2008. November
2008. November
2008. November
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
I. évfolyam 6. szám A RENDÕRSÉG BELSÕ SZAKMAI LAPJA <strong>2008.</strong> november<br />
RENDÕR<br />
MAGUNKRÓL,<br />
MAGUNKNAK<br />
A rendõrök testi és lelki állapotáról szóló írásaink a 6–9. és a 13–14. oldalakon.<br />
MAKKEGÉSZSÉGESEN
Elsõ alkalommal rendezte meg a Rendészeti<br />
Szervek Kiképzõ Központja Nagytétényben<br />
a meghívásos gépkarabély-lõversenyt<br />
november 5-én. Az egyéni és a háromfõs<br />
csapatküzdelmekre kilencvennégyen neveztek.<br />
A rendvédelmi szervek mellett a<br />
vám- és pénzügyõrök, az NBH, a szakszolgálat<br />
és a magyar honvédség is képviseltette<br />
magát.<br />
Szabó Zoltán alezredes, alosztályvezetõ a<br />
verseny céljáról elmondta: fejleszteni kívánják<br />
a hivatásos rendõri állomány és valamennyi<br />
résztvevõ lõkészségét, lövészeti-taktikai<br />
ismereteit. Terveik szerint a jövõben<br />
minden rendszeresített fegyverfajtával hasonló<br />
versenyeket hirdetnek. A mostani próbatétel<br />
öt pályán, különbözõ nehézségû feladatok<br />
végrehajtásával, változó mennyiségû lõszer<br />
felhasználásával, életszerû körülmények között<br />
folyt.<br />
Eredmények: Egyéni versenyben 1. Lakó<br />
Zoltán hadnagy, 2. Pátrovics Tamás õrnagy,<br />
3. Mezõ Péter fõtörzszászlós. Csapatversenyben<br />
1. Pest Megyei Rfk., 2. Csongrád Megyei<br />
Rfk., 3. Bács-Kiskun Megyei Rfk.<br />
T. I.<br />
FOTÓ: TAKÁCS I.<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
RENDÕR<br />
GÉPKARABÉLY-VIADAL<br />
Szabó Zoltán alezredes és Bakonyi András<br />
zászlós megbeszélte a tapasztalatokat<br />
A lövészetvezetõ ellenõrzésével számítógépen<br />
rögzítették az eredményeket<br />
Az egyéni küzdelmek legjobbjai<br />
2
A TARTALOMBÓL:<br />
A rend bölcsessége ...........................4–5.<br />
Egészségkarbantartóink .......................6–7.<br />
ÁEK-diagnózis.....................................8–9.<br />
<strong>November</strong>i RÉT-elõzetes .......................10.<br />
Személyügyi hírek .................................11.<br />
Baleseti gócpontok................................12.<br />
Utókezelés elõrelátással..................13–14.<br />
Tizenöt rendõr a vendégáradatban ...15–16.<br />
Híd a határon...................................17–18.<br />
Boszorkány a fatörzsben ........................19.<br />
Köddé vált lánctalpas.............................20.<br />
RENDÕR<br />
A rendõrség belsõ szakmai lapja<br />
Felelõs kiadó:<br />
Dr. Bencze József altábornagy,<br />
országos rendõrfõkapitány<br />
Fõszerkesztõ: Cs. Csala Károly<br />
Felelõs szerkesztõ: dr. Deák József<br />
Tördelõ: Katona Edit és Varga Márta<br />
Szerkesztõségi titkár: Gaálné Szilágyi Olga<br />
Olvasószerkesztõ: Schalk Endre<br />
Korrektor: Szabó Attiláné<br />
Munkatársak: Takács István, Vezda László<br />
Szerkesztõség: VII., Király u. 71.<br />
Tel.: 332-4718;<br />
332-1308; 14-236, 14-238<br />
E-mail: rendorlap.orfk@orfk.police.hu;<br />
titkarsag@zsaru.hu<br />
CÍMLAP: SOÓS LÁSZLÓ<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
Egészségünket természetesnek veszszük.<br />
Értékét a betegség adja fájdalmával,<br />
kényelmetlenségével. Hosszabb-rövidebb<br />
idõre nyomot is hagy bennünk a<br />
szokatlan érzés, rossz közérzet. Ilyenkor<br />
a megszokott, rutin teendõket ügyetlenül,<br />
kelletlenül, sõt néha csillagokat látva<br />
végezzük. Gyengének, elesettnek, testünk<br />
által cserbenhagyottnak érezzük<br />
magunkat. Segítségre, támaszra szorulunk.<br />
Nagyon jó érzés, ha az érthetetlen<br />
makacs fájdalom enyhítéséért, megszüntetéséért<br />
van kihez fordulni. Ilyenkor derül<br />
ki, milyen jó, ha van a közelben egy<br />
orvos, aki segíteni tud rajtunk!<br />
A fentihez hasonló helyzet, saját tapasztalat<br />
ismerõs a rendõrség dolgozóinak<br />
is. Aki irodában, számítógép, íróasztal<br />
elõtt tölti el hivatali munkaidejét,<br />
más betegségeket másként él meg, mint<br />
aki napi rendszerességgel éjjel-nappal<br />
szolgálatba jár. A mozgásszegény életmód<br />
ugyanúgy elvezethet mozgásszervi<br />
betegségekhez, mint a rendszeres testmozgással<br />
járó, de az idõjárás viszontagságainak<br />
állandóan kitett, gyakran<br />
váratlan helyzetekkel, akár életveszélylyel<br />
járó szolgálat. Mindezek minimalizálását<br />
szolgálja a mindennapos kiképzés,<br />
lövészet, életszerû harci helyzetek<br />
megoldásának gyakorlása.<br />
A kiképzés vagy a veszélyes szolgálati<br />
feladatok ellátásakor jó érzés tudni<br />
bajba jutva a biztos egészségügyi hátteret.<br />
Azt, hogy baleset, sérülés esetén a<br />
helyi, rendõrorvosi elsõsegély után, ha<br />
kell, ott áll készenlétben az ország egyik<br />
legkorszerûbb gyógyintézménye, az Állami<br />
Egészségügyi Központ (ÁEK), a lehetõségeinek<br />
teljes skálájával. Ez nem<br />
egyszer világszínvonalú ellátást jelenthet.<br />
Az összetett rendõrségi feladatok követelményszintû<br />
teljesítésére csak<br />
egészséges munkatársak alkalmasak.<br />
Ezt szolgálja több lépcsõben is a rendõrség<br />
egészségügyi szolgálata, kapcsolatrendszere<br />
területi egészségügyi szervezetekkel,<br />
és fõként a volt BM-kórház<br />
RENDÕR<br />
TEST ÉS LÉLEK<br />
örökeibe lépõ ÁEK-kel. Már a felvétel<br />
során csak az egészségesek kerülnek a<br />
szervezetbe. Az egészség folyamatos<br />
karbantartását szolgálják az éves<br />
egészségügyi, pszichológiai szûrések, a<br />
rendszeres fizikai felmérések. A korcsoportnak<br />
megfelelõ fizikai fittségi szint<br />
fenntartását segti a hivatásosok számára<br />
biztosított sportolási lehetõség. Budapesten<br />
egyebek közt a Rendészeti<br />
Szervek Kiképzõ Központja vagy a Készenléti<br />
Rendõrség várja a szigorú,<br />
mindennapos kiképzésen túl is a szabadidejükben<br />
sportolni vágyókat.<br />
Egészségünk nem hagy cserben rendkívüli<br />
körülmények között sem, ha mi is<br />
megteszünk minden tõlünk telhetõt fizikai<br />
erõnlétünk, állóképességünk, fittségi<br />
állapotunk karbantartásáért. Régen<br />
nagy elõdeink ezt így fejezték ki: „Inkább<br />
egy vödör veríték gyakorlótéren,<br />
mint egy csepp vér a harcmezõn!” A<br />
rendszeres gyakorolás, sportolás közben<br />
nemcsak testünk, lelkünk is erõsödik.<br />
Az erõs lélek képes megbirkózni a hétköznapok<br />
munkahelyi stresszhelyzeteivel.<br />
Nem enged pótcselekvésekbe, alkoholizmusba,<br />
szerencsejátékba vagy éppen<br />
munkába menekülni. Aki feszültségének<br />
egészséges feloldásával egyedül<br />
nem jut dûlõre, fordulhat segítségért a<br />
rendõrség pszichológusaihoz. Õk jelentõs<br />
tapasztalatokra tettek szert rövid, de<br />
sikeres mûködésük ideje alatt is. A hazai<br />
gyakorlat mellett nemzetközi kitekintéssel<br />
is rendelkeznek. A hétköznapok során<br />
bennünk felhalmozódó feszültség<br />
elõbb-utóbb megtalálja szervezetünk<br />
leggyengébb pontját, és nem ritkán betegséghez<br />
vezet.<br />
Az egész-ség pedig nem pusztán a betegség<br />
hiánya szervezetünkben, illetve a<br />
nagy rendõrségi szervezetben, hanem<br />
egy folyton kiküzdendõ, fejlesztendõ állapot.<br />
Ezt a célt szolgálja egyre hatékonyabban<br />
a rendõrség egészségügyi-pszichológiai<br />
szolgálata.<br />
De nem nélkülünk, csak velünk együtt!<br />
DEÁK<br />
3
„TÖRVÉNYESEN, SZAKSZERÛEN<br />
ÉS TISZTESSÉGESEN!”<br />
– Fõkapitány Úr! Hogyan szervezõdik a fõkapitányság<br />
tevékenysége?<br />
– Kinevezésem óta a központi szerv értékelése<br />
és a mi feladatleltárunk alapján, a helyi<br />
sajátosságokkal kiegészítve határozzuk meg<br />
stratégiánkat. Ezt 1998 elejétõl követjük, ami<br />
az idén kiegészült az ORFK „Fõnix”,<br />
„Biztonság-Bizalom-Becsület” és a „Védõbástya”,<br />
illetve a „Tiszta fejjel” programjaival.<br />
Alapvetõ célunk mindig a szakmai munka<br />
értékeinek megõrzése, keresve az elõrelépés<br />
útját. Másodsorban pedig nagyon ránk fér<br />
a szervezeti kultúra fejlesztése, pedig munkatársaim<br />
hivatástudatára is lehet építeni! Nagyon<br />
fontos életünkben a gazdálkodás. Eddig<br />
17 éven keresztül sikerült adósság nélkül<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
megúsznunk. Az elmúlt évben konkrét feladatunk<br />
volt a schengeni csatlakozásra és az<br />
integrációra való felkészülés. Az integráció<br />
révén 1100-ból közel 1800-an lettünk. A több<br />
mint 131 kilométeres Csongrád megyei állam-<br />
és uniós határszakasz határrendészeti teendõi<br />
miatt megnövekedett hatáskörünk, illetékességünk.<br />
Az autópályával kapcsolatos teendõket<br />
is végezzük, az objektív felelõsség<br />
bevezetésébõl keletkezett adatok feldolgozására<br />
is megyénket jelölték ki regionális központnak.<br />
Mint érzékelhetõ, jelentõsen megnõttek<br />
feladataink. Itt, a Schengen és a Balkán<br />
kapujában kiadtunk egy tájékoztató kiadványt:<br />
„Schengen kapujában” címmel.<br />
Munkánk során hiteles forrásokból tájéko-<br />
RENDÕR<br />
A REND BÖLCSESSÉGE<br />
Dr. Lukács János dandártábornok korban a második, beosztásban eltöltött bõ<br />
11 éve alapján a legidõsebb, legtapasztaltabb a megyei fõkapitányok között.<br />
Tavaly 909 km-t úszott, mert „Ép testben ne csak épp, hogy éljünk!” A fõkapitányt<br />
Csongrád megye integrációt követõ új helyzetérõl, a régi jól bevált<br />
módszereirõl, tapasztalatairól, munkastílusáról kérdeztük.<br />
– Hogyan lett rendõr?<br />
– Középiskolás koromtól a Debreceni Dózsa<br />
elsõ osztályú kézilabdacsapatában játszva az<br />
érettségi után szinte automatikusan a Hajdú-<br />
Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság polgári<br />
alkalmazottja lettem. A Szegedi József Attila<br />
Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi<br />
Karán szereztem diplomát. Jogi területet keresve<br />
1982 októberétõl a Szegedi Rendõrkapitányság<br />
vizsgálója, két év múlva csoportvezetõje<br />
lettem, majd beiskoláztak a Rendõrtiszti<br />
Fõiskola átképzõjére. Ezután a Csongrád<br />
Megyei Rendõr-fõkapitányság kiemelt<br />
fõvizsgálója, vizsgálati csoportvezetõje, ’87<br />
májusától osztályvezetõje, ’91 augusztusától<br />
a fõkapitány bûnügyi helyettese, 1997 augusztusától<br />
megbízott, majd kinevezett fõkapitány<br />
lettem.<br />
Kedvenc idõtöltése a sportesemények, koncertek<br />
látogatása, a zenehallgatás, telente<br />
pedig a természetjárás. Jelentõs, a koncerteken<br />
elõadók által dedikált lemez, CD- és<br />
DVD-gyûjteménnyel – könnyû- és mind több<br />
klasszikus zenei –rendelkezik. Az Illés zenekart<br />
elkísérte Csíkszeredára, és a nyári búcsúkoncertjük<br />
kedvéért még a Szigetre is<br />
„beszabadult”.<br />
zódunk: a megyénkben élõk és az átutazók<br />
hogyan érzik, viselik a közbiztonság és a belsõ<br />
rend változását? A megyei közgyûlés és az<br />
önkormányzatok beszámolóinkat kivétel nélkül<br />
elfogadták, és jellemzõen megköszönték<br />
munkánkat. Jó tükörnek ítéljük a fogadóórák<br />
tapasztalatait, a heti egy-két köszönõlevelet, a<br />
rendõri intézkedésekkel szemben bejelentett<br />
panaszok alakulását. Persze az egységes nyomozó<br />
hatósági és ügyészségi statisztikai<br />
rendszer és a baleseti helyzetet demonstráló<br />
szakmai mérõszámoktól sem lehet elvonatkoztatni.<br />
Azt gondolom, hogy fõkapitányságunk<br />
elfogadható és élhetõ közbiztonságot<br />
szolgáltatott a megyében.<br />
– Jól beilleszkedtek a volt határõrök?<br />
– Remélem, így van, és õk is így érzik! Tudatosan<br />
készültünk arra, hogy nagyságrendekkel<br />
többen leszünk, és az ugyanígy megnövekedõ<br />
feladatokra. Miután a mi területünkön<br />
korábban nem mûködött határõr-igazgatóság,<br />
a semmibõl kellett összeállítanunk két<br />
szolgálatot és négy osztályt, illetve tapaszta-<br />
4
latok hiányában mûködtetni három határrendészeti<br />
kirendeltséget, miközben a röszkei és<br />
a nagylaki átkelõ forgalmával országos szinten<br />
is dobogósnak számít!<br />
Arra törekedtünk, az integráció ne okozzon<br />
nagyobb traumát a vártnál, átérezve, mit jelenthet<br />
az, ha valaki a határõr hivatást választotta,<br />
annak készült, esküdött fel és… rendõr<br />
lett. Mindegyikük korábbi munkáját végzi.<br />
Nincs módunk határrendészeti területrõl<br />
rendõrire átirányítani kollégákat. Egy 2006os<br />
schengeni ellenõrzés szerint a Szegedi Határrendészeti<br />
Kirendeltségre kétszáz fõvel<br />
több munkatárs kellene, mint ahányan voltak<br />
akkor. Azóta csak fogytak… De hasonló a<br />
helyzet Nagylak és Kiszombor átkelõjén is.<br />
Próbáltuk apró figyelmességekkel is segíteni<br />
az átállást, és szerény, de ünnepélyes rendõresküvel<br />
fogadtuk be õket. Jólesett hallani február<br />
eleji munkaértekezletünkön az egyik<br />
volt határõr kollégát: „Itt vártak bennünket!”<br />
– Hogyan tartják a kapcsolatot a nyugdíjas<br />
egykori munkatársakkal?<br />
– Mindig fontos volt, hogy a fõkapitányságot<br />
övezõ szervezetek érezzék; törõdik velük<br />
az „anyaintézmény”, és e kapcsolatok lehetõségeit<br />
mi is igyekszünk kihasználni. Ilyen az<br />
IPA Magyar Szekció Csongrád Megyei Szervezete,<br />
a Magyar Rendõrnõk Szervezete<br />
Csongrád Megyei Tagozata, a Rendõr Testedzõ<br />
Egyesület, és nem utolsósorban a nyugdíjasok<br />
tömörülése. Az utóbbiak rendszeresen<br />
felkeresik a szerbiai partnerszervezetet,<br />
de voltak már Romániában is. Nyugdíjasainknak<br />
külön impozáns klubhelyisége van a<br />
Hunyadi téri kiképzõ központunkban, ahol<br />
fõként szerdánként találkoznak. Õk itt élnek<br />
köztünk, ápolva szakmai hagyományainkat,<br />
és fõkapitányságunk számos rendezvényén<br />
korukat meghazudtoló módon aktív résztvevõk;<br />
már-már úgy érezzük, mintha el sem<br />
mentek volna.<br />
– Milyen viszonyt alakítottak ki a munkavállalói<br />
érdekképviseletekkel?<br />
– Kapcsolatunk kiegyensúlyozott. A<br />
BRDSZ, az FRSZ, a Rendészeti Védegylet<br />
mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a<br />
TMRSZ-t sem. A legjobb tudásunk, felkészültségünk<br />
szerint igyekszünk válaszolni a<br />
felõlük érkezõ megkeresésekre. Senkinek a<br />
pénzére, járandóságára nem törünk. Mindenkinek<br />
biztosítjuk a jogosultságot arra, hogy<br />
ha nálunk nem tudja, akkor a fõkapitánysággal<br />
szemben bírói fórumon érvényesíthesse<br />
követelését.<br />
– Hogyan alakulnak a fõkapitányság nemzetközi<br />
kapcsolatai?<br />
– Annak idején az elõdöm szabta feladatul,<br />
hogy építsük ki, szervezzük újjá külföldi kapcsolatainkat<br />
az akkori Jugoszláviával, majd<br />
Romániával. A Szerbiával való közös munkába<br />
1994-ben a Magda Marinko-ügy nyo-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
mozása hozott új minõséget. Az együttmûködésnek<br />
köszönhetõ az ügy felderítése. Emlékezetes<br />
kriminalisztikai élményem, amikor a<br />
magyar és a szerbiai szakértõ fõkapitányságunk<br />
bûnügyi-technikai osztályán mondta ki,<br />
hogy a Kecskeméten, Szegeden, Palicson és<br />
Szabadkán használt lõfegyver ugyanaz. Ezzel<br />
a sikeres üggyel új lendületet kapott a határ<br />
menti bûnüldözés, a klasszikus bûnügyi, a<br />
gazdaságvédelmi de a közlekedésbiztonsági<br />
területen is. Romániai rendõri együttmûködésünk<br />
tavaly vizsgázott a nyolc halálos áldozatot<br />
követelõ makói közlekedési baleset alkalmával.<br />
A román fél külképviselete útján nyilvánosan<br />
megköszönte munkánkat. Bûnügyi<br />
együttmûködésünkkel pedig az eltûnt makói<br />
kislányra Románia belsejében sikerült rábukkannunk.<br />
Immár a hetedik alkalommal tartottunk<br />
nemzetközi közlekedésbiztonsági akciókat<br />
a kölcsönös tájékoztatás, a segítségnyújtás<br />
jegyében. Aradról, Temesvárról, Szabadkáról<br />
és Kikindáról két-két kolléga jött hozzánk<br />
dolgozni, és a mi munkatársaink is átmentek<br />
a határ túloldalára. Most a nyáron indítottuk<br />
el a strandok biztonsága érdekében<br />
két határ menti városunkban, Makón és<br />
Mórahalmon a közös járõrözést.<br />
A határok lebontásával nyugatról az elsõ<br />
segítõ kéz a Holland Királyság ultrechti régiójából<br />
nyúlt felénk. Ezt a kapcsolatot azóta is<br />
ápoljuk.<br />
Miután Szeged és Darmstadt testvérvárosok,<br />
a korábbi darmsadti fõkapitánysággal, jelenleg<br />
a Dél-hesseni Rendõr-fõkapitánysággal<br />
van korrekt kapcsolatunk. Az egész rendõrség<br />
javát szolgáló információkat sikerült<br />
beszereznünk például a futball-huliganizmus<br />
németországi megítélésérõl, a demonstrációk<br />
kezelésérõl, valamint a szervezeti struktúra és<br />
a szervezetátalakítással kapcsolatos elképzelésekrõl<br />
vagy a közlekedési szankciórendszerrõl.<br />
Jelenleg tervezzük a bûnügyi opera-<br />
RENDÕR<br />
Az egykor mindig zsúfolt<br />
Hegyeshalom kapuszerepét<br />
a röszkei átkelõ vette át<br />
tív területen dolgozó munkatársaink német<br />
mintára történõ továbbképzését. Emellett segédkeztünk<br />
a fenti országokkal bíróságok,<br />
ügyészségek, egyetemek kapcsolatépítésében<br />
is. Megyénk schengeni külsõ határos elhelyezkedése<br />
folytán számos külföldi delegáció<br />
látogat ide. Nemrégiben például a kanadai<br />
miniszter asszony azt mondta látogatása végén,<br />
hogy õ a magyar állampolgárok vízummentessége<br />
mellett foglalt állást anno, és a<br />
nálunk szerzett tapasztalatok megerõsítették<br />
abban, jó ügyet képviselt.<br />
– Milyen stílus vezérli önt munkája során?<br />
– Beiktatásomkor azt mondtam, törvényesen,<br />
szakszerûen és tisztességesen kell dolgozni,<br />
hozzátéve, hogy ha a feltételei fennállnak,<br />
akkor indokolt keménységgel. A rendõr,<br />
ha törvényesen intézkedik, akkor a rendet<br />
szolgálja, ha szakszerûen, akkor munkája kiváltja<br />
a szakma megelégedését. A tisztesség<br />
pedig azt jelenti, hogy bár törvényesek és<br />
szakszerûek vagyunk, de megfelelõ empátiával<br />
és erkölcsi tisztasággal viseltetünk azok<br />
iránt, akiket intézkedés alá vonunk. Munkánknak<br />
minden tekintetben ki kell állnia az<br />
ellenõrzés próbáját. Számomra ezek fejezik<br />
ki a rend bölcsességét.<br />
Az utóbbi években munkatársaimhoz még<br />
több türelem szükséges, mert az állományunk<br />
alaposan kicserélõdött! Több mint hatvan százalékuknak<br />
nincs tízéves szolgálati viszonya,<br />
közel negyven százalékának pedig az életkora<br />
nem éri el a harminc évet. Bár törekszem rá,<br />
de nem mindig sikerül toleránsnak lenni, fõleg<br />
a hanyagságot egyre kevésbé tudom elviselni.<br />
A rendõri munka lényegesen nagyobb<br />
fókuszba került, mint kinevezésemkor, fõként<br />
a média és a civil szervezetek részérõl. Lassan<br />
már nem hibázhatunk. Ennek ellenére büszkén<br />
fel kell vállalni hivatásunkat. Ebben segít<br />
az ORFK által meghirdetett programok sora.<br />
DEÁK JÓZSEF<br />
5
– Fõorvos Úr! Mit kell tudnunk az egészségügyi-pszichológiai<br />
osztályról?<br />
– Az integrációval egy idõben elnevezésünk<br />
és feladatrendszerünk is jelentõsen<br />
megváltozott. A rendõrség korábbi egészségügyi-pszichológiai<br />
szakterülete erõsen bûnügyi-orvosi<br />
súlyú volt. Az új szervezetbe érkezõ<br />
tapasztalt határõr pszichológus szakembergárda<br />
billentette vissza az egyensúlyt, ami<br />
már teljesen új gondolkodást igényel. Ráadásul<br />
a felszámolt bûnügyi orvosi hálózat feladatának<br />
egy részét is gyógyító orvosainknak<br />
kell merõben új teendõként ellátni, mivel tavaly<br />
év végével, uniós elvekre hivatkozással<br />
megszüntették a rendõrség több mint fél évszázados<br />
bûnügyi orvosi szolgálatát. A bûnügyek<br />
helyszínén is tevékenykedõ orvosok<br />
évente öt-hét ezer rendkívüli haláleset boncolását<br />
végezték, akár éjjel-nappal, szombat-vasárnap.<br />
Kiváló, tapasztalt szakembergárda<br />
kényszerült utcára, nyugdíjba, miközben hiányuk<br />
egyre nyilvánvalóbb.<br />
Az integráció orvosi téren rögtön megtörtént,<br />
hisz ki-ki a maga szervezetében egyaránt<br />
gyógyított. A rendõrök folyamatos<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
RENDÕR<br />
EGÉSZSÉGKARBANTARTÓINK<br />
Az egészség jelentése valójában<br />
egész-ség: a test-lélek-szellem<br />
egysége, harmóniája. E gondolat közismert,<br />
görög korból ránk maradt formája<br />
az „Ép testben ép lélek!” A<br />
rendõrök testi-lelki állapotáért felelõs<br />
szakterület helyzetérõl az ORFK<br />
Humánigazgatási Szolgálat egészségügyi<br />
és pszichológiai osztályának<br />
vezetõjét, dr. Csatai Tamás fõorvos,<br />
rendõrorvos ezredest, illetve Virág<br />
László ny. alezredest, a pszichológiai<br />
szakterület vezetõjét kérdeztük.<br />
Dr. Csatai<br />
Tamás<br />
Az egyetem elvégzése után a Bács-Kiskun<br />
Megyei Rendõr-fõkapitányságnál, Kecskeméten<br />
kezdett bûnügyi orvosként 1977-ben.<br />
1981-ben szakvizsgázott igazságügyi orvostanból,<br />
majd a Heves Megyei Rendõr-fõkapitányságra<br />
került Egerbe. Itt 1984-tõl vezetõ<br />
orvos, és hamarosan szakvizsgázott társadalom-orvostanból.<br />
1997-tõl vezeti a rendõrség<br />
egészségügyi szolgálatát.<br />
A BM Központi Kórház és Intézményei<br />
nehezen pótolhatók<br />
egészségmegõrzésével, -fejlesztésével foglalkozó<br />
orvosaink közül a szakvizsgával rendelkezõk<br />
házi orvosnak is választhatók, esetleg<br />
foglalkozás-egészségügyi orvosok, és emellett<br />
speciális rendvédelmi tevékenységet is<br />
végeznek. Sajnos azonban az ellátandók létszámához<br />
nem mindenhol elég egyetlen doktor,<br />
miután a hazai és nemzetközi szakmai<br />
standardok mintegy hétszáz fõre számolnak<br />
egy orvost és pszichológust asszisztenciával.<br />
A megyékben pedig még ellátási körünkbe<br />
tartoznak a tûzoltóság és a büntetetés-végrehajtás<br />
nem országos intézeteinek dolgozói, a<br />
megszûnt BM Központi Kórház és Intézményeinek<br />
igényjogosult nyugdíjasai, és a felsoroltak<br />
közvetlen hozzátartozói is. Mindez minimálisan<br />
nyolcvanezer fõt tesz ki, miközben<br />
orvosaink száma a negyvenötezres rendõrséghez<br />
igazodik. A pszichológiai szolgálatnál<br />
6
is kellene még létszámfejlesztés, hisz közösen<br />
kell, hogy garantáljuk a rendõrök testilelki<br />
egészségének, munkavégzõ-képességének<br />
fenntartását az állomány kiválasztásának<br />
pillanatától. Szerencsére ma már nem kérdés,<br />
szükség van-e a rendõrségnek saját egészségügyi-pszichológiai<br />
szervezetre, bár nem is<br />
olyan régen még a takarításhoz, étkeztetéshez<br />
mérték szolgáltatásunkat.<br />
– Sikerült pótolni a BM Központi Kórház és<br />
Intézményei megszüntetésével keletkezett ûrt?<br />
– Sajnos hamar tudomásul kellett vennünk,<br />
hogy az Állami Egészségügyi Központ a<br />
nagy budapesti kórházak egyike, majd’ egymilliós<br />
területellátási kötelezettséggel. Itt a<br />
rendõr, kivárva sorát, a fegyveres és civil betegek<br />
közt ugyanolyan ellátást kap, mint amilyet<br />
kapna például az István-kórházban, vagy<br />
az Uzsokiban. Pszichológusaink is megsínylik<br />
a volt BM-kórház mentálhigiénés osztályának<br />
hiányát, amellyel az ÁEK pszichiátriai<br />
osztálya nem egyenlõ. Az egykori BMkórháznak<br />
egészségügyi-pszichikai-fizikai<br />
alkalmasságot vizsgáló részlege is volt, amit<br />
viszont nem az ÁEK, hanem a Honvéd<br />
Egészségügyi Központ, a Petõfi-laktanya lát<br />
el. Személyesen nagyon jó kapcsolatot ápolunk<br />
orvosaikkal, pszichológusaikkal, de<br />
nincs kellõ mértékû rendészeti tapasztalatuk.<br />
A pszichológia szemszögébõl<br />
A pszichológiai szakterület vezetõje, Virág<br />
László mindehhez a következõt fûzte hozzá:<br />
– Egy esetlegesen „egészségszolgáltatásra”<br />
szerzõdött külsõ cég és a rendõrség céljai<br />
nem azonosak. A szolgáltatónak a pénzéért<br />
teljesen mindegy; csúcsmenedzserrõl, kertészrõl,<br />
bankárról vagy rendõrrõl van szó…<br />
Egy esemény, csapaterõs biztosítás helyszínén<br />
pedig tényleg olyan orvos, pszichológus<br />
is helytállhat, akinek fogalma sincs a rendõrség<br />
mûködésérõl, az ilyen események jellegérõl?<br />
A rendõrorvos, pszichológus „ára” mellett<br />
viszont ott szerepel egyebek közt a hiányukban<br />
a szervezetet elhagyók képzési vagy<br />
a kiesõ munkanapok költsége is!<br />
– Milyen megoldandó feladatok elõtt áll a<br />
pszichológiai szakterület?<br />
– Csopaki elsõ szakmai értekezletünkön<br />
fogalmazódott meg, hogy egységesíteni kellene<br />
mûködésünk tárgyi feltételeit; a jól felszerelt<br />
vidéki pszichológiai laborok mellett<br />
elõfordul olyan megye, ahol nincs irodája<br />
sem a pszichológusnak. Fõkapitány úr kérésére<br />
készített anyagból kiderül, hogy az állomány<br />
jelenlegi egészségügyi-pszichológiai<br />
helyzete stabil, munkavégzésük megfelelõ,<br />
de prognózisunkban jeleztük, hogy várhatóan<br />
növekszik az egyéni lelkisegítség-kérések<br />
száma. Ezért indokolt a módszertani fejlesz-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
Virág László<br />
A Kossuth Lajos Katonai Fõiskola határõr<br />
szakát követõen õrsparancsnok-helyettes<br />
Hanságban, majd ismét a fõiskolán különbözõ<br />
beosztásokban dolgozik. Elvégezte a Zrínyi<br />
Miklós Katonai Akadémiát, ’97-ben a<br />
debreceni egyetem pszichológusi szakát, illetve<br />
2001-ben a BME munkahelyi szervezet-szakpszichológusi<br />
képzését. 1992-ben<br />
került a határõrség humán szolgálatának<br />
pszichológiai alosztályához.<br />
tés a testi és a lelki egyensúlyt szolgáló szakpszichológiai<br />
ágakban egyaránt.<br />
A rendõrség fiatal állománya is a kortársakéval<br />
megegyezõ gondokkal birkózik, és az<br />
egyik legstresszesebb munkakört gyakorolja<br />
nap mint nap, amihez nagyon erõs pszichológiai<br />
egészségügyi biztosításra lenne szükségük.<br />
Vannak olyan kockázati tényezõk, amelyek<br />
kezelése eszközeink mellett a munkafeltételek,<br />
munkaterhelés oldaláról vezetõi beavatkozásokat,<br />
fejlesztéseket is igényelnek.<br />
Reagálókészségünk növelésekor mind hangsúlyosabb<br />
a prevenció és a felkészítés. Az utólagos<br />
krízisintervenció sem veszíti el jelentõségét,<br />
hisz az elsõ félév során a kollégák közel<br />
száz esetben léptek közbe sikerrel a jelentkezõknél,<br />
illetve az orvos, munkahelyi vezetõ<br />
kérésére. Ez azt is mutatja, hogy a megyéknél,<br />
szervezeti elemeknél teamjeink jól összekovácsolódtak,<br />
közösen éppen egy rendvédelmipszichológiai<br />
protokoll összeállításába fogtunk.<br />
Osztályunk nemrégiben megfogalmazott<br />
stratégiai célja a kompetencia alapú<br />
egészségügyi és pszichológiai szolgáltatások<br />
biztosítása, a szakmai igényeknek, a feladatrendszernek<br />
és a szervezetnek megfelelõen.<br />
– Az EU-ban és Magyarországon is mind<br />
RENDÕR<br />
nagyobb figyelmet szentelnek a munkahelyi<br />
stressz megelõzésének, egészségkárosító következményei<br />
csökkentésének. És nálunk a<br />
rendõrségnél?<br />
– Mi is elkezdtünk egy ilyen programot,<br />
felkészítve kollégáinkat. Már csak az IRMtõl<br />
várjuk a kockázati tényezõk megfogalmazását.<br />
A munkahelyi stresszforrások beazonosítására<br />
országos kutatást indítottunk. A<br />
legnagyobb stresszt a munkaterhelések és<br />
feltételek diszharmóniája szüli; például a virtuális<br />
állománytáblák nem várt következménye.<br />
Nagy gond a bekerülõ fiatal számára a<br />
karrierrendszer, a kiszámítható életpálya hiánya,<br />
amely a látszat ellenére egyetlen hazai<br />
fegyveres szervezetnél sincs. Gyakori viszont<br />
a rendõrségnél, a vezetõknél is, hogy<br />
egy ember két-három munkakört visz, folyamatosan<br />
helyettesít, ami óhatatlanul túlterheli<br />
az egyént. Ráadásul most egyszerre két generáció<br />
kiáramlott a szervezetbõl, így az idõsebb<br />
korosztály eddigi folyamatos kapcsolati<br />
támogatása megszûnt. A fiatal, tehetséges<br />
vezetõi gárda elmagányosodott, nincs kitõl<br />
kérdezzen. Egy hónappal ezelõtt a szervezetben<br />
már csak néhány száz ötven év fölötti<br />
ember volt. A munkahelyi stressz csökkentésére<br />
fel kell az embereket világosítani, technikákat<br />
tanítva felismerésére, kezelésére. De<br />
legalább tudjanak segítségért fordulni, mielõtt<br />
megjelenik fizikai szinten a tipikus<br />
stresszbetegség, a magas vérnyomás, a szívés<br />
érrendszeri elváltozások valamelyike.<br />
Mert ha valaki képtelen a stressz kezelésére,<br />
akkor számára maradnak a pótcselekvések,<br />
alkohol, szerencsejáték. Ezzel megromlik<br />
munkahelyi, családi kapcsolata, és elõbb elveszíti<br />
az illetõ a munkáját, majd késõbb a<br />
szervezet kiveti a vegetáló munkatársat.<br />
– Van, akinek a hite is segít a mindennapi<br />
stressz legyûrésében…<br />
– Ezért örülünk az egyházak által felajánlott<br />
segítségnek, elsõ lépésként az imaszobának.<br />
Az egyházaknak is vannak speciális eszközei,<br />
amelyek nem tartoznak a mi repertoárunkba.<br />
Aki segíti munkánkat, és a személyi<br />
állományunkért tesz, tenni képes, azt mi partnerként<br />
fogadjuk. A sokszínûség pedig gazdagítja<br />
a közös tapasztalatokat, és minél többen<br />
segítenek, annál jobb a mi munkánk<br />
szempontjából is. Minden olyan karitatív<br />
egyesülettel, egyházzal kapcsolatot tudunk<br />
ápolni, amelyek tagjai az állományunk lelki<br />
egészségét szolgálják! Az õrzött szállásoknál<br />
különösen, de globalizálódó világunkban is<br />
kifejezetten hangsúlyosak az interkulturális<br />
ismeretek, mert minél jobban felkészült pszichésen<br />
az állomány, annál jobb lesz az intézkedési<br />
képessége, cselekvési biztonsága.<br />
Mindazt, ami akár egy ember életét is megmenti,<br />
örömmel fogadjuk!<br />
DEÁK JÓZSEF<br />
7
„JAVÍTANI, JOBBÍTANI, JAVÍTANI!”<br />
Az integráció eredményeként a volt belügyi<br />
igényjogosultak immár a gyógyítás teljes<br />
vertikumához közvetlenül, azonnal hozzájuthatnak.<br />
Például szívsebészethez, de más<br />
egyéb nagyon jelentõs eszközfejlesztési irány<br />
elõnyeit is élvezhetik, amelyek a Városligeti<br />
fasor – ugyan patinás épületeiben – aligha valósulhattak<br />
volna meg. A csaknem másfél éve<br />
megnyitott intézményben végéhez közeledik<br />
a minõségirányítási rendszer kiépítése, az informatikai<br />
rendszer komplettálása. Emellett a<br />
tudományos, magas szintû orvoslást megcélozva<br />
és a katonai, rendvédelmi szervek orvosai<br />
közötti együttmûködés elmélyítésének<br />
irányába egyaránt történtek határozott lépések.<br />
Az intézet fõigazgatóját, dr. Szilvásy István<br />
orvos dandártábornokot kérdeztük az elsõ<br />
idõszak küzdelmeirõl, az igényjogosultak<br />
körében kialakult tévhitekrõl.<br />
– Hogyan illeszkedtek a korszerûen felszerelt<br />
ÁEK-be az IRM Központi Kórház és Intézményeinek<br />
egykori igényjogosult szervezetei?<br />
– Arra törekedtem, hogy valamennyi érintett<br />
szerv minél hamarabb lássa az új struktúrában<br />
is a helyét, és véleményének súlyát.<br />
Ezért együttmûködési megállapodásokat kötöttünk<br />
minden korábbi igényjogosult szervezettel,<br />
egyebek közt a budapesti rendõrfõkapitánnyal,<br />
a Nemzetbiztonsági Szolgálatok<br />
vezetõivel. Emellett szervezetszerû katonai<br />
fõigazgató-helyettesem jól ismeri és képviseli<br />
a rendvédelmi, illetve a vasúti munkaterület<br />
egészségügyi problémáit. Az õ munkáját<br />
határõrbõl lett rendõr orvos szakértõk is segítik.<br />
A BM-kórház több vezetõje átkerült ide,<br />
magas beosztásba, kellett a vérfrissítés az<br />
ÁEK-be. A honvédségi vezetés nagyon centralizált,<br />
bürokratikus, kevéssé hatékony volt.<br />
Technikai színvonalunkról; háromszázötven<br />
ágyunk valóban nagyon korszerû felszereltségû,<br />
de a kórház aktív ágyainak száma<br />
1156, amelybõl 1116-ra tudunk fogadni betegeket.<br />
A Podmaniczky utcai telephelyünkön<br />
és itt két pavilonunk ágyaira viszont sajnos<br />
nem lehet mondani, hogy a 21. század színvonalát<br />
képviselnék. A megszüntetett BMkórház<br />
minden betegszobájához volt fürdõszoba<br />
és WC, míg a Podmaniczky utca<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
RENDÕR<br />
ÁEK-DIAGNÓZIS<br />
A létrehozás koncepciója szerinti<br />
központi állami kórház, az Állami<br />
Egészségügyi Központ (ÁEK) háromezer<br />
dolgozója hét telephelyen várja<br />
a gyógyulni vágyó rendvédelmi,<br />
vasutas, honvédségi és a területi<br />
kötelezettség alapján ellátandó<br />
magyar állampolgárokat is.<br />
Dr. Szilvásy István, elvégezve az orvosi egyetemet, 1985-tõl a pécsi tüzérezred, majd a Gyõri Határõr-igazgatóság<br />
csapatorvosa, 1989-tõl pedig a Határõrség Országos Parancsnokságáé. 1996tól<br />
a határõrség egészségügyi, majd egészségügyi-pszichológiai osztályát vezeti. 1999-ben pályázta<br />
meg elõször a BM Központi Kórház és Intézményeinek a fõigazgatói állását, amelyet 2005.<br />
október 1-jétõl nyert el. Az intézmény a négy kórház integrációjáról szóló következõ évi kormánydöntés<br />
alapján 2007. június 30-ával megszûnt ugyan, de elõtte nagy szerep hárult rájuk az integráció<br />
elõkészítésében. Így az új ÁEK struktúrájának létrehozásakor jelentõsen érvényesíteni tudták<br />
a BM-es rendvédelmi érdekeket. Az orvos dandártábornok 2007. július 1-jétõl az Állami Egészségügyi<br />
Központot vezeti. Törekvése alapján itt is szeretné megvalósítani a korábbi kisebb létszámú<br />
munkahelyein elismert, jellemzõen családias, összetartó légkört. Ennek megfelelõen a központban<br />
dolgozóknál mind több jel utal az egy intézményért folytatott közös munka kibontakozására.<br />
8
használhatatlan állagú épületét hatszáz ágy<br />
számára csak alacsony komfortfokozatúra sikerült<br />
feljavítani.<br />
Sajnos emellett, ugyan csökkenõ számban,<br />
de még mindig akadnak munkatársaink körében<br />
a betegellátás szakmai tartalmát nem<br />
érintõ, viszont nem kívánatos viselkedési formák.<br />
Álláspontom szerint a beteg azért jön<br />
ide, mert rosszul érzi magát, problémája van.<br />
Az õ viselkedésébe sok minden belefér, az<br />
egészségügyi dolgozóéba azonban csak az,<br />
hogy ezt akceptálja, tolerálja és segítsen. Lehetõleg<br />
kedvesen, de határozottan a gyógyulás<br />
érdekében. Amit nem mindig könnyû<br />
elérni, de mindenképpen a szolgáltatás, szolgálat<br />
irányába haladunk.<br />
Patina<br />
– Mennyire sikerült az IRM KKI családias<br />
hangulatát átilleszteni az ÁEK modern infrastruktúrájába?<br />
– Ezzel még mindig vannak komoly problémáink,<br />
de nagyon egyszerû az ok. A MÁVkórház,<br />
a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti<br />
Központ, az IRM KKI és a Központi<br />
Honvéd Kórház megszûnt ugyan, de az integrált<br />
állami intézmények ÁEK néven a volt<br />
Honvéd- és a MÁV-kórház területére költöztek,<br />
így az átlagember szemében mintha csak<br />
az utóbbi bõvült, korszerûsödött volna. Az<br />
említett magas presztízsû, komoly szakmai<br />
színvonalú intézmények több évtizedes patinája<br />
a lelkekben tovább él, ami alapján az<br />
elõd intézményi csoportok egy része továbbra<br />
is megkülönböztetik magukat. Van aki elszenvedi<br />
a befogadott érzését, de van, aki<br />
olyan magas nemzetközi szakmai színvonalon<br />
áll, hogy a munkahelyváltozással nem is<br />
foglalkozik. Viszont a volt Honvéd Kórház<br />
dolgozóinak munkaviszonya formálisan sem<br />
szûnt meg, és a négy kórház integrációját követõ<br />
hónapban a honvédelmi miniszter úr augusztus<br />
20-i beszédében kijelentette: „Fölépítettük<br />
az új Honvéd Kórházat, ahová szeretettel<br />
várjuk a rendõröket, tûzoltókat, vasutasokat<br />
és a polgári lakosságot!”…<br />
Javasoltam egy kompetens humán szakemberekbõl<br />
álló tárcaközi felügyelõ bizottság<br />
létrehozását a tárcaérdekek megvalósulásának<br />
ellenõrzésére. Ebbõl akkor nem lett semmi,<br />
de idõszerûsége miatt most ismét kezdeményeztem<br />
a javaslatot. Ez nekem is nagy segítség<br />
lenne, hisz egy honvédelmi miniszteri<br />
2007. december 28-i határozat szerint az<br />
ÁEK neve immár HM ÁEK lett. Viszont nem<br />
igaz az a híresztelés, hogy a Honvéd Egészségügyi<br />
Központ (HEK) bekebelezett minket.<br />
A velük kötött együttmûködési megállapodás<br />
alapján a Magyar Honvédség katonai<br />
igényeit, egészségügyi feladatait a sorállomány<br />
idején még hat Honvéd Kórház helyében<br />
követelt magas színvonalon mi látjuk el.<br />
Ezért mintegy ötszáz hivatásos státusban kell<br />
katona egészségügyi állományt foglalkoztatnunk.<br />
Az ÁEK látja el jogszabályokban kijelölt<br />
feladatait a HEK közremûködésével,<br />
mint például a rendvédelmi szervek állománya<br />
egészségügyi alkalmasságának vizsgálatát.<br />
De amennyiben a rendõrség egészségügyi<br />
szolgálata akarja, és képes az ÁEK szakmai<br />
hátterével kiépíteni a maga minõségbiztosítá-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
si rendszerét, és ha kialakítana és mûködtetne<br />
egy egységes, az egész ország területére érvényes<br />
decentralizált alkalmassági rendszert, ez<br />
valóban tisztább viszonyokat eredményezne,<br />
és én is támogatnám. Így vissza lehetne térni<br />
arra, hogy az elsõ fokú szûrést vidéken végezzék<br />
el Budapest helyett, és csak a nehezebb<br />
esetek vagy a másodfokú kerülne az<br />
ÁEK megbízásából a HEK-hez.<br />
– Igaz-e, hogy a honvédségi betegek soronkívüliséget<br />
élveznek?<br />
– Én még olyan rémhírt is hallottam, hogy<br />
rendõrök nem kerülhetnek be Hévízre!<br />
Pályázatomban külön kitértem egy esetleges<br />
vasutas, rendõr vagy honvéd ügyfélkapu<br />
bevezetésének célszerûtlenségére. Ezt el is<br />
kerültük, új ügyfélhívó rendszerünk 14 kapujának<br />
valamelyikéhez, a legfrekventáltabb,<br />
reggeli nyolc és fél kilenc között legfeljebb<br />
pár perces várakozással el lehet jutni a rendelõrintézeti<br />
és szakambulanciai sorszámért.<br />
Ahol viszont attól függõen kell várakozni, hányan<br />
jelentkeztek be arra a napra. A várakozási<br />
idõket többféle módszerrel próbáljuk csökkenteni.<br />
Sajnos néhány eset még rávilágít a<br />
betegirányítási rendszerünkben maradéktalanul<br />
ki nem küszöbölt anomáliákra, hiányosságokra.<br />
A még mindig tartó tanulási folyamat<br />
során orvos, beteg egyaránt érdekelt, és segíthet<br />
a felmerülõ problémák megoldásában.<br />
Ahogy a rendõrség imázsa javul a társadalomban,<br />
úgy javulni fog az ÁEK-ben is. A<br />
kommunikáció is javítja ezt a helyzetet. Ezt a<br />
két-három évet kell kivárni, amíg hozzászoknak<br />
az emberek.<br />
Minõség<br />
– Talán ebben is segíthetnének a BM KKIban<br />
elkészített, külsõ szervek által auditált<br />
minõségirányítási rendszer tapasztalatai. Elkezdõdött<br />
ez az Állami Egészségügyi Központban<br />
is?<br />
– Tavaly júliusban alakultunk, és már szeptembertõl<br />
beindítottuk az új magyar egészségügyi<br />
ellátási standardok 1.0 verziójának a kiépítését.<br />
Mindig lesznek panaszok, de amenynyiben<br />
ezek már egy minõségirányítási rendszerbe<br />
épülnek be, akkor nem sikkadhatnak el,<br />
hanem orvosolhatók. Emellett bárhol, a mûködési<br />
zavar kijavításában a betegnek is felelõssége<br />
van, kötelessége jelezni a problémákat<br />
akár a rendelõintézet vezetõ orvosa felé.<br />
Nem kevés energiára van szükség a legapróbb<br />
változtatások keresztülviteléhez is. Az<br />
elsõ intézkedésemben szerepelt, hogy a fehér<br />
munkaruhán, köpenyen betegágy mellett az<br />
orvos és szakdolgozók számára a rendfokozati<br />
jel viseléséhez nem ragaszkodom. Hisz<br />
ilyen helyzetben a hierarchiát csak a szaktudás<br />
jelentheti.<br />
Változatlanul él bennem még a BM-kórházi<br />
pályázatomban, és a mostaniban is szereplõ<br />
szándékom, amit minden lépésem szolgál:<br />
javítani, jobbítani, javítani! Ehhez bevezettünk<br />
egy a betegellátást javító érdekeltségi<br />
rendszert, és a dolgozóinknak is igyekszünk<br />
minden jogos igényét kielégíteni, hogy felszabadultan,<br />
minél kevesebb problémával<br />
tudjanak jönni dolgozni, ami a mai bérviszonyok<br />
közepette nagyon nehéz. Ennek ellenére<br />
egy fõre vetítve a bérek és közterheik az<br />
idén 600 ezer forinttal haladják meg az elõdintézmények<br />
megfelelõ 2006-os átlagát. Kórházunk<br />
OEP-bevételeinek kilencven százaléka<br />
bérre és egyéb juttatásokra fordítódik, ami<br />
más, vidéki kórházakban hatvan százalék körüli<br />
hányad szokott lenni.<br />
– A rendõrség egészségügyi szolgálatának<br />
vezetõje egyebek közt hiányolja az ÁEK-bõl a<br />
BM-kórház mentálhigiénés osztályát…<br />
– A BM KKI mentálhigiénés osztálya valóban<br />
nagyon jól mûködött. Ezt az ÁEK-be<br />
nem tervezték be, miután itt mindig is egyetemi<br />
oktató szintû pszichiátriai részleg mûködött,<br />
amit törvény alapján az OEP finanszíroz.<br />
A területi ellátási kötelezettségbõl, illetve<br />
a regionális egészségügyi tanácsok döntésébõl<br />
adódik, hogy milyen területre van az<br />
adott kórháznak kapacitás szerzõdése. Pszichiátriára<br />
rendelkezünk ilyen szerzõdéssel,<br />
mentálhigiénére nem, viszont a mentálhigiénés<br />
terület az a pszichiátria része. A BM-kórházhoz<br />
képest valóban visszalépésnek tûnik a<br />
mentálhigiénés részleg hiánya, de azt gondolom,<br />
a rendõrségen belül a pszichológiai<br />
szakterület erõsítésével nagyon sok dolgot lehet<br />
javítani, de én is érzem, hogy a korábbiakhoz<br />
képest van egy kis hézag, amit ki lehetne<br />
tölteni. De jelenleg sokkal jelentõsebb finanszírozási,<br />
illetve OEP együttmûködési<br />
kérdéseinknek kell elõbb a végére járnunk.<br />
Egy másik harcunk az volt az ÁEK létrejöttéig,<br />
hogy legyen házi orvosi ellátás, de az<br />
ÁEK-határozat ezt mégsem tartalmazta. Úgy<br />
sikerült áthozni a belügyi dolgozók háziorvosait,<br />
hogy vállalkozó háziorvosként helyiséget<br />
bérelnek, hasonlóan a foglalkozás-egészségügyhöz.<br />
Fogászatok viszont minden<br />
szervnél vannak, ezért az ilyen szakrendelõk<br />
idehozatala szintén nem volt egyszerû.<br />
Világszínvonal<br />
RENDÕR<br />
– Mik a terveik a közeljövõben?<br />
– Legfontosabb, hogy a Podmaniczky utcai<br />
telephely valamilyen módon ideköltözhessen.<br />
Erre van esély, de ennek megoldása tárcaszintû<br />
folyamat, amihez mi minden szakmai segítséget<br />
megadunk, létre is hoztunk egy szakmai<br />
tanácsadó csoportot. Következõ nagyon fontos<br />
irányunk az egészségügyi központ informatikai<br />
rendszerének tökéletesítése olyan<br />
szintre, hogy ezzel a rendõrségi egészségügyi<br />
szolgálat is online kommunikálni tudjon. Orvosszakmailag<br />
szinte semmi ösztönzés nem<br />
kell, mert valamennyi osztályunk vezetõ fõorvosa<br />
ambíciózusan a szakma csúcsát nyújtja<br />
és követeli meg, több területünk világszínvonalú<br />
tevékenységet folytat. Például traumatológus<br />
fõorvosunk a minap számolt be<br />
arról, hogy több témában jelentõs világsikereket<br />
értek el az ÁEK technikai hátterével. Nagyon<br />
fontos a sürgõsségi betegellátó osztályunk<br />
személyi állományának létszámbeli és<br />
pszichés megerõsítése. Kórházként versenyképességünket<br />
meg kell hogy teremtsük, hisz<br />
lesznek olyan egészségügyi intézmények,<br />
akik versenytársnak fognak minket tekinteni,<br />
ezért nem lehet, hogy ne dolgozzunk hatékonyan.<br />
Ez a törekvésem minden intézményünkkel<br />
kapcsolatban, hisz ha nincs fejlõdés,<br />
az a régióban azt jelenti, hogy visszaesés van.<br />
DEÁK<br />
9
A fórum a BRDSZ írásos kérdéseire adott<br />
szóbeli válaszokkal kezdõdött, miután az RV<br />
és az FRDSZ már megkapta az írásos reagálást.<br />
A BRDSZ kezdeményezte kontrollálni a<br />
kapitányságok éves kötelezõ munkaegészségügyi<br />
ellenõrzéseinek megtörténtét, a feltárt<br />
hiányosságok felszámolását. Javasolta<br />
megvizsgálni a nyugati belsõ határos megyei<br />
fõkapitányságoktól elvont üres státusokra kinevezett<br />
egykori határõrök beosztásának<br />
helyzetét, stabil megoldás megtalálását. A<br />
munkáltató hangsúlyozta az érintettek kezdeményezõkészségének<br />
fontosságát is.<br />
Ezután az FRSZ egyebek közt felvetette a<br />
RÉT dicséretes konstruktivitását, ami példa<br />
lehetne a területi érdekegyeztetõ fórumok<br />
számára is, hisz a legtöbb probléma helyben<br />
megoldható. Rákérdezett a munkáltató és az<br />
országos szinten nem reprezentatív negyedik<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
érdekképviselet, a TMRSZ viszonyára,<br />
amely alapján az utóbbi, a másik három reprezentatív,<br />
együttmûködési megállapodást<br />
aláíró szakszervezettel szemben egyedüliként<br />
helyiséget kaphatott a Rendõrségi Igazgatási<br />
Központban.<br />
A BRDSZ örömmel nyugtázta, hogy az<br />
Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál<br />
végre elkezdtek megemlékezni a munkavállalók<br />
kerek évfordulóiról, és többen kaptak ezzel<br />
járó soros elismerést. Ugyanakkor megosztotta<br />
a RÉT részvevõivel azt a friss információját,<br />
amely szerint a szolgálati törvény módosításához<br />
nincs pénzügyi fedezet a jövõ évi költségvetés-tervezetben,<br />
ezért Hszt.-módosításra az<br />
idén valószínûleg nem kerül sor. Egyúttal felvetette<br />
az életpályamodell mostoha sorsából<br />
adódó veszélyeket a rendõrségre nézve.<br />
Az FRSZ kifejezte felháborodását az életbe<br />
RENDÕR<br />
<strong>November</strong>i RÉT-elõzetes<br />
A Rendõrségi Érdekegyeztetõ Tanács soros ülésérõl készült vázlat alapján ezúttal<br />
csak a fõbb témákat érintjük. A többi felmerült kérdést, választ a teljes<br />
jegyzõkönyv, egyéb írásos anyagok birtokában következõ számunkban közöljük.<br />
lépõ lakáscélú támogatások diszkriminatív<br />
jellege miatt.<br />
A munkáltató válaszában hangsúlyozta, jogos<br />
az érdekképviseletek felvetése a TMRSZ<br />
által kapott helyiséggel kapcsolatban; a helyzet<br />
szerencsétlen véletlenek egybeesésébõl<br />
állt elõ. Egyetért az életpályamodell hiányának<br />
várható következményeivel, ugyanakkor<br />
a többi felvetett kérdéssel kapcsolatban javasolta<br />
az érdekképviseleteknek inkább a közös<br />
megoldások keresését a kilátásba helyezett<br />
újabb perek helyett. A lakáscélú támogatás<br />
beindulásánál pedig az ebbõl kimaradók miatti<br />
felháborodás helyett azt kellene értékelni,<br />
hogy az ország jelenlegi helyzete ellenére<br />
évente hatszáz tiszthelyettes jelentõs támogatást<br />
kaphat lakásproblémája megoldásához.<br />
Az OKÉT-ülés határozatáról a BRDSZ tájékoztatta<br />
a megjelenteket; mely szerint az<br />
idei infláció ellensúlyozására december elején<br />
a korábban kifizetett bruttó tízezer forintos<br />
összeg mellé mindenki kap illetményéhez<br />
bruttó húszezer forintot.<br />
A munkáltató tájékoztatta a RÉT-et, hogy a<br />
szervezet számára várhatóan rendkívül nehéz<br />
költségvetési évben is sikerülhet jövõre megõrizni<br />
a béren kívüli juttatások idei nívóját.<br />
Végezetül a meghívott vendég, az ORFK Humánigazgatási<br />
Szolgálat nyugdíjmegállapító<br />
osztályának vezetõje tájékoztatta az érdekképviseleteket<br />
a magán-nyugdíjpénztári tagsággal<br />
kapcsolatosan felmerült problémákról,<br />
megoldási lehetõségekrõl. Bevezetõjében a<br />
közelmúlt példáival igazolva, bebizonyította,<br />
hogy a számok elbûvölõ látszata ellenére sem<br />
érdemes a fiataloknak idõ elõtt szolgálati<br />
nyugdíjba vonulni.<br />
A következõ RÉT-ülésre, a végleges rendõrségi<br />
költségvetés ismeretében, várhatóan<br />
december közepén kerül sor.<br />
DEÁK<br />
10
Személyügyi hírek<br />
Az 1956-os forradalom és szabadságharc<br />
évfordulója alkalmából<br />
a tábornoki kinevezéseket elõzõ<br />
lapszámunkban közöltük. Rajtuk<br />
kívül a szolgálat kimagasló ellátásáért<br />
kitüntetésben és elõléptetésben<br />
részesültek:<br />
Bátorsági Érdemjelet kapott: Dominek Jácint<br />
hadnagy, Fiedrich Tamás zászlós,<br />
Dékány Tibor törzsõrmester.<br />
Ezredessé lépett elõ: dr. Balogh János alezredes,<br />
dr. Csizek Tibor alezredes, Galuska-<br />
Tomsits László alezredes, dr. Gere Zoltán alezredes,<br />
Krajnyák Péter alezredes, Krammer<br />
György Zsolt alezredes, Túrós András alezredes<br />
és dr. Zélity László alezredes.<br />
Feltételhiányos elõléptetésben részesült:<br />
Harmati Béla õrnagy, Szabó Zoltán õrnagy,<br />
Komenda Illés százados, Makayné Gyõri<br />
Enikõ fõhadnagy, Máté Tamás fõhadnagy,<br />
Zsinka András fõhadnagy, Gál János fõtörzsõrmester,<br />
Gyócsi László fõtörzsõrmester,<br />
Gyõri Csaba fõtörzsõrmester, dr. Kiss Sándor<br />
fõtörzsõrmester, Kovács Lajos fõtörzsõrmester,<br />
Kovács Sándor fõtörzsõrmester, Lõrincz<br />
István fõtörzsõrmester, Nagy Gábor fõtörzsõrmester,<br />
Nagy Lilian fõtörzsõrmester, Soltész<br />
György fõtörzsõrmester és Verhás Szilárd<br />
fõtörzsõrmester.<br />
Rendõrségi fõtanácsos címet kapott: Ambrus<br />
Zoltán alezredes, Benedek Barnabás alezredes,<br />
Borsos Béla, dr. Brunáczki Margit alezredes,<br />
Csizner Zoltán alezredes, Csontos<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
János alezredes, Faller Ferenc alezredes, Fehér<br />
Anikó alezredes, dr. Fellegi Norbert alezredes,<br />
Ferincz József alezredes, Gyenei Zoltán<br />
alezredes, dr. Ipsits Csaba alezredes, Kántor<br />
Péter alezredes, Kovács József alezredes,<br />
Kovács Zsolt alezredes, dr. Kövesdi József<br />
alezredes, dr. Toronicza Gyula alezredes,<br />
Szakács László alezredes, Kákai Ildikó õrnagy<br />
és Varga Mihály õrnagy.<br />
Rendõrségi tanácsos címet kapott: Bubán<br />
László alezredes, Deseõ Dorottya alezredes,<br />
Janik József alezredes, Kocsis Irén Mária alezredes,<br />
Lõrinczné Dallos Éva alezredes,<br />
Pitkó László alezredes, Szabó Jenõ alezredes,<br />
dr. Szelezsán Erika alezredes, Szmutkú Fe-<br />
RENDÕR<br />
renc alezredes, Takács Csaba alezredes, Tóth<br />
Csaba alezredes, Tamási Zsolt alezredes, dr.<br />
Tóth Tamás alezredes, Tóth Zoltán alezredes,<br />
Huszár András õrnagy, dr. Nováky Mónika<br />
õrnagy, Varga Balázs õrnagy és Esze József<br />
fõtörzszászlós.<br />
Szent György Érdemjelet kapott: dr. Ambrus<br />
Ágnes ezredes, Pigler István alezredes,<br />
Szász József alezredes és Tóth László alezredes.<br />
Szent László Érdemjelet kapott: Csernyi<br />
Sándor alezredes, György Sándor alezredes<br />
és Mezõ László õrnagy.<br />
Összeállította: TAKÁCS ISTVÁN<br />
VEZDA LÁSZLÓ FELVÉTELEI<br />
11
A rendõri szervek baleseti ponttérképet<br />
vezetnek, amely megmutatja,<br />
hogy egy adott útszakaszon hol<br />
történik a legtöbb baleset. A ponttérkép<br />
kivonatos része a veszélyes<br />
útszakaszok helyét megyei bontásban<br />
megjeleníti az ORFK internetes<br />
honlapján, amely a nagyközönség<br />
részére is hozzáférhetõ.<br />
További intézkedés céljából <strong>2008.</strong> szeptember<br />
30-án az ORFK közlekedésrendészeti<br />
fõosztálya megküldte a megyei rendõr-fõkapitányságok<br />
rendészeti igazgatóinak, valamint<br />
a Budapesti Rendõr-fõkapitányság rendészeti<br />
helyettesének a balesetveszélyesebb<br />
útszakaszok listáját. Kérték, hogy vegyék fel<br />
ismételten a közútkezelõkkel a kapcsolatot,<br />
és a segítségükkel határozzák meg azokat a<br />
pontos helyszíneket, ahol a legtöbb baleset<br />
történt. Ezek ismeretében, valamint a kiváltó<br />
okok, körülmények figyelembevételével a területi<br />
szervek javaslatokat tettek, hogy a<br />
meghatározott helyszíneken milyen forgalomszervezési<br />
beavatkozásokkal lehetne<br />
csökkenteni a balesetek számát.<br />
Ennek fõbb oka, hogy a területi szervek jelentései<br />
szerint néhány útszakaszon a korábban<br />
javasolt és megvalósult beruházások éreztetik<br />
jótékony hatásukat a közlekedésben,<br />
amelyet a baleseti adatok csökkenése is mutat.<br />
További ok, amiért nem indokolt egyes útszakaszokon<br />
több intézkedés, hogy az adott<br />
úton bekövetkezett balesetek nem azonos<br />
helyszínen, illetve eltérõ okok miatt történtek.<br />
Több esetben nem forgalomszervezési<br />
hiányosságra vezethetõek vissza, így azok<br />
megelõzésére további forgalomszervezési be-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
AZ ÉLETÉ AZ ELSÕBBSÉG<br />
Baleseti<br />
gócpontok<br />
avatkozás nem érné el a kívánt hatást. Ezekben<br />
az esetekben a fokozottabb rendõri jelenlét<br />
és ellenõrzés lehet a megoldás.<br />
Több megyébõl jelezték, hogy az egyeztetések<br />
alkalmával megállapítható: a közútkezelõk<br />
figyelemmel kísérik területük baleseti<br />
adatait, és keresik a veszély csökkentésének<br />
lehetõségeit, amelyhez a rendõrség is a javaslatait<br />
adja. De ezek megvalósításának általában<br />
– a közútkezelõk állítása szerint – az<br />
anyagi források határt szabnak.<br />
A következõ forgalomtechnikai javaslatok<br />
születtek: új utak építése, a régebbiek felújítása,<br />
szélesítése és közlekedési csomópontok<br />
létesítése. Jelzõlámpák és jelzõtáblák kihelyezésével,<br />
sebességkijelzõ készülékek felállításával<br />
szintén csökkenteni lehet a baleseteket.<br />
A kerékpár- és gyalogutak, valamint körforgalmi<br />
csomópontok kialakítása is a biztonságos<br />
közlekedést segítik.<br />
RENDÕR<br />
Hasznos a balesetveszélyes<br />
útszakaszok feltérképezése<br />
A fokozott rendõri jelenlét és a sebességmérés csökkenti a karambolok számát<br />
A fentieken túl a fokozott rendõri jelenlét és<br />
ellenõrzés – elsõsorban sebességmérés – szükségességére<br />
mutattak rá a területi szervek. A<br />
közútkezelõkkel a késõbbiekben is folyamatosan<br />
tartani kell a kapcsolatot, és a balesetek<br />
elemzése során javaslatokat kell tennie a rendõrségnek<br />
a balesetveszélyes helyek, csomópontok<br />
forgalomtechnikai változtatásaira.<br />
Néhány útszakasz esetében a további forgalomtechnikai<br />
beavatkozás nem indokolt, mivel<br />
azok forgalomszervezése rendezett, az útburkolat,<br />
a táblázás, a jelzõlámpák és gyalogátkelõhelyek<br />
megfelelõek. Ennek ellenére tapasztalható,<br />
hogy még mindig magas a balesetek<br />
száma néhány területen. Ez is mutatja, hogy a<br />
Magyarországra jellemzõ közlekedési morálon<br />
– a forgalomban résztvevõkkel közösen –<br />
javítani szükséges.<br />
Szöveg és kép: TAKÁCS<br />
(A KÉPEK ILLUSZTRÁCIÓK)<br />
12
BM felirat van a fõbejárat fölött. Megtudom,<br />
nemcsak Belügyminisztériumot jelent a<br />
beavatottaknak, hanem a német nyelvterületrõl<br />
jövõknek Bad und Massage-t.(fürdést és<br />
masszázst). Így szokták meg, hiba lenne változtatni.<br />
Évek óta csoportosan visszatérnek,<br />
hozzák a valutát.<br />
Az igazgató, Németh Lajos régebben azt<br />
nyilatkozta, az ágyak felét – mintegy százat –<br />
az egészségbiztosító finanszírozza. A másik<br />
felét piaci áron értékesítik, elsõsorban külföldieknek.<br />
De beutalóval nem rendelkezõ, fizetõképes<br />
magyar biztosítottak is igénybe vehetik<br />
ezeket a szolgáltatásokat. Üdülési csekket<br />
is elfogadnak. A napi térítés – teljes ellátással,<br />
orvosi vizsgálattal, kezelések díjával,<br />
uszodahasználattal – 11 ezer forint.<br />
Az ÁEK létrejötte elõtt – ha nem is volt<br />
mindig elegendõ hely – ez az ágyszám majd-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
nem kielégítette az igényeket. Igen ám, de akkor<br />
(csak) mintegy 60 ezer igényjogosultat<br />
tartottak számon, manapság pedig több mint<br />
egymilliót. A rendvédelmi szervek aktív és<br />
nyugállományú dolgozóin túl a központi kór-<br />
RENDÕR<br />
Utókezelés elõrelátással<br />
Kormányrendelet határozott<br />
arról, létre kell hozni AHOL FÕ AZ EGÉSZSÉG<br />
a tárcaközi intézmények<br />
kórházát, az Állami<br />
Egészségügyi Központot (ÁEK).<br />
Ennek része lett a volt<br />
BM Szanatórium is, HM Hévízi<br />
Rehabilitációs Intézet néven.<br />
házhoz tartozó fõvárosi kerületek lakosai is<br />
igényjogosultak lettek.<br />
Sokszorozódott a gyógykezelésre várakozók<br />
száma, hiszen a mozgásszervi megbetegedések<br />
dobogós helyen vannak. Itt jegyzem<br />
meg, nem csak idõsebb korban. Sajnos, életünk<br />
részévé váltak a tüntetések, az erõszak,<br />
az ünnepeket bemocskoló rendbontások,<br />
amelyeknek nem elõidézõi, csak szenvedõ<br />
részesei a közrendet óvó rendõrök. Az utcai<br />
zavargásokban sérülést szenvedõ, utókezelésre<br />
szoruló rendvédelmisek soron kívül juthattak<br />
a hévízi szanatóriumba. A gyógyhelyen<br />
– ahol elõrelátó az utókezelés – a mozgásszervi<br />
elváltozásokat kezelõ szakorvosok,<br />
asszisztensek mellett szükség szerint pszichológus<br />
is segíti a felépülést, az újra szolgálatba<br />
lépést.<br />
A jelentkezõk – amennyiben indokolt –<br />
belgyógyász és reumatológus szakorvos javaslatával<br />
érkeznek Hévízre. Igazolni kell,<br />
hogy nincs ellenjavallat (kontraindikáció),<br />
amely miatt nem ajánlott, sõt veszélyes lehet<br />
a gyógyvízi kúra. Ezek körébe tartozik a magas<br />
vérnyomás, a rosszindulatú daganat, keringési<br />
zavart okozó szívbetegség, pajzsmirigytúltengés,<br />
májzsugor stb.<br />
Jól felszerelt konditeremben szabadulhatnak<br />
meg felesleges kilóiktól a kúra résztvevõi<br />
13
Szakavatott és készséges munkatársak várják a beutaltakat a fizikoterápián is<br />
A súlyfürdõ a mozgásszervi megbetegedések egyik „csodaszere”. Dr. Moll Károlyt a gerincbántalmakban<br />
szenvedõk jótevõjeként emlegetik<br />
A beutaltak – érkezésük után – újabb orvosi<br />
vizsgálaton vesznek részt, majd kezelõlapot<br />
és idõbeosztást kapnak a diszpécserektõl.<br />
Többféle elektro-, balneo- és hidroterápia,<br />
valamint különbözõ pakolások, gyógytorna,<br />
masszázs vár rájuk. Egyik korszerû technikai<br />
szerzeményük az a sürített levegõvel mûködõ<br />
berendezés, amely a mûtétek utáni izomletapadások<br />
megszüntetését segíti elõ. Sajnos<br />
gyakran kell használni.<br />
A hosszú várakozás csökkentése érdekében<br />
két hétre mérsékelték a kúrák idõtartamát<br />
az utóbbi esztendõben. Ez kényszermegol-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
dás. A reumatológus szakorvosok vallják,<br />
legalább háromhetes gyógyászati kezelés<br />
szükséges ahhoz, hogy mérsékeljék azokat a<br />
mozgásszervi panaszokat, amelyek az évek,<br />
évtizedek alatt a szolgálatellátás során felgyülemlettek.<br />
Az intézmény igazgatójának felvetettem,<br />
több beutalt véleménye, hogy szerényebb lett<br />
az étkeztetés az integrációt követõen. Az<br />
ízekkel nincs baj, de hiányolják a régebben<br />
megszokott reggelik kiegészítõit, a tejet, a<br />
dzsemet, a müzlit, a kefírt. Ennek ellenére<br />
többe kerül az ÁEK-nek az étkeztetés.<br />
RENDÕR<br />
Németh Lajos igazgató határõr sorkatona kora<br />
óta ismeri az intézményt a padlástól a pincéig<br />
– Jelentõsen átalakult a gazdálkodásunk –<br />
mondta Németh Lajos. – Centralizált lett<br />
minden. Külsõ cégekhez került az élelmezés,<br />
a takarítás, a karbantartás. Ezeken a munkaterületeken<br />
panasz esetén nehezebben segíthetünk<br />
a beutaltaknak.<br />
Azt már én teszem hozzá, a tisztasággal<br />
semmi gondunk nem lehetett. Régebben a<br />
pillanatok alatt megoldható karbantartásra –<br />
úgy hallottam – most több tiszteletkört futhattak<br />
az érintettek. A külsõ vállalkozókhoz irányították<br />
a panaszosokat. A szükséges javítással,<br />
karbantartással idõt senki nem nyert, s<br />
a költségmegtakarítás is vitatható.<br />
Kérem, senki ne vegye vészharangnak,<br />
amit kondítok, ha tévedek, majd meakulpázok.<br />
Az ISO-minõsítés idején sokadmagammal<br />
(auditorokkal is) végigjártam a hévízi rehabilitációs<br />
intézményt. A dicséretes értékelés<br />
zöngéiként viszont hallottam, ideje lenne<br />
felújítani a kazánsort, cserélni a nyikorgó fekhelyeket.<br />
Az energiaárak emelkedése indokolná<br />
napelemek felszerelését, hiszen a napsütötte<br />
órák száma azon a vidéken gazdaságossá<br />
tenné üzemeltetésüket. A kezelõgépek,<br />
a kádak, a fizikoterápiás eszközök többsége<br />
is amortizálódik. Hiszen majd’ húsz éve üzemelnek.<br />
Most (még) minden vendég, beutalt<br />
– remélem – elégedett. Kuncsaft- és bevételvesztõ<br />
hiba lenne, ha nem cserélnék idõben a<br />
berendezéseket. Mert az elégedetlen vendéget<br />
igen nehéz visszacsábítani!<br />
TAKÁCS ISTVÁN<br />
A SZERZÕ FELVÉTELEI<br />
(Információ: www.bmheviz.hu)<br />
14
KIRÁNDULÓ BETÖRÕK<br />
Nem a Keresztes Nõvérek<br />
vendége leszek a házban, mint<br />
Szabó Lõrinc volt 1949-ben,<br />
a bejárat melletti emléktábla<br />
szerint. Szép verseket írt<br />
fizetségként a költõ, én – idõt<br />
alig álló – újságcikkel<br />
honorálom a beszélgetést.<br />
Az egykori Szent József-otthon<br />
ma rendõrõrs Hévízen,<br />
a parancsnok<br />
dr. Vajda Gábor õrnagy.<br />
Bevezetésként azt tudakolom, mit illik ismerni<br />
az ország más vidékén szolgáló rendõröknek<br />
a hévízi õrsrõl.<br />
– Az õrsprogram keretében, 1994 májusában<br />
hozták létre – mondta a fiatal parancsnok.<br />
– Az akkori kollégák – körzeti megbízottak,<br />
ügyeletes tiszthelyettesek, egy közrendvédelmi<br />
csoport beosztottai – összesen<br />
huszonegyen voltak. Hévíz mellett még tíz<br />
település közbiztonságát is felügyelték.<br />
Öt éve vagyok itt õrsparancsnok. 1994-ben<br />
végeztem a Rendõrtiszti Fõiskolát, majd azt<br />
követõen a jogi egyetemet. Azóta sok víz lefolyt<br />
a hévízi tóból is. Amíg a kilencvenes<br />
években még gyakori volt a nagy értékû gépkocsik<br />
lopása, mostanában ilyesmi ritkábban<br />
fordul elõ.<br />
– Úgy tudom, Hévíz az ország egyik legtehetõsebb<br />
városa. Idecsalja a bûnözõket ez a<br />
jómód?<br />
– Mint általában a turizmusból és a külföl-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
RENDÕR<br />
Tizenöt rendõr<br />
a vendégáradatban<br />
Biztonságot nyújt az iskolánál a rendõri jelenlét és a jármûvek szükség szerinti leállítása<br />
diekbõl élõ üdülõhelyek, ez a település is<br />
csábítja a bûnelkövetõket. Például a Balatonnál<br />
inkább csak szezonálisan, itt egész<br />
évben könnyû zsákmányra számítanak. Tudjuk,<br />
mikor, merre házalnak az úgynevezett<br />
álpostások és álrendõrök, mely idõszak kedvez<br />
a strandlopásoknak. A helyiek védelmében<br />
mondom, hogy kifejezetten az utazó-bûnözés<br />
a jellemzõ erre. Turistáknak, kirándulóknak<br />
álcázzák magukat a betörõk, a tolva-<br />
jok. De nem állíthatunk az illetékességi területünk<br />
bevezetõ útjaihoz egy-egy rendõrkollégát,<br />
hogy kiszûrje a nemkívánatos személyeket.<br />
Viszont mûködnek térfigyelõ kamerák,<br />
amelyre felhívjuk a hozzánk érkezõk figyelmét,<br />
így senkit sem érhet meglepetésszerûen.<br />
De a tisztességes vendégeket ez<br />
nem is zavarja.<br />
– Vannak partnerek, együttmûködõk, segítõk<br />
az áhított nyugalom megteremtésében?<br />
– Hogyne! Az önkormányzattal közösen a<br />
megelõzõ vagyonvédelemre, az áldozattá válás<br />
ismertetésére fordítunk megkülönböztetett<br />
figyelmet. Állják a nyomdaköltséget a<br />
közérdekû rendõrségi tájékoztatók elkészítéséhez,<br />
és idõnként lakossági fórumokat szerveznek,<br />
amelyeken a legfontosabb bûnmegelõzési<br />
lehetõségekre felhívhatjuk az érdeklõdõ<br />
résztvevõk figyelmét. Mert a legjobb<br />
bûntény a mi szempontunkból, amely meg<br />
sem történik.<br />
– Rengeteg itt a külföldi. Milyen bûncselekményeket<br />
követnek el az õ sérelmükre?<br />
– Éves szinten egymillió 200 ezer vendégéjszakát<br />
regisztrálnak. Egyre hatékonyabb<br />
az autók védelme, sok az azonosító<br />
jelük, ezért nehéz a tolvajnak túladni raj-<br />
Reggeli csúcsforgalom Hévízen. Ilyenkor<br />
nehezen lehet átkelni a túloldalra<br />
15
Dr. Vajda Gábor õrnagy: Kevesen vagyunk.<br />
Átgondolt szolgálatszervezés és a rendõri<br />
munka szeretete kell<br />
a mindennapok feladataihoz<br />
tuk. Viszont a betörések és a besurranásos<br />
lopások száma emelkedett. Elsõsorban<br />
olyan idõs, külföldi vendégek szálláshelyeire<br />
hatolnak be, akik óvatlanok, mert hazájukban<br />
nem kell tartani az efféle bûnözéstõl.<br />
Több alkalommal fogunk tolvajokat a<br />
tófürdõben. Az õrizetlenül hagyott értéktárgyakra,<br />
rádiókra, mobiltelefonokra,<br />
pénztárcákra hamar lecsapnak az idelátogató<br />
tolvajok.<br />
– Történt olyan súlyos bûncselekmény mostanában,<br />
ami felkavarta a kedélyeket?<br />
– Szerencsére tíz éve nem volt olyan erõszakos<br />
bûncselekmény, mint például a fegyveres<br />
rablás vagy az emberölés. Minimális a<br />
garázdaság és a testi sértés is. Azt nem mondom,<br />
elcsattan idõnként néhány kéretlen pofon,<br />
de súlyosabb következmények nélkül<br />
megbékélnek a vitázók.<br />
– Hány rendõrnek köszönheti a több ezer<br />
helyi lakos és az itt pihenõ sok külföldi a bûnesetek<br />
megelõzését, felderítését?<br />
– Jelenleg mindössze tizenöt fõ az állomány.<br />
Az iskolakezdés óta a tanintézeteknél<br />
is reggel és délután egy-egy kollégánk irányítja<br />
a forgalmat. Rendõri jelenlétünk arra<br />
ösztönzi a gyerekeket és a kísérõ szülõket,<br />
hogy ne keresztbe-kasul, hanem a kijelölt<br />
gyalogátkelõn közlekedjenek. Ha ez mindenütt<br />
jó szokásukká válik, országszerte kevesebb<br />
lesz a közlekedési baleset.<br />
Munkánk sokasodásának másik oka, hogy<br />
a balatoni nyári szezon után még többen érkeznek<br />
az egész évben nyitva tartó gyógyfürdõhelyre.<br />
Természetesen a zavarosban halászók<br />
sem maradnak távol. Ám jó, ha tudják,<br />
minden tõlünk telhetõt megteszünk, hogy keresztülhúzzuk<br />
számításaikat. TAKÁCS I.<br />
A SZERZÕ FELVÉTELEI<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
A tisztességes polgárok nem veszik zaklatásnak,<br />
ha szúrópróbaszerûen igazoltatják õket<br />
RENDÕR<br />
Jó minõségû képeket továbbítanak a térfigyelõ<br />
kamerák. Üzemeltetésük csökkenti a bûnözést<br />
Menetre kész a csíkos szolgálati autó. Györei<br />
Zsolt fõtörzsõrmester a járõrparancsnok, tizenhat<br />
éve szolgál. Társa, Varga Zoltán törzsõrmester<br />
öt éve rendõr. Feladatra indulnak,<br />
de még van néhány percük számomra. A fõtörzs<br />
legemlékezetesebb eseményként azt<br />
mesélte el, amikor kis híján elgázolták.<br />
– Egy ittasan rodeózó autósra hívták fel a figyelmünket.<br />
Amikor a helyszín közelébe értünk,<br />
a Lada sofõrje csikorogtatva, porfelhõt<br />
kavarva, embereket veszélyeztetve produkálta<br />
magát. Észrevette a kék csíkos kocsinkat, leoltotta<br />
a tompított fényszórókat, és felénk hajtott.<br />
Rúdlámpával köröztem, hogy álljon meg,<br />
de még nagyobb gázt adott, és egyenesen felénk<br />
száguldott. Az utolsó pillanatban félreugrottam,<br />
megbillentem, és ahogy a karommal<br />
kalimpáltam, a lámpámmal – akaratom<br />
ellenére – bevertem a szélvédõjét. Kénytelen<br />
volt lassítani.<br />
Ekkor a járõrök a kocsijukba ugrottak, és rövid<br />
üldözés után sikerült megállítani a részeg<br />
ámokfutót. Közúti veszélyeztetés bûntette,<br />
hivatalos személy elleni erõszak és ittas jármûvezetés<br />
vétsége miatt ítélték el a delikvenst.<br />
Varga Zoltán arca bedagadt, ha visszatérnek<br />
a házkutatásból, szájsebész várja egy beletört<br />
foggyökér miatt. Nem lesz kellemes<br />
program! De most menni kell, kevesen vannak.<br />
Furcsa kiejtéssel azért elmesélte, hogy<br />
a 71-es úton kerékpárost igazoltatott társával.<br />
Az keltette fel érdeklõdésüket, hogy a<br />
bringás öltözéke egyáltalán nem szokványos<br />
kerékpározó benyomását keltette. Szimatuk<br />
nem csalt, hiszen a német férfit körözte<br />
az Interpol. Elmondása szerint pedig<br />
épp azért ült át a kényelmes autó helyett<br />
egy drótszamár nyergébe, hogy elkerülje a<br />
feltûnést. T. I.<br />
16
Kormánymegállapodás szentesítette 2004<br />
decemberében a fejlesztést. A magyar fõvárosban<br />
aláírt egyezmény arról szólt, hogy<br />
Letenye és Muracsány között autópályahíddal<br />
kötik össze a horvát és a magyar autósztrádákat.<br />
A terveket az UVATERV Zrt.<br />
nevû magyar cég készítette, a kivitelezést a<br />
HIDROELEKTRA horvát partner végezte.<br />
A Zrínyi híd két 15 méter széles forgalmi<br />
sávból áll, a kettõt 80 centiméter választja<br />
el egymástól. Két-két egyirányú pályatest,<br />
egy-egy leállósáv és gyalogút van rajtuk.<br />
Az elsõ kapavágást követõen tizenöt hónap<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
RENDÕR<br />
HORVÁT ÉS MAGYAR RENDÕRÖK KÖZÖS SZOLGÁLATI HELYEN<br />
Híd a határon<br />
Még a régi Mura-hídon zajlott<br />
a forgalom október 22-én.<br />
A kétszer egy sávon személykocsik,<br />
teherautók araszoltak<br />
a határon át.<br />
Az idõ vasfoga megette a hidat,<br />
felújítani még lehet, szélesíteni<br />
nem. De az érdeklõdés már<br />
az új hídnak szólt. A csinosítás<br />
utolsó mozzanatait láthatták<br />
az avatásra meghívott vendégek,<br />
a tervezõk, a kivitelezõk.<br />
Horvát zenekar játszotta az ünnepségen<br />
a két nemzet himnuszát<br />
A vám- és pénzügyõrség országos parancsnoka,<br />
dr. Nagy János vezérõrnagy üzemeltetésre átvette a határátkelõhelyet<br />
Kõvágó Károly alezredes, kirendeltségvezetõ<br />
dr. Tiborcz János dandártábornoknak,<br />
Zala megye rendõrfõkapitányának (civilben) bemutatta az átkelõhelyet<br />
17
Autópálya vezet 500 kilométeren át Budapesttõl az Adriáig<br />
Korszerû technika segíti az ellenõrzést a schengeni külsõ határon<br />
A szigetvári hõs, Zrínyi nevét viseli a 216 méter hosszú Mura-híd<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
RENDÕR<br />
elteltével átívelt a folyón a Zrínyi nevét viselõ<br />
híd, és elkészült Letenyén az új határátkelõ<br />
is. Ez utóbbit könnyûszerkezetû elemekbõl<br />
állították össze, hiszen a jövõbe látók<br />
remélik, néhány év múlva elbonthatják.<br />
Azután vám- és útlevélvizsgálat, megállás<br />
nélkül roboghatunk át a Mura felett.<br />
Márkus György fõtörzszászlóssal és<br />
Szakony György fõtörzsõrmesterrel bejártuk<br />
a szolgálati helyeket. „Nem is olyan régen<br />
csak szántóföld meg töltés volt itt, most<br />
meg kész a híd és az átkelõ.” Ezt Márkus<br />
fõtörzszászlós mondta. „Holnap este már az<br />
új helyen lépek szolgálatba. Ott külön sáv<br />
lesz az uniós buszoknak, ezzel is gyorsabb<br />
lehet az áthaladás” – tette hozzá Szakony<br />
fõtörzsõrmester, ügyeletes-helyettes. „Nem<br />
volt könnyû dolgunk, az építkezés éjjelnappal<br />
folyt, akárcsak a Mura. Nagyon sokan<br />
dolgoztak a hídon. Folyamatosan járõröztünk,<br />
a schengeni külsõ határon megkövetelik<br />
az alapos ellenõrzést. Egy horvátok<br />
által írt lista alapján kontrolláltuk, jogosan<br />
tartózkodnak-e a munkások az építkezésen.”<br />
Gresa Balázs zászlós emlékezett ezekkel<br />
a mondatokkal a közelmúltra.<br />
Kõvágó Károly alezredes, a határrendészeti<br />
kirendeltség vezetõje az átadás elõtt<br />
azt mondta, egy nyári szombaton néha 70<br />
ezernél is több úti okmányt kellett ellenõrizni.<br />
A vámosok és az útlevélkezelõk megfeszített<br />
tempóban dolgoztak, mégis elõfordult<br />
várakozás. Az utazókat nem érdekelte,<br />
hogy keskeny a híd, tempósabban igyekeztek<br />
volna tovább. És a Murán túl, a horvát<br />
fülkéknél újra meg kellett állni mindenkinek.<br />
Az új szolgálati helyen – magyar oldalon<br />
– egymás mellett dolgoznak a két ország<br />
vámosai és határrendészei. A régi hidat<br />
és átkelõt a teherforgalom számára tartják<br />
fenn.<br />
TAKÁCS ISTVÁN<br />
A SZERZÕ FELVÉTELEI<br />
18
A Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötõ<br />
fõútról lekanyarodva két német juhász társaságában<br />
vár Tislér Zoltán törzszászlós. Saját<br />
kaszálóján-legelõjén kutyakiképzésre alkalmas<br />
tanpályát épít.<br />
– A Zala Megyei Rendõr-fõkapitányságon<br />
megizmosodni látszik a kutyás szolgálat –<br />
mondja. – Ehhez szeretnék hozzájárulni a<br />
magam módján. Ez a kaszáló alkalmas az<br />
ebek képzésére, ezért itt elöljáróim egyetértésével<br />
és a helyi önkormányzat beleegyezésével<br />
rendõrkutyákat tanítunk, gyakoroltatunk.<br />
– Van központi képzés Dunakeszin. Menynyiben<br />
ad mást, többet a résztvevõknek az itteni<br />
gyakorlási lehetõség?<br />
– Nem konkurensei, inkább kiegészítõi leszünk<br />
az említett intézménynek. Igyekszünk<br />
életszerûek lenni. Négylábú társainknak<br />
megtanítani például a palánk mellett a különbözõ<br />
kerítések leküzdését, vagy egy igazi falusi<br />
kocsmában a forró nyomos üldözést.<br />
– Hallhatok egy példát kutyás elfogásra?<br />
– Egy betörõt sikerült nyakon csípni – emlékszik<br />
a hat önkormányzat területén illetékes<br />
körzeti megbízott. – Láttam, a delikvens keresi<br />
a szökés lehetõségét. Mondtam neki:<br />
„Na, idefigyeljen, ha elfut, maga után eresztem<br />
a kutyát.” „Dehogy futok, fõnök, csak a<br />
kutyát ne!” Megbilincseltem, szó nélkül beült<br />
az autóba. Hátra-hátrasandított, amikor a kapitánysághoz<br />
értünk, megkérdezte, hol a kutya.<br />
„Otthon, a kertben. Nem hoztam magammal,<br />
mert nagyon melege lenne.”<br />
– Alaposan ráijesztett. Ráadásul ezek nem<br />
valamiféle elkényelmesedett jószágok, nemdebár?<br />
– Folyamatosan részt veszünk versenyeken,<br />
2000 óta az élvonalban vagyunk. Nyomkövetésben<br />
és elfogásban pedig az idén elnyertük<br />
az országos bajnoki címet. A kedvencem,<br />
Lexi évekkel ezelõtt elhunyt, kölyke,<br />
Maxi is beváltja a hozzá fûzött reményeket.<br />
Tereferélés közben felértünk a hegyre, ahol<br />
szárnyalhat a fafaragó rendõr képzelete. Sza-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
badidejét megosztja a szõlõtõkék és a kivágott<br />
rönkök között. Vésõk, fakalapácsok várják,<br />
hogy segítségükkel kiszabadítsa a fába<br />
szorult lényeket. A szobroknak ugyanis lelkük<br />
van. Amerre ballagunk, a pincék között<br />
vezetõ földutat fafaragások kísérik. Zömmel<br />
Tislér Zoltán munkái.<br />
– Édesapám ács volt, ezért áll hozzám közel<br />
a fa életében és holtában is. Elsõ próbálkozásom<br />
egy bölcsõ volt, avatott mestertõl<br />
lestem el készítésének titkait. Sok itt az elszáradt,<br />
kivágott fa. Késõbb szobrokkal próbál-<br />
RENDÕR<br />
LEXI, MAXI MEG A TÖBBIEK<br />
Boszorkány a fatörzsben<br />
Jószerivel csak a környékbeliek<br />
tudják, hová rakta le a teremtõ<br />
Fûzvölgyet, a Zalai-dombságon<br />
az apró falvak egyikét. Csodaszép<br />
vidék, ahol egy sokoldalú körzeti<br />
megbízott él, szolgál, alkot.<br />
Tislér Zoltán törzszászlós és a négylábú társak<br />
Meglátni és kivésni a farönkbõl a szobrot<br />
– ez a mûvészet<br />
koztam, egyre lelkesebben. Egy ismerõs kissrác<br />
– miközben egy rönköt nézett – azt<br />
mondta nekem: „Zoli bácsi, ebben a tuskóban<br />
boszorkány van.”<br />
– És volt?<br />
– Néztem, néztem, de nem láttam a banyát.<br />
Másnap megint szemügyre vettem, és láss<br />
csodát, tényleg benne volt. Vésõt, fakalapácsot<br />
fogtam, és lefaragtam a felesleges részeket.<br />
Hiszen egy kõtömbben is benne rejlik a<br />
szobor, csak meg kell látni és kiszabadítani.<br />
– Hallottam, alkotómûhely is mûködik a<br />
szõlõhegyen.<br />
– Itt születtem, itt élek, hobbim a szõlõtermesztés,<br />
a borászat és természetesen a fafaragás.<br />
Arra gondoltam – még évekkel ezelõtt –,<br />
hogy rendezzünk hagyományteremtõ mûvészeti<br />
heteket. Itthonról és külhonból is hívunk<br />
magyar anyanyelvû kovácsokat, bõrösöket,<br />
fafaragókat. Ezeken az összejöveteleken elbeszélgetünk,<br />
festünk, faragunk, kovácsolunk,<br />
és nem vetjük meg a kulináris élvezeteket<br />
sem. A meghívott mûvészek az önkormányzatnak<br />
és a vendéglátó szõlõsgazdáknak<br />
ajándékozzák munkáikat. Hírünket viszik a<br />
környezõ országokba.<br />
Szöveg és kép: TAKÁCS ISTVÁN<br />
19
A megrendelõnek – elmondása szerint –<br />
idõre elvégzendõ földmunkálatai voltak,<br />
ezért kellemes gesztusnak vette a kölcsöngépet.<br />
– Így akartunk segíteni – mondta Katona<br />
Lajos, a Huntraco gazdasági igazgatója. – Felajánlottunk<br />
egy bemutatókon használt azonos<br />
típusú gépet arra az idõre, ameddig leszállítjuk<br />
az újat.<br />
Trélert küldött a vevõ, hogy Baranyából<br />
Nógrád megyébe fuvarozza a lánctalpast,<br />
amely egyetlen markolással köbméternyit<br />
emelhet ki a földbõl. A monstrumot a Balassagyarmat<br />
melletti Nyírjesben helyezték<br />
el bekerített telephelyen. Néhány nap<br />
múlva a gépkezelõ már sem az õrt, sem pedig<br />
a munkagépet nem találta. Nosza, rohant<br />
a rendõrkapitányságra feljelentést<br />
tenni, hiszen ötvenmilliónak kelt lába<br />
lánctalpakon.<br />
– A schengeni körözési rendszer kitágította<br />
a világot – mondta Döme Zsolt õrnagy, a<br />
bûnügyi osztály vezetõje Balassagyarmaton,<br />
amikor az esetrõl kérdeztem. – Kiadtuk a<br />
nemzetközi körözést. Rendõreink idehaza ellenõrizték<br />
a hasonló földmunkagépek azonosító<br />
jelzéseit, de nem jutottunk elõbbre. Illet-<br />
RENDÕR 2008/6.<br />
ve egyre több jel azt sugallta, talán külföldre<br />
vitték a munkagépet.<br />
A schengeni belsõ határellenõrzés és a határregisztráció<br />
megszûnése óta nincs nyoma<br />
annak, kik, mikor, milyen jármûvel hagyták<br />
el az országot. Valószínû, hogy a döglött ak-<br />
RENDÕR<br />
SEGÍTETT MURPHY TÖRVÉNYE<br />
Köddé vált lánctalpas<br />
Új földmunkagépet rendelt a Huntraco Zrt.-tõl egyik ügyfele.<br />
A monstrum ára áfával félszáz millió forint. Szinte megállás nélkül termelnie<br />
kell egy ilyen masinának, hogy behozza az árát.<br />
Egy jóval olcsóbb személyautóra is várni kell néhány hetet,<br />
ezért nem volt meglepõ a Caterpillar átadásának jelzett csúszása.<br />
Katona Lajos gazdasági igazgató:<br />
Segítõkészek voltak<br />
a balassagyarmati rendõrök<br />
Döme Zsolt õrnagy: A közös kapcsolattartási<br />
szolgálati helyen keresztül<br />
értesítettük a szlovák kollégákat<br />
Lefoglalták és Szlovákiából hazaszállították<br />
az 50 milliós munkagépet<br />
tákat szaporították volna az eset dokumentációi,<br />
ha nem szól közbe Murphy törvénye.<br />
Amely, mint tudjuk, kimondja, hogy ami elromolhat,<br />
az egyszer el is romlik.<br />
Szlovákiából megkeresték a Huntracót,<br />
hogy meghibásodott egy földmunkagépük. A<br />
gondos márkaszerviz szakembereket küldött<br />
a helyszínre, nézzék meg, milyen alkatrészre<br />
lesz szükség.<br />
Igen ám! De az azonosító jelek arra utaltak,<br />
ezt a Caterpillart körözik hetedhét határon át.<br />
A szerelõk fotókat készítettek, felvették az alkatrészrendelést,<br />
és jelezték munkaadójuknak:<br />
megtalálták a köddé vált lánctalpast.<br />
A kölcsöngép gazdái értesítették a rendõrséget,<br />
megvan, amit kerestek. Döme õrnagyék<br />
a közös kapcsolattartási szolgálati hely<br />
magyar és szlovák rendõrein keresztül felvették<br />
a kapcsolatot a párkányi és a lévai kapitánysággal.<br />
Miután szakavatott szerelõk<br />
megállapították, semmi kétség a gép magyarországi<br />
tulajdonjoga felõl, lefoglalták és hazaszállították.<br />
Az a jóhiszemû szlovák vevõ<br />
pedig – aki állítólag húszmillióért megvette a<br />
lánctalpast – futhat a pénze után.<br />
T. I.<br />
A SZERZÕ FELVÉTELEI<br />
20