Kovács G. (2010): A magyarországi helyi önkormányzatok hitelfi nanszírozása a válság tükrében.Kézirat.Letöltés: http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/.../kovacs_gabor.pdfLetöltés dátuma: 2011.10.12.Kullmann Ádám (2009): Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásának területi megoszlása. ComitatusÖnkormányzati Szemle, 2009/4., 47–56.Lóránd Balázs (2009): Területi kohéziót támogató operatív programok <strong>az</strong> I. Nemzeti fejlesztési tervesetében. Területi statisztika, 2009/5., 508–520.Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Új Magyarország Fejlesztési TervŐrsi Gábor József (2007): Új Magyarország Fejlesztési Terv – kritikus szemmel. Politikai elemzések,2007/19., 91–100.Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2004): Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája és prioritásai. Budapest,Nemzeti Fejlesztési Hivatal.Vigvári András (2002): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. Budapest, KJK–KERSZÖV,1–327.Vigvári András (2009): Atipikus önkormányzati eladósodás Magyarországon. Közg<strong>az</strong>dasági Szemle,2009/7–8., 708–730.Vigvári András – Jánossy Dániel (2009): Kockázatok <strong>az</strong> önkormányzati rendszerben. Budapest,ÁSZKUT, 1–65.64XXI. Század – Tudományos Közlemények 2013/29
Daróczi Judit 1PhD-rovatA GAZDASÁGI FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRŐLKIKERÜLŐ PÁLYAKEZDŐK HELYZETEA MUNKAERŐPIACON 2PhD-kutatásom fókuszában a g<strong>az</strong>dasági felsőfokú szakképzés áll. A felsőfokú szakképzés eredményeiközött említhető például a dinamikus hallgatói létszámnövekedés, a „hídszerep” megvalósítása akülönböző szintű intézmények között, a teljes körű és stabil jogi szabályozás, a szakmai innovációkmegvalósulása, valamint a szakmai érdekvédelem és folyamatos kommunikációs fórumok biztosításaa szereplők és <strong>az</strong> együttműködők részére. (Sediviné, 2010.) A munkaerőpiacon <strong>az</strong>onban a felsőfokúszakképzésben végzett hallgatók száma csak <strong>az</strong> utóbbi néhány évben érte el a kritikus szintet, ezérta sikerességről eddig nem sok információ állt rendelkezésre. Meggyőződésem, hogy a vállalkozásoktöbbsége nincs tisztában a felsőfokú szakképzés nyújtotta lehetőségekkel, a képzések kimeneti követelményeivel,így a képzésből kikerülő hallgatók kompetenciáival, ezért a felsőfokú szakképzés munkaerőpiacielfogadottsága nem megfelelő. A probléma megvizsgálására <strong>az</strong> Általános Vállalkozási FőiskolaVállalkozásmenedzsment Tanszékén belül átfogó vállalkozáskutatásba kezdtünk. Kérdőíves vizsgálatotfolytattunk, melynek célja – többek között – a felsőfokú szakképzésből kikerülő pályakezdőkkelszembeni munkaerő-piaci elvárások elemzése, illetve a munkáltatók által a felsőoktatási intézményekminőségének megítélésében szerepet játszó tényezők feltárása volt. Jelen tanulmányban először egyáttekintés olvasható a felsőfokú szakképzés irányelveiről, bemutatva a kutatás modelljét, majd <strong>az</strong>alapvető fogalmak defi niálása után ismertetésre kerülnek a kutatás legfontosabb részeredményei.KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOKAz Európai Unió új kihívásokkal szembesül mind a határain belül, mind <strong>az</strong>okon kívül (a klímaváltozásokozta kihívások, a fenntartható fejlődés igénye, a munkanélküliségi ráta emelkedése, a globálisválság, a gyors technológiai fejlődés, <strong>az</strong> új informatikai technológiák, a globális verseny növekedésestb.) A vállalkozások sikerének egyik fontos előfeltétele a tudás rendelkezésre állása. A tudásbázishozza mozgásba a vállalkozás folyamatait, teremti meg a siker esélyét. (Gaál, 2000.) Az oktatáspolitikais felelős abban, hogy a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége és a munkáltatók által igényeltszakképzettség között jelentős a különbség. (Halmos, 2000.)1Darócz Judit PhD-hallgató (Pannon Egyetem G<strong>az</strong>dálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája)2A tanulmány szakmailag lektorált. (Peer-reviewed)G<strong>az</strong>dasági kormányzás <strong>az</strong> Európai Unióban – Magyarország lehetőségei 65