ÁLLAMTAN - Közigazgatás-tudományi Kar

ÁLLAMTAN
TEMATIKA ÉS TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ
NKE KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNYI KAR
ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETI INTÉZET
I.
ÁLTALÁNOS TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ ÉS TEMATIKA
VALAMENNYI HALLGATÓ SZÁMÁRA
I. A TANTÁRGY CÉLJA, TEMATIKAI FELÉPÍTÉSE ÉS OKTATÁSI RENDJÉNEK FŐ VONALAI
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az államra vonatkozó legalapvetőbb
elméleti ismeretekkel, ideértve az állam és jog összefüggéseinek legfontosabb
kérdéseit is. A tantárgy anyaga részben történeti és elmélettörténeti, részben analitikai
(elemző) jellegű részekből áll. Az oktatás fő formája az előadás és – amennyiben a tanrend
lehetővé teszi (vagyis nappali tagozaton) – a szeminárium. Az oktatás része a
hallgató által évfolyam- és szakdolgozat-írás céljából vagy más okból kezdeményezett
konzultáció, valamint a közölt anyag számonkérése (zárthelyi dolgozat, vizsga) is. Az oktatás
időtartama – nappali tagozaton heti egy, két tanórás előadással és egy szemináriummal,
levelező tagozaton szemeszterenként négy konzultációval (lényegében négy
több órás előadással) számolva – szokás szerint egy szemeszter.
II. A TÁRGY FŐ TÉMAKÖREI
1. Az államtudományok jellege és rendszere. Az államtan tárgya és módszere; viszonya
az államelmélethez, az állambölcselethez és más államtudományokhoz. Az általános
államtan történetének vázlata. Georg Jellinek elmélete.
2. Az állam definíciója és fogalma. Az állam fogalma a XX. századi elméletekben. A
jogi államfogalom: Hans Kelsen elmélete.
3. A társadalmi államfogalom: Max Weber elmélete.
4. A politikai államfogalom: Carl Schmitt elmélete.
5. A formális államfogalom és annak elemei. Az államterület. Az állam népessége; az
állampolgárság kérdései. Az államok méretének jelentősége; kisállamok, nagyhatalmak,
birodalmak.
6. Az államhatalom kérdései. Politikai hatalom és államhatalom. Az autoritás fogalma.
A szuverenitás történeti változásai. Állam-, nemzet- és népszuverenitás. Teljes
és korlátozott szuverenitás. A szuverenitás közjogi tartalma.

2
7. Az állam, illetőleg a modern állam jellemzői. Az ún. történeti államtípusok. Az államok
osztályozásának elméletei; államtípus és államforma. Államformák és politikai
rendszerek. Az állam változásai; államkeletkezés és államutódlás.
8. A modern államra vonatkozó elméletek paradigmái: (1) szuverenitás-elméletek, (2)
politikai realizmus elméletei és államutópiák, (3) a társadalmi szerződés elméletei,
(4) a racionalizmus és a történetiség elméletei, (5) a demokrácia elméletei.
9. Az államszervezet jogi és szociológiai kérdései. Az államszervek típusai. Centralizáció
és decentralizáció. Az állam szerkezete: unitárius, regionális és szövetségi állam.
Az államszövetség (konföderáció). Az államtöredék.
10. A XIX–XX. század „uralkodó eszméinek” hatása az államra. A liberalizmus és a liberális
állameszmény.
11. A konzervativizmus és konzervatív állameszme.
12. A szocializmus és a szocialista-kommunista állameszmény.
13. A nacionalizmus és nemzetállam eszméje.
14. A modern állam gazdasági és szociális szerepvállalása. A XX. század új államtípusai:
a totális állam és a jóléti állam.
15. Az államhatalom jogszerűsége és elfogadottsága: legalitás, legitimitás, legitimáció.
Politikai engedelmesség és polgári engedetlenség – Állam és erőszak. Az anarchizmus
problémája. Forradalom, háború, terrorizmus.
16. Az állam semlegessége; a semlegesség lehetősége és lehetetlensége. A „függetlenség”,
„pártatlanság” és „semlegesség” kérdései. Az állam és egyházak viszonya.
Pluralizmus és államhatalom
17. A jogállam. A jogállamiság változatai; „jogállam”, „joguralom” és „alkotmányosság”
a német, az angol és a francia gondolkodásban;. A formális és a materiális
jogállamiság. A magyar alkotmány a jogállamiságról
E témakörök – az alábbi kiegészítésekkel – egyben az előadások fő témái is, a nappali tagozaton zajló képzést
alapul véve. Az egyes előadások témái tanévenként némileg változnak. Bizonyos témakörök, évente
változó jelleggel, részletesebben, míg mások áttekintő jelleggel kerülnek feldolgozásra, egyes témák pedig
nem az előadáson, hanem – ha van ilyen – szemináriumon kerülnek megtárgyalásra. Az előadásokon
vagy szemináriumokon nem tárgyalt anyagot illetően a az írott tananyag ad eligazítást. A nappali tagozatos
oktatásban egyes tanévekben kivételes és alkalmi jelleggel – a tárgyat az adott évfolyamon felvevő és
az órákat látogató hallgatókkal előzetesen egyeztetett módon – témák, illetőleg órák összevonására
(tömbösítésére) is sor kerülhet. Az egyes tanévekben továbbá az előadások időpontjában, vagy azt közvetlenül
követően a következőkre kerül sor.
18. Tantárgyi tájékoztató (az első előadáson)
19. Zárthelyi dolgozat (a szemeszter közepén)
20. Konzultáció (az utolsó előadáson).

III. TANANYAG
3
A tantárgy tananyaga kötelező és ajánlott, illetőleg írott és az órákon szóban elhangzott
részekből áll.
A. KÖTELEZŐ ÍROTT TANANYAG
(1.) Takács Péter: Államtan [I]. Két fejezet az állam általános elmélete köréből. A modern
állam és elmélete. Bp. BCE KIK, 2011. 164. oldal. ISBN: 978-963-503-468-0. Megjegyzés:
e kötetnek nem minden része tananyag; a tananyagként használandó részekről
a vizsgakérdések adnak felvilágosítást.
(2.) Takács Péter: Államtan [II]. Négy fejezet az állam általános elmélete köréből. Az
állam általános sajátosságai Bp. BCE KIK, 2011. 263. ooldal. ISBN: 978-963-503-469-7.
Megjegyzés: e kötetnek nem minden része tananyag; a tananyagként használandó részekről
a vizsgakérdések adnak felvilágosítást.
Az (1) és (2) kötetek anyaga együttesen megtalálható a következő kiadványban is:
Államelmélet. Fejezetek és előadások az állam általános elmélete köréből. Szerk.: Takács
Péter, H. Szilágyi István és Fekete Balázs. Budapest, Szent István Társulat, 2012. 404.
o. ISBN: 978 963 277 350 6 [az (1) és (2) kötetek anyaga: 9–337. oldal]
(3.) Nappali tagozaton a szemináriumhoz: Államelmélet I. Bp. Szent István Társulat, 2007.
387. oldal. Szerk. Takács Péter. ISBN 978 963 361 895 0. Megjegyzés: e kötetnek nem
minden része szemináriumi tananyag; a tananyagként használandó és a kimaradó részekről
a szemináriumokon adunk tájékoztatást. – E könyv anyaga a megfelelő kód
birtokában az intézeti honlapról PDF formátumban elérhető, s abból a hallgatók tanulmányi
célokból, saját használatra egyes fejezeteket kinyomtathatnak.
B. SZÓBAN ELHANGZOTT KÖTELEZŐ TANANYAG
(4.) Az előadásokon, ill. a levelező tagozatos a konzultációkon elhangzottak, függetlenül
attól, hogy önálló vizsgakérdésben szerepelnek-e, vagy sem, a tananyag részei és
a vizsgán számonkérésre kerülnek. Az előadásokat Takács Péter, Szerletics Antal és
Fejes Zsuzsanna tartják.
C. AJÁNLOTT IRODALOM [szakkönyv]
(5.) Államtan. Írások az általános államtudomány köréből. Bp. Szent István Társulat, 2003.
962. oldal. Szerk. Takács Péter. ISSN 0865-0349. ISBN 963 361 475 9. Az órákon, igény
szerint, további ajánlott irodalmat adunk meg. Az ajánlott irodalom nem vizsgaanyag,
s annak nem ismerése a hallgató vizsgája szempontjából hátránnyal nem jár; előnyt
viszont jelenthet.

IV. ÉVKÖZI KÖVETELMÉNYEK. A VIZSGA
4
A vizsgára bocsátás feltétele a folyamatos évközi tanulás. A folyamatos évközi tanulás
előmozdításának módja nappali tagozaton a rendszeres szemináriumi részvétel ellenőrzése
és egy zárthelyi dolgozat eredményes megírása; levelező tagozaton egy zárthelyi
dolgozat vagy három házi dolgozat eredményes megírása.
A ZÁRTHELYI DOLGOZAT ÉS HÁZI DOLGOZAT
A vizsgára bocsátás feltétele nappali tagozaton a zárthelyi dolgozat eredményes megírása.
Felhívjuk a hallgatók figyelmét az ezzel kapcsolatos szabályok pontos betartására.
Ugyancsak felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy aki a megadott rendben a szemeszter
szorgalmi időszakában nem teljesíti „a vizsgára bocsátás feltételeit”, annak a
pótlás lehetőségét a vizsgaidőszakban nem tudjuk biztosítani, ezért tanulmányai lezárását
esetleg kénytelen későbbre halasztani.
Dolgozatírásra nappali tagozaton 2012. november 15.-én, levelező tagozaton a harmadik
konzultáció (2012. november 30.) utolsó óráján kerül sor. A meg nem felelt dolgozatokat
egyszer lehet javítani: nappali tagozaton december 1-7. között, levelező tagozaton a
negyedik konzultáció (december 15.) utolsó óráján.
Aki nem vesz részt az első alkalommal a dolgozat-íráson (a távollétet nem kell igazolni),
az a javítási lehetőségtől elesik. Ez azt jelenti, hogy a.) a sikertelen dolgozatokat
egy alkalommal lehet pótolni (pót-zárthelyi) és b.) a zárthelyi dolgozat megírásának
mulasztását nem kell és nem is lehet orvosi igazolással stb. igazolni. A dolgozat jellege:
évente váltakozó módon tesztjellegű, esszékérdésekből álló és vegyes kérések.
A zárthelyi dolgozat anyaga
1. Az előadásokon ill. a konzultációkon a zh. megírásáig elhangzott tananyag,
2. A fenti III/A. (1.)–(2.) pontokban meghatározott tananyag [Államtan (I) Két fejezet
az állam általános elmélete köréből. A modern állam és elmélete - és - Államtan (II)
Négy fejezet az állam általános elmélete köréből. Az állam általános sajátosságai]
alább kijelölt részei:
– A XIX. századi német államtudomány. Államtan (II) pp. 34-47.
– Eötvös, Kemény, Concha és Somló szerepe a magyar államelmélet fejlődésében. Államtan
(II) pp. 48-52 és pp. 57-59.
– Georg Jellinek államtana. Államtan (II) pp. 68-74.
– A weimari köztársaság korának államelmélete. Államtan (II) pp. 74-89.
– Német államelmélet 1945 után. Államtan (II) pp. 89-101.
– Az állam és a modern állam. Az állam szó használata és jelentései. Államtan (II) pp.
127-133.
– A modern állam történelmi típusai. Államtan (II) pp. 142-152.
– A modern állam koncepcionális típusai. Államtan (II) pp. 152-155.
– A jogi államfogalom: Hans Kelsen elmélete. Államtan (I) pp. 18-30.
– Az állam társadalmi fogalma: Max Weber elmélete. Államtan (I) pp. 30-38.
– Az állam politikai fogalma: Carl Schmitt elmélete. Államtan (I) pp. 39-47.

5
– Az állam politikai fogalma: Rudolf Smend elmélete. Államtan (I) pp. 47-51.
3. A szemináriumokon elhangzott és megbeszélt tananyag
Mentesül a zárthelyi dolgozat megírása alól az a nappali tagozatos hallgató, aki a szemináriumokon
való rendszeres részvétel (9 alkalom) mellett kettő ún. nagyreferátumot
tart (megfelelő színvonalon), valamint az a levelező tagozatos hallgató, aki az alábbi
témák közül választva három ún. házi-dolgozatot ad le, s azok elérik a megfelelt minősítést.
Házi-dolgozatot csak levelező tagozatosok írhatnak, az alábbi A.-témák közül egyet, és
az alábbi B-témák közül kettőt választva.
A.-témák:
Állam és alkotmány (3-32 és 461-474),
A szuverenitás problémája (603-671),
Állam és demokrácia (487-525),
Állam és kormányzat (385-439),
Államérdek és államcél (71-90. és 440-460),
Ausztria és Svájc állami életének sajátos vonásai (675-718),
Az állam és az egyház(ak) viszonya (767-796),
Az Európai Unió államtani kérdései (867-921).
E témákat a következő szakirodalom (ajánlott irodalom) alapján kell feldogozni: Államtan. Írások
az általános államtudomány köréből. Szerk. Takács Péter. Bp. Szent István Társulat, 2003.
962. o. ISSN 0865-0349. ISBN 963 361 475 9. A fenti számok e mű oldalszámai. E forrás feldolgozása
esetén további kiegészítő irodalomra is lehet hivatkozni.
B-témák:
Eötvös József, Kemény Zsigmond, Concha Győző és Somló Bódog államelmélete (48-
52 és 57-59.)
A XIX. századi német államtudomány. (34-47.)
Georg Jellinek államtana. (68-74.)
A jogi államfogalom: Hans Kelsen elmélete. (18-30.)
Az állam társadalmi fogalma: Max Weber elmélete. (30-38.)
Az állam politikai fogalma: Carl Schmitt elmélete. (39-47.)
Az állam politikai fogalma: Rudolf Smend elmélete. (47-51.)
A weimari köztársaság korának államelmélete.( 74-89.)
Német államelmélet 1945 után. (89-101.)
A modern állam történelmi típusai. (142-152.)
A modern állam koncepcionális típusai. (152-155.)
E témákat a következő szakirodalom (tananyagként megadott irodalom) alapján kell feldogozni:
Takács Péter: Államtan [I]. Két fejezet az állam általános elmélete köréből. A modern állam és
elmélete. Bp. BCE KIK, 2011. 164. o. ISBN: 978-963-503-468-0. és Államtan [II]. Négy fejezet az
állam általános elmélete köréből. Az állam általános sajátosságai Bp. BCE KIK, 2011. 263. o.
ISBN: 978-963-503-469-7. A fenti számok e művek oldalszámai. E forrásokhoz ajánlatos egyéni kutatás
alapján további kiegészítő irodalmat keresni.
A házi-dolgozatokat legkésőbb a harmadik konzultáció (2012. november 30.) első órájáig
kell leadni, ill. azoknak eddig az időpontig kell postán beérkezni az intézeti tit-

6
kárságra (Vágóné Gáspár Judit). Később ilyen dolgozat leadására nincs mód, s ezen az
úton nem lehet mentesülni a zárthelyi dolgozat megírásának feltétele alól.
A házi-dolgozat terjedelme: min. 5, max. 12 gépelt oldal (formai követelmények: 12-es betűméret,
Times, 1,5-ös sorköz, szokásos margók). A dolgozatnak tartalmaznia kell a megadott irodalmat,
feldolgozva, de ezen túlmenően is tartalmazhat feldolgozott anyagokat. A végén szerepeljen
a feldolgozott szakirodalom pontos és teljes bibliográfiai hivatkozásokat (!) tartalmazó
jegyzéke.
A VIZSGA
A nappali és a levelező tagozatos hallgatók számára a vizsgán számon kért tananyag
megegyezik. Az, hogy a vizsga szóban lesz-e vagy írásban, a hallgatók létszáma alapján
a tanévkezdést követően dől el. A szóbeli vizsgák várhatóan arra a napra esnek,
amelyre a nappali tagozatos előadások és a levelező tagozatos konzultációk. Ha írásbeli
vizsgára kerül sor valamelyik tagozaton, azt a vizsgaidőszakban (várhatóan) öszszesen
két napon lehet megírni; ezt követően még egy szóbeli javítási lehetőségre lesz
mód (de ha vizsga írásbeli, csak két eredménytelen dolgozat-írás után lehet szóbeli
(pót)vizsgára jelentkezni). – Kérem, hogy az évfolyamfelelősök a szemeszter folyamán
egyeztessenek a megfelelő időpontokat illetően. – E tárgyból ún. elővizsga (vizsgaidőszakon
kívüli időben külön engedéllyel tett vizsga) – nincs. Kivétel: szülés előtt álló
nők és külföldi egyetemi tanulmányútra utazók.
V. EGYEBEK
Konzultáció tanulmányi ügyekben: a tanszéki hirdetőtáblán megadott időben, illetőleg
az órák után.
ÁLTALÁBAN
II.
A SZEMINÁRIUMOK TEMATIKÁJA
NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
A szeminárium – mely a tudományegyetemi képzés jellegzetes oktatási formája – a tananyagban
felvetődő elméleti kérdések alkotó jellegű, önálló munkán és szabad vélemény-formálásán
alapuló megtárgyalása.
Nem Übung (gyakorlat), nem drill (valaminek a begyakoroltatása), és nem is gyakorlati
képességek (skills) kialakítása. A szeminárium továbbá nem csendes lapítás (üldögélés) a
hátsó sorokban és nem lányregények olvasgatása a pad alatt. A szeminárium célja egyes, a
tantárgyhoz tartozó témák tudományos igényű megbeszélése, s ezáltal a hallgató szellemének
pallérozása.
A szeminárium feltételezi a résztvevők aktivitását. Az ilyen órák ún. hallgatói nagyreferátumokra
épülnek, melyek alapján az alább felsorolt témákat beszéljük meg, kötetlen módon.

7
– A nagyreferátum a hallgató önálló előadása (kb. 30-35 percben) egyéni érdeklődés alapján vállalt
témában. – A referátumot megtartani csak a kijelölt napon lehet; ha ez bármilyen okból (betegség,
külföldi út) elmarad, annak későbbi pótlására nincs mód.
Mivel a szemináriumok tematikája lényegében elmélettörténeti alapú, valamennyi referátumhoz
hozzátartozik (a.) a szóban forgó szerzők életrajza (ezeket kérjük önállóan választott
internetes források alapján összeállítani), (b.) korrajz arról a korszakról, amelyben az adott
elmélet született (ezeket kérjük önállóan választott könyvtári források alapján összeállítani),
valamint (c.) az oda tartozó tananyag összefoglalása. Ezeket követi a referált mű ismertetése.
A szemináriumokon való rendszeres részvétel kötelező. Az aláíráshoz min. 9 alkalommal
kell jelen lenni. A szemináriumokat Takács Péter egyetemi tanár, Szerletics Antal egyetemi
adjunktus, Lőrincz András meghívott óraadó valamint más meghívott óraadók tartják.
VÁLASZTHATÓ TÉMÁK A REFERÁTUMOKHOZ & FELDOLGOZANDÓ SZAKIRODALOM
1. Eszmény és valóság az államról való gondolkodásban: Platón és Arisztotelész
1. referátum: Platón: Az állam. I. és II. könyv. Bármely kiadás; ld. pl. Platón összes művei.
Bp. Európa, 1984. II. kötet. – Taylor, A. E.: Platón. Bp. Osiris, 1997. (megf. részek).
2. referátum: Arisztotelész: Politika. II-III. könyv. Bármely kiadás; ld. pl. Bp. Gondolat,
1969. – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. V. könyv. Bármely kiadás; ld. pl. Bp.
Magyar Helikon, 1987 – Arisztotelész: Az athéni állam. Bármely kiadás; ld. pl. Bp.
Akadémiai Kiadó, 1954; részletei: Államéletrajzok. Bp. Osiris, 1994 – Sir David
Ross: Arisztotelész. Bp. Osiris, 1996. (megf. részek).
2. Realizmus és utópizmus az államról való gondolkodásban: Machiavelli és Morus
3. referátum: N. Machiavelli: A fejedelem & Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről.
Bármely kiadás; ld. pl. Machiavelli művei. Bp. Európa, 1978., Bp. Franklin, 1906,
Bp. 1939, 2 1944. – Macaulay, Th. B.: Machiavelli. Bp. Kossuth, 1991, más kiadások:
Bp. Franklin, 1875, 1917, 1918. – Paczolay Péter: Államelmélet I. (Machiavelliről)
Bp. Korona, 1998. (megf. részek).
4. referátum: Morus Tamás: Utópia. Bármely kiadás; ld. pl. Bp. Európa, 1989. Bp. Franklin,
1910, 1943, 1949, Officina 1941, 1942. – T. Campanella: A Napváros. Bármely
kiadás; ld. pl. Bp. Gondolat, 1959, Bukarest, Kriterion, 1970, Bp. Phőnix, 1942. –
Ludassy Mária: Az ész államáig és tovább. XVIII. századi francia utópisták. Bp.
Magvető, 1979 – Lánczi András: Az utópia mint hagyomány. Attraktor, 2005. (megf.
részek).
3. A társadalmi szerződés elmélete – Hobbes és Locke
5. referátum: Thomas Hobbes: Leviatán. Bármely kiadás; ld. pl. Bp. Magyar Helikon,
1970. (az egyházi államról szóló részek kivételével); John Locke: Értekezés a polgári
kormányzatról. VII-IX., XIII. és XV. fejezetek. Bármely kiadás; ld. pl. Bp. Gondolat,
1986. 92-129., 145-153. és 161-164. o.
4. Racionalizmus a politikában – Rousseau és Hume
6. referátum: Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei.
Bármely kiadás; ld. pl. Rousseau Értekezések és filozófiai levelek. Bp. Magyar Helikon,
1978. – David Hume: A kormányzat alapelveiről, A kormányzat eredetéről és A

8
pártokról általában, című esszéi; megjelentek: Hume összes esszéi. Bp. Atlantisz,
1992. I. kötet, 42-51 és 63-71. o. A társadalmi szerződés legitimáció-elmélete: szabadság
és akarat Hume-nál és Rousseau-nál témakörhöz: Boros János: Filozófia! –
Arisztotelésztől Kantig. Iskolakultúra, Veszprém, 2009; Heller Ágnes: Életképes-e a
modernitás? Latin Betűk, 1997; John A. Simmons: Moral Principles and Political
Obligation. 3. fejezet, 57-74.
5. A liberalizmus és a liberális állam
7. referátum: John Stuart Mill: A szabadságról. Bármely kiadás; ld. pl. Bp. Magyar Helikon,
1980. – Friedrich Hayek: 'Miért nem vagyok konzervatív?', megj.: 2000 [Kétezer],
2 (1990) 2. [Február] 33-48. o., és Az angolszász liberalizmus klasszikusai.
Szerk.: Ludassy Mária. Bp. Atlantisz Kiadó, 1991. II. kötet, 149-171. oldal – Constant,
H. B. A régiek és a modernek szabadsága [és más írások: Politikai alapelvek. A
hódító szellem és a bitorlás az európai civilizáció tükrében, stb.]. Bp. Atlantisz,
1997.
6. A szocializmus és a szocialista-kommunista állam
8. referátum: Karl Marx: A zsidókérdéshez (1843) [Marx és Engels művei [MEM] Bp. Kossuth,
1957-től. 1. kötet], A hegeli államjog kritikája (1843). [MEM 1. 203-218.], Bevezetés
a hegeli jogfilozófia kritikájához (1843). [MEM 1. 378-391.] – Karl Marx - Friedrich
Engels: A Kommunista Párt kiáltványa (1849). MEM 9.
9. referátum: Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és szociáldemokrácia feladatai.
Bp. Kossuth,1971; Mi a szocializmus? Bp. Népszava,1922. – Lenin, V. I.: Állam és
forradalom. Bp. Kossuth, 1981. – Kautzky, K.: A demokráciától az állami rabszolgaságig.
Bp. Népszava, 1922. – Bakunyin, M. A.: Államiság és anarchia. Bp. Európa,
1983.
7. Konzervativizmus és a konzervatív állameszmény
10. referátum: Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. Bp. Atlantisz, 1990.
Részletek: 145-150., 168-169., 184-191., 219-222. és 268-274. oldalak. – Roger
Scruton: Mi a konzervativizmus?, megj.: Scruton: Mi a konzervativizmus? Bp. Osiris,
1995. 11-42. oldal. – Robert Nisbet: Konzervativizmus: álom és valóság (Pécs, Tanulmány
Kiadó, 1996) 51-71. oldal – Mannheim, Karl: A konzervativizmus. Bp.
Cserépfalvi, 1994.
8. Nacionalizmus és a nemzetállam.
11. referátum: Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Szerk.: Bretter Zoltán - Deák Ágnes.
Pécs, Tanulmány, 1995. Részletek. – Bretter Zoltán: Mi a nemzet?. J. S. Mill és
Lord Acton a nemzeti elvről. = Magyar Tudomány. 1996/7. sz. 849-861. – Ádám Péter:
Mi a nemzet? Renan nemzetfelfogása. = Magyar Tudomány. 1996/6. 692-701. –
Ádám Péter: Még egyszer a renani nemzetfelfogásról. = Holmi. 1995/5. 678-686. –
Péter László: "Állam", "nemzet", "nemzeti kisebbség": Három szó használata. =
Holmi. 1997/10, 1449-1458. Kelemen János: Mi a nemzet? Herder historicista nemzetfogalma.
= Magyar Tudomány. 1996/4, 486-493. –
12. referátum: Joó Tibor: A magyar nemzeteszme. Bp. 1939. – Raz, Joseph: Multikulturalizmus
– liberális szempontból. = Café Babel, 1996/21, 77-88, és Multikul-

9
turalizmus. Bp. Osiris, 1997, 173-189. – Fleischmidt Margit: Multikulturalizmus. =
Multikulturalizmus. Szerk.: Fleischmidt Margit. Bp. Osiris, 1997, 7-28.
9. A totális állam és elméletei & Hannah Arendt elmélete
13. referátum: Hannah Arendt: A totalitarizmus eredete. Bp. 1992. kül. 425-486. o.
Hannah Arendt: Múlt és jövő között. Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén.
Bp. Osiris – Readers International, 1995. (két, a hallgató által választott írás;
az egyik javasolt: Az oktatás válsága) – Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben.
Bp. Osiris, 2000 (általános áttekintés). Ajánlott: Olay Csaba: Hannah Arendt
politikai egzisztencializmusa. Bp. L'Harmattan – MFT 2008. (részletek).
10. A jóléti állam elméletei
14. referátum: Gosta Espig-Andersen: Mi a jóléti állam? = megj.: A jóléti állam. Szerk.:
Ferge Zs. - Lévai K. Bp. ELTE – T-Twins, 1991. és Államtan. Szerk. Takács Péter.
Bp. Szent István Társulat, 2003. – R. Segelman – D. Marsland: A bölcsőtől a sírig.
Asa Briggs: A jóléti állam történeti perspektívában. Marshall, T. H.: Az állampolgáriság
fejlődése a 19. század végéig, R. M. Titmuss: A jólét társadalmi elosztása:
reflexiók a méltányosság kérdéséről. megj.: A jóléti állam. Bp. 1991.
15. referátum: Csaba Iván – Tóth István György: A jóléti állam politikai gazdaságtana. Bp.
Osiris, 1999. Részletek. – Pierson, Christopher: Az átalakult jóléti államok: a szociáldemokrácia
előtt álló kihívás. = Az új jobboldal és a jóléti állam. Bp. 1996. 440-
469. – Szamuely László: A jóléti állam ma. Bp. Magvető, 1985 – Tomka Béla: A jóléti
állam Európában és Magyarországon. Bp. Corvina, 2008. Részletek.
11. A joguralom és jogállamiság elméletei
16. referátum: A. V. Dicey: Joguralom [Bevezetés az angol alkotmányba]. Carl Schmitt: A
törvényhozó állam. Hermann Heller: Jogállam vagy diktatúra. F. Neumann: Szuverenitás
és jogállamiság. – Ernst Fohrsthoff: A szociális jogállam lényege és fogalma. Valamennyi:
megjelent: Joguralom és jogállam. Szerk.: Takács Péter. Bp. ELTE ÁJK
Tempus, 1995. – Györfi Tamás – Jakab András: Jogállam a magyar alkotmányban.
Kommentár. = Az Alkotmány kommentárja. Szerk.: Jakab András. Bp. Századvég,
2 2009. 1. kötet.
12. A közép- és kelet-európai államfejlődés sajátosságai
17. referátum: Szűcs Jenő Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. Magvető, 1983. –
Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. megjelent: Bibó: Válogatott tanulmányok.
Bp. Magvető, 1986. 2. kötet, 185-237. o. – Bibó István: Eltorzult magyar
alkat, zsákutcás magyar történelem. megjelent: Uo. 569-619. o. – Kosáry Domokos:
Az európai kis államok típusai. megj.: A történelem veszedelmei. Írások. Európáról
és Magyarországról. Bp. Magvető, 1987.
13. Szemelvények a magyar államtan történetéből
18. referátum: Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Bp.
Magyar Helikon, 1981. 1. kötet, 31-106. o. (Bevezetés, I. és II. fejezet) – Gángó Gábor:
Eötvös József uralkodó eszméi – Kontextus és kritika. Bp. Argumentum, 2006. 15-
43 o. (Bevezetés), 96-144. o. (Állam és egyén) – Concha Győző: A konzervatív és a
liberális elv. Bp. Attraktor, 2005. 199-242. o. – Jászi Oszkár: A nemzeti államok kiala-

10
kulása és a nemzetiségi kérdés. Bp. Gondolat, 1986. 191-281. o. – Bibó István: Az államhatalmak
elválasztása egykor és most (Akadémiai székfoglaló 1947. jan. 13-án)
14. A igazságos rend kérdése John Rawls politikai filozófiájában
19. referátum: John Rawls: Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1999. [a szerző által
megjelölt részek] – John Rawls: A népek joga. Visszatérés a közös gondolkodás
eszméjéhez. Bp. L'Harmattan Kiadó, 2008. Boros János: Filozófia! – John Rawls. Iskolakultúra,
Veszprém, 2009; Heller Ágnes: Életképes-e a modernitás? A boldog élet
és a jó élet mai modelljei; Latin Betűk, 1997.
15. Modern és posztmodern elméletek: a felügyelő hatalom (Michael Foucault elmélete)
20. referátum: Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Bp. Gondolat,
1990. – M. Foucault: Az igazság és az igazságszolgáltatási formák. Debrecen, Latin
Betűk, 1998. – A modernség politikai-filozófiai dilemmái. Bp. MTA Szociológiai Kutató
Intézet, 1991 – Tanulmányok: A diskurzus rendje. = Holmi. 1991/7. 869-870. o.;
A hatalom szeme. = 2000 [Kétezer], 1996/10. Életben hagyni és halálra ítélni. = Világosság,
1992/ 1. 47. o.
16. Modern és posztmodern elméletek: a feminizmus
21. referátum: Társadalmi nem, politika és az állam. Feminista társadalomtudományi tanulmányok.
Szerk.: Randall, Vicky és Waylen, Georgina. Bp. Jószöveg, 1998. - G.
Waylen, T. Carvel, U. Vogel és K. Nash írásai. - A feminizmus. Bármely politikaelméleti
kézikönyv vagy tankönyv, a hallgató választása szerint
22. referátum: MacKinnon, Catharine A.: Úton a feminista jogelmélet felé. megj.: Mai
angol-amerikai jogelméleti törekvések Szerk.: Szabadfalvi József. Miskolc, Bíbor,
1996. 127-154. – Ronald Dworkin: A nők és a pornográfia és Dworkin és
MacKinnon: Vita a pornográfiáról. = Jogállam. 2 (1994) 1. 72-84. és 85-93. o. A feminizmus.
Bármely politika-elméleti kézikönyv vagy tankönyv, a hallgató választása
szerint
17. Francis Fukuyama „népszerű államtana”
23. referátum: Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember. Bp. 1994. Kiss
Endre: A történelem vége ötéves évfordulója (Fukuyama politikaelmélete). = Kiss
Endre honlapja [www.pointernet.pds.hu/kissendre /globalizacio] – Francis
Fukuyama: Államépítés. Kormányzás és világrend a XXI. században. Bp. Századvég,
2005. Kardos Gábor: Recenzió Fukuyama könyvéről. = Kül-Világ. 2006
[www.freeweb.hu/kul-vilag], Szalai Zoltán: Recenzió Fukuyama könyvéről. =
Korunk 2005. [www.korunk.org], Trembeczki István: A történelem gyermekei . =
Valóság. 2006. június XLIX. évfolyam 6. szám. – Francis Fukuyama: Bizalom. A társadalmi
erények és a jólét megteremtése. Bp. Európa Budapest, 1997. – Francis
Fukuyama: Amerika válaszúton. Bp. Századvég, 2006.
18. Bio-politika, bio-hatalom, állam
24. referátum: Rácz J.: Biopolitika. megj.: Bíró J (szerk.): Biopolitika. Drogprevenció. Tanulmányok
a kábítószer-fogyasztás megelőzéséről. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet.
Bp. L’Harmattan – ELTE TTK, 2006. 15-34.o. internet: http://www.scribd.com /doc/35844920

11
/biopolitika-konyvfejezet-2006 – Heller Á. és Fehér F. A biopolitikáról. Világosság. 1993/8-9.
valamint: A modernitás ingája. T-Twins Kiadó, Bp.,1993., 205-275. o. és Heller Ágnes:
Újabb gondolatok a biopolitikáról. megj.: Heller Á.: Életképes-e a modernitás?
Debrecen, Latin Betűk, 1997., 201-220. o. – Kelemen Gábor: A biztonsági társadalom.
Szociológiai Szemle. 2008/1. internet: http://www.szociologia.hu/dynamic/0801kelemen.pdf –
Garaczi Imre: A modern politikai test eredete. megj.: Garaczi Imre: Ész és sors. Veszprém,
VHTA Kiadó, 2005.
19. Globalizáció és az állam
25. referátum: Almási Miklós: Üveggolyók. Az ezredvég globális játszmái. Bp. Helikon,
1998; Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései. A világgazdaság és a gazdaságelméletek
zavarai. Bp. Aula, 2002; Földes György - Inotai András (szerk.) A globalizáció
kihívása és Magyarország. Bp. Napvilág, 2002; Giddens, Anthony: Elszabadult világ.
Bp. Perfekt, 2000; Szigeti Péter: Világrendszernézőben. Globális "szabad verseny".
Bp. Napvilág, 2005; Korten, David C.: Tõkés társaságok világuralma. Bp. Kapu,
1996. Ezekből a hallgató választása szerint.
26. referátum: Boda Zsolt: Globális ökopolitika. Bp. Helikon, 2004; Ulrich Beck: Kockázattársadalom.
Út egy másik modernitásba. Bp. Századvég, 2003. - Ulrich Beck: Mi a globalizáció?
Bp. Belvedere Meridionale, 2005; Martin, Hans-Peter - Harald Schumann:
A Globalizáció csapdája. Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Bp. Perfekt,
1998. Ezekből a hallgató választása szerint.
20. Világrendszerek versengése, „civilizációk” harca és a nagyhatalmak sorsa
27. referátum: Immanuel Wallerstein: Bevezetés a világrendszer-elméletbe. Bp.
L'Harmattan Kiadó, 2010.; Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer
kialakulása. Bp. Gondolat Kiadó, 1983.; – Samuel P. Hungtion: A civilizációk
összecsapása és a világrend alakulása. Bp. Európa, 1999. –
28. referátum: Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. Akadémiai,
1992. Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Bp. Napvilág Kiadó 1997.- Immanuel
Wallerstein: Globalizáció vagy az átmenet korszaka? A világrendszer kialakulásának
hosszú távú szemlélete = Eszmélet 1999. 43. – Trembeczki István: Globális
politika és világrendszer-elmélet. = Valóság. 2006. június. XLIX. évfolyam 6. szám.
III.
TÁJÉKOZTATÓ A VIZSGÁRÓL
A SZÓBELI VIZSGA
A szóbeli vizsga kollokvium (vö. lat. colloquium = beszélgetés, megbeszélés); e tárgy esetében
tételek alapján „irányított beszélgetés”. A szóbeli vizsgán minden hallgatónak egy
„A” és egy „B” kérdést kell kifejtő módon megválaszolnia. Az értékálláspontot is kifejező
ismeretek esetén a tananyag a hallgatók részéről (is) bírálható, s ez a vizsgára is vonatkozik,
azt azonban ismerni, tehát a bírálat előtt ismertetni kell. Az osztályozás fő sza-

12
bálya, hogy az elégséges érdemjegyhez az adott tananyag-részhez tartozó ismeretek minimum
felével (50%-ával) kell rendelkezni, s a közepes – jeles érdemjegyek a fennmaradó
skálán arányosan oszlanak meg.
VIZSGAKÉRDÉSEK
A - tételek
1. Az államtudományok rendszere és az államtan. Az államtan módszerei és jellegzetes
témakörei
2. Az államtan tartalmi előzményei. A magyar államelmélet kezdetei. A természetjog
szerepe az államtan kialakulásában
3. Az államtan tudomány-rendszertani előzményei
4. A XIX. századi német államtudomány
5. Schlözer, Stein, Gerber és Laband szerepe az államtan fejlődésében
6. Az államelméleti államtudomány a XIX. századi Magyarországon;
7. Eötvös, Kemény, Concha és Somló szerepe a magyar államelmélet fejlődésében
8. Angol és amerikai elméletek az államról és a politikáról a XIX-XX. században
9. Francia elméletek az államról és a politikáról a XIX-XX. századról. A politikai szociológia
10. Georg Jellinek államtana
11. A weimari köztársaság korának államelmélete
12. Német államelmélet 1945 után
13. Politikai filozófia fő tendenciái a XX. században
14. A magyar államelmélet a XX. században
15. Az állam és a „modern állam”. Az állam szó használata és jelentései
16. A modern állam történelmi típusai
17. A modern állam koncepcionális típusai
18. XX. századi államtípusok: a totális állam [az elhangzott előadás alapján]
19. XX. századi államtípusok: a szociális-jóléti állam [az elhangzott előadás alapján]
20. A jogállam és annak változatai [az elhangzott előadás alapján]
21. Az állam semlegessége és annak kritikái [az elhangzott előadás alapján]
22. Az állam és az egyháza(ak) viszonya [az elhangzott előadás alapján]
23. ... ... ... … … … … … [további kérdések az elhangzott előadás alapján]
24. ... ... ... … … … … … [további kérdések az elhangzott előadás alapján]
25. ... ... ... … … … … … [további kérdések az elhangzott előadás alapján]
[ezeket a kérdéseket a szemeszter végén adjuk meg]
B - tételek
1. Az államiság „jelei”, „kritériumai” és definíciója. Az államtöredékek
2. Az állam fogalmi megközelítésének irányai. A formális állam-definíció
3. A jogi államfogalom: H. Kelsen elmélete 1.: Élete és munkásága. A tiszta jogtan
4. A jogi államfogalom: Hans Kelsen elmélete 2.: A joglépcső. Beszámítás. Állam és jog
5. Az állam társadalmi fogalma: Max Weber elmélete

13
6. Az állam politikai fogalma; C. Schmitt elmélete 1.: Élete és munkásága. A döntés
szerepe
7. Az állam politikai fogalma; Carl Schmitt elmélete 2.: A „politikai”. Konfliktus, állam,
háború
8. Az állam politikai fogalma; Rudolf Smend elmélete
9. Szintézis és szinopszis; az állam különböző fogalmainak viszonya.
10. Az államterület. Államterület részei és a területi felségjog, ill. annak korlátai
11. Az államok területi változásai; annak indokai, módjai és igazolása
12. Az állam határai. Határok, elvek, érvek.
13. A természeti tényezők szerepe az államok életében
14. Az állampolgárság: kialakulása, fogalma, feltételei.
15. Az állampolgárság mint jogviszony. Államutódlás és állampolgárság.
16. Az állampolgárság: státuszok és tendenciák. A személyi fenségjog jelentése és
korlátai
17. A népesség jellemzői és az állam
18. A „kisállam” és a „középhatalom”. A nagyhatalom. A birodalom
19. Hatalomelmélet fő kérdései. Az államhatalom mibenléte. Döntés és befolyás
20. Az államhatalom és jellemzői
21. Az autoritás. Autoritás, legitimitás. állam
22. A szuverenitás – a fogalom történeti kontextusa. A szuverenitás alanya
23. A szuverén hatalom jellemzői. A szuverenitás mint jogi korlátozhatatlanság
24. Az állam mint intézmény. Az állami szerv
25. Joghatóság, hatáskör, illetékesség
26. Az államszervezet. Szervezeti elvek és funkcionális követelmények
27. A bürokrácia és a bürokrácia elméletei. Weber elmélete és annak kritikái.
28. Michael Crozier bürokrácia-elmélete. Újabb bürokrácia-elméletek
29. Az állami szervek funkcionális és tárgyi tipológiája
30. Az állami szervek szervezeti-jogi tipológiája
31. A közhivatal. Közszolgálat, közigazgatás és politika
32. Centralizáció és decentralizáció
AZ ÍRÁSBELI VIZSGA
Az, hogy a vizsga szóban lesz-e vagy írásban, a hallgatók létszáma alapján a tanévkezdést
követően dől el. Ha írásban lesz, a dolgozat részben tesztjellegű, részben esszékérdésekből
áll. Az esszékérdések áttekintőek vagy elemzőek. A kijavított dolgozatba – bár a
pontok módosítására csak számítási hiba esetén kerül sor – ilyen kérés (panasz) esetén be
lehet tekinteni; az erre vonatkozó kérelmet e-mailben kell megküldeni a tanszéki előadónak.
A dolgozat terjedelme évente váltakozó jelleggel 4 vagy 6 oldal. A 4 oldalas dolgozat
megírásának ideje max. 60 perc, a 6 oldalasé max. 90 perc. Az értékelés pontozás
alapján történik. A pontszámok arányai az egyes elemek fontosságára utalnak. Minden
kérdést a tesztlapokon jelzett módon és terjedelemben kell megválaszolni; a nem kérde-

14
zett információért nem jár ún. plusz-pont, „nagy” tévedés miatt nincs pontlevonás. Az
értékelés fő szabálya: elégséges: a pontszámok 51%-ától; jeles: a pontszámok 85%-ától.
EGYEBEK
Az előadásokat a 2012/13-as tanévben Takács Péter egyetemi tanár, Szerletics Antal egyetemi
adjunktus és Fejes Zsuzsanna egyetemi adjunktus tartják; a szemináriumok tartásában
rajtuk kívül részt vesz Lőrincz András és más meghívott óraadók is. – Az itt nem
érintett kérdésekben az órákon, az órák után, vagy fogadóórákon adunk tájékoztatást. A fogadóórák
időpontja az intézeti hirdetőtáblán találhatók. – Kérjük a hallgatókat, hogy tanulmányi
ügyekkel összefüggő kérdéseiket elsősorban tanórák után vagy a fogadóórákon
tegyék fel; telefonon azonban egyáltalán ne, e-mail-en pedig csak akkor, ha külföldön
folytatnak rész-tanulmányokat. E-mail-es megkeresésekre egyébként csak a közvetlen
tananyagot meghaladó szakmai ügyek esetén válaszolunk; ideértve természetesen a
szakdolgozat vagy más komolyabb dolgozat írásával összefüggő kérdéseket is. – Minden
hallgatónak eredményes tanulást, valamint kellemes és hasznos szemesztert kívánunk.
Bp. 2012. szeptember 1.
az Állam- és Társadalomelméleti Intézet
Államelméleti szakcsoportja nevében:
Takács Péter, egyetemi tanár