letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

Lezárási Igény Kérdőív tesztelése egyetemista mintán 59seket általában gyorsan és magabiztosan hozom meg.”). Ezt az igényt a Döntéskészség(Decisiveness) faktor méri.Egy negyedik faktor a Bejósolhatóság Igénye (Preference for Predictability). Eza bekövetkezendő események és helyzetek kiszámíthatóságának előnyben részesítésétméri („I enjoy the uncertainty of going into a new situation without knowingwhat might happen.” – „Élvezem azt a fajta bizonytalanságot, amikor belemegyekegy új helyzetbe anélkül, hogy tudnám, mi fog történni.” – fordított kérdés).A Zárt Gondolkodás (Closed-Mindedness) alskálája az ötödik olyan tényező,mely a magas lezárási igénnyel együtt jár. Azt méri, hogy problémamegoldás, állásfoglalássorán mennyiben hajlunk különböző nézőpontok figyelembe vételére(„When thinking about a problem, I consider as many different options on the issueas possible.” – „Amikor egy problémáról gondolkodom, annyi különböző véleménytfontolóra veszek az ügyben, amennyit csak lehetséges.” – fordított kérdés). Amenynyibena kognitív lezárásra való igényünk magas, úgy miután elhatározzuk magunkatvalami mellett, kevésbé hajlunk arra, hogy figyelembe vegyünk más, ellentétesálláspontot képviselő forrásokat is („Even after I’ve made up my mind about something,I am always eager to consider a different opinion.” – „Még ha el is határoztammagam valami mellett, mindig alig várom, hogy egy másfajta véleményt is fontolóravegyek.” – fordított kérdés).Webster és Kruglanski (1994) eredményei alapján a kérdőív megbízhatóan mériaz egyes alskálákat. Habár 281 fős hallgatói mintájuk esetén két faktor megbízhatóságaviszonylag alacsony: Cronbach α = 0.6656 (Kétértelműséggel Szembeni Ellenérzés)és Cronbach α = 0.6152 (Zárt Gondolkodás). Továbbá három tétel (4, 9,39) faktorsúlya 0.3 alá esik, ennek ellenére ezeket a tételeket meghagyják a 42itemes skála kérdései között. Eredményeik alapján a kérdőívet a lezárási igénytmegbízhatóan és viszonylag stabilan mérő eszköznek tekintik (Webster ésKruglanski, 1994). A lezárási igény és a feltételezett alskálák kapcsolata (Websterés Kruglanski, 1994) valamint a kérdőív kulturális invarianciája azonban megkérdőjelezhető(Neuberg, Judice és West, 1997; Moneta és Yip, 2004; Roets, Van Hielés Cornelis, 2006). Neuberg, Judice és West (1997) felvetette, hogy a skála korántsemegységes mérőeszköze a lezárási igény konstruktumának. Az általuk vizsgálthat minta esetében a kérdőívet gyenge homogenitás jellemzi. Továbbá e kritikaszerint a kérdőív nem egydimenziós. Helyette egy kétdimenziós modellt, a Döntéskészségalskála külön választását javasolják. Más vizsgálatok (Moneta és Yip,2004; Roets, Van Hiel és Cornelis, 2006) eredményei is kérdésessé teszi az eredetielképzelést, miszerint a kérdőív itemei megbízhatóan és érvényesen mérik öt faktoronkeresztül a lezárás igényét. Így alternatív javaslatok születtek mind a kérdőívmodellezésére (Neuberg, Judice és West, 1997; Mannetti et al, 2002), mind azegyes fordítások kapcsán az érvényesség érdekében egyes itemek elhagyására(Vermeir és Kenhove, 2005; Roets és Van Hiel, 2007). Ugyanakkor a kérdőív ígyis számos téma vizsgálatában megbízható és eredményes mérőeszköznek bizonyult(Kruglanski, 2005). A skála többdimenziós voltával kapcsolatban Kruglanski pedig