SZEGEDY-MASZÁK Zsuzsanna 261

pm07:Layout 1 2009.02.07. 20:56 Page 261Szegedy-Maszák ZsuzsannaKét portré Barabás Miklósné, Susanne Bois de Chesne-rőlBarabás Miklós 1842-ben, feleségéről készült négyszögalakú elefántcsont miniatűrje jelenleg egy, szinténSusanne Bois de Chesne-ről készült 1862-ből származófestményről készített fénykép mellett függ. Afényképet a művész maga készítette minden bizonnyalnem sokkal a festmény elkészülte után (1. kép). A két,méretben hasonló kép (118 x 98 mm és 150 x 110 mm)az eredeti, díszes aranykeretben található. Ha gondolunka miniatűr és a fénykép műfajának oly gyakranhangsúlyozott kapcsolatára, 1 amelyet maga Barabás akövetkezőképpen fogalmazott meg: „Azon időkben afényképészet még nem létezvén, a miniature festészetetfoglalták le a szerelmesek, különösen a titkos szerelmesek,ideáljaik ábrázolására.” 2 — úgy is fogalmazhatnánk,hogy Barabás azzal, hogy lefényképeztesaját életnagyságú olajképét, a miniatűr műfajnak egymodernebb változatát hozta létre. A fénykép eredetiszerepének összetett voltát az a tény is befolyásolja,hogy nemcsak a fénykép, de már maga az olajkép is aszeretett feleség halála után készült el.Susanne Bois de ChesneBarabás Susanne (időnként Susette) Pernette Bois deChesne-nel először Rómában, 1835-ben találkozott.Szűkszavúan így emlékezik meg erről élete végén azÖnéletrajzában: „Az utczán találkoztam Bánffy Lászlónévalés nőmmel, aki akkor még leány volt.” 3 Legkorábbiábrázolása feleségéről egy akvarell-arckép,ebből az időszakból származik. 4 Susanne Bois deChesne 1813-ban született Vincent Bois de Chesne ésSalomé Studer harmadik gyermekeként. Hugához ésöccséhez egész életében szoros testvéri szeretet kapcsolta,s ehhez hozzájárult, hogy Marie Sara Adèleszintén egy magyar úrhoz ment feleségül, Jean-PierreNicolas pedig számtalan alkalommal meglátogatta aMagyarországon élő nővéreit. A constanzai születésű,hugenotta családból származó hölgy sokat utazott fiatalkorában— eljutott többek között nagybátyjához, afranciák lakta Louisiana államba is. Barabás 1841 júniusábanvette el feleségül. Házasságukból négy gyermekszületett: Henriette (1842), Ilona (1844), Alice(1846) és Elemér (1849). Feleségét számos alkalommallefestette, legtöbbször akvarellben: a fent említett1835-ös ábrázoláson kívül ismerünk egy 1843-as állóalakos térdkép akvarellt, 5 valamint egy 1847-ben készültakvarellt, amely a művész saját műlajstromábana 1215. mű alatt soroltatik föl (magántulajdon). Szinténmár a feleség halála után készült az 1863-ból származó,olajban festett mellkép, mely egykor a sepsiszentgyörgyiSzékely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezte.A miniatűrBarabás Susanne Bois de Chesne-ről készült miniatűrképeszerepelt az 1937/38-ban rendezett Műcsar-1. Barabás Miklós: Műtárgyfotó Barabás Miklós SusanneBois de Chesne-t ábrázoló 1862-ben készült festményéről.Magántulajdon. Fénykép, 15 x 11 cm. 1860-as évek elsőfele. Fotó: Szegedy-Maszák Zsuzsanna2. Barabás Miklós: Susanne Bois de Chesne. Magántulajdon.Akvarell, elefántcsont, 11,8 x 9,8 cm. 1842. Fotó:Szegedy-Maszák Zsuzsanna261

pm07:Layout 1 2009.02.07. 20:56 Page 262Omnis creatura significansnoki Biedermeier kiállításon (2. kép). 6 Ekkor SimigGyula (a művész unokája, Szegedy-Maszák Zsuzsannaférje) tulajdonában volt, ám hamarosan — annak érdekébenhogy a családban maradjon — megvásároltatőle Szegedy-Maszák György. Egy ideig elveszettnek/ismeretlenhelyen levőnek vélték (Szvoboda DománszkyGabriella 1983-as monográfiájában egy archívfotóval szerepelt), majd a Nemzeti Galéria BarabásMiklós akvarelljei kiállításon (1985) ismét feltűntés külön említést kapott a katalógusszövegben. 7 Afestő által vezetett jegyzőkönyv Tormay Vera és Szegedy-MaszákTihamér által készített kiegészítése (sz.2828) alapján a festményt 1842-re datáljuk. Az alakbeállítása, az elhelyezés nagymértékben emlékeztet abécsi Moritz Michael Daffinger elefántcsontképeinekkompozícionális megoldásaira (Marie Daffinger, aművész felesége, 1827; Báró Marianne Zois vonEdelstein 1839; Baró Natalie Vogel von Friesenhof,1840). 8 Ahogyan Barabás arckép-rajzain és akvarellképeinis megfigyelhető, hogy míg az arc aprólékosanki van dolgozva, addig a test többi része, a bútorzat, aháttér csak vázlatosan, olykor csak rajzzal van jelezve,úgy itt is apró, rövid vonalkázó ecsetvonások jellemzikaz arcot és sokkal szélesebb vonások a ruházatot, a bútortés a hátteret. Ezeken a helyeken sokszor az elefántcsontis átlátszik, amely különösen meglepő azokbanaz esetekben amikor a művész sötét tónusokathasznál (például a hölgy fekete ruhája) — a sötét tónusoknálugyanis sokkal gyakoribb megoldás volt aminiatűr-festészetben a vastagon rétegzett gouachehasználata. 9Barabás ilyenfajta festésmódjára — az arc részletezőmegjelenítése a kompozíció többi részéhez képest— többféle magyarázat adható. Szvoboda DománszkyGabriella az arcra való összpontosításban ésa végtagok kidolgozatlan megfestésében Kozina Sándortóleltanult „divatos fogást” lát. 10 A perspektívávalés e révén az optikával is bíbelődő Barabás azonbanennek a megoldásnak a szemünk által tapasztalt érzékelésfigyelembevételére épült elmélettel állt elő. 1859-ben tartott akadémiai székfoglalójában a festőművészígy fogalmaz: „Tisztán csak azt látjuk mire szemünkkét látsugara közvetlen irányozva és összpontosítvavan, de homályosan látunk ugyanazon időben majdfélkört, azaz 150 vagy 160 fokot.” Ennek a felfogásnakpéldájaként említi Joshua Reynolds mellképeit, melyekenaz egyének (mellkép) az általuk elfoglalt terekhez(háttérben lévő oszlopok) képest sokkal nagyobbpontossággal vannak megfestve. Reynolds arcképeiszolgálnak hivatkozási alapul annak az állításnak amegfogalmazásához, hogy csak a fejet kell „tiszta látásbanfesteni,” az alak többi részét „félig elmosódva,”hiszen azt „így látjuk.” 11 Ezt a jelenséget — a periférálislátás figyelembevételét és ennek egy festményenvaló utánzását — Rembrandt művészetével kapcsolatbanJulian Hochberg „focal chiaroscuro”-nak nevezteel. 12Barabás fenti kijelentése arra enged következtetni,hogy festményein nem az egy szem által látottakat kíséreltemeg reprodukálni. Különbséget tesz azok között,akik véleménye szerint figyelembe vették (Rembrandtés Thomas Lawrence) és akik nem vették figyelembe(Poussin) ezt a jelenséget. A helyes portré-ábrázoláspéldájaként említi Lawrence művei közül aLady Gower arcképét, melyen a fej mögötti oszlop elmosódvavan megfestve, s így ráadásul „a fej szépemelkedettséget nyer.” Ismeretes, hogy Veronese ésRembrandt mellett Lawrence szintén nagy hatássalvolt Barabásra (Szvoboda Dománszky Gabriella ErdélyiJánosné Vahot Kornélia arcképén látja Lawrencehatását 13 ). Műveiről másolatokat készített, egyesképeinek sokszorosított példányait megvette angliaiútja (1843) során. A Bécsben is megfordult angol művészBarabás kortársaira is nagy hatással volt, így példáulaz említett Daffingerre is, 14 akinek egyes festményeitszintén lemásolta Barabás (gróf Széchenyi Istvánné,tus vázlat, másolat Daffinger után, 1836; GrófSztárai, Daffinger után miniatűr, 1838) és már egy koraijegyzetfüzetében is elsőként jegyzi föl nevét a miniatűrfestőkkategória alatt. A lawrence-i hatás tehátBarabás angliai útja előtt is közvetetten, esetleg közvetlenüljelentkezett. Barabás fotográfiai kísérletei, afelvételek éles-életlen részei révén úgyszintén visszaköszönművészetében az arc, a kéz kontúrosabb megjelenítése,szemben a portrét ülő alak ruházatával, akörülötte lévő bútorzattal és a háttér tájával.Az említett jegyzetfüzet családi hagyatékban található,első oldalára csupán ennyit jegyzett föl: Némelyapróság jegyzések 1829-ben augusztusban kezdve.Ettől kezdve a füzet egyes részeit pontosan nem lehetdatálni, azonban valószínűsíthető, hogy a 34 lapot tartalmazófüzetben (ebből 53 oldalon van írás, kiegészítvehátul egy tartalomjegyzékkel) található följegyzéseknagyrésze a harmincas évek elejére tehető. Afüzetben a technikai részek mellett (többek között azAurorából kimásolt) versek és a festőművészetre vonatkozófeljegyzések is találhatók. Barabás, ki ekkormég nem láthatta előre, hogy pályáját javarészt a portréfestészetfogja kitölteni, külön csoportokba osztvafelsorolja a Bécsben dolgozó, szerinte számító történetiképek festőit, tájfestőket és miniatűrfestőket. A miniatűrfestőkalatt a következő nevek szerepelnek: MoritzMichael Daffinger (1790–1849), Carl Joseph Alois Agricola(1779–1852), Friedrich Johann Gottlieb Lieder(1780–1859) és Wenzel Kraus (1791–1849). 15 A négyemlített miniatűrfestő egyazon, Barabásnál eggyel idősebbgenerációból származnak. Noha közülük Agricolaés Daffinger is Hubert Mauernél és Heinrich Fügernéltanult a bécsi akadémián, Daffinger stílusát jórésztLawrence festészete befolyásolta, Lieder és Agricolaművészetére pedig Isabey hatott nagy mértékben, valószínűlegaz utóbbi bécsi tartózkodása következtében(1814–15). Jegyzetfüzetében Barabás a miniatűrkészítésretöbbször visszatér: időnként az egyes festékekkel-színekkelkapcsolatban, ezeken a lapokon utala különböző festékekre, elkészítési módokra és azárukra. A puszta technikai leírások és javaslatok közöttidőnként általánosabb tanácsok is találhatók: „Sehol ki262

pm07:Layout 1 2009.02.07. 20:56 Page 263Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjárane vehessék egy képről hogy miféle szín de azért mocskosne legyen.” 16 vagy „Kék veress és sárga egy képembőlis el ne maradjon…” 17 Máskor kizárólag a miniatűrkészítéshezszükséges anyagokat veszi sorba:„Migniaturhoz való pappirossok és eszközök. Elfenbein,Elfenbein papier — oder Isabey papier, Ivorypaper — if . 15 C. M., Bristol paper, Englisches papier15 WW, Francözishe Migniatur farben — ein sortiment16 f. WW, Münchner oder Lioner haarpinseln,Olajos Migniaturnak. Englische Carton 4 f. WW.” 18 A44. oldalon az elefántcsontlapok feltételezhetően kaphatóméreteit jegyezte föl. A következő oldalon a miniatűrhözhasználatos festékek vannak megnevezve,máskor a technikájára tér ki részletesebben: „Az elefáncsontotfejéríteni ha egy kevéssé sárga — meg kellvizezni és a napon száraztani mint a vásznat a nap kivonjaa zsíros és által látszó részekből és megfejéredik.Ha igen dorongos egyik szeglettől diagonális lineába amásikig egy félviseltes beretva késsel egyet vonok éstöbb oldalokról mind addig repetálom míg sima lesz —akkor bimsensteinnal preparálom. Isabey a miniateurjaitBristoll pappirosra festette melyet egy onospléhre vont fel (feszített) azt előbb a rozsdától valómegőrzés végett olajos festékkel vastagon grundírozott.”Ezeket a technikai megjegyzéseket Isabey egyiktanítványának, a Mansion művésznéven ismert AndréLéon Larue-nek (1785–1843) cím szerint is hivatkozotttraktátusából emelte ki: Die Miniaturmalerei in allenihren Theilen oder deutliche und unterhaltende Anweisung:Portraits mit Sicherheit aufzufassen, sprechendähnlich zu bilden und mit Geschmack darzustellen.Nebst Bemerkungen über Gouache, Aquarellund Oelmalerei. In Briefen an eine Dame von einemZöglinge Isabey’s. 19 A könyv eredetije 1822-ben jelentmeg franciául és angolul Lettres sur la miniature illetveLetters upon the Art of Miniature Painting címmel,fiktív levelezés formában egy M. Deville nevűművész és egy Fanny nevű angol hölgy között, aki átmenetilega Beauregard-i várban tartózkodott és különbözőkellemes foglalatosság iránt érdeklődött. Atraktátusból megismerhetjük Mansion portréfestészetrőlvallott nézeteit, többek között azt is, hogy Jean-Baptiste Greuze művészetét tekintette példamutatónak.Barabás a miniatűrfestéssel meglehetősen koránmegismerkedett. Önéletrajzában írja, hogy már 16éves korában elsajátította az elefántcsontra való miniatűrfestést.20 Nagyenyeden az 1826–27-es iskolaiévben mindennap ebédet és vacsorát kapott annakcserébe, hogy az Adorján család valamennyi tagjárólminiatűrt készített. Hamarosan a város híres szépségűMutili Rózsiját tanulmányozás céljából 21 festettele s ebben az évben még legalább négy másik miniatűrtkészített. A műfaj tehát nagy mértékben foglalkoztattaBarabást a huszas évek második felétől kezdve aharmincas éveken át a negyvenes évekig, sőt alkalmankéntjóval a műfaj virágkora után készült alkotásokrais találhatunk utalást: gróf Battyányi Lajos gyermekeit1851-ben festette meg miniatűrben, gróf BatthyányiLászlót 1884-ben és Pogány Károly édesanyjátpedig 1891-ben. A műfaj iránti vonzódásának gyümölcsetöbbek között Barabás édesanyja másodikházasságából származó gyermekeivel (akvarell, elefántcsont,ovális, 80x100 mm, 1828, magántulajdon),Mutili Rózsi arcképe (akvarell, elefántcsont, ovális,65x80 mm, 1829, magántulajdon), Fiú arcképe (akvarell,elefántcsont, ovál, 52x42 mm 1832, MuzeuluiNaţional Brukenthal, Nagyszeben), Önarckép (akvarell,elefántcsont, ovális, 90x74 mm, 1839, MNG), Nőiarckép (akvarell, elefántcsont, 125x100 mm, négyszögletes,1840, BTM Kiscelli Múzeum), Lónyai Jánosvagy Almássy Móric (akvarell, elefántcsont, 106x125mm, ovális, 1840, Iparművészeti Múzeum). Ezekre aművekre az a jellemző, hogy általában ovális formátúmúak,a háttér megjelenítése és a mellkép meglehetősensemleges, ezzel szemben a Susanne Bois deChesne-ről készült miniatűr egyik különleges vonásaaz olajképekre jellemző távolibb rálátás, amely az alaktérdképes megjelenítését és a háttér ábrázolását is lehetővétette. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébentalálható Gróf Andrássy Károlyné, SzapáriEtelka (akvarell, elefántcsont, 130x103 mm, négyszögletes,1844) miniatűrön már megjelenik a háttérmegkülönböztetett ábrázolása (felhős ég, horizontonfák), azonban a Susanne Bois de Chesne miniatűrhözhasonló részletesebb háttéri megoldás leginkább GrófBatthyány Kázmért ábrázoló miniatűrön (akvarell,elefántcsont, 170x128 mm, 1847, MNM TKCS) figyelhetőmeg. A modellt ebben az esetben álló helyzetben,egy balusztrád előtt ábrázolta Barabás, háttérben atáj különböző elemekből épül föl: erdő, messzi hegyek,sötét szürke felhők alatt narancssárgás égbolt,bal oldalt a közelebb lévő fa egészen a festmény aljáigterjed. Az arc, a kéz itt is apró ecsetvonásokkal részletezőmódon van megjelenítve, a ruházat ezzel ellentétbennagy, fekete színfoltokból épül föl. Az elefántcsontlapja csak a jobb fölső sarokban, vagyis a világostónusú égnél tűnik át és ellentétben Susanne Bois deChesne portréjával az itt megjelenített fekete ruházatvastag gouache-sal van megfestve.Az olajképA dolgozat elején említett fényképen látható olajképpárdarabja magát Barabás Miklóst ábrázolja; méretük,amely a családi portrék csoportjában szokatlanul nagy,megyegyezik. 22 Mindkettő térdkép, mindketten asztalnálülnek, beállításuk szerint egymással szembenéznek,a festő asztalán egy üres vászon, festékek ésecsetek találhatók, balra lent pedig „Vázlatok” felirattalegy nagyalakú mappa. Az 1841-ben festett önarcképévelszemben itt már nem a művész kezében van afüzet és a toll, erősebb hangsúlyt kap a társadalombanbetöltött szerepe. Párdarabján Susanne Bois deChesne tekintete, beállítása sokban megegyezik a húszévvel korábbi miniatűrével: mindkettőn a fotelban ülőfekete ruhás alak jobbra fordul, de visszatekint ránk —portrét ül —, jobb kezét felfelé tartja (az olajképen állátmeg is pihenteti ezen), az ölében lévő bal kezében263

pm07:Layout 1 2009.02.07. 20:56 Page 264Omnis creatura significans3. Barabás Miklós: Susanne Bois de Chesne. Magántulajdon.Olaj, vászon, 122 x 92 cm. 1862. Fotó: Szegedy-MaszákZsuzsanna1842-ben kesztyűt tart, 1862-ben könyvet; haját ésvállát fátyol fedi (3. kép). A hasonlóságok ellenéreazonban feltűnő, hogy míg a korábbi képen a tér megnyílikés a háttérben egy fákkal, lila felhőkkel jelzett tájkompozíciója rajzolódik ki, addig Barabás az olajképenegy lezárt térbe, egy enteriőrbe helyezi el feleségét, abal oldali asztal mögött egy csukott ajtó látható. Az1862-ben készült képen könyökét a modell egy biedermeierasztalra támasztja, melyen egy vázában rózsaszínűrózsacsokor látható. Az olajportréról egy másikfénykép is fennmaradt, ezen a nagyítás a mellképretette a hangsúlyt, az enteriőr elveszítette szerepét,sőt mintha egy ablak előtt, párkányra támaszkodvaülve ábrázolná Barabásnét (4. kép).A két műfaj közötti különbség — a miniatűr magánjellegévelellentétben a nagyalakú olajportré formátuminkább a közéleti embert mutatja — ebben az esetbenelhomályosul: míg a festőművész megjelenítése hivatásáraés társadalmi poziciójára utal, addig a feleségérőlkészült kép funkciója elsősorban az, hogy megtartsaaz elhunyt személyt az élők emlékezetében. Erreutalhat a vázában lévő rózsacsokor is, mely azon túl,hogy a középkor óta az emberi élet mulandóságára, ahalál szomorúságára is utaló szimbólum, a viktoriánuskorban a gyászolás ikonográfiájában hangsúlyos szerepetjátszott. 23 Mivel az elefántcsont miniatűr kompozíciójanagyméretű olajportrékra emlékeztet, a kétfestmény közötti hasonlóság független mind a műfajtól,mind a mérettől.Jegyzetek1 Magyar szakirodalomban: FARKAS Zsuzsa: Festőfényképészek1840–1880. Magyar Fotográfiai Múzeum.2005, 56–58.4. Barabás Miklós: Műtárgyfotó Barabás Miklós SusanneBois de Chesne-t ábrázoló 1862-ben készült festményéről.Magántulajdon. Fénykép, 16,5 x 12 cm. 1860-asévek első fele. Fotó: Szegedy-Maszák Zsuzsanna2 Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetésselés jegyzetekkel ellátta Bíró Béla. Erdélyi SzípmívesCéh, 1944, 77. o.3 BARABÁS 1944, 118.4 Jelenleg ismeretlen helyen, fotó közölve MNG Fotóarchívumból:SZVOBODA D. Gabriella: BarabásMiklós. Képzőművészeti Kiadó. 1983. kat. 27.5 Néhány évvel ezelőtt a Kieselbach Galéria aukciójántűnt föl.6 A magyar biedermeier kiállítás képes tárgymutatója.Rendezte: Kopp Jenő. Budapest, OrszágosKépzőművészeti Társulat, 1938.7 SZVOBODA D. Gabriella: Barabás Miklós akvarelljei.Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria. 1984.6.8 KOSCHATZKY, Walter: Viennese Watercolours of theNineteenth Century. New York, Harry N. Abrams,1988. Nr. 48; KEIL, Nora: Die Miniaturen der Albertinain Wien. Wien, Verlag Anton Schroll & Co,1977. Nr. 195, 196.9 COLDING, Torben Holck: Aspects of MiniaturePainting. Its Origins and Development. Copenhagen,1953. 163.10 SZVOBODA, 1983. 25. Szvoboda Dománszky GabriellaBarabásnak a kőre rajzolt közéleti portréinmegfigyelhető befejezetlenül hagyott kontúrokat a„rokokós reminiszcenciákat őrző francia litográfiákra”vezeti vissza. SZVOBODA, 1983. 42–44.11 BARABÁS Miklós: A festészeti távlatról. In: AkadémiaiÉrtesítő III. Kötet, Pest, 1860. 147.12 HOCHBERG, Julian: Rembrandt’s Solution: SeparatePainting for Foveal and Peripheral Gaze. In:The Perception of Pictures. Szerk. HAGEN, MargaretA., New York Academic Press, 1980. 2. vol.264

pm07:Layout 1 2009.02.07. 20:56 Page 265Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára82–83.13 SZVOBODA, 1983. 48.14 KOSCHATZKY, 1988. 99.15 BARABÁS Miklós: Némely apróság jegyzések 1829-ben augusztusban kezdve. Kézirat, 1829-?, 20.16 BARABÁS, 1829-?, 24.17 BARABÁS, 1829-?, 25.18 BARABÁS, 1829-?, 11.19 (franciából német fordítás: Professor Dr. Heidemann/Fromm F. W. Heidemann) Ilmenau, 1824.Gedruckt und verlegt bei Bernhard FriedrichVoigt,” BARABÁS, 1829-?, 31.20 BARABÁS, 1944. 35.21 BARABÁS, 1944. 38.22 A Tormay Vera műlajstrom kiegészítésében a kétfestmény a 3019. és 3020. számú alkotásokkéntszerepelnek.23 A miniatűrművészet és a magánélet közötti szoroskapcsolat bemutatását (melynek egyik megnyilvánulása,hogy a miniatűr-rendelések gyakran születéssel,eljegyzéssel, esküvővel, elhalálozással estekegybe) amerikai kontextusban Robin Jaffee Frankvégezte el. FRANK, Robin Jaffee: Love and Loss:American Portrait and Mourning Miniatures.New Haven, Yale University Art Gallery, 2000.Two Portraits of Susanne Bois de Chesne,Wife of Miklós BarabásThis paper discusses the significance of the portraitminiature in the oeuvre of Miklós Barabás by examiningkey works and citing the artist’s writings fromnewly discovered manuscripts. It places particularemphasis on the portrait miniature Barabás made ofhis wife in 1842, which today hangs beside a photographtaken of a life-size oil portrait of her painted byhim twenty years later. The similarity of the photographand the miniature in size renders the compositionalsimilarities between the two paintings moresalient. Considering the often evoked connection betweenminiature paintings and photography, onecould contend that Barabás, when taking a picture ofhis own large-scale oil painting, created a kind of modernportrait miniature. The complex function of thephotograph is further enhanced by the fact that boththe photograph and the oil painting itself were madeafter his wife’s death.265