Mondolat, Dicshalom, 1813

^^ím^í¥W¥wmmmir/i*í¥^3"^1WSiMmX.MONPQLATDICSHALOM 1813.KIADTABALASSA JÓZSEF.

RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁRSZERKESZTI HeINRICH GuSZTÁV.10MONDOLATDICSHALOM 1813.KIADTABALASSA JÓZSEF.— KÉT HASONMÁSSAL. —BUDAPEST.FRANKLIN -TÁRSULATMAGYAR írod. INTÉZET ÉS ENVVNTOHDA.

frankun-tjírsuut nyomoAja.

ELSZÓ.E füzettel megindítom a magyar nyelvújítás történetérevonatkozó polemikus irodalom közzétételét, melynektermékei ma már nagyrésztannyira nehezen hozzáférhetk,hogy némelyiköket még az alaposabb szakférfiú iscsak hírébl ismeri. Pedig az a mélyreható, az egésznemzet érdekldésével folyt és következményeiben megeredményeiben oly nagy fontosságú mozgalom megérdemli,hogy eddigi kétes világítású félhomályából a tudománynakteljes világosságába lépjen. Ez újabb kiadásoklehetvé fogják tenni, hogy szakembereink behatóbbanfoglalkozhassanak e sokszor nem igen élvezetes,de mindig nagyon érdekes ós történeti szempontbóltanulságos irodalom termékeivel, mire, kell számú ésmegbízható monographiák alapján, végre valamikor anyelvújítás történetének megírása is lehetvé fog válni.Végül azzal a kérdéssel fordulok t. olvasóinkhoz, hogyszíveskedjenek engem értesíteni, ha e mozgalom körébees és eddigelé ismeretlen nyomtatványokról vagy kéziratokrólnetalán tudomásuk volna.Budapest, 1898 február elején.HeinrichGusztáv.í*

BEVEZETÉS.A nyelvújítási harcz a Mondolat megjelenésévelvetett legersebb hullámokat. Az író és olvasó közönségkörében már évek óta élénk vita tárgya volt a magyarnyelv ügye ; összejövetelek alkalmával, levelekben s kisebbértekezésekben gyakran tárgyalták az újításszükségét ésmódjait. Abban alig volt nézeteltérés az írók közt, hogya magyar nyelvet bvíteni, szavait gyarapítani kell; inkábbcsak a bvítés módjait és eszközeit vitatták meg.* Az ízléstelenés mértéktelen újítás ellen maga Kazinczy is többszörfelszólalt; szigorúan megbírálta Barczafalvi SzabóDávid Szigvartját (Magyar Múzeum, 1789.), s ellenségevolt Folnesics és Vandza újításainak is. Éles és heves volta vita a nyelv egyéb függ kérdései körül is. A helyesírás,az idegen szavak használata, a latin és görög szavak olvasása,idegen szólások átültetése néha még élénkebb vitátkeltettek, mint az újítók szavai. Ehhez járult Kazinczyfellépésével az izlés fejlesztésének hangoztatása, a költinyelv választékosságára irányuló törekvés, mely mind* Kis János és Pánczél Pál pályamunkái : A Magyar Nyelvnekmostani állapotjáról, kimíveltethetése módjáról, eszközeirl.Pest, 1806.Telbki László gróf : A magyar nyelv elémozdításáról buzgóEsdeklései. Pest, 18()6.Perecsényi Nagy László, Értekezés azon deákból magjarnjelvre fordított szavak iránt, . . . Nagyvárad, 1806.

6 BEVEZETÉS.jobban elválasztotta Kazinczyt a debreczeni és a dunántúliíróktól.A nyilt harczot Kazinczy indította meg a Tövisekés Virágok (1811) ez. epigramma-gytijtemény és Vitkovicshozírt episztolájának (1811) kiadásával. Ezekbenmaró gúnynyal ostorozza a tehetségtelen, ízléstelen írókat;kiterjed bennük a neologia védelmére, s a latin nevekés szavak rossz kiejtésének gúnyolására. Ez a lenéz,néhol vérig sért gúny feldühösítette ellenfeleit, kik mostmár a magyar nyelv tisztaságának megrontóját látjákKazinczyban. A vitatkozás, melynek elbb csak az íróknakegymáshoz intézett leveleiben jutott tér, mind nyilvánosabbáválik. Az írók most már határozottan kéttáborra oszlanak, a neologusok és az orthologusok pártjára,kik egymást a legersebb szidalmakkal illetik. A Vitkovicshozírt episztolára már 181 l-ben megjelent a válaszMáté-Szalkai Hó'gyész Máiétól. Kéziratban többgúnyirat forgott közkézen a neologusok ellen ; ezek köztlegelterjedtebb volt a Mondolat, melyet a maga toldásaivalmegbvítve adott ki Somogyi Gedeon 1813-ban.E gúnyiratok közül a legdurvábbat Láczai Szabó József,elbb pápai, majd sárospataki fiskolai tanár, Kazinczynaklegelkeseredettebb ellensége terjesztette. Ezt az eddig csakhírébl ismert pasquillust e kötet függelékében közöljük.A Mondolat keletkezésérl, íróiról sokféle nézethangzott az irodalomban. Kiadója s a könyv egy részénekszerzje Somogyi Gedeon ; s habár a könyvben sehol semnevezi meg magát, kortársai közül mégis mindenki tudta,hogy a kötet közrebocsátása az mve. Maga a Mondolat(19—46. 1.) kéziratban már évek óta ismeretes voltaz orthologusok körében ; sokfelé olvasták és terjesztették,8 így jutott egy példány a Dunántúlra is, hol Somogyi ésbarátai elhatározták a sikerült gúny irat kiadását. Somo-

:BEVEZETÉS. 7gyit e vállalatában támogatták Oroszy Pál, Fábián Józseftótvázsonyi esperes és Márton István pápai tanár. RuszékJózsef apát is buzdította a kiadásra, de több része aligvolt a munkában, mint hogy egy ív korrektúráját Somogyihelyett ö végezte. Kazinczy és barátai Kisfaludy Sándortis gyanúsították, hogy részes a Mondolat kiadásában.Kazinczy, mihelyt a Mondolatot megkapta (1814. jan. 10.),megírja Berzsenyinek, hogy Kisfaludyra gyanakszik«Huic uni multos Marios (Kisfaludyos) inesse. Nem felejthetika Himfy recensióját és a Tövisekben a Himfyre írtepigrammát ». (Kazinczy levelezése Berzsenyivel, 172. 1.)Ugyanígy ír febr. 6-án : ((Kisfaludy és Kisfaludy embereia gyilkosok ; ez a boldogtalan (t, i. Somogyi) csak eszközeazoknak és annak ». (u. o. 175. 1.) « Felette kedves elttemaz a hír, hogy Kisfaludy tudott valamit a Mondolat fellmég minekeltte az sajtó alá menti) — írja jun. 2-án —((felette kedves azt tudnom, hogy a fell elre szóllott.Gyanítottam azt mindég s szeretem, hogy gyanúm megnem csalt*), (u. o. 177. 1.) Sipos Pálnak is azt írja, hogyKisfaludy kevélységének köszönheti ezt a bolondságot.(Kazinczy F. levelei Sipos Pálhoz, 67. 1.) Fábián Gábor is,Somogyi Gedeon életérl szólva azt írja (Figyel, I ; 17),hogy a Mondolatot « többeknek és különösen KisfaludySándornak buzdítására)) adta sajtó alá. Mennyire meggyökerezettez a hit Kazinczy környezetében, bizonyítjaaz is,hogy öcscse Miklós, a Mondolatnak jelenleg a nagyváradifgimnázium házi(rendi) könyvtárában lev példányáratöbbek közt ezt írta :((Ez kézírásban Veszprémbeis eljutott, Kisfaludy Sándor úr, a Himfy Szerelmeinekszerzje, a ki Kazinczy Ferencznek az említett munkakemény Recensiojáért ellenségévé vált, Veszprém VármegyeiEskütt Somogyi Gedeont reávette, hogy az általukmegbvített a Kazinczyra alkalmazott Mondolatot adná

8 BRVEZRTás.ki». Kisfaludy a több oldalról felhangzó vád ellen Ruszékapáthoz intézett leveleiben védekezett. «En Somogyivalsoha a Mondolatról egy szót sem szólottam*) — írja1816 ápr. 17- én. — «Hogy a Mondolatot legelször olvastam,tellyes ártatlanságomban vettem ugyan észre, hogysok helyen Kazinczy csapkodtatik benne ; st oly szintevoltam, hogy néhány csapást magam is elvállaltam, a mittalán én is Kazinczynak köszönhetek ; de hogy Kazinczyezt egészen magára vegye, nem gondoltam, holott másokramég többnek kellene abból háramlani* . . . «En Kazinczyraharagudni nem tudok, mert azzal, hogy az oskolairegulákhoz magát egészen szabni nem akaró MúzsámatleszóUotta, személyemet még nem bántotta meg» . . .«Meg nem foghatom tehát, miként adhattam okot arra,hogy Kazinczy annyira elesmerjen, félreértsen. Azért énKazinczyval szorosan barátkozni se nem akarok, se nemtudnék már. Én ugyan ötét soha meg nem fogom hazudtolni;de megbocsásson, ha nevetni fogok magamban».Hogy ki írta a kéziratban közkézen forgó Mondolatot,maga Somogyi Gedeon sem tudta. A « Híresztelésben», mely egyúttal elfizetési felhívásul is szolgált,azt írja, hogy egy eltte ismeretlen író munkája kerültszeme elé, melyet « Ajánlat-Levéllel és Vezérszóvalkísértetve, legsül pedig Jegyzésekkel megbvítve») ad ki.Azt úgy látszik, sejtették, hogy Debreczenbl került ki aMondolat, hol az orthologiának leghatalmasabb támaszaimködtek. Fábián Gábor, Somogyi rokona, azt hiszi, hogyBenedek superintendens, Diószegi és Fazekas közös hozzájárultávalkészült (Figyel I: 20); Bacsányi pedig azpéldányára, mely most a nemzeti Múzeum könyvtárábanvan, ezt írta :«Irták Debreczenben, Fazekas és Díószeghy».Mindketten tévedtek. Kazinczy levelezéseibl világosankitnik, hogj' a Mondolat egyedüli szerzje azjó barátja.

BBVEZEXés. 9Szentgyörgyi József doktor, kit e gúnyirat megírásáraBenedek Mihály superintendens buzdított.Kazinczy 1814 jan. 8-án kapta meg postán a Mondólatotegy eltte ismeretlen embertl Somogy megyébL*Kazinczynak e tisztelje Szentmártoni Kadó Sándor, Somogyvármegye táblabírája volt.^ Február 18-án Debreezenbemenvén, maga Kazinczy volt az els, ki akönyvnek hírét oda megvitte ; nevezetesen Szentgyörgyivelaz utczán találkozván, annak beszélte el a dolgot snála hagyá a Mondolatot. Szentgyörgyi megdöbbenvemonda akkor Kazinczynak, hogy egy ily czím munkát,Benedek superintendens unszolására évekkel elbb magais írt, 8 retteg, hogy Somogyi épen azt adta ki.»^ Néhány* «Egy jó ember — írja Kis Jánosnak 1814 jan. 23-án —kit nevérl sem vala szerencsém ismerni, megküldötte azt nekems tudatta velem, hogy az Somogyi Gedeon veszprémi esküdtneka munkája ». (Kazinczy levelezése Kis Jánossal 11. k. 99. 1.)2 L. Kanyaró Ferencz, Egy érdekes adat a Mondolatpörhöz.(Erdélyi Múzeum 1892. év£ 563. 1.) Eadó Sándor a következlevél kíséretében küldötte meg Kazinczynak a Mondolatot.20. X-bris 1813. Tekintetes Tábla Bíró Uram! Egyedül kiadotthasznos írásaiból vagyon szerencsém a T. urat tisztelni. Melytiszteletem engemet arra birtt, hogy egy alávaló Papfia, SomogyiGedeon vóUt Pápai medicans és most Weszprém vármegyei magátképzelödéseiben fitogtató 's hajszálhasogató Eskütt által, kiTótvásonyban lakik, egyenessen a T. úr rágalmazására készétettmunkát a T. urnák kezébe szolgáltassam. Szives indulatomnakazt a jutalmát várni bátorkodom, hogy a megtzáfoló írását aT. urnák olvashassam. — A rajzolat a T. urnák Tzimerének ósnagy Talentumának megszennyesétését nyomja ki, — az ajánlószók «Zafir Czenczinek* becses nevét homályban fejezik ki. üriGrátziájában, a midn magamat ajánlonám, Pesten, Fejérváronés Lepsényen által, (válaszát) ezen haszontalan könyv vételeeránt kikérem Balhásra, és vagyok a T. urnák alázatos szolgájaSzentmártonyi Radó Sándor T.Somogyvárm. Tábla Birója.=«Békési Emil, Ki irta a Mondolatot? (Figyel IV: 126.)

»:tOfiEVBZETéfl.héttel késbb (febr. 27.) Kazinczy így ír Szentgyörgyinek«Haza érkezvén 48 órával azután, hogy tled az utczánelváltam, itt lelem egy barátomnak levelét, melybl látom,hogy a Mondolat könyvecske nem a Somogyi Gedeonmunkája, hanem hogy abban egy ((Tiszteletes*) is vettrészt és hogy a tulaj donképen úgy nevezett Mondolat,mely a könyvben áll, egy régibb s Debreczenben készültmunka. Ezt az a barátom annál bátrabban állítja, mivela most nevezett Mondolatot Horváth István Úr,Secretariusaa Pesti Universitásnak s az Ország- Bírói hivatalnak,tette le a Regnicolaris vagy Széchényiana Bibliothecakézírásai közé, — így igen is megtörténhet a mit Te gyanítál,hogy a Te munkád is be van nyomtatva a kis könyvbe.Kérlek írd meg baráti bizalommal, miben vau a dolog.Márczius 7-én ismét figyelmezteti: «E1 ne felejtsd velemtudatni, ha a könyvben az Ajánló-Levél után álló Mondolata te munkád-e ? mert az úczán a könyv átvételekorcsak az Ajánló-Levél fell szóUáb). (Kazinczy eredetimunkái, II. osztály: Levelek. III. k. 280—281.)A könyv elolvasása után Szentgyörgyi meg is írjaKazinczynak, mi része van a Mondolath&n : dTled valóeltávozásom után jutván haza és akkor is halaszthatatlandolgom levén, csak délután foghaték a tudvalev brochureolvasásához. Már ajánló levele kedvetlen érzéssel töltöttel, mely vezérszava alatt mind nevelkedett, de mikor afutó betkkel nyomtatott részihez értem, csak elállott aszemem, szám, látván hogy az én tlem ártatlanul és csupajuchsból írt játékot találom ily gonosz végre fordítva.*)Majd mentegetzik, hogy Somogyit sohasem ismerte, szándékárólmit sem tudott. «Söt ha effélét csak gyanításképmeggondolhattam volna is, noha az a kiadótól is megkülönböztetettnyomtatványa rész, a 19-ik laptól fogva a46-kig az alá rakott jegyzések nélkül minden személyes

1:ÉEVKZETéS.'1érdeklésektl üres és tökéletesen ártatlan, mégis sohanem írtam volna. » (L. Irodalomtört. Közi, I. 269— 270.)Kölcsey is tudta, hogy a Mondolatot Szentgyörgyi írta.1814 márcziuB 3-án így ír Szemere Pálhoz : «Azon munkáról,mely Veszprémben Mondolat czím alatt jött ki, várokbv tudósítást. Akarnám tudni, ha nagy-e vagy kicsiny amunka, s ha van-e a végén bizonyos catalogus, mely az újszókat foglalja magában, p. o. Vigallicza stb., ha az egészmunkának tónusa hasonlít e ahhoz, melylyel Schulz aCampe új németségét csúfolá? Nem ok nélkül kérdem ezeket. Én sokkal ezeltt láttam egy Mondolatot Debreczenben,8 ha ezen Veszprémi azzal egy talál lenni, úgy az írójátis megmondhatom*. (Kölcsey minden munkái, IX. k.230. 1.) Megemlíti ezt Kazinczyhoz intézett levelében is« Szemere, talán februárban, íra netem valamit a mondolatfell. Azon kicsinyt, mely Szentgyörgyinek munkája,öt vagy hat év eltt, ha jól jön eszembe, Debreczenbenláttam volt, a többit nem s látni nem is óhajtom)), (u. o.109. 1.) Kölcseynek e szavaiból a Mondolat keletkezésénekidejére is következtethetünk. Szentgyörgyi 1808-ban vagy1809-ben írhatta e raunkát, legalább Kölcsey ekkor látta;sokkal régebben semmi esetre sem készülhetett, hisz aBúsongó Ámor 1806-ban jelent meg, s a Mondolat — mintlátni fogjuk — fleg ennek hatása alatt keletkezettAz igazsághoz híven adja el a Mondolat keletkezésétKölcsey a Felelet-hen is (XI. 1.): «Még 1809 körül készítettegy tiszteletre sok tekintetben méltó Hazafi D. SzentgyörgyiJózsef eggy kis munkát, mellyetBarczifalvinakszavával Mondolatnak nevezett, s abban Schulcz új Németségénekformájára a rossz Neológokat elmésen kicsúfolta.Ezen Mondolat kézírásban sokaknál megfordult s elérkezettWeszprémbe is. Az Antiquitás ott lév pártosi híjátlátták az írásnak, mivel sok újítók még nem voltak benne

Í2^BBVEZBTÉS.kicsúfolva, öszve állottak, Beytragokat adtak s 8. B ? G.[Somogyi Gedeont] feltüzelték, hogy Talentumainak vegyehasznát, csináljon ezen Beytragokból egészet s adja ki.A munka elkészült s az Író társával eggyütt árkus papirosthorda széllel Weszprémben [a Híresztelést,melyet aMondolat 47—50, lapjain is lenyomatott] s pénzt gyjtöttannak kiadására, de hogy a Publikum annál váratlanabbullegyen meglepve, nem monda el,meg is jelent a munka 1813mit fog kiadni. És ígyWeszprémben, mert a czímlaponmegnevezett Dicshalom jól talált döfés-e vagyburschi elmésség, ezeknek írója ugyan meg nem határozhatja,de meri mégis állítani, hogy a kettnek eggyike»>.Békési Emil, idézett értekezésében, azt hiszi, hogyBenedek, Diószegi és Fazekas segítségével készült a Mondolat.Erre azonban semmi bizonyítékunk sincs ; Szentgyörgyia munkát magáénak vallja és sohasem szól segítkrlvagy dolgozótársakról. Egyenesen Fazekastól származónaktekinti Békési a 34. lapon kezdd u) bets jegyzetet,mely a hadi nyelv újításait gúnyolja.* Ez annálkevésbé lehet Fazekas munkája, mert nincs is meg adebreczeni Mondolatban : ezt, a többi jegyzettel együttSomogyi tette hozzá. Hogy milyen volt a JVÍondolat eredetialakjában, s mit tett hozzá Somogyi, már a Híresztelésidézett mondatából is gyaníthatjuk. Ott elmondja Somogyi,hogy a Mondolatot bvítette Ajánlat-Levéllel,Vezérszóval és jegyzetekkel ;Szentgyörgyi munkája tehátcsakis maga a Mondolat jegyzetek nélkül.Ennek az eredeti Mondolatnak egy példánya meg-* Tóth Rezs, Fazekasról szóló tanulmányában (IroflalomtörténetiKözlemények VII: 22. és 180.) szintén elfogadja ezt atévedést s tárgyalja, hogy mi része volt Fazekasnak a Mondolatírásában.

BEVEZETÉS. 13van a Nemzeti Múzeum kézirattárában.* Czime : Mondolata' Magyar Nijelv ki-miveléséröl és azt tárgyazó külömhféleSegédekrl. A 8 lapra terjed szöveget 6 lapnyiszótár követi. Legvégén ez áll : Dono RB. D. Mich. : BenedekSuperintendentiae Trans Tybiscanae DebreczinensisEppi. Debrecini, d. 18. Jul. 1810. M. G. Kováchichmanu p'opria.{Könywt&n jegye : 18. Quart. Hung.) A szövegteljesen egy a nyomtatvány 19— 46. lapjain közölt szöveggel;a mi csekély eltérés köztük van, pontosanbemutatjuke kiadás jegyzeteiben. A kézirat szótára sokkalrövidebb, mint a nyomtatványé. E kiadásban csillaggaljelöljük azokat a szavakat, melyek a kéziratban is megvannak,így azután könnyen megfigyelhetjük, mi voltSzentgyörgyi munkája smit tett hozzá Somogyi Gedeon.Szentgyörgyi Mondolata nem Kazinczy ellen készült,nincs benne semmi, a mi Kazinczy fellépését, mködéséttámadja vagy gúnyolja. Szentgyörgyi csak az ízléstelen újítókatbántja ; f forrásai Barczafalvi munkái s az 1806-banmegjelent Búsongó Amor.*^* Barczafalvi szava a czímis,s hírhedt szógyártmányai közül ott találjuk többek közta következket :aprósdi, czikk, hadrontz, hemzserde, hoszszáta,lábtijü, lakálodalom, lovantz, mindenményedelem,müvödelem, nyutszamság, pamlag, rentze, rontsárd, szabda,tábornok, tanoda, tanodalom, tanulmány, tellyedelem, tetszitze,tömör (a. m. ezred), tsoporda, türmész, ügyész, játtábor,vadontz, vagtsó, vigallicza. A Búsongó Ámort ren-* Takács Sándor említi (Kath. Szemle, 1890. évf. 703. 1.),hogy a Mondolatnak két eredeti példáuya van a Muzemn kézirattárában,s az egyik Horváth Ádám útján került oda. Enneka második példánynak nem tudtam nyomára jutni a kézirattárkatalógusában.** A búsongó Ámor. Egy hajnali édes andalmány' teremtménnyé.A' szép-nom kedvéért. Pesten, 1806,

14 BBVEZBTÉS.desen Kazinczy és a nyelvújítás ellen intézett gúnyiratnakszokták tekinteni, így említi még a Beöthy-féleKépes Irodalomtörténet is ;pedig szerzje Vandza Mihály,egyike volt a legszenvedélyesebb s legízléstelenebb újítóknak.*A Búsongó Ámor Ossiant utánzó, édeskés,affektált hangú elmélkedések és leírások gyjteménye;nem tetszett sem Kazinczynak, sem az ósdiaknak. Kazinczytbizonyosan az irodalmi ízlés és a költi tehetséghiánya bántotta, az orthologusokat pedig az erltetettszavak és értelmetlen mondatok halmozása. Ez azoka, hogy a Búsongó Ámort kigúnyolja a Mondolat is,meg a Felelet. Szavai közül szintén sokat felvett Szentgyörgyia szövegbe és a szótárba: ip\. fárad (e. h. fáradság),humorodott, humorvány, leagyolni, lotsmoj, löUycdék,pijhe, szomoróza, tsiklándlágyság,forgáts szépre, tzomholni,vimály stb. Igen sok helyt egész mondatokat, sorokatvesz át; pl. a 21. 1. « tsiklándlágyságot nyaló, vadontzlotsmoj tajtékot mammoló tiszta foUyam' löllyedékjéhezhasonlíttson !» vö. BÁ. 48. és 49. 1.; 25. 1. «a koráneggy édes Hajnal pólyáit bontván ...» stb. vö. 96. 1. : a26. 1. jegyzete a BA. 81. lapjáról való. Vandza is próbáltaFolnesics példájára** a nnemet megjelölni a magyarszókon; ezt gúnyolja a Mondolat pl. a hájné szóval.* V. ö. Takács Sándor értekezését. (Részletek a nyelviíjításiharcz történetébl, Kath. Szemle, 1890. évf. 530. 1.)** Folnesics Lajos «Alvina» ez. regényében (Pest, 1807.) próbáltameg a nemek megjelölését a magyarban, a mit gúnyosanruhtényítésxnik neveztek el. A német sie t onZ-vel akarta fordítani.Midn a Tudom. Gyjtemény (1817. XII. f. 30. 1, jegyzet) ezértmegtámadta, külön értekezésben fejtette ki elveit : A Nemnekhéhozatdsárl a Magyar Nyelvbe* (u. o. 1818. IV. f. 132.). Szentgyörgyivalószínleg ismerte Folnesics regényét is ; Somogyitpedig liuszek apát figyelmeztette e könyvre, midn a Mondolatkibvítéséhez fogott.

»BEVEZETÉS. 15Szentgyörgyi Mondolata tehát csak az ízléstelen újítókats a tehetségtelen írókat gúnyolja, a kiket magaKazinczy is lenéz és gúnyol. Nem csodálhatjuk tehát, hogyKazinczy nem is haragudott érte, st fél, nehogy Szentgyörgyit nehezteléssel gyanúsítsa. ((Hallgatásom nemhozott-e abba a gyanúba, hogy neheztelek?*) — írja 1814április15-én. — «Ne rettegd azt, édes barátom; ismerlekén téged, ismerem egész becsedet, s megvallom, hogy annyisok nyelvrontó megérdemli a korbácsot. Azt is tudom, hogyaz ember jó kedvében és, a mint írod, mer Juchsból csinálhatilyet. S eggy vagy-e Te azért S . . . G . . . nal, azérthogy ez a marha ember a te írásodat is a magáé mellényomtattatá? Nem, barátom, úgy szeretlek mint mindég.Ez a Mondolat került véletlenül Somogyi Gedeonkezébe. A Vezérszóha,n elmondja (11— 14. L), hogy egybarátját látogatta meg, s ott került elébe a Mondolat,melyet elvitt magával. Mindenkinek tetszett, a kinekmutatta, s többek unszolására elhatározta, hogy « szükségesbvítményekkel)) kiadja. Megírta hozzá a jegyzeteket,az ajánlást és a Vezérszót, a szótárt pedig jelentékenyenkibvítette, úgy hogy körülbelül 1000 szótfoglal magában. Végül egy kis függeléket csatolt hozzá,melyben a helyesírási hibákat gúnyolja. Mikor a kéziratkészen volt, kinyomatta a Híresztelést s Veszprémbenés környékén elfizetket gyjtött. A könyv 1813-banjelent meg Veszprémben ; a czímlapon azonban Dicshalomáll, a mi gúnyos czélzás Széphalomra.Somogyi kezében a Mondolat egészen átalakult.Szentgyörgyi szövegét a hozzá került kéziratból szószerintközli, de a hol jónak látja, jegyzetekkel bvíti. Ezekbenmég több újonnan gyártott szót gyjt össze, fleg Barczafalviszavai közül; még jobban kiaknázza a BúsongóÁmort (v. ö. 26. 1. h jegyzet), s egyúttal mep'kezdi gúnyos

:16 BRVBZRTéS.támadásait Kazinczy és Berzsenyi ellen (43 44. 1.;'bets jegyzet). A tle ós társaitól származó részekbenis els sorban az ízléstelen újítókat gúnyolja, de nemcsakaz új szók csinálóit, hanem kárhoztatja a szokatlanrégi és tájszók s a különösebb idegen szók használatátis. A szótárban ott találjuk pl. ezeket is : ádáz,ag fa, ag tölgy, háj, dédó's, év, ficzkó, golyó, hs, igézet,íz, ív, koboz, komorna, kompona (mér serpeny), kör,lidércz, maszk, násfa, n, onkel, szinte, pete, pijhe, pmvsz,rakoncza, zamatos stb.Megrója az idegenszer szólásokatis, melyeket Kazinczy próbált a magyarba átültetni.*Gúnyolja Folnesics törekvését, ki meg akarta honosítania nemeket a magyarban. «A' Beszélleti-Nemzettségbl(Genus Gramm.) még most a' Hímiséget, Dologiságotelhagyván — írja a Vezérszóban, — tsupán Nysténítéssel— azzal is gyéren éltem ». Ez okból használja azöné, Bájné, Szépné, Szüzné, Vértestné stb. szavakat.A kigúnyolandó írók közé sorozta Somogyi Kazinczytés Berzsenyit is, s velük is csak úgy bánt el, mint Vandzávalvagy Folnesicscsal. Kazinczy munkáiból, fleg Daykaéletrajzából és a l'övisek és Virágokból, kiszakít egyesrészeket, mint pl. a 6. és 7. lapon: «a szavas idióta*. . . «a szörnyet odalökém, hogy a vén kántorral,könyvpenész tántzossal, Lukaival, s az avatlanok egészgyarmatjával Lucifernél örökre szurkot faljon*.« nyomorult emberese én, mint a Mennydurrogtatónak ditsFajzatja» — — «vájt fülüek»), stb. Berzsenyi költemé-* PL tUtolsó eggyütt-létünk olta Mt gyermekeit, elvesztette*(e h. gyermekei elhaltak, v. ö. a szótárban) ; «mellyuek eggyikFüzetében macfdt a Mondolat is találd» (12. 1.). Néhány ilyenidegenszer szólást már Szentgyörgyi is felvett a Mondolatba•hogy én ezzel valakinek szeme' eleibe k/t (ffht akarnék csinálni(20. 1.),— De — mit én tsak magokról a' Régiekrl?. (25. 1.)

BEVEZETÉS. 17nyeibl is több helyt szakít ki és ferdít el egyes sorokatvagy mondatokat. Pl. dmellyet semmi Idk' zavarja, sforgó viszontság le nem tapod »> — — «a villámvezetSassal aetheri szárnyakon mereng melancholia*)(5. 1.) «a zamatos gerezdek Thyrsusaí közt» «nemfélek az id mohától » — — (8. 1.) stb. t gúnyolja azutolsó jegyzet is. (50. 1.)Legvilágosabban mutatja a ezímkép és az ajánlás,hogy Somogyi Mondolatának éle els sorban Kazinczyellen irányult. Az ajánlás Zafyr Gzenczineh szól, a mianagramma Kazinczy Ferencz nevébl; a Tövisekés Virágokbólvaló jelige is: « Szent Adrastea, mérj bosszút ezotromba beszédért !» A czímképen egy lantos ül szamárháton,oldalán a lant, mögötte a gitár, s trombitálva halada Parnasszus felé ;koszorús fején egy kis lepke. A szamároldalán lev háromszög a szabadkmvesek jelvénye.Parnasszus tetején a Pegazus áll két lábon ; oldalt pedigegyszatír ugrál. A kép alatt Vályi Nagy Ferencz néhánysora. E czímképért haragudtak Kazinczy barátai legjobban,mert t látták a szamáron ül lantosban. Kazinczymaga is ezt írja egyik levelében : c engem Somogyi Gedeonültete szamárra; amusikalis háromszeggel egy bizonyosvalamire, a lantal és gitárral pedig görög és olasz formájúverseimre alludáb). Somogyi 1819-ben írt válaszábantagadja ugyan, hogy a kép Kazinczyt ábrázolja,* de agitár, mint a szonettírás jelképe s a szabadkmves jelvényhasználata határozottan erre mutat.* dNékem leg alább sem gondolatom, sem czélom soha nemvolt; de a' Mondolat' tendentiájából sem lehet azt kihozni : hogyaz a' kép különösen eggy bizonyos Személyt vagy Literátortjelentene ;—vegye azta' ki érzi, hogy reá nem illik, ne piruljon, 's nemagára*. Somogyi, Értekezés a Magyar Verselés módjáról.IX. 1.Balassa József: Mondolat. 2

18 BBVKZBTés.Éb mégis, ha figyelemmel olvassuk az egész Mondolatot,a czímképen kívül semmi sincs, a mi akár Kazinczyra,akár híveire igazán sért lett volna. Az újítókszavait és kifejezéseit elég ügyesen állítja össze a könyv,hogy olvasóit, kik közül sokan úgyis megbotránkoztakmár az újítók merészségén, a maga pártjára vonja s meggyzzeaz újítás veszedelmeirl. Kazinczy is elismeri aMondolatról, hogy « valamint mindennek a világon vanvalamely haszna, úgy van ennek is :— a Folnesicsek,Vandzák, Pethe Ferenczek megszeppennek s nem fogjákzni bolondságaikati*. (Levele Szentgyörgyihez, 1814 febr.27.) Viszont Somogyi sem volt ellensége minden újításnak8 ha a küzdelem heve a Mondolat kiadásakor kissé el isragadta, a nyelv mvelésérl ós pallérozásáról általábanelég józan elveket vallott** A nyelv újítására ós bvítésére vonatkozó elveit t Értekezésa' Magyar Verselés' módjáról és Fordittásokról» (Veszprém,1819) ez. munkájának bevezet értekezésében így adja el: «Aztazonban minden ermmel igyekeztem eltávoztatni : hogy fordittásomata' Szavak' módi sz ve- szerkesztésével Német, vagyéppen Franczia ; vagy vakmer elszórásával (a' mit a' MagyarNyelv' természete meg nem enged) Deák hangzásúvá, kéttségesvagy éppen zavart értelmvé ne tegyem ; és hogy átaljában azon,a'legtöbb fordittásokkal közös — idegen szagot érezni ne lehessen.Nem kevertem abba esmeretlen vagy olly orozva költöttszókat is, mellyeknek még polgári letelek meg nem állapíttatott; sem a' már régen hazaíiuságot nyert szavainknak igazértelmét szokatlan jelentésekre csigázni ; vagy azokat most ell,majd végrl éktelenül kitoldani ; sem utoljára azoknak ép tagjaitidegen végzetekre ficzamitni vagy kíméletlenül eltagolni,'s megCKonkitni (a' mikre pedig a' mértékes Versek' készittósefelette nagy kísértet !) éppen nem merészlettem.Nem vagyok ugyan az elkerülhetetlen Ujjittástól is idegen;csnk hogy az, a' Horatiuiáó\ ajánlott mérsékléssel történnyen; de}ia a' gondolatot esmeretes szókkal is kifejezhetem; csak azért bur-

BBVEZETÉS. 19Csakhogy a harcz hevében a küzd felek nem szoktákegymás munkáit nyugodt figyelemmel olvasni. Kazinczyós hívei csak a gúnyos támadást látták, bántotta ket,hogy Somogyi nevetség tárgyává teszi Berzsenyi költeményeits a Tövisek és Virágok epigrammáit, megbotránkoztaka czímkép durvaságán, de legjobban bántottaKazinczyt, hogy egy sorba került Vandzával, Petével, Folnesicscsal,kiket lenézett s kiknek ízléstelenségét magais gyakran ostorozta. Ez bántotta legjobban Kazinczyhiúságát, s leveleiben szidalmakkal s a legdurvább szavakkalilleti Somogyit. A mint megkapja a Mondolatot,majdnem minden barátjának ír róla. «Harmadnapja, hogyegy szép lelk ember recepisse mellett küldé meg nekema te vármegyédbl a Mondolatot — írja Berzsenyinek1814 jan. 10-én — s megírta, hogy azt Somogyi GedeonVeszprém vármegyei esküdt csinálta. Meg nem indultamkóztatni ujjabbakba, hogy az Olvasó hosszas gyötrdés nélkülértelmekhez ne juthasson — soha nem törekedtem. Nem szégyennek,st nyereségemnek tartván : ha írásomat (Stylus) a'közrend Magyar, a' mennyiben t. i. elméjével felfoghattya, világosanmegértheti ; csak hogy a' mellett a' pallérozottabb rész is,megelégedéssel olvashassa». (60— 61. 1.) «A' mi engem' illet, ámbárazon Hazabeli Ujjitóknak, vagy ugy-mondott Neohcftisoknskk,kik egynehány esztendktl fogva. Anyai Nyelvünknek a' mintmagok állittyák) szükséges bvittésén, 's csinosittásán vetekedvedolgoznak : eléggé tapasztalt szorgalmokat, 's vas álhatatosságokat,eggy részrl nem csak felette becsülöm ; hanem a' jó, 'svalóban dicséretes czélnak méltán örvendek is : más részrl mindazáltalel nem titkolhatom, hogy a' heves erlködések' küszködzajjal közt dics Nyelvünknek bukdosó hánykódását gyakortarettegéssel szemlélem !— Azonban valamint épségben leendfenn-maradását, minden igaz Magyar Hazafiakkal eggyütt, én isszivembl óhajtom : ugy mostani bizonytalan sorsának jobbrafordulásátnyughatatlanul várván, méltó aggódásimat leginkábba' kecsegtet jövendk' édes reményével enyhitgetem». (64. 1.)8*

20 BEVBZBTÉS.a gyerköcze marhaBágán. A ki a szabadságot becsüli, trjeel a fóktelensóget, a meddig lehet. Engem Somogyi Gedeonsem jobbá s nagyobbá, sem rosszabbá s kisebbé nem tehet,mint vagyok*. (Levelezése Berzsenyivel, 172. 1.) Néhányhót múlva Szentgyörgyinek is ír: íMentsen Isten attól,hogy én S . . . . G.. • . nal perbe szálljak ! s felette alacsonynaktartanám magamat, ha ennek a gyerköczénekvadságát nyugalommal trni nem tudnám ; st azt hiszem,hogy az nékem, a ki ostoba nevetésnél egyéb fegyverreléltem, a Báróczy és Dayka életek megírásokban, gyalázatomranem lehet. Azért, hogy szerencsétlen újítások isesnek a nyelven, nem következik hogy minden újítás szerencsétlen8 minden újítás tilalmas*). (1814 febr. 27.)Csaknem ugyanazon szavakkal értesíti Kis Jánost (jan. 23.)és Sípos Pált (jan. 31.) a Mondolat megjelenésérl:«A marhaság fáj, — írja Kis Jánoshoz intézett levelében— mint Sokratesnek midn pofon ütötték, vagy midnAristophanes nevetségessé s gylöletessé akarta tenni.De nyugodalmamat teljességgel meg nem zavarta. Huicuni multos Marios inesse — ezt kiáltom én is. Inmissuspercussor est. Eggy szamarat festeni s Péternek Pálnaknevét a szamáron ül felibe írni,—^ ész és elérhet czélnélkül írásaimból egy Centot szövni, — s az én szavaimatBarczafalvi Szabó Dávidéval és Pethe Ferenczével(ki képzelmésznek nevezte a poétát) eggyüvé keverni s ígyaztán rajtok nevetni, arra sok ész nem kell, arra valamiegyéb kell, mint ész». (Levelezése Kis Jánossal, II. 91), 1.)Láczai Szabó Józsefhez, a ki Sárospatakon a Mondolatlegbuzgóbb terjesztje volt, 1814 ápr. 20-án így ír: «Egyszót a Somogyi Gedeon paezquilljára. Azt Patak az úráltal ismeri. Nem neheztelek azért, hogy azt az úr másokkalláttatta ; én is láttattam a nekem küldött exemplartmindennel a kit az interessalhatta. Debreezembe hírét

;BBTBZB'Fés. 21sem hallották; én mutattam mint újságot. Mint némelymagát becsülni mer dietai követ nézi nyugalomban ós.megvetéssel azokat a nyavalyás firkálásokat,, melyekkelholmi vásott gyerkcze az személyét támadja meg, úgynéztem én azt az oktalan és tudatlan emberkét abban aMondolatban, sha marhasága emberiségemet érdeklenikezdette, azt mondtam magamnak, hogy ez azt bántja, a kia Dayka és Báróczy életekben álló excursiókat írta s nyugalmamazonnal visszatért. Sárospataknak három tudósaazt a gyalázatos és esztelen mvet tripudiummal vette.Ezek nevettek. Én ezen nevetésen sem tudok nevetni, s aSomogyi Gedeon Mondolatja meg nem pirít, nyugalmamatmeg nem zavarja. Jól esett, hogy azt írta a gyalázatosember; akaratja ellen használt az én felemnek*. (SárospatakiFüzetek, 1859. évf. 995. L)Sárközy Istvánhoz mégerösebb hangon ír: « Bizonyosan a Mond ólat és annaknyavalyás koholója s komplexe fell haliád azokat. Barátom,azt mondom rá a mit Huss János a máglyán : sanctasimplicitas ! csakhogy a Himfy tette és Somogyié nemsimplicitas, hanem gonoszság és nem szent, hanem alacsony.Gazság az tettük, de azt k szégyeljék».«En a Tövisekben és Virágokban és némely recensiókbanbántok mást. És úgy szenvedjem, hogy engem is bántmás ; mert én privilegiátus embernek magamat sem nemtartom, sem tartani nem akarom. De azt veszem s vehetembalulvalakinek, ha engemet sicarius módra bánt, amit én nem cselekedtem ; mert érzem, hogy az nemcsakgazság, hanem rút és bátortalanságot mutató gazság isazt veszem s vehetem balul, ha engem egy fattyú szamárraültet ! . . . ha engem Vaandzával és Folnesicscselés az emberséges ember s hasznos ember Pethével, — dea ki a filológiához semmit, de épen semmit sem tud, mégismagát belé avatja — egy rendre állít, azt veszem Somo-

22 &eVRZB'Fés.gyinak rosszul, hogy ez a nyavalyás gyermek meg sem értia mit olvas s mégis mást kaczag».*A könyv megjelenése után Kazinczy és hívei izgatottankutatják, keresik, hogy kik voltak részesek a Mondolatkiadásában, hogy ki az a Somogyi, milyen ember,s kik voltak társai.Kazinczy 1814 febr.6-án kérdi Berzsenyitl: oHihetem-ehogy azt Somogyi Gedeon Veszprém vármegyeiesküdt írta? Kérlek, tudasd ezt velem és mind azt a mita Mondolat felöl s írója fell tudsz ». Szemere, Berzsenyiés Sárközy tudakozódnak, tapogatóznak, hogy megtudjanakminél többet a könyv keletkezése és írói fell, s ahallottakról értesítik Kazinczyt. Szemere áprilisban Pestenjár, a hol találkozik Ruszék apáttal, s tle meg VirágBenedektl próbálja megtudni, «hogy a Mondolatot kikíratták s nyomtatták vagy nyomtathatták. De híjábanismétlettem azt: kik? Virág hímezett hámozott s mástárgyra vitte a beszédet. Láttam pedig, hogy V. többettud a dologban, mint én, mint mi. is egy bolond pasquillusnaknézi». (Szemere Pál munkái, III. k. 114. 1.)Találkozott Márton .Józsefiéi is, a ki bátyját Istvánt mentegette,hogy semmi befolyása sem volt a Mondolatra.Beszélgetett «kapítány Kunnal, a Veszprém vármegyeivolt Vice-ispán fijával» Somogyiról, s tle tudta meg, hogy«S. togatus deák volt, azután Kunnál patvarista, mostesküilt. Tanult, olvasott ifjú, korhely, hektikus. Legelsczélja az volt, hogy Kazinczyt bántsa». (U. o. 115— 116.)Kazinczy jun, 2-án közli a Szemerétl kapott híreket Berzsenyivels kibvíti más úton nyert tudósításaival: «Másúton ezen tudósításom van Somogyi és Mondolatja fell.Somogyi Gedeon fija volt tót-vázsonyi és köves-kálliIdézi Takács S. Katbolikus Szemle, 1890. 713—71.5.

BEVEZETÉS. 23prédikátornak s az testvérét elvévé a mostani tót-vázsonyiprédikátor Fábián József. Maga Somogyi ntlen,32 esztends, Tót-Vázsonyban lakik; pápai dókás diákkorában imposturái miatt ki akarták csapni, de megkegyelmezénekneki professorLáczainak mentségéért, a kiegy tréfával tartotta meg. « Egy túróért az ebet nem ütikagyont). Innen ment Pákozdiba rektornak. A nép nem trhetégorombaságát s zabolátlan életét s kiadtak rajta. Patvaristaleve Kunnál. A Mondolat másokkal együtt készült,hihet Fábián József sógorával. Egy Tót-Vázsonyban lakosassessor, Oroszi Pál, a repudiált Horváth Ádámnénaktalán testvére, körljárá Veszprémben a státusokat, úgyszedtek pénzt valamely magyar munka kiadása eránt. ígyjelene meg a Mondolat. Sokan adtak reá pénzt, a nélkül,hogy tudták volna, mi lesz az a mi igértetikw. (Kazinczylevelezése Berzsenyivel, 178. 1.) Meg tudott Kazinczy mindenrészletet : kik segítették Somogyit a munkában, kikterjesztették a könyvet. Mindezt fájdalmas, keser hangonközli Dessewffy József gróffal (1815 decz.Somogyi Gedeon Tót-Vázsonyban azt14-én): wEsküdtgondolta, hogy énle leszek ütve, ha engem szamárra festet, ha Folnesicscselösszekever, s ezen szép szándékban túl a Dunánaknémely fiai kezet fogtak a pajzán és szörny tudatlanemberrel. Philos. prof. Euszek javallá a szándékot, tolditotta,az exemplárokat maga terjesztette, a gróf Festeticsasztalánál maga kiosztotta, minden vendég két exemplármunkát kapott, egyiket a prof. Ruszék philos. munkájátés egyet a Mondolatot, s így azt a gyanút támasztotta,hogy a Mondolatba dolgozott is. Annyi bizonyos, hogykéziratban olvasta. — Én vettem postán a könyvet egyidegentl, kinek nevét se haliam soha, s képzeled, ha nemtettem-e fel, hogy a ki nekem ezzel hízelkedve kedveskedik,csak kém talál lenni. Megköszöntem, s azt vála-

24 ÉEVtczfitáa.szoltara, hogy felelni reá nem fogok. Csakhamar pápairef. prof. Tóth Ferencz ír, hogy hallja prof. Euszektöl,hogy ón ket tartom e munka íróinak. Feleltem neki, hogynem; egyszersmind írtam a philosophiai munkát írt Ruszéknek,írtam philosophiát tanító és Kant tanítványánaktartani akaró Márton Istvánnak,* hogy kérem, mindkettenkeljenek a criticismus védelmére, nem írva, hanema dolgot a puristáknak magyarázva. Egyik sem felele,mert Ruszék mondolatista volt, Márton pedig a SomogyiGedeon sógorának, Fábián Józsefnek nagy barátja. Tudod,hogy a tudós enberek, ha egyszersmind pedantok, melynehezen vesznek minden megérintést; nem lehetetlentehát, hogy Márton, kit Szatmár szült, a Vítkovicshoz írtepistola miatt is haragszik*). (Dessewffy levelezése, II. k.56. 1.) Ruszéktl azt is megtudta, hogy Festetics Györgyazemlített ebéden úgy mutai.ta be vendégeinek, «hogy eznemcsak a philosophiában tettnagy szolgálatot a nemzetnek,hanem a Mondolat körül tett szolgalatjával a nyelvnekis. S Ruszék a complimentnek ellene nem monda».(Levelezése Kiss Jánossal, II. k. 210. 1.)Kazinczy késbb is gyakran emlegeti Somogyi nevétharaggal és gylölettel, de hónapok multával mégis valamivelnyugodtabban nézi a történteket. «Igen szép leveled— írja Berzsenyinek 1814 július 11-ón — azt mutatja,hogy nem értetted, mire czélzottak azok a szavaim, melyekt:rtte engem barátságosan feddesz. En ellenem az embereknem vétettek, legalább nem vétettek úgy, hogy azért azemberiség ellen elkeseredhessem ; nem tartom magamat* «Két Phílosophusunk is részt vett benne — írja csodálkozvaSzentgyörgyinek (i. m.289, 1.). — Én ezt meg nem foghatom.Tdenlista mind a kett és a nyelv dolgában mégis dühödt követjeaz Empiricutíoknak*.

6EVÉZETÉS. 45k világ középpontjának, Nagyobbra czéloztam, mint magam.Való,hogy azért gonoszok az emberek, mert bolondok: de az ia való, hogy sokszor azért bolondok, mertgonoszok ; lásd el ket s azt fogod vallani, a mit én. —Mindenek felett arra kérlek, hogy azt ne hidd, mintha énazén megcsúfoltatásom venném oly szertelen érzékenységgel.Én oly kevély vagyok, hogy abban még fényemetlelem. Ki akadjon fel azon, hogy Somogyi Gedeon megnem érti?») (I. m. 182. 1.) A kilencz kötet megindulásaalkalmával ismét aMondolatra gondol: wMég nem tudom,— írja Szentgyörgyinek 1814 okt. 23. — ezen írásomramit mondanak a Somogyi Gedeonok Miattam írhatnakúj meg új Mondolatokat és a mint hallom képzelhetetlenvastagságú Paspuilleket : * én hallgatni fogok, sazt mondom a mit Huss monda a máglyán s az Idvezíta keresztfán; s azzal állok rajtok bosszút, hogy annyigonddal és csínnal írok, mint a mennyit ez a kötet mutatazoknak a kiknek szabad ítélni)). (Levelezés Szentgyörgyivel,290. 1.)Az orthologusok körében igen nagy hatása volt aMondolatnak. Pápán, Veszprémben ésKeszthelyen buzgónterjesztették, Somogyi Pesten is árulta ;SárospatakonLáczay mutogatta s társaival együtt mulatott rajta.Szatmármegyében — mint Isaak alispán írja — nem voltkapósabb könyv a Mondolatnál.Olvasták Debreczenbenés Erdélyben is, s még azok közül is többen helyeseltékaz újítás ellen intézett támadást, a kik megbotránkoztaka czímképen, s rossz néven vették Kazinczy kigúnyolását.A könyvet rövid id alatt elkapkodták b az orthologusokörülteka diadalnak.* Bizonyosan Láczainak e kötet függelékében közölt gúnyktáraczéloz.

:26 BaVEZETÍS.Kazinczy hívei is belátták, hogy a Mondolat árt aztörekvéseiknek a a gúny megakadályozhatja mködésükjótékony hatását. Hogy a nevetöket a magnk részére vonják,azonnal munkához látnak s szorgalmasan készülneka feleletre.KE kiadás mindenben híven követi az eredetit. Azegyes lapok végét a szövegben||jelöli, a lapszámokatpedig az illet sor mellé tettük.Végül összeállítom a « Mondolat >» és a « Felelet*irodalmát1. A Mondolat és a Felelet recensiója. (AllgemeineLiteratur-Zeitung. Halle und Leipzig. 1816. IV: 308— 31 1.)2 A' Mondolatnak, 's rá való Feleletnek Megítéltetése,(Tudományos Gyjtemény, 1817. VI. k. 97— 107. 1.)3. Eötvös Lajos, A Mondolatpör. (Vasárnapi Újság.1866. évf. 637. 1.)4. Fábián Gábor, Adatok Somogyi Gedeon életérl.(Figyel, I. k. 15. 1.)5. Békési Emil, Ki irta a Mondolatot ? (Figyel, IV.126. 1.)6. Jancsó Benedek, Kölcsey Ferencz élete és mvei,IV. fejezet.7. Takács Sándor, Részletek a nyelvújítási harcz történetébl.(Katholikus Szemle, 1890. évf. 336., 520., 681.)8. Takács Sándor, A Mondolat és a Felelet hatása.(Katholikus Szemle, 1891. évf. 280., 464.)9. Takács Sándor, Irodalmi harczok 1815 után.(Katholikus Szemle, 1892. évf. 79.)

BEVEZBTés. 2710. Váczy János, A «Mondolat» keletkezésérl. (IrodalomtörténetiKözi. 1891. évf. 264. 1.)H.Szathmáry József, Kazinczy és a nyelvújitási harcz.(Kimaszombati protestáns fgymn. Értesítje, 1893—94.)12. Demek Gyz, Adalék a «Mondolat-pör») keletkezésénektörténetéhez. (Irodalomtört. Közi. 1894. 68. L)13. B. Kis Kálmán, A Mondolat perhez. (IrodalomtörténetiKözlemények, 1896. 473. 1.)Balassa József.

óró vataKKr/l foíyní J ^M'njiionórifÁ^ít neve /e/ÁeaiílÖrül.J^aíítfni - ntíír /nttya^ lertflie// n'

MONDOLAT.SOK Bvítményekkel,ÉsEGGYKÍEGÉSZÍTETT ÚJJ-SZÓTÁRRALAngyalbrbe hotve^ ^SSy Tünet forint.DICSHA'LOM.18 13

!Szent Adrastéa, mérj boszszút ez otrombabeszédértTöv. és Vir.

ZAPYR CZENOZINEK,KEDVES COUSINÉMNEK,MIVELTT LELK ONKELEM'JÓ LEÁNYÁNAK.

Ildi ás buzgalommaltulajdonoljaaKIADO.

ÉDES ANGYALNEM.MoNDOLATOMAT, mellyet. a Közöny új jságok olly magosraditsértek fel, 's a' mirSl köztünk is volt már a beszélgetésbeszédje, a viinapság elígért szóm szerént imé Szépnéségednekfelajánlom,-külmiképségét olly idomra szabván, hogydolgozdserszénykédbe is belé illjen. Kellemid, mellyeket kikészítésíil kaptál, hiszelékennyé tesznek, hogy eltted koránt semúgy nézek ki, mint ha feltétemnek személlytzim, vagy mjátkereséslett volna rugástolla. Oh nem.' nem vagyok ollypulyátska — nem akarok nyelvemmel tö'sér-\\kednr.Onn'ékeid- (VI)nek, ritka kecseidnek emleTce ez ; Cyane' színét fellyíílhaladt szépszemeid' kegyeltjének — 's ha szabadnia neveznem (de megengedj,ha ojkor-ojkor nem bírok Fantáziám' fogja lenni) Madonnámnakszentelve. — Ha a' viszoyitvizitek' unalma közül, vagy a'hangbetüzetbe helé fáradva, Zongorád melll kertilakdnakkies virúlmánnyára kimozgol: sok hihetssel reménylein, hogyezen tudományossan kitisztítottAnybeszéletnek olvasása elméd'búgondjait felejtésbejutásra fogja sürgetni.||Láttasd áztat Vértestnémmel is, mihelyt talabor agfáid' (VII)humorodott árnyaiban vele öszvekezelve, a'virágos ákliátzgyer-Balaaaa József : Mondolat. 3

.34 áOBS ANOYALNKMIcek' sorrendéi közt szokástok szerént fel 's alá bitzefifcl: A loiújjabbolvasottság' lajtorjáján áll One is veled eggyiUt : ri(iii

BDES ANGTAIiNEM 35valaki jobbod' megtagadásából : kora választással életfekvésedetne szerentsézd, hanem tsak az Isten' gondnyomán ballagván,oUyanhoz ||buzogj, a' kinek megölelései között, a' mindenkit sze- (X)ret Emberatytól háziságszerentsét, 's üdvösre való kinézetet isreménylhetsz. — Vágyaid' legmagasb Ideálja, a' legnemesb Férjfiúdiszesítse akkor érdemteli nevével az elférjesedett CZENCZIEmellett,czimlapját majd mdsod-izben kiadandó Mondolatomnak,— mellyet, ha tsalatás nem lesz eltörésem, 's ha a környülményekmegengedik, még egyszer, sok Bvítményekkel, 's a'Nemzet' Géniuszának rajzával, dömötzkibe, vagy Tyruszi bársonybagöngyöldve, ||óhajtok nyújtani Földemiim' kezébe. (XI)Addig is múlasd magiadat ezzel, a' mi ha szinte nem egészszéna' virágévhez van is szdve, legalább az a' vigaszom : IiogyTe, mint néha megboldogult Onkelemnek, ama nagy Beszélettudósnakhasonérzelmü Leánya, töves reményeimre, 's kiszélesittésiKinézetjeimre nézve, az észnek névjében, ezen Literáriásigyekezetemnek megfogsz engedni. És ha benne némelly hevenyébenpenderedett tíínkép bajzó gondjaidat elrepítvén, a feledségszelid kelyhéböl itat: akkor a' nézeteknek leg-\\lágyabbjával be- (XII)szentelt eggy gyengés édes kézszoríttás, eggy áldott Madonnatekintet,és mosoly szájkabiborod' tsókpengése, lészen fáradom'3*

!36 éOKB ANGTALMéHlegédesb viszjutalma. — .'Oh CZENCZIM ha hetsiil eléníicNagysád ezt téhelyezetlen elhinni fellem, ki látta akhormagát úgy szerelve, mint én í — öszvebontom magam feledtemben,'s az igézet' legfbb ponkján rjöng döng eszméletem.Adieu Szépnem!a' KIADÓ.

íA propos .' Az egészségedre felvigyázz, ha sürget is evés- (XIII)kivántsod, ne lakmározz, 's legsiil rövid estasztallal élj. Szohásznédaz itt-feledte korszavatot, órrkendSt, láhtyiiket, és tsertséidetviszi ; a' hoszszú nagy fátyol is vele megyén. A' téhellyemet,nyirettyüt, és tollkésemet minél elébb küld haza. — Levigyázom: ha a' fehérszeméllynédeszka, és ruhaszekrényed készlesz-e'Lditzanapzatra

Lassan megyünk elS, de hatalmasan — akármit moiidBeótzia ! Iqy lesz Magyar Iskolánk, Keletreviszsza, nem Nyugotra!DajkaÉl.

VEZÉRSZÓ.G'YAKEAN szenelm mellett téptem bajuszomat, 's minte^ryaz álom' bódult kórjait látni kénszeríttetvén, szemeimetkét izmos ököllel dörgölém. Gyakran eggy agtölgy lábánáltérdemre bukva le, olvasám a' szent Homérnak KönyveibenLyturgiám' Szakát : 's majd legforróbb Képzeményim ismegfagytak ; majd Lelkem magasabb erkkel dagadozván,bátorító felfej tödzetek kisztettek, 's — kedvem jött fellépnia' pállya futói közzé : ne hogy múlékony nevemet felejtésbejutásleplezze, 's tétlen renyheségemért még salápolva fogjonvalaha a' gyalázat járomfája alá hajtani. Gyakran életfekvésemnekeltudásával kedvszeszszenésem ellensúlybanállván, st IInéha azt fellyülmérvén, nem ugyan a' passiók' (2)lángolása, hanem a' fájdalom' mérge fel-felriadt Lelkemblvádló panaszokat lihegzett ki. a)Fájtak, 's neveked hamarral nttek azon való évdéseim,hogy mint a' bugondtalan gyereknek, ki tsak bogátsfket nyakaz,'s tettének rugástolla tsak játék : a' diadalra elszekerzoroszlány hseket, 's boszszút liheg Istenfiakat ; úgy nékem,ki most elszször lépek, újj Pap, Apoll' zsámolyára : azon Felkenteket,kiknek Fantáziája borúit alakú képpel járdall a' szeleknekfuvallatiban — selyp tsevegésemmel sarkba követni,hatalmamat tulmuUja. És valahányszor a' Zeusz' pántzélozottLeánya, 's a' kellemteli Grátziák' Magyar Kedventzei, ama duzmadtmostoha ||böltsességgel viódó magas Lelk 's érzelm (3)a) Az e'n fantáziáin eggy boldogtalan, eggy semmittttdó Teremt: rontsolt k^pem pedig a' veszett ötleine'ny' tiporvánnya, cCmagába ftt me'regjdte'k' példája volt.

4() VRZéRSZÓ.Hazafi-szerzk, noint a' Nemzet' Orlelkei, 's a' Dörg' ázur Palotájánakpödörszakállú rmesterei tüzesömledóseknek íetheriszárnyait héllyáztatták ; 's Gygász-erövel hartzra szegült karokkalátküzdvén a' Styx' öbleit, ion-koszorús fejeken balzsamomoskenet villogott, üstökeiken láng lebegett, 's tsókdostahomlokaikat: mind annyiszor rettenve nézett rajok szemem,'s felüllepve búszomorral, sáppulva sürgettem-oda magam' azirásasztalhoz, görtsileg reszket kézzel nyúltam az irástoUhoz,— Ellentékeimnek erteljes észokokkal különölt Irománnyaibóla' hogykell-lennire figyelmetessé tétetvén. De a' majdminden sorrendeimben ejtett hibabakból tehertelen vala sejténem: melly távolié vöségben állok elképeim' beképzéserejénekböltsesít tanítirásaitól, — 's bizonyosra emelé bennema' gyanittást fel, hogy erség nélkül való iráshártyáimból(5)(4) soha töves reménnyel felépüléskönyv-||vet nem várhatni.Ekkor a sérült fülmilével, a' berek' legaljasb árnyaiba rejtezvén,a' bértzböl kiforradozó nyers patak b) módjára omlottéiszemeim' könnyürömmel édes kelyhe, mint hajdanCaesaré, a' hs Pompeiusz' márvány- sarampój a alatt, ifjontzPéldánnyá' kora Rénnyeinek dicstelen irigyletén !így folyt özönöm sárossan, iszappal, 's nem ritkán büdössenis, az égnek, ós partoknak visszatükrdzése nélkül : c) migeggy láthatlan kéz, sok vágyaim után a' feledség' lavataljábólfel nem idézett ; mig a' Szörnyek||-ölje a' szent tegezbl nékemis nyilat, xijj húrt, igát, 's teknt is ujjat nem adott. Deaddig gyúrtam az Isteneknek zsámolyát, hogy végi-e diszlett e'mód — Küprisz engem is kegyelni kezdett, az érzemény' forrásitkobozomra tsalta, 's a' menny véghetlen rében, a'villámvezet Sassal aetheri szárnyakon mereng melancholia,b) Ki tudja, ha más Hajlag alatt luni Irhetnek-é szdraz-va(/;iinkáhh aszalt patakok in?c) Kn ennél; a' n'hlí/nal; sirkísniii hepe niltain. ei/tjy tündérezésre átkoztatotí hajlélek, az rlrontsolt tapuduHunf darálja, a'•

.;VEZÉFSZÓ. 41tsendes alkonyin sátoriba intett, vagy a' Tempe' vidámjainSzókrát' ölébe. A' nagy álláspont' köre nem tölt meg ugyanáldozat nélkül : de itt az érdempoltz, melly magas mint azegekbeötl Krivántet, vagy az égtartó Pyraenék ; mellyetsemmi Idk' zavarja, 's forgó viszontság le nem tapod.A' tuba jelt ád 's — hú Boldogságos Szüzné! mintha a'szarvas Angyalok' méregdühe kergetne, az elterjesztésnekTartománnyán kívülfekszik, melly önnöntudvalévöségembenkivégzett merészlettel potyolt széllyel bús buzogányom azonórázatban mindent a' körhatáron, mint' a ri\^ants ! A' vendég-|| (6)ajakú félbolond Piszkántsi, a' ki arra szüldött : hogy mindenokforrás nélkül pökvén a markát, a' nagyobb rakás közt létezszokásnak Pedánt-rajlódásból kész Vértanúja is lenni,elébem dagállyal járulván ; nyilam, melly eggyre sért barátotés patvarkodót, ölt akkor — mig végre (de, ki gyzné az öklelHajdú' vivását lefesteni?) kívánságomnak legfbb tetöjétértem ; a Chimaerát gyztes talpam' alá szegtem, a' szavasIdióta potrohos hasát hatalmas jobbom gyászpadranyújtván. Tüzem lohadt :— én ástam néki a' véglakást meg's a' szörnyet odalökém, hogy a' vén Kántorral, könyvpenészüTántzossal, Lukaival, 's az avatlanok' egész gyarmatjávalLucifernél örökre szurkot faljon. EUemben a' Purismuszt,melly a durva mellyet, és a' meredt fület ne fussa, mindenPára — Neo — Paleo — Mikro — Pikró — Makró — Makarológószókkal, Zugdi 's Fürmender Uraimékkal eggyütt helyekbefelidéztem, 's ma-||gam is mellyemnek szent érzési (7)között — eggy újj Isten levek . . I .Halljátok Népünk' Atyái I a' Gordiai göts kigyüremlett,Honnunkra szembeesleg visszatért az Ég' kegye ;vid kilátássalgedélli Szittya Nyelvünket, melly az ádáz fegyelem' násfájaalatt, Dédseinkröl ránk maradott miveletlenségének szkvertzéi közt,vétlen, szinte ezen Évszakig a' molette kétkedés'latorkertjében sinkedett. — Idv a' nemismért, egyedül sejditgetettfbb Valóságoknak ! kik megengedek : hogy nyomorultemberese én, mint a' Mennydurrogtatónak dits Fajzatja —úgy hullhatnék Véreim 'hálás keblébe, 's hogy segédjére kel-

:ííVRZéBSZÓvén kókkadó Nyelvünknek, a' balvóleményü Beszélettudósokatbeszádlanám, kiknek rakontzátlan uralkodások' alatt a'Böltselkedmény örök vaklásrakárhozódott.Ti nagy Istenek I kik Felségteket az Áldozatnak húUadókival,'s az Imádság' huhongásival tengetitek : öltözetetek' leg-(8) alsó prém-||j ét buzgalommal tsókolomén I Tárán áll keblem buliklya Örömteli háláját — 'se szent tsészevíz áldozik ! !—Én pedig eggy újj Phoebósz, a' Pinduszi nyerít ménrefelrepítve, halkva léptselek az Áoni Szzecsnék' vigságkörkéifelé ; hol merész szökéssel szemlélem égre kelni a' Pantheon'márvánnyait — méltó lakát a' minden Isteneknek. Hol, mintrokon kötél az égiekkel, az örök' kikelet' virány bársonyán,a' komló ernyben, 's a' Hársalléen, vagy a' zamatos gerezdek'Thyrsusai közt boldog tsendel nyugom a' béke' karjain ;hol Glüczi I velem karöltve nézed az est' pirholagos sugarát,melly égi bíborral festengeti az aranyos felhket. Hol, mighomlokomon aranyüstök omladoz, a' Páphósz' kiesében toborzonvigadó Szépnéktl orozva nyert tsókok' közt, nemfélek az id' mohától, sem a' góthfalvak' kormaitól ; hol,mint vizlakos örök gyönyörben úszván : a' Tündér- és Tünet-(9) világban vé-||get nem esmér kor lesz a' felem ; égi örömimeta' kaján had' mogorva homloka nem fojtja, 's koszorúzottfejemet az érdem' pálya ága fogja beárnyéklani.Ne hogy pedig bizatlanságból a' zsinár kirié ezt tsakálomhüvelyezésnek állassa, vagy a' lotsogáskürt szinetlenszerénységemet gántsoljaImé!Egy, akár tkeleg, akár tárgyalag nézlelve,olly tanakmányos,és miveletes okalapon feneklett ; 's a' Nyelv' sziuténségénekolly körülnyesett esméretével irt Honni Darabot teszekle itten : mellybl, bár azt az Aesthesis' komponájára vessük —akármelly gépelyezet Löny, "s makataúlt izlet Zseni is, mindenlükkögés, vagy eldurczúlt barna vad szemöldének pislongásanélkül megvallhatja :hogy annak nem lélektelen írójáraa' kilentz Szüzek keggyel hunyorgattak. Ki, a' mi nagyon tün(10) szembe, a' Nyelvnek Mamsell la ||Regléjét lévvé vérré változtat-

VEZÉRSZÓ. 43ván, nem afifectálgat idegen Rollt; hanem, mintha Pünköstimalasztban vett volna részt, a' Nyelvémességnek hátahupás,'s szulákos romjait megjárta, 's eggy neki tulajdon Atticismuszszala' Nyelvmivelés' segédeit kitsordúltig felfejtette. Mellyáltal, valamint magának örök emléket áUít :úgy néki Apoll(nem kétlem) kedvelvén tiszta tettét, bérül öreg zöld kortnyújt, 's szép zengzet Lantot! Nem is lehet azt ipalni, hogyrökkent szózatinak Svádája, meleg ömledezése — szélesen tsapongóárja, naszád, és foltatlan eladása által, még a' vájt fülüeketis mohón teheti felévé. — Néhai SZAKLÁNYI ZSIG-MOND más Vallásbéli Hirdész is, ezen talpszerben bábálkodókezeivel a' jeget megtörte ugyan — ez eltt darab évvel illyenfajbeli közlésül, és hasonmoztonyból irt, 's a' Hírmondó általelhíresztelt, mintegy másfél ívnyi Fiirtsa — vagy inkább elmétlenlelméskedö — Levelében : de a' mit szem-||ügyelni soha (11)nem szerentsél tettem ; 's tsapongok, ha lesz-e' mostanábankamattya utánna tett vi'slatásomnak, 's ha nem hijjába fogtam-e'azt fütyészni, — vélt forratit ezen elzményhez folyadékulsztt szükséges Jegyzékeimnek.Kitérünk :mert nagy szükség van reá, hogy mondattassék. , . Én, a' ki szenvedelmes Védje vagyok Nyelvünk' kimivelésének,tsak ezen ránézveségbl sem tartanám kövértelen ditséretnek,ha e' saja tsinnal és izzel készült Mondolat önnfáradom'míve foghatott volna lenni : de a' történttség máselképzelönek vinnyéjében hagyá azt formáltatni. A' minapeggy tudós Hazánkfiát, kit a' végzés tlem messze eltola, 's kitrégebben számláltam Barátim közé — látni mentem. KomámUram kinnyában felleget gyjt, de hive én — sérelem nélkülbeérkezvén ;szállást fogék a' szürkeló szügyében. Alig léptemki szekerembl, midn kezem gyengéd szorítással szorult meg,'s — Barátom ölelésemre ||szökött. Pislongok — «vár vatsorám, (12)közbeese , szármára duskát fogok veled itatni ma h 'sparantsolólagbefülezett házához. Kisded körében szólhatván ittBarátinak, elébb némely félretsapással emlitté : hogy utolsóegyüttlétünk olta két gyermekeit elvesztette; 's testvérje is,mig Begyeskedjével a' Templombilints leköthette volna, az

!:44 vszíBszó.ágyugömbök' halálsujtási közt Liptse alatt elhullott.— UtóbbTudományos ötletekre térvén a' szó : eggy rakás Iramat egyszerreaz asztalra hág, - - mellynek eggyik Füzetében magát a'Mondolat is találá, Ö láttatá velem a' darabot elsben, mellynekpillagó ketseit éh szemekkel faldoztara ; mind eddigtudatomtól tündérített írójának pedig dühödt JJarátja lettem.Legalább, miolta tsak ezen mestermívét bírom, nem szntemtudaklani nevét -- a' Szeretettét ! de lakom' néma körébenszótlan minden, mint a' czet, és a' morotvány ; st már(13) kezd topni reményem, ||hogy ákászszal koszorús Mátrára érdemesírónkat valaha kipuhatolhassam.A' fennt éréntett Mondolat' birtokával tehát haza-vetemedvén;melly szembetn benyomatot szerzett légyen az, a'legutolsó folnagytól fogva a' legels tudákosig mindeneknekbeljében ? megtettszik azon tolongásból, mellyel azólta érkezetta' meglátogatás karámomban. Fvegelve tömött koszorútfonván körültem, odakövesedve állottak — belém tapadt mindenszem. minden fül; — 's kijvén tsendjek' tónusából: kifakadtörömmel, 's felsikoltva javallák olvasásomat; mintKISFALUDYnak, még a' Tudósok d) füleit is elbájoló gyönyörÉnekeit — mig végre megkérödtem, hogy áztat szükséges b-(14) vitményekkel adnám ki : hogy igy, a' ki a' forrásból ||nem meríti,általam juttatnék tudásához. Annyival inkább, mivel erreönn' Könyvtáromban is feles segédeket nyerhettem ; de többhelyekrl Barátim is nagy tsomókat, 's szinte bröndökkelküldözének a' már birttak' mellé. Hajoltam hivzomos kérelmekre,iggal vélvén : hogy mívem, mellyet sok fáradalommal,mint mézét a' méhe gyjtögettem, senki kezében sem maradhozzáfogástalanul ; vagy ha néha slgedtem, az a' kinézéshogy ez által megszegem reptet az örök tünésnek, magambólegészszen kiemelvén — imé Honnom ! végre Könyvirói személlyképpelmegjelentem elttedd) Ntvi hatul : a' l,i helyi'n, tudva, 's akartva botol.Töv. és Vir.

!;VEZÉRSZÓ. 4-5Soká tndtem, melly Plánt tartsak ? mig abba fixáltammagamat : hogy az Originált szúratról szúratra azon leplezetbenadjam ki, mellyben kaptam, — a' hol jónak láttszottJegyzékeket tévén. Az Ajánlat-Levél és Vezérszó pedig —az ide feltéten kivül, és tsak Moecenászim' délvilágos akarmánnyábólik-||tattt Híreszteléssel együtt — a' Mondolat- (15)hoz pótul ragasztott újj- Szótárnak, 's ezzel Szittya Nyelvünknekis bövülménnyéül szolgál. — A' Beszélleti-Nemzettségblmég most a' Hímiséget, Dologiságot elhagyván, tsupánNyó'sténíttéssel — azzal is gyérenn éltem.Az igaz Hsek' magva, kit a' végezés nem Skláv- Atyától,hanem gyökös Nemes Nemzetsorból hagya születni ; kinekAdomány — és Czímeres Levelek, 's meszszeterjed Nemestelekekmutatják kiváltságát; az az Ifjúság, melly újj tsemetéketsarj ázhat a' Hazának : maga, 's Utói' nevében tömjéntgyújtfaradomnakNem kéteskedem akadni ollyakra is, kikkel a' Munka zomántzfogsort láttat, vagy a' kik — tsak külszinre tekintvén —a' kényes selyp itöt gántsolják; st lehetnek, kik' a' tüzestfélreértvén, engem is bfínkementzére kárhoztatnak. Ellenekazomban abból áll egész védtem : hogy rendszerént szokatlanaz, a' IImi újj; és hogy — a' fentebb nem Prósa nem piatzi (16)beszéd, 's a' Poésis nem Prósa. e) Tisztaságomba leplezve,nem gondolok a' félszegség megitélésével : tsak a' Derék, a' kibölts' az érdem' betsére ráesmérni, kegyelje Könyvmunkámat;— úgy is, az ember' vels bokája soha a' tölgy' lombosbértzéig fel nem ér; sem oda, hova felnyúlik a' borága.Ez úttal gyengéimhez képest azzal is elege van vágyaimnak,hog>- mer eseménybl a' Mív általam láthat közvimályt's hogy azt nem egynémelly hiú pazarfényért, vagy könnyelmségbl:hanem azon srgetésbéli részvétbl, 's tömedékesIhleménybl tettem, mellyel Nyelvünk' kimivelésében, az illymásánt is felette gyéren adódó alkalommal. Hazámnakrészelkedés nélkül tartozom. A' mit nem is fog senki kétlemTsakhogy a' Geszner' Prsája szép Poézis!

46 VEZÉRSZÓ.hetui, ha ezen, nem mindennapsági Szófektetéssel részént(17) újj részént nem felüleges elögondoskodással nyert Mesterszavakban— általam, tömött röviddel kimunkált ; IIVezérszótós Jegyzékeket szemrebirja. — — A' sziv legtitkosb redjitnem láthatván : legyen ez szabad kéjjem szerint tett viszontgyónás,és ezen talpszerben leendhet érzelmimnek igen isigaz Nüánsza! — Költ a' Túlvilági Tölgykirályném' alatt,Ikerek' Havának 1-sjén 1813.a'KIADÓ.

Szép Nyelvhvittés : népségedelem, 's (18)evevittés,Százszaka,mvödelem, és veteményedelem.A' gobóts, ifjonczok, a' rentze, köröncze,vadonczok,És a' társadalom, könyvecs, üralkodalom.Tetszitzeség, hadrász, Tábirász — mára' hideg is ráz —Püspökségedelem — ROSZSZ FA-LAT, EL SE NYELEM!CSABAI A.

(19) MONDÓ LATA'MAGYAE NYELV KIMIVELÉSÉRÖL,És AZT TÁRGÍAZÓKULOMBFÉLE SEGÉDEKRL.JljATOB.HOGY a' Szájaláírnak szabdáiban kevéssé vándorlottlegyek ; sem Irományaimat az Iramat' példájaicrtkiadni ne merészeljem : mindazonáltal czékázó szemeimmelMagyar Izlelötudományunknak köréi elnézvén, és az abbantalálandó nó'tevények' és ültelmények' sopánd való tenyészését,és élettelen nyöszörgését könnyüs szemekkel látván —;(20) azt is, hogy ezen elttem nem egész-\\szen idegen Ötletre néminembehatásom vagyon, magamban érezelvén : kívántamezen szinte MONDOLATÜT f) késziteni,mellynek tárgya : a' Magyar Nyelv' Kimiveltetésének szükséges, ós kerülhetetlenvolta. Nehogy pedig valaki állíttományómnaklehettét kétbe vonnya ; vagy hogy én ezzel valakinek szeme'(21) eleibe kék gzt akarnék tsinálni, ál- \\líttsa : a Segédeket is elf)Halljuk tfiak ! mit iger errl er/gy m agyaritián- Hazafi :tLesznek — úgymond — abban a Mimdolatban sok regi MagyarIrolatokl)ól, és újj Vetseletekbol, és a' dologhoz ill felhordolatok.liliomlag, és rdsalag leírásokkal való tirdgositmányok. Tsiipiintsaka' terméizetes szókkal élek abban, elkerülöm pedvi a' természetienszókat, vagy a' term^szet-nélkül való mondásokat. Nem sokat ért éhbend Tótlag — ésNémetleg ember.*

!MONDOLAT. 49fogom számlálni, mellyek a fel-tett ötletet tárgyazzák. —Te pedig oh Fébósz ! ezen alkalommal éles szabású szemedet,és arczulatodnak kemény és való vonásait a vidámságigenyhitvén ; 's a' Mondákságnak mosoly szádat elfutottabugygó tseppjeibóí néhányat liheg ajjkimra bájolván —engedd :hogy beszédem' tiszta és bökkenó's hangja, nem valamellyhínáros heveró'hez, hanem a' tsikláadlágyságot nyaló,vadontz lotsmoj tajtékot mammoló tisztafollyam' öllyedékjéhezhasonlittsonHárom dolgokról czéllzok a' fel-tett tárgyhoz képest.Els tekinti : melly szükséges a' Magyar Nyelomivelés.Második: kivégezi annak lehettét.Harmadik: módjait és segédeit fedezi. (22)I. CZIKK.Mi illeti az Elst : Rendkivül és sajáttság volna nemérezni, és meg nem vallani : mennyi mivelésen kelljen általmenniMagyar Nyelvünknek, míg azt — eggy voltaképpenmegmivelt Nyelvnek lehessen nevezni.Ha magunkhoz ébredvén, a' czammogó Idnek Századinvisszaléptselünk, és kaczagános Szittya Ikreink' éojénekreggeletjére pislantunk — kik tsak a' háborkozás'édesdühös örömMl ragadtatva, mesteri gyilkolmányokattettek ; g) és kiket a hosszas táborkozás alatt az \\utálatos (23)motsok' szurtos boritéka szennyezett: nsm meg kell-e' esmérnünk,hogy minekutánn' a' Polgár élet fnomságok' vegyesnyájassága Ízlésünket bájolván, némelly drágaság' fénnyéelménket luxusra játtszotta ; ha most azoknak Szaturnósziannyi Századot viseltehumorodott durvaságára visszavonatnánk— leagyolva dühennénk alá, és szemeink nehéz héjjak'g) Midn t. i. hörpölték eggymás* vérét a' pdrduczos Magyarok,fíalassa József: Mondolat.4f

!50 MONDOLAT.alatt beesvén tsont fejünk' udváha : a' ijyenqeség' pihend tnyögnénk, és ollyá lennénk, mintha a' hüvölés Tudákaszszonyaiéj jeleznének.Ha azért a' Polgáritiás' kellemjeit annyira érezzük,mintha FAyzion' viránnyán hitzegnénk : mi nagy ennenségvolna ennek kecseit Utóinktól irigyleni! — Mclly szoreggy-(24) ségbcn álljon pedig a' ||Nyelv' mivelése a Nem' Polgárittasával: következik, hogyn. CZIKK.Beszédem' Második Részében nyilvánítsam. Ha Nemünk'Történetének Evkönyvein általhatunk, és ötét a' szabadban,az álnok boszszútételinek kitéve, szegénységben, ésaz elöidönek miveletlenségében szemügyeljük : látjuk, honija' rideg, és sivatag Hajlag' alól kiizombolt Ikreinknek,mint jószágok és eszközeik — íigy képeik is melly kevesek,állangó sopárok, és együgyek voltak; és mint vagíjonjokszaporodott, úgy gondolmánnyaik is, és azokat fejez szavaikinkább inkább sokasodtak, terjedtek, és szaporodtak. — Ma-(25) gasztalódna azért Hollósi Mátyás Király, a'\\ Nagy ! ki nemtsak birtokainak határozatát terjesztette: hanem a' Béke'esendjének szürkülcttye után — midn a' korán eggy édesHajnal pólyáit bontván, a' komoj setét' felhit szét-üzvén,és a' bontzolt humorványok' közzül a' kellemes vimállyt fejtenikezdé — a' Tudományok' villám, fáklyáját is NemünkbefelszuráDe — mit én tsak magokról a'Régiekrl ? Nem sokkalhatóbbe' állittományomnak alapittdsára miveletlen Elddjeink'állapotját, és nyelvét vimállyba jött Idnk' ketseivelöszvehasonlitani ! Eggy érzéketlen résztelenség fagyaszt-megtestünkben minden tsepp rért, és Lelkünk barnagyászban szomorog képzeldésében : mint jöttek által a' te-

HONDOIiAT. 51merdek halmokban meredez vad havaso-\\kon h) mintfá- (26)raddal gyjtögették a' vadonnakforgáts- szerepét, 's a' komojfenyvesek' züzós ágait a sziklák' görtsös martjain — a' didergéjjezeC hidegjének enyhitésére, rongyos köntöseiknekczondrái alig fedvén preségeket ! Mint oltották szomjokátnéhány vénhült fa' alatt a' follyamnak lotsából ; mint tükrözte üstökös képeket a' tó'hináros színe! Mint mentek mindengyzhet hadi erköltsök mellett, a'körültök pezsg áskálódókémfellegek között, a' Fdirákságnak, és Tudákosságnakesméret-\\lensége miatt nyakra 'sfre veszedelemre ; mint (;27)vesztek follyárokba a'Vizépittések' nemtudása miatt — szóval:tsuda, hogy annyi búval nyomozva, nem lettek tellyességgelmás idegenNemek' tiporványiVagyon ellemben okunk magunknak örvendeni, ésmostani állapotunkban szerelmeseknek lenni, ha a' maiBudai és Pesti Városnak, s' Hazánk' más Fhelyeinek magassanfelkapóPalotáira i) tekintünk : mellyek izes bkezséggelkipipesittettek ; mellyeknek kapuszabású ajtai, és ablakaifelettredsrántzos leplegek puffadóznak —falai hallatlanérdem festésekkel büszménykednek ; szóval, mellyekbena' Napkeleti, és Ara-\\beszk-iz a' Nyúgotival a' legnagyobb (28)kellemmel van összezagyválva. Ha belépünk azon Angolly'inyire szabott kies kertekbe, mellyeken keresztül kóválygócsatornák felett a' vizifák boltot borúinak; ha elnézzük,mint mulatoznak ezekben enyelgéssel a' sürü erddzet' nyillámjaiközött édes Bájnéink ; mint üvöltöz puha testekennyúlámló slepjek;!mint haboznak susogva nyakaikon csoh)Mellynek suhadar szálai a' fennlebeg Istenek' országát érik.Ha! mint ekhóz az órákra hangzó üregöhöV ordittó torka a' dühenésre!— ha! mint omlanak-he rendüléssel a' kongó barlangok'rémitt boltjai! — ha — ha — melly dörmögéssel — melly rohogással— ha ! !!i) És a' Mennytáros boUorok' szobraira.4*

59 HONDOLAT.moha omJott selyem száljaik ; melly édesáen lieveredett nyulambadlnek a' kószál' alá dlt árnyék' hosszujára, a' napospamiag* zöldell zsámolyán ; — és mint meg annyi(29) Nimlányok k) pijhe szárnyakon re-\\pülvén a' bóV üregéhe,és öröm élet' özönével hijjáhavalósittódván, gyengéded hiiisággalmiképp' hippáltatják a Napnak kivántsi sugári Ipongyola mellyéknek dörömbölt fedezetén l l)De, hogy forda nélkül szóljak — tekintsük akár a'komoj es erköltsös Tudományokat ; akár a' csinos, és kápráztatófoglalású müveket, ha szinték akarunk lenni, megkellvallanunk :hogy ezeknek eddig lett kimivelése nyilvánossanalapitja állittományomnak lehettét. Halgatok a'-villonfellyül ülf Valóról, és az ájtatosságot tárgyazó Ira{30) matok-\\ról : mivel Tudományunknak és Nyelvünknek ezmrésze (Elddjeink' kegyeszek' ditssségére mondódjon !) m>több évektl fogva legnagyobb szorgalommal miveldött. Terekaz Okértekségre. — Ennek tárgyai nem tsak az éqenfügg,és karingoló ragyogó Gömbék n) hanem mindoi(3\) önnözetek, Valólatok, Jelenle\\tek, és Tünletek is, melly^'La' Végtelenletnek teréjén lettének, — ezeknek átlátszó részei I.kel, miségl okaikkal, módi ü agyonságaikkal,önnözeti terk) DelinkéJc, va/fij Tündérkék, — kik leqázoJvdn maffokról taklepleket, és felbolydulván alom könnyökbl, szökdéfselre tnnek az4töz pompamhely eh'be — itjy áldoznak a' Természetnek tsalfaszint— igy tsintalankodnak, vagy széphldnek, és oltárok a' Toalett.l) És a' töröngyölt nyoszolyálí puha gyiirümlésén.w ) Noha elszonkolyodik az ember, ha azon liajlódóknak szaniszerétmegolvassa: kik ez eltt eggy-két százszakával, ellenkez vél r-ményeikért, 's erköltsesel fenektételeikért a' Vallásmotozásnak Vi r-tanuivá lettek.n) Mellyek között megkülönböztetik az Éffészek a' Derünnyétés a' Szendert, Kuntargonteát, Pajddkat, Héznákal, és Oedeméket;a' Serkenetet és Alkonyt, úgy a' Világ' nagy Müvem^nyén mottzatlanálló fénytesteket. Ezeknek tudatján feneklik a' Naprám, ü.

MONDOLAT. 53mészetekkel éslétetvényeikkel eggyütt; mellyeket az oklóteheltségazon Valólatoktól, mellyeknek jelenléte érz szertetemeinketmegilleti, hozzálmányaikkal eggyütt különöL o) —Lde tartozik a Ter-\\mészetedmény is, pl az Ásványokkal, (32)Zölékkel q) és Érzény ékkel eggyütt; éhez igen nai,y kötlékevan a Titkátsoktól nagyravitt Testmag értékségnek : mellyneka' Lakáladalomnak boldogságára befolyó más kamatjaitelhalgatván ; tsak azok is, mellyeket Szerácsaink a'Szeredekben használnak, elég tanúmányúl szolgálhatnak. r)\\A tsupatudáksáijuak, külketudáksáynak, és mosztony- (33)tuaákságnak tömkelegeibe méllyebben belé nem czombolván s)o) Ide tartozik a' Termesz — és Tündérvilágértéhség, amannakFöd — Lehle — Villó — és Égérfékségével ; emennek Szám — Véglet— Végtelenlet — és Tellemiudákságával — Lnyödményével, 'sGondtkeletjeivel eggyütt. A' Fdértekségben a' ídi testekkétfélék, fojaok és nemfojósok ; amazok átallyában Fojókdnyoknak,ezek Allamlósohnak mondatnak, — meÜyék viszont vagy szertetemesek,vagy azertetemetlenek : és ezekbl az Ásvány — amazokból pediga' Tsetses, e's Hüllöesmérettségek származnak.p) A' természettl, mellyen értjük a' Teremtvénynek az önnönmaga miwltaként alkattatott 's tulajdonsdgosittatott állattságából kikerekedmunkás Eröszszeségét.q) P. o. a' Fagyapju, mellynek felmunkálásával kivált az Osztyákokndlsok Szooáták, '« Mozványok foglalatoskodnak, 's beltökiratos karmantyúk, 's kolosmák készíttetnek.r) Hlyen a' remekel Természetedményben a' Berzegenység, azenyhéreg, a' viríts, siker, borlelke, a' tejvaj, és egyéb éleszközös kihuzatok,kihozatalok, és tsinálmányok ; — a' fémkör, nehézmértze,a' tsorgalag és tömény, — az aranydad, dárdafény 's a t.s) Innen ázolog a' Teréjtudákság, hova tartozik a' Kög, mellyel— igy fejezi-ki magát eggy tudákozságos Letzkéket járd: rmártudok rajzolni köböket, tzövekeket, hengereket, és asztalgokat ésa' Földmérésben nem soká mesterleg leszek, viert az én eszem madárlat/; de azt annak is köszönhetem, hogy a' Tanitóm nem tkeleg ésszamárlag, hanem, Platótag Ugyan ezen Tanitó magyarázzaaz Egilátszatokat 's Tüneményeket, és tanitni néki játszat. Nékem,

,-_i54 MONDOIiAT.(34) nézzen meg valaki tsak er;gyJát-\\tábort, és hámúlássalfogjatapasztalni : miként eggy Tábornok' vrzedezése alatt, eggyegész Tömörben hemzseregvén, vagy Hemzserdébe, vagy Csopordába— többet mint nyoltz vagy kilentz-száz lódarabokata" rajtok lév Lovanczok, kik pedig többnyire tsak Hadrontzok:eggy parancsszóra jobbra balra,ktílömbféle hoszszátákraj)négyegletekre, és tömpögletekre hölyköltetnek.Mit szóljak az egész Várdának a' szurdantsokkal, tsó'gyilkokkal,és kivált jelségessen a'Rontsárdal való gyakorlat-(35, 36) tyárólhi)—\\ így az egész Érzedménynek, Nyelvém-\\ségnel.is nagy tetszetem van ezekben, és nem lesz addig nyughatom, s szünetményem,mig ebben a' ss/p Tudományban nem lesz boldogulatom*.t) Vagy vonatokra,u) Ezen Ötletnek kimeritte'se're Jegyzetet érdemelnek itten az Ország— El — és Vároltalom; a' Hadseregrész, Hadszakaítz, Z.sugorgatotthadsereg.Számtalan, Tsapat, és Tzimboraság. Államikezek Lepkekatonákból, Ármásokból, 's hatzukás gyalogokból. A' BajsegedelmekFtisztjeiket, a Hadszükségszekerek pedig mar/át a' Tábortkísérik.Az Ütközet elntt eggy okos Magánországlomány, vagy tsakIgazgatomány is, az ellenkez Orazáglomdnyhoz különölt Tanátsvégzéabenkimunkált Bizományokkal szokott küldeni Követeket. Az alattis Birodalma' beljében, a' nyugodalombizgatókat Magakinyilatko^tatása^Záratlanvégzések, és Kerengutmutatá.wk által gátolja. —A' Hl'gesztendseket Kötlevelek mellett felkérvén, a' megrendelt Néprohanástáltatok iirögj'orogtatja. — Tanyarévjeit falka F — «>Másodrangú-hajókkal megrakja; a' Nagyokból Tengtrügytanátsotrendel, 's mind birtigazainak 's külldrtokainak védtére, mind az ellenségellen kezdend Törekedményre készül. Tengeri népét a }>orungok'kikerülésében, a területes terhes lövésekben ; Porontit a' Lidértzek'készittésében, az ágyuk' letárolásában ; Tisztjeit az elmerajzotatokban, 's a' Mesziróval való élésben gyakorolja.Ha mind é mellett is az ellenkez Orszáf/lomdny temezsemvidsmaradna : tüstént minden Felszékekre, még pedig Rangdijj fizeti snélkül wottzatlan gyökérhiszemü Férjfiakat adjon-fel — Pénz-kuprizekkel végezzen ; a' némát, fonyart, irrtárt minden fanúirásokkal,

;MONDOLAT.OONyutszamságnak — szóval: az\\egész Tettsziczmekx) teréj- (37)jeiröl felhordott okalapokkal iseljöhetnék, ha magamnakLdkiesméretet nem tsinálnék, \\vagy Olvasóimat hoszszal- (38)mommal türmészekké nem tenném. — Errl tehát tsak eggyvágtsót nem említvén többé, vezetem személlyeket a' Müvödelmekre;a' Teremlettárházokha, a' Tántzodalmakraholott kellemmel tellyes Hölgyeink y) majd aprósdit, majdmagongót, majd vigallitzát ugrántsolnak ; a' Lakodalomba,hol zengem ény vagy muzsikösszönsdi tsiklándja füleinket ;\\vagy a' Szomoróza leverettetésén esett lelkünket almozza. — (39)Es ezekbl a' következvénynek follyamtatását magokra azOlvasókra bízván : átlohadokes Szunádjaival eggyütt a' hacC néztdrgydn túl szállitván. Vártvagyonaitelre bátorságosittsa. Nyilatkozatait kettztesse ; hidfejekeUágyúpadokat, kórházakat állítson. — Ha a' sereg elre huzalkodik^nem tsak Száguldók, hanem Lábadázók is szoktak az ellenség' nyugtalanittásáraküldettetni. A' napirmányok és napiparantsolatok a'Ftanyán adatnak-ki ; 's ha az elleseken az elrállók közt vidortsatáktörténnek : a' kellközépnek is pattantyús marczongó tüzealatt egész nyommal kell mozogni latorkertjeikben. A' Lovagok rendszerénta' jobb és bal horpaszokat fedezik — a' Gyalogok párhuzamosantöbb szerekben, majd kotzkalapókban állnak ; mellyékbl kiveretvén,magokat néha kardöttsével, és gántsfákkal védik. — Végrea' leagyoltatott Had, sebeseit, kommogóit hátrahagyván, vagy megfutam; vagy a' gyztes félnek magát — a' környülményekhez szeltállományok' szuradékjainál fogva — felalkudni kéntelen.x) Hová vitetik a Mondákság, Bet -^ Szép — és Fdirákságaz Itékség, Kmetszékség, Festékség, és Szinmártákság.y) Kiknek piperés Testek mellett mezítelen karok függenek, éslágy markolással szontják magokhoz hóhumorodott slepjeket. Némellyekvilágos sziliekkel fantazéroznak ; mások setét selymekkel méltdsdgosittyákbámtesteiket — majd összverántzolt szemöldökök — majd kifeszülthomlokok jönnek el, reájokhomló hajfürtökkel, — és ezeknekhöngörts Rolljok fodros szálai közül katsongatnak a' tüzel, vagygyilkolódnak a' felmeredt szemek.

::56 MOMDOLAT.m. CZIKK.Mondolatómnak Harmadik és utolsó Czikkjére. Hogypedig onnan eredjek, a' vii ezen egész Ertekségnek alapja —érezvén, mennyi hibázik Nyelumivelésünk' kiegészittéséreigyekezem elsben is azon gáncsot felvilágosítani, mellyet a'Deák Nyelvhez való ragaszkodás, némelly Nyekémeseknekfejekben terjesztettel. En ugyan nem kivánom magamat valamellyéles vér, de a mellett tsak felületesértékség Bajtársaiaz ellihellésig öszveküzdelni ; arról mindazáltal jót-(40) állok, és állíttományom' sike-\\rébe fejemet kötöm-fel, hogyezennel igaza nem lévén, ha még olly nagy Ügyész volna ise' perben, tsak ugyan ö fogná a rövidebbet vonni. Igazugyan az, hogy mim a' mohón kapó,úgy a' késedelmesenirtózó — eggyaránt röviden jönnek : de mind ezek mellettis nem egyéb Oskolairókálkodásnál, a Latánnyelv, bilintseitannyira nem kívánni kivetkezni. — Minek nékünk azidegen hangozatú Secretarius, Negotialor, Chemicus, Apoiheca,Nótárius, Guillotin 's a' t? mikor ajjkink' mozdnlattyávaleggyezó'bb hangú Titoknok, Alkúnyok, Titkács.Szered, Tábirász, Nyaktiló 's több hasonló helyes szóvalélhetünk.Ugyan azért, hogy Tárgyamhoz jobban közelüljek(41) legels, 's legjobb eszköze lenne Nyelvünk' kimivelésének,||ha mennél elébb eggy tökéletes Szótár készítdne. z) Férjz)Eggy Nyelvmivesnek nem etéq tsal; a fogldtso'kra, '.s önrUmgmikrem/ydzni ; tianem tudni Icell meg a' lievésbé szoltáson kifeji.zésekel in. Ezen szemjKmthál xzahad legyen itt e-gyn*'mellyet megeinlitni,az Altda rendi szerént : ajmkl, urdnyosság, halhapohdr, hee'getthím,Idzvdttsdg, höltsko, dögenyeg, eggyiigyüfogadds, elmészfutóelHzmyeg, engedmény, érdi, faragmdny, fitzk, fondksdg, /ötagrészek, garad, gira, golyó, gukUs, gwnynevezet, hagyomdny, hang-

MONDOLAT. 57fiak nem ditsvágytól, hanem Hazaszeretettl hevítve, Tudománnyalékesítve, elöÍteletektl menekedve : mint megannyiTudományos Képmutatók, egész 'Nemünktl Tellyedelmet \\(42)nyerve — Köröntzék által közönölhetnékegymással Jegyzeteiket;és a' szóknak többségek által javallottabb Fejezéseketrendbeszedvén idnként eretztethetnék. — Ugyan ezenszempontból az elidbeli Iramatokat, még az azokban \\ta- (43)lálandó elavultabb, és pessedezfélben lév Szolekesmó —szókat is, mint is Hazánknak külömbféle tájain gyakorlatbanlév Szóllatokat — ujjabb reszel alá kellene venni. Ezmelly adakozó kútf lenne : megtettszik a' Németek'' példájából,kiknél az Oszterákok, Bajorok, Poroszok, és többek —mennyire külömbféle szájmódokkal birnak ? még is azoneggy tudós Nyelvet írnak, és olvasnak.Ezenkívül a' legels Tanódától fogva, minden Tanodalmakban,Társadalmakban, st a' Mindenményedelembenis,az Abdától fogva minden Kézkönyveket Anyanyelvünkönkellene kikészíteni : Hazánknak Költit, j)és a'osztálly, hunyot; iktatás, ingyenvételü, intézet, irgalmatossdg, irigyvetekedné,kavits, kereszielésaty, kéret, kezeskönyv, komorna, kopátslék,k, kömld, körtér, köszönt, lam, láttérséy, tégely, levélkövetés,maszk, másvétel, majtz, megy, méhets, mozgásejtés, nagybird, nemany,nemesülés, némség, névtestvér, og, orom, orotvány, ömölts, óreb, pakiiints,pete, píom, pintzekirállyné, porongyó, rásza, révszer, rökönyödés,sikátor, szdrazbéllyeg, azakmány, szelltse, szélviz, szerelemgyermek,szomorjáték, szömemény, szörnyeteg, sz, v. s, szipoly, talp,tettemény, tartalom, tsámak, tsets, tudatom, tzekle, tzobók, udvarlás,utálság, ügyelet, ük, üszk, zsébhegeny, zemes, jámborát, jótett, valaholottolás,vérér, vigadalom, viszjigyelés, viszhang, 's a' t.j) Nevezzelek-é Titeket? ti kevesek! — Szép környe Tokajnak,mártsd pollyád' szebb örömébe azon képzelmész' Lelkét, kinek Moráljamegengedi : hogy író-társátCsipd, döfd, rúgd, valahol kapod a' gaz latrot ; az illyet (mondja)Ütni, tsigázni, s' agyonverni nevetve szabad.

58 MONDOLAT.(44) Né-\\p€tfelvilágositó szelíded érzeményekre geíjfsztelEománok\és más szivképz Beplóirások' Szerzit — jutalomtételekkel,vagy valam^lly tisztesség' dandárjának Érdemjelével,'s Czimerjével kellene gedélni v) hogy Nyelvünk'(45) ékesIIszállásának tsergedezni kezd tsermellyit elmés míveinknekárjával pennánk' méltósággal duzzadozó nagyságáranevelni törekedjenek. — Mellynek hogy Utóink örvendhessenek:kívánom, ezen Iramatomnak minél több példa-(4G) mánnyai Hazajitársaink'kezekbe hatván — ne-\\mes MagyarVerseket az enyimhez hasonló lángolatba lobbanthassák.Mondoltam, vagy — Zungottam.A' Szittya Tünöngyének minden Alagyái, Lantolayjai, Dandi,'s Mezengyei közt — a' ki a' kegyetlenül szépet nem tompa érzeni— leginkább é Stantzdjdt irigyelheti:A' padon a' matska ment HA végig,A' suton ha czintzogott — egérke 's a' t.vj * Méltán is: mert a' Könyvet jól magyarítani, nemesehbdologitds, mint a' madzagot sodorítani, a posztót nadrdgitani, adeszkát asztalittani, az árpát serítteni, a' szilvát pálinkittani.*Ha én Nyelvmives leszek, igy hektikába sem esem, mind a vénKf'mives, lei tsak a' sok köhögést miveli st reményiem, hogya' Nyelvmivelés engem meg Szolga Birósit, st meg is Viczé IspányitOh melly szép köszönetelö Mondolatot hallanak én tlemaz én beiktatásomkor a' Vármegye' Házában ; hasonló Buttúzolatotfognak hallani tlem az én eliktatásomkor ; — a' mitlyen örömmeliktatnak be, olly römmel iktatnak ki.* — A' mint szóll a\fentéréntettMagyarítván Hazafi Hunyadi, Kedves Barátjához irt Leveliutolján Lásd Püsp. ÉL 234. l.

:híresztelés.mEgGY tudatomtól még eddig tndéritett írónknak, a' MagyarNyelv kimiveltetésérl írt Mondolat-Czímü Iramattyaáltalam Ajánlat -Levéllel, és Vezérszóval kisértetve ; legsülpedig Jegyzékekkel megbövitve készen van, 's csak sajtót vár.Belbecse külczimjéböl is kétlhetlen, úgy, hogy akármellyItékes Beszélettudósnak próbáját kiálhatja. Ugyan is, azAnybeszélletnek megtisztálásán 's kiszélesittési kinézetjeinkivül, Elzménnyei ennek az egész Tündér — és Tünetvilágis, az Ok — Erkölts — Villó — és Födgömbértékséggel ; a'Bet — Tsupa és Moztonytudáksággal, 's az Esmérettségek'külömb Rekenczeivel eggyütt. El- 1| fordulnak ebben, most (48)rendszerben, majd pótul, a' Tettsziczének több nemei ; úgya' Müvödelmek — Orgonajártók — a' Kétlaku — a' Eontsárd— Nehézmércze, 's több e'félék is. Külmiképsége nagyobbtizenketted rét lészen. Angyalbrbe kötve, ügyes Önttlnyert betkkel, 's a' legtsiszoltabb ízzel nyomtatva —;csakhogy az ivek' számát elre meg nem határozhatom.A' lesz rám nézve szorgomnak, 's azon fáradnak —mellyel a' televény Mszókat, a' különölt szójáratokat, szájmódokat,vagy a' már pessedez félben létez szavainkat,'s ezeknek gyökeit felfütyésztem — legbetsesb viszjutalma'ha a' Haza' Atyái bkezségeket nyilvánítván, alkalmanyujtnak arra, hogy ezen szorgszerényem' ritka, 's Földemiimtudtára is els Mivé, mentül nagyobb Hamarral és Csínnalközvimályra léphessen. Hiszelékeny vagyok, hogy mindenRény —||'s érdemteli Hazafi, kinek Nyelve' kitsíszolása szí- (49)vén fekszik, Moeczenászí buzgalommal fogja gedélni feltété-

60 HIRBSZTKLÉS.met. Annyival is inkább: mivel képzelmészi ggó'm a' rendeselfizetés' kizsarolását tiltja ; e' mellett a' példamányok'árrát, jelségessen illyen ritka Szófektetéssel, 's Nyösténittésselszerzett munkában felszabni, vagy tsekélly behatásommaltö'sérkedni pullyálskaságnak tartottam : hivatalbeli hulladékom,vagy tsorogtseppem pedig annyi nintsen, sem magameráut olly sanyar nem vagyok, hogy — a' mely IrániatokkalEltem' kalitkás órájit öltem, azoknak elterjesztésére (a'várt repkényes pohár helyett) — még több száz Tiinetforintjaimatis vigyázatlanul szerentsézzem.Mindenkinek ezen arányra önkéntes akarmányból nyilvánitandószabadajánlattyának elöjegyzékéül szolgál eggy különösTüntet. — Példányul ideszurjuk az Ajánlatlevélnek vég-||(50) szakát is.* — Költ Crispia' Várában, a' nagy Veteményedelem'mellett, 1813-dik Esztendben, a' Magyar Hseknek Felülése'miatt, mivelésbe vitt Mindenes Gyüledelem' Napzatján.a'KIADÓ.* Lásd azt egésziszen ezen Könyvnek elején. — A Szabadajánlatokért véffre — nem állhatom meg, hogy itt elhallgatott Moeczenászimnaktartozó Hálám' adóját le ne fizessem : Éljenek k a'Haza' díszére, 's Nyelvünk' virágoztatására sok Évekig ! Kegyeljék,'s kegyeltessék másokkal is Munkátskámat, — mellyel (ha Elöérzésemmeg nem tsal)Gyztem 1 —lerázták czombjaim a fövényt —Izzadt fürtyeimen szent olajág lebeg ;Nevem' kivivtam melly poráb('il,'8 által adám Maradékaimnak,— — «Melly diadal! mi kevélly dicsösségl*Berzsenyi.

SZOTAR, (51)A NyelvmivclóV , szórgszerények' által, részint termesztetett,részint öltöztetett újj Magyar szók' mostani helyesitettJelenteteinek értésére.*Abda. Ahéce.Ádáz.Vérengz, dühös.Adománylevél. Donatio.Agfa.Vén fa.A.Agtölgy' lábánál. Vén tölgyfa tövében.Agyugömb. Agyúgollyóhis.Agyupad. Battéria.Akartnány.Akhátzgyer'kek.Alagya.Elégia.Akarat.Ifjú ákhátz fátskák.Alak. Kép, forma. (52)''Alapittani.*Alk.Elementum.Fundare, staiuere.^Alkalom. Alku. Aptitudo. Occasio.Alkony. Napnyugat. Az andalgó Fantáziának elszenderedése.AUamány. Conditio.AUamlós.Álláspont.•'Állasztórészek.Állattság.Consistens.Standpunkt.Partes Constituentes.Consistentia.* A * azt jelenti, hogy az illet szó benne van a MondolatnakSzentgyörgyitl ered kéziratában. (V. ö. fent 13. l.)

62 bzótXr.*Allittomány.Alomhüvelyezés.Assertio.Alomfestés, Jülentés^Ángolly. Anglus.Angyalbr. Angelica, Tarka papiros.Angyalné. Foem. Gen.Anybeszélet. Grammatica Ilung.Apród.^Aprósdi.Tyro. Gyermek.Minuette.Arány. Scopus.Aranydad. Aranyhoz hasonló értzelegy.(53) Aranyüstök. Szke haj.Armás. Gens d'Armes.Árny. Árnyék.Árnyéklani. Árnyékozni.Asztalg.Trapesium.Asványesmérettség. Oryctologia histor.*Atlohadni.Tsendesen általmenni.Atkupidolni. Megsebhetni, szerelembe ejteni.Atküzdeni. Általverekedni,Atyfi.Atyafi.Azologni. Emanare, consequi.hatolni.Áztat, Eztet, Aztotat. Azt, Ezt. Id, hoc.Azúr palota. Kék ég.Ajánlatlevél. Ajánlólevél. Dedicatio.Avatlan. Non adeptus. Uneingeweih' t.B.Balhapohár. Dormitoriwm. Scfdaftrunck.Bámtest. Gyönyör testalkat.*Bátorhogy. Jóllehet.Bátorságosittani. Bátorságba helyheztetni.(54) Báj. Reitz.Bajlélek. Nyomorvlt teremtés.*Bájné. HoUe Göttin.*Bajor. Bavarus.

SZÓTÁR."^Bajzó. Bajthozó.Beógetthim. Eneaustum.Befülezni. Ervel behúzni.Begyesked. Szeret.Behatás.Penetratio.Spröde.Beképzéser. Einbildungskraft.Belbecs. Bels becs.Belje. Bels része.Benyomat. Impressio.Berzegenység.Electrisatio.Beszádlani. Száját bedugni. Obturare.Beszélleti Nemzettség. Genus Gramm.Grammaticus.Beszéllettudós.Betüirákság.Orthographia.Betütudákság. Algebra.Birtigaz. Jus. Jussa valakinek.^Bitzegni,Sétálf/atni.'Bizatlanság. Bizodalmatlanság. (55)Bizomány. Auftrag.Bizváttság.Securitas.Bogátsf. Bogátskóró,Boltor.Filegoria.Borága. Szlveszsz.kórfej.Borlelke. Spiritus vini.*Bökkens. Percellem, Momentosum.Böltselkedmény.Philosophia.Böltsesit. Oktató, böltsétev.Böltskö. Lapis Phil.Börönd. Láda, Cqffre.Bvítmény. Bvittés.Bvülmény. Bvülés.Bugond. Baj, gond.Buliklani.Búgni, turbékolni.Buszomor. Bú, szomorúság.Buzgalom.Buzgóság.Bünkementze. Phirgatorium.

64 SZÓTÁR,Büszménykedni. Büszkélkedni, fényleni.(56) *Büvölés' Tudákaszszonyai éjjelezik. A Boszorkányok járnakrajta.c.Cousinóm. Cousitie, Fr. Szó. Amitina mea.Csecsesesmórettség. Zoológia hist. Marmn.Csin. Csinossáíj. Cultura.Csókdosni.Csókpengés.Csókolgatni.Csók tzuppanás.Csorogtsepp. Accidentia, Sóresz.Cyane.Búzavirág.í'Czékázni. Széllyeljárni.*Czikk. Czikkely. Paragraphus:Czimboraság. Compania.Czimeres Levél. Litterae Armales.D.Dana. Dall. Nóta.Dárdaíény. Piskoltz. Antimonium. Spieszglanz.Dédó's. Jóbapa. Atavus.Delinké. Nympha.(57) Derék. Nagy ember — bölts.Derünnye. Hajnaltsillag.Diadal. Diadalom.Diszlett. Elsiiltt. Successit.Ditstelen.Ingloriosum.•'Ditsvágy. Ditséretre való vágyás.Dolgozáserszényke. Strickbeutel.Dologi ság.Neutrum.Dögönyeg. Stilétes páltza.Dömötzki. Veres tafota.Dörg, Jupiter.Duska. Hospitii haustua.

SZÓTÁR. 65Egekbeötl.Égértékség.Igen magasüranologia Phil.E.Egész, Astronomus.-Eggygyü fogadás. Votíim Castitatis.Égrekelni.Égtartó.Ek.Ékesség.Emelkedni.Igen magas.Ekkédig. Eddig. (58)*EIdöd.Antecess'ir.Életfekvés. Sors. Lage.Elférjesedni. Férjhez-menni^Elhullani. Eggy embernek hadban elesni.Eligértszó. ígéret, fogadás.EllensuUy.Gegengewicht.Ellentók. Tárgy, Gégenstand.Elmerajzolat. Plánum. Entwurf.Elmészfiitó. Absurdum, Chimaericum.Elérzés.Eló'eszközös.Vorgefühl.Organicum.Elgondoskodás. Providentia.Elkép. VorUld.Elképzel. Subjectum.Elles.Vorpost.Eloltalom. Avantgdrda.Vorsoi'geElpillantat. Mézes madzag. Az líjj házasok' elsbb édes órái.Elrálló, Piquet.Elsznyeg. Vorhang. .i>r.;'ijvElterjesztés (az) Tartománnyáa kivül fekszik: JVgm lehet (5'Jjleirni,vagy kibeszélni.Eltörés. Iparkodds, igyekezet.Eltudás. Vorwissen.Elzmény. Tárgy. Objectum.Elöjegyzék.Praenotatio.Eltolni. Elszakasztom, távol ejteni.Balassa József: Mondolat. 5

66 SZÓTÁR.Emberaty. Isten.Emberese. Szegény, alávaló ember. Homuncio.Emlék. Monumentum.Engedékeny. Engedelmes, hajló.Engedmény. Cessio.*Ennenség. Egoismus.Enyhely. Enyhülés helye.Asylum.Enyhéreg. Plántából fzött spiritus.Érdempoltz.Honos.Érdemteli. Érdemmel tellyes. Tsak ollyan, miiü panaszteli,hajfürtteli, 's a' t.Érdi. Fakéreg' ráncza. Fa' ere.(60) Éréntett. Irt, emiitett, p. o. a' fentemiitett esetben, '« a' t.Eretztetni. Sancire. Civitate donare.*Érezelni.Erköltsértékség.Erköltseselni.Follyvást érezni.Philosophia Morális.Moralisare.Eröszszeség. Complexus virium.Erség. Er, fontosság.Ertellyes.Ervel tellyes.^Értekség. Disquisitio. Commentatio.Erzedmóny. Aesthetica.Érzelem. Sensv^s.Gefühl.'Érzény. Animál.Esemény. Történet. Casus.Esmérettség, Értettség, Tudatság, Értékség. Tudákság, F]xsistentium in mente Cognitoram, InteUectorwm, Scitorum ; distinctius Inteüectorum, distinctius Scitorum Complexus —Scientia.Estasztal. Vatsora. Nachtmahl.Észok. Principium.(61) Eszmélet, Go7idolat, képzelet.*Év. Idkor. Aevum. Esztend.Évdés. Bels fájdalom, tördés.Evéskiváncs.Appetitus.Évevittés. Idösités.

SZÓTÁR. 67^Évkönyv. Annales.Krónika.Évszak. Epocha. Idszakasz.F.Fagyapju. Pamut.FaJka. Számos p. o. esztend.*Fárad. Fáradság.Fáradalom. Fáradság.Faragmány. Faragott kép.Fajbeliközlés. Nem Tudósítás.Fegyelem. Fenyíték.Fehérszeméllynédeszka. Dambrett. Ostábla.Feladni. Candidare.Felalkudni. Capitvlare.Felbolydulni. Felkelni, p. o. az ágyból.Feledség. Feledékenység. Vergessenheit.Felépüléskönyv. ErbauungsbiLch. (62)Felejtésbejutás. Elfelejtés.Felévétenni. Megkedvelni, szeretni.Felfelriadt Lélek. Furdalódó, nyughatatlan elme.Felfejtdzet. Evolutio. Ausgatig.Felidézni. Életre hozni.Felkent. Költ. Adeptus. Eingeweiht.Felkéregetni. Hívogatni.Fellyülmérni. Lenyomni. Uberwíegen.Felmeredt. Felfüggesztett, nyílt, felnéz.Félretsapás. Kitérés.Felszabni. Drágára tenni.Felszék. Hofstelle.Féltékeny. Zelotypus. Eifersüchtig.Feltét. Cze% Szándék, Feltétel.Feltsókolni. Megtsókolní.Felüleges, ^Felületes. Superficiarius.Fellüllepni. Elhorittani, önteni.Felülni. Inmirgere.Fémkor. Lámpás.5*

.68 SZÓTÁR.Fenekleni.Fmidari.Fenéktétel. Principiuvi. (írundsatz.Festékség.Ars Pictoria.Festengetni. Festegetni. , .Fejezni. Magyarázni, eladni.Fitzkó.Fixálni.Stutzer.Megállapodni, állapittani.Fügláts.SylJaba.Folnagy. Majoros, Gazda.Foltatlan.Correct.Folyadék. Cwisectarium.Folyam. Follyóvíz.Fonákság. Viszszásság. — A' vart ruJiának viszája.Fonyar. Királlyipáltza.*Forda. 'Trópus, Fig. Ehet.Forrat. Forrás. Quelle.*Fojár.Fojókány.FoUyóviz.Fluidum.Clenodium.Fó'dgömbértékség. Glohologia.Fdirákság. Geographia.(64) Földemi. Patrióta. Földi. Landsiriann.Föranguhajó.Ftagrészek.Liuienschiff.Hauptbestandtkeile.Fötanya. Hauptquartier.Fvalóló. Summum Fhis.Fveg. Süveg.Függelék. Appendix.Fülmile.Fütyészni.Füzet.Fülemile.Kutatni, fürkészni.Tsomó, darab.o.Gántsfa.Verhaue - mikor az Erdt áz ellenség eltt bevá^jjdk.Garad. Ijábos. Tiegel. . . ,•Gedélni. Aüicere.

szóíÁB.B9Gedemék. Tsülagzatok, Haedi.Gépelyezet. Organicum.Gira. Magyar szó, tesz Márcát.Glüczi.Gobócs.Glycere.Golyóbis.Golyó. Golyóbis.Gondnyom. Gondviselés" útja. (65)Gondolmány. Gondolat.Gondtó'kelet.Subjectum.Góthfal. Gothusok' épületeinek maradványi»*Gömbe. Sphaera. Égitest.Gömböly. Sphoera.Görtsileg.Görtstl bántva.Göts. Tsomó, fojtó, hurok.Gulats. Puszta, kopár.Gúnynevezet. Tsúfnév. Spitzname.Gunyor.Gúnyolds.Gyarmat. Szállitvány,Gyászpad.Gyenge.Gyéren.Schaffot.Gyengeség.Rikán, néha.Gyermekeit elvesztette.Colonia.Gyilkolódni. Altaljárni, meghatni.Gyökérhiszem. Princípium.Gyök. Gyökér,Radix.Gyermekei elhaltak.Gyöngyölni. Boritiani, taka/rgatni.Gyönyör. Gyönyörség. Gyönyör:Gyúrni az Isteneknek Zsámolyát. Esedezni az Isteneknek,^ (66)Gyl edelem. Gylés, gyülekezet..TTGyürömléfl. Gyrdés, hajlós.H.*Háborkozás. Háború, tartós had.Hadrász. Verbungos.^Hadrontz. Hekruta.

70 SZÓTÁB.Hadseregrész.Hadszakasz.Contingentia.Feldzug.Hadsztikségszekér. Munitziós szekér.Hagyomány, Legatum.Halálsujtás.Hálás.Halálos tsapás.Háldadatos.Halkva. Halkal.Hangbetüzet. Cotta.Hársallée. Hársfák alattDie Noten.Hason. Hasonló, született-oUyan.Hátahupás. Darabos,való sétáló hely.egyenetlen.Hatzukás. Kaputrokos, foszlángos.(67) Hazavetemedni. Haza kerülni.Háziságszerencse.Familietiglückseeligkeit.'Hajlag. Clima. Éghajlat. Himmelstrick.'Hemzserde. Legio.Henger. Cylinder.Héznák. Fiastyúk. Hyades.^Hever. Állóvíz. Stagnum.Hibabak. Fehler.^Hibázni.Hidfej.Hijjával lenni.Brückenkopf.Himiség. Masculinum.Hirdész,Pap.Hiresztelni. Hirdetni, tudósítani.Hiszelékeny.HivatalbelihuUadék.Hivzomos.Könnyenhiv. Credulus.Accidentia.Huzamos, tartós.Hóhumorodott. Fehér homályu.Honn. Honni. Haza, Hazai.Horpasz. Oldal, Szárny.Hoszszalom.*Ho8zszáta.Weitlauftigkeit.Linea.(68) Hozzáfogástalanul. Unberührt.*Hozzálmány. Accidens.*Hölgy, Kellemetes FehérszeméUy.

SZOTAR. 71'Hölyköltetni. Rukkoltatni.Höngörts roll. Schneckedl.Hs. Vitéz, Bajiwk.Hsek' magva. Vitéz Magyarfaj.Hullani. Kerülni — menni.^Humorodott. Homályos, komor.*Humorvány. Setéttség, homály.Hunyor. Tréfa, Jókedv.Hunyorgatni. Mosolyogni, katdngatni.*Hupp áltatni. Hintázni.Huzalkodni. Húzódni, vonulni.Hüllesmérettség. Amphibiologia kist.Idom. Proportio.Idv. Idvesség.Igazgatomány. Regentia.Igenezni. Bizonyítani.Igézet. Bezauberung. (69)Iggal. Méltán, méltó Jussal.Ihlemény. Ihletés. Spiritus.*Iker, Ikrek. Majores.Iktatás. Statutio, v. gr. in bonis Donát.Ingermény. Reiz.Ingyenvétel. Franco. p. o. Levél.Intézet. Testamentom.lonkoszorú. Tavaszí mezeívíola koszorú.Ipalni Eltitkolni, tagadni, kérdésbe vonni.*Iramat. Scriptura, Opus.Iráshártya. Papíros.Iratos. Sávolyos, sujtásos.IrgalmatoBság. Irgalmasság.Irigyvetekedné. Néberdmhlerin.Irrtár. Archívum.Istenfi. Hérós.

7SazótiíLItékes. Criticus.Itékség. Critica.íz. Gustus.^Izlelötudomány. íz. Guahut. Aesthetiea, Scientia Gnstwt.(70) Izlet. Gustus.ív. Árkus p. 0. Papiros. Bogén.Kamat. Interes, haszon.Karám. Kalyiba, punyhó.Kardöttse. Bagnét.Karmantyu. Karheszíyü.Karöltve.Karonfogva.Kajánhad. Irigy Nép.K.Kavits. Homok, követses agyag.Kedventz. Kech'elt, Liehling.Kedvsze8zszenés. Kedvkerekedés.Kegy. Kegyelem. Gnade. Kegyesség. Pietas.Kegyelet. Szirárrdny. Arcenciel.Kegyelni.Kegyesz.Kedvelni.Kegyes ész.Kegyetlenül szop. Igen szép.Kellem. Kellemetesség.Kellközép. CentrumKépmutató. Képvisel.(71) Képzelmész. Poéta, Költ.Képzem ény.Képzelet.Kereng útmutatás. Circularis Instructio.Kéret.Kertilakó.Két. Kéltség.Kéteskedni.Kétkedés.Actio jurid.Kertilakás.Kételkedni.Kételkedés.Kétlaku. Uszómászó. Amphibium.Kétleni. Kéttséqbe hozni.

"SzÓTÁB. 73'Kefs. Tieiz. Venustas. Lepor. Elegantiav' Deliciáe. Anmuth.Kezeskönyv. Assecurantz-Búch. .^Kézkönyv. Liher Manuális. :Kéj. Szabad akarat, Jókedv valamihez. Jószánta valakinek.Kifeszült. Erltetett, ismét: Kiderült.Kigyüremleni. Feloldani, bomlani.'Kihoz atal.Kihúzat.Kikészittés.Eductum.Extractum.Ausstafierung.\. .Kilátás. Aussicht. : (72)Kimivelés.Kimozogni.Kinézet.Kipallérozds.Kimenni, kifordulni.Aussicht.Kinézni. Ldttszani, Aussehen.^Kipipesitteni.Felékesitteni.Kipuhatolni. Kitapogatni, nyomozni.Kirie. Zsinat, lárma.Kitsordultig. Plenarie, abundanter.Kiváltság.Privilégium.Kivégezni. Meghatározni, definire.Koboz. Lant ; ismét Toll, Munka.Kókkadni. Lankadni, hervadni.'.Kolo'sma. Ing.Komám Uram. Jupiter.Kommogó. Nachzügler, á' ki a' vertt tábor, után huMároz:Komorna. Kammerjungfer.Kompona. Font, mér-serpeny. 'Kopátslék. p. 0. a' dió' haja.Kora.Kórház.Korszavat.Idejekorán való.Ispotály.Elktény.Koczkalap. Quarrée. .K. Kints. Pretiosa.Köb.Cubus.Kög. Czirkalom.Kmettzékség. Lithotomia.''..(73)

74 SZÓTÁR.Kömld. KémlMely. Vorpost.Könnyelmség. Leichtánnigkeit.Könnytseppek' eggynehányai. Néhány könnytseppek.Könnyüröm. Keser könny.Könyvets. Könyvetske.Könyvmunka. Könyv.Könyvtár.*Kör. Cirkulus.Bihliothaeca.Körhatár. Horizon.Kömy. Periphaeria. Környék.Környülmény. Circumstantia.*Köröntze. Currens.Körtér.Circm.(74) Körülnyesett esméret. Cognitio praecisa.Köszönt. Adresse.'Kötelék. Egybekötés. Nexus.Kötlevél.Obligatio.Közbeesni. KözbeszóUalni.*Közönölni. Idrl idre közölni.Közön3rúj8ág.Közönséges újság.Közvimálly. Közvilágosság, napfény.Kövértelen.Kuntargontza.Külbirtok.^Külketudákság.Sovány.Colonia.Ursa minor.Külmiképség. Küls forrm.^Különölni. Distingvere.Külszín. Kids szin.Calculus differentialis.Kültzím. Küls név, litidus.Küprisz.Cypris.Publicum.L.Lábadázók. Pörtázók. StreijendeLábtyü. Harisnya. Strümpfe.(75) Lak. LakJiely.Partheien.

SZÓTÍB. 7$•í^Lakálodalom. Status. StaatLakmározni. Vendégeskedni, tobzódni.Lam. Harmat.Lantolag.*Latán.Láthatlan,Oda.Deák.^Látodalom.Latorkert.Láttérség.Láthatatlan.Théatrum.Árok, Sántz.Horizon.*Leagyolni. Leverni, vágni.Lebleértékség.Leendhet. Lehet.Legázolni.Legsül.Levetni.Praecipue.Aérologia Phil.^Lehette. Lehettse'g, Possibilitas.Lepkekatona.*Lepleg.Velum.Voltigeurs.Leplezet. Takaró, Öltözet.Leplezni.Léptselni.Takarni, fedni.Lépegetni.Letarolni az ágyút. Die Stücke demontiren. (76)Lételezö.Letenni.^Létetvény.LevÓ.Nyomtatásban kiadni.Effectum.Levélkövetós. Repetitio Literarum.Lidércz.Chfujtó rakéta.Liptse. Leipzig.^Lódarabok. Darab lovak.Lohadni. Izzani, langalni.Lombosbércz. Zöldágas tet.Lots.Víz.*Lotsmoj.Lotsogáskürt.*Lovancz.Folyamat, patak.Huszár.Szószátyárnyelv.*Löllyedék. Sebesen rohanó víz.Löny, Ens.

76 SZÓTÁR.LÖnyÖdmény. Ontológia.Lükkögós.Ingadozás, tétovázás.M.Magakinyilatkoztatás. Pátens. Erklárung.Magánországlomány. Monarchia.(77)*Magong. Solo-Tántz.^Mammolni. Lassú mozgással dolf/ozni.Mamsell la Eegle. Fr. szó. Doniina Regula.Marczongótüz.Másánt.Másodranguhajó.Maszk.Kártáts.Másképp, máskülömben.Fregat.Maskara, állorcza.Másvallásbeli.Protestáns.Másvétel. Transsuniptuni. [Majtz.Drága kantárszár.Megfutam. Futásnak ered.Megkarolás.Megölelés.Megkérdni. Megkérettetni.Megszivelni.Megtisztálás.Megszánni, könyörülni.Rectijicatio.Megy. Megye, Helység.Méhe, Méhecs. Méh, Méhecske.Mennydurrogtató.Mennytár.Plat-fond.Jupiter.Méregjáték. Emésztödés. Furor.Merengni. Süllyedezni — felleng

,•••^''1SZÓTÁB. 'XMindenes. Közönséges. .v. •?' 'i'.M .!'' hd'"''^Mindenményedelem. Universitas. \"-'Mindenki. Kiki. . .Miséglöok. Causa rnateficdis- ;i .*i »% ': HMitra. Süveg.,-v j/iMiv. Munka. Könyv. ,:'.. . ;T• • •:Nagybiró. Isten. ." /Nagyobbrakás. Többen. A világ. . r.TINagyok. Lordok — Í12; Anglusoknál.

78 SZÓTÁR.Násfa. Fazávár.Naszád. Folyó, könny.^Négyeglet. QwadranguLum.Néha. Néhai p, o. Néhai szegény Benitzky Uram.Nehézmértze. Barometrum.*Nem. Nemzet. Natio.Néma. Pénztartó hely. Cassa.Nemestelek.Nemesülés.Némség.Curia nobilitaris.Sessio nobilit.Genus Logicorum.Nemzetsor. Genealógia. Stammbuch. Ahnen.Néprohanás. Landsturm.Népségedelem. Populatio. Bevölkerwng.Nézet.Nézés, pillantás.Nézlelni. Intueri. Anschauen.Néztárgy. Schauspiel.Nóvtestvér. Drusza.•í'Nimlány. Nympha.(81) N. Feleség, menyetske.Nöszszék meg véle. Legyen vele szerentsétlen,*Ntövény. Plánta.Nüansza. FV. szó. Nuance.*Nyelvémes. Grammaticus.*Nyelvémség. Grammatica.Nyelvmives. Grammaticus.Nyilatkozat.Pátens.Nyillám. Ligetes hely. Nyilas.*Nyilvánitani. Manifestare, illustrare.Nyiretty. Hegedüvonó.Nyom. Impressio. Spur.Nyomorú. Nyojnorvság.Nysténke. Feleség.Nystényittés. Gen. Foemin.Nyughely. Nyugvóhely.Nyngni. Nyugodni.Nyugodalombizgató. Aufwiegler.

SZÓTÁB. 79Nyugtalanság.'Nyutszamság.Nyughatatlanság.Prosodia.Odakövesedve. Mozd/idhataÜan.Odasürgetni.Kénszeritve menni.Og. A' Magyaroknak legels Attya.>'Okalap. Causa fundamentális.*Okértékség.Okforrás.*Oklótehettség.Hiilosophia:Princípium.Hatio.Oldalzat. Oldal. Lap.Olvasottság' lajtorjája. Gradus eruditionis.Onkel. FV. szó. Oncle. Patruus.Orázat.Stunde.Orgonajártó.Orom. Tet. Vertex.Orotvány.Irtás.Orgonatsindlló.Orrkend. Zsehkeszken.Országlomány.Regiervmg.Országoltalom. Insurrectio. Landwehr.Oskolairókálkodás.Schulfuchserei.^Osztrák, Osztyák. Au^triacus.0. (82)Otthonoló. Házi, oda haza lév. (83)döng. gyelg, kóválygó.Öklel Hajdú. Szegény BUFFON, 'sBLUMENBACH! timég ezt a' Szarvasmarhák közzül kifelejtettétek halhatatlanMunkáitokban!Ömledezés.Elragadtatott képzelet.Omölts. SzagosviZ'tartó edény.né. Sie.Ünnöngös.Vocalis.Önnöntudvalévség. Selbstbewusztsein.*Onnözet. Individuum.Onnözeti természet. Natura individvulis.

80 SZOTAK.Öreb. Wachthwtd.Öriélek. Genius.rmester. Strázsa. Kapus. Vdrtás.Örömteli. Örvendetes.rjöngeni. Elragadtatni, nuujáv kiriil lenni.^szinte. Simplex. Candidus.Öszvebontani. Öszcezavarni.Öszve-kezelve. Karonfogva.(84) Öszvezagyválni. Üszveelegyiteni, illetni.-í'Ötlet.Objectum.P.Pakilints. Büdösféreg.Pállyaág. Érdemhorostyán.->'Pamlag. Kanapé, zfa, gyepágy.Parantsolólag. Praeceptorie.-KParantsszó. Commando- Wort.Párhuzamosan. Parallelé.Passió. Deák szó: Indulatosság. Leiden>ichititPattantyú. ÁgyúPazarfény. Pompázás.Pajdák. Plejades.-'Példamány. Nyomtatvány. Abdruck>^Példány. Exemplár. Mustra.Penderedni. Támadni, késziÜni.Pénzkupetz. Banquier.Pessedezni. Romlani, veszni.Pete. Tojás. Ovum.(85)*Pijhe. Pehely.Pillagó. Tündökl, fényldPintzekirálynó. römleány. Lmtdirnr.Piom. Függ ánor. Senkblei.Pislongani. Tekinteni. pUlanlani.Piszkántsi. Grühler.Plán. Planvm.í'Polgárittás. Civüisatio.

SZOTAR. 81Pompamhely. OltözÖasztal. Toilette.Ponk. Tet.Porong. Ilomoktorlds, zátcmy.Porongyó. Jóizü.Porontó. Pattantyús.*Porosz. Burkus. Prussus.Pót. Additamentuvi.Potyolni. Zúzni, verni.Pullyátska. Niedertraehtig.Piispökségedelem. Bisthum.R.Rakontza. Törvény.Rangdijj. Taxa.Ránézveség. Hinsicht. (86)Rásza. Káposzta plánta.Rajlódás. Fanatismus. Schwdrmerei.Rajz. Plánum. Rajzolat, kép.Ravatal. Rothadás, enyészés.Red. Titok. Faltén.Régesztends. Veteranus — a' Katmmknál.'Reggelét. Margendámmerung.Rekentze. Classis.Remekel. Experimentale.*Rendkivüles. Extraordinarium.Rendszer. Systema.*Rentze. Registrum. Lajstrom.Rény. Virtus. Tugend.Renyheség, Restség, lustaság.Repkény. Hedera. Epheu.*Repalöirás. Brochure.^Részeiét, Partitio.Részelkedés. Részrehajlás. Interessentia.Résztelenség. Gleichgültigkeit.Részvét. Literessé. Theilnahm£.Balassa Jómcí: Mondolat. 6

82 SZÓTÁR.(87) Révszer. Hajó.Riwants. Jégessö.Roll. Szemeíly, képviselés. lioUe.Rom. Omladék, düledék. Ruine.>=Rontsárd.Artilleria.Rökönyödés. Hallgató id — éjjeli csendesség.Rövid. Rövidség.Rövidebbet vonni. Den kürzern zieken.Röviden jönni. Zu kurtz kommen.Rugástoll.Ruhaszekrény.Triebfeder.Kleiderschranke.s.Salápolni. Örvendeni, tapsolni.Sanyar.Sanyarú, érzéketlen.Sáppulni. Sáppadni, hervadni.Sarampó. Oszlop. Monumentum.Sarkbakövetni.Saja.Finom, derék.Sajátkeresés.Nyombankövetni.Eigennutz.(88*Sajáttság. Fejesség. Eigensinn.Scarapna.Skorpió.*Segéd. Segít eszköz.Selypittö. A Nyelv' durvább hangjait lágyittani igyekez.Semezsemmás. Indifferens. Gleicligültig.Serkenet.Oriens.Sérült. Sértett, bús.*Setét.Sikátor.Setéttség.Szúk utsza.Siker. Gluten. Schleim.Sinkedni.Sokhihetssel.Soktüzessel.Sinldni,HihetlegHevesen, forrón.*Sopár. Sovány, szegény.Borrend. Sor, v. rend.

SZOTAB. «3Stantza. Stanze.Suhadar. Sudár, magas.Sülgedni. Tsüggedni.Sürgetésbéli. Sürgets.Sürgetni. Kénszeritteni, erltetni.Szabadna Szabad volna. (89)>^Szabda. Regula. Törvény.Szagaldólni. Recognosciren.Szak. Szakasz.Szakmány. Rolle.Számszer. Registmm.Számtalan. Legio.Számtudákság. Arithmetica.Szárazbéllyeg. Stempel.Szárma. Töltött káposzta.Szarvas Angyal. Sátán. Diable.Százszaka. Század. Jahrhundert.Szájalás. Peroratio.Szájkabibor. Piros szátska.Száj mód. Dialectus.Szegült. Emelt, készített.Szelni. Szabni, alkalmaztatni.Szellcee. Szelltske.Szélviz. Szélvész.Szembeesleg. Szembetnképpen.Személlyczim. Személlyes érdem.Személlykép. Rolle. (9())Szemintet. Katsintás.Szemöld. Szemöldök.Szempont. Tekintet.Szemtünö. Szembetn.Szemügyelni. Nézni, vizsgálni.Szender. EsthajnaL-tsillag.Szenvedelmes. PassionatuB, Leidenschaftlich.Szepelkedni. Iparkodni, szándékozni.Szópirákság. Calligraphia.6*

84 SZÓTÁB.Széplödni. Glanzen.Szépnó. Die Schone.Szépnéség, Szép név.Szer. Sor. Mód.*Szerács. Apothecarius — és jó szó is: mert tsak ollyan, minikaláts, forpáts, kdrtáts 's a t.^Szered. Apotheca — és jó szó is : mert tsak ollyan, mintEzered, mered 's a' t.Szerelemgyerek Zabgyerek.Szerencséltetni Szerentsésnek lenni.(91) SzerencsézDÍ. Kotzkáztatni.*Szertetem. Orgánum.Szesz. Geist. Spiritus.Szinetlen szerénység. Valóságos iparkodds.Szinmártákság. Ars tinctoria.Szinténség. Analógia.Szipoly. Moly.Szivecsem. Szivetském.'Szívképz. Szívformáló — jobbtttó.Szobászné. Stuljenmádchen.Szobor. Statua.Szófektetés. Syntaxis.*Szók' többsége. Pluralitás votorum.^Szomoróza, Mesto a' Muzsikában.Szomorjáték. Tragoedia.Szonkolyodni. Szomorkodni.jfSzorg. Diligentia.Szorgszeróny. Szorgalmatos iparkodds.•'Soreggység. Szoros eggyesség.Szójárat. Provincialismus.Szováta. Szövszék.(96) Szökni. Menni, sietni.Szörnemény. Ungeheuer.Szörny. Monstrum.Szöruyekölje. ApnlhiSzörnyeteg, Monstrum.

SZOTAR.'^Szulákos. Tövises, szúrós.Szunád. Scriba, Cancellista.Szuradék. PUnctum.Szúrat. Pwnctum.KSzurdants.Spádé.Szü. Testvérek' Felesége.Sü, V. ^üY. Férj V. Feleség' Báttya.Szüldni Születni.Szürke ló szügyében. Ló Vertdégfogadóban.Szüzetsné. Szüzetske, a' Foem.Szüzné. Szz, a' Foem.Tábirász.Nótárius.T.>Táborkozás Hoszszas táborban létei.^Tábornok.Generális.Talabor. Terebélyes, árnyékos. (^^)Talaris. IIoszszu ruha.Talp. Basis. Fundamentum.Talp szer.Tanakmányos.Matéria.Theai'eticum.Tanátsvégzés. Senatus Consultiim.Tanitirás. Documentum.^Tanoda. Oskola.-'Tanódalom. Gymnasium.-^'Tántzadalom. Bál.Tanúirás. Documentum.Tanúmány. Documentum.-•'Tanulmány.Scientia.Tanyarév. Portus.Tapodmány. A' mi tapodtatik.Tapzs.Tárán.Taps.Tárva, nyitva.^Tárgyazni. Illetni. Betreffen.Tárgyalag.Objective.Tartalom. Innhalt.

^6SZÓfifi.Társadalom. Collegium.(9i) Távollévségben. TávolTéhely. Borotvatok.Téhelyezetlen. Szintes, simitds nélkül.Tehertelen.Tekn. Paizs.Könny.Televény. Congestum — és jó szó is : mert tsak ollyan, viintkelevény, Óterény 's a t.Tellemtudákság. Caleulus integrális.Tellyedelem. Plenipotentia. Vollmacht.Tempe' vidámjai Tempé kies vidékei.Templombilints. Házassági esküvés.Tengerügytanáts. Administratio marina.Teremlettárház. Natúralien- Kabinet.Teréj. Planities, spatium.Teréjtudákság. Geometria.Természetedmény. Physica.Természvilágórtékség. Philosophia natúr-Területes terhes lövés. A' hajó eggyik oldalán lévS mindenágyuknak eggyszerre való kilövése.Testmagértékség. Stoechiologia s. Chemia.(95) Tétlen. Unthatig.Tetszitze. Schöne Wissenschaft.Tetszitzeség. Aesthesis.Tettemény That.Tej vaj.Butyrum.Thyrsus. Szlt'eszsz.Tiporvány. A' mi tipratik.Tisztesség dandárja. Ordo Civilig.Titkáts. Giemicus.Titokirász. Secretarius.Toborzon. Szökdétselve, ugrándozva.Tollkés. Federmesser.Tökeleg. Subjective.Tölgykirállyné. Akhátzfa.Tömedékes. Intensivum.

SZÓTÁR. 87Tömény. Az erezek' crystaUizatiója. Gruppé.^Tömpeglet. Obtusangulum.'Töinör. Ezered. Régimen.^Tömkeleg. Labyrinthus.Topni. Töppedni, aszni.Törekedemény. Expeditio.*Töröngyölni. Öszvegyürni. (96)Történtség. Zufall.Tó'zsérkedni. Kalmárkodni, nyerekedni.Töves. Nyomós. Grii/ndlich.Tsapat. Batallion.Tsapongani. Habozni, kételkedni.Tsárnok. Tornátz, follyosó.^Tsend. Tsendesség.*Tsermely. Patak.*Tsertse. Fülönfügg.Tséts Variolae.*Tsiklándlágyság. Itt per Allegóriám parton term gyengefüvet tesz.Tsinálmány. Productum.Tsiszolni. Poliren.Tsontfejudva. Koponya' ürege.*Tsoporda. Brigada.Tsorgalag. TsepegkÖ.^Tsó'gyilk. Bagnét*Tsupatudákság. Mathesis púra.Tuba. Kürt, trombita.Tudaklani. Tudakozni. (97)Tudákos. Mathematicus.•>'Tudákosság. Mathesis.Tudalom. Tudat, tudás.Tulajdonolni. Tulajdonitani, ajánlani.Tulaj donságosítani. Qualifícare.Tulmulni. Fellyidlialadni.Túlvilági, Orientale. Antipodes.Tündórvilág. Mumdus Metaphys.

88 bzótXr.Ttinetvilág. Mundus Phys.Tündérke. Nympha.Tündórittcs.Abstractio.Tündérvilágértékség. Philosophia Tramcend.Tünet. Váltó. Schein.*Tünkép.*Tünlet.Idea.Ajjparitio.Tünöngye. Musa.Tüntet. Mutató Tábla.'Türmész. Martyr.Tzekle. Keleptze, tör.Tzobók. Tyúk v. ludtzomb.(98) *Tzombolni. Törekedve menni.Tzövek.Udvarlás.Unadék.Pyramis.Uralkodalom.Audientia.Unalom, unntkozás.Impérium.Urka. Uracska. Mazur.Utálság.^'Utóink.Utálatosság.Posteri.Üdvös. Idvesség. Salns.Ügyelet.Institutum.Ügyes. Alkalmatos. Geschickt.Verzeichniszü.^Ügyész. Advocatus. Procurator.Ük.Majores.Ültetmény. Plánta, vetemény.Ür. Üreg. Höhle.Ürögforogni.Üszk.Zamatos.Manövrirozni.Fáklya, villám.Záratlan végzés.(99) Zavar. Zivatar.Szamatos, illatos.Pátens.z.

szóTÁa. 89Zemes. Lágyan készült irha.-•'Zengeniény. Opera.Zomántzfogsort láttatni. Megnevettetni.Zongora. Klavier.•'Zte. Vegetabile.Zsebbegeny. Brieftasche. Pugillaris.Zseni. Fr. szó: Genie. Észláng.Zsinár. Hijjábaváló.Zsugorgatott hadsereg. Reserv-Armee.J.Jámborát. Virtus.Járdalni. Járkálni, szállongani.Járomfa. Iga. Joch.*Játtábor. Láger.Jegyzék. Jegyzés — és jó szó is; mert tsak ollyan, mintFazék, Fzelék, Szerdék 's a' t.^Jelenlét. Phaenomenon.*Jelségessen. Specijice.Jól állani eggyütt. Gut stehen mit einander.Jótett. Virtus, — meüy jobb is a' Rénynél, 's Jámborainál. (100)*Yaáoniz. Természeti, eredeti, mesterség által nem változtatott.-'Vágtsó.Comma.Vágy. Vágyás.Vaklani. Vakoskodni.Valaholottolás. Ubicatio.Vallásmotozás. Inquisitio.*Való. Serius, severus.^Valólat. Eng.*Vándorlott. JártaskÖltes.Várda. Hadisereg, tábor.Vároltalom. Besatzung.Vártvagyon. Activa, — sensu politico.

90 SZÓTÁR.Vájtfülü. Purgatae aurÍH.Véd. Védelmez, ment.Védte. Mentsége valakinek.Véghetlen. Véghetetlen.Véglakás. Temet, sir.(101) Véglettudákság. Analyds finitorum.Végszak. Vég-szakasz. Utolja valaminek.•'Végtelenlet. Immensum.Végtelenlettudákság. Analysis infinitorum.Vélemény. Opinio.Vendégajakú. Idegen nyelv, nyelvhez nem ért — Nyelvrontó.Vénhíilt. Elvénhedett, vénült.Vérér. Véna.Veröcze. Kis kapu, korlát.Vértanú. Martyr.Vértestné. Consangvinea. Testvér, a' Foem.Veteményedelem. Seminarium.Vétket tsinálni valamibl. Vétkül tulajdonitani.Vétlen. Ártatlan, bntelen.*Vezedezés. Commandirozds.Vezérszó. Elöljdróbeszéd. Einleitung.Vid. Viddm, derült.Vidortsata Lebhaftes Gefecht.Vigadalom. Vigsdg, mulattság.*Vigallicza. Ugrós tántz. Allegro.(102) Vigasz. Vigasztalás. Trost.Vigságkörte. Vig társaság.*Villo. Aether.Villóértékség. Aetherologia Phil.*Vimály. Világosság.Vinnye. Mühdy, Kováts-mühely.Virág év. Ifjúi kor.*Virály. Zöldell kies tájék.Virits. Succus arborum em,anans.Virulmány. Zöldell kies tájék.Vi'slatás. Keresés, nyomozás.

SZÓTÁH. 91Viszfigyelés. Reflexió, sensu PhiLViszhang. Echó.Viszonlani. Reciprocare.Viszontgyónás. Költsönös vcdldstétel.Viszontság. Viszontagság.Viszontvizit. Költsönös látogatás.Viszjutalom. Recompense.*Vizépittés. Hydraidica.Vonat. Linea.

FÜGGELÉK.Nem tzé%om ugyan senkinek szakáll?/ábaw kapni — ismencsmegA Istenw —! kiválft az botüirákság fölött, az mej még olígyönge lábonn áll az Szittyák nyelvökre nézvést ; hanem minthogyaz heíes írás olZan az munkábo, mincZ az fszerszám azételbe : mnéjd nem tartíottam iidvesztéssnek. 's fölösleg vallónak,holott immáron az Magyar Nyelv kimivelóssér?/] lév MunkácskámotelZvégezvén, ez^;en Függelékbe az szovaknakheljesleirássát is foltatólagossan edgy két szóval érdekeljem. Ezteíkívánja mini az föl tetttzély, mini az joö rend meg/i tartássamejet kötelességemnek is ösmérem.De viszontag tzéZz/ommal eZenkezne mostansácf mindenwedgyes Jedzósekre ügyelZni, mell nkllovünál föllengssefc elméit,Tudóssoknak az gondí/í/a. Kik pedig/i mindennémö Törvénjeiketaz szók szerkó'ztetéssének, avagy hogy az Oríograyiánakeszökben vennt/i akar^í/ák : igazéttyuk eket BÉiYkYnkhez, Vk-FÁYnkhez ; set (kit el/ó'bbköUvalaemk'ttenem) SYLYESTERhöz,jneZZnek ölégh ditsiretóre válZik : miképpen homálZbo dltrég/ti Nyelvönket meg/i joZ>étván, és else lön, az ki RégulZákközá;é szorítva, zsinórmérték gyaZánt awná aztaí Onokájinakelejhéje.Mit szólZak az Puristákról, Nyelvszép^ttkritl, Bvettökröl? az Jottistákról, Y-istákról ? ? mit az FordettókrwZ, Épcttökrl,Rontókrwl &c ? ? ? — mellek, mind az hangyáZ hal/míatlanszámmol nyü^gnek edj üiö wlta a' Magyjar HelZikoní/ alZábo.Miaíam — mind az csiga, ki fúéglan kómszarvájdt báncsák,üstónt honwábo vonyul — /cinek a tudóss pörhöz kedvök vanw,

FÜGGELÉK. 93ám harízoUanak! Én hogy edjik Fólí/nek sem véccsek, semnem ujjettok, se velfó'k öszvo nem botsá^tkozom ;de kezdemsebemben gyufcván, korheíkodva számotí is nem. táitom : hanem,miért az viliágba mást ez, maid amasz tecczik ; és topasztalZván,hogy vaának ólogenw, kiknek az hátyok kawaZ is joo :innenii ez kiss Munkáccskámbo, meUnek elejbe jeless Rézképetíis mettzenyi haítam, mini az szovak formálottyára,, mini azheZes Irássro nézvesí az leg^ tse'nyossabb iizleí, és legh pallórozottí/abbIrókhez magamat alkalmasztattam ;— akár Puristák,akár Fordettók avaggy Jottisták &c.azok lttek légy^^en.Távoli/ létíem miáí az Nyomtatíássbo is némelZ HIBÁKesstek, kibl az heanyossabbakatí Olvassóink iU-képenn meg^javcttaní/i mélt/tóztassáfc .*Lap.

Lap.

:JEGYZETEK.E jegyzetekben a Mondolatnak a Nemzeti Miizeumban levkézirati példánya és a kinyomtatott szöveg közti eltéréseket állítjukössze. Elbb a nyomtatvány szövegét közöljük, s a kettspont után következik a kézirat megfelel részlete. Az eltérésgyakran jelentéktelen, de néhol a rosszul másolt vagy félreértettszöveget csak a kézirat megtekintése világosítja meg. B. J.19. 1. 6. sor Ügyek: legyek; 8. sor ne: nem; 9. s. Izleltxidortmnyunknak: — tudományomnak ; 10. s. találandótalálódó; 11. s. nteve'nyek : növtények.20. 1. 1. sor Ötletre: ötletbe; behatásom: behatásom; 9. s. akarnék:akarok,ill. 1. 7. sor elfutotta: elfutottak; 9. s. engedd: hogy beszédem'engedjen hogy beszédemnek; \\. s.heverohez : peshettheverhöz; 13. s. follyam' : folyamú; 14. s.ke'pest után: izzadozni; 15. s. a' Magyar Nyelvmivele's: a' Magyar nyelv mívelése.'22. 1. 1. sor fedezi: fejezi; ^. s. I. Czikk hiányzik; 6. s. kelljen:kell még; 11. s. Századin: Százainn.23. 1. 2. sor kell-e' esmérnünk: kell-é esmérnünk; 3. s. minekutánn'a' Polgár elet finomságok : minekutánna a'Polgári élet finumsággal ; 7. s. Századot : Százados.24. 1. 3. sor 11. Czikk hiányzik; 4. s. Második Részében: másodRészletébenn ; 7. s. az álnok boszsztítételinek : az alkok*bosszútéteinek ; 12. e. képeik: tnképeik; 13. s.állangó sopárok, és eggygyüek voltak : állangósok,sopárok és eggygy voltok; 16. s. inkább eltt:mind; 17. s. Magasztalddna : . . . . magasztalódjon.* Ez a helyes; v. ö. a szótárban alk a. m. elementum.

:96 JEQYZETEK.25. 1. 1. BOT Hrtokavnak határozatát: hÍTto\iaiii]ín&khsLt&TOza.tait;5. 8. szét-üzvén : szét zni ; 7. s. Tudományok'Tudományom; 11. s. álUttományomnak : állíttomásomnak;14.8. szvehasonHtani : hasonlitani; 17.8.képzeldésében :képzelésére.26. 1. 3. sor sziklák': szikláknak; 10. s. gyzhet: gyözhetlen.27. 1. 1. sor nyakra '.s fre : nyakra fre; 4. s. annyi búval nyomozva:annyi nyomorúval baj ózva; 16. s. festésekkelhüszménykednek :festményekkel büszkélkednek.29. 1. 3. sor. miképp' : miként; 5. s. dörömbölt: döröngyelt; 12. s.alapitja : állapittya; 13. s. fellyül ül: felyül létl.30. 1. 2. sor kegyeszek ditssségére : kegyének dütsségére ; 4. s.szorgalommal : szorgal ; 5. s. Okértékségre : Okértósségre.31. 1. 5. sor létetvényeikkel: létedvényeikkel.32. 1. 4. sor Testmagértékségnek : Testvegyértékségnek ; 8. s. tanúmányúl: tanulmányúi.34. 1. 2. sor TáboiitoW : Tábornoknak ; 3. s. Tömörben stb.helyett: tömörbenn, liemzeerdébenn vagy tsoportábann— ; 10. s. hölyköltetnek : hköltetnek.38. 1. 3. sor nem említvén többé: is többé nem említvén.39. 1. 3. sortól: magokra az Olvasókra bízván... stb. helyett:magokra bízván átlohadok Mondolatomnak utolsótzikkelyére ; !). s. Nyelvmiveléseink' : Nyelvmivelésünk; 1 S. s. dllittományom : áUíttomásom.40. 1. 7. sor mind ezek mdlett: mind a' mellett; 14. s. Alkúnyok:Alkunok.42. L 3. sor javallottabb: javallottak; 4. s. eretztethetnék : erevíthetnék.43.1. 1 — 2. 8. pessedezö . . . . stb. helyett: peshedez félben lévkszólekiszmószókat is.44. 1. 5. sor Czimerjével : czimjével.45. 1. 2. sor árjával Pennánk' : árjaikkal Dunánk.46. 1. 1. sor Magyar Verseket : Magyar Vérjeket.51. 1. 2. sor szorgszerények : szorgserények.51. L 3. sor részint termesztetett, részint öltöztetett: részint termesztettek,részint68. 1. 4. sor Hölyköltetni : Hköltetni.öltöztettek.73. 1. 15. sor így : Kör, környék, kerület, peripheria.

:JEGYZETEK. 9781. 1. 3. sor Nótövény: Növtény.82. 1. 18. sor Oskolairókálkodás : Oskolai rókáskodás.91. 1. 14. sor Szomoióza: Szomorótza.93. 1. 13. sor Scientia: Documentum.94. 1. 18. sor Testniagérteliség : Testvegyértékség.102. 1. 8. sor Virály: Virány.A nyomtatvány Szótárából hiányzanak a következ szavakForgáis szépre, apró forgáts hulladék.Iromány, scriptum.Komoly, serius, severus.Ledeni, existantiam continuare.Mondoltam, dixi, peroravi.Preség, pongyolaság, mezítelenség.Reds-rántzos, rántzokba szedett.Szájolni, orare, perorare.Szittya, Scytha.Tzíím, Titulus.Üvölteni, suhogni.Viárda, hadi sereg, tábor.Balassa József: Mondolat,

-;:FÜGGELÉK.Láczai gúnyirata Kazinczy ellen.BEVEZETÉS.Kazinczynak egyik legelkeseredettebb ellensége LáczaiSzabó József ref. pap s elbb pápai, majd 1808-tól kezdve sárospatakifiskolai tanár volt. Láczai a rimes verselést védtea Hazai ós külföldi Tudósításokban (1806. 51. sz.) értekezést isírt nA magyar versekrl*, s *A gém* ez. epigrammában próbáltagúnyolni a rímes versek ellenségeit. Kazinczy t gúnyoljaa a Tövisek és Virágok* Lúdhattyú ez. epigrammájával ; eztLáczai nagyon zokon vette, s azontúl üldözte Kazinczyt, a holcsak lehetett. A Mondolatnak ö volt Patakon a legbuzgóbbterjesztje, eladásaiban is bántotta Kazinczyt s az itt közöltdurva gorombaságokkal telt gúnyiratnak is csak 6 lehet aszerzje.Szemere Pál hallotta, hogy Láczai tanítványai eltt is csúfolja,sérti Kazinczyt. 1814 április havában Sárospatakon átutazva,nem állhatta meg, hogy e miatt fel ne keresse Láczait.E látogatásáról ápr. 9-ón értesíti Kazinczyt. « Voltam Láczainál. Bemenvén a konyhára, kérdek egy asszonyt, kit feleségénekgondoltam, hogy hol van a tiszteletes uram? Hidd beMari, monda ez a szolgálónak, s maga is, a szolgáló is kifordultak,s egyedül hagyattam avárás nyugtalanságában. Belépaz ajtón egy figura, ujatlan lajbliban s felgyrt ujjú, vagy inkábbkarú inggel. Ez ö, vagy nem ? Köszönék s viszontagolá.Mondom, ki vagyok ; szobát nyit s beereszt s leültet és kérdi

vOgoklék. 99S hol jár ezen a mi földünkön az úr?Második oka,hogy tiszt, uramat meglátogatám, az volt, hogy rettenetest hallottamtiszt, uram fell, s tudni akartam, még pedig önön magától,ha való-e, hogy pesti barátaimnaJs elbeszélhessem. Miaz ? kérdé. Tiszt, uram a tanítványai eltt azt monda, a kevélységnemeirl beszélvén: a tudósok kevélysége, mint a széphalmi poétáé s több eff. Én mondottam volna ? Bizony nememlékezem. Nem emlékezem, hogy kineveztem volna. Az mégisjut eszembe, hogy az epigramma! morált elhoztam, de névnélkül ; s azt mondám, hogy az ellenkezik a keresztyén morállal.Nem kell döfni, ölni senkit. Az vétek. Ugy tetszik, mondtamazt is, hogy a magyar literátorok egymást mocskolgatjáks ezt pallérozott gorombaságnak neveztem. Higyje el a tekint,úr, a széphalmi név nem említdött. Én Kazinczy urat tisztelem.Kérem, méltóztassék ezt nékie megmondani. Tisztelje általampesti barátait is. Én tudom, hogy vannak a pápistaatyafiak között is poéták. De stróphát-irót jót nem tudokegyet is Gyöngyösin kivül ; s én az újságban arról szóllék sazért említettem csak a mienket i. (Szemere P. Munkái, ÜL k.112. 1.)E tudósítás vétele után Kazinczy rögtön levelet írt Láczainak,melyben szemrehányást tesz neki vele szemben tanúsítotteljárása miatt ; azután hosszan védi magát, s kifejti,hogy az epigrammai morálja nem ellenkezik a keresztyénmorállal.-*'A patakiaknak legdurvább támadása Kazinczy ellen az ittközölt pasquillus volt, melyet másolatban küldöztek szerteszét.Kazinczy többszór tesz rá czólzást leveleiben s egész elkeseredésselír errl a méltatlan támadásról Dessewffynek 1815decz. 14-én : « Annyira ment a kálvinista düh, hogy a Patakróloda innepre vagy koldulásra vagy vacatióra haza men togátusoktólhíreket szedtek a tiszteletes prédikátor urak s ezekblpasquillusok írattak : a többek közt, hogy az anyámnak özvegy995. 1.* E lövól megjelent a Sárospataki Füzetekben 1859. évfolyam,7*

100 rüaoEiiÉK.korában szerelmei voltak, holott minden tudja, hogy ezt azasszonyt idegen kar, azaz más kar, mint az atyámé, soha nemölelte ; ón austérabb erkölcs asszonyt soha nem ismertem. Eza pasquill nekem ismét megküldetett. Csudálom, mondám, hogyazok, a kik azt tanítják, hogy az isten az embert a maga képóriteremte, magokat marhákká tenni nem szégyenlik*. (De^sewffy levelezése, II. 57.)Ez a gúnyirat eddig ismeretlen volt. Abban a kézirati kötetbenakadtam rá, mslyet az Irodalomtörténeti KözleményekV. kötetében (307. 1.) ismertettem. A könyv összeírója, egy debreczenitheologus, másolta bele ezt a bizonyosan közkézenforgó pasquillust a többi diáktréfa és trágárság mellé. Szerzjeminden valószínség szerint Láczai, a ki Kazinczyval egyidben volt pataki diák, bár nála jóval fiatalabb. A gúnyiratot,mely egyes részeiben eléggé szellemes és ötletes, dehatártalanul durva és irágár, egész terjedelmében közöljük,csupán azt a pár szót hagyva el, melyekkel Kazinczy anyjátbántjaotromba durvaságával.Balassa József.Nyomorult Emberise l a magyar Literatura óljánakfel gyürkzött marka köp Szarkotrójja.*Ne háborodjon meg a te pitzin nagy lelked, hogy a kéthaza eltt esmeretes modestiádat meg sérteni nem kívánván,illy magad által választott titulusodonn és dilettantfoglalatosságodnál fogva kívánlak megszóllítani. Azon seharagudj meg, ha talán mendikás tónusonn találod némellykifejezéseimet fogantattaknak lenni mquodnova testacapit, id veterata sapit». Te is podotz*'*' korodba mendikásczipón szedted meg trágyázott Úrfi szívedbe a' Helikoni* V. ö. a Tövisek és Virágok els epigrammáját : Herctes.** Ozélzás Kazinczy egyik ifjúkori munkájira : Az amerikaipodocz . . . stb. 1776.

FÜGGELÉK. 101virágok magvát. Esmérjük mi is egymást ab avo ; és tsakaz a Külömbség köztünk, hogy te Alumnus Úrfifogakkalrágtad az alsó katona soron"*' a vérbélíi mendikás kenyeret,én pedig a fels katona sorról fingottam és poroztamakkor is fejed felibe szrös mendikási impertinentziával.De meg isnyertük méltó jutalmát akkori neveltetésünknek,mert téged a' Fátum ezen ditsösséges titulusra és méltóságraemelt, én pedig originális gorombaságban megkeményedtem,így büntet a' Nemezis. de talán nem lesze'mindég igy!Most térek a dologra.A Téli penésznek ki szellztetésére a' Vértes allyánnéppenn a' Tárnoki V. Fogadóba találkoztam egy Fszerszámosolaszszal és késbbenn egy bujdosó Pataki Deákkala' kikkel történt, és téged kis fekete kép, de mégfeketébb lelk nagy Férfikölönösenn interessáló diskurzusainkatpragmatice eladni régi esmerettségbeli kötelességemnekesmértem. Boldog Egek ! ki hitte volna, hogya piszkos és szrös Petibl valaha a' nagy és ditsösségeskis Barna Ferkónak, ama Békák Arisztofánesz lelk tolmáttsánakSzéphalmi Vintzének Korreszpondensz társalehessen.Az olasz éppen az utolsó 10 garas ára borsot takartabizonyos versel nyomtatott papirosba, hogy a' VendégFogadósnénak adja. — Én szinte a' ki bolondulok a' szépversért és az újságért reá kiáltok, hogy adja ide inkábbnekem, meg adom az árát a' papirosnak is külön, tsakhogy valami szépet olvashassak. — De az olasz egész* Katonasornak hivták a múlt század végén azt a sárospatakifiskolához tartoz(S épületet, melyben a diákok laktak ; aföldszinten' (alsó katonasor) voltak a jobb módúak, az emeleten(fels katonasor) pedig a mendikás diákok.

102 FÜGGELÉK.tsomót el rántván, ejj Uram ! úgymond, adom én az Úrtöbb is egy pipa dohánért, úgyis már elfogyta borsa, nintsbele takarni ! tsak egynehány hagyom magának segge törülni.— Kezembe veszem! hatalmas Egek! mint megörültem, ujjdonat ujj, és tsak egy évi szamár tsikójja a'Magyar Literaturának : Tövisek és virágok tsak kevés nyomtatványokban!Széphalom 1811. Halja kend! hol lakikkend? kérdem az olasztOlasz : Én Uram I lakom Udine; Frantzia Littoral,de télbe nints othon dóga akkor lakom Patak !Schvartzon,kortsmánn, árúlom kávé, tzukor, fige, mandula, fiszerszám.En: Hát tudjakend hol van Széphalom?Olasz: Tudja Uram! volta is ott kétszerUhhelnál"*"túl, de soha oda nem menyem, nints ott nekem vásár,szína szalma eszik ott az Uraság is, ablakon hánynak kia Kastilbúl magok szar, nem árulok én ott több fszerszámsoha.En : Ott lopta hát kend ezt a papirost, mert ezt ottnyomtatták, pedig tsak keveset, nem is találni másutt tsakott, meg egynehány nagy Uraknál.Olasz : Én nem lopta Uram soha, betsületes embervágyom, esméri engem minden ember Patakonn, de nemis ott nyomtak, mert azt Patakonn nyomták, bábagödribe,az András Uram azi feleség adta nikem sok, kit krosgyömbir, kit kros borsir volta nekem sok, de már min eltípte,borsa takarni, segge törülni.Én : Ennye menykö a' lelke olasza hogyan piszkoljaez az ujj literaturát ! egykett három, júj ! éppen tíz, nohalja kend, nem egy pipával, hanem minden vágott dohányomoda adom kendnek ! lessz nekem ezért tíz szállá-" Sátoralja-Ujhely.

!!FÜGGELÉK. 103som, tíz jó éttzakám a' mestereknél. Vivát, a' tövisekhezós virágokhoz bort Kellner ! Vivát a fszerszámos olaszigyunk rá ! vivát ! Erre belép egy fáradt Deák a Vendégházba.Ejnye úgymond be vigan vágynak az Urak ! nóMárton hol jár kend itt? kérdi az olasztól, van é kendnélmedve szar?Olasz : Nints Uram, elfogyta minden, most menyomOlasz ország, majd hozom Katalinra sok minden. KöszönömUram a' pohár bort, a dohán. Isten áldjon megKentek(Ezzel el megy dolgára).En: Szegény olasz, be betsületesember, meg ajándékozottOtsém olly tiz Exemplárral hogy Kurvanyám bár,ha adnám tiz Leopoldus garasért! nézd!Deák. (Olvassa :) Tövisek és Virágok sat. jaj haljaKegyelmed nállunk a Kutyát is ezzel hajigálják most aMendikások, mikor fát lopnak.Én: Hát hol lakik Kend Ötsém?Deák : Patakonn. En : Patakonn ? Édes Patakonn !Kinek hívják Kendet?Deák : Tóth Jánosnak. En : Talám a Tóth János Fija?Deák: Igenis az én, a' ki most K— i Prédikátor.En : Jaj Kintsem Vámosi Tóth Jankóm ! Kedves régiCompatiensem Fia ! már örömest meghalok, mert a' Fiadatis láttam ! Nem Ötsém hanem Fíjam helyett való Fijamleszel; és le itatlak ma Deák! ha addig élsz is! BortKellner mind estig, hanem hogy az idt könnyebbentöltsük, hajtsunk összve egy Exemplárt, nem sok ez : olvassukel.Deák : Nem bánom, de nem fogjuk mi ezt érteni, mégPatakonn sem értik ezt mindenütt, pedig tsak oda közelebbvan Széphalom, mint ide.En : Kurvanyád fijam, ha nem értem magyarhzdmeg,

!!104 FGOEIiélC.a mit te sem értessz igyunk rá ; tudod -ó ? jó lesz így, úgy-ebizony.Deák : Jó jó ón nem bánom tsak meg ne ártson ésgyzzön futkosni a Kellner. Ezen beszéd közt ossz ve hajtunkegy Exemplárt, hát minden tzököstl mokóstól tsaknegyedfél árkus ! ej Fráter mondom a Deáknak, be rövidszar kis könyv ez !az eb tsinálta tsakugyan nem sokkal értöbbet egy pipa dohánynál, pedig kett is jutott az olasznakeggyért.Deák : Ha rövid is tsak szép legyen ? annál kevesebbétsalódunk meg az olvasásába ; e fell ugyan azt irták azAusztriai Annalisokbann : is wenig, aber gediegenes gold.En : Mit tesz az? hó ! Czigányul van é vagy Eátzul?Deák: Ez németül van, azt teszi, hogy ha kevés is,de tsupa tiszta aranyEn :Ejnye ebatta Németje be megditsérte, ha mégistsupa bankó czédulának mondta volna ! de hogy tudja öazt? hiszen tsak ugy ért ö a' magyar nyelvhez, mint azAranyhoz vagy az ábécéhez.Deák: Dehogy megkövetem kelmédet ! a Bétsi tudósNemet, kivált az Anualisták irójja Armbruster, azt hiszi,hogy a' mit az Magyar kivált egynehány szarik is, mindaz Arany tsak sárga legyen, egye meg! de hiszen majdmeglássukEn : Hogy hivják azt a németet? hogy!Deák : Armbruster IEn : Áron puzder ! be fura neve van, hogy a kutyaegye meg alig látom kimondani ! Áron puzder ! no olvassukhát. Tövisek és virágok! Werke des ge— is— tes, eztmár nem értem ! ez megint Czigányul van ugye ? hát teérted ó vagy tsak igyunk rá ?Deák : Még ezt értem, mert ez németül van, majdihatunk alább a hol magyarul van, de maga sem értette

FÜGGELÉK. 105mit írt I Itt ezzel az olvasóira tzéloz a Krajnyai Tótokrakiknek tsak dehettz kell és a'kiknek számokra tsak kevésszámú nyomtatványokkal akart kedveskedni, hogy valamimódonn okos embernek kezébe ne kerülljön a munkájja.Majd alább a' versekbe is ki beszélli ezt a' ditséretes szándékát,de ez a' német mondás egyébaránt tsak úgy tartozikide, mint ez : procumbit humi bos.Én : Hát az olvasóra tzéloz úgy-é ? Gthe ! Hát Gtheirta? ki az a Gthe?Deák : Dehogy Gthe ! Gthe tsak ezt az egy sortírta., a lobbit pedig a Széphalmi nagy Kazintzi Ferentz!Én : Lehetetlen ! Kazintzi Ferentz ! ez a' nagy Literátor? a kit gyászoltak a magyar Múzsák, és még furugjáikatis rekettye bokorba aggatták egy néhány Esztendeigmig a Budai és Kufsteini Várakba Consorsaival együtta' tsintsért ' zörgette s ezt a' nótát danolgatta. Hosszú azid, rövid a lántz ! innen is onnan is a Sántz.Deák : Hagyon békét kegyelmed ! Soha sem volt K.F. inkább otthon, mint akkor ! bár most is ott volna ! legalábbvolna neki mit enni ! nem morgana annyi betsületesemberre, mint a veszett kutya.Én : Hát kit mivel bántott ?Deák : Meg marta ez mint a veszni tért eb vagy légy,mind azt valaki okosann irni vagy gondolkodni mer, hatsak az füstös bálványképét nem imádja, megmartaa'Debretzenieket, meg a Patakiakat, meg a Dunánn innen,Dunán túl, Tiszánn innen, Tiszán túl valókat !megazélket, meg a holtakat, és ettl nints bátorságba senki, hamagyarul ir, kivált verseket! mert ez idrl idre magáhozhasonlókat keres, kivált Ifjak között, kik neki hízelkedjenek's meg azokat bolondittsa, de majd ezekkel is* csmcser tájszó, a. m. békó, bilincs.

!106 FÜaOELBK.Úgy bánik mint Csokonaival, kit már széltibe motskol ésmotskoltat, pedig míg élt még ö szélesítette legjobban ;mint Pétzelivel, kinek a' seggit is nyalta míg élt, már a'tövissekbenn a Fzfa Poéták közzé teszi. Hanem úgy látszikhogy tartóssabb szövettséget vetett egynehány Pápistaés olasz Magyarokkal s némely taknyos Pesti íitzkókkal,kiknek többet tudni vagy írni nem szabad mintésrendeli,ezekkel öszve vetette a' Farát, mint a koszos lovak, rágjákegymást, a' hol viszket, azok tet, ez meg azokat ditséri.De czine mintye ! Napot lemenve 1 Mi is feltettük egynehányanPatakonn, hogy tsak dljön ki, majd állítunk a' számáraegy Emléket mint akart Csokonainak és a Zemplínelesett Tnsurgenseknek, Ez az emlék pedig fog készülniSzép Kies helyen az ország út mellett, tudja é kigyelmedhol van a' Sorompó?Én : Hogyne tudnám ? eleget fslködtnk alattaaz Atyáddal, Szolgabíró korunkba.Deák : 'S tehát itt fog készülni csupa Szar oszlopból,mellyet hogy az id foga se emészthessen meg, Fundátziótés elfogyhatatlan társaságot állítunk fel, mellynekkötelessége lesz ezt minden reggel friss lencse positiókkalmeg támogatni. Ennek a tetejében fog megersíttetniK. F. Úrnak jól eltalált mejj képe ad vivum ! azonkegyes Ketske szakállal, a' melyben meg szokott jelennia törvényszék eltt míg Criminális pere le nem fojt, ezenköri írással:Ez amaz dits Széphalmi Vintze I alias K. F. egynehánynyomorék gyermekeknek de még t'óhh gyáva darabírásoknak koholójja. Hazájjának Királhjának és mindennálánál okossabhaknak is megesküdt ellensége, a' tudósokmartzongójja, az ötét imádó vagy félénk elmék boJondítójjareqniescat in picéje pedig jámbor utazó! ki hazádat. Királyodatbetsületedet és a tudományokat szerct£d, oldj gályát

!rüGOEiÁK. 107és az ö originális Satyrus képét bséges sós nedvekkel lotsoldle.Én : Hó ! Hó ! Fráter, már az igen is volna, sok elmaradmég abból, hátha még addig eszére tér.Deák : Bár ugy volna, de a melly tököt Novemberbeis éretlenül tsíp meg a' dér, nem érik a' meg sohaÉn : Hum ! No de hiszen olvassuk mégis ! talán okosdolgok lesznek abba a' szép typusba. Ezzel olvasom aLaistromát végig. Ugyan fiam ! ti hát már ezt könyv nélkülis tudjátok, ugyan mond meg a' priori a' 13 közzülmellyik a legszebbik a' meUyiket igazán virágnak lehetnemondani ?Deák : Azt tsakugyan nem tudtuk meg, de tán hamaris volna meghatározni, mert azt mondják, hogy hiba esetta typusba mindjárt az els laponn, a betszed szokásaszerént ittaska lévénn kihagyta ezt a két szót l- Darab.Itt hát tsak a' töviseket találjuk, majd a' virágok a' 2-ikdarabbann lesznek.En : Már az más, ez tsakugyan nem kis hiba, no tsakolvassuk sorba. Herculeshez. Te bajnok Isten ! mitsodabeszéd ez Fráter.Deák : Nem tudja Kegyelmed, hogy K. Urnák nintsse vallása se Istene és hogy oUyan a' Jehova vagy SzentHáromság néki tsak, mint a' Bajnok Isten, vagy akármiéséppenn tsak ez jutott eszébe hogy Herkuleshez fohászkodjon.En: Hallottam biz ezt még 1785-be mikor a'Normahajdúja* volt, hogy már akkor megtagadta a' vallást, mertmidönn arra kérnék Patakonn a' Superintendentialis gylésbehogy ne sürgesse oUy dühösenn azt a veszedelmes* Kazinczy 1786— 1791-ig a nemzeti iskolák felügyelje volta kassai kerületben ; ezért nevezi a Norma hajdújának.

Normát, Lelki esmórete és vallása ellen azt felelte, ej I mittesz a' betsületes embernek mai idöbenn a' •y«//ás// debezzeg felzúdult a papság és a' Patronátus, zörgettek a'vaskok és ezenn szókkal, mit keres itt a' kinek nints vallása,és a'kis piszkosnak szökve kellett az asztal alá bújni.De hát mire megyén ez az egész vers?Deák : Még eddig tsak arra tudjuk minden Hermeneutikánkés tapasztalásunk segedelmével magyarázni,hogy még a' Martinovittsal való öszve esküvése eltt építtetettegy Kastélyt az országút mellett Ullyhelyen fellyül,Széphalomnak nevezte, ez még be sints vakolva, ha-eztnem már a fedele is hull, és körös körül pusztul, itt egynehánydög marhát koplaltat az ebédl szobábann, sannak a' ganéjját maga szokta Herkulesként az Embertsekihányni az ablakonn, és nem szégyenli, mert Herkulessem szégyenlette.En : Ejnye veszett a' lelke olasszá ! hát azért mondtaaz elébb, hogy « Széna szalma eszik ott az Uraság és ablakonnhányik ki Kastélból magok szar sat.Ez most pro Specimine elég legyen, fujtatása következik.Utol írás. Ki legyek ? a ki ezt írtam, hijába törödrajta szigorú fejedet, a' Klávisáttsakugyan a kezedbe adom.Ez az, En quondam 1777 és 78-ba Pataki Deák valék.és éldegéltem kedvemre, a mindennapi czipónn,lentsónnés a' berki kökényenn, de tovább nem szenvedhetvénnazon égrekiáltó Istentelenséget, hogy liberális Anyátokvalahánszor meglátogatott benneteket, pedig ez megesettminden hétenn, mihelyt otthon vagy a' tzipójja elfogyottvagy — mindannyiszor Szekérre raktaa'szegény Deákság eleségét, mellyet szolgáltak neki bizonyosakkori Seniorok. Azonn futó gyönyörségért hogy

FÜGGELÉK. 109elbujdostam Debretzenbe, és nem sok id alatt annyiramentem, hogy utóbb is belllem nem egyéb leve egy betsületesperegrinusnál, ki is lakom Fehér, Gyr, Tolna,Baranya, Somogy, Szála, Veszprém, Komárom és EsztergomVármegyékbe, éldöm az igaz Kálomista Papok ésMesterek grátziajjókból.A' nevem akárki. Szaros a' seggem vakard ki.N. B. Ezenn Levélnek originálját keresd Széphalmonna' Nagy Mesternél, mássait pedig Patakonn annakKönyvei között a' Bibliothecába, Debretzenbe F-Tiszt.Benedek Mihály Urnái, Pestenn Szemere Palkó és VitkovitsUraknál, egyebütt is a' hol találhatod, m. pr.

TARTALOM.LapElszó_„ __.„„_.„__.„__-_ _ __ „. 3Bevezetés _„ .... __.„__ ..„ „„_„-„— — 5Édes angyalném ! „„„.„__„.„____„-_Mondolat.33Vezérszó _____„_____.__„-_„-____. 39Szép nyelvbvittés ... — --. ,„ __ „ _ ... „.. _ 47Mondolat „ __ ... ___„_„___._„___-_Híresztelés .... _ .... _48._ -. _~ _ _ __ .... _.. 59Szótár _ _. .„. __ „ „„ — _„___ .-. 61Függelék _____ .„_„__._._ _ — 92Jegyzetek... .... _., _ .._ _.. .,_ __._.____95Láczai gúnyirata Kazinczy ellen ..___,.____ 98Az eredeti czímkép és czímlap hasonmásai— _ _ _ 28, 29

':A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelentRÉGI MAGYAE KÖNYVTÁRSZEEKESZTI HeINRICH GuSZTÁV.1. Székely Sándor, A székelyek Erdélyben. 1822. KiadtaHeinrich Gusztáv, 123 lap, ára 1 kor. 20 fill.2. Pálos iskola-drámák a XVIII. évszázból. A M. T. Akadémia kéziratából kiadta Bayer József, 80 lap, ára 80 fill.3. Csiksonilyói nagypénteki misztérimuok. A XVIII.századi kéziratból kiadta Fülöp Árpád, 244 lap, ára 2 kor.4. Heltai Gáspár esopusi meséi, Colosvarot, 1566. KiadtaImre L.íjos, 304 lap, ára 2 kor. 4ü fill.>. Poncianus históriája. Bécs 1573. Kiadta HeinrichGusztáv. 231 lap,2 kor.t]. Gyöngyösi István. A csalárd Cupidouak kegyetlenségétmegismer és annak mérges nyilait kerül tiszta életnek geniusa.A költ kéziratából kiadta dr. Eupp Kornél, 194 lap, ára 2 kor.7. Bessenyei György. A természet világa v. a józanokosság. Kiadta Bokor János 407 lap, ára 3 kor. 60 fill.5. Dugonics András. Az arany pereczek. III. kiad. KiadtaBellaagh Aladár. 368 lap ára 3 kor. 20 fill.9. Balogh István. Ludas Matyi. Bohózat 3 felvonásban.Kiadta Bayep. József. 96 lap, ára 1 kor.10. Mondolat. Dicshalom 1813. Kiadta Balassa József. Kéthasonmással. 109 lap, ára 1 kor.11. Felelet a mondolatra. Pesten 1815. Kiadta Balassa József.Függelék : A mondolat és a felelet egykorú bírálatai és SomogyiGedeon válasza a feleletre. 114 lap, ára 1 kor.1 -2. Telegdi Miklós felelete Bornemissza Péter fejtegetés czimükönyvére. 1580. Közrebocsátotta Dr. Rupp Köknél. 172 lap.l kor. 60 fill.

13. Bessenyei György. Agis tragéíliája. Bécs 1772. KiadtaDr. LÁZÁR Béla. Egy hasonmással. 171 lap, ára 1 kor. 20 fill.14. Bolyai Farkas. II. Mohaiued. Szomorújáték három felvonás.Kiadta Heineich Gusztáv. 112 lap, ára 1 kor.15. Vásárhelyi daloslcönyv. XVI— XVII. századi szerelmi éstréfás énekek. Kiadta FERENcai Zoltán. 247 lap, ára 2 kor.16. Bessenyei György. Lais vagy az erkölcsi makacs. Vígjátéköt felv. Kiadta Dr. Lázár Béla. 102 lap, ára 1 kor.17- Fazekas Mihály versei. Bevezette és kiadta Tóth Rkzsö.206 lap, ára 2 kor.18. Gesta Koiuanorum. Fordította Haller János. Kolozsvár.1695. Kiadta Ka'^ona Lajos. 516 lap, ára 4 korona.19. Faliidi Ferentz Téli éjtszakák. Kiadta dr. Rüpp Kornél.183 lap. 1 kor. 60 fill.20. Kazinczy Ferencz. Tövisek és virágok. Széphalom 1811Kiadta Balassa József. 100 lap. 1 kor.21. Protestáns iskoladrámák. Összegyjtötte és kiadta IJernáthLajos. 410 lap. 4 kor.22. Költi elbeszélések Kreskay Imre hátrahagyott irataiból,életrajzi adatokkal s jegyzetekkel közli Dr. Hattyuffy.Dezs. 124 lap. 1 K 50 f.23. Ányos Pál versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kisérvekiadta Császár Elemér. 324 lap. 4 kor. 50 fill.24. Versejjhy Ferencz kisebb költeményei. Kiadják CsászárElemér és Madarász Flóris. 408 hip. 6 kor.25. Földi János költeményei. Baadtaés bevezette Dr. MixichLajos. 240 lap. 3 kor.2ö. Szentjóbi Szabó I.ás/ló kölUMiienjei. iuimj/i mvuzetóssel és jegyzetekkel ellátva kiadta Gálos Eezs. 252 lap.5 kor.27. Ma(jyapi István. Az or>./.a

'i m^mRP¥wm!Pf¥mp¥'l^KÉ cd -/íAGYAKXI.FELELETA MONDOLATRAPESTEN 1815.KIADTABALASSA JÓZSEF.KÁra I K.fi

:REGI MAGYAR KÖNYVTÁRSZERKESZTI HeINRICH GuSZTÁV,11.FELELETA MONDÓ LATRAPESTEN 1815.KIADTABALASSA JÓZSEF.FÜGGELÉKA MONDOLAT ÉS A FELELET EGYKORÚ BÍRÁLATAI ÉSSOMOGYI GEDEON VÁLASZA A FELELETRE.BUDAPEST.FRANKLIN -TÁRSULATmáoyár ibod. intézet és könyvnyomda.1913.

FRANKUN-TÁRSUUT NYOMDÁJ*.

:BEVEZETÉS.A Mondolat megjelenése után Kazinczy hívei rögtönkészülnek a feleletre. Virág Benedek Horváth Istvánt buzdítottaaz írásra,^ Vályi Nagy Fei'encz pedig magát Kazinczyttüzeli, hogy feleljen a támadásra, még pedig goromba,harczias hangon, amúgy «Rajnisosan, Szabó Dávidosan,Bacsányiasan. » ^ De Szemere és Helmeczy lebeszélik, mertnem volna hozzá méltó ez a küzdelem. Dessewffy Józsefgróf is irt a Mondolat ellen ; midn azonban a Feleletmegjelent, félre telte a maga munkáját.^Szemere Pál, látva, hogy Horváth egyéb dolgai miattnem fog a munkához, maga kezd bele ily czimmelSomogyi Gedeon és a szamár.* S midn a nyarat PéczelenKölcseyvel együtt tölti, közösen végzik el a megkezdettmunkát, Kölcsey Helmeczytl kéri a munkához szükségeskönyveket: «Imé a lajstrom: Mondolat. Perecsényinekannyi munkája a mennyi találtatik. Wandza. Kovács példabeszédeskönyve. És hogy a sok rossz közt egy jó is legyen,* Szemere munkái, III. k. 114. 1.' Kath. Szemle, 1891. évf. 281. 1.^ Szemere munkái, III. 193. 1.* "Horvát nincs itt. Még semmit sem írt. Ezer a 'plánja segyhez sem fog. Én ilyen czím alatt próbálok : Somogyi Gedeonés a szamár. S legelsben az olvasót tanítom meg a czím történetéres úgy megyek tovább.* Levele Kazinczyhoz, 1814 április29-én, i. h. 116. 1.1*

*:BEVKXKTKS.méltóztassál a Syrenát is elküldeni.* (Kölcsey munkái,X. k. T)?. l.) Augusztus 1-én ismét kéri Wandzát és Perecsényivalamely munkáját. «Mi Jenischt és Garvét s melléÉdes Gergelyt s Wandzát, Folnesicsot olvassuk. Nemigaz? a rend igen szép s a nyelvmívelésnek jó után vagyunk.Meg fogjuk látni a resultátumot és ha valami jófog kijni, kérdeni fogjuk, Jenisch-e és Garve vagy Édes,Wandza és Folnesics érdemelnek-e hálát. »> Kérik még adebreczeni Grammatikát s Pethe Gazdaságát is. «Készülj,édes Helmeczym ; ha bemegyünk, gyönyör órákat adunknektek. Örülni fogtok és nevetni. Euet Ilium !» (U. o. 59. l.)Mikor a munkával elkészültek, a kéziratot átadták Trattnernek,hogy nyomassa ki. A könyv megjelenésének azonbansok akadálya volt ; a czenzura ugyanis nem engedtemeg a Felelet kinyomtatását « botrányos durvaságai miatt. »Elször is a czimet kellett megváltoztatni, s mivel Trattnerazt monda, hogy a czenzor nem fogja megengedni Somogyinevét a czimlapon, a nevet Bohógyira változtatták. (L.Szemere munkái, III. 126. l.) A nyomtatásra egyikük semügyelhetett, tehát Bilkei Pap Ferencz simított a kéziraton,a mit lehetett: kihagyta Folnesics levelét a Mondolatoshoz,befejezte a debreczeni levelet, s átdolgozta a « MagyarPegazus a Mondolat írója ellen » czím részt. így is csak1815 július havában jelenhetett meg a könyv.A szerzk azonban csak hónapok múlva láthatjákmunkájukat, noha a megjelenése nyomán keletkez haragés neheztelés már elbb boszantja ket. Szemere aug. 4-énkéri Kazinczyt, hogy küldessen neki Pestrl egy példányt« Nyughatatlan vagyok látni a munkát, minekutána aczimlapÍ8 meg vagyon változtatva s a Kölcsey ós a magamakaratja ellen : egyikünknek vagy másikunknak vagy mind a* Kath. Szemle, 1891. óvf. 291. 1. *

BEVEZETÉS.kettnknek neve nélkül. » (Szemere munkái, III. 124. 1.)Kazinczy nem teljesíthette a kérést, mert maga is csakszeptember 14-én jut a könyvhöz. Nála látja Szemere szeptember19—20-án az els példányt, s 22-én közli Kölcseyvela könyv tartalmát. Mindkettejüket nagyon bántja a soksajtóhiba, különösen a görög idézetekben, melyeket a sokhiba teljesen érthetetlenné tesz. A jelen kiadásban ki vannakjavítva a könnyen felismerhet s a szöveget boszantóanzavaró sajtóhibák, valamint a görög idézetek szövege is.A Felelet tartalma igen változatos. A bevezetés, KölcseyFerencz aláírásával, néhai Bohógyi Gedeon életétvázolja s a Mondolat készülésérl, megjelenésérl szól.Ebben az életrajzban felhasználja Kölcsey mindazt, a mitbarátai révén Somogyiról hallott ; diákkori csínyjeirlSzemere is szolgálhatott adatokkal, ki vele egy idben voltpápai diák.természetét ;Ez az életrajz kiemeli Somogyinak gúnyolódókorlátoltságát és maradiságát pedig a kollégiumiszkkör nevelésbl magyarázza. Az életrajz szerintSomogyi 1814 apr. 1-én meghalt s másnap el is temették.Alighogy a Felelet megjelent. Szemere és Kölcsey érezték,hogy az életrajz e befejezésével bakot lttek. Rossz névenvették sokan, hogy él embert temetnek el, ízetlennek ésdurvának tekintették ezt a tréfát. Ok azonban úgy látszikártatlanok a dologban; valakitl hallhatták, hogy Somogyimeghalt, mert a könyv megjelenése után ijedten és restelkedveveszik észre, hogy Somogyi él. Szemere már augusztus21-én, még mieltt a Feleletet nyomtatásban láttavolna, írja Kazinczynak: «Az is csiklandós dolog, hogySomogyi el van temetve. » Majd szeptember 2-án többekközt arról értesíti,hogy a nagyfalusi pap közlése szerintSomogyi valóban meghalt. '^ Kölcsey október 16-án írja* Szemere munkái, III. k. 127—8, 1,

6 BEVKZETÉS.Szemerének : «Valamennyi ember a Tisza kerületeibenlakik, csaknem mindenik azt hiszi, hogy Somogyi megholt.Félórával ezeltt volt nálunk egy pápai legátus, kérdem,ismeri-e Somogyit és Oroszit? Igen felele. De látta-eSomogyit mostanában? Állította s ezt veti hozzá, nemholt meg. mint itt híre ran. »>* Kazinczy is közli Dessewffyvel,hogy Somogyi «él és meg nem holt, ámbár megholtnakvan kihirdetve a Kölcsey élbeszédében.))levelezése, II : 57. 1.)(DessewffyEzt a bevezetést egy quietált Major két levele követiBohógyi Gedeonhoz. Zafir Gergely szidja és korholja benneBohógyit, hogy miért gúnyolja a jó Írókat. Ez a két levél -mint a Literaturblattban közölt bírálatból tudjuk — Szemerétlvaló. Erre Zafir Czenczi levele következik a Mondolatoshoz.Ez a könyvnek egyik legsikerültebbrészlete,mely a finomabb, de idegenszer ízlés küzdelmét rajzoljaa hazai maradisággal és Ízléstelenséggel. A búsongó Ámorismét Szemerétl való; Wandza munkáját gúnyolja, összeállítvaaz szavait, szólásait, néhol egész mondatokat éssorokat vesz ki belle, épúgy mint a Mondolat tette. Azaffektált, émelygs stílusban írt elbeszélés a Mondolatczimképéhez fzdik ; tartalma az, hogy a Mondolatos aszamár hátán akar átmenni a hegyrl lerohanó patakon asatyrhoz, de belefullad a vízbe. Ezt a Debreczeni Grammatikaegyik szerzjének levele követi ; maga a levél,valamint a hozzá csatolt jegyzetek ügyesen szatirizálják aDebreczeni Grammatika elveit s etimologizáló eljárását.Högyészi Högyész Máté hexameterekben ír epistolát BohógyiGedeonhoz, s értesíti, hogyan jelent meg eltte aFáma kisasszony s mutatta meg neki a Mondolatot Erreegy a dunántúli nyelvjárásban írtlevél következik, mely* Kölcsey munkái, IX. k. 237. 1.

BEVEZETÉS.az ízléstelen népiességet, a közmondások halmozásávalpedig Dugonicsot gúnyolja. A könyv hátralev részét költeményekteszik, melyekben a mesterked, rímhajhászóversgyártókat gúnyolják. A költemények tárgya ismét aMondolat czímképéhez fzdik. Megszólalnak egyenkéntaz ott szerepl állatok : A lepe Lukáts Miklós sapphoirendé szerint énekel,a Satyrus Varjas János e-z verseitutánozza, a szamár Gyöngyösi János leoninus verseitköveti,a magyar Pegazus és a lant Eáday-féle versekbenzengenek ertetett, mesterkélt rímeléssel. A versekhezcsatolt jegyzetekben is gúnyolják az ósdiakat, tudatlanságukrasirodalmi képzettségük hiányára czélozva.A Feleletei — mint már említettük — Szemere ésKölcsey irták, noha nevük nincs a czímlapon; Kölcseyneve is csak egyszer fordul el a könyvben a bevezetésalatt. Mennyi része volt mindegyiküknek a munkában,azt ma már lehetetlen pontosan megállapítani, annyiazonban bizonyos, hogy Jancsó Benedek téved, midn amunka oroszlánrészét Kölcseyének tekinti, s azt hiszi,hogy habár Szemere munkatársa volt,bizonyára inkábbcsak segített, mintsem vezetett vagy kalauzolt. (Kölcseyélete, 93. 1.) A terv Szemeréé,* a ki elbb maga fogott munkához,s csak akkor segített neki Kölcsey, midn együtt vol-A búsongó Amor Sze-tak Péczelen. Zaíir Gergely levele, smerétl valók, valószínleg a versek is. A dunántúli leveletis írhatta, mert neki elég alkalma volt megismerkednia dunántúli nyelvjárással pápai diák korában. Azegész munkának tehát Szemere volt a tervezje és végrehajtója,Kölcsey pedig csak az segít társa.A Felelet megjelenésekor a közönség természetesen* «Az is igaz, hogy az egésznek a plánja enyéni» — írjalíazinczynak 1815 aug. 21. (i. h. 127. 1.)

:HKVKZKTES.Kazinczyt gyaniisította els sorban aisszerzséggel, annálinkább, mert a könyv névtelenül jelent meg; söt némelyekaz akkor még ismeretlen Kölcsey nevét is álnévneknézték, mely alattKazinczy lappang. Kölcsey és Szemére,mihelyt hírét vették a könyv megjelenésének, rögtön irnakKazinczynak, hogy nyilatkoznia kell a szerzség dolgában.Szemere már augusztus 10-én kérdi Kazinczytól: «Nemvolna-e jó, ha Kölcsey az ujságlevelekben egy irást adnaki. Elmondaná, hogy velem együtt dolgozta a leveleket,s mi okból ?» (Szemere munkái, III. 126.) Majdmidn arról a nagy felháborodásról is értesül, melyi ia Felelet megjelenése keltett, ismétli ezt az ajánlatát«Ily esetben legtanácsosabb lesz, ha u. b. az újságlevelekben.Kurírban s a Tudósításokban s az Erd. Múzeumbanegy kinyilatkoztatást fog a publikummal s afelelni akarókkal elre közleni. Meg kell nevezni mindKölcseyt, mind engemet.*) (U. o. Ií27. 1.) Kölcsey szeptember1-én, tehát még mieltt a könyvet látta volna, ugyanilyértelemben ír: «Nagyon megkeltene csalatkoznom, haa publicum azt nem gondolná, hogy az AntimondolatbanUram Bátyámnak is része volt. Pali és én legjobban tudjuk,hogy abban senki másnak, annyival inkább UramBátyámnak nem lehetett befolyása, s szükségesnek látjuk,hogy a publicummal tudattassék, mennyire nem akarUram Bátyám ilyen felelgetésekre bocsátkozni. L'ramBátyámnak talán jó lenne declaratiot tenni a közönségeltt ezen dologbán.*) (Kölcsey munkái, IX. k. [')± 1 ) Szemereoktóber H-án közli is Kölcseyvel a Kazinczy nevébenközzé teend nyilatkozat szövegét: «Jelentés. Zemplényvármegyei táblabíró Ts.Szemerei Szemere Pál és KöleseiKölcsey Ferencz uraknak Bereg vármegyében hozzámintézett levelekhez képest kénytelen vagyok jelentést tenni,hogy nekem a Veszprém vármegyei esküdt Somogyi Gedeon

;BEVEZETÉS. 9Úr «Mondolatjára» írt ós az idén Pesten kiadott « Feleletekben))sem tanácsom, sem dolgozásom által részemnincs. Ezt említett két rokonom és barátom azért kívánja,mert tapasztalták, bogy némelyeknél etettnek gyanújábaén vétettem. Én a tóthvásonyi író Mondolatjára felelnisohasem véltem sem szükségesnek, sem hozzám illnekaz efféle cselekedet önmaga eléggé megboszulja magát. AzAntímondolatot pedig írásban nem láttam ;nyomtatásbancsak tegnap, és így közel két hónappal azután, hogy azmindenfelé olvastatott. Az én két barátom akarja : hogyok ketten,és egyedül k tartassanak a Felelet íróinak; saz elsbb sajnálja, hogy neve a kezeikbl tisztázatlanulkivett munka homloklapjáról egészen elmaradott. Széphalom,szeptember 15. 1815, Kazinczy Ferencz. » (I. h.192. 1.) E nyilatkozat azonban nem jelent meg. ((Sajnálom:— írjaSzemere Kazinczynak október 14-én — hogya jelentés az uj ságlevelekben ki nem eresztethetik. Mitjelent ez, mit gyaníttat ez ? A philologiában talán csak szabadfényt terjeszteni? Vagy itt sem immár?* (U. o. 129. 1.)Tehát levelekben, magán úton s a Feleletrl írt bírálatokbanterjesztették mindenfelé, hogy Kazinczy ártatlanbenne, s egyedül Szemere és Kölcsey felelsek a Feleletbenfoglaltakért.A dunántúliak még így sem akarták elhinni, hogyKazinczy nem részes a Feleletben. Berzsenyi 1817-bentalálkozott Füreden Oroszí Pállal, mint írja ca Mondolategyik szerzjéveb) s beszélgetésükrl értesíti Kazinczyt:((Azt mondja, ismét készül ellened valami, s azt beszélli,hogy mind az Antímondolatot, mind a Mondolatrakijött recensiót magad írtad. Én oltalmaztalak, a mint azid és hely engedte, de esküdött, hogy ezen kézírásaidkezében vágynak, melyeket valami veszprémi tudóstólkapott. Csudálkoztam ostobaságán s szemtelenségén s ele-

10 BEVEZETÉS.get mondtam olyakat, a miken elpirulhatott volna, de linem is értette, meit mit értenek az ily bolondok?* Kazinczyerre így felelt: «Rendes vádok, hogy én írtam azAntimondolatot ós az Antimondolat recensióját (a téti ph -bánus, kit én szívesen tisztelek is, szeretek is, azt írjanekem minap, hogy Kölcsey Ferencz költött Kölcseytalán a/t hitte, hogy annak neve alatt én lappangok.) Énsem az Antimondolatot, sem az említett recensiót sohanem láttam lenyomattatásokig, söt soha nem elébb, mintmidn lenyomtatva s elszélesztve voltak. Engem phlegmámbólezek az emberek ki nem vesznek. Én semmi maveszprémitudósnak nem szoktam írni, mint Ruszéknek, kimár nem veszprémi, hanem keszthelyi tudós. Tudományosharczra kelni, oh arra kész vagyok; de nem soha mocskokra. A neologismusról most készül egy írásom, de abbannem felejtem el, mivel tartozom mind magamnak, mind apublicumnak. » (Kazinczy és Berzsenyi levelezése, í202— 3.)Kazinczy örült, hogy barátai felelnek a támadásra,de maga tényleg még csak tanácscsal sem vett részt benn(\Söt kérte Szemerét, hogy válasza ne veszekedés legyen,hanem oktatás. (Levelezése Berzsenyivel, 17Í). 1.) A készkéziratnak is csak egyes részleteit olvasták fel eltte, mi-«Én becsületemre mond-dn 1814 széü meglátogatták.hatom, — írja Szentgyörgyinek 1815 szept. 15.—- hogyaMondolatban sem a gondolat adásával, sem a segítéssel,som correcturával, egy szóval semmikép, nincsen részein.Szemere és Kölcsey ketten csinálták ezt Péczelen ; feljve nhozzám, elolvasták azt, a mi Dugonics módjában valaírva, és egy-két más darabot ; de még akkor a munka elsdolgozásban volt és a Praefatio nélkül. Nagyon sajnálom,hogy azt meg nem tekintettem, s holmit meg nem szelídítettem.De úgy hittem, hogy k azt magok fogják a késbbidolgozás alatt.))

1»BEVEZETÉS. 1Kazinczynak és híveinek, durvaságai mellett is tetszetta Felelet. Leginkább azt rosszallották, hogy Somogyirólúgy beszélnek, mintha meghalt volna; másrésztneve elferditésén ütköztek meg, a mit úgy látszik, ebbena korban nagyon sértnek tartottak. E miatt maguk a"^^szerzk is szükségesnek tartották a mentegetzést. Szemereazt akarja, hogy a kiadandó nyilatkozatban Kölcseya név elferdítésérl is szóljon. Mondja el, hogy «a czímnem Bohógyi, hanem Somogyi volt, s ezen elbérmálásiparasztságban épen úgy nem akar részesülni, mint aSomogyi Gedeonéban soha semmi esetben nem részesülhetettvolna. így a teher és szégyen én reám háramlik, snem is hárámolhat egyébre. Trattner azt monda nekünk,ebéden lévén nála, hogy a Somogyit nem fogja megengednia libror. censor; s ekképen leve Bohógyi. » (i. h.I:>G. L)A mennyire bántotta Kazinczyt a Mondolat megjelenése,úgy örül a Feleletnek. Majd megpukkadt nevettében,írja Szemere Kölcseynek. Dicséri Szentgyörgyihez szeptember15-én írt levelében is: «En a Kölcsey Mondolatjá-* Ezen Kazinczy is megütközött : «E8 oztán az a vadság,hogy a S. G. neve Bohógyivá van elváltoztatva ! Ezt én nemtettem volna s sajnálom, hogy tették.* (Dessewífy levelezése,n. k. 42. 1.) «Az els betn kezdve az utolsóig Szemeréé ésKölcseyé, — azt kivévén, hogy a vad ! igen igen vad I elbérmálástnekik más adta. Ezt sajnálom s szégyenlem. De mivel sajnálnikés, azt mondhatom Somogyi Gedeonoknak — nomen( nim hoc singularem casum non habét — hogy vicém pro vice.(Levelezés Berzsenyivel, 192. 1.) Dessewflfy is megbotránkozik adurvaságokon : «A Mondolatra a feleletet olvastam, helylyellielylyelnem annyira forró, mint vastagocska ; a holtakkal szelídebbenkellenék bánni. Szemerét a te hozzád viseltet barátságragadta, azonban itt-amott igen helyesen patrio perfusus acetoa Mondolat koholója.* (U. o. 52. 1.)

1'2 BBVEZBTÉ8.nak szívesen Örvendek. Et illic dii sünt. » Ugyanebben alevélben írja ezt is: «Nem csuda, ha Somogyi magát agyonsújtva érzi, ésnekik. Hadd mondják :merito plectimur. A tudatlanságnakkülönben isSomogyival együtt az ö czinkosai. Ügy kelltulajdona a kongás, mint az üres hordónak;de az csakugyan rettenetes, hogy ezek az emberektanulni nem akarnak, kongani akarnak.)) (LevelezéseSzentgyörgyivel, 305—307. 1.) Dicséri a könyvet Dessewffyhezszept. 26-án írt levelében is : «A Mondolatra adottFeleletben sok só, de sok tudomány is van, kivált az elbeszédben. De a kis munka deproperatum. Csak az fogjaérteni, a ki literatúránk productumait úgy ismeri, mintÍrónak kell.* (Dessewffy levelezése, II. k. 42. 1.)Berzsenyinek azonban nem nagyon tetszett a Felelet.Noha a Mondolat t is gúnyolja, s Kazinczy mellett elssorban ép öt vetteczéltáblául, mégsem tartotta az ügyhözméltónak Szemere és Kölcsey gúnyolódását. « Olvastam azAntimondolatot isw- írja Kazinczynak 1815 decz. 2-áii.« Csudálom, hogy Szemere a kámpoló gyermeket visszakámpolja.Azt vagy dorgálással, vagy hallgatással kellettvolna büntetni. A debreczeni poesis és grammatika jólmeg van gúnyolva, de Somogyit, úgy gondolnám, helyesengúnyolni nem is lehet, mert, a mit mondott, nagyrészben igaz.El kellett volna tehát választani az igaztóla nem igazat, s így a publicumnak megmutatni, hogy azsatyrája csak olyan, mint midn a bolondozok a Miatyánl\-hoz a czigányimádságot keverik, s hogy ha mind helyesrketmondott volna is, mivel azt személysértve mondta, ésa minden esetben kímélést érdeml írókat mocskolta, tehát\bolond, mert vétett a literatura ellen s következéskép mint'ember, maga ellen is. De mit lát a publikum ezen Antimondolatból'? Csak azt, hogy csúfolni akar és nem tud, alegtudósabb tónuson írt okoskodásokat a leggyermekesb

3BEVEZKTés. 1tréfával, a biographiát mesével zavarja s végre az él emberteltemeti és búcsúztatja s mind ezen tréfáknak megvalósításáranevét aláírja. Mely contrast !Ez a gyermekestréfa a névnek aláírása által oktalan hazugsággá vált. Hátaz a quíetált major mely furcsa rollt játszik ? Az a terengettét,az a sapperment mely üres habatolás ! Valóban csudálom,hogy Szemere ilyügyet csak így tudott védelmezni.Azonban köszönjük meg mégis jó szándékát : a bolondoknakelég, az okosok eltt pedig nincs reá szükségünk.*(i. m. 272. 1.)Annál nagyobb vihart keltett a Felelet az orthologusokkörében. Szemere és Kölcsey nem elégedtek meg avval,hogy Somogyi Gedeont támadják és gúnyolják, hanemszembe szállottak minden ellenfelükkel. Megtámadták aDebreczeni Grammatika szerzit, a dunántúli írókat,Vandzát, s a mesterked verselket : Varjast, Gyöngyösit,Lukáts Miklóst, st még a kollégiumi nevelést is.Mindezsok ellenséget szerzett nekik; érzik is a könyv megjelenésekor,hogy szelet vetettek s vihart aratnak. Szemere márszeptember elején értesült, hogy Debreczenben nagy aharag és felzúdulás. « Méreggel s dühhel veszik a monastikusnevelést — írja Kazinczynak, — melyet KölcseySomogyi fell írt. A debreczeni levél is nagy zajt indított.— S hogy a Debreczeni Grammatika szerzjínekegyike ignota quantitásnak van kikiáltva, mindenütt haragusznakérette. Veszprém vármegye a Dícshalom azazVeszprémért haragszik. Pápáról dr. Zsoldos készül felelni ;8 készülnek a debreczeniek is, s mindnyájan Kazinczyellen») (i. h. 127. 1.) —

-14 BKVEZETÉ8.« Tudod-e tehát, — írja Szemerének 1816 márcz. 28-án —hogy Debreczenben és Álmosdon az Antimondolatért épenoly dühhel haragusznak. a mily örömmel azt a várad iakolvasták. Azok a Calvin gonosz fiai talán nem is gyuládtak volna fel, s nem rázattak volna ki indolentiáj okból,ha ezek a Eóma sorsosi nem mutatták volna örömököt sa megtámadó én nem lettem volna. Prof. Ercsey*' leczkéinekegyikén közönségesen keltek ki ellenem, mert, úgymonda, nem szép a madárnak — - s ez az ember, kikét évvel ezeltt engem arra kért, hogy tanítványi számáraaesthetikát irjak, most maga fogott tollat, hogy velembajt vívjon. Hagyján ! mert a mint mondja a csúcsos szelesektanítójo^', a mi kardunkat sem fzfából faragták. Almosdonaz öreg Csanádi az epistolae obscuroium említéstvette maga ellen. Szegény öreg ! ö azt hiszi talán, hogylitteratori per nem eshetik meg, ha csak az ö WerthesIch-je Í8 szóban nem forog, és mit tartozik pedig a litte rátörtudni egy oly emberkérl, ki soha semmit nem írt, anyelvet csak a Debreczeni grammatika szerént s a csak aSzékelyhídi mellett magában vagy legfelebb az iskolamesterrelítélgette? — Halljad a mi következik. — Cons. ésV. Palatínus Péchy Imre úr is méltóztatott megbotránkozni— és miért? Talán a Collegium miatt? nem! asuperintendens mindentudó személye miatt? Azt sem !Mi miatt tehát ? a Zafir Gergely miatt ! Boné Deus ! nszegény Major kínjában az els levél egyik sorában így isátkozódik: DiarUre malheur! Azt mondják, hogy a Cons.is úgy szokott s a satyrát ott kereste, hol azt maga Luciliussem kereste volna — risum teneatis amici! Én ugyanfólesztend olta még egészen ki nem tudám magamat ne-* Ercsey Dániel, a philosophia tanára volt a debreczenikollégiumban.

BEVEZETÉS. 15vetni. Mit tegyünk ezen emberekkel? Ezek, midn a hatokatverjük, a lábok szárát fájlalják.* (Kölcsey munkái,IX. k. 247. 1.)Midn Kölcsey Csokonairól írt bírálatát közzé tette(Tudományos Gyjtemény, 1817. évf. III. k.), e miatt Né-füzetben ersen megtámadta, ^methi Nagy János egy kiss szemére vetette a Feleletei is: «Erzi azt maga K. r,hogy a nevetés a maga hellyén nints a jó ízlés ellen. Hiszen( s. egész 32 esztendkre terjedt életében nem törekedettannyit nevettetni, mint K. r abban a siratni való szüleményében,mellyet a Mondolat ellen írt, tsak az a kár,hogy annak születésekor a Camoenák nem tsak nem nevettek,hanem sírtak és talán éppen azért, s az olta esettoUyan Antipathiába a nevetéssel. Mitsoda fagylaló hidegségünevettetésre való erlködés az, mikor talán azt akarvánnevettségesen el adni, hogy a Mondolat Kiadójaazzal a roszsz (?) munkával eltemette magát, formalitersírt ásat, elénekelteti a Falusi mesterrel, és hogy az ízetlenségblsemmi el se maradjon, elpapoltatja T. FábiánUrammal, a letzkét is meg nevezvén. De itt még legkissebbrésze a botránkozásnak az, hogy ebbl egy pont sem igazHorátz ama bölcs intésének ellenére : Ficta voluptatiscausa sint proxima veris; hanem, hogy erre, mint elmésségre,nevessünk is, ez az, a mire még Democritus is keserveskönnyeket hullatna. Ide tartozik az is, midn a legalatsonyabbköznépnek szokása szerint Somogyinak nevéblBohógyi tsufos név tsinálására vetemedhetik. Uram!* A füzet czíme : Némethi Nagy János Értekezése CsokonaiV. Mihály életérl, mellyet kiadott Dombi Márton, Pesten1817 ; és Csokonai munkájinak megitéltetésekrl Kölcsey Ferentzáltal, melly a Tudományos Gyjtemény 1817-dik észt. Ill-dikkötetjében találtatik. Bétsben, Nemes Haykul Antal betivel,1818.

16 BKVKZKTKS.rizd meg Nemzetünket ama oonosztól, hogy az illyenekretsak hozzá hunyorítással is nevessen, vagy az effélékblízlést tanuljon!.) (21-- 22. 1.)A harag és felzúdulás nem kedvetlenítették el Szemerétés Kölcseyt; nyugodtan várják a debreczeniek ésveszprémiek válaszát, melyre már elre készülnek. A nyelvújítókmunkáit tovább tanulmányozzák, hogy teljes készülettelfolytassák a küzdelmet. Alig jelent meg a Felelet,máris közlik Kazinczyval, hogy folytatják. az elkezdettcket,a minek örvend.* Kölcsey várni akar a további küzdelemmel; «én most nem perlek — írja 181 5 okt. I O-.án —mivel úgy isazt óhajtom, hogy a tréfa folytatásával késsünkegy darabig.)) (I. h. 239. 1.) Szemere azonban azonnalhozzá akar fogni a dologhoz. «A második Antimondolatplánja fell még nem tudósítottalak. Idszaki irás formábankellene dolgoznunk. Csak az intelligens levelek is,mely sokféle tónt fognának nyújthatni. Recensio, levelek,dialóg, antikritik, nekrológ s egyebek, mint versek etc. Deerrl majd akkor tanakodjunk,ha Bohógyira felelet j. d(Szemere munkái, III. lOi. 1.) Majd komoly tanulmányokhozfognak s egy nagyobb nyelvtudományi munkával akarnakfellépni. (V. ö. Szemere munkái, III. I Ki. 1.)Somogyiék válasza késett, mire Szemere is abbahagyjaküzd szándékát, de évek múlva is nyugodt lelkiismerettelgondol vissza a megvívott harczrj. A TudományosGyjtemény I82('). évfolyamában a Kölcsey- Vályiféle Homeros fordítás ügyében szólalva fel, visszatekinterre a harczra :«Ezen szövetség indított késbb arra, hogyS. G.-t az «P]llenmondolat» által Kölcseymmel együttmegtámadjam. Philologiai volt a versengés, s grammatikairendszabásnál fogva kell válaszolnom : Quo te quinque* Szemere munkái. TII. k. 191. I.

»BEVEZETÉS. 17(rtsii rogat, responsio detur; s fustély volt kezemben atl.vajkodás alatt, a példaszó intéseként. A pörl felekezetekközül egyik sem volt kielégítve, mindenik bélyegezve( lezte magát : és mégis, kebelembe nyúlva, menthetnektizém tettemet, mert a közügyért heveskedtem, mert abarátság kötelességének érzéseiragadtak el.Kazinczy barátai a Mondolat és Felelet ismertetésévelis igyekeztek az javára nyerni meg a közönség jó indulatát.Az Allgemeine Literatur Zeitung (Halle und Leipzig),mely ezidben élénk figyelemmel kisérte a magyar irodalmat,az 181Í). évf. 39. számában közölte a két röpiratismertetését. Ezt a czikket Kazinczy jó barátja, RumyKároly, ez idben a keszthelyi gazdasági intézet tanárairta. A bírálaton, melyet e kötet függelékében szó szerintközlünk, meglátszik, hogy irója Kazinczy legbizalmasabbbarátai közül való.történetét, sIsmeri mindkét könyv keletkezésénekezt az igazsághoz híven adja el., s megrizteszámunkra a nyelvújítási harczuak egy-két intimebb részletétis. A Mondolatról szóló véleménye néhol majdnemszószerint megegyezik avval az Ítélettel,melyet Kazinczyleveleiben hangoztatott. Ezt Somogyi Válaszában szeméreis veti a bírálatnak, s ennek alapján hiszi, hogy magaKazinczy írta.A két röpirat másik bírálata,melyet a Függelékbenszintén közlünk, a Tudományos Gyjtemény J817-ik évfolyamában(VI. k. 97. 1.) jelent meg. Errl a bírálatrólsem Kazinczynak, sem barátainak nem volt tudomásuk, smagából a bírálatból iskitnik, hogy írója nem tartozottKazinczy környezetéhez. Teljesen félre érti a FeleletbenA búsongó Ámor ez. részletet, nem veszi benne észre agúnyt, 8 megdicséri mint remek alkotást. «A Mondolat ésFeleletünk recensioját keresztül futam — írja SzemereKazinczynak 1817juL 5.— A wandzai andalmány meg-Balagga J. : Felelet a Mondolatra. 2

:18 BEVK/,K,Tl':S.koszoruztatik ! s megkoszornztatik ! S írjunk osztán szelídebben,gyengédebben s inkább elrejtve, a midn az ilyvastagságos grimasz sem értethetik meg !Én a recensenstgyanítani sem tudom, mert Wandzát mind Horvát Pista,mind Tóth Laczi ismerik. A kígyó tehát más bokor alattlappang. Azonban tisztesség, böcsület a jámbornak ;satisfactiótvett a Somogyistákért ; s ez elég.» Késbb magaSzem ere jegyezte e levélre : « Ballá Károly a recensensJmaga vállá nekem. »''E több oldalról jöv támadásra Somogyi is készült aválaszszal. Már a Mondolat megjelenésekor híre járt, hogySomogyi « készül a felel elébe; mert, úgymond, Mondolatjátnem hagyják felelet nélkül ;írta,ezt tudja s épen azérthogy háborút támasszon. »** A Felelet megjelenésekorpedig a megtámadottak közül többen akartak síkrakelni az újítók ellen.is valami Kazinczyék ellen ;181G-ban úgy látszik valóban készültSzemere ugyanis ezt írja Kölcseynek: «Tudod-e, hogy Bohógyinknak szamaráról ellenszamárságnyomtattatik : leczke a két íiczkó íjoétának '?Vitkovics, Trattnernek minden titkolódásai mellett is lutapogatá,hogy ellenlovanczunk az erdélyi Gyöngyösynekíija, ki mostan Budán nectározgat. » (u. o. 201. 1.)Egy kéziratban maradt választ, mely a Feleletre készült,H. Kiss Kálmán adott ki az Irodalomtörténeti Közleményekben(VI. k. 473—482. 1.): nEgyveleges Levelek.Összeszedte Megyefi Ignáczw czímmel. A kézirat Kiss Áron,kÍ8-naményi ev. ref. pap írásában maradt fenn; lelni,hogy maga írta a leveleket, de lehetséges az is, hogycsak másolta. Az Egyveleges Levelek (vagy más ezímen* Szemere Pál munkái, III. k. 162. 1. Ballá K. ez idbenPest megyénél hivataloskodott. Életrajzát 1. Hzinnyei, Magyarirók. II. 427.** Szemere Kazinczyhoz; i. h. 116. 1.

BEVEZETÉS. 19Magyarázat a Mondolatra egynehány Levelekben) teljesena Felelet nyomán haladnak. Az Elbeszéd után ifjú BobógyiJónás két levele következik ; az egyik BohógyiGedeon úr biographusához, a másik a quietált Majorhozszól, s bennük kevés szellemmel gúnyolják a Feleletet.Sikerültebb a 8. levél, melyet Zaíir Czenczi ír B. G, biographusához;benne Kazinczy levélstilusát utánozzák s ahangot, a melyen barátaihoz szól. Megyefi Kölcseyhezintézett levelében megrója, hogy a maga megyéjét is bepiszkoltaHgyész Máté versében ; az 5. levél pedig aFeleletnek dunántúli, erltetett népiesség levelét gúnyolja.Yégül néhány vers van (A Lant, A szamár Gzenczihez,A szamár magában, A saíyrus Czenczivel), melyekszintén a Felelet verseire czélozgatnak, de igen kevésbennük az elmésség.Somogyit a két bírálat talán még jobban bántotta,mint a Felelet. Szükségét látja, hogy igazolja magát svisszautasítsa ellenfelei támadását. Válaszát a Mondolatrafeleló'khez és recensensehhez 1819-ben adta ki Értekezés a'Magyar Verselés' módjáról és Fordittásokról. Tit. PetroniusArb. nevezetesebb Verseinek hasonló Mérték, és ugyanannyi Sorú Próba- Fordiitásával eggyütt — (Veszprém) ez.munkájának bevezetésében. E választ, mely a Mondolatkeltetteharcznak utolsó hullámverése, szintén közöljük ekötet függelékében.*Balassa József.* A Mondolat és a Felelet irodalmának a Mondolat bevezetésébenközölt összeállításához pótlásul még a következ dolgozatotkell megemlítenem : Horváth Cykill, Berzsenyi és a Mondolat,Szombathely, 1889.2*

FELELETA'MONDOLATRANÉHAIBOHOGYI GEDEON UENAK„Mondolat. Sok Bvítményekkel, ésegy kiegészített új Szótárral eggyütt.Dicshalom (azaz WESZPKÉM) 1813."czím Pasquilusára.PESTÉ N,Tbattnee Ján Tam. Betivel 1815.

* átxf} oneprj o^pioq ' tayeiEt

Mit kelljen ezen Levelekrl tulajdonképen Ítélni a' (III)Kiadó Szerényen vallja-meg, hogyazt nem tudja. A' Kiadódarab idtl fogva figyelmezett a' Magyar Literatúránakelmenetelére, 's annak productumira ; nemtagadja, hogy azok tet gyakran örömre, gyakran fájdalomra,gyakran nevetésre, gyakran bosszúságra isindították. Néhány napokkal ez eltt néhai BohógyiGedeonnak Könyvét is, melly ezen Levelek' czímlapjánmegneveztetett, olvasta, 's nem szükség, nyilvánt'lmondaní, micsoda érzések között olvasta. A' Kiadó,mint író, még sem tett a' Magyar Publicum eltt egylépést is, 's a' ki már Litteratori versengéseknek, szépeknek,és rútaknak nézje volt, bírhatott elég hidegvérrel ezen újonnan kezddni látszónak is végig-nézésére.Xem lehet tudni, ha a' megtámadott felek fogtak volna eaz említett Könj'v ellen kikelni, vagy inkább (minthogy a'Litteratori versen- ||gésekben, fájdalom többnyire szemé- (IV)lyes villongások forognak- fenn) annak írója ellen, mivelaz a' munka' megjelenése után nem sokára megholt, 's ezáltal minden lehet veszekedéseknek elejét vette. Némellyévelek, 's épen ezek, mellyek itt kiadatnak, 's az íróhozaz általa kiadott munka miatt küldettek, halála után többírásai közt találtattak, 's Ijiteratúránknak eggyik pártfogójajónak látta, hogy azok kiadassanak. « Mivel, úgymond,a' Mondolat már sokaknak kezén forog, és az is ill, hogy a'megholt Litteratorok emlékezete fenutartassók, ezen Leve-

:24 ELSZÓ.lek mind a' Mondolatra némüném Commentarius gyanántszolgálhatnak, mind a' néhai Szerz Biographusánakvalamelly részben segédjére lehetnek.)) 'S ezzel lettlégyen elmondva minden, a' mit a' Kiadónak szükség, i-szokásképen elre kellett bocsátniaíme tehát a' Levelek, vegye a' Publicum, mint akarja,a' Kiadó az illy Colleetiókat szükségeseknek hiszi. Nin-(V) csen semmi, melly vélünk a' már meghoItat|| kinok privátéletétmás Kútfkbl már nem meríthetjük, jobban megismertesse,mint azonmaga, vagy Isméröji által írt levelek,mellyek nem azzal a' czéllal Íratván, hogy másokrólis olvastassanak, a' szív rejtekébe hagynak pillantani,'s felvonják a' kárpitot, melly a házi életnek magányosscónájit mindeddig fedezte.A' Kiadó nem akarja olvasójit communis Lociisokelhordásával terhelni, 's mind a' helyett, a' mit czéljánakszükséges voltáról, 's ezen Könyvnek ajánlására mondhatna,készül azon írónak életérl, ha bár csonkán is, a'Publicumot tudósítani, kihez ezen Levelek írattak. A' MagyarLiteraturának Históriájában még sok hézag vagyon,'s talán ezen Tudósítások is be fognak eggyet a' többekközzl lölthetni,Atyja a'Bohógyi Gedeon Weszprém Vármegyében született, 'sTót-Vázsonyi, és Köves-Káli Ecclésiáknak Papjavolt. Születésének idejét meghatározni nehéz, minthogy(VI) az említett Ecclésiák'|| matriculáját a' Kiadó nem láthatta.Azok, kik Tót-Vázsonyhoz, a' mi Gedeonunknak születésehelyéhez, 's késbb Lakához közelebb laknak, ezen hézákotkönnyen kipótolhatják. Annyit még is lehet állítani,hogy 1782-dik év közzül lépett ezen új vendég a'világra,mellyen a ' maga közében egykor fényl pályát futandóvala.Gyermeki éveirl nem sokat mondhatunk, az sem

ELSZÓ. 25bizonyos, életének hányadik évére esik, az, hogy a' Pápai11. Collegiumban vitetett tanulni. Saiyrára, vagy Pasquilusra(mellyikre inkább, nálunknál bölcsebbekre hagyjukaz Ítéletet) hajlandó caractere már akkor kitetszett, azonpajkos, és csúfolódó tónból, melly neki eleitl fogva tulajdonavolt, 's egész külsképen látszatólag ömlött-el. —«Jut e eszébe, így ir hozá a' Húga Záfir Czenczi, midnegyszer Pápán meglátogattuk 's a' Halhatatlanság' Oszlopa'írójának nyúlfarkat függesztett hosszan lenyúlóKaputrokjára az úczán. Én még arra is emlékezem : midna' szegény öreg|| Szakályinak Academiai fekete haris- (Vll)nyájiba fejér papiros darabokat i-agasztott, 's midn a'nehéznyelv Peleit kikaczagta. Hát a' Prédikátor G. köhentéseit,arczvonásait, nyekegéseit ki tudta úgy mímelni-'s ki mulattatta a' Társaságokat az ilyenekkel ? még akkorhaliám némellyekröl, hogy Bácsit a' csúfolódás' Dísmonamég egyszer messze fogja ragadni.)) — Ezen vonásokbólkönnyen általláthatni, mint mehetett a' pajzán Ifjú többrltöbbre, mint tévesztette-el inkább inkább a' mértékel,mint ment a' gondolatból cselekedetre, pajkosságból 'scsúfolódásból ifjúi impostúrákra, 's mint tette végre azokáltal Tanítójit 's az Iskolai elöljárókat ellenségeivé?"S valóban annyira ment az ifjú, hogy az Elöljárók elvégeztéktet CoUegiumoktól eltiltani. Prof. L . . .* látta,hogy az ifjúihibák többnyire természeti elevenségbl, 'sabból származnak, ha azon elevenség az iskolai regulákáltal határba szorítatik, 's hogy illyen esetben a' legjobbcaracter is kicsaphat, pártjára kelt a' csak nem|| megszen- (Vili)iencziázottnak. — «Egy túróért, úgymond, az ebet, nemütik-agyon ; hadd mennjen ; még eszére jöhet.))— 'S az ifjúmegszabadult, 'sPákozdiba küldetett Iskola-Eectornak.* Ldczai.

26 ELSZÓ.ÍÍX)Minden tudja, hogy a' E. Iskolákban nálunk az ifjakKlastromi nevelést vesznek,mivel azon Iskolákat inkábbáracsak papi Semináriumoknak lehet tartani, 's az ifjú társalkodásbéliculturát magának ritkán szerezhet, a' magánybanegy oldalú? magának kelletinél inkább tetszlészen. Ha ez a' magának-tetszés, midn az ifjú faluba,parasztokhoz megyén tanítani sokszor durvasággal mutatja-kimagát, 's versengésre ád okot, nem lehet csudálni.B. úgy mondják a' faluban dúrvánkevély, és zabolátlanvolt ; akármint legyen a' dolog, esztend múlva otthagyta hivatalát, *s minthogy seculáris pályára szándékozott,patvariára ment V. Ispány Kún László Úr mellé.Majd Prókátornak felesküdt, de pereket nem folytatott.Vármegyei Szolgálatra adván magát, ISlI-ikben esküdtlett, 's ezen Hivatalt haláláig folytatta.||A' Magyar Olvasó Publicum mindeddig semmit semtudott B . . , ról, H úgy látszik, hogy nem is volt czéljamagát az írói pályán megpróbálni. A' Magyar Litteratúranéhány évek ólta új színbe kezdett öltözni, sokan, kik a'küls Nemzetek' Litteratúrájikkal ismerkedtek, látták,hogy a' Magyar Nyelv még nem elégséges minden Ideákat,minden nuanceokat kinyomni, 's következésképen mégnincsen azon állapotjában, inellyben maradnia kellene.Több és külömböz fejek 's külömbözö szerencsével nyúltaka' munkához 's a' Magyar Tudós Sereg az Antiquitasszeretjiben 's a' Neológban két részre oszlott-el.Minden tudja, csak említenem kell, hogy újítás méga' pallérozottabb nyelvekben is szükséges, és tétetik is, 'smaga a' Franczia Academie, melly a nyelvet Despotaihatalommal rizte, nem tehette-meg, hogy lassanként némellyújszólás' formáji ne jnének-bé. Csak az a' kérdés,ha az újítás helyes-e, vagy helytelen? valóban voltak a'(X) Magyar|| Neológok közt, kik látták ugyan a' szükséget, de

ELSZÓ. 27a'dologhoz Tudomány, és Ernst (Komolyság) nélkül fogvánorra buktak, 's Barczafalvinak, Folnesicsnek, Petiiéneks más hasonlóknak igyekezeteik minden okosabbatnevetésre, vagy bosszúságra indítottak. Az Antiquitas' szeretjinem tesznek ezek 's az ezektl külömbözö köztsemmi választást, 's közzülök a' vadak úgy bánnak, minta' tulok az új kapunál — megfélemlenek, mert a' kapu új,szarvat emelnek néki, 's ollykor a' kapuban (ha az rosszulkészült) ollykor (ha az Mester kezébl jött ki) magokbankárt tesznek, de mind így, mind úgy az ácsorgó csürkecsoportot, kiknek a' kapuban sem károk, sem hasznok,nagy nevetésre ragadozták.Ezeknek írója szükségesnek látta,elre bocsátassék,hogy ezen jegyzésmint sokan azok közzül, kik ezeketolvassák, csak távol nézje a' Magyar Litteratúra küzdéseinek's az illyeneknek akarta a' pontot megmutatni,mellyékbl a' következket kell szemlélni.||Még 1809. közzül készített egy tiszteletre sok tekin- (XI)tétben méltó Hazafi D. Sz. Györgyi Jósef eggy kis munkát,mellyet Barczafalvinak szavával Mondolatnaknevezett, 's abban Schúlcz' új Németségének formájára a'rossz Neológokat elmésen kicsúfolta. Ezen Mondolatkézírásban sokaknál megfordult, 's elérkezett Weszprémbeis.Az Antiquitas" ott lév pártosi híját látták az írásnak,mivel sok újítók még nem voltak benne kicsúfolva, öszveállottak, Beyt rag okát adtak, 's S. B? G. feltüzelték, hogyTalentumainak vegye hasznát,csináljon ezen Beytragokbólegészet 's adja-ki. A" munka elkészült, 's az író társávaleggyütt árkus papírost horda széllel Weszprémben 'spénzt gyjtött annak kiadására, de hogy a' Publicumannál váratlanabbul legyen meglepve, nem mondá-el, mitfog kiadni. És így meg is jelent a' munka 1813. Weszprémben,mert a' czímlapon megnevezett Dicshalom jól

28 ELSZÓ.talált döfés e, vagy burschi elmésség, ezeknek írója ugyan||(XU) meg nem határozhatja, de meri még is állítani, hogy it'kettnek eggyike.Az Olvasó Publicum külömbözö érzések közt vévé iimegjelent munkát, némellyek tapsoltak,és azt mondogatták,hogy az újítók derekasan le vágynak ültetve ; némellyekpedig nem tapsoltak, és azt vallották, hogy azújítók közt választást kellett volna tenni.A" tapsolók aztállították, hogy a' munka nagyon elmés, és Satyrai lélekkelíratott; a' nem tapsolók, hogy a munka pasquilus,személysértés s' nem tiszta kútfbl folyt. Mellyik félneklégyen igaza, meghatározni nem könny : 's már megholt,'s ezeknek írója mint a" megboldogultnak historicusa kötelesa' maga ítéletét igazán,' s hímezés nélkül eladni.A' Nyelvmivelés módjával, a' küls Országi Literatúrákkal,a' mi nálunk gyakran megtörténik, nem volt ismeretes.E' szerént ö a'Magyar Litteratúi-a elömentét is csakfél oldaláról szemlélhette. Az is igaz, mint felébb monda-(XHI) tott, hogy ezen Könyv írására többen ad-||tak Beytragokat,'s ezeknek írója csak azért nem nevezi meg ket,mivel bizonytalan hírekbl hallotta neveiket,s historicusihivatalát nem akarja megsérteni. A' munkát megelzEéz, melly sok jó érzésüeket megbotránkoztatott, azthagyja sejdítenünk, hogy az egész munka nem annyiraLitterátori czélból, mint személyes bosszúállásból készült,ámbár az is lehetséges, hogy S. vagy akár ki más, kínokfejében ezen gondolat legelébb megfordult, ollyan elmóssógetlátott benne, mint a' mellyot Voltaire kivan a' Comoedíaírótól, ollyan elmésségett. i. melly a' becsületesembert jó íz nevetésre indíthassa. Azonbana' csínos Francziának cultúrája s a' Pápán neveltnekcultúrája közt, ha nagy a' külömbsóg, igazságtalanságvolna megnem ismerni,hogy ezen hiba nem annyira a'

ELSZÓ. 29személynek, mint a' helynek, 's idnek hol, és a' mellybena' személy élt, tulajdoníthatik. 'S valóban fájdalommalkell meg-vallanunk, hogy a'Collegiumok-||ból kikel ifjak (XiV)ritkán ismerik a' szép világ tónját, 's elmésségeken kitetszik,'s igen gyakran egész életekben' a' burschi Tónus.Ezek szerént talán így lehetne az ellenfeleket a'j\[ n d o 1 a f megítélésében eggyezésre vonni. A' Könyv,mint Litterátori munka, jó lehetett volna, ha az író he-Ij'es pontból látta volna a' dolgokat, 's tudta volna, mibenkülömbözik a' jó a' rossztól; minthogy pedig ezt tudninem látszik, úgy azon szerencsétlen igyekezetek közzészámláltathatik, mellyek czélj októl önn gyengeségeik miattelmaradtak.Mert hogy ezen különbözésnek nem tudásakész akarva esett volna, annál fogva a' Könyv személysértés,pasqtiilus lenne, azt ezen Bíographiának írója örömestnem hiszi, 's mindent a' mi személyes sértegetésnektarthatnék,inkább humanissimusi tónus és ingeniositásbóleredt botlásoknak tart, mellyek a' culturával ugyanellenkeznek, de azon tollerantiát mégis bellünk ki nemvehetik,mellyel mások tapasztalat- ||lanságból jöv gyen- (XV)geségeiknek tartozunk.A' Mondolatról elég szó volt; szükség által-menniarra, a' mit még annak írójáról tudhatunk. Ez, sok évektlfogva száraz betegségben küszködött, 's ezen nyavalyatestét mind inkább-inkább gyengítette, 's végre nem sokkalazután, hogy munkáját közre adta, úgy mmt 1814, évben[Evvel az els levél dátuma meg nem eggyez.]* April.1-s napján reggeli 7 és 8 óra közt Tót-Vázsonyban Anyjának,s szeretett Testvérjeinek karjai közt meghala.Másnap el is temették. Halotti Beszédet Sógora T. Fábián* Ez az ido nem tartozó megjegyzés tévedésbl került aszövegbe. — B. J.

:30 ELSZÓ.Jósef Tót-Vázsonyi Pród. tartott felette azon leczkéblKönyvGedeon! ne félj, te nem halsz meg. Bir.VL Kész. 23. V.*B . . nem volt . házas, 's életének 32 évében, épenakkor holt-meg, mikor a' test, és lélek' minden tehetségeilegszebb erejekben szoktak megjelenni. Közép de jó termet,szke, 's betegeskedése miatt halvány arczú volt,(XVI) Bio-||graphu8a reméli, hogyha munkája major ízben kinyomattatik,képe is meg fog Vánzától rajzolva, és Prixnertölmetszve jelenni. Az olvasó örömest nézi, ha az kinekkönyvét tartja, legalább képben eltte áll, s ez általmagát annak mintegy társaságába teheti.'S íme mind az, a' mit a' Mondolat' Kiadójának életérlmondhattunk. Ezeknek írója berekesztésül egy kéréstnyílt-bé a' Boldogúltnak Rokonaihoz, és Barátjaihoz. Szedjeneköszve több Dátumokat, mellyek állal ezen Biographiánaküreit tölteni lehessen; ne mondja a' Maradék,hogy szorgalmatlanok valánk íróink emlékezeteket fenntartani; kik által tartatik fel nyelvünk, \s a' Nyelv általNemzetünk.KÖLCSEI FERENCZ.* Midn Somogyi Gedeon 1821 decz. 2-án megholt, TupIstván búcsúztató beszédébon ugyanezt a verset vette alapigéül.A beszéd nyomtatásban is megjelent. Az Klet töitenrteire^s jövend állapíitjára nézre magára he'kpAséffrr lépett Tudós. Woszprém,182-i. - B. J.

Két levél(1)Bohógyi Gedeonhoz eggy quietáltMajortól.I.Péczel. Július t8-án ISI 4.Öcsém!Bolond-gombát ettél e, vagy ezer sátán bújt beléd?vagy mind a'kett meg történt rajtad ? En legalább katonaiparolámra merem állítani, hogy mind a' kett. Csudálkozol?mit? ki? nekem? így? Igen is neked így, éspedig én! nem emlékezel reám? 's nem jut eszedbe, hogya minap Weszprémben nálam megfordultál, és könyvedrepraeniimeráhattál ? nek^m ugyan elevenen jút: mert tízforin-||tot adtam reá, 's tíz forint egy jó Magyar könyvért (2)ugyan nem sok, bár olly kicsiny legyen, mint az a bé ce ; dea' te munkád I Tüzes menyk a' te munkád ! micsoda munkaez ? csak várom várom egész hazafiúi tzzel ; eggyik hét a'másikra, eggyik holnap a' másik után, és nincsen semmiis. Végre megkapom, hozza az inas, kezembe adja, felnyitom,'s olvasom; 's mit olvasok? Mondolat! Mondolat!Lánczos lobogós bolondolat, igazi bolondolat ! "s én azértpénzt ? a Mondolatért ! 's ezt én értsem? Az ör . . . engemvigyen el, ha ezt, vagy az egész könyvben csak egy szót isérték. 'S ha nem értem, minek nékem a' könyv? Midnén a'Lorgnettemet vásároltam, száz meg száz közzl vá-

!32 KÉT LEVÉL.lasztottam egyet, ollyat tudniillik, melly a' szemeimhezvaló volt, 's akkor elég eszem volt, de midn a te köii.vvedre praenumeráltam talán beittam az eszemet. Eggyszót, eggy szót sem ! "s én úgy járjak, mint a' ki oculártvett, pedig olvasni soha sem tanult? Diantre malheur !||(3) Ha már eggyszer bele biijt az irói rossz lélek, nem tudtálokosabban irni? hiszen elég értheti eg beszéltél, mikorpraenumeráltattál. Vagy talán, hogy akkor szükséged voltreá, hogy megértessél, most pedig midn a' pénz már a'zsebedben, nem bánod, bár mi a menykt tegyen az emberírásoddal.Terengettét, én nem tudom, szánjalak e vagy leádbosszankodjam? mi lelt? egy Pedant. egy ostoba Pedant !úgy látom affeetálod magadat megalacsonitva láttatni.Legalább a' titulus eltt álló Kézkép azt mutatja. Egy szamár,és rajta eggy ember ! Bizonyosan tehát az Autor,bizonyosan maga. Dzsöl Silenus a' szerént !Úgy minekhát a lant? Minek a' Sonett írók symbólja s a' kömiveseké? hiszen te eggyik sem vagy azok közzl 's, hát az azajánlás a' Hugómnak Zafir Czenczinek ? . . . Sappermentbeléd száz ördög bújt, vagy az én eszem ment el? vagy(4^) Magyarul akarsz bennünket tanítani, minket,|| Magyarokat?született Magyarokat tanítani? órod tle foghagymás.Legyen akármi bellem, ha az inasom jobban nemtud magyarul, mint száz illyen Mázoló. — Elre hátra 'smind mind eggyforma. Az a' Bakember ott ell, mit jelentaz? ha nékem mind ezt meg nem magyai-ázod, javaslom,hogy többet praenumeratióval élmbe ne kerülj, most pedig,ha pénzem elvetted,szüd' haladék nélkül elvárom, á Dieu.magyarázzad is könyvedet. Váhi

!KÉT LEVÉL. 33II.Öcsém !Nem feleltél, ne is felelj többé. Nincs szükségem válaszodra,azt is szégyellem, hogy hozzád írtam, és írok.De ez eggyszer meg kell mosnom fejed, vagy inkább lúgoznom,mint a' durvább rongyot szokás.Tábla-Biró Barátom Tót-Vázsonyban megmagyaráztaa' dolgot elttem.|| Te némeUy jobb íróink ellen költél-ki. (5)Eggyiket azok közzül ültetted szamárra, 's nevébl ostobaAnagrammát csináltál, a' legrosszabb írókkal tetted eggysorba, hogy köztök a' jó nevetséges legyen, és mit nemmég eggyebet?Kereken, Öcsém, az nem vala becsület, gazság voltaz Öcsém ! Nem vagy eggy értelemben azokkal az írókkal ?Van út becsülettel megmondani az igazat. Te a' rossz utatválasztottad, te ellenkezés helytt pasquilizálsz, ütközethelyett titokban szúrsz — pfuj Öcsém, úgy a' Sicariusteszen ! írtál valaha más munkát is ? nem ? 's ezen elsrenem tudtál egyebet találni, hanem hogy, orozva gyilkolj ?l gy van, megérdemletted, hogy életedben semmi jobbgondolat ne forduljon-meg agyadban —! LánczhortátHa becsületes embernek eleget lehetne tenni azzal, hogyrágalmazóját fbe vágják, kész volnék veled megvívni.-Megvívni? én te veled? Katona Sicariussal ? Nem Öcsém,tégedet csakj) korbácsolni kellene. Igen, igen, korbácsolni. (6)Bámulsz ? nincs miért ; szívem egyenes, szám is az, mostés mindég, és erre számot is tarthatsz. Ajánlom magamatBátyádZafyr Gergely.BuhiKüii .T. : Felelet u Moluloliilrii.

.S4ZAFYR CZENCZt A MOMDOLATOSHOZ.Zafyr CzencziA'Mondolatoshoz.Édes Bátyám Uram !Haraggal, vagy nem haraggal, vegye a' mint tetszik,de én kimondom, hogy Bátyám még most is a' régi hamis.Az erltetett Magyarságú írók ellen könyvet ir, 's azt nt -kem ajánlja. Mi okból érderalettem ezt? Holott én isgyomromból utálok minden líjitást, bizony, bizony mon-(7)dom, gyomromból útálom. Ugy|| nevelt engem néhai boldogemlékezet édes Atyám Uram, mint eggy igaz Magyarleányzónak, a' mi felekezeteink közt neveltetni kell. Fzés.Gazdasszonykodás, 'shomi jobb Poéták' olvasása, illyt]iblállott nevelésem. Pártát viseltem én, és Hunczfutkátmég akkor is, midn a' többi Tiszteletesek' Leány-Aszszonykájik,Dupét, késbb Titushajat, 's viganót, 's kitudja még mit nem szégyellettek viselni. Az AtyámatÉdes Atyám Uramnak, az Anyámat, Édes AnyámAsszonynak hívtam mindenkor, mert azt hallottara szegényidvezült édes Atyám Uramtól, áldja meg az Istenmég nyugvó porát is ! hogy a' Debreczeni Grammatica eztaz újszólást Uram Atyám, Asszony-Anyám rossznaktartja, 's csak hamar elidegenedtem az uj Mag3'ar Szólásoktól.Szegény édes Atyám Uram még az Orvosra is megharagudott,midn tle ezt kérdezte : van e széke? van eszékem ! felpattan édes Atyám Uram ! micsoda Magyar(8) szólás az? mondja-ki az Ur|| magyarosan, mert ha új sz(')-lással él, a' hallásától még rosszabbul leszek. A' Doctortréfából e, vagy tudatlanságból ismét így szóllott szegényhez: Tiszteletes Úr rosszul nóz-ki, 's még is tréfálódzik!Erre az Atyám: A' manóba Doctor Ur! nem látja •

::ZAlTYR C^ENCZI A MONDOLATOSHOZ. 35hogy falnak vagyok fordulva, s tehát be nézek, és nem ki.Most is emlékezem, micsoda Dispatiók származtak ezenbeszédbl. Ezzel végezte szavait édes Atyám UramA' Magyarnak tulajdon Nemzeti öltözete, táncza, musikája,és nyelve van, meg kell azt hagyni, nem pedig változtatni.Vallj a-meg csak, édes Bátyám Uram, ha nem ezt, ésillyeneket hallott e mindég tlem, 's nem maga mondta eBátyám Uram, hogy az én gustusom tökéletesen megegyeza' Bátyám Uraméval? Az öltözetben nekem nem is öltözet,ha csak tányéros ülepre nincs vágva a' Magyar nadrág,'s a' csípt szíjj nem szorítja. Azután bajusz mellékipederve, a' nyakravaló németes, mert|| azt, a' mint édes (9)Atyám Uram beszéllé, a' régi Magyarok nem viselték ; azüstök, no a' perse már nem igen szokás, de legalább féstlehet viselni, 's az magyaros : a' czaff, az ugy e ismét nemmagyaros, mert az Eómai viselet, mert hiszen Aeneas isviselte azt, a' mint Szalkaynak verseiben Didó AsszonykesergiIsten hozzád czaffok czaffja!A Magyar Asszonyi viselet ollyan, mint az enyémvolt leánykoromban ; fájdalom ! hogy miolta férjhez mentem,a' megboldogult férjem kedvéért egészen el kellé németesednem.Váljon nem azt akará e édes Bátyám Urambennem kiszatirázni ? Mit tehettem én arról, hogy a' férjemúgy akarta. Az Isten látja lelkemet, hogy én sokat elnem akartam fogadni a' mire férjem kényszerített. Szegényédes Atyám Uramat, édes Anyám Asszony mindégkendnek szólította,így akartam én is; Legyünk per TeTu, mert bizodalmas barátság il-||lik a' házas pá- (10)rokhoz" monda a' Férjem, 's nekem engedelmeskednikellett, így történt egyebekben is, mingyárt a' mint szegényboldogult férjem Pestre hozott,elmentünk a Belez-3*

::-:36 ZAFYR CZEKCZI A MONDOLATOSHOZ.nai kertbe, épen ott volt a' Bihary bandája, még most isjut eszembe hogy ezt húztaCsak ollyau már a' világKinek szoros kinek tág,Lám én nekem a világSem nem szoros sem nem tág.Eszemadta Biharija, mondék, csak nem felsikoltvaörömembe, be angyali módra húzza. jVfegérdemlené, hogya' kezét megaranyoznák. — Czinczogások ! felele a' férjem,estvére más musikát fogsz hallani. Elmentünk ahétVálasztóhoz. Musikai Academia volt. Csak képzelje édesBátyám Uram ! egynehányszor kellé ásítoznom, 's egyszerbizony csak egy hajszálba múlt, hogy el nem aludtam, a'czigány czinczogásán gyönyörséget leltél, 's itt szundi(ll)kál8z? te néked nincs|| ízlésed a Szép fell" monda a' férjem,másnap a' Theátrumba vitt el. Operát játszottak.Eggy Kar éneken kezddött a' játék. Hogy tetszik? kérdéa' férjem, 's én mondék valami olly szépet, olly felségestvártam, mint Pápán a' Deákok" Cántusa, azonban itt csakholmi czifra, nyifra gornyikolást hallottam ; még pedigmusika mellett. Ez nekem ollyba tetszik, mint nálunk avak koldusok vásárkor midn a" heged mellett ezténeklikFelem elé Kádár szemeit az égre.„Istenem, hogy a'Cultúra illy gyenge lábon áll mégHazánkban, ^licsoda gondolkozások ezek? a" czigány'hegedülésében áll a' Magyar eredeti Musika, 's a' Deákok'cantizálása, a' szép eredeti Magyar éneklés, 's a' Mozart ' sHayden Compositiója játszva a' Mesterektl 's Mesternéktlsemmi." így sóhajtott a" férjem, 's ezzel végzé szavátLegelször is Németül kell tanulnod, szükséged vagyon||(12) a' Cultúrára, a' szép Nemnek ill ismerni a' szépet. —

!ZAFYR CZENCZI A MONDOLATOSHOZ. 37Igaz hogy a' szépet mindég szerettem, 's ez a' szándéka a'férjemnek tetszett ;de bezzeg meg is adtam az árát. Béggelelállott a' Német Sprachmeister, 's elgyötrötte nyelvemet,s' gégémet nehéz kimondásaival. Azután jött a'Tánczmester; ez meg majd hogy minden csuklójából kinem törte lábaimat. Melyet, lábokat kifelé, hasat befeléAz ördög gyzte volna biz azt mind megtanulni. Legalábbannyira jutottam, hogy a lépéseket megtanultam, hosszúrákészülés után compHmentet is tudok csapni, de tánczolninem tanulhattam-meg, 's a' férjem sem erltetett,mert azt monda, hogy ollyan a' tánczom, mint a' Sphaeráké.Azután a Klavir-Mester állott el, még most is képzelem,mint köszönt-be, Újságot beszélt. Elvette pixisétmegkínált, széket tett, 's mellém ült a' Klavirhoz. Többesztendeig illyen tanulásban folyt. Isten tudja, mi lettvolnamég bellem, ba szegény férjem meg nem halálozottvolna. Meg val-||lom, hogy jó ember volt,és szívesen ('3)siratom még most is halálát, ha árva Özvegy sorsomeszembe jút. De mégis különös ember volt szegény, 'smindég azon igyekezett, hogy elbbeni eredeti Magyarságombólkivetkeztessen, és elnémetesítsen. A' ki a' naponjár, megtetszik a színén, én is az id alatt egy kicsinytelváltoztam volt. Igaz hogy szinte el voltam hitetve, hogya Czigány Musikája, és a' Verbungos Katona táncza nemvalami szép, st nevetségre való, 's ha a' Popovics Úr idegenfigurákkal kevert Magyar tánczát, a' Theátrumi Musikát,'s Lavottának Magyar táncznótáit láttam 's hallgattam,mindenképen akai'tam magamba verni, hogy ezekszebbek amazoknál. így kezdettem az olvasásra nézvemegromlani. Már a' hajcsombókos Poéta verseit, aV búcsúztatásokat,"s egyéb a' féléket nevetve emlegettem a'férjemnek, 's ez nagyon örült rajta, ha az új szín és mértékesMagyar Poétákat, 's a' Németeket dicsértem : De mit

38 ZAFYR OZENCZI A MOKDOLATOSHOZ.(14) nem teszen az ember a' házi csen-j|des8égért ! osztán a'világhoz is kell magunkat alkalmaztatni, hogy mások Durváknakne mondjanak, 's nekem ez a bajom is volt a'férjem társaságában. Igazán megvallva, szint ollyan jólesik,hogy ezen genirozástól megszabadulhattam, ámbára' férjem halála miatt vigasztalhatatlan vagyok. Lássaédes Bátyám Uram, a' szegény Özvegyet az ág is húzza, Vnem hijába mondják, hogy ha a'kapufája aranyból volnais, elkopna. Nem elég, hogy ezen árvaságom már magábanis terhes, édes Bátyám Uram is, kitl gyámolítást vártamvolna, kikél ellenem, és a' világ nyelvére tesz, pedig jóltudja édes Bátyám Uram, hogy miolta Özvegységre jutottam,legkisebb Németességet sem lehet rajtam észre venni,és hogy én tökéletesen eggy értelemben vagyok BátyámUrammal. Nem is láttam soha eggy embert is, a kivel mindengondolatora ugy megegyezett volna, és még is —!Valóban nagy fájdalom, és meg kell vallanom, hogy ha-{15)rag8zom is édes Bátyám Uramra, mertU az illyenért ki isne haragudna? Meg sem is békéllek mind addig, mégédes Bátyám Uram személyes látogatásával meg nem kérlel.Egyébaránt magamat atyafiságos grácziájába ajánlván; maradokÉdes Bátyám Uramnakalázatos atyafi szolgálójaárva Zafyr Czenczi.U. L Férjem halála miatt történt gyengélkedéseimbl(hála Istennek, és az én még huszonhat esztendt megnem haladott ifjú koromnak) szerencsésen kiépültem. Ésmivel, mint édes Bátyám Uram tudja, megboldogult Férjemnekgyermeke nem maradt, a'tle reám jött Oapitálisokbólelég gazdagon élhetek ; maradtak szegénynek némeUy^nehezen fizet adósai is, kikkel nem kevés bajom

A BÚSONGÓ ÁMOR. 39van. Istenem ! csak veszedelmes eggy illyen ifjú Özvegynekállapotja. Hogy el ne felejtsem, csak ugyan igaz tehát,||hogy édes Bátyám Uram az N. Úr' leányával nem lépett (16)jegybe? Igazán mondta, a' leány nem sokat ér, és szegény.Az Isten kimutatja édes Bátyám Uramnak is." Ugy e,hogy meg fog édes Bátyám Uram rövid idn látogatni?Tanácsadásra is lenne szükségem. Az Özvegyi állapotvalóban terhes !A' BÚSONGÓ AMOE.Hajnali édesEggyAndalmány Teremtménye BohógyiGedeonhoz.Képjáték, vagy álommúlám? a'Péczel Aug. 25. 1814.korán egy édes hajnalpólyáit bontja, a' komor setét' felhit szélytzi, és a'bonczolt humorványok közzl fejti-ki a' piros vi-||lágossá- (17)got — Úgy van most születik a' nap a' terhes éj' pongyolaméhébl — millyen fejérség látszik az alá ereszkedfelh' tsomójába hempejegni? Ez az örömgyerek a' Szépeldk'táborából választva — né ! mint bontja-szélytmagáról tüzes fátyol leplét ! bálvány teste, a' ködbe lebegpirosság közepette ingadoz, puha tetemei a' gyengeségmiá reszketnek.Teremthet e ehhez hasonlót a' legpompásabb képzeldés'Istene, mellyre a' Szépség' halma, szerelem' íze, ésa' varázsló bájolás iUy rohanva siessen ??? — (pausa) —A' hajnal' harmati eltntének, a' vizenys téren nem füstölögnek,nem gzölögnek párába olvadozva, nem haboznak

!!40 A BÚSONGÓ ÁMOR.duzzadó ködárban ~ nem; mert a' nap megszállotta a'földet, elöntötte sugárival, s' csillámokkal brillantirozika' mez — A' Napisten, hogy örömpobarából barmatonszörtsölhessen, bogy reggelkort pillanthasson a' ked-(18) vesék lángszín selymes ablakára 's kíváncsi sugá-||rit, a'töröngyölt nyoszolyák puha gyüi'ömlésére sújthassa, 'shevének aranyvesszejét a' szépek' pongyola keblek' fedezeténhupáltathassa — felsérti a nyugvókat.napisten, mennyi világokat nyitsz fel elttem,mellyeknek hólyagi még nem reszketnek egy AdriaistenalattSzent Isten!!! mitsoda porapa festés ! és bámlálatezredek, st világoknak folyta volt a' tzammogó idtölte,ós még a' tündér fántásia nem pazérolta így magvát a'puszta Athmosphaerán, istenihatalmát érlelvén tévejgtében,míg lehelliaz ideát.Ez a Helikon a' mosolyszáju édes Bajnoknak lakhelye,hol ezen fenyk' sudarai boltot borúinak a'sziklákfelett, és görtsös gyökereiket alájok fonják. Fogadjatok- elti felormodzott szirtok, adjatok eggy barlangot szikláitok(l9)bugjos fedele alatt, én nyúgotot találok ti köz-||tetek —Mit halgatsz érzéketlen küreg ? ! Elbámulsz e azon, hogyeggy gyeiek oUy héroi lélekkel ordít belled, mint eggyserdült erej óriás ? tselekedeti alatt öszve fog omlani századosboltod ! Ha!jól hallom mint ropog a' roppant temérdekség'sudara! Itt hol a' halálknek moh temettemorzsái poroznak ! Itt fogom én a' nyilámló repedéseketénekekkel betölteni, mellyben a' Szerelem döbbedez, és azrz Kérubimok Ruinák alá agyoltatnak !Mi az ott, mint egy bús lélek' képe, mellynek szárnyaia' szabad levegt tsapkodják ? Pegazus, az ürességa' te világod, te szüntelen magadat keresed, és nem találodaz ürességben ! mi omlik bugyva szikrázó körmeid

!A BÚSONGÓ ÁMOR. 41alól ? Hippocrene ez ! Né miként mammol tajtékot a' tsiklándlágyságot nyaló vadontz lotsmoj. — Né millyenrontsolvaés tunyán foly-el, mint válik hináros peshedt heverövé,eggy százados id viselte humorodottá, mint az szSaturnus' töpörö-||dött gyermeke elodarogyva fántasiámban (20)a' forrás folyam' felszínén remegnek bámálméllásaim,úszom a' tó döllyedez öblét, 's eggyszerre andalszót halloka' berkekbl a' lots térszínén e' buggó játék alatt, a' mellyhabokat tsomóba fz, majd szélytrontsol, majd lenni, majdmúlni mivel.Hah ! miat echózza a' hangmivelk' Symfóniáját nagyenthusiásmussal a' hegy; zuga' Szélnek zivarja az ágok'sr szálai között, jnek a' Helikon' Nimlányi a' musák !az éjfityke, mintha a' komoj fenyvesek zúzos ághegyeindideregve ellágyulva remegi puhító melódiáját 's úgyvárja a' berken jötteket a' jövknek, kik a' kis lantos lágytónusán bitzegnek. Fejeket Hetruriai viselet borítja, ésazzal eggyesül az Asiai gyöngyös Turbán — setét hajfürtjeikrepkednek isteni homlokaikon, és összvegyürt tsomókbanhevernek fejér vállaikon — mezítelen karjaikgörög Státuák' miveitpéldázolják, távolról fejér márványtmu-||tatnak, közelrl maga a' puhaság holt beléjek, öltö-(^')zetek idyliumi pompákkal van terhelve — ezek alatt mindenlépésre a' gyengeség pihentét nyögik — Úgy tüzelnekszemeik mintha a' fagyos északból ég Afrikát akarnánakgyújtani — szihegö mejjek nem költsönözött éltett nem lehellett Julepet — nem — hanem tsak temetett —tsendességek ! !De im ottegy nyomorult hasztalan bontzolj a a' roppantgzsziklák' hegyeit, most eggy terhsohajtás gyöngyöldikmejjébl, nyöszörög, mintha körüle az éj' állati a"szennydenevérek repedeznének, majd leguggol, mordonszunnyad, és tettét piheni. Két kitsin szava tsintalankodik

42 A BUSONOÓ ÁMOR.töpörödött homlokán, csoportosan ülnek farkán a' haszontalanság'gyerekei,kiket ö hólyag golyókkal tsalogatott azeltéveszt setét ködbe, a" kezében n3'ekergö Pánsipjával,ketske lábai elébe ömlenek a' szép vadászt felülmúló vadontzok.A' hahoták az fején ülnek az alattok dördül(2!2) mormolás felett, az ég|| gúnyolás lobog fején, és úgy repülsebes süvölt szárnyain :külömben egy halálra szeutentziázottgonoszél kisért képe, eggy tünderezésre álkoztatottbaj lélek,az elrontsolt tapodmány' darabja.E' tekintetre a' szépek öszve estének, 's én tsak eggylángszin pirosságot láttam a' zöldség' puha humorványáralapulni, és k így eggy tsomóba gyrt szivárvány formánelsemmisültek. A' természet Kauklermiveit pazérolta a'teremtés titkaiba martzangolva olvasott, fútt, zúgott, mégeggy bokor zöld levelet nevelt, mellyek közzl piros gyengeborulások fejtödzöttek-ki,'sket az otsmány látást feketegyászától elgázolták. Többé nem láthattam ket, mertmind a' dlöng höngörts hullám elgyremlettek, 's a'semmi terhes méhébl új Scénák buggyantak- fel.Hah ! a' harangok' kolompolása ! ha ! a' tsengetyttk'tsengése ! ha ! — hogy tseng — hogy szomorog ! ! !(23) hogy dongll búsan ! ! ! ha ! mint dühén a' mormoló ürességgyomrában dörg hangkiáltás ! ha ! mint ropogtatja aföldbe meredez fagyökereket ! ha ! mint echóz az órákrahangzó üregekbl ordító torka a' dühenésre ! haImintomlanak-be rendüléssel a' kongó barlangok rémít boltjai!— ha — ha ^— melly dörmögéssel — melly rohanással— ha ! —(pausa) —Ott, hol az Ákháczbelévénitett árnyéka alatt eggy hívestsergedezt zúgat,látom a' Iá rmafuvallókat felléptselni a'hölgyes ösvényeken Flórának palánkos völgyébl — a' szamárt,ós a' Mondolatost ! Eza' nyiighatatlanság' sohajtásivaltolja a' leppeg holdat. — Annak ajaki szélyt nyil-

A BÚSONGÓ ÁMOR. 43lottak, és tátva hagyta a' lankadás az elszárasztott lihegálkaptáit. Egybe ölelkezve mint két héroicus Minervák,úgy emelkednek a lugason halkkal. A' szamár eggy tsendesandalodásban érleldik. A' Mondolatos Isintalan enyelgésselledérkedik körüle,úgy hogy az ellihellésig összveküzdöttemagát,IIés lankadva hajlott a' szamár' vállaira, (24)mely utána imádkozta a'szerentsét.A' Mondolatosnak tzombjai gyúrják a' szamárhátát,lantot, és kobozt ölel, 's hajait tsudáson fzi rántzos göröntsökbeegy lágyszell fúvás zivar a' zöldell koszorúnyugodt szine alatt, 's borzasztja azoknak ömlött terültét.Lábai mezítelenséggel függenek lefelé, feje felett eggyszúnyog gyászolja át a' híves levegt; 's eggy kürtbe szállanaka' fájdalmas sóhajtásai, 's gyötrd nyögései bajuszaalól.Szamár. Itt a' valóság semmi ; az árnyék teremtés —lm tagos méhében e' telhetetlen semmiségnek, tsak azelpillantat' hajnalit tulajdonoljuk idvezletül.Mondói. Pijhe szárnyakon repítél a' bv' üregében,és örömélet özönével hijába valósítottál. Én, én eggynyughatatlan, önnön elégtelen gyerek, a'maga meg nemelégedés' gyereke, és szerelem'|| tiltotja vagyok, eggy bol- (25)dogtalan, semmit-tudó teremt, a' ki magamon kívül éleka' pára között — ott ! !!Szám. Gondolatba merült Tudós, miért pittyedtek-leaj akid.Mond. Szomorú színbe gyöngyöldve gyászolom azeltemetett tettet. — Egy szelíd szell érkezése tsapottmeg, melly nehéz ragyományba lankasztott.Szám. Nem láttad e az édes Bájné músa Nimlányokat? haj ! mintüvöltözö.tt puha testeken nyulámló Sleppjek!a' Holdlány sugárit a' sr erddzet nyilámjainbotsátotta rajok.

44 A BÚSONGÓ ÁMOR,majd a'Mond. Tekintetemre a' ferd lotsba udrántsoltak,tüzes purpurral ég palotába szaladtak, hol mindenChinai drágaság' fénye luxussá játszott, 's ott eggyédesdeden heveredett nyulamba dltének 's Sómnusnakáldoztak.||(26) Szám. Az örömbuggyó tseppje el futotta mosolyszadat,és rózsalepte színre változott 's bajuszod a' Természetnektsalfa színt áldozott.Mond. Vallvha ollyá lehettem volna ekkor álialok.mint az eggy nap él féreg, mellyet az este a' folyamatpartján tapostak-el. Ez eggy nagy élethalál, eggy mesteriédes gyilkolmány lett volna.Szám. Nézzd ott azt a' Ketskeembert, a' buggyó lotsmojfolyánpezsgése felett, hol a' száraz levelek' tsörge>>zsibong.Szám. Igyekszünk halkkal hlgyes ösvényeken üstökösAtyáinknak, és keressük ajakainknak ill aggtörzsöket.Mond. A' Helikon édessége, kellemei, és az itt lakókszív ízlésbéli szép érzések ösztönöztenek engemet, hogy(27)ne-||mes leikeiknek magassoló barátja óhajtsak lenni.Szám. 'S szépít szerül illy kedves grátziák' képezcséreszínek helyett szavakat zavarunk öszve.Satyr. Én eggy önnönt szülök, és emésztek, én vagyokaz Isten,kinek zsámolyát gyúrjátok, még felemelemhumorodott lelketeket.Mond. 0! Apolló! hol szívhatom, és érezhetem forrómejjed' reám párló lehelljót? hol az elragadás' nagyi apepetsélt remeke balzsamát? — hol fogják felemelnihumorodott görzsedezésemböl. éltet rózsa mosollyaid '?Satyr. Mammogjatok e'forrás folyam' görtsös sziklájinakMartjaihoz, 's hallgassátok, mint kiált az Echó !oh mint ád eggy tsuda mordon szót, a' gyötrdöknek, a'békételen bámészkodók keserveit mint nyögi, és a' szomo-

!A BÚSONGÓ ImOR. 4-5róza bÚ8|| dalijait mint kettzi! Mint trillázza a' pásztori (28)Síp' nyeszergö hangját ez a' papagáj Echó !Mond. mint gyuladok téged ölelni, és enyimelniimagasságos, miként lohadjak át e lotsmoj pezsegmond omormolásán?közt,—Satyr. Övig süjjedezve járjátok a' lotsmoj' hínárjaaz én termetem, az én deliségem suvallják tenékeda bátorságot.Szám. (a' vizben) Mintha a'bontzoló lába martzangolna,úgy hempelygünk mint fennúszó darabok, ha! mintlátnám a' setét élet' fogjait, és hallanám a' huhogató halálszárnyas állatit, és elmerülök mint a' párás övedzettéj leány — o jaj—Satyr. (távolról) — ha ! ha ! haMond. Ha ! Te a' titkot önndöbbe-||dez keblek' jaj- (29)ját bajzod — Ez a' rontsolt kép a' te veszett ötleménved'tiporványa a' magába ftt méreg' játék példája. — Én^ agyok a' veszt tseppek elivott tikkadója, a' gyön^'örüséi^eitdühöd kétségbe esés' lelke, én,én vagyok a' te rabod,a' titok teremtés elveszettje, az éj elragadott fattya.Satyr. Ha ! ha! ha!Szám. Nyugéjjeimet a' Magánosságnak, öröm mosollyaimata' szomorúságnak, gondjaimat a' fekete gyásznakáldoztam —! már az élholtaknak Skeletonjai zörögnekfülemben, "s tsak a' rothadás' seppedez pezsgéséthallom a' tsendességben zsizsegni.Mond. Én a' ferdloisban a' széltoljásain döngök, ah,liül a sajka, mellyen borongva hágjam az ingadozó hegyekot,hol elmerít, hol elhány a' höngörts hullám.||Szám. jaj ! (30)Mond. Édes úti társom, te a' ki olly édesen füleltedlotsogásomat, érzem — érzed fajdalmomat — azok a' sóhajtások,melyeket ajakaid szülnek, nem bünösítnek kár-

:!46 A BÚSONGÓ ÁMOR.hozóvá engemet !— Ne tsudálja ártatlan lelked esenkedöpanaszimat, sárga képtelenségemet, romlott érzékenységemet,ellankadt tüz nélkül való pillantatomat. Én alálohadoka' lotsmoj' örvényébe. Látom, hogy a' tsalókaörömez ugrál, és ugy futos e' szabad allékon, én elhílok — adieu kedvesem !Satyr. Ha! ha! ha!így nyillott a' tsalóka' szája örömhahotára, a' Szamár!pedig társa nélkül szomorúan egyedülve a' parttal eggyfortúna'szárnyán öszve hozódott. A' gondosné lenyomott'fvel lassudan leppegett megnémulva a' szálas jegenye(31) fák' tetejére pislogott, vagy letekert vérmes szem-||forgássalandalgott híves árnyékok alatt,mint az Istenektl eltapodtatottbrillant zsúrfok, és így énekelténeke !Ha ! ha ! mint echóz a' könnyez Sáppho' utolsómint kettzik a" sziklák gyötrelmes hangjait, megnyitjasaját halálára, és megindít mindent keserve, mintegy hattyú mélos, melly a halál eltt tsak egy nappalzeng — a' természet elpuhulva kesereg nyögtén — Némint bárdolja Poliklétus Státuáját, mint darabolja szélytróla a" szükségtelen részeket, mellyen az idt lísziilniveszni kárhoztatja ! Clio egy Gedeon Nevet metsz reá,Flóra rózsákat nevel Sirhalmán. Gedeon Gedeon hol vagyte? Az Istenek társaságában a" Szerelem Elyziumában- Szamaradnak szivében —Gedeon!!!

Édes Öcsém Uram !(^^)Mind megcsalja az ember magát els tekintettel.A' midn Öcsém Uram' elljáró levelét,az az Öcsém Uramé ^)(mert ugye hogyolvasni kezdettem, ugy vélekedtem,hogy az én személyem vétetdött Satyra alávaló tárgyúl.Tudja Öcsém Uram, hogy én minden hivatalbéli foglalatosságaimmellett is sehol sem érzem édesebben a' C. C.Sallusiius honestum otiumot, mint szenelm mellett. Csakliogy én nem tépem bajuszomat, mint az Öcsém Uram'Poétája vagy Bölcse. Csak amúgy jó féle és jó apróra megvágottdohányom legyen, s eggy két jól ég pipám, mintp. o. a' Borgaiak — A' Makrákat noha Debrecze-||niek 's én (33)is az vagyok, 's a' Madárnak a' maga fészkébe sz—niilletlen, nem dicsérem, kiizzadnak, "s az ember keze^ elpiszkolódiktlök - 's jól szelel pipaszáraim, akkor mindenemvan. Szolgálóm megrakja szenelmet, pipát töltök,rágyújtok, és nézem a' füstöt 's lángot, 's eszembe jut forogSz. Dávid mondása^ mint a' fst, és pára ; 's idm^ Urt' a' Geuitivusi végzet nem egyébb, mint i üri, sígy: uré.A' mutató név más, melly eredeti képen így vagyon : Z.mellybl az Izé szó ered.||* Keze. Ez innen van; kéz; az hátra ugrik, 's innenkéz ö, majd kez, végtére keze.^ Mondása. Ez innen ered : Z mondás, az mondásmondás az és végre mondása.ll

48 X. y. LEVELE.telik, 's nem tudom mitsoda fán terem az a' mit unalomnakneveznek, mert én ugyan magamban is sokad magammalvagyok. 'S hát még akkor, ha kedvem szottyan kedveskönyvemet, Epistolae obseurorum virorum ol-(34) vasgatni ! a munka 8ok|| Tudósoké* tudja Ötsém Uram, demégis tetszik rajta, mint a' Debretzeni Gramm aticánkon.Nekem még most is van kedvem némellykor a' MagyarNyelvben gramatizálódni, noha má kezdek felhagyni vele.Kötelességében áll a' jó Hazafinak nyelvét pallérozni,igazgatni, jó útra vezérleni, mind tanáttsal, mind példával,s méginkább az utolsóval, minthogy Longum iterper praecepta breve per Exempla. De mit ér mindenfáradság, ha tsak borsót hányunk a' falra ? Tudja ÖtsémUram — mert hogy is ne tudná? Hiszen olvasta Grammatikánkat,'s tudja tehát hogy mi némelly új szóknakrossz voltokat eléggé megfejtettük 's a' vélek való éléslmegtiltottuk. Valamint a' tapasztalás tanitja azon igassái'^í>)got,|jhogy nem az okosoké*'*' a' kenyér, úgy azt a" tapasztalásbizonyltja,hogy az okosoknak tanítását ritkán szoktákelfogadni a' kevesebbé okosok. így jártunk mi is r'következend szavakkal tünemény, beiktatni, elbeszéd,eszközleni, foglalat, használni valamit.Könyvlap, nyelvmivelés, nyomtatvány, személyesen(in persona), szótár, tökéletesíteni, uradadalom,utóink, ügyész. Uram fia! tsak képzelje ÖtsémUram ezen rossz szók már lábra kezdenek kapni, már n* Tudósoké. A' Genitivusi é végzet innen eredt: t'np. o. Tudós é volt tudósén a' minek tudós az énje: azutánelvesze az n 's lett tudós é.||** Okosoké a' Genitivalis termiuatio innen eredett n vagyn é. Ez p. o. k s é elször igy volt o k o s n ö majd o k o s n é,'s azt valakinek birtokában lév asszonyt, vagy feleséget jeleniN i>vagy né n-je elveszvén lett okosé.

:X. Y. LEVELE. 49Költk' serege, vagy Seregek, és a' Fordítók' nyája* vagynyáj ok él ezekkel.||Tsak híjában, nínts veszedelmesebb, mint az újítás. (36)Üjítani? Ész kell ahhoz, és tudomány 's nagy olvasás.* Költk' Seregek vagy Serege eggy formán helyesek,mert eggyformán erecl||nek. Ez Fordítók' Nyája vagyNy áj ok, a' Költk' Serege, és Seregek-kel Genesisrenézve analogonok, és nem analogonok. Ez : a' Költk Seregeígy ered : Elször ezt kell gondolnunk Költi Sereg 'sismét ezt Költén Sereg, s ekkor ezt gondoljuk KöltnéSereg 's gondolkodunk, gondolkodunk, 's az 7 és az iNT-nekelvesznek 's lészen Költé Sereg, gondolkodunk 's az é a'Költ melll a' Sereg mellé ugrik 's lesz Költ Seregé gondolkodunk's az é accentusát elvesztvén megvan a' Költ Serege.Ez: Költk' Seregek így ered : ezt kell elször gondolnunk: Költki Sereg azután Költkén 's majd KöltknéSereg 's az /'s az iV elveszvén Költké Ser eg. Gondolkodunkismét 's az é és k a' Költk melll a Sereg mellé ugrik, 'slészen... Hohó! Mi azt nem|| engedjük : Költé Seregek,luiuem tovább gondolkodunk 's a' szökevény K mind régi mindiTJ helyén megmarad, 's ekkor készen van a' Költk Seregek.Ez: Fordítók Ny áj ja így ered: Elször ezt kell gondolnunkFordítóki Nyáj vagy ezt Fordítókén Nyájvagy ezt Fordít ókné Nyáj 's az / 's iV^-nek elkallódván lészonFordítóké Nyáj; de itt addig gondolkodunk míg az(' a' Fordítóké végén el nem enyészik, 's lészen FordítókNyáj. Ekkor az .Z^ mutató névmást vesszük-fel 's lészen FordítókNyájz, gondolkodunk 's az alatt a' mutató névmásnaka zsellérbetüje támad, 's lészen Fordítók Nyáj az, gondolkodunk's ismét eggy másik zsellér bet áll el a' ] 's leszenFordítók Nyájjaz. A' sok gondolkozás után a bitang zselléraz a, 's j — mint a Magyaroknak zsellérjeik szoknak —nem|| szenvedik-meg az si birtokos z névmását magok között's addig kergetik, míg az egészen eltün, 's ekkor osztán megvana' Fordítók Ny áj ja, Tudni való tehát 's a' t.Balassa J. : Felelet ii Mondolatra. 4

50 X. Y. LEVÉLÉ.(37) Vannak a' Debretzeni Gramatikánkban újítások, 'sH azokám bezzeg a' derék újítások. Hlyen az hogy a' PaHsivaforma végzetei ódom, ödöm, 's tatódom, tetdöm.(38)Illyen ez Szeretendj. Hlyen ez: hal-||landani. Hlyenez: bírol, tsúfolol, csu dalol engem e t, mellyekabírlak, tsufollak, tsu dáliák tégedet tsonka igéknekmásodik személyeik. '^Olvassa-meg tsak Ötsém Uram a tsonka igérl szóllósorokat 's örvendezzen a' gyönyör Grammaticai felfedezésnek.Hlyen filozófiai Distinctiók nem minden fitzkótólsülhetnek. Tudnivaló hogy illyen újításokat tenni nemtsak nem tilalmas,de szükséges is.Osztán igen jókor jút eszembe a'mi Grammaticánk-(39)ból ezen sor : A' Magyar|| Nyelvben a' közbeszéd kü-1 ömb öz az írásbéli és tudósok nyel vét öl ; raáikitsoda bátorkodott volna így szólani '? ki construált valahaígy külömböz az írásbeli és tudósok nyelvétl.Ezt a' szót : beszédétl, lehet e azt ezen esetben:mind az írásbeli, mind tudósok szókhoz kötni, ki neütközne-meg ezen : külömbözaz írásbeli beszédtl.Annyi bizonyos hogy ezt a' köznép így construáltavolna: külömböz az Írásbeli beszédtl, és a' tudósokétól.A" mi Ornata Syntáxisunk rövidebben skerekebben és így szebben 's helyesebben ejtette-ki.Eggy felséges példát mutatok még Elöljáró-beszédünkblarra mint kell könny magyarsággal írni '/ ímhol eggyperiódus :«Az után pedig COMMA hogy állandó lakhe-* A' köznépnél vagyon a tiszta Magyarság, az oUyan köznépnél,t. i. melly legkevesebb idegen Nemzetekkel volt eleitlfogva meg elegyedve.||

X. Y. LEVELE, 51földet magokévá tették COMMAKeresz-lyül ezt a'tyénekké is lettek COMMA 's más Nemzetekkel(^)keres-llkedni 's társalkodni kezdettek SEMICOLONminthogy az Nyelveken senki nem kapott SE-MICOLON k pediglehetetlennekCOMMA legalábbigen bajosnak látták azt COMMA hogyazoknak a'Nemzeteknek Nyelvét megtanuljákCOMMA a' kik között k COMMA és a' kik közöttökforogtak SEMICOLON innen kénytelenekvoltak COMMAa' Deák nyelvet felvenni SE-MICOLON mivel azon COMMA majd mindenEuropaiCOMMAkiváltNapnyugotti Nemzetekkelbeszéllettek PUNCTUM.Halljuk tsak még egyszer! Azután pedig CommaComma Comma minthogy Comma Comma CommaComma Colon innen kénytelenek voltak felvenniSemicolon mivel Comma Comma Punktum.Azután pedig... Itt mindjárt tapogatódzni kezda' lelek a' fö idea után|| de melly sokáig tartóztatik-fel, (41)míg tzéljához juthat.Melly sok és melly gyönyören elszórtmellékideákon kell néki kérészül törnie! Azutánpedig hogy. . . tették . . . is lettek. Itt a' lélek azt gyanítja:hogy a' f idea ez: Keresztyénekké is lettek,s ezt az is miatt méltán is gyaníthatja. Hlyen gondolkodásokközött megyén mindenütt egészen az innen szóig,st túl azon minekutána kinyomozhatta, hogy a' f ideaez :Azután pedig kénytelenek voltak a" Deák Nyelvet felvenni.Akkor ismét az innen szón akad-fel. 'S nem érzi eOtsém Uram, hogy az innen szó ezen periódusban stylusiékesség?Eégolta váránk mi azt, hogy a' mi Gramaticánk országszerte bevétetödjön az Iskolákban, 's ha azt most isnem várnánk úgy nem ismernénk eléggé a' magunk4*

[-6á X. Y. LEVELfi.(*2) betsót"*' Kétségkívül tudtával e-|(8ett Ötsém Uramnak, hogyén ezen mi Gramaticánkat másodszor is kinyoratattattama' Magyar tanuló ifjúság' számára, tudni való, hogy nemegész kiterjedéssel, de az Orthographia a' Paradigmák a'mi Princípiumaink ezerént vágynak elrendelve, és kidolgozva,'s remélni lehet, hogy minekutána több TiszteletesTudós Barátim példánkat presso pede követik a'mi általunkszárnyra kelt ifjak is minket és Gramatikánkat veszikfel mustrául, ha az Isten azt engedi nékik érni, hogyJuhaikat beszéddel vagy Írással térengethessék. Noha a'mai ifjakról nem igen mondhatunk egyebet panasznál.Nem régiben is az történt az Examenben, hogy egy Sereg(*3) ifjak között eggy se tudta elmondani ||könjrv nélkül a' Sz.írás könyveinek Summáját.De tsak ugy van az ! az ifjúság mind tsak mást szeret** mind tsak holmi veres compactioju Magyar Románo-* Ezek között v aránk, várók, várnánk, várók, épenoUyan a' kis külömbsé^, mint e között várunk és várjuk '^a' könyvöt.olvasánk ámbár hozzá szoktunk az effélékhoz :de ez szint oUyan hiba, mintha íg^y szólanánk : olvasunk ak ö n y v e t,|** Mikor valamely tselekvö igét az egyenes forma szerén takarunk a' jelenvalóban hajtogatni, melly ez: szeretek, szeretsz,szeret: mindenek eltt arra kell figyelmezni, hoj,'ymitsodás magán hangzó áll utói annak gj'ökeróben (gyökere ])idig minden igének a' jelent mód jelenvalójának harmadik sz(mélye) És 1-s Ha a, o, u áll a' gyökér utolsó tagjaiban p..kap, akkor a' gyökér a' segít ige vagyok végzeteit veszifel: mind az egyes, mind a többes számban tehát így: Knjtvagyok, kap vagy, kap van, kap vagyunk, kap vagytok,kap vannak, vagy kap -ok, kap-gy, kap -on, ha pedij:2-szor e, ö, ü áll a' gyökérnek utolsó tagjában, az illyen gyökérheza' segít leszek végzetei járulnak. Tohát így: szeretleszek,|| szeret leszesz, szeret leszen, szeret leszünk,szeret lesztek, szeret lesznek, vagy szeretek, sze-

:X. Y. LEVELE. 53kat akar olvasni. Ennek ugyan már elejét vettük. Rég-||olta í**)nem adunk nékik a' CoUegium Bibliothecájából könyveketolvasás végett. Megtörténhetne, hogy némellyek a' maimódi Magyarságra kapnának, 's megtsalatkoznának azExemp] ar vitiis imitabile által. Azonban nem félekattól mégis. Legalább azt tudom, hogy Debretzenbenholmi tsend kegy 's más illyetén szavakkal senki sem (45)fog élni. Hogy el ne feledjem én az i Ilyen kurtitott furtítottszavakat mindég ollyannak nézem még Csokonaibanis mint a' kurta farkú paripát 's eszembe jut HorvátÁdám' gyönyör verseLovagolni kurta- farkú paripa'körme tetejénA' kit meg nem bir a' lába járjona' fején.Külföldi szokás ez is, nem Magyar szokás, nem jószokás, ollyan a' szó, mint a' pénz, p. o. a' Márjás. A' bizonyoshogy száz Márjás, ha ketté vágod mindeniket 'stsak a' felét tartod- meg, kevesebb helyet foglal, de bezzega' betse is kevesebb. Zsebébe dugta a' szemét, a' ki eztáltal nem látja. Ez eltt kevés esztendvel egy kurtitottfurtitott szóval tele tömött Drámát akarának eljátszani aDebretzeni Magyar Komédiások. Ditsórem az eszét, a' kirotsz. Ezekbl világos lévén, hogy a tselekv igének gyökereiiz egyenes formában a' két segít ige végzeteit veszi fel a hajtogatásban,nevezhetjük ezt a' formát; Megtévedtem, a' kapsznem ebbl ered k ap - v a g y, hanem ebbl kapsz-lészesz.Azonban a' kapj, és kapandj innen erednek kap -válj, éskap-valánd. Ért engem Ötsém Uram ? a' vagyon igénekhajdan volj volt az Imperativusa, a' futuruma pedig valand.A' Nyelv históriájában semmi documentum nints : de ért engemÖtsóm Uram ugy-e ?||

54 X. Y. LEVELE.feltalálta, a' tsonka béna szókat egésszé tette, 's igy||(*6)tsende8ség lettaz öszvezsugorodott tsend, ez történta' Keggyel is. Ha ez Debretzenben így történt, így fogtörténni minden bizonnyal minden más okos helyen is,annyival inkább, mivel az újitók némelly gyökereknekjelentéseit sem tudják, és nem jól élnek vele. ö nékik eza' szó év esztendt jelent, holott ez nem teszen sem többetsem kevesebbet mint evés így a' harmadévi bor,vagy harmadévi tsikó, melly harmadik esztendre eszia füvet. Hát az a' n vagy n é szóval való élés mit akar ?Ezen szóval sokféle jelentései miatt alig lehet élni. Ugyanis né minden a' mi n (ereseit), né minden a' mi NEM "sNEMZET, né minden a mi NÉP, né minden a miNÉV, né minden a' mi NÉZ, né minden a' mi NEHÉZ,né minden a' mi NEVET. Hogy megértse Ötsém Uram,azok a' szavak, mellyeket elszámláltam minden né vagyn szavak, az az a' né vagy ntl való sai-jadzatok.||(47) NÖ ereseit, mert a' feleség által maga a' férjfi isszaporodik, és mint eggy többé lészen. NÉV nomen minthogy a' férjfiuról hivattatik a' feleség, vagy N, errl azegyrl mindenre által vitték ezt a' szót né vagy név, a'mi valamirl mondatik, vagy a minek hívják. NEVELeducat azt tselekszi a' mit a né vagy feleség az anya.NÉZ videt spectat, a' né körül foglalatoskodik, mert a'ki feleségetakar venni, azt elébb megnézi. NEHÉZ mertaz aszszony nehézkes s terhes szokott lenni. NEVETridet azt tselekszi, a' mit a né, mert az ifjú asszonyokrend szerint vígak jó kedvek. Azt mondják hogy a Nevetszó régi írásokban így occurrál MEVET 's azt mondjákhogy ez természeti hangszó ;de akár mit mondjon a'Philologia, az abstractum szavak elsbb eredetek mint a'természeti hangszavak. Azért származtatjuk mi illyenképenFA fázik HAL HALGÁT IV ijjed ijeszt

X. Y. LEVELE. 55iszonyú LE-SZ leheli léhó leheg lehéslevegleveg-||tettlebeg TE-SZ te reh Viv vivdit És Bukik(48)búb butsú borúi bolyong búza; ESZIK ól vivit,élacies, íz sapor év pus év annus id esztenditél.Rám jött a' déli álom édes Ötsém Uram. AjjánlommagamatX r.a'Debretzeni Gramatikánakeggyik Szerzje.

:•(49) HOGYESZI HOGYESZ MATEBOHÓGYI GEDEOiNHOZ.Már ma is a' mikoron Aurora piros szekerébenJött-fel az ég kapujin, hímes kertem' közepébenHol karikába rakott sugár jegenyéim az égig'S fellegekig felemett fvel strázsálva felettemÁllnak — mellyeknek derekát a' gyenge borostyánSzép zöld karjaival sok ezerszer ölelve szorítja —E' Jegenyék' közepén a' Músák' tiszteletéreOltár képe gyanánt szentelt lugasomnak alatta —Hol tsak tsendesség és ártatlan gyönyörségMulatóz a' pompás Kastélyt' s Palotát oda hagyván —Tündér képzeletemnek mély özönébe merülve,Olvasnám a' Homer' munkáját, mellyel örök liirt'S tiszteletet szerzett 's azt újra meg újra tsudálván ||(50) Képzeletem szinte magamon túl volna ragadva :Hirtelen a' fejemet tekerítera jobb fele, hát ottEgy hó-szín bíbor patyolat köntösbe' megállottAsszonyi Szépséget látok 's el nem hülemedtemMert más ízben is láttam már Fáma Kis AsszonytMelly miuapában az Epistólát hozta mihozzánkHozta szerentse kiálték nékie drága Kis-Asszony,Melly jó hírt 's új hírt hoz hozzánk drága Kis-Asszony?Mert Újság nélkül soha sem jár Fáma Kis-Asszony,E' kérdésem után vidámon elmosolyodvaígy felel a' szépség, és így magyarázta magát ki

:Máté-Szalkaj^ Máté Hgyósz !BOHÓGYI GEDEONHOZ. 75drága barátomHozzád volt ez az út intézve Apoll maga 's a' szépMúsák küldöttek, nem hogy most Mercuriust ésIríst hozzam el a' fényes olympi lakóknak,Nem hogy Styx Flegeton Koczít ós Lethe forogjon'S a' szomorú Cháron vén révész tsolnaka számbanOrfeus és Telemak uti társaim és Követim.Nem, hogy Plútónak gyász Országába' mi történtElmondjam 's Titzius kinját, 's Sisiphus veszedelmét'S a' Danaus házát hogy bünteti vétkek örökre,És a' rettenetes Geriont hogy 's mint zabolázzák,||A' Styx és Phlegeton, 's a' Lethe foiyó-vizek eggyütt '!^1)'S Tantalus a' tele-kád vízben ajakig noha fördik,'S kapdos az almához melly hömpölyög és fut ellié.Mégis az éhséggel szomjúság gyötri szünetlen —Mind ezeket nem jöttem híri hozni te néked.Múzsák küldöttek hallyad Múzsák mit izentekHozzád itt e' homály sürü köd-lepte zugolyba,Mert vagy lappangó Szeretöjök' s tiszta baráttyokÁltalam ó Máté hozzád így szóllanak k hátKedves Mátékám ki vagy a' Múzsák szeretjeNéked sallangós Kostök bojtos pipaszárralBár betsesek legyenek nem lettek még se barátidSzíved méllyébi a' Sarcasmusra haragszol,És futod a' Böltsnek sok mindenféle Chaosszát.S nem másként a' vad Múzsát és tsatfa Poétát.Néked Tántzmestert soha sem volt játszani kedvedÉs az így hives szép tzifra ruhába takarniA' köszönés nálad nem mind egyforma de a' szívÉsz 's tudomány betsesek ha gubába jönnek eldbe is.Hol sok hajtogatása dereknek igen kevés a' szív.Ugy hited és ha fejed megbillent tartod elégnekTégedet a' ki szeret soha sem botozod-ki, elliedLáttál a' búzás szekerén nyitogatni Homérust||St kévék tetején láttad tziterázni Apollót (52)Még ez mind nem elég de te Szathmárfc régi ködébl

58 BOHÓaYI OEDEONHOZ.'S a' Helicon tetején ntt 's öszve szedett violákatA' mély rejteknek fenekérl öszve kerested.És sok költket kiknek hever a' neve ködbenÉs munkáikat a' moly rágja 's emészti fogávalVagy pedig a' rejtek fenekén pók rá vona sátort,A' ködbl mohból 's pók sátorból kisegíttél.Mellyért érdemid a' maradék énekleni fogja'S mink Múzsák e szép koszorút mellyet maga hordottA' Tisza fürtjei közt sásból 's nádból kitsinálvaKüldjük 's kivánunk maradást a pályafutásbanEzt neked a' Múzsák — már most újságaimot hallod.Tégedet én még eggy tzélból keresélek emitt fel(Futva pedig) hogy azon közelebb napfényre botsájtottHires Mondolatot veled is Hgyészi közöljem.Mellyet is a' tudományba merült Ditshalmi TudákosA' minap elmés rajzolatokkal megremekelveDrága Cusinjának szentelt vala Czenczi Zafyrnak.||(53) E' szavakat hallván a' kivánság tüze lobbantEggy jeles írónknak nagy eszét remekébe tsudálni —Add ide ó kérlek noszer add ide Fáma remekjétA' tudomány mezején olaj-ágokat és koszorút nyertTudós Polgárnak — hadd fussak rajta keresztül —Szíves kérésem Fámánál tellyesedést nyertMert a' Mondolatot tüstént ide nyújtani kezdéMellyet el keresett hószín keze gyöngy kebelébl —Altaladá, buzgó heves indulattal öleltemÉn is ezen módon, mellyben a' Mondolatot mintEggy különös remeket lehetett olvasni szerentsóm ;—Mind a' Hely az holt költ mind a' Tudós KiadónakNagy Neve mingyárást Ígértek tsak tsupa szépet,Azt kapván a' Homer munkáját félre letettem.A' mint vizsgálnám hát látom M o n d o 1 a t a' CzímÉsDitshalmon költ és hogy szól Czenczy ZafyrnakA' ki is a' minap eggy gyász Özvegységre jutott- el. ||(54) A' sorokon hogy odább meg odább ballagva haladnék

BOHÓGYI GEDEONHOZ. 59Hát már kezdetiben eggy olly tárgy ötle szemembeMellybe meg ütköztem 's mingyárt is meghülemedtem :tárgyA' Szenelö mellett bajuszát tép, vala a'Borzadván fejemet tsóváltam 's vertki a' hségMajd de magamba jövék 's az eszemre vevém nagy örömmel,Hogy mit akar Ditshalmi Tudákos illy alatsony tárgyFelhordásával, elmét láték 's közös és nagyEUenséginknek megtörtét, és az örökreÚjítók Seregét néztem pad alá lenyomatni.Újra tovább menvén tsupa böltsességre találtam'S a' mint Sorjainak tövises mezejére kiértemHát a' bokrok közt sokakat veszek észre seregben —Jéh mit akarnak azok, 's vallyon mi okon seregeinek ?Kik legyenek ? mi bajok ? fámától végire járok.Melly kérésem után nekem illy választ ada Fáma.Ott a' Böltseknek van mindenféle ChaosszaVágynak Múzsák is vad Múzsák tsalfa Poéták ||En tsak Böltseket és jó Múzsákot nevezek- ki (55)Lássd ott a' ki röhög, amaz ott lakodalmi PoétaÉs amaz ott mellette nevek napjára köszöngetMost is hajbókol a' kivánság zeng ajakárólEnnek utánna pedig ki miként Heraclitus ott sirKönnye tsorog kesereg búsul a 'kába világonHoltakat énekel az 's bútsuztat az itt maradóktólLátod amazt melly nagy gonddal jár erre s' amarraAnnak bölts fejiben tsuda szép Chronosticon érik.Hát amaz, a' ki amott a' porban ir ? AnagrammátKészít, Sokrates illy szép Böltsesség' Ura nem voltLúgos kantától legyen ámbár homloka nedvesEgy más fészekben hangos Leoninusi versekEs tsuda szép rímek készülnek 's mennyei lelkek(0 tsuda) E-vel megterhelt szekerekbe lebegnek'S A-val az árva hazát gyakran katzagásra fakasztjákHogy jót gondolljon olly sok gonoszoktul oszoljon'8 mind ezek a' Nyelvet nem szokták másba keresni.Messze marad mindég a' a vendég maszlaga tlök

GOBOHÓGTI ORDBONHOZ.Nem kell holmi kents 's nints mondásokba tekervény||(56) Törvényt és új szót nem készítnek 's ha ezen szókCzim és lapp 's kellem 's egyebek versekbe kerülnekö nékik lehet azt egyedül megtenni ha máskéntPótlani tudhatják e' hézagot és az HorátzotJól értvén a' régi szokást tisztelve tekintik'S nem tesznek versszerzbl kikeresve PoétátJósefböl Pipset, leveleknek epistola tzímet"S anch io Pittorét magyaros szemetekre kihánnyák,'S kedvek hogyha vagyon magyarul versekbe beszélniNem szórnak görögöt sem olaszt akadékul az útba.Kedves Högyészim ki vagy a' Múzsák SzeretjeMind igaz a' mit ezekbe, mondék légy követje,Ebbe maradgy ha akarsz Ilelieon tetejére felérni —Nem magadért írsz — hát úgy írj hogy mások is értsék —Én ha nem értem ugyan egye-meg Szerzje gyümöltsét,És ha nem érti az egy üdejü, mit értsen utánnadA' fijad és unokád — 's ha érti ki tudja betsülni. ||(57) Illy formán szóllott 's még többet a' gyönyör szépFáma, de nem tudtam mind azt elmémbe szorítni.Tsillagokat 's Holdat hoza még fel 's búza szemekrül'S tokról mellyet elébb dörzsölni ki kellene, majdanÉrczekrl az arany' s az ezüstrl szóUa 's faragniMint lehet új szókat 's állszókrúl s' maskara NyelvrülMajd a' fszerezett eledelt felhozta, betegségSáfrány, pózma, fahéj, bors, szekfü, paprika, gyömbér,És pomarants 's tzitrom, majd érol 's a' gyomor és szájForgottak nyelvén, de ki gyz meg tartani mindent?Végre ha kérdezed azt hogy mint lett vég e dolognakNálam hagyta el a' szép Mondolatot's maga elment.Én pedig o Tudós 's Literátor jó Filológus'S nagy Héró 's minden, mi akarsz még lenni ki nékedZengem ezen sorokat Pezagusnak fékje kezembenÉs a' lant lévén Múzsák halmára lovaglók ||(58) Gyakran 's látogatásimbau örvendez Apolló

BOHÓGYI GEDEONHOZ. 61Itt a' hol bajuszos költk és régi szakállasHonnosi éneklök 's tziterájok hosszú palástbanEs saruban ülnek fogom én hirdetni neved majd'8 fog méltóképpen tudom én azt Fáma segítniÉnekem a' maradék könyv nélkül fogja danolni'S a' te dits neved is Múzsám által maradand-fel.Epigramma a'Mondolatra.En a'mondolatot mikor a' levegbe repülökA' Tudósok eltt a' tsillagos égre viszem fel.Eneklette a'Nagyérdem SzerzTiszteletéreMáté-Szalkay Hgyész Máté m. p. ||

(59) BOHOGYI GEDEONHOZ.Pétzel Jul. 28. 1814.Túróra Szarka, túróra !van eggy kevés számvetésemaz Urattsal, Ide szóra nagy Tudós, most én az Urats liliigba vetm, és szappan nélkül mögmosom, tudja e mivel?sulyokkalama' tót-szappannal.Levelem eme' kezdetén el ne bámuljon az Urats.mint a' borjú az új kapunál. Mög van mondva a' Szélellen ne pösölj mert magadat vizelled-le. Addig is nyújtózzmég lepled ér, végtére tanulj Tinó, ökör lesz belled.Mitsoda lókörmü, karikalábu, lötskezü, tökfej, szamárfül,tsudateremtmény, ostoba tsrebogár lehet az, a' kimint a' vak tsak neki megy a' bötsületös embörnek, és(t)ü)be-||le ütközik? ki tötte az Uratsot bíróvá a philologyiiiban? líogy mint eggy Iskola Mester rakontzátlan szájjalfélre ficamlott nyelvvel ellenünk újjétók ellen a' Szr alattpittyet hán3^ogasson ? Hss másé az udvarról ! Mingyártmg töszm, hogy ha ki nem röpül, fészkestül tyukmonyastuloda lösz, ebestül matskástul elvesz, le sem is tséplikugy a' búzát, mint én lebugyázom ; mög lösz mind sülve,mind pirétva, mög is akasztom tnglót, rajta ütök, ésvérét is vöszöm, 's ott hagyom a" faképnél, hiszen tudhattaaz Urats, hogy számba fontba köU vonni a' gondolatokat,nem is köUene minden tálban egy kalánnal lönni,mert mások is torkába vethetik a' szovat. De tsak belekottyana, a' nyelv' dolgába a' szilva lév, mintha ötét boi-

BOHÓOYI GKDKONHOZ. 63solnák, tele van szóval mint a' duda széllel, a' szaporaDara, 's mint az üres malom tsak oda áll a folyó derekára;pedig nem is lát tovább az orránál 's a' kákán istsomót keres. De ki töszünk mi is magnnkéi-t, mög mutatjuk,hogy embörök vagyunk a tal-||punkon, és hogy a' (61)tsirke nem okossabb a' tyúknál. Mög is borsoljuk az öszvehabort,és föleresztött lity lötty kotyvasztásokat, mögadgyuk bélését 's a' posztónak 's megemlögettettyük azUrattsal a' Magyarok Istenét. Mög láttyuk azt is, hogymarkában szakad a' vége mézes madzagának, ha annaküdéjében által vettyük az ebek harminczadgyán. A' mikardunkat sem füzfábulfaragták.Az ürats a' nyelv dolgában akart Ítéletet hozni?Nem oda, másé ! terömni köll ám arra az embörnek,mint a' suba gallérnak; nem pedig azután formáltatni,mint a' lapos tetünek. A' Nyelvmivelés nem kanászjáték,'s a' ki ahhoz fogni mer ne lögyön gatya fönékben szüve.Nem köll ujj szó? möglássuk, hogy mögy hát sánta Budára.Próbáljon az Urats ujj szó nélkül a' tudákosságrulÍrni, tudom majd búsul mint a' vermbe esött farkas,fohászkodik, mint a' kereketörött kotsis, kapkod imideamoda deák szóba, görög szóba, 's mikor lösz a" tudósmun-|Ikának vége? malatz nyíró sohanapján! Az illyen(6á)kóíitz embörök ugatnak az ujj ellen, mint az eb a'garádján, 's a' régivel semmit sem kezdnek, semmit semvégöznek, szénnel írhatná az embör a' kürtökbe, mikorvalamit ki tudnak böffenteni, abban is mi köszönet? félpofánkra zápfogunkra sem ölég.Löpényt körestek, hókul\ürataláltak, mégis nekik áll föUyebb. ügy rá tartyákmagokat, mint az olajos korsó az asztal közepén. OUykevélyen sétálgatnak föl alá, valamint a' Kunok ebe atsorva homokon és mintha átugratták volna a' száz tühosszát, más érdömös emböröknek is k akarják még pödö-

:'64 BOHÓGYI GEDEONHOZ.ríteni kajla bajuszokat ; k magok hajtani a' göntzöl szekerét.Ki vagyok, ón vagyok, a' Biró kotsisa nem kevélyehl)nálok, a balha tsipést, a' szúnyog szúrást a" légy köpéstalig szönvedhetik el, a' lepöndékök, pedig ha jól megfontolnáka' dolgot nekik is kett az orok lyuka, mint a' szögényembör Malaccának.||(63) Éppön az én tsutsos szelésökrül irtt munkámotolvasám. Hozzák az ürats könyvét, hogy nézném mö^.Letöszöm a' másikat, 's gondolám, hogy az talán valamifura kis ésszel irott könyv lönne, forgatom, hát vizre vitt,azután tsörbe hagyott a' káposztás kertbe néz tsalárdLórul Szamárra szállottam, 's még akkor is mög esküttem,hogy ezt az Urats el nem viszi szárazon. Azt gondolja azürats magáé mind a'diófáig, tsufollya az érdömös írókat,azt hiszi, hogy gyzött, és hoppot mond minekeltte azárkot által ugrotta. Tsuda dolog az, hogy az irkálok mögnem lakhatnak eggy gyékényen eggymással, osztán hidgyeel az Urats, nem sült a' mind jól, a' mit kemönczébül kiszödnek,mikor valaki más jó hírében bitang módra gázol, .maga alatt vágja a' fát. Másnak ás vermet, maga esik bele,]'s az egész pörlekedésben annyit nyer, mint Bertók a'tsikban.De az Urats ezt mind mög nem gondolja, társaellen fonákul vöszi az ümögöt 's hidegön is veri a' vasat,||(64) mint kokas a' szemetöt mind mög tarjasodik, mind mögtollasodik, kiönti ludmérgét, katzag elre, iszik a' medvebrre. De jövendölöm az Uratsnak, hogy föl van vágva a'dögrovásra ott a' hol köll, s majd is mög itattyák vele a'tzüki poharat. Akkor tudom mögbánnya dolgát, mint a'mölly Kuvatz egyszörre kilentzet fiadzott, meg bánnyaBéka a' deret ; ha most az Urats mellett nevetnek, majdaz üratson fognak nevetni, még pedig annyira mint a'kurta kutya vagy a' hidegvötte legyek sszel. Jó szerdékrevárják a' matskát, s akkor tudom el is halgát,

;!BOHÓGYI GEDEONHOZ. 65mint a' tet a' var alatt Erre pedig ne mondgya azUrats : Ebugatás nem hallik mennyországba, mert nemok nélkül mozog nyárfán a" levél, a' hol füstye van ottköll lönni a' tznek is, nem is esik forgáts vágás nélkül.Majd körül tapodgyák az illyen egy étszaka nevekedetthitvány gombát, hogy kikopik mindenbül, mint valami a'hóbul, s' kéntelen lösz az Iróseregbül eüUantani, az iUyenjegetörött vizet ivott, ||lapuval takaródott irósvajas Le- (65)venta, hogy még a' kapufátul sem vöszön ijettében bútsút.Jó víz lösz ez majd sok tréfás verselönek malmára, mindaddig még úgy el nem nyúz zák ezt a' bakot hogy szrsem marad rajta, akkor igazán bötelik a' közmondáskár nyittya a' bolond szemét. Várjon tsak az ürats möglösz embörül dögönyöszve, azután mögüstökölve, végezetretörökül meg is tzibálva 's térdön alva fog könyörögni,hogy kézzel isa'magot.hintenék már inkább, mint zsákkalEgyébaránt jelenthetem, hogy nintsen az Uratsnakszöröntséje az okos Íráshoz, mint tzigánynak az igazmondáshoz.De nem is való disznó órára az arany peretz, semaz illyen fityfirigy tsöllög böllögö irótskáknak a' Szerzinév, Szamárra sem tösznek hárson nyerget, bár TolnátBaranyát bejárta is. Én mondám. Isten lögyön az UrattsalBalassa J. : Felelet a Mondolatrti.

(66) Á LEPEa'Mondolatos feje felett.Lukáts MiklósSápphoi rendé szerént.Én szegény Lepe még más Lepek Psyche,És Prometheusnak szép társaságában,Vagy a' Lantosnak feje felett festveVágynak, én itten.Pótzel Jul. 'H. 1814.Mondolatosnak rut társaságábanElgyöngült szárnnyal tartozom röpködni,Ah Pestist leheli rám Athmosphaerája ;'S Zengésem zordon.Én itt sem édes éneket nem hallok,Sem mosolygásra aj kot nyitó tréfát.Vad hahotával mind Satyr katzagnak'S mérgek halálos.jjuj']\ Érzem, hogy van szebb ezen a' világon.Érzem, hogy van Mester jobb mint az enyémHogy e' zengésnél szebben zeng AppoUon'S mi hasznom benne ?Köpülnék felébb de szárnyaim gyöngék.Köpülnék máshoz 's vissza ránt az örvény,Psyche homályból látom fényességedVégy-fel magadhoz.

A SATYBUS. 67Á SATYKÜSa'Mondolat írójához.Pétzel Jiü. 26. 1814Vétkeztél 's jéh vétkes fészekben eredtélEngemet ketskembert mert megfertéztettél,Jerkék vezérével egy helyre tétettélMellyel eggy szemtelen tettet tselekedtél.Testem nem szép fejér és ketske termetemEéten, 's rengetegben éltemet tengetem||De kedvnek 's elmének énekét szeretem (68)Mért e' rest terméssel eggy rendbe tétetem ?E' Jerkevezérem régenten még éleEggy vén ember részeg fejjel mendegéle,'S e' rest vén részegjét nem egyszer ejté le'S elvesztével nyerget Jerkésnél tseréle.Ez rest és elmétlen, én elmés 's eleven,Mért teszed én mellém ezen eggy levelén ?Eszes szerzeményed? én lehetnék jelen,Nem eszes ? jelentse e' rest és esztelen.Térj -meg 's érdem helyre tegyed személyemetElég szeret engem s kedves énekemet,Ketske termetemért ne vess meg engemetEmber termetében lelsz ketskét elegetNémellyek engemet rejtekben meglesnekVéled te ezeket helyes énekesnek '?5*

Aüdíjevza ^si^y^xe &sá ÁeuxwXevog "HprjH o m e rii s.68 a' szamár a' stondolat ibójához.Zeng: vétkes fészekben, zeng Éje Édesnek.Mekegnek mekegnek de engemet nyesnek.Mekegve mekegve de el nem rekedveÉn énekelhetek gyepre heveredve,Felkeresnek engem szépek heveredve.'S fekete fejemre repkényeket szedve.||(^9)Kepkénnyel fejemen, kehellyel kezembenSzent ének nyelvemen szép kedv énekemben,Be tsendes a' berek be szédelg fejemben,Édes szendergéssel fekszem rejtekemben.A SZAMÁR>aMondolat írójához.A' mese Apjának, kit egész Európa tsudánakTart vala, kit kesereg, köz, nemes úri Sereg,A' nagy Esopusnak szolgáltam 's bár mi okosnakLátszani fáradozók 's tsak nevetést okozék.Meghala ; sok száznak szolgáltam már tsupa váznakTettek, 's nem nyerc bért szívem ezernyi sebért.Már Athénának, nem elég volt Roma magánakVitt vala, hát ezerek, kik nevetésre szerek. ||(70) Régi nemek hulltak, 's északról újra vonultakNadrágot visel más Nemek eggyszer el.Árva fejem véltem, hogy már jobb századot éltem'S a' tsufság nyomorult rajtad örökre szorultMár az Olasz népnek nyelvén kik közre kilépnekRégi betsüietemet, tsúfra teszik Nevemet.

a' szamár a' mondolat írójához. 69így a' Frantzoknál, a' Németek és SpanyoloknálRajtam nem könyörül Anglusi nép is örfílHogy ha szemem nézi sok kínomat újra tetéziHogy vagytok Magyarok rám ti is illy agyarokPesti ! . • . Szemem könnyel tele van már habzik özönnelRám a' bú komorul újra meg újra borúi.Ámde nekem végre szép hajnal jött fel az égreJön Cervantes el szánakozást viselSánchó Panzának ada, 's lábom HispániánakA' Rozinante megett járt köriben eleget,Lucius így jára 's Apuléjus majd azonáraKépemet a' mikoron ó'k viselek magokonÉltem szépében Baratária nagy szigetébenNyugodtan telelék Herczegi kosztra lelek.Majd haza rándulván, atlatzba, selyembe borulvánSánchó pompa között rám örömet kötözöttt sír bezárván siratám bal sorsomat árvánHogy megszánna az ég 's újra segítene még.||'S ln kegyelemsséggel 's híres lettem nyereséggel i'ji\Mint nem Praxiteles bár faragásra jeles.Nyitja hazájának a' durvult VestphalianakAnton Panza helyett sok Mecenási felettKészen szolgálván 's könyvét nékem dedicálvánPorból mellybe futék, majd az egekbe juték.Büszkén sétáltam fejemet fel fel hajigáltamJó kedv életemet fény emelé nevemet.Elvén gondoltam hirdetnek 's majd ha kiholtamÉrettem kesereg eggy nagy írói sereg.Tsalfa reménységek értek mi haszontalan égekMeghal Panza, velem mint örökös kegyelem.Ismét tsufólnak búmban, nevetésre hajolnaksors még szomorítsz bút kebelembe borítsz !Ám de megint végre tisztább napom a' kegyes égreJvén kérni hozzád. Mondolatos te hozzád.Illend ranggal tziterával 's mennyei hanggalRám fel ülél Helicon' lyányai karjaikon.

!70 a' szamár a' mondolat írójához.Ketten Tempében ketten Pindus' kebelébenKetten éneklünk 's senki nem ér mi velünkA' Pegasus látja 's szárnyát a' földre bocsátjaElbúvik 's nem örül Hypocrenóje körülEltün sok kényes költ a' zöld szövevényesAgak alá, fülel sorsosid állnak el.||(72) 'S zengik: hogy egy nagy hegy hasadott-megmelly bizonyos jegyTégedet a' nevezett kints kamarára vezet.Zengik: árva madár jajgass rabságra maradszmár.Zengik: mit brekekegsz ördögi módra rekegsz?S köztünk békesség nagy igasságos kötelesség'S Józanságosság angyali pont fele hág.Égi kegyelmesség töredelmesség gyönyörségMind ezt sorba velem itt lakozásba lelem.Légy boldogságos jó Úr hát mint te TudákosVagy, 's Jóság szeret semmi gonoszkövetöSzép kimélléssel nevemet Pindusra vivésselSorsomat erre feléd túl magamon emeled.Jaj de mi testemben, melly duzzad minden eremben?Melly tündéri er s belseimet — kever ?Kellemetes holló te vagy érzem Phoebus ApollóZápor e vagy zivatar rám ha mi jönni akar ?Nagy dolog ez látom sirj oh Helicóni barátomTéged is ah az halál durva kaszája találNintsen is ö messze hogy vad karját le eressze,Majd ki tekint rád már, jaj neked árva szamár 1||(73) Meg van ! bár nagy volt az ers Achilles is elholtNem száz példa ez is a' haragos LachesisNéma keservemben, majd egy köröm -ásta verembenTéged rejtlek-el én életem' árva telén.

a' magyar PEGASÜS a' MONDOLAT írója KLÍíEN. 71A' MAGYAE PEGASüSa'Mondolat írója ellen;Ének alkotó test ! nagy lélekkel nemzettMúzsák kiket tisztel mindenféle NemzetKik között fényekbl látszik minden képenA' szépnek szerelme lángol minden képenÜljetek most széket tanátskozás végettPegasus' bajának hogy vessetek véget.* * *Múzsák szégyent rajtam egy ember elkövet'S tesz lábom elébe botránkozás követ||ír verstelen könyvet s j Pindusnak fele (74)'S szamáron j ez a' dolog Fontosb fele.Eggy Mondolatos j 's szamáron 's az égnekKárpitján pusztító tüzek még sem égnekszégyen ezt méltán váljon el ki sirja?Melly átok, melly gödör lesz Pegasus sirja ?Eggy szamár kit eddig nyomott nyereg 's járom,Fogja el helyemet bezzeg én meg-járom !Ezután engemet ki vészen majd számba,Ez örökös panaszt olt-be az én számba,Ha szamár-hoztakkal a' Pindusz lesz teleJó Pegasus úgy a' te idd ki tele !-KMúzsák már az is nem rossz betsület eHogy a' rímes Versnek el ment betsülete ?Még a' Cadentiás íróknak is nyelveMérték' örvényébe vagyon már elnyelve,Eáday verselés nevet hord az illyen'S e' féle kortsosság a' mi szánkra illjen ?

:7á a' MAGYAU l»KtíA8US a' MONDOLAT IRÜJA ELLEN.Sokan a' Sonettnek nyitják fel kútfejét'S a' Magyar Pegasus ne rázza meg fejét ?Sok epistolát ir ki e' pállyán kiálltKik ellen az igaz izlós hadat kiált'S ez új nép Eomanzot 's Balladékat betsül'S Gyöngyösit nem tartja senki legfbb betsülA' rossz rímes Zríny 'sOrczy mellett fognak'S Mátyásit ki teszik a'martzangó fognak||(75) Pótsért szeretetet már senki nem érezMondják hogy Virággal soha fel nem ér ezEtédi Pétzeli, Horvát, Vitéz 's ÉdesÉneke a'Magyar fülnek már nem édes.Helyettek a' poltzra Ányos s' Hymfy lépéIS mindenre ragad már e' rossz izlés lépéMustrákká Berzsenyi lettének és DaykaKiket nem is nevelt talán Magyar DaykaRény, kets, remény szókból áll nállok a' beszédPennájok idegen szóllásokat.be szedMár kegyet mondanak kegyelmesség helyettSemmi szép hosszú szó nem lói nálok helyet.Német és Frantz lettek az ízlés követiSok elfajult Göthét 's Marmontelt követiPéldát Illyés, Káldy 's Bárótzyból lemekki állhat ellent ez iszonyú lesnek ? *'S o Múzsák ennyi sok gyaláztatás utánSzamarat is látunk a' Pindusnak utánÉs igy Pindusunkra melly ez eltt fényié'S róla minden felé sugárzott afóny-leA' gyászthozó Fátum örök homályt szóraAh búm miatt alig találok már szóra.* Kimaradt az eredeti kéziratnak e két soraLáczai csak gágog, s rajta minden nevet,S Vályi-Nagy Fereucz nyer poétái nevet.(L. Szemere munkái, III. k. 191. 1.) B. J.

a' magvar pegasus a' mondolat írója ellen. 73Hozzátok nyögök oh Múzsák I könyem fojtaBár ajkamon tsak nem minden jajt elfojtaHasson-meg Pegasus könnye 's sóhajtásaNe légyen híjába kérte 's óhajtása. ||Lám nyögök 's az igaz költktl jött ének (76)Mintha zengene már halálom jötténekAzért is o Múzsák se estve se reggelNe sznjetek érttem hartzolni sereggel.Kergessétek innen a' szamarat 's értemEzt tévén, megvallom, hogy örömet értem.Ne legyen közöttünk se éjjel se nappalS így fényünk nem soká osztozik a nappal,'S szent völgyeitekbl harsogva ment énekHirdesse hogy gyztünk Duna lementének.KMúzsák ezen nagy jótételért sirom'Partjáig hálámat tinéktek majd sirom'S meglesz, a mit kértem a' Muzsai karoklm segedelmemre már emelik karok'.A' Szamár éltének fáklyái elégnekEzen bosszúállást tarthatom elégnekKöszönöm o Múzsák hálaadó szívvelSzent szerelmetek közt fogy bennem a'sziv el.||

(77) A' LANT.Minden lantokónál rosszabbÁllapotban sinlek énMivel nékem helyt eggy rossz szabA' Múzsáknak telekén.Húrjaimon a' legkissebbNesz is elnómula már'S melly hang hajdan minteggy kis ebbNyargalt, rest mint e' szamár.'S ha némellykor egy két hang aLóggó hixrokra ki mászTsak alant guggol mint hanga'S gyász szín, mint kulimász.Apolló kit az egekbeAmbroziás mátka tál ||(78) Mellett Grátziák visznek beNézzd tsak mire juttattál.Ah láttál e illyen rútatJövel és magad nyiss tennKarjaiddal nékem utatSzabadságra jó Isten.Eggy bolondulva MondolóNézd mind czammog bakatsinSzrben, nem lévén sehol lóA' Heliconra tsatsin.

a' lant. 75'S engem nyakába függeszt*S ah tsak azt bánom tsak aztHogy Apolló nem végzesz teHogy nyakába akaszt.engemet, ki számodraFüggöttem a' rózsabolt'Virágokból sztt szép fodraKözött, míg el nem rabolt.Már Hypocrenének kristályForrása nékem bú- tóOlly bús nekem'ez a' kis tájMintha itt lakna Plútó.||Tsúfol engem a' szarka láb'S ha a' piros pipats intVagy a' búza virág alábbBám mind gúnyolva katsint.(79jAh amott miként pirúl-elNózzd még most is egy sor somMert tudja, hogy szégyen 's'S szégyelli gyászos sorsom !bú lel||

(80)JEGYZETEK A' VER8EKHÖGYÉSZ.ALÁ.Aurora piros szekerében Aurora a' hajnal IstenAsszonya 1. Pomey Panth. Myth. p, m. 107. Ezen könyv nélkülsenki Poéta nem lehet.H o m e r u s t. Ez régi híres Görög Poéta, kit én mindenalkalmatossággal említeni szoktam noha soha sem olvastam.Ugyan ezt tanátslom másoknak is kik tudós Poéták akarnaklenni.F á m a K i s-A s s z o n y. Aen, IV. Fáma malum quo etc.Ez a' hírhor-||dó Isten-Asszony, 's minthogy mi itt tsak hir-(81) bi tudunk holmit, azért szoktam a' Fáma Kis-Asszonyt mindenalkalmatossággal felhozni. Ez szép Allegória.Apolló maga 's a' szép Múzsák. 1. Pomey eml. könyvét,valamint a' Pindusra is, és minden más Mythologiai nevekre,mellyek még ezen darabomban elfordulnak.Sok Költk Neveit. 1. a' poétái episztolára irt választ,Ad nova surgentemm aj oraqueviribusausum. Sásból,nádból. Erre kell tudni a' MythologiátWeszprémben. Kerestem az Atláson, de nem találtam,gondolom még is hogy Dunán tiíl vagyon. Condit enim verumvastoNatura recessumortalesque hebetat^isus et pectora nostra.||

JEGYZETEK a' VERSEK ALÁ. 77Satyrázni születtek. Satyra és pasquillus nálunk (82)mind eggy.Sonettek mi legyen '? vele nem szolgálhatok, gondolommégis hogy vers, t. i. az említett választ.Literator'sjóPhilologus. Ezek ma már szokásba j öttnevek. Litterator itt teszen Betszedt, 'a philologus Szógyjtt. Verba valent usu.Itt a' hol bajuszos. Tudni való, itt az igazi MagyarosHelicon forog szóban. — A quo ceu fente perenni etc.A'SATYEUS.Vétkeztél jéh vétkes. Senki se mondja, hogy ezenVers a' Varjasé, mert a' ketskemekegés sokkal régibb, mintminden Vers.||Jerkék vezérével. Az az a' Szamárral, de a' Szamár (83)szót nem lehet kimekegni.Egy vén ember részeg fejjel. Boldog emlékezetSilenus nevét így mekegtük-ki.Jer késnél. Az az Juhásznál, de igy sem lehet mekegni.Eszes Szerzeményed — nemeszes? mellyik a' kettközzl ? meghatározni nem könnyen lehet.Zengvétkes fészekben, zeng és éje Édesnek. Aztmondják hogy ezek mind ketten kecskévé változtanak. — Kimondja, hogy nem történ csuda a' mi idnkben is.

,78 JBOYZKTEK a' VBRbKK A.1Á.A' SZAMÁR.A' mese Apjának. Szamarunknak ezen versére vanA 1 1 u s i o, hangosjl Poétánknak ezen soraiban : Nemzetek(8*)Anyjának, kit egész etc.A' nagy Esopus. Max. Planudes ugyan azt mondja,hogy Esopus kicsiny és törpe volt, de a' Szamár ki nála szolgáltjobban tudhatja.MárAthénának. Athéna vagyis Magyarosan A t h é n á srégi Görög város. Róma pedig Olasz Országi, mind ezeket azó atlasból tudhatjuk.Kik nevetésre Szerek. Szer nem teszi ezt m o d u smint némelly újitók akarják, a' köz nép ezt így mondjaugyan szer a'tánczra, nevetésre, 'st.:Régi nemek hulltak. Allusio Homerusra.cug avdptv yevei] ij fúv

JEGYZETEK a' VERSEK ALÁ. 79Hispánia az az Spanyol Ország.Eozinante. Hires nevezetes paripája a' bölts Vitéznek.||Lacius és Apulejus. A* boldogtalan Szamár mindég (^^)örül, ha eszébe jut, hogy két nevezetes férj fiak az formájátvették magokra. Lássd Lucianni Somosat opp. ismétApuleius de asino aureo. Mi szép dolog a' tudománykivált ha Cadentiás distiehonba, mint arany rámába foglaltatik,Baratária nagy Szigetében. Kérdés: ki volt legnagyobbVitéz 's a' legigazságosabb törvényadó ? felelet. DonQuixote és Sancho Pansa. — L. Herder Adrasteáját.Kegyelemséggel. Mennél hosszabb a' szó annálszebb, ki Írhatná így keggyel?Praxiteles bár faragásra jeles.Hanem tudjátokki volt Praxiteles, úgy sajnállak, hogy ezen mennyei szépnem érthetitek. ||sortDurvult Wesztfaliának. Hogy durvult lásd Tollius (87)epist. Irines. Ezek ugyan a' XVH. Századbeli Tudósítások, deén újabbakat nem tudok.Anton Pántza a' boldog emlékezet Sanchónak unokája— lásd az példa beszédeit. —Mondolatos. Ad notam Scipio Africanus.Helicon. Tempe Pindus. t. i. az igazi és tiszta MagyarHelicon, Tempe, és Pindus, itt nintsenek új Szók, ésFrantzia szólások — Nostri sic rure loqvuntur.Senki nem ér mivelünk t. i. kettjekkel — ámbárEt cantare pares, et respondere párat i.

80 JKGYZETBK a' VEBöEK ALÁ.A' Pegasus látja. Lássd a' Pegazus panaszát 's eznem mese.||(88) Sorsosidállnak el. így nem jó lett volna a' Metrum :sorsosink állnak el.*S zengik. Oh ki nem ragadtalik el ezen édes zengéstölut perii ut me malus abstulit error.'S Köztünk békeség'st. miért nem érzi mindena' hosszú szólások szépségét egész erejében,- ~ Siloni capeonesvibrissas per óment i. Oh: hát ezen szép sorok:—ConturbabanTiur Constantinopolitani — Innumerabilibussollicitudinibus óh! —Jaj de mi testemben. Poscere fata, tempus érit Deusecce Deus ? Virg.(89)Zápor e vagy Zivatar: Külömben szegény állat csakest 's szelet jövendi, most érzi hogy valami nagyobb akartörténni? Tanto mag is ille fatigat — os rabidumfera||corda domans fingitque premendo.Téged is áh az halál. így jövendöli Achillesznek isaz ö Xanthus nev lova következ halálátáXXá Toc iyyú&Ev Tjfxap öXéd^piov. oudé zoe ijfieigahcoi, áXXa deóg ze [iéj'aq xac /xolpa xparucr^.De hijába mondotta Achillesz, mint a' mi mondolatosunk is7] Ti fxot §á\iaTOV fxauTeúsac '' Mert a' jövendölés betölt, ésmind Achillesz mind a' Mondolatos megholtanak, a mint eztaz utolsóról az újságból is tudhatjuk. Fájdalom ! Hunc tantumpopulo.

JEGYZETEK a' VERSEK AXÁ. 81A'LEPE.l Lepe mások azt mondják nem Lepe, hanem lepke ésI pillangó, de tessék|| csak a' lepe' szavait olvasni, mellyek igy(OO)kezddnek: En Szegény LEPE pedig legjobban tudhatjaa'maga nevétLukáts Miklós Tisztességnek okáért van megnevezveés xaz e^o^rjv, mert különben a' metruma régibb.Krisztus Urunknak áldott születésénAngyali verset mondunk szent innepénMelly Bethlehemnek mezejében régenZengett e' képen.Nem de? Vestigia Grraeca ausi deserere?A'MAGYAR PEGASUS.Magyar Pegasus. Tudnivaló a' Magyar Pegasus,melly csak magyarul és|| Deákul tud, mért tud, Deákul lásd a'(9i)Debretz. Gram. Praef. Quem penes arbitrium est. —Ének alkotó test. Ad notam : törvény alkotó test:'s ezeken egyformán lehet dallolni, szebben ennél magyarhangon még senki sem dallolt nagy lélekkel nemzett. —Mindenfélenemzet — óh —•Versetlen Könyvet. Ha a' mondolatot, legalább a'Szótárt illy szép cadentziákba foglalták volna, mint a' millyenekbena' Pegasus szól, ugy talán Pegasus sem haragudottvolna olly nagyon.Egy Mondolatos j a Szamáron. Mi? igen igen,mit tehetünk róla, hogy Mondolatos j, és Szamáron, aitfuisse mulio cellerimus, sed haec prius fuere,Balassa 3.'.Kelelet a Mondolatn. 6

82 JBGYZKTKK A* VERSEK AUC.(92)nunc recondita sedetque se de beque ||dedicattibi Gemelle Castor et Gemelle Castoris.Nyereg 's járom. Csak nyereg de a' járom szükségc-^a' szép rím miatt. Necessitas, cxijus curaus transversiirapetum etc.Hogy a' rimes versnek elment betsülete. Pedignégy arany jobban tseng mint kett, és kett ismét jobbanmint egysem. Lásd a Rontó Pál Praefat. a' fszerszámos étkeketis felhoznók ha a' spatium engedné. Lássd GyöngyösiJános Versei Prsefat (Pest. 1803) Sin a ütem praeceptavetant me dicere sane — non dicam sed me perdiditiste puer.Ráday Verselés. Xenidion Magyarosa, Mi ? az elsszó Görög, a' második Magyar.||(93) A' Sonettnek lássd a' Hgyészi jegyzését.Epistola. 1.ugyan ott.Romanz és Báliad e. Párizs pápaiban nem találtatnak.Nee mihi constabunt alitervestigia veri.Gyöngyösit Fájdalom ez és a' mi következik mindigaz ! Valent valent mihi ira et antiquus fiiror etlingva quaadsim tibi,•Múzsák - szamarat! Már felébb is mondatotthogy szamarat. Quod super est non est mi rum. Lucret.Duna lementének, Sajnáljuk hogy a' Tisza nem férta' sorba. 1. a.' Haza esedezézét.||(94) A' Szamár éltének fákjái elégnek. Emanavituti fumus diffusa animae vis.

FÜGGELÉK.A. Mondolat és a Felelet bírálata az Allgemeine Literatur-Zeitung-Un. (Halle u. Leipzig. 1816. IV. 308—31 1.) Y. ö.e kötetbevezetését, 17. 1.1. WESZPRIM -.Mondolat. Sok bövitmenyékkel, éseggy (egy) kiegészítettDicshalom.(Mondolat.újj (uj-) Szótárral eggyütt.Mit vielen Vermebrungen, und einemausgefertigten neuen Wörterbuch. Dicshalom.)1813. XIY. u. 102. S. ki. 8.a Mondó2. PESTH, gedr. b. Trattner : Feleletlatra néhai Bohógyi Gedeon Urnák « Mondolat.Sok bövitményekkel, és egy kiegészített új Szótárraleggyütt. Dicshalom (azaz Weszprém) 1813* czimüPasquiUusára. (Antwort auf das Mondolat, desweiland BLm. Gedeon Boliógyi « Mondolat u. s. w.Dicshalom d. i. Weszprim 1813» betiteltes Pasquill.1815. XVL u. 94. S. kL 8.Leider sind die literariseben Pasquille auch in der ungariscbenLiteratur eingerissen. Das Mondolat ist gegen einender ersten magyariscben Schriftsteller — Franz von Kazinczi —einen classischen Dicbter und Philologen gerichtet, und ebenso ungerecht als grob. Die beissende und bissige Antwortdarauf ist nicht von dem angegriífenen hocbherzigen Gelehrten,sondern von zwey andern vorzüglichen magyariscbenScbriftstellern, Szemere und Kölcsey, derén Namen zwar aufdem Titelblatte nicht stehen, die aber, ibrer guten und ge-6*

84 FGGRLÉK.rechten Sache gewiss, sich ira Publicum selb.st als Verfas.sci'nennen.Kazinczy hat theils durch seinen vvohlverdienten Euhmsich Neider zugezogen, theils durch seine sinnreichen ásthetiHchen Epigrammen Tövisek és virágok (Dornen und Blumen(Széphalom, 1811), und eine nicht schmeichelhafte aber j^treelite Eecension vou Himfy' Szerelmei (Himfy's Libesliedern)viele Feinde gemacht. Selbst die líeligion, in welcher er geborenist — das reformierteGlaubensbekenntniss — macht \>v\vielen seiner Landsleute sein Unglück. ungeachtet er -- aufrichtigzu gestehen — unter den Katholiken mehr aufrichtigeFreunde hat, als unter seinen Glaubensgenossen. ^Hát h— alelkét, az a' Kálvinista lesz Dictáto?' Köztünk?* d. i. calso —(den rohen Nationalfluch muss Rec. unausgeschrieben und unübersetztlassen) dieser Calviner wird unter uns der Dictatorseyn?» fragte ein sonst sehr gelehrter und aufgeklarterSchriftsteller ina Gesprách einen Mann, der den schwarzenTalár tragt.Einige Neider und Feinde Kazinczy's gewannen nuneinen jungen Mann — Gedeon Somof/yi (8ohn einesreformirtenPredigers und Schwager eines verdienten reformirtenSeniors, dessen Name allgemein bekannt worden ist) — zurAbfassung des schándlichen Pasquills Mondolat, dessen Erscheinungjeden edeldenkenden, für Wissenschaft und Rechtglühenden Unger mit Unwillen erfüllt hat. Es wurde in Weszprimgedruckt und ein katholischer Geistlicher und zugleicbSchriftsteller würdigte sich herab, nicht nur dio Correcturdes Pasquills des Calviners zu besorgen, sondern auch nachMöglichkeit die Verbreitnng der gedruckten Exemplare zufördern. Man glaubte den grossen Dichter und Philologeu.auf welchen Ungern mit Recht stolz seyn kann, am bestcjibey seinen Neologismen angreifen zu können, imd daher suchtdas Pasquill diese lacherlich zu machen. Deswegen ist schonder Titel Mondolat ein lacherlich neugeschmicdetes Wort. EssoU Rede bedeuten, taugt aber nichts, den os giebt keinWurzelwort mondói. Der angebliche Ort Dicshalom (Ruhm-be

FüaaELÉK. 85hügel) ist dem Széphalom (Schönhügel) nachgebildet. MehrereFeinde des Dichters, die ein schwarzes Kleid tragen,sprechenP anstatt D aus, um einen obscönen Sinn herauszubringen.Da es dem Spott und der Schadenfreude ein Leichtes ist, auchdas Ehrwürdigste lácherlich zu machen, so ist kein Wunder,dass der Dichter auf dem Titelkupfer mit mancherley Attributennach dem Tempel des Ruhms auf einem Esel reitendliicherlich dargestellt wird. Das Mondolat selbst, bestehendaus einer Zueignung, einer Vorrede und einer Eede (s'il enest/), ist ein Cento, gewunden aus allém, was der Dichterschrieb. Wörter (alté und gebráuchliche und neue) und Eedensarten,anerkannt gute und solche, die manche für schlechtli altén, sind ohne Wahl und ohne Verstand, zusammengeflochten,und mit von Hrn. S. undConsorten neugeschmiedetenWörtern und lácherlichen Eedensarten verbunden,ohne eine andere Absicht, als um dem Dichter nachzuspielenund ihn bey Unkundigen und Schadenfrohen lácherlich zumachen. Von S. 51 bis 102 steht ein Wörterbuch von neu-^cschmiedeten Wörtern. Dieses hatte eigentlich viel früherzum Theil Hr. Dr. Szent Györgyi in Debreczin aus den Werkenvon Dávid Szabó und andern zusammengetragen, aberkeineswegs zu diesem Zweck ; alléin es kam Hrn. S. in dieHánde und dieser nebst andern vermehrte es und liess esohne Szent Györgyi' s Wissen, zu dessen grossem Erstaunenund gerechtem Unwillen abdracken. Da nun in diesem Wörterbuchwirklich viele von Dávid Szabó und andern gegen dieGrammatik und den Genius der magyarischen Sprache neugeschmiedetelácherliche Wörter vorkommen, zB. képzelmészfür költ (der Dichter), so macht sich Hr. S. über diese aufKazinczy' s Kosten lustig. Dagegen stehen in diesemVerzeichnisswirklich viele gute neugemachte Wörter, die Beyfall verdienen,z. B. Kecs (der Eeiz) ásványesméretség (Oryctologia),dörg (der Donnerer), iktatás (die Einführung, Installation,Statution), rény (die Tugend), vízépítés (Wasserbau) u. s. w.Eine Sprache, derén Bildung noch nicht vollendet ist, kannnicht ohne Neologismen seyn. War es Cicero erlaubt neue

:86 FÜGGELÉK.Wörter zu bilden und thun diess noch heiit zu Tagé dnDeutschen, warum sollten nicht die Magyarén das NáralicliiThun? Man verletze nur nicht bey der Bildung neuei- Wört( !•die Regein der Grammatik und den Genius der Sprache, unddavor nimmt sioh Kazinczy, der seine Sprache philosophisclistudiert hat, wohl in Acht. Anstatt des ehemals gewöhnlichen Schlusses Et haec omnia in Glóriám Dei et LaíideviB. Virginis steht ganz hinten das aristophanische Froschgeschrey: Brekeke Brekeke .' ! ! Brekeke 1 ! ! Koáx — Erfreut'.hat den braven Kazinczy dieser Eselweihrauch freyhch nidit,aber er braehte ihn nicht aus seiner philosophischen Euho.Man erwartete, er würde erbittert antworten nnd Schadenfrohendas Schauspiel einer gelehrten Klopffechterey gebén;alléin man táuschte sich. Er schwieg und zwar mit Recht.Das elende Pasquill konnte ihm bey Gutdenkenden nichtmehr schaden, als wenn ein muthwilliger frecher Schulknabeeinen Esel gemahlt und darunter seinen Namen geschriebcnhátte. Dagegen glaubten die achtunswürdigen ungrischcnSchriftsteller Szemere und Kölcsey jené Frechheitahndet lassen zu müssen, und verfasstennicht un«,''die Antwort auf dasMondolat. Kazinczy hat nicht den geringsten Antheil darángenommen, weder durch Mitarbeit noch durch Rath. Gegenden Willen der Verfasser wurde auf den Titel Bohgyi anstattSomogyi und das Wörtchen Jiéhai (weiland) gesetzt. Die ausmehreren Stucken bestehende Antwort ist mit vielera Witzgeschrieben, und Somogyi dürfte sich in Zukunft schwerlichgelüsten lassen, noch ein Mondolat zusammen zu schmieren.Das Mottó istTandem sua Poena NocentemInsequitur passusque sápit tum denique stultus.In der Vorrede erzahltder unterzeichnete Fram Kölcseyeinige Züge aus dem Lében des Hm. Somogyi. Man erfahrtdaraus, dass er schon in seiner Jugend in dem reformirtenCollegium zu Ftípa einen Hang zum Pasquill und zum mimischenAusspotten hatte und dass er dadurch den Lehrern und

FÜGGELÉK. 87Schulvorstehern so verhasst wurde, dass sie ihn ausdem Collegiiimzu stossen beschlossen, was jedoch ein Lehrer ausMitleiden hinderte. Auch erfáhrt man, dass die von Dr. SzentGyörgyi im Jahre 1809 verfasste kleine Schrift über schlechteNeologismen im Weszprim durch Beytráge vermehrt und dieseHm. S. zur Verarbeitung in ein Ganzes zugestellt wurden.Dann folgen zwey Briefe an Somogyi von einem quiescirendenMajor, datirt Péczel am 18. Juli 1814. Sie sind von Paulvon Szemere in derbem Soldatenton verfasst. Der Officierwáscht ihm gehörig den Kopf. Der gerade, barsche Majorsagt am Ende S. 5. * Megvívni í én teveled'^ Katona Sicariussal? Nem öcsém, tégedet csak Korbácsolni kellene. * (Duelliren ?Ichmitdir? Ein Sóidat mit einem Meuchelmörder? Nein,Brüderchen, dich brauchte man nur zu karbatschen.) Dannein naiver Brief der jungen Wittwe Zajir Czenczi an den Vf.des Mondolat. Hierauf A' búsongó Ámor, egy hajnali édesAndulmány Teremtménye Bohógyi Gedeonhoz (der trauerndeÁmor, eine Morgenphantasie an Gedeon Bohógyi) von Szemerein Péczel, sehr komisch, besonders wo das Gesprách des Vfs.des Mondolat mit dem Esel und mit dem Satyr beginnt. Esfolgt der Brief eines der Vfr. der Debrecziner Grammatik,den die Debrecziner freylich beleidigend finden werden. Nunkommt eine komische poetische Epistel des VersificatorsMattheaus Hgyész an Gedeon Bohógyi. Femer ein Brief anBohógyi aus Péczel vom28. Juli 1814 im breitentransdanubischenDialect. Den Schluss maehen komisch- satirische Gedichtemit den Aufschriften A' Lepe a' Mondolatos feje felett(der Schmetterling über dem Kopfe des Mondói atisten) ; a'Satyrus a' Mondolat írójához (der Satyr an den Vf. des Mondolat): a' Szamár a' Mondolat írójához (der Esel an den Vf. desMondolat); a' Magyar Pegasus a' Mondolat írója ellen (der ungrischePegasus gegen den Vf. des Mondolat) ; a' Lant (dieLaute). Auch die Anmerkungen zu den Gedichten enthaltenviel Witz. In dem Gedicht A' satyrus u. s. w. kommt keinanderer Vocal vor als das e. Solche Gediohte zu verfassen istin der magyarischen Sprache leichter als in jeder andern,

88 FÜCiUKLKK.weil in ihr das e sehr hau% vorkomrat. Professor Varján inDebreczin gab im Jahre 1777 ein langes magyarisdirs (Itdiclitheraus, in welchem man durchaus keinen audcrii \ ocal alsdas e tiudet, Solche Gedichte, derén Abfassung man jedoch(Vrl'neUes nibgas n^nnen muss, habén eincn scln- o](;

; szolgáljon,;utat,mellyen czéljára juthasson. — A' honnan, mig a' közeílebbFÜGGELÉK. 89»akart halandó létére a' halhatatlanokkal repülni ; mellyet nézlelvénaz akkori Tudósok szintúgy mosolygottak, mint a' köznépörült kaczagva az sphaeráján repked (de belle ki nemvergdhet) Irócskáinak : kik denevérként kóvályogván bé' a'Köznépi homályt, nem akadtak soha a' Tudósok reggelére,mellyen a' Tudományok, mint egy nap. Öntenek szét világosságot.— Egy szóval a' Köznép' tulajdona volt mindég a' Tudatlanság,a tanultaké a' Tudomány — 's a' Köznép nevet neki, havalaki az tudatlanságát a' butaságához képest védelmezi.E' História megtörtént Hazánkban is. Kiadván az igazságtalanSzázadok mérgeiket, a' múlt Század' utolsó részénmegsznt Magyar Hazánk Hadpiacz lenni ; minekutánna eztszüntelen való Harozok ostromolván, ugy Játszott, mintha a'Magyar Nemzet csak azért lett volna teremtve, hogy a' 13-dikSzázad elejétl fogva az Európai minden Nemzeteket végselpusztulással fenyeget Török hatalom ellen védangyalulés a' Tudományoknak, Kózmiveknek, 's nyelvnekvirágzóbb kimivelésére a' közelebbi csendessége nyisson olyletölt Esztendkben Európával azt éreztette a' háborvisujja, a' mi nemzetünk méltatlan kigunyólására helytelenokot adott, a' nyelv' elmozdittatása az Aranyidt közelítenilátszatik. — Mivel a múlt század utolsó felén más nemzetek'példája felserkentette a' Nemzeti ébredést több derék Literatorainkban— kisebb vagy nagyobb szerencsével — a' vitéznemzet nyelvének kimivelésére. -Feltnt a' többek közt egy Hazafi, egy derék Hazafi is,ki az idegen nyelvekkel csak azért ismerkedett meg, hogytulajdon nyelvét mind inkább megismerhesse, 's ismertesse :töméntelen költségeit nem sajnálta, nem életét, nyelvünkértfeláldozni ; nemes szivvel ismérvén meg azt, hogy az ö Eleineknem azért adattak a' Javak, hogy a' maradék azokbanpuhulva elfelejtkezzék a' Közjóról, és a vadászás után elterülvepipázza le életét, befüstölvén seinek érdemeit is. Feltámad, mint egy Vezércsillag, melynek sugara a' megrögzött setétségblfejti ki a' nyelv' pompáját : tágasb utat kezd törni ; ke-

:90 FÜGGBLÉK.resgél a' régiségben újságot ; a' jelen lévt szép rendbe szedi's ha mit a' szükség kíván, mint egy magát ért Literátor mvoltakból bátorkodik formálni 's teremteni újj szókat :~ követhetetlenszorgalmáért a' dij koszorú helyébe nyert méltatlanvádolások csüggedhetetlen lelkét el nem némítják. — Nyelvünketkedveltetni törekedvén gyönyör és számos munkáivalhalhatatlanítja érdemeit, mellyek ennyi áldozatért a' valóbannemes szívnek igazságos tulajdoni. Sok kinyílt elmék követikszép ízlését 's a' nemzeti nyelv kérkedni iátszatik.Azonban elbukkan a' Mondolat' írója, összveszed minden pallér elméktl származott szókat, 's elforgatott szóUásformákkal ezekbl könyvet készít illy czím alatt : Mondolat,sok Bvítményekkel, és egy kiegészített újj szótárralegygyütt. Dícshalom 1813. — — — ellene szegezvénmagát minden legkíssebb újjításnak.§. 1. E' könyv jó czélból van írva: de az eladás nemválik az író' becsületére ; túllép az emberségen, és ugy látszik,hogy nem érti, mit kéne helybahagyni, mit nem — 's nemtudja mi a Krisis, mi a Szatíra, Paskvillus? — így már a munkátmegelz Eézlap, mit mutat egyebet neveletlenségnél,Erkölcstelenségnél,és parasztságnál? — mely a' tisztességesEllenkelés helyett döf, ós a mellyen agyon röhöghetik magokata' Mondolat-Iró' Baráti, a' nyelvhez nem ért Irócskák, és a'D— Grammatika ;— az elmésség rajta mendikásság. —A' mi az ezután következ vezérszót, ajánló levelet, a'mondolat Czikjeit, a' Híresztelést 's végre foglalt szótártilleti : ment ugyan a' durvaságtól ; de a rend nélkül összvekapartszók Litteratori tudatlanságra mutatnak : mivel arégi, formált, összvetett, fordított, analogum 's a' helyes újj,és koholt szók köztt semmi külömbséget nem tesz.A' M. I. a' köznép köztt lebeg, 's ettl akarja a' tudományosszókat kíhalgatní — a' mit ez nem tud, az eltte koholás,rossz, és szenvedhetetlen ;mintha ez a' szükséges szóllásokonkivül köteles volna tovább gondolkodni. —abban is megeggyez, hogy a' nyelv palléroz tasson, deegy átaljában meg nem engedheti, hogy bvíttessen, újj ittas-

FÜGGELÉK. 91son, régi szók iktassanak bé 's a' t ; hanem maradjon megabban az állapotban, mellyben volt; a' mi osztán fából csináltvas karika, és oly képtelenség, mint maga a' M. I. ki úgy akarrepülni, hogy szokott ülésében maradjon. —Ellene mond elször sok olly szónak, mellyekkel az Országnagyobb része él, csak azért, hogy Veszprémben, ós talánD—ben nem használlyák azokat, és soha sem hallotta. Ilyenekmár a következk : Alak. A r á ny. Bátor hogy. Bátorságosítani.Begyesked. Bizatlanság. Bogácsfö.Dana. Enyhely. Féltékeny. Kavics. Gyürömlés.Honn. Hölgy. Igenezni. ív. Kamat. Kokkadni. Kórház.Könyvtár. Lépesein i. Lcs. Múlékony. N.Nyugtalanság. Szárma. Szelni. Szökni (p. o. aszarvas). Szabadna. Szörnyeteg. Tárgyazni. Tollkó s. Topni. Csermely. Út ó i n k. Ügyes. Ük. Ültetmény.Zavar, 's a' t. e' f. Melly annyival nagyobb fogyatkozás,hogy midn az egész Magyarságnak, 's nem csupánWeszprémnek ir, az elszámlált szók jelentéseit szótárjábanmagyarázza : hoUott erre csak ugy volna szükség, ha a' MagyarKözség eltt ismeretlenekvolnának, még pedig oly értelemben,mint a' M. I. kivánja, és ha Literátor volna. — Mástkárhoztat, 's maga nyakig ül a' hibákban. — Miért magyaráza D unamellyékieknek 'stöbb Ország-résznek Weszprémi szókkal?Itt a köznép eltt ismeretlen a' Homok torlás, a'nyomtatvány, a' Zófa, a' Tócsa, Foszlangos, Langalni,a' visszásság 's több effélék.á-or. A' formált szók ellen is erszakosan kiált p. o. a'Dicstelen. Érzelem. Képzemóny. V élemé ny. Yé g h e t-len. Hit len. 's t. eff. szók nékie nem tetszenek; de miértnem ? hiszen ezek nem mind újj szók 1700-dik Esztendbena Hitlen szó ki volt már nyomtatva ; nézze csak meg aMagyar Zsoltárt (melly a' Köznép eltt is ismeretes) a' holhitetlen sehol sincs, hanem hit len, 's a' t. Hát a Folyamat.Léledzem. Környülem. Villámok. Vüd. Döglelet.Folyamom. Tökélleti. Szálné. Eutolnak. ígyen.Sza. 's a' t. szókat, mellyek rendre a' 110. 131. 18. 18. 44. 91.

:9áFÜGOELÉK.73. 58. 89. 79. 1 ós 58-dik Soltárokbnn inár liajdanától íogynvirágoznak; és mellyeket a' köznép Hitetlen. Folyóvíz.Lélekzem. Környülöttem. Villámlék. Vivéd. Döghalál.Folyamodom. TökóUetességi. Szálnyit. liut.így és Ugyan szók alatt ismer, miért nem tette a' szótárba ?Látni való, hogy igy a' jó Magyar könyvekbl akárki is készíthetMoudolatot ; de a munka tudatlan névvel fogja felruházniaz íróját.3-or. Az öszvetett szókban, mint Álláspont. Elöszönyeg.Évkönyv. Könyvtár.Nemzetsor.Orrkend'sa't.való ellentállása azt mutatja, hogy a' Literatorok' sorábólkitörültessen ; mert ezek a' nyelv kimivelósében szintúgy szükségesek,mint szükségtelen a' M. I. a' Literatorok köztt. Nemkülömben a' 97. Soltárban régen öszve van már téve a' Föl d-fél, a 102-dikban a Porhamu 's a' t.4-szer. A fordított szókat is nevetségre akarja kitennip. o. Ennenség. Egoismus. — Egész Asronomus. — EmlékkMonumentum. — Felalkudni. Capitulare. — IktatásStatutio. — ri élek genius. — Azomban a' maga hibájátazért nem látja, mert az a szemén bell van. — Másnak nemenged fordítani, de mástól megkívánja, hogy az , vagyüebreczenyiek' fordítását helybe hagyja : p. o. a' Genie francziaszóta' 99-dik lapon igy fordítja szótárjában Ész láng. —és pedig öszvetéve ; szókat tesz hát öszve és fordít is ;— így aEolle szót is Kép viselésnek, a' Climát Éghajlatnak, a'Regimentet Ezrednek fordítja 's t. e. Holott ezen szók sincsenekParíz Pápaiban. — Azomban valamint ezek dicséretetérdemelnek, ugy az elbbi szók is helyesek ; és ennél fogvaa' Magyar Line, Mathezis, Chemia, Medíca, 's több Tudományokkíadójik csak azon Magyarok eltt halandók, kik nemértik a nyelv becsét. —Ha már a' setétben gyertyát kaparász, miért nem kél kitöbb derék Magyar Vármegyék' Tisztbeliírásmódjának szavaiellen is, mellyekben a' Procurator Ügyésznek, a LegatariusHagyományosnak, a Quartalitiura Lánynegyednek —a Sequestrum Törvényzárnak — az Archívum Leveles

:FÜGGELÉK. 93Tárháznak van fordítva ? S miért veszi csak épen magát amaderék Kazinczit csufolásának tárgyául? — Mivel jobb szó márQaartalitium a' Lánynegyednél? — Az utolsóból a' parasztis ért valamit ; azt, az elsó't, talán sárkánynak képzeli.Az e hát a' haszon ? hogy ez egy szó Quartalitium teszi az atyaiörökös, és Királyi adománylevél mellett csupán a' férfiúi ágrakeresett javaknak azon negyed részét, melly a Leányokat törvényesenilleti. De hogy' tehet már egy szó ily sokat ? Feleletha megmagyarázzák. — Igen : de igy megértem a' L á n y-negyed, a Törvényzár, 's több szókat is. Inkább effélékbentenne tisztességes Jegyzéseket, hogy a Palatinus, NádorIspánynak van fordítva ; de miért I s p á n y ? hiszen N á d orinnen van N a d ú r, e' pedig ebbl Nagyúr. — Nem elég-e hátmaga a N á d o r szó ? - Ismét az A r e n d a, miért van Haszonbérlésnek fordítva, hiszen (akárki honnan származtassa)mind a kett Magyar szó: innen áron adom, Aronda-Arenda.Nem külömben az Archívum Leveles Tárháznak: holott aHáz felesleges való, mert a Tár épen azon helyet is teszi, a'hol valamit tartanak — azért jobb volna Levéltárnak nevezni.5-ször. A' hasonlatosságra formált szók sem tetszeneknéki: p. o. ügyész, szállalok, nézlelek 's a' t. HolottSzenczi Molnár Albert a' 91 S-ban igy ir «Stt megnézlettedkedvedént — Mondván ö érdemek szerént» — Az olvasatlanoknem Literatorok. —6-szor. Az újj szók kétfélék lévén : t. i. vagy az Óságbólhozattak életre, vagy koholtattak ; még se tesz semmi külömbségetközöttük a M. L, Holott amazoknak a" Magyar nyelvpolgárságához szintúgy van jussok, mint a mostani szóknak.AzAdáz. Déds. Lábty. Hátahupás. Izom. Orom'st.e'féle régi szók, azért hogy a közbeszédbl kimentek, de hajdanvoltak, a visszahívást nem érdemlik-e meg ? és ne hidjek-eazért, hogy nem hallottam, azon Literatornak, a ki megmutatja,hogy 1620-ban Heidelbergában nyomtatott ImadságiKonviébe Czeh Mártoni-nak a' 73-ik lapon e' van :— aHegiek izomai festelgenek idvezlésl — az Izom ki van nyom-

94 FÜGOELÉK.tátva *s t. e. — Innen lett azlzomos — Izmos szó. IsmétZólyomi Boldizsárnak, az Tekintetes és Nagyságos CzoboriErzsébet Aszszonynak, az akkori Nádornénak 1613-ban ajánlottkönyvében a' 20 lapon kábalkodnék, tovább Ivászkodik•— 's t. efféle törzsökszók vágynak. -^ De mivel ezeknekolvasására nincs mindennek ideje. Átkozzák az olvasott Literatort.Végre —7 -szer A' koholt iijj szók eránt egy két régi szót Itt abökkenje ; ez ellen akart a' Mondolat-Iró kikelni ; de elhibáztaczéllyát; a' szándék jó volt, de a setétbi ki nem tudott vergdniAzt akarta kifejteni, hogy egy embernek nincs arrajussa, sem hatalma, hogy egy Nemzetnek újj szókat gondoljon ;és ha meg tudta volna magát magyarázni, a Mondolat hasznoskönyv lett volna, az írója pedig (régi szóval)Erdemborostyánt(84 lap) nyert volna. Azt magam sem hagyom helybe, hogyegy ember oly szabad és zabolátlan kénnyén mennyen az újjításokban,melly egy Tudós Társaság' néminem jussa volna,ós ennélfogva azOskolairokálkodás, fehérhérszemólynédeszka,Hivatalbelihulladék, 's't. efféle szók idétlenüljvén a világra, azt hiszem, hosszú élettel nem biztathatjákmagokat. -— Quandoque bonus dormitat Homerus. Deinnen nem következik, hogy a többi szép és alkalmas újj szókis eltörültessenek. Minden szónak volt kezdete, 's minden szótaz id érlelt meg ; talán a' E é n y szó is csak nekünk újj, az unokáknem fogják azt nem réginek nevezni. Soha nem lehet a'részrl az egészre következést vonni ; hogy egynehány szónincs jól fordítva vagy eltalálva, ezek miatt a' jókat is nemkell kárhoztatni. Világosan, és nem lopva kell megmondani iizigazat; orozva döfni, nem virtus; adja okát a' szók helytelenségének az író, és ugy nevettesse ki az Ujjitót ! Könny mástkritizálni — nem igaz-e' Közmondás. — Mert az okos kritizáláshoznagy Olvasottság, komoly ítélet, és kiterjedt Tudománykívántatik, és azt mondhatni, hogy szinte oly dicséretetérdemel egy okos Kritikus, mint egy okos Ujjitó — Mind kettneknagy Líteratornak kell lenni. — Emez a' nyelvet tökélletesitenitörekszik : felgerjeszti a Nemzeti ébredést, és sietteti

FÜGGELÉK. 95a' nemzeti nyelv becsét : amaz ellentáll a' felesleg való szabadKéjnek; védelmezi a' nyelv tisztaságát. — Mind kettjknekBirája a' jövend id. - De azt bizonyltja a' nyelvek' históriája,hogy az Ujjitó nagyobb részben, a Kritikuskissebb részbengyz. — Mit mondana az ez eltt Századdal élt Német,ha látná a' mai német könyveket ? *Egyszóval a' M. L eltévedése mellett annyiban dicséretetérdeme], hogy a' jó szándék benne megvolt - hogy a tehetseketarra ébreszté, hogy a kicsapongó szabad ujjitásnak philologiceés fundamentomosan siessenek ellentállni. — Mertnyelvükre nézve valójában szükséges volna egy tanult Kriticus,de nem egy mások által fellovalt Paskvilista, mint a' M. L2 §. Oly illetlen Paskvillust, mint a' mondolat, méltánkövetett az arra való felelet, levelekben és versekben foglalva.Ezegész könyvben dühösködik ama derék Literatorunkértvaló bosszúállása némelly tanult Hazafiaknak, kinek illLiteratori Ellenkelés helyett személye sértetett meg, és ugylátszik, hogy a' kótszerü Paskvillra ötszeresen is meg vanfelelve.Ha felelet nem volna (rézlap gyanánt), Bohogyinak Biographiájárólazt lehetne mondani, a' mit a' Mondolat elejénlev Eézlapról ;— mivel az nem egyébb az Erkölcsiségen tuljárószemólysértésnél. — Csuda, hogy egy Aesthetikus ennyireeltud ragadtatni !— Az ezután következ két Leveleiben ZafirGergelynek, a' Zsák meglelte a foltját ; egy okos szemrehányás.-— Zaphir Czenczi Levele, épen a M. Lrójára ill allegóriáitanitás, mellyet méltó, hogy megolvasson minden ujjitástóliszonyodó. — Ezt követi a' Busungó Ámor, melly ahajnali édes Andalmánynak egy pompás teremtménye : mindensora méltó a' Czimjéhez. Benne tündöklik a' Nemzeti* Valóban gyönyörködve olvashatjuk mi is a' helyes ujjitásokután nyelvünk bségét, meUy a' nyelv pompájának 's fgradusra való jutásának nyilván való jele. így már a' Forrás.Csermely. Patak. Folyam. Folyóviz. 's a't. Synouiniákerre mutatnak. fSz.)

96 PGOELÉK.nyelv pompája, a' kiderült képzelet, a' lelkes eladás, és komolyÍtélet, melyek csak egy számbavett Költnek lehetnektulajdoni. — Midn sért, gyönyörködtet, 's a' méltó Szatíra,Erkölcsiség — magánosan a' legszebb felelet. — Kár ! liogy azutolsó eltt való két szó kemény ós vastag bosszú. — Az ezutánkövetkez Levelek, és X. Y. bosszút állva vagdalkoznak— A' Versek Költink oktatására szolgálhatnak. - -AzErkölcsiség sok sorokban el van felejtve. — Különös, hogy a'Morálra a' külömbeu Aestheticusok inkább nem emlékeztek.Z.ni.SOMOGYI GEDEON VÁLASZA.* Értekezés a' Magyar Verselés' módjáról és Fordittdsokrl*(Veszprém, 1819) ez. munkája bevezetésében válaszoltSomogyi a támadásokra, melyek t a Mondolat kiadása miattérték. Elbb a magyar verselésrl és könyvének berendezésérlszól, azután tér át a Mondolat ügyére.KTöbbire, ha Munkátskám a' tudós és jó izlésü Hazafiakközül kedveilöket találhat, meglesz fáradtságom' jutalma:melly ujjabb próba-tételre is ösztönül; de az Oltsárlók ellenis paizsul fog szolgálni. Kiknek az általam 1813-dik Esztendbenkiadott MONDOLATRA koholt Feleletjekben 's némelyRecensiókban fogla It — nem annyira helyes ellenvetésekre; mint leginkább alatsony személy-sértésekre különösenfelelni érdemesnek nem tai-tván ; de azokat egészen szónélkül hagyni sem kívánván: engedjék meg Olvasóim, hogyrész szerént saját mentségemre ; rész szerónt a' Mondolattalküszködk' megczáfolására — itt foglalhasson (mint-eggyt o 1 d a 1 é kképpen) helyet, ezen igazságosVÁLASZA MONDOLATRA - - FELELÖKHEZ,ÉS RECENSEKHEZ.

„ Quoniam certamine vobisSupplicium meruisse parum est; maledictaque eulpaeAdditis, et non est patientia libera nobis :Ibim US in poenasMET. V.1. §. MINDJÁRT 1814-dik Esztend elején a' LlysiaiTud. Újságban közlött RECENSIG, kinek a tollábólfolytlégyen ? mivel kitéve nincs, egész bizonyossággal én sem állittomugyan : mindazáltal ha már maga a büszke tónus sejtenem nemhagyná is,alkalmasint hozzávethetnék azon Levélbl, mellyakkor tájban kezembe került és — csak nem szórólgondolatokat foglalja magában Ma gyárul, meüyeket a 'szóra azonmondottReceusio Németül. Furcsa, midn két ember, kiket egymástól100 mértföldnyi köz választ, azon eggy idben, két külömbözngelven, olly egyforma Stylussal ir. Akármint legyena dolog, tovább nem feszegetem : én a' Recensensnek szállok— az akár Német legyen, akár Tót.Recensióban, vagy inkább csak Pasquilusban,Ebben a'a' Mondolat is csupa Pasquilussd van lealatsonyitva, de a' ki a'maga által teremtetett szókat (hogy a' bátor Prometheus'*önnön kifejezéséivel éljek) a Nyelv kárára koholtszókkal elegyest eggy durva Centóba bé-fonva- szveláttya : nem csuda, ha arról, teremti méltóságának csorbulásamiatt kedvezbben nem itél, St nem csuda, ha kárhoztattyaazt az ollyan idegen is,ki a' helyett hogy a Mondolat' nyomósRecensiójához látna, a Tövisek' írójának magasztalásdbatigy belekeveredik: hogy tárgyát oda Imgyván, szinte a' cTucontra audentior ito»-i^, csak a' koszm-us Költn£k, s' Nyelv-* Czélzás Kazinczyra, kinek magán leveleibl idézi a következszavakat. V. ö. pl. Kazinczy levelét Sipos Pálhoz : «Azegész irás nem egyéb, mint eggy Cento, mellyet ez az úr az énÍrásaimból és a Berzsenyiébl sztt, és eggy Lexicona az újszóknak, nemcsak a mellyeket én csináltam, hanem a mellyeketa Pataki Szabó Dávid és Pethe is csináltak.* (Kazinczy levelezéseSipos Pállal, 67. 1.) — B. J.BalasHa J. : Felelet ii Hondolatra.

l98 FÜGOELÉK.alkotónak tömjénez. Szép a' kirl más így ír ; de az e' féle Ditsbeszéd(lásd az erre tett Jegyzést: NÉMETHI NAGYJÁNOS Értekezésében; CSOKONAI V. MIHÁLY Életérl,'s Munkájinak meg it éltetésekrl. Béts. 1818.a. 81. lapon) * csak ugyan szükségtelen annak, ki magáról eggysorban is többet mondott 's ezt tudni kellé vala a Recensensnek :•Hamvamat a' maradék áldani fogja, tudom.n TV.és VIR. Hogy a sok magasztaláshoz én is valamit ragaszthassak: ezen bizonyos áldáshoz részemrl sok szerencsét kívánok —— rides, ait, et nimis uncisNaribus indulges : an érit, qui velle recusetOs populi meruisse ? —PERS I.De térjünk vissza az úgy mondott Recensióra. Az ellenmindjárt azon kegyelmét adja tudtomra a' Recensens, hogy nevemetmost az egyszer kedvezésbl halgattya el. Grátzia ! !—de hát az «eineö 9íeformirten ^rebigerS ©ol^n»-í miért nem halgathattaeU mi köze annak is szintúgy a MondolathozVos humiles, inquis, vulgi pars ultima nostriAst ego Cecropides —!JUV. VIII.Továbbá, azzal a' gyanúval igyekezikbefeketíteni :engem a' világ elttmintha a' Széphalmi Tudósnak magam küldöttemvolna meg a' Mondolatot ! ! !Audis,J iipiter I haec ; uec lábra moves, ciim mittere vocemDebueras — — vei marmoreus, vei aeneus ?JUV. XIII.* A jegyzet, melyre Somogyi czéloz így szól : «Má,r ideillik ez az íimj)utált és megforrasztott szó, mert mivelhogy azeftele Rocensió gyakorta magától származik a megbírált könyvszerzjétl, töbl)nyire pedig arra megkért jó barátjától, tetszéseszerént érthet az alatt az Olvasó ditsórbeszédet is, ditsekedbeszédetÍ8.» — B. J.

;;FÜGGELÉK. 99Hogy ama Tudósnak én. Levelez Társai (vagy Cliensei)köze soha nem számláltattam, azt tudja 0; hogy pedigellenem csak eggy sor írásomat,meüyet valaha hozzá intéztemvolna, el nem mutathattya azt tudom EN : ugyan azért a' VilágÍtéletére hízom, ha költött vádnÁl fogva, valakinek becsületébengázolódnialatsonyság-e ?nem szemtelenség, nem Recensenshez illetleyiOmne animi vitiixm tanto conspectius in seCrimen habét, quanto maior, qui peccat, habetur.JUV. VIII.A' Mondolat eltt álló Réz -lapon szamaragló Músa iskit 'példázzon! a' Recensens egész bizonyossággal akarja tudnimidn azt egyenesen eggy meg határozott személyre erlködikalkalmaztatni : lássa, mit gondolok én véle !Prima est haec ultio.quod seJudice nemo nocens absolvitur.JUV. XIII.Nékem legalább sem gondolatom, sem czélom soha nemvolt; de a Mondolat' tendentiájából sem lehet azt kihozni:Jiogy az a' kép különösen eggy bizonyos Személyt, vagy Literatortjelentene ;a' ki érzi, hogy reá nem illik, ne piruljoíi,ne vegye azt magára !/•Suspicione si quis errabit suaEt rapiet ad se, quod érit commune omnium :Stulte nudabit animi conscientiamPHAEDR III. PROL.Közönségesen azt hiszik ugyan, 's a' világgal is azt akarjákelhitetni az Ellen-felek : hogy a' Kép egyenesen a' fent- említettSzéphalmi Tudóst veszi czeíba ;'s ezen hitbl erlködneka' személysértés' mocskos vétkét reám kenni. De hibás lévén «'feltétel, látni való, hogy hibás a' következtetés is : mevt p. o. eggyTanittónak a részegség' bne ellen x'aló közönséges kikelésétszemélysértésnek veheti e' Pál azért, hogy is iszákos?7*

;tOOFÖGGELéK.Ense velut stricto, quoties Lucilius ardensInliemuit : rubet auditor, cui frigida raens estCriminibus ; tacita sudant praacordia culpa —Inde iraeJUV. LHa mindazáltal ezen képet, a' szwos illendímggt csakugyannem mindenben lehetne is megegyeztetni : de sem csudálni,sem annyival inkább kárhoztatni nem lehet : hogy Nyelvünkrontását gátoló buzgóságom, annyira elragadott! külömbenisEnse recidendum :immedicabile viilnusne pars sincera trahatur íMET. L2. §. Ve, hogy czélom ellen ezen Válasz hosszura ne terjedjen,több ollyan Írókat, kik a közelebb elfolyt öt esztendk alattmintp. o. Pr. SÍPOS, Dr. BEREGSZÁSZI, 's. a\ t. MunkáikbanaMondolatról mellékesen emlékeztek, rövidségnek okáértelhallgatván ; némely félszeg allusi ókat pedig, mintp. o. aholtak országában a Nádházi ujjmódi lovagoltatása (Lásd :Erd. Muz. IX. Füz. 82. l.) ismét az Óné vagyis a' MagyarNyelvbeli Sexu^litás' potom Védelme (Lásd : Tud. Gyjt. 1818.IV. köt. 132. l.) 's. a', t. megvetéssel elmellözvén : ez úttal csakaz úgynevezett Feleletre és mind ennek, mind magának a'Mondolatnak Ilecensiójára kivánok tenni némely sziikségeaJegyzéseketMegjelent tudnillik 181ödik Esztendben a Neológus okközös hámorjában készült FELELET a' Mondói atr a.Mindjárt elöl egynehány, 's nevezetesen a- Zaphir Gergelyés Czenczi nevek alatt költt ; de méltán a legszerencsétlenebbigyekezetek közé tartozó Levelekben a legvastagabb Archaismus,vagy avult Írásmód szennyét erlködnek reám mdzokiiaz Ellenfelek. Igaz e, állitások, nem-é ? arról nem engemet ; denem is ket : hanem a részre nem hajlí Tudósokat illeti az ítélet.'A búsongó Ámor VANDZÁNAK hasonló nevMunkáját (mellyh'll a' Mondolatnak is nem kis része vétetett i

Függelék. 101az X. Y. nev Levél - - a' Dehreczeni GrammatikaSzerzit ; a Magyar köz-mondások erszakos öszvehorddsa— ,-Prof. DUGONFFSOT a' külömhözö Mértéken,Cadentidkon, 's eggyes Magdn- hangzókon irtt Versek pedigtöbb rendbeli Hazai Versirókat példázván, 's gúnyolrán-ki:mini p. o. a' Poetai Episztolában ugy nevezettHGYÉSZIT; ismét GYÖNGYÖSIT, VARJAST 's a' t.látni való : hogy mind ezek én reám, ki sem amazoknak Folyó ;sem emezeknek Kötött Irásmódjoknak esküdt baráttya, 'sköretje nem vagyok, - - semmiképen nem alkalmazhatók.Áltáljában pedig, hogy az egész Munka Fe-leletnek is a'Mondolatra miképpen tartozhasson í holott abban a' kérdésbevett Szóknak jó vagy rossz-volta fell emlékezet sem tétetik : lássáka' vájt fül Puristák, és a mindjárt bvebben emlittendílRecensió ; melly arról a 106. lapon olly hizelkedve itél «hogyabban a kétszerü Pasquillra ötszeresen is meg volna felelve*én legalább (talám mivel Beavatott nem vagyok)telyességgel által nem láthatom. Mert még azért, hogy valakimagahittségbl hoppot kiált : nem következik, hogy az árkot -isáltal ugrotta volna ; ingyen sem !Nam et luctata canis noduni abripit : attamen illiCum fugit, a collo trahitur pars longa catena?.PERS. V.Látom ugyan, hogy annak majd minden levelét a' dolograéppen nem tartozó, 's leginkább személyes mocskolódások undokittyák.De illik e\ azt kérdem, minden ok nélkül, p. o.a' 13. lapon, ama' koszorús Poétánknak hajcsombókjá.bacsimpajkózni ? vagy a' 33. lapon, a' Debreczeni Grammatika'tudós Szerzit az *Epistolae obscurorum Virorum*olvasgatásával kissebbíteni ? Mi szükség továbbá ugyan ott Sz.DA VID' mondásat pajkosan a pipafüstre alkalmaztatni ? a'2\szteletesek' Leány -asszonykáinak dup éj át, viganójáta' 7. lapn, csúfságból emlegetni ? hogy tartozik Mondolatra való Feleletbea' 42. lapon: »ha Tiszteletes tudós barátim példánkatkövetikha az Isten azt engedi érni, hogy juhai ka t beszéd-

I 02 FÜGGELÉK.dM, vagy irdssal térengethessékh '«. a', t. Miért állíttatiknevezetesen a' ÍX). lapon mint-eggy szégyenköre aviaz esmeretesÉnekünk; (^Krisztus Urunknak áldott Születésén*'«. a', t.Fingimus haec, altum Satira sumente cothurnum,Scilicet I et finem egressi legemque priorura,Grandé Sophoclea carmen bacchamur hiatu ;Montibus ignotum Eutulis, coeloque Latino ?Nos utinam vani!JÍ7F. Vl.Sót — ugy látszik, hogy az egész Feleletben Jóképpen a'Református írók, író társaságok, Prédikátorok, 's Vallásoskönyvek nem-is vaktában ; hanem éppen kikeresett czélzásokkaltétetnek a' legyezett Neologismusnak ellenébe: a' mi, báreggy részrl nem utolsó dicséret is Vallásunkra és sorsodranézve ; más részrl mindazáltal a' Felelökre nézve csak annyibanis eltrölhetetlen gyalázat : hogy a' mai aesthetikos Századoknakcsúfjára, ezen kikeresett szembe- állittással törekednek á másFelekezeten lév Hazai Literatorokat reá birni, hogy Ízetlenujjitásaiknak pártydt Jogják. Vélekedésem szerént sem a Péczelinevetlen Leveleznek, mint különösen tudtomraReformátusnak: sem a' több Projanus Cooperansoknak,akár kik, 's micsoda Vallásúak legyenek is: a' fentirtt méltatlanvagdalódzások, 's Vallást érdekl gúnyolódásoksoha becsületükre nem válhatnak, kiket különösen a DebreczeniGrammatikának hasonló oldalról való sértegetésétl, legalább a'buzgó NUNKO VICS' felejthetetlen emlékezete, elrettenthetettvolna.Akármelly szépséget, 's elmésséget találjanak végre a'Felelk, és azoknak hív Recensense a' « bolond ; ostoba;pedant ; gazság ; korbácsolni kellene ; bámul mint á borjú az ujjkapunál ; tanulj tinó, ökör lesz belled ; ugatnak, mint az eb agarádján ; felvan vágva a dögrovásra ; megitattyák vele a czokipoharat^) '« több e' féle goromba kifejezésekben : én részemrlazt tartom, hogy azok, minden képzelt elmésségek mellett

:»*FÜGOELÉK. 103inkább eggy faragatlan betyár, vagy garázda Verbungos' szá-: jába ; mint eggy eszén járó Literátor' könyvébe illenének !Ut nemo in se se tentat descendere, nemo :Sed paecedenti spectatur mantica tergo !VERS. IV.3. §. A' FELELET elÖU álló ELOSZO *tecumest mihi sermo Rubelli Plaute* — KÖLCSEYNEKidétlen szüleménye : a' Mondolat helyett egyenesen magam ellenfordíd, 's a' Mondolatban sejtett czélzásokat kárhoztatván,maga a' személysértés vétkébe nyakig merül: deTurpe est doctori, dum culpa redarguitipsum.CATO.Hogy tudatlansággal, 'sa'kiils Nemzetek Literaturájávalvaló esmeretlenséggel vádol; arra csak azt felekm,a' mit Gróf DESSEWFY felelt N. N. Úrnak azOrthographiájárol való észrevételeiben : aSzokratvalamivel szemérmesebb vala K y Urnái, o csak azt tudta,hogy igen keveset, vagy semmit sem tudr>.«11 y a un peu de contrastEntre le savoir, et le faste.(Lásd az 1818-dik Észt. Tud. Gyjt V. Köt. a' 131. lapon)Arra pedig, a' mit az Elszó' Xl-dik Lapján vakmernreám fog : « Hogy (úgymond) a' Publicum annál váratlanabbullegyen meglepve, nem monda el, mit fog kiadnia megfelelhelyettem a Mondolat' 47— 50. Lapjain álló Híresztelés;melly éppen a Veszprémben széUyel hordozott árkus papirosravala írva elszöra' mit KÖLCSEY Úr, ha a 14.'s 15-dik Lapokat meg-olvasta, utasittás nélkül is tudhatottvolna.Hogy továbbá mocskos Ideáit eggy rólam koholt Biographiábafoglalni, 's annál fogva nemtelen Characterét a'világ eltt kiczégérezni nem, szégyenlette : mit tehetek en róla ?tudom, hogy eggy nemes érzés Olvasósem fogja aztjavalni, — —

;?104 FÜGOEI.BK.'s dég az reám nézve Megczdfolni sem tartom .'szükségesnek azt,ki a' XIII. Lapon annyira rizkedik Historicusi hivatalánakmegsértésétl L' Külömben- is eggy Meg hol tt,a ki felett már 1814-dik Esztendben halotti Predikátziotartatott: a maga Biographusát, eltemettetésé után t esztendeivel,hogy is czáfolhatná-meg ?

:FÖOOBLBK. 105azt is, hogy az Atyám Prédikátor volt. Igen-isf - - azÖvé, a' mennyire én tudom (mivel róla nekem is volna bvebbBeytragokra szükségem) gyalog KÁPLÁRAgnosco ProceremVivas, et origiiiis huiusGaudia longa feras fJÜV. VIII.Ijti valamint eggy részrl senkinek fényes, vagy alatsonyszármazásátul személyes becsét soha mérni nem szoktam ;Nam genus, et proavos, et quae non fecimus ipsi,Vix ea nostro voco:MET. XIILúgy más részrl, eggy hivatalának megfelelt Prédikátortól valószármazásommal mindenkor megelégszem; o,-vagy csakazon tekintetbl is : hogy a' Prédikátorok, kz tudomány szerént,aHazai Literátorok közt eleitl fogva nem utolsó helyetérdem.kttek.UtoljáraGiínyolódva reményli Biographusom, a XVI. Lapon:« hogy ha a Mondolat maior izben kinyomMtatik, VANDZÁTOLrajzolva és PBIXNERTÖL metszve Képem- is meg Jogjelenni. » Ez a' szép reménység valaha bételyesedhetik e í nemtudom I En pedig, ki úgyis tudtomra KÖLCSEY Urat sohanem láttam, ön-magát emlékeztetem : hogy tulajdon képe' lerajzoltatdsát,Literátori kinézésblis sokára ne halassza;— festinat enim decurrere veloxFlosculus angustae, miseraeque brevissima vitsePortio etc.JUV. IX.Diszesítni fogja az, az illyes Biographiáknak, tudósBecensióknak, és a' mint élhettem, most munkában lévEgyetemi Gr ammatikának — major izbeli kiadásait.'*az Olvasó örömest nézi, ha az, kinek könyvét tartja, legalább

106 FÜGOKLÉK.képben eltte áll ; '« ez által magát annak mintegy társaságdltateheti. Óhajtanám azomban, hogy a' kép nem feloldalt y> ; hanonszemközt fordítva, vagyis egész arczal ábrázoltatnék-le :*! qualis facies, et quali digna tabella ! IJUV. X.4. §. VÉGRE 1817- dik Esztendben kiadatott: a' Mondóiat na k, 's rá való Feleletnek MEGITÉLTETÉSE.(Lásd. Tud. Gyjt. VI. Köt. Lap. 97 107.) Akárkilegyenez a* Z. RECENSENS (mert Zoiluse, mi-e? — magatudja !) valamint a' dologhoz keveset tartozik ; úgy végire járnién se felette igyekezem. Azt mindazáltal benne legelsben ishelybe nem hagyhatom ; hogy midSn 6 azon akad-fel, ^világosan,és nem lopva kell (úgy mond) megmondani az igazat -orozva döfni nem tirtiis» Jsa' t. a' 108. lapon : micsoda orczávalmerészel mégis engemet, a' maga által adott törvény'ellenére; a' Z. lárvája alá rejtezve, és így szintúgy orozvabántani I Mit mutat ez egyebet — hogy tulajdon szavaivaléljek — —

:FÜGGELÉK. 107megemlítni annyival szükségesebbnek tartom ; hogy az Olvasóne csak hidje, hanem tapasztalja is azon dllittdsnak igaz és fontosvoltát, a mit a' Recensens maga tesz a' 105. lajjon: «azokos kritizdldshoz (úgymond) nagy avatottsdg,és kiterjedt tvdomány kívántatik. »te consule, dic tibi, quis sis.Noscenda est mensura sui. —komoly ítélet,— e Coelo descendit yv(b&i asaozóv!Figendum, et memori tractandum pectore —JÜV. XL5. §. AZT állittya ugyan is a Recensens1. Hogy ellene mondok sok oly szóknak, meUyekkel az Országnagyobb része él ; csak hogy itt köriiltiink nem esmér etesek.A' felhozott szók közül csak eggyet jegyzek meg : Szökni, 'sö ezt teszi Zárjelben utánna (p. o. a' Szarvas) ; mintha biz'ugy köriiltiink is esmeretes nem volna ? de olvassa hát meg jobbana' Mondolatot, nevezetesen a' 11, 12,. 's. a', t. Es így1-sü botlás!2. Hogy a' formált szók' ellen erszakosan kiáltok ; példáulszolgáljon a' Hi tlen. Tzbe jön a Recensens — heveskedvebizonyit még az öreg Zsoltárból is: de cuibonoí hiszema' Mondolat' szótárjában nem is találtatik a' Hit lenszó ; mit vagdalkozik hát az üres levegvel '? Es igy -— — 2-dikbotlás.'3. Hogy az öszvetett szóknak ellene mondok; mint:álláspont, évkönyv, 's a' t: holott nem az öszvetétel, hanema' fordittás miatt (©tanbpunít, ^al^rbud^) valának azok ottfel-Jiozva ; és így — 3-dik botlás!4. Hogy a forditott szókat nevetségre teszem-ki ; holottnuigam is fordittok, még pedig öszvetéve is. Ez azt bizonyittya,hogy tehát az öszvetételnek ellene nem mondok : tehát itt magaa Recensens czáfolja-meg a'fellyebbi állittását; és ígybotlás! Ismét, ha magam is fordittok,4-diknem lehetek hát minden,tatám csak n émely forditott szók ellen ; és így 5-dikbotlás! A felhozott Egész (Astronomus) p. o.jó szó ügyé?

?:?108 FÜGOBLÉK.mert csak illyen, mint Okrész :így a' Psychologust Lelkésznek,a'De

!FÜGGELÉK. 109vaspdlczáju Daemagog oraculumi AiUos-ephasdgoti» 's a' t. igyszól HELMECZI is a' BERSENYL Versei élébe függesztettEr tekezéshen a XL VI. lapon. Helytelenül vádol hát a' Re -censens azért tudatlansággal, hogy az ujj szóknak jó vagy rosszvoltát Aütos-ephávalel nem határoztam ; és igy 11 dikbotlás.'6. §. NYILVÁN, tudósnak akart a' Recensens magamidn az én tudatlan példámat kerülvén, igy kezditartatni ;az Ujj szók eránt való ítéletét fejtegetni : Minden szónak voltkezdete, 's minden szót az id érlelt meg ; talán (úgymond) aEóny szó is csak nekünk ujj, az unokák nem fogják azt nemréginek nevezni s. a', t. » a' 105. lapon. Azonban kár volt nemtudni a' Recensens-nek, hogy maga ezen szónak alkotója, a'SZIGWART Klastromi történeteinek Recensiójában, az ujjszók' csinálásáról, még 1788-dik Esztendben azt tette 2-dikTörvénynek: Hogy azujonnan talált szóbizonyos gyökértljöjjön. *Igen bölcsen (igy ir a' Szép LiteraturaRecensense, az 1818-dik Esztendei Tud. Gyjt. IV. Köt. a103. lapon.) *Igen bölcsen, 's ugyan azért az ollyan ujj szóknak,mellyeken a' származtatás ki nem tetszik, hanem gyökérgyanánt teremtettek, elre lehet jövendölni, hogy bátornagy hézagotpótolnának-is ki, kevés id múlva, mint valamelly levegitünemények, kivesznek. Hlyen a' R én y szó Virtus helyett —»és kevéssel tovább: *Botlás (úgymond) hogy ezen jeles tárgynakkifejezésére nem az Erény szó vétetett divatban 's. a\ t. ésigy botlás ; még pedig az én Recensensemre nézve mára'12-dik botlás!Scilicet ingenium, et rerum prudentia veloxAnte pilos venit dicenda tacendaque calles, —Et potis es nigrum vitio praBfigere thétaPERS. IV.Ezen botlásai a Recensensnek eléggé mutattyák : hogy a'mint fellyebb is megjegyzettem, a' Mondolatnak czélját kitalálninem tudta. Tapogat ugyan valamit a' lOé. lapon, a'hol igy szoTl : lAzt akarta kifejteni (t. i. én), hogy egy ember-

;:!:1 1 FÜOOBLéK.nek nints aira jussa, sem hatalma, Juxjy egy Nemzetnék ujjszókat yotidoljon» de melly hibás kifejtése ez is a' llccensenshomályos Ideainak í 's kifosztja meg ötét vagy akárkit is azonjussától, hogy ujj szókat ne gondolhasson f Kn úgy tartom :senki se.' ujj szókat gondolni más; más meg' a' gondolttakatervel valakire kötni. Ebbl is, de a' liecensio' egész foglalattyábulis kitetszik : hogy maga a' liecensens nem tud a'setéttségbölki v ergdn i ; azértfogja rám a' fenn irtt 7. pontokalatt : hogy a' Mondolatban foglalt mindennem szóknakellene-mondók, ellene-kidltok, 's azokat kárhoztatom, holottén azt soha, és sohol sem mondottam ; és hogy a' jó vagyrossz, ó vagy ujj szók között sem választást vagy külömhségetnem teszek, holott tenni éppen nem akartam; 's eza Mondolatnakczélja sem volt .'Quod modo proposui, uon est sententia — Ve rum estCredité me vobis folium recitare Sibyllae !JUV. VIII.Nem; akármit hidjen arról a' Biographia irója aXIV. lapon;'s akármint erlködjön azt, egyfell Pa s quilusnak;másfell humanissimusi tonusés ingeniositásboleredt botlásoknak kiáltani-Hoc illis narro, qui me non intelliguntPHAEDll in. 11.7. §. ABBAN mindazáltal dicséretet érdemel a' liecensens,hogy azon éktelen részre-hajlása mellott is ; mellyel a'Neologusok, és különösen azon Hazafi eránt viseltetik, kirla 99. lapon, egész elragadtatással azt mondja: « Feltámad ,mint egy Vezércsillag, melynek subára a' megrögzöttsetétségblfejti ki a Nyelv' pompáját* 's. a' t. a Mondolatról mégis a'100. lapon megesméri, hogy

!;FÜGGELÉK. 111gát magya/rázni, a' Moiidolat liasznos könyv lett volna ; azírója pedig érdemborostyánt nyert volna.* Kinek ne tetszenékaz illy borostyános dicséretNon ego, cum scriboLaudari metuam ;neque enim mihi cornea fibra est.PERS. LSzép továbbá a Recensensnek azon nyiltszivüsége, mellyela' 105. lapon magát kifejezi: *Azt, úgymond, magam semVezér-hagyom helybe, hogy ember* (váljon nem a' fellyebb irttcsillag é ez?) *oly szabad és zabolátlan kénnyén mennyen azujjitásokban, melly (méllyé?bizonyfurcsa Plurális.')^^egy tudós Társaság' néminem jussa volna." és i:égezetre:«a' Mondolaf írója (igy szóll a 106. lapon) eltévedése mellettannyiban dicséretet érdéinél, hogy a' jó szándék bennemegvolthogy a tehetseket arra ébreszté, hogy a' kicsapongószabad ujjitásnak philologice, és fundamentomosan siessenekellentállni. »De mindenekfelett nagy maga' meg-gyözését mutattya a'Recensensnek, hogy olly ers Neológus létére, ki a' Rény szónakaz Unokák' száján leend forgását is meri reményleninoha már születése eWtt sok esztendkkel önnön Alkotója ásottannak sírt, a' Szigtvárf emiitett Recen siójában: mindazáltalama f Neológus' zsoldján vitézked ujjoncz Neológok általíi' Mondolatra készitett Feleletrl; ha mind kiméivéis, annyit legalább megvall, hogy : Bohógyinak Biogra -phiája (úgymond) nem egyéb az erkölcsiségen túljárószemélysértésnél. Csuda, hogy egy cesthetikus ennyire el tud ragadtatni.» De hogy csuda!dedit hanc contagio labem,Et dabit in plures : sicut grex totus in agrisUnius scabie cadit et porrigine porci.JUV. ILIsmétnoha elébb a' Búsongó Ámort jól feldicséri, de

:.1 1 2 FfiGKLKK.csak iKjijün atáiuia teszi : "hrír hof/y az utolsó eltt való Let szókemény és vastafi bosszú >kki vindicta bonum vita iucundius ipsa.Nempe hoc indocti IJUV. XIII.Végre — a' Versekrl azt itéli : vAz erkölcsiség (úgymond)sok sorokban el van felejtve. KiUimös, hogy a Morálraa' különben AestJtetikusok inkább nem emlékeztek.^ (a 106. cs107. lapokon.) De, moralizáljon bár a Ilecensenstamen ad móres uatura recurritDaiimatos, fixa et mutari nescia ; nam quisPeccandi finem posuit sibi ? quando recepitEjectum semel, attrita de fronté riihorem?JUV. XIII.8. §. Kár volt azomban magát a' Recensensnek, akár azén sovány 's jobbára volná n végzd dicséreteimmel ; akár aFeleletnek csak czir óká^ l á s - /. éj)p e n való csipkedésével erltetni.' Loripedem rectus derideat, Aethiopem albiis !JUV. ILCsak azt az eggyet esmérje meg a tnd

FÜGGELKK. 113.4' mi engem' illet : az efféle tudatlan titulusoktól ish[z én, nem^ irtózom annyira ; hála Isten ! soha sem bántottaz a' kevélység, mintha én volnék a' Világ bölcse ; éppen nem!annyira,jól tudom hogy minden tudományom sem terjedh ogy csak azt tudhatnám: mennyi tudni- vahj m van méghátra ! Ugyan azért a' Mo ndolatban foglalt Szóknak helyesebbkitételét is: mellyre az 1818-dik Esztendei Tud.Gyjt IX. Kötetében, eggy nemes gondolkozású Tudósittó,> iRTHOPHILUS név alatt több Hazai Literátorok között —engemet is serkenteni méltóztatott; nálam sokkal olvasottabb,'s Nyelvünkben isjártosabb Literátorainknak szívesen általengedem .'*Elég az én tlem : hogy a' mostanában több íróink általAnyai Nyelvünkbe bécsúsztatott Ujj ittásokra HazámatJigyelmetessétettem ; 's a mint Recensensem is, a' már fellyebb emiitetthelyen megesméri: «a' tehetseket arra ébresztettem, hogy a'kicsapongó szabad ujjittásnak philologice, és fundamentomosansiessenek ellentállni.» Elég nékem az a' nyugodt érzés:hogy a Nyelv' épségéibe vigyázóbbakká tetetett Hazafiak senkitezután olly függetlenül, mint eddig — diktátor osk adni nemengednek.Vágynak már, de lesznek többen is (hiszem) olly bátorHazafi írók ; kik ámbár a' Beavattak közé nem tartoznak :de azért Anyai Nyelvek' ügyében k is meg mernek szóUamlani; 's megtudják a' Me rknek — az úgynevezett Ny e l v-s zépittöknek (Pu risták) kézzel foghatólag mutatni : hogy* A Tudonidni/os Gyjtemény 1818-ik évfolyamában (IX.101. 1.) OHhophiUis jutalomtételt hirdet s egy darab I, Mátyáskorabeli aranyat tz ki annak «a ki a béke szerzéshez nyúl ésa Szigvárti jó Hazafiúi szándékból szerzett szóktól fogva egésza lebelig minden újj szókat critice jó magyarsággal ki fog tenni,vagy minthogy ezek mind együtt vágynak az 1813. Esztendbenkijött Mondolatban, a ki ezen öszveszedett újj szókból készültkönyvet az azolta születtettekkel együtt minden személyes czélozásnélkül magyarra, az esméret és tudomány által vezéreltetvén,lefordítja. — B. J.Balassa J. : Felelet a Mondolutra. 8

;1 14 FÜOGKLÉK.hajó sokat merni ;jó viszont sokat n e m - ni érni is.« Nem árt,(azt mondja a Neologismusokról Értekez) *a szóknál,szorosabb megvizsgálása, megítélése, st elsegiti a nyelvnektisztább gyiimölcsözését, 's a' hol toll szolgál fegyvergyanánt, ott csak tent a folyik nem vér, könnyen béfor az egymáson ejtett seb, és vigyázóbbakká teszi a bajnokokat » (Lásd :Tud. Gyjt. 1817. XII. Köt. a' 16. lapon.) Olvasást érdémel e' részben VERSEGHY FERENCZ Urnák MagyarGr a m m a t i k áj a átaljában; a' Mondola f teljes megigazittásaranézve pedig különösen a 25. 33. 72.269. 's a t. lapokon.St találkozott már magának a Szép Liter aturánakiseggy szinf olly tudós, mint bátor Recens ense: kia külmben Literátori vas szorgalmával magát eléggéérdemesitett Szerz botlásait, a Nyelv törvényeibül nem csak világosanki tudja következtetni, hanem arról egyenesen meg-ismeri vallani :Literaturánkat,« Hogy ámbátor (ugymon d) forrón szeretem-is— mégis annyira bele untam ezen úgy nevezettszép Literaturába : hogy a' kijött 9. Kötetek közül csakkettnek általolvasására tudtam nagy nehezen elegend békességes-türéstgyjteni. Szerentse, ha ez másokkal is nem történt'sa't.t (Lásd : Tud. Gyjt. 1818. IV. Köt. a' 107. lapon.)íme! akilencz emeletü roppant Filagór iának karcsúfalai megrendültek : mit várhat hát az Ízetlen Ujjittó, mit a'lélektelen Szófaragó? midn szemei' láttára szakadoz a' Neologismusfelleg-vára ama' büszkén emelkedett Magya rBábelunde altior essetCasus, et impulsas pi'öeceps immane ruiuae !JUV. X.Vajha a' ki mutogatott BOTLÁSOK (hogy a* most irttRecensens szavaival végezzem VÁLASZOMAT)

TAETALOM.LapBevezetés. Irta Balassa József „„_,^___„ 3Feleleta Mondolatra.(Életrajz) -_...._„„_„„„ ... 23Két levél Bohógyi Gedeonhoz ..„ .... „ „ _ „ „ „ 31Zafyr Czenczi a Mondolatoshoz _„.„_„_34A búsongó Ámor „ .._ .... — — ... „ ~ _ __ 39Édes Öcsém Uram !.... _....____„_„_, 47.... ~....Högyészi Högyész Máté Bohógyi Gedeonhoz „..___„ 56Bohógyi Gedeonhoz .„^ ... _____A Lepe a Mondolatos feje felett .„, „____..__66.„. __ _ 62A Satyrus a Mondolat írójához _ _ „„ _,. _• _ _ 67A Szamár a Mondolat írójához .... ,._ „, ._ _ _ „ 687176A magyar Pegasus a Mondolat írója ellen ,.,, __„_.,A lant _ „ _ _.„_-„___.____. 73Jegyzetek a Versek alá ______ ..._____Füffgelek.I. A Mondolat és a Felelet bírálata a Literatur Zeitungban 8311. A Mondolat és a Felelet bírálata a Tudományos Gyjteményben.._.,___..___ ______ 88III. Somogyi Gedeon Válasza a Feleletre _„ ... _ __ .._ 968*

.A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent:RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁRSZERKESZTI HeINRICH GuSZTÁV.1. Székely Sándor, A székelyek Erdélyben. 1822. KiadtaHeinrich Gusztáv, 123 lap, ára 1 kor. 20 fill.2. Pálos iskola drámák a XVIII. évszázból. A M. T. Akadémiakéziratából kiadta Bayer Józskf, 80 lap, ára 80 fill.3. Csiksoiulyói nagypénteki misztériumok. A XVIII.századi kéziratból kiadta Fülöp Árpád, 244 lap, ára 2 kor.4. Heltai Gáspár esopusi meséi, Colosvarot, 1566. KiadtaImre Lajos, 304 lap, ára 2 kor. 40 fill.5. Poncianus históriája. Bécs 1573. Kiadta HeinrichGusztáv. 231 lap,2 kor.6. Gyöngyösi István. A csalárd Cupidonak kegyetlenségétmegismer és annak mérges nyilait kerül tiszta életnek geniusa.A költ kéziratából kiadta dr. Kupp Kornél, 194 lap, ára 2 kor7. Bessenyei György. A természet világa v. a józanokosság. Kiadta Bokor János 407 lap, ára 3 kor. 60 fill.8. Dugonics András. Az arany pereczek. III. kiad. KiadtaBellaagh Aladár. 368 lap ára 3 kor. 20 fill.9. Balogh István. Ludas Matyi. Bohózat 3 felvonásban.Kiadta Bayer József. 96 lap, ára 1 kor.10. Mondolat. Dicshalom 1813. Kiadta Balassa József. Kéthasonmással. 109 lap, ára 1 kor.11Felelet a mondolatra. Pesten 1815. Kiadta Balassa József.Függelék: A mondolat és a felelet egykorú biráJatai és SomogyGedeon válasza a feleletre. 114 lap, ái-a 1 kor.12. Telegdi Miklós felelete Bornemissza Péter fejtegetés czimükönyvére. 1580. Közrebocsátotta Dr. Rupp Kornél. 172 lap.1 kor. 60 fill.13. Bessenyei György. Agis tragédiája. Bécs 1772. KiadtaDr. Lázár Béla. Egy hasonmással. 171 lap, ára 1kor. 20 fill.14. Bolyai Farkas. II. Mohamed. Szomorújáték három felvonás.Kiadta Heinrich Gusztáv. 112 lap, ára 1 kor.

15. Vásí^irhelyi daloskönyv. XVI— XVII. századi szerelmi éstréfás énekek. Kiadta Fbrbnczi Zoltán. 247 lap, ára 2 kor.16. Bessenyei (Jyörgy. Lais vagy az erkölcsi makacs. Vig.játék öt felv. Kiadta Dr. Lázár Béla. 102 lap, ára 1 kor.17. Fazekass Mihály versei. Bevezette és kiadta Tóth Bkzs.206 lap, ára 2 kor.18. Gesta Koiuanorum. Fordította Halleb János. Kolozsvár.1695. Kiadta Katona Lajos. 516 lap, ára 4 korona.19. Faludi Ferentz Téli éjtszakák, Kiadta dr. Rupp Kornél.183 lap. 1 kor. 60 fiU.20. Kazinczy Ferencz. Tövisek és virágok. Széphalom 1811,Kiadta Balassa József. 100 lap. 1 kor.21. Protestáns iskoladrámák. Öaszegyiljtötte és kiadta BernáthLajos. 410 lap. 4 kor.22. Költi elbeszélések Krkskay Imre hátrahagyott irataiból,életrajzi adatokkal s jegyzetekkel közli Dr. HattyüffyDezs. 124 lap. 1 K 50 f.23. Ányos Pál versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kisérvekiadta Császár Elemér. 324 lap. 4 kor. 50 fill.24. Verseghy Ferencz kisebb költeményeL Kiadják CsiszÁRElemér és Madarász Flóris. 408 lap. 6 kor.25. Földi János költeményei. Kiadta és bevezette Dr. MixichLajos.. 240 lap. 3 kor.26. Szentjóbi Szabó László költeményei. Életrajzi bevezetésselés jegyzetekkel ellátva kiadta Gálos Rbzs. 252 lap.5 kor.27. Magyari István. Az országokban való sok romlásoknakokairól. Kiadta Ferenczi Zoltán. 278 lap. 5 kor.28. Földi János magyar grammatikája. Közzéteszi GültásKároly. 304 lap. 6 kor.29. Révai Miklós magyar nyelvi és irodalmi kézikönyve.«A' magyar deáki történet*. Az eredeti kéziratból,részben els izben kiadta utószóval, tartalommutatóval elláttaDr. RoBiNTi MÓZES. 120 lap. 3 kor.30. Bessenyei György. Az embernek próbája. 1772 és 1803.Kiadta Harsán Yi István. 196 lap. 5 kor.31. Apollonius históriája. Kolozsvár 1591. Kiadta BebbczSÁijiDOR. 90 lap. 3 kor.FRANKLIN-r/(R8UUT NYOMOAJA.

PH Balassa, József2175 MondolatB3PLEASE DO NOT REMOVECARDS OR SLIPSFROM THIS POCKETUNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

-^^M