Lapunk elôfizethetô az interneten is - Elektro Net
Lapunk elôfizethetô az interneten is - Elektro Net
Lapunk elôfizethetô az interneten is - Elektro Net
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az autózás élményei<br />
– <strong>az</strong> elektronika ölelésében<br />
GRUBER LÁSZLÓ<br />
A motor<br />
Motor tekintetében sztenderdnek számít<br />
a négyütemû dugattyús benzinmotor,<br />
vagy dízelmotor. Többségében négyhengeres,<br />
de a közép- és felsôkategóriában<br />
közkedvelt a 6 (esetleg több) hengeres Vmotor.<br />
Kuriózumként kezeljük a háromhengeres<br />
dugattyús, vagy a bolygódugattyús<br />
(Wankel) motorokat, ezek k<strong>is</strong>zolgálóelektronikus<br />
vezérlése egyedi, míg a<br />
sztenderd motorok tipizált elemekbôl kialakított<br />
vezérléssel mûködnek. A motorok<br />
vezérlésérôl itt nem kívánunk részleteiben<br />
írni, h<strong>is</strong>zen a Gépjármûmotor-menedzsment<br />
címû cikk ezzel foglalkozik.<br />
Pusztán a vezérlés elvét foglaljuk össze.<br />
A motor fordulatszámát <strong>az</strong> üzemanyag<br />
adagolásával vezéreljük. Ezt hagyományosan<br />
a gázpedál mûködteti, amelyet<br />
bowden köt össze a dízeladagoló-szeleppel,<br />
karburátor pillangószelepével, vagy<br />
benzinbefecskendezô karjával. Ki ne emlékezne<br />
a régi „trabantos” idôkre, amikor<br />
a bowden elszakadásával a motor felbôgött,<br />
mert a karburátort maximumra<br />
nyitotta a rugó? Persze bowden mûködtette<br />
a gázt a Volvóban és más nagy értékû<br />
kocsikban <strong>is</strong>. Ma ezt a feladatot átveszi <strong>az</strong><br />
elektronikus vezérlés, potenciométer adja<br />
a gázpedál lenyomásának szöghelyzetét.<br />
A Bosch fejlesztése eredményeképpen két<br />
potenciométert mûködtetünk a gázpedállal,<br />
<strong>az</strong> egyiket lefelé, a másikat felfelé csavarva,<br />
amely olyan beépített redundanciát<br />
ad, hogy gyakorlatilag nem fordulhat elô<br />
vezérléskiesés (és ha már a Mercedes <strong>is</strong><br />
használja…).<br />
Bár a potenciométert <strong>is</strong> meg lehet csinálni<br />
hosszú élettartamúra, a gázpedál<br />
mûködési gyakor<strong>is</strong>ága <strong>az</strong>onban elég<br />
6 info@elektro-net.hu<br />
Jármû-elektronika<br />
20 évvel ezelôtt <strong>az</strong> autóba épített (vagy pótlólagosan beszerelt) elektronikát<br />
a rádió jelentette, amelynek haladottabb változata már k<strong>az</strong>ettás magnót<br />
<strong>is</strong> tartalm<strong>az</strong>ott. Ki mert volna arra gondolni, hogy a fékezés szükségességének<br />
mértékét a vezetô rutinja helyett egy elektronika szabályozza?<br />
Köz<strong>is</strong>mert tény v<strong>is</strong>zont, hogy manapság a személyautók összértékének<br />
legalább 30%-a elektronika. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szellemi<br />
hozzáadott érték tekintetében <strong>az</strong> elektronika élen jár, h<strong>is</strong>zen gépészetileg<br />
már minden „ki van találva”, legfeljebb gyártástechnológiai, hatásfokbeli<br />
stb. jobbítást lehet elérni, <strong>az</strong> elektronika pedig napról napra újszerû<br />
dolgokat produkál, akkor <strong>az</strong> autóelektronika elôretörése nagyon <strong>is</strong><br />
érthetô. Cikkünkben megpróbálunk áttekintést adni <strong>az</strong> autóelektronikai<br />
rendszerekrôl…<br />
1. ábra. <strong>Elektro</strong>nikus gázpedál (Bosch)<br />
2. ábra. Planár<strong>is</strong> λ-szonda (Bosch)<br />
nagy. Így elônyt élveznek a Hall-szenzoros<br />
megoldások, amelyeknél a mechanikai<br />
mûködésbôl eredôen nincs elhasználódás.<br />
A benzinmotoroknál lényeges kérdés<br />
a gyújtás. Borbás: Gyújtástörténet címû<br />
cikkébôl <strong>is</strong> meg<strong>is</strong>merhetjük a kérdést, a<br />
hajdani megszakítós gyújtástól <strong>az</strong> elektronikusig<br />
hosszú volt <strong>az</strong> út. Korábban a<br />
szériaautókra amatôr eszközökkel készítettünk<br />
tranz<strong>is</strong>ztoros, tir<strong>is</strong>ztoros gyújtásokat,<br />
több-kevesebb sikerrel (már ami <strong>az</strong><br />
üzemszerû stabilitást illette), de a 90-es<br />
2007/8.<br />
években – gépkocsitípusra illesztett –<br />
pótlólagosan beszerelhetô elektronikus<br />
gyújtásokat <strong>is</strong> gyártott néhány cég (h<strong>az</strong>ánkban<br />
pl. a Remix). Akkoriban annak<br />
reményében „bütyköltük” autóinkba <strong>az</strong><br />
elektronikus gyújtást, hogy kevesebbet<br />
fogyasszon. Ez így <strong>is</strong> volt, de manapság<br />
sokkal fontosabb kérdés a környezetszennyezés,<br />
ami persze együtt jár a jobb<br />
hatásfokú égetés révén a fogyasztás csökkenésével.<br />
A környezetszennyezés csökkentését<br />
egyébként a ma már szériakocsikba <strong>is</strong><br />
kötelezôen beépített katalizátor, és szabályozására<br />
szolgáló λ-szonda biztosítja.<br />
A Bosch (lévén a rendszer feltalálója) ebben<br />
<strong>is</strong> élen jár. A 2. ábrán látható λ-szonda<br />
egy planár<strong>is</strong> technológiával elôállított<br />
oxigénszenzort tartalm<strong>az</strong>.<br />
A dízelmotor – sok elônye ellenére –<br />
több hátránnyal rendelkezett a benzinmotorhoz<br />
képest. Fô hátránya a nagyobb<br />
környezetszennyezése volt. Mára a helyzet<br />
megváltozott, a korszerû dízelmotor<br />
szinte semmiben sem marad el benzines<br />
társától, megtartva elônyeit. A DPF-rendszer<br />
(Diesel Particulate Filters) egyszersmind<br />
eliminálja a kipufogógázban távozó<br />
szilárd (korom) részecskéket, és ezzel<br />
együtt jelentôs teljesítménynövelést, fogyasztáscsökkenést<br />
eredményez. A részecskeszûrô<br />
ugyan mechanikai, vagy<br />
vegyi (katalizátoros), a vezérlés <strong>az</strong>onban<br />
elektronika. Miért szükséges a részecskeszûrô?<br />
A dízelmotornál ugyan<strong>is</strong> – a benzinessel<br />
ellentétben, ahol <strong>az</strong> üzemanyagot<br />
rendszerint a szívócsôbe porlasztják, így<br />
annak van ideje alaposan elkeveredni a<br />
beszívott levegôvel – addig a közvetlenül<br />
<strong>az</strong> égéstérbe fecskendezett gázolaj szinte<br />
<strong>az</strong>onnal meggyullad. Az üzemanyag és a<br />
levegô nem kielégítô keveredése felelôs<br />
a dízelekre jellemzô két káros kipufogógáz-alkotó<br />
keletkezéséért: a gázolajban<br />
dús, levegôben szegény területeken a tökéletlen<br />
égés miatt korom, míg <strong>az</strong> égéstér<br />
távoli, sok levegôt és v<strong>is</strong>zonylag kevés<br />
dízelolajat tartalm<strong>az</strong>ó részein a gyors<br />
égés miatt nitogén-oxidok (NO x) keletkeznek.<br />
A korom képzôdését leginkább <strong>az</strong><br />
üzemanyag nagyon finom elporlasztásával<br />
lehet csökkenteni. Ez a mozgatórugója<br />
<strong>az</strong> egyre nagyobb befecskendezési<br />
nyomások (akár 2000 bar) eléréséért folyó<br />
harcnak, és a még több, még apróbb<br />
furattal készülô befecskendezô-fúvókák<br />
gyártásának. A jó égéshez szükséges elegendô<br />
levegôt a turbófeltöltô szállítja, de<br />
mûködése késleltetett, egy-egy nagyobb<br />
gázfröccs biztos koromképzôdéssel jár.<br />
Pedig nem <strong>is</strong> ezek a látható koromrészecskék<br />
a legveszélyesebbek, hanem a<br />
jóval k<strong>is</strong>ebb, szabad szemmel észrevehetetlen<br />
összetevôk. A különös kockázat,<br />
hogy ezek felülete parányi méretük-
Change language