11.06.2015 Views

CENTRAL EUROPE REPAIR AND RE-USE CENTRES ... - Cerrec

CENTRAL EUROPE REPAIR AND RE-USE CENTRES ... - Cerrec

CENTRAL EUROPE REPAIR AND RE-USE CENTRES ... - Cerrec

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>CENTRAL</strong> <strong>EUROPE</strong><br />

<strong><strong>RE</strong>PAIR</strong> <strong>AND</strong> <strong>RE</strong>-<strong>USE</strong> CENT<strong>RE</strong>S <strong>AND</strong> NETWORKS<br />

A projekt a <strong>CENTRAL</strong> <strong>EUROPE</strong> Program keretében az<br />

ERFA támogatásával kerül kidolgozásra.


Az eddigi csekély számú gyakorlati<br />

példa alapján végzett<br />

becslések szerint a hulladék<br />

– százaléka alkalmas<br />

újrahasználati célokra.<br />

A CER<strong>RE</strong>C projektről<br />

A CER<strong>RE</strong>C – Újrahasználatot támogató hálózatok,<br />

újrahasználati központok kialakítása Közép-<br />

Európában – nevű projekt . áprilisától .<br />

júliusáig országból, projektpartner együttműködésével<br />

valósul meg.<br />

A CER<strong>RE</strong>C projekt célja, hogy előmozdítsa a kidobásra ítélt<br />

termékek széleskörű újrahasználatának megvalósítását<br />

és azt a hulladékkezelés releváns alapelemévé tegye.<br />

A projekt célja<br />

a környezeti célokhoz:<br />

a hulladékcsökkentés és<br />

erőforrás-gazdálkodás révén,<br />

a termékek életciklusának<br />

meghosszabbításával.<br />

A projekt kihívása az újrahasználati szektornak<br />

a hulladékgazdálkodás alapvető<br />

elemévé tétele és ezzel együtt a hulladékok<br />

keletkezésének megelőzése. Dedikált<br />

célja az újrahasználat és az újrahasználatra<br />

való előkészítés szakmai elősegítése. Ennek<br />

elérése érdekében támogatja az akkreditált,<br />

újrahasználati hálózatok és központok létrehozását.<br />

A projekt kidolgozásában nemzetközi<br />

szakértői csoport is részt vesz.<br />

A termékek újrahasználata az új termékek<br />

gyártásához képest sok esetben alacsonyabb<br />

erőforrás- és energia-fogyasztással jár.<br />

Így az újrahasználat hozzájárul:<br />

gazdasági célokhoz:<br />

új, zöld munkahelyek teremtésével,<br />

az újrahasználati piac szakmai<br />

megközelítésével és<br />

regionális zárt gazdasági<br />

láncok kialakításával.<br />

a szociális célokhoz:<br />

a szociális különbségek<br />

csökkentésével, az alacsony<br />

jövedelemmel rendelkező<br />

rétegek elérhető árú termékekkel<br />

való támogatásával.


Az újrahasználat a gyakorlatban<br />

Bevezetés az újrahasználatba<br />

Ez idáig a fogyasztók vagy a javítható, hosszú élettartamú<br />

termékeket vásárolták meg vagy az alacsony minőségű,<br />

általában olcsó termékeket, amelyek gyártói nem<br />

érdekeltek a hosszú élettartamú termékek gyártásában.<br />

Emiatt, az újrahasználat lehetőségével az emberek<br />

csak csekély hányada él spórolás, karitatív tevékenység,<br />

vagy környezettudatosság céljából.<br />

A hulladékról szóló keretirányelv (HKI) kötelezi és<br />

motiválja a hatóságokat az újrahasználat megvalósítására.<br />

A megvalósítás eszköze az akkreditált felújító<br />

és újrahasználati központok kialakítása, illetve az<br />

újrahasználatra történő előkészítés beszámítása a hasznosítási<br />

arányszámok teljesítésébe. -ra e célszám<br />

az igen ambiciózus % a keletkezett hulladékok tekintetében.<br />

A HKI megvalósítása a hulladékkezelési szabályokat és<br />

struktúrákat érintő változtatásokat igényel. Ezek célja<br />

a jelenleginél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű<br />

újrahasználatra alkalmas termékek piacra helyezése.<br />

Manapság minden lakásban találhatóak<br />

olyan régi holmik (mint például bútorok,<br />

elektromos és elektronikus berendezések,<br />

textíliák, könyvek, CD-k vagy sportfelszerelések),<br />

amelyek gyakran a kukában végzik.<br />

Ehelyett azonban van más lehetőség is: ezek<br />

a holmik Felújító és Újrahasználati Központban<br />

javításra, felújításra, majd újra piacra<br />

kerülhetnek. Gyakorlati oldalról nézve ez<br />

a CER<strong>RE</strong>C projekt célja, valamint az, hogy az<br />

újrahasználatra való előkészítést a hulladékgazdálkodás<br />

alapelemévé tegye, és fenntartható<br />

alternatívát nyújtson a használt áruk<br />

kezelésére.<br />

A fogyasztók bármilyen, számukra fölöslegessé váló, szerelhető, vagy javítható<br />

terméket leadhatnak ezekbe a központokba. A javításnak, felújításnak<br />

köszönhetően jelentős mértékben növelhető a használt termékek vagy azok<br />

alkatrészeinek, komponenseinek élettartama. Ilyen módon ezek az áruk kis<br />

ráfordítással újra piacra kerülhetnek.


A projekt fő tevékenységei<br />

A tagállamoknak nemzeti törvénybe kell iktatni az<br />

európai HKI újrahasználati feltételeit. Ezután veheti<br />

kezdetét a gyakorlati megvalósítás. A nemzetenként<br />

eltérő, meglévő hulladékgazdálkodási rendszer miatt<br />

a célok elérését regionálisan más és más eszközökkel<br />

valósítják meg.<br />

A CER<strong>RE</strong>C biztosítja azokat a módszereket, tudást és<br />

nemzetközi információcsere platformot a közép-európai<br />

országok számára, amellyel a HKI-ben előírtak<br />

szerint ki tudják építeni az újrahasználatot támogató<br />

hálózatokat és újrahasználati központokat.<br />

A CER<strong>RE</strong>C az újrahasználatot támogató hálózatok és<br />

újrahasználati központok kiépítésében olyan támogatást<br />

kíván nyújtani a potenciális felhasználók számára,<br />

amely teljes mértékben kielégíti a közép-európai országok<br />

igényeit. Ezek a támogató eszközök a következőek:<br />

koncepciók és irányelvek, minőségügyi szabvány/<br />

akkreditációs rendszer és nemzetközi újrahasználati<br />

információ-csere platform az újrahasználatra alkalmas<br />

termékekre, alkatrészekre, javítási szolgáltatásokra és<br />

szaktudásra vonatkozóan.<br />

A fejlesztési folyamat a releváns szakértők szoros<br />

együttműködésével megy végbe regionális, nemzeti<br />

és nemzetközi szinten egyaránt.<br />

Öt alapvető lépés a sikerhez:<br />

Felmérni a nemzeti feltételrendszereket a javító és újrahasználati<br />

központok, hálózatok kialakításához,<br />

Bevonni a hazai és nemzetközi kulcsszereplőket a projektbe,<br />

Kialakítani az akkreditációs eljárásokat és minőségi előírásokat az<br />

újrahasznált termékekre, valamint a javító és újrahasználati központokra,<br />

hálózatokra vonatkozóan,<br />

Létrehozni egy nemzetközi együttműködési platformot a határokon<br />

átnyúló tapasztalat, know-how és legjobb technikák, valamint<br />

újrahasználatra szánt termékek cseréjére,<br />

Összeállítani a regionális újrahasználati központok és hálózatok számára<br />

a stratégiákat, legjobb gyakorlati példákat, útmutatókat és<br />

kézikönyveket.


Jó gyakorlat: KOMOSIE (Flandria, Belgium)<br />

KOMOSIE – Flamand<br />

Újrahasználati Szövetség<br />

A hálózat több mint Felújító és Újrahasználati Központból<br />

úgynevezett „Kringloopcentrum“ -ból áll, amelyek<br />

a kiselejtezett termékek gyűjtését, osztályozását és<br />

viszonteladását végzik. Ez a non-profit szervezet több<br />

mint , tonna kiselejtezett árut gyűjt össze évente.<br />

A KOMOSIE a következő termékeket gyűjti be: ruha, elektronikus<br />

és elektromos készülék, bútor, bicikli, könyv,<br />

hanglemez. A felújított termékek „De Kringwinkel“<br />

márkanév alatt kerülnek piacra, egy több mint boltot<br />

tartalmazó üzlethálózaton keresztül.<br />

Összefoglalva a KOMOSIE:<br />

non-profit vállalat,<br />

önálló jogi státuszú,<br />

csökkenti a hulladékot,<br />

hulladékot készít elő újrahasználatra és<br />

újrahasználatra alkalmas berendezéseket értékesít,<br />

erősíti a szociális szektort.<br />

az üzletek éves összbevétele: millió €,<br />

Flandriában, az újrahasználati vállalatok %-a KOMOSIE tag,<br />

A szektorban dolgozók jelentős része ( %, közel , ember) alacsony<br />

iskolai végzettséggel rendelkezők és munkanélküliek közül került ki.<br />

Tények és számok:<br />

Begyűjtött hulladék összetétele<br />

% újrahasználható<br />

– % hasznosítható<br />

– % ártalmatlanítandó<br />

Újrahasználatra való előkészítésre alkalmas hulladékok<br />

begyűjtésének módja<br />

% lakhelyről történő elszállítás telefonhívásra<br />

% újrahasználati üzletbe szállítás<br />

% települési hulladékgyűjtő helyre szállítás<br />

A KOMOSIE minőségpolitikája<br />

A „De Kringwinkel“ márka<br />

A márkát azzal a céllal hozták létre, hogy boltjaikat egyértelműen<br />

megkülönböztessék a többi használtcikkeket<br />

árusító üzlettől. Sajátos arculatot, logót, üzletvezetési és<br />

minőségi szabványokat fejlesztettek ki a márka számára.<br />

„Revisie“ címke<br />

A „Revisie“ címke az árukon a minőséget jelöl, miszerint<br />

a termék bár használt, de tesztelt és további használata<br />

biztonságos. Különös odafigyeléssel tesztelik az elektronikai<br />

eszközöket, és ha szükséges, akkor a meghatározott<br />

műszaki eljárások szerint javítják azokat. Azok<br />

a termékek, amelyek megfelelnek a minőségi feltételeknek,<br />

megkaphatják a „Revisie“ címkét, ami egyben<br />

hónapos garanciát is jelent.<br />

EFQM – K2<br />

A K egy átfogó menedzsment megközelítés, ami az<br />

„EFQM“ (European Foundation for Quality Management)<br />

kiválósági modellen alapszik és az érintettek igényeit<br />

elégíti ki az optimális feltételek megválasztásával.<br />

Weboldal: www.kringloop.net<br />

További példák az újrahasználatra vonatkozóan a következő<br />

oldalon érhetőek el: www.cerrec.eu/downloads/.


Hirdetések a „De Kringwinkel“<br />

weboldalán<br />

Újrahasználatra<br />

való előkészítés<br />

Elektromos berendezések<br />

tesztelése és javítása<br />

Egy „De Kringwinkel“ használtcikkeket<br />

forgalmazó márkabolt<br />

A „De Kringwinkel“ bolt<br />

bemutatóterme<br />

A „De Kringwinkel“ bolt<br />

bemutatóterme<br />

Forrás: KOMOSIE


Az újrahasználat jogi háttere<br />

A felújító és újrahasználati tevékenységek megvalósítása szükséges a Közép-Európát is érintő kötelezettségek<br />

teljesítésére. A két legfontosabb irányelv a hulladékokról szóló //EK keretirányelv (HKI) és az átdolgozott,<br />

az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló //EU irányelv (WEEE).<br />

A 2008/98/EK irányelv<br />

Az újrahasználat a HKI egyik új prioritása. Ezzel a hulladékkezelési<br />

hierarchiában új elemként jelent meg az<br />

„újrahasználatra való előkészítés“.<br />

. cikk – Fogalommeghatározások<br />

. „újrahasználat“: olyan művelet, amelynek révén<br />

a nem hulladéknak számító termékeket vagy alkatrészeket<br />

újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg<br />

szolgáltak;<br />

. „újrahasználatra való előkészítés“: ellenőrzési, tisztítási<br />

és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során<br />

a már hulladékká vált terméket vagy alkatrészt előkészítik<br />

annak érdekében, hogy bármilyen egyéb előkezelés<br />

nélkül újra felhasználják;<br />

. cikk – Hulladék-hierarchia () Az alábbi hulladékhierarchiát<br />

elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni<br />

a hulladék-megelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó<br />

jogszabályok, valamint a politika terén:<br />

a) megelőzés;<br />

b) újrahasználatra való előkészítés;<br />

c) újrafeldolgozás;<br />

d) egyéb hasznosítás, például energetikai<br />

hasznosítás; valamint<br />

e) ártalmatlanítás.<br />

A HKI szerint az újrahasználati tevékenységeket hulladék-megelőzésként (pl.: adomány, bolhapiac, webes értékesítés,<br />

használtcikk kereskedés) vagy hulladék-kezelésként (újrahasználatra való előkészítés) is számon lehet tartani.<br />

A HKI szerint minden tagállamnak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyekkel támogatja a termékek<br />

újrahasználatát és az újrahasználatra való előkészítés tevékenységeit. Ösztönözniük kell a felújító és újrahasználati<br />

hálózatok kiépítését támogatásokkal, valamint gazdasági eszközök, beszerzési kritériumok, számszerűsített célok<br />

megalkotásával, vagy egyéb intézkedésekkel. A tagállamok a nemzeti hulladékgazdálkodási tervekben figyelembe<br />

kell, hogy vegyék a környezetkímélő újrahasználatra való előkészítést.<br />

A 2012/19/EU irányelv (WEEE)<br />

A hasznosításra kerülő e-berendezések hulladékainak<br />

egy része újrahasználható, vagy javítható lenne. Az<br />

újrahasználat ösztönzésére a korábbi (//EK)<br />

irányelvhez képest számos új elem született:<br />

A termékek kialakítása (. cikk): az e-berendezések tervezésére<br />

és előállítására a szétszerelés, az újrahasználat<br />

és a hasznosítás megkönnyítésének figyelembe vétele<br />

mellett kerüljön sor.<br />

Ártalmatlanítás, szállítás (. cikk): az e-berendezések<br />

elkülönített gyűjtése és szállítása során optimális feltételeket<br />

kell biztosítani az újrahasználat, újrahasznosítás<br />

és a veszélyes anyagok elkülönítése, valamint az<br />

újrahasználatra való előkészítése céljából.<br />

Megfelelő kezelés (. cikk): a tagállamok a környezetvédelem<br />

érdekében minimális minőségi előírásokat<br />

határozhatnak meg az e-hulladékok kezelésére, egyúttal<br />

EU-szinten szabványok kidolgozására kerül sor azok kezelésére,<br />

beleértve az újrahasználatra való előkészítést.<br />

Hasznosítási irányszámok (. cikk): cél a szelektíven<br />

gyűjtött e-hulladékok meghatározott – kategóriánként<br />

változó (– %) – arányban történő hasznosítása, ill.<br />

újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása.<br />

A hulladékkezelő létesítmények számára biztosítandó<br />

információk (. cikk): a gyártóknak valamennyi<br />

forgalomba hozott új e-berendezést illetően biztosítják<br />

az újrahasználatra és hulladékkezelésre vonatkozó tájékoztatást<br />

az e-hulladékok helyes és környezetvédelmi<br />

szempontból megfelelő kezelésének elősegítése érdekében,<br />

beleértve az újrahasználatra történő előkészítést is.<br />

Nyilvántartásba vétel, tájékoztatás és jelentés<br />

(. cikk): a tagállamok információkat gyűjtenek a piacukon<br />

forgalomba hozott, begyűjtött és az újrahasználatra<br />

előkészített, újrafeldolgozott és hasznosított e-berendezések<br />

tömeg-alapú mennyiségéről és kategóriáiról,<br />

valamint azok elkülönítetten gyűjtött és exportált hulladékairól.<br />

A felújítás és újrahasználat területén tevékenykedő vállatoknak és szervezeteknek eleget kell tenniük minden<br />

szabályozásnak, szabványosított műveletnek, beleértve mások egészségének és biztonságának a megőrzését is.


Újrahasználat Magyarországon<br />

Magyarországon a hulladékkezelés rendszere az EU<br />

csatlakozás óta jelentősen fejlődött. A hulladékkezelés<br />

jelenleg a központosított gyűjtést és kezelést helyezi<br />

előtérbe. Erősen fejlődik a szelektív gyűjtés az egész<br />

ország területén, de az újrahasználat rendszerszintű<br />

megközelítése még hiányzik.<br />

Az újrahasználat jelenleg szigetszerűen kiépült kis boltokban<br />

és néhány nagy, kereskedelmi hálózaton keresztül<br />

valósul meg. A rendszerek integrációja még<br />

várat magára.<br />

Jó gyakorlat:<br />

Bay Zoltán Nonprofit Kft.<br />

Miskolc, Magyarország<br />

--------------------<br />

Zsolt István<br />

istvan@cerrec.eu<br />

+ -<br />

GLH Használtruha nagykereskedés<br />

A éves múltra visszatekintő vállalat piacvezető<br />

Magyarországon a használtruha kereskedelemben,<br />

amely évi feldolgozása megközelíti a , tonnát.<br />

A feldolgozás két telephelyen történik: Székesfehérváron<br />

és Szatmáron (Románia). A ruházat gyűjtése, előkészítése<br />

és értékesítése teljesen piaci alapon történik.<br />

A cégcsoport kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik<br />

Európában, Afrikában, Indiában és Amerikában.<br />

A hazai gyűjtés konténeresen történik, illetve jelentős<br />

az importált anyag mennyisége is. A gyűjtőkonténerek<br />

nagy bevásárló központokkal (CBA, COOP, TESCO,<br />

SPAR, stb.) szerződésben kerülnek ki. Közterületen nincs<br />

gyűjtés.<br />

Az üzemek egy többlépcsős válogatási rendszert alkalmaznak<br />

a ruhák típusa, anyaga és minősége alapján.<br />

A válogatott anyagok legjobb minőségű része az EU területén<br />

marad, míg a rosszabb minőségűek főleg Ázsiában<br />

és Afrikában kerülnek értékesítésre. Az újrahasználatra<br />

alkalmatlan ruházat törlőrongyként kerül hasznosításra<br />

egy, a cégcsoporthoz tartozó külső üzemben, ahol<br />

csökkentett munkaképességű embereket is alkalmaznak.<br />

A még törlőrongynak sem alkalmas minőségű<br />

anyagok az alapanyag-gyártáshoz kerül értékesítésre,<br />

amelyek így szálakra bontás után hasznosulnak. Ezek<br />

által a rendszerben keletkező hulladék aránya % alatti.<br />

Egyéb gyűjtött termékek:<br />

→ könyvek, játékok, lábbelik.<br />

Weboldal: www.glhkft.hu<br />

Adománybolt<br />

Az első magyar adománybolt (charity shop), a Kórházi<br />

Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány hozta létre ben.<br />

Ez a „charity“ bolt az adománygyűjtés és jótékonykodás<br />

egyik új formája, amely már a világ minden táján<br />

megtalálható és biztos forrást ad az ezeket működtető<br />

civil szervezetek tevékenységeinek finanszírozására.<br />

Ezt vette alapul a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat<br />

Alapítvány, amellyel karitatív céljainak és tevékenységeinek<br />

biztosít forrásokat.<br />

A gyűjtött termékek a következőek: mesekönyvek, dísztárgyak,<br />

gyermekjátékok, háztartási készülékek és minden<br />

egyéb holmi, amitől a gazdája meg akar válni. Tehát<br />

lényegében minden, ami egy háztartásban megtalálható<br />

és még használható, amiket messze a piaci ár alatt<br />

adnak tovább új gazdájuk számára.<br />

Ezek értékesítéséből származó profitot az alapítvány jótékony<br />

célokra fordítja, mivel az összeget egészségügyi<br />

intézményekbe, idősotthonokba történő önkéntesek<br />

toborzására, képzésére fordítja.<br />

Az adománybolt célkitűzései:<br />

→<br />

→<br />

→<br />

környezetbarát újrahasználat és<br />

másokon való segítés,<br />

adománybolt fogalmának köztudatba hozatala,<br />

a befolyt összegből önkéntes toborzás és képzés,<br />

hogy egyre kevesebb beteg érezhesse magát<br />

kiszolgáltatottnak a betegágyhoz kötötten.<br />

Weboldal: www.adomanybolt.net


GLH<br />

Adománybolt<br />

A válogatás művelete<br />

a feldolgozó üzemben<br />

A kiszállításra előkészített<br />

ruhák a feldolgozó üzemben<br />

Ruhagyűjtő konténer az<br />

egyik bevásárló áruháznál<br />

Forrás: GLH<br />

Forrás: Adománybolt


A CER<strong>RE</strong>C partnerei<br />

A projektben Európa országából (Ausztria, Németország,<br />

Csehország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország<br />

és Szlovákia) partner szervezet és társult<br />

partner vesz részt. A projekt vezetője az osztrák ATM<br />

(Abfallwirtschaft Tirol Mitte Gmbh).<br />

A partnerség kialakítása során a regionális és nemzeti<br />

szinten érdekelt csoportok nemzetközi szintű<br />

csoportot hoznak létre a hulladékgazdálkodásban és<br />

újrahasználatban szerzett tapasztalatok, tudás és ajánlások<br />

megosztására. A társult partnerek közreműködnek<br />

a projekt kimenetelében szükséges döntésekben<br />

és az eddig elért eredmények kiértékelésében.<br />

Ha részt kíván venni a CER<strong>RE</strong>C megbeszéléseinek szakmai vagy<br />

értékelési folyamataiban, akkor lépjen kapcsolatba országa CER<strong>RE</strong>C<br />

projekt partnerével!<br />

A projektbeli együttműködés egyik fő elemét a hazai<br />

és nemzetközi szinten érintett szereplők bevonása jelenti,<br />

amely elősegíti a legjobb megoldások elérését az<br />

újrahasználat gyakorlati megvalósítása során.<br />

Az összes közép-európai ország aktív bevonása biztosítja<br />

azt a tudás és tapasztalatszerzést, amellyel az<br />

összes projekt partner megtalálja a legjobb megoldást<br />

a projekt céljainak megvalósítására, ami az elért<br />

eredmények és kifejlesztett eszközök széles körű elfogadásához<br />

vezet.<br />

Projekt partnerek<br />

A CER<strong>RE</strong>C projekt főbb partnerei a következők:<br />

Municipal Waste Management Association<br />

Mid-Tyrol Ltd. | Ausztria | www.atm-online.at<br />

CZ Biom – Czech Biomass Association<br />

| Cseh Köztársaság | www.czbiom.cz<br />

Bay Zoltán Nonprofit Kft. | Magyarország |<br />

www.bayzoltan.org<br />

ARGE Waste Prevention, Resource<br />

Protection and Sustainable Development<br />

Ltd. | Ausztria | www.arge.at<br />

bag Arbeit e.V | Németország | www.bagarbeit.de<br />

LAMORO Development agency<br />

| Olaszország | www.lamoro.it<br />

Slovak University of Technology in Bratislava<br />

| Szlovákia | www.sjf.stuba.sk<br />

Kujawsko-Pomorskie Voivodeship | Lengyelország |<br />

www.kujawsko-pomorskie.pl<br />

Province of Rimini | Olaszország |<br />

www.provincia.rimini.it<br />

Csatlakozott partnerek<br />

Az alábbi szervezet támogatják a CER<strong>RE</strong>C<br />

csapatát a projekt megvalósításában:<br />

Ausztria:<br />

Federal Ministry of Agriculture, Forestry,<br />

Environment and Water Management<br />

RepaNet<br />

Cseh Köztársaság:<br />

City of Prague<br />

Németország:<br />

Deutsche Umwelthilfe e.V. –<br />

Niederlassung Berlin<br />

Magyarország:<br />

ELECTRO-COORD Magyarorszag Nonprofit Ltd.<br />

Szlovákia:<br />

Ministry of Environment Slovak Republic<br />

Slovak Environmental Agency<br />

Recycling Fund<br />

Association of cities and<br />

towns Slovak Republic

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!