A PSZICHOBIOGRÁFIA MINT MÓD SZER - Alkalmazott Pszichológia

A pszichobiográfia mint módszer 79hogy en nek fel hasz ná lá sa so rán a kvan ti ta tív ku ta tás tól és a sta tisz ti kai pró bák hasz ná la tá tól semkell majd el zár kóz ni, mi vel ez nem je lent vis sza té rést a so kat bí rált nomotetikus ál lás pont hoz.A KOR TÁRS PSZICHOBIOGRÁFIA EL MÉ LE TI ÉS MÓD SZER TA NIVO NAT KO ZÁ SAIMi ben nyújt újat a kor társ pszichobiográfia a ko ráb bi előz mé nyek hez ké pest? Elő ször is a szer -zők igye kez tek tisz táz ni a „rossz hír be” ke ve re dett klas szi kus mód szer hez va ló vi szo nyu kat,hi szen leg több ször az ez el len meg for má ló dott, rész ben jo gos kri ti kák nyo mán szok ták két -ség be von ni az irány zat lét jo go sult sá gát. Schultz (2005b) sze rint a rossz pszichobiográfiák léte -zé se nem mond sem mit a pszichobiográfiáról ál ta lá nos ság ban, és az el kö vet he tő hi bák is me -re té ben kön nyeb ben le het sé ges ki vá ló elem zé se ket ír ni (2. táb lá zat).2. táb lá zat. A jó és a rossz pszichobiográfia jel lem zői (Schultz, 2005a)Runyan (1997) már a nyolc va nas és ki lenc ve nes évek ben fel hív ta a fi gyel met a pszicho bio -grá fiával kap cso lat ban a redukcionizmus ve szé lye i re, a ko rai élet ese mé nyek re konst ruk ci ó i nakbuk ta tó i ra, il let ve a gyer mek ko ri ha tá sok túl di men zi o ná lá sá nak és a ké sőb bi ek fi gyel men kí vülha gyá sá nak ká ros kö vet kez mé nye i re. Ki emel ten fog lal ko zott az zal is, hogy ho gyan le het kri ti -ka i lag ér té kel ni az al ter na tív pszichobiográfiai ma gya rá za to kat (Runyan, 2005b). Van Goghfütörténetének tu cat nál több, zöm mel pszi cho ana li ti kus ma gya rá za tát ös sze vet ve fel te szi a kér -dést: ho gyan le het a ren del ke zés re ál ló ada tok alap ján el dön te ni, hogy me lyik ma gya rá zat áll -hat kö ze lebb az igaz ság hoz? Sze rin te azok a ma gya rá za tok és ér tel me zé sek el fo gad ha tók, ame -lyek (1) lo gi ku san hang za nak; (2) szé les ha tó kö rű ek, va gyis szám ba ve szik a kér dé ses ese mé nyekjó né hány ta lá nyos as pek tu sát; (3) túl élik a tesz te lést vagy a cá fo la tuk ra tett kí sér le te ket; (4) össz -hang ban van nak szá mos ren del ke zés re ál ló, re le váns bi zo nyí ték kal; (5) fe lül ről tá mo ga tot tak, va -gyis kon zisz ten sek az em be ri mű kö dés ről vagy az adott sze mély ről va ló tu dá sunk kal; és (6) meg -bíz ha tó sá guk ve tek szik az al ter na tív ma gya rá za to ké val.a) El mé le ti hát tér„A pszichobiográfiát ért leg gya ko ribb kri ti ka min den bi zon nyal a pszi cho ana li ti kus el mé let hezfű ző dő sú lyos füg gő sé gi vi szony ra vo nat ko zik” – ír ta Alan C. Elms (1994, 9). Az ana li ti kus meg -