A PSZICHOBIOGRÁFIA MINT MÓD SZER - Alkalmazott Pszichológia

A pszichobiográfia mint módszer 83doku men tu mok), és ki ter jed az ön élet rajz ok ra, me mo á rok ra, nap lók ra, le ve le zés re, kre a tív pro -duk tu mok ra (el ső sze mé lyű do ku men tu mok). A pszichobiográfusok ál ta lá ban egy idő után le -áll nak az adat gyűj tés sel, mi vel a túl zot tan nagy men nyi sé gű narratívum már za va ró le het.Az ada tok nyo mán (4) felül le het vizs gál ni a kez de ti hi po té zist, amely ben nagy sze re pet ját szikaz ál ta lunk hasz nált el mé le ti ke ret (pszi cho a na lí zis, perszonológia, nar ra tív el mé le tek). Ezt kö -ve tő en (5) fo ko za to san fó ku szál juk az adat gyűj tést, amely nek so rán az ada tok ér té ke lé sé hezhasz nál hat juk Ale xan der el kép ze lé sét a pszi cho ló gi ai szem pont ból ki emel ke dő je len sé gek el -sőd le ges in di ká to ra i ról, vagy Schultz prototipikus szcé ná kat azo no sí tó mód sze rét. A kü lön bö -ző fel hasz nált adat for rá sok szám ta lan el lent mon dást tar tal maz hat nak. Ezek ke ze lé sé re (6) Elmsaz élet rajz írók és tör té né szek né hány el já rá sát ja va sol ja: ahol le het, el sőd le ges for rás ra kell tá -masz kod ni, ha még is má sod la gos for rást kell hasz nál ni, ak kor a ku ta tó nak tisz táz nia kell azil le tő szer ző nek a protagonistával va ló vi szo nyát (lásd Erikson, 1968). A pszichobiográfia mű -fa já ban (7) a ku ta tás ite ra tív jel le gű. Ahe lyett, hogy a vizs gá lat ala nyá ról hoz zá fér he tő ada to -kat egyet len nagy ku pac ba hal moz nánk, hogy az tán ab ból húz zuk elő a konk lú zi ó kat, elő szöraz elő ze tes ada tok alap ján pró ba hi po té zi se ket al ko tunk, az tán ada to kat ke re sünk, ame lyek eze -ket iga zol ják vagy cá fol ják, szű kí tik vagy el moz dít ják a hi po té zi sek fó ku szát, ezt kö ve tő en to -váb bi bi zo nyí té kok után né zünk (ame lyek a ki in du ló hi po té zis alap ját ké pe ző ada tok tól füg get -le nek), ezek is mét iga zol ják vagy cá fol ják, szű kí tik vagy mó do sít ják fel te vé se in ket. Az ite ra tívelem zé si el já rás tel jes mér ték ben le kép zi az eu ró pai fi lo zó fia szá má ra rég óta is merthermeneutikai kört (Dilthey, 1974; Me zei, 1997). Ezt kö ve ti (8) az ér vé nyes kö vet kez te té sekazo no sí tá sa és be ha tá ro lá sa, amit fel te he tő en (9) a té ma ite ra tív ta nul má nyo zá sa kö vet máskuta tók ál tal. Hogy ezek kö zül me lyik lesz a helyt ál ló, azt to váb bi tesz te lé sek, az idő és az olva -sók dön tik el.William M. Runyan (1997) né hány év vel ko ráb ban egy fo lya mat mo dellt dol go zott ki azelem zés re vo nat ko zó an (2. áb ra). Eb ben a kü lön bö ző fá zi sok nem fel tét le nül kö ve tik meg ha -tá ro zott sor rend ben egy mást; a szá mok a mo del len csak a be azo no sí tás cél ját szol gál ják.2. áb ra. Runyan (1997) mo dell je a pszichobiográfiai elem zés meg ha tá ro zó i ról és fo lya ma tá rólAz élet tör té ne ti elem zés egy spe ci á lis, de egy re je len tő sebb for má ja a több eset pár hu za -mos fel dol go zá sá ra irá nyu ló „multiple case” pszichobiográfia (Isaacson, 2005). A több sze -mély vizs gá la tát tar tal ma zó pszichobiográfiák ese tén a Isaacson sze rint kö vet ke ző jel leg ze tes