Tóth Árpád : Öntözési praktikum - Aquarex

46
Tóth Árpád: Öntözési praktikum
Tapasztalati módszer
Az öntözővíz mennyiségének meghatározásához felhasználhatjuk a napi középhőmérsékletet.
Ennek során a napi átlaghőmérséklet ötöde jelenti a kijuttatandó öntözővíz
mennyiségét mm-ben megadva.
Egy nyári napot például véve így számíthatunk. A napi maximum hőmérséklet 32 C, az
éjszaka hőmérséklete 20 C. A napi átlag 26 C, így a kijuttatandó vízmennyiség 5,2 mm,
azaz 5,2 l négyzetméterenként.
J. F. M. Á. M. Jn. Jl. A. Sz. O. N. D.
-1,0 0,9 6,0 11,1 16,4 19,5 21,5 20,8 16,7 11,0 5,1 1,3
12 a. táblázat A léghőmérséklet havi középértékei Budapesten (Cº)
J. F. M. Á. M. Jn. Jl. A. Sz. O. N. D.
34 32 26 37 50 69 63 48 37 39 56 41
12 b. táblázat A csapadék havi átlagos összegei Budapesten 1950-1980 (mm)
A két táblázat adatait összevetve a tapasztalati módszer alapján látható, hogy hazánkban
az öntözési idény májusban kezdődik és októberben ér véget.
A növény vízpotenciálja alapján
Az öntözés időpontjának meghatározására lehetőség van a zöld növény vízpotenciáljának
mérése alapján is. A vízzel jól ellátott növény kisebb nyomáson veszít vizet. A mérés eszköze
egy nyomáskamra (pressure bomb). A növény levelét, vagy lágy részét gumi tömítőgyűrűbe
szorítjuk úgy, hogy a szállító edények láthatók legyenek, majd belehelyezzük
a készülékbe. A nyomás előállítását nitrogénpalack szolgálja. A tartályon levő szelepet
lassan nyitva a kamrán elhelyezett mérőórán leolvasható az a nyomásérték, mikor a szállítóedények
végén folyadékcsepp jelenik meg. A folyadékcsepp megjelenése növényenként
eltérő nyomás mellett észlelhető, a kapott értéket az előzetes laboratóriumi mérésekkel
összevetve megállapítható a növény vízellátottságának szintje és ebből határozhatjuk meg
az öntözés kezdésének időpontját.
Számítógépes öntözésirányítási rendszerek.
Az öntözésirányítási rendszerek célja a növények számára szükséges életfeltételek biztosítása,
a vízfelhasználás optimalizálása. A vezérlés magában foglalja a szükséges vízmennyiség
számítását és adagolását, a tápanyagok, kemikáliák kijuttatását, növényházak
esetében a belső klíma szabályozását, valamint meghibásodás esetére jelzőrendszer működtetését.
A számításokhoz szükséges kiinduló adatok egy része lehet éves idősoros meteorológiai
adat. Ezek hátránya, hogy az időjárás évről-évre változik, az átlagos év ritka, az éves ET
nagysága 10-25 %-al eltérhet a ténylegestől. A havi eltérés még nagyobb, ± 50 % is lehet.
Ezért törekedni kell arra, hogy valamennyi szükséges adat a helyszínen, automatikusan,
folyamatosan legyen mérve.
... az Aláírás garancia!