Integrált Városfejlesztési Stratégia - Edelény
17.02.2015 • Views
Share Embed Flag

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Edelény

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
edeleny.hu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

START NOW

Edelény<br />

város<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

Készült a Corex<br />

Projektfejlesztési<br />

Kft. vezetésével<br />

2010.01.05.

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

Bevezetés<br />

Edelény Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és<br />

Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv<br />

– második, javított kiadás” elnevezésű<br />

módszertani útmutató alapján, annak<br />

teljes mértékben megfelelve dolgozta ki. A város Integrált Városfejlesztési<br />

Stratégiájának elkészítése lehetőséget adott egy olyan<br />

komplex, területi alapú és szemléletű stratégia kialakítására, melyben<br />

a várossal szorosan együttműködve kialakultak és megtervezésre kerültek a város<br />

időtávokra lebontható fejlesztési céljai,<br />

stratégiája, és jövőképe.<br />

Edelény az IVS elkészítése során a területi és stratégiai alapú tervezési szemléletet építette be fejlesztési elképzelései közé.<br />

A megvalósításban érdekelt szereplők, a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplőinek bevonásával a város<br />

a tervezés<br />

során épített a korábbi stratégiák és koncepciók eredményeire, és a megvalósítás során is számít a városlakók és<br />

városhasználók aktív részvételére.<br />

Olyan komplex városfejlesztési dokumentáció áll Edelény Város rendelkezésére, mely az elkövetkező 7-8 évre, hosszabb<br />

távon pedig a következőő 15-20 évre vonatkozóan megadja azokat<br />

a főbb városfejlesztési irányvonalakat, fő célokat és<br />

akcióterületeket, melyek kiszámítható fejlesztési környezetet, nyomonn követhető és célzott fejlesztéseket, továbbáá keretet és<br />

struktúrát biztosítanak az<br />

egyes projektek összefüggő programmá szervezéséhez és<br />

a jövőképben<br />

meghatározott átfogó cél<br />

eléréséhez.<br />

Az Integrált<br />

Városfejlesztési<br />

Stratégia továbbá lehetőséget<br />

ad<br />

az intenzíven<br />

fejlesztendő<br />

területekree<br />

tervezett<br />

beavatkozásokat részletesen előkészítő, a pénzügyi tervet, a megvalósíthatós<br />

ágot, és fenntarthatóságot<br />

is vizsgáló<br />

Akcióterületi tervek kidolgozására. Az így összeállt dokumentumcsomag alkalmas<br />

a 2007-2013-as időszakra kidolgozott<br />

városrehabilitációs pályázatokon való részvételre.<br />

Az IVS összhangban van<br />

a város Településfejlesztési<br />

Koncepciójával, mind a település településhálózatban elfoglalt helye,<br />

mind a helyzetértékelés vonatkozásában. Az IVS és a város Településszerkezeti Terve és Szabályozási Tervei összhangban<br />

vannak, a városrészekree kitűzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. A város egészére vonatkozó<br />

helyzetértékelés a KSH által megküldöttt hivatalos adatok alapján készült el.<br />

Edelény Város Integráltt Városfejlesztési Stratégiájához felhasznált dokumentumok:<br />

Edelény város<br />

önkormányzatának 18/2005. (v.1.) Számú rendelete a belváros és tágabb környezetének<br />

szabályozási terve és helyi építési szabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben.)<br />

Edelény Településrendezési Terv és Szerkezeti Terv<br />

Gazdasági Program 2007-2013 Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testületee az önkormányzat 2007-<br />

2013. évi Gazdasági Programját a 38/2007. (III.22.) Ök. számú határozattal e l f o g a d t a.<br />

<br />

<br />

Edelényi kistérség foglalkoztatási programja – Helyzetfeltárás 2006.<br />

Edelény Város Önkormányzatának 2004. Évi<br />

szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának kiegészítése<br />

A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának ezt megelőző verziója 2008 júniusában készült el a Plan-Net.hu<br />

vezetésével. A város ebben az évben a sikeres pályázati szerepléss érdekében felülvizsgálta a közel másfél éve elkészült<br />

dokumentumot, az azótaa megvalósult és megkezdett fejlesztéseit beépítette a dokumentumba, valamint a legfrissebb<br />

tematikai elvárásoknak megfelelően átalakította stratégiai elképzeléseit is. Erre nem csak a tematikai megfeleltetés végett<br />

volt szükség, hanem mindenekelőtt fontos volt olyan stratégiát kialakítani a város számára, mely<br />

konkrétumokat fogalmaz<br />

meg, szociális szempontból is megfelelőő mélységében vizsgálja a település adottságait.<br />

E feltételek mentén a város 2009-ben felülvizsgálta mentori segítséggel a már korábban elkészült Anti-szegregációs tervét<br />

és új elemekkel bővítette, valamint adat-felülvizsgálatot is végzett.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

Edelény Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megvalósított legfőbb változtatások:<br />

Stratégiai célok<br />

felülvizsgálata, részletes kifejtése<br />

Jövőkép, átfogó<br />

cél felállítása összefoglaló, összefogó erőként<br />

Városrészi célok kifejtése, konkrétabb megfogalmazása, lebontása részcélokká<br />

Új, szociális városrehabilitációt célzó akcióterület kijelölése<br />

Új, soft-elemekre épülő, lakossági aktivitást célzó, társadalmi kohéziót erősítő Tematikus cél beépítése a<br />

stratégiába<br />

ASZT-ben legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján helyzetelemzés korrekciója<br />

ASZT-ben a korábban elkészült programelemek megvalósulásának monitoringja, bemutatása<br />

ASZT-ben mobilizációs program kidolgozása<br />

és a korábban<br />

meghatározott programok átültetése, fejlesztése<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

Edelény város<br />

Integrált városfejlesztési stratégiájának<br />

Tartalomjegyzéke<br />

I. EDELÉNY SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN<br />

I.1. Edelény szerepe a regionális, és kistérségi településhálózatban<br />

I.2. Edelény vonzáskörzetének bemutatása<br />

I.3. Edelény szerepe a térségi munkamegosztásban<br />

II. A VÁROS EGÉSZÉREE VONATKOZÓ<br />

HELYZETÉRTÉKELÉS<br />

II.1. Városszerkezet<br />

II.2. Gazdasági, ágazati helyzet<br />

II.2.1. Vállalkozások helyzetee<br />

II.2.2. Idegenforgalom és turizmus<br />

II.2.3. Helyi gazdaságfejlesztés eszközei<br />

II.2.4. Kultúra szerepe<br />

II.3. Társadalmi helyzet<br />

II.3.1. Demográfiai helyzet<br />

II.3.2. Képzettség és foglalkoztatás<br />

II.3.3. Szociális, jövedelmi és<br />

egészségi helyzet<br />

II.3.4. Civil szféra szerepe<br />

II.4. Edelény város környezeti bemutatása<br />

II.4.1. Természeti környezet elemzése, zöldfelületek<br />

II.4.2. Épített környezet, helyi építészeti értékek vizsgálataa<br />

II.4.3. Lakásállomány vizsgálata<br />

II.4.4. Települési infrastruktúra vizsgálata<br />

II.5. Közszolgáltatások vizsgálata<br />

II.5.1. Oktatás-nevelés helyzete<br />

II.5.2. Egészségügyi ellátás helyzete<br />

II.5.3. Szociális ellátás helyzete<br />

II.5.4. Közigazgatás helyzetee<br />

II.5.5. Környezetvédelem<br />

II.5.6. Közlekedés helyzete<br />

II.6. Korábbi fejlesztések Edelény városában<br />

II.7. SWOT<br />

analízis<br />

III. EDELÉNY VÁROSRÉSZEINEK TERÜLETI ELEMZÉSE<br />

III.1. Edelény városrész<br />

III.2. Borsod városrész<br />

III.3. Finke<br />

városrész<br />

III.4. Császta puszta stratégiailag jelentős települési terület<br />

IV. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK<br />

HELYZETÉRTÉKELÉSE<br />

IV.1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása<br />

IV.2. A lehatárolt területek helyzetének elemzése<br />

1<br />

1<br />

5<br />

16<br />

22<br />

22<br />

27<br />

28<br />

30<br />

33<br />

34<br />

39<br />

39<br />

41<br />

43<br />

44<br />

46<br />

46<br />

48<br />

53<br />

54<br />

59<br />

59<br />

65<br />

67<br />

69<br />

69<br />

71<br />

73<br />

80<br />

82<br />

84<br />

90<br />

94<br />

98<br />

99<br />

99<br />

122<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

IV.3. Tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése<br />

V. STRATÉGIA<br />

V.1. A város jövőképe<br />

V.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre<br />

V.2.1. Átfogó cél<br />

V.2.2. Középtávú, Tematikus célok 7-8 évre vonatkozóan<br />

V.2.3. Városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás<br />

V.3. Beavatkozások, akcióterületek kijelölése<br />

V.3.1. 1. sz. akcióterület – Belváros<br />

V.3.2. Borsodi alközpont fejlesztése<br />

V.3.3. 3. sz. akcióterület – szociális város rehabilitáció<br />

V.3.4. Akcióterületek priorizálása<br />

V.4. Fenntarthatósági szempontok<br />

V.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja<br />

V.5. Anti-szegregációs program<br />

V.6. A stratégia összefüggései<br />

V.6.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési<br />

tervvel és<br />

más stratégiai dokumentumokkal<br />

V.6.2. A stratégiaa belső összefüggései<br />

V.7. A stratégia megvalósításának kockázatai<br />

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI<br />

VI.1. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása<br />

VI.2. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások<br />

VI.3. Településközi koordináció mechanizmusai<br />

VI.4. Ingatlangazdálkodási koncepció<br />

VII. PARTNERSÉG ÉS MONITORING<br />

VII.1. Partnerség<br />

VII.2. A stratégia megalapozásához lefolytatott mélyinterjúk eredménye<br />

VII.3. Monitoring<br />

128<br />

131<br />

131<br />

133<br />

133<br />

133<br />

138<br />

141<br />

142<br />

147<br />

149<br />

152<br />

153<br />

153<br />

155<br />

187<br />

187<br />

189<br />

189<br />

190<br />

190<br />

191<br />

194<br />

198<br />

208<br />

208<br />

210<br />

228<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

1<br />

I. Edelény szerepe a településhálózatban<br />

I.1. Edelény szerepe a regionális, és kistérségi településhálózatban<br />

Edelény az Észak-Magyarországi Régióban található, városi rangú település. A régió Magyarország észak-keleti és Nógrád megye, a régió<br />

központja<br />

Miskolc. Északon Szlovákiával, nyugaton a Közép-magyarországi régióval, délen és keleten pedig az Észak-alföldi<br />

régióval határos. Területe 13.430 km2,<br />

amely az ország területének<br />

14,4%-át teszi ki, és ezzel a régiók között a 4. legnagyobb.<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

a régió területének 54, Heves 27, Nógrád pedig 19%-át<br />

adja. Területének 13%-a országos és helyi<br />

jelentőségű védett természeti terület, az<br />

ország védettt területeinek 22%-át teszi részén az<br />

Északi-középhegység és<br />

az Alföld északi részén helyezkedik el.<br />

Az Észak-Magyarországi Régió területén három megye található: Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves<br />

ki.<br />

Népesség<br />

tekintetében az Észak-Magyarországi régió<br />

a negyedik helyen áll Magyarországon, hazánk népességének 12,7 %-a él<br />

itt (1.280.040 fő, 2004). A népsűrűség<br />

95 fő/km2, mely magasabb a vidéki átlagnál, a régió kistérségei közül a miskolci, egri,<br />

hatvani, salgótarjáni kistérségek a legsűrűbben lakottak. Az Észak-magyarországi A városi népesség arányaa 50 %, a legalacsonyabb a régiók között. A<br />

régióban 605 település van,<br />

ebből 34 város<br />

(ezen belül 5 a miskolci kistérségben, 18 az egriben).<br />

három megye közül az 500 – 2000 főő alatti településnagyság leginkább Nógrádra<br />

jellemző, míg<br />

Heves megyében a lakosság<br />

harmada 2-5 ezer fős nagyfalvakban él.<br />

Összességében a különböző területi szerkezeti adatokból jól látható, hogy a régió<br />

rendkívüli módon városhiányos. Különleges<br />

sajátossága továbbá a régiónak, hogy nem a régióközpont és környéke a legfejlettebb térség a régióban, hanem<br />

a Heves megye<br />

központjaként funkcionáló Eger és térsége. Egyedi jelenség továbbá, hogy Nógrád megyében maga a megye központi<br />

települése, Salgótarján és közvetlen vonzáskörzete is leszakadó térségnek tekinthető.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

2<br />

Edelény a kormány által is hátrányos helyzetűnek nyilvánított régióban található. Történelmi, gazdasági és<br />

egyéb okokból<br />

kifolyólag is központi szerepet töltött be korábban és ma is a térségben. Korábban járási székhely volt, ma pedig mind<br />

közigazgatásilag, mind földrajzi, mind gazdasági adottságaiból kifolyólag van jelentős szerepe. Szokták mondani: „Edelény a<br />

Bódva-völgy kapuja”. Innen vezet a 27-es főút Aggtelek felé, és erree „fűződnek föl” a Bódva folyó mentén a települések egészen<br />

a határig. Földrajzi adottságok szempontjából azért is jelentős, hiszen olyan nagyvárosok, mint Miskolc, Kazincbarcika, Ózd<br />

közelségében található, amelyek nagy lendületet<br />

környezetében lévő aprófalvak számára.<br />

adnak magának Edelénynek is, másrészt központi szerepe van a<br />

A Bódva-partjácsomópontja. A település Miskolctól 25 km-re fekszik, áthalad rajtaa a 27. számú főút és a Miskolc-Tornanádaska vasútvonal.<br />

Innen indulnak autóbuszok a Cserehát,<br />

a Galyaság és<br />

az északi területek kis települései felé is.<br />

található ma 11 000 lakost számláló település az<br />

edelényi kistérség közigazgatási, kulturális<br />

és közlekedési<br />

A város tulajdonképpenn négy, valamikor önálló településből jöttt létre, ami ma is meghatározó a városon belüli élet, a<br />

mindennapok szempontjából. Magját Edelény adta, és a történelem folyamán olvadt hozzá Egres<br />

– ami főként bányászok lakta<br />

település volt, itt is található a bánya, – Finke (1963), és Borsod (1950) a megye névadó települése, itt található a honfoglalás<br />

korabeli Borsodi földvár. A település legrégebbi - neolit kori - nyomait, a borsodi földvártól ÉK-re elterülő derékegyházi dombon<br />

találták meg.<br />

A település neve az Edelin szláv vagy német eredetű. Már az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint is<br />

több ezer fős települést sejtet.<br />

A település fejlődését a török megjelenése szakítja félbe és 1576-ra már teljesen elnéptelenedik.<br />

A lassú benépesülést követően 1603-tól közel 1000 évig Rákóczi-birtok. II. Rákóczi Ferenc,<br />

mint sárosi főispán1700-ba<br />

an<br />

elzálogosítja a birtokot L'Huillier Ferenc császári és<br />

királyi kapitánynak 10 évre, aki 1727-30-ban megépíti a kastélyt, ami a<br />

század végén gr. Eszterházy István, majd később a Dessewffy család, a 19. században a Lotharingiai Coburgok birtokába jut,<br />

akik 1945-ig gazdái a kastélynak.<br />

A településen az ipar megjelenése viszonylag korai volt, már 1654-ben 5 kerekű malommal rendelkezett. 1838-ban kezdte meg<br />

működését a Coburgok kezdeményezésére az edelényi cukorgyár.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

3<br />

A közeli szénbányák a gyáripar telepítésének adtak lendületet, melyek bezárását követően a gyáripar is megszűnt. A település<br />

legfontosabb látnivalói közé sorolható<br />

a Borsodi földvár, az L'Huillier-Coburg-kastély, a borsodi tájházak és a református<br />

templom.<br />

A Borsodi földvár a honfoglaló magyarság, egyik legfontosabb objektuma, hadászati központja volt a tatárjárásig. Az egykori<br />

földvár ermészetes geológiai képződményen áll. A kör alakú földsáncon lakóházak és a 18. század végén épült késő barokk<br />

stílusú református templom helyezkedik el. A körbejárható dombon, felülről megfigyelhető a szerkezeti alaprajz a sáncok<br />

peremeivel és a földbevájt kapukkal.<br />

A földvár szomszédságában található a borsodi tájház, amely egykor<br />

a Szathmáry és Horkay család tulajdona volt. A tájházakban<br />

több kisebb kiállítás nézhető meg: népi lakáskultúra, kisnemesi tisztaszoba, vert csipkék stb.<br />

Az edelényi gótikus stílusú református<br />

templom 1330-ban épült a katolikusok számára. 1580-tól a reformátusoké. 1696-ban<br />

építettek a templom nyugati homlokzataa elé kőtornyot.<br />

Edelény1986-ban kapott városi rangot, ma pedig jól fejlett, és megfelelő színvonalon működő intézményhálózattal rendelkezik,<br />

ami szintén lehetőséget teremt arra, hogy valóban kistérségi vezető szerepkört tölthessen be.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

4<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

megye kistér<br />

rségei (2007.)<br />

Kistérség<br />

Abaúj–Hegyközi kistérség<br />

Bodrogközi kistérség<br />

Edelényi kistérség<br />

Encsi kistérség<br />

Kazincbarcikai kistérség<br />

Mezőcsáti kistérség<br />

Mezőkövesdi kistérség<br />

Miskolci kistérség<br />

Ózdi kistérség<br />

Sárospataki kistérség<br />

Sátoraljaújhelyi<br />

kistérség<br />

Szerencsi kistérség<br />

Szikszói kistérség<br />

Tiszaújvárosi kistérség<br />

Tokaji kistérség<br />

Székhely<br />

Gönc<br />

Cigánd<br />

Edelény<br />

Encs<br />

Kazincbarcika<br />

Mezőcsát<br />

Mezőkövesd<br />

Miskolc<br />

Ózd<br />

Sárospatak<br />

Sátoraljaújhely<br />

Szerencs<br />

Szikszó<br />

Tiszaújváros<br />

Tokaj<br />

Terület (km²) Lélekszám<br />

440,48 15<br />

123<br />

400,53 17<br />

804<br />

783,21 36<br />

155<br />

449,44 24<br />

241<br />

459,99 62<br />

181<br />

378,56 14<br />

788<br />

679,66 43<br />

664<br />

1006,44 271<br />

220<br />

550,13 72<br />

266<br />

477,81 26<br />

385<br />

311,10 23<br />

879<br />

498,95 444 337<br />

299,91 19<br />

338<br />

256,25 333 348<br />

255,82 14<br />

222<br />

Település<br />

24<br />

17<br />

47<br />

36<br />

32<br />

9<br />

21<br />

40<br />

29<br />

16<br />

19<br />

18<br />

23<br />

16<br />

11<br />

Az Edelényi kistérség a lemaradó kistérségek közé<br />

tartozik.<br />

Az Edelényi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén helyezkedik el.<br />

Északon Szlovákiával határos. A települések<br />

a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki karszt területén<br />

és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el.<br />

Földrajzi besorolás szerint az Észak-Magyarországi<br />

középhegység nagytájon belül az Aggtelek-<br />

Rudabányai- hegyvidék és az<br />

Észak-Magyarországi medencék középtájak részét<br />

alkotja. Területe 740 km2. Felszínére az alacsony-középhegységtől<br />

(Aggteleki-hegység), a dombságon át (Nyugat-Cserehát, Tornai dombság) a tagoltt medencedombságig (Rakaca-völgy) többféle<br />

forma jellemző. A felszíni változatossághoz az élővilág gazdagsága párosul. A térség természeti értékeinek, élővilágának a<br />

legfőbb értékét mégsemm a számtalan egyedi földtani képződmény, ritka, esetenként csak itt előforduló fajok és társulások adják,<br />

hanem az a változatosság, az a diverzitás, amely ezen a tájon – más tájakkal ellentétben – az ember környezet-átalakító<br />

tevékenysége ellenére még megmaradt. Ez a terület egyik legfőbbb értéke, s ez válhat a táj főő vonzerejévé is. Az aggteleki<br />

karsztvidék barlangjai és a felette lévőő terület élővilága 2001-től a Világörökség részét képezi. . Az Aggteleki Nemzeti Park és<br />

az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérség területének<br />

összesen 27% %-át (197 km2) foglalja el.<br />

Edelényi kistérség települései<br />

Abod,<br />

Aggtelek,<br />

Balajt,<br />

Becskeháza,<br />

Bódvalenke,<br />

Bódvarákó,<br />

Bódvaszilas,<br />

Boldva,<br />

Borsodszirák,<br />

Damak,<br />

Debréte,<br />

Edelény,<br />

Égerszög,<br />

Galvács,<br />

Hangács,<br />

Hegymeg,<br />

Hidvégardó,<br />

Irota,<br />

Jósvafő<br />

Komjáti,<br />

Ládbesenyő,<br />

Lak,<br />

Martonyi,<br />

Meszes,<br />

Nyomár,<br />

Perkupa,<br />

Rakaca,<br />

Rakacaszend,<br />

Szakácsi,<br />

Szalonna,<br />

Szendrő,<br />

Szendrőlád,<br />

Szin,<br />

Szinpetri,<br />

Szögliget,<br />

Szőlősardó,<br />

Szuhogy,<br />

Teresztenye,<br />

Tomor,<br />

Tornabarakony<br />

y,<br />

Tornakápolna,<br />

Tornanádaska,<br />

Tornaszentand<br />

rás,<br />

Tornaszentjaka<br />

ab,<br />

Varbóc,<br />

Viszló,<br />

Ziliz<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

5<br />

A kistérség területe kiterjedt erdőségekkel rendelkezik, a fafaj szerinti összetételben a hosszú vágáskorú fafajok dominálnak<br />

(tölgy és gyertyán), a kelet-csereháti erületeken magas a cserfák aránya is. Gazdag a vadállomány. A magas lejtősségi értékek,<br />

a talajok alacsony humusztartalma, a gyakori csuszamlások, az erős<br />

talajerózió és a relatíve száraz éghajlat együttesen a földek<br />

alacsony,<br />

a legjobb hazai területek 30-40%-át elérő termőképességét eredményeznek. Az ásványkincsek közül említésre méltó a<br />

kohászati<br />

és mészgyártási mészkő, amelyet ma már nem hasznosítanak. A regionális igények kielégítésére alkalmas meszesi és<br />

rakacai mészkő kitermelése napjainkban is zajlik. A Bódva-völgy<br />

vízkészletei jelentős ivóvízbázist képeznek, védelmük<br />

elsődlegesen fontos feladat. Itt található az ország egyik legnagyobb víztározója, a 200 ha felületű, 5 millió<br />

m3 víztömegű<br />

Rakacai- víztározó.<br />

I.2. Edelény vonzáskörzetének bemutatása<br />

Az Edelényi kistérség 47 települése az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas<br />

térségében, a magyar-szlovák államhatár mellett található. A kistérség területe: 783 km2, a népessége 37 ezer főt tesz ki. Az<br />

eltérő természetföldrajzi<br />

sajátosságokkal, de hasonló<br />

történelmi örökséggel rendelkező kistérség közigazgatásilag mindig egy<br />

egységet alkotott.<br />

A kistérség települései a Bódva folyó és mellékpatakjai mentén helyezkednek el. A kistérség központi települése Edelény. A<br />

kistérség kifejezetten aprófalvas szerkezetű, bár jelentősebb népességű települések (Edelény, Szendrő, Bódvaszilas, Szögliget,<br />

Perkupa, Boldva) is találhatóak a területén.<br />

Edelény 1986-tól, Szendrő 1996-tól büszkélkedik városi ranggal. Az edelényi kistérség számoss természeti értékkel és épített<br />

műemlékkel rendelkezik, melyek érdemesek arra, hogy minél több látogató csodálja meg őket. A térség<br />

településeinek<br />

idegenforgalmi értékét leginkább a térség gazdag történelmi múltjának és a viszonylagos elzártságnak köszönhető páratlan<br />

természeti tájnak köszönheti.<br />

Az érintetlen természet, a magyar világi és egyházi kultúra történelmi értékei várják a turistákat. Az idegenforgalom<br />

fellendülésének a kulcsa<br />

az Aggteleki Nemzeti Park, az edelényi L' Huillier Coburg kastély felújítása és hasznosítása, valamint a<br />

Rakacai víztározó reorganizációja lehet.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

6<br />

Az Edelényi kistérség népessége<br />

A Bódva-völgykisebb településen él. A lakosság 41,3%-a a kistérség két városában, Edelényben (29, 7%) és Szendrőben (11,6%)<br />

koncentrálódik.<br />

A kistérségben a roma<br />

népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé<br />

tartozik. A több<br />

időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23% %-a tartozik a roma etnikumhoz.<br />

A kistérség népessége korstruktúrája alapján is változatosnak mondható, 3 jellemzőő településtípuss rajzolódik kistérség<br />

47 településén összesen 37<br />

ezer fő él. A térség tipikusan aprófalvas, a népesség 51%-a 1000 fősnél<br />

ki:<br />

1.<br />

2.<br />

3.<br />

fiatalodó népességű települések – a legnagyobb roma népességgel rendelkező települések<br />

kevert települések – jelentős roma népességű települések<br />

elöregedő települések – roma<br />

népességgel kevésbé rendelkező települések<br />

Társadalmi jellemzők<br />

Ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó<br />

problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma<br />

származású. Számukra az erős közösségi – nagycsaládi kötődéseik miatt még nehezebb egyéni kiutat találni. A problémát<br />

súlyosbítja, hogy munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik.<br />

Miközben<br />

a munkanélküliség extrémen magas, más<br />

területeken egyfajta munkaerőhiányról beszélhetünk a térségben. Azon<br />

területekre igaz ez, amelyek magasabban képzett, esetleg speciáliss szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség<br />

következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokraa sem lehet helyben szakembert találni. A helyi gazdaság a<br />

még dolgozóknak sem biztosít magas jövedelmeket. Az 1 főre jutó SZJA nagysága országos szinten is ebben a kistérségben a<br />

legalacsonyabb. A segélyből élők száma a térségben 2000 fő körül van, ami a családtagokkal együtt a népesség<br />

20-25%-át teszi<br />

ki. A segélyezés a térségi önkormányzatok költségvetését 30-50%-os<br />

mértékben terheli.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

7<br />

A lakosság korösszetétele<br />

A kistérség népessége 1970-2001 között közel 3500 fővel csökkent, az ezredforduló után enyhén emelkedett. A lakosság<br />

számának fogyása különösen tendenciózus volt az aprófalvak sorában. 1970-ben 24 településnek a népességee nem érte el az<br />

ötszázat 2003-ban 28 ilyen aprófalut találtunk. A kistérség legkisebb faluja; Tornakápolna (15<br />

fő), a legnagyobb települése<br />

Edelény (11168 fő). Az<br />

ezer főt meghaladó települések száma (térségközponto<br />

ot nem számolva) igen csekély számuk hét,<br />

amelyből csak kettőnek a lélek száma haladja meg a kétezret: Boldva<br />

(2481 fő), Szendrő (4372 fő) ).<br />

Összességében elmondható, hogy évtizedekkel ezelőtt már kis- és aprófalunak számító települések népessége rohamosan<br />

fogyott, s az OTHK (1972) hatásakéntt funkcióval bíró<br />

települések, vagy korábban<br />

városi rangot elnyert települések népessége<br />

enyhén emelkedett vagy<br />

stagnált.<br />

Közel negyedszázada a harminc év alatti népesség száma majd 19 ezer fő volt, a 2001-es népszámláláskor alig haladta meg a<br />

16 ezret,<br />

ezzel szemben a hatvan év feletti népesség ugyan ezen időszak alatt 1322 fővel növekedett. Az aprófalvak<br />

többségében az idősek<br />

aránya meghaladja a 25%-ot, de több helyütt a népesség harmadát-felét teszi ki. A 30-39 közötti<br />

korosztály<br />

száma alig változott, a 40-59<br />

év közöttiek száma enyhén csökkent.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

8<br />

A népesség korcsoport szerinti összetétele 2001-es adatok alapján: a gyermekkorúak részaránya a népességen belül 43%, a 15-<br />

39 évesek 12%, a 40-59<br />

éveseké 25%,<br />

míg a 60 év felettieké 20%. Az egyes települések vonatkozásában lényeges a szóródás.<br />

0BAA NÉPESSÉG K<br />

KORCSOPORT<br />

SZERINTI ÖSSZETÉTELE A KISTÉRSÉGBEN<br />

0-29 év<br />

43%<br />

30-39<br />

év<br />

12%<br />

40-59<br />

év<br />

25%<br />

60 év<br />

felettiek<br />

20%<br />

A népességvándorlásból 1970-1979 közötti évtizedben a kistérség településeinek<br />

szerény többlete képződött (14,33 ezrelék). A<br />

70' években valamennyi településnek<br />

a vándorlási különbözete vagy pozitív, de legalább is zéró volt. A 80' években az<br />

elvándorlás rendkívül felgyorsult, a vándorlási különbözet megközelítette a 4 ezret,<br />

1980-1989 között valamennyi településnek a<br />

vándorlási különbözete negatív volt. 1990-2001 között az elvándorlás mértéke mérséklődött lecsökkent a 70' évek átlaga alá<br />

(9,81 ezrelék). Az elvándorlás megtorpanását nem<br />

a kiváltó ok ok megszűnése, hanem a mobilizálódni képes népesség<br />

számának erőteljes csökkenése idézte elő. Az elvándorlást az alacsony jövedelem szint mellett a gyenge szociális ellátás<br />

(oktatás és egészségügy), valamint rossz infrastruktúra idézte elő.<br />

A száz felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak aránya egy évtized alatt 76,71-ról 79,05-re emelkedett (1999-2001). Az<br />

eltartottsági mutató igen<br />

nagy szórást mutat, mivel több apró faluban<br />

az eltartott korcsoportokhoz<br />

tartozók száma<br />

meghaladja az<br />

aktív korú<br />

népesség számát. A kistérségi átlagtól kedvezőbb korösszetételű települések száma csekély, bár ezen települések<br />

népessége viszonylag nagy: Edelény (65), Borsodszirák (70), Boldva<br />

(72), Szendrő (75).<br />

A száz gyermekkorúra jutó öregkorú 1990-ben 69,45 volt 2001-ben ez a mutató 83,26-ra emelkedett. Az öregedési mutató igen<br />

nagyszórást mutat, mivel az idősek aránya a gyerekekhez képest az aprófalvakban jóval nagyobb, mint a kisvárosokban,<br />

nagyobb községekben, s főleg a kistréség központjának számító Edelényben. A kedvezőbb gyermekszám a térségben azon<br />

településeken jellemző, ahol nagy számban élnek cigány népcsoportokhoz tartozó közösségek.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

9<br />

Iskolázottság<br />

Az iskolázottság mutatóit tekintve 1990<br />

és 2001 között javulás tapasztalható a kistérség egészében, és ez a pozitív tendencia<br />

érzékelhető majd mindegyik településen. 1990-ben középiskolát végzettek aránya 23,1%, 2001-ben 32,5% volt. A vizsgált évtized<br />

alatt az egyetemet, főiskolát végzettek<br />

aránya is emelkedett 3,1%-ról 4,7%-ra. Az<br />

iskolázottsági mutatók a kistérségen belül a<br />

nagyobb lélekszámút településeken kedvezőbbek.<br />

1BA KISTÉRSÉG LAKÓINAK LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGE<br />

max. 8 osztály<br />

62,8%<br />

középiskola<br />

32,5%<br />

egyetem, főiskola<br />

4,7%<br />

Az iskolázottság területi eloszlása Magyarországon:<br />

Infrastruktúra<br />

A kistérség infrastruktúrája korábban az Észak-Magyarországi régión belül is elmaradottnak számított, mára azonban jelentős<br />

felzárkózás tapasztalható, a közműolló jelentősen szűkült a régión belül.<br />

A kistérségben vezetékes ivóvízhálózat hossza 314 km, amelyből Edelényben 75 km, Szendrőben 32 km és Hídvégardóban 12<br />

km vezetéket építettek ki. A szennyvíz-csatorna hálózat hossza 167 km, amiből 42 km Edelényben található. 37%-os a lakások<br />

csatornázottsági arányaa a kistérségi szinten, ami a jóval a megyei alatt marad. 50% fölötti a csatornázottság Borsodszirák,<br />

Edelény, Boldva, Ziliz, Damak településeken. Nincs csatorna Abodon, Balajton, Becskeházán, Bódvalenkén, Bódvarákón,<br />

Bódvaszilason, Debrétén, Galvácson, Hegymegen, Hídvégardón, Irotán, Jósvafőn, Komjátiban, Ládbesenyőn, Lakon, Perkupán,<br />

Rakacán,<br />

Rakacaszenden, Szakácsiban, Szendrőládon, Színben, Színpetriben, Szögligeten,<br />

Tomron, Tornabarakonyban,<br />

Tornakápolnán, Tornanádaskán, Tornaszentandráson, Tornaszentjakabon, Varbócon, Viszlón. A csatornázatlan területeken<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

10<br />

keletkezőő szennyvíz a felszíni és felszínalatti vizeket terheli. A kistérség 92% -ban gyűjtik a kommunális<br />

szemetet, ami<br />

megegyezik a megyei átlaggal. A hulladékot a Kazincbarcikán, Szendrőn, Sajókazán, és Miskolcon található hulladéklerakókban<br />

helyezik el. A gázzal ellátott lakások aránya a kistérségben 49% %, ami alatta marad a megyei 69%-nak. Ezt a megyei átlagot<br />

Edelény, Borsodszirák, Damak települések érik el. 22 településen<br />

még nincs kiépítve a gázvezeték. A villamos fogyasztó<br />

lakások aránya 90,02% %, ami jóval alatta marad a 110,8%-os megyei átlagnak. A legalacsonyabb Hegymegen, ahol 7%-os,<br />

viszont kiemelkedő értékkel (110% feletti) rendelkezik Teresztenye, Hídvégardó, Tornabarakony, Meszes.<br />

Vezetékes telefon kiépítettséggel minden település rendelkezik, úgy szintén minden önkormányzat és iskola rendelkezik<br />

internet csatlakozással. A lakosság internetre csatlakozásának jelenlegi legnagyobb akadálya az, hogy csak<br />

telefonvonalon<br />

lehetséges.<br />

Az alábbi táblázat az edelényi kistérség<br />

közműellátottságát mutatja:<br />

Vezetékes<br />

ivóvízzel ellátottt lakások aránya<br />

(%)<br />

2000<br />

2004<br />

65,9<br />

71,9<br />

Közcsatorna hálózatba bekötött lakások<br />

aránya (%)<br />

2000<br />

2004<br />

12,8<br />

36,5<br />

Háztartási gázfogyasztók aránya a<br />

lakásállomány %-ában<br />

2000<br />

2004<br />

42,8<br />

49,2<br />

A térséget a Bódva folyó<br />

völgyében kiépített, észak-déli irányú főközlekedési és vasútvonal köti össze. A térség peremvidékeiről<br />

is ezeken<br />

keresztül érhető el Miskolc és<br />

Kassa.<br />

Az egyetlen, a trianoni határmódosítás után már csak zsákvonalú vasúti vonal a 94. számú, Miskolc-Tornanádaska vonal. A<br />

Bódva-völgy 11 települése rendelkezikk vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a<br />

mezőgazdasági termelés visszaesésével a teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt<br />

be a térség életében és jelentősége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erősödése<br />

esetén tovább növekszik. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt mint panoráma-útvonal turisztikai programként,<br />

másrészt mint a kerékpár-fuvarozás eszköze, szolgáltatóként jelenik meg.<br />

A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel<br />

való vasúti összeköttetést is jelenti. A Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon naponta 6 vonatpár közlekedik.<br />

A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 13 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40%-a keskeny<br />

vonalú, az utak minősége rossz, pl. Szakácsi-Abod között szinte járhatatlan. Az egyes települések saját kistérségi központjukat<br />

az Edelényi, Encsi és a Szikszói kistérségek északi, határmenti községeiből érik el a leghosszabb idő alatt (30-900 perc).<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

11<br />

A személygépkocsi közlekedést a térség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motorizációs szint és<br />

- ezzel szoros összefüggésben, csak a belső piacot<br />

figyelembe vevő - az üzemanyagtöltő állomások hálózatának alacsony<br />

kiépültségi szintje akadályozza. A Belső Csereháton és Bódva-völgy<br />

északi részén<br />

nincs benzinkút, innen - az üzemanyagárak<br />

szlovákiai emelése után is - gyakorta a szomszédos Szlovákiába járnak át tankolni.<br />

A napi buszjárat-párok<br />

száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések 40% %-át (18 db) azonban nem lehet közvetlenül<br />

Edelényből elérni, csak<br />

átszállással. Kevésbé intenzív, illetve intenzív a tömegközlekedés a települések 15-15%-ánál (7-7),<br />

közepesen intenzív a települések 30% %-ánál (13). A buszjáratok napi eloszlására jellemző, hogy 6-8, 10-11 és 14-16 óra között<br />

járnak gyakrabban a buszok, míg a településről vissza<br />

4-7, 12-14 és 17-20 óra között gyakoribbak a buszjáratok.<br />

Az Edelényi kistérség gazdasága<br />

A térségben a vállalkozássűrűség országos szinten is<br />

a legalacsonyabb. 1000 lakosra mindössze 33 vállalkozás jut és még a<br />

két kisvárosban sem éri el a megyei átlagot. A vállalkozások döntően a Bódva völgyében, azon belül is elsősorban<br />

Szendrőben és Edelényben működnek. A térségben mintegy 1196 vállalkozás működik, melyeknek 28%-a rendelkezik jogi<br />

személyiséggel. A térségben található vállalkozások 95%-a mikro-vállalkozás, amelyek jelentős részben kényszervállalkozások.<br />

A külföldi tőke megjelenése elsősorban<br />

a fejlettebb nagyvárosok (Miskolc, Eger) körzetében jellemző.<br />

A vállalkozások között a legnagyobb arányt a kereskedelmi ágazathoz tartozók képviselik (23%), ami az előbbinél megfelel a<br />

megyei átlagnak, ezt követi a gazdasági szolgáltatáss (16%), ami kissé elmarad a megyei átlagtól.<br />

Az Edelényi Kistérségben az ipar aránya és súlya nem meghatározó. Az ipari tevékenység nagymértékbenn függ a borsodi<br />

iparvidék,<br />

elsősorban Miskolc és Kazincbarcika iparának helyzetétől. Foglalkoztatási szempontból azonban az ipari, ezen belül<br />

az építőipari és a mezőgazdasági vállalkozások súlya a legnagyobb. A térségben tejfeldolgozó, húsfeldolgozó, sütőipari,<br />

csokoládégyártó, ásványvíz palackozó,<br />

ruhagyártó, fa- és bútoripari, illetve fémipari cégek, kisiparosok tevékenykednek.<br />

A mezőgazdaságban jellemző az ún. törpebirtokok magas, 96% %-os aránya. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része<br />

bérbe adja. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodó 99%-a<br />

egyéni gazdálkodó. A szántóföldi növénytermesztés 65%-át<br />

a gabonafélék (őszi búza, kukorica, rozs, tavaszi árpa), a 25%-át az<br />

ipari növények (napraforgó, őszi káposzta,<br />

repce) adják. A<br />

térségben<br />

jelentős, intenzív művelésűű gyümölcsös található Tomor-Lak térségében, ahol almát, meggyet, szilvát és kajszit<br />

termesztenek. A 225 ha szőlőterület 1/5-e Edelény környékén található. A térségben egyértelműen<br />

a tömegtakarmányt fogyasztó<br />

állatok (szarvasmarha, juh) szerepe a meghatározó.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

12<br />

A gazdaságok 86%-a foglalkozik állattartással. Az<br />

állattartásban új színfoltként jelent meg a pulykatartás. A térség 27500 ha<br />

erdejének<br />

nagy része Erdőgazdálkodási Rt. tulajdonában van. Az erdészetnek a térség környezeti adottságok hasznosítása és a<br />

foglalkoztatási problémák megoldása szempontjából kulcsszerepe lehet.<br />

2004-ben<br />

a kistérségben<br />

Tornabarakony település kivételével minden településen volt kiskereskedelmi üzlet. A kistérségben a<br />

legtöbb kiskereskedelmi egység Edelényben, Szendrőn, Boldván<br />

található. A 2004-es adatok szerint az 1000 főre jutó<br />

kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben 11 db, ami nemcsak a megyei átlagnál kisebb, hanem a megye kistérségei között<br />

is alul marad. Tornabarkonyban egyetlen kiskereskedelmi üzlet sincs.<br />

A kistérségben 141 db vendéglátóipari egység volt 2004-ben, amelyből legnagyobb számban<br />

Edelény városában található.<br />

Becskeházán,<br />

Bódvalenkén,<br />

Bódvarákón,<br />

Irotán,<br />

Szakácsiban,<br />

Tersztenyén,<br />

Tornabarakonyban,<br />

Tornakápolnán,<br />

Tornaszentjakabon, Varbócon és Zilizen nincs egy vendéglátóipari egység sem. Az 1000 főre jutó vendéglátóhelyek száma 4,0<br />

ami elmarad a megyei átlagtól, és ennél alacsonyabb mutató csak a Bodrogközi kistérségben figyelhető meg (3,0). Edelényben a<br />

vendéglátóipari egységek aránya az átlaggal egyenlő (4,0).<br />

A gazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatásokon<br />

belül a pénzpiaci szolgáltatásokat a takarékszövetkezeti hálózat alkotja. A<br />

könyvelési szolgáltatások a nagyobb településeken magánvállalkozások keretében kiépültek, a vállalkozói tanácsadó<br />

szolgáltatásnak nincs fizetőképes kereslete. Az önkormányzatoknak évente 438 millió Ft-ot kell segélyezésre fordítaniuk.<br />

Fejlesztésre évi 1-1,5 milliárd forintot költenek, ami a költségvetésük 16%-át teszi ki.<br />

Turizmus<br />

Adottságai alapján a térség egyik vezető ágazata lehetne az idegenforgalom. Az idegenforgalmi fogadókészséget 1999-ben<br />

kereskedelmi forgalomban csupán 246 férőhelyet jelentett. Étkezési lehetőség mindössze 4 településen biztosított. A<br />

szállásférőhelyek száma az 1999-es statisztikák óta látványosan, több mint háromszorosára<br />

nőtt. 2004-ben az Edelényi<br />

kistérségben 419 kereskedelmi szálláshely volt, ebből<br />

114 Varbócon, 110 pedig Szögligeten. A megyei szálláshelyek (17.954 db)<br />

2,3%-át teszik ki, ami igen gyenge arány a térség turisztikai adottságaihoz képest. 2004-ben az 1000 főre jutó vendégéjszakák<br />

száma a kistérségben 454, ami a megyei értéktől (946) jóval alul marad. A vendégek átlagos tartózkodási idejee a kistérségben<br />

1,9 nap, amely a megyei átlag (2,3) alatt van.<br />

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer db), 2004:<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

13<br />

Funkcióellátottság<br />

Az Edelényi kistérségben összesen 18<br />

háziorvos működik, de ebből 4 fő Edelényben. 21 felnőtt, illetve vegyes<br />

háziorvosi és 4<br />

gyermekkörzet működik. A rendelőintézet területén 2 központi orvosi ügyelet működik Edelényben és Szendrőn. 7 fogorvos<br />

működik a területen, minden héten 1 nap iskolafogászati rendelést artanak. Az 1000 főre jutó háziorvosok száma a kistérségben<br />

0,5 ami magasabb a megyei és az országos átlagoknál (0,49). Körzeti betegápoló<br />

2004-ben 28 fő volt a térségben, de ebből 5<br />

működött Edelényben, ami az országos és a megyei ellátottsághoz képest is magasabb. 11 gyógyszertár működik a<br />

kistérségben, ebből 2 Edelényben. Az<br />

1000 főre jutó gyógyszertárak száma a kistérségben 0, 3 ami magasabb a megyei és<br />

országos átlagoknál. A kistérségben Edelényben 224<br />

kórházi ágy volt 2004-ben. Az 1000 főre jutó kórházi ágyak száma 6,17<br />

ami alacsonyabb a megyei (7,3) és az<br />

országos (7,8)<br />

átlagoknál. 555 fő szociális foglalkoztatottt dolgozik a kistérségben. 1000<br />

főre jutó számuk 1,52 ami alacsonyabb mind a 1,6-os megyei átlagnál, de magasabb az 1,4-es<br />

országos átlagnál. Az ÁNTSZ<br />

Városi Intézetének Területén 3 mentőállomás működik Edelényben, Szendrőben és Hídvégardón. Bölcsődei ellátás csak<br />

Edelény városában működik.<br />

Az óvodai ellátottság nagyjából megoldott, 17 településen működik óvoda: Aggtelek, Szín, Bódvaszilas, Tornanádaska,<br />

Hídvégardó, Rakaca, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szuhogy, Szendrőlád, Edelény,<br />

Tomor, Borsodszirák, Boldva, Ziliz, Hangács.<br />

Az óvodai ellátásról összességében az<br />

állapítható meg, hogy a tanköteles korba lépők szinte mindenhol hozzájutnak az iskolai<br />

életmódra<br />

történő felkészítéshez.<br />

Általános<br />

iskolai működik Boldván, Borsodszirákon, Lakon, amely<br />

Tomor, Irota,<br />

Hegymeg, Szakácsi településeket is ellátja,<br />

Szendrőládon , Szendrőn , Szuhogyon, Szalonnán, amely Martonyi és Meszes községeket is ellátja, Színen, Rakacán. Perkupán<br />

tanulnak a varbóci, teresztenyei, szőlősardói és égerszögi gyermekek is. Aggtelek a 2000/2001. tanévtől társulási megállapodást<br />

kötött Jósvafővel az iskoláztatási és óvodáztatási feladatok közös ellátására. Színpetriből is Aggtelekre jár át néhány tanuló.<br />

Bódvaszilason járnak iskolába a bódvarákói, a komjáti, a tornaszentandrási és a tornanádaskai gyerekek is. Tornanádaskán<br />

működő általános iskola<br />

az első és második osztályos gyermekek nevelését biztosítja. Hidvégardón intézményfenntartó társulás<br />

formájában biztosítja Bódvalenke, Tornaszentjakab és Becskeháza<br />

tanulóinak nevelését-oktatását. Rakacaszenden felekezeti<br />

iskola működik, itt tanulnak az alsó tagozatos gyermekek. Hangács, Nyomár és<br />

Ziliz társulási megállapodást kötött Boldva<br />

önkormányzatával: alsó tagozatos osztályok működnek a településeken. Edelényben két általános iskola működik.<br />

Az edelényi Izsó Miklós<br />

Gimnázium és Szakképző Iskola az Edelényi-kistérség<br />

egyetlen középfokú intézménye, a tanulók<br />

közel 60% %-a a környező településekről jár be. A tanulók jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű.<br />

Természeti vonzerő adottságok<br />

2007 óta az Edelényi kistérséghez tartozik Aggtelek és környéke. Az<br />

Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti<br />

és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör- Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül ez<br />

volt az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangvilág megóvása<br />

érdekében hoztak létre.<br />

1995-ben<br />

az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. A<br />

víznyelőbarlangok, forrásbarlangok, patakos barlangok, cseppkőbarlangok, kristálybarlangok, jégbarlangok, zsombolyok tömeges<br />

előfordulása, a barlangok sajátos élővilága, továbbá régészeti és páratlan őslénytani leleteket tartalmazó barlangok és az egyéb<br />

karsztjelenségek nagyszámú jelenlétee így együttesen, egyetlen jól körülhatárolható és nem is<br />

túlságosan nagy kiterjedésű<br />

karsztvidéken valóban egyedülálló a világon.<br />

Ezen a erületen található Magyarország leghosszabbb barlangja a Baradla-barlang.<br />

A szlovák határon is átnyúló, több mint 25 km<br />

összhosszúságú Baradla- Domica barlangrendszer<br />

hazánk egyik legismertebb és cseppkőképződményekben leggazdagabb<br />

barlangja. A közel 2 millió éves barlang<br />

születése két „alvilági” patak<br />

(Acheron és Styx) oldó és koptató munkájának köszönhető.<br />

A barlang<br />

egyik jellegzetessége, hogy itt található hazánk legmagasabb cseppkőképződménye, a közel 900 tonnás és mintegy<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

14<br />

20 m magas „Csillagvizsgáló”. A Baradla-barlang mellett további 5 barlang (Béke-, Kossuth-, Meteor-, Rákóczi-, Vass Imre-<br />

barlang) várja a mélység titkait felfedezni kívánó vendégeket. Az élettelen természeti értékek mellett jelentős a karsztvidék<br />

növény- és állatvilága is. Növényzeti szempontból a Gömör- Tornai - karszt a Kárpát-medence egyik leggazdagabb és<br />

leglátványosabb területe. A karsztvidékk legértékesebb ritkasága a tornai vértő, mely megtalálható a világ legveszélyeztetettebb<br />

növényfajtáit felsoroló Vörös Listán is.<br />

A karsztvidék állatvilágaa igen változatos és fajokban<br />

gazdag. Az Európában fellelhető 28 denevérfajból 21 faj<br />

megtalálható a<br />

nemzeti park barlangjaiban. Madarak közül is több védett, illetve fokozottan védettt faj fordul elő ezen a területen, mint például a<br />

császármadár, haris, fekete gólya, parlagi sas, jégmadár, búbos banka, vízirigó. Ittt él a nemzeti park címerében<br />

is látható foltos<br />

szalamandra, illetve számos bogár és lepkefaj is. A ragadozók közül az 1990-es években honosodott vissza a farkas és a hiúz,<br />

valamint a barnamedve is néha átkóborol az államhatáron a szomszédos Szlovákiából.<br />

Jósvafőn található Magyarország egyetlen génmegőrzés céljából tartott hucul ló állománya. A Tohonya – Kuriszlán tanösvényen<br />

túrázók találkozhatnak a szabadon legelésző hucul ménessel is a Gergés-lápa környékén. A környék nevezetességei között<br />

számtalan<br />

a kultúrtörténeti érték is fellelhető, mint például a Szádvár rom, a Martonyi kolostorrom<br />

és Derenk romközsége is. A<br />

nemzeti park területén található kijelölt tanösvények, turista- és kerékpárútvonalak mentén haladva a kirándulók sok érdekes<br />

természeti értékkel és kultúrtörténeti nevezetességekkel találkozhatnak lépten-nyomon.<br />

Az Észak-magyarországi régió védett természeti értékei:<br />

Vonzerő adottságok:<br />

Abod: 13.<br />

századi református templom,<br />

barokk kori görög katolikus templom<br />

Aggtelek: Baradla-barlang és tanösvény, Aggteleki Nemzeti Park, barlang múzeum, tájház, mézeskalácsos ház, nyitott paraszt<br />

udvar, református templom, kopjafás emlékpark, fejfás<br />

temető<br />

Bódvarákó: római katolikus templom 1800-as évekből<br />

Bódvaszilas: 1840-ben épült református templom, 12.<br />

századi, barokk korban átépített római katolikus templom, barokk plébánia<br />

ház, klasszicista magtár, barokk Esterházy-Koós kastély<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

15<br />

Boldva: református templom, mellette 12. századi monostor romjai, klasszicista római katolikus templom, tájház, tornácos házak,<br />

Szathmáry-kert<br />

Borsodszirák: római katolikus templom<br />

Derenk: romközség<br />

Edelény: L’Huillier Coburg kastély, Borsodi földvár, népi műemlék-együttes, edelényi római katolikus templom, edelényi<br />

református templom, finkei római katolikus templom, finkei református templom, borsodi<br />

református templom, görög<br />

katolikus<br />

templom<br />

Égerszög: késő barokk református templom, népi lakóházak, temető,<br />

Szabadság-barlang<br />

Galvács: Törley-kastély<br />

Hangács:<br />

Szathmáry Király György Egyháztörténeti Múzeum, Rákóczi pince<br />

Hidvégardó: Gedeon-kastély, Papp-kúria, református templom, római katolikus templom, Szent Anna-kápolna, népi lakóházak<br />

Irota: görög katolikus templom és kápolna<br />

Jósvafő: Baradla-barlang, Béke-barlang, Kossuth-barlang, Vass Imre-barlang, Kessler Hubert emlékház,<br />

hucul ménes,<br />

református templom, tájház, népi lakóházak és gazdasági épületek, temető, malom<br />

Komjáti: református templom<br />

Martonyi: Rakacai-tó, református templom, katolikus templom, Pálos kolostor, népi lakóházak<br />

Meszes: Rakacai-tó<br />

Perkupa: református templom, római katolikus templom, perkupai stílusú házak<br />

Rakaca: görög katolikus templom, búcsújáróhely, Rakacai-tó<br />

Rakacaszend: református templom, román kori ikertemplom<br />

Szakácsi:<br />

görög katolikus templom<br />

Szalonna: református templom és harangláb, Bónis-Gedeon- kastély<br />

Szendrő: szendrői vár romjai, Csáky-kastély, Kékfestőház múzeum, Iskolatörténeti kiállítás, református templom, római katolikus<br />

templom<br />

Szin: református templom, római katolikus templom, Szelcepusztán Horthy Miklós vadászkastélya,<br />

Gedeon-kúria<br />

Szögliget: Ménes-tó, Szádvár, tájház<br />

Szőlősardó: református templom és temető, népi építészet<br />

Szuhogy: Csorba-kői várrom<br />

Teresztenye: református<br />

templom, temető, népi építészet, Kinizsi-forrásbarlang, Sózó-kút, népi építészet<br />

Tomor: református templom, római katolikus templom<br />

Tornabarakony: görög katolikus templom, barakonyi-patak völgyében<br />

nyílik a kockás liliom<br />

Tornakápolna: református templom, temető, népi építészet<br />

Tornanádaska: Hadik-kastély, Kecskevár rom, római katolikus templom, református haranglábtorony<br />

Tornaszentandrás: román stílusú Szent<br />

András plébániatemplom<br />

Tornaszentjakab: református templom, római katolikus<br />

templom, népi lakóházak<br />

Varbóc: római katolikus templom, villámlokalizátor<br />

Viszló: görög katolikus templom<br />

Ziliz: református templom, római katolikus templom, ezer éves tölgy<br />

Településszerkezet<br />

A kistérség területe átmeneti övezet az alföldi és a hegyvidéki település- és háztípus között. A Bódva folyó völgyében a<br />

települések főként halmazos jellegű faluképet mutatnak, a dombvidékre a szalagtelkes, csűrös aprófalvak a jellemzőek.<br />

A kistérség területén található települések legtöbbje még őriz a népi építészet kiemelkedő alkotásaiból néhány - egyes<br />

településeken (Szín, Perkupa, Lak) több - darabot. A falvakban általánosan kontyoltt tetejű, füstlyukas házakat készítettek.<br />

A század<br />

elejétől elsősorban Rakacán, Tomoron, Martonyiban a házak elé díszes, toldott tornácokat, egybefüggő oszlopdíszes<br />

folyosókat építettek. A tornácok homlokzatának deszkázata, valamint a tartóoszlopok és a mellvéd deszkái gazdagok<br />

díszítőmotívumokban.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

16<br />

I.3. Edelény<br />

szerepe a térségi munkamegosztásban<br />

Gazdasági aktivitás<br />

A legutóbbi népszámláláskor a munkanélküliség aránya 8,0%-os volt, amely messze felette van az országos átlagnak, de igazán<br />

nem fejezi ki a kistérségben élők gazdasági passzivitását. 1980-ban a foglalkoztatottság 40,6%, 1990-ben 37,7% %, 2001-ben már<br />

csak 22,0% volt; a vizsgált két évtized<br />

alatt a foglalkoztatottsági szint a felére csökkent. Az aktívkeresők mellett az eltartottak<br />

aránya is<br />

közel 10% ponttal csökkent;<br />

1980-ban az itt élők 41,6%, 2001-ben 31,9%-a eltartott volt. Az inaktív keresők aránya<br />

pedig 1980 és 2001 között megkétszereződött; 17,8%-ról 38,2% -ra emelkedett. Az utóbbi emelkedés a helyi társadalmak<br />

elöregedése mellett a még aktívkorúakk nyugdíjas ellátásba való menekülésével magyarázható, amely különösen a ’90-es évek<br />

első felében jellemezte a munka világából kiszorított népességet. A kistérség átlagos foglalkoztatottsági szintje felé csak egykét<br />

település emelkedik; nagyobb lélekszámú települések<br />

és a térségközpontja Edelény.<br />

A helyben foglalkoztatottak száma a térségben 4304 fő volt a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A helyben foglalkoztatottnak<br />

csaknem a fele Edelényben él. A kistérségben a nők<br />

nagyobb arányban dolgoznak helyben (55,3%), mint a férfiak (44,8%). A<br />

helyben foglalkoztatottakk majd kétharmada harmincas- illetve a negyvenes éveiben volt 2001-ben. A helyben foglalkoztatottaknak<br />

több mint<br />

a fele (52,8%) az iparban talált munkát, négytizede (40,8%) a szolgáltatásban helyezkedett el, s 6,4%-ának van<br />

munkaviszonya valamelyik mezőgazdasági üzemben,<br />

illetve helyi vállalkozásban. A kistérségben az ingázók száma a legutóbbi<br />

népszámláláskor 3735 fő volt, ennek 68,5%-a férfi és<br />

31,5%-a nő volt. A legtöbb eljáró Edelényben lakott, az összes kistérségi<br />

ingázó közel harmada. A legmobilabb korosztály 30-49<br />

éves, mivel az ingázók 58,7%-a e korcsoporthoz tartozott 2001-ben.<br />

A kistérségben ingázók<br />

17,7%-a mezőgazdaságban, 2,6%-a az iparban, 79,8%-a a szolgáltatási szektorban<br />

talált magának<br />

munkaalkalmat.<br />

2BEtnikai összetétel<br />

A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több<br />

időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23% %-a tartozik a roma etnikumhoz.<br />

A települések közül 12-ben egyáltalán<br />

nem lakik roma család, ott ahol laknak, a településen való megjelenésük, arányuk sok<br />

tényező együttes hatásaként jelentkezik.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

17<br />

A roma népesség területi koncentrálódásában történelmi hagyományok, munkalehetőségek, a (közös)tanácsi időszak lakás- és<br />

oktatáspolitikájának helyi gyakorlata, stb. játszottak szerepet. A demográfiai tendenciák változatlansága esetén 15 év múlva<br />

valószínűsíthetően a kistérség lakóinak több mint 1/3-a roma lesz.<br />

A kistérség hátrányos helyzetét kiváltó társadalmi, gazdasági okok<br />

A népesség száma az<br />

1970 óta eltelt időszak alatt 28%-kal nőtt. Ezen belül azonban a Galyaság lakosai csaknem<br />

megfeleződtek, és a Torna medence népessége is ¼-ével csökkent. 1980 óta a városokban is mérsékelt fogyás tapasztalható. A<br />

90-es években lefékeződött évi átlagos<br />

népességcsökkenési ütem a két északi mikro-körzetben az<br />

évtized második felében ismét<br />

felélénkült és a korábbi értékeken is túllépett. Ezzel szemben a Tókörnyékén az utóbbi években határozott népességnövekedés<br />

regisztrálható. A trend további érvényesülése mellett a következő 20 évben térségi szinten 7% %-os csökkenés, ezen belül a<br />

Tókörnyékén 6%-os növekedés és a két északi mikro-körzetben további mintegy 6-800 fős, azaz 18-20%-os népességveszteség<br />

várható.<br />

Tíz olyan település van, ahol valamilyen külső behatás hiányában a ma mintegy 538 főnyi népesség már belátható időn belül<br />

elfogy. Tíz további településen ugyanez a veszély, de még vannak<br />

tartalékaik. A szóban forgó húsz település<br />

mai népessége<br />

összesen<br />

alig 3200 fő.<br />

A kiürülő falvak kivétel nélkül azok, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély számban élnek roma családok. Ezekben a falvakban<br />

maradt meg leginkább a hagyományos építészet és itt a legtisztább a természeti környezet. Ugyancsak itt találhatók ma is a<br />

legerdősebb, vadban leggazdagabb térségek és itt van leginkább szükség és lehetőség a tájfenntartó gazdálkodása.<br />

A korábbi jelentős elvándorlás miatti kontraszelektivitás és a növekvő számú roma népesség hátrányos helyzete a népesség<br />

iskolai végzettség szerinti összetételében súlyos torzulásokhoz vezetett. A 10 éven felüliek 2, 3%-a nem végezte el az első<br />

osztályt és a 15 éven felüliek 23%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel.<br />

A munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik az<br />

edelényi térség, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak több éve<br />

már, ami önmagában is egy<br />

nagyon nagy szám, de itt ráadásul jellemzően magas a tartós munkanélküliek<br />

aránya.<br />

A Bódva-vidékekiteljesedett. Ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus.<br />

Edelény<br />

a munkanélküliek 92% %-a minősül tartósan munkanélkülinek. Mára<br />

már a tartós munkanélküliség<br />

negatív hatása

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

18<br />

Az örökös<br />

tétlenség és tehetetlenség nagyon is kedvez az italozásnak, szinte életformává válik. A napi rendszeres élet hiánya<br />

miatt magukkal és környezetükkel szemben is igénytelenebbekké<br />

válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszorulók. Ez az<br />

élethelyze<br />

e családi körben a felnövő gyerekek számára is mintát jelent, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. A<br />

munkátlanság és ebből fakadó szegénység újra termeli magát. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes fölemelkedni,<br />

sőt társadalmi integrálatlansága miatt egy esetleges gazdasági föllendülés gátjává válhat.<br />

Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a<br />

regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy<br />

része roma származású. Az ismét munkába állást nehezíti, hogy a<br />

munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, a regisztrált munkanélküliek 40%-a csak<br />

8 általánost végzett, 19 - 19,7% pedig 8 általánossal sem rendelkezik. Tehát a munkanélküliek 59 - 59,7%-a 8 általános iskolai<br />

osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezik.<br />

Megállapítható, hogy a térségben közel 2000 fő, családtagjaikkal együtt mintegy 7-8 ezer lakos (az kistérségben<br />

élők 20-25%-a)<br />

fő jövedelmi forrása a segély.<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

megye kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátái 2005. III. negyedévben:<br />

A bűnözés szempontjából megemlítendő az uzsorakamat. Amikor az emberek nagy része már a boltban is hitelbe vásárol és<br />

tartozását a segély megérkezésekor fizeti ki, az állandó pénzzavar, illetve pénzhiány<br />

kiváló lehetőséget biztosít az<br />

uzsorásoknak.<br />

A munkanélküliséggel járó veszélyek azokon a településeken a legnagyobb, ahol sok a munkaképes korú lakos és magas a<br />

regisztráltt munkanélküliek aránya is.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

19<br />

Kistérségek területén ismertté vált bűncselekmények száma (átlag, 1998-2002) ):<br />

Fontos arra is rámutatni, hogy a nyilvántartott munkanélküliek korösszetételét tekintve a 35 év alattiak adják a létszám kb. 49% %-<br />

át. Ez a magas arány azonban azt sugallja, hogy a nagy arányú fiatal munkanélküli réteg nem mozdul, mert új élet kezdésére a<br />

lakásárakat tekintve alig van lehetőségük, és alacsony<br />

iskolázottságuk, szakképzetlenségük is visszatartó erő.<br />

Miközben<br />

a térségben a munkanélküliség kiugróan magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról is beszélhetünk. Azon<br />

területekre igaz ez, amelyek magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket<br />

igényelnek.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

20<br />

Swot analízis<br />

(edelényi kistérség)<br />

Erősségek<br />

Gyengeségek<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

A természeti környezet megkíméltsége<br />

Változatos, értékes táj és élővilág<br />

Fejlődőképes új gazdasági kezdeményezések<br />

Magas erdősültség, vadban, erdei gyümölcsben<br />

gazdag erdőségek<br />

Sokszínű fejlesztési intézményi hátér<br />

Megőrzött kulturális örökség<br />

Hasznosítható, olcsó ingatlanok<br />

Határmenti kapcsolatok<br />

Emberléptékű, aprófalvas környezet<br />

Önszerveződés<br />

megindulása, civil szerveztek<br />

megjelenése és sikeres programjai<br />

Integrálódott helyi társadalmak<br />

Szervezetileg kiformálódottt roma kisebbségi<br />

önkormányzatok léte<br />

• Népesség mennyiségi és minőségi eróziója,<br />

elszegényedés<br />

• Életképes gazdasági szereplők hiánya,<br />

• Fokozódó szociáliss és morális nehézségek<br />

• Fejlesztési saját források csaknem<br />

teljes hiánya<br />

• Változásokat, összefogást gátló atomizálódás,<br />

fejletlen kooperációs készségek<br />

• Elaprózott birtokszerkezet<br />

• Elhanyagolt táj, műveletlen földek<br />

• Szűk belső piac<br />

• Fejletlen infrastruktúra<br />

• Kedvezőtlen közlekedési helyzet<br />

• Határátkelés korlátozottsága, nemzetközi átkelő<br />

hiánya Schengenigg<br />

• Elavult épületállomány<br />

• Lakóhelyi szegregáció; telepek; kicsi, megfelelő<br />

infrastruktúra nélküli lakások<br />

• Rossz egészségi állapot, a roma származású<br />

embereknél élettartam<br />

10 évvel alacsonyabb<br />

várható<br />

• Alacsony iskolázottság, ezen belül a felsőfokú<br />

végzettség szinte teljes hiánya,<br />

• középiskolai<br />

szinten<br />

elsősorban<br />

csak<br />

szakmunkás képesítés<br />

• Alig mérhető foglalkoztatottság,<br />

magas arányú<br />

tartós<br />

munkanélküliség,<br />

munkakészségek<br />

elveszítése; munkalehetőség szinte kizárólag a<br />

legális munkaerőpiacon kívül.<br />

• Közösségi<br />

tudat,<br />

kulturális hagyományok<br />

gyengesége; a kisebbségi önkormányzás –<br />

objektív okok által is felerősített - elégtelensége<br />

• Nagyon<br />

gyengee<br />

kapcsolati háló; az<br />

együttműködés és<br />

tapasztalatátadás hiánya a<br />

megye területén működő roma és nem roma<br />

szervezetek, illetvee intézmények között<br />

• Az önkormányzatoknál, ellátó és fejlesztési<br />

intézményekben dolgozók felkészületlensége a<br />

romákkal való kommunikációra; tudatlanságból,<br />

információhiányból<br />

eredő előítéletesség.<br />

Általános<br />

kapacitáshiány<br />

a fokozottan a<br />

személyre<br />

szabott ellátást igénylő<br />

romák<br />

kiszolgálására.<br />

• Erős<br />

hátrányos megkülönböztetés az élet<br />

minden területén a nem roma társadalom<br />

irányából.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

21<br />

Lehetős ségek<br />

• Többoldalú kedvezmények, elismert támogatási<br />

jogosultság<br />

•<br />

•<br />

Turisztikai kereslet várható élénkülése<br />

Természetes alapanyagok és azokból készült<br />

egyedi termékek iránti kereslet<br />

• Tágabb térségi<br />

együttműködés,<br />

az azt<br />

szervező erő jelenléte.<br />

• Emberléptékű, olcsó lakókörnyezet<br />

iránti<br />

igények erősödése<br />

• EU Strukturális<br />

Alapok és Közösségi<br />

Kezdeményezések megnyílása<br />

• A nyugati országrészek tőkefelszívó erejének<br />

csökkenése<br />

•<br />

•<br />

EU munkaerőbázisának csökkenése<br />

Erős kormányzati és helyi megyei akarat a<br />

cigányság életminőségének javítására.<br />

• Az Európai Uniós csatlakozás alapvető feltétele<br />

az esélyegyenlőség megvalósulása az<br />

• országban: európai uniós források egészítik ki<br />

a problémák orvoslására rendelkezésre<br />

•<br />

•<br />

álló pénzügyi eszközöket.<br />

A többségi társadalom tagjainak viszonylagos<br />

jóléte lehetőség a pozitív<br />

• diszkrimináció<br />

elfogadtatására, a szolidaritás<br />

szükségességének megtanulására.<br />

Veszélyek<br />

• Tartós munkanélküliség stabilizálódása<br />

• A roma népesség társadalmi integrációjának<br />

sikertelensége<br />

• A térség elöregedése, elnéptelenedő falvak<br />

• A foglalkoztatás alacsony szintjének<br />

megmaradása<br />

• Családok elszegényedése<br />

• Gyermekszegénység<br />

• A szegénység újratermelődése<br />

a helyi<br />

társadalom egészében<br />

• Önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek<br />

további szűkülése<br />

• Helyi szociális ellátórendszer összeomlása<br />

• A támogatásokhoz<br />

való hozzájutás<br />

nehezedése,<br />

a koncentráció és az<br />

addicionalitás elvének lassú érvényesítése<br />

• Fiatalok<br />

elvándorlását<br />

erősítő tényezők<br />

erősödése<br />

• A szakképzett munkaerő hiánya<br />

• Az európai élelmiszerpiacra való bejutás<br />

további nehezedése, saját piacainkról való<br />

kiszorulás<br />

• Minőségi követelmények fokozódása, EU-<br />

szabványok átvételee<br />

• A probléma komplexitásából következően<br />

csak komplex és hosszú távú stratégiát<br />

követő beavatkozás<br />

lehet eredményes.<br />

• A romák<br />

helyzetének<br />

alapvető és nem<br />

felszíni javítása nagyon nagy forrásigényű<br />

program.<br />

• A hátrányos<br />

megkülönböztetés<br />

elleni<br />

hatékony<br />

akciósorozat<br />

elmaradása<br />

lehetetlenné<br />

teszi a pozitív eredmények<br />

esélyeit<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

22<br />

II. A város<br />

egészére vonatkozó helyzetértékelés<br />

II.1. Városszerkezet<br />

Edelény a borsodi tájak<br />

egyik legszerencsésebb pontján helyezkedik el, a Bódva folyó hirtelen<br />

kiszélesedő<br />

Miskolctól 25 kilométerre.<br />

völgyében,<br />

A Bódva folyó alsó szakaszának völgyében fekvőő Edelény és Borsod, a kedvező földrajzi adottságok miatt, már<br />

évezredekkel ezelőtt igen alkalmas települési helynek kínálkozott az ember számára. Az egymást váltó népek csaknem<br />

mindegyike megtelepedett ezen a területen.<br />

A tatár, a török, a német<br />

stb. hadak Edelényen és Borsodon át haladtak Miskolc felől a Felvidékre, Lengyelországba, vagy<br />

onnan az Alföld felé, vagy<br />

errefelé vitt békés időben a kereskedők útja<br />

is.<br />

Edelény és környéke 1566-ban:<br />

A Bódva szűk szurdokában – az ősi időkben – Borsod vára állt őrt, , Edelény pedig<br />

a Bódva hídja átkelése felett őrködött,<br />

élvezve a fontos földrajzi hely hasznát, és elviselve a hadak útjának csapásait, pusztításait. Edelény első okleveles említése<br />

csak 1299-ben történik.<br />

A település neve az Edelin szláv vagy német eredetű. Már az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint is több ezer fős<br />

települést<br />

sejtet. A település fejlődését a török megjelenése szakítja félbe és 1576-ra már teljesen elnéptelenedik.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

23<br />

A lassú benépesülést követően 1603-tól közel 100 évig Rákóczi-birtok. II. Rákóczi Ferenc, mint sárosi főispán1700-ban<br />

elzálogosítja a birtokot L'Huillier Ferenc<br />

császári és királyi kapitánynak 10 évre, aki<br />

1727-30-ban megépíti a kastélyt, ami a<br />

század végén gr. Eszterházy István, majd később a Dessewffy család, a 19. században a Lotharingiai Coburgok birtokába<br />

jut, akik 1945-ig gazdái a kastélynak.<br />

A Borsodi földvár a honfoglaló magyarság, egyik legfontosabb objektuma, hadászati központja volt<br />

a tatárjárásig. Az egykori<br />

földvár természetes geológiai képződményen áll. A kör<br />

alakú földsáncon lakóházak és a 18. század<br />

végén épült késő barokk<br />

stílusú református templom helyezkedikk el. A körbejárható dombon,<br />

felülről megfigyelhető a szerkezeti alaprajz<br />

a sáncok<br />

peremeivel és a földbevájt kapukkal.<br />

A mai Edelény területén az elmúlt évezredek, évszázadok során több település jött létre, de közülük többet a történelem<br />

viharai elsodortak, megszűntek vagy beleolvadtak Edelénybe. Többnek a nevét – mint pl. Derékegyháza, Császta, Cseb,<br />

Lánczi, Márk, Sáp – már csak a dűlőnevek őrzik. A XVIII. században Borsod és Finke község volt, Edelény mezőváros,<br />

Császta pedig puszta.<br />

A mai város három község összevonása<br />

révén keletkezett. 1950-ben a megye névadó települését, Borsodot, majd<br />

1963-ban<br />

Finkét csatolják Edelényhez: 1986-ban kapja városi rangját, területee 3,65 km 2 . A korábban különálló Edelény, Borsod és<br />

Finke települések helyezkedtek el földrajzilag egymáshoz közelebb. Császta 3 km távolságban van a mai belvárostól.<br />

Tájfejlődési folyamat, történeti térképek elemzése<br />

• Az I. Katonai felmérés (1782-1789) alapján:<br />

A térképen Edelény térségében láthatók a Bódva folyó kiterjedt ártéri mocsaras ligetei. A folyón gázló és szekérút<br />

halad át. E térséget is érintette a Borsod és Torna vidéken áthaladó kereskedelmi útvonal. Ezekben az<br />

időkben a<br />

Cserehát dombjait kiterjedt erdőségek borítják.<br />

• II. Katonai felmérés (1829-66), III. Katonai felmérés (1872-89) alapján:<br />

Mindkét térképanyag szintén csak hiányosan áll rendelkezésünkre, azonban a II. katonai felmérés szerint még<br />

mindig kiterjedtt erdőségek figyelhetők meg a település környezetében. A település K-i lejtőin még nagy kiterjedésű<br />

szőlő ültetvények figyelhetők<br />

meg. A szántók és legelők térhódítása már nemcsak a völgyekben, de a<br />

hegyoldalakra is kiterjedt.<br />

Megfigyelhető a települések<br />

kompakt formája, mely később völgyirányban fejlődött, és a védelem egyik<br />

sajátossága, mivel a vadkárokkal szemben un. falukerítéseket és falukapukat létesítettek. A falukapuktól<br />

sugárirányban haladtak a szekérutak.<br />

Településszerkezet vizsgálat<br />

Bódva völgyi települések<br />

többsége, így Edelény is középkori eredetűű település. A településszerkezet vizsgálatánál meg kell<br />

különböztetni elemeket és elveket (elveknek nevezhető a gazdaság, a társadalom és a kultúra által meghatározott) a lakott<br />

emberi telepet létrehozó szabályok rendszerét. Kezdetben az elvek voltak elsődlegesek, a XIX. században viszont a korábbi<br />

elvek egyre inkább elemekké váltak, s ekkor főleg az elemek dominálnak. Az elemek között kell számon tartani,<br />

s az ezen<br />

elhelyezkedő épületeket, a telken kívüli épületeket és földrajzi alakzatot.<br />

A XII-XIII. századi megtelepedések legfőbb elve a patak, vagy a folyó melletti helyválasztás, s az hogy a település kevés<br />

háza a folyó, vagy patak mellett, kissé távolabb épüljön. Így a patak és a két oldalt húzódó telkek között általában<br />

50-100 m<br />

a távolság.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

24<br />

Sok a hasonlóság a Bódva völgy településeinek szerkezetében. Középen folyik a patak vagy folyó, melyet mindkét oldalon<br />

egy-egy utca határol és nagyon magas értékű térszituációk alakultak ki.<br />

A vizek járásához alkalmazkodó beépítések alakultakk ki. Ahol szeszélyes vízjárás volt, ott elfordultak, a kertvégekkel<br />

kapcsolódtak a folyóhoz. Ez figyelhető meg a városközpont területén<br />

is, mivel a hosszú szalagtelkek végeikkel csatlakoztak<br />

a régi folyómederhez, vagyis az egykori Bódvához.<br />

A telkek egymáshoz való<br />

viszonya általában rendezett, ahol viszont együtt lehetettt élni a folyóval, ott az utca, vagy köztér<br />

részévé tudott válni.<br />

Ezekben az esetekben a patak és a folyó ugyanolyan településképzőő elem, mint az út. (A XVIII. századból származtatható<br />

térkép tanúsága szerint a Császta–patak a mai Antal György utca tengelyében folyt)<br />

Az 1782-85 közötti régi térkép tanúságaa szerint a településközpont a Bódva-folyóval párhuzamos É-D-i irányú. Itt mutathatók<br />

ki az orsó<br />

alakú kiteresedések is, melyek ősi elemek. Ez helyi sajátosság szerint kétszer ismétlődik meg. Az István Király<br />

úton a legszélesebb orsós tér a református templom előtt figyelhető meg, de ez a kiteresedés még<br />

egyszer megismétlődik a<br />

Holt- Bódva szigettel szemben.<br />

A településmag kiterjedésének egyirányúságát későbbb az utak módosítják, hiszen a terjeszkedés során az új telkeket egy-<br />

irányokba<br />

egy ilyen út melletti földből hasítják ki.<br />

A XIX. századig szinte mindenütt gondosan ügyeltek arra, hogy a valamikori településmagtól<br />

a megkezdettt<br />

egyformán<br />

terjeszkedjenek, azaz a város korábbi központja továbbra<br />

is a település mértani középpontjában maradjon.<br />

A mai városközpont területén két templom található: a műemléki védettség alatt álló református<br />

templom, illetve a helyi<br />

védelemree javasolt római<br />

katolikus templom.<br />

A belváros<br />

mellett található Coburg kastély, mely a megye legnagyobb barokk műemléke.<br />

Különleges a település kapcsolata a Bódva folyóval is. A helyi sajátosság a város és a víz kapcsolatában rejlik. A Bódva<br />

esetében ugyanis nem állandó mederben haladó folyóról van szó<br />

a XX. századig, hanem olyanról, amelyik<br />

állandóan<br />

változtatja a medrét, kanyarog, elágazva szigeteket képez, elönti a part menti részeket. A nedves<br />

területeken dús rétek és<br />

kaszálók voltak, melyeket később részben feltörtek és<br />

szántóként is hasznosítottak. A folyó szabályozása és a malom árok<br />

kiépítése során zsilipet építettek. A víz mellett part, a távolabbi partos rét lett általában szántó. Erre volt alapozva a sajátos<br />

népi kultúra és a paraszti<br />

gazdálkodás.<br />

Nagyon szép keresztcsűrös porták alakultak ki, melyek mára eltűntek néhánynak a nyoma<br />

városközpont szalagtelkes portáinak területén.<br />

még megfigyelhető a<br />

Az átkelőhely jelleg, vagyis a hidak (Szentpéter felől csak a Bódva<br />

hídon lehetettt átkelni) szintén karakter képző elemek<br />

voltak. A hídvámok pedig<br />

szép jövedelmet biztosítottak<br />

a helyi földesuraknak (Bebek<br />

család).<br />

A szász Couburg Góthai hercegi család, az úrbéri rendezés után hitbizományt alapított A Couburg uradalom bányaüzemet<br />

és cukorgyárat is létesített. Számos kisipar és kiskereskedelem telepedett meg, s így a Bódva völgy központjává vált<br />

Edelény. A vasút újabb fejlődést generált. A város járási székhellyé fejlődött, így fontos közintézmények telepedtek<br />

meg.<br />

A feudalizmus és a kapitalizmus korában is volt tehát sajátos fejlődés, mely nyomot hagyottt a városszerkezetben. A<br />

mezőgazdasági, a helyi kisipar organikus fejlődést eredményezett, mely megélénkítette a mai városközponti életet,<br />

legalábbis ezt sugallják a korabeli régi fényképek.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

25<br />

A fejlődés<br />

mozgatórugói mindig jelen voltak a város történetében. A jó közlekedési kapcsolatokk mellett a szénbányászat<br />

1945 után ismét helyzetbe hozta a települést. Ekkor azonban az organikus fejlődés felborult, mert erős mennyiségi, orientál<br />

fejlődés vált jellemzővé. A város szerkezete kezdett átstrukturálódni.<br />

Sorra épültek a lakótelepek, melyek egy része a mai városközpont<br />

területén realizálódott. A város különböző pontján új<br />

kisüzemek, óvodák, iskolák, üzletek létesültek. (orvosi szakrendelő, élelmiszer és iparcikk áruházak, pénzintézmények,<br />

könyvtár, művelődési ház, stb.)<br />

A 80-as évek végén 90-es években megtorpant a városközpont fejlődése. Ez a visszafogottság ismét a minőséget helyezte<br />

előtérbe. Már nem a mennyiségi fejlődés jellemezte a várost. Ugyanakkor jelentős lépések történtek a rehabilitáció terén, és<br />

pontosan ebben a nehéz<br />

időszakban mutatkozott meg<br />

a város életképessége, mikor nagy hangsúly helyeződöttt az egyéni<br />

arculat megteremtésére,<br />

a kisvárosi karakter erősítése.<br />

A település fejlődéstörténetében felfedezhető az eredeti főutca vonala. Az eredeti főutca ma két<br />

utcaszakaszból áll: Tóth<br />

Árpád utca<br />

és István király útja nevet viseli.<br />

A két utcaszakasz tengelyvonala folytatólagosan kapcsolódik egymáshoz, észak-déli irányba<br />

párhuzamosan helyezkedik el.<br />

mutat, a Bódva folyóval<br />

Az észak-délhalad át a városon és a belvároson. Így a főútvonal is tovább szabdalja a város területét. Ezen<br />

az útvonalonn jelentős a<br />

tengely és a Bódva folyó a várost kelet-nyugati részekre szabja fel. A 27-es főútvonal nyugat-keleti irányban<br />

forgalom, ami a belvárosi<br />

tér kisvárosiass fejlődését gátolja.<br />

Edelény történelmi és építészeti<br />

értékeit tekintve<br />

figyelemreméltó<br />

település.<br />

Különleges<br />

értékek hordozója<br />

a<br />

településszerkezetben leolvasható történetiség, illetve a hajdúvárosi múlt. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a<br />

városfelújítás terén is eredmények szülessenek.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

26<br />

Településszerkezeti terv<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

27<br />

II.2. Gazdasági, ágazati helyzet<br />

Edelény gazdasági életét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezőgazdaság határoztaa meg. A bányákat 1995.<br />

augusztusában bezárták.<br />

A mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés<br />

helyét az egyéni gazdálkodás és a saját célra szolgáló<br />

szőlő-, gyümölcstermesztés vette át. A gazdasági szerkezet átalakulását a kereskedelem és szolgáltatás arányának a<br />

megnövekedése is jellemzi.<br />

A munkanélkülivé válás országos tendenciája - a korábban meghatározó bányaipar és a közeli nagyobb városokba való<br />

bejárás lehetőségének a megszűnése miatt - az átlagosnál nagyobb mértékben sújtotta Edelényt. Ez a folyamat ugyanakkor<br />

azt is hozta, hogy a befektetési szándékkal ideérkező befektetők nagyszámú és olcsó munkaerőt találnak itt.<br />

A bányászat történetéből: a múlt század közepétől folyt jelentősebb bányászat a putnoki, a feketevölgyi és az edelényi<br />

területeken. Legrégebbi múltra a putnoki tekinthet vissza, ahol már a 40-es évek elején megindult az üzemszerű<br />

széntermelés. 1952-53-ban kezdődött a bányászat a feketevölgyi, és 1957-ben az edelényi bányákban.<br />

A hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek második feléig voltak a legkedvezőbb időszakai a bányáknak, ekkor<br />

üzemenként 1700-2400 főt foglalkoztattak. Ez a foglalkoztatási szám csökkent le a kilencvenes évek második felére a három<br />

bánya vonatkozásában<br />

2000 fő alá, úgy, hogy az edelényi bánya már 1995-ben bezárt, a putnokiban 1378 fő, a<br />

feketevölgyiben<br />

pedig 597 fő dolgozott 1998-ban. Napjainkban pedig a feketevölgyi bányaüzem is bezárt, a putnoki felszámoláss alatt van,<br />

ahol ma már csak 40 főt foglalkoztatnak. A térségben az országoshoz képest (ahol 10% körüli) is kedvezőtlenebb a<br />

munkanélküli helyzet, itt a munkanélküliek aránya 18-19%, de az érintett bányászlakta településeken esetenként még ennél<br />

is magasabb értékkel találkozhatunk.<br />

A putnoki és a feketevölgyi bányák vonzástelepülései a foglalkoztatottak száma szerint (1998):<br />

Az edelényi bányaüzem vonzáskörzetee nagy átfedésben lehetett a feketevölgyi bányáéval. A fenti ábrán is látszik, hogy<br />

még a másik két bánya esetében is a bezárást megelőző években is, Borsod-Abaúj-Zemplén mértékben, de leginkább Ózd, Putnok,<br />

megyének a Miskolctól É, ÉNy-<br />

ra eső majd minden települése érintve volt a bezárással kisebb-nagyobb<br />

Kazincbarcika, Felsőnyárád, Kurityán, Királd és Borsodbóta, ahonnann a legtöbben jártak dolgozni ezekbe a bányákba.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

28<br />

Az önkormányzat a 2002-ben kezdődött ciklusban a 27. számú főút mellett, a város<br />

Sajószentpéter felé eső határában ipari<br />

területet jelölt ki a tőkebeáramlás ösztönzése végett.<br />

E törekvés<br />

sikerét jelzi a már ott működőő csokoládéüzem és betongyár.<br />

II. 2.1. A vállalkozások helyzete<br />

A településen a regisztrált vállalkozások számában egy folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg, némi visszaesés<br />

volt tapasztalható 2006-ban (657 vállalkozás). A legfrissebb önkormányzati adatok szerint a településen ismét emelkedett a<br />

regisztrált vállalkozások száma, mely már elérte a 715-öt.<br />

Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként<br />

Szinte minden ágazatban<br />

képviseltetik magukat az edelényi vállalkozók, a működő vállalkozások száma növekvő tendenciát<br />

mutat, bár<br />

csak kismértékű növekedés tapasztalható.<br />

Működő vállalkozások száma (1999-2005)<br />

19999 2000 2001 2002<br />

Működő vállalk. száma a mezőgazd. , vadgazdálk.,<br />

erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda.<br />

ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint)<br />

22 20 23 22<br />

2003 2004 2005<br />

19 18 20<br />

Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar,<br />

villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban<br />

(C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint)<br />

33<br />

36 38 32<br />

30 31<br />

28<br />

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági<br />

ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia<br />

szerint)<br />

Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás<br />

nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az<br />

év során, a<br />

vállalkozási demográfia szerint)<br />

36<br />

125<br />

42 44 81<br />

117 118 122<br />

66 72 73<br />

127 123<br />

126<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

29<br />

Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás,<br />

vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a<br />

vállalk. demográfia szerint)<br />

29<br />

24 24 33<br />

30 25<br />

23<br />

Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta,<br />

távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az<br />

év során, a vállalk.<br />

Demográfia szerint)<br />

Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés<br />

nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a<br />

vállalkozási demográfia szerint)<br />

Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági<br />

szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a<br />

vállalk. demográfia szerint)<br />

Működő vállalkozások száma az oktatás<br />

nemzetgazdasági<br />

ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia<br />

szerint)<br />

Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális<br />

ellátás nemzetgazdasági<br />

ágban (N gazd.ág, az év során, a<br />

vállalkozási demográfia szerint)<br />

Működő vállalk. száma az<br />

egyéb közösségi, személyi<br />

szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk.<br />

demográfia szerint)<br />

Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és<br />

megszűnőő gazdálkodási formákkal együtt, az év során,<br />

vállalkozási demográfia szerint)<br />

39<br />

18<br />

48<br />

3<br />

18<br />

24<br />

395<br />

33 32 38<br />

22 23 24<br />

51 79 83<br />

4<br />

22<br />

8 25<br />

11<br />

26<br />

18<br />

389<br />

16 430<br />

21<br />

493<br />

35 33 32<br />

26 26 28<br />

79 72 73<br />

10 15 19<br />

27 28 30<br />

24 23 28<br />

473 4666 480<br />

A legfrissebb önkormányzati adatok szerint Edelényben a regisztrált és a működő vállalkozások száma megegyezik, számuk<br />

715.<br />

Kiskereskedelmi üzletek száma<br />

A kiskereskedelmi üzletek száma a településen folyamatosan növekszik. Minden területen jelen<br />

vannak az üzletek. Bár<br />

2003-ban megfigyelhető volt egy visszaesés minden üzlettípusnál, napjainkra újra azonos szinten van az üzletek<br />

száma. A<br />

kiskereskedelmi üzletekben meghatározó a kisvállalkozói tulajdonlás.<br />

Kereskedelem<br />

1998<br />

Kiskereskedelmi üzletek<br />

150<br />

száma (humán<br />

gyógyszertárak nélkül)<br />

Élelmiszerüzletek és<br />

46<br />

áruházak<br />

száma<br />

Ruházati<br />

szaküzletek<br />

17<br />

száma<br />

Vendéglátóhelyek száma 47<br />

1999 20000 2001 2002 2003<br />

162 167 166 171 168<br />

50 47 46 52 45<br />

22 24 23 24 31<br />

47 46 43 42 45<br />

2004 2005<br />

160 163<br />

40 41<br />

25 23<br />

43 42<br />

2006 Legfrissebb<br />

adat<br />

165 158<br />

41<br />

23<br />

43<br />

43<br />

27<br />

35<br />

Edelény

A tíz legnagyobb iparűzési adót fizetőő vállalat Edelényben a legfrissebb önkormányzati adatszolgáltatás alapján:<br />

1. Eclipse Print Kft.<br />

2. OTP Bank Nyrt.<br />

3. LINGA Élelmiszeripari Kft.<br />

4. Magyar Telekom Nyrt.<br />

5. Raiffeisen Bank<br />

Zrt.<br />

6. Borsodi Közszolgáltató Kft.<br />

7. Dual Plus Kft.<br />

8. K&H Bnak Zrt.<br />

9. Travel Tour Kft.<br />

10. Szerencsejáték<br />

Zrt.<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

30<br />

II.2.2<br />

Idegenforgalom és turizmus<br />

Az idegenforgalom helyzete Edelényben és a kistérségben fejlődő tendenciát mutat, bár annak statisztikai nyilvántartására<br />

csak 2005-től van lehetőség, mivel előtte a településen<br />

nem volt elérhető szálláshely. Sokszínű turisztikai attrakciói ellenére<br />

ez nagyban hátráltatja a turizmus fejlődését.<br />

Idegenforgalom<br />

2005<br />

2006<br />

Vendégek száma összesen a kereskedelmi<br />

647<br />

721<br />

szálláshelyeken<br />

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1841 1246<br />

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek 21<br />

33<br />

száma<br />

Egy vendégre jutó<br />

vendégéjszakákk száma<br />

2,85<br />

1,73<br />

Edelényi idegenforgalmi statisztikai adatok (Forrás: KSH)<br />

A vendégszám mellett az eltöltött vendégéjszakák száma utal Edelény turisztikai attraktivitására, hogy mennyire képes<br />

vonzerőt jelenteni a látogatók számára. Sajnos a rendelkezésree álló két év statisztikai adatai alapján az átlagos<br />

vendégéjszakák száma alacsony értéket mutat, inkábbb az átutazó jelleg, illetve az egy napos kirándulások dominálnak.<br />

A települést sokrétű turisztikai kínálat jellemzi. A várost az Aggteleki Nemzeti Park<br />

felé vezető egyik főútvonal szeli ketté.<br />

Néhány régi épülete és a borsodi földvár, valamint az annak tövében álló múzeum, a Borsodi Tájház figyelemre méltó<br />

célpontja lehet mind a bakancsos, mind az autós turizmusnak.<br />

A turizmusfejlesztés leggyengébb helyi láncszemei a kiegészítő szolgáltatások. Mind a város szálláshelyekkel való<br />

ellátottsága, mind a vendéglátóhelyek<br />

által nyújtott kínálat alacsony színvonalú, és a turizmus alapú fejlesztés egyik<br />

legnagyobb akadályozója. Szállás- és vendéglátóhelyek nélkül viszont a turizmus csak átgördül a városon, és hasznait még<br />

akkor is máshol fogják élvezni, ha éppen<br />

edelényi vonzerő csalta oda a látogatókat.<br />

Jelenleg a településen összesen 40 vendégágy található. Minőségi szálláshely nincs, a panzió kategória, egy<br />

csillaggal<br />

érhető el a településen. Ami a vendéglátást illeti, 4 étterem és egy<br />

cukrászda működik a településen, mely nem biztosít<br />

széles választékot az ide látogató vendégek számára.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

31<br />

A térség legfőbb turisztikai erősségei:<br />

A vonzerők jellege megfelel a legújabb turisztikai trendeknek (egészséges környezet, érintetlen természet, népi-, kulturális-,<br />

szőlész-borász hagyományok)<br />

• A történelmi emlékek és a kastély vonzereje<br />

• Önálló vonzerőként is megjelenő rendezvény<br />

a szőlészet-borászat<br />

• Turisztikai programok<br />

• Halászat, vadászat, lovaglás lehetősége<br />

• Hagyományőrzés, népi építészeti emlékek<br />

• Világörökségi természeti értékek közelsége<br />

Edelénynek három kiemelt területe van turisztikai szempontból: a L’Huillier Coburg- kastély, a Császtai szőlőhegy és a<br />

Borsodi Tájház, Borsodi Földvár alkottaa múzeumi együttes. A kastély<br />

a Műemlékekk Állami Gondnoksága kezelésében van,<br />

azonban népszerűsítése, bemutatása a város feladata is. Parkjában a Kastélykerti Napokon<br />

túl további színvonalas<br />

rendezvények tervezhetők.<br />

A településen a népi építészet emlékét<br />

őrzi a két világháború közötti idő stílusában<br />

berendezett Borsodi Tájház épülete. A<br />

reprezentatív műemlékegyüttesben látható a Borsodi földvár ásatásának leletanyaga és Borsod vármegye történetének<br />

dokumentumai is.<br />

1999-ben elkezdődött a Borsodi Földvár történelmi emlékparkká alakítása (sánc-rekonstrukció, XI. sz. templomm alapjának<br />

bemutatásra alkalmassá tétele). Ezt a munkát folytatni kell, az 1987-1999. között végzett régészeti feltárás során felszínre<br />

került X. századi magyarok lakta falu boronaházainak felépítésével, egy kertészeti terv elkészítésével és megvalósításával.<br />

A Császtai szőlőhegyen a borturizmus fellendítése érdekében az uradalmi pince előtt felépíthető és bemutatható az egykori<br />

uradalmi borház, valamint az egykori kúria (iskola) épülete. A környezetet kertészetileg, építészetileg fejleszteni kell.<br />

A pályázati források segítségével felújításra kerülő L’Huillier Coburg-kastély város a „Világörökség Kapujá”-vá válhat.<br />

a város, de egyben a kistérség idegenforgalmi<br />

és turisztikai fejlesztésének generátora lehet, ezáltal Edelény Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

32<br />

Átlagos tartózkodási idő a fizetővendéglátó-helyeken tervezési-statisztikai régiók szerint, 2008:<br />

Rosszul hasznosított kedvező turisztikai adottságok<br />

Az Észak-magyarországi régió máig kiaknázatlan adottsága a turizmus. Több üdülőkörzet is található a régió<br />

területén:<br />

Mátra-Bükk, Tisza-tó, Aggtelek és környéke, Felső-Tisza szakasz, Cserhát és környéke, Zemplén. A régió meghatározó<br />

vonzerői az alábbiak:<br />

• Eger térsége a történelmi hagyományokkal, várral és történelmi városközpontjával, valamint a környezőő területek<br />

természeti<br />

szépségével (Szalajka-völgy, Bükk), szőlő-, és borkultúrájával (pl. Noszvaj), valamint<br />

gyógy- és termálvizeivel<br />

(Mezőkövesd, Egerszalók, Bogács);<br />

• Miskolc térsége a nemzetközileg jelentős rendezvényeivel, értékes természeti területeivel, pl. Lillafüred, Ómassa, Miskolca<br />

kulturális<br />

Tapolca, az egyedülálló gyógyvízzel rendelkező barlangfürdővel;<br />

• A természeti értékek és a kulturális örökség harmóniáját megjelenítő három világörökségi helyszín:<br />

hagyományokat és a népi építészeti értékeket őrző Hollókő, a cseppkőbarlangjáról<br />

híres Aggtelek-Jósvafő karszt barlang –<br />

História völgy és a világhírű borászattal rendelkező Tokaj-hegyalja;<br />

• A régió az ország várakban leggazdagabb térsége működő várakkal, a várak<br />

megmaradt romjaival, mely épített értékeket kiegészítikk a régió jelentős kastélyai (pl. Füzérradvány, Edelény);<br />

• Hegy- és<br />

dombvidéki erületek a tiszta<br />

levegőjükkel, egyedülálló természeti értékeikkel és túraútvonalaikkal (pl. Ipolytarnóci<br />

őslelet - geopark, Karancs- Medvesalja és Mátra térsége az ország legmagasabb pontjával Kékes-tetővel);<br />

• Tisza-tó,<br />

Tisza, Hernád, Bodrog, Sajó<br />

és a kisebb vízfolyások menti területek a természet érintetlenségével, illetve a vízi<br />

turizmus kínálta kiváló adottságokkal és<br />

sportolásra, horgászatra alkalmas bányatavak és víztározók;<br />

• A régió gyógy- és termálfürdői, gyógybarlangjai kedvező lehetőséget nyújtanak az egészségturizmus és modern rekreációs<br />

szolgáltatásokat igénylőknek;<br />

• A fő attrakciók mellett a helyi kínálatot színesítik<br />

a nemzetközileg is jelentős kulturális rendezvények (pl. miskolci<br />

operafesztivál, tiszaújvárosi triatlon nagyhét, egri végvári vigasságok és a bikavér ünnepe, hollókői várjátékok, húsvét),<br />

népszokások (pl. palóc folklór, Matyóföld).<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

33<br />

A régióban jelenlévő gyönyörű természeti környezet, a kulturális és sport programokat kínáló városok jelenléte ellenére a<br />

térség turizmusa messze elmarad a lehetőségektől.<br />

Ennek okai között említhetjük a turisztikai vonzerők elhanyagolt, a<br />

látványos bemutatási elemeket, a célcsoport orientált kínálatot nélkülöző szolgáltatásait, a jó minőségű szolgáltatást nyújtó<br />

szálláshelyek viszonylag alacsony számát, az induló tematikus út kezdeményezések (pl. borút, Vár egyesület, Palóc út, Vas<br />

út, Barokkk út) ellenére a turisztikai programok összekapcsolásánakk hiányát. Ez összességben eredményezi a turisztikai<br />

vonzerők potenciáljukhoz<br />

mért alacsony<br />

kihasználtságát, így a lehetőségekhez képest kevés látogatószámot.<br />

Falusi szálláshelyek vendégéjszakáinakk megoszlása tervezési-statisztikai régiók szerint, 2008:<br />

2008-ban a vendégek számának növekedése a falusi szállásadás területén<br />

volt erőteljesebb (10%), emellett a<br />

vendégéjszakák száma kisebb mértékben, 7%-kal (744 ezerre) bővült. 2008-ban a falusi szálláshelyet igénybe<br />

vevő 187<br />

ezer belföldi vendég az összes vendégéjszaka 84%-át töltötte el, hasonlóan az egy évvel azelőttihez. A falusi szállásadás<br />

külföldi vendégeinek száma kismértékben, 2%-kal csökkent, vendégéjszakáik<br />

száma azonban 9%-os növekedéssel<br />

meghaladta a 115 ezret. A Mátra–Bükk kiemelt üdülőkörzet szállásadói fogadták a vendégeket a legtöbb falusi férőhellyel, a<br />

7,5 ezer férőhelyet a vendégek 18%-a, több mint 2 ezer külföldi és közel 36 ezer hazai lakos vette igénybe a vizsgált évben.<br />

2008-ban az észak-magyarországi régió falusi szálláshelyeit 33%-kal kevesebb külföldi és 19%-kal több hazai lakos vette<br />

igénybe, a külföldivendég-éjszakák számának 23%-os csökkenése és a belföldi éjszakák számának 16%-os növekedése<br />

mellett.<br />

II.2.3. Helyi gazdaságfejlesztéss eszközei<br />

Helyi gazdaságfejlesztéss alatt minden olyan, helyi szinten megvalósított beavatkozást értünk, amely a helyi<br />

gazdaság<br />

működését befolyásolja. Kizárólag a mennyiségi növekedés nem, csak a minőségi javulássall egybekötött mennyiségi<br />

bővülés lehet a helyi fejlesztés célja és végeredménye.<br />

Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testületee az önkormányzat 2007-2013. évi Gazdasági Programját a 38/2007.<br />

(III.22.) Ök. számú határozattal elfogadta, mely a város<br />

gazdasági fejlesztési prioritásait határozza meg.<br />

A program<br />

prioritásai:<br />

Fő célkitűzés a városban élők komfort érzetének, identitásának, érzelmi összetartozásának erősítése, egy jó<br />

hangulatú polgári kisváros építése.<br />

A fejlesztési kérdésekben kiemelt szerepet kap a turisztikai és az idegenforgalmi potenciál erősítése, melyet a jövő<br />

szempontjából egyik kitörési pontnak tekintünk.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

34<br />

Fontos feladat a Bódva-völgyi<br />

kistérség körzetközponti szerepének erősítése. Ezt jól segítheti az egészségügyben<br />

és a középfokú<br />

oktatásban tervezett fejlesztés.<br />

Erősíteni kell azon intézmények Edelényben történő feladat-ellátását,<br />

mint a munkaügy, földhivatali ügyek,<br />

népegészségügyi feladatok.<br />

Fontos a jelenlegi pénzügyi szolgáltatások színvonalának megtartása.<br />

Edelény a térség kereskedelmi szolgáltatásainak központi szerepét tölti be, a térség lakóinak ilyen jellegű igényei<br />

kielégítését, magasabb színvonalra emelését támogatjuk.<br />

A város épített környezetének lehetséges fejlesztési irányaiban a pályázati lehetőségek kiaknázásaa mellett a<br />

magánerős fejlesztések támogatását kiemelten kezelendő.<br />

Fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban<br />

a város működésének finanszírozása mellett nőjenek a fejlesztésre<br />

fordítható források is.<br />

Az Európai Uniós források 2013-ig terjednek, ezért a megjelölt feladatok nagysága, mennyisége is 2013-ig terjed.<br />

Az önkormányzat vagyongazdálkodásának keretében az alábbi eszközöket kívánja használni:<br />

az utak, járdák,<br />

intézmények, közművek stb. megóvása, felújítása az anyagi lehetőségekhez mérten<br />

a forgalomképes ingatlanok hasznosítása magántőke bevonásával<br />

az önkormányzat tulajdonát képező leromlott állapotú bérlakások elidegenítéséből<br />

származó bevételt azok<br />

felújítására kell használni<br />

az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság mérleg szerinti eredményét eszközök bővítésére, pótlására<br />

forgatják vissza<br />

részvények értékesítése<br />

Edelény Város Önkormányzata több olyan beavatkozást is alkalmaz, amelyek széles körben elterjedtek és alkalmazottak<br />

Magyarországon:<br />

A gazdaságfejlesztési operatív programok keretében kiírásra kerülő pályázatokon részt vevő, és egyéb pályázati<br />

tevékenységet folytató vállalkozásokat támogatólevelekkel segíti az Önkormányzat.<br />

Helyi gazdasági és vállalkozói fórumok szervezésével biztosítaná az Önkormányzat a helyi gazdasági<br />

szolgáltatások fejlesztését és korszerűsítését<br />

Az üzleti hasznosítású telkekbe és épületekbe történő befektetés magában foglalja az üzleti vállalkozások fizikai<br />

környezetének javítását, illetve az ez irányú<br />

befektetéseket. Ennek révén az infrastruktúra vonzóbbá<br />

tehető az<br />

üzleti vállalkozások megtartása, bővítése és toborzása szempontjából.<br />

A helyi közszolgáltatásoknak a vállalkozói igények szerinti alakítása,<br />

A helyi termékek és vállalkozások reklámozása (pl. a város honlapján)<br />

Értékesítési csatornák aktivizálása (turizmushoz kapcsolódóó értékesítési pontok, bolthálózat)<br />

Információnyújtás, marketing<br />

A megvalósult beruházásokat áttekintve megfigyelhető, hogy az Önkormányzat szinte kizárólag támogatási<br />

források bevonásával és mérsékelt önerő biztosításával képes városrehabilitációs beavatkozásokat megvalósítani.<br />

II.2.4. Kultúra<br />

szerepee<br />

Magyarországon a közművelődés és kultúra évek óta finanszírozási gondokkal küzd emiatt a művelődési központok,<br />

könyvtárakk egyre nehezebb körülmények között tudnak működni. Az intézmények működésének racionalizálása<br />

elkerülhetetlen feladata az intézményfenntartó önkormányzatnak, miközben a fejlesztés, korszerűsítés is egyre égetőbb<br />

feladat.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

35<br />

A városban a kulturális feladatokat a Művelődési Központ, Könyvtár<br />

és Múzeum látja el. Az általuk szervezett programok<br />

egyik része állandóan visszatérő rendezvények, a többiről a havonta megjelenőő Edelényi Műsor című kiadványukban<br />

tájékoztatják az érdeklődőket. Az intézmény égisze alatt több öntevékeny csoport működik, de az óvodák és az iskolák körei<br />

is gazdagítják a város közművelődését. A Művelődési Központ 2006–2007-es felújítás eredményeként szép és kulturált<br />

környezetet biztosít a különböző kulturális alkalmaknak.<br />

Évről évre<br />

egyre többeket vonz a Városi Könyvtár is<br />

különböző szolgáltatásaivall (kölcsönzés, olvasóterem, internet) és<br />

programjaival. A könyvtár elavult és mára szűkössé<br />

vált épülete helyett korszerű könyvtárat kell kialakítani, melyhez<br />

megfelelő építési területet, vagy ingatlant kell találni.<br />

Tevékenységük harmadik<br />

elemét a hagyományápolás<br />

jelenti. Ezt a helyi néprajzi értékeket gyűjtő, őrző és bemutató Borsodi<br />

Tájház végzi, amely helyet ad a szomszédban álló földvár feltárása során előkerült eleteknek is.<br />

A már évek óta megrendezésre kerülő kulturális rendezvényeket (Edelényi Hét, Kastélykerti Napok, Császtai búcsú, Borsodi<br />

Művészeti Fesztivál edelényi rendezvényei, stb.) folytatni kell, melyeket újabb ötletekkel lehet gazdagítani, esetleg újabb<br />

rendezvényeket kell szervezni.<br />

A Tájházat, a kastélyt és parkját, valamint a Császtai szőlőhegyet folyamatosan be kell vonni a kulturális rendezvények<br />

helyszínei közé.<br />

A közművelődésben hivatásszerűen és öntevékenyen ténykedők közül minden évben egynek-egynek a munkáját serleggel,<br />

oklevéllel és pénzjutalommal ismeri el az önkormányzat a Magyar Kultúra Napján.<br />

Művelődési központ<br />

1951-ben adták át a település központjában a város első művelődési házát, amely szakterületén járási módszertanú<br />

feladatokat is ellátott. Itt működött a mozi is 1992-ig (megszűnéséig).<br />

1977. július 2-tól társintézménye lett az akkor felavatott ifjúsági ház, amely 1980-ban átvette a korábbi művelődési ház<br />

feladatait is. Ebben az épületben kapott helyett a városi televízió és itt van a város<br />

házasságkötőő terme is. Itt működnek a<br />

szakkörök, énekkarok és zenekarok.<br />

Könyvtár<br />

1952. október 19-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács intézményeként jött létre az Edelényi Járási Könyvtár mint a<br />

település közművelődési könyvtára és<br />

a járás könyvtári módszertani alközpontja. Az intézmény neve és funkciója a<br />

közigazgatási átszervezések hatására többször változott: 1971-ig Járási Könyvtár;<br />

1971 - 1983-ig Nagyközségi és Járási<br />

Könyvtár; 1983 - 1986-ig Városi jogú Nagyközségi Könyvtár; 1986-tól (Edelény várossá válásától) Városi Könyvtár;<br />

Az intézmény 1963. december 22-től működik funkcióinak ellátására tervezett, készült épületben.<br />

Edelény Város Önkormányzatának képviselőtestülete<br />

az intézmény nevének megváltoztatását jóváhagyta. Az intézmény új<br />

neve 2000. április 1-jétől:<br />

Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum.<br />

Borsodi Tájház<br />

A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán<br />

kívül az ipar- és agrártörténet, a művelődéstörténet,<br />

a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár<br />

ásatása során előkerült eletanyag egy részének is.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

36<br />

Három porta lakóház- és<br />

gazdasági épület-együttesét<br />

foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek<br />

a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-<br />

Horkay család portáját - a múzeumegyüttes első egységét - 1987-ben vásárolta az akkori Városi Tanács múzeumi célra<br />

(Borsodi út 155.). A Szűcs-Kiss-Szarka középparaszti "amerikás" család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város<br />

tulajdonába vásárlás útján. A valaha három családnak<br />

otthont adó kisnemes Vadászy-család portáját (Váralja u. 2.) 2000-<br />

ben vásárolta meg az önkormányzat az<br />

örökösöktől. A porta egy részéből, két rossz állapotban lévő épület lebontása után<br />

parkolót alakítottak ki.<br />

A Szathmáry-Horkay-ház<br />

az 1860-as évekből származó épület. 1909-ben történtt felújításával nyerte el mai formáját. A<br />

hagyományos háromosztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új,<br />

nagyméretű ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati<br />

ajtóval látták el és udvari frontján oszlopsor (gang) épült mellvéddel. A gangról nyílik<br />

a nagykamra is. Végében két bejáratos<br />

istálló épült. 1994-ben a rossz állapotban lévő istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegű nyitott<br />

fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, előtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai<br />

fronton 1913-ban szép, "egyiptomi" oszlopfős nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A<br />

szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori<br />

kocsiszín és sertésólak helyén kialakított féleresz, mely<br />

vendégfogadásra szolgál.<br />

A múzeumm kiállításai:<br />

A múzeumi gyűjtőmunka<br />

1988 tavaszán kezdődött. 1991 pünkösd vasárnapján nyílt első néprajzi kiállítása a Szathmáry-<br />

Horkay-ház szobáiban. Adományozás, vásárlás révén gyarapodott sok-sok utánajárással, odafigyeléssel. Kiállításai állandó<br />

és időszaki jellegűek, híven tükrözik a gyűjtőkört.<br />

Népi lakáskultúra a Bódva mentén<br />

Egy középparaszt család életkörülményeit bemutató kiállítás a néprajzi tárgyi gyűjtemény anyagából. A Szarka portán<br />

látható a tiszta szoba, a nagykonyha, a nyári konyha és<br />

a kiskomora berendezése.<br />

Egy kisnemes család tisztaszobája<br />

A Horkay-hákettősség állapotát igyekszik tetten érni.<br />

Emlékezés a vidék kisnemesi múltjára, kultúrájára.<br />

Népi gazdálkodás, műhelyek<br />

A porta gazdasági épületeiben a gazdálkodás számos eszköze látható. A Bódva mente kézműves hagyományainak,<br />

mesterembereinek emlékére készültek, bemutatóhelyként az ipartörténeti anyagokból rendeződtek.<br />

Kovácsműhely<br />

A Szarka-ház szénarakodójából kialakított gépészkovács-műhely Hodossy Gyula szakmai segítségével több töredék műhely<br />

első házában a család néhány eredeti bútorával a népi lakáskultúrából a polgári lakáskultúrába való átmeneti<br />

szerszámanyagából készült. A kovácstermékek saját gyűjtésből származnak. Működőképes műhely.<br />

Kádárműhely<br />

A Szarka-ház istállójában látható Galkó Péter edelényi mesternek a család által 1999-ben adományozott műhelye, mely<br />

Krizsán Lajos szakértő segítségével és kiegészítésével látható.<br />

Cipészműhely<br />

Több edelényi mester; Korbély István, Laczkó József,<br />

Szabó József, Vincze Gábor műhelyének megmaradó berendezése<br />

került a múzeumba. A Horkay-ház nagykomorájának sarkában berendezett műhely híven adja vissza a hangulatot.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

37<br />

A borsodi földvár<br />

A borsodi földvár - egy államalapítás kori megyeszékhely. Kiállítás az 1987 és 1999 közötti ásatási anyagából.<br />

Két részletből áll: az elsőő bemutatja a X. századi település mindennapjait, lakóházakat, élet- és gazdasági módját;<br />

a második<br />

a XI- XIII. századi megyeszékhely életét, az egyházi és<br />

világi közigazgatás rendszerét.<br />

Kachelmann- textilgyűjtemény<br />

1996-ban ajándékozta a múzeumnak Kachelmann Róbert. Nagyapja, Kachelmannn Walter erdészeti főmérnök volt Coburg<br />

hercegnél a századfordulón, a századelőn. A nagycsaládban illett nagyon szépen kézimunkázni. Kachelmann Róbert<br />

évtizedeken át gyűjtötte a nagynénik s a rokonság legkülönbözőbbb korú, technikájú kézimunkáit, melyekhez vásárolt és<br />

hozzáértéssel rendbe is tette. Így e gyűjtemény az elmúlt 200 év kézimunkáinak tárháza. Főként polgári lakástextilek, viseleti<br />

darabok, de jelentős a népi szőttes és vászonhímzés része is. Értékes része a vertcsipke anyag. Az együttest saját<br />

gyűjtéssel is gyarapítjuk. Több mint 2000 kötetes kézimunkakönyvtár<br />

tartozik hozzá, több nyelven.<br />

Jól egészíti ki<br />

a Wagner<br />

hagyaték kézimunka üzlet sablongyűjteménye, berendezése.<br />

A Hodossy család csengő-, kolomp- és kampógyűjteménye<br />

Az Edelénybe települt család több generáción keresztül, a hagyományos<br />

kovácsmesterség mellett készítette a<br />

pásztoremberek számára<br />

ezeket az eszközöket. Az ajándékozás és vásárlás révén főként apa és fia, Hodossy Lajos (1892-<br />

1979) és Hodossy Gyula<br />

(mindketten a Népművészet Mestere cím tulajdonosai) legkülönbözőbbb típusú, méretű termékei<br />

láthatók állandó kiállításként a Szarka-ház hátsó házában. Megrendelésre, vásárokon ellátták az ország nagy részét, még a<br />

szlovákiai pásztorembereknek is szállítottak.<br />

Bódva-völgyi Könyv- és<br />

Könyvtártörténeti Gyűjtemény<br />

Hányatott sorsú anyag. Gyűjtését a városi könyvtár korábbi vezetői Slezsák Imre<br />

és Augusztinyi Béla végezte. Először<br />

Trízsben, majd Égerszögön volt látható. 1998-ban a borsodi Ragályi Tamás fiókkönyvtárban<br />

nyert elhelyezést. Annak<br />

megszűntével, 1999 telén került a múzeumba. Újabb része raktárban van, régi anyaga Olvasóköri szoba a két világháború<br />

közötti időszakból címmel a Horkay-ház<br />

utóházában látható. Régi népkönyvtári bútorok, eszközök.<br />

Könyvállománya is jelentős. Kalendárium-, imakönyv-<br />

és bibliagyűjtemény, díszalbumok és régi folyóiratok. Itt található a<br />

finkei körjegyzőség könyvtára és több magánkönyvtár megmaradt része.<br />

A múzeumm adattára<br />

A múzeumm adattára a városi könyvtárban a helyismereti gyűjteménnyel együtt található. Számos<br />

értékes hagyatékot őriz,<br />

fotótára jelentős. Érdeklődőknek, szakdolgozóknak, helyismereti gyűjtőknek értékes kutatóhely.<br />

Edelény testvérvárosi kapcsolatai:<br />

Edelénynek a svájci Worb, a németországi Bad-Sobernheim, a szlovákiai Szepsi és<br />

a lengyelországi Szilézia vajdaságában<br />

található Siewierz városokkal van testvérvárosi kapcsolata. A partnerkapcsolatokra jelenleg a delegációk évenkénti<br />

kölcsönös látogatása, az oktatási intézmények között kialakult kapcsolat, s a személyes kapcsolatok a jellemzők.<br />

A legrégebbi a szlovákiai Szepsi településsel kialakított együttműködés. A megállapodás alapja a két önkormányzat<br />

többoldalú<br />

együttműködése, főleg a kultúra , sport, oktatás, turisztika<br />

terén. Elősegítik és előkészítik a lehetőségeket, hogy<br />

szakemberek találkozzanak eszmecserére, kultúrcsoportoknak lehetővé teszik a vendégszereplést,<br />

a csereüdültetést.<br />

1997-től Bad Sobernheim-mel (Németország, Rajna-Pfalz tartomány) ápol kapcsolatokat Edelény.<br />

1998-tól pedig a svájci Worb-bal alakult<br />

ki jó partneri viszony.<br />

2005. március 15-én kötött együttműködési megállapodást Edelény a lengyelországi Szilézia<br />

vajdaságában található<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

38<br />

Siewierz városával. 2000-ben, a millennium évében Edelényben került sor<br />

dokumentáló megállapodás aláírására.<br />

a partnerkapcsolatokat hivatalosan is<br />

A testvérvárosi kapcsolatok elsősorban az oktatási intézmények között fejlődnek ígéretesen. Az Izsó Miklós Gimnázium és<br />

Szakképzőő Iskola jó együttműködést alakított ki a Szepsiben működőő két tanítási nyelvű gimnáziummal és a worbi iskolával.<br />

2003 nyarán vette fel a kapcsolatot az<br />

intézmény a lengyelországi Lublin líceumával. Ugyancsak egy, a Worbhoz közeli<br />

Rüfenacht<br />

oktatási intézményével alakított ki nagyon eredményes<br />

együttműködést a Borsodi Általános Iskola. A Bad<br />

Sobernheim-i iskolával a Szabó Lőrinc Általános Iskolának van kapcsolata.<br />

Edelény 2001 tavaszán nemzetközi kiállítás keretén<br />

belül mutatkozott be Mainzban, a német Rajna-Pfalz tartományi<br />

fővárosában. A németországi testvérváros segítségével kezdték meg kialakítani a városi könyvtár német nyelvi részlegét.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

39<br />

II.3. Társadalmi helyzet<br />

II.3.1. Demográfiai helyzet<br />

Edelény lakónépessége a városi népesség nyilvántartás adatai szerint 2006-ban 10771 fő volt.<br />

Népesedési folyamatait tekintve a város<br />

kedvezőtlen tendenciát mutat, a lakosság száma az 1996-os legmagasabb értékhez<br />

(11415 fő)<br />

képest több, mint 5 százalékkal csökkent. Várható, hogy a lakosságszám<br />

erős csökkenése tovább folytatódik. A<br />

csökkenéss egyik legfőbb oka, hogy a településen kevés a munkalehetőség, a fiatalok<br />

elköltöznek a településről.<br />

Edelényben a lakosság korcsoport szerint egyenletes eloszlást mutat. Mind a fiatalok, mind a 60 éven felüliek aránya<br />

megfelelő,<br />

a település nem elöregedő, de a fenti lakosságszám csökkenése várhatóan a település korfájának erőteljes<br />

romlását is<br />

eredményezni fogja.<br />

Lakónépességen belül az<br />

alábbi korcsoportok száma<br />

(aránya,%)<br />

0–14<br />

2055<br />

15–59<br />

6871<br />

60–x<br />

2158<br />

19,50%<br />

18,50%<br />

62%<br />

0–14 év<br />

15–59 év<br />

60–x év<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

40<br />

Népszaporulat<br />

2001<br />

2002<br />

2003<br />

2004<br />

2005<br />

2006<br />

2007<br />

Lakónépesség<br />

11342<br />

11168<br />

11117<br />

11014<br />

10872<br />

10771<br />

10684<br />

Élveszületés<br />

113<br />

109<br />

113<br />

98<br />

99<br />

95<br />

101<br />

Halálozás<br />

134<br />

153<br />

145<br />

115<br />

177<br />

143<br />

158<br />

Házasságkötés<br />

39<br />

42<br />

44<br />

28<br />

42<br />

43<br />

30<br />

(Forrás: KSH)<br />

Válás<br />

32<br />

25<br />

18<br />

24<br />

20<br />

27<br />

28<br />

Odavándorlás<br />

244<br />

201<br />

214<br />

237<br />

245<br />

269<br />

223<br />

Elvándorlás<br />

232<br />

231<br />

234<br />

326<br />

262<br />

336<br />

317<br />

Edelényben a természetes népszaporulatra vonatkozó<br />

adatok igen kedvezőtlen képet mutatnak. 1996 óta a népesség 2007-<br />

ig 731 fővel csökkent a lakosság száma. A vizsgált időszak alatt a legkevesebb élveszületés 2006. .-ban volt, a legmagasabb<br />

halálozási szám pedig 2005.-ben. Megfigyelhető, hogy<br />

a halálozások<br />

száma végig magasabb az élveszülétések<br />

számánál.<br />

A város mobilitási mutatói a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaa szerint kedvezőtlenek, az elmúlt években az aktív<br />

korcsoportok vándorlási különbözete negatív tendenciát mutatott. A migráció tekintetében eléggé hullámzó képet<br />

kapunk, a<br />

legkiemelkedőbb év a 2006.-os volt, ekkor 269-en telepedtek le a városban. Az elvándorlások tekintetében szintén<br />

kedvezőtlen a tendencia, 2001. és 2004. kivételével mindvégig meghaladta e bevándorlások számát.<br />

A népesség nemek szerinti megoszlásban folyamatosan a nők aránya magasabb, ennek egyik oka a férfiak nagyobb<br />

halandósága, illetve a nőtöbbletet növeli az a tény, hogy a férfiak között nagyobb az elvándorlási kedv.<br />

100%<br />

90%<br />

80%<br />

70%<br />

60%<br />

50%<br />

40%<br />

30%<br />

20%<br />

10%<br />

0%<br />

48,3<br />

51,7<br />

2001<br />

48,3<br />

51,7<br />

2007<br />

férfi<br />

nő<br />

(Forrás: KSH)<br />

Edelény népességének etnikai összetétele<br />

összesen<br />

cigány német bolgár<br />

román<br />

ruszin<br />

szlovák<br />

szlovén<br />

ukrán<br />

lengyel<br />

görög<br />

11084<br />

100 %<br />

914<br />

8,24 %<br />

9 1<br />

3<br />

2 18 4<br />

11<br />

0.08 0. .005 0.02 0.01 0.16 0.04 0.09<br />

(Forrás: Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - MTA, 2001.)<br />

3<br />

0.02<br />

1<br />

0.005<br />

Edelény

A város fenntartható fejlődése, jövedelemtermelő kapacitása szempontjából meghatározó jelentősége van a városban és<br />

környezetében a gazdasági élet különböző területein működő vállalkozásoknak. A vállalkozások fejlődése, újak<br />

létrejötte,<br />

sikeres működése a jövő záloga. Az önkormányzat csatlakozott az Edelényi Kistérség foglalkoztatási stratégiájához. A<br />

dokumentum jó alapul szolgálhat a munkanélküliek rendkívül magas számának csökkentésére, a piaci igényeknekk megfelelő<br />

képzésére.<br />

A jelenlegi kedvezőtlen helyzet tovább romolhat, hiszen a támogatott foglalkoztatás (közmunka) volumene csökkenni fog.<br />

Ezért arra kell törekedni, hogy a foglalkoztatás a versenyszféra felé irányuljon.<br />

Edelény iskolázottsági<br />

mutatóira pozitív hatást fejt ki Miskolc közelsége, így a település értékei kielégítőek. Elmaradás<br />

figyelhető meg mind az országos, mind a megyei átlagokhoz viszonyítva, de ez<br />

az elmaradás csak a megfelelő korú<br />

diplomások arányában jelentős.<br />

A népesség iskolázottsági mutatói, 2001<br />

területi egység<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

41<br />

II.3. .2. Képzettség és foglalko<br />

oztatás<br />

az ált.isk. 8. osztályátt<br />

elvégző 14 év felettiek aránya<br />

a 18<br />

évnél idősebb<br />

érettségizettek aránya<br />

a 25 évnél<br />

idősebb diplomások<br />

aránya<br />

Edelény<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

megye<br />

Magyarország<br />

82,7%<br />

85,6%<br />

88,8%<br />

Forrás: Népszámlálás 2001<br />

30,5%<br />

38,2%<br />

38,5%<br />

7,7%<br />

9,9%<br />

12,6%<br />

A városban a gazdaságilag aktív felnőttt lakossághoz viszonyított munkanélküliségi mutatók rosszabbak mind a megyei,<br />

mind az országos átlagnál.<br />

A munkanélküliségi ráták, 2006<br />

(a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva)<br />

Terület<br />

%<br />

Edelény<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

Észak-Magyarország<br />

Magyarország<br />

13,2<br />

12<br />

11<br />

7,5<br />

Forrás: KSH 2006, Települési adatok 2006<br />

A helyzetet nehezíti, hogy a városunk és a kistérség is<br />

komoly infrastrukturális bezártsággal küzd. Ezért elemi érdekünk, az<br />

hogy az autópálya minél előbb elérje térségünket. A városban ipari park nem található, de mindenképpen szükség lenne<br />

az ipari övezet fejlesztésére, ahol a szükséges infrastrukturális kapacitások kiépíthetők pályázati források bevonásával. Az<br />

ipari övezet kialakítása jól segítheti új, foglalkoztatást bővítő vállalkozások megjelenését, letelepedését.<br />

Az edelényi foglalkoztatási helyzet folyamatosan romló tendenciát mutat. A lakónépesség csökkenésének egyik fő oka a<br />

munkahelyek hiánya, de a településen maradó lakosokk körében is növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

42<br />

A nyilvántartott álláskeresők száma 2006 végén 890<br />

fő volt. A kilencvenes évek eleji nehézipari leépítés, és társadalmi<br />

depresszión ma már túl van a település, de jelentős mértékű az álláskeresők száma. Az aktivitási ráta 2001-ben<br />

41% volt,<br />

mely jelentős mértékű problémát okoz.<br />

Ha a gazdaságilag nem<br />

aktív népesség számából levonjuk a nyugdíj ellátásban<br />

részesülők számát, és hozzáadjuk az<br />

álláskeresők számát, akkor becsülni tudjuk azt a létszámot, ami a város látens munkaerő-tartalékát<br />

t jelenti.<br />

Edelény lakossága gazdasági<br />

aktivitás szerint<br />

Összesen<br />

Foglalkoztatott<br />

Munkanélküli<br />

Inaktív kereső<br />

Eltartott<br />

11084<br />

3084<br />

822<br />

3953<br />

3225<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

A település foglalkoztatási helyzetét meghatározó tényező az alacsony iskolai végzettség. Edelényben a lakosok 27%-a nem<br />

rendelkezik legalább 8 osztályos általános iskolai végzettséggel is. A városban a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők<br />

aránya a 25 év feletti népességen belül mindössze 7,7% (forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás).<br />

Regisztráltt munkanélküliek iskolai végzettsége (Forrás: KSH adatok, 2007):<br />

183<br />

6<br />

31<br />

83<br />

általános iskola<br />

8<br />

osztályánál kevesebb<br />

végzettséggel<br />

általános iskolai<br />

végzettséggel<br />

28<br />

312<br />

szakmunkásképző<br />

végzettséggel<br />

268<br />

szakiskolai végzettséggel<br />

középiskolai<br />

végzettséggel<br />

A regisztrált munkanélküliek között a legnagyobb számban általános iskolai és szakmunkás végzettségűek vannak, de<br />

jelentős számú az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzetteké is. Szintén jelentős a középiskolai végzettségűek<br />

száma is a regisztrált munkanélküliek között.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

43<br />

II.3.3. . A szociális és egészségi<br />

helyzet<br />

Az IVS-ben<br />

azonosított<br />

városrészek<br />

Edelény a<br />

kastélyszigettel<br />

Lakónépesség<br />

száma<br />

(jelenlegi<br />

népességnyilvántartási<br />

adatok<br />

alapján)<br />

6889<br />

Lakások<br />

száma<br />

(jelenlegi<br />

népességnyilvántartási<br />

adatok<br />

alapján)<br />

2776<br />

LFT 2 –ben<br />

részesülők<br />

aránya a<br />

lakások<br />

számához<br />

viszonyítva<br />

0,07<br />

Rendszeres<br />

szociális<br />

segélyben<br />

részesülők<br />

aránya a<br />

lakások<br />

számához<br />

viszonyítva<br />

0,16<br />

Rendszeres<br />

gyermekvédelmi<br />

kedvezmény-benn<br />

részesülők<br />

aránya a lakásokk<br />

számához<br />

viszonyítva<br />

0,11<br />

HHH gyerekek<br />

aránya a<br />

településrészen<br />

Becsült adat<br />

2<br />

Borsod<br />

2396<br />

800<br />

0,06<br />

0,13<br />

0,08<br />

3<br />

Finke<br />

1525<br />

397<br />

0,13<br />

0,23<br />

0,18<br />

5<br />

A 2007-es<br />

KSH adatok szerint a 10836<br />

fős lakosból 911-en voltak regisztrált munkanélküliek, ebből 180 napnál régebb óta<br />

nyilvántartott munkanélküliek száma 547.<br />

A város szociális és egészségügyi intézményeit az alábbi táblázat mutatja:<br />

bölcsődék száma<br />

1<br />

időskorúak otthona<br />

2<br />

nappali ellátást nyújtó idősek klubja 1<br />

járóbeteg szakellátó intézmény 1<br />

kórház<br />

1<br />

Edelényben a háziorvosi ellátások területén jelentős problémák nincsenek, magas szintű szolgáltatást biztosítanak<br />

a lakosok<br />

részére. A fekvő- és járóbeteg ellátás<br />

területén több finanszírozási probléma merült fel, mely az intézmény-rendszer<br />

racionalizálásához vezetett. A kórház és a rendelőintézet összevonásáról az edelényi képviselő-testület 2008. március 6-án<br />

döntött. Az önkormányzatot az intézkedéssel a racionális gazdálkodás, a működés hatékonyságának, a feladatkörök<br />

átláthatóságának a javítása és a minőségi ellátás biztosítása vezérli.<br />

Az összevonás 2008. július 1-jétől valósult meg, mely<br />

az intézmények egységes vezetés alá történő szervezését is eredményezte.<br />

Edelényben a lakosság ellátása három, egymástól jól elkülöníthető szinten történik:<br />

• A háziorvosi szolgálat (felnőtt,<br />

gyermek és fogászat)<br />

• Járóbeteg szakellátás<br />

• Fekvőbeteg szakellátás<br />

A városban 5 háziorvosi és 3 gyermek-háziorvosi rendelő működik. A felnőtt rendelők a Deák Ferenc út 6. szám, a<br />

gyermekrendelők pedig az István király u. 65. sz. alatt találhatók. A rendelők műszaki kialakítása, eszközökkel való<br />

felszereltsége, valamint a személyi feltételek megfelelnek a tárgyi és személyi minimumfeltételekben előírtaknak. Mindkét<br />

telephelyen biztosítottak a higiéniás feltételek, mind a betegek, mind a dolgozók számára.<br />

A városban a Koch Róbert Kórház a fekvőbeteg-ellátást 84 krónikus<br />

ágyon, valamint 140 aktív ágyon biztosította, melyből<br />

aktív belgyógyászati ágy 40 és tüdőgyógyászati ágy 100. Regionális és megyei feladatokat is ellát. A belgyógyászati osztályt<br />

a kórház-átalakítáigénybevételéhez miatt megszüntették, és a belgyógyászati problémákon túl bizonyos egészségügyi ellátások<br />

Kazincbarcikára illetve Miskolcra kell utaznia az itt élőknek. A Koch Róbert Kórház az edelényi Levek<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

44<br />

István által kialakított, 10 hektáros parkkal körülvett területen helyezkedik el. 1965-ben eredetileg is kórháznak épült<br />

intézmény.<br />

A városban két szociális intézmény is működik, az Időskorúak Szociális Otthona és<br />

a Családsegítő és Pedagógiai Szak- és<br />

Szakmai Szolgáltató Intézet.<br />

Idősek klubjában napi háromszori étkezésre, orvosi ellátásra, tisztálkodásra, szabadidős programok igénybevételére van<br />

lehetőség.<br />

Az idősek otthonában 109 fő elhelyezését tudják biztosítani, a szobák 2,3, illetve 4 ágyasak. Az új<br />

épületszárnyban 17 fő részére van lehetőség 1, illetve 2 ágyas szobákban emeltszintű ellátásra. Kiemelt feleadatnak tekintik<br />

a generációk közti kommunikációt.<br />

A Fogyatékosok Otthonában 200 férőhellyel a 18 éven felüli, azon súlyos és középsúlyos értelmi vagy halmozottan<br />

fogyatékos<br />

személyek teljes körű ellátása, ápolása, gondozása, terápiás célú foglalkoztatása,<br />

akiknek ellátására csak<br />

intézményi keretek között van lehetőség. 12 férőhelyes azon 16 év feletti fogyatékos személyek lakóotthoni ellátása, akik<br />

önellátásra<br />

legalább részben képesek,<br />

folyamatos, tartós ápolást, felügyeletet nem igényelnek, a költségek viseléséhez<br />

elégségess jövedelemmel rendelkeznek.<br />

A bölcsődei ellátás a 10 férőhelyes Mátyás Napközi otthonos Óvoda és Bölcsődében<br />

történik.<br />

2005-ben a lakosság 7 %-a részesült valamilyen rendszeres szociális ellátásban.<br />

Szociális ellátás<br />

Országosan<br />

Észak-<br />

B-A-Z<br />

megnevezése<br />

magyarországi<br />

megyében<br />

régióban<br />

ellátásban részesülők száma (fő)<br />

Időskorúak járadéka<br />

6.461<br />

731<br />

514<br />

Rendszeres gyermekvédelmi 444.759 95.427 64.873<br />

kedvezmény<br />

Rendszeres szociális segély<br />

160.425 46.545 33.924<br />

Edelényben<br />

11<br />

1 074<br />

582<br />

Forrás: KSH, Települési adatok 2005<br />

A gazdaságilag aktív népesség teszi ki az összlakosság 60 %-át, így a gazdaságilagg inaktív lakosok aránya 40 %.<br />

A településen a hátrányos helyzetű gyerekek arány 30 %.<br />

A szociáliss helyzetkép részletesebb kifejtését az Anti-szegregációs terv tartalmazza.<br />

II.3.4. Civil szféra szerepe<br />

A civil szerveződések fontos szerepet töltenek be a helyi társadalomban, így az önkormányzat számára fontos, a velük való<br />

együttműködés. Az önkormányzat számára rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi eszközökkel, intézményi és intézményen<br />

kívüli formákban támogatja működésüket. Ugyanakkor a civil szervezetek segíthetnek a város közössége szempontjából<br />

lényeges információk továbbadásában, a reakciók<br />

visszaáramoltatásában, a vélemények<br />

és javaslatok<br />

megfogalmazásában.<br />

A civil szerveződések sorában kiemelt fontosságúnak az Edelény hegyközséget és azzal számoss formában együttműködő<br />

Miklós Gyula Kertbarát Kört, hiszen azokkal együtt érhető el, hogy<br />

az idegenforgalom, azon belül a borturizmus célpontja<br />

legyen a város. A közrend és a közbiztonság szinten tartása érdekében fontos segíteni a polgárőrség munkáját is.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

45<br />

A hagyományok folytatását jelenti az is, hogy viszonossági alapon az önkormányzat számít a Nyugdíjasok Közössége<br />

tagjainak élettapasztalatára, javaslataira. Az önkormányzat figyelembe veszi a mozgássérült emberek<br />

edelényi<br />

szervezetének is, valamint folytatni kell azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek révén ők is egyre jobban,<br />

akadálytalanabbul tudnak<br />

bekapcsolódni a közéletbe.<br />

A sportélet egyik résztvevője a Bódva-völgyi Tömegsport Egyesületet, amely<br />

2002. március 5-én a Borsod-Abaúj-<br />

élők<br />

Zemplén Megyei Bíróság<br />

közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Az egyesület elsősorban<br />

a Bódva völgyében<br />

számára szeretne tömegsport lehetőséget biztosítani és ezen tevékenységek szervezésében részt venni. További célja a<br />

Bódva völgyében nem gyakorolt sportágak meghonosítása (technikai sportok, rögbi) ). E célokat közhasznú tevékenységként,<br />

e tevékenység kielégítését nyereség- és<br />

vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi.<br />

A városban működik még<br />

az Edelény Városi Technikai Tömegsport Egyesület, Edelényi Városi Sportegyesület, Biliárd<br />

Klub.<br />

Az edelényi Amatőr Képző- és Iparművészek Köre<br />

majd egy évtizede alakult. Az eleinte baráti kapcsolatokon alapuló<br />

társaság a művészet kapcsán vált aktív szakmai körré. Ezt a kapcsolatot erősítette a számos együtt megrendezett kiállítás a<br />

kistérségben és országszerte. A kör alapító tagjai Edelényiek, és az<br />

évek során csatlakoztak hozzájuk edelényi kötődésű<br />

művészek. Az alkotókör műfaji repertoárja széles: a kézműves kerámiától, az egyedi- és sokszorosító grafikán át az akvarellromantizáló<br />

tájképfestéstől, a kistérség festői hangulatának megragadásán át, a különféle szürrealista szemléletű alkotásokig.<br />

Gyakoriak<br />

, valamint<br />

üveg- és olajfestményig terjed. A művek témaválasztása a műfajokhoz hasonlóann gazdag: a<br />

a csendéletek, illusztrációk, művészi színvonalú használati tárgyak.<br />

A Művelődési Központban tart hetenként próbát az Edelényi férfikórus, illetve a Hozsanna vegyeskar. Szintén a Művelődési<br />

Központ ad helyet a Hagyományőrző Népdalkörnek, a díszítőművészeti körnek. Itt tart próbát a Diósgyőri Táncművészeti<br />

Iskola kihelyezett tagozata heti két alakalommal, valamint a néptánccsoport és az Infamia zenekar hetente egy alkalommal.<br />

Az Edelény Jövőjéért Közhasznú Alapítvány 2001. óta működik, fő célkitűzéseik a görög katolikus értékek megóvása.<br />

Fontos feladatuk a fiatalokkal és idősekkel való törődés, ezen belül kiemelt feladatuknak tekintik az ifjúsággal a<br />

kereszténység mélyebb megismertetését.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

46<br />

II.4. Edelény<br />

környezeti bemutatása<br />

II.4. 1. Természeti környezet elemzése<br />

e, zöldfelületek<br />

Edelény a borsodi tájak<br />

egyik legszerencsésebb pontján helyezkedik el. Ennek<br />

különbözőő értékű, változatos szépségű érdekes tájak találkoznak.<br />

a vonzó vidéknek olyan pontján, ahol<br />

Az edelényi táj földrajzi erőforrásai (a<br />

jelenben és a múltban):<br />

• Az edelényi táj helyzete a nagy tájak (Alföld, Felvidék) rendszerében, illetve a<br />

• Miskolci-kaputáj szomszédságában Földtanilag különböző felépítésű területek<br />

• találkozásában helyezkedik el.<br />

• A város a Bódva - völgy bejárata<br />

• Vár építésére alkalmas sziklacsúcs, a Bódva vizével körülölelve<br />

• Községek építésére alkalmas árvízmentes teraszok<br />

• Építéshez alkalmas kőzet és faanyag<br />

• A Bódva friss vize halat, az erdők gazdag vadállományt biztosítottak.<br />

• Mezőgazdálkodásra alkalmas talaj és éghajlat<br />

• Forgalmas összekötő útvonalon helyezkedik el az Alföld és a Felvidék között.<br />

• Kitermelésre alkalmas barnakőszén lelőhely<br />

Ezzel a kilenc alapvető életfeltétellel rendelkezett és rendelkezik Edelény. A felsorolt földrajzi energiák a város<br />

történelmében a társadalmi formák igényeinek megfelelően jutottak előtérbe, vagy éppen háttérbe. Nem egyszerre hatottak<br />

a múltban és ma sem élnek az emberek<br />

mind a kilenc feltétellel.<br />

Fontos földrajzi energia a város helyzete és szomszédsága a borsodi tájrendszerben. Ez az a földrajzi energia,<br />

amelyet a<br />

múltban épp olyan aktívan használtak az ősi telepek, mint amilyen lendítő erőként hat a mai Edelény fejlődésében is.<br />

A Császtai hegy (272 m tengerszint felett) tetejéről letekintve a táj körképe tárul elénk. Északról a változatos kőzetű<br />

Cserehát és a Szendrői hegyek erdőkkel díszített lejtői futnak felénk. Dél-nyugati irányban a Bükk-hegység mészkő<br />

fennsíkját látjuk. Ebben az irányban látszanak Kazincbarcika és Diósgyőr ipartelepeinek magas kéményei. Keleti irányban a<br />

látóhatár vonalát a Zempléni-hegység vulkáni eredetű (andezit, riolit) kúpja töri meg. Ha dél felé tekintünk, úgy tűnik, mintha<br />

az Alföld síkja Edelényig<br />

nyúlna fel a hegyek között. Az Alföld 15 km széles sávban észak felé nyomul: jobbra<br />

a Hernád<br />

völgyébe, balra a Sajó völgyébe és középen a Bódva völgyébe egészen Edelényig.<br />

Edelény város természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Észak-Magyarországi<br />

középhegységg nagytájba, az Észak-<br />

Magyarországi medencék középtájba, a Borsodi-dombság kistáj csoportba és a Sajó-völgy kistájba sorolható. A környék<br />

domborzatát és tájszerkezetét alapvetően a vízfolyások (Sajó, Bódva) határozzák meg. A Sajó-völgy aszimmetrikus,<br />

teraszos folyóvölgy, a bal parton akkumulációs teraszok kísérik a folyót, a völgy keleti részén pedig a terasz szintje<br />

összefonódik a Bódva teraszaival. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba<br />

sorolható. Az abszolút tengerszintfeletti<br />

magasság 123<br />

és 260 méter között változik.<br />

A térség kőzettani alapját nyugatról keletre a márga, homok, a barnakőszéntelepes lajtamészkő és homokos-homokköves<br />

összletek képviselik. A felszín kb. 60 %-át a folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15 %-át lösz és löszderivátum,<br />

kb. 15 %-át vályog fedi.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

47<br />

Földhasználat művelési ágak szerinti csoportosítása (Forrás: KSH, 2000)<br />

Gazdaságok száma<br />

Ebből egyéni gazdálkodó<br />

Szántó<br />

Konyhakert<br />

Üvegház<br />

Szőlő<br />

Gyümölcsös<br />

Rét<br />

Legelő<br />

Mezőgazdasági terület<br />

Erdő<br />

Nádas<br />

Halastó<br />

Termőterület<br />

Művelés alól kivett<br />

Használt terület összesen<br />

Ebből másik településen lévő<br />

Gazdasági területet el nem érők<br />

termőterülete<br />

Terület (ha) Százalékos<br />

arány<br />

860 db<br />

850 db<br />

3656,48 61, ,24%<br />

23,73 0, ,40%<br />

0,13 0, ,00%<br />

48,44 0, ,81%<br />

31,78 0, ,53%<br />

45,79 0, ,77%<br />

361,25 6, ,05%<br />

4167,48 69, ,80%<br />

1764, ,2 29, ,55%<br />

2 0, ,03%<br />

0,09 0, ,00%<br />

5933,77 99, ,38%<br />

36,95 0, ,62%<br />

5970,71 100, ,00%<br />

1676,51 28, ,08%<br />

36,79 0, ,62%<br />

Használók<br />

száma<br />

211<br />

659<br />

12<br />

468<br />

288<br />

29<br />

22<br />

807<br />

38<br />

1<br />

1<br />

813<br />

847<br />

857<br />

55<br />

A mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlati típus a kevésbé hőigényes növények termesztéséhez kedvező. A széles<br />

völgy egyes részeit nem összefüggő védgátak oltalmazzák az elöntéstől. A térségnek tetemes talajvízkincse van, hasonló<br />

értékű a rétegvízkészlet is.<br />

Az erdőművelésbe vont területeket vegyes korú kemény-, részben lágylombos erdők borítják. A mezőgazdasági művelés<br />

jellemzőbbb kultúrái a búza, a tavaszi árpa, a kukorica, és a cukorrépa.<br />

A Sajó-völgy talajtakarója változatos. A folyóvölgyet szegélyező dombok legmagasabb térszínein, barna erdőtalajok<br />

képződtek, termékenységük a VII. vagy<br />

a VIII. termékenységi kategóriába sorolható. Jelentős részük szántóterület (62 %).<br />

Az enyhee lejtésű, déli kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok találhatók, az agyagbemosódásos barna<br />

erdőtalajokkal azonos kiterjedésben. Termékenységükk alapján az V. termékenységi<br />

kategóriába tartoznak. A Sajó-völgyben<br />

a nyers öntések részaránya 13 %, az<br />

öntési réti talajoké 57 %, a réti talajoké 6 %. Mechanikai összetételük vályogtól<br />

agyagos vályogig változik. Termékenységük a szerves anyag – a talajosodás – mértékétől függően VIII-tól V-ig<br />

változik a<br />

nyers öntés – réti talaj fejlődési sorban.<br />

A település zöldterületei, zöldfelületi intézményei és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó települési zöldfelületek<br />

egységes<br />

rendszert képeznek.<br />

Edelény belvárosa zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A közparkként funkcionáló területek többsége<br />

a tömbök<br />

illetve a Holt- Bódva patak szélén megmaradó „hulladék területekből” került kialakításra, jelentősebb lakóterületei illetve<br />

városi szintű közpark a tervezési területen nem található.<br />

A zöldfelületi ellátottságon némileg enyhít, hogy a településen jelentős kiterjedésű lakóterületi kertek (családiház<br />

kertek) és<br />

zöldfelületi intézmények, templom kertek találhatók, valamint, hogy a település központ tengelyében húzódik Az István Király<br />

útja , mely<br />

ligetesen fásított, továbbá védelemre érdemes gesztenyefasor található a Deák Ferenc<br />

utcában<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

48<br />

Ezek pozitív hatásainál is nagyságrendileg jelentősebb azonban a tervezési területtel határos<br />

Couburg kastély parkja<br />

műemlékileg is védett park területének hatása, melyek<br />

a város igazi zöld – hátterétt adják, és ökológiai jelentőségük mellett<br />

turisztikai szerepük is kiemelkedő.<br />

A kevés számú és kisterületű meglévő közpark (Z) mellett tervi szempontból jelentősebbek a közpark fejlesztésre igénybe<br />

vehető jelenlegi szabadterületek, melyek közül legjelentősebbek a Holt- Bódva környéki területek, ahol egyedülálló– közpark<br />

együttes alakítható ki, a kastélypark bővítése és rekonstrukciója mellett.<br />

A harmadik, területileg legjelentősebb zöldterület kialakítási lehetőség a városközpont déli részén tervezett szabadidő<br />

központhoz részben védőzöld, részben közpark funkciójú területen javasolt.<br />

Zöldfelületi szempontból is jelentős a Holt-Bódva - patak meglevő tervelőzmény alapján való komplex (kerékpárút és sétány<br />

kialakítás, parkosítással és a meder zöldfelületi rendezésével) környezetrendezése, amely nem<br />

csak helyi – települési,<br />

hanem turisztikai szempontból is a város<br />

értéknövelő beruházása lehet.<br />

Edelény a funkcionálisan egyre összetettebbé váló – urbanizálódó - potenciális kistérségi<br />

központ<br />

távlati<br />

településszerkezetének<br />

alakulásában, értékének megőrzésében és<br />

fejlesztésében egyre fontosabb szemponttá válik a<br />

természeti<br />

és az épített környezet egyensúlya.<br />

Védett természeti értékek, fasorok<br />

2005 óta természetvédelmi oltalom alatt áll az Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület (hrsz.: 0108/16). Itt<br />

található a magyar nőszirom (Iris aphyllaa subsp. hungarica) egyik jelentős hazai populációja.<br />

A városközpont területén<br />

a Deák Ferenc utcában található említésree méltó védelemre érdemes gesztenye fasor. Az István<br />

Király út és Antal György út nincs egységesen fásítva, a jelenlegi ligetes, bokros területek<br />

a térrekontrukció során<br />

egységesen fásítandók.<br />

II.4.2. Épített környezet,<br />

helyi építészeti<br />

értékek vizsgálata<br />

A településen a következő ingatlanok<br />

minősülnek műemléknek a KÖH nyilvántartása szerint:<br />

• A L`Huillier-Coburg-kastély műemléki környezete<br />

• A L`Huillier-Coburg-kastély épülete<br />

• Sírkápolna<br />

• Református templom<br />

• Borsodi református templom<br />

• Borsodi Tájház<br />

Helyi védelem alatt álló ingatlanok:<br />

• Berzi Tibor lakóháza<br />

• Bors vezér útja<br />

• Borsodi út vége<br />

155-159. sz.<br />

• Családsegítő központ épülete<br />

• M. Takács Lajos lakóháza<br />

• Magtár, volt cukorgyári épület<br />

• Miklós-Gömöry<br />

kastély, Szociális Öregotthon<br />

• Németh Lajos volt lakóháza<br />

Edelény

• Szűcs András lakóháza<br />

• Turay István volt lakóháza<br />

• Turay-féle lakóház<br />

• Váradi-család lakóháza<br />

• Volt Coburg hercegi erdészeti központ<br />

• Volt kisegítő iskola épülete<br />

Edelény további építészeti értékei:<br />

• Bányász szobor<br />

• Borsodi földvár<br />

• Császta szőlőhegy pincéi<br />

• Császta Szőlőhegyi Kálvária<br />

• Finkei templomm<br />

• Szent Kereszt görög katolikus<br />

templom<br />

• Három tavasz emlékmű<br />

• Hősi emlékmű<br />

• Olvasó lány szobor<br />

• Pánsípon játszó<br />

lány szobor<br />

• Római katolikus<br />

templom (Jézus szíve)<br />

• Szent István szobor<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

49<br />

L’Huillier-Coburg Kastély<br />

Az edelényi L'Huillier-Coburg Kastély<br />

Magyarországg negyedik legnagyobb barokkk kastélya. Mind művészettörténeti, mind<br />

építészeti szempontból jelentős.<br />

Az edelényi kastélyt báró<br />

L' Huillier Ferenc tábornok építtette 1727-28-ban, a Bódva patak által körülölelt kis szigetre, de<br />

nem tudta<br />

örömét lelni a környék legnívósabb, franciaa hatást mutató<br />

kastélyában, mert az építkezés befejezését követően<br />

meghalt. A díszítő munkákat már özvegye készíttette. 1730-at írtak, amikor a kastély homlokzati díszítőelemei és belső<br />

stukkói is elkészültek. Erről a kastély déli homlokzatán elhelyezett tábla tájékoztat bennünket.<br />

A kastély terveit Giovanni Battista Carlone, az egri püspöki építész készítette. A cour d'honneur-ös, kétsaroktornyos épület<br />

egyéni megjelenésű, főhomlokzatánál a héttengelyes, négyszintes középrizalit dominál. Ablakformái, az épületet figurális<br />

díszítései, az "ebédlőpalota" erkélye feletti, valamint az egykori park<br />

felé néző homlokzaton megfigyelhetőő női fejek igen érdekesek.<br />

Gyakori a kagylómotívum és az ovális ablakformaa alkalmazása.<br />

Egyediek az első emeleti ablakok szemöldökei. A négyszintess<br />

középrizalit pilasztereit mind az északi, mind a déli oldalon ión<br />

oszlopfők díszítik. Az északi és a déli kapuk felett az osztópárkány és<br />

az attika közötti szakaszon a kastélyt építtető családok címerei<br />

láthatóak. Gyakori díszítőelem a nyílásokat körülölelőő voluta is. Az<br />

épületet tetőzetét eredetileg zsindely borította, a földszinti ablakokat<br />

vasrács védte. Az épület különlegessége, hogy a középrizalit felettt<br />

eredetileg nem volt magastető, hanem a francia barokk hatásátt<br />

követve az<br />

attika fal mögött egy alacsony hajlásszögű tető bújt meg.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

50<br />

A későbbi<br />

épület-helyreállítások során építettek a középrizalit felé magas tetőt, ezáltal megváltoztatva az épület eredeti<br />

formáját. Az épület XVIII. századi megjelenéséről alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn, amelyeken jól<br />

megfigyelhetőek az eredeti térkapcsolatok, valamint az U-alakú udvart lezáró hullámos nyomvonalú kerítés is, amelyet<br />

később elbontottak.<br />

A kastély földszintjén volt a kápolna, amelynek bejárata felett népies<br />

bájjal megformált Mária alakját láthatjuk. A földszinten<br />

voltak a káplán, az udvarmester, a tiszttartó szobái, a cukrászat és kamrája, a kávékonyha, állatorvosi gyógyszertár, a már<br />

említett nagy konyha, az<br />

inas szobája<br />

és a gróf fogadó-, dolgozó-,és szobája<br />

és az illemhely. Az emelet nyugati szárnyában<br />

vendégszobák és játékszoba várta látogatóit. A nagyszabású társasági élet és vendégfogadás színtere az emeleti<br />

hálószobája. Az emeleten kapott helyet a grófnő<br />

lakosztálya, társalgószobájával és hálójával, a komorna<br />

stukkódíszes díszterem, a nyári ebédlőpalota volt, amelynek volutás márványkandal<br />

lói szerencséree megmaradtak.<br />

Az 1770-es években alkotta meg Lieb Ferenc a kastély<br />

7 emeleti szobájának rokokó<br />

díszítőfestését, amely a legteljesebben<br />

fennmaradt világi falkép-együtteseink közé tartozik.<br />

A XIX. században Edelény a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került. A Coburg család életében nem<br />

számított<br />

jelentősnek a kastély, amelynek egy részét 1861-ben Járásbíróság céljaira engedték<br />

át.<br />

1910-ben a középrizalit felett a tetőszerkezetet átalakították, a kupolaszerű formával megváltoztatva az eredeti építészeti<br />

megjelenést. Az első világháború során a Bódva völgyi Bányatársaság bérelte a kastélyt, amelynek során több<br />

műemlékrongáló beavatkozás történt az<br />

épületben. A Műemlékek Országos Bizottsága tiltakozott a pusztító beavatkozások<br />

miatt a Coburg családnál. Falképeket pusztítottak el,<br />

a kápolna boltozatát elbontották és lakásokat alakítottakk ki benne.<br />

1928-ban az Igazságügy<br />

minisztérium tulajdonába került kastélyban újabb átalakításokat végeztek, a nyugati szárnyban<br />

börtönt alakítottak ki. A második világháború után lakások, óvoda, Járási Ügyészség kapott helyet<br />

a kastélyban. A parkban<br />

sportpálya<br />

létesült.<br />

A hányatott sorsú kastélyt a szívtelen, közönyös, műveletlen örökösök sora hagyta pusztulni és használta eredeti<br />

rendeltetésétől meglehetősen eltérő módon. A rongálás 1986-ban fejeződött be, amikor kiürítették a kastélyt és<br />

megkezdődött az épület tudományos kutatása, értékeinek felmérése. Évtizedek óta folynak a tárgyalások a kastély kérdését<br />

illetően, de igazából az állagmegóváson túl nem nagyon sikerült nagyobb léptékű terveket megvalósítani benne.<br />

Hasznosítása, funkciója kialakítása még<br />

nem történt meg.<br />

Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és romló műemléki együttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti<br />

Gondnoksága és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat, azonban jelentős felújításra nem került sor. Az<br />

állagmegóvás után az épület egyes részeit megnyitották a nyilvánosság előtt, azonban a szükséges infrastruktúra, a<br />

kiszolgáló létesítmények és a kapcsolódó szolgáltatások, programok hiánya miatt a látogatottság elhanyagolható.<br />

Valamilyen<br />

szinten használja a település, hiszen itt rendezik meg a Kastélykerti Napokat, illetve a Miskolci Operafesztivál<br />

idején hangversenyek megrendezésének ad otthont, de<br />

állandó funkcióval még nem bír.<br />

A kastély jelentős turisztikai és kulturális<br />

potenciállal bír, azonban ezek kiaknázásához nélkülözhetetlen az épület felújítása,<br />

valamint funkciókkal való feltöltése.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

51<br />

A Borsodi Ispánsági Vár<br />

A borsodi földvár északkelet-Magyarországon, Miskolctól mintegy 30 km-re é-ra, a Bódva folyó partján helyezkedik el. A vár<br />

Borsod megye első központja, a körülötte létrejött Borsod település pedig, amely az 1950-es évek óta Edelényhez<br />

tartozik, a<br />

megye névadó településee volt.<br />

A történeti Borsod megye egyike a Szent István által, az államalapítás során létrehozott megyéknek. Területe, határai<br />

napjainkig változatlan formában őrzik a 11. századi megyeszervezéss emlékeit. E korai megyék élén egy-egy, a király által<br />

kinevezettt és neki felelősséggel tartozó<br />

ispán állt. Szerepe a megye közigazgatásának, a bíráskodásnak, az adószedésnek<br />

az irányításában, valamint a katonai feladatok megszervezésében állt. Az ispánok székhelye, a királyi megyék központja a<br />

borsodihoz<br />

hasonló módon és elvek alapján épült várakban volt. Az államalapítás során épült várakról, az<br />

ispánsági<br />

központokról kevés írásos forrásunk van. építési módjukat, és idejüket, berendezkedésüket<br />

az elmúlt három évtized<br />

régészeti kutatásaiból ismerjük.<br />

A borsodi földvár igen gazdag eredményeket hozó ásatása 1987-1999 között folyt. A kutatás bebizonyította, hogy<br />

a korábbi<br />

elképzelésekkel ellentétben a vár nem egy őskori erődítmény felújításaként épült. A várfalakat jelentó sáncok a 10. század<br />

végén, a 11. század elején, egy, a Bódva fölé magasodó természetes dombon készültek. A ma csak<br />

egyszerű<br />

földhányásnak látszó sáncokat fa szerkezet erősítette. A 10 m széles sánc alapját két sor kazetta alkotta, amelyet<br />

hántolatlann gömbfákból, máglyarakásszerűen építettek fel. A<br />

kazetták közeit földdel döngölték meg, a két kazettasort<br />

keresztbe fektetett gerendákkal is merevítették. Az így<br />

létrejött<br />

várfal a külső oldal felé<br />

meredek, befelé pedig rézsűs volt.<br />

Feltehető, hogy a ma már csak 5 m magasságban álló<br />

sáncok<br />

eredetileg ennél magasabbak voltak. Tetejükön pedig még<br />

sárral bevert, vesszőfonatból készült palánk is állhatott. A<br />

várat három oldalról a Bódva és mocsarai védték. Bejárata<br />

délről nyílhatott.<br />

A borsodihoz hasonló módon épült az államalapítás korának<br />

legtöbb magyar vára. De<br />

általánosan ismert és elterjedt volt ez a földfa szerkezetű építési mód<br />

Európában is. A 11-13.<br />

századi haditechnika mellett ezek a várak bevehetetlenek voltak. Hamis tehát az a nézet, amely a kőváraknál<br />

kezdetlegesebbeknek igyekszik feltüntetni őket. Ezt igazolja a korszak szóhasználata is. Tekintet nélkül az építőanyagra, a<br />

várakat a latin castrum szó jelölte.<br />

A világi közigazgatási rendszerrel párhuzamosan épült ki Magyarországon az egyházszervezet is. Míg a püspökök a király<br />

által alapított püspöki székhelyen éltek, addig az esperesek központja<br />

az ispáni székhelyeken állt. Ilyen esperesi központnak<br />

tekinthető a Borsodi földvárban feltárt templom is. Az épület a korabeli templomok méretéhez képest igen nagy, 15 m<br />

hosszú, 8 m széles, patkó alakú szentélye 3,5 m átmérőjű. A 80 cm<br />

vastag alapfalakat mész-habarcsba öntött tört kőből<br />

készítették. Feltehető, hogy a felmenőő falak magját is ilyen módon<br />

építették meg, amelyet kívül-belül faragott kövekkel<br />

burkoltak. Erre utalnak a várban több helyen is előkerült homokkőből készült kváderkövek. A templom további részletei<br />

elpusztultak, az alapfalakon kívül mindössze egy kőből készült szenteltvíz tartó került napvilágra. A templomon kívül, a<br />

szentély közelében egy nagyméretű oltárt is találtunk. A templom építésének korai időpontjára<br />

utal, hogy romjai között<br />

Salamon király (1063-1074) ezüst pénze<br />

került elő.<br />

Az esperesi templomon kívül állt egy másik templom is a korai megye székhelyén. Maradványait a mai borsodi református<br />

templom alatt sikerült feltárni. E templom körül nagykiterjedésű temető helyezkedik el, amelynek legkorábbi sírjai a 11.<br />

század második feléből valók. Ekkor tehát már ennek a templomnak is állnia kellett.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

52<br />

A földvár feltárásának további igen jelentős eredménye, hogy a<br />

vár belsejében egy 10. századi település maradványaira<br />

sikerült rábukkanni. Az egyszerű, agyagba rakott kőből és<br />

sárral betapasztott vesszőfonatból épült házak között egy<br />

kőépület alapjai is előkerültek. Ez minden bizonnyal a falu<br />

vezetőjének a lakóhelyee lehetett. E település házai<br />

leégtek,<br />

romjaikon épült fel az ispáni vár.<br />

A borsodi<br />

földvárban feltárt település<br />

jelenleg az egyetlen,<br />

biztosan 10. századi falu, amelyet a Kárpát-medencében<br />

sikerült feltárni. Leleteinek kiértékelése minden bizonnyal<br />

közelebb visz a 10. századi magyarság<br />

életmódjának,<br />

gazdálkodásának, lakáskultúrájának meg-ismeréséhez.<br />

Hiteles oklevél 1219-hen<br />

emlékezik meg a várról. Ekkor az itt szolgálatot teljesítő börtönőrök mellett a vár birtokában lévő<br />

környező településekről (Múcsony, Berente) is szó esik. A 13. századból több írásos adatunk is van a várról, hogy azonban<br />

eredeti szerepét, jelentőségét mikor veszítette el, nem<br />

tudjuk pontosan. Egy, 14. század elején kelt oklevélből azonban az<br />

tűnik ki, hogy a várban az<br />

élet megszűnt, Borsod község pedig egy lett a korszak egyszerű falusi települései közül.<br />

Borsodi Tájház<br />

A Borsodi földvártól nem messze található a Borsodi Tájház. A Borsodi Tájház együttes Edelény<br />

város és a Bódva völgye<br />

regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a művelődéstörténet,<br />

a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is.<br />

Fenntartója Edelény Város Önkormányzata, működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum.<br />

A Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekből származó épület. 1909-ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A<br />

hagyományos három osztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagyméretű ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati<br />

ajtóval látták el és udvari frontján oszlopsoros folyosó épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két<br />

bejáratos istálló épült. 1994-ben a rossz<br />

állapotban lévő istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegű nyitott<br />

fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, előtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai<br />

fronton 1913-ban szép, "egyiptomi" oszlopfős nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A<br />

szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori<br />

kocsiszín és sertésólak<br />

helyén<br />

kialakított<br />

fészer, mely alá két további<br />

kemence<br />

épült.<br />

Az udvar végén, a szomszéd portára is átnyúlva három "fakkos", elöl-hátul kapus csűr épült kőből, udvar felőli oldalán<br />

pelyvás szín készült, ahol a méhészet eszközeit bemutató<br />

kiállítás nyert elhelyezést. A csűr közösségi célokat szolgál. A<br />

csűr mögött az egykori szilváskert néhány fája még fellelhető.<br />

Az udvaron füstölő és beton silógödör, elöl nagy kőkút látható<br />

A Szűcs-Kiss-Szarka-ház tőcikes, (padlás) három osztatú,<br />

1903-ban épült szerény megjelenésű épület, hozzáépített<br />

istállóval, szénarakodóval, félereszes kocsiszínnel. Az udvar<br />

másik oldalán szintén három osztatú kis épület áll, mely nyári<br />

konyha és éléskamra. A nyári konyha és kamra<br />

alatt<br />

téglaboltozatos pince van. Udvarán fából készült sertés- és<br />

tyúkól áll.<br />

Edelény

A Vadászy-ház 1905-ben épült, hasonló a Szathmáry-Horkay-házhoz. Udvari oszlopsora kiemeli a porta egykori<br />

gazdagságát. A stukkódíszes homlokzat tűzfalát lebontották, a két kis<br />

ablak helyett egy három osztatú ablakot helyeztek el,<br />

és a falat kőporozták, így a homlokzat rekonstrukcióra<br />

szorul. Udvarán a két "fakkos" csűr és a fa sertés- és tyúkól rossz<br />

állapota miatt lebontásra<br />

került. Pincéje<br />

a folyosóról nyílik, a kamra alá nyúlik, kőboltozatos.<br />

Régészeti leletek<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

53<br />

A Bódva folyó alsó szakaszának kiszélesedő völgyében fekvő Edelény és Borsod a kedvező földrajzi adottságok<br />

miatt már<br />

évezredekkel ezelőtt igen<br />

alkalmas települési helynek kínálkozott az ember számára. A folyóvíz közelsége, a földművelésre<br />

alkalmas völgy, a Bódva és a Sajó mellett haladó közlekedési utak ellenőrzésének lehetősége miatt az egymást váltó népek<br />

csaknem mindegyike megtelepedett ezen a területen. Ezeknek teljes hagyatékát, a föld alatt rejlő emlékeik mindegyikét<br />

természetesen nem ismerjük. Tervszerű ásatás a község területén csak a borsodi földvárban és a derékegyházi új kőkori<br />

településen volt. A többi<br />

leletet különböző földmunkáknál találták meg, s ajándékozták a múzeumnak. Nyilvánvaló, hogy<br />

nagyon sokról nem szereztek tudomást a múzeum munkatársai, s azok elvesztek, amelyekről nem tudósít bennünket<br />

leletanyag. Régészeti emlékek azonban eddig is olyan nagy számban kerültek a napvilágra ezen a szűkebb tájon, hogy<br />

településtörténeti jelentősége minden korszakban igen<br />

számottevő lehetett. A kertrégészeti kutatások folynak a kastélypark<br />

területén. A jelenlegi terepszint alatt kb. 50 cm mélyen találtak<br />

említésre méltó kerttörténeti jelentőségűű leleteket.<br />

Megtalálták az orandzsériák, illetve jó néhány gazdasági udvarhoz tartozó letet.<br />

A KÖH nyilvántartása szerint Edelényben a következő védett régészeti lelőhelyek találhatók:<br />

Edelény-Borsodi földvár (HRSZ: 1546, 1510/1, 1510/2,<br />

1565).<br />

II.4.3. Lakásállomány vizsgálata<br />

Az edelényi lakásállomány nagysága illeszkedve a csökkenő lakónépességhez, jelentős mértékben<br />

nem változott, stagnálás<br />

állapotában van. 2006-ban 1913 lakást tartottak nyilvánn a településen.<br />

Némi bővülés figyelhető meg a lakásállományban, így az épített és a megszűnőő lakások számában is pozitív<br />

egyenleg<br />

érvényesül. Az új építések száma azonban ingadozásokat mutat, a 90-es évek lakásépítési hulláma lecsillapodott, az utóbbi<br />

években kevesebb, mint 10 új lakást építettek a településen.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

54<br />

Összefoglalásképpen az alábbi táblázatt tartalmazza a lakásállomány adatait:<br />

Lakásállomány 1990 1991 1992 1993 1994 1995<br />

1996 1997<br />

1998 1999 2000 2001 20022 2003 2004<br />

2005 2006<br />

Lakásállomány 4009 4042 4058 3862 3731 3531<br />

3550 3573 3583 3594<br />

.. 3527 3527<br />

3530 3538<br />

3548 3554<br />

Épített lakások<br />

száma (üdülők<br />

nélkül)<br />

53<br />

36 19 11 8 9<br />

23 27<br />

14 13<br />

7 5 3 5 8<br />

12 6<br />

Az év folyamán<br />

megszűnt<br />

lakások száma<br />

(üdülők nélkül) 15<br />

3 3<br />

3 3 3<br />

4 4<br />

4 2<br />

1 2 3 2 ..<br />

2 ..<br />

A városban a félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások együttes aránya 20,6%, melynek komfortossá tétele a<br />

városfejlesztés egyik fontos feladata kell, hogy legyen a következő időszakban, annak ellenére is, hogy sokat<br />

fejlődött a<br />

település lakásainak komfortfokozata korábbi évtizedek<br />

során.<br />

II.4.4. A települési infrastruktúra<br />

vizsgálata<br />

Vízellátás<br />

Edelény város vízellátása<br />

teljes egészében az ÉRV Rt-től átvett múcsonyi, valamint<br />

a borsodsziráki ágon keresztül történik.<br />

A hálózat túlnyomó része<br />

elöregedett, 1950 és 1970 között épült azbesztcement-, öntött vas- és acélcső-rendszer.<br />

A 40-50 éves acélvezetékek korukból adódóan erősen korrodáltak, több helyen lyukasak, míg az eternit vezetékek<br />

elöregedtek, gyakoriak a repedéses csőtörések. Jelentős a bekötővezetékeken, valamint az aknákban bekövetkezett hibák<br />

száma, amelyek a vezetékek korából, a szerelvények korróziójából adódnak. A terület vízföldtani adottságaiból eredően az<br />

elfolyó ivóvíz a legtöbb esetben nem kerül a felszínre, hanem észrevétlenül elszivárog a kavicsrétegben.<br />

A veszteség hatékony csökkentése, a biztonságos üzemelés csak az elöregedett vezetékek rekonstrukciójával,<br />

ütemezett<br />

cseréjével valósítható meg. A bekötővezetékek folyamatos cseréje kiemelt feladat a hálózati veszteség csökkentése<br />

érdekében.<br />

A vízbekötések száma 100%-os a településen, a kilencvenes évek elejéhez képest jelentős fejlesztések révén sikerült ezt<br />

megvalósítani.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

55<br />

A hálózat hossza 75,5 km, melyre 2006-ra csatlakozottt minden településen található<br />

lakás.<br />

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997<br />

1998 1999<br />

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006<br />

Ivóvízvezeték-<br />

hálózat<br />

Közüzemi<br />

ivóvízvezeték-<br />

hálózat hossza 57,1 57,4 57,4 57,4 57,4<br />

58 58 75,55 75,5 75,5<br />

75,5 75,5 75,5 75,5 75, ,5 75,5 75,55<br />

Közüzemi<br />

ívóvízvezeték-<br />

hálózatba<br />

bekapcsolt<br />

lakások száma 677,3 600,8 641,3 574,2 622,7 641,7 3054 3086<br />

3106 3359<br />

Lakásállomány 4009 4042 4058 3862 3731 3531 3550 35733 3583 3594<br />

Bekötési arány 17% 15% 16% 15% 17% 18% 86% 86%<br />

87% 93%<br />

3526 3433 3453 3482 3491 3522 3554<br />

.. 3527 3527 3530 3538 3548 3554<br />

.. 97% 98% 99% 99%<br />

99% 100%<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

56<br />

Szennyvízhálózat<br />

A csatornahálózat hossza a bekötővezetékekkel együtt 56,9 km. A fogyasztó helyek száma 2937 db, ebből lakossági 2772<br />

db, közületi 165 db. A vízellátásába bekötött lakásokhoz viszonyítva 78%-os a szennyvízrákötés.<br />

Szennyvíz-hálózat 1990 1991 1992<br />

1993 1994<br />

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001<br />

2002 2003<br />

2004 2005 2006<br />

Közüzemi<br />

szennyvízcsatorna-<br />

hálózat hossza 15,4 15,5 15,55 15,5 15,5<br />

21,2 21,2<br />

25,6 25,6 64 64 64<br />

41,8 42,1<br />

42,1 56,6 56,9<br />

Közcsatornahálózatba<br />

bekapcsolt<br />

lakások<br />

száma<br />

815 857 861<br />

861 864<br />

930 1016 1081 1129 1499 1635 18588 2171 2313<br />

2382 2674 2772<br />

Lakásállomány 4009 4042 4058<br />

3862 3731<br />

3531 3550 3573 3583 3594 .. 3527<br />

3527 3530<br />

3538 3548 3554<br />

Bekötési arány (%) 20% 21% 21%<br />

22% 23%<br />

26% 29% 30% 32% 42% .. 53%<br />

62% 66%<br />

67% 75% 78%<br />

A szennyvízhálózatra nem csatlakozottt mintegy 600 ingatlanon keletkező települési folyékony hulladék sajnos még mindig<br />

csak kb. 100-ad része kerül szippantásra, a többi a talajba kerül a még használatban lévő egyedi zárt szennyvíztárolók nem<br />

megfelelő szigeteltsége miatt, továbbá a lakosság jelentős mennyiséget juttat közvetlenül a talajba.<br />

Az 50-es és 60-as években épült csatornák anyaga többségében azbesztcement cső. Az átemelők nem<br />

tökéletes<br />

szigetelése, a csatornahálózat állaga miatt gyakoriak az üzemzavarok, ami elsősorban a dugulások nagy számában<br />

tapasztalható. A szennyvíztisztító-telep<br />

kapacitása megfelel a mai műszaki előírásoknak és megfelelő<br />

hatásfokkal üzemel.<br />

Fontos megemlíteni, hogy az edelényi szennyvízhálózat nem egyesített rendszerű, ebből kifolyólag tilos bevezetni a<br />

hálózatba a csapadékvizet. Esős időszakban jól nyomon követhető, hogy a szennyvíz telepree beérkező vízmennyiség<br />

Edelény

jelentős része csapadékvíz. Ezen mennyiség csökkentése érdekében elengedhetetlen az illegális csapadékvízbekötések<br />

felszámolása, szankcionálása.<br />

Csapadékvíz elvezetés<br />

Edelény csapadékvíz-elvezető rendszere nyílt és zárt, valamint szikkasztó árokrendszerekből tevődik össze. Az elmúlt évek<br />

változékony időjárása miatt különösen fontos a városi csapadékvíz-elvezetés<br />

működőképességének a javítása és<br />

fenntartása. A nagy esőzések alkalmával több, hosszú ideig nem használt vízelvezető árok újbóli kialakítása vált<br />

szükségessé.<br />

A települési szintű zárt vízelvezető rendszerek, valamint a nagyobb vízhozamú árkok, patakok karbantartását a településen<br />

az önkormányzati tulajdonú Borsodi Közszolgáltató Kht. látja el. A kisebb vízelvezetőárkok állagmegóvását a tulajdonosok<br />

partnersége mellett lehet biztosítani a településen.<br />

A következő beavatkozásokat tervezi a város a csapadékelvezetés biztosítása érdekében:<br />

• Juhász Gyula utcával párhuzamos csapadékvízelvezető-árok nyomvonalán a Miklós Gyula utcai áteresz<br />

kitakarítása<br />

• Rozsnyói utcával párhuzamos<br />

árok kiépítése<br />

• Finkei utcával párhuzamos árokrendszer bel-<br />

és külterületi szakaszának kitakarítása<br />

• Záportározó lehetőségének kialakítása (Császtai út végén,<br />

Damak és Edelény között – Saápi patak, Rajk László<br />

utcától észak-nyugati iránybann – Zúgó-patak)<br />

Hulladékkezelés<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

57<br />

A város hulladékgazdálkodásának helyzete (települési szilárd hulladék, veszélyes hulladékok) jelentősen befolyásolja a<br />

település környezeti állapotát.<br />

A szilárd hulladék összegyűjtését és elszállítását az<br />

önkormányzattal kötött szerződés alapján az Észak-magyarországi<br />

Hulladékgazdálkodási Rt. végzi. Edelényben a képviselőtestület általl 2004 decemberétől 2007 decemberéig a lakosságnak<br />

nem kellett szemétszállítási díjat, mely azonban az illegális hulladéklerakók<br />

felszámolását nem segítette elő. A<br />

hulladékkezelés növekvőő költségei miattt 2008. január 1-től bevezetésre került a szemétszállítási díj.<br />

Több önkormányzat alkotta társulás beruházásában,<br />

ISPA-támogatással jelenleg folyik az új hulladékgazdálkodási projekt<br />

megvalósítása, amely révén évtizedekre megoldódik<br />

a partner települések hulladékkezelése, lehetővé válik a szelektív<br />

hulladékkezelés, illetve rekultiválják a korábbi lerakókat.<br />

A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésre<br />

kerültek a város területén, melynek hatékonysága a lakosság körében<br />

nem megfelelő.<br />

2007-ben sor került egy hulladékgyűjtő udvar kialakítására, mely a szelektíven gyűjtött hulladékon túl alkalmas elektronikai-,<br />

építési, veszélyes-, kerti- és egyéb hulladékok fogadására.<br />

Elkészült a Balajt külterületén lévő, Edelény város tulajdonában álló felhagyott települési szilárd hulladéklerakó<br />

rekultivációjához szükséges lezárási és utógondozási dokumentáció. Az ehhez kapcsolódóó vízjogi engedélyek is<br />

rendelkezésre állnak.<br />

A város kül- és belterületein egyaránt található több kisebb-nagyobb<br />

illegális hulladéklerakó. Ezek felszámolása folyamatos,<br />

azonban ismét folyamatosan újratermelődnek.<br />

Az Észak-magyarországigény mutatkozik a lakosság részéről e Hulladékgazdálkodási Zrt. által szervezett lomtalanítási akciók gyakoriságát növelni kell, jelentős<br />

területen.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

58<br />

Gázellátás<br />

Edelény városában a vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Rt. végzi. A szolgáltatás a település minden utcájában elérhető.<br />

Villamosenergia-ellátás<br />

Edelényben az elektromos-energia szolgáltatást az ÉMÁSZ Rt. biztosítja. A szolgáltatás színvonalaa megfelelőnek mondható.<br />

Elkészült a belváros légkábeles hálózatának földkábelbe történő kiváltásának terve.<br />

A települési közvilágítás hálózata folyamatosan bővül,<br />

a lakossági igényekhez igazodva a közvilágítási lámpatestek száma<br />

folyamatosan növekszik.<br />

Távhő szolgáltatás a városban nem elérhető.<br />

Média és távközlés<br />

Edelény Városi Televízió a kilencvenes évek elején, a városi kábelhálózat kiépülésével egyidőben kezdte meg a<br />

műsorszolgáltatását. Jelenleg a lakásokk kétharmadában fogható az adás, s emellett már néhány környékbeli településen is.<br />

A városi televízió önkormányzati fenntartásban működik, hetenként kedden este hat órakor jelentkezik saját műsorral. Több<br />

mint tíz éve rendszeresen közvetítik élőő egyenesben a képviselő-testület üléseit. A fennmaradó műsoridőben folyamatosan<br />

fut a képújság. Évente 3-4 alkalommal jelenik meg az Önkormányzati Hírmondó, az<br />

Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár<br />

és Múzeum<br />

kiadványa.<br />

Kábeltelevízió elérhetőséget biztosít a Dual-Plus Kft, UPC Magyarország Kft, illetve a Magyar Telekom Nyrt, internet és<br />

telefon elérhetőséget pedig a UPC és<br />

a Magyar Telekom Nyrt. A 2008-as KSH adatok szerint<br />

Edelényben 2658 lakás<br />

rendelkezik kábeltelevíziós előfizetéssel. Távbeszélő fővonalak száma ISDN vonalakkal együtt 2492 db. A városban 13<br />

nyilvános telefonfülke működik.<br />

Városüzemeltetés<br />

Edelény Város Képviselő-testülete jelentős változtatásokat hajtott végre a városüzemeltetési feladatok ellátásában. 2004<br />

tavaszán létrehozta a 100%-os önkormányzati tulajdonú Borsodi Közszolgáltató Kht. a városüzemeltetési feladatok<br />

ellátására.<br />

Ennek révén egy hatékonyabb feladatellátás<br />

valósul meg. Ennek keretében a következőő feladatokat látja el:<br />

• Víz-, szennyvíz-szolgáltatás;<br />

• Lakásgazdálkodás;<br />

• Közterület-fenntartás;<br />

• Temetkezési szolgáltatás;<br />

• Folyékony hulladék gyűjtése, szállítása.<br />

Edelény városban 3 db egyházi és 2 db önkormányzati üzemeltetésben lévő temető található. A Császtai út temető<br />

valószínűleg 1-2 éven belül betelik. Korábbi képviselő-testületi döntés alapján a Szentpéteri út mellett található katolikus<br />

egyházi temetőt önkormányzati kezelésbe kell venni, amivel mintegy ötven évre biztosítható városunkban a temetkezés.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

59<br />

II.5. . Közszolgáltatások vizsgálata<br />

II. I.5.1. Oktatás-nevelés helyzete<br />

Edelény város oktatási intézményei városi és térségi feladatokat egyaránt ellátnak.<br />

Bölcsődei nevelés<br />

A Mátyás Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde látja el a bölcsődei nevelést Edelényben. A 15 főő körüli létszám<br />

kritikus a<br />

gazdaságos működtetés szemszögéből, de a településen élők foglalkoztatása és újra munkába állásában fontos szerepet<br />

tölt be.<br />

Bölcsődei nevelés<br />

Bölcsődébe beírt gyermekek száma<br />

Bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán)<br />

2004 2005 2006<br />

16 16 15<br />

1 1 1<br />

Óvodai nevelés<br />

Edelény városban két óvoda, a Mátyás Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde, valamint a Nefelejcs<br />

Napközi-otthonos Óvoda<br />

működik. Az óvodákban<br />

megvalósul a gyermekek sokoldalú, harmonikus nevelése, fejlesztése. Az óvodapedagógusok<br />

munkájának alapját a nevelési programok képezik.<br />

A nevelésben részesülő gyerekek száma 2006-ban 443 fő volt, mely 10%-kal haladja meg a férőhelyek számát (ez a<br />

terheltség jellemzi az elmúlt éveket is).<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

60<br />

Az óvodai nevelés összefoglaló adatait a következő táblázat mutatja:<br />

Óvodai nevelés 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997<br />

1998 1999<br />

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006<br />

Óvodai<br />

feladatellátási<br />

helyek száma<br />

(gyógypedagógiai<br />

neveléssel<br />

együtt)<br />

4<br />

4 4<br />

4 5<br />

5 5 5<br />

5 5<br />

.. 5<br />

5 5<br />

5 5 5<br />

Óvodai<br />

férőhelyek<br />

száma<br />

(gyógypedagógiai<br />

neveléssel<br />

együtt)<br />

375<br />

375 375<br />

375 395 425 415 415<br />

415 415<br />

.. 410 410 395 445 425 402<br />

Óvodába beírt<br />

gyermekekk<br />

száma<br />

(gyógypedagógiai<br />

neveléssel<br />

együtt)<br />

436<br />

453 465 444 481 504 476 468<br />

436 449<br />

.. 449 419 454 452 450 443<br />

Az edelényi óvodai épületek korszerűsítése szükséges. A Nefelejcs Napközi-otthonos játékok és nyílászárók cseréje, valamint<br />

a világítás<br />

Óvodában az elhasználódott<br />

vízvezeték-rendszer, az aula és lépcső burkolatának felújítása, az udvari<br />

korszerűsítése szükséges.<br />

A Mátyás Napközi-otthonos Óvodában és Bölcsődében a tetőszerkezet és a vizesblokk felújítása, az épület homlokzatának<br />

felújítása, valamint az udvari játékok bővítése és egy új tornaterem építése szükséges.<br />

Az óvodák<br />

eszközellátottsága fejlesztésre szorul minden olyan elemmel, amit a minimális eszközjegyzék tartalmaz.<br />

Nefelejcs Óvoda fejlesztésére pályázatot nyújt be az Önkormányzat. (ÉMOP-2009-4.3.1/A) Az óvoda 6 csoporttal működik.<br />

Gyermekek létszáma 180 fő, ebből 30<br />

fő roma származású gyermek. A fejlesztés során megvalósul az épület komplex<br />

akadálymentesítése (rámpa, személyszállító lift beépítése, stb.) Kialakításra kerül a létesítményben mozgáskorlátozottak<br />

számára mosdó, WC. Belső felújítás során az elektromos, víz, szennyvíz vezetékek, burkolatok, nyílászáró szerkezetek<br />

kerülnek kicserélésre. A fűtési rendszert korszerűsítjük, nagy hatásfokú kazánok beépítésével. Használati melegvíz<br />

előállítására alternatív energiaként, napkollektoros megoldást tervezünk. A kivitelezés várható költsége 100 millió Ft.<br />

Alapfokú oktatás<br />

A településen két általános iskola működik: Szabó Lőrinc Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény illetvee a Borsodi<br />

Általános Iskola.<br />

A gyermeklétszám általános csökkenése ellenére a két iskolában feltehetően több éven át is a jelenlegi tanulói létszám<br />

várható (2006-ban 1196 fő). Ennek elsősorban az az oka, hogy 2007-ben az Egresi Általános Iskola és a Finkei Általános<br />

Iskola is megszűnt. A bejáró diákok száma a környező településekről növekszik, így az intézmények térségi szerepköre<br />

egyre inkább erősödik, és<br />

biztosítja a gyermeklétszámot, ami ennek ellenére is csökkenő tendenciát mutat.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

61<br />

Az általános iskolai nevelés összefoglaló adatait a következő táblázat tartalmazza (ma már csak 2 feladatellátási hely<br />

működik):<br />

Általános iskolai<br />

oktatás<br />

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003<br />

2004 2005<br />

2006<br />

Általános iskolai<br />

feladatellátási helyek<br />

száma(gyógypedagó<br />

giai oktatással)<br />

7 7<br />

7 6<br />

5 4 4<br />

4 5<br />

5 ..<br />

5 5 4 4 4<br />

4<br />

Általános iskolai<br />

tanulók száma a<br />

nappali oktatásban<br />

(gyógypedagógiai<br />

oktatással együtt)<br />

1500 1495 1428 1406 1353 1316 1310<br />

1314 1347 1326 .. 1363 1347 1279<br />

1253 1227<br />

1196<br />

Általános iskolai közoktatás integráltsága Edelényben:<br />

Intézmény<br />

neve<br />

Tanulólétszám az intézményben<br />

Tanulólétszám az iskolában az<br />

osztályszervezés módja szerint<br />

Normál (általános) tanterv<br />

Összesen<br />

Szabó Lőrincz Ált. Iskola<br />

660<br />

HHH<br />

46<br />

SNI<br />

0<br />

Összesen<br />

660<br />

HHH<br />

46<br />

SNI<br />

0<br />

Borsodi Ált. Iskola<br />

384 142<br />

11<br />

384<br />

142<br />

11<br />

Az általános iskolai épületek komoly felújításra szorulnak, melyekhez az építési engedélyezési tervek rendelkezésre állnak.<br />

A Szabó Lőrinc Általános<br />

Iskola és Művészetoktatási Intézmény „B” szárnyának rekonstrukciója során az épület üvegfalait és<br />

az üvegtetőt szükséges kicserélni. A tanuszoda szerkezetének átépítése szükséges. A meglévő tornaterem helyén egy 162<br />

lelátóhelyes tornacsarnok<br />

tervezésére került sor.<br />

A Borsodi Általános Iskola 8 tanteremmel bővülne, valamint megépülne egy tornacsarnok is.<br />

Mindkét általános iskolában fontos cél, hogy térségi feladatokat is ellátó multimédia központok kerüljenek kialakításra.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

62<br />

Középiskolai képzés<br />

Az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola, Diákotthon épülete 42 éves, a hatvanas évek igényeinek megfelelően épült<br />

az akkori vidéki kisgimnáziumok egyikeként. 2006-ban a tanulói létszám 516 fő volt.<br />

Középiskola<br />

oktatás<br />

1990<br />

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997<br />

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004<br />

2005 2006<br />

Gimnáziumi<br />

feladatellátási<br />

helyek száma<br />

.. 1<br />

1 1 1 1 1<br />

Szakközépiskolai<br />

feladatellátási<br />

helyek száma<br />

1<br />

1 1<br />

1 1<br />

1 1 1<br />

1 1<br />

.. 1<br />

1 1 1 1 1<br />

Középiskolai<br />

tanulók száma a<br />

nappali<br />

oktatásban<br />

(a<br />

hat-,<br />

nyolcévfolyamos<br />

gimnáziumok<br />

megfelelő<br />

évfolyamaival<br />

együtt)<br />

258<br />

261 279 236 207 199 183 253<br />

290 357<br />

.. 407 424 444 497<br />

512 516<br />

Az iskola alaptevékenysége a következőkre terjed ki:<br />

Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás<br />

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés<br />

Szakképesítés megszerzéséree felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás<br />

Szakközépiskolai felnőttoktatás<br />

Általános középfokú oktatás<br />

9. évfolyam nyelvi előkészítő osztály<br />

Szakmai középfokú oktatás<br />

<br />

<br />

<br />

Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás, iskolai tanműhely működtetése<br />

Barlangi idegenvezető<br />

Környezetvédelmi szakelőadó<br />

Számítástechnikai szoftverüzemeltető<br />

Számítástechnikai programozó<br />

Számítógéprendszer programozó<br />

Informatikai hálózati rendszertelepítő szak<br />

Természetvédelmi technikus<br />

Környezet- és természetvédelmi szakmunkásképzés, környezetmérnök asszisztens természetvédelmi szakirány<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

63<br />

Gimnáziumi felnőtt oktatás<br />

<br />

<br />

<br />

Munkahelyi vendéglátás<br />

Könyvtári tevékenység<br />

Iskolai közétkeztetés<br />

Az intézmény maximális férőhelye az alapító okirat szerint 525 fő nappali tagozaton, melyből a 2007/2008-as tanévre 456<br />

tanuló iratkozott be. Az intézmény teljes kapacitáskihasználtsága<br />

a pályázati útmutatóban leírt számítási mód alapján<br />

86,86%. Az intézményben a 2007/2008-as tanévben 9-14. évfolyamokon összesen<br />

19 tanulócsoport indult. Az iskola nem<br />

működtet összevont osztályokat, illetvee többcélú intézménynek minősül. Az iskola<br />

több közoktatási funkciót is ellát, mely<br />

jelen projekt keretében történő fejlesztés érint: nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás nappali rendszerű<br />

szakközépiskolai nevelés, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás, szakközépiskolai<br />

felnőttoktatás, általános középfokú oktatás, gimnáziumi felnőtt oktatás.<br />

Az elmúlt 10 évben profilbővítést hajtott végre az intézmény, bevezették az informatikai és környezetvédelmi szakképzést,<br />

így ennek megfelelően szaktantermekett kellett kialakítani. A fentiek miatt csökkent az osztálytermek száma, ugyanakkor nőtt<br />

a tanulói létszám.<br />

Egyéb tevékenységek,<br />

közösségi funkciók:<br />

Az intézmény oktatási funkciói (szűk értelemben vett oktatás-nevelés, a személyiség fejlesztése, a fiatal nemzedék<br />

integrációja a társadalomba) mellett egyéb tevékenységek, funkciók is<br />

megvalósulnak az iskola épületében:<br />

Kulturális és sportrendezvények: szlovák testvériskola futball- és kosárlabda csapatának fogadása; Kerépáros –<br />

Nap (a beiskolázási körzet 7-12.osztályosainak meghirdetve); „Infomeccs” (informatikai felhasználói verseny a<br />

beiskolázási körzet 7-8. osztályosainak meghirdetve); Karácsony-Kupa; Izsó Napok (Diák-önkormányzati Napok);<br />

Filharmóniai koncertek (összességében évente 1500-2000 fő)<br />

Ünnepségek: Kossuth ünnepség, Szalagavató, Ballagás (évente 1500 fő)<br />

Az alaptevékenységen túli oktatási feladatok ellátása: Középiskolai előkészítő, Szakképzési támogatást nyújtó<br />

cégek alkalmazottainak képzése; ECDL oktatás<br />

Délutáni foglalkozások: Irodalmi színpad; Énekkar; Kézi- és<br />

Kosárlabda edzések; Rajz és<br />

sakk szakkör;<br />

Népi tánc;<br />

Iskolai Diáktanács ülései (hetente összesen 100-120 fő)<br />

Nyílt nap minden év novemberében a beiskolázási körzet általános iskolás nyolcadikosai számára<br />

bemutató órákkal prezentált oktatási napon<br />

rendezett,<br />

Az intézmény által ellátott nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységeket:<br />

<br />

<br />

<br />

Meteorológiai megfigyelőállomás működtetése, adatszolgáltatás<br />

Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás<br />

Egyéb szálláshely szolgáltatáss<br />

Oktatási célok és egyéb feladatok – pedagógusok képzése, továbbképzése<br />

Egyéb számítástechnikai tevékenység – informatikai normatíva felhasználása<br />

Hivatalos cikk és sajtó, képszolgáltatás<br />

Az intézmény jelentősebb partnerei:<br />

A beiskolázási körzet általános iskolái<br />

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság<br />

Edelény

Green Pannónia Alapítvány<br />

<br />

<br />

<br />

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ - Edelényi Kirendeltség<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

64<br />

Közoktatási Ellátási Körzet<br />

Miskolci ÖKO-KÖR<br />

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság<br />

Oktatási Hivatal<br />

Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont<br />

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány<br />

Felújítás az elmúlt években<br />

Dátum<br />

2005.<br />

2006.<br />

2007.<br />

Forrás<br />

szakképzési hozzájárulás<br />

saját erő<br />

szakképzési hozzájárulás<br />

Felújítás főbb elemei<br />

Hálózatépítés<br />

Kollégium tetőszigetelése<br />

4 db tanterem linóleum-cseréje,<br />

festés<br />

Számítástechnika<br />

terem felújítása<br />

Eszközbeszerzés az elmúlt években<br />

Dátum<br />

Forrás<br />

Beszerzett eszközök, bútorok megnevezése<br />

2005.<br />

szakképzési<br />

hozzájárulás<br />

Számítógépek, tanulói mikroszkópok és eszközökk<br />

sajáterő<br />

Tanulói és tanári bútorok, táblák, elektromos zongora és mikrofonok<br />

pályázat<br />

Interaktív tábla, projektorok, notebook-ok<br />

2006.<br />

szakképzési<br />

hozzájárulás<br />

1 db<br />

használt autó, tanulói kísérleti és kutatóeszközök,<br />

meteorológiai állomás<br />

számítógépek,<br />

szivattyú,<br />

sajáterő<br />

Öltözőszekrények és<br />

tanulói bútorok, kézilabda kapu és kosárpalánk, térképek<br />

2007.<br />

szakképzési<br />

hozzájárulás<br />

sajáterő<br />

pályázat<br />

Tanulói kutató és kísérleti eszközökk (talajteszt és mintavevő bőrönd<br />

oldottt oxigén mérő, kombinált pH<br />

érzékelő elektróda, műholdas tájoló, elektroszmog<br />

teszter, analizátor, Geiger számláló, analitikai laborkészlet, komposztáló)<br />

Konyhai eszközök, szünetmentes táp, bútorok, olajradiátor, női táncruhák<br />

Székek és asztalok, férfi néptánc ruhák<br />

A dolgozói és tanuló létszámban az elmúlt években nem történt jelentős változás.<br />

A 2007/2008-as tanévben (2007. augusztus 29.) az alapító okiratban történt módosítás, a kollégium, mint feladat-ellátási<br />

hely megszűnésének következtében.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

65<br />

Az iskola az Edelényi-kistérség egyetlen középfokú intézménye, a tanulók közel 60%-a a környező településekről jár be. A<br />

tanulók jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű.<br />

Az intézménynek fontos szerepe van a gazdasági hátrányok ledolgozásában. Az itt élő nyolcadik osztályt végzett fiataloknak<br />

olyan színvonalú középiskolai képzést kínálnak, amellyel sikeresen pályázhatnak meg felsőfokú tanulmányokat, ugyanakkor<br />

az informatika és a természetvédelmi szakképzéssel a tovább nem tanulók számára frekventált szakmákban biztosítják a<br />

szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét.<br />

A fentiek alapján az iskola bővítése indokolt. Rekonstrukciójához építési engedélyezési tervvel rendelkezik az önkormányzat.<br />

Az épület<br />

korszerűsítésével egy igényes épületegyüttes alakulhat ki, amely alkalmas a megújult szakmai kínálat<br />

megvalósítására. Az épület felújítása során figyelembee kell venni a kor igényeit, a korszerűsítés után a szakmai munkához<br />

szükségess eszközöket is<br />

biztosítani kell. A digitális eszközök telepítésével és a képzési kínálat bővítésével válhat sikeres<br />

térségi szerepet betöltő képzési intézménnyé. Ennek során különösen a mezőgazdasági, a gépészeti és az idegenforgalmi-<br />

kialakításaa és működtetése is szükséges az intézményhez kapcsoltan, a térség vállalkozásainak bevonásával.<br />

A város felsőszintű oktatása és a főiskolai képzés<br />

szolgáltató<br />

szakmacsoport fejlesztését tartják elsődlegesnek. Az ehhez kapcsolódó műhelyek és gyakorlati képzőhelyek<br />

A középiskolai képzés során fejleszteni kívánt szakmacsoportok területén szükséges a felsőfokú szakképzések, illetve a<br />

kihelyezettt főiskolai képzések feltételrendszerének a megteremtése. Ennek során<br />

elsősorban a szőlészet, a borászat, a<br />

gyümölcstermesztés, az<br />

állattenyésztés valamint az idegenforgalmi képzést falusi turizmus szakiránnyal javasolt<br />

meghonosítani a településen.<br />

II.5.2. Egészségügyi ellátás helyzete<br />

Háziorvosi szolgálat<br />

Edelény közigazgatási területén az egészségügyi alapellátási feladatokat 5 körzetben felnőtt háziorvosok, 3 körzetben házi<br />

gyermekorvosok, 3 körzetben pedig fogszakorvosok látják el. A városban háziorvosi felnőtt és gyermek, valamint fogászati<br />

ügyelet is működik.<br />

A felnőtt rendelők a Deák<br />

Ferenc út 6. szám, a gyermek rendelők pedig az István király u. 65. sz. alatt találhatók. A rendelők<br />

műszaki kialakítása, eszközökkel való<br />

felszereltsége, valamint a személyi feltételek megfelelnek a tárgyi és személyi<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

66<br />

minimumfeltételekben előírtaknak. Mindkét telephelyen<br />

biztosítottak a higiéniás feltételek, mind a betegek, mind a dolgozók<br />

számára. A háziorvosok a rendelést vállalkozási formában látják el. Amennyiben az Egészségügyi Intézmény rekonstrukciója<br />

megvalósul, a háziorvosi és fogászati ellátás a mai kor<br />

igényeinek megfelelő körülmények közé kerül.<br />

Járóbeteg<br />

szakellátás<br />

Edelény város járóbeteg-szakellátását<br />

az Edelényi Egészségügyi Intézmény látja el. Az intézmény az elmúlt időszakban<br />

jelentős fejlődésen ment keresztül mind az épület állagában, mind pedig a szakellátást illetően. Jelentősen bővült a<br />

szakellátások száma. A járóbeteg szakellátás területén a szakrendelések döntő többsége vállalkozási formában<br />

történik, s<br />

ennek jótékony hatása megnyilvánul minden területen. A lakosság elégedett a szakrendelők nyújtotta szolgáltatásokkal.<br />

Fekvőbeteg szakellátáss<br />

Az edelényi Koch Róbert Kórház a város szélén, az edelényi Levek István által kialakított, 10 hektáros parkkal körülvett<br />

területen helyezkedik el. 1965-ben eredetileg is kórháznak épült intézmény. Jelenleg<br />

városi kórházként működik 224 ággyal,<br />

ebből 35 ágyas aktív belgyógyászati osztály, 5 ágy<br />

intenzív, kettő 50 ágyas aktív tüdőosztály és 84 ágyas krónikus<br />

belgyógyászati osztály 40 ágyas rehabilitációs részleggel. Mind a belgyógyászat, mind a tüdőgyógyászati<br />

osztály a<br />

Debreceni<br />

Orvostudományi Egyetem akkreditált osztálya, amely az<br />

ÁNTSZ működési engedélye alapján megyei szintű<br />

ellátásra jogosult, ennek<br />

megfelelően azon betegek ellátását is felvállalhatja, melyet városi kórház jellegénél fogva nem<br />

tehet. Az aktív osztályok megfelelnek a 60/2003. SzCsM rendeletben támasztott minimumfeltételeknek, így végleges ÁNTSZ<br />

működési engedéllyel rendelkeznek. Feladata a Bódva völgyéhez tartozó aktív belgyógyászati betegek<br />

ellátása,<br />

Kazincbarcika, Ózd, Edelény aktív tüdőgyógyászati, illetve ezen területek krónikus betegeinek ellátása. Vállalkozik minden<br />

olyan feladat ellátására, amely az aktív<br />

belgyógyászat, illetve pulmonológia hatáskörébe tartozik. A Koch Róbert Kórház a<br />

2002-ben befejeződött felújítási és bővítési munkáknakk köszönhetőenn hosszú távon biztosítja a kórházi ellátás jó színvonalát<br />

a belgyógyászat területén a Bódva-völgye mintegy 38<br />

ezer fős lakosságának, pulmonológiai ellátás területén mintegy 260<br />

ezer fős lakosság számára.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

67<br />

II.5.3. Szociális ellátás helyzete<br />

A településen működik idősek ellátó bentlakásos és nappali ellátó intézmény is, melyeknek ellátott létszámát a következő<br />

táblázat mutatja:<br />

Szociális<br />

ellátás<br />

1990 1991 1992 1993 1994 1995<br />

1996 1997<br />

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004<br />

2005 2006<br />

Az<br />

önkormányzat<br />

kezelésében<br />

levő tartós<br />

bentlakásos és<br />

átmeneti<br />

elhelyezést<br />

nyújtó<br />

intézmények<br />

működő<br />

férőhelyeinek<br />

száma<br />

..<br />

.. ..<br />

.. 310 320<br />

335 335<br />

335 341 341 341 341 338 338<br />

338 338<br />

Az<br />

önkormányzat<br />

kezelésében<br />

levő tartós<br />

bentlakásos és<br />

átmeneti<br />

elhelyezést<br />

nyújtó<br />

intézményekben<br />

a gondozottak<br />

száma<br />

..<br />

.. ..<br />

.. 318 328<br />

335 340<br />

341 339 341 339 336 337 340<br />

338 338<br />

Idősek nappali<br />

intézményeinek<br />

engedélyezett<br />

férőhelyei<br />

20<br />

20 19 19 25 25<br />

25 25<br />

25 25<br />

25 25 25 25 25<br />

25 25<br />

Idősek nappali<br />

intézményeiben<br />

ellátottak<br />

száma<br />

19<br />

19 31 24 25 25<br />

27 26<br />

29 22<br />

29 23 22 25 29<br />

46 56<br />

A bentlakásos intézmény<br />

jelentős kapacitással rendelkezik, és nemcsak térségi, de regionális jelentőséggel is bír. A nappali<br />

ellátásnál jelentős kapacitásproblémák merültek fel az elmúlt években.<br />

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. 92. paragrafusának 3.<br />

bekezdésének előírása alapján a város rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval, amely meghatározza a<br />

városban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat, a lakosság ellátásának javítása<br />

érdekében. A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata szükséges, és ezen felül folyamatosan aktualizálni<br />

kell az időközben jelentkező feladatok ellátásának biztosítása végett.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

68<br />

A szociálpolitika területén olyan célokat kell meghatározni, amelyek megteremtik a családok szociális biztonságát és<br />

előirányozzák a megvalósítandó feladatokat. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szociálpolitikaii támogatásokraa fordítható<br />

központi források folyamatosan csökkennek, ugyanakkor a családok megélhetését biztosító<br />

kiadások emelkednek.<br />

Valamennyi közüzemi díj, ezzel párhuzamosan pedig az alapvető élelmiszerárak növekedésére kell számítani.<br />

Elsősorban azokat a támogatási formákat kell a jövőben alkalmazni, amelyekre a központi költségvetés állami forrásokat<br />

biztosít, következésképpen azokat, amelyek teljes mértékben a helyi költségvetést terhelik, fokozottan vissza kell szorítani. A<br />

tevékenység során a támogatottak számát – a rászorultság függvényében – csökkenteni kell, de a rászorultakat magasabb<br />

összegű ámogatáshoz kell juttatni.<br />

Az egyéb támogatási formák közül előtérbe kell helyezni azoknak a költségeknek a fedezését, amelyek helyi bevételeket<br />

képeznek,<br />

ezért továbbra<br />

is a lakbér, vízdíj, csatornadíj költségeinek átvállalására kell törekedni.<br />

Azoknál a támogatási formáknál, amelyeknél a jogszabályban írt feltételek megléte esetén a támogatást meg kell állapítani,<br />

növelni kell a helyszíni ellenőrzések számát, elsősorban a lakásfenntartási támogatásnál, a lakás nagyságára,<br />

illetőleg a<br />

szobaszámra vonatkozóan. Az elkövetkezendő időszakban a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésének<br />

elengedésére vonatkozóan konkrétan ki kell dolgozni azokat a szempontokat, amelyek az összeg részbeni, vagy teljes<br />

elengedését teszik lehetővé.<br />

Időskorúak Szociális Otthona<br />

Az Időskorúak Szociális Otthona az<br />

elmúlt évek<br />

szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére is, úgy szakmai, mint<br />

szolgáltatásnyújtás terén fejlődött. A szakmai szempontokat figyelembe véve kialakításra kerültek az ápolási csoportok és a<br />

mentálhigiénés csoport munkájának minőségi fejlesztése. Az otthon lakóinak biztosított a rendszeres vallásgyakorlás<br />

lehetősége.<br />

Az intézmény bekapcsolódott a „Generációk kapcsolata” programba, melynek célja a hagyományok átadása, megőrzése, az<br />

idős és fiatal generációk kapcsolatának erősítése. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2006. évben végzett ellenőrzési<br />

programjaa során az intézmény emelt szintű ellátása kiváló minősítést kapott.<br />

A „Küzdelem az Évekért Alapítvány”<br />

jelentős mértékben hozzájárul az otthon fejlesztéséhez. A személyi felvonó<br />

beépítésének megvalósítását az alapítvány jelentős összeggel támogatta, amely<br />

első lépés volt a szociális intézmény<br />

akadálymentesítésének.<br />

A pályázati önerő alapítvány általi biztosításával sikerült elnyerni a „FOKA” Közalapítványtól 6 millió<br />

forintot, melynek segítségével az intézmény komplex akadálymentesítése megvalósul.<br />

Családsegítő és Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézett<br />

Az intézett az elmúlt négy évben kiépítette kistérségi feladatellátását. A Pedagógiai Szakszolgálat 13 település általános<br />

iskoláiban és óvodáiban biztosítja a szolgáltatást. A családsegítési feladat 14, míg a Gyermekjóléti Szolgálat 7 településen<br />

látja el a kistérségi feladatot.<br />

A városban megszervezésre került a szociális alapszolgáltatási feladatok minőségi átalakítása. Az intézményben minden<br />

tevékenység működik, fejlesztették az Idősek Klubját, a házi segítségnyújtás összeépült az Otthoni<br />

Szakápolási Szolgálattal.<br />

A 2006-tól 2010-ig terjedő időszakban<br />

tervezik bevezetni a városban a közösségi ellátásokat, amely egyben törvényi<br />

kötelezettség is. Ezt a tevékenységet csak megfelelő végzettséggel lehet ellátni, így a szociális továbbképzésre kapott állami<br />

támogatás<br />

erre kerül felhasználásra. A közösségi ellátás finanszírozását az állami normatívából szeretnék megoldani.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

69<br />

II.5.4. Közigazgatás helyzete<br />

Edelény Város Önkormányzata 1990 őszén alakult. Legfőbb döntéshozó szerve a képviselő-testület,<br />

amely a<br />

polgármesterrel együtt tizennyolc tagú; a tíz egyéni választókörzetből és listáról bejutott képviselők alkotják. Üléseiket az<br />

éves munkaterv alapján,<br />

illetve szükség szerint rendkívüli alkalmakkor tartják. A képviselő-testület munkáját a különböző<br />

létszámú szakbizottságokk segítik. A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.<br />

A képviselő-testület alkotta szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően a városháza osztályokra bontva látja el<br />

feladatát. A jegyzői hivatal készíti elő a képviselő-testületi üléseket,<br />

gondoskodik az ott hozott döntések kihirdetéséről. A<br />

szociális és igazgatási osztály keretében működik a gyámhivatal és az okmányiroda. A pénzügyi osztály a gazdálkodással<br />

összefüggő feladatokat látja el. Az építéshatósági irodához tartozik a várostervezés,<br />

- fejlesztés, építési engedélyek kiadása.<br />

Az alábbi bizottságok működnek az Önkormányzatban:<br />

•<br />

•<br />

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság- 5 fő<br />

Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság- 5 fő<br />

• Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Bizottság- 5 fő<br />

• Városfejlesztési,<br />

Környezetvédelmi és Közbeszerzési Bizottság-<br />

5 fő<br />

Cigány kisebbségi önkormányzat működik a városban, a testület munkáját<br />

5 fő látja el.<br />

Az Önkormányzati Hírmondó az önkormányzat lapja évi 3 - 4 számmal.<br />

II.5.5. Környezetvédelem<br />

Edelény a közepesen szennyezett levegőjű városok közé sorolható. A város<br />

levegőminőségi állapotát alapvetően a<br />

Csereháti dombok jelentős kiterjedésű erdőterületei, a város saját szennyezőanyag kibocsátása, valamint csekély mértékben<br />

a környező<br />

települések<br />

befolyásolják. A város levegője, a régióhoz képest kicsit rosszabb az esetenkénti<br />

háttérszennyezések miatt (pl. Kazincbarcika), a térség<br />

városaihoz viszonyítva viszont jobb. A 1991-es állapotokhoz képest<br />

az ülepedő por tekintetében is történt javulás. A levegőt szennyező források közül meghatározó a közúti közlekedés. E<br />

vonatkozásban javulás várható a tehermentesítő út megvalósulásával.<br />

Az ipari eredetű szennyezés kisebb mértékű a városban, ami lokálisan lehet zavaró mértékű. Számottevő környezeti<br />

terhelést okozó ipari telephelyek a város déli részén lévő Déli ipari területen találhatók. 1991-hez képest az ipari eredetű<br />

levegőszennyezés mértéke a legtöbbb komponens tekintetében csökkent a bányák bezárása miatt. Jelenleg is a<br />

legjelentősebb légszennyező tevékenység a fűtés, bár a gázhálózatraa történő rácsatlakozások miatt folyamatosan<br />

csökken a<br />

légszennyezés<br />

A város levegője csak akkor maradhat tartósan az egészségügyi határértékeknek megfelelő, ha a környező dombvonulatok<br />

és a Bódva völgyéből érkező friss levegő-áramlási folyosói beépítetlenek és zöldfelületek maradnak a belvárosig. Ebben<br />

számottevő szerepet játszanak a kialakult légáramlási folyosók, zöldfolyosók, melyeket a patakvölgyek (Bódva-patak,<br />

Császta-patak, és az azokat kísérő, jelenleg még jobbára összefüggőő zöldfelületek alkotnak.<br />

Edelény legjelentősebbb zajforrása a közlekedés. Legzajosabb az Antal György út belvárosi szakasza .A<br />

tényleges<br />

zajterhelés<br />

pontos meghatározása érdekében célszerű zajméréseket végeztetni. A belső városrészek zajterhelését<br />

csökkentené a belvárosi tehermentesítőő út megépítése.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

70<br />

A magas<br />

talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát.<br />

Ezeken a<br />

területeken<br />

a talajvíz általában kis mélységben található. A talajvíz<br />

a város déli részén rendszeresen megjelenik belvíz<br />

formájában a felszínen. Mennyisége 5 l/s*km 2, ami árvízkor megemelkedhet, de tartós alacsony vízállás mellettt jelentősen<br />

lesüllyedhet. Nagyobb árvizek alkalmával a talajvízszint jelentős megemelkedése,<br />

vagy hosszabb csapadékoss időszakok<br />

után alakulhatnak ki a városban belvízzel borított erületek. Ezen a vízrendezés, a felszíni vizek megfelelő elvezetése,<br />

kezelése segíthet.<br />

Környezetvédelmi és az ivóvíz ellátás biztosítása szempontjából a város legjelentősebb és legégetőbb problémája a déli<br />

vízbázis kútjaiban már 1999-ben megjelent és a Regionális déli vízbázis kútjait veszélyeztető szennyezés. A szennyezést<br />

meg kell szüntetni, és el kell végezni a kárelhárítási munkákat, mivel annak hiányában az ivóvíz kutakat nem lehet<br />

használni.<br />

A szennyezés forrásának meghatározásának, a szennyezett terület kiterjedésének vizsgálatának és a lehetséges<br />

kárelhárítás módjának engedélyezését az illetékes üzemeltetők és szakhatóságok már korábban kutatást végeztek.<br />

Edelény szennyvíztisztító telepe üzemel, biológiai szennyvíztisztítással.. A telep<br />

rekonstrukciója és a tervezett kapacitás<br />

kiépítése befejeződött. A telep képes megoldani a város és a környékk szennyvízkezelését.. Elsősorban a város belső részein<br />

van kiépített csatornahálózat. A belterületen területarányosan 36,7 %-os az ellátottság. Ennek megfelelően nagy számban<br />

üzemeltetnek házi közműpótló létesítményeket, melyekből elszivárgó szennyvíz közvetlenül szennyezi a talajt és<br />

talajvizeket, ezen keresztül a Bódvát, veszélyeztetve a vízbázisokat. Mindezek miattt szükséges a szennyvízelvezető hálózat<br />

további bővítése a város említett területein.<br />

A Bódva-patak a város egjelentősebb vízfolyása. A vízfolyás nagy csapadékok alkalmával sok hulladékot szállít és rak le a<br />

kisebb esésű részeken. A nagyvizek a patakmeder partfalait rombolják, ezért a meder rendszeres tisztítása és karbantartása<br />

szükséges. Ökológiai elveknek megfelelő mérnökbiológia módszerekkel történő partfalrendezés szükséges. Zöldfelületi<br />

rendezés szükséges a Holt- Bódva patak parti területen.<br />

A város hulladékgazdálkodásának helyzete (települési szilárd hulladékok, veszélyes hulladékok, települési<br />

hulladékok) jelentősen befolyásolja a talaj, felszíni- és főleg a felszín alatti vizek állapotát.<br />

folyékony<br />

A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésre<br />

kerültek a város területén. Az eddigi apasztalatok alapján a hulladékok szelektív<br />

gyűjtésének hatékonysága a lakosság<br />

körében nem eléggé hatékony.<br />

A város kül- és belterületein egyaránt található több kisebb-nagyobb illegális<br />

hulladéklerakó. A hulladék<br />

lerakatok<br />

felszámolása folyamatos, de sajnálatoss módon azok<br />

rendszeresen újratermelődnek annak ellenére, hogy a városban a<br />

hulladékszállítás ingyenes.<br />

A városban keletkező kerti hulladék, zöld hulladék hasznosítása komposztáló létesítését indokolja. A városban lévő<br />

lakóingatlanok 20%-a (azaz kb. 600 ingatlan) nem csatlakozott a szennyvízelvezetőő hálózatra. Ezen ingatlanokonn keletkező<br />

települési folyékony hulladék sajnos még mindig csak<br />

kb. 100-ad része kerül szippantásra, a többi a talajba kerül a még<br />

használatban lévő egyedi zárt szennyvíztárolók nem megfelelő szigeteltsége miatt, továbbá a lakosság jelentős mennyiséget<br />

juttat a talajba különbözőő módokon, ezért fokozottabb ellenőrzésre van szükség. A talajba jutó települési folyékony hulladék<br />

a felszín alatti vizek rendkívül súlyoss szennyeződését okozza. Fontos feladat az ingatlantulajdonosok ösztönzése a<br />

szennyvízelvezető-hálózatra való rácsatlakozásra.<br />

A város közigazgatási területén található hulladéklerakók csurgalékvize és a szennyvízelvezető hálózatra még nem<br />

csatlakozott ingatlanok szennyvíztárolóiból a talajba jutó települési folyékony hulladék nagy mértékben szennyezik a talaj és<br />

rétegvizeket, mely szennyezést jelentős<br />

mértékben csökkenteni kell annak érdekében, hogy a város déli részén lévő kutak<br />

ne szennyeződjenek tovább, azok üzemeltethetők legyenek.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

71<br />

Edelény város lakosságának körében a környezettudatos viselkedés kialakításaa jelentős mértékben javítaná a város<br />

környezeti<br />

állapotát. A környezettudatos<br />

viselkedésre való nevelést már az óvodákban el kell kezdeni, illetve rendezvények,<br />

hulladékgyűjtési akciók segítségével a felnőtt lakosságot is rá kell kényszeríteni a város környezetének védelmére. El kell<br />

készíteni a város „Környezetvédelmi Program”-ját, mely részletes tájékoztatást adna a város környezeti állapotáról és<br />

iránymutatásokkal szolgálna a problémák megoldására.<br />

II.5.6. Közlekedés helyzete<br />

A Bódva-partján található<br />

település az edelényi kistérség közigazgatási, kulturális és közlekedési csomópontja. A település<br />

Miskolctól 25 km-re fekszik, áthalad rajta a 27. számú főút és a Miskolc-Tornanádaska vasútvonal. Innen indulnak<br />

autóbuszok a Cserehát, a Galyaság és az északi területek kis települései felé is.<br />

Közúthálózat<br />

Edelény város az utak keresztezésébe települt, Borsod<br />

kapuja. Fontos közúti<br />

csomópont. Az országos<br />

közlekedésfejlesztések<br />

elkerülik. Az M30 és M26<br />

sz.<br />

gyorsforgalmi utak a meglévő 27. számú főúttal és a 2617.<br />

számú mellékúttal kapcsolják az ország vérkeringésébe.<br />

A két út találkozása, csomópontja a belvároson kívül esik.<br />

A 27. számú fő út a belvárost keresztül szeli. A<br />

közelmúltban megépült Belvárosi út a forgalmat megosztva<br />

enyhítette a belváros gépjármű terheltségét.<br />

Tervek<br />

készültek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közútkezelő<br />

Kht. részéről az utak egyirányúsítására, valamint az István<br />

király útja parkoló útként történő rendezésére.<br />

A belvárosi magot a Belvárosi út – Bódva patak – Császta<br />

patak – Past út határolja. Itt helyezkednek el a fontosabb városi intézmények, üzletek, irodák, a Kastély, és a többszintes<br />

lakótelepek. A tömbön belül a meglévő utcák burkolataa kiépült. Általában két forgalmi sáv van, kétirányú forgalommal.<br />

A 27-es számú főúton található település Miskolchoz közeli fekvése jó elérhetőséget biztosít. Azonban a település számára<br />

az átmenőő forgalom jelentős terhelést is jelent, így hosszútávon szükséges az elkerülő út megépítése, mely a település<br />

turisztikai célú fejlesztései szempontjából nélkülözhetetlen.<br />

Parkolás<br />

A parkolás a városközpont intézményekkel teli, legbelső területén okoz időnként és helyenként problémát, azonban<br />

közlekedésszervezési jelentősége alacsony. A belvárosi területek kiépített parkolóhelyei a jelenlegi gépjárműforgalmat<br />

képesek kiszolgálni.<br />

A szolgáltatások és a kereskedelem fejlődésével, valamint a gépjárművek számának további emelkedésével azonban újabb<br />

beavatkozásokra lesz majd szükség.<br />

A parkolási gondok egyik<br />

megoldását jelentheti a belváros egyes utcáinak<br />

egyirányúsítása, a belvárosi utcák szélesítésével új parkoló területek kialakítása.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

72<br />

Tömegközlekedés<br />

Közúti tömegközlekedési szempontból a város kiemelt szerepet tölt be. Fontos közlekedési kapcsolatot teremt a régió<br />

központja,<br />

Miskolc és az Edelénytől északra eső területek között. Innen indulnak autóbuszok a Cserehát, a Galyaság és az<br />

északi területek kis települései felé is.<br />

Kerékpáros közlekedés<br />

A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés<br />

fejlesztését. E mellett Edelényben nagy hagyománya<br />

van a kerékpárral történő közlekedésnek. Ennek<br />

megfelelően szükség van<br />

arra, hogy a közlekedés-fejlesztési<br />

elképzelésekben kiemelt szerep jusson az egyes városrészeket összekötő kerékpárutaknak.<br />

Az észak-délnövekszik, másrészt a település a turisták számára<br />

is bejárhatóvá válik. A nagyobb távolságokra történő kerékpáros<br />

és kelet-nyugati kerékpárutak kialakításával az egyes városrészek elérhetősége a helyi lakosok számára<br />

közlekedés a szabadidős forgalom és a turizmus keretében fog csak fejlődni. Ezért a város és<br />

kistérségénekk turisztikai<br />

fejlesztéseivel összhangban kell kidolgozni a kerékpárutak településközi hálózatát, és ezt az egyéb fejlesztésekkel<br />

összehangoltan kell megvalósítani.<br />

Gyalogos<br />

közlekedés<br />

A város járdáinak, gyalogos átkelőhelyeinek többsége nem teszi lehetővé a mozgáskorlátozottak akadálymentes<br />

közlekedését. A számukra is akadálymentes közlekedést biztosító viszonyok kialakítása az esélyegyenlőség megteremtését<br />

jelenti.<br />

Vasúti közlekedés<br />

Edelény a Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon fekszik. A Vasútállomás a város külső keleti határán helyezkedik el, jelentős<br />

iparvágányi kapacitásokkal rendelkezik. Az egykoron jelentős forgalmat lebonyolító, hatalmas területen elhelyezkedő<br />

vasútállomás, a vasúti szállítások, - mind a személyi és mind az árufuvarozást érintő - visszaesésének, valamint<br />

arányvesztésének következtében jó néhány kihasználatlan területtel és épületfelülettel rendelkezik.<br />

Edelény

A következőkben, a városban az elmúlt esztendőkben lezajlott városfejlesztési akciókat, jelentősebb beruházásokat és<br />

megvalósult korszerűsítéseket mutatjuk be. Edelény az<br />

eddigi fejlesztési lehetőségek érdekében igen nagyban támaszkodott<br />

uniós forrásokra, pályázati finanszírozásra annak érdekében, hogy a város által korábban beütemezett fejlesztések<br />

megvalósuljanak.<br />

1999-20099 Edelény városában történt beruházások listája:<br />

Szabó Lőrinc általános iskola magastető ráépítése, tantermek kialakítása<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

II.6. Korábbi fejlesztések<br />

Edelény<br />

városában<br />

Finkei ravatalozó, esőbeálló, járda építése<br />

Belváros, Hősök tere, Antal Gy., Borsodi utak<br />

járdafelújítás térkőburkolattal<br />

Egészségügyi Intézmény gyermekorvosi rendelőjének bővítése<br />

Zúgó patak megépítése, Kincsem patak mederrendezése<br />

Parkok építése, kialakítása (56-os emlékpark, Borsodi úti park)<br />

Vásártéri telkekk közművesítése (24db)<br />

Császtai út külterületi szakaszának felújítása,<br />

Császtai uradalmi pince rekonstrukciója<br />

Császtai homokbánya rekultivációja<br />

Császtai, Sápi szőlőhegyek elektromos energia ellátása<br />

Családsegítő épületének felújítása (Bányász út)<br />

Borsodi általános iskola bővítése<br />

Dankó Pista úti<br />

lakások szanálása, építési telkek kialakításaa<br />

Városi utak csapadékvíz-elvezető rendszerének felújítása (10km)<br />

Művelődési központ épületének felújítása, Stúdió építése, fűtéskorszerűsítése<br />

Borsodi út 2, Gimnázium, Nefelejcs óvoda épületeinél kéménybontás<br />

Gimnázium udvarán műfüves focipálya építése<br />

Játszóterek építése (Mátyás király út, Malomszög út)<br />

Katona József úti övárok építése<br />

Koch Róbert kórház felújítása, új szárny építése<br />

Közvilágítás korszerűsítés<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

73<br />

Borsodi Földvár rekonstrukciója, Borsodi Tájház felújítása, fűtéskorszerűsí<br />

tése<br />

Szennyvíztelep<br />

bővítése, átépítése<br />

Szennyvízvezeték rekonstrukció Kenderföldi Lévai utakon<br />

Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása<br />

Autóbusz öblök, fellépők építése<br />

Belterületi járdák felújítása (12<br />

km)<br />

52 db belterületi utca felújítása, építése<br />

Finkei Szociális<br />

Szolgáltató központ apartmanház építése<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

74<br />

Korábbi városképet<br />

és közösségi<br />

funkciót érintő beruházások az egész településen:<br />

Név<br />

Összköltség<br />

Kezdés befejezés<br />

Kezdés befejezés<br />

Közút<br />

felújítás I-IV.<br />

(Mező, Miklós Gy., Árpád, Rozsnyói,<br />

Kölcsei, Rozmaring,<br />

Korányi, Csalogány, Új templom út) , Tormás-<br />

Művelődési Központ<br />

felújítása<br />

Útfelújítás<br />

(Szent Márton út,<br />

Pást út)<br />

Belterületi utak<br />

felújítása (13 db) és<br />

építése (2 db)<br />

Március 15. emlékpark átalakításaa<br />

Erkel F. út)<br />

Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola<br />

korszerűsítése és bővítése<br />

47 699 959 63 548 700 6 664 850 82 682 980 20 000 00 00<br />

300 000 000<br />

2005.10.15.<br />

2006.09.04.<br />

2006.06.30.<br />

2006.08.02.<br />

2008.09.30.<br />

2008.<br />

2006.01. 28.<br />

2006.10. 02.<br />

2006.10. 15.<br />

2007.05. 01.<br />

2008.10. 31.<br />

2009.<br />

(Forrás: Önkormányzat által összeállított táblázat)<br />

Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ<br />

projekt<br />

Az Észak-Magyarországi<br />

Operatív Program (ÉMOP) Turisztikai Attrakciók Fejlesztése kiemelt projektek keretében<br />

rajtolhat a<br />

Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ Edelény csaknem 2.2 milliárd forintos projektje, amelyből több mint 1.8 milliárd<br />

forint az uniós támogatás. A projekt célja a kastély felújítása, turisztikai hasznosítása, amely egyben a Cserehát és a<br />

Galyaság turisztikai fejlesztését és a térség gazdasági fellendülését is<br />

szolgálja.<br />

A regionális támogatással bíró projekt fő elemei: a csaknem háromszáz évvel ezelőtt épített edelényi kastély főépületének<br />

külső-belső felújítása, a termeiben található művészeti értékek restaurálása, illetve a hosszútávon történő fenntartás és<br />

értékmegőrzés érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznosítása. Lényeges projektelem a kastély<br />

környezet,<br />

sziget jellegének visszaállítása, látogatóbarát parkoló kiépítése is.<br />

A beruházás során, a kastélykerttel együtt több mint 8000 négyzetméter terület kerül<br />

felújításra,<br />

fejlesztésre, ebből akadálymentes (belső terek) 1625 négyzetméter lesz,<br />

valamint 70 új autó és 8 buszparkoló is épül.<br />

A projekt nyomán 30 új<br />

munkahely létesül, s a turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó<br />

szolgáltatások pedig számos vállalkozásnak adnak majd munkát a térségben. A<br />

kastély látogatottsága az 5. évre eléri a 100.000 főt.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

75<br />

A projekt elemei<br />

1. A kastélyépülett múzeumi és látogatóközponti hasznosítása: az épület homlokzatának és<br />

termeinek felújítása, fal-<br />

és mennyezeti<br />

festmények restaurálása, állandó és időszakos kiállítások elhelyezése, a térség információs<br />

pontjának telepítése, valamint rangos tudományos és művelődési rendezvényhelyszínn kialakítása. Az emeleti<br />

festett szobákban levő rokokó életjeleneteket életre keltikk egy 3 D-s film<br />

segítségével a projekt során. Állandó<br />

kiállítás kialakítása a Coburg család és tevékenysége bemutatása, „Egyszer már sikerült"<br />

címmel.<br />

2. A kastélypark és kastélykertek rekonstrukciója: a barokkk kor hangulatának visszaidézése, programhelyszínek<br />

létesítése, gyermekjátszótér kialakítása. A szigetre jutást elősegítő gyalogos híd megépítése a parkolóból a Bódva<br />

felett.<br />

3. Kiegészítő szolgáltatások telepítése: parkoló, kerékpártároló, pénztár és információs központ, valamint vendéglátó<br />

és szolgáltató egységek, kávézó, múzeumi shop kialakítása.<br />

A kiemelt projekt (ÉMOP-2.1.1/A-2008-0003 kiemelt projekt) támogatási szerződését 2009. március 25-én az edelényi<br />

kastélyban<br />

írták alá. A közbeszerzési eljárással kiválasztott kivitelező: Kastélyépítő Konzorcium (FK RASZTERR Építő Zrt.<br />

konzorciumvezető és a Zemplénkő Kelet-magyarországi Kőbányák Bányászati Kft. (röviden Zemplénkő Kft.). A kivitelezési<br />

munkák az ideiglenes szervizút készítéssel és a bontási munkákkal 2009 őszén megkezdődtek. A projekt zárásának<br />

időpontja: 2011. október 31.<br />

Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ projekthez kapcsolódikk a KEOP pályázaton a Holt-Bodva revitalizációja (160<br />

millió Ft ).<br />

L’Huillier-Coburg–kastély<br />

körüli Holt-Bó<br />

ódva revitalizációja<br />

"Az edelényi L’ Huillier-Coburg-kastély<br />

parkjának helyreállítása I. ütem: a Kastély-sziget körüli Holt-Bódvaág revitalizációja"<br />

beruházás<br />

bemutatása:<br />

Az I. ütemre elnyert támogatási összeg: 9.665.000,- Ft<br />

Az I. ütem támogatási időszaka: 2008. május<br />

30-tól 2009. december 31-ig<br />

A projekt célja a Coburg-kastély-sziget<br />

körüli<br />

Holt-Bódvaág<br />

revitalizációja. A Bódva-folyó szigetén álló edelényi L’ Huillier-Coburg-<br />

kertjét a 19. század elején alakították ki. A Bódva a park egyik<br />

legfontosabb látványeleme volt. A 20. század második felében<br />

végrehajtott folyószabályozás következtében a Bódva egykori főága<br />

holtággá vált, és mára csaknem száraz, szemetes árokká kastély Észak-Magyarország legjelentősebb barokk kastélya. Tájképi<br />

változott.<br />

A halmozottan hátrányos helyzetű település központjában található<br />

folyómeder helyreállítása, valamint őshonos növényekkel és állatokkal<br />

való betelepítése által ismét értékes élőhellyé tehető, s emellett a<br />

történeti kert látványos, oktatásra is alkalmas elemévé válhat,<br />

összhangban az Aggteleki Nemzeti Park<br />

törekvéseivel.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

76<br />

A fejlesztéssel közvetlenül érintett terület<br />

A projektterület az edelényi Kastély-szigetet három oldalról körülölelőő egykori Bódva-ág jelenleg túlnyomóan száraz medre,<br />

illetve a meder legközvetlenebb környezete. Ez a szigetet északról, nyugatról és délről körülvevő mederszakasz, amelynek<br />

hossza csaknem 1 kilométer. Az északi és a nyugati mederszakasz tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a<br />

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. A déli mederszakasz Edelény Város Önkormányzatának tulajdona, amelyet<br />

a város a<br />

pályázat sikeres lebonyolítása érdekében 99 évre szintén a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésébe adott.<br />

Jelenlegi állapotára az előrehaladott eutrofizáció, feliszapolódás és sűrű - nagyrészt özönnövényekből álló - növénytakarás<br />

jellemző. A védett fajok száma ezen állapot miatt viszonylag kicsi.<br />

A projektterület általános földrajzi bemutatása<br />

A terület az Észak-magyarországi medencék Sajó-völgy kistáján fekszik, 130 m körüli tengerszint feletti magasságban. Ezen<br />

a részen kapcsolódik össze a Bódva-völgy kiszélesedő Edelényi völgykapu szakasza a Sajó-völggyel, és szintje<br />

összefonódik a Bódva teraszaival.<br />

A Bódva-folyó a mai Szlovákiában, az Érchegységben<br />

ered, vízgyűjtőjének legmagasabb pontja 1187 m (Nagy Csükerész),<br />

legalacsonyabb pontját Boldvánál éri el, ahol a Sajóba torkollik. Mederhossza 110 km.<br />

Potenciális<br />

növényzetéree jellemző a pannóniai cseres-tölgyesek és gyertyános-tölg<br />

gyesek maradványa, amely nyomaiban a<br />

kastély-szigeten ma is megtalálható. A folyó környezetében a puhafás<br />

és keményfás<br />

ligeterdők maradványai jellemzők. Nyílt<br />

helyeken a magaskórós társulások, gyapjúsásos láprétek, nedves kaszálós és mocsárrétek fordulnak elő.<br />

Társadalmi környezet bemutatása<br />

A település halmozottan hátrányos helyzetű, az önkormányzat évek óta működési forráshiánnyal küzd. A hiányt<br />

különböző<br />

kiegészítő állami támogatásokkal, vagyonértékesítésből származó bevételekkel és hitel felvételével pótolja. A normatív<br />

hozzájárulások nem fedezik a feladatok ellátásához szükséges összegeket. Az önkormányzat hitelállománya jelenleg a<br />

költségvetési főösszeg 10,81%-a.<br />

A projekttel összefüggésben várható, hogy munkahelyek teremtésével, képzési programok beindításával a város természeti,<br />

kulturális, humán és gazdasági erőforrásaira támaszkodva a térség és<br />

a város társadalmi és gazdasági helyzete javulni fog.<br />

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése<br />

A projekt-terület a halmozottan hátrányos helyzetű kisváros belterületének tőszomszédságában található, részben száraz,<br />

részben posványos holt folyómeder. A holt és az új, élő, töltéssel védett folyóág között terül el a Coburg-kastély szigete,<br />

amelyen a kastély tájképi<br />

parkja terül el.<br />

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átfogó és széless körben egyeztetett koncepcióját "Kastélysziget-Kulturális Központ<br />

- Edelény" címmel projektjavaslatként nyújtotta be 2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, mely a munkát pozitívan<br />

értékelte és a Kormány a projektjavaslatot továbbfejlesztésre tartotta érdemesnek. A "Kastélysziget-Kulturális<br />

Központ -<br />

Edelény" projekthez szorosan kapcsolódik a kastélyt körülölelő park rekonstrukciója, melyet két lépésben tervez<br />

megvalósítani az NG a KEOP támogatásával. A jelenlegi projektet, a Holt-Bódva-ág<br />

rehabilitációját, sikeres pályázat esetén<br />

a történeti park teljes rekonstrukciója követheti.<br />

A kastélyra, parkjára és a Bódvára vonatkozó<br />

védettség<br />

Helyi természeti védelem<br />

Edelény

Régészeti védettség<br />

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület<br />

Táj- és kilátásvédelem szempontból fokozottan érzékeny terület<br />

Műemléki védelem, műemléki környezet<br />

A fejlesztés előtti (jelenlegi) állapot ismertetése<br />

Az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély-sziget körüli Holt-Bódvaág helyi védelem alatt áll. Az 1968-69-es mederrendezés óta<br />

az egykor élő folyóág holt mederré vált, és erősen feltöltődött, csak kis foltokban találhatunk stabil vízállásokat. Jellegtelen<br />

nádasok, gyékényesek, nem zsombékoló magassásosok alkotják a növényzetet. Ennek megfelelően az eredeti élővilág is<br />

visszaszorult, és helyét a mocsári növényzet vette át. A meder rézsűjén erősen<br />

degradálódottt a növényzet, jellegtelen<br />

cserjés, gyomnövényzet<br />

alakult ki, melyben még felfedezhetőek az eredeti ligeterdei növényzet elemei.<br />

A nyílt állóvizekre jellemző állatvilág visszaszorulóban<br />

van, az egyedszám és a fajgazdagság is lecsökkent. A madárvilág<br />

változatossága is kezd megszűnni. A meder környezeti állapota az<br />

illegális szemétlerakás miatt folyamatosan<br />

romlik. A<br />

meder feltöltődése folyamatos, az iszap felhalmozódását az illegális hulladékelhagyás is gyorsítja, amely a vízminőség<br />

romlásához vezet.<br />

A meder<br />

rehabilitációjának<br />

érdekében, a jelenlegi helyzet feltárására vizsgálatok történtek.<br />

A geodéziai, és a talajmechanikai feltárás alapján elkészült a Holt-Bódva jelenlegi állapotának hossz-szelvénye és<br />

keresztszelvényei. A feltárások alapján megállapítható, hogy a holt meder fenékszintje alatt minimum 2-3 méter<br />

vastagságban, változó összetételű de döntően homokos, kavicsos vízvezető összlet terül el. A medret határoló területeken,<br />

a Bódva régi árterén változó minőségű erősebben-gyengébben<br />

kötött ártéri üledékek, szervesanyag-szennyezéssel<br />

fordulnak elő.<br />

A talajmechanikai feltárásokból, a talajvíz és a folyó vízállás adataiból megállapítható, hogy a holtág mindenkori vízszintjét a<br />

talajvíz szintje határozza meg, frissítővíz<br />

bejuttatása nélkül az optimális vízállás és vízminőség nem<br />

érhető el.<br />

A projektjavaslat által elérendő célok kitűzése<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

77<br />

A beavatkozás lehetővé teszi a rézsűkön és a parton<br />

az eredetihez<br />

hasonló ligeterdei növényzet<br />

regenerálódását és nyílt<br />

állóvizekree jellemző élővilág visszatelepedését. Ennek nagy jelentősége van a Bódva-völgyben,<br />

ahol számos a 13/2001.<br />

(V.9.) KöM<br />

rendelet értelmében védett és fokozottan védett faj kötődikk a hasonló élőhelyekhez.<br />

A beavatkozás rövid távú célja egy természet közeli, stabil nyílt vízfelszínű vizes élőhely létrehozása.<br />

Várhatóan<br />

a beavatkozás hatására az Európai Uniós közösségi szempontból kiemelt jelentőségűű élőhely, a "Eutróf sekély<br />

tavak és holtmedrek hínárnövényzete"<br />

alakulna ki. A revitalizáció után az élőhely szaporodó- és<br />

élőhelye lesz<br />

a törvényi<br />

oltalom alatt álló kétéltűeknek és számos madárfajnak, emellett az<br />

alábbi védettt fajok megjelenése várható: Lápi acsa<br />

(Anaciaeschna isoscheles), Tócsaszitakötő (Leucorrhinia pectoralis) ), Laposhasú acsa (Libellula fulva), Réti rabló (Lestes<br />

dryas), Vágó csík (Cobitis<br />

taenia).<br />

További cél a jelenleg kis<br />

egyedszámmal jelenlévő özönnövények eltávolítása. A kotrással egy menetben eltávolításra kerül<br />

a mederben lévő szemét is, fokozott ellenőrzés mellett.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

78<br />

A beavatkozás hosszú távú célja az, hogy ez a tájképileg és természetvédelmi szempontból is kedvező állapot<br />

stabilan fennmaradjon.<br />

E fenntartás az<br />

alábbi részekre tagolódik:<br />

1. a partszakasz kaszálása;<br />

2. a partszakasz fás-szárú növényzetének gondozása, különös<br />

tekintettel az özönnövények eltávolítására;<br />

3. a meder vonatkozásában a partszéli növényzet és a hínárnövényzet káros<br />

túlszaporodásának megakadályozása;<br />

4. a holt mederbee rendszeres frissítővíz juttatása<br />

A fejlesztés többféleképpen hozzájárul a horizontális célok teljesüléséhez. Az<br />

esélyegyenlőséget tekintvee a projekt<br />

halmozottan hátrányos helyzetű településen fejleszt. A fenntartható fejlődést tekintve elmondható, hogy a projekt<br />

a helyben<br />

rendelkezésre álló erőforrásokra támaszkodik, a zöldfelület kialakítás<br />

során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a<br />

tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat, továbbá a fejlesztés hozzájárul a tájképi és településképi<br />

értékek megőrzéséhez.<br />

A közvetlen célcsoport Edelény lakossága, hiszen a Holt-Bódva medrének rendezésével és megtisztításával a városkép<br />

előnyére változik, a rehabilitált meder állapota fenntarthatóvá válik, amellyel egyrészt csökken az egészségügyi kockázat, és<br />

a természet szennyezettsége, másrészt<br />

oktatási és kutatási célra még<br />

inkább alkalmassá válhat a partszakasz.<br />

A területen a rehabilitáció eredményeképpen megjelenő fajok kiváló botanikai és zoológiai kutatási témát jelentenek a<br />

szakirányú<br />

oktatási és kutatási intézményeknek, de a projektgazda és a helyi iskolák is<br />

fel tudják használni a<br />

környezettudatosság fejlesztése érdekében.<br />

A meder kotrásával és az illegálisan elhagyott hulladék elszállításával a felszíni, és a felszín alatti vizek potenciális<br />

veszélyeztetettsége is csökken, ami közvetlen pozitív hatást gyakorol a vízgyűjtőn élő célcsoportra. Célcsoportnak tekintjük<br />

a projekt megvalósításában, kivitelezésében résztvevő vállalkozásokat és embereket is. A projekt lebonyolításával<br />

közvetlenül javul az életminőségük, a létbiztonságuk, ugyanis munkához jutnak a hátrányos helyzetű településen.<br />

A beavatkozás nélkül<br />

meghatározása)<br />

várható hatások és következmények bemutatása (Ökológiai hatások, műszaki<br />

jellemzők<br />

A projekt meg nem valósulása esetén a holt meder feltöltődése tovább folytatódik. A nyílt vízfelszínek folyamatosan<br />

megszűnnek, ezzel egy természetvédelmi szempontból kiemelten fontos élőhely szűnik meg. A feltöltődött, elmocsarasodott<br />

területen a nád és a gyékény homogén állományai alakulnak ki.<br />

Ezután kezdődik a holt meder cserjésedése, majd<br />

erdősülése. Mivel a területen kis számban jelen vannak fás-szárú<br />

özönnövények, várhatóan ezek intenzív előretörése<br />

várható, ezzel jelentősen megnövelve az esetleges későbbi revitalizáció költségeit.<br />

A mederkorrekció után a holt-meder fenntartási munkái bozót- és cserjeirtás, rézsűrendezés, iszaptalanítás rendre<br />

elmaradtak, így a meder<br />

fokozatosan benőtt, feliszapolódott, kommunális szeméttel terheltté vált. A víztükör felülete kisvízi<br />

időszakban a minimálisra<br />

csökkent. Az élővíz-jelleg fenntartásához készült ugyan egy vízkivételi mű, de meder benőttsége,<br />

feliszapolódása már olyan mértékűvé vált, hogy frissítő vízkivétel a Bódvából nem történt, de jelenleg sem történik. A holt-<br />

azonban<br />

mederben vízmozgás csak nagyvízi időszakban- amikor a talajvíz megemelkedik, észlelhető. Vízszintváltozás után<br />

egyre gyakrabban számolni kell rézsűcsúszásokkal.<br />

Összefoglalva: a holt-meder jelenlegi állapota sem műszakilag, sem<br />

ökológiailag nem fenntartható, ugyanakkor részben<br />

éppen emiatt, vagyis a szukcesszió előrehaladottsága<br />

miatt az éves fenntartási költsége igen magas.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

79<br />

Várható eredmények, hatások bemutatása (ökológiai, gazdasági, társadalmi)<br />

A fejlesztés eredményei<br />

Ökológiai: természet közeli vizes élőhely jön létre, mely a parti sávval számos védettt állat- és növényfaj élő-,<br />

szaporodó és búvóhelye lesz.<br />

Gazdasági: fokozódik a kastély és környezetének - így a településnek - a látogatottsága.<br />

Társadalmi: a rendezett környezet kikapcsolódási lehetőséget biztosít a településen élőknek és városba<br />

látogatóknak. A helyszín fontos kutatási, oktatási hellyé válik.<br />

A fejlesztés főbb hatásai<br />

Ökológiai: a revitalizáció során új élőhely jön létre, melybee a kisebb mozgóképességű<br />

élőlényeknél a közvetlen<br />

környezetből várható betelepülés, nagyobb mozgóképességű élőlényeknél elsősorban a Bódva-völgyből. Vonuló<br />

madarak esetében fontos megállóhely lesz. A projekt hatásaként a környezet biztonsága nő, a táji értékek védelme<br />

biztosítva lesz.<br />

Társadalmi: a település vonzereje fokozódik, a környezettudatosság fejlődik.<br />

A kivitelezés időtartamaa<br />

A kivitelezés 15 hónap alatt történik. A műszaki lépések egymásra épülnek, azok részletekbe menőő ütemezése jelenleg még<br />

nem tervezhető. A kivitelezésre tervezett 15 hónapban tartalék idő is kalkulálva van, amely extrém időjárási, vagy egyéb<br />

előre nem<br />

látható körülményekk<br />

esetén is elegendőő időt biztosít a projekt<br />

megvalósítására.<br />

A projekt műszaki átadására 2011 júliusában kerül sor,<br />

ezzel egy időben elkezdődik a vízjogi üzemelési engedélyeztetés.<br />

A projekt pénzügyi zárása, a záró jelentés elkészítése 2012. I. negyedévében történik.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

80<br />

II.7. Swot-analízis<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

Erősségek<br />

A természeti környezet megkíméltsége<br />

Változatos, értékes táj és élővilág<br />

Sok városon<br />

belüli zöldfelület<br />

Bódva-patak<br />

Egységes, kisvárosi településkép<br />

L`Huillier-Coburg-kastély és<br />

park<br />

Borsod megye történelmi központja<br />

Császta puszta területén borászat<br />

Világörökségi helyszínek közelsége<br />

Népi hagyományok ápolása<br />

Fejlődőképes új gazdasági kezdeményezések<br />

Sokszínű fejlesztési intézményi hátér<br />

Hasznosítható, olcsó ingatlanok<br />

Határmenti kapcsolatok<br />

Emberléptékű, aprófalvas környezet<br />

Integrálódottt helyi társadalmak<br />

Szervezetileg kiformálódott roma kisebbségi<br />

önkormányzatok léte<br />

Gyengeségek<br />

• Népesség mennyiségi és minőségi eróziója,<br />

elszegényedés<br />

• Életképes gazdasági szereplők hiánya,<br />

• Fokozódó szociáliss és morális nehézségek<br />

• Fejlesztési saját források csaknem<br />

teljes hiánya<br />

• Változásokat, összefogást gátló atomizálódás,<br />

fejletlen kooperációs készségek<br />

• Elaprózott birtokszerkezet<br />

• Elhanyagolt táj, műveletlen földek<br />

• Szűk belső piac<br />

• Fejletlen infrastruktúra<br />

• Kedvezőtlen közlekedési helyzet<br />

• Elavult épületállomány<br />

• Építészeti látványosságok kihasználatlanséga,<br />

lepusztultsága<br />

• Elhanyagolt patakmeder<br />

• Környezetvédelem<br />

alacsony foka<br />

• Lakóhelyi szegregáció; telepek; kicsi, megfelelő<br />

infrastruktúra nélküli lakások<br />

• Rossz egészségi állapot, a roma származású<br />

embereknél 10 évvel alacsonyabb<br />

várható<br />

élettartama<br />

• Alacsony iskolázottság, ezen belül a felsőfokú<br />

végzettség szinte teljes hiánya,<br />

középiskolai<br />

szinten<br />

elsősorban<br />

csak<br />

szakmunkás képesítés<br />

• Alig mérhető foglalkoztatottság,<br />

magas arányú<br />

tartós munkanélküliség,<br />

• munkakészségek elveszítése; munkalehetőség<br />

szinte kizárólag a legális munkaerőpiacon kívül.<br />

• Közösségi<br />

tudat,<br />

kulturális hagyományok<br />

gyengesége;<br />

• Nagyon<br />

gyengee<br />

kapcsolati háló; az<br />

együttműködés és<br />

tapasztalatátadás hiánya a<br />

megye területén működő roma és nem roma<br />

szervezetek, illetvee intézmények között<br />

• Az önkormányzatoknál, ellátó és fejlesztési<br />

intézményekben dolgozók<br />

felkészületlensége<br />

a romákkal<br />

való<br />

kommunikációra;<br />

tudatlanságból,<br />

előítéletesség.<br />

információhiányból<br />

eredő<br />

• Erős<br />

hátrányos megkülönböztetés az élet<br />

minden területén a nem roma társadalom<br />

irányából.<br />

• Magas bűnözési mutatók<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

81<br />

Lehetőségek<br />

• A felújított L`Huillier-Coburg-kastély<br />

a<br />

Világörökségi területek kapujává válhat<br />

• A fejlesztések után a turisztikai kereslet várható<br />

élénkülése, bevételnövekedés<br />

• Borsod – a történelmi hagyományokra építve a<br />

kulturális turizmus erősítése<br />

• Természeti értékek jobb turisztikai kihasználása<br />

• Természetes alapanyagok és azokból készült<br />

egyedi termékek iránti kereslet<br />

•<br />

•<br />

Szegregálódottt városrészek rehabilitációja<br />

Tágabb térségi együttműködés, az azt szervező<br />

erő jelenléte<br />

• Emberléptékű, olcsó lakókörnyezet iránti igények<br />

•<br />

erősödése<br />

Erős kormányzati és helyi megyei akarat a<br />

cigányság életminőségének javítására<br />

• Ipari park és<br />

munkahelyteremtő beruházások<br />

támogatása, létrehozása<br />

Veszélyek<br />

• Meglévő<br />

építészeti értékek kihasználatlanul<br />

maradnak<br />

• Épületállomány további romlása<br />

• Közterületek állaga tovább romlik<br />

• Patakmeder elhanyagolt marad<br />

• Tartós munkanélküliség stabilizálódása<br />

• A roma népesség társadalmi integrációjának<br />

sikertelensége<br />

• A térség elöregedése, elnéptelenedő falvak<br />

• A foglalkoztatás<br />

alacsony szintjének<br />

megmaradása<br />

• Családok elszegényedése<br />

• Gyermekszegénység<br />

• A szegénység újratermelődése a helyi<br />

társadalom egészében<br />

• Önkormányzatok<br />

pénzügyi lehetőségeinek<br />

további szűkülése<br />

• Helyi<br />

szociális ellátórendszer összeomlása<br />

• A támogatásokhoz való hozzájutás<br />

nehezedése<br />

• Fiatalok<br />

elvándorlását<br />

erősítő<br />

tényezők<br />

erősödése<br />

• A szakképzett munkaerő hiánya<br />

• Az európai élelmiszerpiacra<br />

való<br />

bejutás<br />

további nehezedése, saját piacainkról<br />

való<br />

kiszorulás<br />

• A probléma komplexitásából következően csak<br />

komplex és hosszú távú stratégiát követő<br />

beavatkozás lehet eredményes<br />

• A romák helyzetének alapvető és<br />

nem felszíni<br />

javítása nagy forrásigényű program<br />

• A hátrányos megkülönböztetés elleni hatékony<br />

akciósorozat elmaradása lehetetlenné teszi a<br />

pozitív eredmények<br />

esélyeit<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

82<br />

III. Edelény városrészeinek területi elemzése<br />

Edelény város földrajzilag és funkcionálisan tagolt városszerkezete<br />

alapvetően igényli az eltérő,<br />

városrészi megközelítés<br />

alkalmazását. Az egyes városrészek önálló történetisége jelenti az alapját annak a javasolt városrészi felosztásnak, amely<br />

az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapját jelenti.<br />

A feudalizmus korában hét település volt a mai Edelény területén: Borsod, Császta, Cseb, Edelény, Finke, Lánczi és Sáp.<br />

Ennek a hét településnek<br />

nem egyenletes a fejlődéstörténete, az ide vonatkozó írásos emlékek hiányosak.<br />

A mai városszerkezetett figyelembe véve elsősorban az alábbi település részeket említjük:<br />

Edelény: A község eredetéről nincsenek<br />

megnyugtató<br />

források. Elnevezése az Adelin (Adel = nemes)<br />

személynévből ered. Feltételezhető, hogy a névadó első birtokosok között német nemesek voltak. Edelyn<br />

változatban a település nevee először 1299-ben merült fel. Egres szorosan kapcsolódik Edelényhez, így nem<br />

tekintjük külön városrésznek, hanem együtt vizsgáljuk Edelénnyel.<br />

Borsod: A várban és körülötte letelepedett lakókból alakult ki Borsod község, mely a fent említett hét település<br />

közül az első volt. A földrajzi<br />

és régészeti tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy<br />

Borsod és környéke az<br />

őskortól a honfoglalásig a Bódva és a Sajó folyó mentén létrejött településeknek egyik központi helye volt. Ennek<br />

oka természeti adottságaiban, közlekedési átmenő forgalmában és hadi szempontból fontos helyzetében<br />

keresendő.<br />

Finke: Az Edelényhez csatolt települések közül Borsod után<br />

a másik tehetős és régi község. Már a XIV. században<br />

jelentős település. Története a honfoglalás koráig nyúlik vissza.<br />

Császta: Nevét először a Váradi Regestrum említi 1219-ben. A borsodi vár közelsége miatt itt laktak a<br />

várjobbágyok, századosok.<br />

A XVIII. században Borsod és Finke község volt, Edelény mezőváros, Császta pedig puszta. Edelény, Borsod és Finke<br />

települések helyezkedtekk el földrajzilag egymáshoz közelebb. Császta<br />

3 km távolságban van a mai belvárostól.<br />

A település szerkezete napjainkban, az eredeti településmagok illeszkedése<br />

A település fejlődéstörténetében felfedezhető az eredeti főutca vonala. Az eredeti főutca ma két<br />

utcaszakaszból áll: Tóth<br />

Árpád utca és István király útja nevet<br />

viseli. A két utcaszakasz tengelyvonala folytatólagosan kapcsolódik egymáshoz,<br />

észak-déli irányba mutat,<br />

a Bódva folyóval párhuzamosan helyezkedik el.<br />

Az egyes városrészek közül kiemelésree kerülnek a vegyes övezetbee sorolt területek, melyek részletes elemzésére, SWOT<br />

elemzésére is sor kerül. A lakóövezeti városrészek esetében a főbb tendenciák kerülnek bemutatásra.<br />

Edelény településszerkezetee napjainkban<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

83<br />

Az észak-délhalad át a városon és a belvároson. Így a főútvonal is tovább szabdalja a város területét. Ezen<br />

az útvonalonn jelentős a<br />

tengely és a Bódva folyó a várost kelet-nyugati részekre szabja fel. A 27-es főútvonal nyugat-keleti irányban<br />

forgalom, ami a belvárosi<br />

tér kisvárosiass fejlődését gátolja.<br />

A városrészek lehatárolása<br />

A településfejlesztési koncepció és településrendezési tervet alapul véve történtt meg szakemberek bevonásával és a<br />

mélyinterjúk alapulvételével a városrészek beazonosítása. Edelény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában 3<br />

városrész került lehatárolásra, illetve egy fejlesztés szempontjából jelentős külterületi rész, amelyet nem<br />

tekintünk<br />

városrésznek. A városrészek a Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján a város teljes belterületét lefedik. Ugyanakkor<br />

a városrész-lehatárolások<br />

követik a tervezett Településszerkezeti Tervet.<br />

A lehatárolt városrészek:<br />

Edelény városrész,<br />

Borsodi városrész,<br />

Finke városrész.<br />

Császta puszta fontos stratégiai fejlesztési terület.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

84<br />

Területi határai<br />

III.1. Edelény<br />

városrészsz<br />

Északon: a városmag északi belterületi határa, az újonnan kiszabályozott északi belterületbe vont területek<br />

Keleten: Bódva patak, Malom-árok, Miklós Gy. utca a Rozmaring utcáig<br />

Délen: a városrész déli belterületi határa, azaz a 0345/15 hrsz. út (Rozmaring utca folytatása), a Kastélykert déli vonala,<br />

Holt-Bódva<br />

ág, 656 hrsz. út, 650 hrsz. út, Bányász út keleti teleksora, 0368 hrsz. csatorna<br />

Nyugaton:<br />

Szentpéteri út, Cseres út, újonnan belterületbe bevont területek<br />

Lakossága: 7 065 fő (2001-es KSH adat)<br />

Edelény városrész<br />

elhelyezkedésee a városszövetben<br />

Történelme, kialakulásaa<br />

A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják. A település neve szláv vagy német eredetű Edelin.<br />

Edelényt 1299-ben említik először. Már<br />

az 1332-es pápai tizedjegyzék alapján többb ezer fős település volt. A középkorban<br />

Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település fejlődését a török<br />

megjelenése szakítja félbe és 1576-ra<br />

már teljesen elnéptelenedik. A lassú benépesülést követően 1603-tól közel 100 évig<br />

Rákóczi-birtok. II. Rákóczi Ferenc, mint<br />

sárosi főispán1700-ban elzálogosítja a birtokot L'Huillier Ferenc császári és királyi kapitánynak 10 évre, aki 1727-30-ban<br />

megépíti a kastélyt, ami a század végén gr. Eszterházy István, később a Dessewffy család a 19. században pedig a<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

85<br />

Lotharingiai Coburgok birtokába jut, akik 1945-ig gazdái a kastélynak. A településen az ipar megjelenése viszonylag korai<br />

volt, már 1654-ben 5 kerekű malommal rendelkezett. 1838-ban kezdte meg működését a Coburgok kezdeményezésére az<br />

edelényi cukorgyár. Megindult a barnaszén-bányászat<br />

is. 1950-ben csatolták Edelényhez Borsod községet, 1963-ban pedig<br />

Finkét. Egres szorosan kapcsolódik Edelényhez, így nem tekintjük külön városrésznek, hanem együtt vizsgáljuk Edelénnyel.<br />

Lakossága<br />

A város döntő hányada (63,7%) az edelényi városrészben lakik, a 14 éven aluliak aránya 19,4%, de a városi átlag<br />

felett van.<br />

A 15-59 évesek aránya nagyjából tükrözi a városi átlagot, a városrészekhez viszonyítva itt találhatók a legtöbb százalékban<br />

(62,2%). A 60 évesek feletti aránya (18,4%) a városrészben nemcsak<br />

városi átlagnál, hanem a többi városrészhez képest is<br />

alacsonyabb. Az edelényi városrészben a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aránya<br />

(31,4 %) az aktív korúakon belül. A felsőfokú végzettségűek aránya 1 százalékkal magasabb a városi átlagéhoz<br />

képest. A<br />

foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya 2,3 százalékkal magasabb a városi átlagnál (43,2%). A városrészben a<br />

legalacsonyabb a munkajövedelemmel<br />

nem rendelkezők aránya még<br />

az alapfokú végzettségűek között is. A foglalkoztatott<br />

nélküli háztartások aránya 12,6 százalékkal (42,8%) alacsonyabb a városi átlagnál.<br />

Mutató megnevezése<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül 15-59<br />

évesek aránya<br />

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányaa az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában<br />

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az<br />

aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezőkk aránya az aktív korúakon belül<br />

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül<br />

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya<br />

Állandó népesség száma<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Szegregáció, szociális problémák<br />

Edelény<br />

összesen<br />

11 084<br />

18,5<br />

62,0<br />

19,5<br />

35,2<br />

7,7<br />

55,6<br />

28,0<br />

40,9<br />

45,4<br />

11 270<br />

Edelény<br />

városrész<br />

7 065<br />

19,4<br />

62,2<br />

18,4<br />

31,4<br />

8,7<br />

53,0<br />

24,2<br />

43,2<br />

42,8<br />

7 161<br />

A KSH 2001-es adatai alapján az Edelényi városrészben két helyen is beszélhetünk<br />

szegregációval veszélyetetett területről.<br />

Szegregátumnak tekintjük azokat a területeket, amelyeken az alacsony státuszú lakosok aránya eléri vagy meghaladja az<br />

aktív korú<br />

népesség 50<br />

%-át. Szegregációval fenyegető területek pedig azok, ahol az alacsony státuszú népesség<br />

koncentrációja eléri a 40%-ot. Azok az aktív korú személyek minősülnek alacsony státuszúnak, akiknek iskolai végzettsége<br />

nem magasabb 8 általános iskolai osztálynál, és nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel. A KSH adatok alapján<br />

az Egres u. - Verespart u. - Bihari u. - Rózsavölgyi u. - Cseres u. és<br />

a Lévay József u. - Móra f. u. - Fűzfa u. által határolt<br />

területek.<br />

A veszélyeztetett terület részletes elemzése a IV. fejezetben található.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

86<br />

Gazdasága<br />

A városrész kiemelt gazdasági funkcióval rendelkezik. A település legtöbb bejegyzett vállalkozása e területen található, a<br />

kereskedelmi üzletek száma kiemelkedően magas. Összesen 535 regisztrált vállalkozás működik Edelény városrészben.<br />

Magas a városrészben foglalkoztatottak száma, annak ellenére, hogy az itt dolgozók a város minden részéről járnak ide<br />

dolgozni. Az Önkormányzati adatszolgáltatás szerint a városrészben 35 élelmiszer és 26 ruházati kiskereskedelmi üzlet<br />

működik. 28 vállalkozás foglalkozik vendéglátással. Szálláshely csak ebben a városrészben található, 33 szállásférőhely<br />

van.<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

szupermarketek (CBA, Penny<br />

market, COOP áruház)<br />

Diana presszó<br />

Extreme Autó-<br />

Hifi Vállalkozás<br />

Castello Pizza<br />

bank fiókok (OTP, Raiffeisen, K&H, Erste)<br />

takarékszövetkezet (Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet)<br />

irodaház<br />

szolgáltatóházak<br />

Városi Gyógyszertár<br />

Kamilla Gyógyszertár<br />

Edelénykerti Kuvasz Kennel<br />

Hólabda Kft.- számítás- ás irodatechnika<br />

Travel Tourist-<br />

költöztetés, fuvarozás, nemzetközi áruszállítás, utaztatási szolgáltatás<br />

Borsodszer Kft.- magasépítés, mélyépítés<br />

DHÖ Sütőipari Kft.<br />

Simkó Garázskapuk<br />

Mixtrade 93 Kft- ingatlanforgalmazás<br />

Mátrai Műhely<br />

Kft.- bútor-, nyílászáró gyártás, belsőépítészet<br />

B&K CARGO 2000 Kft.- szállítás, szállítmányozás, fuvarozás<br />

Optimál 20 Kft.- mérnöki tevékenységeket és tanácsadás, szennyvízhálóz<br />

zat-építés<br />

Ciklon Gáz és Csőszer Kft.- víz-, gáz-, központi fűtésszerelés<br />

Precteil Gazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.- AC szervo motorok<br />

gyártása<br />

Borsod Tisza Trans Fuvarozó<br />

Kft.- szállítmányozás, fuvarozás<br />

Réka Virág- Ajándék<br />

Szerencsejáték Rt.<br />

St - Raszter Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft.- Építőipari generál kivitelezés<br />

Ferramenta Vasáru Értékesítő Kft.<br />

G.W. Borsodvíz Kft.- vízmű<br />

Kerékpár Centrum 2000 Bt.<br />

Trixon-B Kft.- autóbontó<br />

Roland - Ramada Cukrászüzem<br />

Borsod Vendéglő<br />

Bódva Étterem<br />

Allianz Hungária Biztosító Rt<br />

forrás: www.cylex-tudakozo.hu<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

87<br />

Funkcióellátottsága<br />

A városrész a település igazgatási központja, itt található a helyi és térségi feladatot is ellátó intézmények. Jelentős számú<br />

ügyfélforgalom miatt különösen az ügyintézési órákban túlterheltt a város, éjszakára azonban a városrész kiürül a<br />

szórakozási lehetőségek hiánya miatt.<br />

A városrész a város közigazgatási központja, itt találhatóak a legfontosabb közművelődési intézmények (művelődési ház,<br />

könyvtár). A lakosok számára azonbann kevés olyan zöldfelület, park áll rendelkezésre, mely alkalmas lenne a pihenésre,<br />

kikapcsolódásra.<br />

A területen<br />

található a település egyetlen bölcsődéje, egyik óvodája, általános iskolája és az egyetlen középiskolája. Minden<br />

településrészből jól elérhető, bár a közlekedési kapcsolatok fejlesztése a koncentrált intézményrendszer elérhetőségét<br />

jelentős mértékben javíthatná.<br />

Közigazgatási funkciót ellátó intézmények:<br />

Polgármesteri Hivatal<br />

Földhivatal<br />

Posta<br />

Közösségi funkciót ellátó intézmények:<br />

Művelődési Központ<br />

Városi Könyvtár<br />

Szabó Lőrinc Általános Iskola<br />

Edelényi Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Napközi-otthonos<br />

Óvoda (Városi Oktatási Központ)<br />

Mátyás Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde<br />

Nefelejcs Napközi-otthonos Óvoda<br />

Alapítványi Munkaiskola és Óvoda<br />

Koch Róbert Kórház<br />

buszpályaudvar<br />

orvosi rendelő<br />

Református templom<br />

Római katolikus<br />

templom<br />

Görög katolikus<br />

templom<br />

2 db sportpálya<br />

Utcaszerkezete, megközelíthetősége,<br />

területei, szabályozása<br />

A belváros<br />

arculata nem egységes, az épített környezet nagyon változatos képet mutat, az épületek homlokzata több helyen<br />

leromlott. A térburkolatokk anyaga és minősége több helyen nem kielégítő, az utcabútorok száma elenyésző. A közémúltban<br />

végzett fejlesztések révén<br />

szakaszosan felújításra kerültek a központ gyalogos felületei, valamint a Március 15. emlékpark.<br />

Jellemzően Lke-3, Vt-1, Vt-2 építési övezetek találhatóak a területen, illetve K-kp, K-et, K-t, K-sz, Z építési övezetek is<br />

előfordulnak. A városközpont területén lévő telkekk és épületek<br />

jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak voltak.<br />

Szabálytalan, nőtt utcahálózata van. A telkek megközelíthetősége jónak mondható. A szabályozási tervlapon meghatározott<br />

beépítési paraméterek hagyományos kisvárosi jelleget hoznak, 30-35%-os beépítettség és 4,5, 6, illetve helyenként 7,5 m-es<br />

építménymagassággal számolnak. A településközponti területeken a belvárosi magban, 4,5 m-es építménymagasságú<br />

épületekett lehet elhelyezni 35%-os telepbeépítettség<br />

mellett, illetve találunk még 6 és 12,5 m-es építménymagasságot 35,<br />

illetve 40 %-os beépítettség mellett.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

88<br />

Lakás- és<br />

épületállománya, beépítési módja<br />

A területen<br />

több műemléki és helyi védelem alatt álló épület található, azonban mind közül kiemelkedik a L'Huillier-Coburg-<br />

kastély, az<br />

ország egyik legnagyobb és<br />

legjelentősebb barokk kastélya. Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és<br />

romló műemléki együttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi<br />

munkákat,<br />

azonban jelentős felújításra<br />

nem került sor. Az állagmegóvás után az épület egyes részeit megnyitották a<br />

nyilvánosság előtt, azonban a szükséges infrastruktúra, a kiszolgáló létesítmények és a kapcsolódó szolgáltatások,<br />

programok<br />

hiánya miatt a látogatottság elhanyagolható. Az épület a mai napig üresen áll, nem rendelkezik funkcióval. Ezen<br />

kívül az István király utcában található<br />

templom áll műemléki védelem alatt. A belvárosi településrész helyi értékvédelmi<br />

területkéntt került kijelölésre.<br />

Nagy kontrasztot találunk a Coburg- kastély épülete és az őt körülölelő városi kép között az eltérő építészeti irányzatok<br />

termékei keverednek. Az<br />

István Király útja - egyébként<br />

Edelény eredeti főutcájának egyik szakaszaa - és a mellé települt régi<br />

lakóépületek a kastély-sziget látványának hátat fordítanak, nincs közöttük kapcsolat.<br />

A város egészéhez képest az edelényi városrészben legalacsonyabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A<br />

városrészben található szegregációval veszélyeztetett területeken<br />

Mutató megnevezése<br />

Lakásállomány (db)<br />

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Közműellátottsága<br />

Edelény<br />

összesen<br />

3 524<br />

20,6<br />

Edelény<br />

városrész<br />

2 306<br />

18,3<br />

A városrész közművek<br />

beleértve.<br />

tekintetében teljesen ellátott, minden közszolgáltatás elérhető, a távközlési szolgáltatásokat is<br />

Úthálózata, közlekedés<br />

Központi elhelyezkedésee miatt jól megközelíthető, bár közlekedési<br />

gondot okoz a 27. számú főút átmenő forgalma. A<br />

belvárost elkerülő út kialakításán túl utcák egyirányúsításával és forgalomcsillapított övezetek kialakításával érhető el a<br />

belvárosi jelleg erősítése. A parkolás bizonyos időszakokban problémát jelent.<br />

Zöldfelület<br />

A városrész zöldfelületei rendezetlenek. A zöldterületen csak a jellemző rendeltetésüknek (pihenés, játék, sport)<br />

megfelelő<br />

építmények, létesítmények helyezhetők<br />

el a kertépítészeti terv alapján. A zöldterületek min. 50%-át növényzettel fedett<br />

zöldfelületként kell kialakítani, illetve fenntartani. A L’ Huillier-Coburg-kastélvolt. A 20. század második<br />

felében végrehajtott folyószabályozás<br />

következtében a Bódva egykori főága<br />

holtággá vált, és mára csaknem száraz, szemetes árokká változott.<br />

2008-ban<br />

tájképi kertjét a 19. század elején alakították ki.<br />

A Bódva a park egyik legfontosabb látványeleme<br />

elkezdődött az edelényi kastély parkjának helyreállításának első üteme. A kastélyhoz<br />

jelenleg 15 hektár park tartozik.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

89<br />

Edelény városrész SWOT analízise<br />

Erősségek<br />

• térségi szintű turisztikai vonzóerő (L’Huillier-<br />

Coburg kastély)<br />

• műemlék épületek<br />

• forgalmas utcák<br />

• igazgatási központ<br />

• kereskedelmi központ<br />

Gyengeségek<br />

• jelentős átmenő forgalom<br />

• kevés szórakozási lehetőség<br />

• kevés magas színvonalú szolgáltatás<br />

• alacsony színvonalú vendéglátóhelyek<br />

Lehetőségek<br />

Veszélyek<br />

•<br />

•<br />

•<br />

•<br />

modern üzleti<br />

központ kialakítása<br />

ügyfélbarát igazgatási szolgáltatás kialakítása<br />

belváros turisztikai lehetőségeinek kiaknázása<br />

magánberuházók funkcióbővítő fejlesztései<br />

(pl. szálloda)<br />

• multinacionális vállalatok városszéli terjeszkedése<br />

• bérleti szerződések megszűnése<br />

• a középületek felújításának elmaradása<br />

• a sétáló és forgalomcsillapított övezetek<br />

kialakításának elmaradása<br />

• fejlesztéseknél beruházók/üzleti partnerek hiánya<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

90<br />

III.2. Borsodi városrészsz<br />

Területi határai<br />

Északon: Bódva patak<br />

Keleten: a belterület keleti határa, a földvár területe, vasútvonal<br />

Délen: Rozmaring utca<br />

Nyugaton:<br />

Bódva patak, Malom-árok, Miklós Gy. utca a Rozmaring utcáig<br />

Lakossága: 2289 fő (2001-es KSH adat)<br />

Borsodi városrész<br />

elhelyezkedésee a városszövetben<br />

Történelme, kialakulásaa<br />

Az 1960-as évek régészeti ásatása napvilágra hozta a Szent István király parancsára létesített ispánsági központ felépítését,<br />

amely szerint a fatörzsekből rekeszes szerkezetű falak hézagait földdel töltötték meg az egykori építői. Borsod várának<br />

ispánja parancsolt a vármegye népének, hatalmi befolyását csak a XIII. század második felére vesztette el, amikor földjei<br />

magánbirtokosok kezéree kerültek. A várudvaron a kutatók feltárták a plébániatemplom alapjait is néhány lakóház<br />

szomszédságában. A földvárról már Anonymus a történetíró is megemlékezett, miszerint a honfoglaló Árpád vezér Böngér<br />

fia Borsot küldte el jelentős sereggel, hogy itt, határerődítményt emeljen. A legenda<br />

szerint róla kapta nevét Borsod vára. A<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

91<br />

vár építési<br />

módjáról csak<br />

a régészeti feltárásokból tudunk. Hiteles oklevél 1219-ben emlékezik meg<br />

a várról. A 13.<br />

századból<br />

több írásos adatunk is van a várról. Eredeti szerepét, jelentőségét a 14. század elején veszítette el, ekkor a várban az élet<br />

megszűnt,<br />

Borsod község pedig egy lett a korszak egyszerű falusi települései közül. A mai földvár egy sáncszerűű peremmel<br />

körülölelt „fennsík” terület. Magas pontján találhatjuk a fa szerkezetűű kilátó tornyot, melynek állapota az évek során erősen<br />

megromlott, így feljutni rá<br />

nem lehet. A Bódva folyó völgyében, napjainkban már Edelény városával összeépülvee húzódnak<br />

meg a középkor során külön településnek számító Borsod község szerény házai. Közülük az egyiket tájháznak rendezte be<br />

a hálás utókor. E mögött magasodik a magyarság egyik legrégebbi történelmi emlékhelye, a borsodi földvár.<br />

Lakossága<br />

A borsodi városrész a város 20,65%-a, így ez a harmadik legnagyobb lakónépességet számláló városrész.. A 15-59 évesek<br />

aránya (60,9%) 1,1 százalékkal alul marad, a 60 év felettiek aránya (23%) 3,5 százalékkal meghaladja a városi átlagot. Az<br />

egész várost tekintve itt a legalacsonyabb a 14 év alattiak aránya (16,1 %), ami 2,4 százalékkal marad alul a városi átlagnak.<br />

A képzettségi és a foglalkoztatottsági adatokat tekintve a városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel<br />

rendelkezők aránya az aktív korúakon ( 15-59 évesek) belül (35,6%) nem jelentősen,<br />

0,4 százalékka<br />

nagyobb városi átlagnál<br />

(35,2%). A felsőfokú végzettségűek aránya (8,2%), ez a városi átlagot 0,5 százalékkal haladja meg.<br />

A borsodi városrészben a foglalkoztatottak aktív korú<br />

népességen belüli aránya ( 40,5%) megközelítőleg azonos a városi<br />

átlaggal ( 40,9%). A foglalkoztatottak<br />

nélküli háztartások aránya (51,7%) a legmagasabb érték a városon belül, 6,3<br />

százalékka<br />

meghaladja a városi átlagot. Magas a endszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (55,4%), a<br />

város egészéhez viszonyítva 0,2 %-al alacsonyabb, mint a városi átlag.<br />

Mutató megnevezése<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül 15-59 évesek arányaa<br />

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában<br />

Rendszeress munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezőkk aránya az aktív<br />

korúakon belül<br />

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül<br />

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya<br />

Állandó népesség száma<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Szegregáció, szociális problémák<br />

Edelény<br />

összesen<br />

11 084<br />

18,5<br />

62,0<br />

19,5<br />

35,2<br />

7,7<br />

55,6<br />

28,0<br />

40,9<br />

45,4<br />

11 270<br />

Borsodi<br />

városrész<br />

2 289<br />

16,1<br />

60,9<br />

23,0<br />

35,6<br />

8,2<br />

55,4<br />

26,9<br />

40,5<br />

51,7<br />

2 356<br />

A KSH adatok alapján a Barátság u., Béke u., Ifjúság u., illetve Váralja u., Déryné u., Borsodi u., Csalogány u. által határolt<br />

területeken<br />

beszélhetünk<br />

valódi szegregációval fenyegető területről.<br />

A veszélyeztetett terület részletes elemzése a IV. fejezetben található.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

92<br />

Gazdasága<br />

Borsodban<br />

a városban regisztrált vállalkozások közel egy hetede működik, összesen 100 vállalkozás. Ebből 4 élelmiszer<br />

kiskereskedelmi vállalkozás, 5 vállalkozás működtett vendéglátóhelyet. Kevés vállalkozás és közszolgáltató intézmény<br />

található ezen a területen, az egyedüli kivételt talán a turisztikai szolgáltatók jelentik. Probléma, hogy ezek nem<br />

rendelkeznek jelentős bevétellel. A városrész kevés<br />

munkalehetőséget kínál a településen élőknek. További turisztikai<br />

látványosságok fejlesztésére lenne szükség ahhoz, hogy hosszabb időszakot töltsenek el Edelényben az ide érkező<br />

vendégek.<br />

Funkcióellátottsága<br />

Neptun-Bau Rt.- építőipar, mély és magasépítés<br />

Fefa Kft.- asztalosipar, asztalosmunkák<br />

Atlantic-2000 Kft.- állattenyésztés, mezőgazdasági tevékenység<br />

Greengo Kft.- állattenyésztés, mezőgazdasági tevékenység<br />

Sipi-Er Bt.- költöztetés, fuvarozás<br />

Borsfa Kft.- építőipari, erdészeti, kertészeti és<br />

Stihl gépek forgalmazása, javítása<br />

Kalinka Tüzép<br />

Mefém Szövetkezet- rozsdamentes és alumínium tálalóeszközök gyártása, lakatos vasszerkezetek készítése<br />

Geobarv Földmérési és Térképészeti Kft.<br />

Bodva-Coop Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szövetkezet-<br />

napraforgó, növénytermesztés, repce<br />

FERRION Kft.- galvanizálás<br />

forrás: www.cylex-tudakozo.hu<br />

Alapfokú oktatási intézmény működikk a városrészben. Jelentős fejlesztések a Borsodi Általános Iskolán szükséges<br />

elvégezni. A településrészen jelentős igazgatási funkciók nincsenek. A városrészben<br />

található a városi rendőrkapitányság.<br />

Utcaszerkezete, megközelíthetősége,<br />

területei, szabályozása<br />

Vt-2, Lke-3telkek megközelíthetősége jónak mondható. A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos<br />

kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 4, 5 m-es, helyenként 6,0 m-es építménymagassággal<br />

számolnak. A településközponti<br />

területeken 4,5 m-es építménymagasságú<br />

épületeket lehet<br />

elhelyezni<br />

35%-os<br />

Lf-2, K-kt, K-et, Z: A városrész területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak. A<br />

telepbeépítettség mellett.<br />

A földvár területe és környezete régészeti lelőhely.<br />

Lakás- és<br />

épületállománya, beépítési módja<br />

A földvártól délre fekvő református templom felújításra<br />

szorul. A „három portás” tájház és gazdasági épületek a helyi népi<br />

építészeti örökség szép példái. Kutatások alapján került napvilágra a tájház eredeti, díszes homlokzatának fotója. Ennek<br />

segítségével szeretné a város visszaállítani a korabeli állapotot.<br />

A földvár – tájház – templom és a Bódva folyó (mely körülöleli a földvárat) együttes jelenléte,<br />

hangulata visszarepíti a<br />

látogatót a régmúlt időkig. A borsodi városrész régi lakóházai a Borsodi út mellett helyezkednek el. Néhány értékes épület<br />

homlokzat<br />

felújításával a városrészből<br />

akár kis skanzen is kialakítható. Az épített környezet állapota, az utcák képe,<br />

infrastruktúrája az általános városi elvárásokhoz képest elmaradottabb.<br />

A KSH adatok szerint a városrészben az alacsony komfortfokozatú<br />

lakások aránya (21,5%) 0,9 százalékkal magasabb a<br />

városi átlaghoz képest.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

93<br />

Mutató megnevezése<br />

Lakásállomány (db)<br />

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Közműellátottsága<br />

Edelény<br />

összesen<br />

3 524<br />

20,6<br />

Borsodi<br />

városrész<br />

800<br />

21,5<br />

A városrész megfelelő infrastrukturális<br />

ellátottsággal rendelkezik, fejlesztésre- és korszerűsítésre az elöregedettt közművek<br />

miatt van szükség.<br />

Úthálózata, közlekedés<br />

A 27. számú főút forgalma folytatódik a borsodi városrészben is. A városrészt határolja a Miskolc-Tornanádaska vasútvonal.<br />

A Vasútállomás a város külső keleti határán helyezkedik el, jelentős<br />

iparvágányi kapacitásokkal rendelkezik. Az<br />

egykoron<br />

jelentős forgalmat lebonyolító, hatalmas<br />

területen elhelyezkedő vasútállomás a vasúti szállítások - mind a személyi és mind<br />

az árufuvarozást érintő - visszaesésének, valamint arányvesztésének következtében jó néhány kihasználatlan területtel és<br />

épülettel rendelkezik.<br />

Zöldfelület<br />

A borsodi városrész zöldfelületei rendezetlenek. A Bódva patak mentén jelentős zöldsáv húzódik.<br />

A Borsodi városrész SWOT analízise<br />

Erősségek<br />

Gyengeségek<br />

•<br />

•<br />

•<br />

Kulturális örökség<br />

Turisztikai látványosságok<br />

Önálló városrészi központ<br />

• városközponttól való távolság<br />

• kevés kiegészítő turisztikai szolgáltatás<br />

• rövid tartózkodási időő és szezonalitás<br />

Lehetőségek<br />

Veszélyek<br />

•<br />

•<br />

további szálláshelyek kialakítása<br />

új turisztikai szolgáltatások bevezetése<br />

• a kastély turisztikai vonzerejének erőteljes jellege<br />

miatt a városrész turisztikai kínálatának<br />

háttérbeszorulása<br />

• a tradicionális kulturális elemek értékesíthetősége<br />

• további beruházások<br />

elmaradása<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

94<br />

III.3. Finke városrész<br />

Területi határai<br />

Északon: Rozmaring utca<br />

Keleten: vasútvonal<br />

Délen: belterület határa, vasútállomás erületei<br />

Nyugaton:<br />

belterület határa, Sápi patak, Miklós Gyula utca<br />

Lakossága: 1506 fő (2001-es KSH adat)<br />

Finke városrész elhelyezkedése a városszövetben<br />

Történelme, kialakulásaa<br />

Finke eredeti településmagjának már csak a nyomai - központi tér és templom – fedezhetők fel. Borsod után a másik tehetős<br />

és régi község, már a XIV. században jelentős település volt. Története a honfoglalás koráig nyúlik vissza.1963-ban<br />

csatolták Edelényhez.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

95<br />

Lakossága<br />

A Finke városrészben él Edelény lakosságának mindössze 13,58<br />

százaléka. A 14 éven aluliak aránya (20,6%) 2,1<br />

százalékka<br />

magasabb, a 60 év felettiek aránya (20,3%) 0,8 százalékkal több, a 15-59 évesek aránya (59,1%) 2,9<br />

százalékka<br />

alacsonyabb a városi átlagnál.<br />

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (39,9%) legmagasabb a település egészét nézve, 4,7<br />

százalékka<br />

magasabb, mint a városi átlag (35,2%). A felsőfokú végzettségűek aránya (4%), ez a legalacsonyabb érték a<br />

városrészek adatai között, és 3,7 százalékkal marad alul a városi átlag alatt (7,7%).<br />

A rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők aránya (59 %), amely 3,4 százalékkal van a városi átlaggal (55,6%)<br />

felett, a foglalkoztatottakk aránya (38,4%) 2,5 százalékkal alul marad (40,9%), még a foglalkoztatott nélküli háztartások<br />

aránya (46,9%) 1,5 százalékkal meghaladja a városi átlagot (45,4%).<br />

Mutató megnevezése<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül 15-59<br />

évesek aránya<br />

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányaa az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában<br />

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az<br />

aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezőkk aránya az aktív korúakon belül<br />

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül<br />

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya<br />

Állandó népesség száma<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Szegregáció, szociális problémák<br />

Edelény<br />

összesen<br />

11 084<br />

18,5<br />

62,0<br />

19,5<br />

35,2<br />

7,7<br />

55,6<br />

28,0<br />

40,9<br />

45,4<br />

11 270<br />

Finke<br />

városrész<br />

1 506<br />

20,6<br />

59,1<br />

20,3<br />

39,9<br />

4,0<br />

59,0<br />

32,8<br />

38,4<br />

46,9<br />

1 530<br />

A KSH adatok alapján a Klapka Gy. u. - Gábor Áron u. - Bem J. u által határolt területen beszélhetünk valódi szegregációval<br />

fenyegető területről.<br />

A veszélyeztetett terület részletes elemzése a IV. fejezetben található.<br />

Gazdasága<br />

Finke városrész nem rendelkezik jelentős gazdasági potenciállal. A városban működő 715 vállalkozásból 80 működik a<br />

városrészben. A vállalkozásokból 4 foglalkozik élelmiszer, 1 pedig ruházati kiskereskedelemmel. Összesen 2 vendéglátó<br />

hely működik a városrészben. Irodaház található a finkei városészben.<br />

Cser Közmű Zrt.- veszélyes hulladék ártalmatlanítása<br />

Salga Autómentés<br />

Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Kht.<br />

Autó Komplex Kft.<br />

forrás: www.cylex-tudakozo.hu<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

96<br />

Funkcióellátottsága<br />

A városrészben elég szűk a funkcióellátottság. Idősek<br />

szociális otthona, illetve posta működik a városrészben. Református<br />

templom és Római katolikus templom található még Finkén. Az általános iskolát megszüntették. Egykor működöttt a bányász<br />

klub is.<br />

Utcaszerkezete, megközelíthetősége,<br />

területei, szabályozása<br />

Vt-1, Lke-3, Lf-1, Lf-2, K-sz, G-ksz: A városrész területén lévő telkek és épületek jellemzően oldalhatáron álló kialakításúak.<br />

A telkek megközelíthetősége jónak mondható. A szabályozási tervlapon meghatározott beépítési paraméterek hagyományos<br />

kisvárosi és falusias jelleget hoznak, 30%-os beépítettség és 4, 5 m-es, helyenként 6,0 m-es építménymagassággal<br />

számolnak. A településközponti<br />

területeken 4,5 m-es építménymagasságú<br />

épületeket lehet<br />

elhelyezni<br />

35%-os<br />

telepbeépítettség mellett.<br />

A kereskedelmi, gazdasági erületeken 40 %-os beépítés lehetséges 4,5 m-es építménymagasság<br />

mellett.<br />

Lakás- és<br />

épületállománya, beépítési módja<br />

Családi házas lakókörnyezet, a régi és az új épületek<br />

keveréke. Néhány régi, felújítandó épületben közfunkció működik. A<br />

régi településmag mellettt található egy erősen leromlott állapotú volt<br />

kúria épület. Az utcák képe javítandó a mai kis városi<br />

elvárások szerint.<br />

A városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10 százalékkal haladja meg a városi átlagot.<br />

Mutató megnevezése<br />

Lakásállomány (db)<br />

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya<br />

(Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás)<br />

Közműellátottsága<br />

A városrész hiányos infrastrukturális ellátottsággal rendelkezik.<br />

Úthálózata, közlekedés<br />

Edelény<br />

összesen<br />

3 524<br />

20,6<br />

Finke<br />

városrész<br />

412<br />

30,6<br />

A városrészt határoló a Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon a finkei városrészben vasúti megálló található.<br />

Zöldfelület<br />

A városrész mellett található a Boros–tó, amely horgásztó.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

97<br />

Finke városrész SWOT<br />

analízise<br />

Erősségek<br />

Gyengeségek<br />

•<br />

•<br />

•<br />

Kisvárosias beépítettség<br />

Vasúti megálló<br />

közelsége<br />

Gazdasági területek közelsége<br />

• Szegregációval veszélyeztetett terület megléte<br />

• Hiányos infrastrukturális ellátottság<br />

• Hiányos intézményi ellátottság<br />

• Nincs jelentős gazdasága<br />

• Magas az alacsony komfortfokozatú<br />

lakások arányaa<br />

Lehetőségek<br />

Veszélyek<br />

•<br />

•<br />

•<br />

Meglévő szociális otthon fejlesztése<br />

Szociális város<br />

rehabilitáció<br />

Lakókörnyezet, utcakép fejlesztése<br />

• Fejlesztések elmaradása esetén tovább nő a<br />

szegregációval érintett terület nagysága<br />

• Továbbb romlik a lakókörnyezet<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

98<br />

III.4. . Császta<br />

puszta<br />

Császta pusztát az IVS-ben nem városrészként azonosította be a város, hanem olyan stratégiailagg jelentős<br />

területnek, kitörési pontnak, melynek<br />

rövid bemutatása a városrészek között szerepel.<br />

Császta puszta volt egykor a borsodi földvár katonáinak lakóhelye. A 19. században a Lónyay család birtoka volt. Az<br />

államosítás után még működött itt kisegítő iskola és szakmunkásképző, már megszűnt. A városmagtól mintegy 3 km-re<br />

helyezkedik el. A szőlőhegyen találjuk a régi uradalmi pince bejáratát, mögötte a több ágból álló pincét, mely rendezvények<br />

bonyolítására alkalmas. A Császta-szőlőhegyi bor minősített. 2004-ben került átadásra a császta hegyi harangtorony.<br />

Mellette készült el egy szabadtéri színpad, és a bejáratként szolgáló kapuzat. Ez a területrész<br />

borászattal kapcsolatos<br />

rendezvények megtartására alkalmas. Néhány éve Császtai Búcsút rendeznek itt, amelyen rengetegen részt vesznek, nagy<br />

az érdeklődés ez irányba. A város fejlesztési terveiben olyan bemutató parcellák és épületek telepítésee szerepel,<br />

melyek a helyi borászatot hirdetik és<br />

mutatják be. A pincesorok előtt tekergő úton - melynek minősége javítandó - elénk<br />

tárul a szőlősorok és a táj szépsége. A vájt pincebejáratok látványa egyedülálló. Az ide vezetőő út (Császtai út) burkolat<br />

hiányábann nehezen járható.<br />

Császta puszta elhelyezkedése a városszövetben<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

99<br />

IV. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek<br />

helyzetértékelése<br />

IV.1. . Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek<br />

lehatárolása<br />

A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem<br />

szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok<br />

figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése – a régi tagállamokhoz hasonlóan –<br />

Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Tekintettel az Alkotmány ide vonatkozó rendelkezésére, a<br />

Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az Európai Közösség jogi vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az<br />

Egyenlő Bánásmódról és<br />

az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szólóó 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény 35. §-a szerinti<br />

települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és<br />

meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat.<br />

Horizontálisan érvényesítendő szempont a település-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés<br />

biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális<br />

fejlesztés és település-rehabilitációs támogatás esetén. Kiemelten fontos a település különböző pontjain lakók részére az<br />

(szociális) infrastruktúrához való hozzáférés- biztosításának gyakorlata és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a<br />

településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség.<br />

Együttesen kell vizsgálni a különböző esélyegyenlőségi<br />

tervekkel, (pl. közoktatási, foglalkoztatási, települési esélyegyenlőségi) azokkal összhangban kell lennie, vagy azokat létre<br />

kell hozni.<br />

A fejezet célja egy olyan<br />

anti-szegregációs terv kidolgozása, amely enyhíti a településeken belüli esélyegyenlőtlenséget, a<br />

leszakadó társadalmi rétegek számára pedig lehetőséget biztosít a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz.<br />

A Terv két<br />

fő része a helyzetelemzés és<br />

az erre épülő program. A helyzetelemzés során a Városrehabilitációs Kézikönyvben<br />

foglaltak szerint a KSH adatszolgáltatásának segítségével történik meg a veszélyeztetett területek és a szegregátumok<br />

beazonosítása. A népszámlálási adatokat az önkormányzati adatbázisokban endelkezésre álló adatok segítségével<br />

aktualizáljuk. A szociális, nevelési-oktatási, infrastrukturális jellemzők vizsgálata pedig hozzájárul a szegregált területek<br />

aktuális problémáinak feltáráshoz.<br />

A Városrehabilitációs Kézikönyvben foglaltak szerint azon területeket kell szegregátumnak nyilvánítani, ahol a legfeljebb<br />

általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők aránya az aktív korúakon<br />

belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutatót a KSH, a 2001-es népszámlálási adatokból állította elő<br />

Edelény városára, és ennek során több olyan területet jelölt ki, mely szegregátumna<br />

k tekinthető. Emellett még olyan területei<br />

is vannak Edelénynek, mely ugyan szegregátumnak<br />

nem minősíthető, de az alacsony státuszú népesség magas aránya<br />

miatt a terület kezelésére<br />

tervet ajánlott készíteni.<br />

Alacsony<br />

státuszú lakosként<br />

azonosítandó<br />

a rendszeres<br />

munkajövedelemmel nem<br />

rendelkező és 8 osztályná<br />

nem magasabb iskolai végzettséggel rendelkező aktív korú lakos.<br />

Legalább 50 fő vagy azt<br />

meghaladó lakosságlétszám<br />

koncentrációja esetén intézkedést, 100 főt meghaladó koncenráció<br />

esetén integrációs stratégiát kell készíteni!<br />

Az edelényi kistérségben a roma népessége száma<br />

és aránya országos összehasonlításbann a legmagasabbak közé<br />

tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3<br />

ezer fő, az összlakosság 23% %-a tartozik<br />

a roma etnikumhoz. A települések közül 12-ben egyáltalán nem lakik roma család, ott ahol laknak, a településen való<br />

megjelenésük, arányuk sok tényező együttes hatásaként jelentkezik.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

100<br />

A roma népesség területi koncentrálódásában történelmi hagyományok, munkalehetőségek, a (közös)tanácsi időszak lakásés<br />

oktatáspolitikájának helyi gyakorlata, stb. játszottak szerepet.<br />

A demográfiai tendenciák változatlansága esetén 15 év múlva valószínűsíthetően az edelényi kistérség<br />

lakóinak<br />

jelentős hányada roma származású lesz.<br />

A munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében<br />

kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik ez a<br />

térség, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak több éve már, ami önmagában is egy nagyon<br />

nagy szám, de itt ráadásul jellemzően magas a tartós munkanélküliekk aránya. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból<br />

adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy<br />

része roma származású.<br />

Az ismét munkába állást nehezíti, hogy a munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, a<br />

regisztrált munkanélküliek 40%-a csak<br />

8 általánost végzett, 19 - 19,7% pedig 8 általánossal sem rendelkezik. Tehát a<br />

munkanélküliek 59 - 59,7%-a 8 általános iskolai osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezik. A közoktatási szegregáció<br />

ezt csak erősíti, nem hogy fenntartja ezért is kell azonnali beavatkozás!<br />

Mára már a tartós munkanélküliség negatív hatása kiteljesedett. Ezek közül a legjelentősebb az<br />

alkoholizmus. Az örökös<br />

tétlenség és tehetetlenség nagyon is kedvez az italozásnak, szinte életformává válik. A napi rendszeres élet hiánya miatt<br />

magukkal és környezetükkel szemben<br />

is igénytelenebbekké válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszorulók. Ez az<br />

élethelyzet e családi körben a felnövő gyerekek számára is mintát jelent, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé<br />

válnak. A munkátlanság és ebből fakadó<br />

szegénység újra termeli magát. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes<br />

fölemelkedni, sőt társadalmi integrálatlansága miatt egy esetleges gazdasági föllendülés gátjává válhat. A térségben a drog<br />

is jelen van, megtalálható, illetve nagy gond, hogy a szipuzás is erősödik az egész térségben, főleg a telepiek között.<br />

Közösségfejlesztés<br />

A fiataloknak Edelényben igen kevés lehetőségük van kikapcsolódni, szinte csak alkohollal, szórakozóhellyel összefüggő<br />

lehetőségük van a kikapcsolódásra,<br />

ugyanakkor egy közösségteremtő, közösségfejlesztő klubhelység, illetve fiatalok<br />

számára időtöltére alkalmas közösségi ház meglétéree van igény. Sokszor az a probléma, hogy az<br />

ilyen közösségi házakat<br />

létrehozó fejlesztéseket nem hangolják össze pl. a kriminálisan veszélyeztetett fiatalok szükségleteivel, ami preventív hatású<br />

lehetne. Edelényben pl. lehetne indítani éjszakai ping-pong klubot fiatalok számára, egy ekkora<br />

városban akár 2-3-at is,<br />

melynek a költsége minimális, ugyanakkor pályázaton elérhető rá támogatás.<br />

Roma kultúra<br />

Közösségfejlesztés és identitásnövelés<br />

szempontjából kiemelt kérdés<br />

a roma kultúra<br />

ügye, szükséges kihasználni, kiaknázni<br />

a roma kultúrában rejlő értékeket, erőforrásokat, pl. egy foglalkoztatási projekt esetében nagy erőforrás lehet a toborzás, a<br />

benntartás, a nyomonkövetés, stb. szempontjából. A roma kultúrában megtalálhatóak olyan hagyományok, babonák, stb.,<br />

amely jelen van a városban semmiképpen sem negatív értelemben. A tanoda, családi napközi és<br />

biztos kezdet programok<br />

hátterei lehetnek a szülők<br />

motiválásának, reintegrálásának is viszonylag csekély forrásigénnyel és nagy eredményekkel.<br />

A kistérségben egy háziorvosra jutó lakosok száma viszonylag alacsony, de az orvos beteg kapcsolatát nehezíti az a tény is,<br />

hogy kistérségen belül relatíve nagy földrajzi távolságok vannak. Járóbeteg ellátás a térség 5 településén működik. A<br />

térségben összesen 5 gyógyszertár működik, egyenetlen területi eloszlásban. Az Edelényi kórház térségi feladatokat lát el, a<br />

felújítást követően az ellátás minősége jelentősen javult.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

101<br />

A VÁROS<br />

ÁLTALÁNOS HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE<br />

Edelény népességének etnikai struktúrája<br />

összesen<br />

cigány<br />

német<br />

bolgár<br />

román<br />

ruszin<br />

szlovák<br />

szlovén<br />

ukrán<br />

lengyel<br />

görög<br />

11084<br />

100 %<br />

914<br />

8,24 %<br />

9 1 3<br />

0.08 0.005 0.02<br />

2<br />

0.01<br />

18 4 11<br />

0.16 0. 04 0.09<br />

(Forrás: Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - MTA, 2001.)<br />

3<br />

0.02<br />

1<br />

0.005<br />

Oktatási körülmények a település egészére nézve 1<br />

A közoktatásban jelenlévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlőő hozzáférést a minőségi<br />

oktatáshoz<br />

és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A hátrányos helyzetű ( HH) és halmozottan hátrányos helyzetű<br />

(HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség<br />

biztosítása<br />

szükséges, mert a fokozódó társadalmi<br />

különbségek gyengítik a társadalmi kohéziót és rontják a szűkebb környezet, ezen<br />

keresztül Magyarország versenyképességét. A roma<br />

lakosság aránya a térségben és a településen magas. Jelentős<br />

százalékban tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek.<br />

1 Az oktatási körülményeket vizsgáló<br />

fejezetrészlet az „Edelény<br />

város és társult településeinek Közoktatási<br />

Esélyegyenlőségi Terve” 2009 decemberében elkészült dokumentum alapján került kidolgozásra.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

102<br />

Életkörülményeik rosszak, többségük komfort nélküli szegregált otthonban él. A hétköznapban általánosnak vett alapvető<br />

feltételek hiányoznak.<br />

Társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális esélyegyenlőségükhöz<br />

elengedhetetlenül szükséges a társadalmi integráció az<br />

eddigieknél hatékonyabbb eszközökkel. Ezek közül legfontosabb a fiatalok oktatása-nevelése. A pedagógiai gyakorlatban<br />

bizonyított, hogy megfelelő nevelési-oktatási továbbtanulási, ill. munkaerő-piaci esélyük javítható. Ennek első és talán legfontosabbb lépése az<br />

módszerekkel a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai leszakadása<br />

megakadályozható és ezzel<br />

érintett gyermekek megfelelő, lehetőség szerint integrált keretek között történő oktatása.<br />

Edelény városa 2009<br />

decemberében elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési<br />

Terv alapvető célja, hogy<br />

biztosítsa a társult településeken szegregációmentesség<br />

és az egyenlő bánásmód elvének teljes<br />

körű érvényesülését. Az<br />

oktatási szolgáltatásokhoz<br />

való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az<br />

esélyteremtést, támogató<br />

lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű, főként a halmozottan<br />

hátrányos helyzetű gyerekek<br />

hátrányainak<br />

kompenzálása<br />

és az esélyegyenlőség<br />

előmozdítása<br />

érdekében. Az<br />

esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a közoktatási infrastrukturális és szakmai<br />

fejlesztés terén. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének javítása, az oktatási<br />

eredményességük előmozdítása érdekében szükséges az esélyegyenlőségi programot megtervezni, majd végrehajtani. Az<br />

esélyegyenlőség megteremtése a modern pedagógiai szemlélet elsajátítása és alkalmazása, különböző támogató lépések,<br />

szolgáltatások megtervezésén és biztosításán keresztül történhet.<br />

A fenntartó vállalja, hogy az elkészült, és elfogadott közoktatási esélyegyenlősé<br />

égi intézkedési tervet összehangolja az<br />

intézmény<br />

működésével, pedagógiai munkájával, és az azt szabályozó dokumentumokkal. Különös tekintettel az<br />

intézmény<br />

pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára. A szegregációs jelenségeket felszámolja, megteremti<br />

az esélyegyenlőség feltételeit.<br />

2007 évi helyzetelemzés<br />

megállapításai:<br />

1. A településen felmérték a halmozottan hátrányos<br />

helyzetű gyermekek arányát. A beavatkozás hatékonyabbá tétele<br />

megköveteli az eddigieknél pontosabb, teljes körű adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Felméréseket kell<br />

végezni - különösen a 3-5<br />

éves korú óvodások körében. Fontos pontos adatokat beszerezni az Alapítványi Óvoda, Általános<br />

Iskola és Szakiskolától is.<br />

2. A városban élő HHH gyerekek, ill. családok számára<br />

az iskoláztatás feltételei biztosítottak<br />

3. Az óvodai férőhelyek száma 410. Beírt gyerek száma 432 fő. A 3. életévét betöltött, de be nem iratkozott gyerekek száma<br />

~72 fő. Az<br />

óvodai férőhelyek száma jelenlegi adatok alapján kevés.<br />

A testület 2008. márciusi testületi-ülésén tekinti át az óvodai<br />

feltételek megteremtésének feltételeit. Az óvodai<br />

férőhelyek biztosítása sürgős beavatkozást igényel.<br />

4. Ha a lemorzsolódási<br />

adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban<br />

fordul elő<br />

évfolyamismétlés. A tagintézményben magasabb az országos átlagnál a magántanulók száma. A hiányzó gyermekek aránya<br />

a Borsodi Általános Iskolában magasabb, mint az országos átlag.<br />

A magántanulók és a hiányzó gyermekeket illetően<br />

javasolt: az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és<br />

a tanulók<br />

utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések, programok (pl. mentorálás, Tanodaa program,<br />

kiemelten az iskolai napközit) támogatása és biztosítása.<br />

A Borsodi Általános Iskola és a Szabó Lőrinc Általános iskola között jelentős különbségek mutatkoznak. A<br />

legalapvetőbb tényekből jól látszik a két intézmény<br />

közötti különbség, illetve esélyegyenlőtlenség. A továbbtanulási<br />

arányok érettségit adó intézményekbe, illetve a lemorzsolódás mértéke.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

103<br />

5. A rendelkezésre álló adatok alapján az intézmények között vannak aránytalanságok. Az önkormányzat elkészítette és a<br />

képviselő-testülenyitvatartási idejének meghatározása és<br />

a sorsolás útján történő szabad intézményi helyek betöltéséről szóló 2/2007.(II.01.)<br />

módosítottt rendeletet, amely alapján történik a beiskolázás. Ennek alapján az aránytalanság rendeződni fog.<br />

elfogadta az Edelény<br />

Város területén működő közoktatási intézmények működési körzetének, az óvodák<br />

Az aránytalanság sürgős beavatkozást igényel, javasolt továbbá: a HHH tanulók iskolai körzetek, iskolák közötti<br />

kirívó aránykülönbségeinek csökkentését támogató programok megvalósítása. Bár az önkormányzat nem<br />

fenntartója az alapítványi iskolának, ráhatása nincs, de említéstt érdemel az a tény, hogy az intézményben 100% a<br />

HH, HHH diákok aránya, illetve az a tény, hogy az iskolavezető elmondása szerint a végzősök<br />

közül szinte senki nem<br />

rendelkezik érettségivel, illetve érettségit adó intézményekbe sem<br />

kerülnek be.<br />

6. Az intézmények továbbtanulási mutatói változóak. A beiskolázási adatokat alapul véve a következőket lehet megállapítani:<br />

- a Szabó Lőrinc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a beiskolázási eredmények az<br />

országos értékeket tükrözi.<br />

- A Borsodi Általános Iskolában<br />

és a Martinkó<br />

András tagiskolában elmaradnak az országos értéktől az<br />

érettségit<br />

adó intézményben továbbtanulók értékei, de magasabb a szakiskolába bekerülők száma.<br />

A továbbtanulási mutatók javítása érdekében javasolt: a HHH tanulók részére<br />

érettségit adó középiskolába, illetve<br />

minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak<br />

megerősítését célzó pályázatban a<br />

részvétel biztosítása, valamint egyéni fejlesztési<br />

és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs<br />

programok biztosítása<br />

7. A közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított, pontosan rögzített munkakapcsolatokra van szükség az<br />

intézmény<br />

környezetébenn tevékenykedőő partnerekkel.<br />

8. A SNI tanulók száma, az arányok az oktatási területen ~3 %-os, míg az óvodai területen 1, ,58 %-os. A két területen<br />

átlagban 2,29 %.<br />

Javasolt: évenkénti felülvizsgálat (a szülők tájékoztatása ezzel kapcsolatban) az esetleges visszahelyezésük<br />

(lehetőségének figyelembevételével)<br />

a normál oktatásba.<br />

9. A gyerekingázás a társult településekről jelentős. Ennek egy részét iskolabusszal egy részét menetrendszerinti járattal<br />

oldja meg a fenntartó.<br />

Ennek vizsgálata kit-hová visz iskolabusz vagy menetrendszerinti járat.<br />

10. A kompetenciamérés eredményeinél a halmozottan hátrányos helyzetűű tanulók számának a kimutatása a<br />

jövőben fontos.<br />

Változások bemutatása:<br />

A 2007 évben készült közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben feltárt problémák területén érdemi változás nem<br />

történt. A helyzetelemzésben több helyen említésree került Edelény város azon<br />

vállalása, hogy felmenő rendszerben<br />

érvényesíti azon beóvodáztatási és iskoláztatási esélyegyenlőségi elvárást, mely szerint az új csoportok-osztályok estében<br />

az intézmények között nem áll fenn releváns HH/HHH,<br />

SNI aránykülönbség. 2008. márciusában a Képviselő-testület tárgyalt<br />

és döntöttt a közoktatási intézmények<br />

integrációjáról, a beiskolázási körzetek módosításáról. A szervezeti integrációt,<br />

összevonás 2008/2009 tanévtől kezdték megvalósítani az intézmények közötti beiratkozása gyakorlat módosításával. A<br />

változást mérő mutatók sok esetben formálisak (a Szabó Lőrincz iskolában az 1 és<br />

2 évfolyamon<br />

kevesebb a HHH tanuló,<br />

mint a korábbi években).<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

104<br />

Az integráció megvalósítása összetett folyamat, így<br />

pl.<br />

- óvodában, iskolában központi támogatásként évente kb. 20-25 millió<br />

forintot lehetne igényelni integrációs<br />

támogatásként (pl. pedagógusnak kereset kiegészítés)<br />

- a HHH tanulói nyilatkoztatás területén érdemben nem<br />

történt változás, pedig a közoktatási fejlesztések<br />

megvalósításához ez alapvetőő esélyegyenlőségi és törvény kötelezettség<br />

A rendelkezésre álló adatok alapján a 2007-ben meghatározott esélyegyenlőségi vállalások részben érvényesültek,<br />

mivel az intézmények közötti szegregatív beiskolázási gyakorlat módosítását követően „elit” és „c” osztályok jöttek létre a<br />

Szabó Lőrinc Általános Iskolában.<br />

Közoktatási esélyegyenlőséget érintő, benyújtott pályázatok:<br />

Edelényi Kistérség ifjúságáért, integrált helyi ifjúsági integrációs és tanácsadó<br />

központ létesítése (nem nyert)<br />

(Bányász Klub bővítése,<br />

felújítása) Hátrányos helyzetű fiatalok számára tanácsadás, programok szervezése, ifjúsági tér<br />

biztosítása.<br />

Izsó M. Gimnázium és Szakképző Isk.<br />

korszerűsítése és bővítése<br />

(Bővítés, teljes rekonstrukció: víz, szennyvíz, elektromos vezetékek teljes felújítása, alternatív energia-napkollektor)<br />

Izsó M. Gimnázium és Szakképző Isk.<br />

sportpálya felújítása<br />

(Felújítás során 40x20 m-es műfüves, villanyvilágítással felszerelt focipálya kialakítására került sor. )<br />

Szabó L. Ált. Isk. (I.sz. Ált.Isk.) öltözők felújítása (nem nyert)<br />

Öltözők teljes felújítása során teljes rekonstrukció: víz, szennyvíz)<br />

Nefelejcs Óvoda infrastruktúra fejlesztése (nem nyert)<br />

(Víz, szennyvíz, fűtés teljes rekonstrukciója)<br />

Teljesítménymotivációs<br />

pályázati alap<br />

(Pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtetése. A támogatás kiemelt munkavégzésért járó, egy<br />

alkalomra megállapított kereset kiegészítésre és járulékaira fordítható.)<br />

Az óvodai férőhelyek bővítését LHH projekt keretében új óvoda építésével tervezte az önkormányzat megvalósítani. Az<br />

elképzelés<br />

nem került be<br />

a támogatásraa érdemes projektek közé.<br />

A közoktatási társulást 1 város (Edelény) és 5 község<br />

alkotja, összes lakónépesség<br />

száma 13.163 fő. A társuláss legkisebb<br />

községe Abod, itt a legalacsonyabb a gyermek és a tanulói létszám. A legnagyobb község Szuhogy 1.247 fő lakossal, ahol<br />

óvodai és iskolai feladatellátás is működik.<br />

1.763 fő gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, akikk közül 164 főő esetében történt meg a<br />

nyilatkoztatás, 1.599 fő esetében nem. Ez az arány rendkívül alacsony: kevesebb, mint 11%-os! Edelénybenn azonnali<br />

beavatkozást igényel, a szülői nyilatkoztatás minél teljesebbé tétele, a HHH gyermekek/tanulók beazonosítása!<br />

A gyermekek halmozottan hátrányos helyzetének megállapításához<br />

a szülei nyilatkozatok nagyfokú és tartós hiányossága<br />

adminisztratív mulasztás. A képviselőtestületi határoza<br />

(esélyegyenlőségi helyzetelemzés elfogadása) nem jutott érvényre:<br />

csupán 11%-ban történő teljesítés a nem<br />

megvalósított rendeletben rögzített hatósági feladat végrehajtására utal.<br />

A Kormány 229/2009 (X.16) számú rendelete módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról<br />

rendelkezőő 20/2007. (II.13.) kormányrendeletet.<br />

Edelény

A 8. § módosítja a korábbi rendeletet mely szerint megváltozott, a HHH és HHH gyermekek, tanulók létszámával összefüggő<br />

adatszolgáltatási kötelezettség. A gyermekvédelmi<br />

kedvezményree való jogosultság során a szülők önkéntes adat<br />

szolgáltatása, és adatok kezelése módosult, úgymond szigorodott.<br />

Közszolgáltatások:<br />

Helyben elérhető<br />

az Óvodai nevelés,<br />

Általános iskolai oktatás 1-4.,<br />

Általános iskolai oktatás 5-8.,<br />

Alapfokú művészetoktatás<br />

Helyben nem elérhető:<br />

Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás (Miskolc)<br />

Fejlesztő felkészítés (Miskolc)<br />

Nem elérhető:<br />

Családi napközi<br />

Házi gyermekfelügyelet<br />

Családok átmeneti otthona<br />

Tanoda<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

105<br />

Edelény Város Önkormányzata a következő közoktatási intézményeket tarja fenn:<br />

Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda<br />

Mátyás Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde<br />

és a szuhogyi Nyitnikék Napköziotthonos Óvoda tagintézménye<br />

Szabó Lőrinc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, és<br />

a szuhogyi Martinkó András Általános<br />

Iskola tagintézménye<br />

Borsodi Általános Iskola<br />

Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola<br />

Családsegítő és Pedagógiai Szak és Szakmai Szolgáltató Intézet<br />

Ezeket a szolgáltatásoka<br />

a település saját fenntartású intézményeivel biztosítja,<br />

emellett önállóan működik Alapítványi<br />

Óvoda, Általános Iskola<br />

és Szakiskola (külön KET készült), mely<br />

„űrt - betöltve” részt vesz<br />

a feladatellátásban. Az<br />

esélyegyenlőségi tervben<br />

az Izsó Miklós Gimnáziumm és Szakképzőő Iskola nem kerül bemutatásra, mivel a középiskola<br />

adattáblái nem kerültek kidolgozásra.<br />

Edelényben és a kistérségben általános<br />

jellemző, hogy<br />

egyre rosszabb a gyermekek és fiatalok szocializációss helyzete.<br />

Egyre kevesebb a munkahely, egyre több szülő munkanélküli, így nem tudják biztosítani a neveléshez szükségess megfelelő<br />

családi hátteret. A közoktatásban jelen lévő szelekcióss mechanizmusok és szegregációs gyakorlat a társadalmi problémákat<br />

erősítik.<br />

A kistérségben a romák között a gyerekkorúak aránya kutatók szerint 40-45% %-os. Az iskolázás jelenlegi struktúrája a<br />

felnövekvőő legkisebb gyerekek sorsát fogja még nagyobb mértékben nehezíteni, így az alapítványi iskola hiába<br />

önálló és<br />

független intézmény, az<br />

önkormányzatnak felelőssége, hogy a működési területén szolgáltató oktatási intézménnyel<br />

együttműködjön és a minőségi oktatás<br />

feltételeinek biztosítása érdekében ésszerű közös feladatellátást valósítson meg.<br />

Többek közt a HHH gyermekek és tanulók növekvő aránya miatt is rendkívül fontos az edelényi közoktatás szervezés<br />

átgondolása, a szegregációs jelenségek megszüntetése.<br />

Az alapítványi iskola („Munkaiskola”), másfél-két évtizeddel ezelőtt azért jött létre, hogy egy előremutató, saját érdekű<br />

civil oktatási intézményt hozzon létre. Küzdelemnek volt tekinthető az akkoriban<br />

újdonságnak számító kezdeményezés<br />

(Nagy Sándorné alapító, igazgató). A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

106<br />

sajátos problémáira való<br />

odafigyelés, érdekvédelem nagyban segítette, hogy iskoláztatásuk ügye előtérben maradjon, a<br />

HHH gyermekek és tanulók sikeressége és eredményesség javuljon, reális esélyük legyen érettségi megszerzésére,<br />

megfelelő szakmát szerezzenek a munkaerő-piaci érvényesüléshez.<br />

Azóta változott a helyzet, és a társadalmi térben való<br />

működésüket (érdemeiket nem mellőzve) szembesíteni szükséges<br />

egyrészt az integrációs elvárásokkal, másrészt az új,<br />

esélyegyenlőség-elvű szempontrendszerekkel. Az esélyegyenlőségi<br />

helyzetelemzés rámutatott, és fokozottan felhívta azon beavatkozásra a figyelmet, hogy közoktatási együttműködést,<br />

partnerséget kell kialakítani az önkormányzat, illetve a munkaiskola között, mivel jelenleg kialakult gyakorlatban az<br />

alapítványi iskola nem teljesen kihasznált, „gyűjtőként”<br />

is funkcionál. Az intézményre<br />

súlyos alkalmazkodási kényszer övezi,<br />

így az eredményességi mutatói alapján<br />

(pl. továbbtanulás), a kikerülő gyerekek életkilátásain egyre kevésbéé segít, pl.<br />

nem elérhetők számukra az érettségi.<br />

Az alapítványi iskoláról írja az LHH elemzés, 114-117. o.:<br />

„Tényszerű adat, hogy a szakiskolákban tanuló diákok jelentős része tanulási nehézséggel küzd. Az is igaz, hogy<br />

azok a tanulók kerülnek ma szakiskolákba, akiket nem vettek fel máshova, vagy eleve nem<br />

látták értelmét más<br />

iskolákkal próbálkozni.<br />

(…) Esélyegyenlőségg biztosítása… Fenn kell tartani az intézmény szellemiségét és minden eszközzel biztosítani a<br />

minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók<br />

együttnevelése során.”<br />

Nem lennee méltányos az<br />

iskola mérhetetlen erőfeszítéseit méltatlanul kezelni, törekvéseiket alábecsülni. Látnivaló<br />

azonban,<br />

hogy esélyegyenlőségi területén a tényleges partneri feladat-összehangolás nélkül, nem elképzelhető Edelény közoktatási<br />

esélyegyenlőségi terve. Jelenlegi gyakorlat szerint az alapítvány arra vannak utalva, hogy tudomásul vegyék: azok a<br />

gyerekek kerülnek ebbee a szegénysorsba taszító képzési struktúrába, akik nagy arányban ( 88%) vannak jelen saját<br />

általános iskolájukban is. Ehhez nagymértékben köze van a települési fenntartónak: összességében nem elfogadható,<br />

hogy a valaha volt progresszív iskola egyre inkább egy torz munkamegosztásba ágyazódik, amelyben kétségkívül vannak<br />

nélkülözhetetlen feladatai.<br />

ÓVODAI ELLÁTÁS A TELEPÜLÉSEN:<br />

Az óvodai feladat-ellátási helyek<br />

száma<br />

pedagógusok száma<br />

Alapítványi<br />

Óvoda<br />

1<br />

2<br />

Nefelejcs<br />

Napközi-otthonos<br />

Óvoda<br />

1<br />

13<br />

Mátyás Napköziotthonos<br />

Óvoda és Bölcsőde<br />

Gesztor<br />

Szuhogyi<br />

intézmény<br />

tagint.<br />

3<br />

16<br />

1<br />

4<br />

összesen<br />

4<br />

35<br />

Óvodai férőhelyek száma:<br />

50<br />

150<br />

180<br />

50<br />

410<br />

Óvodába beíratott gyermekek<br />

száma:<br />

Óvodába beíratott HH gyermekek<br />

száma:<br />

Óvodába beíratott HHH<br />

gyermekek száma:<br />

Az óvodába be nem íratott 3-5<br />

éves gyermekek száma:<br />

Az óvodába be nem íratott 3-5<br />

47<br />

47<br />

40<br />

(Edelény) ~ 60<br />

nincs adat<br />

180<br />

40<br />

27<br />

nincs adat<br />

209<br />

73<br />

35<br />

nincs adat<br />

43<br />

38<br />

31<br />

5<br />

nincs adat<br />

433<br />

198<br />

133<br />

~65<br />

~95%<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

107<br />

éves HHHH gyermekek száma:<br />

Gyógyped-i nevelésbenn<br />

részesülőő óvodások száma:<br />

Az óvodai gyermekcsoportok<br />

száma:<br />

0<br />

2<br />

0<br />

6<br />

(Forrás: Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009.)<br />

0<br />

8<br />

0<br />

2<br />

0<br />

16<br />

Edelényi feladat ellátási hellyel működik a Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda, ahová 180 fő gyermek van beirtva.<br />

Kihasználtsága:120 %-os. Mátyás Napköziotthonos<br />

Óvoda és Bölcsőde Edelényben egy óvodai és bölcsődei feladatellátási<br />

hellyel (óvoda kihasználtsága 116%), továbbá Szuhogy községben egy 50 férőhelyes (kihasználtsága 86%) feladat-<br />

ellátási helyen.<br />

száma.<br />

Az óvodai férőhelyek száma láthatóan kevés. Jelenleg<br />

többen vannak beíratva, mint amennyi az óvodai férőhelyek<br />

Óvoda bővítésével mindenképpen meg kell oldani a férőhelyek számának növelését. Az óvodába be nem íratott óvodás korú<br />

gyermeke száma, és ezen belül a HHH-s gyerekek száma magas a településen. Az óvodai nevelésnek fontos szerepe van a<br />

nevelésre való felkészítés, az oktatási hátrányok csökkentése tekintetében. Ebből kifolyólag az<br />

korai szocializáció, az iskolai<br />

óvodába nem járatás okainak feltárása, az akadályozó egyedi tényezők megszüntetése, a be<br />

nem íratott gyermekek<br />

szüleinek elérése, tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról, nagyon nagy jelentőségű.<br />

Alapítványi<br />

Nefelejcs<br />

Mátyás Napköziotthonos Óvoda összesen<br />

Óvoda<br />

Napközi-otthonos<br />

és Bölcsőde<br />

Óvoda<br />

Gesztor<br />

Szuhogyi<br />

intézmény<br />

tagintézmény<br />

A településen élő óvodás<br />

(Edelény) 389<br />

43 432<br />

gyermekek száma:<br />

HHH gyerekek száma<br />

40<br />

27<br />

35<br />

31 133<br />

Óvodába jár helyben:<br />

47<br />

180<br />

209<br />

43<br />

433<br />

Más településre eljáró<br />

óvodások<br />

száma:<br />

Más településről bejáró:<br />

0<br />

16<br />

0<br />

44<br />

0<br />

31<br />

0<br />

7<br />

0<br />

98<br />

Tömegközlekedéssel:<br />

1<br />

0<br />

0<br />

0<br />

1<br />

Iskolabusszal:<br />

0<br />

14<br />

0<br />

0<br />

14<br />

Falugondnoki szolgálattal:<br />

15<br />

0<br />

21<br />

0<br />

36<br />

Egyéni (szülő szgk.-val)<br />

0<br />

30<br />

10<br />

0<br />

40<br />

(Forrás: Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009.)<br />

Az óvodába beíratott HHH-s gyermekek aránya az összes gyereklétszámhoz viszonyítva 21,1% %. Az alapítványi óvodába<br />

összesen 41 gyerek jár, 2 óvodai csoportba, ezek mindegyike halmozottan hátrányos<br />

helyzetű.<br />

• Az<br />

edelényi Mátyás óvoda és bölcsőde 180 férőhelyes, és 209<br />

fő gyermek van beíratva, kihasználtsága: 116%-os.<br />

• A szuhogyi tagintézmény kihasználtsága 86%-os<br />

• Az<br />

alapítványi óvoda 50 férőhelyes és jelenleg<br />

47 gyerek jár,<br />

a kihasználtság 94%-os. Évről-évre nem éri el a teljes<br />

kihasználtságot,<br />

így az edelényi beóvodáztatás összehangolásával csökkenthető lehetne az óvodából kimaradó<br />

gyermekek száma.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

108<br />

• Nefelejcs óvodában a HH 22,23% gyermekek aránya, a HHH 15 % gyermekeké, az SNI gyermekeké 1,67%.<br />

• Mátyás óvodában<br />

a HH gyermekek aránya 34,93%, a HHH gyermekeké 16,74 %, az SNI gyermekeké 0,48%<br />

• A szuhogy óvodában a HH gyermekek aránya 88,37%, a HHHH 72,09 % gyermekeké, az SNI gyermekeké 0%.<br />

• Az<br />

önkormányzattól teljesen független alapítványi óvodába összesen 41 gyerek jár 2 csoportba. A 47 gyerekből mind<br />

a 40 fő HHH, és 16 fő más<br />

településről bejáró<br />

Edelényben van bölcsődei ellátás.<br />

- Férőhely: 10 fő. Beíratott gyermekek száma: 13 fő<br />

- ebből HH 1 fő, HHH 0 fő. HH arány 7,7 %, HHH arány 0 %<br />

A bölcsődébe 2009-ben 19 fő kérte felvételét, így 46 % a túljelentkezés.<br />

A HHH gyermekek beazonosításának<br />

rendkívül alacsony aránya az óvodában még inkább jellemző, így a nyilvántartás<br />

elégtelensége miatt nem lehet egyértelműen elemezni az adatokat.<br />

Edelényben magas a 3. életévét betöltött, de óvodába be nem íratott gyerek száma, pontos adat nem áll rendelkezésre<br />

(kb.60fő, akik többség vélhetően telepi HHH gyermek). Jelenleg nem rendelkezik az önkormányzat elegendő óvodai<br />

férőhellyel, hogy mindenn gyermeket befogadjon. A 2007-es helyzetelemzés óta érdemi változás nem történt.<br />

Indokolt az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítése, de ez csak az óvodában a csoportok<br />

közt jelentkező releváns<br />

HH/HHH aránykülönbségek következetes és rövidtávú<br />

megszüntetése, és az óvodapedagógusok<br />

módszertani képzésével<br />

egyetemben elképzelhető.<br />

ALAPFOKÚ OKTATÁS A TELEPÜLÉSEN<br />

Intézmény neve<br />

Tanulói létszám<br />

összesen<br />

HHH-s tanulók száma<br />

SNI tanulók száma<br />

Szabó Lőrinc Általános Iskola és Alapfokú<br />

Művészetoktatási intézmény-Edelény<br />

660<br />

46<br />

0<br />

Borsodi<br />

Általános Iskola<br />

Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola<br />

384<br />

234<br />

142<br />

n.a.<br />

11<br />

22<br />

(Forrás:<br />

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program<br />

2007.)<br />

Edelény<br />

Általános iskolai intézmények száma:<br />

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógyped. oktatással együtt)<br />

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)<br />

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)<br />

Általános iskolai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)<br />

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai<br />

oktatással és magántanulókkal<br />

együtt)<br />

Kihasználtság<br />

Általános iskolai magántanulók száma<br />

Sajátos nevelési igényűű általános iskolai tanulók száma<br />

1<br />

2<br />

40<br />

40<br />

1120<br />

1038<br />

92,7%<br />

7<br />

31<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

109<br />

Gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülőő általános iskolai tanulók száma<br />

(integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)<br />

Hátrányos<br />

helyzetű általános iskolai tanulók száma<br />

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma<br />

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai oktatásra-<br />

nevelésree előkészítő osztályok tanulóival együtt)<br />

8. évfolyamosok száma<br />

a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatásban-<br />

nevelésben részesülőkkel együtt)<br />

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal<br />

együtt)<br />

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma<br />

Jegyző által védelembee vettek száma<br />

(Forrás: Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009.)<br />

1<br />

431<br />

186<br />

111<br />

149<br />

alsós 1666<br />

felsőben napközi nincs<br />

tanulószoba: 64<br />

78<br />

25<br />

Szabó Lőrinc Általános<br />

Iskola és Alapfokú Művészetoktatási (1.sz.) intézmény edelényi és szuhogyi 1-1 telephellyel<br />

működik, emellett a különállóként működik edelénybenn a Borsodi (2. sz.) Általános Iskola egy telephellyel, mely szegregált<br />

intézmény. Edelényben korábban több általános iskola<br />

is működött, de bezárásra kerültek, így a finkei intézmény 2007-ben.<br />

A finkei tagintézmény a borsodi iskolához tartozott, bezárását követően a diákok többsége a Szabó<br />

Lőrinc iskolába<br />

iratkozott<br />

be.<br />

Az edelényi iskolákba Szendrőből és Szendrőládról is<br />

járnak ide gyerekek, a települési iskolák magas HHH, roma tanulói<br />

aránya miatt. A borsodi iskolában a diákok nagy százalékban vidékii kistelepülésekről járnak be (több mint 50% %, illetve az<br />

edelény szegregátumaiból nagy arányban ide utaznak<br />

a tanulók. A borsodi iskolákban felül reprezentáltak a roma tanulók,<br />

és a tanulók közti arányuk folyamatosan<br />

nő.<br />

A HHH szülői nyilatkoztatás megvalósításával feltehetően az arányok még inkább kimutatnák az iskolákban és azok<br />

között jelentkező esélyegyenlőségi hiányosságokat, problémákat.<br />

A II. isk. igazgatójának elmondása szerint a tanulók romló szocializációs helyzete miatt színvonal csökkenés tapasztalható, a<br />

minimumot képesek a tanárok átadni. Alacsony az iskolai teljesítmény, ami tanulmányi vagy a versenyeken elért<br />

eredményekben is megmutatkozik.<br />

Főállású pedagógusok<br />

száma<br />

Az intézménybe járó tanulók<br />

száma<br />

Magántanulók száma<br />

Szabó Lőrinc Általános Iskola és Alapfokú<br />

Művészetoktatási intézmény<br />

Szabó Lőrinc<br />

Martinkó András Á.I.<br />

Á.I. és AMI Edelény<br />

Szuhogy<br />

41<br />

12<br />

660<br />

0<br />

126<br />

0<br />

Borsodi Általános<br />

Iskola<br />

26<br />

384<br />

6<br />

Összesen<br />

79<br />

1170<br />

6<br />

SNI tanulók száma<br />

6<br />

3<br />

16<br />

25<br />

HH tanulók száma<br />

158<br />

71<br />

273<br />

502<br />

HH tanulók aránya<br />

23,94%<br />

56,35%<br />

71,1%<br />

42,9 %<br />

HHH tanulók száma<br />

46<br />

45<br />

142<br />

233<br />

HHH tanulók aránya<br />

7%<br />

35,74%<br />

37%<br />

%<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

110<br />

Más településről bejáró<br />

tanulók száma<br />

Ebből HHH tanulók száma<br />

103<br />

19<br />

24<br />

4<br />

(Forrás: Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009.)<br />

165<br />

52<br />

292<br />

75<br />

A Szabó Lőrinc iskolába a tanulók 15,7%-a bejárós, 7% a HHH tanulók aránya, a borsodi iskolában 37% a HHH adat, mely<br />

30%-os aránykülönbség. A HH különbség arány különbség 47,16%! A HH adatok alapján<br />

a HHH arány nagyobb<br />

különbséget feltételez.<br />

A MUNKAISKOLA ALAPÍTVÁNY általl fenntartott általános iskolában a 128 tanulóból 113 főő hátrányos helyzetű (88<br />

%), 98 fő halmozottan hátrányos helyzetű (77 %), és 13 fő sajátos nevelési igényű tanuló (10 %). Szegregált osztályba nem<br />

jár tanuló, az intézmény maga szegregált: a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek és tanulók nevelését és oktatását<br />

vállalta fel az intézmény. Az általános iskolába bejárók száma: 16 fő (63 % HH / 50 % HHH).<br />

Alapítványi Általános iskola<br />

Főállású pedagógusok száma a tagintézményben:<br />

Tanulók száma a tagintézmény körzetében<br />

(becsült)<br />

Hátrányos helyzetűek (HH)<br />

ebből<br />

Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)<br />

A tagintézménybe járó tanulók száma:<br />

Magántanulók száma:<br />

Sajátos nevelési<br />

igényű<br />

tanulók<br />

részképességzavarok is):<br />

Integráltan<br />

ebből<br />

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton<br />

A HH tanulók<br />

száma:<br />

HHH tanulók<br />

száma:<br />

Más település(ek)ről bejáró tanulók száma:<br />

ebből<br />

HH<br />

száma<br />

128<br />

5<br />

(diszlexia és egyéb 13<br />

2008/2009<br />

15<br />

894<br />

319<br />

196<br />

HHH<br />

8<br />

(Forrás: Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009.)<br />

Az alapfokú oktatásban résztvevő gyerekek 19,9 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolák között a HHH-s (36,9%)<br />

az arány,<br />

gyerekek<br />

számát illetően aránytalanságok tapasztalhatóak, mivel a Borsodi Általános Iskolában jóval magasabb<br />

mint a másik önkormányzati fenntartású iskolában. Az alapítványi iskola részt vesz az alapfokú oktatási feladat<br />

biztosításában, azonbann nem önkormányzati fenntartású, ebből adódóan a HHH-s aránytalanságok megszüntetése<br />

érdekében<br />

nincs ráhatása erre az intézményre az önkormányzatnak. Ettől függetlenül lépéseket kell tenni a HHH-s tanulói<br />

aránytalanságok megszüntetésére, az integrált nevelés<br />

és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.<br />

Az önkormányzatnak tárgyalásokat szükséges kezdeményezni az Alapítványi Iskolával, annak átalakítása érdekében,<br />

valamint az IPR települési szintű bevezetése érdekében az önkormányzat kérheti<br />

az OOIH segítségét is. Az Alapítványi<br />

Iskola felvállalhatná a minőségi szakképzést, valamint a felnőttképzést, esetleg többcélú intézményként közösségi<br />

szolgáltatásokat is elláthatna önkormányzati támogatással, cserébe az óvoda, és az<br />

általános iskolai képzés megszűnne az<br />

intézményben, így az óvodai férőhelyek bővítése során<br />

az önkormányzat már ezzel a gyermeklétszámmal is számolhatna.<br />

13<br />

0<br />

113<br />

98<br />

16<br />

10<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

111<br />

Az évfolyam ismétlések számát tekintve a település<br />

valamennyi iskolája alatta van az országos átlagnak. Azonban a<br />

lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása, felzárkóztatása mindenképpen fontos feladat.<br />

A magántanulók száma, valamint a 250 óránál többet hiányzók aránya a Borsodi Általános Iskolában meghaladja az<br />

országos átlagot. Az iskolai hiányzások csökkentés érdekében intézkedés megtételee szükséges.<br />

A kompetencia mérés eredményei tekintetében a Borsodi Általános Iskola jóval az országos átlag alatti teljesítményt nyújtott.<br />

Ennek javítása érdekében külső szakértő bevonása, kompetencia alapú oktatási program kidolgozása, és annak<br />

működtetése szükséges.<br />

A településen<br />

az egyes intézmények továbbtanulási mutatói jobbak, illetve azonosak az azonos<br />

iskolatípuss országos átlagával. A Borsodi Általános Iskolából inkább szakiskolában tanulnak továbbb a gyerekek, az országos<br />

átlaghoz képest kevesebben mennek innen érettségit adó intézménybe.<br />

A tanóránn kívüli programokon való részvétel a településen jól működik, a tanulók nagy része részt vesz valamilyen<br />

szabadidős tevékenységben. A HHH-s<br />

tanulók részvételi aránya a kisebbségi programban a legnagyobb. A településen<br />

működik az Útravaló, illetve az Arany János Program, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók<br />

helyzetén<br />

igyekeznek segíteni. Hiányzik azonban a tanoda program, családi napközi, biztos kezdet program, azaz az iskola melletti<br />

támogatási háttér a HHH gyermekek és tanulók számára, a továbbtanulás, érettségihez jutás feltételei.<br />

Az önkormányzatnak esélyegyenlőségi<br />

szempontból a Borsodi és a Szabó Lőrinc Iskolák közöttt fennálló 47,16% HH, és<br />

30,01% HHH aránykülönbség csökkenése érdekében<br />

kell beavatkoznia. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos<br />

beazonosításával, a hatékonyabb szülői<br />

nyilatkoztatással valószínű változnak a HHHH adatok és arányok.<br />

A Szabó Lőrinc iskolában évfolyamonként három ( a-b-c) osztály van. Az első és második évfolyamon emelt szintű<br />

oktatás működik, elsőben 0 fő, másodikban 1 fő HH HH tanulóval.<br />

Az 1c. normál osztályban 28,57%-os a HHH arány, szemben a két emelt szintű osztály 0%-os HHH arányával. A c<br />

osztályban<br />

a HH arány 6-7%-kal magasabb. A 2007 évi rendelet hatása az első évfolyamon érzékelhető: az évfolyamok<br />

közötti 28,57%-os HHH aránykülönbség azt mutatja,<br />

hogy a két iskola közötti követő beiskolázási gyakorlat némiképp<br />

változott, viszont az I. sz ált. iskolában osztályok közötti szegregáció figyelhető meg.<br />

A második<br />

évfolyamon (2008/09-es beíratás) alacsonyabb a HHH arány: 1 fő az emeltszintű 2a-ban, és 2 fő a normál 2c-<br />

ben.<br />

A Borsodi Iskolában évfolyamonként két osztály működik. Az első évfolyamon 9,5% aránykülönbség, a másodikban 2,1%. A<br />

többi 3-4-5-6-7-8 évfolyamokon az osztályok között 25% HHH arány különbség<br />

megfigyelhető. Az osztályok közötti<br />

releváns aránykülönbséget meg kell szüntetni.<br />

Borsodi Általános iskolában koncentráltan vannak jelen a HH/HHHH és az SNI tanulók a másik edelényi, az I.sz. Ált.<br />

iskolához képest. A borsodi és a Szabó Lőrinc iskola között 47,16% HH, és 30,01% HHH aránykülönbséget meg kell<br />

szüntetni. A borsodi és a Szabó Lőrinc iskola között az SNI tanulók vonatkozásába<br />

an mintegy 5%-os az aránykülönbséget<br />

meg kell szüntetni. Főként indokolt azon tényt is figyelembe véve, hogy a felülreprezentáltabb borsodi iskola fizikális<br />

adottságai<br />

rosszak, pl. kisépületben többb szükségterem, könyvtár és wc helység nélkül.<br />

Az intézmények közötti, és az intézményeken belüli szegregációss jelenségek azonnali beavatkozást igényelnek.<br />

Az önkormányzat által működtetett iskolák épületei rekonstrukciót, fejlesztést, bővítést igényelnek a korszerű oktatási<br />

feltételek biztosítása érdekében. Ezekre nézve az önkormányzat engedélyes tervekkel rendelkezik, azonban a<br />

megvalósításukhoz szükséges anyagi fedezet hiányzik. Ezeket a beruházásokat az önkormányzat pályázati forrásból kívánja<br />

megvalósítani. A korábbi<br />

években a gimnázium bővítésére és felújítására három alkalommal címzett támogatásra adott be<br />

pályázatott az önkormányzat. A beruházás költsége 1.182.272.000,- Ft, mely költség az iskola<br />

bővítésén és felújításán<br />

túlmenőenn új tornacsarnok építését is tartalmazta. Az idei évben mindhárom önkormányzati fenntartású iskola<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

112<br />

korszerűsítésére beadták a pályázatot. Mindhárom pályázat: ÉMOP-2007-4.3.1./2F. „Közoktatás térségi sajátosságához<br />

igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése” A tervezett beruházások sajnos pályázati forrás nélkül nem tudnak<br />

megvalósulni, mivel az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége erre.<br />

A hatékony társadalom-fejlesztéshez, a helyi közösség szociális és egyéb kiegyensúlyozottságához<br />

innovatív<br />

megoldásokat<br />

szükséges<br />

alkalmazni, az érintettek<br />

közvetlen,<br />

résztvevő<br />

együttműködésével.<br />

Mivel az<br />

intézményfenntartó az erőforrások birtokosa, az ő felelőssége azok célszerű felhasználása,<br />

a szülők lakosság aktív<br />

közreműködő részvétele.<br />

Helyzetelemzést segítő adattáblák kitöltése, adatok<br />

aktualizálásaa a Terv készítésekor megtörtént, mely<br />

intézkedések beazonosítása:<br />

alapján az<br />

Esélyegyenlőségi terület<br />

HHH tanulók beazonosítása<br />

Szegregációs jelenségek<br />

Teljes beóvodázás<br />

A HHH gyermekek 3 éves<br />

kortól való rendszeres<br />

óvodába járása<br />

Korai fejlesztés, szűrés<br />

Feltárt probléma<br />

(kiinduló érték, állapot leírása)<br />

Alacsony a gyermekekre<br />

és<br />

tanulókra<br />

vonatkozó HHH szülői nyilatkoztatás<br />

Óvodán belül csoportok között<br />

Tagiskolák között<br />

Iskolai osztályok között<br />

A halmozottan hátrányos helyzetű<br />

óvodáskorú gyermekek maradnak ki, illetve<br />

rendszertelenül járnak.<br />

A férőhely kevés, a jelenlegi<br />

óvoda<br />

feladatellátási hely nem alkalmas<br />

az integrált<br />

nevelés, módszertan megvalósítására.<br />

SNI tanulók integrációja megoldott, nincs<br />

gyógypedagógiai csoport vagy osztály.<br />

A Borsodi és a Szabó Lőrincz Iskola között az<br />

SNI tanulók aránytalansága<br />

Nincs korai szűrés, korai fejlesztés a HHH<br />

fiatalok<br />

számára.<br />

A gyermekek<br />

későn<br />

kerülnek óvodába, a fejlesztés hiánya az<br />

iskolában<br />

folyamatos<br />

kudarcok<br />

forrása.<br />

Magas<br />

azoknak a száma, akik az<br />

iskolaérettséget nem érik el.<br />

Szükséges beavatkozás<br />

Feladatok meghatározása<br />

Teljes nyilatkoztatás<br />

Szülői tájékoztatás<br />

Adatok egyeztetése,<br />

adatbázis<br />

készítése<br />

Beiskolázás és beóvodáztatási<br />

gyakorlat módosítása<br />

Esélyegyenlőségi<br />

szempontból<br />

problémás osztály és csoportszervezés<br />

gyakorlatának megszüntetésee<br />

az óvoda és<br />

iskola felújítások<br />

és<br />

bővítések, fejlesztések során vizsgálni<br />

kell a két<br />

edelényi intézmény<br />

fenntarthatóság szempontjait is.<br />

Összes 3 életévet betöltött HH/HHH<br />

gyermek beóvodáztatása. Legalább 3<br />

éves kortól endszeres óvodai ellátás<br />

igénybevétele céljából, mely különösen<br />

fontos a HH/HHH gyerekek eseténkapcsolódva<br />

és együttműködve a 0-4<br />

éves korú gyermekek fejlesztését célzó<br />

Biztos Kezdet Programhoz.<br />

SNI beiskolázási gyakorlat módosítása<br />

SNI integráció<br />

folytatása, ellátás<br />

fejlesztése, iskolai fejlesztő<br />

szolgáltatások bővítése<br />

„SNI gyanús” gyermekek korai szűrése<br />

(háziorvos, védőnő bevonása), a HHH,<br />

főként telepi gyermekek hátrányainak<br />

csökkentése<br />

programmal<br />

családi fejlesztő<br />

Óvodai férőhely<br />

bővítése, bölcsőde<br />

fejlesztése, vagy hasonló korai fejlesztő<br />

szolgáltatás kialakítása, az<br />

óvodák<br />

Edelény

Eredményességi<br />

továbbtanulási<br />

mutatók,<br />

arányok<br />

jelentős eltérése a<br />

halmozottan<br />

hátrányos<br />

helyzetű és a nem<br />

halmozottan<br />

hátrányos<br />

helyzetű végzősök között.<br />

Modern,<br />

elősegítő<br />

esélyegyenlőséget<br />

pedagógiai<br />

módszertan alkalmazása<br />

Iskolán kívüli programok<br />

Települési szegregáció<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

113<br />

Évfolyam<br />

ismétlési,<br />

hiányzási<br />

mutatók<br />

rosszak. Nincs gimnáziumban továbbtanuló<br />

HHH- s gyermek,<br />

alacsony<br />

a<br />

szakközépiskolai<br />

oktatásban<br />

való<br />

részvételük.<br />

A szakiskolai képzésben<br />

felülreprezentáltak<br />

a HHH és SNI tanulók,<br />

nem<br />

jellemző a speciális szakiskolai<br />

továbbtanulás. A kompetenciamérések sem<br />

kielégítők.<br />

Az óvodában nem<br />

vettek részt módszertani<br />

továbbképzésen.<br />

Megkezdődtek<br />

folyamatok,az iskolában jó a továbbképzési<br />

mutató, a gyakorlatban alkalmazása és az<br />

összehangolás hiányzik.<br />

Kevés az iskola melletti és azon belüli<br />

támogató<br />

program. A napköziben,<br />

a<br />

szakkörökön és egyéb iskolai programokon<br />

alacsony a HH/ HH HH fiatalok aránya<br />

Településen komoly probléma a szegregáció<br />

módszertani eszköztárának fejlesztése<br />

szükséges, a délutáni foglalkoztatást,<br />

ellátást meg oldása.<br />

Kompetencia-fejlesztés<br />

Roma családi<br />

koordinátor, pedellus,<br />

dajka, mentor<br />

Iskola melletti, azt kiegészítő segítő<br />

támogató fejlesztés, tanoda<br />

Útravaló és<br />

egyéb támogató,<br />

tehetséggondozó<br />

ösztöndíj<br />

program, pl. saját<br />

Továbbképzések<br />

Megkezdett tevékenységek,<br />

módszerek<br />

alkalmazásának<br />

folytatása,<br />

kiterjesztése.<br />

A megszerzett<br />

elméleti ismeretek<br />

gyakorlati alkalmazása, település szintű<br />

összehangolása.<br />

Napközi bővítése, tanuló-szoba, tanoda,<br />

családi napközi. Útravaló programba és<br />

egyéb iskolán<br />

kívüli programban<br />

a<br />

nagyobb SNI és HHH részvétel<br />

elősegítése<br />

A szelektív beiskolázási gyakorlat<br />

módosítása.<br />

IVS/ASZT végrehajtása<br />

Egészségügyi helyzet a település egészére nézve<br />

Edelényben az egészségügyi szolgáltatások színvonala a településen kiemelkedő. A város tüdőgyógyászati szakkórházzal<br />

rendelkezik, mely a fekvőbeteg ellátás mellett a járóbeteg szakellátást is biztosítja. Regionális és megyei feladatokat is ellát.<br />

A belgyógyászati osztályt a kórház-átalakítás miatt megszüntették, és a belgyógyászati problémákon túl bizonyos<br />

egészségügyi ellátások igénybevételéhez Kazincbarcikára illetve Miskolcra kell utaznia az itt élőknek.<br />

A járóbeteg-ellátást a háziorvosi szolgálaton belül 5 felnőtt és 3 gyermekorvos látja el. A prevenciót hivatott szolgálni a<br />

tüdőszűrő vizsgálat, illetve a nőgyógyászati szakrendelések által nyújtott méhnyak-rákszűrő vizsgálat.<br />

Közegészségügy szempontjából az illegális szemétlerakók megszüntetése és a rágcsálók irtása mindenképpen fontos<br />

feladat. Ezen problémák megszüntetésében az ÁNTSZ-nek és a lakóknak is nagy szerepük van.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

114<br />

2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók (forrás: KSH):<br />

Adat<br />

1. Lakónépesség száma (fő)<br />

Város egésze<br />

11084<br />

"Edelény" a kastély-<br />

szigettel<br />

7065<br />

Borsod<br />

2289<br />

Finke<br />

1506<br />

Külterület<br />

összesen<br />

224<br />

2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya<br />

18,5<br />

19,4<br />

16,1<br />

20,6<br />

1,8<br />

3. Lakónépességen belül 15-59<br />

évesek<br />

aránya<br />

4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya<br />

62,0<br />

19,5<br />

62,2<br />

18,4<br />

60,9<br />

23,0<br />

59,1<br />

20,3<br />

85,7<br />

12,5<br />

5. Legfeljebbb általános iskolai végzettséggel<br />

rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59<br />

évesek) belül (indikátor is)<br />

6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és<br />

idősebbek arányában (indikátor<br />

is)<br />

7. Lakásállomány (db)<br />

35,2<br />

7,7<br />

3524<br />

31,4<br />

8,7<br />

2306<br />

35,6<br />

8,2<br />

800<br />

39,9<br />

4,0<br />

412<br />

99,0<br />

0,5<br />

6<br />

8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya<br />

(indikátor is)<br />

9. Rendszeres munka jövedelemmel nem<br />

rendelkezők*<br />

aránya az aktív korúakon (15-59<br />

évesek) belül<br />

10. A legfeljebb általános iskolai<br />

végzettséggel rendelkezők és rendszeres<br />

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya<br />

az aktívkorúakon belül, (tehát akikre<br />

egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)<br />

20,6<br />

55,6<br />

28,0<br />

18,3<br />

53,0<br />

24,2<br />

21,5<br />

55,4<br />

26,9<br />

30,6<br />

59,0<br />

32,8<br />

83,3<br />

99,0<br />

98,4<br />

*(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es<br />

választ) A táblázat oszlopainak száma az integrált<br />

városfejlesztési stratégiában meghatározott városrészek, és az Anti-szegregációs tervben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő.<br />

Adat<br />

Város<br />

egésze<br />

Szegregátum 1.<br />

(Verespart út -<br />

névtelen u. - Egres<br />

út - névtelen u. -<br />

Szentpéteri út -<br />

Cseres út -<br />

településhatár)<br />

1. Lakónépesség száma (fő)<br />

2. Lakónépességen belül 0-14<br />

évesek aránya<br />

3. Lakónépességen belül 15-59<br />

évesek aránya<br />

4. Lakónépességen belül 60- x<br />

évesek aránya<br />

5. Legfeljebbb általános iskolai<br />

végzettséggel rendelkezők<br />

aránya az aktívkorúakon (15-59<br />

évesek) belül (indikátor is)<br />

6. Felsőfokú végzettségűek a 25<br />

éves és idősebbek arányában<br />

(indikátor is)<br />

7. Lakásállomány (db)<br />

8. Alacsony komfort fokozatú<br />

lakások aránya (indikátor is)<br />

9. Rendszeres munka<br />

jövedelemmel nem rendelkezők*<br />

11084<br />

18,5<br />

62,0<br />

19,5<br />

35,2<br />

7,7<br />

3524<br />

20,6<br />

55,6 668<br />

33,7<br />

60,5<br />

5,8<br />

82,2<br />

0,7<br />

122<br />

64,8<br />

87,4<br />

Szegregátum<br />

2.<br />

(Lévay J. út -<br />

Fűzfa út -<br />

településhatár -<br />

névtelen u.)<br />

213<br />

31,0<br />

54,5<br />

14,6<br />

69,8<br />

0,9<br />

51<br />

47,1<br />

81,0<br />

Szegregátum 3.<br />

(Klapka Gy. út -<br />

Gábor Á. Út -<br />

településhatár -<br />

Bem J. út)<br />

137<br />

34,3<br />

59,1<br />

6,6<br />

87,7<br />

0,0<br />

24<br />

75,0<br />

91,4<br />

Szegregátum 4.<br />

Béke u. - Ifjúság<br />

út - Kossuth L.út<br />

- Bódva folyó)<br />

209<br />

37,8<br />

56,9<br />

5,3<br />

100,00<br />

0,0<br />

36<br />

97,2<br />

98,3<br />

Szegregátum 5.<br />

(településhatár -<br />

Váraljaa út - Borsodi<br />

út - Déryné út -<br />

Csalogány út)<br />

51<br />

9,8<br />

68,6<br />

21,6<br />

68,6<br />

5,6<br />

20<br />

55,0<br />

88,6<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

115<br />

aránya az aktív korúakon (15-59<br />

évesek) belül<br />

10. A legfeljebb általános iskolai<br />

végzettséggel rendelkezők és<br />

rendszeres munkajövedelemmel<br />

nem rendelkezők aránya az<br />

aktívkorúakon belül, (tehát akikre<br />

egyszerre teljesül az 5. és 9.<br />

mutató)<br />

28,0 76,2<br />

62,9<br />

82,7<br />

98,3<br />

62,9<br />

*(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es<br />

választ) A táblázat oszlopainak száma az integrált<br />

városfejlesztési stratégiában meghatározott városrészek, és az Anti-szegregációs tervben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő.<br />

A fenti két<br />

táblázatból tisztán leolvasható, hogy a város egészére vetített mutatók sem kedvezőek,<br />

a KSH adatszolgáltatása<br />

alapján kimutatott szegregált területek adatai pedig még kedvezőtlenebbek. A szegregátumkéntt 2001-es adatok alapján<br />

megjelölt területek közül az 5-ös számú<br />

szegregátum, a Csalogány utcai jelenlegi állapotában is a legkedvezőbb helyzetben<br />

van (leírást ld. IV.2.-es alfejezetpont, valamint a területek részletes ismertetése során). Az 5 megjelölt terület közül a<br />

legproblémásabb terület lakosságszámaa alapján az 1-es számmal megjelölt szegregátum területe, hiszen több mint 600 fő<br />

érintett e területen. A terület felszámolása nem megoldás, hiszen a város egyéb területein nem lehetséges e 668 főt oly<br />

módon elhelyezni, hogy újabb szegregált lakóterület ne<br />

alakuljon ki. Éppen ezért tehát a város az Egres u. - Verespart u. -<br />

Bihari u. - Rózsavölgyi u. - Cseres u. által határolt lakóterület tekintetében a szociális városrehabilitáció mellett<br />

dönt, e területet szociális városrehabilitációra jelöli<br />

ki mind az ASZT-ben, mind<br />

az IVS-ben.<br />

Miközben a város a lehetséges eszközökkel biztosítani próbálja az alapelvként rögzített szegregációs mutató csökkenését, a<br />

szegregátum növekedésének megakadályozását is célul tűzi ki, pl. a meghirdetett telep programokon való célzott<br />

részvétellel, illetve szociális bérlakásépítés segítségével és így a szegregátumban házak lebontásával.<br />

Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartás):<br />

A táblázatban az megosztott oszlopokban a vastagabb kiemeléssel megjelentetett adatok az<br />

Önkormányzat 2009-es<br />

legfrissebb adatait tartalmazzák!<br />

Az IVS-ben<br />

azonosított<br />

városrészek<br />

és<br />

szegregátumok 1<br />

neve<br />

Lakónépesség<br />

száma<br />

(jelenlegi<br />

népesség-<br />

adatok<br />

alapján)<br />

nyilvántartási<br />

Lakások<br />

száma<br />

(jelenlegi<br />

népesség-<br />

adatok<br />

alapján)<br />

nyilvántartási<br />

LFT 2 –ben<br />

részesülők<br />

aránya a<br />

lakások<br />

számához<br />

viszonyítva<br />

Rendszeres<br />

szociáliss<br />

segélyben<br />

részesülők<br />

aránya a<br />

lakásokk<br />

számához<br />

viszonyítva<br />

Rendszeres<br />

gyermekvédelmi<br />

kedvezmény-ben<br />

részesülők<br />

aránya<br />

a lakások<br />

számához<br />

viszonyítva<br />

HHH gyerekek<br />

aránya a<br />

településrészen<br />

Becsült adat<br />

Romák aránya a<br />

lakónépességen<br />

belül 3<br />

Edelény a<br />

kastélyszigettel<br />

6889<br />

2776<br />

0,07<br />

0,16<br />

0,11<br />

2<br />

Nincs adat<br />

Borsod<br />

2396<br />

800<br />

0,06<br />

0,13<br />

0,08<br />

3<br />

Nincs adat<br />

Finke<br />

1525<br />

397<br />

0,13<br />

0,23<br />

0,18<br />

5<br />

Nincs adat<br />

Egres u.,<br />

Verespart u.,<br />

Bihari u.,<br />

Rózsavölgyi u.,<br />

616 566 107<br />

122 24,6<br />

77,05<br />

163,1<br />

11<br />

~80<br />

%<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

116<br />

Cseres u.<br />

Lévay József u.-<br />

Móra F. u.- Fűzfa 421 385 103<br />

u.<br />

51 23,5<br />

64,5<br />

107,8<br />

5<br />

~15<br />

%<br />

Klapka Gy. u.,<br />

Gábor Áron u., 295 2<br />

Bem J. u.<br />

259 37 24 75,0<br />

25,0<br />

437,5<br />

12<br />

~90<br />

%<br />

Barátság u.,<br />

Béke u., Ifjúság 406 382 104<br />

u.<br />

36 19,4<br />

80,5<br />

166,6<br />

8<br />

~42<br />

%<br />

Váralja u.,<br />

Déryné u.,<br />

Borsodi u.,<br />

Csalogány u.<br />

137 1<br />

179 41 20 20,0<br />

40,0<br />

60,0<br />

4,3<br />

~20<br />

%<br />

Város egészére<br />

vetített mutató 4<br />

Város egészére<br />

az adott<br />

segélytípus<br />

száma<br />

1 Az integráltt városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre,<br />

illetve szegregátumokra.<br />

2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt.<br />

3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen<br />

jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ<br />

becslése stb.)<br />

4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.<br />

Az Önkormányzat által megadott fenti táblázat adataiból látszik, hogy a lakónépesség száma mindegyik szegregátumban<br />

csökkent az előző adathoz képest, kivétel ez alól a legkedvezőbb helyzetben lévő Csalogány utcai szegregátum területe. A<br />

létszámnövekedéshez képest az életkörülmények nem<br />

romlottak azon<br />

a területen.<br />

Az alábbi táblázatok a erületek lakásállományára vonatkozó adatokat tartalmazzák, ez alapján felmérhetőek a bérlakás-<br />

állomány és a magántulajdonú lakásállomány jellemzői. A táblázat adatai 2009 év végi adatokat tartalmaznak.<br />

Terület lakás<br />

állománya<br />

Lakás-<br />

(db)<br />

állomány<br />

Magán-<br />

lakások %-<br />

tulajdonú<br />

ban<br />

Magántulajdonú komfort<br />

nélküli vagy alacsony<br />

komfort fokozatú lakások<br />

db<br />

%<br />

Bérlakás<br />

állomány<br />

db %<br />

Komfort nélküli, vagy<br />

alacsony komfort<br />

fokozatú lakások<br />

szociális bérlakások<br />

db %<br />

összesen<br />

3524<br />

98<br />

n.a.<br />

n.a.<br />

61 2<br />

21<br />

34<br />

Edelény Városrész<br />

2306<br />

99<br />

n.a.<br />

n.a.<br />

28 1<br />

8<br />

29<br />

1.Szegregátum/<br />

utca<br />

2. Szegregátum/<br />

utca<br />

Finke Városrész<br />

94<br />

40<br />

412<br />

98<br />

95<br />

99<br />

40<br />

19<br />

n.a.<br />

43<br />

47<br />

n.a.<br />

2 2<br />

2 5<br />

3 1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

50<br />

50<br />

33<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

117<br />

3. Szegregátum/<br />

utca<br />

Borsod Városrész<br />

25<br />

800<br />

100<br />

96<br />

6<br />

n.a.<br />

24<br />

n.a.<br />

0 0<br />

30 4<br />

0<br />

12<br />

0<br />

40<br />

4. Szegregátum/<br />

utca<br />

5. Szegregátum/<br />

utca<br />

36<br />

33<br />

67<br />

97<br />

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2009. év<br />

végi adatok<br />

22<br />

18<br />

61<br />

55<br />

12 33<br />

1 3<br />

9<br />

1<br />

75<br />

100<br />

A fenti táblázat adataiból kiderül, hogy<br />

az 1-es, 2-es és 3-as számú szegregátum<br />

területén szinte a teljes lakásállomány<br />

magántulajdonban van, mindhárom területen 95% feletti az arány. Az 1-es és a 2-es szegregátumban a magántulajdonú<br />

lakások közel fele komfort nélküli, vagy alacsony komfortfokozatú lakás. Mindkét területen 2-2 bérlakás található,<br />

melyekből<br />

1-1 lakás komfort nélküli vagy alacsony komfortfokozatú. A 3-as számmal jelölt szegregátumban a lakásállomány teljes<br />

egészében<br />

magántulajdonban van, és a lakások komfort jellemzője is kedvezőbb arányt mutat, itt a lakások ¼-e komfort<br />

nélküli, vagy alacsony komfortfokozatú. A 4-es és 5-ös szegregátum területén változó a kép. a 4-es szegregátumban a<br />

lakások 67%-a van magántulajdonban,<br />

és ezek több mint 60%-a alacsony komfort fokozatú is. Az itt található 12 bérlakásból<br />

9 lakás, igen magas arány komfort nélküli, vagy alacsony komfort fokozatú. Az 5-ös, legkedvezőbb helyzetben lévő<br />

szegregált<br />

lakóterületen 33 lakás 97% %-a magántulajdonban van, mindösszesenn 1 db bérlakás található a területen,<br />

ugyanakkor az komfort nélküli, vagy alacsony komfort fokozatú. A magántulajdonban lévő lakások fele e területen<br />

is komfort<br />

nélküli, vagy alacsony komfort fokozatú.<br />

Edelényben összesen 61 db bérlakás található, ezek<br />

egyharmada (21 db) komfort nélküli, tehát az önkormányzatnak e<br />

lakások területén a bérlőkkel együtt mindenképpen kezdeményeznie<br />

kell a lakások korszerűsítését. A szegregált területeken<br />

lévő, komfort nélküli, illetve alacsony<br />

komfortfokozatú lakások esetében az önkormányzatnak ki kell dolgoznia egy<br />

támogatási rendszert, melynek keretében, ösztönözve a tulajdonosokat meg kell kezdeni e jelentős lakásállomány<br />

korszerűsítését. Ez összesen 105 db magántulajdonú lakást érint.<br />

Az alábbi táblázat kizárólag Önkormányzati tulajdonú<br />

lakásokra vonatkozó adatokat tartalmaz, magántulajdonú<br />

lakásokra<br />

nincs adat!<br />

Területi elhelyezkedés<br />

Utca/ út, tér, stb.<br />

Komfortfokozat szerinti darabszám (db)<br />

Összkomf Komforto Félkomf Kom.<br />

Szükséglaká<br />

Lakhatatla<br />

Bontot<br />

.<br />

s<br />

.<br />

nélk.<br />

s<br />

n<br />

t<br />

Össz<br />

.<br />

db<br />

Edelény Város<br />

összesen<br />

Edelény Városrész<br />

17<br />

14<br />

15<br />

9<br />

10 9<br />

16<br />

8<br />

2<br />

1<br />

1<br />

0<br />

0<br />

0<br />

61<br />

41<br />

1. Szegregátum/ utca<br />

2. Szegregátum/ utca<br />

Finke Városrész<br />

3. Szegregátum/ utca<br />

Borsod Városrész<br />

4. Szegregátum/ utca<br />

5. Szegregátum/ utca<br />

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2009. év<br />

végi adatok<br />

9<br />

2<br />

0<br />

0<br />

3<br />

0<br />

3<br />

3 8 5<br />

2<br />

2 0 2<br />

2 0 2<br />

4<br />

3<br />

1 3<br />

1 6<br />

1 4<br />

1 0 2<br />

1<br />

0<br />

0<br />

0<br />

1<br />

1<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

1<br />

1<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

26<br />

8<br />

4<br />

4<br />

16<br />

10<br />

6<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

118<br />

A fenti adatokból leolvasható, hogy az önkormányzati tulajdonú 61 db lakásból mindösszesen 2 db lakást tartanak<br />

szükséglakásként nyilván, valamint egy lakást minősített az Önkormányzat lakhatatlannak. A lakások fele, 32<br />

db lakás<br />

összkomfortos, vagy komfortos. A 10<br />

db félkomfortos, valamint 16 db komfort nélküli lakás esetében azonban az<br />

Önkormányzatnak forrásokat szükséges elkülöníteni,<br />

illetve pályázati forrásból szükséges e lakások korszerűsítése. A<br />

táblázat adataiból is leolvasható, hogy a komfortos, illetve összkomfortos önkormányzati tulajdonú lakások egy része nem a<br />

szegregált<br />

lakóterületeken helyezkedik el, ugyanakkor<br />

a félkomfortos, vagy komfort nélküli lakásokk önkormányzati tulajdonú<br />

lakások mindegyike szegregált területen található. Szükséges tehát az önkormányzat részéről kötelezettséget vállalni a<br />

szegregált<br />

területeken található önkormányzati tulajdonú lakások korszerűsítésére.<br />

A település infrastruktúrája<br />

Azon utcák, ahol részben<br />

vagy A halmozottan<br />

hátrányos<br />

egészben<br />

nem találhatóak<br />

helyzetű gyerekek aránya az el<br />

nem látott településrészen,<br />

utcában<br />

Vezetékes víz<br />

Áram<br />

Közvilágítás<br />

Szennyvíz-csatorna<br />

-<br />

-<br />

-<br />

Borsvezér, Béke, Barátság<br />

Bem J., Gábor Á., Klapka Gy.<br />

Verespart, Rózsavölgy<br />

Pást<br />

Gáz<br />

Klapka Gy., Bem J., Gábor Á.<br />

Egres, Cseres, Verespart,<br />

Rózsavölgyi, Bihari<br />

Móra<br />

Pormentes út<br />

Gyöngyvirág, Mátyás k., Katona<br />

Vörösmarty<br />

Rózsavölgyi<br />

Járda<br />

Borsvezér, Déryné, Csalogány<br />

Mező, Dózsa Gy., Alkotmány<br />

Mester, Tóth Á., Rozsnyói,<br />

Móra, Mátyás k., Fenyősor, Katona<br />

J.,<br />

Klapka Gy.<br />

Verespart, Bihari, Rózsavölgyi<br />

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2009. év<br />

végi adatok<br />

A településrész(ek) nevei, ahol az<br />

utcák találhatóak<br />

Borsod<br />

Finke<br />

Egres<br />

Belváros<br />

Finke<br />

Egres<br />

Belváros<br />

Belváros<br />

Finke<br />

Egres<br />

Borsod<br />

Belváros<br />

Finke<br />

Egres<br />

A fenti táblázat adataiból látható, hogy<br />

a leginkább ellátatlan utcák, infrastrukturálisan elmaradott utcák egyben a kijelölt<br />

szegregátumok területén<br />

találhatóak (ezeket vörössel kiszíneztük). A legrosszabb a helyzet a szennyvíz-csatorna<br />

tekintetében,<br />

valamint a gázellátás tekintetében. A városnak Anti-szegregációs<br />

programjában<br />

kiemelten<br />

fontos<br />

megjeleníteni, hogy e lakókörülményeket feltétlenül javítani kell, mindegyik szegregátumként kijelölt terület esetében. A<br />

táblázat első három sorában kihúzottként megjelenő adatok nem fedik a valóságot, a helyzetelemzésben pontosan, valamint<br />

az alábbiakban is meghatározásra kerülnek, hogy mely problémás erületeken milyen infrastrukturális hiányosságok vannak<br />

a helyszíni bejárás során tapasztaltak alapján.<br />

SÚLYOZÁS<br />

A szegregátumok esetében megtörtént a területek súlyozása, a megadott mutatók alapján a kijelölt szegregátumok<br />

rendszerezése megtörtént. Az egyes szegregátumok területére kapottt adatokat osztályozva az alábbi táblázatból leolvasható<br />

egy sorrend, mely alapvetően az egyes mutatók értékeléséből adódik, Fontosnak tartottuk azonban, hogy az érintett<br />

lakosságszámot is megjelenítsük e táblázatban, hiszen a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező 5000 fő feletti<br />

szegregátum helyezései alapján nem<br />

a legrosszabb kategóriába esik, mégis<br />

az érintett lakosok számát tekintve<br />

véleményünk szerint e terület mindenképpen beavatkozást igényel.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

119<br />

Mutató<br />

Szegregátum 1.<br />

megnevezése<br />

(Verespart út -<br />

névtelen u. - Egres<br />

út - névtelen u. -<br />

Szentpéteri út -<br />

Cseres út -<br />

településhatár)<br />

Lakónépesség<br />

668<br />

száma (fő)<br />

–<br />

2001-es KSH<br />

adatok<br />

Lakónépesség<br />

566<br />

száma (jelenlegi<br />

népességnyilvántartási<br />

adatok alapján)<br />

(fő)<br />

Iskolai végzettség<br />

3.<br />

szerinti sorrend<br />

Foglakoztatási<br />

3.<br />

helyzet szerinti<br />

sorrend<br />

Lakhatási<br />

3.<br />

körülményeket<br />

jellemző mutatók<br />

szerinti sorrend<br />

Összesített 3.<br />

sorrend<br />

Szegregátum 2.<br />

(Lévay J. út -<br />

Fűzfa út -<br />

településhatár -<br />

névtelen u.)<br />

213<br />

385<br />

4.<br />

4.<br />

5.<br />

4.<br />

Szegregátum 3.<br />

(Klapka Gy. út -<br />

Gábor Á. Út -<br />

településhatár -<br />

Bem<br />

J. út)<br />

137<br />

259<br />

2.<br />

2.<br />

2.<br />

2.<br />

Szegregátum<br />

4.<br />

Béke u. -<br />

Ifjúság út -<br />

Kossuth L.út<br />

-<br />

Bódva folyó)<br />

209<br />

382<br />

1.<br />

1.<br />

1.<br />

1.<br />

Szegregátum 5.<br />

(településhatár -<br />

Váralja út -<br />

Borsodi út -<br />

Déryné út -<br />

Csalogány út)<br />

51<br />

137<br />

5.<br />

5.<br />

4.<br />

5.<br />

A fenti táblázat alapján<br />

megállapítható, hogy az elmúlt 9 évben szinte minden kijelölt szegregátumban<br />

jelentősen<br />

megváltozott a lakónépesség száma, 5-ből 4 területen jelentősen megnövekedett<br />

t. Ugyanakkor a 2001-es népszámlálási<br />

adatokból előállított egyéb mutatókat még a 2001-es adatok alapján súlyoztuk. Ez alapján a 3-as, a 2-es, valamint<br />

az érintett<br />

lakosságszám alapján az 1-es számmal jelölt szegregátumok területén szükséges azonnali beavatkozásokat tervezni.<br />

Mindegyik<br />

területen a lakosságszám<br />

növekedése alapján a városnak meg kell akadályoznia a terület és az ott élők<br />

számának<br />

további növekedését, valamint meg kell kezdeni a lakosságszámot csökkentő intézkedéseket, haladéktalanul. A<br />

táblázat adataiból is az 5-ös számmal jelölt szegregátum került ki, mint a legkedvezőbb helyzetben<br />

lévő terület, ugyanakkor<br />

itt 2,5-szeresére nőtt az érintett lakosok száma.<br />

A SZEGREGÁTUMOKBAN FENNÁLLÓ<br />

PROBLÉMÁK<br />

1. Lakókörülményeket érintő problémák:<br />

Infrastrukturáliss hiányosságok:<br />

vízvezeték- hálózatra való rákapcsolódás nem teljes<br />

elektromos hálózatraa való rákapcsolódás nem teljes<br />

gázvezeték – hálózat nincs kiépítve, illetve ahol kiépített, ott a rácsatlakozott lakások száma alacsony<br />

szennyvíz-csatorna<br />

hálózat nincs kiépítve, illetve ahol kiépített, ott a rácsatlakozott lakások száma<br />

alacsony<br />

a közművek kiépítését követően a lakóknak anyagi nehézséget<br />

okoz a közművekhez való csatlakozás,<br />

és a havi számlák rendezése<br />

Rózsavölgyi úton nincs kiépítve a szilárd burkolatú<br />

műút<br />

Verespart, Bihari, Rózsavölgyi, Klapka Gy., Móra F., Déryné, Csalogány úton nincs járda<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

120<br />

Egészségre káros problémák a lakóépületekben, azok környékén:<br />

penészedés<br />

vizesedés<br />

rágcsálók jelenléte<br />

illegális szemétlerakó a Cseres úton<br />

Lakóépületek komfortbeli hiányossága:<br />

a lakások nagy része nem rendelkezik fürdőszobával, WC-vel<br />

a szegregátumokban jelentős az egy helyiségből álló lakások száma<br />

leromlott, elavult lakóépületek, putrik<br />

2. Oktatást érintő problémák:<br />

Óvodai ellátás:<br />

korai fejlesztés hiánya<br />

szegregáció csoportok között<br />

óvodába be nem íratott gyermekekk száma magas<br />

óvodai férőhelyek száma kevés<br />

HHH-s tanulói létszám aránytalanságai<br />

évfolyamismétlések<br />

kockázata<br />

250 óránál többet hiányzók magas száma<br />

kompetencia mérés eredményei országos átlag alattiak a Borsodi<br />

Általános Iskolában:<br />

szegregáció iskolán belül és iskolák között<br />

SNI koncentráció a Borsodi iskolában<br />

országos átlag alatti a Borsodi Általános Iskolából érettségit adó intézménybe továbbtanulók aránya,<br />

illetvee a többi eredményességi mutató területén is<br />

iskolák épületének állagbeli problémái (főként borsodi) helyhiánya, oktatási segédeszközök korszerűtlen<br />

állapota<br />

aktív korúak alacsony iskolai végzettsége<br />

az itt élők iskolai végzettsége nincs<br />

összhangban a gazdasági igényekkel<br />

3. Munkanélküliség problémája:<br />

tartós<br />

munkanélküliek aránya<br />

rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőkk aránya<br />

nincs megfelelő információ az alacsony iskolázottságúakat<br />

foglalkoztatni képes vállalkozásokról (számuk, munkaerő keresletük…stb.)<br />

4. Szegregátum növekedésének lehetősége:<br />

a beépítettség mértéke nem teljes a legtöbb szegregátumban<br />

TERÜLETI LEHATÁROLÁS<br />

A város a korábban elkészített dokumentumok alapján, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott Anti-<br />

helyzetét, és a mentori segítségnyújtást<br />

igénybe vette.<br />

szegregációs tervre vonatkozó előírásoknak megfelelően a stratégia elkészítésee során vizsgálta a város szegregációs<br />

A KSH 2001-es népszámlálási adataira, valamint 2008-ban készült kérdőíves felmérésre támaszkodó adatgyűjtés alapján<br />

szegregátumként azon egybefüggő, körülhatárolható erületek kerültek meghatározásra, ahol legalább 50 fő lakónépességet<br />

alapul véve az aktív korúakon belül az alacsony státuszú lakosok aránya legalább 50<br />

%.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

121<br />

Ez alapján<br />

Edelényben az alábbi szegregált területek körvonalazódnak:<br />

Szegregátumok<br />

1. Egres u. - Verespart u. - Bihari u. - Rózsavölgyi u. - Cseres u.<br />

2. Lévay József u. - Móra F. u. - Fűzfa u.<br />

3. Klapka Gy. u. - Gábor Áron u. - Bem J. u.<br />

4. Barátság u. - Béke<br />

u. - Ifjúság u.<br />

5. Váralja u. - Dérynéé u. - Borsodi u. - Csalogány u.<br />

Településrész/akcióterület<br />

Edelény városrész<br />

Edelény városrész<br />

Finke városrész<br />

Borsod városrész<br />

Borsod városrész<br />

A településen található szegregátumokat az alábbi térkép mutatja:<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

122<br />

IV.2. A lehatárolt területek helyzetelemzése<br />

1. SZEGREGÁTUM - EGRES U. - VERESPART U. - BIHARI U. - RÓZSAVÖLGYI U. - CSERES U. BEMUTATÁSA:<br />

Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányaa az aktív korúakon (15-59<br />

évesek)<br />

belül<br />

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon<br />

(15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők aránya az aktív korúakon belül<br />

Segélyezettek aránya a lakónépességen belül<br />

668 fő<br />

33,7<br />

60,5<br />

5,8<br />

82,2<br />

87,4<br />

76,2<br />

*<br />

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) – (Forrás: 2001-es népszámlálás adatai)<br />

A demográfiai mutatókat nézve láthatjuk, hogy a lakosság jelentős részét az aktív korú népesség adja. 60 éves, vagy a fölötti<br />

életkorúakk aránya: 5,8% . Az itt élők egyharmada kiskorú gyermek, aki a 15 életévét még nem öltötte be. A lakók 80%-a<br />

roma származású, ebből adódóan ez egy etnikailag szegregált terület.<br />

Iskolai végzettség tekintetében az aktív korú népesség 82,2 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik,<br />

felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében 0,7%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves<br />

népességen belül 12,2% . Az itt élők jelentős része szociális segélyekből, családi pótlékból, rokkant<br />

nyugdíjból, közmunkából<br />

származó jövedelemből, alkalmi munkákból tartja fenn magát.<br />

Meglehetősen rossz anyagi körülmények között, kiszolgáltatott helyzetben élnek, foglalkoztathatóságuk nehézkes. A<br />

jövedelemhiány több problémát is okozhat, mint például a depresszió, önpusztító magatartásformák, bűnözés. Ami azonban<br />

talán a legsúlyosabb, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges anyagi feltételek a legtöbb családban nem<br />

állnak rendelkezésre. A telepszerű lakókörnyezet és a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradást és szocializációs<br />

problémákat okozhat az óvodában, iskolában.<br />

Lakáskörülmények<br />

A beépítés<br />

jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak ezen a területen, sajnálatos módon leromlott állapotúak, putri<br />

jellegű épületek, néhol bódék, volt szolgálati lakások találhatóak. A beépítettség mértéke nem teljes, ebből adódóan a jövőre<br />

nézve a település egyik fontos feladata, hogy a szegregátum területi növekedését megállítsa. A házak tulajdonviszonya<br />

rendezett, nincs árverezés alatt álló ingatlan, sem önkényes lakásfoglaló. 2 db önkormányzati bérlakás található<br />

itt, a többi<br />

magántulajdonú épület.<br />

Közművekhez való csatlakozás tekintetében nagy hiányosságok tapasztalhatóak. Elenyésző azon<br />

lakások száma, amelybe<br />

semmilyen<br />

közmű nincs bevezetve, de a lakások közel fele nem rendelkezik vezetékes vízzel. A vizet az utcákban található<br />

egy-egy közkút segítségével, néhol házi vízművel, fúrott kútból nyerik. Az itt élő családok egyike sem rendelkezikk vezetékes<br />

gázzal, mivel ennek kiépítése a területen még nem történt meg. A lakások fűtését egyedi, fa-széntüzeléssel oldják meg. Az<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

123<br />

áramellátás néhány lakás kivételével mindenhol megoldott. Komfortfokozatuka<br />

tekintve tehát többségében komfort<br />

nélküliek, nem rendelkeznek fürdőszobával, azok kialakítása plusz költségeket ró a lakókra.<br />

A lakások felében előfordul valamilyen egészségre káros probléma (penészedés, vizesedés, stb.),<br />

30 %-uknál halmozottan,<br />

legalább 3-4 probléma jelentkezik. A lakások 16 %-ában tapasztalták a lakók rágcsáló jelenlététt a lakásban. Ráadásul a<br />

lakóépületektől nem messze, a Cseress utcában illegális szemétlerakó is található. Ez utóbbi két dolog nem pusztán az itt<br />

élőket érintő kérdés, hanem közegészségügyi problémákat is felvethet.<br />

Infrastrukturális helyzet<br />

A közművekkel való ellátottság tekintetében jelentős hiányosságok tapasztalhatóak<br />

a területen. A közvilágítás, elektromos<br />

áramellátás, vízhálózat valamennyi területen kiépített, azonban a gáz és a szennyvíz-csatorna<br />

hálózat kiépítése itt nem<br />

történt meg. A közművek teljes körű kiépítése az önkormányzat hosszú távú célja. Sajnos a kiépítés mellettt problémát<br />

jelentene a rácsatlakozás, valamint a endszeres havi számlák fizetése is az itt élők<br />

számára. Ebből adódóan a település és<br />

az itt élők<br />

elsődleges célkitűzése mindenképpen az kell legyen, hogy a jövedelmi<br />

helyzetükön valamilyen módon javítani<br />

tudjanak.<br />

A szegregátumon belül a Rózsavölgyi út az, ahol a szilárd burkolattal ellátott műút<br />

még nincs kiépítve, illetve a Verespart,<br />

Bihari, Rózsavölgyi utakon nem található járda. Ezek kiépítésének különösen esős, havas időszakban van nagy jelentősége,<br />

mivel megkönnyítené az itt élők közlekedését. A gyermekek iskolába, óvodába járda<br />

hiányában sárosan tudnak csak menni.<br />

A szegregátumnak vannak olyan részei, ahová kocsival se lehet ilyenkor bemenni, bejutni. Találhatóak itt bódészerű, putri-<br />

a<br />

szerű épületek, építmények, életvitelre teljesen alkalmatlan „családi ház” = cs lakás, stb.<br />

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek<br />

A közszolgáltatásokhoz<br />

való hozzáférés a település egészére nézve biztosított. Közigazgatási ügyek intézésére<br />

városközpontban van lehetőség, amely<br />

gyalogos, kerékpáros formában, a Miskolc, Sajószentpéter felől érkező helyközi<br />

buszjárat igénybevételével, illetve személygépkocsival lehetséges. Korábban a területen működőő Egresi Általános Iskolát,<br />

melyet az önkormányzat<br />

működtetett, megszüntették. Jelenleg alapítványi iskola, óvoda, és a Mátyás Napközi Otthonos<br />

Óvoda és Bölcsőde kihelyezett tagintézménye biztosítja ezen a területen az alapfokú<br />

nevelést, oktatást.<br />

2. SZEGREGÁTUM - LÉVAY JÓZSEF U. - MÓRA F. U. - FŰZFA U. BEMUTATÁSA:<br />

Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül a 0-14 évesek arányaa<br />

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül a 60-x évesek arányaa<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Rendszeress munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és endszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőkk aránya az<br />

aktív korúakon belül<br />

Segélyezettek aránya a lakónépességen belül<br />

213 fő<br />

31,0<br />

54,5<br />

14,6<br />

69,8<br />

81,0<br />

62,9<br />

*<br />

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) – (Forrás: 2001-es népszámlálás adatai)<br />

Az itt élők<br />

közel egyharmada kiskorú gyermek, aki a 15 életévét még nem töltötte be. A 60 éves és a fölötti életkorba<br />

tartozók aránya: 14,6 %.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

124<br />

Az aktív korú népességen belül az aluliskolázottak, valamint a rendszeres munkajövedelemmel<br />

nem rendelkezők arányát<br />

tekintve a terület a többi szegregátumhoz képest kedvezőbb helyzetben van, bár<br />

itt is jóval meghaladja a szegregációs<br />

mutató értéke az 50 %-ot. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb lakosság körében 0,9 %. A<br />

foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves lakosságon belül 16,8 %.<br />

A roma lakosok aránya a területen megközelítőleg 15 %, ebből adódóan nem beszélhetünk itt etnikailag szegregált területről.<br />

Lakáskörülmények<br />

Jellemzően kertes, családi házak találhatóak itt, leromlott állapotúak, putri jellegű épületek. A beépítettség mértéke<br />

teljes/nem<br />

teljes. A házak többsége magán tulajdonban van, és 2 db önkormányzati bérlakás található itt.<br />

Komfortfokozatukra vonatkozóan elmondható, hogy a lakások nagy része komfort nélküli. Az elektromos áram szinte minden<br />

lakásba be van kötve, azonban a víz, gáz, szennyvízbekötés nagyon sok házból<br />

hiányzik. Az alacsony komfortfokozatú<br />

lakások aránya a 2001-es népszámlálás adatai szerint 47,1 %. A lakások mérete kicsi, átlagosan<br />

4,5 helyiségből állnak. A<br />

lakások egynegyede rendelkezik fürdőszobával. Egészségre káros<br />

probléma a lakásokon belül nem nagyonn jellemző.<br />

Néhány házban penészedésre, vizesedésre, lakóépület süllyedéséree panaszkodtak a lakók, de ez a lakásoknak csak kis<br />

százalékában fordul elő.<br />

Infrastrukturális helyzet<br />

A közművek közül a víz, szennyvíz, elektromos áram-ellátáshoz<br />

való hozzáférés biztosított, azonban a közművekhez<br />

csatlakozott lakók aránya kicsi. A Móra F. u-ban a gázvezeték, illetve a járda<br />

nincs kiépítve, ennek kialakítása az<br />

önkormányzat hosszú távú terve. Az infrastruktúrához való hozzáférést önmagában a közműkiépítés nem tudja javítani,<br />

mivel az itt élőknek sok<br />

esetben nincs anyagi lehetősége a csatlakozás költségeit, illetve a csatlakozással járó havi<br />

költségeket kifizetni. Azon túl, hogy az itt élők jövedelmi helyzetének javítására kell törekedni, az önkormányzatnak<br />

valamennyi szegregátum<br />

esetében fel kellene mérni, hogy hány olyan<br />

család van, aki képes lenne a közüzemi számlák havi<br />

rendezésére, viszont a rácsatlakozás költségét nem tudják vállalni. Ezen családok esetében az önkormányzatnak<br />

támogatás<br />

nyújtásával, a rácsatlakozás költségeinek átvállalásáva<br />

kellene segíteni.<br />

A szegregátumon belül nincs olyan út, ahol a szilárd burkolatú műút ne lenne megépítve.<br />

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek<br />

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés<br />

a település egészére nézve biztosított. A szegregátum a belvároshoz közel esik, így<br />

a közigazgatási ügyek intézéséhez nem<br />

kell túl nagy<br />

távolságot megtenniük az ittt élőknek. Az óvodai nevelést a Mátyás<br />

király útján található óvoda biztosítja. A városrészben működik a Szabó Lőrincz Általános Iskola és<br />

Alapfokú<br />

Művészetoktatási intézmény, ettől függetlenül az itt élőő iskoláskorú gyerekek nagy része a Borsodi Általános Iskolába járnak<br />

iskolabusz<br />

segítségével,<br />

illetve az alapítványi iskolába. Ez az eljárásmód azonnali beavatkozást igényel, hiszen<br />

nyilvánvaló szegregáció<br />

történik!<br />

A közösségi tér kialakulását lesz hivatott elősegíteni a területen a Bányász Klub, melynek felújítására a közeljövőben<br />

kerülhet sor sikeres pályázat esetén, norvég alapos forrásból. A projekt címe: „Az Edelényi Kistérség Ifjúságáért” integrált<br />

helyi ifjúsági információs<br />

és tanácsakó központ létesítése, hálózatba való bekapcsolása. A beruházás célja, hogy a<br />

hátrányos helyzetű, többségében roma fiatalok társadalmi integrációját előmozdítása, a fiatalok iskolázottsági mutatóit<br />

javítása, a munkanélküliek számát csökkentése, a közbiztonságot javítása egy új ifjúságsegítő intézmény létrehozásával.<br />

A projekt teljes költsége 271.112.500,- Ft, amelyből az<br />

önkormányzat<br />

önerőként 40. 666.875,- Ft-ott biztosít. Sikeres pályázat<br />

esetén a beruházás tervezett kezdési ideje 2009. január, és két év alatt valósulna meg. Sajnos, amennyiben a pályázat nem<br />

nyer, úgy az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége ennek önerőből történő kialakítására, ez esetben újabb pályázat<br />

benyújtásával próbálkoznak.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

125<br />

3. SZEGREGÁTUM - KLAPKA GY. U. - GÁBOR ÁRON U. - BEM J.<br />

U. BEMUTATÁSA:<br />

Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül a 0-14 évesek arányaa<br />

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül a 60-x évesek arányaa<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Rendszeress munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és endszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőkk aránya az<br />

aktív korúakon belül<br />

Segélyezettek aránya a lakónépességen belül<br />

137 fő<br />

34,3<br />

59,1<br />

6,6<br />

87,7<br />

91,4<br />

82,7<br />

*<br />

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) – (Forrás: 2001-es népszámlálás adatai)<br />

A lakónépesség kormegoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy hasonló a helyzet a település többi szegregátumához, a<br />

legnagyobb arányt az aktív korúak képviselik, a 0-14 évesek a lakónépesség több, mint egyharmadát teszik ki.<br />

A településen található<br />

összes szegregátum közül a szegregációs mutató értéke itt a második legnagyobb. Az<br />

aluliskolázottság és a endszeres munkajövedelem hiánya jelentősen sújtja a területen élőket. Felsőfokú végzettséggel<br />

rendelkezőő nem lakik a szegregátumban. Az itt élő foglalkoztatottak közül mindenki alacsony presztizsű foglalkoztatási<br />

csoportba tartozik. A tartós munkanélküliek aránya a 2001-es népszámlálások idején ebben a szegregátumban volt a<br />

legmagasabb, 33,3 %. A roma lakosok aránya 90%.<br />

Lakáskörülmények<br />

A területen<br />

családi házas<br />

lakókörnyezet található, az épületek java része leromlott állapotú, némelyik putri jellegű épület. A<br />

házak tulajdonviszonyát<br />

tekintve magántulajdonban vannak. Önkormányzati bérlakás nincs ezen<br />

a területen. A 2008-ban<br />

készült kérdőíves felmérés azt mutatja, hogy a lakáskörülmények tekintetében valamelyest javulás figyelhető meg<br />

a 2001-es<br />

viszonyokhoz képest. A 2001-es népszámlálások idején itt volt a második legnagyobb azon lakások aránya, amelyek<br />

alacsony komfortfokozatúak. Ehhez képest az itt található házak víz, illetve áramellátását összevetve a többi szegregátum<br />

jelenlegi helyzetével itt valamivel kedvezőbb a helyzet. Az áramellátás minden házban biztosított, a vezetékes<br />

víz pedig<br />

kicsivel több mint a lakások felében be<br />

van kötve. Gáz és szennyvíz bekötés egyik házban sincs, mivel a hálózat ezen a<br />

területen nincs kiépítve.<br />

Infrastrukturális helyzet<br />

A közművekhez való hozzáférés a területen részben<br />

biztosított. A közvilágítás, elektromos áramellátás, és a vízvezeték<br />

hálózat kiépített. Az itt élők kicsit több mint fele csatlakozott a kiépített víz-hálózathoz. A gáz, szennyvíz-hálózat azonban<br />

nincs a erületen kialakítva, ennek teljes körű kiépítése a település hosszú távú terve. Szilárd burkolatú műút valamennyi<br />

utcában ki<br />

van alakítva, a Klapka Gy. utcában a járda hiányzik.<br />

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek<br />

A közszolgáltatásokhoz<br />

való hozzáférés a település egészére nézve biztosított. A városrészben<br />

a postahivatal, illetve a<br />

Szociális Otthon által nyújtott szolgáltatások azok, amelyek helyben elérhetőek. Közigazgatási ügyek intézésére a<br />

városközpontban van lehetőség. Ennek elérése gyalogos, kerékpáros formában, helyközi buszjárat igénybevételével,<br />

valamint személygépkocsival lehetséges.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

126<br />

Közoktatási közszolgáltatás a városrészben nincs, mivel pár évvel ezelőtt az itt működő iskolát megszüntették. Az itt lakó<br />

óvodás korú gyermekek a Nefelejcs Napközi Otthonos Óvodába járnak. Az alapfokú oktatás a Borsodi Általános Iskola,<br />

valamint a Szabó Lőrincz<br />

Általános Iskola által biztosított az itt élő iskoláskorú gyermekek számára.<br />

4. BARÁTSÁG U., BÉKE<br />

U., IFJÚSÁG U. BEMUTATÁSA:<br />

Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül a 0-14 évesek arányaa<br />

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül a 60-x évesek arányaa<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Rendszeress munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és endszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőkk aránya az<br />

aktív korúakon belül<br />

Segélyezettek aránya a lakónépességen belül<br />

209 fő<br />

37,8<br />

56,9<br />

5,3<br />

100,0<br />

98,3<br />

98,3<br />

*<br />

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) – (Forrás: 2001-es népszámlálás adatai)<br />

A lakónépesség korösszetételét vizsgálva látható, hogy a 0-14 éves korosztály jelentős arányt képvisel. A többi<br />

szegregátumhoz képest itt a legmagasabb a kiskorú gyermekek aránya. A 60 éves és a fölöttiek száma pedig itt a<br />

legalacsonyabb. Ennek a demográfiai összetételnek sajnos az egyik legfőbb oka<br />

az, hogy a családok biztos jövedelem<br />

hiányábann a gyermekek után járó juttatásokból igyekeznek fenntartani magukat, ebből adódóan a gyermekvállalások száma<br />

magasabb. Átlagosan 3 gyermeket nevelnek az itt élő családok, de előfordul olyan is, ahol 7-10 kiskorú gyermek lakik együtt<br />

a felnőttekkel.<br />

Iskolai végzettség tekintetében valamelyes javult a helyzet a 2001-es népszámláláshoz képest, hiszen akkor az<br />

aktív korú<br />

népességen belül mindenki csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírt. A 2008-as kérdőíves felmérés eredményei<br />

azonban azt mutatják, hogy a lakosság megközelítőleg 5 %-a azóta szakmunkás bizonyítványt szerzett. A rendszeres<br />

munkajövedelem tekintetében azonbann továbbra is nagyon rossz helyzetben vannak az itt élők. Állami és önkormányzati<br />

segélyekből, a gyermekek után járó támogatásokból tartják fenn magukat. Ilyen körülmények között nem ritkákk a deviáns<br />

magatartásformák (alkoholizmus, öngyilkosság…stb.),<br />

illetve a megélhetési bűnözés, főként a lopásos bűncselekmények. E<br />

helyzet javítása több szempontból is fontos, de a gyermekek egészséges fejlődése, sikeress iskolai előmenetele, és<br />

továbbtanulása szempontjából még inkább. Ha a helyzet nem változik, sajnos a szegénység újratermelődésével,<br />

a szegény<br />

és elszegényedő rétegek növekedésével, az iskolai lemaradások, és aluliskolázottság továbbgyűrűzésével kell számolni.<br />

Ennek megállítása, az itt élők életfeltételeinek javítása a település és a lakosság közös érdeke.<br />

Roma lakosok aránya 42%.<br />

Lakáskörülmények<br />

A szegregátumban 36 db ház található, ezek mindegyike kertes, családi ház, az<br />

épületek egy része azonban leromlott<br />

állapotú, némelyik putri jellegű épület. Önkormányzati tulajdonban van a házak 33 %-a, a többi magántulajdonú. A tulajdon<br />

viszonyuk rendezett, nincs árverés alatt álló ház, és nincs önkényes akásfoglaló.<br />

Az egy szobából álló lakások aránya a lakott lakásokon<br />

belül 60 %, a többi átlagosan 5,5 helyiségből áll. A lakások javarészt<br />

komfort nélküliek. Az áramellátáson túl elenyésző azon<br />

házak száma,<br />

ahová a vezetékes víz is be van kötve.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

127<br />

A szennyvíz-hálózat nincs kiépítve a gázszolgáltatáshoz pedig a kiépítettség ellenére nincsenek csatlakozva. A nem<br />

csatlakozás legfőbb oka az itt élők jövedelmi helyzete, hiszen nem lennének képesek a csatlakozás és az utána jövő havi<br />

számlák költségének kifizetésére.<br />

Infrastrukturális helyzet<br />

Az infrastruktúrához való<br />

hozzáférés a szennyvíz kivételével biztosított a területen. A közművek igénybevétele azonban<br />

nagyon minimális. Valószínűsíthetően a közeljövőben az itt élőknek nem lesz lehetősége ezen a helyzeten változtatni. Ebből<br />

adódóan az önkormányzatnak mindenképpen szerepet kellene vállalnia abban, hogy<br />

a közszolgáltatások ne csak elérhetőek<br />

legyenek a lakók számára, de ténylegesen igénybe is tudják azokat venni.<br />

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek<br />

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított a településen. Közigazgatási ügyek intézésére<br />

a városközpontban van<br />

lehetőség.<br />

A városrészben általános iskola biztosítja a közoktatási közszolgáltatást.<br />

Közlekedés lehetőségeit nézve a gyalogos, kerékpáros, és személyautóval való közlekedésen túl a Szendrő, Tornanádaska<br />

felől érkező helyközi buszjáratok igénybevételére van lehetőség.<br />

5. VÁRALJA U., DÉRYNÉ U., BORSODI U., CSALOGÁNY U. BEMUTATÁSA:<br />

Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belül a 0-14 évesek arányaa<br />

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya<br />

Lakónépességen belül a 60-x évesek arányaa<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Rendszeress munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és endszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőkk aránya az<br />

aktív korúakon belül<br />

Segélyezettek aránya a lakónépességen belül<br />

*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) – (Forrás: 2001-es népszámlálás adatai)<br />

51 Fő<br />

9,8<br />

68,6<br />

21,6<br />

68,6<br />

88,6<br />

62,9<br />

*<br />

A lakónépesség számát tekintve ez a legkisebb szegregátum. A népesség kormegoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy egy<br />

elöregedő területről van szó, ahol a 14<br />

év alatti korosztály képviseli a legkisebb arányt, viszont jelentős a 60 és a fölötti<br />

életkorral rendelkezők aránya. A 2001-es adatok alapján a szegregációs mutató értéke jóval 50 % felett van, mégis a Lévay<br />

József u.-Móra F. u.- Fűzfa u.-val azonos mértékben a többi szegregátumhoz képest kedvezőbb helyzetben van. A felsőfokú<br />

végzettségűek aránya az<br />

összes szegregátumot egybevetve itt a legkedvezőbb 5,6 %.<br />

A roma lakosok aránya 20%<br />

Lakáskörülmények<br />

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 25 %. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya pedig 55 %. A<br />

közművekhez való csatlakozás tekintetében a településen található szegregátumok<br />

khoz viszonyítva kedvezőbb a helyzet. A<br />

lakások tulajdonviszonya<br />

rendezett. Magán tulajdonbann vannak, önkormányzati bérlakás nem található itt.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

128<br />

Infrastrukturális helyzet<br />

A közművek kiépítettségee teljes ezen a területen, a víz, gáz, elektromos áram, illetve a szennyvíz hálózattal való<br />

ellátottság<br />

biztosított.<br />

A szegregátumban nincsen olyan út, amely szilárd burkolattal ne lenne ellátva, a járda azonban a Déryné és Csalogány úton<br />

hiányzik.<br />

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek<br />

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés<br />

és a közlekedés lehetőségei<br />

tekintetében ugyanaz mondható el, mint a Barátság u,<br />

Béke u., Ifjúság u. esetében, mivel a két<br />

szegregátum egy városrészen belül található.<br />

IV.3. Tervezett fejlesztésekek szegregációs hatásának<br />

felmérése<br />

A város az akcióterületek kijelölésekor vizsgálta a szegregációs vonatkozásoka<br />

is, azaz a beavatkozások hatását a<br />

szegregált, illetve veszélyeztetett területekre. A városfejlesztési<br />

stratégiában kijelölt akcióterületek, városi szintű és<br />

városrészi<br />

szinten megfogalmazott célok egyike sem tartalmaz olyan beavatkozásokat, melyek növelik a városon belül a<br />

szegregátumok erősödésének, vagy további szegregátumok kialakulásának veszélyét.<br />

Városi szintű tervezett, tematikus célok<br />

Esélyegyenlőségi<br />

szempontok<br />

T1. TURISZTIKAI VONZERŐK FEJLESZTÉSE<br />

T2. KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK<br />

FEJLESZTÉSE<br />

T3. ÉLETMINŐSÉG-JAVÍTÓ<br />

TÁRSADALMI<br />

PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA<br />

T4. KÖZSZOLGÁLTATÁSI<br />

INFRASTRUKTÚRA<br />

FEJLESZTÉSE – EGÉSZSÉGÜGYI<br />

RENDSZERR<br />

ÉS<br />

OKTATÁSFEJLESZTÉSS<br />

Edelény turisztikai célú fejlesztése során a helyi roma<br />

kultúra<br />

hagyományait és értékeit is fel kívánja<br />

használni turisztikai potenciáljának növelésére.<br />

A városvezetés<br />

a turisztikai jellegű beruházások<br />

esetén a szegregátumokban<br />

és a városban élő,<br />

alacsony státuszú, munkanélküli lakosokat<br />

kívánja<br />

előnyben részesíteni a beruházások kivitelezésénél, a<br />

kivitelező<br />

kiválasztásánál<br />

e szempontokat<br />

érvényesíteni kívánja.<br />

A város e céljának megvalósítása során, a városon<br />

belüli munkalehetőségek<br />

megteremtésére,<br />

a<br />

foglalkoztatottság növelésére törekszik.<br />

E társadalmi programok kiemelten fontosak<br />

a roma<br />

kultúra feltárásában, az identitás<br />

megteremtésében és<br />

így közvetett módon a szegregáció oldásában, a<br />

társadalmi feszültségek enyhítésében, az elfogadás<br />

terjedésében.<br />

Edelény<br />

oktatási és egészségügyi<br />

rendszerének<br />

általános fejlesztése kiemelten<br />

fontos, e stratégiai<br />

célban ugyanakkor<br />

benne foglaltatik az oktatáson belül<br />

feltártt szegregációss problémák csökkentése, oldása.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

129<br />

T5. TELEPÜLÉSI<br />

ÉS TÉRSÉGI<br />

INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE<br />

T6. „SOFT”<br />

ELEMEKRE<br />

ÉPÜLŐŐ<br />

MEGVALÓSÍTÁSA<br />

Stratégiai cél továbbá<br />

a szolgáltató rendszer<br />

színvonalának<br />

fejlesztése és a rászorulók<br />

hatékonyabb ellátása, a településen a rászorulók<br />

felmérése, a szolgáltatások eljuttatása.<br />

KÖZLEKEDÉSI A közlekedési<br />

fejlesztésekbe<br />

belefoglaltatik<br />

a<br />

szegregált<br />

lakókörnyezetekk<br />

infrastrukturális<br />

fejlesztése, a leszakadó, leromlott állapotú területek<br />

kiépítettségének, ellátottságának<br />

növelése.<br />

FEJLESZTÉSEK<br />

E fejlesztések kiemelten fontos hatással rendelkeznek,<br />

hiszen kisebb anyagi<br />

beruházással<br />

igen<br />

magas<br />

társadalmi elégedettség és fejődés, visszacsatolás<br />

érhetőő el. Az e stratégiai célban felsorolt alapvető<br />

elképzelések<br />

mind<br />

olyan soft-elemek, melyek<br />

segítenek<br />

oldani a szegregációt,<br />

segítenek<br />

a<br />

szegregált<br />

lakóterületeken<br />

élők számára<br />

bekapcsolódni a város életébe, valamint legfontosabb<br />

elemként segítenek a gyermekek esélyegyenlőségi<br />

nevelésében.<br />

Az IVS-ben meghatározott egyik akcióterület a borsodi<br />

alközpont kialakítása, amelynek része az 5. szegregátum területe. Ez<br />

a terület a többi kijelölt szegregátumhozz képest jó helyzetben van. Fejlesztés elsősorban járdakiépítést, útfelújítást, utcakép<br />

kialakítását, infrastrukturális fejlesztést jelent, valamint a fejlesztés célja a szegregátum területén<br />

a népeségnövekedés, a<br />

területi növekedés megakadályozása.<br />

A másik fejlesztési célpont az 1. szegregátumot érinti, célja szociális városrehabilitáció végrehajtása az adott területen,<br />

hiszen itt több mint 600 főő érintett. E létszámú telep, terület további szegregátumok létrehozása nélkül nem felszámolható. Itt<br />

már összetettebb fejlesztésekre van szükség. Az infrastrukturális fejlesztéseken túl (járda, út, közmű kiépítés stb.) a területen<br />

élők foglalkoztatási, szociális, oktatási és kulturális integrálódása a főő feladat. A fejlesztések során<br />

nagyon fontos<br />

az itt élők<br />

folyamatos<br />

bevonása, a közösségépítés és a helyi identitás erősítése. A projekt részleteit az Önkormányzat a Cigány<br />

Kisebbségi Önkormányzat közreműködésével kívánja lebonyolítani a társadalmi feszültségek elkerülése végett.<br />

Az Önkormányzat mind az IVS, mind az ASZT megvalósítása során figyelembee veszi az Egyenlő Bánásmódról és az<br />

Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.<br />

Ágazati<br />

fejlesztések<br />

során szegregátumnak<br />

minősülő<br />

lakóterületen<br />

intézménylétesítés nem történik, mely mélyítené a szegregációt.<br />

olyan<br />

intézményfejlesztés,<br />

illetvee<br />

szociális<br />

Az Önkormányzat nem tervezi kiköltöztetni a lakókat, és a tervezett beavatkozások során a város más területén nem<br />

jön létre<br />

szegregált terület. Az Önkormányzat<br />

ugyanakkor<br />

mindenekelőtt<br />

támogatja a mobilizációt<br />

a<br />

szegregátumként beazonosított területeken, azaz amennyiben részleges, vagy teljes telep-felszámolásmobilizációt,<br />

akkor az Önkormányzat e<br />

programra<br />

van lehetőség pályázni, illetve szociális bérlakásokk építésével elősegíteni a programokra pályázni kíván!<br />

Az integrált környezetbe kerülő családok<br />

szociális és közösségfejlesztő támogatására, a konfliktus kezelés megszervezésére<br />

törekszik az önkormányzat. A családok spontán visszarendeződését ezek mellett elsősorban a lakhatási költségek<br />

értelemszerűen megnövekedő terhei befolyásolják, ezt a megfelelő szociális ámogatások, foglalkoztatási programok,<br />

képzések mellérendelésével lehet megakadályozni, csillapítani.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

130<br />

A korábbi szociális város-rehabilitációs<br />

programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az integrált környezetbe kerülő családok<br />

túlnyomó többsége akar és megfelelő támogatottság mellett tud is élni a jobb életlehetőségeket nyújtó környezetbe kerülés<br />

esélyével.<br />

A mobilizációs program nem azonos a telepfelszámolással és a lakosságcserés<br />

programokkal, mivel az ott élők kisebb<br />

részét érinti a projekt során, és a mobilizáció megvalósítása a városon belül, integrált környezetbe történik csökkentve az<br />

alacsony státuszúak koncentrációját a területen, hozzájárulva így<br />

az ott élők életkörülményeinek a javulásához. Az<br />

önkormányzat saját részéről, pl. telek ingyenes nyújtásával, az önerő segítésével, megtakarítást ösztönző konstrukciók<br />

kialakításával segítheti a mobilizációt. Fontos, hogy a családok költözését és beilleszkedését szociális munka segítse.<br />

Lakhatási<br />

integrációt biztosító eszközök:<br />

a.) A szegregált területen<br />

lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság<br />

integrált környezetben<br />

való elhelyezése: Meglévő szociális bérlakások kiutalása révén, Önkormányzat által a lakáspiacon megvett és szociális<br />

bérlakásként működtetettt lakások kiutalása révén. Segítségnyújtás a tulajdoni lakáshoz jutásban (pl. fiatalok otthonteremtési<br />

támogatása, önerő helyi támogatása, magánfejlesztői forrás bevonása, önk. hitel, telek biztosítása)<br />

b.) A (részbeni vagy teljes) megtartásraa javasolt telepek esetében a szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet<br />

rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális<br />

ellátottság<br />

hiányainak<br />

pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére) minőségének<br />

emelése.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

131<br />

V.<br />

Stratégia<br />

V.1. A város jövőképe<br />

Edelény korábbi iparvárosi hagyományait ápolva egy<br />

új, szolgáltatás és kereskedelem orientált jövőképpel rendelkezik.<br />

Kiemelten építve a kastélyra és a Bódva-völgyében lakó, nemcsak edelényi, de térségben élő emberekre, egy új turizmus<br />

orientált fejlődési irányt határozott meg magának. A városi, közösségi, közszféra és<br />

a gazdasági fejlesztéseket egységesen<br />

kezelve Edelény a megújulás városának<br />

szerepét kívánja betölteni.<br />

Edelény Város Integráltt Városfejlesztési Stratégiája egyrészről épít a város már meglévő stratégiai dokumentumaira,<br />

fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira, másrészt a korábbi elképzelések integrálása érdekében egy összefogottabb,<br />

letisztultabb rendszer került kialakításra, mely egységes szerkezetben építi össze<br />

a korábban említett dokumentumokat,<br />

valamint területi szemlélettel gazdagítja a célrendszert.<br />

A felhasznált és stratégiai szempontból beépített jelentősebb dokumentumok a következők:<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008, készítette: Plan-Net.hu<br />

Edelény Város Önkormányzatának 18/2005. (v.1.) számú rendelete a belváros és tágabb környezeténekk<br />

szabályozási terve és helyi építési szabályzata készítette: Provincia Területfejlesztési És Építészeti Tervező Kft,<br />

2004<br />

Edelény Város Önkormányzat<br />

34/2003. (XII. 15.) számú rendelete: Helyi Építési Szabályzat<br />

Borturizmus fejlesztésének lehetőségei az edelényi kistérségben, készítette: Raiffeisen Consulting– Eurospa<br />

Konzorcium, 2005.<br />

Edelényi kistérség foglalkoztatási programja – helyzetfeltárás, készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda, 2006<br />

Edelény Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2007-2013, 38/2007. (III.22.) Ök. számú határozat<br />

Az IVS összhangban van a Településfejlesztési Koncepcióval, mind a város<br />

településhálózatban elfoglalt helye,<br />

mind a helyzetértékelés vonatkozásában, valamint a stratégiai célok megfogalmazásában<br />

is. AZ IVS és a város<br />

Építési Szabályzata összhangban van, a városrészekre kitűzött célok és<br />

az akcióterületek projektelemeinek<br />

megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi.<br />

A város meglévő fejlesztési irányaival összhangban, új<br />

alaprendszerre történő ráépítéssel, a város<br />

gazdasági és természeti,<br />

táji adottságaira, regionális, megyei és kistérségi szerepkörére támaszkodva, ezek egy összefüggőő viszonyrendszerben való<br />

újragondolása által rajzolódik ki Edelény<br />

közép- és hosszú távú jövőképe:<br />

Edelény<br />

önálló,<br />

meglévő értékeire és megújuló erejére<br />

támaszkodó kastélyváros<br />

A város e jövőképpel voltaképpen átstrukturálja a korábban elkészült IVS stratégiai elképzeléseit oly módon, hogy a már<br />

korábban megfogalmazott Átfogó cél fölé rendel egy olyan víziót, jövőképet, mely összefogó erőként működik a<br />

városfejlesztési projektekk végrehajtásához. A jövőképben megfogalmazott állítás egy olyan képet<br />

vetít a város elé, melyet<br />

15-20 év múlva a városlakók, a városvezetés látnak majd Edelényben élve, vagy a látogatók oda érkezve. A víziónak tehát<br />

összetartó<br />

ereje van.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

132<br />

A jövőképben megfogalmazott városfejlesztési cél kifejtése az IVS és<br />

a jövőbeni fejlesztési elképzelések pontosítása végett<br />

szükségszerű. E dokumentumban a Városnak minden alkalommal szükséges újra és újra feltérképezni e jövőkép<br />

kialakulását adó alapvetéseket, így a kívánt cél folyamatosan a városvezetés tudatában marad és beépül.<br />

Önállóságág<br />

Edelény számára a jövőkép ezen eleme alapvetően azt a történeti tényt eleveníti föl, hogy maga Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

megye nevében a Borsod név az Edelénybe korábban beolvadt Borsod település nevéből ered. A település történeti<br />

szempontból tehát igen jelentős volt, e jelentőséget, meghatározó erőt szükséges feleleveníteni, és jövőbeni célként kitűzni.<br />

Nyilvánvaló módon a régióban a súlypontok az elmúlt<br />

idők alatt átrendeződtek ezek nem is fognak jelentősen megváltozni,<br />

ugyanakkor Edelény számára egy fejlődési pálya beindításához szükséges az önállóság, jelentőség, mint tudat beépítése a<br />

stratégiába. Ez annál is inkább indokolt, hiszen Magyarország szinte egyetlen városhiányos térségének számít Borsod-<br />

hogy e<br />

Abaúj-Zemplén megye északi sávja, a Sárospatak-Encs-Edelény-Putnok vonaltól északra. 1 Kiemelten fontos tehát,<br />

városhiányos térségben Edelény erőre kapva valódi, önálló, súlypontként létező, léptékének megfelelő városképpel<br />

rendelkezőő kisvárossá váljon, önállóságát artikulálva. A nagyvárosok közelében a kevésbé markáns funkciójú kisvárosok<br />

vonzáskörzete teljesen fellazulhat, a kapcsolatteremtések többsége a nagyvárossal létesül. 2 Ez a helyzet állt elő Miskolc és<br />

Edelény esetében is (árnyalja a képet Kazincbarcika is, hiszen a város több szempontból is átvette Edelény szerepét, pl.<br />

egészségügyi központi szerep). 3<br />

Fontos azonban, hogy Edelény kihasználja jövőképe<br />

felépítésekor, hogy jelenleg<br />

is önálló vonzáskörzettel rendelkezik,<br />

hiszen a kapcsolatteremtések relatív többsége a volt<br />

járási székhelyre irányul. Jövőképként megfogalmazandó<br />

cél tehát,<br />

hogy ezt az önállóságot erősítse a város oly módon, hogy e szerepnek maximálisan funkcionálisan és társadalmi jövőkép<br />

szempontjából is meg tudjon felelni.<br />

Megújulás<br />

A város életében elengedhetetlen, hogy a megújulásra törekedjen, hiszen hátrányos kistérségben elhelyezkedve a város<br />

fejlődése jóval elmaradottabb, mint azt lakosságszáma, kulturális öröksége megkívánná. Szükséges tehát, hogy a megújulás<br />

konkrét célként jelenjen meg, a beruházások folyamán olyan megújító projekteket kell megvalósítani, melyek a város<br />

közterületeinek állapotát, lakókörnyezeti állapotát, zöldfelületeit átfogóan rehabilitálják. Ennek ereje kihat a lakosok, a<br />

városlakókk életminőségére. Ki kell használni a rendelkezésre álló pályázati forrásokat, a kastély-rekonstrukciót, és olyan<br />

nem beruházás jellegű beavatkozásokat szükséges megvalósítani, melyekben a lakosok maguk is részt vehetnek a város<br />

megújításában. A megújulás koncepciójában bennee van a lendült, a folyamatos fejlődés, mely Edelény<br />

esetében<br />

kulcskérdés.<br />

A városnak számtalan területen kell erőre kapnia, és folyamatosan meríteni a megvalósuló projektekből, mind újabb és újabb<br />

területek felé irányítva a figyelmet. Ennek az energiának kell a már említett módon<br />

a város lakosait is tovább aktivizálni a<br />

beavatkozások és változás irányába, ehhez azonban szükséges a lakosok aktív részvételéree építeni, bevonni őket a<br />

fejlesztési folyamatokba. E megújulás<br />

folyamata lesz tetten érhető az Átfogó célban megfogalmazott szolgáltatások,<br />

turisztikai elemek tekintetében is.<br />

1 forrás: Beluszky Pál – Magyarország Településföldrajza, Általános rész, 312 old.<br />

2 forrás: Beluszky Pál – Magyarország Településföldrajza, Általános rész, 349 old.<br />

3 forrás: Beluszky Pál – Magyarország Településföldrajza, Általános rész, 349 old. és<br />

421 old.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

133<br />

Kastélyváros<br />

Edelényben található az<br />

ország egyik legszebb, legnagyobb, és leginkább megmaradt barokk kastélya. Ez olyan érték,<br />

melyre feltétlenül figyelmet kell fordítani. A kastély teljes rekonstrukciója megkezdődött, a beruházás folyamatban van. A<br />

városnak a kastélyhoz fűződő viszonyában jelentős<br />

változás következik be az elkövetkező néhány évben. A kastély<br />

beépítése a stratégiába kiemelten fontos. A városnak ki kell használnia ezt a lehetőséget, és visszanyúlni azokhoz az<br />

időkhöz, amikor e műemlék funkcionált. A város mai lakosainak szükséges megismerni ezen épület értékeit, és<br />

az épület<br />

felújítása során bekövetkező változásoknak közvetlen<br />

módon kell kihatnia a város<br />

életére, a lakók életére, a közterületek<br />

minőségére. Annak az értéknek, melyet<br />

e kastély képvisel szükségess megjelennie a város egyéb terein, épületein is. 15-20<br />

éves távlatban a városnak arra kell törekednie, hogy Edelénybe érve azonnal érzékelhető legyen a barokk kastély, a<br />

történeti értékek, a borsodi földvár jelenléte.<br />

V.2. Fejlesztési célok<br />

a városra és a városrészekre<br />

V.2. 1. Átfogó cél<br />

A fent meghatározott jövőkép egy olyan<br />

15-20 éves távlatban elérendő mottót jelent, mely képként, vízióként meghatározza<br />

a városvezetés fejlesztési elképzeléseit és minőségileg kihatással van az alábbi ÁTFOGÓ<br />

CÉLRA, mely szintén<br />

vezérfonalként követi a mottót és melyree épülnek majd a stratégiai célok. A város átfogó célja tehát a következő:<br />

EDELÉNY MODERN SZOLGÁLTATÓ, TURIZMUS- ÉS<br />

KÖZÖSSÉG-ORIENTÁLT FEJLESZTÉSE.<br />

Ennek révén Edelény kilépve az Észak-magyarországi régió egyik leghátrányosabb helyzetűű térségéből, és Miskolc<br />

árnyékából, önálló fejlődési pályára léphet. A kedvező turisztikai adottságokra, Miskolchoz közeli elhelyezkedésére és a<br />

megfelelő közlekedési kapcsolatokra építve, a település helyi gazdaságfejlesztési programok és a munkahelyteremtés révén<br />

a lakosokk helyben való érvényesülését kívánja biztosítani. Ehhez kapcsolódóan a közszolgáltatások<br />

folyamatos<br />

megújításával és fejlesztésével az emberek életminőségének javítását kívánja a város elérni.<br />

V.2.2. Középtávú, tematikus célok 7-8 évre vonatkozóan<br />

Edelény város annak érdekében, hogy<br />

az Átfogó célban megfogalmazottakat el tudja érni a következő 15-20<br />

évben, a<br />

középtávon megvalósítható 7-8 évre a célokat határozza meg:<br />

T1. TURISZTIKAI VONZERŐK FEJLESZTÉSE<br />

A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott céloknak megfelelően a turizmus kiemelt fejlesztési terület, melynek<br />

fontos eleme a kastély és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, és<br />

szolgáltató-kereskedelmi<br />

övezet kialakítása szükséges a teljes körűű szolgáltatások megteremtése érdekében. Szükséges<br />

azonban a településközpont turisztikai célú hasznosítása is, hogy Edelény a kastélyba látogató<br />

vendégek számára egy<br />

kulturális- történelmi emlékeket is magába foglaló barátságos belvárost is tudjon megmutatni. Kiemelten fontos<br />

a Borsodi<br />

városrész és a Császta<br />

pusztai terület turisztikai értékeinek közlekedés utak által történő összekapcsolása<br />

a központi<br />

kastélyszigettel.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

134<br />

T2. KERESKEDELMI ÉS<br />

SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK FEJLESZTÉSE<br />

Annak érdekében, hogy<br />

a település aktív térségi szerepet vállaljon, szükség van arra, hogy olyan gazdaságfejlesztési<br />

beruházások valósuljanak meg, melyek munkahelyeket teremtenek. A kereskedelmi és szolgáltató központok a helyi lakosok<br />

számára nyújtanak megfelelő szintű szolgáltatásokat. A fejlesztések során kiemelt feladat, hogy a belváros szolgáltató<br />

jellege fennmaradjon, ne<br />

a városszéli zöldmezős beruházások kerüljenek előtérbe, hanem a belváros aktív szolgáltató<br />

jellege kerüljön a fejlesztések középpontjába. Ennek révén lehetővé<br />

válik a lakosok, és az ingázó munkavállalók helyben<br />

történő foglalkoztatása.<br />

A városban voltaképpen<br />

három ilyen központ alakítható ki, az egyik a település<br />

központja a Kastély környezetében, a<br />

második a Borsod városrészben a földvár területe mellett, a harmadik pedig Császta puszta lehet a turisztikai fejlesztések<br />

megvalósulása révén.<br />

T3. ÉLETMINŐSÉG-JAVÍTÓ TÁRSADALMI PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA<br />

A helyi lakosok helyben maradása jelenti az alapját a település jövőbeli fejlesztésének. Szükség van olyan beruházásokra,<br />

melyek biztosítják a lakosság életminőségének javulását, a mindennapok kényelmes<br />

megélését. A városlakók életminőségét<br />

az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak nagy része meghatározza. Középtávú cél tehát, hogy a város fejlessze<br />

az ellátórendszereit, javítson a szolgáltatási struktúrán, a hozzáférhetőségen. Az Önkormányzat célja, hogy a város lakóinak<br />

számára színvonalas, funkcionális és könnyen átlátható szolgáltató-rendszert alakítson ki. Az életminőség javításának<br />

másik, önkormányzati erővel biztosítható, formázható lehetősége a T6-os tematikus célban kerül részletesen kifejtésre. A<br />

T3-as középtávú cél sokkal inkább konkrét beruházásokra vonatkozik, olyan szolgáltatások, közterületek, közparkok,<br />

utcarendszer, infrastruktúra kialakítására, melyek fizikailag biztosítják a lakosság életszínvonalának, életminőségének<br />

javulását.<br />

T4. KÖZSZOLGÁLTATÁSI<br />

OKTATÁSFEJLESZTÉSS<br />

INFRASTRUKTÚRAA<br />

FEJLESZTÉSE –<br />

EGÉSZSÉGÜGYI<br />

RENDSZER<br />

ÉS<br />

A települési közszolgáltatások, különösen az egészségügyi és oktatási fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a<br />

települési lakosok képzettsége és egészségi állapota megfeleljen a helyi beruházók igényeinek. A fejlesztések révén<br />

biztosítható, hogy a település vonzóvá válhat nemcsak települési, hanem térségi szinten is. Bár korábban már írtuk, hogy<br />

Edelény egészségügyi-ellátórendszerbeli szerepe Kazincbarcika erőre kapásával településhálózati szinten átalakult, mégis<br />

fontos, hogy önállóan működő, a város<br />

vonzáskörzetét kiszolgálni tudó egészségügyi rendszer alakuljon ki. Ugyanez igaz<br />

voltaképpen az oktatási rendszerre, azzal a különbséggel, hogy az<br />

oktatás rendszer fejlesztésee a város megtartó erejét<br />

közvetettebb módon növeli, valamint a jövőképben megfogalmazott MEGÚJULÁS koncepcióját közvetettebb módon valósítja<br />

meg. A társadalmi, esélyegyenlőségi problémák orvoslására, az egyenlőtlenségek<br />

megszüntetésére az oktatási rendszer<br />

fejlesztésee és új, a hiányszakmákat, az<br />

aluliskolázott rétegeket megcélzó képzési rendszer fejlesztése Edelény városában<br />

elengedhetetlen.<br />

T5. TELEPÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRAA FEJLESZTÉSE<br />

Kiemelt fejlesztési feladat, hogy az országos infrastruktúrafejlesztési<br />

programokhoz<br />

kapcsolódó közlekedési infrastruktúrák<br />

fejlesztésére sor kerüljön. A 27-es főút és a Miskolc-Tornanádaska vasútvonal fejlesztése, a távolsági autóbusz-közlekedési<br />

csomópont kiemelt kezelése biztosíthatja a település elérhetőségét. Az elkerülő út<br />

fejlesztésének<br />

előkészítése a település<br />

megújuló turisztikai attrakciókkal fejlesztett területeitt tehermentesítheti. A gyalogos közlekedési lehetőségek, közterek<br />

fejlesztésee révén a forgalommentes vagy csillapított forgalmú övezetek nagysága növekedhet. A térségben kiemelt szerepe<br />

van a kerékpárutak fejlesztésének, mely<br />

területen a térségi szintű, illetve a városrészek közti fejlesztések élveznek<br />

prioritást.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

135<br />

T6. „SOFT” ELEMEKREE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA<br />

A kiegészítő, ún. soft-elemek elsődleges célja, a tervezett beruházások társadalmi elfogadottságának növelése, illetve a<br />

helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító tevékenységek<br />

megvalósítása. A helyi civil közösségeknek jelentős szerepe van e programok megtervezésében és<br />

megvalósításában.<br />

• Városmarketing<br />

tevékenységek, az IVS által kitűzött céloknak megfelelően<br />

a városfejlesztési célok megvalósulását<br />

elősegítő programok kidolgozása,<br />

• Az érintett lakosság bevonása, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi<br />

kötődést és identitást erősítő akciók szervezése,<br />

• Helyi környezettudatosság<br />

elterjesztését segítő tájékoztatási,<br />

szemléletformálási<br />

akciók. Integrált<br />

településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának, közösségi munka<br />

szervezésének, eszközigényének támogatása,<br />

• Közösségépítést és szabadidő hasznos<br />

programok kialakítása,<br />

eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények, közcélú képzési<br />

• Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok, helyi polgárőr<br />

csoport létrehozására irányuló<br />

marketingakciók, helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése.<br />

Az Önkormányzatnak ki kell dolgozni egy olyan átfogó programcsomagot, amelybe szervesen bevonja a város lakóit, a<br />

tervezett városfejlesztési tevékenységek széleskörű elfogadtatása végett. A programokat úgy<br />

érdemes kitalálni, azok<br />

átköthetőek legyenek a lakók közvetlen lakókörnyezetükhöz is, mint akár faültetési akció a fejlesztési erületen és<br />

lakóövezetekben, a kastélyhoz kapcsolódó identitáserősítő programok- a városban korábban működött, jellemzőő kézműves<br />

mesterségek és régi szakmák ünnepe, stb. A fejlesztések elfogadottságát sokban segíti a jó kommunikáció, marketing,<br />

többek között a fejlesztések köztéri kiállítása, lakossági fórumok, közös megmozdulások, mint szemétgyűjtési<br />

akciók az<br />

illegális szemétlerakók felszámolására. A felnőtt lakosságon túl nagy szerepet<br />

játszik a gyerekek bevonása, iskolai<br />

programok<br />

szervezése a fejlesztésekhez kacsolódóan,<br />

rajzpályázat stb.<br />

A város középtávú célként fogalmazza meg az<br />

alábbi lépések kidolgozását, és folyamatos megvalósítását,<br />

fejlesztését:<br />

a városvezetéss által elfogadott közösségfejlesztő átfogó programterv kidolgozása együttműködve a helyi civil<br />

szervezetekkel és szociális, oktatási intézményekkel<br />

a kastélyfelújításhoz kapcsolódó kastélyprogramot dolgoz ki az Önkormányzat, annak érdekében, hogy a helyi<br />

lakosság minél inkább magáénak érezze a város közepén álló, felújításra kerülő kastélyt. Ilyen programok lehetnek<br />

például: Helyi lakosság számára kedvezményesen bemutatni a kastély értékit, körbejárni a területet;<br />

Kastélyfesztivál szervezése ahol közösen feleleveníthetőek a régi korokk mesterségei; Köztéri kiállítás<br />

a kastély<br />

körül a megvalósuló projektről; Gyermekeknek oktatási intézményekbenn barokk kori kézműves foglalkozások,<br />

melyek megjeleníthetőek a kastélyban; Közös növénykiültetések szervezése, barokk mintában, barokk kori<br />

kertészkedés; Rajz és/vagy fotópályázat, majd kiállítás<br />

Kijelölt akcióterületekhez kapcsolódó külön<br />

programtervek kidolgozása<br />

és elfogadása a lakosság bevonása<br />

érdekében<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

136<br />

Tematikus<br />

cél<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Időtartam<br />

Jelenlegi állapot<br />

Vállalt eredmény<br />

T1. TURISZTIKAII<br />

VONZERŐK<br />

FEJLESZTÉSE<br />

T2. KERESKEDELMI<br />

ÉS SZOLGÁLTATÓ<br />

KÖZPONTOK<br />

FEJLESZTÉSE<br />

2 év<br />

7-8 év<br />

7-8 év<br />

4-5 év<br />

7-8 év<br />

7-8 év<br />

7-8 év<br />

Egységes<br />

városmarketing<br />

és<br />

turisztikai arculati<br />

kézikönyv kidolgozása<br />

Vendégéjszakák<br />

száma a kereskedelmi<br />

szálláshelyeken<br />

Szálláshelyszolgáltatás,<br />

vendéglátásban<br />

dolgozó működő<br />

vállalkozások száma<br />

Kereskedelem, javítás<br />

nemzetgazdasági<br />

ágban működő<br />

vállalkozások<br />

számának<br />

emelkedésee<br />

Szálláshelyszolgáltatás,<br />

vendéglátásban<br />

dolgozó működő<br />

vállalkozások száma<br />

Működő vállalkozások<br />

számának<br />

emelkedésee<br />

Teremtett<br />

munkahelyek száma<br />

nincs ilyen kézikönyv<br />

2006-ban 1246 fő<br />

2005-ben 23 db ilyen<br />

vállalkozás volt<br />

2005-ben 126 ilyen<br />

vállalkozás volt<br />

2005-ben 23 db ilyen<br />

vállalkozás volt<br />

2005-ben 480 ilyen<br />

vállalkozás volt<br />

-<br />

2012-re elfogadott<br />

arculati kézikönyv<br />

2015-re 15%-os<br />

növekedés, min.<br />

1433-ra emelkedik<br />

2015-re<br />

30%-os<br />

minimum<br />

növekedés,<br />

azaz 30 ilyen<br />

működő vállalkozás<br />

lesz<br />

2013-ra min. 10%-os<br />

növekedés, azaz 138<br />

ilyen vállalkozás lesz<br />

2015-re<br />

30%-os<br />

minimum<br />

növekedés,<br />

azaz 30 ilyen<br />

működő vállalkozás<br />

lesz<br />

2015-re min. 10%-os<br />

növekedés, azaz 528<br />

ilyen vállalkozás lesz<br />

min. 20 db<br />

T3. ÉLETMINŐSÉG-<br />

JAVÍTÓ TÁRSADALMI<br />

PROGRAMOK<br />

KIALAKÍTÁSA<br />

Megőrzött<br />

munkahelyek száma<br />

Lakossági<br />

elégedettség<br />

Minta utcakarakter<br />

kialakítása a lakosság<br />

bevonásával<br />

Felújított<br />

száma<br />

7-8 év<br />

2-3 éven belül<br />

5-6 év;<br />

2015-ig<br />

épületek 7-8 év<br />

-<br />

kérdőíves<br />

felmérés<br />

2010<br />

elsőő<br />

negyedévében<br />

-<br />

-<br />

relatíve nem szűnik<br />

meg munkahely<br />

(átképzés, új<br />

munkahely<br />

létesül)<br />

kérdőíves felmérés<br />

2012<br />

első<br />

negyedévében<br />

Kertvárosi<br />

városrészekben min.<br />

1-1<br />

utcában<br />

lakossági bevonással<br />

közös fásítás<br />

megvalósul<br />

min. 5 db<br />

Felújított utca<br />

folyóméterben (fm)<br />

7-8 év<br />

-<br />

1000 fm<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

137<br />

T4.<br />

KÖZSZOLGÁLTATÁSI<br />

INFRASTRUKTÚRA<br />

FEJLESZTÉSE –<br />

EGÉSZSÉGÜGYI<br />

RENDSZER<br />

ÉS<br />

OKTATÁSFEJLESZTÉSS<br />

T5. TELEPÜLÉSI<br />

ÉS<br />

TÉRSÉGI<br />

KÖZLEKEDÉSI<br />

INFRASTRUKTÚRA<br />

FEJLESZTÉSE<br />

Lakossági<br />

2-3 éven belül<br />

elégedettség<br />

Képzés,<br />

szakképzés<br />

7-8 év<br />

beindítása<br />

önkormányzati<br />

támogatással<br />

Intézményfejlesztés 7-8 év;<br />

2017-ig<br />

Kerékpárút( (ak) 5-6 év;<br />

építése<br />

2015-ig<br />

Felújított utca<br />

7-8 év<br />

folyóméterben (fm)<br />

kérdőíves<br />

felmérés<br />

2010<br />

elsőő<br />

negyedévében<br />

-<br />

Leromlott<br />

állapotú<br />

intézmények<br />

-<br />

-<br />

kérdőíves<br />

2012<br />

felmérés<br />

első<br />

negyedévében<br />

min. 2 db ilyen<br />

képzési rendszer<br />

beindítása 2015-ig<br />

2017-ig min. 3<br />

oktatási és/vagy<br />

egészségügyi<br />

intézmény felújítása,<br />

korszerűsítése<br />

2015-ig min. 1000 m<br />

kerékpárút<br />

a<br />

kiépítése<br />

közterület-<br />

felújításokkal<br />

párhuzamosan<br />

és<br />

önállóan is<br />

1000 fm<br />

T6.<br />

„SOFT”<br />

ELEMEKRE<br />

ÉPÜLŐŐ<br />

FEJLESZTÉSEK<br />

MEGVALÓSÍTÁSA<br />

Távolsági autóbusz<br />

közlekedési<br />

csomópont kialakítása<br />

Közösségfejlesztő<br />

programterv<br />

kidolgozása<br />

Kastélyprogram<br />

kidolgozása<br />

együttműködve<br />

a<br />

kastély tulajdonosával<br />

és beruházóval<br />

Akcióterületi<br />

programcsomag<br />

kidolgozása<br />

Közösségfejlesztő,<br />

lakossági aktivitást<br />

növelő,<br />

esélyegyenlőséget<br />

biztosító soft-<br />

civil<br />

programok<br />

megvalósítása<br />

szervezetekkel,<br />

szociális<br />

intézményekkel<br />

együttműködve<br />

Lakossági<br />

elégedettség<br />

7-8 év<br />

2 év<br />

2 év<br />

2 év<br />

7-8 év<br />

2-3 évente<br />

folyamatosan<br />

-<br />

nincs<br />

ilyen<br />

programterv<br />

nincs<br />

Kastélyprogram<br />

nincs<br />

ilyen<br />

programterv<br />

-<br />

jelenleg nincs ilyen<br />

adatbázis,<br />

vagy<br />

dokumentálás<br />

folyamatban<br />

megvalósult<br />

csomópont<br />

2011-ig kidolgozott<br />

és elfogadott<br />

programterv<br />

2011-ig kidolgozott<br />

és elfogadott<br />

Kastélyprogram<br />

2011-ig kidolgozott<br />

és elfogadott<br />

programterv<br />

évente min. 5 ilyen<br />

program<br />

megvalósítása, azaz<br />

5 megvalósított<br />

program/év<br />

Lakossági kérdőívek,<br />

lakossági fórumok<br />

lebonyolítása<br />

és<br />

folyamatos<br />

felméréskészítés<br />

a<br />

lakossági ötletekről<br />

és véleményekről<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

138<br />

V.2.3. Városrészekhezez kapcsolódó célmeghatározás<br />

A városrészekre külön városrészi célok is vonatkoznak, melyek az<br />

egyes városrészek fejődési irányait határozzák meg,<br />

ugyanakkor ezek a városrészi célok is a jövőképen és az átfogó célban meghatározott elképzeléseket támasztják alá. Az<br />

egyes településrészeknek önállóan megfogalmazott céljai biztosíthatják azt, hogy a területi adottságoknak megfelelő célzott<br />

fejlesztések valósuljanak<br />

meg az egyes<br />

városrészekben. A városrészi szintű célok<br />

2-3 éves időtávra szólnak, így azok az<br />

időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez.<br />

Városrész<br />

Edelény<br />

városrész<br />

Borsodi<br />

városrész<br />

Finke városrész<br />

Császta puszta<br />

Városrészi cél<br />

Turizmust és kastélyszigetet is kiszolgáló modern térségi kereskedelmi és<br />

szolgáltató központ kialakítása<br />

Tradicionális települési hagyományokat ápoló önálló alközpont kialakítása<br />

Integrált kertvárosi lakóövezet fejlesztése<br />

Szőlőtermesztési hagyományokat revitalizáló városi pihenőövezet kialakítása<br />

EDELÉNY<br />

VÁROSRÉSZ<br />

V1. Turizmust és kastélyszigetet is kiszolgáló modern térségi kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítása.<br />

A történelmi belváros és a kastélysziget funkcióbővítő fejlesztésee révén az igazgatási funkciók mellett új szolgáltató<br />

tevékenységek kialakítása turisztikai és szolgáltató céllal. Ennek révén a belváros komplex megújulására kerülhet sor<br />

magántőke<br />

bevonásával.<br />

A szolgáltató vállalatok működési engedélyeinek száma növekszik, a bérleti díj emelkedik, melyek<br />

a fejlesztés indikátoraiként is funkcionálnak.<br />

V2. A rendezetlen zöldfelületek felújítása, meglévő közterületek rehabilitációja, parkolóhelyek kialakítása, egy<br />

egészségesebb és vonzóbb városkép<br />

kialakítása.<br />

V3. A városrészben működő oktatási és közigazgatási intézmények fejlesztése a kor igényeinek megfelelően.<br />

V4. Bódva-folyó szerepének újraértelmezése a<br />

rekonstrukciója<br />

Belváros térstruktúrájában, a folyómeder rehabilitációja és<br />

V5. A városrészben található szegregációval veszélyeztetett területek rehabilitációja<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Sétáló<br />

utca kialakítása,<br />

közterületek felújítása<br />

Kastély környékének<br />

fejlesztése<br />

Parkolóhelyek kialakítása<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

Jelenlegi állapot<br />

leromlott állapotú közterek,<br />

sétálóutcák hiánya<br />

leromlott közterek a kastély<br />

környezetében<br />

-<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 200 m csillapított<br />

forgalmú,<br />

kialakítása<br />

vagy sétálóutca<br />

A kastélyt övezőő területek<br />

városképi javítása, min. 100<br />

m út felújítása a kastély<br />

körül<br />

min. 40 új vagy felújított<br />

parkoló kialakításaa<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

139<br />

Rehabilitált,<br />

felújított<br />

zöldfelületek nagysága<br />

Ötletpályázat<br />

kiírása<br />

Bódva-folyó<br />

rehabilitációjára, turisztikai<br />

fejlesztésére<br />

Szociális<br />

városrehabilitáció<br />

Lakossági elégedettségg<br />

BORSODI VÁROSRÉSZ<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 éven belül folyamatosan<br />

-<br />

min. 1000 m 2 zöldfelület és<br />

közterület felújítása<br />

-<br />

1 db nyílt építészeti,<br />

tájépítészeti<br />

ötletpályázat<br />

lebonyolítása<br />

szegregált<br />

lakóterület<br />

min. 2 szociális rehabilitációt<br />

jelenléte komoly, több mint<br />

600 főő érintett lakossággal<br />

megcélzó<br />

benyújtása<br />

pályázat<br />

min. 2 utcában a területen<br />

infrastruktúra-fejlesztés<br />

(gáz, csatorna, szennyvíz)<br />

min. 2 utcában a területen<br />

burkolt út létrehozása,<br />

kiépítése<br />

min. 3 család/év integrált<br />

területre történő költöztetése<br />

kérdőíves<br />

felmérés 2010 kérdőíves felmérés minden<br />

első negyedévében<br />

második<br />

év<br />

első<br />

negyedévében<br />

V1. Tradicionális települési hagyományokat ápoló önálló alközpont kialakítása.<br />

A kastély térségi jelentőségű turisztikai attrakcióját kiegészítő, a települési hagyományokat kiemelten kezelő, és önálló<br />

alközponti jellegét megőrző városrész. A közlekedési<br />

elérhetőség javítása révén szerves részévé válik a városnak, mely<br />

kiegészítő turisztikai szolgáltatások révén részt vállal a települési foglalkoztatásban is. A vendégéjszakák száma és a<br />

szolgáltatók száma is növekszik.<br />

V2. Történeti jellegű, kisvárosias, ugyanakkor modern hangulatú<br />

környezet és<br />

közterületek megteremtése, utcakép<br />

kialakítása, meglévő műemléki épületek és környezetük felújítása<br />

V3. A városrészben működő oktatási<br />

intézmény<br />

fejlesztése a kor igényeinek<br />

megfelelően, illetve az<br />

intézményellátottság javítása.<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Időtartam<br />

Jelenlegi állapot<br />

Vállalt eredmény<br />

Közterületek<br />

utcák kialakítása<br />

felújítása,<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

leromlott állapotú közterek<br />

min. 1000 m 2 zöldfelület és<br />

közterület felújítása<br />

Ötletpályázat<br />

kiírása a 4-5 év, 2013-ig<br />

-<br />

1 db nyílt építészeti<br />

földvár<br />

fejlesztésére<br />

turisztikai<br />

ötletpályázat lebonyolítása<br />

Oktatási<br />

felújítása<br />

intézmény<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

-<br />

min. 1 oktatási<br />

felújítása<br />

intézmény<br />

Lakossági elégedettségg<br />

7-8 éven belül folyamatosan<br />

kérdőíves<br />

felmérés 2010 kérdőíves felmérés minden<br />

első negyedévében<br />

második<br />

év<br />

első<br />

negyedévében<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

140<br />

FINKE VÁROSRÉSZ<br />

V1. Integrált kertvárosi lakóövezet fejlesztése.<br />

A településrész magas számú roma lakossága miatt kiemelt feladat a szegregált területek felszámolása, infrastrukturális<br />

fejlesztések elindítása egy magasabb életminőség biztosítása érdekében. Kiemelt feladat a kisebbség számára a szociális<br />

szolgáltatások feltételeinek megteremtése és továbbfejlesztése a régi településközpontban. Így csökkenhet a szegregált<br />

területek népességnagysága és növekedhet a szociáliss szolgáltatásokat igénybevevők száma.<br />

V2. Meglévő közterületek, utcák rehabilitációja, egy<br />

egészségesebb és vonzóbbb utcakép kialakítása.<br />

V3. A városrész intézményi ellátottságának szélesítése, fejlesztése.<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Közterületek felújítása<br />

Intézményfejlesztés<br />

Lakossági elégedettségg<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 éven belül folyamatosan<br />

Jelenlegi állapot<br />

leromlott állapotú közterek<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 1000 m 2 zöldfelület és<br />

közterület<br />

felújítása<br />

(útépítés,<br />

infrastruktúra-<br />

fejlesztés)<br />

-<br />

min. 1 oktatási<br />

intézmény<br />

felújítása<br />

kérdőíves<br />

felmérés 2010 kérdőíves felmérés minden<br />

első negyedévében<br />

második<br />

év<br />

első<br />

negyedévében<br />

CSÁSZTA<br />

PUSZTA (stratégiailag jelentős települési terület)<br />

V1. Szőlőtermesztési hagyományokat<br />

revitalizáló városi pihenőövezet kialakítása.<br />

Illeszkedvee a turisztikai fejlesztési irányhoz, a térség szőlészeti-borászati hagyományainak revitalizálása új eleme lehet a<br />

település turisztikai kínálatának. A még<br />

felújítható épített környezeti elemek és a természeti környezet gazdagsága egy új,<br />

népszerű külterületi pihenőövezet kialakulását eredményezheti, mely<br />

nemcsak települési, de térségi célokat is szolgálhat. A<br />

fejlesztések révén növekszik a turisztikai szolgáltatók, és az ide érkező vendégek száma.<br />

V2. Infrastrukturális fejlesztés, járható<br />

utak kialakítása, elektromos ellátottság fejlesztése.<br />

V3. Szőlészeti, illetve borászati karakter kialakítása, fejlesztése.<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Szilárd burkolatú<br />

utak<br />

építése, javítása<br />

Elektromos<br />

hálózat<br />

kialakítása<br />

Szőlő-és bor marketing<br />

Borospincék<br />

felújítása,<br />

fejlesztése<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

Jelenlegi állapot<br />

-<br />

-<br />

-<br />

-<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 100 m szilárd<br />

burkolatú<br />

út építése<br />

elektromos<br />

hálózat<br />

kialakítása a területen<br />

Kidolgozott<br />

marketing-<br />

turisztikai<br />

stratégia a terület<br />

potenciálja végett<br />

min. 5 borospince felújítása<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

141<br />

V.3. Beavatkozások, akcióterületekek kijelölése<br />

Az akcióterületek átgondolt kijelöléséhez a megfelelő alapot az IVS első három fejezetében elkészített helyzetelemzés és az<br />

ebből kidolgozott stratégiai adja. A stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósításának területi szemléletű<br />

leképezése az akcióterületek és a határaikon belül megvalósuló előre meghatározott projektelemek kijelölése. Ezek a<br />

területek a város fejlődéséhez leginkábbb hozzájáruló induktív területek, gócpontok.<br />

A következő 3 akcióterület került kijelölésre Edelény város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának részeként:<br />

Akcióterület<br />

1. számú akcióterülett<br />

2. számú akcióterülett<br />

3. számú akcióterülett<br />

Akcióterület tartalma<br />

Funkcióbővítő városrehabilitáció a belvárosban<br />

Borsodi alközpont fejlesztése<br />

Edelényi szociális városrehabilitáció<br />

Az egyes akcióterületek a kérdőíves felmérésére és interjúkra támaszkodva kerültek kijelölésre az önkormányzati hivatal<br />

munkatársaival folytatott folyamatos konzultációk eredményeként.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

142<br />

V.3.1.<br />

1. sz. akcióterület - Belváros<br />

Városban<br />

elfoglalt helye, határai:<br />

Borsodi híd – Bódva patak – 1193/4. hrsz. északi határa – 1012. hrsz. – Kossuth Lajos utca. – Borsodi út – Miklós Gyula<br />

utca – Malomszög utca – Malom árok – Bódva patak – Kastélykert déli határa – Holt<br />

Bódva ág – Kincsem patak – Pálóczi út<br />

– Kincsem<br />

patak – Pást utca – Belvárosi utca – Tóth Árpád utca – Bódva utca – Bódva patak – Borsodi híd<br />

Jelenlegi funkciója, jellemzői<br />

• történelmi városmag<br />

• történelmi nevezetességek közelsége<br />

• L'Huillier-Coburg kastély és a kapcsolódó kert<br />

• Holt Bódva ág<br />

• intézményrendszer központja<br />

• Közigazgatási funkciót<br />

ellátó intézmények:<br />

• Polgármesteri Hivatal<br />

• Földhivatal<br />

• posta<br />

• Közösségi funkciót ellátó intézmények:<br />

• Művelődési Központ<br />

• Városi Könyvtár<br />

• Szabó Lőrinc általános Iskola<br />

• Edelényi Gimnázium és Szakképző Iskola<br />

• buszpályaudvar<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

143<br />

• orvosi rendelő<br />

• 2 db<br />

óvoda<br />

• 3 db<br />

templom<br />

• 2 db<br />

sportpálya<br />

• Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek:<br />

• 3 db<br />

szupermarket<br />

(CBA, Penny market, COOP áruház)<br />

• Diana presszó<br />

• Üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi):<br />

• 3 db<br />

bankfiók (OTP, Raiffeisen, K&H)<br />

• 1 db<br />

irodaház<br />

• szolgáltatóházak<br />

Az 1. sz. akcióterület Edelény városrészben található, a település a belvárosát és annak szűkebb környezetét foglalja<br />

magába, itt koncentrálódnak azok a városi funkciók, amelyek a város működésében elsődlegess szerepet kapnak. Az itt<br />

található funkciók zöme látja el a városi és kistérségi lakosság igényeit.<br />

Az 1. sz. akcióterület tartalmazza az elsődleges prioritású projekteket, melyek mentén indítható el a fejlesztés elsőő üteme.<br />

Edelény lakónépessége<br />

a városi népesség-nyilvántartás adatai szerint 2006-ban<br />

10 771 fő volt, ez napjainkra tovább<br />

csökkent, jelenleg 10 684<br />

fő, ebből az 1. sz. akcióterületen 6 820 fő lakik.<br />

Az akcióterület a település gazdasági központja, a városban található vállalkozások több mint 80%-a székel az<br />

akcióterületen, valamint itt található a település tíz legmagasabb iparűzési adót fizető vállalkozása közül nyolc. A terület<br />

kiskereskedelmi egységekkel való ellátottsága kiemelkedő, az élelmiszer és ruházati jellegű üzletek száma és színvonala<br />

képes kielégíteni a lakossági igényeket. Emellett itt található a település pénzügyi szolgáltató egységeinek zöme is.<br />

A belváros<br />

arculata nem egységes, az épített környezet nagyon változatos képet mutat, az épületek homlokzata több helyen<br />

leromlott, a térburkolatokk anyaga és minősége több helyen nem kielégítő, az utcabútorok száma elenyésző. A közémúltban<br />

végzett fejlesztések révén szakaszosan<br />

felújításra kerültek a központ gyalogos felületei, valamint a Március 15. emlékpark<br />

azonban ezen pontszerűű fejlesztések összekötése és<br />

ez által egy egységes városközponti arculat kialakítása szükséges,<br />

amely a központ vonzerejének növelésével szintén elősegíti egy megfelelő közösségi szintér kialakulását. A település<br />

vendéglátó-ipari egységeinek többsége is az akcióterületen helyezkedik el. Problémát jelent azonban, hogy a<br />

vendéglátóhelyek színvonala és a szolgáltatások minősége alacsony, hiányoznak a közösségi életet fellendítő utcafrontra<br />

nyitott teraszos egységek, továbbá a kis<br />

kávézók, éttermek.<br />

Az akcióterület intézményi ellátottságának és a központon áthaladó 27. sz. főútnak (Antal György út, Borsodi út)<br />

köszönhetően jelentős cél- és átmenőő forgalomnak van kitéve, melynek következtében a városközpont nem<br />

képes a<br />

közösségi élet megfelelő színterévé válni. A forgalmi helyzet racionalizálása a fejlesztések egyik elengedhetetlen feladata.<br />

Területe, lakossága:<br />

Területe:<br />

Népessége:<br />

1 183 701<br />

m2<br />

6 820<br />

fő<br />

Az akcióterület lakosságának társadalmi státusza lényegesen jobb, mint a települési átlag. Magasabb a lakosság iskolai<br />

végzettsége. A területet kevésbé sújtják a roma lakosság és a munkanélküliek magas aránya miatti a teljes településre<br />

jellemző szociális problémák. A területen nem található<br />

szegregátum, azonban a közvetlen közelében igen, melynek hatása<br />

érezhető a területen.<br />

Az akcióterület főbb mutatói:<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

144<br />

Indikátor megnevezése<br />

Terület<br />

Lakónépesség száma<br />

Lakónépességen belüll 0-14 évesek aránya<br />

Lakónépességen belüll a 15-59 évesek aránya<br />

Lakónépességen belüll a 60-x évesek<br />

aránya<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya<br />

az aktív<br />

korúakon (15-59 évesek)<br />

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség<br />

arányában<br />

Lakásállomány<br />

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya<br />

Rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők aránya az<br />

aktív korúakon (15-59 évesek) belül<br />

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és<br />

rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők aránya az<br />

aktív korúakon belül (15-59 évesek) belül<br />

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül<br />

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya<br />

Mérték-<br />

egység<br />

m 2<br />

fő<br />

%<br />

%<br />

%<br />

%<br />

%<br />

db<br />

%<br />

%<br />

%<br />

%<br />

db<br />

Területi egység<br />

Edelény<br />

3 650 000<br />

11 084<br />

18,5<br />

62,0<br />

19,5<br />

35,2<br />

7,7<br />

3 554<br />

20,6<br />

55,6<br />

28,0<br />

1. sz. akcióterület<br />

40,9<br />

45,4<br />

Forrás: KSH 2001. évi népszámlá<br />

1 183 701<br />

álás<br />

6 820<br />

19,4<br />

62,2<br />

18,4<br />

31,4<br />

8,7<br />

1 545<br />

18,3<br />

53<br />

24,2<br />

43,2<br />

42,8<br />

Célkitűzés, kapcsolódás a célrendszerhez:<br />

Az edelényi belváros a jelentős közterületeivel, a koncentráltan elhelyezkedő közösségi, közigazgatási és gazdasági<br />

funkcióval olyan szervezőő térré váljon, ahol a helyi lakosság számára szükséges funkciók könnyen,<br />

gyorsan és kényelmesen<br />

elérhetővéé váljanak, a településre látogató turisták számára a felújított és funkciókkal megtöltött középületek, a hangulatos<br />

utcakép vonzó környezetet jelentsen, és biztosítsa a település egyéb látnivalóinak<br />

látogatottságá<br />

is. A jövőképben és az<br />

IVS-ben megfogalmazottak alapján az akcióterületi fejlesztés átfogó<br />

célkitűzése tehát, vonzó települési tér és gazdasági<br />

környezet kialakítása, amelyek megvalósításával növelhető az akcióterület és a város lakosságának foglalkoztatottsága,<br />

valamint a közösségi élet<br />

olyan új színtere jöhet létre, amely biztos bázist jelenthet további fejlesztések számára is.<br />

Tematikus<br />

célok tekintetében:<br />

T1. Turisztikai vonzerők fejlesztése<br />

T2. Kereskedelmi és szolgáltató központok fejlesztése<br />

T4. Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése<br />

T6. „Soft” elemekre épülőő fejlesztések<br />

Városrészi célok tekintetében:<br />

V1. Turizmust és kastélyszigetet is kiszolgáló modern térségi kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítása.<br />

V2. A rendezetlen<br />

zöldfelületek<br />

felújítása,<br />

meglévő<br />

közterületek<br />

rehabilitációja,<br />

parkolóhelyek<br />

kialakítása,<br />

egy<br />

egészségesebb és vonzóbb városkép kialakítása.<br />

V3. A városrészben működő oktatási és<br />

közigazgatási intézmények fejlesztése a kor<br />

igényeinek megfelelően.<br />

V4. Bódva-folyó szerepének újraértelmezése a Belváros térstruktúrájában, a folyómeder rehabilitációja és rekonstrukciója<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

145<br />

Akcióterület – projektlista (tervezett fejlesztések, funkciók):<br />

Projekt neve<br />

Volt Bódva étterem épületének<br />

külső-belsőő felújítása<br />

Diana presszó épületének<br />

felújítása<br />

rövid leírása<br />

A használaton kívüli ingatlan külsőő és belső felújítása és új<br />

funkcióval történő ellátása, gazdasági egység betelepítése, a<br />

városközpont vonzerejének növelése<br />

a jelenleg leromlottt műszaki állapotú ingatlan külső és belső<br />

felújítása, városképbe illesztése<br />

becsült költség<br />

7.064.220 Ft<br />

10.395.975 Ft<br />

D.H.Ö Sütőipari Kft. épületének<br />

felújítása<br />

Az épület esztétikailag vonzóbbá tétele révén a forgalom<br />

fellendítése és a városközpont vonzerejének növelése<br />

3.200.000 Ft<br />

Háztartási bolt épületének<br />

felújítása<br />

Ingatlan külső és belső felújítása<br />

14.120.000 Ft<br />

Könyvtár rekonstrukció, bővítés<br />

Kastély park előtti tér felújítása<br />

A könyvtár épületének kibővítése révén a könyvtár<br />

gyűjteményének eddig zárolt részének elérhetővéé tétele az<br />

olvasóközönség számára<br />

A lepusztult állapotban lévő, a kastély parkhoz vezető híd előtti<br />

köztér felújítása<br />

187.266.715 Ft<br />

7.348.731 Ft<br />

Volt Bódva étterem előtti<br />

közterület felújítása<br />

Felszabadulás u. 6. sz. alatti kereskedelmi egység külső és belső 1.084.253 Ft<br />

felújítása<br />

Belvárosi járdaszakasz felújítás<br />

A 27. sz főút belvárosi<br />

szakaszának és a bekötőutak<br />

gyalogos- és zöldfelületeinek<br />

felújítása<br />

Diana előtti<br />

tér felújítása<br />

A Tóth Árpád út belvárosi részén a gyalogosforgalom tereinek<br />

felújítása, a városközpontban lévőő utcák egységes utcaképének<br />

kialakítása.<br />

Az Antal György és<br />

Borsodi utak és a hozzájuk csatlakozó<br />

bekötőutak (Császtai és Pást út) gyalogos zónáinak valamint<br />

zöldfelületeinek egységes felújítása.<br />

A központi elhelyezkedésű, gondozatlan közterület felújítása<br />

10.526.056 Ft<br />

19.922.976 Ft<br />

9.703.626 Ft<br />

István király<br />

útján útszakasz<br />

komplex felújítása<br />

Az István király útjának felújítása, egységes utcaképének<br />

kialakítása, balesetveszélyes felületek felújítása<br />

130.563.911 Ft<br />

Deák Ferenc utca felújítása<br />

A lakóutca közlekedési és gyalogos felületeinek felújítása, a<br />

zöldfelületek rendezése, a parkolási igények kielégítése<br />

43.591.999 Ft<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

146<br />

Mátyás Király úti járdafelújítás<br />

Járdafelületek felújítása<br />

8.600.836 Ft<br />

Belvárosi úti parkoló kialakítása<br />

A megújuló Borsodi úthoz kapcsolódó utcában új<br />

parkolók<br />

kialakítás<br />

9.725.040 Ft<br />

Polgármesteri Hivatal épületének<br />

felújítása<br />

Az épület felújítása, többfunkciós terek létrehozása, a gazdaságos 214.805.938 Ft<br />

üzemeltetés megteremtése, akadálymentesítés.<br />

Soft elemek<br />

A projekt keretében<br />

megvalósuló tevékenységek<br />

k elfogadtatása,<br />

megismertetése az<br />

akcióterületen élők, valamint a város teljes<br />

lakossága körében<br />

15.000.000 Ft<br />

Edelény

Városban<br />

elfoglalt helye, határai:<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

147<br />

V.3.2. Borsodi alközpont fejlesztése<br />

Borsodi út - Borsvezér u. - Borsodi<br />

Csalogány<br />

u. - Béke út - Borsodi út<br />

Jelenlegi funkciója, jellemzői<br />

földvár (külterület-belterület<br />

határa) - Bódva folyó - külterület-belterület határa -<br />

Az 2. sz. akcióterület Borsodi városrészben található, a városrész északi részét foglalja magába. A Borsodi földvár hadászati<br />

központ volt a tatárjárásig. A mai földvár egy sáncszerű peremmel körülölelt „fennsík” terület. Magas pontján találhatjuk a fa<br />

szerkezetűű kilátó tornyot, melynek állapota az évek<br />

során erősen<br />

megromlott, így feljutni rá nem lehet. A kör alakú<br />

földsánconn lakóházak és<br />

a 18. század<br />

végi református templom helyezkedik el. A földvár szomszédságában<br />

található a<br />

borsodi tájház, amely egykor a Szathmáry és Horkay család tulajdonaa volt. A tájházakban több kisebb kiállítás nézhető meg:<br />

népi lakáskultúra, kisnemesi tisztaszoba, vert csipkékk stb. Az építettt környezet állapota, az utcák<br />

képe, infrastruktúrája az<br />

általános városi elvárásokhoz képest elmaradottabb. A stratégiai területen található a Borsodi Általános Iskola, amely<br />

jelenetős felújításra szorul. A Borsodi és<br />

a Béke út kereszteződésénél található egy játszótér.<br />

Edelény lakónépessége<br />

a városi népesség-nyilvántartás adatai szerint 2006-ban<br />

10 771 fő volt, ez napjainkra tovább<br />

csökkent, jelenleg 10 684<br />

fő, ebből az 2. sz. akcióterületen fő lakik.<br />

Az akcióterületen található az 5. szegregációval fenyegetett terület, bár a legjobb helyzetben van a többiekhez képest.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

148<br />

Célkitűzés, kapcsolódás a célrendszerhez:<br />

A város legfontosabb látnivalói közül ittt található a legtöbb látványosság, a Borsodi földvár, a református templom, borsodi<br />

tájházak. Néhány régi értékes épületee és a földvár, valamint a Borsodi Tájház figyelemre méltó célpontja turizmusnak.<br />

Magas pontján találhatjuk a fa szerkezetű kilátó tornyot, melynek állapota az évek során erősen megromlott, így<br />

feljutni rá<br />

nem lehet, érdemes lenne felújítani, a városrészből akár kis skanzen is kialakítható.<br />

A földvártól délre fekvő református templom is felújításra szorul. A „három portás” a tájház és gazdasági épületek a helyi népi<br />

építészeti örökség szép példái. Kutatások alapján került napvilágra a tájház eredeti, díszes homlokzatának fotója. Ennek<br />

segítségével szeretné a város visszaállítani a korabeli állapotot.<br />

Tematikus<br />

célok tekintetében:<br />

T1. Turisztikai vonzerők fejlesztése<br />

T4. Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése<br />

T5. Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése<br />

T6. „Soft” elemekre épülőő fejlesztések<br />

Városrészi célok tekintetében:<br />

V1. Tradicionális települési hagyományokat ápoló önálló alközpont kialakítása.<br />

V2. Történeti jellegű, kisvárosias, ugyanakkor modern hangulatú<br />

környezet és<br />

közterületek megteremtése, utcakép<br />

kialakítása, meglévő műemléki épületek<br />

és környezetük felújítása<br />

V3. A városrészben működő oktatási intézmény fejlesztése a kor igényeinek megfelelően, illetvee az intézményellátottság<br />

javítása.<br />

Akcióterület – projektlista (tervezett fejlesztések, funkciók):<br />

Projekt neve<br />

rövid leírása<br />

becsült költség<br />

Borsodi földvár és tájház<br />

Épület rekonstrukció, turisztikai pont kialakítás<br />

165 200 000 Ft<br />

Épülethomlokzat<br />

rekonstrukció-<br />

értékes épületek védelmee<br />

Értékes építészeti emlékek megmentése, homlokzat felújítás<br />

18 500 000 Ft<br />

Borsodi Általános Iskola<br />

Református templom<br />

Soft elemek<br />

Felújítás, bővítése a mai kor elvárásának megfelelően<br />

Épület felújítás, rekonstrukció<br />

A projekt keretében megvalósuló tevékenységek<br />

elfogadtatása, megismertetésee az akcióterületen élők, valamint<br />

a város teljes lakossága körében<br />

951 400 000 Ft<br />

28 500 000 Ft<br />

15 000 000 Ft<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

149<br />

V.3.3.<br />

3. sz. akcióterület- szociális város rehabilitáció<br />

Városban<br />

elfoglalt helye, határai:<br />

Antal György út – 622 hrsz-ú út – Katona József utca – 650 hrsz-ú út – Bányász út – Cseres út- Császti patak és árok – 724<br />

hrsz-ú út<br />

Jelenlegi funkciója, jellemzői<br />

Az 3. sz. akcióterület Edelény városrészben található, a legnagyobb szegregációval veszélyeztetett terület. A házak<br />

tulajdonviszonya rendezett, nincs árverezés alatt álló<br />

ingatlan, sem<br />

önkényes lakásfoglaló. 2 db<br />

önkormányzati bérlakás<br />

található itt, a többi magántulajdonú épület. A vizet az utcákban található egy-egy közkút segítségével, néhol házi vízművel,<br />

fúrott kútból nyerik. Az itt élő családok egyike sem rendelkezik vezetékes gázzal, mivel ennek kiépítése a területen<br />

még nem<br />

történt meg. A lakások fűtését egyedi, fa-széntüzeléssel oldják meg. Az áramellátás néhány lakás kivételével mindenhol<br />

megoldott. Komfortfokozatukat tekintvee tehát többségében komfort<br />

nélküliek. A lakóépületektől nem messze,<br />

a Cseres<br />

utcában illegális szemétlerakó is található. Korábban a területen működő Egresi Általános Iskolát,<br />

melyet az önkormányzat<br />

működtetett, megszüntették. A Rózsavölgyi úton a szilárd burkolattal ellátott műút még nincs kiépítve, illetve a Verespart,<br />

Bihari, Rózsavölgyi utakon nem található<br />

járda.<br />

Az akcióterületen található a legnagyobb szegregációval veszélyeztetett terület. Az 1. szegregátumban 668 főő él. Iskolai<br />

végzettségg tekintetében az aktív korú népesség 82,2 %-a legfeljebbb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, felsőfokú<br />

végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség<br />

körében 0,7% %. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen<br />

belül 12,2%. Az itt élők jelentős része szociális segélyekből, családi<br />

pótlékból, rokkant nyugdíjból, közmunkából származó<br />

jövedelemből, alkalmi munkákból tartja fenn magát. Meglehetősen rossz anyagi körülmények között, kiszolgáltatott<br />

helyzetben<br />

élnek, foglalkoztathatóságukk nehézkes. A jövedelemhiány<br />

több problémát is okozhat, mint például a depresszió,<br />

önpusztító<br />

magatartásformák, bűnözés.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

150<br />

Ami azonban talán a legsúlyosabb, hogy a gyerekek egészségess fejlődéséhez szükséges anyagi feltételek<br />

a legtöbb<br />

családban<br />

nem állnak endelkezésre. A telepszerű lakókörnyezet és<br />

a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradást és<br />

szocializációs problémákat okozhat az óvodában, iskolában.<br />

Célkitűzés, kapcsolódás a célrendszerhez:<br />

A városban legnagyobb létszámú kisebbség él az akcióterületen, nehéz anyagi gondok, infrastrukturális elmaradottság a<br />

jellemző. A szegregációval veszélyeztetett területet nem lehet úgy felszámolni, az<br />

itt élőket áttelepítik más városrészbe,<br />

hiszen nagyságánál fogva akkor egy újabb leszakadó közösséget eredményeznének. A fejlesztés alapja az itt élők<br />

lakókörnyezet komfortjának fejlesztése lenne. A hiányzó utak, illetve járdák kiépítése sokban növelné a terület élhetőségét.<br />

Másik igen fontos elem a fejlesztésben az területtel határos illegális szeméttelep felszámolás,<br />

amely közegészségügyi<br />

szempontból is elengedhetetlen. A közművek teljes körű kiépítése az önkormányzat hosszú távú<br />

célja. A kiépítés mellett<br />

problémát jelentene a rácsatlakozás, valamint a rendszeres havi számlák fizetése is az itt élők számára. Ezért terület<br />

környezeti<br />

fejlesztése mellett intenzív<br />

szociális, oktatási és foglalkoztatási programot kell kialakítani. A leszakadás<br />

megállítása hosszú folyamat, hiszen az ezekben a családokban felnövő gyerekek maguk is halmozottan hátrányosak. Egyik<br />

kiemelt fejlesztési program a területen<br />

élők oktatása, illetve annak ösztönzése. Ezért igen fontos a Tanoda program<br />

bevezetése, mentori rendszer kialakítása a HH és HHH tanulók számára, illetvee az Arany János és Útravaló<br />

ösztöndíj<br />

programban való részvételre minél több diák és tanár bevonásával. A gyerekekk mellett a felnőttek foglalkoztatása és<br />

oktatása is elengedhetetlen a terület fejlesztése érdekében. Olyan önkormányzati közhasznú foglalkoztatási és közcélú<br />

programokat kell kialakítani, amely munkalehetőséget biztosít az itt élők számára. Illetve fontos a civil foglalkoztatási<br />

programok<br />

szervezésének ösztönzése, támogatása. A terület veszélyeztetetts<br />

sége miatt érdemes foglalkozatási és<br />

információs pontot kialakítani, akár együttműködve szociális családsegítő szolgálatokkal. A fejlesztésekhez elengedhetetlen<br />

itt élő emberek bevonása<br />

a programba, a közösségépítés és a helyi identitás erősítése. A használaton kívüli iskolában vagy<br />

az óvodában ki kell alakítani olyan közösségi házat, ahol olyan programokon vehetnek részt az<br />

itt élők, amely segítik a<br />

társadalmi<br />

integrációját. Ha itt nem lehetséges, akkor még érdemes megvizsgálni a Bányász klub hasznosításának<br />

lehetőségét, ami az akcióterületen kívül esik.<br />

A városnak azonban nem<br />

csak a roma lakosság számára hol kell közösségi házat létrehoznia, hanem, a város már meglévő<br />

intézményeiben is meg kell jelenjenek<br />

olyan programok, ahol romák, és nem romák együtt vehetnek részt. A városi<br />

művelődési ház, és a város valamennyi hasonló célú közintézménye is fel kell, hogy vállalja ezt a feladatot. A romák<br />

integrációját szolgáló közösségi programok tervezése, és megvalósítása során fontos szempont, hogy a roma, és<br />

nem roma<br />

lakosság közötti találkozások szervezett programok keretében megvalósuljanak. Pl. óvodákban játszócsoportok,<br />

foglalkozások ahol (a védőnői hálózat, GYEJÓ, szociális munkások segítségével) roma, és nem roma kismamák, fiatal<br />

anyukák meg tudják apasztalni a másság mellett az azonosságokat-élethelyzetükből, aktuálisan fontos szerepükből<br />

(anyaszerepből) fakadó azonosságokat.<br />

Edelény célként tűzi ki a Biztos Kezdet Program városi szintű megvalósításár<br />

ra történő pályázást. Pályázaton kívül<br />

is, a már meglévő humán kapacitásra építve, a szakmaközi együttműködéstt erősítve - védőnői hálózat, GYEJO-<br />

a<br />

CSSK-NEVTAN, Bölcsődei szakgondozók, óvónők..stb.- együttműködésével<br />

kidolgoz a város, és megvalósít<br />

Biztos Kezdethez hasonló programot a kisgyermekes családok számára, ahol a programok a szülői<br />

szerepek<br />

megerősítésére, a kisgyermekes családok komplex támogatására irányulnak<br />

etnikai hovatartozástól függetlenül.<br />

Ebbe a programba vonnak be a szakemberek minél<br />

több roma, és<br />

nem roma családot!<br />

Pusztán a roma fiataloknak szóló tanácsadások, egyéb programok nem segítik kellőképpen<br />

az integrációt. A város<br />

minden rétege által használt intézményekben együtt vegyenek részt roma, és<br />

nem roma fiatalok a kimondottan a<br />

korosztályuknak szóló programokon.<br />

A programok<br />

az adott korosztályra kell, hogy fókuszáljanak, és a szakemberek<br />

minél több roma fiatalt is be kell vonjanak ezekbe a programokba!<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

151<br />

• gázvezeték-hálózat kiépítése<br />

• szennyvíz-vezeték hálózat kiépítése<br />

• Rózsavölgyi úton szilárd burkolatú műút kiépítése<br />

• Verespart, Bihari, Rózsavölgyi úton járda kiépítése<br />

Lakókörülményeket érintőő célkitűzések:<br />

• lakóépületeken<br />

belül tapasztalható egészségre káros problémák megszüntetésének anyagi segítése ámogatások<br />

nyújtásával<br />

• illegális szemétlerakó megszüntetése<br />

Tematikus<br />

célok tekintetében:<br />

T2. Kereskedelmi és szolgáltató központok fejlesztése<br />

T3. Életminőség-javító társadalmi programok kialakítása<br />

T5. Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése<br />

T6. „Soft” elemekre épülőő fejlesztések<br />

Városrészi célok tekintetében:<br />

V2. A rendezetlen<br />

zöldfelületek<br />

felújítása,<br />

meglévő<br />

közterületek<br />

rehabilitációja,<br />

parkolóhelyek<br />

kialakítása,<br />

egészségesebb és vonzóbb városkép kialakítása.<br />

V3. A városrészben működő oktatási és<br />

közigazgatási intézmények fejlesztése a kor<br />

igényeinek megfelelően.<br />

V5. A városrészben található szegregációval veszélyeztetett területek<br />

rehabilitációja<br />

egy<br />

Akcióterület – projektlista (tervezett fejlesztések, funkciók):<br />

Projekt neve<br />

Rózsavölgyi úton szilárd<br />

burkolatú<br />

műút kiépítése<br />

rövid leírása<br />

Kiépítetlen közút és járdák kialakítása<br />

becsült költség<br />

60 00 00 000 Ft<br />

Verespart,<br />

Bihari, Rózsavölgyi úton<br />

járda kiépítése<br />

Kiépítetlen szilárd burkolatú járdák kialakításaa<br />

80 00 00 000 Ft<br />

Vezetékes<br />

gáz hálózat kialakítása<br />

Hiányos vezetékes gáz hálózat<br />

fejlesztése, kiépítése<br />

50 00 00 000 Ft<br />

Szennyvíz-vezeték hálózat<br />

kiépítése<br />

Hiányos szennyvízhálózat fejlesztése, kiépítése<br />

50 00 00 000 Ft<br />

Problémás<br />

épületek anyagi<br />

segítése ámogatások nyújtás<br />

Lakóépületeken belül tapasztalható egészségre káros<br />

problémák megszüntetésének<br />

anyagi segítésee támogatások<br />

nyújtás<br />

80 00 00 000 Ft<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

152<br />

Foglalkozatási és információs pont<br />

kialakításaa<br />

Szociális felzárkóztatáshoz szükséges információs központ<br />

kialakítása<br />

25 00 00 000 Ft<br />

Felzárkóztató klub kialakítása,<br />

működtetése<br />

Klubhelyiség kialakítása foglalkoztatása, oktatás, kulturált<br />

szórakozás lehetőségének kialakítása<br />

20 00 00 000 Ft<br />

Illegális<br />

megszüntetés<br />

szemétlerakó<br />

Szemétlerakó megszűntetése, környezet kármentesítésa<br />

25 300 000 Ft<br />

Soft elemek<br />

A projekt keretében megvalósuló tevékenységek<br />

elfogadtatása, megismertetésee az akcióterületen élők,<br />

valamint a város<br />

teljes lakossága körében<br />

25 00 00 000 Ft<br />

V.3.4. Akcióterületek<br />

priorizálása<br />

Az akcióterületek esetében a város a stratégiai dokumentum elkészítése során priorizálta a fejlesztésre kijelölt<br />

akcióterületeket. Az akcióterületek fentebb bemutatott sorrendisége voltaképpen követi az akcióterületek megvalósításának<br />

ütemét, ugyanakkor ahhoz, hogy a város a rendelkezésére álló időben e fejlesztési elképzeléseket megvalósítsa, folyamatos<br />

projektfejlesztésre, és egymással párhuzamosan folyó beavatkozásokra van szükség.<br />

Az akcióterületek megvalósításának időbeni prioritása a következő:<br />

1.<br />

2.<br />

1. sz. akcióterület-belváros<br />

3. sz. akcióterület-szociális város rehabilitáció<br />

3. Borsodi alközpont fejlesztése<br />

A fenti sorrend alapvetően az alábbi okok mentén alakult ki:<br />

• A belváros fejlesztése a korábbi években megindult, ennek folytatása logikusan következik, emiatt a központi<br />

területek átfogó<br />

átalakításához<br />

szükséges a központi területt további felújítása<br />

• A belváros turisztikai fejlesztése mellett sürgető a szociális város rehabilitáció, amely igen komplex feladat.<br />

Összefogott, hatékony célzottt előkészítés szükséges, együttműködve a civil szervezetekkel. Nemcsak<br />

városképi<br />

javulást, hanem<br />

az érintett területen élő lakosok szociális és kulturális helyzetének<br />

emelkedését kell, hogy<br />

eredményezze a fejlesztés.<br />

• A borsodi alközpont kialakításánál lényeges a projekt-előkészítési szakaszz megkezdése,<br />

felmérések, ötletpályázat<br />

kiírása, átfogó turisztikai arculati terv készítése.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

153<br />

V.4. Fenntarthatósági szempontok<br />

V.4.1. A fenntartható<br />

környezeti fejlődésprogramja<br />

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia a társadalom fejlődésének megfelelő pályára való állítását elősegítő, hosszú<br />

távú, keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív,<br />

fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel.<br />

A Nemzeti Fenntartható<br />

Fejlődési Stratégiában meghatározott alapelvek közül az IVS kidolgozásakor az alábbi elvek<br />

játszottak kiemelkedő szerepet:<br />

A holisztikus megközelítés<br />

elve. A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek<br />

egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli<br />

rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhozz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek<br />

ismerete.<br />

Integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a<br />

gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit<br />

is egyaránt figyelembe kell venni annak<br />

érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is<br />

össze kell hangolni.<br />

<br />

Helyi erőforrások hasznosításának elve.<br />

Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi<br />

erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzükk meg a helyi sajátosságokat<br />

, azok sokszínűségét. Fontos<br />

feladat az<br />

épített környezet megóvása és<br />

a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is.<br />

Társadalmi felelősségvállalás elve. A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében<br />

csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható<br />

módjait. Erősíteni kell a<br />

vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést.<br />

Fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok és jelenségek<br />

A környezet eltartó-képességének csökkenése<br />

Gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség<br />

Alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arány<br />

Romló átlagos színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket<br />

felerősítő,<br />

irányítási és finanszírozási problémákkal küzdő közoktatás és felsőoktatáss<br />

Rossz egészségi állapot, és problémás egészségügyi rendszer<br />

Jövedelem, egészségi állapot, képzettség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén növekvő társadalmi<br />

különbségek, leszakadó rétegek kialakulása<br />

Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása<br />

Növekvő területhasználat<br />

Veszélyeztetettt vízkészletek<br />

Gyenge kis- és<br />

középvállalkozások<br />

Lassú és nem kellően hatékony hatósági és szolgáltatási eljárások a közigazgatásban<br />

A város az<br />

alábbi prioritások tekintetében fokozott figyelmet fordít a tervezett beruházások megvalósítása során:<br />

a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása<br />

a természeti értékek védelme<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

154<br />

fenntartható vízgazdálkodás: Magyarországon a környezeti problémák közül ez a kérdés kiemelten fontos alapvető<br />

társadalmi (pl. mindenki számára elérhető egészséges ivóvíz) és gazdasági szerepe miatt. A takarékos, értékvédő<br />

gazdálkodás, és a vizeknek a következőő generációk számára való<br />

megtartása felkészülés a következő<br />

fenntarthatóságot veszélyeztető trendekre<br />

versenyképesség fenntartható<br />

erősítése:<br />

gazdasági szabályozás eszközeinek a fenntarthatóság szolgálatába való állítása<br />

Akcióterületi fejlesztések Várható környezeti hatás<br />

Belváros akcióterület<br />

Megnövekedik<br />

a forgalom,<br />

útfejlesztése,<br />

racionalizálása<br />

forgalom<br />

környezetszennyező hatás növekedik<br />

Illegális szemétlerakó<br />

A talajszennyezés mértéke csökken, javul az<br />

megszüntetése<br />

ivóvíz bázis minősége,<br />

csökken a környéken<br />

lévő rágcsálók száma, ami közegészségügyi<br />

veszélyt<br />

jelent<br />

Borsodi<br />

földvár A közeli<br />

természetvédelmi<br />

területek<br />

fejlesztése<br />

környezetterhelése megváltozhat<br />

Ágazati programként<br />

Gazdasági<br />

tevékenységek<br />

megjelenése<br />

gazdaságélénkítés<br />

kritikus városszerkezeti pontokon, szennyező<br />

iparágak<br />

megtelepedése<br />

A környezeti probléma enyhítésétt célzó<br />

stratégiai javaslatok<br />

Város rehabilitációs akciók megvalósítása<br />

során törekedni kell a közparkok és<br />

fásítások felületének növelésére<br />

Forgalomcsillapított útfelújításokra<br />

kell<br />

törekedni<br />

Szemét elvitele, rágcsálók irtása, megfelelő<br />

mennyiségű szemétgyűjtő szigetek<br />

elhelyezése, fokozott ellenőrzés, hogy ne<br />

jöjjön létre újabb,<br />

A fejlesztés során a védett természeti<br />

értékek<br />

védelmében<br />

pufferzónát<br />

kell<br />

kialakítani, mely felfogja a várható<br />

terhelést<br />

Környezetszennyező iparágak<br />

letelepedésének korlátozása, szabályozás<br />

eszközeivel a beékelődő gazdasági<br />

tevékenység megakadályozása<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

155<br />

V.5. Anti-szegregációs program<br />

Az Anti-szegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az<br />

esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város felemeljee azon területeit, ahol a<br />

szegregáció megindult, illetve ahol a szegregátumokban élő lakosság helyzete tarthatatlanná vált. Az<br />

elemzés<br />

eredményeként pedig kidolgozzon egy olyan hosszú távú programot, mely segít a területi szegregáció oldásában.<br />

Az anti-szegregációs terv<br />

megvizsgálja, hogy a városban van-e szegregált lakókörnyezet (telep, telepszerű lakókörnyezet)<br />

ha igen, akkor feltárja e területek problémáit (társadalmi, szociális, egészségügyi helyzet, terület közszolgáltatásokkal való<br />

ellátás - különös tekintettel az oktatásra, egészségre káros környezeti viszonyok, infrastrukturális ellátottság stb.)<br />

és elemzi,<br />

hogy a tervezett városfejlesztések (területi és ágazati programok) hogyan befolyásolják a területi szegregációt.<br />

Az Anti-szegregációs Terv készítése során Edelény felmérte azokat a területeket, melyeken a szegregáció előrehaladott,<br />

illetve ahol a szegregátumok kialakulásának veszélye jelentős, és kidolgozta<br />

a szegregáció oldásához, és újabb<br />

szegregátumok kialakulásának megakadályozásához szükséges programok irányelveit.<br />

A fejezet célja egy olyan<br />

anti-szegregációs terv kidolgozása, amely<br />

enyhíti a településen belüli esélyegyenlőtlenséget, a<br />

leszakadó társadalmi rétegek számára pedig lehetőséget biztosít a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz. A<br />

beavatkozások célja nem<br />

csupán a szegregált lakókörnyezet megszüntetése, hanem az érintett lakosság lakhatási és<br />

élethelyzetének együttes javítása és lehetőség szerint a minél nagyobb arányú integrált lakókörnyezetbe való elhelyezése.<br />

A szegregátumok – kiváltképp a legrosszabb helyzetűek - területein nem csak fizikai környezetükben, de belső társadalmi<br />

viszonyaikban is a gettósodás erős jeleit mutatják melynek következtében az általános társadalmi értékek és<br />

szabályok<br />

hatályukatt veszítik. Az ilyen területeken kialakul egy belső szabályozók alapján működő szubkultúra. A gettósodott területek<br />

részleges vagy ad-hoc beavatkozásokkal nem kezelhetőek. Különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell<br />

tervezni, melyek elsődleges eszköze az alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a gettó<br />

felszámolása, a területi<br />

koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás<br />

csak a társadalmi integrációt - reintegrációt szolgáló<br />

komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés,<br />

társadalmi<br />

kirekesztettség csökkentésee - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, melyet az eddigi<br />

hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. A tervezett egyes intézkedések, programok, projektek akkor érhetnek el<br />

gyökeres és fenntartható változást, ha azok komplex módon, egymást kiegészítve és<br />

összehangoltan valósulnak meg.<br />

Cél, az alacsony státuszú, kiemelten a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése,<br />

életkörülményeik javítása, a közszolgáltatásokhoz<br />

való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák<br />

életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése.<br />

A roma lakosság<br />

megfogalmazásra:<br />

integrációjának<br />

érdekében<br />

az egyes prioritási<br />

területeken<br />

az<br />

alábbi<br />

célok<br />

kerültek<br />

az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése;<br />

a romák munkaerő-piaci integrációjának<br />

elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése;<br />

a lakhatási körülmények javítása, amely összekapcsolódik a települési és térségi szegregáció nagyarányú<br />

csökkentésével;<br />

a romák egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi<br />

ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása;<br />

a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlőség<br />

g elősegítése a jogérvényesítés során.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

156<br />

A Terv két<br />

fő része a helyzetelemzés és<br />

az erre épülő program. A helyzetelemzés során a Városrehabilitációs Kézikönyvben<br />

foglaltak szerint a IV. fejezetben a KSH adatszolgáltatásának segítségével megtörtént a veszélyeztetett területek és a<br />

szegregátumok beazonosítása.<br />

A népszámlálási adatokat az önkormányzati adatbázisokban rendelkezésre álló adatok segítségével amennyire lehetséges<br />

volt, aktualizáltuk. A szociális, nevelési-oktatási, Edelény szegregált területein élőket jelentős mértékben sújtja az<br />

alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a<br />

infrastrukturális jellemzők vizsgálataa pedig hozzájárul a szegregált területek<br />

aktuális problémáinak feltáráshoz.<br />

munkakeresés feladásából adódó inaktivitás, a meglehetősen rossz, komfort nélküli lakókörülmények problémája.<br />

Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése, hogy az ezeken a területeken élők jelenlegi és jövőbeli életminősége<br />

javuljon. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez<br />

utóbbihoz<br />

szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést<br />

elősegítő tényező.<br />

A<br />

lakáskörülmények javítás<br />

érdekében a település és a terv általános célkitűzése, hogy a szegregátumokban élő családok egy<br />

részének mobilizációját ösztönözzék, szebb, komfortosabb környezetben történő letelepedésüket, integrált körülmények<br />

között önkormányzati bérlakások nyújtásával segítsék. Ezzel is elősegítve az itt élők élhetőbb környezetbe kerülését, és a<br />

szegregátumok területének csökkenését, vagy legalábbis növekedésének megállítását.<br />

A megfelelő iskolai végzettség megszerzését célzott képzések, átképzések biztosításával segíti az önkormányzat, a<br />

Munkaügyi Kirendeltség, a településen található oktatási intézmények, valamint a bekapcsolódó civil szervezetek.<br />

A település ösztönzi az<br />

ipari parkbaa vállalkozásokk betelepülését, biztosítja a hiányszakmákk képzését, ámogatások<br />

nyújtásával ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű emberek, a romák, több gyermekes anyák,<br />

alacsony<br />

iskolázottságúak elhelyezkedését.<br />

A szegregátumokban élők egészségi állapotának javítása érdekében támogatják a lakásokban, és azok<br />

közvetlen<br />

környezetében fennálló egészségre káros problémák megszüntetését.<br />

A szegénység újratermelődésének megállítása érdekében a jövő generációjának tanulását, továbbtanulását, a kor<br />

szellemének megfelelő kompetencia alapú képzéseken való részvételt biztosítják. A szabadidő hasznos eltöltésére<br />

programokat szerveznek, az ezeken való részvételt ösztönzik. Az évfolyamismétlők, valamit a hiányzók arányát minimálisra<br />

igyekeznek csökkenteni.<br />

2009-ben az Önkormányzat a mentori segítségnyújtással elvégezte az ASZT felülvizsgálatát (bírálatát) és<br />

megállapította, hogy bizonyos területeken történtek<br />

előrelépések<br />

(foglalkoztatás, közmunka-program), esélyegyenlőségi program és az<br />

ugyanakkor a<br />

mobilizációs program pontosabb kidolgozása szükséges, valamint a közoktatási<br />

ASZT összehangolása.<br />

Anti-szegregációs beavatkozási terv készítése 1-3-6 éves intervallumokra meghatározott indikátorokkal, külön ütemterv és<br />

módszertan szerint történik 2007-2013-ra.<br />

Cél: alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen /lehetőleg közelítsen a városi átlaghoz.<br />

Fontos: a város más területein ezzel párhuzamosan ne nőjön a számuk.<br />

Lakhatási<br />

integrációt biztosító eszközök:<br />

Rossz minőségű lakásállomány felszámolása, az ott élők integrálása szociális bérlakások kiutalása szociális<br />

bérlakás állomány növelése módszertanának<br />

kidolgozása, ütemezése (pl. életjáradék lakásért program) segítség a<br />

tulajdoni lakáshoz jutásban stb. (fiatalok otthonteremtési ámogatása, önerő helyi támogatása, telekjuttatás, vagy<br />

vásárlás<br />

Megtartásra javasolt telepek esetében a lakókörnyezet rehabilitációja: komfortfokozat növelése, egészségre káros<br />

tényezők megszüntetése<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

157<br />

A szegregátumok lakásállományának,<br />

zsúfoltságának<br />

további növekedését megakadályozó beavatkozások egyik fontos<br />

eleme a területre és közvetlen környezetére elrendelt átmeneti építési tilalom, vagy korlátozások.<br />

Természetesen ezek nem akadályozhatják a területek fejlesztését, a szociális város-rehabilitációt, a családok<br />

életminőségének javítását, a szegregáció csökkentését szolgáló intézkedéseket. Ebben az esetben is a meglévőő települési<br />

dokumentumok módosítására van szükség. Az erre szolgáló intézkedések, határozatok meghozatalára az IVS-ben<br />

kötelezettséget vállal a város, az ASZT<br />

intézkedési tervében pedig megjelennek ezek a célok és<br />

intézkedések. A további<br />

részletek kidolgozása, tervezése során maximálisan érvényesülniük kell az anti-szegregációs szempontoknak, az<br />

ASZT-ben<br />

kitűzött céloknak.<br />

FONTOSABB VÁLTOZÁSOK, ELŐRELÉPÉSEK AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN:<br />

lakossági fórum megtartása a közelmúltban nyilvánosságra került városvezetői kijelentéseket követően a<br />

társadalmi feszültségek és problémák feltérképezésee végett, megállapodás azonban nem született, az<br />

Önkormányzatnak e területen további kezdeményezéseket szükséges tennie<br />

hatékony közmunka-program működik a városban (program leírását ld. később)<br />

Borsod városrészben a Csalogány utcai szegregált lakóterület felmérése megtörtént, a terület az egyik<br />

legkedvezőbb helyzetben lévő szegregátum (elöregedőő lakosság, infrastrukturális kiépítettség megléte, romák<br />

alacsony aránya a területen, felsőfokú végzettségűek jelenléte a területen)<br />

LHH óvoda fejlesztési terv<br />

elkészült, sajnos nem nyert az új óvoda építése a pályázaton<br />

elkészült a vállalkozói adatbázis, összehangolása még szükséges a munkanélküliek, civil szervezetek<br />

adatbázisával, a további lépések tekintetében a város az<br />

Intézkedési Tervben konkrét<br />

lépéseket irányzott elő<br />

nincs már a szegregátumban szociális intézmény, mely mélyítené tovább a szegregációt<br />

javult, ugyanakkor még nem eléggé a gyermek/tanulók HH/ HHH nyilatkoztatása<br />

KEOP projektek tervezésee megindult<br />

ÉMOP keretében beadásra került az iskola-felújítás, Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola nyert,<br />

újra beadásra került a Nefelejcs óvoda felújítása és bővítése ÉMOP keretében<br />

tavasszal új<br />

hulladékgyűjtőő udvar átadásaa (leírást ld. később)<br />

telepek, szegregált területek kitakarítása megtörtént, folyamatos<br />

Szociális Szolgáltató Központ létrejötte (program leírását ld. később)<br />

KÖZMUNKA-PROGRAM<br />

LEÍRÁSA<br />

A szociáliss igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a hivatkozott jogszabály 37/A. § (1)<br />

bekezdésee alapján a települési önkormányzat a foglalkoztatási feladatainak ellátása során a rendelkezési állási ámogatásra<br />

jogosult álláskeresők részére közcélú foglalkoztatást szervez.<br />

Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 47/2009. ( III. 25.) sz. önkormányzati határozatával 2009. évi<br />

közfoglalkoztatási tervet jóváhagyta.<br />

2009.11.30. az önkormányzat 369 közcélú munkaviszonyt létesített. Edelény városában 5 szegregátumot tartanak nyilván.<br />

Összesen 136 fő került alkalmazásra valamelyik szegregátumból (az összes közcélú<br />

foglalkoztatásba bevontak 36,86%-a).<br />

A szegregátumonkénti<br />

megoszlás a következő:<br />

1.sz. szegregátum (Egres, Verespart, Bihari, Rózsavölgyi utcák)<br />

2.sz. szeg.( Lévay, Móra, Fűzfa utcák)<br />

3.sz szeg. (Klapka, Gábor Á., Bem J. utcák)<br />

4.sz. szeg. (Barátság, Béke, Ifjúság utcák)<br />

5. sz. szeg. (Váralja, Déryné, Csalogány, Borsodi 150-től utcák)<br />

86 fő 23,3 %<br />

13 fő 3,52%<br />

14 fő 3,8 %<br />

19 fő 5,15%<br />

4 fő 1,09 %<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

158<br />

HULLADÉKLERAKÓK HELYZETE<br />

A város külterületén többb jelentős nagyságú, már nem üzemelő hulladéklerakó található, melyek a következők:<br />

szeszfőzdei lerakó (István király út D-i vége) (8 000 tonna)<br />

Múcsonyi útelágazással szembeni lerakó (a Bódva folyó felé<br />

kb. 300 m-re a "Turai tanya mellett) (1 380 tonna)<br />

a Ládbesenyő felé vezető út jobb oldalán található lerakó (az Isten hegy után) (50 000 tonna)<br />

Ezek nagy<br />

része földdel letakart, növényzettel benőtt. Az illegális hulladék elhelyezés e a területeken megszűnt. Ezeken<br />

kívül még találkozhatunkk kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakókkal<br />

is a Bem József, Gábor Áron, Barátság, Móra Ferenc,<br />

Cseres, Rózsavölgyi, Verespart utcák melletti csapadékvíz elvezető árkokban, az utcák szélén, illetve végén, melyek<br />

felszámolását a Borsodi Közszolgáltató<br />

Nonprofit Kft. folyamatosan<br />

végzi, de azok egy-két héten belül újratermelődnek.<br />

Továbbá a Bányász úttól DK-re lévő szakadékban jelentős mennyiségű hulladék található. Ezek tartalmaznak<br />

települési<br />

szilárd hulladékot és a lakosságnál keletkező építési-bontási hulladékot, csomagolási hulladékot, gumit és zöld hulladékot.<br />

A város egyéb részein illegális hulladék elhelyezés nem<br />

történik.<br />

A Balajt külterületén lévő, önkormányzat tulajdonában álló felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációjához<br />

szükségess lezárási és utógondozási dokumentáció, vízjogi létesítési és építési engedélyek elkészültek, a rekultivációs<br />

munkálatok a Sajó-Bódva Völgye és<br />

Környéke Hulladékkezelési<br />

Önkormányzati Társulás nyertes pályázata esetén<br />

elkezdődnek.<br />

A város területén lévő egyéb, önkormányzati tulajdonban álló hulladéklerakók a Sajó-Bódva Völgye és Környéke<br />

Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás által beadott KEOP pályázat elnyerése esetén kerülnek felszámolásra.<br />

Felülvizsgálatuk megtörtént, mely benyújtásra került<br />

az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és<br />

Vízügyi Felügyelőségre<br />

jóváhagyásra. Amennyiben a jóváhagyás megtörténik, részletes megvalósíthatósági<br />

tanulmány<br />

benyújtását és jóváhagyását követően<br />

rekultivációs tervek készítésére kerül sor, melyek alapján várhatóan<br />

2010. év<br />

második felében a kivitelezés megtörténik. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési<br />

Önkormányzati Társulás<br />

hulladékgyűjtő udvar létesítéséről gondoskodik, mely<br />

építése folyamatban van. A hulladékgyűjtő udvar alkalmas lesz a<br />

lakosságtól érkező különféle veszélyess hulladékok (akkumulátorok,<br />

elektronikai hulladékok stb.), kerti és zöld hulladékok,<br />

fém, műanyag, papír, üveg, háztartási kommunális hulladékok fogadására.<br />

Edelény város területén lévő illegális hulladéklerakók területére „HULLADÉK LERAKÁSA SZIGORÚAN TILOS!” feliratú<br />

táblák kerültek elhelyezésre, az eltűnt táblák pótlása folyamatosan történik a Borsodi Közszolgáltató Nonprofit Kft.<br />

együttműködésével a további illegális hulladék elhelyezések megakadályozása érdekében. Sajnos a hulladékok illegális<br />

lerakása ennek ellenére is folytatódik a már korábban felsorolt városrészeken. A városban csak hulladékgyűjtés, illetve<br />

begyűjtés történik „A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről”<br />

szóló 213/2001. (XI.14.)<br />

Korm. rendeletben leírt követelményeknek megfelelően, hulladék elhelyezés nem engedélyezett. Edelény város területén<br />

keletkező összes települési szilárd hulladékot az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. (ÉHG Zrt.) szállítja el<br />

ártalmatlanításra a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumba.<br />

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT<br />

A város szociális ellátórendszere 2008 januárjában átalakult, azóta a Szociális<br />

Szolgáltató Központ intézménye egy<br />

intézményi központtal és egy telephellyel működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal működik. A szervezetre<br />

jellemző, hogy az ellátástt végző intézmények rugalmasan együttműködnek egymással.<br />

Szolgáltatások:<br />

étkeztetés<br />

házi segítségnyújtás<br />

jelzőrendszeress házi segítségnyújtás<br />

idősek klubja<br />

idősek otthona<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

159<br />

családsegítés<br />

gyermekjóléti szolgálta<br />

otthoni szakápolás<br />

Az alapellátások közül a családsegítést, az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,<br />

idősek nappali ellátását, és kiegészítő tevékenységként az otthoni szakápolást biztosítja az intézmény. A szakosított ellátás<br />

az idősek otthonát foglalja magába.<br />

ÁLTALÁNOS, MINDEN TERÜLETET ÉRINTŐ CÉLKITŰZÉSEK:<br />

Média/ kommunikációs<br />

tevékenység, a diszkrimináció ezen eszközzel való csökkentése:<br />

A társadalmi távolságot, előítélet és diszkrimináció csökkentése, a város szervess részébe átköltözők beilleszkedésének,<br />

integrációjának támogatása, segítése,<br />

társadalmi elfogadtatása jelenti. Az önkormányzat célja a Mentor<br />

Program<br />

létrehozása, melyet szintén lehet a közcélú foglalkoztatással, soft/esza programmal, ÚMFT<br />

pályázati támogatással<br />

megvalósítani.<br />

A Mentor Program egy olyan program, amely koncentrálja a szakmai és anyagi erőforrásokat a HH és HHHH gyerekek<br />

iskolai sikerességének<br />

előmozdítása érdekében, amelynek eszközrendszere:<br />

az ösztöndíj programok (MACIKA, Útravaló stb.) folyamatos figyelemmel kísérése és ezek elérésének<br />

megkönnyítésee a HH és HHH gyerekek körében a gyermekvédelmi felelősök, a CSSK és<br />

a Cigány Önkormányzat<br />

bevonásával,<br />

a mentor pedagógusokat alkalmazó Útravaló<br />

Programban részt vevő HH és HHH gyerekek számának növelése,<br />

a HH és HHH gyerekek iskolai sikerességét megkönnyítő programok (Tanoda, korrepetítor hálózat stb)<br />

elterjesztése a város közoktatási rendszerében, ezek hozzáférésének elősegítése a HH és HHH gyerekek körében<br />

az általános iskola- középiskolai átmenet megkönnyítése,<br />

személyre szabott szolgáltatások által a középiskolai lemorzsolódás megakadályozásaa a HH és HHHH gyerekek<br />

körében,<br />

a HH és HHH gyerekek közoktatási karrierjének figyelemme<br />

kísérése és elősegítése,<br />

az általános és<br />

középiskolai sikerességet akadályozó szociális tényezők elhárítása a gyermekvédelmi felelősök, a<br />

gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő központ és a CKÖ bevonásával, célirányos<br />

együttműködésük<br />

koordinációjával.<br />

ESZA típusú, és/vagy „soft” jellegű tevékenységek:<br />

a szegregátumokban élők aktív korú munkanélküliek bevonása a beruházásokba, pl.:<br />

közbeszerzési kiírásban<br />

rögzített feltételként az alacsony státuszú munkanélküliek foglalkoztatása<br />

a közmunka programba javasolt (pl. mentorok, közcélú foglalkoztatás keretében pedellusok, családi koordinátorok)<br />

valós mobilitást eredményező, munkaerő-piaci reintegrációt elősegítő tranzitfoglalkoztatás tervezése (Más/egyéb<br />

település-fejlesztés, beruházás – pl. iskola vagy közösségi ház felújítás - során e konstrukció alkalmazása)<br />

Oktatást érintő célkitűzések:<br />

szegregáció csökkentése – azonnali beavatkozások megvalósítása a KET szerint!<br />

aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére<br />

e támaszkodvaa a településen található<br />

oktatási intézményekre, valamint a Munkaügyi Központ képzéseire<br />

Önkormányzati<br />

iskolák felújítása, bővítése, korszerűsítése pályázati források segítségével<br />

nőjön az általános iskolákból továbbtanulók<br />

aránya, ennek érdekében az önkormányzat pályázatot nyújt be a<br />

TÁMOP 3.3.2-es programjai közül az „Érettségit adó középiskolába,<br />

illetve minőségi szakképzést biztosító<br />

szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése" programra, valamint ösztöndíjak nyújtásával segíti és<br />

ösztönzi a továbbtanulást<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

160<br />

emelkedjen a matematikai és szövegértési kompetencia, ennek érdekében szakértő bevonásával program<br />

kidolgozása, annak beindulása<br />

minden iskola<br />

esetében<br />

iskolai hiányzások visszaszorítása, gyerekek figyelmének felhívása osztályfőnöki órák keretében a tanulás<br />

fontosságára, az iskolai oktatásban való részvételre, gyermekjóléti szolgálat megerősítése, iskolai szociális munka<br />

elindítása, ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálatban iskolai szociális munkás státus beállítása.<br />

HHH gyerekek, tanulók: az iskolán belüli és melletti támogató, segítő programokon való részvétel<br />

növelése,<br />

programok bővítése, pl. tanoda (civil TÁMOP<br />

projekt), családi napközi, biztos kezdet, mentor program<br />

lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása, felzárkóztatása<br />

tanoda program<br />

segítségével<br />

óvodai férőhelyek<br />

számának<br />

növelése, óvoda korszerűsítése<br />

óvodabővítés,<br />

felújítás<br />

által a Mátyás<br />

Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében<br />

szülők széleskörű tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról, valamint az óvodába íratással járó szociális<br />

juttatások lehetőségéről (pl. ingyenes étkeztetés)<br />

HHH-s gyermekek számának<br />

folyamatos pontosítása, szülők ösztönzése a nyilatkozattételre, tájékoztatva őket<br />

annak fontosságáról<br />

„pedellus program” keretében<br />

roma származású pedellusok alkalmazása a HHH-s, és roma gyerekek főként<br />

szociális problémáinak és iskolai konfliktusainak kezelésére, a szülők<br />

és a tanárok közötti jobbb kapcsolat<br />

kialakítása érdekében.<br />

A pedellus program működtetése mellett az iskolákban a pedagógusok saját erőforrásainak, eszköztárának<br />

megerősítése, támogatása olyan képzésekkel, és programokkal,<br />

amelyek a gyakorlatban hatékonyan<br />

alkalmazható módszereket adnak a pedagógusok kezébe. pl. resztoratív technikák elsajátítása (az iskolákban jól<br />

alkalmazható konfliktuskezelési módszer, iskolai video-tréning, pedagógus<br />

szupervízió, esetmegbeszélőő csoport a<br />

GYEJO és a NEVTAN szakembereivel közösen, stb.)<br />

Foglalkoztatási célkitűzések:<br />

felmérni a településen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket<br />

foglalkoztatni, illetve az IVS-ben tervezett fejlesztések során az abban részt vevő vállalkozások ösztönzése, hogy<br />

helybéli roma munkavállalókat<br />

is foglalkoztassanak (közbeszerzési kiírás lehetőségein belül)<br />

felmérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben munkaerőhiány van, a keresett szakmák képzésének<br />

megkezdése<br />

ösztönözni azon vállalkozások betelepülését a városba, amelyek alacsonyabb iskolázottságúakat is képesek<br />

foglalkoztatni<br />

halmozottan hátrányos helyzetűek, romák, többgyermekes<br />

anyák, alacsony iskolázottságúak foglalkoztatásának<br />

ösztönzése önkormányzati ámogatás nyújtásával, a foglalkoztatással járó bérköltségek egy részének bizonyos<br />

ideig történő finanszírozásával<br />

értékteremtő közmunka: roma<br />

dajka, családi koordinátor, szociális segítő stb. közmunkában.<br />

munkaügyi támogatás (akár 100%-os is) bizonyos célcsoportra, aki TÁMOP projektjében érintett, így akár<br />

diplomás munkanélküli tanárok foglalkoztatása is szóba jöhet<br />

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása:<br />

a családgondozók aktív segítségvállalása endszeres, napi kapcsolattartással és szociális igények benyújtásánál<br />

formanyomtatványok kitöltésével, szükségess igazolások megszerzésével.<br />

HHH-s és fogyatékkal élő emberek felkutatása, igényfelmérése, célzott segítségnyújtás<br />

Lakókörülményeket érintő célkitűzések:<br />

A szegregátumok, veszélyeztetett területek esetében az építési tilalom alapvető elvárás, ezt a város a HÉSZ-ben<br />

megvalósította, illetve szükséges építési telkek integrált környezetben való kialakítása, illetve a lakossági mobilitás<br />

elősegítése új lakáspolitikával, pl. szociális és piaci alapú lakásépítési program integrált környezetben munkaerő-piaci és<br />

egyéb intézkedésekkel kiegészítve.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

161<br />

Az Önkormányzat a CKÖ és<br />

más szervezetek, intézmények (CSSK, GYEJO) közreműködésével kidolgozza a<br />

mobilizációs tervet a szegregátumokra vonatkozóan, amely részben a mobilizálható, integrálható családoknak a<br />

szegregátumokon kívül, integrált környezetben való elhelyezését, másrészt a szegregátumokon belül a<br />

legrosszabb állapotú lakások felszámolását,<br />

és innen a családok jobb minőségű lakásokba való költöztetését is<br />

jelenti.<br />

szociális bérlakás-építés integrált környezetben a lehívható állami források<br />

és finanszírozás tükrében<br />

szociális rehabilitációs program<br />

megvalósítása a kijelölt akcióterületen és a szegregált területeken<br />

A nem felszámolandó szegregátumok komplex rehabilitációja a prioritások kijelölésével.<br />

Közművekre való rácsatlakozás ösztönzése, segítése támogatások nyújtásával<br />

Szegregált területek növekedésének megállítása:<br />

újabb utcák nyitásának megakadályozása az<br />

érintett területeken<br />

építési telek céljára nem osztanak ki újabb telkeket az érintett területeken<br />

építési tilalmat rendelnek el a szegregátumokban, betartásaa fokozottan szükséges<br />

mobilizációs program, a szegregátumból való<br />

kiköltözés elősegítése<br />

Közösségfejlesztés:<br />

közösségi ház létrehozása integráló programokkal<br />

roma hagyományőrző programok, célzottan<br />

a városi rendezvényeken roma tartalmak,<br />

helyi kezdeményezések<br />

megvalósítása,<br />

meglévő közösségi erőforrások feltárása. Pl. híres roma zenészek meghívása Edelénybe városi<br />

rendezvényekre, galéria létrehozása alacsony anyagi befektetéssel, helyi tehetségeket helyzetbe hozása<br />

kommunikációs<br />

program kidolgozása az előítélet és a távolságtartás csökkentésére<br />

Edelény Város Önkormányzata a társadalmi deszegregációs, integrációs, esélykiegyenlítőő és növelő célkitűzései<br />

megvalósítása érdekében elkészíti Települési Esélyegyenlőségi Tervét, amely magába foglalja a Közoktatási<br />

Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és<br />

Intézkedési Terv dokumentumát, az Önkormányzat,<br />

mint 50 főnél nagyobb<br />

foglalkoztató Esélyegyenlőségi Tervét, és az Anti-szegregációs Tervet.<br />

Határidő: 2010. június 30.<br />

Felelős: Alpolgármester<br />

Edelény Város Önkormányzata elkötelezte magát a HH-HHH és SNI gyermekek közoktatási esélyegyenlősége<br />

megteremtése mellett, amely érdekében célul tűzte ki, hogy a HH-HHH és SNI gyermekek:<br />

pontos feltérképezésre kerüljenek,<br />

kompetencia méréseik eredményei megközelítsék, elérjék a városi és/ /vagy országos átlagot,<br />

az érettségit adó iskolatípusban való továbbtanulási<br />

mutatójuk megközelítse, elérje a városi és/vagy<br />

országos átlagot,<br />

emeltszintű oktatásban való<br />

részvételük növelése.<br />

E célja alapján alkotja meg a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét.<br />

Határidő: 2010. június 30.<br />

Felelős: Alpolgármester<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

162<br />

1. SZEGREGÁTUM - EGRES U. - VERESPART U. - BIHARI U. - RÓZSAVÖLGYI U. - CSERES U. TERÜLETSPECIFIKUS<br />

CÉLKITŰZÉSEI:<br />

A területen a város szociális városrehabilitációt kíván végrehajtani, melyhez feltérképezi a közeljövőben<br />

rendelkezésre álló pályázati forrásokat, telepprogramokra a jövőben kiírásra kerülő támogatási forrásokat.<br />

A város a területen mind a lakhatási körülmények, közterületek, infrastrukturális ellátottság, mind a mobilizáció tekintetében a<br />

szociális városrehabilitációra törekszik, ehhez folyamatos pályázati forrásfigyelést alakít ki, és a rendelkezésre álló pályázati<br />

lehetőséget maximálisan kidolgozza, részt vesz a közeljövőben telepprogramban.<br />

Oktatás:<br />

Edelény Város Önkormányzata vállalja az óvodai és iskolai körzethatárok felülvizsgálatán túlmenően, hogy a HHH<br />

gyermekekk 25%-ot meghaladó aránykülönbségének elkerülését célul tűzi ki és érvényesíti az újonnan induló évfolyamok<br />

esetében a csoport és osztály szervezéss során mind az<br />

egyes tagintézmények között, mind a tagintézményeken belül.<br />

Infrastruktúrát érintő célkitűzések:<br />

gázvezeték-hálózat kiépítése<br />

szennyvíz-vezeték hálózat kiépítése<br />

Rózsavölgyi úton szilárd burkolatú műút kiépítése<br />

Verespart, Bihari, Rózsavölgyi úton járda kiépítése<br />

Lakókörülményeket érintő célkitűzések:<br />

lakóépületeken<br />

belül tapasztalható egészségre káros problémák megszüntetésének anyagi segítése ámogatások<br />

nyújtásával<br />

illegális szemétlerakó megszüntetése, szemétlerakás folyamatos felszámolása<br />

szegregátum területi növekedésének megállítása építési tilalom segítségével<br />

Foglalkoztatás:<br />

szakképzettek számának növelése (82,2% legfeljebb ált. isk. végzettséggel rendelkezik)<br />

közmunka-programban való részvétel növelése, ösztönzése<br />

önkormányzati beruházások<br />

esetében előny biztosítása azon vállalkozók<br />

számára,<br />

lakókörnyezetben élő, alacsony státuszú lakosokat foglalkoztatnak a tervezett beruházás alatt<br />

akik<br />

szegregált<br />

Közösségfejlesztés:<br />

Diszkrimináció megakadályozása. az anti-diszkrimináció<br />

területén működő civil szervezetek és<br />

önkormányzatok bevonásával<br />

kisebbségi<br />

drog prevenciót segítő programok beindítása, melyek a bűnözővé,<br />

Oktatási intézményekben bűnmegelőzést,<br />

áldozattá válást megakadályozzák<br />

Roma kultúrára<br />

és értékekre építő városi rendezvények szervezése<br />

Közszolgáltatások:<br />

Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési gondjainak megoldásával, a bölcsődei és/vagy családi<br />

napközi és/vagy házi gyermekfelügyelet biztosítása<br />

Egészségfejlesztő és szűrési programok, drog prevenció elindítása (pl. mobil szűrések, ingyenes rendezvények<br />

keretében)<br />

CKÖ képviselőinek bevonása az Önkormányzat munkájába<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

163<br />

2. SZEGREGÁTUM - LÉVAY JÓZSEF U. - MÓRA F. U. - FŰZFA U. TERÜLETSPE<br />

CIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI:<br />

Lakókörülményeket és Infrastruktúrát érintő célkitűzések:<br />

gázvezeték-hálózat kiépítése<br />

Móra F. u. járda<br />

kiépítése<br />

Oktatás:<br />

A gyermekek átbuszoztatásának megszüntetésére lépéseket kezdeményez az Önkormányzat!<br />

Az itt élő nagyszámú, 31%-os aránnyal jelenlévő iskoláskorú gyermek<br />

számára az oktatási esélyegyenlőség<br />

biztosítása az Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009. szerint<br />

Foglalkoztatás:<br />

közmunka-programban való részvétel növelése, ösztönzése, így a rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők számának, arányának csökkentése<br />

önkormányzati beruházások<br />

esetében előny biztosítása azon vállalkozók<br />

számára,<br />

akik szegregált<br />

lakókörnyezetben élő, alacsony státuszú lakosokat foglalkoztatnak a tervezett beruházás alatt<br />

Közösségfejlesztés:<br />

<br />

<br />

Bányász Klub helységének közösségi célú hasznosítása<br />

Diszkrimináció megakadályozása. az anti-diszkrimináció<br />

területén működő civil szervezetek és<br />

önkormányzatok bevonásával<br />

kisebbségi<br />

drog prevenciót segítő programok beindítása, melyek a bűnözővé,<br />

Oktatási intézményekben bűnmegelőzést, áldozattá válást megakadályozzák<br />

Roma kultúrára<br />

és értékekre építő városi rendezvények szervezése<br />

Közszolgáltatások:<br />

Egyenlő esélyek biztosítása az oktatás területén a szolgáltatás helyben elérése céljából<br />

Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési gondjainak megoldásával, a bölcsődei és/vagy családi<br />

napközi és/vagy házi gyermekfelügyelet biztosítása<br />

Egészségfejlesztő és szűrési programok, drog prevenció elindítása (pl. mobil szűrések, ingyenes rendezvények<br />

keretében)<br />

CKÖ képviselőinek bevonása az Önkormányzat munkájába<br />

3. SZEGREGÁTUM - KLAPKA GY. U. - GÁBOR ÁRON U. - BEM J.<br />

U. TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI:<br />

Lakókörülményeket és Infrastruktúrát érintő célkitűzések:<br />

szennyvíz-hálózat kiépítése<br />

gázvezeték-hálózat kiépítése<br />

Klapka Gy. u. járda kiépítése<br />

Oktatás:<br />

Az itt élő nagyszámú, 34,3% %-os aránnyal jelenlévő iskoláskorú gyermek<br />

számára az oktatási esélyegyenlőség<br />

biztosítása az Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009. szerint<br />

Szakképzés biztosítása a területen élők számára, a területen élők 87,7% legfeljebb általános iskolai képzettséggel<br />

rendelkezik, ennek az aránynak a csökkentése célja az Önkormányzatnak<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

164<br />

Foglalkoztatás:<br />

közmunka-programban való részvétel növelése, ösztönzése, így a rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők számának, arányának csökkentése (91,4% a 2001-es adatok<br />

szerint, ez a szám elrettentően magas),<br />

az Önkormányzat célja e területen csökkenteni a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők számát<br />

Munkaügyi Központtal és a képző intézményekkel együttműködve a munkaerőigény<br />

felmérése, hiányszakmák<br />

irányába képzési programok beindítása<br />

önkormányzati beruházások<br />

esetében előny biztosítása azon vállalkozók<br />

számára,<br />

akik szegregált<br />

lakókörnyezetben élő, alacsony státuszú lakosokat foglalkoztatnak a tervezett beruházás alatt<br />

Közösségfejlesztés:<br />

Diszkrimináció megakadályozása. az anti-diszkrimináció<br />

területén működő civil szervezetek és<br />

önkormányzatok bevonásával<br />

kisebbségi<br />

drog prevenciót segítő programok beindítása, melyek a bűnözővé,<br />

Oktatási intézményekben bűnmegelőzést, áldozattá válást megakadályozzák<br />

Roma kultúrára<br />

és értékekre építő városi rendezvények szervezése, helyben élő romák kulturális megmutatkozási<br />

lehetőségeinek<br />

biztosítása önkormányzati, városi rendezvényeken<br />

Közszolgáltatások:<br />

Egyenlő esélyek biztosítása az oktatás területén a szolgáltatás helyben elérése céljából<br />

Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési gondjainak megoldásával, a bölcsődei és/vagy családi<br />

napközi és/vagy házi gyermekfelügyelet biztosítása<br />

Egészségfejlesztő és szűrési programok, drog prevenció elindítása (pl. mobil szűrések, ingyenes rendezvények<br />

keretében)<br />

4. BARÁTSÁG U., BÉKE<br />

U., IFJÚSÁG U. TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI:<br />

Infrastruktúrát érintő célkitűzések:<br />

szennyvíz-hálózat kiépítése<br />

Lakókörülményeket érintő célkitűzések:<br />

önkormányzati tulajdonú épületekben, házakban a lakókkal együttműködve komfortosítás (pl. önkormányzat<br />

építőanyagot biztosít a lakó számára cserében a felújításban való aktív részvételért)<br />

gázszolgáltatásra való csatlakozás ösztönzése önkormányzati támogatással<br />

Oktatás:<br />

Az itt élő nagyszámú, 37,8% %-os aránnyal jelenlévő iskoláskorú gyermek<br />

számára az oktatási esélyegyenlőség<br />

biztosítása az Edelény város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2009. szerint<br />

Szakképzés biztosítása a erületen élők számára, hiszen mindenki legfeljebb általános iskolai képzettséggel<br />

rendelkezik, ennek csökkentése célja az Önkormányzatnak<br />

Foglalkoztatás:<br />

közmunka-programban való részvétel növelése, ösztönzése, így a rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők számának, arányának csökkentése (98,3% a 2001-es adatok<br />

szerint, ez a szám elrettentően magas),<br />

az Önkormányzat célja e területen csökkenteni a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők számát<br />

Munkaügyi Központtal és a képző intézményekkel együttműködve a munkaerőigény<br />

felmérése, hiányszakmák<br />

irányába képzési programok beindítása<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

165<br />

önkormányzati beruházások<br />

esetében előny biztosítása azon vállalkozók<br />

számára,<br />

lakókörnyezetben élő, alacsony státuszú lakosokat foglalkoztatnak a tervezett beruházás alatt<br />

akik<br />

szegregált<br />

Közösségfejlesztés:<br />

Diszkrimináció megakadályozása. az anti-diszkrimináció<br />

területén működő civil szervezetek és<br />

önkormányzatok bevonásával<br />

kisebbségi<br />

drog prevenciót segítő programok beindítása, melyek a bűnözővé,<br />

Oktatási intézményekben bűnmegelőzést, áldozattá válást megakadályozzák<br />

Roma kultúrára<br />

és értékekre építő városi rendezvények szervezése, helyben élő romák kulturális megmutatkozási<br />

lehetőségeinek<br />

biztosítása önkormányzati, városi rendezvényeken<br />

Közszolgáltatások:<br />

Egyenlő esélyek biztosítása az oktatás területén a szolgáltatás helyben elérése céljából<br />

Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési gondjainak megoldásával, a bölcsődei és/vagy családi<br />

napközi és/vagy házi gyermekfelügyelet biztosítása<br />

Egészségfejlesztő és szűrési programok, drog prevenció elindítása (pl. mobil szűrések, ingyenes rendezvények<br />

keretében)<br />

kiépített infrastruktúra lakossági igénybevételi lehetőségeinek önkormányzati támogatása (a lakók számára<br />

támogatási rendszer kidolgozása a kiépített közművek igénybevételére)<br />

5. VÁRALJA U., DÉRYNÉ U., BORSODI U., CSALOGÁNY U. TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI:<br />

Infrastruktúrát érintő célkitűzések:<br />

Déryné, Csalogány u. járda kiépítése<br />

Lakókörülményeket érintő célkitűzések:<br />

önkormányzati támogatási rendszer kidolgozása a magántulajdonú épületek, házak komfort-fokozatának emelése<br />

céljából, (alacsony komfort fokozatú lakások aránya a területen 55%)<br />

Oktatás:<br />

Szakképzés biztosítása a erületen élők számára, hiszen 68,6% legfeljebb általános iskolai képzettséggel<br />

rendelkezik, ennek csökkentése célja az Önkormányzatnak<br />

Foglalkoztatás:<br />

közmunka-programban való részvétel növelése, ösztönzése, így a rendszeres munkajövedelemmel nem<br />

rendelkezők számának, arányának csökkentése (88,6% a 2001-es adatok szerint)<br />

Munkaügyi Központtal és a képző intézményekkel együttműködve a munkaerőigény<br />

felmérése, hiányszakmák<br />

irányába képzési programok beindítása<br />

Közösségfejlesztés:<br />

Diszkrimináció megakadályozása. az anti-diszkrimináció<br />

drog prevenciót segítő programok beindítása, melyek a bűnözővé,<br />

áldozattá válást megakadályozzák<br />

területén működő civil szervezetek és kisebbségi<br />

önkormányzatok bevonásával<br />

Oktatási intézményekben bűnmegelőzést, Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

166<br />

Közszolgáltatások:<br />

Egészségfejlesztő és szűrési programok, drog prevenció elindítása (pl. mobil szűrések, ingyenes rendezvények<br />

keretében)<br />

kiépített infrastruktúra lakossági igénybevételi lehetőségeinek önkormányzati támogatása (a lakók számára<br />

támogatási rendszer kidolgozása a kiépített közművek igénybevételére)<br />

INTÉZKEDÉSI TERV<br />

Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások és azok<br />

időbeni ütemezése:<br />

FOGLALKOZTATÁS, MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ<br />

A beavatkozás célja a erületeken élő – főként roma népesség – munkaerő-piaci<br />

integrációjának<br />

elősegítése, elsősorban<br />

szakképzéssel és új munkahelyek teremtésével. Bár az edelényi szegregátumok<br />

aktív korú lakóinak jelentős hányada<br />

munkanélküli, e mellett aktívan dolgozik a feketegazdaságban. A programnak tehát nem csak új munkahelyeket kell<br />

teremteniee számukra, hanem meg kell próbálnia foglalkoztatásuk kifehérítését is. Az<br />

itt élők foglalkoztatását ezen túlmenően<br />

képzéssel, és programokkal kell ösztönözni. Egyszerre kell megközelíteni a munkaadói és munkavállalói oldalt. Nem csak<br />

képzéseket és átképzéseket kell indítani, hanem munkahely-teremtő, elhelyezkedést segítő programokat kell bevezetni.<br />

Ezek az intézkedések nem csak rendszeres és legális jövedelemforrást, hanem az élet más területein megvalósuló<br />

integrációtt is jelentenének, többek között a saját lakókörnyezet fejlesztésén keresztül is. Így hosszú távon nem csak a<br />

lakosság, hanem a terület helyzete is stabilizálhatóvá válhat.<br />

Az elhelyezkedés elősegítéséhez olyan<br />

információkra<br />

van szükség,<br />

melyek a tartósan munkanélküliekhez általában nem<br />

jutnak el. Alternatív munkaerő-piaci programra van szükség, mely a foglalkoztathatósági szint javítását célozzák, és egyénre<br />

szabott fejlesztés közben<br />

juttat információhoz, nem formális eszközökkel.<br />

Egységes, jól átlátható és hatékonyabb formát adna, és az információk naprakész szolgáltatását segítené elő a<br />

foglalkoztatási információs pontok (FIP) létrehozása és működtetése a város különböző pontjain. Lehetőség<br />

szerint a<br />

szegregátumokhoz közel. Az FIP-k kapcsolhatók lehetnek a szociális, vagy más önkormányzati intézmény épületéhez. Az<br />

információs ponton mindenképpen legalább egy olyan szociális területen járatos tanácsadót kell alkalmazni, aki ismeri a<br />

szegregátumban élőket, és kapcsolatot tart velük, tájékoztatja őket a lehetőségekről. E mellett személyre szabott<br />

konzultációval segíti elő az elhelyezkedést, ha szükséges a képzésekk kiválasztását, a tanulmányok<br />

megkezdését.<br />

A fiatalok<br />

közül igen sokan válnak ún. pályakezdő munkanélkülivé. Az ő számukra, már az iskolai tanulmányaik<br />

befejezésének évében karriertervezést kell biztosítani. Ehhez az FIP munkatársai személyree szabottan az<br />

iskolákba<br />

kitelepülvee nyújthatnak segítséget.<br />

Továbbá:<br />

közmunkaprogram - értékteremtő foglalkoztatás iskolában, óvodában, szociális szolgáltatásban<br />

munkaügyi kirendeltség bér-és<br />

járulék-támogatási konstrukciói, a támogatható, foglalkoztatható munkanélkülieknek<br />

helyi adó kedvezmény munkanélküliek foglalkoztatásakor<br />

civil munkaerő-piacszegregátumban élők, munkanélküliek foglalkoztatása beruházások során,<br />

pl. iskola, óvoda, főtér, kastély<br />

foglalkoztatási programok indukálása, támogatása<br />

Feladat<br />

(probléma)<br />

megfogalmazás<br />

a<br />

Meglévő<br />

vállalkozásokk<br />

munkaerő<br />

igényének<br />

feltérképezését<br />

Elérendő cél<br />

megfogalmazása<br />

Rendelkezzen<br />

a<br />

város<br />

egy<br />

folyamatosan<br />

frissülő, pontos<br />

adatbázissal<br />

Intézkedés<br />

leírása<br />

A vállalkozásokk<br />

felmérését<br />

követően<br />

összekapcsolni az<br />

adatbázist az<br />

Felelős<br />

megnevezése<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

Pénzügyi<br />

forrás<br />

Önkormányzati<br />

forrás<br />

A<br />

megvalósulás<br />

határideje<br />

2010. szeptember<br />

Az intézkedés<br />

eredményesség<br />

ét mérő<br />

indikátor<br />

Adatbázis<br />

és<br />

frissítési<br />

mechanizmusának<br />

megléte<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

167<br />

követően ezt a<br />

munkanélküliek<br />

adatbázisával,<br />

valamint a képzési<br />

lehetőségekkel<br />

összekapcsolni<br />

Képzettség és<br />

foglalkoztatás<br />

növelése, tartós<br />

munkanélküliség<br />

csökkentése<br />

Képzettség és<br />

foglalkoztatás<br />

növelése, tartós<br />

munkanélküliség<br />

csökkentése<br />

Munkanélküliség<br />

Munkanélküliség<br />

Képzési programok<br />

beindítása<br />

a<br />

képzettség<br />

szintjének növelése<br />

érdekében<br />

Helyi<br />

vállalkozásokkal<br />

való együttműködés<br />

a foglalkoztatás<br />

növelése érdekében<br />

Nem foglalkoztatott,<br />

álláskeresők,<br />

fogyatékossággal<br />

élők, halmozottan<br />

hátrányos<br />

helyzetű<br />

emberek<br />

munkavállalásának<br />

elősegítése,<br />

a<br />

Munkaügyi<br />

Központtal<br />

együttműködve<br />

Foglalkoztatás<br />

elősegítése,<br />

foglalkoztatottak<br />

számának növelése<br />

alacsony<br />

végzettségűek<br />

adatbázisával,<br />

a<br />

munkanélküliek<br />

adtabázisával,<br />

illetve a képzési<br />

lehetőségekkel<br />

Folyamatosan<br />

bővülő és frissülőő<br />

adatbázis alapján<br />

Munkaügyi<br />

Központtal közösen<br />

a<br />

felmért<br />

hiányszakmák<br />

irányába<br />

képzési<br />

programok indítása<br />

Folyamatosan<br />

bővülő és frissülőő<br />

adatbázis alapján<br />

Munkaügyi<br />

Központtal közösen<br />

vállalkozások<br />

ámogatása,<br />

amennyiben ASL<br />

lakost alkalmaz<br />

A Munkaügyi<br />

Központ<br />

rehabilitációs<br />

munkakörrel,<br />

foglalkozó<br />

szakemberével<br />

kapcsolattartás,<br />

együttműködés.<br />

Szakmák<br />

felkutatása<br />

és<br />

sérülés specifikuss<br />

adaptációja<br />

Foglalkoztatási<br />

Információs<br />

Pont<br />

kialakítása és<br />

működtetése<br />

Önkormányzati<br />

beruházásokban<br />

való részvétel<br />

Értékteremtő<br />

közcélú<br />

foglalkoztatás –<br />

roma dajka, roma<br />

családi koordinátor<br />

Civil foglalkoztatási<br />

programok<br />

munkaügyi<br />

központtal<br />

együttműködve<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

munkaügyi<br />

központtal<br />

együttműködve<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

munkaügyi<br />

központtal<br />

együttműködve<br />

Családsegítő<br />

Szolgálat,<br />

Munkaügyi<br />

Központ<br />

(napi<br />

együttműködés<br />

van<br />

a<br />

Munkaügyi<br />

Központtal)<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

munkaügyi<br />

központtal<br />

együttműködve<br />

Alpolgármester<br />

Alpolgármester<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzati<br />

és pályázati<br />

forrás<br />

Önkormányzati<br />

és pályázati<br />

forrás<br />

Munkaügyi<br />

kirendeltség<br />

által<br />

kezelt forrás<br />

TAMOP aktuális<br />

pályázatai<br />

Önkormányzati<br />

forrás, aktuális<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

forrás, aktuális<br />

pályázati forrás<br />

TÁMOP aktuális<br />

pályázatai<br />

2012. december<br />

31.-ig minden<br />

félévben 1 ilyen<br />

képzési program<br />

beindítása<br />

Támogatási<br />

szerződések<br />

megkötése<br />

helyi<br />

vállalkozókkal<br />

alacsony státuszú<br />

lakosok<br />

foglalkoztatására<br />

irányuló<br />

munkahelyteremt<br />

és céljára<br />

2010. december<br />

2010. december<br />

2012<br />

2012<br />

2012<br />

Éventee min. 2<br />

megvalósuló,<br />

hiányszakmát célzó<br />

képzési program<br />

Támogatási<br />

szerződések<br />

száma, alacsony<br />

státuszú<br />

lakosok<br />

foglalkoztatási<br />

mutatója<br />

Folyamatos<br />

munkakapcsolat<br />

a<br />

családgondozók és<br />

a munkaügyi<br />

kirendeltség<br />

szakembere között,<br />

elhelyezkedettek<br />

száma<br />

Információs<br />

pont<br />

felállítása, 3 fő<br />

alkalmazása<br />

Beruházásokon<br />

foglalkoztatottak<br />

száma<br />

– min. 10<br />

fő/beruházás<br />

Közcélú<br />

foglalkoztatásban<br />

megvalósuló<br />

roma<br />

dajka, és/vagy<br />

roma családi<br />

koordinátori<br />

munkakör<br />

kialakulása<br />

Civil programok<br />

száma<br />

min. 3<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

168<br />

Munkanélküliség<br />

Alacsony iskolai<br />

végzettség az aktív<br />

korú népességen<br />

belül<br />

Alacsony iskolai<br />

végzettség az aktív<br />

korú népességen<br />

belül<br />

Alacsony<br />

iskolázottságúak<br />

elhelyezkedésének<br />

segítése<br />

Alacsony<br />

iskolázottságúak<br />

elhelyezkedésének<br />

segítése<br />

Hiányszakmák<br />

szakképzett<br />

emberekkel<br />

való<br />

feltöltése<br />

Nőjön a képzettségi<br />

szint az<br />

aktív korúak<br />

körében<br />

Aktív korúak<br />

ösztönzése<br />

magasabb<br />

iskolai<br />

végzettség<br />

megszerzésére<br />

Minél nagyobb<br />

arányú<br />

elhelyezkedés<br />

Minél nagyobb<br />

arányú<br />

elhelyezkedés<br />

szervezésének<br />

ösztönzése,<br />

ámogatása<br />

A Munkaügyi<br />

Központ által<br />

hiányszakmák<br />

képzése<br />

Támogatott<br />

képzésekről<br />

széleskörű<br />

tájékoztatás,<br />

igényfelmérés,<br />

képzések<br />

beindítása<br />

A városban<br />

található<br />

oktatási<br />

intézményekre,<br />

a<br />

környező<br />

települések<br />

iskoláira, valamint a<br />

Munkaügyi<br />

Központra<br />

támaszkodva minél<br />

több olyan képzés<br />

indítása, amely 8<br />

általános iskolai<br />

végzettséggel nem<br />

rendelkezők<br />

számára van<br />

meghirdetve<br />

A rövidtávon felmért<br />

adatbázisban<br />

szereplő<br />

vállalkozások<br />

ösztönzése<br />

ámogatások<br />

nyújtásával arra,<br />

hogy alacsonyabbb<br />

iskolázottságúakat<br />

is<br />

foglalkoztassanakk<br />

5-10 főő<br />

családgondozó<br />

általi mentorálása,<br />

elhelyezkedésének<br />

segítése, 1 éven<br />

keresztüli<br />

nyomonkövetése<br />

Munkaügyi<br />

Központ<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

Munkaügyi<br />

Központtal,<br />

képzőhelyekke<br />

együttműködve<br />

Város oktatási<br />

intézményei,<br />

Munkaügyi<br />

Központ<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzat,<br />

vállalkozások<br />

Önkormányzat<br />

és Családsegítő<br />

Szolgálat közötti<br />

együttműködés<br />

alapján<br />

Állami<br />

normatíva,<br />

önkormányzati<br />

támogatás,<br />

pályázati forrás<br />

2010-ben<br />

TÁMOP<br />

szakképzési<br />

pályázat<br />

Állami<br />

normatíva,<br />

önkormányzati<br />

támogatás,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetéss<br />

2012<br />

2010. december<br />

2012<br />

2012<br />

2013<br />

Képzéseken<br />

való<br />

minél magasabb<br />

számú<br />

részvétel,<br />

hiányszakmák<br />

képzésének<br />

elindítása,<br />

hiányszakmák<br />

számának<br />

csökkenése<br />

Képzettségi<br />

mutatók<br />

növekedése<br />

az<br />

ASZT-belehatárolt<br />

szegregátumokban<br />

Nyertes pályázat és<br />

Képzés beindítása<br />

Képzéseken<br />

való<br />

minél magasabb<br />

számú<br />

részvétel,<br />

hiányszakmák<br />

képzésének<br />

elindítása<br />

Éventee min. 10 fő<br />

alacsony<br />

iskolázottságú<br />

személy<br />

elhelyezkedése<br />

Éventee min. 10 fő<br />

elhelyezkedik<br />

(2013-ig ez min. 30<br />

főt jelent)<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

169<br />

Munkanélküliség<br />

problémája a<br />

halmozottan<br />

hátrányos helyzetű,<br />

roma, több<br />

gyermeket nevelő<br />

anyák,<br />

alacsony<br />

iskolázottságúak<br />

körében<br />

Csökkenjen<br />

az<br />

érintett lakosságon<br />

belüli inaktivitás<br />

A településen lévőő<br />

vállalkozások<br />

ösztönzése az<br />

érintett csoportok<br />

foglalkoztatására<br />

ámogatások<br />

nyújtásával<br />

a<br />

foglalkoztatással<br />

járó<br />

bérköltségekk<br />

egy részének<br />

bizonyos ideig<br />

történő<br />

finanszírozásával<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzati<br />

költségvetéss<br />

folyamatos<br />

Csökken<br />

a<br />

munkanélküliek<br />

száma<br />

az érintett<br />

lakosság<br />

körében<br />

éventee min. 5%-kal<br />

(Az intézkedés<br />

folyamatosan<br />

működik)<br />

OKTATÁS<br />

Az oktatási területet érintő integrációs, anti-szegregációs intézkedési terv a 2009 decemberében elkészült<br />

„Edelény<br />

város és társult településeinek Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve” alapján készült el.<br />

Az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövidtávon (1 éven belül) mérhetőő javulást<br />

eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest!<br />

„Érzékelhető javulást kell elérni középtávon:<br />

1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül)<br />

mérhető javulást (min. 10%) biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhely hiány miatt nem biztosított minden<br />

halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás; vagy annak ellenére, hogy az óvoda el<br />

tudná látni<br />

a településen élő gyerekeket, több halmozottan hátrányos helyzetű gyerek nem jár óvodába 3 éves korától.<br />

2. A településen élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci<br />

érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill.<br />

bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan<br />

vonják be a tanköteleseket a nappali képzésbe.<br />

3. Az oktatás eredményességének javítására olyan<br />

mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább<br />

középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, mindenn esetben, ha<br />

az eredményességi mutatók alapján<br />

(továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országoss átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen<br />

működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi<br />

előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb.<br />

4. Az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés<br />

javítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni,<br />

amennyiben beigazolódik, hogy a településen működőő intézmények között jelentős eltérés van az oktatás feltételiben, ill. az<br />

oktatás eredményességében, főként, ha nagy számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a rosszabb<br />

feltételek között működő, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó intézményben.<br />

Azonnali beavatkozást igényel:<br />

a szülői nyilatkozatok pótlása a HHH státusz megállapításához<br />

óvodai csoportok közti releváns HH/HHH aránykülönbség<br />

Szabó Lőrinc és a Borsodi Iskola közötti SNI, HH, és HHH tanulói aránykülönbség<br />

Szabó Lőrinc iskolában osztályok közötti HHH különbség, a HHH tanulók az emeltszintű oktatásban való<br />

részvételük elősegítése<br />

Borsodi iskolában a HH/HHH tanulók közti releváns aránykülönbség<br />

Feladat<br />

(probléma)<br />

megfogalmazás<br />

a<br />

Elérendő cél<br />

megfogalmazása<br />

Intézkedés<br />

leírása<br />

Felelős<br />

megnevezése<br />

Pénzügyi<br />

forrás<br />

A<br />

megvalósulás<br />

határideje<br />

Az intézkedés<br />

eredményesség<br />

ét mérő<br />

indikátor<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

170<br />

Szükséges a<br />

halmozottan<br />

hátrányos helyzetű<br />

gyermek<br />

beazonosítása, már<br />

3 éves kortól.<br />

Egységes<br />

adatszolgáltatási és<br />

nyilvántartási<br />

rendszer<br />

bevezetése<br />

HH/HHH<br />

gyermekekről,<br />

részvételükről<br />

iskolai oktatásban,<br />

eredményességükrő<br />

l,<br />

továbbtanulásukról.<br />

Szegregációs<br />

jelenségek<br />

intézmények<br />

között<br />

(SNI, HH/HHH)<br />

Halmozottan<br />

hátrányos helyzetű<br />

3 éves kortól való<br />

rendszeres óvodába<br />

járása<br />

Már<br />

az óvodások<br />

körében<br />

a<br />

halmozottan<br />

hátrányos<br />

helyzetűek<br />

felmérése<br />

pontos<br />

meghatározása<br />

Adatszolgáltatási<br />

rendszer kialakítása,<br />

különös<br />

a HH és<br />

HHH gyermekek<br />

eredményeinek<br />

nyilvántartására<br />

pl.<br />

kompetencia<br />

A<br />

szülők<br />

halmozottan<br />

hátrányos helyzetről<br />

való nyilatkoztatása<br />

komoly<br />

hiányosságokat<br />

mutat. Minden<br />

további<br />

intézkedés<br />

alapfeltétele.<br />

A<br />

szülői nyilatkoztatás<br />

teljessé<br />

tétele<br />

szükséges<br />

Megszűnt<br />

a<br />

beóvodáztatási<br />

és<br />

beiskolázási<br />

esélyegyenlőtlenség<br />

i<br />

gyakorlat.<br />

Integrációs<br />

támogatás<br />

igénybevétele<br />

Mindenn 3 életévet<br />

betöltött<br />

HHH<br />

gyermek<br />

rendszeresen<br />

óvodába jár, az<br />

iskolába kerüléskor<br />

csökkennek<br />

a<br />

hátrányos helyzetből<br />

adódó, tanulmányi<br />

eredményességet<br />

okozó nehézségek<br />

Szülők<br />

nyilatkoztatása az<br />

új rendeletnek<br />

megfelelően.<br />

Felmérés készítése,<br />

egyeztetése<br />

a<br />

jegyzői adatokkal<br />

Pontos kimutatás a<br />

hátrányos helyzetűű<br />

gyermekekről<br />

Szülői tájékoztatás,<br />

családlátogatás<br />

Szülők<br />

nyilatkoztatása.<br />

A<br />

HHH tanulók teljes<br />

felmérését<br />

követően az<br />

esélyegyenlőségi<br />

helyzetelemzés és<br />

akcióterv<br />

korrekciója,<br />

módosítása.<br />

HHH gyermekekk<br />

esélyegyenlőségén<br />

ek biztosítása,<br />

Szabó Lőrincz és a<br />

Borsodi iskola közti<br />

beiskolázási<br />

körzethatárok<br />

módosítása. Óvodai<br />

csoportok,<br />

osztályok HH/HHHH<br />

arányosítása.<br />

Integrációs<br />

ámogatás<br />

igénybevétele<br />

A HHH gyermekekk<br />

esélyegyenlőségén<br />

ek biztosítása, a<br />

HHH-s gyermekekk<br />

minél szélesebbb<br />

körének bevonása<br />

az<br />

óvodai<br />

nevelésbe. TÁMOP<br />

projektek<br />

benyújtása, pl.<br />

Biztos kezdet<br />

program, szülői<br />

tájékoztatás,<br />

családlátogatás.<br />

Érintett családok<br />

személyes<br />

megkeresése,<br />

óvodai férőhely<br />

biztosítása. Roma<br />

Jegyző<br />

Intézményvezetők,<br />

Fenntartó,<br />

jegyző,<br />

intézményvezető<br />

fenntartók,<br />

intézményvezetők<br />

Jegyző,<br />

óvodavezető<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

2010.10.01.<br />

2010.10.01.<br />

2010.09.01.<br />

2010.09.30.<br />

A gyermekek,<br />

tanulók esetében<br />

max. 15%-a<br />

nincs nyilatkozat<br />

3 éven belül, 6<br />

éven belül ez<br />

max. 5%<br />

A gyermekek,<br />

tanulók esetében<br />

max. 10%-a<br />

nincs nyilatkozat<br />

3 éven belül, 6<br />

éven belül ez<br />

max. 5%<br />

Nem indul új<br />

csoport<br />

osztály<br />

vagy<br />

25%-os<br />

különbséggel,<br />

tagintézmények<br />

arányos<br />

beiskolázási<br />

gyakorlata<br />

max.<br />

25%,<br />

belül<br />

6 éven<br />

max.<br />

aránykülönbség<br />

15%.<br />

6 éven belül a<br />

férőhely<br />

elegendő<br />

és<br />

teljes<br />

a<br />

beóvodáztatás<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

171<br />

Korai<br />

szűrés<br />

fejlesztés,<br />

Az épületek<br />

nem<br />

akadálymentesek.<br />

Az intézmények<br />

között Eltérés<br />

tapasztalható<br />

az infrastrukturális<br />

feltételek<br />

tekintetében<br />

Az óvodai és<br />

iskolai<br />

feladatellátási<br />

helyek<br />

infrastrukturális<br />

felszereltsége<br />

hiányos, óvodai<br />

férőhely hiány<br />

Az intézmények<br />

pedagógiai<br />

programjának<br />

felülvizsgálata.<br />

SNI tanulók<br />

integrációja<br />

megoldott, és korai<br />

szűrés,<br />

korai<br />

fejlesztés csökkenti<br />

az<br />

SNI-vé<br />

nyilvánítást.<br />

A<br />

gyermekek<br />

az<br />

iskolaérettséget<br />

elérik.<br />

Akadálymentes<br />

közoktatási<br />

intézmények<br />

Infrastruktúra,<br />

fejlesztése, egyenlő<br />

hozzáférés<br />

biztosítása<br />

A HHHH gyermekek<br />

esélyegyenlőségéne<br />

k, az egyenlő<br />

hozzáférés elvének<br />

biztosítása<br />

Az intézmények<br />

pedagógiai<br />

programjainak<br />

naprakésznek<br />

kell<br />

lenniük.<br />

dajka, családi<br />

koordinátor<br />

foglakoztatása,<br />

védőnők bevonása<br />

„SNI<br />

gyanús”<br />

gyermekek korai<br />

szűrése (háziorvos,<br />

védőnő bevonása) ),<br />

fejlesztése, a HHH,<br />

főként<br />

telepi<br />

gyermekek<br />

hátrányainak<br />

csökkentése családi<br />

fejlesztő program<br />

Bölcsőde jellegűű<br />

szolgáltatás<br />

kialakítása, az<br />

óvodák módszertani<br />

eszköztárának<br />

fejlesztése<br />

szükséges,<br />

a<br />

délutáni<br />

foglalkoztatást,<br />

ellátást meg kell<br />

oldani.<br />

Korai fejlesztés,<br />

ellátás fejlesztése,<br />

iskolai<br />

fejlesztőő<br />

szolgáltatások<br />

bővítése<br />

Igényfelmérés,<br />

tervek készítése<br />

forráskeresés<br />

pályázat készítés<br />

Felmérések,<br />

tervek készítése,<br />

forráskeresés<br />

pályázat-készítés<br />

Pályázati<br />

lehetőségek<br />

kihasználása,<br />

egyéb (saját)<br />

források<br />

átcsoportosítása<br />

Az intézmények<br />

évente vizsgálják<br />

felül<br />

pedagógiai<br />

programjukat.<br />

Jegyző,<br />

Polgármester<br />

óvodavezető<br />

iskolavezető<br />

Polgármester<br />

Intézményvezetők,<br />

fenntartók<br />

Intézményfenntartói<br />

társulás<br />

vezetője,<br />

Polgármester,<br />

jegyző,<br />

Intézményvezetők<br />

Intézményfenntartói<br />

társulás<br />

Vezetője<br />

Önkormányzati<br />

forrás<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

2010.12. .31.<br />

2011.12 31.<br />

2012.12.31.<br />

2012.12.31<br />

2010.09.01.<br />

6 éven belül korai<br />

szűrés,<br />

korai<br />

fejlesztés<br />

megoldott,<br />

csökken az SNI<br />

tanulók aránya<br />

/ éven belül<br />

legalább<br />

ügyfélszintű<br />

akadály-<br />

mentesítés az<br />

intézményekben.<br />

6 éven belül<br />

szükségtanterme<br />

k<br />

kiválasztása<br />

korszerű<br />

intézményhálózat<br />

6 éven belül min.<br />

3 megvalósított<br />

pályázat<br />

6 éven belül az<br />

intézmények<br />

pedagógiai<br />

programjai<br />

a<br />

lehetőő leginkább<br />

igazodnak<br />

a<br />

településen élők<br />

Edelény

Óvodai<br />

cs<br />

közötti<br />

r<br />

HH/HHH<br />

aránykülönbs<br />

Az<br />

int<br />

párhuzamos<br />

osztályaiban<br />

kiegyenlített<br />

hátrányos h<br />

illetve<br />

halmozottan<br />

hátrányos h<br />

tanulók arány<br />

Alapítványi<br />

Munkaiskola<br />

Edelényi<br />

Önkormányz<br />

közötti<br />

együttműköd<br />

feladat<br />

összehangol<br />

Szülőkkel,<br />

társadalmi<br />

partnerekkel<br />

együttműköd<br />

hiányossága<br />

soportok<br />

releváns<br />

ség<br />

A<br />

gyerme<br />

esélyeg<br />

k<br />

szegreg<br />

jelensé<br />

felszám<br />

ézmény<br />

nem<br />

a<br />

elyzetű,<br />

a<br />

helyzetű<br />

ya<br />

Beisko<br />

gyakor<br />

felülviz<br />

évfolya<br />

átszerv<br />

Az<br />

is<br />

párhoz<br />

osztály<br />

fennálló<br />

HHH<br />

különbs<br />

megszü<br />

és az<br />

zat<br />

dés,<br />

ása<br />

Az<br />

ö<br />

intézmé<br />

Munka<br />

Alapítv<br />

közokta<br />

működé<br />

feladat<br />

szervez<br />

módos<br />

Az<br />

óvoda<br />

esélyeg<br />

szempo<br />

elfogad<br />

„profiljá<br />

változá<br />

való<br />

dés<br />

Alacso<br />

családo<br />

a közok<br />

Együttm<br />

kialakít<br />

Önkorm<br />

HH/HHH<br />

ekek<br />

gyenlőségéne<br />

biztosítása,<br />

gációs<br />

égek<br />

molása<br />

C<br />

g<br />

m<br />

lázási<br />

lat<br />

sgálata, alsó<br />

amok<br />

vezése<br />

skolában<br />

a<br />

amos<br />

yok<br />

között<br />

ó<br />

releváns<br />

aránység<br />

üntetése<br />

A<br />

s<br />

g<br />

m<br />

A<br />

é<br />

re<br />

m<br />

a<br />

ta<br />

ú<br />

o<br />

n<br />

a<br />

il<br />

re<br />

k<br />

jo<br />

önkormányzati<br />

ények és a<br />

iskola<br />

ány<br />

atási<br />

ésének,<br />

zésének<br />

ítása.<br />

Alapítványi<br />

és<br />

iskola<br />

gyenlőségi<br />

ontból<br />

nem<br />

dható<br />

ának”<br />

ása.<br />

A<br />

k<br />

m<br />

fe<br />

R<br />

h<br />

fo<br />

k<br />

s<br />

h<br />

ö<br />

a<br />

e<br />

e<br />

s<br />

a<br />

s<br />

ö<br />

ny<br />

státuszú<br />

ok bevonása<br />

ktatás életébe<br />

működés<br />

tása a Cigány<br />

mányzattal<br />

T<br />

ro<br />

k<br />

p<br />

S<br />

k<br />

s<br />

é<br />

é<br />

C<br />

tá<br />

p<br />

Integrált Vá<br />

Csoportba<br />

sorolás<br />

gyakorlatának<br />

módosítása.<br />

Az<br />

osztályba<br />

sorolás<br />

gyakorlatának<br />

módosítása.<br />

A<br />

párhuzamos<br />

évfolyamok<br />

közöt<br />

eleváns,<br />

25%-o<br />

meghaladó<br />

HH<br />

arány-különbség<br />

apasztalható.<br />

Az<br />

újonnan<br />

induló<br />

osztályok<br />

esetébe<br />

nem lehet ilyen<br />

arányú<br />

különbség<br />

letve<br />

felmenő<br />

endszerben<br />

meg<br />

kell szüntetni a<br />

ogellenes állapotot<br />

A várossal kötöt<br />

közoktatási<br />

megállapodás<br />

elülvizsgálata.<br />

Rövid, közép és<br />

hosszú távon –<br />

okozatosan – fe<br />

kell bomlasztani a<br />

szegregálódási<br />

helyzetet.<br />

Az<br />

önkormányzat<br />

alapítvánnyal<br />

való<br />

együttműködése<br />

esélyegyenlőségi<br />

szempontok szerin<br />

a<br />

feladat<br />

szolgáltatás<br />

összehangolásával.<br />

TÁMOP<br />

projektek<br />

oma<br />

család<br />

koordinátor,<br />

dajka<br />

pedellus.<br />

Szülő-csoportok<br />

kialakítása<br />

a<br />

sikeres óvodáztatás<br />

és<br />

beiskolázás<br />

érdekében<br />

CKÖ:<br />

fórumok<br />

ájékoztatók,<br />

pályázati<br />

árosfejleszté<br />

172<br />

Edelény<br />

s<br />

Jegyző<br />

Iskolaigazgató<br />

a<br />

s<br />

tt<br />

ot<br />

H<br />

z<br />

ó<br />

e<br />

n<br />

g,<br />

ő<br />

g<br />

a<br />

Jegyző<br />

Iskolaigazgató<br />

tt<br />

s<br />

–<br />

el<br />

a<br />

z<br />

ó<br />

nt<br />

t-<br />

.<br />

Polgármester<br />

k,<br />

di<br />

a,<br />

a<br />

s<br />

s<br />

k,<br />

Polgármester<br />

ési Stratégia<br />

ó<br />

Önkormán<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

ó<br />

Önkormán<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormán<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormán<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

yzati<br />

2010.09.1<br />

yzati<br />

2010.09.0<br />

yzati<br />

2010.12.3<br />

yzati<br />

2010.12.3<br />

igény<br />

kor<br />

színv<br />

Esély<br />

15.<br />

A<br />

csopo<br />

HH/HH<br />

különb<br />

5%.<br />

01.<br />

A<br />

osztály<br />

HH/HH<br />

különb<br />

5%.<br />

31.<br />

férőhe<br />

kihasz<br />

szakké<br />

és<br />

való<br />

HH/HH<br />

változ<br />

31.<br />

Roma<br />

dajka,<br />

foglalk<br />

száma<br />

Szülői<br />

napok<br />

hhh<br />

szülein<br />

Nevelé<br />

munka<br />

részvé<br />

konzu<br />

yeihez és a<br />

onalához.<br />

ytervhez<br />

párhuzamos<br />

rtok<br />

közötti<br />

HH<br />

arány<br />

bség<br />

max.<br />

párhuzamos<br />

yok<br />

közötti<br />

HH<br />

arány<br />

bség<br />

max.<br />

ely<br />

ználtság,<br />

épzési kínálat<br />

érettségihez<br />

hozzáférés,<br />

HH<br />

arányok<br />

ása<br />

koordinátor,<br />

pedellus<br />

koztatottak<br />

a.<br />

i<br />

nyílt<br />

kon résztvevő<br />

tanulók<br />

nek száma<br />

ési tanácsadó<br />

atársának<br />

ételével zajlott<br />

ltáció,

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

173<br />

Az<br />

óvoda<br />

pedagógusoknak<br />

továbbképzési<br />

részvétel, korszerű,<br />

inkluzív pedagógia<br />

gyakorlata<br />

Lemorzsolódás<br />

Civil foglalkoztatási<br />

programok<br />

szervezésének<br />

A<br />

nevelők<br />

folyamatosan<br />

törekszenek<br />

pedagógiai<br />

kultúrájuk<br />

fejlesztésére.<br />

Felmérés készítése,<br />

a<br />

modern<br />

pedagógiai<br />

gyakorlat egységes<br />

módszertani<br />

alkalmazás,<br />

és<br />

szakmai konzultáció<br />

A borsodi<br />

iskola<br />

lemorzsolódási<br />

mutatóinak<br />

országos átlag alatti<br />

arány elérése.<br />

Az indokolatlan<br />

hiányzás,<br />

és<br />

lemorzsolódás<br />

megszüntetése<br />

Helyi<br />

kezdeményezések,<br />

az alacsony<br />

programokba,<br />

fejlesztési,<br />

önkormányzati<br />

döntésekbe való<br />

bevonás<br />

Tanfolyamok,<br />

továbbképzéseken<br />

való részvétel, majd<br />

a módszertan<br />

alkalmazása.<br />

Integrációs<br />

és<br />

képességkibontakoztató<br />

nevelés-oktatás<br />

gyakorlata,<br />

kooperatív<br />

technikák,<br />

differenciáló<br />

módszertan, mérés-<br />

értékelés<br />

kistérségben,<br />

kritikai gondolkodás<br />

fejlesztése<br />

Hiányzások<br />

nyomon követése,<br />

védőnői<br />

felvilágosítás<br />

Alacsony státuszú<br />

családok bevonása<br />

az iskolai életbee<br />

(szülői<br />

munkaközösség,<br />

iskolaszék)<br />

Iskola<br />

melletti<br />

támogató<br />

programok<br />

bővítése, a HHHH<br />

tanulók<br />

részvételi<br />

arányának<br />

növelése.<br />

Saját<br />

ösztöndíj<br />

létrehozása.<br />

Roma<br />

tanulmányi<br />

ösztöndíjak<br />

megpályázása,<br />

útravaló<br />

program<br />

folytatása.<br />

Cinka<br />

Panna pályázat<br />

Mentori rendszer.<br />

Roma koordinátor,<br />

dajka,<br />

pedellus<br />

foglalkoztatottak<br />

száma.<br />

helyi roma ötletek<br />

segítése, további<br />

pályázatok, pl.<br />

Intézményvezetők<br />

Iskolaigazgató,<br />

osztályfőnökök<br />

Jegyző<br />

Polgármester<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás,<br />

pályázati<br />

források<br />

2013.12.31.<br />

2013.12.31.<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2010.12.31.<br />

források<br />

szakmai egyeztetés<br />

száma<br />

Csoport<br />

foglakozások<br />

száma. Bevont<br />

családok,<br />

szülők<br />

száma<br />

Érintett<br />

gyerekek<br />

száma<br />

Pedagógusok<br />

módszertani<br />

eszközének<br />

bővülése 100%.<br />

Módszerek<br />

alkalmazása.<br />

Lemorzsolódási<br />

arány az országos<br />

mutató<br />

alá csökken<br />

Nő a továbbtanulók<br />

száma<br />

3<br />

db.<br />

támogatásban<br />

részesülő roma civil<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

174<br />

ösztönzése,<br />

támogatása<br />

Eredményességi<br />

mutatók,<br />

továbbtanulási<br />

arányok<br />

jelentős<br />

eltérése a HH HH és a<br />

nem HHH végzősök<br />

között.<br />

A gimnáziumban<br />

nem kap megfelelő<br />

hangsúlyt a HH és a<br />

HHH tanulók<br />

esélyteremtése.<br />

HH és a HHH<br />

tanulók évfolyam<br />

ismétlése magas a<br />

Borsodi iskolában<br />

státuszú,<br />

főként<br />

roma lakosság<br />

önszerveződő<br />

projektjeinek<br />

életre<br />

hívása<br />

A HH HH tanulók<br />

továbbtanulási<br />

arányai javulnak, nő<br />

az érettségit<br />

biztosító<br />

középiskolában,<br />

a<br />

gimnáziumban<br />

továbbtanuló<br />

HHH<br />

tanulók<br />

száma<br />

A HH és a HHH<br />

tanulók<br />

bevonása a<br />

gimnáziumi<br />

oktatásba.<br />

A HH HH tanulók<br />

évfolyamismétlése<br />

csökken,<br />

országos<br />

az<br />

átlag<br />

arány alatt van.<br />

Norvég Alap, OFA,<br />

TÁMOP, stb.<br />

Saját ösztöndíj<br />

létrehozása.<br />

Roma tanulmányi<br />

ösztöndíjak<br />

megpályázása,<br />

útravaló program<br />

folytatása. Tanoda,<br />

családi napközi.<br />

Cinka Pannaa<br />

pályázat Mentori<br />

rendszer.<br />

Iskola<br />

melletti támogató<br />

programok, modern<br />

pedagógiai<br />

eszközök,<br />

módszerek<br />

alkalmazása,<br />

integráció,<br />

az<br />

esélyegyenlőség<br />

biztosítása és<br />

elősegítése.<br />

Roma koordinátor,<br />

dajka,<br />

pedellus<br />

foglalkoztatottak<br />

száma.<br />

Pontos<br />

nyilvántartás<br />

vezetése, a HH és<br />

a HHH tanulók<br />

felkutatása<br />

támogató<br />

szolgáltatások<br />

kialakítása,<br />

bevonása<br />

a<br />

gimnáziumi<br />

oktatásba.<br />

Érettségit nyújtó<br />

középiskolában<br />

tehetséggondozás,<br />

mentorlás iskola<br />

melletti programok<br />

Felzárkóztató<br />

foglalkozások<br />

-tantárgyi korrekció<br />

-kommunikáció,<br />

délutáni foglalkozás<br />

(tanulószoba,<br />

napközi)<br />

Saját ösztöndíj<br />

létrehozása.<br />

Roma tanulmányi<br />

ösztöndíjak<br />

megpályázása,<br />

útravaló program<br />

folytatása.<br />

Cinka<br />

Iskolaigazgató<br />

Polgármester<br />

Intézményvezető<br />

Iskolaigazgató,<br />

osztályfőnökök<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.12.31.<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.12.31<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.09.15.<br />

források<br />

vagy CKÖ projekt<br />

Érettségit<br />

adó<br />

középiskolában<br />

tanul tovább a HHH<br />

tanulók 50%-a<br />

A HHH és a HHH<br />

tanulók gimnáziumi<br />

sikeressége. 20%-<br />

os javulás<br />

Évfolyam ismétlési<br />

arány az országos<br />

mutató<br />

alá csökken<br />

Nő a továbbtanulók<br />

száma<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

175<br />

HH és a HHHH<br />

tanulók<br />

lemorzsolódásának<br />

aránya magas<br />

a<br />

Borsodi iskolában<br />

SNI tanulók<br />

Gyermekvédelmi<br />

feladatok<br />

pontosítása<br />

Az<br />

iskola<br />

lemorzsolódási<br />

mutatóinak<br />

országos átlag alatti<br />

arány elérése.<br />

Az indokolatlan<br />

hiányzás,<br />

és<br />

lemorzsolódás<br />

megszüntetése<br />

A településen SNI-<br />

tanulók<br />

vé minősített<br />

aránya eléri az<br />

országos átlagot.<br />

SNI<br />

tanulók<br />

gyermekek,<br />

teljes<br />

integrálása<br />

Gyermekvédelmi<br />

felelősök,<br />

családsegítő<br />

és<br />

gyermekjóléti<br />

Panna pályázat<br />

Mentori rendszer<br />

Hiányzások<br />

nyomon követése,<br />

védőnői<br />

felvilágosítás<br />

Alacsony státuszú<br />

családok bevonása<br />

az iskolai életbee<br />

(szülői<br />

munkaközösség,<br />

iskolaszék)<br />

Iskola<br />

melletti<br />

támogató<br />

programok<br />

bővítése, a HHHH<br />

tanulók<br />

részvételi<br />

arányának<br />

növelése. Saját<br />

ösztöndíj<br />

létrehozása. Roma<br />

tanulmányi<br />

ösztöndíjak<br />

megpályázása,<br />

útravaló program<br />

folytatása.<br />

Cinka<br />

Panna pályázat<br />

Mentori rendszer<br />

Az intézmények<br />

közötti<br />

aránykülönbséget<br />

kell csökkenteni,<br />

főként a Borsodi és<br />

a Szabó Lőrincz<br />

iskolák<br />

vonatkozásában.<br />

Emellett<br />

a<br />

pedagógusok<br />

módszertani<br />

felkészítéséről<br />

kell<br />

gondoskodni.<br />

A<br />

korai fejlesztésre, a<br />

fejlesztő<br />

felkészítésre<br />

nagyobb hangsúlyt<br />

kell fektetni:<br />

óvodába került<br />

gyermekek (orvos,<br />

védőnő) korai<br />

diagnosztizálása,<br />

fejlesztése.<br />

SNI<br />

tanulók<br />

pontos<br />

diagnosztizálása,<br />

prevenciód program<br />

tervezése,<br />

megvalósítása<br />

Felkészítés tartásaa<br />

a gyermekvédelmi<br />

felelősök,<br />

családsegítő és<br />

Iskolaigazgató,<br />

osztályfőnökök<br />

Jegyző<br />

Intézményvezető<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.09.15.<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.09.15.<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2010.09.30.<br />

források<br />

Lemorzsolódási<br />

arány az országos<br />

mutató<br />

alá csökken<br />

Nő a továbbtanulók<br />

száma<br />

A településen SNIminősített<br />

vé<br />

tanulók aránya nem<br />

éri el az országos<br />

átlagot.<br />

Minden<br />

gyermekvédelmi<br />

felelős,<br />

családsegítő<br />

és<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

176<br />

Iskolán<br />

programok<br />

kívüli<br />

Közoktatási<br />

szakszolgálati és a<br />

gyermekjóléti<br />

alapszolgáltatás<br />

nem<br />

teljes<br />

mértékben elérhető<br />

OKÉV kompetencia-<br />

mérések a HH és a<br />

HHH<br />

eredményei.<br />

tanulók<br />

egyes<br />

tagintézményeiben<br />

HH és a HHH<br />

tanulók eredményei<br />

nem ismertek<br />

munkatársak<br />

felkészítése<br />

az<br />

esélyegyenlőségi<br />

programból<br />

adódó<br />

feladatokra<br />

A közoktatás melletti<br />

támogató<br />

programok<br />

számának növelése,<br />

a HH/HHH és SNI<br />

gyermekek<br />

tanulók<br />

aktív részvételének<br />

növelése<br />

A<br />

szakszolgálati<br />

feladatok<br />

bővítése,<br />

családok<br />

átmeneti<br />

otthona, családi<br />

napközi,<br />

házi<br />

gyermek-<br />

felügyelet<br />

elérhető legyen.<br />

Kompetencia mérési<br />

eredmények<br />

nyilvántartása teljes,<br />

a<br />

HH/HHH<br />

eredmények<br />

az<br />

iskola átlagának<br />

megfelelő, a borsodi<br />

iskolában<br />

is<br />

kompetencia-<br />

eredménye<br />

mérések<br />

eléri<br />

az országos<br />

átlagot<br />

gyermekjóléti<br />

munkatársak<br />

részére, konzultáció<br />

biztosítása. Év végi<br />

beszámolók<br />

Programok<br />

kidolgozása,<br />

a<br />

apasztalatok<br />

összegzése alapján<br />

pályázatok, civil és<br />

egyéb szakmai<br />

partnerségek közös<br />

programok.<br />

Napközis létszám<br />

emelés, tanoda,<br />

szabadidős<br />

szervezések, tábor,<br />

kirándulás, szakkőr<br />

és<br />

egyéb<br />

foglalkozások, sport<br />

Igényfelmérés<br />

lehetséges<br />

formáinak<br />

meghatározása,<br />

megszervezése.<br />

Civil programok<br />

generálása,<br />

ámogatása, nem<br />

csak<br />

helyi<br />

szervezetek<br />

bevonása<br />

Alapkészségek<br />

fejlesztése<br />

nem szakrendszerűű<br />

oktatása<br />

HH/HHH mérés,<br />

nyilvántartás<br />

Nyilvántartási<br />

rendszer<br />

kidolgozása és<br />

vezetése HH/HHHH<br />

tanulókra<br />

figyelemmel.<br />

Célirányos<br />

fejlesztés.<br />

A<br />

közoktatási<br />

intézmény<br />

mérési-<br />

értékelési<br />

rendszerének<br />

felülvizsgálata<br />

az<br />

IMIP alapján. Az<br />

adatok feltárását<br />

követően,<br />

a<br />

szükséges<br />

intézkedés<br />

tervezése,<br />

megvalósítása.<br />

Kompetencia<br />

mérések<br />

eredményeinek<br />

Fenntartó<br />

önkormányzat,<br />

intézményvezető<br />

Képviselő<br />

testület<br />

Intézményvezetők<br />

Osztályfőnökök<br />

Szaktanárok<br />

Esélyegyenlőségi<br />

felelősök,<br />

Intézmény<br />

vezetők<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.09.15.<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.12.31.<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2013.12.31<br />

források<br />

gyermekjóléti<br />

munkatárs<br />

felkészítése<br />

megtörtént.<br />

A HHH<br />

tanulók<br />

iskolán<br />

kívüli<br />

programokban való<br />

részvétele<br />

60%-al<br />

nő<br />

Programok<br />

száma<br />

hárommal bővült<br />

Egyes<br />

szolgáltatások<br />

a<br />

település<br />

helyi<br />

szinten biztosítja<br />

Iskola eredménye<br />

eléri az országos<br />

átlagot<br />

A tanárok<br />

50%-a<br />

alkalmazza<br />

a<br />

kooperatív<br />

tanítási<br />

módszereket<br />

HH/HHH<br />

eredmények<br />

megegyeznek<br />

az<br />

iskoláéval<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

177<br />

Az Intézményi<br />

Közoktatási<br />

Esélyegyenlőségi<br />

Intézkedési Terv és<br />

a Települési<br />

Közoktatási<br />

Intézkedési Terv<br />

összehangolása,<br />

felülvizsgálata.<br />

HHH-s, illetve roma<br />

tanulók iskolai<br />

konfliktusai,<br />

szociális problémái<br />

Évfolyamismétlések<br />

kockázata<br />

Hozzájárulás<br />

igénybevétele,<br />

plusz<br />

tevékenységek<br />

megvalósítása<br />

a<br />

Intézményi Települési<br />

Közoktatási<br />

és a<br />

Intézkedési<br />

Terv<br />

összhangjának<br />

felülvizsgálata.<br />

az<br />

intézmények<br />

naprakész<br />

információkkal<br />

fognak<br />

a<br />

rendelkezni<br />

közoktatási<br />

esélyegyenlőség<br />

megvalósulásáról és<br />

a<br />

kötelező<br />

intézkedésekről<br />

A HHH-s és roma<br />

tanulók<br />

sikeresebb<br />

tanulmányokat<br />

folytassanak,<br />

kevesebb legyen az<br />

iskolai konfliktus, a<br />

szülők és a tanárok<br />

jobban együtt<br />

tudjanak működni<br />

Csökkenjen<br />

az<br />

évfolyamismétlők<br />

száma<br />

elemzése,<br />

értékelése, mérési-<br />

értékelési<br />

gyakorlatok<br />

felülvizsgálata<br />

feldolgozása,<br />

terv,<br />

illetve intézkedés.<br />

Hozzájárulás<br />

igénybevétele,<br />

aránykülönbségek<br />

megszüntetése<br />

évente meg kell<br />

újítani<br />

az<br />

Intézményi<br />

Közoktatási<br />

Esélyegyenlőségi<br />

Intézkedési Tervet,<br />

és biztosítani kell<br />

annak összhangját<br />

a Települési<br />

Közoktatási<br />

Intézkedési Tervvel.<br />

Pedellus program<br />

keretében<br />

megfelelő<br />

végzettséggel<br />

rendelkező<br />

roma<br />

pedellus<br />

alkalmazása az<br />

általános<br />

iskolákban<br />

Tanoda program<br />

beindulása, ennek<br />

keretében tanulók<br />

felzárkóztatása,<br />

mentorálása,<br />

sikeres különbözeti<br />

vizsga letételének<br />

elősegítése<br />

Intézmény<br />

vezetője<br />

Intézményi<br />

Társulás<br />

vezetője,<br />

Polgármester<br />

Jegyző<br />

Képességkibontakoztató<br />

és<br />

integrációs<br />

hozzájárulás<br />

igénybevételével<br />

nem élnek<br />

Intézményvezetők<br />

Általános<br />

Iskolák a<br />

Munkaügyi<br />

Központtal,<br />

valamint a CKÖ-<br />

vel<br />

együttműködve<br />

Önkormányzat,<br />

iskolákkal, civil<br />

szervezetekkel,<br />

alapítványokka<br />

együttműködve<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati 2010.12.31.<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

forrás, pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

és pályázati<br />

források<br />

Pályázati forrás<br />

Folyamatos<br />

3 éven belül<br />

3 éven belül<br />

Hozzájárulás<br />

igénybevétele<br />

Települési és az<br />

Intézményi<br />

Esély<br />

Intézkedési<br />

Terv<br />

alapján<br />

folyamatosan<br />

és<br />

hosszú<br />

távon<br />

nyomon<br />

követhetőek<br />

az<br />

esélyegyenlőség<br />

előmozdítása<br />

érdekében<br />

teendő<br />

lépések<br />

2-4 szociális<br />

gondozó,<br />

ápoló<br />

végzettségű<br />

roma<br />

alkalmazása<br />

az<br />

általános<br />

iskolákban<br />

pedellusként<br />

Iskolai<br />

szociális<br />

munka<br />

elindítása<br />

mindkét<br />

általános<br />

iskolában<br />

Pedagógusok<br />

képzése<br />

tantestületi szinten<br />

is pl. resztoratív<br />

technikák<br />

Szociális<br />

munkás,<br />

szociálpedagógus<br />

alkalmazása<br />

(lehetőleg nem az<br />

iskola szervezetén<br />

belül, hanem pl. a<br />

GYEJO-ban)<br />

Létrejön a tanoda,<br />

csökken<br />

az<br />

évfolyamismétlők<br />

száma,<br />

pedagógusok<br />

továbbképzése<br />

megvalósul,<br />

inkluzív pedagógiai<br />

módszerek<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

178<br />

Borsodi<br />

Általános<br />

Iskola állapota<br />

Beiskoláztatás<br />

területén az<br />

esélyegyenlőség<br />

biztosítása<br />

Izsó<br />

Gimnázium<br />

Szakképző<br />

állapota<br />

Nefelejcs<br />

állapota<br />

Miklós<br />

és<br />

Iskola<br />

óvoda<br />

Modern, a kor<br />

elvárásainak<br />

megfelelő<br />

iskola<br />

kialakítása<br />

felújítással,<br />

bővítéssel<br />

A körzeteknek<br />

megfelelően<br />

történjék<br />

a<br />

beiskoláztatás,<br />

esélyegyenlőség és<br />

deszegregáció<br />

megteremtése<br />

a<br />

beiskoláztatásban<br />

Modern, a kor<br />

elvárásainak<br />

megfelelő<br />

iskola<br />

kialakítása<br />

rekonstrukcióval,<br />

bővítéssel<br />

Modern, a kor<br />

elvárásainak<br />

megfelelő<br />

óvoda<br />

kialakítása<br />

ÉMOP 2007-<br />

4.3.1/2F<br />

„Közoktatás térségi<br />

sajátosságához<br />

igazodó szervezésee<br />

és<br />

infrastruktúrájának<br />

fejlesztése”<br />

pályázat beadása,<br />

ennek keretében 8<br />

tanterem,<br />

tornacsarnok<br />

megépítése,<br />

multimédia központ<br />

kialakítása<br />

Az Önkormányzat<br />

Intézkedési<br />

Tervet<br />

készít a Szabó L.<br />

Ált. Isk. körzetében<br />

lévő,<br />

szegregátumban<br />

élő gyermekekk<br />

körzet szerinti<br />

beiskoláztatási<br />

gyakorlatára,<br />

kezdeményezi<br />

a<br />

Borsodi Ált. Isk.-ba<br />

történő<br />

átbuszoztatás<br />

megszüntetését,<br />

erre Intézkedési<br />

Tervet dolgoz ki<br />

külső szakmai<br />

konzulens<br />

segítségével<br />

ÉMOP 2007-<br />

4.3.1/2F<br />

„Közoktatás térségi<br />

sajátosságához<br />

igazodó szervezésee<br />

és<br />

infrastruktúrájának<br />

fejlesztése”<br />

pályázat beadása,<br />

ennek keretében az<br />

iskola<br />

felújítása,<br />

műhelyek,<br />

gyakorlati<br />

képzőhelyek<br />

kialakítása<br />

ÉMOP-2009-<br />

4.3.1/A pályázat<br />

keretében<br />

Önkormányzat<br />

iskolákkal<br />

együttműködve<br />

Polgármester,<br />

Alpolgármester,<br />

Érintett<br />

Intézményvezet<br />

ők<br />

Önkormányzat<br />

iskolákkal<br />

együttműködve<br />

Önkormányzat<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

forrás, majd<br />

a z<br />

Intézkedési<br />

Tervben<br />

megfogalmazott<br />

ak<br />

megvalósítására<br />

pályázati<br />

források<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Pályázat beadása<br />

határidőre,<br />

megvalósulás<br />

sikeres pályázat<br />

esetén a<br />

pályázatban<br />

vállalt határidő<br />

2010. december<br />

31.<br />

Pályázat beadása<br />

határidőre<br />

elkészült,<br />

NYERTES<br />

PÁLYÁZAT<br />

Pályázat beadása<br />

határidőre,<br />

megvalósulás<br />

sikeres pályázat<br />

esetén a<br />

alkalmazása<br />

külső<br />

szakértők<br />

bevonásával<br />

és<br />

folyamatos<br />

visszacsatolás!<br />

Pályázat beadásra<br />

kerül, kialakításra<br />

kerülnek<br />

az<br />

iskolában tervezett<br />

beruházások<br />

(sikeres<br />

pályázat<br />

esetén),<br />

nem<br />

sikeres<br />

pályázat<br />

esetén<br />

újabb<br />

pályázat beadása<br />

Elkészült,<br />

testületi<br />

határozattal<br />

elfogadott<br />

intézkedési<br />

terv<br />

megléte 2010.<br />

december 31.-ig<br />

Kialakításra<br />

kerülnek<br />

az<br />

iskolában tervezett<br />

beruházások<br />

Pályázat beadásra<br />

kerül, kialakításra<br />

kerülnek<br />

az<br />

iskolában tervezett<br />

beruházások<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

179<br />

Feladat<br />

(probléma)<br />

megfogalmazás<br />

a<br />

Szegregált<br />

növekedése<br />

Illegális<br />

hulladéklerakók<br />

megléte<br />

terület<br />

Járda hiánya<br />

a<br />

Verespart,<br />

Rózsavölgyi,<br />

Bihari,<br />

Móra<br />

F., Klapkaa<br />

Gy.,<br />

Déry, Csalogány<br />

utcákon<br />

Egészségre káros<br />

problémák megléte<br />

az Egres<br />

u.,<br />

Verespart u. ., Bihari<br />

u., Rózsavölgyi u.,<br />

Cseres u.-on<br />

található<br />

lakóépületekben<br />

Gázvezeték hálózat<br />

nincs kiépítve az 1,<br />

2,<br />

3-as<br />

szegregátumokban<br />

Szennyvíz-hálózat<br />

nincs kiépítve<br />

az<br />

1,3,4-es<br />

szegregátumokban<br />

Közművekhez<br />

való<br />

csatlakozások<br />

száma<br />

Elérendő cél<br />

megfogalmazása<br />

Megakadályozni<br />

a<br />

szegregált területek<br />

növekedését<br />

Illegális<br />

hulladéklerakók<br />

megszüntetése<br />

Minőségi<br />

járda<br />

meglétee<br />

Egészségre<br />

káros<br />

problémák<br />

megszüntetésének<br />

ösztönzése<br />

Gázvezeték hálózat<br />

kiépítésre kerüljön<br />

Szennyvíz-hálózat<br />

kiépítésre kerüljön<br />

Nőjön<br />

a<br />

közművekkel ellátott<br />

lakásokk száma<br />

Újabb utca nem<br />

kerül megnyitásra,<br />

építési célra nem<br />

osztanak újabbb<br />

telkeket ezeken a<br />

erületeken, építési<br />

tilalmat rendelnek el<br />

ezeken<br />

a<br />

erületeken<br />

Illegális<br />

hulladéklerakók<br />

megszüntetése,<br />

fokozott<br />

ellenőrzés<br />

a településen<br />

rendőrök,<br />

ÁNTSZ<br />

szakemberei által<br />

Járda kiépítése<br />

LAKHATÁSI KÖRÜLMÉNYEK<br />

Intézkedés<br />

leírása<br />

Pénzügyi alap<br />

létrehozása e célra,<br />

pénzbeli támogatás<br />

nyújtása célzottan<br />

az érintett területen,<br />

illetve<br />

kérelem<br />

alapján nem csak a<br />

szegregátumban,<br />

hanem<br />

a<br />

településen<br />

általában erree<br />

rászoruló<br />

családok<br />

részére<br />

Gázvezeték hálózat<br />

kiépítése az érintett<br />

szegregátumokban<br />

Szennyvíz-hálózat<br />

kiépítése az érintett<br />

szegregátumokban<br />

Pénzügyi alap<br />

létrehozása<br />

a<br />

közművekhez való<br />

csatlakozás<br />

Felelős<br />

megnevezése<br />

Önkormányzat<br />

Főépítész<br />

Önkormányzat -<br />

Alpolgármester,<br />

ÁNTSZ,<br />

rendőrség,<br />

Borsodi<br />

Közszolgáltató<br />

Kht<br />

Önkormányzat<br />

Önkormányzat<br />

Önkormányzat<br />

Önkormányzat<br />

Önkormányzat<br />

-<br />

Pénzügyi<br />

forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetéss<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetéss<br />

pályázatban<br />

vállalt határidő<br />

A<br />

megvalósulás<br />

határideje<br />

folyamatos<br />

folyamatos<br />

2013<br />

2013-ig pénzügyi<br />

alap létrehozása,<br />

után folyamatos<br />

2013<br />

2013<br />

2013, a pénzügyi<br />

alap létrejötte<br />

után folyamatos<br />

(sikeres<br />

pályázat<br />

esetén),<br />

nem<br />

sikeres<br />

pályázat<br />

esetén<br />

újabb<br />

pályázat beadása<br />

Az intézkedés<br />

eredményesség<br />

ét mérő<br />

indikátor<br />

Területileg<br />

nem<br />

növekednek<br />

a<br />

szegregátumok<br />

Illegális<br />

szemétlerakók<br />

megszűnése, újabb<br />

nem alakul ki a<br />

településen<br />

3 éven<br />

belül<br />

elkezdődik<br />

ezen<br />

utcákon a járda<br />

kialakítása<br />

Min.<br />

kevesebb<br />

20%-kal<br />

olyan<br />

lakóépület,<br />

amelyben problémák<br />

fennállnak<br />

ezek a<br />

A gázvezeték<br />

kiépítése<br />

megkezdődik<br />

ezeken<br />

a<br />

területeken<br />

A szennyvíz-<br />

kiépítése<br />

hálózat<br />

megkezdődik<br />

ezeken<br />

a<br />

területeken<br />

Min. 30%-kal<br />

növekszik<br />

a<br />

közművekkel<br />

ellátott<br />

lakások<br />

Edelény

Leromlott<br />

lakások,<br />

szükséglakás<br />

minősülő<br />

a<br />

komfortfokoz<br />

komfort<br />

lakások<br />

Leromlott<br />

lakókörnyeze<br />

szegregált<br />

lakóterületek<br />

lakhatási<br />

körülmények<br />

állapota, ross<br />

infrastrukturá<br />

ellátottság, ro<br />

lakókörnyeze<br />

állapotú<br />

snak<br />

alacsony<br />

zatú,<br />

nélküli<br />

Megszű<br />

a lerom<br />

lakások<br />

et a<br />

ken,<br />

k rossz<br />

sz<br />

ális<br />

ossz<br />

et<br />

Lakókö<br />

minősé<br />

javítása<br />

problém<br />

megold<br />

mobiliz<br />

program<br />

szegreg<br />

lakóterü<br />

infrastr<br />

ellátotts<br />

mérték<br />

k<br />

s<br />

é<br />

k<br />

c<br />

tá<br />

űnjenek ezek<br />

mlott állapotú<br />

k<br />

É<br />

fe<br />

é<br />

la<br />

k<br />

ö<br />

b<br />

e<br />

örnyezet<br />

égének<br />

a, lakhatási<br />

mák<br />

dása,<br />

zációs<br />

m<br />

a<br />

gált<br />

ületeken,<br />

ukturális<br />

ság, kiépítés<br />

ének javítása<br />

L<br />

ré<br />

á<br />

k<br />

s<br />

te<br />

s<br />

c<br />

é<br />

e<br />

k<br />

s<br />

S<br />

lé<br />

fe<br />

k<br />

k<br />

in<br />

ja<br />

já<br />

A<br />

te<br />

ö<br />

tu<br />

fe<br />

ré<br />

á<br />

k<br />

tá<br />

k<br />

S<br />

la<br />

lé<br />

fe<br />

la<br />

k<br />

m<br />

Ú<br />

lé<br />

fi<br />

p<br />

k<br />

s<br />

a<br />

Integrált Vá<br />

költségeinek<br />

segítése<br />

érdekében,<br />

közművekre<br />

csatlakozás<br />

ámogatása<br />

Évente<br />

lakások<br />

elszámolása,<br />

épület<br />

lebontása<br />

akók<br />

integrál<br />

környezetben,<br />

önkormányzati<br />

bérlakásban történő<br />

elhelyezése<br />

Lakás-felújítások<br />

észeként<br />

végzet<br />

átalakítások<br />

és<br />

komfortosítások<br />

a<br />

szegregált<br />

erületeken, lakások<br />

számának<br />

csökkentése,<br />

épületek<br />

egybenyitása<br />

a<br />

komfortosítás<br />

során.<br />

Szegregátumban<br />

évő<br />

bérlakások<br />

elújítása,<br />

közművesítés<br />

kiterjesztése,<br />

nfrastruktúra<br />

avítása,<br />

közpark<br />

átszótér létesítése<br />

A<br />

szegregál<br />

erületeken a nem<br />

önkormányzati<br />

ulajdonú<br />

lakás<br />

elújítások<br />

észeként<br />

végzet<br />

átalakítások<br />

és<br />

komfortosítások<br />

ámogatási<br />

konstrukciója<br />

Szegregált<br />

akókörnyezetben<br />

évő telepi otthonok<br />

elszámolása,<br />

a<br />

akosság<br />

integrál<br />

környezetbe<br />

mobilizálása<br />

Új<br />

lakások<br />

étesítésére<br />

inanszírozási<br />

program<br />

kidolgozása,<br />

szociális és piac<br />

alapú<br />

bérlakás<br />

árosfejleszté<br />

180<br />

Edelény<br />

k<br />

a,<br />

lt<br />

ő<br />

Önkormányza<br />

tt<br />

s<br />

a<br />

k<br />

a<br />

Polgármester<br />

Alpolgármeste<br />

k<br />

k,<br />

Polgármester<br />

Alpolgármeste<br />

lt<br />

m<br />

s-<br />

tt<br />

s<br />

Polgármester<br />

Alpolgármeste<br />

k<br />

a<br />

lt<br />

Polgármester<br />

Alpolgármeste<br />

k<br />

ci<br />

s-<br />

Polgármester<br />

Alpolgármeste<br />

ési Stratégia<br />

at<br />

Önkormányz<br />

költségvetés<br />

pályázati for<br />

és<br />

er<br />

Önkormányz<br />

költségvetés<br />

pályázati for<br />

és<br />

er<br />

Önkormányz<br />

költségvetés<br />

pályázati for<br />

és<br />

er<br />

Önkormányz<br />

költségvetés<br />

pályázati for<br />

és<br />

er<br />

Önkormányz<br />

költségvetés<br />

pályázati for<br />

és<br />

er<br />

Önkormányz<br />

költségvetés<br />

pályázati for<br />

zati<br />

s,<br />

rrás<br />

2013-ig<br />

megkezdő<br />

zati<br />

s,<br />

rrás<br />

2016<br />

zati<br />

s,<br />

rrás<br />

2016<br />

zati<br />

s,<br />

rrás<br />

2016<br />

zati<br />

s,<br />

rrás<br />

2016<br />

zati<br />

s,<br />

rrás<br />

2016<br />

aránya<br />

ődik<br />

3 é<br />

megsz<br />

legalá<br />

lakás,<br />

lakók<br />

környe<br />

komfo<br />

körülm<br />

kerüln<br />

Felújít<br />

száma<br />

komfo<br />

emelk<br />

szegre<br />

terület<br />

lakhat<br />

alkalm<br />

számá<br />

csökke<br />

Felújít<br />

bérlak<br />

a<br />

szegre<br />

kiépíte<br />

hossz<br />

létesít<br />

és/vag<br />

nm-be<br />

Kialak<br />

támog<br />

rendsz<br />

belül<br />

Részle<br />

felszá<br />

szegre<br />

telep-p<br />

segíts<br />

Kidolg<br />

működ<br />

finans<br />

progra<br />

támog<br />

konstr<br />

megép<br />

a<br />

éven<br />

belül<br />

zűnik<br />

bb 15 ilyen<br />

és a benne<br />

integrált<br />

ezetben<br />

ortosabb<br />

mények<br />

közé<br />

nek<br />

tott<br />

lakások<br />

a,<br />

ortfokozat<br />

kedése<br />

a<br />

egált<br />

teken,<br />

tásra<br />

matlan lakások<br />

ának<br />

enése<br />

tott<br />

kások<br />

száma<br />

egátumokban,<br />

ett közművek<br />

a<br />

fm-ben,<br />

tett<br />

közpark<br />

gy<br />

játszótér<br />

en<br />

kult,<br />

működő<br />

gatási<br />

zer 6 éven<br />

egesen<br />

molt<br />

egált<br />

telepek<br />

program<br />

égével<br />

gozott<br />

és<br />

dő<br />

zírozási<br />

am,<br />

gatási<br />

rukció,<br />

pült

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

181<br />

Szilárd burkolatú<br />

műút hiánya<br />

a<br />

Rózsavölgyi úton<br />

Minőségi<br />

meglétee<br />

közút<br />

építés kombinálása,<br />

integrált<br />

lakókörnyezet<br />

kialakítása<br />

Építési telkekk<br />

kialakítása nem<br />

szegregált lakó-<br />

környezetben,<br />

a<br />

szegregátumból<br />

kilépő családok<br />

lakásvásárlás,<br />

lakásépítés<br />

ámogatása<br />

alacsony- vagy<br />

kamat-mentes<br />

kölcsönnel<br />

Jogcímnélküli<br />

és<br />

önkényes<br />

akásfoglalók<br />

helyzetének<br />

megoldása, az<br />

utcára kerülés<br />

megakadályozása<br />

Műút kiépítése a<br />

Rózsavölgyi úton<br />

Polgármester és<br />

Alpolgármester<br />

Polgármester és<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzat<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

Önkormányzati<br />

költségvetés,<br />

pályázati forrás<br />

LAKÁSMOBILITÁSI PROGRAM<br />

A mobilizációs program célja, hogy csökkentse a szegregált területen élő hátrányos helyzetű családok koncentrációját.<br />

Elősegítse, hogy a mobilizálható, költözni hajlandó családok integrált környezetbe, legalább komfortos lakásokba<br />

költözzenek. A program végrehajtásánál külön figyelmet kell fordítani egyrészt arra, hogy a területről elköltöző családok<br />

helyére újabb – akár vidéki településekről érkező családok – ne költözhessenek be (vagyis a szegregáció ne nőjön tovább).<br />

Másrészt arra, hogy az elköltöző családok integrált környezetbe kerüljenek, és ne alakuljon ki a város más területén<br />

szegregált, telepszerű lakókörnyezet.<br />

Az integráció célja: a szegregált területek infrastruktúrájának célja, a rossz minőségű lakásállomány felszámolásának, illetve<br />

a jobb minőségű lakások kialakításának, komfortosításának, korszerűsítésének elősegítése, melyen keresztül az itt élők<br />

lakhatási körülményei közelebb kerülnek a városi átlaghoz. Javasolt a telepen élők integrálásához megfelelő program<br />

kidolgozása, melyhez elengedhetetlen a lakásmobilitási program létrehozása.<br />

2016<br />

2016<br />

2015<br />

bérlakások száma,<br />

integrált<br />

környezetbe<br />

költöztetett<br />

családok száma és<br />

nyomonkövetése<br />

Kialakult<br />

építési<br />

telkek száma,<br />

integrált<br />

környezetbe<br />

költöztetett<br />

családok száma és<br />

nyomonkövetése<br />

Integrált<br />

lakókörnyezetbe<br />

költöztetett és/vagy<br />

tulajdonhoz segített<br />

volt önkényes<br />

lakásfoglalók<br />

száma<br />

6 éven<br />

belül szilárd<br />

burkolatú<br />

műúttal<br />

lesz ellátva a<br />

Rózsavölgyi út<br />

A fő célok:<br />

bérlakás<br />

szerkezet<br />

átalakítása, az összkomfortos és komfortos<br />

lakások<br />

optimális arányának<br />

megteremtésével<br />

lakástulajdonhoz jutás segítése<br />

önkormányzati lakásrendelet, és egyéb vonatkozó helyi jogszabályok működésének áttekintése,<br />

felülvizsgálata és a szükséges módosítások beépítése<br />

kombinált (piaci és szociális) bérlakás-építési program ösztönzése<br />

a mobilizálhatók integrált környezetbe költöztetésee<br />

lakókörnyezet rehabilitációja - lakások felújítása, ahol szükséges bontása, a sűrű beépítés lazítása<br />

érdekében<br />

Az önkormányzat tervei között egyik szegregált terület felszámolása ( telepfelszámolás) sem szerepel. A leromlott területeken<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

182<br />

lévő lakások rehabilitációjának három útja lehet:<br />

• az ott élők<br />

támogatások, pályázatok és önerő segítségével rendbe hozzák házaikat.<br />

• az önkormányzat kivásárolja az ott élők egy részét, akik a város más részein lakást vásárolnak maguknak.<br />

Ehhez az önkormányzat segítséget nyújt, koordinál, és igyekszik megakadályozni,<br />

hogy a város más részén<br />

lévő leromlott területen koncentrálódjanak újra a szegregátumból kiköltözők. Majd a terület rehabilitációja előtt<br />

vagy után értékesíti a telkeket/lakásokat.<br />

• az önkormányzat a magántulajdonú lakásért cserébe jobb állapotú és/vagy magasabb komfortfokozatú<br />

önkormányzati bérlakást<br />

ajánl fel a város más területén (megfelelő lakbér elengedéssel, készpénzbeli<br />

kompenzációval). Az így tulajdonába került ingatlant felújítja, vagy elbontja, esetleg újat épít helyette. Majd azt<br />

önkormányzati bérlakásként piaci alapon adja bérbe, esetleg értékesíti. Ez természetesen függ az ingatlan<br />

nagyságától és fizikai állapotától.<br />

• a területen<br />

lévő néhány bérlakást az önkormányzat felújítja (esetleg lebontja, és<br />

újat épít helyette), majd<br />

bérbe adja.<br />

Az önkormányzat felméri, hogy a szegregált területen<br />

lévő bérlakások, illetve magántulajdonú lakások milyen állapotúak.<br />

Felméri a jelenlegi fizikaii és egészségügyi körülményeket. A bent lakók társadalmi összetételét, a laksűrűséget,<br />

stb.. Majd<br />

lakás-programot készít a területen élők lakáshelyzetének javítására.<br />

Az elköltözni hajlandó családok egy része segítséggel képes<br />

lenne saját<br />

lakás vásárlására. Ilyen esetekben<br />

személyre/családra szabott tervet kell készíteni. A lakásvásárlást kamatmentes kölcsönnel lehet segíteni, (melynek<br />

maximális összege nem haladhatja meg<br />

az 1.000.000 Ft-ot), mely a szocpol igénybevételével és esetleges más támogatási<br />

formákkal már jó esélyt jelentene egy, a szegregátumtól távolabbi lakás megvásárlására. A támogatás kiutalását azonban<br />

rendszeres jövedelemhez<br />

kell kötni.<br />

A lakást vásárolni nem szándékozók vagy nem tudók számára olyan önkormányzati bérlakásokat kell kiutalni, melyek<br />

esetében a fenntartási költséget a háztartás hosszú távon is képes fizetni. Jelenleg ilyen lakás csak igen kis számban áll<br />

rendelkezésre. A feltételeknek megfelelő lakásokat építéssel vagy<br />

vásárlással kell az önkormányzatnak megszerezni,<br />

melyhez pályázati források szükségesek. Jelenleg ilyen jellegű állami<br />

program/pályázat nincsen. A szociális célú bérlakások<br />

építését kamattámogatásos hitellel segíti pl. az MFB Sikeres Magyarországé<br />

ért Bérlakás Hitelprogram. A szociális<br />

rehabilitáció programja bérlakásépítést nem támogat, ezért az önkormányzatnak a probléma hosszútáv rendezéséhez más<br />

eszközökhöz kell nyúlnia. Ezek egyike lehet az elkülönített bérlakás-alap létrehozása, mely megoldhatja az átmeneti<br />

finanszírozási problémákat is. A területről elköltözőknek ugyanis hamarabb kell megoldani a lakáshelyzetét, mint ahogy az<br />

üressé váló lakások/telkek más irányú felhasználása, felújítása, ismételt bérbeadása, esetleges értékesítése megtörténne.<br />

A másik eszköz, a meglévő bérlakás-állomány összetételének<br />

felülvizsgálata – új bérlakás-program készítése. Az<br />

önkormányzati lakások jelentős része összkomfortos,<br />

melynek fenntartási költségeit a szociális alapon bérlakást keresők<br />

körébe tartozók egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen képesek fizetni. Ezért a bérlakások e szegmensének egy részét az<br />

önkormányzat a piacon értékesítve olyan bevételre tehet szert, melyből alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat vásárolhat,<br />

alakíthat ki. Lehetőség nyílik így olyan házakat kialakítani, ahol díjhátralékos, munkanélküli, vagy a szegregátumból kiköltöző<br />

családok találhatnak elhelyezést, akik a magasabb komfortfokozatú lakások fenntartására nem<br />

rendelkeznekk megfelelő<br />

jövedelemmel. Az ilyen jellegű lakásokk egy részét átmeneti megoldásként is lehetne kezelni, és<br />

a családok helyzetének<br />

stabilizálódása után a lakókat magasabb komfortfokozatú lakásba költöztetni. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül<br />

fontos a jelenlegi bérlakás-kiutalási<br />

gyakorlat felülvizsgálata és új rendszer kidolgozása. Az új bérlakás-program<br />

kidolgozásánál azonban szem előtt kell tartani, hogy az állományba bekerülő új lakások területileg ne szegregáltan<br />

helyezkedjenek el, illetve a lakások bérbeadásánál is figyelni kell arra, hogy a szegregátumból kikerülő családok ne<br />

szegregált<br />

környezetbe kerüljenek.<br />

Az önkormányzatnak tehát mindkét területen kiemelt feladata van. Egyrészt fel kell mérnie, hogy melyek a mobilizálható<br />

Edelény

családok. Tervet kell készítenie arra nézve, hogy őket milyen konstrukcióban lehet másik lakáshoz juttatni, illetve, hogy<br />

milyen teendők vannak a régi lakássokkal. A helyzettől függően vagy elő kell segítenie, hogy komfortosabb bérlakásba<br />

költözzön a család, vagy<br />

első lakáshoz<br />

jutatási támogatás és egyéb támogatási formák felhasználásával, elő kell segítenie<br />

másik lakás vásárlását. E mellett segítenie kell a családoknak megtalálni a számukra minden tekintetben megfelelő<br />

lakásformát és helyet (környezet, lakástípus, fenntartási költségek, stb.). Tájékoztatást kell nyújtania a lakásfenntartás<br />

költségeiről, illetve biztosítania kell, hogy a támogatást megfelelő lakás vásárlása céljára fordítsák. (A család ne egy másik<br />

szegregált, vagy lecsúszó területre érkezzen meg új lakóként.) A megfelelő lakóhely megtalálása után sem ér véget az<br />

önkormányzat feladata, hiszen az önkormányzat és a Családsegítőő Szolgálat feladata lesz, hogy az új lakókörnyezetbe<br />

érkezők beilleszkedését figyelemmel kísérje és segítse.<br />

Feladat<br />

Az intézkedés<br />

A<br />

(probléma)<br />

Elérendő cél Intézkedés Felelős Pénzügyi<br />

eredményesség<br />

megvalósulás<br />

megfogalmazás<br />

megfogalmazása<br />

leírása megnevezése<br />

forrás<br />

ét mérő<br />

határideje<br />

a<br />

indikátor<br />

Ismeretlen, nem<br />

teljes mértékben<br />

feltárt körülmények<br />

Bérlakás<br />

program,<br />

mobilizációs<br />

program hiánya<br />

Szegregált<br />

lakóterületek pontos<br />

fizikai-társadalmi<br />

ismeret<br />

A szegregált<br />

területen<br />

élők<br />

mobilizációjának<br />

elősegítése,<br />

szegregáció területi<br />

koncentrációjának<br />

oldása<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

183<br />

A szegregált<br />

erületek fizikai-<br />

társadalmi<br />

körülményeinek<br />

felmérése<br />

Felmérés készítése<br />

a<br />

mobilizálhatóságról<br />

A szegregált terület<br />

lakásprogramjának<br />

kidolgozása<br />

Lakásvásárlási terv<br />

készítése<br />

Önkormányzati<br />

bérlakás-program<br />

felülvizsgálata<br />

Új önkormányzati<br />

bérlakás-program<br />

kidolgozása<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

és<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

és<br />

Alpolgármester,<br />

CKÖ<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

és<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

és<br />

Alpolgármester,<br />

CKÖ<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

és<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzat<br />

Igazgatási és<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezetőő<br />

és<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányzati<br />

és pályázati<br />

forrás<br />

Önkormányzati<br />

és pályázati<br />

forrás<br />

Pályázati forrás<br />

Állami<br />

támogatási<br />

forma<br />

-<br />

MFB Sikeres<br />

Magyarországért<br />

Bérlakás<br />

Hitelprogram<br />

2010. december<br />

2010. december<br />

2010. december<br />

2011 második<br />

negyedév<br />

2011 második<br />

negyedév<br />

2011 második<br />

negyedév<br />

Elkészült felmérés<br />

Elkészült felmérés<br />

Elkészült program<br />

Lakásvásárlási<br />

Terv<br />

Elkészült<br />

felülvizsgálat<br />

Új elkészült<br />

program<br />

Edelény

Felada<br />

(problém<br />

megfogalm<br />

a<br />

A<br />

halmo<br />

hátrányos<br />

helyzetű<br />

fogyatékoss<br />

élő<br />

em<br />

felkutatása,<br />

megfelelő<br />

adatbázis<br />

kialakítása<br />

Társadalmi<br />

elfogadottsá<br />

hiánya,<br />

diszkriminá<br />

jelenléte<br />

Felada<br />

(problém<br />

megfogalm<br />

a<br />

Közösségfe<br />

ő<br />

prog<br />

at<br />

ma)<br />

mazás<br />

Elér<br />

megfo<br />

ozottan<br />

és<br />

a<br />

sággal<br />

mberek<br />

,<br />

Szüks<br />

felmér<br />

érintet<br />

bevon<br />

hogy<br />

az<br />

száma<br />

ág<br />

ció<br />

Soft-e<br />

beépít<br />

ASZT<br />

progra<br />

at<br />

ma)<br />

mazás<br />

Elér<br />

megfo<br />

ejleszt<br />

gramok<br />

Közös<br />

, dis<br />

rendő cél<br />

ogalmazása<br />

égletek<br />

rése<br />

az<br />

ttek<br />

ásával,<br />

csökkenjen<br />

ellátatlanok<br />

a<br />

F<br />

ig<br />

é<br />

e<br />

re<br />

á<br />

á<br />

fr<br />

k<br />

s<br />

a<br />

lemek<br />

tése<br />

az<br />

amjába<br />

K<br />

é<br />

a<br />

k<br />

e<br />

A<br />

d<br />

p<br />

k<br />

m<br />

te<br />

M<br />

lé<br />

m<br />

e<br />

b<br />

te<br />

re<br />

„A<br />

d<br />

é<br />

s<br />

s<br />

p<br />

k<br />

rendő cél<br />

ogalmazása<br />

sségfejlesztő<br />

szkrimináció-<br />

A<br />

d<br />

Integrált Vá<br />

SZOCIÁLPO<br />

Intézkedés<br />

leírása<br />

Felkutatás,<br />

gényfelmérés,<br />

érdekképviselet<br />

erősítése,<br />

a<br />

endelkezésre<br />

álló<br />

adatok<br />

áttekintése,<br />

rissítése<br />

és<br />

kiegészítése civi<br />

szervezetek<br />

adatai alapján<br />

Közösségfejleszt<br />

és civil, vagy<br />

alapítványi<br />

kezdeményezésr<br />

e<br />

Antidiszkriminációs<br />

programokhoz<br />

kapcsolódó<br />

média<br />

evékenység<br />

Munkacsoportok<br />

étrehozása a fen<br />

megnevezett<br />

egyes<br />

beavatkozási<br />

erületekhez<br />

endelve<br />

Antidiszkriminációs<br />

és<br />

anti<br />

szegregációs<br />

soft-elemek”<br />

projektcsomag<br />

kidolgozása<br />

KÖZÖSSÉGF<br />

Intézkedés<br />

leírása<br />

Antidiszkriminációs<br />

árosfejleszté<br />

184<br />

Edelény<br />

OLITIKAI INTÉ<br />

Felelős<br />

megnevezé<br />

a<br />

k<br />

s<br />

il<br />

Alpolgármes<br />

r,<br />

Családsegítő<br />

és<br />

Nevelé<br />

Tanácsadó<br />

Intézet<br />

Védőnő<br />

y<br />

Polgármeste<br />

Hivatal,<br />

Családsegítő<br />

és<br />

Nevelé<br />

Tanácsadó<br />

Intézet<br />

Alpolgármes<br />

r és CKÖ<br />

t<br />

Alpolgármes<br />

r<br />

Önkormányz<br />

Igazgatási<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezet<br />

-<br />

Alpolgármes<br />

r<br />

Önkormányz<br />

Igazgatási<br />

Szociális<br />

osztály,<br />

Osztályvezet<br />

és<br />

Családsegítő<br />

FEJLESZTÉS,<br />

Felelős<br />

megnevezé<br />

Alpolgármes<br />

és CKÖ Elnö<br />

ési Stratégia<br />

ÉZKEDÉSEK<br />

se<br />

Pénzüg<br />

forrás<br />

ste<br />

ő<br />

ési<br />

eri<br />

ő<br />

ési<br />

TÁMOP<br />

aktuális<br />

pályázatai<br />

ste<br />

TÁMOP<br />

aktuális<br />

pályázatai<br />

ste<br />

és<br />

zat<br />

és<br />

tő<br />

-<br />

ste<br />

és<br />

zat<br />

és<br />

tő,<br />

ő<br />

-<br />

MONITORING<br />

ése<br />

Pénzüg<br />

forrás<br />

ster<br />

öke<br />

Önkormá<br />

ti és pály<br />

gyi<br />

s<br />

A<br />

megval<br />

határ<br />

2010.<br />

decembe<br />

2010-20<br />

2010-20<br />

2010<br />

2010<br />

gyi<br />

s<br />

A<br />

megval<br />

határ<br />

nyza<br />

ázati<br />

2012<br />

A<br />

ósulás<br />

ideje<br />

Az i<br />

eredm<br />

é<br />

in<br />

er<br />

Az<br />

illetve<br />

rászo<br />

vissza<br />

civil<br />

taglét<br />

növek<br />

Önko<br />

adatb<br />

aktua<br />

13<br />

Kezde<br />

ek sz<br />

13<br />

Média<br />

megje<br />

szám<br />

Feláll<br />

munk<br />

terüle<br />

Elkés<br />

progr<br />

konkr<br />

projek<br />

A<br />

ósulás<br />

ideje<br />

Az i<br />

eredm<br />

é<br />

in<br />

Évent<br />

ilyen<br />

ntézkedés<br />

ményesség<br />

ét mérő<br />

ndikátor<br />

érintetek<br />

e<br />

a<br />

orulók pozitív<br />

ajelzései, a<br />

szervezetek<br />

tszáma<br />

kszik,<br />

az<br />

ormányzat<br />

bázisa<br />

alizálódik<br />

eményezés<br />

áma: évi 5<br />

a<br />

elenések<br />

a: évi 6<br />

t<br />

kacsoportok,<br />

etenként 1-1<br />

szült<br />

amterv<br />

rét<br />

ktelemekkel<br />

ntézkedés<br />

ményesség<br />

ét mérő<br />

ndikátor<br />

te min. 5<br />

program

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

185<br />

hiánya<br />

mentes,<br />

célzott<br />

programok<br />

lebonyolítás,<br />

romák<br />

elfogadásának<br />

elősegítése<br />

programok, ezen<br />

beül, pl. helyi tv-<br />

ben hirdetés,<br />

plakátok,<br />

rendezvények<br />

önállóan, illetvee<br />

városi<br />

alkalmakkor<br />

a<br />

roma<br />

kezdeményezésee<br />

k/ tartalmak<br />

beépítése<br />

Együttműködés,<br />

programok<br />

tervezése,<br />

fejlesztési tervek<br />

összehangolása,<br />

város nagy<br />

rendezvényein,<br />

fesztiválok,<br />

esélyegyenlőségi<br />

programok<br />

Az önkormányzati<br />

kommunikációs<br />

csatornáin<br />

esélyegyenlőségi,<br />

antidiszkriminációs<br />

artalmak<br />

közvetítése<br />

Antidiszkriminációs<br />

programok<br />

indítása,<br />

hogy<br />

csökkenjen<br />

a<br />

romákkal<br />

szembeni<br />

ellenérzés<br />

Civil szervezetek<br />

ámogatása az<br />

antidiszkriminációs<br />

törvény<br />

végrehajtására<br />

Mobil szűrőbuszz<br />

program (helyi<br />

roma<br />

lakosokk<br />

megvalósításban<br />

való tevékeny<br />

közreműködésév<br />

el,<br />

pl.<br />

asszisztensként)<br />

a<br />

Alpolgármester<br />

és CKÖ Elnöke<br />

Alpolgármester<br />

Alpolgármester<br />

és CKÖ Elnöke<br />

Alpolgármester<br />

Alpolgármester<br />

források<br />

Önkormányza<br />

ti és pályázati 2012<br />

források<br />

Önkormányza<br />

ti és pályázati 2012<br />

források<br />

Önkormányza<br />

ti és pályázati 2012<br />

források<br />

Önkormányza<br />

ti és pályázati 2012<br />

források<br />

Önkormányza<br />

ti és pályázati 2012<br />

források<br />

és/vagy<br />

megjelenés<br />

lebonyolítása<br />

Megkötött<br />

együttműködési<br />

szerződések,<br />

megtartott városi<br />

rendezvények<br />

száma<br />

Évente min. 5<br />

ilyen megjelenés<br />

az önkormányzati<br />

komm.<br />

felületeken<br />

Évente min. 3<br />

ilyen program<br />

Évente min. 3<br />

támogatási<br />

együttműködés<br />

megkötése<br />

Felállított<br />

mobil<br />

szűrőbuszok<br />

a<br />

szegregált<br />

lakóterületeken<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

186<br />

Önkormányzati<br />

feladatellátási<br />

kötelezettség<br />

mellett<br />

deszegregációs<br />

munkafolyamatok<br />

at nehéz<br />

koordinálni<br />

Hatékony,<br />

deszegregációt<br />

elősegítését<br />

biztosító<br />

munkakörülmény<br />

ek megteremtése<br />

szegregátumokba<br />

n<br />

Egészséges<br />

életmód<br />

kialakulását<br />

elősegítő védőnői<br />

szolgálat<br />

fejlesztése<br />

Antiszegregációs,<br />

esélyegyenlőségi<br />

munkacsoport<br />

felállítása<br />

Önkormányzati v.<br />

intézményi<br />

alkalmazotti<br />

vezetővel,<br />

melynek feladataa<br />

az<br />

esélyegyenlőségi<br />

tervek<br />

monitoringja,<br />

valamint a vállalt<br />

programok<br />

beindítása<br />

Alpolgármester<br />

és<br />

Családsegítőő<br />

vezetője<br />

Alpolgármester<br />

Önkormányza<br />

ti és pályázati 2012<br />

források<br />

Önkormányza 2010.<br />

ti forrás december 31.<br />

Beindított<br />

program<br />

Felállított<br />

és<br />

működő<br />

munkacsoport<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

187<br />

V.<br />

6. A stratégia összefüggései<br />

V.6.1. . Illeszkedés a településfejlesztésisi koncepcióval,<br />

településrendezési<br />

tervvel és más stratégiai<br />

i dokumentumokkal<br />

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV<br />

VONATKOZÁSÁBAN<br />

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításának alapját a településfejlesztési koncepció és a településrendezési<br />

terv jelentette. Ennek megállapításaira és célrendszerére épülve kerültek a települési városrészek lehatárolásra, illetve a<br />

település hosszú és középtávú céljai, illetve városrészi céljai meghatározásra.<br />

A stratégiaa megalkotásakor fontos feladatként jelentkezett, hogy az egyes települési célok és a városrészi célok összhangja<br />

megvalósuljon. Az egyes<br />

városrészi célok annak mentén kerültek meghatározásra,<br />

hogy ne alakuljon ki versenyhelyzet az<br />

egyes városrészek között, a fejlesztések<br />

valamilyen egyedi cél elérésére irányuljanak.<br />

Ennek eredményeként a település négy városrészében a vegyes funkciójú övezetek, az ipari, turisztikai és lakóövezetek<br />

kiegészítikk egymást, az egyes fejlesztések nem csak<br />

városrészi hanem települési, sőt a település helyzetéből adódóan<br />

térségi szintű feladatokatt látnak el.<br />

Edelény kiemelt, regionális jelentőségű turisztikai látványosságának a kastélynak, valamint a régiószékhely, Miskolchoz való<br />

közelsége miatt egy csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő „kastélyváros” lehet. A kastély egyedi<br />

jellege és<br />

településen belüli központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a belváros, és annak szolgáltatásainak megújulásában<br />

betöltse a fejlesztési motor szerepet.<br />

Ezt kihasználva, a térség<br />

hátrányos helyzetének felszámolásában a turizmus, és az általa teremtett, alacsony képzettségű<br />

munkaerőt igénylő turisztikai szolgáltatások kulcsszerepet tölthetnek be. Az új szolgáltatások hozzájárulhatnak a települési<br />

életminőség javításához is, mely az elvándorlás mértékét - különösen a fiatalok tekintetében- visszaszoríthatja.<br />

EDELÉNY<br />

VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA (2007–2013) VONATKOZÁSÁBAN<br />

Edelény Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 6 éves időszakot ( 2007-2013) ölel fel, mely időszakban<br />

megkezdett gazdaságélénkítő tevékenységek, és a jövőben végrehajtani kívánt programok egyaránt szerepet kapnak. A<br />

programban meghatározott prioritások az IVS kidolgozásakor beépítésre kerültek.<br />

Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testületee az önkormányzat 2007-2013. évi Gazdasági Programját a 38/2007.<br />

(III.22.) Ök. számú határozattal elfogadta.<br />

A KISTÉRSÉGI STRATÉGIÁVAL VALÓ<br />

ÖSSZHANG<br />

Edelény stratégiai céljai összhangban vannak a város vezette kistérség céljaival is, melynek jövőképe egy olyan rekreációs<br />

üdülő, pihenő zóna kialakítása, amely országosan és országhatáron kívül is ismert és elismert. Biztosítja a kistérségben élők<br />

megélhetését, és ennek<br />

kiszolgálására<br />

rendeli a kistérség mező-, erdőgazdálkodását, valamint iparát. A gazdasági és<br />

társadalmi<br />

szereplők, hatékony belsőő és külső kommunikációra<br />

alapozva, jól szervezett partnerségben, kimunkált<br />

területfejlesztési programok alapján, a meglévő erőforrásokra építve végzik a kistérség és azon belül a mikro-térségek<br />

komplex fejlesztését. Annak érdekében, hogy a 2007-2013-as tervezési ciklus végére az életminőség elérje az Észak-<br />

magyarországi régió fejlettségi szintjének átlagát.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

188<br />

AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJÁVAL VALÓ ÖSSZHANG<br />

Az edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiájában meghatározott elemzések, célok<br />

és prioritások<br />

megjelennek az Integrált<br />

Városfejlesztési Stratégiában is.<br />

A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ MAGASABB SZINTŰ FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK<br />

Az önkormányzat gazdasági programjaa annak a tervezési folyamatnak a része, amely lehetővé és hatékonnyá teszi a<br />

közösségi források igénybevételét. A tervezési folyamat azonban nem zárt, mivel valamennyi tervezési szint kapcsolódik a<br />

különbözőő közigazgatásii szinteken kialakított elképzelésekhez, ezzel garantálva a fejlesztési tervek egymásra<br />

épülését.<br />

Ennek megfelelően Edelény Város Gazdasági Programja illeszkedik az európai Unió átfogó fejlesztései elképzeléseihez, az<br />

Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, az ágazati és regionális Operatív Programokhoz, az Északi- Magyarország Régió<br />

fejlesztési tervéhez, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztési elképzelésekhez, valamint a Dél- Hevesi Kistérségi<br />

Társulás fejlesztési terveihez.<br />

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv<br />

Az Európai Unió Strukturális Alapjainak<br />

fogadása érdekében összeállított Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó célja a<br />

foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az elkövetkezendő 7 évben az Új Magyarország<br />

Fejlesztési Terv tizenöt operatív programja által uniós támogatással 7.000 milliárd forint fordítható<br />

fejlesztésre. Az Operatív<br />

programok<br />

ágazati és regionális szintenn fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használható fel a rendelkezésre<br />

álló forrás. A fejlesztési régiók 1.600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5.300 milliárd forintnyi fejlesztési<br />

forrás kerül felhasználásra 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a<br />

Környezet<br />

és Energia Operatív Program<br />

(KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet<br />

megvalósítani.<br />

1. Gazdasági Fejlesztéss Operatív Program /GOP/:<br />

• az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése;<br />

• a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása;<br />

• az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése;<br />

2. Közlekedés Fejlesztés Operatív Program /KOZOP/:<br />

• a térségi elérhetőség javítása;<br />

• a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése;<br />

• az áruszállítás-logisztika Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program /TIOP/:<br />

közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése;<br />

2. Társadalmi<br />

• a foglalkoztathatóság javítása;<br />

• az alkalmazkodóképesség javítása;<br />

• a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása<br />

mindenkinek;<br />

• a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások<br />

fejlesztése;<br />

• az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel;<br />

• a humán infrastruktúra fejlesztése;<br />

3. Környezet és Energia<br />

Operatív Program /KEOP/:<br />

• környezetjavító<br />

fejlesztések;<br />

• környezetbarát energetikai fejlesztések;<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

189<br />

4. Észak-magyarországi Operatív Program /ÉMOP/:<br />

• együttműködő és versenyképes városhálózat;<br />

• megújuló vidék;<br />

• az elmaradott térségek felzárkóztatása;<br />

5. Elektronikus Közigazgatás Operatív<br />

Program /EKOP/:<br />

• a közigazgatási megújítása;<br />

• a közigazgatási szolgáltatások<br />

korszerűsítése.<br />

V.6.2. A stratégia belső összefüggései<br />

A stratégiában kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására irányulnak, valamint azt a potenciált<br />

kívánják fejleszteni, amellyel a helyzetértékelés alapján a város rendelkezik. A stratégia épül a SWOT- elemzésekben<br />

megállapított lehetőségekre.<br />

A városrészi célok alapvetően szolgálják a tematikus<br />

célok megvalósulását, valamint a tematikus célok is elősegítik az<br />

átfogó cél megvalósulását.<br />

A kitűzött célok esetében a város már<br />

végzett előzetes forráselemzéseket, ugyanakkor vannak<br />

olyan kijelölt célok, ahol<br />

alapvető olyan beruházó bevonása, aki elkötelezett a fejlesztés érdekében. Az erőforrások esetében tehát a város<br />

nagyságrendileg olyan célokat tűzött maga elé, melyek feltételezik a további pályázati lehetőségek meglétét, illetve<br />

támaszkodnak önkormányzati önerőre is.<br />

A tervezett célok alapvetően illeszkednek egymáshoz, a szomszédoss városrészek céljai egymást építik, segítik. A kialakított<br />

stratégiai célrendszer funkcióvesztést nem eredményez egyik városrészben sem, ugyanakkor elősegíti a városrészek közötti<br />

kiegyenlítődést.<br />

V. 7. A stratégia megvalósításának<br />

kockázatai<br />

A kialakított stratégia kockázatvizsgálata megtörtént. Az alábbi vizsgált kockázatok rendszerzése lehetővé teszi a város<br />

számára, hogy amennyiben több tényező együttes fennállását észleli, úgy az IVS felülvizsgálatát meg kell tenni, és a<br />

stratégiát megvalósításátt kockáztató okok feltérképezésével át kell alakítani a beavatkozásokat és a fejlesztéseket.<br />

Kockázati belső tényezők:<br />

• lakosság nem mobilizálható a fejlesztések érdekében<br />

• gazdasági szervezetek nem vállalnak részt a stratégia megvalósításában<br />

• önkormányzati struktúra nem tudja ellátni a stratégia végrehajtásához szükséges feladatokat<br />

• szegregációs folyamatok tovább mélyülnek<br />

Kockázati külső tényezők:<br />

• gazdasági környezet tovább hanyatlik országos szinten<br />

• támogatási források elapadnak, nem a területre irányulnak, vagy más ágazatokat céloznak<br />

• kistérségi, illetve regionális szinten stratégiai szintű célok változnak meg<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

190<br />

VI. A stratégia megvalósításának eszközei<br />

VI.1. A városrehabilitációs<br />

célok elérését szolgáló nem<br />

fejlesztési<br />

jellegű tevékenységekek bemutatása<br />

KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENSS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET<br />

A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározzaa azok környezete, amely esetében a<br />

természeti<br />

és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási<br />

gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezettt hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az<br />

önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a<br />

megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket.<br />

Ezért a stratégia sikeress megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és<br />

jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása,<br />

legyen szó<br />

akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan<br />

meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához<br />

szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és<br />

tudatosan, következetesen végre is kell hajtani azokat.<br />

Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és<br />

engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a<br />

befektetések kockázatát.<br />

Önkormányzati adminisztratív eszközök<br />

Az olcsó munkaerő mellett a kiépített infrastruktúra, a jó közúti és vasúti megközelíthetőség, illetve az önkormányzat által<br />

még nyújtható adókedvezmények tehetik vonzóvá Edelényt a befektetők számára.<br />

A település Polgármesteri Hivatala rugalmas ügyintézést biztosít a beruházó szervezetek számára, rövidített ügyintézési<br />

határidők révén igyekszik elősegíteni a beruházást. A helyi marketing stratégia egyik nagy hiányossága, hogy a turizmus<br />

középpontba állításával háttérbe szorul a települési marketing-kiadványokban az ipar és gazdaságfejlesztés kérdésköre.<br />

Több kiadványban egyáltalán nem jelent meg ez a terület, mely a beruházásösztö<br />

önzés komoly hiányosságaira hívja fel a<br />

figyelmet. Erre szükség van, még abban<br />

az esetben is,<br />

ha a turisztika lehet az egyik kitörési pont a település számára<br />

TUDATOS<br />

INGATLAN- ÉS KAPACITÁSGAZDÁLKODÁS<br />

Felesleges, kihasználatlan<br />

kapacitásaival,<br />

illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló<br />

kapacitásokkal<br />

gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy<br />

funkcióváltás alatt álló,<br />

időlegesen<br />

használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő<br />

időleges hasznosításáraa (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a<br />

folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok<br />

hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és<br />

informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak,<br />

és azokkal úgy termelhetünk<br />

mások számára értéket,<br />

hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezikk közvetlen költsége.<br />

Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is<br />

jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

191<br />

HATÉKONY ÉS KÖVETKEZETES VÁROSMARKETING TEVÉKENYSÉG, POZITÍV<br />

ARCULAT ÉS<br />

IDENTITÁS<br />

ERŐSÍTÉSE<br />

A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be<br />

kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit,<br />

megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív<br />

városmarketing akciókat irányozni:<br />

• városban befektetni szándékozó vállalatok és<br />

személyek,<br />

• a városban gazdasági tevékenységet folytató<br />

szervezetek,<br />

• turistaként a városba látogatók,<br />

• a város és a környező települések lakosságaa<br />

Tanulmányok, javaslatok elkészítése<br />

Beépítési javaslatok és tervek elkészítése annak érdekében. hogy pontos képet kapjanak a városlakók, az önkormányzat és<br />

a projektekbe később bevont tervező, befektetők. Előre tervezhetők és paraméterezhetők legyenek az adott projekt elemei,<br />

adott esetben a teljes átfogó fejlesztés kulcsprojektjei. Összefüggéseiben vizsgálható legyen az egyes<br />

projektek<br />

megvalósításának hatásaa a városra, és időben fel lehessen készülni az esetleges kedvezőtlen változások ellensúlyozására.<br />

Városmarketing<br />

A hatékony és következetes városmarketing-tevékenység, a pozitív arculat- és identitáserősítés csak kedvező hatással lehet<br />

a város gazdasági életére. A fejleszteni kívánt ágazathoz és célcsoporthoz kell alakítani a marketingstratégiát, valamint meg<br />

kell teremteni a kommunikáció megfelelőő felületeit.<br />

A lakosság tevékeny bevonása<br />

A lakókörnyezet építését, szépítését szolgáló megmozdulások szervezése, a civil szerveztek ösztönzése, támogatása fontos<br />

hajtóerő lehet a lakóközösség számára az adott fejlesztés és pl. egy összefüggő rendszert jelentő akcióterv elfogadásában.<br />

Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus<br />

szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy,<br />

a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat<br />

alkalmazása.<br />

VI. I.2. Az IVS megvalósításával kapcsolatosos szervezeti elvárások<br />

A projekt keretében megvalósuló fejlesztések hatékony, gyors és minőségi végrehajtása érdekében<br />

az Önkormányzat – már<br />

nagy menedzsmenti apasztalattal rendelkező – szakembereit kívánja igénybe venni. Az Önkormányzaton belüli<br />

menedzsmentnek mind előnyei, mind hátrányai vannak. A hátrányok közé sorolható a nagyfokú bürokrácia, valamint a<br />

szervezet működéséből adódóan a bizonyos fokú függetlenség hiánya. A város méretéből és a fejlesztések miatt a város<br />

nem kíván<br />

városfejlesztőő társaságot létrehozni, mivel az nagy anyagi vonzattal járna az önkormányzat számára, és nem<br />

biztosítható az így létrehozott társaság számára a folyamatosan biztosítható munkamennyiség.<br />

Ennek megfelelően a szervezeten belüli menedzsment tervezett, amelyet külső szolgáltató igénybe vételével egészít ki az<br />

Önkormányzat.<br />

A projekt megvalósításával megbízott projektmenedzser feladatai közé tartozik:<br />

beszámolási kötelezettség a képviselő-testület és a Polgármester felé;<br />

folyamatos kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel (KSz);<br />

a külső menedzsment szolgáltatóval való folyamatos közös munka;<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

192<br />

a KSz felé benyújtandó dokumentumok (PEJ, ZPEJ, PFJ, ZPFJ, kifizetési kérelmek) összeállításában való<br />

részvétel;<br />

helyszíni ellenőrzéseken való részvétel;<br />

a projektmenedzsmentben részt vevő pénzügyi és műszaki kollégák munkájának koordinációja;<br />

monitoring feladatok elvégzése<br />

kapcsolattartáss az akcióterületen található civil és gazdasági szereplőkkel;<br />

folyamatos partnerségi egyeztetések a megvalósítás során;<br />

külső szolgáltatókkal való kapcsolattartás, munkájuk irányítása.<br />

A projektmenedzser munkáját segíti egy projekt adminisztrátor, aki a monitoring<br />

faladatokhoz<br />

feladatokat, valamint az egyéb adminisztrációs munkákat végzi majd.<br />

kapcsolódó adatrögzítési<br />

A menedzsment tevékenységet segítő külső szolgáltató kiválasztása a projekt megkezdését megelőzően kerül kiválasztásra.<br />

Alapvető szempont, hogy olyan cég kerüljön kiválasztása, amely nagyfokú szakmai tapasztalattal rendelkezik hasonló<br />

nagyságú EU által támogatott projektek megvalósításában, szakemberei folyamatosan rendelkezésre álljanak. A külső<br />

szolgáltató<br />

feladata lesz<br />

a pénzügyi feladatok minél hatékonyabb ellátása, a kifizetési kérelmek összeállítása, a projekt<br />

előrehaladási jelentések magas színvonalú összeállítása, a helyszíni ellenőrzésekenn való részvétel.<br />

A projektmenedzsment belső szakemberei az Önkormányzat alkalmazásában állnak, önéletrajzuk csatolásra került.<br />

A projektmenedzsment<br />

szervezeti struktúráját az alábbi ábra szemlélteti:<br />

A további akcióterületi (stratégiai) fejlesztések során is ez a menedzsment szervezet látja el a feladatokat, illetve további<br />

szakemberek kerülnek bevonásra, attól függően, hogy a tervezett fejlesztés milyen szaktudást igényel.<br />

A menedzsment mind a stratégiai, mind az operatív feladatokat<br />

visszacsatolását is elvégzi.<br />

ellátja és a<br />

nyomonkövetés során az eredmények<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

193<br />

Nyomonkövetés<br />

A projekt megvalósításaa során a menedzsment szervezet felelőssége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje<br />

a projekt<br />

alakulását:<br />

felülvizsgálja a feladatok teljesítését,<br />

tartották-e az időtervet,<br />

a pénzügyi teljesítés a költségtervvel szinkronban van-e.<br />

A projektmenedzsment-szervezet célja elsősorban:<br />

a projekt előrehaladásának teljesítése,<br />

a projekteredmény minőségének biztosítása,<br />

az eltérések, valamint<br />

a projekt kimenetelét negatívan befolyásoló tényezők elleni védekezés,<br />

magas fokú kommunikáció megszervezésével.<br />

A menedzsment a megvalósítás során folyamatosan ellenőrzi, elemzi az elvégzett tevékenységeket, és következtetetéseket<br />

von le, megoldásokat talál ki az esetlegesen előforduló problémákra. Az ellenőrző rendszer kiterjed a költségekre, a<br />

kockázatokra, a minőségre, a kommunikációra, az időre, a változásokra, a beszerzésekre, valamint az emberi erőforrások<br />

területére.<br />

A menedzsment negyedévenként riportot készít az IVS-ben foglalt fejlesztések megvalósulásáról, az elért eredményekről.<br />

A nyomon követés során a következő négy lépéssorból álló folyamat szerint ellenőrzik a projekt teljesítését:<br />

Az első lépésben a projekt előkészítési szakaszában meghatározásra kerül a határidő, a költségkeret, illetve maga<br />

az elérendő eredmény,<br />

A második lépés az információgyűjtés<br />

A harmadik lépésben összevetik a kitűzött célokat az összegyűjtött információkkal,<br />

A negyedik lépésben pedig a szükséges korrekciós beavatkozásra kerülhet sor.<br />

Ezzel a négy lépésből<br />

eredményezi.<br />

álló nyomon<br />

követési folyamattal elősegítik a célok elérését, amely<br />

a projekt sikerességét<br />

A projektmegvalósítás keretében továbbítják a releváns és aktuális információkat a projektmenedzsment-szervezeten belül,<br />

valamint a szervezet és a bevonandó célcsoportok között is. A kommunikáció során<br />

az aktuális információkat folyamatosan<br />

eljuttatják az érintettekhez (lakossághoz, civil szervezetekhez, vállalkozásokhoz) illetve reagálnak<br />

a projekttel kapcsolatos<br />

külső információkra is. A kifelé irányuló kommunikáció<br />

célja, hogy a projekt céljáról,<br />

tartalmáról és<br />

eredményeiről az érintett<br />

célcsoportok is értesüljenek.<br />

A belső kommunikáció célja, hogy a projektmenedzsment-szervezeten belül az információáramlás folyamatos és<br />

zökkenőmentes legyen. Megfelelő kommunikáció nélkül a projektmenedzsment tagjai képtelenek a közös cél érdekében<br />

összehangoltan cselekedni.<br />

Ennek érdekében a menedzsment heti gyakorissággal projektértekezleteket fog tartani. Az értekezlet célja:<br />

a projekt állapotának közös értékelése;<br />

a problémafeltárás, a problémákra adott megoldási javaslatok értékelése;<br />

a legkedvezőbbb alternatíva kialakítása;<br />

a korrekciós döntések meghozatala;<br />

a projekttel kapcsolatos tájékoztatások és utasítások közlése.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

194<br />

A projektértekezletek mellett belső helyzetjelentések is<br />

készülnek. Ennek során összefoglalják a nyomon követési folyamat<br />

alatt keletkező elemzési eredményeket. A helyzetjelentés három beszámolóból tevődik össze, amelyeket önállóan is<br />

alkalmaznak.<br />

Státusz-jelentés: meghatározza, hogy hol tart a projekt az<br />

erőforrások, a költségek, a terjedelem és a minőség<br />

tekintetében;<br />

Haladás-jelentés: leírja, hogy milyen eredmények valósultak meg eddig, milyen előrejelzés várható a következő<br />

szakaszban;<br />

Eltérés-jelentés: megállapítja,<br />

hogy milyen eltérések következtek be, mely eltérések esetén kell beavatkozni és<br />

milyen módon.<br />

A menedzsment negyedévenként beszámol a kitűzött projektcélokkal összehasonlítva a megvalósult eredményekről, a<br />

felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, a lehetséges kockázatokról, az ütemezési módosításokról a<br />

polgármester illetve a Képviselő-testülett felé.<br />

A projektmenedzsment-szervezet folyamatosan bemutatja az elért eredményeket a következő módokon:<br />

személyes konzultáció<br />

honlap<br />

írott média<br />

Az eredmények bemutatása nagymértékben hozzájárul a projekteredmény<br />

fenntartásához, népszerűsítéséhez és<br />

elterjesztéséhez.<br />

VI. I.3. Településközi<br />

koordináció mechanizmusai<br />

Az Edelényi Kistérség hazánk egyik tája, a Bódva folyó<br />

völgyében és<br />

a Nyugat-Cserehát dombjaitól az Aggteleki hegységig.<br />

Ezen a tájon két kis városban és negyvennégy kisebb,<br />

nagyobb községben, faluban<br />

alig több mint harminchatezer ember él.<br />

De ez a kistérség leírható<br />

úgy is, mint a legszegényebb magyarországi térségek egyike. Ennek a szegénységnek<br />

sok tünete<br />

van. Ilyen tünet az évi 302 ezer forintos átlag jövedelem, ilyen tünet a népesség rossz egészségi állapota, az átlagos<br />

életkora, az igénybevett szolgáltatások köre és színvonala.<br />

Azt, hogy mi okozta mindezt, annak számos oka van, de azok kutatása itt most nem<br />

feladatunk. Van azonban egy<br />

ok, amely<br />

teljesen nyilvánvaló, és amelynek megszüntetési lehetőségeit és módját keresi<br />

a Foglalkoztatási Stratégia. A térség<br />

általános szegénységének egyik fő okozója mindenn bizonnyal a munkanélküliség. A munkanélküliség nagyon súlyos<br />

társadalmi<br />

és nemzetgazdasági probléma, ezért kezelése, közfeladat is. E közfeladat felelőse elsősorban az<br />

állam, de<br />

felelősei mindazok a szervezetek – a civil szervezeteket is beleértve – amelyek előírt, vagy önként vállalt feladata a<br />

társadalmi<br />

problémák kezelése, megoldása. A beavatkozásnak számos iránya és eszköze lehetséges.<br />

Egy lehetséges beavatkozási folyamatot kezdeményezett a Regionális Fejlesztés Operatív Program „A foglalkoztatást<br />

elősegítő tevékenységekk helyi koordinációjának elősegítése” (ROP 3.2.1) című pályázati kiírása. Az intézkedés lényege: a<br />

foglalkoztatási probléma<br />

társadalmasítása. Erre a kormányzati kezdeményezésre Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből öt<br />

kistérség pályázat benyújtásával reagált.<br />

Ez az intézkedés a sikeresen pályázó kistérségek számára nyújt támogatást ahhoz, hogy a térségi foglalkoztatásra hosszú<br />

távon hatni képes szervezetek<br />

partnerségi<br />

megállapodást,<br />

úgynevezett<br />

foglalkoztatási<br />

paktumot kössenek,<br />

a<br />

munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatási helyzet javítása céljából. A paktum résztvevői foglalkoztatási stratégiában<br />

rögzítik a munkanélküliség és a foglalkoztatás elérni kívánt helyzetét, azaz a jövőképet és a célhoz vezető utat. A célhoz<br />

vezető utat azok a projektek képezik, amelyek a finanszírozási forrásokat kötik össze az elérni kívánt célokkal. Hasonló<br />

paktumok számos EU tagállamban évek óta sikeresen<br />

működnek, de<br />

megjelentek már néhány magyarországi kistérségben<br />

is.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

195<br />

Az Edelényi Kistérség, Edelény Város Önkormányzatának gesztorságával, a sikeress pályázat útján<br />

nyert támogatással vesz<br />

részt ebben a programban. A programban való részvétel módját, feltételeit és a költségek támogatásának mértékét az<br />

Országos Területfejlesztési Hivatallal kötött Támogatási Szerződés rögzíti.<br />

A program<br />

fő célja, a kistérség munkaerőpiacán megteremteni a munkaerő kínálat és a munkaerőő kereslet hosszú távon is,<br />

fenntartható egyensúlyát.<br />

A program<br />

első lépéseként, 2004. november 3-án<br />

a térségi foglalkoztatás meghatározó szereplői együttműködési<br />

megállapodást írtak alá partneri együttműködésről, a térségi foglakoztatási helyzet javításáért.<br />

A PARTNRERSÉGI MEGÁLLAPODÁST A KÖVETKEZŐ SZERVEZETEK KÉPVISELŐI ÍRTÁK ALÁ:<br />

Edelény Város Önkormányzata,<br />

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ,<br />

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,<br />

az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása,<br />

az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola,<br />

az Újra Dolgozom Program,<br />

az OTP Bank Zrt. Edelényi Fiókja,<br />

a Borsodi Közszolgáltató Kht.,<br />

a Linga Csoki Kft.,<br />

a Neptunecht Kft.,<br />

a Mátrai Műhely Kft.,<br />

az Orszak Borsod Kft. II. Ép. Vez.,<br />

a Borsodi Víz Kft. és<br />

a Bódva-Coop Kereskedelmi Zrt.<br />

A foglalkoztatási paktum szervezésével párhuzamosan<br />

készül a térségi foglalkoztatási stratégia. A Foglalkoztatási Stratégiát<br />

szakértő vállalkozás készíti, de a munkában meghatározó szerepe kell, hogy legyen a Foglalkoztatási Paktum aláíróinak, a<br />

foglalkoztatás jelenlegi és<br />

stratégiai helyzetére hatni képes, és ebben partneri együttműködést vállaló szervezeteknek.<br />

A Foglalkoztatási Stratégia a stratégia készítés gyakorlatában ismert munkamódszerek alkalmazásával készül, a munkába<br />

bevont partnerekkel egyeztetett munkaterv mentén. A munka első szakasza, a Helyzetfeltáró adatgyűjtés és elemzés. Az<br />

adatgyűjtés forrásait, a Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltségének, a KSH-nak, a TEIR-nek, a szakmai<br />

Kamaráknak, az Edelényi és a települési polgármesteri hivataloknak, a Kistérségi Többcélú Társulás Munkaszervezetének,<br />

Edelény honlapján található nagyon széleskörű adatbázis és nem utolsó sorban a foglalkoztatók adatbázisai képezik.<br />

Az egyik legfontosabb információ forrása a térségi foglalkoztatási stratégiának, a Megyei Munkaügyi Központ Edelényi<br />

Kirendeltségének adatállománya, Beszámolói és Munkaerőpiaci Prognózisai. A „Munkaerőpiaci<br />

Prognózis” – amelyet évi<br />

rendszerességgel készít<br />

a Kirendeltség - teljes egészében beépítésre került a Foglalkoztatási Stratégia Helyzetfeltáró<br />

munkarészébe.<br />

A TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI RENDSZERE<br />

A foglalkoztatás mértékét, ezen keresztül a munkanélküliség nagyságát az állam<br />

indirekt módon, térség és<br />

gazdaság<br />

fejlesztési programokkal, tőke támogatásokkal is befolyásolhatja.<br />

Az, hogy egy adott térség, illetve annak gazdasági<br />

szereplői milyen mértékben élnek ezekkel a lehetőségekkel, több tényezőtől is függ.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

196<br />

A legfontosabbak:<br />

a gazdasági környezettől (piac, humánerő<br />

készsége, stb.) ;<br />

az információs rendszer működésétől;<br />

az előkészített projektektől;<br />

a rendelkezésree álló saját tőkétől.<br />

potenciál, a térség gazdasági szereplőinek innovatív<br />

Az igénybevett támogatások nagysága, illetve azok felhasználása rávilágít arra is, hogy az előbbi tényezők miképpen állnak<br />

rendelkezésre az adott térségben.<br />

Az alábbi táblázatok térségi pályázók által az elmúlt években elnyert hazai és uniós támogatásokat tartalmazzák.<br />

Hazai támogatások 2002–2005 évben az edelényi kistérségben<br />

Cél kategória<br />

Projektek száma<br />

Támogatás (eFt)<br />

Költség (eFt)<br />

Gazdaságfejlesztés<br />

158<br />

647 941<br />

2 537 634<br />

Emberi<br />

erőforrások<br />

fejlesztése<br />

Műszaki infrastruktúraa<br />

34<br />

93<br />

491 385<br />

331 401<br />

771 720<br />

737 943<br />

Környezetvédelem,<br />

környezetvédelmi<br />

infrastruktúra<br />

Tervezés<br />

16<br />

27<br />

324 031<br />

239 243<br />

1 248 524<br />

381 590<br />

Települési életminőség<br />

31<br />

222 633<br />

467 331<br />

Humán<br />

infrastruktúra<br />

33<br />

133 423<br />

243 159<br />

Egyéb, nem besorolható<br />

8<br />

38 364<br />

39 865<br />

Kulturális örökség védelme<br />

7<br />

15 840<br />

21 797<br />

Összesen<br />

407<br />

2 444 261<br />

6 449 563<br />

Forrás: VÁTI<br />

A kistérség pályázati aktivitásához tartozik a megyei területfejlesztési források (TEKI, CÉDE, TFC,<br />

OFA) elérése érdekében<br />

benyújtott pályázatok számának alakulása is. (A számadatok nemcsak az önkormányzatok pályázatait tartalmazza, hanem a<br />

vállalkozásokét is.)<br />

2001-ben 88 pályázat, 2002-ben 52 pályázat, 2003-ban<br />

131 pályázat és 2004-ben 62 pályázat, összesen 333 pályázat került<br />

benyújtásra. Ez az aktivitás a többi kistérséghez viszonyítva közepes.<br />

A hazai támogatások mellett eddig is jelentős volt, de a jövőben meghatározó szerepe az Uniós támogatásoknak<br />

lesz. A 19;<br />

20; 21. sz.<br />

táblázatok ezek kezdeti intenzitását mutatják.<br />

PHARE területfejlesztési célú támogatások 2002-2005 évben az edelényi kistérségben<br />

Típus<br />

Projektek száma<br />

Támogatás<br />

(eFt)<br />

CBC<br />

2<br />

21 675<br />

24 069<br />

Összesen<br />

2<br />

21 675<br />

24 069<br />

Forrás: VÁTI<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

197<br />

Uniós támogatások 2004-2005 évben az edelényi kistérségben<br />

Operatív program<br />

Projektek száma<br />

Támogatás<br />

(eFt)<br />

Regionális Fejlesztés OP<br />

5<br />

544 375<br />

547 279<br />

Agrár és<br />

Vidékfejlesztéss OP<br />

26<br />

342 293<br />

700 573<br />

Humán Erőforrás Fejlesztés<br />

OP<br />

Gazdasági Versenyképesség<br />

OP<br />

Összesen<br />

10<br />

1<br />

42<br />

172 466<br />

14 938<br />

1 074 072<br />

318 675<br />

14 938<br />

1 581 465<br />

Forrás: VÁTI<br />

PHARE projektek 2002-2005 az edelényi kistérségben<br />

Pályázó neve Projekt célja (év)<br />

Megvalósítás helye<br />

Támogatás (eFt)<br />

Költség (eFt)<br />

Cserháti<br />

Szövetség<br />

Település<br />

Bódva-völgyi Közös<br />

Piac megalapozása<br />

(2002)<br />

Edelény<br />

Galyasági<br />

Településszövetség<br />

Összesen<br />

Örökség<br />

közösség (2002)<br />

és Perkupa<br />

ROP projektek 2004-2005 évben az edelényi kistérségben<br />

Pályázó neve Projekt célja (év)<br />

Megvalósítás helye<br />

12 750<br />

8 925<br />

21 675<br />

Támogatás (eFt)<br />

14 153<br />

9 917<br />

24 070<br />

Forrás: VÁTI<br />

Költség (eFt)<br />

Szendrőő<br />

Város<br />

Önkormányzata<br />

Csereháti<br />

Településszövetség<br />

Szendrőlád<br />

község<br />

Önkormányzata<br />

Oktatási<br />

infrastruktúra<br />

fejlesztése a<br />

Tókörnyéken (2005)<br />

Csereháti szociális<br />

szolgáltató hálózat<br />

(2005)<br />

Óvoda<br />

(2005)<br />

bővítése<br />

Edelény<br />

Város "Az Edelényi -<br />

Önkormányzata<br />

kistérség<br />

foglalkoztatási<br />

stratégiájának<br />

kialakítása,<br />

Foglalkoztatási<br />

Paktum létrehozása"<br />

(2005)<br />

Szendrő<br />

229 775<br />

Becskeháza<br />

144 260<br />

Szendrőlád<br />

127 020<br />

Edelény<br />

19 840<br />

242 062<br />

150 00 00<br />

134 020<br />

19 970<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

198<br />

Boldva Község<br />

Óvoda felújítás Boldva<br />

23 480<br />

1 226<br />

Önkormányzata<br />

Boldván<br />

az<br />

esélyegyenlőségért<br />

(2004)<br />

Összesen<br />

544 375<br />

547 27<br />

Forrás: VÁTI<br />

A B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökség 2005-ben elkészítette az Edelényi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiáját. A<br />

Stratégiában megfogalmazott jövőkép: a kistérségben<br />

élők életminőségének stabilizálása, a további romlás megállítása, a<br />

fejlődési pályára állás feltételeinek megteremtése.<br />

Edelényi Kistérség Többcélú Társulása<br />

Az új típusú, többcélú társulást 2004. május 26-án hozta létre negyvenhat, az edelényi kistérséghez tartozó település. Az<br />

együttműködés alapeleme a terület- és településfejlesztés.<br />

Ugyancsak a közösen ellátott feladatok között szerepel a közoktatás, a központi orvosi ügyelet, a belső ellenőrzés, a<br />

gyermekjóléti szolgálat. Bővíthető mindez a közművelődés területeivel, mint mozgókönyvtár, közös rendezvények<br />

szervezésével, a sport, a turisztika, a határmenti kapcsolatok és az információs rendszer fejlesztésével. A feladatok között<br />

tervezik a pályázatok közös készítését, az állategészségügy,<br />

az ár- és belvízmunkálatok összehangolását, az<br />

útkarbantartást, a környezetvédelmet, a szabálysértési és adóbehajtási hatóság működtetését.<br />

A Társulás, mint a kistérségi Foglalkoztatási Paktum egyik előkészítője és szándéka szerint egyik majdani részese, most<br />

közvetlenül szerepet vállal a térség foglalkoztatási helyzetének javításában is.<br />

Civil szervezetek<br />

A Csereháti Településszövetség az ország egyik legkorábbi, a 80-as évek végén<br />

létrejött komplex térségi szerveződése.<br />

Ez a szerveződés a elsősorban a Cserehát önkormányzatait és az ott élő helyi társadalmakatt hivatott integrálni. Ez a<br />

szerveződés túl nyúlik a Szikszó által jegyzett kistréség határain, ugyanakkor a Hernád folyó völgyének térségétt nem fogja<br />

össze. A völgyekbe és dombok közé zárt Cserehát települései szegényebbek, helyi önkormányzatai magukra utaltabbak. A<br />

Csereháti Településszövetség projekt gazdaként – elsősorban a kis települések lakosságát érintő – több kézműves<br />

foglalkoztatási projektet is<br />

működtetett az elmúlt években.<br />

VI.4. Ingatlangazdálkodási koncepció<br />

ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁS<br />

1. Forgalomképtelen és<br />

korlátozottan<br />

forgalomképes törzsvagyon<br />

Az önkormányzat forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának (utak, járdák, intézmények,<br />

közművek, stb.) funkciója<br />

a közszolgáltatások biztosítása. Az előző évekhez hasonlóan az anyagi lehetőségekhez mérten<br />

folytatni kell ezek állagának megóvását, felújítását.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

199<br />

2. Nem lakás célú ingatlanok<br />

Az elkövetkezendő időszak kiemelt feladata a forgalomképes ingatlanok hasznosíthatóságának vizsgálata, előtérbe helyezve<br />

az évek óta üresen álló<br />

épületeket. Hasznosítás során be kell vonni a magántőkét, biztosítva<br />

ez által a költségvetés<br />

felhalmozási egyensúlyát, megakadályozva az épületek állagának és értékének további romlását. (Volt ÉMÁSZ épület, IV.<br />

akna volt bányaépület, volt kisegítő iskola.)<br />

A Finkei Általános Iskola megszűnését követően az<br />

épületre pályázatot kell kiírni a hasznosítása, illetve értékesítése<br />

érdekében. A Kistérségi Hivatal munkaszervezetének<br />

elhelyezésére a város tulajdonában lévő valamelyik épület alkalmas<br />

lehet.<br />

A jelenlegi Polgármesteri<br />

Hivatal korszerűsítésével, kevesebb pénzügyi forrás bevonásával a hivatali apparátus elhelyezése<br />

megoldható, emellett az ügyfélforgalom sokkal színvonalasabb kiszolgálása is biztosítható.<br />

Az Önkormányzat céljai között szerepel a volt MHSZ épületének<br />

megvásárlása, illetve tulajdonba vétele, ezáltal egy<br />

nagyobb építési terület kialakítására nyílik lehetőség a belvárosban.<br />

Az Edelényi Egészségügyi Intézmény<br />

felújítására engedélyes tervvel rendelkezik az Önkormányzat, a rekonstrukció<br />

pályázati pénzekből biztosítható, így az István király<br />

útján lévő fogászati és gyermekorvosi rendelők áthelyezhetők. A<br />

megüresedő épület hasznosításáról gondoskodni kell.<br />

A folyamatos bevételt biztosító forgalomképes ingatlanjaink jelenlegi hasznosításátt - jobb konstrukciók reményében - felül<br />

kell vizsgálni.<br />

Külterületi, mezőgazdasági rendeltetésű önkormányzati ingatlanok egymástól elszórtan helyezkednek el, viszonylag kis<br />

területnagyságot képviselnek, egyesítésükre nincs lehetőség. Értékesítésre, illetvee haszonbérbe<br />

adásra kell meghirdetni,<br />

bérleti díjat megállapító határozatot célszerű felülvizsgálni.<br />

3. Lakásgazdálkodás<br />

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások egy része szociális, másik része<br />

szakemberekk elhelyezését<br />

szolgálja.<br />

Valamennyi önkormányzati lakás – egy<br />

kivételével – lakott és a közeljövőben a bérlemények megüresedésére<br />

nem lehet<br />

számítani.<br />

Jelenleg 76 db önkormányzati lakás van, melyek közül 21 összkomfortos, 15 komfortos, 10 félkomfortos, 28 komfort nélküli,<br />

1 szükséglakás, 1 pedig lakatlan, a 76 bérleményből 6 közérdekű jellegű.<br />

Az összkomfortos lakások kivételével az önkormányzat tulajdonát képező bérlemények túlnyomórészt leromlott állagúak<br />

felújítást igényelnek, ezek értékesítése úgy célszerű, hogy a lakásokk elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzati<br />

tulajdonban lévő lakóépületek felújítására, korszerűsítésére kerüljön felhasználásra.<br />

Az eltelt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a szociális lakásigénylők száma folyamatosan emelkedik, ugyanakkor az<br />

önkormányzat rendelkezésére álló lakásállomány nem biztosítja az igények kielégítését. 2006. évben a szociális<br />

lakásigénylők száma 47 fő. Az igények<br />

rövid időn belüli kielégítésee nem várható, ezért az elkövetkezendő időszakban a<br />

szociális lakásügyi névjegyzékre csak kevés lakásigénylő vehető fel.<br />

A kialakított építési telkeink hasznosításáról (Dankó Pista, Vásártér, Póts András út) gondoskodni kell, ismételt<br />

meghirdetéssel, társasházak kialakításával.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

200<br />

4. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság<br />

Az önkormányzat 2004. évben alapította meg a Borsodi Közszolgáltató Kht-t 100%-os tulajdoni részesedéssel. Az<br />

alapításkori jegyzett törzstőke 10 millió<br />

forint volt. A társaság által ellátandó feladatok közé a vízi-közmű üzemeltetés,<br />

parkfenntartás, a lakás- és helyiséggazdálkodás tartozik, feladatai tovább bővültek (temetkezési szolgáltatás, bizonyos<br />

építőipari feladatok.)<br />

A mérleg szerinti eredményt eszközök pótlására, bővítésére forgatják vissza.<br />

2008 júliusától a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása miatt meg kell állapítani a cég<br />

új társasági formáját. Az<br />

átalakítás előtt szükségesség válik a Borsodi Közszolgáltató Kht. olyan irányú átvizsgálása, aminek kapcsán megjelölhetők<br />

azok a feladatok, amelyek a versenyszféra felé nyitást biztosítani tudják és a jelenlegi városüzemeltetési feladatok is jó<br />

színvonalon elláthatók.<br />

5. Részvények, kötvények<br />

A gázközmű-vagyonhozz<br />

kapcsolódó államkötvény<br />

felhasználásáról a képviselő-testület<br />

a fejlesztési feladatok<br />

meghatározásával egy időben dönt. Lejáratáig - 2010-ig - folyamatosan évi 37,5 millió forint bevétellel számol az<br />

Önkormányzat.<br />

Az önkormányzat tulajdonát képezi továbbá 30.580.e,-Ft névértékű ÉMÁSZ részvény, ennek tőzsdei árfolyamaa jelenleg a<br />

névérték felett van. Az értékesítéséből származó bevétel pályázati önerő részét képezheti.<br />

5.550.eFt névértékű részvénnyel rendelkezik az Önkormányzat a Borsodvíz ZRt-nél. A társaság nyereséges, de<br />

osztalékot<br />

nem fizet, eredményét eredmény-tartalékba helyezi. Ezen a részvények értékesítésee megfontolandó.<br />

Az önkormányzat fejlesztési forrásainak<br />

bővítése céljából 2003. évben zárt jegyzésű kötvényt bocsátott ki 300 millió forint<br />

összegben. 2009-ig kamatfizetési kötelezettsége áll fenn, 2009-től évi<br />

60 millió forint a tőketörlesztés.<br />

A banki szféra a jelenleginél jobb, könnyítettebb konstrukciókat kínál, ezek kihasználását a terhek könnyítése és új<br />

fejlesztési források megteremtése érdekében szorgalmazni kell.<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

201<br />

INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV<br />

1. városrész (Edelény)<br />

HSz<br />

78/ 155/1 Bes.<br />

3<br />

3<br />

Jelenlegi funkció<br />

Könyvtár<br />

Polgármesteri Hivatal<br />

Tervezett funkció<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

Cím<br />

István király út 49<br />

István király út 52.<br />

Tel.ter(m2)<br />

1149<br />

2054<br />

Önk.tul(m2)<br />

Bruttó(eFt)<br />

Becs.(eFt)<br />

1149 36903,991 35535<br />

2054 12283,571 102242<br />

Hasznosítás<br />

módja<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

1174/9 5<br />

Beépítetlen terület<br />

parkoló<br />

739<br />

739 572 572 hasznosítás<br />

873/1 5<br />

Beépítetlen terület<br />

közterület<br />

Tóth Árpád út<br />

4141<br />

4141 3205 3205<br />

változatlan<br />

funkció<br />

65/<br />

Beépítetlen terület<br />

219<br />

219<br />

hasznosítás<br />

865 5<br />

Áruház - volt Mozi<br />

Hősök tere 1.<br />

1004<br />

1004 1756 17383<br />

változatlan<br />

funkció<br />

45/1 3<br />

Sporttelep<br />

park<br />

Borsodi út 7.<br />

90428<br />

90428 27253 31216 értékesítés<br />

45/2 3<br />

Labdajátékpályák<br />

park<br />

Borsodi út 7.<br />

180<br />

180 518 5181 értékesítés<br />

16/ 3<br />

16/1 1<br />

153/ 3<br />

145/ 3<br />

Rendezvények Háza-Művelődési<br />

Központ<br />

Felszabadulási emlékmű<br />

Földhivatal/Irodaház<br />

Orvosi Rendelő<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

Egésszségügyi<br />

Központ<br />

Borsodi út<br />

25073<br />

Borsodi út<br />

9<br />

István király út 52/A<br />

908<br />

Deák Ferenc út 6. 3212<br />

25073 158395,009 153256 értékesítés<br />

9 3495,751 3496<br />

változatlan<br />

funkció<br />

908 1599,977 77001<br />

változatlan<br />

funkció<br />

3212 45842,103 91114<br />

változatlan<br />

funkció<br />

175/2 3<br />

Mátyás óvoda I.<br />

Mátyás király út 1.<br />

3033<br />

3033 8658,705 58253 változatlan<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

202<br />

funkció<br />

168/2 3<br />

126/57 3<br />

110/1/1 3<br />

Mátyás óvoda II.<br />

Sporttelep és játszótér<br />

Átemelő - SZTK mögött<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

Mátyás király út 5.<br />

Mátyás király út<br />

belterület<br />

3204<br />

5775<br />

4<br />

3204 18966,25 81968<br />

5775 6405,195 6430<br />

4 6438,63 16064<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

110/4 1<br />

Szemétlerakótelep<br />

vendéglátás<br />

Nincs utca neve<br />

6320<br />

6320 1789 1789 Hasznosítás<br />

16/1 3<br />

192/ 5<br />

195/ 5<br />

197/ 5<br />

895 5<br />

1200 5<br />

1201 5<br />

1202 5<br />

1203 5<br />

Kultúrház<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Polgármesteri<br />

hivatal<br />

Polgármesteri<br />

hivatal<br />

Polgármesteri<br />

hivatal<br />

új telkek<br />

közterület - park<br />

közterület - park<br />

közterület - park<br />

közterület - park<br />

Antal György utca 6. 291<br />

Antal György utca<br />

10.<br />

Antal György utca<br />

14.<br />

Névtelen utca -<br />

feltáró út<br />

Borsodi út 38.<br />

Borsodi út<br />

Borsodi út 41.<br />

Borsodi út 42.<br />

18011<br />

574<br />

549<br />

1020<br />

650<br />

144<br />

238<br />

195<br />

18011<br />

291 82 82<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

Hasznosítás<br />

574 2870 444 Hasznosítás<br />

549 3225 499 Hasznosítás<br />

1020 789 789 Hasznosítás<br />

650 2477,308 503<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

144 650 111<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

238 833 184<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

195 2960,692 151<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

1204 5<br />

Beépítetlen terület<br />

közterület - park<br />

Borsodi út 42.<br />

475<br />

475 974 368 Változatlan<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

203<br />

funkció<br />

1205 1<br />

Közterület - zöldfelület<br />

közterület - park<br />

Névtelen utca<br />

1663<br />

1663 971,8 970<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

¼ 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

714<br />

714 553 553 Értékesítés<br />

1/ /5 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

705<br />

705 546 546 Értékesítés<br />

1/ /6 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

718<br />

718 556 556 Értékesítés<br />

1/ /7 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

692<br />

692 536 536 Értékesítés<br />

1/ /8 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

679<br />

679 526 526 Értékesítés<br />

1/ /9 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

705<br />

705 546 546 Értékesítés<br />

1/ /15 1<br />

Közterület - Nefelejcs utca<br />

változatlan<br />

Nefelejcs utca<br />

2077<br />

2077 160,5 1756<br />

változatlan<br />

funkció<br />

1/ /20 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nefelejcs utca<br />

687<br />

687 532 532 Értékesítés<br />

1/ /21 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nefelejcs utca<br />

667<br />

667 516 516 Értékesítés<br />

1/ /24 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nefelejcs utca<br />

646<br />

646 500 500 Értékesítés<br />

740/ 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Antal György utca<br />

47.<br />

1246<br />

1246 2741 2741 Értékesítés<br />

742/ 5<br />

Beépítetlen terület<br />

lakóterület<br />

Nincs utca neve<br />

172<br />

172 133 133 Értékesítés<br />

704/ 5<br />

Beépítetlen terület<br />

közszolgáltatás<br />

Névtelen utca<br />

3266<br />

3266 2528 2528 Értékesítés<br />

705/2 5<br />

Beépítetlen terület<br />

közszolgáltatás<br />

Nincs utca neve<br />

1683<br />

1683 420,75 1303 Értékesítés<br />

706/1 5<br />

ÉMÁSZ - lakóház, udvar<br />

változatlan<br />

Antal György utca<br />

87.<br />

2771<br />

2771 11000 41529 Értékesítés<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

204<br />

706/2 3<br />

Mentőállomás/tűzoltóság<br />

változatlan<br />

Antal György utca<br />

85.<br />

2796<br />

2796 1370 15934 Értékesítés<br />

680/2 1<br />

Közterület-zöldterület<br />

kereskedelmi terület<br />

Nincs utca neve<br />

676<br />

676 394 394 Értékesítés<br />

680/3 5<br />

Beépítetlen terület<br />

kereskedelmi terület<br />

Nincs utca neve<br />

5483<br />

5483 4224 4224 Értékesítés<br />

680/4 5<br />

Beépítetlen terület<br />

kereskedelmi terület<br />

Nincs utca neve<br />

351<br />

351 272 272 Értékesítés<br />

652 3<br />

Családsegítő és pedagóiai<br />

intézmény<br />

változatlan<br />

Bányász út 2.<br />

3686<br />

3686 35142,849 89003<br />

változatlan<br />

funkció<br />

625 1<br />

Zöldfelület<br />

temetőkert<br />

Névtelen utca<br />

4690<br />

4690 2734 2734 Hasznosítás<br />

307/1 1<br />

Park/Régi kresz park<br />

park<br />

Tormás út<br />

1740<br />

1740 1016,16 1014<br />

változatlan<br />

funkció<br />

1187 5<br />

Társasház/Máltai szeretetszolgálat<br />

oktatási központ<br />

Borsodi út 22.<br />

1424<br />

1424 5340,518 2205 Hasznosítás<br />

1188/1 5<br />

Beépítetlen terület<br />

oktatási központ<br />

Borsodi út<br />

1374<br />

1374 1063 1063 Hasznosítás<br />

1188/2 3<br />

Városgondnokság épülete<br />

oktatási központ<br />

Borsodi út 26.<br />

2178<br />

2178 21263,233 72941 Hasznosítás<br />

1190 5<br />

Beépítetlen terület<br />

oktatási központ<br />

Borsodi út<br />

1430<br />

1430 1107 1107 Hasznosítás<br />

1193/1 3<br />

1193/3 5<br />

Izsó Miklós gimnázium<br />

Beépítetlen terület<br />

oktatási központ<br />

oktatási központ<br />

Borsodi út 34.<br />

Névtelen utca<br />

14208<br />

1050<br />

14208 114616,798 101726<br />

1050 315 813<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

713/1 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

17513<br />

35026 35026 Értékesítés<br />

713/2 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

721<br />

2884 2884 Értékesítés<br />

713/5 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

828<br />

3312 3312 Értékesítés<br />

713/6 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

864<br />

3456 3456 Értékesítés<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

205<br />

713/8 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

988<br />

3952 3952 Értékesítés<br />

740 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Antal Gy. út 47.<br />

1246<br />

2741 2741 Értékesítés<br />

742 5<br />

Beépítetlen terület<br />

172<br />

133 133 Értékesítés<br />

750/1 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

207<br />

160 160 Értékesítés<br />

750/2 1<br />

Köztér<br />

Dankó P. út<br />

392<br />

6623 6623 Értékesítés<br />

750/3 5<br />

Beépítetlen terület<br />

Dankó P. út<br />

354<br />

274 274 Értékesítés<br />

751 5<br />

Udvar<br />

Dankó P. út<br />

499<br />

451 212 Értékesítés<br />

678/69 5<br />

Gyep, legelő<br />

Névtelen utca<br />

42754<br />

48 48 Értékesítés<br />

384 5<br />

Bányászklub, kultúrház<br />

Kenderföldi út 12/a. 951<br />

2800 75160 Hasznosítás<br />

367 3<br />

Vízműtelep<br />

Külterület<br />

40961<br />

28068 14133<br />

Változatlan<br />

funkció<br />

625 1<br />

Beépítetlen terület<br />

Névtelen utca<br />

4690<br />

2734 2734 Hasznosítás<br />

Bevétel 322343eFt<br />

2. városrész (Borsod)<br />

HSz.<br />

1504/ 1505/ Bes.<br />

3<br />

3<br />

Jelenlegi funkció<br />

TÁJHÁZ I.<br />

TÁJHÁZ II.<br />

Tervezett<br />

funkció<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

Cím<br />

BORSODI ÚT 155<br />

VÁRALJA ÚT 1<br />

Tel.ter(m2)<br />

Önk.tul(m2)<br />

2118<br />

2118<br />

782<br />

782<br />

Bruttó(eFt)<br />

19805,624<br />

14000<br />

Becs.(eFt)<br />

17812<br />

14220<br />

Városrész<br />

2.<br />

2.<br />

Hasznosítás<br />

módja<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

206<br />

1506/ 3<br />

1507/1 5<br />

1507/2 5<br />

1508/ 5<br />

1510/1 3<br />

1472 3<br />

TÁJHÁZ<br />

III./LAKÓHÁZ<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Beépítetlen terület<br />

Borsodi földvár<br />

területe<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

változatlan<br />

Borsodi 2. sz Ált. isk.<br />

változatlan<br />

VÁRALJA ÚT 2<br />

VÁRALJA ÚT 3<br />

VÁRALJA ÚT 5<br />

VÁRALJA ÚT<br />

BORSODI FÖLDVÁR<br />

TERÜLETE<br />

Borsodi út 150.<br />

2090<br />

229<br />

1012<br />

582<br />

34032<br />

13146<br />

2090<br />

229<br />

1012<br />

582<br />

34032<br />

13146<br />

15550,5<br />

177<br />

286<br />

450<br />

35929,025<br />

119728,826<br />

15411<br />

177<br />

286<br />

450<br />

102708<br />

204100<br />

2.<br />

2.<br />

2.<br />

2.<br />

2.<br />

2.<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

változatlan<br />

funkció<br />

52<br />

1<br />

Közterület<br />

Kastélykert, Borsodi u. 658<br />

658<br />

7468<br />

7441<br />

1. értékesítés<br />

69<br />

3<br />

Udvar és Eü. int.<br />

István k. útja 65.<br />

2596<br />

2596<br />

55643<br />

51075<br />

1. hasznosítás<br />

70<br />

5<br />

Lakóház, udvar<br />

István k. útja 63.<br />

2503<br />

2503<br />

26074<br />

Értékesítésből<br />

bevétel<br />

4603<br />

7441 eFt<br />

1.<br />

változatlan<br />

funkció<br />

Edelény

Integráltt Városfejlesztési Stratégia<br />

207<br />

3. városrész (Finke)<br />

HSz.<br />

Bes.<br />

Jelenlegi funkció<br />

Tervezett funkció<br />

Cím<br />

Tel.ter(m2)<br />

Önk.tul(m2)<br />

Bruttó(eFt)<br />

Becs.(eFt)<br />

Városrész<br />

Hasznosítás módja<br />

5361/3 5<br />

Gyümölcsös, udvar -<br />

-<br />

10516<br />

10516 243<br />

50<br />

4. változatlan funkció<br />

5361/4 5<br />

Gyep, legelőő -<br />

-<br />

1101<br />

1101 2<br />

2<br />

4. változatlan funkció<br />

5377 5<br />

Gyümölcsöss -<br />

-<br />

428<br />

428 551 17<br />

4.<br />

hasznosítás<br />

Az önkormányzati ingatlanvagyonból származó lehetséges bevétel nagysága:<br />

Városrész<br />

1. városrész<br />

2. városrész<br />

3. városrész<br />

Összesen<br />

Várható bevétel értékesítésből<br />

322.343 eFt<br />

7.441 eFt<br />

0 eFt<br />

329.784 eFt<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

208<br />

VII. Partnerség és Monitoring<br />

VII. I 1. Partnerség<br />

A fejlesztések tervezésee 2008 folyamán kezdődött meg ennek megfelelően már 2008. folyamán zajlottak le partnerségi<br />

egyeztetéseket, amelyeket a 2009-ben megjelent pályázati kiírás fényében részben ismételten megtartott az Önkormányzat<br />

Az érintettek fejlesztésekbe történő bevonása – a szakszerű és hatékony projekt-előkészítési / projektfejlesztési modellen<br />

túlmenőenn – kiváló eszköze a kommunikációnak. A konzultáció lényege, hogy részt vesznek a projekt által kezelendő<br />

helyzetek elemzésében és a prioritások, valamint a megoldás kijelölésében. Az előzetes véleménykéréssel elérhető az<br />

érdekcsoportok megfelelőő szintű támogatása, ami megelőlegezi az egyes fejlesztési programok sikerét.<br />

Bevonandó célcsoportok/partnerek:<br />

Civil szféra<br />

o Civil szerveződések<br />

képviselői<br />

o Polgári szerveződések képviselői<br />

Jellemző kultúrák<br />

o Kisebbségi önkormányzatok<br />

o Nemzetiségi szervezetek képviselői<br />

Gazdasági szféra<br />

Egyházak, felekezetek<br />

Oktatási, művelődési intézmények képviselőii<br />

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara<br />

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA<br />

A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs,<br />

véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy<br />

milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre.<br />

A fejlesztések társadalmi elfogadottságát magalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek<br />

elsődlegess eszköze a helyi média, amelyeken keresztül rendszeresen beszámol a város a tervezés állásáról és a<br />

városrehabilitációs program aktualitásáról. Az akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet<br />

igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükségletorientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget.<br />

Formális és informális egyeztetéseken a település minden lakója és minden érintettt tájékozódhat a tervezett fejlesztésekről,<br />

elmondhatja véleményét,<br />

kifejtheti álláspontját.<br />

VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK<br />

Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és<br />

középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként<br />

létrehozott<br />

kapacitások fogyasztóiként jelennek meg. Kisebb mértékben partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például<br />

saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos<br />

felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról.<br />

A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemit és a városrehabilitáció<br />

eredményességét tekintve lényegesen<br />

intenzívebb.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

209<br />

A nagyobbb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb<br />

jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása<br />

Edelény akcióterületein<br />

történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja.<br />

Az olcsó munkaerő mellett a kiépített infrastruktúra, a jó közúti és vasúti megközelíthetőség, illetve az önkormányzat által<br />

még nyújtható adókedvezmények tehetik vonzóvá Edelényt a befektetők számára.<br />

A település Polgármesteri Hivatala rugalmas ügyintézést biztosít a beruházó szervezetek számára, rövidített ügyintézési<br />

határidők révén igyekszikk elősegíteni a beruházást.<br />

A helyi marketing stratégia egyik nagy hiányossága, hogy a turizmus középpontba<br />

állításával háttérbe szorul a települési<br />

marketing-kiadványokbanterület, mely a beruházás-ösztönzés komoly hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Erre szükség van, még abban az esetben<br />

az ipar és gazdaságfejlesztés kérdésköre. Több kiadványban egyáltalán nem jelent meg ez a<br />

is, ha a turisztika lehet az<br />

egyik kitörési pont a település számára.<br />

A PARTNERI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA VALÓ TÖREKVÉS A KÖVETKEZŐ ELEMEKBŐL TEVŐDÖTT ÖSSZE<br />

MÁR A MEGELŐZŐ IVS<br />

KIDOLGOZÁSA ESETÉBEN<br />

IS:<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

lakossági fórum megrendezése (Művelődési Központ)<br />

az IVS-ről való tájékoztatás érdekében (2008. február<br />

28.)<br />

képviselőtestületi prezentációk (2008. január 29.)<br />

lakossági kérdőíves felmérés (2008. február)<br />

mélyinterjú<br />

sorozat a település életében<br />

meghatározó szereplőkkel (2008. január)<br />

Ezen fenti módszerek alkalmazásával az IVS előkészítése során a lakosság, a meghatározó helyi<br />

szereplők véleményének<br />

aktív visszacsatolására került sor az anyagban.<br />

A partneri kapcsolatok kialakítása során fontos szempont volt, hogy előzetes meghirdetés révén (honlap, televízió, helyi<br />

újság) minél többen vegyenek részt az eseményeken.<br />

A képviselőtestületi prezentációk biztosították, hogy<br />

helyi döntéshozók folyamatosan találkozzanak az önkormányzati<br />

hivatalokkal és lakossággal történő egyeztetés folyamatát.<br />

A stratégiai tervezés során számos egyeztetés történt a város képviselőtestületével, melyek lehetővé tették a fejlesztési<br />

program előzetes tartalmának kialakítását. Az egyeztetéseken az önkormányzat képviselőin túl szaktanácsadók,<br />

gazdasági<br />

szakértők,<br />

valamint építész szakemberek vettek részt, ami elősegítette a program több aspektusból (gazdasági, szociális,<br />

környezeti) történő megközelítését.<br />

Ezzel párhuzamosan egy interjúsorozat készült a város döntéshozói, intézményvezetői illetve vállalkozói körében. Ezt<br />

követően kvantitatív kutatást folytattunk a fejlesztési<br />

súlypontok megfelelő elhelyezése érdekében.Az interjúkba bevont<br />

személyek<br />

egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt, az iparban, kereskedelemben, iskolákban, óvodákban,<br />

idősek otthonában, romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban,<br />

helyi politikában tevékenykedő személyek véleményét meghallgatni, ütköztetni. Összességében egyetértés mutatkozott<br />

abban, hogy a legsürgetőbb teendő az infrastrukturális hiányosságok felszámolása, a főbb városi problémák<br />

kezelése,<br />

valamint a városközpont fejlesztése. A javaslatokat a tervezés során a szakértők beépítették a programba.<br />

A kvantitatív kutatás során területi (kvótás) mintavétellel választottuk ki az edelényi polgárokat, az egyes kvótákon belül<br />

véletlen mintavétellel. A kutatást végzők különös figyelmet fordítottak arra, hogy mindegyik városrészben készítsenek<br />

interjúkat. A megkérdezett csoportok nagyságát a városrészek népességéhez igazítottuk. A megkérdezettek elmondhatták<br />

véleményüket a város egészét, illetvee saját városrészüket érintő legfontosabb problémákról, értékelték az előzetesen<br />

kialakított fejlesztési elképzeléseket, valamint további javaslatokat tehettek további fejlesztésekre.<br />

A felmérés leginkább az<br />

egyes projektek prioritizálásában jelentett nagy segítséget. A 2008 tavaszán az<br />

elkészült stratégiai program<br />

kivonatát<br />

elhelyeztük a város honlapján, 2009-ben<br />

szintén felkerült a város honlapjára.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

210<br />

VII.2. A stratégiaa megalapozásához lefolytatott mélyinterjúk<br />

eredménye<br />

Bevezető<br />

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megalkotásában<br />

jelentős szerepe van a városvezetésnek, az<br />

önkormányzat képviselő<br />

testületének, de természetesen egy ilyen típusú átfogó<br />

elképzelés nem valósulhat meg anélkül, hogy a város lakosságának,<br />

illetve a település vezető tisztségviselőinek véleményét nem hallgatták meg. A lakosság körében kérdőíves felmérés zajlott,<br />

illetve közmeghallgatás keretében fejthették ki nézőpontjukat, míg a vezető tisztségviselők, vállalkozók körében mélyinterjúk<br />

zajlottak. A mélyinterjúk célja az volt, hogy megtudjuk, hogyan látják ma Edelény helyzetét, milyen problémákkal kell a<br />

véleményük szerint ma szembenéznie egy edelényi lakosnak, és hogy ezek a problémák hogyan<br />

lennének orvosolhatóak<br />

fejlesztések, az integrált városfejlesztési stratégia által.<br />

Módszertan<br />

A mélyinterjúk a település meghatározó, véleményformáló szereplőivel zajlottak annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen<br />

fejlődési lehetősége van a városnak, milyen problémákkal kell szembenézni az adott településen, és ezeket hogyan lehetne<br />

megoldani.<br />

A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív<br />

Az adatgyűjtés módszere: félig strukturált mélyinterjú<br />

Az adatok<br />

felvételi helyei: az interjú alanyok által megjelölt helyen, munkahelyeken<br />

n, polgármesteri hivatalban<br />

Az adatgyűjtés időpontja: 2008. február<br />

Mélyinterjú alanyok száma: 20 fő<br />

A mélyinterjú alanyainak összetétele:<br />

Polgármester, bizottsági elnök, képviselő: 5<br />

Önkormányzati intézmények, hivatalok vezetői, gazdasági és egyéb szervezetek képviselői: 7<br />

Vállalkozók: 4<br />

Egyéb szervezet vezetője, képviselője: 4<br />

A bevonásra került 20 személlyel a városfejlesztés témakörében a következő kérdések alapján<br />

került sor az<br />

interjúkra,<br />

melyek az<br />

egyéni vélemények alapján további kérdéseket alapoztak meg:<br />

1. Milyen fejlesztési lehetőségei vannak a városnak?<br />

2. Mik a legfontosabb problémák a település életében?<br />

3. Milyen megoldási lehetőségeket lát<br />

a problémák megoldására?<br />

4. Hogyan határozná meg a város jövőbeli szerepét, célját?<br />

5. A városrészi felosztás rövid bemutatása – Mi a véleménye a városrészi felosztásról?<br />

6. A főbb fejlesztési akcióterületek bemutatása – Mi a véleménye a tervezett akcióterületekről és<br />

beavatkozásokról?<br />

7. Milyen beavatkozásokat javasol az IVS-ben megjeleníteni?<br />

8. Hogyan értékeli az IVS szerepét a város jövőjében?<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

211<br />

A TELEPÜLÉSRŐL ÁLTALÁBAN, HOGYAN LÁTJÁK<br />

A TELEPÜLÉST AZ ITT ÉLŐK<br />

Edelény a kormány által is hátrányos helyzetűnek nyilvánított régióban található. Történelmi, gazdasági és egyéb okokból<br />

kifolyólag is központi szerepet töltött be korábban és<br />

ma is a térségben. Korábban járási székhely volt, ma pedig mind<br />

közigazgatásilag, mind földrajzi, mind gazdasági adottságaiból kifolyólag van jelentős szerepe. Szokták mondani: „Edelény a<br />

Bódva-völgy kapuja”. Innen vezet a 27-es főút Aggtelek felé, és erre „fűződnek föl” a Bódva folyó mentén a települések<br />

egészen a határig. Földrajzi adottságok szempontjából azért is jelentős, hiszen olyan nagyvárosok, mint Miskolc,<br />

Kazincbarcika, Ózd közelségében található, amelyek<br />

nagy lendületet adnak magának Edelénynek is, másrészt központi<br />

szerepe van a környezetében lévő aprófalvak számára.<br />

A város tulajdonképpen<br />

négy, valamikor önálló településből jött létre, ami ma is<br />

meghatározó<br />

a városon belüli élet, a<br />

mindennapok szempontjából. Magját Edelény adta, és<br />

a történelem folyamán olvadt hozzá Egres<br />

– ami főként bányászok<br />

lakta település volt, itt is található a bánya, – Finke, és Borsod a megye névadó települése, itt található a honfoglalás korabeli<br />

Borsodi Földvár. A városfejlesztési stratégiában felvázolt városrészi felosztás is erre a történelmi hagyományraa építve lett<br />

kialakítva, amivel egyébként a megkérdezettek is egyetértenek, és jónak tartják.<br />

A település jól fejlett, és<br />

megfelelő színvonalon működő intézményhálózattal rendelkezik, ami szintén lehetőséget teremt<br />

arra, hogy<br />

valóban kistérségi vezető szerepkört tölthessen be. A település jelentősebb épületei, területei, kulturális értékei –<br />

amelyekree a városfejlesztési stratégiában a megkérdezettek szerint építeni lehetne – a következők:<br />

L'Huillier-Coburépítészeti szempontból jelentős. Az előző rendszerbenn bíróság, és valamikor még börtön is működött benne. Évtizedek óta<br />

Kastély, amely Magyarország negyedik legnagyobb barokk kastélya. Mind művészettörténeti, mind<br />

folynak a tárgyalások a kastély kérdését illetően, de igazából az állagmegóváson túl nem nagyonn sikerült nagyobb léptékű<br />

terveket megvalósítani benne. Hasznosítása, funkciója kialakítása még nem történt meg. Valamilyen szinten használja a<br />

település, hiszen itt rendezik meg a Kastélykerti Napokat, illetve a Miskolci Operafesztivál idején hangversenyek<br />

megrendezésének ad otthont, de állandó funkcióval még nem bír.<br />

1987-ben tárták fel a megye névadó földvárát, a Borsodi Földvárat. Tőle nem messze található a Borsodi Tájház.<br />

A település földrajzi adottságai kiválóak. A Bódva folyó szeli ketté a települést, hegyek, völgyek veszik körbe, melyek a<br />

mezőgazdaság, és ezen<br />

belül a szőlő és bortermesztésre kiválóan alkalmasak lennének. A Császtai szőlőhegyen<br />

gyönyörűen kialakított tér<br />

található, melyen az újonnan épült harangláb áll.<br />

A településen található egy könyvtár, amely közel 70<br />

ezer kötettel büszkélkedhet. Jelenlegi helyén meglehetősen szűkös<br />

körülmények között működik, számtalan bekötött folyóirat garázsban porosodik, mert azoknak sajnos már nincs hely a<br />

könyvtár épületén belül.<br />

A városban több templom épült, az egyik a 14. századi a református templom. Van egy katolikus templom, amely nem<br />

régiben lett teljes mértékben felújítva. Gyönyörű harangjátéka igazi idegenforgalmi<br />

attrakció. A harmadik templom a Görög<br />

Katolikus, amely a város szívében található.<br />

A településen működik Művelődési Központ, amelyet 30 millió Ft-os pályázati pénz elnyerésével 100 millió Ft körüli<br />

összegből nemrégiben újított fel a település. Nyílászárót cseréltek, fűtést korszerűsítettek, új városi tv-stúdiót alakítottak ki az<br />

alagsori részen. Az intézmény rengeteg civil szerveződésnek<br />

és azok programjainak ad helyet és lehetőséget.<br />

Képzőművészeti szakkörök, szabadidőss varrótanfolyamok működnekk az épületben.<br />

A gimnázium részéről rendezvényeket,<br />

csoportfoglalkozásokat artanak itt.<br />

Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jelentős kulturális, öntevékeny csoportok működnek a<br />

településen, csakhogy néhányat említsünk: díszítő művészkör, hagyományőrző népdalkör, férfikórus.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

212<br />

TÁRSADALMI HELYZET, PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK<br />

Edelényben és a környező településeken is kimondva-kimondatlanul száma folyamatosan nő a településen. A rendszerváltást megelőzően működött a<br />

általános társadalmi problémákat és feszültségeket szül<br />

a kisebbség kérdése. A roma lakosság<br />

településen bányaüzem, amely rengeteg embert foglalkoztatott, többek között roma<br />

lakosságot is. A bányában folyó munka<br />

nem kívánt túl nagy szakképzettséget,<br />

inkább a fizikai erőnlétre helyeződött a hangsúly. A rendszerváltás után azonban a<br />

bányát bezárták, így rengeteg szakképzetlen ember került az utcára, nagy lett a munkanélküliség, amely a cigány lakosságot<br />

még inkább sújtotta.<br />

Az önkormányzatra tehát súlyos anyagi terheket ró egyrészt a segélyezés kérdése, másrészt a szakképzés, és a<br />

munkahelyteremtés problémáinak megoldása. Mindemellett az emberek hozzáállásában is mutatkoznak problémák.<br />

Többször előforduló dolog a törés-zúzás, vandalizmus, a lopások. Tördelik a kerítésléceket a tájháznál, karácsonykor<br />

megrongálták a betlehemi figurákat, padot hajintottak a folyóba, felborítgatják a szemeteseket éjszakánként, lopják a fát az<br />

erdőből, a járdán végzik el a dolgukat. Csak néhány példa azok közül, amelyek konkrétan említésre kerültek. A rongálások,<br />

lopások egy része a létfenntartás problémáinak megoldása miatt vannak, hiszen ha otthon fáznak a gyerekek, nincs már<br />

hova fordulniuk segítségért. Egy részük azonban a hozzáállásból adódik. Nem tisztelik, és nem becsülik meg a<br />

környezetüket.<br />

Ami pedig<br />

a lakosságon belül a legnagyobb feszültségeket okozza, az az, hogy úgy látják, hogy „nem lenne velük semmi<br />

baj, ha nem<br />

éreznék úgy, hogy övék a világ, és ott állnak meg kocsival, ahol akarnak. Nekik a kutya<br />

nem szól, meg nem mer<br />

senki szólni, rájuk nem lehet szólni semmiért, mert rögtön megvádolják az embert<br />

azzal, hogy diszkriminál….leordítják az<br />

embert, velük nem lehet normális hangnemben beszélni…”<br />

„Az a pozitív diszkrimináció, ami itt a térségben a cigányságra érvényes, az sajnos a magyarságot hátrányosan érinti.” A<br />

cigányságot minden megilleti, ami a magyarokat, de „tucatjával van<br />

olyan, legyen az pályázat, program, meg egyéb, ami<br />

viszont csak őt illeti meg engem nem, akkor ez nem pozitív diszkrimináció?”<br />

„Ahogy vonulnak itt például, mennek föl mikor megkapják a segélyt,<br />

akkor 8-10 kutya kísérgeti őket, bandástul<br />

mennek a<br />

kutyák és támadnak biciklisekre, meg járókelőkre, és hát oltva persze a jószágaik nincsenek, egész biztos. Nincs, aki<br />

ellenőrizze, vagy legalábbis ki mer oda menni ellenőrzést tartani, csak<br />

a rendőrség esetleg”<br />

A cigányság jelenléte a városban nemcsak társadalmi, hanem gazdasági, oktatási, és más egyéb problémákat is fel vet.<br />

Azok, akikk a romák lakta területekhez közel eső utcákban laknak, lakásaikat nem nagyon tudják eladni, vagy ha el is tudják,<br />

akkor áron<br />

alul. Feszültséget teremt a településen a következő dolog, amelyet az egyik interjúalany a következőképpen<br />

fogalmazott meg: „van még egy nagyon éles ellentmondás……ha szétnézek a városközpontba, megállok, olyan<br />

gyönyörű<br />

nyugati kocsikkal jönnek,<br />

hogy tele van. Aztán hozza az egész családot, anyóstul, apóstul, meg mit tudom én, gyerekestül<br />

vannak benne, 8-an,9-enn szállnak ki egy személykocsiból. Hát gyakrabban kellenee ellenőrizni őket, meg hogy honnan van<br />

ez az autó, én nem tudom,… nem tudok<br />

üzemben tartani egy autót és ezek, hogy miből tudják üzemben tartani, ugyanakkor<br />

szociális segélyért is ilyen kocsikkal járnak.” A másik<br />

dolog: ”..nem<br />

láttam én még tanuló kocsiba gyakorolni, tehát hogy<br />

jogosítványt szerezni egy<br />

cigányt, mégis<br />

mindnek van jogosítványa, hát nem tudom. .”<br />

Természetesen ezek egyéni vélemények, meglátások,<br />

és az ellenkező oldalra is van példa. Több olyan vállalkozás is van a<br />

településen, amelynek alkalmazottjai között roma emberek is vannak, velük vezetőik az elmondások alapján nagyon<br />

elégedettek. Ezek az emberek például szolgálhatnak azok számára, akiknek talán jelenleg még nincs lehetőségük dolgozni,<br />

de a jövőben megadatik majd a számukra.<br />

A kisebbség helyzetének<br />

(de az egész lakosság helyzetének) megoldására az egyik<br />

legfontosabb lépés a „…munka, munka,<br />

munka…”.<br />

Munkahelyek teremtése rengeteg problémát megoldana a településen. Természetesen mivel az iskolai<br />

végzettség, főként a roma lakosság körében alacsony, így a kisebb szakképzettséget igénylő, betanított munka végzésére<br />

alkalmas munkahelyek teremtésére kellene a településnek koncentrálnia.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

213<br />

Vannak, akik a helyzet megoldását a segélyezési rendszeren történő változtatásban látják. Olyan rendszert alakítanának<br />

ki, amely ösztönözné a gyermekvállalást, ugyanakkor az aktív munkahelyek megtartását is segítené, munkára köteleznék az<br />

embereket. „…a segélyrendszert minimálisra kellenee leszorítani, és ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha munkahelyek<br />

teremtődnek…”<br />

„…ha nem<br />

lennének olyan nagy létszámban jelen<br />

önkormányzatnak is nagyobb lenne a mozgástere…”<br />

a rászorulók,<br />

az etnikailag<br />

rászoruló emberek, amit mondom, az<br />

Van, aki a felelősségteljesebb gyermekvállalásban látja a kiutat.<br />

Van, aki a fiatalságban látja a jövőt, és<br />

a nevelés szerepét hangsúlyozza. Olyan helyet kellene kialakítani, ahol a gyermek<br />

reggeltől estig felügyelet<br />

alatt lenne, a jóra nevelnék, akár úgy is, hogy mindez teljesen ingyenes legyen a számára. A<br />

jelenlegi generáción van a felelősség, hogy a jövő nemzedéke miként fogja látni a világot, mennyire fogja megbecsülni a<br />

munkáját, tisztelni a munkája által épített dolgokat.<br />

A kisebbség kérdése mellett a másik nagy társadalmi problémának az itt élők azt tartják, hogy egyre kevésbé van meg a<br />

településen az embereket összefogó, társadalmi kohézió. Hiányolják azt az összetartó erőt, ami segítene a településnek<br />

abban, hogy tovább tudjon fejlődni, hogy a fiatalok ragaszkodjanak szülővárosukho<br />

z. „…régen volt társadalmi munka és ne<br />

mondja senki, az sem volt kötelező. Az tényleg társadalmi munka volt, hogy<br />

szombatonként, meg vasárnaponként<br />

elmentünk<br />

és építettük a kórháznak a parkjába, másodikos általános iskolásként ültettük a fákat, szépen megnőttek. Nem<br />

igaz, hogy<br />

nem mennének el az emberek. Ez csak hozzáállás kérdése…”<br />

Úgy látják, hogy a településen jelenleg folyó politizálás sem segít ezen a helyzeten, hiszen a rendezvények<br />

látogatottságába, a mindennapokba túlzott mértékben belefolyik a politika. „…a kapcsolatok, a párbeszéd hiányzik az<br />

emberek között. A napi politika annyiraa belevitte magát, hogy a táborok, és itt inkább akkor távol maradnak, nehogy azt<br />

mondja az<br />

egyik, hogy ő az ő rendezvényeire jár, hiába<br />

nem direkt politikai dolog…nem érzik magukénak a várost, mert nem<br />

találják a helyüket, mert a politika nagyrészt rátelepedik…”<br />

A megoldás egyik kulcsfontosságú momentumának<br />

azt tekintenékk az emberek,<br />

mindennapokba, talán a különböző rendezvények látogatottságán is segítene.<br />

ha a politika<br />

kevésbé folyna bele a<br />

Társadalmi, demográfiai problémát jelent a település számára, hogy<br />

a fiatalok tanulmányaik befejezése után nem térnek,<br />

vagy csak<br />

kis számban vissza Edelénybe. A megkérdezettek úgy látják, a legtöbbjük azért megy el a településről, mert nem<br />

talál megfelelő munkát, illetve ha talál is, itt nem tud olyan jövedelemre szert tenni, mint mondjuk a nyugati országrészben. A<br />

megélhetési problémákon túl a másik<br />

dolog, hogy nagyon kevés<br />

kulturált szórakozási lehetősége van a városban a<br />

fiataloknak.<br />

A fiatalok elvándorlását<br />

csökkentené, , egyrészt a munkahelyek teremtése, másrészt a tartalmas<br />

szórakozási lehetőségek<br />

biztosítása, valamint az öntevékeny fiatal csoportok<br />

számára biztosított megjelenési lehetőség. „…itt kellene tartani a<br />

fiatalokat, nyomon követni a pályafutásukat, hogy ha valaki esetleg jól zenél, biztosítani nekik valami olyan helyiséget, ahol<br />

esetleg zenekari próbákat lehetne tartani…”, „…a városfejlesztésre is művészibb beállítottságú fiatalokat megfogni, esetleg<br />

besegítenee a városkép javításában, műemlék restaurálásába, akármibe is…”<br />

INFRASTRUKTURÁLIS<br />

HELYZET, PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI JAVASLATOK<br />

Edelény infrastrukturálisan fejlettnek<br />

mondható. Kevés olyan település van, amely elmondhatja magáról, hogy a<br />

rendszerváltás utáni pár évben, rövid időn belül olyan<br />

fejlettségi szintre hozta volna az infrastrukturális ellátottságát, mint<br />

Edelény. Szennyvíz hálózata jelentős pénzügyi támogatással a ’90-es évek elején épült ki. Telefonhálózata,<br />

elektromos<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

214<br />

hálózata, földgáz, és víz ellátottsága, az<br />

utak aszfaltozottsága, járdák<br />

tekintetében az infrastruktúrát 90%-osnak mondhatjuk.<br />

Fontos kiemelni, hogy például a járdaépítés esetében<br />

a lakosságnak is kiemelkedőő szerepe volt, hiszen a „járda-program”<br />

keretében a lakók segítségével alakították ki elég jelentős részét. Természetesen hangsúlyozni kell, nem 100 %-os az<br />

ellátottság, ezen a területen is van mit tenni.<br />

Az egyik fontos kérdés, amely több interjúalany esetében is felmerült, az ivóvíz hálózat, annak<br />

fejlesztése, esetlegesen<br />

saját ivóvíz bázis újraélesztése. Edelény a korábbi években saját vízbázissal rendelkezett, ami sajnos az itt élő emberek<br />

hanyagsága, a rengetegg illegális szemétlerakás miatt ihatatlanná vált. Ez természetesen nem pusztán infrastrukturális,<br />

hanem közegészségügyi<br />

kérdéseket is felvetett. Ma az ivóvíz ellátást a településen<br />

Kazincbarcikáról jövő víz segítségével<br />

oldják meg, ami ugyan nagyon jó minőségű, viszont nagyon drága. A vízvezeték hálózat elavult, elkorrodálódott, nem bírják<br />

a nyomást, gyakori a csőtörés. „…a városnak nagyonn sok az a vízvesztesége, ami nem a csapokon folyik el, hanem nem<br />

tudjuk, hogy a földben hány helyen van eltörve a cső, és elszivárog… ”<br />

Az iméntiekben vázolt problémákra az interjú alanyok<br />

egyrészt a vízvezeték hálózat teljes rekonstrukciójában, komplett<br />

cseréjében<br />

látják a megoldást, másrészt saját ivóvíz bázis újraélesztésében,<br />

további fejlesztésében. A vízvezetékek<br />

felülvizsgálatát, javításátt közhasznú társaság végzi a településen. Természetesen ezek részleges javítások, amik nem<br />

nyújtanak átfogó megoldást a problémára. A másik oldalról, a saját ivóvíz bázis használatával olcsóbbá válna nem csak a<br />

lakosok, de az önkormányzat számára is az ivóvíz kérdése. „…a Bódva Magyarország egyik legtisztább folyója, az egyik<br />

legtisztábbb kategóriás vízként lép be az országhatárnál…annyira tiszta, hogy néha tényleg inni lehetne belőle…kitermelő<br />

helyeink ugye a Bódva vizére alapoznak, ez a bázisnak<br />

az alapja, na úgyhogy ezt nekünk nagyon meg kellene becsülni…”<br />

A település csapadék elvezető rendszere hiányos. Nagy esőzés, hóolvadások idején ez nagy gondot jelent a városnak és<br />

a városban élő embereknek. Ez a probléma azonban nem pusztán abból adódik, hogy az önkormányzat ezt a területet még<br />

nem oldotta meg teljesen, a lakosságnak is része van ebben. „…itt van egy árokszakasz, ott meg már semmi, amit<br />

megcsinált az önkormányzat, másnapraa betúrták a lakosok, mert nem tetszett, hogy a ház előtt van. Szóval ennek végére<br />

kéne járni,<br />

és meg kéne velük értetni, mert akkor mindenki szalad, amikor tele van a pincéje vízzel és áll a ház előtt a víz…”<br />

Közlekedés tekintetébenn Edelény, mivel főút mentén helyezkedikk el, igen nagy<br />

az átmenő forgalma. A műúttal való<br />

ellátottság<br />

jó, az más kérdés, hogy ezeknek milyen a minősége. Sajnos több helyen<br />

a településnek<br />

azzal kell szembesülnie,<br />

hogy hiába<br />

csinálják meg<br />

az utat, ha folyamatosak a csőtörések. Azoknak a közutaknak a minősége sosem lesz már olyan,<br />

amelyeket<br />

akár egyszer is fel kellett törni csőtörés miatt, mint amilyen előtte volt. „…ott, ahol minden két hétben csőtörés<br />

van, na ott mit tud csinálni, hát ha megnézi a hídnak azt a részét, ahol a gyógyszertár van és van a városgondnoksági rész,<br />

a kht felé vezető út, toldozva-foldozva<br />

van ... az Istvánkirály úton napirenden van a csőtörés, szóval itt ezért is el se lehet<br />

készíteni, következő héten már törni kell…” Az utak minőségi javításában tehát az elsődleges megoldást az átgondolt<br />

vízvezeték<br />

hálózat fejlesztésben, és az utána következő közútfejlesztésben látják az itt élők.<br />

A településen a hulladékgazdálkodás jól működik.<br />

Egyre több helyen van a városban lehetősége a lakosságnak a<br />

korszerű, és környezettudatosabb szemléletet segítő, szelektív hulladékgyűjtésre. A szemétszállítással az itt élők<br />

elégedettek, ez idáig a lakosságnak nem kellett fizetnie ezért, az idei év az első, amikor már kell. Hulladékgazdálkodás<br />

tekintetében az egyik megoldásra váró feladat az illegális hulladéklerakók megszüntetése volna.<br />

Egyrészt, mert ezekkel a<br />

település meglévő vízbázisát folyamatosan szennyezik, másrészt a rendezett település képet jelentősen lerontja ezek<br />

látványa. A másik dolog, ami inkább fejlesztési javaslat e tekintetben, hogy a településnek egyre nagyobb hangsúlyt kellene<br />

fektetnie az alternatív energia előállítási lehetőségek kiaknázására, többek között mondjuk a hulladék újrahasznosítás<br />

révén. E mellett említésree került a szélenergia, napenergia hasznosításának lehetősége is.<br />

Kevés a parkolóhely a településen. Amennyiben a település autóforgalmát nem sikerül valamelyest csökkenteni, ez állandó<br />

probléma marad. A közlekedéshez hozzá tartozik, hogy jelenleg Edelénynek nincs<br />

kerékpárútja. Ennek megépítése több<br />

szempontból is indokolt lehetne. Egyrészt csökkentené<br />

a személygépkocsi forgalmat<br />

a városban. A diákok és természetesen<br />

a lakosság<br />

számára biztonságosabbá<br />

válna a közlekedés, ha többen járnának kerékpárral, mint<br />

autóval. A harmadik, de<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

215<br />

nem utolsó szempont, hogy a turizmus, az idegenforgalom szempontjából is hasznára válhatna a településnek, ha<br />

rendelkezne kerékpárúttal, nem csak a belvárost illetően, hanem a település környezetében is.<br />

A belvárosi forgalom csökkentését segítené elő egy esetleges elkerülő út megépítése, fejlesztése, ami a várost kikerülve<br />

vinne tovább a 27-es főútra bekötve Aggtelek, Jósvafő és Szlovákia felé, szintén sokat segíthetne ezen a problémán.<br />

A helyközi közlekedést<br />

a Volán és a Máv biztosítja. A helyközi buszközlekedé<br />

s és a vasútközlekedés jó. A település<br />

rendelkezik autóbusz pályaudvarral és vasútállomással. Ami a vasútközlekedést illeti, koránt sem<br />

olyan kihasznált, mint a<br />

korábbi időkben, amikor nagyon sokan jártak más településekre, Miskolcra dolgozni, illetve amikor ide jártak a bányába az<br />

emberek dolgozni. A helyközi buszjáratok a városközpontban közlekednek, így a településen a helyi buszközlekedés nem<br />

tökéletesen megoldott. „…a kenderföldről idős emberek, mondjuk egy ifjúsági házban lévő rendezvényre este, hát inkább<br />

nem megy<br />

fel, de ha volna buszjárat, vagy meg volna oldva a közlekedés, akkor biztos, hogy igénybe vennék<br />

sokan, és<br />

akkor teltház lenne valamennyi rendezvényen…”<br />

EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI JAVASLATOK<br />

Edelény az egészségügy területén is<br />

központi szerepet lát el. Van egy tüdőgyógyászati<br />

szakkórháza, ami több<br />

szempontból kiemelkedő. Egyrészt egyetemi oktató intézmény, szakorvos képzésre akkreditáltt kórház, amely speciális<br />

egészségügyi ellátást szolgáltat a lakosság számára. Fontos szerepee van azért is, mert megyei és regionális feladatokat is<br />

ellát, és mindamellett, hogy gyógyít, munkahelyeket biztosít a településen és a környéken élőknek. A város egyik<br />

legnagyobb munkáltatója, hiszen 224 dolgozónak ad munkalehetőséget, természetesen ezek nagy<br />

része szakirányú munka,<br />

amely végzettséghez kötöttek, főként főiskolai, egyetemi végzettséghez. A kórház szerencsésnek mondhatja magát, - hiszen<br />

az egészségügyi változtatások során ugyan a belgyógyászati osztályt be kellett zárni, és bizonyos egészségügyi<br />

problémákkal az itt élőknek Kazincbarcikára, vagy Miskolcra kell utazniuk, - de a földszinti részen a szakambulanciák<br />

megmaradtak, és kiváló szakember gárdával, nagyon jó színvonalon működnek.<br />

Járóbeteg-ellátó rendelőintézet működik Edelényben, ahol a háziorvosi szolgálaton belül 5 felnőtt és 3 gyermek körzeti<br />

orvos látja<br />

el igen magas<br />

színvonalon munkáját, majdnem mindegyik orvos két-három<br />

szakvizsgával rendelkezik.<br />

Két gyógyszertár működik a városban, ezek nagyjából ellátják az itt és a környékben élők igényeit, illetve jelenleg épül a<br />

harmadik gyógyszertár, amely a rendelőintézet mellettt egy intézeti gyógyszertár lesz. Így tehát még nagyobb lehetőségben,<br />

és még jobb színvonalon lesz képes ezen a területen is<br />

a betegeket ellátni a település.<br />

Szociális intézményeit tekintve több fontos létesítménye van a településnek, amelyből van, ami városi, illetve van, ami<br />

megyei fenntartású. Ezek az Időskorúak Otthona (ennek keretén belül működik a településen a családsegítő szolgálat), a<br />

középsúlyosan értelmi fogyatékos felnőtt korú emberek ellátását biztosító szociális intézmény,<br />

valamint az újszülöttek,<br />

kisgyermekek ellátását segíteni hivatott védőnői szolgálat, ami 6 védőnővel megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújt.<br />

A problémák, amelyek az<br />

egészségügyet érintően felmerültek, egy részük országos probléma, más<br />

részük speciálisan helyi.<br />

Az egészségügy helyzetének tárgyalásaa során kikerülhetetlen kérdés<br />

volt a vizitdíj kérdése, amely a nyugdíjasokat, beteg,<br />

ugyanakkor szegény embereket sújtja leginkább. „…mindig csak 300 Ft-ot emlegetnek, olyan, felmegy az agyvizem, mikor<br />

csak 300 Ft-ot, miért 300-at emleget?<br />

Elmegyek az<br />

orvoshoz gyógyszert íratni,<br />

vagy egy vizsgálatra 300, na nézzük<br />

meg…menjen át a röntgenre, már oda is már csak megint 300 Ft. Azt mondja, hogy na visszamegyek hozzá, hát megkéne<br />

nézni fönt a belgyógyászati szakrendelésre, oda megint 300 Ft, tehát az már 900 Ft, és hát nem egyedül én vagyok így…<br />

nem 300-ról van itt szó, meg hát sok azért nem megy, mert nincs pénze, nem egy, nem kettőtt tudok, meg ismerek, aki<br />

elpanaszolja.”<br />

Lévén, hogy országos kérdésről van szó e tekintetben (és erre megoldási javaslat sem érkezett), ez a városfejlesztési<br />

stratégiát nem érinti, mégis mivel sokakat érint a teleülésen fontosnak<br />

tartottam megemlíteni.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

216<br />

Az egészségügy területén felmerült egyéb meglátások, inkább fejlesztési javaslatoknak nevezhetőek, mintsem egészségügyi<br />

problémáknak. Az egyik ilyen a járóbeteg-ellátó intézet épülete, amely már kinőtte a rendelkezésre álló teret. Egy új,<br />

nagyobb, korszerűbb endelőintézetre lenne szükség a településen. „…maga a tér kicsi. Neki szolgálni kell 37 ezer<br />

embernek<br />

a járóbeteg-ellátását. Kinőttük. Kinőttük, igényesebbek lettek az emberek egyrészt, kettő, fejlődött a technika.<br />

Nőttek a rendelőknek, a járóbeteg-ellátásnak az igényei, meg a tárgyi és személyi minimum feltételei, ugye ezeknek tér kell,<br />

ugyanazonn az alapterületen.” Korábban erre született egy pályázat, amelyen sajnos nem nyert a település, de az ezen a<br />

területen dolgozók szorgalmaznák ennek a továbbvitelét, újabb pályázatok írását. A másik ilyen kérdés a kórház<br />

fejlesztése, amely a technikai fejlődésből adódóan, és a műszerek amortizációjából következően folyamatos munkát<br />

jelentenek.<br />

OKTATÁS<br />

HELYZETE, PROBLÉMÁI, MEGOLDÁSI JAVASLATOK<br />

A településen bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, valamint egy kisegítőő iskola működik. Jelenleg két<br />

általános<br />

iskolával kevesebb működik a településen, mint korábban, kettőt ugyanis beolvasztottak a jelenleg működő kettőbe. A<br />

megmaradt általános iskolák azonban nem csak a helyiek, a térségben lakók gyermekeit is „felszippantja”. Az utóbbi évek<br />

egyik jelentős fejlesztésee volt a diákokk számára, mind egészségvédelmi, mind sportolási szempontból az egyik általános<br />

iskola tanmedencéjének<br />

kialakítása.<br />

A gimnáziumot az önkormányzat tartja fenn, viszont oktatási szempontból szintén kistérségi funkciót lát el. Tanulói létszáma<br />

folyamatosan bővül, olyannyira, hogy a korábbi kollégiumát meg kellett szüntetni, helyhiány miattt a kollégiumból, illetve az<br />

ott található helyiségekből is tantermeket alakítottak ki. „…hosszú távon kizárólag az oktatás az, amelyikbe a beletett pénz<br />

megtérül… …” Az önkormányzat többször<br />

adott be bővítésre, felújításra pályázatot, az önkormányzat részéről az intézmény<br />

fejlesztésének szándéka<br />

tehát meg van. Környezetvédelmi szakirányú oktatás folyik az intézményben, amelyre egyes<br />

vélemények szerint főiskolai kart lehetne építeni, ilyen<br />

irányba fejlődhetne tovább az iskola, azon túl, hogy az oktatás tárgyi<br />

feltételein,<br />

és a benne oktató tanárok szakmai képességein, képzettségein is volna mit fejlesztenie.<br />

A település kisegítő iskolája most már alapítványi formában működik és az enyhe fokon szellemileg sérült gyermekeket<br />

oktatja.<br />

A pedagógusok, tanárok munkáját jól működő Pedagógiai Szakszolgálat segíti a településen.<br />

GAZDASÁGI HELYZETE, PROBLÉMÁI, MEGOLDÁSI JAVASLATOK<br />

A rendszerváltást megelőző időszakban Edelény „motorját” gazdasági szempontból az ittt működött ipari, illetve<br />

mezőgazdasági létesítmények, szövetkezetek adták. A rendszerváltás előtt, a településen működött bánya<br />

rengeteg<br />

embernek adott munkalehetőséget, és ami talán a legfontosabb, hogy<br />

olyan munkalehetőséget, amely nem igényelt túl nagy<br />

iskolázottságot. Tulajdonképpen a bánya működésének köszönheti Edelény, hogy várossá fejlődött. „…42 településről jártak<br />

be ide dolgozni az emberek...”, és természetesen egy idő után letelepedtek itt Edelényben. A bánya azonban megszűnt, és<br />

rengeteg, főként szakképzetlen, 8 általános iskolai végzettséggel sem<br />

rendelkező ember vált munkanélkülivé.<br />

A bánya mellett a rendszerváltást<br />

megelőző időszakban nagy jelentőségee volt a termelőszövetkezeteknek, a<br />

mezőgazdaságnak, ami mára szintén teljesen visszafejlődött.<br />

Egyéb ipari létesítménye, gyára nem igazán jelentős, bár van egy pár, ruhagyár, nyomda, betonüzem (jelenleg ez<br />

felszámolás alatt áll), építőipari kisvállalkozás, fafeldolgozó kisvállalat…stb. „…itt volt a ruhagyár, r, ami volt. Az is döglődik,<br />

legjobb információim szerint, az sem működik olyan szinten és az is ilyen rapszodikus bedolgozással foglalkozik, de még az<br />

is jó, mert<br />

legalább van.<br />

Vagy itt van egy nyomda, az sem olyan, hogy olyan sok embert képezne ki, olyan sok ember<br />

dolgozna ebben a nyomdában amire azt lehetne mondani, hogy tömegével tudja….” Az iparii létesítmények, nagyobb<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

217<br />

vállalkozások hiánya olyan értelemben is fontos, és feltétlenül megoldandó probléma, hogy a város nem tud bevételre szert<br />

tenni iparűzési adó tekintetében, hiszen nincsenek olyan nagy létesítmények, amelyek ezt produkálnák.<br />

Kirajzolódik tehát, hogy<br />

gazdasági szempontból a legnagyobb<br />

problémát a munkanélküliség<br />

kérdése,<br />

a<br />

munkahelyteremtés jelenti. A probléma megoldása több szempontból is nagyonn fontos. Egyrészt a munka az, ami az<br />

emberek számára a megélhetést biztosítja, ami által a megkeresett pénzből szolgáltatást tudnak igénybe venni. Ha van<br />

munkája az embereknek, nem akarnakk elvándorolni a településről. És persze nem egy utolsó szempont, hogy ha Edelény<br />

fejlődik, a térségre nézve<br />

is fejlesztő hatással van.<br />

A probléma megoldását több dolog is nehezíti. Az egyik oldalról az, hogy sok az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező,<br />

szakképzetlen ember, a másik, hogy ha lennének is megfelelő végzettséggel rendelkező emberek, nincs munkalehetőség<br />

Edelényben., illetve a magasan kvalifikált emberek szintén nehezen találnak a településen munkát, épp úgy, mint a nagyon<br />

alacsonyan képzettek. Működik a településen Munkaügyi Kirendeltség, amely lehetőségeihez mérten igyekszikk segíteni a<br />

városban és a környékenn élőknek.<br />

Edelény ipari park létesítését, illetve fejlesztését célozza meg a munkahely teremtés céljából, amit a megkérdezettek jónak<br />

tartanak. „…nem akar itt mindenki Budapestre menni, érti, akkor nem akar mindenki Budapestre menni, ha<br />

itt is van<br />

lehetősége…” Úgy látják, hogy a munkanélküliség problémájának az egyik kulcs<br />

kérdése az, hogy települ-e Edelénybe<br />

valamilyen<br />

ipari cég, vagy sem, keletkeznek-e olyan vállalkozások, amelyek több embert képesek foglalkoztatni. Ebben a<br />

tekintetbenn az önkormányzat felől tett lépéseket látják. Úgy gondolják, hogy ezen állami segítségnyújtás nélkül,<br />

önmagában a település nem tud túljutni.<br />

„…ténylegesen hátrányos<br />

helyzetű régiók életébe beavatkozik, úgy hogy egyszerűen oda nyom pénzt. Ez az egyik része, a<br />

másik, áttételesen, hogy<br />

úgy avatkozikk be, hogy irányítja, ide küldi a beruházásokat, harmadik a településeknek ad olyan<br />

pályázati lehetőséget, hogy ők is gazdáinak, gazdaként érezzék magukat…”<br />

„…ha itt nincs állami támogatással olyan munkahely<br />

teremtés, mint teszem azt a Hankook Dunaújvárosnál, vagy ehhez<br />

hasonló, akkor itt önerőből nem is fog talpraállni…”<br />

„…állami segítség nélkül l nem fog menni, vannak olyan<br />

nagy szabad<br />

területek, amelyek nincsenek<br />

művelés alá vonva, ahol<br />

lehetne úgy irányítani a külföldi szabadtőkét, amely valamilyen üzemet, gyárat akar<br />

létesíteni Magyarországon…<br />

egyenesen<br />

azt mondani, ha kellünk, akkor kelljünk, de akkor itt…<br />

Eltérőek a nézetek a tekintetben, hogy<br />

több kisebb, vagy néhány nagyobb vállalkozás, vagy ipari létesítmény<br />

kellene a<br />

munkahely<br />

teremtés megoldására.<br />

„… ha nincs munkahely, ha nincs legalább egy, a térségnek egy 1500-2000 munkahelyet adó, most az, hogy egy e, vagy két<br />

közepes méretű … nagy<br />

beruházása, akkor ez nem fog talpra állni,<br />

és tovább folytatódik az erózió, tovább folytatódik az<br />

elvándorlás, a lakások egyre alacsonyabb értéken történő eladása…”<br />

„… a városban olyan stratégiát kellene kiépíteni, amivel tudnánk ide kisebb gyárakat<br />

telepíteni…”<br />

„… ugyanakkor arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy helyben próbáljanak fejlődni. Nem kell feltétlenül nagy, multinacionális<br />

cégben, vállalkozásokban<br />

gondolkodni, kisebb vállalkozások kellenek, abból minél több, amely 20-30 főt tud foglalkoztatni…”<br />

„…tehát ide lényegében az kellene, ha a MOL nem is<br />

jön ide, hogy legalább legyen egy fecskendő gyár, egy tűgyár… egy<br />

gyógyszergyár, csomagolóüzem…”<br />

Természetesen nem minden megkérdezett kizárólag az ipartelepítésben látja a munkanélküliség problémájának megoldását.<br />

A mezőgazdaság valamikor működőképes gazdasági terület volt a település számára, mára nem igazán jellemző. „…képes-<br />

e az edelényi lakosság arra, hogy nagy tömegben állítson elő élelmiszert? Magyarország hagyományosan egy agrár ország,<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

218<br />

nem is voltunk más. Vas<br />

és acél országa, egy nagy marhaság volt. Képes –e Edelény és vonzáskörzete arra, hogy nagy<br />

mennyiségben állítson elő élelmiszert?<br />

Én elmondomm önnek, hogy<br />

amikor idejöttem dolgozni és mentünk haza…gyalog<br />

mentünk, le kellett állni időnként este tereléskor, mert annyi tehén volt….ma én nem tudom van-e egyáltalán Edelényben egy<br />

tehén… A magyar tejipar<br />

teljesen padlón van. Meg tudja-e oldani azt magának Edelény, hogy annyi tejterméket, zöldséget<br />

termel…, hogy részben eladjon, …farmergazdálkodást<br />

meg tudjuk honosítani vagy sem…<br />

Teljesen jogos felvetés, hogy ha valami egyszer működött, miért ne működhetne újra, természetesen a kor<br />

követelményeihez és fejlettségi szintjéhez igazodva, mondjuk farmergazdálkodások<br />

révén.<br />

Edelényben a szolgáltató<br />

szektorát, a kereskedelmi életét nézve azt láthatjuk, hogy különböző kereskedelmi<br />

üzletekkel<br />

viszonylag<br />

jól ellátott, a mindennapi életet érintő dolgok beszerezhetőek a településen. Az élelmiszertől a vegyi áruig, a<br />

gyógynövényszaküzletig<br />

a boltok igen nagy választéka áll rendelkezésre, az más kérdés, hogy az ezekben található<br />

áruválaszték talán nem a legszélesebb. Van, aki úgy látja, hogy például a műszaki cikkek terén hiányosságok vannak,<br />

„…nincs megfelelő műszaki üzlet, amely<br />

megfelelő választékkal bírna…” .<br />

A szolgáltató szektort tekintve azonban jelentősebbb hiányosságok<br />

tapasztalhatók a településen, mint a kereskedelmet<br />

illetően. Kevés étteremmel rendelkezikk a település, a meglévők színvonala, nyitvatartási ideje is olyan, amelyree turisztikai<br />

szempontból nem igazán<br />

számíthat a település. „… régen oda jártunk<br />

ebédelni, nem<br />

főztünk, mert dolgoztunk, mert nem volt<br />

rá idő, most már meggondolom, hogy oda megyek-e, ez az egyik dolog, kettő, nincs is olyan színvonalas étterem…” A<br />

meglévő éttermek fejlesztése, újak nyitása nemcsak idegenforgalmi szempontból lenne fontos, munkahelyteremtés<br />

szempontjából is. „…elmegy az összes diplomásunk, miért megy el? Azért, mert nem tud…egy vendéglátós nem fog<br />

elmenni, egy vendéglátóipari főiskolát végzett, ha itt Edelényben még<br />

nyílik két étterem …”<br />

Hiányoznak a településről a teraszos, kis kávézók, vendéglátóhelyek. Ezek hiányát több dologra vezetik vissza az<br />

interjúalanyok. Egyrészt nincs a településnek sétáló utcája, amely nagyobb lehetőséget, és teret biztosítana ezek számára,<br />

másrészt úgy tapasztalták, hogy ha a kezdeményezés meg is volt ez irányba, valahogy elakadt a dolog a közterület<br />

használataa miatt. „… elég<br />

sok városban üzemel ez a nyitott terasz rendszer, itt Edelénybe nem…”<br />

„… ahol ezek üzemelnek, ott ténylegesen üzemelnek, és szívesen kiülnek az emberek akár egy kávét, kólát, sört, akármit is,<br />

sőt esténként egy vacsorát is kint, egy nyitott teraszon azért megesznek…”<br />

Turizmus tekintetében, a szolgáltató szektort érintően az is problémát jelent a városnak, hogy nincsen megfelelő szállodája,<br />

ahol mondjuk legalább egy busznyi turistát el tudnának<br />

szállásolni.<br />

A fiatalok, de a felnőttek számára is<br />

nagyon kevés a tartalmas, kulturált szórakozási lehetőség. „… van egy-két<br />

szórakozóhely, ami ugyebár megy, meg azért szoktak lenni műsorok a fiataloknak, azt hiszem, hogy azok,<br />

azokon a<br />

napokon, mikor nyitva van, és biztosítják<br />

a szórakozást, akkor megtelnek, viszont máskor szinte úgymond üres a jelleg…”<br />

Vannak ugyan időnként koncertek a településen, de ezek általában ráfizetésesek a település számára, nem hoznak<br />

bevételt. „… hiányzik az<br />

élőzenés műsor ezzel kapcsolatban Edelényből, nagyonn kevés zenekart fognak meg<br />

úgymond,<br />

hogy ide hozzanak…”<br />

Korábban voltak színházi előadások, ezek már nem igazán jellemzőek, aki színházba akar menni, az Miskolcra utazik.<br />

Valamikor működött a fiatalok számára a városban több disco is, de nem igazán tudtak életben maradni. A megkérdezettek<br />

úgy látják,<br />

erre talán nem<br />

is igazán van<br />

szüksége a településnek, mert a környező nagyobb városokban igen jó színvonalú<br />

disco-k működnek, ahová az edelényi fiatalok is szívesen átjárnak. „…a környéken rengeteg van, bejáratott disco-k, egy<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

219<br />

ilyen negyedóra autóval és a városnak teljesen fölösleges ebbe az irányba fordulni, mert minőségi szórakozó helyek vannak,<br />

ilyen disco<br />

jellegű szórakozó helyek nem<br />

messze innen…”<br />

Tartalmasabb szórakozási lehetőséget például a településen rendezett író-olvasótalálkozók jelenthetnék, amelyeknek a<br />

látogató közönsége viszont nem túl nagy, és leginkábbb a felnőtt lakosságra szorítkozik. Ezen lehetne segíteni, ha<br />

szélesebb<br />

kör érdeklődését igyekeznének fejlett kommunikációs eszközök segítségével felkelteni az ilyen típusú rendezvények iránt.<br />

„…akinek föl kell kelteni az érdeklődését, időnként azt mondom, az<br />

igényét, azoknak ez kevés, azoknak a legkorszerűbb<br />

kommunikációs eszközöket kellene használni”<br />

Található a településen olyan hely, ahol lehetőség van biliárdra, csocsóra, darts-ra, azok közül, amelyeket az<br />

interjú alanyok mondtak:<br />

tekézésre. Ezekre a lehetőségekre<br />

építhet a település és bővítheti ezeket, csak hogy néhányat említsünk<br />

bob pálya,<br />

bowling pálya építése, szánkófelvonó, szánkózási, síelési lehetőség kialakítása.<br />

A városban működik Művelődési Központ, amelyet egyesek Rendezvények Házának, mások Ifjúsági Háznak<br />

hívnak. A<br />

Művelődési Központ épülete nemrégiben lett felújítva, mely munkálatok elvégzését pályázat útján nyert pénzösszeg is<br />

segítette. Az intézmény számtalan civil szerveződésnek, rendezvényeknek, különféle programoknak, szakköröknek ad<br />

lehetőséget, és biztosít helyet. Többen azonban úgy látják, hogy ezeket a lehetőségeket bővítenie kellene a létesítménynek,<br />

akár az által is, hogy magát az épületet bővítenék, átalakítanák.<br />

Van aki szerint a kulturális élet fellendüléséhez az kell, hogy az alábbi szemléletmód megváltozzék: „…ugye a kultúra az<br />

maradványérdekeltségű,<br />

illetve maradvány szemléletű. Ami marad, akkor adjunk még nekik is annyit, hogy majdnem azt<br />

mondom befogják a szájukat, mert nem mondhatják azt, hogy ők nem kaptak k semmit. Én a kultúrát sokkal előrébb<br />

helyezném<br />

a város stratégiai kérdései között, meg tudjuk mutatni magunkat, hogy itt milyen érték van…”<br />

Edelénynek valamikor virágzó sportélete volt. Szakosztályok működtek, futballmérkőzések voltak. „…a sport az<br />

egy olyan<br />

komoly érték, nem csak a versenysport, hanem az a szellemiség, ami megjelenik<br />

egy sport tevékenységen keresztül, és<br />

azért, mert Edelény mindig büszke volt a sportmúltjára, és ma is büszke lehet, de a jövőjére szeretnénk büszkék lenni<br />

majd…” Több sportegyesület működik a településen, melyeknek a működéséhez<br />

a legnagyobb anyagi hozzájárulást a<br />

település biztosítja. A városban tehát ma is van lehetőség sportolásra, de ezeket a lehetőségeket a megkérdezettek<br />

többsége szűkösnek találja, illetve a meglévő lehetőségek számára biztosított teret nem találják megfelelőnek. Úgy látják,<br />

hogy ahogyan a település<br />

anyagi keretei szűkülnek, úgy a sportra fordított támogatás<br />

is folyamatosan csökken.<br />

A sport számára olyan helyet kellene a településen kialakítani, amely lehetőleg a belvárosban van, vagy legalábbis nincs<br />

messze tőle, és ami több sportág szereplőinek adna lehetőséget egy helyen. Olyan sportcentrum kellene, ahol<br />

sportrendezvényeket, versenyeket lehetne szervezni, ahol a sportolás számtalan lehetősége kapna teret, ahol a számtalan<br />

sport mellett edzőterem, fitness terem kaphatna helyet.<br />

„…nincs egy strand, nincs egy uszoda, ami most már kis városnál nem<br />

egy túl nagy igény, ami ugye<br />

egyebet is szolgálhatna,<br />

mert az az uszoda télen is menne, most miért járjak én át Barcikára…” A településen élők hiányolják, hogy nincsen<br />

strandolási, úszási lehetősége a városnak. Vannak, akik a strand<br />

kérdését a sport kapcsán említették meg, de voltak<br />

olyanok is, akik a turizmust érintve hiányolták, és úgy látják, hogy fürdőturizmust lehetne kiépíteni Edelénybenn azzal, ha<br />

strandot hoznának létre. Amennyiben gyógyvizet találnak, wellness- és gyógyturizmust lehetne rá alapozva kialakítani<br />

TURIZMUS, IDEGENFORGALOM HELYZETE, PROBLÉMÁI, MEGOLDÁSI JAVASLATOK<br />

Edelény idegenforgalmi szempontból is központi szerepet tölthetne be a térségben. Mint korábban<br />

már említettem, szokták<br />

rá mondani: „Bódva völgye kapuja”. „Kapu”, amelyen át a turista belépve eljuthat akár egészen Szlovákiáig.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

220<br />

Turisztikai szempontból a legjelentősebb látványosság<br />

és a régió felemelkedését szolgáló idegenforgalmi létesítményeként<br />

kiemelkedő a településen a L'Huillier-Coburg szempontból is jelentős. A kastély hasznosítása évtizedek óta<br />

megoldatlan kérdés a<br />

kastély, amely az ország egyik legnagyobb barokk kastélya. Művészeti,<br />

művészettörténeti, építészeti<br />

településen. Van, aki ennek okát leginkább a méretében látja. „…amelynek a nagysága okozza<br />

egyébként és a területi<br />

elhelyezkedése, azt a hányattatott sorsát, amely sajnos a történelemben …a 20 század elejétől gyakorlatilag végig kísérte,<br />

mert ha kisebb lett volna, akkor sokkal hamarabb találnak hasznosítást, és kevesebbb pénzből meg lehetett volna csinálni…”<br />

A rendszerváltás előtt bíróság, és valamikor még börtön is működött benne. Az állagmegóváson<br />

túl nem nagyon sikerült<br />

nagyobb léptékű terveket megvalósítani benne, hasznosítása, funkciója kialakítása még nem<br />

történt meg. A kastély<br />

hasznosítása szempontjából gátat jelent az is, hogy<br />

nem magán kézben, vagy önkormányzati tulajdonban van. Állami<br />

tulajdon, amely a Műemlékek Állami Gondokság felügyelete alá tartozik. A MÁG egyébként a közelmúltban komplett<br />

programmal pályázott a kastély hasznosítását illetően. Ígéretek vannak arra, hogy a felújításra és a program<br />

megvalósítására 2-2,5 milliárdot kap a kastély, de ez<br />

egyenlőre csak ígéret. Van, aki szerint maga a település, az itt élő<br />

emberek is részt vehetnének a felújítási munkálatokban. „…pártra, nemre, fajra való tekintet nélkül biztos vagyok benne,<br />

hogy Edelény, ha arról van szó, hogy a kastély parkot rendbe kéne hozni, rengetegen ott lennének… …”<br />

A településen élők sarkalatos kérdésnek látják a kastély ügyének megoldását. Nem volt olyan interjú alany, aki önállóan,<br />

kérdezés nélkül ne említette volna a kastély hasznosításának ügyét, aki ne hangsúlyozta volna ennek idegenforgalmi<br />

fontosságát, és azt, hogy<br />

a probléma megoldása az összes többi turisztikai látványosságot is felfelé húzná, és<br />

erősítené.<br />

Olyan munkahely teremtési folyamatot indíthatna be a kastély felújítása, amely<br />

egyrészt sokat segítene a település<br />

munkahelyi problémáin, másrészt a térségben lévő idegenforgalmat jelentős mértékben fellendíthetné.<br />

A kastély jövőbeni funkcióját illetően nagyon eltérőek a vélemények. Van, aki szerint a kastélyjellegét kellene<br />

visszaállítani, kiállító termeket, festménygalériát kialakítani, a freskós szobákban korabeli enteriőrt berendezni. A<br />

kastélykertet visszaállítani eredeti formájába, amikor<br />

még gyönyörű, működő szökőkútjai voltak. A Bódva körbevette a<br />

kastélyt, ennek jelenleg csak a medree van meg, és semmilyen funkcióval nem bír, itt esetleg csónakázó tavat lehetne<br />

kialakítani. A kastélykertben botanikus kertet, üvegházat lehetne létrehozni.<br />

Az előbb említett hasznosítási lehetőségeket pártolók nem magától a kastélytól várják a település számára a nagy bevételt,<br />

hanem inkább azoktól a létesítményektől (éttermek, szállodák, kávézók, egyéb idegenforgalmi látványosságok),<br />

amelyek a<br />

kastély felújítására építve<br />

tudnának létrejönni, fejlődni.<br />

Más vélemények szerint közintézmények kaphatnának itt helyet, akár mondjuk a megyei levéltár, vagy a könyvtár, csak<br />

hogy néhányat említsek azok közül, amelyek szóba kerültek.<br />

Van, aki az Európai Unió országainak adna benne lehetőséget a bemutatkozásra<br />

egyrészt állandó kiállításokkal, másrészt<br />

különféle rendezvényekkel, és a kastélyparkot is ennek megfelelően az Európai Uniót ábrázoló térképszerűen lehetne<br />

kialakítani.<br />

Természetesen vannak olyanok is, akik semmiképpen nem csinálnának belőle újra kastélyt, inkább szállodának,<br />

kávézónak, étteremnek adnának bennee helyet, de volt<br />

olyan is, aki innovációs központot alakítanaa ki benne. Lehetne közép<br />

európai logisztikai központ, vagy esetleg magyarságkutatással foglalkozó központ. Ez utóbbi tábor inkább arraa alapozna,<br />

hogy már maga a kastély<br />

is jelentős bevételt hozzon, ne csak a „rá épülő” létesítmények.<br />

Na és hogy mi fejlődhetne és épülhetnee a kastélyra alapozott idegenforgalomra? A szolgáltató szektornak mindenképpen<br />

fejlődnie kell a településen ahhoz, hogy<br />

turisztikai szempontból jelentős pozíciót tudjon elérni. Éttermek, szálláslehetőségek,<br />

szórakozási lehetőségek<br />

kialakítása szükséges, amelyeket már a szolgáltató szektort érintő kérdéseknél korábban<br />

tárgyaltunk.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

221<br />

A megkérdezettek fontosnak látják a település városias jellegének kialakítását, amelyet elsősorban a belváros<br />

szépítésével, a belvárosban található régi épületek rekonstrukciójával, virágok ültetésével, sétáló utca kialakításával lehetne<br />

a leginkább elérni. A belvárosi hangulatot fokozhatnák a teraszos vendéglátóegységek, esetlegesen<br />

nyári estéken<br />

térzene.<br />

ermészetesen a kastélyon kívül más olyan jelentős épülete, területe is van a településnek, amelyre az idegenforgalmat<br />

építeni lehetne. Ilyen például a Borsodi Földvár, amelyből történelmi emlékparkot lehetne csinálni a megtalált épületalapok<br />

újjáépítésével, és perszee ott van a tőle<br />

nem messzee található Borsodi Tájház, amely többnyelvű tájékoztató feliratokkal<br />

szintén számíthatna nemcsak a hazai, akár külföldi turistákra is.. „…megismerhetik nemcsak a népi iparművészettel, a<br />

borsodi földvárral kapcsolatos kiállítási egységeket, vagy a régi kis nemesi kúriákban vagy lakásokban megtalálható belső<br />

berendezések bemutatása, amelyik kuriózum a mai felnőtteknek is, nem csak a gyerekeknek…”<br />

A település turisztikai szempontból nemcsak történelmi, művészettörténeti hagyományaira, a mezőgazdaságra,<br />

ezen belül<br />

pedig a szőlő termesztésre, és a borászatra is építhetne. A Császta<br />

szőlőhegy a településtől nem messze található, ahol<br />

több gazdának is van szőlőtermesztésree alakalmas földterülete, illetvee borospincéje.<br />

Ezekre alapozva építhetné ki Edelény a<br />

borturizmusát. Néhány éve Császtai Búcsút rendeznek itt, amelyen rengetegen részt vesznek, nagy az érdeklődés ez<br />

irányba. Ezeket a dolgokat kellene a megkérdezettek szerint a településnek tovább fejlesztenie. Olyan vendéglátó<br />

egységet,<br />

vagy egységeket, borospincéket kellene kialakítani, felújítani, ahol az ide látogató<br />

turistának lehetősége volna<br />

a borokat<br />

megkóstolni, esetlegesen<br />

megebédelni,<br />

borkóstolós rendezvényekben részt venni. Bortúra útvonal kialakítását javasolta a<br />

településen és környékénn több interjúalany is. Van, aki<br />

úgy látja, hogy<br />

ezt a lovas turizmussal lehetne egybekötni, fejleszteni<br />

kellene a lovaglási lehetőségeket a településen, és a kialakított bortúra útvonalat lovas túra keretében lehetne körbejárni.<br />

De ha már a túránál tartunk, van, aki<br />

a gyalogos túrákat részesítette e tekintetben előnyben, amelyet a közeli erdős<br />

területekree lehetne alapozni és olyan is akadt, aki szerint kerékpár útvonalakat kellene kialakítani a település körül és<br />

kerékpártúrákat kellene szervezni. A Bódvára építve olyan kajaktúrát lehetne indítani, amelynek a végső állomása Edelény<br />

lehetne, hogy a kajakozáshoz kedvet érzők ne pusztán sportolhassanak, hanem miután kajaktúrájuk véget ért,<br />

megismerkedhessenek Edelény nevezetességeivel, akár itt meg is szállhassanak.<br />

Edelény

ERŐSSÉGEK, GYENGESÉGEK<br />

Erősségek:<br />

A város földrajzi fekvése, központi szerepe a térségben lévőő aprófalvak számára<br />

Egészségügyi szolgáltatások színvonala<br />

Oktatás színvonala<br />

Idegenforgalmi látványosságok, turizmus<br />

Sportélet<br />

Gyengeségek:<br />

Munkanélküliekk magas száma<br />

Munkahelyteremtés problémái<br />

Minőségi szálláshelyek és éttermek hiánya<br />

Tartalmas, kulturált szórakozási lehetőségek csekély volta<br />

Kisebbség kérdése<br />

Kitörési pontok:<br />

Munkahelyteremtés -Ipari Park fellendítése<br />

Turizmus a kastélyra alapozvaa<br />

Képzettségi problémák megoldása<br />

bevételek teremtése az önkormányzat számára saját ivóvíz bázissal, alternatív energiák hasznosításával, iparűzési<br />

adóval<br />

Összefoglaló<br />

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

222<br />

Az interjú alanyok a közélet számtalan területéről kerültek ki. Olyan emberek voltak, akik régóta élnek a településen, vagy ha<br />

nem is régen, pozíciójukból, vagy más<br />

okból kifolyólag nagyon jól ismerik a települést, az itt élőő emberek problémáit, és<br />

természetesen jó maguk is elgondolkodtak már azon, hogyan lehetnee segíteni ezen a nagyszerű városon.<br />

A felkért személyek mind önszántukból, és szívesen vállalkoztak a felkésére, sokan megtiszteltetésnek érezték, hogy<br />

elmondhatják a véleményüket. Az interjúkra a kedélyes beszélgetések, az elgondolkodtató kérdések, és a frappáns és<br />

használható, további gondolatokat megindító válaszok voltak a jellemzőek.<br />

Edelény egy a térségben központi szerepet játszó, élni való kis település, amely<br />

ezt a pozícióját a jövőben is szeretné<br />

megtartani. Fontos, hogy<br />

a település a fiatalokra alapozva, őket megtartva próbáljon tovább fejlődni. A város előtt olyan<br />

problémák<br />

megoldása áll a jövőre nézve, amelyek nem csak helyi szinten, de országosan is kihívást jelentenek<br />

politikusainknak, vezetőinknek, gondolkodó, és munkálkodó embereknek. Gondoljunk csak a kisebbség kérdésére,<br />

munkahelyek teremtésére, munkanélküliség problémáinak megoldására, képzési problémák megoldására, a turizmus<br />

fejlesztésére. Van mire építenie a településnek, ezeket<br />

kell felismernie, és ezekre kell építenie a fejlesztések során.<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

223<br />

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV<br />

Edelény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) értékeléséhez<br />

a település lakossága körében<br />

Tisztelt edelényi polgár!<br />

Edelény Önkormányzataa Integrált Városfejlesztési<br />

Stratégiát (IVS) készít. Az IVS a település egyes részeinek és<br />

középületeinek felújítását és új beruházásokat irányoz elő. A stratégiát az önkormányzat európai uniós<br />

pályázati<br />

támogatások segítségével kívánja végrehajtani.<br />

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Ön véleményére vagyunk kíváncsiakk a településfejlesztési program konkrét elképzeléseivel<br />

kapcsolatban. A felmérésben történő részvétel önkéntes, az adatokat név nélkül dolgozzuk fel.<br />

Kérjük szíves segítségét!<br />

Kérdőív<br />

1. Ön szerint melyek Edelény legfontosabb problémái? Felsorolok állításokat, az ezekkel kapcsolatos véleményét 1-<br />

5-ös skálán tudja jelezni, ahol az 1-es<br />

érték azt jelenti, hogy Ön az adott problémát egyáltalán nem tartja súlyosnak,<br />

míg az 5-ös érték azt jelzi, hogy a probléma Ön szerint igen súlyos.<br />

A MEGFELELŐ ÉRTÉKET KARIKÁZD BE! HA NEM TUDJA MEGÍTÉLNI A PROBLÉMÁT 0-T KARIKÁZZ!<br />

Egyál-<br />

tudom<br />

Nem<br />

Kevés Mérsékelten<br />

Súlyos<br />

n<br />

Nagyo<br />

talán<br />

sé<br />

nem<br />

megítélni<br />

súlyos súlyos<br />

súlyoss<br />

súlyos<br />

1. Kedvezőtlen a településkép<br />

2. Vállalatok, vállalkozások és munkahelyek hiánya a<br />

településen<br />

3. Kevés<br />

turista érkezik a településre<br />

4. Ingázó<br />

munkavállalókk<br />

5. Hátrányos helyzetűek<br />

száma magas<br />

6. Közintézmények (pl. iskolák, óvoda, orvosi rendelők, stb.)<br />

épületeinek állaga rossz<br />

7. Rossz<br />

a közutak állapota a városban<br />

8. Kevés<br />

a kereskedelmi-szolgáltató üzlet a belvárosban 9. Gyenge minőségűek<br />

a közszolgáltatások (iskola, óvoda,<br />

orvosi ellátás színvonala nem kielégítő)<br />

1 1 1 1 1 1 1 1 1 2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

2. A fentiek mellett milyen fontos problémákkal szembesül a város? Vannak még más problémák? NE ADD A<br />

SZÁJÁBA A VÁLASZT! VÁRD MEG, HOGY MIT MOND A MEGKÉRDEZETT! HA SEMMIT NEM MOND, NE ÍRJ SEMMIT!<br />

1. …………………………………………………………………………………………………………………….<br />

2. …………………………………………………………………………………………………………………….<br />

3. …………………………………………………………………………………………………………………….<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

224<br />

3. Most végigvesszük az Önkormányzat által tervezett településfejlesztési beavatkozásokat. Az Ön véleményére<br />

vagyunk kíváncsiak, hogy ezek a fejlesztési elképzelések mennyire fontosak. Véleményét 1-5-ös skálán tudja jelezni,<br />

ahol az 1-es érték azt jelenti, hogy Ön szerint a beavatkozás egyáltalán nem fontos, nincs rá szükség, míg az 5-ös<br />

érték azt jelenti, hogy a beavatkozás Ön szerint nagyon fontos, feltétlenül szükség lenne rá.<br />

A MEGFELELŐ ÉRTÉKET KARIKÁZD BE! HA NEM TUDJA MEGÍTÉLNI 0-ÁT KARIKÁZZ!<br />

Beavatkozások<br />

Egyáltalá<br />

Mérsékel<br />

Nem<br />

Nem<br />

Nagyon<br />

n nem<br />

-ten<br />

Fontos<br />

tudom<br />

fontos<br />

fontos<br />

fontos<br />

fontos<br />

megítélni<br />

Belváros<br />

1. Idegenforgalmi és kulturális központ<br />

2. Oktatási és Szabadidő Központ<br />

3. Belvárosi kereskedelmi központ<br />

4. Városi Főtér, sétáló utca kialakításaa<br />

5. Bódva parti beépítés<br />

6. Kastély<br />

sziget fejlesztése<br />

7. Polgármesteri Hivatal, Földhivatal és<br />

Református templom terének rendezése<br />

8. Járóbetegellátó központ kialakításaa<br />

9. Mátyás óvoda fejlesztése<br />

10. Buszpályaudvar fejlesztése<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

Borsodi városrész<br />

11. Borsodi földvár és Tájház fejlesztése<br />

12. Borsodi Általános Iskola felújítása<br />

13. Barátság utca közműfejlesztése<br />

14. MÁV terület rehabilitációja<br />

15. Volt 41-es területek rehabilitációjaa<br />

16. Vásártéri terület fejlesztése<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

Finke városrész<br />

17. Infrastruktúra fejlesztése a szegregált<br />

területen<br />

18. Városrészi központ kialakítása, általános<br />

iskola funkcióváltása, értékes épületek<br />

homlokzatfelújítása<br />

19. Boros-tó turisztikai fejlesztése<br />

1<br />

1<br />

1<br />

2<br />

2<br />

2<br />

3<br />

3<br />

3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

Egres városrész<br />

20. Temetőkert kialakítása<br />

21. Bányász Művelődési Ház felújítása<br />

22. Volt KRESZ-park közösségi térré történő<br />

átalakítása<br />

23. Volt Általános Iskola<br />

felújítása,<br />

szabadidőközpont kialakítása, parkosítása<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

Város északi területe<br />

24. Szolgáltató-kereskedelmi övezet fejlesztése<br />

25. Sportpálya fejlesztése<br />

26. Kolónia sor rendezése<br />

27. Dankó<br />

Pista utcai ingatlan fejlesztése<br />

1<br />

1<br />

1<br />

1<br />

2<br />

2<br />

2<br />

2<br />

3<br />

3<br />

3<br />

3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

225<br />

28. Vállalkozók háza mellett terület rendezése,<br />

feltáróút kialakítása<br />

29. Ipari terület fejlesztése<br />

30. Horgászparadicsom<br />

kialakítása<br />

31. Illegális hulladéklerakó rekultivációja<br />

32. Extrém<br />

sportpark kialakítása<br />

33. Császta turisztikai fejlesztése<br />

1<br />

2 3<br />

Város déli területe<br />

1<br />

2 3<br />

1<br />

2 3<br />

1<br />

2 3<br />

1<br />

2 3<br />

Császta<br />

1<br />

2 3<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

4<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

5<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

0<br />

4. Most röviden újra végigmegyünk a fejlesztési elképzeléseken. Kérem, hogy mondja meg, Ön szerint melyik a<br />

legfontosabb! MENJ VÉGIG A BEVATKOZÁSOKON!<br />

AMELYIKET A LEGFONTOSABBNAK TARTJA, ODA ÍRJ EGY 1-ES<br />

SZÁMOT! Melyik beavatkozás lennee a második legfontosabb?<br />

ÍRJ MELLÉ EGY 2-ES SZÁMOT! Melyik lenne a<br />

harmadik? ÉS ÍGY TOVÁBB, SZÁMOZD BE AZ ÖSSZESET! Melyik a legkevésbé fontos? A LEGKEVÉSBÉÉ FONTOS<br />

BEAVATKOZÁS 33-es SZÁMOT KAP.<br />

Idegenforgalmi és kulturális központ<br />

Oktatási és<br />

Szabadidő Központ<br />

Kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítása a Belvárosban<br />

Városi Főtér, sétáló utca,<br />

közterület kialakítása<br />

Bódva parti beépítés<br />

Kastély sziget fejlesztésee<br />

Polgármesteri Hivatal, Földhivatal és Református templom környezetének rendezése<br />

Járóbetegellátó központ kialakítása<br />

Mátyás óvoda fejlesztésee<br />

Buszpályaudvar fejlesztése<br />

Borsodi földvár és Tájház<br />

fejlesztése<br />

Borsodi Általános Iskola felújítása<br />

Barátság utca infrastruktúra-fejlesztésee<br />

MÁV terület rehabilitációja<br />

Volt 41-es területek rehabilitációja<br />

Vásártéri terület fejlesztése<br />

Infrastruktúra fejlesztésee Finke szegregált területein<br />

Finkei városrészi központ kialakítása, általános iskola funkcióváltása, értékes épületek<br />

homlokzatfelújítása<br />

Boros-tó turisztikai fejlesztése<br />

Temetőkertt kialakítása<br />

Bányász Művelődési Ház<br />

felújítása<br />

Volt KRESZ-park közösségi térré történő átalakítása<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

226<br />

Volt Egresi Általános Iskola felújítása, szabadidőközpont kialakítása, parkosításaa<br />

Szolgáltató-kereskedelmi övezet fejlesztése az Északi városrészben<br />

Sportpálya fejlesztése az<br />

Északi városrészben<br />

Kolónia sor<br />

rendezése<br />

Dankó Pista<br />

utcai ingatlan fejlesztése<br />

Vállalkozókk háza mellett terület rendezése, feltáróút kialakítása<br />

Ipari területt fejlesztése a Déli városrészben<br />

Horgászparadicsom kialakítása<br />

Illegális hulladéklerakó rekultivációja<br />

Extrém sportpark kialakítása<br />

Császta turisztikai fejlesztése<br />

5. Összességében mi a véleménye a felvázolt településfejlesztési elképzelésekről?<br />

SOROLD FEL A LEHETŐSÉGEKET, KARIKÁZD BE AZT, AMELYIKET MEGJELÖLI!<br />

Helyesek, jók, a település fejlődését szolgálják<br />

Vannak benne jó elemek, de más irányú fejlesztés(ek)re is szükség lenne<br />

Nem jók, az erre szánt pénzt más célra kellene fordítani<br />

Nem tudom<br />

megítélni<br />

1<br />

2<br />

3<br />

4<br />

6. Véleménye szerint az<br />

előbb felsorolt településfejlesztési elképzelések mellett vagy helyett milyen beruházásokra,<br />

felújításokra lenne szüksége a városnak?<br />

AMENNYIBEN LENNE ILYEN JAVASLATA, ÍRD LE<br />

A KIPONTOZOTT HELYEKRE! HA NINCS JAVASLATA, HAGYD<br />

ÜRESEN!<br />

1. ………………………………………………………………………<br />

2. ………………………………………………………………………<br />

3. ………………………………………………………………………<br />

7. Felsorolok néhány állítást, amit mások mondtak<br />

arról, hogy a<br />

Edelényre. Kérem, hogy<br />

jelezze, hogy<br />

melyik állítással ért egyet!<br />

SOROLD FEL AZ ALÁBBI SZEMPONTOKAT, KARIKÁZD BE AZOK<br />

TÖBB ÁLLÍTÁST IS MEGJELÖLHET!<br />

A rekonstrukció élénkítheti a település gazdaságát<br />

Több látogató szívesebben<br />

fogja felkeresni a települést<br />

Szebb lesz a településkép<br />

Az emberek munkához juthatnak a településen<br />

A fiatalok kevésbé költöznek el<br />

Semmiféle hatással nem fog járni<br />

Nem tudom megítélni a hatásokat<br />

A fentiek mellett véleménye szerint járhat még valamiféle hatással a városra?<br />

HA EMLÍT<br />

MÉG VALAMILYEN HATÁST, ÍRD IDE, EGYÉBKÉNT HAGYD ÜRESEN!<br />

…………….<br />

…………….<br />

…………….<br />

a felsorolt beavatkozások milyen hatással lehetnek<br />

KAT, AMELYEKRE AZT MONDJA, HOGY EGYETÉRT!<br />

………………………………………………………………………………………………………………………<br />

1<br />

2<br />

3<br />

4<br />

5<br />

6<br />

9<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

227<br />

8. Mit szokott mondani elsősorban, amikor megkérdezik, hogy honnan származik? Rangsorolja környezetéhez való<br />

kötődése szempontjából, hogy a városrészhez (régi történelmi településhez), a városhoz, a megyéhez, vagy a<br />

régióhoz kötődik-e jobban. Kérem, hogy 1-essel jelölje a maga számára legfontosabbat, 4-essel a legkevésbé<br />

jellemzőt!<br />

SOROLD FEL AZ ALÁBBIAKAT, ÉS JELÖLD 1-TŐL 4-IG A SORRENDET!<br />

Történelmi településrész – Régi-Edelény, Borsod, Finke, Császta<br />

Város – Edelény<br />

Megye – Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

Régió – Észak-Magyarország<br />

Demográfia<br />

9. A válaszadó neme NE<br />

KÉRDEZD, KARIKÁZD BE!<br />

férfi<br />

nő<br />

1<br />

2<br />

10. A válaszadó kora KÉRDEZD MEG, KARIKÁZD BE AZ INTERVALLUMOT!<br />

10-18 év 1<br />

19-29 év 2<br />

30-39 év 3<br />

40-49 év 4<br />

50-59 év 5<br />

60-69 év 6<br />

70<br />

év és felette 7<br />

11. A válaszadó legmagasabb iskolai végzettsége KÉRDEZD MEG, KARIKÁZD BE!<br />

Kevesebb, mint 8 általános 1<br />

8 általános 2<br />

Szakiskola (érettségi nélkül) 3<br />

Középiskola<br />

(érettségivel) 4<br />

Főiskola, egyetem 5<br />

12. A válaszadó foglalkozása KÉRDEZD MEG, A LISTÁBAN TE JELÖLD BE A FOGLALKOZÁST!<br />

Vezető beosztású (pl. polgármester) 1<br />

Értelmiségi (pl. tanár) 2<br />

Egyéb szellemi (pl. irodai alkalmazott) 3<br />

Szakmunkás (pl. gépszerelő, áruházi eladó) 4<br />

Betanított vagy segédmunkás (pl. operátor, rakodó) 5<br />

Mezőgazdasági fizikai dolgozó, nem önálló 6<br />

Önálló mezőgazdasági foglalkozású (egyéni gazda) 7<br />

Önálló, nem mezőgazdasági foglalkozású (pl. vállalkozó) 8<br />

Nyugdíjas 9<br />

Munkanélküli 10<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

228<br />

Háztartásbeli,<br />

GYES, GYED<br />

Tanuló<br />

Egyéb<br />

11<br />

12<br />

99<br />

KÖSZÖNJÜKK SZÍVES KÖZREMŰKÖDÉSÉT!<br />

VII. I.3. Monitoring<br />

Kiemelkedően fontos, hogy a városfejlesztés területén elért eredmények, és a stratégiában meghatározott célok mérése<br />

folyamatbaa építetten valósuljon meg. A városfejlesztési társaság felügyelő bizottsága kiemelten fontos szerepet töltene be a<br />

városfejlesztési tevékenység gazdasági eredményeinek mérésében, kiegészülve a társaság belső, monitoring egységének<br />

adatszolgáltatására támaszkodva.<br />

A társadalmi<br />

eredmények<br />

mérését a tulajdonos<br />

önkormányzatnak<br />

folyamatosan<br />

biztosítania<br />

kell, elsősorban<br />

fórumlehetőségek biztosításával. Személyes és korszerű telekommunikációs eszközökön keresztül az elért eredményeket<br />

be kell mutatni a lakosság<br />

érdekelt csoportjai számára,<br />

és a jövő fejlesztési elképzeléseit meg kell vitatnia velük.<br />

A környezeti eredmények mérésére jogszabályi kötelezettségekből adódóan is folyamatosan sort kell keríteni, a környezeti<br />

hatástanulmányok fejlesztések tervezésébe történő integrálása révén biztosítható<br />

lehet a pozitív, környezetree gyakorolt<br />

hatás.<br />

A stratégiaa megvalósításának nyomonkövetését az IVS stratégiai fejezetében megfogalmazott célok figyelembevételével<br />

alakítottukk ki.<br />

A mutatók<br />

értékének mérése a menedzsment feladata. A számszerűsített eredmények teljesülését az IVS<br />

évenkénti<br />

áttekintésee során megvizsgálják, valamint 3-5 évente aktualizálják is. A mutatók megvizsgálása mellett az IVS áttekintése<br />

során megállapításra és kijelölésre kerülnek a célok megvalósulásához vezető irányok, illetve az előrelépés mértéke.<br />

A vizsgálandó monitoring mutatókat<br />

kapcsolódóan:<br />

az alábbiakban mutatjuk be<br />

az átfogó, a tematikus és<br />

a városrészi célokhoz<br />

Átfogó cél:<br />

Átfogó cél<br />

Edelény modern<br />

szolgáltató<br />

turizmus és<br />

közösség orientált<br />

fejlesztésee<br />

Számszerűsíthető<br />

Időtartam<br />

indikátor<br />

A város turizmus 15-20 év<br />

fejlesztéséből<br />

adódó<br />

árbevétel növekedése<br />

Közösség<br />

fejlesztések:<br />

szakképző<br />

tanfolyamok<br />

növekedése<br />

orientált 15-20 év<br />

Jelenlegi állapot<br />

0%<br />

0%<br />

Vállalt eredmény<br />

10%<br />

10%<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

229<br />

Tematikus<br />

célok<br />

Tematikus cél<br />

T1. TURISZTIKAI<br />

VONZERŐK<br />

FEJLESZTÉSE<br />

T2. KERESKEDELMI ÉS<br />

SZOLGÁLTATÓ<br />

KÖZPONTOK<br />

FEJLESZTÉSE<br />

T3. ÉLETMINŐSÉG-<br />

JAVÍTÓ TÁRSADALMI<br />

PROGRAMOK<br />

KIALAKÍTÁSA<br />

T4.<br />

KÖZSZOLGÁLTATÁSI<br />

INFRASTRUKTÚRA<br />

Számszerűsíthető<br />

Időtartam<br />

indikátor<br />

Egységes<br />

2 év<br />

városmarketing<br />

és<br />

turisztikai arculati<br />

kézikönyv kidolgozása<br />

Vendégéjszakák<br />

7-8 év<br />

száma a kereskedelmi<br />

szálláshelyeken<br />

Szálláshelyszolgáltatás,<br />

7-8 év<br />

vendéglátásban<br />

dolgozó működő<br />

vállalkozásokk száma<br />

Kereskedelem, javítás 4-5 év<br />

nemzetgazdasági<br />

ágban működő<br />

vállalkozásokk<br />

számának<br />

emelkedése<br />

Szálláshelyszolgáltatás,<br />

7-8 év<br />

vendéglátásban<br />

dolgozó működő<br />

vállalkozásokk száma<br />

Működő vállalkozások 7-8 év<br />

számának<br />

emelkedése<br />

Teremtett<br />

7-8 év<br />

munkahelyekk száma<br />

Megőrzött<br />

7-8 év<br />

munkahelyekk száma<br />

Lakossági<br />

elégedettségg<br />

Minta utcakarakter<br />

kialakítása a lakosság<br />

bevonásával<br />

2-3 éven belül<br />

5-6 év;<br />

2015-ig<br />

Felújított<br />

száma<br />

Felújított<br />

épületek<br />

utca<br />

7-8 év<br />

7-8 év<br />

folyóméterben (fm)<br />

Lakossági<br />

2-3 éven belül<br />

elégedettségg<br />

Jelenlegi állapot<br />

nincs ilyen kézikönyv<br />

2006-ban 1246 fő<br />

2005-ben 23 db ilyen<br />

vállalkozás volt<br />

2005-ben 126 ilyen<br />

2013-ra min.<br />

10%-os<br />

vállalkozás volt<br />

növekedés, azaz 138<br />

ilyen vállalkozás lesz<br />

2005-ben 23 db ilyen<br />

vállalkozás volt<br />

2005-ben 480 ilyen<br />

2015-re min.<br />

10%-os<br />

vállalkozás volt<br />

növekedés, azaz 528<br />

ilyen vállalkozás lesz<br />

-<br />

-<br />

kérdőíves<br />

felmérés<br />

2010<br />

elsőő<br />

negyedévében<br />

-<br />

-<br />

-<br />

kérdőíves<br />

felmérés<br />

2010<br />

elsőő<br />

negyedévében<br />

Vállalt eredmény<br />

2012-re elfogadott<br />

arculati kézikönyv<br />

2015-re 15%-os<br />

növekedés, min. 1433-<br />

ra emelkedikk<br />

2015-re minimum 30%-<br />

os növekedés, azaz 30<br />

ilyen<br />

működő<br />

vállalkozás lesz<br />

2015-re minimum 30%-<br />

os növekedés, azaz 30<br />

ilyen<br />

működő<br />

vállalkozás lesz<br />

min. 20 db<br />

relatíve nem<br />

szűnik meg<br />

munkahely (átképzés, új<br />

munkahely létesül)<br />

kérdőíves felmérés<br />

2012<br />

első<br />

negyedévében<br />

Kertvárosi<br />

városrészekben min.<br />

1-1 utcában lakossági<br />

bevonással<br />

közös<br />

fásítás megvalósul<br />

min. 5 db<br />

1000 fm<br />

kérdőíves<br />

2012<br />

negyedévéb<br />

ben<br />

felmérés<br />

első<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

230<br />

FEJLESZTÉSE –<br />

EGÉSZSÉGÜGYI<br />

RENDSZERR ÉS<br />

OKTATÁSFEJLESZTÉS<br />

T5. TELEPÜLÉSI ÉS<br />

TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI<br />

INFRASTRUKTÚRA<br />

FEJLESZTÉSE<br />

T6. „SOFT”<br />

ELEMEKRE<br />

ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSEK<br />

MEGVALÓSÍTÁSA<br />

Képzés, szakképzés<br />

7-8 év<br />

beindítása<br />

önkormányzati<br />

támogatással<br />

Intézményfejlesztés 7-8 év;<br />

2017-ig<br />

Kerékpárút(ak) 5-6 év;<br />

építése<br />

2015-ig<br />

-<br />

Leromlott<br />

állapotú<br />

intézmények<br />

-<br />

-<br />

-<br />

nincs ilyen programterv<br />

nincs Kastélyprogram<br />

nincs ilyen programterv<br />

-<br />

jelenleg nincs ilyen<br />

adatbázis,<br />

vagy<br />

dokumentálás<br />

folyamatban<br />

min. 2 db ilyen képzési<br />

rendszer beindítása<br />

2015-ig<br />

2017-ig<br />

oktatási<br />

egészségü<br />

intézmény<br />

korszerűsít<br />

2015-ig mi<br />

kerékpárút<br />

a<br />

felújításokk<br />

párhuzamo<br />

önállóan is<br />

1000 fm<br />

min. 3<br />

és/vagy<br />

Felújított utca 7-8 év<br />

folyóméterben (fm)<br />

Távolsági<br />

közlekedési<br />

autóbusz 7-8 év<br />

csomópont kialakítása<br />

Közösségfejlesztő 2 év<br />

programterv<br />

kidolgozása<br />

Kastélyprogram<br />

2 év<br />

kidolgozása<br />

együttműködve<br />

a<br />

kastély tulajdonosával<br />

és beruházóval<br />

Akcióterületi<br />

2 év<br />

programcsomag<br />

kidolgozása<br />

Közösségfejlesztő,<br />

7-8 év<br />

lakossági aktivitást<br />

növelő,<br />

esélyegyenlőséget<br />

biztosító soft-<br />

programok<br />

megvalósítása<br />

civil<br />

szervezetekkel,<br />

szociális<br />

intézményekkel<br />

együttműködve<br />

Lakossági<br />

elégedettségg<br />

2-3 folyamatosan<br />

évente<br />

gyi<br />

felújítása,<br />

tése<br />

in. 1000 m<br />

kiépítése<br />

közterületkal<br />

osan és<br />

megvalósult csomópont<br />

2011-ig kidolgozott és<br />

elfogadott programterv<br />

2011-ig kidolgozott és<br />

elfogadott<br />

Kastélyprogram<br />

2011-ig kidolgozott és<br />

elfogadott programterv<br />

évente min. 5 ilyen<br />

program megvalósítása,<br />

azaz 5 megvalósított<br />

program/év<br />

Lakossági kérdőívek,<br />

lakossági fórumok<br />

lebonyolítása<br />

és<br />

folyamatos<br />

felméréskészítés<br />

a<br />

lakossági ötletekről<br />

és véleményekről<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

231<br />

Edelény városrész céljainak számszerűsíthető eredményei:<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Sétáló<br />

utca kialakítása,<br />

közterületek felújítása<br />

Kastély környékének<br />

fejlesztése<br />

Parkolóhelyek kialakítása<br />

Rehabilitált,<br />

felújított<br />

zöldfelületek nagysága<br />

Ötletpályázat<br />

kiírása<br />

Bódva-folyó<br />

rehabilitációjára, turisztikai<br />

fejlesztésére<br />

Szociális<br />

városrehabilitáció<br />

Lakossági elégedettségg<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 éven belül folyamatosan<br />

Jelenlegi állapot<br />

leromlott állapotú közterek,<br />

sétálóutcák hiánya<br />

leromlott közterek a kastély<br />

környezetében<br />

-<br />

-<br />

-<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 200 m csillapított<br />

forgalmú,<br />

kialakítása<br />

vagy sétálóutca<br />

A kastélyt övezőő területek<br />

városképi javítása, min. 100<br />

m út felújítása a kastély<br />

körül<br />

min. 40 új vagy felújított<br />

parkoló kialakításaa<br />

min. 1000 m 2 zöldfelület és<br />

közterület felújítása<br />

1 db nyílt építészeti,<br />

tájépítészeti<br />

ötletpályázat<br />

lebonyolítása<br />

szegregált<br />

lakóterület<br />

min. 2 szociális rehabilitációt<br />

jelenléte komoly, több mint<br />

600 főő érintett lakossággal<br />

megcélzó<br />

benyújtása<br />

pályázat<br />

min. 2 utcában a területen<br />

infrastruktúra-fejlesztés<br />

(gáz, csatorna, szennyvíz)<br />

min. 2 utcában a területen<br />

burkolt út létrehozása,<br />

kiépítése<br />

min. 3 család/év integrált<br />

területre történő költöztetése<br />

kérdőíves<br />

felmérés 2010 kérdőíves felmérés minden<br />

első negyedévében<br />

második<br />

év<br />

első<br />

negyedévében<br />

Borsodi városrész céljainak számszerűsíthető eredményei:<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Közterületek<br />

felújítása,<br />

utcák kialakítása<br />

Ötletpályázat<br />

kiírása a<br />

földvár<br />

turisztikai<br />

fejlesztésére<br />

Oktatási intézmény<br />

felújítása<br />

Lakossági elégedettségg<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

4-5 év, 2013-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 éven belül folyamatosan<br />

Jelenlegi állapot<br />

leromlott állapotú közterek<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 1000 m 2 zöldfelület és<br />

közterület felújítása<br />

-<br />

1 db nyílt építészeti<br />

ötletpályázat lebonyolítása<br />

-<br />

min. 1 oktatási intézmény<br />

felújítása<br />

kérdőíves<br />

felmérés 2010 kérdőíves felmérés minden<br />

első negyedévében<br />

második<br />

év<br />

első<br />

negyedévében<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

232<br />

Finke városrész céljainak számszerűsíthető eredményei:<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Közterületek felújítása<br />

Intézményfejlesztés<br />

Lakossági elégedettségg<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 éven belül folyamatosan<br />

Jelenlegi állapot<br />

leromlott állapotú közterek<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 1000 m 2 zöldfelület és<br />

közterület<br />

felújítása<br />

(útépítés,<br />

infrastruktúra-<br />

fejlesztés)<br />

-<br />

min. 1 oktatási<br />

intézmény<br />

felújítása<br />

kérdőíves<br />

felmérés 2010 kérdőíves felmérés minden<br />

első negyedévében<br />

második<br />

év<br />

első<br />

negyedévében<br />

Császta puszta (stratégiailag jelentős<br />

települési terület) céljainak<br />

számszerűsíthető eredményei:<br />

Számszerűsíthető<br />

indikátor<br />

Szilárd burkolatú<br />

utak<br />

építése, javítása<br />

Elektromos<br />

hálózat<br />

kialakítása<br />

Szőlő-és bor marketing<br />

Borospincék<br />

felújítása,<br />

fejlesztése<br />

Időtartam<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

7-8 év, 2015-ig<br />

Jelenlegi állapot<br />

-<br />

-<br />

-<br />

-<br />

Vállalt eredmény<br />

min. 100 m szilárd<br />

burkolatú<br />

út építése<br />

elektromos<br />

hálózat<br />

kialakítása a területen<br />

Kidolgozott<br />

marketing-<br />

turisztikai<br />

stratégia a terület<br />

potenciálja végett<br />

min. 5 borospince felújítása<br />

Edelény

Integrált Városfejlesztési Stratégia<br />

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, és a részét képező Anti-szegregációs Tervet Edelény<br />

Város 2010. január<br />

5. napján fogadta el, a 2/2010.(I.5) sz. határozatában.<br />

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából<br />

támogatta, véleményezte és elfogadta:<br />

Adorján Emese<br />

Anti-szegregációs szakértő<br />

Wágner-Lakatos Tamás<br />

Anti-szegregációs szakértőő<br />

Edelény, 2010. január 5.<br />

Edelény

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!