Nepszamlalasi korkep - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Szlovákia mellett a balkáni államok nehezebben meghatározható, de egyértelmûenkedvezõtlenebb helyzetben vannak. A fokozatosan demokratizálódó, de gazdaságilagmég lemaradt Romániával szemben Horvátország a délszláv háború kataklizmájábóllassan látszik magára találni, Jugoszláviában pedig – egyelõre – csak felvillannaka kibontakozás perspektívái. E madártávlatból megfogalmazott társadalmi-politikaipillanatfelvétel elõterében már jobban kidomborodnak az egyes országokdemográfiai és társadalomszerkezeti fejlõdésének súlypontjai.A Teleki László Intézetben 2002. november 7-én második alkalommal került soregy teljes egészében demográfiai, illetve a közép-európai országok népszámlálási gyakorlatávalfoglalkozó konferenciára. A szervezés közben érkezett hírek arról informáltakbennünket, hogy az elsõ közzétett (horvátországi, szlovákiai és romániai) adatokszerint a kárpát-medencei magyarság – egyébként prognosztizált – fogyása minden elõzetesvárakozásnál nagyobb mértékû. Természetesen erre azonnal reagálnunk kellett,s a konferencia szerkezetét és témáját jelentõs mértékben átszerveztük és a határokontúli magyar közösségekkel foglalkozó elõadások számát megnöveltük.Konferenciánk elsõ részében elõadóink a hét szomszédos országban és Magyarországonbekövetkezett demográfiai, település- és társadalomszerkezeti változásokatelemezték, elsõsorban a két utolsó (1990, illetve 2000 körüli) népszámlálások adataira támaszkodva.Ismertették az egyes országok etnikai összetételében bekövetkezett általánosváltozásokat – számos esetben figyelembe véve az egyes országok kisebbségpolitikájánakkövetkezményeit is. A második szekcióban a környezõ országokban élõ magyarságszámában bekövetkezett változások okait vizsgáltuk, mert az általánossá váló népességfogyás,a negatív természetes szaporodás a legjelentõsebb mértékben itt mutatkozott, dea népmozgalmi és a migrációs adatok alapján levonható elsõ következtetések – úgy tûnik– csak részben adtak magyarázatot ezekre a változásokra.A kötetben szereplõ tanulmányok alapjában véve az elõadások írott, kiegészítettváltozatainak tekinthetõk, de számos esetben tartalmilag többek annál, hiszen szerzõtársainkkalegyütt az elmúlt fél évben megjelent új adatokat még az utolsó pillanatután is megpróbáltuk feldolgozni és beépíteni. Ennek következtében a tervezett kötetszerkezete is megváltozott: kimaradt Mirnics Zsuzsa érdekes elõadása a vajdaságimagyar fiatalok közérzetérõl – a szerbiai népszámlálási adatok néhány adatsoraugyanis akkor még nem, de mára már hozzáférhetõvé és feldolgozhatóvá vált. (MirnicsZsuzsa elõadásának lényege egy tanulmányában egyébként hozzáférhetõ. * )Kimaradt továbbá Sík Endre élénk vitát eredményezõ hangos gondolatmenete a népszámlálásiadatsorok „alig vagy korlátozottan használható” voltáról, fõbb megjegyzéseiugyanis a tanulmányokban, illetve a zárszóban jelen vannak. Ugyancsak a zárszóbanbukkannak fel Melegh Attila konferenciánkat összegzõ beszédének fontosabbészrevételei.* Mirnics Zsuzsa: Hazától hazáig. (A Vajdaságban és Magyar és Magyarországon tanuló vajdasági magyaregyetemi hallgatók életkilátásai és migrációs szándékai) In: Fészekhagyó vajdaságiak, Szabadka,2001.8