hargitanépe

More documents

Recommendations

Info

10. oldal | <strong>hargitanépe</strong> Ország–világ 2015. február 23., hétfő Gyakran fogalmazódnak meg kifogások, bírálatok a 2003/161- es törvény különböző tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó előírásai kapcsán, valamint az ilyen jellegű ügyekben illetékes hatóság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tevékenykedése, megállapításai tekintetében. Sokan túlbuzgósággal, sőt rosszindulattal vádolják az ügynökséget, annak munkatársait, megállapításaikat ugyanakkor peres úton támadják meg. Vannak, akik megnyerik az ilyen jellegű pereket, mások elveszítik. Ez pedig jobbára azzal magyarázható, hogy a bírói gyakorlat sem egységes – e tekintetben elmarasztaló észrevételeket tartalmaz az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott MCVjelentése is. Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro A számukra kedvezőtlen bírósági döntések okán két Konstanca megyei polgármester egymástól függetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult, annak okán, hogy szerintük alkotmányellenes a már említett törvény 87. szakasza (1)-es bekezdése f.) pontjának előírása. Miről is van szó? E törvényszakasz értelmében a polgármesteri, az alpolgármesteri, a megyei tanácselnöki és alelnöki funkció összeegyeztethetetlen a területi-közigazgatási egységek képviseletének ellátásával a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságok közgyűlésében vagy az állam képviseletének ellátásával az országos érdekeltségű kereskedelmi társaságokban. Lévén, hogy a bíróságok mindkét esetben helyet adtak a feddhetetlenségi ügynökség összeférhetetlenségre vonatkozó megállapításának, a két polgármester alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. Egyébként egyikük esetében a Konstancai Fellebbviteli Bíróság hozott számára kedvezőtlen döntést, a másik esetében pedig a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék. A beadványt megfogalmazó mindkét polgármester szerint az őket elmarasztaló és az általuk bírált törvény előírásai ellentmondanak az Alkotmány 1-es szakasza (3)-as és (5)-ös bekezdései által előírtaknak. Továbbá – de másabb összefüggésben – megemlítik amolyan érvként, a helyi közigazgatási, 2001/215-ös számú törvény, a közösségi közműszolgáltatásokra vonatkozó 2006/51-es törvény, valamint a víz- és csatornázási szolgáltatásra vonatkozó 2006/241-es törvény egyes előírásait. Ez utóbbiak vonatkozásában a taláros testület megállapította, hogy azoknak nem sok közük van a megfogalmazott alkotmányossági aggályok alátámasztása tekintetében. Elutasítva… A fentebb felvázolt esetek az Alkotmánybíróság 2014/541D ügycsomójának tárgyát képezték. Az ítéletet 2014. december 16-án Alkotmánybírósági döntés összeférhetetlenségi ügyben Megalapozatlan kifogások! hozta meg az Alkotmánybíróság, az 2014/739-es számmal a Hivatalos Közlöny február 18-i számában jelent meg. Nagy vonalakban felvázoltuk, hogy miről is volt szó ebben az ügycsomóban. Azonban újólag utalnánk arra, hogy a bíróságok mindkét esetben a feddhetetlenségi ügynökségnek adtak igazat, és nem az elmarasztalt polgármestereknek. Idetartozik az is, hogy az ügycsomó kapcsán, összhangban a vonatkozó törvényes előírásokkal, kikérték a Nép Ügyvédjének véleményét is, aki szerint a vitatott és kifogásolt törvényszakasz nem sérti az Alkotmányt. De mi is van az Alkotmánybíróság döntésében? Az ítéletben tételesen az szerepel, hogy a két személy által megfogalmazottakkal ellentétben, a 2003/161-es törvény 87. szakasza (1)-es bekezdése f.) pontjában előírtak nem sértik az Alkotmányt, ezért az alkotmányellenességre vonatkozó beadványt visszautasítják. Még egy dologra érdemes utalnunk. Említettük, hogy érvként hoztak fel az elmarasztalt polgármesterek más törvényes előírásokat – nos, azok tekintetében az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, lévén, hogy jogalkalmazási, illetve jogi értelmezési problémákról van szó, és esetleg bizonyos törvényes előírások közti összhang hiányáról is, így azok tekintetében nem illetékes a taláros testület. Ez magyarán azt jelenti, hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegű ügyekben meghozott végleges és jogerős ítéleteknek nincs keresnivalójuk az Alkotmánybíróságnál. És akkor mi lesz a két Konstanca megyei polgármesterrel? Erre a kérdésre a választ ugyancsak az általuk vitatott és kifogásolt törvény, a 2003/161-es törvény adja meg… Amúgy igen sok érintett, érdekelt személy számára nagyon tanulságos olvasmánynak bizonyulhat ez a most megjelent alkotmánybírósági döntés. Járható út… Lévén, hogy vannak olyanok, akik megpróbálják csűrni-csavarni, nyakatekert módon értelmezni a 2003/161-es törvény egyes előírásait, a teljesség igénye nélkül érdemes utalni az Alkotmánybíróságnak azon egyes megállapításaira, amelyek révén megalapozták a 2014/739-es döntésüket. Nos, a testület többek között azt állapította meg, hogy a szóban forgó törvény által megszabott normák világosak, előreláthatók és pontosan megszabják a helyi tisztségviselők által tanúsítandó magatartást. A törvény 87. szakasza által előírt összeférhetetlenség ugyanakkor egy olyan szükséges intézkedést jelent, amely biztosítja a tisztségviselői közfunkciók ellátásában az átláthatóságot, szem előtt tartva a neutralitás elvének érvényesülését. Nem tartozik közvetlenül az összeférhetetlenség kérdésköréhez, illetve a 2003/161-es törvény előírásainak tiszteletben tartásához, de érdemes utalnunk egy másik jogszabályra, egy olyan törvényre, amelyet az összeférhetetlenségi esetek szemszögéből közelítve meg, talán nem véletlenül fogadtak el a hazai jogalkotás keretében is. A közhasznú vállalatok korporatív kormányzására (l. guvernanţa corporatistă a intreprinderilor publice) vonatkozó 2011/109-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. Lényegében e törvény értelmében bárki, aki eleget tesz e jogszabály előírta feltételeknek és kritériumoknak, jelentkezhet/pályázhat például a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságok ügyvezetői, vezérigazgatói, igazgatói, vezetőtanácstagi stb. stb. tisztiségek, funkciók betöltésére. Ilyen jellegű hirdetéseket, felhívásokat gyakran látni a szaksajtóban. Megyénkbeli, helyi vagy állami érdekeltségű cégek esetében nemigen olvastunk ilyen jellegű pályázati hirdetést. Azaz mostanság mégis: a Parajdi Polgármesteri Hivatal a Wellness Center Kft. esetében várja e kormányrendelet előírásaival összhangban a kft. majdani vezetőtanácsi tagjai kiválasztása érdekében a jelentkezési ügycsomók benyújtását. Felesleges „tanakodás” Apropó képviselet, a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságok közgyűlésében vagy vezetőtanácsaiban. Tudni olyan esetekről, hogy egy helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságban társtulajdonosként bejegyeztetett helyi önkormányzat nem nevesítette képviselőjét annak közgyűlésében. A kereskedelmi törzskönyvi hivatal bejegyeztetésében például a gyergyószentmiklósi Monturist Kft. esetében nincs nevesítve a testületet képviselő személy, holott az normális és jogszerű lett volna. Így nem tudni, ki és milyen minőségben próbálta rendezni évek óta a nehéz helyzetbe jutott közös tulajdonú cég sorsát, és egyezkedni a budapesti többségi tulajdonossal, az V. kerületi önkormányzattal. Most arról olvastunk, hogy a Monturist Kft. közgyűlésének összehívását próbálja elérni a gyergyószentmiklósi önkormányzat. Ebbéli szándékukat jelző levelet is megfogalmaztak, amelynek szövege viszont vitát váltott ki a tanács két frakciója között. Az RMDSZfrakció kifogásolja a levél hangvételét, másrészt a folyamatban lévő DNA-kivizsgálás okán a közgyűlést értelmetlennek tartják. Ez utóbbi meglátással egyet is lehetne érteni, de a levelezgetéssel semmiképp sem. Filozofálgatásra nincs szükség, csupán a kereskedelmi társaságokra vonatkozó 1991/31-es törvény rendelkezéseinek alkalmazására. Annak a 195-ös szakasza értelmében a tulajdonosok közgyűlését legalább évente egyszer az ügyvezetőnek kell összehívnia a cég székhelyére. Ugyanakkor azonban, amennyiben egy vagy több társtulajdonos a törzstőkének legalább egynegyedét tudja magáénak, kérheti a közgyűlés összehívását, rámutatva annak céljára. Amennyiben az alapító okirat nem rendelkezik másként, akkor az összehívásra ajánlott levél révén kerül sor, legalább 10 nappal annak kijelölt időpontja előtt. Világos, ugye? Egy ilyen ajánlott levél szűkszavú, a tényekre szorítkozó kell legyen, annak szövege nem képezheti „hangvételi” vita tárgyát. Az egy más ügy, hogy a helyi tanácsnak ki kell jelölnie az őt tulajdonostársként képviselő személyt, betartva az összeférhetetlenségre vonatkozó törvényes előírásokat. Azt pedig nem politikai alapon kell megbízni, hanem szakmai ismérvek mentén, és nem egy küldöttségről van szó, még kevésbé az egyik vagy a másik frakció képviseletéről. Magyarán: nem küldöttséget kell nevesíteni! Ami pedig a többségi tulajdonrész átruházását illeti, amenynyiben azzal egyetért a többségi tulajdonos, akkor ugyancsak nincs, amiről tárgyalássorozatot indítani, hanem alkalmazni kell a vonatkozó törvényes előírásokat. Az egy nagy kérdés viszont, hogy a kiindulópontot a szóban forgó rész átruházása esetében az annak idején jegyzett és befizetett, beapportált törzstőke kell képezze. Nos, a törzstőke „integritását” illetően esetleg gondot okozhat, hogy egyáltalában van-e, amit átruházni, és ha van, akkor azt ellentételeznie kell annak, akire átruházódik az az üzletrész. Még egyszer: kár azt latolgatni, hogy a városnak jogában áll-e vagy sem felszólítani a többségi tulajdonost a közgyűlés összehívására, mert azt kisebbségi tulajdonosi minőségében megteheti önmaga is. És ismét visszakanyarodunk a már feltett, de megválaszolatlan kérdéshez: annak idején vagy esetleg utólag, miért nem jelölte ki képviselőjét a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaság közgyűlésében a mindenkori gyergyószentmiklósi helyi tanács? Kivonul a Chevron Felhagy a palagáz-lelőhelyek feltérképezésével és kivonul az országból az amerikai Chevron olajipari vállalat – közölte a Hotnews.ro hírportál. A kivonulást hivatalosan még nem jelentették be, de Victor Ponta miniszterelnök már a múlt év végén közölte, hogy a Chevron nem talált palagázt romániai próbafúrásai alkalmával. A szénhidrogén-termékek világpiaci árá nak visszaesése közepette az amerikai cég a közelmúltban felhagyott a lengyelországi és ukrajnai palagázüzlettel is. A számára kedvezőtlen piaci változások mellett a Chevron erős ellenállásba is ütközött környezetvédő szervezetek és településeiket féltő helyi lakosok részéről. Az amerikai cég több ízben le kellett állítsa a próbafúrásokat Pungeşti községben, ahol palagáz-ellenes tüntetők csaptak össze a karhatalommal. 2013 decemberében különleges közbiztonsági övezetté nyilvánították a térséget, ahol a csendőrök szükségállapothoz hasonló fokozott ellenőrzést vezettek be. A palagáz-kitermelés ellenzői veszélyesnek és környezetrombolónak tartják az amerikaiak által alkalmazott technológiát, vagyis azt, hogy homokkal és vegyi anyagokkal kevert vizet sajtoljanak nagy nyomáson a kőzetbe, annak megrepesztése, illetve az ott lévő gáz kiszabadítása érdekében. Sótlan hivatal Árucímkéinek kicserélésére kötelezett a fogyasztóvédelmi hivatal egy szé kelyudvarhelyi, hentesárut forgalmazó céget, amely a címkékre azt is ráírta, hogy „székely ízek” – közölte a Krónika napilap. A cikk idézte a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi hivatal közleményét, amely kihágásnak tekintette a „székely ízek” felirattal történő áruforgalmazást. A cég ellen – melynek üzletében lejárt szavatosságú árut is találtak – 2000 lejes bírságot rótt ki a hatóság. Mircea Diacon főfelügyelő, a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője kifejtette, nem léteznek „székely” ízek, egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet. Arra a kérdésre, hogy egy termék jelmondataként sem használható-e a székelyekre vonatkozó megnevezés, azt mondta: „Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC vagy székely temető is. Élelmiszereken nem helyénvaló a székelyekre vonatkozó hivatkozás használata.” Diacon később úgy pontosított, hogy a bírságot a lejárt szavatosságú áru miatt rótták ki. Arra nem kívánt reagálni, hogy az egyik áruházlánc „román ízek” feliratú termékcsaládot forgalmaz. A címkék esetében a feliratok kicserélésére szólították fel a hentesáruk készítőjét és forgalmazóját, amit ez meg is tett. Mózes István, a megbírságolt cég vezetője szerint egyértelmű, hogy a „székely” szó váltotta ki a hatóság fellépését, de nem dacol a hatósággal, inkább újracímkézi a termékeit.
2015. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ <strong>hargitanépe</strong> | 11. oldal hírfolyam > Megemelt jövedéki adó. A kormány ugyan kilátásba helyezte a jövedéki adó csökkentését, de addig is: a Hivatalos Közlöny február 19-i számában megjelent 2015/166- os pénzügyminiszteri rendelet értelmében a 2015. április 1. és 2016. március 31. közötti időszakra vonatkozóan a cigarettákra alkalmazott jövedéki adó szintjét 1000 cigarettánként 314,64 lejben állapították meg. Ilyenképpen pedig már az idén el lesz érve az a szint, amelyet az uniós direktívák 2018-ra ütemeztek be. Arról nem is beszélve, hogy a jövedéki adó számítási módját 2014-ben úgy gyúrták át, hogy az óhatatlanul emelkedést eredményezett, eredményez. > Meglepő árkülönbségek. A minap egyes ellentmondásos értesülések amolyan ellenőrzése céljából a Ziarul Financiar gazdasági napilap munkatársai próbavásárlás keretében tesztelték a Nurofen Express kiskereskedelmi árát. Meglepetéssel tapasztalták, hogy akár 50 százalékos eltérés is lehet: az egyik bukaresti Sensiblu gyógyszertárban egy dobozért 17 lejt fizettek, egy Dona patikában pedig csak 11,75 lejt. Piaci elemzők szerint ebben nincs semmi kifogásolnivaló. Nem így látja az Országos Gyógyszerügynökség (ANMDM) elnöke, Marius Savu, aki szerint ez érthetetlen, s aki azt is állította, hogy nem érti, miért költenek az emberek tíz vagy húsz lejt egy doboz Nurofenre, mikor annál jóval olcsóbb, akár 5 lejért is kapható hasonló hatású szerek is vannak a piacon. > „Képhamisítás”. A hivatalos statisztikák (beleértve az unióst is) szerint országunkban 2014 decemberében az építkezések volumene 7,2 százalékkal bővült novemberhez képest. Szokatlan ez a megugrás, mert decemberre nem szokott visszatérni sem a nyár, sem az ősz. Amolyan akaratlan képhamisítás történt, ugyanis jelentős volumenű már elvégzett munkálatokra utalt ki pénzösszegeket a kormány a közszférai rendszernek, s azok révén decemberben nagyobb mérvű kifizetésekre került sor. Gazdaság Adóteher-lazítást ígér az új Adótörvénykönyv tervezete Egyelőre nem lehet kész tényként kezelni Amint arról már beszámoltunk, a kormány múlt heti ülésén terítékre került első olvasatban az új Adótörvénykönyv, valamint az új Adóeljárási Törvénykönyv tervezete. Lévén, hogy az Adótörvénykönyv tervezetének számos olyan előírása van, amely értelmében 2016-tól kezdődően csökkennének egyes adókul csok, azaz adóterhek, a fogadtatás jobbára kedvező volt, s a kormány is azzal kérkedik, hogy az egész gazdasági-társadalmi életre nézve jótékony hatása lesz a majdani Adótörvénykönyv hatályba lépésének. Egyelőre azonban több mint ajánlatos a feltételes módot használni és kivárásra berendezkedni, mert arra kézzelfogható garancia nincs, hogy a nyilvánosságra hozott tervezet szövege fog visszaköszönni a Hivatalos Közlönyben majdan megjelenő törvény szövegében. Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro Közismert volt az, hogy a kormány jó ideje készülődik az új adótörvénykönyv megalkotására (most tekintsünk el az Adóeljárási Törvénykönyv tervezetétől, ugyanis annak előírásai jobbára a szakembereket érdeklik). Ez az alkotói tevékenység hol lázasabb volt, hol kevésbé. Most a tervezet nyilvánosságra hozásában végül is megtestesült. Nem lehet viszont napirendre térni afelett, hogy szinte érthetetlen módon az utolsó pillanatokig bizonytalanság, ellentmondás mutatkozott sok tekintetben. Január 23-án például egy iași-i találkozón Victor Ponta kormányfő még úgy vélekedett, hogy 2016-tól vagy egyes alapvető élelmiszerek áfáját csökkentik 9 százalékra, vagy az általános 24 százalékos áfakulcsot mérsékelik 1-2 vagy legfeljebb 3 százalékkal. Néhány nap múltán már csak ez utóbbit emlegette valós lehetőségként. Február 8-án Andrei Gerea az energiaügyekért és a kis- és középvállalkozásokért felelős tárca nélküli miniszter egy munkalátogatása során másról beszélt, azt állította, hogy legalább 4 százalékkal fog csökkenni az általános áfakulcs, hozzáfűzve azt is, hogy ez akár már ez év folyamán bekövetkezhet. Ez utóbbi állítását félig-meddig megerősítette a múlt csütörtökön Darius Kérdőjeleket fogalmazott meg az államelnök Vâlcov közpénzügyi miniszter is, aki szerint nem kizárt, hogy esetleg már a második félévtől sor kerüljön az áfacsökkentésre és a jövedéki adó mérsékelésére. Mindezt azért tartottuk szükségesnek felemlegetni, mert minden jel arra mutat, hogy nem szentimentális síkon kell megközelíteni az új Adótörvénykönyv által kilátásba helyezett kedvezőnek mutatkozó előírásokat, hanem higgadtan, szakmai ismérvek mentén, és nemcsak az egyik vagy a másik, sokak számára kedvezőnek ígérkező rendelkezés prizmáján keresztül kell értékelni, hanem az új jogszabályok összességét tartva szem előtt. És az adócsökkentések számbavételén túl fel kell figyelni az esetleges csapdákra is. Igen, mert a sorok között ilyenek is vannak. Például egyes hozzájárulások esetében a számítási alap kedvezőtlenül módosul, vagy vannak olyan adózási előírások, amelyek esetleg kedvezőtleneknek bizonyulhatnak a mikrovállalkozásokra vagy az egyéni vállalkozásokra nézve. Továbbá a helyi adózási rendszer tekintetében az autonómiát kiszélesítő döntésnek is meg lehet a maga kedvezőtlen hozadéka: megtörténhet, hogy az állami költségvetésből számfejtett összegek zsugorítása okán a helyi tanácsok kénytelen-kelletlen rá fognak kényszerülni a helyi adók jelentős megemelésére. Amúgy az épület- és a területadók tekintetében már eleve beépült a törvénytervezetbe az emelés. Államfői kérdőjelek Ami a szakértőket leginkább foglalkoztatta a kormányüléstől eltelt három nap során, az az volt, hogy a kilátásba helyezett adócsökkentések jelenthette költségvetési bevételkiesést miként lehet majd pótolni. Ugyanakkor vannak olyan megindokolt vélemények is, miszerint az új Adótörvénykönyv amenynyiben elfogadásra kerül, gyakorlati szempontból nem sokat fog jelenteni, feltétlenül szükséges lenne, hogy 2016. január 1-jéig megjelenjen az alkalmazási normákat jóváhagyó kormányhatározat is. Ez elméletileg így igaz, de alkalmazási normákat nemigen lehet kidolgozni mindaddig, míg a tervezetből nem lesz tulajdonképpeni törvény. Vannak olyan vélemények is, miszerint kellemetlen meglepetéseket okozhatnak majd a részletkérdések, azok a kelepcék, amelyeket tartogathatnak egyes előírások. Hallottunk arról is, hogy az élelmiszeripari érdekképviseletek szerint az áfacsökkentés igazi haszonélvezői a kereskedelmi szektorbeliek lesznek, mert vissza fognak élni olyan értelemben, hogy az áfacsökkentés mérve nem fog viszszaköszönni a kiskereskedelmi árak mérséklődésében. Csütörtökön este Klaus Johannis államelnök az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában igen visszafogottan nyilatkozott az Adótörvénykönyv tervezetének kapcsán. Többek között arra utalt, hogy arról vele nem konzultált a kormányfő, de ez nem is lényeges, mert a kormány magára vállalta ennek a törvénytervezetnek a beterjesztését, és azzal elméletileg, mármint az Adótörvénykönyv tervezetének a szövegével nemigen lehet kifogásokat megfogalmazni. A gyakorlatba ültetés szempontjából viszont „nagy kérdőjeleim vannak” – állította a kormányfő. Kutyafuttában utalt arra is, hogy a tervezet szövegében fellelhetők olyan elképzelések is, amelyeket annak idején javaslatként a liberális párt vagy ő maga fogalmazott meg, s amelyek belekerültek a párt, illetve az ő programjába. Szinte ironikusan jegyezte meg a következőket: „Kiállítunk a választópolgárok elé és azt mondjuk, nem fogtok adót fizetni, de akkor jön valaki és megkérdi, hogy az állam milyen pénzzel működik...” Szerinte a dolgokat alaposabban és figyelmesebben ki kell, ki kellett volna elemezni, nem egy-két hét alatt, hanem hónapokon át együtt a szakértőkkel, szimulálásokat kellett volna végezni, nem úgy, mint tavaly, amikor lecsökkentették a társadalombiztosítási hozzájárulás kvantumát 5 százalékkal, intézkedés, amellyel nincs baj, de ma sem ismeretes annak hatásmechanizmusa. Többször is nyomatékolta, hogy ő nem ellenzi az adó- és illetékcsökkentési programot, de választ kell adni arra is, hogy miként lehet betömni a költségvetésben keletkezhető lyukat. Az Adótörvénykönyvvel kapcsolatos nyilatkozatát a következőkkel zárta: „Legyenek biztosak abban, hogy sok víz fog lefolyni addig, míg eljutunk oda, hogy egy olyan törvényünk legyen, amely előirányozza ezeket a csökkentéseket!” Amúgy azt maga a kormányfő is elismerte, hogy menet közben még módosulhatnak a tervezet tartalmazta egyes előírások. És ha már a parlamenti vitáról esett szó: egy gazdasági elemző szerint ez a törvénytervezet vagy simán és problémamentesen átmegy a parlamenten, vagy pedig még a jövő esztendőben is vitatkozni fognak arról. hirdetés
Page 1 and 2: 2015. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ KÖZÉL
Page 3 and 4: 2015. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ hargita
Page 5 and 6: 2015. február 23., hétfő hargita
Page 7 and 8: 2015. február 23., hétfő hargita
Page 9: 2015. február 23., hétfő Sport h
Page 13 and 14: 2015. február 23., hétfő Hirdet
Page 15 and 16: 2015. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Napról

hargitanépe

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?