Dalmát parttípus: a tengerparttal hegylánc megsüllyedésével ...
Dalmát parttípus: a tengerparttal hegylánc megsüllyedésével ...
Dalmát parttípus: a tengerparttal hegylánc megsüllyedésével ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Dalmát</strong> <strong>parttípus</strong>: a <strong>tengerparttal</strong> ║<strong>hegylánc</strong> <strong>megsüllyedésével</strong> kialakult, sok<br />
szigettel és öböllel tagolt konkordáns <strong>parttípus</strong><br />
Nyílt karszt/fedetlen karszt: olyan karsztterület, ahol a mkő fsz-t nem borítja<br />
nem karsztos fedőüledék, talajborítás foltokban előfordulhat rajta.<br />
Fedett karszt: nem karsztos üledékkel fedett karszt; lehet eltemetett<br />
karszt → fedőüledékek vízzárók, rejtett karszt → fedőüledékek<br />
vízáteresztők<br />
Búvópatak: olyan vízfolyás, mely egyes szakaszokon a fsz. alatt halad, majd másutt<br />
(pl. felszakad barlangok helyén) előbukkan
Zsomboly (aknabarlang, vakkürtő) : több 100 v. akár 1000 m mélységű<br />
függőleges karsztforma. Barlangmennyezeti torkolata alatt<br />
törmelékhalom található. Kial.-ban a rétegszerkezet, a tektonika, és az<br />
oldódás egyaránt meghatározó. A barlang mennyezetéről kiinduló,<br />
vertikális (sokszor fordított tölcsér- felülről szűk, lefelé táguló) forma<br />
a kürtő, amely kifejlett formában elérheti a fsz-t. Ha a barlang<br />
mennyezetétől indulva hamarosan elvégződik, az elnevezés vakkürtő. ~<br />
átmeneti formák a karszt felszíni és mélységi alakzati között.<br />
Dolina,töbör: olyan lefolyástalan karsztos mélyedés, amelyhez jól elkülöníthető<br />
vízgyűjtő és meder nem tartozik. (Mérete: néhány m – több 100 m)<br />
Kialakulás szerint létezik: fedetlen térszíneken fejlődik ki az oldásos és<br />
a szakadéktöbör (vastag karszt) (ill. omlásos – vékony karszt) →<br />
/- nyílt karszton a leszivárgó víz old, üreg, barlang teteje beomlik,<br />
beszakad/
víznyelőtöbör: víznyelőből alakul ki. Az átöröklött völgy talpán, völgyi<br />
kőzethatár mentén víznyelő képződik. Ha a völgyi kőzethatár eltolódik a<br />
völgyfő irányába, ez a nyelő elveszíti vízgyűjtőjét és vízfolyását, járata<br />
eltömődik, majd oldódással fejlődik tovább
Utánrogyásos dolina /süppedt v. mélységi rogyott töbör: a dolinák azon típusa,<br />
amikor a karsztosodó kőzeten lévő nem karsztos fedőkőzet (laza ül. V.<br />
repedéses) folyamatos utánrogyással egyenlíti ki az alatta oldással<br />
kialakult anyaghiányt<br />
Ikerdolina: két egymáshoz közeli dolina összeoldódása során jön létre úgy, hogy az<br />
eredeti töbrök között alacsony hát marad vissza<br />
Uvala: töbrök összenövésével kialakult összetett, hosszúkás oldásos forma. Az<br />
összenőtt töbröket lealacsonyodott küszöbök választják el egymástól.<br />
Polje: karsztokon – l.inkább mediterrán területeken – kialakuló nagyméretű, lapos<br />
aljú medence, melyek mérete akár 200-300 km 2 -t is elérheti. ~<br />
karsztvíszinthez képest elfoglalt helyzetük alapján: száraz poljék →<br />
aljzata tartósan a karsztvízszint felett, nedves polje → egyes<br />
részei v. akár az egész aljzata a karsztvízszint alatt.
Kopott polje: ott alakul ki, ahol a kivékonyodó karsztos kőzet feküje nem karsztos<br />
kőzet. Ez a karsztos kőzetsáv elpusztul, a p. aljzata nem karsztos kőzet<br />
Határpolje: kőzethatáron alakul ki, de nagyrészt karsztos kőzeten, a nem<br />
karsztos kőzetről érkező vízfolyások hordalékán.
Ponor (víznyelő): kőzethatáron (rendszerint a karsztok peremén) kialakuló,<br />
vízelvezetőként működő lefolyástalan mélyedés, amelyhez időszakos v.<br />
állandó vízfolyás vezet. Az állandó vízfolyásnak nem karsztos térszínen<br />
jól elkülöníthető vízgyűjtő területe van. A víznyelők vízfolyások mélységi<br />
lefejeződésével jönnek létre. Átörökléses völgytalpon a völgyi<br />
kőzethatár hátrálása köv. a sorozatos lefejeződések során a korábbi<br />
víznyelők elvesztik funkciójukat és belőlük töbörsor képződik.<br />
~ fejlődése: tálasodás v. aknává szélesedés<br />
Karsztvízszint: a víztároló kőzetben ill. annak üregeiben elhelyezkedő víz szintjét<br />
összekötő felület. (pillanatnyi helyzete függ: fsz. fedettsége, csap.<br />
viszonyok, lefolyást és beszivárgást befolyásoló tényezők, források,<br />
vízkiemelés)
Barlang/barlangtípusok: az ember számára járható fsz. alatti, de fsz-re nyíló<br />
természetes üreg. Típusai: 1. forrásbarlang, 2. átmenő barlang, 3.<br />
víznyelőbarlang. Karsztvidékeken repedések, hasadékok oldásos<br />
(korróziós) és eróziós tágulásával jönnek létre<br />
1. Jelenlegi v. egykori forrásban fsz-re lépő vízfolyás által kialakított<br />
aktív v. inaktív barlang<br />
2. víznyelőtől a forrásig, teljes hosszában járható patakos v. egykor<br />
patakos barlang<br />
3. Víznyelő barlang: víznyelő alatt kialakult barlang<br />
Barlangi folyosó: a barlangi főfolyosó szintje felett kifejlődött, vakon elvégződő<br />
járat<br />
Sztalaktit=függőcseppkő, sztalagmit=állócseppkő, cseppkőoszlop=sztalaktát<br />
(kalcit)
poligonális karszt: az egész fsz-en nagy a töbörsűrűség és -átmérő, keskeny<br />
maradványgerincek, -küszöbök és karsztdombok, főleg trópusi<br />
karsztokon, kisebb kiterjedésben elfordul mediterrán, valamint<br />
mérsékeltövi karszton is