Kedves Olvasónk! - Magyar Nyomdász

Kedves Olvasónk! 

Visszatekintve az eltelt esztendőre, a Magyar Grafika nagy lépést 

tett a korszerű technika alkalmazása felé. Az elmúlt időszakban teljes 

mértékben áttértünk a digitális adatátvitelre, annak minden előnyét 

és buktatóját megtapasztalva. Hála és tisztelet minden kollégának, 

aki ebben partner volt, akart és tudott megfelelni a kihívásnak. 

Az esztendőt záró számunk a CtP-vel foglalkozik. Mára már beszélhetünk 

némi hazai tapasztalatról is, és egyre élénkebb az érdeklődés 

a fejleszteni akarók körében. A CtP számos olyan problémát 

szüntet meg, ami a kézi montírozásnál és a filmről történő lemezmásolásnál 

előfordulhat, ugyanakkor jó néhány, teljesen új hibajelenség 

üti fel a fejét. Hazai körképünkben, melyben a CtP-technológiát 

alkalmazók véleményét, tapasztalatait olvashatják, jó és elmarasztaló 

egyaránt található. 

Az minden kétséget kizáróan biztos, hogy minden modern technológia 

nemcsak eszközt, de megfelelő szemléletmódot és naprakész 

szakmai tudást igényel. 

Nagy várakozással készülünk a Drupára, ami újabb mérföldköve 

lesz a szakmánk fejlődését bemutató útnak. Printexpo után és 

Drupa előtt aktuális kérdés a vásárok helyzete. Sok regionális vásár 

elsorvadt, ugyanakkor a nagy presztízsű kiállítások virágoznak. 

A szakmai szövetség szervezésében a kiállítások, vásárok témakörében 

megtartott Sajtófórum tanulsága, hogy minden lehetőség csak 

annyit ér, amennyire élünk vele… Hát éljünk vele! 

A 2004-es esztendőben ismét lesznek különszámai a Magyar 

Grafikának, és a februári szám nemcsak elméletben foglalkozik az 

új technológiákkal, hanem azt mint nyomat- és kötésminta, kézzelfogható 

közelségbe hozza. 

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbb és 

leghasznosabb információt juttassuk el olvasóinkhoz, ezért köszönettel 

vesszük javaslataikat, miről olvasnának szívesen, milyen vásárokra, 

rendezvényekre kíváncsiak. 

Ezúton kívánok a Magyar Grafika szerkesztősége, szerkesztőbizottsága 

és védnökei nevében szép, meghitt karácsonyt és nagyon 

boldog új esztendőt! 

Faludi Viktória 

MAGYAR GRAFIKA 2003/6 

3

A grafikai technológia fejlődésének új irányai 

A DIGITÁLIS AUTOMATIKUS WORKFLOW, 

A CIP3/CIP4, A JDF, A JOB TICKET ÉS AZ XML, MEG A TÖBBIEK 

EEiilleerr EEmmiill 

Gyorsan változó korunk egyik fő jellemzője, hogy 

a technikai fejlődés ütemének a felgyorsulása 

egyre több új fogalom, szakkifejezés, mozaikszó 

megjelenésével jár együtt. A szakember még alig 

szokta meg az olyanokat, mint a workflow, a CtP, 

a CtF, a filmsetter, platesetter vagy a CIP3, máris 

itt vannak a legújabbak: a CIP4, a JDF, az XML 

(másképpen eXML), az end-to-end workflow és a 

Job Ticket. A szaknyelvet óvni akaró kapkodhatja 

a fejét, ha mindent magyarul szeretne kifejezni. 

Ez nem túl gyakran sikerül, a mozaikszókkal pedig 

nincs is mit kezdenünk. Márpedig ezek – a szakcikkek, 

a korszerű technológiák és a nemzetközi 

kiállítások új eszközcsodáinak megértéséhez – 

nélkülözhetetlenek. 

A világ szaksajtója, a GraphExpo, az év egyéb 

nemzetközi vásárainak kiállítói és a vásárok kísérőrendezvényei 

egyre többet árulnak el az új fejlesztési 

eredményekről, a trendekről, a nyomdászjövőről. 

Köztük a JDF-DRUPA 2004-ként emlegetett 

jövő évi szakkiállításról is, amelyen a nyomdászok 

majd a felsoroltakkal kapcsolatos ismereteiket 

bővíthetik. Szükség is van rá, mert már a chicagói 

GraphExpón is tapasztalni lehetett: alig akadt 

olyan kiállító, amelynek JDF-alapú, színes, automatikus, 

digitális end-to-end workflow és XML-re 

épülő JDF-szabvány szerinti új operációs rendszer 

termékajánlata ne lett volna! Szemináriumok, 

konferenciák tömege igyekszik világszerte elhinteni 

a legújabb ismereteket, hogy mire a szerencsés 

vásárlátogató a következő Drupára eljut, értsen 

is valamit abból, amit ott lát vagy megvehet. 

Csatlakozva e célkitűzésekhez, cikkünkben néhány 

– egyesek számára talán még kevéssé ismert – új 

fogalom értelmezését közvetítjük olvasóink részére. 

Az előzmények és a kitűzött célok 

Az előzmény a workflow megjelenése volt: az 

olyan számítógépes program, amely felügyelni 

képes a nyomtatás-előkészítés (prepress) teljes 

folyamatát. A különféle fejlesztők kezdeti workflow-jai 

ilyen értelemben még csak a nyomtatás- 

előkészítési folyamat végéig felügyelték a technológiai 

folyamatot. A CIP3, majd annak továbbfejlesztett 

változata a CIP4 megalkotásával a fejlesztők 

már a terméktervezéstől a gyártási folyamat 

befejezéséig bezárólag történő átfogó folyamatvezérlést 

tűzték ki célként. (A CIP4 mozaikszó a 

„nemzetközi együttműködés a folyamatok (Processes), 

a nyomtatás-előkészítés (Prepress), a nyomtatás 

(Press) és a nyomtatás utáni (Postpress) műveletek 

egységes kezelése érdekében” kifejezés kezdőbetűiből 

jött létre. A CIP4 rövidítés ugyanakkor egy 

svájci székhelyű szabványosító testület (CIP4 Organisation) 

nevét is jelenti. 

A fejlődés a CIP4-ben megfogalmazott célkitűzéssel 

azonban nem állt meg. Az első JDF-változat 

(JDF version. 1.0) 2001. április 10-én látott 

napvilágot, majd ennek az XML alapú JDF 1.1 

verzióját pedig 2002. április 10-én ismerhette 

meg a szakközönség. Ezt követően, 2003. június 

5-én, a CIP4 szervezet az interneten megnyitott 

egy „Gyakran feltett kérdések” (röviden: FAQ) 

című oldalt (a www.cip4.org honlap SAQ linkjén), 

amelyen a legújabb technikával bárki megismerkedhet. 

Szeptember 4-én a CIP nemzetközi 

együttműködés által rendezett Seybold CIP JDF 

Summit elnevezésű csúcstalálkozón határozat 

született arról, hogy a chicagói GraphExpón milyen 

forgatókönyv szerint történjék az új eljárással 

kapcsolatos hírverés. Mindjárt egy új JDF-logóval 

is meglepték a világot (lásd az ábrát). A Seybold 

kiadó kétnapos konferenciát is rendezett San 

Franciscóban, hogy választ és megfelelő szakirodalmat 

adhasson a nyomdászoknak, az interneten 

pedig hozzáférést a legfrissebb tudnivalókhoz. 

(Bővebbet a www.seybold365.com/sf2003/ 

conference honlapon.) A JDF iránti érdeklődés 

szakmai körökben világszerte egyre fokozódik. 

Amit a JDF-ről tudni érdemes 

A Job Definition Format (röviden JDF), azaz munkaleíró 

nyelv formátum, olyan ipari szabványos 

megoldás, amely leegyszerűsíti, ezáltal meg- 


5

könnyíti az információcserét a nyomdaiparban 

használt különféle termelőrendszerek és alkalmazások 

között. Átfogóan tudja kezelni az olyan eszközöket, 

mint a CIP3 Print Production Format-ja 

(PPF); az Adobe Systems hordozható munkacímkéző 

formátuma (Portable Job Ticket Format, 

röviden PJTF), és integrálni képes a ma használt 

kereskedelmi, terméktervező és technikai workflow-kat. 

Ide kapcsolódik egy másik fogalom is: 

az XML vagy eXML (Extensible Markup Language), 

aminek a jelentése: kiterjeszthető jelölőnyelv. 

Ennek ismeretében a JDF egy olyan átfogó, 

XML alapú fájlformátumként is felfogható, 

amely az egyre komplexebb nyomtatvány-előállítás 

és csökkenő példányszám követelményei 

között, a terméktervezési folyamat kezdetétől 

a gyártófolyamat végéig bezárólag (angolul: 

end-to-end) képes beépülni, integrálódni a felügyelni 

kívánt termelőrendszerbe. Biztosítja a különféle 

számítástechnikai alkalmazások, kereskedelmi 

(business) és menedzsmentrendszerek 

közötti információcserét a nyomtatott és elektronikus 

média (CMP), a grafikai tervezés, az igény 

szerinti (On Demand, OD) és a változó információ/adattartalmú 

nyomat (VIP) előállítás és a színkezelés 

teljes folyamatában, tehát a prepress, 

press és postpress műveletek során, beleértve a 

késztermék kiszállítását és még az árképzést is. 

6 MAGYAR GRAFIKA 2003/6 

Lényegében egy nyitott, bővíthető XML-bázisú 

munkacímkéző szabvány és mechanizmus, amely 

bármely felhasználó workflow-jába beépülni, 

integrálódni képes. 

A mai PPF- és JDF-alapú termékek választéka 

Az olvasó vagy a vásárlátogató már szédül attól 

a sok idegen workflow- és egyéb szoftverterméknévtől, 

amelyekkel a szakcikkekben, reklámokban 

találkozhat, és nehezen tudja követni, 

hogy melyik kitől származik és, hogy közülük melyik 

mire való. Ezen szeretnénk segíteni táblázataink 

közreadásával. Ezek a lapzárta időpontjának 

megfelelően, technológiai fázis szerinti bontásban 

tartalmazzák a mai operációs rendszer termékválasztékát 

terméknév, fejlesztő vagy gyártó 

megnevezésével és az alkalmazás módjának megadásával. 

A szóban forgó témával kapcsolatban 

bőséges szakirodalom és a gyakran feltett kérdésekre 

adott válaszok (FAQ) találhatók a www. 

cip4.org honlapon. 

Fontos megjegyezni, hogy ezen a honlapon a táblázatainkban 

található bármely termék nevére 

kattintással a termékre vonatkozó minden lényeges 

szakmai tudnivaló, technológiai és kereskedelmi 

információ naprakészen jelenik meg a képernyőn! 

1. táblázat. A mai PPF- vagy JDF-alapú szoftvertermékek, nyomtatás-előkészítési (prepress) célokra 

Terméknév Cégnév PPF JDF Az alkalmazás típusa 

Acrobat Distiller Adobe – Igen PDF-fájl létrehozás 

Apogee Series3 Agfa Igen Igen Prepress workflow-rendszer 

Apogee X Agfa – Igen Prepress workflow-rendszer 

Best Colorproof 4.6.3 EFI – Igen Színes proof- és távproofkészítés 

Best Remoteproof 2.0.1 EFI – Igen Távproofkészítés 

Best Screenproof 4.6.3 EFI – Igen Színes proof- és távproofkészítés 

Celebrant Extreme Fuji Electronic Imaging Igen Hamarosan Prepress workflow-rendszer 

Delta Technology Heidelberg Igen – Workflow-rendszer 

ImpoStrip Ultimate 

Technographics Inc. 

Igen – Tördelés, kilövés 

Ink Planner Esco-Graphics Igen Igen Festékezésszabályzás 

MetaDimension Heidelberg Igen Igen PDF worfkflow-rendszer 

MetaShooter Heidelberg – Hamarosan TIFF letöltés CtP/CtF kimeneti 

eszközökhöz 

Normalizer 5.5 Adobe Igen Igen PDF-létrehozás 

PDF Transit 1.01 Adobe – Igen PDF-létrehozás 

Prinergy Connect Creo Igen Igen Prepress workflow-rendszer

2. táblázat. A mai PPF- vagy JDF-alapú szoftvertermékek nyomtatási (press) célokra 

Terméknév Gyártó PPF JDF Alkalmazási terület 

AutoRegister Heidelberg Igen Hamarosan Illeszkedésbiztosítás 

CIPCON Data 

conversion System 

Eltromat Polygraph Igen – Festékezésszabályzás 

CP2000 Center Heidelberg Igen Hamarosan Termelési és kereskedelmi 

workflow 

DI-Plot & InkZone DL Digital Inf.Ltd Igen Hamarosan Festékezésszabályzás 

Ink Volume 

Setter-CIP4 (PPF) 

Ryobi Igen – Festékezésszabályzás 

ImageControl Heidelberg Igen – Minőség-ellenőrzés 

PostScript 3016.101 Adobe – Igen Képreprodukció 

PPF2Ink Fraunhofer IGD Igen – Festékezésszabályzás 

Print Ewert Ahrensburg Igen – Festékezésszabályzás 

PrintLink Creo Igen – Festékezésszabályzás 

Sakurai CIP3 Interf. Sakurai Graphic Syst Igen – Festékezésszabályzás 

Shinohara-52IVP Shinohara Machinery Igen – Festékezésszabályzás 

3. táblázat. A mai PPF- vagy JDF-alapú szoftvertermékek nyomtatást követő műveletek (postpress) céljára 

Terméknév Gyártó PPF JDF Alkalmazás 

Bind-Com Wohlenberg Igen – Könyvkötészet 

Compucut Heidelberg Igen – Vágás 

Cut-Com Wohlenberg Igen – Vágás 

FCS 100 Compufold Heidelberg Igen Hamarosan Hajtogatás 

Polar Compucut Polar-Mohr Igen – Vágás 

Saddle Sticher Prima Müller Martini Igen – Irkafűzés 

4. táblázat. A mai PPF- vagy JDF-alapú szoftvertermékek egyéb rendeltetésű célokra 

Terméknév Gyártó PPF JDF Alkalmazás 

Auto-Count Printcafe Software – Hamarosan Hulladékkezelés 

Book-in-time Xerox – Igen Dokumentumfeldolgozás 

és menedzsmentrendszerű 

Brisque Creo Igen – Prepress workflow 

CIP Interpreter/ Graphics – Hamarosan Automatikus tekercsnyomó- 

Color Quick Microsystem vezérlés előbeállítás 

CIP Interpreter/ Graphics – Hamarosan Tekercsny. automatikus 

Print Quick Microsystem illeszkedésbeállítás 

CIP3 Editing Library Fraunhofer IGD Igen – Szoftverfordító PPF-hez 

CIP3 Parser Library Fraunhofer IGD Igen – Szoftverfordító PPF-hez 

CIPLink KBA Igen – Festékezésbeállítás 

DCPS Graphco – – Digitális nyomtatórendszer 

DigiFinish Xerox – Igen Brosúragyártás 

DigiFinish Horizon Intl. Inc. – Igen Brosúragyártás 

DigiFinish Xerox – Igen Perfekt kötészeti automatizálás 


7

CtX-eljárásokkal 

kapcsolatos angol kifejezések jelentése 

Eiler Emil 

Ablation: abláció; termál ofszetlemezek hővel (infravörös 

sugárzással) történő megmunkálási 

módszere, nyomóforma-készítési célból; ennek 

során a réteg feleslege – a nem nyomó elem – 

hőhatásra leválik 

AM-screen: amplitúdó-modulált rács(rendszer) 

Color (Colour) Management: színkezelés 

CtX: a computer to…-eljárásokat jellemző átlagképlet 

Direct to Film: közvetlenül filmre, pl. CtF 

Direct to Plate: közvetlenül lemezre, pl. CtP 

End-to-end: elejétől a végéig tartó, az egész 

technológiai folyamatra kiterjedő, átfogó 

External Drum: külső dobos (pl. levilágító berendezés) 

Flatbed: síkágyas (pl. levilágító berendezés) 

FM-screen: véletlen eloszlású, sztochasztikus, 

frekvenciamodulált rács(rendszer) 

Forwarding: a folyamatirányító workflow-ban 

létrehozott CIP4-adatok továbbítása parancsként 

minden végrehajtó termelőeszköz részére 

Hard Proof: valós, reális, materiális, kézbe vehető, 

tartós próbanyomat 

Image: kép 

Imaging: képalkotás, kép/szöveg létrehozása. 

Szóösszetételekben: levilágítás (pl. CtP Imaging) 

Impositioning: kilövés 

Internal Drum: belső dobos (pl. levilágító berendezés) 

Job Ticket: az Adobe által PDF-célokra kifejlesztett 

eszköz, amely – a PostScripthez hasonlóan 

– az oldalakon rögzített adatokon kívül a technológiai 

folyamat és termelőeszközök részére 

szóló vezérlő/ellenőrző parancsokat is tartalmazza 

Management Information System (MIS): menedzsment 

információs rendszer 

Modular: modul felépítésű, összeállítható részekből 

álló 

Portable Job Ticket Format (PJTF): a Job Ticketnek 

a PDF-hez hasonlóan hordozható formátuma. 


Program, amely lista formájában tartalmazza 

mindazon adatokat, amelyek a feladatteljesítéshez 

fűződnek: tördelési utasítások; túltöltés-kezelési 

szabályok; kimenő paraméterek: rácssűrűség, 

rácsállás, felbontás; méretek, súlyok, színek; 

CIP4-információk (nyomó- és termékfeldolgozó 

gép előbeállítások); határidőzítések, szállítási 

címek, megrendelési és egyéb adminisztratív 

adatok 

PreFlight: program, amely parancslista formájában 

tartalmazza mindazon ellenőrzési feladatokat, 

amelyeket még a teljesítés megkezdése előtt 

el kell végezni (kilövés; túltöltéskezelés; kimeneti 

paraméterek: rácssűrűség, rácsállás, felbontás); 

méretek és súlyok, színek, CIP3-információk: 

nyomtató és termékfeldolgozó gépek 

előbeállításai; megrendelési és szállítási adatok 

(címek, határidők) és egyéb adminisztratív 

adatok. Szó szerint: „repülés megkezdése előtti” 

legutolsó ellenőrzés 

Redigitization: újradigitalizálás 

Refining: színkezelési és egyéb adatok optimalizálása 

Rendering: visszaadás (pl. Color Rendering = 

színvisszaadás, Detail Rendering = részletviszszaadás 

Seamless: (itt) folytonos, folyamatos, egyfolytában 

végzett, az egészre kiterjedő (pl. Seamless 

end-to-end Workflow) 

-setter: szóösszetételekben: levilágító (pl. Filmsetter, 

Platesetter, UV-setter, Thermalsetter, Imagesetter 

stb.) 

Soft Proof: csak hálózatban vagy számítógépben 

létező, csak képernyőn megtekinthető „virtuális 

próbanyomat”. „Illékony”, nem tartós próbanyomat 

(ellentéte a Hard Proof) 

Total Solution: teljes körű, átfogó megoldás valamilyen 

feladat teljesítéséhez 

Trapping: (itt) illeszkedési bizonytalanságok ellensúlyozása 

érdekében végzett túltöltés 

Violet Laser: lilalézer, ibolyalézer 

Workflow: folyamatirányító (program)

Számítógépes levilágító és nyomtató rendszerek 

AMIT A CTP-RŐL FELTÉTLEN TUDNI SZÜKSÉGES 

Eiler Emil 

A Computer to…-eljárások rendszere, 

megnevezése és jelölésmódja. A CtP ofszet 

nyomólemez-készítő eljárás és a bevezetésétől 

várható előnyök. Mi újság a CtP világában? 

(A legújabb fejlesztési eredmények és termékek.) 

Szakkönyvajánló. 

Lapunk 2000/4., 5., 6. és a 2001/1. számában, 

CtP alaplemezek és nyomóformák címmel, négyrészes 

tanulmányt jelentettünk meg. Ebben 

minden lényeges kérdésre kitérően áttekintettük 

az eljárásokat, a különféle gyártók kereskedelmi 

forgalomban kapható anyagait, film- és 

lemezmegvilágító, illeszkedésbiztosító eszközeit, 

a technológiai folyamatokat és a számítástechnikai 

(operációs rendszer és workflow) vonatkozásokat. 

Megvontuk az eljárások előny-hátrány 

mérlegét, és foglalkoztunk az akkoriban ismert 

trendekkel. A témára a Drupa 2004 alkalmából 

visszatérünk. 

A korábbi ismeretanyag megjelenése óta 

újabb fejlesztési eredményeket, anyagokat és 

eszközöket ismerhetünk meg, de jelentősek a 

változások számítástechnikai téren is. Ennek 

következtében a szaknyelvben újabb elnevezések 

és rövidítések jelennek meg, amelyek még árnyaltabbá 

teszik és pontosítják a CtP és a társult 

egyéb fogalmak értelmezését. Ezért, az újabb ismeretek 

fényében, indokoltnak tűnik röviden 

ismét áttekinteni a helyzetet, a várható változásokkal 

együtt. Ennek érdekében tájékozódtunk 

a fejlesztő-, gyártó- és terjesztővállalatoknál. 

Körülnéztünk a világhálón is, hogy egy globális 

pillanatképet tudjunk adni olvasóinknak az öszszefoglaló 

néven Computer to…-ként ismert, ma 

alkalmazott eljárásokról, köztük kiemelten a 

CtP-ről. 

Az ismeretanyag egyik átfogó – elméleti és gyakorlati 

– tárháza a „Lemezkészítés CtP-vel” (Plate 

Imaging with Computer-to-Plate) című Heidelbergkiadvány. 

Ez leírja a PostScript, a PDF, a Job Ticket, 

a Preflight, a New Copix-szal történő redigitalizálás, 

a túltöltéskezelés (Trapping), a színkezelés 

(Color Management), a digitális proofkészítés és 

kilövés, az archiválás és kimenő (output) workflow 

módszereit, lényegét, és tartalmazza a felsorolt 

fogalmak szakszerű definícióit is. Átfogó 

ismereteket nyújt a mai poliészter- és fémalapú 

lemezekről, a Prosetter és Topsetter termékcsaládról, 

a különféle CtP-technológiákról: a hagyományos 

ofszetlemezek UV-sugaras megvilágításáról, 

a lézeres és látható fényű CtP megvilágító 

berendezésekről és a termáltechnológiákról. 

Összefoglalót nyújt az olyan workflow-megoldásokról, 

mint a MetaDimension, Delta Technology, 

Prinergy, MetaShooter; a Heidelberg rácstechnológiákról, 

a SignaStation, a ma „következő technológiai 

lépés”-ként emlegetett JDF-ről és a 

Heidelberg által ajánlott, a minden piaci szegmens 

részére használható komplett megoldást 

jelentő csomagokról. Azaz mindarról, amit ma 

a CtP-vel kapcsolatban tudni szükséges. A kiadvány, 

pdf-változatban, angol/német nyelven 

kérhető a katalin.safrany@heidelberg.com internetcímen. 

A CTX ELJÁRÁSCSALÁD ÉS TAGJAI 

A csoportnéven Computer to…-nak nevezett és 

CtX általános képlettel jelölt eljárások közös jellemzője 

az, hogy alkalmazásuk feltétele a következő 

három elem együttes rendelkezésre állása: 

w Számítógép (angolul: Computer, röviden C), 

amely importálja vagy létrehozza, és adatbázisában 

tárolja a nyomtatott és/vagy elektronikus 

média létrehozásához szükséges digitális virtuális 

eredetit, az ún. soft originalt. Különféle programjai 

(szoftverei, operációs rendszerei) segítségével 

lehetőséget biztosít a vizuális szöveg és/vagy 

képinformáció (röviden: adat) feldolgozására, 

a szükségleteknek megfelelő átalakítására, más 

szóval: exportképessé tételére. 

w Exportálás, vagyis az adat továbbítása, küldése, 

eljuttatása valahová (angolul: to, vagy rövidebben: 

t), miközben az adat az esetek egy részében 

változatlanul digitális marad, vagy azt a céltól, 


11

1. ábra. A CtP-eljárás értelmező folyamatábrája 

rendeltetéstől függően, analóggá alakítjuk át. 

Szükséges még valamilyen exportáló, adattovábbító 

eszköz is, ez lehet például hálózat, ami az 

adatot eljuttatja a címzetthez. 

w Címzett, vagyis az a végállomás, láttató vagy 

adathasznosító kimeneti (output) végkészülék, 

eszköz, amely számára az adatot küldeni, eljuttatni 

szándékozunk. A Computer to Plate (CtP) eljárások 

esetében a címzett lehet például a lemez 

[Plate, röviden: P (1. ábra)]. 

TERMINOLÓGIAI PONTATLANSÁGOKBÓL 

ADÓDÓ FÉLREÉRTÉSI LEHETŐSÉGEK 

A maga idejében az olyan fogalmak értelmezése, 

mint a CtP, CtF még egyértelmű volt. A technika 

fejlődésével azonban ezek mára elvesztették egyértelműségüket, 

hiszen lemezt (Plate, P) nemcsak 


PostScript adatfájl 

Digitális színes oldal: 

Kép, szöveg, grafika 

RIP 

(Bitmap) 

Digitális proof 

az ofszetnyomtatásban használnak, hanem a 

flexóban is, ráadásul F betűvel számos más fogalom 

is kezdődik, nemcsak a film. Így aztán a CtF 

rövidítés egyben Computer to Filmet, Computer 

to Flexót, a CtP pedig Computer to Printet, Computer 

to Proofot, Computer to Presst és sok más 

egyebet is jelenthet. Ugyancsak a közelmúlt 

technikai fejlődésének köszönhetően CtP nyomólemezt 

a nyomógépen kívül (Off) és azon 

belül (On) is előállítanak, a Ct Print-eljárások 

esetében pedig már nyomólemezre sincs szükség, 

így a félreértések elkerülésére újabb, pontosító 

megkülönböztetések alkalmazása vált szükségessé. 

A hálózatos nyomdaipari technológia 

terjedése további betűjelek használatát eredményezi. 

Ilyen például az R betű, amely a remote 

(táv-) kifejezés rövidítése, és ennek minden 

olyan esetben indokolt a használata, amikor az 

említett címzettel távkapcsolatban cserélünk 

adatokat. (Például CtP R-Offset Plate On Press vagy 

a Ct RProofer, mely utóbbi a távpróbanyomtatás, 

távproofkészítésre vonatkozó eljárást vagy parancsot 

fejezi ki.) 

Aki a világhálón szörfözik, hogy friss ismereteket 

szerezzen, vagy beruházási, vásárlási ügyben 

kell döntenie, annak ma már feltétlenül 

tisztában kell lennie az olyan fogalmakkal és jelö- 

Computer to Film, CtF Computer to Plate, CtP Computer to Press, (CtP) eljárások 

Filmlevilágítás 

(Film Imaging) 

Lemezmásolás 

Festékezés 

Nyomtatás 

Lemezlevilágítás 

(CtP) 

Festékezés 

Nyomtatás 

2. ábra. A Computer to-eljárások rendszerábrája 

Közvetlen képalkotás 

(Direct Imaging, DI) 

Nyomólemezes 

eljárások 

CtP 

nyomólemez 

előállítása a 

nyomógépben 

Nyomóalap 

előállítása fordulatonként, 

a nyomógépben 

lévő 

lemezen 

Computer to Print 

(Computer to Paper) 

Nyomólemez nélküli 

eljárások 

Nyomóalap 

ismételt előállításhengerfelületenfordulatonként 

Újabb 

nyomatképzés 

gépfordulatonként 

a 

nyomathordozó 

felületén

lésekkel is, mint a Computer to Offset Plate On Press, 

Computer to Offset Plate Off Press vagy Computer 

to Flexographic Plate vagy Sleeve, mert a nemzetközi 

szakvásárok katalógusaiban és a mai szakcikkekben 

már ilyen jelöléseket alkalmaznak! 

A szóban forgó eljárások együttesen CtX általános 

képlettel jelölt családot alkotnak, arra 

utalva, hogy az X, adott esetben, bármely címzett 

lehet, amelyet nem kívánunk vagy nem tudunk 

megjelölni, ha általánosságban, csak a Computer 

to… eljáráscsoportról beszélünk. A 2. ábrával és 

az 1. táblázattal ehhez kívánunk segítséget nyújtani 

olvasóinknak. 

A CTP-ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK 

ELŐNYEI 

Minőségi előnyök. Rendkívül éles kontúrok; nagy 

illeszkedési pontosság; a frekvenciamodulált 

rácstechnológia alkalmazási lehetősége; megnövelt 

árnyalati terjedelem; csökkent pontméretváltozás. 

Visszatérő munka esetén az 

előzővel azonos eredmény. 

Időnyereség. Rövidebb előkészítési idő; szükségtelen 

a kézi lemezkorrekció és rövidebb a gépbeállítási 

idő. 

Versenyelőnyök. Kisebb létszám, csökkent munkaidő-szükséglet; 

film- és kidolgozóvegyszermegtakarítás, 

környezetkímélés; kevesebb gépállási 

idő; a gyártófolyamat egészére kiterjedő 

(end-to-end) minőségbiztosítás és a preflight 

(indítás előtti, mindenre kiterjedő utolsó ellenőrzés) 

következtében szigorúan kézben tartott, 

kis veszteségű termelőfolyamat. 

MI ÚJSÁG A CTP VILÁGÁBAN? 

Új eljárások, termékek, hírek a szaksajtóban 

és az interneten 

Ma már több száz olyan vállalat van, amely a 

cikkünk témakörébe sorolható CtX-termékek 

fejlesztésével, terjesztésével foglalkozik, beleértve 

a szoftvereket és az automatikus, digitális, színes 

munkafolyamat-vezérlő (workflow) rendszereket 

is. A 2. táblázat közülük csak a szorosan vett CtPanyagok, 

-eszközök, -rendszerek külföldi gyártóit és 

hazai terjesztőit sorolja fel. Ezek minden termékét 

nem ismertetjük, mert a korábbiak a bevezetőben 

említett lapszámokban hiánytalanul megtalálhatóak. 

Rövid összefoglalónkban csak az újdonságokra 

hívjuk fel a figyelmet, hogy ezáltal olvasóink 

képet kaphassanak a jelenlegi helyzetről is. 

A. B. Dick Company 

A jövő – gazdasági és környezetvédelmi okokból 

egyaránt – a hagyományos ofszeteljárást előbbutóbb 

kiszorító közvetlen képalkotású, ún. Direct 

Imaging (DI) eljárások, a nyomólemez-használat 

nélküli, érintkezésmentes Non Impact Printing 

(NIP) és a nyomatképet közvetlenül a nyomathordozó 

felületen létrehozó Computer to Print 

(CtPrint)/Computer to Press (CtPress) nyomtatóeljárásoké. 

Átmeneti megoldásként kínálkozik a 

kidolgozást, vegyszerhasználatot nem igénylő 

(Chemistry Free Plate) lemeztípusok használata. 

Más gyártók törekvéseihez hasonlóan az A. B. 

Dick vállalat is ezt a trendet igyekszik követni a 

GraphExpón bemutatott új rendszereivel, mint 

például a X-Press 3000 DI-rendszerű, kis formátumú, 

többszínnyomó ofszetgépével, amelynek 

az óránkénti teljesítménye 3000–4250 ív (A4), 

az elérhető árnyalatszám pedig 256. Havi nyomókapacitása 

150 000 ív. Működését az S3000 

Fiery RIP, a Fiery 5,5 szoftver és az EFI kifejlesztésű 

ColorWise színkezelő rendszer felügyeli, valamint 

egy ColorCal nevű színkalibrációs megoldás. 

Mindezeknek az ugyancsak az EFI által kifejlesztett 

Command WorkStation munkaállomás 

biztosít helyet. Ezzel megvalósult a teljesen automatikus, 

digitális, színes nyomtatás lehetősége. 

Az A. B. Dick azzal is igyekezett teljesebbé tenni 

a rendszerét, hogy a GraphExpo alkalmával útjára 

bocsátotta a Vector 52 márkájú, fémalapú, kidolgozást 

nem igénylő, saját fejlesztésű Momentum 

Workflow vezérlésű CtP termállemez-levilágító 

rendszerét a hozzá való Freedom elnevezésű 

ofszetlemezzel együtt. (Bővebbet a www.abdick. 

com honlapon.) Ilyen típusú bonyolult rendszerkonfigurációkkal 

ma már egyre gyakrabban 

lehet találkozni a szaksajtóban. 

basysPrint Corporation 

A digitális nyomtatás és a CtP eszközeire specializálódott 

vállalat a hagyományos ofszetlemezek 

360–450 nanométer hullámhosszú, UV-sugaras 

levilágítása (Computer to conventional Plates, 

röviden: CtcP) szakterületén ért el sikereket. 

Megjegyzendő, hogy ha – összehasonlításul – 

a hagyományos lemez árát 100%-nak vesszük, 

akkor a fotopolimeré 196%, a termállemezeké 

197, és az ezüstalapú CtP-lemezeké 203%, tehát 

egy ilyen rendszerű megoldásnak megvan a maga 

létjogosultsága! A cég alább ismertetett termékeit 

hazánkban az MAN Roland Magyarország 

Kft. forgalmazza: 


13

w UV-Setter 57-f (3/a ábra). A kereskedelmi 

(akcidens), a csomagolóanyag-, az újság- és 

könyvnyomtatás terén eredményesen használható, 

max: 690 × 940 mm méretű, hagyományos 

ofszetlemez UV-sugaras, síkágyas felépítésű 

levilágító berendezés főbb műszaki jellemzői: 

ugyanazon fájl segítségével proof készítésére 

is felhasználható; Du Pont Cromalin, Fuji 

Color Art, Imation Matchprint, Agfa Pressmatch 

Dry és Toyo Inks Inksheets felhasználásával. 

A berendezés napfényvilágításban használható. 

A négyzetes pontokból álló rácsképet a basys- 

Print által kifejlesztett Digital Screen Imaging 

(DSI) eljárással, egy 2,5 cm 2 felületen elhelyezett 

1,3 millió darab mikrotükör segítségével 

hozza létre. A felbontása 900–3000 dpi között 

lehetséges. Folyamatirányító (workflow) rendszere 

basysPrint SwiNG. A RIP: basysPrint 

Navigator, a kidolgozó berendezése: Interplater, 

és az összehangolt munkát az Autoproof, 

továbbá az AutoCIP szoftverek segítik. 

A berendezés bármely meglévő workflow-ba 

integrálható. 

3/a ábra. UV-Setter 57-f 

w UV-Setter 57-z (3/b ábra). Digitális rácsképet 

adó, az előzőhöz hasonló műszaki jellemzőkkel 

bíró, teljesen automatikus lemezkezelésű CtcPberendezés, 

690 × 940 mm méretű lemezekhez, 

amely főként újságnyomtatási célokra ideális. 

Felbontóképessége: 900–1270 dpi közötti. 

w UV-Setter 710-f (3/c ábra). Az előzőekhez hasonló 

műszaki jellemzőkkel rendelkező, automatikus 

lemezkezelésű, UV-sugaras CtcP levilágító 

berendezés, 940 × 1150 mm méretű lemezekhez. 

Felhasználási területei: kereskedelmi 

(akcidens) munkák, csomagolóanyag- és 


3/b ábra. UV-Setter 57-z 

könyvnyomtatás. Felbontóképessége: 900–3000 

dpi között változtatható. 

w UV-Setter 1116-f (3/d ábra). Az előzőekhez hasonló 

műszaki jellemzőkkel bíró és felépítésű 

CtcP levilágító berendezés, de nagyobb, maximálisan 

1500 × 2210 mm lemezméretek feldolgozására. 

Felbontóképessége 900–2540 nm 

között választható meg. 

3/c ábra. UV-Setter 710-f/f2 

Megjegyzendő, hogy az ismertetett, UV-rendszerű 

levilágító berendezések a FOGRA-teszttel történő 

vizsgálat során kiváló minősítést kaptak! 

3/d ábra. UV-Setter 1116-f

Creo 

A cég hazai disztribútora a Jura Trade Kft., amely 

Magyarországon három éve helyezte üzembe az 

első CtP-berendezést. Ma már öt Creo gyártmányú 

CtP-berendezés üzemel itthon, világszerte pedig 

több mint ötezer. A gyártó és a két hazai terjesztő 

(lásd a 2. táblázatot) által ajánlott kiemelkedő 

technikai, technológiai megoldások a következők: 

w A Trendsetter Quantum berendezésekben a 

Square Spot pontkialakítás módszere, a beépített 

dinamikus autofókusz, amely a nyomólemez 

esetleges egyenetlenségét folyamatosan 

kompenzálja a levilágítás során. 

w A hőmérséklet-kompenzáció pedig az alumíniumlemez 

méretváltozását követi az expozíció 

folyamán, a hőmérséklet-változásnak megfelelően. 

w A Synapse Prepare a Seybold PDF-tesztjén 

(2002. szeptemberben) nyolcvankilenc pontot 

ért el (százból), így a harmadik helyezett 

lett a PDF-készítés, -továbbítás tesztben, míg 

a Brisque munkafolyamat-vezérlő (workflow) 

az első helyet szerezte meg kilencvenhét 

ponttal a rátöltéskezelés, kilövés, szeparáció és 

kimenetek kezelése, általános kép- és fontkezelés, 

továbbá az oldalgeometriai tesztekben. 

w A Prinergy, PDF-alapú munkafolyamat-vezérlő 

(workflow), amely kilencvenöt ponttal megelőzte 

versenytársait a PDF-feldolgozási fázisban. 

w A Staccato elnevezésű frekvenciamodulált rácsrabontás, 

amely a fentebb említett Square- 

Spottal ötvözve kiváló minőséget, festék- és 

papírmegtakarítást eredményez. 

w A munkafolyamat-vezérlő (workflow) rendszerek 

képesek a festékezésbeállítás (CIP3 formátumú) 

kiszámítására is, csökkentve ezzel a beigazítási 

időt. 

w A széles körben ismert és használt Creo (Scenisoft) 

Preps kilövő program. 

w A termállemezes technológia, amely könnyen 

kezelhető, nem igényel sötétkamrát, „digitális” 

működésű, és nem világítható le. Segítségével 

előhívás nélkül készíthető nyomóforma. Ezeket 

a típusú nyomólemezeket főként a DI (Direct 

Imaging) nyomógépekben használják. 

A fentiek a CtP-lemez nagy pontosságú ismétlési 

lehetőségét, továbbá a gép-gép közötti pontosságot 

is biztosítják. E fejlesztések által (a bit 

TIFF-formátumú adatok cseréjével) biztosított 

a más gyártók által forgalmazott berendezések 

rendszerbe integrálásának lehetősége is. 

Trendként érzékelhetjük majd, hogy EU-csat- 

lakozásunk után a közép- és nagyméretű nyomdákban 

a CtP-technológia bevezetése várhatóan 

felgyorsul. Nélküle a gazdaságos (papír-, festék-, 

energia-, munkaerő-takarékos) termelés, a versenyképesség 

megtartása, illetve fokozása elképzelhetetlen. 

A Creo minden felhasználó részére 

ajánl megoldást a flexó- és ofszetnyomóforma 

készítésére, a nagy sebességű (200 lemez/óra teljesítményű) 

újságnyomtatáshoz használt Trendsetter 

Newstól kezdve a VLF-formátumig bezárólag. 

A Creo és termékeinek hazai terjesztői nem 

csupán berendezéseket kínálnak a felhasználóknak, 

hanem teljes körű megoldásokat, különféle 

feladatok megoldására alkalmas rendszert. (Bővebbet 

a hazai Creo-képviselet marketing@jura.hu 

és a hazai viszonteladó, a grafimat@grafimat.hu 

címén.) 

ECRM 

A látható fényű, termál CtP-rendszereket és digitális 

kilövő berendezéseket (imagesettereket), 

digitális, automatikus, színes workflow-kat kifejlesztő, 

gyártó cég eddig több mint huszonkétezer 

ilyen termelőeszközt értékesített. Internetes 

honlapján kereskedelmi és újságnyomó rendszerekről 

és olyan új termékekről lehet ismereteket 

szerezni, mint például a ECRM RIP; a MaxWork- 

Flow vagy az idézett tanulmányunkban korábban 

ismertetett WildCat, TigerCat és DesertCat CtPlevilágítók. 

A cég termékeinek hazai kizárólagos 

forgalmazója a Baum Computer & Graphics Kft. 

Enovation Graphic Systems Inc. 

A Computer to Plate eszközök és Computer to 

Paper típusú, nyomólemez-használat nélküli nyomógépek 

forgalmazója. Honlapján, továbbá a csatlakozó 

linkgyűjteményein ezekkel kapcsolatban 

folyamatosan lehet friss ismereteket szerezni, 

ezért érdemes időnként meglátogatni a 2. táblázatban 

megadott internetcímen. 

Esko-Graphics 

Termékeinek kizárólagos hazai terjesztője a partners 

Hungary Kft., amelynek csapata a naprakész 

prepress-megoldások elkötelezett híve, mert 

hiszi, hogy a mai felbolydult világban csak az 

tud igazán érvényesülni, aki tudatosan és megfontoltan 

építi a vállalkozását és piacait. Sajnos 

a mai gazdasági helyzetben a legtöbb vállalkozás 

számára a túlélés a cél, amelynek egyik hatásos 

eszköze a folyamatos fejlesztés. Ezt a filozófiát 

szem előtt tartva kínálja a partners Hungary 


17

a hazai nyomdaipar számára korábban a Purup- 

Escofot, majd a Purup és a Barco Graphics egyesülésével 

mintegy két éve létrejött Esko-Graphics 

világcég prepress-rendszereit, köztük a Plate- 

Driver CtP berendezést is. Ez felszerelhető a piacon 

ma elérhető ibolya (410 nm), argon ion (488 

nm), FD-YAG (532 nm) és termál (1064 nm) lézer 

fényforrások közül bármelyikkel, akár ezüstalapú, 

fotopolimer- vagy termállemezekről legyen is 

szó. Az ibolyalézeres technológiához hároméves 

lézergaranciát nyújtanak. A teljesen automata, B2 

formátumú berendezéssel jelentősen növelhető 

a termelékenység. A hatalmas lemeztárolási kapacitásnak 

(akár ötszáz lemez öt különböző méretben 

is betölthető egyidejűleg) és az ívelválasztó 

papírok precíz eltávolításának köszönhetően 

a berendezés egész nap megállás és beavatkozás 

nélkül készítheti a nyomólemezeket. 

Fuji 

A CtP létjogosultsága ma már nem vitatható, az 

már nem a jövő, hanem a ma eljárása. Ez a 

szemlélet egyre inkább tudatosul a hazai szakemberek 

gondolkodásában is. Hazánk – ennek 

ellenére – még nagy lemaradásban van: Magyarországon 

mindössze tizennyolc CtP-rendszert 

állítottak üzembe. (Csehországban százat.) A 

felfutást nálunk a következő évekre prognosztizálják, 

ebben valószínűleg a jövő évi Drupának 

is nagy szerepe lesz. A Fuji, a CtP termál- és 

fotopolimer/ viola-technológiájú berendezéseivel, 

főként a kereskedelmi (akcidens) felhasználói 

területet célozta meg. Jelenleg egy B1 és 

egy B2 méretű Fuji Luxel berendezés eladása 

realizálódott. A vállalat, az ECRM-termékek hivatalos 

forgalmazójaként, kifejezetten újságelőállítás 

céljára szolgáló berendezéseket is forgalmaz 

ECRM NewsMatic CtP és ECRM News 

CtP márkanevekkel. Az ECRM-nek van egy olyan 

B3 formátumú gépe is: a Mako 2 CtP, amely kis 

és közepes méretű nyomdák részére jelenthet 

megoldást. 

A Bauer+Bauer Kft.-nél van egy ilyen B2-es 

formátumú berendezés, a Mako 4, egy Glunz & 

Jensen gyártmányú Raptor hívógéppel, amelyet 

érdemes működésben megtekinteni. A szóban 

forgó berendezések mind környezetkímélők. 

Ami pedig a jövőt illeti: a tökéletesen működő 

fotopolimer/viola-lemezzel is rendelkező Fuji, 

amely a világ legnagyobb ofszetlemezgyártóinak 

egyike, olyan lemeztípust is kifejlesztett, 

amelynek a nedvesítőszere egyben előhívó 


funkciót is betölt. Az interneten már vegyszermentes 

lemezelőhívási szabadalommal is találkozhatunk. 

Lehet, hogy a Fuji is ebbe az irányba 

tart majd. A Bauer+Bauer Hungária Kft. erősségének 

tekinti azt a szervizhátterét, amely 

mindenképpen követelménye egy jól működő 

CtP-rendszernek. 

Kodak Polychrome 

A vállalat az idei GraphExpo alkalmával mutatta 

be a Graphics Matchprint Virtual Proofing System; 

virtuális proofrendszernek nevezett eljárását. Ez 

lényegileg nagy teljesítményű, testre(feladatra)szabott, 

megfelelően színkalibrált, RGB-rendszerű 

képernyő segítségével történő árnyalatos kép 

ellenőrzést jelent úgy, hogy a látvány CMYK-nak 

felel meg. (Bővebbet a hoganscotte@kpgraphics. 

com címen.) 

A Kodak másik újdonsága, amelyet szintén a 

GraphExpón mutattak be, a Sword Excel márkájú 

termál ofszetlemez. Főbb műszaki jellemzői: 

más termállemezektől eltérően ez nem igényel 

előmelegítést, sem utóbeégetést, példányszámbírása 

mégis félmillió körüli. Pontvisszaadása 

1–90% közötti, 200 LPI felbontás mellett. Alkalmas 

a sztochasztikus rácseljárással történő képátvitelre, 

mivel 10 mikrométer átmérőjű pont 

visszaadására is képes. Egyéb előnyei: gyors képalkotás, 

nagyfokú kémiai ellenálló képesség és 

elhanyagolhatóan kevés karbantartást igénylő 

kidolgozó berendezés. Újdonság a Kodak lemez 

nélküli DirectPress 5034 DI márkájú, két oldalon 

nyomtató, négyszínnyomó digitális nyomógépe 

is, amely automatikus workflow-vezérelt. Kereskedelmi 

(akcidens) munkák céljára tervezték. 

Electronics for Imaging-újdonság a Velocity 

OneFlow szoftver, amelyet a Kodak DirectPress 

5034 DI nyomógéphez alkalmaznak. 

A GraphExpón történt Kodak–ExtraNet közötti 

megállapodás értelmében a KPG alkalmazhatja 

rendszereiben a másik cég legújabb információtechnológiai 

rendszereit, köztük az ExtraStore 

adattárolót is. Így a Kodak hathatós segítséget 

tud nyújtani vevői részére, függetlenül attól, 

hogy azok az analóg-digitális átmenetnek mely 

szakaszában tartanak. (Bővebbet a mdoebler@ 

eric.mower.com, illetve a kpg@mail.datanet.hu 

címen.) 

Komori 

A cég a „nyitott felépítésű digitális hálózatos 

nyomtatórendszerek” (DoNet; Lithrone, Sprint és

System sorozatú nyomógépek) továbbfejlesztésével, 

értékesítésével van elfoglalva. Utóbbiból 

eddig több mint tizenháromezer darabot adott 

el. Biztonságos bankjegynyomó berendezései 

közel harminc év óta ismertek és beváltak. 

Inline rendszerű, ofszet- és mélynyomó csomagolóanyag-nyomtató 

gépei keresettek. (Bővebbet 

a cég honlapjának product feliratú csatlakozó 

linkjén. Lásd a 2. táblázatban.) 

MTA Sztaki 

A vállalat lézerlaboratóriuma által kifejlesztett és 

az ITC Consult-Pro Rt. által forgalmazott Laser- 

Graph CtF-rendszerű filmlevilágítóinak (4/a–d 

ábra) közös műszaki jellemzői a következők: te- 

4/a ábra. LG-2524 Lasergraph Coroll-A 

kercsfilmes, 460 nm, 3mW teljesítményű, vörös 

lézerdiódás levilágítók, külső forgódobos kivitelben 

(kivétel az LG-25 Quattro HS, amely külsődobos 

síkfilm-levilágító). Felbontóképesség: 

2540 dpi; 10µm. A filmméret és a filmmérettől 

függő levilágítási időszükséglet típusonként eltérő 

(lásd a www.laser.sztaki.hu honlap csatlakozó 

linkgyűjteményein). Filmvastagság egységesen 

0,1 mm. Megjegyzendő, hogy a Coroll A és a B 

típusú filmlevilágítók 0,2 mm vastag, poliészter- 

4/b ábra. LG-2534 LaserGraph Coroll-B 


4/c ábra. LG-25 LaserGraph Quattro-HS 

alapú, vörös lézerdióda érzékenységű, tekercses 

CtP-lemezek levilágítására is alkalmasak. (Bővebbet 

az említett honlapon és annak csatlakozó 

linkgyűjteményein.) 

Printware LLC 

Honlapján a CtP-rendszerek alkalmazásának feltételeiről, 

előny-hátrány mérlegekkel, költségkihatásokról 

szóló cikkekkel és összehasonlító 

elemzésekkel találkozhatunk. Bőséges információkkal 

szolgál a friss szakirodalom és különféle 

CtP-konferenciák anyagainak közlése révén is. 

4/d ábra. LG-25 LaserGraph ColorPlus-HS

Sakurai USA 

A cég a saját, Sakurai Oliver 474EPII DI típusú 

gépébe integrálta a Presstek új, ProFire DI technológiáját. 

Ezáltal a DI és a hagyományos, analóg 

lemeztechnológia kombinációjával egy teljesen 

automatizált, forradalmian új, valódi hibrid 

nyomógépet teremtett. A rendszer CIP3 alapú 

munkaállomás vezérlete alatt működik. (Bővebbet 

a www.sakurai.com honlapon vagy a Webmaster@Sakurai.com 

címen.) 

Screen 

CtP (direct-to-plate; direct-to-paper) rendszereket 

és rendszerkomponenseket fejlesztő, gyártó cég. 

Honlapján a JDF-alapú, end-to-end és hálózatos 

nyomdaipari workflow-menedzsment megoldásaival 

és egyéb újdonságokkal találkozhatunk, 

köztük a TrueFlownet digitális operációs rendszerrel 

is. Termékeinek hazai forgalmazója az 

MAN Roland Magyarország. Ezek között találhatóak 

a következő CtP-berendezések: 

w PlateRite 9600/800 II/8100 típusú, termálrendszerű, 

külsődobos, Adobe technológiájú, 

TrueFlow RIP és PDF workflow-felügyeletű, 

automatikus inline- illeszkedésbiztosító lyukasztóval 

és közbenső védőpapír eltávolítóval, 

egy- vagy többkazettás automata lemezadagolóval 

ellátott lemezlevilágítók. A rendszert a 

CIP3/CIP4 támogatja. Amplitúdó-modulált és 

SPEKTA márkájú frekvenciamodulált rácsrendszere 

között választhatunk. Levilágítóik 

16–64 csatornás lézerdiódák. Felbontóképességük 

– típustól függően – 1200–4000 dpi. A lemezméret 

max. 1160 × 940 mm és min. 

450 × 370 mm közötti lehet. 

w PlateRite 4300/4100 típusú, termálrendszerű, 

az előzőekhez hasonló felépítésű, egy- vagy 

többkazettás, automataadagolós, illeszkedésbiztosított 

CtP lemezlevilágító berendezések. 

Felbontóképességük 1200–4000 dpi közötti, 

a típustól függően. A lemezméretek: max. 

830 × 660 mm, min. 324 × 370 mm. 

w PlateRite Micra. Lila lézerdiódás, síkágyas felépítésű 

CtP-levilágító, alumíniumalapú, ezüstérzékenyítésű, 

pozitív működésű lemezekhez. 

A lemezméret 516 × 580 mm és 250 × 330 mm 

közötti lehet. 

Xante Corporation 

A Xanténak az új, FilmStar 4 elnevezésű komplett 

Computer-to-Film (CtF) megoldásban sikerült 

rendszerbe egyesítenie a korábbi FilmMaker 4, 

PlateMaker 4 és ScreenWriter 4 termékeinek 

minden lényeges tulajdonságát, miáltal kamerát 

és sötétkamrát nem igénylő negatív/pozitív működésű, 

600 × 600, 1200 × 1200, illetve 2400 dpi 

felbontású desktoprendszert hoztak össze a hozzá 

tartozó filmanyagokkal és Myriad 2 nevű poliészter-alapú 

lemezzel együtt. 

A cég Accel-A-Writer 4 márkájú nyomtatója 

2400 dpi felbontású, max. 330 × 901 mm képszélességű 

és Adobe PostScript alapú berendezés. 

A vállalat honlapján a Computer to…eljárásokkal 

és a digitális színes nyomtatással 

kapcsolatban számos érdekes információt találunk, 

többek között azt is, hogy milyen Xantetermékekkel 

jelennek majd meg a következő 

Drupán. 

Computer to… témakörű szakkönyvajánlat 

Bevezető a CtP-be. Eine Einführung in den 

Computer-to-Plate Druck. Agfa Deutschland; 

Holland & Josenhaus kiadó, 2000 (37 oldal, 

4800 Ft) 

Prepress és digitális nyomtatás. Kézikönyv grafikus 

tervezőknek. Druckvorstufe und Digitaldruck. 

MITP Verlag kiadó, 2002 (240 oldal, 

14 000 Ft) 

DTP és PDF a nyomtatás-előkészítésben. DTP & 

PDF in der Druckvorstufe. DPUNKT Verlag 

kiadó (236 oldal, 9900 Ft) 

Digitális nyomtatási és prepress kézikönyv grafikai 

formatervezőknek. Graphic Designer’s Digital 

Printing and Prepress Handbook. Rockport 

Publisher kiadó, 2001 (240 oldal, 16 800 Ft) 

Agfa Pre+Press vezérfonal, út a tökéletes nyomóformához. 

Agfa Pre+Press Quide: Wege zur 

perfekten Druckform; Holland & Josenhans 

kiadó, 2002 (261 oldal, 9900 Ft) 

Az eddig felsorolt könyvek beszerzéséről bővebbet 

a speedup@nextra.hu e-mail címen. 

További kiadványok 

Limburg, M.: A CtP technológia alapjai. The 

essentials of CtP technology. (GATF-kiadás. 

1995) 

Adeshina, T.: CtP-megoldások újságnyomási célokra. 

CtP, eine wirtschaftliche Lösung für 

Zeitungen. (Springer kiadó 1995) 

GATF CtP-tanulmányok. (GATF Report, CtP 

Studies, 1996) 

Kipphan, H.: Közvetlen leképezés. A Computer to 

Press és a Computer to Print. (TAGA-kiadvány, 

Rochester, 1996) 


21

1. táblázat. Computer to… (CtX) eljárások. Jelölés, megnevezés és értelmezés 

Az eljárás rövidített jelölése Teljes név Értelmezés 

CtcP Computer to conventional Plate Számítógép a hagyományos 

lemeznek 

CtDB; CtC Computer to Data Base/ Computer Számítógép valamely másik 

számítógép adatbázisának 

CtP Computer to Plate/Press/ Számítógép valamely közelebbről 

Printing machine/Paper/ nem definiált lemeznek, 

Print/Proofer nyomógépnek, papírnak, nyomatnak, 

próbanyomónak 

CtP Offset Plate CtPOffset Plate Számítógép az ofszetlemeznek 

CtP Offset Plate On Press CtP Offset Plate On Press Számítógép az ofszetlemeznek a 

nyomógépben. Közvetlen leképezés 

lemezre a nyomógépben (DI) 

CtP Offset Plate Off Press CtP Offset Plate Off Press Számítógép az ofszetlemeznek, 

gépen kívül 

CtF; CtFp CtFilm/Flexo; Ct Flexo Plate Számítógép a filmnek; Számítógép 

a flexólemeznek 

CtS Ct Screen; Ct Sleeve, Ct Sheet Számítógép a szitának/flexó vagy 

ofszet sleeve-nek/ívnek 

CtT Computer to Technology line/ Számítógép a technológiai folyamatnak/ 

/Thermoregulator /a hőszabályozónak 

CtWf Computer to Workflow Számítógép az automatikus 

workflow-alapú szabályzásnak 

CtW; CtN Computer to Web; Számítógép a világhálónak; 

Computer to Network Számítógép valamely hálózatnak 

DI Direct Imaging; Ct Press Közvetlen leképezés; Számítógép 

a nyomógépnek 

2. táblázat. Digitális prepress, Computer to…és/vagy NIP, DI eljárásfejlesztő, termelőeszköz-gyártó külföldi vállalatok 

és hazai képviseleteik elérhetősége (A honlapjaik naprakész információkat tartalmaznak!) 

Cégnév Elérhetőség 

A. B. Dick www.abdick.com Agfa 

Agfa www.agfa.com 

Agfa Hungaria Kft. daniel.goetler@agfa.com 

Anocoil Corporation www.anocoil.com 

Barco Graphics www.barco.com/graphics 

basysPrint Corporation www.basysprint.com 

MAN Roland Magyarország info@man-roland.hu 

Creo www.creo.com 

Jura Trade Kft. marketing@jura.hu 

Grafimat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. grafimat@grafimat.hu 


23

Cégnév Elérhetőség 

Cymbolic Sciences www.cymbolic.com 

ECRM www.ecrm.com 

Baum Computer & Graphics Kft. mail@baum.hu 

Enovation Graphics Systems Inc. www.enovationgraphics.com 

Esko-Graphics www.esko-graphics.com 

partners Hungary www.partners.hu 

Fujifilm www.fujifilm.co.uk/gs 

Bauer+Bauer Hungaria Kft. www.bauer-bauer.com 

GRIPdigital Inc. www.gripdigital.com 

Heidelberg www.heidelberg.com 

Heidelberg Magyarország Kft. www.heidelberg.hu 

Hurst Chemical Company www.hurstchemical.com 

Kodak www.kpgraphiccs.com 

Kodak Polychrome Graphics kpg@mail.datanet.hu 

Komori www.komori.com 

Konica Graphic Imaging USA www.konica.com 

Krause www.d-t-p.com 

Mantagraphics GmbH www.mantagraphics.com 

Misomex Tel: (1) 847/671-6320 

Mitsubishi Imaging (MPM) Inc. www.mitsubishiimaging.com 

MTA Sztaki www.itc.hu ; kas@sztaki.hu ; info@itc.hu 

Optronics www.optronics.com 

Presstek www.presstek.com 

PrimeSource Corporation www.primesource.com 

Printware, LLC www.printwarellc.com 

Purup-Escofot www.purup-escofot.com 

Grafimat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. grafimat@grafimat.hu 

RIpit Computer Corporation www.ripit.com 

Sakurai USA Incorporated www.sakurai.com 

Screen www.screenusa.com 

MAN Roland Magyarország info@man-roland.hu 

Ultre Imaging Systems www.ultreimaging.com 

Western Litotech www.westernlitotech.com 

Xante Corporation www.xante.com 

partners Hungary Kft. sales@partners.hu 

Xeikon www.xeikon.com 

xpedx www.xpedx.com 

24 MAGYAR GRAFIKA 2003/6

CtP-t alkalmazók tapasztalatai 

KÖRKÉP VAGY KÓRKÉP? 

Apolló Nyomda 

Békési Pál 

2003. május 5-étől működik a rendszer, júniusra 

megkaptuk a világ egyik legnagyobb nyomdavállalatának 

beszállítói auditját. Június óta a rendszer 

üzemszerűen, három műszakban működik. Ezt 

támogatja a brüsszeli központtal összekötő hotline. 

A döntést a hosszú távú vevőigény alapozta meg, 

mivel a munkák nagy része külföldről, interneten 

érkezik. Az anyagfogadás lehetséges bármilyen optikai 

adathordozón is. A rendszer lézerdiódás levilágítóval 

termólemezre működik (Agfa P970 és Kodak 

Electra Excel). A lézerdióda a régebbi kiadású levilágítók 

kétszeres teljesítményével, természetesen 

gyorsabban dolgozik. A Creo ebben az évben helyezte 

üzembe az ötezredik berendezését. 

Technológiai előzmények 

A mi helyzetünk e szempontból eléggé sajátos. Volt 

kézi montírozás, s ezt mind a mai napig használjuk, 

de egészen más munkákra, mint amire a CtP-rendszert. 

A digitális montírozást természetesen ismertük, 

de nem használtuk, a megrendelőink mindig oldalanként 

levilágított filmet küldtek, így nem merült 

fel rá az igény. 

2003 februárjában történt döntés arról, hogy 

minél gyorsabban be kell vezetni a CtP-technológiát. 

A Goldmann-Druck AG-nál már évek óta 

dolgozott két Creo-gyártmányú CtP, nagy teljesítményű 

ofszet rotációs gépekhez készítettek rajtuk 

nyomólemezt. Az év elején két leányvállalatnál került 

bevezetésre ez a technológia, a Moravia Pressnél 

(Csehország) és az Apolló Kft.-nél (Budapest). Mindkét 

cég a Creo Canada, Trendsetter VLF típusát 

választotta. A workflow azonban nem azonos. Az 

Apollóban a Prinergy Workflow került alkalmazásra, 

a partnerrel minél jobb kompatibilitás érdekében. 

Kezdeti nehézségek 

Erre azt kellene válaszolnunk, hogy nem voltak nehézségek, 

egészen egyszerűen nem volt mit áthidalni. 

A valóság azonban az, hogy apró – a mindennapos 

gyakorlatban máskor is előforduló – nehézségek itt 

is akadtak. Tesztábrákat és méréseket kellett végezni. 

Ez a technológia a filmről készített másolás során 

előforduló alávilágítási veszteségtől mentes, ennek 

ismeretében kellett bekalibrálni, de ez természetes 

dolog, s nem nevezhető nehézségnek, hanem a 

rendszer beállítását jelenti. Más lemezt, vegyszert 

és hívót kellett használni egy ideig, szállítási problémák 

miatt. El kellett készíteni az összes kilövést 

most már digitálisan, de ez mind a napi munka 

része. Talán az egyetlen igazi nehézség az volt, hogy 

a technológia kicsit más szemléletmódot követelt. 

Új hibajelenségek 

Erre a technológiára is igaz az, hogy oda kell figyelni. 

Bizonyos területekre fokozottan. A digitális montírozásnál 

nem egy oldal felcserélése az elsődleges 

hibalehetőség, hanem egy teljes ív összes oldaláé. 

Az olyan helyen, ahol többféle kilövést is használnak, 

nagyon kell vigyázni arra, hogy melyik kilövési sémát 

használják fel. A hagyományos ofszetlemezek és a mi 

termólemezeink eltérő bánásmódot igényelnek, így 

nem mindegy, hogy milyen tisztító vegyszereket, vízadalékot 

alkalmaznak a gépmesterek. Bizony, a kezdeteknél 

néhány lemez megsínylette ezt, a gépmesternek 

mindig tudnia kell, hogy milyen lemezhez 

milyen vegyszer használható. Fokozott technológiai 

fegyelmet igényel a CtP használata, melybe beletartozik 

a nedvesítőszer összetételének ellenőrzése is. 

Mivel az internet segítségét használjuk fel az anyagfogadásra, 

így ki vagyunk téve a szolgáltatónál bekövetkező 

meghibásodás veszélyének – ez persze a 

levilágító stúdióknál is bármikor felléphet –, s ez 

kétségtelenül új hibaforrás, mellyel számolni kell. 

Hagyományos formakészítés kontra CtP 

Nem végeztünk összehasonlító teszteket a technológiával, 

viszont vizuálisan összehasonlítottuk eleinte 

naponta. Ugyanazokat a munkákat rendelték 

meg tőlünk, melyeket nemrég még hagyományos 

ofszetlemezről nyomtak. Így a különbség egyértelműen 

látszott. Sokkal élesebb és tisztább nyomatokat 

lehetett vele produkálni. 


27

Szervizigény, karbantartás, nyersanyagár 

Természetesen minden beruházást megelőz egy 

kalkuláció. Nálunk a helyzet azonban ebből a szempontból 

is speciális volt, s a kalkuláció inkább a 

gazdaságossági, megtérülési számításokra korlátozódott. 

Az eléggé egyértelmű volt, hogy melyik 

márkát választjuk, csak az nem, hogy kitől vásároljuk 

meg. Viszonylag rövid idő alatt, az ajánlatok 

alapján, azonban ezt is el lehetett dönteni. A latolgatásnál 

fontos szempont volt az azonnali (on-line) 

szervizelés lehetősége – hiszen a rendszerből és a 

hozzá tartozó workflow-ból jelenleg csak ez az egy 

működik az országban –, s ezt a Creo biztosítani 

tudta. 

Elvárások, megtérülés 

Az eltelt idő még eléggé rövid ahhoz, hogy bármilyen 

megtérülésről beszélhessünk. A számítások 

azonban igazoltnak tűnnek, s a rendszer képes arra 

a teljesítményre, amit elvárunk tőle. Fontos szempont 

a fogadás, a gyors reagálás, a rövid időn belül 

rendelkezésre álló megbízható lemez, s ebben sem 

kellett csalódnunk. 

Lemezfelhasználás 

Jelenleg kb. ezer lemez készül, de ez a szám folyamatosan 

nő. A teljes rendszertől maximálisan elvárható 

teljesítmény havi kétezer–kétezerötszáz lemez 

körül van. A lehetséges legnagyobb lemezméret: 

B0. A jelenlegi munkák B1-es és növelt méretű B1-es 

lemezekre készülnek. 

Hagyományos és CtP-technológia egymás mellett 

A rotációs gépünkhöz még mindig a hagyományos 

lemezkészítést használjuk, de végeztünk próbát 

CtP-lemezzel is, és ott is jó tapasztalataink voltak. 

Ameddig a megrendelőink igénylik, a két technológia 

alkalmazása párhuzamosan folyik, ámbár egyre 

nagyobb az érdeklődés a digitális lemezek iránt. 

Szeretnénk azonban megjegyezni, hogy egy eljárás 

bevezetése és egy régebbi megszüntetése 

nem egyszerű kérdés, hiszen mögöttük emberek és 

családok sorsa is húzódik. Egy eljárás megtartása 

azt is jelenti, hogy egy ideig néhány dolgozónak 

megélhetést is biztosítanak, s az eljárásról való áttérés 

pedig azt, hogy jó néhány dolgozót elbocsátanak. 

A CtP-technológia sokkal kevesebb embert igényel, 

termelékenyebb, a bevezetése óhatatlanul elbocsátást 

is jelent, s a legtöbb cég a szakemberkérdést 

nem átképzéssel, hanem felvétellel s a régi technológiát 

képviselő dolgozóinak elküldésével kívánja 

megoldani. 


Átképzés, betanítás a CtP-re 

Volt egy egyhetes tanfolyam, s elvileg a munkatársak 

egy hónap után már folyamatos termelésre voltak 

képesek. A rutinos munkavégzéshez persze ennél 

több időre volt szükség. Ehhez hozzátartozik, hogy 

a dolgozóink számára a számítógép ismerete alapfeltétel 

volt, s mindannyian nyomdaipari és kiadványszerkesztői, 

levilágítási és előhívási gyakorlattal 

rendelkeztek. 

Fajlagos lemezfelhasználás 

A lemezfelhasználás mennyisége sajnos nem a 

technológiától, hanem a megrendelésektől függ. 

Az biztos, hogy ez a technológia kevesebb emberrel 

lényegesen több lemez előállítására alkalmas. 

Beigazítási idő 

Észrevehetően lerövidül, de ez inkább csak a mai 

korszerű nyomógépeken számottevő. Segíti a jobb 

minőségű munkavégzést a CIP3 festékprogram, 

amely a CtP-től kapja a megfelelő információkat, s 

beállítja a zónacsavarokat. (Fogadó a KBA Rapida 

105 nyomógép.) Ez jelentősen lecsökkenti a beigazítási 

időt. Esetleges lemezismétlésnél pedig rendkívül 

gyors, és nagyon kevés gépállást igényel csak 

a hibás lemez cseréje. 

Az új technika és a dolgozók 

Eleinte vegyes érzelmekkel, látva azonban a lemez 

tisztaságát, mindenki elismerően nyilatkozott. A gépmesterek 

egyértelműen örültek a tiszta nyomatoknak, 

kevésbé a más lemeztisztító vegyszereknek. 

Elmondhatjuk, hogy a dolgozók nagy többsége 

örül a technológia bevezetésének, s alig akad, akinek 

más lenne a véleménye. A lemezkészítőktől és 

addírozóktól nem lehetne elvárni a felhőtlen ünneplést, 

becsületükre legyen mondva, minden segítséget 

megadtak és adnak. 

A formakészítési idő csökken a CtP-vel 

Általában az a tapasztalatunk, hogy kb. a harmadára 

csökken a formakészítési idő, de ebbe a hagyományos 

technológia montírozási ideje nincs 

beleszámolva. Mindent egybevetve, ez a szám 

még több is valószínűleg, de pontos számításaink 

nincsenek. Az sem mindegy, hogy egy visszatérő 

munkáról van-e szó, vagy új kilövést kell az adott 

munkához készíteni. 

Költségcsökkentés, árcsökkenés? 

Az kétségtelen tény, hogy ezzel a technológiával 

kevesebb ember képes több lemezt előállítani, de

nem mindegy, hogy milyen berendezést vásárolunk. 

A CtP betűszó önmagában erről nem ad tájékoztatást. 

Egészen mások a költségek egy VLF 

(nagy formátumú, akár B0) méretű lemez előállítására 

képes, vagy egy B2 méretű lemezt készítő gép 

esetén, nem is szólva a lézerről. Ez a technológia a 

beruházás költsége szempontjából rendkívül nagy 

szórást mutat. Egy olcsóbb és egy drágább berendezés 

között tizenötszörös árkülönbség is lehet. A 

termólemezt használó berendezések nyersanyaga 

kb. a kétszerese a hagyományos lemezének. Jelen 

pillanatban azonban a nagy formátumú berendezéseket 

gyártók kizárólagosan csak termólemezt 

használó eljárásút gyártanak. Összességében elmondható, 

hogy a drágább berendezések esetén 

nem lehet költség- és árcsökkentésről beszélni. Az 

olcsóbb technológiát képviselő berendezések nem 

képesek sem FM, sem az újabban kikísérletezett 

vegyesrácsozásokra, kevésbé termelékenyek, de 

kétségtelenül olcsóbbak, s némi költségcsökkentést 

el lehet velük elérni. Az a költségcsökkentés azonban, 

mely nem jár együtt a minőség emelésének 

lehetőségével, nem lehet hosszú távú, mert a megrendelőknél 

a legnagyobb költséget nem a lemez 

képviseli. 

További beruházások 

Természetesen továbblépési lehetőség van. További 

terveink az íves munkákon túl a heatset és coldset 

rotációs gépek lemezellátása, ami feltételezi a 

partnerek felkészítését a digitális technológia alkalmazására. 

Sajnos sok helyen a hirdetési anyagok 

még nehezen érhetők el pdf-formátumban. 

Az élet nem áll meg, így egy idő múlva ez is csak 

a múlt lesz. 

Hungária Nyomda Rt. 

Polyák István 

2000. áprilisa óta rendelkezünk CtP-berendezéssel. 

Egy Lotem 800V típusú berendezést vásároltunk 

a Volent Kft.-től. 

Technológiai előzmények 

Korábban már rendelkeztünk filmlevilágítóval, egy 

Scitex Dolev4Press B2-es levilágítót használtunk, 

melyre kilövés szerint világítottunk. Kilövések készítéséhez 

a Preps-programot használtuk (használjuk). 

Nehézségek 

Körülbelül két hónap után jelentkeztek az első hi- 

bák (szoftverhibák, pontatlanság, lemezferdeség, 

lemezgyűrés, lemeztovábbítási és -igazítási problémák 

stb.), amelyek folyamatosan fennálltak, 

egészen a gép legutolsó leállásáig (2002 április). 

Az általunk vásárolt berendezés alapvető tervezési, 

kivitelezési hiányosságokat mutat. Mind elektronikailag, 

mind mechanikusan, de – a CtP-t közvetlenül 

vezérlő gép – még szoftveresen is gyenge 

konstrukció. 

Hagyományos formakészítés kontra CtP 

A CtP-technológia – a mi esetünkben – lényegesen 

nagyobb beruházási és anyagköltséggel (a gép 

iszonyatos mennyiségű selejtet produkált) járt, 

mint ha maradunk a hagyományos technológiánál, 

ez idáig előnyeit nem élvezhettük. 

Megtartottuk, és azóta bővítettük is a hagyományos 

eljárást. Jelenleg két Scitex Dolev450-es filmlevilágító 

géppel dolgozunk. Hozzávetőleg ötször 

akkora műszaki selejtet produkált a CtP-nk, mint a 

hagyományos változat. 

Nőtt az egy lemezre vetített formakészítési idő, 

és a szükséges élőmunka-szükséglet is. A gépet működés 

közben folyamatosan figyelni kellett a lemeztovábbítási, 

szoftveres és rengeteg egyéb probléma 

miatt, ugyanakkor a hagyományos technika összes 

humánszükséglete is megmaradt. 

Szempontok a rendszer választásánál 

A berendezés kiválasztásánál inkább a meglévő 

Scitex Workflow-ba való illeszthetőség, illetve a forgalmazóval 

(a problémák jelentkezéséig) meglévő 

jó kapcsolat játszott szerepet. 

Lemezméret és -mennyiség 

Kétféle lemezméretet (730 × 600, illetve 1000 × 637 

mm) használtunk. Mennyiségi tekintetben a havi 

bontás a mi esetünkben értelmetlen, a berendezés 

hektikus működése miatt. A gép két év alatt hatezer 

négyzetméter lemezt világított, huszonhárom százalékos 

selejttel. 

A dolgozók átképzése, hozzáállása 

Köszönhetően a már korábban is használt Scitex 

Workflow-nak és a formakészítésen dolgozók kiváló 

szakmai felkészültségének – pár nap alatt lezajlott. 

A kezdeti lelkesedést gyorsan letörte a sok technikai 

probléma. 

Beigazítási idő 

A pontatlansági problémák miatt nemcsak hogy 

nem javult a beigazítási idő, de – a sok lemezismét- 


29

lésnek köszönhetően – időlegesen (a leállásig) 

romlott az üzem hatékonysága is, ez rengeteg 

pluszköltséget okozott. 

Inform Média Kft. 

Dubóczki Tibor 

A debreceni Inform Médiánál 1996 óta alkalmazzuk 

a CtP-technológiát. Technológiai előzményként 

említhető, hogy a kézi montírozás mellett a filmlevilágításban 

szereztünk nagy tapasztalatot. A digitális 

technikát ismertük, de nem alkalmaztuk. A berendezés 

üzemeltetésének kezdeti szakaszában 

mechnikai, beállítási problémákkal kellett megküzdenünk. 

A CtP-technológiával új hibalehetőségek is felmerültek, 

ez nálunk a papírmechnikai, dockingolási 

és lézerproblémákban öltött testet. 

Összehasonlítva a hagyományos lemezkészítéssel, 

a CtP-vel készült lemezek jobb minőségűek, 

pontosabbak és gyorsabban elkészülnek. Havonta 

átlagosan tizenötezer darab 312 × 512 mm méretű 

lemezt készítünk, ugyanakkor megtartottuk a hagyományos 

technológiát is a CtP mellett 

Az a kolléga, aki az új technológiával dolgozhat, 

hozzávetőleg egy hónap alatt sajátítja el a működtetéshez 

szükséges tudnivalókat. Zökkenőmentes 

volt az új technológia bevezetése, a kollégák érdeklődéssel 

fordultak az újdonság felé, és megszerették 

azt. Az egy lemezre jutó előkészítési idő a CtP 

alkalmazásával a felére csökkent, így termelékenyebbek 

lettünk, bár ez nem jelentett költség-, illetve 

árcsökkenést. Terveink között szerepel egy új 

Polaris-berendezés megvásárlása. 

M-Real Petőfi Nyomda Kft. 

Kaposvári Zsuzsanna 

Kecskeméten a Petőfiben 2003. június közepe óta 

alkalmazzuk a CtP-technológiát. Ezt megelőzően 

kézi montírozással és lemezre történő addírozással 

működött a formakészítés. 

Ismerkedés az új technológiával 

A lemezek nyomásállósági problémája a beégetéssel 

oldódott meg. Eleinte gondot okozott a CtP-lemezek 

eltérő viselkedése a különböző nyomógépeken. Új 

hibalehetőség – amit az előző technológiánál nem 

tapasztaltunk – a speciális moaré (interferenciacsíkok). 


Előnyök a CtP-vel 

A CtP alkalmazásával pontosabb a pontvisszaadás, 

tisztább a nyomatkép és csökkent a beigazítási idő. 

A digitális technológia alapjai a Scitex céghez kötődnek, 

meglévő termelési rendszerünkbe így könynyen 

volt integrálható. A CtP-technológia hozta az 

elvárt minőségi paramétereket (precíz pontvisszaadás, 

pontos regiszter, tiszta nyomatkép, szennyeződésmentesség). 

A lemez 

Az általunk használt lemezméretek különbözőek: 

B2, B0, A0, B1. Hozzávetőleg a termelés harmada 

történik CtP-lemezzel, de folyamatosan növekszik 

arányuk. A fajlagos lemezfelhasználás és a beigazítási 

idő csökkent. A dolgozók lelkesedéssel viszonyulnak 

az új technikához. Az egy lemezre vetített 

formakészítési idő tekintetében a CtP használatával 

több mint tíz százalék hatékonyságnövekedést 

értünk el, a beruházás hosszabb távon fog megtérülni. 

Analóg és digitális együtt 

Egyelőre párhuzamosan fut a CtP és az analóg formakészítés, 

de közeli terv a teljesen digitális lemezkészítés. 

A jövőben további beruházásokat tervezünk 

ezen a téren. 

A dolgozók képzése 

A dolgozók átképzése, betanítása, konkrétan a CtP 

esetében, néhány hetet vett igénybe; párhuzamosan 

a digitális előkészítést új alapokra helyeztük, 

teljes hardver- és szoftvercserét irányoztunk elő 

(Macintosh Dual-ok, ArtPro-szoftverek, Gigabyteos 

hálózat, új archiválási rendszer). 

Paletta Press Kft. 

Hursán Mihályné és Mészölyné Száraz Anikó 

2002 októberétől lehetőségünk volt egy tesztgépet 

kipróbálni. A használat során előjött problémák 

miatt nem ennél a típusnál döntöttünk. 2003 szeptemberétől 

a végleges márka üzemel, nagy megelégedésünkre. 

Technológiai előzmény a kézi montírozás 

volt. 

Kezdeti nehézségek 

Az új technológiával kapcsolatos nehézségek egyrészt 

a megrendelők bizalmatlanságából adódtak, 

ugyanakkor gondot okozott a nem megfelelő formátumú 

anyagátadás; másrészről a technikai nehéz-

ségek, a megfelelő segédanyagok megtalálása, a 

tesztgép kalibrálási problémái miatti saját költségre 

történő filmlevilágítás jelentett átmenetileg nehézséget. 


A rendszerrel dolgozók egy-két hét alatt beletanultak 

a berendezés működtetésébe, és lelkesen fogadták 

az újat. 

A méregfog kihúzása 

Mi már kész PS-fájlokat kapunk, nincs lehetőség a 

„belenyúlásra”, hiba észlelése esetén új anyagot 

kell kérnünk. Kilövésnél és montírozásnál nagy 

segítség a Pages-program használata. 

CtP kontra hagyományos 

A CtP-lemezeken nincs pontelvilágítódás a hagyományoshoz 

képest, nincs montírozási pontatlanság, 

élesebb, részletgazdagabb a nyomat. 

Márkától függetlenül, drágább ez a technológia, 

ha csak az alapanyagot tekintjük, de összességében 

hasonlítva a hagyományossal, mégis olcsóbbnak 

mondható, mivel a megnyert idő termelékenységnövekedéshez 

vezetett, nem is beszélve a minőségemelkedésről. 

Mára a CtP felé billent a mérleg, kb. 

hetven százalékban használjuk a CtP-lemezeket. A 

formakészítési idő harmadára, a beigazítási idő felére 

csökkent. A CtP-technológia igényesebb munkahelyi 

körülményeket, légkondicionált helyiséget 

igényel. 

Prospektus Nyomda Kft. 

Szentendrei Zoltán 

A Prospektus Nyomdában kb. három éve létezik 

CtP. Nyomdánkban kezdetektől jelen volt a formakészítés, 

DTP szöveg-előállítás, képfeldolgozás, 

tördelés, oldallevilágítás filmre, majd kb. öt éve a 

digitális montírozás (Heidelberg Delta technológia), 

montírunglevilágítás filmre. 

Átállás 

A CtP-technológia bevezetéséből adódóan igazán 

jelentős nehézségeink nem voltak: a folyamatos 

átállás miatt felhívnám a figyelmet arra, hogy sok 

esetben meg kell különböztetnem a digitális montírozásból 

adódó előnyöket a CtP adta előnyöktől, 

hiszen a digitális montírungot filmre is le lehet világítani, 

ahogy ez nálunk a CtP előtt már megvolt, és 

jelenleg is vegyesen használjuk. 

CtP kontra analóg 

Amíg az analóg lemezkészítésnél a szükséges eszközök 

viszonylag egyszerűek, könnyen kezelhetők, 

javíthatók, ezért megbízhatóak és kiszámíthatóak, 

addig a CtP-berendezés bonyolult, kényes eszköz, 

ami meghibásodhat, javítani csak szakszerviz tudja 

(ha tudja). A levilágított film minősége, illetve a 

levilágított analóglemez minősége könnyen és egyszerűen 

ellenőrizhető, ugyanez a CtP esetében 

nehézkesebb. Ezekből adódhatnak gondok. Ezenkívül 

a legtipikusabb hiba a színek közötti passzereltérés, 

ami pultvezérelt ferdítésnél bonyodalmat 

okozhat. Kényesek a lemezek (termo) tapintásra. 

Termo CtP-nél csíkozások fordulhatnak elő. 

Ha a kézi montírozás–analóglemez-készítést 

hasonlítom a digitálismontír–CtP-hez, akkor minőségben 

klassziskülönbség van a digitális javára. Ha 

csak a digitálisan montírozott, de filmre világított 

analóglemezt hasonlítom a CtP-lemezhez, már sokkal 

kisebb az előny a CtP javára. Tehát az igazi differencia 

a digitális montírozásban rejlik. 

Ha csak a digitálismontír–film–analóglemez és 

CtP-lemezkészítés idejét vetem össze, akkor nem 

jelentős az időmegtakarítás, de ha ehhez hozzáveszem 

a digitális montírozás és analóg montírozás 

közti idődifferenciát, akkor óriási a különbség a 

digitális javára. 

Beruházás 

A beruházás előtt nem végeztünk összehasonlító 

teszteket, már csak azért sem, mert nem rendelkeztünk 

ehhez szükséges információkkal (talán 

még a gyártó sem), másrészről a már nálunk 

meghonosodott digitális formakészítő technológia 

logikusan igényelte, hogy az ahhoz illeszkedő 

márka legyen a levilágító is, azaz Heidelberg. 

Az elvárásainkhoz képest kicsit több problémánk 

adódott, mint amire számítottunk, de tervezünk 

további CtP-beruházást. 

Lemezfelhasználás 

Havi ofszetlemez-felhasználásunk B2 méretben 

1500–2500 darab, amelyből az előző évben 

1000–1500 volt CtP. Jelenleg ez a szám ötszáz körülire 

csökkent. Remélhetőleg a jövőben, ha versenyképes 

árakon jutunk lemezhez (ez már biztos), újból 

a CtP javára billen a mérleg. 

A CtP-lemez, ha elkészült, akkor szinte biztos, hogy 

jó is (nincs porszem, alávilágítás stb.), tehát felhasználható, 

ezért csökkent a fajlagos lemezfelhasználás. 


31

CtP és analóg 

A fentiekből is következik, hogy párhuzamosan működik 

a hozott film–kézimontír–analóglemez (kb. 

10-15%), digitálismontír–film–analóglemez és a 

digitálismontír–CtP-lemez technológia. 


Analóg montírozóból digitális montírozóvá átképzés 

– képességtől függően – kettő és négy hónap 

között, illetve reménytelen. Az átképzési idő természetesen 

attól is függ, van-e kitől megtanulni. A 

Prospektus Nyomdában mindig is szempont volt az 

újdonságok meghonosítása, ebből következik, 

hogy csak olyan dolgozók maradtak meg, akik erre 

hajlandóak, sőt szívesen és lelkesedéssel várják és 

fogadják azt, ami új. 

Beigazítás 

Az analóg montír-lemez technikához képest a digitálismontír–CtP 

beigazítási ideje kb. egyharmad. 

Persze ez csak akkor igaz, ha olyan nyomógépeink 

vannak, amelyhez minden szükséges eszköz rendelkezésünkre 

áll. 

Ár 

Jelentősen csökkenthettük árainkat, ami a kézi 

montírozás kiváltásából és a beigazítási idő csökkenéséből 

adódott. Egyébként maga a CtP-lemez 

még mindig drágább, mint a film + analóglemez, 

remélem nem sokáig. 

Révai Nyomda 

Kőhídi Imre 

Immár több mint két éve, 2001. június 22. óta alkalmazzuk 

a CtP-technológiát. A kézi montírozás mellett 

fogtunk hozzá. A kezdeti időszakban csak emberi 

tényezők okoztak nehézséget, amiről a Magyar 

Grafika már beszámolt. 

Veszélyforrások 

Az új technológiából adódó más típusú hibák kivédésére 

CtP-szerződésekben specifikáltuk a megvál- 


tozott együttműködés szabályait. Részletek a ctp.hu 

weboldalunkon. 

Elvárások, megtérülés 

A beruházás eredményeként az elvárt jó eredmények 

születtek, egyezően a nemzetközi szakirodalmi 

adatokkal. Rövidebb beigazítás, pontosabb passzer, 

CIP3, nemzetközi piacnyerés. 

A beruházást megelőzően tendert írtunk ki, a kapott 

ajánlatok kiértékelése pontrendszerben történt. 

Ezen túl átvettük a Polestar tapasztalatait. Az 

ofszetlemez szállítóját lecseréltük azóta, hitelrontóan 

alulteljesített. Szervizünk kifogástalan. A beruházás 

elvárásaink, számításaink szerint alakult. 

Hagyományos és CtP-technológia egymás mellett 

Megtartottuk a hagyományos eljárást is a CtP bevezetése 

után. A kereskedelmi nyomtatványok öt hét 

alatt álltak át az új technológiára. A kiadói piac 

viselkedése ettől eltérő, feltűnően nem önköltségalapú. 

A fajlagos lemezfelhasználás a hagyományos 

technikához képest javult, ugyanakkor a beigazítási 

idő csökkent. Ma az egy előkészítő dolgozóra kétszer 

annyi előkészített lemez jut, mint a CtP előtt – 

beleértve, hogy a sajtó nagy része nem tért át a 

CtP-re, maradt bőven montíroznivaló is. Költségcsökkentésről 

nincs adat, műveleti áraink a nyomdász 

„összefogás” eredményeképp csökkentek. 


A dolgozók átképzése hét hónapot vett igénybe, a 

szakmai továbbképzéseket a mai napig is folytatjuk. 

Ez a munkájuk, profik. Vállalták, teljesítették. 

Amit a cégvezetés vállalt, az is teljesült. 

Beruházások 

Terveztünk, elvégeztük. Egy második, negyvennyolc 

oldalas gépre bővítettünk egy új lemezlevilágítóval, 

mára minden berendezésünk duplikált. 

A lemezlyukasztó és lemezhajlító sor a kilövéshez 

optikailag igazodó, lemezselejt nélküli. A CIP3 adatokat 

is fogadják nyomógépeink. Hívóregenerátort 

használunk. 

Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület elérhetőségei 

Telefon: 457-0633 

Fax: 202-0256 

E-mail: pnyme@mtesz.hu Honlap: www.pnyme.hu

CtP az oktatásban 

AVAGY MIT TANÍTANAK A JÖVŐ SZAKEMBEREINEK? 

Persovits József 

Annak eredtünk a nyomába, hogy a hazai 

közép- és felsőfokú szakmai oktatásban milyen 

súllyal szerepel a CtP-technológia. Ez irányú 

kérdéseinkkel két tanintézetet kerestünk meg. 

Bodnár Árpád igazgató, 

Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola 

és Szakiskola 

CtP a Nyomóformák előkészítése és a Nyomógépek 

című témáknál szerepel a tematikánkban. 

Az elméleti oktatás során összesen kétszer tizenkét 

órában tárgyaljuk egy tanévben. A téma 

koncentráltan jelentkezik, ami azt jelenti, hogy 

mivel a CtP szorosan kapcsolódik a számítástechnikához, 

így megjelenik a Számítástechnika 

tantárgynál is. Tehát a szövegfeldolgozók tananyagába 

ugyanúgy beépül, mint a gépmesterek 

tanmenetébe. Egyetlen szépséghibája, hogy 

nálunk nincs CtP, ezt csak üzemlátogatás keretében 

tudjuk megmutatni. Minden tanévben 

van öt szakmai napunk, amit ilyen célra fordítunk. 

Általában olyan helyekre megyünk, ahol 

van látnivaló. 

Mit tartalmaz konkrétan a tananyag? 

Azt, hogy milyen elven és hogyan működik, 

hányféle módon találták ki a CtP-t megépíthetőnek. 

A CtP-irodalom honnan származik? 

Kevés a hazai irodalom. A kollégáim, a szaktanárok 

készítették el a jegyzetet. A hazai szakirodalomból 

származik a tananyag jegyzete: a Magyar 

Grafikából és a Nyomdavilágból. Külön 

elgondolásom ez a jegyzetkészítés, mert ma 

Magyarországon tankönyvet írni bonyolult, kiviteleztetni 

bonyolult, elfogadtatni mint tankönyv 

még bonyolultabb, és időigényes. Ezért 

úgy gondoltuk, hogy egyszerűbb, ha jegyzetet 

írnának a szakemberek, kollégák, és ez mint 

belső használatú tanulást segítő jegyzet jelenne 

meg. 

Erre milyen anyagi keret van, van erre keret? 

Jelenleg nincs keret. Ez egy elképzelés csupán, 

amelynek az anyagi hátterét még meg kell teremteni. 

Mert ha valaki időt szán jegyzetírásra, 

azt anyagilag is szükséges dotálni. 

Dr. Endrédy Ildikó tanszékvezető 

és Szentgyörgyvölgyi Rózsa szaktanár, 

Budapesti Műszaki Főiskola, nyomdaipari tanszék 

Tananyagunkban természetesen megjelenik a CtP. 

A Média technológia szakirányban tanuló hallgatók 

több tantárgyban is találkoznak vele kb. 

hat óra/félév óraszámban. Ezek a tantárgyak: 

Médiaelektronika, Információhordozók II., 

Információfeldolgozás III., valamint az Információ 

reprodukálási technológiák. A Nyomdaipari 

szakirányban tanulók kb. nyolc óra/félév 

óraszámban kapnak CtP-ből elméleti képzést, 

öt tantárgy keretében. A tantárgyak: Alkalmazott 

elektronika, Anyagismeret és vizsgálat III., 

Nyomdaipari gyártásszervezés, Nyomdaipari 

gépek és berendezések I. és Nyomtatási technológiák 

I. 

Milyen irodalomból oktatnak? 

Schulz Péter–Endrédy Ildikó–Szilágyi Tamás: 

Digitális nyomdatechnikák; Helmut Kipphan: 

Handbook of Print Media; a Nyomdavilág egyes 

számai; AGFA- és Fuji-információs anyagok. 


35

MAN Roland 

TRENDEK A NYOMDAIPARBAN 

A PNYME 2003. október 30–31-ei nyomtatószimpóziumán, 

Kaposváron elhangzott előadás kivonata 

A hibridnyomtatásban az MAN 

Roland Ausztriában piacvezető, 

s a technológiában több éves 

tapasztalattal rendelkeznek. 

Alexander Elbs, az MAN marketingszakembere 

a nyomdaipar 

világviszonylatú trendjeit és a 

B2-es méretű nyomdagépek 

piacát elemezte. 

A nyomdai világgazdaságot 

tekintve hozzávetőleg 900 milliárd 

eurós forgalomról van 

szó, ami a 2005-ös esztendőre 

várhatóan 949 milliárd euróra 

növekszik. A világpiac nyomtatási 

eljárások szerinti felosztása 

a következők szerint alakul: 

A különböző nyomtatási eljárások 

szerinti felosztásban az 

ofszettechnológia piaci részesedése 

meghaladja a 60%-ot, 

amiből 32% az íves ofszetnyomtatásé. 

Világviszonylatban az 

íves ofszetnyomtató-kapacitás 

fele Európában van, ez után az 

amerikai földrész és a keletázsiai 

térség következik. 

Az üzemek nagyságát tekintve, 

a grafikai iparban a cégek 

több mint hetven százaléka 

5–20 főt foglalkoztató kisvállalat, 

huszonöt százaléka 20–50 

főt foglalkoztat, ugyanakkor 

mindössze öt százalék az ötven 

főnél nagyobb létszámot foglalkoztató 

cégek száma. 

A cégek igényei a mérettől 

függően változnak. Ahogy növekednek 

a vállalatok, úgy nő 

a tőkeerő, az iparosodás foka és 

az ívméretek is. 

Függetlenül az üzem méreteitől, 

a B2-es méret mindhárom 

méretcsoportba tartozó vállalatoknál 

előfordul. Ezért tartja 

ezt a formátumot fontosnak az 

MAN Roland. 

Az előállított termékek tekintetében 

elsősorban a többszínes, 

egy és két oldalon történő 

papírra nyomtatás terjedt 

el. Egyre inkább növekszik a 

speciális feldolgozás aránya, 

leggyakoribb az in-line lakkozás, 

UV-lakkozás. 

A csomagolóanyag-nyomta- 

tásra specializálódott cégek 

többnyire nagyobb méretűek, 

leginkább a flexótechnológia 

konkurál ezzel a területtel. 

Ezekben az üzemekben a leggyakoribb 

ívméret a 70 ×100-as. 

A csomagolóanyag-gyártásba 

nagyobb számú megrendelés 

mutatkozik a finomáruk területén. 

A csomagolóanyagok területén 

az E és F hullám mellett 

megjelentek a G hullám 

anyagok is, ami lehetővé teszi 

a közvetlen kartonra történő 

nyomtatást az ofszettechnológiát 

alkalmazók számára is. 

Egyre erőteljesebben növekedik 

a többszínes íves nyomtatás 

részaránya. A külön menetben 

lakkozás már nem egyeduralkodó, 

az in-line lakkozás 

egyre több helyen kerül alkalmazásra. 

Az UV és az UV-hibrid 

alkalmazások a legdivatosabbak. 


37

Tudásmenedzsment 

a minőségirányítás fókuszában * 

Dr. Horváth Csaba 

Nyomda-Technika Kft., ügyvezető igazgató 

A szakmai tudás egyre inkább felértékelődik. 

A cikk arra mutat példát, hogy egy 

karbantartó vállalkozás számára mit 

jelent a szakmai felkészültség. Hogyan 

lehetséges a minőségirányítási rendszer 

kereteit felhasználva a tudást „értékként” 

kezelni és a munkatársakat annak meg 

szerzésére motiválni. 

A cél: tudásvállalattá válni 

Egy karbantartó vállalkozás számára a két legfontosabb 

tőke: a vevői bizalom és az elkötelezett, 

szakmailag felkészült munkatársak által képviselt 

tudás. 

Egy ilyen vállalkozásnak legfontosabb célja lehet: 

igazi tudásvállalattá válni. 

w Ez előnyt jelent számára a versenyben. 

w A karbantartási piac a hozzáértést értékeli. 

A gyors és szakszerű javítást mindenki hajlandó 

megfizetni. 

w A verseny okozta kényszerek így csökkenthetők, 

kevéssé tudják a cég tevékenységét utánozni. 

w Az EU-csatlakozás kikényszerítette bérprés ezáltal 

jobban oldható. 

Természetesen fontos megteremteni a korszerű 

infrastrukturális hátteret is, de ennek lényegesen 

kisebb a jelentősége és az árbevételre gyakorolt 

hatása. 

A dolgozók végzettségének és képzettségének 

értékelése 

A Nyomda-Technika Kft. fő tevékenysége a nyomdaipari 

szerelés, javítás és karbantartás. A tizenkét 

éve működő vállalkozás a hazai nyomdaiparban e 

területen az egyik fontos piaci szereplőnek számít. 

Gyakran vállalkozik külföldi munkavégzésre 

is. Így a piaci versenyben sűrűn megmérettetnek. 

Két éve a cég az ISO 9001-2000 minőségirányítási 

rendszer szerint végzi a munkáját. 

A szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztése 

érdekében a szakmai felkészültség növelése 

áll a munkájuk fókuszában. Ennek érdekében kialakítottak 

és működtetnek egy értékelő pontszámrendszert, 

amely a munkatársak felkészültségét 

hivatott számba venni és a fejlődést értékelni. 

Ez a mérőszámrendszer különböző pontértékeket 

rendel az alábbi képesítések és végzettségek különféle 

formáihoz: 

w szakirányú képesítések, 

w kiegészítő gépipari jellegű képzettségek, 

w kiegészítő gazdasági jellegű képzettségek, 

w minőségirányítás, menedzsment jellegű képzettségek 

(TÜV), 

w nyelvi készség, 

w tanfolyami végzettségek. 

Összesen harmincnégy féle képzettséget preferál 

a rendszer, 1–9 pont között értékelve azokat. Így a 

pontszámokat összegezve egy munkatársra vonatkozóan 

mindig meghatározható egy képzettségi 

szint, s ugyanígy a csoportokra és a cégre nézve is 

a jellemzők. 

Ezt a rendszert a cég tíz éve következetesen alkalmazza, 

és értékeli is a munkatársakat. Ez a mértékszám 

egyben motiválja is a munkatársakat 

újabb képzettségek megszerzésére, amihez a munkáltató 

minden segítséget meg is ad. Az értékelés 

a minőségirányítási rendszerbe integrált, az éves 

egyéni értékelés része. 

* Elhangzott a Nyomdaipari Karbantartók Konferenciáján, Győrben, 2003. szeptember 18-án. 


39

Az előző oldalon lévő ábrán a szakmai képzettség 

cégre vonatkozó átlagos szintjének fejlődése 

követhető. Egyes fontos képzettségi mérőszámok 

értékét fel is tüntettem a megfelelő összehasonlíthatóság 

érdekében. 

Természetesen az átlagok „jótékonyan” fednek 

is. A Nyomda-Technika Kft. valamennyi dolgozójára 

vonatkozóan ábrázolja a helyzetet és a fejlődést 

az alábbi ábra. A tíz év alatt természetesen voltak 

személyi változások. Ebben az esetben a munkakört 

korábban betöltő munkatárs értékeit vettük 

alapnak. 

Jól látható, hogy ennél a cégnél is van egy „kevésbé 

motiválható” hátsó harmad. A cég arculatát 

azonban az a dinamikus kétharmad határozza 

meg, akinek van igénye a fejlődésre és tesz is a 

tudás elsajátításáért. Az első hét oszlop a felsőfokú 

végzettséggel rendelkezők mérőszámait mutatja. 

Ők a legaktívabbak a tanulásban. De az értékek 

mögött minőségi csere is van. 

Szakmai önértékelés 

Az előző pontbeli értékelés elsősorban a „papírral” 

igazolt szakértelemre vonatkozott. Ez azonban 

csak egy nagyon fontos szerszám a munkához. 

A lényeg az, hogyan alkalmazzák az elsajátított ismereteket 

a dolgozók a munkájuk során. 

A Nyomda-Technika Kft. minőségirányítási 

rendszerének része az éves egyéni értékelés, ami 

az „alkalmazási” sikert hivatott mérni. 

Az egyéni értékelés egy olyan minősítés, amelyet 

a dolgozó és a vezetője közösen végez az 

alábbi hét szempontcsoport alapján: 

w szakmai felkészültség, 

w hatékony tevékenység, 

w hibamentes tevékenység, 


w minőségügyi előírások betartása, 

w kezdeményezőkészség, 

w alkalmasság csoportmunkára, 

w segítőkészség. 

Minden szempontcsoport további négy értékelési 

szempontot foglal magában. Az egyes szempontok 

3–5 pontig súlyozottak. Így egy száz pontos 

skála ad minősítést. 

A Nyomda-Technika Kft. dolgozóinak átlagos 

minősítése 70,5 pont volt 2003-ban. 

A minőségirányítási rendszer tudásmenedzsment 

blokkjának része minden évben egy olyan 

kérdőív kitöltése, amely a szakmai önértékelésre 

és a tanulási hajlandóságra vonatkozóan „egyeztet” 

a munkatársakkal. 

Ábránk megmutatja, hogy egy tíz pontos skálán 

a munkatársak hogyan értékelték saját tevékenységüket. 

Megfigyelhető, hogy vezetői minősítés és a legfelkészültebb 

kollégával való összehasonlítás öszszecseng. 

A munkatársak nagyon reálisan értékelik 

önmagukat. Ez nagyban megkönnyíti a vezetői 

munkát. 

Az egyéb kérdésekre adott válaszok szerint a vezetők 

fele, a beosztott munkatársak kétharmada 

gondolja úgy, hogy képzettsége éppen elegendő a 

munkakörének ellátásához. A többiek úgy látják, 

időnként kerülnek olyan helyzetbe, amikor a feladatuk 

meghaladja a tudásukat. 

A vezetők ötvenöt százaléka ítéli beosztottait 

kellően felkészültnek. A többiek úgy látják, hogy a 

felkészültség hiánya gyakran okoz nehézséget. 

Két vezető kolléga kifejezetten aggódik a szakmai 

felkészültség hiánya okán. 

Eredményként leszűrhető, hogy a Nyomda- 

Technika Kft. számos munkatársa látja úgy, hogy 

szüksége van további tanulásra, képzettségének 

növelésére.

Tanulási hajlandóság 

A munkatársak erre vonatkozó válaszai alapján 

leszűrhető értékelések az alábbiak: 

w Tizenöt százalék tervez felsőfokú tanulmányokat, 

és további hatvan százalék gondol képzettségének 

fejlesztésére, növelésére. 

w Hetven százalék szerint jó lenne nyelvet tanulni, 

de majd mindegyikük időhiányra panaszkodik ez 

ügyben. 

w Szinte kivétel nélkül elfogadja mindenki, hogy 

időről időre továbbképzéseken kell részt vennie 

újabb ismeretek megszerzése érdekében. 

w Csak tíz százalék hajlandó saját pénzéből is ál- 

Apró hírek, innen-onnan 

ATDL-konferencia az újságnyomtatásról 

A Latin-Amerikai Műszaki Egyesület (ATDL) 

október végén rendezte meg Mexikóvárosban 

az évi rendes konferenciáját. Az előadások az 

újságnyomtatással összefüggő prepress, press 

és postpress műveletek témaköreit dolgozták 

fel. Az El Universal kiadó napi 150 000 példányban 

megjelenő mexikói El Grafico és El M című 

napilapjainak helyszíni nyomtatásával bemutatásra 

került az MAN Roland óránként 70 000 

példányt nyomtató REGIOMAN gépe is. A konferencia 

anyagát és az MAN Roland 2004-es 

Drupán várható szereplésével kapcsolatos információkat 

a www.man-roland.de/Pressservice/ 

mro.man.de honlapon lehet megszerezni. 

FlightCheck szakmai tréning 

A Las Vegas-i I.O. Technologies a Markzware céggel 

közösen, januártól, az interneten elérhető 

(online), felsőfokú szakmai tréningsorozatot 

rendez a grafikai kommunikációs (nyomda-) 

ipari szakemberek és nyomdai megrendelők 

részére. Főbb témakörei a PreFlight, azaz a nyomtatást 

közvetlenül megelőző, legutolsó technológiai 

ellenőrzési módszerek alkalmazásának 

a begyakorlása. A világhálón a vonatkozó alapfogalmak 

megértését elősegítő InfoFind nevű, 

ismeretelsajátítási teljesítményt fokozó, 12 000 

szakkifejezés magyarázatát tartalmazó, interaktív 

szakmai szótár segíti. Tartalmát folyamatosan 

frissítik, és havi száz újabb fogalommal bővítik. 

dozni a tanulás érdekében, a nagy többség elvárja 

a cég támogatását. 

w A munkatársak háromnegyede szükségesnek 

látja és elfogadja magasabb képzettségű munkatársak 

alkalmazását a cég fejlődése érdekében, 

akkor is, ha ez minőségi cserével történik. 

A válaszok a cég vezetésének támpontul szolgálnak. 

A cégnek áldoznia kell a munkatársak 

taníttatására, akik (szerencsére ez a nagy többség) 

vállalják is az ezzel járó nehézségeket a versenyben 

maradás érdekében. 

A fentiekből látható, hogy kell és lehet is menedzselni 

az innovatív munkavégzésre ítéltetett cégeknél 

a munkatársak szakmai tudását és felkészültségét, 

és ők ebben partnerek. 

A cél: megismertetni a hallgatókat a fájlkezelés, 

a digitális prepress, press és postpress folyamatokkal, 

az ezeket meghatározó tényezőkkel. 

Más fogalmazásban: minimálisra csökkenteni 

azokat a napi munkagyakorlatban jelentkező 

problémákat, amelyek ismerethiányból következnek 

be. A tananyagot a rochesteri Technológiai 

Intézet tanárai fejlesztik tovább. A csatlakozási 

lehetőségeket nem árt már most megjegyezni: 

www.markzware.com és www.olle.com! 

Aki pedig szeretné kiegészíteni jelenlegi CIPismereteit, 

az már most feltétlenül csatlakozzon 

a www. colorimagingpro.com honlapra, vagy 

kérdezzen az rburke@iotechnologies.ws címen. 

Drupa 2004: PrintCity-előkészületek 

A Drupa látogatói számára ismeretes az a Print- 

City-nek nevezett pavilon, amely jövőre majd a 

világ száznyolcvan országából érkező, összességében 

évi harmincmilliárd euró forgalmat lebonyolító, 

technológiailag élenjáró negyven vállalat 

részvételével mutatja be a mai korszerű 

nyomdatechnológiát az elejétől a végéig bezárólag. 

Közte olyan témaköröket is, mint az információlogisztika, 

a komplett színes, digitális 

end-to-end workflow-technika, a kereskedelmi 

(akcidens) nyomtatvány előállítás, csomagolóanyag-gyártás 

és korszerű kiadói tevékenység, az 

inline (nyomtatórendszerbe integrált) tekercskezelés, 

hajtogatás és vágás. (Bővebbet a www.drupa. 

com és charding@woodside-pr.co.uk címeken.) 


41

Minőségügyi és környezetközpontú irányítási 

rendszerek szabványai 

NEMZETI, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS -TANÚSÍTÁS, 

A BIZTONSÁG, A KÖRNYEZET-, AZ INFORMÁCIÓ- ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM ÉRDEKÉBEN 

Eiler Emil 

2. rész: Az egységes EU-minőségpolitika. 

Az Európai Unió EN, a német nemzeti DIN, 

az amerikai ASTM, ANSI 

és az ISO nemzetközi, szakmai szabványok. 

Az információs társadalom, a tudásalapú 

gazdaság és a digitális Európa (eEurope) 

szabványai. Minőségügyi szakirodalom 

a világhálón. A Magyar Minőségügyi Adatbázis 

hírei. Rövidítésszótár. 

AZ EGYSÉGES EURÓPAI MINŐSÉGPOLITIKA 

Az Európai Uniós iparpolitika alapját az ún. szabadságelvek 

érvényesülése: a munkaerő, a tőke, az információ, 

a termékek és szolgáltatások szabad 

áramlása képezi. (Magyar Grafika 2002/6.) Ezt a 

határok eltörlése, a közös fizetőeszköz bevezetése 

és a vámhatárok megszüntetése segíti elő. Ezzel 

szemben a termékminősítési, vizsgálati, megfelelőségértékelési 

és tanúsítási módszerek tagországonkénti 

különbözősége uniós kereskedelemgátló 

műszaki akadállyá vált. Az azonos termékre vonatkozóan 

országonként eltérő előírásokat rögzítő 

szabványok bizonytalanságot idéznének elő, indokolatlanul 

megnövelnék az áruvizsgálati időszükségletet 

és költségeket. Ezért a Unió egységes belső 

piacán – az éles verseny körülményei között – fokozódik 

a piaci követelmények átláthatóságát biztosító 

egységes szabványok iránti igény, mert ezekre 

a gazdaság szereplői egyre jobban rá vannak utalva. 

Sürgető feladattá vált tehát az előírások összhangba 

hozása (harmonizálása) annak érdekében, 

hogy az európai gyártó, kereskedő, vevő és felhasználó 

– a termék vagy szolgáltatás minőségmegítélését 

illetően – mindenkor kellő biztosítékot 

kaphasson, és ezáltal a vitás esetek rendezésének 

meglegyen az uniós egységes jogi alapja. 

A követelmények műszaki összehangolását és a 

szabványosítás ún. új megközelítési elv (New Approach, 

www.newapproach.org) szerinti végzését 

és a közös vizsgálati, tanúsítási módszerek kidolgozását 

az Unió még 1985-ben határozta el a következő 

célkitűzésekkel: 1. A biztonsági és egyéb, 

ún. lényeges követelményeket kielégítő termékek 

szabad mozgást élvezhetnek az Unió belső piacán; 

2. Az új megközelítés értelmében az irányelvek 

csak a termékekkel szemben támasztható lényeges 

követelményeket írják elő. Ezek megfogalmazását 

– a technika mindenkori állása alapján – a 

szabványosító szervezetek végzik. A továbbiakban 

minden terméknek ki kell elégítenie a rá vonatkozó 

lényeges követelményeket; 3. A műszaki követelmények 

nem kötelezőek, azok megtartják önkéntes 

szabvány státusukat; 4. Ugyanakkor az összehangolt 

szabványok szerint gyártott termékek esetében 

a nemzeti hatóságok a lényeges követelmények 

kielégítésének tényét kötelesek elismerni. Az elismerés 

alapja a tagállamok közötti kölcsönös bizalom. 

Az egységes belső piacon a megfelelőségértékelés 

a vizsgálatból, az ellenőrzésből és a minőségügyi 

rendszer tanúsításából áll. A termékeket csak akkor 

szabad forgalomba hozni, eladni, ha azok – piactól 

függetlenül – vizsgálaton estek át és megtörtént a 

minőségügyi rendszer tanúsítása is, ugyanakkor az 

ismételt termékvizsgálatokat mindenütt kerülni kell. 

Egy ilyen rendszer megfelelő működőképességének 

feltétele az Európai Vizsgálati és Tanúsítási 

Szervezet léte, amely 1992 decembere óta, EOTC 

néven a belga törvény hatálya alá rendelten, 

brüsszeli székhellyel működik. A Magyar Szabványügyi 

Testület és a Budapesti Kereskedelmi és 

Iparkamara az MSZT kiskönyvtárában a „Hogyan 

tartható a piacon a termék: az Európai Unió jogszabályai 

és szabványai” címmel közös útmutató 

füzetet adott ki az új megközelítésű európai irányelvekről 

és az egységes piac működésének általános 

szabályairól. 

Madridban, 2003. július másodikán, egy nemzetközi 

szakértői testület már megtette az első lépést 

a globális megközelítésű minőségszabvány (Worldwide 

Quality Standard) létrehozása irányába is. 

Az Európai Unió EN-szabványai 

Az Európai Unió szabványai az EU hivatalos szabványosító 

szervei által kidolgozott és gondozott 

EuroNorm (EN) jelzésű szabványok. Az ezekkel és 


43

az unióbeli szabványosítással kapcsolatos minőségügyi, 

környezetirányítási ismeretanyag és szabványkatalógusa 

a www.cenorm.be internetcímen 

érhető el. 

Néhány fontosabb EN szakmai szabványt az 

1. táblázatban foglaltunk össze. 

Az Európai Unió EN/ISSS (ICT) szabványai 

Az információ- és kommunikációtechnológiákban 

(ICT) folyamatosan bekövetkező változások, a tudásalapú 

gazdaság és az információs társadalom 

felépítési szándéka, valamint az Európai Uniónak 

a digitális Európa (e-Europe) több éves intézkedési 

programjában szereplő feladatok teljesítési igénye 

a szabványosítást sem hagyta érintetlenül. 

(Magyar Grafika 2001/5.) Az e-Európa Szabványosítási 

Terv (e-Europe Standards Action Plan) és 

az Információs Társadalom Szabványosítási Rendszere 

(Information Society Standardization System, 

ISSS) keretében megalkotott új típusú szabványokban 

foglalt ismeretanyagok az európai gyártás- 

és ellenőrzés-technológiák, a termelés, a gazdasági 

és kereskedelmi élet, továbbá az oktatás 

területét is átfedik, ezáltal közvetlenül befolyásolják 

a hazai nyomdaipar tevékenységét is, ezért 

érdemes rájuk odafigyelni! 

Az információs és kommunikációs szabványok 

témagazdái is az Európai Szabványosítási Bizottságok 

(CEN, CENORM, CENELEC). Ezek különféle 

műszaki bizottságai (Technical Committee, TC) és 

műhelyei (Workshop) hozzák létre és gondozzák 

az európai konszenzuson alapuló CEN/ISSS-szabvány 

kiadványokat. 

Ezeket, nyomtatásban, a havonta megjelenő 

CEN/ISSS ICT Newsletterben, az ICT Szabványosítási 

Konzorciumnak az ICT Standards Consortia 

Survey 7th című kiadványában ismertetik. Az interneten 

pedig a Workshop Agreement, illetve a CWA 

és ISSS Standards címszavak alatt lehet megtalálni 

azokat a következő honlapokon: www.europe. 

standards.org/CEN_activities.htm; www. cenorm. 

be/ISSS/workshop/DPP; továbbá utóbbinak a www. 

cenorm.be/cenor/informationsocietystandardizationsystem 

csatlakozó linkjén. 

Az EN/ISSS szabványcsalád főbb témakörei: Az 

elektronikus kereskedelem (e-Business, e-Commerce); 

Az elektronikus aláírás (e-Signature); Az elektronikus 

számlázás (e-Invoicing); Az adat- és személyi 

adatvédelem, a hálózat- és információbiztosítás 

(Data and Personal Data Protection; Network and Information 

Security); A digitális jogvédelem (Digital 

Right Management); Az „okos” (programozható, 


aktív memória, Smart Card) kártya; A géppel leolvasható 

kártya (Machine Readable Card); Az elektronikus 

oktatás (e-Learning, e-Education); Számítógépes 

szakismeret (Computer Literacy) és az 

Intelligens transzport rendszerek (Intelligent Transport 

Systems). Lásd még a Magyar Minőség Adatbázis 

www.ezaz.hu/quality honlapján is. 

A német nemzeti DIN-szabványok 

A Deutsches Institut für Normung (DIN) szabványügyi 

intézet német nemzeti szakmai szabványai 

– pl. a papíralakok, a lemez- és a betűméretek, 

a szöveg, illetve a kép- és grafika-korrektúrajelek 

előírásai – a nyomdaiparban jól ismertek. Az információs 

társadalom, a digitális információtechnológia, 

a minőség- és környezetirányítás, a tanúsítás 

és audit DIN-szabványai, vagy az intézet által biztosított 

olyan lehetőségek, mint a DIN CERTO termékés 

szolgáltatástanúsítás, a DIN DQS menedzsmentrendszerek 

és az Orosz Föderációba történő 

export céljait szolgáló DIN GOST TÜV terméktanúsítás 

nálunk még kevéssé ismertek. Globalizációs 

hatások miatt ezek is egyre inkább nemzetközivé 

válnak, ugyanakkor a Német Szabványügyi Intézet 

mondhatni aranykorát éli, és változatlanul élen jár 

a szabványalkotásban. Naprakészen követi a változó 

technológiákat, amit az is bizonyít, hogy évi 

költségvetése közel hetvenmillió euró, és az évente 

megalkotott szabványok száma két és félezer körül 

van, így a DIN-szabványok száma mára elérte a 

harmincezret. Ezek jegyzéke a www.din.com 

honlapon és a http://www2.din.de/sixcms/detail. 

php?id=7041 címen található a szabványosítás, 

minőségügy és környezetirányítás szinte naponta 

frissített irodalmával együtt. A DIN-szabványokat 

nyomtatásban a DIN Katalog für technische Regeln 

2000. Beuth Verlag, Berlin 2000. kiadvány is tartalmazza. 

Az internetről a kész szabványok teljes terjedelemben 

csak térítés ellenében tölthetőek le. Néhány 

jelentősebb DIN-szabvány adatát a 2. táblázat 

foglalja össze. 

Minőségügyi szakirodalom 

és szakmai ISO-szabványok a világhálón 

A fontosabb szakmai ISO-szabványokat a 3. táblázatban 

foglaltuk össze. 

Ez nem tartalmazza a cikk előző részében már ismertetett 

vagy a visszavont MSZ EN ISO-szabványokat 

(mint pl. MSZ EN ISO 9002), sem pedig a jelenleg 

megalkotás vagy korszerűsítés alatt állókat. 

A közölt adatok a lapzárta időpontjában érvényes

állapotot tükrözik ezért javasolt a naponta frissített 

www.iso.ch és/vagy www.iso.org honlap 

felkeresése is, ahol a szabványokon kívül sok aktuális 

szakcikk is található. 

Az amerikai ASTM-szabványok 

Az 1898 óta működő, húszezer tagot számláló 

Amerikai Anyagvizsgáló Társaság (American 

Society for Testing and Materials, ASTM) a világ 

jelenleg legnagyobb, nonprofit szabványosító 

intézménye. Érvényes szabványainak száma tizenegyezer, 

amelyeket a www.astm.org honlapon 

lehet keresni. Az ASTM meghatározott témakörű 

szabványköteteket is forgalomba hoz. Ilyen a hetvennyolc 

csomagolástechnikai ASTM-szabványt, 

továbbá papíripari Tappi-szabványokat is tartalmazó 

Csomagolástechnikai Szabványok című kötete 

is, amely a természetes és műanyag, az üveg, fa, 

fém, textil, gumi, papír, karton és kombinált csomagolóanyagok, 

továbbá eszközök és technikák 

témaköreit dolgozza fel. 

A Társaság honlapján megtalálható a szóban forgó 

témakör aktuális, átfogó szakirodalma, és minden 

olyan információ, amely a minőségüggyel, 

szabványosítással és környezetközpontú irányítással 

függ össze. 

EGYÉB HAZAI ÉS KÜLFÖLDI 

MINŐSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI 

TÁRGYÚ INFORMÁCIÓFORRÁSOK 

Magyar Minőségügyi Adatbázis 

A Magyar Minőség Társaság (www.quality-mmt.hu; 

mmt@axelero.hu) gondozásában működő adatbázis 

(www.ezaz.hu/quality) hasznos, rendszeresen frissített 

minőségügyi és környezetközpontú irányítási 

rendszer tárgyú információforrás, ahol megtalálhatóak 

a legfontosabb nemzeti és nemzetközi szabványok, 

a különféle konferenciák és szemináriumok 

aktuális programjai és előadásai is. Ez év májusában 

az MMT rendezett egy „Az információbiztonsági 

tanúsítások tapasztalatai informatikusok és minőségirányítási 

szakemberek számára” című konferenciát, 

amellyel kapcsolatban hasznos ismereteket 

szerezhetünk az adatbázis említett honlapján. Az 

információbiztosítás (IB) célja az információ védelme 

a kiszivárgás, lopás, illetéktelenek betekintése vagy 

bármiféle visszaélés ellen, továbbá az információ 

biztonságos megőrzése. Néhány, érdeklődésre 

számot tartó konferenciai előadás a választékból: 

Az informatikai biztonság nemzetközi tanúsítási 

tevékenysége; Az információbiztonsági szabványok 

fejlődése az elmúlt évben; COBIT: a biztonsági 

rendszerek nemzetközileg elfogadott keretrendszere; 

Az információbiztonság személyi feltételei; 

Az angol BS 7799 szabvány szerinti felkészítési 

tapasztalatok és A BS 7799 szabvány szerinti tanúsítás 

a Magyar Pénzjegynyomda Rt.-nél. 

Európai Szabványügyi Bizottság (CENORM) 

A szervezet www.cenorm.be/catweb/cwsen.htm 

honlapján szintén megtalálható az Európai Unió 

naprakész CEN online szabványkatalógusa, az 

infodesk@cenorm.be elektronikus címen pedig 

kérdéseinkre kaphatunk választ. A http://www2. 

din.de/index.php?lang=en csatlakozó linken a Perinormra 

kattintással online bibliográfia és információs 

adatbázist érhetünk el, benne az Európai 

Unió és még további tizennyolc ország nemzeti 

szabványaival, rövidítésjegyzékekkel és többnyelvű 

szakszótárakkal. Ezt a páratlan ismeretanyag-lehetőséget 

célszerű kellő óvatossággal igénybe venni, 

előre pontosan tisztáznunk kell, hogy mi érdekel, 

mit keresünk, mert különben a 650 000 (!) témát 

feldolgozó adatbázis letöltése, kezelése problémás, 

és az eltévedés lehetőségét is magában hordozó 

időigényes feladat lehet! Ugyanitt kiadványok, 

könyvajánlatok, sajtóközlemények, szakcikkek is 

letölthetők. Megtalálhatjuk a fentebb már ismertetett: 

„Az információs társadalom szabványosítási 

rendszere (ISSS)” témakör egyéb irodalmi vonatkozásait 

is. 

Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) 

Magánkézen lévő, nonprofit szervezet, amely tevőlegesen 

részt vesz az amerikai és a globális (ISO, 

IEC és az amerikai USNC) szabványosításban, és 

gondoskodik arról, hogy az általa gondozott minőségügyi, 

környezetirányítási művek és szabványok 

összhangban legyenek a világ más kiadványaival. 

A hetente frissített www.ansi.org honlapja online 

szabványtárat is tartalmaz, amelyben a világ szinte 

minden szabványa fellelhető a tematikus bontású 

aktuális minőségirányítási és környezetközpontú 

amerikai szakirodalom mellett. Figyelemre méltóak 

az oktatással és szakképzéssel foglalkozó oldalai is. 

European Color Inititative (ECI) 

Kutató, konferencia- és szemináriumszervező, 

információfeldolgozó és szakkiadó vállalat, amely 

gazdag német és angol nyelvű kínálattal áll a 

szakközönség rendelkezésére. Főbb szakterületei: 

színkezelés, digitális proofrendszerek, PDF/X 

és más szoftverhasználat. Lapzártánk idején a 


45

www.eci.org/eng/index_e.html honlapján vált 

hozzáférhetővé a wuppertali Heidelberg egyetem 

által 2003. szeptember közepén rendezett Harmadik 

Digitális Proof Fórum konferenciaanyaga. Ennek 

kapcsán vált letölthetővé az Altona Test Suite elnevezésű, 

PDF/X-3 kompatibilitású digitális prepress 

workflow is, amelynek tesztelését a konferencia 

keretében több mint húsz gyártó végezte el. (A fenti 

honlaphoz csatlakozó link: Altona Test Suite 1.1, 

kb. 5.5 MB, PDF.) Ugyanez tartalmazza a FOGRA 

és UGRA által egyaránt tesztelt új típusú és letölthető 

CMYK Media Wedge skálát is. 

A rendezvény gazdag programkínálatában 

olyan témákkal is találkozhatunk, mint például 

a rácskép-proofkészítés, digitális festékek, tonerek 

és proofok tűréshatárai és az ún. ProcessStandard 

ofszetnyomtatás. Ezek a témakörök német és angol 

nyelven a www.digitalproof-forum.de honlapon 

is hozzáférhetőek. 

International Color Consortium (ICC) 

A társaság www.color.org honlapján minden 

olyan archív és friss ismeretanyag megtalálható, 

amely a színnel, a színvisszaadással, a digitális 

színkezeléssel, az információs társadalom színtani 

vonatkozású szabványaival, az ezekhez fűződő 

számítástechnikai háttérrel, letölthető szoftverekkel 

kapcsolatos. 

A www.freecolormanagement.com/color/links. 

html és www.khk.net weboldalain megtalálhatjuk 

a legfrissebb vonatkozó szakirodalmat, és ez a honlap 

foglalkozik a generikus színkezelőrendszerek 

(GCMS) elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a színmenedzselés 

gyakorlati határaival és korlátaival is. 

Néhány érdekes szakcikk innen: Mi a colormanagement 

rendszer?; Színkezelési, azaz colormanagement 

modellek; A Fogra által kifejlesztett 

„ICC profilok ofszetcélokra (ISO 12647-2)”, amely 

az internetről szabadon letölthető. Figyelemre 

méltó még: A CMS workflow; A Desktop Publishing 

elméleti kérdései és A színkezelés (angol) 

terminológiája c. szakszótár is. 

A www.adobe.com/support/techquides/colormanagement/main.html-ről 

szintén letölthető 

programok: Adobe Photoshop 5.0; Adobe Illustrator 

8.0x és az Adobe Gamma. Ugyancsak itt található, 

szakmailag fontos internetes információlelőhely a 

www.creoscitex.com/ICCwizzard is. 


Colour Imaging Group (CIG) 

A Londoni Nyomdász és Kiadói Kollégium Színkezelési 

Csoport www.digitalcolour.org honlapján a 

digitális színkezelés, a posztgraduális digitális 

színkezelő, webmester szakemberképzés és diplomaszerzés 

lehetőségeivel találkozhatunk. Több 

érdekes új kiadvány, szakmai tankönyvként (textbook) 

hasznosítható mű és szakcikk is szerepel a kínálatukban. 

Ilyenek még a „Megérteni a digitális 

szín fogalmát” a „Digitális fényképezés” című 

könyvek, továbbá az e tárgykörű nemzetközi szemináriumok, 

szakkonferenciák és a hallgatói diplomamunkák 

anyagai (www.digitalcolour.org/publications.htm). 

Ugyaninnen egy ingyenes „nyomdászbarát 

brosúra” is letölthető, amely a szóban 

forgó tárgykör átfogó szakirodalma. 

Bibliográfia és ajánlott szakirodalom 

MSZT Kiskönyvtár 13: Dokumentumok az új és globális 

megközelítésről 

MSZT Kiskönyvtár 2: Az Európai Unió külkereskedelem-politikája 

a szabványok és a megfelelőségértékelés 

területén 

MSZT Kiskönyvtár 18: Megfelelőségértékelés. Az EU 

tanúsítási rendszere 

A minőség- és környezetirányító 

szakirodalomban, szabványokban 

gyakran előforduló fogalmak és rövidítések 

Korunk szakirodalmának fő jellemzője az, hogy 

hemzsegnek benne a rövidítések, betű- és mozaikszavak. 

A minőségügy és a szabványok irodalmára 

ez fokozottan érvényes. Ismeretük a szakirodalom 

megértéséhez nélkülözhetetlen. Ezért – segítségül 

– az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabbakat. 

ANSI: American National Standards Institute – 

Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet 

APCL: Assotiation of Professional Color Labs – 

Színtani Szaklaboratóriumok Szövetsége 

ASCII: American Standard Code for Information 

Interchange – Amerikai szabványos kód 

digitális információcsere célokra 

ASTM: American Society for Testing and 

Materials – Amerikai Anyagvizsgáló Társaság 

CAD: Computer Aided/Assisted Design – 

Számítógéppel támogatott tervezés

CAM: Computer Aided/Assisted Manufacturing 

– Számítógéppel támogatott gyártás 

CEN: Commité Européen de Normalisation – 

Európai Szabványügyi Bizottság 

CEPS: Color Electronic Prepress System – Színes 

elektronikus prepress rendszer 

CIP3: Cooperation for the Integration of 

Prepress, Press and Postpress – Együttműködés 

a nyomtatás-előkészítés, nyomtatás és azt 

követő műveletek integrálására 

CIP4: Complex Instruction Set for Computer – 

Számítógép-beállító komplex utasítás 

CMM: Colour Management Modul – Színkezelő 

modul 

CMS: Color Management System – Színkezelő 

rendszer 

DDCP: Direct Digital Color Proofing – Digitális 

közvetlen proofkészítés 

DDES: Digital Data Exchange Standards – 

Digitális adatcsere szabványok 

DDL: Document Description Language – 

Dokumentumleíró számítógépes nyelv 

DI: Direct Imaging – Közvetlen képalkotás/ 

képkezelés 

DIN: Deutsches Institut für Normung – Német 

Szabványügyi Intézet 

DIS: Draft International Standard – Nemzetközi 

szabványtervezet 

EC: European Community – Európai Közösség 

EDI: Electronic Data Interchange – Elektronikus 

adatcsere 

EDP: Electronic Data Processing – Elektronikus 

adatfeldolgozás 

EMAS: Eco-Management and Audit Scheme – 

Környezetirányítási audit séma 

EN: European Standard – Európai Szabvány 

ENV: European Prestandard – Európai 

előszabvány 

EP: Electronic Publishing – Elektronikus kiadás 

ETS: European Telecommunication Standard – 

Európai telekommunikációs szabvány 

FAQ: Frequently Asked Questions – Válaszok 

gyakran feltett kérdésekre (minőségüggyel és 

környezetirányítással foglalkozó honlapokon 

olvasható rövidítés) 

FDIS: Final Draft International Standard – 

Véglegesített nemzetközi szabványtervezet 

GIF: Grafikus adatcsere formátum 

HSZKI: Helyszínek és szervezetek környezeti 

értékelése 

IB: Információbiztosítás 

ICC: International Color Consortium – Nemzetközi 

Színkonzorcium 

ICTSB: Information and Communications 

Technologies Standards Board – Nemzetközi 

Információ- és Kommunikáció Technológiai 

Bizottság 

IEC: International Electrotechnic Commission – 

Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 

ISSS: Information Society Standardization System 

– Az információs társadalom nemzetközi 

szabványosítási rendszere 

IT: Information Technology – Információtechnológia 

ISO: International Standardization Organization 

– Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 

JDF: Job Definition Format – Munkaleíró 

fájlformátum 

KIR: Környezet Irányító Rendszer 

MCR: Magnetical Character Recognition – 

Mágneses jelfelismerés 

MEBIR: Munkahelyi egészségvédelmi és 

biztonságirányítási rendszer 

MIR: Minőség Irányító Rendszer 

MMP: Mixed Media Publishing – Vegyes média 

kiadás 

NIP: Non Impact Printing – Érintkezésmentes 

nyomtatás 

OCR: Optical Character Recognition – Optikai 

jelfelismerés 

PDF: Portable Document Format – 

Eszközfüggetlen adatcsere lehetőségét biztosító 

Adobe Acrobat adatformátum 

prEN, prISO, prDIN: a pr az előszabványok 

jelölésmódja 

PS: PostScript 

ROS: Raster Output Scanner – Rácskép előállító 

szkenner 

SWOP: Specifications for Web Offset Printing – 

Tekercsofszet műszaki előírások 

TC: Technical Commitee – Műszaki Bizottság 

TQM: Total Quality Management – Totális (teljes 

körű, átfogó) minőségirányítás 

UCA/UCR: Undercolor Addition/Removal – 

Színalárakás/alsószín-visszavétel 

VRML: Virtual Reality Meta Language Consortium 

– Virtuális Valóság Metanyelv Konzorcium 

W3C: WWW (Világháló) Konzorcium 

WYSIWYG: What You See Is What You Get – 

Nyomtatásban majd a képernyőn látható eredményre 

számíthatsz 


47

1. táblázat. Néhány fontosabb szakmai EN-szabvány (2003. szeptember 15.) 

Nyomathordozók: Papír- és kartonjellemzők meghatározása: EN ISO 536; 1924-2; EN 20287; EN 20534–20535; 

Papírok és kartonok fizikai, kémiai és élelmiszer-ellenállóképesség vizsgálata: EN 644–648; EN 920; EN 1104 

Nyomdaipari gépek biztonságtechnikája: A nyomdaipari és termék-továbbfeldolgozó gépek biztonságtechnikája: 

EN 292-2; EN 294; EN 953; EN 954; prEN 1010-1…1010-5; EN 1088; EN 60204-1; Lézerberendezések biztonságtechnikája: 

EN/IEC 60825-1 

Nyomdaipari többnyelvű terminológia, jelölések és szabványos rövidítések: Gépek biztonságtechnikája: EN 292-1 

Megjegyzés: A táblázat nem tartalmazza a cikk első részében már ismertetett EN ISO-szabványokat, 

mint pl. az MSZ EN ISO 9000-et! Lásd még a CEN: http://cenorm.be honlapot. 

2. táblázat. Néhány fontosabb szakmai DIN-szabvány (2003. szeptember 15.) 

Számítógépes grafikai tervezés (CAD) Szabványos betűméretek: DIN 16507-1.-2 

Nyomtatás-előkészítés (prepress): DIN 16511/ISO 5776: Szabványos szövegkorrektúra-jelek; DIN 16549-1: Kép- 

és rajz-korrektúrajelek 

Nyomathordozók: Papír és karton: DIN 19306; DIN 53107; DIN 53130; DIN 53140; DIN 53145-53147; Papírok 

adatfeldolgozási célra: DIN 6721; DIN 67523 

Nyomófestékek: DIN 16519; 16519-2; DIN 16524/2-7; DIN 16525-16526: Nyomófestékek és nyomatok fizikai, kémiai 

és élelmiszer-ellenállóképesség vizsgálata; Színezőanyagok jellemzése kolorisztikai és kémiai szempontból: DIN 55944 

Anyagvizsgálat, méréstechnika, ellenőrzési módszerek és eszközök: Szenzitometria: DIN 4512-1….4512-10; 

Színmérés: DIN 5033-1…533-9; Színpróbák metamer-indexei: DIN 6172; Kolorimetria a CIELab formula 

használatával: DIN 6174; Szitanyomat minőség-ellenőrzés: DIN 16611 

Környezetirányítási rendszerek: Alapismeretek, audit, marketing- és PR-tevékenységek: DIN 33922-33927 

Nyomdaipari gépek biztonságtechnikája: DIN EN 1010…1010-3 

Nyomdaipari többnyelvű terminológia, jelölések és szabványos rövidítések: DIN 16515-2; 55943: Színtan; 

DIN 16544: Reprodukcióstechnika; DIN 6730: Papír és karton; DIN 16621: Ofszet nyomókendő: DIN 16500; 

16500-2, 16609 és 16610: Nyomdatechnika; Termék-továbbfeldolgozás: DIN 16500-11; Színvisszaadás: DIN 6169-1 

Lásd még: DIN Katalog für Technische Regeln 2000 (Beuth Verlag, Berlin 2000), illetve www.din.com; www.mszt.hu 

3. táblázat. Néhány fontosabb szakmai ISO-szabvány (2003. szeptember 15.) 

Nyomtatás-előkészítés (prepress): Digitális adatcsere: ISO 10755-10759; ISO 12639- 12642; Nyomólemez előállítási 

folyamat ellenőrzése: ISO 12218 

Nyomathordozók: Papír- és kartontulajdonságok meghatározása: ISO 8226-1 és 2; ISO 8254; ISO 8791-1, 2. és 3 

Nyomófestékek: Nyomófestékek és nyomatok fizikai, kémiai ellenálló képességének vizsgálata: ISO 2834-2844; 

ISO 11628; ISO 12040; ISO 12632; ISO 12644 

Nyomólemezek: Szabványos lemezméretek: ISO 12635 

Nyomókendő: Ofszet nyomókendők: ISO 12636 

Anyagvizsgálat, méréstechnika, ellenőrzési módszerek és eszközök: Szabványos szemlélési körülmények ISO 3664; Denzitásmérés: 

ISO/DIS 5-2, 5-3 és 5-4; Mérőrendszerekkel szemben támasztott követelmények: ISO 10012-1; Tesztmódszerek 

transzmissziós denzitásméréshez: ISO 12645; Színkivonatok, proofok és különféle eljárású gépnyomatok minőség-ellenőrzése, 

a digitális nyomtatást is beleértve: ISO 12647/1.-7; Grafikai képek spektrális és kolorimetrikus mérése számítógéppel: 

ISO 13655; Reflexiós denzitometria és transzmissziós metrológia: ISO/DIS 15656; Tanúsított referenciaanyagok 

reflexiós és transzmissziós denzitometriához: ISO/DIS 15790 

Környezetirányítási rendszerek: Alapismeretek, audit: ISO 14004; ISO 14010; ISO 14011; ISO 14031 

Nyomdaipari gépek biztonságtechnikája: Nyomó-, kötészeti és termék-továbbfeldolgozó gépek: ISO/DIS 12649; SN EN 1010-3 

Nyomdaipari többnyelvű terminológia, jelölések és szabványos rövidítések: Nyomógépek: ISO 4218-1; Denzitásmérés: ISO 5-1 


Nyomtatott csomagolóanyagok 

minőségbiztosítása a gyógyszeriparban 

Eiler Olga 

A százéves múltra visszatekintő magyarországi 

gyógyszeripar hagyományosan rendkívül 

igényes a gyógyszerkészítmények csomagolásához 

alkalmazott anyagokkal szemben. 

A gyógyszergyártásban alkalmazott minőségbiztosítási 

rendszerek bevezetésével és fejlődésével 

párhuzamosan a nyomtatott 

csomagolóanyagokat gyártó nyomdák is 

megismerték és bevezették a gyógyszergyártók 

által igényelt minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási 

előírásokat és követelményeket. 

Megkísérlem tömören ismertetni, a terjedelem 

szabta határok figyelembevételével, 

ennek a területnek elvi alapjait, alapelemeit 

és gyakorlatát. 

Gyógyszergyártás és minőség 

A gyógyszeriparban a minőségbiztosítással foglalkozó 

szakemberek ugyanazzal a szemlélettel 

és szigorral vizsgálják és minősítik a csomagolást, 

mint a gyógyszergyártáshoz használt hatóanyagokat, 

nyers- és segédanyagokat. Ennek alapvető 

oka az, hogy a gyógyszer alapvetően különbözik 

az egyéb fogyasztási cikkektől, mivel a fogyasztó, 

a beteg nem ismerheti a termékkel szembeni 

valós minőségi követelményeket és elvárásokat. 

Ezért a gyógyszerek forgalomba hozatala hatósági 

engedélyhez, törzskönyvezéshez kötött. Az illetékes 

hatóságok az egész világon csak előzetes 

vizsgálatok alapján engedélyezik a gyógyszerek 

gyártását és forgalomba hozatalát. 

A minőség fogalma gyógyszer esetén 

A megfelelő minőség előállítása minden termék 

esetén fontos. A gyógyszergyártásban a legkevesebb 

kompromisszumot lehet kötni a gyógyszerek 

minőségével kapcsolatban, tehát ugyanez vonatkozik 

a csomagolóanyagokra is. 

A gyógyszergyártásra van két olyan szabály, 

amelynek alapján ez a rendkívüli szigor jobban 

értelmezhető: 

w Csak megfelelő és nem megfelelő gyógyszer 

létezik. A gyógyszer vagy megfelel az összes minőségi 

követelménynek, vagy nem. A gyógyszer 

nem lehet kevésbé megfelelő, „osztályos” áru. 

A nem megfelelő gyógyszer nem gyógyszer, tehát 

nem lehet forgalomba hozni. 

w A gyógyszer eredeti törzskönyvi dokumentációban 

rögzített előírásaihoz nem csak a termék 

minősége, de a gyártás körülményei, a megfelelő 

kiindulási anyagok és a gyártástechnológia tekintetében 

is mindenkor ragaszkodni kell. 

Mivel a gyógyszer a csomagolással együtt minősül 

forgalomba hozható terméknek, ezért a csomagolásra 

is érvényesek a gyógyszergyártásban alkalmazott 

minőségbiztosítási előírások és eljárások. 

Minőségbiztosítási rendszerek 

a gyógyszeriparban 

A gyógyszeriparban a minőségbiztosítás alapja 

a Magyarország által 1976-ban elfogadott és törvénybe 

iktatott, 1970-ben, Genfben megkötött 

Gyógyszerfelügyeleti Egyezmény (Pharmaceutical 

Inspection Convention = PIC). Az egyezményhez 

való csatlakozás értelmében megvalósítandó feladatokat 

hazánkban az Országos Gyógyszerészeti 

Intézet (OGYI) látja el. Az egyezmény (PIC) 

szakértői bizottsága adta ki a minőségnek a termeléssel 

összefüggő irányelvei összefoglaló 

gyűjteményét, a GMP-t (Good Manufacturing 

Practice), amelyet magyarul Helyes Gyógyszergyártási 

Gyakorlatnak neveznek. Ezeket az irányelveket 

az OGYI megjelentette magyarul. 

Az eredeti irányelvek és ajánlások az USA-ból 

származnak, időközben azonban az Egészségügyi 

Világszervezet, a WHO, az Európai Unió 

(EU) is kidolgozott azonos tartalmú ajánlásokat. 

Az egyezmény célja az, hogy a csatlakozó országokban 

a gyógyszergyártást és a minőségbiztosítást 

azonos elvi alapokra helyezze, hogy megkönnyítsék 

a kereskedelmet és a gyógyszerek 

engedélyeztetésének egységesítését; valamint, 


51

hogy megvalósítsák a minőségbiztosítás fejlesztését 

és állandó magas színvonalát. 

A GMP irányelvek alkalmazása 

A GMP kiterjed a gyógyszergyártásban a minőségügyre, 

ezen belül a minőségbiztosításra és minőség-ellenőrzésre, 

amely a mintavételtől, a szükséges 

minőségi előírások elkészítésén át, az ellenőrző 

vizsgálatok végzésén és dokumentálásán 

keresztül a nyers-, segéd-, csomagolóanyagok és 

a késztermék felszabadításáig terjed. Magyarországon 

az OGYI rendszeres inspekciókkal ellenőrzi 

a GMP irányelvek betartását, illetve annak 

dokumentációját. 

A gyógyszergyártás törvényes szabályozása 

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről 

az 1998. évi XXV. törvény szól, valamint a kormány 

37/2000 (III. 20.) rendelete. A rendelet külön 

foglalkozik azzal a III/d pontban, hogy a gyártáshoz 

szükség van hibátlan anyagokra, tartályokra 

és címkékre. 

A minőség-ellenőrzés (Quality Control / Q.C.) 

fejezetben pedig a II. pontban szerepel, hogy 

csak a minőség-ellenőrzési egység által jóváhagyott 

személy vehet mintát a kiindulási és csomagolóanyagokból. 

A rendelet kitér a gyártási 

folyamatok validálására, valamint az auditok 

végrehajtására. 

A 4. II. pont a kiindulási csomagolóanyagok 

minőségi előírásaival foglalkozik; külön leírja az 

elsődleges nyomtatott csomagolóanyagok, például 

kúpfóliák, bliszter fedőfóliák minőségi előírásainak 

tartalmát: 

w hivatalos név és utalás a gyáron belül használt 

szabványra, 

w ha van rá vonatkozó gyógyszerkönyvi cikkely, 

akkor utalás arra, 


w jóváhagyott szállítók, és ha lehet eredeti gyártó, 

w nyomtatott anyag mintapéldánya, 

w a mintavételre vonatkozó utasítást vagy utalást 

az elvégzés módjára, 

w a minőségi és mennyiségi követelményeket az elfogadhatósági 

határértékkel, 

w a raktározási feltételeket és raktározási óvintézkedéseket, 

w azt a maximális raktározási időtartamot, 

amelynek leteltekor újra meg kell vizsgálni az 

anyagot. 

A GMP-n és a törvényi szabályozáson kívül a 

gyógyszergyártásra a Magyar Gyógyszerkönyv, 

az Európai Gyógyszerkönyv és a szabványok is 

érvényesek. 

A gyógyszeripar és az ISO 

Az ISO 9000 az a nemzetközi szabvány, amely 

egységes minőségi alapokon tudja biztosítani 

a kereskedelmet. A minőségi rendszerek összehasonlítása 

alapján az FDA (Food and Drug Administration) 

véleménye szerint „az FDA GMP-je az 

ISO 9002-vel egyenértékű”. 

Az ISO 900l pedig a GMP minden elemét tartalmazza, 

azonban mivel a GMP speciálisan 

gyógyszeripari célra készült, lefedi a gyógyszergyártás 

minden fázisát, az ISO ennél általánosabb, 

minden területen alkalmazható. Az OGYI 

nem tette kötelezővé a gyógyszergyártók számára 

az ISO 9000 szabványsorozat bevezetését, ennek 

ellenére napjainkra minden magyarországi 

gyógyszergyártó megszerezte a tanúsítást. A két 

rendszer közös elemeket tartalmaz, ezért a minőségbiztosítással 

foglalkozó szakemberek, akik 

a gyógyszeriparban bevezették és működtetik 

a GMP irányelveken alapuló minőségbiztosítási 

rendszert, sikeresen sajátították el és illesztették 

be a vállalati minőségbiztosítási rendszerbe az 

ISO szabványsorozatot.

Márkavédelem, hamisítás elleni védelmi 

eljárások a csomagoláson 

Turányi Károly 

Nap mint nap találkozik az ember 

valamilyen hamisított termékkel, 

legyen az videokazetta, 

1. ábra. Minta gyógyszeres doboz 

DVD, CD, szoftver vagy ruházati 

termék, alkohol, cigaretta és sorolhatnánk 

tovább. Számtalan 

esetben a márkás termékek silány 

hamisítványai, máskor jó minőségű, 

eredetinek tűnő darabok 

kerülnek a kezünkbe. A hamisítók 

2. ábra. Guilloche-mintázat, 

kaleidoszkópikus ismétlődéssel 

dollármilliárdokat vesznek el a 

márkatulajdonosoktól, de az okozott 

kár sokkal nagyobb, ha például 

egészségre káros anyagokat 

tartalmazó alkohol, hatóanyag 

nélküli gyógyszer vagy balesetveszélyes 

elektromos eszköz kerül 

a vásárlókhoz. Az anyagi káron 

felül a vásárlói bizalmat is 

csökkentik a silány másolatok, 

és ez közvetve is kihat egy-egy 

termék forgalmára, jövedelmezőségére. 

Napjainkban teljes iparággá 

fejlődött a márkás termékek hamisítása. 

Az „iparág” nem csak 

a gyártást, hanem a hamisított 

termékek forgalmazását is profi 

módon megszervezi. A márkajelzések, 

logók nem minden 

esetben igazolják a termék eredetiségét, 

sok esetben könnyen 

reprodukálhatók, másolhatók. 

3. ábra. Guilloche-rozetta 

pozitív-negatív vonalakkal, relief 

effektussal 

Egyre több márkatulajdonos 

ismeri fel, hogy valamit tennie 

kell az elburjánzó hamisítás ellen. 

A számítógépeken is megjelentek 

a zárjegyek, a szoftve- 

4. ábra. Folyamatosan változó 

méretű mikroírás 

5. ábra. CMYK színes kép 

mikroírásrácsból (MICON) 

rek eredetiségét bizonyítandó, 

különféle hologramos matricák. 

A márkaszínek alkalmazása is a 

védelem egyik módszere. 

A védelmi eszközök tárháza 

egyre bővül. Egy minta gyógyszeres 

dobozon keresztül (1. ábra) 

6. ábra. A rózsaszín mezőben rejtett 

információ (HELIX) található 

néhány lehetséges, ajánlott módszert 

mutatunk be. 

A legegyszerűbb hamisítási módok, 

a fénymásolás és szkennelés 

után történő újrarajzolás ellen 

nyújtanak hatékony védelmet a 

bemutatott minták. A komplex, 

finom Guilloche-vonalhálózat (2. 

ábra) , a háromdimenziós betűket 

szimuláló vonalháló (3. ábra) 

jelentősen megnehezíti az újrarajzolással 

történő hamisítást. 


55

A tetszőleges vonalra illeszthető, 

minden betűt más-más méretben 

megjelenítő mikroírás (4. ábra) 

reprodukálása igen időigényes 

feladatot ad a hamisítónak. A mikroírásráccsal 

készített színes képben 

fénymásolás után a mikroírás 

olvashatatlanná válik (5. ábra). 

Igen magas szintű védelmi mód 

a szabad szemmel nem látható 

információkat tartalmazó mezők 

elhelyezése a csomagoláson. A 

HELIX (6. ábra) esetében a dekódoláshoz 

egy speciális mintázatú 

ofszetfilm szükséges, míg az 

ICS esetében (7. ábra) egy speciális 

műanyaglapka szolgál az 

információ megjelenítésére. Fénymásolás 

során a másolatból eltűnik 

a rejtett információ. 

A csomagolás tervezésekor 

célszerű a többszintű védelem 

kialakítása. A publikus, mindenki 

által ismert, tudott védelmi 

elemek meglétét a vásárló ellenőrizheti. 

A nem ismertetett, eltitkolt, 

csak a megrendelő által 

ismert további hamisítás elleni 

védelmi eljárások alkalmazásával 

megnehezíthetjük a másolók 

dolgát, mivel nem tudják, hogy 

7. ábra. A rejtett információ (ICS) 

itt is megtalálható 

mit kellene még hamisítani. 

Döntő szerepe lehet egy ilyen 

titkolt védelmi elemnek például 

egy hamisításból eredő kártérítési 

per során. 

A mintákból is látható, hogy 

a hamisítás elleni védelemmel 

ellátott csomagolóanyagok nyomtatásához, 

nagyüzemi előállításához 

felkészült, pontos, precíziós 

munkák elvégzésére képes 

nyomda szükséges. 


Véggáztisztítás biofilter-eljárással 

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÜZEMELTETÉS 

Vili János 

A különféle gyártási eljárások során oldószertartalmú 

véggázok keletkeznek. Ezeket a hatályos 

rendeletekben foglalt – 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet; 

10/2001. (IV. 19.) KöM-rendelet; 

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM-rendelet – kibocsátási 

határértékeknek megfelelően tisztítani 

kell. A tisztításhoz a biofilterek alkalmazásba 

vétele már több évtized óta ismert. 

A biofilterekben a véggázok károsanyag öszszetevőit 

a mikroorganizmusok lebontják, melyek 

a szerves hordozóanyagra vannak telepítve. A 

biológiailag káros anyagok lebontásának elvét 

a tisztítóberendezésekben hosszú idő óta alkalmazzák. 

A szennyvíztisztítás elvének továbbfejlesztése 

a véggáztisztítás számára egy új műszaki 

megoldás változataként keletkezett, mely 

a szokásos szerves szűrőanyagú biofilterrel szemben 

számos előnnyel rendelkezik. Lényeges előnye 

a biocsepptest eljárásnak a biofilterrel szemben 

abban áll, hogy lehetőség van a berendezés 

minden meghatározó üzemviteli állapotának 

állandó felügyeletére és szabályzására. 

Az üzemeltetés során bekövetkező folyamatváltozásokra 

reagálni képes. A belső hordozóanyag 

élettartama több mint tíz évet is elérhet. 

A teljes élettartam során a nyomásveszteség 

alacsony, ezáltal egyértelmű költségmegtakarítás 

jelentkezik az üzemeltetésben, a szűrőanyagcsere 

költsége csökken. A berendezés zavarérzékenysége 

rendkívül alacsony. Ezek eredményezik 

a rendkívül alacsony karbantartási költséget. 

Biológiai tisztítási folyamat 

A biocsepptest elvi működésének alapja a mikroorganizmusok 

által elvégzett biológiai lebontás, 

a véggázok károsanyag-tartalma a lebomlás következtében 

CO 2-vé és vízzé alakul. A berendezés 

üzembe helyezésekor a szűrőket mikroorganizmusokkal 

kell beoltani, melyek a termelési folyamat 

során keletkezett káros anyagok lebontására 

alkalmasak. Néhány héten belül a belső hordozóanyagon 

egy biológiai pázsit képződik. 

Belső hordozóanyag 

Új PU-hab PU-hab biofilmmel 

A berendezés optimális üzemeléséhez fontos a hordozóanyag 

helyes megválasztása. Ideálisnak 

mutatkozik a poliuretán (PU) hab. A mikroorganizmusok 

a PU-hab kockákon megtelepszenek. 

Ez az anyag jelentős méretű nyitott pórusaival 

ideális települési felületet kínál a biológiai pázsit 

fejlődéséhez, és a károsanyagok vagy a mikroorganizmusok 

által nem lebontható. A hagyományos 

biofilterekkel szemben, melyeknél a szerves 

szűrő komposztálódik, az M+W Zander biocsepptest 

szűrőanyagát nem kell kicserélni, ami az alacsony 

üzemeltetési költségekben visszatükröződik. 

Mikroorganizmusok ellátása tápoldattal 

A szűrő hatékonysága függ a mikroorganizmusok 

fajtájától és a szűrőanyagon kialakult biofilm tulajdonságaitól. 

A mikroorganizmusok optimális 


59

tápanyagellátását biztosítja egy speciális tápoldat, 

amely egy esőztető berendezéssel, szakaszosan 

kerül a szűrőanyagra. A hordozóanyag jó víztároló 

képessége biztosítja a szűrőben a szükséges 

nedvességet. A mikroorganizmusok számára 

szükséges nedvességháztartás szabályozható. 

A szűrő kiszáradása nem lehetséges. A pH-érték 

szabályzása megakadályozza a biológiai bomlás 

következtében bekövetkező elsavasodást, és egy 

állandó biofilmréteget tart fenn. 

A véggáz speciális kezelése 

A tápoldat tartalmazza mindazokat az összetevőket, 

melyek a mikroorganizmusok számára szükségesek 

a biológiai lebontáshoz a szén kivételével. 

A szénvegyületeket, melyek a sejtek fő alkotóelemei, 

és energiaforrásként szolgálnak, a mikroorganizmusoknak 

a véggázból kell felvenni. Ennek 

következtében csak azok a mikroorganizmusok 

képesek szaporodni, melyek abban a helyzetben 

vannak, hogy a véggáz összetevőit tápanyagforrásként 

hasznosítani tudják. Ezért a biocsepptestek 

összetételének speciálisan meg kell felelnie 

a véggáz károsanyag-tartalmának, és nem lehet 

egy keverék populáció, mint egy hagyományos 

biofilterben, amelyben a biofilter anyaga lebomlik, 


és mindig újból és újból cserélni kell. A biocsepptest 

következetesen nagyobb lebontási hatékonyságú, 

és ezért kisebb felület szükséges, ami további 

költségmegtakarítást eredményez. 

A biocsepptest a flexónyomtatásban 

Ausztriában egy flexóüzemben 1998-ban helyezett 

üzembe az M+W Zander egy biocsepptest 

berendezést. Az üzemben túlnyomórészt csomagolófóliákat 

nyomtatnak. A technológia során 

a nyomdafesték oldószertartalma felszabadul. 

A véggáz nagyobb méretű részecskéi egy porszűrőn 

leválasztásra kerülnek. A megszűrt, de 

nem előnedvesített véggáz átáramlik a biocsepptest 

szűrőn, egyenáramban az esőztető folyadékkal. 

A széntartalmú káros anyagokat a hordozóanyagon 

megtelepült mikroorganizmusok lebontják. Az 

esőztető folyadék keringtetésre kerül. A folyadék kis 

részét leválasztják, hogy a párolgási veszteség következtében 

ne nőjön a sótartalom koncentrációja. 

Az esőztető folyadék megfelelő hígításban pótolja 

a tápoldat-koncentrátumot. A pH-szabályzással 

lúgot adnak hozzá, hogy a szűrőfelület elsavasodása 

ne következzen be, ha a véggáz lebomlásakor 

például etanol, ecetsav keletkezik, mint közbenső 

termék.

Biocsepptest berendezés Vízkezelés a tető alatt 

Műszaki adatok 

Légáramérték 12 000 m3/h Véggáz-koncentráció 180–330 mg C/m3 Alkotóelemek etanol (fő alkotóelem), etilacetát, glikoléter 

Véggázkibocsátási határérték < 100 mg C/m3 Véggáz hőmérséklet 25–35 °C 

Véggáz-koncentráció Tisztítottgáz-koncentráció Hatásfok 

(mg C/m3 ) (mg C/m3) (%) 

230 78 66,1 

180 56 69,0 

322 81 74,9 

299 90 70,0 

244 

Középérték 

76 70,0 

Hatósági mérési eredmények 

Az egyfokozatú véggáztisztító berendezés az extruder 

felett, relatív kis helyigénnyel a csarnok tetőszerkezete 

alatt telepíthető. A berendezés az 1998. év 

eleji üzembe helyezés óta állandó lebomlási értékkel 

üzemel. A biocsepptest berendezés ipari alkalmazá- 

Speciális üzemeltetési költség 

(ezer m 3 véggázonként) 

Biocsepptest oldószer-kibocsátás 0,125 EUR (1000 m3 × h) 

Biocsepptest szaghatás 160 000 m3/h 0,045 EUR (1000 m3 × h) 

Szakirodalmi összehasonlítás 

sa a kisebb és a nagyobb véggázáramok esetében is 

teljes mértékben megfelelő. Egy biocsepptest berendezés 

némileg nagyobb beruházási költségét az alacsonyabb 

üzemeltetési költségek kompenzálják. Az 

alábbi táblázat gyakorlati számadatai ezt igazolják. 

Biofilter 160 000 m3/h 0,13 EUR (1000 m3 × h) [1] 

Biofilter 0,25–0,75 EUR (1000 m3 × h) [2] 


61

GraphExpo 2003 

NEMZETKÖZI NYOMDAIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS, CHICAGO 

Összeállította Eiler Emil 

A GRAPHEXPÓRÓL RÖVIDEN 

A rendező és az ötszáz kiállító, a közel negyvenezer 

látogató részére, a nyolc futballpálya 

méretű kiállítási területen, hétszázkilencven 

jelentősen új terméket, gazdag bemutató- és 

szemináriumi programot, továbbá értékes új 

szakkönyveket ajánlott. A kapcsolódó információkat 

az interneten, a www.graphexpo.com és 

a www.graphexpo.gasc.org/showinfo/wideformat. 

cfm honlapon lehet megtekinteni, vagy érdeklődni 

lehet az info@gasc.org elektronikus levelezési 

címen. 

A digitális szélesnyomtatás-technika és a síkágyas, 

illetve tekercsnyomó gépek, a nyomtatáselőkészítéstől 

a termék csomagolásáig bezárólagos 

bemutatására egy óriáspavilont építettek. 

Működés közben lehetett látni a nyomógépekkel 

sorba építhető új lamináló- és termék-továbbfeldolgozó 

gépeket. Nagy figyelmet szenteltek 

a mérsékelten széles (90 cm-es), kifejezetten próbanyomtatásra 

tervezett gépek bemutatásának. 

Beszámolónkban a szakkiállítás fontosabb 

eseményeiről, a nyomdaipari trendekről, újabb 

technológiai lehetőségekről és információforrásokról 

adunk rövid áttekintést. 

TERMÉKÚJDONSÁGOK, ÚJ TERMELŐ- 

ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK, 

SZOFTVEREK ÉS ALKALMAZÁSOK 

Új nyomófestékek 

Az Aniva Euro (más néven Aniva Standard) 

márkájú – hifi színrendszerbe tartozó, háromszínnyomó 

– CYM-festék garnitúrával tökéletes 

négyszínnyomat hatású, csúcsminőségű nyomatokat 

lehet előállítani. A termék pigmentjei 

megegyeznek a Euroscale Process festékgarnitúráéval. 

Speciális összetétele révén a gépmosáshoz 

alkalmas bármely szokásos mosószer használata. 

A színskála kiterjesztését (1. ábra) a pigmentek 

aprítási fokának növelésével és a korábbiaknál 

egyenletesebb diszpergálással érték el. Ezzel a 

1. ábra. Az Aniva Euro nevű, háromszínnyomó festékgarnitúra 

kiterjesztett színtartománya. Három színnel 

biztosítja a négyszínnyomat minőséget 

fedett denzitások értéke lényegesen megnőtt, az 

alábbi táblázat adatai szerint. 

Szín Euroskála Aniva Euro 

Cián 1,50 1,90 

Magenta 1,40 1,80 

Sárga 1,30 1,70 

Fekete 1,90 2,40 

A festék használati jellemzői a hagyományos festékekével 

megegyező. Mikrohullámú és hajtogatottkarton-felületeken 

kifogástalan nyomatképek 

állíthatók vele elő. (A KBA-nak nedves- és szárazofszet 

célokra is van alternatív Aniva-festék 

ajánlata. (Bővebbet a www.kba-print.com honlapon.) 


63

Az Aellora cég Bright White márkanév alatt 

forgalomba hozott új, inkjet-festékét mutatta 

be, amelyet a drop-on-demand (DOD) rendszerű, 

piezoelektromos digitális nyomtatókkal a műanyagokra 

(ABS, PVC, PET és vinyl-származékokra) 

történő nyomtatás céljára fejlesztett ki. Titándioxid 

alapú termék, amelynek a fedőképessége 

kifogástalan, még színes nyomathordozók 

használata esetén is, de ami a lényeg: a pigmenttartalmú 

anyag nem tömi el a szórófejeket, 

ezzel egy hosszú ideje fennálló problémát sikerült 

megszüntetni. Az új termék hasonló tulajdonságú, 

színes változatai a LightSpeed nevű 

sorozatot alkotják. (Bővebbet a www.Aellora.com 

honlapon.) 

A Sun Chemical Corporation (www.sunchemicalink.com) 

új típusú, Freeradical UV elnevezésű, 

az UV-sugárzás hatására szabadgyökös 

kémiai reakcióval száradó, flexó nyomófestéksorozatát 

ismertette. Az új termék főbb műszaki 

jellemzői: kifogástalan nyomtathatóság papír-, 

karton- és műanyag felületeken is, éles, jól definiált 

rácspontok és szövegkontúrok (2. ábra). 

2. ábra. A Sun Chemical cég 

Freeradical UV-festéke flexócélokra. 

Kifogástalan éles rácspontok nyomtatására alkalmas 


Tartósság bel- és kültéri felhasználás esetén 

egyaránt. Viszkozitása 400–600 centipoise. Ez 

a festék nem lép fizikai vagy kémiai kölcsönhatásba 

a flexó nyomóformák anyagával, tehát 

nem rontja azok minőségét, nem csökkenti 

élettartamukat. 

Nyomófestékek hibridtechnológiai célokra 

A hibrid nyomtatástechnológia kifejezés normális 

esetben nem összetartozó technológiák 

egyazon funkcionális egységbe történő integrálását 

jelenti. Például a digitális és analóg eljárásokét, 

illetve a nyomtatott médiák esetében 

különböző nyomtatástechnológiákét egyazon 

gyártósorba. Hibrid a megoldás, ha ofszet- és 

flexóeljárást, vagy ofszetet és nem érintkező, 

ún. NIP-nyomtatást integrálnak. A hibrid nyomógépek 

és hibridfestékek által nyújtott lehetőségekkel 

kevés technológia versenyképes. 

Luxusminőségű hajtogatottkarton- és diszpléjtermékek 

állíthatók elő vele, mérsékelt áron. 

A GraphExpón bemutatott hibrid festékeknek 

az UV-festékekkel szemben számtalan előnye 

van: oxidációs és penetrációs (beszívódásos) 

úton egyaránt száríthatók, a nagy szárítóenergiaigényű 

UV-festékektől eltérően. A hibrideljárással 

nyomtatott festékfelület a nyomaton impozánsan 

csillogó lehet! Környezetvédelmi előnyei: 

alacsony lehúzódásgátló porfogyasztás, szinte 

kimutathatatlan festékporzás, igen alacsony 

szervesoldószer-igény. Hátrány viszont, hogy 

ezek egyelőre drágábbak a hagyományos nyomófestékeknél. 

(Bővebbet a www.kba-print.com 

honlapon, a KBA Hybrid Technology címszó 

alatt.) 

Komputerintegrált nyomdaipari gyártás 

(Computer Integrated Manufacturing, CIM) 

A Heidelberg USA cég ebbe a témakörbe tartozó 

új ismeretekkel és eszközökkel állt a látogatók 

elé. A CIM, mint ismeretes, a nyomtatás-előkészítés 

(prepress), a nyomtatás (press) és az azt 

követő befejezési (finiselési, finishing) műveleteket 

kapcsolja egységbe. Rendeltetése az, hogy 

a termékre és annak gyártására vonatkozó minden 

információ már a termék-, illetve gyártástervezés 

pillanatában a megvalósító, kivitelező, minőségbiztosító 

lánc minden egységének a rendelkezésére 

álljon a termékkiszállítást, postázást követően, a 

későbbi újrafelhasználási célokra is. A Heidelberg 

által ismertetett, JDF alá rendelt workflow ezt a 

feladatot maradéktalanul képes ellátni.

A hálózatos nyomdaipari gyártás 

(Networked Graphic Production, NGP) 

Az automatizálás következő generációjaként 

emlegetett JDF, amellyel lapunk negyedik oldalán 

található cikkünk foglalkozik, egyfelől a 

nyomdaüzemen belüli, másfelől pedig az egymástól 

távoli termék- és gyártástervező, nyomtató, 

kiadó és terjesztő szervezetek közötti 

együttműködést célozza meg. Az internet-, 

enternet- stb. alapú, hálózatos ipari együttműködési 

technológia munkafázisait vezérlő eszközök: 

a gyártmány- és gyártástervezés (Creative 

Workflow, Production Planning); a rendelésállomány-kezelés 

(Document Asset Management, 

DAM) és a Business Workflow (BWF); a feladatteljesítés 

és termék-továbbfeldolgozás (Fulfillment, 

Press + Finishing). Ezek kapcsolatát a 3. 

ábra, a jelenlegi és a jövőbeni workflow-meg- 

3. ábra. A hálózatos nyomdaipari kapcsolat 

rendszerábrája 

4. ábra. A régi és az újabb workflow közötti eltérések 

oldások különbözőségét pedig a 4. ábra szemlélteti. 

A GraphExpo keretében nyilvánosságra hozott 

információk szerint tíz vállalat: a Creo, Adobe, 

DIMS!, Prism, Radius, Komori, KBA, Xerox Corporation, 

a GlobeTek és az MAN Roland „Hálózatos 

Nyomdaipari Gyártó Partnerek” (Networked 

Graphic Production Partners, NGP Partners) néven, 

a JDF és egyéb, ún. nyitott szabvány megoldások 

(Open Standards) alkalmazására irányuló 

partnerségi megállapodást kötött. (A JDF-et a 

Heidelberg, az Adobe, az MAN Roland és az Agfa 

közösen fejlesztette ki.) 

A partnerek célkitűzése, hogy széles körben 

alkalmazható hálózatos nyomdaipari technológiákkal 

és ezek alkalmazásához szükséges eszközök 

kifejlesztésével, forgalmazásával gyorsítsák 

a hálózatos nyomdaipari gyártástechnológia 

(Magyar Grafika, 2003/2.) széles körű és gyors 

elterjedését és a hálózatos nyomdaipar létrejöttét. 

Ha ez megvalósul – mint a résztvevők mondják: 

„akkor az NGP-technológiát nem alkalmazó 

vállalatok, a fokozódó versenyben, a rohamosan 

csökkenő példányszámigények és termékárak 

közepette, a digitális technológiák meghonosodása 

mellett, aligha maradhatnak versenyképesek. 

Az NGP partnerségi programhoz csatlakozó 

cégek viszont minden eddiginél jobban megerősödnek 

majd.” A hálózatos technológia előnyei: 

valós idejű (real-time) digitális információkezelési 

kapcsolat az együttműködők között; háborítatlan 

információáramlás, amely csökkenti a lehetséges 

hibák számát; csökken a manuális beavatkozások 

igénye; uniformizált, CIP4 szabvány 


65

szerinti nyomdaipari gyártás és kooperáció; 

csökkenő költségek, kedvezőbb árkialakítási lehetőség, 

nagyobb profit. 

A hálózatos nyomdaipari együttműködés szép 

példája a nyomógép huszonnégy órás távfelügyelete, 

táv-hibadiagnosztikája és távkarbantartása 

(Remote Diagnostic and Maintenance) 

is, amelyet többek között már az MAN Roland 

és a KBA is alkalmaz. Ennek során maga a nyomógép 

is képes felhívni a figyelmet a saját 

meghibásodására vagy annak közelgő lehetőségére. 

A GraphExpón több ilyen gyakorlati megoldást 

ismertettek. 

A Pace Systems Group az end-to-end megoldás 

ipari alkalmazása céljára az 5. ábrán látható, 

ePace Version 1,4 márkájú, távműködésű, böngésző 

típusú menedzserkészüléket fejlesztette 

ki, amellyel a gyártásellenőrzésen kívül árkalkulációs, 

számlázási és elektronikus kereskedelmi 

feladatok is megoldhatók. 

Új operációs rendszerek, workflow-k 

és alkalmazások 

A Xerox a digitális nyomtatás minden kategóriájában 

szintén számos újdonsággal vonult fel a 

szakkiállításon. A cég stratégiája az, hogy a következő 

érdekcsoportok igényeit maradéktalanul 


tudja kielégíteni: a hagyományos és a digitális 

kereskedelmi nyomat előállítókét, az adatkezelő 

központok és szolgáltató irodákét, a gyors- és 

franchise-nyomtatókét, végül pedig a könyvnyomdászokét 

is. Ahány csoport, annyiféle 

munkatípus, más és más műszaki, technológiai, 

piaci követelmény, amelyeket mind egyformán 

ki kell elégítenie a Xeroxnak, ha meg akarja 

tartani vezető szerepét a világban. Márpedig a cég 

új stratégiája az, hogy sürgősen visszaszerezze 

az évi hét és fél milliárd dolláros piaci részesedését, 

megcélozza az ötvenmilliárdos irodai üzletágat, 

és ezzel párhuzamosan a vállalatot az irodai 

igények szempontjából is a „mindent egy helyen” 

ellátói pozícióba helyezze. Ez azt jelenti, 

hogy a Xerox vásárlói az önálló digitális másolóktól 

kezdve a legmagasabb szintű, multifunkciós, 

fekete-fehér és színes, normál és hálózati 

5. ábra. A Pace Systems Group ePace Version 1,4 márkájú, 

hálózatos, browser alapú menedzserkészüléke. 

A gyártásellenőrzésen kívül számlázási és elektronikus 

kereskedelmi feladatok ellátására is alkalmas 

nyomtatórendszerekig mindent megkaphatnak 

a Xeroxnál. Ennek érdekében a cég bővíti globális 

elosztási csatornáit, így több viszonteladó, 

díler és koncessziós partner értékesíti majd a 

Xerox-berendezéseket és -szolgáltatásokat. 

A Xerox mostanában huszonegy új vagy továbbfejlesztett 

terméket forgalmaz – többek között 

a bővíthető digitális másolókat, a másolásra és 

nyomtatásra egyaránt alkalmas többfunkciós 

termékeket –, amelyek nyomtatnak, másolnak, 

faxolnak és szkennelnek is. Az új terméksorozat 

16–90 oldal percenkénti sebességgel dolgozik.

A cég új stratégiájának máris megvan az első 

eredménye: a Xerox elnyerte a „Best in Show” 

(legjobb kiállító) díját. 

A Xerox formatervezői átalakították a berendezések 

pusztán technológiára utaló küllemét, 

megszüntetve azt a látszatot, hogy ezeket a gépeket 

nehéz használni. A formaterv (design) 

ilyenformán megkülönböztető versenytényezővé 

és márkaazonosság-bizonyító erővé lépett elő. 

E törekvéseknek megfelelően a GraphExpo 

látogatói – többek között – a cég alábbi új termékeit 

ismerhették meg: 

A FreeFlowTM márkajelű automatikus digitális 

workflow-rendszer kollekcióját, amelyben a JDF, 

XML, PPML és az UP3i szabványok alkalmazásának 

óriási szerep jutott. A termékkel szembeni 

elvárás az volt, hogy olcsó legyen, könnyen 

lehessen telepíteni, hogy biztosítsa az egész 

termelőfolyamat átláthatóságát és információbiztonságát, 

továbbá az alkalmazó profitteremtő 

képességét. 

A Xerox easy-vi nevű, testre szabott FreeFlow 

digitális workflow-kollekciója profi módon megtervezett 

szoftver. Ez PDF-, PostScript-, EPS-, 

ppt-, TIFF- vagy JPG-fájlok létrehozását teszi lehetővé. 

Az igény szerinti (On Demand, OD) és a 

változó információtartalmú (pl. megszemélyesített) 

nyomtatvány-előállítás feladatait könnyíti 

meg a megrendelő–nyomtató kapcsolatláncban. 

Csökkenti az időszükségleteket és -veszteségeket, 

s ezáltal a gyártási költségeket. (Bővebbet 

a www.gasc.org honlapon.) 

A FreeFlow komponensei a következők: 

w A VIPP Workflow, amely a PostScript ipari 

szabványon és egy nyílt programnyelven alapul. 

A VIPP IDE egy opciós, Windows-alapú 

modul, amelyre a VIPP dokumentumalkalmazások 

során van szükség fájlok létrehozására 

és szerkesztésére. 

w A Xerox DocuSP Common Controller lényegében 

minden Xerox-gyártmányú DocuTech és 

DocuPrint, továbbá sok, a DocuColor 2000 

családba tartozó berendezés, a DocuColor 

5252 és 6060 és a ma csúcsnak számító 

DocuColor iGen3 digitális nyomógép „agyának” 

tekinthető. 

w A Xerox DigPath a megbízható workflow, 

amely az analóg (papíralapú) információk 

digitalizálását, majd az így előállt oldalak új 

dokumentummá szerkesztését, internettovábbítását 

és archiválását végzi a kis példányszámú 

fekete-fehér, illetve a színes ofszet- 

nyomtatás területén. Intézi a dokumentumok 

elektronikus importját, beleértve a szkennelést 

és különféle OCR-feladatok teljesítését; 

a dokumentumok és a Dokumentum Könyvtár 

kezelését, a Xerox-gyártmányú sokszorosító/ 

nyomó gépekkel történő példányszám előállítást 

és a webszolgáltatási teendők ellátását. 

w Xerox-újdonság a változó információtartalmú 

nyomatok előállítását segítő három Xerox 

SDK-szoftver is: az Emitter SDK, amely a változó 

információtartalom megírását szolgálja; 

a Projects SDK, amely a változó adatok betűtípusait, 

megjelenési formáját, képeit kezeli 

a VIP-nyomtatás folyamatában, végül a harmadik, 

a decentralizált nyomtatók erőforráskezeléséért 

felelős De-centralized Printers 

Resource Management SDK. 

w A Xerox az igény szerinti nyomtatás (On 

Demand, OD) céljaira kifejlesztett egy Xerox 

DocuTech PowerPlus nevű alkalmazássorozatot 

is, amely a tapasztalatok szerint mintegy huszonöt 

százalékkal képes csökkenteni a gyártási 

összköltséget. A megtakarítások többek 

között az alap- és segéd-anyagmennyiségek 

túlméretezéséből, a gyártással kapcsolatos 

információk bizonytalanságaiból és változásaiból 

adódnak. (Bővebbet a www.xerox. 

com/news honlapon, illetve a craigt@text100. 

com levelezési címen.) 

Egy másik cég – az Electronics for Imaging 

(Nasdaq EFI) – a változó információtartalmú 

nyomatok előállítását segítő újabb termékei: a 

Fiery printszerverek, a Command munkaállomás/ 

munkakezelő, a ColorWise flexibilis vezérlő 

útjára bocsátását jelentette be a kiállításon. 

(Bővebbet a www.efi.com honlapon.) 

A Fujifilm ebben a témakörben szintén újdonságot 

mutatott be az Aozora márkanevű fordítószoftverével, 

amely – a Windows 2000 alatt 

futtatva – rendkívül leegyszerűsíti a szokásos 

fájloknak a raszteres vagy vektoros fájlformátumokká 

történő konvertálását. (Bővebbet a 

bauerhungary@euroweb címen.) 

Változtatható nyomatméretű, 

hibrid tekercsnyomó gép 

A Drent Goebel nevű holland cég egy az általa 

„Változtatható szélességű ofszetnyomtatás”nak 

(Variable Sleeve Offset Printing, VSOP) 

nevezett hibridtechnológiát és nyomógépet 

ismertetett a kiállításon (6. ábra). A szélességmegváltoztatás 

lehetőségét a flexóeljárás kapcsán 


67

6. ábra. A Drent Goebel cég változtatható nyomatszélességű, VSOP típusú ofszetnyomó gépe. Nyomóhüvelyt 

(sleeve-et) használ, mint a flexóeljárás 

megismert nyomóhüvely (sleeve) használata 

teszi lehetővé. Olcsó, gyors és praktikus eljárás, 

amely különböző nyomatképhosszúságú 

(381–762 mm) nyomatok előállítását teszi le- 

hetővé. Előnye, hogy rövid a beigazítási időszükséglete 

és igen gyors (egyperces) a nyomóművenkénti 

átállás egy másik nyomatméretre. 

Felhasználási területei: flexibilis csomagolóanyag-gyártás, 

címke, inzertek, kereskedelmi és 

hajtogatottkarton-termékek nyomtatása. A kiállításon 

bemutatott nyomógép főbb műszaki 

adatai: 520–850 mm tekercsszélesség, 508–840 

mm nyomathossz. Száraz vagy nedves eljárású, 

hagyományos vagy CtP ofszetnyomó lemez 

használat. A gép nyomóteljesítménye 400 

m/perc. A nyomathordozó vastagsága: 10–350 

mikrométer. A hat nyomóművön kívül még a 

következő egységek is tartozhatnak a gépsorba: 

le- és feltekercselő művek, koronakisüléses felületkezelő, 

szitanyomó mű; UV-sugárkezelő állomás, 

hűtőszektor, flexó nyomómű és stancolóberendezés. 

(Bővebbet a gyártó www.drentgoebel.com 

honlapján vagy az Info@drentgoebel.com 

címen.) 


Digitális színes, nagy formátumú (széles) 

nyomtatás 

Végigtekintve a kiállítói választékot és figyelemmel 

kísérve a szemináriumok ilyen vonatkozású 

előadásait, a nyomdaipar közel tízéves, 

ma a legdinamikusabban fejlődő nyomtatóeljárásának 

a jelenéről és a jövőjét meghatározó 

trendekről a következő kép rajzolódik ki. Piaci 

részesedésének növekedése 2001-ig évi 50–200 

százalék volt. Abban az évben a világon közel 

negyvennégyezer nyomtatóberendezést értékesítettek, 

és a festék + nyomtatvány forgalom 

közel ötszázmillió dollár bevételnek felelt meg. 

A New York-i terrortámadást követően átmenetileg 

ötven százalékos csökkenés következett be, 

de az értékesítés mára ismét a felszálló ágban 

van. A Digitális színes széles nyomtatás elemzése 

c. háromszáz oldalas tanulmány (amely 4100 

dollárért kapható) becslése szerint lassulás várható, 

és 2006-ra, területtől függően, úgy 8–11 

százalék körüli növekedésre lehet számítani. A 

csökkenés okai: piactelítődés, az alapanyagárak 

és energiaköltségek növekedése és a nyomdaipari 

általános árcsökkenési tendencia, sőt még 

a példányszámok csökkenése is. 

Az eljárás felhasználási területei: 1. grafikai 

alkalmazás – kereskedelmi nyomtatványok, brosúrák, 

plakátok, csíkplakátok, jármű- és épületburkolók, 

továbbá színes digitális próbanyomtatás; 

2. ipari, mérnöki, építészeti, geográfiai 

alkalmazások; 3. irodai célú grafikai alkalmazások. 

A képalkotó anyag különféle toner, festék, 

színezék vagy pigment lehet, amit elektrosztatikus, 

folyamatos, piezoelektromos, termál 

inkjet vagy termál festékszalagos eljárással 

visznek fel a nyomathordozó felületére. 

A hordozófelület, a hagyományosakon kívül, 

ma már bármi lehet, beleértve a hajlékony és

szilárd/rugalmatlan anyagokat, üveget, textileket, 

parafát, fémeket is. Az eljárás új felhasználási 

területe a hibridnyomtatás. A hálózatos nyomtatás 

ezt a technológiát is elérte: lassan már 

nem újdonság a digitális széles színes távpróbanyomtatás 

és távnyomtatás sem. Erre a célra 

önkalibráló berendezések kaphatók. A lehetséges 

nyomtatványszélesség hat-nyolc méter is 

lehet, a nyomat hosszát pedig egyedül a tekercspapír 

hossza korlátozhatja. Ez a témakör, a kiállításon 

a jelentőségének megfelelően, egy egész 

pavilonnyi helyet kapott. Ennek keretében az 

Agfa a Sherpa nagy felbontású inkjetprintereit 

és színes proofkészítő rendszereit vonultatta 

fel, párosítva azokat az Apogee Proofer RIP-pel és 

ColorTune Pro Color menedzsmentszoftverrel. 

A Grand Sherpa a nagy felbontása mellett különlegesen 

gyors működésű. 

A kiállítás látogatói megismerhették a Canon 

új, imagePROGRAF márkájú, színes, digitális, 

széles, termálinkjet-rendszerű nyomtatóját is, 

amelynek óránkénti nyomtatóteljesítménye 

közel százharminc négyzetméter. 

A Colorbus cég a Studio Designer és Professional 

Designer grafikai tervezőrendszere mellett 

bemutatta a Cyclone márkájú digitális, színes 

proofrendszerét is. 

Az Encad és Kodak közös új termékei a Vinyl- 

Jet 36 szélesnyomtató, kifejezetten polivinilhordozók 

nyomtatására és a NovaJet 850, nyolcszínnyomtató 

rendszer. 

A Hewlett-Packard cég Designjet 5500 sorozatbeli 

nyomtatója Adobe PostScript 3 RIP-et 

tartalmaz beépítetten. Ofszetminőségű, fényképbenyomást 

keltő nyomatokat állít elő. Grafikus 

tervezők (dizájnerek) részére rendkívüli 

tervezési könnyítéseket biztosít. 

A Vutek, a szélesnyomtatók királya, bemutatta 

a legújabb, 152 cm széles UltraVu 150 márkájú, 

oldószerbázisú inkjet nyomtatórendszerét. (Bővebbet 

a www.gamis.org, www.gasc.org, illetve 

a www.graphexpo.gasc.org/showinfo/widefomat. 

cfm honlapokon.) 

A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk 

Roy Bohnen: A színkezelés következő szintjei 

(Color Manegment – The Next level) című könyvét 

(www.gasc.org; info@gasc.org; www.napl.org/ 

store). Tartalomjegyzéke szerint a színkezelés 

(Colour Management) jelenlegi elméletének, 

hardver-, szoftvereszközeinek és gyakorlatának 

megismertetésén kívül a témakör trükkjeit és 

legújabb eredményeit ismerteti. Példáihoz a 

Pantone könyvtárat, az ICC printerprofilokat, az 

Adobe Photoshop, az Adobe Illustrator és Quark 

XPress szoftvereket alkalmazta. 

Új típusú KBA flexónyomó gép 

A kiállítás látogatói megismerhették a KBA legújabb, 

flexórendszerű, íves, hatszínnyomó, 

1676×3000 mm nyomatméretű, inline stancolási 

lehetőséggel ellátott, Corrugraph nevű nyomógépét 

is (7. ábra), amelyet hullámkartonból készült 

csomagolóanyagok nyomtatására terveztek. 

Teljesítménye óránként tízezer ív minőségi 

nyomat. (Bővebbet a www.kba-print.com/en/ 

honlapon és csatlakozó linkjein.) 

Új anyagvizsgálati és minőség-ellenőrzési eszköz: 

a digitális mikroszkóp 

A GRIP digital Inc. olyan ránézeti, tíz mikrométer 

felbontóképességű, DMS 910 Digital MicroScope 

elnevezésű terméket fejlesztett ki, amely a nyomóforma 

és a nyomatminőség ellenőrzése révén 

lényegesen javítja a nyomtatóeljárás megbízhatóságát 

és pontosságát (8. ábra). A készülék 

filmek, nyomóformák és nyomatok vizsgálatára, 

a rajtuk lévő képelemek mérésére alkalmas. 

Képelemző rendszere kijelzi a rácssűrűséget, a rácsállásszöget 

és – sztochasztikus rács esetében is – 

kiszámítja a kitöltési arányt, továbbá kirajzolja az 

árnyalatátviteli jelleggörbét. A vizsgált terület 

nagyított részlete a képernyőn a kívánt nagyításban 

jelenik meg. Pontossága plusz-minusz 0,5%. 


69

7. ábra. Corrugraph, a KBA új típusú flexónyomó gépe, hullámkarton-nyomtatás céljára 

A méréseket a Windows 98/2000/XP operációs 

rendszer alatt futtatható Techikon DMS 910 

márkájú szoftver felügyeli, ezért a mérőeszköz, 

a film, a nyomóforma és a levilágító berendezések 

jellemzőihez hangolható. (Bővebbet a www. 

gripdigital.com honlapon vagy a masonconsulting@juno.com 

címen.) 

KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEK: 

BEMUTATÓK ÉS SZEMINÁRIUMOK 

A GraphExpo egész időtartama alatt különféle 

rendezvények (kiállítói termék- és eljárásbemutatók, 

szemináriumok) álltak a látogatók 

rendelkezésére. Ez utóbbiak is gazdag választékot 

kínáltak az alábbiak szerint. (A közel száz 

előadás anyaga iránt a www.graphexpo.com 

honlapon, illetve az info@gasc.org e-mail címen 

lehet érdeklődni, mivel terjedelmi korlátok miatt 

csak a legérdekesebbeket említhetjük meg.) 

Szemináriumi előadások menedzser 

témakörben 

w A reaktív preflighting módszer. Az angol kifejezés 

az aktuális fájl felhasználás előtti utolsó 

ellenőrzését jelenti, annak tisztázására, hogy 

a filmeken, nyomólemezen minden hiánytalanul, 

a megfelelő helyen és kívánt minőségben 

van-e. Az előadás módszer- és eszközismertető, 

amelyekkel ez a feladat megoldható. 

w Ellátó, beszállító hálózatok láncszerű integrálása. 

A marketingtevékenységgel kezdődő és 

a kiszállítással befejeződő nyomdai munka 


8. ábra. DMS 910 típusú digitális mikroszkóp. Nagyít, 

képelemzést végez, kijelzi a rácssűrűséget, rácsállásszöget, 

a kitöltési arányt, 

és kirajzolja az átviteli jelleggörbét 

feltételeinek javítása újszerű ellátási megoldásokkal. 

w Hogyan növekedhet a kisvállalkozás? Általában 

kisvállalkozással szokás kezdeni. Melyek 

az eszközei a növekedésnek? 

w Mielőtt a digitális nyomtatás mellett döntenél. 

Tanácsok kezdőknek, leendő digitális nyomdászoknak. 

w A digitális adatbázis jelenti a jövőt. A prepresseljárás 

lényege az adatbázis. Milyen legyen 

a szerkezete? Statikus vagy dinamikus adatbázis 

mellett döntsünk? Hogyan kell a fájlokat 

kezelni? VIP workflow-k változó információtartalmú 

nyomatok előállítására. 

w Igény szerinti nyomtatás (OD), de hol a haszon? 

Előny-hátrány mérleg.

Előadások marketingszakemberek részére 

w Csúcsmenedzsment technikák. Hogyan lehet 

növelni a középvállalkozások termelékenységét 

és profitképességét? Hogyan kell ehhez 

kommunikálni? Nem kell főkönyvelőnek 

lenned ahhoz, hogy megértsd a céged pénzügyi 

folyamatait. 

Színtan, színvisszaadás, színkezelés tárgyú 

előadások 

w Színkezelés a gyakorlatban. A szín valójában 

szubjektív érzet, és a színkezelés feladata azt 

mérhető, összehasonlítható objektív valósággá 

tenni. 

w Digitális design. A közvetlen képalkotású, 

ún. DI-nyomógépek nem hagyományos nyomófestékeket 

használnak, hanem általában 

tonereket. Ezek színvisszaadó képessége jelentősen 

eltér az előzőekétől! A DI-gépek széles 

körű elterjedése, a hagyományos ofszeteljárás 

kiszorítása, többek között emiatt is, új 

szemléletet követel. Az előadás arra kereste a 

választ, hogy milyen új grafikai megoldásokat 

és terméktervezési módszereket kell majd alkalmaznunk 

ebben az új világban. A toner, 

az inkjet és a nyomdafesték összehasonlítása. 

w A „digitális kereskedő” személyisége. A digitális 

technika terjedése következtében jócskán 

kerülnek a termelésbe a megrendelő által létrehozott 

digitális eredetik is, amelyek nem 

minden esetben elégítik ki a nyomdaipari 

szakmai követelményeket. Megváltozott a 

megrendelőkkel kapcsolatot tartó, az előadó 

szerint angolul „Digital Salesman”-nek nevezett 

„digitális kereskedő”-vel szembeni igény 

és szerepkör. Hogyan győzzük le a megrendelői 

ellenállást? Az előadás ezeket a kérdéseket 

járta körül. 

Digitális technikákkal foglalkozó előadások 

w A Photoshop alkalmazása a digitális képfeldolgozás 

technikában. Fénykép és digitális fénykép 

mint képeredeti. 

w Hogyan térjünk át a véletlen eloszlású (sztochasztikus) 

képbontó rács használatára? Az egész 

technológia áttekintése a tervezéstől a nyomtatásig 

bezárólag. 

w Digitális képtárolás és veszteség nélküli viszszanyerés. 

Az Adobe Photoshop-eljárás és 

szoftver misztifikálatlan áttekintése a gyakorlati 

szakember számára. Hogyan lehetne 

még jobb? 

w Photoshop Egyetem 1. és 2. rész. Ismeretfejlesztő 

szakoktatási anyag. 

w PDF, a gyengébbek részére. Az eljárás alapjaitól 

a csúcsokig. Azoknak, akik még csak most ismerkednek 

vele. 

w PDF Update. PDF workflow elmélet és gyakorlat. 

Eljárásoptimalizálás a technológia 

egész terjedelmében. 

w Jön a Soft Proofing! A valóságos eredetit felváltó 

virtuális nyomdaipari eredeti korszaka. 


71

w PDF-trükkök és -tippek. Ötletek designszakemberek 

és prepress-specialisták részére. 

w A CtP-rendszer finomhangolása. Hogyan lehet 

jobbá, hatékonyabbá tenni a működő rendszert? 

w Az XML. Az XML (Extendable Markup Language, 

kiterjeszthető jelölő, metaadat-leíró 

nyelv), az írógép feltalálása óta a legnagyobb 

találmány. Mit kell róla és a metaadatról tudni? 

Mire való? Az XML, a JDF-fel párosítva: automatikus, 

színes, digitális workflow célokra. 

Technológiák összehasonlító elemzésével 

foglalkozó előadások 

w A nagy formátumú (széles )színes nyomtatástechnológia 

áttekintése. Színkezelés, RIP, hagyományos 

és digitális megoldások. 

w A CtP megtérülése. A mai CtP-eljárások és -eszközök 

összehasonlító elemzése technológiai, 

főként pedig gazdaságossági szempontból. 

Nyomtatás tárgyú előadások 

w Hogyan lehet megoldani a tekercsnyomtatás 

során fellépő problémákat? A lehetséges hibák 

csoportosítása, hibaelemzés és megoldási alternatívák. 

w A papírral összefüggő problémák okainak felderítése. 

Az izgalmas témakörrel foglalkozó szemináriumon 

az ipar profi szakértői új módszereket 

ismertettek, és hasznos tanácsokat adtak. 

w A változó információtartalmú digitális nyomatok 

előállítási technológiája a valóságban. 

A piac, a technológia, a workflow, a digitális 

nyomtatás és a gazdasági hatékonyság témakörének 

kritikai áttekintése. 


w Nagy formátumú digitális nyomtatás. Technikai 

és piaci szempontok. Az inkjet-technológia. 

Nyomtatóeljárások összehasonlító elemzése. 

RIP, festék- és médiaopciók. A széles nyomatok 

piaca. 

Kötészet, termék-továbbfeldolgozás 

w Kötészeti tippek és trükkök. Eljárásintegrálási 

lehetőségek. Hogyan lehet gazdaságosabb? 

Számítógépes ellenőrzési lehetőségek a kötészetben. 

Finiselési (nemesítési és kikészítési) 

lehetőségek. 

Trendekről és tendenciákról szóló előadások 

w Kritikus trendek a nyomdaiparban. A fogyasztóval 

való kapcsolat változásai. A színnyomtatás 

részben technológiai, részben pedig piaci 

kérdés. CtP a gépben és gépen kívül. Nyomdaipar 

és az elektronikus kereskedelem. 

w Technológiaváltás: hibrid nyomtatóeljárások. 

A nyomtatott és az elektronikus média integrációja 

(Cross Media Publishing, CMP). A 

nedvesítés nélküli (száraz) nyomtatás eufóriája 

és a valóság. Elektronikus nyomdaüzemek 

és hálózatos nyomdaipar. 

w Trendek a flexónyomtatásban és a terméktovábbfeldolgozásban. 

A nyomathordozó-választék 

bővülése. Technológiai trendek. Merre 

tart az ipar? 

ÚJ SZAKKÖNYVEK 

Minden jól szervezett szakkiállítás igyekszik a 

látogatókat a legújabb szakirodalomról is tájékoztatni. 

Ezt a szerepet a kiállításon az amerikai 

Nyomdavezetők Nemzeti Egyesülete (National 

Assotiation for Printing Leadership, NAPL) vállalta 

magára. Honlapjukon (www.napl.org/store) 

több száz szaklap, szakkönyv és tanulmány 

kínálatát ismerhetjük meg. Az alábbiakban – az 

internet-hozzáféréssel nem rendelkezők kedvéért 

is – néhány könyvre hívjuk fel olvasóink figyelmét 

(zárójelben a kiadvány azonosítószáma): 

Profittervezés (NP328); Új nyomtatástechnológiák 

(XR255); Digitális nyomtatás (XR838); 

Digitális tipográfia (XR839); Digitális prepress, 

zsebkönyv (XR605); Digitális workflow (XR840); 

Nyomdaipari humánerőforrás kezelés. Menedzserek 

részére (NP347); A nyomtatás ötszáz éve. 

Nyomdászattörténelem 1450-től napjainkig 

(XR866).

XII. Magyar Minőségi Hét 

BESZÁMOLÓ A MAGYAR MINŐSÉG TÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI MINŐSÉGÜGYI 

SZERVEZET (EOQC-MNB) ÁLTAL RENDEZETT KONFERENCIÁRÓL 

Eiler Emil 

A konferencia alapgondolata „A minőség hatása 

az EU-csatlakozás tükrében” volt, célja pedig az, 

hogy ismertesse a gazdasági-társadalmi folyamatok 

minőséggel kapcsolatos fő jellemzőit és a 

kormányzat minőségfejlesztési elgondolásait. 

Alkalmat teremtett új rendszerek, szoftverek, 

szakirodalmak és eljárások bemutatására, valamint 

a minőségügyi tapasztalatcserékre, a cégek 

versenyképességének javítása érdekében. 

Az elhangzott közel negyven előadás szövegét 

tartalmazó kiadvány iránt a rendező szerv www. 

quality-mmt.hu honlapján lehet érdeklődni. Néhány 

figyelemreméltó téma közülük: A minőségmenedzsment 

szerepe a jövő Európában; Minőségés 

környezetközpontú irányítási rendszerek szerepe 

a Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósulásában; 

Módszerek és huncutságok a vevő megnyerésére; 

Kihívások a kis- és középvállalkozások vezetői 

részére az EU-csatlakozás küszöbén; Ipari termékeink 

piacképessége és a szellemi tulajdonvédelem; 

Informatika a minőségügyben; Csomagolás 

és minőség; Irányítási rendszerek jövője; Versenyjog 

és társasági jog szabályainak módosítása. 

A Magyar Minőség Házának kísérőrendezvénye 

a Kiemelkedő Termékek és Szolgáltatások Kiállítása 

volt. A díjazott termékek között nyomdai 

nem volt, papíripari viszont igen, ahol jó minőségű 

papír zsebkendő volt a nyertes. 

A fentebb megadott honlapon megismerhetjük 

az MMT által ajánlott gazdag minőségügyi 

oktatási program ajánlatokat, amelyek az információbiztonság, 

a statisztikai, hibaelemzési és 

problémamegoldási módszerek tárgykörét ölelik 

fel. Az mmt@axelero.hu címen kérhetjük a legújabb 

MMT-kiadványok jegyzékét, a Magyar Minőség 

c. szaklapot és az új könyveket.(Például 

Minőség az oktatásban; Szolgáltatások minőségbiztosítása; 

Üzleti folyamat Benchmarking; Technológiaváltások 

minőségbiztosítása; Hogyan kerüljük 

el a tanúsítás buktatóit stb.) 

Felhívjuk olvasóink figyelmét a MINITAB Ltd. 

által ismertetett minőségügyi statisztikai szoftver 

demováltozatára is, amelyet a www.lkq.hu/hf.htm 

címről szabadon lehet letölteni. Ez a termelőfolyamat 

során kitermelődő, szinte kezelhetetlenül 

nagy tömegű adathalmaz feldolgozását egyszerűsíti 

le. (Bővebbet a www.lkq.hu honlapon és a 

lakat@lkq.hu címen.) Ugyanitt kaphatunk részletes 

felvilágosítást a cég procesmodel elnevezésű, 

folyamatmodellező, -elemző és -értékelő szoftveréről, 

illetve annak az internetről ingyenesen 

letölthető, demováltozatáról is. 

A Magyar Minőség Társaság felbecsülhetetlen 

oktatási feladatokat lát el a minőségügy terén! Az 

Unióba lépésünk következtében bekövetkező változások 

miatt is, feltétlenül javasoljuk az MMT 

Oktatási Programfüzetének beszerzését (mmt@ 

axelero.hu ; www.quality-mmt.hu). Benne az MSZ, 

ISO és EN szabványsorozatokkal, a minőségügyi 

alap- és továbbképzéssel, a logisztikával, a karbantartási 

folyamat-irányítással, a környezeti menedzsment-rendszerrel, 

a munkahelyi egészségvédelmi 

és biztonsági irányítási rendszer ismeretekkel kapcsolatos 

oktatásban való részvételi lehetőségekről 

kaphatunk átfogó képet! 

Méréstechnikával foglalkozók számára nélkülözhetetlenek 

a metrológiai és matematikai-statisztikai 

ismeretek is, amelyeket szintén az MMT tanfolyamai 

keretében lehet elsajátítani. 

Értékesek az informatikai biztonságmenedzsment, 

projektmenedzsment, továbbá a 8D problémamegoldási 

folyamat és az Országos Szakképzési 

Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítést nyújtó 

egyéb MMT-tanfolyamok is. 


75

Öt ágazat sikeres bemutatkozása 

VISSZATEKINTÉS ŐSZI SZAKVÁSÁRAINKRA 

Sikerrel zárult 2003. október 3-án a Budatranspack, 

a Printexpo, a Promotion, a Hungaromed és az 

Ökotech a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. 

A kiállításokat több mint huszonötezer szakmai 

látogató tekintette meg. 

Az öt szakkiállítás bebizonyította, hogy a hazai 

csomagolástechnikai, nyomdai, reklámipari, orvostechnikai 

és környezetvédelmi ágazatok készen 

állnak az európai uniós csatlakozásra. Ezen területek 

mind szerkezetüket, mind pedig termék- és 

szolgáltatáskínálatuk színvonalát tekintve megfelelnek 

az EU normatívarendszerének is. 

A Budatranspack Nemzetközi anyagmozgatási 

és csomagolási szakkiállításon 5704 négyzetméteren 

százkilencvenegy cég jelent meg. Nagy érdeklődés 

mellett zajlott le a CSAOSZ szervezésében a „Csomagolás 

és csomagolási hulladékok kezelésének 

szabályozásáról” tartott előadás és a Hungaropack 

2003 díjak átadása is. A versenyen hét pályázó 

kapta meg a fődíjat, és huszonhat pályázó kapott 

állami és társadalmi szervezetek által felajánlott 

különdíjat. A díjnyertes új csomagolási megoldásokat 

a CSAOSZ standján láthatták az érdeklődők. 

A Printexpón 4323 négyzetméter területen száztizenkilenc 

kiállító mutatkozott be. Szakmai rendezvények 

is megrendezésre kerültek a Nemzetközi 

nyomdaipari szakkiállításon. Többek között 

a „Környezetvédelem az Unióban és Magyarországon” 

című konferencián svéd és német nyomdaipari 

és környezetvédelmi szakemberek számoltak 

be európai uniós tapasztalataikról. A Papír- és 

Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezésében 

zajlott október 2-án és 3-án a Papírfeldolgozó 

Napok. A Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai 

Szövetség standján pedig a közönség a Pro Typographia 

2003 Kiváló Nyomdaipari Termékek bemutatóját 

tekinthette meg. 

A Promotion Nemzetközi marketingkommunikációs 

szakkiállításon 1300 négyzetméteren kilencven 

kiállító vett részt. A „Civilek a kommunikációs 

pályán” című program keretében Lévai Katalin 

esélyegyenlőségi miniszter a kormányzat civilstratégiájáról 

tartott előadást. A Reklám Caféban 

Galli Miklós 

pedig az aktuális témákról folytathattak kötetlen 

eszmecserét a kommunikációs szakemberek. A Promotion 

programjai között a cannes-i díjnyertes 

reklámfilmek és Sas István alkotásainak vetítése is 

szerepelt, továbbá rulettjáték és jazzpódium biztosította 

az üzletkötők, látogatók szórakozását. 

Az Ökotech kettőszázharmincöt kiállítója 3225 

négyzetméteren jelentkezett. A kísérőesemények 

közül az „Európai uniós pályázati lehetőségek 

a környezetvédelem területén” című konferencia, 

„A hulladéklerakók bezárása” című workshop s 

„A hulladékhasznosítás európai uniós előírásoknak 

megfelelő technológiái”-ról tartott szászmagyar 

konferencia sok szakembert vonzott. A környezetvédelem, 

a kommunális feladatok, a különböző 

hulladékok kezelésének önkormányzatokat 

érintő kérdéseiről, illetve a Nemzeti Fejlesztési 

Terv környezetvédelemre vonatkozó pontjairól 

szóló előadások is sikeresek voltak. 

A Hungaromed 1367 négyzetméter területet 

foglalt el nyolcvanöt kiállítóval és a kísérőeseményekkel. 

A „Korszerű kórház”-ról tartott előadások, 

a III. Gyógyszerészeti Tudományos Konferencia, 

valamint a Biokultúra Egyesület Találkozója is nagy 

érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. 


77

FachPack 2003 

EGYEDÜLI MAGYAR KIÁLLÍTÓKÉNT NÜRNBERGBEN 

Kramarics László 

A FachPack 2003 ismételten a Nürnberg Messe 

GmbH szervezésében, Bajorország kiemelt ipari 

és kereskedelmi központjában került megrendezésre 

2003. október 8. és 10. között, a megszokottan 

frappáns előkészítés mellett, párhuzamosan a 

PrintPack 2003, valamint a LogInterm 2003 szakvásárokkal. 

A FachPack főleg csúcstechnológiákat képviselő, 

minden területre kiterjedő csomagológépeket, 

segédberendezéseket és technológiákat mutatott 

be nyolc csarnokban, ahol helyet biztosítottak a 

csomagolóanyagoknak és csomagolóeszközöknek, 

minimális nyomdaipari jelenlét mellett. 

Cégünk, a Pakett Kkt. a bielefeldi székhelyű németországi 

anyavállalattal, a Vogel GmbH-val közösen 

állított ki, már hagyományosan egyben, 

mint később kiderült, egyedüli magyarként. 

Felmerülhet a kérdés, hogy ezt miért nem tettük 

meg Budapesten, de utólagosan is megerősíthetjük, 

hogy a nagyobb hagyományokkal bíró nürnbergi 

szakvásár egy nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal 

rendelkező csomagolóanyag-gyártó 

cégnek a piacépítés szempontjából előnyösebb, 

míg itthon – ahol két napot töltöttünk vendégként 

, illetve tárgyalásokkal – jobban a periférikus területek 

vonultak fel, mérsékelt érdeklődés mellett. 

Nürnbergben ugyan visszafogottabban, mint 

tavaly Düsseldorfban az Interpackon, egyértelműen 

kirajzolódtak az európai csomagolástechnikai, 

-technológiai és gyártásgépesítési irányok, 

melyeket a gyártás- és gyártmányfejlesztéseinknél 

nekünk is, mint csomagolóanyag-gyártóknak fokozottan 

figyelembe kell venni. 

Érdekesség, hogy a jövő év május elsejével a 

velünk együtt az EU-ba belépni szándékozó környező 

kis országokból, így Szlovéniától Észtországig, 

többen képviseltették magukat. 

A vásár az Interpackhoz képest túl sok újdonságot 

nem hozott, finomításokat ugyan lehetett tapasztalni, 

ami az élőmunka-kiváltás területén csúcsosodott 

ki. Szinte már mindent be lehet gépekkel 

csomagoltatni magas ütemszám és egyenletes 

minőségi paraméterek mellett. A másik említésre 

méltó terület az újgenerációs robottechnika erőteljes 

jelenléte ebben az iparágban is. A flexibilis 

építésű, helyhez kötött és mobil berendezések az 

anyagmozgatás segédberendezéseit, így például 

a targoncákat emelik a robotok szintjére. 

A vásár elképzeléseink szerint alakult, több jelenlegi 

hazai és külföldi partnerünk látogatott meg 

bennünket, meghívásunknak eleget tett néhány 

lehetséges üzletfelünk is, de jó érzéssel távoztak 

egy rövid pihenőt és szakmai konzultációt követően 

azok a magyar szakemberek is, akik nem miattunk 

jöttek ki a mesterdalnokok és a speciális mézes 

finomságok városába. 

Ezután felvetődhet a kérdés, hogy megérte-e külföldön 

kiállítani, a jelenlétünk elérte-e célját, vagy 

főként kötöttünk-e üzleteket. Ez úgy summázható, 

hogy a reklám- és marketingtevékenység anyagi 

vonzatai pillanatnyilag mindig fájdalmasnak tűnnek, 

de áldozni kell rájuk, mert – tapasztalataink szerint 

– hosszú távon még mindig megtérültek, ha jó 

időben, jó helyen, megfelelő célközönséghez szóltak. 

Voltak időzített üzletkötéseink, melyeket kiegészített 

néhány – már visszatérő – megkeresés is, 

s amelyekből racionális együttműködést remélhetünk 

a közeljövőben. Mindezek mellett sok értékes 

új (szakmai-baráti) kapcsolatra tettünk szert, 

egy nagy adag friss információ megszerzése mellett. 

Jó volt Nürnbergben kiállítóként és látogatóként 

egyaránt jelen lenni, ezért a későbbiekre tisztelettel 

biztatva, figyelmébe ajánljuk a szakma 

minden hazai prominens képviselőjének. 


79

A Frankfurti Könyvvásár után… 

TÉNYEK, SZÁMOK, INFORMÁCIÓK 

Eiler Emil 

Az 55. Frankfurti Könyvvásáron – a hivatalos 

összesítések szerint – százkét országból odaérkezett 

6638 kiállító ezer szerző 335 000 különböző 

művét kínálta a 273 229 fős közönségnek. A párhuzamosan 

is zajló kísérőrendezvények száma 

éppen háromezer volt, valószínűtlen tehát, 

hogy bárki is elmondhatná, mindent látott, 

hallott az ottani eseményekből. A Könyvvásár 

bezárt, azonban ezzel a történetnek még nincs 

vége! Megszoktuk ugyanis, hogy a nemzetközi 

szakkiállítások zárónapja után az ottani kísérőrendezvények 

(szemináriumok és előadások) 

archív szövegéhez és a kiállítási kiadványokhoz, 

sajtóközleményekhez, katalógusokhoz postai 

úton és/vagy az interneten még egy-két évig 

hozzájuthat az érdeklődő. A Frankfurti Könyvvásár 

rendezői azonban most egy meglepő újdonsággal 

álltak elő: a www.frankfurt-book-fair. 

com honlapjuk, illetve book@book-fair.com 

levélcímük nemcsak archiválja a megtörtént 

eseményeket és a statisztikailag is értékelhető 

tényeket, hanem a továbbiakban, határidő nélkül, 

élő és interaktív marad mindenki számára. Ez 

azt jelenti, hogy a szóban forgó internetcímeket 

gyakran érdemes meglátogatni, mert azok a könyvvel 

kapcsolatos témakörökben rendszeresen frissített, 

hasznos információkkal fogadják az érdeklődőket. 

A fenti honlap brancheninformationen 

című csatlakozó linkgyűjteményén például nap- 

rakészen megtalálhatjuk az uniós tagországok 

könyv- és szakkönyvkiadóit és azok legfrissebb 

könyvajánlatait, továbbá a fontosabb napi-, heti-, 

havi lapok híreit is. Új műhelytanulmányokat, 

szakmai tanulmányokat, trendelemzéseket is letölthetünk 

magunknak a netről! Figyelemmel 

kísérhetjük a szerzői jognak az Európai Unióban 

történő várható változásait is, amelyek belépésünk 

után ránk is vonatkoznak majd, és részletes 

beszámolót találunk a Kiadók Nemzetközi Egyesületének 

most lezajlott, 27. konferenciájáról. 

Elemzéseket is olvashatunk a lezajlott könyvkiállításról, 

könyvgyártás-technológiákról, az új, 

hangos könyvnek elnevezett (talking book, audio 

book) termékről és más, nem papíralapú, olyan 

„könyvszerű” kiadványokról, amelyek már a 

nyomtatott és az elektronikus média frigyének 

az eszközei vagy termékei. (CD- és DVD-könyv, 

E-book, elektronikus papír és festék, NetText, 

MobilText, DigitalText, HybridText, multimédia, 

hypermédia, a metaadatszabvány stb.) Első alkalommal 

a mostani kiállításon kapott helyet az 

Irodalmi és Szakfordítók Központja, amelynek 

tapasztalatait szintén összegzi a honlap. Ez a 

szakterület sehol a világon nem kapja meg az őt 

megillető helyet, anyagi és erkölcsi megbecsülést. 

A Frankfurti Könyvvásár továbbra is élő interaktív 

honlapján elolvashatjuk az e tárgykörbe 

tartozó legfrissebb szakcikkeket is. 


81

A földrajzi nevek világa 

HELYESÍRÁSI ÚTMUTATÓ 

Darnay László 

Amikor a földrajzi nevek helyesírásáról próbálunk 

beszélni, egy igen sűrű dzsungelbe tévedünk, 

mely tele van kibogozásra, megértésre, a tudatunkban 

azonosításra váró részlettel. Sok szempont 

alapján csoportosíthatjuk, és különböző 

szakkifejezések köré állíthatjuk ezeket a neveket. 

A terminológia szerint a leglényegesebb szakkifejezések 

e körben a földrajzi név, a földrajzi 

megjelölés, a tag vagy elem, a földrajzi köznév, 

a földrajzi jellegű jelző, a magyar és részben 

magyar név, az országnév és államnév, a helységnév, 

helységrésznév és településrésznév. 

A földrajzi nevek a földfelszín természetes vagy 

mesterséges részleteinek azonosítására szolgálnak. 

Természetes alakulatok: a folyó, hegy, félsziget 

stb., mesterségesek: utca, csatorna, település stb. 

A földrajzi megjelölések hasonlóak, de nem 

csupán vagy nem teljesen a földfelszín részleteit 

jelölik. Lehetnek tulajdonnéviek, ezeken belül 

intézménynevek (Nemzeti Színház, Országos 

Széchényi Könyvtár), intézményszerű létesítmények 

nevei (Gellért fürdő, Répa Rozi csárda, Farkasréti 

temető), egyéb mesterséges létesítményeket 

jelölő alakulatok (Tapolcai malom, Sümegi ferences 

templom, Márai-szobor, Hét vezér-kopjafa stb.), 

vagy kisbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevek 

(hegy, völgy, iskola, diófa, főapátság), 

melyek földrajzi névként nagybetűsek. 

Azok a szavak a tagok vagy elemek, amelyekre 

a földrajzi nevek és földrajzi megjelölések felbonthatók, 

illetve amelyekből az összetett nevek 

és a több szóból álló alakulatok állnak. 

Így a földrajzi nevek és megjelölések lehetnek 

egytagúak (egy egyszerű szóból állóak), többtagúak 

(összetett szóból és több szóból állóak). 

A több tagból álló földrajzi nevek és megjelölések 

rendszerint utolsó tagja gyakran egy földrajzi 

fogalmat jelöl. Ezek a földrajzi köznevek. 

A földrajzi jellegű jelző helyzetre (alsó, felső, 

hátsó, keleti), helyre (rohonci, hegyaljai), nagyságra 

(nagy, kis), időre (ó, régi, új), formára (lapos, 

sima, görbe) utal. 

A földrajzi nevek között vannak magyar (magyar 


szóalkotás révén magyar elemekből létrejött) 

nevek, részben magyar (egy vagy több tagja 

idegen) nevek. 

Az országok megjelölésére használjuk az úgynevezett 

rövid országneveket (Magyarország, 

Dánia) és az államneveket vagy másképpen 

a teljes vagy hivatalos országneveket (Magyar 

Köztársaság, Dán Királyság). 

A helységnév a városok, falvak neve. A helységrésznév 

ezeken belüli részek neve. A helységnevek 

és helységrésznevek egyaránt településnevek. 

Az egytagú földrajzi neveket és földrajzi névként 

használatos földrajzi megjelöléseket nagy 

kezdőbetűvel írjuk. A melléknévképző i betű ragad: 

Veszprém, Erdély, Tisza, Csárda, Forrás, Iskola 

– veszprémi, erdélyi, tiszai, csárdai, forrási, iskolai. 

A földrajzi köznevet és földrajzi jellegű szót nem 

tartalmazó, összetett földrajzi neveket egybeírjuk: 

Ebédlátó (dűlő), Emberégető (hegy), Kőember 

(szikla) – ebédlátói, emberégetői, kőemberi. 

Az egybeírást megtartjuk a földrajzi névként 

használt nagy kezdőbetűs, összetett földrajzi köznevekben 

és a tulajdonnévként használt földrajzi 

megjelölésekben: Disznódelelő, Erdőföld, Szőlőhegy, 

Gátőrház, Vasútállomás – disznódelelői, 

erdőföldi, szőlőhegyi, gátőrházi, vasútállomási. 

Egybeírjuk az előtagjukkal az ország, föld, 

alföld, part utótagként szereplő szavakat, ha 

azok országot, országrészt stb. jelölnek: Olaszország, 

Fokföld, Németalföld, Elefántcsontpart. 

Egyben maradnak az -i képzővel is: olaszországi, 

fokföldi, németalföldi, elefántcsontparti. 

Egyes tájegységek több tagból álló nevét hagyományosan 

egybeírjuk: Nagyalföld, Kárpátalja, 

Tengermellék, Bajkálontúl – nagyalföldi, kárpátaljai 

tengermelléki, bajkálontúli. 

A magyar nyelvű helységneveket (bárhány tagúak 

és bárhány szótagúak is legyenek) kötőjel 

nélkül írjuk egybe: Egyházasdaróc, Mexikóváros, 

Szépkenyerűszentmárton, Újdelhi. Az -i képzőjük 

ragad: egyházasdaróci, mexikóvárosi, szépkenyerűszentmártoni, 

újdelhi (az i végűeknél nem írunk 

még egy i-t).

A bel- és külterületi, többtagú helységrészeket 

is egybeírjuk: Belváros, Alsóbélatelep, Boldogaszszonypuszta, 

Gesztenyésmajor, Kocsordostanyák, 

Felsőfarkasd, Újszeged, Becefaiszőlőhegy, 

Kecskésdűlő, Homokimalom, Pálköve, Gellérthegy, 

Margitsziget (úgy mint városrészek), 

Rómaicsárda. 

Nincs könnyű dolgunk, amikor bizonyos helységrészneveket 

az előzőekhez képest más módon 

kell írnunk: Petőfi-lakótelep, Füredi úti lakótelep, 

Cukorgyári lakótelep, MÁV-telep, Rákoscsaba-Újtelep, 

Antónia-vadászlak, 67-es major, 

Nagy Máté-tanya. 

Szintén egybeírjuk a -vár utótagú földrajzi neveket: 

Sümegvár, Budavár stb., de Budai vár 

(a budai dombon lévő vár), budai Vár (a budai 

várnegyed, városrész), Eger vára, Rákóczi-vár. 

Ha bizonyos kötőjeles kapcsolású nevek utcanevek, 

településnevek, állomásnevek előtagjaivá 

válnak, akkor azokat egybeírjuk: János-hegy 

– Jánoshegyi út, Nádor-csatorna – Nádorcsatornagátőrház, 

Kápolna-dűlő – Kápolnadűlő megállóhely. 

Helységnévi módon egybeírjuk az alakzatot 

akkor is, ha az nem települést jelöl, de értelme 

szerint településre utal: Borsfalva (terület), 

Barátfa (falu), Belsőszállás (terület), Hangyatelep 

(dűlő), Túzokosmajor (rét), Rózsaligettanya 

(szántó) stb. 

Ha földrajzi névként kerül használatba egy 

egyébként különírandó közszavakból álló, földrajzi 

nevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem tartalmazó 

mondattöredék vagy mondatértékű 

kifejezés, akkor azt egybe írjuk: Nekaszáld (rét), 

Mitnyögsz (domb), Ispánveszi (dűlő), Huszárokelő 

(domb), Helyrekata (völgy). 

Ugyanígy írjuk a minőség- és mennyiségjelzős 

kapcsolatokat, ha a jelzett közszó nem tereptárgyat 

jelent: Szárazfarkas (völgy), Piroskabát 

(hegy), Pusztacsóka (terület), Tizenkétember 

(rét), Háromszázgarádics (szurdok), Berekszakállas 

(erdő). Az -i képzős származékokban az 

első betű kicsi, az -i ragad. 

Amikor találkozunk egy földrajzi névvel, és az 

több tagból áll, leggyakrabban az a kérdés ötlik 

fel bennünk, hogy kötőjellel kell-e írni vagy 

sem. El kell gondolkodni a szabályok logikáján, 

hogy megértsük és helyesen alkalmazzuk, ha 

ismeretlen alakkal kerülünk szembe. Számosak 

a kötőjellel írandó földrajzi nevek. 

Kötőjellel kapcsoljuk össze a közszói előtagból 

és földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi nevek 

tagjait: Arany-patak, Csendes-óceán, Velenceitó, 

Öreg-hegy, Sólyom-sziget, Szépasszonyvölgy, 

Dunántúli-középhegység, Pireneusi-félsziget, 

Diós-árok, Boldogasszonypusztai-szőlő, 

Északi-sark, Kunszentmártoni-határcsatorna stb. 

Melléknévi származékuk írásakor az első betűjük 

kicsi lesz, és az -i képzőt kötőjel nélkül kapcsoljuk 

az alakzathoz: arany-pataki, velencei-tavi 

vagy -tói, sólyom-szigeti, északi-sarki stb. 

Általában szintén kötőjellel kapcsoljuk össze 

a tulajdonnévi előtagból és közszói utótagból 

álló földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket: 

Anna-rét, Csepel-sziget, Homoki-malom, Gellérthegy, 

Margit-sziget, Széchenyi-szobor, Balatonfelvidék, 

Szandaváralja-patak, Kisfaludy-emlékház, 

Felsőkatalin-bányatelep, Adria-kőolajvezeték stb. 

Mellékneves alakjukban a tulajdonnév megtartja 

nagy kezdőbetűjét: Csepel-szigeti, Margit-szigeti, 

Balaton-felvidéki, Adria-kőolajvezetéki 

stb. 

A magyarban értelmezhetetlen szavakat és a 

részben magyar nevekben előforduló elemeket 

is tulajdonnévi tagoknak tekintjük. Így tehát: 

Jezeri-csatorna, Baffin-föld, Hudson-öböl, 

Szunda-szigetek, Karib-tenger, Sala-y-Gomezhátság 

– Jezeri-csatornai, Szunda-szigeteki, 

Sala-y-Gomez-hátsági stb. 

Ha a névben az utótag a tulajdonnév és az 

előtag a köznév, akkor is általában kötőjellel 

kapcsoljuk össze őket, és alapalakjukban mindkét 

tagot nagybetűvel írjuk, melléknévként 

azonban kisbetűvel: Al-Duna, Holt-Tisza, Hármas- 

Körös, Magas-Tátra, Mosoni-Duna, Észak-Magyarország, 

Nagy-Britannia, Északkeleti-Kárpátok, 

Felső-Guinea – holt-tiszai, nagy-britanniai, mosonidunai 

stb. 

A földrajzi jellegű jelzői előtagból és egyéb 

közszói utótagból álló földrajzi nevek tagjait is 

általában kötőjellel kapcsoljuk össze, és az utótagot 

is nagybetűvel írjuk: Alszegi-Koplaló, 

Hosszú-Tejfeles, Kerek-Arasz, Kis-Szakasztott, 

Nagy-Galambod, Nyergesi-Ördögoszlás, Nagy-tói- 

Józan – alszegi-koplalói, kerek-araszi, nyergesiördögoszlási 

stb. 

Vizsgálódásunkat most csak abbahagyni tudjuk 

– befejezni nem. 

Ismertető dolgozatunkat Fábián Pál–Földi 

Ervin–Hőnyi Ede A földrajzi nevek helyesírása 

című munkája nyomán állítottuk össze. 


83

Az argoszi ló esete, 

avagy a nyomda ördögének is kilóg a lába 

Nagy Bence 

Mindeddig szilárdan hittem, hogy a történelem legelső 

híres lova Caliguláé volt, mely jószág egészen 

a konzuli cím megszerzéséig vitte, és valószínűleg 

megingathatatlan maradtam volna, hogyha 

nem akadok rá a híres argoszi ló esetére, melynek 

elrablása vezetett a trójai háború kitöréséhez. 

Legalábbis ezt hihetnénk, hogyha kézbe vesszük 

Hérodotosz A görög–perzsa háború című könyvét, 

melyet az Osiris Kiadó jelentetett meg Sapientia 

humana sorozatának tagjaként még 2000-ben. 

Nem is kell sokáig keresni a történetre, rögtön az 

első lapon leírja, hogy a kereskedő főníciaiak 

Argoszban kikötve és portékájukon túladva elraboltak 

néhány asszonyt, köztük a király leányát, 

akinek Ió volt a neve. Ezt követően a hellének rabolták 

el Türosz királyának lányát, Europét, és ez 

vezetett a későbbi nyílt háborúhoz. Mindeközben 

néhány mondatban említés történik az argoszi 

lóról, de annak, aki nem csak olvasója a könyveknek, 

hanem készítője is, rögtön eszébe ötlik, hogy 

itt bizony nem egy mitikussá vált állatról, hanem 

a számítógépes nyomdai előkészítés egy igen érdekes 

hibájáról lehet szó. 

Régi könyvek újrakiadásakor a legproduktívabb 

módszer a nyomtatott oldalak beszkennelése, majd 


NPES konferencia 

Az NPES, a nyomda, kiadó és papírfeldolgozó 

iparágak jelenleg négyszáz nagy beszállítójának 

nemzetközi egyesülete, most tartotta meg 

hetvenedik évi konferenciáját. Ez alkalomból 

jelentették meg az Ami ma még csoda, az holnapra 

már természetes lesz című kiadványukat. 

Ez a papír-, papírfeldolgozó, nyomda-, kiadóiparok 

technológiáiban és piacán – a huszadik 

század folyamán – lezajlott műszaki forradalmat 

írja le összefoglalóan. Azt az utat, amely 

során ezek a művészlelkületű kézműves szakemberek 

által működtetett iparok mára magas 

optikai karakterfelismerő programon (OCR) történő 

átfuttatása, ami a képi információt szöveggé 

alakítja át. A technológia korántsem tökéletes, 

noha kellő felbontás, tiszta képeredeti esetén 

99% feletti eredményességgel működik. A felismerést 

segítendő gyakran helyesírás-ellenőrző 

program is bekapcsolódik a folyamatba, amely az 

egy-egy hibásan felismert betű miatti helytelen 

szavakat szűri ki. 

Hogyan jött létre az argoszi ló legendája? Mivel 

a nagy i és a kis l betű alakja igen hasonló, a helyesírás-ellenőrző 

az OCR-program egyes bizonytalanságait 

az eredeti Ió alakról a magyar nyelvben 

helyes ló formára javította. És itt vége is a történetnek. 

Lehetne elmélkedni a szoftverek megbízhatóságáról, 

a korrektúra és lektorálás szükségességéről, 

de magam is úgy vélem, hogy csak abban a 

könyvben nincsen hiba, amelyet nem adtak ki. 

Érjük be tehát annyival, hogy ezentúl ezzel a hibalehetőséggel 

is számolnunk kell, és hogy a végén 

a jó elnyerje jutalmát: mivel a könyv szövege már 

digitalizálva van, ott kell csak a hibát kijavítani, 

így ezt a könyvet már nem fenyegetik többé a hasonló 

„esetek”. 

fokon automatizált műszaki szolgáltatóiparrá 

lényegültek át. Elég csak áttekinteni azt, ami a 

GraphExpo és a ConvertingExpo kiállításokon 

a szemünk elé tárult. Ezek ismeretében a könyv 

szerzői megpróbálnak egy vélelmezett jövőt 

felvázolni, annak minden előnyével, kihívásaival, 

veszélyeivel és buktatóival együtt, köztük 

a globalizációt, az irreálisan magas európai kamatokat, 

az emberbarátinak semmiképpen 

nem nevezhető kapitalista versenyt és munkaerőpiacot 

is elemezve. Bővebbet a www.npes. 

org honlapon, ahol sok érdekes csatlakozó linket 

találhatunk, vagy az npes@npes.org címen. 


85

Tipográl.hu 

– tipográfia hátratett kézzel is 

Nagy Bence 

A desktop publishing nélkülözhetetlen kelléke az 

operátor, aki a számítógép előtt ülve hozza létre 

a kiadványokat. Mi történne, ha gondolnánk egy 

merészet, és hagynánk, hogy inkább az olvasó 

készítse el azokat, mégpedig olyanra, amilyenre 

mi álmodtuk meg. 

A modern internetes technológiában nem rögzítenek 

kész weboldalakat, azok mindig az egyes 

felhasználói kérések beérkezésekor jönnek létre. 

Egy kész sablonba kerülnek be az adatbázisban 

tárolt információk, majd az így megszerkesztett 

dokumentum érkezik meg a böngészőbe, viszont 

ezek a programok inkább csak képernyőn történő 

megtekintésre használhatóak, nyomtatáshoz már 

kevésbé. Ritka az olyan rendszer, amely képes 

ilyen módon nyomdai minőségű PDF-dokumentumok 

előállítására, és igazi fehér holló az, amelyik 

a magyar nyelv követelményeinek is megfelel. 

Az alap: PDF-generálás magyarul 

A Tipográl.hu (www.tipogral.hu) rendszere a TeXre 

épül, mely a legrégebben kifejlesztett profeszszionális 

szedőrendszernek tekinthető, és már 

a kezdeteitől olyan magas szintű funkciókkal 

rendelkezik, mint az egész bekezdést figyelembe 

vevő sortörés vagy az optikailag korrigált betűfokozatok 

kezelése. Abból a korból származik, amikor 

még csak szöveges terminálok voltak, éppen 

ezért a működése eltér a mai tördelőprogramokétól. 

Egy forrásszöveget kell készíteni, melyben 

a szükséges formázó utasítások is helyet kapnak, 

ebből a TeX egy fordítási folyamat során állítja 

elő a nyomtatható dokumentumot, a pdfTeX kiegészítés 

eredményeként immár PDF-formátumban 

is. A forrás tulajdonképpen maga is egy 

programnak tekinthető, ezért rendkívül összetett 

feladatok is megoldhatóak vele. Kedvenc példám 

egy sakkjátszma leírása: elég csak azt megadni, 

hogy melyik játékos mit lépett, és a játék bármely 

pontján automatikusan kirajzoltathatjuk a 

sakktáblát, ahol minden bábu pontosan az aktuális 

helyén fog állni. 


A TeX-hez több makrócsomag készült, ezek 

olyan előre elkészített definíciókat és beállításokat 

tartalmaznak, melyek megkönnyítenek vagy 

automatizálnak bizonyos funkciókat. A legelterjedtebb 

makrócsomag a LaTeX, amelyet főleg 

tudományos körökben és leginkább hosszabb 

művek írásához használnak, ugyanakkor személyre 

szabása nem könnyű feladat. 

Részben a jobb teljesítmény, részben a magyar 

nyelv még teljesebb támogatása érdekében a 

Tipográl.hu saját TeX makrócsomagot használ, 

melyet kifejezetten PDF-generáláshoz optimáltak. 

A GrailTeX magyar elválasztása is saját fejlesztés, 

ez annyira jól sikerült, hogy azóta több programba 

is beépítették (OpenOffice.org, Scribus).

A magyar ékezetes betűk kezeléséről annyit, 

hogy csak akkor láthatunk hullámos o betűt, ha 

tényleg azt akarjuk, még abban az esetben is, ha 

a hungarumlaut csak repülő ékezet formájában 

található meg az adott fontban (az Acrobat 

Readerrel kapott fontok ilyenek). 

A falak: intelligens dokumentumok 

Az intelligens dokumentum koncepció nem lehet 

idegen azoknak, akik ismerik a PHP programnyelvet, 

vagy akár a körlevél funkciót használták 

már szövegszerkesztőjükben. A lényege, hogy 

a megjelenítendő szövegbe programkódok és 

formázóutasítások kerülnek, melyek a dokumentum 

végleges formájának elkészítésekor hajtódnak 

végre. Így a dokumentum közvetlenül férhet 

hozzá adatbázisokhoz vagy értelmezheti a böngésző 

által küldött űrlapok adatait, mindezt persze 

a felhasználó számára teljesen rejtetten. 

A rendszer magját az ilyen intelligens dokumentumok 

alkotják. Mivel a TeX mint programnyelv 

lehetőségei korlátozottak, lehetőség nyílik a gyorsan 

fejlődő Ruby nyelven írt kódok használatára, 

így dokumentumunk valamennyi elterjedt adatbázis-kezelőhöz 

kapcsolódhat vagy bármely 

internetes protokollt használva férhet hozzá a 

felhasználandó információhoz. 

Az intelligens dokumentum modell némely 

esetben igen különleges publikációs kihívásoknak 

is megfelel. Az egyik ilyen alkalmazás (skeletons. 

tipogral.hu) a már nyomtatott újságok digitalizálására 

és újbóli kinyomtatására szolgál. 

Adott a feladat, hogy egy féloldalas újságcikket 

szeretnénk kinyomtatni A4-es papírra, anélkül, 

hogy a felére kellene kicsinyítenünk. A megoldás 

zseniális: a kész cikket beszkenneljük, majd egy 

egyszerű kliensprogrammal a különböző elemek 

(címek, hasábok, képek) köré kereteket rajzolunk. 

Az intelligens dokumentum az így létrehozott 

keretek mentén kivágja az egyes elemeket, 

majd azokat saját magába tördeli újra, a nagy 

képeket szükség esetén kicsinyíti, a szövegeket 

hasábokba rendezi. Konkrét felhasználási területét 

nézve egy médiafigyelő cég ügyfele így pontosan 

ugyanúgy olvashatja el a cikket, mintha a rendes 

méretű újság lenne előtte. 

A tető: online publishing 

A Tipográl.hu szerveroldali alkalmazását Gimbnek 

hívják. Ez a program ül a pdfTeX tetején, elő- 

készíti a klienstől befutó adatokat, elkészítteti 

a kimeneti PDF-et, majd elküldi azt a kliensnek, 

mindezt olyan rendszerbe foglalva, hogy a párhuzamosan 

érkező kérések nem ütközhetnek 

egymással, és a kérések kiszolgálási ideje igen 

alacsony marad. Noha saját webkiszolgáló is 

rendelkezésre áll, legjobb formáját egy nagy teljesítményű 

és skálázható webszerver (pl. Apache) 

mögött nyújtja. Mindezek mellett a dokumentumokba 

mindazon programozói arzenál beépíthető, 

amit a Gimb használ. 

Egy átlagos oldal elkészítési ideje csupán tizedmásodpercekben 

mérhető, ezért felhasználói 

oldalról egy esetleges űrlap elküldése és a letöltést 

jelző ablak megjelenése között egyáltalán 

nem kell várni. Ezért újságok számára jelenthet 

páratlan megoldást: az internetes változatból 

kérhető olyan PDF, mely az eredeti papíralapú 

változatra hasonlít (designelemek, betűtípusok), 

mégsem kell külön elkészíteni azt, mert a rendszer 

automatikusan generálja ugyanazon adatokból, 

amiből a webes változat is készül. És hogy 

tovább fokozzuk: mindezt rendes elválasztással, 

sorkizárással és akár margón kilógatott írásjelekkel, 

amely jóval felülmúlja a mostanában 

nyomtatható változatnak nevezett lecsupaszított 

alapoldalakat. 

A kémény csücske: Barack 

A rendszer lehetőségeit bárki tesztelheti az interneten 

keresztül. Aki nem könyvek kilövésein szeretné 

kipróbálni (impostor.tipogral.hu), megnézheti 

a Tipográl.hu kabalaállatának, Baracknak az oldalát 

(barack. tipogral.hu), ahol személyre szabható 

színes PDF-képeslapokat lehet készíteni, melyeket 

kinyomtatva tényleg postára is adhatunk. 


87

Szitakészítés, műszaki alapelvek 

ÚJ HIÁNYPÓTLÓ SZAKKÖNYV 

Csaba László 

Jelentős, hézagpótló mű 

jelent meg magyar nyelven, 

a fenti címmel, Andre M. 

Peyskens tollából. A kiadvány 

a SaatiPrint S.p.A. termékein 

keresztül világítja meg a technológia 

egyes lépéseit, azonban 

az elméleti alapok ismertetése 

révén a felhasználóknak 

lehetősége nyílik az információk 

kamatoztatására akkor 

is, ha más gyártók termékeivel 

végzi munkáját, így a mű 

igazán széles körű érdeklődésre 

tarthat számot. 

A szerző 1985 óta az egyik jelentős 

európai szitaszövetgyártó, a 

Saatiprint S.p.A. kötelékében 

végzi munkáját. Továbbfejlesztette 

a szövési technikákat, és 

más projektekben is eredményesen 

közreműködött. Kutatási, 

fejlesztési munkáján túl előadásokat 

tart szemináriumokon és 

a SaatiPrint Nemzetközi Továbbképző 

Központjában egyaránt, 

a világ minden részéből összesereglő 

szakembereknek. 

A szitanyomás területén végzett 

kiemelkedő munkája elismeréseként 

1990-ben az amerikai 

Academy of Screen Printing Technology 

(Szitanyomó Akadémia) 

tagjává választották. 

A könyv átfogóan és gyakorlatias 

módon ismerteti a szitatechnológia 

lépéseit: 

A szitaszövetek típusait, helyes 

feszítésük tudnivalóit, az előkészítést, 

a sablon készítését, 

képekkel, ábrákkal illusztrálva 

a direkt- és indirekt filmek használatát, 

a raszternyomtatást és 

a rákel jellemzőit, megfelelő 

használatát. 

Kézikönyvként, haszonnal for- 

gathatják a kezdő szitanyomók, 

de segíti a már nagy gyakorlatot 

szerzett szakemberek munkáját is, 

ugyanakkor segítséget nyújt a minőségbiztosítással 

foglalkozó szakembereknek, 

akik a termelési 

folyamatok alaposabb megértése 

révén jobban el tudják látni 

tervező és értékelő munkájukat. 

Az egyes fejezetekben röviden 

tárgyalja az elméleti alapokat, 

majd táblázatokban, illetve színnel 

is kiemelt rovatokban fontos 

gyakorlati tudnivalókra irányítja 

a figyelmet, mint például az 

adott munkához megfelelő szálsűrűségű, 

szövéstípusú szövet, 

feszességi érték vagy a raszternyomtatásnál 

az egyes szövetekkel 

kinyomható pontok minimális 

mérete. 

Taglalja a minőség-ellenőrzési 

módszereket, és a könyv végén 

külön táblázatban a technológia 

során gyakran jelentkező hibákat, 

azok okait és kijavításuk 

módjait. 

Hasznos összetevője a műnek 

a szójegyzék, mely a legfontosabb 

kifejezések, rövidítések magyarázatán 

túl a gyakran használt 

metrikus és angolszász mértékegységeket 

és átszámításuk módját 

is tartalmazza. 


91

A teljes élet 

KEMÉNY MUNKA ÉS MÉG SOK MINDEN MÁS 

Dr. Juhász Géza 

Boldog az az ember, aki – elérve a nyugdíjas 

korhatárt – örömmel és megelégedéssel tekinthet 

vissza a dolgos évtizedekre: jókor jó helyen 

volt, tudott kisebb és nagyobb közösségeknek 

maradandót nyújtani. 

Ilyen ember dr. Kardos György, aki 1942-ben 

született, és ez év végén megy nyugdíjba. Utolsó 

munkaszerződését 2000-ben kötötte a szolnoki 

Neusiedler Papírgyár Rt.-vel, részéről olyan feltétellel, 

hogy annak lejártakor, 2003 végén 

nem hosszabbítja azt meg, hanem nyugdíjba 

vonul. 

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki 

diplomát 1965-ben, majd 1982ben 

gazdasági-mérnöki diplomát, 1990-ben 

pedig doktorált a Soproni Erdészeti és Faipari 

Egyetemen. Mint vegyészmérnök, közel egy évtizedig 

a bőriparban, a vegyiparban és a kőolajiparban 

dolgozott. A Szolnoki Papírgyárban 

1974-ben kezdte meg papíripari tevékenységét. 

Harminc év munka egy iparágon belül. Mint 

maga is elmondta: „Ahol az ember jól érzi magát, 

ott meggyökerezik. Az első évtizedben váltogattam 

a munkahelyeket, de utána mostanáig 

és ezután is a papírgyártás az »otthonom«.” 

Ezt a három évtizedet megszakítás nélkül a 

szolnoki gyárban töltötte, előbb a gyár rekonstrukciójának 

vezetőjeként, majd főmérnökként, 

igazgatóhelyettesként. 1985-ben nevezték ki 

a szolnoki gyár igazgatójává, majd 1992-ben 

vezérigazgatóvá. 1997 után a Neusiedler Papírgyár 

Rt. felügyelőbizottságának elnökhelyettese, 

majd az utolsó fél évben tanácsadói tisztséget 

töltött be. E feladatok mellett az előző ciklusban 

1998-tól egyesületünk megválasztott elnöke 

volt, most pedig tagja az ellenőrző bizottságnak. 

Dr. Kardos György az elmúlt évtizedekben 

egyik meghatározó személye volt nemcsak 

a szolnoki papírgyárnak, hanem az egész magyar 

papíriparnak, egyesületünkön belül pedig tisztségében 

– de azt megelőzőleg és azóta is – sokat 

tett a papíripar és a nyomdaipar összetartozásáért, 

azért, hogy minél többen vallják: a nyomó- 

papírok előállítása, majd nyomtatása egy közös 

feladatot lát el – a betű megjelenítését –, és ehhez 

együtt kell tevékenykedniük. 

Mindezekre mostani találkozásunkkor így 

emlékszik: 

– A magyar papíriparban eltöltött évtizedeim 

során a napi feladatok ellátása mellett két jelentős 

eredményt emelek ki. Az egyik: egy lelkes 

fiatal műszaki gárdával 1954-ben üzembe 

helyeztük a magyar papíripar eddigi legnagyobb 

beruházását. Ennek során egy sereg 

olyan új technikai berendezés és technológia 

valósult meg, amely még ma is egyedülálló hazánkban. 

Sajnos az ezt követő rossz döntések 

következtében három évig szünetelt a gyártás 

a Szolnoki Papír Rt.-ben, de néhány elszánt 

kollégával együtt sikerült gépeket, berendezéseket 

megmentenünk, átmentenünk a termelés 

újbóli beindításához. A másik: 1995-ben a szolnoki 

gyárban is bekövetkezett – második „nekifutásra” 

– az a privatizáció, amelynek értelmét 

már évekkel előtte hangoztattam. Ennek eredményeként 

a Szolnoki Papírgyár az új tulajdo- 


93

nosi struktúra révén gyakorlatilag bekerült a 

nemzetközi vérkeringésbe, és élvezi annak előnyeit. 

Ami pedig a Papír- és Nyomdaipari Műszaki 

Egyesületben végzett munkámat illeti: 1980 óta 

vagyok tagja az egyesületnek, 1986–1990 között 

a végrehajtó bizottság tagja voltam, az ötvenéves 

jubileumi közgyűlésen az egyesület elnökévé 

választottak, majd a ciklus lejárta után 

2002-től az ellenőrző bizottság tagja vagyok. 

Kezdettől fogva aktívan vettem részt az egyesület 

életében, de ezen belül az elnöki tisztség kiemelt 

feladatokat jelentett. Nem volt könnyű 

az egyesület tevékenységét dinamikusabbá tenni, 

de több vonatkozásban sikerült. Jó néhány 

problémát megoldottunk, de azért maradt még 

elég. Ezek közül elsődleges a fiatal papíripari és 

nyomdaipari műszakiak erőteljesebb bevonása 

az egyesület életébe. Ugyanakkor nagyon örülök 

annak, ami mindig is a szívügyem volt, és 

ami az elnöki funkcióban is motivált: az írónyomó 

papírt gyártó cégek szoros kapcsolatban 

legyenek a nyomdákkal, hiszen közös a feladat, 

A három nagy összefogása… 

A világ három nyomdaipari beszállító óriása, a 

Heidelberger Druckmaschinen AG (Heidelberg), a 

BASF és a SAPPI megállapodott abban, hogy 

újabb nyolc-, illetve tizenkétszín-nyomó gépek kifejlesztése 

érdekében összefog, egyesítik szakismereteiket, 

tapasztalataikat és a továbbiakban 

szakértőgárdáik együttműködnek a cél érdekében, 

hogy kölcsönösen kielégíthessék megrendelőik 

egyre fokozódó igényeit. A minőségi hirdetéssel, 

reklámmal és promócióval foglalkozó szektor ezáltal 

megtarthatja majd vezető szerepét és helyét 

a médiaiparban. 

A közös kutatás-fejlesztés fő irányai a nyomathordozóra, 

festékre, nyomtatástechnikára, nyomtatóberendezésekre 

és új termékekre egyaránt 

vonatkoznak. Ebben az is benne foglaltatik, hogy 

a tapasztalatok szerint – amellyel majd a látogatók 

is szembesülnek a 2004. évi Drupán – a nyolc-, 

illetve tizenkétszín-nyomó gépek iránti kereslet 

egyre kifejezettebb. 

Ez az első olyan alkalom, amikor – lényegében 

egymásnak konkurens vállalatok – összefogják kutatási, 

fejlesztési és gyártói erőiket egy közös cél 

érdekében. 


közös termék kerül az emberek kezébe. Mindig 

azon voltam – voltunk –, hogy ezt az együttműködést 

még szorosabbá tegyük. Sikerült. Egy 

közös szakmai szövetségünk van, ahol a személyes 

kapcsolatokat is van mód erősíteni. Ezúton 

is köszönöm minden egyesületi tisztségviselőnek, 

tagnak, hogy ebben segítettek. 

Hogyan tovább? Megváltozik-e az életem a 

nyugdíjba menetel után? Részben igen. Több 

időt fordíthatok családomra; feleségem, két lányom 

és két kis unokám biztosan örülnek majd 

ennek. Több időt szentelhetek kedvenc időtöltéseimnek 

is: az olvasásnak, a gyümölcsöskertem 

ápolásának és a vadászatnak. De azért marad 

munka is: részben egy-két témában továbbra 

is tanácsadó leszek a Neusiedler Rt.-nél, ugyanakkor 

van egy szolnoki papírkereskedő cég, 

ahol társtulajdonos vagyok, itt is adódik tennivaló. 

Így teljes az élet – fiatalon és nyugdíjasként 

is: a munka és még sok más. Azt kívánom 

mindenkinek, hogy éljen teljes életet. A kemény 

munka a teljes életnek csak egy része; de 

kell még sok más is. 

A piac ezzel kapcsolatban hamarosan újabb és 

újabb hírekhez jut majd. 

A BASF (www.basf.de/paper ; www.basf-drucksysteme.de) 

a közös munkában a maga papír-, 

karton-, festék-, műanyag-, oldószeripari és felületbevonási/rétegfelviteli 

szakismeretével és eszközeivel, 

valamint a mindezekhez fűződő anyagvizsgálati 

és minőség-ellenőrzési technikáival 

száll be. 

A Heidelberg (www.heidelberg.com) a maga 

huszonnégyezer munkásával a háta mögött, a 

világ vezető nyomógépgyártójaként és a világ 

százhetven országában, kétszáznegyvenezer felhasználó 

részére nyomógép-értékesítőként száll 

be a közösbe. (Évi 4.1 milliárd eurós forgalommal!) 

A SAPPI (www.sappi.com) szintén világhírű, 

a finom kategóriába sorolható mázolt papírok és 

kartonok szakértője és gyártója, amelynek a termékeit 

a világ száz országában használják megelégedéssel. 

Ezekből minőségi könyvek, éves 

beszámolójelentések, brosúrák, naptárak, képes 

folyóiratok (magazinok), és promóciós anyagok 

készülnek.

Az újság- és könyvillusztrálás első 

hazai művészei 

NYOMDÁSZATTÖRTÉNETI TÖREDÉKEK 

Gécs Béla 

Mikor a 15. században megcsikordultak Európaszerte 

a könyvnyomtató sajtók, megjelent a könyvek 

lapjain a szöveg díszítésére, értelmezésére 

az illusztráció. 

Könyveknek, újságoknak mindenkoron az illusztráció 

volt a legfőbb vonzóerejük. Különösen a 

könnyebb fajta olvasmányoknál hatott kedvezően, 

hogy a szöveg és az illusztráció fölváltva gyönyörködtesse 

az olvasót. Éppen ezért az élclapokat 

nem tudták elképzelni az illusztráció egy népszerű 

fajtája: a karikatúra nélkül. E tekintetben az élclapok 

kiadására irányuló vállalkozásoknál a súlypontot 

mindig a jó karikaturista-gárda biztosítása 

és a laphoz való lekötése képezte. 

Az autotípia föltalálása rettenetes rést ütött 

az illusztrátorok munkakörén. A szép tollrajzos 

fototípiák és fametszetek helyén művészietlen, 

hideg autotípiák terpeszkedtek a képes lapokban. 

S az átlagos közönség ezt tűrte, sőt kedvvel 

fogadta. A hivatásos illusztrátoroknak pedig 

– hogy megélhessenek – az élclapokhoz s a jobb 

ízlésű közönség számára hébe-hóba készülő 

könyvkiadványokhoz kellett menekülniük. Egyéb 

munkájuk alig akad. 

Pedig igen szép számmal volt istenáldotta tehetséggel 

fölruházott művészünk, akik az illusztrálás 

dolgában is jó hírnevet szereztek nemcsak 

minálunk, hanem külföldön is. 

Neves illusztrátor volt híres festőnk Zichy 

Mihály (1827–1906), Arany János, Madách, 

Lermontov és Byron hív tolmácsa, aki mindenkoron 

föltétlen hatalommal uralkodott az eléje 

tett papíroslap fölött. Ott van szomorú véget 

ért nagy karikaturistánk, Faragó József, aki egy 

időben a müncheni Fliegende Blätternek s a New 

York-i Pucknek volt a szerződtetett illusztrátora. 

Ott találjuk a külföldön is nevet szerzett illusztrátorok 

között Jankó Jánost, Liezen-Mayert, 

Wagner Sándort, s ha a nevesebb külföldi képes 

lapoknak, a Graphic-nak, Rire-nek, Assiette au 

Beurre-nek, Fliegende Blätternek egy-egy évfolyamát 

átlapozzuk, sűrűn akadunk magyar 

névre az illusztrátori aláírások közt. 

Az illusztrátori működést legtöbb művészünk 

csak afféle mellékes dolognak tekintette, pedig 

ez a pálya is elvezetett a halhatatlansághoz. 

Az illusztrációi révén lett ismertté Zichy Mihály 

is, aki jóformán csak remek illusztrációinak 

köszönhette hírnevét hazánkban. 

A Borsszem Jankó első számának címlapja 1868-ban 

(F. Kollarz rajza) 

A magyar művészek nagyobb számban, úgyszólván 

kollektíven csak egyetlen munka illusztrálásában 

vettek részt. Ez az „Osztrák–magyar 

monarchia írásban és képben” című díszmű, 

amelynek pusztán a magyar része nem kevesebb 

mint ezerhatszáz képet foglalt magában. 

Részt vett az illusztrálásában az egész akkori 

festői gárda, köztük a Békéscsabáról indult legnagyobb 

festőnk Munkácsy Mihály (1844–1900), 


97

Feszty Árpád, Neogrády Antal, Vastagh György, 

Roskovics Ignác, Háry Gyula, Pataky László, Goró 

Lajos, Kimnach László, Mühlbeck, Dörre, Cserna 

stb. A rajzok nagy részét fametszőművészünk, 

Morelli Gusztáv metszette fába, köztük sokat 

fakszimile-modorban, vagyis a rajzoló vonásainak 

pontos visszaadásával, úgyhogy sok helyütt 

Jankó János önarcképe 1886-ból 

érdekes összehasonlítást tehetünk az illusztrálásra 

vállalkozott művészek kifejezési módját 

stb. illetőleg. Mert a kifejezési mód, a vonalnyelv, 

minden művésznél más és más. 

Vegyünk csak sorra néhány illusztrátort, 

mégpedig azok közül, akik a legnépszerűbb 

műfajt, a karikatúrát művelték, s ennélfogva 

váltak ismertté. 

Közülük az elsőség a százhetven éve, 1833. 

november 1-jén Tótkomlóson született Jankó 

Jánosé, akit méltán tartottak a német Menzel 

után a legtermékenyebb rajzolónak. 

Egy-két európai színvonalon álló és amellett 

ízig-vérig magyaros élclapunk jórészt neki köszönheti 

népszerűsége megalapítását. Szana 

Tamás ezt írja róla: „Irodalmunkban csaknem 


minden élclapnak Jankó János volt a keresztapja, 

a legszorgalmasabb munkatársa. Tehetsége gyakran 

a legellentétesebb irányú vállalatokat szolgálta. 

1868-ban Deák Ferenc buzdítására az 

Ágai Adolf alapította Borsszem Jankó éppúgy 

igénybe vette munkásságát, mint az ellenzéki 

eszmék mellett harcoló Bolond Istók. Jankó János 

munkásságának harminc éve alatt mintegy 

hetvenezer rajzot készített, s e rajzok között 

számtalan van olyan, mely a vidám ábrázolás 

elsőrangú mestereinél is számot tehetne. Jankóból 

kitűnő festő válhatott volna, ha az élet 

gondjai ki nem csavarják kezéből az ecsetet, s 

rajzónt nem nyomnak belé.” 

Mikor szóval nyíltan nem volt szabad beszélni, 

akkor a humor leplébe burkolózva Jankó rajzai 

is hirdették az eszméket a költők allegóriáival 

együtt. Híre-neve nőttön-nőtt, az egész ország 

ismerte már. A tőle származó mintegy ötvenhatvan 

típusban benne volt a 19. század társadalmának 

csaknem minden képviselője. 

A maga korában tehetségével a magyar élclapokat 

nevelő hatású társadalmi és politikai tényezővé 

tette. Jankó János 1896-ban súlyos betegségben 

hunyt el Budapesten; a Fiumei úti temetőben 

nyugszik. 

Jankó Jánosnak legkomolyabb versenytársa 

és méltó utódja volt Garay Ákos. Jankónak is 

meg néki is a tipikus magyarság hol humoros, 

hol meg komoly ábrázolásában van a fő erőssége. 

Ebben mind a kettő utolérhetetlen volt. Garay 

pusztán csak vonalakkal dolgozott. Nem kedvelte 

a tónusokkal, alapnyomatokkal való olcsó 

hatáskeltést, a modernségnek sem volt nagy 

barátja. Dekoratív elemet a régi rajzain keveset 

látunk, s ami van, az is szervesen összefüggő, 

szinte nélkülözhetetlen része az illusztrációnak. 

A Borsszem Jankó-beli parasztképein látunk 

gonddal s nagy tárgyismerettel készült remek 

subadíszeket. Újabb illusztrációin már más 

irányban nyilatkozik meg a dekoratív érzéke. 

Nincsen e rajzokon semmi dekoráló részlet, 

még az obligát keretvonal is hiányzik róluk (ezt 

úgysem igen tűrnék Garaynak szellős illusztrációi), 

s mégis határozottan dekoratívan hatnak. 

A szomorú véget ért Faragó József is a maga 

jellegzetes karikatúráival tette közismertté a nevét. 

Sipuluszszal egyetemben alapítója és első 

szerkesztője volt a Kakas Mártonnak, s politikusokat, 

államférfiakat ábrázoló kitűnő torzképei 

jórészt ebben az élclapban jelentek meg. Rajzainak 

a biztos jellemzés és gondos technika a sa-

Garay Ákos rajza a Simonyi óbester című Kner Izidorkiadású 

kötetből 

játossága, s az őutána következő karikaturisták jó 

része őt próbálta követni. 

Linek, Feichs, Bér Dezső egyaránt szorgalmas 

karikaturistánk volt. Bravúros, könnyed rajzuk 

mellett kihasználták ők a modern illusztrálótechnikának 

minden, az adott esetben lehetséges 

előnyét. Nagy, sík tónusokat alkalmaztak, pontozottakat 

és hálózatosakat, sőt olykor színes 

alapnyomatok alkalmazásával is megpróbálkoztak. 

Linek ilyen technikával készült első 

torzképei annak idején országszerte föltűnést 

keltettek. 

A jó karikaturisták sorába tartoztak még: Jeney, 

Kobler Leó és Polgár. A két első főleg a vonal 

kultuszát követte munkássága alatt. 

A művészies számba vehető karikatúrát csak 

néhány régibb alapítású s jóformán kivétel 

nélkül politikai tendenciájú élclapunk művelte. 

A Borsszem Jankó, a Bolond Istók, a Kakas Márton, no 

meg a régibb kiadású Üstökös évfolyamai e tekintetben 

meglehetősen művészi értékűek voltak. 

S ha a rajzok aktualitása az újságokban már 

régen el is múlt: a bennük megnyilatkozó kifejezési 

mód és rengeteg pompás ötlet, ha a kései utókor 

embereinek szeme elé kerül, őket is gyönyörködtetheti. 


99

Tisztújítás a szakmai szövetségnél 


2003. november 20-án, Siófokon 

tartotta tisztújító közgyűlését 

a mnypszsz. Nagy várakozás előzte 

meg az eseményt, nyolcvanhat 

résztvevőből hatvan szavazati 

joggal rendelkező résztvevővel a 

közgyűlés határozatképes volt. 

A rendezvényt Jászkuti László 

nyitotta meg, majd dr. Peller 

Katalin főtitkár beszámolt a 

2003-as esztendő főbb eseményeiről, 

fókuszban a termékdíjlobbival 

és az EU-Akadémiával. 

Jászkuti László a szakmai szövetség 

idei pénzügyi gazdálkodásának 

eredményeit ismertette, 

majd a tagdíjnövelés kérdését bo- 

csátotta vitára. A témával kapcsolatban 

többen felszólaltak. 

Ezután a nap fő eseményére, 

az új elnökség megválasztására 

került sor. 

Gyarmathy László, a jelölőbizottság 

elnöke kilenc jelölt nevét 

terjesztette elő: Balog Miklós, 

dr. Garáné Bardóczy Irén, György 

Géza, Horváth Mihály, Mile Gábor, 

Papp Lajos, Székely Károly, Szentendrei 

Zoltán, Zirkl György. 

Az alapszabályban leírtak alapján 

zajlott a szavazás. Az elnökség 

megválasztott tagjai: 

Balog Miklós, György Géza, 

Mile Gábor, Papp Lajos, Szent- 

endrei Zoltán, Zirkl György. Az új 

elnökség nyomdász- szívvel, fiatalos 

lendülettel, ugyanakkor nagy 

tapasztalattal rendelkező tagjainak 

ezúton is gratulálunk. 

Az újonnan választott elnökség 

javaslata alapján a közgyűlés a az 

elnöki posztra Balog Miklóst, elnökhelyettesnek 

pedig Mile Gábort 

választotta. Ezzel a vezetésben ötvöződhetnek 

a legifjabb és a legtapasztaltabb 

szakemberek erényei. 

A mandátumok öt évre szólnak. 

A választást követő banketten 

a szövetség főtitkára megköszönte 

Jászkuti László és a leköszönő 

elnökség munkáját. 


101

Balog Miklós a Magyar Nyomda- 

és Papíripari Szakmai Szövetség új elnöke 

Juhász Géza 

A Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai 

Szövetség Balog Miklóst választotta a elnökévé. 

(Az eddigi elnök, Jászkuti László az alapszabály 

szerint két ciklus után harmadszor nem volt 

választható.) 

Egyesületünk és lapunk olvasói nevében 

tisztelettel és örömmel köszöntjük Balog Miklós 

kollégánkat ebből az alkalomból, aki a szintén 

megválasztott új elnökséggel együtt a következő 

években vezetője lesz a magyar nyomdaipar 

meghatározó testületének. 

Bemutatnunk őt nem kell, hiszen évtizedek óta 

tagja egyesületünknek, a Papír- és Nyomdaipari 

Műszaki Egyesületnek, 1990-től pedig két cikluson 

át elnökünk volt. Az egyesület előző elnökétől, 

a papíriparos Juhász Mihálytól átvett örökséget 

nyolc éven át megőrizte, fejlesztette. Az ő 

vezetésének is köszönhető, hogy a társadalmi, 

gazdasági változás éveiben, amikor a nyomdaipar 

is új kihívásokkal nézett szembe, az egyesület 

továbbra is úgy végezte munkáját, hogy ráhatással 

tudott lenni a nyomdákra, nyomdászokra, és 

elsősorban a gyors műszaki fejlődés befogadásában, 

elsajátításában segítette őket. Emellett – de 

nem mellékesen – Balog Miklós a magyar nyomdaipar 

egyik jelentős vállalatának, a békéscsabai 

Kner Nyomdának volt a vezérigazgatója, majd a 

több ország több nyomdáját – így a Kner Nyomdát 

is – magában foglaló Cofinec társulás egyik 

vezetője. Az utóbbi években, amikor a Cofinec 

kivonult a magyar nyomdaiparból, akkor sem 

tudott megpihenni, megválni a nyomdászattól: 

Gyulán alapított egy kisnyomdát, amelynek ma 

is tulajdonosa és vezetője. 1960-tól él a nyomdaiparban, 

akkor lett a csabai Kner Nyomdában 

kéziszedő ipari tanuló, majd Lipcsében szerezte 

meg a nyomdamérnöki diplomát. Ezt követően 

a Békési – 1964-től Kner – Nyomdában lett különböző 

szintű vezető. 

Mindebből látható, hogy Balog Miklós élete, 

munkája elválaszthatatlan a nyomdától, a magyar 

nyomdaipartól. Nem véletlen tehát, hogy a 


szövetség most őt választotta elnökévé, mivel 

szükség van a tapasztalatára, vezetői készségére, 

a magyar nyomdaipar és papíripar teljes körű 

ismeretére, nemzetközi ismertségére és ismeretére. 

Akit kétszer választanak meg az ipar különböző 

testületeiben elnöknek, az csak hasznára 

válhat a nyomdaiparnak. Ami számunkra még 

külön is örvendetes: személye közelebb hozhatja 

egymáshoz a mi egyesületünket és a szakmai 

szövetséget. Biztosítéka lehet a közös célmeghatározásoknak, 

az együttes munkának. Az eddigi 

elnök, Jászkuti László is jól együtt munkálkodott 

egyesületünkkel, amit ezúton is köszönünk neki. 

Az új tisztségbe való beiktatás után lapunknak 

a következőket nyilatkozta Balog Miklós: 

– Gondolkoztam azon, hogy a jelölést elfogadjam-e, 

hiszen elmúltam hatvan éves, nálam 

fiatalabb szakember kellene erre a tisztségre, és 

így olyan valaki, aki eddig is dolgozott a szövetségben, 

tehát már aktívan közreműködött a vezetésben. 

Ráadásul lakhelyem, Békéscsaba és gyulai 

munkahelyem elég messze van a fővárostól, a 

szövetség központjától. Végül mégis elfogadtam 

a jelölést, hiszen ezzel a szövetség tagsága kifejezte 

azt az igényét, hogy számítanak rám. Az biztos, 

hogy ebben a tisztségben is mindent megteszek

a magyar nyomdaiparért. Úgy látom, hogy nem 

kell elölről kezdeni az itteni munkát, hanem 

egy jó úton lévő testületet kell tovább vezetni. 

A szakmai szövetség él, működik, jól kiépített és 

funkcionáló szervezete van. A tagságnak természetesen 

mégis vannak elvárásai a tekintetben, 

hogyan tovább. Ez némely vonatkozásban a 

mostani közgyűlésen is megfogalmazódott. Az 

eddig megkezdett úton látok olyan kiemelt feladatokat, 

amelyekre az elnökséggel, tisztségviselőkkel 

és az apparátussal közösen nagyobb 

hangsúlyt kell a jövőben helyezni és konkrét feladattervek 

alapján ezek eredményességén dolgozni. 

Ilyenek: 

w Bár több mint száz nyomdaipari és papíripari 

tagvállalata van a Magyar Nyomda- és Papíripari 

Szakmai Szövetségnek, és ez a szám 

magában foglalja a nyomdai dolgozók többségét 

is (sőt szövetségünknek tagja az újvidéki 

és a kolozsvári nyomda is), mégis egyik fő feladat 

a taglétszám növelése, hogy szövetségünk 

munkája érintse a magyar nyomdaipar minél 

nagyobb részét. Ez a feladat érinti a nagy, közepes 

és kisnyomdákat is. 

w Nagyon fontos feladat a szakma érdekeinek 

erőteljes és sikeres képviselete a társadalom, a 

politika, a civil szervezetek felé. Úgy kell végezni 

ilyen vonatkozású munkánkat, hogy kifelé 

eredményt tudjunk elérni és minél nagyobb 

elismertséget tudjunk szerezni munkánknak. 

w Szövetségünk tagja az Intergraf nemzetközi 

szervezetnek, ahol eddigi elnökünk az elnökség 

tagja volt. Mivel nagyon fontos iparágaink 

elismertsége nemzetközi téren is, tovább kell 

folytatni az új vezetésnek az Intergrafban végzett 

tevékenységet. 

w Olyan munkatervet kell készíteni és megvalósítani, 

amely nem csak „protokoll” összejöveteleket 

tartalmaz, hanem hasznos, tartalmas 

rendezvényeket, oktatási fórumokat, szakmai 

összejöveteleket, ahol nemcsupán hangot lehet 

adni a szakmát érintő kérdéseknek, hanem 

döntéseket is lehet hozni, megjelölni az 

irányt, a feladatot, amelynek teljesítésével 

előbbre lépünk. 

w Elnöki ciklusom elejére esik az EU-ba való 

belépés. A nyomda- és papíripar mint kiemelt 

iparágak számára ez az esemény döntő fontosságú. 

Egyrészt olyan vonatkozásban, hogy mit 

kell tennie egy társaságnak ahhoz, hogy működése 

a nemzetközi előírásoknak, az EU-jogszabályoknak 

megfeleljen. Másrészt egyértelművé 

kell tenni, hogy ezekhez milyen anyagi 

támogatást igényelhet, és hogyan kell ezt az 

igényt megfogalmazni. Mivel ezeket a feladatokat 

az egyes gazdálkodó szervezeteknek kell 

végrehajtaniuk, a szakmai szövetségnek az a 

szerepe, hogy a különböző előírásokkal, szabályokkal 

a tagvállalatokat megismertesse és felkészítse 

őket a tennivalókra. A szövetség az elmúlt 

években már elindította ezt a tevékenységet, 

de úgy látom, nagyobb sebességre kell 

kapcsolni, mert fogy az idő. 

Ha csak erről az öt kiemelt feladatról szólunk, 

akkor is látni lehet, hogy nem kis munka vár 

ránk. Szükségünk van azoknak a tapasztalataira 

is, akik eddig is végezték ezeket a feladatokat. 

Ugyanakkor bízunk abban is, hogy egy tisztújítás 

mindig felpezsdíti egy testület munkáját. A folyamatos 

és személyes kapcsolattartás, a főtitkárral 

való együttműködés és az adminisztráció jó 

hozzáállása biztosíték erre. 


103

Rézveretes tranossziusz 

A MÍVES KÉZI DÍSZKÖTÉS 

Szalai Sándor 

Ma már csak egyházi tulajdonban, gyűjtőknél 

vagy olyan családoknál található, ahol 

ereklyeként őrzik e régi kötésű tranossziusz 

imádságos és funebrál temetkezési 

imakönyveket. 

Közel háromszázhatvanöt éve Juraj Tranovszky 

tiszteletes a liptószentmiklósi egyháznál úgy 

döntött, hogy az általa összegyűjtött régi és új 

egyházi énekek keresztyén gyülekezetek számára 

kiadattassék. Ezeket a könyveket évfordulókra, 

emlékünnepekre, valamint minden más alkalomra 

– általánosra és különlegesekre – egyaránt 

használták. A vaskos, terjedelmes könyv 

a barokk kori könyvkötészet divatját követte. 

A cseh, szlovák és lengyel lakosságnak a 17. és 

a 19. században volt énekeskönyve, valamint 

a sziléziai Cseszinben is használták. Az alföldön 

a 18. században jelenik meg. A szlovák evangélikusok 

hozták magukkal a tranossziuszt betelepítésük 

idején. 

A tranossziusz létrejötte 

A nagy becsben tartott, sok kiadást megért, 

szinte valamennyi rézveretes, díszítőfedéssel 

ellátott tranossziusz hogyan jött létre, terjedése 

merre ágazott szét? Belső tartalmát nincs szándékomban 

magyarázni, csupán annyit, hogy 

nyomtatását Lőcsén, 1836-ban a Bremmernyomda 

készítette. A cseh és szlovák kiadást 

később bővítették, majd megjelent Lengyelországban, 

Ausztriában és az Egyesült Államokban 

is. Legtöbb kiadása magyarországi nyomdákban 

volt. Amire minden békéscsabai büszke, az 

az, hogy e fennmaradáshoz a békéscsabai nyomdászok 

négy alkalommal tették nevezetessé 

az énekeskönyv bővített megjelenését. 

Mi az az érdeklődés, ami a mai napig 

övezi a rézveretes tranossziuszt? 

A tranossziusz hatása igen erőteljes volt az emberek 

számára. Erőt adott a kollektív éneklés. 

Nyelvezete az ócseh nyelv, mely a 17. századtól 


Feigl Miklósné kézműves könyvkötőmester. 

1942-ben Békéscsabán született. Iskolái 

befejezése után, 1957-ben a békéscsabai 

Kner Nyomdában vállalt munkát. 

Itt dolgozott huszonnyolc évet, majd tizenkét 

évig oktatta a fiatalokat e régi szép szakmára. 

Tanítványai közül többen sikeresen szerepeltek 

az országos szakmai versenyeken és a 

szakmunkásvizsgákon. 1977-ben Budapesten 

tett könyvkötő mestervizsgát. 

Különböző kiállításokra és pályázatokra készített 

könyveket. Sikeres kiállításai voltak: 

Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban, 

az Iparművészeti Múzeumban és az Etno Art 

Galériában; Esztergomban a Vármúzeumban; 

Kőszegen a Vármúzeumban és Békéscsabán 

a Szlovák Tájházban. Legutóbb 2003. 

május–júniusban az Iparművészeti Múzeumban 

láthattuk saját tervezésű könyveit. 

a 20. század első feléig liturgikus nyelv volt. 

A nép „biblyicslyinak” nevezte. A magyarországi 

kiadások is – az utolsó kettő kivételével – ezen 

a nyelven jelentek meg. Ezzel a tranossziusz elterjedése 

is hozzájárult egymás nyelvének megismeréséhez. 

Tranossziusz 

a Békés megyei szlovákoknál 

Békéscsabán 1923-ban és 1925-ben a könyvek gót 

betűs nyomtatással készültek. A gót betű írását, 

olvasását már rég nem tanították iskolában. Így 

a szülők tanították gyermekeiket az ismeretek 

elsajátítására. Régebben a családi éneklés mindennapos 

volt. Dedinszki Gyulát idézve: az egykori 

felvidékről az alföldre leköltözött ősök 

hozták magukkal a tranossziuszt. Az tartotta 

bennük a lelket az új otthonteremtés idején. 

Ezért ragaszkodnak mindmáig hozzá. Tudnunk 

kell, hogy szinte minden családban háromnégy 

példány volt. Házasságkötéskor a fiatal 

pár kapott egy példányt. A könyvet féltve őrizték, 

falitékában vagy pohárszék tetején. Templomba

Feigl Miklósné előadás közben 

menet nem vitték magukkal, mivel ott is tartottak 

a padhelyükön belőle. Haán Lajos írja: 

„Magában a nagytemplomban ünnepnapokon 

nyolcezer bőrkötésű, rézveretes imakönyv van.” 

Belső előzékén belül a tulajdonos neve, születési 

dátuma, házasságkötésének ideje, valamint 

a fontosabb családi események dátumát is 

ide jegyezték. 

A tranossziusz fedése 

A meglévő könyveken láthatjuk, egy részük teljes 

rézborítású, míg másik bőr- és rézlemez borítású. 

Sajnos a díszítőfedésekről, kiindulási helyéről, 

stílusjegyeiről nincs konkrét adatunk, csupán 

annyi, hogy a kész könyveket odaadták kiverni 

a mesterségével letelepedett, ügyességével kitűnt 

drótosoknak. A rézlemezes díszítés más 

egyházi könyveknél is megjelent. A 17. században 

a Biblia, a 19. században a poztilla (szentbeszédek), 

a funebrál temetési énekek. Ezek a 

könyvek a sok használattól erősen koptak, így 

óvni kellett. 

A könyvet a gerincnél csuklópántokkal tették 

hajlékonnyá. Zárásukat réz kapcsok, csatok biztosították. 

Létrejött a népi könyvkötés egyedi 

formája, mely követte a tranossziusz terjedését, 

kialakulását. Morávia területére a 17. századra 

teszik. Innen gyorsan átterjedt Lengyelországba, 

ahol a (knikorze) határ menti műhelyekben 

dolgoztak, csupán a környezetükben élőknek 

kötötték a könyvet. Majd a Beszkidekben lakó 

vásározó garálok közvetítésével terjedt el a Vág 

folyó mentén Zsilina körzetében, később a felvidéken 

és a magyarországi szlovákok körében. 

A rézveretes könyvek megjelenésénél a szlovák 

vándor kereskedőket és vándor iparosokat (drobiskárusokat) 

és főleg a drótosokat érdemes említeni. 

Ezek az emberek bejárták egész Európát, 

sőt Ázsiában Taskent vidékét is. Magyarországon 

szívesen keresték fel a szlováklakta helységeket. 

Feltételezések szerint a vándor drótosok voltak, 

akik a magyarországi szlovákok közt rézveretekkel 

kezdték díszíteni a tranossziuszt. 

A 19. századból származó mezőberényi nyilatkozat 

szerint az eddigi legrégebbi díszített fedelű 

könyv 1783-ból való. 1850 után már több 

darabról van jegyzés. Magyarországon egyszerű és 

díszesebb kötések is találhatók. E speciális formák 

készítője Békéscsabán Petrovszki Mihály, 

aki 1939-ig dolgozott. A két említett kötési forma 

közül az egyik csak az egyes részeit borítja a 

könyvnek, a másik szinte az egészet. Ez az 

utóbbi stílus teljesen kötődik Békéscsabához. 

Mivel mezőváros volt, nem volt helyőrsége, 

csak téli szállásra helyeztek el katonai egységeket. 

Így került Trencsén megyéből Békéscsabára 

két fiatalember, Szemenkár Márton és testvére 

György. Katonaidejüket letöltve a városban maradtak, 

és 1850-ben könyvkötő műhelyt nyitot- 

1858-as kiadású tranossziusz 

tak. Kialakították a tranossziusz új, díszített 

típusát. Az új díszítőkötés mindkét tábláját 

majdnem teljesen fedi a rézlemez. A tábla közepén 

téglalap elnyúló alakzata van kivágva, 

mely láthatóvá teszi a bőr- vagy papírborítást. 

Az 1860-as évek után már szabályosak a tükrök, 

belső oldalain a félkörös kivágás, új előforduló 

díszítőelem a szív és a csillagok, a pontokból 


105

kialakított motívumok. A könyv lapjait díszítették 

poncolással, levelek, indák, négyszirmú 

virágok, hullámvonalak és körök szép, szimmetrikus 

elhelyezésével. Az egész tábla szélén 

kettős poncolás is előkerül. Feltűnik a címereskoronás 

díszítésű tábla is. 

A könyv csuklópántjait is díszítették hasonló 

mintákkal. A könyvek záródása rézkapcsos, melyet 

pontsor keretez. Hogy erősebb legyen, közepén 

merevítő horony van beütve, sőt vaslemezzel 

is bélelik. A felső vége visszahajlított, 

amely a fedőlap megfelelően kialakított rézlemezével 

erős záródást biztosít. A borítólemezeken 

megtalálható a tulajdonos neve vagy monogramja, 

s a díszítőborítás készítésének időpontja. 

Érdekességként említem meg, hogy sehol nem 

találtam irodalmat, tanulmányt stb. a tranossziusz 

érdekes metszésére: ki készítette, könyvkötő 

A könyv metszése és a csuklópántok működése 

vagy a vándor drótos, vagy mindkettő. Pontokkal 

különböző körök, ívek vannak beütve, de 

munkám során találkoztam beégetett mintával, 

ovális keretben monogramívekkel. 

Másik érdekesség a mai ember számára, hogy 

Békéscsabán 1902-ben Korcsok György imakönyvtábla-szerelő, 

majd 1907-ben imakönyvkötő 

címen iparengedélyt váltott ki. A csabai 

veretes típus elterjedésével a könyvkötők a rézlemezt 

Budapesten, majd Aradon és a békéscsabai 

vaskereskedésben vásárolták, 70 × 100 cm méretben. 

Ez tíz darab könyvre volt elegendő. A könyvkötő 

felpakolta kocsira anyagait, indult Szarvas, 

Tótkomlós, Nagybánhegyes, Csanádalberti, 

Nagylak, Pitvaros, Kiskőrös felé. Előre értesítette 

az evangélikus lelkészt, az kihirdette a híveknek, 

és így egy ideiglenes műhelyben dolgoztak. 

Naponta huszonöt-harminc darab díszfedél készült 

el, de találtak Kiskőrösön dísztelen, két 

vaslemezborítású tranossziuszt is. 


Díszes csuklópántok 

A tranossziusz a mai napig az ünnepi alkalmakon 

is jelen van. Régi fényképeken is láthatjuk, 

mint kellék, kézbe fogva, festményeken is szívesen 

örökítették meg. Fazekasmesterek könyv 

alakú butéliákat készítettek a tranossziusz díszítőelemeivel, 

évszám és név közlésével. A több 

mint háromszáz éve megjelent tranossziusz három 

nép evangélikus lakosságának énekes- és 

imádságoskönyve volt. Nemcsak belső tartalmát 

becsülték, hanem borítólapjának míves 

rézverete miatt is kedvelték. A tranossziusz 

használata, díszítőfedésének fennmaradása egy 

hagyományos értékrendet váltott ki az emberekből, 

ami immár három és fél évszázadon 

túljutott. A belőle élőknek életet adó szent ige 

volt, és az a mai napig is. 

A PALLAS NAGY LEXIKONA (XVI. KÖTET) 

AZ ALÁBBIAKAT ÍRJA: 

„Tranoscius (Tranovszky), György, cseh-tót író, 

szül. 1591., megh. 1637. Ág. ev. lelkész Prágában, 

Bilskben (Lengyelországban) sz. Liptó-Szt.-Miklóson. 

Ő adta ki az első cseh-tót ág. ev. énekeskönyvet 

e cím alatt: Cythara Sanctorum (Lőcse, 

1635), négyszáz énekkel, melyeket német és lengyel 

nyelvből fordított, s részben maga is szerzett. Ez 

énekes könyv máig hetvennél több kiadást ért, s 

ma ezernél több éneket tartalmaz. Ő fordította 

csehre Luther Confessióját is (Olmütz 1635).”

Nekrológ egy zászlós hajóért… 

BONTJÁK AZ ATHENAEUM NYOMDA EGYKORI ÉPÜLETÉT A VII. KERÜLETBEN 

Dr. Garáné Bardóczy Irén 

A Magyar Hírlap 2000. november 15-én hírt 

adott arról, hogy az Athenaeum Nyomda egykori, 

hetedik kerületi épületének új, olasz tulajdonosi 

csoportja (amely egyben a műemlék jellegű 

New York palota tulajdonosa is) az egész épületkomplexum 

felújítását tervezi. Az épülethez tartozó, 

az Athenaeum Nyomda volt épületét is 

magában foglaló Osvát utcai épületegyüttesben 

konferenciaközpontot, irodaházat és 

mélygarázst építenek… 

Akkor elsiklottunk a hír felett. Ma már azonban 

ez a hír kegyetlen valóság. 

A hetedik kerület, Rákóczi út – Miksa utca 

(Osvát utca) – Erzsébet körút – Dohány utca által 

határolt területből (ahová az Athenaeum Nyomda 

1898-ban költözött) a Miksa utcai részen romhalmaz 

magasodik az egykor impozáns, gondosan 

megtervezett és kialakított épületsor helyén. 

(Hová lett az épület homlokzatába beépített kis 

Pallasz Athéné-szobor?) Csupán ez a romhalmaz 

jelzi, hogy itt állt korábban az ország – még 

másfél évtizeddel ezelőtt is – meghatározó, legnagyobb 

nyomdaüzeme. 

Leomlanak a falak, amelyek a nyomdaipar zászlós 

hajójaként emlegetett Athenaeum Nyomda 

dicsőséges korszakának voltak tanúi. Ha ezek 

a romokban heverő falak beszélni tudnának, 

miről mesélnének? Minden bizonnyal egy 

Magyar Nyomdáról, amely e falak között működött, 

fejlődött, sok embernek adott biztos 

megélhetést, dolgozói köré biztonságot nyújtó, 

jó munkahelyi közérzetet gerjesztő szociális 

hálót szőtt, amely az ott dolgozókat 

csapattá kovácsolta, akik az 

Athenaeum szekerét vállvetve 

egy irányba húzták. 

Ennek eredményeként 

közel kilencven 

éven át a nyomdaipar 

legjobbja volt, 

az előre vivő, jó dolgokban 

mindig az 

élen járt, azokban 

a dolgokban, 


109

amelyekről sokat tudunk, de amelyekről azt 

hittük, hogy természetes – és elfeledkeztünk. 

Ma már tudjuk, hogy semmi sem természetes – 

és újra emlékezünk. 

E szétrombolt falak mesélnek a dicsőséges 

korszak vezérigazgatójáról, Soproni Béláról, akinek 

mintegy harmincöt éves vezetői tevékenysége 

alatt az Athenaeum a nyomdaipar zászlós 

hajójává vált, és meghatározó szerepét az alatt 

a harmincöt év alatt folyamatosan növelte, 

mindvégig megőrizte. Mesélnek egy olyan vezérigazgatóról, 

akinek tevékenysége során valóságos 

testet öltött a „legfőbb érték az ember” 

szlogen, amely sok helyütt elcsépelt – ma már 

elfeledett – szólam csupán. 

Nos, a teljességre törekvés igénye nélkül az 

alábbiakban emlékezzünk a dicsőséges korszak 

néhány leg-jére a sok közül. 

w Az Athenaeum Nyomda már a hetedik kerületbe 

költözésekor az ország legnagyobb nyomdája 

volt, majd ezt a tényt tovább fokozva és 

szakosodva a legnagyobb napilap-, folyóirat- és 

könyvgyártó nagyüzemmé vált, a hatvanas 

években a hazai nyomdaipari termelés huszonöt 

százaléka az Athenaeumból került ki. 

w Elsőként helyezett üzembe monotype szedőés 

öntőgépet, elsőként vezette be az ólomszedés 

mellett – majd helyett – a fényszedést. 

w Az ezredfordulón az országban elsőként és 

egyedül rendelkezett cérnafűző könyvkötészeti 

géppel és kétszínnyomó géppel. 

w Elsőként vezette be a mélynyomtatást, íves 

nyomógépek beruházásával. 

w Elsőként rendelkezett B0-ás elő- és hátoldalt 

nyomó géppel. 

w Elsőként vezette be az ofszettechnológiát, és 

helyezett üzembe négyszínnyomó íves ofszetgépet. 

w A legtöbb pénzeszközt és szellemi energiát 

fordította műszaki-technológiai fejlesztésre és 

beruházásra. 

w Az 1964-ben befejezett első nagy rekonstrukció 

keretében üzembe helyezett hét nyomóműves, 

nagy formátumú mélynyomó rotációs gép 

és a kapcsolódó, kiegészítő technológiai beruházások 

lehetővé tették, hogy – ténylegesen meglévő 

piaci igényt kielégítve – az Athenaeumból 

kerüljenek elsőként piacra minőségigényes, felületkezelt 

papírra nyomtatott, színes, nagy példányszámú 

folyóiratok és egyéb hasonló minőségigényű 

nyomdatermékek. 


w Első volt a szakemberképzésben, a legtöbb 

alap-, közép- és felsőfokú szakembert adta a 

nyomdaiparnak. Ösztönözte az intézményes és 

autodidakta képzést és önképzést. 

w A nyomdaiparban elfoglalt helyéből következően 

a legnagyobb dolgozói létszámot foglalkoztatta 

kiemelkedően jó termelékenység mellett. 

w Fennállása alatt a legtöbb állami kitüntetésben 

részesült (pl. Élüzem-, Kiváló Vállalat-kitüntetés). 

w Csupán érdekesség, de nem elhanyagolható 

momentum, amely azt támasztja alá, hogy az 

iparon belül mennyire meghatározó volt vezető 

szerepe: az 1924. évi nagy nyomdászsztrájk az 

Athenaeumból indult ki. 

Miközben egy láthatatlan filmen gondolataimban 

végigperegnek a dicsőséges múlt képei, 

történései, fontos eseményei, egy hangos dübörgéssel 

leomló fal visszatérít a valóságba, amely 

egy nagyon is tényszerű felismeréshez vezet: 

így múlik el törvényszerűen a régi dicsőség, 

amelynek romjain egy új, a jelen és a jövő generációját 

szolgáló, korszerű világ épül. 

Mi, a régi dicsőség részesei és tanúi nem tehetünk 

mást, mint életben tartjuk a lángot, megőrizzük 

emlékezetünkben azokat a falakat, 

amelyek között a nyomdaipar elkötelezett 

katonáivá váltunk, amely második otthonunk 

volt, emlékeink között elraktározzuk azokat az 

eseményeket, történéseket, kiemelkedő személyiségeket, 

amelyek és akik e korszakot kísérték, 

fémjelezték és megteremtették. Megőrizzük, 

hirdetjük és közkinccsé tesszük a régi dicsőséget. 

Úgy legyen!

Parma nagy nyomdásza, Bodoni 

A NYOMDÁSZMÚZEUM NÉVADÓJA 

Timkó György 

Európában három jelentős nyomdászmúzeum 

található. Leghíresebb a mainzi Gutenberg-múzeum, 

a második az antwerpeni Plantin–Moretus 

páratlan érdekességű nyomdászati múzeum, és 

harmadik a sorban a parmai Bodoni-múzeum. 

A két utóbbi abban hasonlít egymásra, hogy 

nem általános nyomdászati múzeum, hanem 

egy-egy nyomdászdinasztiának, illetőleg kiemelkedő 

képességű nyomdásznak állít maradandó 

emléket. 

A modern nyomdászat megteremtésében 

meghatározó időszak volt a 18. század. Ekkor élt 

és alkotott három kiemelkedő képességű nyomdász, 

akiknek munkássága ma is él a nap mint 

nap szedett, látott vagy olvasott betűikben. Ők 

hárman rakták le a modern betűtípusok alapjait. 

Olyan írásokat alkottak, amelyek kortalannak 

bizonyultak. Olyan művészek voltak, akiknek 

művészete nem csak saját koruknak szólt, hanem 

máig ható, amely minden korban élő és egyben 

mindig modern. Nincs még egy olyan művészeti 

ág, mint a betűmetszés, amely létrejöttének időszakán 

túl is olyan időszerű, mint alkotásakor. 

E három betűművész az angol John Baskerville, 

az olasz Giambattista Bodoni és a francia 

François Didot (a Didot-nyomdászcsalád megalapítója). 

Mindhárman a 18. század alkotói. 

Nevüket a ma is használatos írásaik őrzik. 

François Didot fia, Ambrois alkotta meg azt a pontrendszert, 

mely a legtöbb európai országban 

– így hazánkban is – a nyomdai mértékrendszer 

alapja. 

Ki volt Giambattista Bodoni, a parmai nyomdászmúzeum 

névadója? Ha röviden szeretnénk 

válaszolni, elég lenne Hermann Hesse méltató 

szavait idézni: „Bodoni a betűk zsonglőre volt.” 

Ez mélységesen igaz, de azért attól több. Ő volt 

a Bodoni-antikva betűtípus megalkotásával és 

kiadványai tipográfiai felépítése révén a klasszicista 

betűművészet és könyvkultúra legnagyobb 

mestere. 

Bodoni nyomdászcsaládban született 1740-ben; 

apja jó nevű nyomdász volt. 

Bodoni betűmetszői művészetét meghatározta 

az, hogy első szakmájául a fametszést választotta. 

Továbbtanulási vágya az akkor híres Propaganda 

Fide nyomdába vitte, ahol új betűk tervezésével 

bízták meg. Tehetsége hamar ismertté vált, ezért 

a nyomda igazgatója, Ruggieri abbé – akivel jó 

barátságot kötött – ösztönzésére és segítségével 

több keleti nyelvet megtanult. Ugyanis a Propaganda 

Fide nyomda rendelkezett számos keleti 

írás betűivel, de azok hiányosak voltak, és ezeket 

kellett Bodoninak kiegészíteni. (A tudományos 

munkák szerzői gyakran idéztek szír, arab, héber 

és más keleti nyelven íróktól, valamint görög 

szerzők írásaiból.) Ez a munka kiteljesítette 

Bodoni betűmetszési képességét. Azonban tovább 

akarta ezt tökéletesíteni, és ezért Londonba 

szeretett volna menni, amit csak súlyos betegsége 

akadályozott meg. 

A sors London helyett Parmaba vitte, ahol a 

parmai herceg (Don Ferdinand) udvari nyomdát 

alapított. Több külföldi udvari nyomda mintájára 

nagy és jól felszerelt nyomdát akart, kiváló szak- 


113

ember vezetésével. Bodoni híre eljutott hozzá, 

és meghívta nyomdájának vezetésére. Bodoni 

ezt elvállalta, s további élete összefonódott 

Parmaval, ezzel a nyomdával és a nyomdászattal. 

Korának egyik leghíresebb, legtehetségesebb 

nyomdászává lett. Azonban vezetése alatt a parmai 

udvari nyomda is Európa egyik legrangosabb 

nyomdájává fejlődött. Bodoni könyvművészete 

tette híressé, mert sok művészi kiadvány, könyv 

hagyta el ezt a műhelyt. Nem csoda, hogy a vezetése 

alatt levő nyomdát elárasztották a megrendelők, 

s válogathatott, mit tervezzen és mit 

nyomtasson ki. 

Bodoni megújította az olasz könyvművészetet. 

Szakított az addig megszokott barokk, túlzóan 

cikornyás könyvdíszítésekkel (könyveiben egyetlen 

könyvdíszt sem alkalmazott), és a könyvoldalak 

tökéletes arányosságát (vagyis a szedéstükör, 

a fehér papír és a megnyomott – fekete – 

felületek arányát), az egyszerűséget, ezen belül 

is a címoldal és a belső alcímek összhangját, a 

margók kiegyensúlyozottságát, a betűk vékony 

és vastag vonalainak harmóniáját, a kiváló minőségű 

papír felhasználását és művészi kötését 

helyezte előtérbe. 

Neve a betűtervezési, betűmetszési munkája 

révén is közismert lett. Megújította a betűmetszést. 

Szakított a korábbi gyakorlattal, azzal, 

hogy a betűk a kézírásra alapozva készüljenek. Ő 

valóban betűmetsző volt, mert betűinek tervezésekor 

nem a kézi írásból, hanem a rézmetszésből 

– amelyben jártas volt – indult ki. Egész betűmetszési 

tevékenységét arra alapozta. Mindezt 

elősegítette az is, hogy a fametszés mesterségét 

is kiválóan értette, hiszen ez volt első szakmája. 

A betűk karakterét nem a toll, hanem a rézmetsző 

karctűje határozta meg, melyek révén a vékony 

és vastag vonalak szép harmóniája és ritmusa 

jelent meg az így készült betűin. Hallatlanul ter- 


mékeny betűmetsző volt. Harmincegy éves korában 

adta ki az első betűmintakönyvét, mely tizenhét 

antikva és kurzív ábécét, nyolc kisbetűs 

ábécét, négyszázkilenc nyomdai sordíszt tartalmazott. 

A tizenkét évvel későbbiben már százötven 

latin és huszonnyolc görög írást mutatott be. 

Halála után özvegye kiadta a Manuale Tipografico 

nagy művének második kiadását, melyben háromszázhetvenhárom 

különböző betűfajtát mutat 

be, s melynek minden egyes betűjét Bodoni 

metszette! 

Bodoni betűi tervezésekor a betűtípusok törzsének 

magasságát három egyenlő részre osztotta: 

egy részt a betű szemére, egyet a felső, egyet az 

alsó kinyúlására. Így az m betű egy egységnyi, 

míg a b vagy a g két-két egységnyi volt. (Ter- 

mészetesen más betűmetszők nem ezt az arányt 

alkalmazták [elég a ma is népszerű Times írásra 

gondolnunk], és ez is jól megkülönbözteti 

Bodoni betűit a másokétól.) Betűinek a vékony 

és a vastag vonalak váltakozásából kialakuló ritmusa 

és egyben szemet nyugtató nyugalma, 

mely az olvashatóságot megkönnyíti, teszi széppé 

és mindig modernné, időtállóvá. Ha betűre 

mondhatjuk, hogy klasszikus, úgy az övére feltétlenül. 

Tökéletes, arányos – örökbecsű. (Számomra 

a legszebb nyomdai betű a Bodoni.) 

A Bodoni betű időnként háttérbe szorul, azután 

újra föltámad. Nem volt olyan betűöntöde, szedőgépekhez 

matricákat készítő üzem, nyomdai 

számítógépekhez programokat szerkesztő, aki 

ne vette volna fel írásai sorába a Bodoni típust. 

(Igaz, ezek többsége – az eredeti betűjellegzetességeket 

megtartva – bizonyos változtatásokon 

ment át, mert például a technológiai lehetőségek 

mások a kézi szedésnél, mások a gépszedésnél, 

és természetesen az adott kor ízléséhez is valamelyest 

igazítani kellett.)

Miután Bodoni neve a művészi szépségű 

könyvei révén egész Európában ismert lett, ajánlatot 

kapott Spanyolország római követétől 

(Chavelier d’Azara), hogy rendezzen be nyomdát 

az ő palotájában görög, latin és olasz klasszikus 

könyvek kinyomtatására. A parmai herceg ezt 

azzal akadályozta meg, hogy megbízta Bodonit, 

az ő hercegi palotájában legyen az a nyomda. Így 

aztán ebből a nyomdából kerültek ki a legszebb 

klasszikus könyvek: Horatius (1791), Vergilius 

(1793), Tasso: La Gerusalemme Liberata (1794). 

Valamennyi kiadványa közül bizonyára a legszebb 

és legértékesebb Homérosz Iliásza, melynek 

görög betűi a legszebben megformált betűi közé 

tartoznak. A görög betűinél nem a rézkarc metszése 

érvényesül, mint a latin betűinél, hanem 

az írott betűé. 

Bodoni az Iliász könyvét Napóleonnak ajánlotta, 

és egy példányt dedikált is neki. Napóleon, 

amikor meglátta ezt a csodálatos könyvet, elrendelte, 

hogy Bodoni ezután évente háromezer 

frank járadékot kapjon. (Olaszország ekkor francia 

uralom alatt volt.) A császár képviselői versengve 

hívták Bodonit, jobbnál jobb ajánlatokkal csábítva, 

de ő nem hagyta el Parma városát. Azonban, 

amikor a francia Murat 1811-ben kitüntette, 

hálája jeléül kiadta a Fénelon Télémaque című 

kiadványt, később még, 1813-ban, Racine drámáit 

három kötetben. 

Bodoni hetvenhárom éves korában, 1813-ban 

halt meg. Hallatlanul teherbíró életet élt, egész 

élete a nyomdászat iránti szeretetteljes odaadásban 

telt el, és magát tréfásan gályarabnak nevezte. 

(Halála idején is dolgozott, a Manuale Tipografico 

második kiadását készítette elő. Munkáját, 

amely 1818-ban jelent meg, özvegye fejezte 

be.) Szép élete volt. Alkotott, és ebben örömét 

lelte. Mindig dolgozott, de – tréfa ide vagy oda – 

nem gályarabként érezte magát munkája során. 

Kevés művész mondhatja el, hogy kortársai is 

elismerték egyedülálló tehetségét, művészi adottságát 

és alkotásait. Parma hercege nemesi rangra 

emelte, megkapta a spanyol király udvari nyomdásza 

címet, tiszteletére (1804-ben) emlékplakettet 

öntöttek, Napóleon a becsületrendet adományozta 

neki – huszonnyolc ezer frankos tiszteletdíj 

kíséretében. Halála után a Pantheonban 

felavatták szobrát. (1872-ben szülővárosa, Saluzzo 

is szoborral tisztelgett szellemi nagysága előtt.) 

Bodoni neve az olaszok emlékezetében nem 

halványult el. Összegyűjtötték emlékeit, és azokat 

1963-ben a Bodoni tiszteletére létesített 

múzeumban helyezték el. A Bodoni-múzeum 

Parmaban található a Palast Pilotta palotában, 

a Palatina-könyvtár legfelső emeletén (az egész 

emeletet elfoglalja az emlékmúzeum). Itt mintegy 

ezer Bodoni-kiadvány látható, közöttük igen ritka 

példányok is: selyemre, pergamenre készült 

nyomtatványok, Bodoni levelei, próbanyomatok, 

szemleívek, köztük a leghíresebb olasz és külföldi 

betűöntödéktől is. Olyan pergamen- és papírnyomatok 

vagy rajzok, melyek a nagy művészek, 

alkotók eredeti példányai. Megtekinthető a 

múzeumban Bodoni munkaeszközei, szerszámai 

is: reszelők, kések, szedőszekrények, a betűk öntőformái 

stb. 

A múzeumban a nyomdászatról gazdag könyvgyűjtemény 

található és tanulmányozható. 

A múzeum felavatása után egy évvel, 1964ben 

egy nyomdászati kutatóműhelyt avattak fel, 

hogy Parma kulturális életét ezzel támogassák. 

Itt rendszeres időszakos kiállításokat tartanak a 

világ jelentős tipográfusainak munkáiból. 1975ben 

a Helikon Könyvkiadó vezetője, Szántó Tibor 

is itt mutatta be legszebb alkotásait. A múzeum 

nagyon szép kiadványban méltatta Szántó Tibor 

munkásságát, melyben tipográfusunk negyvenhárom 

alkotása látható, közöttük a Magyar Grafika 

öt számának borítója. (Előző oldal bal felső kép.) 

E sorok írása közben öröm és szomorúság tölt 

el. Örülök, hogy Bodoni életét és munkásságát 

az olaszok becsben tartják, eszmei és tárgyi emlékeit 

megőrzik, de egyben elszomorít az, hogy 

a mi nagy betűmetszőnkről és nyomdászunkról, 

Tótfalusi Kis Miklósról nem tudunk hasonlóan 

így emlékezni. Nem akarom, nem is lehet őket 

összehasonlítani, egy nevezőre hozni, de nekünk 

ő volt a Bodonink. Csak nem tudjuk… 


115

Barcsay Jenő, a grafikus 

EMLÉKKÉPEK 

Prukner Pál 

A cím nem egészen pontos. Nem csupán 

a grafika művészetét, hanem az embert 

szeretném bemutatni. Az ok: grafikai és festői 

munkásságáról cikkek sokasága és könyvek 

tanúskodnak, de ezekből valamilyen felfogásbeli 

elképzelések szerint hiányzik az ember, aki 

műveit megalkotta. Ezért több évtizedes barátságunk 

okán elsősorban Őt szeretném megidézni, 

aki mindazt a szépséget megalkotta, ami művészetének 

máig élő és ható valósága. 

Amikor először felhívtam telefonon 1962-ben, 

csupán annyit tudtam róla, hogy a huszadik 

századdal szinte egy időben, 1900 januárjában 

született Erdélyben, a Kolozs megyei Katona községben, 

és a budapesti Képzőművészeti Főiskola 

tanszékvezető professzora. Közölte, szívesen lát 

a szentendrei művésztelep műteremházában. 

A megbeszélt időpontban becsöngettem, de 

senki nem nyitott kaput. Miért is nyitott volna, 

amikor az nem volt kulcsra zárva? Így könnyen 

beléphettem a művészet eme szentélyébe, mely 

a háború előtt Barcsay Jenő mellett Vajda Lajos, 

Ámos Imre, Czóbel Béla, Kmetty János, Ilosvai 

Varga István műhelye volt. Ám a belépést követően 

egy fehér kuvasz rontott felém, alig tudtam 

elugrani előle, s jött volna nyomban utánam, 

amikor egy törékeny, szakállas férfi jelent meg 

az udvaron, és csendes hangon üljt parancsolt 

az engem kergető ebnek, aki azonnal engedelmeskedett, 

majd kis idő múltán odasomfordált 

hozzá és a lábához dörzsölte sűrű, fehér bundáját. 

– Ne haragudj, de éppen dolgoztam, ezért nem 

jöttem ki azonnal a csengetésedre – szabadkozott. 

– Ő a mi őrző-védőnk – mutatott a törleszkedő 

állatra –, ezért nincs soha kulcsra zárva a kapu. 

Az életnek vannak pillanatai, amikor őszinte 

barátság szövődik két ember között. Így történt 

ez akkor is, s ez a barátság negyedszázadon át 

tartott, míg búcsút nem mondott az evilági létnek 

Nyenyő. Akit közel engedett magához, az így 

szólíthatta. Csendes, szerény, magának való embernek 

ismerték, akik találkoztak vele. Szinte 

remetei életet élt fővárosi lakásában. Egy házban 

Kodály Zoltánnal a köröndi házban. Kodály 

a földszinten, Barcsay az első emeleten. Különösebb 

barátság soha nem szövődött köztük, mint 

ahogy nem fűzte meghitt kapcsolat Szentendrén 

Czóbel Bélához sem, jóllehet mindketten Párizsban 

tanulták a művészmesterséget. Két alkotó, 

két különböző stílusirányzat képviselője. Külön 

utakon jártak. Pedig a tartós barátságok olykor 

szinte percek-órák alatt kötődnek. Nemcsak az 

emberekkel, a tájjal is. 

– Nagyon hálás vagyok a sorsomnak – nyilatkozta 

akkor –, hogy életemben mindig hozzásegített 

ahhoz, hogy az adottságot, amivel születtem, 

kibontakoztathattam. Ehhez persze szerencse is, 

lehetőség is kell. A nagyenyedi református kollégiumban, 

1918-ban szereztem tanítói oklevelet. 

Az életemre döntő befolyással bírt az, hogy a sors 

néhány olyan nagyszerű emberrel hozott össze, 


117

akik nemcsak jók voltak hozzám, hanem anélkül, 

hogy ismertek volna, segítettek rajtam. Így 

például örök hálával tartozom Gulyás Károly 

rajztanár úrnak, mert neki köszönhetem, hogy 

képzőművész lett belőlem. Ő fedezte fel bennem 

a rajzkészséget, s vitt el az egyik helyi mecénáshoz, 

aki anyagilag hozzásegített, hogy Pestre 

jöhessek, s beiratkozhassak a Képzőművészeti 

Főiskolára, ahol Vaszary János, majd Rudnay 

Gyula volt a mesterem. S nagyon sokat köszönhetek 

Lyka Károlynak is, akitől nemcsak rengeteget 

tanultam, hanem aki első kiállításaimat is 

önzetlenül patronálta. 

Az egész napot Szentendrén töltöttem. Beszélgettünk. 

Akkor még nem panaszkodott, hogy a 

művésztelep egyáltalán nem alkalmas arra, hogy 

az ott élők huzamosabb ideig helyben tartózkodjanak. 

Ő maga harminchét évig lakott ott, és sokat 

szenvedett a sötét, nedves, egyáltalán nem higiénikus 

műteremszobában. Inkább hálásan szólt 

arról, hogy ilyen hosszú ideig Szentendrén lehetett. 

Barcsay Jenő életének nemcsak az indulása 

volt különös, hanem a folytatása is. Egy későbbi 

beszélgetésünk során erre így emlékezett: 

– A főiskola elvégzése után még nem gondoltam 

arra, hogy a művészetből megéljek. Rajzoltam, 

festettem valami belső kényszer hatására, talán 

azért, mert mindig nagyon szerettem kísérletezni, 

mivel egy-egy mű elkészülését kísérletek sora 

előzi meg. Harmincegy éves koromig éltem így, 

szinte a kísérletezésnek szentelve minden órát. 

Aztán nem ment tovább, állást kerestem, hogy 

megéljek valamiből. Így kerültem az egyik budapesti 

iparostanonc-iskolába, ahol a fémipari 

technológiától kezdve a magyar irodalomig több 

tantárgyat tanítottam, csak éppen rajzot nem. 

Így éltem 1944-ig, amikor rövid idő alatt három 

Sas-behívó érkezett címemre. Előbb Kmetty Jánostól, 

aztán pedig Szőnyi Istvántól kaptam hamis 

papírokat, miszerint katonai szolgálatra alkalmatlan 

vagyok. Bujkálva, hamis igazolásokkal 

úsztam meg ép bőrrel a második világháborút. 

Ezt követően nevezték ki a főiskola anatómiai 

és szemléleti látszattan tanszékének vezetőjévé. 

Ennek is különös története van. 

– Amikor a háborút követően, még a tanítás 

megkezdése előtt összeült a tanári kar, Krocsák 

Emil ajánlotta meghívásomat a megüresedett 

állás betöltésére, és Szőnyi István támogatta az 

ötletet. A döntést Varga Nándor közölte velem. 

Néhány nappal később Szőnyi megkérdezte tőlem: 

Nyenyő, vállalod-e? Akkor még csupán 

annyit értettem az anatómiához, mint a többi 

festőkollégám, de ez nem lehetett elég arra, 

hogy tanítsam is a fiatalokat az anatómiára. 

Ezért haladékot kértem a végleges válaszadásra, 

s ehhez kapóra jött a három hónapos kényszerszénszünet. 

A szertárból kicsempésztem egy 

csontvázat, újságpapírba csomagoltam, s amikor 

a kapuban a portás egy pillanatra elfordult, 

mint egy vásott kölyök, eliszkoltam. Három 

hónapig szinte éjjel-nappal ezt a csontvázat tanulmányoztam. 

Így kezdődött, s folytatódott azzal, 

hogy minden órámra rajzokkal illusztrált óravázlatot 

készítettem. Ezt csak azért említem meg, 

mert ezekből a rajzokból született meg első 

könyvem, a Művészeti anatómia. 

Az 1953-ban megjelent albumot két újabb 

kötet követte, az Ember és drapéria (1958), majd 

a Forma és tér (1966). Ezek a művek angol, német, 

francia és spanyol nyelvre lefordítva az egész 

világon elterjedtek. Anatómiai rajzai helyet 

kaptak a francia diákok tankönyveiben is. 

Köztudott, hogy Barcsay Jenő munkássága 

szorosan kötődött Szentendréhez. Hogy miért, 

arra így válaszolt egyik látogatásom alkalmával: 

– Nem tudom elképzelni művészeti életemet 

Szentendre nélkül. A sík és a tér feszültséget 

teremtő ellentmondását itt találtam meg leginkább, 

1929 óta tavasztól őszig itt töltöm minden 

időmet. Azaz… egyszer próbáltam elszakadni 

tőle, ha jól emlékszem, ez 1935-ben történt. Egri 

József barátom Badacsonyba hívott. Elfogadtam 

a szíves invitálást, mert éppen megrekedtem a 

munkámban. Gondoltam, a környezetváltozás 

talán segít. Három napig sétáltam a Balaton 

partján. A negyedik nap reggelén, amikor felébredtem, 

a Nap korongja úgy tekintett rám az ablakon 

keresztül, ahogyan Szentendrén ismertem 


119

meg. Nem volt tovább maradásom. Sebtében 

összepakoltam, és búcsú nélkül indultam az állomásra. 

Féltem, ha búcsúzásra kerül a sor, a barátom 

visszatart. Délután már Szentendrén voltam, 

és csak levélben magyarázkodtam. Táviratilag 

érkezett a feloldozás: „A te helyedben én is ezt 

tettem volna…” Azóta egy életre szóló barátság 

fűz a városhoz és lakóihoz. 

Már jó néhány éve ismertük egymást, amikor 

megkérdeztem: – Nyenyő bátyám, szeretnék venni 

egy képet tőled. – S a válasza: Ne haragudj, barátom, 

én egyedül élek, a képek az én gyermekeim. 

Pénzért nem válok meg tőlük. – Látogatásom 

végén egy csomagot adott át: – Fogadd el 

tőlem, őszinte szeretetből adom, megpecsételéseként 

barátságunknak. Amikor otthon kibontottam, 

egy műterembelsőt ábrázoló festmény 

került szemeim elé, a Barcsayra jellemző vastag, 

fehér keretben. 

Néhány héttel később felhívott, ha van időm, 

menjek fel hozzá a budapesti műterembe. Ez 1964 

áprilisában történt. A műterem akkor leginkább 

egy műkereskedéshez hasonlított. Barcsay Jenő, 

akkor már Kossuth-díjas művész, csomagolt. 

– Nem, nem utazom – mondta –, csupán a képeimet 

indítom útnak. A velencei biennáléra 

szól a meghívás. Harminc grafika és hetven festmény 

„száll” vonatra, hogy megmérettessék a 

világ egyik legjelentősebb seregszemléjén. 

Ez volt az első alkalom, mely átfogó képet 

adott egy magyar művész munkásságának négy 

évtizedéről Itáliában. Annak az évnek a nyarán 

szinte valamennyi, magára valamit is adó magyar 

lap kritikusa jelen volt a nagy eseményen, és a 

legteljesebb elismerés hangján szólt a Mester 

velencei sikeréről. A képekről a külföldi sajtó is 

felsőfokon áradozva számolt be, elismerve Magyarország 

kiemelkedő művészeti életét, alkotóinak 

nemzetközileg elismert munkásságát. 

Ennek az évnek a karácsonya felejthetetlen 

volt számomra. Szenteste reggelén csöngött a telefon. 

– Itt Nyenyő. Felmehetnék hozzád? – kérdezte. 

– Csak nincs valami baj? – riadtam meg. – Nincs, 

nincs – tiltakozott. – Csak köszönteni szeretnélek 

az ünnep alkalmából. Kimentem az erkélyre, 

onnan figyeltem az érkezését. Alig telt el egy fertályóra, 

taxi állt meg a házunk előtt. Nyenyő kiszállt, 

kezében egy jókora csomaggal. Leszaladtam 

elé, mert tudtam, hogy a keze gyenge, azért nem 

készít monumentális képeket, jóllehet, kisméretű 

képei is a monumentalitást tükrözik. – Kellemes 

ünnepeket kívánok – mondta már a lakásban, és 

átnyújtotta a kezében tartott csomagot. Véletlenül 

fordítva csomagoltam ki, s az első, ami a szemembe 

ötlött, a velencei biennálé bélyeglenyomata. 

Ha Arany Jánost idézném, „madárlátta 

kép” volt, mely megjárta Velencét, és most, karácsonyi 

ajándékként az én tulajdonommá vált. 

Évekkel később abban a szerencsés helyzetben 

voltam, hogy jelen lehettem azon a beszélgetésen, 

melyen Pest megye vezetői felkérték az épülő 

szentendrei művelődési központba szánt monumentális 

mozaik elkészítésére. Akkor néhány 

nap haladékot kért, mielőtt igent vagy nemet 

mondott volna. 

– Mondd, ugye nem bántottam meg senkit? – 

kérdezte a látogatás végén olyan őszinte zavarral 

az arcán, amely csak a nagyon tiszta embereknek 

adatik meg. – Nem mondhattam azonnal 

igent, hiszen a feladat olyan nagy, nem is tudom 

pillanatnyilag, képes leszek-e a megalkotására. 

Szentendre számomra szent dolog, azért, mert 

itt teljesedett ki a művészetem, meg azért is, 

mert hosszú évtizedek kötnek hozzá. Amikor 

1929-ben először jártam itt, megragadott a szépsége, 

történelmet idéző hangulata. A város dombos 

környéke gyermekkorom mezőségi tájait 

juttatta eszembe: a fátlan, óriási térformák hatalmas 

feszültsége, a geológiai erők türemlése áhitatot 

keltő látvány volt. A sík és a tér feszültségét 

itt találtam meg a leginkább… Ebből alakult ki 

az én konstruktív művészetem. 

S még egy apró mozaik Barcsay Jenő portréjához. 

1970 decemberében, talán éppen egy interjú 

kapcsán meglátogattam. A műteremszoba közepén 

jókora hátizsák. Kolbászt, téliszalámit, cukrot 

és más finomságokat pakolt bele. Kissé szabadkozva 

mondta: – Amióta a világra jöttem, tudom, 

hogy van édesanyám. Vasárnap indulok haza 

a kis erdélyi faluba, hogy felköszöntsem századik 

születésnapja alkalmából. Ennél szebb karácsonyt, 

azt hiszem, ember nem kívánhat magának, 

mint hogy erőben, egészségben köszönthesse 

édesanyját századik születésnapján. 

Ezt csak közelítette az az élmény, hogy Barcsay 

Jenő életművéből – még életében – múzeum nyílt 

Szentendrén, mely máig is a városba látogatók 

egyik legkeresettebb zarándokhelye. 

Tizenöt éve távozott el tőlünk századaink 

egyik meghatározó művésze, és azóta az égi mezőkön 

rajzolja, festi az általa mindig csodált 

szentendrei sikátorokat, háztetőket, a Bükköspatak 

partját s a várost ölelő, egymásnak türemkedő 

dombokat. 


121

Fényképből digitális kép – OnLine 24 

OLCSÓN, DE NEM OLCSÓT 

Prukner Zoltán 

Batha László fotóriporterként dolgozott, 

és eszébe sem jutott, hogy más munka után 

nézzen, egészen addig, amíg gerincét operálni 

nem kellett. Nem tragikusan, de választott 

hivatását nem folytathatta tovább. 

Változtatnia kellett. Vett egy 386-os 

számítógépet és egy lézernyomtatót. Nehéz 

ezt cégalapításnak nevezni, talán maga sem 

tudta, mi fog kisülni az egészből. Amikor 

kezébe került az első XT, belebizsergett 

az izgalomba. Ma tulajdonosa az OnLine 24 

Digitális Manufaktúra nevű levilágító 

stúdiónak. 

Ezt a teljes nevet persze aligha használja bárki is, 

pedig két korszakot, az egykori céhes időket és 

a mai, néha már túlságosan is dinamikus világ 

szemléletét és technikai fejlettségét hozza egy 

kalap alá. Lehetséges ez? Újságnak dolgozó fotóriporterként 

kapcsolatba kerülhetett az akkor még 

számítástechnikai forradalom előtt álló nyomdászvilágunkkal, 

vagy egyszerűen csak (?) a szépérzéke 

teszi, de akármennyire is a bitek és byte-ok 

birodalmában ismerkedett meg a szakmával, 

fontos számára a minőségi munka. A kezdeti, 

küszködős éveket a Work Press Kft. megalakítása 

követte, amely havi lapok, könyvek és egyéb kiadványok 

tervezésével már biztosított egy normális 

megélhetést, s a kezükből kiadott nívót már akkor 

is mutatta, hogy újságírók, tervezőszerkesztők is 

szívesen jártak hozzájuk. Közben összeállt egy 

ütőképes, profi csapat, amely áldozatokat is hajlandó 

volt hozni a megerősödéshez, létrejött az 

OnLine 24, amelyet ekkor két döntő momentum is 

segített. Anyagilag az, hogy megbízást kaptak 

a Képes Autó Expo hirdetési újságtól, ami hetente 

hatvanról kétszáz oldalra emelte termelési rátájukat, 

majd a megnövekedett kapacitás szorításában 

sikerült AGFA Avantra 44-es berendezésük 

mellé egy Fuji Luxel F 9000-es gépet is beszerezniük 

(mindkettő B1-es), amely sokkal megbízhatóbb, 

pontosabb és hihetetlenül gyors masina. 

A készülékek legnagyobb felbontása 3600 dpi, a 


legnagyobb alkalmazható rácssűrűség 425 lpi. 

Egy csapásra – nem feledve az eltelt szívós éveket! 

– odáig jutottak, hogy 2400 dpi-s felbontással 

akár ötezer-ötszáz színes oldalt is le tudnának 

világítani huszonnégy óra alatt. Ez azt jelenti, említette 

hasonlatképpen Batha László, aki beosztása 

szerint ügyvezető igazgató a cégnél, hogy a közismerten 

nem éppen minikönyv-terjedelmű Révay 

Nagylexikont egy nap alatt másfélszer le lehetne 

világítani. A legnagyobb levilágítható méret, 

amelyet vállalni tudnak, 904 x 1120 mm. A hagyományos 

rácsozások mellett lehetőség nyílik a Fuji 

Quality Screening és az AGFA Balanced Screening 

szűrőberendezések használatára, valamint gyémánt- 

(FM vagy sztochasztikus) rács alkalmazására 

is. Mindeme csúcstechnológia minőségben 

mit jelent? A Magyarországon elsőként alkalmazott 

hagyományos ofszetfilm mellett fotópapírra is 

készítenek digitális fotólevilágítást. Ennek egyik 

módszerével készítették például a Sajtófotó 2001 

és a 2002-es kiállítás teljes anyagát. Nem kell 

mondani, hogy ebben az esetben mennyire volt 

fontos a tökéleteshez közelítő képvisszaadás. 

Természetesen vállalnak CD-írást (akár TIF-formátumban 

is), A3 méretben digitális, illetve 

maximálisan B2 méretben analóg proofkészítést, 

digitális montírozást, amellyel alaposan csök-

kenthető a nyomdaköltség. Apropó, anyagiak. 

Az OnLine 24 a kitűnő feltételek ellenére a megszokottnál 

olcsóbban, 2001 szeptembere óta változatlan 

áron, rövid határidővel vállal megrendelése- 

ket. Mindez része Batha László gondolkodásának: 

bár huszonöt munkatársával a vevőiből él, különben 

minek tartana fenn önálló vállalkozást, de 

nem a villámgyors, bármi áron elérendő haszon 

vezérli. Ügyfeleihez a lehető legrugalmasabban 

viszonyul, törzsvásárlói vonalkódot vezetett be 

Szakkönyv a tamponnyomásról 

Bátai Istvánné 

Magyarországon az elmúlt tizenöt évben terjedt el a 

tanmponnyomás technológiája, azóta folyamatosan 

érkeznek a gépek az országba, és 

az ipar egyre több területén hódít ez az 

eljárás. Mivel ennek a szakterületnek 

sehol a világon nincs igazán 

szakirodalma, mindenki úgy tanulta 

meg a szakmát, hogy átvette a külföldi 

gyártók és forgalmazók, felhasználók 

tapasztalatait, és azt igyekezett a 

„maga képére formálni”. Természetesen 

így sokan és sok helyen saját hibáikból 

tanultak, ami nem mindig 

ment egyszerűen, és komoly nehézségeket, 

főleg pedig fölösleges költséget 

jelentett az alkalmazó cégeknek. 

Ez a könyv azért készült, hogy segítse 

a tamponnyomással foglalkozók munkáját, megismertesse 

a különböző gépeket, géptípusokat, a velük 

való munkavégzés lehetőségeit és ajánlásait, valamint 

kedvezményekkel a megbízható vásárlók számára, 

s ha valaki hibát vét a hozott anyagon, nem dobatja 

félre az anyagot, hanem igyekeznek az ügyféllel 

együtt megoldani a problémát, és ha ez nincs 

is ingyen, nem fizetteti ki vele kollégáinak a fogászati 

kezelését vagy a gyerek dráguló tankönyveit. 

Arra is volt példa, hogy egyedülálló kezdő grafikussal 

volt megértő, amikor az csúszott a fizetéssel. 

Gondol a jövőre, s az EU-csatlakozás idején sem 

szeretne teret veszteni, sőt elindította az ISO-minősítéssel 

járó hercehurcát! Ehhez pedig az is kell, 

hogy bátran nézhessen tükörbe minden reggel. 

Batha László egyet fájlal: hazánkban szinte lehetetlen 

feltérképezni a piacot, még interneten 

keresztül is, ezért maga sem tudja, mire számítson 

május után. Ismeri az újdonságokat az új 

„őrületig”, a CtP-ig, mely nem őrület, hanem fantasztikus 

lehetőségek tárháza, de az információk 

nem állnak össze egésszé. Talán ezért is indította 

el az ingyenes B1 Magazint (www.b1.hu), ahol 

– web-oldalukhoz hasonlóan – kínálatukon túl 

kapcsolatot ajánl, információcserét, szakmai viták 

lefolytatását… A kezdő szám bemutatkozását így 

fejezi be: „…tudjátok, egyedül nem megy. A kommunikációhoz 

minimum két fél kell…” 

komplexen ismertesse mindazon elemeket, melyek a 

tamponnyomás során felhasználásra kerülnek. Így 

részletesen foglalkozik a különböző 

festéktípusokkal, vegyszerekkel, klisékkel, 

segédeszközökkel, főleg pedig 

gyakorlati tanácsokkal szolgál mindazoknak, 

akik alkalmazni kívánják, 

vagy már alkalmazzák ezt a technológiát. 

Ajánljuk tehát mindazoknak ezt a 

könyvet, akik szeretnének alaposabban 

megismerkedni a tamponnyomás elméletével, 

alapjaival és gyakorlati ismeretekre 

kívánnak szert tenni, vagy 

csupán meglévő ismereteiket kívánják 

elmélyíteni. 

A könyv 2003. december 1-jén jelenik 

meg. Megrendelhető 1500 forint + áfa 

áron. (Cím: 3531 Miskolc, Bársony J. u. 14. 

Levélcím: H-3502 Miskolc, Pf.: 236. Tel./ fax: (36-46) 

343 318.) 


123

Széchenyi-terv után, tervek előtt 

ÚJ TELEPHELLYEL GAZDAGODOTT AZ ADUPRINT 


CTP – MÁR JÖVŐRE? 

Rózsavölgyi és Társa, Zeneműkiadó Vállalat, Zeneműnyomda 

Kft., AduPrint Kiadó és Nyomda Kft. 

– egy út állomásai változó társadalmi rendszereken 

és szerveződési formákon át, államosítástól 

az újbóli privatizálásig, a zenei tárgyú kiadványok 

kizárólagos – s Nyugat-Európában Editio Musica 

Budapest márkanév alatt nemzetközi hírű – 

gyártásától a mai szélesebb termékskáláig, mely 

könyvektől a naptárakig, magazinoktól a szórólapokig, 

a korábbi időkből megmaradt kottakiadástól 

a katalógusgyártásig terjed egy- és 

többszínben, B2-es méretben. S az íves ofszettechnológia 

mellett már a CtP-rendszerekkel kacérkodnak. 

Június óta már a legújabb változás is 

történelem csupán: kinőttek Nagymező utcai 

üzemükből, kiköltözhettek végre saját telephelyükre, 

az óbudai Csikós útra. 

DINAMIZMUS 

Az AduPrint véghezvitte azt a bravúrt, hogy a hurcolkodás 

két hete alatt egyetlen pillanatra sem 

álltak le a termeléssel. Ez már európai színvonalat 

és hozzáállást jelez. A kormányváltással jobblétre 

szenderült Széchenyi-terv segítette a tágas, modern, 

minden igényt kielégítő és még sok fejlesztési 

lehetőséget kínáló telephely megépítését. 

A mintegy háromszázmilliós beruházást emellett 

hitelből és saját erőből finanszírozták. Maga 

a nyomda a földszinten kapott helyet, az irodák 

az emeleten, mint azt maga a fiatal cégvezető, 

dr. Tóth Zoltán mutatta meg szerkesztőségünk 

képviselőinek. Az a cégvezető, aki friss jogász és 

közgazdász diplomájával a zsebében még maga 

sem gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy 

a nyomdaipar területére keveredik. Családi érdekeltsége 

hozta elő az ötletet, s két éve már az 

AduPrint Kft. munkatársa, nyár óta pedig cégvezetője. 

Nem bánta meg döntését. 

Arra az egyre inkább már-már kötelezővé váló 

működési forma megvalósítására törekszenek, 

amely röviden a „mindent egy helyen” jelmondattal 

fogalmazható meg. A megrendelő által 

adott film felmontírozása, levilágítása lemezre, 

fekete-fehér vagy színes nyomat készítése és a 

kötészeti munkák mellett kiterjedt kapcsolataik 

vannak olyan alvállalkozókkal, akik egyéb munkáikat 

is (fóliázás, perforálás, stancolás stb.) is el 

tudják végezni. A rengeteg, kb. háromezer két- 


125

száz négyzetméterből mintegy ezer négyzetméter 

kiadható helyiség áll rendelkezésükre az új 

nyomdaüzemben, amelyet ugyan a kapcsolódó 

iparok bármely képviselőjének szívesen bérbe 

adnak, de azt szeretnék, ha ott lennének közöttük 

a nekik is dolgozó alvállalkozók. Olyan 

nyomdaipari centrumot kívánnak létrehozni, 

ahol a megrendelő az első ötletszikra kipattanásától 

a tervezésen és a gyártási munkafolyamatokon 

át a kész termékig mindent egy helyen, a lehető 

leggyorsabban megkap. Mindezt kulturált, 

átlátható, kényelmes helyszínen, ahol mind az 

ötvenöt dolgozójuk, mind az ügyfeleik kellemesen 

érezhetik magukat. S aki ismeri a budapesti 

belváros közlekedési körülményeit… nos, az új 

épületnél nem okoz gondot a parkolás. 

CTP-TECHNOLÓGIA 

Még a Nagymező utcában kerültek először kapcsolatba 

a nyomdaipar közeljövőjét nagyban 

felülíró CtP-technológiával egy velük szorosan 

együttműködő alvállalkozó révén. A hagyományos 

nyomóforma-készítés „szentháromságával” 

– filmeredeti, montírozás, lemezmásolás – szemben 

közvetlenül a digitális anyagból állítják elő 

a nyomtatandó ofszetlemezt, ezzel kiiktatódik 

a film, a kikötés, a kézi montírozás, ami lényegesen 

lerövidíti a munka folyamatát, minimálisra 

csökkenti az emberi hiba lehetőségét, megszünteti 

a lemezismétlések kockázatát, vagyis 

gazdaságilag óriási előrelépést jelent, nem is beszélve 

a manapság végre erőteljesen előtérbe kerülő 

környezetvédelmi szempontokról. Ugyanakkor 

a képhűség is szinte tökéletessé válik, a 

megrendelőknek pedig nincs más dolguk, mint 

CD-n vagy ftp-formátumban átadni az anyagot. 

Ez a közeli jövő útja, és az ofszetlemezek 

készítése könnyen átkerülhet a nyomdákból a 


grafikai stúdiókba. Dr. Tóth Zoltán szerint attól 

nem kell tartani, hogy ezzel a szakma silányulhat, 

hiszen a képernyő elé is csak azok ülhetnek 

le a jó és igényes munka elkészítésének esélyével, 

akik a monitor villódzó fénye mögött látni 

képesek a kész nyomdaterméket, a virtuális mögött 

a valóságost, idősebb szakikat idézve: érezni 

a könyv, az újság, a papír „szagát”. A költözéssel 

ugyan megszakadt a kapcsolatuk a fent említett 

vállalkozóval, ám a mag termékeny földbe ágyazódott: 

szeretnének egy-másfél éven belül saját 

CtP-berendezésre szert tenni. Gépparkjukhoz és 

termékszerkezetükhöz illeszkedően B2-es formátumú 

berendezésben gondolkodnak, ami nagy- 

jából huszonöt-harminc millió forintnyi összeget 

kóstál, de ez a számítástechnikai piac törvényszerűségeinek 

ismeretében valószínűleg valamivel 

lejjebb is száll majd. S talán sikerül majd 

megpályázni ennek egy részét a Medgyessykormány 

által létrehozott Nemzeti Fejlesztési 

Terv alapján, pályázatkiíró cégekkel szövetkezve, 

s talán addigra uniós támogatás megszerzésével 

is érdemes lesz próbálkozni. Tetszik, nem tetszik: 

a digitalizáció hatékonyabbá és átláthatóbbá 

teszi a nyomdatermékek elkészültét. 

GÉPPARK, VEVŐKÖR 

Három darab B2-es formátumú egy, kettő és 

négy nyomóműves Heidelberg nyomógépeiken 

az egy- és többszínes munkák mellett lakkozni is 

tudnak. A nyomott ívek további feldolgozása 

Stahl és MBO hajtogató gépeken, majd Amigo 

kötő- vagy fűzőgépeken, Heidelberg Stitchmaster 

irkafűző gépen folytatódik, a méretre vágást pedig 

háromkéses vágógépen vagy Schneider Senator

egyenesvágógépen végzik. A kisebb, speciális 

kötészeti feladatokhoz (bígelés, zsugorfóliázás, 

aranyozás, beégetés stb.) is rendelkezésükre állnak 

a korszerű berendezések. Amit pedig nem 

tudnak megoldani önerőből, azt alvállalkozói 

körükkel készíttetik el. A folyamatosan magas 

szinten tartott minőséget az ISO 9001:2001 

szabvány szerint auditált minőségirányítási 

rendszer szavatolja, de napirenden van az ISO 

14000:1997 környezetirányítási szabvány bevezetése 

is. A környezetvédelmi előírások maradéktalan 

betartása is hozzájárul ahhoz, hogy nyugodtan 

várják az EU-csatlakozást. Saját területükön, 

a kis és közepes példányszámú termékek terén 

nem tartanak nagymértékben feldúsuló konkurenciától. 

De akárhogyan is lesz, biztosak a versenyképességükben. 

Mivel folyamatos fejleszté- 


Tovább fokozódik a nyomtatványvásárlók 

minőségigénye! 

Az MAN Rolandnak a Drupa 2004-re és a majdani 

PrintCity-re vonatkozó egyik sajtóközleménye 

azt fejtegeti, hogy a nyomdászok szemléletváltozására 

van szükség. Fel kell hagyni a jelenlegi 

gyártó/eladó szemlélettel, és helyette át 

kell térni a vásárlói szemléletre! A vevő termékminőségi 

igényei fokozódnak, és egyre többet 

akar megismerni a nyomdai technológiákról 

azért, hogy tudja, milyen választási, döntési lehetőségei 

vannak. A PrintCity-nek ilyen értelemben 

nemcsak a nyomdásztájékoztatást kell szolgálnia, 

hanem a vevőit is! Novemberben ezért 

hívott össze az MR egy gyártó-vevő-terjesztőbeszállító 

részvételű értekezletet, hogy a Print- 

sekben gondolkoznak (pl. CtP, partnercégek 

maguk köré csoportosítása), egy idő után könynyen 

elképzelhető, hogy már nemcsak a főváros 

vonzáskörzetében, hanem más megyékben is 

sokaknak rájuk esik a választása. 

Dr. Tóth Zoltán fiatal ember. Nem erőszakos, 

de erőteljesen hisz abban, amit csinál. Elégedett, 

de nem elégszik meg az elért eredményekkel, 

mert csak friss törekvésekkel lehet talpon maradni 

a japán gyorsvasút sebességével száguldó, 

sokvágányú iparágunkban. S a gőzmozdonyok 

szépek ugyan, csodáljuk is őket, de csak a múzeumban 

vagy archív felvételeken. Az AduPrint 

Kiadó és Nyomda Kft. dolgozói – és munkájuk felhasználói 

– pedig csak látogatóként vágynak oda. 

City-t is ennek a szemléletnek megfelelően alakítsák 

ki. (Bővebbet a www.doemer-ub.de honlapon.) 

Lilalézeres CtP-rendszer, újságnyomtatóknak 

A Krause Biagosh GmbH hírlevélben számolt be 

arról, hogy kifejlesztették a LaserStar Jet család 

legújabb generációját, egy kisméretű, felhasználóbarát, 

lilalézeres CtP-berendezést – az LS 

Eco Jet-et –, kifejezetten újságnyomtatási célokra. 

Nemrég már be is üzemelték a német 

General Anzeiger kiadónál, ahol a berendezéssel 

készült hagyományos ofszetlemezzel, 250 000 

példányban, sikerrel nyomták ki a lapot a KBA 

gyártmányú Commander géppel. (Bővebbet a 

www.krause.de honlapon, illetve a cronscholl@ 

krause.de címen.) 


127

Megmarad az erdő, mégis lesz papír 

SVÉD MINTA, GÖRÖGÖS NÉV, MAGYAR PAPIRUSZ: EURÓPA! 


Papyrus Hungária Rt. – már az elnevezés lényegi 

első tagja hagyománytiszteletet sugall. Anyacége, 

a svéd Stora Enso a világ legpatinásabb részvénytársasága 

– elképesztő belegondolni: hétszáztizenöt 

éve, 1288-ban alapították, utolsó előtti 

Árpád-házi királyunk, IV. (Kun) László uralkodásának 

vége felé, még rézbányászati céllal –, ma 

pedig a világ negyedik legnagyobb papírgyártója. 

Ezt a rangot nem vívhatták volna ki maguknak, 

és nem vethették volna meg a lábukat Magyarországon, 

ha – Kölcsey után szabadon – régi kor 

árnya felé merengnének vissza. Nem is teszik, 

hiszen a következő hét évszázadot sem mellékszereplőként 

kívánják megélni. 

Az 1998-ban a Stora Enso csoport tagjává lett, 

a hazai piacon már eleve jól ismert, de meggyengült 

Papírker Rt. rövidesen felvette a Papyrus nevet, 

hasonlóan a Stora kereskedelmi hálózatának 

európai tagjaihoz, és ma már a saját tevékenységi 

körükben harmadik helyen állnak a magyar piacon. 

Vezetője Emri Gussi, aki talányos neve ellenére 

magyar származású, igaz, kisgyermekkorától 

kezdődően a skandináv ország állampolgára, 

kedveli a kihívásokat. Az IKEA bútoráruház vezérigazgatójaként 

került haza, majd a Pannon GSM 

vezetője lett annak honi indulásakor. Nem mellesleg 

a svéd kereskedelmi kamara elnöke. Hitvallása 

egyszerűnek tűnik: biztos jövőkép a tervezésben, 

ember és természet a fókuszban, gyors reakció. 

Véleménye szerint, amellyel nehéz lenne vitatkozni, 

a magyar cégek többségénél még ma is a 

panaszkodás, a kétségbeesés, a helybenjárás 

vagy éppen a „majd csak lesz valahogy” felfogás 

uralkodik, ami meglehetősen veszélyes az 

EU-csatlakozás kapujában. Nincsenek eleve reménytelen 

helyzetek, sok minden a tervezésen 

múlik. Ő és munkatársai a visszafelé tervezés 

(backcast) hívei. A kezdeti tájékozódás után első 

lépésként meghatározta az elérendő célt és a 

megvalósulás kívánt időpontját. Vízióként került 

papírra a jövőkép, amelyet azután tartalmas célokkal 

töltöttek meg, és kijelölték a részfeladatokat, 

mígnem eljutottak a szakterületek konkrét, 

napi kérdéseihez, egyfajta időutazást téve jövőből 

a jelenbe. Ezzel elérhetővé vált, hogy a stratégiai 

terv céljai kapcsolódjanak az időszakos fejlesztési 

tervek kézzelfogható előirányzataival, kiküszöbölve 

a megoldhatatlan feladatok körét. A papírgyártás 

– legyen a vállalkozás kicsi, közepes 

vagy nagy – millió apróságból tevődik össze. 

A tervezés más módszerei kevésbé hatékonyak. 

Márpedig a Stora kézben tart minden szálat, az 

erdőgazdálkodástól az újrahasznosításig (recycling). 

Ezt szó szerint kell érteni, hiszen Magyarország 

területénél nagyobb saját erdejükben terem a 

papírgyártáshoz szükséges alapanyag. Stílszerűen 

fogalmazva, ők nem kerülnek se szálkaként, se 

gerendaként a természetvédők szemébe, hiszen 

amit kivágnak, azt újra is telepítik. A recyclingeljárásokat 

magas költségigényük miatt csak korlátozottan 

alkalmazzák, a gyártás közben keletkező 

hulladékokat a megfelelő – szintén nem olcsó 

– módokon hatástalanítják. Emellett, ahol lehet, 

vízenergiát használnak, de még a szállítás üzemanyagaként 

is repceolajat… mindez persze a skandináv 

országokban közismerten természetes, 

akárcsak egyre inkább Németországban, a Benelux 

államokban, Ausztriában, sőt Csehországban, s 

talán nem elsősorban az EU-szabványok miatt. 

Hiszen ki az az őrült, aki maga alatt vágja a… 

fát? Sajnos, sokan. Tudjuk, a civilizáció átka… 

a Stora azonban vigyáz a természetre, amelyből 

él, és nem szándékuk hét évszázados vállalkozásuk 

végére pontot tenni pazarlással és rombolással. 

Mindez akkor is lehetséges, ha a számítógépesítés 

ellenére a világ papírhasználata egyre nő. 

Ezen a téren Magyarország – szórólaptengerek 

és kiadványhegyek ellenére – meglehetősen 

elmaradott. Egy főre az ausztriainak talán harmada, 

a skandinávokénak pedig legfeljebb ötöde 

jut. Emri Gussi szerint elsősorban a csomagolóanyag-gyártásban 

lehetne kiváltani a műanyagot 

és egyéb anyagokat, persze úgy, hogy az elkerülhetetlennél 

jobban ne szennyezzék a környezetet, 

a csomagolt árucikkekkel pedig egyáltalán ne. 


129

Ez csúcstechnológiát kíván, amiről mosolyogva 

szemlélve e cikk szerzőjének elképedt ábrázatát, 

közölte, hogy több high-tech kütyüt jelent, mint 

bármely mobiltelefon. A Papyrus Hungária Rt. 

ennek megfelelően mindenféle papírt forgalmaz, 

legyen az mázolatlan vagy mázolt, színes 

vagy kreatív papír és karton, doboz, kötészeti 

vagy csomagolóanyag. Amire pedig nagyon 

büszkék, s látva az eredményt, teljesen jogosan: 

már három számot jelentettek meg Vízjel című 

kiadványukból, amely egy olyan újság, amely 

gyönyörű, mondhatni exkluzív formában mutatja 

be a papírtermékek sokoldalú felhasználhatóságát. 

Minden oldal más és más technológiát, grafikai 

megoldást mutat be, illusztrációkat, írásokat 

közöl a szakma legkülönfélébb területeiről 

míves szakemberek és szerzők kezemunkáját és 

tollát dicsérve. Hiánypótló kísérlet, amely a szívünknek 

kedves szakmákat próbálja egyetlen 

műben megjeleníteni, évszakról évszakra. Körülbelül 

kétezer példányban jut el nyomdákhoz, 

papíripari cégekhez, grafikusokhoz, szakmai 

szervezetekhez. A konkurenciaharc és verseny ki- 


Inline vagy online vágás/hajtogatás? 

Az MAN Roland kiadású Expressis technics c. 

időszakos megjelenésű szaklap a gyártósorba integrált 

(inline) vagy azon kívül végzett (offline) 

termékfeldolgozó műveletek előny-hátrány 

mérlegét a következőképpen vonja meg: 

Az offline megoldás előnyei: fokozza a gyártás 

flexibilitását, a vágási, hajtogatási műveleteket 

pedig biztonságosabbá teszi. 

Az inline megoldás előnyei: rövidíti a műveleti 

időket, és fokozza az illeszkedési pontosságot. 

Az inline megoldás hátrányai: nyomógépen 

belül műveleti függőségeket idéz elő; lelassítja 

a termelést; csökkenti a gyártás flexibilitását; fokozza 

a kockázatokat; bonyolulttá teszi az 

inline-konfigurációt; a nyomógép hőterhelése 

fokozódik; a hőérzékeny nyomathordozók 

emiatt méretváltozást szenvedhetnek. 

(Bővebbet az expressis.technics@mro.man.de 

címen, illetve a www.man-roland.com honlapon.) 

Vutek gyártmányú új, digitális szélesnyomtató 

A nagy formátumú nyomtatóiról híres Vutek 


hívásai közt megmutatja, hogy partnerei is lehetünk 

egymásnak. 

Emri Gussi arra készül, hogy tíz éven belül az 

Unió tagállamai közt már csak emlék lesz minden 

határ. A megrendelőket nem fogja érdekelni, 

hogy Székesfehérvárról, Malmőből, Katowicéből 

vagy St.Étienne-ből kapják meg a megrendelt 

termékeket, csupán döntenek a minőség, szállítási 

költség, gyorsaság és megbízhatóság paramétereinek 

összegzéseként. Ennek érdekében 

minél élőbbé, közvetlenebbé és komplexebbé 

kell tenni a velük való kapcsolatokat is – mert 

„egyedül nem megy”. Erre persze a megrendelőknek 

is rá kell érezniük, s akkor talán kevesebb 

lesz az elégedetlenség, a panaszkodás. 

„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort. 

Hass, alkoss, gyarapíts!” – a Papyrus Rt. 

akár jelmondatául is választhatná Kölcsey felszólítását. 

Minél több cég tenné ezt, nálunk a vadkapitalizmus 

szelídülne elfogadható mértékűre, 

globális szinten pedig glóbuszunk vénülő arcán 

is kisimulhatna jó néhány ránc… mert ha „hajléktalanná” 

válik… 

november elején a milánói Sign Italia nemzetközi 

szakkiállítás keretében bemutatta a 

PressVu UV 180/160 EC márkajelű új nyomtatóit. 

A 600 dpi felbontású, nyolcszínes, síkágyas, 

illetve tekercsnyomó gépek max. 1,8 méter, illetve 

2,44 méter széles, merev vagy hajlékony 

nyomathordozóra egyaránt nyomtatnak. (Bővebbet 

a www. bespoke-international.com honlapon, 

vagy a ben@bespoke.co.uk címen.) 

Scitex digitális nagy formátumú nyomógép 

Az izraeli Scitex Vision cég október végén az atlantai 

SGIA nemzetközi szakkiállításon bemutatta 

digitális, színes szélesnyomtatóit. Köztük 

az új, TURBOjet nevű gépet, amelynek teljesítménye 

óránként 400 m 2 belső és külső felhasználású 

nyomat. Ezeket diszpléj, plakát, lakásdekoráció, 

poszter, járműbevonat, házfalreklám és 

kiállítási dekorációs célokra lehet felhasználni. 

Maximális képmérete: 1,63 × 3,66 méter. Felbontóképessége: 

max 448 dpi. (Bővebbet a www. 

scitexvision.com/pressreleases.asp és a www. 

bespoke- international.com honlapokon, illetve 

a carlyn@bespoke.co.uk címen.)

Legyen színesebb az élet? 

A FESTÉKGYÁR SZEMSZÖGÉBŐL: 

HARRIE WICKERHOFF, AZ ANI FLEXÓÜZLETÁGÁNAK VEZETŐJE 


A tendencia, hogy egyre több színt alkalmazunk 

a bennünket körülvevő világban, így a 

nyomdatermékek tekintetében is – a skandináv 

országokra talán még fokozottabb mértékben 

igaz. Főleg a meleg színeket kedvelik ezekben 

az országokban. Hollandiában például az újságok 

négyötöde színes. 

A digitális nyomtatás térhódításával sok esetben 

nem a nyomdatermék, hanem csak az információ 

utazik, és a felhasználás helyszínén 

készül el a termék. Egyes termékekből, mint 

például a borítékokból ma már kevesebb fogy, 

mint néhány éve, de más területeken, főleg 

a csomagolóanyagok piacán további fejlődés 

várható. Például a hullámkarton-nyomtatás területén 

hatalmas minőségi fejlődés következett 

be, a régebben csupán egy színnel nyomtatott 

dobozokat felváltották a színesek. Az UV-festékek 

használata egyre elterjedtebb, amit nemcsak 

a technológiai, hanem a környezetvédelmi 

előnyök is magyaráznak. 

Számos információ digitális úton is eljuttatható 

az emberekhez, de a mi generációnk szereti 

megérinteni a papírt, így ez az információhordozó 

népszerűbb. Lehet, hogy egy új nemzedék 

számára már nem lesz fontos a papír. 

Az ofszetnyomtatás piaci szegmense két oldalról 

is fenyegetve látszik. A digitális nyomtatás 


és a flexó egyre jobb minőséget produkálva 

száll versenybe, ugyanakkor az utóbbi évtizedben 

nagyon sok beruházás jött létre ofszetterületen, 

ami túlkínálatot okozott mára. (Ez 

a tendencia Magyarországon is tapasztalható, 

a szükségeshez képest csaknem négyszeres 

nyomókapacitással rendelkezünk.) 

A nyomtatási technológiát figyelembe véve 

nem mutatkozik különbség az igényességben 

Kelet- és Nyugat-Európa nyomdatermékeit öszszehasonlítva. 

Mára, a globalizáció eredményeként, 

világszerte szinte azonos időben kerülnek 

piacra a multinacionális cégek termékei. Ezek 

a cégek nem engedhetik meg, hogy csak egy 

hajszálnyi eltérés legyen az előállított termékek 

között, függetlenül attól, hogy hol készülnek. 

A festékgyártásban egyre magasabb igényeknek 

kell megfelelni, és a környezetvédelmi 

szempontok előtérbe kerülnek. A jövőben kérdés, 

hogy ki fogja folytatni a nehézfémet tartalmazó 

festékek gyártását. A kutatások alternatív 

pigment megoldásokra irányulnak, hogy minél 

kevésbé terhelje a festékgyártás a környezetet. 

Az EU-normák hamarosan mindenütt érvényesülnek, 

ezzel szigorodnak a környezetvédelmi 

szabályok. 

Flexóterületen a legnagyobb erőfeszítéseket 

az oldószeres festékek vizes bázisúra való cseréje 

követeli. Az aniloxhengerek egyre finomabbak, 

a gépek egyre gyorsabbak. Ehhez a fejlődési 

folyamathoz kell a festékeknek is alkalmazkodni. 

Az UV-festékek előnye, hogy nincs oldószerveszteség 

és nem szennyezi a légteret. UV-festékkel 

történő nyomtatáshoz a nem erre a 

technológiára épített berendezéseket át kellene 

alakítani, és a technológia során keletkező hő 

elvezetéséről is gondoskodni szükséges, ami 

nagy költséget jelent. 

Az olaszországi gépgyártók és az ANI festékgyár 

együttműködése igen gyümölcsöző, főleg 

az UV-kísérletek terén. Igazán jó eredmény csak 

a technológiában érintett beszállítók szoros 

együttműködésével érhető el.

Legyen színesebb az élet! 

ANI HOLDINGS MAGYARORSZÁG KFT. 

A sümegi várat választotta vevőtalálkozója helyszínéül az ANI Holdings Magyarország Kft. 

A hangulatos rendezvény nemcsak kellemes időtöltést jelentett a közel kilencven résztvevőnek, 

de szakmai információkkal is szolgált. Kovács Tibor ügyvezető a cégcsoport és a magyar képviselet 

eredményeiről számolt be. Az eseményen részt vett dr. Vári József, az Akzo Nobel Rt. gyárigazgatója, 

és Harrie Wickerhoff, az ANI flexóüzletágának vezetője is. 

Két tulajdonoscsoport birtokában vannak a tavaly június óta 

Akzo Nobel Inks nevet viselő vállalatok. Az egyik a NeSBIC 

holland befektető vállalat, a másik az ANI menedzsmentje, 

amely saját maga vásárolta ki részvényeit. 

Évente közel 35 000 tonna festéket állítanak elő és forgalmaznak. 

Az öt termékcsoport közül 6400 tonna címkenyomó 

festéket értékesítenek – ezzel világviszonylatban piacvezető 

pozíciót töltenek be. Ugyanakkor tekercsofszet-nyomtatáshoz 

12 300 tonna, flexónyomtatáshoz 11 900 tonna, íves 

ofszetnyomtatáshoz 3200 tonna, fémdekorációs nyomtatáshoz 

1000 tonna festéket gyártanak és értékesítenek. 

Terveik szerint a fémdekorációs és flexófestékek terén kívánnak 

nagyobb piaci részesedést elérni. A cégcsoport rendelkezik 

az ISO 9001, 14001, 18001-es minősítéssel. 

Az idei esztendőre 695 millió forintos forgalmat tervezett az ANI 

Holdings Magyarország Kft., amit nagy valószínűséggel túl is szárnyalnak. 

A hazai értékesítésben a flexó- és fémdekorációs üzletág 

ért el kimagasló eredményeket. Nagy előnyt jelent, hogy Magyarországon 

is megoldott az egyedi pantone-színek keverése rendelésre 

helyben, mind a flexó-, mind az íves ofszetfestékek tekintetében. 

A Kelet-Európa felé nyíló piacok tekintetében is ideális 

a tiszaújvárosi székhely. Versenyképességüket a minél teljesebb 

szolgáltatás teszi lehetővé. A piaci verseny a folyamatos fejlesztésre 

ösztönöz, ezért az ANI nagyon sokat fordít fejlesztésekre. 

Hamarosan új flexófesték- és címkefestékcsalád lát napvilágot. 

Az íves ofszetfestékek magyarországi piacán az ANI Holdings 

Magyarország Kft. előretörési lehetőséget lát, ezért is bővítették 

szolgáltatásukat saját festékkeverő rendszerrel. A tekercsnyomó 

festékek területén szintén piachódításra törekednek. 

Az ANI sohasem az alacsony árairól volt híres, csak minőségi 

termékkel foglalkozik. 


133

Jubilál a Fűzfői Papírgyár 

HETVENÖT ÉVES ÉS ÚJJÁSZÜLETETT 


Balatonaligán a gyár hetvenöt 

éves jubileuma alkalmából tartott 

ünnepségen Mészárovics 

Imre, a gyár elnök-vezérigazgatója 

kifejtette: az elmúlt másfél 

év sikertörténetnek számít. 

A kétéves leállás után újra 

termelő Fűzfői Papírgyár háromszáztíz 

dolgozóval négymilliárd 

forint árbevételt ér el. 2002 

májusától indult újra a termelés; 

és az árbevétel harminc 

százaléka exportból származik. 

A papírgyár a jelenlegihez 

hasonló kapacitással több mint 

Mészárovics Imre 

három évtizede működik, és 

húsz éve építették ki a számítógépes 

folyamatirányítást. Tervezik, 

hogy termékeik körét szűkítik, 

a magas feldolgozottsági 

fokú, jól jövedelmező termékek 

gyártását helyezik előtérbe. 

Kiemelten kezelik a minőséget, 

amellyel a multinacionális 

papírgyárak mellett megőrizhetik 

stabil helyüket a világpiacon. 

A jövő évtől naptárakat is 

gyártanak, melyből évente egymillió 

darab kerül ki a gépso- 

rokról. Papírgyártó kapacitásukat 

harmincezer tonnára növelik, 

idén huszonhárom-huszonöt 

ezer tonnával számolnak. 

Közel hétezer tonna papírt dolgoznak 

fel évente, ezt a jövőben 

kilenc-tízezer tonnára tervezik 

növelni. Idén huszonöt 

millió úgynevezett kisiskolásfüzetet 

állítanak elő, aminek 

nyolcvan százaléka augusztusra 

már piacra került. Ezen túl készítenek 

hétmillió spirálfüzetet 

és ötmillió írótömböt, nyolcvanmillió 

borítékot, hatmillió 

jegyzettömböt, valamint kétezer 

tonna fénymásoló papírt. 

Mészárovics Imre kiemelte 

a szakmai kultúra, a hajdani 

vezetők meghatározó szerepét 

a hetvenöt éves gyár fennmaradásában. 

Túróczi József nyugalmazott 

főmérnök beszédében visszaemlékezett 

a Vizsolyi Biblia és 

Babits: Jónás Könyve hasonmás 

kiadására, amihez Szántó 

Tiborral együttműködve egyedi 

Túróczi József 

papírt gyártottak. Érdekesség 

még, hogy Kertész Imre Sorstalanság 

című művéhez is a fűzfői 

gyárban gyártották a papírt. 

Az ünnepi beszédek után 

megjutalmazták a legkiválóbb 

dolgozókat. 

A legnehezebb időszakot talán 

már átvészelte a Fűzfői Papírgyár, 

kívánjuk, hogy a következő 

hetvenöt év csak a sikerek 

jegyében teljen, s a minőségi 

termékekre összpontosítva 

felvirágozzon a hazai papírgyártás 

dunántúli képviselője. 


135

Újszerű termékbemutató a Typonovában 

BEMUTATKOZIK A SCHEUFELEN PAPÍRGYÁR 

Lendvai László 

2003. október 15-én sajátos termékbemutatóra 

került sor az Europapier Hungary szervezésében 

a Typonova Kft. Madridi utcai üzemében. A helyszín 

nem véletlen, a Typonova Nyomda közismert 

az újdonságok iránti gyors reagálásáról, 

a kísérletező hajlamáról és a nem szokványos 

anyagok nyomásában szerzett gyakorlatáról. 

Ezek alapján kérte fel a német cég és a magyarországi 

forgalmazó Europapier Hungary a nyomdát 

egy közös bemutató megrendezésére, melynek 

keretében nyomás közben is megismerhetik 

a szakemberek a papír tulajdonságait, viselkedését, 

színvisszaadását, feldolgozhatóságát stb. 

A meghívottak a Scheufelen német papírgyár 

PhoeniXmotion papírjait ismerhették meg. 

Klaus von Eichhorn úr, a gyár közép- és keleteurópai 

kereskedelmi vezetője (magyar hangja: 

Vida Gellért) – miután bemutatta a nagy hagyományú, 

ma is ugyanazon család tulajdonában 

álló papírgyár múltját, jelenét – ismertette a szóban 

forgó papírcsalád tulajdonságait, felhasználásuk 

lehetséges körét és a nyugat-európai tendenciákat. 

A bemutató ezen része az ilyenkor megszokott 

mederben folyt. 

Az ezt követő referencia- és késztermékminták 

körbeadása után előkerült egy nagy fémkoffer és 

abból egy mintakollekció, amely – természetesen 

a szóban forgó papírokból készült – a leginkább 

ajánlott felhasználási területhez, az éves jelentésekhez 

(annual report) készült életnagyságú 

maketteket tartalmazott. Az egyedi megoldások, 

trükkök különlegessé, egyénivé tehetik a nyomtatványt, 

erre egyre nagyobb igény van nálunk 

is – „valami újat, amilyet még nem csinált senki, 

de ne kerüljön sokba…” –, s a grafikusoknak, 

stúdióknak fájhat a feje, hiszen nincs új a Nap 

alatt, már mindent kitaláltak és már mindent le is 

koppintottak. A fent említett kofferból érdekesnél 

érdekesebb minták kerültek elő. A legegyszerűbbtől 

(„hogy ez nekem nem jutott eszembe”típustól) 

a rafináltabbakig nagyon sok megoldást 

mutatott be az előadó. Dolgoztak is a ceruzák és 

a jegyzetlapok. A „sima” ügytől a színes-szagosszélesvásznú 

kivitelig gazdag választékot vonultatott 

fel a kollekció, szemléltetve, hogy a jól 

alkalmazott eljárások (hajtogatás, spirálozás, 

fóliázás, lakkozás, domborítás, stancolás, tűzésfűzés, 

ragasztás, fedélfülezés stb.) külön-külön 

és együttes alkalmazása is hozhat ízléses eredményt. 

Bár, mint tudjuk: „szép az, ami a megrendelőnek 

tetszik”. 

Az előadás és termékbemutató után a jelenlévők 

kivonulva a gépterembe, a beigazítástól 

végigkísérhették a szóban forgó papírra történő 

nyomtatást – egy „húzós” color tesztformával, 

illetve egy „gépmesterek kedvence” teli sötét 

tónussal (100K, 30C). Miután meggyőződtek 

arról, hogy ez gond nélkül lehetséges, a kötészeten 

a nyomott ívekből különböző vastagságú 

könyvtesteket, a sötét tónussal nyomott ívekbe – 

hot-melt – ragasztókötéssel beakasztva, „készterméket” 

is kézbe vehettek. 

Az előadás és gyakorlati bemutató utáni kötetlen 

konzultáció és állófogadás végén egy-két 

minta gazdát cserélt, vélhetően valamilyen variációban 

visszaköszön majd, s akkor ez a bemutató 

már nem volt hiábavaló. 


137

CONTENTS 

3 Viktória Faludi: Editorial! 

5 Emil Eiler: New advances in the graphic technologies 

8 Emil Eiler: Glossary of CtX processes 

11 Emil Eiler: Computerized setter and printer systems 

27 Viktória Faludi: A panorama of experiences 

of CtP home users 

35 József Persovits: CtP in education 

37 Viktória Faludi: MAN-Roland. Trends in the Graphic 

Arts Industry 

39 Dr. Csaba Horváth: Knowledge Management in 

focus of Quality Control 

43 Emil Eiler: Standards of Quality- and 

Environmental Management Systems 

51 Olga Eiler: Quality assurance of production of printed 

packaging materials in the pharmaceutical industry 

55 Károly Turányi: Brand protection on the packaging 

against forgery 

59 János Vili: Cleaning of output gases using biofilters 

63 Emil Eiler: GraphExpo, 2003 

75 Emil Eiler: Hungarian Quality Weeks, 2003 

77 Successful introduction of five industrial sectors 

79 László Kramarics: FachPack 2003 

81 Emil Eiler: After Frankfurt Book Fair 2003 

82 László Darnay: The world of geographical names 

85 Bence Nagy: The Case of Horse of Argos, or the 

foot of Printer’s Evil lolls out 

86 Bence Nagy: Tipográl.hu; Typograhy made by 

layd-back hands 

88 Péter Maczó: What yuo will be when adult? 

91 László Csaba: Technical principles of screen 

printing form prepapartion 

93 Dr. Géza Juhász: The entire, complete life 

97 Béla Gécs: First home artists of newspaper and 

book illustration 

101 Viktória Faludi: Reelection of officers at 

Professional Alliance 

102 Géza Juhász: Miklós Balogh is the new president 

of the Alliance of Hungarian Paper and Printing 

Industry 

104 Sándor Szalai: Coppercoated Tranossius 

109 Dr. Mrs Gara, Irén Bardóczi: A Necrolog for a 

ship having a flag on it 

113 György Timkó: Bodoni, a great printer of Parma 

117 Pál Prukner: Jenő Barcsai, the great Hungarian 

Graphic Artist 

122 Zoltán Prukner: Digital picture from a photo. 

Online 24 

123 Mrs István Bátai: A textbook for tamponprinting 

125 Zoltán Prukner: After Széchenyi Plan and before it 

129 Zoltán Prukner: Paper and the forest remains 

132 Viktória Faludi: Let the Life be more colourful? 

133 Let the Life be more colourful! 

135 Viktória Faludi: Anniversary of Paper Mill Fűzfő 

137 László Lendvai: A new type of product-show at 

Typonova 

INHALT 

3 Viktória Faludi: Lieber Leser! 

5 Eiler Emil: Neue Richtungen in der Entwicklung 

der Graphischen Technologie 

8 Eiler Emil: Erklärung englischer Wörter in 

Verbindung des CtX-Verfahrens 

11 Eiler Emil: Computer-Belichter- und -Printersystemen 

27 Viktória Faludi: Rundschau Benutzer-Erfahrungen 

über CtP 

35 József Persovits: CtP als Unterrichtsmaterial 

37 Viktória Faludi: MAN-Roland. Trende im Polygrafie 

39 Dr. Csaba Horváth: Wissensmanagement im 

Focus der Qualitätslenkung 

43 Emil Eiler: System-Normen der Qualitätslenkung 

51 Olga Eiler: Qualitätssicherung gedruckter 

Verpackung in der Farma-Industrie 

55 Károly Turányi: Schutz in der Verpackung gegen 

Fälschung 

59 János Vili: Endgasreinigung mit Biofilter-Verfahren 

63 Emil Eiler: GraphExpo 2003 

75 Emil Eiler: XII. Ungarische Woche der Qualität 

77 Erfolgreiche Vorstellung fünfer Industriezweigen 

79 László Kramarics: FachPack 2003 

81 Emil Eiler: Nach der Buchmesse Frankfurt 

82 László Darnay: Die Welt geographischer Namen 

85 Bence Nagy: Der Fall „das Pferd” von Argos 

86 Bence Nagy: Tipográl.hu 

88 Péter Maczó: Was werde ich als Erwachsener? 

91 László Csaba: Siebdruckformherstellung, technische 

Grundsätze 

93 Géza Juhász: Vollständiges Leben – Dr. György Kardos 

97 Béla Gécs: Erste heimische Künstlern der 

Zeitschriften- und Buchillustration 

101 Viktória Faludi: Neuwahl des Präsidiums des 

Fachverband Papier- und Druckindustrie 

102 Dr. Géza Juhász: Miklós Balog, neuer Präsident des 

Fachverbandes 

104 Sándor Szalai: Prachteinband – Tranossius 

109 Irén Dr. Gara-Bardóczy: Nekrolog eines 

Flaggschiffes 

113 György Timkó: Ein großer Druck-Künstler aus 

Parma: Bodoni 

117 Pál Prukner: Der Graphiker Jenő Barcsay 

122 Zoltán Prukner: Digitales Bild aus Photo – 

OnLine 24 

123 Frau Bátai: Fachbuch über Tampondruck 

125 Zoltán Prukner: Nach Széchenyi-Plan, vor Plänen 

129 Zoltán Prukner: Trotz Papierherstellung verbleibt 

auch der Wald 

132 Viktória Faludi: Soll das Leben farbiger sein? 

133 Das Leben soll farbiger sein! 

135 Viktória Faludi: Jubiläum – Papierfabrik Füzfő 

137 László Lendvai: Neuartiger Produktvorführung 

bei Typonova

Kedves Olvasónk! - Magyar Nyomdász

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?