Napi_Ritmus_M_2010-pdf - Dietvet-Holistic Bevezetés
Napi_Ritmus_M_2010-pdf - Dietvet-Holistic Bevezetés
Napi_Ritmus_M_2010-pdf - Dietvet-Holistic Bevezetés
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
NAPI RITMUS,<br />
KRONOBIOLÓGIA<br />
©Prof. Dr. Fekete Sándor György<br />
az MTA doktora<br />
laborállat-tudományi osztály<br />
Fekete.Sandor@aotk.szie.hu<br />
www. dietvet-holistic.hu
Kronobiológiai alapfogalmak<br />
• RITMUS: jelenség/folyamat<br />
szabályos időközönként<br />
történő (periódikus)<br />
ismétlődése<br />
• CIKLUS: a periódikusan<br />
ismétlődő folyamat két<br />
azonos állapota közötti idő<br />
(Pl. sin/cos-görbe)<br />
Autonom-függő (energiaforrás)<br />
Önszabályozó-szabad lefutású
KIALAKULÁSA, FŐ FORMÁI<br />
Az életfolyamatok ritmikussága a<br />
környezethez való alkalmazkodás révén<br />
alakult ki (evolúció).<br />
Homeoszatázis: adaptív és prediktív<br />
Lásd: csimpánz-ősember<br />
A kronobiológia perc-, nap- (cirkadián) és<br />
éves ritmusformát különböztet meg.<br />
-ritmikus vérnyomásváltozások: percritmus<br />
-ébrenlét-alvás, táplálékfölvétel: napi<br />
-vadon élő emlősök ivarzása: éves tartamú
KÍNAI ÁLLATÖVEK
OSZTÁLYOZÁS<br />
• Időtartam ill. gyakoriság (frekvencia):<br />
nagy, közepes, kis<br />
• Exogén-endogén<br />
• Geofizikai, foto-, termo- és mágneses<br />
• Szikronizált-szikrozinálatlan<br />
• Szerveződési szint szerint:<br />
szubcelluláristól a populációig
LABORÁLLATOK<br />
szempontjából a napi ritmus jelentősége a<br />
legnagyobb. Ennek létrejötte az állathoz<br />
kötött (endogén), de a környezet a<br />
szinkronizáló, a ritmusszabályozó.<br />
A nappal-éjszaka váltakozásai által kiváltott<br />
ritmust – elkülönítendő az endogén<br />
eredetű cirkadián ritmusoktól –<br />
diurnálisnak nevezik.
A SZABÁLYOZÁS FŐ TÉNYEZŐI<br />
-a fény a LEGFONTOSABB, de egyéb,<br />
szabályos időközönként ismétlődő<br />
környezeti hatások, mint például<br />
-takarmányozási idő,<br />
-hőmérséklet változásai,<br />
-másik állattal való szociális kapcsolat is<br />
jelentős
NEM MINDIG ISMERHETŐ FÖL:<br />
Egyes környezeti tényezők –<br />
ritmusszabályozó befolyásukon túl –<br />
közvetlen élettani funkciókra is hathatnak, s<br />
így a napi ritmust nem lehet fölismerni.<br />
például a sötétben tartott melegvérű állatok<br />
oxigénfogyasztása jól fölismerhető napi<br />
ritmust mutat; hirtelen megvilágítás<br />
ugyanakkor fokozza az állatok<br />
mozgásaktivitását, függetlenül attól, hogy a<br />
ritmusosság melyik periódusában volt.
NÉHÁNY PÉLDA A VALÓDI NAPI<br />
RITMUSRA<br />
• sejtmembrán permeabilitásának változása,<br />
• sejtbeli fehérjeszintézis<br />
• sejtfelületi hormonreceptorok száma<br />
• élettevékenységet szabályozó neuronok<br />
működése, következményesen a<br />
• légzés, a szívverések frekvenciája és a<br />
vérnyomás, a<br />
• mozgás- (lokomotoros) aktivitás.
SZABÁLYOZÁS: BELSŐ ÓRA<br />
• Emlősökben és madarakban e ritmusok<br />
közös szabályozó komplexét a nucleus<br />
suprachiasmaticus hypothalami és a<br />
tobozmirigy tájékára lokalizálják<br />
(Nichelmann, 1986).<br />
• Tobozmirigy-melatonin<br />
• Humán fölhasználás
A) KRONOBIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK<br />
cirkadián ritmus (CR): 24+4 h hypothalamus<br />
suprachiasmaticus magjai (SCN)<br />
egyidejűsítés („entrainment”): a CR<br />
szinkronizálása 24+4 órán belül<br />
zeitgeber („időszabályozó”): cirkadián<br />
oszcillátort szinkronizáló külső, periódikus<br />
változó<br />
szabadon futó ritmus (”free-running”): külső<br />
zeitgeber nélkül zajló cirkadián ritmus (pl.<br />
mozgás)
DALI: AZ ELFOLYÓ IDŐ
CR-t MÓDOSÍTJÁK<br />
Újszülöttekben a szabályozó rendszer<br />
funkcionálisan éretlen, így aritmiák, vagy 4-<br />
8 órás, ún. ultradian ritmusok lépnek föl.<br />
Gyógyszerek, mérgek eltolhatják, vagy<br />
fölboríthatják a napi ritmust.<br />
Stressz a cirkadián ritmusok fölborulnak,<br />
ultradián ritmusok lépnek fölaz állatok<br />
tartási körülményei nem optimálisak.
Cirkadián oszcillátor (rendszer)<br />
• A CR-t generáló neuronok (SCN): szabályozó<br />
óra („masterclock”)külső zeitgeber<br />
nagyban módosíthatja<br />
• világos:sötét ciklusok aránya retinohypothalamicus<br />
köteg (RHT) SCN (a fő<br />
zeitgeber magcsoport) fényfüggő („lightentrainable”)<br />
oszcillátor (LEO)<br />
• etetés függő („feeding entrainable”)<br />
oszcillátor (FEO)
FEO bizonyítékai I.<br />
‣időzített etetés szinkronizáló hatású:<br />
mézelő méhek (Beling, 1929)<br />
‣az etetés függő oszcillátor (FEO) léte<br />
számos egértörzsben, hörcsögben,<br />
patkányban, nyúlban, galambban,<br />
verébben és néhány erszényesben<br />
bizonyított
FEO bizonyítékai II.<br />
az etetéstől függő cirkadián oszcillátor<br />
(FEO) a fénytől függő oszcillátortól<br />
(LEO) független: az utóbbi<br />
magcsoportjainak elroncsolása után is<br />
a periódikus etetéssel szikronizálni<br />
lehetett a hörcsögöket
CR-MODELLEK I.<br />
‣ a leggyakoribb vizsgált szabadon<br />
futó paraméter a mozgásaktivitás<br />
ritmusa<br />
‣ Japánfürj: a világos/sötét arány 1<br />
órás változása módosítja az<br />
agytörzs dejodináz aktivitását: a<br />
T3-koncentráció és<br />
következményesen a CR változik<br />
Az állat számára optimális<br />
hőmérséklet is cirkadián ritmus<br />
szerint változik.
CR-MODELLEK II.<br />
• A nyúl és rágcsálók esetében az evési<br />
aktivitás ritmusgörbéje hajnalban, a<br />
megvilágítás kezdetekor a minimumon áll<br />
• maximumát az esti, éjszakai sötétben éri<br />
el.<br />
• Így a sötétben alacsonyabb környezeti<br />
hőmérsékletre van szükség.
CR-MODELLEK III. SAJÁTOSSÁGOK:<br />
NYÚL (illusztráció !)<br />
• gyomor a takarmányfölvétel<br />
szünetében is tele van (caecotroph).<br />
• metszőfogak növekedése éjjel négyszer<br />
olyan gyors, mint nappal;<br />
• napközben többet rág a nyúl, így<br />
reggel hosszabbak a metszőfogak,<br />
mint este.<br />
• szájnyálkahártya sejtjeinek mitotikus<br />
indexe 13. 00 órakor a legnagyobb.
CR jelentősége a kísérleti munkában<br />
• A napi ritmusokat figyelembe kell venni az<br />
egyes biológiai paraméterek értékelésekor,<br />
• gyógyszerek (különösen hormonkészítmények)<br />
adagolásakor (pl. a<br />
glükokortikoidokat kora reggel kell<br />
adagolni, amikor azok vérszintje is magas,<br />
és a hypophysis receptorjainak<br />
érzékenysége kicsi.<br />
• Ezzel csökkenthető az ACTH-kibocsátás<br />
gátlásának veszélye.
A FEO MŰKÖDÉSE<br />
• ad libitum etetés hosszú távon +<br />
+ korlátozott mozgás → elhízás →<br />
→ egyszerre csak meghatározott<br />
mennyiségű takarmányt adjunk!<br />
• probléma: éjjel aktív rágcsálók (patkány,<br />
egér, hörcsög) bioritmusa a nappali etetés<br />
miatt eltolódik<br />
• a két napszakban fogyasztott táplálék<br />
mennyisége a normális többszöröse is<br />
lehet<br />
• az éjszakai-nappali viselkedésnormák és<br />
egyes élettani funkciók eltolódnak
PÉLDÁK<br />
ILLUSZTRÁCIÓK A<br />
LABORÁLLATOK NAPI<br />
RITMUSÁRA
EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK<br />
• A nyúl esetében a kemény és a lágy<br />
bélsár termelődése és annak fölvétele<br />
cirkadián ritmust mutat (Jilge, 1980).<br />
• <strong>Napi</strong> ritmust mutat a rágcsálók<br />
takarmányfölvétele és bélságürítése is.
A takarmányfölvétel és a<br />
mozgásaktivitás I.<br />
zöme az éjszakai (sötét) órákra esik. Állandó<br />
fényben a periódus hossza megnyúlik<br />
(24,5 órára); állandó sötétben lerövidül.<br />
A házinyúl és rágcsálók esetében a cirkadián<br />
ritmust gyakran elnyomja a mesterséges<br />
környezet provokálta ultradián ritmus, ezen<br />
túlmenően a jelentős egyedi különbségek is<br />
zavarhatják azok fölismerését.
A takarmányfölvétel és a<br />
mozgásaktivitás II.<br />
• A szopós nyúl naponta egyszer, a rágcsálók<br />
többször szopnak, amely az anyától függ.<br />
• A szilárd takarmányra fokozatosan rászokó kis<br />
Glires kezdetben többször, naponta 40-50-szer<br />
eszik.<br />
• A felnőtt Gliresre a 20-40-es szám a jellemző.<br />
Ezek eloszlása azonban a nap 24 órájában nem<br />
egyenletes, így napi ritmus jön létre.
A takarmányfölvétel és a mozgásaktivitás II.<br />
12/12 órás megvilágítási rendszerben<br />
Fölvétel délutánra (a a sötétfázis<br />
kezdetének felel meg) éri el a<br />
maximumát: SZÜRKÜLETI ÁLLATOK<br />
Hajnalban, közvetlenül a sötétfázis végén<br />
még egy, kisebb maximum figyelhető meg<br />
(másodlagos csúcs).<br />
Délelőtt általában nincs takarmányfölvétel,<br />
az állatok a lágy bélsarat veszik föl.
DZSERBIL:<br />
SZÜRKÜLETTI<br />
HÖRCSÖG:<br />
ÉJSZAKAI
NYÚL AD<br />
LIBITUM<br />
12/12<br />
VILÁGOS/<br />
/SÖTÉT<br />
0 12 0 12
Takarmányfölvétel ideje<br />
SZABÁLYOZÓLAG HAT A<br />
1. vízfölvételre<br />
2. mozgásaktivitásra<br />
3. vizelet- és bélsárürítésre
TAKARMÁNYKORLÁTOZÁS<br />
MÓDJAI ÉS A NAPI RITMUS<br />
1. Elfedés („masking”)<br />
• Etetési idő megváltozására → a ritmus<br />
azonnal, átmenet nélkül szinkronizálódik<br />
• Időszakosan juttatott táplálék → a napi<br />
ritmus módosul, de a szabadon futó<br />
ritmusok változása reverzibilis<br />
(a cirkadián oszcillátor működése<br />
érintetlen)
NYÚL MOZGÁSAKTIVITÁSA<br />
IDŐBEN KORLÁTOZOTT<br />
ETETÉSKOR<br />
Amount of activity<br />
time of day
2. Egyidejűsítő-szinkronizáló<br />
(„entrainment”)<br />
• Ütemezett etetésoszcillátor rendszer<br />
külső ritmusok<br />
• Szükséges idő a szabadon futó ritmus<br />
és a zeitgeber ütemének fáziskülönbségétől<br />
függ: átmenet(i idő)<br />
tapasztalható<br />
• Minél nagyobb a fáziskülönbség az<br />
adott funkció és a zeitgeber között,<br />
annál hosszabb a szinkronizáláshoz<br />
számítandó idő
0.9<br />
Ütemezett etetés<br />
ÉS BÉLENZIMEK<br />
0.7<br />
0.5<br />
0.3<br />
0.12<br />
0.10<br />
0.08<br />
33<br />
0.06<br />
0.9<br />
0.7<br />
0.5<br />
food<br />
04 12 20<br />
time of day<br />
04<br />
0.11<br />
0.09<br />
0.07<br />
0.05<br />
Maltase<br />
Trehalase X Alkal. Phosphatase<br />
Invertase Leucineaminopeptidase<br />
0.13<br />
0.11<br />
0.09<br />
0.07
Ad libitum<br />
TAKARMÁNYKORLÁTOZÁS<br />
hatása a vér<br />
KORTIKOSZTERINkoncentrációjára<br />
Korlátozott<br />
takarmányozás
Általában a szinkronizálódáshoz<br />
nem kell több, mint 50-60 nap.<br />
Ha újra visszatérünk az ad libitum<br />
etetésre, a szabadon futó ritmus<br />
mindig az előző etetési módból<br />
indul ki.<br />
Az ekkor létrejövő cirkadián ritmus<br />
hosszát a zeitgeber előző<br />
időszakának hossza és különböző<br />
ciklusai alakítják ki
Dzserbil szabadonfutó aktivitása mókuskerék<br />
jelentléte előtt, közben, után
MAGHŐMÉRSÉKLET ÉS 4 ÓRÁS TAKARMÁNYMEGVONÁS<br />
NYÚLON (24 H)
MAGHŐMÉRSÉKLET ÉS 72 ÓRÁSA TAKARMÁNYMEGVONÁS NYÚLON<br />
ADAGOLT ETETÉS MELLETT<br />
1 2 3 4 5 6 7
ELLÉSI IDŐPONT ÉS<br />
SZOPTATÁS<br />
AD LIBITUM<br />
ILL. KORLÁTOZOTT<br />
ETETÉS NYULON
HUMÁN ALKALMAZÁS
AZ EMBER NAPI RITMUSA