G aygu id ew it hmap . E ventsca le ndar . C ommendat io n - Navégre

mekrôl nem tudott beszélni, azmûveletlennek számított. Mára ez akulturális közeg nagyon meggyengült.Ma csak egy réteg nézi a filmjeinket,a többinek úgy tûnik nincsrá igénye, s talán nem is érti azokatigazán. Talán vizuálisan sem képesbefogadni azt, amirôl a kép beszél,a történet nincs szájba rágva, gondolkodnikell és véleményt kell alkotni.Az „utca” elvárásai ma nemilyenek. Nem szeretnék abba belemenni,és egyfajta elitistának tûnni,de a kereskedelmi tévék vizuális butításanagyon sokat rontott az ízlésen,a hozzáálláson, különösenazokon a helyeken, ahol nincs másmûvelôdési lehetôség. A mozinakegyetlen elônye van, hogy közösségiélményt nyújt és ezt semmivelsem lehet pótolni. Egyszerre vagyunka film hatása alatt. Együtt nevetünk,együtt sírunk. Ezt nempótolja semmi, sem az internet, sema házimozi rendszer. Az artmozik értéketközvetítenek, és ezek a filmeknem adják meg könnyen magukat,„dolgozni” kell értük, nem csakszimplán megnézni. Ez ma egyrenehezebben mûködik és részbenennek köszönhetô a nézôszámcsökkenése is. Csak azok a moziktudnak talpon maradni, amelyekerôs arculattal bírnak.Ha ennyire rossz a helyzet, akkorhogy lehet, hogy még mindig vannakartmozik, és a Mûvész semzárt be?Egyrészrôl azért, mert az 50 év felettiekmég nem töltenek le az internetrôl,és a mozira szocializálódtak.A feladatunk- némi sarkítással- az ôigényeik kiszolgálása. Ha elhozunkegy nagyon erôs mûvészfilmet, jó,ha 2000-3000 embert érdekel. Ittvolt például az Engedj be! címûsvéd film. Két gyerek közti viszonyrólszól, kettejük magányáról, egyedülléteikrôl,szerelmükrôl. Nagyon értékesalkotás. Nem nagyon jöttek rá.A forgalmazók pedig a válság miattkétszer is meggondolják, hogy mithozzanak be. Még ha állami forgalmazásitámogatást is kap a film,akkor is nagyon sok esetben „rezega léc”, hogy null szaldóra kijöjjön afilm büdzséje. Az európai mûvészfilmekszáma is csökkent, nehéz azigényeket és a lehetôségeket úgymegtalálni, hogy az igényességünkbôlse engedjünk, de a mozi kihasználtságárais figyeljünk.Ki lehet ismerni a nézôk ízlését?Valamelyest igen. Ebben a mozibanaz értékre kíváncsiak az emberek. Illetvea jó hangulatú, konszolidált középgenerációnakszóló filmekre,mint például a Coco Chanel, vagyaz Oly’ sokáig szerettelek! címû filmek.A mozi sikeres üzemeltetéséhezhozzátartozik az is, hogyfigyelemmel kísérjem a nézôk ízlésétés elvárásait. A filmek kiválasztásánálmivelezekre a filmekre reklámköltségrealig jut-, a mi igazi reklámunka szóbeszéd, ahogy az egyik nézô amásiknak ajánlja a filmeket.Évek óta a Mûvész mozi ad otthonta meleg fesztiválnak…… azt hiszem, tudom, mit akarsz kérdezni.Igen, helyet adunk a melegfesztiválnak is. Valahogy nem szeretema melegbarát, de még a „toleránshely” kifejezést sem, annakellenére, hogy a Mûvész mozi ilyen.Nem szeretem a pozitív diszkriminációtsem. A meleg közösség tagjaiidejárnak, de ez se nem jó, se nemrossz. Ez egy tény. Számomra azember a fontos és nem a szexuálisidentitása. Azért jön ide, mert filmetakar nézni. És ez az, ami számít. Sokmeleg barátom van, sokat itt ismertemmeg. A meleg filmfesztivál azért isfontos, mert ez a fesztivál nyitott ésnagyon sokan jönnek el ezekre a filmekre,mint mûvészi értékekre. A fesztivállalkapcsolatban nekem alegfontosabb szó a nyitottság. Hiszem,hogy a vetítôteremben mindenkiegyenlô, és lényegtelen a nemiidentitása.Miért van az, hogy az LMBT filmfesztiválonkívül nincsenek melegfilmek a mozikban?Pedig vannak. Ha vannak, akkor aMûvészben játsszuk is ôket. A forgalmazókis tudják, hogy meleg témájúfilmek tekintetében is alehetôségeink optimálisak. Itt utalnékvissza, amirôl már beszéltünk, anézôink ízlésérôl. Sokszor bebizonyosodott,hogy ha netán olyanfilm kerül a Mûvészbe, ami nem ériel azt a kulturális szintet, amit ebbena moziban megszoktak, akkor tüntetôlegnem jönnek el, kong azürességtôl a Mûvész. Hála Istennek,ez alatt a 20 év alatt, tényleg sike-5▼ ▼