Upgrade 2015 Kongresszus programfüzet

IV. Endodontiai Kongresszus
2015. május 29., péntek
09.20–09.30 Dr. Bartha Károly: Köszöntő
09.30–10.30 Dr. Krajczár Károly: Betört gyökérkezelő műszerek eltávolításánál szerzett klinikai tapasztalatok
A gyökérkezelés során előfordulhat műszertörés, mely a beavatkozás technikai kockázatai közé tartozik. Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy a betört műszerdarabot
a csatornában hagyva fejezzük be a gyökérkezelést, vagy megkíséreljük annak eltávolítását. A betört műszerdarabok eltávolításának feltétele, hogy azok olyan
pozícióban helyezkedjenek el, hogy a szükséges preparálás a gyökér perforációja, illetve túlzott meggyengítése nélkül kivitelezhető legyen. Klinikánkon a betört
endodontiai műszerek eltávolítását mikroszónikus módszerrel végezzük. Operációs mikroszkóp segítségével kontrolláltan alkalmazhatók a preparálóeszközök, melyek
közül kiemelt szerep jut az ultrahangos preparálásnak. Előadásomban részletesen bemutatom az alkalmazott technikákat, kitérve a saját tapasztalatokra, illetve
apró módosításokra, melyekkel a sikeres beavatkozás esélyét növelni lehet. Ilyen módosítás, hogy a preparálásra jelenleg elsősorban a modern endodontiából már
kikopott Miller tűt alkalmazunk, mely megfigyeléseink szerint 45 mm-es hosszával jobb rálátást, preparálóél nélküli felületük pedig a csatornafalakat jobban kímélő beavatkozást
tesz lehetővé. Amennyiben a betört műszer körbepreparálására használjuk, hegyét gyémántcsiszolóval megélezzük. A beavatkozás sikerességét befolyásolja a műszer gyökércsatorna
görbületéhez viszonyított helyzete, és a gyökércsatorna görbületi szöge.
10.30-11.00 Dr. Kende Dóra: Rostmegerősítésű gyökércsapok alkalmazásának klinikai tapasztalatai
A jelentős foganyagveszteséget szenvedett, gyökérkezelt fogak sikeres helyreállítása kihívást jelent a mindennapi praxisgyakorlatban. A csonkfelépítés és a restauráció elhorgonyzásához
gyakran szükség van gyökércsap alkalmazására. Az adhezív technika fejlődésével lehetővé vált a megbízható ragasztási erő elérése a foganyaghoz és a gyökércsatornában
is. A rostmegerősítésű gyökércsapok alkalmazása az 1990-es években kezdődött. Több előnyös tulajdonsága miatt egyre inkább a figyelem középpontjába került
ez a restaurációtípus. Az orvoslás számos területén alkalmazzák a biomimetikus megközelítést. Ha a fog helyreállításához olyan anyagokat alkalmazunk, melyek a dentinhez
hasonló fizikai tulajdonságúak, akkor a rekonstruált fog egységes, homogén tömbként viselkedik. A rostcsapok, melyek rugalmassága hasonló a dentinéhez, a fogat érő terhelést
nagyobb felületen oszlatják el, csökken a kockázata a vertikális gyökérfraktúrának a merevebb fém-, ill. kerámiacsapok alkalmazásához képest, melyeknél nagyobb stresszkoncentráció
alakulhat ki. Az üvegszál erősítésű csap további nagy előnye az esztétikus restauráció lehetőségében rejlik teljes kerámia vagy kompozit helyreállítások készítése esetén. Jelen előadás
célja, hogy bemutassa a gyökércsapok alkalmazásának indikációit, a sikerességet befolyásoló tényezők szempontjait, az eddig közölt klinikai tapasztalatokat összefoglalja a legújabb in vivo klinikai
vizsgálatok eredményei alapján, és retrospektív klinikai vizsgálat alapján értékelje az adhezív csapos elhorgonyzás sikerességét különböző befolyásoló szempontok figyelembevételével.
11.00–11.30 Dr. Juhász Alexander: Gépi gyökércsatorna-tágítás története
Forgó műszer alkalmazása a gyökércsatornában 1885- ben történt először, a Gates– Glidden-fúró használatával. A gyökércsatorna mai értelemben vett gépi megmunkálása
1928 -ban kezdődött a W&H által kifejlesztett Cursor műszerrel, amelynek már kombinált mozgása volt. 1964- től kezdve a zászlóshajó a Giromatic volt, melynek
érdekessége, hogy a vágási tulajdonsága nem volt magyarázható. Ezután egyre több és több gépi tágítórendszer került bevezetésre először speciális kézidarabok által
mozgatottan, majd különböző energiatartományban (szonikus, ultrahangos) rezegve. Az újabb áttörés a 90- es években indult a NiTi műszerek alkalmazásával, melyeket
speciális endodontiai motorok irányítottak. A NiTi továbbfejlesztése az M wire volt, amit 2007 óta használnak. A hagyományos forgómozgásnak is kitalálták egy alternatíváját,
a reciprok mozgást. Láthatjuk, hogy a fejlesztések sora manapság sem áll meg, a kutatók akár a műszerek speciális felszínkezelésével, akár számos más fejlesztéssel
próbálnak a piacra lépni annak érdekében, hogy a gyökércsatorna megmunkálása mind precízebb, mind egyszerűbb legyen az alkalmazott gépi eszközökkel.
11.30–12.00 Kávészünet
12.00–12.30 Dr. Szabó Szilárd: CBCT használata az endodontiában
Rohamosan fejlődik az egészségügyben használt eszközök tárháza. A Cone Beam CT-t speciálisan a maxillofaciális régió 3D-s lemintázására fejlesztették ki. A korábbi
2D-s felvételekhez képest számtalan előnnyel bír. Nagy pontossággal lehet leképezni a fogakat és a körülötte levő szöveteket úgy, hogy közben a hagyományos
CT-hez képest lényegesen kisebb sugárzás éri a pácienst. A CBCT segítségével előbb lehet észrevenni a periapikális elváltozásokat, mérni lehet a gyulladások kiterjedését,
vizsgálni lehet azok elhelyezkedését. Sokféle CBCT-készülék létezik. Paramétereik alapján más indikációjuk van a különböző gépeknek. Más típusú felvételt
kell készíteni egy fog periapikális elváltozásának és mást a mandibuláris csontkínálat vizsgálatakor. E kérdések eldöntésében kíván előadásom segítséget nyújtani.
12.30–13.00 Dr. Pogonyi Kinga: Lézerrel asszisztált gyökérkezelés
A hagyományos mechanikus üregrendszer-feltárást követően a dióda nagy teljesítményű lézer segítségével tökéletesíthető a smear layer eltávolítása. A dentintubulusokban
a baktériumok a dentinrétegen keresztül, a folyadékdesinficiensek legfeljebb 100 mikron mélységű hatásával szemben, 1000 mikron távolságban
baktericid hatást fejtenek ki. A gyökércsúcs közelébe vezetett 200 mikronos lézerszállal a dentin kisfokú megolvasztása szűkíti, esetenként zárja az apexet. A diódalézerrel
asszisztált gyökérkezelés jelentősen lerövidíti a kezelések idejét, az ülések számát, szignifikánsan megnöveli a gyökérkezelések biztonságát, sikerességét.
13.00–14.00 Ebédszünet
14.00–14.30 Dr. Komora Péter: Meleg guttapecha technika – vertikális kondenzáció
A gyökérkezelés során a mechanikus preparálás és kémiai fertőtlenítés után a gyökércsatorna-rendszer hermetikus, háromdimenziós lezárása a cél. A megfelelő
obturációval a későbbi újrafertőződést tudjuk elkerülni. A gyökércsatorna-rendszer lezárására hosszú ideig a hideg laterális kondenzáció volt a legelterjedtebb
módszer. A metódus megfelelő zárást biztosít, viszont a szabálytalan formájú csatornarendszerek esetén nem a legtökéletesebb megoldás. Továbbá a kivitelezése
meglehetősen időigényes. A meleg vertikális tömörítés megfelelő alternatíva lehet a fenti bonyolultabb csatornarendszerek obturációja esetében. Az előadás célja
a jelenleg alkalmazható meleg, vertikális tömörítési módszerek ismertetése.
14.30–15.00 Dr. Antal Márk: Endodontiai mikrosebészet
Tény, hogy a fogmegtartó sebészi kezelések száma az elmúlt két évtizedben sokat csökkent, részben az endodontiai kezelések tökéletesedése miatt (mind módszertanában,
mind instrumentálisan hatalmas változásokon ment keresztül), részben az implantációs beavatkozások tárháza kiváltotta a szükségességét. Ugyanakkor
azt is elmondhatjuk, hogy az endodontiai sebészet a reneszánszát éli meg az utóbbi néhány évben. Az operációs mikroszkópok és lupék segítségével, az újfajta,
osteo genetikus potenciállal bíró retrográd gyökértömő anyagokkal, lehetőségünk van az endodontiai mikroműtéteket magas sikerességi és túlélési rátával operálnunk.
Mikroszkóp használatával a szabad szemmel nem látható anatómiai eltéréseket, variánsokat felismerhetjük, és így a kezelhetetlenek tűnő, reménytelen
endodontiai eseteket is biztonsággal orvosolni tudjuk. Mindez nemcsak a páciensek számára örömteli, hanem a sebészettel foglalkozó fogorvos kollégák számára
is, hisz egy új szakmai kihívás mellett, magas precizitással, minőségi műtétek elvégzésére van – a korszerű technikák mellett – lehetőségünk. Az előadás röviden összefoglalja a
legújabb tudományos eredményeket és az azokból levonható – a gyakorlati praxisban is használható – vívmányokat, következtetéseket.
15.00–15.30 Dr. Jelencsics Dávid: VDW RECIPROC gépi gyökércsatorna-tágító rendszer alkalmazása
A mindennapi endodontiai gyakorlatban a precíz és sikeres gyökértömés elkészítése mellett nem elhanyagolható szempont a kezelések idejének és az alkalmak
számának csökkentése sem. A megfelelő rendszer kiválasztása nagyban hozzájárulhat a gyors és eredményes - több gyökércsatornás moláris fogak esetén is (ha
a diagnózis engedi) - egy ülésben végzett gyökértömés elkészítéséhez. Előadásomban a gépi NiTi gyökércsatorna-tágító rendszerek közül a VDW RECIPROC rendszerének
felépítését, alkalmazásának protokollját és a használata során szerzett klinikai tapasztalataimat szeretném megosztani, esetismertetések bemutatásával.
15.30–16.00 Dr. Bartha Károly: Nikkel-titán gépi tágítók anyagai, gyártási eljárások
A nikkel-titán ötvözet alkalmazása forradalmasította a gépi gyökércsatorna-tágító eszközöket. Ennek az ötvözetnek olyan különleges tulajdonságai vannak, amelynek
köszönhetően a folyamatos forgómozgás ellenére jelentősen csökkent a műszer törésének veszélye, bár azt nem sikerült teljesen kiküszöbölni. A folyamatos
fejlesztéseknek köszönhetően azonban ma már lényegesen biztonságosabbá váltak ezek az eszközök. Sokat változott a tűk geometriája is. Az alkalmazott előállítási
mód módosításának célja többek között az volt, hogy a kristályszerkezet intakt maradjon, ezáltal csökkenjen a műszer törésének veszélye. Maga az anyag is módosult,
ezáltal tovább javultak a műszerek jellemzői. Az anyagtani ismeretek azért hasznosak, mert segíthetnek a lehető legjobb eszköz kiválasztásában az óriási
kínálatból.