30.11.2012 Views

Lapunk elôfizethetô az interneten is - Elektro Net

Lapunk elôfizethetô az interneten is - Elektro Net

Lapunk elôfizethetô az interneten is - Elektro Net

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

2007/8.<br />

ELEKTRONIKAI INFORMATIKAI<br />

SZAKFOLYÓIRAT<br />

ALAPÍTVA: 1992<br />

Megjelenik évente nyolcszor<br />

XVI. évfolyam 8. szám<br />

2007. december<br />

Fôszerkesztô:<br />

Lambert Miklós<br />

Szerkesztô assz<strong>is</strong>ztens:<br />

Mákos András<br />

Szerkesztôbizottság:<br />

Alkatrészek, elektronikai tervezés:<br />

Lambert Miklós<br />

Informatika:<br />

Gruber László<br />

Automatizálás és folyamatirányítás:<br />

Dr. Szecsõ Gusztáv<br />

Kilátó:<br />

Dr. Simonyi Endre<br />

Mûszer- és méréstechnika:<br />

Dr. Zoltai József<br />

Technológia:<br />

Dr. Ripka Gábor<br />

Távközlés:<br />

Kovács Attila<br />

Nyomdai elôkészítés:<br />

Baranyai Zsuzsanna<br />

Czipott György<br />

Sára Éva<br />

Korrektor:<br />

Márton Béla<br />

Hirdetésszervezô:<br />

Tavasz Ilona<br />

Tel.: (+36-20) 924-8288<br />

Fax: (+36-1) 231-4045<br />

Elõfizetés:<br />

Tel.: (+36-1) 231-4040<br />

Erdélyi Csilla<br />

Nyomás:<br />

Pethõ Nyomda Kft.<br />

Kiadó:<br />

Heiling Média Kft.<br />

1046 Budapest, K<strong>is</strong>s Ernõ u. 3.<br />

Tel.: (+36-1) 231-4040<br />

A kiadásért felel:<br />

Heiling Zsolt ig<strong>az</strong>gató<br />

A kiadó és a<br />

szerkesztôség címe:<br />

1046 Budapest,<br />

K<strong>is</strong>s Ernô u. 3. IV. em. 430.<br />

Telefon: (+36-1) 231-4040<br />

Telefax: (+36-1) 231-4045<br />

E-mail: info@elektro-net.hu<br />

Honlap: www.elektro-net.hu<br />

Laptulajdonos: ELEKTROnet Média Kft.<br />

Alapító: Sós Ferenc<br />

A hirdetések tartalmáért nem áll<br />

módunkban felelôsséget vállalni!<br />

Eng. szám: É B/SZI/1229/1991<br />

HU ISSN 1219-705 X (nyomtatott)<br />

HU ISSN 1588-0338 (online)<br />

Mi van a kocsiban?<br />

Hát elôször <strong>is</strong> vas (vagy acél, hogy IT-szerû<br />

szóhasználatunkkal ne sértsük meg a gépészeket)!<br />

Azután számottevô még a gumi,<br />

mert nem mindegy, hogy hogyan tapadunk<br />

<strong>az</strong> úthoz menet közben. Van még benne<br />

némi üveg, abból a biztonságosan törô fajtából,<br />

és finom kárpit, hogy a hosszú utakon<br />

(fôként a magyarországi útv<strong>is</strong>zonyok mellett)<br />

ne törôdjünk túlságosan. És van még<br />

benne valami?<br />

Bizony van, egy k<strong>is</strong> marék szilícium<br />

chip formában, no és körülötte holmi egyéb<br />

alkatrészek, csatlakozók, kábelek. Ez bizony<br />

<strong>az</strong> elektronika. Igen Kedves Olvasó,<br />

ebben a számban különös figyelmet fordítottunk<br />

<strong>az</strong> autóelektronikára, amely manapság<br />

a kocsi értékének mintegy 30%-át adja.<br />

De ha ez ilyen sok, akkor miért nem látjuk?<br />

A motorház tele van motorral, <strong>az</strong> utastér<br />

üléssel, a csomagtér pedig csomaggal, de<br />

hol van <strong>az</strong> elektronika?<br />

A paradoxon a miniatürizálásban rejlik:<br />

minél több és drágább elektronika van <strong>az</strong> autóban,<br />

annál láthatatlanabb, és erényét nem<br />

anyag<strong>is</strong>ága, hanem szellemi hozzáadott értéke<br />

képv<strong>is</strong>eli. A határokat folytonosan döntögetô<br />

ipari elektronika ma már nélkülözhetetlen<br />

a korszerû autóban. A kezdetben fôként<br />

a szórakoztatóelektronikára korlátozódott<br />

autóelektronika (rádió, k<strong>az</strong>ettás magnó) mára<br />

bevonult a gépek irányításába, és a profi távközlésbe<br />

(GPS, mobil internet stb.). Rendszerek<br />

alakultak ki, amelynek egy fontos, de nem<br />

kiemelt fontosságú eleme a szórakoztatás.<br />

Mindezek mûködését <strong>az</strong> informatika és digitál<strong>is</strong><br />

technika fejlôdésének köszönhetôen<br />

proceszszor(ok) rendszere hangolja össze, és<br />

egy olyan technológia valósítja meg, amelyet<br />

a november közepén megrendezett Productronica<br />

mutatott be a világnak.<br />

Hol tart ma <strong>az</strong> elektronikai gyártástechnológia?<br />

Merôben új technológiák születése nem<br />

jellemzô napjainkra, annál nagyobb jelentôsége<br />

van a precizitás fokozásának, és a<br />

termelékenység növelésének. Nagyon fontos<br />

jellemzôje a fejlôdésnek, hogy mindez<br />

nem jelent minôségl<strong>az</strong>ulást, sôt, <strong>az</strong> elektronikai<br />

berendezések megbízhatósága – a bonyolultság<br />

emelkedése ellenére – egyre növekszik.<br />

Ez különösen ig<strong>az</strong> <strong>az</strong> autóra,<br />

amelyre – veszélyes üzem lévén – életünket<br />

bízzuk. Ha ugyan<strong>is</strong> bedöglik a tévé kedvenc<br />

filmünk nézése közben, akkor legfeljebb<br />

bosszankodunk, és elôkapunk egy<br />

könyvet… De ha <strong>az</strong> üzemanyag-adagoló<br />

elektronikus vezérlése mondja fel a szolgálatot<br />

180 km/h-s elôzés közben (mondjuk a<br />

német autópályán), annak következménye<br />

katasztrofál<strong>is</strong> lehet. Szervizesek pl. még sohasem<br />

panaszkodtak olyan hibára, hogy<br />

egy autóban nem kívánt esetben mûködésbe<br />

lépett <strong>az</strong> ABS vagy <strong>az</strong> immobilizer letiltott<br />

volna ment közben.<br />

Karbantartás? Olajcsere, szûrôcsere,<br />

olykor dugattyúgyûrû-csere megszokott dolog,<br />

de ki hallott már karbantartási tervben<br />

elôírt légzsákmûködtetô elektronikai panel<br />

cseréjérôl? A szenzorok idôszakos cseréje<br />

sem <strong>az</strong> elektronika elhasználódásának következménye,<br />

hanem pl. a korrozív gázok<br />

okozta hatásfokcsökkenésé (pl. λ-szonda).<br />

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy <strong>az</strong> autóba<br />

beépített elektronika (a csekély számú meghibásodástól<br />

eltekintve) erkölcsi elévülése<br />

miatt szorulhat cserére.<br />

Az idei Productronica tehát ennek jegyében<br />

zajlott. Külön pavilon mutatta be a<br />

mikrotechnológiai újdonságokat, a MEMStechnológiát,<br />

de a fô hangsúly a termelékenységen<br />

volt. A Siemens standján pl. bemutatták<br />

a legújabb beültetôgépet, amely<br />

már átlépte a bûvös 100 000 alkatrész/óra<br />

sebességet, és ezt nem <strong>is</strong> akárhogyan, hanem<br />

immár szabványokban elfogadott elrendezésekre.<br />

Mindezt <strong>az</strong>zal reklámozták,<br />

hogy szabad összehasonlításnak tették ki<br />

gépeiket a konkurens gyártókkal. Nagyon<br />

népszerû volt a standon <strong>az</strong> arcképfotózás <strong>is</strong>,<br />

a képbôl speciál<strong>is</strong> szoftverrel rajzot készítettek,<br />

amelyet chipellenállásokból mintáztak<br />

meg, a beültetôgép mindjárt be <strong>is</strong> ültette,<br />

és fél óra múlva a laminált fotót boldogan<br />

vehette át tulajdonosa. Jó reklám volt a<br />

Siemenssel együttmûködô Muratának <strong>is</strong>,<br />

amely <strong>az</strong> alkatrészeket biztosította. No persze<br />

ez nem <strong>az</strong>t jelenti, hogy a konkurencia<br />

végleg le van körözve, h<strong>is</strong>zen tudjuk, hogy<br />

a piacon egy nagy eredmény megjelenése<br />

még erôsebb kihívást jelent a fejlesztésre.<br />

Ez alkalommal a Siemens-standon készült<br />

képpel köszöntöm <strong>az</strong> Olvasókat, kívánva<br />

egyúttal kellemes karácsonyi ünnepeket, és<br />

<strong>az</strong> ideinél eredményesebb Boldog új évet!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!