KAESERreport - Kaeser Kompressoren Kft.

KAESERreport
Cégkiadvány
02/07
Sűrített levegő technika
méretre szabva
A KAESER az ITMA 2007 vásáron az
energiafelhasználás és a környezetvédelem
új módszereit mutatja be a textiliparban
ITMA 2007 – München
Vákuummal könnyebb
A Húsvét-szigeteken
Hűtveszárítás
2007. szeptember 13-20.
B4 pavilon – 103. stand
KAESER csavar-vákuum berendezések
a famegmunkáló iparban
KAESER kompresszor segíti a monumentális
kőszobrok restaurálását
SECOTEC – az energiamegtakarítás
bajnoka

KAESERreport
Tartalomjegyzék 2/07
3
Előszó
4
12
16
18
19
22
23
Szövés sűrített levegővel
KAESER kompresszorok a textiliparban
SR-Webatex (4)
Bayreuth
Ernst Feiler GmbH (6)
Hohenberg/Eger
Jenny Fabrics AG (8)
Ziegelbrücke (Schweiz)
A KAESER KOMPRESSOREN az ITMA-n (10)
A világ legnagyobb textilipari vására
Rapa Nui
A Húsvét-szigetek története – szoborrestaurálás
Vákuummal könnyebb
KAESER csavar-vákuum berendezések a famegmunkáló iparban
Léghűtéssel kedvezőbben
FSD – ha sok levegő kell
Ha tényleg forró a helyzet
Keresettek az energiatakarékos hűtveszárítók
Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft.
Fókuszban a környezetvédelem
Gyakorlati tanácsok felhasználóknak
A kompresszorállomások szellőztetése
4
8
12
19
2
Report 2/07 – www.kaeser.com
IMPRESSZUM
Kiadja: KAESER KOMPRESSOREN GmbH, 96450 Coburg, Deutschland, Carl-Kaeser-Str. 26,
Tel. +49-9561-640-0, Fax: +49-9561-640-130, Internet: www.kaeser.com
Szerkesztőség: Michael Bahr (felelős szerkesztő), Klaus Dieter Bätz
Fordítás: Lukács László
Layout/grafika: Ralf Guenther, Kristina Seeliger
Fotó: Marcel Hunger
Címlapfotó: Petra Matz
Nyomdai előállítás: Schneider Printmedien GmbH, Weidhausen
A beküldött kéziratokat és fényképeket a szerkesztőség csak külön
kérésre őrzi meg és küldi vissza. Utánnyomás – akár kivonatos formában is – csak a szerkesztőség írásos engedélyével
lehetséges.
KAESER KOMPRESSOREN Kft.
2040 Budaörs, Gyár u. 2 – Tel.: 06-(23)-445-300 – Fax: 06-(23)-445-301
Internet: www.kaeser.com – E-Mail: info.hungary@kaeser.com

KAESERreport
Várkonyi Norbert
ügyvezető-igazgató
Az energiaköltségek és az emisszió csökkentése
Az ipari áram egyre drágább lesz és az ebből származó
járulékos költségek az ipari termelés és szolgáltatás
valamennyi résztvevőjére egyre nagyobb nyomást
gyakorolnak. Emellett a légkör védelme pedig megköveteli
az üvegházhatást okozó gázok emissziójának
csökkentését. Ezekre a problémákra napjainkban csak
az energia hatékony felhasználása kínál valódi megoldást.
A modern sűrített levegő technika mindehhez
jelentős mértékben képes hozzájárulni.
Az ipari áram ára az EU átlagot tekintve a 2005. július
és 2006. július közötti időszakban mintegy 15 %-kal
növekedett, anélkül hogy a költségspirál vége belátható
közelségben lenne. Az egyre súlyosabbá váló
levegőszennyezés további lépéskényszert jelent. Az
energia árának növekedése és az „üvegházhatás“ már
rövid távon érezhető hatású intézkedések meghozatalát
teszik szükségessé. Az új, alternatív technikáktól
egyelőre nem várható gyors segítség, viszont ezzel
ellentétben egy másik „energiaforrás“ nagy és gyorsan
kiaknázható lehetőségeket rejt magában: ez pedig a
következetes energiamegtakarítás.
A sűrített levegő ellátásban már a jelenleg rendelkezésre
álló technikával is jelentős eredményeket lehet
elérni: az energiamegtakarítási potenciál Európát
tekintve átlagosan 33 százalék. Ez az egyharmadnyi
megtakarítási lehetőség az átlagos EU-energiaárakat
alapul véve kerek 2,5 milliárd Euro-t jelent. Mindenesetre
csak az vezet el a kívánt célhoz, ha már a
tervezés és a telepítés folyamán is egy egységes
egészben, vagyis a teljes sűrített levegős rendszerben
gondolkozunk: megbízható sűrített levegő ellátás megfelelő
minőségben optimális gazdaságosság mellett.
És mindez természetesen hosszú távon! A KAESER
KOMPRESSOREN-nél az ehhez szükséges valamenynyi
eszköz rendelkezésre áll: a sűrített levegő fogyasztás
mérésére szolgáló ADA, a KESS-rendszer, mely a
leggazdaságosabb megoldás sűrített levegő állomások
méretezésére és tervezésére, valamint a SIGMA AIR
MANAGER felülrendelt vezérlés, amely a legmodernebb
vezérlőrendszerek egyike a sűrített levegő
technikában. Ezek az eszközök együtt lehetővé teszik
az üzemeltető szükségleteinek leginkább megfelelő
megoldás kidolgozását. Pontosan úgy, ahogyan azt a
sűrített levegős rendszerek egyik világszerte vezető
gyártójától joggal várhatja el bármelyik felhasználó.
Sikeres megtakarítást!
Report 2/07 – www.kaeser.com 3

Szövés sűrített levegővel
KAESER kompresszorok a textiliparban
Két példa a textilipar hagyományos fellegvárának számító Kelet-Oberfranken-ből és egy másik Svájcból
is mutatják: a textilipar a jó öreg Európában is versenyképes – mégpedig a kompromisszumok nélküli
minőséggel. Ez mind a termékekre, mind pedig az azok előállításában résztvevő eszközökre érvényes.
Jó példát mutatnak erre az SR-Webatex-nél Bayreuth-ban, a Hohenberg a. d. Eger-ben található Feiler
Frottier-nél, valamint a svájci Jenny Fabrics-nál (Ziegelbrücke) üzemelő KAESER kompresszorok.
hatékony egységgé olvadt össze“.
A 45 sűrített levegős szövőgépnek óriási
a sűrített levegő „étvágya“: a fogyasztás
csúcsterhelés esetén 85 m³/
min és ettől nem sokkal marad el az
alapterhelésé sem a maga 75 m³/min
értékével. Az üzem 3 műszakban megszakítás
nélkül termel, úgy hogy a
„költséges üresjárat“ kifejezés az SR-
Webatex „sűrített levegős“ szótárában
alig fordul elő. A KAESER csavarkompresszorok
(2 db CSD 122 (75 kW), 2 db
DS 241 (132 kW) és 1 db ESD 351(200
kW)) a SIGMA AIR MANAGER (SAM)
felülrendelt vezérlés „szakszerű felügyelete“
alatt ugyanúgy folyamatosan
üzemelnek a nap 24 órájában, mint az
előkészítés berendezései (2 db TE 141
és 2 db TE 570 hűtveszárító, 1 db AK
1000 aktívszén-adszorber, valamint
különböző szűrők).
A sűrített levegőt nemcsak megbízhatóan
kell a szükséges mennyiségben
előállítani, hanem a magas minőségi
követelményeknek is meg kell felelnie:
száraznak és tisztának kell lennie a vetüléknek
a 3,80 méter széles, sűrített
levegős Dornier szövőgépen történő
megbízható ÉS gyors keresztirányú átmozgatásához,
mivel ez a folyamat a
szövőgép maximális teljesítménye esetén
percenként 700-szor ismétlődik –
mégpedig 160 km/h sebességgel! A
mechanikus és pneumatikus alkatrészeknek
ez a hihetetlenül precíz összjátéka
lenyűgöző látványt nyújt.
Még inkább érvényes mindez – ha lehet
ilyet mondani – a közvetlenül a
Cseh Köztársaság határa mentén fekvő
Hohenberg an der Eger városában
található
SR-Webatex GmbH
Kezdjük kis textilipari körutunkat Richard
Wagner városában, Bayreuthban,
kerek 70 km-re Dél Keletre Coburgtól,
a KAESER székhelyétől az
SR-Webatex GmbH
cégnél. Az SR-Webatex szövöde a régmúlt
időkre jellemzően Bayreuth központjában
áll, mindössze egy kőhajításnyira
az oberfrankeni kerületi
főváros pályaudvarától. Egy jól áttekinthető
gyártókomplexum, ahol minden
egy tető alatt van. A csarnokban
az egész termelés Gunther Ramming
minőségbiztosítási vezető felügyelete
mellett zajlik: miután a fonalat speciális
folyamatok segítségével az azt követő
„szövet-maratonra“ felkészítik, 45 sűrített
levegős és 52 vetélő-szövőszék állítja
elő belőle a legjobb minőségű szövetet.
Az SR-Webatex rendkívül széles választéka
kiterjed mind az olyan „hétköznapi“
szövetekre, amelyek a motorosruhák,
edzőcipők vagy sátrak elkészítéséhez
szükségesek, mind pedig
az olyan speciális szövetekre, amelyeket
egyes sportágak (vívóruhák) és
speciális alkalmazások (biztonsági
szolgálatok, hadsereg) igényelnek. De
a zaj- és napvédő-, műbőr-, ejtőernyőés
ballon-, valamint a könyvkötészetben
használatos szövetek is a csak
részben megemlített termékpalettához
tartoznak. Apropó, könyvborítók: tudtae
Ön, hogy a német útlevél textilkötése
is az SR-Webatex-nél készül Bayreuthban,
KAESER sűrített levegővel és
Dornier szövőszékeken
A bayreuth-i szövőüzem története egészen
1853-ig, a Mechanischen Baumwoll-Spinnerei
und Weberei Bayreuth
AG megalapításáig nyúlik vissza. A
cég 1979 óta a legnagyobb textilipari
cégcsoport, a Daun & Cie tagja, majd
2006-ban fuzionált – az 1997 óta a
csoporthoz tartozó – „Seidenweberei
Reutlingen“-nel (SR), azóta a vállalat
neve SR-Webatex GmbH. Mint ahogy
azt a cégismertető megjegyzi:
„a két külön gyártóhelyszin egy
4
Report 2/07 – www.kaeser.com Report 2/07 – www.kaeser.com 5

Tarka-barka világ:
A Feiler Frottier raktárában a legkülönbözőbb színű fonalak találhatók meg
Ernst Feiler GmbH
Egy frottír- és zseníliaszövöde Hohenbergből
Feiler Frottier:
A bolyhos zsenília-szövet előállítása
az „előtermék“ gyártásával kezdődik a
Dornier sűrített levegős szövőszékeken
cég esetében. Mint ahogy azt Dieter
Schwedt (az alapító Ernst Feiler unokája)
szavaiból megtudjuk, ez Európa
egyetlen zsenília-szövőgyára. Zsenília
Dieter Schwedt szerint ez a szövet
„gyémánt az anyagok között“ és gyár
bejárása folyamán elmagyarázza az
egyedülálló anyag keletkezésének minden
lépését. A zsenília szövetre jellemző
sokszínűség már a fonalraktárban
elkezdődik: a színskála minden színében
pompázó gyapotfonal-tekercsek
várnak arra, hogy a sűrített levegős
szövőgépekre kerüljenek, amelyeken
az első közbenső termékek készülnek.
Ennek az „előtermék“-nek a színösszetétele
képezi a kész zseníliafonal tervezésének
alapját. De mielőtt mindez
megtörténik, a félkész terméket először
felszabdalják: lépésenként egyre vékonyabbra,
amíg a kb. 3 mm széles ún.
„szalagfonal“ létre nem jön, amelyet a
sűrített levegő segítségével speciális
berendezéseken „hernyófonallá“ sodornak
össze: ez az a lágy termék,
amelyen már érezhető a végtermék puhasága.
Amit végül is a következő
munkafolyamatban állítanak elő a sülylyesztős
szövőgépeken, amelyek lényegesen
lassabban dolgoznak, mint
sűrített levegővel működtetett „kolléganőik“
a földszinten. Lépésről-lépésre
készül itt a zseníliaszövet, amelynek
különlegességét az adja, hogy a beleszőtt
minták mind az anyag elején,
mind pedig a hátulján azonosak. A Feiler
zseníliatermékei Japánban rendkívül
népszerűek, ahol a márkának valóságos
kultusza alakult ki, különösen
keresettek a ca. 30 x 30 cm méretű selyemkendők,
amelyekből minden hónapban
kerek 230.000 db hagyja el a
hohenbergi gyártószalagokat. A termékpaletta
további képviselőivel együtt
– mint pl. a zseníliából és frottírból készült
zsebkendők, törülközők, felnőttés
gyermek fürdőköpenyek – mindez
biztosítja a családi vállakozás állandó,
egészséges fejlődését, amelyet az
utolsó 40 évben állandóan végigkisértek
a sűrített levegő ellátásról gondoskodó
KAESER kompresszorok is. Napjainkban
ezért (10,5 m³/min sűrített
levegő fogyasztás alapterhelésnél és
13 m³/min csúcsüzemben) három KA-
ESER csavarkompresszor a felelős,
1-1 db CS 76, CS 91 és 1 db AS 35
(mint tartalék) modell. Az általuk előállított
sűrített levegő gondoskodik a
vetülék bevetéséről a szövőgépeknél,
valamint a varrógépek vezérléséről, tehát
száraznak és olajmentesnek kell
lennie. Minderről megfelelő szűrő- és
leválasztó rendszerek, valamint egy
hűtveszárító gondoskodnak. A teljes
sűrített levegő előállítási folyamat hatékony
és gazdaságos felügyeletét és
vezérlését ebben az esetben is egy
SIGMA AIR MANAGER felülrendelt vezérlés
végzi. Harmadik példánkban is
egy „SAM“ felülrendelt vezérlés az,
amely egy Közép-európai szövőüzem
esetében a lehető legkisebb energiafelhasználásról
gondoskodik a legmagasabb
rendelkezésre állás mellett. A
cég pedig ebben az esetben a svájci
Glarus kantonban, Ziegelbrücke-ben
található
6 Report 2/07 – www.kaeser.com
Report 2/07 – www.kaeser.com 7

gas minőségi színvonalat.
A sokoldalú gépparkhoz
tartozik 68 Sulzer és 17
Dornier fogós szövőgép
mellett 22 Dornier sűrített
levegős szövőgép is, amelyek
sűrített levegő fogyasztása
25 és 35 m³/min
között váltakozik. Ennek a
levegőmennyiségnek az
előállítását 3 KAESER csavarkompresszor
végzi: 2 db DSD 171 és 1 db
DSD 241 szállítja a sűrített levegőt a
2 db TH 371 hűtveszárítóhoz. Mind a
teljes sűrített levegő ellátás vezérléséről,
mind pedig a „Sigma Air Control
Plus“ megjelenítő szoftver segítségével
az üzemi adatok és a sűrített
levegő költségek átláthatóságának
biztosításáról egy SIGMA AIR
MANAGER 4/4 felülrendelt vezérlés
gondoskodik.
Jenny Fabrics AG
Fridolin Jenny 1834-ben nyitotta meg
15.000 orsós fonodáját Ziegelbrückeben.
A cég alapítására – Enderlin und
Jenny néven – 1836-ban került sor,
amihez 1851-ben egy szövödét is vásároltak
Niederurnen-ben – a mai Jenny
Fabrics AG-t. Az 1860-as évek
közepén 54.000 orsójával és 520 alkalmazottjával
a cég már a kanton legnagyobb
fonodája volt. Az 1894 óta Fritz
+ Caspar Jenny név alatt futó vállalat
expanziója egészen az 1980-as évekig
folytatódott, amikor is a termelőkapacitások
áthelyezése Kelet-Európába és
Ázsiába lefékezte ezt a folyamatot.
Az 1986-ban alapított Fritz + Caspar
Jenny AG a termelést 1997-ben a Spinnerei
Ziegelbrücke AG és a Jenny Fabrics
AG vállalatokba helyezte ki. A szövőgyár
– a 2001 végén bezárt fonodával
ellentétben – a gépparkon végrehajtott
jelentős méretű beruházásoknak köszönhetően
biztosan tekinthet a jövőbe.
A niederurneni és a cseh partnerüzemekben
dolgozó összesen 140 alkalmazott
12 mill. m² speciális nyersszövetet
állít elő. A termékpaletta magában
foglalja a ruhaszöveteket (blúzok, ingek
ill. női és férfi felsőruházat), a háztartási
textíliákat (bútorhuzatok, ágyneműk,
függönyök), valamint a műszaki
textiliákat (hordozóanyagok, valamint
elektroszmog elleni szövet). A Svájcban
végzett fejlesztés és minőségbiztosítás
folyamatosan garantálják a ma-
A svájci Ziegelbrücke-ben található
Jenny-Weberei speciális szöveteket
állít elő
8 Report 2/07 – www.kaeser.com
Report 2/07 – www.kaeser.com 9

Ami közös a három vállalatnál ...
... az először is az energiamegtakarítás
a hővisszanyerés segítségével,
mert a felhasználók a hideg hónapokban
mind Bayreuth-ban, mind pedig
Hohenberg-ben és Ziegelbrücke-ben
felhasználják a kompresszorok hulladékhőjét
a gyártócsarnokok fűtésére,
hogy ily módon csökkentsék mind az
energiaköltségeket, mind a nyersanyagfelhasználást,
mind pedig a károsanyag-kibocsátást
is.
... másodszor a törekvés, miszerint
mind a három vállalat a legjobb minőséggel
akarja magát képviseltetni a világpiacon.
A termelékenység növelése
érdekében – ami a siker egyik alapfeltétele
– a legfontosabb üzemi eszköz
esetében a sűrített levegős szövőgépeknél
a cégek a KAESER mottóját
veszik alapul: „Több sűrített levegő kevesebb
energiával“.
A KAESER cég az ITMA-n
Kevés iparágban van nagyobb jelentősége
a sűrített levegő előállítás hatékony
energiafelhasználásának, mint a
textiliparban. A légfúvókás szövőszékek
hajtásához szükséges sűrített levegő
előállítása gyakran akár 85 %-kal
is részesedik a rendszer teljes költségéből.
És ugyanúgy, mint korábban, a
beruházások Ázsiában is (különösen
Kínában) egyre inkább a légfúvókás
szövőszékek irányába mutatnak.
Így nem csoda, ha a KAESER KOMP-
RESSOREN-nál (B4 pavilon, 103.
stand) az ITMA kiállításon minden a
„Több sűrített levegő kevesebb energiával“
mottó körül forog – anélkül persze,
hogy az olyan, a textiparban fontos
kritériumokat, mint a megbízhatóság
és a sűrített levegő minőség, szem elöl
tévesztenék. Természetesen különösen
az olyan nagy sűrített levegő menynyiségeket
igénylő felhasználások állnak
a középpontban, mint a sűrített
levegős szövőgépek. Erre jó példa az
új KAESER FSD csavarkompresszor
sorozat a 350 kW-os teljesítménykategóriában,
amely mostantól a kevésbé
költséges léghűtéses kivitelben is szállítható
(lásd a 18. oldalt). Mindez nem
csak a szerelési, hanem az üzemeltetési
költségeket is csökkenti, mégpedig
hosszú távon és jelentős mértékben.
A SIGMA AIR MANAGER felülrendelt
vezérlés sorozattal (max. 16 kompresszorhoz)
a KAESER KOMPRES-
SOREN nem csak a megbízhatóság és
a hatékony energiafelhasználás terén
állít fel új mércét, hanem a SIGMA AIR
CONTROL (plus) szoftver segítségével
eddig ismeretlen mértékű
költségátláthatóságot kínál a sűrített
levegő felhasználás vonatkozásában.
B4 pavilon – 103. stand
Pillantás a bayreuthi SR-Webatex
gyár szövőcsarnokába
Az ITMA rövid története
Az Európai Textilipari Gépgyártók Szövetségét
(CEMATEX – Comité Européen
des Constructeurs de Machines
Textiles/European Committee of Textile
Machinery Manufacturers) 1952. október
20.-án alapították meg. A szervezet
célja, hogy tagjainak termékeit
egyetlen vásáron koncentrálva mutassák
be. Az alapítást megelőzően már
volt erre vonatkozóan egy kisérlet Lilleben,
Franciaországban, ahol 1951-ben
rendeztek egy nemzetközi textilipari
gépkiállítást. Ezen az első ITMA vásáron
280 kiállító képviseltette magát
12.000 m² felületen.
Az első igazi CEMATEX-ITMA kiállítást
4 évvel később tartották meg Brüsszelben,
ekkor már 453 kiállító volt jelen és
20.000 m² volt a vásár területe. Azóta
az ITMA-t 4 évente rendezik meg Európa
különböző városaiban – 2007-ben
első alkalommal München-ben, egy
olyan vásárterületen, amely a legmodernebbek
közé tartozik a világon. 16
csarnokban majdnem 1400 kiállító mutatja
be újdonságait és termékeit a világ
minden tájáról érkező látogatóknak.
Jól struktúrált csarnokok, áttekinthető
standrendszer, rengeteg információs
pult, informatív táblák, valamint kényelmes
mozgólépcsők garantálják a
kellemes és nyugodt vásárlátogatást.
Aki az Internet-en szeretne előre felkészülni,
az a www.itma.com cím alatt
rengeteg információt talál, valamint lehetőséget
az Online regisztrációra. A
felhasználó közvetlenül a sikeres regisztrálás
és fizetés után e-mailben
kap egy szelvényt, amit Münchenben
kell egy látogatókártyára beváltatni.
Valamennyi ITMA 2007 szelvény és
kártya – a kiállítóké és az újságíróké is
– feljogosít a teljes müncheni közleke-
dési hálózat (MVV) valamennyi járművének,
valamint a müncheni vásár rendezőjének
repülőtéri buszszolgálata
ingyenes igénybevételére.
Szerző: Klaus Dieter Bätz
Kapcsolat: klaus-dieter.baetz@kaeser.com
10
Report 2/07 – www.kaeser.com Report 2/07 – www.kaeser.com 11

A világ végén található szigetcsoport mozgalmas múltra
tekinthet vissza, jövőjének alapját pedig a turizmus képezi.
A legfontosabb látnivalók megőrzéséhez egy KAESER
kompresszor nyújt segítséget.
Hosszú volt az út, amit a Húsvét-szigetek
első telepesei maguk mögött hagytak:
bár arról mind a mai napig nincs
megegyezés, hogy mindez i.sz. 500,
900 vagy 1200 körül történt meg – a
legközelebbi emberi település kerek
2200 kilométerre nyugatra, a Pitcainszigeteken
található (ahol ma a Bounty
egykori lázadóinak és polinéz feleségeiknek
alig 50 leszármazottja él). Az
anyaországba még ennél is többet kell
utazni: Chile mintegy 3000 kilométerre
keletre fekszik. Azt, hogy egy ilyen eldugott
szigetcsoport a világközvélemény
érdeklődésének középpontjában
van, múltjának köszönheti, amelynek
tanúi sajnos azonban nem tudnak mesélni
a rég letűnt korokról. Kerek 900
óriási szobor – amelyket a benszülöttek
„Moai“-nak hívnak – népesíti be a
Húsvét-szigeteket már sok száz év óta.
Azt, hogy hogyan vésték ki őket az
egyik vulkáni kráter tufakövéből és
hogy hogyan kerültek a benszülöttek
nyelvén „Ahu“-nak nevezett rituális helyükre,
Thor Heyerdahl 1955/56-ban a
szigetekre vezetett expeciójának köszönhetően
ma már pontosan ismerjük:
elsőként a norvég kutató irányította
a „Rapa Nui“-ra – ahogy az őslakosok
szigetüket és önmagukat is hívják – a
világ közvéleményének figyelmét. Időközben
az is bebizonyosodott, hogy
nagyrészt a kultikus szobrok „tömeggyártása“
a felelős a szigetet egykor
borító erdők eltűnéséért, mivel a kolosszusok
szállításához és felállításához
szükséges görgőkhöz és emelőkhöz
rengeteg fatörzsre volt szükség. A
rablógazdálkodás élelmiszerhiányhoz
vezetett, ami heves összetűzéseket
váltott ki a „Rapa Nui“-k között, akiknek
a száma gyorsan csökkent: a „Moai“-k
aranykora idején becsült 15000 lakosból
1722 Húsvétjára, amikor a holland
Jacob Roggeveen a szigetet az európaiak
„számára“ felfedezte és a dátum
alapján elnevezte, már csak néhány
ezren maradtak, akik szegényes körülmények
között tengették életüket. A
hollandok után a spanyolok következtek,
mindenesetre csak 48 évvel később:
1770-ben Felipe González de
Hadeo vette birtokba a szigeteket királya
számára. A világot körbevitorlázó
James Cook rövid megállója (1774)
után a látogatások egyre gyakoribbak
és a szigetlakók számára egyre kellemetlenebbek
lettek: a franciák és az
oroszok 1786-ban ill. 1804-ben még
csak kereskedtek, de a későbbiekben
megjelenő két amerikai hadihajó legénysége
már megismertette őket a
„civilizált világ“ szokásaival is: kényszermunkára
kényszerítették a benszülötteket,
erőszakoskodtak asszo-
Foto: Norberto Seebach/CPT Chile
A berlini Maar Denkmalpflege GmbH. évek óta a német és nemzetközi kultúrális emlékek
megőrzésével foglalkozik. Referenciái közé tartozik többek között az aachen-i
Dóm, az Olimpiai stadion és a Reichstag Berlinben, valamint a Walhalla Regensburgnál.
2003. október 13-án az UNESCO a Maar Denkmalpflege GmbH-t a világ
kultúrális öröksége megőrzése terén folytatott tevékenysége elismeréseként hivatalos
partnerévé nyilvánította.
A Húsvét-szigeteken – Rapa Nui
Foto: George Mundo/CPT Chile
12
Report 2/07 – www.kaeser.com

Foto: Maar
nyaikkal. 1855 után különösen rosszra
fordult a sorsuk, amikor a kerek 4500
főnyi lakosság több mint egyharmadát
Peruba deportálták kényszermunkára
– mivel Peruban felszámolták a rabszolgaságot!
Bár az elhurcolt „Rapa
Nui“-kat a nemzetközi tiltakozások hatására
visszavitték hazájukba, a viszszaút
során tífuszjárvány tört ki közöttük,
amelynek következtében kerek
1000 őslakos vesztette életét. Amikor
az első keresztény misszionáriusok
1854-ben a szigetekre érkeztek, a régi
kultúra, ugyanúgy mint az összes társadalmi
struktúra szinte már teljesen
eltűntek. A népesség fogyása ugyanúgy
tovább folytatódott, mint a „Rapa Nui“-k
terrorizálása a külső kalandorok által,
úgy hogy amikor Chile 1888-ban annektálta
a szigeteket, már csak néhány
száz benszülött lézengett rajta. Sorsuk
egészen az 1960-as évekig meglehetősen
keserves volt egy skót finanszírozású
cég kizsákmányolása és
elnyomatása következtében, amely birkatenyésztéssel
foglalkozott a szigeteken.
Csak amikor az anyaországben
tanult Alfonso Rapu nyílt levélben fordult
Eduardo Frei-hez, az akkori chilei
államelnökhöz, amelyben felhívta a figyelmét
a szigeten urakoldó siralmas
állapotokra, következett be változás a
„Rapa Nui“-k életében. Némi huzavona
után végül 1965-ban megtartották az
első szabad polgármesterválasztást a
szigeteken (amelyet Rapu nyert meg)
és sor került a szigetek lakóinak egyenjogúsítására.
Ma mintegy 4000 ember
él a szigeteken, ezen belül a „Rapa
Nui“-k a betelepültekkel szemben csekély
többségben vannak. Az 1967-ben
épült repülőteret az 1970-es években a
NASA az űrsiklók kitérő-repülőterévé
építette ki. Azóta nagy utasszállító repülőgépek
is leszállhatnak „Rapa Nui“-
n, így a világ minden tájáról rengeteg
turista érkezik a világnak ebbe az eldugott
szegletébe, amely 1995 óta az
UNESCO világörökségének része, így
nem csoda hogy a Rapa Nui“-k nagy
része időközben a turizmusból él.
A látványosságok megőrzése
Mivelhogy szinte kivétel nélkül az öszszes
utazó a titokzatos „Moai-“k és az
„Ahu“-k megtekintése miatt látogat ide,
ezért ezek megőrzéséről és ápolásáról
gondoskodni kell. Éppen ezért az
UNESCO 2003-ban megbízta a megfelelő
koncepció kidolgozásával a berlini
székhelyű Maar Denkmalpflege
GmbH-t a monumentális méretű szobrok
restaurálására és konzerválására.
A „Moai projekt“ legutolsó lépéseként
2007 februárjában az Európán kívüli
kultúrák bizottsága a Német Archeológiai
Intézettel közösen elvégezte a kiválasztott
„Moai“-k és „Ahu“-k dokumentálását.
Az emlékhelyeket a
legmodernebb háromdimenziós méréstechnikával
regisztrálták és minden
részletre kiterjedően egy adatbankban
tárolták el. Ezeknek az adatoknak az
alapján kezdik el lépésről lépésre a
konzerválást és a restaurálást. A 2009-
ig elvégzendő munkákat minden részletében
a Chliei Köztársaáság és a
Húsvét-szigetek hatóságaival történő
legszorosabb együttműködésben hajtják
végre. A nagyszabású projektet –
amelyet Stefan Maar ügyvezető keltett
életre – neves cégek finanszírozzák és
világszerte pozitív visszhangot váltott
ki a nemzetközi sajtóban. Mint a projekt
támogatóinak egyike, a KAESER
cég egy M26 típusú mobilkompresszort
bocsájtott a szakemberek rendelkezésére,
amely a kőmegmunkálás legkülönbözőbb
fázisaiban kerül alkalmazásra,
ily módon járulva hozzá ezeknek
az egyedülálló művészeti alkotásoknak
a megőrzéséhez.
Szerző: Klaus Dieter Bätz – Kapcsolat: klaus-dieter.baetz@kaeser.com
Foto: Alex Huber/CPT Chile
Report 2/07 – www.kaeser.com 15

Vákuummal könnyebb
KAESER csavar-vákuum berendezések a famegmunkáló iparban
másba illesztett“ elemek programvezérelt
kiszabása veszi át, az ún. „Nestingeljárás“
segítségével. Ilyenkor a
speciális „Nesting“-szoftver optimalizálja
a nyersanyagfelhasználást, azaz
a lehető legtöbb elemet helyezi el a lehető
legkisebb rendelkezésre álló lapfelületen,
amelyek kiszabását ezután
a CNC-vezérelt megmunkálócentrum
végzi el. A „Nesting“ szó az angol „to
Robusztus kivitel, megbízhatóság,
hatékony energiafelhasználás
és hosszú
életartam – mindaz ami igaz
a KAESER csavarkompreszszoraira,
ugyanúgy érvényes
a csavar-vákuum berendezései
esetében is. Jó példa
erre a megmunkálóközpontokban
történő felhasználás.
A bútorgyártásban – függetlenül attól,
hogy nagy- vagy kisszériás gyártásról
van szó – a hagyományos horizontális
vagy függőleges lapvágás helyét már a
kisüzemekben is egyre inkább az „egynest“
igéből származik, amely ebben
ez esetben, mint „egymásba illeszteni“
értendő.
A jobb anyagkihasználáshoz ennél az
eljárásnál ráadásul jelentősen nagyobb
flexibilitás társul, amely a felhasználóknak
– például a párnakeret elkészítésekor
– lehetővé teszi a változó vevőigényekre
történő gyors reagálást, anélkül,
hogy a gazdaságosságban és a hatékonyságban
kompromisszumokat kellene
kötni. Egy amerikai párnázott bútorokat
gyártó cég olyan messzire
ment, hogy sem keretet, sem egyéb
más elemet nem tartanak raktáron:
„Amire szükség van, azt akkor és ott
szabjuk ki. Ez gyorsabb, mint ha az
elemeket vagy a kész kereteket a raktárból
hoznánk.“ A rövid ütemidőkkel
végzendő precíziós tevékenységek
előfeltétele a megmunkálandó lapok
gyors cseréje és „bombabiztos“ rögzítése.
A lapokat vákuum rögzíti a vágóasztalra,
amikor is egy gyapjúréteg védi
az asztal felületét az esetleges sérülésektől,
másrészt olyan egyenletesen
osztja el a vákuumot a felületen, hogy
még a legkisebb elemek sem mozdul-
nak el a vágás folyamán. Nem véletlenül
jegyezte meg egy felhasználó az
egyik, „Nesting“-eljáráshoz alkalmas
megmunkálócentrum bemutatásakor:
„A cég jó minőségű vákuum- és rögzítőberendezéseket
kínál.“
Mint a villám ...
Dörfles-Esbach Coburg mellett: a Kurt
Junghans Polstergesell GmbH vágóüzeme
teljes fordulatszámmal dolgozik.
A kétasztalos Reichenbacher-Hamuel
gyártmányú „ECO“ típusú
megmunkálóközpontot két munkás
„eteti“ a pontosan a vágóasztal méretére
szabott forgácslapokkal. Erős vákuum
„szívja“ rá a lapokat a gyapjúrétegre,
az asztal a helyére pozícionál, a
vágófej pedig a maga 30.000 percenkénti
fordulatszámú szerszámaival elkezdi
néhány másodpercig tartó táncát
a félig átlátszó kulissza mögött. Valamennyi
művelet villámgyorsan zajlik:
az egyik asztal a kész munkadarabbal
már kifelé mozog, miközben a másik
éppen a helyére igazítja a kiszabandó
lemezt.
Ahol a falapokat vágják ...
A 2 db KAESER CSV 150 csavar-vákuum
berendezésnek köszönhetően a
kompresszorállomás valódi komplett
egységgé válik, mivel itt történik nemcsak
a vákuum, hanem egy KAESER
SM 11 csavarkompresszornak köszönhetően
a gyártáshoz szükséges túlnyomásos
berendezéseket működtető sűrített
levegő előállítása is. Ahol fát
darabolnak, ott a meglehetősen finom
fűrészpor is jelen van, mégpedig mindenütt,
amelyet még a vákuumszivatytyúk
még oly jó elszívóberendezései
sem tudnak a levegőből eltávolítani. A
nagy hatásfokú szűrők megteszik ami
tőlük telik, de végül is ezeknek a berendezéseknek
a megbízhatósága és
hosszú élettartama a legjobb bizonyítéka
annak az elméletnek, hogy a
nagyméretű, lassan forgó blokkokkal
felszerelt és nagy tartalék hűtőfolyadék
mennyiséggel méretezett csavarkompresszorok
kiválóan alkalmasak a jelentősen
szennyezett környezetben történő
üzemeltetésre is. A világszerte
elismert, takarékos Sigma-Profil-lal kilakított
rotorok semmitől sem zavartatva
fáradhatatlanul forognak és még
gazdaságosabbá teszik az egyébként
is gazdaságos „Nesting-eljárás“-t.
Szerző: Klaus Dieter Bätz
Kapcsolat: klaus-dieter.baetz@kaeser.com
Report 2/07 – www.kaeser.com 17

Energiamegtakarítás
napról napra ...
a KAESER SECOTEC-hűtveszárító sorozatával!
FSD – ha sok levegő kell
Léghűtéssel
kedvezőbben
Azoknak a felhasználóknak, akik például légfúvókás szövőszékeket
üzemeltetnek, nem csak a sűrített levegő nagy
mennyisége, de annak megbízható és egyúttal gazdaságos
előállítása is rendkívül fontos. A fenti követelményeket kiválóan
kielégíti a KAESER cég új helytakarékos FSD csavarkompresszor
szériája. Az új sorozat a 250 kW hajtásteljesítmény
feletti és az 57 m³/min-ig terjedő
teljesítménytartományban lehetőséget nyújt mind a direkthajtás
(1:1) mind a pedig léghűtés előnyeinek kiaknázására.
Ami a költségtakarékosságot illeti, a léghűtés akár 60 %-kal
is kedvezőbb lehet a vízhűtésnél.
Mindez az innovatív, magas hatásfokú KAESER hűtőrendszernek
köszönhető, amely esetében a hideg környezeti levegőt
egy radiálventilátor a hűtőn keresztül szívja be. Ily módon
a kompresszor alkatrészei nem „melegítik elő“ a levegőt,
amely így optimálisan fejtheti ki hűtőhatását. És mindez még
nem minden: az új FSD modellek (száll. teljesítmény: ca. 47
– 57 m³/min (8 bar-nál)) a hatékonyság, a csekély helyigény,
az alacsony zajemisszó és az egyszerű szerelhetőség tekintetében
is maguk mögé utasítják a konkurrens modelleket.
térfogatáram: 0,6 – 25 m³/min
külön kondenzátumleválasztó
•
üzembiztos és hosszú élettartamú
KAESER KOMPRESSOREN Kft.
2040 Budaörs, Gyár u. 2
Tel.: 23 / 445 300 – Fax: 23 / 445 301
E-mail: info.hungary@kaeser.com
www.kaeser.com
Az új FSD csavarkompresszor sorozat: nagy hatásfokú
léghűtéssel most már a 250 kW feletti teljesítménykategóriában
és akár 57 m³/min szállítási teljesítményig
18
Report 2/07 – www.kaeser.com

SECOTEC-hűtveszárítók – az energiamegtakarítás bajnokai
Ha tényleg forró a helyzet ...
A 2003-as és 2006-os évek nyara folyamán szokatlanul sok forró nap következett egymás után.
Amennyiben ez a trend folytatódik, akkor a sűrített levegő előkészítő berendezéseket hozzá kell
igazítani a megváltozott környezeti feltételekhez. A KAESER KOMPRESSOREN terhelésfüggő
SECOTEC hűtveszárító szabályozása különösen energiatakarékos koncepciót kínál az
üzemeltetőknek.
Az olyan minőségi termékeket, mint pl.
a KAESER kompresszorai korlátozás
nélkül lehet akár 40 vagy 45 °C-os környezeti
hőmérséklet esetén is üzemeltetni.
Az előkészítés komponensei –
mint a hűtveszárítók is – probléma
nélkül üzemelnek ilyen környezeti hőmérsékleteknél
– feltéve, hogy a környezeti
feltételek rendben vannak. Tehát
amennyiben – mindenek előtt – a
belépő és kilépő levegő nyílásai túl kicsik,
mindez tavasszal, ősszel vagy télen
még nem jelent problémát. Kritikussá
akkor válik a helyzet, amikor a
hőmérséklet nyáron eléri, ill. akár meg
is haladja a „rekordévek“ értékeit. A sűrített
levegős rendszerek méretezésénél
ugyanis ezek a szélsőséges értékek
a vonatkozási pontok, nem pedig
az üzemeltetés helyének éves átlagos
hőmérsékletértékei.
A nagyobb szárítók keresettek
A magas környezeti hőmérséklet rend-
kívüli módon igénybe veszi a sűrített
levegős rendszereket, mivel ilyenkor a
levegő abszolút nedvességtartalma is
növekszik. A sűrített levegő nyáron
akár 10-szer annyi kondenzátumot is
tartalmazhat, mint télen. Ennek a
menynyiségnek a megfelelő elvezetéséhez
első lépésként a kompresszor
sűrített levegő utánhűtőjének megfelelő
méretezése és elegendő hűtőlevegővel
történő ellátása szükséges. A
ciklonleválasztóban és/vagy a sűrített

levegő tartályban a kondenzátum kb.
80 %-a csapódik ki, a maradék 20 %-
ról a sűrített levegő (hűtve)szárítónak
kell gondoskodni, amely csak megfelelően
méretezve tudja a +3 °C-os nyomás
alatti harmatpontot megbízhatóan
és tartósan garantálni.
A standard feltételeknek (pl. 7 bar üzemi
nyomás, 20 °C környezeti- és 35 °C
belépő sűrített levegő hőmérséklet
esetén) a hűtveszárítóknál a nyári kánikulai
periódusok esetén csak elméleti
jelentőségük van. A komoly gyártók
minden esetben felhívják az üzemeltetők
figyelmét arra, hogy a magasabb
környezeti- és – ezzel összefüggésben
a magasabb belépő sűrített levegő –
hőmérsékletek megfelelő korrigációt
tesznek szükségessé.
Amennyiben a nyomás alatti harmatpontnak
magasabb környezeti hőmérséklet
esetén sem szabad túllépnie a
+3 °C-ot (ISO 8573-1, 4. osztály szerinti
sűrített levegő minőség), akkor a
szárító kapacitását ennek megfelelően
kell méretezni. Egy példa erre vonatkozóan:
40 °C környezeti hőmérséklet
esetén a sűrített levegő hőmérséklete
a hűtveszárítón legalább 45, de inkább
50°C lesz. Ez mintegy 6 %-kal csökkenti
a szárító hűtőkapacitását. 50 °Cos
belépő sűrített levegő hőmérséklet
esetén az ISO-feltételekben megadottnál
40 %-kal nagyobb hőterhelés
ugyanennyivel csökkenti a hűtveszárító
kapacitását (lásd a korrektúrafaktorok
táblázatot).
Ily módon 40 °C környezeti és 50 °C
belépő sűrített levegő hőmérséklet
Korrektúrafaktorok (k...) eltérő üzemi
feltételek esetén (térfogatáram m³/min x k... )
Eltérő üzemi túlnyomás a szárító belépésén (p)
p [bar (ü)
] 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
k p 0,75 0,84 0,90 0,95 1,00 1,04 1,07 1,10 1,12 1,15 1,17 1,19 1,21 1,23
Sűríttet levegő
belépő hőmérs. (Te)
Te [°C] 30 35 40 45 50 55
k Te
1,20 1,00 0,83 0,72 0,60 0,49
Környezeti
hőmérséklet (Tu)
Tu [°C] 25 30 35 40 43
k Tu
1,00 0,99 0,97 0,94 0,92
Szárító térfogatáram eltérő üzemi feltételek
esetén (példa):
Üzemi túlnyomás 10 bar (ü)
→ k p
= 1,10
Belépő sűrített levegő hőmérs. 40 °C → k Te
= 0,83
Környezeti hőmérséklet 35 °C → k Tu
= 0,97
Kiválasztott hűtveszárító:
TE 173 térfogatáram: 17 m³/min (V Referenz
)
Legnagyobb lehetséges térfogatáram az
adott feltételek mellett:
V max Betrieb
= V Referenz
x k p
x k Te
x k Tu
=
17 x 1,10 x 0,83 x 0,97 = 15,1 [m³/min]
esetén a hűtveszárító már csak a standard
feltételek esetére megadott teljesítményének
az 55 %-át „tudja“. Csak
egyetlen megoldás marad: a hűtveszárítókat
a jövőben jóval nagyobbra kell
méretezni (illetve nagyobb méretű szárítók
betervezése szükséges), hogy
magasabb hőmérséklet esetén is azonos
sűrített levegő minőséget tudjanak
biztosítani. Éppen emiatt legfőbb ideje
az ...
... energiamegtakarításnak,
legfőbb ideje a SECOTEC
alkalmazásának!
A magas hatásfokú levegő/levegő
hőcserélők ugyanúgy csökkentik a
modern hűtveszárítók energiafelhasználását,
mint az optimalizált levegő-/
hűtőközeg hőcserélők. Ami jelentős
pazarlást okoz, az gyakran maga a
vezérlés: a hagyományos forrógázbypass
szabályzással ellátott hűtveszárítók
folyamatosan közel azonos
energiafogyasztással dolgoznak, függetlenül
attól, hogy valójában mennyi
„teendőjük“ is van. Amennyiben a
környezeti hőmérséklet átlagértéke 8-9
°C, akkor egy jól méretezett sűrített
levegő állomás esetében 10 - 15 °C
átlagos helyiséghőmérséklettel lehet
számolni. Ennek megfelelően a sűrített
levegő hőmérséklet a hűtve
szárító belépésén 25 °C körül
ingadozik. Amennyiben a hűtve
szárító térfogatárama 10 m³/min (7 barnál,
kétműszakos üzem esetén) akkor
a konstans +3 °C harmatpont tartásához
a berendezést 40 ill. 50 °C
környezeti ill. belépő sűrített levegő hő-
mérsékletre kell méretezni, vagyis a
beépített szárítóteljesítménynek 2,85
kW-nak kell lennie. Ez a teljesítmény
forrógáz-Bypass szabályzás esetén folyamatosan
szükséges, ami egy teljes
évben 24 966 kWó (= 100 %) energiafelhasználást
jelent. A KAESER által
alkalmazott SECOTEC energiatakarékos
hűtveszárító szabályzás esetében
teljesen más a helyzet: ez csak akkor
használ fel elektromos energiát, amikor
valóban szükség van a sűrített levegő
szárítására – és ebben az esetben is
csak a mindenkori fogyasztáshoz szükséges
mennyiségben. Már önmagában
ez is jelentős megtakarítást eredményez,
mert ily módon egy évben csak
14 067,3 kWó az elektromos fogyasztás,
tehát az előző értéknek 56 %-a.
Mivel azonban a szárító energiafelhasználásánál
az átlaghőmérsékletek
(lásd fent) kerültek alapulvételre, ezért
egy SECOTEC-hűtveszárító a maga
7 244,8 kWó energiafelvételével csak a
referenciaérték 29 %-át fogyasztja,
vagyis a hagyományos szárítókkal
szenben 71 %-os megtakarítást ér el!
Mindezt a SECOTEC-rendszerbe beépített
hőtároló teszi lehetővé. Ez a különböző
környezeti feltételek esetén a
hűtveszárító által igényelt energiát
megközelítőleg lineárisan a szárítandó
sűrített levegő mennyiséghez igazítja.
Bár egy SECOTEC-hűtveszárítót is a
maximális hőmérsékletértékekhez kell
méretezni, de részterheléses üzemmódja
annyi energiát takarít meg, hogy
az esetleges kezdeti nagyobb beruházás
gyorsan megtérül és rövid időn belül
valós megtakarítást tesz lehetővé.
Az emelkedő hőmérsékletértékek a
sűrített levegő előkészítés esetén
nagyobb hűtveszárítókat tesznek
szükségessé; a KAESER SECOTEC
vezérlése határokat szab az energiafelhasználásnak
Szerző: Klaus-Dieter Bätz/Erwin Ruppelt
Verfasser: Klaus Dieter Bätz/Erwin Ruppelt
Kapcsolat: klaus-dieter.baetz@kaeser.com
Kontakt: klaus-dieter.baetz@kaeser.com
Report 2/07 – www.kaeser.com 21

KAESERreport
Fókuszban a környezetvédelem
Több mint fél évszázados múltra tekintenek vissza a vegyipari termelés és az ehhez kapcsolódó
szolgáltatási tevékenységek Sajóbábonyban
A szennyvíztisztító medencék és a hulladékégető
A cikkben szereplő Észak-Magyarországi
Környezetvédelmi Kft. (ÉMK) egy
olyan cégcsoport tagja, amely komplex
formában képes hatékonyan kiszolgálni
környezetvédelmi, energiaszolgáltatási,
szerelési és karbantartási tevékenységével
a helyben vagy a tágabb régióban
dolgozó vegyipari, gyógyszeripari és
olajipari társaságokat. „A cégcsoport
sikeres tevékenységét a saját tervezésben,
beruházásban és kivitelezésben
megvalósuló égető kapacitásbővítés bizonyítja,
amellyel az egykoron csak az
ÉMV-t kiszolgáló kis hulladékégető Kelet
– Észak-kelet Magyarország vezető
hulladékkezelőjévé, és a sajóbábonyi
völgy meghatározó hőenergia termelőjévé
nőtte ki magát” – kezdi a cégről
szóló tájékoztatóját Csorba János Úr,
ügyvezető igazgató. „Az ÉMK Kft. intenzív
fejlesztési és beruházási tevékenységének
eredményeként veszélyes
hulladékok szállítására alkalmas gépjárműparkkal,
2000 m 2 -es hulladék tároló-előkezelő
létesítménnyel, 5000 m 2 -
es hulladéktároló raktárépülettel, 4000
m 3 össztérfogatú tartályparkkal, 19500
t/év égetési kapacitással rendelkezünk,
amelynek energiatartalmát gőz és melegvíz
formájában értékesítjük. A verti-
kumot saját beruházásban kialakított
és üzemeltetett égetési salaklerakónk
teszi teljessé” – folytatja Csorba
Úr. „Jelentősen kibővült a minőségbiztosításunk
ellenőrzésének alapja
is: a technológiába beépített online
műszerekkel saját tevékenységünk
minőségét biztosítjuk, a laboratóriumunkban
pedig a klasszikus szennyvízellenőrző
vizsgálatokon túl két
nagyműszerrel állunk partnereink
rendelkezésére a hulladékok, szennyvizek,
felszíni vizek, talajok és
megfigyelő kutak nehézfém és szerves
anyag szennyezéseinek vizsgálatában”.
„Minőségbiztosításunk másik
pillére a megújított és integrált
minőségbiztosítási és környezeti menedzsment
rendszerek, amelyek
megfelelnek az MSZ EN ISO
9001:2001 és MSZ EN ISO
14001:2005 szabványoknak.”
„Mivel a minőségközpontú szemlélet
a cég minden vonatkozásában érvényes,
illetve a megbízható és gazdaságos
sűrített levegő ellátás az üzemeltetés
során rendkívüli
jelentőséggel bír, így az elmúlt évek
folyamán a cég a felmerülő igények
esetén rendre a KAESER KOMP-
RESSOREN fúvói és csavarkompreszszorai,
illetve kiegészítő berendezései
mellett tette le voksát, amely döntés
azóta is teljes mértékben igazolta a
KAESER termékeibe vetett bizalmat,
így időközben az ÉMK különböző üzemeiben
már 4-4 KAESER csavarkompresszor
ill. forgódugattyús fúvó működik
az üzemeltetők legnagyobb
megelégedésére” – fejezi be rövid bemutatóját
Csorba János Úr.
ÉMK Kft.
3792 Sajóbábony, Gyártelep Pf. 17
Tel.: 46 / 549 150
Fax: 46 / 449 210
E-mail: emksajob@t-online.hu
Szerző: Klaus-Dieter Bätz/Erwin Ruppelt
Kapcsolat: klaus-dieter.baetz@kaeser.com
22
Report 2/07 – www.kaeser.com

KAESERreport
Gyakorlati tanácsok felhasználóknak
A kompresszorállomások szellőztetése
Egy kompresszorállomás megfelelő szellőztetése jelentősen hozzájárulhat a
rendelkezésreállás javításához és a karbantartási költségek csökkentéséhez.
Ehhez segíthetnek hozzá az alábbi tippek:
1. A szellőzőnyílások megfelelő
elhelyezése
A szellőzőnyílások elhelyezkedése a
kompresszorház szellőztetése szempontjából
rendkívüli fontossággal bír.
Az üzembiztonságot és a megbízhatóságot
tekintve a kívülről beszívott levegőt
a lehető legkevésbé szabad az időjárás
befolyásának kitenni. Épp ezért
ajánlott a belépő szellőzőnyílásokat a
kompresszorállomás külső falának alsó
részén – az időjárástól védetten - az
árnyékos oldalon elhelyezni.
2. A szennyeződések és a káros
anyagok távoltartása
A fentieken túlmenően biztosítani kell,
hogy a lehető legkisebb mennyiségű
por és egyéb káros anyag kerüljön beszívásra.
Ide tartoznak valamennyi agresszív
vagy éghető anyag és a belső
égésű motorokból származó kipufogógáz.
Különösen ügyelni kell arra, hogy
a teherautóforgalom a kompresszorházak
frisslevegő nyílásaitól minél meszszebb
bonyolódjon le. Amennyiben az
állomás környezetében a nagymérvű
por- ill. károsanyagterhelés elkerülése
nem lehetséges, akkor feltétlenül szükség
van a megfelelő intézkedések
meghozatalára: viszonylag kismérvű
portehelés esetén egy járulékos hűtőlevegő-szűrő,
szélsőséges esetben
Szívóoldali szűrő
1. ábra
Madárvédőrács
Motorikusan
működtetett
szívóoldali zsalu
pedig az ún. porcsapda lehet a megfelelő
megoldás.
2. ábra
3. A belépő szellőzőnyílás
megfelelő méretezése és
kialakítása
A szellőzőnyílások méretét alapvetően
a beépített léghűtéses kompresszorok
teljesítménye szabja meg: minden kW
beépített névleges teljesítményhez
0,02 - 0,03 m² szabad belépő keresztmetszettel
lehet számolni. Mindez ca.
130 - 230 m³/h hűtőlevegő mennyiségnek
felel meg. Nagyobb berendezéseknél
elegendő a kisebb értéket alapul
venni, míg a kisebb teljesítményű
berendezések esetében ezzel ellentétben
a magasabb értékhez kell igazodni.
Különösen nagy jelentőségű az ún.
„szabad keresztmetszet“: az esővédő
rácsok, zsaluk és a kedvezőtlen körülmények
esetén szükséges szűrők ennek
a méretét jelentősen csökkentik. A
kiválasztott szellőzési rendszer minőségétől
függően ez a csökkenés akár a
30-60 százalékot is elérheti. Emiatt lehetőség
szerint ajánlott a kedvezőbb
áramlástechnikai tulajdonságokkal rendelkező
szellőzési rendszerek alkalmazása.
Ami rendkívül fontos: a védőés
szabályzóberendezések által
okozott keresztmetszet-szűkülés kiegyenlítéséről
minden esetben gondoskodni
kell. Egy hagyományos szellőzőrendszer
(1. ábra) az alábbiakból
áll: esővédőrács, (motoros működtetésű)
csappantyú és amennyiben szükséges,
frisslevegő-szűrő. A több kompresszorral
felszerelt állomások
esetében ajánlott a szellőzőrendszerek
termosztatikus vezérlése, valamint a
szellőzőnyílásoknak az egyes berendezések
elhelyezése és teljesítménye
szerinti felosztása (2 .ábra).
4. Szellőzés a vízhűtéses
kompresszorok esetében is
A megfelelő szellőzésre a vízhűtéses
kompresszoroknak is szükségük van.
Általában ezeknek a berendezéseknek
a meghajtása is léghűtéses villanymotorokkal
történik, és emellett sugárzási
hőt adnak le. Általában abból lehet
kiindulni, hogy egy vízhűtéses kompresszor
névleges teljesítményének
mintegy 20 százaléka hő formájában
keletkezik, amelyet a hűtőlevegő segítségével
el kell szállítani. Éppen emiatt
szükséges ezeknél a berendezéseknél
is a megfelelően méretezett frisslevegő-nyílások
kialakítása.
Szerző: Michael Bahr
Kapcsolat: michael.bahr@kaeser.com
Report 2/07 – www.kaeser.com 23

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESITVE
BUDAPEST 1005
KAESER KOMPRESSOREN Kft.
2040 Budaörs, Gyár u. 2
Tel.: (23) 445-300 – Fax: (23) 445-301
E-mail: info.hungary@kaeser.com
Léghűtés most már a 250 kW-os teljesítmény-tartományban is
sorozat
FSD
szállítási teljesítmény: 47 - 57 m³/min
takarékos léghűtés magas hatásfokú
hűtőrendszerrel
sűrítőblokk a világszerte elismert
SIGMA PROFIL kialkítású rotorokkal
ipari PC alapú, hatékony SIGMA
CONTROL vezérlés
átviteli veszteség nélküli direkthajtás
rendkívül halk és megbízható üzemelés