7. Időszakos környezetvédelmi felülvizsgálat
7. Időszakos környezetvédelmi felülvizsgálat
7. Időszakos környezetvédelmi felülvizsgálat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
8 <strong>Időszakos</strong> <strong>környezetvédelmi</strong> <strong>felülvizsgálat</strong><br />
8.1 Otto-motoros járművek időszakos <strong>környezetvédelmi</strong> <strong>felülvizsgálat</strong>a<br />
az EU országaiban<br />
Az időszakos műszaki <strong>felülvizsgálat</strong> keretében Magyarországon 1977-ben, az NSZKban<br />
1971-ben kezdtek <strong>környezetvédelmi</strong> vizsgálatokat -- nevezetesen CO-mérést -- végezni<br />
(8-1. ábra).<br />
Külön -- az időszakos műszaki vizsgától független -- <strong>környezetvédelmi</strong> vizsgálatokat nálunk<br />
mind Otto- mind dízelmotoros járműveknél 1991 óta, az NSZK-ban hagyományos<br />
benzinmotoros járműveknél 1985 óta (ASU I.), katalizátoros benzinmotoros és dízelmotoros<br />
járműveknél 1993 óta (ASU II.) végeznek.<br />
A hazai <strong>környezetvédelmi</strong> <strong>felülvizsgálat</strong> mindmáig szemrevételezésből, benzinmotoroknál<br />
alapelőgyújtás-, zárásszög- és gyertyaellenőrzésből, CO- (és 1993-tól CH-kibocsátás)<br />
mérésből; dízelmotoroknál előbefecskendezés-, leszabályozási fordulatszámellenőrzésből<br />
és füstölésmérésből áll.<br />
Az ASU I. tartalma szemrevételezés, alapjárati fordulatszám-, előgyújtás-, zárási szög<br />
ellenőrzés és a CO-kibocsátás mérése volt.<br />
Az ASU II. katalizátoros benzinmotoros járműveknél az ASU I. vizsgálatain kívül légviszony<br />
(lambda) mérésre és a szabályozó áramkör vizsgálatára is kiterjedt. Dízelmotoros<br />
járművek ASU II. szerinti ellenőrzése tartalmilag azonos a hazai, dízelmotoros járművekre<br />
vonatkozó előírásokkal.<br />
Az NSZK ASU I: és ASU II. továbbfejlesztett <strong>környezetvédelmi</strong> előírásai együttesen az<br />
AU nevet kapták, és 1997-től az Európai Unió valamennyi országában életbe léptek.<br />
8.1.1 A mérőműszerrel szemben támasztott általános követelmények<br />
Az AU vizsgálatok mérőműszereinek a következő általános követelményeket kell teljesíteniük<br />
(8-2. ábra):<br />
- a műszert a Mérésügyi Hivatal típusvizsgálat alapján hagyja jóvá,<br />
- a mérésfolyamat legyen automatikus,<br />
- a műszer végezzen automatikus önellenőrzést és nullázást,<br />
- .a műszer alkalmas legyen a mérés előtt betáplált adatok tárolására, az előírt és<br />
mért értékek összehasonlítására. Automatikusan értékeljen (megfelelő/nem megfelelő)<br />
és<br />
- nyomtassa ki a mérési jegyzőkönyvet (8-3. ábra).<br />
Talán nem szorul részletes magyarázatra, hogy a felsorolt követelmények elsődleges<br />
célja a manipulációs lehetőségek korlátozása.<br />
8.1.2 A mérendő jellemzők mérőműszerei<br />
8.1.2.1 Motorfordulatszám (8-4. ábra)<br />
A motorfordulatszám mérése a járműmotorok fejlődésével egyre nehezebben végezhető<br />
el. A hagyományos mérőműszerek (induktív fogó, optikai jeladó stb.) jeladóinak felhelyezésére<br />
egyre kevesebb lehetőség van. Vannak olyan műszerek, amelyek a generátor<br />
feszültségjel ingadozása alapján jelzik ki a fordulatszámot, egyes elektronikus vezérlő<br />
egységeken külön kivezetést alakítottak ki erre a célra.
8-2<br />
Legújabb és célszerűnek tűnő megoldás a motortömbre -- vagy a motorházban egyéb<br />
helyre – mágnessel felerősíthető adó, amely zajfrekvencia vagy a rezgésfrekvencia<br />
alapján (e kettő közül automatikusan a jobbik jelet választva) közvetlenül a kiértékelő<br />
műszerbe bevezethető jelet szolgáltat.<br />
8.1.2.2 Olajhőmérséklet<br />
Az olajhőmérséklet mérése nem kötelező, csak ajánlott. Azért célszerű, mert a motor<br />
hőállapotát az olajhőmérséklet jellemzi a legjobban.<br />
8.1.2.3 Kipufogógáz (8-5. ábra)<br />
A kipufogógáz egyes jellemzőit a következő mérési elven alapuló műszerrel kell mérni:<br />
CO, HC és CO2: nem diszperzív infravörös fényelnyelésen alapuló műszerrel<br />
O2: kemogalvanikus mérőcellával<br />
légviszony: a kipufogógáz összetételéből számítással, a következő képlettel<br />
(Brettschneider-formula):<br />
⎛1,<br />
7261 35 ,<br />
⎞<br />
[ CO2] + [ CO] / 2 + [ O2]<br />
+ ⎜ ⋅<br />
− 0, 0088⎟⋅<br />
( [ CO2 ] + [ CO]<br />
)<br />
⎝ 4 35 , + [ CO] / [ CO2<br />
] ⎠<br />
λ =<br />
⎛ 1, 7621 ⎞<br />
⎜1+<br />
−0,<br />
0088⎟ ⋅ ( [ CO2 ] + [ CO] + K1⋅[ HC]<br />
)<br />
⎝ 4 ⎠<br />
(a képletben a számértékek a benzinösszetételtől függnek, K1 a FID és NDIR eljárással<br />
végzett HC-mérés közötti átszámítási tényező.)<br />
8.1.2.4 Hitelesítés és kalibrálás (8-6. ábra)<br />
A műszert a Mérésügyi Hivatallal vagy általa kijelölt szervvel évente hitelesíttetni kell.<br />
Kalibrációt -- előírt vizsgálógázzal -- félévenként kalibráló szolgálat vagy saját szakszemélyzet<br />
végezhet. A hitelesítés és a kalibráció megtörténtét dokumentálják, a készüléken<br />
matricával jelzik.<br />
Beépített óra a készüléket 180 nap után automatikusan kikapcsolja, ha a kalibráció elmaradt.<br />
8.1.3 A <strong>felülvizsgálat</strong> folyamata (8-<strong>7.</strong> ábra)<br />
8.1.3.1 A kipufogógáz-mérő üzembe helyezése (8-8. ábra)<br />
Minden bekapcsolás után a mérőműszer automatikusan önellenőrzést végez. Ha valamit<br />
nem talál rendben, megtagadja a további mérést. Az önellenőrzés időtartamát a kiszolgáló<br />
személyzet a szűrők ellenőrzésére használhatja fel.<br />
Naponta kell tömítettséget ellenőrizni. Ez a művelet a szonda furatának bedugózása<br />
után gombnyomásra indítható. A folyamat automatikus, elve az, hogy a szivattyú leállása<br />
után a depresszió nem csökkenhet.<br />
Minden vizsgálat előtt nullpont-kiegyenlítést végez a műszer. (A CO, CO2 és HC értékeket<br />
nullára állítja, az O2 értékét a levegő szokásos oxigéntartalmával hasonlítja össze.)<br />
8.1.3.2 A jármű azonosítása és kategóriába sorolása (8-9. ábra)<br />
Első lépésként a jármű forgalmi engedélyét és a járművet egyeztetik.<br />
A vizsgálat rendszere a jármű kategóriába sorolásától függ. Az egyes kategóriák:
8-3<br />
• katalizátor nélküli és katalizátoros, de szabályozatlan keverékképzésű járművek<br />
• katalizátoros és szabályozott keverékképzésű járművek<br />
• dízelmotoros járművek<br />
Ha a járműre vonatkozó határértékeket a vizsgálóműszer szoftvere nem tartalmazza,<br />
azok előkeresését, előkészítését ekkor kell elvégezni.<br />
8.1.3.3 Szemrevételezéses vizsgálatok<br />
Szemrevételezéssel a légszennyezéssel kapcsolatban álló szerkezeti egységek állapotát<br />
kell ellenőrizni. Ezeknek az egységeket a 8-10. ábrán soroljuk fel.<br />
A szemrevételezés eredményét be kell táplálni a vizsgálóműszer számítógépébe.<br />
8.1.3.4 Méréselőkészítés (8-11, és -12. ábrák)<br />
A műszerek csatlakoztatása (olajhőmérséklet-adó, fordulatszámadó, kipufogógázmintavevő<br />
szonda és egyes esetekben előgyújtás- és zárásszögmérő) után be kell táplálni<br />
a vizsgálati feltételeket.<br />
(A továbbiakban a katalizátor nélküli és a katalizátoros, de szabályozatlan keverékképzésű<br />
járművekre vonatkozó előírásokat x, a katalizátoros és szabályozott keverékképzésű<br />
járművekre vonatkozókat �, és a minden Otto-motoros járműre vonatkozókat �<br />
jellel különböztetjük meg.)<br />
A betáplálandó határértékek:<br />
� motorhőmérséklet -- gyártó szerint, vagy min. 80 °C olajhőmérséklet<br />
x előgyújtási és zárásszög (ha a gyártó előírja)<br />
� alapjárati fordulatszám<br />
� alapjárati CO % (gyártó szerint, vagy x3,5/�0,5 %)<br />
� emelt üresjárati fordulatszám (x ha a gyártó előírja, � gyártó szerint vagy<br />
2500...2800 1/min)<br />
x emelt üresjárati CO % és λ>1 (ha a gyártó előírja)<br />
� emelt üresjárati CO % (gyártó szerint, vagy max. 0,3 %) és keverék-összetétel:<br />
λ=1±0,03 vagy λ=1±0,02<br />
� a szabályozási kör ellenőrzési módja (lehetőségek: alapmódszer egy vagy két<br />
félhullámmal, helyettesítő módszer vagy alternatív módszer)<br />
� a jármű és a műszer gyártó szerinti bemelegítése<br />
8.1.3.5 Mérések (8-13. ábra)<br />
� a motorhőmérséklet mérése<br />
� emelt üresjárati fordulatszámra állni, és azt min. 30 s-ig tartani, majd regisztrálni<br />
� emelt üresjárati keverék-összetétel (λ) mérése<br />
� emelt üresjárati CO-kibocsátás mérése<br />
� alapjárati fordulatra állni, ezt regisztrálni<br />
� alapjárati CO-kibocsátás mérése<br />
x előgyújtási és zárásszög mérése<br />
� a szabályozási kör ellenőrzése
8-4<br />
8.1.3.6 A szabályozási kör ellenőrzése (8-14 és 15 ábrák)<br />
Az alapmódszer lényege az, hogy a szabályozási körbe valamilyen zavaró jelet viszünk<br />
be, és megfigyeljük, hogyan kompenzálja a rendszer ezt a zavarást.<br />
A zavarás módját és mértékét a gyártó adja meg. Lehetőségek: többlet levegő beengedése<br />
vákumcső-lehúzással, speciális szelep beiktatásával vagy fékszervo működtetésével;<br />
villamos zavarás pl. vízhőmérséklet-adó lehúzásával.<br />
Részletesebben a két félhullámos alapmódszert ismertetjük. Ennél a zavaró jel nem lehet<br />
olyan nagy, hogy a műszerfalon lévő hibajelző kigyulladjon; de legalább akkorának<br />
kell lennie, hogy 60 másodpercen belül a keverékösszetétel-változás 0,02 vagy 0,03<br />
értéket (a gyártó adja meg) elérjen.<br />
A vizsgálati folyamatot a 8-16 és -17 ábrák szemléltetik. A műszer felhívására a zavaró<br />
jelet létrehozzuk (A). A zavarás tényét az előre beállított korlát (az ábrán 1,03) átlépésekor<br />
veszi észre a mérőrendszer (B). A motorelektronikának kompenzálnia kell a zavarást,<br />
amit a mérőműszer onnan vesz észre, hogy a légviszony értéke ismét – most már<br />
ellentétes irányban -- áthalad az előre megadott értéken (C). A szabályzás visszavinné a<br />
légviszonyt a kezdeti értékre, de ekkor a műszer a zavarás megszüntetésére szólítja fel<br />
kezelőjét. Ez a motorelektronikának ellentétes értelmű zavarást jelent, aminek következtében<br />
a korábbiakkal ellentétes irányban tér ki a rendszer. Ezt a mérőrendszer újabb<br />
határ (az ábrán 0,97 érték) átlépésekor veszi észre (D), majd a hatékonnyá váló szabályozási<br />
folyamat ismét az eredeti érték közelébe viszi a légviszony értékét (E).<br />
Jól működő szabályozási kör esetén a betűkkel jelzett pontok között 60 másodpercnél<br />
kevesebb idő telik el. A mérőműszer a szabályozási kört automatikusan értékeli.<br />
Az egy félhullámos alapmódszer folyamata a leírtakhoz hasonló, de a műszer csak az<br />
egyik félhullámot értékeli.<br />
Helyettesítő módszer használatát akkor kérheti a gyártó, ha az adott járműtípusnál nincs<br />
lehetőség zavaró jel bevitelére, és ezt erre jogosított műszaki állomás (TÜV vagy<br />
DEKRA) igazolja.<br />
A helyettesítő módszer értékelheti a villogókódjeleket vagy a lambdaszonda ellenőrző<br />
jelét. Előbbinél a diagnosztikai csatlakozó megfelelő pólusainak áthidalásával indítható a<br />
vizsgálat, az értékelést a villogókódok frekvenciája alapján végzik. Utóbbinál az elektronikus<br />
vezérlő egységnek van külön ellenőrző kivezetése, amelyre feszültségmérő műszert<br />
kötve értékelhető a rendszer.<br />
Alternatív módszert akkor javasolhat a gyártó, ha az alapmódszer is elvégezhető a járművön.<br />
Az alternatív módszer elvégzéséhez külön az adott járműtípushoz gyártott speciális<br />
diagnosztikai készülék szükséges, ezzel azonban egyszerűbb és gyorsabb az ellenőrzés.<br />
8.1.1.1 A tanúsítvány<br />
A vizsgálóberendezés az elvégzett vizsgálatokat automatikusan értékeli, majd -- két példányban<br />
-- tanúsítványt nyomtat. A tanúsítvány egyik lehetséges változatát a 8-18, -19<br />
és -20. ábrákon közöljük.<br />
8.1.1.2 A matrica felragasztása<br />
A <strong>környezetvédelmi</strong> <strong>felülvizsgálat</strong> folyamata az NSZK-ban matrica felragasztásával zárul.<br />
A vizsga érvényessége a <strong>környezetvédelmi</strong> kategórián kívül az üzemeltetés körülményeitől<br />
(magánkocsi, taxi, bérautó) is függ. A rendszert a 8-21. ábrán szemléltetjük.
8-5<br />
8.1.2 Magyarországi helyzet<br />
Magyarország Európai Unióhoz való politikai közeledése bizonyára azzal is együtt jár,<br />
hogy a hazai <strong>környezetvédelmi</strong> <strong>felülvizsgálat</strong>i rendszernek is közelednie kell az NSZKban<br />
és az ezzel azonosan Európai Unió országaiban működő <strong>felülvizsgálat</strong>i rendszerhez.<br />
Az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy már a közeljövőben<br />
átálljon a hazai felülvizsgáló hálózat a nagy műszerigényű EU-rendszerre. Az viszont<br />
fontos, hogy a jogalkotó jövőbeni intézkedései megfogalmazásánál tartsa szem előtt a<br />
fejlődési irányt, és célirányos, átlátható, lépcsőzetesen bevezetett intézkedéseivel tegye<br />
lehetővé, hogy a vizsgaállomások üzemeltelői ma és holnap olyan műszereket vásárolhassanak,<br />
amelyeket holnapután is használhatnak.<br />
8.2 Dízelmotoros járművek időszakos <strong>környezetvédelmi</strong> <strong>felülvizsgálat</strong>a<br />
(A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelete)<br />
8.2.1 A kipufogógázok megengedett füstje:<br />
- alapjáratról történő szabad gyorsításnál: K1 [m -1 ]<br />
- emelt alapjáratról történő szabad gyorsításnál (vagy járműfékpadon végzett mérésnél):<br />
K2 [m -1 ]<br />
Járműkategória Motor K1 K2<br />
össztömeg < 3500 kg 2,5 1,5<br />
össztömeg > 3500 kg<br />
A <strong>felülvizsgálat</strong> során ellenőrizni kell:<br />
� az előbefecskendezési szöget<br />
� a teljes töltés leszabályozásának fordulatszámát<br />
8.2.2 A mérések elvégzése<br />
8.2.2.1 Készenlét<br />
szívó 3,5 1,5<br />
feltöltött 3,5 2,5<br />
- a mérések elött nullhelyzet (és ha lehet végkitérés) ellenőrzés<br />
- hitelesítés a műszergyártó előírása szerint (ennek hiányában havonta)<br />
- évente egyszer időállandó-ellenőrzés
8.2.2.2 Előkészületek<br />
8-6<br />
- a motor bemelegítése (gyári előírás szerint)<br />
- a váltó üresbe kapcsolása<br />
- a fordulatszám- és a füstölésmérő műszer üresbe helyezése<br />
- az érzékelő elhelyezése<br />
- három szabadgyorsítás a rendszerben lévő korom eltávolítása érdekében<br />
8.2.2.3 Mérés<br />
Az alapjáratról történő szabad gyorsítás (K1) mérése:<br />
a) Alapjárati szabad gyorsításoknál leolvassuk a legnagyobb pillanatnyi értékeket (K1i)<br />
– két mérés között ki kell várni a motorfordulat állandósulását<br />
– a mérések száma: max. 5, de legalább annyi, hogy három utolsó mérés eltérése a<br />
határérték 20 %-ánál kisebb legyen<br />
b) Ha két gyorsítás füstcsúcsának értéke a K1 határérték kétszeresénél nagyobb, a mérés<br />
eredménye: nem megfelelő<br />
c) Ha két mérés értéke a K2 határértéknél kisebb, a mérést nem kell folytatni: megfelelő<br />
Az emelt alapjáratról történő szabad gyorsítás (K2) mérése (K1 mérése vagy<br />
azelőkészületek befejezése után közvetlenűl mérendő):<br />
a) 1100 1/min fordulatról visszaengedés 1000±50-re visszaengedés, majd teljes gáz!<br />
Leolvassuk a legnagyobb pillanatnyi értékeket (K2i)<br />
– a mérések száma: max. 5, de legalább annyi, hogy három utolsó mérés eltérése a<br />
határérték 20 %-ánál kisebb legyen<br />
b) Ha két gyorsítás füstcsúcsának értéke a K2 határérték kétszeresénél nagyobb, a mérés<br />
eredménye: nem megfelelő<br />
c) Ha két mérés értéke a K2 határértéknél kisebb, a mérést nem kell folytatni: megfelelő<br />
Az átlagos füstölés mérése<br />
a) A méréseket a kipufogórendszer szellőztetése vagy a megelőző mérések után azonnal<br />
el kell kezdeni<br />
b) A műszert be kell állítani átlagoló üzemmódra<br />
c) Alapjáratról három szabadgyorsítást kell végezni. Az egymás utáni gyorsításokat a<br />
stabil alapjárati fordulatszám elérése után 5 másodpercen belül el kell kezdeni. Ha<br />
– két egymás utáni mérés eredménye a határérték felénél kisebb, akkor a minősítés:<br />
megfelelő<br />
– egy mérés eredménye a határérték kétszeresénél nagyobb, a mérést nem kell folytatni,<br />
az értékelés: nem megfelelő
8.2.2.4 Az eredmények meghatározása<br />
8-7<br />
− K1- és K2-nél Az 5 füstölési érték közül a legnagyobbat és legkisebbet elhagyva a<br />
megmaradó (vagy a három mérés eredményeként rendelkezésre álló) három füstölési<br />
érték közül a legnagyobb a méréseredmény.<br />
− Az átlagos füstölésnél a három érték közül a legnagyobb és a legkisebb elhagyása<br />
után megmaradó az értékadó.<br />
8.2.3 A magyar és az európai előírások összehasonlítása<br />
Jellemzők MSZ-07-4448-1991<br />
18/91. (XII. 18.) KHVM<br />
AU StVZO 47/a<br />
Anlage VIIIa, IXa<br />
Műszer időállandó Időállandó
Change language