Bajót, Tata

Természetföldrajz évközi terepgyakorlat jegyzőkönyv
2010. április 30.
1
Kellermájer Bettina
Bajót
∙ Gerecse K-i részén, Zsámbéki-dombság
∙ Bajóti-patak: a Gerecse központi és keleti részét választja el, Nyergesújfalunál csatlakozik a Dunába
∙ a Dunazug-hegység része
∙ Budai paleogén medence: főként eocén-oligocén-miocén üledékek borítják (változatos)
∙ több helyen kiálló, idősebb sasbércek
triász dachsteini mészkő
∙ központ: pisznicei terület → kőbányák (mészkő, márga)
∙ eocén összlet: fiatalabb, lankás
∙ befedője lösz (würm)
∙ a faluból a vízfolyás elhordta az anyagot
∙ erózióbázis: Duna
mély völgy
∙ széles völgy kialakulásánál: nagyobb lehetett a vízhozam (változó ághajlat miatt változhatott a
vízhozam is)
∙ teraszszigetek képződése
A bajóti Öreg-kő
∙ kb. 360 méter magas
∙ a Keleti-Gerecse sasbérce, viszonylag északon, szemben: Muzsla-hegy
∙ rétegfej kibukkanása (vető miatt)
∙ triász dachsteini mészkő, a vizet a sok repedés miatt jól átereszti
∙ platóforrások kialakulása az erózióbázis környékén
∙ már nem működnek
∙ elapadásuk oka lehet: kiemelkedés (vagy a Duna bevágódása), bányászat, éghajlatváltozás
∙ mész kirakódása a kibukkanás után → édesvízi mészkő (travertínó) pl. Muzsla-hegy is ilyen
∙ Duna völgye pliocén végén-pleisztocén, elején még nincs
∙ bevágódás oka lehetett: terület kiemelkedése, erózióbázis süllyedése → teraszok kialakulása
∙ a teraszok nem összefüggőek
∙ terasz: minél idősebb, annál deformáltabb → segít a kormeghatározásnál, a bevágódási
sebesség meghatározásában (mert a terasz a folyó fejlődési állapotát tükrözi)
∙ teraszok számozása: lentről indul
∙ 6-7 elkülöníthető terasz
∙ kormeghatározás:
∙ ősmaradványok segítségével
∙ C 14 izotópos vizsgálattal, de! ehhez szerves anyag szükséges és áthalmozódás is lehetséges
∙ pollenvizsgálattal: anoxikus üledék szükséges
∙ helyben keletkező kozmogén izotóppal: lerakódás vagy a felszínre kerülés pillanatát rögzíti
kozmikus sugárzásnak kitett helyzetet mutatja
∙ búzatáblában két erdőcsík: völgyképződést jelzi (Duna IV. terasz, lösszel magasított)
∙ teraszmagasságnak a kavics szintjét vesszük
Jankovich-barlang
∙ forrásfeltörési hely
∙ feltárója: Hildebrand Jenő
∙ rombarlang volt üledékkel töltve
∙ meleg vizes forrás lehetett
gömbfülke (gömbüst): mélyből feltörő meleg vizet jelzi

∙ pára is áramolhatott
lehűlés → kicsapódik → oldja a mészkövet
∙ pliocén végi-pleisztocén eleji működés
∙ a barlang teteje felszakadt: ez a tetőhelyzetet jelzi
∙ terület emelkedése → forrásszint áttevődik
∙ összesen 88 méteres járat (felső és alsó járat együtt)
∙ 1913-1917 között tárták fel
∙ legidősebb: középső paleolitikum (würm) → ilyenek a Bükk barlangjai
pattintott használati tárgyak, vadászat, Neander-völgyi típus
Mogyorósbánya, Kőhegy
∙ travertinó (különböző magassági szintekben)
∙ alatta eltemetve alacsonyabb helyzetű sasbérc
ebből fakadhatott a forrás, így alakulhatott ki a mészkő felsőbb helyzetben
∙ képződés:
∙ mocsári vagy tavi környezetben, folyó árterében
Duna bevágódása
∙ domboldalban fakadó forrás → tetaráta (mésztufa)
itt: mindkettőre látunk példát
∙ természetes és mesterséges sziklagyepeken is
∙ sziklatömbök: csúszással, omlással kerültek lejjebb
lejtős tömegmozgás az agyagos alapon
∙ deráziós völgyek
∙ a völgybevágódás alapján a kiemelkedési sebességre is következtetni lehet
∙ függőleges emelkedés sebessége: néhány mm/év
∙ a negyedidőszakban 0,2 mm/év
∙ Dunakanyar: 0,4 mm/év
∙ vizsgálatok során mm/éves eredményt kaptak
∙ kiemelkedés: 400-500 ezer éve kezdődött, ez: ennél idősebb
fiatalodó formák
∙ kőbányászattal feltárt terület: kormeghatározás téves eredményt hozhat
∙ felfelé egy löszmélyúton jöttünk (antropogén hatás + vízerózió)
∙ luminescens kormeghatározás: napfény
∙ szállítódás során sugárzás éri, de lerakódás után árnyékba kerül
∙homok datálására is jó
∙ gyökérkarrok: egykori gyökerek nyomát őrző formák
növények megtelepedése mélyedésekben → fokozódó mészkőoldás (növényi savak miatt)
Tata – Geológiai Park
∙ Öreg-tó: mesterséges, télen leengedik
∙ ramsari terület
∙ a környéken több kisebb tó is található → Tata a „vizek városa”
∙ eocén barnaszén bányászata → lokális karsztvízszint csökkenése
∙ körülötte vízzáró rétegek
∙ Megalodus-barlang: hévizes (Megalodus: kagyló)
∙ triász dachsteini mészkő: karbonátplatformos képződmény
az üledékképződés és a süllyedés sebessége hasonló → nyugodt időszak
∙ jura: riftesedés → mély medencék, túl gyors süllyedés
mélytengeri környezet: lassabb üledékképződés
∙ csillag alakú részek: robbantások helyei (bányászat)
∙ alulról feltörő forrásvizek alakították ki a barlangot
2

∙ piszkei vörös mészkő: díszítőkő (jura)
∙ kréta vége: legfontosabb gyűrődési fázis, alpi hegységképződés kezdete
∙ ammoniteszek
∙ udvaron: Lóczy Lajos balatonarácsi asztala
∙ később tovább tágult üregek (meleg vizes feltörések)
∙ kréta üledékekben tűzkőgumók
Turul emlékmű, Szelim-barlang
∙ Nyugati-Gerecse peremén, Tatai-árok
∙ Vértesszőlős: a Gerecsében!
∙ vastagpados dachsteini mészkő, felső triász
∙ tetőhelyzetű forrásbarlang
∙ 12,5 m vastag üledéket termeltek ki, a felső rétegben emberi csontok
∙ középső paleolit leletek
valószínűleg a Jankovics-kultúrához tartozott
∙ negyedidőszak első felére tehető kiformálódás, majd feltöltődés
3