baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

Készült a 

Baranya Megyei Önkormányzat 

megbízásából 

BARANYA MEGYE 

TERÜLETRENDEZÉSI TERVE 

ELFOGADÁSI TERVFÁZIS 

II. KÖTET 

MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 

2011. DECEMBER 

1085 Budapest Kőfaragó u. 9. 

Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 

E-mail: pestterv@pestterv.hu 

www.pestterv.hu

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek 

TARTALOM 

BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 5 

1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI 

TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ...... 9 

1.1 NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ............................................................................ 9 

1.2 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK .................................................................. 10 

1.2.1 Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés ............................................................................ 10 

1.2.2 Földtani felépítés, felszínfejlődés........................................................................................... 10 

1.2.3 Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés .................................................................. 10 

1.2.4 Éghajlati adottságok .............................................................................................................. 11 

1.2.5 Vízrajzi jellemzés ................................................................................................................... 11 

1.2.6 Természetes növényzet ......................................................................................................... 12 

1.2.7 Talajtani jellemzés ................................................................................................................. 12 

1.2.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok .................................................................... 13 

1.3 TÁJ JELLEMZŐI.......................................................................................................... 13 

1.4 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI .............................................................. 14 

1.5 TELEPÜLÉSRENDSZER ............................................................................................ 15 

1.5.1 A megye közigazgatási beosztása ........................................................................................ 15 

1.5.2 A kistérségek ......................................................................................................................... 19 

1.6 DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK .................................................................................. 22 

1.6.1 Népességszám, népsűrűség ................................................................................................. 22 

1.6.2 Népesedési folyamatok ......................................................................................................... 23 

1.6.3 Vándorlás ............................................................................................................................... 26 

1.6.4 A népesség struktúrája .......................................................................................................... 30 

1.7 KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK 

SZÁMBAVÉTELE .................................................................................................................. 32 

1.7.1 Általános környezeti állapot ................................................................................................... 33 

1.7.2 Levegőtisztaság-védelem ...................................................................................................... 34 

1.7.3 Talaj- és földvédelem ............................................................................................................. 37 

1.7.4 Vízgazdálkodás, vízvédelem ................................................................................................. 39 

1.7.5 Ivóvíz-minőség ....................................................................................................................... 44 

1.7.6 Szennyvízkezelés .................................................................................................................. 45 

1.7.7 Zaj és rezgés elleni védelem ................................................................................................. 47 

1.7.8 Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 48 

1.8 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ................................................................................ 51 

1.8.1 Országos jelentőségű védett természeti területek................................................................. 52 

1.8.2 Helyi jelentőségű védett természeti területek ........................................................................ 59 

1.8.3 Érzékeny természeti területek (ÉTT) ..................................................................................... 61 

1.8.4 Ökológiai hálózatok ............................................................................................................... 62 

1.9 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME ..................... 63 

1.9.1 Világörökség és világörökség-várományos területek ............................................................ 63 

1.9.2 Történeti települési terület övezete által érintett települések ................................................. 67 

1.10 MEZŐGAZDASÁG ...................................................................................................... 77 

1.10.1 Mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági térség ............................................................. 77 

1.10.2 Országos és megyei területrendezési összefüggések .......................................................... 78 

1.10.3 Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági területeire vonatkozó adatok és információk ...... 82 

1.10.4 Borvidékek ............................................................................................................................. 85 

1.10.5 A megye tájhasználati módjainak kiértékelése a művelési ágak megoszlása alapján .......... 87 

1.11 ERDŐGAZDÁLKODÁS ............................................................................................... 90 

1.11.1 Országos és megyei területrendezési tervi összefüggések ..................................................... 90 

Tsz.: 1001 

2011. december 

Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 

2


1.11.2 Baranya megye jelenlegi erdőterületi helyzetére vonatkozó országos és megyei szintű 

adatok, információk .............................................................................................................................. 93 

1.12 ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM .................................................................................. 97 

1.12.1 A külső körülmények, a kereslet általános változásai ........................................................... 97 

1.12.2 Baranya idegenforgalmi pozicionálása .................................................................................. 98 

1.12.3 Kiemelt idegenforgalmi célok (terméktípusok) helyzete ...................................................... 100 

1.12.4 Fejlesztési célok, folyamatban és előkészületben lévő idegenforgalmi pályázatok ............ 105 

1.13 VÍZGAZDÁLKODÁS, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK .................... 105 

1.13.1 Felszíni vizek, vízkészletek .................................................................................................. 105 

1.13.2 Felszín alatti vízkészletek .................................................................................................... 108 

1.14 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM ................................................ 108 

1.15 VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, 

SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS ...................................................................................... 110 

1.15.1 Vízellátás ............................................................................................................................. 110 

1.15.2 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés............................................................ 120 

1.16 ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS .................................................. 125 

1.16.1 Energiagazdálkodás ............................................................................................................ 125 

1.16.2 Energiaközművek ................................................................................................................ 126 

1.17 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS .................................................................................. 130 

1.18 KÖZLEKEDÉS .......................................................................................................... 132 

1.18.1 Közúti közlekedés ................................................................................................................ 132 

1.18.2 Vasúti közlekedés ................................................................................................................ 133 

1.18.3 Autóbusz közlekedés ........................................................................................................... 134 

1.18.4 Vízi közlekedés .................................................................................................................... 134 

1.18.5 Légi közlekedés ................................................................................................................... 134 

1.18.6 Kerékpáros közlekedés ....................................................................................................... 134 

1.18.7 Baranya megye közlekedési hálózatának változásai 2005-2011 ........................................ 135 

1.18.8 Az Országos területrendezési terv, az „Országos Gyorsforgalmi és Főúthálózat nagytávú 

koncepciója és hosszútávú fejlesztési terve”, valamint Baranya megye 2004. sz. évi 

területrendezési terve közötti közlekedési hálózati eltérések ............................................................ 135 

1.19 HONVÉDELEM ......................................................................................................... 136 

1.20 A TÁJ TERHELÉSE ÉS TERHELHETŐSÉGE .......................................................... 136 

2 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS 

AZOK MŰLEÍRÁSAI .............................................................................................................. 143 

2.1 BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN 

TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK ........................................................................................ 143 

2.1.1 A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások ................................... 143 

2.1.2 A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások 144 

2.1.3 A megyei övezeti tervet érintő változtatások ....................................................................... 144 

2.2 A TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSE .......................................................................... 145 

2.3 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI ........................................... 146 

2.4 TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK ............................... 147 

2.5 A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV MEZŐGAZDASÁGI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS 

VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉGEI ........................................................... 148 

2.6 A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK 

TERVJAVASLATA .............................................................................................................. 156 

2.7 A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA 

FEJLESZTÉSI JAVASLAT BARANYA MEGYE TERÜLETÉRE .......................................... 160 

2.7.1 Energiagazdálkodás ............................................................................................................ 160 

Tsz.: 1001 



3


2.7.2 Energiaközművek ................................................................................................................ 163 

2.7.3 Elektronikus hírközlés .......................................................................................................... 170 

2.8 VÍZGAZDÁLKODÁS .................................................................................................. 175 

2.8.1 Felszíni vizek, vízkészletek .................................................................................................. 175 

2.8.2 Felszín alatti vízkészletek .................................................................................................... 178 

2.8.3 Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem ................................................................................. 180 

2.9 A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA ....................................................... 196 

2.9.1 Vízellátás ............................................................................................................................. 196 

2.9.2 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés............................................................ 206 

2.9.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ...................................................................... 212 

2.10 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK ................................................... 213 

2.10.1 Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete (országos ökológiai hálózat térségi 

övezetei) ............................................................................................................................................. 213 

2.10.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek ....................................................................... 214 

2.10.3 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület ............................................... 215 

2.10.4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek .......................................................................... 215 

2.10.5 Erdőtelepítésre alkalmas területek ...................................................................................... 215 

2.10.6 Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület .................................................................. 215 

2.10.7 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület ........................................................................ 216 

2.10.8 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület ........................................................................... 216 

2.10.9 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület ............................. 219 

2.10.10 Világörökségi, világörökségvárományos és történeti települési terület ............................... 219 

2.10.11 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület .............................................. 219 

2.10.12 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe ........................................................... 220 

2.10.13 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület ........................................................................... 220 

2.10.14 Együtt tervezhető térségek övezete .................................................................................... 220 

2.10.15 Rendszeresen belvízjárta terület ......................................................................................... 222 

2.10.16 Nagyvízi meder területe ....................................................................................................... 222 

2.10.17 Földtani veszélyforrás területe ............................................................................................. 223 

2.10.18 Vízeróziónak kitett terület .................................................................................................... 223 

2.10.19 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület .................................................... 223 

2.10.20 Nitrátérzékeny területek övezete ......................................................................................... 223 

2.10.21 Kiemelt fontosságú érzékeny természeti terület övezete .................................................... 223 

2.10.22 Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete .................................................... 224 

2.10.23 A gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete ....................................... 224 

2.10.24 Kedvezményezett térségek övezete .................................................................................... 224 

2.10.25 Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete ................................................... 224 

2.10.26 Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete ............................... 224 

2.10.27 Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete .................. 224 

2.10.28 Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó - összesítő - övezet .................................. 225 

2.11 KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK .... 225 

2.11.1 Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk .............................................................. 225 

2.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk ..................................... 226 

2.11.3 Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk ... 227 

2.11.4 Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk .................................................... 227 

2.11.5 Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk .................................. 227 

2.12 AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS BARANYA MEGYE 

TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZHANGJA .................................. 229 

2.12.1 Térségi területfelhasználás összhangja .............................................................................. 229 

2.12.2 Műszaki infrastruktúra-hálózatok összhangja ...................................................................... 229 

2.13 TERVEZŐI NYILATKOZAT AZ OTRT ÉS PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI 

TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÖSSZHANGJÁRÓL ................................................................ 231 

3 TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT BARANYA MEGYE 

TERÜLETRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN 

ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL ................................................................................. 232 

Tsz.: 1001 



4


Bevezetés 

Az 1996. évi XXI. törvény értelmében a megyei területrendezési terv eszköz a térszerkezet 

harmonikus fejlődésének elősegítésére, a megyei Önkormányzat e tárgyban törvényben biztosított 

koordinatív szerepének gyakorlására. 

Baranya megye hatályos területrendezési terve az akkori tartalmi követelmények figyelembe vételével 

1998-2005 között készült, amelyet a 9/2005. (V.12.) számú rendelettel hagyott jóvá a Baranya Megyei 

Közgyűlés. A tervezés elhúzódásának oka a megyei tervnek keretet adó Országos Területrendezési 

Terv (OTrT) parlamenti jóváhagyásának elhúzódása volt. 

A megyei területrendezési terv - a jóváhagyása időszakában hatályos OTrT figyelembevételével - 

határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. 

Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan 

keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az 

egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek 

összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta 

növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. 

Tekintettel arra, hogy a Baranya Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendelet 

2005-ben hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye terület-felhasználásának és a 

műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2011 évi felülvizsgálat és módosítás nem 

irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett 

- az még alábbiakban részletezett - változások miatt szükséges korrekciók átvezetésére. 

A megyei területrendezési terv módosítását alapvetően az OTrT 2008. évi módosítása indokolja. Az 

Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős 

mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi 

terveket, szabályokat. A megyei területrendezési terveket a korábbi határidő értelmében 2010. 

december 31.-ig hozzá kellett volna igazítani az OTrT-hez, biztosítva annak térségi, majd települési 

szintű érvényesítését. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ezt a határidőt időközben a Parlament 

2011. december 31.-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő 

színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, 

másrészt a 2010-ben megválasztott új megyei önkormányzati testületek számára a területfejlesztési 

érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága 

betartásával történő - érvényesítésére. 

A megye területrendezési terve felülvizsgálatára és módosítására - közbeszerzési eljárás 

eredményeként - a PESTTERV Kft kapott megbízást. 

A terv elkészítésére a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek 

készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet előírásai érvényesek annak 

érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. 

A most hatályos - 2005-ben elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei az 

ezredfordulót megelőző években készültek a VÁTI Kht-ben. (Vezető területrendezési tervező: Faragó 

Péter volt.) A vizsgálatokban foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai 

következtében – jelentős mértékben részben elavult. A megyei terv módosítása során ezért első 

feladat volt annak a helyzetképnek a felvázolása (az ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok 

elvégzése), amelynek alapján a területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz 

alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során 

megfogalmazhatók. Bármilyen sok változás történt az elmúlt időszakban, mindezek ellenére a megye 

településrendszerében, térszerkezetében, terület-felhasználásában nem következtek be alapvető 

lényegi és érdemi változások, kivéve az M6 és M60 autópálya időközben történt megvalósulását. A 

korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is 

helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Baranya megyét érintő szakaszaiban tervezett változások 

(elsősorban gyorsforgalmi úthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) érvényesítése részben 

megtörtént a megye hatályos szerkezeti tervében, azok a közelmúltban részben meg is valósultak. 

Azonban további új tervezett elemek is rögzítésre kerülnek a megye területrendezési tervében. 

Tsz.: 1001 



5


A még hatályos - 2005-ben elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei 1999-2000 

között készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - 

elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az 

ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a területrendezés aktuális 

megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) 

beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok 

változás történt ebben az időszakban, mindezek ellenére a megye településrendszerében, 

térszerkezetében, terület-felhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi 

változások. A korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége 

azonban ma is helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Baranya megyét érintő szakaszaiban 

tervezett változások (elsősorban gyorsforgalmi úthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) 

érvényesítése a megye hatályos szerkezeti tervében megtörtént, az új OTrT-ből viszont több új 

infrastrukturális elem átvétele válik szükségessé. Az M6 és M60 gyorsforgalmi utak egy részének már 

a megvalósítása is megtörtént további szakaszok megvalósítása azonban még várat magára. 

A módosítást megalapozó vizsgálatok a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi, 

környezeti keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek 

alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony 

eszközei vannak. A vizsgálatoknál felhasználásra kerültek a hatályos terv megalapozására készült 

vizsgálatok, elemzések is, kiegészítve az elmúlt évek változásainak bemutatásával. 

Az előkészítő munka és a helyzetértékelő fejezetek eredményei felhasználásával készült el Baranya 

Megye Területrendezési Terve módosításának (a megye valamennyi települése, az államigazgatási 

szervek, a térségi társadalmi és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetésre került 

dokumentuma, amely egyaránt tartalmazta a vizsgálatok összefoglalóját, a megyei terv 

módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. 

A jelen EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben 

tartalmazta a Megyei Területrendezési Terv módosításának szakmai anyagát. 

Az I. kötet tartalmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: 

 

 

 

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló 

rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, 

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási 

ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel 

együtt, 

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv 

módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. 

A II. kötet tartalmazta a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: 

 

 

a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és 

kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - 

elemzéseket, műleírásokat, 

valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, 

gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. 

Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazta a tervmódosítás „környezeti értékelését”, a 

külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított „környezeti vizsgálati eljárás” első 

eredményeinek bemutatását. 

A módosítás nem érinti a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti 

adottságokkal összefüggő) megyei övezetek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem 

változnak, változatlan tartalommal maradnak a terv részei. 

A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: 

Tsz.: 1001 



6


 

 

 

 

a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és 

határozatok, 

azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a 

területrendezés célrendszerét is meghatározzák, 

a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, 

az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Baranya megyére vonatkozó 

elemei, 

a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 282/2009. 

(XII.11.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), 

 

 

 

a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, 

a módosítás tervezése során - Baranya Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező 

által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, 

valamint a területrendezési tervezői munka eddigi eredményei. 

A Baranya megyei területrendezési terv módosításának céljai alapvetően nem különböznek azoktól a 

céloktól, amelyek korábban - a most hatályos terv készítésének időszakában - megfogalmazásra 

kerültek: 

„A megyei szerkezeti terv kidolgozásának fő célja a megye sajátos természeti és társadalmigazdasági 

adottságaira alapozva olyan, területileg kiegyenlített fejlődés feltételeinek biztosítása, 

amely elősegíti a különleges természeti értékek megőrzését, a megye környezeti állapotának 

javulását és a megyén belüli kistérségek társadalmi, gazdasági különbségeinek mérséklését. 

Baranya megye szerkezeti terve - a vonatkozó területfejlesztési koncepciókban, az Országos 

Területrendezési Tervben és megyei területrendezési programban meghatározottak alapján - a 

következő szempontok és célkitűzések szerint javasolja alakítani a megye térségi szerkezetét: 

- Külső kapcsolatok fejlesztése érdekében a nemzetközi és országos folyosókhoz való kapcsolódás 

megteremtése az elsődleges, így fontos a megyében tervezett gyorsforgalmi utakhoz és a 

megyehatáron kívül haladó gyorsforgalmi hálózathoz a megfelelő főúti kapcsolatok megteremtése, 

figyelmet fordítva a megyehatárok menti kapcsolatfejlesztési igényekre is. 

- Belső kapcsolatok fejlesztése érdekében a megyerészek közötti kapcsolatot biztosító főutak és 

hálózati szerepű mellékutak kiépítése, ill. fejlesztése, ami új fejlesztési vonalakat teremt a 

fejlődésben lemaradt peremtérségek számára. 

- A vízgazdálkodás, vízellátás területi szerkezetét olyan irányban kell erősíteni, amely biztosítja az 

árvizek elleni hatékony védekezést, a megye különösen értékes felszín alatti vízbázisainak és 

felszíni vizeinek védelmét, valamint a közműolló minél nagyobb mértékű záródását. 

- Az energia- és távközlési rendszerek olyan kiépítése szükséges, amely a területileg kiegyenlített 

lakossági ellátást a megye egész területén biztosítani képes. 

- A természeti értékekben gazdag, környezetileg érzékeny megyei területeken a termőhelyi és 

ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására kell a hangsúlyt helyezni. 

- A településrendszer térbeli szerkezetének alakításakor figyelmet kell fordítani a beépítésre szánt 

területek növekedésének mérséklésére, elősegítve ezzel az értékes beépített területek 

rehabilitációját és az építészeti, települési értékek védelmét. 

Tsz.: 1001 



7


- A megye- és régióhatáron átnyúló területrendezési és területfejlesztési feladatainak 

koordinációjához biztosítani kell az információkat a Közép- és Nyugat-dunántúli, valamint a Délalföldi 

régió érintett megyéi felé.” 

A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott 

településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek 

megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és 

térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és 

szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. 

Baranya megye területrendezési terve módosításának – a jogszabályban előírt módon és körben 

történő – egyeztetése és véleményezése 2011. júliusa és augusztusa során történt. 

A módosítás tervezete felkerült az internetre is, a megyei önkormányzat honlapjára annak érdekében, 

hogy a tervezett változtatások a megye társadalma számára is megismerhetőek és véleményezhetőek 

legyenek. 

A módosítás tervezetét a települési önkormányzatokon kívül megkapta valamennyi – az egyeztetési 

jogszabályban meghatározott – minisztérium és azok illetékes területi szervei, valamint mindazok a 

szakmai és társadalmi szervezetek, amelyek szakmailag és területileg illetékesek területrendezés 

vonatkozásában. 

Az egyeztetési időszak elején a megyei Önkormányzat területrendezési tervért felelős munkatársai és 

a tervezők kistérségenként szervezett fórumokon mutatták be a tervezetet a települési 

önkormányzatok vezetőinek, rámutatva azokra a pontokra, amelyek a megyei területrendezési terv 

elfogadása után leginkább befolyásolják majd a települések helyi településrendezési döntéseit. A 

tervezők válaszoltak a felmerült kérdésekre is, segítve a településeket a terv módosításáról szóló 

véleményük kialakításában. 

A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú várossal – Péccsel – kapcsolatos tervi 

tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei 

területrendezési tervet a megyei jogú várossal egyeztetett módon kell elkészíteni. Tartalmilag ezért 

jelen megyei tervi módosítás a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában a 

megyeszékhely hatályos településszerkezeti tervével megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei 

területrendezési terv módosítása tartalmazza (és lehatárolja) mindazokat az övezeteket, amelyeket az 

OTrT törvény voltából következően Pécs vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési 

tervezések és eljárások során. 

Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeletével elfogadásra kerülő megyei tervi módosítás nem 

tartalmazhat a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező 

elemeket, Pécs közigazgatási területén a megyei területrendezési tervi módosítás nem határol le 

újabb, (úgynevezett) megyei övezeteket. (A határozattal elfogadásra kerülő megyei területrendezési 

ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely tervezésénél is hasznosíthatóak.) 

A terv megyei közgyűlési előterjesztésére és jóváhagyására azt követően kerül sor, hogy a benyújtott 

dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter 2012 januárjában nyilatkozott a 

módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. 

A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a „környezeti vizsgálat” együttes ismeretében dönt 

majd a tervmódosítás elfogadásáról. A terv elfogadására várhatóan 2012 első negyedévében kerül 

sor. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési terv elsősorban a további 

településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, 

amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. 

Tsz.: 1001 



8


1 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági 

tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló 

értékelése 

1.1 Nagytérségi összefüggések 

Baranya megye a Dunántúl déli részén helyezkedik el, a Dél-Dunántúli Régió része. A megyét 

északról Tolna és Somogy megyék, nyugatról Somogy, keletről Bács-Kiskun megye határolja, délről 

pedig a szomszédos Horvátországgal határos. A megyében kilenc kistérség található, ezek a 

következők: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári 

kistérségek. 

Baranya megye területe 4.430 km 2 , amely az ország területének 4,76%-át teszi ki, ez alapján az 

ország közepes méretű megyéi közé sorolódik. Baranya megye lakónépessége a 2010. január 1-én 

393.758 fő volt. Ez az ország népességének 3,66%-át, a Dél-Dunántúli Régió népességének pedig 

27,8%-át teszi ki. (A 2011-es évközi adatok szerint 391.000-en élnek a megyében). 

Baranya megye országos térszerkezetben elfoglalt helyét a közlekedési hálózatok határozzák meg. A 

vasúti és a közúti hálózat biztosítja a megye bekapcsolódását az országos vérkeringésbe. A megye 

országon belüli pozíciója sokat javult az M6 és az M60 autópályák megépülésével. Ezzel a 

régióközpontok közül utolsóként Pécs is elérhetővé vált gyorsforgalmi úton a fővárosból. A megye 

keleti részét átszelő M6 autópálya Horvátország felé is új kapcsolatot teremtett, amely a nemzetközi 

szállítmányozásban és a nyári idegenforgalmi időszakban a személyforgalom terén egyaránt jelentős. 

A határon túli területekkel való kapcsolat szempontjából fontos az M6 magyar-horvát határig történő 

megépülése, és ezzel a Pécs-Eszék gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása. Az országos 

főúthálózatból a megyét hét főút érinti, ezek a következők: 6., 56., 57., 58., 66., 67., 611. sz. főutak. 

Ez alapján a megye főúti ellátottsága jónak mondható, közúti kapcsolata a környező 

megyeszékhelyekkel megfelelő. 

Nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal mindössze kettő érinti a megyét, közülük is a Budapest 

Gyékényes vonal mindössze néhány km-es hosszon. A Dombóvár-Pécs-országhatár-Eszék 

vasútvonal szeli át ÉNy-DK irányban a megyét. Baranya megye vasúthálózata szerteágazó, további 

két fővonal és öt mellékvonala biztosítja a megye külső vasúti kapcsolatait. 

A megye két vízi úttal is rendelkezik. A Duna nemzetközi hajózó útvonala érinti a megyét. Elsősorban 

a mohácsi kikötő kapcsán az európai viziút forgalmába kapcsolódik be Baranya megye mind személy- 

, mind teherforgalom terén. Ez a kapcsolatrendszer azonban még meglehetősen alulhasznosított, 

jelentős tartalékokkal rendelkezik. A megyei terv is tartalmazza Mohácson nemzetközi kikötő 

létesítését. A megye déli részén Horvátország felé határfolyót képező Dráva a mainál lényegesen 

intenzívebb kapcsolatot tenne lehetővé. Ez várhatóan Horvátország közeljövőben megvalósuló 

Európai Uniós csatlakozását követően teljesedhet ki. 

Az energia nagyrendszerek között több nemzetközi hálózati elem is érinti a megyét, biztosítva ezáltal 

Baranya megye és a megyeszékhely Pécs bekapcsolását a hazai és a nemzetközi 

energiahálózatokba. Az elektromos ellátást a Paks-Pécs nagyfeszültségű vezeték biztosítja, és 

Pécsről Horvátország irányába is van 400kV-os átviteli hálózati kapcsolat. A szénhidrogénvezetékek 

közül egy horvátországi kapcsolat és ezen felül három országos összeköttetés kapcsolja be a megyét 

a hazai és a nemzetközi rendszerbe. 

Pécs, mint a Dunántúl legnagyobb városa, régióközpont országos szerepkörökkel rendelkezik, 

vonzása a régióhatáron is túlmutat, bizonyos téren országos, sőt határon túlra Észak-Bácskára is 

kiterjed. Pécs országos vonzása elsősorban felsőoktatási szerepkörében teljesedik ki. Európa 

Kulturális Fővárosaként a nemzetközi kapcsolatai is erősödtek, a város az európai kulturális piac, és 

programkínálat jegyzett szereplőjévé vált. 

Baranya külkapcsolatai szerteágazóak. A közép-kelet-európai térségen túl mediterrán, skandináv, brit, 

és kínai kétoldalú kapcsolatokkal is rendelkezik a megye. A megye részt vesz alábbi szervezetek 

Tsz.: 1001 



9


munkájában: Alpok-Adria Munkaközösség, Duna Menti Tartományok Munkaközössége, Duna-Dráva- 

Száva Euroregionális Együttműködés, AREV, Európai Régiók Gyűlése. A külkapcsolatok terén 

legfontosabb a szomszédos horvát határmenti területekkel való együttműködés, de kiemelt a 

stájerországi kapcsolat is. 

1.2 Természetföldrajzi adottságok 

1.2.1 Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés 

Baranya megye a Dunántúl déli részén helyezkedik el. Földrajzi helyzetét tekintve Baranya megye az 

É.sz. 45 0 44’ és 46 0 24’ szélességi illetve a K.h. 17 0 37’ és 18 0 52’ hosszúsági körök által közrefogott 

területen helyezkedik el. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése mintegy 96km, észak-déli 

irányban pedig megközelítőleg 76km. A megyében található az ország legdélebbi pontja, Beremend 

közigazgatási területén. Baranya megye területe 4487km 2 , amely az ország területének 4,76%-át teszi 

ki. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A 

megye legmagasabb pontja a Mecsekben található Zengő (682m), legalacsonyabb pontja a Duna 

partján az országhatár közelében, Kölked község külterületén (84m) található. 

1.2.2 Földtani felépítés, felszínfejlődés 

Baranya megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani 

fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai 

értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás 

szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen vagy 

felszínközelben paleozóos gránit illetve homokkő, triász, jura és kréta kori mészkövek, a tengeri 

üledékek, a pliocén kori hegylábfelszínek, folyóvizekhez köthető medencefeltöltések, fiatal nagy 

vastagságot elérő löszös üledékek, továbbá a gazdag karsztos formakincs egyaránt megtalálható. A 

megye területét legnagyobb részben elfoglaló Tolna-Baranyai dombvidék középidei alapkőzeteire 

folyóvízi üledékek, majd pleisztocén lösz települt. Töréses szerkezet jellemzi a dombvidék 

alapkőzetét, ahogyan a Mecsek mészkő tömbjeit is. Ez utóbbiak a függőleges irányú mozgások 

következtében kialakult sasbércek sorozatát alkotják. A megye D-i és DK-i alföldi tájainak 

fejlődésmenetében a folyóvízi akkumuláció és a pleisztocén löszlerakódás tölt be meghatározó 

szerepet. 

1.2.3 Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés 

Összetett szerkezeti adottságaiból, változatos fejlődésmenetéből adódóan, illetve a felszínalakító 

tényezők máig ható munkája eredményeképpen a domborzati viszonyok nagyfokú változatossága 

jellemzi a megye területének túlnyomó részét. Orográfiai viszonyainak alakításában a szerkezeti 

meghatározottság, a litológiai viszonyok, a folyóvizek kisebb mértékben eróziós, nagyobb részt 

akkumulációs tevékenysége és nagy területeket érintve a periglaciális folyamatok, kiváltképp a 

löszképződés játszották a fő szerepet. Kis területen gazdag felszíni és felszín alatti karsztjelenségek is 

gazdagítják a felszínt. A középhegységi és a dombsági felszínek esetében a domborzat uralkodó 

jellegét a szerkezeti mozgások nyomán kialakult törések mentén feldarabolódott, és különböző 

mértékben kiemelt elemek határozzák meg. A folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenysége és a 

periglaciális löszképződés formálta tovább és alakította ki a domborzat mai képét. A megye déli és 

keleti tökéletes sík felszínein a folyóvízi feltöltés és a lösz lerakódás több 10 méter vastagságú 

összleteket alkotott. 

Az átlagos tengerszint feletti magasság szerinti tagolódás alapján a megyében jól elkülöníthető 

térszínek határolhatók el, s ezek egyben sajátos domborzati típusokat is jelentenek. A megye közepén 

K-Ny-i irányban húzódó Mecsek hegység a legnagyobb átlagmagasságú, tagolt középhegységi 

térszín. A Mecsek, több 600 m magasságot meghaladó és megközelítő csúccsal (Zengő 682m, 

Tsz.: 1001 



10


Tubes, 611, Dobogó 594m, Jakab-hegy 592m) a megye legnagyobb átlagmagasságú térszíne, 

amelyen néhol jelentős magasságkülönbségek is előfordulnak. A Dráva menti síkság és a Duna menti 

síkság tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban (84-120m), míg a Zselic, a Völgység és a 

Baranyai-hegyhát 200-300m átlagos magasságú, szerkezeti törésekkel szabdalt erősen tagolt 

dombsági felszíne, illetve a Dél-Baranyai-dombság 130-250m átlagmagasságú, inkább hullámos 

dombsági térszíne foglalja el a megye területének hozzávetőleg a felét. A Villányi-hegység 

legmagasabb csúcsai 400m fölé emelkednek ugyan (Szársomlyó 442m, Tenkes 408m), de a hegység 

átlagmagassága azonban 300m alatti. Ez az ország legdélebbi fekvésű hegysége, amely a Dél- 

Baranyai-dombságból emelkedik ki, és viszonylag meredeken ereszkedik le a Dráva-menti sík 

irányába. 

1.2.4 Éghajlati adottságok 

Baranya megye klíma adottságaiban D-i fekvéséből következően a szubmediterrán hatások 

erősebben érvényre jutnak, mint az ország területén bárhol, ami az átlagosnál magasabb évi 

középhőmérsékletben és napsütéses órák számában mutatkozik meg. Az éves csapadékmennyiség 

az atlanti hatások – kismértékű - érvényesülésének köszönhetően az országos átlagot némileg 

meghaladja, de különösen a megye déli és keleti részén országos átlag körüli csapadékmennyiség 

jellemző. A megye éghajlata korántsem mutat teljesen egységes képet, Ny-ÉNy-ról K-i, DK-i irányban 

a csapadékmennyiség csökken és az éghajlat szárazabbá, naposabbá válik, az évi átlagos 

középhőmérséklet emelkedik. A megyében meglévő magasságkülönbség szintén éghajlatot 

befolyásoló tényező. 

A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Mecsek legmagasabb régiói rendelkeznek, ahol 720- 

760mm, a csúcsok térségében 780m az éves csapadékmennyiség. A megye északi felében, 

hozzávetőleg a Mecsek vonalától É-ra mérsékelten meleg mérsékelten nedves éghajlat az uralkodó 

680-730mm közötti éves csapadékmennyiséggel. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb 

dombsági, középhegységi térszín mellett az uralkodó jellemzően ÉNy-i szeleknek is köszönhetik 

viszonylagos csapadékbőségüket. Az évi átlagos középhőmérséklet 10 0 C körül alakul. A megye D-i 

felében is a mérsékelten meleg mérsékelten neves éghajlat jellemző, amely DK-en egyre inkább 

meleg és száraz jelleget ölt. A jellemző csapadékmennyiség 620-670mm közötti, amely a Mohácsi sík 

területén már csak 600-620mm. A hőmérséklet 10,5-10,8 0 C között jellemző, amely Ny-ról K felé 

növekszik. A napsütéses órák száma a megyén belül D-en és DK-en a legmagasabb. 

1.2.5 Vízrajzi jellemzés 

A Mecsekben és a tőle É-ra eső dombsági területeken a pozitív vízmérleg, a felszín nagyfokú 

szerkezeti tagoltsága, illetve a talajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együttesen 

eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok relatíve kedvezőek és a táj vízhálózatát a nagy 

vízfolyássűrűség, és relatíve magas vízhozamok jellemzik. A déli, síkvidéki tájak szárazabb éghajlata 

és a sík felszín kevésbé sűrű vízhálózatot eredményezett. A megye déli részén a folyómedrek 

irányultsága a nagyszerkezeti lejtésviszonyok következtében uralkodóan ÉNy-DK-i, a Mecsektől É-ra 

az erős szerkezeti tagoltságot tükrözi. A megye területén mintegy 160 állóvíz található, többségük 

mesterséges eredetű. 

A megye területének vizeit szállító vízfolyások három vízgyűjtőhöz tartoznak. Közülük a Duna és a 

Dráva a megye peremén folyik, a Kapos nem is érinti a megyét. A Mecsek a megye fő vízválasztója, 

tőle É-ra a Kapos, D-re a Dráva illetve a Duna a vizek befogadója. A megye fontosabb folyóvizei: 

- Duna, Dunába ömlő jelentősebb vízfolyások: Karasica, Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Villány-Pogányivízfolyás, 

Csele-patak, Borza; 

- Dráva, Drávába ömlő jelentősebb vízfolyások Fekete-víz, Gyöngyös, Okor, Almás-patak, 

Bükkösdi-víz, Pécsi-víz, Korcsina; 

- Kaposba ömlő jelentősebb vízfolyások Baranya-csatorna, Völgységi-patak. 

A Duna vízjárására a kora tavaszi hóolvadás nyomán fellépő ár, és a május-júniusban levonuló zöldár 

mellett a kora őszi és téli alacsony vizek jellemzők. A Dráva vízjárása érdekesen alakul, mivel a hazai 

csapadékmaximumok és hóolvadások kiváltotta kora tavaszi és őszi árhullám mellett kora nyári 

árhullám is levonul a felső szakasz magasabb régióiban bekövetkező hóolvadás nyomán. Mediterrán 

Tsz.: 1001 



11


hatásra határozott őszi árhullám is jellemzi a folyót, amit a megyét érintő szakaszon októbernovemberi 

magas vízállások jeleznek. A megye kisvízfolyásainak vízjárását a hóolvadás és a 

csapadékmennyiség befolyásolja. A tavaszi árvizek mellett a heves esőzések, zivatarok nyomán 

hirtelen levonuló nagyvizek is egyre gyakoribbak. 

A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket 

mutat. A talajvíz összefüggően a Mecsektől D-re a Dráva és a Duna síkján a vízfolyások által feltöltött, 

alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A rétegvizeket összefüggően és nagy mennyiségben a 

Duna mentén mélyült kutak érik el. A Mecsekben a talajvízszint nem összefüggő, a Villányihegységben 

pedig egyáltalán nincs. A Mecsek karszt- és rétegvizeinek mennyiségét és 

elhelyezkedését a szerkezet és a domborzat határozza meg. A Villányi-hegység karsztvizei a hegység 

peremén termál- ill. gyógyvízként érhetők el (Harkány, Szigetvár). A talajvíznívó a megye alacsonyan 

fekvő sík térszínein 2-4 méteren van, a dombsági területeken a 2-6m mélység a jellemző. A megye 

termál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb területei közé tartozik. 

1.2.6 Természetes növényzet 

A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás 

húzódik. A természetes növényzet jellegét a mikroklimatikus jellemzők és a helyi víz- és talajviszonyok 

formálták. A természetes növényzet ma már csak nyomokban lelhető fel. A megye déli síkvidéki 

területén a szántók illetve a rétek, legelők az uralkodóak. A táj természetes növénytakarója a 

szubmediterrán lágyszárú fajokban gazdag tölgy-kőris-szil ligeterdő, a gyertyános kocsányos 

tölgyesek, és főként a Dráva hullámterén a fűzligetek is fellelhetők. A tatárjuharos lösztölgyes a Dél- 

Baranyai-dombság sajátos fafaja. Az ültetvények közül az akác a legelterjedtebb, mivel gyorsan teret 

nyer a természetes növényzettel szemben. A Duna menti keskeny sávban az ártéri erdők is 

megtalálhatók. A Mecsek közel 70 százalékát borítja erdő, melynek nagyobb része őshonos fafajokból 

áll. Csak itt és a Villányi-hegységben fordulnak elő az ezüsthársas törmeléklejtő-erdők és a 

szurdokerdők. Növényvilágában szubmediterrán fajok is megfigyelhetők, továbbá számos növényfaj 

egyedül itt él az országban. A Mecsektől északra húzódó dombságokban a cseres és gyertyános 

tölgyesek, az ezüsthársas bükkösök alkotják a szántók mellett még megmaradt őshonos erdőket. A 

Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Mecsek D-i kitettségű lejtőin a táj elválaszthatatlan 

részévé váltak a szőlőültetvények. 

1.2.7 Talajtani jellemzés 

A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző 

tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati 

adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis 

területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok 

sokszínűsége alakulhatott ki. 

A nagyobb domborzati tagoltság és az ezzel járó változatosabb mikroklíma miatt a Zselic és a Dél- 

Baranyai dombságra egyaránt jellemző, hogy a magasabb térszíneiken az agyagbemosódásos barna 

erdőtalajok az uralkodóak, de a felszín alacsonyodásával és a csapadékmennyiség csökkenésével 

fokozatosan a barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok válnak jellemzővé. A patakvölgyekben 

megjelennek a rétitalajok. A Mecsekben a grániton és homokkövön a Ny-i Mecsekben az 

agyagbemosódásos barna erdőtalajok a legelterjedtebbek, melyek nagy vízraktározó képességűek. A 

vörös homokkövön podzolos erdőtalajok is kialakultak. A mészkő dominanciája jellemezte K-i 

Mecsekben a rendzina az uralkodó talajtípus. A Villányi-hegységben is a rendzina foglalja el a 

legnagyobb területet, a hegységperemeken barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok alakultak ki. A 

megye alföldi tájain a réti csernozjomok és az öntéstalajok terjedtek el leginkább a Mohácsi-sík 

területén. A Dráva mellékén a réti öntéstalaj az uralkodó, a Fekete-víz síkján a réti öntések mellett a 

réti talajok a legelterjedtebbek, de az erdei talajok is megjelennek. 

A megye talajadottságai a dombságokban és a középhegységekben elsősorban az 

erdőgazdálkodásnak, a szántóknak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A mezőgazdasági termelés 

szempontjából relatíve jó minőségű, termékeny talajok a megye déli, alföldi részét uralják. 

Tsz.: 1001 



12


A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem 

veszélyezteti. A sekélyebb és kevésbé kötött talajréteggel borított nagy lejtésű felszíneket, 

völgyoldalakat a lineáris és az areális erózió egyaránt veszélyeztetheti. 

1.2.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok 

A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, a megye területén előforduló képződmények változatos 

kora a fellelhető ásványkincsek körét is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán 

az építőkőnek is alkalmas különféle üledékes és mélységi kőzetek és a szénféleségek előfordulása 

jellemző. A megye fémes ásványokkal gyakorlatilag nem rendelkezik, az ércek közül viszont előfordul 

az urán a Ny-i Mecsek permi homokkövében. Sajátos, országhatáron is túlnyúló jelentőségű 

természeti erőforrást jelent a megye termál- és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott nagyhírű 

fürdők (Harkány, Sikonda, Szigetvár) 

A fellelhető nyersanyagai közül az építőkőnek használható mészkő és vörös homokkő (Jakabhegy) a 

Mecsek építőkőzetei. A Villányi-hegység szintén túlnyomóan mészkőből áll, a beremendi cementgyár 

hasznosítja egy részét. A Keleti-Mecsek rejti a feketeszenet, a Nyugati-Mecsekben pedig az uránérc 

található. A Dráva és a Duna mente homok, illetve kavicsvagyonnal rendelkezik. A dombsági 

területeken a Mecsektől északra agyag előfordulások ismertek. 

Baranya megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag 

tájait, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztos formakincset a 

Mecsekben, a Mecsek és a Villányi-hegység páratlan tájképi értékeit. A Villányi-hegység lejtőivel 

összeforrt szőlőkultúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike a megye legfontosabb 

természeti és gazdasági potenciálja. 

1.3 Táj jellemzői 

Az ország tájföldrajzi beosztása szerint Baranya megye területén kettő nagytáj, a Dunántúli-dombság 

és az Alföld osztozik. Középtáji szinten a megye területének legnagyobb része a Mecsek és Tolna- 

Baranyai dombvidék illetve a Dráva menti síkság része. Baranya megye természeti földrajzi, 

tájföldrajzi rendkívüli összetettsége a kistájak szintjén mutatkozik meg igazán, amit jól mutat, hogy a 

területét összesen 15 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. 

A megye D-i, határmenti szegélyén a Dráva-sík húzódik, a megye déli harmada sík felszín, amelyet 

délen a Dráva, Keleten a Duna szegélyez. A megye igazi középhegysége a Mecsek, amely a keletnyugati 

irányban húzódik a megye középső részén. A Villányi-hegység jóval kisebb területű és 

átlagmagassága is elmarad a Mecseké mögött. A két hegység között szelíd dombsági és sík felszín a 

Baranyai-dombság és a Fekete-víz síkja, Pécsi-síkság helyezkedik el. A Mecsek vonalától északra 

jóval tagoltabb dombvidéki arculatú táj húzódik, melynek főbb részei a Zselic, a Baranyai-hegyhát, a 

Völgység és a Geresdi-dombság. 

A megye kistájai között a sztyepp jellegű tökéletes síkságoktól és az ártéri erdőktől a tagolt dombsági 

felszíneken át a zárt erdőkkel borított középhegységig számos tájkarakter előfordul. A Mecsek 

vonalától délre a szubmediterrán jegyek is előfordulnak. 

A megye északi részét a Völgység foglalja el. A táj jellege itt erősen felszabdalt dombsági, a 

völgyekben sűrű vízhálózattal, melynek fő levezetője a Völgységi-patak. A megyébe benyúlik a kistáj 

középpontját jelentő Bonyhádi-medence egy része is. Az átlagmagasság 250-280 m közötti, amely É 

felé, a megyehatár irányába növekszik. A Völgységben kiváló mezőgazdasági potenciált jelentő jó 

termőképességű talajok vannak. Az erdőterületeken kívül a rétek és a szántók foglalnak el nagy 

területeket. A Völgységtől Ny-ra a Zselic helyezkedik el, amely szintén tektonikus törések mentén 

sűrűn feldarabolt szerkezetű, ezért élénk morfológiájú dombsági táj képét nyújtja. Legmagasabb 

térszíne az ÉK-Zselic. Jellegzetes lépcsős lepusztulásszintek illetve löszformák teszik változatossá. A 

Tsz.: 1001 



13


megye északi harmadát elfoglaló dombsági tájhoz képest is kiemelkedik a tőle D-re elhelyezkedő 

Mecsek-hegység, amely mintegy választóvonalat jelent a tagoltabb északi dombsági táj és a megye 

déli felét elfoglaló síkvidék között. 

Baranya megye legmagasabb térszínű, középhegységi területe a túlnyomóan homokkőből és 

mészkőből felépülő Mecsek-hegység, amelyet törésekkel, karsztformákkal tagolt felszíne, 

szubmediterrán éghajlati jellege, összefüggő (közel 70%-os) erdőségei tesznek tájképileg gazdaggá. 

A Mecsek-hegység az északról határoló dombvidékbõl enyhe lejtõk átmenetével emelkedik ki, a déli 

oldalán meredeken törik le. Környezetétől mind geológiájában, mind arculatában elüt. A töréses 

szerkezetén ma már elegyengetett felszín jellemzi. Ny-i részén a sajátos denudációs formák 

képződtek (Babás szerkövek) a permi homokkőben. A Keleti-Mecsek mészkőfelszínét 

karsztjelenségek sora teszi változatossá. A hegységben számos völgyhát, csuszamlás (Melegmány, 

Orfű) figyelhető meg. A hegység magas erdősültsége mellett szántók, gyümölcsösök és főként a 

Keleti-Mecsekben szőlők jelentik az uralkodó területhasználatot. 

A Mecsek meredek déli letörése a kis alapterületű Pécsi-medencével érintkezik. A medence fiatal 

süllyedék, emlyet a Pécsi-víz és a mecsekből lefutó patakok töltöttek fel hordalékkal, ennek 

köszönheti sík felszínét. Egy részét – a Pécs-Barcs vasútvonaltól D-re - a megyeszékhely Pécs 

foglalja el. Délebbre egészen a Villányi-hegységig húzódik a megye legnagyobb kiterjedésű kistája, a 

Baranyai-dombság. A Mecsek és a Villányi-hegység között elterülő vidék alacsony átlagmagasságű, 

kevéssé tagolt dombsági illetve sík felszínű. A tájképet uralja a Mecsek illetve a Villányi-hegység 

impozáns látványa. A dombság területén sűrű településhálózat alakult ki, 100 körüli település 

helyezekdik el. K-Ny-i irányban szeli át az M60 autópálya. A táj – jó talajadottságainak köszönhetően 

– szántóként hasznosul. 

A Villányi-hegység egyedülálló felépítésű terület az országban, a hegység fő tömege pikkelyszerűen 

egymásra torlódott rétegekből áll. Felszíne ma már elgyengetett, építőkőzete bár a mészkő, de 

karsztos formakincs nem alakult ki. A hegység Ny-i része lösszel fedett sasbércek sorozata Turonytól 

Ny-ra. Turony és Villány között egységes fennsík. A hegység déli előtere sasbérces rögök sorozata. A 

hegység legimpozánsabb része a tájat messziről uraló Szársomlyó, amely meredeken emelkedik ki 

környezetéből. A mészkőbányászat nyomai tájsebként nyomják rá bélyegüket a hegység délkeleti 

részére. A táj arculatához szorosan hozzá tartoznak a hegység szőlőültetvényei. A kis alapterületű 

hegyvidéket szubmediterrán éghajlata és déli kitettségű lejtői tették az ország legfontosabb 

borvidékeinek egyikévé. Apró falvainak mindegyikében kiemelt jelentőségű a szőlőtermesztés és 

borászat. A borturizmus mellett Harkány fürdője és Siklós látnivalói teszik a megye kiemelt turisztikai 

célpontjává. 

A megye déli szegélyét a Drávát kísérő és egészen a Dunáig húzódó és a Mohácsi-szigeten 

folytatódó síkvidék alkotja. A Dráva sík tökéletes sík felszínét jelemzően legelők és szántók borítják, 

amelyet facsoportok szakítanak csak meg. A Drávát és a Dunát partmenti galériaerdők kísérik. 

Vízhálózata gazdag. A megye periférikus térsége, ahonnét a főközlekedési útvonalak hiányoznak. 

Aprófalvas településszerkezet jellemzi, társadalmi, gazdasági problémákkal terhes leszakadó térség. 

1.4 A területfelhasználás változásai 

Az alábbiakban az előző megyei területrendezési terv elfogadása óta eltelt néhány év során 

regisztrált, a térségi területfelhasználásban bekövetkezett legfontosabb változást foglaljuk össze. 

A községekben lényeges változás nem történt. Ugyan minden önkormányzat a rendezési terve 

felülvizsgálatakor kér új lakóterület kijelölni, mert úgy gondolja, hogy majd a fiatal családi ház építők 

felvirágoztatják a települést. Aztán a tervezett telkeket nem tudja értékesíteni. Tehát a 

településrendezési eszközökben hiába jelennek meg új lakóterületek, ezek a gyakorlatban nem 

jelentenek módosulást a területek felhasználásában. 

Az előbbi alól valószínűleg kivételek a Pécs közeli települések. Ebből a sorból kiemelhető 

Hosszúhetény, ahol a Pécsről kiköltözők egy új lakóterületet építettek ki, valamint a Péccsel majdnem 

Tsz.: 1001 



14


összenőtt új város, Kozármisleny, ami városi rangját is jelentős népességszám gyarapodásának 

köszönheti. Ennek a folyamatnak két, egymást erősítő oka van. Egyrészt a Pécsről kiköltözők 

alapítanak új otthont a városkörnyéki településekben, másrészt a távolabbi vidékről pécsi 

munkahelyek után költözők állnak meg első állomásként a városkörnyéki településekben. 

A városok perifériáin általában kisebb-nagyobb számmal megjelentek a bevásárló központok, a 

különöböző gazdasági tevékenységek telephelyei, az ipari parkok, amelyek a nagyobb városokban, 

elsősorban Pécsett valódi változást eredményeztek a területfelhasználásban. 

Pécsett a nagy közlekedési infrastruktúra fejlesztésekhez kapcsolódva, ezek kihasználásával jöttek 

létre változások a város déli kapujában, ugyanis mind a repülőtér, mind az autópálya a város déli 

előterében van. Itt egy új gazdasági terület került kialakítása, helyet adva a város második ipari 

parkjának, és több logisztikai valamint kereskedelmi szolgáltatás is települt ebbe a térségbe. 

Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa beruházásai jelentős területfelhasználási változásokat 

eredményeztek. A Zsolnay gyár korábbi területének egy kis részére húzódott vissza, a tömb nagyságú 

„Zsolnay-negyed” többi részébe kulturális intézmények és az egyetem Művészeti Kara települtek 

illetve folyamatban van a terület új funkcióinak kiépülése. A Zsolnay közelében a lét nagy kulturális 

létesítmény, a „Kodály Központ” konferencia és hangverseny-központ, valamint a „Tudásközpont” 

épülete, amely a városban található könyvtáraknak ad otthont korszerű könyvtári szolgáltatásokkal, 

szintén komoly területfelhasználási változást hozott. Ehhez kapcsolódva elmondható, hogy a 

változások általában a már beépített területek átépítésével, a beépítés intenzitásának emelésével 

jöttek létre. 

1.5 Településrendszer 

Baranya településrendszere jellemzően aprófalvas. Ezek között sok a zsáktelepülés is. Ennek 

közlekedési és szociális következményei a fő oka annak, hogy a megye kistérségei között sok a 

hátrányos és a halmozottan hátrányos kistérség. A településhálózat kicsiben szinte teljesen leképzi 

az ország településhálózatának egyenetlenségét, féloldalasságát. Az utóbbira Budapest túlsúlya és az 

európai mércével mért középvárosok hiánya nyomja rá a bélyegét, Baranyában Pécs teszi ugyanezt, 

150.000 fő feletti népességével, Mohács és Komló, valamint a hozzájuk felzárkózó Szigetvár 

kivételével a középvárosok hiányával. 

1.5.1 A megye közigazgatási beosztása 

A közigazgatási beosztás jó esetben folyamatosan leképezi az adott időszak településrendszerének 

kapcsolati hálóját, függetlenül attól, hogy az egyes térségeket járásoknak, kistérségeknek, vagy 

bárhogyan is hívták, hívják. A különböző időpontokban végrehajtott közigazgatási átszervezések 

döntően az egyes egységek perifériáin lévő települések más egységbe való átszervezését, vagy a 

központi akarat módosulását (centralizálás vagy decentralizálás) jelezték. Ez utóbbiaktól függetlenül 

persze a településhálózati kapcsolatok szinte rezzenéstelenek maradtak. 

Az 1950-es megyerendezés előtt Baranyához hét járás tartozott. A Hegyháti (Sásdi), a Mohácsi, a 

Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szentlőrinci és Villányi járások, amelyek kiegészültek a megyerendezés 

kapcsán Baranyához csatolt Szigetvári járással. A járások központjai akkor is és a járások 

megszüntetését követően ma is változatlanul jelentős térségszervező erővel bírnak. Ezek a részben 

intézményekben, de még döntőbben a szokásjogon, az emberi tényezőkön nyugvó kapcsolatokon 

alapulnak, amelyek rendkívül hosszú életűek, függetlenül a kormányzati szinten eldöntött 

átszervezésektől. A járások megszüntetésekor, 1983 végén a folyamatos centralizációs programok 

folyományaként a megyében csak négy járás volt. 

A közigazgatás átszervezése érdekében jelenleg is folynak a változások előkészületei, megszületett 

az új önkormányzati törvény koncepciója, de az új rendszer kialakulása még bizonytalan. Nyilvánvaló 

azonban, hogy az új közigazgatási beosztás és az új önkormányzati törvény hosszabb távon jelentős 

Tsz.: 1001 



15


hatással lesz a településhálózati kapcsolatokra. Baranya megye szempontjából fontos, hogy az új 

közigazgatási beosztás legyen tekintettel a megye jellemzően aprófalvas településhálózatára és a 

járási központoknak a hozzájuk csatolt községekből való könnyű megközelíthetőségére. 

Városok 

A megye városainak száma folyamatosan nőtt. 1950-ben a megyében Pécsen kívül egy város volt, 

Mohács. Sajátos földrajzi fekvése, identitástudata, értelmisége máig is megőrizte megkülönböztetett 

helyét a megye városai között. Komló, a megye bányász városa 1951-ben, Szigetvár 1966-ban Siklós 

1977-ben kapott városi rangot. Mára a megye egy hosszabb stagnálást követően (1990-ig nem került 

sor újabb várossá nyilvánításra) a megyében is beindult a várossá nyilvánítások sora. Ennek 

eredményeként ma az alábbi városokkal 1 rendelkezik Baranya megye: 

Szentlőrinc 6.922 fő 

Kozármisleny 6.061 fő 

Pécsvárad 4.042 fő 

Harkány 4.052 fő 

Bóly 3.984 fő 

Sásd 3.329 fő 

Sellye 2.761 fő 

Mágocs 2.414 fő 

Villány 2.453 fő 

Mohács 18.884 fő 

Komló 25.299 fő 

és persze Pécs, amely közigazgatásilag nem a megye része, de a megye elképzelhetetlen lenne Pécs 

nélkül és persze Pécs is a megye nélkül- 

Pécs 157.721 fő 

A megye városainak nem is a pontos népességszáma a döntő, hanem hogy Mohács és Komló 

kivételével a megye városai valóban kisvárosok és Pécs, amely ma megyei jogú város és így nem 

része közigazgatásilag Baranya megyének messze kiemelkedik a megye városai közül. Ebben a 

kisvárosi mezőnyben nagyobbaknak számítanak: 

Szentlőrinc 

Pécsvárad 

Kozármisleny 

Bóly 

A megye városai közül Szentlőrinc és Pécsvárad Pécshez közvetlenül kötődnek, az ott lakók Pécsre 

járnak be dolgozni, Pécs középiskoláiba is nagy számban járnak be az ott lakó gyerekek. 

Folyamatosan téma Pécsett az elővárosi közlekedés megoldása, ami a MÁV vonalán futna, és nyugati 

irányban Szentlőrincet, keleti irányban Pécsváradot kötné össze Péccsel, a nagyvárossal. Szentlőrinc 

annak köszönheti növekedését, hogy Pécsett az uránbánya üzemei a várostól nyugatra helyezkedtek 

el és az uránbányászok egy része, akik nem akartak a pécsi Uránváros többszintes épületeiben élni, 

itt építettek családi házakat. Pécsvárad gyönyörű környezetének, történeti múltjának, Pécs 

közelségének köszönheti kiemelkedését a megye városai közül. A pécsi értelmiségi panellakók 

kedvelt kiköltözési célpontja volt Pécsvárad. Újabban ezt a funkciót a Pécsvárad és Pécs között 

mintegy félúton lévő Hosszúhetény község teljesíti sikerrel. Hosszúhetény ennek köszönheti a 

napjainkban tapasztalható gyors népességnövekedését. 

Kozármisleny egy kis falu volt Pécs közvetlen közelségében. Az ottani vezetés már a 80-as években 

felismerte az ebben lévő lehetőségeket. Előközművesítettek családi házak építésére kínált területeket, 

amelyek gyorsan el is keltek. Sikeresen fejlesztették intézményeiket, ennek köszönhette gyors 

népességnövekedését, majd városi jogállását is. Sportcsarnokába több pécsi lobbi hobbi focicsapat 

jár ki, kedvezőbb árfekvése miatt, éttermeiben hasonló okok miatt rendszeresen szerveznek pécsiek 

különböző összejöveteleket, banketteket. 

1 A népességszám adatok forrása a KSH, az adatok a 2010. év végi lakónépességre vonatkoznak 

Tsz.: 1001 



16


Bóly Mohács közelségében önálló fejlődési pályát írt le. Ebben nagy része volt az ott élő német (sváb) 

nemzetiségnek, akik sikeresen kamatoztatták már a rendszerváltás előtt is németországi rokoni 

kapcsolataikat. 

A megye városai (kisvárosai) közül népességszámban két település emelkedik ki. Komló és Mohács. 

Jelentősen különböző fejlődési pályát futottak be, funkcióik és a településrendszerben betöltött 

szerepük, jellegük is lényegesen különbözik. Komló a megye legnagyobb népességszámú városa a 

maga 25.000 főt meghaladó népességével. Létét az időközben már megszűnt mecseki 

szénbányászatnak köszönheti. Mindig is rendkívül erős kapcsok fűzték Pécshez, mondhatni hogy 

Pécs bolygóvárosaként jött létre. Még fénykorában is, amikor a közeli aknák miatt gyors 

népességnövekedést élt át, és amikor a bányavállalat abszolút úr volt a településen, a bányavállalat 

központja Pécsett volt. A rendkívül sűrű autóbusz járatok jelezték, jelzik ma is Komló és Pécs intenzív 

kapcsolatát. A humán értelmiség Pécsről ingázott ki komlói munkahelyére és igyekezett a legrövidebb 

időn belül visszakerülni pécsi munkahelyre. Ez ugyan mára már némileg oldódott, de a kapcsolatok, a 

függőség megmaradt. Saját műszaki értelmisége a bányászathoz kötődött és ma már a bányák 

bezárása után mondhatni nem létezik. A városnak ez a monofunkcionális jellege okozza ma a legtöbb 

gondot, amikor is jelentős épületállományával, infrastrukturális meglévőségeivel a túléléséért, a 

fenntarthatóságáért küzd. A fentiekből következik, hogy a környező települések közvetlenül is 

Pécshez, a megyei önkormányzathoz és hivatalához kötődnek. 

Mohács a maga 19.000 fő körüli népességével Baranya megye második legnagyobb városa. Mohács 

egy önálló identitás, jelentős, Pécstől független önállósággal. A város alföldies, síkvidéki jellegével, 

Duna parti fekvésével eltérő képet mutat Baranya többi városaitól. Saját értelmisége jól képviseli a 

város érdekeit. Folyami határátkelő, jelentős ipara, intézményei is önálló életet élnek. Térségi 

kapcsolatai igen erősek, valódi szervezője környezetének. Erős kapcsolata van a megye városai közül 

Bóllyal, amely a kölcsönös alapján előnyök alapján folyamatosan fejlődött és fejlődik napjainkban is. A 

megye területe városokkal lefedett, új városok kijelölésére nincsen szükség. Minden kistérségnek 

városi jogállású központja van. Ebből érzékelhető, hogy a városok területi elhelyezkedése is 

megfelelő. Ugyanakkor népességszámuk jelentős részben alacsony, funkcióhiányos kisváros, 

városiasodásuk folyamatban van. 

Harkány és Villány jellemzően szinte egyfunkciós városok és erre a „húzó” funkcióra fűződnek fel 

mindkét helyen a többi városi funkciók. 

Harkány fürdőváros. Fejlődését és várossá válását is a méltán híres gyógyfürdőjének köszönheti. A 

gyógyvízre épült rá szintén jelentős gyógy-kórháza. A gyógyfürdőben már lezajlott egy jelentős 

korszerűsítés, de sajnos kínálata, felszereltsége jelentősen elmarad Nyugat-Magyarország 

gyógyfürdőitől. Megközelíthetőségének javításával viszont megnyílott a lehetőség Nyugat Európa 

biztosító társaságaival való intenzívebb együttműködésre, ami vendégforgalmát várhatóan jelentősen 

növelni fogja. A város szállodái, éttermei, nyaraló házai, kereskedelme mind döntően a város 

idegenforgalmát szolgálják ki. A környékbeli településekből is sokan járnak be Harkányba dolgozni, 

kihasználva az itteni munka lehetőségeket. 

Villány városi rangját méltán világhírű vörös borainak köszönheti, ami egyben megalapozta a település 

rendszerváltást követő jelentős fejlődését is. A város főutcáját övező műemléki védettséget élvező 

pincesora folyamatosan várja a turistákat. Itt a kultúra is a borra épül, múzeuma a „Bor Múzeum”, 

rendszeres „Bor Fesztiválja” a borrendek ünnepe. A bor fontosságát és a település ebből adódó 

gyarapodását jelzik az utóbbi időben sorra megépült borházai, ahol a szőlő feldolgozása mellett 

vendégfogadásra is berendezkedtek. A településen a megfáradt és kocsiját nem használni akaró borturista 

korszerű kényelmes szálás lehetőségeket is talál a városban. 

Siklós egy kellemes, hagyományosan városi szolgáltatásokat nyújtó, határ közeli kisváros. Korszerű 

piaca, kiterjedt üzlethálózata és újabban termálfürdője is kedvelt hellyé teszti. A Siklós – Villányi borút 

egyik alapítója. Turisztikai kínálatában fontos szerepe van a jó állapotban fennmaradt várnak, ahol 

korábban elegáns étterem és szálloda is működött, amelyek most hiányoznak a városnak. A várhoz 

az ország történelmének jelentős epizódjai fűződnek. Várkápolnájának gótikus boltozata a 

magyarországi gótika féltett emléke. 

Sásd egy hátrányos kistérség központja. Szolgáltatásaival jelentős számú községet lát el. A térség 

utóbbi időszakban megindult fejlődésében nagy szerepe volt a Sásdi Többcélú Kistérségi 

Társulásnak. Fontos a közlekedési helyzete. Sásd a 66-os és a 611-es út csomópontjában fekszik. Az 

első a régió két legnagyobb városát, Pécset és Kaposvárt köti össze, a 611-es út pedig a Pécs- 

Tsz.: 1001 



17


Balaton közti kapcsolat fontos nyomvonala. A város a Pécs-Budapest vasúti nyomvonal jelentős 

állomása. Komló vasúti összeköttetése itt csatlakozik rá a fővonalra. 

Sellye az Ormánság központja, egy leépülő, halmozottan hátrányos településkör központja. A 

településre a rendszerváltás előtt települt kevés ipari üzemeinek jelentős része megszűnt, ezzel egy 

éppen beinduló fejlődési pálya tört meg. A térségben dolgozó kevés foglalkoztatott döntően a 

mezőgazdaságban helyezkedett el. Kiterjedt környékbeli erdői adják a nyersanyagot az itt működő 

fafeldolgozásnak. Fontos turisztikai vonzerőt képvisel a vadászat, az itt található Batthyány- 

Draskovich kastély, amelyben mezőgazdasági szakiskola működik, és a hozzá tartozó arborétum. 

Mágocs a megye északi részének központja, földrajzi értelemben a Baranya-Hegyhát része, a 

Völgység fontos települése. Közúti közlekedési csomópont, ebből adódik meglehetősen intenzív 

átmenő forgalma, és gazdasági fejlődése. Már nagyközségi igazgatási státuszában is jelentős térségi 

funkciókat látott el, ez alapozta meg várossá nyilvánítását is. A Sásdi kistérség része, viszonylag 

messze van Pécstől és Komlótol is, de intenzív kapcsolatai vannak a közeli Tolna megyei 

Dombóvárral. 

Érdekes megfigyelni Pécs és a megye változó viszonyát. Az 1950-es megyerendezéskor a megye 

székhelye, Pécs törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez. Amikor 1950 közepén 

ez a státusza megszűnt, Baranya megyéhez tartozott. 1954 és 1971 között nem tartozott a megyéhez, 

1971-től ismét a megyéhez tartozott. Érdekes Pécs folyamatosan változó helyzete, amelynek során 

hol a megye részeként, hol a megyétől független identitásként aposztrofálják a források. Napjainkban 

is megyei jogú városként nem része a megyének, ennek ellenére Pécs nélkül Baranya megyét nagyon 

nehéz lehetne tárgyalni. 

A megye és Pécs kapcsolatát jól mutatja, hogy a pécsi általános iskolába járók közül ma mintegy 13 

% vidéki. A középiskolai tanulók pécsi-vidéki megoszlásáról (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) 

az alábbi kimutatás ad információt. A város Polgármesteri Hivatala által, a 2011-es átszervezés 

előkészítésének részeként összeállított, az iskoláktól bekért, kissé pontatlan, de a lényeget szépen 

mutató Pécs mj. város Polgármesteri Hivatalának kimutatása szerint 2006-2010 között a pécsi 

középiskolai (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) tanulók száma mintegy 2000 fővel csökkent, 

főleg a vidékről bejáró tanulók nagyfokú (mintegy 1600 fős) létszámcsökkenése miatt. Érdekes, hogy 

közben a kollégiumban lakók száma alig csökkent (100-150 fő között). 

2010-ben az összes pécsi középiskolában tanuló diákoknak csak kb. fele a pécsi, a bejárok 

számaránya kb. 39%, a kollégiumokban lakók számaránya mintegy 11%-ot tesz ki az összes 

diákákhoz viszonyítva. 

Arról, hogy a vidéki tanulók mely településekből járnak be, illetve a kollégistáknak hol van az állandó 

lakhelye, nem találni adatokat. A KSH előbbinél pontosabb de nem részletezett adatai szerint a 

megyében a kollégiumokban lakó a 2010/2011 tanévben Baranya megyében: 

szakiskolai tanulók közül kollégiumokban lakik a tanulók 7,9%-a, 

szakközépiskolai tanulók közül kollégiumokban lakik a tanulók 11,7%-a, 

gimnáziumi tanulók közül kollégiumban lakik a tanulók 13,8%-a 

Pécs és a megye kapcsolatához ezeket az adatokat csak azért tartottuk fontosnak jelezni, hogy 

egyrészt az általános iskolai oktatásban Pécs döntően a városkörnyéki településeknek segít be, a 

középiskolai oktatásban pedig a megye egész területére fontos érőhelyeket biztosít. 

Elmondható, hogy a megye jelenlegi városhálózata, kistérségi központjai a megye egész területét 

arányosan lefedve látják el a környezetükben lévő települések legfontosabb, ott hiányzó, 

legkülönbözőbb ellátási igényeit. Ez a városok és környezetük között egy egyoldalú hierarchikus 

kapcsolatot jelent. Ugyanakkor a városok egyes hiányzó funkcióit a környezetükben lévő megyei 

települések látják el. Pécs hiányzó vízparti rekreációs funkcióit javarészt Orfű látja el, vagy a Pécsett 

hiányzó családi házas új, beépíthető lakóterületeinek java része a városkörnyéki településekben 

realizálódik, döntően Kozármislenyben, amely a Pécsről kiszoruló funkciók itteni gyors fejlesztése 

következtében városi jogállást is szerzett. Mohács rekreációs funkcióinak egy részét a Duna parton 

Mohácstól északra húzódó szőlőhegyek és a Duna-parton lévő települések üdülőterületi parcellázásai 

(elsősorban Dunaszekcső) biztosítják. 

Tsz.: 1001 



18


A városok és a városkörnyéki települések közti néha kétirányúvá is váló hierarchikus kapcsolatok 

mellett egyre erősebbé válnak a hierarchiát nélkülöző, a meglévő, differenciált adottságra épülő 

hálózati jellegű, meglehetősen bonyolult kapcsolatok, amelyek a településeket egy mozgó, 

folyamatosan változó hálóba fogják össze. 

Baranya megye nagyközségei 

Baranya megye településrendszerére jellemző az aprófalvak nagy száma. A megye összesen 301 

településéből 

85 település 199 fő lakónépesség alatti 

123 település 200-499 fő lakónépesség alatti. 

Az 500 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező települések (208 település) a megye településeinek 

69,1%-át teszik ki. 

A 2001 év végi népességi helyzethez viszonyítva a 199 főnél kisebb településekben 15,5% a 

népességcsökkenés, a 200-499 fős településekben 10,1%, az 500-999 fős településkategóriában 

5,9% a népességcsökkenés 

Az aprófalvas községhálózatból kiemelkedik a megye 3 nagyközsége 2010 év végi népességével 

• Beremend 2573 fős népességével, 

• Szászvár 2350 fővel és 

• Vajszló, a maga 1703 fős népességével (Forrás: KSH) 

Országos összehasonlításban ezek sem számítanak „nagy” településeknek, de térségükben, a 

környezetük ellátásában viselt funkcióikkal valóban azok. Az új önkormányzati törvény koncepciója, a 

nyilvánosságra hozott munkaanyag szerint azonban Vajszlón megszűnne a polgármesteri hivatal (a 

tervezet szerint ez az intézkedés minden 2000 főn aluli településeket érintené). 

1.5.2 A kistérségek 

A megye falvai jelenleg a következő kistérségekbe szerveződnek: 

Komlói kistérség 

Mohácsi kistérség 

Pécsi kistérség 

Pécsváradi kistérség 

Sásdi kistérség 

Sellyei kistérség 

Siklósi kistérség 

Szentlőrinci kistérség 

Szigetvári kistérség 

Baranya megye 9 kistérsége közül 8 hátrányos helyzetűnek tekintető (egyedül a Pécsi kistérség nem 

sorolható ezek közé) 

A hátrányos helyzetű kistérségek közül 3 a leghátrányosabbak közé sorolt. Ezek a következők: 




A kistérségekben működő települési önkormányzatok meghatározott feladatkörbe tartozó 

közszolgáltatásokat 2004-től többcélú kistérségi társulásokon keresztül biztosíthatnak. Ilyenek például 

a szociális ellátás, a család, gyermek és ifjúságvédelem, de megállapodhatnak más ellátások közös, a 

társuláson keresztül történő ellátásában is. 

Nem állítható, hogy a települések közti kapcsolatokat determinálná a közigazgatási státuszuk, a 

hivatalos területi szerveződések, de az bizton elmondható, hogy erősítik, moderálják, szervezik a 

közigazgatási egységen belüli kapcsolatokat. 

A kistérségek lakónépessége helyesen a KSH adatai szerint 2010 év végén: 

Komlói: 38 786 fő, változás 2001 év végéhez: - 8,5% 

Mohácsi: 49 109 fő változás 2001 év végéhez: - 5,6% 

Tsz.: 1001 



19


Pécsi: 186 860 fő változás 2001 év végéhez: +1,0% 

Pécsváradi: 12 326 fő változás 2001 év végéhez: - 7,4% 

Sásdi: 13 893 fő változás 2001 év végéhez: - 10,7% 

Sellyei: 13 088 fő változás 2001 év végéhez: - 12,3% 

Siklósi: 36 485 fő változás 2001 év végéhez: - 6,2% 

Szentlőrinci: 14 923 fő változás 2001 év végéhez: - 6,2% 

Szigetvári: 25 985 fő változás 2001 év végéhez: - 8,2% 

Összesen: 391 455 fő változás 2001 év végéhez: - 3,7% 

Láthatóan egyetlen kistérség népességszáma növekszik némileg, a Pécsi Kistérség (+1,0%). Jelentős 

népességvesztést szenvedtek el a vizsgált időszakba a Sásdi és a Sellyei Kistérség. 

A kistérségek rövid jellemzése 2 

Komlói kistérség 

Településeinek száma: 19, Komló nélkül a települések átlagos népességszáma 500 fő körül szóródik. 

Földrajzi helyzete: A Mecsek hegység északi részén és a Hegyhát keleti részén fekszik, jellemzően 

dimbes-dombos tájon. 

Gazdasága: Döntően ipari jellegű terület, a földrajzi helyzetéből adódóan a mezőgazdasági termelés 

nem jellemző. A térséget folyamatos ipari szerkezetváltás, a barnamezős területek funkcióváltása, 

fejlesztése jellemzi. Komlón a szénbányák bezárása után az acélszerkezeti gyártás, a mezőgazdasági 

gépgyártás, az autógyártáshoz kapcsolódó beszállítói ipar és a termelését egyre növelő kőbánya a 

jellemző. A vállalkozások nagy része Komló középvállalkozásai mellett mikro-vállalkozásokban 

részben Szászváron, Magyarszéken, Egyházaskozáron és Magyarhertelenden összpontosul. 

Mohácsi kistérség 

Településeinek száma: 43, Mohács mellett Bóly is városi rangú, Mohács mellett annak 

társközpontjaként funkcionál. A kistérségben élők 12%-a lakik hátrányos helyzetű településben. A 

települések közül 13 zsáktelepülés. 

Földrajzi helyzete: A megye D-K-i részén terül el, keleten a Duna határolja, délen a horvát határ. 

Topográfiáját a síkvidék jellemzi. 

Gazdasága: Mohácson jelentősek a kikötői és logisztikai szolgáltatások és az ipari zónában lévő, 

valamint a két ipari parkjában lévő üzemei, Bólyban az ipari park üzemei. 

Pécsi kistérség 

Településeinek száma: 39. A kistérség Pécsen kívül kis és aprófalvakból áll, egyetlen 4.000 főt 

meghaladó települése Kozármisleny városa, amely 2010 év végén 14 fő híján elérte a 6.000 fős 

lakónépesség számot. 2.000 fő körüli Pellérd. Kozármisleny és Pellérd a Pécsett a normál családi 

házas programjuknak megfelelő telekkínálatot nem találó kiköltözőknek köszönheti „magasabb” 

lélekszámát. Ez a két település Pécs „bolygó településének” is nevezhető, mivel mindkettő közvetlenül 

Pécs határa mentén helyezkedik el. A települések nagyobb része 1.000 főn aluli, de 7 település 500 

főn alóli népességgel rendelkezik. Mindezt azért volt érdemes részletezni, hogy érzékelhetővé váljon a 

kistérség rendkívül differenciált összetétele, Pécs abszolút túlsúlya, a kistérséget jellemző 

érdekviszonyok és léptékek különbözősége érzékelhetővé váljon. Ezért is alakult ki a térségben 7 

mikrotérség: Pellérd, Görcsöny, Egerág, Kozármisleny, Szalánta és Orfű kis-központtal. 

Földrajzi helyzete: Rendkívül változatos, területén mind a síkvidék (Pécsi-síkság) mind pedig 

hegyvidéki, dombsági területek (Mecsek hegység és előterei) megtalálhatók. A többcélú társulás 

döntően a kis települések életében döntő szervező funkciókat vállalt magára. 

Gazdasága: A kistérség gazdasági potenciálját Pécs túlsúlya, mondhatni egyedülisége testesíti meg. 

A bányák bezárása gazdaságilag Pécset is megrendítette, amit csak kiegészített a hagyományos 

iparágak (például a bőripar) padlóra kerülése. Ugyanakkor örvendetesen fejlődik Pécs két ipari parkja. 

Fontos városi célkitűzés a város két lakórészét a vasút mentén elválasztó barna övezet kezelése, az 

itteni ipari szerkezetváltás támogatása, amit az átdolgozás alatt álló IVS akcióterületeként is kezelni 

kíván a városi önkormányzat. Mindezek mellett a város az igen jelentős intézményekkel bíró kulturális 

iparának gazdasági szerepében, annak más ágazatokra begyűrúző teljesítmény-növelésében bízik. A 

falvakban fellelhető mikro vállalkozások mellett csak Orfű a maga idegenforgalmi szerepével jelent 

fontosabb gazdasági tényezőt a területen. 

2 Források a minden kistréségben 2010-ben kidolgozott „XX kistérség fejlesztései 2004-2010” című 

tanulmányok. A népességszám a tanulmányok szerint a 2007-i állapotot mutatja. 

Tsz.: 1001 



20


Pécsváradi kistérség 

Településeinek száma: 19, központja Pécsvárad, 4.000 főt alig meghaladó népességű. Községei 

jellemzően az apró, illetve a törpe falvak kategóriába taroznak. 15 ide tartozó község népességszáma 

500 főn aluli. 

Földrajzi helyzete: A kistérség Tolna megyével határos, a Kelet-Mecsek hegyvidék dominálja a 

területet, a 6-os úttól délre lévő területei a Baranyai dombsághoz tartoznak. Központja, a történelmi 

múlttal rendelkező Pécsvárad a Kelet-Mecsek tájvédelmi Körzet szélén, a Zengő lábánál fekszik 

Gazdasága: A kistérség hagyományosan mező és erdőgazdálkodási terület. A mélyebben fekvő 

dombhátakon kedvezőek a körülmények a kalászosok, a kukorica, a napraforgó, a repce számára. A 

hegy lábánál megjelennek a szőlők, a gyümölcsösök. A bortermelésről már Szent István 

alapítólevelében is találhatunk említést. 

A térségbe nem települtek jelentősebb ipari vállalkozások, pár üzem van Pécsváradon. 


Településeinek száma: 27, központja Sásd, amely a 66-os és a 611-es út csomópontjában fekszik. A 

66-os út köti össze a régió két legnagyobb városát, Pécset és Kaposvárt. A 611-es úton Dombóvár 

érintésével a Balaton felé autózva sokan haladnak át a településen. Az aprófalvas településrendszer 

ellátásának jobb igénye hívta életre a mikrotérségi központokat: Mágocs, Sásd, Vásárosdombó, 

Gödre, Mindszentgodisa, amelyek közül Sásd és Mágocs városi jogállású település. 

Földrajzi helyzete: A kistérség Baranya, Tolna és Somogy megyék valamint, három természetföldrajzi 

kistáj határán, részben ezek területein is fekszik. Ezek az Észak-Zselic, a Baranyai-hegyhát és 

Völgység. Ez a többszörös határ menti fekvés és a történelmi településrendszer, a zsáktelepülések 

magas száma lehet indoka annak, hogy ez a kistérség egyike Baranya leghátrányosabb helyzetű 

kistérségeinek. 

Gazdasága: A vállalkozások nagy része Sásdon, Alsómocsoládon, Mágocson, Bikalon és 

Mindszentgodisán összpontosul. Jelentős a halgazdaság, a mezőgazdasági termékek feldolgozása. 

Néhány középvállalkozást kivéve a mikrovállalkozások jellemzik ennek a kistérségnek a gazdaságát 

is. 


Településeinek száma: 35, a legtöbb települése nem éri el az 500 fős népességet. 

Földrajzi helyzete: Az ország déli részén a Dráva mentén helyezkedik el „a világ végén”, a fővárostól 

mintegy 300, Pécstől 50 km távolságra. Ebbe a kistérségbe tartozik a két világháború közti 

szociológiai irodalomból jól ismert Ománság területe is. A református családok egykézése kapcsán az 

irodalomban vizionált leépülés mára már minden tekintetben megvalósult. A gyönyörű kazettás 

református templomokhoz már nem tartozik se tiszteletes se gyülekezet. A megüresedett épületeket 

roma családok lakják. Halmozottan hátrányos kistérség 

Gazdasága: Munkahely alig van a területen, még Sellyéről is sokan járnak be Pécsre dolgozni 

vonattal, szentlőrinci átszállással. Sok az ingázó a környező kistérségi központokba is, Szigetvára és 

Siklósra, de ingáznak Harkányba is. Gazdasága tradicionálisan a földműveléshez kötődik, annak 

ellenére, hogy ehhez az adottságai nem mondhatók jónak. Az ország egyik fontos dinnyetermelő 

területe van a kistérségben. Kivételes adottságokkal az erdő és vadgazdálkodás rendelkezik. 

Erdősültsége magasabb az országos átlagnál és még sok másra nem hasznosítható terület vár 

beerdősítésre. Jelentős a külföldi vadásztatás is. Az előbbihez kötődve számos fafeldolgozó 

vállalkozás működik a területen. A térség ipari kapacitása gyenge, a helyi vállalkozók nagyobb része 

önfoglalkoztató kényszervállalkozásban működik. Jellemző az alulképzettség, különösen az itt élő 

roma népesség körében. 

Siklósi kistérség 

kistérség lakóinak 45%-a ezekben a városokban él. 

Településeinek száma: 53, ezekből 29 település 300 fő alatti. A 311/2007. (XI.17.) sz. 

kormányrendelet az aprófalvas területet a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. 

Földrajzi helyzete: A megye déli részén helyezkedik el, délen a Horvátország határolja. Hazánkban itt 

érvényesülnek leginkább a szubmediterrán hatások. 

Gazdasága: Éghajlata rendkívül kedvező a mezőgazdaság számára, ez a térség egyik fontos 

ágazata. Az ország első borútja is jelzi, hogy itt országosan is kiemelkedő a szőlő ágazat. A térség 

műemlékei, és a siklósi vár, a harkányi gyógyfürdő, az új siklósi termálstrand mellett a borturizmus is 

fontos tényező a kistérség jelentős idegenforgalmában. Az ipari potenciál Beremenden koncentrálódik 

a cement és mész gyártással, a Nagyharsányi kőbányával, de Siklós ipari parkja is várja a 

beruházásokat 

Tsz.: 1001 



21


Szentlőrinci kistérség 

Területe: 271 km2 . A kistérség mind területe, mind népességszáma tekintetében a legkisebbek közé 

sorolható. A többi kistérségnek 10 éves előnye van a Szentlőrinci Kistérséggel szemben, mert ezt a 

kistérségek megalakulása után 10 évvel a Pécsi Kistérségből választották le. 

A 20 települése közül 13 település 500 főnél kisebb 

Településeinek száma: 20 

Földrajzi helyzete: A Szigetvári és a Pécsi kistérség között helyezkedik el. 

Gazdasága: Szentlőrincből sokan járnak be Pécsre dolgozni, ez a kistérség munkanélküliségi 

mutatóját csökkenti. A térség mezőgazdaságának fontosságát jelzi Szentlőrinc mezőgazdasági 

iskolája. A térség legjelentősebb ipara a Királyegyháza közigazgatási területén, Szentlőrinc közelében 

megépült és 2011 nyarán már üzembe helyezett cementmű és ennek a nyersanyag ellátását biztosító 

korszerűsített kőbánya Bükkösdön. 


Településeinek száma: 46. Aprófalvas településrendszer jellemzi. Szigetváron él mintegy 11.000 fő, 

rajta kívül csak két 1000 főnél nagyobb település van a kistérségben: Hobol és Mozsgó. A térség 

oktatási, kulturális intézményei zömmel Szigetváron vannak, de ez alól kivételnek számítanak az 1000 

főnél nagyobb két település intézményei. A szigetvári kórház a kistérségnél nagyobb területet lát el. 

Földrajzi helyzete: A Dél-Zselic és az Ormánság határán helyezkedik el. 

Gazdaság: A kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyike. A 

hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. Jelentős ilyen cég volt a Szigetvári Cipőgyár, 

amelynek helyét kisebb vállalkozások foglalták el, de ezek is fennmaradásukért, piacért küzdenek. 

Meghatározó a térég mezőgazdasága, amelynek jó felvevő piaca volt a jelentős szovjet 

megrendelésekkel bíró konzervgyár. Ennek külföldi kézbe került utód vállalata ma már szinte kizárólag 

import nyersanyagot dolgoz fel. A kistérségben fontos lehetőségeket hordoz a Szigetvárhoz kötődő 

idegenforgalom. A szigetvári vár, a teljesen átépített, korszerű termálfürdő, a város török emlékei 

jelenthetnek komoly vonzerőt. 

1.6 Demográfiai folyamatok 

1.6.1 Népességszám, népsűrűség 

A megye népessége 2010-ben 393.758 fő. 2011 legfrissebb évközi – kerekített – adata szerint pedig 

már csak 391.000-en lakják a megyét. A megye népességszámának 2000-es évekbeli alakulását 

vizsgálva megállapítható, hogy a 2001-es népszámlálás óta eltelt egy évtized során regisztrált - 

országos átlagnál (1,83%) közel kétszerte rosszabb - mintegy 3,53%-os csökkenés következett be. A 

megye lakónépessége 2001 és 2010 között több mint 12 és fél ezer fővel csökkent. 

Összehasonlításképpen: a megye harmadik legnépesebb városa Mohács, ahol 19 ezren laknak, a 

negyedik legnépesebb Szigetvár, ahol csaknem 11 ezren laknak. A megye 10 év alatt bekövetkezett 

népességcsökkenése tehát olyan mértékű, mintha a megye harmadik-negyedik legnagyobb 

városának népességével fogyott volna a lakosság. 

Az átlagos népsűrűség a megyében 89 fő négyzetkilométerenként, ami ugyan a 108 fő/km2-es 

országos átlag alatti, de ezzel az értékkel Baranya megye az ország nyolcadik legsűrűbben lakott 

megyéje. A népesség területi elhelyezkedése a megyében - a sajátos településhálózati adottságok 

következtében - meglehetősen kiegyenlítetlen. A nagyobb népességtömörülések a megye három 

térségében összpontosulnak. Pécs és agglomerációs övezete, Mohács és térsége, valamint a Villányi 

hegység vidéke a megye legsűrűbben lakott területei. A megye ÉNy-i és DNy-i vidékei a legritkábban 

lakottak. Ezekben az aprófalvas térségekben igen alacsony, 30 fő/km 2 alatti a népsűrűség. A 

legkisebb népsűrűségűek a Sellyei, a Szigetvári és a Sásdi kistérségek, a legsűrűbben lakott a Pécsi, 

ahol az országos átlagot messze meghaladó a népsűrűség. 

Tsz.: 1001 



22


1.6.2 Népesedési folyamatok 

A megyében élő népesség fogyása a megye területén belül nem egyenletes, a csökkenés jelentős 

területi differenciát mutat. 

A lakónépesség alakulása a kistérségekben 2001-2009 

2001 2005 2009 

Változás (%) 

2001-2005 

Változás (%) 

2005-2009 

Komlói 42369 40967 39234 -3,3 -4,2 

Mohácsi 52048 50902 49675 -2,2 -2,4 

Pécsi 184996 183890 186800 -0,6 +1,6 

Pécsváradi 13304 12835 12477 -3,5 -2,8 

Sásdi 15565 14861 14148 -4,5 -4,8 

Sellyei 14923 14203 13340 -4,8 -6,1 

Siklósi 38893 37884 36711 -2,6 -3,1 

Szentlőrinci 15911 15482 15112 -2,7 -2,4 

Szigetvári 28321 27331 26261 -3,5 -3,9 

Megye összesen 406.330 398.355 393.758 -2,0 -1,2 

A megye népessége 2001 és 2009 vége között évről évre csökken. Az évtizedet két időszakra bontva 

az össznépesség fogyása mérséklődik, mivel 2001-2005 között közel kétszer annyival csökkent a 

népesség, mint 2005-től az évtized végéig. A népességcsökkenés gyakorlatilag a megye összes 

kistérségét sújtja. Csupán a csökkenés mértékében vannak – számottevő - eltérések. Mindössze egy 

kistérség, a Pécsi tudta növelni népességét az elmúlt évtizedben, az első időszak minimális fogyását 

követően 2010-re három ezerrel laknak többen ebben a térségben. A Pécsi kistérség növekedése 

olyan mértékű volt, hogy összességében ellensúlyozni volt képes a megye többi kistérségében 

tapasztalt gyorsuló mértékű fogyást. Hiszen a megye fogyása összességében lassul, viszont a 

növekvő Pécsi és a lassuló ütemben fogyó Pécsváradi illetve Szentlőrinci kistérség mellett az összes 

többi kistérség népessége gyorsuló ütemben fogy. A legrosszabb helyzetben a Sellyei kistérség van, 

ahol az évtized első felében közel 5, a legutóbbi 5 év során pedig 6 százalékkal élnek kevesebben, 

összességében 11 százalékos a csökkenés. A Sásdi kistérségben is közel 10 százalék a csökkenés 

mértéke 2001 és 2010 között. 

Összességében tehát a megye középső részén, Pécs környékén jelölhető ki egy olyan összefüggő 

településcsoport, főként a várost délről és nyugatról övező települések, amelyek az elmúlt évtized 

során növelni tudták népességüket. Ennek a pozitív egyenlegű térségnek a magját az amúgy negatív 

mérlegű Pécset övező agglomerálódó települések alkotják, de nyugati irányban túlnyúlik a Pécsi 

kistérség határain. A megye DNy-i térsége, Sellyétől nyugatra és délre, valamint az északnyugati 

megyehatárhoz közeli dél-zselici kistelepülések alkotják a megye legkritikusabb mértékben csökkenő 

népességű településeit. Az Ormánság és a Zselic aprófalvainak többségét a népesség elöregedő 

jellegéből adódóan a halálozások magasabb és a születések alacsonyabb aránya mellett az 

elköltözések magas száma is sújtja, s ezek a negatív demográfiai folyamatok együttesen vezetnek a 

lakosságszám drasztikus visszaeséséhez. 

Tsz.: 1001 



23


A lakónépesség alakulása a 2001-2009 közötti időszakban 

Természetes népmozgalom 

A lakónépesség számának alakulását az élveszületések és halálozások különbségéből adódó 

természetes szaporodás valamint az állandó és ideiglenes be- illetve elvándorlások egyenlegeként 

előálló vándorlási különbözet határozza meg. Baranya megye népessége a hatályos területrendezési 

terv demográfiai vizsgálatai óta eltelt 12 év, valamint a 2001-es népszámlálás óta eltelt egy évtized 

során is folyamatos csökkenést mutat. Ennek okai a természetes szaporodásban (fogyásban) és a 

negatív vándorlási egyenlegben keresendők. 

A természetes szaporodás (az élveszületések és a halálozások számának különbsége) a vizsgált 

időszak során negatív, mivel a halálozások száma magasabb a születésekénél, ezért a megyében 

természetes fogyásról beszélhetünk. A természetes fogyás éves értéke a 2001-2010 közötti időszak 

első felében romlott különösen, amikor a csökkenő születésszámhoz emelkedő halálozási arányszám 

társult. 2004-2006 között a születésszám emelkedett, miközben a halálozásoké gyakorlatilag stagnált. 

2006-tól a kismértékben csökkenő halálozási arányszám mellett a születések száma évről-évre 

tovább csökkent. 2009-ben a természetes fogyás - azaz az élveszületések és a halálozások 

különbsége - -4,0 ezrelékes értéke jóval alatta maradt az országos (-3,4 ezrelék) átlagnak, kedvezőbb 

volt viszont a Dél-Dunántúli Régió -4,9 ezrelékes átlagánál. A legfrissebb, 2010-es adatok a 

születések számának csökkenését és a halálozások újbóli növekedését mutatják, aminek 

következtében a természetes népességfogyás felerősödött. 

Tsz.: 1001 



24

fő 


A születések és halálozások alakulása Baranya megyében 2001-2010 

6000 

5500 

5000 

4500 

4000 

3500 

3000 

2500 

2000 

1500 

1000 

500 

0 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 

élveszületés 

halálozás 

A kedvezőtlen népesedési mutatók a megye déli része kivételével gyakorlatilag a megye egész 

területét jellemzik, de a természetes fogyás mértéke mégsem teljesen homogén, e tekintetben 

jelentős területi differenciák léteznek az egyes térségek között. A 2001-2009 közötti időszak adatainak 

összesítése alapján a megye 301 települése közül 229-t, azaz 76 százalékukat a természetes fogyás 

jellemzi. A megye településeinek alig több mint egyötödében haladja csak meg a vizsgált 9 éves 

időszakban a születések száma a halálozásokét. E települések többsége a Szigetvár-Pécs-Babarc 

vonaltól délre helyezkedik el, e településcsoport további jellemzője, hogy javarészt kistelepülések 

alkotják. E települések további sajátja a cigány etnikumhoz tartozó lakosság relatíve magasabb 

aránya. 

A legsúlyosabb mértékű természetes fogyás a megye keleti térségében a Mágocs-Pécs-Beremend 

vonaltól keletre elterülő térségekben jellemző, ahol a mutató értéke a -5 ezreléknél is rosszabb. Ilyen 

összefüggő térségek a megye ÉK-i perifériáján fordulnak elő. Különösen magas természetes fogyás 

jellemzi a Pécsváradi, a Mohácsi és a Komlói kistérséget. Ezekben a településekben a -15 ezreléket is 

meghaladja a népesség természetes fogyása. 

Külön-külön vizsgálva csak a születési illetve a halálozási arányszámokat az alábbi megállapítások 

tehetők. Az élveszületések arányát a lakossághoz viszonyítva a legmagasabb értékekkel a megye 

DNy-i térsége rendelkezik, különösen a Sellyei kistérségben igaz ez, de a Komló-Pécs-Siklós vonaltól 

Ny-ra alapvetően a magasabb születési arányszámok jellemzőek. A halálozások lakónépességhez 

viszonyított aránya megye egyes térségeiben különböző módon alakul, azonban nem rajzolódnak ki 

összefüggően az átlagostól lényegesen rosszabb, illetve jobb mutatójú térségek a megyén belül. 

Tsz.: 1001 



25


A természetes szaporodás alakulása 2001-2009 között 

(éves átlag, ezrelék) 

Forrás: TEIR 

1.6.3 Vándorlás 

A megye külső vándorlási egyenlege, azaz a más megyékből történő beköltözések és a más 

megyékbe történő elköltözések egyenlege a 2000-es évek során negatív. Az állandó elvándorlások 

értéke évről évre – ha nem is jelentős mértékben, de – meghaladja a bevándorlásokét. A belföldi 

vándorlási veszteséget a nemzetközi vándorlásból adódó nyereség az elmúlt évtized második felétől 

kezdődően ellensúlyozza. Ezt megelőzően évekig bár pozitív volt a külföldi vándorlás egyenlege, de 

mértéke nem volt elegendő a hazai elvándorlásból adódó veszteség ellensúlyozásához. Különösen 

igaz ez annak tükrében, hogy a megye belföldi vándorlási vesztesége 2007-től évről-évre növekszik. 

Tsz.: 1001 



26

fő 

fő 


Belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet Baranya megyében 2001-2010 

1500 

1000 

500 

0 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 

-500 

-1000 

-1500 

nemzetközi 

belföldi 

Az állandó és ideiglenes el- és odavándorlások 

alakulása Baranya megyében 2001-2009 között 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 

odavándorlás 

elvándorlás 

A megye pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező térségei közt is kiemelkedik a Pécset övező 

agglomerációs gyűrű. A 90-es években megerősödött szuburbanizáció azóta is tart, és ennek 

eredményeképpen az agglomerálódó térségben a települések többsége 2001-2009 között jelentős 

vándorlási nyereséget könyvelhetett el évente. A megye jelentősebb üdülőtelepülései, pl. Harkány, 

Orfű mutat még vándorlásból származó népességnövekedést, bár Orfű egyben a megyeszékhely 

agglomerációs övezetének is része. 

A megye településeinek mindössze egyötöde rendelkezik pozitív vándorlási egyenleggel a vizsgált 

2001-2009 közötti időszakban. A megye megosztott, mivel a negatív elköltözési aránnyal sújtott 

települések többsége az ÉNy-i illetve a megye DNy-i részén helyezkednek el. A Dráva-mentét, az 

Ormánságot, valamint a Zselic aprófalvas vidékeit sújtja leginkább a tartós vándorlási veszteség. A 

Tsz.: 1001 



27


legnagyobb népességvesztésű területek a megyeszékhelyt övező kedvezőbb adottságú 

településcsoport és a megye határai közötti tér gyakorlatilag egészében megtalálhatók. A legrosszabb 

helyzetben lévő, -10 ezrelék alatti vándorlási veszteségű települések a Pécstől északnyugatra lévő 

városhiányos térben találhatók. Az elvándorlás a nagyobb lélekszámú, jobb korösszetételű, illetve a 

kedvezőbb földrajzi, közlekedési, foglalkoztatási adottságokkal bíró települések esetében nem jelent 

olyan mértékű problémát, mint a megye perifériáin elhelyezkedő kistelepülések életében. 

A vándorlási különbözet alakulása 2001-2009 között (éves átlag, ezrelék) 

Forrás: TEIR 

A megye településeit csak a beköltözések lakossághoz mért magas aránya szerint vizsgálva, több 

kisebb térség rajzolódik ki, ahol az odavándorlás megközelíti, vagy meg is haladja az 7,5%-os arányt. 

A megyeszékhelyt körülvevő agglomerációs övezet északkeleti térségét leszámítva a településgyűrű 

mindegyikét a magas bevándorlási arány jellemzi. Ezek a települések a szuburbanizációs eredetű, a 

Pécsről kifelé irányuló költözéseknek köszönhetik kitüntetett helyzetüket. Szigetvár térségében szintén 

kimagasló (75fő/1000lakost évente átlagosan meghaladó mértékű) a települések odavándorlási 

aránya. 

Tsz.: 1001 



28


Odavándorlások alakulása 2001-2009 között (éves átlag, ezrelék) 

Forrás: TEIR 

Baranya megye DNy-i perifériája, a Sellyei kistérség nagyrésze és a Szigetvári kistérség déli részének 

csaknem valamennyi települése az elmúlt évtizedben tartósan magas, 7,5 százalék feletti 

elvándorlási arányt mutat éves átlagban. Pécsen és a megyeszékhelytől északkeletre lévő 

települések zömében, valamint Mohács térségében a legkisebb a lakossághoz mért elvándorlási 

arány. A megye településhálózatának sajátossága az aprófalvas jelleg. Ezért a magas elvándorlási 

arányszámok gyakran csak pár főt, legfeljebb néhány tucat elköltözőt takarnak, ami számszerűségét 

tekintve nem tűnik jelentősnek. Ám a falvakat elhagyók leggyakrabban a fiatalabb, produktív korban 

lévő korosztályokból kerülnek ki, s távozásuk a számszerű lakosságvesztésen túl az amúgy is 

elöregedő félben lévő települések korstruktúráját rontja. Ezek a kistelepülések fokozatosan 

elveszíthetik megújuló képességüket mind demográfiai, mind pedig gazdasági értelemben, ami 

további népességvesztéshez, esetleg elnéptelenedéshez vezet. 

Tsz.: 1001 



29


Elvándorlások alakulása 2001-2009 között (éves átlag, ezrelék) 

Forrás: TEIR 

A statisztikai adatok tanúsága szerint sajátos népességcsere zajlik a Dráva-menti településekben, 

illetve a Pécstől nyugatra elhelyezkedő, a Pécsi és a Szentlőrinci kistérségben lévő jónéhány 

településben. E zömmel 500 fő alatti lakosságú kistelepülésekben hosszú idő óta magas az 

elvándorlás. A Pécs környéki települések esetében a városból történő népességkiáramlás a 90-es 

évektől kezdve az elvándorlás ellen hat, és e települések népessége kismértékben növekszik is a 

jelentős népességcserélődés mellett is. A Sellyei kistérségben a települések állandó népességéhez 

mérten relatíve magas el- illetve odavándorlás hatásából az előbbi a domináns, és e települések a 

jelentős népességcsere mellett veszítenek lélekszámukból. 

1.6.4 A népesség struktúrája 

A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának kedvezőtlen 

képe. A megye egyes térségeiben a túlzott elöregedés, másutt a gyermekkorúak kiugróan magas 

aránya jellemző. E két korstruktúrájú terület egymástól karakteresen különböző korösszetételű 

népességet takar. A fokozott elöregedés, azaz az idősebb korosztályok teljes népességen belüli 

magas részaránya és a fiatal népesség relatíve kisebb részesedése az érintett települések 

reprodukciós képességének csökkenésével jár. Az e településekről elvándorló népesség javarészt a 

fiatal és középső korosztályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése mellett 

a települések demográfiai megújuló képességének esélyét is visszaveti. A fiatal, és gyermekkorú 

népesség kiugróan magas részaránya más típusú szociális problémákat okoz az érintett 

településeken. 

A gyermekkorúak (0-14év közöttiek) arányának csökkenése jellemző az egész elmúlt évtizedben, 10 

év alatt 15,5 százalékkal. Ez a tény, figyelembe véve a népességszám folyamatos csökkenését is, a 

korstruktúra változásához vezet az idősebb korosztályok javára. Míg 2001-ben a fiatal (0-14 éves) 

korosztály aránya 16,1% volt, addig 2010-re a gyermekkorúak aránya 14,1%-ra csökkent. Az idős (65 

év feletti) lakosság részaránya ugyanezen időszak alatt növekedett, hiszen 2001-ben 14,9%-os 

aránya 2010-re 16,7%-ra nőtt. A fiatalok részaránya kicsivel alatta marad az országos átlagnak, míg 

az idősek aránya a megye lakosságán belül gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal. 

Tsz.: 1001 



30


A népességszerkezet területi differenciáinak értékelése a területrendezés számára sem érdektelen. 

Az idős népesség fokozott részarányával jellemezhető összefüggő településcsoportok elsősorban a 

megye északi és keleti részén rajzolódnak ki. Komló és a várostól a Tolna megye határáig húzódó 

településcsoportban továbbá a Mohácstól északnyugatra egészen Pécsváradig terjedő települések 

nagy többségében 200-nál is több időskorú jut 100 gyermekkorú lakosra. Ilyen, meglehetősen 

elöregedő korstruktúrájú településeket találunk még Siklós környékén és az Ormánság nyugati 

részén. 

A megye népességének elöregedettsége az országos átlagtól nem sokkal tér el. A megye északkeleti 

térségében magasabb fokú az elöregedés, a délnyugati részen a népesség korösszetétele 

kedvezőbb. Mindkét térség aprófalvas településszerkezetű, egymástól jelentősen eltérő korstruktúrájú 

népességgel. A megye középső, Pécset övező térségében az érintett települések népességén belül a 

szuburbanizációs kiköltözések révén éppen a fiatalabb korosztályok részaránya növekszik. Ezzel 

párhuzamosan viszont a városok korstruktúrája az idősek irányába tolódik el. 

Az öregedési index (a 65 év feletti korosztály a 14 év alatti korosztály százalékában) átlagos értéke a 

Komlói kistérségben a legrosszabb (180,5). A Mohácsi, Pécsi és a Pécsváradi kistérségekben 160- 

170 időskorú jut 100 gyermekkorúra. A Szentlőrinci és a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb az 

öregedési index, vagyis a legfiatalabb népességgel ezek a kistérségek rendelkeznek. 

Az öregedési index Baranya megye településeiben 2009-ben 

Összegzésképpen megállapítható, hogy a 90-es évek trendjeihez képest alapvető változás nem 

következett be, de kisebb elmozdulások kimutathatók. A megye és a megyeszékhely Pécs lakossága 

évről-évre csökken. A 90-es évekbeli 9,5 ezer fővel történt népességfogyás az elmúlt évtizedre 12,5 

ezerre emelkedett, vagyis gyorsult a megye népességvesztése. A 90-es években a természetes 

szaporodás rossz értéke volt a meghatározó, következő évtizedben ehhez az elvándorlás erősödése 

társult. 

A népesedési mutatók összességében a megye Ny-i felében, elsősorban a Pécs körül kialakult, a 

megyeszékhelyhez sok szállal kötődő agglomerációs térségben nyújtják a legkedvezőbb képet. Ez a 

dinamizmus érezhető a Pécsi kistérség határán túl is. Ebben döntő szerepe van a több, mint 150 

ezres megyeszékhely gazdaságban, foglalkoztatottságban betöltött kimagasló szerepének, és a 

Tsz.: 1001 



31


szuburbanizációs eredetű vándorlásnak, ami a költözések célterületévé tette a városkörnyéket, 

különösképp a produktív korban lévő, gazdaságilag is aktív fiatal és középső korosztályok körében. 

A megye demográfiai értelemben leginkább hátrányos helyzetű térségei egyrészt azok, ahol az 

erősen negatív természetes fogyás jelentős vándorlási veszteséggel párosul, így a települések 

népessége rohamosan fogy. Tovább rontja helyzetüket, hogy e településekről épp a reproduktív korú 

népesség vándorol el kedvezőbb életlehetőségek reményében. E térségek közös jellemzője az 

elöregedő népesség, az idős korosztályok relatíve magas aránya az aktív korú lakossághoz képest, 

azaz a rossz korstruktúra. A települések - utánpótlás hiányában - belső forrásokból nem lesznek 

képesek megfordítani a kedvezőtlen tendenciákat. Ezek a térségek egyben a megye gazdasági, 

társadalmi tekintetben is periférikus területei. E kedvezőtlen adottságú térségek - eltekintve néhány, 

valamely szempontból némileg jobb helyzeten lévő település közbeékelődésétől - összefüggő sávot 

alkotnak a megye É-i, ÉK-i és K-i szélén a Komlói, a Pécsváradi és a Mohácsi kistérség területén. 

Másrészt a megye DNy-i térségében lévő települések ugyancsak különösen hátrányos helyzetben 

vannak, mert bár a születésszámok magasak, de az elvándorlás e térségből kimagasló. E települések 

sajátos társadalmi-szociális problémakörrel kénytelenek szembenézni. 

1.7 Környezeti elemek állapota, szennyezett területek számbavétele 

Jelen vizsgálat célja az, hogy megalapozza a megyei rendezési terv felülvizsgálatának és 

módosításának tervi munkarészeit, ezért a vizsgálati összefoglaló tartalmát elsősorban az határozza 

meg, hogy 

- a hatályos terv elfogadása óta eltelt kb. 5-6 év során bekövetkezett változásokra (azoknak is 

elsősorban területi vonatkozásaira) helyezi a hangsúlyt, 

- azokat a környezetvédelemmel összefüggő folyamatokat emeli ki, amelyek a területrendezési 

tervezés eszközrendszerével befolyásolhatók, 

- foglalkozik az elmúlt évek környezetvédelemmel összefüggő jogszabályi változásaival, amelyek a 

tervezést befolyásolják. 

Baranya megye a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 

illetékességi területén, illetve a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési 

területén található. A helyzetértékeléshez a környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokból és a 

tervegyeztetésben közreműködő államigazgatási szervektől szereztünk információkat. Személyes 

egyeztetést folytattunk a KTVF illetékeseivel, akik segítőkész és hasznos együttműködését ezúton is 

köszönjük. Sajnos a megye Környezetvédelmi Programja (ill. Hulladékgazdálkodási Alprogramja) 

meglehetősen idős (233/1997. (IX. 29.) kgy. határozat), ezért ezt e munkarész készítése során 

kevéssé tudtuk felhasználni. Nagyon aktuális lenne e Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, 

melynek elfogadása után annak érvényesítését kellene elősegíteni a rendezési folyamatok során. A 

Program 1997-es elfogadása óta csak a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és 

Vízügyi Felügyelőség által készült 2007-ben egy átfogó munkaanyag D-Dunántúl környezeti állapotára 

vonatkozóan. 

A megyei TrT felülvizsgálata tervi tartalmát a fent említett meghatározó tényezők közül a jogszabályi 

változások és az új jogszabályalkotások is jelentős mértékben befolyásolják. Jelen tervi egyeztetési 

dokumentáció készítése során felmértük ezeket a változásokat, melyeket a tervbe beépítettünk és 

amelyek következtében a területfelhasználási és övezeti tervlapok is különböző mértékben 

módosulnak a hatályos tervhez képest. 

A ROP Dél-dunántúli Operatív Programja: 

Figyelembe véve a helyzetelemzésben feltárt problémákat, területi különbségeket és sajátosságokat, 

valamint az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési 

Koncepcióban foglalt területfejlesztési célokat és prioritásokat, a Dél-dunántúli Operatív Program 

hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb 

térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távon el kell érni, hogy a Dél-dunántúli 

régió és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék szűküljön. A 2007-2013 közötti 

programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása 

fogalmazható meg. Ennek megfelelően a Dél-dunántúli OP stratégiai célkitűzése (2013-ig) a Dél- 

Tsz.: 1001 



32


dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása, 

annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. 

1.7.1 Általános környezeti állapot 

Baranya megye területe kb. 4400 km2, lakosszáma kb. 396.000 fő, településszáma 301 db, melyből 

13 db városi rangú. Az urbanizációs–agglomerációs folyamat eredményeként a megyében Pécs, mint 

vonzásközpont körül 21 település szoros társadalmi–gazdasági integrációja figyelhető meg. 

A megye földrajzilag változatos terület, É-i része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő 

erdőségekkel, míg D-i és K-i részén síkság található. Éghajlatára jellemző a mediterrán hatás, a 

napfényes órák száma magas. A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Termálés 

ásványvizekben a megye igen gazdag, ahogy egyéb ásványkincsekben is: az ország feketeszénkészletének 

98 %-a itt található. Legmagasabb pontja: Zengő a Mecsekben, 682 m. Tájegységei: 

Mecsek, Villányi-hegység, Zselic és Ormánság. Nagyobb folyóvizei: Duna és Dráva (határfolyó). 

Nagyobb állóvizei: Orfűi tavak. 

Településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: 

székhelye, Pécs, régióközpont, egyike az ország 5 legnagyobb városának és 3 legnagyobb 

agglomerációjának, de a megye településeinek több mint 2/3-a 500 lakosnál kisebb lélekszámú apróvagy 

törpefalu. A megye lakosságának ½-e a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. 

A népesség 22 %-a 1000 főnél kisebb lélekszámú településeken él. 

A mind domborzatban, mind vízrajzban változatos megye településszerkezete, gazdasági-társadalmi 

életének és az infrastruktúra ellátottságának sajátosságai pozitív és negatív módon egyaránt 

jelentősen befolyásolják a térség környezetminőségét. A térségben sűrűn szétszórt, kis lélekszámú 

települések infrastruktúra-ellátása csak műszakilag többlet beruházást, fajlagosan nagyobb 

költségráfordítást igénylő fejlesztések árán valósítható meg. A településszerkezet és az infrastruktúraellátás 

térségi jellemzői, valamint a települési önkormányzatok és a háztartások önerő fedezet hiánya 

– az országos közműfejlesztési pályázati-támogatási lehetőségekkel befolyásolt gazdasági 

környezetet is figyelembe véve - alapvetően a csatornaközmű-ellátás elmaradottságát, hiányosságait 

eredményezi. 

A terület gazdaságföldrajzi helyzetét jellemzi, hogy évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, 

amely mára visszaszorult, helyét a könnyűipar próbálta átvenni kisebb-nagyobb sikerrel hagyományos 

és újonnan letelepült iparágak révén, úgy mint pl.: 

- dohánygyártás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.) 

- sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.) 

- cementgyártás (Beremend, Királyegyháza) 

- elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.) 

- falemez gyártás (KRONOSPAN-MOFA Kft, Mohács) 

- gép, gépi berendezés gyártása (Pécs) 

A szántóföldi mezőgazdasági művelés jelentősége nem meghatározó, de a sík részeken 

gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a 

szőlőtermesztésnek kedveznek. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos. Az 

erdőgazdálkodásnak viszont jelentős szerepe van a megye gazdaságában. A megye ipara nemcsak 

Pécsre korlátozódik, hanem több kisebb ipari „koncentráció” is kialakult, köszönhetően a megye 

minden szempontból változatos szerkezetének. Elsősorban már csak a feldolgozó-, könnyű- és 

élelmiszeripar jelenléte jellemző a megyére, és az új termelőkapacitások kialakítása során fokozottan 

érvényre jut a károsanyag-kibocsátás minimálisra szorítása, a környezeti kockázat összességében 

alacsony szinten tartása. A termelő ipari-gazdasági létesítmények környezeti terhelése az „elérhető 

legjobb technológia” alkalmazása mellett a megengedett környezeti határértékek alatt tartható. 

Környezetvédelmi szempontból jó irány az „ipari parkok” kijelölése és létesítése, mert mind a 

szennyezések, mind az ellenőrzések egy-egy település összefüggő részterületére koncentrálhatók, 

ráadásul olyan településrészen, mely környezetvédelmi szempontból kevéssé problémás ill. kevéssé 

zavaró a lakó- vagy egyéb védendő környezetére. 

A megyében a kiemelten környezetszennyező tevékenységek többsége (kb. 70 db) az alábbi: 

Tsz.: 1001 



33


- baromfi- és sertéstelepek, 

- hulladékkezelő létesítmények, 

- építőipari telephelyek, bánya (Beremendi Cementgyár, Mészüzem, és Nagyharsányi Kőbánya, 

Szentlőrinc-Királyegyháza közötti cementgyár (2011-től)) 

- feldolgozóipari üzemek, 

- villamosenergia termelés (Pécsi Hőerőmű). 

A megye területén több gyógy- ill. termálfürdő (pl. Harkány, Pécs, Szigetvár) és tározó, horgásztó, 

holtág található, amelyek nagy idegenforgalmi szereppel bírnak. 

Baranya megye területén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 

szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerint 7 db veszélyes ipari üzem található. 

Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem: 

- MOL Nyrt. Pécs Bázistelep (Pécs) 

Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem: 

- Pannon Hőerőmű Zrt. (Pécs) 

- Total Hungaria Kft. (Pécs-Cserkút) 

- Sziget-Chem Agrókémiai Kft. (Szigetvár) 

- Austin Powder Kft. (Komló) 

- Bólyi Agrokémia Kft. (Bóly) 

- IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Kft. (Szentlőrinc). 

1.7.2 Levegőtisztaság-védelem 

A levegő állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak 

rendelkezésre a megye területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós 

adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a 

levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, 

közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, 

térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A 

legfontosabb tényezőket összefoglalva: a megye gazdaságilag kevésbé erős, általában csak kisebb 

terheléssel üzemelő gazdasági létesítmények jellemzők rá (feldolgozó, elektronikai, könnyű-, 

élelemiszeripar), már nem üzemelnek a legnagyobb légszennyező iparok (vegy-, nehézipar ill. 

hőerőművek) vagy bányák, erdősültségének mértéke ugyanakkor rendkívül magas, így 

levegőminőség szempontjából – Pécs, Komló és Beremend környékét kivéve - már inkább a tisztább 

levegőjű térségekhez tartozik. 

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2010-ben 

automata mérőhelyet üzemeltetett: 

- Kisszentmártonban (Majláth-puszta, gátőrház /háttérszennyezettség/) (1 helyen) 

- Komlón (1 helyen) 

- Pécsett (3 helyen) 

manuális mérőhelyek vannak/voltak az alábbi településeken: 

- Beremend, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, 

melyek mérései alapján meghatározott légszennyezettségi index értékeket alább foglaljuk össze. 

Légszennyezettségi index a manuális mérőhelyek adatai alapján (2006.) 

/Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: Dél-Dunántúl 

környezeti állapota, 2007., 2. melléklet/ 

TELEPÜLÉS NO2 SO2 ÜLEPEDŐ POR ÖSSZESÍTETT INDEX 

BEREMEND kiváló kiváló megfelelő megfelelő 

EGYHÁZASHARASZTI - - jó jó 

KISTAPOLCA - - jó jó 

KOMLÓ kiváló kiváló jó jó 

MATTY - - megfelelő megfelelő 

MOHÁCS jó kiváló jó jó 

NAGYHARSÁNY kiváló kiváló jó jó 

Tsz.: 1001 



34


PÉCS jó kiváló jó jó 

PELLÉRD kiváló kiváló jó jó 

SÁSD - - jó jó 

SIKLÓS jó - jó jó 

SZÁSZVÁR kiváló kiváló kiváló kiváló 

SZENTLŐRINC kiváló kiváló jó jó 

SZIGETVÁR jó kiváló jó jó 

VÁSÁROSDOMBÓ - - jó jó 

MEGYE ÖSSZESEN jó kiváló megfelelő megfelelő 

Légszennyezettségi index az automata mérőhelyek adatai alapján (2006.) 

/Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: Dél-Dunántúl 

környezeti állapota, 2007., 4. melléklet/ 

MÉRŐÁLLOMÁS 

NEVE 

SO2 NO2 NOx PM10/TSPM BENZOL CO O3 ÖSSZESÍTETT 

INDEX 

MAJLÁTH-PUSZTA kiváló Kiváló kiváló - - - kiváló kiváló 

PÉCS, Boszorkány kiváló Kiváló kiváló - - - jó jó 

u. 

PÉCS, Buzsáki u. kiváló kiváló jó kiváló - - - jó 

PÉCS, 

kiváló megfelelő megfelelő megfelelő - kiváló - megfelelő 

Légszeszgyár u. 

PÉCS, Nevelési kiváló - - jó - kiváló jó jó 

Központ 

PÉCS, Szabadság kiváló megfelelő szennyezett megfelelő kiváló kiváló kiváló szennyezett 

út 

(A Légszeszgyár utcai mérőállomás 2009. májusig, a Buzsáki utcai 2008. októberig üzemelt.) 

Értékelés a rendelkezésre álló évi teljes adatállomány alapján települések szerint az éves 

határértékhez viszonyítva (2009.) 

/Országos Meteorológiai Szolgálat: 2009. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a 

manuális mérőhálózat adatai alapján/ 

TELEPÜLÉS NO2 SO2 ÜLEPEDŐ POR ÖSSZESÍTETT INDEX 

BEREMEND kiváló - - kiváló 

MOHÁCS jó - - jó 

NAGYHARSÁNY kiváló - - kiváló 

PÉCS jó - - jó 

SIKLÓS jó - - jó 

SZENTLŐRINC kiváló - - kiváló 

(-: nem mérték) 

A települések levegőjének szennyezettsége az éves átlagok alapján a légszennyezettségi index 

szerint (2009.) 

/Országos Meteorológiai Szolgálat: 2009. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az 

automata mérőhálózat adatai alapján/ 

TELEPÜLÉS SO2 NO2 NOx CO O3 PM10 BENZOL ÖSSZESÍTETT 

INDEX 

PÉCS kiváló jó jó kiváló jó jó kevés jó 

adat 

KOMLÓ - jó jó kiváló jó megfelelő - megfelelő 

MAJLÁTH- kiváló kevés kevés - jó - - jó 

PUSZTA 

adat adat 

(-: nem mérték) 

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak az elmúlt 5-10 évbeli rendkívül ritka, hiányos és 

változó helyű ill. db-számú adatbázisa alapján a megye légállapotára vonatkoztatható általánosítható 

következtetést levonni szinte értelmetlen. Megjegyezzük, hogy még így is viszonylag sok a mérőhely 

Tsz.: 1001 



35


és a mérés más – átlagos – megyékhez viszonyítva. Ezen kívül még annyi megállapítás tehető, hogy 

a Pécsi Hőerőmű 2004-2005-ben történt korszerűsítése következtében (leginkább: széntüzelés helyett 

földgáz-, majd földgáz és biomassza tüzelés) a legtöbb légszennyezőanyag mennyiségének erős 

visszaesése következett be. Ezután pedig a légszennyezettség 2007-től észrevehető további 

csökkenésének oka, hogy 2007. október 31. után nem működhet olyan légszennyező forrás, 

amelynek a kibocsátása nagyobb, mint az érvényes határérték (a már hatályon kívül helyezett, a 

levegő védelméről szóló 21/2001. (II. 14.) korm. rend. szerint /helyette hatályos: 306/2010. (XII. 23.) 

korm. rend. /). 2009-ben pedig a Beremendi Cementgyárat korszerűsítették. Ugyanakkor azt is meg 

kell említeni, hogy a Hőerőmű biomassza (vagyis fa-) tüzelése újból megemelte a légszennyező 

anyagok és a hulladékok kibocsátási mennyiségét, ha nem is olyan arányban, mint az a 

szénhasználat alatt volt. Érdekes ugyanakkor azt is megfigyelni, hogy - a Dél-dunántúli KTVF 

illetékességi területének másik megyéjében, - Somogyban viszont annyira elenyésző a 

légszennyezés, hogy bármelyik szennyezőanyag éves mennyiségeit nézve, relevanciája csak a 

Baranya megyei szennyezéseknek van. 

Ide tartozó, talán jó hír, hogy a - 2009-ben, KEOP pályázat keretében indított - Baranya és Somogy 

megye, kiemelten Pécs területére vonatkozó levegőminőséget modellező információs rendszer idén 

megvalósult. (Bár eddig is tudtak modellezni a városa jellemző légállapotot – főleg szmogra 

vonatkozóan – a NILU finn program keretében (kén-dioxid, nitrogén-oxidok (NOx, NO2), por (TM10) 

és ólom), de ez természetesen kevésbé volt korszerű.) Ezáltal létrejött egy olyan térinformatika alapú 

szolgáltatás, amely Pécs város Önkormányzatának, a Dél-dunántúli Zöldhatóságnak, valamint a 

programmal érintett terület állampolgárainak, az ott működő gazdálkodó és egyéb szervezeteknek 

folyamatos és teljes körű információt nyújt a jövőben a levegőminőségre, és annak változására 

vonatkozóan. 

A levegőminőséggel kapcsolatos információk megosztásával, a döntéshozók, a hatósági 

szakemberek és nem utolsó sorban a civil szervezetek számára felhasználható adatokkal a 

szakterületi szabályozás, a stratégiai tervezés hatékonysága fejlődhet. Jelentős eredmény lesz, hogy 

az elektronikus levegő-monitoring szolgáltatás kialakításával olyan vidéki, ritkán lakott területeken is 

biztosított a levegőminőségre vonatkozó információk elérése, ahol eddig ehhez nem lehetett 

hozzáférni. E térinformatikai modellező rendszer működése röviden azt jelenti, hogy 2 légszennyező 

anyag: a nitrogén-oxidok (NOx) és a 10 μm alatti szálló por (PM10) - vagyis amik a levegőszennyezés 

szempontjából kritikus anyagnak minősülnek – kibocsátásokat és azok területi eloszlását 

(közlekedési, lakossági, ipari) kibocsátó forrásonként, illetve ezek összegzett értékeit (pl. fűtési, nem 

fűtési, negyedéves és éves időszakokra) határozza meg. Az előző adatok és a jellemző meteorológiai 

információk felhasználásával a vizsgált szennyezőanyagok légkörben való terjedését lehet 

megállapítani. A modellezéssel nyert kibocsátási és szennyezettségi adatok a tervek szerint 2011. 

második felétől a http://telemod/pecs.hu/ weboldalról elérhetők. 

Baranya megye közúthálózatának sűrűsége a domborzati adottságok és a településszerkezet miatt 

az országos átlagnál sűrűbb. (Csak egy – erre vonatkozó - érdekes összehasonlítás: Baranya (4430 

km2 / 301 db település = 6,8 db/100 km2 – Békés (5630 km2 / 75 db település = 1,3 db/100 km2)). A 

közlekedésből eredő légszennyezés ezért különösen érinti az útvonalak közvetlen környezetét, vagyis 

az utak mentén sűrűn felfűzött falvakat, mely szennyezés kiemelkedik az országon átmenő forgalmú 

útvonalak mentén (6-os út, de pl. a 66, 67-es úton is Kaposvár felé), ott is a városokban sűrűsödik, a 

jelentős (helyi és átmenő) teherforgalom miatt. Ezért ezen utaknak a védendő épített környezet és a 

természeti értékek területét érintő útszakaszainak kiváltása hosszútávon elkerülhetetlen fejlesztési, 

illetve rendezési feladat (mint pl. ami az elmúlt évben Villány vagy Hosszúhetény körül megvalósult). 

Nem mérhető, de a lakosság szempontjából jelentős lokális – és általában esetenkénti - terhelés a 

bűzhatás, amit egyfelől a közúti közlekedés okoz, másfelől pedig a nem megfelelően telepített 

állattartó és szennyvíztisztító telepek környezetében alakul ki. Az elmúlt években ugyanis több új 

állattartó (főleg sertés és szarvasmarha) telep létesült, ill. több a feldolgozó kapacitását bővítette. 

Illetve meg kell említeni még az allergén polleneket is, mint légszennyezőket, melyek mennyisége 

folyamatosan növekszik, és az év egyre hosszabb időszakában okoznak allergiás tüneteket, bár 

visszaszorításuk kevéssé területrendezési feladat. 

A fentieket összefoglalva a levegőállapotra vonatkozóan megállapítható, hogy annak 

szennyezettségéhez legnagyobb mértékben hozzájárulnak az: 

- ipari-gazdasági tevékenységek 

Tsz.: 1001 



36


- gépjárműves közlekedés 

- lakossági fűtés. 

Illetve szintén megállapítható, hogy a levegőállapot kb. 2005. évtől való javulásához (leginkább a 

legszennyezettebb Pécs és környékén) legnagyobb mértékben hozzájárult a: 

- Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója 

- Pécset D-ről elkerülő út teljes szakaszának megvalósulása 

- tömegközlekedési járműpark korszerűsítése 

- forgalmas közutak rendszeres tisztítása, pormentesítése. 

Itt kell megemlíteni azt a sajnálatos tényt, hogy Pécs és környéke légállapotának javítása érdekében 

az önkormányzat által hozott rendeletet az alkotmánybíróság az elmúlt hetekben semmisítette meg a 

versenyhelyzet „ellehetetlenítése” indokán. Ill. azt is, hogy a gazdasági helyzet romlása miatt 

észrevehető az energiastruktúra oly irányú változása, hogy a földgáz használatról visszatérnek a 

vegyes tüzelésre, mely miatt várható, hogy az utóbbi évek jó levegőállapota újra rosszabbra fordul a 

több légszennyezőanyag kibocsátás miatt. Megjegyzendő, hogy a szilárd tüzelés nemcsak több 

légszennyezést, hanem több hulladékot is termel, mint hamu, salak stb., így számolni kell azzal a 

lehetőséggel is, hogy a jelenleg létesített/létesítés alatt lévő hulladéklerakók kapacitása is kevés lehet, 

az energiatermelési hulladékok növekedése következtében. 

1.7.3 Talaj- és földvédelem 

Mivel a talaj- és földvédelem a környezetvédelem egyik „ága”, ezért külön is tárgyaljuk, de e témakör 

talán a legszorosabban függ össze a vízvédelem témakörével, hiszen a talajszennyező 

tevékenységek akár közvetlenül, akár közvetetten is hozzájárulnak mind a felszíni, mind a felszín alatti 

vizek szennyezéséhez is (ill. akár fordítva is előfordulhat), ezért – bár kisebb érdeklődést vonz – 

legalább annyi figyelmet érdemelne, mint a vizek védelme. 

A Mecsek ismert ásványkincse a feketekőszén, amely nagyüzemi kitermelése – az ugyancsak 

jelentős uránérccel együtt – gyakorlatilag megszűnt. A feketeszén bányászat 2004-2005-ben, az 

uránérc bányászat 1997-ben. Feketeszén és urán bányatelkek a mai napig vannak, ill. ilyen irányú 

kutatási területek is, ugyanis napjainkban kezdeményezések vannak mind a szén, mind az urán (pl. a 

Nyugat-Mecsekben) ismételt kitermelésére. Fontos még a cementipari agyag és mészkő bányászat, 

mely működik. Ezen kívül óriási területek vannak szénhidrogén kutatási céllal kijelölve, pl. 

Mecseknádasd térségében stb. 

A bezárt és újranyitásra nem érdemes bányákat rekultiválni kell. 

A talajszennyeződések kb. 

- 70 %-a szénhidrogén eredetű, 

- 16 %-a nehézfémek és a fennmaradó 

- 14 % szerves és szervetlen vegyi anyagokból, trágyatárolásból adódik. 

Meg kell említeni a különböző telephelyeken a föld alatti szimpla falú tartályok korróziójából eredő 

különféle szennyeződéseket, melyek - szerencsére - többségükben lokális kiterjedésűek, és ezek – 

különböző technológiájú - átalakítása ill. felszámolása folyamatban van. Ill. jelentős volt még az 

uránércbányászati zagytározók sószennyezése. Az uránércbányák rekultivációjának vége van, már 

csak az utógondozások folynak. Ugyanakkor a főleg Komlón és Pécs határában volt mélyművelésű 

bányákkal kapcsolatban a kénsavas víz felszíni megjelenése még lehet gond, ill. pl. Pécsszabolcs 

területének egy része korlátozottan beépíthető a bányaművelés után ma is fellépő földmozgások 

miatt. Probléma még a felhagyott uránbányászati telephelyek hasznosítása is a 

sugárszennyezettség(től való tartózkodás) miatt. 

A jelenleg is működő, országos Nitrát Akcióprogram keretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny 

területeken a kötelezően alkalmazandó „jó mezőgazdasági gyakorlat” célja, hogy a vizek nitrátkoncentrációja 

50 mg/l alatt legyen. A művelési szabályok betartása a közvetlen mezőgazdasági 

kifizetések feltétele. Az akcióprogram 3. fázisa zajlik a 2008-2011. közötti időszakban. Bár 

általánosításra feljogosító átfogó vizsgálatok nem készültek, de azért megállapítható, hogy a megye 

területén lévő felszín alatti víztestek nem csak a kijelölt nitrát-érzékeny területen mutatnak 50 mg/l-nél 

magasabb nitrát-koncentrációt, ezért a program 2011. évi felülvizsgálata keretében indokolt a nitrát- 

Tsz.: 1001 



37


érzékeny területek módosítása. . A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 36. §-a alapján 

minden földhasználó kötelezettsége az erózió elleni védekezés, függetlenül attól, hogy kap érte állami 

támogatást vagy sem. A nitrát rendeletben (5912008. FVM r.) foglaltak betartása is vonatkozik minden 

nitrátérzékeny területen gazdálkodóra. Akik állami támogatást igényelnek (leggyakrabban 

területalapút), azoknak „minimum követelmény" a jogszabályban foglalt előírások betartása 

A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési 

Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az 

állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a illetékes miniszterek feladata. Az 

érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP alprogramok keretében valósítják meg. Az OKKP 

infrastrukturális alapját képező Kármentesítési Információs Rendszer - a FAVI-KÁRINFO - 

kiépítésével és – mostanában folyó - átstrukturálásával nagy ütemben folyik a tartós 

környezetkárosodások, szennyezett területek, illetve szennyezőforrások számbavétele. A felmérések 

teljes körűvé tétele érdekében megkezdődött a múlt évszázadokban végzett tevékenységek 

környezetkárosító hatását felderítő történeti számbavétel módszertani kutatása is. 

A „tartós környezeti károsodással” érintett területek azok, melyek szennyezései 5-10 éven belül sem 

szűnnek/szüntethetők meg, pontosabban a „tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított 5 

éven belül sem csökken a kármentesítési célállapot határérték alá”, ezeken a területeken rekultiváció, 

területhasználat-korlátozás vagy lezárás, egyéb tiltás lehetséges, és melyet az ingatlannyilvántartásba 

bejegyeztetnek: 

- Bp-i Vegyiművek garéi veszélyes hulladék telepe 

- Pécsi Bőrgyár garéi iszaptárolója 

- Bp-i vegyiművek hidasi gyáregysége 

- MOL pécsi bázistelepe 

- pellérdi uránipari zagytározók 

- MÁV pécsi vasútállomása 

- Kővágószőlős I. bányaüzem (volt ÉDÜ telep) 

- volt külszíni bányák tájsebei 

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) 

korm. rend. jelentősen megszigorította az állattartó telepek működését. A nagylétszámú állattartó 

telepek és azok trágyatárolói nitrátérzékeny területnek minősülnek, ezért azokat legkésőbb 2011. 

december 31-ig kell megfelelő állapotba hozni. A nagylétszámú állattartó telepek jellemző állatfajai: 

- baromfi 

- sertés 

- szarvasmarha 

- egyéb, úgy mint juh, ló, nyúl. 

Az állattartás fellendülése szintén az EU támogatási rendszerével van szoros összefüggésben. 

Megállapítható, hogy elsősorban nagylétszámú állattartó telepeket üzemeltetnek, és az elmúlt 

években folyamatos az új telepek létesítése, és a meglévők fejlesztése, illetve kapacitásbővítése. Az 

állattartó telepek létesítése és üzemeltetése során gyakori környezetvédelmi probléma forrása, hogy a 

védőtávolságokat különböző okokból nem tartják be, ráadásul a környezetvédelmi szabályozás a 

bűzzel, mint légszennyezési formával nem tud érdemben foglalkozni. Az állattartással együtt járó 

másik környezeti terhelés a trágyakezelésből adódik, és komplex környezeti problémát okoz a felszíni 

víz – felszín alatti víz – talaj rendszerben, valamint a levegőben egyaránt. A lakó- és érzékeny 

természeti területek védelme érdekében a területrendezési tervezés során is meg kell szigorítani az 

állattartó telepek telepítésének szabályait. Az állattartó telepek korszerűsítése szintén hozzájárulhat a 

terhelések csökkenéséhez, a folyamat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 

támogatásainak igénybe vételével zajlik. A bejegyzett telepeken kívül fontos feladat a lokális, egyéni, 

illegális terhelések felszámolása is. 

A közcsatorna hálózattal nem rendelkező vagy akár a közcsatorna hálózattal rendelkező települések 

közcsatorna hálózatra nem csatlakozó beépített területein keletkező szennyvizeket az előírások 

szerint, helyben telken belüli tárolókba gyűjtik, amelyek azonban jellemzően emésztőként üzemelnek, 

és csak kisebb hányaduk ún. zárt szennyvíztározó, amelyből a szennyvizet szippantó kocsival 

szállítják a kijelölt szennyvízleürítő-helyre. A talajba szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő 

szennyvíz a megye egyik legjelentősebb szennyező forrása, amely veszélyezteti a megye ivóvíz 

bázisait. Az engedély nélküli lerakások és az elhagyott hulladékok is a megye több településén 

Tsz.: 1001 



38


okoznak talajszennyezést, illetve potenciálisan veszélyeztetik a felszín alatti és a felszíni vizeket is. 

Jelentős terhelést okoz a mezőgazdasági tevékenység is. A talajszennyezéssel kapcsolatos 

folyamatok szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak a vizek állapotával is, ezért ezek 

részletes ismertetése egy helyen, a „Vízgazdálkodás, vízvédelem” című fejezetben történik. 

1.7.4 Vízgazdálkodás, vízvédelem 

Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz 

Keretirányelve” (VKI) (2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb 

környezeti elemek átfogó védelmét szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország 

felszíni vizeit jó ökológiai és kémiai, felszín alatti vizeit pedig jó mennyiségi és kémiai állapotba kell 

hozni. Ennek eléréséhez Magyarország is vállalta a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 

kidolgozásának kötelezettségét. A 2009-ben elkészült VGT-ben az alábbi fő részvízgyűjtők ill. 

tervezési alegységek érintik a megyét: 

Fő részvízgyűjtők: Duna 

Dráva 

Tervezési alegységek: 1-11 Sió 

1-12 Kapos 

1-15 Alsó-Duna jobb part 

1-16 Felső-Bácska 

3-3 Fekete-víz 

A VGT gyökeres változást jelent a vízgazdálkodási tervezésben. Egyrészt átfogóbb környezetvédelmi 

szempontrendszert érvényesít, mint a korábbi vízgazdálkodásban használatos tervtípusok, mivel a 

vizek állapotának javítása mellett kiemelten foglalkozik a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek 

védelmével, állapotuk javításával. Másrészt fontos jellemzője, hogy a VGT nem kiviteli terv, hanem a 

vizek állapotát feltáró, és „jó állapotba” hozását megalapozó stratégiai terv, amely koncepciót és 

intézkedéseket határoz meg a kitűzött cél elérése érdekében. A vízgazdálkodással, vízvédelemmel 

kapcsolatos fejezet készítése során aktualitása és komplex szemlélete miatt elsősorban a VGT 

ismeretanyagára támaszkodtunk. 

A VGT adatgyűjtése (az emberi tevékenységekből eredő terhelések, hatások számbavétele) 

elsősorban a 2004-2008. közötti évekre terjedt ki. Az adatok feldolgozása, a hatáselemzés 

országosan egységes módszertannal történt. A vizsgálatok elvégzését akadályozó (esetleg 

ellehetetlenítő) hiányosságok és problémák feltárásra kerültek. Bár a felszíni és felszín alatti vizek 

jelenlegi monitoring programja kielégíti a „Víz Keretirányelv” előírásait, az állapotértékelés során 

nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések tervezéséhez és a már beindított intézkedési programok 

hatásának ellenőrzéséhez a monitoring hálózat és a programok bővítésére, megerősítésére van 

szükség. 

Ár- és belvízvédelem 

A 18/2003. (XII. 9.) KvVM – BM együttes rendelet meghatározza a települések ár- és belvíz 

veszélyeztetettségi alapon történő besorolását. A rendelet így a veszélyeztetett településeket 3 

kategóriába sorolja: 

„A” Erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, 

illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon 

elönthet. Ebbe a csoportba tartozik (71 település): 

Ág 

Almamellék 

Almáskeresztúr 

Alsómocsolád 

Apátvarasd 

Bakóca 

Bár 

Baranyahídvég 

Baranyajenő 

Baranyaszentgyörg 

y 

Bikal 

Bodolyabér 

Bogádmindszent 

Bogdása 

Boldogasszonyfa 

Bükkösd 

Dencsháza 

Drávakeresztúr 

Drávapiski 

Dunaszekcső 

Ellend 

Gödre 

Görcsönydoboka 

Harkány 

Hásságy 

Helesfa 

Hetvehely 

Hidas 

Horváthertelend 

Hosszúhetény 

Husztót 

Ibafa 

Illocska 

Ipacsfa 

Ivándárda 

Tsz.: 1001 



39


Kacsóta 

Kákics 

Kárász 

Kátoly 

Kisjakabfalva 

Komló 

Lapáncsa 

Mágocs 

Magyarbóly 

Magyaregregy 

Magyarsarlós 

Mánfa 

Máriakéménd 

Máza 

Mecseknádasd 

Mecsekpölöske 

Mohács 

(Újmohács) 

Óbánya 

Okorág 

Okorvölgy 

Olasz 

Old 

Palé 

Pécs 

Sásd 

Sumony 

Szabadszentkirály 

Szászvár 

Szederkény 

Szentegát 

Szigetvár 

Tarrós 

Vajszló 

Várad 

Vásárosdombó 

Vékény 

„B” Közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és 

amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd. Ebbe a csoportba tartozik (25 település): 

Alsószentmárton 

Cún 

Drávacsehi 

Drávacsepely 

Drávapalkonya 

Drávaszabolcs 

Drávaszerdahely 

Drávasztára 

Egyházasharaszti 

Gordisa 

Hirics 

Kásád 

Kémes 

Kemse 

Kisszentmárton 

Kovácshida 

Matty 

Ófalu 

Piskó 

Siklósnagyfalu 

Sósvertike 

Szaporca 

Tésenfa 

Vejti 

Zaláta 

„C” Enyhén veszélyeztetett kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, és 

előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik. Ebbe a csoportba tartoznak (9 település): 

Drávafok 

Drávaiványi 

Felsőszentmárton 

Homorúd 

Kölked 

Lúzsok 

Markóc 

Teklafalu 

Udvar 

Oldi Öblözet Projekt, a Dráva bal parti töltés fejlesztése (Állami Árvízvédelmi Fejlesztések KEOP 

2.1.1. Konstrukció) 

A projekt a siklósi kistérségben 7 települést – Alsószentmárton, Old, Beremend, Egyházasharaszti, 

Kásád, Kistapolca és Matty – érint. Túl az árvízi veszélyeztetettségen, a területen csapadékos 

időszakban belvíz, száraz időszakban aszály fenyeget. A megépítendő árvízvédelmi töltés rendezett 

körülményeket teremt és csökkenti az árvízvédelmi kockázatot, így javítja az ezen a területen élő 

emberek életminőségét. Cél, hogy az országhatártól a gyűrűspusztai gátőrházig terjedő védvonalon 

teljesüljön a biztonságos és a jogszabályi kötelezettségeket is figyelembe vevő 120 centiméteres 

mértékadó árvízszint, a jelenlegi 60 centiméter helyett. Ezért szükséges a drávaszabolcsi 

árvízvédelmi öblözet elkülönült alsó oldi öblözetét védő és a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 1. 

mellékletében szereplő Dráva bal parti árvízvédelmi töltés, 05.02 számú drávaszabolcsi szakaszhoz 

tartozó 5,1 kilométer hosszúságú szakasz előírt mértékre történő kiépítése. A projekt előkészítése 

2007-ben kezdődött, befejezése 2010 szeptembere. 

Drávaszabolcs-Kémes Öblözet Projekt (Állami Árvízvédelmi Fejlesztések KEOP 2.1.1. Konstrukció). 

Jelenleg a Drávasztára alatti folyószakasz védvonalán csak a mértékadó árvízszint feletti 60 cm-es 

biztonság teljesül a 120 cm-es előírással szemben. A térség vízháztartásának, vízgazdálkodásának 

helyzete nem megfelelő. Az árvízi veszélyeztetettségen túlmenően, csapadékos időszakban belvíz, 

száraz időszakban aszály veszélyeztet. A gazdálkodáshoz nincs hasznosítható felszíni vízkészlet a 

szükséges területeken a Dráva kivételével. Cél a kizárólagos állami tulajdonban és a Dél-dunántúli 

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő - a 10/1997. (VII. 17.) KHVM 

rendelet 1. mellékletében szereplő - Dráva bal parti árvízvédelmi töltés és visszatöltésezett 

szakaszainak, a 05.02 számú drávaszabolcsi szakaszhoz tartozó cca. 20 km-es töltésszakasz 

előírások szerinti kiépítése. Érintett töltésszakaszok a Dráva bal parti töltés 5+100 - 18+159 fkm 

közötti, a Fekete-víz bal part 0+000 - 4+618 fkm közötti, valamint a Pécsi-víz bal part 0+000 - 2+153 

fkm közötti szakasza. A 2fordulós pályázat 1. szakasza 2008. március és 2009. december között, míg 

a megvalósítási szakasza az ezt követő 4 év alatt történik. A megvalósítás befejezési határideje 2013. 

év vége. 

Tsz.: 1001 



40


A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a „Hrvatske Vode” horvát vízügyi 

szervezet közös fejlesztésbe kezdett „Dráva árvízi előrejelző rendszer fejlesztése” projektcímen, mely 

révén a Dráva minden eddiginél több információra épülő előrejelző rendszere valósulhat meg. 

A fejlesztés oka a meglévő magyar előrejelzés alapjai a 90-es évek közepén készültek el. Azóta 

anyagi források és technikai feltételek hiánya miatt érdemi fejlesztés nem történt a rendszeren, mely a 

kevés bemenő információ (pl. állomásszám, a domborzati modell pontatlansága, az erőművek 

üzemelési (vízeresztési) adatainak hiánya) miatt nem elégíti ki a védekezés során elvárt pontosságot. 

A fejlesztés célja több lépcsőben történik a meglévő rendszerek felülvizsgálata és az új rendszerek 

kifejlesztése. A munka során kiegészítő geodéziai méréseket (pl. légifotó, terepi mérések) végeznek a 

terepmodellek pontosítása érdekében. Elkészül a Dráva folyó a Mura betorkollásától (Őrtilos) a 

Dunába torkollásáig (Almás) terjedő szakaszra 236 fkm hosszban a folyó lefolyásmodellje, valamint a 

teljes 40.000 km 2 vízgyűjtő digitális terepmodellje és csapadék lefolyásmodellje. A fejlesztés részeként 

a horvát partnerrel közösen meghatározott vízrajzi állomásokra a 6 napos időelőnnyel számoló 12 

óránként frissülő előrejelző modult alakítanak ki. A fejlesztés a lakosság számára is elérhető lesz a 

horvát és magyar vízügyi honlapokon. A teljes fejlesztés 2010. május - 2011. augusztus között valósul 

meg. 

Felszíni vizek minősége 

Az állóvizek esetében a túl nagy tápanyag és/vagy szervesanyag-tartalom okozza a legjellemzőbb 

problémát, aminek egyik okaként a kommunális szennyvíz bevezetésének módja nevezhető meg. A 

halászat és horgászat tápanyag-bevitele, valamint a strandok terhelése szintén fontos tényező. Diffúz 

telephelyi szennyezésként kerül a vizekbe mezőgazdasági és egyéb eredetű hulladék. 

Természetesen az állóvizeket tápláló folyóvizek magas szervesanyag-tartalma is rontja a tavak 

állapotát. 

A felszíni vízfolyások állapotának legjellemzőbb kedvezőtlen adata szintén a túl nagy tápanyag 

és/vagy szervesanyag-tartalom. A problémás állapot okaként megjelölhető tényezők: 

– kommunális szennyvíztelepek, szennyvízbevezetések, 

– belvízlevezetések, 

– halastavi vízleeresztések, 

– mezőgazdaságból a szántóföldi műtrágya- és trágyahasználat, 

– a tápláló vízfolyásokon érkező túl nagy koncentrációjú hozzáfolyások. 

A szennyvíztisztító-telepek szennyvízkibocsátásai játsszák a legnagyobb szerepet a felszíni vizek 

szennyezésében. 

A jelentős ipari üzemek (Pécsi Hőerőmű, KRONOSPAN-MOFA mohácsi farostlemezgyára, bányák: 

bányavíz) szennyvizeinek szennyezőanyag-kibocsátása - jelentőségük ellenére - töredéke a 

települési szennyvizekének. A farostlemezgyár 2007-es technológiaváltása következtében mind a 

szennyvízmennyiség, mind a szennyezések jelenősen csökkentek, ugyanakkor zajszennyezési és a 

szolgálati lakások eladásából adódó szennyvíztisztítási probléma van még. A Hőerőmű és a 

bányavizek (kénsavas víz felszíni megjelenése) szennyezett vizei még mindig meghatározók. A 

kibocsátott szennyvíz zömében azonban előkezelést követően települési tisztítóba kerül. A 

„termelőket” a hatóság rendszeresen ellenőrzi. 

A mezőgazdasági tevékenységek során jelentős terhelést okoz a szántóföldi növénytermesztés a 

műtrágyák és növényvédő szerek használata miatt. Az állattartó telepeken keletkező híg- és almos 

trágya megfelelő műszaki védelemmel való tárolása EU-támogatások felhasználásával egyre több 

helyen megvalósul. Problémát okoz a keletkező trágyának a földekre való kijuttatása is. 

A jelentősebb közlekedési útvonalak csapadékvíz-elvezetése nem tekinthető jelentős 

veszélyforrásnak a keresztezett vízfolyásokra nézve. Az utak általában korszerűen kiépítettek, bár az 

utóbbi években az útburkolatok minősége gyorsabban romlott, mint ahogy azt az útjavítások 

követték. (Egyébként a közlekedési útvonalak az invazív növényfajok terjedésében is meghatározó 

szereppel bírnak.) 

Tsz.: 1001 



41


Az Integrált Drávai Monitoring Program keretében a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi 

Igazgatóság projektvezetése alatt vízrajzi, vízkémiai, biológiai méréseket végeznek a Dráva és 

mellékfolyói mentén, majd azt a horvátokkal együtt értékelik ki. 

Felszín alatti vizek minősége 

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) korm. rend. szerinti érzékenységi 

kategóriákat a - földtani közeg vízvezető-képessége, 

- a felszín alatti víz utánpótlódása, 

- a védelem alatt álló területek érintettsége 

alapján határozták meg. 

A fenti tulajdonságok alapján az alábbi érzékenységi főkategóriákat határozták meg: 

- fokozottan érzékeny (1) 

- érzékeny (2) 

- kevésbé érzékeny (3) 

Van még egy kategória az ún. kiemelten érzékeny területek, melyek a fentiek közül a vízbázisok 

védőövezetei és a nyíltkarsztos területek. 

A vízre veszélyes szennyezőanyagok tényleges elhelyezésére, tárolására vonatkozó adatokat 2000- 

től az ún. FAVI nyilvántartási rendszer tartalmazza. A nyilvántartásba vétel bevalláson alapul. A 

nyilvántartásba vett szennyezőanyag elhelyezésére vonatkozó objektumok típusai az alábbiak 

(előfordulási szám szerint csökkenő sorrendben): 

- Híg- és almostrágya tárolás (500 körül) 

- Üzemanyag tárolók (500 körül) 

- Szennyvíz- és szennyvíziszap tárolás (300 körül) 

- Vegyianyag tárolás (200 körül) 

- Egyéb (200 körül) 

- Hulladéklerakók (100 körül) 

- Műtrágya és növényvédőszer tárolás (50 körül) 

A megyében jelentős (75 v. 76 db) a sérülékeny vízbázisok száma és védőterületeik kiterjedése, ami 

az adott helyeken minden - potenciális vagy tényleges - talaj- és vízszennyező forrás felszámolását 

követeli meg. A 219/2004. (VII. 21.) korm. rend. alapján, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a 

felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású 

települések területén a potenciális és tényleges talajszennyező forrásokat föl kell számolni. Az 

érzékeny területeket mentesíteni kell a talajba szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő 

szennyvizektől, ennek érdekében a helyben megoldást jelentő környezetkímélő szennyvízártalmatlanítási 

eljárás alkalmazásának feltételeit biztosítani kell. 

„Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület”: 

Abaliget, Alsószentmárton, Apátvarasd, Aranyosgadány, Babarcszőlős, Bakóca, Bár, Beremend, 

Bicsérd, Bisse, Bükkösd, Csarnóta, Csebény, Cserkút, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, 

Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, 

Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gordisa, Harkány, hegyszentmárton, Hetvehely, Hidas, 

Hosszúhetény, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kárász, Kémes, Kemse, Keszü, Kisharsány, Kisjakabfa, 

Kisszentmárton, Kistapolca, Kistótfalu, Komló, Kórós, Kovácshida, Kővágószőlős, Kővágótöttős, 

Lúzsok, Magyaregregy, Magyarmecske, Mánfa, Márfa, Máriakéménd, Markóc, Matty, Máza, 

Mecseknádasd, Mindszentgodisa, Mohács, Monyoród, Nagyharsány, Nagytótfalu, Mindszentgodisa, 

Mohács, Óbánya, Orfű, Palkonya, Pécs, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Pócsa, Rádfalva, Sámod, Siklós, 

Siklósnagyfalu, Somberek, Sósvertike, Szalatnak, Szaporca, Szászvár, Szava, Szederkény, 

Székelyszabar, Szentkatalin, Tésenfa, Túrony, Vásárosdombó, Vejti, Vékény, Velény, Versend, 

Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta, Zengővárkony, Zók. 

„Fokozottan érzékeny”: 

Abaliget, Alsószentmárton, Apátvarasd, Aranyosgadány, Babarcszőlős, Bakóca, Bicsérd, Bisse, 

Bükkösd, Csarnóta, Csebény, Cserkút, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, 

Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, 

Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hetvehely, Hidas, 

Tsz.: 1001 



42


Homorúd, Hosszúhetény, Ipacsfa, Kárász, Kémes, Kemse, Keszü, Kisharsány, Kisjakabfa, 

Kisszentmárton, Kistótfalu, Komló, Kórós, Kovácshida, Kölked, Kővágószőlős, Kővágótöttős, Lúzsok, 

Magyaregregy, Magyarmecske, Mánfa, Márfa, Máriakéménd, Markóc, Matty, Máza, Mecseknádasd, 

Mindszentgodisa, Mohács, Monyoród, Nagyharsány, Nagytótfalu, Óbánya, Orfű, Palkonya, Pécs, 

Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklós, Somberek, Sósvertike, Szaporca, Szászvár, 

Szava, Szederkény, Székelyszabar, Szentkatalin, Tésenfa, Túrony, Vásárosdombó, Vejti, Vékény, 

Velény, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta, Zengővárkony, Zók. 

„Érzékeny”: 

Adorjás, Ág, Almamellék, Almáskeresztúr, Alsómocsolád, Áta, Babarc, Bakonya, Baksa, Bánfa, Bár, 

Baranyahidvég, Baranyaszentgyörgy, Baranyajenő, Basal, Belvárdgyula, Beremend, Berkesd, 

Besence, Bezedek, Bikal, Birján, Boda, Bodolyabér, Bogád, Bogádmindszent, Bogdása, 

Boldogasszonyfa, Bóly, Borjád, Bosta, Botykapeterd, Bürüs, Csányoszró, Cserdi, Csertő, 

Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Dunaszekcső, Egerág, Egyházaskozár, Ellend, Endrőc, 

Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Felsőegerszeg, Garé, Gerde, Gerényes, 

geresdlak, Gilvánfa, Gödre, Görcsöny, Görcsönydoboka, Gyód, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hásságy, 

Hegyhátmaróc, Helesfa, Himesháza, Hirics, Hobol, Horváthertelend, Husztót, Ibafa, Illocska, 

Ivánbattyán, Ivándárda, Kacsóta, Kákics, Kásád, Katádfa, Kátoly, Kékesd, Kétújfalu, Királyegyháza, 

Kisasszonyfa, Kisbeszterce, Kisbudmér, Kisdér, kisdobsza, Kishajmás, Kisherend, Kiskassa, Kislippó, 

Kisnyárád, Kistamási, Kistapolca, Kisvaszar, Kovácsszénája, Kozármisleny, Köblény, Kökény, 

Lánycsók, Lapáncsa, Liget, Lippó, Liptód, Lothárd, Lovászhetény, Mágocs, Magyarbóly, 

Magyarhertelend, Magyarlukafa, Magyarsarlós, Magyarszék, Magyartelek, Majs, Maráza, Marócsa, 

Márok, Martonfa, Mecsekpölöske, Mekényes, Merenye, Meződ, Molvány, Mozsgó, Nagybudmár, 

Nagycsány, Nagydobsza, Nagyhajmás, Nagykozár, Nagynyárád, Nagypall, Nagypeterd, Nagyváty, 

Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Ócsárd, Ófalu, Okorág, Okorvölgy, Olasz, Old, Oroszló, Ózdfalu,, 

palé, Palotabozsok, Páprád, patapoklosi, Pécsbagota, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pereked, Peterd, 

Pettend, Pócsa, Pogány, Regenye, Romonya, Rózsafa, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklósbodony, 

Siklósnagyfalu, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, 

Szabadszentkirály, Szágy, szajk, Szalánta, Szalatnak, Szárász, Szebény, Szellő, Szemely, 

Szentdénes, Szentegát, Szentlászló, Szentlőrinc, Szigetvár, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd, 

Szörény, Szulimán, Szűr, tarrós, Tékes, Teklafalu, Tengeri, Téseny, Tófű, Tormás, Tótszentgyörgy, 

Töttős, Udvar, Újpetre, vajszló, Várad, Varga, Vásárosbéc, Vázsnok, Véménd, Versend. 

„Kevésbé érzékeny”: nincs. 

A talajvíz általában szennyezettnek tekinthető. A települések beépített területén a talajvíz nagyrészt a 

kommunális szennyvíz-szikkasztások következtében szennyeződött el. A másik jellemző diffúz 

szennyezési forma a mezőgazdaság terhelése. A műtrágyák, trágyák, valamint a gyom- és rovarirtó 

szerek felhasználásának módja miatt a művelt területek alatt sok helyen a nitrát, ammónium és 

peszticid (növényvédőszer) szennyezés határérték feletti, vagy a határérték közelében van. A 

jelenlegi gazdálkodási technológiai következményei mellett az 1990-es évek előtti évtizedekben 

folytatott, túlzott mértékű műtrágya és növényvédőszer-használat káros hatása a mai napig 

kimutatható talajvizeinkben. Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak a magasabban fekvő területek, 

ahol a mélyebben elhelyezkedő talajvíz feletti vastagabb fedőréteg a szennyezés egy részét 

visszatartja, a szennyező hatás azonban itt is egyértelműen kimutatható. Ritka kivételektől eltekintve 

a művelt területek alatti talajvíz ezért gyakorlatilag ivásra nem alkalmas. Az állattartással összefüggő, 

az előző fejezetben ismertetett folyamatok a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik. A problémát 

súlyosbítja, hogy az ivóvízkivételre használt, mélyebben található rétegvizek a felszín felől, a 

szennyezett talajvízből kapják utánpótlásukat. A szennyezett talajvíz hatása ezért már kimutatható a 

sekélyebb rétegvizekben is. 

Kiemelkedően sok (32 db) a pannóniai vagy a karszt hévízkút is. Minősített gyógyvíz Harkányon van. 

A megye felszín alatti vizeinek kitermelése és hasznosítása az alábbi kategóriák között oszlik meg: 

- rétegvíz kb. 16 millió m3 

- karsztvíz kb. 6 millió m3 

- gyógyvíz kb. 1 millió m3 

- talajvíz kb. 0,8 millió m3 

- termálvíz kb. 0,2 millió m3 

- parti szűrésű víz kb. 0,1 millió m3 

Tsz.: 1001 



43


A megye kitermelt felszín alatti vizeinek megoszlása felhasználási cél szerint (millió m3-ben): 

FELHASZNÁLÁSI 

CÉL 

RÉTEGVÍZ KARSZT- ÉS 

HASADÉKVÍZ 

GYÓGYVÍZ TALAJ- ÉS PARTI 

SZŰRÉSŰ VÍZ 

KÖZÜZEMI ÉS 

27,0 5,4 - 0,1 

INTÉZMÉNYI 

GYÓGYÁSZATI ÉS 

2,5 0,4 1,6 0,1 

FÜRDŐ 

IPARI ÉS GAZDASÁGI 3,5 0,9 0,1 0,1 

MEZŐGAZDASÁGI 1,7 0,2 - 0,6 

1.7.5 Ivóvíz-minőség 

Az Európai Közösség 1998-ban elfogadta az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 

98/83/EK irányelvet, amelynek érvényesítése kötelezővé vált Magyarországon is. A hazai feladatokat 

az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) korm. rend. 

foglalja össze, amely rendelet 6. melléklete településenként mutatja be a határérték feletti ivóvíz 

minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő 

fejlesztési teendőket. Eszerint „a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi 

kifogással érintett települések” Baranya megyében: 

BÁNFA 

BARANYAHÍDVÉG 

BARANYAJENŐ 

BESENCE 

BOGDÁSA 

BOLDOGASSZONYFA- 

ANTALSZÁLLÁS 

BOLDOGASSZONYFA- 

TERECSENY 

BORJÁD 

BÜRÜS 

CSÁNYOSZRÓ 

DENCSHÁZA 

DRÁVACSEHI 

DRÁVAFOK 

DRÁVAIVÁNYI 

DRÁVAKERESZTÚR 

DRÁVAPALKONYA 

DRÁVASZABOLCS 

DRÁVASZTÁRA 

FELSŐSZENTMÁRTON 

GYÖNGYFA 

HETVEHELY 

HIDAS 

HIRICS 

HOMORÚD 

IBAFA 

ILLOCSKA 

KÁKICS 

KATÁDFA 

KEMSE 

KIRÁLYEGYHÁZA 

KISHAJMÁS 

KISLIPPÓ 

KISSZENTMÁRTON- 

MAILÁTHPUSZTA 

KISVASZAR 

LÚZSOK 

MAGYARBÓLY 

MAGYARLUKAFA 

MAGYARMECSKE 

MARKÓC 

MARÓCSA 

MATTY 

MINDSZENTGODISA 

MOHÁCS- 

SZABADSÁGPUSZTA 

MOLVÁNY 

NAGYBUDMÉR 

NAGYNYÁRÁD 

NEMESKE 

ÓBÁNYA 

OROSZLÓ 

PALÉ 

PÁPRÁD 

PISKÓ 

PÓCSA 

RÓZSAFA 

SÁSD 

SELLYE 

SOMOGYHÁRSÁGY 

SOMOGYHÁRSÁGY- 

KISHÁRSÁGY 

SUMONY 

SZENTDÉNES 

SZENTEGÁT 

SZENTLŐRINC 

UDVAR 

VAJSZLÓ 

VÁZSNOK 

VEJTI 

VELÉNY 

ZÁDOR 

ZALÁTA 

Az 1. ütemben (2006-ig) a program az ország 70 települése esetében tartja szükségesnek az arzénkoncentráció 

csökkentését, amelyből 11 település Baranya megyében található. A fentiek csak a 

leggyorsabban megoldandó arzénmentesítési teendőket tartalmazzák, a teljes arzénmentesítési 

feladat (2009-ig) ennél jóval nagyobb (összesen 30 db: (Bánfa, Baranyhidvég, Besence, Bogdása, 

Csányoszló, Dencsháza, Drávafok, Drávainányi, Drávasztára, Gyöngyfa, Hetvehely, Ibafa, Kákics, 

Katádfa, Kemse, Királyegyháza, Kisszentárton, Lúzsok, Magyarmecske, Markóc, Matty, Páprád, 

Piskó, Rózsafa, Sellye, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Vajszló, Vejti). A nitrit problémával érintett - 

országosan 57, ebből Baranyában 13 (Baranyajenő, Borjád, Drávaiványi, Drávaszabolcs, Kákics, 

Katádfa, Kemse, Kisvaszar, Mindszentgodisa, Nagybudmér, Nagynyárád, Pócsa, Sásd) - vízellátási 

zónákat illetően előzetes vizsgálatokra került sor az ivóvízminőség-javítás műszaki megoldási 

lehetőségeinek feltárása érdekében. Bór problémával egy település érintett a megyében, Kishajmás. 

Fluorid érintettségű település a megyében Óbánya. Ezeknél az ivóvízminőség-javítás előkészítése 

olyan nagyprojektek keretében történhet, amelyek több ivóvízminőségi probléma egyidejű 

megoldására irányulnak (bór, fluorid, arzén, ammónium). 

A feltárt szennyeződések ellenére a megyében egyelőre megoldhatatlan ivóvíz-minőségi problémák 

nincsenek. Ugyanakkor főleg arzén, nitrit, nitrát, ammónia, bór, fluoridok találhatók az ivóvízben, mint 

mérgező anyagok. Az ivóvízkezelés a szükséges helyeken a vízminőségtől függő módon – bár nem 

Tsz.: 1001 



44


EU-s szinten, de - általában megoldott. A felhasználásra előirányzott talaj-, és parti szűrésű 

vízkészletek minőségének állandó biztosításához elengedhetetlen a megfelelő hidrogeológiai 

védőidomok kijelölése és védelme, a hatásterületeken az építési korlátozások elrendelése és szigorú 

vízminőség-védelmi intézkedések foganatosítása (pl. mentesítés a szennyvizektől, hulladékoktól). 

Baranya megyében eddig a jelentősebb változások elsősorban a közmű-ellátás területén voltak 

tapasztalhatók. A vízellátás területén - ill. ezen belül is elsősorban a vízminőség-javítás területén - 

napjainkig a fejlesztések előkészítése történt meg, de a tényleges megvalósítás fázisába (mint pl. 

Somogy megyében Kaposvár ivóvízminőség javító programja) még csak kevés program jutott el. Az 

ilyen típusú programok nagy többsége tekintetében tovább lépés csak a következő években várható. 

Baranyát érintően kiemelendő még, - mint jelentős ivóvízhálózat fejlesztést célzó projekt - a Pécsett 

zajló ISPA szennyvíz-programmal egyidejűleg a közműves ivóvízhálózat bővítések megvalósulása. 

Elmondható, hogy a jövőt illetően halaszthatatlan és jelentős feladatok vannak a települési 

vízgazdálkodás terén annak érdekében, hogy az előírásoknak megfelelő ivóvízminőség biztosítva 

legyen az ország minden településén. 

A felszín alatti vízhasználatok vonatkozásában jelentős vízkivételt jelent a közüzemi ivóvízellátást 

biztosító vízművek – elsősorban a több települést ellátó területi vízművek – termelése. 

A rétegvízbázisok mellett kiemelt jelentőségű a termálvizek hasznosítása, a fürdők vízkivétele is, 

valamint a korábbi túlzott vízkivételek mai napig tartó hatása. A szénhidrogén kutatások során számos 

helyen különböző ásványi összetételű termálvizeket tártak fel, melyek értékes kincsei a régiónak. A 

legismertebb hévízforrások: a harkányi, szigetvári, sikondai, magyarhertelendi, sellyei. 

A termálkutakban a vízbázisok egyikénél sem találtak szennyezést. A szennyezések többnyire 

kisebb-nagyobb foltokban találhatók, tehát nem szennyezik el a vízbázisok területét, ezért jelenlétük 

többnyire nem volt kimutatható a VGT során alkalmazott, monitoring kutak használatán alapuló 

állapotértékelési módszerrel, ugyanakkor a lehetőségekhez mérten megtörtént a tényleges 

szennyeződések feltárása. Ezek nagy része ipartelepekhez, üzemanyag tárolókhoz kapcsolódó 

szénhidrogén szennyezés, és előfordulnak közöttük olyanok, amelyek ténylegesen veszélyeztetik az 

ivóvíz minőségét. A vízműkutak rendszerint a települések határában találhatók, ezért a diagnosztikai 

vizsgálatokban a szennyezést a legnagyobb arányban a csatornázatlan települések és 

üdülőövezetek, ill. a belterületi mezőgazdasági termelésből és a kiskertes övezetekből származó 

nitrát szennyezés okozzák. A második leggyakrabban előforduló, a vízbázisra veszélyt jelentő 

szennyezések a mezőgazdasághoz fűződnek (növénytermesztés, állattenyésztés vagy mindkettő). 

Pontszerű, de helyenként a víztermelésre is veszélyt jelentő problémát okoznak a nagylétszámú, 

iparszerű állattartó telepek. Gyakran előforduló potenciális szennyező forrásnak számítanak a 

növényvédőszer és műtrágya raktárak, a rossz állapotban lévő használt vagy felhagyott TSZ 

géptelepek, üzemanyag tárolók. 

1.7.6 Szennyvízkezelés 

Szennyvízelvezetési agglomerációk Baranya megyében 2008. december 31-én: 

(csak normál érzékenységű vízgyűjtő területen fekvő települések vannak benne) 

LAKOS-EGYENÉRTÉK (LE) DB 

2.000-10.000 18 

10.000-15.000 1 

15.000-150.000 1 

150.000 fölött 1 

Települési szennyvíz-csatornázottság helyzete Dél-Dunántúlon a csatornahálózatba kötött lakások 

aránya szerint: 

IDŐPONT % 

2004. 12. 31. 53,7 

2006. 12. 31. 58,4 

2008. 12. 31. 62,9 

2015. 12. 31. 84,0 

Tsz.: 1001 



45


Szennyvíztisztító telepek (kapacitása) Baranya megyében 2008. december 31-én: 

LAKOS-EGYENÉRTÉK (LE) DB 

0-9.999 18 

10.000-49.999 6 

50.000-99.999 1 

100.000-249.999 0 

250.000-776.666 1 

A települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK irányelv jogharmonizációs feladatainak 

végrehajtásáról a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról 

szóló 25/2002. (II. 27.) korm. rend. ad útmutatást. A program a közösségi előírásnak megfelelő 

kötelezettségként – országosan - előirányozza a 2000 lakosegyenérték feletti 660 db 

szennyvízelvezetési agglomerációból (1927 település) a fejlesztéssel érintett 591 db 

szennyvízelvezetési agglomeráció (összesen 1746 település) közműves szennyvízelvezetését és 

teljes biológiai tisztítását. 2015. évi határidejű megvalósításával a csatornába bekötött lakosok aránya 

- országosan - 91 %-ra kell, hogy nőjön. A program - határidő nélkül - előirányozza továbbá kereken 

100 db, érzékenynek minősített befogadók vízgyűjtő területein lévő, 2000 LE alatti terheléssel 

jellemezhető kistelepülés ártalommentes elhelyezését, mely megvalósításánál a megyének jelentős 

szerep juthat, tekintettel aprófalva szerkezetére. 

A programot a kormány a 30/2006. (II. 8.) korm. rendelettel módosította, mely szerint 2015-re a 

lakosság 85 %-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű 

szennyvíztisztítást. Továbbá az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program keretében 

a tervek szerint országosan 2015 végéig 590 ezer egyedi létesítmény épül, amely a 

csatornahálózatból kimaradt kistelepüléseken jelent megoldást. 

A megyei szennyvizes fejlesztések folyamatosan zajlanak, ill. részben megvalósultak. 

Megvalósult pl.: 

- a pécsi ISPA projekt keretében zajló csatorna beruházás aktuális üteme, 

- a kővágószőlősi 5 települést érintő kistérségi rendszer, 

- a Keszű-Gyód kistérségi rendszer, 

- az alsómocsoládi új szvt. telep, 

- az olaszi új szvt. telep 

Folyamatban van pl.: 

- a Pécs sérülékeny vízbázisának védelmét és szennyvízcsatorna hálózatának bővítését szolgáló 

ISPA/Kohéziós Alap projekt II/B építési üteme 

Megállapítható, hogy az összes megyei város rendelkezik közműves csatornahálózattal, a falvak 

ellátottsága azonban lényegesen kedvezőtlenebb. Az érintett települések nagyszámban fogtak neki a 

szennyvíz csatornázási fejlesztések tervi előkészítésének, ehhez kapcsolódóan már megjelentek 

kezdeményezések a nemzeti szennyvízelvezetési programban lehatárolt szennyvízelvezetési 

agglomerációk lehatárolásának módosítására is. A fentiek mellett – az aprófalvas településszerkezet 

következtében – jó biztonsággal prognosztizálható, hogy a megyében várhatóan hosszú távon 

szerepük marad az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldásoknak. Az aprófalvas településszerkezet 

mellett különös jelentősége lehet a természetközeli szennyvíztisztítási eljárásoknak, melyek 

alkalmazása – különösen a tapasztalatszerzést szolgáló első időszakban – a vízbázis-védelmi 

szempontból kevésbé érzékeny területeken kerülhet előtérbe. 

A megyei 301 db településből 41 db-nak van csatornaműve. A régióban keletkező szippantott 

szennyvíz kb. 60 %-át szennyvíztelepen kezelik, kb. 40 %-a lerakóba (hagyományos ürítőhelyre) 

kerül. A szennyvíziszap keletkezés a régióban dinamikusan növekszik, tekintettel arra, hogy a 

csatornázottság folyamatosan nő. Mohács, Bóly, Villány, Harkány, Siklós, Beremend 

szennyvíztelepeinek kommunális szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszapját a Bólyi 

Önkormányzat szajki telephelyén komposztálják. Az 1 éven át tartó kezeléssel előállított komposzt 

minősége mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. A Pécs-Pellérdi Szennyvíztelep iszapjának 

komposztálására irányuló kísérletek folyamatban vannak. A 2 megyében 38 olyan hagyományos 

ürítőhely található, amelynek jelenlegi felhagyása és rekultivációja-egyéb megoldás hiányában - még 

nem lehetséges, de jogszerű üzemeltetése még bizonytalan. 

Tsz.: 1001 



46


A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések 

vízellátási és csatornázottsági szintje, valamint ezen közműellátási mutatók viszonya, vagyis a 

közműolló nagysága. Az alábbi ábra a REMEK adatbázis alkalmazásával készült a közműolló 

változásának bemutatására. Jól látszik, hogy a megyei ellátottság 2004-ben és 2008-ban is kb. 10 %- 

ban haladta meg a régióst. Ugyanakkor a megyei ellátottság az országos ellátottságot 2004-ben kb. 5 

%-kal haladta meg(!), de 2008-ban már „összeért” vele, vagyis az országos fejlődés gyorsabb volt, 

mint a megyei (sőt, a megyei stagnálónak mondható 2007-től). Meg kell azért jegyezni, hogy e jó 

arány Pécs nagy méretének és csatornázottságának köszönhető, ezzel ellentétben viszont az 

Ormánság vagy Siklós csatornázottsága rendkívül elmarad. 

Dél-dunántúli Régió / Baranya megye 

A megye sűrűn szétszórt településrendszere és kisebb lakosszámú falvai miatt a szennyvízelvezetés 

és -kezelés megoldásának kedvezőbb módja lehet az egyedi szennyvíztisztító rendszerek 

üzemeltetése is. Az elmúlt években a szakmai értékelés és a jogalkotás is elmozdult ezeknek a 

rendszereknek a támogatása felé. A közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el 

nem látható területekre vonatkozik az „Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja”, 

mely elsősorban a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti településeken 2015-től 

2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik. Alapvetően az alábbiakban felsorolt, 

szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg: 

- egyedi szennyvízkezelés, 

- egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, 

- egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, 

- egyedi zárt szennyvíztároló. 

A kistelepülések legmegfelelőbb szennyvízkezelési megoldásának kiválasztásához minden esetben 

részletes gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok szükségesek, melynek keretében figyelembe kell 

venni a beruházási, a későbbi üzemeltetési és fenntartási költségeket, illetve a lakosság díjfizetésiképességét 

is. Mindig az adott helyzetben legjobbnak, leggazdaságosabbnak ítélt megoldásokat kell 

támogatni a fentiek közül, mérlegelve ezek kombinálhatóságát is. 

1.7.7 Zaj és rezgés elleni védelem 

A települési környezet zajterhelésének kialakulásában a zaj- és rezgésforrások számának, az általuk 

kibocsátott zaj- és rezgések nagyságának, a kialakult településszerkezetnek és a különböző funkciójú 

területhasználatok egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének van meghatározó szerepe. 

Baranya megye környezeti zajhelyzetének áttekintésére sajnos nem állnak rendelkezésre tematikusan 

rendszerezett mérési adatok. A megye környezeti zajhelyzetét, zajállapotát alapvetően és 

folyamatosan a gépjárműves közlekedés befolyásolja. A közúti közlekedésből eredő zaj szintje 

általában a nappali és az éjszakai időszakban is meghaladja a megengedett határértéket a nagyobb 

városok forgalmasabb területein. A zajterhelés részben a belső forgalomból, részben az országos 

főútvonalak települési belterületi szakaszainak átmenő forgalmából ered. Sajnos ugyanis a sűrű 

településhálózat következtében a városok, községek lakott területrészeit láncszerűen fűzik föl az 

országos főutak. Ezen kívül zaj- és rezgéskeltő a vasúti közlekedés is, de sajnos az ezen típusú 

Tsz.: 1001 



47


szállítás fokozatos visszaszorulásával egyre kevésbé jelentős a zavaró hatása, és az is csak inkább 

éjjel. 

Bár a közlekedésen kívül az üzemi tevékenységek ill. az építési tevékenységek is okoznak – olykor 

határérték feletti - zaj- vagy rezgésszennyezéseket, ezek mégsem relevánsak az összes 

zajszennyezést tekintve, mert általában csak pontszerűek és időszakosak. Az újonnan létesülő 

telephelyek pedig már csak akkor kapnak engedélyt, ha igazoltan határérték alatt maradnak az általuk 

keltett zajok. 

A Villány vagy Hosszúhetény belterületi elkerülő szakaszainak átadásai az elmúlt évben jelentősen 

csökkentették a védendő lakóterületeken az átmenő forgalom okozta zaj- és rezgésterhelést. A 

megvalósult közúti fejlesztések is bizonyítják, hogy a közúti forgalomból eredő zajterhelés elleni 

védelemnek egyik leghatékonyabb eszköze, ha a forgalmas utak elkerülik a védendő területeket. 

A közúti zaj csökkentése ill. közúthűlózat-fejlesztési célból 2010. előtt az alábbi elkerülő utak 

valósultak meg: 

- Pécs 

- Siklós 

- Mohács 

- Harkány. 

2010-ben az alábbi korszerűsítések valósultak meg: 

- Villány - elkerülő út építése 

Az 5701. jelű ök. út belterületi szakaszát váltja ki, tehermentesítve a települést az átmenő forgalomtól. 

Az elkerülő út két szakaszból, egy D-i és egy K-i szakaszból áll. Az elkerülő út összekötő úti 

paraméterekkel van megtervezve és engedélyezve. 

- Pécs-Pogány repülőtér - főút 4sávosítása 

Az 58. sz. főút, 4,9 km, 2x2 sáv, I. rendű belterületi (70 km/h) ill. II. rendű külterületi (90 km/h) 

főútvonal. 

- Hosszúhetény - elkerülő út építése 

A 6541. sz. Hird-Szászvár ök. út belterületi szakaszát váltja ki, tehermentesítve a települést az átmenő 

forgalomtól, 3 km, 2x1 sáv. 

- Dunaújváros-Szekszárd - autópálya építése 

Az M6 autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakasza és az M6/M60 autópályák Szekszárd-Pécs 

közötti szakasza az M6 autópálya Érd – Dunaújváros szakasz folytatásaként, a megépült dunaújvárosi 

M6-M8 autópálya-autóúti csomópont után, Fejér, Tolna és Baranya megye területén épült meg. 

- Bóly-Pécs - autópálya építése 

Az M60 autópálya Bóly és Pécs közötti szakaszának hossza 30,2 km. Az autópálya 2x2 sávos, osztott 

pályás út, burkolt leállósávokkal. Folytatása: Pécs-Szentlőrinc. 

Folyamatban van (terv van, kivitelezés még nincs): 

- Beremend - elkerülő út. 

Meg kell azonban jegyezni, hogy az útkorszerűsítések még sok pótolnivalót hagytak maguk után, 

melyek befejezése nélkül a kívánt környezeti terheléscsökkentést nem tudják megvalósítani ill. máshol 

okoznak nagyobb terhelést, pl. mohácsi gyorsforgalmi út hiányzó bekötése, szentlőrinci, pellérdi 

gyorsforgalmi szakaszok problémája Pécs-kertváros stb. 

1.7.8 Hulladékgazdálkodás 

A megyében (és az országban) általánosan jellemzi a hulladékgazdálkodás helyzetét, hogy a 

keletkező hulladékok mennyisége viszonylag magas, míg azok hasznosítási aránya alacsony. 

A hulladéktermelőktől és hulladékkezelőktől származó, önbevalláson alapuló adatokat a 

Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer dolgozza föl és készíti belőle a kimutatásokat. 

Tsz.: 1001 



48


Kommunális hulladéklerakás 

Az EU-s szabályozás, kötelezettségvállalás miatt 2009. július 15. óta a hulladéklerakóknak szigorúbb 

szabályoknak kell megfelelniük, csak az EU normáknak megfelelő, műszakilag korrekt kialakítású 

hulladéklerakók működhetnek. A követelményeknek való megfelelésre a hulladéklerakók többsége 

nem tudott felkészülni, így többségüket bezárták. 2009. július 15. után működő – regionális 

kommunális – lerakó jelenleg 3 db van a megyében: Szigetvár, Görcsöny, Kökény. 

A bezárt hulladéklerakókat rekultiválni kell. Az EU-s előírásoknak megfelelő regionális hulladékkezelő 

központokat pedig meg kell valósítani. A következőkben a már megvalósult Dél-Balatoni és Sió-völgyi 

Hulladékgazdálkodási Program és a (Somogy, Tolna, Baranya megye) jelenleg megvalósulás alatt 

lévő, Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási ill. Rekultivációs Program fő paramétereit ismertetjük. 

A Dél-Balatoni és Sió-völgyi Hulladékgazdálkodási Program 2003-ban indult Somogy, Tolna és 

Baranya megyei települések összefogásával. A Program Baranya K-i részét érinti. A Program 

megvalósulásának végét a somi hulladékkezelő központ átadása jelentette 2010 őszén. A Program 

keretében megvalósult: 

Som (Somogy megye) új lerakó, komposztáló üzem, válogatóközpont 

Cikó (Tolna megye) 

új lerakó, komposztáló üzem, válogatóközpont 

Ordacsehi (Somogy megye) meglévő lerakó bővítése, komposztáló üzem, 

válogatóközpont 

+ 

Hulladékgyűjtő járművek (67 db) 

Hulladékudvarok (17 településen) 

Átrakóállomások (4 településen) 

Válogatóüzemek (3 településen) 

Komposztálótelepek (8 településen) 

Rekultivációk (hány?). 

Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz 2009-ben a Dél-dunántúli Régió három 

megyéjében 313 település csatlakozott. A Program megvalósítása után a vegyesen gyűjtött 

hulladékból mechanikai-biológia kezelőmű segítségével külön elválasztásra kerülj a magas fűtőértékű, 

energetikailag még hasznosítható frakció, amelyet nem új égetőműben, hanem a térségben évek óta 

működő Beremendi Cementgyárban lehet együttégetéssel energetikailag hasznosítani. A Program 

eredményeként Pécsett az ország legkorszerűbb, komplex, de egyben legköltséghatékonyabb 

begyűjtési rendszere kerül bevezetésre, mellyel megvalósul a teljes körű szelektív gyűjtés, aminek 

köszönhetően a lerakott hulladék mennyisége 30 % alá csökken. A tervek szerint a projekt területén 4 

átrakóállomás és 2 mechanikai-biológiai kezelőközpont létesül. Ezeken kívül zöldhulladék 

komposztálók, válogatóművek és hulladékudvarok is létesülnek. 

Átrakó állomások: 

Kaposszekcső (Tolna megye) 

Pécs 

Szentlőrinc 

Barcs (Somogy megye) 

Kezelő központok: 

Kökény 

Marcali (Somogy megye) 

Mecsek-Dráva Rekultivációs Program keretében 89 önkormányzati tulajdonban lévő hulladéklerakó 

rekultivációja fog megtörténni. A rekultiválandó lerakókat az alábbiak szerint csoportosítjuk: 

Helybeni rekultivációval (64 db), ebből 

1ütemű rekultivációval (58 db), ebből Baranyában 42 db 

2ütemű rekultivációval (6 db), ebből Baranyában 3 db 

Felszámolással (25 db), 

ebből Baranyában 15 db. 

Az 1ütemű rekultivációra kerülő 58 lerakó esetében a teljes rekultivációs rétegrend kialakításra kerül. 

A 2ütemű rekultivációra kerülő lerakóknál (6 db) a projekt keretében csak az átmeneti záróréteg lesz 

kialakítva. 

A felszámolásra kötelezett 25 lerakónál a felszedett hulladék szétválogatásra kerül. A kiválasztott 

fémeket értékesítik, a veszélyes hulladék megfelelő ártalmatlanító helyre kerül, a komposztálódott 

hulladék és az inert hulladék a helyszínen marad. A lerakóban elhelyezendő maradék hulladék a 

Tsz.: 1001 



49


projekt területén lévő három szigetelt lerakó (Kökény, Sellye, Marcali) egyikébe szállítódik. A 

felszámolás után a lerakó helyén a hatóság által előírt mennyiségben és módon talaj és 

vízmintavételre kerül sor az esetleges szennyezés kizárására. A rekultivációs munkák része a 

monitoring rendszer kialakítása, úgy mint talajvíz-figyelő kutak, gázfigyelő kutak, gázkiszellőztető 

csövek. A programok várható befejezése: 2012 nyara. 

A Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program és Hulladékgazdálkodási Program kivitelezése 

2009-ben indult és várhatóan 2012 tavaszára fejeződik be. A program keretében 118 Kaposvár 

környéki település áll össze önkormányzati társulás formájában, hogy 28 felhagyott hulladéklerakót 

rekultiváljanak és Kaposvár mellett létesítsenek egy minden EU-s feltételnek megfelelő regionális 

hulladéklerakót. A hulladékok kb. 70 %-át fogják tudni újrahasznosítani, így csak 30 %-uk kerül 

lerakásra. 

Itt kell megemlíteni a SufalNet4EU hálózatot, melynek célja a legjobb gyakorlatok, módszertanok 

felkutatása a felszíni hulladéklerakók rekultivációját, jóléti hasznosítását illetően. Az INTERREG IVC 

EU program a holland Noord-Brabanti régióvezető partner irányítása alatt 15 európai résztvevővel 

indult 2010. év elején. Minden projektpartnernek egy felhagyott hulladéklerakó rekultivációs 

projektötlettel kell előállnia, és a legjobb helyreállítási, újrahasznosítási gyakorlatot megtalálva konkrét 

akciótervet kell készítenie. Cél, hogy a terület újra aktív használatba kerülhessen, a közjavat 

szolgálva. 

A magyar projektpartner Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a pécsi tüskésréti 

terület revitalizációját, a zagykazetták rekultivációjának koncepcióját vizsgálja meg a projekt keretein 

belül, bevonva a folyamatba az érintett helyi hatóságokat, döntéshozókat, érintett szervezeteket és a 

lakosságot is, így kiemelten Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát és a PANNONPOWER 

Holding ZRt-t (Pécsi Hőerőmű), a terület tulajdonosait. Az erőművi zagyot tartalmazó, felhagyott 

hulladéklerakó területe Pécs város szívében fekszik, ezért a közcélú fejlesztések mindenképp reális 

célként fogalmazhatók meg. A tervek szerint a terület alkalmas lesz a lakosság rekreációs 

lehetőségeinek növelésére. 

Termelési nem veszélyes hulladékok 

Mint az egyik legtöbb termelési nem veszélyes hulladékot „termelő” tevékenység, a külszíni 

szénbányászat 2004-2005-ben teljesen megszűnt, ezért innentől a bányászati meddő óriási 

mennyisége kikerült a keletkező hulladékok közül. Ezen kívül erősen visszaesett a bőrgyártási 

hulladéktermelés is, sajnos nem a korszerűsítés, hanem a termelés csökkenése következtében. 

A termelési nem veszélyes hulladékok közül az alábbiak termelődnek a legnagyobb mennyiségben: 

- szennyvíziszap 

- fahulladék 

- fémhulladék 

- állati hulladék 

- csomagolási hulladék 

- biomassza tüzelési hulladék (ebből biohamu néven magas K-tartalmú talajjavító anyagot állítanak 

elő) 

Nemcsak a megye sajnos egyik legnagyobb hulladéktermelője, hanem a megye szerencsére 

legnagyobb hulladékhasznosítója is a Beremendi Cementgyár, amely a Mátrai Erőműben 

hulladékként termelődő szénpernyéből és gipszhulladékból ill. egyéb acél kohászati hulladékból is 

nagy mennyiséget használ fel. 

Veszélyes hulladéklerakás 

A keletkező veszélyes hulladékok mennyisége alapján Baranya megye országos viszonylatban 

továbbra is az utolsók közt foglal helyet. Veszélyes hulladéklerakó nincs is a megyében. 

Veszélyes hulladékok döntően az alábbi tevékenységekből keletkeznek a megyében: 

- kórházakból - fertőző hulladék 

- autóbuszközlekedésből - olajos iszapok 

Tsz.: 1001 



50


- kármentesítésekből - veszélyes föld és kövek 

A megye területén lévő dögtereket és dögkutakat 2005. december 31-ig bezárták és rekultivációs 

rendezéssel felszámolták. A hullott állatokat a gyűjtőkonténerekből az ATEV szállítja el 

ártalmatlanításra. 

Meg kell jegyeznünk, hogy 2005-től az állati eredetű hulladékok nem tartoznak az ún. „veszélyes 

hulladék” kategóriába, ezért az azelőtti és azutáni kimutatások nem összehasonlíthatók. 

Tekintettel arra, hogy a Baranya megyei Boda a nagy aktivitású radiokatív hulladékok potenciális 

mélységi lerakóhelye, röviden ismertetjük a fenti hulladékok csoportosítását. 

A radioaktív hulladékok minősítése: 

- kis aktivitású hulladék (LLW) 

- közepes aktivitású hulladék (ILW) 

- nagy aktivitású hulladék (HLW) 

A radioaktív hulladékok elhelyezése: 

- átmeneti (telephelyen vagy külön tárolóhelyen) 

- végleges 

Végleges lerakóhelyek: 

- LLW számára felszínközeli vagy mélységi lerakóhely 

- ILW számára felszínközeli vagy mélységi lerakóhely 

- HLW számára mélységi lerakóhely 

Felszínközeli vagy mélységi lerakóhely (meglévők): 

- Püspökszilágy (Pest megye) Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) 

- Bátaapáti (Tolna megye) Nemzeti Radioaktív Hulladék Tároló (NRHT) 

Mélységi lerakóhely (tervezett): 

- Boda (Baranya megye) BAF=Bodai Aleurolit Formáció 

Szelektív hulladékgyűjtés 

2010-ben a Pécsett és vonzáskörzetében termelődő kommunális hulladék kb. 1/5-ödét gyűjtötték 

szelektíven. 2010-ben 1 főre évi 16,5 kg szelektíven gyűjtött szemét jutott. Ez az 1998-as szelektíven 

gyűjtött mennyiségnek kb. a 4x-ese. 

Mindegyik fentebb fölsorolt hulladékgazdálkodási programban jól működnek a gyűjtőszigetes 

megoldások is, de egyre jobban kedvelt és fejlesztett módszer a „házhoz menő” szelektív gyűjtés, 

melyen belül a zöldszemetet, a műanyagot és a papírt már külön-külön gyűjtik és rendszeresen 

elszállítják. A hulladékgyűjtés egyre szelektívebbé és szélesebb körűvé tétele érdekében – bár nem 

területrendezési feladat, de rendkívül fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy – a szelektív 

hulladékgyűjtést minden lehetséges módon reklámozni kell és a lakosságot – akár anyagilag, akár 

erkölcsileg - érdekeltté kell tenni benne. 

1.8 Természet- és tájvédelem 

Baranya megye az ország természeti értékekben gazdagabb vidékei közé tartozik. Az elmúlt 

évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében – az ország más 

részeihez hasonlóan – számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve szenvedett el maradandó 

károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg 

értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi 

védelem nélkül is megóvásra érdemesek. 

Tsz.: 1001 



51


A megye természeti értékeinek védelmében az utóbbi másfél évtizedben történtek a jelentősebb 

lépések a Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban történt megalakításával. A Nemzeti Park több 

részterületből került kialakításra, már meglévő védett természeti területek bevonásával, valamint 

további új területek védetté nyilvánításával. A megye területén a természetvédelmi feladatokat a pécsi 

székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el. 

Baranya megyében jelenleg 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 8 természetvédelmi terület és 

mintegy félszáz helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A védett természeti területek 

területi megoszlása: nemzeti park 13.470 ha, tájvédelmi körzet 20.802 ha, természetvédelmi terület 

1.158 ha. A megye területének (4.487 km 2 ) kb. 7,9%-a áll országos védelem alatt. A természetvédelmi 

területek adatai és rövid ismertetései jórészt a Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott adatszolgáltatás, 

a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Természetvédelmi Információs Rendszer, valamint a 

Független Ökológiai Központ Alapítvány honlapján lévő adatok alapján kerültek összeállításra. 

1.8.1 Országos jelentőségű védett természeti területek 

Az országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedésük és védettségük jellege alapján a 

következők lehetnek: nemzeti park, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek. A természet 

védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében, az előzőekben felsoroltakon kívül (ex-lege) 

országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek még a barlangok, lápok és szikes 

tavak. Ezen kívül a törvény értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett természeti emléknek 

minősülnek a védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak. 

Országos jelentőségű védett természeti területek Baranya megye területén 

Duna-Dráva Nemzeti Park 

A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, A Dél-Dunántúli 

megyék területére kiterjedően, mintegy 50.000 hektár területen. Ebből 13470 hektár esik Baranya 

Tsz.: 1001 



52


megye területére. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok 

víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A 

nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. 

A Duna mentén a Sió-csatorna torkolatától a déli országhatárig húzódik a védett természeti terület, 

amelyből a Dunaszekcsőtől az országhatárig terjedő szakasz esik a megye területére. A Dunát kísérő 

védett parti sáv Mohácstól D-re szélesedik ki, a Duna mindkét partján. Itt található Béda-Karapancsa, 

mely az Alföld része. A Dunának ezen a szakaszon az esése csökken, így sebessége is kisebb, ezért 

középszakasz jellegűvé válik. Kanyarogva (meanderezve) folyt, a magával hozott iszapból és 

homokból zátonyokat épített, állandóan változtatta medrét. A túlfejlett kanyarokat természetes úton 

átvágta, így keletkeztek a holtágak és a mélyebb területen a belső tavak. A folyó vízrendezése 

alapjaiban változatta meg ezt a helyzetet. A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb 

levonulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarokat átvágták, a folyót gátak közé szorították. A 

medret a gyorsabban folyó víz kimélyítette, ezért a vízszintje csökkent, sőt ez a talajvízszint jelentős 

csökkenését eredményezte. 

Az itt élő lakosság a XVIII. század végéig nem kísérelte meg útját állni az árvizeknek, hanem éppen 

ellenkezőleg, mind nagyobb területeket próbáltak bekapcsolni e természetes „légzésbe”. A Dunán 

évenként érkező hatalmas víztömeget nagyrészt mesterséges csatornák, úgynevezett „fok”-ok 

segítségével szétvezették a halászó víznek alkalmas tavakba, mélyedésekbe, a kaszálókra, legelőkre, 

gyümölcsösökbe. Közben a lassú áradással párhuzamosan mentették értékeiket és az állataikat. Ez a 

módszer a fokgazdálkodás, amely minimálisra csökkentette az árvíz pusztító hatását, valamint 

biztosította az itt élő emberek megélhetését, elsősorban bőséges haláldást adott. A halászat mellett a 

rideg állattartás, a ló és a szürke marha tartása a legfontosabb ártéri gazdálkodási forma. A rendszer 

működését biztosították a fokok. Egy-egy fok gyakran egész sor tavat látott el vízzel. Fenntartásuk 

jelentős szakértelmet és munkaerőt igényelt. 

A gátak megépítésével a Duna és a holtágak kapcsolata megszakadt, a vízszintsüllyedés a fokokkal is 

megszüntette az összeköttetést. A mentett oldalon elmaradtak az árvizek, megkezdődött a kiszáradás 

és a feltöltődés. A nemzeti park ennek a természetes ártéri élő rendszernek a maradványait őrzi, és 

kiemelkedően fontos értékű a természetvédelemnek, mert Európában alig maradt meg ilyen kiterjedt 

ártéri vizes élőhely rendszer. 

A Duna zátonyai durva homokból épülnek fel, ezért alacsony vízálláskor meglehetősen kiszárad a 

termőhely. Az ilyen élőhelyen csigolya-bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek találhatók. Az 

iszapos homokkal borított partokon, a holtágak mentén fűzligetek fordulnak elő, melyek a fehér fűz 

ezüstös lombjáról messziről felismerhetők, tavasszal rendszerint elöntésre kerülnek. Jellemző 

növényük a nyári tőzike, tömeges virágzásakor festői látványt nyújt. 

A vízi-lófark családjának egyetlen ma élő képviselője májusban virágzik a bédai holtágak homokos 

aljzatán. A közönséges rence, mely rovarfogó életmódja miatt nevezetes, virágzásakor szintén 

dekoratív. A védett sulyom melegkori maradványfaj, rombusz alakú levelei mozaikszerűen borítják a 

vízfelszínt. Gyakori még a két vízipáfrány a mételyfű és a rucaöröm, melyek spórákkal szaporodnak, 

ugyancsak védett fajok. A vízi vegetációt a partok felől mocsári növényzet szegélyezi. A nádasokat 

magassásos társulások követik. 

A tölgy-kőris-szil ligeterdők a magas ártéren találhatók, ahol csak nagy árhullám önti el a területet. A 

hullámtérben és az ármentesített területen egyaránt megtalálhatók. Az erdőt kocsányos tölgy, vénic 

szil, magyar kőris alkotja. A fák alatt dús cserjeszint alakult ki, benne a védett jerikói lonc és a ligeti 

szőlő. A lágyszárú szintben találjuk a rózsaszínes-vörösbarna sakktáblaszerűen foltos virágú kockás 

kotuliliomot. Béda-Karapancsa területén találjuk ezeknek a fajgazdag erdőknek a maradványait. Az 

Alsó-Duna-völgy bennszülött védett cserjéje a fekete galagonya. 

Az eddigi kutatások szerint 51 halfaj előfordulását bizonyították a dunai területről. A Duna halai közül a 

kecsege és a menyhal még elég gyakran előfordul. A holtágak ragadozó hala a csuka. Sokféle kétéltű 

él a területen. A hüllők közül a vízisiklót és a mocsári teknőst láthatjuk a leggyakrabban. Béda- 

Karapancsa és - a megyehatáron túli - Gemenc madárvilágának a fekete gólya és a rétisas állománya 

európai jelentőségű. A legnagyobb hazai fekete gólya populáció megvédése a nemzeti park kiemelt 

feladatai közé tartozik. A Béda-Karapancsa tájegységben még gyakori a barna kánya, mely a 

környezeti hatások változásaira érzékenyen reagál, ezért indikátor fajnak tekinthető. A gémfélék közül 

Tsz.: 1001 



53


a nádasokban fészkelnek a kis kócsagok, nagy kócsagok, bakcsók, vörös gémek, néhány pár 

bölömbika. A gyakori szürke gém fűzligetekben költ. A terület déli részén a nyári lúd szigetszerű 

előfordulású. A vonulási időszakban madárvendégek ezrei találnak táplálkozó és pihenőhelyet az 

ártéren. A récék, ludak, kárókatonák gyakran áttelelnek. A veszélyeztetett denevérfajok menedéket 

találnak a háborítatlan erdőkben. 

A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el. A folyó gyors, esése jelentős, sok 

hordalékot hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja. A 

Dráva jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, 

ezáltal a helyüket is változtatják. Jellegzetes élőhelyei a pionír növényzetnek. A hazánkban csak itt 

előforduló csermelyciprus, a tamariska rokona, pirosas szirmú virágai májustól fűzérekben nyílnak. A 

partot ártéri ligeterdők kísérik, ahol fehér fűz, fehér nyár és fekete nyár a lombkoronaszint fái, gyakori 

cserje a veresgyűrű som, de van kányabangita is. A dús aljnövényzet védett harasztjai a kígyónyelvpáfrány 

és a téli zsurló, mely helyenként tömeges előfordulású. A szukcesszió következő állomása a 

tölgy-kőris-szil ligeterdő a magasabb térszíneken. A lágyszárúak közül említést érdemel a nyugati 

csillagvirág, kontyvirág, kardos madársisak, pirítógyökér és a borostás sás. 

A nemzeti park Dráva-menti szakaszának változatos élőhelyein csaknem 4.500 állatfaj él. A drávai 

tegzes jelzi, hogy a Dráva még tiszta vizű folyó, itt él a Földön az egyetlen életképes populációja. A 

fokozottan védett dunai galóca, a magyar bucó, a pénzes pér és a sima tok, halaink ritka képviselői. A 

kopár kavicszátonyokon újra költ a kis csér, a kis lile és a küszvágó csér is itt fészkel. A folyót kísérő 

„magaspart”, a függőleges löszfal lakótelepet biztosít a parti fecskéknek, gyurgyalagoknak, de 

fészkelnek itt jégmadarak és búbosbankák is. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében 

meghatározó szerepet tölt be. Az állóvizek befagyása után sok ezer madár gyülekezik ide a nyílt 

víztükörre. A puhafaligetekben él a magyar színjátszólepke, a keményfaligetek és üde lomberdők 

puhatestűi a nyugati ajtóscsiga és a hazánkban csak itt élő Helicigona planospira. Madártani értékeik 

a fokozottan védett rétisas, fekete gólya, barna kánya. 

A folyó mentén található kistelepülések lakói elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak, 

szarvasmarhát, csikót, birkát és disznót legeltettek. A régi mesterségek, mint a teknővájás és a 

kosárfonás a puhafaligetekhez kötődtek. A keményfás erdők kiváló faanyagát palánkvárak építésére, 

hamuzsír készítésére használták fel. Az Ormánság egyes falvaiban - Kórós, Drávaiványi, Adorjás, 

Kovácshida - ma is megnézhetjük a festett fakazettás templomokat. 

Tájvédelmi körzetek 

Kelet-Mecsek TK 

A nemzeti park ártéri területeitől elkülönülő, a környező sík- és dombvidékekből kiemelkedő egyetlen 

hegyvidéki tájegység a megyében a Mecsek. A KNy-i kiterjedésű hegység szubmediterrán hatásokat 

tükröző élővilága, a kiterjedt erdőségek, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, 

szelídgesztenyések, a környező területeket figyelő egykori őrtornyok maradványai és a szerény, de 

mégis tiszteletet parancsoló megjelenésű középkori templomok sajátos, mással összetéveszthetetlen 

délvidéki hangulatot árasztanak. 

A Mecsekre jellemző gyűrt, töréses szerkezetű triász és jura kori mészkő mellett a kelet-mecseki 

részeken a kréta időszaki vulkánosság hatására magmás kőzetek is keletkeztek. Ezen vulkáni 

kőzetek képviselője a sajátos, csengő hangú fonolit és a vele együtt előforduló trachidolerit. 

A Mecsek éghajlatára jellemzőek a szubmediterrán hatások nyomán kialakult éghajlati különbségek 

az északi és a déli hegyoldalak között és az így választóvonalként működő hegygerincek. Az évi 

csapadék átlaga 710 mm, a középhőmérséklet 10,0 C° körül mozog. A terület legfontosabb vízgyűjtője 

É-on a Völgységi-patak, ÉNy-on a Baranya-csatorna, DNy-on a Pécsi-víz és D-en a Vasas-Belvárdi 

víz. Ezen vízfolyásokat a hegységben rendszerint a földtani felépítéshez kötődő számú és vízhozamú, 

mintegy ezer forrás táplálja. 

A Kelet-Mecsek hatalmas erdőtömbjét É-ról és D-ről száraz gyepterületek övezik. A löszborította 

domboldalakon degradált lejtősztyeppek sudárrozsnok gyep (Bromion)- szerű társulásokat alkotnak. 

Jellemző e gyepekre a fajgazdagság és a védett fajok nagy száma. A terület erdeinek fő tömegét 

Tsz.: 1001 



54


három erdőtársulás alkotja. A mecseki bükkös, a mecseki gyertyános-tölgyes és a mecseki cserestölgyes 

borítja legnagyobb területen a Mecsek K-i részét. Ezekben az erdőkben több közönséges, de 

mégis a területre jellemző, védett növényfaj mellett ritka, csak a Mecsekre jellemző fajok is 

előfordulnak. Kora tavasszal bontja szirmait a májvirág, a szártalan kankalin és a ma már védett illatos 

hunyor. Nagy területeket borít a szúrós csodabogyó, de a szintén piros bogyós rokonának, a lónyelvű 

csodabogyónak is felfedezhetjük télen is zöld csokrait. 

Ma Magyarországon csak a Mecsekben találkozhatunk a havasi tisztesfű nagytermetű, de mégis apró 

virágú példányaival. A szerény külsejű, szinte észrevehetetlen nőszőfüvek is képviseltetik magukat 

egy-két unikális, ritka fajjal. Bükkösökben, gyertyános tölgyesekben találkozhatunk a csak a Mecsekre 

és a Villányi-hegységre jellemző szubmediterrán olasz mügével. A meleg, déli oldalakat, száraz 

tetőket borító cseres-tölgyesekben és ezek vágásaiban díszlik a Kelet-Mecsek híressége, a világon 

már csak itt előforduló bánáti bazsarózsa. A megnyíló, napfényes erdőrészeket kedvelő növény 

fokozottan védett. A Kelet-Mecsek területén előforduló növénytársulások közül még hármat érdemes 

kiemelni. A sziklás hegycsúcsok, gerincek északi, sekély termőrétegű, sokszor kőgörgeteges 

termőhelyén kialakult illír jellegű társulás az ezüsthársas törmeléklejtő-erdő. E reliktum jellegű 

növényegyüttes felső szintjét az ezüsthárs és a magas kőris, az alsót a virágos kőris és a nagylevelű 

hárs alkotják. A fák a mozgó kőtörmeléktől meggörbültek, elágazók. Nagyszámú, a hegységet 

behálózó patakok sokaságát legtöbbször két növénytársulás követi, a mézgás éger jellemezte sásos 

égerligetek és a tölgykőris- szil ligetek. 

Az itt élő állatfajok sem kevésbé értékesek, a nagyszámú védett faj mellett fokozottan védettekkel is 

találkozhatunk, mint a békászósas, a réti sas és a fekete gólya, és több ritka denevérfaj. 

Védetté nyilvánítva: 8/1977. OTVH. hat. 

Nyugat-Mecsek TK 

A 2009-ben kihirdetett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által 

határolt területen helyezkedik el 10 315 ha kiterjedésben. Magába foglal több korábban létrehozott 

természetvédelmi területet, így a Jakab-hegy Természetvédelmi Terület, Melegmányi-völgy , Pintérkert, 

Abaligeti-barlang felszíne területét, valamint a Kőszegi-forrás erdőrezervátumot. Helyi 

jelentőségű védett természeti területek közül a legjelentősebb a Pécsi Parkerdő, amely szintén az új 

tájvédelmi körzet része lett. A geológiai értékek közül ki kell emelni a tájvédelmi körzet délnyugati 

részén elhelyezkedő Jakab-hegyet és környékét, amelyet zömében alsó triász és perm üledékes 

kőzetek, homokkő, aleurolit és konglomerátumok építenek fel. A meredek, déli lejtők látványos 

morfológiai elemei a kipreparálódott konglomerátum tornyok, a Babás szerkövek illetve a Zsongorkő 

természetes kilátópontja. Az észak felé lejtő területen található a Nyugat-Mecseki karszt, amely 

zömében jól karsztosodó középső-triász mészkőből épül fel és jelentős felszíneken jégkorszaki 

lösszel borított. A felszíni karsztjelenségekben (töbrök, víznyelők, források) gazdag terület 

látványossága a Melegmányi és a Nagy-mély-völgyben található mésztufa lépcsősor is. A területen 

található több mint száz barlang közül 5 fokozottan védett, a leghosszabb és egyben legismertebb a 

turisták számára is kiépített, mintegy 1,5 km hosszú Abaligeti-barlang. 

A terület flórája szubmediterrán hatás nyomait viseli magán, erre utalnak azok az elterjedt védett 

növényfajok is, mint például a piritógyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli 

oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illír gyertyános tölgyesek, 

míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusok. A déli oldalakon 

kisebb sziklagyepfoltok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek változatosságát. 

Növénytani értékek közül- a teljesség igénye nélkül- kiemelhetünk több hazai orchideafajt 

(majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágot vagy a havasi 

tisztesfüvet is. 

Az állatvilág is számos védett fajjal képviselteti magát. Ízeltlábúak közül meg kell említeni a 

gyepterületekre jellemző magyar tarszát és a karsztvidék völgyeiben előforduló mecseki tegzest és 

sárgafoltos hegyiszitakötőt. A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes 

képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a 

fokozottan védett harisnak is. Emlősfajok közül, köszönhetően a számos barlangnak, üregnek 

kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis- és nagy 

Tsz.: 1001 



55


patkósorrú denevér. A védetté nyilvánítás célja a területen jelenleg is megtalálható védett és ritka 

fajok és társulások megőrzésén túl az is, hogy a Tájvédelmi Körzetben folyó gazdálkodás is 

természetkímélő irányba mozduljon el. 

Zselici TK 

A Zselici Tájvédelmi Körzet döntően Somogy megyében terül el, de a TK déli pereme érinti – nem 

nagy területen – Baranya megye területét is. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes 

erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. 

A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggő erdőségek adják. A 

települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok 

mentén létesült. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló 

erdővadon alakult ki. A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő 

erdővagyona 1976 óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen. Ebből mintegy 1670 ha, a TK 

déli része esik Baranya megye területére. 

A zselici települések többsége a patakok völgyeiben létesült, ahol a lakosság a környező nedves 

réteket kaszálta, a szántóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok lejtőin helyezkedtek el. A 

meredek, szabdalt felszínű oldalakat az ember nem tudta megművelni, így azok napjainkig erdők 

maradtak. Délről közeledve a Drávasík alföldi jellegű tájából alig észrevehetően, lankásan emelkedik 

ki. Kelet felé a zselici erdők a mecseki erdőkkel összefüggő erdőrengeteget alkotnak, a két 

tájegységet csak a Baranya-csatorna - észak felé kiszélesedő, egyébként keskeny - völgye választja 

el egymástól. A Mecsek-hegységből nézve széles, lapos, erdővel borított dombhátak jellemzik a 

Zselici-dombságot. Jellemző tájképi elemek a meredek falú lösz-szurdokok, helyenként 

homokkőkibúvásokkal. A települések közelében a régóta használt földutak lassanként löszmélyutakká 

alakultak. Egyedi táji értékek a területen található gémeskutak, kőkeresztek, magányos idős fák és 

fasorok, hagyományos rakodók, magtárak. 

A területen fellelhető különlegességnek számít az ezüsthársas bükkös erdőtársulás, mivel a hűvösebb 

klímát, magasabb hegyvidéki régiókat kedvelő bükk a síksági-dombvidéki ezüsthárssal közösen alkot 

erdőt, amely hazánkban egyedülállónak számít. A másik jellemző erdőtársulás a hűvösebb 

völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. Gyepszintjében 

jellemző a kisvirágú hunyor és a meténg. A Dél-Dunántúl természetes növényzetében számos déli 

származású (illír, balkáni, atlantimediterrán, pontusi-mediterrán és szubmediterrán) növényfaj él, ezek 

a növények adják a Tájvédelmi Körzet jellegzetességeit. Ezeknek a fajoknak az elterjedési területe a 

Dél-Dunántúlon éri el északi vagy keleti határát, északabbra és keletebbre már nem, vagy csak 

elvétve fordulnak elő. Ilyen például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugati csillagvirág. A keletbalkáni 

és dél-erdélyi (ún. dacikus) növényfajok ezzel szemben délkelet vagy kelet felől, a Mecseken 

vagy a Villányi-hegységen keresztül érkeztek a Zselicbe, ilyenek például az örökzöld csodabogyók, a 

pirítógyökér, a kispárlófű. 

A Zselici Tájvédelmi Körzet 2009. november 16-án elnyerte - a skóciai Galloway Parkkal közösen - a 

"Nemzetközi Csillagoségbolt-park" (International Dark Sky Park) címet. Ez a helyszín turisztikai 

vonzerejét is fokozza, melyre kiegészítő szolgáltatások telepíthetők a természetvédelem érdekeinek 

szem eleőtt tartása mellett. 

Védetté nyilvánítva: 6/1976. OTVH. hat. 

Védett terület nagysága: 10.500 ha 

Természetvédelmi területek 

Bükkhát Erdőrezervátum 

A Bükkhát erdőrezervátum a Dráva menti síkságon, az Ormánság erdőgazdasági, ill. néprajzi táj 

területén, Páprád, Vajszló, Baranyahídvég, Sámod községhatárokban terül el. A területen síkvidéki 

gyertyános-tölgyesek és tölgy-kőris-szil ligeterdők értékes állományai találhatók, melyekben fekete 

gólya és vörös kánya is fészkel. Az erdőrezervátum-hálózat kiépítésének célja, hogy megismerjük 

Tsz.: 1001 



56


erdeink bonyolult működését elsősorban természetes viszonyok között, továbbá az emberi 

beavatkozások hatásait vizsgálva. A magterület esetében cél a természetes erdődinamikai folyamatok 

érvényre jutásának elősegítése és annak megfigyelése, hogy a gazdálkodás és más emberi 

beavatkozások megszűntével az erdő hogyan alakul át. A védőzónában a védelmi funkciók 

fenntartása mellett kiemelt cél a kísérleti erdőgazdálkodás, a nagy területű tarvágásos vágásmód 

helyett új erdőhasználati eljárások kidolgozása, összehasonlítása és bemutatása. 

Védetté nyilvánítva: 11/2007 (III. 30.) KvVM rendelet 

Védett terület nagysága: 452,2 ha 

Dunaszekcsői Löszfal 

A Baranyai-dombság a keleti végén magas parttal éri el a Dunát. Ilyen magas part a dunaszekcsői 

Várhegy. A terület 1998 óta áll természetvédelmi oltalom alatt Dunaszekcsői Löszfal 

Természetvédelmi Terület néven. A terület 145 méter tengerszint feletti magasságon található, 60 

méterrel a Duna szintje fölött. 

A triász kori anizuszi mészkőn pliocén és pleisztocén korú lösz és löszszerű üledékréteg rakódott le. 

Ez a lösz meredeken szakad bele a Dunába, mely folyamatosan bontja-mossa a partoldalt, aminek 

eredményeként időről-időre hatalmas lösztömbök süllyednek meg, illetve hullnak alá. A Várhegyet a 

löszplató többi részétől az erodált völgyek választják el. A terület jellegzetes emberi hatásra 

keletkezett formakincsei a különleges hangulatot árasztó löszmélyutak, mesterséges tereplépcsők, a 

várárok. A Várhegy bővelkedik kultúrtörténeti emlékekben is. Az első emberi jelenlét nyomai a kora 

bronzkorból valók (Péceli kultúra - i.e. 2100-1900). A területet az I. században hódította meg Róma, a 

Duna mentén határvédelmi vonalat (Limes) építettek ki. 

A löszfal tájképi értéke is kiemelkedő, a Dunáról félelmetes látvány a fölé magasodó csupasz löszfal. 

A Várhegy tetejéről pedig festői kilátás nyílik a Dunára és zátonyaira, valamint a Mohácsi-szigetre. A 

terület természeti értékekben is gazdag, melyek közül kiemelkedik a kevésbé meredek lejtőkön élő, 

feltűnő színű, de kistermetű apró nőszirom, mely a löszfaltársulások tagja. Különleges értéket képvisel 

a környéken egyedül itt megtalálható kis kiterjedésű löszgyep-társulás. A majdnem teljesen csupasz 

szakadékok napsütötte részeiről alig pár éve került elő a fokozottan védett haragos sikló. A csupasz 

falszakaszok színpompás költőmadara a gyurgyalag. 

Védetté nyilvánítva: 27/1998.(VII.10) KTM r. 


Fekete-hegy 

A Szársomlyótól északra fekszik a jóval alacsonyabb Fekete-hegy. Alapkőzete mészkő, klímája 

kevésbé szubmediterrán, mint a Villányi-egység déli oldaláé, ennek oka az erdősültség magasabb 

foka. A molyhos-tölgyesek közötti tisztásokon orchideafélék nyílnak tavasszal, az erdőben szúrós és 

lónyelvű csodabogyók örökzöldjét látni. Eddig közel 50 védett fajt találtak itt. 

Védetté nyilvánítva: 25/1997. (VIII. 1.) KTM r. 


Mohácsi Történelmi Emlékhely 

Az 1526-ban vívott tragikus kimenetelű csatának állít emléket a Mohács határában található sírkert, 

amely 1700 katona végső nyughelye. A tízezer tiszafával és mogyorófa ligettel szegélyezett 

emlékpark a Kárpát-medencében őshonos növényeket jelképezi. A növények erdeje egy ponton, 

délnyugaton megtörik, mintegy fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a török 

támadást jelképezi. A tömegsírok között II. Lajos és Szulejmán szultán szobrai is láthatók. 

Védetté nyilvánítva: 2/1975. OTVH hat. 

Védett terület nagysága: 7,5 ha. 

Nagy-mező, Arany-hegy 

Tsz.: 1001 



57


A Mecsek Hosszúhetény és Pécsvárad között húzódó, korábbi helyi jelentőségű védett részeket is 

magába foglaló 101 hektáros területe rendkívüli botanikai értékei miatt élvez védettséget. 

A Zengő déli lábánál elterülő száraz erdő és gyepfoltok igen szabdaltan és mozaikosan maradtak fenn 

a művelt területek - szántók, szőlők és gyümölcsösök (pl. mandulások) - között. A gazdálkodásra 

kevésbé alkalmas dombok (Hideg-hegy, Illés-hegy, Nagymező, Arany-hegy, Nádasdi-tető, Butykahegy, 

Pavojda) azonban megőriztek olyan száraz tölgyeseket, sztyeppréteket, száraz gyepeket, ahol 

az ott élő növényfajok nem csak ritkaságukkal, hanem tömegükkel is lenyűgözik az oda látogatót. A 

Nagy-mező, Arany-hegy Természetvédelmi Területen több mint harminc védett növényfaj fordul elő. 

Megtalálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. A bodzaszagú ujjaskosbor ritka, piros 

színváltozatú példányaival is találkozhatunk, de kora tavasszal megcsodálhatjuk a fekete kökörcsin 

bókoló, pelyhes virágait is. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a gyepterületek fenntartása és 

növényritkaságainak megőrzése érdekében legeltetéses állattartást folytat a tavaszinyári időszakban. 

A védett természeti területen nem vezet át turistaút. 

Védetté nyilvánítva: 26/1996. (X.9.) KTM r. Védett terület nagysága: 101 ha 

Szentegáti erdő 

A Dráva-sík ÉNy-i részén található a Szentegáti Ősbükkös természetvédelmi terület. A területen kis 

részben tölgy-kőris-szil ligetredő, túlnyomórészt gyertyános kocsányos tölgyes található. Utóbbi 

állományába ékelődve találjuk a mára már átalakult bükkös társulásokat. A TT területén 14 védett 

növényfaj található. Botanikai jelentőségét mutatja a 4 orchidea faj (madárfészek kosbor, kétlevelű 

sarkvirág, békakonty, széleslevelű nőszőfű), a 3 páfrány faj (szálkás pajzsika, díszes- és karéjos 

vesepáfrány) valamint a síkvidéken ritkán előforduló farkasboroszlán. Állatvilágából a fekete harkály, 

az egyetlen odúlakó galambunk, a kékgalamb, a barna kánya, a darázsölyv és a léprigó emelendő ki. 

Védetté nyilvánítva: 6/1993. (III.09.) KTM r. 


Szársomlyó 

Magyarország legdélibb hegyvidékének - a Villányi-hegységnek - legmagasabb tömbje a Szársomlyó. 

Neve régi magyar szóból ered, mely kopaszt jelentett. A nép nyelvén sziklás felszíne miatt csak 

"ördög szántotta hegy"-ként ismert. Erőteljes kiemelkedése sajátos és igen eltérő mikroklimatikus 

viszonyokat hoz létre a déli és északi oldalon. Ezek kialakulásában szerepet játszik a felszínen 

kibukkanó, földtörténeti középkorban keletkezett nagy tisztaságú mészkő is, melynek mélyedéseiben 

a jura időszak trópusi klímájában bauxit is felhalmozódott. A csúcson a hegységképződés során 

kialakult repedések mentén feltörő forró vizek oldásos folyamatai két hidrotermális kürtőt is 

létrehoztak. A hegy biztonságot és védelmet nyújtó déli előtere már 3000 éve lakott terület. Ez idő 

alatt a római birodalom telepesei is emeltek itt várost. A csúcson az 1200-as évektől vár állt, amely a 

török hódoltság során elpusztult, ma már csak az egykori várfalak maradványai láthatók. Az itt élő és 

gazdálkodó rómaiak tették fejletté a máig meghatározó szőlőművelést, melyet a később betelepülő 

szláv, rác és német népcsoportok formáltak tovább. A térség gazdaságához tartozik az 1910-től 

intenzíven folyó mészkőbányászat. A régebbi, keleti bányát 1967-től fogva a szobrászok vették 

birtokukba, művésztelepük mai napig működik. 

A Szársomlyó élővilága igen egyedi. A szubmediterrán klímaterületen botanikai ritkaságok élnek. A 

hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 7 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A hegy tetején és 

keleti részén bokornövésű ritkás karsztbokorerdő társulás látható. Ritka növénye a magyar 

méreggyilok. A hegy északi oldalát ezüsthársas gyertyános-tölgyes erdő fedi. Aljnövényzetének 

érdekességei a szúrós és a lónyelvű csodabogyó és az illatos hunyor. A sziklagyepeken fordul elő a 

hegy legféltettebb kincse, a fokozottan védett magyar kikerics. Ezt a növénykét hazánkban sehol 

máshol nem találták meg. A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág alakulásában is érződik a 

mediterrán hatás. Gyakorta találkozhatunk pohos gyászbogárral, a piros potrohú bikapókkal és itt él a 

hazai hüllőfauna ritkasága, a fokozottan védett haragos sikló. A madarak közül kis szerencsével 

megfigyelhetők fekete gólyák, a csúcs felett keringő egerészölyvek és hollók, de akár a löszfalban 

fészkelő gyurgyalagok és a mediterrán elterjedésű bajszos sármány is. A volt bauxitbányák felhagyott 

tárói kiváló élő- és búvóhelyet nyújtanak a védett denevérfajoknak, és más kisebb emlősöknek is. 

Tsz.: 1001 



58


Védetté nyilvánítva: 237.610/1944. I./A. -2r. Védett terület nagysága: 224,3 ha, amely szinte teljes 

kiterjedésében fokozott természetvédelmi oltalmat élvez. 

Villányi Templom-hegy 

Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán egyedülálló jura időszaki és pliocénpleisztocén 

korú kőzettani értékek láthatók a sziklafalban. Az ammonitesz és gerinces maradványok 

több tízmillió év evolúciós történetét őrzik. A területen 1910-től folynak geológiai kutatások, melyek 

során 27 új állatfajt fedeztek itt fel. Az ősgerincesek között találtak itt Észak-Amerikából bevándorolt 

vadlovakat és farkasokat is. 

Védetté nyilvánítva: 3/1989. (II.22.) KVM r. Védett terület nagysága: 3,4 ha 

1.8.2 Helyi jelentőségű védett természeti területek 

A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartása nem teljes körű. Ez részben abból ered, 

hogy a helyi önkormányzatok által védetté nyilvánított területeknél, a védetté nyilvánítás folyamatát 

nem folytatják le teljes körűen. Így egyrészt a terület nem kerül be az országos nyilvántartásba, 

másrészt előfordulhat, hogy a – jó szándék ellenére – a védetté nyilvánítás folyamatának 

jogszerűségébe is hiba csúszik. 

A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) 2010-es adatai alapján Baranya megye területén a 

hatályos önkormányzati rendelettel védett természeti területek a következők: 

Baranya megye helyi védettségű természeti területei: 

Almamellék - Almamelléki-mocsártölgy természeti emlék 

- Almamelléki-ősbükkös természetvédelmi terület 

Bár - Bári-kastélypark természetvédelmi terület 

Boda - Bodai geológiai infopark természetvédelmi terület 

- Bodai védett terület természetvédelmi terület 

Bodolyabér - Bodolyabéri szürkenyár természeti emlék 

Bogád - Bogádi gyepek és mocsár természetvédelmi terület 

Bóly - Bólyi platánfák természeti emlék 

- Kastélypark természetvédelmi terület 

Bükkösd - Bükkösdi-közpark természetvédelmi terület 

- Jeszenszky-kastélypark természetvédelmi terület 

- Petrovszky-kastélypark természetvédelmi terület 

- Szentdomjáni-gesztenyefasor természeti emlék 

Cserkút - Nádas természetvédelmi terület 

Csertő - Csertői-park természetvédelmi terület 

Dinnyeberki, 

Ibafa, Nagyváty - Gyűrűfű TT természetvédelmi terület 

Drávafok - Drávafoki Fodor-kúria kertje természetvédelmi terület 

- Drávafoki-gyepek természetvédelmi terület 

- Drávafoki Nákói-mocsár természetvédelmi terület 

- Drávafoki-tölgyek természeti emlék 

Harkány - Harkányi facsoport természeti emlék 

Helesfa - Helesfai szociális otthon parkja természetvédelmi terület 

Hetvehely - Hetvehelyi-vadgesztenyefák természeti emlék 

Hobol - Hoboli-tölgyfák természeti emlék 

Hosszúhetény - Cseresznyefasor természeti emlék 

Ibafa - Ibafai-platánfa természeti emlék 

Keszü - Keszüi fás legelő természetvédelmi terület 

- Keszüi-gyepek természetvédelmi terület 

- Keszüi-mocsár természetvédelmi terület 

Tsz.: 1001 



59


Kétújfalu - Hársfa természeti emlék 

- Kocsányostölgyek természeti emlék 

Királyegyháza - Királyegyházai fás legelő természetvédelmi terület 

- Királyegyháza - Rigópusztai-park természetvédelmi terület 

Kisdér - Kisdéri facsoport természeti emlék 

Kistapolca - Langyosvizű forrás környéke természetvédelmi terület 

Komló - Csermaaljai-erdőrészlet természetvédelmi terület 

- Mecsekjánosi miocén kori kőzetfal természeti emlék 

- Sikondai-pihenőpark természetvédelmi terület 

- Sikondai-tavak természetvédelmi terület 

Kovácsszénája - Kőpart-alja és Knipl-malom természetvédelmi terület 

- Nagyerdőköz és Bakó-rétek természetvédelmi terület 

- Orfűi-árok menti rétek természetvédelmi terület 

- Öreghegyi-rétek természetvédelmi terület 

- Tótmál-oldali patak természetvédelmi terület 

Kovácsszénája, 

Orfű - Herman Ottó-tó természetvédelmi terület 

Magyartelek - Kastélypark természetvédelmi terület 

- Kocsányos tölgyek természeti emlék 

Markóc - Markóci-rét természetvédelmi terület 

Matty - Madár-emlékpark természetvédelmi terület 

Mozsgó - Mozsgói-park természetvédelmi terület 

Nagypeterd - Védett fák természeti emlék 

Nagytótfalu - Kislevelű hárs természeti emlék 

Patapoklosi - Fás legelő természetvédelmi terület 

Pécs - Bálicsi-törökmogyoró természeti emlék 

- Bányatelepi szelídgesztenyés természetvédelmi terület 

- István téri törökmogyoró (Apáca u. 12.) természeti emlék 

- Janus Pannonius Tudományegyetem 

botanikus kertje 

természetvédelmi terület 

- Kálvária-domb természetvédelmi terület 

- Káptalan utcai tiszafák természeti emlék 

- Kulich Gyula utcai szőlőfa természeti emlék 

- Pécsi-páfrányfenyő természeti emlék 

- Pécs városi parkerdő természetvédelmi terület 

- Szt. István tér és Barbakán 

növényanyaga 

természeti emlék 

- Tettye-Havihegy természetvédelmi terület 

Peterd - Kocsányos tölgyek (3 db) természeti emlék 

Pogány - Erzsébet királyné emlékfái természeti emlék 

- Halastó és környezete természetvédelmi terület 

- Idős kosárfűz fasorok természeti emlék 

- Pogányi vízfolyás menti gyepek és 

ligetek 

természetvédelmi terület 

- Temetői hársfák természeti emlék 

Sásd - Sásdi platánsor természeti emlék 

- Sásdi tulipánfa természeti emlék 

- Sásdi védett facsoport természeti emlék 

Sátorhely - Sátorhelyi vadgesztenye fasor természeti emlék 

Sellye - Kis-rét természetvédelmi terület 

- Park természetvédelmi terület 

- Platánok természeti emlék 

Siklós - Hársfa sorok természeti emlék 

- Máriagyűdi-barlang felszíne természetvédelmi terület 

- Vadgesztenye fasorok természeti emlék 

Tsz.: 1001 



60


Szászvár - Kiss György park természetvédelmi terület 

- Május 1. tér természetvédelmi terület 

Szebény - Molyhostölgy természeti emlék 

- Tiszafák természeti emlék 

Szigetvár - Szigetvári vár környéke természetvédelmi terület 

Szilágy - Nagylevelű hársfák természeti emlék 

Szőke - Csertölgyfák természeti emlék 

Szőkéd - Akácfás-legelő természetvédelmi terület 

Tótszentgyörgy - Legelő-erdő természetvédelmi terület 

Varga - Tiszafa természeti emlék 

Zaláta - Kocsányos tölgyek természeti emlék 

Baranya megyében a természeti emlékek száma 41 db. A természetvédelmi területek száma 52db, 

kiterjedésük összesen 6 031,8 hektár 

1.8.3 Érzékeny természeti területek (ÉTT) 

Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes 

rendelet rendelkezik. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) célja a természeti (ökológiai) 

szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, 

fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt 

korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és 

kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. 

Az ÉTT támogatását szolgáló agrár-környezetgazdálkodási programot az érzékeny természeti 

területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján 2002-ben 

kísérleti jelleggel vezették be 11 mintaterületen, amely a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretén belül 

(a 2004-2009 közötti időszakban)-15 mintaterületen folytatódott. A 2007. év szeptemberében 

elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program biztosítja a támogatási program folytatását, 

azonban e programszakasz indulása előtt felülvizsgálatra kerültek a támogatásra jogosult, 

Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben lehatárolt ÉTT mintaterületek. 2009-től már 25 

területtel, immáron MTÉT megnevezéssel indult tovább a program. Az MTÉT célja nem változott, az 

átnevezés csupán az EU természetvédelmi rendszereivel való harmonizálást szolgálja. 

Az érzékeny természeti területek (ÉTT) kijelölése az alábbi kategóriákban történik: 

- kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő 

természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 

év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; 

- fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek 

fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő 

gazdálkodás támogatása szükséges; 

- tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található 

élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan 

területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti 

értéke növelhető, a környezet állapota javítható. 

Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei: 

Fás legelők Baranya megyében (4.1.2.) 

A terület kategóriája: kiemelten fontos ÉTT. 

Az érintett Baranya megyei települések: Adorjás, Babarcszőlős, Bánfa, Baranyahídvég, Basal, 

Besence, Bogádmindszent, Bogdása, Botykapeterd, Bürüs, Csányoszró, Csertő, 

Csonkamindszent, Cún, Dencsháza, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, 

Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapiski, Drávasztára, Endrőc, Felsőszentmárton, Gerde, 

Gilvánfa, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hegyszentmárton, Hirics, Hobol, Kacsóta, Kákics, 

Katádfa, Kémes, Kemse, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Kisdobsza, Kisszentmárton, 

Kistamási, Kórós, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Markóc, Marócsa, Merenye, 

Molvány, Mozsgó, Nagycsány, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, 

Tsz.: 1001 



61


Nyugotszenterzsébet, Okorág, Ózdfalu, Páprád, Patapoklosi, Pettend, Piskó, Rádfalva, 

Rózsafa, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló, 

Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szentdénes, Szentegát, Szentlőrinc, Szigetvár, Szörény, 

Teklafalu, Tengeri, Tésenfa, Téseny, Tótszentgyörgy, Vajszló, Várad, Vásárosbéc, Vejti, 

Zádor, Zaláta. 

A megyében fontos ÉTT valamint tervezett ÉTT nem található. 

1.8.4 Ökológiai hálózatok 

Az ökológiai folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket kötik össze. Az 

ökológiai folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, 

települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál 

törekednek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping 

stone") hálózati elemek is. 

Az elmúlt években az ökológiai hálózatok átfogó, nagyobb léptékű elemeinek kijelölésére helyeződött 

a hangsúly. Ezek közé tartoznak a Natura 2000 hálózat (Európai ökológiai hálózat), az országos 

ökológiai hálózat és a megyei ökológiai hálózatok területei. (Az országos ökológiai hálózat 

lehatárolásának pontosítása, valamint az ezt kiegészítő megyei ökológiai hálózat kijelölése a megyei 

Területrendezési Terv feladata.) 

Natura 2000 hálózat területei 

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki 

meghatározott eljárási rendet követve, két uniós jogszabály - a madárvédelmi (79/409/EEC ) és az 

élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelvek - alapján. Kialakításának célja, hogy az európai közösség 

számára jelentős élőhely típusok hosszútávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat 

részeként. 

Baranya megyében a Natura 2000 hálózat területei részben a már meglévő védett területekkel 

átfedésben kerültek kijelölésre. A Natura 2000 hálózat területei a megye területének mintegy 15 %-át 

érintik. Akárcsak a védett természeti területek esetében, itt is kerültek meghatározásra olyan Natura 

2000 területek, amelyek több foltból állnak, mozaikosak. A legtöbb mozaikból álló terület az 

Ormánsági-erdők amely 15 egységbõl épül föl. 

A Natura2000 területekből 19.667 ha a különleges madárvédelmi és 48.569 ha a különleges 

természetmegőrzési terület. A művelési ágak szerinti megoszlásának vizsgálata azt mutatja, hogy az 

erdő művelési ág mindkét Natura 2000 területtípusban (madárvédelmi és természetmegõrzési) 

dominál. 

Natura2000 területek Baranya megyében 

Tsz.: 1001 



62


1.9 Az épített környezet és a kulturális örökség védelme 

Baranya megye területén a területrendezési terv készítéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 

által nyújtott adatszolgáltatás alapján világörökségi, világörökség-várományos és történeti települési 

területek egyaránt találhatók. Ismertetésükre az alábbiakban kerül sor. 

1.9.1 Világörökség és világörökség-várományos területek 

Az KÖH a Baranya megyei települések közül a „Világörökség és világörökség-várományos terület 

övezete” által érintett településként jelölte meg az alábbi településeket: 

Pécs 

Bár 

Dunaszekcső 

Kölked 

Mohács 

Sátorhely 

Somberek 

Világörökségi terület, Pécs 

Az ókeresztény temető területe 

Tsz.: 1001 



63


Pécs városa 2000 éves történelemmel büszkélkedhet. A város területe a római kor óta folyamatosan 

lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák 

kiemelkedő jelentőségű emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglal el az 

ókeresztény, Kr. u. IV. századi emlékanyag, amely a mai belváros északnyugati részén maradt fenn. 

A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre a Szent István téren és környékén találhatók. 

Sopianae városának IV. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt, kápolnát, 

sírkamrát, épített sírokat, mauzóleumokat emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői 

épületegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok 

emlékanyagában. Az építmények figurális és ornamentális falfestése csak a Róma városi 

katakombafestészethez hasonlítható. A sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (Krisztus 

monogram, galamb, a korsó és a pohár) mellett bibliai jelenetek láthatók: Péter és Pál apostolok, 

Ádám és Éva, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Háromkirályok, Jónás jelenete, Mária és a 

gyermek Jézus. 

A pécsi ókeresztény építmények éppen méretükből adódóan bensőséges, antik miliőt képesek 

árasztani még napjainkban is. A pécsi emlékek építészetileg abban térnek el a Balkánon és más 

európai provinciákban talált hasonló épületektől, hogy a sopianae-i temetőépületek között 

kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési 

helyek, sírkamrák és szertartások céljára szolgáló kápolnák. A sopianaei temető területén eddig feltárt 

sírkamrák, kápolnák, mauzóleum olyan együttest alkotnak tehát, amely egyedi építészeti megjelenése 

és ugyancsak egyedi, bibliai gyökerekből táplálkozó falfestészete által tanúskodik egy napjainkig élő 

kultúráról és civilizációról, az Európa történetét meghatározó kereszténység megjelenésének 

legkorábbi tanúit láthatjuk bennük. 

A viszonylag kis területen feltárt, dokumentált és nagyrészt a mai napig is megtekinthető kisméretű, 

részben föld alatti, részben föld felszínén épült ókeresztény építmények műemlékegyüttese a késő 

római temető hangulatát idézi az épületekbe belépő látogató számára. A falképeken keresztül közel 

kerülhetünk a késő római kori ember lelkivilágához és megbizonyosodhatunk arról, hogy a 

kereszténység elterjedése milyen páratlan művészeti alkotásokat eredményezett. Az ókeresztény 

emlékcsoport különleges, egyedi bizonyítékát jelenti egy sajátos történelmi kontinuitásnak, amely 

átível a Kr. u. IV. századtól a népvándorláskor mozgalmas évszázadain keresztül egészen a magyar 

honfoglalásig. Pécs a római kor óta szorosan kapcsolódik a keresztény gondolatisághoz és az 

államalapításhoz. Ez a műemléki együttes a Bazilikával, a Püspöki Palotával, és a Káptalani 

Levéltárral, a középkori egyetem romjaival és a Dómmúzeummal kiegészülve és beágyazódva a tér 

évszázados gesztenyefás hangulatába, átvezet napjainkba, bizonyítván a római kortól folyamatos 

kontinuitást. 

Az első sírkamrát a XVIII. század elején a mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán 

találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. 1782-ben bukkant elő az első ókeresztény 

emlék, a Péter-Pál sírkamra, 2000-ben kezdődött el a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló 

nyolcszögű sírkamra feltárása. A közben eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban 

eltemetett több ezer késő római tárgyat hozott felszínre a régészek ásója. A sírkamrák közül három (a 

Korsós sírkamra, az ókeresztény mauzóleum és az Apáca utcai ókeresztény sírkápolna) jelenleg is 

nyitva áll, a Péter-Pál sírkamra várhatóan a jövő évben nyílik meg újból a közönség előtt, hét a 

védelem és állagmegóvás érdekében ideiglenesen zárva tart. A festett sírkamrák száma öt, az V. 

számú, nyolcszög alaprajzú épület feltárása most folyik. 

A pécsi ókeresztény emlékek egyetemes és helyi, de mindenképpen kiemelkedő értékű tanúi az első 

évezred keresztény halotti kultuszának, egy új vallás ébredésének és a változó körülmények közötti 

utóéletének. Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék - amelynek nagyobb része 

ma is látogatható - az európai provinciákban máshol nem került elő. A bibliai és más vallási tárgyú 

jelenetekkel, ókeresztény szimbólumokkal ékes falfestmények a késő római ókeresztény művészet 

kiemelkedő alkotásai. A kutatások folytatása, a feltárt műemlékek megmentése, megőrzése és 

rekonstrukciója és bemutatása mindannyiunk feladata annak érdekében, hogy az utókorra is 

ráhagyományozhassuk örökül kapott értékeinket. 

Látogatható emlékek 

Cella Septichora Látogató Központ 

Tsz.: 1001 



64


- Cella Septichora: A hétkaréjos késő római épület az egész Duna vidéken egyedülálló alaprajzú, a 4. 

században épült. 4-6 méter mélyen, az egykori római járószintre ereszkedve láthatjuk a falakat, 

melyek néhol 2 méter magasan is megmaradtak. 

- Péter-Pál sírkamra: A 4. századi épület a temető központi részén állt. Föld alatt helyezkedett el a sírkamra 

a sírral, fölötte épült fel a kápolna. A sírkamra gazdagon kifestett falait és dongaboltozatát 

csodálhatjuk meg. 

- Korsós sírkamra: Az egykor kétszintes építmény alsó szintje, a sírkamra látogatható, melynek 

oldalfalait geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítés borítja. Nevét a falba mélyített fülkében 

látható kancsó és pohár ábrázolásról kapta. 

- III. sz. sírkamra: Felszíni építmény valószínűleg nem állt felette. Boltozata beomlott, szarkofágjának 

tetejét a sírkamra egykori kirablói összetörték. 

- XIX. sz. sírkamra: A 2004-ben feltárt sírkamrában két sírládát találtak. A két sírt csak egy téglarács 

választotta el egymástól, mely az odatemetettek összetartozására utal. A felszíni kápolna elpusztult. 

- XX. sz. sírkamra: Az itt talált 3 sírláda közül az egyik belülről vakolva és festve volt. Az ásatáskor 

előkerült nagy mennyiségű freskótöredékből ítélve az egykori felszíni kápolna is festett lehetett. 

- Nyolcszögű sírkápolna: A 4. század végére Sopianae temetője valószínűleg megtelt, így a korábban 

talán keresztelő kápolnának emelt épületet alakították át sírkamrává. Legmagasabb megtalált fala 3,8 

méter. 

Ókeresztény Mauzóleum 

A kétszintes építmény felső része kápolna volt, az alsó szintje pedig bibliai eredetű falfestményekkel 

díszített sírkamra. Ma e sírkamra látható. Ókeresztény temetőkápolna, Ókeresztény sírépítmények 

(Apáca utca 8 és 14.)Több ásatás alkalmával előkerült emlék, temetőkápolna, festett falú kettős sír, 

festetlen sírkamra, egyszerű sír tekinthető meg két helyszínen. 

Világörökségi terület, Pécs 

Világörökség várományos területek által érintettek az alábbi települések: 

- Bár 

- Dunaszekcső 

Tsz.: 1001 



65


- Kölked 

- Mohács 

- Sátorhely 

- Somberek 

A dunai LIMES, mint világörökség várományos terület 

A Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken-völgyeken át húzódó, folyók vonalát követő 

határvonala volt a limes. A birodalom európai határvonala a Rajna és a Duna vonalára támaszkodott. 

Az erődített folyami határ neve ripa volt (ripa: folyópart). A pannóniai határszakaszt ezért ripa 

Pannonicanak nevezzük. 

Pannonia tartomány Duna mentén húzódó határa mindvégig a Római Birodalom egyik legfontosabb 

európai határszakasza volt, melyet az itt állomásoztatott igen erős, eleinte három, később négy 

légióból és átlagosan harminc segédcsapatból álló haderő bizonyít. A Kr. u. I. század végétől a 

fokozódó barbár támadások hatására kialakult a lineáris határvédelem, vagyis a csapatoknak a 

határvonalon, vagy annak közvetlen közelében való állomásoztatása. A határ megerősítése 

megkövetelte a korábban csak fából és földből épített táborok kőerődítményekké való átépítését. A 

limes egy keskeny, de sűrűn és gondosan kiépített rendszerré vált. 

Pannonia határszakaszán négy állandó légiótábor, 24-25 segédcsapattábor, számos időszakos tábor, 

több késő római erődítmény, és mintegy 200 feltárt (vagy ismert) torony, kiserőd, hídfőállás volt. Az 

erődítmények egymástól való távolsága 10-30 km, az őrtornyoké – különösen a késő római korban – 

1-2 km, esetenként csak 500 méter, de mindenképpen látótávolságon belüli. Sánc, vagy bármilyen 

fizikai akadály építésére nem volt szükség, mivel azt maga a Duna alkotta. A határvédelmi rendszer 

igen fontos része volt a Duna, mint vízi út, és az erődítményeket összekötő hadiút, a limes-út. A 

rómaiak által épített erődítmények és utak egy részét még a középkorban is használták, sőt a római 

kort követően egészen a XIX. század második feléig nem is készítettek ilyen minőségű utakat. 

A Római Birodalom több ezer kilométer hosszú, egyetlen nagy egységet alkotó határvédelmi 

rendszere, a limes a kínai Nagy Fal után a legnagyobb összefüggő ember alkotta rendszer a Földön. 

Megismerése, feltárása, maradványainak bemutatása a kulturális örökségvédelem kiemelkedő 

feladata. A római limes az emberi géniusz kiemelkedő alkotása, amely napjainkig sugározza erejét, és 

mindenben kielégíti a világörökségi helyszínekkel szemben támasztott követelményeket. 

Ezt felismerve 2000-ben indult el egy nemzetközi kutatási munka, a Kultúra 2000 pályázat keretében. 

Hazánkat a Pécsi Tudományegyetem képviselte a közös munkában. 2003-ra elkészült a 

magyarországi szakasz várományosi dokumentációja, majd pedig a nevezést előkészítő szakmai 

munka. A projekt kifutásával azonban bizonytalanná vált a folytatás. 

Szerencsére uniós tagságunk és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerepvállalása eredményeként 

újabb pályázati projekt keretében folytatódhat a munka, immár kibővített célokkal. Ennek első 

lépéseként elkészült a várományosi anyag új követelmények szerinti átdolgozása és benyújtása. A 

mindmáig fennmaradt számos emlék több ország területére esik, így feltárásuk, megóvásuk és 

bemutatásuk nemzetközi együttműködés keretében a legcélszerűbb. Így Ausztria, Szlovénia, és a 

bulgáriai limesen dolgozó Lengyelország is részese ennek a pályázatnak. A több országot és 

szervezetet átfogó, szövevényesnek ígérkező projekt összehangolását a Kulturális Örökségvédelmi 

Hivatal végzi. 

A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége. A 

védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges 

gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. Az egyes különálló helyszínek közötti „kohéziós erő” 

a határvonal mentén haladó limes-út, és ahol volt, az épített limes (falak, sáncok). Ennek ismert 

szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét. A limes út, illetve a Duna 

nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek 

lehetnek a projektben. 

A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, mely 8 országot 

érint, a Magyarország részvételével is jelenleg folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt. 

Tsz.: 1001 



66


(Ez a program az 5 országban 150 települést és 300 helyszínt érint). A világörökségi cím egyrészt 

rangot, elismerést, pezsgő kulturális turizmust és ezzel gazdasági fellendülést hozhat, másrészt 

azonban olyan kötelezettségeket, megszorításokat is jelent, melyek a világörökségi helyszín 

megmaradását és fejlesztését szolgálják. A védelem tehát bizonyos kötöttségeket jelent az ott élők és 

gazdálkodók számára. Ez ellenérdekeket hozhat a felszínre, melyek a megnehezíthetik, vagy meg is 

akadályozhatják a védelem céljainak megvalósítását. Ezért a KÖH munkatársai egyeztetést 

kezdeményeznek valamennyi érdekelttel. 

A KÖH kezelési tervet készít, amely valamennyi ingatlanra lebontva rögzíti a teendőket. A hivatal 

munkatársai felkeresik az összes érintett település önkormányzatát, képviselő testületét, és 

tájékozatják őket a tervekről, a közös feladatokról és lehetőségekről. 

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által elvégzett szakmai vizsgálatok felhasználásával a 

területrendezési terv „Világörökség és világörökség-várományos terület övezete” tervlapjain egyaránt 

lehatárolásra kerülnek 

- a meglévő világörökség területek, 

- valamint a világörökség várományos területek úgy településhatáros, mint valós lehatárolásos 

változatban, mint a világörökségi terület kijelölése szempontjából vizsgálat alá vont terület. 

A Duna fenntartható fejlesztésére vonatkozóan az érintett tagállamok - Németország, Ausztria, 

Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia - 2009. május 6-án közös együttműködési 

nyilatkozatot fogadtak el Ulmban. A nyilatkozat célja olyan, a területi, gazdasági, kulturális kohézió 

fontosságát hangsúlyozó, a Duna-menti országokat érintő stratégia az Európai Unió Duna Makroregionális 

Stratégiája - összeállítása, amelynek alapján a kialakuló „Duna Régió" a 2014-ben induló új 

költségvetési periódusban közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerülhet meghatározásra. A 

Stratégia Akcióterve 2010. december 8-án került kihirdetésre, amiben szerepel konkrétan a dunai 

Limes projekt is. A magyarországi program kapcsán kormányhatározatok fogalmazzák meg a 

feladatokat. „Az Európai Unió Duna Makro Regionális Stratégia keretében első ütemben indítandó 

magyar projektekről" szóló 1272/2011. (VIII. 10.) Korm. határozat 2. pontja szerint „A Kormány felhívja 

a vidékfejlesztési minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert, a közigazgatási és';' igazságügyi 

minisztert, a belügyminisztert, a nemzeti erőforrás minisztert, a nemzetgazdasági minisztert, továbbá 

az 1149/2010. (VII. 9.) Korm. határozat 2. c) pontja szerint az EU Duna Régió Stratégiáért felelős 

kormánybiztost, hogy gyűjtse össze a DMRS-hez kapcsolódó, a Kormány döntésére előkészített 

projektek körén túli, folyamatban lévő projekteket, továbbá lássa el azokat DMRS minősítéssel." 2011 

augusztusában a Kormány elfogadta „Az Európai Unió Duna Makro Regionális Stratégia keretében 

első ütemben indítandó magyar projektekről" szóló előterjesztést és az abban foglalt projekteket, 

amelyek között a Limes önálló projektként került meghatározásra: „Dunai Limes — Unesco 

Világörökség; A római dunai Limes közép-európai részének jelölése a nemzetközi UNESCO 

Világörökség 'Római birodalom határai' Programban" címmel. 

1.9.2 Történeti települési terület övezete által érintett települések 

A KÖH a Baranya megyei települések közül a „Történeti települési terület övezete által érintett terület” 

által érintett településként jelölte meg az alábbi településeket: 

- Bóly 

- Bükkösd 

- Dunaszekcső 

- Hosszúhetény 

- Mecseknádasd 

- Mohács 

- Palkonya 

- Pécs 

- Pécsvárad 

- Siklós 

- Somberek 

- Szigetvár 

- Villánykövesd 

- Zengővárkony 

Tsz.: 1001 



67


Bóly 

Földrajzi fekvését tekintve Bóly Baranya megye egykori mohácsi járásában fekszik. Mohács 15 

kilométerre van a várostól keletre, Pécs 25 kilométerre nyugati irányban, dél felé pedig a villányi borok 

és Harkány gyógyvizei várják a térségbe látogatókat. 

Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme, a település 1997-ben kapta meg a 

városi rangot. Története, ahogy ezt a földből előkerült régészeti emlékek bizonyítják, a késői kőkorba 

(neolit) nyúlik vissza. Bólyról 1093-ból, Szent László idejéből származik az első írásos emlék, mely 

Bolok néven, egyházi birtokként emlegeti a települést, bár a temetőben található Római Castrum 

korábbi idők emlékét idézi. A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1703-ban Bóly a 

törökök kiverésében jelentős érdemeket szerzett Batthyány Ádám gróf tulajdonába került. A kialakuló 

uradalmi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek utódai 

ma is lakják e települést. A XIX. század végén a falu és az uradalom - házasságkötés révén - a 

Mountenovo hercegi család birtokába került és maradt 1945-ig. A Batthyányak-Mountenuovok idején 

alakult ki a település mai arculata, ligetes, széles utcáival, közterületeivel. Ekkor lett térségi központtá 

és vált híressé kézműipara. A II. világháború után a Németországba kitelepítettek helyére felvidéki és 

bihari magyarok érkeztek. A falu birtokosai fokozatosan fejlesztették ki az elhagyott, elhanyagolt 

földeken a gazdaságukat. 1792-től pusztáikon nagyüzemi gazdálkodást vezettek be, s fejlesztették, 

korszerűsítették a szőlőművelést is. 1770-ben svájci tehenészetet létesítettek, a gazdaságban 

foglalkoztatott szakemberek irányításával. A termékeny földeken jelenleg is gazdagon virágzó 

növénytermelés folyik. Mezőgazdasági nagyüzemeinek gabona- és vetőmag termelése európai-hírű. 

A települést övező lankákon dúsan terem a zamatos borszőlő, melyből a híres pincesorban készül a 

hegy leve. 

A város sík területen fekszik, csupán kétszer három domb látható a település északi és déli 

határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az 

utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a 

temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Faludombja. 

A klasszicista Batthyány-Montenuovo kastély helyén állt XVIII. századi vadászkastélyt 1805 

és 1807 között klasszicista stílusban átépítették. A klasszicista stílus számos jellegzetes eleme 

megtalálható az épületen: dór oszlopok, pilaszterek, nagyméretű timpanon, széles lépcsősor, rozetták, 

és mélyített falmezők. Montenuovo Nándor 1921-ben végeztetett belső átalakításokat, amikor 

jelentősen modernizálta az épületet. A Batthyány-Montenuovo mauzóleum építését Montenuovo 

Vilmos felesége, Batthyány Julianna grófnő rendelte el 1879-ben. A neoromán–neogót stílusú épület 

művészi kiképzésével a maga nemében országos viszonylatban is párját ritkítja. A pihenést, 

kikapcsolódást szolgálja a feszített víztükrű uszoda, a jól kiépített kerékpárutak, lovaglási, vadászati 

lehetőségek, a Kastélypark teniszpályái. A korszerű infrastruktúrahálózat és Ipari Park mellett 

megtalálhatók a népi kézművesség hagyományait őrző mesterek is. 

Bükkösd 

Bükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A 

magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település három falu és egy puszta 

egyesülésével jött létre. Bükkösdön ma is megkülönböztetik Gorica, Megyefa és Bükkösd 

településrészeket. A török hódoltság alatt elnéptelenedett település 1746 körül kezd benépesülni 

németekkel és magyarokkal. Megyefa és Gorica a török uralom alatt elnéptelenedett, és a 18. illetve a 

17. században kezdtek az előbbibe magyarok és németek, az utóbbiba szlávok és németek 

betelepedni. A 18. századtól a Horváth család, a Petrovszky család, majd a Jeszenszky család 

birtokolta. 1739-ben épült kápolnája Keresztelő Szent János tiszteletére. A Jeszenszky család 1788- 

1790 között római katolikus templomot építtetett. 1787-ben a Petrovszky család kastélyt építtetett copf 

stílusban, amely a Jeszenszky család birtokába került. A kastély parkja védetté van nyilvánítva. A 

Jeszenszky család nevéhez fűződik a Megyefán 1788-ban épült másik kastély, amely méreteiben 

jóval kisebb a bükkösdinél. A Kútnak vagy Török kútnak nevezett helyet 1792-ben Petrovszky 

Zsigmond építtette. Említésre méltó műemléke még a Kálvária és a 1903-ban emelt harangláb. A 

település az 1930-as években mezővárosi rangot kapott, évi négy vásártartási joggal. Lakóinak a 

száma 1281 fő. A vezetékes víz és telefonhálózat van a faluban, a szennyvízelvezetését és a 

hulladékbegyűjtést megoldották. 

Tsz.: 1001 



68


Dunaszekcső 

Már a bronzkorban nagyobb emberi telep volt, de a kelták idejében község is volt. Fekvése és 

közvetlen környéke már a legősibb korban is alkalmas volt arra, hogy itt emberek telepedjenek meg. A 

községet és annak határát – észak-déli irányban – a Duna osztja ketté. Dunaszekcső a történelem 

során a megye, a régió életében mindig jelentős szerepet játszott. Ennek elsőrendű oka földrajzi 

fekvése. A különböző korok, népek fontos útjai, amelyek stratégiai és gazdasági szerepet játszottak, 

áthaladtak rajta. Itt az emberek megtelepedtek, keresve boldogulásukat. Ilyen volt már az újkőkor 

korai szakaszában a Körösi kultúra, majd a rézkor késői szakaszában a Péceli Kultúra képviselői éltek 

itt. A Kálváriahegyen és a Várhegyen rájuk vonatkozóan települést tártak fel, emellett szórványos 

leletek is kerültek a múzeumba. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár-Vinkovci Kultúrára 

vonatkozóan szintén szórványos leletek kerültek napvilágra. A középső szakaszról, a Mészbetétes 

Edények Népére vonatkozó felszíni kerámiatöredékeket elemezhettek a régészek. Az utánuk 

következő Urnamezős Kultúra táltöredékeket, bronzlándzsát, fúrókat, lyukasztókat hagyott maga után. 

A keltáktól mély tálak, nagyobb edények, fazekak, bronzveretek maradtak ránk. 

A falu műemlékei a 18-19. századból valók. A római katolikus templom klasszicizáló stílusban épült, 

homlokzata oromzatos. A templom előtt álló kőkereszt 1819-ből való. A régebbi, 18. századi templom 

ma magtár, a szerb templom a 18. századból maradt ránk. Az általános iskola a Jankovich család 

kúriája volt, majd a 19. század elején részben átépítették. A régi temetőben álló kápolnát a 19. század 

első felében klasszicista stílusban átalakították. A Duna mellett a dombtetőn egy 15. századbeli 

kolostor romjai láthatók. 


Hosszúhetény a falusi turizmus kedvelt célpontja, a Zengő és a Hármashegy lábánál festői 

környezetben fekvő falu. A nagyközség területén már a kőkor idején megjelentek az első letelepülők. 

A római időkben is jelentős település volt, melynek emlékét egy római-kori villa maradványa őrzi. A III- 

IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. Az épület valószínűleg egy nagybirtok 

középpontjához tartozott. A villától keletre egy téglasír is előkerült, ami elpusztult ugyan, de 

ugyanezen a helyen később még négy téglasírt tártak fel. Hosszúhetényről az első írásos feljegyzés 

1091-ből való, melyben Villa Heten illetve Hetyn néven említik. A középkorban a falu vásárairól volt 

nevezetes. A török uralom ideje alatt végig lakott volt, a hódoltság végére pedig Baranya egyik 

legnagyobb lélekszámú helységévé növekedett. Lakossága a múlt század első feléig magyar volt, az 

1800-as évek második felében pedig több német család is letelepedett itt. Hosszúhetényhez tartozó 

két település Püspökszentlászló és Kisújbánya. 

Püspökszentlászló nevét 1235-ben egy adománylevél említette. A szájhagyomány szerint Szent 

László király a falu közelében vadászat közben egy nagy zivatar elől egy barlangban keresett 

menedéket, melynek helyén később templomot építtetett. A település középkori magyar falu, mely 

évszázadokon át a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1760-as 

években németek telepedtek itt le. A község klasszicizáló-barokk stílusú kastélyát Eszterházi Pál 

építtette 1797-ben. A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó faluban összesen 32 telek található, 

nagyrészt eredeti állapotban megőrzött, több száz éves parasztházakkal. Állandó lakos kevés van, a 

házak nagy részét üdülőként használják, néhány házban falusi vendégfogadás is működik. 

Püspökszenlászló az évek során a Mecsek kedvelt üdülőfalujává, a Dél-Dunántúl csiszolatlan 

ékkövévé vált, köszönhetően szerencsés fekvésének, ezerarcú növényvilágának és kellemesen hűvös 

klímájának. 

Kisújbánya a XVIII. században létesült, az itt letelepült Franken környéki bajor telepesek alapították. 

Neueglashütte névre keresztelték, mivel a területen üveghuta működött. A Kelet- Mecsek erdei 

ugyanis bükkfában gazdag területek voltak, mely fafajta elengedhetetlen az üveggyártásban. Az 

üvegolvasztás rengeteg bükkfát emésztett fel, ezért rövidesen új, fában gazdag területet kellett 

keresni a huták számára, így jött létre Pusztabánya. Kisújbánya a „magyar Svájcnak" is nevezett 

kelet-mecseki tájvédelmi körzet közepén, egy festői szépségű völgyben található a község ma is 

kedvelt turisztikai célpont. A falun patak folyik keresztül, és több forrás is található a területén. A 

Tsz.: 1001 



69


helyileg védett településkép a klasszikus sváb faluképet őrzi, ezért itt nemcsak a szép táj 

gyönyörködteti a látogatót, hanem a hagyományos sváb porták ihlette időutazás is. 

A falu szépsége, festői környezete, jó levegője, szívélyes lakói és a kitűnő helyi bor sok vendéget 

csábít Hosszúheténybe. Hosszúhetényben és a hozzá tartozó két községben több család fogad 

vendégeket a falusi turizmus keretein belül. Jelentősebb rendezvényeik közé tartozik a 

püspökszentlászlói búcsú június 27-30 között, a hetényi szüret szeptember utolsó vasárnapján és a 

hetényi búcsú október utolsó vasárnapján. Az 1970-es évektől folyamatosan költöztek be 

Püspökszentlászló és Kisújbánya lakói. Az 1990-es évektől városi emberek költöztek ki ezen 

településrészekre, ezáltal ez a két kis falu nem pusztult el, hanem újra életre kelt. 

Mecseknádasd 

Mecseknádasd a megye keleti részén található község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas 

Baranyában már elég nagynak számít. A település a megye keleti részén, a 6. sz. főút mentén 

található. A régészeti leletek tanúsága szerint már a neolit korban is voltak lakói. A római birodalom 

idején itt vezetett át az Eszéket (Mursa) Pécsen (Sopianae) át Budával (Aquincum) összekötő 

kereskedelmi és hadiút. Első írásos említése egy 1235-ből származó, II. András által kiadott okiratban 

található. A XIV. század elején a pécsváradi apátság jobbágyai lakták, majd a tolnai főesperességhez 

került. A területet 1470-ben Janus Pannonius szerezte meg a pécsi püspökség számára. A török 

fennhatóság idején a település városi (oppidum) rangra emelkedett. A XVIII. század elején az őslakos 

magyarok Váraljára és Zengővárkonyra költöztek át, helyüket pedig német telepesek foglalták el. A II. 

világháború előtt a lakosság szinte teljes egészében német volt, magyarok alig laktak a faluban. A 

háborút követően mintegy 200 családot telepítettek ki, és helyükre először Zalából és Debrecen 

vidékéről, majd a második hullámban a Felvidékről költöztettek át magyarokat. 

A községben több műemléki védettségű épület található, így a Templom téren az 1771-ben épült 

barokk stílusú plébániatemplom, plébániaház és iskolaépület. Ugyancsak védettséget kapott a két 

barokk kápolna: a Vértizzadó Krisztus-kápolna (1749), a Haviboldogasszony-kápolna (1770) és a 6. 

sz. út mellett látható, a XIII. században épült román-gótikus Szent István-kápolna. Falait XIV. századi 

gótikus freskók díszítik a szentek életéből. A XVI. századi kerítőfal maradványai ma is láthatók. A kora 

Árpád-kori egyhajós kistemplom alapjaira épült XIV. századi román és gót elemeket egyaránt 

tartalmazó templomban Zsigmond-kori falfestmények maradványai láthatók. Ez volt a település első 

plébániatemploma, majd ezt a szerepet a Szent György-templom vette át, és a Szent István-kápolna 

megmaradt temetőkápolnának. 

A környéken két középkori vár romjai is megtalálhatók: a Várhegyen és a Réka-völgyben. Az utóbbi 

Skóciai Szent Margit szülőhelyeként vált nemzetközileg is ismertté. A település néprajzi értékeit a 

korábbi Gungl-féle kocsmában helyett kapott Német Tájház mutatja be. A tájház és berendezése a 

XVIII. század elején a Rajna mellékéről, Hessenből betelepült német lakosság népi építészetét, 

lakáskultúráját és egykori életmódját mutatja be. A falutól kissé nyugatra lovaspanzió és lovasiskola 

létesült. 

Mohács 

A város Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A Duna útja Bajánál két ágra szakad, a 

szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. Ahol a szélesebb, az 

"öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A 

település Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottságú, rendkívül jó 

minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város. A várost elkerüli az 56-os főút, mely 

Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti 

össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A város 

egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009- 

ben az UNESCO - első magyarországi elemként - felvett „Az emberiség szellemi kulturális 

örökségének reprezentatív listájára" az alábbi megnevezéssel: „Mohácsi busójárás, maszkos télűző 

szokás" a szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi 

jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett 

Tsz.: 1001 



70


a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. 

Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület 

a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán 

helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden 

volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után egy 6-7. századi, avar 

kori település állt vidéken. A város nevét a források először 1093-ban említik, a kis falu lakói a pécsi 

püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már 

mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az 

erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában 

lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították. 

Másfél évtizeddel később a palánkot újjáépítették, és ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás 

éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól 

mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának 

nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb 

visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna 

Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km 

hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal 

vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza. 

A 20. század elején új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1918 és 1921 között a 

város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság 

része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb 

elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai 

városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg 

működését a gimnázium. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután 

alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város 

intenzív iparosítása. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet 

kapott. 

Palkonya 

A Villányi-hegység északi oldalán elhelyezkedő települést először 1296-ban említik az írásos források 

Polkona néven. Akkor a község a kéméndi uradalomhoz tartozott, amely a Győr nemzetségbeli 

Konrád birtoka volt. Évszázadokon keresztül gyakran váltották egymást a tulajdonosok, és a 

lakosságról is alig lehet már valamit felkutatni. A török időket követően a Batthyány-család birtokába 

került. A falu horvát lakosságát a felszabadító harcok alatt veszítette el. A megcsappant lakosság 

pótlására a 18. század 30-as éveiben és a rákövetkező években megindult a német és szerbhorvát 

lakosság nagyarányú betelepítése a Duna mentén és a Dunántúlra, először szerbek, majd nem sokkal 

később németek telepedtek be. A Württembergből érkezett telepesek leszármazottainak egy részét a 

második világháborút követően kitelepítették Németországba. A plébánia 1745-ben létesült, korábban 

a község a siklósi plébániához tartozott. Az első német nevek a telekkönyvben 1748-ban fordulnak 

elő. 

Palkonya ma is hűen őrzi a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúráját. A 

község képe a tornácos házak fésűs beépítésével, majd a XIX. században kialakult pincefaluval érte 

el mai formáját. Országos műemléki védettség alatt áll Palkonya katolikus temploma és pincesora. A 

falu leghíresebb épülete a magyar körtemplomépítészet kiemelkedő alkotása, a klasszicista stílusú 

római katolikus templom, amelyet a Batthyány-család építtetett 1816-ban. A palkonyai pincefalu fölött, 

a lakóházak közül kiemelkedve uralja a település képét. A templom klasszicista stílusban épült, a 

szabadon álló centrális templom kupolával fedve, tornya a szentélyrész mögött a bejárattal szemben 

helyezkedik el. 

A népi építészeti emlékként védett, 53 présház által alkotott, egymás fölött több sorban elhelyezkedő 

pincesor településszerkezeti, gazdálkodástörténeti - és egyben kiemelkedő esztétikai érték is. A XIX. 

század elején létesült, egységesnek látszó pincecsoport egyenként eltérő épületekből áll, és a 

különböző korok építészeti stílusa érzékelhető rajtuk az átépülések következtében is. A domináns, 

teljesen egyszerű, rétegvonalakra merőleges tetővel készült épülettömegek mellett megtalálhatók a 

keresztbeforduló, íves és pillérsoros tornácú présházak is. 

Tsz.: 1001 



71


A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett. A község a Villány-Siklós Borút 

Egyesület tagja, a borút első állomása a Villányi-hegység északi lejtőjén. 

Pécs 

Pécset és környékét a kedvező földrajzi viszonyok már korán alkalmassá tették az ember 

megtelepedésére, már az őskor embere is menedéket és letelepedésre alkalmas helyet talált e tájon. 

Az első, emberre utaló jelek a Mecsekben az i.e. 80-60 ezer közötti évekből valók, majd az ezt követő 

korok tárgyi emlékei is bő számmal kerültek elő a régészek ásói nyomán, s kaptak helyet a Janus 

Pannonius Múzeum Régészeti Kiállításán. 

A római birodalom is elfoglalta Baranya megye területét. Pannóniát tartományokra osztották, és 

Sopianae, a mai Pécs területén elterülő egykori város Valeria tartomány közigazgatási székhelye lett. 

A római kori Pécs fontos közlekedési csomópont volt. Itt haladt át az Eszékről Szombathelyre vezető 

transzkontinentális hadiút. A középkori és a modern város teljes egészében lefedi római kori elődjét, 

ezért a régészeti kutatás nehezen tudott megfelelő forrásanyaghoz jutni. Sokáig csak a késő római 

temetkezések szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot az egykori városra. A 20. század elejétől 

meginduló ásatásoknak, valamint az utóbbi évtizedek beruházásaihoz kapcsolódó feltárásoknak 

köszönhetően rajzolódtak ki Sopianae városának egykori körvonalai. A római kori település a mai 

belváros területén feküdt, központi részét – egy kb. 400x400 m nagyságú területet - legkésőbb a 4. 

század elején városfallal vették körbe. A III. század közepén tűntek fel Pannóniában és Pécsett is a 

kereszténység első nyomai. Az itt működött egyházközség tevékenységének kiemelkedő emlékei (a 

mai Magyarországon egyedülállóan) az ókeresztény sírkamrák. Ez az akkori város nagy temetője, itt 

található a világörökségi helyszín is. A több ezer sír, számos sírkamra, sírkápolna, valamint nagyobb 

temetői épületek (mauzóleum, Cella Trichora és Cella Septichora) nagyszámú keresztény 

közösségre, vallási központra utalnak. E mellett Pécsett késő római temetőket, festett sírkamrákat, 

temetői építményeket is feltártak. A Mecsek lábainál megbúvó város nyugalmasabb életet biztosított, 

mint a tartomány más részei. Így kereskedők, hivatalnokok, katonák telepedtek le itt végleg, sokan 

földbirtokot szerezve. Ezzel magyarázható, hogy az országban egyetlen római város környékén sem 

találtak annyi római villát, mint éppen Pécs környékén. A Római Birodalom felbomlása után a 

népvándorlás népei, népcsoportjai lakták a területet, amelyet a szép számmal előkerült emlékek 

bizonyítanak. 

A honfoglalás idején Baranya és Pécs területét Botond törzse szállta meg, István király 

koronázásának évében vetette meg a pécsi püspökség alapjait, az 1009. évi birtokadománylevélben 

határozták meg területét, és kezdték meg a ma is álló Székesegyház templomelődjének építését. 

Pécs első püspöke Bonipertus volt, aki 1008-ban iskolát létesített a városban. 1060-ban itt írta meg 

Szent Mór pécsi püspök az első magyar irodalmi alkotást. 1093-ban említi okirat először Peuthe, 

Peuche, Penthe néven. I. László király a pécsi püspökség lakóinak különféle kiváltságokat biztosított. 

1157-ben szentelték fel a Mindenszentek templomát. 1291-ben említik először Pécs várát; s akkor a 

várost kőfallal vették körül. 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király alapította hazánk első, egyben Közép- 

Európa negyedik egyetemét. Az első kórházat a városban 1393-ban említik. 1416-ban Zsigmond 

király országgyűlést szervezett Pécsre. Mátyás király is többször járt itt, az ő uralkodása alatt a 

reneszánsz szellem uralta a várost. E korszak leghíresebb pécsi lakosa Csezmicei János, írói nevén 

Janus Pannonius, aki 1459-1472 közt töltötte be a pécsi püspöki széket. A közelgő török veszély 

miatt, Kinizsi Pál útmutatásai alapján erősítik meg a várfalakat. 

A török 1543. július 29-én szállta meg a várost. A régi épületeket meghagyták, vagy egy részüket 

átalakították, így lett a középkori Szent Bertalan templomból a Gázi Kászim pasa nevét viselő dzsámi. 

1686. október 22-én szabadult fel a török hódoltság alól a város. 143 év után visszatelepült a pécsi 

püspök. 1693-ban gimnáziumot nyitottak, 1710-ben pedig új városháza épült. Az ebben a korban épült 

barokk paloták, épületek ma is fontos épületei a városnak. 1746-ban említették először a mecseki 

szenet, és 1770-ben nyitották meg az első bányát. 1773-ban Klimó György pécsi püspök nyomdát 

alapított, 1774-ben nyilvános könyvtárrá tette a püspöki könyvtárat, 1776-ban megnyitotta az ország 

első leányiskoláját. Az 1780-as esztendőben Pécs szabad királyi városi rangot kapott, melyet Mária 

Terézia adományozott a városnak. 1823-33 között új városháza épült, 1839-ben megnyílt a város első 

kőszínháza, 1845-ben a Nádor Szálloda és kávéház. A város az egész Dél-Dunántúlon átvette a 

vezető szerepet a kereskedelem, ipar és kulturális élet vonatkozásában. 1859-ben létrejött a Littke- 

Tsz.: 1001 



72


féle pezsgőgyár, 1861-ben gyárrá alakult a Hamerli kesztyűgyár, 1867-ben megindult a munka az 

Angster orgonagyárban, 1868-ban Zsolnay Vilmos gyárában. 1857-ben adták át első vasútvonalát 

Pécs-Mohács között, 1882-ben Pécs-Budapest, 1913-ban Pécs-Harkány között. 

Az I. világháború befejezése után Baranya megyének mintegy kétharmada Péccsel együtt az antantszerb 

csapatok megszállása alá került, majd a város 1921. augusztus 21-én szabadult fel. A II. 

világháború súlyos szenvedéseket hozott Pécs lakosságának. 1944. november 29-én a szovjet 

csapatok bevonultak Pécsre. A világháború utáni államosítás a bányákon kívül a híres pécsi gyárakat, 

majd 1948-tól az iskolákat is érintette. 1951-től lett önálló egyetemmé az Orvostudományi Kar, amely 

kivált az addigi egyetemből. 1954-ben a város nyugati határában megkezdték az uránérc bányászatát, 

és új városrész épült a város nyugati részén. Az 1983-84-es tanévben a Janus Pannonius 

Tudományegyetem három karán indult meg az oktatás, a jogi, a közigazgatási és tanárképző karon. 

Az utóbbi 1991-ben Bölcsészettudományi és Természettudományi Karrá alakult. A rendszerváltás 

után megkezdődött a pécsi ipar szerkezetének átalakulása: üzemek, gyárak, bányák szűntek meg, 

vagy más társasági formában folytatták tevékenységüket. 

A város kulturális életére a gazdagság, sokszínűség, a hagyománytisztelet és a megújulásra törekvés 

jellemző. Pécs megyei és regionális hatású művelődési és kulturális centrumokkal is rendelkezik. 

2010-ben Essen és Isztambul mellett Pécs viselhette az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 

cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csak egy esztendeig élvezhette a város, hiszen a 

kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás mellett kulturális 

léptékváltásra is sor került, amely hosszú távú lehetőségeket is biztosít a településnek. Az egykoron 

jelentős épületegyüttesben működő, és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolnay-gyárban az EKF 

hozadékaként létrejött az a jelentős kulturális centrum, amely az ugyancsak a 2010-es évben átadott 

Kodály Központtal és a világörökségi emlékeket működtető szervezettel együtt új, Pécs város 

kulturális életét alapvetően meghatározó intézményi struktúrává alakult. Ez a struktúra egyrészt a 

legkülönbözőbb területeket magában foglaló kulturális kínálatot nyújt a városlakóknak és az ide 

látogató hazai és külföldi vendégeknek, másrészt lehetőséget, keretet biztosít a kulturális ipar 

megteremtésére. 

Pécs egy pályázat nyertes szlogenje szerint "a mediterrán hangulatok városa". Talán a rómaiak, akik a 

mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken. Aki forró nyári 

napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délután-koraeste átsétál a 

déliesre formált Jókai téren, vagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, 

kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. 

Harkány felől, autóval érkezve megpillantva a várost mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között 

utaznánk. Bizonyára nem véletlen, hogy Janus Pannonius a pécsi püspökvár falai közt lelt otthonra. Itt 

énekelte meg a télben virágzó mecseki mandulafát, melynek késő példányai ma is ott virítanak kora 

tavasszal a hegyen, a Havihegyen, vagy a Szkókóban. Ha innen lenézünk, a drávai síkságon át a 

látóhatárt lezárják a horvát hegyek, s mögöttük pár száz kilométerre ott az Adria. 

A Mecsek oldalában szőlő is akad szép számmal, bár egyre kevesebb, hiszen a város folyamatos 

növekedése miatt a házak egyre feljebb és feljebb kúsznak a hegyen. A bor azért még megterem az 

Aranyhegyen, a Makárban, a Donátusban, a Bálicsban, vagy Patacson, Rigóderben és meszesi 

kertekben. Pécs nem ok nélkül lett a "Szőlő és a bor városa", s az sem véletlen, hogy a generációk 

óta itt élő igazi pécsiek a saját szőlőbirtokhoz tartozó "tőke" szóból eredeztetve tükének nevezik 

magukat. 

Pécshez hozzá tartozik az ugyancsak délies hangulatot árasztó szabadtéri fesztiválok sokasága is, a 

Tavaszi Fesztiváltól az aranyló sétatéri gesztenyefák alatt zajló Pécsi Napokig. Az Országos Színházi 

Találkozót kísérő kavalkád, az egyetemisták ünnepei, a szőlő és a bor ünnepe és az azt kísérő 

bordalfesztivál mind mind az utcákra, a terekre hívja a városlakókat és a vendégeket. A pécsiek 

ilyenkor magukat ünneplik és az életet, s ez az igazi közösségformáló erő 

Pécsvárad 

A Zengőt körülölelő falvak mindegyikének története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A vidék 

központja már a X. században a Zengő lábánál fekvő Pécsvárad volt. Pécsvárad ezer esztendeje 

szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Keleti-Mecseknek. Géza fejedelem korában a mai vár 

Tsz.: 1001 



73


területén fejedelmi udvarház és két templom állt. Ezt a birtokot adta István király a bencés rendnek. 

Pécsváradot a monostorról és a Vashegyről (a Zengő középkori neve) nevezik meg 1212-ig: 

monasterium Sancti Benedicti. WARAD = vár(acska), kis vár, írják le 1212-ben először egy peres 

iratban. Mai alakjában Károly Róbert írja le először a hely nevét, aki Pechwaradról keltezi egy levelét 

1316-ban. A török hódoltság idején Pécsvárad az 5 baranyai náhie (bírósági székhely) egyike. A 

virágzó középkori város a török időben lehanyatlik. Ebben az időben szerbek települnek a városba. 

1689-től a pécsváradi apát megkezdi a németek betelepítését, akik 1711-1712-ben érkeznek 

tömegesen. A nagybirtokot Mária Terézia 1778-ban közalapítványi uradalommá alakítja. A pécsváradi 

uradalom ezután egyike a történelmi Magyarország 5 főtiszti kerületének, tisztviselőinek házakat épít 

a város területén, melyek ma is állnak. A hiteleshely 1778-ig működik a várban, 1848-ig a várban van 

az úriszék, a földesúri törvényszék. 1793-tól fogva Pécsvárad katonai állomáshely, ahol laktanya és 

kórház van a Hardegg vasas lovasok számára. A katonák a múlt század végéig tartózkodtak itt. 

1849 októberében alakult meg a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn. 1909-ben kezdték építeni a 

Pécs-Bátaszéki vasútvonalat, 1912-ben indult a személyszállítás, felélénkült a gazdasági élet. A 

legnépesebb iparos céh, a molnárság évszázadokon keresztül, 1948-ig mintegy 25 vízimalmot 

működtet Pécsváradon. 1918 őszétől Pécsvárad is az antant szerb megszállás alá kerül, 1921 

augusztusában, a megszállás végeztével a helyi szerbség Jugoszláviába távozik, eltűnik 

Pécsváradról. Mindkét világháború pusztításai megkímélték a települést. 1945 után Pécsvárad népe, 

társadalma alapvetően átrendeződik, kicserélődik. 1948-ban földművesszövetkezet alakul, 1951-ben 

alakul meg a Kisipari Termelőszövetkezet a helyi iparosokból. Az államosítások, szövetkezetesítések 

korában sem települt Pécsváradra a helytől idegen vagy környezetszennyező ipari tevékenység. 

Megőrződtek a hely hagyományai: a gyümölcstermesztés, szőlőművelés, iparűzés, erdőgazdálkodás, 

idegenforgalom, sokféle szolgáltatás, és az értelmiség jelentős koncentrációja. 1953-ban megépült a 

6. sz. főútvonal. A község keleti határában új családi házas településrész alakult ki az ötvenes évek 

végétől napjainkig. Pécsvárad történelmi településrésze ugyanakkor szinte érintetlen maradt. 

Pécsvárad viszonylag kis területe ellenére, gazdag és sokrétű – a kulturális fejlődésnek táptalajt nyújtó 

és az idegenforgalom számára oly vonzó – táji, történelmi és műemléki értékkel rendelkezik: Hazánk 

második bencés kolostorát Pécsváradon alapította I. Szent István király, az igen rangos Pécsi 

Püspökséggel közel egyidőben. A Dél-dunántúli régióban a pécsváradi vár is speciális helyzetű, 

hiszen az itt alapított kolostort csak később erődítik várrá, így az egyetlen kolostorvár lesz a 

térségben. A település oly nagy jelentőséggel bírt a középkorban, hogy két vásártere és két 

plébániatemploma volt, melyek közül a Mindenszentek temploma Magyarország egyik első datálható 

középkori temploma, mely már a kolostor alapításakor állt. Pécsvárad 52 országosan védett 

műemléket és egy műemléki környezetet tudhat magáénak, mely közigazgatási területéhez 

viszonyítva, országos viszonylatban is jelentős. Fejlődése során nem rombolta le értékeit, hanem 

megőrizte és továbbfejlesztette, így ma is eredeti formájában csodálható meg a település két 

középkori vásártere és az azt övező, országos szinten is egyedülálló középkori térstruktúra. 

Különösen fontos, hogy műemlék épületek állnak a fontosabb utak mentén és csatlakozási pontjain, 

melyek szintén méltóképp őrzik a középkori település emlékeit. A település fő motívuma a már 

messziről feltárulkozó kolostorvár és három templom együttese, mely kiemelkedő tájképi értéket 

képvisel. Pécsvárad további értéke a település változatossága. A műemlékek szomszédságában 

elhelyezkedő nagy kiterjedésű zöld felületek szintén a település értékmegőrző fejlődése során váltak a 

város szerves részévé. A történelmi betelepítéseknek köszönhetően Pécsvárad népi 

hagyományokban igen gazdag, mely még sokszínűbbé teszi a település népi műemlékállományát (pl. 

német telepesházak). Számos műemlék ma is a település kulturális eseményeinek helyszínéül 

szolgál. 

Siklós 

Az i.e. III.–IV. században kelta pannonok és illírek éltek itt, majd időszámításunk kezdete körül a 

Római Birodalom foglalta el, akik a II. században kiépítették az összefüggő úthálózatot. Ennél a helyi 

lakosok korábban használt hagyományos kereskedelmi útvonalait is figyelembe vették, így alakult ki a 

Villányi-hegység déli részén futó, Mursát (Eszéket) és Sopianaet (Pécset) összekötő főút. Siklós 

környékén több római villát is magtaláltak és kiástak, ám az itt épült Serena települést és castrumot 

sajnos nem. A várdombtól délre római kori temető maradványait tárták fel. A VII. századból több avar 

sírt ástak ki, amelyek a IX. századig itt élt nép hagyatékai. A város nevét egy 1191-ben keltezett 

oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának 

Tsz.: 1001 



74


központját, valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott. Magát a 

várat első ízben egy 1294-es oklevél említi, már mint meglévő virágzó várat és települést, amely már 

ekkor vásároshely volt. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár. Erről az időszakról a gótikus 

szárny és a gazdag gótikus boltozással épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke 

- tanúskodik. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik a reneszánsz átalakítások 

köszönhetőek. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, akinek szobra a várárokban áll. Kanizsai 

Dorottya és férje temettették el a mohácsi csata elesett katonáit. 

Az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használták a várat. A külvárosban mecseteket építettek, 

ezek közül is kiemelkedett a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi. A XVIII. században a Batthyány 

család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat, amely a XIX. századra elveszítette 

katonai jelentőségét. A XVIII. századi, formáját máig őrző erődítmény spanyolbástyájának teraszáról 

pompás a kilátás Siklósra és a közeli szőlőültetvényekre. A külső várfalon belül álló Ferences 

templom a XIV. században épült. Szent Annának szentelték, és gótikus szentélyét itáliai hatásról 

tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik, és itt látható Garai I. Miklós sírköve is. A Szerb-ortodox 

templomot a XV. században letelepedett szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából emelték. A 

templom leégett, amit 1783-ban a mai alakjában építettek újjá. A siklósi református egyház – a helyi 

hagyomány szerint – egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első 

református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város 

szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt 

akkoriban. A siklósi református templom építését 1804-ben fejezték be. A település története a 

továbbiakban nagyvonalakban megegyezik a váréval. 

A különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és 

legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak 

is termeltek ezen a területen bort, majd a honfoglaló magyarok – bár valamilyen szintű borkultúrát 

magukkal hoztak – átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a 

mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez. A török megszállás 

után szerb és horvát menekültek érkeztek erre a vidékre, akik magukkal hozták a vörösbor 

termelésének szokását, s mint hogy Villány területének termőtalaja a vörös szőlő termesztéséhez 

kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozatosan két részre osztódott. Villányban elsősorban vöröset 

találhatunk, Siklósra a fehér borok jellemzőek, a legelterjedtebb szőlőfajta, mely egyben Siklós 

zászlós bora, az Olaszrizling. 

Somberek 

Somberek község Baranya megye keleti részén terül el. A megyeszékhelytől, Pécstől keletre fekszik, 

tőle való távolsága 45-50 km. A Baranyai-dombság egyik településeként Mohács vonzáskörzetéhez 

tartozik. 

A Somberek környékének legrégebbi régészeti leletei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus 

Pannonius Múzeumban találhatóak. A szlávok lakta települést először 1270-ben említik az írásos 

források Berek néven. 1382 óta Somberek. Az 1526-ban bekövetkezett a törökök elleni mohácsi 

csatavesztés után a lakók elmenekültek, de később a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. A 

török hódoltság során elnéptelenedik az ekkor már magyar település, s a XVIII. sz. elején a szerbek, 

majd ezt követően a németek népesítik be újra. Ez utóbbiak Pfalz és Schwarzwaldd környékéről 

érkeznek. Az 1920-as évek alatt a szerbek Jugoszláviába távoztak, a II. világháborút követően néhány 

német családot kitelepítettek. Helyükre székelyek és felvidéki magyarok érkeztek. A községben a 

görögkeleti szerb és a római katolikus templomot, a gótikus templomromot és a Sauska féle uradalmi 

magtárt célszerű felkeresni, mint a falu nevezetességeit. A változatos és gazdag történelmi múlt 

emlékei közül feltétlenül említésre érdemesek a kora rézkori Balaton-csoport (i.e. 2500-2300), a 

Somogy-vár-Vinkovci kultúra (i.e. 1900-1650) és a római lakosság leletei. 

Szigetvár 

Szigetvár a megyeszékhelytől, Pécstől 33 km-re nyugatra, a Zselic dombos nyúlványain és a déli 

síkvidék találkozásánál, az Almás-patak mentén fekszik. A földrajzi elhelyezkedéséből adódóan 

mezőgazdasági jellegű település a térség foglalkoztatási, közlekedési, oktatási, közművelődési, 

Tsz.: 1001 



75


egészségügyi, idegenforgalmi és kulturális központja. Fontos közúti és vasúti csomópont. Jelentős 

természeti kincse az 1966-ban megtalált bővízű, ásványi anyagokban gazdag, 62 o C-os termálvíz. 

A mai város környéke már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Ezt jól bizonyítják a 

kőkorszakból, a bronzkorból, a kelták és a rómaiak idejéből, valamint a népvándorlás századaiból 

előkerült régészeti leletek. A magyarok a IX.-X. század fordulóján jelentek meg a területen. A 

település a XV. században már a középkori fogalmaknak megfelelően város, amely 1446-ban 

mezővárosi rangot kapott. A XV. században már védőművekkel és várral is megerősítették. A török 

hadak csak többszöri támadás után foglalták el a várat. 1566. szeptember 7-én Zrínyi Miklós, a vár 

akkori kapitánya maroknyi életben maradt katonájával a Belső-várból kirohant a török csapatok 

kezében levő területre. Itt érte őket a halál. Tettük a magyar történelemben az önfeláldozó, hősi 

hazaszeretet jelképévé vált. Az elnéptelenedett városba főként török mesteremberek költöztek. Az 

oszmán-török birodalom egyik végváraként megerősített várával államigazgatási, gazdasági, vallási 

központja lett a környéknek. 122 évi uralom után 1688-1689-ben foglalták vissza a császári seregek, 

és a török végvárból osztrák vár lett. A megváltozott haditechnika miatt a XVII. század közepén 

katonai jelentőségét elveszítette. A helyzetet nehezítette, hogy Mária Terézia földesúri kézbe adta a 

várost a várral egyetemben. 1944-ig gazdasági központként működött. 1868-ban átadták a Pécs- 

Barcs közötti vasútvonalat, amely az országos ipari és kereskedelmi vérkeringésbe kapcsolja be a 

várost. Ebben az időszakban alakul meg a Fehér-féle gőzmalom 1881-ben, 1884-ben a Szigetvári 

Cipőgyár, s később 1937-ben a konzervgyár. A mind nagyobb fejlődésnek induló város a hősi 

helytállás 400. évfordulóján 1966-ban kapott városi rangot. 

A küzdelmes történelmi múlt több sajátos emlékét őrzi a város. A vár a Szulejmán dzsámival történeti 

kiállításnak ad otthont. Az Ali pasa dzsámi, amely átépítve a város főterének a plébániatemploma, 

benne a híres, 1789-esévben készült Dorfmeister István kupolafreskójával. A Törökház, amely 

Magyarország egyetlen ilyen jellegű épületemléke, ugyancsak kiállításnak ad otthont. 1994-ben 

avatták fel a két nép barátságát jelképező Magyar-Török Barátság parkot a város határában a 

Kaposvárra vezető út mentén. Szulejman szultán jelképes síremléke és szobra, valamint a török 

ivókút mellett a vár hős védőjének, Zrínyi Miklósnak emléket állító szobrot is láthatnak az ide érkező 

látogatók. Szigetvár építészeti emlékei közé tartozik a turbéki kegytemplom és a Zárda utcai barokk 

Ferences templom a zárdával, amely ma zeneiskola. Sok látogatót vonz a Makovecz Imre tervei 

alapján épült Vigadó épülete. A város 1996-ban ünnepelte a kórházi ellátás fennállásának 100. 

évfordulóját. E tevékenység mai aktív képviselője a 439 ágyas korszerű kórház, ahol a gyógyhatású 

termálvizet hasznosítják. Szigetvár közepébe ékelődött 20-25 hektárnyi gondozott parkerdő a 

Várparkot is magában foglalva bizonyítja a város sikeres környezetvédelmi tevékenységét is. A 

Szigetvári vár az európai örökség cím létrehozására irányuló kormányközi kezdeményezés keretében 

megkapta az Európai Örökség Címet. 

Villánykövesd 

A lengyeli kultúra (i.e. 2800-2500) idejében is lakott helyen kialakult települést először 1290-91-ben 

említik az írásos források Kuestd, majd két évszázad múlva Kwesd néven. A török hódoltság alatt 

elnéptelenedő faluba szerbek telepedtek a felszabadító harcok előtt, akik a Rákóczi-szabadságharc 

idejét leszámítva állandóan a településen éltek. Közéjük az 1700-as évek második felében németek 

települtek, s fokozatosan elnémetesítették a községet. A XIX. sz. folyamán, majd a második 

világháborút követően Felvidékről és az Alföldről magyarok is érkeztek a községbe. 

Villánykövesdhez szervesen hozzátartozik a maga nemében páratlan háromszintes pincesor, amely 

sok turistát, művészt és borkedvelőt vonz a faluba. A védett, műemlék pincesor az ország egyik 

leglátványosabb műemlék együttese. Azt mutatja, hogy a múltban milyen jelentős szőlőtermesztés és 

borkészítés folyt a vidéken. A pincék jellegzetes színes kapui egész évben nyitva állnak a látogatók 

előtt, a látogatók megtekinthetik a borfeldolgozás éppen aktuális munkafázisait, szerszámait, 

megízlelhetik a gazdák és a természet munkáját dicsérő bor zamatát. A több évszázados 

szőlőművelés egyik markáns eredményeként kell megemlíteni a Batthyány-család által a XVIII. sz. 

végén építtetett óriási pincét, amely az építtetőkről kapta a nevét. Jelentős eseményeket szerveznek 

itt, többek között az Európai Bordalfesztivál megnyitóját és borrendi avatásokat. A község aktív tagja a 

Villány-Siklós Borútnak, amelynek keretében egyre több turistát képes nemcsak fogadni, hanem 

elszállásolni is. Az idegenforgalom számára további lehetőséget jelent a közelben feltárt, de elfojtott 

termálvízforrás. 

Tsz.: 1001 



76


Zengővárkony 

A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi Madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, 

amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. A területet Szent 

István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-ház alatt is 

lakott faluban - melyet Villa Varkun, Warkun és Varkon néven is említenek a korabeli források - a 

XVIII. sz. folyamán telepedett meg a ma is ott élő német nemzetiség. Zengővárkony túlélte a török 

hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek 

a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A 

hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. A falu határában van egy Tótok 

Szőlleje nevű dűlő. A török kiűzése után németek is betelepedtek. Zengővárkony református 

temploma 1787 és 1802 között épült. 

Zengővárkony számos helyi védettségű épülettel rendelkezik, amelyek a népi építészet 

gyöngyszemeiként ismertek. Találunk közöttük lakóépületet, vízi malmot, gazdasági épületet, elemi 

iskolát, református parókiát és késő barokk református templomot. Ez utóbbit 1787-ben késő barokk 

stílusban építették. A Keleti-Mecsek lábánál fekvő, zömében magyar lakosságú település elsősorban 

népviseletéről, tájházáról, a benne található néprajzi kiállításról, hagyományőrző tánccsoportjáról 

híres. Másik ékességét, a szelídgesztenyést feltehetően a török korban itt menedéket kereső 

magyarok telepítették. Valódi matuzsálemek is akadnak a gesztenyefák között. 

1.10 Mezőgazdaság 

Baranya megye mező- és erdőgazdasági területei együttesen a megye területfelhasználásának döntő 

részét teszik ki, területhasználati szempontból a megye elsődlegesen erdő – és mezőgazdasági 

vegyes agrártérségnek tekinthető, a mezőgazdasági tájhasználat dominanciája mellett az országos 

átlagnál jelentősebb szerepe van az erdőgazdaságnak. A két területhasználati mód részesedése (a 

termőterületen belül) ~¾ – ¼ arányú a megye összterületéhez képest, - egymáshoz viszonyítva is 

jelentős az erdőterületek részesedése az abszolút mértékben uralkodó mezőgazdasági területekhez 

képest. 

A tervelőzmény szakági vizsgálatai (Váti Kht.) 1998. évben kerültek dokumentálásra, a tervi 

munkarészeket 2005-ben fogadta el Baranya megye Közgyűlése. Ezek áttekintése mellett vizsgáltuk 

és elemeztük az országos, valamint az egyéb megyei tervelőzményeket, valamint a megye jelenlegi 

mező- és erdőgazdasági területhasználati állapotát és adatait. A két adatsor összehasonlítása módot 

ad az eltelt évtized változásainak értékelésére is. 

Vizsgálandók továbbá a hatályos tervek, a fejlesztési előzmények és tervelőzmények mező- és 

erdőgazdasági térségekre vonatkozó megállapításai és lehatárolásai is. Vizsgálataink célja, hogy 

megalapozzák a területrendezési terv mezőgazdasági és erdőgazdasági térségének meghatározását 

és területi lehatárolását. 

1.10.1 Mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági térség 

Baranya megye területhasználatában uralkodó a mezőgazdasági művelés, mintegy 60%-ban. A 

termőtalajok minősége szélsőségek között ingadozó, a terméketlen kopároktól akár 25 Ak/ha-t is 

meghaladó értékű földekig. A változó talajminőség mellett a domborzati és klimatikus adottságok 

viszont egyértelműen kedvezőek. Az agrotechnikai szempontból is kedvező síkvidéki – halomvidéki 

jellemzőkkel bíró térség inszolációs mutatói a kiemelkedő értékeket mutatnak (a napfénytartam max. 

megközelíti a 2000 - 2100 ó/év értéket), bár itt megjegyzendő, hogy ez a maximális klimatikus 

zónaérték, amely kitettség szerint erősen változó. A relatív csapadékhiány elenyésző (éves átl. 

csapadékmaximum 650-750 mm/év közt; az ariditási index:~0,95-1,1; - a közölt éghajlati értékek 

kistájanként változók). Emellett a megye gazdag felszín alatti vízkészlete és viszonylag sűrű vízrajzi 

hálózata is kedvező hatású. A megye területileg domináns szántóföldi kultúrái mellett (l. alábbi ábra: a 

Tsz.: 1001 



77


szántók területe 220 – 260 ezer ha közt 3 ) jelentős szőlészeti – borászati ágazata, az ország minőségi 

bort termő vidékei közül a Dél – Dunántúli Borrégióhoz tartozó Pécsi és Villányi Borvidék teljes 

területe a megyében található (l. az alábbi második ábrát). 

A szántók területe (2005) Forrás: KSH adatok alapján 

A Pécsi borvidék (a kapcsolódó tolnai területekkel) és a Villányi borvidék térképei* 4 

Összefoglalóan megállapítható, hogy a megye területhasználatában ugyan legnagyobb a 

mezőgazdasági művelési ágak aránya, de összességében inkább vegyes mező- és erdőgazdasági 

jellegű, - amelyet az alább elemzésre kerülő területi – szerkezeti adatok is messzemenőkig 

alátámasztanak. 

1.10.2 Országos és megyei területrendezési összefüggések 

Az OTrT 2008-ban módosított és törvénnyel elfogadott anyaga a megye térségi 

területfelhasználásának rendjét szerkezeti tervlapján (OTrT 2.sz. tervmelléklete) az alábbiak 

szerint ábrázolja. (A tervlapon halvány sárga színnel jelölve a mezőgazdasági térség területe.) 

A tervlap kivonatát tanulmányozva könnyen megállapítható, hogy a megye OTrT-ben 

meghatározott mezőgazdasági térsége az uralkodó, a megye összterületéhez képest domináns. 

Ezek a területi arányok lényegileg megfelelnek a jelenlegi állapotnak (ezek bemutatását és 

elemzését lásd később), az OTrT tehát nem számol a mezőgazdasági területek jelentősebb 

csökkenésének lehetőségével. 

A tervlapot összevetve a jelenleg hatályos megyetervvel (bemutatását és elemzését lásd a 

következő bekezdésben) megállapítható, hogy az OTrT ennél valamivel több mezőgazdasági 

térségbe sorolt területet határol le. 

3 

2005-ös adat; jelenleg is ~220.000 ha körül 

4 

Forrás: magyar borutak, borvidékek internetes publikációi: www.borturista.hu; www.bortarsasag.hu; 

Tsz.: 1001 



78


(Szerkezeti tervlap: OTrT 2008.) 

Az OTrT mezőgazdasági térségre vonatkozó előírásai: 

6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási 

kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: … 

b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén 

- a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; 

- továbbá, már a megyei és települési tervek kontextusában: 

(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek 

kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: 

…; 

b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a 

térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;…” 

Az OTrT övezetei közt meghatározza a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi övezetet. Ez a 

meglevő mezőgazdasági területeken belül meghatározott, különös védettségű övezet, az alábbi 

előírással: 

„13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb 

lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.” 

Ez az országos övezet a megye területét jelentős mértékben érinti, a mezőgazdasági térség 

területének jelentős részét (~ 35 %) lefedi. 

Baranya megye jelenleg hatályos területrendezési terve 2005-ben került elfogadásra és törekedett a 

megye meglévő agrárterületi arányának lehetőség szerinti maximális mértékben való megtartására, a 

mezőgazdasági térség jelenleg meglevő területi szerepének megőrzésére, ugyanakkor célként 

tűzte ki a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek erdősítésének előirányozására. 

E szándékok övezeti megfeleltetéseként jelentős területeket sorolt a kiváló termőhelyi adottságú 

szántóterület övezetébe, megalapozva az ágazati és települési tervekben a legkiválóbb termőhelyek 

fokozott védelmének lehetőségét. 

A megyei TrT szerkezeti tervlapja az alábbiak szerint jelöli ki a mezőgazdasági térség területeit 

(világos és sötétebb sárga színnel jelölve, elkülönítve az akkori metodikának megfelelően a belterjes 

Tsz.: 1001 



79


és külterjes mezőgazdasági területeket.) A területfelhasználási kategóriák „alatt” alaptérképi jelként 

mutatja a tervlap a művelési ágak jellegét, különös tekintettel a gyepterületekre, amelyek jellemzően 

az extenzívebb kategóriába kerültek besorolásra, valamint a szőlő- és egyéb ültetvényterületeket. A 

mezőgazdasági területek túlnyomó többsége szántó művelési ágban van nyilvántartva és hasznosítva 

(a mezőgazdasági területek több mint 80%-a szántóterület). 

A mezőgazdaság TrT-n ábrázolt, intenzitás illetve végsősoron termőképesség alapján differenciált 

területi szerkezete viszonylag kompakt rajzolatot mutat. Ennek alapján a megye legjobb 

termőképességű és legintenzívebb szántóművelés alatt álló területei déli – délkeleti részén találhatók 

legnagyobb arányban (Dráva-völgye és Pécsi medence, Baranyai Lösz-sziget), illetve ehhez 

kapcsolódva a Baranyai - Geresdi dombság, ettől elszakadva, Tolnai területekhez kapcsolódva, a 

megye legészakibb területén. Ezzel a lehatárolással részben egybeesik a TrT övezeti tervlapjai közül 

a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket ábrázoló lehatárolás. A megye ezen kívüli déli - 

nyugati „szélső” részterületein (főleg megye D – DNy-i részén, az Ormánság, Drávamente területein 

illetve szórványban a Mecsek – Zselici Hegyhát Somogy menti nyugati sávjában) magasabb a 

„külterjes” mezőgazdasági területek aránya. 

A korábban közölt térszerkezeti tervlap ábrázolásmódja lehetőséget ad a térségi tervből ugyancsak 

metodikai okokból hiányzó táj- és természetvédelmi, ökológiai struktúra érzékeltetésére, ugyanis a 

hozzáértő szem megláthatja a szerkezeti terven is az ökohálózati, természetvédelmi térszerkezet 

rejtett határvonalait, - amelyek a mezőgazdasági térség differenciálásának legrelevánsabb külső 

meghatározói. (Ezen tematikai jellemzők a módosítás során már csak vizsgálati szinten állapíthatók 

meg, mivel az új szerkezeti terv már csak egységesen tartalmazhatja a mezőgazdasági térség 

lehatárolását.) 

A megyei terv az OTrT által megengedett rendeleti előírásokon (melyeket itt nem ismétlünk) túl 

értékes és iránymutató ajánlásokat, irányelveket fogalmaz meg a mezőgazdasági térségre is. 

A megyeterv tartalmazza a mezőgazdasági tájhasználat szempontjából legfontosabb övezeti 

besorolásokat, amelyekből visszakövetkeztethetők azok a táji – környezeti termőhelyi adottságok, 

amelyek az adott területek mezőgazdasági területhasználatát, művelési módját és művelési ág 

szerkezetét is meghatározzák. Ezek a külön tervlapon is megjelenő, jóváhagyott övezetek közül a 

kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi valamint a kiemelten fontos érzékeny természeti területek 

övezete (ez utóbbi használatáról külön jogszabály rendelkezett), továbbá figyelembe veendők még az 

ökológiai – természeti – természetvédelmi övezetek lehatárolása és előírásai is. 

Ezek közül különösen sokatmondó a kiváló szántó és az érzékeny természeti területi (ÉTT) övezetek 

egymásmellé helyezett ábrája (l. alább), mivel ezek lényegileg komplementer (egymást át nem fedő) 

lehatárolásokat tartalmaznak (továbbá, mint említettük, a TSZT bel- és külterjes mezőgazdasági 

térségi lehatárolásával is logikusan összecsengenek). Az alább bemutatott 2005-ös szerkezeti 

tervlapon az ÉTT területeket lényegileg átfedik az „extenzív” mezőgazdasági területek és ezek mellett 

magukban foglalják a természetvédelmi szempontból fontos (védett és egyéb ökológiailag értékes, 

Dráva menti) területek egy részét is. 

Tsz.: 1001 



80


A TrT övezeti tervlapjai közül a kiemelten fontos érzékeny természeti területeket ábrázoló lehatárolás 

- a megye DNy-i részén koncentráltan- részben egybeesik a Trt külterjes mezőgazdasági térségével. 

(A megyei TrT – a készítésének időszakában érvényes metodikai előírásoknak megfelelően – 

speciális mezőgazdasági adottságként meghatározza kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi 

övezet mellett a kiemelten fontos érzékeny természeti területek (ÉTT) övezetét is. Az ÉTT övezet a 

jelenleg érvényes metodika szerint kikerült a TrT hatásköréből, arra való hivatkozással, hogy külön 

jogszabály határozza meg kiterjedését és használati szabályait és ezért felesleges a megyei TrT-ben 

való szerepeltetése. Ez az indoklás szakmailag is logikailag is kifogásolható, de ennek 

következménye, hogy a jelen módosítás során az övezet szerepeltetése kimarad, holott hasznos 

információkat szolgáltatna a településrendezési tervezés számára is, - ami végső soron a térségi terv 

készítésnek fő célja. Tematikai változás következtében ugyancsak kikerült a térségi tervezés kötelező 

kategóriái közül a mezőgazdasági térség kül- és belterjes felosztása is.) 

Az alábbi táblázat 2005-ös megyei/országos adatait a saját kiértékelés alá eső 2010-es adatokkal való 

összevetés érdekében idézzük. Tanulságosak lehetnek a fél évtized alatt bekövetkezett művelés ág - 

szerkezeti változások elemzéséből levonható következtetések (ezeket az ezt követő alfejezet 

tartalmazza). A művelési ág változások – illetve ezek következményei - tükrözik leghívebben a térségi 

szintű rendezési tervben vizsgálandó tájhasználati mód béli változásokat. 

A földterület művelési ágak szerint (ezer hektár), KSH 2005. május 31. 

Ebből: Ezen belül 

Megye, főváros 

Termőterület 

mezőgazdasági 

szántó gyümölcsös szőlő 

terület 

Művelés alól 

kivont 

terület 

Összes 

földterület 

Budapest 92,1 66,8 41,0 1,7 2,4 66,9 159,0 

Pest 469,3 330,9 263,8 11,2 4,5 114,7 584,0 

Fejér 340,8 298,2 252,0 2,5 3,7 123,6 464,4 

Komárom-Esztergom 186,9 129,4 104,1 0,8 1,7 36,7 223,6 

Veszprém 344,5 214,6 145,5 1,4 6,1 70,6 415,1 

Győr-Moson-Sopron 359,1 272,2 231,9 2,0 2,7 65,0 424,1 

Vas 272,2 180,1 151,6 2,2 1,1 52,3 324,5 

Zala 315,2 196,8 127,1 3,0 3,6 59,7 374,9 

Baranya (e.ha/% 5 ) 372,6/84,8 265,7/60,5 227,5/51,8 1,3/0,3 4,1/0,9 66,6/15,2 439,2/100 

Somogy 485,4 316,4 253,6 3,3 4,0 79,7 565,1 

Tolna 303,6 253,7 214,8 1,8 5,2 38,7 342,3 

Borsod-Abaúj-Zemplén 575,1 408,3 262,7 7,3 8,7 110,0 685,1 

Heves 324,0 215,8 153,6 4,0 12,9 56,3 380,3 

Nógrád 226,3 120,9 80,1 3,1 0,7 26,9 253,2 

Hajdú-Bihar 509,6 461,6 331,5 3,7 1,6 86,0 595,6 

Jász-Nagykun-Szolnok 471,8 415,8 358,4 1,9 1,6 124,7 596,5 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 513,6 392,1 282,4 35,4 0,9 112,2 625,8 

Bács-Kiskun 740,7 559,8 381,6 10,7 26,8 126,4 867,1 

Békés 459,1 442,4 391,8 1,0 0,1 81,7 540,8 

Csongrád 373,0 322,3 258,1 4,5 2,8 69,9 442,9 

5 

4 

9 

Összesen (e.ha/% 6 ) 7 734,8/83,1 863,9/63,0 513,1/48,5 102,8/1,1 95,2/1,0 1 568,6/16,9 303,4/100 

Baranya/Összes % 4,8 4,5 5,0 1,3 4,3 4,2 4,7 

Az alapadatok forrása: KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2005. 

A fenti táblázat utolsó sorának %-os kiértékelése megmutatja, hogy a megyei területhasználati 

arányok többé-kevésbé az országos átlag körül mozognak (4,7 +/- 0,5%), ebből a sorból egyedül a 

gyümölcsös ültetvények rendkívül alacsony relatív aránya (-3,4%) lóg ki (bár az abszolút országos 

aránynál így is kissé magasabb.) 

5 

A megye összterületének arányában 

6 

Az ország összterületének arányában 

Tsz.: 1001 



81


A TrT 1998.évi helyzetelemzése megállapítja - és ezt a jelenlegi KSH adatok is alátámasztják -, hogy 

a megye birtokszerkezete meglehetősen felaprózódott, a föld tulajdoni és használati viszonyai 

nagyrészben elszakadtak egymástól. Ez a helyzet tájhasználati – adott esetben tájképi – szempontból 

is lényeges lehet. A felaprózott birtokszerkezetnek pozitív és negatív táji következményei egyaránt 

lehetnek a tájképi megjelenést illetően, de a mezőgazdálkodás szempontjából inkább a negatív 

hatások dominálnak. 

Ugyanakkor tudnivaló, hogy a nyilvántartott földtulajdonosok fajlagos mutatója az országos átlagnál 

valamivel kedvezőbb, továbbá a helyzet azért is jobb a mechanikusan számíthatónál, mivel a birtokosi 

kör általában jóval szélesebb a valós földhasználók körénél. Így tehát az effektív mezőgazdasági 

területhasználat, a földművelés a birtokstatisztikai méretnél nagyobb blokkokban jelenik meg. 

1.10.3 Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági területeire vonatkozó adatok és információk 

Országos összehasonlításban Baranya a megyék közt a középső zónában áll, 60-65% közti 

mutatójával a mezőgazdasági területi arányok (MÖT/összterület) rangsorában. A hasonló helyzetben 

van megyék többsége a Dunántúlon: Somogy, Veszprém, Vas és Komárom – Esztergom megye. A 

szomszédos megyék közül kb 5%-kal magasabb Bács-Kiskun, közel 10%-kal magasabb Tolna megye 

MÖT értéke. Az ország mezőgazdasági területének közel 4,5%-a van a megyében, ezen belül az 

összes szántóterület mintegy 5%-a baranyai. 

A jelen tényadatokat megelőzően érdemes egy rövid történeti áttekintést végezni a megye 

tájhasználati módjainak alakulását illetően. A Kárpát – medence XVIII – XIX. századi katonai 

felméréseinek a mai Baranya megye területére vonatkozó információi alapján is megállapítható – 

ránézésre is, a kartogrammok számszerű kiértékelés nélkül -, hogy e területen már a múlt 

évszázadokban is a vegyes, mező- és erdőgazdasági tájhasználat volt az uralkodó. Feltűnő azonban 

a mozaikosság jelenleginél nagyobb változatossága, a művelés alá nem vont területek arányainak 

jelenleginél jóval magasabb hányada, amely elsősorban a vízmedrekhez, illetve az ezekhez többnyire 

kapcsolódó mélyebb fekvésű, vizenyős területekhez kapcsolható. A Duna – és Dráva menti 

vízgyűjtőterület átfogó vízrendezése előtt a jelenleginél jóval nagyobb mocsaras, nádas és rét 

területek, továbbá ártéri erdőterületek voltak a területen. Látható továbbá, hogy - ettől függetlenül – a 

rét- legelőterületek aránya is jóval magasabb volt, valószínűleg a nagymértékű külterjes állattartásnak 

köszönhetően. Az is nyomon követhető, hogy települési és műszakilag igénybevett területek, kisebb 

arányban jelentek meg. A hagyományos aprófalvas településszerkezet az utóbbi évszázadokban is 

jellemző volt. A maihoz hasonló települési szerkezetet a nagyobb települési központok, városok kissé 

alacsonyabb száma figyelhető meg, tájszerkezetileg pedig a történetileg kialakult úthálózat változásai 

mellett a vasút megjelenése hozott jelentősebb változást. Területfelhasználási szempontból a szántóés 

ültetvényterületek tagoltabban és szórványosabban helyezkedtek el, a szőlőültetvények a 

jelenleginél jelentősebbek voltak a délies hegy- és domboldalakon. 

Tsz.: 1001 



82


A fenti 2 részlet a Baranya megyeszékhelyének, Pécsnek és tágabb környezetének térképi részlete a 

II. és III. katonai felmérés szerint. (A kivágatok csak illusztrációként szolgálnak a fent leírtakhoz, mivel 

a teljes megye területére vonatkozó ábra, a felmérés részletessége miatt nem közölhető.) 

A katonai felmérések után készült 1911.évi közigazgatási (járáshatáros) térképen jól látható, hogy a 

megyehatár nem állandó, szinte minden irányban (délvidék, Somogy, Tolna felé is) változott. (A volt 

Baranyavári járás területének nagyrészét a trianoni országhatár vágta le a megyéről.) Ezek a 

változások jól áttekinthetők az alábbi vármegye térképre nézve is, - mellé képzelve a megye jelenlegi 

jól ismert lehatárolását. 

a vármegyetérkép ábrája 

(1911.) 

Visszatérve a tájhasználati módok alakulására, az alábbi táblázatban áttekintjük a térségi 

területfelhasználást a nyilvánosan hozzáférhető ingatlan-nyilvántartás (Takarnet 2011.) 2011. évi 

adatbázisa alapján , összevetve a fent közölt 2005.évi KSH adatokkal.* 

A kiértékelés összesített adatainak táblázata: a 2005.évi KSH jellemző területfelhasználás adatai 

és a 2011.évi művelési ág nyilvántartási adatok összevetése: 

Corine - „jellemző” területi kategóriák, 

térségtípus – illetve művelési ágak 

terület(ha)* 

2005/2011. 

változás (ha) 

2005/2011. 

arány(%)* 

2005/2011. 

változás (%) 

2005/2011. 

- erdőterület, „erdőgazd. térség”: 106900/112100 +5200 24,9/25,3 +0,4 

- szántók: 227500/223400 -4100 51,8/50,4 -1,4 

- gyepek (rétek, legelők): 32700/33300 +600 7,3/7,5 

+0,2 

- ültetvények (szőlő + gyümölcsös): 5400/7200 +1800 1,2/1,7 

+0,5 

„mezőgazdasági térség” össz.: 265700/269100 +3400 60,5/60,8 

0,3 

„települési térség”,belterület 32200/32800 +600 7,3/7,4 

+0,1 

- vízfelületek és vizenyős területek: 3100/3000 +100 0,8/0,8 - 

kivett területek össz.: 66600/61700 -4900 15,2/13,9 -1,3 

Mindösszesen: 442.900 7 - - - 

*a területi adatok 100 ha-ra, az arányok tized %-ra kerekítve 

7 

A 2005. évi KSH szerint 439,2 km 2 ; erre változást nem számítottunk 

Tsz.: 1001 



83


A 2005.évi KSH adatok alapján végzett kiértékelés és a jelenlegi területfelhasználás főszámainak 

összevetése nem mutat jelentősebb eltéréseket - +0,5 és -1,4% közötti értékekkel -, a megye 

területfelhasználási struktúrája stabilizálódott. A relatíve legjelentősebb változás a mező- és az 

erdőgazdasági területhasználatban a szántók csökkenésében mutatható ki, de ennek abszolút értéke 

ha-ban és %-ban sem mondható magasnak (mindössze 1,4%, abszolút értékben 5000 ha alatt 

marad). 

A fenti adatok szerint leginkább mezőgazdasági jellegű a Mohácsi, Siklósi és Szigetvári (60 - 70 % 

között), legkevésbé a Komlói kistérség (50% alatt). 

A fenti számadatokhoz tartozó „Térségi területfelhasználás vizsgálata” c. melléklet térképlap a 

2011.évi adatbázisok saját kiértékelése alapján készült. 

A mezőgazdálkodást a természeti adottságok oldaláról meghatározó tényezők részletes ismertetése 

megtalálható a „Természeti adottságok…” c. fejezetben, itt csak egy meghatározó, agrárgazdálkodási 

szempontból kiemelten jelentős szintetizált tényezőt, a termőképesség minősítését ragadjuk ki. A 

talajtípusok megoszlása, a lejtőértékek, a kitettség predesztinálja a potenciális termőképességet és 

ennek függvényében a racionális földhasználat alapján kialakuló művelési ág szerkezetet és művelési 

módokat. Az alábbi ábrán szemléletesen kirajzolódnak a mezőgazdálkodásra való alkalmasság 

szempontjából eltérő adottságú területegységek. 

A legjobb termőhelyek a megye középső és déli – délkeleti részén koncentrálódnak (jellemzően a 

Baranyai lösz-sziget és a Pécsi medence tájkörzet területén). Ezek rendelkeznek a legjobb 

termőképességgel, ezek az intenzív szántóföldi gazdálkodás elsődleges területei (az alábbi ábrán 

intenzívebb barnás – vöröses, szürkés színekkel jelölve). 

Az ábra forrása a B.m. TrT. Előkészítő fázis I.sz., Vizsgálati kötete (1998.) 

Hasonló elhelyezkedésű, de kisebb területegységeket magukban foglaló és differenciáltabb 

eredményre jutottak a kiváló adottságú szántóterületeket lehatároló övezeti tervlapok (OTrT, Bm.TrT) 

is (ezek persze értelemszerűen nem tartalmazzák pl. az ültetvényművelés, szőlőtermesztés 

szempontjából legkiválóbb borvidéki területeket). 

Az országos szinten védett természeti terület-részek (elsősorban a Duna - Dráva NP illetve a Mecseki 

TK területei) foltszerűen, szórványosan helyezkednek el és elsődlegesen a réti típusú talajokhoz, 

vagy a hegyvidéken a meszes –karsztos és kopáros talajtípusokhoz kötődnek. Még kifejezettebb az 

országos ökológiai hálózathoz és/vagy a Natura2000 hálózathoz tartozó területek gyengébb 

Tsz.: 1001 



84


termőképességű talajtípusokhoz való kötődése. Ezek csak részben tartoznak országos szinten védett 

(NP és TK) területekhez, csakúgy, mint a kiemelten érzékeny természeti terület (ÉTT) kategória 

területei (az ÉTT ábráját l. előbb, a B.m. TrT-t elemző alfejezetnél). 

1.10.4 Borvidékek 

A megye mezőgazdaságának leírása és elemzése nem lehet teljes a megye hagyományos 

szőlőültetvényeinek, borvidékeinek ismertetése nélkül. Ezek a Pannon Borrégióhoz tartoznak. A 

Pannon Borrégiót alkotó négy borvidék: a megyén kívüli Szekszárdi és Tolnai Borvidék 8 mellett a 

Pécsi és a Villány-Siklósi Borvidék. 

A Pécsi Borvidék összes területe: 7 644 ha, a Hegyközségi nyilvántartás szerint: 673 ha; a borvidékbe 

tartozó települések száma: 30. 

A Pécsi borvidék is a római időkben gyökerező múlttal büszkélkedik, mára a Cirfandli, Furmint és 

Olasz rizling fajtákból készített kitűnő minőségű fehér borairól vált híressé. Magyarország egyik 

legkisebb borvidéke, de ennek ellenére borvidékhez három körzet tartozik,. A Pécsi és Versendi 

körzet klímája, időjárása szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű, míg a Zselicségben fekvő 

Szigetvári körzetben már inkább az atlanti klímahatás érvényesül. A talajképző kőzetek és talaj 

rendkívüli változatosságának köszönhetően - a Tokaj-hegyaljai borvidék mellett - ezen a tájon hatolt 

fel a szőlőkultúra a legmagasabb területekre. A Mecsek hegység déli oldalain a szőlőterültek felső 

határa megközelíti a 400 métert. A Pécsi borvidék legelterjedtebb fajtái az Olaszrizling, a Chardonnay, 

a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini, a Királyleányka, a Sauvignon blanc, a Rajnai rizling, a Tramini és a 

Hárslevelű. A Pécsi körzet különleges fajtája a Cirfandli és a hagyományos Furmint. A borvidék borai 

általában testesek, lágyak, fűszeresek, gyorsan fejlődnek, jó minőségűek. Kedvező évjáratban 

különleges minőségű borok készítésére is mód van. Évszázados hagyományai vannak a pécsi 

pezsgőgyártásnak is. 

A Pécsi Borvidék Baranya megyében a 600 méter fölé magasodó, kelet-nyugati csapásirányú 

Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki 

szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban 

Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el. A borvidék területe több mint 7000 ha 

(ebből ~6400 ha I. osztályú), A szőlővel betelepített terület: kb. 740 ha. Klímája szubmediterrán 

jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben 

szegény. Talaja Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön 

képződött nagyobb részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos barna 

erdőtalajok, rendzina. 

A borvidék, az itteni szőlőkultúra történelme egészen a rómaiakig vezethető vissza, melynek 

központja Pécs (Sophianae) volt. A honfoglaló magyarok vándorlásaik során már találkoztak szőlővel, 

ezért az ezen a vidéken letelepedők megbecsülték, és gondozták az itteni szőlőültetvényeket. A 

Pécsváradon alapított apátság alapítólevele már 1015-ben említést tesz az itteni szőlőművelésről. Az 

Árpád-házi királyok korában itt élők fő foglalkozása a kereskedelem és a fölművelés volt, és ekkor 

indult igazán nagy fejlődésnek a szőlőművelés. A XIX. században a borkereskedelemből befolyó 

összegek alapozzák meg Pécs városának iparát, majd a filoxéra járvány itt is felüti a fejét, és az 

ültetvények 80%-át megsemmisíti. A járvány után betelepített és a jelenlegi szőlőterületek nagy része 

közel 50 éven keresztül a Pécs-Villányi borvidékhez tartoztak, majd az 1940-ben létrejött Mecseki 

Borvidékhez tartozott, utána 1977-ben újabb területeket vontak bele a borvidékbe, és a neve is 

megváltozott Mecsekaljai Borvidékre. 2009-ben a név újra változott, ezúttal Pécsi Borvidékre. 

A borvidék települései három körzetre oszlanak: 

- Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa, 

Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely; 

- Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, 

Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend; 

- Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár. 

8 

A Tolnai Borvidék egy település erejéig (Hidas) érinti Baranya megyét, de ezt itt nem tárgyaljuk 

Tsz.: 1001 



85


A Villány-Siklósi Borvidék összes területe: 4 792 ha, a Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 899 ha. A 

borvidékbe tartozó települések száma: 16. Hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső 

borvidéke. Rangját évszázadok óta, elsősorban a Villány környékén termett kitűnő vörös borok adják. 

A borvidék két körzetre tagolódik. A Villányi körzet 5, a Siklósi körzet 11 település szőlőterületeit 

foglalja magában. Régészeti leletekből kitűnik, hogy már a borkedvelő rómaiak művelték itt a szőlőt. 

Fontos termesztéstörténeti események köthetők a török hódoltságot követő időszakhoz is. Ekkor 

hozták ugyanis a környékre beköltöző rácok a Kadarkát, illetve az elnéptelenedett baranyai falvakba 

betelepített német szőlőmunkások feltehetőleg a Kékoportót. A filoxéravész után vált jelentős fajtává 

az Olaszrizling. 

A Villány-Siklósi borvidék klímája is szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a 

lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak. A Kadarka a 

magas művelésű szőlőkből kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora Villányi burgundi 

néven vált elismertté. Az utóbbi egy-két évtizedben a borvidéknek egyre nagyobb rangot adnak a 

Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból készített kitűnő minőségi borok, melyek már-már 

közelítenek a mediterráni vörös borokhoz. A fehér borok közül az Olaszrizling és a Hárslevelű a 

legismertebbek és legkeresettebbek. A borvidék csodálatos földrajzi fekvése és több etnikumhoz 

kötődő kultúrája (magyar, német, délszláv) az, ami a szőlőtermesztést, a borászkodás tudományát és 

a borokat évszázadok alatt érlelte, csiszolta, és ez, ami ma idehívja a látogatókat. A borturizmus egyre 

meghatározóbbá válik ezen a tájon is, sőt az itteni termelők voltak azok, akik elsőként kezdték a borút 

kiépítését. 

A borvidék fejlődése már a nagy gazdasági és társadalmi változások előtt, az 1980-as években 

megindult, amikor a korszerűbb, minőség-központú szőlőtermesztési módszerek megjelentek. 

Magyarország legismertebb borászai közül sokan kötődnek ide, akik különösen a sokat tettek a 

borvidék felvirágoztatásáért. Ők nemcsak a minőséget helyezték középpontba, hanem a 

hozzákapcsolható termelési hátteret és igyekeztek munkájukat is minél jobban megismertetni 

fogyasztóikkal. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a legnagyobb áron a villányi borok kelnek el. 

A híres borászok neve márkanévvé vált és a fogyasztók így jobban eligazodnak a márka mögött álló 

borok között. Mára a termékszerkezetben egyre inkább megjelennek a dűlőszelekciós borok, amelyek 

évjáratonként még jobb és kifinomultabb minőséget és természetesen nagyobb árat is képviselnek. 

A borvidék ereje - az adottságokon túl - a termelők kezdettől fogva meglévő szervezettségében is 

megmutatkozik. Ennek példái a borturizmus közös fejlesztése, a borvidéki rendezvények 

megszervezése, amihez kulturális és gasztronómiai események is kötődnek. A turizmus része a 

Borút, amelynek létrehívója a Siklós-Villányi Borút Egyesület A borvidék titka abban rejlik, hogy a 

kiváló természeti adottságokban (éghajlat, domborzat, fajták) meglévő lehetőségeket közös és egyéni 

munkával jól ki is kell aknázni és minden termelő és fogyasztó számára elérhetővé tenni. 

Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szinte 

"átlátni" Horvátországba. A borvidék területe : több mint 4500 ha (ebből ~3800 ha I. osztályú) a 

szőlővel betelepített terület : kb. 1800 ha. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett 

hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik. 

Mérsékelten meleg és nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági 

területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. Villány életében döntő szerepe van 

annak, hogy a hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvező feltételeket 

biztosítanak a magas színvonalú szőlőtermeléshez. A szőlőterületeknek a 150 m-es rétegvonal feletti 

területe I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású. Mérsékelten meleg és 

nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között 

találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. Villányi hegység déli lejtőinek éghajlati és 

talajadottsága igen kedvező feltételeket biztosít a magas színvonalú szőlőtermesztéshez. A 

talajadottságok meghatározó szerepet játszanak a borok jellegének, illat- és zamatanyagának, 

továbbá extrakt- tartalmának alakulásában. A Szársomlyó jellegzetes kopár, kúpszerű csúcsa 

cukorsüveg alakjával könnyen megtévesztheti a borvidékre látogatót. Formája ellenére a hegység 

javarészt mészkőből áll, de az évszázadok során bebizonyosodott, hogy így is értékes termőtalajjal 

szolgál a szőlők számára. A borvidék fő talajanyagai a mészkő, agyagos, néhol homokos 

lösztakaróval. Az itteni szőlők szinte teljes egészben nehéz, de jó víztartó talajon teremnek. Villány 

elsősorban nem fehérborairól vált híressé. Siklós környéki területeken telepítik a fehérszőlőt, így az 

innen származó borokhoz párosul a Siklósi név. Az innen származó fehérborok fő tulajdonságai, hogy 

sokkal több napfényt kapnak a más borvidékek szőlőjénél, és megfelelő borászati ismeretekkel 

nagyon tartalmas, szép fehérborokat lehet készíteni. A vidéken az úgynevezett rizlingvonal a 

Tsz.: 1001 



86


domináns. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg 

nem található vörösbort állítanak elő. 

Történelmi áttekintés: a legenda szerint a Honfoglalás után Bor vitéz és népe ezen a vidéken 

telepedtek le, ők fejlesztették a borkultúrát, sőt maga a nedű is róla kapta a nevét. Az évezredes 

hagyományokra visszanyúló szőlészetnek és borászatnak mindig is vezető szerepe volt Villányban. A 

török idők utáni betelepítéseket követően a XIX. századi vasútépítés ad új lendületet a régiónak sok 

középület, egyházi polgárias lakóház épült. A filoxéra vész az első, majd az első világháborút követő 

szerb megszállás és a Dél-vidék elcsatolása komoly piacvesztést, és hanyatlást okozott. A második 

világháborút követő szocialista gazdálkodás módot felváltotta a rendszerváltás utáni gazdálkodási 

trendek, amelynek köszönhetően gyors virágzásnak indult Villány, minőségi borkereskedelembe 

bekapcsolódó magán gazdaságok kapcsán felgyorsul a települések fejlődése is, virágoznak a családi 

pincészetek. 9 

A borvidék települései két körzetre oszlanak: 

- Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, 

- Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, 

Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány. 

1.10.5 A megye tájhasználati módjainak kiértékelése a művelési ágak megoszlása alapján 

A mezőgazdasági területek egy évtizeddel ezelőtti elhelyezkedéséről és a művelési ág szerkezet 

intenzitás szerinti megoszlásáról az előzőekben közölt szerkezeti tervlap ad szemléletes tájékoztatást. 

Érdekes ezt összevetni a jelenlegi állapotot tükröző, általunk szerkesztett vizsgálati térképlappal. A 

jelenleg aktuális nyilvántartási adatokat a Takarnet adatbázis 2011.évi internetes közzététele alapján 

ismertetjük 10 . Az itt hozzáférhető települési adatokat kistérségi összesítésbe rendeztük. 

A mezőgazdasági területre vonatkozó aktuális főadatok alapján a megye 

- termőterülete összesen: 381.209,4ha, a megye összterületének 86,1%-a (ebből valamivel 

több mint 60% a MÖT*) 

- *összes mezőgazdasági területe (MÖT) összesen: 269.114,7ha, a termőterület 70,6%-a, 

- az összes mezőgazdasági területen belül uralkodó szántók területe 223377,5ha, a MÖT 83 

%-a. 

Földrészlet statisztika fekvésenként TAKARNET 2011. 

fekvés összes terület (m2) % átlagos földrészlet terület (m2) 

belterület 32790.1890 7,4 1984 

külterület 396355.3596 89,5 30856 

zártkert 13797.4055 3,1 1927 

ÖSSZESEN 442.942,9541 Möt= 269.114,7ha, 60,8%; TT= 381.209,4ha, 86,1% 

Földrészlet statisztika művelési áganként TAKARNET 2011. 

művelési ág 

földrészletek 

száma 

alrészletek 

száma 

összes alrészlet 

ter. (m2) 

átlagos alrészlet 

ter. (m2) 

Kiértékelő munkafelület 

(össz. ha, %) 

erdő 19329 20737 112068,4214 54042 112094,7 ha 

fás. terület 557 563 36,2554 643 E= 25.3% 

gyep (legelő) 11723 12520 19660,2478 15703 27181,6 ha 

legelő2 4689 5072 7521,4060 14829 L= 6,1% 

gyep (rét) 6086 6383 4919,2721 7706 6161,6 ha 

rét2 1745 1829 1249,3147 6830 R= 1,4% 

9 

Forrás: a borvidékekkel foglakozó internetes publikációk, elsődlegesen: http://pecsiborvidek.eu; borvidek.uw.hu; 

www.bortarsasag.hu/hu/borvidekek/; www.bortura.hu/borvidekek 

10 

Forrás: www.takarnet.hu 

Tsz.: 1001 



87


szántó 86887 118664 223377,5040 18824 SZ= 50,4% 

szőlő 25534 26302 5136,5364 1952 sz=1,2% 

gyümölcsös 6973 7121 2112,7884 2966 < 1% 

kert 21595 21935 2089,6912 952 < 1% 

nádas 196 207 598,1114 28894 < 1% 

halastó 406 427 2439,7824 57137 < 1% 

kivett 201434 202181 61733,6232 3053 Kv=13,9% 

A területhasználatában uralkodó művelési ág a szántó, de részesedése az országos átlagnál 

alacsonyabb, alig haladja meg az 50%-ot és aránya az utóbbi két évtizedben ezen érték körül 

ingadozó, enyhén csökkenő tendenciát mutat (a TrT 1998. évi vizsgálataiban közölt adatok szerint: 

1990-ben közel 228ezer, 1998-ban 233.880 ha - vagyis 52% körül volt). 

Ezt kiegészítve a viszonylag jelentős gyepterületekkel (rét és legelőterületek összesen: 7,5%) 

valamint az ültetvény (szőlő+gyümölcs) és kert területekkel (egyenként a szőlő kivételével 1% alatti 

részesedéssel, de összesen: ~2%), továbbá a termőterületként nyilvántartott nádasokkal és 

halastavakkal (együtt is


% 28,5 0 0,3 1,1 0,4 11,6 9,1 3 0 50,8 0,7 

PÉCSI 57 083 14513,4 2,4 595 401,3 547,7 13522,2 2608,3 514,4 5,6 23592,3 781,9 

% 25,4 0 1 0,7 1 23,7 4,6 0,9 0 41,3 1,4 

PÉCSVÁRADI 25 849 8418,2 0 255,4 136,8 137,4 2779,8 2433,1 640 11,7 10795,8 242,1 

% 32,6 0 1 0,5 0,5 10,8 9,4 2,5 0 41,8 0,9 

SZENTLŐRINCI 27 029 6305,2 14,3 74 75,5 126,7 3140,6 2111,1 632,5 2,6 14361,9 182,4 

% 23,3 0,1 0,3 0,3 0,5 11,6 7,8 2,3 0 53,1 0,7 

MEGYE ÖSSZ.: 442,943 112101,4 1658,9 2439,7 2040,8 61515,4 27166,3 6160,4 2345,3 217802,8 5158,3 

% 25,3 * * * 13,9 6,1 1,4 * 50,4 1,2 

(A részletesebb, településsoros Takarnet – adatokat a fejezet táblázatos melléklete tartalmazza.) 

*1% alatt 

A megye 9 statisztikai kistérségre oszlik, ezek közül mezőgazdálkodási szempontból egyértelműen a 

Mohácsi, Siklósi és Szigetvári kistérség a legjelentősebb. Második sorban a Sellyei és Pécsi 

kistérségek említendők. Speciális mezőgazdasági szempontból a Siklósi kistérség emelendő ki, 

szőlőtermesztési hagyományai és borkultúrája miatt. Az alábbi település sorok és táblázat 

szemléltetik a mezőgazdálkodási jelentőségük miatt kiemelt városok és egyéb települések, valamint a 

kistérségek fontosabb mezőgazdasági jellemzőit. 

2.: A MÜVELÉSI ÁGAK KISTÉRSÉGENKÉNT ÖSSZESÍTVE; ÖSSZEVONT ADATOK (ha/%) 

Kistérség erdő + gyep (rét + ültetvény szántó halastó + 

fás.ter. legelő) (szőlő+ 

gyümölcs) 

+kert 

nádas 

kivett 

össezse 

n 

Komlói 11713,8 3293,6 708,8 7555,6 86,9 3480,6 31 460 

Mohácsi 15022,9 3018,6 1249,6 50311,8 2321,5 11726,6 84 629 

Pécsi 14515,8 3122,7 1924,6 23592,3 406,9 13522,2 57 083 

Pécsváradi 8418,2 3073,1 634,9 10795,8 148,5 2779,8 25 849 

Sásdi 14885 2896,3 377,6 16233,3 387 3606,7 38 387 

Sellyei 12415,6 3771,9 90,9 22981,6 93,8 5762,1 46 333 

Siklósi 9754,5 3269,6 3041,4 37991,8 495,8 2893,1 65 299 

Szentlőrinci 6319,5 5762,1 272,2 14361,9 78,1 3140,6 27 029 

Szigetvári 19056,1 8137,2 899 33978,7 766,2 7786,7 66 891 

Megye össz/% 

112.101,4/25, 

3 

36.345,1/8,2 9.199/2,1 217.802,8/49 

,2 

4.787,4/1,0 54.698,7/12,3 442,943 

Szántóterületek a település területén 1000 ha felett: 

- 1000 – 2000 ha között: Komlói kt.: Egyházaskozár; Mohácsi Kt..: Belvárdgyula Bóly Lippó 

Palotabozsok Szebény Töttös; Véménd Sásdi Kt.: Mindszentgodisa; Sellyei kt.: Felsőszentmárton 

Hegyszentmárton Kórós Sellye; Siklósi Kt.: Cún Kiskassa Márok Nagyharsány Újpetre Villány; 

Szigetvári kt.: Almamellék Dencsháza Mozsgó Rózsafa Somogyhárságy Szentegát Vásárosbéc; 

Pécsi Kt.: Görcsöny Szalánta; Pécsváradi Kt.: Berkesd Pécsvárad; Szentlőrinci kt.: Bicsérd 

Királyegyháza Sumony Szentlőrinc. 

- 2000 ha fölött: Mohácsi Kt..: Dunaszekcső Homorúd Majs Mohács Nagynyárád Somberek; Sásdi 

Kt.: Gödre Mindszentgodisa; Sásdi Kt.: Mágocs; Siklósi Kt.: Siklós; Szigetvári kt.: Szigetvár; Pécsi 

Kt.: Pécs; Pécsváradi Kt.: Pécsvárad. 

Szántóterületi szempontból a kistérségek közt domináns Mohácsiban található a legtöbb 1000, illetve 

2000 ha fölötti szántóval rendelkező település. Emellett még jelentősek a Sellyei, Szigetvári és Siklósi 

kistérségek települései. A szántók abszolút nagyságát tekintve abszolút első helyen áll Mohács – több 

mint 7000 ha-ral,- továbbá számottevő Mágocs, Szigetvár, Majs és Pécs települések egyenként 2500 

ha-t megközelítő szántóterülete. 

Szőlőterületek a település területén 20 ha felett: 

- 20 – 200 ha között: Mohács kt.: Bóly Dunaszekcső Szederkény; Sásdi kt.: Mindszentgodisa; 

Sellyei kt.: Hegyszentmárton; Siklósi kt.: Diósviszló Garé Harkány Ivánbattyán Kistótfalu Palkonya 

Tsz.: 1001 



89


Túrony Villánykövesd; Pécsi kt.: Cserkút Görcsöny Keszü Kozármisleny Kökény Nagykozár 

Pellérd Regenye; Pécsváradi kt.: Berkesd Hidas Mecseknádasd Pécsvárad; Szentlőrinci kt.: 

Bükkösd Helesfa Szentlőrinc Zók. 

- 200 ha fölött: Siklósi kt.: Kisharsány Nagyharsány Nagytótfalu Siklós Villány; Pécsi kt.: Pécs. 

Szőlőterületi szempontból a kistérségek közt egyértelműen domináns a Siklósi, amely a Villány – 

Sikósi borvidék településeit foglalja magában. Itt található a megye szinte valamennyi 200 ha fölötti 

szőlővel rendelkező települése. Emellett csak Pécs város szőlőterülete haladja meg a 200 ha-t. A 

szőlők abszolút nagyságát tekintve abszolút első helyen állnak Siklós és Nagyharsány települések 

együtt közel 1000 ha-ral,- továbbá 300 ha fölött van Villány, Kisharsány és Pécs települések 

szőlőterülete. 

A fenti, országos megyei és települési adatok forrása a Takarnet adatbázisa, a kistérségi adatok 

nagyrészt saját szintézis alapján álltak elő. 

1.11 Erdőgazdálkodás 

A területrendezési tervezésben az erdőterületek illetve erdőgazdasági területek, valamint az 

erdőgazdálkodási térség területe csak részben azonos, mivel a hatályos megyei területrendezési terv 

erdőgazdálkodási térsége, mint területfelhasználási kategória a meglévő és az erdőtelepítésre javasolt 

területeket egyaránt tartalmazza. A terv erdőgazdálkodási térségének meghatározásánál alapul kell 

venni a jelenlegi tényadatokon és megyei tervi meghatározásokon túl az OTrT-ben meghatározott 

erdőgazdálkodási térséget, melyet megyei szinten legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség 

kategóriába kell sorolni. 

1.11.1 Országos és megyei területrendezési tervi összefüggések 

Az OTrT 2008-ban módosított és törvénnyel elfogadott anyaga a megye térségi 

területfelhasználásának rendjét szerkezeti tervlapján (OTrT 2.sz. tervmelléklete) az alábbi ábra 

szerint ábrázolja. (A tervlapon sötétzöld színnel jelölve az erdőgazdasági térség területe.) 

A tervlap kivonatát tanulmányozva könnyen megállapítható, hogy a megye OTrT-ben 

meghatározott erdőgazdálkodási térsége reális, a megye összterületéhez képest jelentős. Ezek a 

területi arányok lényegileg megfelelnek a jelenlegi állapotnak (ezek bemutatását és elemzését lásd 

később), az OTrT tehát nem számol az erdőterületek jelentős növelésének lehetőségével. A 

tervlapot összevetve a jelenleg hatályos megyetervvel (bemutatását és elemzését lásd a 

következő bekezdésben) megállapítható, hogy az OTrT ennél valamivel kevesebb erdőgazdasági 

térségbe sorolt területet határol le. 

Tsz.: 1001 



90


(OTrT Szerkezeti tervlap kivonata: 2008.) 

Az OTrT erdőgazdálkodási térségre vonatkozó előírásai: 

„6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák 


a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó 

részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; …” 

- továbbá, már a megyei és települési tervek kontextusában: 

„(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek 


a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; …” - 

valamint: 

„7. § (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a 

településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. …” 

Az OTrT övezetei közt meghatározza a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi övezetet. Ez a 

meglevő erdőterületeken belül meghatározott, különös védettségű övezet, az alábbi előírással: 

„13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb 

lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. 

(2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati 

szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. …” 

Ez az országos övezet a megye területét jelentős mértékben érinti, de az erdőgazdálkodási térség 

területének jelentős részét (közel 2/3-át) lefedi. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi övezet 

OTrT szerinti lehatárolását az alábbi ábra szemlélteti (az övezeti terv nagyobb pontossága miatt itt a 

térszerkezeti terven nem jelölt erdőterületek is besorolásra kerültek). 

Tsz.: 1001 



91


(OTrT 3.03 sz. övezeti tervlap kivonata: 2008.) 

A jelenlegi OTrT a fentieken túl lehetőséget ad megyetervi szinten az erdőtelepítésre alkalmas terület 

megyei övezet meghatározására. Ezt az övezetet a jelenleg hatályos megyei TrT nem alkalmazta, de 

tervezett erdőterület kijelölési lehetőséggel jelentős mértékben élt, - amint ezt a Baranya megyei TrT 

ismertetésnél a későbbiekben bemutatjuk. 

Baranya megye jelenleg hatályos területrendezési terve (TrT) 2005-ben került elfogadásra és 

törekedett a megye meglévő magasszintű erdősültségének megőrzésére és lehetőség szerinti 

növelésére, az erdőgazdálkodási térség jelenleg meglevő erdőterületeken túli kismértékben való 

kiterjesztésére (elsősorban a megye kevésbé erdősült délnyugati – nyugati negyedében). 

E szándék övezeti megfeleltetése nem szerepel a tervben az akkori metodikai korlátok miatt. A 

térségi szerkezeti terven (TSZT) jelölt erdőtelepítésre alkalmas területek az övezeti lapokon 

nincsenek megjelenítve, de a TSZT tartalmazza azokat rejtve, mint „tervezett erdőterületeket” 11 , 

megalapozva az ágazati és települési tervekben a tervezett erdőterületek kijelölésének lehetőségét. 

A megyei TrT – a készítésének időszakában érvényes metodikai előírásoknak megfelelően – nem 

határoz meg kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi és erdőtelepítésre alkalmas területi övezetet 

sem. A megyei TrT szerkezeti tervlapja az alábbiak szerint jelöli ki az erdőgazdálkodási térség 

területét (zöld színnel jelölve, ezen belül vízszintesen alásraffozva a meglévő – megtartandó 

erdőterületeket): 

11 

a TSZT jelkulcsa nem különbözteti meg a „meglévő és tervezett” területfelhasználást, de alaptérképi jelként feltünteti a meglevő 

erdőterületek kiterjedését, ezzel megfelelően láthatóvá teszi a szöveges munkarészében kimutatott erdőterületi növekedés térbeli 

elhelyezkedését 

Tsz.: 1001 



92


A megyei terv az OTrT által megengedett rendeleti előírásokon (melyeket itt nem ismétlünk) túl 

értékes és iránymutató ajánlásokat, irányelveket fogalmaz meg az erdőgazdálkodási térségre is. 

Figyelemre méltó és szakmailag támogatható a tervelőzmény azon kezdeményezése, hogy mezőgazdálkodási 

szempontból legkevésbé értékes, leginkább mellőzhető területeken próbálja felderíteni az erdősítésre alkalmas, 

vagy legalábbis leginkább szóbajöhető területeket. A szerkezeti tervlapon ábrázolt erdőterület növelési javaslat 

területi lehatárolása ezen, tehát a termőhely értékelésén alapul. (Itt jegyezzük meg, hogy TrT jelen módosításhoz 

kért erdészeti ágazati adatszolgáltatás tanúsága szerint még jelenleg sem áll az ágazat rendelkezésére olyan, 

részletes termőhely feltáráson alapuló adatbázis, amely szerint hatósági adatszolgáltatás alapján ki lehetne jelölni 

az erdősítésre elsődlegesen alkalmas területeket a megyében. Ezért a terv készítése során felhasználjuk az 

OTrT-hez készült agrárökológia alkalmassági vizsgálatok megyére való lebontását, a tervezett illetve javasolható 

erdőterületek meghatározásához.Ennek jelentős szerepe lehet az erdőgazdasági térség javasolt 

meghatározásában, miután ez a meglévő – megtartandó erdőterületeken túl az erdősítésre elsődlegesen 

alkalmas területeket is magában foglalja.) 

1.11.2 Baranya megye jelenlegi erdőterületi helyzetére vonatkozó országos és megyei szintű 

adatok, információk 

Országos összehasonlításban Baranya a megyék közt jó közepes helyen áll, az országos átlagot 

meghaladó 25% körüli mutatójával az erdősültségi rangsorban. Más hasonló erdősültségű megyék a 

Dunántúlon kissé magasabb értékekkel rendelkeznek (a 25–30%-os kategórián belül): Somogy 

megye (29,3%), Veszprém megye (29,8%), Vas megye (28,1%) és Komárom – Esztergom 

megye(27,1%). Az ország erdőterületének mintegy 5,8%-a van a megyében. Az országos 

erdősültségi átlaghoz (20,6%) képest a különbség közel +5%, a Dél-Dunántúli régió 25%-os átlagával 

lényegileg megegyezik. 

Tsz.: 1001 



93


Baranya megye 

25,3% 

A történetileg kialakult közepes erdősültségi szint változása lassú ütemű, mivel az erdősítésre 

alkalmas területek aránya is meglehetősen alacsony a megyében. Az alábbi ábra az erdősítés 

dinamizmusát mutatja az utóbbi évtizedben. 

Az erdősültség növelése gyenge-közepes ütemű, az országos átlag alatt marad (5-10% közötti). 

Hasonló dinamizmussal rendelkeznek a dél – délnyugati országhatárnál levő Somogy és Zala 

megyék is. 

Tsz.: 1001 



94


A fenti táblázat alapján a 

megye erdőterülete kereken 111.100 ha, a megye összterületének 25,1%-a. Az erdők több mint fele 

(~54%) állami tulajdonban van. 

Az erdők területi elhelyezkedéséről, a délkelet – magyarországi térség erdősültségi viszonyairól az 

alábbi ábra ad szemléletes tájékoztatást. 

A fenti kivágaton a Magyarország erdőállományát raszteresen bemutató 2006.évi tematikus térképből 

Baranya megye területére vonatkozóan a megye déli és délkeleti, síkvidéki részén az Alsó-Dunai 

ártér (14c) és a Drávamenti síkság (16), a megye domborzatilag változatosabb részein a Nyugat- és 

Kelet- Zselic (53 a,b), a Baranyai- Hegyhát és Völgység (54b), a Mecsek (55) valamint a Geresdi 

dombság és a Dél-Baranyai dombság(56 a,b) jelű földrajzi erdőtáj adatai mérvadóak. A térkép 

adatállománya is szemléletesen tükrözi az előzőekben már rögzített tényt, miszerint a megye 

erdősültsége kistájanként igen változó: a megye területének mintegy harmada a fenti kategorizálás 

szerinti legkedvezőbb, 20% feletti (kétféle zöld-színű) mezőbe esik és emellett magas az 5-20% közti 

Tsz.: 1001 



95


tartományba eső (narancsszínű) pixelek aránya „fehér foltok” és sárga pixelek (5% alatti erdősültség) 

aránya viszont elenyésző. A koncentráció emelkedése egyértelműen a hegyvidéki és magasabb 

dombvidéki fekvésű területekhez (Mecsek, Zselic, Geresdi - dombság, Baranyai - hegyhát) köthető, 

ahol az 50% feletti erdősültség sem ritka. (A fenti, országos kitekintésű adatok forrása az országos 

MgSzH Erdészeti Igazgatóság internetes erdészeti adattára 12 .) 

A megyére vonatkozó részletesebb adatok, az erdők települési és kistérségi megoszlása a KSH és a 

TAKARNET adatbázisok alapján foglalhatók össze. A megye 9 statisztikai kistérségre oszlik, ezek 

közül erdészeti szempontból egyértelműen a Sásdi, Komlói és Pécsváradi, kistérség a legjelentősebb, 

30% feletti mutatóikkal. Az ellenoldalon a Siklósi és a Mohácsi kistérség áll, 20% alatti erdősültséggel. 

Abszolút értékben a Szentlőrinci kistérség rendelkezik a legkevesebb (alig több mint 6ezer ha), a 

Szigetvári a legnagyobb (csaknem 20ezer ha) erdőterülettel. 

A települési szintet vizsgálva a városok közül Pécs, Komló és Pécsvárad emelhető ki összesen közel 

7.500 ha-os erdőterületükkel. A megyében a legjelentősebb (településenként 1000 ha feletti) 

erdőterületekkel rendelkeznek továbbá Abaliget, Almamellék, Bükkösd, Erdősmecske, Gödre, 

Hetvehely, Homorúd, Horváthertelend, Ibafa, Kisvaszar, Kölked, Magyaregregy, Magyarhertelend, 

Mánfa, Mecseknádasd, Orfű, Pécsvárad, Somogyhárságy, Szentegát, Tormás és Véménd 

települések. Ezek erdei mindösszesen ~41.966 ha-t tesznek ki, ami a megyei erdőterület több mint 

37%-a. 

Az alábbi táblázat szemlélteti a kistérségek fontosabb erdőterületi jellemzőit 13 . A Takarnet adatbázis 

2011-es adatai szerint a megye jelenlegi erdőterülete 112068,4ha, fásított területe 36,26ha, amelyek 

együttesen (112094,7 ha) a megye területének 25,3%-át fedik le. 

Kistérség Székhely Település Terület (km²) Erdőterület (ha) % 

Komlói kistérség Komló 19 314,60 11713,8 37,2 

Mohácsi kistérség Mohács 43 846,29 15016,9 17,7 

Pécsi kistérség Pécs 39 570,83 14513,4 25,4 

Pécsváradi kistérség Pécsvárad 19 258,49 8418,2 32,6 

Sásdi kistérség Sásd 27 383,87 14881,5 38,8 

Sellyei kistérség Sellye 35 463,33 12415,6 26,8 

Siklósi kistérség Siklós 53 652,99 9745,5 14,9 

Szentlőrinci kistérség Szentlőrinc 20 270,29 6305,2 23,3 

Szigetvári kistérség Szigetvár 46 668,91 19049,7 28,5 

Megye össz. Pécs 301 4.429,42 112094,7 25,3 

38,8 

37,2 

17,7 

12 

http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/adatok 

13 

A települési adatsorokat a mezőgazdasági fejezet függeléke tartalmazza 

Tsz.: 1001 



96


14,9 

a kistérségek elhelyezkedése Baranya megyében a legmagasabb és legalacsonyabb erdősültségi 

mutatók (%) feltüntetésével 

Az erdőgazdasági területre vonatkozó aktuális főadatok alapján a megyében 

- az összes erdőterület 112.068,4 ha, a megyei termőterület 29,4%-a, 

- az összes erdőterület a megye összterületének 25,3%-a. 

A megye területe az ország területének ~4,7%-a, ehhez képest az ország erdőterületének mintegy 

5,8%-a van a megyében. A megye relatíve legjobban erdősült területei az északi – északkeleti részén 

levő 3 összefüggő kistérség (Sásdi, Komlói, Pécsváradi) területén találhatók. Ez a 3 kistérség 

azonban nem esik egybe a legnagyobb erdőterületeket abszolút értékben magukban foglaló 

kistérségekkel, ezek sorrendben a Szigetvári, Mohácsi, Sásdi és a Pécsi, ahol összesen 63.461,5ha 

erdő található (a fásított területeket nem is számítva), ez a megyei erdők több mint fele, közel 57%-a. 

1.12 Üdülés, idegenforgalom 

1.12.1 A külső körülmények, a kereslet általános változásai 

A vonatkozó tanulmányok tanulsága szerint a nemzetközi és hazai turizmusban is új trendek, új 

tendenciák jelennek meg. Az EU-n belüli szabad mozgás a hazai turizmusnak is a nemzetközi 

mezőnyben megszokott színvonallal kell versenyeznie. 

„ • Az eddig megszokott trend, mely szerint a kínálat határozza meg a keresletet megfordulni látszik. A 

turisztikai piac kínálati oldalának sűrűsödésével, telítődésével éles versenyhelyzet bontakozik ki a 

turisták megnyerésére. A kereslet kínálatformálóvá, alakítóvá lép elő. A kompetitív piac megjelenése 

mellett a kereslet szerepkör változását felerősíti a több diszkrecionális jövedelemmel, szabadidővel és 

széleskörű ismeretanyaggal rendelkező utazó réteg, mely igényes, magasabb elvárásokat támaszt a 

szolgáltatókkal szemben. 

• Demográfiai változásokból fakadóan a senior korosztály növekvő részesedése várható a 

turizmusban is. E fogyasztói szegmens jellemzőiből következően minden téren megnövekszik a 

minőség, a biztonság iránti igény (pl. közlekedés, szolgáltatások). A szezonalításra pozitívan hat, 

hogy ezen csoport utazásai kevésbé kötődnek a 

főidényhez. 

• Szolgáltatások sztenderdizálása, kontra szükségletek egyéni kielégítése − az egyéni szükségleteket 

mind teljesebb mértékben, de tömeges méretekben kell realizálni. 

• Egészségtudatosság megjelenése a szabadidős tevékenységek során. Alapvető változásokat hoz a 

szállásadók, vendéglátás területén. 

• Az iskolai végzettség általános emelkedésével növekszik az ismeretek további gyarapításának, az 

aktív részvételű utazások iránti igény. Az ismeretszerzés, a művészetek, a történelem, és a kultúra, 

mint motiváló tényező szerepe növekszik, a hagyományos turisztikai formák iránti kereslet csökken. 

• Nagyobb elvárt érték – egyrészt elengedhetetlenné teszi a vonzerők, fogadási feltételek, 

idegenforgalmi szolgáltatások minősítését, illetve a minősítés eredményének megjelenítését, ezzel 

segítve a turistát a tájékozódásban, az elvárt érték megtalálásában; másrészt az individuális turista 

igényeinek megfelelően felértékeli a természeti és épített vonzerőkön túl a helyi hagyományokat, 

tradicionális termékeket, termelési ismereteket, gasztronómiát stb. mint máshol nem 

megtapasztalható idegenforgalmi attrakciót. 

Tsz.: 1001 



97


• A természeti−társadalmi környezet iránti felelősség felismerésével a fenntartható desztinációk iránti 

kereslet növekszik. 

• Tovább terjednek a két-háromnapos, hosszú hétvégékre kiterjedő, aktív pihenéssel, 

kikapcsolódással eltöltött rövid utazások, melyek célpontjául jellemzően aktív szabadidő eltöltést és 

kulturális ismeretszerzés igényét is kielégítő kínálattal bíró desztinációkat választanak a fogyasztók. 

• A személyre szabottság egyre fontosabbá válik a turisztikai szolgáltatásokban is. Speciális termékek, 

erősödő szegmentáció. Így például a vendéglátás területén az autentikus szolgáltatók lesznek 

előnyösebb helyzetben. 

• Információtechnológia fejlődésével az Internet használata a turisztikai információ gyűjtésre, turisztikai 

termékek megvásárlására tovább fog növekedni.” 14 

1.12.2 Baranya idegenforgalmi pozicionálása 

A fentiek tükrében megállapítható, hogy Baranya turisztikailag hasznosítható táji, természeti 

adottságait nem tudja kellően hasznosítani, mivel forráshiány miatt nem tudott új fejlesztésekkel, 

korszerűsítésekkel az elvárt gyorsasággal alkalmazkodni a keresleti trendek változásaihoz. Ez azt 

eredményezte, hogy fokozatosan lemarad a megye a turisztikai iparágon belüli egyre élesebb 

versenyében. Az EU tagságunk kapcsán megnyíltak a határok, ez jelentős nemzetközi 

versenyhelyzetbe helyezte a magyar turisztikai ágazatot. Ez a verseny nem hozta sem a régiót, sem 

ennek részeként Baranyát kedvezőbb helyzetbe. Baranya helyzete nem vonatkoztatható el ebben a 

tekintetben közvetlen szomszédjaitól, a régió egészétől. Erősségeinek, gyengeségeinek, 

lehetőségeinek és veszélyeinek jó része azonos a Dél-Dunántúli turisztikai régióra készített SWOT 

analízis által bemutatottakkal. 

„A Dél-Dunántúli turisztikai régió összefoglaló SWOT analízise 15 

Erősségek 

- Regionális központ Pécs és társközpontok (Kaposvár, Szekszárd) hálózata 

- A természetvédelmi oltalom alatt álló területek jelentős száma, régiós elterjedtsége 

- Nagyszámú, kiemelt értékű műemlék, örökségi érték a régióban 

- Megőrzött tradíciók, hírneves termékek az iparban és mezőgazdaságban egyaránt 

- A lakosság vendégbarát attitűdje és vendégfogadói aktivitása 

- Pécs kulturális és műemléki centrum, világörökségi helyszín 

- Formálódó, önálló arculatú desztinációk, jól csengő területi márkák a régióból 

- Különleges minőségű termál- és gyógyvízkincs 

- Nemzetközi és országos vonzású rendezvények, fesztiválok 

- Nemzetközi vonzású, országosan egyedülálló régiós hálózata a borutaknak 

- A védett természeti területek jelentős ökoturisztikai bázisai 

- Erősödő, régiós hálózattá fejlődött falusi turizmus 

- Egyes sikeres termékek (öko, rendezvény, borutak, falusi turizmus) iránt markáns 

érdeklődés, formálódó piaci szegmensek 

Gyengeségek 

- Periférikus fekvés, a régió kiesik a fő kapcsolati irányokból 

- Közlekedési „zsák” helyzet, fejletlen közlekedési infrastruktúrák 

- Alultőkésített idegenforgalmi vállalkozások 

- Alacsony beruházói aktivitás a régióban és a turizmus szektorban is, különösen a külföldi érdeklődés 

is mérsékelt 

- Kommunikációs problémák, a nyelvtudás hiányosságai 

- Önkormányzatok és vállalkozások között alacsony szintű együttműködés 

- Az attrakciófejlesztés hatékonysága területi és települési szinteken is alacsony, a vonzerők jelentős 

részére nem települt turisztikai kínálat klaszterbe 

- A szervezés és marketing non-profit hálózat alulfinaszírozott 

- Lemaradás a minőségi szálláshelyek és szolgáltatások területén 

14 Aubert A. – Szabó G, 2005. 

15 Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, 2006 

Tsz.: 1001 



98


- Az attrakciókat kiegészítő szolgáltatások és programok hiányosak, színvonaluk ingadozó 

- Hiányzó kínálati szegmensek perspektivikus termékeknél, pl. tematikus- és élményparkok 

- Az egészségturisztikai bázisok kínálata heterogén és koordinálatlan 

- Stagnálás mérsékelt visszaesés a régió iránti keresletben, a külföldi vendégek csökkenő aránya 

Lehetőségek 

- A regionális növekedési pólus fejlesztések dinamizáló hatásai 

- Tervezett nagy közlekedési fejlesztések elérhetőséget javító hatásai (autópálya, regionális 

repülőterek, vasúti kapcsolatok, kikötők) 

- Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt kiterjedő hatásai 

- Egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszere épül ki az iskolai és tanfolyami képzési és 

felkészítési rendszereknek, erős gyakorlati orientációval 

- Elnyert, térségi „nagyprojektek” beruházásainak kínálatélénkítő hatásai 

- A régió imázsának, belső kohéziójának bővítése turisztikai eszközökkel 

- Az elérhetőség javulásával az attrakciók felértékelődnek 

Veszélyek 

- A közlekedési periférikus helyzet lassan oldódik 

- Elmaradó beruházások, leszakadó régió korlátozza a turizmus fejlődését 

- Tovább fokozódik a preferált turisztikai centrumok és a vendégforgalom által alig érintett területek 

közötti különbség 

- A régió rurális térségeinek, diffúz vonzerőinek turisztikai hasznosítása elmarad 

- Egymás hatásait rontó, párhuzamos fejlesztések, az erők szétaprózása 

- A turizmusmarketing területi és települési egységei működésükben ellehetetlenülnek 

- További pozícióromlás az egészségturizmus vendégkör szegmenseinél” 

A megye külső kapcsolatait tekintve a Budapest –Pécs reláció a döntő. A swot elkészültét követően 

Pécsre ért az autópálya, de ennek hatása a város megközelíthetőségében egyelőre alig érezhető, 

nyomvonala sem ideálias Pécs szempontjából. A Budapest-Pécs út az autópályán 30 kilométerrel 

hosszabb, mint a 6-os úton. Átadásra került a Pécs-Pogányi repülőtér, de jelentős részben a 

menedzsment problémák okán ennek hatása is csak korlátozottan érzékelhető. 

A megye vendégforgalmi pozíciójáról elmondható, hogy a kiemelt forgalmú helyek után a stabil 

középmezőnyben helyezkedik el. A korábbi stagnálást, illetve visszafejlődést csak a 2010-es év törte 

meg, amikor is jól érzékelhető Pécs Európa Kulturális Főváros pozíciója, illetve az ehhez kapcsolódó 

nagy számú rendezvény hatása. Pécs idegenforgalmi súlya korábban is domináns volt a megyében, 

amit a kulturális turizmusban és a konferencia turizmusban a világörökségi helyszín (Ókeresztény 

sírkamrák) az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvényei illetve fejlesztései csak erősítettek és 

ennek kisugárzó hatása több megyei településen is nyomon követhető. A szomszédos 

megyeszékhelyek (Kaposvár, Szekszárd és Kecskemét) vendégforgalma is messze elmarad Pécs 

mögött. Pécsett 2010-ben a kereskedelmi szállásheyleken összesen 238.145 vendégéjszakát 

regisztráltak. 

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Baranyában 2010-ben, 

a múlt évi forgalomhoz jelentős növekményt felmutató településekben 

az előző év %-ában 16 (Előző év 100%) 

Település Külföldi Belföldi Összes 

Komló 239,3 140,7 149,2 

Hosszúhetény 150,0 119,7 120,1 

Bóly 120,4 154,1 148,9 

Bikal 32,0 138,7 134,8 

Villány 147,8 109,9 115,8 

Szigetvár 111,4 141,5 138,2 

Pécs 171,3 114,0 125,7 

Mecseknádasd 139,2 200,4 194,9 

Orfű 186,7 140,5 142,6 

16 Forrás: A Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság által összeállított statisztika, 2011 

Tsz.: 1001 



99


A vendégéjszakák abszolút száma tekintetében Hagyományosan Pécs vezet, mögötte Harkány és 

Orfű. Érdekes, hogy 2010-ben Pécs és a Pécshez közeli Orfű vendégforgalma jelentősen nőtt, addig 

Harkány vendégforgalma 2009-hez képest csak 79,7 %-os értéket mutat. Ez is jelzi, hogy Harkány 

fürdő infrastruktúrája a legutóbbi átépítést követően sem tekinthető korszerűnek és egyre kevesebb 

vendéget vonz, a Pécstől való távolsága pedig a pécsi vendégkörnek nem megfelelő. Komló 

növekménye is a Pécshez való közelségére vezethető vissza. Bikal a megyében egyedüli négy 

csillagos kastély szállójának köszönheti pozicionális helyét, jelezve egyben a minőségi szálláshelyek 

iránti megnövekedett keresletet. 

1.12.3 Kiemelt idegenforgalmi célok (terméktípusok) helyzete 

Gyógy és termálturizmus 

Hazánk ezen a területen kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Egyes becslések alapján 

területének mintegy 80 %-a alatt megtalálható a termálvíz, amelyek összetételük alapján gyógyvízzé 

is minősíthetőek. Nem véletlen, hogy döntően az osztrák és az igényes hazai vendégkörre számítva 

Budapesten és az ország nyugati felében igen jelentős gyógyfürdő fejlesztések, korszerűsítések 

zajlottak (Nyugat-Dunántúlon pl. Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár, Kehidakustány). Az utóbbi időben 

ezekhez felzárkózott egy-egy kiemelt fejlesztéssel Kelet-Magyarország és Dél-Alföld is. Sorra jöttek 

létre az új és minden igényt kielégítő wellness szállók, termál és élménystrandok. 

Mindeközben az ország két patinás történeti gyógyfürdője közül Hévíz megőrizte nemzetközi 

vonzerejét, Harkány egyre inkább lemaradt a versenyben és ebben az utóbbi évek fejlesztései sem 

tudtak jelentős áttörést eredményezni. Ugyanakkor a kiterjedt balneoterápiás gyógyászati funkcióival 

és a fürdőhöz kapcsolódó gyógy-korházzal és számos saját medencével rendelkező üdülőjével 

Harkány tekinthető Baranyában az egyetlen komplex gyógy-idegenforgalmi településnek. 

Minősített gyógyvízzel rendelkezik Szigetvár is, ahol a régi, mondhatni falusi termálstrandot lebontva 

egy korszerű, de kis kapacitású gyógyfürdő épült ki helyette. Vendégforgalma azonban csak a 

közvetlen környezetére korlátozódik. 

Termálvizű szép, parkosított strandja van Sellyének,a völgyek szorításában lévő Magyarhertelendnek, 

a teljesen átépített Komló-Sikondának és a teljesen új siklósi termálstrandnak. 

Nem utolsó sorban a fejlesztések koncentrálásának hiánya miatt nem tudott egyik helyen sem egy 

nemzetközi mércével is számottevő idegenforgalmi vonzerő teremtődni. Ugyanakkor helyi és környéki 

szinten az itt élő népesség könnyen elérhető helyeken kapott gyógy idegenforgalmi, kikapcsolódási 

lehetőségeket. 2005-ben a régió és Baranya megye vendégkörének 70 %-a belföldi 17 , Harkánynak 

van egyedül jelentősebb számú, horvát és német vendége. 

Vizi turizmus 

A vízi turizmushoz a Duna, Dráva, Orfű jelzik a megye kiterjedt és jó adottságait, de egyik kiemelt 

terület sem problémamentes. A Duna lehetőségei messze kihasználatlanok. A strandolást a 

vízminőség akadályozza, holott nagyon jó fövenyes partszakaszai is vannak a megyében. Mohács 

felett a 70-es, 80-as években a parthoz közel több üdülőterület is létrejött, ma zömmel a vízi sportok 

és a sport-horgászat telephelyei. A dunai vízi turizmus központja Mohács, ahol a helybeliek élete a 

Dunához kötődik. Különböző turisztikai programokat is szerveznek a vízhez kötődve. Lehet kisebb 

sétahajót bérelni baráti társaságoknak és nyaranta menetrendszerű motoros tutaj viszi a turistákat a 

vízi világ megismertetésére. A város egyben dunai határátkelőhely is, átépített Duna parti szállodája, 

éttermei, cukrászdái minden igényt kielégítenek. A turizmus Mohács alatt, a várostól délre a Béda 

természetvédelmi terület korlátai miatt nem tudott kifejlődni. 

A Dráva határfolyó, ez nehezíti a turizmusba, idegenforgalomba való bekapcsolását. Ugyanakkor a 

Duna-Dráva Nemzeti Park területeként rendkívül vonzó természeti környezetet jelent. Itt is lehet 

17 Aubert A – Szabó G, 2005 

Tsz.: 1001 



100


sétahajót bérelni, lehet horgászni és a Nemzeti Park Igazgatósága rendszeres bejárásokat, természeti 

túrákat is szervez. 

Orfűn a tavak kitűnő sportolási lehetőségeket kínálnak. 2010-ben adták át a teljesen új, a tótól 

függetlenített medencékkel kiépítet élmény-strandot, de a természetes vízben is lehet a kijelölt 

helyeken lévő szabad strandokon fürdeni. A tórendszer egyes elemei kedvelt horgász paradicsomok. 

A mesterséges tórendszer és a valóban gyönyörű táji környezet több üdülőtelepet hívott életre a tavak 

körül. Rendezettségük példa értékű. A kiváló vendéglők, a parkosított települési környezet és a 

tavakat körülfogó hegyek, erdők, a szépen kiépített camping jelentik a turisztikai vonzerőt. Az egyetlen 

komoly hiány, hogy a campingen kívül csak kisebb motelek kínálnak szálás lehetőséget. 

Meg kell még említeni a megyében szép számmal található horgásztavakat, mint a vízhez kötődő 

turisztikai célpontokat. 

Ökoturizmus 

Dél-Dunántúl kedvező adottságokkal rendelkezik az ökoturizmus számára, A természetet és a falusias 

vidéket kedvelők számára számos lehetőséget tartogat. Folyóvizeink közül a Drávamente európai 

viszonylatban is kiemelkedő természeti értéket képvisel. A drávai vízi turizmus fellendítését szolgálta, 

hogy négy Dráva-menti településen (Barcs, Drávatamási, Drávasztára, Drávaszabolcs) ponton 

kikötőket, vízitúra-táborhelyeket építettek. A Duna és a Dráva mentén húzódó, csaknem 50 ezer 

hektáros Duna-Dráva Nemzeti Park – amelynek jelentős területe, mintegy négyötöde Baranyára esik a 

– a régió legkiterjedtebb országos jelentőségű védett természeti területe. 

A természeti értékek bemutatását szolgálják a Duna-Dráva Nemzeti Park látogatóközpontjai, valamint 

tematikus kiállításai (pl. az abaligeti denevérmúzeum, vagy a mattyi gólya múzeum). Az abaligeti 

cseppkőbarlang is jelentős turisztikai célpont. A természeti értékekkel való ismerkedést szolgálják a 

tanösvények, valamint a nagyközönség számára meghirdetett, előre meghatározott időpontokban 

lebonyolításra kerülő, szakvezetéssel egybekötött túrák. A természetvédelem és a turizmus 

szempontjából fontos lenne a védett természeti területek elhelyezkedése miatt a határmenti 

együttműködés bővítése Horvátország és Magyarország között, amelynek Horvátország várható EU 

tagságát követően várhatóan elhárulnak az akadályai. A” Mecsek gyöngyszemei”ökoturisztikai 

program keretében 19 kisebb nagyobb fejlesztés valósult meg az elmúlt években több mint egymilliárd 

Ft. felhasználásával az érintett településeken,. A program 890 millió FT vissza nem térítendő 

támogatást kapott. 

Lovas és vadászturizmus 

A lovas turizmus az utóbbi években felfejlődésben van, de ez általában más turisztikai vonzerők 

kiegészítőjeként szerepel, póni lovagoltatással, kocsizással. A vadász turizmusnak is vannak 

Baranyánál kedveltebb helyei a régióban, de Baranyában több, kifejezetten erre a célközönségre 

építő szálás lehetőségek is vannak (pl. Békáspuszta Bóly mellett) 

Kerékpáros turizmus 

A kerékpáros turizmus fejlesztésére a lehetőségek csak korlátozottan vannak kihasználva. A 

változatos, de nem túlságosan tagolt domborzat, a nagy kiterjedésű erdők, a vizes területek nagy 

száma mind vonzó környezetet teremt a kerékpáros turizmus számára. A sűrű településszerkezet 

rendszeres pihenőket és látnivalókat kínál. A kapcsolódó sűrű mellékúthálózat alkalmas a kerékpáros 

közlekedésre. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra azonban kiépítetlen. Megoldatlan a 

forgalmasabb szakaszokon a gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpáros közlekedés biztosítása, a 

Pécset Orfűvel összekötő kerékpárutat is csak 2011-ben adták át. A pihenő-vendéglátó és a szerviz 

infrastruktúra fejletlen. A vasút nincs felkészülve nagy mennyiségben kerékpárok szállítására, 

megoldatlan továbbá a kerékpárok tárolása, őrzése a látnivalók, megállóhelyek környékén. A meglévő 

rövid kerékpárút-szakaszok nem alkotnak egységes és egybefüggő kerékpárút-hálózatot. Dél- 

Dunántúl jelentős, több országot is érintő projektje a Mura-Dráva-Duna kerékpárút, melynek 

megvalósítása folyamatban van. 

Tsz.: 1001 



101


Borturizmus 

Magyarországi viszonylatban a Dél-dunántúli régió és ezen belűl Baranya igen kedvező terepe a 

borturizmusnak. Az ország 22 borvidéke közül három – a Mohács-Bólyi, a Pécs-Mecseki, a Siklós- 

Villányi – található térségünkben. Az ország első borút egyesülete éppen a Baranyában alakult meg 

1994-ben a Villányi borvidéken. A mintegy 2000 hektár kiterjedésű terület borászati kultúráját 

Villányban egy bormúzeum is népszerűsíti. 

A 2000. év elejére a régió többi borvidékén is megalakultak a hasonló jellegű borút egyesületek, 

azonban az egyes bor utak között jelentős különbségek is megmutatkoznak a szolgáltatások 

szervezettségét, összehangoltságát illetően. Nem kielégítő a kínálat az idegenforgalmat kiegészítő 

szolgáltatások a színvonalas, egyedi, valóban az adott térség jellegzetes gasztronómiai kínálatát 

bemutató vendéglátóhelyek száma terén. Az éttermek kínálatában a helyi, hagyományos ételek ritka 

kivételtől eltekintve – mint például a villányi és villánykövesdi pincékben – nem jelennek meg. Ezeknek 

a pincéknek a felszereltsége korszerű, hagyományőrző és esztétikus környezetet biztosít a 

kikapcsolódáshoz. Itt a szálláshelyek egész évben 60-70%-os kihasználtsággal működnek. A 

borturizmushoz kötődve a családi vállalkozások száma igen erős emelkedést mutat. Szép számmal 

tartanak a megyében a bor- és gasztronómiai turizmushoz kapcsolódó rendezvényeket. E 

rendezvények jelentős része helyi jelentőségű program, borversenyek, szüreti felvonulások. 

Rendezvény turizmus 

Látogatottság és ismertség szempontjából országosan kiemelkedő kulturális rendezvények közé a 

mohácsi Busójárás, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a Pécsi Tavaszi Fesztivál, a Pécsi 

Művészeti és Gasztronómiai Hetek, a Villány térségben megrendezésre kerülő Bordal Fesztivál és a 

pécsváradi Leányvásár. Helyi jelentőségűek a falusi turizmushoz kapcsolódó és a szomszédos 

községeket megmozgató falusi programok. Nagy rendezvényeket, vásárokat a korszerű sátor 

szerkezettel lefedett Pécs Expo épületében lehet tartani. 

Falusi turizmus 

Baranya megye a falusi turizmus vonzerőit tekintve rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik. A 

falusi turizmus kiemelt területei a Keleti- és a Nyugati Mecsek. A falusi turizmus a vidéken élők 

számára többletbevételt ad, de emellett hozzájárul a kulturális, néprajz értékek megőrzéséhez, a 

falvak identitásának megtartásához, erősítéséhez. A városlakó turistáknak kikapcsolódást, a falusi 

környezet és élet megismerését biztosítja. 

A falusi turizmust segítik a majd minden faluban évi gyakorisággal megrendezésre kerülő helyi 

gasztronómiai fesztiválok a falu hagyományos ételeinek bemutatásával Krumpli fesztivál, dinnye 

fesztivál, rétes fesztivál, illetve helyi kulturális (néptánc) fesztiválok, tréfás sportversenyek. 

A falusi környezetben való kikapcsolódás speciális lehetőségét adják a Mecsekben megbújó 

üdülőfalvak, ahol a kiüresedett falvak épületeit városiak vették meg és felújítva, korszerűsítve hétvégi 

házként, a szabadság idejére tartós üdülésre, közben a falusi turizmus számára kiadott épületként 

hasznosítják. Ilyenek Gorica, Kán, Püspökszentlászló, Óbánya, Kisújbánya. Több helyütt is panziók 

egészítik ki a szálláshely kínálatot pl. Püspökszentlászlón, Óbányán. Kánban még szabadtéri 

filmfesztivált is tartanak, ahol egy pajta meszelt falára vetítenek 9 mm-es filmeket és mindenki viszi a 

székét vagy a padot és az udvarról nézik a filmeket. Ezek az üdülőfalvak egytől egyik gyönyörű 

környezetben vannak, a táj és épített örökségük gazdagsága jelenti vonzerejüket. 

A közelmúltban alakult meg a Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter, 12 taggal. Elnöke a Baranya 

Megyei Falusi Turizmus Szövetség elnöke. Ez is jelzi a megye falusi turizmusának erősségét. 

Kulturális turizmus, Pécs EKF évének hatása a turizmusra 

Tsz.: 1001 



102


A megye legfontosabb építészeti nevezetessége Pécsett található, ahol a „Világörökség” címet kapták 

a Pécs belvárosában feltárt ókeresztény sírkápolnák illetve temető. Emellett a románkori alapokkal 

rendelkező székesegyház, a város török-kori és barokk műemléképületei jelentenek fontos vonzerőt. 

A gazdag ipartörténeti emlékek, ipari műemlékek nagy része, így a felhagyott bányaüzemek épített 

öröksége ma még jórészt hasznosítatlan és nem látogatható A pécsi Zsolnay-gyár fejlett 

idegenforgalmi profillal rendelkezett korábban is, de most, hogy a „Zsolnay kulturális negyed” 

részeként létezik, ez sajátos idegenforgalmi lehetőségeit növeli. Ebben az új kulturális negyedben van 

egy korszerű bábszínház, egy nagy kiállító terem és más kisebb kamara kiállításokat befogadó hely, 

most épül a „csodák palotája” ide települ ki az egyetem művészeti kara és már látogatható az 

Egyesült Államokból hazahozott Zsolnay kerámiákból álló „Gyugyi gyüjtemény” 

A Zsolnay kulturális negyed egyes projekt elemei még kivitelezés alatt állnak. A köztereket, köztük a 

„zászlóshajót”, a Széchenyi teret már birtokba vették a városi polgárok és a turisták. Ugyanez 

mondható el a „Kodály Központ”-nak elnevezett Konferencia és Koncertközpontról, a „Tudásközpont”- 

ról és a Nagy kiállítótérről is 

Az EKF fejlesztési, beruházási programjai 5 kulcsprojektben lettek összefoglalva, az alábbi 

költégvetéssel: 

Pécs Konferencia és Koncertközpont 

7,9 milliárd Ft 

Zsolnay negyed 


Közterek és parkok újjáélesztése 


Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 


Nagy Kiállítótér 


Költségvetés összesen: 


Ilyen volumenű beruházást Pécs a rendszerváltás óta nem látott, és ezek gyakorlatilag egytől egyik a 

kulturális turizmust és a a konferenciaturizmust szolgálják. Három beruházási csoport projekt gazdája 

Pécs város volt, két projekt pedig, a Tudásközpont és a Nagy Kiállítótér a megyei önkormányzat 

felügyelete alatt valósult meg. 

A megye rendkívül gazdag és attraktív műemlék állománya is jelentős szerepet hordoz a kulturális 

turizmus kinálati csomagjában. Az egyházi műemlékek közül a kora-románkori építészet emlékei 

elszórva találhatóak meg Pécsváradon, Mecseknádasdon, Kővágószőlősön, Cserkúton, Mánfán, ahol 

a kis Árpád kori falusi templomok műemléki felújítás után, ma már eredeti szépségükben várják a 

látogatókat. Az egyik legjelentősebb, a megye idegenforgalmi vonzerejét is erősítő építménye a 

gótikus siklósi várkápolna. A többször átépített pécsi székesegyház önmagában is komoly vonzerőt 

jelent, idegenforgalmi súlyát erősítik a vezetett látogatásokkal összekötött programok, a püspöki 

pincészet borkóstolója és a székesegyház eredeti románkori faragott kőanyagát bemutató korszerű 

Dóm múzeum. A protestantizmus építészetének kiemelkedő erősségei a kórósi, adorjási, a 

kovácshidai és a Drávaiványiban lévő festett kazettás református templomok. 

A megye sokszínű, soknemzetiségű voltát szerb ortodox emlékek is fémjelzik, Mohács és Siklós 

görögkeleti szerb templomaival, ikonosztáziéival. A barokk kor jellegzetes építészeti emlékei főleg 

Pécsett, Mohácson találhatók. Az egyházi műemlékekhez kapcsolódó vallási turizmus egyik kiemelt 

célpontja a Baranya megyei Máriagyűdön található barokk kegytemplom, amelyet a Mária-kultusz 

jegyében zarándokok tízezrei keresnek fel. 

A törökkor emlékei Pécs mellett Siklós és Szigetvár vonzerejét is növelik. A Mohácshoz közeli 

Sátorhelyen kiépített Történelmi Emlékhely emléket állít az 1526-ban bekövetkezett történelmi 

fordulópontnak, azonban állapota miatt felújításra szorul. A Szigetvár melletti Török-Magyar 

Emlékpark Zrínyi és Szulejmán egymás mellett felállított szobrával szimbolikus értelmet hordoz. 

A megyében több vár, illetve az ezekhez kapcsolódó múzeumok, kiállítóhelyek is megtalálhatók. 

Szigetvár, Siklós, Pécsvárad várai, továbbá a magyaregregyi Máré-vár jelentős idegenforgalommal 

bírnak, látogatottságuk számottevő. A várakra, mint turisztikai vonzerőkre azonban jóformán nem 

épülnek turisztikai termékek, a statikus jellegű vármúzeumokon kívül elvétve találkozunk más, korban 

és hangulatban a várakhoz illeszkedő kínálati elemekkel, mint pl. várjátékok, a várak fénykorát 

megidéző koncertek, várfesztiválok. 

A kulturális örökség értékekben gazdaságfejlesztő erő rejtőzik, amelyek kiaknázása fontos lenne a 

kistérség szempontjából. Pl. Sellyén található Batthyány - Draskovich-kastély. A Batthyány - 

Tsz.: 1001 



103


Draskovich kastély történeti kertjével (amely egyben helyi jelentőségű természetvédelmi terület is) 

együtt művelődéstörténetileg hiteles helyreállításra és a nagyközönségnek való bemutatásra lenne 

érdemes. A kastély és park nemcsak értékei, de az értékeket létrehozó családok révén is méltó a 

helyreállításra és bemutatásra, mindamellett, hogy a turizmusba való bekapcsolódás, különösen a 

megyében található más örökség elemekkel együtt programcsomagba szervezve gazdasági 

szempontból is fontos. 

A megye képzőművészete, annak hagyatéka szintén jelentős vonzerő. Pécsett a Csontváry Kiállítás, 

továbbá Amerigo Tot szellemi hagyatékát bemutató tárlat, a Vasarely kiállítás, a világhírű Zsolnay 

múzeum, a nagyharsányi szabadtéri szoborpark látogatóinak száma kiemelkedő. 

A múzeumok infrastrukturális állapota leromlott. Kitűnő gyűjteményekkel büszkélkedhetnek, de a 

kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonala miatt az utóbbi években veszítettek 

látogatottságukból. Kivétel a pécsi világörökségi színhely valamint az EKF év kapcsán létrehozott új 

kiállításterekben rendezett kiállítások, mint például a Nyolcak. Pécsett a múzeumok a 80-as évek 

fejlesztései kapcsán területileg koncentrálódtak, amit a Káptalan utca közkedvelt neve: Múzeum utca 

is jelez. Az EKF év kiállító-tér fejlesztései a belvárosban és a Zsolnai gyár felhagyott területén 

valósultak meg, 

Konferencia turizmus 

Pécs korábban is kedvelt helyszíne volt a különböző konferenciáknak, de ezek nehézkesen voltak 

csak szervezhetők egy komolyabb konferenciaterem hiánya miatt. A vonzerőt nem a hiányos 

infrastruktúra, hanem maga a város jelentette. Az EKF beruházása között szerencsére elkészült egy 

több szekcióteremmel és egy 1200 fős nagyteremmel rendelkező hangverseny és konferencia 

központ (Kodály központ) és mellette a Tudás központnak nevezett regionális könyvtár, ahol pár száz 

fős konferenciákat folyamatosan rendeznek. A konferenciák kényelmes megrendezését hátráltatja, 

hogy a konferenciák helyszínének közelében nincs megfelelő kapacitású és minőségű szálloda. 

Baranya megye idegenforgalmi vonzerői 

Tsz.: 1001 



104


1.12.4 Fejlesztési célok, folyamatban és előkészületben lévő idegenforgalmi pályázatok 

A Baranya megyei Önkormányzat folyamatosan kiemelt figyelmet fordít fejlesztési céljai között a 

turisztikai fejlesztésekre. Ennek keretében valósult meg 2011-ben a mohácsi történeti emlékpark 

korszerűsítése, egy új interaktív számítástechnikai eszközökkel felszerelt fogadó épülettel, a siklósi 

vár turisztikai fejlesztése és több kisebb-nagyobb projekt. 

Nagy lehetőséget jelent a megyének Mohács Duna-parti fekvése, ahol a Duna Stratégia részeként 

lesznek lehetségesek komoly fejlesztések. Mohács esetében az EU „Schengeni”vízi határátkelő 

kapcsán már eddig is jelentős fejlesztések realizálódtak. Például a fellendülő vízi turisztikai kereslet 

jobb kihasználása érdekében Mohácson a vízparti szállodát megvette a római katolikus egyház pécsi 

püspöksége és teljesen felújította, modernizálta azt a Dunán a megyébe érkező egyházi turizmus 

fogadására. 

A Magyar Horvát Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében is komoly lehetőségek rejlenek 

a turisztikai, idegenforgalmi együttműködésre, a vendégforgalom emelésére, az épített környezeti 

értékek fokozott védelmére, közös számbavételére és kiajánlására. 

A megye a nagy turisztikai fejlesztések mellett (csak zárójelben pl. a szigetvári termálfürdő teljes 

átépítésével, a siklósi termálstrand megépítésével és a harkányi gyógyfürdő fejlesztésével) 

folyamatosan szorgalmazta a települések épített környezeti emlékeinek védelmét, fenntartását, az 

országos szintű műemlékvédelem mellett a helyi értékek települési értékvédelmi rendelettel történő 

védelmét. 

A megye kiemelt fejlesztési céljai közül megemlítendő 

Közlekedési szempontból: 

az autópálya és a regionális repülőtér megépülte után az alsóbbrendű úthálózat fejlesztése, a 

települések zsák jellegének megszüntetése 

a mohácsi híd megépítésével egy országos déli körgyűrű létrehozása. 

A gazdaság szerkezetének átalakítása kapcsán: 

a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása, az exportképesség fokozása, 

az integrált élelmiszergazdaság fejlesztése, 

a technológiai műszaki innováció támogatása, kihasználva a Pécsi Tudományegyetemben 

rejlő lehetőségeket, 

a kis és középvállalkozások támogatása. 

A megyék funkcióinak tervezett átalakításra is tekintettel,(amely szerint a megyék területfejlesztési 

funkciói erősödni fognak) javasoljuk, hogy a Baranya megyei Önkormányzat aktualizálja, fogalmazza 

újra megyei területfejlesztési koncepcióját. 

A formálódó közeli idegenforgalmi fejlesztések közül ki kell emelni, hogy várhatóan a Dunán 4 új 

csónakkikötő létesül. Mohácsot és Siklóst turista útvonal köti majd össze, ahol gyalogosan és 

kerékpárral is lehet közlekedni. Ez egy 1,0 milliárdon felüli beruházást jelent. A harkányi gyógyfürdő 

szolgáltatásainak bővítése mintegy 1,4 milliárd forintba kerül. Itt a gyógyfürdő egy élményfürdővel 

bővülne. A regionális operatív programok irányító hatósága jóváhagyta a fenti pályázatokat, de 

Harkány esetében gondok lehetnek az önerő biztosításával. A munkahely teremtés szempontjából 

fontos a kis és középvállalkozások anyagi támogatása, valamint a 2011 végén realizálódó pécsi 

nagyvállalatok EU forrásokból való támogatása (Gépipar, dohánygyár, stb.) 

1.13 Vízgazdálkodás, felszíni és felszín alatti vízkészletek 

1.13.1 Felszíni vizek, vízkészletek 

Baranya megye a Duna vízgyűjtő területén, ezen belül részben közvetlen a Duna, részben a Dráva 

részvízgyűjtőjén fekszik. Az egyes részvízgyűjtők vízgyűjtő alegységekből épülnek fel, amelyekre 

tagolhatók a vízelvezetési és vízgazdálkodási feladatok. Baranya megye területét 5 alegység érinti, 

ezek közvetlen a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-11 Sió vízgyűjtő alegység, az 1-12 Kapos 

Tsz.: 1001 



105


vízgyűjtő alegység, az 1-15 Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység és az 1-16 Felső-Bácska, 

Margitta sziget és az Igal vízgyűjtő alegység, továbbá a Dráva részvízgyűjtőjéhez tartozó 3-3 Feketevíz 

vízgyűjtő alegység. 

Az egyes alegységek legfőbb vízgazdálkodási feladatairól a kezelésükre kijelölt vízügyi igazgatóságok 

a közelmúltban készítettek tervet, amely mint vízügyi keretterv köztájékoztatásra került. Ezek 

felhasználásával készült a területrendezési terv szakági munkarésze. Baranya megye területét érintő 

tervek közül az 1-11 Sió vízgyűjtő alegység terveit a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi 

Igazgatóság (Székesfehérvár) készítette, az 1-12 Kapos vízgyűjtő alegység terveit szintén a Közép- 

Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) készítette, bár az alegység 

területének döntő hányada a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési 

területe. Az 1-15 Alsó-Duna jobb part vízgyűjtő alegység terveit a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és 

Vízügyi Igazgatóság (Pécs), az 1-16 Felső Bácska vízgyűjtő alegység terveit az Alsó Duna-völgyi 

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Baja), a 3-3 Fekete-víz vízgyűjtő alegység terveit pedig 

szintén a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Pécs) készítette. A tervek 

készítésében közreműködő vízügyi igazgatóságok száma jelzi, hogy a megye területe bár több vízügyi 

igazgatósághoz tartozik, területének döntő hányada a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi 

Igazgatóság működési területén fekszik. 

A megye területét érintő tervezési alegységek átnézeti vázlata 

A megye területét érintő tervezési alegységek átnézeti vázlata 

Baranya megye területének nagyobb hányada a Dráva részvízgyűjtőjére, azon belül a „3-3 Fekete-víz” 

vízgyűjtő alegység területére esik. A Fekete-víz vízgyűjtőjét az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőtől a 

Villányi hegység, a Tenkes hegy és a Kelet-Mecsek dombjai választják el, a Sió-Kapos vízgyűjtő 

területétől a Mecsek hegység, a Baranyai Hegyhát és a Zselici Dombság választja el, a Rinya 

vízgyűjtőjétől a Belső-Somogy dombvidék választja el. 

A Fekete-víz vízgyűjtőjén hidrometeorológiai szempontból mérsékelt, szárazföldi hatások 

érvényesülnek, a keleti részén 630-650 mm, a nyugati részén 700-750 mm éves 

csapadékmennyiséggel lehet számolni. 

A Fekete-víz Tésenfánál torkollik a befogadó részvízgyűjtőbe, a Drávába. A Dráva bal-partján, az 

alegység területe felé töltés halad végig, védve a drávaszabolcsi, kémesi és ormánsági öblözeteket a 

Dráván lefutó árhullámok elöntésétől. A Dráva Barcs-Drávaszabolcs közötti szakasza, a közös horvátmagyar 

szabályozás eredményeként szabályozottá vált, a folyó vízjárását a horvát erőművek csúcsra 

járatásának üzemrendje befolyásolja. Az alegység mély fekvésű Dráva menti területén belvízi 

öblözetek alakultak ki, amelynek hasznosítására az öblözetek vízrendezésével nyílik csak lehetőség. 

A Fekete-víz vízgyűjtő területét 5 kisebb részvízgyűjtő alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Feketevíz, 

a továbbiak a Pécsi-víz, a Bükkösdi-víz, az Almás-patak és a Gyöngyös-patak vízgyűjtője. A 

vízgyűjtő alegység területe változatos topográfiájú, az előforduló legnagyobb szintkülönbség 400 m. A 

Tsz.: 1001 



106


Fekete-víz és a Gyöngyös-patak főmedre síkságon fut végig, a többi vízfolyás dombvidéki területen 

halad. 

A Feketevíz vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy a felszín alatti vízadó 

összlet a felső-pannóniai rétegcsoport, melynek homokos rétegei biztosítják a terület kútjainak a 

vízutánpótlását. A kisebb mélységű kutak pleisztocén-holocén korú homokrétegeket csapolnak meg. 

Vízzáró agyagréteg hiányában a homokos felszín miatt a csapadékkal együtt a szennyeződés 

könnyed jut a vízadó rétegekig, ezért a térségben üzemelő vízbázisok között több a sérülékeny 

ivóvízbázis. 

Baranya megye területének másik jelentősebb hányada a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-15 Alsó- 

Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén fekszik. Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő területét észak 

nyugaton a Mecsek hegység, nyugaton a Baranya Dombság, dél-nyugaton a Villányi hegység gerince 

határolja, mint vízválasztó, a szomszédos vízgyűjtő területektől. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőjén hidrometeorológiai szempontból az ország legmelegebb területei 

közé tartozik, kontinentális klímája mellett 600 mm éves csapadékmennyiséggel lehet számolni. 

Az alegység területéről elvezetésre kerülő vizek befogadója a Duna, vízgyűjtő területét további kisebb 

részvízgyűjtők alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Duna, a továbbiak a Karasica, a Borza-patak, a 

Kölkedi- és Vizslaki-főcsatorna, a Lánycsók- és Csele-patak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőrétipatak 

vízgyűjtője. A Karasica patak vízgyűjtőjének fontosabb részvízgyűjtői a Borza patak, a Sárokivízfolyás 

és a Bara patak, a Topolyás árok, az Ilocskai mellékárok, a Karasica csatorna és a Karasica- 

Szívó-csatorna, továbbá a Karasica két jelentősebb mellékága a Pogány-villányi és a Vasas-belvárdi 

patak, amelyek az alegység területéről a vizek elvezetését biztosítják. 

A vízgyűjtő alegység területének Baranya megye területére eső részének jelentős hányada síkvidéki 

jellegű, de Villányi-hegység és a Mecsek irányába eső terület része már változatosabb topográfiai 

adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben duzzasztással tavakat alakítottak ki. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy jelentős része 

árterület, a mohácsi Duna-kanyartól a Mohács-Udvar összekötő útig fekvő mély fekvésű terület a 

Mohács-bédai belvíz öblözet, melyet a Dunán lefutó árhullámoktól árvízvédelmi töltés és támfal védi, 

de mélyfekvésével rendszeresen belvízjárta terület övezeteként rögzíti a területrendezési terv. Az 

elsőrendű védvonalon kívül az öblözetben, valamint az országhatáron is lokalizációs töltések is 

találhatók. Az árvízvédelmi töltéseken keresztül csak zsilipeken át, vagy szivattyútelepek 

átemelésével lehet a vizeket a befogadóba vezetni. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén a legjellemzőbb felszín alatti vízteste a Karasica 

vízgyűjtőjéhez kapcsolódik, sérülékeny vízbázisai a porózus rétegre szűrőzött Majs és Palkonyai 

kutak. További két vízbázis talajvízből nyeri a vizet a Villányi és a Hirdi Vízbázisok. 

Baranya megye területét érintő további vízgyűjtő alegységekhez a megye területének csak kisebb 

területi része kapcsolódik, az 1-11 Sió vízgyűjtő alegység területén Ófalu és térsége fekszik. Az 1-16 

Felső-Bácska (Margitta-sziget –Mohácsi sziget- és Igal vízgyűjtő) alegység területéhez is Baranya 

megyének csak kis területi hányada, Mohács Duna keleti oldalán fekvő része és Homorúd település 

térsége, a Mohácsi Duna kanyar és a megye határ közötti terület, a Mohácsi sziget déli része 

kapcsolódik, mely terület vizeinek befogadója az Alsó-Duna bal partja és bal parti vízfolyásai. 

Baranya megye északi területrésze az 1-12 Kapos vízgyűjtő alegység területéhez kapcsolódik. A 

Kapos vízgyűjtőjét déli irányban, mint vízválasztó, a Mecsek és a Zselic határolja. A terület éghajlatát 

a mediterrán hatások jellemzik, az éves csapadékvíz mennyisége 600-750 mm között ingadozik, bár 

jellemző a szélsőséges vízjárás. A heves esőzések elöntéseket is okoznak. 

A Kapos vízgyűjtő alegység területének Baranya megye területére eső részének egy hányada 

síkvidéki jellegű, de a Mecsek és a Zselic irányába eső terület része már változatosabb topográfiai 

adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben, ebben az alegységben is tavak alakultak, 

illetve alakítottak ki. 

Tsz.: 1001 



107


1.13.2 Felszín alatti vízkészletek 

A felszín alatti vízkészletet a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A talajvizek változó mélységben 

fordulnak elő. A mélyebben fekvő területeken magasabban fekszenek, de minőségük szinte az egész 

megye területén már a 20 század utolsó negyedében ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan volt. A 

megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével, mivel jellemzően a 

szennyvizet a talajba szikkasztották, hatására a talajvíz réteg elnitrátosodott, ezzel a talajvíz 

ivóvízként való hasznosításra már nem felelt meg. A megyében a talajvíz ivóvíznek is megfelelő 

vízminősége legfeljebb a beépített területtől távolabbra eső területeken fordul elő, ott is az ivóvízként 

való használhatóságához a vízminőség folyamatos ellenőrzése szükséges. 

A hidrogeológiai adatok alapján a Duna és a Dráva közelében nagyon jó vízadó rétegek fordulnak elő. 

A kitermelhető rétegvíz meghaladja a helyi igényeket, így, különösen a Dráva mentén a rétegvizek 

távlati vízbázisnak is tekinthetők. A megye észak-keleti része viszont rétegvizekben kedvezőtlenebb 

adottságú. 

A megyében a karsztvíz előfordulása a karbonátos alaphegységekhez kötődik. A Nyugat-Mecsekben, 

a Szederkény-bári rögvonulatban, a Villányi hegységben és környékén van megfelelő mennyiségben 

kitermelhető karsztvíz. Meg kell jegyezni, hogy a Villányi hegységben ivóvízként kitermelhető karsztvíz 

mennyisége szigorúan korlátozott, mivel a harkányi gyógyvízzel közvetlen kapcsolatos, azaz 

egymásra hatnak. 

A kitermelhető és hasznosítható karsztvíz kontingens teljesen lekötött. Meleg karsztvíz vízkivétel 

Harkányban, Szigetváron és Sikondán van. 

A nagyobb mélységbe nyúló rétegvizek a 30 o C-os hőmérsékletet is elérik, ezeknek a meleg-vizes 

hasznosítására Mágocs, Szentlőrinc településeknél van lehetőség. 

A megye hévizeire jellemző, hogy az összes sótartalmuk minden esetben meghaladja az 500 mg/dm 3 

értéket, ami az ásványvízzé minősítés feltétele. Különös adottsága a szulfidtartalom, amely 

Harkányban az egyik gyógy tényező. A sótartalom azonban nehezíti a hasznosítását, mivel a 

vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is igényelt hasznosított víz víz-visszasajtolása 

gazdaságosan nem megoldható. Az előforduló termálvízkincs hasznosításának terjedésének ez a 

meghatározó korlátja. 

1.14 Vízkárelhárítás, árvíz- és belvízvédelem 

A vízjárta területek hasznosítására emberi beavatkozás nélkül nincs lehetőség. Baranya megyét érintő 

korábbi feljegyzések már a római időkből és a középkorból is jeleztek mederalakító munkálatokat, 

azonban komolyabb, a vízfolyásokat érintő beavatkozások a 18. századi ipari-kereskedelmi 

fejlődéssel együtt történtek. Ekkor készültek az első lecsapolások, csatornaépítések és az első 

jelentősebb árvízmentesítő beavatkozások, valamint malom csatorna, malomgát építésével 

igyekeztek a víz energiáját is hasznosítani. 

A Fekete-víz alegység területén is a 18. században végezték az első komolyabb vízrendezési munkát, 

ekkor építették a Dráva menti árvízvédelmi gátat és még néhány vízfolyás medrének rendezését. 

Ekkor kezdték az Alsó-Duna alegység területén és a Felső-Bácskai területen is a Duna menti gátakat 

építeni. A Duna menti jelenlegi árvízvédelmi fővédvonal 1876 utáni megerősítéssel, annak 

továbbfejlesztésével alakult ki. A mai méreteit az 1965-ös árvízutáni helyreállítás során nyerte el. 

Mohács belterületét védő támfal 1990-93 között épült. A Dunán lefutó árhullámok Dunaszekcső 

térségében gyakran okoznak ma is gondokat, a település védelme érdekében az árvízi biztonságot 

növelő beruházás megvalósítására lesz szükség. 

A 19. században a Fekete-víz és a Pécsi-víz rendezésére, a Korcsina-csatorna kiépítésére került sor. 

A Fekete-víz jelentősebb ágainak, mellék-ágainak rendezésével egyidejűleg a Fekete-víz torkolatát is 

új helyre helyezték. A régi torkolat Régi-Fekete-víz vízgyűjtőként maradt meg. 

Tsz.: 1001 



108


A 20. században is folyamatosan végeztek mederrendezési munkákat. A 70-es évektől a kézi 

munkavégzést fokozatosan a gépek vették át. Azok a mederszakaszok, melyeken a gépi üzemeltetés 

feltételei nem voltak biztosítottak, azok a karbantartásból kimaradtak. A karbantartás hiányában 

feliszapolódás, növénybenövések szűkítették a meder térfogatot, rontották a vízszállító képességet. 

Ennek megoldására a 90-es évektől elindult a medrek rekonstrukciója, egyre jobban érvényesítve az 

ökológiai szempontokat is. Ma már a főbb befogadók rekonstrukciója megtörtént, a medrek gépi 

karbantartása biztosított. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőjéhez tartozó Karasica patak medrét 1930-as években rendezték, az 

50-es években újra rendezésre szorult, majd a 70-es években, a nagy árvíz után újra helyreállították 

és akkor nyerte el Villány alatti szakasza a mai formáját. 

A Villány-Pogányi vízfolyás rendezésére a 80-as években került sor, a Karasica Villány feletti 

szakaszának és a Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó szakaszának rendezésére a 90-es években került 

sor. 

A Felső-Bácska vízgyűjtő alegység területének Baranya megye területére eső része mély fekvésű, s 

bár a Dunán levonuló árhullámok ellen a védelmet a kiépített elsőrendű védvonal biztosítja, a mentett 

oldalon a mély fekvésű terület belvízzel veszélyeztetett, a Kölked-Bédai belvízvédelmi szakasz, a 

Duna mentén közepesen veszélyeztetett, attól távolabb mérsékelten veszélyeztetett rendszeresen 

belvízjárta övezetként jegyzett. 

A Kapos vízgyűjtő alegység fő vízfolyásának, a Kaposnak az első mederrendezési munkáit is a 19. 

században végezték, addig a Kapos völgye mocsárként szerepelt. A Kapos völgyéről már akkor is 

ismert volt, hogy a tőzeges altalaj miatt árvízvédelmet nyújtó depóniát nem szabad építeni, mert a 

mentett oldalon a fakadóvizek előfordulása nem zárható ki, a teljes víztelenítés nehezen oldható meg. 

A mélyfekvésű Kapos-völgyben futó vízfolyás Dombóvár-Tolnanémedi közötti szakasza, mérsékelten 

veszélyeztetett belvízi öblözetként jegyzett, s ez érinti Baranya megye határát is, mivel a megye 

határfolyó a Kapos. A Kapos medrének rendezésére a vízkárok elkerülésére már a 20. század utolsó 

negyedében tanulmányok készültek, annak eredményeként a Baranya megye területét érintő 

szakaszán kívül árvízcsúcs-csökkentő tározókat építettek. A közelmúltban előforduló 

veszélyeztetések elkerülésére újabb árvízcsúcs-csökkentő tározó építését határozták el Somogy 

megye (Kaposújlak) területén, biztosítva ezzel az alsó vízfolyás, a Kapos Baranya megyét érintő 

szakaszának veszélymentes üzemelését. A mellékágak felöl is érkeznek árhullámok, itt árvízcsúcscsökkentő 

tározók nem épültek, de a mellékfolyókon levő halastavak, kisebb tározók a víz levonulását 

megfelelően fékezni tudják. 

A Dráva mentén, annak bal-partján az elsőrendű védvonal mentett oldalán is mély fekvésű a terület, 

amelyet a hatályos megyei területrendezési terv belvízjárta területként jelölte a Dráva Baranya megyei 

teljes szakaszán. A közelmúltban készült tanulmány alapján a rendszeresen belvízjárta terület 

lehatárolás pontosítható. A rendszeresen belvízjárta területből két szakaszon tartandó fenn továbbra 

is a belvízzel veszélyeztetett jelzés, az egyik a Lankai-Tapolcai belvízi öblözet, amely a Dráva 

országot elhagyó szelvényétől Drávaszabolcsig terjed, a másik Drávakeresztúrtól a Korcsina 

völgyében a Baranya megyét érintő szakasza Somogy megye határáig tart. 

A végrehajtott vízrendezések árvíz védekezési célokat szolgáltak, a vízlevezetés minél zavartalanabb 

megoldását, a szivattyútelepek létesítésével a talajvízszint süllyesztését érhetik el. A legutóbbi 

időkben a karbantartásra fordítható gazdasági keretek csökkentek, s ezzel romlanak a vízelvezetési 

feltételek. 

A Fekete-víz vízgyűjtő alegység területén a domborzati viszonyok tavak kialakulását és kialakítását 

tette lehetővé, így jelenleg az alegységen mintegy 139 tó üzemel. A tavak részben völgyzárógátas, 

részben hossz-töltéses kialakításúak, egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. A tavak 

többségében halgazdálkodás folyik. A tavak vízháztartásának a biztosítása egyes tavak esetében 

akadozik. 

Az Alsó-Duna jobb-parti vízgyűjtő alegység területén is a domborzati viszonyok tavak kialakulását és 

kialakítását tette lehetővé. A tavak itt is részben völgyzárógátas, részben hossz-töltéses kialakításúak, 

egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. Itt is a tavak többségében halgazdálkodás folyik. A tavak 

vízháztartásának a biztosítása egyes tavak esetében akadozik. 

Tsz.: 1001 



109


A Kapos vízgyűjtő alegységhez tartozó Baranya megye területén levő mellékvízfolyások szinte 

mindegyikén találhatók tavak, amelyeket többnyire halastóként hasznosítják, de árhullámok 

levonulásának fékezésében is jelentős a szerepük. A tavak itt is részben völgyzárógátas, részben 

hossz-töltéses kialakításúak, egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. 

Korábban a megyében, többféle (szén, kőszén, kő, urán, bauxit, homok) bányászati tevékenység is 

folyt, ma már az iparág szerepe visszahúzódott. A bányászat a vizek különböző szennyezését okozták 

és okozzák. 

A megye területén kiépített, üzemelő nagyobb területet kiszolgáló öntözőrendszer nincs. Öntözésre 

csak helyi jelentőségű vízkészletre támaszkodó szétszórtan előforduló, kis független rendszerek 

fordulnak elő. Kisvízfolyásokra támaszkodva helyi vízkivétel szinte mindenhol megoldható. 

1.15 Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíziszap elhelyezés 

1.15.1 Vízellátás 

A vízellátás az elmúlt évtizedekben kormány program eredményeként, a szükséges állami támogatás 

biztosításával kiépült. Ma a megye területén fekvő valamennyi település rendelkezik vezetékes ivóvíz 

ellátással, s a megyei szinten a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 98 %-os. 

Tsz.: 1001 



110


Baranya megye – Települések lakásállományának vezetékes ivóvíz ellátottsága. 

Készült a 2009-es évi KSH adatok alapján. 

A 2009-es (2010 január 1-i állapotot rögzítő) statisztikai adatok szerint 167 település vízellátása már 

teljes körűnek tekinthető (98% feletti), de még vannak 60 % alatti ellátottságú települések (Cserdi, 

Nemeske) is. 

A települések vízellátása részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, mint helyi vízbázissal, részben 

regionális, vagy kistérségi társulásként üzemeltetett vízbeszerzési lehetőséggel regionális, vagy 

kistérségi, illetve egyéb településközi gerinchálózat segítségével történik. 

A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázisból addig lehet szolgáltatni, amíg az abból 

kitermelt víz közvetlenül, vagy kezeléssel az előírások szerinti vízminőséget, azaz az egyes 

komponensekre vonatkozó határértékeket teljesíteni tudja. Ezért nagyon fontos a vízbázisok 

védelmének a biztosítása. A helyi vízbázis vízminőség romlása, illetve nem megfelelőssége esetén a 

vízellátást a településtől kisebb-nagyobb távolságban levő vízbázisról kell megoldani. A nagyobb 

kapacitású vízbázisok, amelyről több település is ellátható, védelmének megoldása még különösebb 

figyelmet érdemel. 

Az ivóvíz-minőség kérdésével az 1.7.5 fejezet részletesebben is foglalkozik, de érdemes tájékozódni, 

hogy a vízminőség romlását milyen komponensek okozzák. Erről felmérés 2001-ben készült. 

A nyilvántartott ivóvíz minőségi kifogással érintett települések listája, az ivóvíz minőségi kifogásának 

oka 

Tsz.: 1001 



111


Település 

Bór 

(>1,0 

mg/l) 

Fluorid 

(>1,5 

mg/l) 

Nitrát 

(>50 

mg/l) 

Nitrit 

(>0,5 

és 0,1 

mg/l) 

Arzén 

(>0,01 

mg/l) 

Ammónium 

(>0,5 

mg/l) 

Vas 

(>0,2 

mg/l) 

Mangán 

(>0,05 

mg/l) 

Adorjás 

X 

Almamellék 

X 

Bánfa 

X 


X 

Baranyajenő X X 

Besence X X 

Bogdása 

X 

Boldogasszonyfa- 

Antalszállás 

X 


Terecseny 

X 

Borjád 

X 

Bürüs 

X 

Csányoszró 

X 

Dencsháza X X X 

Drávacsehi 

X 

Drávafok 

X 

Drávaiványi X X 


X 

Drávapalkonya X X 


X 

Drávasztára X X X 

Felsőszentmárton X X 

Gyöngyfa X X 

Hetvehely 

X 

Hidas X X 

Hirics 

X 

Homorúd X X 

Ibafa X X 

Illocska 

X 

Kákics X X X X 

Katádfa X X 

Kemse X X 

Királyegyháza 

X 

Kishajmás X X 

Kislippó X X 

Kisszentmárton- 

Mailáthpuszta X X X 

Kisvaszar 

X 

Lúzsok X X X 

Magyarbóly 

X 

Magyarlukafa 

X 

Magyarmecske X X 

Markóc X X 

Marócsa X X X 

Matty X X X 

Mindszentgodisa X X 

Mohács- X X 

Tsz.: 1001 



112


Szabadságpuszta 

Molvány X X 

Nagybudmér 

X 

Nagynyárád X X 

Nemeske 

X 

Óbánya 

X 

Oroszló X X 

Palé 

X 

Páprád X X X 

Piskó 

X 

Pócsa X X X 

Rózsafa 

X 

Sásd X X 

Sellye X X 

Somogyhárságy 

X 

Somogyhárságy- 

Kishárságy 

X 

Sumony X X 

Szentdénes X X X X 

Szentegát X X X 

Szentlőrinc 

X 

Udvar X X 

Vajszló X X 

Vázsnok 

X 

Vejti X X X 

Velény 

X 

Zádor X X 

Zaláta X X 

A települések döntő hányadában az ivóvíz minőség javítást vagy megoldották, vagy az folyamatban 

van. Ma már csak nyolc település van (Gilvánfa,Gyöngyfa, Hetvehely, Királyegyháza, Kisasszonyfa, 

Magyarmecske, Magyartelek, Szentdénes), ahol még az ivóvíz minőségjavítást el sem kezdték. 

A vizsgálatok készítésekor gyűjtött adatok szerint Baranya megye 301 településéből a legtöbb (95) 

település vízellátását a Sziget-Víz Kft üzemeltette. A DDKÖVIZIG-től kapott 2009-es adatok szerint a 

Tenkesvíz Víz és Csatornamű Üzemeltető Kft 53, a Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zrt 

33 és a Tettye Forrásház Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt 5 település vízellátását 

szolgáltatta. A Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt 30, a Komló-Víz Üzemeltető és Szolgáltató Kft 

23, a Mohács-Víz Kft 13, a Pécsváradi Vízmű Üzemeltető Szolgáltató Kft 10, a Szederkény Térségi 

Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft 8, a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető Kft 6, a 

Haraszti Vízmű Nonprofit Kft 4, az Illocska-Lapáncsa-Magyarboly-Matty Szolgáltató Kht 4, a Pócsa- 

Borjád-Nagybudmér Víziközmű Üzemeltetési és Szolgáltató Kft 3, a Sátorhely-Majs Kistérségi Vízmű 

Kft 3, a Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft 2, a Somberek-Palotabozsok 

Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft 2, a Bonycom Bonyhádi Közüzemi Kft 1, a Dombóvár és 

Környéke Víz- és Csatornamű Kft 1, a Feked Vízmű 1, a Mágocsvíz Kft 1, a Sellye Kommunális 

Beruházó és Szolgáltató Kft 1, a Szebény Víziközmű Üzemeltető Kft 1 és a Vajszló-Víz Kht 1 

település ellátását biztosította. 

Ezek a szolgáltatók részben saját vízbeszerzéssel biztosítják a vízellátást, részben a saját vízbázisról 

táplált kistérségi hálózattal, részben a nagy regionális hálózatról vételezett vízzel látják el a 

településeket. A legnagyobb vízbeszerzéssel a DRV Zrt rendelkezik. Kútcsoportja Mohács és Bár 

térségében üzemel, ahonnan nagy regionális hálózattal szállítja az általa közvetlenül ellátott 30 

településhez az ivóvizet, illetve tovább-szolgáltatásra átadva a vele társvízműveknek, Pécsi Vízmű 

Zrt, Mohács Víz Kft, Komlóvíz Kft számára a víz átadásával. 7 önálló szolgáltató üzemeltet saját 

vízbeszerzést és csak az adott település ellátását szolgálja. A többi szolgáltató 2, vagy több település 

Tsz.: 1001 



113


ellátását biztosítja részben közvetlen a saját vízbázisáról, részben a saját vízbázisáról táplált 

kistérségi regionális hálózattal szállított vízzel. 

(2009-es adatok alapján) 

Üzemeltető neve: 

Bóly-Monyoród 

Víziközmű Üzemeltető és 

Szolgáltató Kft. 

BONYCOM Bonyhádi 

Közüzemi Kft. 

Dombóvár és Környéke 

Víz- és Csatornamű Kft. 

DRV Zrt. (Baranya 

megye) 

Vízműrendszer: 


Hidas 

Vásárosdombói vízmű 

Vásárosdombó-Margitmajor 

Mohács-Pécs-Komló RV 

Hosszúhetényi vízmű 

Husztót-Kovácsszénája vízmű 

Település, 

vízellátás: 

Bóly 

Monyoród 

Hidas 

Orfűi vízmű 

Feked vízmű Fekedi vízmű Feked 

HARASZTI 

Nonprofit Kft. 

Illocska-Lapáncsa- 

Magyarbóly-Matty 

Szolgáltatő Kht. 

VÍZMŰ 

Komló-Víz Üzemeltető és 


Egyházasharaszti kistérségi vízmű 

Magyarbóly 

Illocska-Lapáncsa 

Matty 

Alsómocsoládi vízmű 

Baranyajenői vízmű 

Vásárosdombó 

Ellend 

Erzsébet 

Kátoly 

Kékesd 

Pereked 

Szellő 

Áta 

Bírján 

Egerág 

Kisherend 

Kiskassa 

Kozármisleny 

Lothárd 

Pécsdevecser 

Pécsudvard 

Peterd 

Pogány 

Szemely 

Szőkéd 

Dunaszekcső 

Bár 

Bogád 

Magyarsarlós 

Nagykozár 

Romonya 


Abaliget 

Husztót 

Kovácsszénája 

Orfű 



Old 


Magyarbóly 

Illocska 

Lapáncsa 

Matty 



Tsz.: 1001 



114


Ág 

Gerényesi vízmű 

Gerényes 

Tékes 

Kárászi vízmű 

Kárász 

Kishajmási vízmű 

Kishajmás 

Kisvaszari vízmű 

Kisvaszar 

Bodolyabér 

Komló 

Liget 

Komlói kistérségi vízműrendszer 

Magyarhertelend 

Magyarszék 

Mánfa 


Köblényi vízmű 

Köblény 

Magyaregregyi vízmű 

Magyaregregy 

Mázai vízmű 

Máza 

Mekényesi vízmű 

Mekényes 

Nagyhajmási vízmű 

Nagyhajmás 

Szalatnaki vízmű 

Szalatnak 

Tairósi vízmű 

Tarrós 

Vékényi vízmű 

Vékény 

Mágocsvíz Kft. Mágocs Mágocs 

Mohács-Víz Kft. 

Mohácsi kistérségi vízmürendszer 

Mohács 

Kölked 

Lánycsók 

Székelyszabar 

Hímesháza 

Szűr 


Geresdlak 

Fazekasboda 

Erdősmárok 

Kisnyárád 

Liptód 

Maráza 

Bakócai vízmű 

Bakóca 

Felsőegerszeg-Varga vízmű 

Felsőegerszeg 

Varga 

Kisbesztercei vízmű 

Kisbeszterce 

Mindszentgodiai vizmű 

Mindszentgodisa 

Oroszlói vízmű 

Oroszló 

Páléi vízmű 

Palé 

Pécsi Vízműveket Sásdi vízmű 

Sásd 

Működtető 

Vagyonkezelő Zrt. 

és 

Bicsérd-Zók-Aranyosgadány-Keszü-Gyód- 

Kőkény kistérségi vízmű 

Bodai vízmű 

Aranyosgadány 

Bicsérd 

Zók 

Gyód 

Keszü 

Kökény 

Boda 

Bakonya 

Cserkút 

Tsz.: 1001 



115


Pécsváradi 

Üzemeltető 


Vízmű 

és 

Pócsa-Borjád- 

Nagybudmér Víziközmű 

Üzemeltető 

és 


Sátorhely-Majs kistérségi 

Vízmű Kft. 

Sellye Kommunális 

Beruházó 

és 

SzolgáltatóKft. 

Somberek-Palotabozsok 

Víziközmű Üzemeltető és 


Szebény Víziközmű 

Üzemeltető Kft. 

Szederkény Térségi 

Vziközmű Üzemeltető és 


Sziget-Víz Kft. 

Szalántai vízmű 

Túronyi Vízmű 

Meződi vízmű 

Szászvári vízmű 

Bikal - Egyházaskozár vízmű 

Hegyhátmaróc-Tófű vízmű 

Szárászi vízmű (vízátvétel Lengyel 

községből) 

Vázsnoki vízmű 

Szágyi vizmű 

Gödrei vízmű 

Baranyaszentgyörgy-Tormás vízmű 

Mecseknádasdi vízmű 

Pécsváradi kistérségi vízmű 

Apátvarasdi vízmű 

Erdősmecskei vízmű 

Óbányai vízmű 

Véméndi vízmű 

Pócsa-Boijád-Nagybudmér vízmű 

Nagynyárádi vízmű 

Majsi vízmű 

Udvari vízmű 

Sellyei vízmű 

Somberek-Palotabozsok vizmű 

Szebényi vízmű 

Szederkényi térségi vizmű 

Almamellék vízmű 

Almáskeresztúri vízmű 

Kővágótöttös 

Szalánta 

Turony 

Meződ 

Szászvár 

Bikal 

Egyházaskozár 

Hegyhátmaróc 

Tófű 

Szárász 

Vázsnok 

Szágy 

Gödre 

Baranyaszentgyörgy 

Tormás 

Mecseknádasd 

Martonfa 

Szilágy 

Pécsvárad 


Nagypall 

Lovászhetény 

Apátvarasd 

Erdősmecske 

Óbánya 

Véménd 

Pócsa 

Borjád 

Nagybudmér 

Nagynyárád 

Majs 

Udvar 

Sellye 

Somberek 

Palotabozsok 

Szebény 

Szederkény 


Babarc 

Szajk 

Versend 

Belvárdgyula 

Olasz 

Hásságy 

Almamellék 


Mozsgó 

Tsz.: 1001 



116


Antalszállási vízmű 

Baksai vízmű 

Besencei vízmű 

Botykapeterdi vízmű 

Goricai vízmű 

Bükkösdi vízmű 

Bürüsi vízműrendszer 

Csányoszrói vízmű 

Csebényi vízmű 

Csonkamindszent vizmű 

Dencsházai vízmű 

Dinnyeberki vízmű 

Drávafoki vízmű 

Drávaiványi vízmű 

Drávakeresztúri vízmű 

Drávasztárai vizmű 

Felsőszentmártoni vízmű 

Görcsönyi vízmű 

Gyöngyfai vízmű 

Hetvehelyi vízmű 

Hiricsi vízmű 

Horváthertelendi vízmű 

Ibafai vízmű 

Kacsótai vízmű 

Katádfai vízmű 

Kemsei vízmű 

Kétújfalui vízmű 

Királyegyházai vízmű 

Lúzsoki vizmii 

Magyarmecske 

Markóci vízmű 

Marócsai vizmű 

Merenyei vízmű 

Molványi vízmű 

Nagydobsza 

Nagypeterdi vízmű 

Nagyvátyi vízmű 


Antalszállás- 

Tercseny 

Baksa 

Besence 

Nagycsány 

Botykapeterd 

Bükkösd-Gorica 

Bükkösd 

Cserdi 

Helesfa 

Bürüs 

Várad 

Csányoszró 

Csebény 

Csonkamindszent 

Dencsháza 

Szentegát 

Dinnyeberki 

Drávafok 

Bogdása 

Drávaiványi 


Drávasztára 

Felsöszentmárton 

Görcsöny 

Gyöngyfa 

Hetvehely 

Hirics 


Ibafa 

Kacsóta 

Katádfa 

Bánfa 

Kemse 

Endrőc 

Gyöngyösmellék 

Kétújfalu 

Teklafalu 


Lúzsok 

Gilvánfa 

Kisasszonyfa 

Magyarmecske 

Magyartelek 

Markóc 

Marócsa 

Merenye 

Molvány 

Kisdobsza 

Nagydobsza 

Nagypeterd 

Nagyváty 

Tsz.: 1001 



117


TENKESVIZ Víz- és 

Csatornamű Üzemeltető 

Kft. 

Nemeskei vízmű 

Nyugotszenterzsébeti vízmű 

Kákics-Okorági vízmű 

Páprádi vízmű 

Patapoklosi vízmű 

Piskói vízmű 

Rózsafai vízmű 

Somogyhárságyi vízmű 

Sósvertikei vízmű 

Sumonyi vízmű 

Szabadszentkirályi vízmű 

Szentdénesi vízmű 

Szentkatalin vizmű 

Szentlászlói vízmű 

Szentlörinci vízmű 

Szigetvári vízmű 

Szulimáni vízmű 

Tengeri vízmű 

Tésenyi vízmű 

Tótszentgyörgyi vízmű 

Vásárosbéci vízmű 

Vejti vízmű 

Velényi vízmű 

Zádor 

Zalátai vízmű 

Babarcszőlős 

Beremendi vízmű 

Bissei vízmű 

Bodágmindszenti vízmű 

Bostai vízmű 

Kistamási 

Nemeske 

Pettend 

Nyugotszenterzsébet 

Kákics 

Okorág 

Páprád 

Basal 

Patapoklosi 

Somogyapáti 

Somogyhatvan 

Somogyviszló 

Piskó 

Rózsafa 

Magyarlukafa 


Sósvertike 

Sumony 


Szentdénes 

Hetvehely-Karácodfa 

Okorvölgy 

Szentkatalin 

Szentlászló 


Szentlőrinc 

Szigetvár 

Hobol 

Szulimán 

Csertő 

Tengeri 

Téseny 

Tótszentgyörgy 

Vásárosbéc 

Vejti 

Gerde 

Pécsbagota 

Velény 

Zádor 

Szörény 

Zaláta 


Siklósbodony 

Beremend 

Kásád 

Bisse 


Hegyszentmárton 

Ózdfalu 

Bosta 

Garé 

Regenye 

Tsz.: 1001 



118


Szilvás 

Szőke 

Csarnótai vízmű 

Csarnóta 

Drávacsepely 

Drávacsepelyi vízmű 


Kovácshida 

Ipacsfa 

Drávapalkonyai vízmű 


Drávacsehi 

Diósviszló 

Diósviszlói vízmű 

Szava 

Rádfalva 

Ivándárdai vízmű 

Ivándárda 

Sárok 

Kisdéri vízmű 

Kisdér 

Ócsárd 

Kisharsányi vízmű 

Kisharsány 

Cún 

Drávapiski 

Kémesi vízmű 

Kémes 

Szaporca 

Tésenfa 

Kisszentmártoni vízmű 

Kisszentmárton-Majláthpusztai vízmű 


Kistapolcai vízmű 

Kistapolca 

Nagyharsány 

Kórósi vízmű 

Kórós 

Adorjás 

Márok 

Mároki vízmű 

Töttös 

Lippó 

Bezedek 

Nagytótfalui vízmű 

Nagytótfalu 

Baranyahídvégi vízmű 


Sámod 

Siklós 

Harkány 

Siklósi vízmű 

Márfa 

Gordisa 


Vókány 

Vókányi vízmű 

Újpetre 

Kistótfalu 

Pécs és környéke vízmű 

Pécs 

Tettye Forrásház Pécsi 

Pécs-Hird 

Városi Víziközmű 

Pécs-Somogy-Vasas 

Üzemeltetési Zrt. 

Kővágószölös 

Pellérd 

VAJSZLÓ-VIZ Kht. Vajszlói vizmű Vajszló 

Villány és Térsége 

Villány 

Víziközmű Üzemeltető Villányi vízmürendszer 


Kft. 

Ivánbattyán 

Tsz.: 1001 



119


Palkonyai vízműrendszer 

Kisjakabfalva 

Kisbudmér 

Palkonya 

A vízellátás biztonságára a vízbázisok védelme érdekében a hidrogeológiai védőidomok kijelölése 

részben megtörtént, részben folyamatban van. A kismélységű kutak többnyire sérülékeny vízbázisok, 

ezek körül fokozottan sürgető a védőidom kijelölése. A sérülékeny vízbázisok előzetes hidrogeológiai 

védőövezetének lehatárolását követően a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendben előírt terület-felhasználási 

korlátozásokat figyelembe kell venni. 

A megyében iparivíz ellátást a DRV Zrt szolgáltat. A bári vízbeszerzési helytől Pécsig a vizet 

regionális vezetékkel szállítják, amely párhuzamosan halad az ivóvíz regionális vezetékkel. A 

megyében a további, a DRV Zrt által üzemeltetett regionális iparivíz hálózatról nem vételező iparivíz 

igénylő gazdasági üzemek az iparivíz ellátásukat egyedileg, saját vízbeszerzéssel, talajvíz, rétegvíz 

kúttal, illetve felszíni vízkivétellel oldják meg. 

1.15.2 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés 

Az elmúlt évtizedekben kiépített vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan lényegesen megnőtt a 

fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együtt a keletkező szennyvíz mennyisége is. Az elhasznált víz a 

környezet egyik alapvető szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése nagyon fontos feladat. 

A szennyvízgyűjtés és kezelés problémájának megoldatlansága, valamint a keletkezett szennyvizek 

jelentős hányadának még ma is kezeletlenül a talajba szikkasztása, az ivóvízkészlet vízminőségének 

egyik legnagyobb veszélyeztető forrása. A vízügyi ágazat a közel múltban a korábbi vezetékes 

ivóvízellátás kiépítéséhez hasonlóan, kormánytámogatás segítségével bonyolította a 

szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését. Ennek hatására több 

szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van a 

kivitelezése folyamatban. A megvalósított csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési 

beruházások ellenére azonban a megye 301 településéből a KSH 2009-es évi (2010. január 1.-ei 

állapotot rögzítő) nyilvántartása alapján, még 232 település nem rendelkezik szennyvíz közcsatorna 

hálózattal. 

A csatornázott településeken a szennyvízgyűjtő hálózat a szennyvizeket vagy a helyi tisztítótelepre, 

vagy kistérségi ellátási funkcióra létesített tisztítótelepre szállítja a szennyvizeket. A DDKÖVIZIG-től 

kapott 2011 tavaszi adatok szerint a megyében jelenleg 14 több település ellátását betöltő 

szennyvíztisztító telep üzemel: Pécs (+9 település), Komló(+6 település), Mohács (+2 település), 

Szigetvár (+2 település), Bóly (+2 település), Dunaszekcső (+1 település), Hímesháza (+3 település), 

Máza (+6 település), Mecseknádasd (+2 település), Olasz (+1 település), Pécsvárad (+1 település), 

Sátorhely (+3 település), Somberek (+1 település) és Villány (+5 település). Ezek az agglomerációs 

szennyvíztisztító telepek összesen 57 település szennyvízkezelését biztosítják. Településen belül 

saját önálló tisztítóteleppel rendelkezik 11 település: Siklós, Harkány, Beremend, Hosszúhetény, 

Mágocs, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Görcsöny, Orfű, Alsómocsolád települések. Vásárosdombó 

településen is üzemel közcsatorna hálózat, amely a szennyvizet a szomszédos Tolna megyei 

Kaposszekcső szennyvíztisztító telepére szállítja a szennyvizet. Meg kell említeni Máza 

szennyvíztisztító telepét, amely viszont Tolna megyei települések szennyvizét is fogadja. 



Víziközmű 

Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 

BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kft. 

Csertő Önkormányzat Kommunális 

Szennyvízüzemeltetö Intézmény 

Dombóvár és Környéke Víz- és 

Csatornamű Kft. 

Szennyvízelvezetési 

Település, 

Agglomeráció 

szennyvízelvezetés: 

Bóly Szennyvízelvezetési 

Bóly 


Mecseknádasd 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Hidas 

Szigetvár Szennyvízelvezetési 

Csertő 


Kaposszekcső 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Vásárosdombó 

Tsz.: 1001 



120


DRV Zrt. (Baranya megye) 

Hásságyi Közmű Üzemeltető 

Intézmény 

KEBAKON 

Kelet-baranyai 

Koncessziós Közműüzemeltető Kft. 



Mágocsvíz Kft. 

Mohácsi Városgazdálkodási és 

Révhajózási Kft. 

Olasz-Hásságy 

Intézmény 

Közműüzemeltető 

Pécsi Vízműveket Működtető és 



Szennyvízelvezetési Agglomeráció Hosszúhetény 

Dunaszekcső Szennyvízelvezetési 


Orfü Szennyvízelvezetési 


Olasz Szennyvízelvezetési 


Hímesháza Szennyvízelvezetési 


Komló Szennyvízelvezetési 


Máza Szennyvízelvezetési 


Bár 

Dunaszekcső 

Orfű 

Hásságy 

Hímesháza 


Szűr 


Bodolyabér 

Komló 

Liget 


Magyarszék 

Mánfa 


Kárász 

Köblény 

Magyaregregy 

Máza 

Szalatnak 

Vékény 


Szennyvízelvezetési Agglomeráció Alsómocsolád 

Mágocs Szennyvízelvezetési 

Mágocs 


Mohács Szennyvízelvezetési Mohács 


Lánycsók 


Olasz 


Bakonya 

Pécs Szennyvízelvezetési 


Boda 

Cserkút 


Keszü 

Gyód 

Sásd Szennyvízelvezetési 

Sásd 



Szászvár 


Mecseknádasd 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Mecseknádasd 

Pécsvárad Szennyvízelvezetési Pécsvárad 

Pécsváradi Vízmű Üzemeltető és Agglomeráció 



Mecseknádasd 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Óbánya 

Sátorhely-Majs kistérségi Vízmű Kft. Sátorhely Szennyvízelvezetési Sátorhely 

Tsz.: 1001 



121



Majs 

Udvar 

Nagynyárád 

Sellye Kommunális Beruházó és Sellye Szennyvízelvezetési 

Sellye 



Somberek-Palotabozsok Víziközmű 

Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Somberek Szennyvízelvezetési Somberek 


Palotabozsok 

Szederkény Térségi Vziközmű 


Szentegáti 

Önkormányzati 

Kommunális Szennyvíz-üzemeltető 

Intézmény 

Szigetvár-Becefa-Zsibót 

Önkormányzati Kommunális 

Szennyvíz-üzemeltető Intézmény 


TENKESVIZ Víz- és Csatornamű 


Tettye Forrásház Pécsi Városi 

Víziközmű Üzemeltetési Zrt. 

Villány és Térsége Víziközmű 










Görcsöny Szennyvízelvezetési 


Szentlőrinc Szennyvízelvezetési 


Beremendi Szennyvízelvezetési 


Harkány Szennyvízelvezetési 


Siklós Szennyvízelvezetési 




Villány Szennyvízelvezetési 


Babarc 

Szajk 

Szentegát 

Szigetvár Becefa és 

Zsibót városrészei 

Szigetvár 

Görcsöny 

Szentlőrinc 

Beremend 

Harkány 

Siklós 

Pécs 

Kővágószőlős 

Pellérd 

Kozármisleny 

Villány 


Kisjakabfalva 

Palkonya 

Márok 

Ivánbattyán 

Tsz.: 1001 



122


Baranya megye – Települések lakásállományának csatornázottsága. 


Bár az ábra is jelzi, hogy 232 település nem rendelkezik közcsatornával, de szerencsére ezek a 

települések kisebb lélekszámúak, így figyelembe véve a már csatornázott településeken is a 

közcsatornára nem csatlakozókat, összesítve a megye lakosságának csak 26,6 %-a, akiknek 

szennyvize jellemzően talajba szikkasztásra kerül. Meg kell azonban említeni, hogy ez a mindössze 

26,6 %-nyi lakosságtól a talajba szikkadó szennyvíz mennyisége is napi 8700 m 3 /nap mennyiség, 

amely a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését okozzák. Sajnálatosan a jelentősebb szennyezést 

nemcsak a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége okozza, hanem ezt tovább fokozza a szennyvíz 

szennyezettségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett 

mosószerfogyasztás stb. miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező 

anyagok a talajba és a talajvízbe jutva, jelentős szennyezést okoznak, veszélyeztetve a vízbázisokat. 

Tsz.: 1001 



123


Baranya megye – Települések talajba szikkadó szennyvíz terhelése. 


A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket 

gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, 

melynek üzemeltetését is maguk végzik. 

A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a befogadói a vízfolyások. A másik 

végterméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági területen 

történik, de biomasszaként feldolgozva az energiatermelési hasznosítása növekvő tendenciájú. 

Tsz.: 1001 



124


1.16 Energiagazdálkodás és energiaellátás 

1.16.1 Energiagazdálkodás 

Baranya megye az ország területének déli szélén helyezkedik el, mégis néhány jelentősebb 

energiaellátó rendszerekhez tartozó gerinchálózat halad át rajta. Ezek a nagyfeszültségű 120, illetve 

400 kV-os átviteli hálózatok és nagynyomású földgáz és termék szállítóvezetékek nagy állóeszköz 

értékűek, így helyüknek megváltoztatásának kicsi a realitása. Ezeket a hálózatokat, valamint azok 

biztonsági, illetve védőövezeteinek helyét, mint helyhez kötött adottságokat kell kezelni, meghatározó 

elemek a megye térszerkezeti tervében. 

A megye területét érintő: 

400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: 

– (Paks)-Pécs Erőmű alállomás 

– Pécs-(Kaposvár) 

– Pécs -országhatár-(Horvátország) 

– Mohács-Pécs-országhatár - (Horvátország távvezeték felhasítási pontja) 

120 kV-os MAVIR üzemeltetésű, átviteli hálózat távvezeték elemei: 

– Pécs Erőmű alállomás–Pécs Erőmű 

– Siklós–országhatár–(Horvátország) 

Helyi, térségi jelentőségű 120 kV-os elosztó hálózat elemei: 

– Pécs Erőmű–(Bonyhád) 

– Pécs Erőmű-Komló 

– Komló- Komló [Sikonda] -Mindszentgodisa MÁV-(Kaposvár) 

– Pécs Erőmű–Pécs Kelet 

– Pécs Erőmű–Pécs Kertváros 

– Pécs Erőmű–Pécs Újmecsekalja 

– Pécs Erőmű-Pécs Újmecsekalja-Kővágőszőlős-Királyegyháza-Szigetvár 

– Szigetvár-(Kaposvár) 

– Szigetvár-(Barcs) (kétrendszerű) 

– Pécs-Mohács-(Csátalja) 

– Pécs Erőmű-Siklós-Beremend (kétrendszerű) 

– Mohács – (Bátaszék) - (Szekszárd) 

– Kővágószőlős - Királyegyháza távvezeték felhasítása - Vajszló 

– Pécs Erőmű – Mohács távvezeték felhasítása - Bóly alállomás 

– Pécs Erőmű – Pécs Kelet távvezeték felhasítása - Pécs I. alállomás 

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemei: 

– (Városföld–Baja)–országhatár–(Horvátország DN 800 földgáz) 

– (Városföld-Baja)-Pécs (Szank-Pécs DN 400) 

– (Kápolnásnyék-Mezőszentgyörgy)-Pécs (Cserkút termék) 

Helyi, térségi (nagynyomású) szénhidrogén szállítóvezeték elemei: 

– (Baja) - (Báta) Duna tartalék ág 

– Palotabozsok–Mohács 

– Pécs I.-Pécs hőerőmű 

– Pécs I.-Pécs II. 

A megyében országos jelentőségű 50 MW feletti erőmű Pécsen üzemel. A 180 MW teljesítményű 

kapcsolt energiatermelést nyújtó, Pannon Hőerőmű Zrt által üzemeltetett pécsi hőerőmű 2004-ig 

primer energiahordozóként kizárólag szenet használt. A széntüzelésű kazánok jelentős környezeti 

terhelést okoztak, ennek felszámolásaként részben földgáztüzelésre, részben biomassza tüzelésre 

tértek át. 2004-ben 49,9 MW teljesítményű biomassza tüzelésű blokkot helyeztek üzembe, amelynek 

energiahordozója az erdészeti hulladékokon kívül energetikai faültetvényből előállított biomassza volt. 

2005-ben 45 ha területen telepítettek először energiaültetvényt. Ezzel a korszerűsítéssel jelentősen 

csökkent az erőmű környezetterhelése. További fejlesztése is folyamatban van. 

Tsz.: 1001 



125


A megyében üzemelő 50 MW alatti hő- és energiatermelő bázisok közvetlen helyi energiaigényeket 

elégítenek ki. 5-50 MW közötti tartományú a Komlón üzemelő fűtőerőmű 11,9 MW teljesítménnyel. 

Meg kell említeni az egyre szaporodó szélkerekeket, amelyek a villamosenergia hálózatra termelnek, 

termelésük bár szorosan összefügg az időjárással, ma már a műszaki fejlesztések eredményeként 

közelinek tűnik a termelt villamosenergia raktározási lehetőségének megoldása, amely feltétele lenne 

az alapellátásban is a szélenergiának a figyelembe vételi lehetőségére. A megye területén a jelenleg 

ugyan nem üzemelő, vagy üzemelő vízerőműveket sem lehet figyelmen kívül hagyni, bár egyiknek 

sem éri el a teljesítő képessége az 5 MW-ot. 

Helyi igényeket elégítenek ki az 5 MW-nál kisebb teljesítményű gázmotoros kiserőművek, a Magyar 

Energia Hivatal nyilvántartása szerint ilyen erőmű üzemel Pécsen, Komlón, Baranya megyei 

Kórházban (Pécs), Mohácson, Siklóson, E.ON-Energiatermelőnél (Pécs) valamint szintén 5 MW-nál 

kisebb biogáz hasznosító üzemel Bicsérd és Kökény településeken. 

Energiagazdálkodási szempontból meg kell említeni még a megújuló energiahordozók 

hasznosításánál egy-egy egyedi napkollektor, napelem használatát, de ezeken kívül 

energiagazdálkodási jelentőségű megújuló energiahordozó hasznosítás jelenleg még nincs a 

megyében. 

1.16.2 Energiaközművek 

Villamosenergia ellátás 

Villamosenergia ellátás vonatkozásában a megye területén haladó villamosenergia átviteli hálózatok a 

megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. Az átviteli hálózatot a 

MAVIR Zrt üzemelteti. A megye fogyasztóinak villamosenergia-ellátását mint regionális 

áramszolgáltató szervezet, az E.ON-DÉDÁSZ Zrt.(Pécs) biztosítja. 

A megye egyetlen országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Pécsi Erőmű 400/120 kV-os 

MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, amelynek 400 kV-os betáplálása a Paksi Erőmű 

transzformátor-állomásáról épült ki. 

A megye villamosenergia fogyasztóinak ellátási bázispontjai a 120/20 kV-os alállomások, amelyeknek 

betáplálása a Pécsi Erőmű alállomásától induló 120 kV-os hálózatokról történik. Alállomások 

üzemelnek Pécsen (Erőmű 120/35/10kV, Kelet 120/10 kV, Újmecsekalja 120/25/10 kV, Kertváros 

120/20/10 kV), Kozármislenyben (120/20 kV), Kővágószőlősön (120/35 kV), Királyegyházán (120/10 

kV), Szigetváron (120/20 kV), Komlón (120/35/20 kV), Sikondán (120/20 kV), Mindszentgodisán 

(120/20 kV), Mohácson (120/20/10 kV), Siklóson (120/20 kV) és Beremenden (120/6 kV). 

A Pécsi Erőmű alállomásból 120 kV-os hálózat épült Pécs-Kővágószőlős-Királyegyháza-Szigetvár- 

Barcs felé, Szigetvár-Kaposvár felé, Pécs-Komló-Sikonda-Mindszentgodisa-Kaposvár felé, Pécs- 

Mohács felé, Pécs Siklós-Beremend felé és Pécs-Paks irányban. 

A megye villamosenergia ellátásának gerince a 120 kV-os főelosztóhálózat. Kővágószőlős, Komló és 

a Pécsi Erőmű, ahol még 35 kV-os transzformálást, Újmecsekalján és Mindszentgódisán a MÁV 25 

kV-os transzformációt igényel, egyedi 120/6 kV-os transzformáció Beremenden üzemel. Ezek 

jellemzően ipari célú igények kielégítését szolgálják. A kommunális célú igényeket kielégítő 

táppontokon 20, illetve 10 kV-os transzformációval állítják elő a középfeszültségű szolgáltatáshoz 

szükséges hálózati feszültséget, amely hálózatokról közvetlen a fogyasztói transzformátorokat 

táplálják. 

A megye valamennyi településén biztosított a közszolgáltatott villamosenergia ellátás. A települések 

döntő hányadában az ellátás megközelíti a 100 %-ot, mindössze 24 település van, ahol az ellátottság 

95 % alatti, ebből 90 % alatti ellátottsággal 9 település rendelkezik, s a legkedvezőtlenebbül ellátott 

Somogyapáti településen is az ellátottság 77,4 %. 

Tsz.: 1001 



126


Baranya megye – Települések lakásállományának villamos-energia ellátottsága. 


Földgázellátás 

A megye területén áthaladó országos alaphálózati rendszerhez tartozó szénhidrogén szállító 

hálózatokat a Földgázszállító Zrt és a MOL Nyrt Logisztikai Távvezetékes szállítás üzemelteti. 

A megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállítóvezetékekre telepített gázátadók táplálják 

a gázfogadó nyomáscsökkentő állomásokat, ahonnan indul a megye településeinek ellátását biztosító 

nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat. 

A települések földgáz szolgáltatási szempontból korábban a DDGÁZ szolgáltatási területéhez 

tartozott, ma a szolgáltatást az E.ON Hungária csoporthoz tartozó E.ON-DDGÁZ Zrt. biztosítja, 

amelynek központja Pécsen van. 

A 21. század fordulója óta támogatással megvalósuló gyorsütemű hálózatfejlesztések eredményeként 

mintegy 50 település gázhálózati csatlakozását oldották meg, ennek ellenére a megye települései 

közül még ma sem részesül 106 település a vezetékes gázellátásban. Bár az egyes településeken 

belül is a gázhálózatra való rácsatlakozás mértéke fokozatosan emelkedik, a KSH 2009-es évi, 2010 

január 1.-i statisztikai adatok szerint az ingatlanok rácsatlakozása megyei átlagként még nem éri el a 

60 %-ot (56,5 %). A városokban az ellátottság mértéke kedvezőbb, 64,2 %, a községekben alig 

haladja meg a 40 %-ot (40,6 %). 

Tsz.: 1001 



127


Baranya megye – Települések lakásállományának vezetékes földgáz ellátottsága. 


Megújuló energiaforrások, ellátások 

A megújuló energiaforrások közül a megyében elsősorban a biomassza alapú tüzelési mód és 

technológia alkalmazása említhető energiagazdálkodási szinten. A napenergia, valamint a 

geotermikus energia hasznosítása fordul elő, az előbbi egyedi alkalmazással (főleg használati 

melegvíz termelésre), az utóbbi jellemzően fürdő célú hasznosítással. 

Tsz.: 1001 



128


Napenergia hasznosítás lehetősége 

A globális napsugárzás évi összege Magyarországon (BERZÉKI, 1994) 

Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása a Békési kistérségben, szaktanulmány PYLON Kft., 

2005 

Szélenergia hasznosítás lehetősége 

vidékfejlesztési kistérségek 

Magyarország szélerő térképe 70 m magasságban 


2005 

Termálvíznyerés lehetősége 

Hőmérséklet eloszlás 3000 méter mélységben 


2005 

Tsz.: 1001 



129


A megye klimatikus adottsága, hogy a napenergia, aktív és passzív hasznosításának és a szél 

energiájának a hasznosításának a lehetősége biztosított, de egy-egy szórványosan előforduló egyedi 

hasznosítástól eltekintve, ma még számottevő szerepet a nap és a szél a fogyasztói energiaigények 

kielégítésében nem tölt be. 

A megyének, mint jellegzetesen mezőgazdálkodással is foglalkozó térségnek speciális adottsága az 

energiaültetvény létesítési lehetősége, s annak biomassza formájában való hasznosítási lehetősége. 

A megújuló források közé sorolják a geotermikus energiát is. Hasznosítási formái közül elsősorban a 

hévizek hőhasznosítása indult el, főként gyógyfürdők, strandok, üzemeltetésében. 

1.17 Elektronikus hírközlés 

A modern információs társadalom legfontosabb infrastruktúra eleme az elektronikus hírközlés, amely 

vezetékes és nem vezetékes módon biztosítható. Baranya megyében is kellő kiépítettséggel 

biztosított a vezetékes és vezeték nélküli távközlés. 

A megye teljes területén a vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A 

megye ellátó hálózatának szekunderközpontja Pécs, amelyhez tartozó Pécs, Szigetvár, Mohács 

primer központok a vezetékes távközlési hálózat bázisai. A pécsi primer központhoz tartozó 

települések 72-es, a Mohács primer központhoz tartozó települések 69-es, a Szigetvár primer 

központhoz tartozó települések 73-as körzetszámon csatlakozhatnak az országos, illetve nemzetközi 

távhívó hálózathoz. 

Mindössze 2 település van, illetve volt, a vizsgálatok készítésének idején, Gilvánfa és Kővágótöttös, 

ahol a vezetékes távközlés nem biztosított, illetve 6 településen: Alsószentmárton, Babarcszőlős, 

Drávapiski, Piskó, Siklósbodony és Siklósnagyfalu településen a vezetékes távközlési ellátottságot 

igénybe vevők nem érik el a lakosság 10 %-át. 

Tsz.: 1001 



130


Baranya megye – Települések lakásállományának vezetékes távközlés ellátottsága. 


A megye területén üzemelő mikrohullámú összeköttetések rendelkezésre állásával valamennyi 

településen a vezeték nélküli távközlés legalább kültéri fedettséggel biztosított. 

A műsorelosztásra egyes településeken kiépített kábel TV szolgáltatás áll rendelkezésre. A megyében 

146 olyan település van, amelyikben még a vezetékes műsorelosztás nem épült ki. 

Tsz.: 1001 



131


Baranya megye – Települések lakásállományának vezetékes műsorszolgáltatás ellátottsága. Készült 

a 2009-es évi KSH adatok alapján. 

1.18 Közlekedés 

1.18.1 Közúti közlekedés 

Gyorsforgalmi utak 

Az M6-M60 autópálya átadása után Pécs és a megye keleti része bekapcsolódott az országos 

gyorsforgalmi úthálózatra, Budapestről 2 óra alatt elérhetővé vált. Az M6 autópályának két 

csomópontja van a megyében: az 5606. jelű Pécsvárad-Mohács összekötő útnál, és az 57. sz. főúton 

Mohácsnál. Az M60 autópályán az M6-os és 58. sz. főúti végcsomópontok között Bóly/Szederkény, 

illetve Kozármisleny csomópontja biztosítja a kapcsolatokat. Az M9 szekszárdi hídján Baranya megye 

és az Alföld déli része között közvetett gyorsforgalmi kapcsolat jött létre. 

Tsz.: 1001 



132


Főutak 

6. sz. főút: Budapest-Szekszárd-Pécs-Barcs-Horvátország- 2 x 1 sávos országos elsőrendű főút (csak 

Pécs átkelési szakaszán bővül 2 x 2 sávra). Belterületet elkerülő szakaszai Pécsváradon és 

Szentlőrincen vannak. 

56.sz.főút: Szekszárd-Mohács-Udvar-Horvátország – 2 x 1 sávos másodrendű főút. 

belterületét elkerüli. 

Mohács 

57.sz.főút: Pécs-Mohács, 2 x 1 sávos másodrendű főút 

58.sz.főút: Pécs-Harkány-Drávaszabolcs-Horvátország – 2 x 1 sávos másodrendű főút, Harkány 

belterületét elkerülő szakasza megépült. Pécsi bevezető szakasza az M60 és 6. sz. főút között 2 x 2 

sávos. 

66.sz.főút: 

67.sz.főút: 

611.sz.főút: 

Pécs-Sásd-Kaposvár másodrendű főút. Pécsi belterületi szakasza 2 x 2 sávos. 

Balatonszemes-Kaposvár-Szigetvár másodrendű főút. 

Sásd-Dombóvár másodrendű főút. 

Mellékút hálózat 

A mellékút hálózat jelenleg is térségi jelentőségű útvonalai: 

5107.j. 

5606.j. 

5607.j. 

5608.j. 

5701.j. 

5702.j. 

5707.j. 

5708.j. 

5711.j. 

5801.j. 

5804.j. 

5802.j. 

5805.j. 

5806.j. 

5808.j. 

5814.j. 

5821.j. 

6534.j. 

6541.j. 

6542.j. 

6543.j. 

6604.j. 

6601.j. 

6607.j. 

Mohács-Nagybaracska 

Mohács-Véménd-Pécsvárad 

Mohács-Hímesháza-Pécsvárad 

Szederkény-Pécsvárad 

Szederkény-Bóly-Villány-Máriagyüd 

Sátorhely-Lippó-Magyarbóly 

Villány-Újpetre 

Nagyharsány-Beremend 

Kozármisleny-Újpetre-Siklós 

Pécs-Baksa-Vajszló 

Harkány-Vajszló-Sellye-Drávafok-Darány 

Szentlőrinc-Baksa 

Szentlőrinc-Nagycsány 

Királyegyháza-Sellye 

Szigetvár-Kétújfalu-Drávafok 

Görcsöny-Harkány 

Vajszló-Zaláta-Sellye 

Bonyhád-Szászvár-Mágocs-Kaposszekcső 

Pécs/Hird-Hosszúhetény-Szászvár 

Komló-Magyarszék 

Komló-Mánfa 

Pécs-Abaliget 

Szentlőrinc-Oroszló 

Szigetvár-Kadarkút 

A megyében magas a zsáktelepülések aránya, a 301 településből 87, azaz 29%. 

1.18.2 Vasúti közlekedés 

Baranya megye területét egy nemzetközi és országos hálózati jelentőségű vasútvonal érinti: 

- A 40. sz. Budapest-Dombóvár-Pécs vonal „A” kategóriájú pályája kétvágányú, villamosított. 

Budapest és Pécs között Intercity kapcsolat van. 

Tsz.: 1001 



133


A pálya jelenleg több szakaszon nem felel meg a kategóriához szükséges 120 km/h 

sebességnek. 

- Pécs és Horvátország (Eszék) közötti kapcsolatot a Pécs-Villány-Magyarbóly irányú 

vonalszakasz biztosítja. 

Egyéb országos törzshálózati vonalak a megyében: 

- Szentlőrinc-Barcs-Gyékényes (60.sz.vonal) Pécs és Nyugat-Dunántúl (Nagykanizsa, 

Szombathely) közötti utasforgalmat bonyolítja le. 

Egyvágányú, nem villamosított vonal. 

- Dombóvár-Bátaszék (50.sz.) vonal az Alföld déli része (Baja) felé biztosít vasúti kapcsolatot. A 

Baja-Bácsalmás-Szabadka-Szeged kapcsolat hiányában jelenleg a dél-alföldi 

megyeszékhelyekkel nincs közvetlen vasúti összeköttetés. 

- Villány-Mohács vonal a Pécs-Mohács személyforgalom, illetve a mohácsi hajókikötő 

megközelítése szempontjából jelentős. 

Mellékvonalak: 

A megye vasúti mellékvonalai közül a Szentlőrinc-Sellye-Középrigóc vonalat kivéve a többin (Barcs- 

Sellye-Villány, Pécs-Bátaszék) a személyvonati forgalmat a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva 

ideiglenesen megszüntették. A Szentlőrinc-Sellye (61.sz.) és a Godisa-Komló (47.sz.) vonalon 

megmaradt a személyszállítás. 

1.18.3 Autóbusz közlekedés 

Távolsági autóbuszközlekedési közvetlen kapcsolata Pécsnek van Budapesttel és a 

megyeszékhelyek jelentős részével. A megye helyközi közlekedését a Pannon Volán Zrt bonyolítja le. 

A hálózat csomópontjai a városok (Pécs, Pécsvárad, Komló, Sásd, Mágocs, Szentlőrinc, Szigetvár, 

Sellye, Harkány, Siklós, Villány, Mohács), illetve a községek közül Vajszló. A helyközi hálózat az 

országos összekötő és bekötő utakon a megye összes települését elérhetővé teszi, de a sok 

zsáktelepülés miatt kedvezőtlen a hálózat szerkezete és az eljutási idők egyes irányokba. 

1.18.4 Vízi közlekedés 

A Duna nemzetközi jelentőségű vízi út a VII. sz. Európai közlekedési folyosó. Mohács az Európai Unió 

schengeni követelményeknek megfelelő déli határkikötője. A kikötőt a Mohácsi Városgazdálkodási és 

Révhajózási Kft üzemelteti. A 2006-2007. évi fejlesztések keretében korszerű, teherszállítást ellenőrző 

létesítményekkel látták el. Mohács uszálykikötője a Bóly Zrt külkereskedelmi központja. A 

személyhajó kikötő a város központjában van. Budapestről Mohácsra eseti programjáratok 

közlekednek, menetrendszerű forgalom nincs. Mohács és Újmohács között kompközlekedés van, az 

5107. jelű összekötő út városi kapcsolatát is biztosítja. Dunaszekcső és a Bács-Kiskun megyei 

Dunafalva közötti komp helyi forgalmat bonyolít le. 

1.18.5 Légi közlekedés 

A megye egyetlen repülőtere: Pécs-Pogány nyilvános kereskedelmi repülőtér, 1500 m hosszú, 30 m 

széles aszfalt fel- és leszállópályával rendelkezik, korszerű irányítási rendszere és utasforgalmi 

épülete 2004-2006 között megépült. Nemzetközi forgalmat is lebonyolít. 

1.18.6 Kerékpáros közlekedés 

Baranya megye kerékpárútjai csak néhány fontos településközi irányban épültek ki, nem alkotnak 

összefüggő hálózatot. 

A szabadidős kerékpározás útvonalai közül megvalósultak: 

Tsz.: 1001 



134


- Pécs-Orfű-Abaliget 

- Harkány-Siklós- Máriagyüd 

- Harkány-Drávaszabolcs 

- A Dráva árvédelmi töltésein vezetett kerékpárút egyes szakaszai. 

- Villány-Bóly 

A települések bel- és külterületei között kiépült hálózatok: Pécs, Mohács. 

1.18.7 Baranya megye közlekedési hálózatának változásai 2005-2011 

Közúti hálózat 


- 2010-ben elkészült az M6 autópálya észak felől az M60/57. sz. főút csomópontjáig (2 x 2 sáv) 

- Az M6 autópályához kapcsolódóan forgalomba helyezték az M60 autópálya Mohács (M6) – 

Pécs (58.sz. főút) közötti szakaszát 2 x 2 sávos keresztmetszettel. 

Főutak 

- 58.sz. főút Harkány elkerülő 

Mellékutak 

- Az M6 autópálya csomópontjához kapcsolódva elkészült az 5606.j. összekötő út 

Palotakozsok-Véménd elkerülő szakasza. 

- Az M60 autópályához kapcsolódva elkészült az 5701. jelű út Bólyt elkerülő szakasza. 

- A Pécs belterületét délről elkerülő forgalom számára átadták az 5831.jelű összekötő utat az 

57. sz. főút és a 6. sz. főút között. 

Vasúti hálózat 

- 2006-ban megszűnt a személyközlekedés a 62. sz. Barcs-Sellye-Villány vonalon. 

- 2009-ben leállították a vasúti a közlekedést 

= a Pécs-Pécsvárad (64.sz.) vonalon. 

Vízi közlekedés 

- 2006-2007. évben készült el a mohácsi határkikötő az Európai Unió előírásainak megfelelően. 

1.18.8 Az Országos területrendezési terv, az „Országos Gyorsforgalmi és Főúthálózat 

nagytávú koncepciója és hosszútávú fejlesztési terve”, valamint Baranya megye 2004. 

sz. évi területrendezési terve közötti közlekedési hálózati eltérések 

Közúti közlekedés 


- Az M60 autópályát (Pécs-Barcs szakasz) az OTRT kiemelt főútként, a főúthálózati terve a 

nemzetközi hálózati kapcsolatok miatt autópálya kategóriával tartalmazza. Az OTRT-ben és a 

megyei területrendezési tervben a nyomvonal azonos, az OGYFT az autópálya nyomvonalát 

Szentlőrinctől a nyugati megyehatárig délebbre helyezi. 

- A megyei terv tartalmazza Mohács gyorsforgalmi út kapcsolatát az M6-M60 csomóponttól a 

belterület határáig, az országos tervek ehelyett az 57. sz. főút 2 x 2 sávra bővítését 

irányozzák elő ugyanezen a szakaszon. 

- Az M9 autóút megyei szakasza mindhárom tervben azonos, nyomvonalváltozások csak a 

megyén kívül vannak. 

Főutak 

- A 6.sz. főúton az OTRT és a megyei terv tartalmazza Szigetvár északi elkerülő szakaszát, a 

főúthálózat fejlesztési terve nem. 

Tsz.: 1001 



135


- A 66. sz. főút – 611. sz. főút irányban (Pécs K.-Dombóvár) az országos tervek kiemelt főút 

kategóriával határozták meg, a megyei tervben M65 gyorsforgalmi útként szereplő útvonalat. 

- A 66. sz. főút Sásd-Kaposvár szakasza az OTRT-ben és a megyei tervben főút kategóriájú 

marad, a főúthálózat terve szerint visszaminősül mellékúttá. 

- A 67. sz. főút Szigetvártól a horvát határig vezető új szakasza Sellyétől délre az OTRT-ben és 

a megyei tervben Drávasztárától nyugatra éri el az országhatárt, a főúthálózati tervben 

keletre, Cadarica irányában. 

- A déli határ mentén az 5804-5701-5702. jelű ök. utak irányában kijelölt új főút a megyei 

tervben csak az 58. sz. főút és az M6 autópálya között főút kategóriájú, az OTRT-ben 

Sellyétől az 56. sz. főútig, a főúthálózati tervben Sellyétől nyugatra Darányig húzódik. 

- Az országos tervek nem tartalmazzák egyes másodrendű főutak belterületi elkerülő 

szakaszait, a megyei tervtől eltérően: 56. sz. főút (Dunaszekcső, Bár), 

58. sz. főút (Szalánta). 

Kerékpáros közlekedés 

Az országos kerékpárút törzshálózat elemei közül eltérően szerepel az OTRT-ben és a megyei 

tervben: 

- Dunántúli határmente kerékpárút (OTRT) és Dráva menti kerékpárút (megyei terv) 

megnevezése 

- A megyei tervben Dél-Dunántúl kerékpárútként a 6. sz. főút mentén kijelölt vonal az OTRTben 

Külső-somogyi kerékpárút néven Pécstől Újpetre-Siklós irányban húzódik, csak a 

Bonyhád-Pécs szakasz azonos. 

- Az OTRT Belső-somogyi kerékpárút néven Fonyód-Kaposvár-Abaliget-Pécs irányban 

országos vonalat jelöl ki, ez a megyei tervben nem szerepel. 

1.19 Honvédelem 

A megye területén az elmúlt évtizedekben jelentős területeket foglaltak el a honvédség és a 

határőrizet szerveinek tulajdonában illetve használatában lévő területek. A rendszerváltozást 

követően, a geopolitikai helyzet megváltozása következtében az elmúlt 20 évben országos szinten 

drasztikusan csökkent a honvédelem céljára igénybe vett területek kiterjedése. Ennek megfelelően a 

megye területén is számos korábban használt területétől vált meg a Magyar Honvédség. A hatályos 

megyei területrendezési terv készítésének időszakában a honvédségi területek a vizsgálatok szintjén 

és a terv munkaközi változataiban ábrázolásra kerültek, illetve a 2005-ben elfogadott terv vonatkozó 

övezete is tartalmazta a honvédségi területeket. Az azóta eltelt több mint 5 év során is tovább 

csökkent a honvédség által kezelt vagy használt területek száma és kiterjedése. 

Baranya megye területén mindezek ellenére a Magyar Honvédség kezelésében lévő területek 

továbbra is megtalálhatók. Azonban a HM adatszolgáltatása értelmében a megyében csak „kiemelt 

fontosságú meglévő honvédelmi terület” található, „honvédelmi terület” övezetébe sorolandó 

ingatlanokkal a honvédség nem rendelkezik. A „kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület” 

övezetébe tartozó terület összesen kettő van a megyében. Pécs és Siklós területén helyezkedik el 

egy-egy ilyen terület. 

1.20 A táj terhelése és terhelhetősége 

Tájrendezési szempontból elsődlegesen a kedvező táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti 

értékek megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és 

szerkezeti változtatások tájba illesztésének meghatározásával. 

Tsz.: 1001 



136


A tájterhelhetőségi vizsgálat fentiek megalapozásához készült és a természetföldrajzi, tájszerkezeti és 

tájhasználati, táj-, és természetvédelmi, a tájterhelhetőségi és egyéb szakági (vízügyi, közlekedési, 

közmű) vizsgálatok szintéziséből áll. A megye tájhasználati módjai közül elsősorban az ökológiai 

szempontból alapvető mezőgazdasági és erdőgazdasági használat által érintett területek differenciált 

értékelése történt meg, a meglévő ökológiai hálózat védelme és fejlesztése érdekében. 

Megállapítható, hogy a megye ökológiai térszerkezetét alapvetően meghatározzák a 

természetföldrajzi fejezetben részletesen ismertetett éghajlati, feszín alatti és felszíni adottságok, 

valamint az ezeken kialakult tájhasználat. Az átalakított természeti táj emlékei és emlékezete a 

fennmaradt eredeti, őshonos illetve ezekhez közelálló tájalakulatai, és élőhelyei. Ezek közül a 

legértékesebbek, legérintetlenebbek természetvédelmi oltalom alatt állnak, melynek területeit a 

Természet- és tájvédelmi fejezet ismerteti. Az ökológiai hálózat ezeken kívül magában foglalja az 

ezeket összekötő zöldfolyosókat, védett természeti területeken kívüli jelentősebb erdő és nedvesvizes 

területeket, természetközeli területeket és extenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket. 

A megye meglévő ökológiai hálózatának alappillérei elsődlegesen a magasan erdősült hegy- és 

dombvidéki területek, valamint a felszíni vízrendszer elemei, a patak- és folyóvölgyek, a hozzájuk 

kapcsolódó vizenyős és vízparti területekkel és ártéri erdőterületekkel. A legkitettebb hegy- és 

dombvidéki területek a Mecsek és a Villányi hegység gerincein és lejtőin, valamint a Baranyai- 

Geresdi- dombság és Mecsek – Zselici hegyhát területein találhatók. Ezek részben a Mecsek 

Tájvédelmi Körzet országos védettség alatt álló területei. A Dráva és a Duna folyóvölgyei és oldalágai, 

a kapcsolódó mélyebben fekvő területekkel a megye legkevésbé terhelhető tájai. Ezen egységes, 

összefüggő hálózatot alkotó természetes és természetközeli zöldfelületi rendszert, kiegészíti néhány 

szigetszerűen fennmaradt, ökofolyosóval már megfelelően összekapcsolt természetközeli 

területegység, jellemzően intenzív mezőgazdasági területek szomszédságában lévő extenzív gyepes 

területek vagy erdőfoltok. Ezek többsége a Duna – Dráva Nemzeti Park védett természeti területe. 

A tájterhelésre leginkább érzékeny területek az ökohálózat legértékesebb területei, magterületei. Ezek 

részben országos szintű védettség alatt is állnak, közülük területileg legjelentősebbek a Nemzeti Park 

nagyrészt összefüggő, jellemzően sávszerű területei, valamint a z országos ökológia hálózat (OÖH) 

és a Natura2000 hálózat jóval nagyobb és kontinuusabb területei. (Az ezeken kívüli számos 

természetvédelmi terület és természeti érték, valamint egyéb természeti – természetközeli, természeti 

értékű területek ismertetését a táj - természetvédelmi fejezet tartalmazza.) 

Az európai és országos ökológiai hálózatokhoz tartozó területek a megye természeti értékmegőrzés 

szempontjából legértékesebb és egyben legérzékenyebb területei. Jellemzően itt a legalacsonyabb 

szintű a tájterhelés, összhangban e területek terhelhetőségi (érzékenységi) mutatóival. E területek 

térbeli elhelyezkedését szemlélteti az alábbi OTrT övezeti tervlap ábrája, amely alapján kirajzolhatók 

az ökológiai terhelhetőségi határvonalak is. (Érdekes ezt összevetni – amint ezt a vizsgálat mező- és 

erdőgazdasági fejezetei meg is tették – az érzékeny természeti területek (ÉTT) jelenleg hatályos 

megyei TrT-ben szereplő övezeti tervlapjával, valamint a térségi szerkezeti terv belterjes és külterjes 

mezőgazdasági térségeket lehatároló tervlapjával is. Ezek ugyancsak, kimondva – kimondatlanul 

alapvetően a tájterhelési - tájterhelhetőségi adottságok alapján kerültek lehatárolásra. 

Az alábbi ábrák az OTrT ökológiai hálózati övezetét (2008.), valamint a korábbiakban meghatározott 

Baranya m. TrT (2005.) kiemelten fontos érzékeny természeti területek (ÉTT) és természetvédelmi 

övezeti rendszerét szemléltetik, a terv jóváhagyott övezeti tervlapjaival. 

Tsz.: 1001 



137


A megyei ÉTT övezet 18 és a megyei természetvédelmi övezetek valamint az OTrT országos ökológia 

hálózat által érintett területek (ÖOH) lehatárolása inkább komplementer jellegű – meghatározásuk a 

18 

Az ÉTT-re vonatkozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet rendelkezik. Az ÉTT célja a természeti (ökológiai) 

szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek 

kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a 

tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. 

Az ÉTT kategóriái: - kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti 

értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; - 

Tsz.: 1001 



138


táj terhelési és terhelhetőségi viszonyainak más – más alapokon történő értékelésén áll. Míg az ÉTT 

az alapvetően védettség alatt nem álló, elsősorban mezőgazdasági tájra, addig az ökológiai – 

természetvédelmi típusú övezetek itt elsősorban a védett külterületekre, területileg döntően 

erdőgazdasági típusú tájra állapít meg szabályokat. 

OTrT OÖH övezeti tervlap kivonata (2008.) 

Területi arányok szempontjából, a megye vegyes mező- és erdőgazdasági jellegének köszönhetően 

elsődlegesen a mezőgazdálkodás, ezen belül is az intenzív szántóföldi művelés az elsődleges 

tájterhelő tényező. A megyét országos átlag körüli termőhelyi mutatói csak egyes részterületein (pl. a 

legjobb termőképességű löszös területek: Baranyai lösz-sziget; illetve a Pécsi medence területei) 

predesztinálják a nagy területeket igénybevevő és minél hatékonyabb haszonnövény termesztés és 

élelmiszer előállítás ágazatainak fenntartására és fejlesztésére. 

Agronómiai szempontból a megye legterhelhetőbb térségei a domborzati és terepadottságok 

szempontjából is legkedvezőbb, legjobb termőképességű talajadottságokkal rendelkező középső – 

déli, délkeleti területei. Ezek terhelési – terhelhetőségi vonatkozásait is szemléltetik az alábbi megyei 

Trt ábrák: a termőképesség értékelésére kidolgozott kartogram, valamint a térszerkezeti terv kettős 

mezőgazdasági térségi kategorizálása. 

fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy 

állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; (- a harmadik kategória a tervezett ÉTT a megye 

területét nem érinti). 

Az ÉTT-k elhelyezkedését a megye tervezési területén, kategóriák szerint, továbbá az ÉTT kategória részletes leírását a természetvédelmi 

fejezet tartalmazza. 

Tsz.: 1001 



139


A térszerkezeti lapon (TSZT) külterjes tájgazdálkodásra 19 kijelölt kevésbé terhelhető területek: a 

mélyebben fekvő, erősebb közvetlen vízhatású területek,- a nád- és gyepgazdálkodás, az extenzív 

vegyszermentes szántóföldi gazdálkodás, valamint a biogazdálkodás elsődleges területei; továbbá a 

dombvidéki erózióveszélyes területek, elsősorban a talajvédő gyepgazdálkodás és az ökológiai 

ültetvényművelés (bio gyümölcsös) területei. Elsősorban ez utóbbiaknál jöhet szóba ökológiai 

szempontból versenyképes alternatívaként a művelési ág váltás, az erdősítés lehetősége is. 

19 

/Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a területrendezési tervi metodika túlzott leszűkítése következtében „hivatalosan megszűnt” a 

mezőgazdasági térség kül- és belterjes felosztási lehetősége, ezt azonban éppen tájterhelési és terhelhetőségi szempontok érvényre 

juttatása miatt legalább alátámasztó és ajánlási szinten szükséges továbbra is szerepeltetni a TrT-ben./ 

Tsz.: 1001 



140


A legintenzívebb tájterheléssel az urbanizációs folyamatok járnak, amelyek a beépítések révén 

természetes felszínek effektív megsemmisítésével és átalakításával járnak, ezáltal felszín alatti (víz, 

talaj) és felszín feletti (légkör) természetátalakító – terhelő, szennyező hatásaik is a legintenzívebbek. 

Ezek a megyében kisebbrészt koncentráltan, városi térségként, de jellemzően szórványban, 

pontszerűen jelennek meg, a megye településszerkezeti hagyományainak megfelelően. A kevesebb, 

nagyobb határú település mellett jellemző az aprófalvas településszerkezet, ami regionális szinten 

kedvezőbb tájterhelési hatásokkal jár, mint a szövetszerűen burjánzó, nagyvárosi típusú 

agglomerációs típusú urbanizálódás, ami a megyében nem jellemző (a megyeszékhely kivételével, de 

ez a jelenség itt is viszonylag alacsony intenzitással van jelen). 

A megyében meglevő külszíni fejtések - jellemzően felhagyott szénbányák, kisebbrészt kavicsbányák 

- tájképi megjelenése és környezeti hatásai jellemzően csak helyi szinten okoznak problémát - 

kiterjedésüknek, sűrűségüknek, jellegüknek köszönhetően térségi szintű értékelésük nem szükséges, 

a már megtörtént tájrehabilitációs jellegű övezeti meghatározásokon túl. Az itt meghatározott 

rekultivációs, tájrendezési teendők végrehajtása mellett a településrendezés során tekintettel kell lenni 

a megye hagyományos bányászvidékein az alábányászott területek terhelhetőségére is. 

Hasonlóan csak lokális hatásokkal rendelkeznek a műszaki infrastruktúra hálózat elemei illetve ezek 

együttese. Részben kiépítettségük, terület igénybevételük és sűrűségük viszonylag alacsony szintje, 

részben elhelyezkedésük, jellegük következtében. A terhelési szempontból legkritikusabb 

autópályával jelenleg csak két rövidebb szakaszon rendelkezik a megye, néhány logisztikai központ 

azonban kialakulóban van, elsődlegesen a határátkelők környezetében, amelyek fejlesztését – 

fejleszthetőségét célszerű terhelhetőségi vizsgálatokkal is megalapozni. Mint ahogy ilyen 

terhelhetőségi vizsgálatok elvégzése szükséges minden érzékeny természeti területet, és/vagy 

ökológia szempontból értékes (természeti) területet érintő intenzívebb hasznosításra (a természetes 

felszín megváltoztatására, beépítésre, stb.) irányuló szándék megalapozásához. 

A tájterhelési és terhelhetőségi adottságok megállapítása során számos összetevő figyelembe vétele 

szükséges, amint ezt jelen fejezet több pontján is hangsúlyoztuk. A terhelési és terhelhetőségi 

viszonyokat alapvetően meghatározó mező- és erdőgazdasági tájhasználat elemzése mellett utaltunk 

a téma számos természet- és környezetvédelmi összefüggésére. Ezek területrendezési 

jogszabályoknak megfelelő övezeteit foglaljuk össze az alábbiakban. 

Az OTRT tájterhelési és terhelhetőségi szempontból, a megyei terv készítése során is 

figyelembeveendő országos övezetei: 

országos ökológiai hálózat 

országos jelentőségű tájképvédelmi terület 

országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület 

kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület 

felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület 

ásványi nyersanyag gazdálkodási terület 

kiváló termőhelyi adottságú erdőterület 

kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 

övezete. 

A megyei terv készítése során további térségi övezetek határozandók meg, az OTrT előírásainak 

megfelelően (részben az OTrT övezetek differenciálásaként). 

A tájterhelési vizsgálatok összefoglaló értékeléseként megállapítható továbbá, hogy a megye tájikörnyezeti 

helyzete összességében kedvezőnek minősíthető, lokális szinten azonban vannak a 

tájterheléssel összefüggő, rekultivációt illetve tehermentesítést igénylő problémák, de regionális 

szinten speciális, különös beavatkozást igénylő tájrendezési konfliktusterületek nem határozhatók 

meg. A tájszerkezetet és a tájhasználati módokat érintő konfliktusok általános - az ország más 

régiójában is megfigyelhető - mezőgazdasági földhasználatból, ökológiai és műszaki szemléleti 

ütközésből, tájvédelmi szabályozatlanságból eredő, nem csupán Baranya megyére jellemző 

problémák. Ilyen típusú és a megyére konkretizálható konfliktusok kezelésére esetlegesen a tervezett 

műszaki infrastruktúra fejlesztések és az urbanizált területek növekedése, illetve az ökológiai hálózat 

szándékolt kiterjesztésének ütközése révén lehet szükség. A felülvizsgálat során ilyen típusú 

Tsz.: 1001 



141


konfliktushelyzet a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének egyes elemeit illetően állhat elő, amelyek 

megfelelő tájvédelmi - tájrendezési megoldást igényelnek. 

A táj terhelésének, terhelhetőségének más aspektusaival foglakoznak a már említett mező- és 

erdőgazdasági tájhasználati, táj- és természetvédelmi fejezeteken túl a környezetvédelmi és 

vízgazdálkodási szakági fejezetek, valamint a TrT-hez készülő környezeti értékelés is. Ezek 

eredményeinek együttes figyelembe vétele szükséges a megyei területfelhasználási és övezeti 

rendszer táji adottságokkal összhangban lévő, táj –és környezetkímélő, fenntartható fejlesztésnek 

meghatározásához. 

A tervfejezet jellegének megfelelően a tájterhelési és terhelhetőségi értékelés a megyei terv (TrT) 

programszintjén lesz komplex módon feldolgozható és lezárható, amikor ismertté válnak azok a 

hatótényezők /tervezett területfelhasználási változtatások, infrastruktúra elemek, környezeti hatással 

járó fejlesztési szándékok, stb./, amelyek potenciális terhelésként jelennek meg a tájban, illetve 

hatással lehetnek annak teherbíró képességére, terhelhetőségi viszonyainak alakulására. 

Tsz.: 1001 



142


2 A területrendezési terv módosításának szakági 

tervjavaslatai és azok műleírásai 

- A JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEKET ALÁTÁMASZTÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ 

MUNKARÉSZEK - 

2.1 Baranya megye területrendezési terve módosítása során tervezett változtatások 

Tekintettel arra, hogy Baranya megye hatályos területrendezési terve 2005-ben hosszú távra és 

előremutató módon határozta meg a megye területfelhasználásának és a műszaki infrastruktúra 

hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2011 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv 

koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett változások 

miatt szükséges korrekciók átvezetésére. 

2.1.1 A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások 

 

 

 

 

 

 

 

 

A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során - a hatályos településszerkezeti 

tervek tartalmának feldolgozásával - elkészült a területfelhasználás jogi állapotát - ezen belül a 

települési területek kiterjedését - rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi. 

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során új elem - a 

„vegyes” területfelhasználási kategória - is alkalmazásra került az OTrT-ben adott felhatalmazás 

szerint, a megyei sajátosságok figyelembevételével. 

Vegyes területfelhasználási térségek elsősorban Dél-Baranyai dombság területén kerültek 

lehatárolásra a területi sajátosságok figyelembe-vételével. 

Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest nő 

azáltal, hogy az elsődlegesen erdősítésre alkalmas területek is távlati erdőgazdasági térségként 

kerültek meghatározásra és lehatárolásra. 

Az OTrT módosítása során megváltozott területfelhasználási kategóriák alkalmazása keretében 

egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel 

megszűnik a hatályos megyei tervben a kül- és belterjes minősítés, valamint a művelési ág (gyep, 

legelő, ültetvény) szerinti megkülönböztetés. 

A szerkezeti terv ábrázolja a 1 millió m 3 -t meghaladó és 10 millió m 3 -nél kisebb tározási 

lehetőségeket. 

A megyei szerkezeti terv és a megyei területrendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb 

területfelhasználásra ösztönöz azzal, hogy - új övezetek alkalmazásával - korlátozza a mező- és 

erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését. 

A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT-vel összhangban kijelölt) övezetek, 

amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák. 

A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a 

területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott 

mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel 

élhetnek. 

 

A települési térség ajánlásai számos új elemmel egészülnek ki, amelyek legfontosabb célja, hogy 

az új beépítésre szánt területigénybevételekre bizonyos feltételek – kapcsolódás már meglévő 

beéptett területhez, műszaki infrastruktúra rendelkezésre állása - teljesülése esetén legyen csak 

lehetőség, elősegítve ezzel a a beépítésre szánt területek koordinálatlan terjeszkedésének 

visszafogását. 

Tsz.: 1001 



143


 

 

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan 

településsoros - és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a 

tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg készült, amely lehetővé teszi az 

önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) 

%-os megfelelőségének ellenőrzését. 

A térségi területfelhasználásra vonatkozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei 

területrendezési tervezés fő tapasztalatai és eredményei felhasználásával. 

2.1.2 A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - 

változtatások 

 

 

 

 

 

Az M60 autópálya nyomvonalának pontosítása a Pécstől Ny-ra eső szakaszon. 

Új főúti kapcsolatok szerepeltetése az OTrT-vel összhangban. 

Új térségi jelentőségű mellékúti kapcsolatok tervezése a megye rosszabbul feltárt térségeinek 

színvonalasabb ellátása érdekében. 

Az országos kerékpárúthálózat kiegészítése térségi jelentőségű elemekkel, amely a megye 

turizmusa és a lakóhely-munkahely kapcsolatok szempontjából is lényeges. 

A Dráván több térségi jelentőségű kikötő tervezése. 

2.1.3 A megyei övezeti tervet érintő változtatások 

 

 

 

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken 

lehatárolásra kerülnek a „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák. 

Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a 

településrendezési tervekben rögzített terület-felhasználás között, ott a megyei terv 

intézkedéseket javasol az összhang biztosítására 

Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során elmaradnak a hatályos megyei területrendezési 

tervben (az akkor hatályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, 

mint: 

- a „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, 

- a „védett természeti terület övezete”, 

- a védett természeti terület védőövezete”, 

- a „természeti terület” övezete, 

- valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete” 

A terv módosítása során - az OTrT-ben is alkalmazott módszertan alkalmazásával - 

felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra kerül a „kiváló termőhelyi adottságú 

szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között. 

 

 

 

Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre 

másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő 

munkarészek között. 

Új övezetként kerül lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel 

jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület 

övezete” 

Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete az MGSzH 

adatszolgáltatása figyelembe-vételével. 

Tsz.: 1001 



144


 

 

 

 

 

 

 

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT-vel megegyező módszertan 

alkalmazásával kerül kidolgozásra) 

A megyei terv módosítása során az OTrT-ben közigazgatási határosan meghatározott országos 

tájképvédelmi területek pontosításra és a térségi tájképvédelmi területekkel kiegészítésre kerültek. 

Új övezetként lehatárolásra kerülnek a világörökségi és világörökségvárományos, valamint a 

„történeti települési területek” a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatásában megadott 

településkört érintően területi lehatárolásokkal. 

Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a VKKI adatszolgáltatása 

felhasználásával. 

Új övezetként lehatárolásra kerül a „nagyvízi meder” övezete a VKKI adatszolgáltatása 


Új térségi övezetként kerül lehatárolásra a „földtani veszélyforrás terület” övezete. 

A megyei területrendezési terv módosításában - megyei közgyűlési határozattal jóváhagyandó 

munkarészek között - szerepelnek majd kiegészítő övezetek, amelyek tartalma segíti a 

településrendezési tervezést, de előírásai, ajánlásai nem kötelező érvényűek a településrendezési 

tervek készítésénél. 

Alkalmazott kiegészítő övezetek: 

- a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete, 

- az erdőtelepítére másodlagosan alkalmas terület övezete, 

- az együtt tervezésre ajánlott települések övezete, 

- világörökség-várományos és történeti települési területek tényleges kiterjedését bemutató 

övezet, 

- valamint a szélerőművek telepítése szempontjából vizsgálat alá vonható területek övezete. 

2.2 A térszerkezet fejlesztése 

A térszerkezet alakításának kiinduló alapja a hatályos területrendezési terv és az OTrT biztosította 

keretek. A jelenlegi adottságok vizsgálata és értékelése az érvényben lévő tervet megalapozó 

vizsgálatok készítése óta eltelt időszakra fókuszál, továbbá figyelembe veszi a jövőben várható 

változási tendenciákat, azok érvényesülését orientálja. 

A megye térszerkezetének meghatározó elemei 

 

 

 

a települések rendszere, az eltérő funkciójú és szerepkörű települések egymást kiegészítő 

hálózata, a települési területek térbeli kiterjedése, 

a táji, természeti (ökológiai) elemek rendszere és hálózata, 

a térszerkezet alakulását befolyásoló - sokszor meghatározó - műszaki infrastruktúra hálózatok 

térbeli rendje (elsősorban a közlekedési, ezen belül is a közúti közlekedési infrastruktúra). 

Baranya megye szerkezeti tervének módosításánál követett célok és prioritások 

A térszerkezet alakítása mindenkor a tájszerkezeti, településszerkezeti sajátosságok 

figyelembevételével történhet: 

- a települési területek kompaktságának megtartásával, ahol ez a hagyomány (pld. utcás 

települések), 

Tsz.: 1001 



145


- a laza - a táji és az épített környezeti elemek harmonikus - struktúrák megőrzésével és 

továbbfejlesztésével ott, ahol ez a tradíció (pld. borvidéki települések). 

 

 

 

 

Cél a tagolt, harmonikusan fejleszthető térszerkezet kialakítása, ahol a táji-, természeti elemek, 

ökológiai hálózatok az összefüggőek és folyamatosak, a művi, települési területek pedig 

szigetszerűek. 

Támogatott a fejlődési pólusok - elsősorban a városi és városiasodó foglalkoztató és ellátó 

központok, valamint a turizmus kiemelt célterületeit jelentő települési központok - 

továbbfejlesztése, valamint a fejlődési tengelyek erősödése, de ez a változás nem 

eredményezheti a települési - beépített - területek összefüggő zónáinak kialakulását. 

Támogatott a térben a polifunkcionális területhasználat, de ez nem eredményezheti az eltérő 

környezetminőség-igényű funkciók egymás mellé kerülését, ezzel veszélyeztetve az adott funkció 

működéséhez nélkülözhetetlen környezetminőség fenntartását és javítását. 

A térszerkezet fejlesztését szolgálva a közlekedési hálózatok fejlesztése, térbeli rendjük 

összehangolása segítse elő: 

- a megye egésze, térségei - kistérségei - és településcsoportjai (és azok gazdasága) 

bekapcsolódási lehetőségeit a formálódó magyarországi és európai térstruktúrába, 

gazdasági szerkezetbe (ennek eszköze a gyorsforgalmi hálózat OTrT-beli 

meghatározottságot és a területfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő kijelölése), 

- a településközi kapcsolatok erősítését (az országos fő és mellékútvonal hálózat) 

továbbfejlesztésével, hálózatának és nyomvonalainak alakításával (a településeket elkerülő 

szakaszok támogatásával). A szerkezetfejlesztés olyan megoldásokat alkalmaz, amely 

elősegíti a megye relatív hátrányos térségei elérhetőségének a javítását, ott a 

gazdaságfejlesztés gyorsítását, a népességmegtartóképesség fokozását, 

- az egyes települések között, illetve a foglalkoztató-, ellátó központi városias települések és a 

szolgáltatásokat igénybe vevő falvak között ma még számos helyen hiányzó közúti 

kapcsolatok kiépítésével járuljon hozzá a szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzájutás 

biztosításához, a magasabb színvonalú oktatási, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi 

szolgáltatások elérhetőségének javításához, ezzel a társadalmi igazságosság 

érvényesítéséhez. 

2.3 A területfelhasználás alakításának céljai 

 

 

 

 

 

 

A hosszútávon is fenntartható területfelhasználás kialakítása, ahol a művi, műszakilag igénybe 

vett területek növekedését más területeken ellensúlyozza a biológiai aktivitás növelése, a táji-, 

természeti adottságoknak leginkább megfelelő természetszerű tájhasználat. 

A területfelhasználási konfliktusok enyhítése, az átlátható hosszútávú tervek rögzítésével az új 

konfliktusok kialakulásának csökkentése. 

A térszerkezet kedvező irányú alakításához, a műszaki infrastruktúra hálózatok egymással is 

összehangolt rendszerei kiépítéséhez, valamint a települések fejlődéséhez nélkülözhetetlenül 

szükséges területek biztosítása. 

A műszaki infrastruktúra tervezett hálózatai és a települési területek tervezett fejlesztési irányai 

közötti összhang biztosítása. 

Az ökológiai hálózatok védelme, területi folyamatosságának biztosítása. 

A települési és az építmények által igénybevett területek szigetszerűségének lehetőség szerinti 

fenntartása, a települések összenövésének megakadályozása. 

Tsz.: 1001 



146


 

 

 

 

 

A legkedvezőbb adottságú mezőgazdasági területek védelme, ott az intenzív mezőgazdasági 

hasznosítás feltételeinek hosszútávú biztosítása. 

A szőlőtermesztés feltételeinek elsődlegessége a borvidéki településeken. 

A kevésbé kedvező adottságú és a gyenge termőképességű területeken az extenzív 

mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek támogatása, az erdőtelepítésre különböző mértékben 

alkalmas területeken az erdőterületek növelése. 

A vízgazdálkodás és a területfelhasználás összehangolása, a táji-, természeti adottságoknak és a 

vízgazdálkodási viszonyoknak megfelelő tájgazdálkodás elősegítése. 

A gyepterületek fogyásának megállítása, a rét és legelőterületek távlati növelése. 

2.4 Tájszerkezet alakítása, tájrendezési irányelvek 

Tájrendezési irányelvek 

A tájrendezési irányelvek a tervkészítés általános irányelveivel és célkitűzéseivel összhangban a 

megye területének - településeinek, kistérségeinek - fenntartható fejlődését célozzák. 

A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása magában foglalja a megye értékeinek, sajátosságainak 

megőrzését, a koordináció követelményeinek való megfelelést a szerkezeti, területfelhasználási 

beavatkozások tervezése és megvalósítása során. A koordináció követelménye egyrészt a megyén 

belüli települések és kistérségek együttműködését, összehangolt fejlesztését és rendezését, másrészt 

a megye nagyobb térségbe, a Dél-Dunántúli régióba való illeszkedését jelenti. A megye értékeinek 

védelme és sajátosságainak megőrzése a táji - természeti és művi értékvédelem mellett a kulturális, 

gazdasági és néprajzi hagyományok megőrzését is jelenti. 

Tájrendezési szempontból elsődlegesen a táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek 

megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti 

változtatások meghatározásával. 

A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak alakítása a táj- és természetvédelmi szakterület 

mellett a környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és településrendezési 

ágazatok függvénye és bizonyos szempontból ezek szintézisének tekinthető. Az ágazatok közül 

tájrendezési szempontból kiemelt figyelmet érdemel a tájhasználati módok egy csoportját 

meghatározó és tájszerkezeti tényezőként is fontos táj- és természetvédelmi szakterület, a 

szőlőtermesztés és borkultúra, valamint más szempontból közlekedési ágazat. 

A táj- és természetvédelem témakörében meghatározásra kerül a különböző szinten védett és 

védendő területeken, értékeken túl ezek és a köztes nem védett, de táji, természeti szempontból 

értékhordozó területek összefüggő rendszere, az ökológiai hálózat, amely térségi jelentőségű 

szerkezeti elem. 

Az ökohálózat egy része szervesen kapcsolódik a táj vízrajzi adottságaihoz, a folyó és 

patakvölgyekhez. Ezekben a térségekben fontos az ár- és belvízvédelmet szolgáló vízrendezési, 

valamint a természeti értékvédelmet szolgáló tájrendezési érdekegyeztetés, illetve ennek során az 

ökológiai szemlélet erősítése. 

A térségi és települési infrastruktúra szempontjából szerkezetképző közlekedési hálózat fejlesztése 

vonja maga után a legegyértelműbb tájszerkezeti változásokat, új települési és térségi kapcsolatok 

létrejöttével. Az új nyomvonalak vezetése, települési és ökológiai hálózati elemekkel való egyeztetése 

fontos feladata a tájrendezési tervnek. Fontos a felsőbbrendű - országos és térségi - tervekben előírt 

közúti és vasúti fővonalak megfelelő tájbaillesztése, tájrendezési szempontból is megfelelő 

nyomvonalvezetése és kialakítása. 

Tsz.: 1001 



147


Tájszerkezet 

A tájszerkezet alakítása szempontjából elsődleges a megye ökológiai hálózati rendszerének 

kiteljesítése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illetve kiegészítésével. Az ökológiai hálózat 

legértékesebb és legmagasabb szinten védett elemei az országos védettségű természeti területek, a 

megye területén levő nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek. 

Az elsődleges hálózat kiegészül másodlagos, megyei szintű ökológiai elemekkel, amelyeket a helyi 

védettségű területek és valamennyi az elsődleges hálózathoz nem tartozó természeti terület, meglevő 

és tervezett ökológiai- és zöldfolyosó együttese képez. Az ökológiai folyosók a megye 

természetföldrajzi sajátosságainak megfelelően elsősorban a kisvízfolyásokhoz, patakvölgyekhez, 

erdőfoltokhoz, illetve a hegy- és dombvidéki területek meredek oldalainak erdőihez, illetve mindkét 

felszíntípusnál extenzív gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és tervezett művi 

tájelemek (közlekedési és más műszaki infrastruktúra nyomvonalak, új beépítések, 

településszegélyek) zöldfelületi kiegészítését, környezetvédelmét és tájbaillesztését szolgáló meglevő 

és tervezett zöldsávok, véderdősávok és erdősítések. 

Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő megyei szintű alkotórészek egymáshoz és az 

országos hálózathoz is kapcsolódva képeznek rendszert. E rendszer sajátja, hogy a megye minden 

regionális szinten értelmezhető és jelentős meglevő és tervezett természeti, természetszerű, 

természetközeli és renaturált területét magában foglalja, függetlenül ezek jelenlegi és tervezett 

védettségi szintjétől és tulajdonviszonyaitól. Ezért is szükséges e területek védelme, fenntarthatósága 

érdekében a területrendezési terv keretében - a településrendezési tervek szintjére is átvihető és 

átvehető - speciális tájhasználati-tájvédelmi szabályozást adni, a tiltások és korlátozások mellett 

meghatározva a támogatások és ösztönzések lehetőségeit is. 

Tájhasználati módok 

A tájhasználati módok jövőbeli alakulása szempontjából a tájrendezési fejezet elsősorban a 

mezőgazdasági és az erdőgazdasági tájhasználatot illetően meghatározó, az egyéb tájhasználati 

típusok (települési, műszaki infrastrukturális, stb.) más szakági munkarészek keretében meghatározott 

struktúráját illetően ezek térbeli megjelenését, tájbaillesztését segíti elő. A tájrendezésnek, 

szándékaink szerint egyre jelentősebb szerepe lesz a felszíni vízrendezés (folyó- és kisvízfolyás 

szabályozás, ár- és belvízvédelem), a vízfelületek alakítása terén is, az ökológiai szemlélet 

erősödésével. 

A mezőgazdasági - és erdőterületek strukturálását és fejlesztését egyre nagyobb mértékben áthatja a 

racionális tájgazdálkodás - a termőhelynek megfelelő művelési ágak és módok megválasztása -, 

valamint a települési és természeti környezet védelmének térségi szintű figyelembe vételének 

szempontjai. Ezeknek megfelelően javaslatot teszünk az elsődelgesen erdő- illetve mezőgazdasági 

hasznosítású területek kiegészítéseként a mezőgazdasági művelésre, továbbá az erdőtelepítésre 

másodlagosan alkalmas mező- és erdőgazdasági területi struktúra kialakítására. Ezzel összhangban 

a nem természeti alapú tájhasználatok (beépítések, műszaki infrastruktúra létesítmények, műszaki és 

kommunális telephelyek, stb. által igénybevett területek) zöldbeágyazására, tájbaillesztésére, a 

természeti és mesterséges zöldfelületi rendszerek szerves összekapcsolását elősegítő 

településrendezési ajánlásokat is tartalmaz jelen tervmódosítás. 

2.5 A térségi szerkezeti terv mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vegyes 

területfelhasználású térségei 

A hatályos megyei térségi szerkezeti tervhez képest a változások elsősorban a 2008-ban módosított 

Országos Területrendezési Terv (OTrT) következményei. 

A 2003-ban elfogadott OTrT-hez képest a 2008-as módosítás a megye területén növelte az 

erdőgazdálkodási térség területét, illetve bevezette a vegyes területfelhasználású térség területi 

kategóriát. A szabályozás is változott: Az új OTrT a megyei tervek számára is lehetőséget biztosított a 

Tsz.: 1001 



148


vegyes területfelhasználású térség kijelölésére, ami táj- és természetvédelmi szempontból is kedvező, 

mert ebben a területfelhasználási térségben a mezőgazdasági és erdőgazdasági célú 

területfelhasználásnak egyaránt prioritása lehet. 

A térségtípusra nincs alkalmazási normatíva kikötve. Ezekkel a lehetőségekkel élve a térségi 

szerkezeti terv a vegyes területfelhasználású térség területét csökkentette az OTRT-hez képest. 

Vegyes területfelhasználású térségbe sorolta a terv a megye erdőgazdasági és mezőgazdasági 

térségek által keverten érintett, mozaikos területeit. A vegyes területek lehetőség szerinti növelésével 

kívánja hangsúlyozni a terv, hogy ezen térségen belül kiemelt jelentősége van a helyi 

tájhagyománmyokat őrző mozaikos tájhasználat fenntartásának, továbbá lehetőség van az 

erdőterületek, fásítások növelésére és ezzel a biológiai sokféleség növelésére, illetve a táj 

változatosabbá, turisztikai szempontból is vonzóbbá tételére. 

A térségi szerkezeti tervhez kapcsolódó ajánlások, részletes irányelveket fogalmaznak meg a táji, 

természeti értékek védelmére, az ökológiai hálózat területeinek biztosítására, a tájképvédelemre, a 

hagyományos tájszerkezet megőrzésére, fejlesztésére és a mezőgazdaság, erdőgazdaság több 

funkciós fejlesztésére vonatkozóan is. 

Az ajánlások és irányelvek megfogalmazása során támaszkodtunk a tájrendezési és 

környezet(védelm)i vizsgálatokban feltárt problémák, konfliktusok, táj- és környezethasználati 

ellentmondások elemzésére és megoldási lehetőségeik felvázolására. 

Mezőgazdasági tevékenységekből eredő konfliktusok és megoldásuk 

Baranya megye területén hagyományosan jellemző a mezőgazdasági tevékenység, elsősorban a 

szántóföldi növénytermesztés és az állattartás. A szántóföldi növénytermesztés környezeti terhelése a 

műtrágyák és növényvédőszerek takarékosabb használata miatt az elmúlt években csökkent. A 

felszín alatti vizek védelmét segíti a tápanyag-felesleg jelentős csökkentése, például megfelelő 

trágyázási gyakorlattal. 

A hatékony agrár-környezetvédelmi intézkedések fontos eszköze erózió-, belvíz- és nitrát érzékeny 

területeken a művelési ág vagy mód váltása, illetve a területhasználat módosítása erdősítéssel, 

gyepesítéssel, élőhelyek létrehozásával. A felszíni vizek vízminőségének javításában dombvidéken a 

tápanyag-gazdálkodás mellett az erózió csökkentésével lehet számottevő eredményeket elérni, amely 

ennek megfelelő művelési módszerek alkalmazását jelenti, vagy alkalmazható magát a forrást 

megszüntető művelési ág-váltás. A vizek VKI szerinti „jó állapotának” eléréséhez a dombvidéki kis 

vízfolyások felső szakaszain mindenképp indokolt a szántóerdő művelési ág váltás. Az erdők 

jótékony vízvisszatartó és a talaj vízmegkötő funkciója párosítható a szántók kiszorításának hatására 

csökkenő tápanyagszennyezéssel. A vízfolyások alsóbb szakaszain, szélesebb völgyekben és 

síkvidéki jellegű vízfolyásokon pedig elsősorban szántó-gyep konverzió jelenthet megoldást, illetve 

enyhébb esetben a művelési mód váltása. Utóbbi esetben a vízfolyások mellékén a megfelelő 

védősávok (erdő, mező) kialakításával kell az intézkedést hatását erősíteni. Ezeket a folyamatot 

segítik az EU támogatással ösztönző programjai (pl. az agrár-környezetgazdálkodási program) is. 

A jelenleg is működő országos Nitrát Akció-program keretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny 

területeken a kötelezően alkalmazandó „helyes mezőgazdasági gyakorlat” betartása a feltétele a 

közvetlen mezőgazdasági kifizetéseknek. Az akcióprogram harmadik fázisa jelenleg zajlik (a 2008- 

2011 közötti időszakban). A megye területén lévő felszín alatti víztestek nem csak a kijelölt nitrátérzékeny 

területen mutatnak 50 mg/l-nél magasabb nitrát-koncentrációt, ezért a program 2011. évi 

felülvizsgálata keretében indokolt a nitrát-érzékeny területek módosítása. 

Az erózióval szembeni védelem jelenleg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) 

betartatásán keresztül érvényesül. A 12 % lejtőszög feletti területeken kötelezően betartandók a 

vetésváltásra és agrár-technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges művelés vagy 

talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Ez a közvetlen kifizetések további feltétele. Az 

5-12 % közötti lejtőszögű területeken a vállalás önkéntes. Az erózió csökkentését hatékonyabbá 

teheti, ha az erózió-érzékeny területek kijelölésében a lejtőszögön kívül egyéb szempontok is 

megjelennek (pl. talajtakaró, lefolyási viszonyok). Az erózió-érzékeny terület, és az annak megfelelő jó 

gyakorlat bevezetése a nitrát-érzékeny területekéhez hasonló jogszabályi hátteret igényel. 

Tsz.: 1001 



149









víz - felszín alatti víz - talaj rendszerben, valamint a levegőben egyaránt. A lakó- és érzékeny 

természeti területek védelme érdekében a területrendezési tervezés során is meg kell erősíteni az 

állattartó telepek telepítésének szabályait. Az állattartó telepek korszerűsítése szintén hozzájárulhat a 

terhelések csökkenéséhez, a folyamat az ÚMVP támogatásainak igénybe vételével zajlik. A 

bejegyzett telepeken kívül fontos feladat a lokális, egyéni, illegális terhelések felszámolása. 

Vegyes területfelhasználású térség 

Az OTrT fogalomhasználata szerint vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és 

megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos 

szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak. 

Vegyes területfelhasználású térség területének legalább 85%-át a településrendezési tervekben 

mezőgazdasági és/vagy erdő területbe kell sorolni. A fennmaradó területen - nagyvárosias lakóterület 

kivételével - beépítésre szánt terület is kijelölhető. 

A vegyes területfelhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások szakmai megalapozása 

és javaslatai: 

- A vegyes területfelhasználású térség által érintett - gazdaságosan nem művelhető - területeken a 

racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú 

területek erdő, illetve gyepterületként való használata. A térségen belül előnyben kell részesíteni a 

rövidtávú gazdálkodási érdekekkel szemben a hosszútávú ökológiai szempontok érvényesítését. 

- A térségben beépítésre szánt terület kijelölése csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció 

által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjainak figyelembevételével 

ajánlott. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a 

történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek 

érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen 

kapcsolódó és beépítésre alkalmas területen kerüljön sor. 

A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken települési térségen kívüli - ahhoz 

szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt 

területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett 

fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja 

a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó 

területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. Takaró- illetve szegélyfásítás 

telepítése indokolt a külterületi szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájbaillesztése 

érdekében. A szegélyfásítás során lehetőség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását. 

Mezőgazdasági térség 

Az OTrT mezőgazdasági térség, mint területfelhasználási kategória elsősorban mezőgazdasági 

művelés alatt álló területeket tartalmaz, amelyek a megyei területrendezési tervben legalább 75%-ban 

mezőgazdálkodási hasznosítású térség kategóriába kerültek besorolásra. 

A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó OTrT szabályok: 

1./ A megyei területrendezési tervben a mezőgazdasági térség legalább 75%-ban mezőgazdasági 

kategóriába oszlik, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. 

Tsz.: 1001 



150


2./ Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I.-II. osztályú területeihez tartozó 

földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő művelési ágban nyilvántartott földterület 

művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő 

nyilatkozata mellett változtatható meg. 

A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó megyei ajánlások, irányelvek szakmai 

megalapozása és tájrendezési javaslatai 

A tervelőzmények illetve a megye táji - területi adottságainak ismeretében megfogalmazhatók azok a 

térségi ajánlások, irányelvek, amelyek a mezőgazdasági térség optimális tájhasználatának 

legfontosabb szempontjait és javaslatait foglalják össze. Az alábbi bekezdésekben összefoglaljuk 

azokat a szakmai háttéranyagban megfogalmazható javaslatokat, amelyek közül a legfontosabbak 

bekerülhetnek a terv elfogadásra kerülő munkarészeibe is: 

- A termőföld más célú hasznosítása csak a legszükségesebb mértékben és elsősorban a jelenleg 

beépített területtel határos gyengébb termőhelyi adottságú területeken javasolható. Az átlagosnál 

jobb minőségű termőföld beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, 

amennyiben a más célú hasznosítás helyhez kötöttnek minősül, közérdekű és jóváhagyott 

településfejlesztési koncepcióban támogatott célt szolgál, és arra a funkcióra gyengébb minőségű 

termőföld nem áll rendelkezésre. 

- A mezőgazdasági térség területfelhasználása során - a mindenkori terület potenciálja és a 

művelési ág együttes figyelembevételével - ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas 

birtokméretek kialakítását. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő, és 

táji, természetvédelmi érdekeket nem sért, lehetővé kell tenni farmgazdasági típusú területek 

kijelölését - a gazdálkodással való együttlakás lehetőségének biztosítását - is. 

- A termőterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban 

megengedett telekminimumnál nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb 

értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá célszerű a kisebb 

üzemméretű területek kijelölése helyett a birtokközpontos rendszer ösztönzése a 

településtervekben. A mezőgazdasági térséghez tartozó területek további felaprózódását a 

településrendezés eszközeivel is gátolni kell. 

- A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos 

védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok 

védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját. 

- A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken - differenciált külterületszabályozással, 

azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák 

alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb 

beépítések meggátlására. A tájkarakter védelme érdekében a településrendezési tervek készítése 

során javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb - irányelvként: hagyományos 

szőlő- és intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000m2, nem hagyományos szőlő- és 

gyümölcsös területeknél min 3000-6000m2 -, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %-nál 

kisebb - 0 és 1% közti - értékeket meghatározni a beépíthetőség feltételeként. A mezőgazdasági 

térséghez tartozó borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési 

tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat. 

- Amennyiben a szántóföldi művelés építményigénye az övezeten kívül(i birtokközpontban) nem 

biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető annak létesítése a terület táji-természeti 

értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájbaillő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás 

településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a 

terület táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. 

- A mezőgazdasági térség hasznosításánál érvényesíteni kell a „vizek mezőgazdasági eredetű, 

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, rendeletben foglalt előírásokat. 

- A térség területhasználata során biztosítani kell az ökológiai tájgazdálkodás, a racionális 

földhasználat elveinek érvényesülését, meg kell védeni az értéket képező hagyományos 

tájkarakter elemeit, a mezőgazdasági tájfásítás és dűlőrendszer értékeit. A térségben össze kell 

egyeztetni a mezőgazdasági hasznosítás, valamint a táj- és természetvédelem érdekeit, az 

optimális tájhasználat kialakítása érdekében. 

- A magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az 

agrárkörnyezetvédelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre 

épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési 

Tsz.: 1001 



151


és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, 

nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. 

- Az intenzív művelésből kivonandó öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem 

alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes 

fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában 

hasznosítandók. 

- A térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási 

módokat szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság 

figyelembevételével - az extenzív gyepgazdálkodás - rét és legelőgazdálkodás -, ár- és hullámtéri 

gazdálkodás, víztározás, halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást. A 

mezőgazdasági térség gyengébb termőhelyi adottságú területein - az agrár, a környezetvédelmi 

és az erdészeti támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a 

szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdőterületek arányának jelentős növelését. A 

vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai 

zöldfolyosóként tervezett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve 

gyepesíteni célszerű. 

- A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, 

kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, 

adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik 

helyreállíthatatlanul. A térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és 

építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, 

tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. Fáslegelőn, nedves réten és 

lápos-mocsaras területen ill. azok 500 méteres körzetében a vonalas létesítmények telepítése 

elkerülendő. A vízkincs megőrzendő, a felszíni és csapadékvizeket lehetőleg helyben kell tartani, 

a talajvíz csökkenését eredményező tevékenység csak kivételesen, indokolt esetben végezhető. 

- A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell 

elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, 

erdősávok védelmét kell biztosítani. 

Az érzékeny természeti területek a jelenlegi metodika szerint ugyan nem jelenítendők meg kötelező 

önálló övezetként, de alátámasztó információként célszerű az ismeretük és feldolgozásuk. A jelenleg 

hatályos terv önálló övezetként tartalmazza és területrendezési szempontból is lényeges előírásokat, 

ajánlásokat fogalmaz meg. 

Az ÉTT-k csak részben vannak átfedésben a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. A 2002- 

ben lehatárolt ÉTT-k mintegy 20%-a védett természeti terület. A természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmi 

kifizetések igénybevételére jogosult MTÉT mintaterületeknek mintegy 50%-a a 

Natura 2000 hálózat része, 20 %-a pedig védett természeti terület. 

Az érzékeny természeti területek nem állnak természetvédelem alatt, nem tartoznak feltétlenül védett 

tájhoz, illetve ökológia hálózathoz, de táji - ökológiai adottságaik miatt különleges szabályokkal és 

lehetőségekkel is rendelkeznek. Jellemzőjük, hogy általában mezőgazdasági művelés alatt állnak 

(jobb esetben gyep, vagy nádas, rosszabb esetben intenzívebb művelési ágakban) és táji - természeti 

értékeik fenntartásához sajátos kezelésükre van szükség. Mivel ennek korlátozó és támogatási formái 

külön jogszabályban meghatározásra kerültek, önálló területrendezési tervi elkülönítésük nem 

indokolt, viszont szükséges legalább irányelvi szinten összefoglalni a fenntarthatóságuk érdekében 

megfogalmazható szabályokat, ajánlásokat. 

Az érzékeny természeti területeken támogatott természetkímélő tájgazdálkodással kell biztosítani az 

élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt 

megőrzését. Ennek érdekében az alábbi tájhasználati és kezelési javaslatok tehetők: 

a területek természetes illetve természetközeli állapota megőrzendő területei beépítésre szánt 

területté nem minősíthetők, az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, potenciálisan 

környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem létesíthető, 

a mező- és erdőgazdasági valamint vízgazdálkodási területek a táj- és természetvédelmi 

szempontok prioritásának biztosításával tartandók fenn és a településrendezési tervekben 

kötelezően külön övezeti előírásokkal szabályozandók, amelyek meghatározása településtervezés 

feladata, 

Tsz.: 1001 



152


 

a területen épület elhelyezés csak indokolt esetben, az övezet természeti területnek nem minősülő 

részterületein valósítható meg, a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg 

kell őrizni. 

A fenti, kívánatos területhasználatot elősegítő javaslatok: 

 

 

 

 

A területen a természet- és környezetkímélő területhasználat, extenzív gazdálkodás javasolt, Az 

érzékeny (erdő- és) mezőgazdasági területeken kívánatos az agrotechnikailag intenzívebb 

művelési ágak és módok felváltása extenzívebb, természetközelibb irányba. Meglévő gyepes és 

vízhatású területek fásítása kerülendő. 

Az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló 

fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kívánatos megtartani, illetve javasolt telepíteni, illetve itt 

levő gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, 

ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése. 

Az állattartás és a gyepgazdálkodás épületigénye az övezet táji- természeti értéket nem képező 

részén biztosítható. Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a 

rét és legelő területeken kerülendő. 

Az itt lévő vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó 

kezelési - fenntartási irányelveknek megfelelően ajánlott biztosítani a vízi- és vízközeli élőhelyek 

védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén csak árvízvédelmi 

érdekből végezhetők. 

A településrendezés során érvényesítendő irányelvek szakmai megalapozása és javaslata: 

E területeket - amennyiben a településfejlesztési koncepció nem irányozza elő települési területté 

fejlesztésüket - az OTÉK kertes övezetére vonatkozó (29.§) szabályok figyelembevételével kell 

továbbtervezni, a kertgazdasági területre vonatkozó részletes szabályokat - az általános tájvédelem 

szempontjait is figyelembe véve- a településrendezési tervben kell megállapítani. Cél a kertgazdasági 

területek beépítetlen mezőgazdasági külterületként való megtartása, a területeken megfigyelhető 

beépítési igények szabályozott, tájvédelmi követelményeknek is megfelelő mederbe terelése, az 

illegális és tájképromboló jelenségek visszafogása. A beépítésre szánt területté való átminősítés 

regulálása érdekében javasoljuk az alábbi előírások megfogalmazását: 

a kertgazdasági területek távlatban csak az alábbi feltételek teljesülése esetén fejleszthetők 

települési térséggé: 

- amennyiben a település jelenlegi, vagy tervezett belterületéhez (beépítésre szánt területéhez) 

szervesen kapcsolódnak, 

- a tervezett (lakó, üdülő) funkció működéséhez szükséges: 

- a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt biztosító közterületek, 

- a funkcióhoz tartozó (OTÉK-ban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő) 

telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása, erre vonatkozó tulajdonosi vállalások, 

- a közművek kiépítettsége illetve kiépítésének és a kommunális hulladék gyűjtésének, 

- a terület átminősítésével együtt járó többletnépesség ellátására szolgáló helyi humán 

infrastruktúra 

biztosítottak illetve biztosíthatók, továbbá létrejött fejlesztési megállapodás a tulajdonosközösség 

és az Önkormányzat között a szükséges szolgáltatások költségeinek vállalásáról. 

A terület azon részére, amely a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló külön törvény alapján 

borvidéknek (Baranyai borvidék) minősülő település I. és II. termőhelyi osztályú határrészein fekszik, e 

törvény illetve az OTrT vonatkozó a rendelkezéseit is alkalmazni kell. 

A mezőgazdasági térségre vonatkozó további irányelvek szakmai megalapozása és javaslata: 

A mezőgazdasági területek táji, termőhelyi és területfelhasználási szempontból is sokfélék, és bár 

térszerkezeti szinten alapvetően egy - a vegyes térséget is figyelembe véve: kettő - kategóriához 

tartoznak, szükséges differenciált kezelésük. 

Változatosságukból ered sokoldalú és körültekintő szabályozási igényük, amely csak részben jelenhet 

meg a térségi szerkezeti terv szintjén, de kifejthető az övezetek közt, illetve az ajánlások - irányelvek 

Tsz.: 1001 



153


szintjén is. Ezek megfogalmazása során - a fentieken túl - javasoljuk figyelembe venni az alábbiakat 

is: 

Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, - 

szántó és egyéb intenzív művelés esetén: megváltoztatni - hogy a vízgazdálkodási és a 

természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek - kemikália-, stb.- szennyeződése 

kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezésére ne 

kerülhessen sor. 

Az érzékeny területeken levő mezőgazdasági térségben a szántóföldi művelést a minimumra kell 

visszaszorítani, de a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai gazdálkodás típusú művelés 

folytatható: 

a tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben 

korlátozni szükséges; csak mechanikai gyomirtás megengedett; 

a szántókon is tűrni el kell a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat, távlatilag célszerű 

kezdeményezni a művelési ág váltást; 

a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés táblaszegélyeit meg kell őrizni. 

A mezőgazdasági térség rét- legelő művelési ágú területein a gyepek extenzív fenntartása kívánatos. 

A fenntartás elsődleges módja a legeltetés és kaszálás, műtrágyázás, vegyszerhasználat csak 

kivételesen megengedett. Intenzív gyepgazdálkodás szántó művelési ágú területen folytatható. A 

tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók. A mezőés 

erdőgazdálkodási területek egymással összehangoltan tervezhetők és alakítandók. A borvidékek 

szőlőterületein és minden szőlőkataszterbe sorolt területen, továbbá a vegyes művelési ág- és 

települési szerkezetű területeken szükséges a tájhagyományok megőrzése. 

Erdőgazdálkodási térség 

A területrendezési tervezésben az erdőterületek illetve erdőgazdasági területek, valamint az 

erdőgazdasági térség területe csak részben azonos, mivel a hatályos megyei területrendezési terv 

erdőgazdálkodási térsége, mint területfelhasználási kategória a meglévő és az erdőtelepítésre javasolt 

területeket egyaránt tartalmazza. 

A terv erdőgazdálkodási térségének meghatározásánál alapul kell venni a jelenlegi tényadatokon és 

megyei tervi meghatározásokon túl az OTrT-ben meghatározott erdőgazdálkodási térséget, melyet 

megyei szinten legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. 

A megyei területrendezési tervben az erdőgazdálkodási térségbe legalább 75%-ban erdőterületek és 

erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. 

Az erdőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó OTrT szabály: 

1./ A megyei szerkezeti tervben erdőgazdasági térségként lehatárolt területet a településrendezési 

tervekben legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. E szabály alól kivételt képeznek 

azok a települések, amelyek közigazgatási területének legalább 50%-a védett. E térségben városi 

beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 

2./ A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom 

lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. 

A megye térségi szerkezeti tervén tervezett erdőterületként, azaz erdőgazdálkodási térségként 

meglevő erdők és erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek együttese került lehatárolásra. 

Az erdőterületi bővítés további területi alapjait biztosítja az egyedi megyei övezetként meghatározott 

erdősítésre másodlagosan alkalmas területek övezete, amely fakultatív településtervezési információ 

és ajánlás formájában szerepel a TrT-ben, a térszerkezeti tervben nem került ábrázolásra. 

Az erdőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek szakmai megalapozása 

és tájrendezési javaslatai: 

Tsz.: 1001 



154


Az erdőgazdasági térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont 

a mezőgazdasági táj ökológiai és környezetvédelmi tagolása, 

a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése, 

a zöldfolyosó-rendszer kiegészítése, 

és a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása. 

A meglevő erdők fenntartása, új erdők telepítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmi, 

valamint a közjóléti rendeltetés érvényesítésére, elsősorban a nagyobb városi települések és az üdülő 

funkciójú települések környezetében. A védett természeti területeken levő erdők elsődleges védelmi 

rendeltetése mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére. A 

védelem alatt álló erdőterületeken meg kell oldani a fenntartható területhasználat, a biológiai 

sokféleség védelme, a természetkímélő erdőgazdálkodás szempontjainak összeegyeztetését, 

törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására ill. elősegítésére. 

Erdőtelepítésre kijelölendő területek meghatározásánál a táji - termőhelyi adottságokat, a 

mezőgazdálkodásra való területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is 

szükséges mérlegelni. Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok figyelembevételével, a tájkarakter 

megőrzésének biztosításával javasolt végezni. 

A jelenleg nem erdő művelési ágba sorolt 

természeti területek - természetközeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos területek, stb., 

védett és védelemre tervezett természeti területek, 

Natura2000 hálózathoz tartozó természetes élőhelyek, 

a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek - lápok, földvárak, stb., 

illetve védetté nyilvánított - természetvédelmi, tájvédelmi területek 

erdősítése általában nem kívánatos, illetve indokoltnak tűnő erdőtelepítési igény esetén csak a 

természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. 

Az ártereken levő erdőterületek fenntartásánál és tervezésénél figyelembe kell venni a 

vízgazdálkodási és természetvédelmi érdekeket is, a nem őshonos fafaj-összetételű erdőállományok 

átalakítására programot célszerű kidolgozni. 

Összehangolt támogatási rendszerek alkalmazásával indokolt a megyei erdősítési program 

megvalósításának elősegítése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevételével: 

Az erdősítési program megvalósításához teljeskörű állami támogatást és EU-s pénzügyi 

hozzájárulást javasolt biztosítani. 

A hosszú távú támogatás mértékét a teljes bekerülési összeg figyelembevételével célszerű 

meghatározni (emelni). 

A célállomány típusonként differenciált támogatási rendszer kidolgozása és alkalmazása indokolt 

a természetközeli állományok létrejöttének erőteljes támogatására. 

A tulajdonosokat többoldalú ösztönzőrendszerrel kell rávezetni területük ökológiailag is 

legmegfelelőbb hasznosítására, az arra alkalmas területeken az erdőtelepítés kezdeményezésére. 

Ezen ösztönzőrendszer egyik legfontosabb, nem pénzügyi természetű eleme a területi- és települési 

tervek távlati területfelhasználást meghatározó funkciója. 

A térségi szerkezeti tervlapon meghatározott erdőtérség magában foglalja a meglévő erdőterületeken 

túl az erdősítésre elsődlegesen alkalmas (és javasolt) területek összességét. Az erdősítésre 

elsődlegesen alkalmas területek egyben önálló övezetet is képeznek. Ennek kiegészítésére javasoltuk 

létrehozni az erdősítésre másodlagosan alkalmas területek övezetét, amely ugyan a térszerkezeti 

lapon nem jelenik meg, de ajánlott övezetként orientáló lehet a megye településeinek rendezési terv 

készítése során. 

Az erdőtérséghez kapcsolódó övezeti rendszer a tervben javaslatunk szerint háromszintű: az OTrT 

által kötelező Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek illetve Erdőtelepítésre (elsődlegesen) 

alkalmas területek övezetei mellett javaslatot tesz az Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület 

övezetének bevezetésére is. 

Tsz.: 1001 



155


2.6 A közlekedési hálózatok és létesítményeik módosításának tervjavaslata 

A közlekedéshálózat tervezésének célkitűzései és fő elemei 

A közlekedési és helyváltoztatási igények döntően két jelentősebb csoportba sorolhatók: a 

mindennapi, kistávolságú („helyi”) közlekedési igények és a nagyobb távolságú igények. A megye 

úthálózatában meglevő jelenlegi hiányosságok (leginkább a gyorsforgalmi utak hiánya) következtében 

a meglevő úthálózaton differenciálatlanul keveredik e kétfajta, jellegében, összetételében, 

sebességében gyakran jelentősen eltérő forgalom, amely az utaknak a környezetükkel való 

konfliktusaival együtt az optimális sebességű és összetételű járműfolyamok kialakulását gátolja. Ez 

viszont végső soron gazdasági-gazdaságossági kérdésként is felfogható. A közlekedés 

energiaigényes ágazat, amelynél a szükségtelenül alacsony sebesség, az utak telítettsége, stb. 

nagyobb eljutási időt eredményez. Ez viszont többszörösen hátrányos mind a közlekedőkre, mind az 

úthálózat közvetlen közelében élőkre. A kisebb sebesség, a gátolt forgalomlebonyolódás több 

üzemanyagot igényel, másrészt „az idő = pénz” elv alapján nehezen számszerűsíthető, viszont jól 

érzékelhető többletterhelést okoz minden közlekedőnek. Ugyanígy többletterhelést okoz az útvonalak 

közelében lakókra, mert a rosszabb közlekedési körülmények következtében elégetett többlet 

üzemanyag plusz környezeti terhelést okoz. 

A fentiekből következően törekedni kell a megyében is a hierarchikus felépítésű úthálózat 

kialakítására. Ennek lényege és értelme abban körvonalazható, hogy a forgalomban résztvevők 

mindig a számukra legoptimálisabb úthálózati elemet tudják igénybe venni: 

a távolsági forgalom számára legideálisabb a gyorsforgalmú út, mivel ez elszívja az alsóbbrendű 

hálózatból az ott leginkább zavaró távolsági (nem ritkán nagysebességű) forgalmat és egyúttal 

elősegíti az adott terület jobb elérhetőségét, 

ezt célszerű kiegészíteni olyan főúthálózati elemekkel, amelyek a gyorsforgalmú hálózatot 

kiegészítve arra ráhordanak, illetve az onnan érkező célforgalom nagy részét terítik a 

gyorsforgalmi út csomópontjai közötti területen, 

az alsóbbrendű (állami kezelésű) úthálózatot alkalmassá kell tenni a biztonságos kétirányú 

közlekedésre, majd fokozatosan optimalizálni kell az egyes települések közötti kapcsolatokat: a 

kistérségi együttműködés és differenciálódás elősegítése érdekében, a hiányzó kapcsolatok 

kiépítésével „közelebb kell hozni” egymáshoz a településeket, 

meg kell kezdeni és nagyobb távlatban ki kell alakítani a helyi utak (hálózatok) olyan rendszerét, 

amely ugyan alacsonyabb paraméterekkel, de a kor színvonalának megfelelően sűríti az állami 

úthálózat adta kereteket, további kapcsolatokat hoz létre a települések között, segíti a külterületi 

települési funkciók működését, a külterületi lakó- és munkahelyek megközelítését, a 

mezőgazdasági munkavégzést. 

A fenti módon hierarchizált hálózat optimalizálja a járművek futásteljesítményét, ezáltal a 

gazdaságosabb szállítási, közlekedési feltételek miatt mérsékli a közlekedés jelenleg még meglevő 

általános költségfelhajtó szerepét. 

A közlekedés fejlettsége összefügg a térség általános fejlettségével. Az nem képzelhető el, hogy 

fejlett régiónak fejletlen a közlekedése, vagy fordítva. Tehát a közlekedésbe invesztált eszközök az 

egész gazdasági fejlődés indító töltetei lehetnek, ha ezek megfelelő körültekintéssel történnek. 

Ugyanis az infrastruktúra-beruházásoknak bizonyítottan van húzó hatása a többi ágazatra, de csak 

akkor, ha az egyéb ágazatoktól való színvonalbeli távolság nem túl nagy. 

A modern gazdaságban a közlekedés szerepe és feladatai főbb vonalaiban az alábbiak: 

az általános civilizációs és modernizációs folyamatok megteremtésének és a termelésnek egyik 

fontos feltétele, 

a gazdasági növekedéshez való kapcsolódásához (regionális, országos és nemzetközi 

kapcsolatok szintjén) alapfeltétel a léte és működőképessége, 

a hazai és nemzetközi tőke bevonásához, a megyében való letelepedéséhez szükséges, 

a különféle gazdasági tényezők és szereplők, piacok és régiók, szociális, kulturális és oktatási 

ellátó rendszerek egymással való kapcsolata működésének feltétele. 

Tsz.: 1001 



156


A közlekedésfejlesztés általános és részletkérdéseinek megítélésénél, a fejlesztési lehetőségek 

kimunkálásánál figyelembe kell venni a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok tapasztalatait. 

Ezek - többek között - azt mutatják, hogy az államnak az infrastruktúra fejlesztés területén továbbra is 

fontos, de az eddiginél árnyaltabb szerepe van. A közlekedési ágazat (ennek létesítményei és 

szolgáltatásai) nem klasszikus piaci szereplőként reagál a kereslet-kínálati hatásokra, ezért a piaci 

résztvevők (állam, önkormányzatok, egyének és ezek társaságai) egymásra hatása bonyolult, 

nehezen modellezhető, több esetben csak spekulatív módon vélelmezhető folyamatokban nyilvánul 

meg. 

A piacosítás elkerülhetetlen a közlekedés egyes területein is, de a mindennapi élethez 

nélkülözhetetlen volta miatt van bizonyos szociális aspektusa is, ezért a nem, vagy csak komolyabb 

kötöttségek mellett piacosítható területeken komoly vagy teljes mértékű állami, önkormányzati 

szerepvállalást kell fenntartani, nem lehet teljes mértékben kitenni a piac hatásainak. Olyan 

szolgáltatásoknál lehet előtérbe helyezni a piaci körülményeket, ahol társadalmi szempontból 

ellenérdekeltség nem merül fel (pl. áruszállítás, taxi közlekedés, járműjavítás), de ehhez piackomform 

intézményrendszert kell létrehozni. 

Közúti közlekedés 

Gyorsforgalmi úthálózat 

Főutak 

- M6 autópálya: Az M60 és az országhatár közötti szakasz az érvényes megyei tervnek 

megfelelően a Nagynyárád-Lippó-Ivándárda útvonalon fog csatlakozni a horvátországi 

szakaszhoz. Csomópontja Lippónál a Villány-Sátorhely (56.sz. főút) irányú új főútnál létesül. 

- Megvalósítását a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési terve a IV. programciklusra irányozta elő. 

- M60 autópálya: Az OTRT-ben szereplő Pécs-Barcs közötti szakaszon kiemelt főút kategóriájú. 

A megye számára kedvezőbb az országos gyorsforgalmi úthálózati terv szerinti autópálya 

kategóriájú új nyomvonal, Szentlőrinctől nyugatra a korábbi vonaltól mintegy 2-3 km-re délre 

kijelölve, az OTRT módosításakor átvezetése szükséges. Csomóponti kapcsolat szükséges a 

Pécs-Vajszló új főútnál, Szentlőrincnél (5802.ök.út) Szigetvár 67.sz. főútnál 

- Az M60 58. sz. főút és Pellérd közötti szakasza 2016-ig várható megvalósítással, a további 

szakasz 2027 után tervezett. 

- M9 autóút: Nyomvonala a Dombóvár-Bonyhád szakaszon érinti a megyét Mágocs-Szászvár 

irányban. Csomópontjai Mágocs térségében és a Komló-Köblény új főútnál létesülnek. Az 

OTRT és az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervben azonos nyomvonalon 

szerepel. Megvalósítását 2017-20 közöttre ütemezték. 

- 6.sz.főút: Szekszárd-Pécs-Barcs irányban a jelenlegi nyomvonalán marad. Az országos 

főúthálózat-fejlesztési terv a Pécsvárad-Pécs és Pécs-Szentlőrinc szakaszon 2 x 2 sávra 

bővítést irányoz elő. Szentlőrinc és Szigetvár elkerülését az OTRT tartalmazza. Szigetváron a 

város a vasúti menti nyomvonal megvalósítását javasolja. 

- 56.sz.főút: Szekszárd-Mohács-Udvar-Horvátország irányban a jelenlegi vonalon marad, 

Dunaszekcső és Bár elkerülő szakaszainak nyomvonala - az OTRT-ben nem szerepel, 

mellékútként jelölhető ki.. 

- 57.sz.főút: Pécs-Mohács-Dávod (51.sz.főút), Mohácstól keletre új Dunahíd építésével és 

az 5107. jelű ök. út főúttá fejlesztésével, az M6-Mohács szakaszon 2 x 2 sávos 

keresztmetszetű bővítéssel. (A Mohács-Dávod szakasz az OTRT szerint új főútként szerepel) 

- 58.sz.főút: Pécs-Harkány-Drávaszabolcs-Horvátország a jelenlegi nyomvonalon marad, 

Szalánta,Túrony és Drávaszabolcs elkerülő szakasz kiépítése szükséges. 

66.sz.főút: Az M60 (Kozármisleny) és M9 (Dombóvár) közötti 2 x 2 sávos kiemelt főút, a 

megyei tervben szereplő M65 gyorsforgalmi út helyett, a Baranya megyei szakaszon azonos 

nyomvonalon. A 66. sz. főút új nyomvonalon, kiemelt főútként való megvalósulása után a 

meglevő főút térségi jelentőségű mellékúttá minősül át.A Sásd-Kaposvár szakaszt a kiemelt 

főút megvalósítása után is főút kategóriával célszerű megtartani az OTRT szerint. 

- A Pécs-Sásd szakaszon a jelenlegi főút az új útvonal megvalósítása után, térségi jelentőségű 

mellékúttá minősítendő át. 

Tsz.: 1001 



157


- 67.sz.főút: A jelenlegi Kaposvár-Szigetvár szakasz déli meghosszabbítása, Sellyét 

keletről elkerülve. A Sellye és az országhatár közötti szakaszon az OTRT-ben a 

Drávakeresztúr térsége felé halad, az Országos főúthálózat fejlesztési terve szerint (a horvát 

féllel történt egyeztetés szerint). Drávasztára területén keresztezi a Drávát. A megyei terv az 

OTRT-nek való megfelelőség miatt azt a nyomvonalat tartalmazza. 

- 611.sz.főút a 66.sz.főút kiemelt főút kiépítése után visszaminősül összekötő úttá. 

Új főút kapcsolatokat jelöltek ki az országos tervek 

- Pécs-Vajszló irányban az 5801.jelű ök. út vonalán 

- Sellye (67.sz.főút)-Harkány-Sátorhely (56.sz.főút) irányban az 5804-5701-5702. jelű ök. utak 

vonalán (ezt az érvényes megyei terv csak Harkány és az M6 autópálya között tartalmazta). 

Sellyétől keletre az OTRT egyezés miatt térségi jelentőségű mellékút kategóriájú. 

- M9 Köblény-Komló irányban 

Térségi jelentőségű mellékutak 

A meglevő és megtartandó térségi jelentőségű mellékutakon (5608, 5701, 5707, 5708, 5711, 5808, 

5814, 6534, 6541, 6542, 6543, 6601, 6604, 6607) kívül a megyei terv 2 irányban jelöl ki új térségi 

hálózati jelentőségű összekötő utat, ezek megtartása indokolt: 

- A 6.sz. főúttól (Boda déli elkerülő)-Bükkösd-66.sz.főút/Szentbalázs irányban 

- Pécsvárad és Mohács között, az 5607. jelű összekötő út helyett, attól nyugatra Maráza- 

Erdősmárok-Székelyszabar irányban, az 56109, 56126 és 56112 jelű bekötő utak 

zsákjellegének megszüntetésével. 

- A 65195. jelű Mágocs-Dombóvár bekötő út térségi jelentőségű összekötő úttá válik. 

- Új térségi jelentőségű mellékút-szakasz Komlót keletről elkerülő útvonal. 

A megye további szükséges mellékúthálózat fejlesztései, a zsáktelepülések megszüntetését biztosító, 

településközi összeköttetések: 

- Kisdobsza – Kálmáncsa 

- Merenye – Kálmáncsa-Lajosháza 

- Merenye-Ceglédpuszta – Somogyhatvan 66116 északi meghosszabbítás 

- Merenye – Patapoklosi 66124 

- Basal – Csertő 66123-66121 

- Vásárosbéc – Visnye 66125-66151 

- Szentlászló – Somogyhárságy 

- Nyugotszenterzsébet – Almáskeresztúr 66113-66119 

- Almáskeresztúr – Ibafa-Gyűrűfű 66119-66117 

- Ibafa – Horváthertelend 

- Csebény – 6. sz. főút és a 66. sz. főút Szentbalázs közötti új út 66101 

- Szágy – 6. sz. főút és a 66. sz. főút Szentbalázs közötti új út 66133 

- Szágy – Gödre-Szénáspuszta 

- Gödre – Hajmás 

- Gödre – Kaposkeresztúr 

- Bakóca – Tormás 66101-102 

- Szentkatalin - Kishajmás 

- Bakonya – 6.sz. főút 

- Orfű-Tekeres – Kovácsszénája 66104 

- 6542. j. ök. út – M9 Köblény-M65 Komló közötti új főút Komló keleti elkerülő 

- Varga – Liget 65182-189 

- Felsőegerszeg – Tékes 65177-65191 

- Vázsnok – Felsőegerszeg és Tékes közötti új út 65192-65177 

- Tarrós – Felsőegerszeg és Tékes közötti új út 65177-65178 

- Ág – 65174. bek. út Alsómocsolád meglevő települési 

- Alsómocsolád – Bikal 

- Alsómocsolád – Szalatnak 65174-181 

- Köblény – Hegyhátmaróc 65181-86 

- Hidas – Kismányok 65165 

- Ófalu – Cikó 56102-125 

- Erdősmecske – Ófalu 56106-125 

Tsz.: 1001 



158


- Hímesháza – Görcsönydoboka 56124 

- Kisnyárád – 56126. bek. út Erdősmárok 56112-126 Pécsvárad-Maráza-Mohács 

- Erdősmárok – Liptód 56113-126 

- Liptód – Maráza 56109-113 

- Monyoród – Máriakéménd 56116 

- Kátoly – Berkesd 56117-118 

- Martonfa – Pereked 56119 

- Magyarsarlós – Hásságy 56127 

- 5701. j. ök. út Bóly – 5703. j. ök. út Bóly Bóly déli elkerülő 

- 5704. j. ök. út Töttös – 5702. j. ök. út Majs 

- Majs - Udvar 

- Birján – Lothárd – Szemely 57101-128-129 

- Szőkéd – Pogány 57126 

- Peterd – 5711 j. út 57131 

- Áta – Kistótfalu és Bisse közötti új út 57111-112 

- Kistótfalu – Bisse 57111-114 

- Belvárdgyula – Nagybudmér 57102-103 

- Kiskassa – Belvárdgyula és Nagybudmér közötti új út 57127 

- Kisjakabfalva – Kisbudmér 57104-132 

- Sárok – Bezedek 57108-118 

- Alsószentmárton – Old – Kásád 57121-122 

- Old – Old-Eperjespuszta 57122-123 

- Siklós – Egyházasharaszti 

- Gyód – Regenye 58101 

- Csarnóta – Szava 58116 

- Márfa – Kovácshida 

- Tésenfa – Drávacsehi 58118-126 

- Tengeri – Hegyszentmárton-Monyorósd 58121 

- Bicsérd – Szabadszentkirály 

- Gerde – Királyegyháza 

- Kisasszonyfa – Ózdfalu 58149 

- Besence – Páprád 58114 

- Cún – 58131. bek. út 58127 

- Hirics – Kisszentmárton 58132-134 

- Sósvertike – Zaláta 58152 

- Drávakeresztúr – Drávakeresztúr-Révfalu – Drávasztára 

- Endrőc – Marócsa 58143-153 

- Szentegát – Okorág58107 meglevő települési út 

- Bánfa – Sumony 58104 

- Katádfa – Dencsháza 58105 

- Bürüs – 58107. bek. út Szentegát 58147 

- Pettend – Gyöngyösmellék 58109-142 

- Nagydobsza – Pettend 

Vasúti közlekedés 

A vasúti hálózat fejlesztése Baranya megyében új vonalak kiépítését nem teszi szükségessé, a 

nagysebességű vonalak nyomvonala a megyét nem érinti. 

A meglevő vonalak közül a megyén áthaladó törzshálózati vonal: Budapest-Dombóvár-Pécs- 

Magyarbóly, a nemzetközi hálózat részeként 160 km/ó sebességű közlekedésre alkalmassá 

fejlesztendő. Az ehhez szükséges ívkorrekciók nem megyei terv szintűek. A vonal távlatban 

kétvágányúra fejlesztendő. 

A Pécs-Szeged irányú vasúti közlekedés szolgáltatási szintjének javulása a Szeged-Szabadka- 

Bácsalmás-Baja kapcsolat megvalósítása után várható. 

A Szentlőrinc-Barcs-Gyékényes (60.sz.), a Dombóvár-Bátaszék (50.sz.) és Villány-Mohács 

vonalak az egyéb országos törzshálózati kategóriában maradnak. 

A mellékvonalak közül a megszüntetett személyforgalmú vonalakon (Barcs-Sellye-Villány- 

Szentlőrinc-Sellye, Pécs-Bátaszék) a pálya megtartása szükséges. 

Tsz.: 1001 



159


Kerékpáros közlekedés 

A Baranya megyét érintő országos kerékpárút hálózat – az OTRT-nek megfelelően – elemei: 

- Alsó-Duna menti kerékpárút, az EuroVelo hálózat része a megyét a Baja-Mohács-Kölked 

irányban és Mohácstól elágazva Hercegszántó felé húzódik. 

- Dunántúli határmente kerékpárút megyei szakasza (9.A.) Kölked-Lippó-Villány-Siklós-Vejti- 

Felsőszentmárton irányban, illetve a (9.B.) Siklós-Harkány-Kórós-Kisszentmárton vonalon 

csatlakozó szakasszal. 

- Külső-somogyi kerékpárút (72): Bonyhád-Pécsvárad-Pécs-Újpetre 

- Belső-somogyi kerékpárút (73): Kaposvár-Abaliget-Pécs 

Az országos kerékpárút-hálózathoz kapcsolódó térségi jelentőségű kerékpárutak: 

- Pörböly-Dunaszekcső-Mohács 

- Sásd-Orfű-Pécs Ny-Pellérd-Görcsöny-Harkány 

- 67.sz.főút vonala (Kaposvár-Szigetvár-Sellye-Drávasztára) 

- Mártonfa-Hosszúhetény-Komló-Kisvaszar 

- Komló-Magyarszék-Abaliget 

- Hosztót-Szentlőrinc 

- Görcsöny-Vajszló 

- Pécs-Villány vasútvonal menti kerékpárút 

- Pécsvárad-Kátoly-Bóly-Újpetre-Siklós 

- Szajk-Mohács (57.sz.főút mentén) 

- Magyarbóly-Beremend 

- Pécsvárad-Véménd-Báta 

- Benedek-Villány 

Vízi közlekedés 

A Duna (VII. sz. európai folyosó) hajózási feltételeinek javításával a vízi közlekedés jelentőségének 

növekedése várható, ezzel együtt a mohácsi kikötő forgalma is nő, fejlesztése szükséges. 

A Dráván elsősorban turisztikai célú hajózás fejlesztése várható. Drávaszabolcs kikötője 

Horvátország csatlakozásáig schengeni határkikötő. 

A kompkapcsolatok közül a Dunán a Dunaszekcső-Dunafalva közötti összeköttetés megmarad, 

Mohácsnál a tervezett híd megvalósítása után megszűnik. 

Légi közlekedés 

Pécs-Pogány repülőtere kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető besorolású, erre funkcióra 

az 5 évvel ezelőtti fejlesztések már jelenleg is alkalmassá teszik. 

2.7 A térszerkezetet érintő energiaközmű-infrastruktúra fejlesztési javaslat Baranya 

megye területére 

2.7.1 Energiagazdálkodás 

A megye bár korábban jelentős szénbányászattal rendelkezett, energiaellátásában a helyi 

energiahordozók egyre kisebb szerepet kaptak. Az energiaellátásukat ma már jellemzően az országos 

egységes energiaellátó hálózatokról vételezik, s a megyében üzemelő közcélú erőmű is az országos 

hálózati rendszerre termel. Baranya megye energiaellátásában így a legjelentősebb szerepet a megye 

területét érintő országos hálózati rendszerekhez tartozó gerinchálózatok jelentik. Ezek a 

Tsz.: 1001 



160


nagyfeszültségű 120, illetve 400 kV-os átviteli hálózatok és nagynyomású földgáz és termék 

szállítóvezetékek. 

A megye területét érintő meglevő: 

400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: 

– (Paks)-Pécs Erőmű alállomás 

– Pécs Erőmű alállomás-országhatár-(Horvátország-Ernestinovo) 

120 kV-os MAVIR üzemeltetésű, átviteli hálózat távvezeték elemei: 

– Pécs Erőmű alállomás–Pécs Erőmű 

– Siklós–országhatár–(Horvátország) 

Helyi, térségi jelentőségű 120 kV-os elosztó hálózat elemei: 

– Pécs Erőmű–(Bonyhád) 

– Pécs Erőmű-Komló 

– Komló-Sikonda-Mindszentgodisa MÁV-(Kaposvár) 

– Pécs Erőmű–Pécs Kelet-Komló 

– Pécs Erőmű–Pécs Újmecsekalja 

– Pécs Erőmű-Pécs Kertváros-Pécs Újmecsekalja-Kővágőszőlős-Királyegyháza-Szigetvár- 

(Kaposvár) 

– Pécs Erőmű-Siklós I-II (kétrendszerű) 

– Szigetvár-(Barcs I.-II.) 

– Pécs Erőmű-Mohács-(Csátalja) 

– Siklós-Beremend 

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemei: 

– (Városföld)–(Baja)–Pécs-országhatár–(Horvátország DN 800 földgáz) 

– (Városföld-Baja)-Pécs 

– (Kápolnásnyék-Mezőszentgyörgy)-Pécs (Cserkút termék) 

Helyi, térségi (nagynyomású) szénhidrogén szállítóvezeték elemei: 

– Palotabozsok–Mohács 

– (Baja–Báta)-Palotabozsok–Maráza-Pécs (Szank-Pécs DN400 földgáz) 

– (Baja)-(Báta) Duna tartalék ág (DN 300 földgáz ) 

– Székesfehérvár-Pécs 

– Palotabozsok-Mohács 

– Pécs I.-Pécs hőerőmű 

– Pécs I.-Pécs II. 

Térséget jelentős iparági fejlesztési szándékok is érintik 

Villamosenergia ellátás terén: 

Mohács-(Bátaszék)-(Szekszárd) távvezeték 

PécsiErőmű-Mohács távvezeték felhasításával beforgatása Bóly alállomásba 

Kővágószőlős-Királyegyháza távvezeték felhasítása, beforgatása Vajszló alállomásba 

Pécsi Erőmű-Pécs Kelet távvezeték felhasítása, beforgatása Pécs I. alállomásba 

Kaposvár-Pécs 400 kV-os átviteli hálózat 

A Kaposvár-Pécs 400 kV-os átviteli hálózatfejlesztési szándék megvalósítása elbizonytalanodott, az 

iparág a saját 2024-ig előkészített fejlesztési tervéből törölte. A hálózatépítési terv szorosan 

összefüggött a Paksi Atomerőmű tervezett fejlesztésével. Annak lassúbb megvalósítása és annak 

időbeli tolódása, valamint az időközben megépített Paks-Pécs átviteli távvezeték a Kaposvár-Pécs 

összekötés kiépítésének szükségességét –legalább is 2024-ig- megkérdőjelezte. Az OTrT-ben 

szereplő vezeték nyomvonalát az OTrT-vel való összevethetőség érdekében, mint a vezeték számára 

távlati helybiztosítási szándékkal továbbra is rögzítjük. A nyomvonal számára történő helybiztosítás 

fenntartását az OTrT keretében kell felülvizsgálni. 

Az iparági további fejlesztési tervek megvalósítására helybiztosítás szükséges figyelembe véve 

ezeknek a nagyfeszültségű átviteli hálózatoknak és térségi jelentőségű hálózatoknak a biztonsági 

védelméhez szükséges helyigényét is. 

Tsz.: 1001 



161


A vizsgálatok alapján a megyében országos jelentőségű 50 MW feletti erőmű Pécsen üzemel. A 180 

MW teljesítményű kapcsolt energiatermelést nyújtó, Pannon Hőerőmű Zrt által üzemeltetett pécsi 

hőerőmű. Az erőmű gazdaságosságának javítására biomassza hasznosító blokkot is létesítettek, s 

újabb biomassza egység telepítése van folyamatban. Átadását 2012-őszére tervezik. 

Távlati tervként újabb erőmű létesítés szándékát sem beruházó, sem a villamosenergia országos 

hálózati rendszerét üzemeltető MAVIR Zrt, sem a térség villamosenergia ellátásának szolgáltatója az 

E.ON Zrt nem jelezték. Korábban az OTrT készítésekor az E.ON még tervezett és jelezte Mohács 

térségében egy újabb földgáztüzelésű nagyobb teljesítményű erőmű létesítési, s annak 400 kV-os 

hálózati kapcsolatának a kiépítési szándékát. Ennek megvalósítása valószínű nagyobb távlatra 

tolódott, de mint már jelentkező fejlesztési szándék a megyei tervben is rögzítésre került. Egyéb, akár 

távlati fejlesztési szándék nem ismert. 

A megyében üzemelő 5-50 MW közötti hő- és energiatermelő bázisok közvetlen helyi 

energiaigényeket (Komló fűtőerőmű)elégítenek ki. 5-50 MW közötti létesítendő új hőtermelő, 

energiatermelő létesítési szándék, amelyet a megyei területrendezési tervkészítése során figyelembe 

kellene venni, nem ismert.. 

Meg kell jegyezni, hogy az észrevételek között több település is jelezte megújuló energiahordozó 

hasznosítási szándékát. Jeleztek biomassza hasznosítású fűtőerőmű létesítési és szélkerekek 

telepítési szándékot. Az állásfoglalás azonban az, hogy csak azokat a már előkészített fejlesztési 

terveket szabad a megyei területrendezési tervbe beépíteni, amely már legalább környezetvédelmi 

engedéllyel, vagy azzal azonos értékű engedéllyel rendelkezik, s a beruházás reálisan a közeljövőben 

megvalósításra kerül. 

Energiagazdálkodási szempontból meg kell említeni a megújuló energiahordozók hasznosítását is, de 

a már említettbiomassza erőművi hasznosításán kívül (jelenleg 49,5 MW) egy-egy egyedi 

napkollektor, napelem használatán kívül energiagazdálkodási jelentőségű megújuló energiahordozó 

hasznosítás jelenleg még nincs a megyében. 

A megújuló energiaforrás-adottságok közül, a megye területének jelentős erdősültsége, a biomassza 

előállítás lehetőségét biztosítja. Az erdőgazdasági hulladékok, a fa és egyéb növénytermesztési 

hulladékok, ill. az energiahasznosítási céllal telepített energiaültetvények (jelenleg a pécsi hőermőmű 

ellátására 45 ha-on) folyamatosan keletkező és hasznosítható energiahordozóként állnak 

rendelkezésre. Ezek megfelelő kogenerációs technológiával hasznosítva, kiválthatják fokozatosan - 

nagy távon- a meglévő városi távfűtés primer energiahordozóját. 

A biomassza egyedi alkalmazással is kiválthatja nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb 

intézményi stb. létesítmények hagyományos hőenergia hordozóját, lakossági központos hőenergiaellátási 

rendszereinek primer energiahordozóját, ipari parkok új, egyéb vállalkozások hő- és 

villamosenergia-átalakító berendezéseinek is primer energiahordozóját. Továbbá, alap energiaforrásul 

szolgálhatnak új vidékfejlesztési, turisztikai, rekreációs stb. létesítmények energiaellátási 

rendszereinek. 

A biomassza potenciális adottságaira alapozva készíthető el a megyei biomassza energiaforráshasznosítási 

javaslata, amelyben elsődlegesen a távhőszolgáltatás bázisainak biomassza tüzelésű 

átállítását célszerű megoldani, amennyiben a helyi szándékok is megértek erre az olcsóbb, 

versenyképes és környezetkímélő megoldás módra, mely egyben munkahelyteremtéssel és 

folyamatos foglalkoztatással párosul. 

Biomassza hasznosítására konkrét fejlesztési szándék a Pécsi Hőerőmű primer energiahordozójának 

kiváltására van. Tervezik a jelenleg földgáztüzelésű erőművi blokkok biomassza tüzelésre történő 

átállítását. Folyamatban van egy újabb 50 MW-os biomassza tüzelésű blokk építése, majd egy 80 

MW-os blokk telepítése. 

A geotermikus energia többlépcsős hasznosítása (humán erőforrás-foglalkoztatás fejlesztés, 

gazdasági versenyképesség, életminőség javítás) javasolt, egyrészt a meglévő termálfürdőhelyek 

(Harkány, Szigetvár, Sikonda, Magyarhertelend, Mohács) fejlesztése során, kedvezőbb hatásfokú 

hőhasznosítás kiegészítésekkel, másrészt a térszerkezetben alkalmas helyen preferált új (Mágocs, 

Szentlőrinc) beruházás létesítésével. 

Tsz.: 1001 



162


A helyi jelentőségű termálstrandok létesítési lehetőségét is célszerű támogatni, hisz 30 o -os termálvíz 

kivételre, annak előzetes megkutatásával, további településeken is van lehetőség. 

Vízenergia villamosenergiává történő átalakítására kis- és törpe vízerőművek létesítésére a Dráván 

kívül több vízfolyáson is lenne lehetőség, a természetes szintkülönbségek a már kiépített és még 

kiépíthető duzzásztási lehetőségek hatására. Ezeket kellő körültekintéssel szabad csak létesíteni, 

mert erőltetett duzzasztások előnytelenül megváltoztatják és veszélyeztetik a vízi élővilágot és a 

vízfolyások egyéb turisztikai és komplex hasznosításait. Ezért térségi ökológiai rendszervédelemre 

tekintettel a létesítendő kis- és törpe vízerőművek külön hatósági szabályozás és megállapodás 

szerinti feltételek mellett létesíthetők csak. 

Szélenergia villamosenergiára való átalakítására helyi kezdeményezések nem ismertek, a 

lehetőségek is a természeti adottságok miatt korlátozottabbak. 

Napenergia hőhasznosításra való átalakítási igénye főleg az üdülőterületeken jelentkezik, kempingek, 

szabadidőközpontok, üdülő együttesek, tározótavak térségében. Ezek helyi szinten jelentősek 

energiamegtakarítás és környezetkímélés szempontjából, azonban nem alkotnak összefüggő 

rendszert megyei szinten. Alkalmas szoláris berendezéseik kombinálhatók a biomassza bázisú 

energiaátalakítási technológiákkal, ahol már mérhető nagyságrendet jelenthetnek a megye korszerű 

energiahordozói szerkezet-átalakításában. 

Fotovillamos napenergia hasznosító berendezések használatának elterjesztése célszerű a Nemzeti 

Park és egyéb védett területek, erdészeti-, meteorológiai külterületi létesítményeknek a településektől 

távol eső állomásai, szolgáltatási központjainak, közlekedéshez kapcsolódó, közhálózati rendszerektől 

távolabbra eső jeltő rendszerek villamosenergia ellátására, elkerülve ezzel a hagyományos 

hálózatépítés területi terhelését. 

2.7.2 Energiaközművek 

Villamosenergia ellátás 

A vizsgálatok alapján a megye területén haladó villamosenergia átviteli hálózatok a megye területén 

jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. Az átviteli hálózatot a MAVIR Zrt 

üzemelteti. A megye fogyasztóinak villamosenergia-ellátását mint regionális áramszolgáltató 

szervezet, az E.ON-DÉDÁSZ Zrt.(Pécs) biztosítja. 

A megye egyetlen országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Pécsi Erőmű 400/120 kV-os 

MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, amelynek 400 kV-os betáplálása a Paksi Erőmű 

transzformátor-állomásáról épült ki. A közelmúltban építették a Pécs Erőmű alállomás-országhatár- 

(Horvátország-Ernestinovo) nemzetközi kapcsolatot biztosító 400 kV-os hálózatot. 

A megye villamosenergia fogyasztóinak jelenlegi ellátási bázispontjai az alállomások, amelyeknek 

betáplálása a Pécsi Erőmű alállomásától induló 120 kV-os hálózatokról történik. Alállomások 

üzemelnek: 

- Pécsen (Erőmű 120/35/10kV, Kelet 120/10 kV, Újmecsekalja 120/25/10 kV, Kertváros 

120/20/10 kV), 

- Kozármislenyben (120/20 kV), 

- Kővágószőlősön (120/35 kV), 

- Királyegyházán (120/10 kV), 

- Szigetváron (120/20 kV), 

- Komlón (120/35/20 kV), 

- Sikondán (120/20 kV), 

- Mindszentgodisán (120/25 kV), 

- Mohácson (120/20/10 kV), 

- Siklóson (120/20 kV), 

- Beremenden (120/6 kV). 

Tsz.: 1001 



163


A Pécsi Erőmű alállomásból 120 kV-os hálózat épült Pécs-Kővágószőlős-Királyegyháza-Szigetvár- 

Barcs felé, Szigetvár-Kaposvár felé, Pécs-Komló-Sikonda-Mindszentgodisa-Kaposvár felé, Pécs- 

Mohács felé, Pécs Siklós-Beremend felé és Pécs-Paks irányban. 

A megye villamosenergia ellátásának gerince a 120 kV-os főelosztóhálózat. Kővágószőlős, Komló és 

a Pécsi Erőmű, ahol még 35 kV-os transzformálást, Újmecsekalján és Mindszentgódisán a MÁV 25 

kV-os transzformációt igényel, egyedi 120/6 kV-os transzformáció Beremenden üzemel. Ezek 

jellemzően ipari célú igények kielégítését szolgálják. A kommunális célú igényeket kielégítő 

táppontokon 20, illetve 10 kV-os transzformációval állítják elő a középfeszültségű szolgáltatáshoz 

szükséges hálózati feszültséget, amely hálózatokról közvetlen a fogyasztói transzformátorokat 

táplálják. 

A megye valamennyi településén biztosított a közszolgáltatott villamosenergia ellátás. 

A villamosenergia ellátás vonatkozásában a meglevő fogyasztók várható igénynövekedése, a 

tervezett új fogyasztók igénye mellett a társadalmi, gazdasági élet fejlődése is a villamosenergia 

folyamatos fajlagos igénynövekedését eredményezi. Ehhez folyamatos hálózatfejlesztési igény 

csatlakozik. A hálózatfejlesztési igény lépcsőzetesen település közi hálózatfejlesztési feladatokat 

határoz meg, amelyek a települések ellátási lehetőségének a bővítéséhez szükségesek. Ebbe a 

csoportba sorolhatók villamosenergia ellátás vonatkozásában az új alállomások telepítési feladatai és 

új középfeszültségű hálózatok fektetési igénye. A középfeszültségű hálózatfejlesztési igények 

település szintű tervezés részét képezik, a nagyfeszültségű hálózatfejlesztési igényt az iparági 

fejlesztés egyéb fejlesztési terveivel együttesen határozza meg. 

Tsz.: 1001 



164


Baranya Megye Területrendezési Terv Módosítása 

Villamosenergia-ellátás, energiahálózatok és alépítményeik 

Távlati kitekintéssel Baranya megye területét érintő átviteli hálózat fejlesztési szándék nem merült fel. 

A megye területén várható igény növekedés kielégítése viszont gerinchálózat fejlesztést tesz 

Tsz.: 1001 



165


szükségessé. Az iparág tervei alapján, az E.ON-DÉDÁSZ Zrt 120 kV-os főelosztóhálózati 

fejlesztésként tervezi : 

- Pécs-I. 120/20 kV-os új alállomás létesítését a Pécs-Erőműből új 120 kV-os 

hálózat építésével, 

- Vajszlón új 120/20 kV-os létesítését, betáplálása Kővágószőlős-Királyegyháza 120 kV-os 

hálózat felhasításával, 120 kV-os hálózatépítés Királyegyháza és Vajszló között, 

- Bólyban új 120/20 kV-os alállomás létesítését, betáplálása a Pécs-Mohács 120kVos 

hálózat felhasításával, 120 kV-os bekötés építése 

A megye fogyasztóinak villamosenergia ellátását a szolgáltató a meglevő és tervezett 120 kV-os 

hálózati rendszerén keresztül, a meglevő és tervezett alállomások segítségével biztosítja. Az átviteli 

hálózatokon keresztüli villamosenergia vételezés lehetősége távlatilag is biztosított. 

A fajlagos villamosenergia igények vonatkozásában egyenletesen növekvő tendenciájú 

igénynövekedés prognosztizálható. Az egyenletes fajlagos villamosenergia igény növekedés a 

kommunális évi 3-5 %-kal, az egyéb ipari, vagy nagyfogyasztóknál 1-2 %-kal fog növekedni. 

A megye kiépített hálózati rendszere és az iparági fejlesztési tervek a várható igények távlati 

kielégítését is helyi elosztó hálózati fejlesztésekkel biztosítani tudják. 

Baranya megye gazdasági életének a fellendülését főként az idegenforgalomtól várja, közműveket 

érintően ezért a vonzóképességét az esztétikai megjelenésének javításával tudja fokozni. Egyelőre 

látványjavítás érdekében a hálózatok földalatti elhelyezésével csak településeken belül, beépített, 

illetve beépítésre javasolt területeken kell az igényesebb, de egyben költségesebb műszaki megoldás 

felé törekedni. Csak távlatilag említhető meg, hogy foglalkozni kell a településközi hálózatok 

földkábelesítésének távlati ajánlatával egyelőre csak a természetvédelmi területeken, vagy egyéb 

szempontból védett területeken, mivel a műszaki feltétele biztosított, hogy a 120 kV-ig bezárólag a 

közép- és nagyfeszültségű hálózat is földkábelbe fektetve kerüljön kivitelezésre. 

Földgázellátás 

A vizsgálatok szerint a megye területén áthaladó országos alaphálózati rendszerhez tartozó 

szénhidrogén szállító hálózatokat a Földgázszállító Zrt és a MOL Nyrt Logisztikai Távvezetékes 

szállítás üzemelteti. 

A megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállítóvezetékekre telepített gázátadók táplálják 

a gázfogadó nyomáscsökkentő állomásokat, ahonnan indul a megye településeinek ellátását biztosító 

nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat. 

A települések földgáz szolgáltatási szempontból korábban a DDGÁZ szolgáltatási területéhez 

tartozott, ma a szolgáltatást az E.ON Hungária csoporthoz tartozó E.ON-DDGÁZ Zrt. biztosítja, 

amelynek központja Pécsen van. 

A közelmúltban megvalósított fejlesztések ellenére a vizsgálatok feltárása szerint még ma is Baranya 

megye 106 településén élők számára a vezetékes gázellátás nem áll rendelkezésre. A megye 

lakásállományának csak 56,5 %-a részesedik a komfortos, automatikus üzemeltetésre alkalmas 

hőellátás lehetőségével. 

Baranya megye területén üzemelő 5 átadóállomás és 1 megyén kívüli átadóállomás, a gázellátás 

táppontjai. Az átadóállomások mellé telepített nyomáscsökkentőkről indul a nagy-középnyomású 

vezeték, amely szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített 

gázfogadóig és a nagy-közép/közép nyomásszabályozóig. 

A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó 

hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. Néhány település a 

nagy-középnyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású 

hálózatokról ellátott. 

Tsz.: 1001 



166


Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról 

vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó 

hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású 

elosztóhálózattal biztosított. 

Távlati kitekintéssel Baranya megye területét érintő szállítóhálózat fejlesztési szándék nem merült fel. 

A megye területén a jelenlegi országos átlag alatti ellátottság, a még bekötéssel nem rendelkező 

települések ellátásának biztosítása viszont gerinchálózat fejlesztést tesz szükségessé. 

A megye területén 106 település nem rendelkezik jelenleg kiépített gázhálózati kapcsolattal. Ezek a 

települések vezetékes gázellátás vonatkozásában ellátatlan. Meg kell jegyezni, hogy az infrastruktúra 

településfejlesztő hatását elemző kutatások a vezetékes gázellátást tekintik az egyes települések 

népességmegtartó képességét segítő közműágnak, amelyek által biztosított és gazdasági 

szempontból is fenntartható automatikus üzemvitelre alkalmas, kezelést nem igénylő termikus 

hőellátás az idősek helyben maradását lehetővé teszik és a fiatalok elvándorlását fékezik. A 

statisztikai adatok elemzése ezeknél a településeknél ezt igazolják is, így vezetékes gázellátásának 

kiépítése indokolt lenne. 

Tsz.: 1001 



167



Földgázellátás, energiahálózatok és alépítményeik 

Szénhidrogén- és termékvezetékek 

Tsz.: 1001 



168


Megújuló energiaforrások, ellátások 

A megújuló energiaforrások közül a megyében elsősorban a biomassza alapú tüzelési mód és 

technológia alkalmazása említhető energiagazdálkodási szinten. A napenergia, valamint a 

geotermikus energia hasznosítása fordul elő, az előbbi egyedi alkalmazással (főleg használati 

melegvíz termelésre), az utóbbi település szintű alkalmazással, jellemzően fürdő célú hasznosítással. 

A biomassza hasznosítása Baranya megyében, mint a Pécsi Hőerőmű primer energiahordozója, 

energiagazdálkodási szinten is értékelendő. A jelenlegi közel 50 MW-os blokk és a tervezett újabb 50, 

illetve 80 MW-os blokk megvalósításával „zöld” erőművé fejleszthető a korábban szenes, nagy 

környezetterhelést okozó, majd földgáztüzelésre ugyan átállítva, de ezzel helyi energiahordozó helyett 

alaphálózati ellátásra szoruló hőerőmű. A biomassza előállításához szükséges energiaültetvény 

számára biztosítandó területtel, a mezőgazdasági művelésből kieső területek hasznosítását is segíti. 

A jó példa a megyében üzemelő további távhő bázisok gazdaságosabb és környezet barátibb 

üzemeltetésére való átállási készséget is javítja. 

Napenergia hasznosítás lehetősége 

A globális napsugárzás évi összege Magyarországon (BERZÉKI, 1994) 


2005 

Szélenergia hasznosítás lehetősége 

vidékfejlesztési kistérségek 

Magyarország szélerő térképe 70 m magasságban 


2005 

Tsz.: 1001 



169


Termálvíznyerés lehetősége 

Hőmérséklet eloszlás 3000 méter mélységben 


2005 

A megye klimatikus adottsága, hogy a megújuló energiahordozók közül a biomassza hasznosításán 

túl a napenergia, aktív és passzív hasznosításának és a szél energiájának, sőt a víz energiájának, 

valamint a termálvíz, a föld energiájának a hasznosításának a lehetősége is biztosított. Egy-egy 

szórványosan előforduló egyedi hasznosítástól eltekintve, ma még számottevő szerepet a nap és a 

szél a fogyasztói energiaigények kielégítésében nem tölt be. 

A megújuló források közé sorolják a geotermikus energiát is. Hasznosítási formái közül elsősorban a 

hévizek hőhasznosítása indult el, főként gyógyfürdők, strandok, üzemeltetésében. 

A nemzetközi energiapolitika a hazai energiagazdálkodásban is elvárja, hogy a megújuló 

energiahordozók alkalmazásának aránya a jelenlegihez képest lényegesen növekedjen. Az országos 

energiafogyasztásból a megújuló energiaforrások részhányadának jelenlegi 4 %-os átlagát 2016-ig a 

nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően legalább 16 %-ra kellene növelni, 

s ennek elérése Baranya megye területén is energiastratégiai változtatást igényel. 

A legkedvezőbben Baranya megye a biomassza használatának növelésével tud hozzájárulni a 

megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növeléséhez, de a napenergia és a föld 

energiájának hasznosításával is a hagyományos energiahordozó igénybevételét tudja csökkenteni. 

Míg a biomassza hasznosítását közcélú létesítménynél is tudja alkalmazni, addig a nap és a föld 

energiájának igénybevételére továbbra is helyi, egyedi alkalmazások keretében biztosítható 

lehetőség. 

2.7.3 Elektronikus hírközlés 

A modern információs társadalom legfontosabb infrastruktúra eleme az elektronikus hírközlés, amely 

vezetékes és nem vezetékes módon biztosítható. Baranya megyében is kellő kiépítettséggel 

biztosított a vezetékes és vezeték nélküli távközlés. 

Tsz.: 1001 



170



Elektronikus hírközlés 

Tsz.: 1001 



171


Vezetékes hírközlés térségi rendszerei 

A vizsgálatok szerint a megye teljes területén a vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar 

Telekom Zrt. biztosítja. A megye ellátó hálózatának szekunderközpontja Pécs, amelyhez tartozó Pécs, 

Szigetvár Mohács primer központok a vezetékes távközlési hálózat bázisai. A pécsi primer 

központhoz tartozó települések 72-es, a Mohács primer központhoz tartozó települések 69-es, a 

Szigetvár primer központhoz tartozó települések 73-as körzetszámon csatlakozhatnak az országos, 

illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. 

Az ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy az ellátás az igény jelentkezését szorosan követi. A 

már megvalósított gerinchálózat fejlesztés eredményeként a jelentkező mennyiségi igények 

kielégítettnek tekinthetők és a fejlesztés fokozatosan a minőségi szolgáltatás érdekében történhet. 

A helyközi tranzit hálózat alatti síkot, a primer központot a körzet helyi központjaival összekötő primer 

körzeti hálózat képezi. A távközlés fejlesztési tervei alapján épültek meg a körzethálózatok, melyek a 

megye területén, a primer körzeteken belül az irányítás rendjét, besorolását végzik. A körzethálózatok 

többségében fény-vezető(optikai) kábel, koax, PCM anyagúak és hagyományos helyközi rézkábelen 

csatlakoznak. A megépült távközlési hálózatok jellemzően az utak szabályozási szélességén belül, az 

útburkolatot kísérő zöldsávban ill. a járdában és a vasútvonalak nyomvonalát követően vannak 

vezetve. 

A helyi távbeszélő központhoz csatlakozó helyi hálózat és a végberendezések együttesen alkotják az 

előfizetői hálózatot, mely az egyéni és a közületi fogyasztókat kapcsolja a távközlési rendszerbe. A 

távbeszélő központok az európai szabvány előírásainak megfelelnek. Az egyes távközlési körzetek 

területén azok a kis települések, amelyek nem rendelkeznek saját telefon központtal egységes 

hálózattal csatlakoznak a szomszédos település egységes hálózatot is fogadó telefonközpontjához. 

Településeken belül az elosztóhálózat a városközpontok, lakótelepek és nagyobb községközpontok, 

ipari park területén földalatti elhelyezéssel épültek. A perem-városrészekben, a lazább beépítésű 

városi területeken és a községekben általánosan a távközlési vezetékek föld feletti elhelyezésűek. 

Jellemzőnek tekinthető, hogy a föld feletti elhelyezésre a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopait 

használták, de sok helyen önálló oszlopsort helyeztek el a távközlési kábel számára. 

A hírközlés alanyi szolgáltatás, amelyet a privatizált szolgáltatók saját fejlesztési feladatként 

valósítanak meg. A megye területrendezési tervében a hírközlési ágazat szolgáltatóinak fejlesztési 

elképzeléseit úgy kell befolyásolni, hogy a korszerű hírközlés nyújtotta lehetőségek -a távmunkavégzés, 

távtanulás, továbbképzés, információáramlás, logisztikai tevékenység egyre 

igényesebb biztosítási lehetősége- mellett a megye távlati fejlődési terveit –az idegenforgalmi 

igényeket, a természetvédelmi követelményeket- a hírközlési létesítmények, hálózatok sem 

helyfoglalásával, sem látványával ne korlátozza. 

A község-város, a fejlettebb-elmaradottabb térségek közötti kiegyenlítést segítheti a korszerűbb 

hírközlési (informatika, hír-, kép- adatátvitelre alkalmas) hálózat kiépítése. Ezért a szolgáltatóknak 

módot kell adni arra, hogy teljes területi lefedettséget meg tudják valósítani és ezzel az általuk kínált 

lehetőségek igénybe vétele a megye területén mindenütt biztosíthatóvá válhat. Ehhez az egyes 

szolgáltatóknak hálózatot kell építeni, egyes szolgáltatóknak létesítményeket kell elhelyezni. 

A kedvező műsorvétel (rádió-TV) érdekében az épületenként elhelyezendő antennák szerepét 

fokozatosan a kiépített vezetékes kábeltévé hálózat veheti át. A kábelhálózat kiépítése a 90-es évek 

fejlesztése, ma már a kedvező műsorvételt a kábel TV szolgáltatók, a megye lakásállományának 

nagyobbik felében biztosítják. A megyében 146 olyan település van, amelyikben még a vezetékes 

műsorelosztás nem épült ki. 

Településeken belül is a hírközlési hálózat megfelelő fejlesztésével hozzá lehet járulni a település 

arculatának a javításához. A hírközlési vezetékek földalatti elhelyezésével az utcaképek javíthatók, az 

egyedi antennák a kábel-TV hálózattal felválthatók. 

Tsz.: 1001 



172


Vezeték nélküli hírközlés térségi rendszerei 

Baranya megye területén az országos mikrohullámú rendszer részeként a Magyar Telekom Zrt és az 

Antenna Hungária Zrt.-nek üzemelnek mikrohullámú állomásai, melyek között mikrohullámon az 

összeköttetés biztosított. A mikrohullámú összekötés két pontja között az üzembiztos működéshez, a 

jelek továbbításához az optikai átlátást biztosítani kell. Ezért területrendezési szempontból a 

mikrohullámú állomások közötti összekötés védősávjában korlátozási értékekkel számolni kell, amely 

a megye szabályozási tervében kerül rögzítésre. 

Az Antenna Hungária Zrt. mikrohullámú állomásai között áthaladó modulációs vonalak, a 

mikrohullámú összekötés sávjában magassági építéskorlátozásra kell számítani. 

A Magyar Telekom Zrt mikrohullámú állomásai közötti modulációs vonalak szintén magassági építési 

korlátozást okoznak. 

A két országos mikrohullámú rendszer hálózatán kívül a megye területén áthaladnak ill. érintik a T 

Mobil, a Telenor és VODAFON mobil távközlési szolgáltatók mikrohullámú hálózatai is. A mobil 

szolgáltatók által kiépített rendszereken a térségben általában jó minőségű a vétel lehetősége. A 

megye topográfiai adottságából kifolyólag még vannak nem teljes lefedettséggel rendelkező területek, 

települések. Általában a kültéri lefedettség biztosított, de vannak település részek, amelyek még 

teljesen fedetlenek. A lefedettséget biztosító rendszerek kiépítése folyamatban van. 

Az Antenna Hungária Zrt Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt végzi a rádió és a televízió 

műsorának sugárzását országos szinten. 

A megyében a TV átjátszók és műsorszórók a megye területén elfogadható fedettséggel biztosítják a 

műsorvétel lehetőségét. Ez irányú fejlesztést az ágazat nem tervezett. 

Meg kell említeni, hogy a tervlapon bemutatott vezeték nélküli szolgáltatást segítő antennákon túl az 

iparági antennák is jelentős számú létesítménnyel állnak rendelkezésre. 

Tsz.: 1001 



173



Mikrohullámú mobil hálózati állomások 

Tsz.: 1001 



174


2.8 Vízgazdálkodás 

2.8.1 Felszíni vizek, vízkészletek 

A vizsgálatok alapján Baranya megye a Duna vízgyűjtő területén, ezen belül részben közvetlen a 

Duna, részben a Dráva részvízgyűjtőjén fekszik. Az egyes részvízgyűjtők vízgyűjtő alegységekből 

épülnek fel, amelyekre tagolhatók a vízelvezetési és vízgazdálkodási feladatok. Baranya megye 

területét 5 alegység érinti, ezek közvetlen a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-11 Sió vízgyűjtő 

alegység, az 1-12 Kapos vízgyűjtő alegység, az 1-15 Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység és az 1- 

16 Felső-Bácska, Margitta sziget és az Igal vízgyűjtő alegység, továbbá a Dráva részvízgyűjtőjéhez 

tartozó 3-3 Fekete-víz vízgyűjtő alegység. 

Az egyes alegységek legfőbb vízgazdálkodási feladatairól a kezelésükre kijelölt vízügyi igazgatóságok 

a közelmúltban készítettek tervet, amely mint vízügyi keretterv köztájékoztatásra került. Ezek 

felhasználásával készült a területrendezési terv szakági munkarésze. 

Baranya megye területének nagyobb hányada a Dráva részvízgyűjtőjére, azon belül a „3-3 Fekete-víz” 

vízgyűjtő alegység területére esik. Földrajzi lehatárolását, hidrometeorológiai adottságát a Vizsgálatok 

fejezete rögzíti. 

A Fekete-víz Tésenfánál torkollik a befogadó részvízgyűjtőbe, a Drávába. A Dráva bal-partján, az 

alegység területe felé töltés halad végig, védve a drávaszabolcsi, kémesi és ormánsági öblözeteket a 

Dráván lefutó árhullámok elöntésétől. A Dráva Barcs-Drávaszabolcs közötti szakasza, a közös horvátmagyar 

szabályozás eredményeként szabályozottá vált, a folyó vízjárását a horvát erőművek csúcsra 

járatásának üzemrendje befolyásolja. Az alegység mély fekvésű Dráva menti területén belvízi 

öblözetek alakultak ki, amelynek hasznosítására az öblözetek vízrendezésével nyílik csak lehetőség. 

A vízrendezés megvalósításánál az ökológiai igényeket is figyelembe kell venni. 

A Fekete-víz vízgyűjtő területét 5 kisebb részvízgyűjtő alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Feketevíz, 

a továbbiak a Pécsi-víz, a Bükkösdi-víz, az Almás-patak és a Gyöngyös-patak vízgyűjtője. A 

vízgyűjtő alegység területe változatos topográfiájú, az előforduló legnagyobb szintkülönbség 400 m. A 

Fekete-víz és a Gyöngyös-patak főmedre síkságon fut végig, a többi vízfolyás dombvidéki területen 

halad. 

A Feketevíz vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy a felszín alatti vízadó 

összlet a felső-pannóniai rétegcsoport, melynek homokos rétegei biztosítják a terület kútjainak a 

vízutánpótlását. A kisebb mélységű kutak pleisztocén-holocén korú homokrétegeket csapolnak meg. 

Vízzáró agyagréteg hiányában a homokos felszín miatt a csapadékkal együtt a szennyeződés 

könnyed jut a vízadó rétegekig, ezért a térségben üzemelő vízbázisok között több a sérülékeny 

ivóvízbázis. 

Baranya megye területének másik jelentősebb hányada a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-15 Alsó- 

Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén fekszik. Földrajzi lehatárolását, hidrometeorológiai 

adottságát a Vizsgálatok fejezete rögzíti. 

Az alegység területéről elvezetésre kerülő vizek befogadója a Duna, vízgyűjtő területét további kisebb 

részvízgyűjtők alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Duna, a továbbiak a Karasica, a Borza-patak, a 

Kölkedi- és Vizslaki-főcsatorna, a Lánycsók- és Csele-patak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőrétipatak 

vízgyűjtője. A Karasica patak vízgyűjtőjének fontosabb részvízgyűjtői a Borza, a Sároki vízfolyás 

és a Bara patak, a Topolyás árok, az Ilocskai mellékárok, a Karasica csatorna és a Karasica-Szívócsatorna, 

továbbá a Karasica két jelentősebb mellékága a Pogány-villányi és a Vasas-belvárdi patak, 

amelyek az alegység területéről a vizek elvezetését biztosítják. 

A vízgyűjtő alegység területének Baranya megye területére eső részének jelentős hányada síkvidéki 

jellegű, de Villányi-hegység és a Mecsek irányába eső terület része már változatosabb topográfiai 

adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben duzzasztással tavakat alakítottak ki. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy jelentős része 

árterület, a mohácsi Duna-kanyartól a Mohács-Udvar összekötő útig fekvő mély fekvésű terület a 

Mohács-bédai belvíz öblözet, melyet a Dunán lefutó árhullámoktól árvízvédelmi töltés és támfal védi, 

Tsz.: 1001 



175


de mélyfekvésével rendszeresen belvízjárta terület övezeteként rögzíti a területrendezési terv. Az 

elsőrendű védvonalon kívül az öblözetben, valamint az országhatáron is lokalizációs töltések is 

találhatók. Az árvízvédelmi töltéseken keresztül csak zsilipeken át, vagy szivattyútelepek 

átemelésével lehet a vizeket a befogadóba vezetni. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén a legjellemzőbb felszín alatti vízteste a Karasica 

vízgyűjtőjéhez kapcsolódik, sérülékeny vízbázisai a porózus rétegre szűrőzött Majs és Palkonyai 

kutak. További két vízbázis talajvízből nyeri a vizet a Villányi és a Hirdi Vízbázisok. 

Baranya megye területét érintő további vízgyűjtő alegységekhez a megye területének csak kisebb 

területi része kapcsolódik, az 1-11 Sió vízgyűjtő alegység területén Ófalu és térsége fekszik. Az 1-16 

Felső-Bácska (Margitta-sziget –Mohácsi sziget- és Igal vízgyűjtő) alegység területéhez is Baranya 

megyének csak kis területi hányada, Mohács Duna keleti oldalán fekvő része és Homorúd település 

térsége, a Mohácsi Duna kanyar és a megye határ közötti terület, a Mohácsi sziget déli része 

kapcsolódik, mely terület vizeinek befogadója az Alsó-Duna bal partja és bal parti vízfolyásai. 

Baranya megye északi területrésze az 1-12 Kapos vízgyűjtő alegység területéhez kapcsolódik. 

Földrajzi lehatárolását, hidrometeorológiai adottságát a Vizsgálatok fejezete rögzíti. 

A Kapos vízgyűjtő alegység területének Baranya megye területére eső részének egy hányada 

síkvidéki jellegű, de a Mecsek és a Zselic irányába eső terület része már változatosabb topográfiai 

adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben, ebben az alegységben is tavak alakultak, 

illetve alakítottak ki. 

Tsz.: 1001 



176



Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 

Tsz.: 1001 



177


2.8.2 Felszín alatti vízkészletek 

A felszín alatti vízkészletet a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A talajvizek változó mélységben 

fordulnak elő. A mélyebben fekvő területeken magasabban fekszenek, de minőségük szinte az egész 

megye területén már a 20 század utolsó negyedében ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan volt. A 

megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével, mivel jellemzően a 

szennyvizet a talajba szikkasztották, hatására a talajvíz réteg elnitrátosodott, ezzel a talajvíz 

ivóvízként való hasznosításra már nem felelt meg. A megyében a talajvíz ivóvíznek is megfelelő 

vízminősége legfeljebb a beépített területtől távolabbra eső területeken fordul elő, ott is az ivóvízként 

való használhatóságához a vízminőség folyamatos ellenőrzése szükséges. 

A hidrogeológiai adatok alapján a Duna és a Dráva közelében nagyon jó vízadó rétegek fordulnak elő. 

A kitermelhető rétegvíz meghaladja a helyi igényeket, így, különösen a Dráva mentén a rétegvizek 

távlati vízbázisnak is tekinthetők. A megye észak-keleti része viszont rétegvizekben kedvezőtlenebb 

adottságú. 

Fekete-víz vízgyűjtőjén nagyon sok a sérülékeny üzemelő vízbázis, ezeknek döntő hányadának a 

hidrogeológiai vizsgálata és védőidomának lehatárolása elkészült. A védőidomon belül az előírások 

betartása nagyon fontos. A Fekete-víz vízgyűjtőjén több település helyi vízbázisát jelentő vízadó 

rétegből kitermelt víz vízminősége azonban kifogásolható, amelynek javítási feladatait vízművenként, 

a helyi gondok kezeléseként kell megoldani. 

Kapos és a Sió vízgyűjtőjén fekvő területen is sok a sérülékeny vízbázis, de az Alsó-Duna jobb parti 

vízgyűjtőjén, Villány térségében, Mogyoród-Versend-Máriakéménd, Székelyszabar, Somberek-Bár, 

Majs térségének vízbázisai sérülékenyek, Felső-Bácska vízgyűjtőjéhez tartozó Mohácsi-Homorúd 

térsége is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik. 

A megyében a karsztvíz előfordulása a karbonátos alaphegységekhez kötődik. A Nyugat-Mecsekben, 

a Szederkény-bári rögvonulatban, a Villányi hegységben és környékén van megfelelő mennyiségben 

kitermelhető karsztvíz. Meg kell jegyezni, hogy a Villányi hegységben ivóvízként kitermelhető karsztvíz 

mennyisége szigorúan korlátozott, mivel a harkányi gyógyvízzel közvetlen kapcsolatos, azaz 

egymásra hatnak. 

A kitermelhető és hasznosítható karsztvíz kontingens teljesen lekötött. Meleg karsztvíz vízkivétel 

Harkányban, Szigetváron, Magyarhertelenden és Sikondán van. 

A nagyobb mélységbe nyúló rétegvizek a 30 o C-os hőmérsékletet is elérik, ezeknek a meleg-vizes 

hasznosítására Mágocs, Szentlőrinc településeknél van lehetőség. 

A megye hévizeire jellemző, hogy az összes sótartalmuk minden esetben meghaladja az 500 mg/dm 3 

értéket, ami az ásványvízzé minősítés feltétele. Különös adottsága a szulfidtartalom, amely 

Harkányban az egyik gyógy tényező. A sótartalom azonban nehezíti a hasznosítását, mivel a 

vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is igényelt hasznosított víz víz-visszasajtolása 

gazdaságosan nem megoldható. Az előforduló termálvízkincs hasznosításának terjedésének ez a 

meghatározó korlátja. 

Tsz.: 1001 



178



Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 

Tsz.: 1001 



179


2.8.3 Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem 

A vizsgálatokban is részletezettek szerint vízjárta területek hasznosítására emberi beavatkozás nélkül 

nincs lehetőség. Baranya megyét érintő korábbi feljegyzések már a római időkből és a középkorból is 

jeleztek mederalakító munkálatokat, azonban komolyabb, a vízfolyásokat érintő beavatkozások a 18. 

századi ipari-kereskedelmi fejlődéssel együtt történtek. Ekkor készültek az első lecsapolások, 

csatornaépítések és az első jelentősebb árvízmentesítő beavatkozások, valamint malom csatorna, 

malomgát építésével igyekeztek a víz energiáját is hasznosítani. 

A Fekete-víz alegység területén is a 18. században végezték az első komolyabb vízrendezési munkát, 

ekkor építették a Dráva menti árvízvédelmi gátat és még néhány vízfolyás medrének rendezését. 

Ekkor kezdték az Alsó-Duna alegység területén és a Felső-Bácskai területen is a Duna menti gátakat 

építeni. A Duna menti jelenlegi árvízvédelmi fővédvonal 1876 utáni megerősítéssel, annak 

továbbfejlesztésével alakult ki. A mai méreteit az 1965-ös árvízutáni helyreállítás során nyerte el. 

Mohács belterületét védő támfal 1990-93 között épült. A Dunán lefutó árhullámok Dunaszekcső 

térségében gyakran okoznak ma is gondokat, a település védelme érdekében az árvízi biztonságot 

növelő beruházás megvalósítására lesz szükség. 

A 19. században a Fekete-víz és a Pécsi-víz rendezésére, a Korcsina-csatorna kiépítésére került sor. 

A Fekete-víz jelentősebb ágainak, mellék-ágainak rendezésével egyidejűleg a Fekete-víz torkolatát is 

új helyre helyezték. A régi torkolat Régi-Fekete-víz vízgyűjtőként maradt meg. 

A 20. században is folyamatosan végeztek mederrendezési munkákat. A 70-es évektől a kézi 

munkavégzést fokozatosan a gépek vették át. Azok a mederszakaszok, melyeken a gépi üzemeltetés 

feltételei nem voltak biztosítottak, azok a karbantartásból kimaradtak. A karbantartás hiányában 

feliszapolódás, növénybenövések szűkítették a meder térfogatot, rontották a vízszállító képességet. 

Ennek megoldására a 90-es évektől elindult a medrek rekonstrukciója, egyre jobban érvényesítve az 

ökológiai szempontokat is. Ma már a főbb befogadók rekonstrukciója megtörtént, a medrek gépi 

karbantartása biztosított. 

A Dráva védvonal két szakaszból áll, a Drávaszabolcsi védelmi szakaszból (Dráva bal parti és a 

Fekete-víz bal- és jobb parti, Pécsi-víz bal parti védvonal), valamint a Drávasztárai védelmi 

szakaszból (Dráva bal parrti védvonal). 

A Drávaszabolcsi árvízvédelmi töltés magyarországi szakasza Old község alatt –a Dráva bal partjánaz 

országhatártól indul és Kelemenligetig tart. A Drávasztárai árvízvédelmi szakasz Kelemenligetnél 

kiindulva a Dráva folyó medrét a bal parton nagyjából követve Drávagárdony határáig (Baranya 

megyében Felsőszentmártonig) tart. A töltés végszelvényétől Barcsig a folyó bal partján magaspart 

húzódik, itt árvízvédelmi művek nem épültek. 

A Dráva balparti védvonal teljes hosszában az árvízvédelmi töltés előírt magassága (+1,20 m-es 

magassági biztonsággal) a 11/2010 (IV.28.) KvVM rendeletben került meghatározásra. A Dél- 

Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő töltés ezzel szemben a horvát 

államhatár és Drávasztára között átlagosan csupán 0,6 m-es magassági biztonsággal épült ki az 

1970-es évek végén. A Drávasztára felett levő (és Somogy megyében folytatódó) árvízvédelmi töltés 

magassága megfelelő. A kezelő vízügyi Igazgatóság az 1990-es évektől kezdte meg a töltésfejlesztés 

előkészítését. A fejlesztés végül 2008-ban ténylegesen is megkezdődött. Az országhatártól 5,1 km 

hosszban 2010-ben (Oldi Öblözet Projekt)befejeződött, majd folytatásként további 20 km-es 

szakaszon várhatóan 2014-ig kiépül. 

A második szakasz (Drávaszabolcs-Kémes öblözet projekt) a Dráva töltésen a Feketevíz torkolatáig 

és a visszatöltésezett Fekete-víz és Pécsi-víz bal parti töltések kiépítését jelenti. A projektre a 

támogatási szerződés aláírásra került. A fennmaradó Kémes-Drávasztára közötti szakasz a későbbi 

pályázati lehetőségek függvényében kerül fejlesztésre. 

Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőjéhez tartozó Karasica patak medrét 1930-as években rendezték, az 

50-es években újra rendezésre szorult, majd a 70-es években, a nagy árvíz után újra helyreállították 

és akkor nyerte el Villány alatti szakasza a mai formáját. 

Tsz.: 1001 



180



Hullámtér és nyílt ártér övezete 

Rendszeresen belvízjárta terület övezete 

Tsz.: 1001 



181


A Villány-Pogányi vízfolyás rendezésére a 80-as években került sor, a Karasica Villány feletti 

szakaszának és a Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó szakaszának rendezésére a 90-es években került 

sor. A Karasica 56-65 folyamkilométer szelv. közötti valamint a Vasas-belvárdi vízfolyás torkolat és 10 

kmsz közötti szakasz rendezése a Karasica és a Vasas-belvárdi vízfolyások vízkárelhárítási 

fejlesztése című pályázat keretein belül folyamatban van. 

A Felső-Bácska vízgyűjtő alegység területének Baranya megye területére eső része mély fekvésű, s 

bár a Dunán levonuló árhullámok ellen a védelmet a kiépített elsőrendű védvonal biztosítja, a mentett 

oldalon a mély fekvésű terület belvízzel veszélyeztetett, a Kölked-Bédai belvízvédelmi szakasz, a 

Duna mentén közepesen veszélyeztetett, attól távolabb mérsékelten veszélyeztetett rendszeresen 

belvízjárta övezetként jegyzett. 

A Duna menti belvízvédelmi rendszer két különálló öblözetből, a Kölkedi és a Bédai öblözetből áll. A 

Kölkedi öblözet főbefogadója a részben DDKÖVIZIG, részben önkormányzati kezelésben levő 

Kölkedi-főcsatorna, mely gravitációsan és szivattyúsan képes a belvizeket a vízállástól függőena 

befogadóba vezetni. A Bédeai öblözet főbefogadója a Bédai holtág, melynek gravitációs 

becsatlakozása nincs a befogadóba, a belvizek átemelését szivattyútelep biztosítja. 

A Kapos vízgyűjtő alegység fő vízfolyásának, a Kaposnak az első mederrendezési munkáit is a 19. 

században végezték, addig a Kapos völgye mocsárként szerepelt. A Kapos völgyéről már akkor is 

ismert volt, hogy a tőzeges altalaj miatt árvízvédelmet nyújtó depóniát nem szabad építeni, mert a 

mentett oldalon a fakadóvizek előfordulása nem zárható ki, a teljes víztelenítés nehezen oldható meg. 

A mélyfekvésű Kapos-völgyben futó vízfolyás Dombóvár-Tolnanémedi közötti szakasza, mérsékelten 

veszélyeztetett belvízi öblözetként jegyzett, s ez érinti Baranya megye határát is, mivel a megye 

határfolyó a Kapos. A Kapos medrének rendezésére a vízkárok elkerülésére már a 20. század utolsó 

negyedében tanulmányok készültek, annak eredményeként a Baranya megye területét érintő 

szakaszán kívül árvízcsúcs-csökkentő tározókat építettek. A közelmúltban előforduló 

veszélyeztetések elkerülésére újabb árvízcsúcs-csökkentő tározó építését határozták el Somogy 

megye (Kaposújlak) területén, biztosítva ezzel az alsó vízfolyás, a Kapos Baranya megyét érintő 

szakaszának veszélymentes üzemelését. A mellékágak felöl is érkeznek árhullámok, itt árvízcsúcscsökkentő 

tározók nem épültek, de a mellékfolyókon levő halastavak, kisebb tározók a víz levonulását 

megfelelően fékezni tudják. 

A Dráva mentén, annak bal-partján az elsőrendű védvonal mentett oldalán is mély fekvésű a terület, 

amelyet a hatályos megyei területrendezési terv belvízjárta területként jelölte a Dráva Baranya megyei 

teljes szakaszán. A közelmúltban készült tanulmány alapján a rendszeresen belvízjárta terület 

lehatárolás pontosítható. A rendszeresen belvízjárta területből két szakaszon tartandó fenn továbbra 

is a belvízzel veszélyeztetett jelzés, az egyik a Lankai-Tapolcai belvízi öblözet, a másik 

Drávakeresztúrtól a Korcsina völgyében a Baranya megyét érintő szakasza Somogy megye határáig 

tart. A Tapolca-Lanka belvízvédelmi öblözet a Dráva mentén, Drávaszabolcs és Kásád között fekszik, 

területe fedésben van az ártéri öblözettel. Főcsatornái a Tapolca patak és a Lanka csatorna. A 

Korcsina belvízvédelmi öblözet a Dráva mentén, Drávatamási (Baranya megyét érintő szakasza 

Felsőszentmárton) és Révfalu között fekszik, területe fedésben van az ártéri öblözettel. A terület 

főbefogadója a Korcsina csatorna, mely az árvízvédelmi töltésen keresztül gravitációsan juttatja a 

belvizeket a befogadóba. 

Pályázati támogatással készül az felsőszentmártoni mellékág revitalizációja a Dráván. A revitalizáció a 

mellékág előrehaladott szukcessziós folyamat leállítását, a mellékág élő kapcsolatának 

megteremtését a Drávával, a pangó vízfelületek megszüntetését és a folyamatos friss víz utánpótlás 

megoldását szolgálja. A projekt megvalósítása elindult és 2012 év végére várhatóan elkészül. 

Hasonlóan készülnek a határt metsző vízfolyások rendezése. A cél a határ menti területen levő 10 db 

horvát-magyar vízfolyás közös érdekű fenntartásának segítése. A magyarországi oldalon a 

vízfolyások állapota rossz, feliszapolódott és benőtt, ennek rendezése szükséges. A munka I. üteme 

elkészült, a II. ütem folyamatban van, a projekt befejezése 2012-ben várható. 

Tsz.: 1001 



182


További fejlesztési feladat a Karasica és a Vasas-Belvárdi vízfolyás vízkárelhárítási fejlesztése. 

Elsődleges cél az árvízi biztonság növelése, valamint a Víz Keretirányelv előírásainak a teljesítése. A 

megvalósítás elindítási stádiumban van. 

Meg kell még említeni Dunaszekcső problémáját is. A település magasparti fekvésű, de az utóbbi 

időkben előforduló áthullámok a település part menti sávjában elöntéseket okoztak. Ezért a település 

már készíttetett tanulmányt a település védművel történő árvízi mentesítésének megoldására. Ennek 

megvalósítása a gazdasági háttér megteremtésén múlik. A tervlapon, mint tervezett árvízvédelmi mű 

bejelölésre került. 

A végrehajtott vízrendezések árvíz védekezési célokat szolgáltak, a vízlevezetés minél zavartalanabb 

megoldását, a szivattyútelepek létesítésével a talajvízszint süllyesztését érhetik el. A legutóbbi 

időkben a karbantartásra fordítható gazdasági keretek csökkentek, s ezzel romlanak a vízelvezetési 

feltételek. 

A Fekete-víz vízgyűjtő alegység területén a domborzati viszonyok tavak kialakulását és kialakítását 

tette lehetővé, így jelenleg az alegységen mintegy 139 tó üzemel. A tavak részben völgyzárógátas, 

részben hossz-töltéses kialakításúak, egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. A tavak 

többségében halgazdálkodás folyik. A tavak vízháztartásának a biztosítása egyes tavak esetében 

akadozik. 

Az Alsó-Duna jobb-parti vízgyűjtő alegység területén is a domborzati viszonyok tavak kialakulását és 

kialakítását tette lehetővé. A tavak itt is részben völgyzárógátas, részben hossz-töltéses kialakításúak, 

egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. Itt is a tavak többségében halgazdálkodás folyik. A tavak 

vízháztartásának a biztosítása egyes tavak esetében akadozik. 

A Kapos vízgyűjtő alegységhez tartozó Baranya megye területén levő mellékvízfolyások szinte 

mindegyikén találhatók tavak, amelyeket többnyire halastóként hasznosítják, de árhullámok 

levonulásának fékezésében is jelentős a szerepük. A tavak itt is részben völgyzárógátas, részben 

hossz-töltéses kialakításúak, egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. 

A megye vízfolyásokban, vízfelületekben, vízutánpótlásban, csapadékvizekben való bősége egyik 

oldalról ugyan okoz feladatokat a zavarmentes vízrendezés megoldásánál, de a másik oldalon, mint 

táji adottság térségfejlesztő hatása is lehet. A vizes adottságokkal való gazdálkodás, azok 

településrendezési tervbe illesztésével, megvalósíthatóvá válnak. 

A vízfolyásokra különböző hasznosítási célra már eddig is több tározó tavat létesítettek. A kialakítható 

nagyobb tavak egyidejűleg többféle célú hasznosításra is alkalmasak lehetnek. 

Tsz.: 1001 



183



Árvízcsúcs-csökkentő tározók területének övezete 

Vízgyűjtő területének lehatárolása 

Tsz.: 1001 



184


Tó, tározó neve 

Baranya Megye területén található tavak, tározók 

Tófelszín 

Vizhasználat 

üzemvízszinten 

Vízfolyás neve 

helye 

(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Tótérfogat 

árvízszinten 

(1000 m³) 

Vízhaszná 

lat 

jellege 

Szent Domján 

Pusztai Dísztó 

Bükkösd Cserdi árok 0 0 0 

Tótszentgyörgy, 

Horgásztó 

Tótszentgyörgy Gyöngyös főág 0 0 0 

Bogádi Dísztó Bogád Bogádi mellékág 0,01 88 Jóléti 

Kárász, Jóléti Tó Kárász Völgységi-patak 0,02 250 0 Jóléti 

Lelovics-Kert Forrás 

Foglalás És Dísztó 

Pécs Talajvíz 0,03 272 0 Jóléti 

Magyarszék, 

Halásza 

Magyarszék Kaszánya patak 0,04 760 0 

Haltároló Medencék 

t 

Csikóstöttösi 

Halásza 

Csikóstöttös Hábi csatorna 0,04 640 

Víztározó Medence 

t 

Polány, Dísztó Polány Polányi vízfolyás 0,05 751 0 Jóléti 

Hetvehely, 0119 

Hrsz-Ú Területen 

Parki Dísztó 

Hetvehely Ásott kút 0,056 0 0 Jóléti 

Kárászi Dísztavak Kárász Csepegő árok 0,06 750 

Halásza 

t 

Várvölgyi Tározó Magyaregregy Márévári mellékág 0,06 650 0 Tározó 

Szűri Teleltetők Szűr Csele patak 0,07 1100 

Halásza 

t 

Kővágószőlősi 

Horgász 

Kôvágószôlôs Kajdács patak 0,07 710 0 

Horgásztavak 

at 

Szászvár, Dísztó Szászvár Völgységi-patak 0,07 790 0 Jóléti 

Hosszúhetény 393/3 

Hrsz-U Hobby-Tó 

Hosszúhetény Ásott kút 0,08 910 Jóléti 

Ba- Tó Bakonya Bakonyai mellékág 0,09 2000 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Mánfai Kisérleti 

Halastó 

Mánfa Talajvíz 0,1 870 0 

Sarádi-Vízfolyás 

Melletti Látványtó 

Kaposszekcső Sarádi csatorna 0,1 1400 0 Jóléti 

Pécsudvardi Disztó Pécsudvard 

Kozármislenyi patak 

mellékága 

0,1 502 0 Jóléti 

Pécsváradi Felső Tó Pécsvárad 

Pécsvárad-szellői 

vízfolyás 

0,1 1590 0 Jóléti 

Obányai Pisztrángos 

Halásza 

Mecseknádasd Öreg patak 0,1 2000 0 

Tavak 

t 

Hosszúhetény, 

Hosszúhetényi 

Horgász 

Fekete György Hosszúhetény 

0,1 1300 0 

vízfolyás mellékága 

at 

Dísztava 

Komló Jóléti Tavak Komló Talajvíz 0,1075 2200 0 Jóléti 

Máriakéméndi 

Halásza 

Máriakéménd Patkányos patak 0,13 2200 

Halastó 

t 

Alsómocsolád, 

Horgász 

Alsómocsolád Mágocsi vízfolyás 0,16 2000 0 

Pusztaréti Horgásztó 

at 

Ófalu, Vaditató Tavak Ófalu Öreg patak 0,17 1200 Jóléti 

Cserkúti Látványtó Cserkút Cserkúti árok 0,18 2700 Jóléti 

Komló, Gadányi 

Halásza 

Komló Gadányi árok 0,18 2000 

Halastó 

t 

Komló, Csendes-Tó Komló Mecsekjánosi árok 0,18 3800 0 Jóléti 

Hidas, Balogh Pál 

Dísztava 

Hidas Hidasi árok 0,18 3200 Jóléti 

Mánfai Kísérleti 

Halásza 

Mánfa Talajvíz 0,19 1900 7000 

Halastó 

t 

Szászvári Halastó Mázaszászvár Császta patak 0,19 2600 0 

Halásza 

t 

Bakonya Golfpálya 

Dísztó 

Bakonya Bicsérdi vízfolyás 0,2 3200 Jóléti 

Tsz.: 1001 



185


Kővágótöttös 02/5 

Kővágótöttösi 

Kôvágótöttös 

Hrsz-U Hobby Tó 

mellékág 

0,2 3151 3776 Jóléti 

Barátúri Jóléti Tó Orfű Barátúri mellékág 0,2 2700 Jóléti 

Kővágószőlősi Iii Sz 

Horgásztó 

Kôvágószôlôs Kajdács patak 0,2 6500 


Orfű, Rácz Tanya 

Dísztavai 

Vizhasználat 

helye 


Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Horgász 

at 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Orfű Bükkösdi vízfolyás 0,209 2510 2890 Jóléti 

Halnevelő Medence Pellérd Gyódi patak 0,23 2760 0 

Pécs, Familia 

Camping Dísztava 

Pécs-Vasas Béta 

Akna Ipari Célu 

Víztároló 

Bakonya, 030/1 Hrsz- 

On Hobbi Tó 

Korcsánypusztai 

Planktonnevelő 

Tavak 

Dobszai Halastavak 

Kieg Létesitm. 

Mohácsi Agyagbánya 

Szabadidő Tava 

Pécsdevecseri 

Horgásztó 

Mindszentgodisai 

Joleti Tavak 

Szentkatalin 03 És 

046 Hrsz-U 

Rekreációs Tavak 

Szalánta-Németi 

Dísztó 

Apátvarazsdi Dísztó 

Halásza 

t 

Pécs Talajvíz 0,245 4900 0 Jóléti 

Pécs-vasas Vasasi mellékág 0,25 2600 0 Tározó 

Bakonya Bicsérdi vízfolyás 0,26 2083 0 Jóléti 

Almamellék Almás patak 0,26 2104 0 

Dobsza Kisdobszai árok 0,27 1550 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Mohács Talajvíz 0,27 5900 Jóléti 

Pécsdevecser Ásott kút 0,27 3460 0 


Felsőmindszenti 

vízfolyás 1 mellékág 

Horgász 

at 

0,28 4620 0 Jóléti 

Szentkatalin Talajvíz 0,29 5543 0 Jóléti 

Szalánta-németi Fúrt kút 0,2913 3360 0 Jóléti 

Apátvarasd 

Apátvarasdi árok 1 

mellékág 

0,3 1500 Jóléti 

Mozsgói Tüzivíz 

Halásza 

Mozsgó Porovica patak 0,3 3400 

Tároló 

t 

Kozármisleny, 

Látványtó 

Kozármisleny Üszög-pusztai árok 0,3 3700 0 Jóléti 

Szalánta, 

Halásza 

Önkormányzati Szalánta Bukvéki mellékág 0,3 3600 0 

t 

Halastó 

Szalai Féle Halastó Hosszúhetény 

Hásságy-Ellendi vf. 

Halásza 

0,3 2500 0 

Papkuti mág. 

t 

Termés 

Dencsháza 199 Hrszu 

Ökológiai Tó 

Dencsháza Talajvíz 0,31 4580 0 

zetvédelem 

Szentkatalini 

Horgász 

Szentlőrinc Szentkatalin árok 0,32 3200 

Horgásztavak 

at 

Bakonyai Horgásztó Bakonya Bakonyai mellékág 0,35 7500 

Horgász 

at 

Várad 09/5 Hrsz-U 

Bányató 

Várad Talajvíz 0,36 6160 Jóléti 

Égervölgyi Tározó Pécs Magyarürögi árok 0,4 15000 0 Jóléti 

Lothárdi Horgásztó Lothárd 

Peterd-Szemelyi 

Horgász 

0,4 4560 0 

vízfolyás 

at 


Hásságy-Ellendi 

Halásza 


0,4 3800 0 

Halastó 

vízfolyás 

t 

Botykapeterd 03/2 

Hrsz-U Bányató 

Botykapeterd Talajvíz 0,43 9360 Jóléti 

Trefortpusztai Tó Feked Karasica 0,43 5500 0 

Halásza 

t 

Tsz.: 1001 



186


Szigetvár, Csónakázó 

Tó 

Szigetvár Fúrt kút 0,45 6000 0 Jóléti 

Komló, Mézesréti 

Halásza 

Komló Völgységi-patak 0,45 12900 

Víztároló 

t 

Szemelyi Horgásztó Szemely Szemelyi mellékág 0,47 8000 0 

Halásza 

t 

Szederkényi Kis Tó Szederkény Ásott kút 0,48 8200 0 Jóléti 

Sároki Halastó Sárok Sároki vízfolyás 0,5 5900 0 

Halásza 

t 

Szigetvári Csónakázó 

Tó 


Magyaregregyi 

Dísztavak 

Szigetvár Basali árok 0,5 4570 0 Jóléti 

Vizhasználat 

helye 


Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Pécs Völgységi-patak 0,5 2200 Jóléti 

Boda 2 Sz Halastó Boda Bodai patak 0,52 5700 

Mágocs, Esox Kft. 

Halgazdaság 

Babarcszőlősi 

Halastó 

Szentlászló 46/1 És 

020/4 Hrsz-Ú 

Látványtó 

Mágocs Méhész patak 0,526 9770 0 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Babarcszőlős Hegyadó árok 0,53 7700 0 Jóléti 

Szentlászló Szentlászlói árok 0,55 6800 0 Jóléti 

Bikali Halastavak Bikal Hábi csatorna 0,55 6000 

Mozsgói Jóléti Tó Mozsgó Mozsgói árok 0,6 12000 0 Jóléti 

Bogád, Horgásztó Bogád Bogádi mellékág 0,6 9000 0 

Pellérdi 

Napközistábor 

Dísztava 

Vékény 090/9 Hrsz-U 

Halastó 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Pellérd Pellérdi árok 0,63 8820 Jóléti 

Vékény Csepegő árok 0,66 10000 0 

Halásza 

t 

Görcsönyi Tározó Görcsöny 

Kisdér-Görcsönyi 

árok 

0,7 5400 0 Jóléti 

Szellői Halastó Szellô 


Horgász 

0,7 11200 0 

vízfolyás 

at 

Birjáni Horgasztó Birján Birjáni mellékág 0,7 11300 0 

Horgász 

at 

Pécs, Rücker Aknai 

Horgász 

Pécs Rücker mellékág 0,77 26200 0 

Horgásztó 

at 

Szentmártonpusztai 

(Almamellék) Dísztó 

Almamellék Talajvíz 0,79 10400 0 Jóléti 

Görcsönyi Szoc.Otth. 


Görcsöny 

Hordalékfogó Tó 

árok 

0,8 8000 10000 Tározó 

Bóly, Hobbi Tó Bóly Versendi vízfolyás 0,82 10000 0 

Halásza 

t 

Mozsgói Horgásztó Mozsgó Fúrt kút 0,88 14500 0 

Horgász 

at 

Alsószentmártoni 

Jóléti Tó 

Alsószentmárton Podbora csatorna 0,9 11600 0 Jóléti 

Kisszentlászlói 

Horgász 

Kisszentlászló Talajvíz 0,9 22000 

Horgásztó 

at 

Pécsvárad, Réger 

Zengővárkonyi 

Halásza 

Pécsvárad 

0,9 10000 0 

János Halastavai 

vízfolyás 

t 

Pellérd, 010 Hrsz-U 

Horgász 

Pellérd Földmedence 0,91 6600 17700 

Horgásztó 

at 

Kisbeszterce, Jóléti 

Tó 

Kisbeszterce Kisbesztercei árok 1 15700 0 Jóléti 

Kétújfalui Déli 

KorcsinaiTekeresi 

Horgász 

Kétújfalu 

1 16400 

Horgásztó 

árok 

at 

Fekedi Öntözővíz Feked Karasica 1,04 18300 0 Tározó 

Tsz.: 1001 



187


Tározó 

Bogád, Mischinger 

Halásza 

Bogád Bogádi vízfolyás 1,06 12750 0 

Kft. Halastava 

t 

Bogád, Mischinger 

Halásza 

Bogád Bogádi mellékág 1,06 12750 0 

Féle Halastó 

t 

Véméndi Halastó Véménd 

Palotabozsoki 

Halásza 

1,085 32200 38200 

vízfolyás 

t 

Bólyi Hobbi Tó Tótszentgyörgy Versendi vízfolyás 1,1 15400 0 Jóléti 

Szenny 

Trefortpusztai 

Palotabozsoki 

víz 

Véménd 

1,1 25390 0 

Halastó 

vízfolyás 

utótisztít 

ás 

Trefortpusztai 

Halastó 

Átai Horgásztó 

Pécs 0897/4 Hrsz. 

Halastó 


Pécs, 0897/4 Hrsz.-Ú 

Ingatlanon Halastó 

Véménd 

Áta 

Palotabozsoki 

vízfolyás 

Villány-pogányi 

vízfolyás 

1,1 25390 0 

1,1 13000 

Pécs-somogy Vasasi mellékág 1,14 14300 

Pécs 

Vizhasználat 

helye 


Vasasi II. sz. 

mellékág 

Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

1,14 14300 0 

Csertői Raktártavak Csertô Almás patak 1,2 15797 0 

Baksai Horgásztó 

Szalántai Horgásztó 

Dióspusztai 

Szabadido Tó 

Baksa 

Szalánta 

Baksa-Tengeri 

vízfolyás 

Kistótfalu-Németi 

vízfolyás 

1,2 16000 

1,25 12000 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Szenny 

víz 

utótisztít 

ás 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Vásárosbéc Csurgói árok 1,26 18000 Jóléti 

Garéi Halastó Garé Hegyadó árok 1,27 11700 0 

Halásza 

t 

Dombay Tó Pécsvárad Tóvölgyi árok 1,3 17000 0 

Horgász 

at 

Abaligeti Felső Tó Abaliget Abaligeti vízfolyás 1,32 16300 0 

Horgász 

at 

Puszta Árkon Lévő 

Halásza 

Mecseknádasd Puszta árok 1,32 24800 0 

Halastó 

t 

Baranyaszentgyörgyi 

Halásza 

Baranyaszentgyörgy Szágyi árok 1,47 19210 0 

Halastó 

t 

Bólyi Halastavak Bóly Versendi vízfolyás 1,48 9740 0 

Halásza 

t 

Mecsekjánosi 

Halásza 

Komló Mecsekjánosi árok 1,488 15190 0 

Halastavak 

t 

Magyarteleki Tarozó Magyartelek Magyarteleki árok 1,5 17228 0 Jóléti 

Mecseknádasdi 

Horgász 

Mecseknádasd Öreg patak 1,5 18000 0 

Dísztavak 

at 

Kozármisleny, 

Horgász 

Csikósvölgyi 

Kozármisleny Kozármislenyi patak 1,58 16000 

at 

Horgásztó 

Pécsudvardi Tarozók 

Tengeri, Malom-Tó 

Pécsudvard 

Tengeri 

Pécsudvardi 

mellékág mága 

Baksa-Tengeri 

vízfolyás 

1,6 9400 0 

1,61 25300 0 

Bodai Halastó Boda Bodai patak 1,65 21000 

Kiskassa, Majorsági 

Halastavak 

Kiskassa 


vízfolyás 

1,65 16000 

Hetvehelyi Halastó Hetvehely Bükkösdi vízfolyás 1,66 23700 0 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Tsz.: 1001 



188


Lippói Halastavak Lippó Bezedeki vízfolyás 1,7 15000 0 

Perekedi Halastó 

Vasasi Horgásztavak 

Szőkéd, Ii. Számú 

Halastó 

Tengeri Halastó 

Kisbudméri 

Horgásztó 

Pécsvárad, Tóvölgyi 

Halastó 

Vasasi Horgasztavak 

Pécs-Hirdi Tó 

Tótszentgyörgyi "Kis 

Tó" 

Poly Rt. Püspökbólyi 

Öntözővíz Tározó 


Horgásztavak 

Kozármislenyi 

Horgász Tó 

Pereked 

Pécs-vasas 

Szőkéd 

Tengeri 


vízfolyás 

Vasas-belvárdi 

vízfolyás 


vízfolyás 

Baksa-Tengeri 

vízfolyás 

1,7 16000 0 

1,73 24150 

1,78 18000 0 

1,8 32500 

Kisbudmér Nagybudméri árok 1,82 20000 

Pécsvárad Tóvölgyi árok 1,86 11600 

Pécs-vasas 

Pécs-Hird 


vízfolyás 


vízfolyás 

1,86 27900 0 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

1,89 28800 0 Jóléti 

Tótszentgyörgy Gyöngyös főág 1,9 30500 0 

Beremend 

Karasica szívócsatorna 

Egyházasharaszti Talajvíz 1,97 20952 

Halásza 

t 

1,95 22399 32706 Tározó 

Kozármisleny Kozármislenyi patak 2 30000 0 

Olaszi Tó Olasz Olaszi mellékág 2 37000 49600 

Vékényi Halastó 


Vékény 

Vizhasználat 

helye 

Izmény-Györei 

vízfolyás 


2,06 29400 38800 

Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Malomvölgyi 

Kökény Keszü-Kökényi árok 2,1 34000 0 Tározó 

Arborétum Tározói 


Hársasvölgyi 

Horgász 


2,1 25000 

Horgásztó 

vízfolyás 

at 

Pogányi 2 Sz. 


Halásza 

Pogány 

2,2 30600 42900 

Halastó 

vízfolyás 

t 

Bakonyai Golfpálya 

Bakonya Bicsérdi vízfolyás 2,34 31240 0 Jóléti 

Dísztavai 

Villány-Virágosi 

Halásza 

Villány Karasica 2,36 63200 0 

Halastó 

t 

Sasréti Tározó Apátvarasd Lyukafapusztai árok 2,4 47500 0 Tározó 

Kozármislenyi 

Horgász 

Kozármisleny Kozármislenyi patak 2,4 28000 

Horgásztó 

at 

Horgász 

Bicsérdi Horgásztó Bicsérd Bicsérdi vízfolyás 2,5 42500 

at 

Aranyosgadányi 

Horgásztó És 

Csónakázó Tó 


Tavak 

Birjáni I. És Iii. Sz 

Horgásztavak 

Szigetvári 

Öntözővíztározó 




vízfolyás 


vízfolyás 

2,55 41300 0 Jóléti 

2,55 41300 0 

Horgász 

at 

Birján Olaszi mellékág 2,6 48000 0 Tározó 

Szigetvár Almás patak 2,7 38000 Tározó 

Véménd-bári 

Halásza 

Bári I Sz Halastó Bár 

2,74 32300 

vízfolyás 

t 

Komló, Gadányi 

Halásza 

Gadány Gadányi árok 2,75 23000 27200 

Halastavak 

t 


Halásza 

Szalántai Halastó Szalánta 

2,75 25000 35000 

vízfolyás 

t 

Szentlászlói Halastó Szentlászló Szentlászlói árok 2,8 29000 0 Halásza 

Tsz.: 1001 



189


t 

Drávapalkonyai Tó Drávapalkonya Földmedence 2,8 42000 0 Jóléti 

Kétújfalui Horgásztó Kétújfalu Gyöngyös Ny-i ág 2,85 36000 

Horgász 

at 

Csele Teleltetők És 

Halásza 

Mohács Csele patak 2,9 39310 0 

Ivatótavak 

t 

Pécs, Rücker Ny-I 

Dísztó 

Pécs Rücker mellékág 2,9 267000 Jóléti 

Bári Ii Sz Halastó 

Bár 


vízfolyás 

2,94 14700 

Sombereki Horgásztó Somberek Horpács patak 2,94 26960 0 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Abaligeti Alsó Tó Abaliget Abaligeti vízfolyás 2,98 35122 0 Jóléti 

Kishárságyi 

Horgász 

Somogyhárságy Kishárságyi árok 3 47000 0 

Horgásztó 

at 

Kovacshidai 

Halásza 

Kovácshida Egerszegi-csatorna 3 34500 0 

Horgásztó 

t 

Erzsébet-Nagypalli 

Halásza 

Nagypall, 4. Sz. Tó Nagypall 

3 58000 0 

vízfolyás 

t 

Halásza 

Nagydobszai Halastó Nagydobsza Kisdobszai árok 3,1 33400 0 

t 



Halásza 

Pécsvárad 

3,15 34879 

Tógazdaság 

vízfolyás 

t 

Bogád, Euro-Copy 

Halásza 

Bogád Bogádi mellékág 3,16 40200 0 

Print Kft. Halastavai 

t 

Baksa-Tengeri 

Halásza 

Tengeri Halastavak Tengeri 

3,168 43178 

vízfolyás 

t 

Nyergesvölgyi 

Nyergesvölgyi 

Horgász 

Dombóvár 

3,2 38650 0 

Horgásztavak 

vízfolyás 

at 

Kölked, 0464 Hrsz-U 

Kölked Talajvíz 3,33 50000 153600 Jóléti 

Talajvizes Tó 

Ócsárdi Hobbitavak Ócsárd Ócsárdi patak 3,5 41000 0 

Kisdéri Halastó 


Mánfai Halastavak 

Jenyei Patak Melletti 

Horgásztó 

Egyházaskozár, Diósi 

Halastavak 

Egyházaskozár, Diósi 

Halastavak 

Bakócai Tározók 

Mecsekpölöskei 

Árvizi Tározó 

Hosszúhetény, 


Horgásztó 

Ellendi 1/A És 1/B 

Jelű Halastavak 

Csertői Halastó 

Teleltetői 

Kisdér 

Mánfa 

Vizhasználat 

helye 

Mohács 


árok 


Nagymélyvölgyi 

árok 

Lánycsók-Marázai 

vízfolyás 

3,5 48300 60900 

Tófelszín 


(ha) 

3,5 80000 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

3,5 103000 0 

Egyházaskozár Diós- patak 3,7 58200 0 


Bakóca 

Egyházaskozári 

vízfolyás 

Szágyi árok 

mellékága 

3,7 58200 0 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

3,7 49700 0 Tározó 

Mecsekpölöske Mecsekfalusi árok 3,9 124000 180000 


Ellend 


vízfolyás 


vízfolyás 

4,1 104000 

4,13 63900 0 

Csertő Almás patak 4,2 55100 0 

Szavai Halastó Szava Hegyadó árok 4,2 46000 68000 

Üszögpusztai 

Horgásztó 

Drávasztára, Bresztiki 

Tó 

Kozármisleny Üszög-pusztai árok 4,2 46700 73400 

Drávasztára Dráva 4,25 63600 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Tsz.: 1001 



190


Mároki Horgásztó Márok Mároki vízfolyás 4,3 30000 0 

Bükkösdi Horgásztó Bükkösd Cserdi árok 4,37 84600 0 

Ellend, Ii. Sz Halastó 

Pelikan Ltp 

Szennyvízutótisztító 

Tó 

Kaposszekcsői 

Horgásztó 

Ellend 

Görcsöny 


vízfolyás 


árok 

4,43 17400 62400 

4,6 50000 0 

Kaposszekcső Sarádi csatorna 4,6 60000 160000 

Belvárdgyulai Halastó Belvárdgyula Belvárdi mellékág 4,68 60250 

Lanka Tározo Cún Dráva 4,8 50000 0 

Hegyszentmártoni 

Halastó 

Tarcsapusztai 

Horgásztavak 

Sikondai 

Horgásztavak 


Baksa-Tengeri 

vízfolyás 

5 67000 98700 

Szentlőrinc Határárok 5,13 57600 

Sikonda Sikondai árok 5,4 105000 0 

Bikali Ii Sz. Halastó Bikal Hábi csatorna 5,5 43200 

Mágocsi Szárazáru 

Üzem Oxid. Tavak (3) 

Gödre, Pityókai 

Halastó 

Somogyhatvani 

Tavak 

Szőkédi Halastavak 

Domolosi 

Ii.Horgásztó 

(Szigetvár) 

Peterdi Halastó 

Berkesdi Ii.Sz 

Halastó 

Szentlőrinc É-I 

Halastavak 

Mágocs Mágocsi vízfolyás 5,6 71500 

Gödre Szénási árok 5,68 68200 0 

Somogyhatvan Somogyhatvani árok 5,79 57200 0 

Szôkéd 


vízfolyás 

5,85 65460 

Szigetvár Botykapeterdi árok 6 113450 0 

Peterd 

Berkesd 


vízfolyás 

Szilágy-berkesdi 

vízfolyás 

6 65000 

6 58800 0 

Szentlőrinc Aszai árok 6,22 61000 0 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Szenny 

víz 

utótisztít 

ás 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Termés 

zetvédelem 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Szenny 

víz 

utótisztít 

ás 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 


Pécs-Somogyi 

Halastavak És 

Teleltetők 

Somogyhatvani Felső 

Halastó 

Vizhasználat 

helye 

Pécs-somogy 



vízfolyás 

Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

6,42 128000 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Halásza 

t 

Somogyhatvan Somogyhatvani árok 6,5 76000 105000 

Halásza 

t 

Basali Halastó Basal Basali árok 6,5 39520 0 

Halásza 

t 

Kémesi Tározó Pellérd Fekete-víz 6,84 90000 Tározó 

Görcsönyi 


Horgász 

Görcsöny 

6,9 70000 0 

Horgásztavak 

árok 

at 

Vokányi Halastavak Vokány Vókányi mellékág 7,2 65000 0 

Halásza 

t 

Berkesdi I Sz Halastó Berkesd 

Szilágy-berkesdi 

Horgász 

7,2 70000 

vízfolyás 

at 

Szentlászló, Boldogasszonyfa Almás patak 7,41 119232 143618 Halásza 

Tsz.: 1001 



191


Korcsánypusztai Ii/B 

t 

Halastó 

Máriakéméndi Tározó Máriakéménd Patkányos patak 7,48 106000 0 Tározó 

Hegyszentmárton, 

Baksa-Tengeri 

Halásza 


7,524 125000 0 

Puszta-Tó 

vízfolyás 

t 

Ivanbattyáni 

Horgász 

Kisbudmér Kisjakabfalvi árok 7,6 73000 0 

Horgasztavak 

at 

Fazekasbodai 

Halásza 

Fazekasboda Karasica 7,73 76844 225830 

Halastó 

t 

Mogyoródi Tározó Monyoród Monyoródi vízfolyás 7,8 130000 0 Tározó 

Lajosmajori(Szajk)Bo 

Horgász 

Szajk Borza-patak 7,9 224000 0 

rza Horgásztó 

at 

Pécs, Tüskés Réti Tó 

Bővítése 1 Ütem 

Pécs Talajvíz 8 268800 0 Jóléti 

Domolosi I.Horgásztó 

Horgász 

Szigetvár Botykapeterdi árok 8,1 55000 76000 

(Szigetvár) 

at 

Szőkéd, Varga Tó Szôkéd 


Halásza 

8,16 82505 0 

vízfolyás 

t 

Szőkéd, Varga Tó Szőkéd 


Halásza 

8,16 82505 0 

vízfolyás 

t 

Kistapolcai 2. Számú 

Halásza 

Siklósnagyfalu Kisharsányi árok 8,2 150000 0 

Tó 

t 

Szárászi Halastó Szárász Hábi csatorna 8,4 83000 0 

Halásza 

t 

Palotabozsoki I És Ii 

Sz. Halastavak És 

Teleltetők 

Komlósvölgyi I. Sz. 

Halastó 


Halastavak 

Palotabozsok 

Bikal 



vízfolyás 


vízfolyás 


vízfolyás 

8,62 100310 

8,7 138000 

8,79 106000 0 

Szarkádi Halastavak Szentlőrinc Aszai árok 9,15 97000 

Ujpetrei Halastavak Újpetre Kisherendi vízfolyás 9,2 54000 0 

Bári Halastó 

Komlósvölgyi Ii Sz 

Halastó 


Tározok 

Bár 


Erzsébet 


vízfolyás 


vízfolyás 


vízfolyás 

9,2 147000 0 

9,2 168900 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

9,8 138000 0 Tározó 

Orfűi Tó Orfű Orfűi patak 10 200000 0 

Szalatnaki 

Iii.Iv.Halastavak 

Tótszentgyörgyi 

Horgásztó 

Babarci 

Halastórendszer 

Sombereki Halastó 

Szalatnak Szalatnaki vízfolyás 10 79000 0 

Tótszentgyörgy Gyöngyös főág 10,6 169600 0 

Szajk Borza-patak 10,6 82240 0 

Somberek 


vízfolyás 

10,7 140000 0 

Ócsárdi Halastavak Ócsárd Ócsárdi patak 10,8 98100 


Pogányi Horgásztó 

Tófűi Horgásztó 

Baksa, Ii/1. És Iii. 

Halastavak 

Nagypall, 2. Sz. 

Halastó 

Vizhasználat 

helye 

Pogány 

Szászvár 

Baksa 

Nagypall 



vízfolyás 

Izmény-Györei 

vízfolyás 

Baksa-Tengeri 

vízfolyás 


vízfolyás 

Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

11,2 273000 357000 

11,8 150000 

11,9 126000 0 

11,9 147100 0 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Tsz.: 1001 



192


Szentlászló, 

Szentegyedpusztai 

Alsó Tóegység 

Pécsváradi 

Halastavak 

Nagypall, 1. És 3. Sz. 

Halastó 

Szentlászló Almás patak 12,01 221350 0 

Pécsvárad Tóvölgyi árok 12,1 170000 0 

Nagypall 


vízfolyás 

13,2 189100 0 

Bikali I Sz Halastó Bikal Hábi csatorna 13,7 98000 0 

Szilágypusztai 

Ii,Iii.Halastó 

Szentmártonpusztai 

Horgásztó 

Lánycsók-Marázai Vf. 


Szilágypusztai I Sz. 

Halastó 

Majláthpusztai 

Horgásztavak 

Szőkei Horgásztavak 

És Halastó 

Bissei Horgásztavak 

Lovaszhetényi 6 7 8 

9 10 Sz Halastavak 

Pécsvárad 


vízfolyás 

14 224000 0 

Almamellék Lyukafapusztai árok 14,2 114000 0 

Lánycsók 

Bikal 

Cún 


vízfolyás 


vízfolyás 

Kisszentmártoni 

árok 

14,58 214210 0 

15 138000 

16 240000 0 

Szôke Hegyadó árok 17 215400 

Bisse 


vízfolyás 

17 170000 0 

Lovászhetény Apátvarasdi árok 17,1 170000 0 

Majsi Halastavak Töttös Majsi malomárok 17,7 158000 

Nagyvátyi 

Horgásztavak 

Almamellék, 

Szentegyed Pusztai 

Halastó És Tározó 

Palkonyai Déli 

Halastavak 

Tormási 


Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Nagyváty Sándor árok 18 267000 0 Tározó 

Almamellék Almás patak 18,1 196900 

Palkonya 


vízfolyás 

18,72 228000 

Tormás Szágyi árok 18,9 160000 0 

Szebenyi Halastavak Szebény Szebényi vízfolyás 19,7 374600 0 

Almamelléki 

Tógazdaság 

Gréc-Pusztai 

Halastavak 

Dunaszekcsői 

Halastavak 

Baksai Halastavak 

Okorági 1. Sz. 

Halastó 

Hajmasvölgyi 


Szalatnaki I. 

Ii.Halastavak 

Nagydobszai I. És Ii. 

Halastavak 

Szentlászlói 

Halastavak 



Újpetre Újpetrei árok 20,41 200000 0 

Dunaszekcsô Belsőréti patak 20,8 190000 0 

Baksa 

Baksa-Tengeri 

vízfolyás 

20,9 208000 0 

Okorág Okorköz csatorna 22,14 228000 0 

Bikal Nagyhajmási árok 22,2 262000 0 

Szalatnak Szalatnaki vízfolyás 22,2 200000 0 

Nagydobsza Kisdobszai árok 22,4 203300 0 

Szentlászló Szentlászlói árok 22,5 359000 0 

Vizhasználat 

helye 


Tófelszín 


(ha) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Tótérfogat 


(1000 m³) 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Vízhas 

ználat 

jellege 

Halásza 

Majsi Halastavak Majs Majsi malomárok 22,6 223000 

t 

Bikali 

Halásza 

Bikal Hábi csatorna 26,08 290500 0 


t 

Hótedra És Mattyi Tó Matty Gordisai-csatorna 27,75 393000 0 Horgász 

Tsz.: 1001 



193


Kovácshidai 

Horgásztó 

Malomvölgyi 

Horgásztavak 

Okorági 

Halastógazdaság 

Átai Halastórendszer 

Kovácshida Talajvíz 28,4 440000 

Keszü Keszü-Kökényi árok 29,5 1115000 1625000 

Okorág Okorköz csatorna 29,74 293500 0 

Áta 


vízfolyás 

31,37 345200 

Csertői Halastavak Csertô Almás patak 32,5 337000 

Lánycsóki Halastó 

Somogyhárságyi 

Horgásztavak 

Lánycsók 


vízfolyás 

33,5 780000 1300000 

Somogyhárságy Gyöngyös K-i ág 38,5 335900 0 

Mágocsi Halastavak Mágocs Méhész patak 39 436500 

Liptód Erdősmároki 

Halastavak 

Hásságyi Halastó 

Herman Otto Tó És 

Kovácsszénájai Tó 

Lovaszhetényi 1 2 3 

4 5 11 Sz Halastavak 

Alsomocsoládi 


Korcsánypusztai 

Halastavak 

Alsómocsoládi 


Erdôsmárok 

Hásságy 


vízfolyás 


vízfolyás 

40,11 400990 0 

41,4 800000 1265000 

Kovácsszénája Orfűi patak 44,5 635000 0 

Fazekasboda Apátvarasdi árok 51 500000 0 

Alsómocsolád Hábi csatorna 61 610000 0 


Alsómocsolád Hábi csatorna 66 669714 0 

Helesfai Halastó Helesfa Bükkösdi vízfolyás 68 1400000 1550000 

Hegyszentmárton, 

Tüskés Pusztai 

Tavak 

Hegyszentmárton Egerszegi-csatorna 74,2 890 0 

Pécsi Tó Orfű Orfűi patak 75 2450000 3750000 

Csele Halastó Somberek Csele patak 76,5 2120000 2920000 

Zálogospusztai Árvizi 

Tározók 

Palkonyai Halastavak 

Somogyapáti Halastó 

És Telelők 

at 

Horgász 

at 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Horgász 

at 

Halásza 

t 

Kásád Tapolca patak 85,5 1048000 Tározó 

Palkonya 


vízfolyás 

91,09 1288500 0 

Somogyapáti Gyöngyös K-i ág 105 2330000 0 

Merenyei Halastó Merenye Gyöngyös főág 122 3235500 4500000 

Csertői Halastó Csertô Almás patak 132 2800000 5000000 

Békatói Halastavak 

(Mágocs) 

Mágocs Méhész patak 148,44 1580000 0 

Pellerdi Halastavak Pellérd Pécsi-víz 148,8 1486049 0 

Sumonyi 


Szent Domján 

Pusztai Dísztó 

Tótszentgyörgy, 

Horgásztó 

Sumony 

Okor-Bükkösdi 

vízfolyás 

256,6 2961000 0 

Bükkösd Cserdi árok 0 0 0 

Tótszentgyörgy Gyöngyös főág 0 0 0 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

Halásza 

t 

A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság néhány éve megvizsgálta és 

tanulmánytervet készített Baranya megye területén még további létesíthető tavakról, amelyek egyrészt 

vízgazdálkodási feladatokat elégíthetnek ki, záporok esetén víz visszatartásban, árvízi időszakban 

Tsz.: 1001 



194


csúcstározóként segíthetnek, száraz időszakban a környezetük vízháztartását, kisebb vízfolyások 

vízutánpótlását segíthetik, de jóléti szolgálatra is alkalmassá tehetők. Elsődlegesen halászati, 

horgászati célú hasznosítási igényt elégíthetnek ki, de egyéb szabadidős hasznosításra is 

megfelelhetnek. 

A vízügy által további megvalósítható tározók: 

Létesíthető árvízcsúcs csökkentő tározók listája 

Sorsz. Elnevezés Település Vízfolyás neve 

Max. vízszinthez 

tartozó 

terület 

térfogat 

/ha/ /1.000 m 3 / 

1. Vásárosbéci Vásárosbéc Somogyhatvani vf. 0,6 5,5 

2. Szennai Szenna Drégelyi árok 1,6 19,5 

3. Töröcskei Törőcske Töröcskei ág 1,5 21,0 

4. Kaposszentjakabi Kaposvár Nádasdi patak 3,9 58,5 

5. Baranyajenői Baranyajenő Gödrei vf. m.ága 1,3 20,4 

6. Ági Ág Ági-patak 0,8 19,7 

7. Felsöegerszegi Felsőegerszeg Baranya-cs. mága 0,6 19,5 

8. Tormási Tormás Szágyi-patak mága 1,2 18,0 

Felsőmindszenti vf. 

9. Mindszentgodisai (1) Mindszentgodisa má. 1,0 9,0 

Felsőmindszenti vf. 

10. Mindszentgodisai (2) Mindszentgodisa má. 0,3 5,4 

11. Ligeti Liget Liget-oroszlói vf. 2,1 27,3 

12. Mecsekpölöskei (1) Mecsekpölöske Kaszánya-patak mága 1,3 17,9 

13. Mecsekpölöskei (2) Mecsekpölöske Kaszánya-patak mága 0,8 13,0 

14. Magyaregregyi Magyaregregy Völgységi-patak mága 0,5 6,1 

15. Váraljai Váralja Váraljai árok mága 1,1 29,4 

16. Hidasi Hidas Vadvízárok 3,0 60,4 

17. Kisbesztercei Kisbeszterce Kisbesztercei-patak 3,8 33,9 

18. Horváthertelendi Horváthertelend Almás p. m. ága 1,0 18,0 

19. Nyugotszenterzsébeti Nagypeterd Nagyvölgyi árok 2,7 54,0 

20. Dinnyeberki Bükkösd Dinnyeberki p. völgye 0,8 15,0 

21. Bükkösdi Bükkösd Bükkösdi m. ág 1,8 32,0 

22. Hetvehelyi Hetvehely Hétméhekvölgyi patak 2,6 58,0 

23. Aranyosgadányi Aranyosgadány Aranyosgadányi patak 0,9 18,0 

24. Magyarsarlósi Magyarsarlós Sarlósi m. ág 3,5 42,0 

25. Zengővárkonyi Zengővárkony Zengővárkonyi vf. 1,1 37,0 

26. Pusztakisfalui Pusztakisfalu Róka-hegyi patak 1,6 38,0 

27. Erdősmecskei Erdősmecske Erdősmecskei m. ág 0,6 7,0 

28. Fekedi Feked Fekedi m. ág 0,8 10,0 

29. Fazekasbodai Fazekasboda Fazekasbodai m. ág 1,2 23,0 

30. Geresdlaki Geresdlak Hímesházi vf. 0,5 11,0 

31. Szebényi Szebény Szebényi vf. 0,8 18,0 

32. Marázai Maráza Marázai vf. 1,3 23,0 

33. Babarci Babarc Lencseföldi m. ág 6,0 85,0 

34. Széke lyszabari Székelyszabar Székelyszabari m. ág 2,9 36,0 

35. Sombereki Somberek Sombereki vf. 1,7 20,0 

36. Romonyai Romonya Vasas-Belvárdi vf. 39,5 592,0 

megjegyzés: a dőlt betűvel jelölt sorok nem érintik Baranya megye területét, de 

Tsz.: 1001 



195


hozzájárulnak a megye felszíni vízelvezetésének zavarmentesebb lefutásához. 

A vizsgálatokban is rögzítésre került, hogy korábban a megyében, többféle (szén, kőszén, kő, urán, 

bauxit, homok) bányászati tevékenység is folyt, ma már az iparág szerepe visszahúzódott. A 

bányászat a vizek különböző szennyezését okozták és okozzák. Természetesen a bányászati 

tevékenység visszahúzódásával a szennyezés csökkent. 

A megye területén kiépített, üzemelő nagyobb területet kiszolgáló öntözőrendszer nincs. Öntözésre 

csak helyi jelentőségű vízkészletre támaszkodó szétszórtan előforduló, kis független rendszerek 

fordulnak elő. Kisvízfolyásokra támaszkodva helyi vízkivétel szinte mindenhol megoldható. 

2.9 A vízi közművek fejlesztési javaslata 

2.9.1 Vízellátás 

A vizsgálatokban feltártak szerint a megye területén fekvő valamennyi település rendelkezik vezetékes 

ivóvíz ellátással, s a megyei szinten a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 98 %-os. A 2009-es 

(2010 január 1.ei állapotot rögzítő) statisztikai adatok szerint Baranya megye 301 településéből 167 

település vízellátása már teljes körűnek tekinthető (98% feletti), mindössze két település van, Cserdi 

és Nemeske, ahol a lakásállomány közhálózatra való rácsatlakozása 60 % alatti. Így a jelenlegi 

ellátottság alapján vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már a még teljes körű 

ellátással nem rendelkező településen kívül, ahol az ellátottság növelése is még feladat, többnyire 

már nem a bekötöttség növelése, a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőség" 

biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A „minőségi” igény pedig 

elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik, amely az általánosan terjedő elszennyeződés 

következtében egyre nehezebben biztosítható. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb 

kincse kiemelt védelmet igényel. Ezért a jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a 

vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. 

Baranya megye településeinek vízellátását biztosító Sziget-Víz Kft, Tenkesvíz Víz és Csatornamű 

Üzemeltető Kft, Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zrt, Tettye Forrásház Pécsi Városi 

Víziközmű Üzemeltetési Zrt, Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt, Komló-Víz Üzemeltető és 

Szolgáltató Kft, Mohács-Víz Kft, Pécsváradi Vízmű Üzemeltető Szolgáltató Kft, Szederkény Térségi 

Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft, Villány és Térsége Víziközmű Üzemeltető Kft, Haraszti 

Vízmű Nonprofit Kft, Illocska-Lapáncsa-Magyarboly-Matty Szolgáltató Kht, Pócsa-Borjád-Nagybudmér 

Víziközmű Üzemeltetési és Szolgáltató Kft, Sátorhely-Majs Kistérségi Vízmű Kft, Bóly-Monyoród 

Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft, Somberek-Palotabozsok Víziközmű Üzemeltető és 

Szolgáltató Kft, Bonycom Bonyhádi Közüzemi Kft, Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft, 

Feked Vízmű, a Mágocsvíz Kft, Sellye Kommunális Beruházó és Szolgáltató Kft, Szebény Víziközmű 

Üzemeltető Kft és Vajszló-Víz Kht szolgáltatók, részben saját vízbeszerzéssel biztosítják a vízellátást, 

részben a saját vízbázisról táplált kistérségi elosztóhálózattal, részben a regionális hálózatról 

vételezett vízzel látják el a településeket. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést egyre 

nehezebb biztosítani, így a jó vízminőségű vízbázisok védelme nagyon fontos feladata a térségnek. 

A vizsgálatok készítése óta a vízellátás szolgáltatói közötti területmegosztásban történtek változások. 

Sásd település ellátását a DRV vette át, A Pécsi Vízművek Zrt-ből kivált Aranyosgadány, Bicsérd, Zók, 

Gyód, Keszű, Kökény, Boda, Bakonya, Cserkút, Kővágótöttös és Turony települések, ezek 

vízellátását a Tettye Forrásház Zrt vette át. Továbbá önállósította magát Szalánta település. Ezzel a 

közelmúltban így rendezőttek át az egyes szolgáltatók ellátási körzetei: 

Település, 

Üzemeltető neve: Vízműrendszer: 

Bóly-Monyoród Víziközmű 

Üzemeltető és Szolgáltató 

Kft. 

BONYCOM Bonyhádi 

Közüzemi Kft. 


Hidas 

vízellátás: 

Bóly 

Monyoród 

Hidas 

Dombóvár és Környéke Vásárosdombói vízmű Vásárosdombó 

Tsz.: 1001 



196


Víz- és Csatornamű Kft. 

Vásárosdombó-Margitmajor 

Üzemeltető neve: Vízműrendszer: Település, vízellátás: 


Mohács-Pécs-Komló RV 

Berkesd 

Ellend 

Erzsébet 

Kátoly 

Kékesd 

Pereked 

Szellő 

Áta 

Bírján 

Egerág 

Kisherend 

Kiskassa 

Kozármisleny 

Lothárd 

Pécsdevecser 

Pécsudvard 

Peterd 

Pogány 

Szemely 

Szőkéd 

Dunaszekcső 

Bár 

Bogád 

Magyarsarlós 

Nagykozár 

Romonya 

Hosszúhetényi vízmű 


Husztót-Kovácsszénája vízmű 

Abaliget 

Husztót 

Kovácsszénája 

Orfűi vízmű 

Orfű 

Sásdi vízmű 

Sásd 

Feked vízmű Fekedi vízmű Feked 


HARASZTI VÍZMŰ 


Egyházasharaszti kistérségi vízmű 

Nonprofit Kft. 

Old 


Illocska-Lapáncsa- 

Magyarbóly-Matty 

Szolgáltatő Kht. 



Magyarbóly 

Illocska-Lapáncsa 

Matty 

Alsómocsoládi vízmű 

Baranyajenői vízmű 

Gerényesi vízmű 

Kárászi vízmű 

Kishajmási vízmű 

Kisvaszari vízmű 


Magyarbóly 

Illocska 

Lapáncsa 

Matty 



Ág 

Gerényes 

Tékes 

Kárász 

Kishajmás 

Kisvaszar 

Bodolyabér 

Tsz.: 1001 



197


Komló 



Liget 


Magyarszék 

Mánfa 


Köblényi vízmű 

Köblény 


Magyaregregyi vízmű 

Magyaregregy 


Mázai vízmű 

Máza 

Mekényesi vízmű 

Mekényes 

Nagyhajmási vízmű 

Nagyhajmás 

Szalatnaki vízmű 

Szalatnak 

Tairósi vízmű 

Tarrós 

Vékényi vízmű 

Vékény 

Mágocsvíz Kft. Mágocs Mágocs 

Mohács-Víz Kft. 

Mohácsi kistérségi vízmürendszer 

Mohács 

Kölked 

Lánycsók 


Hímesháza 

Szűr 


Geresdlak 

Fazekasboda 

Erdősmárok 

Kisnyárád 

Liptód 

Maráza 

Bakócai vízmű 

Bakóca 

Felsőegerszeg-Varga vízmű 


Varga 

Kisbesztercei vízmű 

Kisbeszterce 

Mindszentgodiai vizmű 


Oroszlói vízmű 

Oroszló 

Páléi vízmű 

Palé 

Szalántai vízmű 

Szalánta 

Meződi vízmű 

Meződ 

Szászvári vízmű 

Szászvár 

Pécsi Vízműveket 

Bikal 

Működtető és 

Bikal - Egyházaskozár vízmű 



Hegyhátmaróc 

Hegyhátmaróc-Tófű vízmű 

Tófű 

Szárászi vízmű (vízátvétel Lengyel 

Szárász 

községből) 

Vázsnoki vízmű 

Vázsnok 

Szágyi vizmű 

Szágy 

Gödrei vízmű 

Gödre 

Baranyaszentgyörgy-Tormás vízmű 

Baranyaszentgyörgy 

Tormás 

Mecseknádasdi vízmű 

Mecseknádasd 


Tsz.: 1001 



198


Pécsváradi Vízmű 


Kft. 

Pócsa-Borjád- 

Nagybudmér Víziközmű 


Kft. 

Sátorhely-Majs kistérségi 

Vízmű Kft. 

Pécsváradi kistérségi vízmű 

Apátvarasdi vízmű 

Erdősmecskei vízmű 

Óbányai vízmű 

Véméndi vízmű 

Pócsa-Boijád-Nagybudmér vízmű 

Nagynyárádi vízmű 

Majsi vízmű 

Udvari vízmű 

Martonfa 

Szilágy 

Pécsvárad 


Nagypall 

Lovászhetény 

Apátvarasd 

Erdősmecske 

Óbánya 

Véménd 

Pócsa 

Borjád 

Nagybudmér 

Nagynyárád 

Majs 

Udvar 

Sellye Kommunális 

Beruházó és 

Sellyei vízmű 

Sellye 


Somberek-Palotabozsok 

Somberek 

Víziközmű Üzemeltető és Somberek-Palotabozsok vizmű 


Palotabozsok 

Szalántai vízmű Szalántai vízmű Szalánta 

Szebény Víziközmű 


Szebényi vízmű 

Szebény 

Szederkény Térségi 

Vziközmű Üzemeltető és 



Szederkényi térségi vizmű 

Almamellék vízmű 

Almáskeresztúri vízmű 

Antalszállási vízmű 

Baksai vízmű 

Besencei vízmű 

Botykapeterdi vízmű 

Goricai vízmű 

Bükkösdi vízmű 

Bürüsi vízműrendszer 

Csányoszrói vízmű 

Szederkény 


Babarc 

Szajk 

Versend 

Belvárdgyula 

Olasz 

Hásságy 

Almamellék 


Mozsgó 


Antalszállás- 

Tercseny 

Baksa 

Besence 

Nagycsány 

Botykapeterd 

Bükkösd-Gorica 

Bükkösd 

Cserdi 

Helesfa 

Bürüs 

Várad 

Csányoszró 

Tsz.: 1001 



199



Csebényi vízmű 

Csebény 

Csonkamindszent vizmű 

Csonkamindszent 

Dencsházai vízmű 

Dencsháza 

Szentegát 

Dinnyeberki vízmű 

Dinnyeberki 

Drávafoki vízmű 

Drávafok 

Bogdása 

Drávaiványi vízmű 

Drávaiványi 

Drávakeresztúri vízmű 


Drávasztárai vizmű 

Drávasztára 

Felsőszentmártoni vízmű 

Felsöszentmárton 

Görcsönyi vízmű 

Görcsöny 

Gyöngyfai vízmű 

Gyöngyfa 

Hetvehelyi vízmű 

Hetvehely 

Hiricsi vízmű 

Hirics 

Horváthertelendi vízmű 


Ibafai vízmű 

Ibafa 

Kacsótai vízmű 

Kacsóta 

Katádfai vízmű 

Katádfa 

Bánfa 

Kemsei vízmű 

Kemse 

Kétújfalui vízmű 

Endrőc 

Gyöngyösmellék 

Kétújfalu 

Teklafalu 


Királyegyházai vízmű 


Lúzsoki vizmii 

Lúzsok 

Magyarmecske 

Gilvánfa 

Kisasszonyfa 

Magyarmecske 

Magyartelek 

Markóci vízmű 

Markóc 

Marócsai vizmű 

Marócsa 

Merenyei vízmű 

Merenye 

Molványi vízmű 

Molvány 

Nagydobsza 

Kisdobsza 

Nagydobsza 

Nagypeterdi vízmű 

Nagypeterd 

Nagyvátyi vízmű 

Nagyváty 

Nemeskei vízmű 

Kistamási 

Nemeske 

Pettend 

Nyugotszenterzsébeti vízmű 

Nyugotszenterzsébet 

Kákics-Okorági vízmű 

Kákics 

Okorág 

Páprádi vízmű 

Páprád 

Patapoklosi vízmű 

Basal 

Patapoklosi 

Somogyapáti 

Somogyhatvan 

Somogyviszló 

Tsz.: 1001 



200



Piskói vízmű 

Piskó 

Rózsafai vízmű 

Rózsafa 

Somogyhárságyi vízmű 

Magyarlukafa 


Sósvertikei vízmű 

Sósvertike 

Sumonyi vízmű 

Sumony 

Szabadszentkirályi vízmű 


Szentdénesi vízmű 

Szentdénes 

Szentkatalin vizmű 

Hetvehely-Karácodfa 

Okorvölgy 

Szentkatalin 

Szentlászlói vízmű 

Szentlászló 


Szentlörinci vízmű 

Szentlőrinc 

Szigetvári vízmű 

Szigetvár 

Hobol 


Szulimán 

Szulimáni vízmű 

Csertő 

Tengeri vízmű 

Tengeri 

Tésenyi vízmű 

Téseny 

Tótszentgyörgyi vízmű 

Tótszentgyörgy 

Vásárosbéci vízmű 

Vásárosbéc 

Vejti vízmű 

Vejti 

Gerde 

Velényi vízmű 

Pécsbagota 

Velény 

Zádor 

Zádor 

Szörény 

Zalátai vízmű 

Zaláta 

TENKESVIZ Víz- és 


Kft. 


Beremendi vízmű 

Bissei vízmű 

Bodágmindszenti vízmű 

Bostai vízmű 

Csarnótai vízmű 



Siklósbodony 

Beremend 

Kásád 

Bisse 



Ózdfalu 

Bosta 

Garé 

Regenye 

Szilvás 

Szőke 

Csarnóta 

Drávacsepely 


Kovácshida 

Tsz.: 1001 



201




Ipacsfa 

Drávapalkonyai vízmű 


Drávacsehi 

Diósviszlói vízmű 

Diósviszló 

Szava 

Rádfalva 

Ivándárdai vízmű 

Ivándárda 

Sárok 

Kisdéri vízmű 

Kisdér 

Ócsárd 

Kisharsányi vízmű 

Kisharsány 

Kémesi vízmű 

Cún 

Drávapiski 

Kémes 

Szaporca 

Tésenfa 

Kisszentmártoni vízmű 

TENKESVIZ Víz- és Kisszentmárton-Majláthpusztai vízmű 



Kistapolca 

Kistapolcai vízmű 

Kft. 

Nagyharsány 

Kórósi vízmű 

Kórós 

Adorjás 

Márok 

Mároki vízmű 

Töttös 

Lippó 

Bezedek 

Nagytótfalui vízmű 

Nagytótfalu 

Baranyahídvégi vízmű 


Sámod 

Siklós 

Harkány 

Siklósi vízmű 

Márfa 

Gordisa 


Vókány 

Vókányi vízmű 

Újpetre 

Kistótfalu 

Pécs és környéke vízmű 

Pécs 

Pécs-Hird 

Pécs-Somogy-Vasas 

Kővágószölös 

Pellérd 



Városi Víziközmű Bicsérd-Zók 

Bicsérd 


Zók 

Aranyosgadány-Keszü-Gyód-Kőkény Gyód 

kistérségi vízmű 

Keszü 

Kökény 

Bodai vízmű 

Boda 

Bakonya 

Cserkút 

Tsz.: 1001 



202




Városi Víziközmű 


Túronyi Vízmű 


Turony 

VAJSZLÓ-VIZ Kht. Vajszlói vizmű Vajszló 

Villány és Térsége 

Víziközmű Üzemeltető Kft. 

Villányi vízműrendszer 

Palkonyai vízműrendszer 

Villány 


Ivánbattyán 

Kisjakabfalva 

Kisbudmér 

Palkonya 

Tsz.: 1001 



203



Vezetékes vízellátás 

Tsz.: 1001 



204


A vízellátás biztonságára a vízbázisok védelme érdekében a hidrogeológiai védőidomok kijelölése 

részben megtörtént, részben folyamatban van. A kismélységű kutak többnyire sérülékeny vízbázisok, 

ezek körül fokozottan sürgető a védőidom kijelölése. A sérülékeny vízbázisok előzetes hidrogeológiai 

védőövezetének lehatárolását követően a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendben előírt terület-felhasználási 

korlátozásokat a településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni. 

Abaliget Egyházasharaszti Luzsok Piskó 

Apátvarasd Erdősmecske Magyaregregy Püspökszentlászló 

Bakóca Felsőszentmárton Magyarmecske Sellye 

Beremend Górica Majs Siklós 

Besence Gyöngyfa Mánfa Somberek 

Bogádmindszent Harkány Máriakéménd Sósvertike 

Bükkösd Hetvehely Marócsa Sumony 

Csányoszró Hidas Mecseknádasd Szederkény 

Csebény Hircs Mindszentgódisa Vajszló 

Cserkút Hird Mohács Vejti 

Dinnyeberki Kákics Monyoród Velény 

Diósviszló Kémes Nagyharsány Villánykövesd 

Drávafok Kemse Nagytótfalu Vokány 

Drávaiványi Kisharsány Orfű Zádor 

Drávakeresztúr Kistapolca Pécs Zaláta 

Drávasztára Komló Pellérd Zengővárkony 

Vízbázisok diagnosztikai vizsgálatokkal, részben már határozattal rendelkező víz kijelölt 

védőövezetek 

Vízbázis neve Típusa határozat 

Abaliget üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Apátvarasd üzemelő, sérülékeny, rétegvíz van 

Bakóca üzemelő, sérülékeny, talajvíz van 

Beremend, DDCM üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Bóly-Monyoród üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Bükkösd üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Diósviszló üzemelő, sérülékeny, karszt nincs 

Egyházasharaszti termálkarszt nincs 

Felsőszentmárton üzemelő, sérülékeny, réteg- és talajvíz nincs 

Hetvehely üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Hegyszentmárton üzemelő, sérülékeny, karszt nincs 

Harkány üzemelő, termálkarszt nincs 

Hosszúhetény üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Hidas üzemelő, sérülékeny, talajvíz nincs 

Komló-Mánfa, Kőlyuk üzemelő, sérülékeny, karszt nincs 

Kisharsány üzemelő, sérülékeny, karszt nincs 

Magyaregregy üzemelő, sérülékeny, talajvíz van 

Magyarhertelend, fürdő termálkarszt nincs 

Máriakéménd-Szederkény üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Mecseknádasd üzemelő, sérülékeny, talajvíz van 

Mohács, Jenyei-völgy üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Nagyharsány-Kistapolca üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Nagytótfalu üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Orfű üzemelő, sérülékeny, karszt nincs 

Pécs, "P"-"T" terület üzemelő, sérülékeny, rétegvíz van 

Pécs-Tettye üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Pécsvárad-Zengővárkony üzemelő, sérülékeny, talajvíz nincs 

Tsz.: 1001 



205


Somberek üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Szászvár üzemelő, sérülékeny, talajvíz nincs 

Tengeri üzemelő, sérülékeny, talajvíz nincs 

Villány üzemelő, sérülékeny, talajvíz van 

Villánykövesd üzemelő, sérülékeny, karszt van 

Vokány üzemelő, sérülékeny, karszt nincs 

A jelenlegi és várható vízigények kielégítése mennyiségi szempontból részben a már meglevő 

vízbázisok szabad kapacitásával, részben a tartalék kapacitások igénybe vételével biztosíthatók. 

Magyarország az Európai Unióba történt belépésekor a Csatlakozási Szerződésben kötelezettséget 

vállalt arra, hogy 2009. december 25-ig végrehajtja az Ivóvízminőség-javító Programot. Az 

Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításáról szóló 1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban az 

önkormányzati önrész átvállalásra került. 

Baranya megyében számos önkormányzat megkezdte a feladat végrehajtását, azonban van még 8 

olyan település, ahol nem kezdődött meg az előkészítés sem: Gilvánfa, Gyöngyfa, Hetvehely, 

Királyegyháza, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek, Szentdénes. 

A vízminőség romlását okozza az is, hogy a vízellátó hálózati rendszereken keresztül helyenként 

hosszú vezetéken jut el a fogyasztóhoz a víz. A pangó vizek jelentős vízminőség romlást 

eredményeznek. A vízminőség javítására az egészségügy több helyen időnkénti klórozást ír elő, ami a 

fogyasztási élvezetet csökkenti. 

Többnyire valamennyi vízellátó rendszernél már korábban feltárták a vízminőségi problémákat és 

meghatározták a javítást szolgáló feladatokat, melyeket azóta, döntően gazdasági korlátok miatt csak 

részben valósítottak meg. A közeljövőben ezeknek a minőségjavító feladatoknak a tényleges 

megoldása a feladat. 

A megyében központi iparivíz ellátást a DRV Zrt szolgáltat. A megyében a további, a DRV Zrt által 

üzemeltetett regionális iparivíz hálózatról nem vételező iparivíz igénylő gazdasági üzemek az iparivíz 

ellátásukat egyedileg, saját vízbeszerzéssel, talajvíz, rétegvíz kúttal, illetve felszíni vízkivétellel oldják 

meg. Az ivóvíz minőségű víz beszerzése és vízminőségének előállítása egyre költségigényesebb, 

ezért nagyon fontos, hogy az egyes olyan fogyasztók, ahol a vízigényük nem igényelné az ivóvíz 

minőséget, ott keressék meg az iparivíz ellátás lehetőségét, akár a regionális hálózatról való ellátás 

megoldásával, akár helyi egyedi, vagy társulási beszerzés segítségével. Ezzel nemcsak önmaguk 

fenntartását teszik gazdaságosabbá, hanem az ivóvízellátó rendszer terhelésének csökkentésével 

hozzájárulnak a rendszer kedvezőbb, takarékosabb, s ezzel gazdaságosabb üzemeltetéséhez is. 

2.9.2 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés 

A vizsgálatok feltárása szerint Baranya megyében a keletkezett szennyvizek egy részét még ma is 

kezeletlenül a talajba szikkasztják, s ez az ivóvízkészlet vízminőségének egyik legnagyobb 

veszélyeztető forrása. A közelmúltban ugyan több szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi 

csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van a kivitelezése folyamatban. A megvalósított 

csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások ellenére azonban a megye 301 

településéből még ma is csak 69 településen üzemel közcsatorna hálózat, bár szerencsésen a 

lakosság jelentős hányada ezekben a településekben él. 

A csatornázott településeken a szennyvízgyűjtő hálózat a szennyvizeket vagy a helyi tisztítótelepre, 

vagy kistérségi ellátási funkcióra létesített tisztítótelepre szállítja a szennyvizeket. A vizsgálatok 

alapján a megyében jelenleg 14 több település ellátását biztosító szennyvíztisztító telep üzemel: Pécs, 

Komló, Mohács , Szigetvár, Bóly, Dunaszekcső, Hímesháza, Máza, Mecseknádasd, Olasz, 

Pécsvárad, Sátorhely, Somberek és Villány településeken, ezek az agglomerációs szennyvíztisztító 

telepek összesen 57 település szennyvízkezelését biztosítják. Önálló, jelenleg még csak a saját 

település ellátását szolgáló tisztítóteleppel rendelkezik 11 település: Siklós, Harkány, Beremend, 

Hosszúhetény, Mágocs, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Görcsöny, Orfű, Alsómocsolád települések. 

Vásárosdombó településen is üzemel közcsatorna hálózat, amely a szennyvizet a szomszédos Tolna 

Tsz.: 1001 



206


megyei Kaposszekcső szennyvíztisztító telepére szállítja a szennyvizet. Meg kell említeni Máza 

szennyvíztisztító telepét, amely viszont Tolna megyei települések szennyvizét is fogadja. 


Abaliget Önkormányzat 

Bezedek Önkormányzata 


Víziközmű 


BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kft. 

Csertő Önkormányzat Kommunális 

Szennyvízüzemeltetö Intézmény 

Dombóvár és Környéke Víz- és 

Csatornamű Kft. 


Geresdlak Önkormányzata 

Hásságyi Közmű Üzemeltető 

Intézmény 

KEBAKON 

Kelet-baranyai 

Koncessziós Közműüzemeltető Kft. 



Mágocsvíz Kft. 


Tsz.: 1001 




Agglomeráció: 

Abaligert Szennyvízelvezetési 


Bezedek Szennyvízelvezetési 


Település, 


Abaliget 

Bezedek 

Töttös 

Lippó 

Sárok 

Ivándárda 


Bóly 


Mecseknádasd 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Hidas 


Csertő 


Kaposszekcső 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Vásárosdombó 


Szennyvízelvezetési Agglomeráció Hosszúhetény 

Dunaszekcső Szennyvízelvezetési 


Orfü Szennyvízelvezetési 


Geresdlak Szennyvízelvezetési 




Hímesháza Szennyvízelvezetési 


Komló Szennyvízelvezetési 




Bár 

Dunaszekcső 

Orfű 

Geresdlak 

Hásságy 

Hímesháza 


Szűr 


Bodolyabér 

Komló 

Liget 


Magyarszék 

Mánfa 


Kárász 

Köblény 

Magyaregregy 

Máza 

Szalatnak 

Vékény 


Szennyvízelvezetési Agglomeráció Alsómocsolád 

Mágocs Szennyvízelvezetési 

Mágocs 



Település, 



207


Mohácsi Városgazdálkodási és 

Révhajózási Kft. 

Olasz-Hásságy 

Intézmény 

Tsz.: 1001 



Közműüzemeltető 

Pécsi Vízműveket Működtető és 


Pécsváradi Vízmű Üzemeltető és 


Mohács Szennyvízelvezetési 






Mohács 

Lánycsók 

Olasz 

Bakonya 

Boda 

Cserkút 


Keszü 

Gyód 

Sásd Szennyvízelvezetési Sásd 




Szászvár 


Mecseknádasd 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Mecseknádasd 

Pécsvárad Szennyvízelvezetési 


Pécsvárad 


Mecseknádasd 

Szennyvízelvezetési Agglomeráció Óbánya 

Sátorhely-Majs kistérségi Vízmű Kft. Sátorhely Szennyvízelvezetési 


Sátorhely 

Majs 

Udvar 

Nagynyárád 

Sellye Kommunális Beruházó és Sellye Szennyvízelvezetési 

Sellye 



Somberek-Palotabozsok Víziközmű 

Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Somberek Szennyvízelvezetési Somberek 


Palotabozsok 

Szederkény Térségi Vziközmű 


Szentegáti 

Önkormányzati 

Kommunális Szennyvíz-üzemeltető 

Intézmény 

Szigetvár-Becefa-Zsibót 

Önkormányzati Kommunális 

Szennyvíz-üzemeltető Intézmény 










Görcsöny Szennyvízelvezetési 


Szentlőrinc Szennyvízelvezetési 


Kisdobsza Szennyvízelvezetési 



Szennyvízelvezetési Agglomeráció 

Babarc 

Szajk 

Szentegát 

Szigetvár Becefa és 

Zsibót városrészei 

Szigetvár 

Görcsöny 

Szentlőrinc 

Kisdobsza 

Nagydobsza 

Kacsóta 


Sámod 

Adorjás 


Bükkösd 


Település, 




Sziget-Víz Kft. Királyegyháza Királyegyháza 

208


TENKESVIZ Víz- és Csatornamű 


Tettye Forrásház Pécsi Városi 

Víziközmű Üzemeltetési Zrt. 

Villány és Térsége Víziközmű 


Szennyvízelvezetési Agglomeráció Kisasszonyfa 

Magyartelek 

Magyarmecske 

Gyöngyfa 

Hetvehely 

Hetvehely Szennyvízelvezetési 

Okorvölgy 


Szentkatalin 

Beremendi Szennyvízelvezetési 

Beremend 


Harkány Szennyvízelvezetési 

Harkány 


Siklós Szennyvízelvezetési 

Siklós 


Pécs 



Villány Szennyvízelvezetési 


Kővágószőlős 

Pellérd 

Kozármisleny 

Villány 


Kisjakabfalva 

Palkonya 

Márok 

Ivánbattyán 

Tsz.: 1001 



209



Szennyvízelvezetés 

Tsz.: 1001 



210


Bár az ábra is jelzi, hogy nagyon sok olyan település nem rendelkezik közcsatornával, amely 

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, de szerencsére ezek a 

települések kisebb lélekszámúak, így ezeknél a településeknél kisebb mennyiségű szennyvíz szikkad 

a talajba. Megye szinten azonban a vizsgálatok szerint a talajba szikkadó szennyvíz mennyisége eléri 

a 8700 m 3 /nap mennyiséget, amely a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését okozzák. Ahogy azt 

a vizsgálatok feltárták a jelentősebb szennyezést nemcsak a talajba szikkasztott szennyvíz 

mennyisége okozza, hanem ezt tovább fokozza a szennyvíz szennyezettségének növekedése, azaz 

annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett mosószerfogyasztás stb. miatt) egyre 

magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutva, 

jelentős szennyezést okoznak, veszélyeztetve a vízbázisokat. 

A szennyvízelvezetéssel és kezeléssel összefüggő fejlesztési igényeket elsődlegesen a vízkészlet 

védelme határozza meg. Ezért a nem csatornázott településeknek és a már csatornázott 

településeknek a minél teljes körűbb közcsatornás szennyvízelvezetését és annak szennyvíztisztító 

telepen történő tisztítását mielőbb kéne megoldani. 

A közelmúlt néhány évben Baranya megyében több település nyert a szennyvízkezelés és elvezetés 

megoldásának beruházására támogatást. Így a DDOP 5.1.4 pályázat segítségével a következő 

beruházások valósultak meg, illetve kezdődtek el: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bezedek, Ivándárda, Lippó, Töttös, Sárok települések szennyvízkezelésének fejlesztése, 

csatornahálózat és szennyvíztisztító telep kiépítése 

Kacsóta község szennyvízkezelésének fejlesztése 

Sámod és környékének csatornázott szennyvízelvezetési projektje 

Dencsháza és Hobol Községek szennyvízelvezetésének és kezelésének kialakítása 

Felsőegerszeg község szennyvízelvezetése 

Abaliget község szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása 

Bükkösd község szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása 

Egyházaskozár szennyvízelvezetés és tisztítás 

Szennyvíztisztító telep létesítése Geresdlakon 

Hetvehely, Okorvölgy és Szentkatalin községek kommunális szennyvízcsatornázási projekt. 

Nagydobsza és Kisdobsza szennyvízkezelésének fejlesztése 

Pogány Község szennyvízelvezetéssel kapcsolatos fejlesztése 

Nagydobsza és Kisdobsza szennyvízkezelésének fejlesztése 

Királyegyháza, Gyöngyfa, Magyarmecske, Magyartelek és Kisasszonyfa települések 

szennyvízkezelésének fejlesztése 

A megye szennyvíz okozta környezetszennyezés csökkentése érdekében a jelenlegi 

szennyvízhálózatra, illetve annak bővítésével a rácsatlakozás mértékét kellene növelni kiegészítve 

azzal a célkitűzéssel, hogy a közműolló 10-15 % körüli zárása lenne elérendő. Ennek érdekében 

részben új tisztítótelepeket kell létesíteni helyi, vagy regionális szerepre alkalmasan, illetve a meglevő 

tisztítótelepre annak bővítésével kell csatlakozni. 

A jelenleg üzemelő tisztítótelepekre a rákötöttséget az egyes településen belül növelni tudják a 

szennyvízgyűjtő hálózat bővítésével, hálózatfejlesztéssel pedig újabb települések csatlakoztathatóak 

és újabb tisztítótelepek létesíthetőek. 

Már 2002-ben kormányrendelet rögzítette ágazati javaslat alapján a csatornázás stratégiai tervét, 

meghatározva 2008, 2010, 2015-ig az állam által is csatornázás megvalósítását támogatott 

települések listáját. A terv megvalósítását a gazdasági lehetőségek korlátozták, ezért 2010-ben a 

rendelet felülvizsgálatra került. 

A létesítendő új tisztítótelepekkel és a csatornahálózatok növelésével, kiegészítve a meglevő 

tisztítótelepek bővítésével, a megfelelő gyűjtőhálózat kiépítésével a szennyvíz rácsatlakozás mértéke 

növelhető lesz, elérve azt a célkitűzést, hogy a szennyvízzel való környezetszennyezés lényegesen 

csökkenthető legyen. 

A tisztítási folyamat végtermékeként maradó szennyvíziszap elhelyezése is a környezet 

veszélyeztetése nélkül oldandó meg. Amennyiben az iszap összetétele ezt lehetővé tenné, célszerű a 

Tsz.: 1001 



211


természetnek visszaadni, erre a mezőgazdasági területen történő elhelyezéssel van lehetőség. 

Egyébként biomassza formájában energiatermelésre célszerű hasznosítani. 

A tervezett fejlesztések megvalósítását követően is több település marad közüzemi 

szennyvízelvezetés és kezelés megoldása nélkül. Ezeknek a településeknek a megoldást vagy 

egyénileg, vagy szűkebb társulás formájában saját erőre támaszkodva lehet megoldani. A gazdasági 

lehetőségek birtokában nagyon kedvező lehetőséget nyújtanak a ma már kereskedelmi forgalomból is 

beszerezhető kisebb kapacitású tisztító berendezések. Megfelelő befogadó rendelkezésre állásával, 

ezzel az egyes települések szennyvízkezelése megoldható. Különösen azokon a településeken, ahol 

a helyi vízbázis védelme azt szükségessé teszi, célszerű ennek mielőbbi rendezése. 

A szennyvízcsatornázásra nem tervezett kisebb lélekszámú falvakban, illetve a csatornázott, vagy 

csatornázásra kerülő településeknél a gazdaságosan nem csatornázható peremterületek, 

településrészeken keletkező szennyvizek kezelésére a tervezés távlatában is csak egyedi 

megoldások javasolhatók. A szakszerű szennyvíz szikkasztás kiépítésével (ha ezt egyéb adottság 

nem akadályozza) ezeken is lehet a környezet károsítása nélkül helyi, egyedi szennyvizek kezelést 

megoldani. Ha bármi okból a szakszerű szennyvízszikkasztás nem alkalmazható, akkor a tervezés 

távlatában is marad a szigorúan zárt szennyvízgyűjtő medencék kiépítési igénye és az összegyűjtött 

szennyvizek szippantó kocsival történő elszállítása a kijelölt lerakóhelyre, illetve kezelőhelyre. 

2.9.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 

A megye topográfiai adottságából eredően vízfolyásokban, vizes felületekben, tavakban rendkívül 

gazdag, természeti adottságából eredően a megye kellő mennyiségű csapadékvizet is kap. A vizek 

elvezetését döntő hányadban természet alakította vízfolyások, s az azokat kiegészítő mesterséges 

víztározók és vízelvezető rendszerek biztosítják. A felszíni vízrendezés probléma körébe tartoznak a 

megye területén haladó vízfolyások mellett a településeken belüli (belterületi) csapadékvíz levezetési 

feladatok is, mivel a települések beépített, beépítésre szánt, de a beépítésre nem szánt területeiről is 

a csapadékvizek zavartalan, károkozás mentes elvezetését biztosító csapadékvíz csatornahálózat, 

legyen az akár nyílt árok, akár zárt csapadékcsatorna, az, azzal összegyűjtött vizeket a vízfolyások 

fogadják be és szállítják tovább. 

Rendezett, hidraulikailag méretezett csapadékvíz elvezetésre szolgáló kiépített hálózat (akár zárt, 

akár nyitott) jelenleg általánosan csak a nagyobb települések beépített területén, vagy, annak is csak 

egy részén található, kisebb településeken legfeljebb a központjában. A települések döntő hányadán 

részben a természet, részben az érintett ingatlan tulajdonosok, vagy az útépítés során kialakított nyílt 

árkok fogadják be a csapadékvizeket, amelyekből a továbbvezetés hidraulikailag méretezett módon 

nem megoldott. A vízelvezetésre kialakult, illetve kialakított vízelvezető rendszer sokhelyütt 

feliszapolódott növényzettel benőtt. Az utóbbi években elmaradt karbantartások miatt a 

szállítóképességük csökkent, így egyes térségekben a levezetési zavarok elöntéseket okoznak. A 

megfelelő mederkarbantartással ezek a vízkárok csökkenthetők. 

A településekről a csapadékvizek továbbvezetését a befogadó vízfolyások, nem mindig tudják 

zavarmentesen továbbvezetni, a befogadók fogadókészségét is javítani szükséges. A fogadókészség 

biztosítására puffer vízfelületek, záportározók stb kialakítása is szükséges. 

A közelmúltban Baranya megyében több település nyert a a zavartalan csapadékvíz elvezetés 

megoldásának beruházására támogatást. Így a DDOP 5.1.4 pályázat segítségével a következő 

beruházások valósultak meg, illetve kezdődtek el: 

DDOP 5.1.5 Települési bel- és külterületi vízrendezés 

 

 

 

 

 

 

 

 

Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése Mágocson 

Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése Mindszentgodisán 

Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése Sásdon 

Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Baranyaszentgyörgyön 

Beremend Nagyközség Belterületi Vízrendezése 

Csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése Vázsnokon 

Dunaszekcső Diási árok belterületi szakaszának rendezése 

Feked belterületi vízrendezése 

Tsz.: 1001 



212


 

 

 

 

 

 

 

Köblény község belterületi vízrendezése a Kossuth és Béke utcában 

Máza község belterületeinek vízrendezése 

Mohács város Bégpatak belterületi szakaszának burkolása, és a Munkás utca és környéke 

vízrendezése 

Nagypall község belterületének vízrendezése 

Orfűi Cseralja utcai csapadékvíz-elvezető árok kiépítése 

Palotabozsok belterületi vízrendezése 

Szászvár nagyközség belterületének vízrendezése. 

Szinte valamennyi vízfolyás szállítóképessége korlátozott, így a településrendezési tervek keretében, 

azok helyi építési szabályzatában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nagyobb területre (akár 5000 m 2 ) 

kiterjedő új beépítési javaslat esetén a vízelszállítás lehetőségét meg kell vizsgálni a vízgyűjtőre 

kitekintéssel, s ha a víz továbbszállítása nagy biztonsággal a vég befogadóig nem oldható meg, akkor 

a helyi víz-visszatartás kiépítésével lehet a vízgyűjtő területén az elöntés veszélyt kizárni. 

A települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz, egy 10-15 perces zápor esetén kedvezőtlen 

összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről és folyik a felszíni vizeken keresztül a 

befogadóba. Ezért a közeljövőben kiemelt feladatként kell kezelni nemcsak a csapadékvíz zavartalan 

elvezetésének településszintű megoldását, hanem az elvezetett, s a befogadóba bevezetendő 

csapadékvíz tisztításának kérdését is. Ezt is az egyes települések településrendezési tervének 

keretében, a helyi építési szabályzatban kell szabályozni. 

2.10 Országos és térségi (megyei) övezetek 

2.10.1 Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete (országos ökológiai hálózat térségi 

övezetei) 

A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt 

az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai 

hálózat övezeti rendszere, kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek. Az országos ökológiai hálózat 

területét a hatályos területrendezési terv az OTrT vonatkozó övezeti rendszere alapján védett 

természeti terület övezetbe, védett természeti területek védőövezetébe, természeti terület övezetébe 

és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe sorolta. A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv 

az országos ökológiai hálózat új övezeti rendszerét vezette be: magterület, pufferterület, ökológiai 

folyosó övezetekkel. A Vidékfejlesztési Minisztérium adatszolgáltatása alapján a terv az új övezeti 

rendszert tartalmazza. 

Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban Duna és a Dráva völgye, továbbá a megye 

középhegységi és dombsági területei, így a Mecsek, a Zselic és a Villányi-hegység bizonyos részei 

térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett természeti 

területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és 

természetmegőrzési területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is 

elsősorban e tájegységeken találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb 

térségben koncentrálódnak. 

Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a védett természeti területek és a magterületek között 

helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és 

folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai 

hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló 

törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A 

Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell 

venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai 

hálózat kiemelt értékét képviselő, védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló 

magterületekre, az ökológiai folyosó területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan ajánlásokat is 

megfogalmaz. 

Tsz.: 1001 



213


A táj- és természetvédelmi vizsgálat megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi 

lehatárolásokkal is alátámasztotta, hogy Baranya megye országos szinten természeti értékekben 

közepesen gazdag terület. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak 

következtében számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve károsodott. A kedvezőtlen 

folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, 

amelyek védettek, vagy arra tervezettek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek 

az országos szinten védett természeti területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) 

valamint az időközben megállapításra került Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó 

területek besorolásra kerültek az OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba. 

Az országos ökológiai hálózat területei 

A 2003. évi XXVI tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli - többek között - az országos 

ökológiai hálózat területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: magterület, 

ökológiai folyosó és pufferterület. 

A tervmódosítás táj- és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt 

területen (tájképvédelmi és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok 

övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek elhelyezkedését külön övezeti tervlap szemlélteti. 

2.10.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek 

A terv övezeti rendszerében a kötelező kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetén túl 

javaslatot tesz a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezetének 

bevezetésére, ugyanakkor elhagyni kényszerül – metodikai változások miatt - az érzékeny természeti 

területek övezetét. Ez utóbbi értékes, ökológiai tájgazdálkodást szolgáló övezet információtartalmát 

ugyanakkor igyekszünk beépíteni az ajánlások, irányelvek anyagába. 

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete az országos területrendezési tervben 

megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az 

agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti 

szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb 

szántóterületek tartoznak. Ezt az övezetet már tartalmazta a 2005-ban elfogadott megyei 

területrendezési terv is, azonban a 2008-ban módosított OTrT jelentősen csökkentette ennek a 

területnek a kiterjedését. Az övezeti lehatárolását ennek megfelelően kellett felülvizsgálni. 

A megyei terület viszonylag nagy része (mintegy fele) alapvetően mezőgazdasági árutermelő terület, 

ezért fontos, hogy ezeken a területeken a településtervezés és fejlesztés biztosítsa a mezőgazdasági 

termelés feltételeit, ezen belül a mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozását, a 

nem üzemelő majorok újrahasznosításának biztosítását, valamint a termőföld védelmét. Mindeközben 

törekedni kell a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság 

kialakítására, meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítésére, melyek a tájkép kedvező 

alakítása mellett, a termőföld védelmét is szolgálják, valamint ökológiai szempontból változatossá 

teszik a területet. Ezt szolgálják az övezetre vonatkozó ajánlások is. 

Az agroökológiai értékelés szerint a megye területének jelentős része kevésbé jó - közepes minőségű 

termőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghatározni azokat a területeket, amelyek az 

országos „kiváló” minősítésbe nem kerülhettek be, de a megyében relatíve jobb minőségű területnek 

számítanak. Az ezt megalapozó agroökológiai értékelést nemcsak a szántó művelési ágra, hanem 

valamennyi intenzívebb művelésű területre célszerű meghatározni. 

Ennek az értékelésnek alapján tettünk javaslatot a mezőgazdasági művelésre másodlagosan 

alkalmas, a megyében még jobb minőségűnek számító mezőgazdasági övezet meghatározására. A 

mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (közepes termőhelyi adottságú) területek 

övezetének leírása az egyedileg meghatározott megyei övezeteknél található. 

Tsz.: 1001 



214


2.10.3 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület 

A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (közepes termőhelyi adottságú) területek 

övezetének kijelölését a racionális földhasználat elveinek való megfelelés teszi indokolttá. Mivel a 

megye területét viszonylag kis területen érinti az OTRT kiváló adottságú szántóterületi övezete, 

ugyanakkor itt is szükséges a relatíve legjobb minőségű termőföldek mezőgazdasági művelésben 

tartásának biztosítása. A településrendezési tervek számára iránymutatást adhat a területek agráralkalmassági 

rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó területfelhasználási 

változások tervezéséhez. (Az övezet nem képezi majd a Megyei Közgyűlési rendelet részét.) 

2.10.4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület új övezet, amelyet az OTrT jelölt ki. Az övezeti térkép a 

MgSzH Központ - Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján készült. 

Az övezetre vonatkozóan az OTrT a következő fogalom meghatározást alkalmazza: 

„Az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas az erdő hármas 

funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb 

szinten biztosítani képes erdőterületek.” 

Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz. 

- Egyrészt a külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a 

bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. 

- Másrészt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési 

hatósági engedély alapján jelölhető ki. 

A megye erdőterületi értékeinek fokozott védelme indokolja, hogy a kiváló termőhelyi adottságú 

erdőterületeken sem beépítésre szánt területek, sem külszíni bányászati terület kialakítása ne legyen 

megengedhető. 

2.10.5 Erdőtelepítésre alkalmas területek 

Az erdőtelepítésre alkalmas területre vonatkozóan ágazati adatszolgáltatást nem kaptunk, így az a 

tervező javaslataként kerület kijelölésre, agroökológiai alkalmassági vizsgálat alapján. Az övezet 

területének meghatározása során kiemelt szempont volt, hogy a mezőgazdálkodási szempontból 

gyenge termőképességű, beépítetlen és ökológiai hálózathoz nem tartozó területek elsődlegesen 

erdőtelepítési célra legyenek felhasználhatók, amennyiben az erdősítés termőhelyi feltételei is elvileg 

biztosítottak. 

Az erdőtelepítésre alkalmas övezetek kétszintű rendszerét javasoljuk kialakítani. Ennek első szintje az 

OTrT alapján meghatározott övezet, amelyet erdőtelepítésre (elsődlegesen) alkalmas területként 

tartalmaz a terv. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT 19/A §-a kimondja, hogy beépítésre szánt 

terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján 

jelölhető ki. Az erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területek erdőterületi besorolása és 

erdőtelepítésre való igénybevétele kívánatos, ezért a térszerkezeti tervlapon ábrázolt erdőgazdasági 

térség részét képezik. 

2.10.6 Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület 

Az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek övezetének kijelölése részben a fenti elveknek 

való megfelelés másik logikus eleme, gyakorlatilag pedig az országos és európai irányelveknek 

megfelelő erdőterület növelési elvárásoknak való megfelelés egyik eszköze. A megyei szinten 

meghatározott erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területeket kiegészítő övezet kijelölése elősegíti 

az erdősítés területi alapjainak növelését, illetve az e célra igénybe vehető területek 

meghatározásának megkönnyítését. Amennyiben a településszerkezeti tervekben az elsődlegesen és 

másodlagosan alkalmas erdőtelepítési területek tervezett erdőként kerülnek besorolásra, nagy 

valószínűséggel nemcsak az erdőterületek mennyiségi, hanem minőségi fejlesztése is megvalósulhat. 

Tsz.: 1001 



215


Az övezethez ajánlás-szintű előírások kapcsolódnak, ezért csak az erdő-övezeti tervlapon jelenik 

meg. (Az övezet nem képezi majd a Megyei Közgyűlési rendelet részét.) 

2.10.7 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület 

Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban az előző megyei területrendezési terv 

közigazgatási területek szerint jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét. 

A 2008-ban módosított OTrT új övezetként bevezette az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetet. 

Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nagyságrendileg a megye felét lefedi. 

Összefüggően lefedi a Mecsek , a Zselic és a Villányi-hegység területét, mozaikosan pedig a Dél- 

Baranyai dombság nagy részét. Az OTrT az országos tájképvédelmi övezet mellett továbbra is 

fenntartja a lehetőségét térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet kijelölésének. 

2.10.8 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 

A települések és a táj harmonikus egységének megőrzése, a tájképi értékek halmozott jelenléte, a 

természeti értékekben való gazdagság és természetvédelmi érzékenység figyelembevételével tájképi 

szempontból kiemelten érzékenynek tartjuk a fenti térségeken túl a Dráva-völgy és a Fekete-víz síkja 

területét is, továbbá a Völgység és a Geresdi-dombság területét, amelyeket térségi jelentőségű 

tájképvédelmi övezetként határoztunk meg. Ezek elhelyezkedését a tájképvédelmi tervlap külön 

övezetként határolja le. Az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek nem foglalják 

magukba a települési térségek területét, fontos azonban a települések táji környezetében, a 

hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és a Dunai és a Dráva menti ártéri többszörösen 

védett táj közötti térségek megyei szintű összehangolt tájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT két 

övezetre vonatkozó szabályozása mellett fontosnak tartjuk az övezetre megfogalmazott ajánlások 

alkalmazását is az érintett települések rendezési terveinek készítése során. 

A térségi tájképvédelmi terület övezete lehatárolásának módszertana 

Hazánkban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 21/1996-os törvény és a végrehajtásáról 

szóló 18/1998-os rendelet teremtette meg a területrendezési tervekben a tájképvédelmi övezetek 

lehatárolásának lehetőségét. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a 

területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete rendelet szerint 

a területrendezési tervek övezetei között kell az országos és a térségi jelentőségű jelentőségű 

tájképvédelmi területet megjeleníteni. 

Az OTRT tájképvédelmi területének lehatárolásához kialakított módszertan megpróbált egy olyan 

egységes, tájalkotó elemekre alapozott módszert kialakítani, amely kisebb módosításokkal jól 

alkalmazható a térségi tájképvédelmi övezet lehatárolásokhoz is. 

A tájképet meghatározó legfontosabb adottságok két fő csoportba sorolhatók. A rurális tájban a 

természeti adottságok közül a domborzat, a növényzet, a borítottság, a területhasználat szerkezete, 

az urbánus tájban kulturális örökség adottságai, az épített elemek száma, minősége, együttese a 

meghatározó. A tájképben, a vizuálisan megjelenő látványban az elemek sajátosan keverednek és 

mindkét csoport fontos meghatározója lehet a tájképnek. 

Az értékelésnél követett alapelvek ezért a következők: 

- Az értékelés a vizsgált elemek sokszínűsége, eltérősége és jelentős száma miatt csak 

térinformatikai feldolgozással valósítható meg. 

- Minél több vizsgálati szempontot veszünk számításba annál pontosabb értékelést kapunk. 

- A szubjektivitásból származó arányeltolódásokat a vizsgálatba bevont elemek számának 

- növelésével csökkentjük. 

- Csak olyan tájképileg fontos elemeket vizsgálunk, amelyekhez adatbázisa teljes lefedettségű. 

- A technikailag a még kezelhető, legrészletesebb adatbázisokat használjuk a feldolgozáshoz. 

- Az egységes adatbázis alapját a DTA50 digitális topográfia térkép és a CORINE CLC50 

adatbázisok jelentik. 

Tsz.: 1001 



216


- A rendkívül eltérő, különböző jellegű tematikus fedvények (pont, vonal, felület, településsoros 

adat) összehasonlításának, összekapcsolásának megkönnyítésére, az adatokat egy egységes 

rácshálós modellbe (500 x 500 m) konvertáljuk. Az értékelések elvégzése után az eredményeket 

területhatáros fedvénnyé alakítjuk vissza. 

- A vizuális hatások értékelése a legtöbb szakirodalmi adat szerint a vizsgált objektum körüli 2 kmes 

távolságig terjed, ezért az értékelési cellák rácsméretét ennek negyedében 0,5 km-ben 

határozzuk meg. 

- Új, önálló felmérésekre, kutatásokra az értékelés szűk határideje miatt nincs lehetőség, ezért csak 

meglévő adatokat használunk. 

- A nemzetközi gyakorlatban elterjedt tájökológiai méréséi módszereket (landscape metrics) 

felhasználjuk. 

- Az automatikusan kapott eredményeket manuálisan finomítjuk, területhatárok alapján pontosítjuk, 

de az övezet határa nem jelent területhasználat határokat, mivel az övezet több fontos tényező 

együttes fellépése eredményeként jött létre. 

- A vizsgált elemeket a könnyebb összehasonlíthatóság és számolás kedvéért 10 pontos értékskála 

rendszerbe konvertáljuk. 

- Az értékelésben a pozítív „adottságok”, tájképi értéket növelő tényezők mellet a tájképi értéket 

csökkentő tényezőket is vizsgálunk. 

Tsz.: 1001 



217


A tájképvédelmi övezet lehatárolásának módszertana, felhasznált adatok 

Természeti adottságok (+) 

Csökkentő tényezők (-) 

Domborzat 

- reliefenergia (1) 

(A) 

Anyagnyerőhelyek 

(I) 

- anyagnyerőhelyek, bányater (14) 

Láthatóság 

- láthatóság (2) 

(B) 

Utak 

- autópálya, főút, mellékút (15) 

(J) 

Borítottság 

(C) 

- erdőterületek (3) 

- gyepek (4) 

- szőlőterületek (5) 

Felszíni vizek (D) 

- folyóvizek, tavak (6) 

Vasút 

- Vasútvonalak (16) 

Légvezeték 

- Légvezetékek (17) 

(K) 

(L) 

Tájszerkezet, diverzitás (E) 

- szegélyek (7) 

Természetvédelmi területek (F) 

- ökológiai hálózat (8) 

- természetvédelmi területek (9) 

- Natura2000 (PSci), (10) 

- Natura2000 (SPA), (11) 

Kulturális örökség (+) 

Kulturális örökség (G) 

- szakrális építmények, romok 

(12) 

- műemlékek (13) 

Tájképi értékek összesített 

denzitástérképe 

(500x500 m rácsháló) 

Tájképvédelmi övezetek azonosítása 

(topográfiai terkép és ortofotó alapján a 

az övezetek azonosítása) 

A térségi jeletőségű tájképvédelmi terület övezetének lehatárolása az alábbi szempontok figyelembe 

vételével történt: 

- Domborzat a relief energia szerint 

- Erdőterületek 

- Gyepek 

- Szőlőterületek 

- Folyóvizek, tavak 

- Szegélyek 

- Ökológiai hálózat 

- Természetvédelmi terület 

Tsz.: 1001 



218


- Natura2000 (PSci) 

- Natura2000 (SPA) 

- Szakrális építmények, romok 

- Műemlékek 

- Értékek összesítve 

- Anyagnyerőhelyek 

- Légvezetékek 

- Utak 

- Vasútvonalak 

- Csökkentő tényezők 

- Tájképvédelmi értékesség (Összesített értékelés) 

A tájképileg legértékesebb felső 40% értékhatár területei képezik az övezet lehatárolásának alapját. A 

tájképileg értékes területek gyakran egy tömbben helyezkednek el, de sok az egy-két cellára kiterjedő 

terület is. A tájképvédelmi övezet lehatárolása az ortofotón és 10-ezres topográfiai térképen történő 

beazonosítással történt. 

2.10.9 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület 

Az övezetbe a megyei területrendezési tervben kijelölhető azon területek tartoznak, amelyek a 

védendő területfelhasználású területeken (erdő, kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és 

gyümölcsös területek) és a térségi védelmi övezeteken kívüliek. A vizsgálat alá vonható terület 

övezetben új térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott területalkalmassági 

vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálatok - előzetes-, részletes környezeti tanulmány), 

valamint az országos-, a regionális és az előbbiekkel összhangban készítendő megyei 

hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetők el. 

2.10.10 Világörökségi, világörökségvárományos és történeti települési terület 

Bár az OTrT szerint elegendő a megyei területrendezési tervekben az érintett területek településsoros 

meghatározása és ábrázolása, a Baranya megyei területrendezési terv módosítása keretében ebben 

a vonatkozásban is továbbléptünk a történeti települési terület övezethez tartozó területek előzetes 

lehatárolásában. 

A rendelkezésre álló településszerkezeti tervek másodelemzésével, légifotók kiértékelésével, a 

településszerkezeti sajátosságok figyelembevételével (településenként) lehatárolásra kerültek a 

történeti települési területek, amelyek pontosítását és szabályozását a településrendezési eszközök 

módosítása során kell majd elvégezni. 

Az övezeti tervlap kiegészítő tervlapjaként külön tervlap tartalmazza a településhatáros lehatárolást, 

mint a szakmai előkészítő munka eredményét a területek előzetes lehatárolására, minden - az övezet 

által érintett - településben. 

A történeti települési terület övezete OTrT által is alkalmazott szabályai a megye területén is 

érvényesítendők azzal a kiegészítéssel, hogy a konkrét területi lehatárolásokat az övezeti terv 

tartalma figyelembevételével kell a településrendezési tervekben elvégezni. 

2.10.11 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület 

Az övezet a sérülékeny, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny vízbázisok és felszín alatti 

vízkészletek védelmét biztosítja. A hidrogeológiai adottságok következtében a megye területén 

számottevő felszín alatti vízkészlet helyezkedik el. Különös jelentőségét az adja, hogy a felszín alatti 

vízkészlet egy része biztosítja a megye számos települése ivóvízszükségletét. A területrendezési 

övezet legfontosabb célja ennek az ivóvízbázisnak a megóvása a szennyező tevékenységek káros 

hatásaitól. 

Tsz.: 1001 



219


A megyében a legnagyobb összefüggő védendő vízbázis területek a Mecsek és a hegység déli 

előterének karsztvízkészleteire, valamint Dráva és a Mohácsi-sziget kavicshordalékkúpjaira terjednek 

ki. 

2.10.12 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe 

Az övezet célja a vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének biztosítása nem csak 

a felszíni vizek közvetlen védelme, hanem a teljes vízgyűjtőterületre érvényes területhasznosítási 

szabályok illetve korlátozások megfogalmazásával. A megye területének sűrű vízhálózata és egyes - 

városi - térségeinek nagyfokú terheltsége, az intenzív területhasználat indokolttá teszi a megye egy 

részének övezet általi védelmét. Az OTrT alapján az övezet a Duna megyei szakaszához 

kapcsolódóan került kijeölésre. Az övezet a települések közigazgatási határai mentén került 

lehatárolásra. 

2.10.13 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület 

Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület új övezet, a hatályos megyei területrendezési terv nem 

tartalmazza. Az övezet célja a megye területén ismert ásványkincs készletek lehatárolása, a 

szükséges területhasználatra vonatkozó előírások területi hatályának kijelölése. Az övezet a Magyar 

Állami Földtani Intézet és a Magyar Bányázati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának 

adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. 

2.10.14 Együtt tervezhető térségek övezete 

Az együtt tervezhető térségek övezetére az OTrT a következő szabályokat határozza meg: 

„16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok 

településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben 

meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. 

(2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az 

érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.” 

A vonatkozó OTrT szabályozás szerint a feltételes mód használatából következően tehát nem 

kötelező az ott meghatározott térségek együttes tervezése. Ez inkább egy racionálisan végiggondolt 

ajánlott lehetőségnek tekintendő és az OTrT törvény a települési önkormányzatokra bízza, hogy élni 

akarnak-e a felkínált lehetőséggel. Ez a szabályozás elvileg nem zárja ki, hogy a megyei 

önkormányzat más területeket is kijelöljön ebbe az övezetbe, amennyiben az ott lévő települések 

közös tervezését racionálisnak tartja. 

Egyebekben a településrendezésért felelős minisztérium mindenkor szorgalmazta több település 

(például a települési társulások alapján) történő közös tervezését. A rendezési tervek menedzselését 

így a kis községekből álló társulás egy a tervezés idejére foglalkoztatott főépítésszel szakmailag 

kézbe tudja tartani a munkát, valamint mert a közös tervezés anyagilag is előnyösebb, mint a külön 

megbízások alapján, külön-külön történő terveztetés. A szomszédos településeknek a közigazgatási 

határok mentén általában azonos, vagy legalábbis egymásra hatást gyakorló területhasználatai, 

területfelhasználása van, ami ugyancsak indokolja a közös tervezést. Ez sokkal erősebb kapcsolatot 

jelent, mint a településrendezési terv kötelező egyeztetése a szomszédos önkormányzatokkal, ami az 

esetek 99%-ában formális eredménnyel zárul. 

Az OTrT fogalom meghatározása szerint „együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben 

megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a 

Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az 

agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak.” Ez a fogalom 

meghatározás azonban az OTrT-ben kijelölt térségekre vonatkozik és nem zárja ki, hogy a megyei az 

OTrT-szerinti együtt tervezhető térségek változatlan átvétele mellett saját fogalom meghatározása 

szerint más térségeket is szerepeltessen az együtt tervezhető térségek között. 

Tsz.: 1001 



220


Az OTrT a pécsi agglomeráció területét határolta le, mint együtt tervezhető térséget. Az OTrT 

agglomerációs lehatárolása megfelelő, de az agglomerációs településeknek nem egyforma erős a 

Péccsel való kapcsolat, és túl nagy a terület, hogy az egész agglomerációt (Péccsel együtt, ami 

önmagában is túl nagy tervezési falat) hatékonyan lehetne együtt tervezni. Pécs problémái 

léptékükben különböznek a kis települések problémáitól, a Péccsel való közös tervezés elhúzza a 

tervezés figyelmét a kis települések problémáitól. Ugyanakkor vannak olyan agglomerációs 

települések, amelyekben a Pécsett nem realizálható területhasználat tapasztalható, így ezek Péccsel 

történő együtt tervezése indokolható lenne. Így a pécsi agglomeráció együtt tervezéséhez az alábbi 

finomítás javasolható. 

Péccsel együtt tervezésre javasolható 

 

 

Orfű (Pécs üdülőterülete, a Pécsett teljes mértékben hiányzó vízparti üdülés területe) 

Kozármisleny, Hosszúhetény, Pellérd, Keszü, Gyód, Pogány (mint a Pécsett nem realizálható 

családi házas területek helyszínei, a Pécsi panelekből kiköltözni tudó családok lakásépítésének, 

msérészt a megyéből Pécsre költözni szándékozók lakásépítési területeinek helyet adó 

települések. Ezeknek a településeknek saját adottságaik mellett rendkívül jó és gyakori autóbusz 

közlekedésük van Pécs felé. Pogány Péccsel történő együtt tervezését külön is indokolja, hogy 

Pogány területén, Pécs határában épült fel a Pécs-Pogányi repülőtér.) 

A megyei terv felülvizsgálata során az OTrT-ben jelzett pécsi agglomeráció településein kívül az 

együtt tervezendő megyei térségek kijelölésének illetve lehatárolásának szempontjai a következők: 

A közös természeti, táji értékek, adottságok, amelyeket a településrendezési tervezés 

során egyformán figyelembe kell venni. 

A település életképességét, fenntarthatóságát biztosító gazdasági háttér azonossága, 

amelynek használata, kiaknázása és additív fejlesztése minden érintett település fontos 

érdeke. 

A speciális értékek, adottságok védelme, megtartása és az ezekre tekintettel lévő fejlesztésük 

okán a közös szabályozások szükségessége. 

Ilyen szempontok szerint szóba jöhetnek a baranyai borutak települései, ahol a szőlőtermő területek, 

mint táji természeti, és gazdasági adottságok közösek. A szerkezeti terv tekintetében ezeket a 

borutakhoz tartozó településeket összeköti az OTrT következő szabályozási eleme is: 

„8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet 

beépítésre szánt területté nem minősíthető.” 

Egy másik megközelítés szerint a borutakhoz tartozó településeket már nem a településszerkezeti, 

hanem a szabályozási előírások és a szabályozási terv tekintetében a szőlő feldolgozása, a pincék, 

borházak telepítési kérdései és turisztikai értékesítés (borkóstoló helyek, szálláshelyek) azonos 

telepítési, szabályozási vonatkozásai is összekapcsolják ezeket a településeket. Mivel ezeken a 

településeken a felértékelődik az idegenforgalom szerepe, fontos a természeti, táji és épített 

környezeti elemek helyi védelme is. Ez a szempont is összekapcsolja ezeket az egymás mellett lévő 

településeket. 

A baranyai bortermő területeken a borutak egyes településeiben a történetileg kialakult és rendkívül 

attraktív pincesorok különös és értékes épített környezeti adottságot, idegenforgalmi szempontból is 

fontos környezeti elemek, egységesen beépített területeket jelentenek. Hogy csak a legismertebbekre 

utalva: Villány, Villánykövesd, Palkonya műemlékileg is védett pincesorai ilyenek, de több, a 

borutakhoz tartozó más településen is vannak ezekhez hasonló kisebb pincesorok, amelyek 

műemlékileg ugyan nem védettek, de a település vonzereje, a borút működése szempontjából 

ugyancsak fontosak. Ezek az együttesek semmilyen mai szabályozásnak nem felelnek meg, 

ugyanakkor bővítésük, fejlesztésük mindenütt téma. Szabályozásukat is egységesen lenne célszerű 

megoldani. Így a borutak településeinél a szerkezeti terven túlmenően a szabályozási előírások és a 

szabályozási tervek is ajánlottan közösen lennének elkészítendők. 

A bor-utakhoz belépő társult települések felismerték a közös cselekvések fontosságát, előnyeit. 

Feltehető, hogy ismét csak önkéntességi alapon a településrendezési tervek közös készítést is 

fontosnak fogják tartani. 

Az országban elsőként alakult meg a Sikló Villányi borút, amely ma is az ország és a megye 

legismertebb, leglátogatottabb, turisztikailag legjobban felszerelt, legjobban borútja, döntően a villányi 

vörösbor-kultúrájához kötődik. Központjai Villány és Villánykövesd, valamint Palkonya. 

Tsz.: 1001 



221


A Villányi borvidék borútjához tartozó települések: 

Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Máriagyűd, 

Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós, Szava, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vókány 

A megye másik borútja a Mohács-Bóly Térségi Fehérbor Egyesület korántsem olyan fejlett turisztikai 

vonzerővel bír, mint az előző és itt a borászat nem játszik az egyesületbe tömörülő települések 

életében olyan fontos szerepet, mint amit a villányi térség településeinél fontosabb településeinél 

tapasztalhatunk. Ezért ezt a térséget nem javasoltuk az együtt tervezhető térségek felvétele közé 

Hasonló helyzetben vannak a Mecsek üdülőfalvai is, döntően a természeti, táji, épített környezeti 

adottságaik, valamint az idegenforgalom, az üdülés speciális funkció okán. Az ebben a körben érintett 

települések esetén problémaként jelentkezhet, hogy ezek nem egymás mellett vannak, valamint, hogy 

mindegyik valamely nagyobb település részeként működik. Ez azonban nem akadályozhatja, hogy az 

érintett települési önkormányzatok elfogadva a megyei területrendezési terv vonatkozó ajánlását, 

közösen terveztessék meg ezeknek a települések a településrendezési terveit. 

Az ebbe a körbe tartozó üdülőfalvak: 

Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló, Kán, Gorica 

Mivel az együtt tervezhető térségek települési önkormányzatai saját hatáskörben dönthetnek az 

ajánlásként kezelendő közös tervezési megbízásról, lehetőségük van az ajánlás részbeni 

elfogadására is. Ez azt jelentheti, hogy akár a borút, vagy az üdülőfalvak csoportjának települései is 

csak részben terveződnek majd közösen. Így például a Siklós-Villányi Borút esetében nem feltétlenül 

vesz majd részt a közös tervezésben Siklós, amelynek a borúthoz kapcsolódó kérdések mellett 

számtalan más településrendezést igénylő problémája van. Az az OTrT idézett 16/B. § (2) alapján a 

közösen készített terveknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési 

önkormányzatok külön-külön fogadják el, határozattal illetve rendeleti formában. 

Az együtt tervezhető térségekben a közös tervezés a településszerkezet közös tervezésére 

vonatkozik. Ezt a Siklós-Villányi borút és az üdülőfalvak tekintetében is a fentieknek megfelelően a 

szabályozás közös tervezésével is célszerű kiegészíteni. 

2.10.15 Rendszeresen belvízjárta terület 

A megye területén a síkvidéki vízjárta területeket az un. Pálfai-féle belvíz veszélyeztetettségi, illetve 

belvíz gyakorisági térképpel jellemezzük. A Pálfai-féle térkép a belvíz-borítottsági gyakoriságot négy 

kategóriába (I, II, III, IV) sorolja. Ezen kategóriák jelentése: 

Veszélyeztetettségi 

kategória 

Az elöntés relatív 

gyakorisága 

I. 0,20 

Szöveges minősítés 

Belvízzel nem, vagy alig 

veszélyeztetett terület 

Belvízzel mérsékelten 


Belvízzel közepesen 


Belvízzel erősen 


2.10.16 Nagyvízi meder területe 

A nagyvízi meder területe a 21/2006. Korm. rendelet alapján lett kijelölve, vagyis „A nagyvízi meder 

területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb 

jelöli ki”. Ez azt is jelenti, hogy ahol a folyó medre árvédelmi töltések közé van szorítva ott a nagyvízi 

meder műszaki határa a töltés nyomvonala. 

Tsz.: 1001 



222


Az övezet területe a VKKI adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. Az övezet területe Baranya 

megyében a két nagy folyó, a Duna és a Dráva mentére korlátozódik. Az övezet területe a megyei 

Duna illetve Dráva szakasz teljes hosszát végig kíséri. 

2.10.17 Földtani veszélyforrás területe 

Az övezet összetett szempontrendszer alapján foglalja magába mindazon területek a megyében, 

amelyek döntően földtani szerkezeti okok, állékonysági adottságok, vagy föld alatti üregek okán 

kiemelten kezelendők. A hatályos megyei területrendezési terv megfelelő övezete csak a 

csúszásveszélyes területeket határolta le. Ehhez képest a terv felülvizsgálata során egy 

gyűjtőkategóriaként a földtani veszélyforrások együttesen képezik részét a térségi övezetnek. 

2.10.18 Vízeróziónak kitett terület 

A vízeróziónak kitett terület övezetébe a nagy relatív reliefű területek, a vízmosások és patakvölgyek 

környezete tartozik. A vízeróziónak kitett terület övezete a megye domborzatilag erősen tagolt, nagy 

magasságkülönbségekkel jellemzett, és gazdag vízhálózattal rendelkező középhegységi illetve 

dombsági területeit foglalja magába. Ennek megfelelően a Zselic, a Mecsek, a Villányi-hegység és a 

Geresdi dombság érintett elsősorban az övezet által. 

2.10.19 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 

A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetének kijelölését több tényező is 

indokolttá teszi. A növekvő igény a megújuló energiaforrások hasznosítására szükségessé teszi a 

szélerőmű-parkok elhelyezésére alkalmas térségek feltérképezését is. Sajnálatos, hogy erre nézve az 

OTRT nem nyújt iránymutatást, mivel ilyen típusú övezeteket nem határoz meg, de lehetőséget ad 

egyedileg meghatározott övezetként ilyenek meghatározására. 

A sajátos megyei térségtípus javaslatának másik oka speciális természeti és tájképi - tájvédelmi 

vonatkozásai. A létesítmények telepíthetőségének alapfeltétele a megfelelő természeti erőforrás, a 

szükséges erejű és gyakoriságú szél jelenléte és hasznosíthatósága. A létesítménytípus toronyszerű 

építményei ugyanakkor természeti szempontból és tájképileg érzékeny területeken nem helyezhetők 

el. Az alkalmassági és kizáró tényezők együttes mérlegelésével szükséges meghatározni azokat a 

településeket, ahol a későbbiekben a településrendezési tervezés során a legkevesebb konfliktussal 

kijelölhetők a szélerő hasznosító művek telepei. 

2.10.20 Nitrátérzékeny területek övezete 

Az övezet lehatárolásának alapjául a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet melléklete szolgált. Az övezet 

célja – öszhangban a kormányrendelet céljával – a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű 

nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése. A 

megye területén a Dráva-menti sík és a Fekete-víz síkjának települései kerültek az övezetbe, a 

megyei Duna-szakasz menti és Dunába ömlő kisvízfolyások települései a Duna illetve a dunai 

kavicsteraszok vízkészleteinek védelme céljából, valamint a Mecsek települései a karsztvizek 

védelme érdekében. 

2.10.21 Kiemelt fontosságú érzékeny természeti terület övezete 

A védelmi övezet célja az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) 

KöM-FVM együttes rendeletben foglaltak alapján Baranya megye területrendezési tervében is 

lehatárolni a megye kiemelt fontosságú érzékeny természeti területeit. A mezőgazdasági 

földhasználók a hivatkozott rendeletben kijelölt ÉTT-k közül jelenleg a Baranya-megye fás legelői 

Magas Természeti Értékű Terület néven, a MePAR-ban lehatárolt, közel 15 ezer hektár gyep, illetve 

szántó területeken igényelhetnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási 

támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) 

Tsz.: 1001 



223


FVM rendelet alapján nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat. A megyét érintő MTÉT 

program célja a térségre jellemző hagyományos gazdálkodási módok fenntartásával, újbóli 

elterjesztésével a táj jellegének, természetes és fél-természetes élőhelyeinek megőrzése. Az övezet 

mintegy 60 település területére terjed ki, egybefüggően magába foglalva a megye délnyugati részét. 

Az övezet a Dráva-sík, a Fekete víz síkja és a Dél-Zselic természeti tájainak védelmét segíti elő. 

2.10.22 Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete 

Az övezet kiegészíti a Megyei Közgyűlés által rendelettel elfogadott belvíz általi veszélyeztetett 

területek övezetét. A közgyűlési határozat részét képező övezet a megye belvízveszélyes területei 

közül az alig és a mérsékelten veszélyeztetett területeket foglalja magába. A két övezet együttesen 

kiadja Baranya megye – különböző mértékben - belvízveszélyes területeit, ami egyebek mellett új 

beépítésre szánt területek kijelölése során nyújt támpontot a településrendezési tervek készítőinek. Az 

övezet része a Mohácsi-sziget teljes egészében, továbbá a Dráva mentén két összefüggő, több 

települést magába foglaló terület. 

2.10.23 A gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete 

Az övezet célja Baranya megye gazdasági szempontból legjelentősebb fejlődési potenciállal 

rendelkező, húzótelepüléseinek meghatározása. Az övezetbe jellemzően a megye kistérségi központ 

települései kerültek, annyi különbséggel, hogy az övezetnek nem része két hátrányos helyzetű 

kistérség központja, Sellye és Sásd. Az övezethez tartozik viszont Bóly, amely ugyan nem kistérségi 

központ, viszont a megvalósult M6 autópálya a település gazdaságfejlesztési pozícióját nagyban 

felértékelte, és a városban ezt az új lehetőséget kihasználva dinamikus fejlesztés tervezett. 

2.10.24 Kedvezményezett térségek övezete 

A kedvezményezett térségek övezete a megye nyugati részén elhelyezkedő három kistérség 

területére terjed ki. A lehatárolás alapja a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet, amely a leghátrányosabb 

helyzetű kistérségek körét határozza meg. Baranya megyében három kistérség érintett, a Sellyei, a 

Szigetvári és a Sásdi. 

2.10.25 Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete 

Az övezet lehatárolásánál figyelembe vettük a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által 

készített a Dél-Dunántúli Régió turisztikai magterületeinek lehatárolása c. tanulmányt. Az övezet 

három kategóriába besorolva tartalmazza a megye turisztikai szempontból országos, illetve térségi 

jelentőségű településeit, továbbá a turizmusba bekapcsolódott településeket. 

2.10.26 Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete 

A megye országos és európai hírű borvidékekkel rendelkezik. Az övezet a megye területét érintő, 

vagy teljes egészében ott található három borvidék településeit rögzíti. Eszerint az övezet része a 

Villányi-Siklósi-, a Pécsi-, és a Tolnai-borvidék. Az övezethez rendelet irányelvek és ajánlások a 

szőlőművelés és a borászat feltételeinek megőrzését illetve javítását célozzák. 

2.10.27 Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete 

Az övezetbe azok a megyei települések tartoznak, amelyek területén a gyümölcsösök az átlagosnak 

legalább háromszorosát teszik, ki, illetve abszolút kiterjedésükben is meghatározóak. Ennek 

megfelelően a mecsek É-i és D-i előterének települései, Siklós, Mohács tartoznak jellemzően az 

övezetbe. Az övezet célja a gyümölcstermesztés feltételeinek hosszú távú biztosítása. 

Tsz.: 1001 



224


2.10.28 Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó - összesítő - övezet 

A megyei terv módosítása megalapozó munkarészei között elkészült és a Közgyűlési határozat 

részeként dokumentálásra kerüt az új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó - összesítő - övezet 

tervlapja. A tervlap együttesen - összevontan - ábrázolja azokat a megyei övezeteket, amelyek által 

érintett területen az OTrT előírások alapján beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A tervlap a 

könnyebb tájékozódást szolgálja. 

2.11 Környezetvédelemi konfliktuselemzés, megoldási javaslatok 

A megye környezeti helyzetképe tematikus vizsgálatának összegzéseként célszerű kiemelni azt a 

néhány környezetvédelmi problémát, környezeti konfliktust, amelyek területi vonzatú megyei szintű 

elhatározást, települési összefogást, térségi szintű intézkedéseket igényelnek. A területi 

következmények, beavatkozások mellett megoldható megyei szintű környezeti problémákat a 

következő alfejezetekben tárgyaljuk. 

Az előző fejezetben környezeti elemenként elvégzett vizsgálati összefoglaló alapján jelen fejezetben 

készülő konfliktuselemzés azért szükséges, hogy a megyei területrendezési terv (2005.) 

felülvizsgálata és módosítása során célirányosan lehessen alkalmazni a területrendezés azon 

eszközkészletét, amely 

– a környezeti értékek megőrzésével, 

– a védelmi övezetek területi lehatárolásával, 

– a térszerkezet fejlesztésével, 

– a védőtávolságok és védőterületek következetes alkalmazásával, 

– a terület- és környezethasználat alakításával, 

– a közlekedési hálózat formálásával, 

– valamint a közmű infrastruktúra és a hulladékgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal 

járul hozzá 

- a megye környezeti állapotának javításához, 

- a környezeti elemek veszélyeztetésének csökkentéséhez, 

- közvetve pedig a lakosság egészségi állapotának javításához. 

Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve (IPPC – 2008/1/EK irányelv a 

96/61/EK irányelv kodifikált változata), ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését 

és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba 

történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti 

elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. A 

területrendezési tervezés során más területeken is kiemelten fontosak az ágazati folyamatokat és 

politikákat átfogó megoldási javaslatok, ezért a konfliktuselemzést és megoldási javaslatokat 

problémakörönként rendeztük alfejezetekbe. 

A megyei területrendezési tervnek feladata a területi vonzatú, térségi jelentőségű környezeti 

problémák megoldására javaslatokat megfogalmazni. A környezeti problémák megoldási változatai 

közül azok élveznek elsődleges támogatottságot, amelyeket mind a települések, mind az érintett 

hatósági közreműködők egyetértésével lehet jellemezni. 

2.11.1 Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk 

A közúti közlekedésből eredő légszennyezés meghatározó a megye levegőminőségének 

alakulásában, és a közlekedés okozta terhelés növekvő tendenciát mutat annak ellenére, hogy bár az 

egyedi kibocsátások csökkennek (környezetbarátabb gépjárműpark), de a forgalom-mennyiség (utas- 

/szállítmány-km) nagyobb arányban nő. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból is környezeti konfliktust 

okoz a közlekedés. A vasúti közlekedés okozta zaj- és rezgésterhelés csökkentését a meglévő 

vonalakon elsősorban nem területrendezési eszközökkel (pl. zajvédő fal építésével, korszerű 

szerelvények beállításával, zajcsökkentett vágányok fektetésével) lehet megoldani, a közúti 

Tsz.: 1001 



225


közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet az 

átmenő forgalom miatt kialakult helyzeten. Ezért az elkerülő utak építése az utóbbi 10 évben 

meggyorsult, több település körül már megvalósult és vannak folyamatban lévő projektek is. Bár meg 

kell jegyezni, hogy ez csak a környezetszennyezés „odébbtolása” a lakott területekről a nem lakott 

területekre, maga a szennyezés megmarad, talán valamivel kisebb –, de nem releváns - mértékben a 

külterületeken való zavartalanabb haladás miatt. 

A megyei területrendezési tervnek ezért az is feladata, hogy az országos és térségi jelentőségű 

közlekedési nyomvonalak térbeli rendszerének alakítását – meglévő elemek nyomvonal-módosítása, 

korszerűsítése ill. új, tehermentesítő elemek tervezése – a megye lakosságának többcélú érdekének 

megfelelően befolyásolja. A települések belterületét, a védett területfelhasználású területeket, az 

épített és a természeti értékek területeit elkerülő nyomvonalak kiépítésének szorgalmazása mellett a 

helyes térszerkezet és területhasználat megválasztásával is sokat lehet segíteni a környezet 

állapotán. Ugyanakkor kialakult –, de ésszerűen meg nem változtatható - nyomvonal esetén passzív 

akusztikai zajvédelmi intézkedésekre van szükség, mely viszont nem területrendezési feladat. 

A közlekedés további környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat 

és havária (természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet) esetén egyaránt. A 

csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba, és közvetlenül 

vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő 

utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony 

mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű 

megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítva a 

környezeti elemek megóvását. 

2.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk 

A hulladékgazdálkodás átfogó keretszabályozását a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. 

törvény adja meg. Az egyes tevékenységek és technológiák szabályozásáról az ehhez kapcsolódó 

kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok gondoskodnak, melyek száma sokkal nagyobb 

arányban szaporodott az elmúlt évtizedekben, mint a hulladékgazdálkodás eredményei. 

A hulladékok egyre szaporodó léte miatt –, mint ahogy azt az EU egyik kiemelkedő fontosságú 

környezetvédelmi jogszabálya, az Európai Tanács 2008/1/EK Irányelve, az IPPC (Integrated Pollution 

Prevention and Control (integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés)), is felismerte – gyakorlatilag 

minden környezeti tényező veszélyeztetett, úgy mint 

– a levegő – pl. bűz terjesztése, 

– a talaj – pl. lúgok, savak bemosódása, 

– a termőföld – pl. hígtrágya nem megfelelő módon való kijuttatása, 

– a felszíni víz – pl. szennyvíz felszíni vízbe való kötése, 

– a felszín alatti víz – pl. talajszennyezés rétegvizekbe mosódása, 

– a fauna – pl. mérgezett állati tetem más állat által való elfogyasztása, 

– a flóra – pl. illegális hulladéklerakás valamely védett természeti területen, 

– a lakosság – pl. a lakóterülethez túl közeli hulladékkezelő tevékenység által. 

A Baranya megye területét érintő „Dél-balatoni és Sió-völgyi (megvalósult), ill. Mecsek-Dráva 

(folyamatban), ill. Kaposmenti (folyamatban) Rekultivációs és Hulladékgazdálkodási Program” 

keretében megvalósuló térségi hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítését és üzemeltetését is 

nehezíti a társulások nagy mérete, ezáltal a résztvevő önkormányzatok nagy száma, ami nagy 

tehetetlenséget eredményez, bár általuk jelentős mennyiségű hulladékártalmatlanító létesítmény szűnt 

és valósul(t) meg. E programok egyrészt kézbe veszik a megszüntethető nem EU-s színvonalú 

szemétlerakók rekultivációját, másrészt EU-s előírásokat kielégítő színvonalú regionális 

hulladéklerakókat valósítanak meg. 

A rendezés nélkül felhagyott és az illegális hulladéklerakók szennyezik a talajt, a felszíni és felszín 

alatti vizeket, a levegőt, így közegészségügyi szempontból veszélyeztető tényezők, és látványuk is 

rontja a környezetminőséget. Ezeket a lerakókat szakszerűen rekultiválni kell. 

Az értékes épített és természeti környezet védelme érdekében a hulladéklerakó és ártalmatlanító 

létesítmények helyének meghatározásánál, engedélyezésénél körültekintően kell eljárni. A telepítés 

Tsz.: 1001 



226


lehetséges helyének meghatározásánál ill. a telepítésre nem alkalmas területek kijelölésénél az 

országhatáron belüli és a határon átnyúló összes környezeti hatásra is tekintettel kell lenni. Ezért az 

új, regionális hulladéklerakókat csak olyan területen lehet elhelyezni, mely az összes környezeti elem 

tekintetében elfogadható, vagyis nem helyezhető el ott, ahol akárcsak egy környezeti elemet 

potenciálisan veszélyeztet. 

A megyei hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése során az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv” 

és a ”Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016” céljaival, javasolt 

intézkedéseivel összhangban kell megvalósítani a települési szilárd hulladékgazdálkodás költséghatékony 

fejlesztését. Az országosan kiépítendő kapacitások regionális bontását a „Régiós szintű 

települési szilárd hulladékgazdálkodási stratégia, 2007-2016” című stratégia részletezi. 

2.11.3 Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk 

A szennyezett csapadékvíz és a folyamatosan növekvő mennyiségű, elsősorban települési szennyvíz 

elvezetésének hiányosságai ill. korszerűtlen megoldásai komoly környezeti konfliktust 

eredményeznek. A szennyezés a felszíni vizek, a felszín alatti vizek, a talaj és az ivóvízbázis 

rendszerének állapotát rontja, ezért a szennyvízelvezetés és -kezelés megoldása kiemelten fontos 

feladat. Az aprófalvas településrendszer és a domborzati viszonyok miatt a korábbi – „mindenáron 

csatornahálózat” - trenddel szakítva az egyedi szennyvízkezelő létesítmények telepítése is 

támogatható (szakmailag, szabályozásilag és anyagilag is), főleg 2000 lakos-egyenérték (LE) alatt. A 

fejlesztésekkel párhuzamosan fel kell számolni a szikkasztókat. 

A közúti közlekedés intenzitása miatt a települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz 

rendkívül káros összetételű szennyezettséget mos le az útfelületekről. Ez a csapadékvíz tovább 

szennyezi a talajt, valamint a felszíni és a felszín alatti vizeket. A csapadékvíz elvezetés fejlesztését 

elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezető hálózattal az összegyűlő 

esővizeket megfelelő környezetvédelmi berendezések közbeiktatásával, szennyezőanyaghatárértékek 

alattira tisztítva kell a természetes vízfolyásokba, mint befogadókba továbbvezetni. 

2.11.4 Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk 

A megye területén elsősorban feldolgozó/könnyűipar jellemző, és az elmúlt évek sajnálatos 

termeléscsökkenési ill. szigorúbb szabályozási rendjének köszönhetően az amúgy sem jelentős ipari 

terhelés tovább csökkent. Jelen terv feladata, hogy a területrendezés eszközrendszerével segítse a jó 

környezeti állapot megtartását a környezetszennyező tevékenységek és létesítési helyük 

korlátozásával. Ez a szabályozási tevékenység természetesen nemcsak a jelenleg aktuális esetekre 

vonatkozik, hanem a területek környezeti érzékenységét figyelembe véve mindennemű leendő 

környezeti terhelésre is. Jó hír, hogy a szigorú szabályzók egyrészt a meglévő termelések 

korszerűsítése által határértékek alá szorították a kibocsátásokat, másrészt a leendő termeléseknél 

meg sem engedik a létesítést határérték fölötti szennyezés lehetősége esetén. 

Elképzelhető igényként felmerülő felszíni vagy felszín alatti bányanyitás (feketekőszén vagy 

szénhidrogén), szélerőművek vagy új alternatív tüzelőanyag elégetésére tervezett erőművek 

létesítése esetén a potenciális veszélyt jelentő térségi légszennyező hatás vagy látványszennyezés 

elleni védelemről kell gondoskodni alkalmas terület kijelöléséről vagy az elhelyezés tiltásáról. 

2.11.5 Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk 

Baranya megye területén hagyományosan jellemző a kisebb volumenű mezőgazdasági tevékenység, 

elsősorban a szántóföldi ill. kertészeti növénytermesztés és az állattartás. A növénytermesztés 

környezeti terhelése a műtrágyák és növényvédőszerek takarékosabb használata miatt az elmúlt 

években szerencsésen csökkent. A felszín alatti vizek védelmét segíti a tápanyag-felesleg jelentős 

csökkentése, például megfelelő trágyázási gyakorlattal. Az állattartás környezeti veszélyeztetése 

szintén csökkent, egyrészt a szigorodó hatósági ellenőrzések miatt, másrészt a szigorodó állattartási 

feltételek előírása miatt, de azért még mindig sok szennyezési problémát okoz, úgy mint bűz, 

szabálytalan trágyatárolás, szabályosan tárolt trágya szabálytalan felhasználása, állati hullák, nem 

Tsz.: 1001 



227


engedélyezett tápszerek, veszélyes hulladékok stb. A növénytermesztés szabályozása kevésbé, de 

az állattartó telepek – minél kevesebb környezeti konfliktust okozó - helykijelölése területrendezési (ill. 

településrendezési) tervi feladat lehet, pl. nitrátérzékeny területek módosítása. 

A hatékony agrár-környezetvédelmi intézkedések fontos eszköze erózió-, belvíz- és nitrát érzékeny 

területeken a művelési ág vagy mód váltása, illetve a területhasználat módosítása erdősítéssel, 

gyepesítéssel, élőhelyek létrehozásával. A felszíni vizek vízminőségének javításában dombvidéken a 

tápanyag-gazdálkodás mellett az erózió csökkentésével lehet számottevő eredményeket elérni, amely 

ennek megfelelő művelési módszerek alkalmazását jelenti, vagy alkalmazható magát a 

problémaforrást megszüntető művelési ág-váltás. A vizek VKI szerinti „jó állapotának” eléréséhez a 

dombvidéki kis vízfolyások felső szakaszain mindenképp indokolt a „szántóbólerdő” művelési ág 

váltás. Az erdők jótékony vízvisszatartó és a talaj vízmegkötő funkciója párosítható a szántók 

kiszorításának hatására csökkenő tápanyagszennyezéssel. A vízfolyások alsóbb szakaszain, 

szélesebb völgyekben és síkvidéki jellegű vízfolyások mentén pedig elsősorban a szántó-gyep csere 

jelenthet megoldást, illetve enyhébb esetben a művelési mód váltása. Utóbbi esetben a vízfolyások 

mellékén a megfelelő védősávok (erdő, mező) kialakításával kell az intézkedés hatását erősíteni, mely 

egyben defláció csökkentő hatású is. Ezeket a folyamatot segítik az EU, támogatással ösztönző 

programjai (pl. az agrár-környezetgazdálkodási program) is. 

A jelenleg is működő országos Nitrát Akcióprogram keretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny 

területeken a kötelezően alkalmazandó „jó mezőgazdasági gyakorlat” betartása a feltétele a közvetlen 

mezőgazdasági kifizetéseknek. Az akcióprogram 3. fázisa zajlik a 2008-2011. közötti időszakban. A 

megye területén lévő felszín alatti víztestek nem csak a kijelölt nitrát-érzékeny területen mutatnak 50 

mg/l-nél magasabb nitrát-koncentrációt, ezért a program 2011. évi felülvizsgálata keretében indokolt a 

nitrát-érzékeny területek módosítása. 

Az erózióval és deflációval szembeni védelem jelenleg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot 

(HMKÁ) betartatásán keresztül érvényesül. A 12 % lejtőszög feletti területeken kötelezően 

betartandók a vetésváltásra és agrár-technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges 

művelés vagy talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Ez a közvetlen kifizetések 

további feltétele. Az 5-12 % közötti lejtőszögű területeken a vállalás önkéntes. Az erózió csökkentését 

hatékonyabbá teheti, ha az erózió-érzékeny területek kijelölésében a lejtőszögön kívül egyéb 

szempontok is megjelennek (pl. talajborítottság, lefolyási viszonyok). Az erózió-érzékeny területek, és 

az annak megfelelő jó gyakorlat bevezetése a nitrát-érzékeny területekéhez hasonló jogszabályi 

hátteret igényel. 








víz – felszín alatti víz – talaj rendszerben, valamint a levegőben egyaránt. A lakó- és érzékeny 

természeti területek védelme érdekében a területrendezési tervezés során is meg kell erősíteni az 

állattartó telepek telepítésének szabályait. A bejegyzett telepeken kívül fontos feladat a lokális, egyéni, 

illegális terhelések felszámolása. 

Tsz.: 1001 



228


2.12 Az Országos Területrendezési Terv és Baranya Megye Területrendezési Terve 

módosításának összhangja 

2.12.1 Térségi területfelhasználás összhangja 

Térségi területfelhasználási 

kategória 

Kiterjedése 

Baranya megye 

térségi 

szerkezeti 

tervében (ha) 

Kiterjedése az 

Ország 

szerkezeti 

tervében (ha) 

Erdőgazdálkodási térség 131.570 103.890 126,6% 

Mezőgazdasági térség 240.201 289.639 82,9% 

Vegyes területfelhasználású térség 30.655 37.088 82,7% 

Települési térség 1000 ha felett (Pécs) 6.804 6.632 102,6% 

Az OTrT-nek 

való megfelelés 

(%) 

Baranya megye TrT - 2011 

városias települési térség 15939 

hagyományosan vidéki települési térség 19386 

építmények által igénybe vett térség 112 

erdőgazdálkodási térség 131570 

mezőgazdasági térség 240201 

vegyes területfelhasználású térség 30655 

vízgazdálkodási térség 5108 

Összesen 442.971 

2.12.2 Műszaki infrastruktúra-hálózatok összhangja 


Név 

OTRT 

hossz 

Megyeterv 

hossz eltérés megjegyzés 

M6 41,1 41,2 0,3% 

M60 33,5 33,3 -0,8% 

M9 14,6 14,6 0,0% 

Főutak 

Név 

OTRT 

hossz 

Megyeterv 


56 27,1 29,5 8,9% 

57 30,6 30,5 -0,4% 

58 30,6 31,2 2,0% 

6 91,3 89,2 -2,3% 

meglevő főút, meglevő 

611 3,5 8,1 133,9% nyomvonalon 

66 46,4 44,2 -4,8% 

67 49,6 51,4 3,7% 

Dávod térsége (51. sz. főút) - Mohács (56. sz. 

főút) 16,8 16,8 0,0% 

Sellye (67. sz. főút) - Siklós - Villány - Udvar 

térsége (56. sz. főút) 71,8 70,7 -1,7% 

Pécs térsége (6. sz. főút) - Vajszló 30,1 29,4 -2,3% 

Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. 

főút) 16,7 16,9 0,9% 

Pécs (M60) - Barcs (6. sz. főút) 44,1 43,5 -1,3% 

Országos kerékpárút törzshálózat 

Tsz.: 1001 



229


Név 

OTRT 

hossz 

Megyeterv 


Dél - alföldi (5a) 13,6 14,4 6,1% 

Alsó - Dunamente (6a) 25,6 23,1 -9,8% 

Alsó - Dunamente (6c) 14,8 15,4 4,3% 

Dunántúli határmenti (9a) 138,4 131,7 -4,8% 

Dunántúli határmenti (9b) 34,4 33,2 -3,5% 

Külső - somogyi (72) 52,5 55,0 4,7% 

Belső - somogyi (73) 46,1 42,9 -7,0% 

400 kV-os elektromos távvezeték 

Név 

OTRT 

hossz 

Megyeterv 


Pécs - Kaposvár 41,7 40,4 -3,1% 

Paks - Pécs 30,3 31,7 4,8% 

Pécs - országhatár - (Horvátország) 40,2 42,1 4,8% 

Mohács - Pécs-országhatár-(Horvátország) 

távvezeték felhasítási pontja 16,9 16,9 -0,4% 

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték 

Név 

OTRT 

hossz 

Megyeterv 


Kápolnásnyék - Mezőszentgyörgy - Pécs 40,7 41,6 2,1% 

Városföld - Baja - Pécs - országhatár - 

(Horvátország) 75,2 73,4 -2,3% 

Városföld - Baja - Pécs 41,1 38,0 -7,7% 

Tsz.: 1001 



230


2.13 Tervezői nyilatkozat az OTrT és Pest megye területrendezési tervének 

módosítása összhangjáról 

Tsz.: 1001 



231


3 Társadalmi-, Környezeti-, Gazdasági hatásvizsgálat 

Baranya Megye Területrendezési Terve felülvizsgálata és 

módosítása keretében érvényesített változásokról 

Baranya megye hatályos területrendezési tervét - az akkori tartalmi követelmények 

figyelembevételével - a VÁTI Kht készítette 1999-2005 között. 

A tervet a 9/2005. (V.12.) számú rendelettel hagyta jóvá Baranya Megye Közgyűlése. 

A tervkészítés mindkét (előkészítő és javaslattevő) fázisában elkészült - és a tervdokumentációval 

együtt széleskörű egyeztetésre került - a terv társadalmi-, környezeti és gazdasági hatásainak 

vizsgálatát tartalmazó hatásvizsgálati fejezet. A hatásvizsgálat a területrendezési tervezés 

sajátosságait figyelembe véve átfogóan elemezte a lehetséges hatások összefüggéseit. E szerint 

Baranya megye Közgyűlése a hosszú távra szóló célok és várható hatások együttes ismeretében 

döntött a megye szerkezetéről és területfelhasználásáról. 

Jelen felülvizsgálatra és módosításra elsősorban az időközben módosított Országos Területrendezési 

Tervről szóló törvényben érvényesített változtatások, kiegészítések miatt kerül sor. A felülvizsgálat 

célja ugyanakkor a területrendezési eszközkészlet bővítésével a hatályos törvényi szabályozás 

pontosítása és kiegészítése a térségre vonatkozó fejlesztési és fenntarthatósági dokumentumokban 

elfogadott célok, valamint a térségben érintett települési önkormányzatok szempontjai együttes 

figyelembevételével. 

Tekintettel arra, hogy Baranya megye térszerkezetének és terület-felhasználásának fő elemeit és 

szabályait a hatályos terv már meghatározta, jelen módosítás előkészítése keretében készített 

társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatásvizsgálat csak azokra az elemekre vonatkozik, 

amelyek jelen tervezési eljárás részeként kerülnek megváltoztatásra, vagy kiegészítésre. 

A felülvizsgálat célja ugyanakkor - az OTrT módosítással bővült területrendezési eszközkészlet 

alkalmazásával - az időközben elfogadott megyei fejlesztési és fenntarthatósági dokumentumokban 

elfogadott célok, valamint a térségben érintett kistérségek és települési önkormányzatok szempontjai 

együttes figyelembevételével a területrendezés hatékonyságának javítása. 

Tsz.: 1001 



232


Baranya Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változások 

társadalmi-, környezeti-, gazdasági hatásainak vizsgálata 

A tervezett változtatás várható 

A tervezett elemek 

Társadalmi Gazdasági Környezeti 

hatásai 

A MEGYEI SZERKEZETI TERVET ÉRINTŐ TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZTATÁSOK 

A megyei terv felülvizsgálata 

és módosítása előkészítése 

során - a hatályos 

településszerkezeti tervek 

tartalmának feldolgozásával a 

településtervezésben a 

megyében 

dolgozó 

tervezőkkel folytatott 

konzultációval - elkészült a 

terület-felhasználás jogi 

állapotát, ezen belül a 

települési 

területek 

kiterjedését rögzítő vizsgálat, 

amely a módosítás kiinduló 

alapját képezi. 

A tervezés során választott 

megoldás jogbiztonságot 

biztosít. Azt, hogy a települési 

önkormányzatok által az 

önkormányzati és az épített 

környezet alakításáról szóló 

törvényekben biztosított 

döntések beépültek a megyei 

szerkezeti terv alapját képező 

terület-felhasználási 

adatbázisba, tehát a tervezés 

során e döntésekben 

meghatározottakhoz képest 

terület-felhasználási 

visszasorolásokra nem kerül 

sor. 

Gazdaságilag 

is 

kiszámíthatóvá válik a területfelhasználás, 

biztosított az 

egyes területek folyamatos 

fejleszthetősége. 

Az alkalmazott megoldás 

biztosítja, hogy a települési 

térség további bővítése 

során következetesen 

lehessen alkalmazni azokat 

a térségi övezeteket, 

amelyek a területfelhasználást 

befolyásolják, 

korlátozzák. 

(E korlátozások a 

jóváhagyott 

településszerkezeti 

tervekben beépítésre szánt 

és jogszerűen kijelölt 

területeket nem érintik.) 

A megyei szerkezeti tervben 

tervezett terület felhasználás 

meghatározása során új elem 

- a „vegyes” területfelhasználási 

kategória - is 

alkalmazásra került az OTrTben 

adott felhatalmazás 

szerint, a megyei 

sajátosságok 

figyelembevételével. 

Vegyes terület-felhasználási 

térségek elsősorban a Dél- 

Baranyai dombság, a Villányihegység, 

a Baranyai-hegyhát, 

a Völgység és a Zselic 

területén 

kerültek 

lehatárolásra a területi 

sajátosságok figyelembevételével. 

A „vegyes” terület-felhasználási 

kategória alkalmazása az 

érintett 

települési 

önkormányzatok számára 

lényegesen 

nagyobb 

mozgásteret biztosít a külterület 

terület-felhasználás 

tervezéséhez. 

A hatályos OTrT szerint 

belterületekün kívül túlnyomóan 

vagy teljes mértékben 

erdőgazdasági térségbe sorolt 

települések településszerkezeti 

tervei készítésénél nem lenne 

mód új - beépítésre szánt - 

területek kijelöléséhez, ami 

indokolatlanul szűkítené e 

települések fejlesztési 

lehetőségeit. 

A „vegyes” kategória 

alkalmazása gazdasági 

szempontból nemcsak azért 

kedvező, mert nagyobb 

mozgásteret biztosít a 

települési önkormányzatoknak 

fejlesztési döntéseik során, 

hanem mert az e szerint 

alakított terület-felhasználás 

kedvező a turizmus-, 

idegenforgalom fejlesztéséhez 

is. 

A „vegyes” kategória 

alkalmazása ellenére a 

lehatárolások 

pontosításával 

az 

erdőgazdálkodási térség 

kiterjedése az OTrT-ben 

tervezetthez képest 

növekedett, ami környezeti 

szempontból pozitív, és 

megjelent a mozaikos 

tájhasználatot lehetővé tevő 

vegyes - mező és 

erdőgazdasági - területek 

tervezésének lehetősége is. 

(A vegyes területhasználatú 

térség a változásokat 

bemutató alátámasztó 

térképlapon is ábrázolásra 

került.) 

Az erdőgazdasági térség 

tervezett kiterjedése a 

hatályos megyei tervben 

tervezetthez képest nő 

azáltal, hogy az elsődlegesen 

erdősítésre alkalmas területek 

is távlati erdőgazdasági 

térségként 

kerültek 

meghatározásra 

és 

lehatárolásra. 

A növekedés az erdőgazdasági 

hasznosításra való elsősorban 

alkalmas területeken tervezett, 

a másodsorban alkalmas 

területeken javasolt. 

Ennek következtében a 

településszerkezeti tervekben 

tervezendő erdők kiterjedése - 

ezzel együtt a megye 

erdősültsége - tovább fog nőni 

elsősorban a mezőgazdasági 

művelésre kevésbé alkalmas 

Az erdőterületek kiterjedésének 

- az erdősítésre elsősorban 

alkalmas területeken történő - 

növelése javítja az erdő és a 

vadgazdálkodás térségi 

potenciáljait. 

Az 

erdőterületek 

növelésének egyértelműen 

kedvezőek a környezeti 

hatásai. 

Tsz.: 1001 



233


területeken, amely egyaránt 

kedvező a táji potenciáloknak 

megfelelő tájhasználat 

kialakítása, másrészt a 

turizmus- idegenforgalom 

fejlesztése szempontjából. 

Az erdősültség további 

növelése csökkenti a 

mezőgazdaságilag felhagyott 

parlag területek arányát, ezzel 

az érintett térségek fejlődését, 

ott az életminőség környezeti 

feltételeinek javulását. 

Az OTrT módosítása során 

megváltozott területfelhasználási 

kategóriák 

alkalmazása keretében 

egységes mezőgazdasági 

térség került meghatározásra 

és lehatárolásra a megyei 

tervben, ezzel megszűnik a 

hatályos megyei tervben külés 

belterjes minősítés, 

valamint a művelési ág (gyep, 

legelő, szőlő, gyümölcsös) 

szerinti megkülönböztetés. 

Mivel megyei szinten nem 

fűződnek direkt érdekek a 

területhasználat 

meghatározásához, a gyűjtőkategória 

alkalmazása nem jár 

kedvezőtlen hatással a térség 

társadalmára. 

A megyei terv alkalmazott 

övezetei a megyei szerkezeti 

terven kijelölt mezőgazdasági 

térségen belül akár a szántó 

művelésre való elsődleges, 

vagy másodlagos alkalmasság 

vonatkozásában, akár az 

erdősítésre való elsődleges, 

vagy másodlagos alkalmasság 

megjelölésével, akár az 

ökológiai hálózathoz való 

tartozás meghatározásával 

kellő információt szolgáltatnak 

az egyes területek 

településrendezési tervben 

történő meghatározásához. 

Mivel a területrendezési 

tervnek nincsenek hatékony 

eszközei az egyes területek 

művelési 

ágának 

meghatározására (ez nem is 

feladata) ez a változtatás nem 

jár kedvezőtlen gazdasági 

hatással, ellenkezően a 

területek alkalmassága 

figyelembevételével tágabb 

teret enged a mezőgazdasági 

hasznosítás 

területi 

alkalmasságnak megfelelő 

kialakításának. 

Környezeti szempontból 

nem értékelhető a 

változtatás hatása, ugyanis 

a területekre vonatkozó 

minden más szabályozási 

feltétel változatlanul teljesül. 

A megyei szerkezeti terv és a 

megyei területrendezési 

szabályozás a korábbinál 

takarékosabb területfelhasználásra 

ösztönöz 

azzal, hogy - új övezetek 

alkalmazásával - korlátozza a 

mező és erdőgazdasági 

térségben az újabb 

beépítésre szánt területek 

kijelölését. 

A hatályos település-szerkezeti 

tervekben megfogalmazott 

terület-felhasználás (amely a 

településenként külön-külön 

megfogalmazott és elfogadott 

településfejlesztési koncepciók 

célkitűzései 

figyelembevételével került 

megfogalmazásra 

és 

elfogadásra) megjeleníti a 

megyei települések által 

elfogadott fejlesztési irányokat 

és rögzíti az ezek 

megvalósításához szükséges 

területeket. A kijelölt területek e 

szerint elegendőek és 

alkalmasak a tervezett funkciók 

megvalósítására. 

Amennyiben a megyei terv 

hatálya időszakában ma még 

nem ismert új funkció számára 

válik szükségessé olyan új 

területi kijelölés, amelynek 

nagyságrendje meghaladja a 

területrendezési szabályokban 

megengedett mértéket, úgy 

lehetőség van az új elem 

területrendezési eljárásban 

történő beillesztésére. 

A helyi és a térségi gazdaság 

fejlesztéséhez szükséges 

területek a településszerkezeti 

tervekben rögzített mértékben 

rendelkezésre állnak. (A 

területek indokolt esetekben 

történő növelésére a mezőgazdasági 

térség 15%-ában 

van lehetőség. 

Az új területek igénybevétele 

ütemének csökkentése 

gazdasági szempontból is 

kedvező, hiszen közelíti a 

területigény és a területi kínálat 

értékeit, hozzájárul ahhoz, 

hogy először a már kijelölt és 

előközművesített területek 

tényleges igénybe vételére 

kerüljön sor. 

Környezeti szempontból 

kiemelkedő fontosságú az új 

- beépítésre szánt - 

területek kijelölésének és 

igénybevételének lassítása. 

A megoldás hozzájárul a 

térség egésze hosszú távú 

fenntarthatósága 

biztosításához. 

Így az indokolt helyi fejlesztési 

célok megvalósítása - már 

amennyiben nem sértenek táj- 

Tsz.: 1001 



234


természetvédelmi- földvédelmi 

érdeket - megvalósíthatóvá 

válik. 

A 


koordinálását segítik azok (az 

OTrT-vel összhangban 

kijelölt) övezetek, amelyek a 

beépítésre szánt területek 

kiterjesztését korlátozzák. 

A megyei szerkezeti tervhez 

kapcsolódó alátámasztó 

munkarészek megjelenítik a 

területhasználatot korlátozó 

övezetek területi kiterjedését, 

ezzel kirajzolódik az a 

korlátozott mozgástér, 

amelyen belül a települések a 

törvény által lehetővé tett 

bővítési lehetőségükkel 

élhetnek. 

Az OTrT-ben is érvényesített 

össztársadalmi érdek fűződik 

az országos és térségi 

jelentőségű - a térség hosszú 

távú potenciáljait is 

meghatározó táji-, természeti 

értékek és területek 

megőrzéséhez. 

A korlátozással nem érintett 

területek megjelenítésével a 

terv elősegíti, hogy a 

települések már fejlesztési 

célkitűzéseik és irányaik 

meghatározásánál figyelembe 

tudják venni a térségi 

jelentőségű és értékű 

területeket. 

A 


koordinálásának közvetve és 

hosszú távon gazdasági 

hasznai is vannak. Már a 

fejlesztési gondolkodás és a 

projekttervezés kezdeti 

időszakában kiderül ez által, 

hogy mely területeken nem 

érdemes 

jelentős 

költségráfordítással 

előkészíteni fejlesztéseket, 

mivel ott nincs reális esélye a 

megvalósításnak, vagy hogy a 

megvalósítás csak a 

korlátozásokból adódó 

többletköltségek vállalásával 

valósítható meg. 

Az új területek kijelölésének 

- térségi övezetek meghatározásával 

történő - 

erőteljes korlátozása 

biztosítja, hogy új területek 

kijelölésére 

és 

igénybevételére csak ott 

kerülhessen sor, ahol az 

nem sért természet-védelmi- 

, talajvédelmi-, erdővédelmi 

érdekeket. 

Jelen tervezési eljárás 

keretében készült módosított 

térségi szerkezeti tervhez egy 

olyan településsoros - és 

valamennyi 

területfelhasználási kategória 

területét meghatározó, a 

tervmódosítás mellékletét 

képező - területi mérleg 

készült, amely lehetővé teszi 

az önkormányzatok által 

készítendő településszerkezeti 

tervekben tervezett 

eltérések (változtatások) %-os 

megfelelőségének 

ellenőrzését. 

A terület- és 

településfejlesztésért és 

rendezésért felelős tárca által 

megjelenített érdekek fűződnek 

a terület-felhasználási 

szabályok betartásához és 

ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő, 

hogy a tervmódosítás során a 

területi mérleg is kidolgozásra 

és elfogadásra kerül, amely 

kiindulási alapjává, illetve mérőszámává 

válik az azt követő 

változtatásoknak. 

A területekkel való átfogó 

önkormányzati gazdálkodáshoz 

helyi gazdasági érdekek is 

fűződnek, így a tervezési 

dokumentumok ilyen tartalmú 

kiegészítése kedvező hatású 

lehet. 

A területi mérleg, illetve a 

területi 

változás 

számszerűsíthető 

monitoringozása 

lehetőségének biztosítása 

kedvező környezeti 

szempontból, hiszen hiteles 

és összehasonlítható 

információval szolgál a 

környezet 

és 

természetvédelmi 

hatóságok, illetve az ebben 

érdekelt társadalmi 

szervezetek számára 

A térségi területfelhasználásra 

vonatkozó 

ajánlások kiegészülnek a 

magyarországi megyei területrendezési 

tervezés fő 

tapasztalatai és eredményei 


A kiegészítések kedvező 

hatásúak az egyes térségek 

fenntartható fejlesztése 

feltételei 

differenciált 

meghatározásához, amelyhez 

össztársadalmi és térségi 

érdekek egyaránt fűződnek. 

Gazdasági szempontból a 

kiegészítő szempontok 

érvényre juttatása járhat ugyan 

többletköltséggel, de hosszú 

távon ezek a többletköltségek 

jelentik a fenntarthatóság árát. 

A kiegészítések többsége a 

fenntarthatósági 

követelmények teljesülését 

segíti ajánlásként és nem 

kötelező szabályként. 

(Utóbbit a megyei tervek 

tartalmi követelményei nem 

teszik lehetővé.) 

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások 

Az M60 út nyomvonalának 

pontosítása a Pécstől Ny-ra 

eső szakaszon az OTrT-ben 

szereplő változathoz képest. 

A pontosított nyomvonal által 

kiszámíthatóbbá válik az egyes 

települések fejlesztéssel való 

érintettsége. 

Javulnak az ágazati szintű 

továbbtervezés feltételei. 

Az M60 mentén várható 

gazdasági fejlesztő hatás 

elősegíti a térség fejlődését. 

Ezért is fontos a nyomvonal 

és a kapcsolatrendszer 

véglegesítése. 

A területrendezési terv a 

védelmi övezetek sokirányú 

alkalmazásával oldja meg, hogy 

a tervezett új M60 csomópontok 

térségében csak ott 

kerülhessen sor új beépítésre 

szánt terület kijelölésére, ahol 

az semmilyen vonatkozásban 

nem sért táji-, természeti-, 

környezeti érdekeket. 

A megyei terv több térségi 

jelentőségű mellékút 

nyomvonalát tervezi. 

A térségi jelentőségű mellékutak 

a megye belső, városhiányos 

térségeinek jobb feltárásával 

járul hozzá a kedvezőbb 

A térségi mellékúthálózat 

bővülésének pozitív 

gazdasági hatásai a 

kedvezőbb lakóhely- 

A valós forgalmi igénykhez 

igazodó hálózatfejlesztés 

környezeti hatásai kedvezőek. 

Mvel meglévő útvonalak 

Tsz.: 1001 



235


életfeltételek biztosításához, 

ezáltal pozitív társadalmi 

hatású. 

munkahelykapcsolatban, a 

gazdaságfejlesztés 

potenciáljának bővülésében 

jut érvényre. 

fejlesztéséről van szó, ez a 

jelenlegihez képest számottevő 

környeztkárosítást nem okoz. 

Az OTrT-ben kijelölt 

kerékpárútnyomvonalakon 

túl a megyei terv számos 

térségi 

kerékpárút 

nyomvonalat tervez. 

A térségi kerékpárúthálózat 

elemei egyrészt az OTrT 

hálózatot egészítik ki és azokat 

kapcsolják össze, másrészt az 

országos útvonalak által fel nem 

tárt térségek kerékpáros 

feltártságát javítják. A 

kistelepülések elérhetőségének 

javulása, a munkábajárási 

lehetőségek javulása társadalmi 

szempontból kedvező. 

A térségi kerékpárúthálózat 

elemei egyrészt az OTrT 

hálózatot egészítik ki és 

azokat kapcsolják össze, 

másrészt az országos 

útvonalak által fel nem tárt 

térségek kerékpáros 

feltártságát javítják. Ezáltal a 

megye turisztikai potenciálja 

lényegesen javul, ami 

gazdasági előnyökkel jár. 

A kerékpárúthálózat bővítése 

környezeti szempontból pozitív, 

mivel általa egyrészt a 

környezetbarát turizmus is 

előtérbe kerül, másrészt a a 

gépkocsiforgalom 

mérséklődése is kedvező. 

A terv a Dráván több térségi 

jelentőségű kikötőt tervez. 

A Dráva-menti hajózás 

élénkülése a településeken élők 

szempontjából kedvező. 

A Dráva hajóforgalmának 

növekedése – kiváltképp 

Horvátország várható EUtagságát 

követően – 

egyértelmű gazdasági 

hasznot jelent turisztikai és 

szállítási szempontból. 

A kikötők megvalósulása során 

a vonatkozó jogszabályok 

betartása mellett nincs 

számottevő környezeti káros 

hatás. 

A 

tervmódosítás 

meghatározza 

a 

villamosenergia-átviteli 

hálózat távvezeték elemei 

és a szénhidrogén 

szállítóvezetékek valamint 

az erőművek helyét a megye 

területén. 

A 

nyomvonalsávok illetve 

helykijelölések 

a 

rendeletben felsorolt 

települések 

településrendezési terveiben 

pontosítandók. 

Az energia ellátó rendszerek 

elemei nyomvonalainak és 

pontszerű létesítményeinek 

rögzítése által kiszámíthatóbbá 

válik az egyes települések 

fejlesztéssel való érintettsége. 

Javulnak az ágazati szintű 

továbbtervezés feltételei. 

A várható gazdasági fejlesztő 

hatás elősegíti az érintett 

térségek fejlődését. Ezért is 

fontos a nyomvonalak és a 

kapcsolatrendszer megyei 

szintű meghatározása. 

A szénhidrogénvezetékek 

felszín alatti vezetésüknél fogva 

nem okoznak tájképi konfliktust. 

Az új elektromos távvezetékek 

esetében a tájbaillesztés során 

érvényesítendő irányelvek 

elősegítik a tájkép 

lehetőségekhez képesti 

legkisebb megváltoztatását. 

A térségi övezeti tervet érintő változtatások 

Az OTrT övezeti 

rendszerének megfelelően az 

országos ökológiai hálózat 

részét képező területeken 

lehatárolásra kerülnek a 

„magterület”, „ökológiai 

folyosó” és a „pufferterület” 

kategóriák. 

Azokon a területeken ahol 

területi ütközés van a védelmi 

kategóriák lehatárolása és a 

településrendezési tervekben 

rögzített terület-felhasználás 

között, ott a megyei terv 

intézkedéseket javasol az 

összhang biztosítására. 

Ezzel egyidejűleg a megyei 

terv módosítása során 

elmaradnak a hatályos 


tervben (az akkor hatályos 

OTrT-vel összhangban 

korábban alkalmazott és 

lehatárolt övezetek, mint: 

o a „kiemelten fontos 

érzékeny természeti 

Össztársadalmi érdekek 

fűződnek a táji-, természeti 

értékeink védelméhez, 

fenntartásához 

és 

fejlesztéséhez. 

Az ennek figyelembe-vételével 

a módosított OTrT-ben 

átalakított - és az ágazati 

fogalom-használattal és 

követelményekkel 

is 

összhangba hozott - védelmi 

övezeti rendszer mivel 

szigorúbb és egyértelműbb 

szabályokat tartalmaz a táji-, 

természeti értékek védelmére, 

- kedvező változást jelent a 

védelem 

érdekében. 

hatékonysága 

Ezen övezetek és övezeti 

szabályok megyei tervben való 

alkalmazása 

ezért 

egyértelműen pozitív hatású 

táji-, természeti potenciálok 

megőrzése valamint a 

fenntarthatósági 

követelmények teljesítése 

A 

lehatárolások 

érvényesítésének korlátozó 

hatása lehet egyes 

települések önkormányzatai 

számára, mivel az érintett 

területeken nem dönthetnek 

szabadon a területhasználat 

módjáról. A területfelhasználási 

lehetőségek 

szűkítésének gazdasági 

hatása is lehet, amennyiben 

ezeken a területeken szűkül a 

gazdaság fejlesztéshez 

szükségesnek tartott új 

területek kijelölésének és 

használatbavételének a 

lehetősége. 

Ez a hatás csökkenthető, ha 

olyan településfejlesztési 

politikát folytat az 

Önkormányzat és azon belül 

olyan gazdaságfejlesztési 

célokat fogalmaz meg, amely 

összhangban van a térség 

táji-, természeti és ökológiai 

Az OTrT-ben bevezetett és 

Baranya megye tervében is 

alkalmazott új övezetek 

lehatárolása környezeti 

vonatkozásban egyértelműen 

pozitív hatású, mivel a 

korábbinál hatékonyabban, 

szigorúbb szabályok 

alkalmazásával biztosítja a 

táji, természeti értékek 

védelmét. 

Ugyanakkor a szabályozás - 

területrendezési hatósági 

eljárás beiktatásával - 

kivételes 

esetekben 

lehetőséget ad az egyedi 

helyzetek értékelésére, (ennek 

alapján csak olyan területfelhasználási 

döntések 

meghozatalára, amelyek nem 

járnak együtt a táji-, természeti 

értékek jelentős sérelmével). 

Tsz.: 1001 



236


terület övezete”, 

o a „védett természeti 

terület övezete”, 

o a védett természeti 

terület védőövezete”, 

o a „természeti terület” 

övezete, 

o valamint az „ökológiai 

(zöld) folyosó övezete” 

érdekében, amelyekhez - a 

fejlesztési dokumentumok 

tanulsága szerint - Baranya 

megyében is hosszú távú 

társadalmi érdekek fűződnek. 

potenciáljával. 

A terv módosítása során - az 

OTrT-ben is alkalmazott 

módszertan alkalmazásával - 

felülvizsgálatra és a léptéknek 

megfelelő pontosításra kerül a 

„kiváló termőhelyi adottságú 

szántóterület” övezeti 

lehatárolása a rendelettel 

elfogadásra 

kerülő 

munkarészek között. 

Ezen túlmenően meghatározásra 

és lehatárolásra 

kerül „a mezőgazdasági 

művelésre másodlagosan 

alkalmas terület övezete” a 

megyei 

közgyűlési 

határozattal elfogadásra 

kerülő munkarészek között. 

Mivel hosszú távú társadalmi 

érdekek fűződnek a racionális 

földhasználati módok és 

rendszerek kialakításához, a 

megyei tervben alkalmazott 

övezetek pozitív hozzájárulást 

jelentenek ahhoz, hogy a 


a külterületek területfelhasználási 

kategóriáit a 

hosszú távú célok és a területi 

potenciálok együttes 

figyelembevételével lehessen 

meghatározni. 

Az övezeti lehatárolásokhoz 

kapcsolódó - a 

területhasználat módjára 

vonatkozó - ajánlások pedig 

hozzájárulnak 

a 

területhasználatok területi 

potenciálokkal összhangban 

történő alakításához. 

A mezőgazdasági művelésre 

másodlagosan alkalmas 

területek lehatárolása 

tájékoztató jellegű és 

segítséget az ad 

Önkormányzatok számára a 

racionális földhasználat 

szempontjait figyelembe vevő 

terület-felhasználás 

érvényesítésére akár az új 

fejlesztési területek kijelölése, 

akár az erdősítésre kijelölésre 

kerülő területek kiválasztása 

során. 

Országos és régiós összehasonlításban 

Baranya 

megyében közepes nagyságú 

a „kiváló termőhelyi adottságú 

szántóterület” kiterjedése, (a 

Mecsek Ny-i előterében, a 

Mohácsi-síkon összefüggően 

és a Dráva mentén kisebb 

foltokban vannak ilyen 

besorolású területek) ezért 

gazdasági érdekek fűződnek 

ahhoz, hogy ezek a területek 

hosszú távon is a 

mezőgazdasági termelést 

szolgálják. Ez gazdaságilag 

pozitív hatású. 

Mivel az övezeti szabály 

lehetővé teszi, hogy „egyéb 

lehetőség hiányában, a külön 

jogszabályban meghatározott 

területrendezési hatósági 

eljárás alapján” beépítésre 

szánt terület is kijelölhető, az 

övezet alkalmazása nem 

jelent az indokoltnál 

erőteljesebb korlátozást a 

gazdaságfejlesztést szolgáló 

új területek kijelölésében. 

A termőföldvédelem hatékony 

eszközkészlete bővült ennek a 

két 

kategóriának 

alkalmazásával. Ennek pozitív 

környezeti hatása kiemelkedő. 

A „kiváló termőhelyi adottságú 

szántóterület” övezeti 

lehatárolása biztosítja a 

legjobb termőképességű 

területek védelmét, a 

„mezőgazdasági művelésre 


terület övezete” lehatárolása 

pedig segítséget és érveket 

nyújt a jó területek 

mezőgazdasági művelésben 

tartásához. 

Új övezetként kerül 

lehatárolásra 

az 

„erdőtelepítésre alkalmas 

terület övezete” a rendelettel 

jóváhagyásra kerülő 

munkarészek között és „az 

erdőtelepítésre másodlagosan 

alkalmas terület övezete” 

Hosszú távú társadalmi 

érdekek fűződnek a területek 

racionális használatához, a táji 

és a turisztikai potenciálok 

növeléséhez, a biológiai 

aktivitásérték emeléséhez. 

Az erdőtelepítésre való 

alkalmasság új elemként 

jelenik fenti társadalmi érdekek 

érvényesítése, a racionális 

területhasználati módok és 

rendszerek kialakítása 

érdekében. A megyei tervben 

is alkalmazott új övezetek 

ebben a vonatkozásban is 

pozitív hozzájárulást 

jelentenek ahhoz, hogy a 


a 

külterületek 

területfelhasználási kategóriáit 

a hosszú távú célok és a 

területi potenciálok együttes 

figyelembevételével lehessen 

Az övezetek lehatárolásának 

gazdasági vonatkozásában is 

pozitív hatása van, mivel a 

lehatárolások lehetővé teszik 

az erdőgazdálkodás területi 

alapjainak bővítését úgy az 

„erdőtelepítésre alkalmas”, 

mint „az erdőtelepítésre 


terület övezete” által érintett 

területen. 

Gazdasági érdekek is 

fűződnek ahhoz, hogy a 

települések - az épített 

környezet alakításáról szóló 

törvényben szabályozott 

„biológiai aktivitásérték” 

romlását - elsősorban olyan 

területeken kompenzálják - a 

biológiai aktivitásérték 

javítását eredményező 

erdősítéssel, zöldfelületek 

kialakításával - amely 

Az új övezetek 

alkalmazásának környezeti 

hatása pozitív egyrészt azért, 

o mert elősegítik az 

erdőterületek bővítését 

ebben a megyében, ahol 

ennek kiemelkedő 

jelentősége van a táji-, 

üdülési potenciál 

alakulásában 

o másrészt, mert a 

lehatároláshoz 

kapcsolódó övezeti 

szabály korlátozza a 

beépítésre szánt terület 

kijelölésének 

lehetőségét, ezzel - a 

legjobb minőségű 

szántóterületek 

védelmének mintájára - 

az erdőtelepítésre 

leginkább alkalmas 

területeket is védi a más 

célú felhasználástól, 

Tsz.: 1001 



237


meghatározni. 

A kapcsolódó - a 

területhasználat módjára 

vonatkozó - ajánlások itt is 

hozzájárulnak 

a 

területhasználatok területi 

potenciálokkal összhangban 

történő alakításához. 

területek alkalmasak az ilyen 

irányú fejlesztésekre. 

ezzel közvetve hozzájárul 

a 

takarékos 


célkitűzései 

érvényesítéséhez is. 


lehatárolásra a „kiváló 

termőhelyi adottságú 

erdőterület” övezete az 

MGSzH adatszolgáltatása 

figyelembe vételével. 

Az erdők - és azokon belül is a 

kiváló termőhelyi adottságú 

erdőterületek - megőrzéséhez 

társadalmi érdekek fűződnek, 

mert többnyire ezek azok a 

erdőterületek, ahol a területi 

potenciáloknak megfelelő, 

honos állományok alakultak ki. 


erdőterület” lehatárolása 

gazdasági szempontból is 

kedvező hatású, mert 

tájékoztat az erdőállományok 

differenciáltságáról, a 

gazdálkodási és ökológiai 

szempontból is legkedvezőbb 

adottságú erdők területi 

elhelyezkedéséről. 


erdőterület”- mint a 

szántóterület - lehatárolása és 

a hozzá kapcsolódó szigorú 

szabály alkalmazása - amely 

csak kivételesen indokolt 

esetben, területrendezési 

hatósági eljárás lefolytatása 

esetén teszi lehetővé e 

területeken új beépítésre szánt 

terület kijelölését és a 

bányanyitást is korlátozza - 

környezeti és tájvédelmi 

szempontból egyaránt 

kedvező hatású. 

A térségi jelentőségű 

tájképvédelmi terület övezete 

(az OTrT-vel megegyező 

módszertan alkalmazásával 

került kidolgozásra) 

A megyei terv módosítása 

során az OTrT-ben 

közigazgatási határosan 

meghatározott országos 

tájképvédelmi területek 

pontosításra és a térségi 

tájképvédelmi területekkel 

kiegészítésre kerültek. 

A tájképvédelemnek - egy 

olyan megyében, mint 

Baranya megye, ahol a táji- és 

az üdülési potenciál védelme 

és fejlesztése kiemelt 

fejlesztési cél - kiemelkedő 

jelentősége van. 

Azok a szabályok, amelyek a 

hatékony tájképvédelmet 

biztosítanák - tájvédelmi 

törvény hiányában - még csak 

formálódnak 

a 

területrendezési-, 

településrendezési eszközök 

részeként. 

A tájképvédelem - ma még 

kellően ki nem dolgozott - 

szempontjainak 

érvényesítése, (az e 

szempontból szükségessé 

váló 

változtatások) 

többletköltséget okozhatnak a 

beruházások előkészítése és 

megvalósítása során. 

A 

tájképvédelem 

szempontjainak érvényesítése 

a területrendezési és a 

településrendezési 

tervezésben táji-, környezeti 

szempontból egyértelműen 

kedvező hatású. 

A szabályozás, amely a 

léptéknek 

megfelelő 

részletezettséggel jelöli ki - a 

közigazgatási határosan 

rögzített érintettségen belül - a 

tájképvédelem fő célterületeit, 

a hatékony védelem 

eszközrendszerét 

a 

településrendezési tervezési 

eljárásokhoz kapcsolja olyan - 

a tájképi értékek 

fennmaradását biztosítani 

hivatott - eszközök 

alkalmazásával, mint az 

építmények tájba illesztését 

bizonyító látványterv. 

Új övezetként lehatárolásra 

kerültek a világörökségi, 

világörökség-várományos és 

a történeti települési területek 

a KÖH adatszolgáltatásában 

megadott településkört 

érintően. Az övezet a 

közgyűlési rendelet része, a 

területi lehatárolások 

közgyűlési határozattal 

kerülnek elfogadásra. Ez 

utóbbiak iránymutatást adnak 

a településrendezési tervek 

készítése során. 

A világörökségi és 

világörökség-várományos 

valamint történeti települési 

területek meghatározásához a 

térségi érdekeken túl helyi 

érdekek is fűződnek. A 

közigazgatási határos 

lehatárolást kiegészítő - a 

konkrét területet a lépték adta 

pontossággal megjelölő - 

ábrázolás elősegíti annak 

településrendezési tervben 

történő pontosítását. Ezzel a 

kiegészítéssel válik ez a 

lehatárolás - az OTrT-ben 

rögzítetthez 

képest 

továbblépésnek - társadalmi 

szempontból pedig pozitív 

hatásúnak. 

Gazdasági hatása itt sem 

releváns az övezeti 

lehatárolásnak, mivel a 

védelem érvényestéséből 

adódó többletköltségek itt 

sem a területrendezési 

szabályozásból következnek. 

Környezeti szempontból ez a 

lehatárolás is pozitív hatású, 

mert felhívja a figyelmet a 

történeti belvárosok és 

településközpontok 

megkülönböztetett 

kezelésének és az 

örökségvédelem szempontjait 

is érvényesítő továbbtervezés 

szükségességére, illetve 

kijelöli a továbbtervezés, a 

speciális szabályozás 

célterületeit, ezzel lehetőséget 

ad a fejlesztési és rendezési 

tervezés eszközkészletének 

összekapcsolására. 

Lehatárolásra került a A „rendszeresen belvíz járta A „rendszeresen belvíz járta A „rendszeresen belvíz járta 

Tsz.: 1001 



238


„rendszeresen belvíz járta 

terület” övezete a VKKI 

adatszolgáltatása 


terület” övezet lehatárolás 

társadalmi szempontból is 

hasznos, mert tájékoztat 

azokról a veszélyekről és 

kockázatokról, amelyek 

ezeken a területeken a 

belvizekkel együtt járnak. 

terület” 

övezete 

lehatárolásnak kiemelkedő 

gazdasági haszna és hatása 

van, mert megakadályozza, 

hogy a települések belvízjárta 

területek irányába bővüljenek, 

ezzel hosszú távon 

csökkenthető a belvizek 

okozta gazdasági károk. 

terület” övezet lehatárolás 

környezeti szempontból is 

pozitív hatású. A lehatárolások 

elősegítik 

a 

településfejlesztési koncepciók 

és településszerkezeti tervek 

készítésénél a veszély 

megelőzés szempontjainak 

érvényesítését. 

Új övezetként lehatárolásra 

kerül a „nagyvízi meder” 

övezete a VKKI 



A „nagyvízi meder” övezete 

Baranya a Dráva és a Duna 

völgyét érinti. Annak a 

szabálynak érvényesítéséhez, 

amely ezeken a területeken 

megakadályozza az új 


kijelölését társadalmi és 

gazdasági érdekek egyaránt 

fűződnek, ezért ezek a 

lehatárolások mindkét 

vonatkozásban kedvezőnek 

minősíthetők. 

Annak a szabálynak 

érvényesítéséhez, amely 

ezeken a területeken 

megakadályozza az új 


kijelölését társadalmi és 

gazdasági érdekek egyaránt 

fűződnek, ezért ezek a 

lehatárolások mindkét 

vonatkozásban kedvezőnek 

minősíthetők. 

A nagyvízi meder lehatárolás 

környezeti hatása is pozitív, 

mert indirekt módon 

megteremti a „teret a folyónak” 

EU-s 

irányelv 

érvényesítésének lehetőségét. 


lehatárolásra az „ásványi 

nyersanyag-gazdálkodási 

terület” övezete 

Társadalmi szempontból nem 

rendelkezik számottevő 

hatással. 

Gazdasági vonatkozása az 

övezetnek, hogy az ország 

gazdasági potenciáljának 

részét képező nyersanyagok 

által érintett területek illetve 

települések rögzítésre 

kerülnek a megyei közgyűlés 

rendeletében a hozzá tartozó 

szabályokkal és ajánlásokkal 

együtt. 

Az övezet környezeti hatása a 

szabályok és ajánlások 

figyelembe vételével 

értékelhető. 

Új térségi övezetként kerül 

lehatárolásra a „földtani 

veszélyforrás terület” övezete 

az illetékes Bányakapitányság 

adatszolgáltatása szerint. 

A hatályos megyei 

területrendezési tervhez 

képest jelentős változás nem 

következett be e téren. 

Mivel a hatályos tervben 

történt lehatároláshoz képest 

nincs lényegi területi változás, 

annak gazdasági hatása sem 

értelmezhető. 



nincs lényegi területi változás, 

annak környezeti hatása sem 

értelmezhető. 


lehatárolásra a „vízeróziónak 

kitett terület” övezete 

A hatályos megyei 

területrendezési tervhez 

képest jelentős változás nem 

következett be e téren. 



nincs számottevő területi 

változás, annak gazdasági 

hatása sem értelmezhető. 



nincs számottevő területi 

változás, annak környezeti 

hatása sem értelmezhető. 

A Honvédelmi Minisztérium 


figyelembevételével 

lehatárolásra kerül a kiemelt 

fontosságú meglévő 

honvédelmi terület övezete. A 

korábbi honvédelmi övezet 

területe lényegesen 

lecsökken. 

Össztársadalmi érdekek 

fűződnek a kiemelten fontos 

honvédelmi célú területek 

fenntartásához 

és 

biztosításához, ezen érdekek 

azonban csak a hosszú távon 

is e célt szolgáló területekkel 

kapcsolatban relevánsak. 

A megyében a hatályos 


tervben rögzített honvédelmi 

területi lehatárolásokhoz 

képest a HM adatszolgáltatása 

szerint csökkent az övezettel 

érintett terület. 

A változtatás megnyitja az 

utat a felszabaduló területek 

más célú - az érintett 

kistérségek és települések 

fejlesztési célkitűzéseivel 

összhangban lévő - 

rekreációs, vagy gazdasági 

célú hasznosítása előtt, amely 

változás 

gazdasági 

szempontból egyértelműen 

pozitívnak értékelhető. 

A módosítás környezeti 

szempontból negatív hatású 

lehet abban az értelemben, 

hogy míg a honvédségi 

területeken - a 

zavartalanságnak 

köszönhetően - általában 

biztosított a természeti értékek 

védelme, ez a védelem más 

funkciójú területen csak ott 

érvényesül maradéktalanul, 

ahol azt más (védelmi) övezeti 

szabályok biztosítják. 

Pozitív változás, hogy a 

módosított terv már csak a 

csökkentett kiterjedésű 

területet tartalmazza a 

vonatkozó övezetben. 

Tsz.: 1001 



239


A megyei területrendezési 

terv módosításában - megyei 

közgyűlési határozattal 

jóváhagyandó munkarészek 

között - szerepelnek 

kiegészítő övezetek, amelyek 

tartalma segíti a 

településrendezési tervezést, 

de előírásai, ajánlásai nem 

kötelező érvényűek a 

településrendezési tervek 

készítésénél. 

Alkalmazott kiegészítő 

övezetek: 

o a mezőgazdasági 

művelésre 


terület övezete, 

o az erdősítésre 


terület övezete, 

o az együtt tervezésre 

ajánlott települések 

övezete, 

o valamint a 

szélerőművek telepítése 

szempontjából vizsgált 

területek övezete 

A kiegészítő övezetek bővítik a 

területrendezés eszközkészletét, 

hozzájárulnak a 

területek potenciáljaiknak 

leginkább 

megfelelő 

használatának 

meghatározásához. 

A lehatárolások és a 

kapcsolódóan megfogalmazott 

ajánlások irányadó jellegűek, 

így nem szűkítik indokolatlanul 

a települések mozgásterét 

településrendezési eszközeik 

kidolgozása és elfogadása 

során. 

Az együtt tervezendő 

települések lehatárolása új 

elem a megyei terven, a 

szélerőművek telepítése 


területek övezete a hatályos 

tervnek is részét képezte, ott a 

lehatárolások kerültek 

felülvizsgálatra és módosításra 

a különböző védettségeket 

rögzítő övezeti lehatárolások 

változásai miatt. 

Gazdasági szempontból mind 

a négy kiegészítő övezet 

alkalmazása pozitív, hiszen a 

mezőgazdasági művelésre, 

illetve az erdősítésre 


terület övezete lehatárolásai 

tájékoztatnak a területek 

művelésre 

való 

alkalmasságáról. 

Az együtt tervezés segíti a 

települések reális és 

összehangolt fejlesztési 

célkitűzéseinek 

meghatározását 

A szélerőmű telepítésére 

alkalmatlannak minősített 

területek figyelembevétele 

pedig elősegíti, hogy 

alkalmatlan, vagy csak 

jelentős többletköltséggel 

alkalmassá tehető területeken 

ne kezdődjenek ilyen irányú 

fejlesztések. 

Környezeti szempontból mind 

a négy kiegészítő övezet 

alkalmazása pozitív, hiszen a 

a mezőgazdasági művelésre, 

illetve az erdősítésre 


terület övezete lehatárolásai 

információt adnak a területek 

valós potenciáljainak 

megfelelő használati módok 

betervezéséhez 

és 

kialakításához, 

Az együtt tervezésre javasolt 

települések köre segíti a táji-, 

környezeti szempontból is 

fontos térségi szemlélet 

érvényesítését 

a 

településrendezésben. 

A szélerőművek telepítése 


területek övezete lehatárolásai 

alkalmazásával biztosítható, 

hogy a táj- és a tájképvédelem 

érdekei és szempontjai a 

lehető legkevésbé sérüljenek 

az új szélerőműparkok, és 

kiserőművek helykiválasztása 

és telepítése során. 

Tsz.: 1001 



240


MEGBÍZÓI KONZULTÁCIÓ 

Baranya Megye Önkormányzata részéről 

Dr. Tótsimon Péter területfejlesztési tanácsadó 

TERVEZŐK, SZAKÉRTŐK NÉVSORA 

GENERÁLTERVEZŐ: PESTTERV KFT 

Felelős tervező: 

Schuchmann Péter 

Területrendezési vezető tervező 

Károlyi János 

Területrendezési vezető tervező 

TERVEZŐK NÉVSORA 

Burányi Endre (K1 01-5014, TR1 01-5014) 

Mező- és erdőgazdálkodás, 

megyei területrendezési övezetek 

Hanczár Zsoltné (mksz. 01-2418), Molnár Dávid 

Vízgazdálkodás, vízi és energiaközművek, elektronikus hírközlés 

Károlyi János (TR1 13-1017) 

Természetföldrajzi és táji adottságok, demográfia, természet- és tájvédelem 

Területfelhasználás, megyei területrendezési övezetek 

tervezési koordináció 

Dr. Kollányi László 

Tájképvédelem, környezeti vizsgálat 

Lombár István (mksz.: 01-1167), Rhorer Ádám (mksz.: 01-3157. K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, 

KÖ-T) 

Közlekedés 

Mándi József (TR1 01-5147) 

Térinformatika 


Nádai Brigitta 

Környezetvédelem 

Schuchmann Péter (TR1 01-5068) 


tervezési módszerek, tervezési koordináció 

Dr. Tóth Zoltán 

Településrendszer, területfelhasználás változásai, üdülés, idegenforgalom 

Együtt tervezhető térségek 

Varga Eszter (TT1-01-4863, É2-01-4863) 

Épített örökség 

A tervlapok és kartogramok készítői 

Mándi József, Gertheis Mátyás, Makkai Krisztina, Károlyi János, Molnár Dávid 

Tsz.: 1001 



241

baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?