LEVEGŐMINŐSÉGI TERV SZEGED

A KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINŐSÉGÉRŐL ÉS A TISZTÁBB LEVEGŐT EURÓPÁNAK ELNEVEZÉSŰPROGRAMRÓL SZÓLÓ 2008/50/EK IRÁNYELV 22. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN A MEGFELELÉSIHATÁRIDŐK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL ÉS A BIZONYOS HATÁRÉRTÉKEK ALKALMAZÁSÁNAKKÖTELEZETTSÉGE ALÓL MENTESSÉGRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSLEVEGŐMINŐSÉGI TERVSZEGED2008.

1. A TÚLZOTT SZENNYEZÉS HELYEa. RégióDél-alföldi régiób. VárosSzeged Csongrád megye székhelye, Magyarország déli részén, Budapesttől délre, 160kilométerre, a Duna-Tisza közti homokhátság, a Dél-Tisza-völgyi, illetve Marosszögi kistájánterül el, tengerszint feletti magassága 80 m. Szeged népességét tekintve Magyarország negyediklegnagyobb városa, lakossága kb. 160.000 fő. A település Budapesttől való távolsága közúton 170km. A település 60 km távolságra van az M5-ös autópályától, 10 km-re a legközelebbihatárátkelőtől (Szerbia-Montenegró), illetve 30 km-re a magyar-román határtól. A városközigazgatási területe hozzávetőlegesen 281 négyzetkilométer, melyből 48,5 belterület.A város a Dél-Alföld könnyűipari központja (malom-, fa- és paprikafeldolgozó ipar,kenderfeldolgozás, szalámi gyártás), a nehézipar bizonyos elemei is jelen vannak (gumi-,festékipar, kőolaj- és földgázbányászat). Az ipari területek Szeged ÉNy-i részén találhatók, azuralkodó nyugatias áramlatok a szennyezőanyagokat erről a területről a város központja felészállítják.Szeged logisztikai helyzete kiemelkedő, országos és nemzetközi közlekedési útvonalakmetszésében helyezkedik el. Területén halad át a Berlin - Nürnberg – Prága – Pozsony - Bécs -Budapest – Szeged – Makó - Konstanca - Isztambul, továbbá a Budapest – Szeged - Újvidék –Belgrád útvonalak, melyek igen nagy átmenő forgalmat bonyolítanak. Az E 75-ös (M5) jelenti afő kapcsolatot északi irányba a főváros, Észak- és Nyugat-Európa, déli irányban pedig Szerbia-Montenegró, a Balkán, illetve a Közel-Kelet felé. A Szegedtől kiinduló E68-as Románia és aFekete-tenger felé biztosít kapcsolatot.Szegeden RO-LA terminál és logisztikai szolgáltató üzemel. Szeged és vonzáskörzete jelentősbelföldi és nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, amely az infrastrukturális feltételek javulásávalvárhatóan növekedni fog. A Tisza hasznosítható vízi közlekedés és szállítás céljaira. Szegedenmedencés kikötő üzemel. Szegeden található a nemzetközi repülésre engedélyezett repülőterekegyike. A repülőtér közvetlenül a város határában fekszik.c. MérőállomásMérőállomás helye Földrajzi koordinátái Mérőállomás kódjaSzeged, Kossuth L. sgt. 89.+046.15.46+020.08.10HU0020AA mérőkonténer telepítésére 1996-ban került sor. Ekkor még nem voltak szabványok atelepítésre vonatkozóan. A fő szempont az volt, hogy nagy forgalmú közút mellé történjen atelepítés, védett helyen legyen, és meglegyen az elektromos és a telefonos kapcsolat. Amérőállomás a hatályos hazai és EU telepítési előírások alapján kisléptékű, közlekedésiállomásnak tekinthető (valamennyi telepítési előírásnak nem felel meg, pl. 5 m távolság akülső forgalmi sávtól). A mérőállomás Szeged belvárosában, a város legnagyobb helyi éstranzitforgalommal terhelt útkereszteződésben található, a főúttól kb. 10 m távolságban(Kossuth L. sgt. 89.). Az útkereszteződés sarkán (a mérőállomástól ugyancsak 10 mtávolságra) egy kétszintes épület áll, ami a szennyezőanyagok terjedése révén befolyásolja ahelyi koncentrációt. A mérőállomás szenzorai 3 m magasságban mérik a légszennyezőparaméterek koncentrációit. Az állomás elhelyezkedését a 1. 1. sz. ábrán látható térképmutatja.2

31.1. sz. ábra

2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓKa. A zóna típusaA zóna kódja: HU0011A többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-a és a módosított 14/2001.(V. 9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján Szeged város levegőminősége az alábbitáblázatban bemutatott légszennyezettséggel jellemezhető.Szennyező anyagKéndioxidNitrogéndioxidSzénmonoxidSzilárd(PM 10 )Zóna kategóriák F C E B EBenzolKoncentráció (µg/m 3 ) < 50 40 - 60 2500 - 3500 > 40 2,5 - 3,5b. A szennyezett terület (km 2 ) és a szennyezettségnek kitett lakosság becsültnagyságaBecsléseink szerint a szennyezett terület kb. 4 km 2 , az érintett lakosság száma kb. 8000 fő.c. Hasznos éghajlati adatokA város klimatikus adottságai az alföldi tájra jellemző bélyegeket viselik magukon. Az éviközéphőmérséklet 10,6 o C, a napsütéses órák számának éves átlaga 2100 óra. Az évescsapadékmennyiség mindössze 520 mm körüli, egyenlőtlen, esetenként szélsőségeseloszlással. Az uralkodó szélirány D-i, DNy-i, az átlagos szélsebesség, az elmúlt 7 év átlagáttekintve 0,9215 m/s (3,33 km/h) körüli. A meleg-száraz éghajlat, a várost övező nagykiterjedésű, nyílt mezőgazdasági térszínek forrásrégiói a szállópor képződésének. A térségetjellemző évszakonkénti átlagos középhőmérsékletet, napfénytartamot és acsapadékmennyiséget a 2.1. sz. táblázat mutatja be.Szeged térségét jellemző meteorológiai adatokÉvszakÉvszakonkénti2.1. sz. táblázatKözéphőmérséklet ( o C) Napfénytartam (h) Lehullott csapadék (mm)Tél 0,0 211 84Tavasz 11,2 542 119Nyár 20,7 828 151Ősz 10,6 453 111Az Országos Meteorológiai Intézet több évtizedes adatsorából képzett szélirány gyakoriságota 2.2. sz. táblázat szemlélteti.2.2. sz. táblázatSzeged térségét jellemző szélirány gyakoriságSzélirány Gyakoriság (%)É 16,04

ÉK 9,0K 6,0DK 10,0D 17,0DNy 10,0Ny 11,0ÉNy 16,0Szélcsend 5,0d. Megfelelő topográfiai adatokSzeged a 20006’E és a 46015’N koordináta értékek metszéspontjában található; tengerszintfeletti magassága 78-80 m. Bár a felszíni vizek előfordulását tekintve Szeged fekvésekedvező, a Tisza és a Maros vízgyűjtőjéhez tartozik, csatornák, holtágak, szikes- ésbányatavak gazdagítják, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyérlefolyású, erősen vízhiányos területen fekszik. A talajvíz mélysége 2-4 méter közöttingadozik, a város ivóvizét elsősorban a 150-550 méter mélységű pleisztocén rétegekszolgáltatják, az alacsony geotermikus gradiens miatt pedig sok a magas hőfokú termálvíz. Aszáraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos adottságok felerősítik a klimatikus adottságoklevegőminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatását.A földtani, morfológiai és talajtani viszonyok egyaránt jelentősen befolyásolják a levegőminőségét. A térség földtani felépítését a nagy vastagságú (akár 3000 m vastag) pannonüledékek, valamint az erre települő és a felszínt is borító pleisztocén és holocén, főkéntfolyóvízi és eolikus üledékek jellemzik. A pliocén rétegsorok jelentős szénhidrogén-, apannon üledékek hévíz-, a pleisztocén rétegek réteg- és ivóvíz-, a holocén üledékek pedigtalajvízkészletekkel rendelkeznek. A város kis relatív reliefű (0-2 m/km 2 ) ártéri szintűsíkságon terül el. Tengerszint feletti magassága (78 m) egyben az ország legalacsonyabbpontja is. A Tisza és Maros menti városrészeket öntés- és lápos réti talajok, a továbbiterületeket pedig csernozjom jellegű homoktalajok jellemzik. A sík, enyhén tagolt, gyengevíztartó képességű talajjal borított felszín defláció és erózió által egyaránt fokozottanveszélyeztetett, ami jelentősen fokozza a levegő természetes eredetű porterhelését.e. Elegendő információ a zónákban lévő, védelmet igénylő „célpontok” típusávalkapcsolatbanA túlzott légszennyezésnek tikett területen védelmet igénylő célpont oktatási,egészségügyi intézmény nem található.3. FELELŐS HATÓSÁGOKSzeged Megyei Jogú Város ÖnkormányzatJegyzőSzegedSzéchenyi tér 10.6720Csongrád Megyei Állami Közútkezelő KHT.SzegedJuhász Gyula u. 9.5

6701Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelőségSzegedFelső-Tisza part 17.67214. A SZENNYEZÉS JELLEGE ÉS VIZSGÁLATAa. az előző évek (a javítási intézkedések végrehajtása előtt) során és a projektkezdete óta megfigyelt koncentrációkSzeged levegőminőségének alakulását a RIV mérőhálózat 1997. és 2007. között mért adataialapján „fűtési” és „nem fűtési” félévekre megbontva a 3.2. sz. táblázat tartalmazza.A kén-dioxid légszennyezettség mindvégig alacsony volt, a szennyezettség csökkenő tendenciájú.A „fűtési” féléveknek a „nem fűtési” félévekhez viszonyítottan magasabb átlagértéke aszennyezőanyag döntően fűtési eredetét igazolja.Az 1997-2007. közötti időszak egészét tekintve, az átlagos nitrogén-dioxid szennyezettségi szintnémileg mérséklődött. A „fűtési” és „nem fűtési” félévek alig eltérő átlagai alapján következtetnilehet arra, hogy a szennyezőanyag főként közlekedési eredetű.Az ülepedő por szennyezettségi szintjének mérséklődését lehet megállapítani azátlagkoncentráció alapján. A por döntően talajfelszín eredetű, a város környezeti levegőjében valójelenléte azonban nem független a település belterületének gépjárműforgalmától.A levegő éves átlagos szállópor szennyezettsége, valamint a „fűtési” és „nem fűtési” időszakszennyezettségi szintje egyaránt jelentős, gyakran határérték felettinek bizonyult. Szállóporalapján a város levegőminősége „szennyezett” minősítésű volt. 2005-től a szállópor PM 10frakcióját mérjük. A szállópor átlagos ólom koncentrációja a vizsgálati időszakban mindvégighatárérték alattinak bizonyult. A fűtési félévben mért magasabb értékek a fűtésből származókibocsátásokkal, illetve a téli időszakokban az utak sózásával az utakra kerülő homokfelverődésével magyarázhatók.6

Szeged város levegőminősége 1997-2007 között fűtési és nem fűtési félévekre bontva a RIV hálózat adatai alapján3.2. sz. táblázatVizsgáltidőszakMérésekszáma(db)Átl.Imm.(μg/m 3 )SO 2 NO 2 Ülepedő por Szállópor ólomHat.Mérések98%Átl.Ért.gyak.Imm.Túll.számaHat. Ért.Túll.(%)98%gyak.(μg/m 3 )Mérésekszáma(db)Átl.Imm.(μg/m 3 )Hat. Ért.Túll.(%)98%gyak.(μg/m 3 )Mérésekszáma(db)Átl.Imm.(g/m 2 *30 nap)97 nf. 552 10,57 0,0 18,0 546 48,75 9,7 177,9 83 7,44 6,0 16,8 56 240,32 82,1 669,4 7 0,31 42,9 0,497-98fűtési354 10,45 0,0 17,9 354 67,86 26,3 201,8 82 6,35 2,4 18,8 69 157,03 71,0 526,9 10 0,18 0,0 0,398 nf. 485 9,46 0,0 19,0 483 37,34 4,8 134,0 84 6,90 1,2 13,5 59 106,44 55,9 220,9 11 0,12 0,0 0,298-99fűtési424 12,07 0,0 20,5 423 48,53 7,6 96,5 84 4,39 0,0 11,2 54 115,41 59,3 309,0 12 0,14 8,3 0,399 nf. 460 9,69 0,0 20,0 462 36,84 2,8 92,8 83 7,98 2,4 16,1 57 113,7 59,6 218,3 10 0,05 0,0 0,199-00fűtési534 10,51 0,0 18,0 530 52,84 14,7 170,8 79 3,82 0,0 12,4 48 107,77 47,9 225,8 10 0,08 0,0 0,200 nf. 495 11,0 0,0 18,0 498 51,0 13,7 183,0 87 5,10 0,0 11,4 60 116,0 58,3 241,0 11 0,09 0,0 0,100-01fűtési451 11,0 0,0 16,0 452 50,0 8,4 175,2 89 3,75 0,0 9,6 58 105,0 53,4 252,8 10 0,12 0,0 0,2101 nf. 534 9,96 0,0 15,0 534 42,6 5,6 128,2 90 4,23 0,0 9,3 48 115,71 62,5 222,8 9 0,10 0,0 0,1401-02fűtési405 9,01 0,0 14,0 404 42,41 4,7 102,4 90 3,31 0,0 8,5 11 171,09 90,9 248,8 1 0,15 0,0 0,1502 nf. 343 2,66 0,0 7,14 345 47,64 8,1 116,1 77 6,67 1,3 14,6 50 104,62 44,0 236,0 9 0,06 0,0 0,1Hat. Ért.Túll.(%)98%gyak.(μg/m 3 )Mérésekszáma(db)Átl. Imm.(μg/m 3 )(%)(μg/m 3 )(db)(μg/m 3 )Hat. Ért.Túll.(%)98%gyak.(μg/m 3 )02-03fűtési320 4,44 0,0 17,65 311 60,99 13,01 123,4 68 5,61 0,0 10,06 46 135,96 51,11 322,2 7 0,06 0,0 0,1103 nf. 316 1,5 0,0 5,08 300 56,9 12,87 133,2 83 8,58 0,0 11,55 77 90,75 36,8 170,28 12 0,05 0,0 0,1103-04fűtési255 2,94 0,0 12,92 244 45,87 4,92 95,42 82 4,66 0,0 13,14 75 90,12 22 254,4 10 0,03 0,0 0,0804 nf 253 1,92 0,0 12,72 240 34,1 2,92 95,22 28 5,73 0,0 11,69 44 59,64 11,4 145,62 13 0,02 0,0 0,047

04-05fűtési246 1,96 0,0 8,3 247 35,86 3,64 98,72 18 4,03 0,0 6,43 37 49,43 5,41 137,16 12 0,08 0,0 0,405 nf 276 1,09 0,0 3,0 273 33,9 1,83 79,48 18 6,3 0,0 10,96 66 34,67 16,7 88,9 4 0,01 0,0 0,0205-06fűtési250 1,68 0,0 8,0 253 34,27 2,37 86,76 18 4,67 0,0 11,99 42 53,42 52,4 93,5 42 0,03 0,0 0,106 nf 262 1,02 0,0 1,0 251 39,74 3,59 96,0 17 10,92 11,76 18,3 27 30,49 7,41 56,38 27 0,01 0,0 0,0406-07fűtési241 1,61 0,0 7,2 237 33,79 3,38 96,84 18 3,42 0,0 8,85 28 42,67 39,3 75,14 28 0,03 0,0 0,1407 nf. 270 1,02 0,0 1,0 266 39,66 4,14 95,40 18 6,66 5,56 17,43 28 27,47 3,57 52,74 28 0,01 0,0 0,04Eü.h. ért.125 85 16100(50)*0,3*2005-től a szállópor PM 10 frakcióját mérjük.______ a projekt kezdete óta mért koncentrációk8

PHARE mérőkonténer mérési eredményeiA települési levegőminőségi vizsgálatok fejlesztését az 1994-ben kidolgozott levegőtisztaság-védelmikoncepció, majd az ennek alapján elfogadott terv alapozta meg. A tervben szereplő két szegedimérőállomásból az első kialakítása – nagy forgalmú út mellett – 1996-ban történt meg. A mérésiadatok gyakorlatilag 1997. január 1-jétől állnak rendelkezésre. Másik mérőállomás telepítésére nemkerült sor és a közeljövőben – elsősorban anyagi okok miatt – nem is várható ennek megvalósulása.A mérőállomás közvetlenül az E5 nemzetközi főút szegedi bevezető szakasza közelében, a városlegnagyobb helyi és tranzitforgalommal terhelt útszakasza (Kossuth L. sgt. – Damjanich u. – Teréz u.kereszteződése) mentén működik (1.1. sz. térkép).A mért légszennyező komponensek a CO, NO-NO 2 -NO x , SO 2 , O 3 , PM 10 (szállópor), PM 2,5 , BTEXvalamint a meteorológiai paraméterek. Lehetőség van a PM 10 és PM 2,5 párhuzamos mérésére, aminemzetközi viszonylatban is különleges.Az állomás főként a közúti-forgalmi eredetű légszennyezettséget méri, helyzetéből adódóan is. Eztalátámasztja az is, ha a légszennyezettségi adatokat külön értékeljük a munkanapokra ésmunkaszüneti napokra, akkor (pl. a CO és az NO x mint, két tipikus közlekedésből eredőszennyezőanyag), munkanapokon sokkal magasabb koncentrációkat találni, mint egyébként.Ez feltehetően a közúti forgalom változásának eredménye.Az automata állomás adatait felhasználva megállapítható, hogy a kén-dioxid esetében a mérésieredmények az egészségügyi határérték alatt vannak. Növekedési tendencia nem figyelhető meg, azértékek 10 μg/m 3 alatt találhatók. Az éven belüli változásokból egyértelműen megállapítható, hogy afűtési időszakban valamivel magasabb értékek adódnak, mint a nem fűtési félévben.Nitrogén-dioxid esetében növekedési tendencia nincs, az értékek 30-40 μg/m 3 között szórnak, aszennyezettségi szint állandónak tekinthető. A 24 órás határérték túllépés ritka, viszont a rövid idejű,60 perces határérték túllépés előfordul.A nitrogén-oxidok (NO x ) viszonylatában a szennyezettségi szint állandónak tekinthető. Az évesátlagok alapján a minősítés megfelelő, bár a gyakori rövid idejű túllépések miatt az NO x problémáskomponens.A 10 μm szemcseméret alatti szállópor (PM 10 ) koncentrációja a mérések idején az egészségügyihatárérték körül ingadozott, ezért e komponens vonatkozásában a környezeti levegő szennyezettnekminősíthető. Az éves határérték 40 μg/m 3 , 2005-ben a tűréshatárral növelt éves határérték szintén 40μg/m 3 (a tűréshatár 2005-ig folyamatosan csökkent majd 2005-től megszűnt).Amint az alábbi grafikonokból is jól látszik (4. 1. sz. ábra és 4. 2. sz. ábra) az éves átlagok 1998-2007között általában 40-50 μg/m 3 között ingadoznak, emelkedő, vagy csökkenő tendencia nem figyelhetőmeg. Az elmúlt 3 évben pozitív változás figyelhető meg, az éves átlagkoncentráció és a határértéktúllépések száma is fokozatosan csökken. Várhatóan a következő években is túllépés fog állandósulniezen a mérőponton, mivel a légszennyezettség jelentős javulására akkor lehet számítani, ha megépülaz M43-as Szegedet elkerülő szakasza, ugyanis az újonnan csatlakozó EU-s országok (Románia,Bulgária) tranzit (elsősorban kamion) forgalma ezen az útszakaszon bonyolódik. A mérőállomáselőtt 37135 járműegység/nap az átmenő forgalom, ebből teherautó (kamion) 3082,személygépkocsi 24927 db naponta.9

4. 1. sz. ábraPM-10 változásaPM10 átlag (éves)Határérték (éves)60Koncentráció (mg/m 3 )5040302047,142,244,147,749,9 51,141,946,144,842,71001998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007Évek4.2. sz. ábra24 órás túllépések száma (PM-10)Túllépések számaMegengedett túllépések száma (35 db.)16015024 órás Eü. hat. érték túllépések sztáma(db.)1208040114125 1141257811910102000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007Éve k10

4.3. sz. ábraPM-10 koncentráció, havi változása (2000-2007)Havi átlag70,060,0Koncentráció (ug/m3)50,040,030,020,010,00,0Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov DecA mérési eredmények alapján megállapítható, hogy míg a légszennyezettség érezhető mértékben nemváltozott, addig a határérték túllépések száma ennél már jóval kedvezőtlenebb képet mutat az 1 órás,és a 24 órás határértékeknek való megfelelés esetében is. Ennek oka talán a szélsőséges közlekedésihelyzetek (forgalmi dugók) számának esetleges emelkedése is lehet, de az ilyen szélsőségesközlekedési helyzetek gyakoriságának alakulásáról nem rendelkezünk adatokkal.A konténer által mért adatok valószínűsíthetően a városban előforduló legrosszabblégszennyezettséget tükrözik. Az adatok értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni azt atényt, hogy ez a mérőállomás nem a Szegedre reprezentatív módon jellemző légszennyezettségetméri. A reprezentativitási területe 6 km 2 , az érintett lakosság száma kb. 8000 fő. Figyelembe kellvennünk azt, hogy Szeged város légszennyezettségét, amelynek beépített területe kb. 46 km 2 , 1mérőállomás adatai alapján nem lehet egzakt módon jellemezni, illetve légszennyezettségérevonatkozóan érdemi következtetéseket levonni.11

PM-10 változása 2000-200790,080,070,0Koncentráció (ug/m3)60,050,040,030,020,010,0200020012002200320042005200620070,02006Jan Feb MarApr2004MayHónapokJunJulAug SepOctNovDec20002002Évek12

Feltételezésünk, hogy a város többi területén a szálló por szennyezettség ennél alacsonyabb. Ezttámasztja alá az önkormányzattal együttműködve elkészített mérési sorozat is 2006-ban, amelysorán a város különböző pontjain szakaszos PM 10 mintavételeket végeztünk 7 napon keresztül. Ilymódon lehetőség adódott a különböző helyszíneken és a mérőállomáson mért PM 10szennyezettségi adatok (24 órás átlagok) összehasonlítására.A vizsgálati helyszínek az alábbiak voltak (4. 4. sz. ábra)1. SZTE JGYTF (udvar, 6701. Szeged, Boldogasszony sgt 6.)2. SZMJV Önkormányzat (utcafront, 6720. Szeged, Széchenyi tér 10-11.)3. Tarjáni Általános Iskola (udvar, 6723. Szeged, Építő u. 9.)4. Madách Általános Iskola (udvar, 6721. Madách u. 20.)5. ATI-KTVF Monitorállomás (udvar, Szeged, Kossuth L. sgt. 89.)4. 4. sz. ábra13

Az egyes helyszíneken mért szennyezettségi szinteket összehasonlítva a mérőállomás adataivalláthatjuk az alábbi ábrákon:4. 5. sz. ábraSZTE JGYTF Kossuth L. sgt. 89.6050Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m340Konc (μg/m3)302023,120,4 20,616,723,1 24,0 24,3 23,721,221,418,716,724,9 25,71002006.08.03 2006.08.05 2006.08.07 2006.08.09Dátum4. 6. sz. ábraSZMJV Önkormányzat Kossuth L. sgt. 89.6050Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m349,040Konc (μg/m3)302022,026,321,819,516,914,6 14,425,219,131,517,029,032,11002006.08.11 2006.08.13 2006.08.15 2006.08.17Dátum14

4. 7. sz. ábraTarjáni Ált.Isk. Kossuth L. sgt. 89.60,050,045,546,7Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m340,040,539,5Konc (μg/m3)30,020,029,823,723,921,1 21,1 20,2 20,318,519,026,110,00,02006.08.19 2006.08.21 2006.08.23 2006.08.25Dátum4. 8. sz. ábraMadách Ált.Isk. Kossuth L. sgt. 89.6050Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m349,041,8Konc (μg/m3)40302024,722,319,915,617,113,933,832,024,237,730,436,21002006.08.29 2006.08.31 2006.09.02 2006.09.04Dátum15

A vizsgált időszakban egyetlen mérési helyszínen sem történt egészségügyi határérték túllépés.Feltevésünk helyesnek tekinthető abból a szempontból, hogy a különböző helyszíneken végzettszakaszos mintavételek eredményei összességében alacsonyabbak a referenciának tartott KossuthL. sgt.-i adatoknál. Tendenciáját tekintve, ettől függetlenül jó egyezés mutatható ki. (Ezt a teóriáta legkevésbé a Madách Ált. Isk. udvarán végzett mérések támasztják alá. Ez abból adódhat, hogyaz általános iskola a monitorállomáshoz hasonlóan szintén a balkáni tranzitút mellett fekszik. Azt,hogy a mérési eredmények mégis eltérőek, gyakran egymással ellentétes mértékben változnak, azmagyarázhatja, hogy egyrészt a mérőhely távolabb esik az úttól, mit a monitorállomás, másrésztmagas épületekkel részben körülvett udvar belsejében található, amely a szennyezettségrealapvető hatást gyakoroló helyi légköri viszonyokat nagyban befolyásolja.)A különbség oka feltehetően egyrészt a mérési metodikából adódik, másrészt a különbözőhelyszínek szennyezettségi viszonyaiból (a Kossuth Lajos sugárút szálló por tekintetébenfeltehetően az egyik legszennyezettebb szegedi helyszín).A folyamatos monitor állomás adatai a fentiek alapján, indikátor jelleggel jól használhatóak aszegedi szálló por (PM 10 ) légszennyezettség változásának nyomon követésére. Önmagábanazonban, csak ezzel az értékkel jellemezni a szálló por szennyezettséget Szegeden nem teljesenkorrekt és indokolható megközelítés.A fenti méréssorozat is igazolja azt a feltevésünket, hogy a város légszennyezettsége a valóságbankedvezőbb, mint a konténer által mért adatokból látszik, és amennyiben figyelembe vesszük, a 15-20%-os csökkenést, a légszennyezettség valószínűsíthetően a város legnagyobb területén ahatárérték alatt van.b. a vizsgálathoz használt technikákAz automata állomás 5 db egymástól független műszer segítségével méri a CO, NO, NO2,SO2, O3 és PM koncentrációkat. A CO koncentrációt nem diszperzív infravörösabszorpcióval mérik. Az NO és NO2 koncentrációk mérése kemilumineszcencia elvén,alternatív üzemmódban történik; az NOx koncentrációkat úgy kapjuk, hogy a műszerautomatikusan összegzi a legfrissebb NO és NO2 értékeket. A SO2 mérési elve az UVfluoreszcens emisszió. Az ózon koncentráció mérése a 254 nm hullámhosszon történő UVabszorpción alapszik. A PM koncentrációt a β sugárzás abszorpciója révén mérik. A gázanalizátorokat két ponton kalibrálják. Ezek egyike a 0-pont, amelynek beállításaautomatikusan, minden 24 órában történik. A másik kalibrációs pontot kéthetente egyalkalommal hiteles anyagmintával állítják be. Az ózonműszer kalibrálását kétfázisú titrálássalvégzik. A szilárd anyagok mérését negyedévente egy alkalommal hitelesítik.Az állomás méri a fontosabb meteorológiai elemek 30 perces átlagértékeit: hőmérséklet,légnedvesség, globális sugárzás, szélirány, szélsebesség.Az állomás jelenlegi kiépítettsége az alábbi:Berendezés megnevezése Gyártó TípusSzén-monoxid gázelemző Environnement CO11M-LCDS.A.Kén-dioxid gázelemzőEnvironnement AF21M-LCDS.A.Nitrózus gázelemzőEnvironnement AC32MS.A.Ózon gázelemző MLU 400Szállópor mérő PM10 ESM Andersen FH-62 I-RSzállópor mérő PM2.5 ESM Andersen FH-62 I-RKorom mérő (Black CarbonDetector)ESM Andersen BCD Ref.16

Berendezés megnevezése Gyártó TípusBTEX monitor Syntech Spectras GC 856NullgázTE 111generátor(kompresszorral)Kalibrátor és ózon generátor Teledyne MFC 700InstrumentsUV-B detektor (UV-Biometer) Solar Light Co 501Anemométer és szélirány jelző GILL Instruments WindSonic 1405Léghőmérséklet és légnedvesség HWIHTP-10mérőNapsugárzás mérő Envitech RS 81-ILégnyomás mérő Envitech PS 71-IAdatgyűjtő, kommunikációsrendszerEnvironnementS.A.EnviDAS,ScanAIR5. A SZENNYEZÉS EREDETEa. A szennyezésért felelős főbb kibocsátási források listájaA légszennyezettség kialakulásában szerepet játszó források az alábbiak:− Közlekedés− Természetes források (földrajzi adottságok)− Mezőgazdaság− Ipar− LakosságMegjegyezzük, hogy a sorrend nem feltétlenül jelenti a források ténylegesrészesedét a szennyezettség kialakulásában, a részesedés aránya változó, többtényező pl.. időjárás (szélsebesség, szélirány), gazdasági helyzet, stb.függvénye.b. Az ezen forrásokból származó összesített mennyisége (tonna/év)A zónára vonatkozóan ilyen jellegű számítások, becslések nem állnakrendelkezésünkre.c. A más régiókból érkező szennyezéssel kapcsolatos információkNincs információnk.6. A HELYZET ELEMZÉSEa. A túllépésért felelős tényezők (pl. közlekedés, a határokon átnyúló közlekedést isbeleértve, másodlagos szennyező anyagok keletkezése a légkörben) jellemzőiKözlekedésTranzitAz EU és a Balkán közötti, Magyarországon áthaladó forgalom az egyik legjelentősebb tranzitirány. A balkáni országok, a török, a közel-keleti-keleti piacok egyre nagyobb mértékben veszikigénybe hazánk útjait az EU-ba irányuló szállításaikhoz.Románia és Bulgária EU taggá válását követően, a magyar-balkán kereskedelmi és iparikapcsolatok egyre gyorsabb ütemben fejlődnek. Az elmúlt években a Balkán irányából Szegedenáthaladó közúti tranzit tehergépjármű forgalom közel 43%-kal nőtt a két új tagállam belépésével.Az idegenforgalmi csúcsidőben, a hosszabb ünnepek- és a szabadságolások idején, a nyugateurópaiországokban dolgozó balkáni vendégmunkások jelentős forgalmi terhelést okoznak17

határokon és a tranzit útvonalakon. Ez a forgalom várhatóan tovább fog növekedni Törökországteljes jogú EU tagországgá válásával.Szegeden több nagy forgalmú főút is áthalad, az 5-ös, 43-as, 47-es és az 55-ös főút.2005-ben az 5-ös út 42.409,a 43-as főút szegedi szakaszán 29.465, Szeged, Szőregen 20.405egységjármű/nap volt az átlagos napi forgalom.2007-ben az 5-ös út igen jelentős forgalma mellett (37135 járműegység/nap) a 43-as főút szegediszakaszán 31652, Szeged, Szőregen 24.181, a 47-es és az 55-ös útról együttesen kb. 30.000egységjármű volt a napi átlagos forgalom.A forgalomszámlálási adatok (6.1.sz. táblázat) alapján megállapítható, hogy a városlegforgalmasabb közlekedési útvonalain akár 37135 egységjárműnek megfelelő forgalommalszámolhatunk. Ebből 3082 teherautó. Sajnálatos tény, hogy a Szeged várost elkerülő M43-asmegépültéig ez a forgalmi helyzet javulni nem fog.A forgalmi adatokból jól látszik az újonnan csatlakozó EU-s országok tranzitforgalmábólszármazó növekedés is. A Románia, Bulgária tranzit forgalmának fő útvonala mentén — Szőregvalamint a Bertalan-híd — a tehergépkocsik forgalma 42 illetve 26 %-kal, míg aszemélygépkocsik forgalma átlagosan 9%-kal nőtt. Ugyancsak forgalomnövekedést generált a K-re, DK-re irányuló forgalom az M5 megépülése után is, jól látható az adatokból, hogy azautópálya átadása után a 2006. évi forgalom csökkent az előző évekhez képest, azonban az EUcsatlakozó tagállamok után 2007-ben jelentősen megnőtt ezen az útvonalon is a forgalom. Míg2006-ban a forgalom az előző évinél kb. 6 %-kal csökkent, addig 2007-ben már 15 %-os volt aforgalomnövekedés.Helyi közlekedésSzegeden jelenleg két tömegközlekedési szolgáltató (az önkormányzati tulajdonú SzegediKözlekedési Kft, és az állami tulajdonú Tisza Volán Zrt.) végzi az utasok szállításátvillamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal. A napi 237 ezer elszállított utas tekintetében a kétcég közötti megoszlás 2005-ben 46%-54% volt, ebből 25% utas jutott a 4 villamosvonalra, 21%utas a 4 trolibusz vonalra, és 54% a 39 autóbusz viszonylatra.A nagy szegedi árvíz után tervezett és létrehozott körutak és sugárutak többsávos szerkezetenagyobb gépjármű forgalom átengedését teszi lehetővé. Szeged közlekedési hálózata túlzsúfolt. Aforgalomban résztvevő járművek közül a személygépkocsik aránya a legnagyobb (84%). Azutóbbi tíz évben a forgalomban résztvevő járműtípusok aránya alapvetően módosult. Egyre többjárműtípus emissziója jelentősen csökkent, továbbá egyre nő a katalizátorral fölszerelt járművekaránya. A katalizátoros gépjárművek és az ólommentes benzin elterjedése, az évenkéntikörnyezetvédelmi ellenőrzés bevezetése, a régi gépjárműpark folyamatos lecserélődése átmenetijavulást eredményez, ugyanakkor a motorizáció rohamos elterjedésével nő a közlekedés okoztalégszennyezés.A szállópor okozta terhelés jelentős hányada a dízel motorokból, és a közlekedés egyébkibocsátásaiból származik. Nem elhanyagolható a közlekedés porfelverő hatása sem, ami a nemmegfelelő minőségű utak (pl.: szilárd burkolat nélküli, kátyús utak) esetében fokozottanjelentkezik. A növekvő városi gépjármű-közlekedés okozta káros egészségi és környezeti hatásokcsökkentése érdekében szükséges a tömegközlekedés, illetve a nem motorizált közlekedésieszközök preferálása.18

6. 1. sz. táblázatÉvÖsszesforgalom(j/nap)Személygk.(j/nap)Kistehergk.(j/nap)Autóbusz(j/nap)Közepesennehéz(j/nap)Nehéz(j/nap)TehergépkocsiPótkocsis(j/nap)Nyergesszerelvény(j/nap)2002 11807 7836 1167 374 595 731 230 8042003 12344 8078 1487 378 623 744 205 7642004 13698 8752 2248 262 448 734 228 9582005 14675 10227 1928 274 407 592 211 9662006 13785 8920 1685 372 645 945 156 9872007 15913 9757 2209 362 622 1056 255 15542002 36317 27189 4300 955 1013 1190 557 6442003 34075 24862 5749 767 560 877 305 5432004 38129 27870 5940 709 737 1320 308 8482005 38788 28809 5854 722 826 1060 274 8732006 35891 26833 5186 718 767 996 247 7402007 32900 24927 3921 595 189 1040 241 16002002 18932 13909 3018 723 289 336 123 1172003 21151 16753 2461 546 191 350 118 1402004 25379 19470 3511 744 499 416 79 1562005 23268 17528 4013 522 207 376 101 1472006 24038 19450 2997 618 152 357 55 1472007 24247 20239 2495 507 120 357 99 1652002 25706 18560 3926 376 631 1017 133 5662003 23199 17226 3057 531 393 508 227 3402004 25877 19737 3402 441 447 630 164 5432005 26808 19045 4014 599 727 712 263 7082006 26426 19673 3389 486 683 833 206 5352007 27896 21411 2967 404 164 1019 192 14742002 16164 12141 1946 411 419 433 189 5112003 16727 12850 1927 442 354 386 157 5012004 17753 13511 2209 442 272 446 149 5802005 18322 13661 2505 450 415 323 148 6532006 18768 13930 2604 449 396 365 165 7072007 20989 15226 2800 468 428 361 228 1302Számlálóállomás kódja,útszakasz megnevezése1222Szeged, 5. sz. főút HódútKeverőtelep3091-6091Szeged, Gomba u.3814-6814Szeged, Hajnóczy utca3224-6224Szeged, Bertalan-híd1910Szeged, Szőreg19

IparAz ipar szerkezete levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőnek tekinthető. A természetiadottságok függvényében Szegeden jelentős nehézipari ágazat nem alakult ki. Még ma is jelentősarányt képeznek a környező mezőgazdasági területekről származó nyersanyagok feldolgozásáraépülő tradicionális iparágak (élelmiszer- és könnyűipar), az utóbbi évek dinamikusszerkezetváltása következtében pedig a szolgáltatóipar térhódítása figyelhető meg. A térség egyiklegnagyobb légszennyezést okozó technológiája volt a szénhidrogén bányászat során alkalmazottgázmotorok üzemelése. A motorok korszerűsítése, katalizátorokkal való felszerelése jelentősencsökkentette azok káros légszennyezését. Az iparág másik jelentős légszennyezéssel járótevékenysége a feldolgozás során levegőbe kerülő gáz halmazállapotú szénhidrogének, illetveazok fáklyázása miatt következik be. A fáklyában nem tökéletes az égés, ezért a szilárd anyagok(pl.: korom) igen látványosan szennyezik a környezetet. Összességében megállapítható, hogy alevegőszennyezés – az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és VízügyiFelügyelőségen nyilvántartott szegedi telephelyek vonatkozásában – a rendszerváltozást követőévekben csökkent. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás alapján nyilvántartottlegjelentősebb szilárd anyagokat kibocsátó telepek az alábbiak:A legjelentősebb szilárd anyag kibocsátó vállalkozásokÜzemeltető2004-benkibocsátottszilárd anyag(t/év)2005-benkibocsátottszilárd anyag(t/év)2006-benkibocsátottszilárd anyag(t/év)Karotin Kft. 1,398 0,944 3,895Europe Match GmbH 37,97 0,225 0,225Furnér-Szeged Termelő Kft. 2,88 0,436 0,359Magyar Aszfalt Kft.. 1,9 0,126 0,194Abo Mill Zrt. 1,45 1,1 1,1Szegedi Finomöntöde 1,41 1,225 1,21Contitech Rubber Kft. 0,296 0,296 0,936Szegedi Vas- és Fémöntöde 0,602 1,376 1,358Hódút Kft. 0,127 0,513 0,422Szentmihályi Új Élet 0,645 0,69 0,301Összesen: 48,696 6,931 10A táblázatból is jól látszik, hogy a legjelentősebb ipari szilárd kibocsátások a korszerűsítéseknekilletve technológiai változtatásoknak köszönhetően drasztikusan csökkentek.A legjelentősebb szilárd anyag kibocsátó telephelyek városon belüli elhelyezkedését a 6. 2. sz.térképen láthatjuk.20

216.2. sz. térkép

LakosságAz utóbbi évek energiaár-emelkedése következtében számos család tért át vezetékes gázfűtésrőlegyedi fűtésre. Ez ugyan eddig nem eredményezett számottevő levegőminőség romlást, de a lakosságszilárd anyag kibocsátásának növekedése 2000-től jól megfigyelhető. A külterületi ingatlanok fűtése ahagyományos fosszilis energiahordozók égetésén alapul, mely kedvezőtlenül befolyásolja a levegőminőségét. A földgáz árának eddigi, és a jövőben várható további drasztikus emelkedése jó eséllyelfog egyre több családot a szilárd tüzelés alkalmazására kényszeríteni. Az általánosságban szegény, ésvárhatóan egyre jobban elszegényedő széles társadalmi réteg nem a modern, alacsony emissziójúszilárd tüzelésű berendezések alkalmazásával, hanem régi, elavult, gyakran házilag összebarkácsoltkazánokkal, kályhákkal fogja ezt megoldani. Nem kétséges az sem, hogy a spórolás jegyében mindenéghető anyagot potenciális tüzelőanyagnak fognak tekinteni, és akként fel is használják majd. Enneklevegőre gyakorolt kedvezőtlen hatása előbb-utóbb láthatóvá fog válni.Megjegyezzük, hogy a lakossági tüzelőberendezésekkel és azok forrásaival kapcsolatoslevegőtisztaság-védelmi ügyekben a települési önkormányzat jegyzője az eljáró környezetvédelmihatóság.MezőgazdaságSzeged külterületének többsége ma is mezőgazdasági hasznosítású, a szántók és legelők között csakritkán látni fasorokat, erdősávokat és erdőfoltokat. A mezőgazdasági területek nagyarányú kiterjedésekedvezőtlen hatással van a levegő minőségére. A száraz időszakban a talaj víztartalma csökken, ígycsökken a részecskék közti kohézió, amelynek következtében a szél szétteríti a finom porszemcsét.Ilyen időjárási helyzet mind télen, mind nyáron kialakulhat. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre avizsgált időszak meteorológiai mutatóinak adatbázisa (havi csapadék, havi középhőmérséklet stb.),mellyel összevetve a por koncentrációkat egzaktul vizsgálhatnánk az összefüggéséket. Ősszel aszántások miatt, illetve a növényborítottság csökkenése folytán a szél könnyebben kifújja a finomabbfrakciót, mint a vegetációs időszakban. Az utóbbi évek csapadékhiányos vízháztartása következtébena talajok kiporzása intenzívebb lett, ami főként a tenyészidőszakon kívül jelent magasabb szálló ésülepedő por koncentrációkat, amit a mérések is bizonyítanak. A kialakuló porszennyezésben szerepetjátszhat az is, hogy a városi közlekedés a környező mezőgazdasági földekről a szél útján bekerülőport „veri fel”, ill. ehhez adódik a közlekedési és egyéb források szilárd anyag emissziója.Földrajzi adottságokA sík, enyhén tagolt, gyenge víztartó képességű talajjal borított felszín defláció és erózió általegyaránt fokozottan veszélyeztetett, ami jelentősen fokozza a levegő természetes eredetűporterhelését.Szeged földrajzi fekvéséből adódóan az uralkodó szelek a Duna-Tisza közi homokhátról avéderdők hiányában (Az erdősültség Szeged külterületén jóval az országos átlag (18%) alatti,mindössze 8%.) nagy mennyiségű szilárd komponenst szállítanak a városba.A város légszennyezettségét a közlekedés és a kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásoljákjelentősen. A mérőállomás által mért időjárási paraméterek alapján az átlagos éves szélsebesség azalábbiak szerint alakult az elmúlt években:2000.: 0,9 m/s22

2001.:0,9 m/s2002.: 0,9 m/s2003.: 1,0 m/s2004.: 0,8 m/s2005.: 0,5 m/s2006.: 1,2 m/s2007.: 1,2 m/sAz ilyen kedvezőtlen időjárási viszonyok által érintett területen a szennyezőanyagok felhalmozódásaa nyugalmi időszakokban következik be. A koncentrációk napi eloszlásából jól látható Szegedviszonylatában is ez az összefüggés.Télen a kibocsátás az épületek fűtése miatti energiatermelés eredménye. Mivel a hőmérsékletjóval nulla fok alatt van, a hőforrásokból származó erős kibocsátás magas szálló por (PM 10 ),szénmonoxid és kéndioxid koncentrációt okoz. Mivel a szélsebesség alacsony, és a hőmérsékletis nulla fok alatt van (tipikus hőmérsékleti inverziós helyzet), a légszennyezést az inverziósrétegek felszín közelben tartják, és nem szállítódik el a városból, aminek következtében akoncentráció magas marad.A referencia évre vonatkozó 125 túllépési helyzet 96.8%-ban (121 eset) a napi átlagosszélsebesség 0,5 m/s-nál kisebb volt, ebből 40 alkalommal (a túllépések 32%-ában) aszélsebesség 0,1 vagy annál kisebb, azaz gyakorlatilag szélcsend volt. A túllépési helyzeteksorában a maximális szélsebességi érték 1,1 m/s volt (6. 3. sz. táblázat).TúllépésihelyzetdátumaKoncentráció(μg/m3)Szélsebesség(m/s)TúllépésihelyzetdátumaKoncentráció(μg/m3)6.3. sz. táblázatSzélsebesség(m/s)07.01.2005 51.2 0.4 14.09.2005 51.2 0.309.01.2005 59.6 0.4 17.09.2005 52.5 0.511.01.2005 64.4 0.2 23.09.2005 50.9 0.312.01.2005 65.3 0.1 24.09.2005 58.8 0.220.01.2005 70.3 0.1 25.09.2005 55.7 0.221.01.2005 82.6 0.7 26.09.2005 55.9 0.229.01.2005 56.9 0.1 27.09.2005 61.4 0.231.01.2005 50.2 0.6 28.09.2005 89.9 0.203.02.2005 85.8 0.1 29.09.2005 94.2 0.204.02.2005 60.1 0.3 30.09.2005 68.2 0.306.02.2005 56.7 0.1 04.10.2005 65.4 0.207.02.2005 107.8 0.0 05.10.2005 74.0 0.208.02.2005 156.7 0.0 06.10.2005 70.5 0.209.02.2005 161.5 0.0 07.10.2005 77.4 0.110.02.2005 201.9 0.0 08.10.2005 65.1 0.311.02.2005 325.9 0.1 11.10.2005 76.0 0.112.02.2005 241.8 0.2 12.10.2005 88.9 0.013.02.2005 123.1 0.4 13.10.2005 68.2 0.121.02.2005 51.2 0.1 14.10.2005 100.4 0.122.02.2005 51.7 0.4 15.10.2005 62.8 0.127.02.2005 55.9 0.2 16.10.2005 55.0 0.023

TúllépésihelyzetdátumaKoncentráció(μg/m3)Szélsebesség(m/s)TúllépésihelyzetdátumaKoncentráció(μg/m3)Szélsebesség(m/s)02.03.2005 63.5 0.1 20.10.2005 55.3 0.203.03.2005 57.1 0.1 21.10.2005 74.9 0.104.03.2005 61.1 0.4 22.10.2005 72.8 0.505.03.2005 51.7 0.2 23.10.2005 73.2 0.506.03.2005 59.1 0.1 24.10.2005 55.4 0.407.03.2005 79.0 0.3 26.10.2005 87.3 0.416.03.2005 52.6 0.3 27.10.2005 86.7 0.217.03.2005 84.8 0.4 28.10.2005 53.9 0.218.03.2005 71.3 0.5 30.10.2005 56.8 0.524.03.2005 67.3 0.1 31.10.2005 50.8 0.225.03.2005 100.7 0.1 01.11.2005 75.5 0.126.03.2005 103.1 0.2 02.11.2005 110.4 0.027.03.2005 85.1 0.4 03.11.2005 82.2 0.128.03.2005 82.4 0.4 04.11.2005 141.2 0.229.03.2005 61.4 0.9 05.11.2005 151.4 0.130.03.2005 51.0 0.6 06.11.2005 140.2 0.302.04.2005 50.3 0.2 07.11.2005 87.3 0.104.04.2005 59.7 0.2 08.11.2005 87.7 0.105.04.2005 51.9 0.4 09.11.2005 94.2 0.106.04.2005 61.5 0.9 10.11.2005 139.3 0.107.04.2005 55.6 0.4 11.11.2005 156.0 0.108.04.2005 64.9 0.8 12.11.2005 133.3 0.109.04.2005 51.5 1.1 13.11.2005 85.9 0.114.04.2005 69.1 0.4 14.11.2005 112.9 0.115.04.2005 54.3 0.6 15.11.2005 78.9 0.216.04.2005 65.6 0.5 16.11.2005 99.8 0.720.07.2005 50.7 0.6 17.11.2005 69.2 0.328.07.2005 50.8 0.3 26.11.2005 54.5 0.430.07.2005 84.3 0.6 30.11.2005 56.2 0.401.08.2005 52.7 0.7 03.12.2005 67.5 0.426.08.2005 53.9 0.5 04.12.2005 59.3 0.727.08.2005 56.4 0.3 08.12.2005 70.1 0.229.08.2005 51.9 0.2 09.12.2005 86.8 0.301.09.2005 56.2 0.5 10.12.2005 96.7 0.102.09.2005 52.0 0.6 13.12.2005 54.1 0.207.09.2005 59.2 0.2 14.12.2005 80.0 0.108.09.2005 64.8 0.4 15.12.2005 95.9 0.009.09.2005 69.6 0.5 16.12.2005 80.5 0.110.09.2005 66.6 0.4 21.12.2005 54.7 0.311.09.2005 72.2 0.4 25.12.2005 50.3 0.312.09.2005 74.1 0.2 01.01.2006 51.9 0.813.09.2005 57.7 0.524

. A levegőminőség javítását célzó lehetséges intézkedésekre vonatkozó információkEzek az információk a 7. illetve a 8. fejezetben megtalálhatók.7. A 2008. JÚNIUS 11. ELŐTT MÁR LÉTEZŐ, JAVÍTÁST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEKREVAGY PROJEKTEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK, AZAZ:a. Helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi intézkedésekHelyi intézkedésekSzeged MJV Önkormányzat intézkedéseiSzmogriadó terv: Szeged MJV Közgyűlése a 30/2005. (VI. 28.) Kgy. rendeletével elfogadta SzegedMJV szmogriadó tervét. A terv célja, hogy meghatározza Szeged város közigazgatási területénszmoghelyzet kialakulása esetén, az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükségesintézkedéseket valamint azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait.Zajvédelmi intézkedési terv készítése A zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban aközúti közlekedés okoz határérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentési intézkedési terv iselsősorban a közúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére irányul.A fásítási program folytatása a város általános rendezési tervével összhangban, a zöldfelületeknagyságának növelése, meglévő felületek fenntartása2003 és 2007 között közel 1800 díszfa, 19.800 cserje és 1000 örökzöld került kiültetésre a városkülönböző területein.2004: A Széchenyi tér rekonstrukciója során automata öntöző hálózat került kiépítésre, kivágásrakerültek a sérült, balesetveszélyes fák, amelyeket kivágásuk után azonnal pótoltak.Ebben az évben megvalósult a Móravárosi krt. fásítása és a Boldogasszony sgt. farekonstrukciójánakI. üteme.2005: Folytatódott a Széchenyi tér rekonstrukciós programja, melynek során több száz virágzó ésörökzöld cserje telepítésére került sor.Fatelepítés, füvesítés, cserjetelepítés történt az újszegedi Erzsébet liget területén.A Kodály téri piac felújítása keretében zöldterület rendezés történ gyepesítéssel és cserjetelepítéssel.Felújították a Klapka tér zöldterületét is.Elkészült a Bertalan híd szegedi hídfőjének parkrekonstrukciója, melynek során díszburkolattalellátott gyalogos út épült (a korábban a gyalogosok által kitaposott útvonalhoz igazodva), az utakmentén fák, díszcserjék telepítésére került sor és megépült a növények vízellátását biztosítóöntözőhálózat is.Megkezdődött a Dugonics teret szegélyező hársfa sor egyedeinek lecserélése, felújítása.A város több pontján történt fasor telepítés: Dorozsmai út, Erzsébet liget K-i oldala, Sziksóstó.A Kisteleki utca és a Szatymazi utca csomópont átépítése során talajcserével történő gyephelyreállítás, cserje- és fatelepítés történt.2006: Csillag téri piac korszerűsítése során térburkolat rekonstrukció, hulladékgyűjtő edényekkihelyezése valamint zöldterület rekonstrukció (gyepesítés, növénytelepítés) történt és kerti útkialakítása történt.Megtörtént az Űrhajós utca és az Észak I/A tömb valamint Tápé városrész zöldterületirekonstrukciója.2007: Elkészültek a Széchenyi tér farekonstrukciós, fásítási és növénytelepítési munkálatai.Folytatódott a fásítási program, amelynek keretében a már meglévő zöldfelületek elpusztultegyedeinek pótlására is sor került.25

A meglévő zöldterületek és fásításra szánt területek felmérése a Települési Rendezési Terv alapján(fakataszter) megtörtént. A kipusztult, megsérült fák pótlása, valamint újak telepítése folyamatos,pótlásra a város anyagi lehetőségeinek függvényében minden évben sor került. A város általánosrendezési tervével összhangban, a zöldfelületek nagyságát növelése.Lakóparkok, nagy területigényű létesítményekNem mehetünk el ugyanakkor szó nélkül a mellett a tendencia mellett, hogy a városban, kielégítve atársadalmi igényeket, gombamód szaporodnak a lakóparkok és a nagy bevásárlóközpontok. Ezekkivétel nélkül egykori zöldövezeti területeken valósulnak meg, mivel máshonnan szabad terület márnem szabadítható fel. Ezek zöldterületre nagyságára gyakorolt negatív hatásáról nincs számszerűinformációnk, de az e nélkül is megállapítható, hogy mértéke igen jelentős, lokális szinten olykordrasztikus. Sajnos ugyanakkor kényszerűen tudomásul kell venni, hegy mind a gazdasági, mind alakossági akarat igényli ezeket a létesítményeket, így ezek a jövőben is meg fognak valósulni.Közlekedési fejlesztések Szegeden a levegőminőség javításának érdekében2005-ben 4 új, földgázüzemű (Mercedes Citaro) buszt állítottak forgalomba, amelyek a belvárosonkeresztül közlekednek. Minősítésük a legszigorúbb Euro-EEV normának felel meg. A városbanközlekedő összes busz (131) közül így már 35 üzemel földgázzal.Az autóbuszok és trolibuszok részére a jelzőlámpás csomópontokban szolgáló kiegészítő jelzőkműködtetnek, a villamosok jelzőlámpás előnyben részesítése folyamatban van. A rendszerautomatikus, érzékeli a lámpás kereszteződéshez érkező tömegközlekedési járművet és a lehetőleggyorsabban zöld utat biztosít.Az utastájékoztató rendszer fejlesztése folyamatos. A TATRA villamosokon, a VOLVO és SKODAtrolibuszokon, valamint a 2005-től üzembe helyezett autóbuszokon kivilágítható pontmátrixviszonylatjelzők segítik a tájékozódást. A felújított trolibuszokon és villamosokon belső elektronikusmegállóhelyjelzők is üzemelnek.A járatgyakoriság és járműméret optimalizálásával kapcsolatosan kisebb módosítások történtek. Az5-ös vonalon csúcsidőben csuklós járművek is közlekednek, a nagy terhelésre való tekintettel.Újraindult a reggeli csúcsidőben a 4A villamos Tarján-Dugnics tér viszonylatban, mert ezen aterületen csúcsidőben túlzsúfoltság mutatkozott.A Tisza Lajos körúton közös villamos-autóbuszsáv épült. A Centrum és a Dugonics térmegállóhelyeket a villamosok és a körúton közlekedő autóbuszok közösen használják az átszállásokmegkönnyítése érdekében.P+R parkolók épülnek a városkörnyéki településekről autóval érkező utasok kiszolgálására a KossuthL. sgt.- Vásárhelyi Pál út csomópontnál (1-es vonal), az Indóház téren (1-es vonal), a Kálvária sgt. –Vásárhelyi Pál út csomópontnál (3-as vonal) és a Deák Gimnáziumnál (4-es vonal).Elektromos tömegközlekedés fejlesztéseA város elektromos tömegközlekedési hálózata leromlott állapotban van annak ellenére, hogy 2002-ben a Dugonics téri kettős körforgalom átépítésével elindult az elektromos tömegközlekedésfejlesztési folyamata. 2004-ben felújításra került a 3-as, 4-es villamosvonal közös szakasza a TiszaLajos körút teljes átépítésével és közös tömegközlekedési sáv kialakításával. Az 1-es vonalon akritikus ívek helyére korszerű zajcsillapított pályaszerkezet került.2006-ban a 4-es villamosvonal végállomásain, Tarján végállomáson kétvágányú hurokforduló,Kecskés végállomáson deltaforduló épült, amelyek lehetővé tették az elavult FVV villamosokkiváltását Tatra villamosokkal. Tarján végállomáson új forgalmi épület épült, a Vám téren új kitérő aszükséges járdacsatlakozásokkal, közműkiváltásokkal, felsővezetékkel. A tarjáni új villamoshurokfordulóban körülfogott zöldterület parkosításával a korábbi elhanyagolt zöldterületpihenőparkká újult meg.Európai autómentes nap megrendezése26

Hagyományosan minden év szeptemberében a WHO ajánlásait figyelembe véve megrendezésre kerülaz Európai Autómentes Nap Szegeden. Az Autómentes Nap népszerűsíti az alternatív közlekedésimódokat, tájékoztatja a lakosságot a városban zajló közlekedést szolgáló beruházásokról, azokhasznosságáról és használatáról, valamit elősegíti a következő generációk környezettudatosközlekedésre való nevelését. 2008-ban az alternatív közlekedési módok közül kiemelten a kerékpárosközlekedés kerül előtérbe.Kerékpárút hálózat fejlesztése2004. évBelvárosi hídÚtburkolaton kerékpársáv illetve a befolyási oldali gyalogjárdán kerékpárút létesítése a Stefánia ésÚjszegedi hídfő között : 790 mFeketesas u.Anna kút és Dugonics tér között. Az egyirányú utcában a forgalommal szemben kerékpársávlétesítése: 510 m2005. évFő fasorTorockói u. - Töltés u. között önálló kerékpárút: 260 m2006. évBaktó, Pihenő utcaÖnálló kerékpárút a Tölgyes utcában meglévő kerékpárút vége és a Hosszútöltés utcaközött: 967 mTerehalmi útÖnálló kerékpárút a Szabadkai út és a Kapisztrán u. között: 2023 mKapisztrán u.A Terehalmi úti kerékpárút folytatásában szervízút a Szérűskert utcáig: 1383 mSándorfalvi útÖnálló kerékpárút a Hosszútöltés utcától a Lomnici utcáig, majd a Csongrádi sugárúton Lomniciutcától a Makkosházi körútig gyalog- és kerékpárút (részben a sugárút mindkét oldalán): 1148 mMargaréta u.Meglévő kerékpárút felújítása, helyenként újra aszfaltozása a Makkosházi körút – Rózsa utca között:800 mCsongrádi sgt.Kerékpársáv létesítése a Rózsa u. - Szent István tér között: 800 mSzent István tér – Vidra utcaA térfelújítással kerékpársáv kijelölése a Csongrádi sgt.-Tisza L. krt. között: 400 m2007. évKörtöltés u- Makkoserdő sorÖnálló kerékpárút a Damjanich u. - Cső u. között: 1010 mÚtfelületek portalanításaAz út és járda közötti területek gondozása, megakadályozza, hogy az esővíz az utakra mossa a földet.Járdák tisztításához szükséges takarító járműpark állomány (sepregető, locsoló autó) bővítése,korszerűsítése.Szeged MJV Önkormányzatának Környezetvédelmi Intézkedési Terven (KIT) szerepel a közterületeknyári portalanítása. A KIT 2008 előírja a közterületek locsolásának sűrítését rendkívül száraz, porosidőszakokban.Iskolákban ismeretterjesztő előadások szervezése27

Az ismeretterjesztő előadásokat minden évben a hagyományosan megtartott Európai Autómentes Naprendezvényeinek keretében tartják meg a város általános és középiskolás diákjainak.Felügyelőségünk intézkedéseiAz ipari kibocsátók tevékenységét a helyszíni ellenőrzések során tudjuk nyomon követni. Azellenőrzések során megismerjük részletesen a technológiát, az ahhoz tartozó berendezéseket ésmegvizsgáljuk, hogy az elérhető legjobb technikának megfelelően megtesznek-e mindent alégszennyezőanyag kibocsátás csökkentésére. Amennyiben hiányosságot észlelünk a jegyzőkönyvbenhívjuk fel az ellenőrzött figyelmét a jogszabályi ill. felügyelőségünk előírásainak betartására.Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettünk, a pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásánakrendszeres, akkreditált mérőszervezettel történő meghatározására. Ennek eredményeképpenlehetőségünk van a határértéket meghaladó kibocsátás megszüntetésére kötelezni az kibocsátókat,illetve, amennyiben nem tudják megszüntetni a határérték feletti kibocsátást felügyelőségünkkorlátozhatja illetve megtilthatja a további működést. Újonnan létesülő pontforrások esetén csak úgyadunk ki üzemelési engedélyt, amennyiben akkreditált méréssel igazolják, hogy a kibocsátás nemhaladja meg az adott technológiára előírt határértékeket.A kibocsátók éves adatszolgáltatásának ellenőrzésekor összevetjük a bevallásban megadott adatokat amérési jegyzőkönyvben megadott értékekkel. Amennyiben eltérést észlelünk, javításra szólítjuk fel azadatszolgáltatót.Az ellenőrzések eredményeként kiadott kötelezéseknek köszönhetően szűnt meg 2002-re a SzegediÖntöde Kft. kúpoló kemencéjének határérték feletti légszennyező anyag kibocsátása. Az indukcióskemence próbaüzem ideje alatt akkreditált laboratórium által végzett méréssel igazolták, hogy atechnológiai határérték által megengedett légszennyező anyag mennyiségének töredékével terhelikcsak a környezetet. A technológiaváltás eredményeként az összes légszennyező anyag kibocsátásajelentősen lecsökkent. A környezetbarát beruházásnak a környékbeli lakók és a szomszédban működőkórház betegei egyaránt élvezik az előnyeit.A Swedish Match Hungária Kft. a technológiai hőszükségletét a nagy mennyiségben keletkezőtermelési fahulladék elégetésével állítja elő. A fahulladék tökéletlen elégetése rendszeres lakosságipanaszt okozott. A Kft. a 2000. évben kiadott kötelezés eredményeként 2001. év végére a kazántfelújította, támasztóégőt épített be és számítógép vezérlésűre alakította át. Akkreditált mérésijegyzőkönyvvel igazoltan a légszennyező anyag kibocsátása a mérés időtartama alatt megfelelt ajogszabályi előírásoknak.A város egészségügyi hulladékait a SZOTE Kht. által üzemeltetett kórházi veszélyeshulladékégetőben ártalmatlanítják. A svájci támogatással létesített beruházás kapcsán megoldódott atérség egészségügyi hulladékainak szakszerű ártalmatlanítása. Az égető berendezés légszennyezőanyag kibocsátása a mérések időpontjában megfelelt a 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet előírásainak.2005. január 1-jétől az égető berendezés csak akkor üzemelhet, ha a 3/2002. (II. 22.) KöM rendeletáltal előírtaknak is megfelel.A Lignarius-99 Kft. légszennyező pontforrásain felügyelőségünk laboratóriuma hatósági méréskeretében szabványos emisszió méréssel ellenőrizte a légszennyezőanyag kibocsátást. A mérésijegyzőkönyvből megállapított határértéket meghaladó szilárd anyag kibocsátás csökkentéséreintézkedési terv elkészítésére kötelezte felügyelőségünk a Kft.-t. A Kft. a szilárd anyag kibocsátáscsökkentésére vállalt intézkedéseket megtette és akkreditált méréssel igazolta, hogy a légszennyezőpontforrásainak emissziója határérték alatti.A Szegedi Finomöntő Kft.-t intézkedési terv benyújtására kötelezte felügyelőségünk 2008-ban, acsiszoló-homokfúvó műhelyben lévő P25 jelű légszennyező pontforrás határértéket meghaladószilárd, nem toxikus por emisszió csökkentésére. Az intézkedési tervben foglaltakat felügyelőségünkelfogadta és kötelezte a Kft.-t, hogy a 17/2001. (VII. 3.) KöM rendelet szerinti akkreditált méréssel28

igazolja, hogy a pontforrás légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a jogszabályban előírthatárértéket.Karotin Kft. felügyelőségünk kötelezésére 2007-ben lecserélte a MGF szárítójához tartozó elavultGAT 500-as Unitherm égőfejet egy korszerű, kiváló égési tulajdonságokkal rendelkező TÜKI TGB4300 típusú égőfejre. Az égőcsere utáni akkreditált mérési jegyzőkönyv szerint a kibocsátás megfelelta jogszabályban megadott technológiai határértéknek.Felügyelőségünk 2004-ben, az intézkedési terv készítése során egyeztetésre hívta össze a legnagyobbkibocsátókat. A megbeszélésen tájékoztattuk a vállalatokat a készülő programról, az abbanmegfogalmazott célokról, és a rájuk váró feladatokról. Megállapodtunk abban, hogy felügyelőségünkévente kér jelentést a legnagyobb kibocsátóktól a legkritikusabb pontforrások évesösszkibocsátásáról, az adott évben elvégzett mérésekről, korszerűsítésekről, esetleges tervezettberuházásokról. A beszámolókat a vállalatok jogszabályi kötelezettség nélkül, felügyelőségünkkeltörténő együttműködés keretében küldik meg.Felügyelőségünk minden új létesítmény engedélyeztetésénél fokozott figyelmet fordít az elérhetőlegjobb technika betartatására. Új létesítmények csak abban az esetben telepíthetők, amennyibenigazolják, hogy a technológia megfelel a BAT-nak.Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetéseA érőhálózat működtetését laboratóriumunk folyamatosan végzi. Az egységes rendszerkiépítésének következtében az országos hálózat adatai, így a szegedi mérések is megtalálhatóak ahttp://www.kvvm.hu/szakmai/nmc/ honlapon.Ipari kibocsátók intézkedéseiAz elavult hőtermelő berendezések korszerűsítése, szükség szerint kiváltása.A térség egyik legnagyobb légszennyezést okozó technológiája volt a szénhidrogén bányászat soránalkalmazott gázmotorok üzemelése. A motorok korszerűsítése, katalizátorokkal való felszerelésejelentősen csökkentette azok káros légszennyezését. Az iparág másik jelentős légszennyezéssel járótevékenysége a feldolgozás során levegőbe kerülő gáz halmazállapotú szénhidrogének, illetve azokfáklyázása miatt következik be. A fáklyában nem tökéletes az égés, ezért a szilárd anyagok (pl.:korom) igen látványosan szennyezik a környezetet.Intézményi rekonstrukció keretében a II. kórház melegvízellátására 800 m 2 napkollektort szereltekfel.A porkibocsátás csökkentésére tett levegővédelmi előírások betartása.A szállópor koncentrációjának emelkedése miatt, szükséges a nem megfelelő hatékonysággalüzemelő, elavult porleválasztó berendezések korszerűre történő cseréje.A diffúz kiporzást a lehető legkisebb mértékűre kell visszaszorítani, az anyagszállító teherautókatle kell fedni, a deponált anyagot a kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökbenlocsolni kell. A szállítási útvonalakat szükség szerint nedvesítéssel pormentesíteni kell. A burkoltútfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől (pl. sár) a másodlagosporszennyezés megelőzése miatt. A munkagépek által okozott légszennyezést a munkagépekgazdaságos kihasználásával a minimumra kell csökkenteni.KözlekedésA városi tömegközlekedés egy részét a Tisza Volán Zrt. buszai bonyolítják. A közlekedésbenrésztvevő autóbuszok is hozzájárulnak a kedvezőtlen légszennyezettségi állapothoz.29

A légszennyezettség csökkentés érdekében 1999-től földgázüzemű buszokat állítottak forgalomba. Asűrített földgázüzemű (CNG) autóbuszok egyik nagy előnye, hogy az egészségre és környezetre károskipufogógáz komponensekből 35–38%-kal kevesebbet bocsátanak ki, mint az ún. Euro3 európaiemissziós előírások határértékei. A gázüzemű autóbuszoknál nincs füstkibocsátás a gyorsításkor, s ezaz előny a városi tömegközlekedésre jellemző folyamatos, ún. „stop and go” üzembenhangsúlyozottan jelentkezik.A Tisza Volán Zrt. járműpark darabszámát és annak minősített összetételét a 7. 1. sz. táblázatösszegzi.7. 1. sz. táblázatTisza Volán ZRt. járműpark összetételeEmisszió szintTény illetve tervezett darabszám az adott év végéig2001. 2002. 2005. 2008. 2016.MotorkWEURO 0 hagyományosmotorokKörnyezetbarátmotorok *38 12 - 38 - 142135 135 66 - - 133EURO1 117 117 117 133 - 206EURO2 78 78 78 107 21 205EURO3 31 59 139 68 139 220ebből földgázüzemű ** 27 32 48 35 96 220EURO4 - - 10 28 200 220EURO5 - - - - - -Összesen 399 401 458 409 360 -* EURO1 emisszió szintet (NO x kivételével) teljesítő motorok** Hosszú távon a stratégiai cél, hogy az összes helyi járatú autóbuszt (jelenleg 140 db)földgázüzeműre cseréljék.A Tisza Volán Zrt. által üzemeltetett autóbuszok légszennyező anyag kibocsátására megállapítotthatárértékeket a 7. 2. sz. táblázat szemlélteti.7. 2. sz. táblázatTípusKibocsátási határértékek (g/kWh)CO CH NO x PtEURO 0 hagyományos motor 11,2 2,4 14,4 -Környezetbarát motor 4,5 1,1 14,4 -30

TípusKibocsátási határértékek (g/kWh)CO CH NO x PtEURO1 4,5 1,1 8,0 0,36EURO2 4,0 1,1 7,0 0,15EURO3 2,0 0,7 5,0 0,10EURO3 - földgázüzemű * 0,29 0,44 2,07 0,05EURO4 ** 1,5 0,16 3,5 0,02EURO5 ** - - - -* mért emisszió** tervezett határértékekLakossági légszennyezés2005-ben sikeres pályázat alapján 136 panel-épület (5822 lakás) hőszigetelése és energetikaifelújítása kezdődött meg, amely a mai napig is tart.A lakossági tüzelés szezonális légszennyező. A belterületi ingatlanok döntő többsége rácsatlakozottföldgáz vezetékre, mely a legkisebb mértékű légszennyező-anyag kibocsátást eredményeziNemzetközi intézkedésekAz Európai Bizottság 2005-ben jóváhagyott Trans-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) 30projektjéből három a balkéni országok és Magyarország közlekedési kapcsolatait erősíti. A 7. sz.projekt Athén-Szófia és Brasso-Nagylak között biztosít a jövőben autópálya kapcsolatot (az M5autópálya a röszkei szerb határig már jelenleg is üzemel, az M43-as folyamatban van).b. Ezen intézkedések megfigyelt hatásaiÖnkormányzati intézkedések hatásaiTekintettel arra, hogy a szálló por emisszió a földrajzi adottságokon kívül jórészt közlekedési eredetűtelepülésünkön, a zajvédelmi intézkedési tervben megfogalmazott intézkedések összhangban vannaka levegőminőség javulását célzó intézkedésekkel.A zöldfelületek arányának növelése, a fás szárú életközösségek klimatikus és levegőtisztaság-védelmihatása – páratartalom növelése, szárító szelek mérséklése, a por és nitrogén-dioxid terheléscsökkentése nem elhanyagolható.Levegővédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a kerékpáros úthálózat fejlesztése. A többséghasználja azokat az alternatív közlekedési módokat, amelyek infrastruktúrája alternatívái az egyéniautós közlekedésnek.Az adott területen élők életminőségét, komfortérzetét javítja, ha száraz időjárás esetén időközönkéntlocsolják a közterületeket, amellyel csökkenteni lehet a levegőben lévő por mennyiségét, továbbácsökkenteni lehet a felverődésből származó másodlagos porszennyezést is.Felügyelőségi intézkedések hatásaiFelügyelőségünk illetékességi területén mára már nincs olyan nagyobb ipari kibocsátó, amelyneklégszennyezőanyag kibocsátása meghaladja a jogszabályban előírt határértékeket. Felügyelőségünk31

adatbázisában egyre inkább valós állapotokat tükröző adatok szerepelnek, amelyből már reális képetkaphatunk az ipari kibocsátók emissziójáról.Felügyelőségünk és a nagy kibocsátók közötti jó munkakapcsolat és együttműködés fontos alappillérea hatékony munkának. Naprakész információkkal, adatokkal rendelkezünk a legnagyobb iparikibocsátásokról.Az elavult berendezések, gázégők cseréjével, katalizátorok alkalmazásával csökken a felhasználtenergia mennyisége, a korszerű gázégők alkalmazásával csökken a kibocsátott légszennyezőanyagokkoncentrációja.A felügyelőség előírásainak betartásával és a gondos, körültekintő munkavégzéssel a lokális,porszennyezéseket jelentősen vissza lehet szorítani.Ipari kibocsátók intézkedéseinek hatásaiA fűtőművek korszerű tüzelőberendezései, a lakosság korábban tapasztalható földgázra való áttérésea lehető legkisebb mértékű légszennyezőanyag kibocsátást okozzák. Tovább csökkenti az emissziót ahőszigetelt lakások kevesebb energiaigénye.A lakossági tendencia azonban megfordulni látszik, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja a városlevegőminőségét. Mivel ez nem helyi, hanem országos tendencia, és azt valamiféle össztársadalmihatás generálja, helyi szinten vajmi kevés lehetőség van a folyamat befolyásolására.Közlekedési intézkedések hatásaiSzeged város légszennyezési helyzetét nagyban befolyásolja a jelentős tranzit forgalom. Röszke ésNagylak közelsége, a Szegedi Ro-La működése és a medencéskikötő lehetősége indokolja azoktatási/egészségügyi központ mellett a logisztikai központi szerep érvényesítését is.Az M5-ös autópálya országhatárig történő megépültével csökkent a városon áthaladó tranzitforgalom,hiszen a Szerbia felé irányuló közlekedés már a városon kívül halad. Azonban a kamionforgalomjelentős részét az É-K-i irányú forgalom teszi ki, amely ráadásul Románia uniós csatlakozásávaldrasztikusan meg is növekedett. Szeged város közlekedése nem tekinthető megoldottnak mindaddig,amíg a 43-as és a 47-es főutak forgalma átmegy rajta.A város belső úthálózatának kialakítása több nagyvároshoz viszonyítva kedvezőnek mondható. Anagyárvíz után került kialakításra a körgyűrűs és sugaras útvonalvezetés. Mindez azonban napjainktranzit gépjárműforgalmának már nem megfelelő. A megoldást az elkerülő út, az autópálya és egy újhíd megépítése jelentené, abban az esetben a Szerbiából és Romániából érkező, továbbá az odautazók tranzitforgalmából származó légszennyező anyagok nem terhelnék Szeged levegőjét. Agépjárművek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége az autóipar folyamatosfejlesztésének köszönhetően természetesen csökken. A katalizátorok elterjedése, az ólommentesbenzin bevezetése, 2005-től a gázolaj benzol tartalmának minimalizálása további eredményeketjelenthetnek, de ez nem elég a nagyvárosok levegőminőségének megfelelő szintű javításához.8. A EZEN IRÁNYELV HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN A SZENNYEZÉSCSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSEKRE VAGY PROJEKTEKREVONATKOZÓ INFORMÁCIÓK:a. A projektben meghatározott valamennyi intézkedés felsorolása és leírásaHelyi, regionális és nemzeti intézkedésekHelyi intézkedések32

Elektromos tömegközlekedés fejlesztéseSzeged hatályos Közlekedés Fejlesztési koncepciójában (Kfk.) szerepel: "Kiemelten fontos aközösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni ésfejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A közösségi közlekedést még a közútiforgalom rovására is érdemes támogatni." (XLV., XLVI., XLIX. cél.)A város stratégiai céljai között szerepel egy vonzó, színvonalas közösségi közlekedési kínálat, hogy amindennapi utazásokat gyorsabbá, kellemesebbé tegye, és az autóhasználattal versenybe szálljon.Szeged Önkormányzata 2005-ben az elektromos közforgalmú közlekedés fejlesztését biztosítóprojekt megvalósítását határozta el (602/2005. (XI.11.) Kgy.sz. határozat).A KÖZOP 2007. és 2013. közötti időszakban megvalósítani tervezett projektek indikatív listájánszerepel Szeged villamoshálózatának fejlesztése (villamos vonalak felújítása, kapcsoló trolivonalakkiépítése).A fejlesztés elemei:1-es villamosvonalAz 1-es villamos vonalon van a városban a legnagyobb utasforgalom, és az utasok száma továbbnövekszik. A fejlesztés keretében a vonal teljes hosszában átépül, korszerű, zaj- és rezgéscsillapítottvágánnyal. A Kossuth Lajos sugárúton a helyi autóbuszok is a villamossal közös tömegközlekedésisávban haladnak majd, azonos megállókat használva, mint a Tisza Lajos körúton. A cél a forgalmitorlódások elkerülése és jó átszállási kapcsolat biztosítása a Dorozsmai és Budapesti úton közlekedőbuszok számára. A Boldogasszony sugárúton kerékpárút is létesül. A Szent Ferenc utca torkolatábanegy kisebb körforgalom épül. A vonal sebességének növekedését elsősorban a jó pályaminőség és amechanikai védelem (gömbsüvegsor) fogja biztosítani, de hozzájárul a jobb áramellátás, és a tervezettjelzőlámpás szabályozás is. A kivitelezési munkák 2009. májusában kezdődnek és a tervek szerint2010. szeptemberére készül el.2-es villamosvonalAz egyik legjelentősebb utasáramlat a Rókusi körút térsége és a Belváros között bonyolódik le, maautóbuszokkal. Ugyanakkor az övezet pereménél megy el az 1-es villamos vonal. A Rókusi körútonmár ma is gyakran alakulnak ki torlódások, lassan mozgó, egybefüggő kocsisorok, ez a helyzet aforgalmi tendenciák ismeretében egyre romlik. Ezzel szemben a villamos: önálló pályán, a közútiforgalomtól függetlenül halad; a közúti jelzőlámpáknál előnyben részesíthető; a menetidő kb. 15-20%-kal rövidebb lesz, mint jelenleg, torlódások esetén a különbség sokkal nagyobb. A villamosjelentős autóbusz forgalmat vált ki (2-es, 83-as, 83/A). Kalkulálható az ennek következtébencsökkenő levegőszennyezés, amely az új villamos vonallal megszűnik. Mindezért a tervek szerint új2-es villamosvonal épül a Rókusi körúton a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugárút között,amely - az 1-es vonalból kiágazva - egészen az Indóház tértől szolgálja majd az utazóközönséget. Atervezett 2-es villamosvonal a Kossuth sugárút - Rókusi körút csomópontban ágazik ki az 1-esvonalból. Ez a csomópont ma kapacitása határán működik, gyakoriak a forgalmi torlódások. Akapacitás növelése érdekében körgeometriájú, jelzőlámpás csomópont tervei készültek el. Acsomópontban kap helyet a 2-es villamos átvezetése is. A kapacitásszámítás 20-30% növekedést teszlehetővé áganként. A tervezett jelzőlámpa-program viszont a Belváros felé nem enged több járművet,mint jelenleg, mert ez káros lenne a város forgalmi és környezeti állapotára.33

A villamos - a tervek szerint - a Kossuth Lajos sugárúttól a Tesco középső csomópontjáig - a közútszélesítésével - középfekvésben halad. Onnan a körút külső szélén vezet a villamospálya a Csongrádisugárútig, ahol a kiserdőt megkerülve alakítható ki a hurokforduló. A vonalszakasz végig füvesítettvágánnyal épül (az útkeresztezések kivételével). A füves villamosvágány Európa-szerte általánosanelterjedt, széles körben használják. Népszerűségének oka, hogy a létező legjobb léghang-gátló,zajelnyelő megoldás, ráadásul megköti a port, párologtat, és szép. A szélső fekvésű szakasz helyénma általában kettő, a Csáky és Vértói u. között három fasor található. A villamosvonalat sikerült úgybeilleszteni, hogy két, meglévő fasor között futna, a középső (legfiatalabb, legkisebb értékű) sor fáitkell kivágni vagy átültetni (fiatal koruk miatt ez utóbbi is lehetséges). A fejlesztéshez kapcsolódik akivágott fák területen történő pótlása is. A jó minőségű, füvesített pályaszerkezeten a korszerűvillamosok minimális zajt keltenek, ami a kellő távolságra lévő épületekből nemigen lesz érzékelhető(a falsík előtt garázsbehajtók, szervízút, merőleges parkolósor, zöld sáv, járda-kerékpárút, fasor éstervezett élősövény után következhet a füves villamospálya). A kivitelezésre várhatóan 2009. márciusés december között kerül sor.4-es villamosvonalA 4-es villamos déli végénél található területen a közelmúltban és napjainkban számos beruházáskészült és van folyamatban. Említendő a Vadaspark lakópark, a Főszer Electric Zrt. valamint aDélmagyarország lapkiadó új székház és telephely építése. A Pick szalámigyár mögötti területen egykomplex sportközpont épül. Mindez a korábbiaknál nagyobb volumenű forgalmat biztosíthat evonalon. A vonal egyes szakaszain voltak fejlesztések, és járműparkja is megújult. Különösenleromlott a pálya állapota viszont ma is a József Attila sugárúton és a Tisza Lajos körút még át nemépült szakaszán. Ezért a vonal ezen szakaszai teljesen átépülnek. Rendezésre kerül a Szent Györgytéri közúti és gyalogátkelő, közös tömegközlekedési sáv létesül a Glattfelder téri megállótól végig aTisza Lajos körúton. A körút járdái is megújulnak, a középső szakaszhoz hasonlóan zöld sávotkapnak. A fejlesztések következtében a vonalon a menetidő mintegy 10 százalékkal fog csökkenni. Akivitelezési munkálatokra 2010. március és május között kerülhet sor.8-as trolibuszvonalA projekt keretében elkészül a 8-as trolibuszvonal meghosszabbítása a Kálvin tértől a Tisza Lajoskörúton a Klinikákig. A trolibuszok az Anna-kúttól szintén a közös tömegközlekedési sávban fognakhaladni. A Honvéd tér nem közelíti meg eléggé az oktatási intézményeket, az egészségügyi ellátástvégző klinikákat. A csöndes és kibocsátásmentes trolibuszokkal feltárható az Aradi vértanúk teréntúli terület is. A tervezett útvonal a Tisza Lajos körút - Semmelweis utca - Markovits utca - Vitéz utca- Szentháromság utca - Tisza L. körúton halad.10-es trolibuszvonalA másik legnagyobb utasáramlat Tarján és a Belváros között utazik autóbuszokon. A Belvárostátszelő hálózathoz a Csongrádi sugárútnál csatlakozva trolibuszvonal épül a 10-es autóbuszvonalhelyén Tarjántól. A tervezett vonal a Szent István téren halad át, és - a 8-as trolihoz hasonlóan -szintén a Klinikákig közlekedik.A tervekben a trolibuszvonalakhoz 10 db új, alacsonypadlós, csöndes, kedvező gyorsulású, csuklóstrolibusz beszerzése szerepel.A trolibuszvonalak fejlesztésének kivitelezési munkálatai 2008. szeptemberében kezdődnek ésvárhatóan 2010. októberéig fognak tartani.Kossuth L. sgt.-Rókusi krt. jelzőlámpás körforgalomA Kossuth Lajos sugárút és a Rókusi körút csomópontjában országos jelentőségű útvonalaktalálkoznak, évek óta jelentős forgalmi torlódások jellemzik. A Rókusi körúton épülő új villamos34

vonal tovább fogja terhelni ezt a csomópontot. Így szükségszerűvé válik olyan forgalomtechnikaimegoldás, mellyel a kereszteződés áteresztőképessége megnövelhetővé válik. Erre született ajelzőlámpás körforgalom terve, melynek kapacitása 20-30 %-kal nagyobb a mai rendszernél. (Ajelzőlámpás körgeometriájú csomópont olyan körforgalmú csomópont, ahol minden behajtó ágatjelzőlámpa szabályoz. A körpálya több sávos, a behajtás előtt járműosztályozó van, ahová atovábbhaladás iránya szerint kell besorolni. A körpályán általában nincs sávváltás.)A jelzőlámpás körforgalmak jellemzője, hogy forgalomáteresztő képességük eléri az alul- vagyfelüljárós csomópontokét, miközben lehetőséget ad a bármelyik irányba való továbbhaladásra.Amennyiben a haladási irányuknak megfelelő sávba sorolnak be az autók, a körforgalomban a sávokvégigvezetik őket akadály és megállás nélkül. A nagyobb áteresztő képesség a gyorsan, az óramutatójárásával megegyező irányban körbejáró lámpaciklusból adódik. A különböző irányokból érkezőjárműcsoportok a csomópont közepén így lassítás nélkül tudnak egymásba fonódni. A kanyarodó 1-esés 2-es villamosok is úgy lesznek képesek áthaladni a csomóponton, hogy kölcsönösen nemakadályozzák egymást az éppen a körforgalomban haladó közúti járművek és a villamosok. Atervezett jelzőlámpa-program viszont a Belváros felé nem enged több járművet, mint jelenleg, mert ezkáros lenne a város forgalmi és környezeti állapotára. A beruházásra 2009. május és 2010.szeptember között kerül sor.Anna-kútAz Anna-kút a szegedi villamosközlekedés fontos csomópontja, hiszen itt találkozik a város jelenlegmeglévő mindhárom villamos vonala: az 1-es, a 3-as és a 4-es. Az elektromos közösségi közlekedésfejlesztésére irányuló nagyprojektben az Anna-kúti villamos csomópont újul meg elsőként. A tervekszerint a kivitelezési munkákra - a legkisebb fennakadás érdekében - a tanítási szünet ideje alatt,2008. júliusban és augusztusban kerülne sor.Indóház térAz Indóház tér a város egyik „kapuja", az egyik legfontosabb intermodális csomópont. A nagyprojektkeretében a tér teljesen megújul: mind közlekedési szempontból, mind építészetileg. A Nagyállomásépülete és a villamos sín közötti terület autómentes gyalogos zónává válik. Az épülethez közelebbkerül az 1-es villamos jelenlegi megállója, és egy második villamos peron is épül, hogy egyszerre kétmegálló fogadja az 1-es és 2-es villamos utasforgalmát. A villamosokhoz hasonlóan a buszok a Gőzutca felöl érkeznek majd a térre, és a Galamb utcán távoznak. A buszmegállók átkerülnek a másodikvillamos peron mellé (leszállás), és a tér északi végébe (felszállás). A Gőz utca egyirányú, míg aGalamb utca kétirányú lesz, a Szent Ferenc utca és a Boldogasszony sugárút kereszteződése pedigkörfogalmi csomóponttá válik. A Boldogasszony sugárút két oldalán kerékpárút létesül, amely akörfogalomig tart. Parkolásra a Szent Ferenc utcában és a tér északi végében lesz lehetőség.Az utca két oldalán végig parkolóhelyek lesznek, melyeket egységes fasor szegélyez majd. A térészaki végében kap helyet a másik parkoló a fedett kerékpártárolóval együtt. A tér déli részén, azérkezési oldalon lesz a taxiállomás további parkolóhelyekkel.Glattfelder térA Glattfelder tér tervezését megelőző vizsgálatok azt mutatták, hogy a legcélszerűbb közlekedésimegoldás a jelenlegi forgalmi elrendeződés megtartása. Ezt a megállót is közösen fogják majdhasználni a villamosok és az autóbuszok. Az autóbuszok a Tisza Lajos körúti meghosszabbított közöstömegközlekedési sávon fognak érkezni, és a Glattfelder tér József Attila sgt-i torkolatában hagyják elaz elkülönített pályát. A József Attila sgt. felől a Tisza Lajos körúti csomópontban lehetővé válik a35

alra kanyarodás a Tisza felé, így a Rakpart egyszerűbben elérhetővé válik. Megmarad a jelenlegikerékpáros forgalmi rend is.Belvárosi-híd, újszegedi hídfőÚjszeged közforgalmú közlekedésének komoly problémája a reggeli csúcsforgalom. A Belvárosihídonkialakuló torlódásban sokszor egy-két buszban, troliban több ember vár az átjutásra, mint atorlódás összes személygépkocsijában együttvéve. Ezért fontos és indokolt a közforgalmú közlekedéssegítése, amire a hídra vezető valamennyi utcát átfogó terv készült.A Székely sor teljes hosszán, valamint a Népkert sor és a Vedres utca egy részén autóbuszsáv épül, ahídfőben illetve az említett utcák csomópontjaiban speciális, forgalomfüggő lámparendszer biztosítjamajd a buszok és trolik átjutását a Belvárosi-hídon, a torlódások kikerülésével. A lámparendszer nemenged majd több járművet a hídra, mint amennyi azt elhagyni képes, ezáltal a torlódást mintegy"hátrahúzva" elkerülési lehetőséget ad a buszoknak és troliknak a buszsávokon - amelyek tiszteletbentartását kamerás megfigyelő rendszer ellenőrzi majd. A Székely sori és a Vedres utcai, Belvárosirányú megállókat összevonják a Torontál tér melletti új, közös megállóba, ami gyakoribb járatokatjelent az utasoknak, és javítja a P + R parkoló kapcsolatát is. Fontos szempont volt a kerékpároskapcsolatok megtartása is.Kerékpárutak és kerékpártárolókA sűrű közösségi közlekedési kínálat - a városszerkezethez illeszkedve - a Körtöltés vonaláig ér el. Akertvárosi negyedekben az alacsonyabb utazási igények miatt ritkább a hálózat is, a járatsűrűség is.Ugyanakkor ezekben a városrészekben kisebb a forgalom is, kedvezőek a kerékpáros közlekedéslehetőségei. Ezért fontos, hogy a sűrű szolgáltatás határainál kerékpáros kapcsolatokat létesítsünk,ahol a kertvárosi lakosok biztonságban elhelyezhetik kerékpárjaikat, és tömegközlekedési eszközreszállhatnak.A fejlesztés keretében 8 db fedett, a tervek szerint videokamerával megfigyelt kerékpártároló épül avégállomások közelében: a Szabadkai úton, a Vadasparknál, a Vértói úton, Makkosházán, Tarjánvillamos-végállomásnál, a Lugas utcában, az Etelka sornál és az újszegedi Gyermekkórháznál. Atárolókban legalább 40 kerékpár elhelyezésére lesz hely.A villamos hálózat fejlesztésével egy időben kerékpárutak kiépítésére is sor kerül. Az 1-esvillamosvonal mentén a Boldogasszony sugárúton az Aradi Vértanuk terétől a Szent Ferenc utcáig ajárdán vezetett szintben elválasztott kétoldali kerékpárút kerül kialakításra. A 3-as villamosvonalmentén a Kálvária sugárút belső szakaszán egyoldali kerékpárút kerül kiépítésre a sugárút északioldalán.A jelenlegi tervek szerint a fejlesztések mintegy 29 milliárd forintba kerülnek, sikeres pályázat eseténennek mintegy 80%-át az Európai Unió támogatása adja. Az önrész támogatási lehetősége mégkidolgozás alatt áll. Elkészültek a részletes tervek, folyik az engedélyezés és a pályázat előkészítése.Az előkészítés költségeit mintegy kétharmad részben a Kormány támogatta. A fejlesztési javaslatbeépült a Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programjába. Az előkészítettség jelenlegiszintje alapján a kivitelezés - a döntések függvényében - 2008-2011 között történhet. A véglegestartalmat és ütemezést a megkötendő Támogatási szerződés rögzíti.Várható hatások:36

Utazási idő megtakarításaA tömegközlekedés utasai számára az egyik legfontosabb szempont az eljutási idő. Avillamosvonalak pályafelújítása révén az engedélyezett sebesség 40 km/h-ról 50 km/h-ra növekszik,megszűnnek a lassú-jelek, rázkódás nélkül nő a sebesség. A régi, elavult FVV-villamosokleváltásával, az új járművek beállásával gyorsulékonyabb lesz a forgalom.Az új villamos szakasz a közúti torlódásoktól mentesített, önálló pályán, zöld-út kéréssel, gyorsabbanér a belvárosba, mint a buszok.Az újszegedi hídfőben kialakítandó buszsávok és jelzőlámpás zsilip eredményeként megelőzhető areggeli torlódások idővesztesége.A klinikákig meghosszabbodó trolibuszvonalak közelebb viszik az oda utazókat úticéljukhoz.Légszennyezőanyag kibocsátás csökkenés:Az elektromos közlekedés által kiváltani tervezett autóbuszok éves szennyezőanyag-kibocsátása akm-teljesítmények és a járművek kibocsátási átlag-értékei alapján számítható:Kg/évKiváltófejlesztésSzénmonoxidNitrogéndioxidSzállópor(PM10)KéndioxidSzéndioxid10 (busz) 10-es troli -3 514 -1 437 -484 -34 -245 3302 2-es villamos -2 656 -1 086 -366 -26 -185 39135 10-es troli -2 249 -920 -310 -22 -156 99035Y 10-es troli -2 746 -1 123 -378 -27 -191 66436 35 pótlása 1 689 691 233 16 117 89136Y 35Y pótlása 2 087 853 288 20 145 66583 2-es villamos, -4 980 -2 036 -686 -49 -347 6098-as troli83A2-es villamos,8-as troli-1 214 -497 -167 -12 -84 750Személy pu. körüliátcsoportosítás (83alsószakasza helyett)2-es villamos,8-as troli-3 010 -1 231 -415 -29 -210 1331 717 702 237 17 119 877Busz összes csökk. -14 876 -6 084 -2 050 -145 -1 038 436Fásítás: Szeged város egyes területeire készített illetve készülőn szabályozási tervekben és azoképítési előírásaiban a terveken jelzett védőfásításokat, beültetési kötelezettségeket, utcaifasorokat, zöldfelületeket, véderdősávokat a mindenkori befektetőnek kell megvalósítania még alétesítmények használatba vétele előtt. Szeged város szabályozási terve a közlekedési célúközterülete mentén általánosságban jelöl utcafásítást. A gazdasági kereskedelmi szolgáltató és azegyéb ipari zónák területein is tartalmaz a szabályozási terv beültetési kötelezettséget — sőt aSZÉSZ 56. § (4) c bekezdése előírja, hogy amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telek37

15%-át meghaladja a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonostköltségtérítés illeti meg.Locsolás: az időjárás függvényében, különösen száraz időszakban; A takarító járműparkállomány bővítése, korszerűsítéseUtak és a villamospályák rendszeres és hatékony takarítása (Magas szennyezettség esetén forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése a szmogriadó tervnekmegfelelően.Kerékpárút hálózat bővítéseA DAOP-2007-3. 1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése pályázati forrásból megvalósuló szakaszok:A Főfasor mentén a Ligettől a Töltés utcáigA Károlyi és Vár utcán a Stefánia és a Mikszáth K. utca közöttA Kossuth L. sgt.-on a Pacsirta és a Bocskai utca közöttA Kereszttöltés utcán és Etelka soron a Csillag tér-Felső Tisza-part közöttA Felső Tisza-parton és a Budai Nagy Antal utcán az Etelka sortól a Zágráb utcáigA Csongrádi sgt-on a Rózsa utca és nagykörút között (szélesítés)Pihenő utcán a Hosszútöltés utca és a vasúti töltésigKiskundorozsma Negyvennyolcas utcán a templomtól a sportpályáigA Tompai kapu úti vasúti átvezetés a Horgosi úttól a Sínpár sorigA villamos hálózat fejlesztésével egy időben kerékpárutak kiépítésére is sor kerül. Az 1-esvillamosvonal mentén a Boldogasszony sugárúton az Aradi Vértanuk terétől a Szent Ferenc utcáig ajárdán vezetett szintben elválasztott kétoldali kerékpárút kerül kialakításra. A 3-as villamosvonalmentén a Kálvária sugárút belső szakaszán egyoldali kerékpárút kerül kiépítésre a sugárút északioldalán.Kerékpártárolók, K+R helyek építéseAlternatív közlekedési módok preferálásaForgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentésére, összehangolt, megfelelő logisztikaszervezett útfelújítások, építések :Forgalmat akadályozó magatartás büntetéseA tömegközlekedés színvonalának növelése: járat-sűrűség növelése, forgalmi előny biztosítása atömegközlekedési járműveknek, párhuzamos járatok megszűntetése, tömegközlekedésizöldhullám, fedett váróhelyiségek számának növelése,A P+R rendszer továbbfejlesztéseZöld zóna: az autós forgalomtól elzárt belvárosi utcafelületek növeléseNemzetközi és országos úthálózat fejlesztéseA KÖZOP nagyprojektek indikatív listáján 1. prioritások között szerepel az M43-as gyorsforgalmi útSzeged-Maroslele, az M43-as Maroslele-Makó és a 43. sz. főút Makó keleti elkerülő valamint azM43-as Makó-Csanádpalota közötti szakasza. A kivitelezés várható kezdete 2009 év.A fentiek megvalósulása gyakorlatilag azt jelentené, hogy Balkánra irányuló tranzitforgalom teljesegészében elkerüli a várost.Várható hatásai:Amennyiben helyes az a teória, hogy a város, és különösen a monitorállomás környezeténekimmissziós állapotát a közlekedés kiemelkedő mértékben alakítja, úgy ettől jelentős, a forgalombahelyezést követően gyakorlatilag szinte azonnal jelentkező javulást várhatunk alégszennyezettségben. (Nem mellékesen a légszennyezettség alakulásával kapcsolatos jelenlegifeltevésünk is igazolódhat.)38

. A végrehajtás menetrendjeHelyi intézkedések:Szeged városi elektromos közösségi közlekedés fejlesztéseMegvalósíthatósági tanulmány készítéseTervezésPályázat előkészítésKivitelezés előkészítésTámogatási szerződésKözbeszerzésekKivitelezés2006. márc. - aug.2006. nov. - 2008. szept.2007. okt. - 2008. febr.2008. márc. - jún.2008. aug.2008. márc. - 2010. okt.2008. júl. - 2011. jún.Fásítás folyamatosLocsolás szükség szerintUtak és a villamospályák rendszeres és hatékony takarítása szükség szerintMagas szennyezettség esetén forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése szennyezettségfüggvénye, a szmogriadótervben foglaltaknak megfelelőenKerékpárút hálózat folyamatos bővítésének kivitelezésének ideje 2008. július-október illetve avillamos hálózatfejlesztéssel párhuzamosan 2008-2011.Alternatív közlekedési módok preferálása folyamatosForgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentésére, összehangolt, megfelelő logisztikaszervezett útfelújítások, építések rövid és középtávú intézkedésekForgalmat akadályozó magatartás büntetéseA tömegközlekedés színvonalának növelése középtávúA P+R rendszer továbbfejlesztése folyamatosZöld zóna közép távúNemzeti intézkedésekM43-as Szegedet elkerülő szakaszának a jogszabály szerint 2009-2012.c. A levegőminőség tervezett javulásának és az ezen célkitűzések eléréséhezvárhatóan szükséges idő becsléseAmennyiben a tervezett közlekedési beruházások megvalósulnak, 2,5 év.9. ÖSSZEFOGLALÁSÖsszességében megállapítható, hogy a 2004-ben megfogalmazott intézkedések nagy részemegvalósult. Az elmúlt években a megvalósult intézkedések ellenére a monitorállomáson mértlégszennyezettség jelentősen nem változott, bár az utóbbi két évben kismértékű csökkenő tendenciamegfigyelhető. Ezt az eredményt többféleképpen magyarázhatjuk. Egyrészt tisztában kell lennünkazzal, hogy Szeged földrajzi elhelyezkedése, klimatikus és földtani adottságai az alföldre jellemzőek.Az átlagos szélsebesség rendkívül alacsony, a referencia évben mindössze 0,5 m/s volt. Az ilyen39

kedvezőtlen időjárási viszonyok által érintett területen a szennyezőanyagok felhalmozódása ajellemző. Másrészt fontos hangsúlyoznunk, hogy a telepített mérőállomás adatai a város forgalommal(igen jelentős tranzit, elsősorban kamion forgalommal) legterheltebb szakaszára jellemzőek, és nem aváros valódi légszennyezettségét reprezentálják. Feltételezzük és az ennek bizonyítására elvégzettkontroll mérés is azt igazolja, hogy Szeged meghatározó nagyságú részén, ahol a lakosság több mint90%-a él és dolgozik, a levegő minősége kedvezőbb, mint a monitorállomás környezetében.A társadalmi átrendeződésekhez köthető hatásokra (elsősorban a gázáremelkedés és az elszegényedésmiatti jelentős mértékű átállás a szilárd tüzelésre) befolyást gyakorolni felügyelőségünk nem tud, és aváros is csak csekély mértékben.A város légszennyezettségét lényegesen befolyásoló középtávú intézkedések, mint pl. az M43-asautópálya megépülése, a Szegedi Elektromos Tömegközlekedés Fejlesztése Project, megvalósulásaesetén a légszennyezettség jelentős javulása várható. A jelenlegi tervek szerint 2011. évre mindkétprojekt megvalósul.10. AZ E MELLÉKLETBEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK KIEGÉSZÍTÉSÉREKIADVÁNYOK, DOKUMENTUMOK, MUNKÁK, STB. FELSOROLÁSA.21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletNovák J. (2002.) Éghajlati tendenciák a Homokhátság vízháztartásában. Magyar Tudomány Napja -előadás, Kecskeméti FőiskolaSzeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi, Környezetfejlesztési és KörnyezetgazdálkodásiProgramja I.A fenntartható fejlődés helyi Agenda 21 települési programjaKözlekedéstudományi Intézet Rt. Nagyobb magyar városok gépjármű-közlekedésilevegőszennyezésének felmérése, értékelése (2000.) Bp.Közlekedéstudományi Intézet Rt. (2002.) A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos,regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2000-es évre vonatkozóanTisza Volán Rt. Szeged, Mars téri autóbusz-pályaudvarán tervezett bővítés környezetihatástanulmánya (2002.)Környezetvédelmi Minisztérium (1999.) Adatok hazánk környezeti állapotárólKörnyezetvédelmi Minisztérium (2000.) Adatok hazánk környezeti állapotárólKörnyezetvédelmi Minisztérium (2002.) Adatok hazánk környezeti állapotárólKörnyezetvédelmi Minisztérium (2002/II.) Adatok hazánk környezeti állapotárólKörnyezetvédelmi Minisztérium (2003.) Adatok hazánk környezeti állapotárólKözponti Statisztikai Hivatal (1993.) 1990. évi magyar népszámlálási adatok. BudapestMagyar Köztársaság, Országos Szabvány A levegő szilárd szennyezőinek vizsgálata. MSZ 21454/1-83.Magyar Köztársaság, Országos Szabvány A levegő gázszennyezőinek vizsgálata: A kén-dioxid –tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel. MSZ 21456/3-1989.40

Magyar Köztársaság, Országos Szabvány A levegő gázszennyezőinek vizsgálata: Nitrogén-oxidokmeghatározása. MSZ 21456/4-77.Makra L., Horváth Sz., Zempléni A., Csiszár V., Rózsa K., Motika, G. (2001a). Levegőminőségitrendek Magyarországon, különös tekintettel a Dél-alföldi régióra. Légkör XLVI/2. 12-19.Makra L., Horváth Sz. (2001b.) A levegőszennyezettség becslése Szegeden. Légkör XLVI./4. 14-18.Pitrik J. (2000). Közlekedési eredetű környezetterhelés változása Szegeden. In: The 7 th Symposium ofanalytical and environmental problems, SZAB Szeged, pp. 140-147Pitrik J. (2001). A közlekedés városökológiai hatásairól. In: The 8 th Symposium of analytical andenvironmental problems, SZAB Szeged, pp. 170-179.Dr. Ruppert László: Az EU délkeleti irányú közlekedésének Magyarországot érintő közlekedésihatásai (www.kti.hu)Szeged MJV 2002/49. EU direktívának megfelelő zajtérképe, COWI Magyarország Kft. (2003.)Szeged MJV Szmogriadó Terv 2006.Szeged MJV Környezetvédelmi Intézkedési Terv 2006. 2007. 2008.Stratégiai Zajtérkép és Intézkedési Terv Szeged városra 2008. Vibrocomp Kft.Közútkezelő Kht. Forgalomszámlálási adatok (http:\\web.kozut.hu/eredmények)www.ujpalyan.hu (Elektromos Tömegközlekedés Fejlesztése Szegeden)Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2007. júliuswww.szegedvaros.hu41