You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
„BARLANGF<strong>Ö</strong>LDTAN”<br />
<strong>Ö</strong>
Főbb érintett témakörök<br />
�� A víz útja a karsztban<br />
�� �� A korrózió, korrózió különös különös tekintettel tekintettel a keveredési<br />
korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében<br />
�� A k karsztok k tipizálása, álá A és é B típusú í ú karsztok k k<br />
�� �� Felszín Felszín alatti alatti karsztformák, karsztformák, jellemző<br />
jellemző<br />
karsztbarlangok<br />
�� Ak A karsztokon t k túl – a b barlangképződés l ké ődé egyéb éb<br />
lehetőségei<br />
�� A barlangi kitöltések és ásványkiválások<br />
�� A A barlangok barlangok pusztulása<br />
pusztulása
A víz útja a felszíntől a forrásokig
Legfontosabb fogalmak<br />
Vadózus (beszivárgási) zóna - leszálló karsztvízöv<br />
�� korróziós ó ó B-zóna B zóna ó (epikarszt)<br />
�� �� gravitációs AA-zóna<br />
A zóna<br />
Epifratikus öv (átlagos és maximális karsztvízszint között)<br />
Freatikus zóna (támaszkodó karsztvízöv)<br />
karsztvízszint (átlagos; maximális, maximális minimális<br />
minimális -<br />
�� �� karsztvízszint<br />
karsztvízszintingadozás öve vagy dinamikus tartalékkarsztvíz öve)<br />
�� aktív k í karsztvízcirkuláció k í i k lá ió zónája ó áj (karsztvízlencse)<br />
(k í l )<br />
�� �� inaktív mélykarszt mélykarszt (ha (ha van)<br />
van)<br />
�� mélykarszt (ha van)
A<br />
Keveredési korrózió<br />
C<br />
B<br />
Lényege: yg két, külön-külön mészben telített<br />
karsztvíz összekeveredésük után újból<br />
oldóképessé válik<br />
Oka: a mész oldásához szükséges összes CO CO2 (kötött+tartozékos) exponenciálisan nő a<br />
keménységgel<br />
Példa:<br />
A-oldat: mésztartalom 20 nk<br />
CO 2-tartalom: 220 mg/l (K: 150, T: 70)<br />
B-oldat: mésztartalom 50 nk<br />
CO 2-tartalom: 1640 mg/l (K: 375, T: 1265)<br />
A és B 1:1 arányú keveredése esetén:<br />
C mésztartalma: 35 nk (20 és 50 átlaga)<br />
CO 2-tartalma: 930 mg/l (220 és 1640 átlaga)<br />
DE 35 nk oldatban tartásához csak 700 mg/l CO 2<br />
szükséges, tehát van 230 mg/l szabad CO 2-nk<br />
Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására<br />
elegendő<br />
keveredési vonal
Karsztok tipizálása áá I.
Karsztok tipizálása II.<br />
(Hevesi ( A. 1991) )
Vízbevétel szerinti tipizálás (Jakucs L. 1971)<br />
A-típusú, típusú, vagy autogén karszt (vízbevétel csak a direkt<br />
csapadékból p származik): )
Karsztos üregképződés<br />
Elsődleges Elsődleges üregképződés: üregképződés<br />
üregképződés: : felszín felszín közelében<br />
közelében<br />
�� mérsékelt övben ez 55-20<br />
20 m - epikarszt p<br />
�� (karrok, dolinák), kisebb barlangok, zsombolyok<br />
Má Másodlagos Má dl üregképződés<br />
üregképződés: ü ké ődé : k keveredési dé i korrózió, k ó ió<br />
a karsztvízlencse alsó határfelületén<br />
�� víz alatti oldás, kör vagy ovális keresztmetszet<br />
�� nagyobb nagyobb üregek, üregek köztük köztük szűkületek<br />
�� víztelenedésükhöz a karsztvízszint süllyedése<br />
(hegység emelkedése vagy erózióbázis<br />
süllyedése) szükséges<br />
�� Egyéb: tektonizmus, hévizek
Elsődleges Elsődleges és és másodlagos másodlagos üregképződés
Karsztvízszintsüllyedés hatása<br />
(hegység emelkedése vagy erózióbázis süllyedése)
B-típusú típusú vagy allogén karszt – nemkarsztos<br />
területről területről is is érkezik érkezik hozzáfolyás (pl (pl. patak):<br />
víznyelő
A batükaptúra folyamata
B-típusú típusú üregképződés<br />
Jelen lehet itt is minden AA-ra<br />
ra jellemző<br />
folyamat, folyamat folyamat, illetve illetve forma, forma de:<br />
de:<br />
Legtipikusabb: g p a víznyelőtől y a forrásig g tartó B-<br />
típusú átfolyó (patakos) barlang, szabad<br />
légtérrel légtérrel és és áradások áradások idején idején jelentős<br />
jelentős<br />
hordalékszállítással és erózióval<br />
�� nem f feltétlenül ltétl ül já járható h tó végig: é i<br />
víznyelőbarlangok, forrásbarlangok
Aggteleki Aggteleki-karszt karszt
Nyugat Nyugat-mecseki mecseki-karszt karszt
Karsztvízszintsüllyedés Karsztvízszintsüllyedés hatása<br />
(hegység emelkedése vagy erózióbázis süllyedése)<br />
�� forrásszintek (relatív) süllyedése -Y-zóna zóna<br />
�� emeletes barlangrendszerek kialakulása<br />
�� autogén autogén jelleg erősödése:<br />
�� magasba emelkedő (maradó?) mészkőplatók<br />
�� ponorok inaktívvá válása<br />
�� morfológiai változások változások (ellenesésű völgyszakaszok)<br />
völgyszakaszok)
Vízjárás:<br />
A- és BB-típusú<br />
típusú karsztforrások<br />
�� �� A: kiegyenlítettebb, kiegyenlítettebb pusztító árvizek nem<br />
nem<br />
jellemzőek<br />
�� B: f felszíni l í csapadékra dék sokkal kk l érzékenyebben<br />
é ék bb<br />
reagál g - nagy gy árvizek<br />
Hordalékszállítás:<br />
�� A A: szilárd ilá d hordalék h d lék minimális, i i áli viszont i t oldott ld tt<br />
mészben telített (mésztufa)<br />
�� B: sok szilárd hordalékot szállíthat, és mészben<br />
telítetlen
Jellemző felszín alatti karsztformák<br />
�� karsztbarlang: forrásbarlang, víznyelőbarlang, átmenő<br />
barlang barlang, hévizes hévizes barlang barlang, zsomboly, zsomboly emeletes emeletes barlang barlang,<br />
aktív járat, inaktív járat, akna, kürtő, szifon
Patakos barlangok
tektonikusan preformált<br />
zsombolyok, zsombolyok, aknabarlangok aknabarlangok<br />
hévizes hévizes barlangok<br />
barlangok
Zsombolyok kialakulása<br />
�� a zsomboly nem pusztán a forma megjelölése<br />
( (függőleges ( gg g barlang, g, aknabarlang), g), hanem genetikai g<br />
fogalom<br />
�� �� számos számos számos képződési képződési elmélet elmélet van/volt:<br />
�� Kessler Hubert klasszikus zsombolyképz. elmélete (1932)<br />
�� �� Kósa A A. 1964 – csak oldódás<br />
�� Müller P. – Sárvári I. 1971, Szenthe I. 1971, Takácsné B.<br />
K. 1998, 1998, Nyerges Nyerges A. 2000<br />
�� Baron, I. 2002<br />
�� �� (jellemzői: (jellemzői: harangaknák, harangaknák közöttük szűkületek, szűkületek a<br />
a<br />
felszínre max. felnyílnak, a felszíni morfológiával<br />
látszólag látszólag nincs nincs kapcsolat, kapcsolat közel függőleges függőleges befogadó<br />
kőzetrétegek)
Ivo Baron, , 2002:<br />
- réteglapon leszivárgó csepegő vizek szerepe
Hévizes é barlangok<br />
�� tektonikus preformáltság<br />
�� hőlift effektus<br />
�� Szemlő Szemlő-modell modell modell (Kraus S., S 1993)<br />
1993)<br />
Jellemzői: labirintusos alaprajz, korróziós<br />
gömbfülkék gömbfülkék, gazdag ásványkiválások
A Ahőlift-elv Ahőlift A hőlift elv elv és és a a budai budai-hegységi hegységi példa<br />
példa
jellemző jellemző szelvénytípusok<br />
szelvénytípusok<br />
meander, álfenék, álmennyezet,<br />
tükörképi tükörképi és és meanderszínlők<br />
meanderszínlők
A karsztokon túlmenően –<br />
b barlangképződésről b l ké ődé ől általában ál láb<br />
A barlang definíciója: í ó A Föld szilárd á kérgében é é<br />
természetes úton kialakult legalább 2 m hosszú<br />
üreg, amely ember számára á á is járható á ó méretű é ű<br />
�� (rókalyuk, gleccserhasadék NEM barlang)<br />
�� �� minden barlang barlang ex ex ex ex lege lege lege lege védett (1996 (1996. évi LIII LIII.<br />
törvény)<br />
�� mesterséges üregre is kiterjeszthetik a<br />
barlangokra vonatkozó törvényi szabályozást<br />
�� k közhiteles h l nyilvántartás l á á (kataszter) (k ) van róluk ól k<br />
(www.termeszetvedelem.hu<br />
www.termeszetvedelem.hu) )
A barlangok osztályozásának egyik módja a<br />
befogadó kőzet kőzet és a barlang korának az<br />
az<br />
egymáshoz való viszonya alapján<br />
Szingenetikus barlangok barlangok:<br />
�� lávahólyag, lávacsatornabarlang (Izland,<br />
Hawaii)<br />
�� mésztufabarlang (Anna (Anna-bg, bg, Tettye Tettye-mésztufabg)<br />
mésztufabg)<br />
�� korallbarlangok<br />
�� �� gejzírbarlangok<br />
�� telérben képződött barlangok
http://www.bebte.hu/documents/vulkantura2006.htm<br />
lávacsatornabarlang korallbarlang<br />
mésztufabarlang<br />
é t f b l<br />
http://www.czakobuvar.hu/k_buvarturak/dahab2/index.htm
Posztgenetikus P PPosztgenetikus t tik b bbarlangok barlangok: l k<br />
�� korróziós, oldott barlangok<br />
�� eróziós ó ió b barlangok l k<br />
�� tektonikus barlangok (Spirál (Spirál-bg) bg)<br />
�� ált áltektonikus, kt ik tömegmozgással tö á l létrejött lét jött b barlangok l k<br />
(Csörgő (Csörgő-lyuk, lyuk, Papp Ferenc-bg, Ferenc bg, Vasas Vasas-szakadék, szakadék,<br />
Damassa Damassa-szakadék, Damassa szakadék, szakadék, Vadleány Vadleány-lik)<br />
Vadleány lik)<br />
�� deflációs (szélmarásos) barlangok<br />
�� �� kifagyásos (aprózódásos) barlangok<br />
�� gipszduzzadásos barlangok (Harz (Harz-hg, hg, anhidrit -> ><br />
gipsz, gp , 33% 33%-os os térfogatnövekedés)<br />
g )<br />
�� komplex genetikájú barlangok
Korróziós és eróziós barlangok<br />
�� ld. AA-típusú<br />
típusú elsődleges és másodlagos<br />
üregképződés<br />
üregképződés<br />
�� ld. BB-típusú<br />
típusú patakos átfolyó barlangok<br />
�� egyéb eróziós: abráziós barlangok<br />
�� egyéb korróziós: pl. pl hévizes hévizes barlangok:<br />
felszálló langyos vagy meleg karsztvizek,<br />
melyek l k agresszivitásukat i i á k a keveredési k dé i<br />
korróziónak és/vagy gy vegyi gy összetételüknek<br />
köszönhetik (gömbfülkékben,<br />
ásványkiválásokban gazdagok)<br />
gazdagok)
Példa abráziós barlangra:<br />
Skócia, Staffa szigete,<br />
Fingal Fingal-barlang barlang
Sókőzetek ó ő karsztosodása á<br />
�� kősó: 250 g/l oldékonyság<br />
�� kevés barlang, de gazdag felszíni<br />
formakincs<br />
�� főleg karrmezők<br />
�� Sóvidék, Torda, Aknaszlatina (Kárpátalja)
Gipszkarsztok<br />
p<br />
�� oldódás + duzzadás (anhidrit (anhidrit-gipsz) gipsz)<br />
�� főleg főleg száraz száraz klímán klímán (Appenninek (Appenninek, Líbia), Líbia) de de Harz-<br />
Harz<br />
hegységben is<br />
�� l legnagyobb bb gipszbarlangok:<br />
i b l k<br />
�� Podóliai Podóliai-hátság, hátság, Optimista Optimista-barlang barlang (200 km), Ozernaja-<br />
b barlang l (125 (125 km) k )<br />
�� sajátos képződési feltételek<br />
Új-Mexikó, Fehér-sivatag (gipsz)
Waldschmiede<br />
Waldschmiede-barlang, barlang, Harz-hg.: Harz hg.: http://www.karstwanderweg.de/kww041a.htm
Podóliai Podóliai-gipszkarszt<br />
Podóliai gipszkarszt<br />
http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/fotok/ukran/0u.htm
Barlangi kitöltések<br />
Osztályozási Osztályozási lehetőségek:<br />
�� Képződési p hely y szerint: autochton – allochton<br />
�� Halmazállapot szerint:<br />
�� lé lé légnemű: ű levegő, l ő CO CO2, , H H2S, S, S CH CH4, , egyéb éb<br />
�� emberi hatásra: CH CH4, 4, , NH NH3, 3, , CO<br />
�� cseppfolyós: állóvíz, folyóvíz, csepegő csepegő-szivárgó szivárgó<br />
víz víz, kondenzációs kondenzációs víz<br />
víz<br />
�� szilárd kitöltések: autochton és allochton<br />
kőzetek és üledékek (omladék, kavics, homok,<br />
iszap, vályog, agyag), kiválások, kiválások, jég, jég, guanó,<br />
guanó,<br />
állati, emberi és növényi maradványok
A szilárd kitöltésekről:<br />
Autochton és allochton kőzetek és üledékek:<br />
�� autochton omladék – akár hatalmas tömbök<br />
�� �� kavics – eróziós barlangokban barlangokban jellemző jellemző allochton<br />
allochton<br />
hordalék, de lehet autochton is: pl. kavicsos<br />
üledékben vagy vagy konglomerátumban konglomerátumban (omladék!!!)<br />
(omladék!!!)<br />
kialakult barlangnál, vagy abráziós barlangban<br />
�� homok – á általában á behordott, de autochton is<br />
lehet (dolomitporlódás ( p (Budai (Budai-hg, ( hg, g, Cserszegtomaj)<br />
g j)<br />
�� iszap, vályog, agyag: allochton, kivéve valódi<br />
barlangi agyag, agyag mely mely oldási oldási maradék<br />
maradék
Kivá<br />
áláso ok I.
Kiválások II.
�� jég: a nyarakat is túlélő jégfelhalmozódás<br />
esetén jeges jeges jeges jeges barlangról barlang barlang ról beszélünk, beszélünk oka:<br />
zsákszerű barlang vagy 0 0 C alatti<br />
klímaterület klímaterület (pl (pl. magashegység)<br />
magashegység)<br />
�� guanó: jelentős denevérkolóniára utal<br />
�� állati, emberi és növényi maradványok:<br />
számos információt hordozhatnak (fajok (fajok,<br />
ősember, pollenek – klímarekonstrukció<br />
(pocokhőmérő), ( (pocokhőmérő), ( khő é ő) vegetációrekonstrukció)<br />
tá ió k t k ió)
A barlangok pusztulása á<br />
�� üregfeltöltődés<br />
�� üregmegszűnés (beomlás, felszakadás)
Karsztvizek jelentősége<br />
�� többé többé-kevésbé kevésbé kiegyenlített vízhozamok<br />
�� általában rendkívül tiszta<br />
�� rövid rövid időn időn belül belül megújuló<br />
megújuló<br />
�� gravitációs úton érkező �� ��<br />
olcsó, jó minőségű ivóvíz �� ��<br />
MENNYISÉGI MENNYISÉGI és és MINŐSÉGI MINŐSÉGI védelme is fontos<br />
Magyarországon:<br />
- Bükk Bükk, Aggteleki Aggteleki-karszt, karszt, karszt Dunántúli Dunántúli-khg, Dunántúli khg khg, Mecsek Mecsek, stb. stb<br />
- számos város vízellátását biztosítják
Dunántúli Dunántúli-khg. khg. karsztvize<br />
�� szén szén- és bauxitbányászat<br />
�� évtizedeken át tartó intenzív<br />
k karsztvízkiemelés<br />
t í ki lé<br />
�� helyenként 100 m-t m t meghaladó<br />
vízszintcsökkenés<br />
�� 1990 1990-től től visszatöltődés
Felhasznált ábrák, diagramok forrásai:<br />
�� Jakucs L. 1971: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó Bp.<br />
�� Borsy y Z. ( (szerk.)1993: ) Általános természetföldrajz. j Nemzeti Tankönyvkiadó, y Bp. p<br />
�� Hevesi A. 1991: Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse II. -<br />
Földrajzi Közlemények CXV. 33-4.<br />
4. pp. 99 99-120. 120.<br />
�� http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok<br />
� http://oktatas.barlang.hu/alapfoku-jegyzet/index.html<br />
�� egyéb