You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2015. február 23., hétfő <strong>hargitanépe</strong> | 7. oldal<br />
hírfolyam<br />
> Székelyudvarhelyen lesz A hallgatás<br />
fala. Holnap a székelyudvarhelyi<br />
Művelődési Házban tekinthető meg<br />
A hallgatás fala elnevezésű egynapos<br />
vándorkiállítás. Az 1989-es forradalmi<br />
eseményeknek emléket állító tárlat nem<br />
előzmények nélküli: az Erdélyi Magyar<br />
Nemzeti Tanács szervezésében előzőleg<br />
már Temesváron és több erdélyi városban<br />
is bemutatták, valamint a brüsszeli<br />
és budapesti közönség is megtekinthette.<br />
A már eddig is számos érdeklődőt<br />
vonzó, látványos kiállítás a Ceaușescurendszer<br />
megfélemlítő és elnyomó politikáját,<br />
a kommunista diktatúra kegyetlenségeit<br />
és a rendszerváltozás történéseit<br />
mutatja be. A kiállítás holnap<br />
tekinthető meg reggel kilenc és délután<br />
hat óra között, a hivatalos megnyitót 12<br />
órakor tartják, amelyen Kápolnási Zsolt<br />
történelem szakos tanár beszél a ’89-es<br />
forradalom udvarhelyi vonatkozásairól<br />
is. A szervezők iskoláscsoportok látogatására<br />
is számítanak. A tárlat ingyenesen<br />
látogatható.<br />
> Képzés közbirtokosságoknak.<br />
In gyenes képzést szerveznek az<br />
udvar hely széki közbirtokosságok és<br />
erdőtulajdo nosi társulások tagjai számára.<br />
A LIA Alapítvány a norvég kormány<br />
támogatásával tavaly indította<br />
útjára a Fenntartható zöldhulladékgazdálkodás<br />
elnevezésű projektjét, ennek<br />
keretében idén március és november<br />
között három alkalommal két-két<br />
napos térítésmentes szakmai képzést<br />
szerveznek Lókodban norvég szakemberek<br />
vezetésével az udvarhelyszéki<br />
– elsősorban homoródmenti – közbirtokosságok<br />
és erdőtulajdonosi társulatok<br />
tagjainak, erdészeknek. A képzések<br />
ugyanakkor nyitottak más, a témában<br />
érdekelt személyek számára is. Az első<br />
képzés időpontja március 18. és 19.,<br />
ezt megelőzően csütörtökön, február<br />
26-án kerül sor egy tájékoztatóra és a<br />
képzési sorozat ismertetőjére, amelyen<br />
többek között szó lesz a környezettudatos<br />
szemléletről, a legelő- és erdőtakarítás<br />
kérdéséről, az élővilág védelméről,<br />
legelők és erdők védelméről, talajvédelemről,<br />
valamint a zöldhulladék<br />
felhasználásáról energiatermelésre, regionális<br />
együttműködésről, támogatási<br />
lehetőségekről. A képzésre március 13-<br />
ig lehet jelentkezni a 0748–096863-as<br />
telefonszámon. A projektről a www.<br />
lia-biomass.ro oldalon találhatnak<br />
részleteket az érdeklődők.<br />
Körkép<br />
udvarhely<br />
Öregotthonok, elhelyező központok is kaptak kóstolót<br />
Ízig-vérig galambfalvi disznótor<br />
Nyolc malac, tizenöt csapat, több<br />
száz érdeklődő és egész napos<br />
eszem-iszom – egy mondatban<br />
így írható le a szombaton megrendezett<br />
I. Ízig-vérig galambfalvi<br />
disznótor.<br />
Szász Csaba<br />
szasz.csaba@udvarhely.ma<br />
Nagygalambfalván az elmúlt<br />
években többször<br />
is rendeztek disznótoros<br />
mulatságot, olyan is volt, hogy versenyszerűen,<br />
nemzetközi jelleggel,<br />
utóbbi azonban Nagygalambfalva<br />
testvértelepülése, Derecske kezdeményezésére<br />
jött létre, és minden<br />
évben más-más erdélyi, illetve magyarországi<br />
helyszínen tartották a<br />
rendezvényt, ápolva így a határokon<br />
átnyúló testvértelepülési kapcsolatokat.<br />
Azonban eljött az idő,<br />
hogy az udvarhelyszéki település<br />
saját csapatait küldje versenybe egy<br />
ízig-vérig galambfalvi disznótoros<br />
mulatságon. A Gyerkó Levente,<br />
Nagygalambfalva polgármestere<br />
véd nökségével a helyi önkormányzat<br />
és a nagygalambfalvi közbirtokosság<br />
által szervezett szombati eseményen<br />
nem volt hiány az érdeklődésben,<br />
a helyi iskola udvarát rengeteg ember<br />
és ínycsiklandó illatok töltötték<br />
meg. A színpadon váltották egymást<br />
az népdal- és népzeneelőadások, a<br />
humoros jelenetek, a nap folyamán<br />
pedig Bakos Károly és zenekara gondoskodott<br />
a jó hangulatról.<br />
A főszerepet természetesen az<br />
a nyolc malac kapta, melyek feldolgozásában<br />
15 helyi csapat (Nagygalambfalva,<br />
Kisgalambfalva, Bözsefalva,<br />
Décsfalvi láz) versengett<br />
egymással összesen öt versenykategóriában:<br />
hagymás vért, véres és májas<br />
hurkát, kolbászt, káposztás toros<br />
levest, lacipecsenyét kellett készíteniük.<br />
A győzelem reményében voltak<br />
csapatok, amelyek egyéb finomságokkal,<br />
ételkülönlegességekkel is<br />
próbálták elnyerni az ítészek kegyeit.<br />
A négytagú zsűri természetesen sok<br />
minden másra is figyelt, eredményhirdetéskor<br />
nemcsak a legjobb szúrót,<br />
de még a legjobb takarítót is díjazták<br />
– közölte a szervezők részéről<br />
Kányádi Hajnalka.<br />
Ízes sokadalom. A hagyományok közösségteremtő ereje<br />
A vidéki, téli szokásvilág egyik<br />
fontos elemét, a hagyományos disznóvágást<br />
és annak közösségépítő<br />
szerepét népszerűsítő rendezvénynek<br />
külön elemét jelentette a szociális<br />
érzékenység hangsúlyozása,<br />
illetve a közösségi felelősségvállalás<br />
újjáélesztése. A szervezők döntése<br />
fotó: Szász Csaba<br />
értelmében a csapatok által készített<br />
„disznóságok” egy részét<br />
három szociális intézmény között<br />
osztották szét: ajándékot kapott a<br />
lókodi és a székelyudvarhelyi öregotthon,<br />
valamint a súlyosan sérült<br />
gyermekek székelykeresztúri elhelyező<br />
központja.<br />
Mátyás-napi állatvásár Székelykeresztúron<br />
Lókupecek találkahelye<br />
Bemutatták A bál című táncjátékot<br />
A néptánctól a tangóig<br />
A környék állattartó gazdáinak,<br />
de leginkább a lókupecek izgalmas<br />
találkozóhelye a Mátyás-napi<br />
állatvásár, amelyet szombaton<br />
tartottak a Székelykeresztúr és Fiatfalva<br />
közötti piactéren. Ilyenkor<br />
a vidék férfiai – egyesek asszonynyal,<br />
gyermekkel a szekérderékban<br />
– kötelező módon összecsődülnek,<br />
ha van eladó jószáguk, ha<br />
nincs.<br />
Nagyálmos Ildikó<br />
nagyalmos.ildiko@udvarhely.ma<br />
Azok is részt vesznek a Mátyás<br />
napi vásáron, akik csupán<br />
beszélgetni akarnak<br />
egy jót, vagy az aktuális árak érdeklik<br />
őket. Kányádi Sándor is megverselte<br />
a híres keresztúri Mátyás-napi vásárt,<br />
ahová csizmát venni ment a császár –<br />
manapság nem kínálnak a sátrakból<br />
csizmát, legfennebb kürtőskalácsot,<br />
az állatkereskedelemre szűkült a vásár.<br />
Minden évben Mátyás napjához<br />
közeli időpontban szervezik meg a<br />
vásárt Fiatfalva határában, ahol már<br />
reggel korán gyülekeznek a lókupecek.<br />
A piactér zsúfolásig telik lovakkal,<br />
szekerekkel. A környék összes,<br />
többségében cigány lókereskedője<br />
eljön, s a placcon egymás tenyerét<br />
csapokodva alkudoznak. Aki nem<br />
jártas ilyen helyeken, első látásra az<br />
a benyomása, hogy veszekednek,<br />
s talán verekedésre is mindjárt sor<br />
kerül. Aztán előbb-utóbb kiderül,<br />
ez a szertartás része, az alkudozás<br />
folyamata. Amikor megköttetik a<br />
vásár, mindkét felet biztatja az őket<br />
körülvevő sereg: te jártál jól! És elégedetten<br />
állnak tovább.<br />
A vásárban szemmel láthatóan<br />
nem közösködnek a magyarok a cigányokkal.<br />
A piactér egyik sarkában<br />
sorakoznak a magyar lovas gazdák,<br />
a tér többi részét a cigány atyafiak<br />
foglalják el. Túlnyomó többségben<br />
vannak, nem csupán azért, mert családostól<br />
érkeztek. A kicsi gyermekek<br />
is úgy járkálnak a lovak között, mintha<br />
ez lenne a világ legtermészetesebb<br />
dolga. Látszólag mindenki ismer<br />
mindenkit, lépten-nyomon paroláznak,<br />
hangosan beszélgetnek. A szekérderékban<br />
egy cigányasszony gyermekét<br />
szoptatja, túlfelől a bakon egy<br />
másik szalonnát eszik. Egy méterrel<br />
odébb hatalmas farönköt láncoltak a<br />
lovasszekér után, s ostorozzák a lovakat,<br />
hogy húzzanak. Délután aztán,<br />
az áldomások után szedik a sátorfájukat:<br />
egyesek megelégedve, mások<br />
bosszankodva indulnak haza.<br />
Csizmát nem, lovat viszont lehetett venni a vásáron, és az áldomás sem maradt el<br />
Telt ház előtt mutatta be az elmúlt<br />
héten az Udvarhely Nép tánc műhely<br />
legújabb nagyszínpadi előadását,<br />
A bál című táncjátékot.<br />
Antal József koreográfus nehéz<br />
feladat elé állította a táncosokat:<br />
a néptánctól a tangóig az elmúlt<br />
száz év legmeghatározóbb táncait<br />
kellett színpadra vigyék.<br />
Antalfi József<br />
antalfi.jozsef@udvarhely.ma<br />
Második nagyszínpadi előadását<br />
mutatta be az Udvarhely<br />
Néptáncműhely<br />
az idei évadban. A bál című táncjátékot<br />
Antal József koreográfus<br />
álmodta színpadra, az Udvarhely<br />
Néptáncműhely csapata kizárólag<br />
erre az előadásra összpontosított jó<br />
ideje. A cselekmény időkeretben játszódik,<br />
1918-tól napjainkig mutatja<br />
be Erdély történetét, szavak nélkül,<br />
a tánc és a zene segítségével. Ez nehéz<br />
próbákat jelentett a táncosoknak,<br />
hiszen a huszadik században<br />
nagyon sok táncforma jelen volt.<br />
Hosszú idő után ismét élő zene volt<br />
az Udvarhely Néptáncműhely előadásában,<br />
A bálban a Kedves zenekar<br />
muzsikált. Antal József koreográfus<br />
saját dramaturgiát írt az eredeti<br />
sztorihoz, egy erdélyi kávéházban<br />
megjelenítve a történetet. Revüszerű<br />
előadást képzelt el, korábban<br />
még azzal a gondolattal is kacérkodott,<br />
hogy a Néptáncműhelynek is<br />
legyen egy saját szilveszteri produkciója.<br />
Ezt az ötletet vitték színpadra<br />
a jelenlegi táncosaikkal, akik közül<br />
többen csak januárban kerültek az<br />
intézményhez.<br />
– Nem volt egyszerű dolguk a<br />
táncosoknak, hiszen az előadásban<br />
a táncok folyamatosan változnak,<br />
40 másodperc alatt kell váltsanak,<br />
közben átöltözzenek. Volt egy<br />
mondanivalóm, ami alapján elkészítettem<br />
az előadást. Az elején<br />
gondot okozott, hogy vajon érteni<br />
fogják-e a nézők a történelmi korok<br />
felvonultatását. A legnagyobb feladatom<br />
az volt, hogy felidézzem a<br />
20-as, 40-es, 60-as, illetve a táncházas<br />
évek hangulatát. A táncosokat<br />
arra kértem, hogy a próbafolyamat<br />
alatt használják saját kreativitásukat<br />
is. Nem kellett folyamatosan diktáljak<br />
nekik, bennük is megszületett<br />
az a gondolat, hogy A bál tulajdonképpen<br />
miről is szól – mondta Antal<br />
József.<br />
A következő előadásokra március<br />
4–5-én kerül sor.
Change language