07.02.2015 Views

Napi_Ritmus_M_2010-pdf - Dietvet-Holistic Bevezetés

Napi_Ritmus_M_2010-pdf - Dietvet-Holistic Bevezetés

Napi_Ritmus_M_2010-pdf - Dietvet-Holistic Bevezetés

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

NAPI RITMUS,<br />

KRONOBIOLÓGIA<br />

©Prof. Dr. Fekete Sándor György<br />

az MTA doktora<br />

laborállat-tudományi osztály<br />

Fekete.Sandor@aotk.szie.hu<br />

www. dietvet-holistic.hu


Kronobiológiai alapfogalmak<br />

• RITMUS: jelenség/folyamat<br />

szabályos időközönként<br />

történő (periódikus)<br />

ismétlődése<br />

• CIKLUS: a periódikusan<br />

ismétlődő folyamat két<br />

azonos állapota közötti idő<br />

(Pl. sin/cos-görbe)<br />

Autonom-függő (energiaforrás)<br />

Önszabályozó-szabad lefutású


KIALAKULÁSA, FŐ FORMÁI<br />

Az életfolyamatok ritmikussága a<br />

környezethez való alkalmazkodás révén<br />

alakult ki (evolúció).<br />

Homeoszatázis: adaptív és prediktív<br />

Lásd: csimpánz-ősember<br />

A kronobiológia perc-, nap- (cirkadián) és<br />

éves ritmusformát különböztet meg.<br />

-ritmikus vérnyomásváltozások: percritmus<br />

-ébrenlét-alvás, táplálékfölvétel: napi<br />

-vadon élő emlősök ivarzása: éves tartamú


KÍNAI ÁLLATÖVEK


OSZTÁLYOZÁS<br />

• Időtartam ill. gyakoriság (frekvencia):<br />

nagy, közepes, kis<br />

• Exogén-endogén<br />

• Geofizikai, foto-, termo- és mágneses<br />

• Szikronizált-szikrozinálatlan<br />

• Szerveződési szint szerint:<br />

szubcelluláristól a populációig


LABORÁLLATOK<br />

szempontjából a napi ritmus jelentősége a<br />

legnagyobb. Ennek létrejötte az állathoz<br />

kötött (endogén), de a környezet a<br />

szinkronizáló, a ritmusszabályozó.<br />

A nappal-éjszaka váltakozásai által kiváltott<br />

ritmust – elkülönítendő az endogén<br />

eredetű cirkadián ritmusoktól –<br />

diurnálisnak nevezik.


A SZABÁLYOZÁS FŐ TÉNYEZŐI<br />

-a fény a LEGFONTOSABB, de egyéb,<br />

szabályos időközönként ismétlődő<br />

környezeti hatások, mint például<br />

-takarmányozási idő,<br />

-hőmérséklet változásai,<br />

-másik állattal való szociális kapcsolat is<br />

jelentős


NEM MINDIG ISMERHETŐ FÖL:<br />

Egyes környezeti tényezők –<br />

ritmusszabályozó befolyásukon túl –<br />

közvetlen élettani funkciókra is hathatnak, s<br />

így a napi ritmust nem lehet fölismerni.<br />

például a sötétben tartott melegvérű állatok<br />

oxigénfogyasztása jól fölismerhető napi<br />

ritmust mutat; hirtelen megvilágítás<br />

ugyanakkor fokozza az állatok<br />

mozgásaktivitását, függetlenül attól, hogy a<br />

ritmusosság melyik periódusában volt.


NÉHÁNY PÉLDA A VALÓDI NAPI<br />

RITMUSRA<br />

• sejtmembrán permeabilitásának változása,<br />

• sejtbeli fehérjeszintézis<br />

• sejtfelületi hormonreceptorok száma<br />

• élettevékenységet szabályozó neuronok<br />

működése, következményesen a<br />

• légzés, a szívverések frekvenciája és a<br />

vérnyomás, a<br />

• mozgás- (lokomotoros) aktivitás.


SZABÁLYOZÁS: BELSŐ ÓRA<br />

• Emlősökben és madarakban e ritmusok<br />

közös szabályozó komplexét a nucleus<br />

suprachiasmaticus hypothalami és a<br />

tobozmirigy tájékára lokalizálják<br />

(Nichelmann, 1986).<br />

• Tobozmirigy-melatonin<br />

• Humán fölhasználás


A) KRONOBIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK<br />

cirkadián ritmus (CR): 24+4 h hypothalamus<br />

suprachiasmaticus magjai (SCN)<br />

egyidejűsítés („entrainment”): a CR<br />

szinkronizálása 24+4 órán belül<br />

zeitgeber („időszabályozó”): cirkadián<br />

oszcillátort szinkronizáló külső, periódikus<br />

változó<br />

szabadon futó ritmus (”free-running”): külső<br />

zeitgeber nélkül zajló cirkadián ritmus (pl.<br />

mozgás)


DALI: AZ ELFOLYÓ IDŐ


CR-t MÓDOSÍTJÁK<br />

Újszülöttekben a szabályozó rendszer<br />

funkcionálisan éretlen, így aritmiák, vagy 4-<br />

8 órás, ún. ultradian ritmusok lépnek föl.<br />

Gyógyszerek, mérgek eltolhatják, vagy<br />

fölboríthatják a napi ritmust.<br />

Stressz a cirkadián ritmusok fölborulnak,<br />

ultradián ritmusok lépnek fölaz állatok<br />

tartási körülményei nem optimálisak.


Cirkadián oszcillátor (rendszer)<br />

• A CR-t generáló neuronok (SCN): szabályozó<br />

óra („masterclock”)külső zeitgeber<br />

nagyban módosíthatja<br />

• világos:sötét ciklusok aránya retinohypothalamicus<br />

köteg (RHT) SCN (a fő<br />

zeitgeber magcsoport) fényfüggő („lightentrainable”)<br />

oszcillátor (LEO)<br />

• etetés függő („feeding entrainable”)<br />

oszcillátor (FEO)


FEO bizonyítékai I.<br />

‣időzített etetés szinkronizáló hatású:<br />

mézelő méhek (Beling, 1929)<br />

‣az etetés függő oszcillátor (FEO) léte<br />

számos egértörzsben, hörcsögben,<br />

patkányban, nyúlban, galambban,<br />

verébben és néhány erszényesben<br />

bizonyított


FEO bizonyítékai II.<br />

az etetéstől függő cirkadián oszcillátor<br />

(FEO) a fénytől függő oszcillátortól<br />

(LEO) független: az utóbbi<br />

magcsoportjainak elroncsolása után is<br />

a periódikus etetéssel szikronizálni<br />

lehetett a hörcsögöket


CR-MODELLEK I.<br />

‣ a leggyakoribb vizsgált szabadon<br />

futó paraméter a mozgásaktivitás<br />

ritmusa<br />

‣ Japánfürj: a világos/sötét arány 1<br />

órás változása módosítja az<br />

agytörzs dejodináz aktivitását: a<br />

T3-koncentráció és<br />

következményesen a CR változik<br />

Az állat számára optimális<br />

hőmérséklet is cirkadián ritmus<br />

szerint változik.


CR-MODELLEK II.<br />

• A nyúl és rágcsálók esetében az evési<br />

aktivitás ritmusgörbéje hajnalban, a<br />

megvilágítás kezdetekor a minimumon áll<br />

• maximumát az esti, éjszakai sötétben éri<br />

el.<br />

• Így a sötétben alacsonyabb környezeti<br />

hőmérsékletre van szükség.


CR-MODELLEK III. SAJÁTOSSÁGOK:<br />

NYÚL (illusztráció !)<br />

• gyomor a takarmányfölvétel<br />

szünetében is tele van (caecotroph).<br />

• metszőfogak növekedése éjjel négyszer<br />

olyan gyors, mint nappal;<br />

• napközben többet rág a nyúl, így<br />

reggel hosszabbak a metszőfogak,<br />

mint este.<br />

• szájnyálkahártya sejtjeinek mitotikus<br />

indexe 13. 00 órakor a legnagyobb.


CR jelentősége a kísérleti munkában<br />

• A napi ritmusokat figyelembe kell venni az<br />

egyes biológiai paraméterek értékelésekor,<br />

• gyógyszerek (különösen hormonkészítmények)<br />

adagolásakor (pl. a<br />

glükokortikoidokat kora reggel kell<br />

adagolni, amikor azok vérszintje is magas,<br />

és a hypophysis receptorjainak<br />

érzékenysége kicsi.<br />

• Ezzel csökkenthető az ACTH-kibocsátás<br />

gátlásának veszélye.


A FEO MŰKÖDÉSE<br />

• ad libitum etetés hosszú távon +<br />

+ korlátozott mozgás → elhízás →<br />

→ egyszerre csak meghatározott<br />

mennyiségű takarmányt adjunk!<br />

• probléma: éjjel aktív rágcsálók (patkány,<br />

egér, hörcsög) bioritmusa a nappali etetés<br />

miatt eltolódik<br />

• a két napszakban fogyasztott táplálék<br />

mennyisége a normális többszöröse is<br />

lehet<br />

• az éjszakai-nappali viselkedésnormák és<br />

egyes élettani funkciók eltolódnak


PÉLDÁK<br />

ILLUSZTRÁCIÓK A<br />

LABORÁLLATOK NAPI<br />

RITMUSÁRA


EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK<br />

• A nyúl esetében a kemény és a lágy<br />

bélsár termelődése és annak fölvétele<br />

cirkadián ritmust mutat (Jilge, 1980).<br />

• <strong>Napi</strong> ritmust mutat a rágcsálók<br />

takarmányfölvétele és bélságürítése is.


A takarmányfölvétel és a<br />

mozgásaktivitás I.<br />

zöme az éjszakai (sötét) órákra esik. Állandó<br />

fényben a periódus hossza megnyúlik<br />

(24,5 órára); állandó sötétben lerövidül.<br />

A házinyúl és rágcsálók esetében a cirkadián<br />

ritmust gyakran elnyomja a mesterséges<br />

környezet provokálta ultradián ritmus, ezen<br />

túlmenően a jelentős egyedi különbségek is<br />

zavarhatják azok fölismerését.


A takarmányfölvétel és a<br />

mozgásaktivitás II.<br />

• A szopós nyúl naponta egyszer, a rágcsálók<br />

többször szopnak, amely az anyától függ.<br />

• A szilárd takarmányra fokozatosan rászokó kis<br />

Glires kezdetben többször, naponta 40-50-szer<br />

eszik.<br />

• A felnőtt Gliresre a 20-40-es szám a jellemző.<br />

Ezek eloszlása azonban a nap 24 órájában nem<br />

egyenletes, így napi ritmus jön létre.


A takarmányfölvétel és a mozgásaktivitás II.<br />

12/12 órás megvilágítási rendszerben<br />

Fölvétel délutánra (a a sötétfázis<br />

kezdetének felel meg) éri el a<br />

maximumát: SZÜRKÜLETI ÁLLATOK<br />

Hajnalban, közvetlenül a sötétfázis végén<br />

még egy, kisebb maximum figyelhető meg<br />

(másodlagos csúcs).<br />

Délelőtt általában nincs takarmányfölvétel,<br />

az állatok a lágy bélsarat veszik föl.


DZSERBIL:<br />

SZÜRKÜLETTI<br />

HÖRCSÖG:<br />

ÉJSZAKAI


NYÚL AD<br />

LIBITUM<br />

12/12<br />

VILÁGOS/<br />

/SÖTÉT<br />

0 12 0 12


Takarmányfölvétel ideje<br />

SZABÁLYOZÓLAG HAT A<br />

1. vízfölvételre<br />

2. mozgásaktivitásra<br />

3. vizelet- és bélsárürítésre


TAKARMÁNYKORLÁTOZÁS<br />

MÓDJAI ÉS A NAPI RITMUS<br />

1. Elfedés („masking”)<br />

• Etetési idő megváltozására → a ritmus<br />

azonnal, átmenet nélkül szinkronizálódik<br />

• Időszakosan juttatott táplálék → a napi<br />

ritmus módosul, de a szabadon futó<br />

ritmusok változása reverzibilis<br />

(a cirkadián oszcillátor működése<br />

érintetlen)


NYÚL MOZGÁSAKTIVITÁSA<br />

IDŐBEN KORLÁTOZOTT<br />

ETETÉSKOR<br />

Amount of activity<br />

time of day


2. Egyidejűsítő-szinkronizáló<br />

(„entrainment”)<br />

• Ütemezett etetésoszcillátor rendszer<br />

külső ritmusok<br />

• Szükséges idő a szabadon futó ritmus<br />

és a zeitgeber ütemének fáziskülönbségétől<br />

függ: átmenet(i idő)<br />

tapasztalható<br />

• Minél nagyobb a fáziskülönbség az<br />

adott funkció és a zeitgeber között,<br />

annál hosszabb a szinkronizáláshoz<br />

számítandó idő


0.9<br />

Ütemezett etetés<br />

ÉS BÉLENZIMEK<br />

0.7<br />

0.5<br />

0.3<br />

0.12<br />

0.10<br />

0.08<br />

33<br />

0.06<br />

0.9<br />

0.7<br />

0.5<br />

food<br />

04 12 20<br />

time of day<br />

04<br />

0.11<br />

0.09<br />

0.07<br />

0.05<br />

Maltase<br />

Trehalase X Alkal. Phosphatase<br />

Invertase Leucineaminopeptidase<br />

0.13<br />

0.11<br />

0.09<br />

0.07


Ad libitum<br />

TAKARMÁNYKORLÁTOZÁS<br />

hatása a vér<br />

KORTIKOSZTERINkoncentrációjára<br />

Korlátozott<br />

takarmányozás


Általában a szinkronizálódáshoz<br />

nem kell több, mint 50-60 nap.<br />

Ha újra visszatérünk az ad libitum<br />

etetésre, a szabadon futó ritmus<br />

mindig az előző etetési módból<br />

indul ki.<br />

Az ekkor létrejövő cirkadián ritmus<br />

hosszát a zeitgeber előző<br />

időszakának hossza és különböző<br />

ciklusai alakítják ki


Dzserbil szabadonfutó aktivitása mókuskerék<br />

jelentléte előtt, közben, után


MAGHŐMÉRSÉKLET ÉS 4 ÓRÁS TAKARMÁNYMEGVONÁS<br />

NYÚLON (24 H)


MAGHŐMÉRSÉKLET ÉS 72 ÓRÁSA TAKARMÁNYMEGVONÁS NYÚLON<br />

ADAGOLT ETETÉS MELLETT<br />

1 2 3 4 5 6 7


ELLÉSI IDŐPONT ÉS<br />

SZOPTATÁS<br />

AD LIBITUM<br />

ILL. KORLÁTOZOTT<br />

ETETÉS NYULON


HUMÁN ALKALMAZÁS


AZ EMBER NAPI RITMUSA

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!