Optika – tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold ... - Pcsuli

6. Melyik állítás és indoklás nem igaz egyszerre?a) Az égbolt nappal azért fényes, mert a Nap fénye a légkörben szóródik, s így minden iránybólérkezik hozzánk fény.b) A redıny keskeny résén betőzı napsugarat azért látjuk, mert a levegıben lebegı porszemekenszóródik a fény.c) Az egy lámpával megvilágított szobában minden irányból látjuk a tárgyakat, ez a diffúzvisszaverıdésnek köszönhetı.d) A diffúz visszaverıdésnek köszönhetı, hogy a szobában világító lámpa többszörös tükörképétlátjuk a dupla ablakban.7. Melyik mondat nem tartozik a visszaverıdés törvényéhez?a) A beesési szög a beesési merıleges és a beesı sugár által bezárt szög.b) A beesı sugár, a beesési merıleges és a visszavert sugár egy síkban vannak.c) A beesési szög és a visszaverıdési szög egyenlı.d) A beesési szög 0 o és 90 o között van.8. Nevezzük gömbtükörnek azt a görbült felülető tükröt, melyre érvényes a leképezési törvény.Ebben az értelemben melyik állítás igaz?a) A gömbtükör egy gömbfelületbıl kivágott olyan gömbszelet tükrözı felülete, melynek félnyílásszöge kisebb, mint 5 o .b) A gömbtükör egy gömb alakú, tükrözı felület.c) A gömbtükör egy félgömb alakú, tükrözı felület.d) A gömbtükör csak domború tükrözı felület lehet.9. Melyik meghatározás nem helyes?a) A gömbtükör szimmetriatengelyét optikai tengelynek nevezzük.b) A gömbtükör szimmetriatengelyének és a tükörnek a metszéspontját optikai középpontnaknevezzük.c) A gömbtükörhöz tartozó gömb középpontját geometriai középpontnak nevezzük.d) A geometriai középpontot gyújtópontnak is nevezzük.

10. Melyik a fókuszpont helyes meghatározása?a) A homorú tükörre párhuzamosan érkezı sugarak találkozási pontja.b) Az a pont, ahonnan a domború tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugarakvisszaverıdés után kiindulni látszanak.c) Az a pont, ahonnan a domború tükörre párhuzamosan érkezı sugarakvisszaverıdés után kiindulni látszanak.d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjábólkiinduló sugarakat összegyőjti.11. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén?a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı fénysugár visszaverıdésután a gyújtóponton halad át.b) A geometriai középponton keresztül beesı fénysugár azoptikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verıdik vissza.d) A fókuszponton keresztül beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.12. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén?a) Az egymással párhuzamosan érkezı fénysugarak visszaverıdés utána fókuszsíkban metszik egymást.b) A geometriai középponton keresztül beesı fénysugár önmagában verıdik vissza.c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyen verıdik vissza.d) A fókuszponton keresztül beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.13. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén?a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı fénysugár visszaverıdésután a gyújtóponton halad át.b) A geometriai középpont felé beesı fénysugár az optikai tengellyelpárhuzamosan verıdik vissza.c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verıdik vissza.d) A fókuszpont felé beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.

14. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén?a) Az egymással párhuzamosan érkezı fénysugarak úgy verıdnek vissza, hogy a visszavertsugarak meghosszabbításai a fókuszsíkban metszik egymást.b) A geometriai középpont felé beesı fénysugár önmagában verıdik vissza.c) Az optikai középpontba beesı fénysugár az optikai tengelyen verıdik vissza.d) A fókuszpont felé beesı fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verıdik vissza.15. Melyik állítás nem igaz? A fénytörés során új közegbe lépvea) a fény terjedési sebessége megváltozik.b) a fény hullámhossza megváltozik.c) a fény frekvenciája megváltozik.d) a relatív törésmutató határozza meg a fénytörés irányát.a)16. Ahonnan a fény érkezik legyen az A közeg, ahova a fény belép legyen a B közeg. Melyikállítás nem igaz a fénytörés törvényével kapcsolatban?sinαc=sin β cABb)sinα λ =Asin β λBc)d)sinα=sin βsinα=sin βnnffBAAB17. Melyik állítás nem igaz?a) Új közegbe lépve a fény mindig irányt változtat.b) Egy anyag légüres térre vonatkozó törésmutatóját abszolút törésmutatónak nevezzük.c) Két közeg egymáshoz viszonyított törésmutatóját relatív törésmutatónak nevezzük.d) Új közegbe lépve a fénysebesség mindig megváltozik.

18. Mikor jöhet létre teljes visszaverıdés?a) Ha a fény optikailag sőrőbb közegbıl optikailag ritkább közegbe lép.b) Bármelyik közegbıl bármelyik közegbe lépve elıfordulhat.c) Ha a fény optikailag ritkább közegbıl optikailag sőrőbb közegbe lép.d) Ha a fény a kisebb abszolút törésmutatójú közegbıl a nagyobbabszolút törésmutatójú közegbe lép.19. A légrétegek egymás felett változó sőrőségőek, s ezzel együtt optikai törésmutatójuk iskülönbözı. Melyik jelenség magyarázata nem függ össze a fenti megállapítással?a) délibább) fata morganac) a tőz feletti levegın keresztül nézett tárgyak reszketni látszanakd) az égitestek magasabban látszanak20. Melyik állítás hamis?a) A plánparalel lemezbe belépı és onnan kilépı fénysugarak párhuzamosak.b) A prizma törıszöge a belépı és belıle kilépı fénysugarak által bezárt szög.c) A plánparalel lemez által okozott eltolódás függ a lemez vastagságától.d) A prizmán történı áthaladáskor a fény eltérülése függ a prizma felületei által bezárt szögtıl.21. Egy prizma metszete egyenlı szárú háromszög. Egyik szárára merılegesen érkezı fénysugárbehatolva a prizmába az ábra szerint kétszer teljes visszaverıdést szenved, majd a harmadiklapon merılegesen lép ki a prizmából. Mekkora a prizma törıszöge?a) 36 ob) 74 oc) 22,5 od) 45 o

22. Lehet-e egy üveggömbre úgy bocsátani fénysugarat, hogy az a gömbbe behatolva, majd újraaz üveg határára érkezve a teljes visszaverıdés miatt az üveggömbben maradjon? Melyikválasz és indoklás igaz egyszerre?a) Igen lehetséges, csak a másik oldalon a határszögnél nagyobb szögbenérkezzen a fény az üveg-levegı határára.b) Nem lehetséges, mert teljes visszaverıdés csak a levegıbıl azüvegbe történı belépéskor jelentkezhet.c) Igen lehetséges, ha elég nagy a gömb, s így elég nagy szögbenérkezik a gömb belsejébıl a határra a fény.d) Nem lehetséges, mert a belépés és a kilépés tengelyesenszimmetrikus geometriai elrendezıdés.23. Adott üvegnek a levegıre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegbıl a határfelületre40 o -os beesési szöggel érkezı fénysugár milyen szög alatt lép ki a levegıbe?a) 74,6 ob) 40 oc) 25,4 od) Nem lép ki a levegıbe, visszaverıdik.24. Adott üvegnek a levegıre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegbıl a határfelületre45 o -os beesési szöggel érkezı fénysugár milyen törési szög alatt lép ki a levegıbe?a) 78,4 ob) 45 oc) 28,1 od) Nem lép ki a levegıbe, visszaverıdik.25. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üvegabszolút törésmutatója 1,5. A vízbıl fénysugár érkezik 60 o -os beesési szöggel az üvegfelületére. Milyen törési szöggel lép be az üvegbe?a) 60 ob) 50,2 oc) 77,6 od) Nem lép be az üvegbe, visszaverıdik.

30. A fény sebessége a nehézflintüvegben 170374 km/s, vízben 225059 km/s. Anehézflintüvegbıl a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 45 o -os beesési szöggel.Hogyan halad tovább?a) 69 o -os törési szöggel átlép a vízbe.b) 45 o -os törési szöggel átlép a vízbe.c) 32,4 o -os törési szöggel átlép a vízbe.d) Nem lép át a vízbe, visszaverıdik.31. A fény sebessége a nehézflintüvegben 170374 km/s, vízben 225059 km/s. Anehézflintüvegbıl a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 50 o -os beesési szöggel.Hogyan halad tovább?a) 69 o -os törési szöggel átlép a vízbe.b) 45 o -os törési szöggel átlép a vízbe.c) 35,4 o -os törési szöggel átlép a vízbe.d) Nem lép át a vízbe, visszaverıdik.32. Héliumgız által kisugárzott vörös fény hullámhossza levegıben 748 nm. Mekkora ahullámhossza üvegben, ha az üveg levegıre vonatkoztatott törésmutatója 1,46?a) 512 nmb) 780 nmc) 894 nmd) 1092 nm33. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedésisebessége levegıben 3 . 10 8 m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegırevonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fényhullámhossza és frekvenciája üvegben?a) 520 nm, 3,85 . 10 14 Hzb) 1092 nm, 3,85 . 10 14 Hzc) 520 nm, 2,67 . 10 14 Hzd) 1092 nm, 6 . 10 14 Hz

34. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedésisebessége levegıben 3 . 10 8 m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegırevonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fénysebessége és frekvenciája üvegben?a) 2 . 10 8 m/s, 3,85 . 10 14 Hzb) 3 . 10 8 m/s, 3,85 . 10 14 Hzc) 2 . 10 8 m/s, 2,57 . 10 14 Hzd) 3 . 10 8 m/s, 6 . 10 14 Hz35. Az 578 nm hullámhosszú zöld színő fény sebessége a levegıben 3 . 10 8 m/s. Mennyi ahullámhossza és a terjedési sebessége az üvegben, ha az üveg levegırevonatkoztatott törésmutatója 1,46?a) 396 nm; 2,055 . 10 8 m/sb) 578 nm; 2,055 . 10 8 m/sc) 844 nm; 2,055 . 10 8 m/sd) 844 nm; 3 . 10 8 m/s36. Melyik állítás igaz?a) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse a párhuzamosan érkezı sugarakat összegyőjti.b) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse az optikai tengely egy pontjából kiindulósugarakat összegyőjti.c) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse az optikai tengellyel párhuzamosan érkezısugarakat összegyőjti.d) A fókuszpont az a pont, ahova a győjtılencse az egymással párhuzamosan érkezı sugarakatösszegyőjti.

37. Melyik állítás igaz?a) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére párhuzamosan érkezı sugarak a lencsén valóáthaladás után kiindulni látszanak.b) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengely egy pontjából érkezısugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak.c) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengellyel párhuzamosan érkezısugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak.d) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére egymással párhuzamosan érkezı sugarak alencsén való áthaladás után kiindulni látszanak.38. Melyik állítás nem igaz győjtılencse esetén?a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a túloldali fókuszponton halad át.b) Az optikai középpontba érkezı sugár az optikai tengelyen halad tovább.c) A fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.d) Az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a túloldali fókuszsík egy pontjában találkoznak.39. Melyik állítás nem igaz szórólencse esetén?a) Az optikai középpontba érkezı sugár egyenesen halad tovább.b) A fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.c) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a lencse után úgy halad, mintha az érkezésioldal fókuszpontjából indult volna.d) Az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezésioldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna.40. Melyik állítás nem igaz?a) Győjtılencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a túloldali fókuszpontonhalad át.b) Szórólencse esetén a fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosanhalad tovább.c) Győjtılencse esetén az optikai középpontba érkezı sugár egyenesen halad tovább.d) Az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezésioldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna.

41. Melyik állítás nem igaz?a) Győjtılencse esetén a fókuszponton keresztül érkezı sugár az optikai tengellyel párhuzamosanhalad tovább.b) Szórólencse esetén az optikai középpontba érkezı sugár az optikai tengelyen halad tovább.c) Győjtılencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkezı sugár a túloldali fókuszpontonhalad át.d) Szórólencse esetén az egymással párhuzamosan érkezı sugarak a lencse után úgy haladnak,mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna.42. Két nagyon vékony üvegbıl készült óraüveget (nagyon vékony gömbfelület) összeragasztunk,az üvegek görbületi sugara r 1 = 50 cm, illetve r 2 = 40 cm. Az így készült lencsét(„levegılencse”) vízbe helyezzük. A víz levegıre vonatkoztatott törésmutatója 4/3.Milyen tulajdonságú, s mekkora fókusztávolságú lencsét kapunk?a) f = -89 cm, szórólencseb) f = 12,5 cm, győjtılencsec) f = -12,5 cm, szórólencsed) f = 66,67 cm, győjtılencse43. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a cédrusolaj abszolút törésmutatója 1,505. Akvarcüvegbıl kétszer domború lencsét készítünk, melynek egyik felülete r 1 = 50 cm, másikfelülete r 2 = 40 cm görbületi sugarú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkorafókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban?a) f = -7,27 m, szórólencseb) f = 7 m, győjtılencsec) f = 8,86 m, győjtılencsed) f = -65,36 m, szórólencse

44. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a kanadabalzsam abszolút törésmutatója 1,542.A kvarcüvegbıl domború-homorú lencsét készítünk, melynek egyik felülete r 1 = 50 cmsugarú, kívülrıl domború, másik felülete r 2 = 40 cm görbületi sugarú, kívülrıl homorúgömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságúlencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban?a) f = 37,16 m, győjtılencseb) f = -4,13 m, szórólencsec) f = 3,9 m, győjtılencsed) f = -35,16 m szórólencse45. Melyik állítás nem igaz? A homorú tüköra) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad.c) a geometriai középpontban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.46. Melyik állítás nem igaz? A homorú tüköra) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a geometriai középpontban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.47. Melyik állítás nem igaz? A homorú tüköra) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a fókuszban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.48. Melyik állítás nem igaz? A homorú tüköra) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a geometriai középpontban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad.

49. Melyik állítás nem igaz? A homorú tüköra) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a fókuszban lévı tárgyról nem ad képet.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.50. Melyik állítás igaz? Ha az arcunkat nagyítva szeretnénk látni ahomorú tükörben, akkor arcunka) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen.b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen.c) a geometriai középpontban legyen.d) a fókuszon belül legyen.51. Melyik állítás nem igaz?a) A homorú tükör képes nagyított, valódi képet készíteni.b) A domború tükör képes nagyított, látszólagos képet készíteni.c) A homorú tükör képes kicsinyített, valódi képet készíteni.d) A domború tükör képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni.52. Melyik állítás nem igaz?a) A domború tükör képes valódi képet készíteni.b) A homorú tükör képes látszólagos képet készíteni.c) A domború tükör képes kicsinyített képet készíteni.d) A homorú tükör képes kicsinyített képet készíteni.53. Melyik állítás nem igaz?a) A domború tükör mindig kicsinyített képet készít.b) A homorú tükör képes nagyított képet készíteni.c) A domború tükör mindig látszólagos képet készít.d) A homorú tükör képes látszólagos, fordított képet készíteni.

54. Melyik állítás nem igaz?a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nem készít képet.b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör nem készít képet.c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe nemösszefüggı.d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe egyenesállású.55. Melyik állítás nem igaz?a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör a tárggyal azonos nagyságú képet készít.b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör valódi képet készít.c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nagyított képet készít.d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör látszólagos képet készít.56. Melyik állítás igaz?a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör ne készítene képet.b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör ne készítene képet.c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tüköráltal készített kép ne lenne összefüggı.d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tüköráltal készített kép teljes egészében valódi lenne.57. Melyik állítás nem igaz?a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép csakbizonyos határ után jelenik meg.b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép távolodik a tükörtıl.c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a domború tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz.d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz.

58. Melyik állítás igaz?a) Ha a képet a homorú tükörhöz közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtıl messzehelyezzük el.b) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülrehelyezzük el.c) Ha a domború tükörrel nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörhöz közelhelyezzük el.d) Ha a domború tükörrel fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtıl messzehelyezzük el.59. Melyik állítás nem igaz?a) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülrehelyezzük el.b) Ha a domború tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör elıttbárhová elhelyezhetjük.c) Ha a homorú tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a geometriaiközépponton belülre helyezzük el.d) Ha a domború tükörrel egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör elıttbárhová elhelyezhetjük.60. Melyik állítás nem igaz?a) A domború tükörrel nem lehet ernyın felfogható képet készíteni.b) A homorú tükörben láthatjuk magunkat.c) A domború tükörben láthatjuk magunkat.d) A homorú tükör mindig ernyın felfogható képet készít.61. Melyik állítás igaz?a) A domború tükör mindig egyenes állású képet készít.b) A homorú tükör mindig valódi képet készít.c) A homorú tükör mindig fordított képet készít.d) A homorú tükör mindig kicsinyített képet készít.

62. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencsea) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad.c) a kétszeres fókusztávolságban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.63. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencsea) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a kétszeres fókusztávolságban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.64. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencsea) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a fókuszban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad.65. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencsea) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a kétszeres fókusztávolságban lévı tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad.d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad.66. Melyik állítás nem igaz? A győjtılencsea) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad.b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévı tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad.c) a fókuszban lévı tárgyról nem ad képet.d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.

67. Melyik állítás igaz? Ha a győjtılencsét egyszerő nagyítókéntakarjuk használni, akkor a nagyítandó tárgya) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen.b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen.c) a kétszeres fókusztávolságban legyen.d) a fókuszon belül legyen.68. Melyik állítás nem igaz?a) A győjtılencse képes nagyított, valódi képet készíteni.b) A szórólencse képes nagyított, látszólagos képet készíteni.c) A győjtılencse képes kicsinyített, valódi képet készíteni.d) A szórólencse képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni.69. Melyik állítás nem igaz?a) A szórólencse képes valódi képet készíteni.b) A győjtılencse képes látszólagos képet készíteni.c) A szórólencse képes kicsinyített képet készíteni.d) A győjtılencse képes kicsinyített képet készíteni.70. Melyik állítás nem igaz?a) A szórólencse mindig kicsinyített képet készít.b) A győjtılencse képes nagyított képet készíteni.c) A szórólencse mindig látszólagos képet készít.d) A győjtılencse képes látszólagos, fordított képet készíteni.71. Melyik állítás nem igaz?a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse nem készít képet.b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse nem készít képet.c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy győjtılencseáltal készített képe nem összefüggı.d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy győjtılencse általkészített képe egyenes állású.

72. Melyik állítás nem igaz?a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse a tárggyal azonos nagyságú képet készít.b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse valódi képet készít.c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse nagyított képet készít.d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse látszólagos képet készít.73. Melyik állítás igaz?a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a győjtılencse ne készítene képet.b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse ne készítene képet.c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a győjtılencseáltal készített kép ne lenne összefüggı.d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a szórólencseáltal készített kép teljes egészében valódi lenne.74. Melyik állítás nem igaz?a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a győjtılencséhez, akkor a képcsak bizonyos határ után jelenik meg.b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a győjtılencséhez, akkor a kép távolodik a lencsétıl.c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a szórólencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez.d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a győjtılencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez.75. Melyik állítás igaz?a) Ha a képet a győjtılencséhez közel szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a lencsétıl messze helyezzük el.b) Ha a győjtılencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a fókuszon belülre helyezzük el.c) Ha a szórólencsével nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a lencséhez közel helyezzük el.d) Ha a szórólencsével fordított képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a lencsétıl messze helyezzük el.

76. Melyik állítás nem igaz?a) Ha a győjtılencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük el.b) Ha a szórólencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a lencse elıtt bárhová elhelyezhetjük.c) Ha a győjtılencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a kétszeres fókusztávolságon belülre helyezzük el.d) Ha a szórólencsével egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkora tárgyat a lencse elıtt bárhová elhelyezhetjük.77. Melyik állítás nem igaz?a) A szórólencsével nem lehet ernyın felfogható képet készíteni.b) A győjtılencsével lehet nagyított képet készíteni.c) A szórólencsével lehet kicsinyített képet készíteni.d) A győjtılencse mindig ernyın felfogható képet készít.78. Melyik állítás igaz?a) A szórólencse mindig egyenes állású képet készít.b) A győjtılencse mindig valódi képet készít.c) A győjtılencse mindig fordított képet készít.d) A győjtılencse mindig kicsinyített képet készít.79. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 10 cm-re van és 0,25-szöröskicsinyített, látszólagos képet készítünk, akkora) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm.b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm.c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm.d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm.

80. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 10 cm-re van és 2,5-szörösnagyított, látszólagos képet készítünk, akkora) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm.b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm.c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm.d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm.81. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 20 cm-re van és 2,5-szörös nagyított,valódi képet készítünk, akkora) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm.b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm.c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm.d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm.82. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétıl a tárgy 20 cm-re van és 0,25-szöröskicsinyített, valódi képet készítünk, akkora) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm.b) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm.c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm.d) győjtılencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm.83. Melyik állítás nem igaz?a) Az emberi szemlencse változtatható fókusztávolságú lencse.b) A fényképezıgépben a lencse és a film távolságát változtatni tudjuk.c) Az emberi szemlencse görbületét változtatni tudjuk.d) A fényképezıgép lencséjének fókusztávolságát változtatni tudjuk.84. Melyik állítás igaz?a) A rövidlátó szemhez szórólencsét javasolnak.b) A távollátó szemhez szórólencsét javasolnak.c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik.d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina elıtt keletkezik.

85. Melyik állítás igaz?a) A rövidlátó szemhez győjtılencsét javasolnak.b) A távollátó szemhez győjtılencsét javasolnak.c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik.d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina elıtt keletkezik.86. Melyik állítás nem igaz?a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív.b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív.c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív.d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív.87. Melyik állítás nem igaz?a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív.b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív.c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív.d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív.88. Melyik állítás nem igaz?a) A beláthatatlan útkeresztezıdésekben nagymérető, domború tükröt helyeznek el az úttal 45 o -osszögben, kissé lefelé döntve. Ennek segítségével mindkét irányból belátható az út.b) A borotválkozó- vagy sminktükör homorú tükör. Ha arcunk a fókusztávolságon belül van,akkor annak egyenes állású, látszólagos, nagyított képét látjuk.c) Reflektorokban domború tükröket használnak párhuzamos fénynyaláb elıállítására. Afényforrás távolsága a tükörtıl a fókusztávolság.d) A jármővek visszapillantó tükre domború tükör, melyben az utca látszólagos, kicsinyített képétlátjuk.89. Melyik állítás nem igaz?a) A periszkópban fordított állású képet látunk.b) A reflektorban homorú tükröt használnak.c) A periszkópban síktükröket használnak.d) A reflektorban a fényforrás a tükör fókuszpontjában vagy annak közelében van.

90. Melyik állítás nem igaz?a) A filmvetítıvel valódi, nagyított, fordított állású képet készítünk.b) A filmvetítıben győjtılencsét alkalmazunk.c) A fényképezıgépben győjtılencsét alkalmazunk.d) A fényképezıgéppel valódi, kicsinyített, egyenes állású képet készítünk.91. Melyik állítás nem igaz?a) A hagyományos fényképezıgépben az élesre állításkor a filmetmozgatjuk a lencséhez képest elıre-hátra.b) A hagyományos fényképezıgépben az exponálási idı beállításaa fény mennyiségét szabályozza.c) A hagyományos fényképezıgépben a blende beállítása a fényerıtés a mélységélességet szabályozza.d) A hagyományos fényképezıgépben valódi, kicsinyített, fordítottállású képet készítünk.92. Melyik állítás nem igaz?a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál falát tükrözı felülettel vonják be.b) A prizma színszórása azon alapszik, hogy a különbözı színő fényekrevonatkozó törésmutatók különböznek egymástól.c) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különbözı színő fényekre vonatkozótörésmutatók különböznek egymástól.d) A fehér fény összetett, benne a spektrum összes színe megtalálható.93. Melyik állítás nem igaz?a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál végén belépı fénysugár az üvegszálpalástján teljes visszaverıdést szenved.b) Prizmával a fehér fényt színekre bonthatjuk.c) Szivárványt akkor láthatunk, ha egyszerre esik az esı és süt a Nap, s a Nap elıttünk van.d) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különbözı színő fényekre vonatkozótörésmutatók különböznek egymástól.

94. Melyik állítás nem igaz?a) Kiegészítı színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fekete színt adja.b) Kiegészítı színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fehér színt adja.c) A tárgyak színét a rájuk esı fény összetétele is meghatározza.d) A festék színét általában az határozza meg, hogy bizonyos színeket nem ver vissza az adottfénybıl.Megoldások1.b 2.c 3.a 4.a 5.c 6.d 7.d 8.a 9.d 10.b 11.b 12.c 13.a 14.c15.c 16.d 17.a 18.a 19.c 20.b 21.a 22.d 23.a 24.d 25.b 26.c 27.d 28.b29.d 30.a 31.d 32.a 33.a 34.a 35.a 36.c 37.c 38.b 39.b 40.b 41.b 42.a43.a 44.a 45.b. 46.a 47.c 48.d 49.d. 50.d 51.b 52.a 53.d 54.b 55.b 56.b57.a 58.a 59.c 60.d 61.a 62.b 63.a 64.c 65.d 66.d 67.d 68.b 69.a 70.d71.b 72.b 73.b 74.a 75.a 76.c 77.d 78.a 79.c 80.b 81.d 82.d 83.d 84.a85.b 86.d 87.c 88.c 89.a 90.d 91.a 92.a 93.c 94.a