20.11.2012 Views

Dalmát parttípus: a tengerparttal hegylánc megsüllyedésével ...

Dalmát parttípus: a tengerparttal hegylánc megsüllyedésével ...

Dalmát parttípus: a tengerparttal hegylánc megsüllyedésével ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Dalmát</strong> <strong>parttípus</strong>: a <strong>tengerparttal</strong> ║<strong>hegylánc</strong> <strong>megsüllyedésével</strong> kialakult, sok<br />

szigettel és öböllel tagolt konkordáns <strong>parttípus</strong><br />

Nyílt karszt/fedetlen karszt: olyan karsztterület, ahol a mkő fsz-t nem borítja<br />

nem karsztos fedőüledék, talajborítás foltokban előfordulhat rajta.<br />

Fedett karszt: nem karsztos üledékkel fedett karszt; lehet eltemetett<br />

karszt → fedőüledékek vízzárók, rejtett karszt → fedőüledékek<br />

vízáteresztők<br />

Búvópatak: olyan vízfolyás, mely egyes szakaszokon a fsz. alatt halad, majd másutt<br />

(pl. felszakad barlangok helyén) előbukkan


Zsomboly (aknabarlang, vakkürtő) : több 100 v. akár 1000 m mélységű<br />

függőleges karsztforma. Barlangmennyezeti torkolata alatt<br />

törmelékhalom található. Kial.-ban a rétegszerkezet, a tektonika, és az<br />

oldódás egyaránt meghatározó. A barlang mennyezetéről kiinduló,<br />

vertikális (sokszor fordított tölcsér- felülről szűk, lefelé táguló) forma<br />

a kürtő, amely kifejlett formában elérheti a fsz-t. Ha a barlang<br />

mennyezetétől indulva hamarosan elvégződik, az elnevezés vakkürtő. ~<br />

átmeneti formák a karszt felszíni és mélységi alakzati között.<br />

Dolina,töbör: olyan lefolyástalan karsztos mélyedés, amelyhez jól elkülöníthető<br />

vízgyűjtő és meder nem tartozik. (Mérete: néhány m – több 100 m)<br />

Kialakulás szerint létezik: fedetlen térszíneken fejlődik ki az oldásos és<br />

a szakadéktöbör (vastag karszt) (ill. omlásos – vékony karszt) →<br />

/- nyílt karszton a leszivárgó víz old, üreg, barlang teteje beomlik,<br />

beszakad/


víznyelőtöbör: víznyelőből alakul ki. Az átöröklött völgy talpán, völgyi<br />

kőzethatár mentén víznyelő képződik. Ha a völgyi kőzethatár eltolódik a<br />

völgyfő irányába, ez a nyelő elveszíti vízgyűjtőjét és vízfolyását, járata<br />

eltömődik, majd oldódással fejlődik tovább


Utánrogyásos dolina /süppedt v. mélységi rogyott töbör: a dolinák azon típusa,<br />

amikor a karsztosodó kőzeten lévő nem karsztos fedőkőzet (laza ül. V.<br />

repedéses) folyamatos utánrogyással egyenlíti ki az alatta oldással<br />

kialakult anyaghiányt<br />

Ikerdolina: két egymáshoz közeli dolina összeoldódása során jön létre úgy, hogy az<br />

eredeti töbrök között alacsony hát marad vissza<br />

Uvala: töbrök összenövésével kialakult összetett, hosszúkás oldásos forma. Az<br />

összenőtt töbröket lealacsonyodott küszöbök választják el egymástól.<br />

Polje: karsztokon – l.inkább mediterrán területeken – kialakuló nagyméretű, lapos<br />

aljú medence, melyek mérete akár 200-300 km 2 -t is elérheti. ~<br />

karsztvíszinthez képest elfoglalt helyzetük alapján: száraz poljék →<br />

aljzata tartósan a karsztvízszint felett, nedves polje → egyes<br />

részei v. akár az egész aljzata a karsztvízszint alatt.


Kopott polje: ott alakul ki, ahol a kivékonyodó karsztos kőzet feküje nem karsztos<br />

kőzet. Ez a karsztos kőzetsáv elpusztul, a p. aljzata nem karsztos kőzet<br />

Határpolje: kőzethatáron alakul ki, de nagyrészt karsztos kőzeten, a nem<br />

karsztos kőzetről érkező vízfolyások hordalékán.


Ponor (víznyelő): kőzethatáron (rendszerint a karsztok peremén) kialakuló,<br />

vízelvezetőként működő lefolyástalan mélyedés, amelyhez időszakos v.<br />

állandó vízfolyás vezet. Az állandó vízfolyásnak nem karsztos térszínen<br />

jól elkülöníthető vízgyűjtő területe van. A víznyelők vízfolyások mélységi<br />

lefejeződésével jönnek létre. Átörökléses völgytalpon a völgyi<br />

kőzethatár hátrálása köv. a sorozatos lefejeződések során a korábbi<br />

víznyelők elvesztik funkciójukat és belőlük töbörsor képződik.<br />

~ fejlődése: tálasodás v. aknává szélesedés<br />

Karsztvízszint: a víztároló kőzetben ill. annak üregeiben elhelyezkedő víz szintjét<br />

összekötő felület. (pillanatnyi helyzete függ: fsz. fedettsége, csap.<br />

viszonyok, lefolyást és beszivárgást befolyásoló tényezők, források,<br />

vízkiemelés)


Barlang/barlangtípusok: az ember számára járható fsz. alatti, de fsz-re nyíló<br />

természetes üreg. Típusai: 1. forrásbarlang, 2. átmenő barlang, 3.<br />

víznyelőbarlang. Karsztvidékeken repedések, hasadékok oldásos<br />

(korróziós) és eróziós tágulásával jönnek létre<br />

1. Jelenlegi v. egykori forrásban fsz-re lépő vízfolyás által kialakított<br />

aktív v. inaktív barlang<br />

2. víznyelőtől a forrásig, teljes hosszában járható patakos v. egykor<br />

patakos barlang<br />

3. Víznyelő barlang: víznyelő alatt kialakult barlang<br />

Barlangi folyosó: a barlangi főfolyosó szintje felett kifejlődött, vakon elvégződő<br />

járat<br />

Sztalaktit=függőcseppkő, sztalagmit=állócseppkő, cseppkőoszlop=sztalaktát<br />

(kalcit)


poligonális karszt: az egész fsz-en nagy a töbörsűrűség és -átmérő, keskeny<br />

maradványgerincek, -küszöbök és karsztdombok, főleg trópusi<br />

karsztokon, kisebb kiterjedésben elfordul mediterrán, valamint<br />

mérsékeltövi karszton is

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!