Tartalom â obsah - Infovek

Štátny pedagogický ústav, Pluhová 8, 830 00 Bratislava 

________________________________________________________ 

Vzdelávací štandard z maďarského jazyka a literatúry 

pre SOŠ a SOU 

(4-ročné učebné odbory) 

s VJM 

Alapműveltségi tananyag és követelmények 

magyar nyelvből és irodalomból 

a szakközépiskolák és a 4-osztályos szaktanintézetek számára 

Vypracovali: Mgr. Csicsay Károly 

Mgr. Csicsay Sarolta 

Bratislava, 2004

BEVEZETŐ 

A magyar nyelv és irodalom tantárgy törzsanyagát olyan nyelvtani, helyesírási, 

nyelvhelyességi és stilisztikai, valamint irodalmi fogalmak, továbbá művek és azok szerzői 

alkotják, amelyeket minden tanulónak el kell sajátítania. 

A magyar nyelvtan törzsanyaga 5 részből áll, amelyhez kapcsolódik a helyesírás, a 

nyelvhelyesség és a fogalmazás. A nyelvtan a következő 5 témakörre oszlik: hangtan, szótan, 

mondattan, jelentéstan és szövegtan. A szótan természetesen tartalmazza a szóalkotástant, a 

szófajtant és a szóalaktant, ahogy a mondattan is tovább bontható a mondatok osztályozására, 

a szószerkezetek, a mondatrészek és az összetett mondatok fajtáira. Ugyanígy a helyesírás, a 

nyelvhelyesség és a stilisztika is magába foglalja sajátos jellemzőit. 

Az irodalom törzsanyagát 6 témakörre bonthatjuk: általános ismeretekre a művészetekről, 

világirodalomra, magyar irodalomra, (tehát irodalmi művek és írók megismerésére, 

irodalomtörténetre), irodalomelméletre, az ún. memoriterre, (tehát az alapműveltséghez 

szükséges művek könyvnélküli ismeretére) és az ajánlott olvasmányokra. 

Az egyes részterületek ismeretanyagát a pedagógus saját megítélése szerint építheti be 

tanmenetébe és használhatja fel tanítási óráin. Továbbá úgy dolgozhatja fel ezt a 

meghatározott ismeretanyagot, ahogy azt a lehetőségei engedik, tekintetbe véve az iskola 

típusát és a tanulók képességeit. 

A törzsanyagban megfogalmazott követelmény alkotja azt a szintet, amelyet valamennyi 

érettségivel végződő iskolában tanuló diáknak el kell sajátítania. Ha a diák nincs ezen 

ismeretek birtokában, akkor felsőbb osztályokba sem léphet, illetve középiskolai tanulmányait 

sem fejezheti be sikeresen. Ebből a törzsanyagból szükséges kiindulni, amikor az érettségi 

vizsgák előtt álló diákok számára meghatározzuk az – emelt ill. a középszintű – érettségi 

vizsga követelményét. A teljes középiskolai képzés során valamennyi diák számára azonos a 

követelmény, tehát mindenki számára irányadó a törzsanyagban meghatározott tananyag. 

Csupán az érettségi vizsgákra való felkészülés során lehet megkülönböztetni a számonkérhető 

tananyag terjedelmét és mélységét. A tanár a szerint állapítja meg a diák érdemjegyét, hogy a 

törzsanyagban meghatározott tananyagot milyen terjedelemben és alapossággal sajátította el. 

A követelmények – a törzsanyagra épülve – ismereteket, jártasságokat és készségeket 

tartalmaznak mind magyar nyelvből, mind a magyar s a világirodalomból egyaránt. 

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata, hogy fejlessze a szövegértést valamint a 

szövegalkotás képességét írásban és szóban egyaránt, továbbá megteremtse a szükséges 

anyanyelvi ismereteket a további önálló tanuláshoz, az önműveléshez. Az anyanyelv 

megfelelő ismerete az idegen nyelvek elsajátításában is nagy segítséget nyújthat. 

Az irodalmi nevelés alapvető feladata, hogy értő és érző embereket nevelhessünk általa. Az 

irodalmon keresztül a művészetek és a tudományok is közelebb hozhatóak, 

kézzelfoghatóbbak lesznek a diákok számára. A diákok irodalmi műveltségének 

megalapozásához elengedhetetlenül szükséges a műelemző és -értelmező feladatok 

megoldása. A tanítási órákon gyakorolt elemzések fejlesztik a tanulók kifejezőkészségét, s 

egyben fogékonyabbakká is válnak az irodalmi művek szépségei iránt; a művek tartalma 

pedig számtalan lehetőséget ad a tanulók világképének megfelelő kialakításában. Az irodalmi 

alkotások szerepe abból a szempontból is fontos, hogy segítségükkel nagymértékben 

fejleszthető a diákok erkölcsi és esztétikai érzéke. 

Az irodalomoktatás célja tehát nem csupán az adatközlés, a lexikális tudás átadása, hanem 

olyan műveltség megszerzése, amely alapja lehet az európai kultúra megismerésének. Ne 

felejtsük el azonban azt a legfontosabb tényezőt, hogy míg a nyelvtan tudományág, amely 

pontos ismeretekre támaszkodó, racionális, logikus gondolkodást igényel, addig az irodalom 

művészeti ága nyelvünknek, amely szintén pontos ismereteket igényel, azonban sokkal 

szabadabb, több teret ad a fantáziának, a gondolattársításoknak, az érzéseknek. 

2

Tartalom – obsah 

Bevezető 

2. oldal 

Tartalom 

3. oldal 

Nyelv 

1. A beszéd és a nyelv 4. oldal 

2. Hangtani ismeretek 5. oldal 

3. Szótani ismeretek 5. oldal 

4. Szóalaktani ismeretek 6. oldal 

5. Jelentéstani ismeretek 6. oldal 

6. Mondattani ismeretek 7. oldal 

7. Stilisztikai ismeretek 7. oldal 

8. Az írásbeli kifejezőkészség 8. oldal 

9. A szóbeli kifejezőkészség 8. oldal 

10. Helyesírás és nyelvművelés 9. oldal 

Irodalom 

1. Általános ismeretek a művészetekről 10. oldal 

2. Világirodalom 11. oldal 

q ókor 11. oldal 

q középkor 12. oldal 

q reneszánsz 12. oldal 

q barokk 13. oldal 

q a felvilágosodás és a klasszicizmus 13. oldal 

q romantika 14. oldal 

q realizmus 14. oldal 

q a XIX. század második fele, a századforduló 15. oldal 

q a két világháború közti korszak 15. oldal 

q a XX. század második fele 16. oldal 

3. Magyar irodalom 17. oldal 

q középkor 17. oldal 

q reneszánsz 17. oldal 

q barokk 18 oldal 

q a felvilágosodás és a klasszicizmus 18. oldal 

q a reformkor és a romantika 19. oldal 

q a forradalom és a szabadságharc irodalma 20. oldal 

q az önkényuralom és a kiegyezés irodalma, a realizmus 20. oldal 

q a századforduló irodalma (XIX – XX.) 21. oldal 

q a két világháború közötti irodalom 22. oldal 

q József Attila, Radnóti Miklós 23. oldal 

q a XX. század második felének irodalma 23. oldal 

q a határon túli magyar irodalom 24. oldal 

4. Irodalomelmélet 

q epika 25. oldal 

q líra 26. oldal 

q dráma 27. oldal 

5. Memoriterek 28. oldal 

6. Ajánlott olvasmányok 29. oldal 

3

NYELV – JAZYK 

1. A beszéd és a nyelv 

2. Hangtani ismeretek 

3. Szótani ismeretek 

4. Szóalaktani ismeretek 

5. Jelentéstani ismeretek 

6. Mondattani ismeretek 

7. Stilisztikai ismeretek 

8. Az írásbeli kifejezőkészség 

9. A szóbeli kifejezőkészség 

10. Helyesírás és nyelvművelés 

1. A beszéd és a nyelv 

Tartalom – Obsah: 

A kommunikáció tényezői és a nyelv különféle szerepe: a tájékoztató, ábrázoló, 

érzelem kifejező és a felhívó funkció. Az irodalmi művekben, illetve a mindennapi 

beszédben felfedezhető kommunikációs zavarok és ezek okainak felismerése, majd 

a feloldásukra alkalmas megoldások megkeresése. A testbeszéd szerepe: a színpad, a film 

világában, valamint a hétköznapi életben. Az irodalmi nyelv használata; a köznyelv, 

nyelvjárások, csoportnyelvi szavak. Anyanyelvünk folyamatos változása. A magyar nyelv 

helye a világ nyelvei közt. Nyelvcsaládok. Nyelvrokonaink. 

A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései: a téma, címadás, bekezdések; vázlatkészítés, 

jegyzetelés. Szövegfajták és -típusok. A szóbeli és az írott szövegek jellemző vonásai. 

A számítógép alkalmazása a szövegszerkesztésben. 

Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 

1.1. A tanuló értse a beszéd és a nyelv közti különbséget, a nyelv és a gondolkodás közti 

összefüggést. Ismerje és tudja felhasználni akár írott, akár beszélt szövegben a nyelv 

különféle funkcióit. Legyen tisztában a szövegalkotás alapjaival. 

1.2. Kommunikációs képességei legyenek olyan szinten, hogy a másik ember 

megnyilatkozását minél teljesebben, minden összetevőre kiterjedően (nyelvi forma, 

intonáció, testbeszéd) fel tudja fogni. 

1.3. Legyenek ismeretei a nyelvek szerkezete, valamint eredete szerinti osztályozásáról. 

1.4. Ismerje nyelvrokonainkat, a nagyobb nyelvcsaládokat. 

1.5. Alapfokú ismeretei legyenek a számítógép szövegszerkesztőjéről. Tudjon létrehozni 

dokumentumokat, a beírt szövegen változtatni, bekezdéseket és számozásokat 

jelölni, szöveget másolni és áthelyezni, betűtípust és -méretet változtatni, képeket és 

táblázatokat illeszteni a szövegbe. Ismerje a számítógépben levő sablonokat: 

életrajz, levélfajták, fax, kérvény. 

4

2. Hangtani ismeretek 


A beszédhangok létrehozása és képzése. A betű és a hang közti különbség. A magán- és 

a mássalhangzók csoportosítása. A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. 

Helyesírásunk alapelvei. A rossz szokásból eredő beszéd- és kiejtési hibák. 


2.1. A tanuló ismerje a magyar beszédhangok állományát, a hangképzést és az ezzel 

kapcsolatos helyesírási tudnivalókat, valamint a kétnyelvűségből adódó 

nyelvhelyességi követelményeket. 

2.2. Ügyeljen a helyesírásra a hangváltozásokkor, mégpedig a részleges, az írásban jelölt 

teljes hasonulások esetében, valamint az összeolvadások következtében. Fordítson 

figyelmet a sorvégi elválasztásokra is. 

2.3. Különböztesse meg a magán- és mássalhangzókat a kiejtés időtartama, a képzés 

módja szerint! Ismerje a mássalhangzók egymásra hatásának eseteit: a részleges, a 

jelölt és jelöletlen teljes hasonulást és az összeolvadást. Ki tudja küszöbölni a 

kiejtési hibákat, és ismerje fel a rossz megszokásból eredő beszédhibákat. 

3. Szótani ismeretek 


A szókészlet és a szókincs. A szókészlet tagolódása, rétegződése, változása és mozgása. 

A magyar – szlovák kétnyelvűség szókészlettani kérdései. 

A szófajok. A mai magyar nyelv szófajai; fajtáik, jellemzésük, használatuk, helyesírásuk. 

Az igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók. 


3.1. A tanuló tudjon szótárral, lexikonnal dolgozni. Legyen képes információkat 

gyűjteni, keresni a számítógépben működő elektronikus szótárakban, lexikonokban. 

El tudjon igazodni az elektronikus könyvtárakban az Interneten. 

3.2. Legyen tisztában a magyar szókészlet nagyságával, gazdagságával, rétegződésével 

és bővülésének lehetőségeivel. Tudjon különbséget tenni a szókészlet és az egyéni 

szókincs között. Ne keverjen idegen kifejezéseket a mondandójába! 

3.3. Ismerje a szófajok rendszerét: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, 

mondatszók. Tudja őket helyesen használni beszédben, írásban egyaránt. Ismerje a 

tulajdonnevek (főleg a földrajzi és az intézménynevek) helyesírását. 

5

4. Szóalaktani ismeretek 


A szóelemek fajtái és csoportjai; szótő és toldalékok. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, 

ragok fajtái. A szóalkotás gyakoribb módjai: szóképzés, szóösszetétel. 


4.1. A tanuló ismerje fel az elemzésre szánt szó elemeit: a szótövet, valamint a 

leggyakoribb toldalékokat. 

4.2. Tudja, hogy milyen módon képezhetünk új szavakat, mit jelentenek az ún. 

továbbképzett szavak, miként használjuk őket helyesen mind a köznyelvben, mind 

az irodalmi nyelvben. 

4.3. A jeleket s a ragokat használja megfelelően, ne legyenek rá hatással az egyes 

nyelvjárási helytelen szokások! 

5. Jelentéstani ismeretek 


A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, 

többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak. A rokon értelmű 

szavak szókincsgyarapító szerepe. 


5.1. A tanuló számára legyen világos, hogy beszédünkben milyen szerepük van a 

hangulatfestő és a hangutánzó szavaknak. Semmiképp se keverje a betű és a hang 

fogalmát! 

5.2. Tudnia kell besorolni a szavakat azok hangalakja és a jelentésük viszonya alapján. 

Legyen képes őket a megfelelő szinten alkalmazni beszédében, írásában egyaránt, 

mivel ezek az ismeretek nagyban segítik a tanuló szókincsének gyarapodását. 

5.3. Ismerjen minél több rokon értelmű szót, hogy el tudja kerülni a felesleges 

szóismétléseket. Kerülje a közhelyek használatát! 

5.4. A tanuló szóhasználatában alakuljon ki egyfajta nyelvi illem, stílusérzék, amely a 

későbbiekben segíti őt majd a megfelelő kommunikáció kialakításában. 

6


6. Mondattani ismeretek 

A mondatok fajtái a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint: kijelentő, 

felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat. A kérdő mondat fajtái. 

A mondatok osztályozása szerkezetük szerint: egyszerű és összetett. A fő 

mondatrészek. A bővítmények: tárgy; a határozó és a jelző fajtái. Az -e kérdőszócska 

helye a mondatban. A szószerkezetek fajtái. Az összetett mondatok: mellé- és alárendelt 

mondatok. Az utalószó és a kötőszó szerepe. Az összetett mondatokkal kapcsolatos 

nyelvhelyességi tudnivalók. Az idézés formája: kettőspont, pontosvessző, gondolatjel. 


6.1. A tanuló tudja osztályozni a mondatokat tartalmuk, szerkezetük és minőségük 

szerint. 

6.2. A mondatok fajtáit tartalmuk szerint megfelelően tudja alkalmazni beszédében, 

írásában egyaránt. Tudja használni az idézőjelet, gondolatjelet és a pontosvesszőt is. 

6.3. Ügyeljen a szórendre, ismerje annak szerepét a lényegkiemelésben, a közlendő 

pontosításában. 

6.4. Ismerje a mondatrészek leggyakoribb fajtáit. Mondatelemzéskor aláhúzással kell 

meghatároznia az egyes mondatrészeket. Legyen tisztában az elemzési modell 

(ágrajz) ábrázolásával. 

6.5. Az összetett mondatok elemzésekor ismernie kell az utalószó és a kötőszó szerepét. 

A mondatelemzések alkalmával a tudáson kívül támaszkodjon a logikus 

gondolkodásra! 


7. Stilisztikai ismeretek 

A stílus fogalma. Az írott stílusrétegek: a tudományos, a hivatalos, a publicisztikai és a 

szépirodalmi stílus. A szépirodalmi stílus eszközei. Az egyes stílusok jellemző vonásai. A 

beszélt stílusrétegek: a társalgási, a közéleti és a szónoki stílus. A szövegszerkesztés: a 

téma, a címadás, a bekezdések, mondattömbök. A vázlatkészítés és a jegyzetelés. 


7.1. A tanuló legyen tisztában a stílus szerepével a köznyelvi nyelvhasználatban, értse 

meg a stilisztika lényegét, fontosságát. 

7.2. Ismerje fel a szöveg stílusát annak jellemző stílusjegyei alapján. 

7.3. A szépirodalmi stílus eszközei közül ismerje fel a szövegben: a hasonlatot, 

megszemélyesítést, metaforát és az allegóriát. 

7.4. Ismerje a szövegszerkesztés alapvető lépéseit. Tudjon vázlatot és jegyzetet készíteni 

munkájához. 

7.5. Ismerje a számítógép szövegszerkesztőjét és annak lehetőségeit. 

7


8. Az írásbeli kifejezőkészség 

Az egyszerűbb hivatali iratok, a magánlevél, tartalomismertetés, beszámoló, 

vázlatkészítés, jegyzetelés. A fontosabb iskolai és közéleti írásbeli műfajok: a jellemzés, 

életrajz, leírás, igazolás, tájékoztatás, felszólítás, elbeszélés, olvasmányelemzés, 

jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés, megrendelőlap, postautalvány, kérvény. 

Ehhez a témakörhöz szükséges ismernie a számítógép szövegszerkesztőjét, amiben 

többségükre ún. sablonokat, példákat találunk. 


8.1. A tanuló ismerje az írásbeli fogalmazás betartandó követelményeit, a fokozatosság 

elvét. Nem szükséges a hagyományos tagolás (bekezdés, tárgyalás, befejezés) 

elvéhez ragaszkodnia, hisz a szépirodalomban is számtalan példát lát az ún. „in 

medias res” típusú, a felbontott időrendben megírt, a lánc- és mozaikszerű 

elbeszélésekre, szövegekre. A bekezdésekre, a fokozatosságra azonban szükséges 

figyelmet fordítania. 

8.2. Legyen képes a tanult iskolai és közéleti írásbeli műfajok megfogalmazására. 

Tudjon jellemzést, tartalomismertetést, beszámolót, jegyzetet, leírást, kérvényt, 

életrajzot stb. készíteni. 

8.3. Ismerje a számítógép szövegszerkesztőjét, amelyben az említett műfajokra 

sablonokat, példákat talál, amelyek később jelentősen könnyíthetik munkáját, 

érvényesülését. 


9. A szóbeli kifejezőkészség 

A szóbeli kifejezőkészség formái: az előadás, vita, érvelés, cáfolás, értékelés, jellemzés, 

magyarázat, alkalmi beszéd, felszólalás, hozzászólás, megszólítás, bemutatkozás, 

bemutatás. A beszámoló, az előadás (szónoki beszéd); a közéleti beszéd; az ifjúság 

nyelve. A mimika és a gesztusok szerepe beszédünkben. Az ún. testbeszéd fontossága. A 

hangos beszéd sajátosságai: a hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet. 


9.1. Az önálló, értelmes beszéd elsajátítása szorosan összefügg a gondolkodással, a 

gondolkodás fejlesztésével. Ezért fontos, hogy a tanuló tudjon rövid beszámolót, 

előadást, hozzászólást készíteni. 

9.2. Ismernie kell a vita, az érvelés és a cáfolás intelligens formáját. A bemutatkozás és a 

bemutatás illemszabályaival legyen tisztában! A megszólítás különféle módjait tudja 

a gyakorlatban használni. 

9.3. Legyen képes rövid alkalmi beszédek megfogalmazására. 

9.4. Tudja, miként egészítheti ki mondandóját a mimikával, a testbeszéddel, illetve 

miként döntheti azt romba felesleges gesztusokkal. 

8

10. Helyesírás és nyelvművelés 


Helyesírásunk alapelvei. A különírás és az egybeírás (szóismétlések, ikerszók, 

szókapcsolatok, szóösszetételek). A tulajdonnevek írása: a személynevek toldalékolása, 

intézménynevek, műalkotások címei, a földrajzi nevek, illetve ezek -i /-beli/ képzős 

származékai. A tulajdonnevek köznevesülése. Az ünnepek nevei. Az elválasztás, az 

írásjelek alkalmazása, rövidítések és a mozaikszók, a számok írása és a keltezés. A 

szlovákiai magyar nyelvművelés. 


10.1. A tanuló a lehető legalaposabban ismerje a magyar helyesírást! Ezek az ismeretek 

azonban ne csak a helyesírási gyakorlatokra korlátozódjanak, hanem más tanítási 

órákon és a mindennapi használatban is mutatkozzanak meg! 

10.2. Ismerje a hasonulások, az összeolvadás, a mássalhangzó-kiesés és -rövidülés által 

megváltozott hangok, szavak helyesírását! 

10.3. Az egyszerűsítő írásmód se okozzon gondot sem a többjegyű betűk kettőzött 

alakjának (pl. néggyel, királlyal) írása esetében, sem a toldalékolás következtében 

három azonos mássalhangzó egymás mellé kerülésekor (pl. meggy+gyel = 

meggyel). Ismerje az itt előforduló kivételeket is, amelyek az összetett szavakra (pl. 

kulcscsont), a család- ill. vezetéknevekhez kapcsolódó toldalékokra vonatkoznak (pl. 

Kiss-sel, Mann-nal). 

10.4. A szóismétlések külön, vesszővel, kötőjellel ill. egybeírt formáit is szükséges 

ismernie. 

10.5. Tudja pontosan leírni a tulajdonneveket: az intézmény- és a földrajzi neveket, az 

újságok, a műalkotások neveit, valamint ismerje a tulajdonnevek köznevesült 

formáinak helyesírását. Tudja alkalmazni a rövidítéseket és a számozásokat, 

valamint azok toldalékolt formáinak helyesírását. 

10.6. Külön figyelmet kell szentelni a szlovákiai magyar nyelvhasználatra, a 

nyelvművelésre. 

9

Irodalom – Literatúra 

1. Általános ismeretek a művészetekről –Všeobecné poznatky o umeniach 

2. Világirodalom – Svetová literatúra 

3. Magyar irodalom – Maďarská literatúra 

4. Irodalomelmélet – Teória literatúry 

5. Teljes művek és részletek szöveghű felidézése – Memoriter 

6. Ajánlott olvasmányok – Povinné čítanie 

1. Általános ismeretek a művészetekről – 

Všeobecné poznatky o umeniach 

Témakör: Szerző – mű – befogadó 

Tartalom: 

A művészet szerepe és hatása. Az irodalom fogalma, helye a művészetek rendszerében. 

A művészi kifejezőeszközök. Műelemzés és műértelmezés. Irodalmi műnemek és 

műfajok. A korstílusok és besorolási okai. 

Fogalmak: 

- műelemzés, műértelmezés, asszociáció, absztrakt, nézőpont, lírai én, fikció, katarzis, 

kompozíció, késleltetés, megjelenítés, motívum; 

- esztétika, esztétikai minőség (szép, rút, groteszk, humoros, ironikus, komikus, tragikus, 

szatirikus); 

- műfaj és műnem; líra, epika, dráma, 

- stílus, korstílus, 

- művelődéstörténeti korszakok. 


1.1. A tanuló tudja kifejteni a művészet fogalmát, kialakulásának társadalmi hátterét, az 

egyes korszakok művészetfelfogását. 

1.2. Tudjon tájékozódni az irodalom és a művészetek rendszerében. 

1.3. Az új fogalmak jelentését és funkcióját tudja megmagyarázni. 

10

2. világirodalom – svetová literatúra 

Témakör: Ókor 


A Biblia és hatása az irodalomra. Néhány részlet elemzése az Ó- és Újszövetségből, (pl. 

a Teremtéstörténet, A tékozló fiú története, az Énekek éneke). A bibliai témák továbbélése 

és hatása a művészetekre, a társművészetekre és gondolkodásunkra. A Bibliából 

származó, örök emberi igazságokat magukban hordozó szólások magyarázata. 

Fogalmak: 

- biblia, bibliafordítás, evangélium, Genezis, Ószövetség (Ótestamentum), példabeszéd, 

prédikátor, próféta, apostol, Újszövetség (Újtestamentum), Szentírás, Szentháromság, 

Törvény, Tóra, zsoltár; 

Az ókori görög irodalom. A műnemek és a műfajok kialakulása. A homéroszi epika, a 

trójai mondakör. Az eposz műfaja, az eposzi kellékek. 

A görög líra legfontosabb műfajai: elégia, epigramma – egy-egy konkrét művön való 

bemutatásuk, említés szintjén Szappho, Anakreon. 

Az ókori görög színház kialakulása a rituális szertartásból a színpadi játékig. 

Szophoklész Antigoné c. drámájának feldolgozása. 

Fogalmak: 

- emberközpontúság, mítosz, mitológia, mondakör; dal, eposz, eposzi kellékek (propozíció, 

invokáció, motiváció, bonyodalom, enumeráció, deus ex machina, epizód, díszítő jelző, 

állandó jelző, késleltetés), in medias res; 

- dráma, tragédia, komédia, görög dráma, drámaszerkezet, expozíció, bonyodalom, 

tetőpont, végkifejlet, értékrend, erkölcs, katarzis, érdekellentét (konfliktus), monológ, 

dialógus; 

- hexameter, versláb, (mértékegység), distichon, pentameter, sormetszet (cezúra); 


2.1. A tanuló ismerje a zsidó-keresztény kultúra alapművének, a Bibliának néhány 

fontosabb részletét. 

2.2. Ismerje a kor legfontosabb építészeti és képzőművészeti alkotásait, általános 

irodalomtörténeti jellemzőit, az alapvető stílusjegyeket. 

2.3. A tanuló ismerjen 4-5 történetet a görög mitológiából. 

2.4. Ismerje a homéroszi eposzt, vázlatosan az Odüsszeia cselekményét. 

2.5. Legyen áttekintése Szappho és Anakreon jelentőségéről, a himnusz és a dal 

megjelenéséről. Egy-egy művön keresztül mutassa be az elégiát és az epigrammát. 

2.6. Vázlatosan tudja elemezni Szophoklész: Antigoné című tragédiáját. 

2.7. Tudja megmagyarázni a törzsanyagban jelölt új fogalmak jelentését és funkcióját. 

11

Témakör: Középkor 


A középkori művészeti és építészeti stílusok jellemző vonásai. A trubadúrlíra és a 

vágánsköltészet. Dante: Isteni színjátékának kompozíciója, a Pokol köreinek hierarchiája 

(részlet). 

Fogalmak: 

- román stílus, gótika, 

- „sötét” középkor, lovagi eszmény, trubadúrlíra, vágánsköltészet – Gaudeamus igitur, 

- Paradicsom, Pokol, Purgatórium, 

- gregorián ének, himnusz, legenda, szentbeszéd, példázat (parabola), 

- rím, hangsúlyos verselés; 


2.8. Lássa a tanuló az ókor és a középkor közti különbséget, a középkori keresztény 

Európában uralkodó szellemiséget, értékrendet. Tudja összefoglalni az adott 

korszak fontos eszméit, a korstílust. 

2.9. Ismerje a középkori irodalom jellegét, említés szintjén képviselőit. 

2.10. Mutassa be a trubadúrlíra és a vágánsköltészet jellemző vonásait. 

2.11. Tudja megfogalmazni Dante Isteni színjátékának eszmei tartalmát. 

2.12. Tudja megmagyarázni a törzsanyagban jelölt új fogalmak jelentését és funkcióját. 

Témakör: Reneszánsz 


A reneszánsz általános jellemzői, s összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. 

Francesco Petrarca – a szonett megteremtése. Giovanni Boccaccio műfajteremtése, a 

novella – A sólyom története. A Dekameron. Shakespeare: Hamlet vagy a Rómeó és 

Júlia – műelemzés, műértelmezés. 

Fogalmak: 

- polgárság, reneszánsz, újjászületés, világias gondolkodás, életöröm, fényűzés, 

humanizmus, reformáció, dekameron, hamleti dilemma, (tépelődés), jellemfejlődés, 

komikum, tragikum, novella, szonett, drámai költemény, filozófiai költemény; 

- freskó, szépségkultusz, szimmetria. 


2.13. Tudja összefoglalni az adott korszak fontos eszméit, a korstílust. Ismerje a tanuló 

az európai reneszánsz legfontosabb művészi alkotásait, a humanista 

embereszményt és világszemléletet. 

2.14. Ismerje a szonettköltő, Francesco Petrarca költői munkásságát s egy szonettjét. 

2.15. Fedezze fel a novella-teremtő Boccaccio társadalomkritikáját, ismerje a novellák 

életszemléletét. 

2.16. Tudja elemezni Shakespeare Hamlet vagy a Rómeó és Júlia című drámáját. 

2.17. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját. 

12

Témakör: Barokk 


A barokk általános jellemzői és összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A 

barokk művészet: építészet, festészet, szobrászat kiemelkedő alkotásai – az említés 

szintjén. 

Fogalmak: 

- bonyolultság, halálfélelem és életöröm, elkápráztatás, ellenreformáció, látvány és 

látomás, pompaszeretet, realitás és vágy, szélsőséges érzelmek, szenvedély, 

túldíszítettség; 

- eposz, óda, opera; rokokó; 


2.18. Ismerje a tanuló a barokk korszak történelmi-társadalmi hátterét, embereszményét, 

az egyház mindent uralni akaró igyekezetét, az ellenreformáció eszmeáramlatát. 

Ismerje fel a reneszánsztól eltérő stílusjegyeket. 

2.19. Tudja megnevezni a kor legkedveltebb műfajait, témáit. 


Témakör: A felvilágosodás és klasszicizmus 


A klasszicizmus általános jellemzői s összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A 

klasszicizmus művészi eszközei az építészetben, a képzőművészetben és a zenében. 

A felvilágosodás Franciaországban. A Nagy Francia Enciklopédia létrejötte, 

jelentősége. Rousseau és Voltaire szerepe a felvilágosodás kialakulásában. Néhány 

regénytípus bemutatása pl.: az utazóregény. A klasszicista dráma – Molière: Tartuffe, 

Goethe: Faust – részletek. 

Fogalmak: 

- enciklopédia, helyzetkomikum, irónia, racionalizmus, ráció és érzelem, 

- regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, utópia, 

- klasszicizmus, „nemes egyszerűség, nyugodt nagyság”, rend, rendezettség, zárt formák, 

- szentimentalizmus, érzelgősség, érzelem; 


2.21. Ismerje a tanuló a klasszicizmus és a felvilágosodás kialakulásának körülményeit, 

történelmi és szellemi hátterét Európában, ismerje esztétikai vonásait. Az irodalmi 

és művészeti alkotásokról tudjon önálló véleményt alkotni. 

2.22. Ismerje a francia klasszicista dráma jellemzőit. Röviden elemezze Molière 

Tartuffe című drámáját. 

2.23. Goethe: Faust – csupán az említés szintjén. 


13

Témakör: Romantika 


A romantika művészi jegyei, összehasonlítva az előző kor művészi jellegzetességeivel. 

Szemelvények az európai romantika irodalmából: említés szintjén az angol romantikusok 

második nemzedéke: Byron, Shelley, Keats. A francia romantikus regény. V. Hugo: A 

nyomorultak vagy a Párizsi Notre-Dame rövid elemzése. 

Fogalmak: 

- romantika, fantasztikum, misztikusság, érzelmek és szenvedélyek kultusza, fantázia, 

egzotikum, líraiság, melankólia, pátosz; lírai főhős; 


2.25. Hasonlítsa össze a tanuló a klasszicizmus és a romantika jellegzetes művészi 

eszközeit. Tudja, mennyiben jelent forradalmi változást a romantika a 

klasszicizmussal szemben. 

2.26. Egy-egy művük rövid bemutatásával vázolja fel az angol romantika második 

nemzedékének költői munkásságát: Byron, Shelley, Keats romanticizmusát. 

2.27. Röviden ismertesse V. Hugo: A nyomorultak vagy a Párizsi Notre-Dame című 

regényét, és mutasson rá bennük a romantikus vonásokra. 


Témakör: Realizmus 


Történelmi és társadalmi viszonyok a XIX. század második felében. A realizmus 

térhódítása. Realizmus a világ képzőművészetében. 

A realizmus sajátos változatai az orosz irodalomban: Gogol, Tolsztoj, Csehov vagy 

Dosztojevszkij egy novellája vagy műrészlete; (Pl.: Gogol – groteszk jellemábrázolás a 

„kisember-novellák”-ban – A köpönyeg. Az orosz valóság szimbolikus ábrázolása 

Csehov novelláiban A 6-os számú kórterem vagy A csinovnyik halála). 

Fogalmak: 

- tárgyilagos, higgadt hang, tipizálás (típusalkotás), a jellemző, az általános 

megragadása, közérthetőség; 

- belső monológ, becsvágy, erkölcsi züllés, cinizmus, kíméletlenség, karrierizmus, 

groteszk, „kisember-novella”; 


2.29. Ismerje a tanuló a realizmus művészi céljait, s lássa a különbséget a romantikával 

szemben. 

2.30. Ismerje az orosz realizmus egy-egy kiemelkedő művét: pl. Gogol „kisembernovelláit” 

(A köpönyeg vagy A revizor), ismerje Tolsztoj egyik regényének 

problémakörét, Csehov egy novelláját, s a cselekmény nélküli dráma fogalmát. 


14

Témakör: A XIX. század második fele, a századforduló 


Művészeti szemléletváltás a századfordulón. Modern törekvések a prózában: a 

naturalizmus. A Zola-regények helye és szerepe a századforduló irodalmában. 

Az impresszionizmus, szimbolizmus. A dekadencia és az elidegenedés életérzése az 

irodalomban. Modern francia líra: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészetéből – 2-3 

vers. 

Fogalmak: 

- életfilozófiák, naturalizmus, öncélú szépség- vagy formakultusz, szimbolizmus, 

impresszionizmus, l’art pour l’art, a természet és az ember összhangja, 

hangulatteremtés, erotika, dekadencia, légiesség, titokzatosság, játékosság; 

- metaforák, jelzők, alliterációk, rím; szabad vers; 


2.32. Ismerje a tanuló a századforduló történelmi-társadalmi viszonyait Európában, s 

ezek hatását az irodalomra. Ismerje a századvég és a századforduló európai 

képzőművészetének legnagyobb alkotásait, s tudja összevetni az irodalmi 

műalkotásokkal. Meg tudja határozni a naturalista próza jellegzetes jegyeit egy 

műrészlet alapján. 

2.33. Tudja meghatározni a szimbolista líra tartalmi és formai elemeit a modern líra egyegy 

művének bemutatásával. 


Témakör: A két világháború közötti korszak 


Az avantgárd térhódítása Európában, megjelenési formái a képzőművészetekben. 

A 20. századi modern regény jellemzői. Thomas Mann: Mario és a varázsló – 

műelemzés. E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger – műelemzés. Ízelítő a 20. század 

első felének lírájából: pl. a modern francia líra – Apollinaire. 

A 20. századi dráma az említés szintjén – konkrét mű elemzése, a lehetőségek szerint 

színházi élmény alapján. 

Fogalmak: 

- avantgárd: impresszionizmus, kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, 

szürrealizmus, konstruktivizmus; 

- belső monológ, esszé, elidegenedés, groteszk, 

- modern regény, kisregény, képvers. 

15


2.35. Ismerje a tanuló a két világháború közti korszak történelmi-társadalmi viszonyait 

Európában. 

2.36. Ismerje a német irodalom szimbolista, áttételes ábrázolásmódját T. Mann: Mario 

és a varázsló című alkotásában – a szereplők jellemzése. 

2.37. Elemezze röviden E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regényét! 

2.38. Mutassa be Apollinaire költészetén keresztül a képvers fogalmát! 


Témakör: A XX. század második fele 


Az avantgárd utáni modern költészet sajátos jegyei. Összefoglaló kép a művészek 

útkereséséről, a lírában megmutatkozó életérzésről (egy-két szerző, vers). Szépprózai 

művek, műrészletek, egy-két szerző egy alkotása vagy részletek (pl. Heller: A 22-es 

csapdája, Salinger: Zabhegyező, Hrabal: Sörgyári capriccio – részletek) 

Fogalmak: 

- elidegenedés, önlélekrajz, nihilizmus, 

- modern, posztmodern, egzisztencionalizmus, abszurd, beatirodalom, abszurd dráma, 


2.40. Ismerje a tanuló a XX. század második felének történelmi-társadalmi viszonyait. 

Tudja röviden bemutatni a XX. század képzőművészetének sokszínűségét. 

2.41. Tudjon egy átfogó képet adni a XX. század második felének költészetében 

megnyilvánuló életszemléletről, értékrendről: az elidegenedésről, a modern városi 

élet iróniájáról, az önlélekrajzról, a nihilizmusról, a szorongás, a félelem 

költészetéről. 

2.42. Meg tudja magyarázni az egzisztencionalizmus fogalmát. Állítását tudja példával 

illusztrálni a XX. század modern prózairodalmából. 


16

3. magyar irodalom – maďarská literatúra 

Témakör: Középkor 


A Kárpát-medencében letelepedett magyarság társadalmi berendezkedése, a 

kereszténység felvétele. Az ősköltészet nyomai a magyar népköltészetben. Az 

írásbeliség kialakulása: a latin nyelvű egyházi irodalom (Zoerard és Benedek legendája, 

Szent Gellért-legenda, Margit-legenda), a latin nyelvű világi irodalom: geszták és 

krónikák - Anonymus Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája, Képes Krónika. A 

magyar nyelvű írásbeliség kezdetei. A mondák és legendák világa. Az első 

nyelvemlékek. 

Fogalmak: 

- ősköltészet, regölés, hitvilág, sámán, sámánizmus, táltos, rovásírás, 

- munkadal, monda, legenda, geszta, krónika, kódex, szórványemlék, alapítólevél; 


3.1. Ismerje a tanuló az ősi népi kultúra nyomait irodalmunkban, s a középkorban 

megjelenő írásbeliség megjelenésének körülményeit. 

3.2. Saját olvasmány alapján ismerjen 2-3 magyar mondát. 

3.3. Ismerje a magyar vonatkozású latin nyelvű írásos emlékeket. 

3.4. Legyenek ismereti a magyar nyelvű írásos irodalom kezdeteiről. 

3.5. Tudjon részleteket az első magyar nyelvemlékekből: Tihanyi Apátság 

alapítólevele – mondattöredék, a Halotti beszéd – 3-4 mondat. 

3.6. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 

3.7. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját. 

Témakör: Reneszánsz 


Mátyás udvara, a reneszánsz kultúra központja. Janus Pannonius, a magyarországi 

latin nyelvű humanista költészet megteremtője. Epigrammái, elégiái, (Pannónia 

dicsérete). Balassi Bálint, az első magyar nyelven író költő. Balassi vitézi, szerelmi és 

vallásos lírája. (Egy katonaének és még egy vers). A reformáció irodalma – röviden a 

kor kiemelkedő szerzői egy-egy művük említésével. 

Fogalmak: 

- Bibliotheca Corviniana, iniciálé, miniatúra, Academia Istropolitana, 

- reformáció, prédikáció: katolikus erkölcstanítás, bibliafordítás, epigramma, elégia, 

dicsőítő ének, széphistória, históriás ének, tanító mese, vitézi életkép, zsoltár; 

- Balassi-strófa; 

17


3.8. Legyenek ismeretei Mátyás királynak a humanista kultúra elterjedésében betöltött 

szerepéről. 

3.9. Ismerje röviden Janus Pannonius költői pályáját, legalább egy versét. 

3.10. Tudja meghatározni Balassi Bálint helyét és szerepét a magyar irodalomban, 

ismerje költészetét, számmisztikájának alapjait. 

3.11. Ismerje a reformáció korszakának legfontosabb eredményeit, s legkiemelkedőbb 

személyiségeit. 



Témakör: Barokk 


A hazai barokk építészet és képzőművészet néhány kiemelkedő alkotása. Zrínyi 

Miklós Szigeti veszedelem című eposza – vázlatosan. A kuruc költészet (egy-két vers). 

Mikes Kelemen jelentősége a magyar irodalomban és történelemben (egy levélrészlet). 

Fogalmak: 

- teológiai irodalom, barokk túlzás, eposzi kellékek, erkölcsi és katonai értékrend, 

végzetszerűség, ostromleírás, megdicsőülés, hadtudományi irodalom, száműzetés, 

törökországi levelek; rokokó; 

- kéziratos énekeskönyv, szegénylegény-költészet, politikai és vitézi költészet, 

virágénekek. 


3.14. Tudja a tanuló, milyen történelmi-társadalmi események zajlottak a XVII. század 

Magyarországában. Utaljon az ellenreformáció felerősödésére. 

3.15. Ismerje Zrínyi Miklós életének legfontosabb mozzanatait, katonapolitikai és 

társadalmi tevékenységét, Szigeti veszedelem című eposzának témáját. 

3.16. Ismerje a kuruc küzdelmek korának névtelen világi költészetét – egy-két verset. 

3.17. Ismerje Mikes Kelemen műfajteremtő munkásságát – egy levélrészlet. 



Témakör: A felvilágosodás és a klasszicizmus 


Bessenyei György művelődési programja (Magyarság). Batsányi János forradalmi 

lírája (A franciaországi változásokra). A magyar nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. 

Berzsenyi Dániel, az ódák és elégiák költője – A közelítő tél. Csokonai Vitéz Mihály 

költői munkássága (két-három vers). A magyar drámairodalom kezdetei. Katona József: 

Bánk bán – műelemzés és műértelmezés. 

18

Fogalmak: 

- jakobinus mozgalom, testőrség, Kufstein, nyelvújítás, ortológus, neológus, 

Mondolat, művelődési program, 

- Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Magyar Museum, 

- értekező próza, óda, elégia, klasszicizmus, népiesség, rokokó, komikus eposz; 


3.20. Ismerje a testőríróknak a felvilágosodás érdekében vállalt szerepét, Bessenyei 

György kultúrpolitikai munkásságát. Magyarság – részlet. 

3.21. Ismerje a magyar jakobinusok szerepét, Batsányi forradalmi lírájának főbb 

gondolatait: A franciaországi változásokra – elemzés. 

3.22. Tudja jellemezni röviden a nyelvújítási harcot, Kazinczy Ferenc munkásságának 

jelentőségét. 

3.23. Ismerje Csokonai Vitéz Mihály életpályáját, sokrétű költői munkásságát. 2-3 vers 

elemzése. 

3.24. Legyen áttekintése a magyar drámairodalom fejlődéséről: a vallásos középkori 

drámáktól a vásári komédiákon keresztül Bornemisza P., Balassi, Csokonai, 

Kisfaludy Károly drámai alkotásáig az említés szintjén. 

3.25. Ismerje a Bánk bán című dráma cselekményét, nemzeti jellegét és eszmeiségét. 



Témakör: A reformkor és a romantika 


A romantikus művészet vonásai, különbözősége a klasszicizmus művészetétől. A 

magyar romantikus triász és a Kisfaludy Társaság jelentősége. Kölcsey Ferenc alkotói 

portréja (Himnusz, Huszt és egy további választott vers). Vörösmarty Mihály alkotói 

portréja (Csongor és Tünde, ódák és epigrammák, a kései Vörösmarty). 

Fogalmak: 

- reform, elvágyódás, nemzethalál, vízió, rebellis, vanitatum vanitas, Parainesis, 

nemzeti eposz, mesedráma, filozófiai költemény, szózat, romantika, 


3.28. Tudja a tanuló, milyen történelmi helyzetben bontakozott ki a reformkor irodalma 

Magyarországon. 

3.29. Ismerje Kölcsey Ferencnek a reformkorban betöltött szerepét, kiemelkedő 

munkásságát. A Huszt c. költemény elemzése. 

3.30. Fejtse ki Vörösmarty nemzetébresztő szándékát, ismerje életpályáját, líráját. 

Gondolatok a könyvtárban – c. költemény elemzése. 

3.31. Hasonlítsa össze a Himnuszt és a Szózatot. 


19

Témakör: A forradalom és a szabadságharc irodalma 


Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseinek rövid felidézése. Petőfi 

költészetének témakörök szerinti csoportosítása. Forradalmi és tájverseinek elemzése. 

Jókai Mór irodalmi munkássága (egy regényének részletes feldolgozása, pl.: Az arany 

ember vagy a Sárga rózsa – műelemzés és műértelmezés). 

Fogalmak: 

- országgyűlési ifjak, irodalmi ellenzék, radikális ifjak, 

- leíró költemény, tájleíró költemény, rapszódia, életkép, népköltészet, eposzparódia, 

látomásköltészet, ars poetica, magyaros, ütemhangsúlyos verselés, allegória; 

- regényfejlődés, történelemhamisítás, 


3.33. Ismerje a tanuló az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korszakának 

történelmi eseményeit és azok összefonódását a kor irodalmával. Legyen átfogó 

képe a korról. Ismerje a forradalmi napokban szerepet vállaló ill. a reformeszméket 

valló személyiségek tevékenységét. 

3.34. Ismerje Petőfi Sándor életútját, irodalomtörténeti jelentőségét. Tudja költészetét 

témakörök szerint csoportosítani és azok jellemzőit összefoglalni. 

3.35. Tudja elemezni az: Egy gondolat bánt engemet /vagy A XIX. század költői/ c. 

költeményt. Ismerje a Nemzeti dal és a Föltámadott a tenger c. verset, és néhány 

sort tudjon belőlük idézni. Ismerje a Szeptember végén, Az Alföld /vagy a Puszta 

télen/ c. verset. 

3.36. Tudja részletesen elemezni Az apostolt, és találja meg a benne levő életrajzi 

elemeket. 

3.37. Ismerje Jókai Mór életútját, irodalmi munkásságát és annak jelentőségét a magyar 

prózai stílus kialakításában. 



Témakör: Az önkényuralom és a kiegyezés irodalma. A realizmus. 


Arany János a nemzeti klasszicizmus költője, a költői realizmus megteremtője. Arany 

életútja, balladái, lírai munkássága – lírája 1849 után. (Elemzésre javasolt művek: A 

walesi bárdok, Ágnes asszony, Híd-avatás.) A líra megújulása – Vajda János szerelmi 

lírájának újszerűsége, a szimbolista líra előfutára (A virrasztók). Az említés szintjén 

Tompa Mihály egy allegorikus verse (A madár, fiaihoz). A realista regény keletkezése: 

Mikszáth Kálmán népi tárgyú elbeszélései, vázlatosan első realista írásai. (2-3 novella 

elemzése, A különös házasság vagy a Noszty fiú esete… rövid bemutatása.) 

20

Fogalmak: 

- Kisfaludy Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Petőfi Társaság; 

- realizmus, irodalmi népiesség, lélektani folyamatok; 

- elbeszélő költemény, négyütemű tizenkettes, történelmi és népi ballada, „tragédia 

dalban elbeszélve”, balladai homály, őszikék, epilógus, 

- modern költészet, pesszimizmus, polgárosodás, hangulatlíra; 

- realista regény, idilli falukép, realisztikus-szatirikus regény, dzsentrik, erkölcsi 

romlottság; 


3.40. A tanuló ismerje a nemzeti klasszicizmus fogalmát, Arany János életpályáját, 

irodalmi munkásságát. Elemezze Arany köv. balladáit: A walesi bárdok, Ágnes 

asszony, Híd-avatás. 

3.41. Ismerje a lírát érintő megújítási kísérleteket. Vajda János és Tompa Mihály 

allegorikus versei közül egyet-egyet (pl.: A virrasztók, A madár, fiaihoz). 

3.42. Ismerje Mikszáth Kálmán irodalmi munkásságát, részletesen egy-két novelláját s 

egyik regényét. 



Témakör: A századforduló irodalma (XIX – XX.) 


A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. Ady 

Endre életútja, szimbolizmusa és költői forradalma, új költői látásmódjának lényege. 

Ady költeményeinek motívumkörei: Én-szerep (ars poeticája), Magyarság, Táj, Élet- 

Halál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború (három-négy mű). A Nyugat 

lírikusainak a századfordulón és a két világháború között kifejtett munkássága: Babits 

Mihály (egy verse), Tóth Árpád (egy verse), Juhász Gyula (egy verse), Kosztolányi 

Dezső (egy verse), prózaírói munkássága (novellája, pl. A kulcs), egy regénye (pl.: Édes 

Anna) műelemzés, műértelmezés; 

Fogalmak: 

- Nyugat, „nagy nemzedék”, európai tájékozódású nemzetszemlélet, irodalom 

függetlensége, kritika; 

- költői forradalom, eredetiség, motívumrendszer, ciklus, újfajta nemzetfogalom, 

nemzetostorozás, rendhagyó tájköltészet; 

- poeta doctus, intellektuális, filozofikus költészet, poeta esteticus, lélektani regény, 

freudizmus, tudatalatti; 

- dekadens líra, magányköltészet, alliteráció, figura etymologica; 

21


3.45. Ismerje a Nyugat kialakulásának körülményeit, valamint szerepét a magyar 

irodalom megújulásában. 

3.46. Tudja felidézni Ady Endre életének, pályájának eseményeit, értse 

szimbolizmusának eredetiségét. Ismerje költeményeinek motívumköreit. 

Elemzésre javasolt versei: Góg és Magóg fia vagyok én…, A magyar Ugaron, A 

föl-földobott kő, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet, 

Dózsa György unokája. 

3.47. Vázlatosan ismerje Babits Mihály filozofikus költészetét – Jónás könyve. 

3.48. Ismerje a magány költészetének megnyilvánulását Tóth Árpád költői 

munkásságában, amelyet egy versén keresztül tud bemutatni. 

3.49. Mutassa be Juhász Gyula rendhagyó tájköltészetét, a táj és a szerelem érzésének 

összefonódását egy választott versében. 

3.50. Ismerje a költő Kosztolányi versciklusainak jellegzetességét, prózaírói 

tevékenységét. Egy-két vers és novella elemzése (javasolt: A kulcs). Édes Anna c. 

regényének bemutatása, a szereplők jellemzése; a modern lélekábrázolás. 



Témakör: A két világháború közötti irodalom 


Művek a magyar avantgárd irányzataiból: Kassák Lajos egy-két műrészlete (pl.: A ló 

meghal…, Egy ember élete). Írói portrék a Nyugat prózaíróiról: Krúdy Gyula – az 

utazás-motívum szimbóluma novelláiban (pl.. A hídon vagy egyéb Szindbád-novella), 

Karinthy Frigyes – irodalmi karikatúrái (Így írtok ti). 

Móricz Zsigmond regényeinek, novelláinak világképe. A Rokonok c. regény mai 

értelmezése, a dzsentri ábrázolása valamint újszerű parasztábrázolása novelláiban. 

Elemzésre és olvasásra ajánlott művek: Hét krajcár, Tragédia, Rokonok. 

Fogalmak: 

- látomásos lírai realizmus, „melankólikus hajós”, festőiség, hangulat, gúnyosszatirikus 

életlátás, stílusparódia, humor-tréfa, humoreszk, paraszti világ, falukép, 

naturalista parasztábrázolás, korrupció, szociális érzékenység, magyar avantgárd 


3.53. Ismerje a Nyugat prózaíróit, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos 

irodalmi munkásságát – röviden. 

3.54. Mutassa be Móricz Zsigmond írói tevékenységét. Elemezze novelláit és egy 

regényét. 



22

József Attila, Radnóti Miklós 


József Attila költészetének jelentősége és helye a magyar irodalom egészében. 

Jellemző témák és korszakok az életműben. Költészetét ért különféle eszmei hatások: a 

Nyugat szelleme, az avantgárd, az újnépiség. Az anyamotívum és a szerelem. Tájleíró 

költészete. A társadalmi problémák tükröződése költeményeiben. Négy-öt vers elemzése. 

Ajánlott versek: Tiszta szívvel, Születésnapomra, A Dunánál és további két vers. 

Radnóti Miklós költői pályája életének tragikus szakaszai tükrében (1933-ig, 1933-tól 

1938-ig, 1938-tól haláláig). Az emberi jogok földbe tiprásának ábrázolása az 

irodalomban. A szerelem oltalma a háború borzalmai elől. 3-4 vers elemzése. Ajánlott 

művek: Nem tudhatom, Töredék, Levél a hitveshez és további egy-két választott vers. 

Fogalmak: 

- újnépiség – ambivalencia, anyakép, ecloga, szonettciklus; emberi jogok 


3.57. Ismerje a tanuló József Attila költészetének jelentőségét és helyét a magyar 

irodalomban. Mutassa be költészetének motívumköreit egy-egy konkrét versen. 

Tudjon néhány sort idézni az elemzésre ajánlott versekből. 

3.58. A tanuló ismerje Radnóti Miklós költői pályáját, annak összefonódását tragikus 

életével. Ismerje az emberi jogok fogalmát, és keressen a versekben utalást azok 

megtiprására. 


Témakör: A XX. század második felének irodalma 


Az 1945 utáni magyar irodalom sokszínűsége. A folyóirat-irodalom. Illyés Gyula 

szerepe a háború előtti majd utáni irodalom szervezésében – röviden (egy verse s egy 

prózarészlete). Elemzésre ajánlott művei: Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Koszorú. 

Németh László egy regényének rövid bemutatása. 

Örkény István írói tevékenysége: Válogatás az Egyperces novellákból, Tóték – 

műelemzés. 

Megzenésített versek és rockoperák. 

Fogalmak: 

- a szabad véleménynyilvánítás joga, szociográfia, egyperces novella, 

- megzenésített vers, rockopera 

23


3.60. Ismerje a tanuló Illyés Gyula szerepét és jelentőségét a magyar irodalomban, mint 

költőt, prózaírót és drámaírót. Elemezze az Egy mondat a zsarnokságról c. 

költeményt. 

3.61. Ismerje Örkény István írói munkásságát, különös tekintettel a Tóték című 

drámájára. Az Egypercesek közül 2-3 novellát saját olvasmányélmény alapján 

mutasson be. 

3.62. Ismerjen néhány megzenésített verset, legyen tisztában azok irodalmi értékével és 

szerepével. Cseh Tamás, Dinnyés József, Kaláka együttes. 

3.63. Értse a rockopera fogalmát és szerepét a 20. századvégi magyar kultúrában: István, 

a király; Veled, Uram! 


Témakör: A határon túli magyar irodalom 


A történelmi változások rövid ismertetése. Összefoglaló kép a határokon túli magyar 

irodalomról – röviden. A romániai magyar irodalom – Sütő András: Anyám könnyű 

álmot ígér /vagy az Ádvent a Hargitán/ – részletek. 

A szlovákiai magyar irodalom kezdetei. Fábry Zoltán: A vádlott megszólal c. röpiratának 

rövid bemutatása. Újrakezdés 1945 után, a Nyolcak közül: Cselényi László, Tőzsér 

Árpád, Zs. Nagy Lajos és Gál Sándor egy-egy művének elemzése. Grendel Lajos egy 

regényének bemutatása. 

Megzenésített versek: Ghymes, Kor-Zár. 

Fogalmak: 

- nemzeti kisebbség, határon túli magyar irodalom, vox humana, Irodalmi Szemle, 

- Nyolcak, nemzetiségtörténelem, közép-európai léthelyzet 


3.65. A tanuló ismerje az 1919-es békeszerződések következtében megváltozott 

történelmi helyzetet, s legyenek ismeretei a határokon kívülre szakadt magyar 

irodalom továbbéléséről. 

3.66. Érintőlegesen ismerje a szlovákiai és a romániai magyar irodalom egy-egy 

kiemelkedő személyiségét. 

3.67. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér /vagy az Ádvent a Hargitán/ - rövid 

bemutatása. 

3.68. Cselényi László: A történelem kerekeiben, Tőzsér Árpád: Fejezetek egy 

kisebbségtörténelemből, Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az 

Úrhoz, Gál Sándor: távolodók c. versek elemzése röviden. 

3.69. Grendel Lajos – egy regényének bemutatása. 

3.70. Ismerjen néhány megzenésített verset, legyen tisztában azok irodalmi értékével és 

szerepével: Ghymes, Kor-Zár. 



24

4. Irodalomelméleti ismeretek – Poznatky z teórie literatúry 

Témakör: EPIKA 


Az epika műneme: 

A főeseményszál és az epizódok viszonya. Az epikus művek szereplői (főszereplők, 

mellékszereplők). Az elbeszélői időkezelés. Az idősíkok, kronológia. A tér, a helyszín. 

A szimbolikus, metaforikus jelentések. Az epikai műfajok megkülönböztetése. 

Az ókor legjellemzőbb epikus műfajai: az eposz, a homéroszi eposz, az eposz műfaji 

sajátosságai (eposzi kellékek): propozíció, invokáció, enumeráció, deus ex machina, 

késleltetés, epizódok, peroráció. A komikus eposz; a mese a tanító mese. 

A klasszikus időmértékes verselés: az időmérték, a versláb – jambus, trocheus, 

daktilus, anapestus, spondeus; a rövid és a hosszú szótagok megkülönböztetése. 

A klasszikus verselésben alkalmazott verssorok: hexameter, pentameter, disztichon. 

A vallás és irodalom. Mítosz és mitológia. Mitológiai történetek. 

Biblia, Tóra, evangélium. 

Műfaji sokféleség: mitológiai szövegek, 

történelmi szövegek, 

életrajzi dokumentumok, 

jogtudományi szövegek, törvényszövegek, törvényértelmezések. 

A középkor legjellemzőbb epikus műfajai: 

Egyházi: legenda, Biblia-magyarázat, levél, vallomás, imádság, elmélkedés, prédikáció, 

példabeszéd; 

Lovagi: lovageposz, lovagregény; 

Jogi és államtudományi: geszta, krónika; 

Népmese, népmonda, népballada; 

A reneszánsz legjellemzőbb epikus műfajai: pikareszk regény, hitvitázó irodalom, 

novella, beszéd, levél, bibliafordítás, históriás ének, széphistória. 

A barokk legjellemzőbb epikus műfajai: vitairat, teológiai, hitvédelmi enciklopédia, 

prédikáció, ájtatossági szöveg, barokk eposz, vallomás- és emlékirat. 

A felvilágosodás és a klasszicizmus epikus műfajai: enciklopédia, regény, 

kultúrpolitikai röpirat, filozófiai tanulmány, szentimentalista regény. 

A romantika legjellemzőbb epikus műfajai: regénytípusok: kaland-, utazó-, történelmi 

és verses regény; a verses epika. 

A realizmus legjellemzőbb epikus műfajai: kritikai realista regény, szatirikus regény, 

elbeszélés, novella. 

A XIX. század vége és a századforduló legjellemzőbb epikus műfajai: naturalista 

regény, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, a ballada. 

A XX. század legjellemzőbb epikus műfajai: kisregény, lirizált próza, modern novella. 

Modern regény: én-forma, belső monológ, háborús regény, allegorikus regény, groteszk 

próza, dokumentumregény, irodalmi szociográfia, tudatregény, esszé. 

25


4.1. A tanuló tudja megkülönböztetni a műnem és a műfaj fogalmát. 

4.2. Tudjon tájékozódni az epikai műnemben: tudja jellemezni az epikus művek 

szereplőit, lássa az epikai műnem idő és térkezelését. Ismerje az epika műfajait, 

egy-egy műfaj sajátosságait. 

4.3. A tanuló ismerje az ókor, a középkor, a barokk és a felvilágosodás (klasszicizmus) 

legjellemzőbb epikai műfajait. Az olvasott szöveg szó szerinti és metaforikus 

jelentését tudja megkülönböztetni. 

4.4. A tanuló ismerje a romantika és a realizmus legjellemzőbb epikai műfajait. Ismerje 

fel a romantikus hős jellemzőit. Tudjon önálló véleményt alkotni a feldolgozott 

epikai műalkotásokról. Lássa a magyar és a világirodalombeli összefüggéseket. 

4.5. A tanuló ismerje a XIX. század vége és a századforduló epikai műalkotásaiban 

megmutatkozó stílusirányzatokat, a naturalizmus prózai megnyilvánulásait. A 

legismertebb alkotók prózai műveiben ismerje fel az esztétikai értéket. Fedezze fel 

a magyar és a világirodalomban fellelhető összefüggéseket. 

4.6. Ismerje a XX. század világ- és magyar irodalma epikai műalkotásaiban 

megmutatkozó stílusirányzatokat, a legfontosabb szövegtípusokat. 

Témakör: LÍRA 


A líra műneme: 

- eszközei a lírai én alapján: személyes líra, szereplíra, közösségi líra; 

- a hangulat alapján: hangulatlíra, érzelmi líra, gondolati líra; 

- a tartalom alapján: élménylíra, vallomáslíra, tárgyias líra, agitatív líra; 

- a forma alapján: dal, elégia, epigramma. 

Az óda fajtái (himnusz, zsoltár, rapszódia), a dal fajtái (népdal, műdal; világi, vallási; 

bordal, szerelmi dal, katonaének stb.). 

Az ókor legismertebb lírai műfajai: elégia, epigramma, dal. 

Az ókeresztény líra (himnuszok). A klasszikus időmértékes sorok. 

A középkor legismertebb lírai műfajai: egyházi, vallási költészet – himnusz, Máriahimnusz, 

gregorián ének; trubadúrköltészet, a vágánsköltészet. A magyar nyelvű világi 

líra: virágénekek. A magyaros, ütemhangsúlyos verselés: ritmus, ütem, rím. 

A reneszánsz legismertebb lírai műfajai: a lírai én személyes világa; új forma: a 

szonett. Epigramma, elégia, szerelmi költészet, katonaének, istenes vers. A Balassistrófa. 

A nyugat-európai (rímes-időmértékes) verselés. 

A barokk legismertebb lírai műfajai: virágénekek, politikai, vitézi költészet. 

A költőszerep megváltozása a XIX. század második felében. 

A líra formai felbontása a XX. századi modern lírában: a költői nyelv, a költői kép és 

a költői én megváltozása. Halál- és magánykultusz a századforduló lírájában. 

26

Követelmények – Požiadanky na vedomosti a zručnosti 

4.7. A tanuló tudja megkülönböztetni, elválasztani a lírai ént és a költő személyét. 

Ismerje fel egy-egy költemény műfaját. Ismerje az alapvető versformákat. Tudjon 

kreatívan-produktívan egy-egy költeményt elemezni. 

4.8. Ismerje a líra kialakulásának folyamatát: az epikus művek helyébe lépő 

„személyes” költészet kialakulását, s a vele járó formai változásokat. 

4.9. Tudjon tájékozódni a XX. században bekövetkezett illúzióvesztés következtében 

beállt lírai formákban. 

Témakör: DRÁMA 


A dráma műneme. 

A drámai műfajok. A tragédia és a komédia. A drámai művek szereplői: a tragikus és 

a komikus hős, az ellenhős és a mellékszereplők. A dráma szerkezete. A katarzis. A 

„hármas egység”. A színház – a dráma és színház, a színészek. A cselekmény, a 

felvonás, a dialógus, a monológ, a befejezés. 

A középkori dráma – a tanítás, a nevelés, a példa és az elrettentés. 

A reneszánsz drámatípusok. A reneszánsz kori dráma – az angolszász színház. 

A klasszicista dráma; a helyzetkomikum, a jellemkomikum. 

Az analitikus dráma, a drámaiatlan dráma. Az abszurd dráma. 


4.10. A tanuló ismerje a drámai műnem alapvető jellegzetességeit. Ismerje fel a drámai 

konfliktust, a katarzist, a helyzet- és a jellemkomikumot. Tudja megmagyarázni a 

dráma szerkezetét. Tudja jellemezni a drámai művek szereplőit. 

4.11. Tudja megkülönböztetni az egyes korszakokban kialakult dráma-típusokat. Lássa a 

dráma és a színház kapcsolatát, kölcsönhatását. 

27

5. Memoriter 

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése 

Világirodalom – Svetová literatúra 

Gaudeamus igitur (vágáns vers) 

Verlaine: Őszi chanson – részlet. 

Magyar irodalom – Maďarská literatúra 

Halotti beszéd és Könyörgés (5 – 6 sor) 

Ómagyar Mária-siralom (2 – 3 versszak) 

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete 

Balassi Bálint: Egy katonaének (2 versszak) 

Batsányi János: A franciaországi változásokra 

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (1 versszak ~ részletek) 

Kölcsey Ferenc: Huszt 

Himnusz (részlet) 

Emléklapra 

Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet) 

Gondolatok a könyvtárban (részlet) 

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (részlet: 8-10 sor) 

Szabadság, szerelem 

Nemzeti dal (részletek) 

Szeptember végén (részletek) 

Föltámadott a tenger 

Arany János: A walesi bárdok (részlet) 

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én (részlet) 

A magyar Ugaron (részlet) 

A föl-földobott kő (részlet) 

Dózsa György unokája (részlet) 

Tóth Árpád: Meddő órán 

Juhász Gyula: Milyen volt…(részlet) 

József Attila: Tiszta szívvel 

A Dunánál (részlet) 

Radnóti Miklós: Nem tudhatom (részlet) 

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (részlet) 


A tanuló tudja a kijelölt műveket szöveghűen felidézni. Ismerje fel a tanult műveket 

azok jellemző részleteiből. Tudjon idézni írásban és szóban a műfajok, témák és a 

kommunikációs helyzetnek megfelelően. 

28

6. Ajánlott olvasmányok – Diela na domáce čítanie 

(Epikai és drámai művek szöveghű olvasása) 

Világirodalom – Svetová literatúra 

ajánlott művek: 

Biblia: részletek (a tanár és a diákok válogatása szerint) 

4-5 történet a görög mitológiából 

Homérosz: részletek az Odüsszeiából 

Szophoklész: Antigoné (részletes feldolgozás) 

Giovanni Boccaccio: Dekameron (részletek), A sólyom története. 

William Shakespeare: Hamlet vagy Rómeó és Júlia (részletek) 

Voltaire: Candide (részlet) 

Gogol: A köpönyeg 

Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála 

Csehov: A 6-os számú kórterem vagy A csinovnyik halála 

Thomas Mann: Mario és a varázsló 

E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger (részlet) 

Joseph Heller: A 22-es csapdája (részlet) 

Salinger: Zabhegyező (részlet) 

Hrabal: Sörgyári capriccio (részlet) 

Magyar irodalom – Maďarská literatúra 

ajánlott művek: 

2-3 magyar monda 

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) 

Bessenyei György: Magyarság (részletek) 

Katona József: Bánk bán 

Petőfi Sándor: Az apostol 

Jókai Mór: Az arany ember vagy Sárga rózsa 

Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok – válogatás 

Móricz Zsigmond: A hét krajcár, Tragédia 

Rokonok 

Kosztolányi Dezső: Édes Anna 

két novellája: (pl.: A kulcs, Fürdés) 

Krúdy Gyula: A hídon ~ egyéb Szindbád-novela 

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) 

Örkény István: Egyperces novellák – válogatás 

Tóték 

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részlet) 

Ádvent a Hargitán (részlet) 

Grendel Lajos: egy regénye 


A tanuló tudjon szóban és írásban beszámolni olvasmányairól. Szóbeli és írásbeli 

munkái bizonyítsák, hogy az olvasott művek lényeges jegyeit képes kiemelni, 

élethelyzeteit, emberi problémáit megértette. Az olvasott műben felmerülő emberi 

magatartásokat értékelni tudja. 

29

Tartalom â obsah - Infovek

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

Tartalom â obsah - Infovek