Egy térségfejlesztő társaság ama helyi patakról kapta a ... - Töosz

MINDENNAPOKwww.toosz.huA Települési ÖnkormányzatokOrszágos SzövetségénekfolyóirataXIX. évfolyam, 4. szám2009. áprilisÁra: 580 forintAlapító főszerkesztő: Aczél GáborKiadja: az ÖNkorPRess Kiadó Kft.1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23.Felelős kiadó: Csiky IldikóFelelős vezető: Zongor Gábor,a TÖOSZ főtitkárae-mail: toosz@toosz.hucím: 1067 Budapest, Teréz körút 23.telefon/fax: 06 (1) 322-7407Előkészítés: Szerif Kiadói Kft.Nyomda: CREW Nyomdaipari Kft.ISSN 1218-6422Húsz év együtt 4ÁLLÁSPONTOKÚjra kisért az ellensúlyok elvetése 8HARCOKÖnkormányzás és oktatás 9MINDENNAPOKSzivárvány 12Eladandó vonzerők 17Lombsétány 19Hívó hármas 29Tisztelt Olvasó!ÖN most az ÖNkormányzat különleges példányát tartja a kezében, ugyanis az újság 2009. áprilisi, a TÖOSZ 20 éves jubileumiküldöttgyűlésén megjelenő lapszámát a szövetség folyóiratának alapító főszerkesztője, Aczél Gábor utoljára jegyzi.Aczél Gábor, a TÖOSZ és az ÖNkormányzat immáron 20 éve egymással összeforrt. A TÖOSZ havonta megjelenő folyóiratamindig a főszerkesztő egyedi szellemi terméke volt. Általam szolidan csak „világlapnak” nevezett újság az elmúlthúsz esztendő önkormányzatiságának sajátos tükörképét adta. Aki kutatni szeretné a magyar önkormányzati rendszertörténetét, annak kiváló dokumentációs alapanyag az ÖNkormányzat eddig megjelent 210 lapszáma. Köszönet érte!Véget ért egy korszak. Változik a világ, így 2009 májusától megújult tartalommal és formátumban jelenik megaz ÖNkormányzat. Bízom benne, hogy a folyóirat az új főszerkesztővel, szerkesztőbizottsággal és szerkesztőséggel ugyancsaksikeresen szolgálja majd a magyar önkormányzatiság, így a TÖOSZ ügyét. Olvassák továbbra is!Dr. Zongor GáborfőtitkárA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata Ö N k o r m á n y z a t

folyóiratamindennapokA Fővárosi Bíróság által 1989. április 25-én társadalmiszervezetként bejegyzett és nyilvántartásbavett Tanácsi Önkormányzatok OrszágosSzövetsége (TÖOSZ) alapításának dátuma 1989.március 10. A korabeli dokumentumok tanúságaszerint 152 tanács vezetője vett részt az alapításban. Az akkorialapító szervezetek közül jelenleg is – többségében folyamatosan– tagja a szövetségnek 72 települési önkormányzat.HÚSZ ÉVegyüttszágos Érdekszövetsége létrejötténekkövetkeztében. Talán ma márAz alapításban résztvevő magyarországinagyvárosok és kisvárosokönkormányzatainak jelenlegi23 megyei jogú város kö-nem annyira közismert, hogy a jelentősrésze időközben elhagyta zül csupán öt – Hódmezővásárhely,Nyíregyháza, Pécs, Szolnoka TÖOSZ-t egyrészt a Megyei JogúVárosok Szövetsége, másrészt és Szombathely – nem vett részta Kisvárosi Önkormányzatok Or- a TÖOSZ alapításában, de 1989-Hogy Magyarország (is) súlyos válságba került, azt sokan érzékelték,s jó néhányan megfogalmazták, hogy az addigi négyévtizedben kialakult gazdasági, társadalmi, politikai „modell”már működésképtelen, de legfeljebb a „történelmi zsákutcából”keresték az esetleges kitörési pontokat. Még a „modellváltás”helyett „rendszerváltást” ígérő irányzatok képviselői setudták pontosan meghatározni az általuk áhított, a társadalomáltal és javára létrehozandó új rendszer mibenlétét.A nyolcvanas évek végén, az önkormányzatiság megteremtésénekkorszakát megelőzve létrejött TÖOSZ mindenesetrema olyan országban teszi a dolgát, amelyben az állampártközponti irányítási-cselekvési rendszere már összeomlott, deamelyben a teendők megosztásán alapuló decentralizált jogállamistruktúra még csak kialakulóban van. Ez az oka annak,hogy a felülről szervezett és ellenőrzött rendszer elemeinekkiiktatásán a közjó vélt érdekében csak mértékkel ügyködő,a valódi érdekegyeztetés nyűgeit nem szívesen vállaló, azoktólolykor szabadulni akaró – egymást váltó – (állam)hatalmicsoportok valójában nehezítik a civil társadalom újjáéledését,az önkormányzatok gazdasági önállóságának megteremtését,egyúttal a gazdasági tervezés és a szolidáris jövedelempolitikafogalmainak rehabilitálását (...)Száz év múlva talán nem, de alig több mint egy évtizedtávlatából történelmietlennek tekinthető az első és máig legnagyobbországos önkormányzati szövetségnek az a célja,Ö N k o r m á n y z a t A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénekben valamennyien tagjai letteka szövetségnek. Ebből adódóannem meglepő, hogy a TÖOSZ elsőelnöke dr. Ács István, Debrecenutolsó tanácselnöke volt, aki1966–1990 között vezette az alföldinagyvárost, s jelenleg a szövetségtiszteletbeli elnöke.Az alapításban résztvevő és mais TÖOSZ-tag 72 település közül14 (Aldebrő – Farkas László Márton;Budapest – dr. Demszky Gábor;Csorvás – Szilágyi Menyhért;Dány – Gódor András; Felsőzsolca– Fehér Attila; Hidvégardó – MatuszTamás; Nyékládháza – GaluskaLászló; Sarkad – Tóth Imre;Szalkszentmárton – Aranyi János;Szendrő – Szaniszló János; Veresegyház– Pásztor Béla; Zalakaros– Szirtes Lajos; Zalalövő – KozmaJános; Zsáka – Gulyás András)esetében olyan polgármesteráll a település élén, aki legalább1990 óta tölti be ezt a funkciót,többen közülük tanácselnökkéntvettek részt a szövetség alapításában.Az 1990. szeptember 30-aiönkormányzati választást követőenaz új tisztújító küldöttgyűlésigtartó időszakban a szövetségARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHhogy a valóban közösségi tulajdon a kiépítendő – éppen atulajdonosok, a közösségek által korlátozott – piacgazdaságmeghatározó tulajdoni formája legyen. Azért nem volt ez reáliscél 1989-ben a súlyosan eladósodott Magyarországon,mert nemcsak a hatalomra törő szabadelvű és konzervatív„rendszerváltó” erők ígértek megváltásként – a fejlett nyugatidemokráciákban honos, azokéhoz hasonlítható; illetőlegsajátosan magyar, egyfajta keresztény eszmeiséget hordozó– kapitalizmust a rendszerből kiábrándult tömegeknek, hanemmert még a politikai hatalom válságlátó gyakorlóinak is amagántulajdon restaurációját diktálta a szükség. Mindazonáltalaz önkormányzatiság megvalósítására, a politikai hatalommegosztására törekvő szövetség érdekérvényesítő tevékenységénektalán a legnagyobb eredménye, hogy a köztulajdonés a magántulajdon egyenrangúságának alkotmány-szintűkodifikáltatásában része volt, szerepe lehetett, s hogy erre azalkotmányos szabályra hivatkozva még az 1990-es országgyűlésiválasztások előtt képes volt megakadályozni az önkormányzatokgazdasági önállóságát jóvátehetetlenül korlátozótörvények megszületését. Ez annak ismeretében is igaz, hogya tulajdon egyenrangúságának alkotmányos szabályát mind atörvényhozó, mind a végrehajtó hatalom – ciklusonként aligváltozó elszántsággal – rendre a köztulajdon kárára sértettemeg, mert a sérelmek egy részét a bírói hatalom azóta orvosolta,egy másik részét pedig orvosolhatja ez után. Bizonyára

megbízott elnöki tisztségét SzirtesLajos, a tanácselnökből lett zalakarosipolgármester töltötte be.Az alapítás húszéves évfordulójánnem csupán az alapításbanközvetlenül résztvevőkről érdemesmegemlékezni, hanem azokról atelepülésekről is, amelyeknek vezetésemár 1989-ben döntött a TÖ-OSZ-ba történő belépésről. A 152alapítót az első esztendőben 569település önkormányzata követte,így 1989-ben összesen már 721tagja volt a szövetségnek, közülükma is 482 települési önkormányzattagja a TÖOSZ-nak (lásd az 1.jegyzéket), vagyis a jelenlegi tagokcsaknem 30 százaléka az alapításéve óta erősíti a szövetséget.A 482 húsz éve TÖOSZ-tag önkormányzatoktelepülései közül94-ben a polgármester legalábbaz 1990-es választás óta tölti bevezető szerepét (lásd a 2. jegyzéket),és közülük többen jelenleg isa szövetség választott tisztségviselői.Így a TÖOSZ társelnökei közüldr. Demszky Gábor (BudapestFőváros Közgyűlése) és GaluskaLászló (Nyékládháza), az elnökségtöbbi tagja közül Albert Csaba(Lukácsháza), Lakatos István(Sirok), Pásztor Béla (Veresegyház),Szilágyi Menyhért (Csorvás),továbbá a FEB-elnök Pap Tibor(Dévaványa), a megyei tagozatvezetőkközül Gergó András (Ikrény– Győr-Moson-Sopron megye),Albert Csaba (Lukácsháza – Vasmegye), Molnár Bálint (Öcsöd –Jász-Nagykun-Szolnok megye),Gémes Gábor (Apc – Heves megye)és Szirtes Lajos (Zalakaros– Zala megye), valamint a területpolitikáértfelelős tanácsnok, azalaszentgróti Császár József veszrészt ma is a TÖOSZ vezetésénekmunkájában.Természetesen különleges értéketképviselnek és elismerést érdemelnekazok a TÖOSZ-tisztségetnem viselő polgármesterek is,akik kezdetektől részt vettek, résztvehettek a szövetség tevékenységében.Ugyancsak köszönet illetimindazon településvezetőket,akik jelenleg is tevékenyen segítikaz önkormányzati érdek-képviseletimunkát, függetlenül attól,hogy hány éve töltik be a polgármesteritisztséget.Dr. Zongor GáborA húsz éve TÖOSZ-tagönkormányzatoktelepüléseinek számaterületi bontásbanBaranya megye 14 2,90%Bács-Kiskun megye 6 1,24%Békés megye 24 4,98%Borsod-Abaúj-Zemplén megye 103 21,37%Budapest + kerületek 3 0,62%Csongrád megye 5 1,04%Fejér megye 20 4,15%Győr-Moson-Sopron megye 26 5,39%Hajdú-Bihar megye 26 5,39%Heves megye 41 8,51%Jász-Nagykun-Szolnok megye 18 3,73%Komárom-Esztergom megye 19 3,94%Nógrád megye 14 2,90%Pest megye 25 5,19%Somogy megye 30 6,22%Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 19 3,94%Tolna megye 10 2,07%Vas megye 29 6,02%Veszprém megye 25 5,19%Zala megye 25 5,19%Összesen: 482 100,00%ÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍVnem csak a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségének désének a köztulajdon sérthetetlenségén alapuló gazdaságitagjai szerették volna, hogy lakóhelyüknek – az aprófalvaktól feltételeit segítsenek megteremteni (...)a nagyvárosokig – a társadalmi munkamegosztásban is elvitathatatlanhelye legyen, s hogy az ott élők a maguk közös július 5-én tartotta meg első rendes közgyűlését. Ezen (...)A Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989.tulajdonával gazdálkodva szervezzék meg az életüket, a magukétés magukat gyarapítva – a településüket és az országot szövetség elnökségeként funkcionáló előkészítő bizottságSzilágyi Menyhért, a csorvási nagyközségi tanács elnöke, agazdagítva – termeljék újra a munkaerejüket. De mert olyan tagjaként azt hangsúlyozta, hogy az elfogadott alapszabály aközóhaj volt ez, ami a tulajdon és a munka elválasztottságánakszocialistának nevezett (egy)pártállami birodalmában sítéka, mert egyenértékűvé tette a főváros, a fővárosi kerület,szövetség demokratikus építkezésének és működésének bizto-nem válhatott valóra, a szövetkező tanácsoknak – és elöljáróságoknak– volt a legkevesebb okuk ezt az elválasztottságot a lőinek szavazatát. Szorgalmazta, hogy a közgyűlés foglaljona nagyváros, a kisváros, a község és az elöljáróság képvise-születőben lévő, több párt által uralt parlamenti demokráciábanis fenntartani. Azért szövetkeztek egymással, mert átkéntkíván részt venni a jogszabályok előkészítésében. „Olyanállást: nem csupán véleményezőként, hanem kezdeményezőlátták,hogy a települések lakóinak alapvető érdekeit együtt szövetséget akarunk – mondta –, amely valós, törvényileg garantáltgazdasági alapokon működő önkormányzatokért küzd,– alapszabályban rögzítve a települések egyenrangúságát ésa demokratikus együttműködés más feltételeit – több esélyükvan érvényesíteni, mint külön-külön. És nem öncélúan kében támogat minden, az önkormányzatok érdekét szolgálóamely szövetség az általa képviselt nagyszámú lakosság érde-törekedtek a hatalom megosztására, hanem azért, hogy önállóhatalmi ágként a mindenkori törvényhozó és végrehajtó zése. Olyan szövetséget szeretnénk, amely azonosul az önkor-kezdeményezést, függetlenül attól, hogy kinek a kezdeménye-hatalmat a velük való egyeztetésre, annak elmaradása esetén mányzatokkal, egyenlőnek tekinti a tagjait, lehetőséget nyújtpedig – maguk is önálló jogi személyként – a bírói hatalmat az egyenlő jogok gyakorlására, s fölvállalja minden településmegsértett jogaik orvoslására késztethessék. Ennek a ma is érdekeinek képviseletét.”tartó folyamatnak már a legelején felismerhető volt a TÖOSZ(Részletek a TÖOSZ tízéves évfordulójára kiadott,létrehozóinak legfőbb szándéka; az, hogy a helyi közösségekCsak az első lépés nehéz című kötetben megjelent,önszerveződésének, önállóságának és önkormányzati műkö-Aczél Gábor által írt tanulmányból)A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirataÖ N k o r m á n y z a t

1. jegyzékA TÖOSZ-t húsz évetagként erôsítôönkormányzatoktelepüléseiAbaújlak; Abaújvár; Ács; Acsalag;Ácsteszér; Adony; Aggtelek; Ajak;Ajka; Alap; Aldebrő; Álmosd;Alsónána; Alsópáhok; Alsószölnök;Apátistvánfalva; Apc; Árpás;Átány; Attala; Bábolna; Bácsalmás;Badacsonytomaj; Bagamér;Bágyogszovát; Baj; Bajánsenye;Bajna; Bakonszeg; Balaton; Balatonboglár;Balatonederics; Balatonfenyves;Balatonföldvár; Balatonfüred;Balatonlelle; Balatonszárszó;Balkány; Balmazújváros;Bana; Bánréve; Barabás; Bátonyterenye;Battonya; Bázakerettye;Becskeháza; Bekecs; Békéssámson;Bélapátfalva; Beled; Beloiannisz;Bérbaltavár; Bercel; Berhida;Bihardancsháza; Biharkeresztes;Biharnagybajom; Bihartorda;Bocfölde; Boconád; Bodajk; Bodonhely;Bódvalenke; Bódvarákó;Bódvaszilas; Bojt; Boldog; Boldva;Bonnya; Borsodbóta; Borsodszentgyörgy;Bősárkány; Bucsa;Bucsuszentlászló; Budakalász; BudapestFőváros; Budapest V. kerület;Budapest XI. kerület; Bükkaranyos;Bükkmogyorósd; Bükkösd;Bükkszentkereszt; Bükkzsérc;Cece; Ceglédbercel; Celldömölk;Cered; Cikó; Csanytelek;Csénye; Cserhátsurány; Csernely;Csesztreg; Csikóstőttős; Csobaj;Csolnok; Csonkahegyhát; Csopak;Csorvás; Csömödér; Csömör;Csurgónagymarton; Dány; Darány;Demjén; Detk; Dévaványa;Diósjenő; Domaháza; Dombiratos;Domoszló; Döbörhegy; Döge;Döröske; Drávaiványi; Drávasztára;Dubicsány; Dudar; Dunakeszi;Dunakiliti; Ecsegfalva; Ecser;Egercsehi; Egerlövő; Egyek; Elek;Előszállás; Encs; Enying; Erdőtelek;Etes; Felsővadász; Felsőzsolca;Fertőrákos; Fiad; Fonyód; Gadna;Gádoros; Gagybátor; Gagyvendégi;Galgamácsa; Gamás; Garadna;Geszt; Girincs; Golop; Gömörszőlős;Gönc; Göncruszka; Gyöngyös;Gyöngyöspata; Gyöngyössolymos;Gyöngyöstarján, Gyugy; Gyulaháza;Hács; Hajdúdorog; Hajdúszoboszló;Hajdúszovát; Hajmáskér;Halastó; Hatvan; Hegykő; Hejőkürt;Hejőpapi; Herceghalom; Heréd;Héreg; Hernádbűd; Hernádcéce;Hernádszentandrás; Hernádszurdok;Hét; Hévíz; Hidasnémeti;Hidvégardó; Hort; Hortobágy;Horvátzsidány; Igal; Iharosberény;Ikrény; Ináncs; Istenmezeje;Iváncsa; Izmény; Jágónak;Jákfa; Jánosháza; Jánossomorja;Járdánháza; Jósvafő; Kákics; Káld;Kálló; Kám; Kaposszekcső; Káptalanfa;Karancslapujtő; Kazincbarcika;Kazsok; Kehidakustány;Kékcse; Kelemér; Kemeneskápolna;Kengyel; Kenyeri; Kerecsend;Kerta; Kétsoprony; Kétvölgy; Kevermes;Kincsesbánya; Királd;Kisapostag; Kisbárapáti; Kisberény;Kiscsécs; Kisgyőr; Kisköre;Kismarja, Kisnána; Kistokaj; Komádi;Komárom; Komjáti; Korlát;Környe; Körösnagyharsány;Köröstarcsa; Kőszárhegy; Krasznokvajda;Kunbaracs; Kuncsorba;Kunhegyes; Kupa; Lábatlan;Lak; Lakócsa; Lébény; Letenye;Lipót, Liptód; Lovászpatona; Lőrinci;Lövőpetri; Ludányhalászi;Lukácsháza; Madaras; Madocsa;Maglóca; Magyaratád; Magyargencs;Magyarkeszi; Makó; Mályi;Marócsa; Mátészalka; Mátraballa;Mátraszentimre; Mátyásdomb;Medgyesbodzás; Medgyesegyháza;Méhkerék; Méra; Mesteri; Mezőfalva;Mezőgyán; Mezőhegyes;Mezőlak; Mocsa; Mohora; Molnaszecsőd;Mór; Mosonszentmiklós;Nádudvar; Nagyalásony; Nagyatád;Nagybörzsöny; Nagydobos;Nagyhegyes; Nagykamarás;Nagykanizsa; Nagykereki; Nagylók;Nagymizdó; Nagynyárád;Nagyrábé; Nagyrécse; Nagyrév;Nagyszokoly; Nagytőke; Nagyút;Nagyvenyim; Nagyvisnyó; Négyes;Nemesbük; Nemesvámos;Nézsa; Nógrádmegyer; Nógrádszakál;Noszlop; Novaj; Nyárád;Nyékládháza; Nyergesújfalu; Nyíracsád;Nyírbátor; Nyírbogdány;Nyírkarász; Nyírlövő; Nyőgér;Okorág; Onga; Ordacsehi; Orfű;Ostffyasszonyfa; Ostoros; Oszlár;Öcsöd; Örményes; Pacsa; Pamuk;Pankasz; Pannonhalma; Pányok;Pápakovácsi; Papkeszi; Parasznya;Pásztó; Patalom; Pécsely; Pécsvárad;Pély; Pere; Perkáta; Piliscsaba;Pilismarót; Pilisvörösvár; Pilisszántó;Pilisszentlászló; Pocsaj;Polgár; Pomáz; Poroszló; Prügy;Putnok; Rábapaty; Rábaszentmiklós;Rábcakapi; Ráckeresztúr;Rajka; Rátka; Rédics; Répáshuta;Répcelak; Répcevis; Rózsaszentmárton;Sajóbábony; Sajóhidvég;Sajókaza; Sajólád; Sajómercse;Sajópüspöki; Sajóvelezd; Sarkad;Sátorhely; Sávoly; Sellye; Serényfalva;Simaság; Sirok; Somogyvámos;Sóstófalva; Sósvertike; Szabadszállás;Szajol; Szakoly; Szakony;Szalkszentmárton; Szamoskér;Szamosszeg; Szarvaskend;Szászberek; Szegvár; Székesfehérvár;Szendrő; Szendrőlád; Szenta;Szentendre; Szentes; Szentgál;Szentgotthárd; Szentistván; Szentmártonkáta;Szentpéterszeg; Szerencs;Szigetszentmárton; Szigetszentmiklós;Szil; Szilvásvárad;Szirmabesenyő; Szomor; Szőlősgyörök;Szücsi; Tab; Tabdi, Taktabáj;Taktakenéz; Taktaszada; Tápiógyörgye;Tápiószőlős; Tardos;Tárkány; Tarnalelesz; Tarnaméra;Tárnokréti; Telekgerendás; Telkibánya;Tét; Tibolddaróc; Tiszabezdéd;Tiszabő; Tiszafüred; Tiszainoka;Tiszakeszi; Tiszakürt;Tiszaladány; Tiszalök; Tiszaluc;Tiszapalkonya; Tiszapüspöki; Tiszasüly;Tiszatarján; Tiszatenyő;Tiszaújváros; Tiszavalk; Tiszavasvári;Told; Tornabarakony; Tornanádaska;Tornaszentandrás; Tornaszentjakab;Tornyosnémeti; Tószeg;Tótszerdahely; Tótvázsony;Törökbálint; Törökkoppány; Újcsanálos;Újkér; Újszász; Úrkút;Váchartyán; Vécs; Vékény; Velence;Veresegyház; Verseg; Vértestolna;Vértesszőlős; Veszkény;Vésztő; Visonta; Visznek; Vizsoly;Vonyarcvashegy; Zalaapáti; Zalabaksa;Zalahaláp; Zalakaros;Zalalövő; Zalaszántó; Zalaszentbalázs;Zalaszentgrót; Zalavár;Zirc; Zsadány; Zsáka; Zsámbok;Zsujta.Ö N k o r m á n y z a tA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

2. jegyzékAzon húsz éve TÖOSZ-tagönkormányzatok települései,amelyeknek polgármesterei1990 óta töltik be tisztségüketAldebrő, Farkas László Márton;Álmosd, Farkas Pál; Apc, GémesGábor; Baj, Schunder Tibor; Barabás,Daróczy Pál; Becskeháza,Székely Jenő; Bihartorda, dr. SzabóJózsef; Bódvarákó, Bodolai István;Bódvaszilas, Tóth Sándor;Bonnya, Märcz Konrád; Budapest,dr. Demszky Gábor; Bükkmogyorósd,Tóth Árpád; Cserhátsurány,Szántó József; Csernely, Kaló Zoltán;Csolnok, Bérces József; Csorvás,Szilágyi Menyhért; Csömör,Bátovszki György; Dány, GódorAndrás; Detk, Pelle Sándor; Dévaványa,Pap Tibor; Dombiratos,Róka Rudolfné; Dunakiliti, SzokoliSándor; Ecser, Harazin István;Etes, Lénárt Dezső; Felsőzsolca,Fehér Attila; Fertőrákos,Palkovits János; Gagyvendégi,Kerekes János; Gamás, JeszenszkyJános; Girincs, Baráth László;Gyulaháza, Bardi Béla; Halastó,Kondora Lajos; Hejőkürt, VargaGyula; Herceghalom, SchnaiderLászló; Héreg, Dékán János;Hidvégardó, Matusz Tamás; Ikrény,Gergó András; Iváncsa, MolnárTibor; Kálló, Babecz Jánosné;Karancslapujtő, Morgenstern Ferenc;Kazsok, Boldog Géza; Kelemér,Szala Pál; Kengyel, CzédliGyula; Kisnána, Koncsos Sándor;Kistokaj, Bajor Józsefné; Lak, BerzevicziZsolt; Lakócsa, Matyók József;Lukácsháza, Albert Csaba;Madaras, Szente Károly; Mályi,dr.Zelei Zoltán; Mátyásdomb, TilhofIstván; Medgyesegyháza, dr.Nagy Béla; Mohora, Fajcsik József;Nagymizdó, Horváth Gyula;Nagyhegyes, Bajusz Istvánné;Nagyrécse, Hegedüs György;Nagyvenyim, Rauf Pál; Nógrádmegyer,Verbói Gábor; Noszlop,Pintér Ferenc; Nyékládháza, GaluskaLászló; Nyergesújfalu, MiskolcziJózsef; Nyíracsád, dr.KatonaGyula; Nyőgér, Nagy Károly;Ostoros, Kisari Zoltán; Öcsöd,Molnár Bálint; Pilismarót, BenkovicsLászló; Rábapaty, NémethJózsef; Rátka, Héring Istvánné;Répáshuta, Mátrai Károly; Sajóbábony,Nagy Imre; Sarkad, TóthImre; Serényfalva, Szerna Csaba;Sirok, Lakatos István; Szalkszentmárton,Aranyi János; Szendrő,Szaniszló János; Szenta, BerkesSándor; Szentistván, Ördög Jakab;Szentpéterszeg, Olajos Mihály;Szirmabesenyő, Fedor Vince;Szomor, Nagy György; Taktakenéz,Molnár Tibor; Tarnalelesz,Palkovics Ákos; Telkibánya,Mester Lászlóné; Tiszabezdéd,Szőgyényi József; Tiszakeszi, KissLajos; Tiszavalk, Mikola István;Tornaszentandrás, Krajnyák Dénes;Tótszerdahely, Tislér István;Váchartyán, Juhász István; Veresegyház,Pásztor Béla; Zalahaláp,Szencz Lajosné; Zalakaros,Szirtes Lajos; Zalalövő, KozmaJános; Zalaszentgrót, Császár József;Zsáka, Gulyás András.ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍVA küldöttgyűlés az önkormányzati választásokkal összefüggőA küldöttgyűlés megállapítja, hogy az első önkormányzatiszabályok módosítását kezdeményezi.választás óta az állami költségvetés a helyi önkormányzatokKívánatosnak tartja a (...) felező ciklusra történő áttérést, rovására szanálta magát; a GDP önkormányzati részarányaamely mind a parlamenti, mind az önkormányzati választásokfolyamatosan és drasztikusan csökkent. Ezt a folyamatotszerepét hangsúlyosabbá teheti. Ezért indítványozza, az ország működőképessége érdekében már az 1999-es költ-hogy a most kezdődő, majd a következő önkormányzati ciklusségvetés elfogadásával szükséges megállítani, 2000-re pedigis ötéves legyen.meg kell fordítani.A küldöttgyűlés javasolja a megyei közgyűlésre vonatkozó A küldöttgyűlés támogatja a valós folyamatokhoz és pénzügyiválasztási szabályok módosítását akként, hogy a megyei közgyűléslehetőségekhez igazodó oktatáspolitikát (...) Álláspontjaa megyét alkotó települések felől építkezzék, illetőleg, szerint a közműveltséghez a városi vagy a községi, a gazdagha a jelenlegi közgyűlési képviselői választási szabályok változatlanokvagy a szegény, a többséghez vagy a kisebbséghez tartozó nö-maradnak, javasolja a megyei elnökök közvetlen vendéknek egyaránt hozzá kell férnie, s az irányítási rendszertválasztását.ehhez a célhoz kell igazítani.A küldöttgyűlés olyan szabályozást indítványoz, amely A küldöttgyűlés szorgalmazza, hogy az iskolák teljesítményeia települési önkormányzatok megválasztandó polgármestereineknyilvánossá és egymással összevethetővé váljanak.és képviselő-testületeinek a választók érdekében végzettA küldöttgyűlés támogatja a helyi és a kisebbségi önkor-munkáját gördülékenyebbé, s ez által eredményesebbé mányzatok együttműködését a nemzetiségek oktatásában,teheti. Álláspontja szerint nem csorbítaná a polgárok önkormányzáshozkinyilvánítja a települési önkormányzatok érdekazonosságátvaló jogát a jelöltállítás jogának szűkítése akként, a helyi önszerveződések erősítésében, a helyi közműveltséghogy aki polgármester-jelöltként indul az önkormányzati színvonalának emelésében.választásokon, azt a helyi képviselő-testület tagjának jelölniA küldöttgyűlés (...) egyetért azzal, hogy a több ciklusbanne lehessen.betöltött polgármesteri tisztség nyugdíjképező tényező legyen,A küldöttgyűlés tárgyalást kezdeményez olyan makroszintűtovábbá azzal, hogy aki több ciklusban volt polgármester,érdekegyeztető fórum intézményesítése céljából, amely az korkedvezményes nyugdíjra legyen jogosult.állandó keretet ad a kormány és az országos önkormányzati(Részletekszövetségek közötti érdekegyeztetésnek, különös tekintettela TÖOSZ 1998. június 30-án tartottaz önkormányzatok közszolgáltatási képessége megőrzéséheztizedik küldöttgyűlésénekfűződő közös érdekre.határozatából)A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirataÖ N k o r m á n y z a t

fenntartású iskolák létrehozását nemrégiben a parlamentben isproblematikusnak vélelmezték, s egy interpelláció szerint az a veszély fenyeget,hogy a részleges államosítás sokkal inkább erősíti, mintsem felszámoljaaz esélyegyenlőtlenséget. A választ adó miniszter viszont azt állította, hogyaz oktatásban az államnak az esélykülönbségek felszámolása érdekében azértkell több szerepet kapnia, mert rajta kívül nincsen olyan fenntartó, amely országos méretekbenképes lenne ezt a kiegyenlítést elkezdeni. A választ az interpelláló SZDSZ-es képviselőnem fogadta el, a parlament azonban 185 szavazattal (176 nem és 3 tartózkodás ellenében)igen. Sáska Géza, a TÖOSZ oktatási szakértője a miniszteri elképzelésben elvetni látja a kormányzatés az önkormányzatok közötti hatalommegosztás logikáját, mi több, az egységesállami ideológia kiépítését lehetetlenné tevő egyensúlyi rendszer folyamatos megszüntetésikísérleteit vizionálja. Álláspontja szerint míg majd húsz éve a központosítás volt a szitokszó,mára az ellenkezője, az önkormányzatiság vált azzá.ÚJRA KISÉRTAZ ELLENSÚLYOKHiller István oktatási és kulturális miniszter februárvégén jelentette be: az esélyegyenlőtlenségek csökkentéseérdekében lehetővé teszi, hogy a 2010/2011tanévtől az önkormányzati iskolák állami, azaz minisztériumifenntartásúakká váljanak. Az ajánlatátkésőbb kiterjesztette az óvodákra és a bölcsődékreis. A javaslat a közszféra átrendezésére vonatkozik,az állami közfeladatot önként magukra vállaló egyháziés a piaci alapon szervezett iskolákra nem. Sőt,a miniszter hangsúlyozta is, hogy a nem közszféraoktatásának a státusa nem változik.Az önkormányzatok a jövőben a maguk „akaratából”– ha gondolják, ha már nincs hozzá pénzük– lemondhatnak kötelező feladataik ellátásáról, és átadhatjákiskolájukat (természetesen az ingatlannalegyütt!) a minisztériumnak.Az oktatási tárca mai első embere szerint a kormányzatifenntartású iskolák növelni fogják az esélyekegyenlőségét, hiszen a számukra készíttetettkerettanterv egységesíti a képzést, s garantálja az oktatásszínvonalát.Talán véletlen, talán nem, hogy az ellenzék oktatáspolitikusa,Pokorni Zoltán volt miniszter a kormányzatitervvel egy időben hasonló javaslattal álltelő az egyik ellenzéki napilapban. Szerinte meg kellteremteni annak lehetőségét, hogy amennyiben egykistelepülés önkormányzata úgy dönt, a fenntartásfeladatát átadhassa az államnak, mert az oktatásléte és minősége nem függhet az önkormányzatcsődjétől.álláspontokAz államiELVETÉSEItt sem az oktatásról van szó csupán, hanem a jólismert város-falu különbség pártpolitikai értelmezéséről.Legyünk egyformán gazdagokA Pedagógusok Szakszervezetének álláspontja szerinta tanulók esélyeiben mutatkozó különbség főoka a pénz: a gazdag és a szegény önkormányzatokléte. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a tehetősebb– városi – önkormányzatok többet költenek az oktatásra,s lám, jobb is a minőség, nem úgy, mint a szegényfalusi iskolákban.Ez szerintük a baj forrása, s nyilván nem a szegénységegyenletes elosztására gondolnak (ami könynyenbekövetkezhet), hanem éppen ellenkezőleg:mindenki legyen egyformán gazdag (ami elég valószínűtlena versenyelvű piacgazdaságban). Céljuktehát az állam egyetemleges felelősségét kifejezőoktatásfinanszírozás, ezért támogatják mindkét miniszterközpontosító javaslatát.Vélhetőleg a szakszervezetek körében formálódóelképzelések jelennek meg a miniszteri-minisztériumipolitikában: a közszférát mentesíteni akarjáka piaci szféra gazdasági válságától (13. havi fizetés,béremelés követelése, elbocsátási tilalom elérése),sőt, az újracentralizáció révén a közoktatásban a korábbiévtized folyamatos növekedési pályáját is fenntarthatónakvélik.Mintha két országban élnénk: van egy vergődőpiacgazdaság, vannak kilátástalan helyzetbe kerülőÖ N k o r m á n y z a tA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

családok, és van egy, a csökkenő GDP-ből helyzetétmegőrizni, megerősíteni szándékozó (oktatási) közalkalmazottiszféra.A tavaly márciusban tartott „szociális népszavazás”sikere jelenik meg az oktatáspolitikában: a központhatalma, hivatalának szakmaisága, bőséges és igazságosanelosztott pénze oldja meg az egyéni, helyi szintenmegoldhatatlan problémákat. A politika láthatóanörömmel venné magára e terheket, holott segíthetnéa helyi feladványok megoldását helyben is.Nemes célok, gyenge érvekAz oktatási miniszterek tartalmi és finanszírozásiindoklása szerintem nem valós. Feltehetőleg más,általam nem ismert motívumok húzódhatnak mega háttérben.Hiller István javaslata szerint a minisztériumifenntartású volt önkormányzati iskolák finanszírozásaéppúgy 100 százalékos költségvetési forrású lenne,mint a 364 feladat-ellátási helyet fenntartó egyháziiskoláé. Ugyanazt a pénzügyi helyzetet élvezhetnék,mint a 98 „központi költségvetési szerv” iskola.Kérdéseim: Miért nem terjeszti ki a minisztériuma közoktatás 100 százalékos finanszírozását az önkormányzatiszférára is? Miért kell ehhez minisztériumifenntartásba venni az iskolákat? Mennyibeneredményezne ez egyenlőséget a jól finanszírozottminisztériumi és önkormányzati iskolák között?Talán sokak előtt ismert, hogy iskoláik fenntartásáta pénzügyileg megnyomorított önkormányzatokegy része az egyházaknak és nem az államnak ajánljafel, mert ez utóbbit nem teheti. Oda fordulnak,ahol több közpénzből gazdálkodhatnak, és önkéntvállalt feladatokat látnak el kiváló minőségben. Érdekes(vagy inkább furcsa?), hogy a világnézetilegsemleges közösségi iskolák egyháziakká válnak,ahonnan a legnagyobb eséllyel lehet felsőfokon továbbtanulni,s a jövő értelmisége vélhetőleg világnézetilegkötött lesz...Ha jól értelmezem, a miniszter úr állami, világnézetilegsemleges alternatívát állítana az egyháziiskoláknak, helyesen. Csakhogy nem a köz- és azegyházi szféra elkülönítésében gondolkodik, hanema minisztériumot kívánja versenyhelyzetbe hozni(ahogy elhangzott a Közoktatás-politikai Tanács ülésén:az önkormányzatok mindkettőt választhatják,természetesen szabadon). Holott megakadályozhatnáaz iskolák világnézeti alapú privatizációját.Jól ismert, hogy a Kereszténydemokrata Néppártaz egyházi iskolák fenntartói szerepének növelésétés a vallás-erkölcs oktatását szorgalmazza a világnézetilegsemleges közösségi iskolákban.Magyarázatot kíván az is, hogy az esélyek egyenlőségétmennyiben növeli, ha a kötelezően ellátandófeladatokat a központi és önkormányzati területenmásképpen finanszírozzák. Az önkormányzatokmeghatározó hányada a közoktatási törvényben előírtkötelező állami feladatokat mindeddig teljesítette,finanszírozta, az egyenlőség pénzügyi területentöbbnyire teljesül. Ennél többre azonban egyre kevesebbönkormányzat vállalkozik, sőt, a fenntartóka korábbi években adott többletszolgáltatásokat folyamatosanvonják vissza. Ennek oka a forráshiányés nem az oktatásellenesség, bár szakmai-szakszervezeti,szülői-tanulói szempontból annak látszik.Az államosítás – ahogy ma nevezik a központosítást– után aligha várható, hogy az ország költségvetésébőla jelenlegi szintnél több jutna a közoktatásiszférára pusztán azért, mert vannak minisztériumifenntartású iskolák. Ha nem változik meg a pénzügyitervezés logikája és technikája, akkor továbbrais az oktatási tárca fogja előkészíteni a költségvetésrőlszóló törvényt. Az önkormányzatok ugyan mitőlkapnának többet?Az önkormányzathoz eljutó fejkvóta összege bizonyosancsökkeni fog, hiszen a minisztérium az ágazatipénzek nagyobb hányadát az általa fenntartottiskoláknak juttatja. Az újonnan, az önkormányzatirendszerrel párhuzamosan kiépítendő, magasszínvonalú tanügyigazgatás felállításának és működtetésénekköltségeiről sem feledkezhetünk meg!A csökkentett fejkvótát az önkormányzatoknak a jelenleginéltöbb pénzből kell majd kiegészíteniük, hatartani akarják a régi színvonalat, helyzetük továbbromlik.Szó sincs tehát az esélyek egyenlőségének megteremtéséről!Valójában a minisztériumi fenntartáskikényszerítési eszközéről beszélhetünk, hiszena tudatosan alacsonyan tartott fejkvóta iskoláik önkéntesátadására kényszeríti az önkormányzatokat,és megkezdik az új tanügyigazgatás kiépítését.Távol az oktatás tartalmátólAz, hogy mit tanítnak az iskolában, alapvetően a tantestületdöntésétől, vagyis az iskolában uralkodó erőviszonyoktól,a pedagógusok kulturális felfogásátólfügg. Az önkormányzat csupán a javaslatok pénzügyiés jogi feltételeit vizsgálhatja, a tartalmáról szakértőivéleményt köteles beszerezni. Az iskola testéneka gondozása az önkormányzatok dolga, de a lelke,ami miatt iskolákat érdemes fenntartani, az iskolákbanés a minisztériumban dolgozó pedagógusokügye.A központban pedagógus szakemberek állítjákössze a morális szabályozóerejű nemzeti alaptantervet.Ez műveltségi területeket és nem tantárgyakathatároz meg, az utóbbiak kialakítása és rájukszánt időkeret meghatározása a tantestület döntésétőlfügg.Társadalmunk rétegkultúrájának kiművelésenagyrészt a szakmailag autonóm iskolán múlik.A tantestület döntésétől függ, hogy az iskola melyiktársadalmi rétegnek milyen oktatási programot kínál.A szülők pedig választhatnak közöttük.A pedagógusok többnyire a középosztály felé tájékozódnak,elismertséget saját rétegüktől várnak.A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirataÖ N k o r m á n y z a t

harcokAz önkormányzati rendszerátalakítása ügyében egyretöbben és az utóbbi időbensokszor kérdezték, hogy azadott közfeladatot egy-egy– meghatározott típusú – önkormányzat,avagy az állam tudja a legjobban ellátni. Ígymár korábban is felmerült az iskolák államosításánaklehetősége, amely Hiller Istvánminiszter sajtóbejelentése nyomán ismét vitatárgya lett. Érdemi tárgyalás erről a kormányzatés az önkormányzati szövetségek képviselői között eddig nem volt, a szövetségekpedig úgy döntöttek, hogy a miniszteri kezdeményezés írásos változatának ismerete nélkülnincs még miről tárgyalni.ÖNKORMÁNYZÁSés oktatásAnnak érdekében, hogy a TÖOSZvezetése felkészülten vegyen részta tárgyaláson dr. Sáska Gézának,a TÖOSZ oktatási szakértőjénekelemző anyagára építetten az elnökségmárcius 24-ei ülésén vitátfolytatott a közoktatás államosításánaklehetőségeiről.Az élénk vitában az elnökségtagjai mellett részt vett Tóth Csaba,a TÖOSZ oktatási tanácsnokais. Abban teljes körű egyetértésvolt, hogy a kérdést alaposan szükségesmegvizsgálni, ugyanakkortörekedni kell arra, hogy az önkormányzatiságerősítése, mint szempontmegfelelően megjelenítésrekerüljön. Többen hangsúlyozták,hogy az önkormányzatiság megerősítésévelegyidejűleg szükségestisztázni az egyes közfeladatok ellátásánakszervezeti és szintbeli kérdését.A régóta hangoztatott általánosszempontnak, amely szerinta feladatok és hatáskörök telepítésénekegyütt kell járniuk a hozzájukkapcsolódó garantált és reálisállami finanszírozással a közoktaaztás átalakítása tekintetében is érvényesülniekell.Szó esett arról, hogy önkormányzatifenntartású európai iskolákpedagógusai állami alkalmazottak,s ezekben az országokban(Németországban, Franciaországban)a kettős finanszírozás és a feladat-meghatározásellenére jól működikaz önkormányzati rendszer,nem sérülnek az önkormányzatiértékek.A felemás megoldást, vagyisaz önkormányzati iskolák részleges,felajánlás alapján történő államosításáttöbbségében nem támogattaaz elnökség, egyben felhívtaa figyelmet arra a veszélyre, hogyaz esetlegesen „visszaállamosított”iskoláknak ígért teljes körű finanszírozáshozszükséges pénzt esetlegaz állam az önkormányzatok költségvetésébőlveszi el. Napjainkbanugyanis valamennyi iskolafenntartójelentős mértékben kénytelenkiegészíteni az állami támogatásta működőképesség megőrzéseérdekében. Sőt, az is állítható, hogyegyiskolás települések esetébenaz önkormányzati részarány sokesetben meghaladja az adott önkormányzatanyagi erejét. A jelenlegigazdasági válságban különösenkockázatos a finanszírozásirendszer tovább-bonyolítása, mivelnyilvánvaló, hogy szabad forrás, továbbosztható közpénz nincsen, ígyvissza kell utasítani azokat a szándékokat,amelyek finanszírozásiszempontból tovább csorbítanákaz önkormányzati szférát. Egyetértettaz elnökség az iskolák szakmaiirányításának és ellenőrzésénekszükségességével, de állásfoglalásaszerint az oktatás tartalmi függetlenségéta helyi igények figyelembevételévelkell megőrizni.Mindemellett az elnökség úgyítélte meg, hogy a minisztériumi elképzelésről– amelynek részleteirőljelenleg nincs érdemi információja– csakis szakmai elemző és értékelődokumentumok birtokábanlehet és kell majd tárgyalni.Dr. Zongor GáborfőtitkárA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata11Ö N k o r m á n y z a t

folyóiratamindennapokÔRTÜZEKÖ N k o r m á n y z a t A Települési Önkormányzatok12 Országos SzövetségénekSZIVÁRVÁNYBesence község önkormányzatánakképviselő-testülete 2009.március 31-ei ülésén egy falufejlesztőtársaságot alapított. Tagjaiazok a korábbi munkanélküliekis – cigányok és nem cigányok –,akik egy falubeli képzés résztvevőikénttizenkilenc helybéli házataz önkormányzat által nyújtottkamatmentes kölcsönből felújítottak,majd sikeresen vizsgáztak.A társaság neve Okor menteTérségfejlesztő Nonprofit Kft.Az Okor egy patak, a mindösszefélszáz lakóházzal bíró falu legelőjénfolyik át, partján a Drávasík,Magyarország, s talán a világlegtermetesebb (32 méter magas,654 centiméter törzskerületű) kőrisfájával.A skandináv mitológiábanOdin, más néven Ygg isten jelvé-ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHsötétjeIgazából ódzkodtam ettől a témától, és minden bizonnyal azért,mert szó esett róla a TÖOSZ legutóbbi elnökségi ülésén. Pontosítanomkell: mert csak érintőlegesen esett szó róla az elnökségtagjainak tavaly decemberi, évzáró jellegű – amúgy jó hangulatú– beszélgetésén.Az elnökség egyik tagja mondta: örül, hogy itt van, Budapesten,mert így nem kell ott lennie, ahol a Székesfehérvár környékipolgármesterei összegyűltek. Nem mondott erről semmi többet,csak azt tette hozzá, hogy polgármestertársai akcióját nem tudjaösszeegyeztetni az elveivel.Ennyi volt, máskülönben a téma a baráti beszélgetés során érintetlenmaradt.Pedig beszélni kellett volna róla!Mármost nemcsak az a kérdés, hogy ez ügyben én – az akciózópolgármestereket kímélendő – sutba vághatom-e az elveimet,avagy hogy szabad-e nekem, a TÖOSZ lapja szerkesztőjének elmarasztalnia TÖOSZ elnökségének tagjait, amiért nem beszéltekvalamiről. A súlyosabb, az igazi kérdés az, hogy éppen errőla témáról, azaz a többség által választott polgármesterek és a kisebbségheztartozó cigány polgártársaik érdekütközéséről miértkerüljük az őszinte szót.Az igazi kérdés az, hogy egy polgármester miért örül annak, haez ügyben nem kell nyilvánosan vállalnia az elveit.Én magam ismerni vélem, és őszinteségéért is nagyra becsülömLepsény polgármester asszonyát, biztos vagyok benne: haott van, ahol az ég dörög, képtelen lett volna véka alá rejteni avéleményét. Megmondta volna: a fehérvári romák szomszédságaellen akárhányan s bármilyen hevesen tiltakozzanak is a falubeliek,beköltözésüket vásárolt hajlékukba a falu első emberesem akadályozhatja meg. Helytelenítheti a fehérváriak döntését,fogalmazgat memorandumot, állásfoglalásában elmarasztalhatjaa székesfehérvári önkormányzatot, de jogsértést nem követhet el,főként pedig nem állhat a jogsértők élére, nem szíthatja maga isa rasszista őrtüzeket.Az nem lehet, hogy az összegyűlt ötvenegynéhány polgármesterközül egy se vallana hasonló elveket, s nem hiszem, hogy akár csakegyet is közülük jellemezne a cigánygyűlölet. Miért mégis, hogyszomorú – községeik szegénységére alapozott – szolidaritásuk, hatetszik, ha nem, cigányellenes?De hiszen – mondhatnak ellent nekem – a polgármesterek magukis a rasszizmus elutasítására szólították fel az ország lakóit.Hogy úgy van!Ám épp ezért súlyosabb a vétkük, mert tudatában voltak annak,hogy mit cselekszenek. És mert a hátrányos helyzetű községek képviseletébentiltakoztak az övékénél gazdagabb városi településekszegényexportja ellen, azt kell mondanom, hogy a tiltakozó polgár-

nye a kőrisfadárda, szent fája pedigYggrászil, a világkőris, amelya paripája is (Yggrászil jelentéseYgg lova). A fa gyökerei az alvilágbanrögzülnek, a bölcsesség ésa sors forrásából táplálkoznak,törzse tartja a Földet, a koronájatámasztja az égboltot. Mitikus állatoklakják, határozott feladatukvan, amivel a világ életét fenntartják.A szivárvány íve alatt napontajönnek el az istenek a fához, hogyárnyékában ítéletet tartsanak.Együtt tervezni, együtt munkálkodni,ez a cigányok és nem cigányokegyüttműködésének nagytitka. Számomra ez volt a március21-én tartott antirasszista világnapfővárosi programjának legfontosabbmondandója.Más publikálókat – már akiktudósítottak róla – korántsema polgármesterek pódiumbeszélgetésevonzott a rendezvénysorozatra,hanem egy neves matematikus-publicistaés a nála ismertebb(mondhatom: hirhedtebb) pólóárusblogger vitája.Ignácz József, az ormánsági Besencecigány polgármestere csakazért került be egyikük írásába,mert ő a tatárszentgyörgyi gyilkosságkeltette félelméről is szólván,megemlítette, hogy a családjátugyan elhozta a fővárosba, denem merte elhozni program színhelyére.A szélsőjobboldali veszély valóságosvoltára egyébként okkalutaló újságíró elsősorban a vitáróltudósított. Arról tájékoztattaaz olvasókat, hogy az igen jósvádájú, a maga közönségét folyamatosanés minden gátlás nélküla cigányok és „az országba betelepültnemzetközi zsidó maffia”ellen hergelő „bombagyáros” alaposanfelkészültnek bizonyult.És hogy az ő szavait rendre megtapsolósleppjével együtt nem csupána békességre hiába (és feleslegesen)törekvő vitapartnerét bénítottameg, hanem a teremben lévőnyilvánvaló többségre is sikerültrászabadítania (most még csupánverbálisan) a rettenetet.A három polgármester reménytkeltő mondatairól nem írtak a lapok.Igaz ugyan, hogy Benkő Ferenc,a hétszáz lelkes Tiszaladány elsőembere az általánosságok mellettcsupán egyetlen „a mocsárból felkarolt”cigány fiúról szólva mondtael, hogy „szerencsére az anyjasem tanúsított ellenállást, meglehetett menteni, s most már főiskolás”.De például a többségében cigányoklakta Uszka negyedik ciklusáttöltő polgármestere, dr. Sértő-Radics István ugyancsak a közösenmeghatározott cél együttes elérésnekintegráló erejéről beszélt.Az ukrán határ melletti aprófalulakói a kilencvenes évek végén,a székesfehérvári cigányok befogadásaellen gyújtott őrtüzek idejénkinyilvánított befogadási készségükrőllettek híresek (és nyertékel az Egyesült Államok és az EurópaiUnió A demokráciáért és a civiltársadalomért elnevezésű díját).De azelőtt és azután is együttÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍV • ARHÍVmestereket vaksággal a szegénység verte meg. Vagy pedig – településükhátrányos helyzetének ismeretében – a polgármesterek nemakarták látni, hogy e hátrányos helyzetű falvak lakóinak egy részedehogyis „a szociális feszültségek exportja ellen” gyújtott őrtüzeket.A vak is látta (ha hallotta a tévétudósításban megszólaltatottakat),hogy a demonstrálók szegények lehettek ugyan, de semmiképpensem más szegények befogadása ellen emeltek élőfalat.A szegény ember nem ilyen. Aki igazán szegény, az a másik szegényemberrel talán nem osztja meg a kenyerét, de nem vonul azutcára azért, hogy ne költözzék be a falujába egy másik szegényember a kölykeivel, s nem dobja be kővel az ablakát, ha mégisodaköltözik.Aki pedig bedobja, az a cigány ablakát dobja be.Azért, mert cigány.Ennek oka lehet a szegénység, de nem lehet rá mentség.Nem mentség a helyi polgármesterek számára sem a szűkös önkormányzatiköltségvetés. Ami ráadásul nem oka, legfeljebb hivatkozásialapja a tiltakozásnak. Mert hivatkozni lehet arra, hogya nagyvárosi testület a falubeli ház megvásárlásával nagycsaládú,megélhetési gondokkal küszködő, gyámolítandó háztulajdonostpróbált a helyi közösség nyakába varrni, akár felháborítónak islehet ezt tartani, de a polgármesteri tiltakozás első oka valójábanaz az igyekezet, hogy a választott első emberek a saját választóikelvárásainak megfeleljenek.A tiltakozók nyilván őszintén hiszik, hogy a helyi közösség – delegalábbis a többség – érdekét képviselik. Ez azonban tévhit. Ebbenaz országban minden helyi közösségnek az a legfőbb érdeke– akkor is, ha nem ismerte fel –, hogy jogállamban éljen, amelyneka szabályait (például a szabad költözés jogát, a tulajdonjogot)ezért neki is tiszteletben kell tartani. És a többség érdeke – akkoris, ha a többség nincs ennek tudatában –, hogy a kisebbségnek nálatöbb joga legyen.Csakhogy a többség érdeke és akarata nem feltétlenül esik egybe,s a tiltakozó polgármesterek esetleg a többség akaratának megfelelniakarván cselekedtek.Őket a többség választotta meg, hát nem kötelességük azt tenni,amit a többség akar?Nem bizony!Ha valóban a helyi polgárok többsége nem akarta volna befogadni,s üldözte volna el a háztulajdonos cigány családokat, a megválasztottaknaklegfeljebb az érdekükben áll a többség szándékamentén cselekedni, a kötelességük ellenben az, hogy az őrtüzek fellobbantóival– legyenek azok akármennyien – szembeszálljanak.Remélem azonban, hogy a tiltakozó polgármesterek nem láttakjól az őrtüzek fényétől még sötétebb éjszakában, hogy tehát akkorés ott nem a helyi polgárok többsége teremtett lincshangulatot. Haén volnék az a cigány, akinek a házát a távollétében kirabolták, sbenzinespalackkal próbálták meg felgyújtani, akkor is bíznék abban,hogy a felhecceltek cigányellenes hisztériáját bármely falulakóinak többsége elítéli.És ha tévedek?Akkor én egy ilyen sötét faluban polgár sem akarnék lenni, polgármesterpedig még kevésbé.(Részlet Aczél Gábor 1998 januárjában közölt írásából)A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata13Ö N k o r m á n y z a t

és egymásért munkálkodtak, s ettőlgyarapodtak is (1990-ben 228-an lakták a települést, tavaly pedigmár 401-en). Kezdetben a dunántúliés a fővárosi munkahelyekrőlkiszorult emberek kaptak ittaz önkormányzattól telket, hogya szociálpolitikai támogatásbólépítkezhessenek, majd a cigánytelepekfelszámolását célzó pályázatnyerteseiként újíthattak fel 67lakást, s építhettek 5 újat. Egyetpedig megvásároltak.Az uszkai önkormányzat 1996-ban szervezte meg a mikrotérség14 községének szilárdhulladék-kezelését.Létesítettek egy tanodát,amelyben, illetve amelynek révénharminchét uszkai felnőtt cigányember végezte el az általános iskolát,s ahol a heti háromszori korrepetáláseredményeként harminc százalékkaljavult az általános iskolásokkorosztályának teljesítménye.Az itt élő családok lakókörnyezetetiszta, rendezett, majdnemmindegyik porta komfortos, vagyéppen összkomfortos, a lakásokszépen berendezettek. Sokan intenzívuborkatermesztéssel egészítikki munkanélküli ellátásukat. Eza növényi kultú r a i g e nkitartó,időigényes,aprólékos munkát igényel,25–30 család termeszti, az önkormányzatpedig a szociális földprogramkeretein belül segíti őket.Amikor arról kapnak híreket,hogy másutt eredményesen szítjákaz ellentéteket, cigány és nemcigány honfitársaikért érzett aggodalomtölti be a lelküket.Ignácz József – aki frissen szerzettjogi diplomájának birtokábana legutóbbi önkormányzati választásonötödmagával pályázotta polgármesteri tisztségre, s azta 96 érvényesen szavazó besenceilakos közül harminchétnek a bizalmábólkapta meg – társadalmimunkában látja el faluvezetőifeladatait.Erről ugyan semmit se mondotta pódiumon, mert fontosabbnaktartotta a falufejlesztési projektrőlszót ejteni. Ennek írásban meghatározottcélja a helyi értelmiség, a helyivezetés társadalmi ismereteire,gazdaság-szervezési tapasztalatairatámaszkodva létrehozni a helyimunkaerőt alkalmazó gazdaságiszervezetek hálózatát. A besenceivelszövetkező gilvánfai, nagycsányiés csányoszrói önkormányzatközös projektje ez, amelyek településeina munkaképes lakosság tekintélyesrésze segélyen él.Ignácz József szerintaz ő projektjüka monokimodelltőlerősen különbözik, mivel a másuttjobbára egymástól elszigetelt vállalkozásfejlesztő,munkahelyteremtőés képzési programok egyesítéséretörekedve a térség lakóittartós munkához juttatja.Mindez azzal kezdődött, hogya pályázaton nyert 41 millió forintbólnem csupán beültettéka munkanélkülieket az iskolapadba,hanem sajátos módon motiváltákőket, a többi között a falazásmesterségének elsajátítására:a gyakorlati képzés munkaterepemindenkinek a saját háza volt,az alapanyagra az önkormányzatnyújtott személyenként 50 ezer forintos,hat hónapra szóló szociálishitelt. És egy pécsi kőművesmesterirányításával a tanulók magukvakolták a házuk homlokzatát.A húsz alkalmi felnőtt diák közüla sikeresen vizsgázó tizenhétnek– másokkal együtt – a magafalvaiban lesz munkája továbbrais: inkubátorházat és üzemeket teremtenek.Az inkubátorház a falufejlesztőkonzorcium és négy szövetkezet– szociális, ipari, kertészetiés idegenforgalmi – központjalesz. Ezek közül például a kertészetiszövetkezet jóvoltából a falvankénthaszonbérleti szerződésekkel kialakított,összevont földeken hamarosangyümölcs és mandula terem,emellett lesz fóliás termelés is,csepegtető öntözéssel, hőszivattyúraés kertészeti hulladékra alapozotthőközpontok ellátásával. A feldolgozáshozfelvásárló- és mérlegházat,tárolószínt és feldolgozócsarnokotépítenek,Ö N k o r m á n y z a t14A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

amelyekben élelmiszer- és gyógynövényipari,valamint kozmetikaialapanyagot gyártanak.És lesz dolga a másik háromszövetkezet tagjainak is. Csányoszrónismét szőnyeget szőnekmajd, Besence határában horgásztólétesül, mellette kempingépül csónakkikötővel, horgásztanyákkalés panzióval, játszótérrelés lovaglópályával. A gilvánfai lepusztultviskókból pedig a cigánykultúrát bemutató látványosságlesz, a falvakban kiépítik a hiányzóközüzemi szolgáltatást és parkokatlétesítenek.Nem győznek csodálkozni majda szivárvány íve alatt nap-napután idelátogató istenek.Aczél GáborA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata15Ö N k o r m á n y z a t

hirdetésÚj kifejezéssel ismerkedünk a beruházások területén is: energiatakarékostermékek, energiahatékony megoldások. A beruházók,kivitelezők számára rövid távon a gazdaságos építésszempontjai dominálnak, míg hosszú távon kiemelt jelentőségűvévált az energiatudatos építési módok használata, azenergiatakarékos épület, környezet kialakítása. A Wienerbergermegoldásai már készen állnak, az építészek, beruházók,építők, építtetők számára egyaránt.Energiahatékony épületek téglábólenergiatakarékos, környezetbarát, gazdaságos, egészséges lakóklímávalAki a jelenlegi gazdasági helyzetbenépítkezésbe kezd, jól átkell gondolja, milyen anyagokat,technológiákat használ, milyenszakembereket foglalkoztat.Nem csupán azért, mert a máraegyre komolyabban vett energetikaielőírásoknak meg kell felelni,hanem saját jól felfogott érdekébenis: a rövid távon versenyképestermékmegoldásoknak hosszabbtávon gazdaságos fenntartást kellbiztosítani.A téglaépítésű, alacsony energiafelhasználásúépületeket a felhasznált/beépítetttégla tulajdonságaibóladódó optimalizált fenntartásiköltségek és a megfizethetőépítési költségek teszik széles rétegekszámára elérhetővé. Hosszútávon még költséghatékonyabb,ha mindez – a mára már az átlagemberekáltal is megvásárolható– megújuló energiaforrások használatávalpárosul.Az energiahatékony téglaházakmegvalósítják az optimális energiafelhasználás,a környezetkímélőszemlélet, az építés és fenntartássorán is lényeges gazdaságosságiszempontok és az egészségeslakóklíma összhangját.Az épület falazatának elvitathatatlanszerepe van a későbbi fenntartási,fűtési költségek alakulásában,de ha olyan korrekt megoldástválasztunk, ami szigetelésnélkül is megállja a helyét, pénzt– anyag- és munkaköltséget – ésenergiát is megtakarítunk.Fő cél, hogy a megépült beruházásne fogyasszon a szükségesnéltöbb energiát. Az épületet ott szigeteljük,ahol érdemes és költséghatékony.Az energiahatékony épületeképítésére alkalmas termékek kifejlesztéséta Wienerberger már2006-ban megkezdte. Ennekeredményeképpen mára a PorothermHS termékcsalád, a tökéletesebbkivitelezést lehetővé tevőkiegészítő termékek sora, a nyugat-európábanmár évtizedek ótaalkalmazott csiszolt téglatechnológia,a Porotherm Profi és az ideiév nagy újdonsága a PorothermDryfix megoldások közül válogathataz, aki gyorsan, kiváló minőségbenenergiatakarékos beruházástszeretne folytatni.További információ:www.wienerberger.huÖ N k o r m á n y z a t16A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

mindennapokELADANDÓVONZERÔKA turizmus alapfeltételei az attrakció, a szálláshely és a marketing.Ezt egyedül ritkán sikerül a megvalósítani. Milyen,– Hol lehetőség a turizmus?– Mindenütt, ahol van attrakció,amely odavonzza az embereket.Szükséges még hozzá a szál-a turizmussal kapcsolatos befektetési, támogatási lehetőségekhezjuthatnak az önkormányzatok, milyen európai uniósvagy állami forrásokra lehet pályázniuk? Mányai Roland, tudjanak a vonzerőről. Nem melláshelymeg a marketing, hogyaz Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságánakfőosztályvezetője munkatársunk, Hajós Annalékes, hogy az adott helyre miképpenlehet eljutni, hogy milyen ottaz infrastruktúra.kérdéseire válaszolt.– Mi számít attrakciónak?– Minden, amiért útra kel azember. Ilyenek a kulturális értékek,a világörökségek, de a konferencia-és az egészségturizmushelyszínei is ide sorolhatók.– Mit próbálnak fejleszteni azönkormányzatok?– Különösen népszerűek a fürdőfejlesztési,a kulturális örökségturisztikai hasznosítására vagyaz aktív borturizmus fejlesztéséreirányuló pályázatok.– Az Európai Unió milyen területensegít?– Támogatja az attrakciók létrehozását,köztük a hazánkra jellemzőturisztikai vonzerők fejlesztését,amilyenek a termál- ésKiskörösi vásárgyógyfürdők, strandok, kikötők,A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata17Ö N k o r m á n y z a t

Csongrád megyébenCsaknem hárommilliárd forint támogatást nyertekbővítésre Csongrád megye fürdői tavaly szeptemberben.A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a makói,a hódmezővásárhelyi és a mórahalmi pályázatotis jónak tartotta. Ahhoz képest, hogy az egész régióbanötmilliárdot osztottak szét ilyen beruházásra, aCsongrád megyeiek örülhettek. Mórahalomnak 440millió forintot ítéltek meg az Erzsébet fürdő bővítésére,Hódmezővásárhely 910 milliót könyvelhetettel a Hód SPA Élményfürdő elnevezésű projektre. Atámogatás a teljes beruházás értékének fele. A legtöbbetebben a körben Makó fürdőfejlesztési tervenyerte: a 3,5 milliárdos beruházást 1,6 milliárddalsegítette a tanács.A makói álom már a tervezés idején országoshírnevet szerzett magának, hiszen Makovecz Imremunkáját az akkor beadottak közül az első helyen támogattaa tervtanács. A Kossuth-díjas építész, a szinténhíres Hagymaház megalkotója, olyan fürdőépületetálmodott, amely már látványában is felhívjaa 43-as nemzetközi úton haladók figyelmét. A városiönkormányzat szakértőkkel készült a beruházásra,és a polgármester többször, több fórumon is nyilvánvalóvátette: Makó a turizmustól várja a gazdaságiföllendülést, miután a vöröshagyma termesztéseés a mezőgazdaság egésze egyre kevesebb emberneknyújt megélhetést, és a termésre épülő feldolgozóiparsem volt képes megizmosodni. Makó öreg fürdőjétkorábban már kétszer bővítették, a legutóbbi beruházásóta egyre több a román vendég. A közeli Temesés Arad megyéből járnak át a családok, akikneka kedvéért a főutcán működő kereskedők románul iskiírják, hogy mit árulnak. A fürdőben kétnyelvűeka feliratok, és a pénztáros is beszéli a szomszéd országnyelvét. Az önkormányzatnál arra gondoltak,egy nagyobb fürdő több vendéget vonz, és mindegyis, hogy a turisták étterembe mennek, kozmetikushoz,fodrászhoz, az itteni kórház egynapos sebészeténgyógyulnak – ahogy már most is –, bevásárolnaka hipermarketben, esetleg itt töltenek néhány napotvalamelyik panzióban. A lényeg, hogy visszatérjenek.A fürdő fejlesztése a helyi vállalkozásoknak isjövedelmet biztosít – vagyis ez a bővítés egy egész,ötvenezres lakosú térség vállalkozása.Fürdőt építeni azonban más, mint fölhúzni egybérházat. Előbb 3,3 milliárdosra kellett timsóznia tervet, majd március közepén az derült ki, hogyezért a pénzért egyik kivitelező sem vállalja a munkát:a legolcsóbb ajánlat, a ZÁÉV-é 4,9 milliárdosvolt. Buzás Péter polgármester sajtótájékoztatón jelentettebe, meg akarják építeni a fürdőt, de nemmindenáron. Új közbeszerzést írtak ki, tárgyalnikezdtek a szóba jöhető kivitelezőkkel, hátha le lehetfaragni az árból valamennyit, ugyanakkor megpróbálnakpluszforrást szerezni. Mágori Józsefné, a helyiellenzék választókerületi elnöke – aki korábban nyilvánosana beruházás mellé állt – amiatt kárhoztattaLOMBSÉTÁNYSzilvásváradon, a Szalajka-völgyben van mit néznia magasból, de a Maros árterét ugyan ki akarnálátni odaföntről? Így érvel a háromszáz méterhosszúra tervezett lombkoronasétány megépítéseellen Mágori Józsefné makói önkormányzati képviselő.A testület többsége azonban jó ötletnek tartjaa mifelénk szokatlan turisztikai attrakciót, el isdöntötték a közelmúltban, hogy benyújtják pályázatukata 95 százalékos uniós támogatásra, hogymegépülhessen 163 millió forintból a magaslati sétaút.A képviselő-testületi ülésen Marosvári Attilaalpolgármester úgy vélte, hogy a város számáraez is idegenforgalmi vonzerő lehet, mivel fentrőlolyasmit is észrevesz az ember, amit a földön járvanem lát meg. A Maros árterében mókusok, fácánok,őzek, rókák és nyulak élnek, néha vaddisznó is előfordul.Ez a néhány kilométer széles sáv természetiszempontból érdekesebb, mint első pillantásra látszik,a biológusok úgynevezett faunakapuként tartjákszámon: az erdélyi hegyvidékek állatvilága erretalál utat az Alföld felé. A makói testületi többségelképzelése mellett szól, hogy amióta Mórahalomközelében átadták a kilátóval ellátott bivalyistállót,egymást érik az iskolás csoportok és a kerékpárostúrázók, a hely a környék nevezetességévé vált, nohaa bivalyokon és a madárkákon kívül ott sincs másalant, csak letaposott sás és némi víz. B. A.a városvezetést, hogy az újságból kellett megtudniuka bajt. Kijelentette, nem szeretné, ha a tervet kezdenétovább farigcsálni az önkormányzat, mert ebbőlkorábban sem jöttek ki jól. A Zalai Általános ÉpítésiVállalkozó Zrt.-nél tárgyal arról, hogyan lehetne olcsóbba beruházás. Azzal például biztosan, ha nemkell vele sietni.– Ami Makón történt, azt nem lehet a válságrafogni, a forint-euró árfolyam változására vagy az építőanyagokdrágulására, inkább az önkormányzatárazta be rosszul a projektet – vélte Koji László, azÉpítési Vállalkozók Országos Szakszövetségénekalelnöke. Az önkormányzatnál azonban ezt máshogyanlátják.A megye legnagyobb fürdőberuházása mégsem ez,hanem a szegedi. Aki a megyeszékhelyen jár, és átmegyvalamelyik hídon, láthatja az újszegedi partonálló hatalmas darukat, és a csúszdatornyot is, amelyállítólag a legmagasabb lesz Közép-Európában: többmint harminc méteres.A Napfényfürdő névre keresztelt új létesítményalapkövét tavaly október 18-án rakták le, és várhatóanidén karácsonyra készül el a 8 milliárdos megaberuházás.A Szeviép egy 27 ezer négyzetmétereslétesítményen dolgozik, egyszerre háromezer emberpihenhet majd itt, a medencék mellett lesznek szaunák,aroma- és sókamrák, masszázsfürdők, épül egy26 ágyas nappali kórház is – miközben a nyár végéigfelújítják a közeli Forrás Szállót.A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata19Ö N k o r m á n y z a t

A beruházás Szegeden sem kezdődött vita nélkül.A parlamenti ellenzék azt tette szóvá, hogy a napfényvárosában a gyógyturizmusnak nincs jelentőshagyománya. A helyi ellenzék azt a konstrukciót kritizálta,ahogyan az önkormányzat befektető vont bea beruházásba. Újabban azért szomorodtak el a szegediek,hogy a beruházás miatt idén nyáron nem lehethasználni a a régi fürdőt. A város önkormányzatakárpótlásul rendbe teszi a Partfürdőt, és a Tisza-partonis homokos strand lesz. Bakos AndrásVeszprém megyébenVeszprém megye számára a turizmuságazat – a Bakonyés a Balaton természeti adottságait, vonzerejét,történelmi értékeit tekintve – különös jelentőséggelbír. Bár az utóbbi években érzékelhetően csökkenta kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma,a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008-ban még így is több mint 517 ezer vendéget fogadtak,akik 1 millió 635 ezer éjszakát töltöttek itt. Figyelemreméltó, hogy a vendégek között 60 százalékkala hazaiak szerepelnek, igaz, átlagosan mindössze 2,4nap tartózkodási idővel. Egyre többen veszik igénybeaz üdülési csekk nyújtotta kedvezményeket, egyelőrekérdéses, hogy a csekk tervezett megadóztatásamilyen hatással lesz a hazai vendégekre. A VeszprémMegyei Turisztikai Hivatal számos külföldi, hazai,április közepén pedig a megyei utazás kiállításonigyekszik népszerűsíteni a megye értékeit, mindenévben több tematikus, színes, magyar- és idegennyelvűkiadvánnyal mutatja be a turisztikai lehetőségeket.Ugyancsak sokat jelent, hogy a megyében14 tourinform iroda működik.Ami az önkormányzatokat illeti, a turizmusbólszármazó bevételre elsősorban a Balaton északi partjánfekvő, vagy ahhoz közeli települések számíthatnak.Hiszen a befizetett idegenforgalmi adó mindenegyes forintját az állam kettővel egészíti ki, az ígybefolyó összegekből részben a nyári szezonban megrendezettkulturális és egyéb programokat, illetverészben a turizmust szolgáló fejlesztéseket finanszírozhatják.A megye más területein nem igazán válttömegessé a falusi turizmus, így például a Bakonybalátogatók elsősorban a természeti értékeket keresikfel, a kis számú szálláshelyek nem minden esetbenelégítik ki az igényeket.A Bakony északkeleti részén elterülő egykori bányásztelepülést,Dudart elsősorban a környék kedveltkirándulóhelyei miatt látogatják sokan. Polt Péternépolgármestertől tudjuk, hogy az utóbbi időben jelentősfejlesztéseket végeztek a település lakott részénekvonzóbbá tételére, helytörténeti múzeumot, bányászattörténetikiállítást hoztak létre, pihenőparkokatalakítottak ki. Eddig évente megrendezték a Dudarinapokat, újabban a bányásznapot is itt tartják. Néhányéve Csesznek és Porva önkormányzataival közösengazdag programot kínáltak a gyalogosan vagykerékpárral érkező turistáknak, ez az együttműködésazonban elhalt. A településen öt szobakiadó öszszesen24 szálláshelyet kínál, panzió, vagy szállodanincsen. A közelmúltban a dudari önkormányzatotmegkeresték egy ugyancsak bezárt bányájú franciaváros, Noyant-La-Gravoyére képviselői, az azonossorsú települések önkormányzatai között gyorsanlétrejött a megállapodás. Így a polgármester asszonyszerint kétezer kilométer távolságból jönnek hozzájuka vendégek. Uniós támogatással nemzetközi ifjúságitalálkozókat is szerveznek Dudaron.Ajka, a korábban iparáról és bányászatáról ismertváros sikeres volt a KDOP Integrált turisztikai tele-Az idegenforgalom fellendítését Sümegen pályázatokkal valósítják meg. Az 1650-ben épült Tarisznya vár felújítása része a fejlesztésnek.Ez a műemlék onnan kapta a nevét, hogy a katonákat csak annyi élelmiszerrel látták el, amennyi a tarisznyájukba belefért.Ez a vár jelenti az összeköttetést az idelátogató turistáknak a másik vár és a belváros között. Az építmény helyreállítását több ütembenvalósítják meg, a teljes költség 21 millió forintra tehető. Az első szakaszban a falazások és a környezet rendbetétele történt meg,a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázattal. A 10 millió forint költségű munkához hárommillió forint önerővel járult hozzá a településönkormányzata. A második ütemben a körbástya feletti födém és tetőszerkezet megújítása közel másfél millió forintba került,amelyhez a megyei önkormányzat 874 ezer forintot adott. A gyilokjáró és a tetők teljes kiépítése megkezdődött, a két várat és abelvárost összekötő tanösvény kiépítése folyamatban van, ezen az úton történelmi időket idéző hadieszközöket, gyerekeknek pedigfajátékokat helyeznek el.Ö N k o r m á n y z a t20A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

Mediterrán házaival, parkosított környezetével a tapolcai Malom-tó Magyarország egyik leghangulatosabb városrésze. A tó valójában kettő (egy felső és egyalsó), az őket tápláló forrásoknak a település elnevezésében (Tapolca szláv nyelven meleg vizet jelent), s az első letelepülők helyválasztásában egyaránt szerepüklehetett. A feltörő, egész évben kellemesen meleg karsztvíznek köszönhetően (egyetlen év kivételével, amikor a bauxitbányászat szinte a tófenékigapasztotta a vízszintet) soha nem fagyott be tó. Az erős hozamú források (amelyek már a római birodalom fennhatóságának idején malomépítésre késztettéka helybélieket) egy felszín alatti világot is kialakítottak, amelyet 1902-ben (kútásás során) fedeztek fel, majd tíz évvel később a látogatók előtt is megnyitottak.Ez a nevezetes tavasbarlang, amelynek mintegy négy kilométernyi járatrendszeréből egy 300 méteres szakaszt (néhány évnyi szünet után, 1998-tól) csónakkal lehet bejárni. A barlangba az utcaszintről 75 lépcsőfok vezet, odalent a turistákat termek is gyönyörködtetik (a legnagyobb 20 méter hosszú,3–5 méter széles és 8 méter magas), s a rendszer legszebb kristályait is megtekinthetik.pülés- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztésekpályázatán; ennek keretében az önkormányzat közel220 millió forint összegű uniós támogatást nyert elaz Ora et labora! – Imádkozzál és dolgozzál! avagyösszefogással a helyi kulturális értékek integrált bemutatásáértcímet viselő projekt megvalósítására,melynek összköltsége meghaladja a 258 millió forintot.A korábban INTERREG-támogatással megvalósultHeritour-projekt keretében kialakított kulturálistematikus út koncepciójának és terveinek felhasználásávalmost az ajkai kistérség öt települése – Ajka,Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány – ipartörténeti,kulturális és szellemi, valamint egyedi tájértékkelbíró vonzerőinek integrált fejlesztését valósíthatjameg. A projekt célja, hogy újrafogalmazvaa térség adottságait, a városban és környezetébenelhelyezkedő településeken található kulturális éstermészeti értékeket egy új minőségű, európai léptékűturisztikai csomaggá fejlessze, amely a helyilakosság számára településének jelképévé válhat.Az uniós támogatás aláírása alkalmából SchwartzBéla polgármester elmondta, hogy egységes tematikamentén az ajkai Bányászati Múzeum, a halimbaiGyógynövénykert, a kislődi Egyháztörténeti Gyűjtemény,a magyarpolányi Kálvária lépcső és stációk,a csehbányai Ökörmezei-források, valamint a Vízkeresőkútja együtt lényegesen magasabb színvonalú,multifunkcionális kulturális és közösségi térréalakul át. Első lépésként már a nyár folyamán életmódtáborokatszerveznek elsősorban az idelátogatókszámára, de ugyanezen céllal tervezik a parkerdő ésa városliget felújítását is.A megyében természetesen elsősorban a Balatonjelenti a nagyobb vonzerőt. Balatonfüred az utóbbiévekben milliárdos nagyságrendű uniós pályázatitámogatást nyert el, ennek segítségével, a városbanműködő vállalkozások közreműködésével több minttíz milliárdos fejlesztés valósul meg. Szállodák épülnek,újulnak meg, felújítják a Jókai Emlékmúzeumot,új múzeumot, galériát hoznak létre, egyúttal megvalósula turisták által leginkább látogatott reformkorivárosrész teljes rehabilitációja.Csopak régóta kedvelt üdülőhelye a tó északi partjának.Ambrus Tibor polgármester és a képviselő-testületnagy súlyt helyez arra, hogy az idegenforgalmiadóból befolyó összegek (személyek után 17–18 millió,épületek után 37–40 millió forint) és az egyébbevételek nagy részét a turizmust is szolgáló fejlesztésekre,programokra, pályázati önrészre fordítsák.A Zöld Csopak elnevezésű program keretében példáulszámos közterületet, parkot felújítanak, az elsőfordulóban az „intelligens strand” pályázatukkalelnyerték a Közép-dunántúli Regionális FejlesztésiTanács támogatását. A településen élők számára évszázadokóta az egyik megélhetési forrás a szőlőművelés,borászat, így az önkormányzat több akciót kezdeményezaz elhanyagolt szőlőterületek művelésére,több pincét érintő Olaszrizling tanösvényt hoztaklétre, nyáron a Csopak napok programja keretébenborhetet is rendeznek. A lengyel Myslenice várossalkialakított testvér-települési kapcsolat érzékelhetőenmegnövelte az ide érkező lengyel turisták számát.Öt települési önkormányzat – Alsóörs, Felsőörs,Lovas, Paloznak, Csopak – néhány évvel ezelőtt amikrotérség vállalkozóival közösen megalakítottaa Balaton Riviéra Turisztikai Egyesületet, idén márharmadik alkalommal – nem titkoltan az előszezonvendégforgalmának növelése céljából – április közepénMandulaünnepet rendeznek, kulturális, sport-,A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata21Ö N k o r m á n y z a t

gasztronómiai programokkal. A nyári hónapokbanAlsóörsön és Csopakon az egyesület működteti a tourinformirodákat. Ingyenes Balaton Riviéra kártyátbocsátottak ki, az ezzel rendelkező vendégek mindaz öt településen jelentős kedvezményeket kapnakaz egyes szolgáltatóktól, olcsóbban vehetik igénybeAlsóörs és Csopak strandját.A megyéből több település, így például Sümeg,Várpalota, Csesznek kapcsolódott be a vártúrákprogramba, Fedezze fel Veszprém megye várait címmel.A pecsétgyűjtős játék három éven át tart, a látogatókbefizetéseikkel hozzájárulnak a várak rekonstrukciósmunkálataihoz, ugyanakkor sorsolásonvehetnek részt. A fejlesztéseknek, az új tanösvényeknek,bemutatóhelyeknek köszönhetőenegyre növekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parklátogatóinak a száma is. Juhász FerencBékés megyébenA Magyar Nemzeti Bank szarvasi származású voltelső elnökhelyettese, a 90 évesen a Magyar FejlesztésiBank Zrt.-nél és a Bank of Chinanál dolgozó FeketeJános tíz évvel ezelőtt is azt hangoztatta egy interjújában,hogy Békés megye egyetlen kitörési lehetőségea gyógy-idegenforgalom. Már a rendszerváltozásidején elkészítette a békéscsabai városi tanács megbízásábólmagyar, német, angol és olasz nyelven Békéscsabaés vonzáskörzetének gyógy-idegenforgalmifejlesztési programját a Produktorg Szervezési Vállalat,tételesen felsorolva a Thermál Invest Befektetésiés Gyógy-idegenforgalmi Rt. projektjeinek megvalósulásaesetén gyógyszállóvá átalakítható kastélyokat.Szép, alapos tervek, mindenre kiterjedő költségszámításokkészültek a Békéscsabai Szabadidőközpontés Gyógyszálló megépítésére, a gyulai Almásy-Wenckheim-, a gerlai Wenckheim-, az öt kilométerrelévő híres, szabadkígyósi Wenckheim-, a póstelekiSzéchenyi- és a geszti Tisza-kastély gyógyszállókénttörténő hasznosítására. Húsz év alatt semmi sem lettaz elképzelésekből, holott a világ ötödik legnagyobbtermálvízkészletével rendelkező Magyarországona lelőhelyek számát tekintve Békés megye a másodikhelyen áll Csongrád megye mögött. (A Földönhárom helyen található igazán sajátos gyógyelemekettartalmazó hévíz: Izlandon, Új-Zélandon és Magyarországon.)A megyei képviselő-testület integrált esélyteremtésiterve (2007–2013) IV. fejezetében foglalkozikzászlóshajó programként feltüntetve az egészségipariklaszterrel, hálózattal. „Fejlesztési célterületek:5 nagyobb projektelem (2007–2008, 2009–2010 akcióterviidőszak): Gyula, Békéscsaba, Békés, Orosháza,Szarvas és térsége. További fejlesztési pontoklehetnek: gyógyfürdők: Gyomaendrőd, Tótkomlós,Nagybánhegyes, Dévaványa.”Tizenhatmilliárd tizenkilencmillió forint pénzügyitámogatással számol 2007 és 2013 között a gyulaiönkormányzat képviselő-testülete egészségturisztikaklaszterprogramjának 62 oldalas megvalósíthatóságitanulmánya. A várfürdő és a termálparkCigánylakodalom a csorvási garsztronómiai fesztiválon (a szerző felvétele)Ö N k o r m á n y z a t22A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

fejlesztésén túl a tervek szerint termálvízkutató ésegészségügyi technológiai, konferencia- és rehabilitációsközpont létesül a megyében magasan a legtöbbvendéget – dr. Perjési Klára polgármester elmondásaszerint – a városközpont- és fürdőfejlesztéseknekköszönhetően 2008-ban 15–20 százalékkal több turistátfogadó fürdővárosban. Szigeterődöt építenekki, valamint vigadót létesítenek az Almásy-Wenckheim-kastélyban.A megyei önkormányzat képviselő-testületénekmárcius 27-ei ülésén adott tájékoztatást a megyeturizmusának helyzetéről Glózik Klára, a MagyarTurizmus Zrt. megyei, békéscsabai székhelyű tourinformirodájának vezetője, egyben a megyei önkormányzattulajdonában lévő Békés Megyéért VállalkozásfejlesztésiKözhasznú Közalapítvány ügyvezetője.Az elmúlt évben a megyébe látogató, kereskedelmiszálláshelyeken regisztrált vendégek száma145 ezer 417 volt (419 ezer 649 vendégéjszakát töltöttekitt), ami 2007-hez viszonyítva – elsősorban akülföldről érkezők jóvoltából – 4,8 százalékos vendégszám-növekedést(és 2,1 százalékos vendégéjszaka-növekedést)jelentett. Három négycsillagosszállodával büszkélkedhet a megye (szarvasi LigetWellness és Konferencia Hotel, orosháza-gyopárosfürdőiHotel Corvus Aqua, gyulai Elizabeth Hotel).A tíz legfontosabb vendégküldő ország között Románia(8 ezer 738), Németország (2 ezer 215) és Szlovákia(828) vezet, a vendégéjszakák száma tekintetébenRománia (21 ezer 780), Németország (9 ezer577) és Szerbia (3 ezer 393) foglalja el az első háromhelyet. A hét városi tourinform iroda (Gyula, Békéscsaba,Szarvas, Gyomaendrőd, Orosháza, Szeghalomés Mezőhegyes) közül a két legnagyobb forgalmatlebonyolító gyulai és békéscsabai irodánálügyfélcsökkenés volt tapasztalható, míg a többi településirodájában jelentős vendégszám-emelkedéstregisztráltak. Az internet, a világháló előretörésévelegyre erősödik az elektronikus levélben, e-mailbentörténő megkeresés, bejelentkezés. A gyógyturizmus,az egészségturizmus a fürdők fenntartása révénfőként a települési önkormányzatokat érinti,a rendezvényturizmus (kiemelten a gasztronómiairendezvények) területén kiemelkedő teljesítményrőlszámolhatunk be. Az aktív turizmus lehetőségeiközül a vízi turizmust, a horgászturizmust érdemeskiemelni, a Fekete- és a Fehér-Köröst, a Hármas-Köröst,a természeti adottságokat figyelembe véve.– Tudni kell, hogy az önkormányzatok közül csaka megyei önkormányzat lát el kötelező jelleggel feladatokata turizmusmarketing terén, mégpedig a közalapítványkebelén belül, a települési önkormányzatokesetében ez nem így van – tette hozzá József Attilautcai irodájában a Szarvason horgászpanziót üzemeltetőGlózik Klára. – A tourinform irodák általbeküldött rendezvények közül az idén 289 került bea megyei tourinform iroda által kiadott, 5 ezer példánybannyomott A természet és a vizek otthona címűÚj borlovagok a tavalyi gyulai várkerti vigasságokon: dr. Perjési Klára polgármester, dr.Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója és Benke László négyszeres olimpiaibajnok, Oscar-díjas mesterszakács (a szerző felvételei)rendezvénynaptárba. A megyei önkormányzat kilencés fél millió forinttal támogatja a tevékenységünket, abékési turizmus azonban több állami pénzügyi hozzájárulástis megérdemelne.A Békés Megyei Gasztronómiai Fesztiválok Társaságánakkoordinátora, az idegenforgalom és vendéglátásigazságügyi szakértője, Simon János 11 rendezvénytemelt ki időrendben a 2009. éviek közül:gyulai kisüsti pálinka fesztivál, gyomaendrődi sajtéstúrófesztivál, csabai sörfesztivál és csülökparádé,bor- és gasztronómiai vigadalom (Békéscsaba),csorvási nemzetközi lakodalmas gasztronómiai napok,medgyesegyházi dinnyefesztivál, vésztő-mágoribirkapörköltfőző-verseny, orosháza-gyopárosfürdőikenyérünnep, gyulai várkerti vigasságok, szarvasiszilvanapok és csabai kolbászfesztivál.Még mindig sok a finomság az ország egykori éléskamrájában.Dányi LászlóSzabolcsveresmartonSzabolcs-Szatmár-Beregben Kisvárdától északnyugatra,Tisza melletti település Szabolcsveresmart.A jegyző, Váriné Lunczer Enikő elmondta, hogya községben turisztikai szempontból a több hektárosvíztározó meghatározó jelentőségű. A horgászokparadicsoma. Ez az ország harmadik legnagyobb öszszefüggővízfelülete, három község határában helyezkedikel. Természeti értéke a kastély melletti zöldövezet.Műemléki védettséget az 1845-ben épült reformátustemplom élvez.Teljesen új faluház épült, amelyben teleház is helyetkapott. A létesítmény számítógépekkel ellátott,színháztere is van. A faluház regionális szerepet isbetölt. A panzió a lovas turizmushoz vonz vendégeket.A rendezvények nagy részét az önkormányzatszervezi.Mindezek ellenére a turizmus Szabolcsveresmartcsaknem 1700 lakosának gazdasági túlélését kevéssésegíti. Ahhoz tőkére és beruházásra lenne szükség.A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata23Ö N k o r m á n y z a t

Ha lenne rá pénzük, strandot hoznának létre a Tisza-partonmeg szabadidőparkot. A strandhoz körülbelül15 millió forintra lenne szükség. A tervemeglehetősen régi, de át lehetne gondolni, s ha kell,felújítani.TimáronAz egykoron királyi várnépek lakta falu, Timár polgármestere,Türk János arról adott tájékoztatást, hogya rétközi település egyetlen műemlék jellegű épületeaz 1795-ben emelt késő barokk stílusú görög katolikustemplom, illetve annak ikonosztáza.A településen a Tisza és a holtágai lenyűgöző látványtnyújtanak, a homokos Tisza-part kellemes fürdőhely,bár nem nagyon látogatják. A folyó és a holtágakvize halakban gazdag, a pecások kedvenc helyei.Timár a Tisza-túra egyik kikötőhelye, innenkompátkelési lehetőséggel a Bodrogköz könnyenmegközelíthető. Türk János megemlítette, hogy Timárnemigen tud turistákat fogadni.A kirándulók a Tisza-parti fogadónál vagy inkábbgyorsbüfénél szoktak pihenőt tartani.– Ha kerülne rá pénz, mit szeretnének belőle megoldani?– Élővé tennénk a holtágakat – válaszolta a polgármester.– Össze kellene kötni őket a Tiszával.Rehabilitációjukhoz földmunkát kellene végezni. Ezelőnyös lenne a halszaporulatra. A holtágakban a halakívni tudnának, illetve a kishalak megerősödni,felnevelkedni. A tanulmánytervek elkészültek, deennél tovább kellő anyagiak híján nem jutottunk.Fejleszteni kellene az infrastruktúrát. SzálláshelyreTimáron istenigazából nincs szükség, mert a néhánykilométerre lévő Rakamaz városában és Szabolcsközségben van szállás elég. Timáron az élővilág igengazdag, és szinte érintetlen a természeti környezet.Van egy torony, ahonnan a turisták gyakran nézelődnek.Kerékpárturizmushoz az út már kiépült.Szabolcs községig el lehet kerekezni, miközben áthaladnakTimáron is. Több község esetében a turizmusnövekedése dilemmát okozna, hiszen meggondolandó,hogy a jóformán érintetlen természetikörnyezetbe szabad-e s érdemes-e tömegével vinniembereket? Ekkor az érintetlenség vonzereje hamara múlté lenne.PaszabonTajthy Péter polgármester büszkeségükről a híres paszabiszőttesről mesélt. Az évszázados hagyományrészévé vált az itt lakók életének. A föld errefelé olyankeveset termett, hogy annak művelése helyett az emberekinkább szövésből-fonásból igyekeztek, kényszerültekmegélni. A törővel, tilolóval, gerebennelfeldolgozott kenderkóc az orsókon, rokkákon, fonókbanlett szövésre alkalmas alapanyaggá. A gondoskézimunka és a máshol nem látott gazdag motívumvilágtette a paszabi szőttest világhírűvé. Ezenértékek hívták életre a térség kulturális és turisztikaiéletének szerves részét képező Paszabi Szőttes Napokat,amelyek során a népművészet és népi iparművészetszámos mestere találkozik.A község lakói úgy gondolják, hogy e népművészetihagyomány felélesztése és folytatása előbbre mozdíthatjakis falujuk fejlődését. Bár manapság családivállalkozás keretében végzik a szövést, azonbana településen található szőttesház és helytörténetikiállítás megtekintésével az idelátogató is betekintéstnyer e népművészeti termék készítésébe és megismerkedhetPaszab történetével.A faluban az utóbbi években nagyarányú parkosításthajtottak végre, így egyre nagyobb a zöld-virágosterület. Rekultiválták a régi homokbányát, s sportolásraalkalmas területet alakítanak ki.A végső formáját a XIX. század közepén elnyertműemlék református templom 1908-ban épített orgonáján(Szabolcs-Szatmár-Bereg legnagyobb, s országoshírű hangszerén) már számos kitűnő művészadott felejthetetlen koncertet.A polgármester mindezt kiegészítette azzal, hogyPaszab és a környező többi település (Tiszabercelés Ibrány) összehangolja rendezvényeit. Tiszabercelenközvetlenül a Tisza-parton halászléfőző versenyttartanak. Azon már külföldiek is részt vesznek.Onnan az érdeklődők ellátogatnak Paszabrais. A programokat a község honlapján és a megyeisajtóban népszerűsítik. A paszabi rendezvényeket azönkormányzat szervezi.Nemrégen Nyíregyháza és Rakamaz között megépítettéka falut is érintő rétközi kerékpárutat, amelyenegész nyáron kerekeznek. A rendezvények,s a turizmus Paszab számára szép, meg presztízsnövelő,de az abból származó bevétel édeskevés a településlakóinak megélhetése szempontjából.– Támogatást igényelnek-e a rendezvényekhez?– Nem, mert nagyon bonyolult hozzájutni, és a szigorúelszámolási kötelezettség miatt többe kerülnea leves, mint a hús.Cselényi GyörgyHajdú-Bihar megyébenHajdú-Bihar megye nyolcvankét települése számosegyedi és értékes látnivalót kínál a turisták számára.A polgári Kálvária domb, a Gúthi Vadászház, aherpályi monostorrom vagy a XIII. századi nyíracsáditemplom éppúgy fontos kulturális örökség, minta híres debreceni Nagytemplom vagy a hortobágyiKilenclyukú híd, amely Európa leghosszabb kőhídja.Páratlan szépségű a hajdúdorogi görög katolikustemplom ikonosztáza és a debreceni Déri Múzeumbanlátható, világszerte híres, nemzeti jelentőségű állandóMunkácsy-kiállítás is. A megye múltját őrzőmúzeumok, tájházak értékes helytörténeti gyűjteményeknekadnak otthont. Emellett számos képzőművészetigyűjtemény és alkotótábor gazdagítja a megyekulturális életét. A hortobágyi Hídivásár, a NemzetköziHortobágyi Lovasnapok, a Ligetaljai KulturálisNapok rendezvényei, a nyíradonyi népzenei találko-Ö N k o r m á n y z a t24A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

zó, a hajdúhadházi Torzsás Napok, a földesi Vőfélytalálkozó,a berettyóújfalui Bihari Számadó Napok,a Morotva Ifjúsági Napok, falunapok, fürdőbálok,kézműves és néptáncfesztiválok, kiállítások, SzentIstván-napi és szüreti mulatságok, a hajdúvárosokhagyományőrző rendezvényei sok millió érdeklődőtvonzanak. A megye több településén csikósbemutatókkalszínesített díjugrató és fogathajtó-versenyek,folklór műsorok és népművészeti vásárok várjáka vendégeket. A megyébe érkezők számos érdekesés színvonalas gasztronómiai rendezvény közülválogathatnak. Mindenképpen érdemes megkóstolnia bihari Morzsóka fesztiválon, a hajdúbagosi dinynyefesztiválonvagy a balmazújvárosi országos biofőzőversenyenkínált ételeket. Évek óta egyre többlátogatót vonz a hajdúszoboszlói Bioétel- és Borfesztivál,a Birka- és slambucfőző Örömnap, az OrszágosGulyásverseny és Pásztortalálkozó.A megyében több mint kétszáz országosan védettműemlék van. A műértők és a laikusok számáraegyaránt érdekesek és értékesek az Európábanegyedülálló, négyezer évvel ezelőtt emelt földpiramisoka kurgánok, és az Árpád kori templomromok(a herpályi, zeleméri és a gúthi rom). Létavértesena vízi vágóhíd, Monostorpályiban a „Tubus“ magtárak,Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádonaz Árpád-kori református templom, Püspökladánybana Szent-Ágota-híd, Hortobágyon a Kilenclyukúhíd, a Nagycsárda és a Pásztormúzeum várja az érdeklődőket.HortobágyonÖsszesen másfél milliárd forintos támogatást nyerta Hortobágyi Nemzeti Park három pályázatával, amelyeketaz Új Magyarország Fejlesztési Terv regionálisoperatív programjára nyújtottak be még tavaly.A park mintegy ötszázmilliót fordít a halastavikisvasút fejlesztésére, amely manapság nemcsak haleleséget,hanem turistákat is szállít. A jelenlegi vasútipálya sínei nagyon vékonyak, szükséges a csere,hogy bővülhessen a szállítókapacitás, és nagyobbvagonok is közlekedhessenek rajta.A másik, több mint 535 millió forintos programbantöbb csárda felújítását tervezik. A kadarcsi –az egyik legrégebbi vendégfogadó – csárdamúzeummáalakul: az eddig ismert legrégebbi alaprajz szerintépíttetik át a nemzeti park szakemberei.A Hortobágyi nagycsárda több mint 300 éves épületéreis ráfér már a felújítás, ezt már 10 éve tervezik.A vendégfogadó részben lesz egy kis múzeumi szoba,amely a nagycsárda történelmét mutatja be. A Megygyescsárda jelenleg is múzeumként működik, a nyerttámogatásból ennek az épületére is jut pénz.A harmadik, 472 milliós projekt révén megépítika hortobágyi vadasparkhoz vezető szilárd utat. Ígya puszta vadállatait a szafariparkokhoz hasonlóantekinthetik meg a látogatók. Hogy a turisztikai feltáróút minél érdekesebb területeket mutathasson be,szükséges egy, a folyón átívelő híd építése is. A fejlesztéseket2010-ig kell megvalósítani.A jövő tervei között – pályázati szinten – a pusztaihelyszíneket összekötő kerékpárút építése is szerepel,ez jelenleg a tartaléklistán van.HajdúszoboszlónEgy nemzetközi felmérés megállapítása szerint Közép-Európaleglátogatottabb fürdője a hajdúszoboszlói.A helybeliek azonban szeretnék, hogy még látogatottabblegyen. Ezért fogtak bele az idén abba a 4,5milliárd forintos fürdőberuházásba, amelynek feleeurópai uniós támogatás. Versenyre kelnek a debreceniAquaticummal is, amely eleddig egyedül képviseltea térségben a wellness-fürdőzést. Ráadásulúgy tervezik a fürdőszolgáltatásokat, hogy egy belépőjeggyelmindegyiket élvezhessék az ide látogatók.Így előfordulhat, hogy valaki reggel bemegy a fürdőkomplexumkondícionáló termébe, ahol súlyzózhat,nyűheti a kerékpár-ergométert és a gépeket, későbbaz uszoda medencéjében tempózik, majd a szaunában,vagy a gyógyvízben pihenteti fáradt tagjait,hogy kipróbálhassa az aquapark csúszdáit is.A városnak több kulturális rendezvénye is van, közülükaz őszi kulturális fesztivál kiemelkedik, s nohaeddig sem kötődtek a melegebb évszakhoz, hozzájárula főszezon meghosszabbításához.PüspökladánybanA ladányiak meg a hajdúszoboszlóiak gyógyvizénekteremtenének konkurenciát. Fürdőjük rekonstrukciójáramár nyertek 380 millió forintot, most a másodikütem millióira pályáznak. S ezek végeztével elérhetik,hogy a közelebbi vendégek fürödjenek a szerényebb,de olcsóbb ladányi gyógyvízben.PolgáronAz észak-alföldi régió kapujában, az M3-as autópályapolgári leágazásánál a megyei önkormányzat által,uniós támogatással tavaly teljesen felépített M3 Archeoparkfogadja a térségbe érkezőket. Az öthektáros,többfunkciós régészeti és pihenőpark a tájegységparaszti építészetének hagyományait és a környékenfeltárt értékes régészeti leleteket mutatja be. Emellettszámos szabadidős tevékenységre is lehetőségetnyújt, és fontos állomáshelye lehet a konferenciaturizmusnak.Nagyszabású koncertek megtartására isvan lehetőség, tavaly itt mutatták be az István a királycímű produkciót.Gőz JózsefNógrád megyébenMagyarország legkisebb lélekszámú és második legkisebbmegyéje Nógrád. Erdősültsége 40 százalékos.Fakvainak több mint felét található félezernél kevesebbenlakják. Vajon hogyan érinti, mennyibenrészesedik ez az országcsücsök a hazai turizmusából?Körképünk az Ipoly-folyó nyugati és keleti részérőlkészült.A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata25Ö N k o r m á n y z a t

Ipolytarnóc, Nógrád megye legészakibb települése,amelyen két idegenforgalmi vállalkozó foglalkozikszállásadással. Az ötszázegynéhány lakos jelentősrésze 60 év feletti, s magas a szociálisan hátrányoshelyzetűek és a kisebbség aránya. A falu határábanlévő található ősmaradványos természetvédelmiterület a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik,annak tevékenységéből származó jövedelmea település gazdaságát a helyi adók megfizetése révénérinti. Az őspark évről-évre egyre több vendégetvonz, a látogatók száma tavaly meghaladta a 60 ezret.Júliusban adták át itt Christina Park Hotelt, az egykoritarnóci téglagyárból remek építészeti megoldásokkalalakították ki a megye második négycsillagosszállodáját. A hatvan férőhelyes szállodára való tekintettelIpolytarnóc község önkormányzata bevezetettegy reális mértékű (250 forint/fő) idegenforgalmiadót, de ennek gazdasági hatása még nincs. A képviselő-testületminden tekintetben támogatja az ősparkotés a szállodát. Határozataikkal, együttműködésinyilatkozataikkal azoknak könnyebb megoldásokatnyújtva, így például a települési szennyvízrendszerrevaló rácsatlakozás, vagy szolgálati lakások létrehozásaa vállalkozások dolgozói számára. Ipolytarnóclakosságát büszkeséggel tölti el a falujuk határábantalálható, világritkaságokat bemutató őspark, s várakozássalfogadta a szálloda megnyitását is.Mert hiába határozták meg pályázati szempontbólNógrád megyében az Ipolytarnóc–Szécsény–Hollókőkiemelt jelentőségű idegenforgalmi tengelyt, haa félezer lelkes település 5 százalék önrészt se képeselőteremteni. Márpedig a falunak is szépnek kelllennie ahhoz, hogy a három kínálati elem – az őspark,a szálloda és a település – egységes termékkéntjelenhessen meg az idegenforgalmi piacon. A magaskategóriájú szálláshely mellé szükség volna abakancsos turizmust kiszolgáló létesítményekre is,ehhez azonban befektetőkre van szükség. Szabó Tibor,a település polgármestere, ezen befektetők megjelenésétreméli. Az önkormányzat rendezvényei– mint a falunap július végén, a sportbál, a határőrbálvagy az idősek napja – elsősorban a lakosságmegörvendeztetésére szerveződnek, ami nem zárjaki a turisták részvételét sem. A település műemléképületei közül a Novák-kúria jelenleg eladó, elsősorbanidegenforgalmi hasznosítását, panzióvá alakításátszorgalmazná az önkormányzat. A Bory-kastélymagántulajdonú épületének felújítási munkálataifolyamatosak, minden követ és cserepet korhűenállítanak helyre, így – tetőterében szálláshely kialakításával– vendégvonzó barokk emlékhelykéntszolgál majd.A Sugárkankalin Turisztikai Egyesület hét éveműködik, az Ipoly nyugati folyásánál és a Börzsönykeleti lábánál fekvő 10 település idegenforgalmi fejlesztését,turizmusának szervezését tűzve ki célul.A többek között Dejtárt, Ipolyvecét, Borsosberényt,Horpácsot, Pusztaberkit is magában foglaló szer-vezet csatlakozott a Zöldút elnevezésű európai ihletettségűkezdeményezéshez, amivel a magyarországitematikus zöldúthálózat részévé vált. Elnevezésük,az Örökségeink Útján Zöldút hirdeti természetiés kulturális örökségeik fontosságát egyaránt.A magyarországi Zöldutak az Ökotárs Alapítványkezelésében vannak, akikkel a Sugárkankalin TurisztikaiEgyesület évek óta aktív együttműködésbenfejlesztéseket kezdeményez és képzésekre küldivezetőségének tagjait a helyi turizmus aktivizálásaérdekében. Kiemel, két-három éves rendezvényeik,amilyen például a Művészetre Hívás Napja, térségijelentőségűek. Május első hetében, idén 9-én rendezikmeg a Két keréken az Örökségeink Útján zöldútonelnevezésű, az összes települést érintő kerékpártúrát,amely a kerékpárút átadásának évfordulójántartanak. A Sugárkankalin térségének jelentős irodalmiés szellemi örökségének nyomán ez év októberébenegy háromnapos irodalmi és művészetitúrát szerveznek, amelynek keretén belül felkeresiklegszűkebb hazájuk néprajzi, irodalmi és történelmiemlékhelyeit, helyi alkotókat, képzőművészeketlátogatnak meg. Évről-évre elkészítik saját és pályázatiforrásból színvonalas kiadványaikat, amelyekkelországos idegenforgalmi vásárokon és lehetőségszerint minden számukra érdekes célcsoport általlátogatott rendezvényen jelen vannak. A turisztikaiegyesület tagjai között vannak a tíz település polgármesterei,közművelődési szakemberei, számos pedagógusés idegenforgalmi vállalkozó. Rendezvényeiklátogatottsága növekvő tendenciát mutat, ez dicséria munkájukat.Holp JuditTiszafüredenA Tisza-tó fővárosában kiemelt figyelem irányula turizmusra – mondta lapunknak Pintér Erika, Tiszafüredpolgármestere. – Az önkormányzat mindentmegtesz, hogy ismertebbé tegye széles körbenazokat az előnyöket, amelyeket a városban eltöltöttpihenés kínálhat. Tiszafüred a „csodák” határán fekszik:a Tisza és a Tisza-tó partján, a Bükki NemzetiPark és a Hortobágy szélén. Mindez garantálja a páratlanés felejthetetlen élményeket mind az aktív pihenésrevágyóknak, mind a csendes szemlélődéstkedvelőknek. Horgászok, vízi sportok szerelmesei,kerékpárosok, madármegfigyelők a visszatérő vendégeink,és gyermekes családok sokasága látogatjafolyamatosan fejlődő szabadvízi strandunkat. A kínálatotszínesíti a kiváló gyógyvizű termálstrand is.Tiszafüreden 2009-ben már május 1-jén indul a rendezvényszezon: helyi vállalkozók, civilek és az önkormányzatösszefogásának köszönhetően kétnaposmajálissal, amelyen fellép az Ergo, az Irigy Hónaljmirigyés sokféle más látványosság várja a vendégeket.Három évtizede a legrangosabb esemény a júliusiHalas Napok, a több tízezres tömegeket vonzókulturális-gasztronómiai fesztivál, amelynek idénSebestyén Márta Kossuth-díjas művésznő a fővéd-Ö N k o r m á n y z a t26A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

nöke. Élő zenei koncertet ad még Zséda, Charlieés Király Viktor, valamint a Back to Black együttes.A kerékpáros turizmus iránti erősödő érdeklődésrealapozva kerékpáros pihenőpark kialakítására pályázottaz önkormányzat, és szintén első fordulóbannyertes egy helyi társaság kalandpark építésről szólófejlesztési terve. Ezek a projektek erősítik és gazdagítjáka kisváros vonzerejét, illeszkednek a rólunkkialakult képhez, miszerint barátságos, biztonságos,üdítő kisváros Tiszafüred. Az idegenforgalom lehetaz a kitörési lehetőség, ami kihúzhat minket abból azigen mély kátyúból, amibe a rendszerváltozás utána Tisza-tavi települések kerültek. Ma Tiszafüredenhatszáznál több ingatlan van külföldiek tulajdonában,húsvéttól október elejéig tartózkodnak itt. Sajátközösséget is alakítottak, a Németajkúak Klubját,amely igen aktívan működik és részt vesz a városközéletében. Alig vártuk, hogy Tiszafüreden valamiigazán nagy léptékű, attraktív turisztikai fejlesztéstörténjen. Ennek egyike a város kapujában egy éveátadott, négycsillagos Tisza Balneum Thermal Hotel,amely az első ilyen a Tisza-tó közvetlen partján. Főlegtiszafüredieket foglalkoztatnak. Nyáron a teraszrakilépve a belső medence egybeolvad a természetesvízzel. Nagyon szép látvány. A szállodával szembeniszigetre pedig kalandparkot tervez ugyanaz a befektetőikör, egy régi tiszafüredi család, amelyik a szállodátépíttette. Rendszeresen vannak itt nagyobbrendezvényeink, mert az önkormányzatnak nincserre alkalmas helyisége. Például itt itt adjuk át a városdíjait. Egy-egy rövid látogatás alkalmával csaktöredékét látni annak a szépségnek, amit a Tisza-tókörnyéke kínál. Van még mit szépítenünk, de az úgynevezettbelvárosban már elég vonzó képet sikerültkialakítanunk. Az alföldi városokra jellemző: nincsigazi városközpontja ennek a településnek sem. Kidolgoztukstratégiai elképzeléseinket egy új városközpontról:nem egyszerű dísztér lenne, hanem egyúj piaccsarnokot kívánunk építeni és a régi helyénkialakítani egy központi teret, elsősorban rendezvényekre,hiszen ott igazán meg tudnánk mutatni azokataz értékeket, amelyekre a tiszafürediek rendkívülbüszkék. Három évvel ezelőtt elkészült a belváros, afőutca homlokzati színtérképe, aminek célja, hogyCsip-csip csóka, vakvarjúcskaSzűcs Imre Miska kancsójaa felújításuknál őrizzük meg az összhangot. Olyanhagyományaink vannak, amelyeket már az országhatáronkívül is jól ismernek. Harminc évnél régebbenműködik néptánccsoportunk, és igen jelentőselismerést szereztek már különböző minősítéseken.Csaknem három évtizede működik a Fekete LászlóAlapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeibőlalakult ifjúsági fúvószenekar, amely már egészEurópát bejárta és visszatérő vendégei az olaszországi,a franciaországi és a portugáliai fesztiváloknak.Tíz éve van mazsorett csoportunk, modern tánccsoportunkfellépett Görögországban és horvátországifesztiválokon. Tiszafüreden hagyományos a fazekasság,közismert és tipikus képviselője a Miska kancsó.Szűcs Imre, a népművészet mestere, városunkdíszpolgára, felesége és mindkét leánya is fazekasmester. Egykori tanítványa, Nagyné Török Zsókamára szintén sikeres fazekas mester, önálló műhelylyelés kiállítóteremmel. Horváth Tibor tavaly nyerteel a népművészet mestere címet, feleségével együtttanítanak is a képzőművészeti alkotóházunkban.A Tisza-tó védett, leggyakrabban előforduló képviselőjea bakcsó, azaz a gyerekmondókából is ismertcsip-csip csóka, vakvarjúcska, amelynek eszmei értéke100 ezer forint. A bakcsók elég rejtőzködő madarak,de mi, akik gyakran járunk a Tisza-tavon,azt tapasztaljuk, hogy akár kéznyújtásnyira engedikmagukat megközelíteni, megszokták és nagyon jóltűrik a látogatókat. Józsi, a gólya például rendszeresenvisszajár a Kormorán-kikötőbe. Sok bosszúságotokoznak a túlszaporodott kormoránok, mertrengeteg halat pusztítanak el. A növényvilággal elsősorbana természetet kedvelő látogatóknak dicse-A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata27Ö N k o r m á n y z a t

kedhetünk, hiszen gyönyörű, védett vízinövényeketláthatnak itt, a tündérrózsa, a békalencse és a tündérfátyolszinte az egész vízfelületet beborítja. Sajnosa természet kezdi visszahódítani a Tisza-tavatés feltöltődik, iszapolódik. Ezen a problémán egy tavalyelőttelkészült kormányprogram próbál segíteni.Aradi Csaba professzor kapott megbízást, hogy dolgozzonki egy komplex programot a Tisza-tó megújítására.Hatmilliárd körüli összeget szántak erre,és nagyon drukkolunk, hogy legalább valami megvalósuljonbelőle.Hegedűs Eszter, Simon Cs. JózsefMesterszálláson– A turizmus nálunk főként a vadászathoz kötődik– mondta Kiss Gábor mesterszállási polgármester. –A tavaszi időszakban őzbakra lehet vadászni. A külföldi,többségében német, osztrák, francia vadászokatnagyon érdekli ez a lehetőség. Ősszel, a nyúlszezonbantöbb tucat olasz vadász érkezett hozzánk.A vadászati lehetőséget Vadászati Közvetítő Irodákszervezik, és az elszállásolásról is ők gondoskodnaka környék szállodáiban: Martfűn, Szarvasonés Mezőtúron. Mesterszálláson ilyen szállás nincsen,a településen a falusi vendéglátás nem működik.Pedig az itt lakók vendégszeretők, de a zsákfalu azövék, s az 1895-ben épített, nemrégiben a SAPARDelőcsatlakozási alapból felújított katolikus templommellett nemigen van látnivaló.– Két hagyományos rendezvényünk egyike az idéna 15. alkalommal tartandó falunapon az elszármazottaktalálkozója – mondta a polgármester. –Ez a falu önállóvá válásának időpontjához kötődik,ünnep tehát. Felvonulnak a veterán motorosok, gépeikkela gazdák, a helyi tűzoltó egyesület, fellépnekaz Együtt-Egymásért Nyugdíjas Klub tagjai, műsortadnak a környező települések zenekarai, tánccsoportjai.Tizenkét bográcsban készülhet majd a 600adag marhagulyás csipetkével. Sztárvendégként várjukaz Irigy Hónaljmirigyet. Este falubál lesz élőzenével,és tűzijáték. Az idei falunapra pályázatot nyújtottunkbe, bízunk a kedvező elbírálásban.. A másikrendezvényünk a Mester-Trophy off-road verseny,amelyet negyedik alkalommal rendez meg egy lelkesbaráti társaság. Míg 2006-ban nyolcan indultak,tavaly már ötvenöten vágtak neki a Mesterszálláshatárában kijelölt pályának.– A 2005-ben elindult LEADER-program keretébena faluban egy öt éve nem lakott, leromlottállagú szolgálati lakásból faluházat alakítottunk ki10,4 millió forintos beruházással – folytatta KissGábor. – Sajnos, a jelenleg érvényben lévő LEA-DER-pályázat nem ad lehetőséget a faluház továbbfejlesztésére.Ehhez több fürdőszobát kellett volnakialakítanunk. Berendezési tárgyakra szerettünkvolna pályázni a vendégszállásolás elkezdéséhez,egyelőre egy helyi hagyaték felajánlására számíthatunkcsupán. Az előző LEADER-program ke-retében a település központjában lévő buszvárótturisztikai információs ponttá alakítottuk át. Azépítmény oldalán elhelyeztük a falu és a környéktérképeit. Szeretnénk a falu közparkjait felújítani,piacteret, játszóteret kialakítani, fából készült üdvözlőés eligazító táblarendszert felszerelni. Mivelazonban csak a nettó beruházási összegre pályázhatunk,s a 20 százalék áfa saját erőként jelentkezik, aztnem tudunk előteremteni. Az utófinanszírozással isbaj van, az MVH eljárásrendje rendkívül nehézkes.A tavaly májusban benyújtott, a faluházzal és a turisztikaiinformációs ponttal kapcsolatos elszámolásainkután a támogatáshoz csak ősszel jutottunkhozzá. Márpedig az utófinanszírozott támogatásiszerződés alapján felvett 12,3 millió forintnyi bankhitelkamata 570 ezer forint. Egy helyi vállalkozásaz önkormányzat tulajdonában lévő mintegy kéthektárossportpálya területén lovas turisztikávalkapcsolatos fejlesztést tervez. A képviselő-testületrövidesen dönt a terület bérbeadásáról. Saját erőbőlvégre elindítottuk honlapunkat, amelyet folyamatosanfejlesztünk, hogy a település élete, az általunkkínált programok, turisztikai lehetőségek a világhálónis elérhetők legyenek.Mezôhéken– Önkormányzatunk a vidéki létforma vonzóbbá tétele,az élhető falu kialakítása mellett tette le a voksot– mondta lapunknak Fórizs Ágnes mezőhéki polgármester.– Kistérségi szervezésben megvalósult a szélessávúinternet, valamint a kábeltelevíziós és telefonoshálózat kiépítése. Sajnos falusi turizmusról Mezőhékenmég nem beszélhetünk, de az elmúlt évekés az idei fejlesztések mind-mind az idelátogatók számátkívánják növelni.A turisztikai vonzerő növelése volt a célja az AVOPLeader+ támogatással tavaly megvalósított Turisztikaiinformációs pontok kialakítása nevű projektnek,amely egy, az ideérkezők felvilágosítását szolgáló,kellemes környezetű, tájba illeszkedő faépítmény kialakításátcélozta, s összes költsége 1,4 millió forint,ebből a támogatása 1,2 millió forint volt. UgyancsakAVOP Leader+ támogatással 5,7 millió forintból felújítottáka község központjától néhány száz méterrelévő, 1886-ban épült kis kápolnát is, amit az utolsópillanatban sikerült megmenteni az enyészet elől,s kiállítóteremként kívánják hasznosítani.Népszerűek a település rendezvényei: a falusi disznótora Vince-napi Vígasságok-on, a Kedvderítő KözösségkovácsolóKözségi Kavalkád, amelyen kecskepörköltés kakasból készült ételkülönlegességekvonzzák a vendégeket. Idén márciusban Tréfás TavaszváróTéltemetést tartottak. Mivel Mezőhék iselnyerte az IKSZT címet, pályázhat ez év másodiknegyedévében a művelődési ház felújítására. A községbenturisztikai szálláslehetőség nincs, azonbanmagánszálláshely kialakítására az EMVA keretébenősszel adnak be pályázatot. Simon Cs. JózsefÖ N k o r m á n y z a t28A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

SzalafônŐrség egyik gyöngyszeme, egyszersmind a leglátogatottabbtelepülése Szalafő. Lugosi Arnold polgármesterelmondta, hogy már maga a szeres településszerkezet,a szereken belüli lakóházak sora is látványosság.Igen sokan keresik fel a pityerszeri NépiMűemlékegyüttest. A turisztikai jellegű rendezvényekis vonzzák a vendégeket. Ilyen a Virágzás Napja,a Pünkösdhöz kötődő program, augusztus közepéna Hétrét Ország (szerek és porták fesztiválja), s bekapcsolódnaka júniusi Őrségi Vásár és az őszi ŐrségiTökfesztivál programjába is.BükönA közelmúltban városi rangot kapott település igaziturisztikai, idegenforgalmi vonzereje a Büki Gyógyfürdő,amelynek résztulajdonosa a helyi önkormányzat.Ez év elején kezdődött meg a jelentős területű,európai hírű fürdő pályázati fejlesztésének harmadiküteme. Horváth Lajos polgármester elmondta,hogy a gyógyfürdőt üzemeltető társaság a nyereségetrendre visszaforgatja fejlesztésbe. Amúgy a városnakvannak turisztikai látványosságai is, ilyen a Szapárykastélyés a Felsőbüki Nagy Pál Kúria is. Két Dottó,városnéző kisvonat is járja a települést, nagy népszerűségnekörvendve. Nyaranta, hétvégeken egészenaugusztus 20-áig rendezik a sokszínű kulturálisprogramokat, amelyek nagy tömegeket vonzanak.Idén próbaképpen szervezik a Bük és térsége zeneifesztivált a fürdő előtti parkolóban, ahol különféletánc- és zenei együttesek lépnek majd fel.CsepregenHámori Jenő polgármestertől megtudtuk, hogy kifejezettenaz idei kulturális turisztikai évre nem készültek,elsősorban anyagi okok miatt. Hagyományos,jól látogatott rendezvényeiket azonban természetesenmegtartják. A legnagyobb ilyen a városbanaz augusztus 20-a előtti napokban kezdődő RépcementiNapok. Ez sokszínű, gazdag műsort nyújtaz érdeklődőknek. Ennek keretében lesz egyebekmellett búcsúi kirakodó vásár, fellépnek kultúrcsoportokés együttesek. Pünkösdvasárnap előtti szombatontartják a Nyitott pincék napját. Ekkor szoktákkihirdetni a borverseny eredményét, s lehetőség vana pincék, a szőlőhegy bejárására is. Turisztikai vonzerőa településen a Szent Miklós templom és a SzentkútiKápolna. Ismert a Promenád sétány is, amely aváros főterét szeli át, s felújításra vár. A tér pályázatirekonstrukciója keretben ez is megújulhat.HosszúperesztegenA legismertebb rendezvény a Szajki-tavaknál fekvőtelepülésen a polgármesterek főzőversenye. DénesKároly polgármester szerint a helyi önkormányzatanyagi gondjain segítene a megyei önkormányzata főzőverseny idei megrendezésében. Kár lenneugyanis ezért a már befutott rendezvényért. ElsőHÍVÓ HÁRMASHárom Város Bor-, Gasztronómiai és KulturálisFesztiválja a neve egyikük alapítási ünnepén, májusutolsó hétvégéjén, Kiskörösön tartandó háromnaposrendezvénysorozatnak. A május 23-án, péntekenkezdődő program borversennyel nyílik, miközbena borutca tizenöt faházában mérik is, megisszák is a borokat, valamint több látványos ételkészítésiés -kóstolási lehetőség várja az érdeklődőketés az ízlelőket. A három nap alatt egy szombatikonferencia mellett folyamatos kulturális műsorok,kiállítások, bemutatók, reneszánsz játékokés koncertek, a kézműves sátrakban különféle foglalkozásokteszik teljessé a programot. Vasárnapdélelőttre a szakkóstolók eldöntik, hogy mely borokízlettek nekik a legjobban, s gasztroverseny islesz a térség vendéglátósai számára. Vasárnap délutána Kiskőrösön hagyományos rétesfesztivál zárjaa Soltvadkert és Kecel önkormányzatával közös,idén szlováktalálkozóval dúsított események sorát,amelyekről a polgármesteri hivatalokban bővebbinformáció kapható.alkalommal 12 környékbeli település polgármestereragadott főzőkanalat. Az elmúlt évben már többmint kétezer érdeklődőt vonzott, s csaknem félszázcsapat vett rajta részt. Idén a verseny július másodikszombatján lesz. Három kategóriában lehet megfőzniaz ételeket, s neves szakmai zsűri bírálja el az elkészültételeket. Kiegészítő programként pedig a Szajkitavakközelében lévő ligetes területen felállított szabadtériszínpadon műsor szórakoztatja majd a vendégeket.Tombolasorsoláson egy csikót lehet nyerni.A polgármester arról is szólt, hogy a Szajki-tavak egyrésze Hosszúpereszteghez tartozik, itt van a tó turisztikaiinfrastruktúrája is. Bérbeadással üzemel egykemping és a strand. Három éve újították fel az ifjúságiszálláshelyet, amit a strand bérlője üzemeltet,s van még két horgásztó is. Érdemes lenne növelnimég a szőlőhegyek vonzerejét. Lendvai EmilSomogy megyébenA somogyi turizmus kétoldali megközelítést igényel,hiszen a Balatonhoz közeli területeken hagyományosgazdasági ágként beszélhetünk róla, míg délebbreveszít jelentőségéből.A Somogy Megyei Közgyűlés idén elfogadott stratégiájánakfő célja, hogy a fejlesztések eredményekéntolyan turisztikai attrakciók és minőségi fejlesztésekjöjjenek létre, amelyek eredményeként javula megye foglalkoztatási helyzete is. További céla partnerségi együttműködés ösztönzése a somogyiturizmus gazdasági szereplői között.– A stratégia tükrözi Somogy turisztikai kétarcúságát,ugyanakkor rámutat arra, hogy az eltérésbenlehetőség is rejlik – mondta dr. Neszményi Zsolt,a stratégiai főosztály vezetője. – A tradicionális turisztikaicélterületek versenyképességének megtar-A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata29Ö N k o r m á n y z a t

tása, a még kevéssé ismert megyei attrakciókkal valóegyüttműködésben valósítható meg. Ami az egyikoldalon a gazdaság alapvető elemének, tehát az ottélők alapvető megélhetési forrásának fenntartásátjelenti, az a megye más területei számára másodlagosjövedelemszerző tevékenységként, kiegészítőjövedelemforrást nyújthat. Mindez bármilyen gazdaságihelyzetben fontos, a jelenlegi recessziós időszakbanviszont nélkülözhetetlen együttműködésisíkot jelent.Az összefonódás és attrakció-kiegészítés évtizedespéldája a Különleges asztali örömök Somogyban elnevezésűrendezvénysorozat, amely Somogyországszámos gasztronómiai eseményét foglalja össze. Májustólnovember végéig mintegy 25 helyszínen – fejlődnivágyó kis falvakban és nyüzsgő Balaton-partitelepüléseken – különféle kulturális műsorokkalegybekötött, változatos programsor kínál látványosízkavalkádot a kulináris élvezetek kedvelőinek. Az évborásza tavaly a balatonlellei Konyári János lett,2006-ban pedig az ugyancsak lellei Garamvári Vencel.Érzékelhető, hogy a somogyi nedűk is egyre inkábbjelen lehetnek a hazai és a külföldi borpiacon,s a kulturális- és a welness-turizmus mellett a somogyiborturizmus is felszálló ágban van.A Balaton környékén a szállodai beruházásokemelhetők ki, az innovatív fejlesztések közül pediga sávolyi MotoGP pálya megépítésének ötlete. Az ittmegrendezésre kerülő világbajnoki futam alkalmaslenne az amúgy szűk balatoni szezon megnyújtására.Az első futamot már ebben az évben szerettékvolna megrendezni Sávolyon, azonban a gazdaságihelyzet alakulásának negatív hatására az építkezésmegtorpant.Neszményi Zsolt utalt arra, hogy a beruházásoktöbbségében pályázati pénzek igénybevételével valósulnakmeg, s az utóbbi időszakban soha nem látottmennyiségű pályázati kiírás állt rendelkezésre,ugyanakkor a pályázati támogatásokkal megvalósulóturisztikai nagyberuházások talpon maradásamár eléggé rizikós. Ezek ugyanis általában háromlábon állnak: pályázati pénz, saját tőke, hitel. A válsághatására egyoldalúan megváltoznak a hitelekparaméterei, a törlesztések értéke megnő. Ha a beruházásoknem maradnak életképesek, 100 milliárdosösszegű fejlesztések hiúsulhatnak meg, vagykéshetnek, s így a tervezett több száz új munkahelylétrejötte is kétséges.A nagyatádi, a barcsi, a marcali fürdőfejlesztésekmellett a városi rangra pályázó Igal is megemlítendő,hiszen a település gyógyvize régóta vonzerő. Szerencsérea megyébe érkezők egy része igényli a kulturálisrendezvényeket, látnivalókat.A megyei önkormányzat által működtetett múzeuméppen százéves. Ebből az alkalomból Somogyországöröksége címmel október végéig egy gyönyörűkiállítás várja az érdeklődőket a hajdani vármegyeházán,amely sokak szerint a Dél-Dunántúl legszebbklasszicista épülete. A fenntartó 16 millió forintotáldozott az időszakos kiállításra, amely a somogyimúzeumi hálózat kiállítóhelyeinek értékes anyagaiból– többek között a somogytúri Kunffy-kúriakincseiből – ad ízelítőt, s a tervek szerint a kaposváriRippl-Rónai Villa rekonstrukciójának 61 milliós önrészétis felvállalja.– A turizmus az olyan alapvető kérdéskör mellett,mint a megélhetés, a turizmusfejlesztés a megyearculatának alakítására is kihat – mondja SzakálySándor turisztikai referens. – Ebben külön szerepüklehet azoknak a beruházásoknak, amelyek kiemelika szokásos, sztereotip megítélésből a somogyi turisztikaikínálatot. Az utóbbi években számos nagyberuházáskezdődött, illetve fejeződött be. Az egészmegyére kiterjedő strand- és termálfürdő-fejlesztésekmellett a dél-somogyi térség legjelentősebb, legátfogóbbberuházása az ökoturizmus témakörébenvalósult meg. A Dráva-projekt több mint egymilliárdforintos összköltségével célzott turisztikai fejlesztéshezjuttatta déli határfolyónk térségét.Lőrincz SándorBudapestenMagyarország fővárosában a következő évek legnagyobbkulturális beruházásaként, jórészt európaiuniós forrásból valósul meg a Szépművészeti Múzeumtérszint alatti bővítése. A térszint alatti bemutatóhelyés turisztikai kiszolgáló portál az intézménytörténetének legnagyobb fejlesztése.A jelentős európai múzeumokban már néhány évtizederobbanásszerűen megnőtt a látogatók száma,de az utóbbi évek egy-egy nagyobb itthoni tárlata istöbb százezer érdeklődőt vonzott. A látogatói igényekazonban megváltoztak, az intézményeknekma már nem csupán a műtárgyak megőrzésére ésbemutatásra kell törekedniük, hanem egyfajta élménycentrummákell válniuk. A múlt század elejéntervezett múzeumok épületei már nem alkalmasaka megváltozott igények kielégítésre, ezért olyan újterekkel szükséges bővíteni őket, amelyekbe a szükségesúj szolgáltatások is beférnek. Ma már egy látogatóbarátmúzeum elengedhetetlen része egy jókávézó és étterem, egy színvonalas, a bemutatottművekre emlékeztető tárgyakat is árusító bolt, egyvagy több gyermekfoglalkoztató, látogatói információscentrum, egy többfunkciójú előadóterem.Ezeknek lesz helye a felszín alatt kiépítendő 8867négyzetméternyi területen.A Schikedanz Albert által tervezett épület továbbrais megőrzi eddigi külső megjelenését, de a turistákáltal egyik leggyakrabban látogatott téren gyökeresenmegváltoznak az oda érkezők fogadásánakkörülményei. A tervek szerint 2010-re elkészülő, 3,8milliárd forintba kerülő létesítmény nem csupána múzeum bővítését célozza, hanem ezáltal a Világörökségrészét képező Hősök tere egy fontos, új turisztikaiközponttal gyarapodik.Ö N k o r m á n y z a t30A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

Az élménycentrum látványterve felülrőlMivel a rövidesen megkezdődő munkálatok jobbáraa felszín alatt folynak, a beruházás időtartamaalatt nyitva tartó múzeum egy Európában egyedülállóbemutatónak adhat helyet.Izgalmasnak is nevezhető kiállításának ígérkezikaz átfogó rekonstrukciós munkálatok miatt éppenséggelzárva tartó Jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményébőlválogatott A Szentföld öröksége című,június 19-től szeptember 6-áig látogatható tárlat.A mai Izrael területének történetét évezredekenát a kultúrák és a vallások találkozása jellemezte,Jeruzsálem világvallások szent helye. A szakralitás,a szentség értelmezése és művészi megnyilvánulásaaz a rendezőelv, amely a különböző történelmi időszakokbólés különböző művészeti területekről szár-Az élménycentrum látványterve alulrólmazó remekművek bemutatását jellemzi. A kiállításcélja, hogy ráirányítsa a figyelmet néhány esetbenmagától értetődő, néhány esetben pedig meglepőkapcsolatokra a műalkotások között, valamint képetadjon a térség történetének kulturális sokszínűségéről.A tárlaton bemutatandó műtárgyak sora háromés fél évezred „termése”, a látogatók megtekinthetikmajd a Holt-tengeri tekercsek egy darabját (az Ézsaiás-tekercscsaknem félméternyi hosszúságú töredékét!),láthatnak életnagyságú antropoid múmiakoporsókat,kashmíri koránt, hannukah-gyertyatartót,a torinói lepelről készült XIX. századi fotót, továbbáRembrandt-, Chagall- és Poussin-festményeket, Rodin-szobortés kortárs műalkotásokat.Aczél GáborA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata31Ö N k o r m á n y z a t