- Page 2: Reszegi Katalin HEGYNEVEK A KÖZÉP
- Page 5: A Magyar évarchívum Kiadványai 2
- Page 9 and 10: téneti földrajz adatainak felhasz
- Page 12 and 13: I. A hegynevek elméleti kérdései
- Page 14 and 15: veket, s körükben még a belső k
- Page 16 and 17: A mikrotoponimák körében a név
- Page 18 and 19: köznévi utótagot. Ez utóbbi né
- Page 20 and 21: arra is utalhat, hogy a víz a megn
- Page 22 and 23: ami pedig elvileg akár kommunikác
- Page 24 and 25: 5. A természeti és a műveltségi
- Page 26 and 27: középkorban szintúgy jól ismert
- Page 28 and 29: KNIEZSA ISTVÁN a 11. század etnik
- Page 30 and 31: 1998; PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori
- Page 32 and 33: elte meg feltárni a kiemelkedések
- Page 34 and 35: a túlzás, nagyítás, hiperbola e
- Page 36 and 37: LŐRINCZE LAJOS is megjegyzi, hogy
- Page 38 and 39: sa után a jegyek besorolását és
- Page 40 and 41: 2. Minthogy a kognitív folyamatok
- Page 42 and 43: tosan meghatározni, hogy honnan ke
- Page 44 and 45: Az Árpád-korban a hegyrajzi közn
- Page 46 and 47: lamint az alkalmazott vizsgálati s
- Page 48 and 49: 3. A gyanú, hogy a földrajzi köz
- Page 50 and 51: sődlegesen természetesen magát a
- Page 52 and 53: névforma tehát a valós névhaszn
- Page 54 and 55: 5. A hegynevek és más helynévfaj
- Page 56 and 57:
lentő földrajzi közneveket maguk
- Page 58 and 59:
’agyag’ jelentésű szláv glin
- Page 60 and 61:
További nehézséget jelent, hogy
- Page 62 and 63:
ség magyarázata további vizsgál
- Page 64 and 65:
dőt és hegyet is jelölő Szár-h
- Page 66:
Az Omboz névforma helységet, 56 p
- Page 69 and 70:
E földrajzi köznevek területi me
- Page 71 and 72:
Az 1200-as évek első felében mé
- Page 73 and 74:
LAUER adja meg munkájában: ’Web
- Page 75 and 76:
még HOFFMANN 2003b: 667), azaz jel
- Page 77 and 78:
húzódik meg, ma már nem lehetsé
- Page 79 and 80:
szóként került be a magyar nyelv
- Page 81 and 82:
nak megnyilvánulását láthatjuk,
- Page 83 and 84:
ezért távolról feketének látsz
- Page 85 and 86:
szó már a honfoglalás előtt meg
- Page 87 and 88:
nár), valamint a német Hubel (Hü
- Page 89 and 90:
vnum monticulum holm uocatum” (13
- Page 91 and 92:
Az ómagyar kori oklevelekben ugyan
- Page 93 and 94:
meg a havas-t: ’hegytető vagy pe
- Page 95 and 96:
(2007: 146, 2010: 68). Noha a lexé
- Page 97 and 98:
(vö. NEMES 2005b: 75, EWUng., TESz
- Page 99 and 100:
98 2. A hegyrészt jelölő hegyraj
- Page 101 and 102:
A kő utótagú hegynevekkel gyakor
- Page 103 and 104:
számára „nem individuálisan l
- Page 105 and 106:
számolhatunk már a korai időkben
- Page 107 and 108:
nak az alapnyelvi ’emberi és ál
- Page 109 and 110:
alapján feltehető, hogy a mál je
- Page 111 and 112:
cuiusdam montis verticem wlgo hath
- Page 113 and 114:
használata ugyanis a víznevek fel
- Page 115 and 116:
A szó jobbára csak az ómagyar ko
- Page 117 and 118:
általános sajátossága (vö. SZI
- Page 119 and 120:
118 5. térkép. A ritkább haszná
- Page 122 and 123:
III. évrendszertani vizsgálat 1.
- Page 124 and 125:
sokféle lehetőség van, a valós
- Page 126 and 127:
Gyakran találkozhatunk olyan hegyn
- Page 128 and 129:
magyar névrendszerbe. Igen valósz
- Page 130 and 131:
1390/1466: Warbykfew, uo.) hegyneve
- Page 132 and 133:
típusú nevek, ezek ugyanis — ah
- Page 134 and 135:
a Mész hegynév pedig a ’mészk
- Page 136 and 137:
szerkezet alapján a Tisza-kő (129
- Page 138 and 139:
amennyiben valós magyar névhaszn
- Page 140 and 141:
áll. A Makján-vára-hegy(e) (1337
- Page 142 and 143:
a patak útjába emelt és azt ker
- Page 144 and 145:
lésnevekben is megjelenhet (2001a:
- Page 146 and 147:
3: 151, 259), Hokocs (1325: Hococh,
- Page 148 and 149:
megoszlanak, hiszen a jelentéshasa
- Page 150 and 151:
A kijelölő jelzői szerkezet a he
- Page 152 and 153:
szen az adott kiemelkedés valamily
- Page 154 and 155:
B. LŐRINCZY ÉVA szerint az -s ké
- Page 156 and 157:
BÁRCZI a képző korai voltát ugy
- Page 158 and 159:
Legkorábban a 11. századból adat
- Page 160 and 161:
kor hatványozottan jelentkezik. É
- Page 162 and 163:
helynévképzéssel, illetőleg jel
- Page 164 and 165:
felfogásokhoz hasonlóan — n é
- Page 166 and 167:
amint azt például az Apátbükke
- Page 168 and 169:
a névhasználók elhagynak, vagyis
- Page 170 and 171:
hegy bérce név keletkezése kapcs
- Page 172 and 173:
3. Két hegyvonulat Árpád-kori n
- Page 174 and 175:
tása kapcsán mindenképpen szem e
- Page 176 and 177:
lamint az északi Feketeerdő, Apá
- Page 178 and 179:
kwy, Gy. 3: 224) a kiemelkedés ala
- Page 180 and 181:
névi, különösen a helynévi ele
- Page 182 and 183:
A szláv réteghez tartozó nevek s
- Page 184 and 185:
látogató’ személyt jelentő k
- Page 186 and 187:
2. A magyar névréteghez képest a
- Page 188:
Áttekintés Munkám megírásakor
- Page 191 and 192:
D. BARTHA KATALIN (1958): Magyar t
- Page 193 and 194:
ÉrtSz. = BÁRCZI GÉZA-ORSZÁGH L
- Page 195 and 196:
HOFFMANN ISTVÁN (2007): A Tihanyi
- Page 197 and 198:
KISS LAJOS (1999b): Történeti viz
- Page 199 and 200:
MELICH JÁNOS (1963): Dolgozatok 2.
- Page 201 and 202:
Névarchívum Kiadványai 13. Debre
- Page 203 and 204:
SZABÓ G. FERENC (1998): A Vámos-
- Page 205 and 206:
VÁRNAI JUDIT SZILVIA (2005): Bárh
- Page 207 and 208:
Bik 49, 134, 174 Bochochan bykfew 1
- Page 209 and 210:
Guerbench 182 Gulbuka 184 Guozb [ƒ
- Page 211 and 212:
Körös-hegy 79 Körtvélyes-hegy 7
- Page 213 and 214:
Nyerce 135, 184 Nyerges-bérc 130,
- Page 215 and 216:
Ülő-domb 16 Ürge-hegy 159 Üver-
- Page 217:
17. Helynévtörténeti tanulmányo