EU Kids Online II - A magyarországi kutatás ... - Nemzeti Média

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEIveszélyeket is rejthet, ezért bizonyos mértékbenkockázatos tevékenységnek tekinthető, főleg agyerekek esetében. Az EU Kids Online elméletikeretében a kockázatos tevékenység az onlinemegismert emberekkel való személyes találkozó,amit azonban természetesen az interneteskapcsolatfelvétel előz meg.A magyar gyerekek csaknem negyede (24%-a)nyilatkozott úgy, hogy került már kapcsolatba olyanemberrel az interneten, akit korábban nem ismert.Majdnem harmada (32%-a) azoknak, akikbeszámoltak ilyen kapcsolatról személyesen istalálkozott valamelyik internetes ismeretségével. Ezazt jelenti, hogy a 9-16 évesek összesen 7%-a vettmár részt ilyen találkozón.Kapcsolatba kerültolyan valakivel azinterneten, akitkorábban nem ismertTalálkozott olyannalszemélyesen, akit azinterneten ismert megN% azérintettekkörében% a teljeskorosztályban227 - 24%72 32% 7%7. táblázat: Online ismerkedéssel kapcsolatos tapasztalatokmegoszlásaElsőként érdemes megvizsgálni, hogy kikre jellemző,hogy ismerkednek az interneten. Az adatoktanúsága szerint e tekintetben ismét kor az egyiklegfontosabb meghatározó. Már a 13-14 évesekkörében is átlag feletti az ismerkedők aránya, amiazonban a következő korcsoportban, a 15-16évesek körében 43%-ra ugrik. A fiúk és a lányokközött nem mutatkozik jelentős különbség,ugyanakkor a magasabb szocio-ökonómiaistátusszal jellemezhető háztartásokban élőkvalamivel nagyobb eséllyel kerülnek az ismerkedőkcsoportjába, csakúgy mint azok a gyerekek, akik alegidősebbek a családban, illetve akik egyszülősháztartásban élnek.9-10 éves11-12 éves13-14 éves15-16 évesfiú: 13-16lány: 9-12lány: 13-16alacsony SESközepes SESmagas SESegyedüli gyereklegidősebb gyereknem legidősebbegyszülős háztartáskétszülős háztartásátlagfiúlányfiú: 9-126%13%10%16%19%16%24%24%26%24%26%26%24%29%34%35%32%5. ábra: Ismerkedés idegenekkel (azok aránya az egyesdemográfiai csoportokban, akik kapcsolatba kerültekolyasvalakivel az interneten, akit korábban nem ismertek)43%0% 10% 20% 30% 40% 50%Az internethasználati jellemzők szintén összefüggéstmutatnak azzal, hogy valaki milyen eséllyelismerkedik új emberekkel a neten: a tapasztaltabbhasználók, illetve a napi használók nagyobbarányban alakítanak ki ilyen kapcsolatokat. Ahasználat autonómiája szintén fontos tényezőnekmutatkozik: azok körében, akik otthonukban, sajátszobájukban interneteznek, jóval magasabb azismerkedők aránya, mint azoknál, akiknek nincssaját gépük, vagy nem is interneteznek otthon.7

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI1 éve használó2-3 éve használó4-5 éve használótöbb mint 5 éve hasznélőnapi használónem napi használósaját szobájában használjanem saját szobájábanhasználjaotthon nem használjaátlag10%9%18%17%20%30%34%34%6. ábra Ismerkedés idegenekkel (azok aránya az egyesinternethasználati csoportokban, akik kapcsolatba kerültekolyasvalakivel az interneten, akit korábban nem ismertek)35%0% 10% 20% 30% 40%Ha a személyes találkozókat vesszük szemügyre, azmondható el, hogy az online ismerkedők között alányok valamivel nagyobb eséllyel mennek el egyilyen találkozóra, mint a fiúk. Ha a kor változójávalegyütt vizsgáljuk a kérdést, akkor az látszik, hogymíg a fiatalabbak között a fiúk hajlamosabbak ilyentalálkozókra, addig az idősebbek között a lányok: a15-16 éves, online ismeretséget kötő lányokcsaknem fele személyesen is találkozott valamelyikilyen kapcsolatával. A magasabb szocio-ökonómiaistátuszú otthonokban élők és a legidősebb gyerekekebben a körben is az átlagnál nagyobb esélyekkeljellemezhetőek.9-10 éves11-12 éves13-14 éves15-16 évesfiú: 13-16lány: 9-12lány: 13-16alacsony SESközepes SESmagas SESegyedüli gyereklegidősebb gyereknem legidősebbegyszülős háztartáskétszülős háztartásátlagfiúlányfiú: 9-125%11%16%15%20%21%23%28%29%26%33%31%31%36%38%42%41%7. ábra: Személyes találkozó az online ismeretséggel (azokkörében, akik ismerkednek az interneten)46%0% 10% 20% 30% 40% 50%Ismételten látható, hogy az internet-használatijellemzők fontos különbségeket okoznak. Az adatokugyanis azt mutatják, hogy a napi használat és aminél autonómabb internetezés inkábbvalószínűsíti, hogy valaki elmegy egy ilyentalálkozóra.1 éve használó2-3 éve használó4-5 éve használótöbb mint 5 éve hasznélőnapi használónem napi használósaját szobájában használjanem saját szobájában …otthon nem használja9%12%44%25%34%30%36%40%27%átlag0% 10% 20% 30% 40% 50%8. ábra: Személyes találkozó az online ismeretséggel (azokkörében, akik ismerkednek az interneten)8

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEIA legtöbben azonban csupán néhány emberreltalálkoztak ilyen módon: 70%-a azoknak, akikismerkednek online csupán 1-2 internetesismeretségével találkozott személyesen. 16%-uk 3-4, 1%-uk 5-10, 3%-uk pedig tíznél több ilyenkapcsolatával találkozott (ez azonban a teljesmintából csupán 2 embert jelent). Valamivel kisebbaz aránya azoknak, aki olyannal ismerkedtek meg,akit személyesen ugyan nem ismertek előtte, de akivalamelyik barátjuknak, családtagjuknak ismerőse.Az érintettek (akik ismerkednek online) 59%-a,vagyis a teljes korosztály 3%-a viszont úgynyilatkozott, hogy olyannal (is) megismerkedett azinterneten, akivel semmilyen korábbi kötődése nemvolt.A találkozással végződő új ismeretségek legtöbbszöra közösségi oldalakon és az azonnalüzenetküldőkön alakulnak ki. Az email, ajátékoldalak és a csetszobák szerepe ebben atekintetben elhanyagolható.N% azérintettekkörében% a teljeskorosztályban(11-16évesek)közösségi oldalon 41 61% 4%azonnali üzenetküldőn 39 59% 4%e-mailben 4 6% 0,4%játékoldalon 6 9% 1%csetszobában 2 3% 0,2%egyéb 6 9% 1%8. táblázat: Hol ismerkedtél meg azzal, akivel később online istalálkoztál?Zaklatás (bullying)A kortárs zaklatás Magyarországon viszonylagkevéssé tanulmányozott terület, bár manapságegyre több figyelem vetődik a gyerekközösségekbenmegnyilvánuló erőszakra. Európában és elsősorbanaz angolszász országokban azonbanhagyományosan nagy figyelem hárul erre a területre,így az EU Kids Online kérdőívében is hangsúlyosanszerepel.A felmérésben résztvevő magyar gyerekek 19%-anyilatkozott úgy, hogy a kérdezést megelőző egyévben érte kortársai részéről zaklatás. Az érintettek11%-a majdnem minden nap, 20%-a egyszer-kétszeregy héten, 15%-a egyszer-kétszer egy hónapban,csaknem fele ennél ritkábban vált áldozatává ilyencselekedetnek.Volt része kortárszaklatásbanN% azérintettekkörében% a teljeskorosztályban190 - 19%naponta zaklatták 21 11% 2%hetente zaklatták 38 20% 4%havonta zaklatták 29 15% 3%ritkábban zaklatták 90 47% 9%9. táblázat: Zaklatással kapcsolatos tapasztalatok megoszlásaA zaklatások nem egyforma mértékben érintik akülönböző demográfiai csoportokba tartozógyerekeket. Minél kisebb valaki, annál valószínűbb,hogy ilyen cselekmény áldozatává válik és a fiúknakminden korcsoportban némileg nagyobb erre azesélyük, mint a lányoknak. A leginkább valószínűsítőtényező azonban a szocio-ökonómiai helyzet és acsalád jellege (a két változó minden bizonnyalegymással is összefügg, hiszen az egy felnőtt taggalbíró háztartások nagyobb valószínűséggel vannakrosszabb anyagi pozícióban, mint azok a családok,ahol több keresőkorú él). Az alacsony szocioökonómiaistátuszú háztartásokban felnövekvőgyerekek negyedének volt zaklatásban része akérdezést megelőző egy évben, míg a közepeshelyzetűeknél átlagos az arány, a legjobbkörülmények között élők esetében pedig jóval átlagalatti.Az egyszülős családban élőknél még magasabb azaklatás áldozatinak aránya (28%), szemben akétszülős háztartásokban élő gyerekek körébenmért valamivel átlag alatti aránnyal.9

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI9-10 éves11-12 éves13-14 éves15-16 évesalacsony SESközepes SESmagas SESegyedüli gyereklegidősebb gyereknem legidősebbegyszülős háztartáskétszülős háztartásátlagfiúlány9. ábra: Kortárs zaklatások áldozatainak aránya a különböződemográfiai csoportokban (offline és online formábanösszesen)Az ilyen jellegű zaklatás azonban jobbára off-lineműfaj – az érintettek 73%-át személyesen (is) értesérelem, és csupán 30%-ukkal fordult elő ezinterneten (is). Ennél is ritkábban történt meg azeset mobiltelefonon, vagy sms-en keresztül.N13%16%16%18%% azérintettekkörében20%18%21%20%19%19%19%22%25%% a teljeskorosztálybanszemélyesen 135 73% 14%interneten 88 30% 6%mobiltelefonon, sms-ben 9 5% 1%egyéb módon 44 24% 4%10. táblázat: Hogy történt a zaklatás? (több válasz is adhatóvolt)28%0% 10% 20% 30%Ami az internetes zaklatásokat területén akülönböző demográfia csoportokban találhatókérintettségét illeti, a megfigyelések nagyrésztmegegyeznek azzal, amit a zaklatássaláltalánosságban tapasztaltunk: a csonka családbanélőket, illetve az alacsonyabb iskolaivégzettségűeket inkább érinti. Fordított azösszefüggés azonban a kor szerint: minél idősebbvalaki annál valószínűbb, hogy a zaklatás azinterneten történik (a 15-16 éves, zaklatásáldozatává vált fiatalok 43%-a online (is) élt átilyesmit). Ennek magyarázata minden bizonnyal az,hogy az idősebbek, mint láttuk jóval többet ésintenzívebben használják a világhálót.Az internetes zaklatások helyszínei nagyrészt aközösségi oldalak (iwiw, MyVIP, Facebook) és azazonnali üzenetküldők (pl. MSN, Skype). 49-49%-aazoknak, akik interneten (is) életek át ilyen jellegűzaklatást említette meg ezt a két alkalmazást, minta zaklatás „helyszínét”. Emailben csupán azérintettek 13%-át érte sérelem, a játékoldalakontörténő zaklatás pedig ennél is ritkább.N% azérintettekkörében% a teljeskorosztálybanközösségi oldal 26 49% 3%azonnali üzenetküldő 26 49% 3%e-mail 7 13% 1%játékoldal 5 9% 1%csetszoba 1 2% 0,1%egyéb 4 8% 0,4%11. táblázat: Az internetes zaklatás platformja (több válasz isadható volt)Az online megvalósuló zaklatás legtöbb esetbenbántó, zaklató üzeneteket jelent: ilyeneket kapott azérintettek 58%-a. 16%-ukról posztolt zaklatója bántóüzenetet valamely közösségi oldalon, 12% említette,hogy kihagyták valamilyen online aktivitásból. Azonline (is) zaklatást átélők mindössze 1%-a kapottfenyegetést a világhálón.80%60%40%20%0%58%bántó,zaklatóüzenetekküldése16% 12%bántó,zaklatóüzenetekposztolásakihagytakvalamilyeninternetescsoportból1%fenyegetésazinterneten27%egyéb10. ábra: Az internetes zaklatások megvalósulási formái (azokkörében, akik éltek át internetes zaklatást, több válasz isadható volt)A kérdőív a passzív áldozat szerep mellett az aktívpozícióra is rákérdezett, vagyis azt is megtudakolta,10

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEIhogy a kérdezett maga viselkedett-e zaklatóanvalakivel szemben a kérdezést megelőző egy évfolyamán. A kérdésre a gyerekek 15%-a válaszoltigennel. A zaklatók aránya leginkább a korral és aszocio-ökonómiai helyzettel függ össze, bár meg kelljegyeznünk, hogy a csoportok közti eltérések igenkicsik. Bár az összefüggés nem egyenletes,általánosságban azt mondhatjuk, hogy az idősebbkorcsoportokban nagyobb a zaklatók aránya: a 15-16 évesek körében 19%. Ami a szocio-ökonómiaistátuszt illeti, minél alacsonyabb státuszú az illető,annál valószínűbb, hogy zaklatóvá válik: az alsócsoportban az arány 18%, míg a középsőben 15%, alegmagasabban pedig 11%. Érdekes módon azaklatók 45%-a azon gyerekek soraiból kerül ki, akikmaguk is áldozatai ennek a magatartásformának.Ebben az esetben is beigazolódni látszik, hogy azaklatások jelenleg nagyrészt offline módonvalósulnak meg: az érintettek 80%-a úgynyilatkozott, hogy tettét személyesen hajtotta végre,és csak 16%-uk használta ehhez az internetet.Kockázatos felhasználói webtartalmakAz internethasználat kockázatainak gyerekekkelkapcsolatos tárgyalása gyakran kizárólag a szexuálisjellegű, pornográf tartalmakra koncentrál, éselfelejtkezik más olyan online elérhető ésmegismerhető témákról, amelyek szintén járhatnaknegatív emocionális és pszichológiaikövetkezményekkel. Ilyenek például a drogokkal,vagy az étkezési zavarokkal kapcsolatos, azokatpropagáló oldalak. Bár a kutatás, annakszükségszerű korlátai miatt nem tudott a korábbanbemutatott témákhoz hasonlóan aprólékosan kitérniezekre, egy kérdés erejéig öt ilyen tartalomtípust ismegvizsgált: az önbántalmazással, azöngyilkossággal, az anorexiával (bulimiával), adrogfogyasztással és a mások ellen uszító,gyűlölködő oldalakkal, illetve az ilyen témákatmegvitató internetes helyekkel kapcsolatbankérdezte kizárólag a 11 éves, vagy annál idősebbgyerekeket.Összességében a megkérdezett gyerekek túlnyomótöbbsége – 84%-a – nem látogatott/látott ilyenoldalakat a kérdezést megelőző egy évben. 9% egy,5% kettő, 1% három és szintén 1% ennél több, alistán szereplő témában olvasott valamit azinterneten ebben az időszakban. A leggyakoribb agyűlölködő honlapok látogatása: a kérdezettkorosztály 8%-a navigált ilyen oldalra a kérdezéstmegelőző évben. Ezt követik az önbántalmazássalés anorexiával fogalakozó webhelyek (6-6%), majd adrogfogyasztással kapcsolatos tartalmak (5%).Öngyilkossági módokkal foglalkozó tartalmakatmindössze a 9-11 évesek 1%-a látott az elmúlt 12hónapban.10%8%6%4%2%0%8%6% 6%5%11. ábra: Az elmúlt 12 hónapban láttál-e olyan oldalakat azinterneten, ahol az alábbi témákról volt szó? (azok aránya a 11-16 évesek körében, akik igennel válaszoltak)Nincs különbség az érintettség arányaiban a fiúk éslányok között, ugyanakkor a kor sokat számít: míg a11-12 éveseknek csupán 6%-a látogatott el akárcsak egy ilyen oldalra is, ugyanez az arány a 13-14évesek körében már 13, a 15-16 évesek közöttpedig 29%. A legidősebb testvéreknek és azegyedüli gyerekeknek ebben az esetben is nagyobbaz esélyük (21 ill. 17%) arra, hogy ilyen tartalmakkalszembesüljenek, mint a kisebb testvéreknek (8%).Az egyszülős családban élő gyerekek szinténveszélyeztetettebbek: 21%-uk látogatott meglegalább egy ilyen oldalt a kérdezett időszakban.Az internethasználati-tapasztalat szintén fontostényező. Az egy éve, vagy annál rövidebb idejeinternetező 11-16 éveseknek csak 4%-a látott ilyentartalmakat, a 2-3 éve használóknak már 14, a 4-5éve netezőknek 17, az öt évnél régebbeninternetezőknek pedig 26%-a. Szintén fontos azinternetezés intenzitása is: a naponta netezők 18%-a érintett, míg a ritkábban online lévő gyerekekkörében az arány átlag alatti, 11%.A kockázatos tevékenységekelterjedtsége a magyar gyerekekkörében1%A következőkben összevontan elemezzük akockázatot rejtő internetes tevékenységekelterjedtségét. A kockázatos tevékenységek alattebben az esetben a következőket értjük:- szexuális tartalmakkal (képek, videók) valótalálkozás11

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI- szexuális tartalmú üzenetek fogadása (csak11-16 évesek)- online ismerkedés idegenekkel 1- online zaklatás áldozata- kockázatos felhasználói tartalmakkal valótalálkozás (csak 11-16 évesek)Amint azt az egyes kockázatos tevékenységekrészletes elemzéseiből megtudhattuk, aleggyakrabban előforduló ilyen felhasználás-típus azonline ismerkedés, ami a kérdezettek csaknemnegyedére jellemző. Kockázatokat rejtő felhasználóitartalmakat 16%-uk, szexuális tartalmú képeket,videókat tizedük látott. Az online zaklatás és aszexuális tartalmú üzenetek esetében 6-6% számoltbe személyes tapasztalatokról.30%25%20%15%10%5%0%24%16%10%6% 6%12. ábra: Kockázatos online tevékenységek előfordulásigyakoriságaA kockázatokat rejtő tevékenységekkelkapcsolatban a legfontosabb általános tapasztalataz, hogy a vizsgált korcsoportba tartozó gyerekeknagy része egyáltalán nem végez ilyeneket, illetvenem találkozik ezekkel a tevékenységformákkal. Ateljes korosztály 63%-a egy tevékenységgelkapcsolatban sem számolt be érintettségről. A 9-10évesek esetében az arányok érthető módon azátlagosnál is sokkal alacsonyabbak: alig több mint14%-a találkozott az esetükben kérdezett háromtevékenyég közül valamelyikkel, és csupán négyolyan gyerek akadt, akinek egynél több ilyennel volttapasztalata. Az arányok az idősebb korcsoportbanmagasabbak: a 11-16 évesek valamivel több mintfele (53%-a) számolt be arról, hogy legalább egy, afelsorolt kockázatot rejtő tevékenységben voltérintett a kérdezést megelőző egy évben. Ezen belül23% egy, 11% kettő, 7% három, 2% pedig négytémakörben is rendelkezett tapasztalatokkal. Mindaz öt kockázatos használati formával csupán 5gyereknek volt tapasztalata.Kockázatos9-10 évesektevékenységek11-16 évesekszáma% N % N0 87% 181 57% 4511 12% 24 23% 1852 2% 3 11% 833 0,3% 1 7% 524 - - 2% 155 - - 0,5% 512. táblázat: Kockázatos tevékenységek elterjedtsége a 9-10 ésa 11-16 évesek körébenAzok aránya, akiknek vannak kockázatostevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatai a korralnövekedve folyamatosan növekszik – mint láttuk a9-10 éveseknek csupán nagyjából 14%-ának vanilyen élménye, a 11-12 évesek körében ez az aránymár 27%, a 13-14 éveseknél 41%, a 15-16 évesekkörében pedig már 60%. Ahogy az az ábrán islátható tehát a 14 és 15 éves kor közötti időszakvízválasztó ebből a szempontból – ez az akorosztály, ahol hirtelen megnő az ilyen jellegűonline aktivitásokban érintettek aránya. Ráadásulebben a korcsoportban a kockázatos tevékenységekváltozatossága is nagyobb.Mint azt a korábbi elemzéseknél is láttuk a koronkívül más változók is hatást gyakorolnak akockázatos tevékenységek előfordulásigyakoriságára. 2 Így például a lányoknak valamivelkisebb aránya (49%) végez ilyen tevékenység(ek)et,mint a fiúknak (45%). A magasabb szocio-ökonómiaistátuszú háztartásokban élők összességébenvalamivel veszélyeztetettebbnek tekinthetők, mintkevésbé jól ellátott társaik, csakúgy, mint azok,akiknek van idősebb testvérük, vagy kétszülősháztartásban élnek.1 Módszertani okokból az online újonnan megismerkedettemberekkel való személyes találkozást ezekben aszámításokban nem vettük figyelembe. Annak ugyaniselőfeltétele az online ismerkedés, ezért az összetettmutatókban ez adattorlódást okozna.2 Mivel nem minden tevékenység volt az összes korosztálybanlekérdezve a kereszttáblás számítások csak a 11-16 évesekrevonatkoznak.12

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI60%5,0%41%11%14%27%2%1%5%0,4%7%8%18%0,30% 2% 012%19%26% 26%9-10 évesek 11-12 évesek 13-14 évesek 15-16 évesek1 2 3 4 513. ábra: Kockázatos tevékenységeket végzők aránya az egyes korcsoportokbanfiúlányalacsony SESközepes SESmagas SESegyedüli gyereklegidősebb gyereknem legidősebbegyszülős háztartáskétszülős háztartásátlag33%45%41%41%43%46%45%42%49%49%0% 20% 40% 60%százalék14. ábra: Kockázatos tevékenységek előfordulási gyakorisága akülönböző demográfiai csoportokban (azok aránya a 11-16évesek körében, akik legalább egy kockázatos tevékenységetvégeztek a kérdezést megelőző 12 hónapban)A korábbi elemzésekből az is kitűnt, hogy azinternet-használati jellemzők szintén fontosak. Haösszességében vizsgáljuk a kockázatostevékenységeket látható, hogy mind az internethasználatitapasztalat (milyen régóta használó),mind a használati intenzitás, mind pedig a használatautonómiája igen fontos tényező.Azok körében, akik legalább 4-5 éve használják azinternetet, a kockázatos tevékenységet végzőkaránya meghaladja az 50%-ot, míg a kevésbétapasztaltak között az átlag alatt marad a mutatóértéke. A napi szinten internetezők közt jóvalnagyobb az aránya a kockázatos használatimódokat is kipróbálóknak, mint a ritkábban gép eléülőknél. Végül pedig azok, akik saját szobájukbanhasználják a világhálót nagyobb arányban végeznekilyen tevékenységeket, mint azok, akik másokkalközös helyiségekben számítógépeznek. Azinternethasználat komplexitása, vagyis az, hogymilyen változatosan használják a kérdezettek azinternetet szintén fontos tényező: minél többtevékenységet végez valaki, annál valószínűbb, hogyazok közt kockázatos is szerepel.13

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI2-3 éve használó4-5 éve használótöbb mint 5 éve hasznélőnem napi használósaját szobájában használjanem saját szobájában …otthon nem használjatöbb mint 10 féle …6-10 féle tevékenységet …1-5 féle tevékenységet …átlag1 éve használónapi használó24%19%31%36%34%38%51%47%53%54%54%56%0% 20% 40% 60%százalékEzen a ponton érdemes lehet megvizsgálni, hogy egykésőbb részletesen is tárgyalt kérdés, miszerint,hogy a szülők valamilyen módon ellenőrzik,korlátozzák-e gyermekük internethasználatáthatással van-e arra, hogy a gyerek végez-ekockázatot is rejtő tevékenységeket.Ahogy az a táblázatból leolvasható a szülőibeavatkozásoknak van hatása, különösen, ami azinternetezés bizonyos korlátozását illeti. Az azokbana háztartásokban felnövő gyerekek, ahol legalábbegy internethasználattal kapcsolatos korlátozásérvényben van, csak 39%-ban végeztek legalább egykockázatos tevékenységet az elmúlt évben. Ezzelszemben, ahol ilyen szabály nincs érvényben ottugyanez a fiatalok 59%-ára igaz. A többi esetbenkisebbek a különbségek, de az érintettek arányarendre alacsonyabb azokban a családokban, ahol aszülők élnek valamilyen aktív eszközzel gyermekükinternethasználatával kapcsolatban.Azok aránya,akiknek legalábbegy kockázatostevékenységetvégeznek (11-16évesek)Szülői beavatkozás formája 3 van nincslegalább egy aktív ellenőrzésimódlegalább egy aktív korlátozásimódlegalább egy aktív internethasználatimediáláslegalább egy aktív biztonságosinternethasználati mediálás42% 48%39% 59%43% 47%41% 49%13. táblázat: A szülői beavatkozások hatása a gyerekek onlinekockázatos viselkedésére (11-16 évesek körében)Az eddig tárgyalt tényezők mellett indokolt feltenni akérdést, hogy vajon a kockázatos viselkedés nincs-eösszefüggésben bizonyos offline viselkedésimintákkal, vagyis, hogy azok, akik a világhálón kívülkockázatos cselekvéseket végeznek hajlamosabbakilyesmire online is. A kérdőív egyes kérdéseibőlmegalkotott offline kockázatos cselekvés-index 4 aztmutatja, hogy minél több ilyen tapasztalata vanvalakinek a világhálón kívüli életben, annálvalószínűbb, hogy online is hajlamos kockázatotvállalni. Azok körében, akik nem végeztek offlinekockázatos tevékenységeket, az online kockáztatókaránya csupán 35%, ezzel szemben, 71%-aazoknak, akiknek volt részük bizonyos kockázatostapasztalatokban offline, online is kipróbáltaklegalább egy ilyen cselekvést.A különböző csoportok érintettségét oly módon isvizsgálhatjuk, hogy szemügyre vesszük átlagosanhány kockázatos tevékenységet végeznek. A 11-16éveseknek átlagosan 0,74 kockázatostevékenységgel van személyes tapasztalatuk(min.=0, max.=5). Az átlagtól való eltérések a fentelemzett demográfiai változók esetében legtöbbszörszignifikáns összefüggést mutatnak, kivéve anemet, ami a jelek szerint nem befolyásoljajelentősen, hogy ki hány ilyen használati formátpróbált már ki (fiúk=0,78, lányok=0,71).Ezzel szemben a kornak már nagy hatása van: alegidősebbek (15-16 évesek) 1,19 kockázatostevékenységgel találkoztak a kérdezést megelőzőévben. Az ezt mérő mutató szerint a demográfiai3A szülők beszámolója alapján.414

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEIváltozók közül a kor gyakorolja a legnagyobb hatásta kockázatos tevékenységek gyakoriságára.Csoportokátlagok (főátlag:0,74)lányok 0,71fiúk 0,7811-12 évesek 0,3813-14 évesek 0,6715-16 évesek 1,19magas SES 0,87közepes SES 0,75alacsony SES 0,61egyedüli gyerek 0,83legidősebb gyerek 0,89nem legidősebb gyerek 0,51egyszülős család 0,91kétszülős család 0,7114. táblázat: Kockázatos tevékenységek átlagos száma azegyes demográfiai csoportokbanA szocio-ökonómiai státusz (SES) jóval kevésbémutatkozik fontosnak: a magasabb státuszúakkörében ugyan valamivel nagyobb az átlag, de azeltérés nem jelentős. Ugyanez mondható el azegyszülős és kétszülős háztartások köztikülönbségről. Ami láthatóan a kor mellett még sokatszámít, az a testvérek közt elfoglalt pozíció, azonbelül is az, hogy van-e valakinek nagyobb testvére,vagy sem. Az adatok szerint ugyanis, akinek vanbátyja, vagy nővére, védettebb az ilyentevékenységekkel kapcsolatban.Az internethasználattal kapcsolatosan vizsgáltváltozók mindegyike szignifikáns hatást gyakorol akockázatos tevékenységekkel való találkozásra.Minél régebben, minél gyakrabban és minél többdologra használja egy gyerek az internetet, annáltöbb kockázatos tevékenységgel van tapasztalata. Atöbb mint 5 éve használók esetében az átlag pont 1,a napi internetezők között 0,96, a több mint 10 féletevékenységet végzők körében pedig 1,12.Csoportokátlagok(főátlag: 0,74)max. 1 éve internetezik 0,322-3 éve internetezik 0,584-5 éve internetezik 0,88több mint 5 éve internetezik 1naponta internetezik 0,96nem internetezik naponta 0,36saját szobájában használja 1nem saját szobájában használja 0,58nem használja otthon 0,561-5 féle tevékenységet végez 0,246-10 féle tevékenységet végez 0,77több mint 10 féle tevékenységetvégez1,1215. táblázat: Kockázatos tevékenységek átlagos száma azegyes internet-használati csoportokbanFontos szempont lehet még a használatautonómiája: akik saját szobájukban interneteznekjóval több kockázatos tevékenységet végeznek, minttársaik.A mediálási típusokat illetően csupán az aktívkorlátozás esetében figyelhető meg szignifikánsösszefüggés: azoknak a körében, akik szülei élnekilyen eszközökkel, a kockázatos tevékenységekátlagos száma 0,66, akinek szülei nem korlátozzákaktívan a használatot, azoknál 1,1.Végül az offline végzett kockázatos tevékenységekszámával szintén szignifikáns és erős összefüggésmutatható ki: azok körében, akik egyet semvégeztek az ide sorolt tevékenységek közül, az átlag0,6, míg akik egyet, azoknál már 1,1, ami egészen2,1-ig növekszik azok körében, akik három offlinetevékenységgel kapcsolatban is beszámoltakszemélyes tapasztalatokról.A két különböző elemzés jó első eligazítást adhatarról, hogy a kockázatos online viselkedés terén mikszámíthatnak fontos befolyásoló tényezőknek.Ilyenek például a jelek szerint a kor, atestvérpozíció, egyes internet-használatijellegzetességek, vagy az offline életmód. Azonbanahogy azt már korábban megjegyeztük, a különbözőváltozócsoportok korántsem függetlenek egymástól:valószínű. hogy az idősebbek régebbeninterneteznek, akinek nincs testvére valószínűbb,hogy saját szobájában netezhet, a nehezebbkörülmények közt élők lehet, hogy kockázatosabb15

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEIéletet élnek stb. Ezen hatások kiszűrése érdekébenérdemes egy olyan összetett modellt alkotni, amibenaz egyes változók közvetlen hatásai, illetve akülönböző hatásmechanizmusok külön-külön isláthatók. A következőkben erre teszünk kísérletet.Összetett magyarázó modell akockázatos tevékenységekreEbben az esetben a lineáris regresszió eszközétválasztottuk, hogy kimutassuk a legfontosabbmeghatározó tényezőket. Az elemzést csak a 11-16évesek körében végeztük el, mivel a kisebbekesetében nem került minden kockázattípuslekérdezésre. Függő változónk az ún. kockázatindex,ami azt mutatja, hogy a kérdezett hánykockázatos tevékenységgel kapcsolatban szerzetttapasztalatot a kérdezést megelőző egy évben. 5 Amodellépítés folyamatában elsőként azt vettükszemügyre, hogy a fent bemutatott változók milyenönálló hatással bírnak a függő változóra. Érdekesmódon számos, a kereszttáblás elemzés soránösszefüggést mutató változó kiesett a modellből,mert nem mutatott szignifikáns összefüggést akockázat-indexel.Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fentiszámítások érvénytelenek lennének, hanem arrautal, hogy egyes változók esetében az összefüggéstvalójában egy mögöttes tényező okozta. Ilyenpéldául az internethasználati-tapasztalat, vagyis az,hogy ki milyen régen használja a világhálót. Ezesetben az összefüggést nyilvánvalóan a kor okozta,vagyis minél idősebb valaki annál régebbenhasználja a világhálót, és mint alább láthatjuk a korfontos meghatározó tényező. Hasonlóan kiesett amodellből a család típusa, illetve a testvéri pozíció.Mindemellett a demográfiai változók nagy részeszintén nem kapott helyet a modellben, nemgyakorolván szignifikáns hatást a függő változóra:így járt a nem és a szülők iskolai végzettsége és aháztartás státusza is.A végső modell 31%-ot magyaráz a változó teljesszórásából, ami igen jónak tekinthető. A függőváltozóra szignifikáns hatást gyakorló változók négycsoportba sorolhatóak: internethasználattalkapcsolatos tényezők, pszichológiai tényezők, offlineviselkedés és demográfiai változók. 6 Ez utóbbicsoportot csupán egy változó a kor képviseli.0,14Offline kockázatosviselkedés0,690,230,30,17KorPszichológiai problémákVeszélykeresésKockázat-indexInternethasználatintenzitása0,39Internethasználatváltozatossága0,43Internethasználati-tudás15. ábra: Útmodell a kockázatos online viselkedés szintje magyarázatára5 Egész pontosan ennek az indexnek a sztenderdizált változata.6 A változók részletes leírását lásd a függelékben.16

EU KIDS ONLINE – A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEIA kockázat-indexre gyakorolt közvetlen hatásukatilletően a változók között kicsi a különbség 0,19-esBéta 7 értékkel az internethasználat intenzitása(vagyis, hogy mennyit internetezik) gyakorolja alegerősebb hatást, 0,11-es Bétával pedig az offlinekockázatos viselkedés, a pszichológiai problémákmegléte és az internethasználat változatossága alegkisebbet. Új elemként jelenik meg a modellbenaz ún. veszélykeresés, ami azt jelenti, hogy válaszaialapján a kérdezett hajlamos veszélyes dolgokatcsinálni. Szintén új, eddig nem tárgyalt elem azinternet-használati tudás szintje, ami ugyancsakhatással van a függő változó alakulására.Bár az egyetlen önálló szignifikáns hatást gyakorlódemográfiai változó közvetlen hatása csakközepesnek mondható, közvetett hatásánakjelentősége miatt az egyik legfontosabb tényezőnekkell tekintenünk. Látható ugyanis, hogy a fontosnakmutatkozó internethasználati-változók hátterébenigen nagy hangsúllyal van jelen ez a tényező.A modell tehát alátámasztja az ún. használatihipotézist, hiszen azt mutatja, hogy minél többet éstöbbféleképpen internetezik valaki, annálvalószínűbb, hogy kockázatokat rejtőtevékenységeket is végez. Szintén rímel abevezetőben említett kutatásokra azinternethasználati-tudás szerepe, ami szintén pozitívösszefüggést mutat, ami kissé talán meglepő lehet– vagyis minél nagyobb felhasználói tudássalrendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy végezilyen tevékenységeket. Mindez azonban erősenösszefügg a korral és az internethasználati-tudás azinternethasználat változatosságával is. Vagyis korelőrehaladtával egyre valószínűbb, hogy a gyerekekváltozatos és élénk internethasználatba kezdenek,ami elkerülhetetlenül azzal jár, hogy kockázatoselemeket hordozó tevékenységeket is végeznek.A másik oldalon viszont az ún. kockázat vándorláshipotézis igazolását láthatjuk, vagyis azt, az offlinekockázatvállalás (és ide sorolható a veszélykeresésis) hatására az online kockázatvállalás esélye is nő.Mindemellett egyes pszichológiai problémák szinténvalószínűsítik a kockázatos tevékenységekelőfordulását.Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ezek atevékenységek csak magukban rejtik a kockázatot,de egyáltalán nem biztos, hogy azok be iskövetkeznek. Könnyen meglehet, hogy ezek atevékenységek legalábbis semleges, de akárhasznos elfoglaltságot takarnak. A kockázatokalakulásával kapcsolatban érdemes tehát továbbvizsgálódni és az ártalmakra fókuszálni.Az adatok szerint a vizsgált kockázatot rejtőtevékenységek közül az online ismerkedés és aveszélyes felhasználói tartalmak alegelterjedtebbek. A szexuális jellegű/pornográftartalmak böngészése terén minden tizedikválaszadó érintett, a szexuális jellegű üzenetek ésaz online zaklatás esetében ennél kevesebb.Fontos tanulság, hogy a mai fiatalok számára, bára filmek és újságok is jelen vannak, mégis azinternet a pornográf tartalmak elérésének fő helye.Ezzel szemben a kortárs zaklatás jobbára offlineműfaj maradt az internetes kommunikációterjedése ellenére is.Akár egyszerű kereszttáblás, akár bonyolultabbtöbbváltozós elemzési eljárásokkal vizsgáljuk akockázatos tevékenységek és egyes demográfiaiés használati jellemzők együttjárását, azttapasztalhatjuk, hogy a kor és egyes használatijellemzők a legfontosabbak. Kissé leegyszerűsítveazt mondhatjuk, hogy a kor előrehaladtával egyrevalószínűbb, hogy a gyerekek változatos és élénkinternethasználatba kezdenek, amielkerülhetetlenül azzal jár, hogy kockázatoselemeket hordozó tevékenységeket is végeznek.Nem elhanyagolható azonban az offline jellemzőkszerepe sem – vagyis a kockázatos tevékenységekiránti általános nyitottság az onlinekockázatvállalás esélyét is növeli. Mindez aztjelenti, hogy az eredmények egyszerre igazolják ahasználati és a kockázat-vándorlási hipotézist amagyar gyerekek esetében.7A regressziós analízisben ún. Béta értékekkel fejezik ki azt, hogy ezadott változó (faktor), mint függő (magyarázó) változó milyen mértékbenvan hatással a független (megmagyarázni kívánt) változóra.17