Dr. Stelbaczky Tibor Kézikönyv a Tanács eljárási szabályzatához ...

EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEKDr. Stelbaczky TiborKézikönyva Tanács eljárási szabályzatáhozBudapest, 2010

EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEKAz Államreform Operatív Program – 2.2.5-2008-0001támogatásával kiadja:Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma,Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Személyügyi Szolgáltató ésKözigazgatási Képzési Központ, valamint Kormányzati Személyügyiés Közigazgatási Minõségfejlesztési SzakállamtitkárságLektorálta:Dr. Dienes-Oehm Egon© KülügyminisztériumMinden jog fenntartva!Nyomdai elõkészítés: Pharma Press Kft.Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft.

BevezetõAz Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 240. cikkének (3) bekezdéserögzíti, hogy „(3) A Tanács elfogadja eljárási szabályzatát”. Enneka kézikönyvnek az a célja, hogy a Tanács által 2009. december 1-jén a saját mûködésére elfogadott eljárási rendjét (2009./937/EU számútanácsi határozat, Hivatalos Lap L/325., 2009.12.11., 35. oldal, lásd:1. számú Függelék) az egyes rendelkezésekhez fûzött magyarázatokkalegyütt ismertesse. A kézikönyv nagy mértékben épít az EU-elnökségifüzetek I. számában (Dr. Dienes-Oehm Egon, az EurópaiUnió: alapismeretek, intézmény- és jogrendszer, döntéshozatali mechanizmus)megszerezhetõ ismeretekre, különösen annak a Tanácsotbemutató pontjára (4.1.b. 36–42. oldal), így azokat csak a megértéshezelkerülhetetlenül szükséges mértékben ismétli meg.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 5

1. A Tanács belsõ felépítéseAz Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union, a továbbiakban:a Tanács), sokszor az EU Tanácsa vagy Miniszteri Tanácskéntemlítve az Európai Unió fõ döntéshozó szerve, egyik kulcs intézménye.A Tanács jogilag egységes intézmény, függetlenül attól milyen formációbanés ágazati névvel ülésezik.1.1.A Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsánakés a Külügyek Tanácsának szerepe és a munka tervezése2. cikkA Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsa formációés Külügyek Tanácsa formáció szerepe és a tervezés(1) A Tanács a tárgyalt ügyek függvényében különbözõ formációkban ülésezhet.A tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyek Tanácsakivételével – az Európai Tanács minõsített többséggel fogadja el. A tanácsi formációklistáját az I. melléklet tartalmazza.A Tanács a Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépése óta jelenleg tíz formációbanülésezik, ezek (esetenként a közkeletû angol rövidítésük feltüntetésével):1. Általános Ügyek (GAC)2. Külügyek (FAC)3. Gazdasági és Pénzügyek (ECOFIN) – ideértve a költségvetést is,4. Bel- és Igazságügy (JHA) – ideértve a polgári védelmet is,EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 7

5. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem(EPSCO)6. Versenyképesség (Belsõ Piac, Ipar és Kutatás) – ideértve az idegenforgalmatis,7. Közlekedés, Távközlés és Energia (TTE)8. Mezõgazdaság és Halászat9. Környezetvédelem10. Oktatás, Ifjúság és Kultúra (EYC) – ideértve az audiovizuálisügyeket is.A mostani tíz tanácsi formáció hosszú évek fejlõdésének eredménye.A 90-es években 20 körüli, majd a jelenlegi évtized elején 16 formációlétezett. A 2002-es júniusi sevillai Európai Tanács ülés kilencformációról döntött, melyeket az ugyanezen év második felében hivatalbanlévõ dán elnökség indított útjára. A jelenlegi tíz formációhozképest ez azt jelentette, hogy az általános ügyekkel, illetõleg a külkapcsolatokkalfoglalkozó tanács egyetlen formációban létezett, mint ÁltalánosÜgyek és Külkapcsolatok Tanácsa (GAERC), utóbbiba az európaibiztonsági és védelmi politika, a fejlesztési együttmûködés és akereskedelempolitika is beletartozott. A Lisszaboni Szerzõdés – a márkorábban két részre tagozódott és külön napirend szerint ülésezõ –formailag egységes tanácsi formációt végleg szétválasztotta és 16. cikkének(6). bekezdése második albekezdésében az Általános Ügyek Tanácsa,harmadik albekezdésében pedig a Külügyek Tanácsa létrehozásárólrendelkezett. (Megjegyzendõ, hogy már a kilencvenes évek végénerõs kritika fogalmazódott meg azzal kapcsolatosan, hogy a korábbana külügyminiszterek részvételével ülésezõ Általános Ügyek Tanácsamindinkább külpolitikai témákkal foglalkozott és az Unió politikáinak,a tanácsi formációk közötti munkamegosztás koordinációjánaka szerepe mindinkább háttérbe szorult. Ez eredményezte azt,hogy a sevillai döntés nyomán két nevet viselõ, ám egységes tanácsiformáció ténylegesen szétvált, a Lisszaboni Szerzõdéssel pedig jogilagis elkülönült egymástól a kétféle funkció és feladatkör.)Annak ellenére, hogy a tárgyalt témától függõen a fenti 10 formátumvalamelyikében ülésezik, a Tanács jogilag egységes intézmény.8EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Ennek az egységességnek két következménye van: egyfelõl bármilyenjogszabály, rendelkezés, amely az Unió hatáskörébe tartozik, bármelyiktanácsi formációban elfogadható. Így például a KörnyezetvédelmiTanács a vita nélküli A pontjai között elfogadhat pl. a Bel- és IgazságügyiTanács által elõkészített tervezetet. Másfelõl az egyes tanácsiformációk között nincs fölé-alárendeltség, kivéve talán az ÁltalánosÜgyek Tanácsát, melynek bizonyos koordinatív szerepe van, az intézményiés adminisztrációs témák mellett a több uniós politikát érintõkérdésekkel is foglalkozik, ilyen módon talán az „egyenlõk között elsõ”tanácsnak tekinthetõ. Bármilyen új tanácsi formáció létrehozásáhozaz Általános Ügyek Tanácsa egyszerû többséggel hozott döntéseszükséges.Szükség esetén kettõ vagy több tanácsi formáció együttes ülést, ún.jumbo ülést tarthat. Ilyen volt 2007 õszén a Bel- és Igazságügyi Tanácsés a Foglalkoztatási Tanács együttes ülése a harmadik országbólszármazó munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás tárgyalása során.Bár az alapszerzõdés nem rendelkezik az informális miniszteri ülésekrõl,mégis érdemes érinteni, miután az elmúlt idõszakban valamennyielnökségre jellemzõ lett, hogy számos informális miniszteriülésre került sor. Emlékeztetni kell arra, hogy a Helsinkiben tartott EurópaiTanács 1999 decemberében az akkor bõvítés elõtt Európai Unióhatékony mûködésének elõkészítése érdekében gyakorlati ajánlásokatfogalmazott meg [1] . Ennek E) pontja foglalkozik az informális miniszteriülésekkel. Eszerint az informális miniszteri ülések célja, hogy lehetõségetteremtsen a miniszterek szabad, kötetlen véleménycseréjéreáltalános témákban. Az informális miniszteri ülések nem tanácsülések,nem helyettesíthetik a Tanács szokásos tevékenységét. Az informálisminiszteri ülések során az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:i) egy elnökség során maximum 5 informális miniszteri ülés tartható(ez a késõbbiekben kiegészült egy hatodikkal, a védelmiminiszterek formációjával),[1]Presidency Conclusions, Helsinki European Council, 10 and 11 December 1999, Annex III: AnEffective Council for an Enlarged Union – Guidelines for Reform and Operational RecommendationsEU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 9

ii)iii)iv)hivatalos napirend nem készülhet,miniszterenként legfeljebb két munkatárs vehet részt,a vitához tanácsi dokumentum sem elõtte, sem utána nem készülhet,v) az ülések eredménye nem lehet formális következtetés vagyhatározat elfogadása, s ezt bármilyen kiadandó sajtóközleménynekvilágosan rögzítenie kell.Az elmúlt évek gyakorlata alapján az egyes elnökségek a fenti 5+1-ben meghatározott informális tanácsülésnél többet tartanak, emellettszámos egyéb miniszteri találkozót (informal ministerial meeting) és(miniszteri részvétellel zajló) konferenciát is tartanak.Igen gyakori szokássá vált az is, hogy a formális tanácsülések soráninformális munkaebédre vagy munkavacsorára kerül sor. Ezeken általábancsak a miniszterek vesznek részt és olyan érzékeny, politikaikérdéseket vagy horizontális, stratégiai kérdésekt vitatnak meg, melyekesetében a zárt kör és az informális jelleg miatt nagyobb esély leheta politikai megállapodás elérésére vagy a nyílt, õszinte párbeszédre.Fontos megjegyezni, hogy ezek a munkaebédek–vacsorák nem részeia tanácsülésnek és semmilyen döntés, megegyezés nem hozható.Amennyiben ilyen alkalomkor döntés születik, azt a tanácsülésnek aformális keretek között meg kell erõsítenie.2. cikk(2) Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különbözõ formációibanfolyó munka összhangjáról. Elõkészíti és az Európai Tanács, valamint a Bizottságelnökével együttmûködve figyelemmel kíséri az Európai Tanács üléseit. AzÁltalános Ügyek tanácsa felel a politikák átfogó koordinációjáért, az intézményiés igazgatási kérdésekért, a több európai uniós politikát érintõ horizontális kérdésekért– például a többéves pénzügyi keretért és a bõvítésért –, valamint az EurópaiTanács által rábízott minden más kérdésért, figyelembe véve a gazdasági ésmonetáris unió mûködési szabályait.(3) …(4) …10EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

(5) A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatásokalapján kidolgozza az Unió külsõ tevékenységét, és gondoskodik tevékenységeinekösszhangjáról. Ez a tanácsi formáció felel az Európai Unió külsõfellépésének egészéért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonságiés védelmi politikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztésiegyüttmûködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.A Külügyek Tanácsának elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje,akit szükség esetén az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségétbiztosító tagállamot képviselõ személy helyettesíthet.A Lisszaboni Szerzõdés 2009. december 1-jei hatályba lépésével teháta korábbi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa formailag iskettévált és december hónapban mindkettõ (egymást követõ napokon)megtartotta elsõ ülését már a fentiek szerint újrafogalmazott feladatkörrel.Az Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) tehát az a tanácsi formáció,amely általános és átfogó hatáskörrel rendelkezik a többi tanácsbanfolyó munka összhangja, az uniós politikák átfogó koordinációjaés a több uniós politikát érintõ horizontális kérdésekért, továbbámindazokért a kérdésekért, amelyek megoldásával az Európai Tanácsõt megbízza. A Külügyek Tanácsa a módosult feladat meghatározásszerint, már nemcsak a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonságiés védelmi politikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valaminta fejlesztési együttmûködésért és a humanitárius segítségnyújtásértfelelõs, hanem az Európai Unió külsõ fellépésének egészéért is.Az új tanácsi formációkat illetõen hangsúlyozni kell, hogy azoktényleges mûködését illetõen még számos, az eljárási szabályzattal elnem döntött részletkérdés vár tisztázásra. Ezek nagy része a gyakorlatbandõl majd el, meghatározó lesz ebben a tekintetben a spanyolelnökség idõszaka. Különösen a Külkapcsolatok Tanácsának mûködésétés a soros elnökséggel való viszonyát illetõen merülnek fel olyankérdések, amelyekre csak a jövõben adható válasz. Így például a gyakorlatbandõl majd el az, hogy miként érvényesül az a szabály, amelyszerint az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjét, mint aKülkapcsolatok Tanácsának elnökét szükség esetén e formáción belüla soros elnökséget képviselõ személy helyettesítheti. (Az e rendelke-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 11

zéshez fûzött lábjegyzet szerint: „Amikor a Külkapcsolatok Tanácsa aközös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze, elnökéta 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknakmegfelelõen a féléves elnökség helyettesíti.”)1.2.Az Európai Tanács üléseinek elõkészítése2. cikk(3) Az európai tanácsi ülések elõkészítésének módozatairól az Európai Tanács eljárásiszabályzatának 3. cikke a következõképpen rendelkezik:a) Az Európai Tanács eljárási szabályzata 2. cikkének (2) bekezdésében elõírt elõkészítéscéljából az Európai Tanácsnak az Európai Tanács eljárási szabályzata1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelõzõen legalább négy héttelaz Európai Tanács elnöke – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségétellátó tagállamot képviselõ tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttmûködve– magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet nyújt be az ÁltalánosÜgyek Tanácsának.Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokataz Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani, legkésõbb két héttelaz Európai Tanács ülése elõtt.Az Európai Tanács elnöke az elsõ albekezdésben említettek szerinti szoros együttmûködéskeretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalánaktervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következéstervezeteketés határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg.Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelõzõöt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében öszszeállítjaaz ideiglenes napirendet.b) Kényszerítõ és elõre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkelösszefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációjavagy elõkészítõ szerv nem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdéstaz Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelynek végén az Európai Tanácsideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között.c) Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.Fõszabályként a napirenden szereplõ kérdéseket e bekezdés rendelkezéseivelösszhangban elõzetesen meg kell vizsgálni.12EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

A Lisszaboni Szerzõdés az Európai Tanácsot az Unió fõ intézményeiközött nevesíti és ezáltal intézményesíti. Ennek következtében areformszerzõdés hatálybalépésével, 2009. december 1-jén az EurópaiTanács 2009/882/EU számú határozatával elfogadta saját eljárási szabályzatát(lásd: 2. számú Függelék).Az Európai Tanács üléseit az Általános Ügyek Tanácsa készíti elõ, efeladatköre ellátásának rendjérõl tehát a Tanács eljárási szabályzatánakis rendelkeznie kell,visszaidézve az Európai Tanács (EiT) eljárási szabályzatánakmegfelelõ rendelkezését. Az eljárási szabályzat (továbbiakbanESZ) 2. cikke (3) bekezdése foglalkozik ezzel a kérdéssel. Enneka) pontja rögzíti, hogy legalább négy héttel az ülés elõtt kell elkészíteniaz EiT annotált (magyarázó jegyzetekkel ellátott) napirendjénektervezetét. Ez a pont rendelkezik arról is (megtartva a korábbi eljárásiszabályzat azonos tartalmú szabályát), hogy a Tanács más formációiáltal nyújtott hozzájárulásokat legkésõbb két héttel az Európai Tanácsülése elõtt kell az Általános Ügyek Tanácsának továbbítani. A gyakorlatbanazonban ez a szabály, tekintettel a rendelkezésre álló idõ rövidségére,nem minden esetben teljesül. A b) pontjában szereplõ ÁÜTülésre általában az EiT hetének hétfõjén kerül sor. Ezt követõen újnapirendi pont már nem vehetõ fel az EiT ülésére, kivéve, ha a tagállamokegyhangúlag így nem döntenek. Az EiT ülését megelõzõÁÜT és az EiT között más tanácsi formáció nem ülésezhet – kivéveelõre nem látható okot (pl. váratlan nemzetközi esemény, amely sürgõstárgyalást tesz szükségessé).1.3.Részvétel a Tanács üléseinAz Európai Unióról szóló szerzõdés 16. cikke (2) bekezdése szerint„A Tanács a tagállamok egy-egy olyan miniszteri szintû képviselõjébõláll, aki felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az adott tagállamkormánya nevében kötelezettséget vállaljon.” Ez a gyakorlat szerintminisztert, ill. (a parlamenti helyettesítésre jogosult) államtitkárt, vagyisa kormány tagját jelenti, függõen az adott tagállam alkotmányosEU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 13

erendezkedésétõl, közigazgatási rendszerétõl. Így decentralizált vagyszövetségi államok esetében regionális kormány minisztere (mint pl.Belgium esetében gyakran elõ is fordul) is részt vehet a tanácsülésen,azzal a feltétellel, hogy a központi kormányzat nevében is kötelezettségetvállalhat.5. cikkÜlések(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetérõl tanácskoznak,vagy szavaznak, nyilvánosak. Egyéb esetekben a Tanács ülései nem nyilvánosak,kivéve a 8. cikkben említett eseteket.(2) A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanezvonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor az kezdeményezésijogát gyakorolja. A Tanács azonban úgy határozhat, hogy a Bizottságvagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.(3) A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az õket segítõ tisztviselõk. Nevükrõlés beosztásukról elõzetesen tájékoztatni kell a Fõtitkárságot. A Tanács meghatározhatja,hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személylehet jelen egyidejûleg a Tanács üléstermében.(4) A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Fõtitkárság által kiállított belépõfelmutatása.Minden tagállam maga dönti el, hogy az alapszerzõdés itt hivatkozottcikkével összhangban miként képviselteti magát az ülésen, az ottnapirenden lévõ témánál. Miután ugyanazon tanácsi formációbantöbb miniszter is részt vehet teljes jogú tagként, az elnökség a Tanácsnapirendjét az összefüggõ napirendi pontok csoportosításával úgyszervezi meg, hogy elõsegítse az illetékes nemzeti képviselõk részvételét,különösen amennyiben egy adott tanácsi formációban világosanelkülöníthetõ témákkal kell foglalkozni. Jó példa erre a Közlekedés,Távközlés és Energia Tanács, ahol a három témát (amely számos tagállamesetében három külön tárca hatáskörébe tartozik) sok esetbenkülön napokon is tárgyalják, de rendszeresen külön napon kerül sora Versenyképességi Tanács keretén belül a belsõ piaci, iparpolitikai és14EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

a kutatás-fejlesztési napirendi pontok tárgyalására. Ily módon a Tanácsnapirendjén szereplõ különbözõ témákért felelõs miniszterek (államtitkárok)váltani tudják egymást.A Tanács maximalizálhatja, hogy egy-egy tagállami küldöttség részérõlhányan vehetnek részt a tanácsteremben az ülés során. A gyakorlatszerint az ország tábla mögött a miniszter és az állandó képviselõ(helyettes állandó képviselõ) ülnek, míg az ülésteremben továbbihárom munkatárs tudja figyelemmel kísérni a tanácsülést. Különbözikettõl az ECOFIN, ahol a miniszterek egyedül ülnek a táblamögött, valamint az Mezõgazdasági és Halászati Tanács esetébenazok a napirendi pontok, amelyeket a Különleges Mezõgazdasági Bizottság(SCA) készít elõ, itt az állandó képviselõ helyett az SCA szóvivõneknevezett tagja ül a miniszter mellett. További munkatársakún. „salle d’écoute”-ban követhetik figyelemmel a tanácsterembenzajló vitát.4. cikkA Tanács akadályoztatott tagjának képviseleteA szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, aTanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.Amennyiben a Tanács tagja akadályoztatott a részvételben helyetteképviselõje is résztvehet az ülésen. Ez általában az állandó képviselõvagy helyettese (a Coreper II képviselõ a GAC-ban, a FAC-ban, azECOFIN-ban és a JHA-ban, illetõleg a Coreper I képviselõ a többitanácsi formációban). Fontos, hogy ebben az esetben szavazati jognem illeti meg a helyettesítõt, miután szavaznia csak a Tanács tagjainaklehet, ezek pedig a Szerzõdés 203. cikke szerint a tagállam miniszteriszintû képviselõje, miniszter vagy államtitkár.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 15

1.4.A Tanács üléseit elõkészítõ bizottságok(Coreper, különleges bizottságok, tanácsi munkacsoportok)19. cikkA Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok(1) A Coreper feladata a Tanács munkájának elõkészítése és a Tanács által adottmegbízatások teljesítése. Minden esetben biztosítja az Unió politikáinak és fellépésénekösszhangját, továbbá ügyel arra, hogy a következõ elveket és szabályokatbetartsák:a) a jogszerûség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásánakelvei;b) az Unió intézményeinek és szerveinek hatáskörét meghatározó szabályok;c) költségvetési rendelkezések;d) az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minõségére vonatkozó szabályok.(2) A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, elõzetesen megvizsgálja a Tanácsülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében,hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljábóla Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelõ módon terjeszszéka Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetõségeket vagymegoldási javaslatokat mutat be. Sürgõs esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat,hogy az adott ügyrõl elõzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.(3) A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehetlétrehozni bizonyos elõre meghatározott elõkészítõ munkálatok vagy tanulmányokelvégzése céljából.A Fõtitkárság gondoskodik az elõkészítõ szervek jegyzékének naprakésszé tételérõlés nyilvánosságra hozataláról. A Tanács elõkészítõ szerveiként kizárólag aze jegyzékben szereplõ bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.(4) A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében az Általános Ügyek Tanácsánakelnökségét betöltõ tagállam állandó képviselõje, vagy állandó képviselõjénekhelyettese.A Politikai és Biztonsági Bizottság elnökségét az Unió külügyi és biztonságpolitikaifõképviselõjének egy képviselõje látja el.Ha a Tanács minõsített többséggel eltérõen nem rendelkezik a különbözõ tanácsiformációk többi elõkészítõ szervének elnökségét – a Külügyek Tanácsa formációkivételével – az adott formáció elnökségét ellátó tagállam egy küldöttje lát-16EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

ja el. A (3) bekezdés második albekezdésében említett jegyzék felsorolja azokataz elõkészítõ szerveket is, amelyekkel kapcsolatban a Tanács az 1. cikk (4) bekezdésébenemlített, a Tanács elnökségének gyakorlására vonatkozó európai tanácsihatározat 4. cikkének megfelelõen másfajta elnökségrõl nem határozott.(5) A Tanács azon formációi üléseinek elõkészítésénél, amelyek félévente egyszer,az adott félév elsõ felében üléseznek, a Corepertõl eltérõ bizottságoknak ésa munkacsoportoknak az elõzõ félév során tartott ülésein azon tagállam küldöttjeelnököl, amely a Tanács említett ülésein az elnöki posztot be fogja tölteni.(6) Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves idõszaksorán foglalkoznak, úgy – azon esetek kivételével, amikor másfajta elnökség alkalmazandó– az abban az idõszakban az elnökséget betöltõ tagállam küldöttje amegelõzõ féléves idõszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével)és a munkacsoportok ülésein, amikor azok ezen ügyrõl tárgyalnak. Ezenalbekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodástárgya.Az Európai Unió költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatánakegyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendipontok elõkészítésével foglalkozó elõkészítõ szervei (a Coreper kivételével) üléseinazon tagállam küldöttje elnököl, amelyik az adott pénzügyi évet megelõzõév második féléves idõszakában az elnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik,a másik elnökséggel egyetértésben, a Tanács üléseinek vezetésére, amikora kérdéses költségvetési tételekrõl tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnaka gyakorlati intézkedésekrõl.(7) Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban a Coreper a következõeljárási határozatokat fogadhatja el, amennyiben az azokkal kapcsolatos pontokatlegalább három munkanappal az ülés elõtt felvették ideiglenes napirendjére.Az említett határidõtõl való bármilyen eltéréshez a Coreper egyhangú határozataszükséges:a) a Tanács ülésének Brüsszeltõl vagy Luxembourgtól eltérõ helyen való megtartásáravonatkozó határozat [az 1. cikk (3) bekezdése];b) a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásbantörténõ bemutatására vonatkozó engedély [a 6. cikk (2) bekezdése];c) a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, Tanácsban folyótanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat [a 8. cikk (1), valamint(2) és (3) bekezdése];d) a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzõkönyvében rögzített nyilatkozatoknaka 9. cikk (2) bekezdésében megállapított esetekben történõ nyilvánosságrahozatalára vonatkozó határozat;EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 17

e) az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat [a 12. cikk (1) bekezdése];f) a Tanács jegyzõkönyvének jóváhagyása vagy módosítása [a 13. cikk (2) és (3)bekezdése];g) határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételérõl[a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése];h) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat,amennyiben az ilyen konzultációt a Szerzõdések nem írják elõ;i) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitûzésérevagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;j) az EUMSz. 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidõk meghosszabbításáravonatkozó határozat;k) a valamely intézménynek vagy szervnek küldendõ levél szövegének jóváhagyása.A Coreper legfontosabb feladata a Tanács munkájának elõkészítése.A Coreper valamennyi, a tanácsülésen tárgyalásra kerülõ napirendipontot megtárgyal. Ez alól az egyetlen kivétel a Különleges MezõgazdaságiBizottság (Special Committee on Agriculture, SCA), amely aKözös Agrárpolitika tekintetében önállóan, a Coreper tanácselõkészítõmonopóliumával szemben egyedüli kivételként készíti elõ a MezõgazdaságiTanács napirendi pontjait. Az állat- és növényegészségügyiés élelmiszerbiztonsági, valamint a halászati napirendi pontokat azonbanmár a Coreper I készíti elõ.A Coreper feladata, hogy a tanácsi munkacsoportban, szakértõi szintenkülönbözõ okokból nyitva maradt kérdéseket megpróbálja rendezni,vagy a miniszterek számára úgy elõkészíteni, hogy a tanácsülésena szükséges politikai döntés megszülethessen. A Coreper egyfelõlegyfajta politikai többletet jelent a munkacsoporthoz képest abban atekintetben, hogy bizonyos mértékig képes, ill. lehetõsége van arra,hogy a szakmai mozgástereken túl politikai kompromisszumokat javasoljonvagy készítsen elõ. Másfelõl a Coreper tudja elvégezni azt aszakmai-technikai munkát, amellyel nem célszerû a miniszteri üléseketterhelni. Ezzel a köztes, kettõs jelleggel kiemelten fontos szerepevan a tanácsi döntéshozatal során. Fontos ugyanakkor megjegyezni,hogy a Coreper – bizonyos eljárási határozatok [19. cikk (7) bekezdés]kivételével, nem hozhat döntéseket, nem járhat el a Tanács he-18EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

lyett. Elõzetes döntéseit minden esetben a tanácsülésen kell formálisanmegerõsíteni.A Coreper emellett ellát olyan feladatokat, amelyekkel a Tanács bízzameg. A Coreper dönthet tanácsi munkacsoportok létrehozásáról is.A Tanács Fõtitkársága rendszeresen közzéteszi a tanácsi munkacsoportoklistáját, a Tanács elõkészítõ szerveiként kizárólag az e jegyzékbenszereplõ bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.A 19. cikk (5) és (6) bekezdésében szereplõ lehetõségek csak kivételesesetben fordulnak elõ, a két érintett tagállam (az elnökséget egymásután ellátó tagállamok) megállapodása szerint. Jellemzõen ilyena júliusi, ill. januári elsõ tanácsülések elõzetes napirendjének elfogadása,amennyiben azok június vagy január elején vannak és a 14 naposszabály (lásd: 2.3. fejezet: A tanácsülések napirendjének összeállítása,elfogadása) miatt azokat még a megelõzõ elnökség alatt kell elõkészíteni.Ilyen esetben a soros elnök átadja a szót a napirend bemutatásánála soron következõ elnökségnek.A Coreper a (7) bekezdésében felsorolt eljárási határozatokat is elfogadhatja.A Coreper üléseket az Antici-csoport (Coreper II) és a Mertenscsoport(Coreper I) készíti elõ. Az Antici és Mertens diplomaták azállandó képviselõk, ill. helyetteseik közvetlen munkatársai, az egyesCoreperek alá tartoró területek koordinátorai. Az állandó képviselõvagy helyettese akadályoztatása esetén a Coreper ülésen az Antici(Coreper II) vagy a Mertens (Coreper I) diplomata szólalhat fel.A Coreper ülésen az elnök jobb oldalán általában az elnökséget adóország szakdiplomatája ül, mellette pedig a Tanács Jogi Szolgálatánakképviselõje. Az elnöktõl balra ül a Tanács Fõtitkársága részérõl az adottnapirendi pontért felelõs igazgatóság fõigazgatója vagy igazgatója, mellettepedig a Fõtitkárság illetékes szakértõje. A Fõtitkárság képviselõisegítik az elnököt az ülés technikai lebonyolításában, jegyzik a tagállamokrészérõl jelzett hozzászólási kérelmeket, de az elnöknek szuverénjoga, hogy milyen sorrendben ad szót a jelentkezõknek. A tartal-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 19

mi kérdésekben az elnök elsõ helyen a mellette ülõ szakdiplomatára,a napirendi pontot elõkészítõ tanácsi munkacsoport vezetõjére támaszkodik.Az Antici/Mertens diplomata az elnökséget adó országtáblája mögött ül, fõ feladata a „menet közben” történõ egyeztetéseklefolytatása. Amennyiben a vita szükségessé teszi, a Coreper elnökezárt ülést is elrendelhet.A Tanács munkamódszereivel kapcsolatos melléklet (V. melléklet)eredeti címe a Kibõvített Tanács munkamódszerei volt. A 2003-banelfogadott, ajánlás jellegû szabályozás praktikus elõírásokat fogalmazmeg az elnökség, ill. a Tanács számára.Az ülések elõkészítése kapcsán rögzíti, hogy egy ügy csak akkor kerüljöna munkacsoportból a Coreper elé, ha ott ésszerû kilátás van azelõrehaladásra, ill. az álláspontok tisztázására. Ugyanígy egy dossziécsak egy pontosan meghatározott probléma megoldása céljával küldhetõvissza a munkacsoporthoz. Rögzíti az elnökségnek két ülés közötta munka elõmozdításához szükséges intézkedéseket. Lehetõségszerint az „egyéb ügyek” alá tartozó napirendi pontokat a küldöttségeka Coreper üléseinek elõkészítése keretében és nem magában aCoreperen terjesztik elõ.Az ülések lebonyolítása kapcsán rögzíti, hogy a Tanács napirendjérenem vehetõ fel olyan pont, amely csupán a Bizottság vagy a Tanácsvalamely tagja beszámolójának ismertetésére szolgálnak, kivéveamennyiben jelentõs új kezdeményezések megtárgyalását tervezik. Azelnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegû pontokatvegyen fel a Coreper napirendjére. elkerülendõ, hogy egy-egy kérdésbenvalamennyi tagállam hozzászóljon (tour de table). E gyakorlat csakkivételes körülmények között és különleges kérdések tekintetében alkalmazható.A küldöttségeknek kerülniük kell az elõzõleg felszólalókáltal már említett megjegyzések megismétlését. A hozzászólás hiányátbeleegyezésnek kell tekinteni.Ezen ajánlások jelentõs része átkerül a gyakorlatba, de számos esetbennem sikerült általánosan alkalmazandó módszerként meghonosítani.20EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

26. cikkKépviselet az Európai ParlamentbenA Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban az elnökség, vagy– az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésében említett, elõremeghatározott, három tagállam alkotta csoport egyik tagja, a következõ elnökségvagy a fõtitkár képviseli. Az Európai Parlament bizottságaiban a Tanácsot azelnökség megbízása alapján a Fõtitkárság magas beosztású tisztviselõi is helyettesíthetik.A Külügyek Tanácsa esetén a Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaibana Tanács elnöke képviseli. Szükség esetén az e formáción belül a Tanácsfélévenkénti elnökségét biztosító tagállamot képviselõ személy helyettesítheti. AzEurópai Parlament bizottságaiban a Külügyek Tanácsát az annak elnöke általimegbízás alapján eljárva az európai külügyi szolgálat vagy – adott esetben – a Fõtitkárságmagas beosztású tisztviselõi is helyettesíthetik.Az Európai Tanács eljárási szabályzatának 4. cikk (1) pontja szerinta soros elnökséget ellátó ország ad tájékoztatást az Európai Parlamentneka Tanácsban folyó munkáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyáltalában a soros elnökség félévének elején az adott elnökséget adó országminisztere (a Tanács tagja) beszámol az Európai Parlament illetékesbizottságában a félév során tervezett munkáról.A Coreper elnöke (jellemzõen a Coreper I elnöke, de a LisszaboniSzerzõdés nyomán egyre inkább a Coreper II elnöke is) kiemelt szerepetjátszik a rendes jogalkotási eljárás egyes táryalási szakaszai során.A rendes jogalkotási eljárás egyes lépéseit informális egyeztetések elõzikmeg az Tanács és az Európai Parlament között. (Ennek szabályaitaz Együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló közöt nyilatkozat(2007/C 145/02, Hivatalos Lap C 145, 2007. június 30.) fektetile. Ezzel kapcsolatban részletesen lásd: A rendes jogalkotási eljárás...).A Tanács részérõl ugyanis a Coreper elnöke tárgyal az EP kéviselõivela Corepertõl kapott felhatalmazás alapján. Az informális tárgyalásokróla Coreper elnöke beszámol a Coreper elõtt.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 21

21. cikkA bizottságok és munkacsoportok jelentéseiEzen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökség úgyszervezi meg a különbözõ bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseikaz azokat megvizsgáló Coreper-ülések elõtt rendelkezésre álljanak.Amennyiben sürgõsségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökséga következõ Coreper ülésre halasztja az azokkal a jogalkotási aktusokkal kapcsolatospontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkájátlegalább öt munkanappal a Coreper-ülés elõtt nem fejezte be.A tanácsi munkacsoportok feladata, hogy a Tanács elé kerülõ tervezeteketrészletesen, teljes mélységükben áttekintsék és a lehetségeskompromisszumos megegyezést elõkészítsék. A tanácsi munkacsoportegy-egy bizottsági javaslatról általános és részletes, cikkrõl-cikkretörténõ vitát is tart. Amennyiben úgy tûnik, hogy munkacsoport,vagyis szakértõi szinten nincs lehetõség további kompromisszumokelérésére, az elnökség a Fõtitkárság közremûködésével egy jelentéstkészít a Coreper számára. Ebben, egy ún. bevezetõ feljegyzésben(cover note) ismerteti a nyitott kérdéseket (outstanding issues), azegyes tagállami véleményeket, valamint azt, hogy az elnökség a nyitottkérdésekkel kapcsolatban mit vár a Corepertõl. Ez lehet iránymutatása további munkacsoporti tárgyaláshoz, de lehet a nyitott kérdésrendezésének kérése is.A 21. cikkben szereplõ 5 munkanapos határidõ az utóbbi évekbenáltalában igen rugalmasan van kezelve, számos esetben a munkacsoportülése és a Coreper között csak 2-3 nap, egyes esetekben csak aCoreper ülést megelõzõen áll rendelkezésre a tanácsi dokumentum.Lényeges, hogy az dokumentumokat az elnökség iránymutatásai alapjánminden esetben a Fõtitkárság munkatársai szövegezik meg, az elnökségneknem kell ezek megfogalmazásával bajlódnia, de természetesena tartalmi kérdéseket kizárólag az elnökség határozza meg, a Fõtitkárságcsak szövegbe önti azt.22EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Az ESZ 21. cikkének a közelmúltban elfogadott módosítás egyolyan nyilatkozatot is fûz lábjegyzetben, amely szerint „A munkacsoportokjelentéseit, továbbá minden más, a Coreper tanácskozásainakalapjául szolgáló dokumentumot olyan idõben kell megküldeni a delegációknak,hogy azokat meg tudják vizsgálni.”1.5.A Tanács Fõtitkárságának szerepe23. cikkA fõtitkár és a Fõtitkárság(1) A Tanácsot a fõtitkár irányítása alatt álló Fõtitkárság segíti. A fõtitkárt a Tanácsnevezi ki minõsített többséggel.(2) A Fõtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg.A fõtitkár a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Fõtitkárságzökkenõmentes mûködésének biztosítása érdekében.(3) A Fõtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanács munkájánakszervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valaminta Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába. Az elnökség felelõssége és irányításaalatt a Fõtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.(4) A fõtitkár kellõ idõben benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozóelõirányzat-tervezetet annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyirendelkezésekben megállapított határidõk.(5) A fõtitkár teljes mértékben felel a költségvetés »II. szakasz – Európai Tanácsés Tanács« részében szereplõ elõirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedéstmegtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelõen gazdálkodjanak.Õ rendelkezik a szóban forgó elõirányzatok felhasználásáról az EurópaiUnió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinekmegfelelõen.A Tanács Fõtitkársága kulcsszerepet játszik a Tanács mûködésében.Két fontos jellemzõje, hogy – szemben a Bizottsággal – nincs saját politikaicélkitûzése („agenda”-ja), és hogy a Fõtitkárság esetében folya-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 23

matos elnökségrõl beszélhetünk. Az elõbbi jellemzõbõl adódik, hogybár a Tanács rendkívül sokrétû szakmai tapasztalattal rendelkezik, aTanács intézményi „emlékezetének” tekinthetõ, tevékenysége teljesmértékben a soros elnökség szándékaitól függ. Önállóan nem döntnyitott kérdésekrõl, legfeljebb tanácsot adhat, ill. jelezheti, hogy az elnökségegy-egy elképzelése milyen következményekkel járhat.Az intézményi emlékezethez, valamint a szakmai tapasztalatokhozkapcsolódik az a helyzet, hogy a Fõtitkárság számára folyamatosan „elnökségvan”, vagyis mûködésének meghatározó jellemzõje az, hogyszünet nélkül a tanácsi döntéshozatal elõmozdítása a fõ feladata. A Fõtitkárságemellett a Tanács adatbázisa, regisztere is.A Fõtitkársághoz tartozik a Tanács Jogi Szolgálata, amelynek elengedhetetlenszerepe van a jogi konzisztencia és következetesség biztosításábana tanácsi munka során, e funkciójának a Jogi Szolgálat hivatalból,vagy valamely tagállam kérésére adott szakvéleménnyel, valaminta jogszabályok szövegjavaslatainak ellenõrzésével tesz eleget.24EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

2. A Tanács mûködése, eljárásai2.1.A Tanács mûködésének programozása2007. a német elnökség óta a Tanács 18 hónapos munkaprogramokalapján mûködik. 2006 végén (az eljárási szabályzat 2006. folyamántörtént módosítása nyomán) tárgyalta ki a német, a portugál és a szlovénelnökség az elsõ 18 hónapos trió-elnökségi programot, míg afrancia–cseh–svéd trió elnökségi programja 2008 májusában, a spanyol–belga–magyarhármasé pedig 2009. december 7-én került véglegesítésre.2. cikk(4) Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttmûködve a (6) bekezdésnekmegfelelõen többéves program keretében gondoskodik a Tanács különbözõformációiban folyó munka összhangjáról és folyamatosságáról.(5) …(6) A Tanács elnökségét az adott idõszakban az 1. cikk (4) bekezdése értelmébenellátó, elõre meghatározott hármas csoport minden tizennyolc hónapos idõszakrakidolgozza a szóban forgó idõszakban folytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét.Ezt a tervezetet a Külügyek Tanácsának erre az idõszakra vonatkozótevékenységei tekintetében e tanácsi formáció elnökével közösen dolgozzákki. A programtervezet kidolgozására a Bizottsággal és az Európai Tanács elnökévelszoros együttmûködésben kerül sor, a megfelelõ konzultációkat követõen.A tervezetet egyetlen dokumentumba foglalva, legkésõbb az adott idõszakelõtt egy hónappal terjesztik be, hogy az Általános Ügyek Tanácsa azt jóváhagyhassa.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 25

(7) Az adott idõszakban hivatalban lévõ elnökség a megfelelõ konzultációkat követõenvalamennyi tanácsi formáció számára elkészíti a következõ féléves idõszakraütemezett tanácsi ülések tervezett napirendjét, indikatív jelleggel bemutatvaa tervezett jogalkotási munkát és mûködési határozatokat. E tervezeteketlegkésõbb egy héttel az adott félév kezdete elõtt, a Tanács 18 hónapos programjaalapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követõen kell megállapítani. Atervezeteket egy egységes, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumtartalmazza. Amennyiben szükséges, a korábban tervezetteken felül kiegészítõtanácsi üléseket lehet betervezni.Amennyiben a féléves idõszak során az azon idõszakra tervezett ülések egyikérõlbebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgy az elnökség azt nemhívja össze.A tanácsülések elõkészítése terén az elnökséget megelõzõ idõszakbanegy leendõ elnökség számára három meghatározó határidõ van.Mint már az 1. cikk (2) bekezdésénél láthattuk, hét hónappal az elnökségifélév megkezdése elõtt kell közreadni a tanácsülések tervezettidõpontját.Egy hónappal a trió-elnökség kezdete elõtt kell a három elnökségnekközösen benyújtania az ÁÜT-nek elfogadás céljával a soron következõ18 hónapra szóló trió-elnökségi programját.Egy héttel az adott elnökség hivatalba lépése elõtt kell közzétenni afélév során tervezett tanácsülések ideiglenes indikatív napirendjeit(indicative provisional agenda).A 2. cikk (4) bekezdésében említett trió-elnökségi program két fõrészbõl áll: egy általános bevezetõ szakasz, amely a három elnökségstratégiai elképzeléseit tartalmazza (stratégiai keret). Errõl az elfogadástmegelõzõen a hivatalba lépõ trió konzultál a soron következõ trióval(a spanyol–belga–magyar csoport 2009 novemberében konzultáltaz utánunk következõ lengyel–dán–ciprusi hármassal). Ez a konzultációtöbbnyire formális. A program második része egy részletesebboperatív program, amely szinte leltárszerûen összegyûjti a soron következõ18 hónap fõ jogalkotási, politika-kialakítási és szabályozási feladatait,bizonyos prioritások kiemelésével. Az eddigi két trió-elnök-26EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

ség tapasztalatai szerint a trió-program fõ célja, hogy kellõ idõben asoron következõ feladatokra koncentrálja a leendõ elnökségek adminisztrációjátés hogy a stratégiai keret révén (mely általában utoljára,az aktuális fejleményekre reagálva készül el) jelezze, hogy mely 5-6kiemelt téma fogja jellemezni az uniós politika formálást és jogalkotásta soron következõ 18 hónapban.Az itt tárgyalt összefüggésben kell említést tenni arról, hogy a 2.cikk (6) bekezdéséhez az ESZ a következõ nyilatkozatot fûzi: „A 18hónapos program tartalmaz egy általános bevezetõ szakaszt, amely aprogramot az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainakösszefüggésébe helyezi. Ebben a szakaszban a három elnökség,amelynek a 18 hónapos programtervezet elkészítése a feladata, konzultálaz õket követõ három elnökséggel, a (6) bekezdés harmadikmondatában említett „megfelelõ konzultációk” részeként. A 18 hónaposprogramtervezetnek többek között a Bizottság kezdeményezésérefolytatott, az év politikai prioritásairól szóló párbeszédbõl fakadófõbb pontokat is tekintetbe kell vennie.”A trió-program a három elnökség és a Bizottság szoros együttmûködésenyomán készül el. A trió-program kialakítása során figyelemmelkell lenni – amennyire lehetséges – a Bizottság éves politikai stratégiájávalés munkaprogramjával való összhang megteremtésére. Fontosszerepe van a Tanács Fõtitkárságának, mely az állandó folyamatosságképviselõjeként („a Fõtitkárság számára mindig elnökség van”) aprogram kiegyensúlyozottságának és átfogó jellegének kialakításáhoztud segítséget nyújtani. Erre különösen amiatt is szükség van, mivela rendelkezésre álló információk alapján a három félév programjánaktervezése nem lehet egyforma mélységû: a trióban elsõként következõelnökség a trió-program kialakítása során, illetve elfogadását megelõzõentöbbé-kevésbé pontos képpel rendelkezik, hogy konkrétanmilyen jogalkotás vár rá. Nyilvánvalóan minél távolabb van idõben asoron következõ két elnökség, annál bizonytalanabb az „örökölt”dossziék tárgyalásának állása és annál több váratlan feladattal, helyzettelkell számolni.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 27

Lényegesen fontosabb és az adott elnökség szempontjából az egyiklegfontosabb feladata a hat hónap tervezett tanácsülések ideiglenes indikatívnapirendjeinek (indicative provisonal agenda) összeállítása. Eztminden elnökség önállóan, a többi trió-tagtól függetlenül készíti el a sajáthat hónapja tekintetében. Az elnökségre való felkészülés szempontjábólez a lista talán a legfontosabb. A lista alapját döntõen az elõzõ elnökségtõlmegörökölt dossziék jelentik, emellett fontos szerepet játszanaka Bizottság új kezdeményezései, benyújtott jogszabály tervezetei. Azelõzetes tanácsi napirendek összeállítása során viszonylag korlátozottanlehet csak egy adott elnökség saját kezdeményezéseit megjeleníteni.Az ideiglenes indikatív napirendek a félév során tartani kívánt valamennyitanácsülés esetében ismertetni kell, hogy melyik dossziét, mikortervezi napirendre venni az elnökség és a tanácsülésen mi a célja. Atervezetek összeállítása során az együttdöntési eljárásban elfogadandódossziék esetében figyelemmel kell lenni az Európai Parlamentben folytatandótárgyalásokra, valamint a második olvasat esetében a szerzõdésbenelõírt határidõkre. Az elsõ olvasati dossziék esetében van bizonyosmérlegelési lehetõség, az elnökség eldöntheti, hogy mely dossziékkalkíván kiemelten foglalkozni és melyek azok, amelyeket „félretesz”.2.2.Általános eljárási szabályok, az ülések összehívása és helyszíne1. cikkÁltalános rendelkezések, az ülések összehívása és helyszíne(1) A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottságkérésére a Tanács elnöke hívja össze.(2) Az elnökség hét hónappal az érintett félév kezdete elõtt, valamennyi tanácsiformáció tekintetében, a megfelelõ egyeztetések elvégzését követõen tudatja azáltala a Tanács számára elõirányzott idõpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotóimunkájának elvégzése vagy mûködési határozatainak meghozatala céljából üléstkell tartania. E dátumokat egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumtartalmazza.28EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

(3) A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a TanácsLuxembourgban tartja üléseit.Kivételes körülmények között és kellõen indokolt esetekben a Tanács vagy a tagállamokkormányai állandó képviselõinek bizottsága (a továbbiakban: a Coreper)egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.Az ESZ 1. cikke (1) bekezdése megegyezik az Európai Unió mûködésérõlszóló Szerzõdés (továbbiakban EUMSz) 237. cikkével.Amennyiben a Tanács bármelyik tagja, vagy a Bizottság kéri a Tanácsösszehívását, az elnökségnek nincs mérlegelési lehetõsége, a tanácsüléstössze kell hívni. Mérlegelés tárgya egyedül a tanácsülés idõpontjalehet, tekintettel arra, hogy az elnökségnek ekkor is figyelemmelkell lennie az ESZ 3. cikk (2) bekezdése („16 napos” szabály) és 3.cikk (3) bekezdése (a nemzeti parlamentek számára rendelkezésre állóhathetes határidõ), valamint az ESZ 11. cikk (4) bekezdése (quorummeglétével kapcsolatos szabályok) elõírásaira (lásd a 2. 3. pontot).Az ESZ 1. cikke (2) bekezdése rögzíti, hogy az elnökség kezdete elõtthét hónappal az elnökségnek közzé kell tennie azokat az idõpontokat,amelyeken tanácsüléseket tervez tartani. Az elmúlt évek gyakorlata szerintáltalában minden hónapban ülésezik az Általános Ügyek Tanácsa,a Külügyek Tanácsa, a Gazdasági és Pénzügyek Tanács és a Mezõgazdaságiés Halászati Tanács. Egy félévben három-négy alkalommal ülésezika Bel- és Igazságügyi Tanács, míg félévente kétszer a VersenyképességiTanács, az Foglalkoztatási, Szociális politikai, Egészségügyi ésFogyasztóvédelmi Tanács, a Környezetvédelmi Tanács és a Közlekedési,Távközlési és Energiaügyi Tanács, és félévente egyszer az Oktatásiés Kulturális Tanács. A tanácsülések tervezett idõpontjánál meghatározóaz adott félév során az Európai Tanács üléseinek idõpontja, az eztelõkészítõ tanácsülések idõpontjait ehhez kell és célszerû igazítani.A tanácsülések tervezett idõpontjainak elsõ közlése (hét hónappalaz elnökség kezdete elõtt), valamint a tanácsülések tervezett elõzetesnapirendjei (egy héttel az elnökség kezdete elõtt) jelzik a tagállamokszámára, hogy mikor várhatóak, valamint milyen témákat és döntésicélkitûzéseket (pl. politikai megállapodás elérése, tanácsi következte-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 29

tés elfogadása vagy véleménycsere) tartalmaznak az egyes tanácsülések.Az elnökség jelezheti, ha ezekhez képest újabb tanácsülést tartszükségesnek, vagy ha valamelyik elõzetesen jelzett tanácsülés feleslegesséválik. Mindez természetesen tájékoztató jellegû, de a munkatervezhetõségét a Tanács valamennyi tagja számára elõsegíti, hogy lényegesváltozásokra nem kerül sor a tervezés és az elnökség lebonyolításasorán a tanácsülések idõpontját illetõen. Az elnökség kezdeteelõtt hét hónappal megadott idõpontokhoz képest új tanácsülést csakrendkívüli esetben indokolt tartani, változás egy-egy tanácsülés hosszábanlehet (kétnapos helyett csak egynapos), ill. kivételes esetbenegy-egy tanácsülés törlése szokott elõfordulni.A korábbi alapszerzõdéshez csatolt 8. Jegyzõkönyv [3] b) pontja szerinta tanácsüléseket április, június és október hónapokban Luxembourgbankell megtartani. Kellõen indokolt esetben a Tanács vagy aCoreper egyhangúlag határozhat úgy, hogy a Tanács ülését másholtartják meg. Ezt ismétli meg az 1. cikk (3) bekezdése.(4) A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, atagállamok elõre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látjákel. Az említett csoportokat egy, a tagállamok egyenjogúságán alapuló rotációsrendszer szerint kell összeállítani, figyelembe véve a tagállamok különbözõségétés az Unión belüli földrajzi egyensúlyt.A csoport tagjai – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyi tanácsiformáció elnökségét hathónapos idõszakonként, egymást váltva látják el. A csoporttöbbi tagja közös program alapján segíti az elnökséget az összes feladata ellátásában.A csoport tagjai egymás között eltérõ szabályokat is megállapíthatnak.(5) A Tanács vagy a Coreper határozatait ezen eljárási szabályzat értelmében egyszerûtöbbséggel hozza, kivéve ha az eljárási szabályzat más szavazási rendet ír elõ.Eltérõ rendelkezés hiányában az eljárási szabályzat alkalmazásában az elnökségrevagy az elnökségre vonatkozó hivatkozások arra a személyre vonatkoznak, akia Tanács valamely formációjában, vagy adott esetben valamely elõkészítõ szervébenaz elnökséget ellátja.[3]8. Jegyzõkönyv az Európai Közösségek és az Europol intézményeinek, egyes szerveinek és szervezetiegységeinek székhelyérõl (1997.)30EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Az ESZ 1. cikk (4) és (5) bekezdései újonnan jelentek meg az eljárásirend legutóbbi 2009. decemberi módosítása során, azok ténylegesváltozást nem jelentenek. A (4) bekezdésben a hármas elnökségi rendszernekaz ülések megtartásával kapcsolatos logikus eljárási következményeirõlvan szó (kivéve a Külügyek Tanácsát, amelynek – valóságosújdonságként – állandó elnöke lesz, a külügyi és biztonságpolitikaifõképviselõ), az (5) bekezdés pedig – az eljárási szabályok egyszeritöbbséggel való meghozatalának fõszabályát illetõen – mindösszerögzíti a korábban is érvényesülõ rendet.2.3.A tanácsülések napirendjének összeállítása, elfogadásaA tanácsülések napirendjének összeállítására az ESZ pontos határidõketszab meg. Az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumok,ill. az egyes napirendi pontoknak a Coreperen történõ elõkészítéseterén azonban az elmúlt évek gyakorlata bizonyos rugalmasságotalakított ki.3. cikkNapirend(1) Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök minden ülésrevonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az üléskezdete elõtt meg kell küldeni a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak.Ezzel egyidejûleg megküldik azt a tagállamok nemzeti parlamentjének is.(2) Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tûzésérea Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdeteelõtt kérelem érkezett a Fõtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkalegyütt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat,amelyekrõl az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazástkérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerzõdésekben elõírt valamennyieljárási követelmény teljesült.A tanácsülés napirendjének összeállítása során az ESZ az ún. 14 naposés a 16 napos szabályt írja elõ. Az ideiglenes napirend (provisionalEU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 31

agenda) összeállítása az elnökség feladata és felelõssége. Az ideiglenesnapirendre kell venni minden olyan kérelmet, amelyet a Tanács egytagja vagy a Bizottság 16 nappal a tanácsülés napja elõtt a Tanács Fõtitkárságáhozeljuttatott. A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó dokumentumokatis. Az elnökségnek nincs mérlegelési lehetõsége, a 16nappal a tanácsülés elõtt beérkezett kérelmet az ideiglenes napirendrekell venni. A Lisszaboni Szerzõdés a nemzeti parlamenteknek azEurópai Unióban betöltött szerepérõl szóló jegyzõkönyvének 5. cikkealapján a napirendet a tagállamok legfõbb államhatalmi döntéshozószervének (parlamentjének) is megküldik.A Coreper általában jóval a tizennégy, illetve tizenhat napos határidõkelõtt tekinti át az ideiglenes napirendet. Elsõ körben minden esetbenaz Antici-, ill. Mertens-ülésen kerül sor a napirend ismertetéséreaz elnökség részérõl, a Tanács tagjai és a Bizottság ekkor is jelezhetik,ha új pontot kívánnak napirendre vetetni, vagy ha valamelyik napirendenszereplõ ponttal kapcsolatban kifogásuk van. Az elnökségszintén az Antici-, illetve Mertens-ülésen ismerteti a tanácsülés logisztikai-technikailebonyolításával kapcsolatos elképzeléseit: a tanácsüléskezdete, kétnapos ülés esetén a napirendi pontok várható sorrendje,megoszlása az egyes napok között, az informális munkaebédektémája stb.A Coreper ezt követõen foglalkozik az ideiglenes napirenddel. ACoreper nem hagyja jóvá formálisan az ideiglenes napirendet, hanemcsupán vitát folytat róla és a tizenhat napos szabály betartásával napirendrekért pontokkal, s a Coreperen történt vitát követõen legkésõbbtizennégy nappal a tanácsülés elõtt megküldi azt a Tanács tagjainak ésa Bizottságnak. Ezt a változatot kell az ideiglenes napirendnek tekinteni.Amennyiben egy napirendi pont az ideiglenes napirendre került atizennégy napos szabály betartásával, akkor azt a napirendrõl levennicsak a Tanács egyhangú döntésével lehet. Ellenkezõ esetben elõfordulhatolyan eset, hogy egy tagállam napirend kér egy témát a tizennégynapos szabály figyelembevételével, majd saját döntése nyomán32EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

kérné annak visszavonását, s így már tagállamoknak, amelyek szinténszerették volna a pontot napirendre vetetni, nem marad lehetõségüka tizennégy napos szabály betartásával kérelmezni a pont napirendrevételét.(3) Abban az esetben, amikor a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltöttszerepérõl szóló jegyzõkönyvben, valamint a szubszidiaritás és az arányosságelvének alkalmazásáról szóló jegyzõkönyvben rögzített nyolchetes határidõalkalmazandó, jogalkotási aktus, vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében elsõolvasatban elfogadandó álláspont elfogadására vonatkozó napirendi pontok nemvehetõk fel az ideiglenes napirendre határozathozatal céljából mindaddig, amígez az elõírt nyolchetes határidõ le nem telt.A Tanács eltérhet az elsõ albekezdésben említett nyolchetes határidõtõl, amenynyibena napirendi pont felvétele a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióbanbetöltött szerepérõl szóló jegyzõkönyv 4. cikke szerinti sürgõsség alapján tettkivételnek minõsül. A Tanács az érintett jogi aktus, vagy állásfoglalás elfogadásáraalkalmazandó szavazási szabálynak megfelelõen határoz.A kellõen indokolt sürgõs esetek kivételével a jogalkotási aktus tervezetének a Tanácsideiglenes napirendjére tûzése és az álláspont elfogadása között tíz napnakkell eltelnie.(4) Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetõk fel, amelyekre vonatkozóana dokumentumokat legkésõbb a napirend továbbításáig megküldték aTanács tagjainak és a Bizottságnak.A 3. cikk (3) bekezdése a korábbiakhoz képest a nemzeti parlamentekbevonására vonatkozó, a Lisszaboni Szerzõdés 5. sz. jegyzõkönyvébenfoglaltakkal összhangban változott, az utolsó albekezdés e jegyzõkönyvutolsó mondatának felel meg.A gyakorlatban általában a 3. cikk (4) pontja az esetek többségébennem teljesül. A tanácsülés egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódó dokumentumoka Coreperen történõ tárgyalásukhoz kapcsolódóan, folyamatosankerülnek megküldésre. Az utolsó dokumentumok általábana tanácsülést megelõzõ hét végéig érkeznek meg.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 33

(5) A Fõtitkárság a Tanács tagjaihoz és a Bizottsághoz továbbítja az azon pontoknapirendre tûzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetébena fent meghatározott határidõket nem tartották be.Amennyiben sürgõsségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (3) bekezdéssérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az ideiglenes napirendrõl,amelyek olyan jogalkotási aktusok tervezetével kapcsolatosak, amelyek vizsgálatáta Coreper a Tanács ülését megelõzõ hét elõtti hét végére nem fejezte be.(7) A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirendennem szereplõ pont napirendre tûzése a Tanács egyhangú jóváhagyásátigényli. Az ilyen módon napirendre tûzött pontot szavazásra lehet bocsátani,amennyiben a szerzõdésekben elõírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.A tizennégy napos határidõ lejártát követõen napirendre kért pontesetében a Tanács tagjainak egyhangúsága kell a napirend vételre.Az ideiglenes napirendet a Tanács egyszerû többséggel fogadja el.Ha az így elfogadott végleges napirendrõl a Tanács egy tagja vagy a Bizottságle kíván vetetni egy pontot, a pont a napirenden marad, ha aTanács egyszerû többséggel így dönt.2.4.A napirend jellemzõi(6) Az ideiglenes napirend két részre tagolódik: egy a jogalkotási aktusokra vonatkozódöntéshozatalra és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre.Az elsõ rész címe „Jogalkotási döntéshozatal”, a másodiké pedig „Nem jogalkotásitevékenységek”.Az ideiglenes napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és „B” napirendipontokra oszlanak. „A” napirendi pontként szerepelnek azok a pontok, amelyekneka Tanács általi jóváhagyása vita nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárjaki annak lehetõségét, hogy a Tanács valamely tagja, vagy a Bizottság e pontokjóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzõkönyvbe vetesse.(...)34EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

(8) Amennyiben azonban egy, a napirend »A« részébe tartozó pontra vonatkozóálláspont annak további tárgyalásához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy aBizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kell venni a napirendrõl, ha a Tanácsmásképp nem határoz.(9) Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pontot az »egyéb ügyek« közötttûzzenek napirendre, magyarázó dokumentum kíséretében kell benyújtani.A Lisszaboni Szerzõdés egy markáns újítása a jogalkotási és az egyébintézkedések tartalmi és eljárási megkülönböztetése. Mindez természetszerûlegaz ESZ módosítására nézve is következményekkel járt.Ennek megfelelõen a jövõben az ideiglenes napirend is két részre tagolódik,az elsõ rész címe „Jogalkotási döntéshozatal”, a másodiké pedig„Nem jogalkotási tevékenységek”. Természetszerûleg az ideiglenesnapirend mindkét részének napirendi pontjai vita nélküli („A”) ésvitás („B”) alrészekre oszlanak.A tanácsülések napirendi pontjainál a fentieken kívül több továbbiinformációkat is fel kell tüntetni. A legfontosabb címke a napirendipont során elérni kívánt célt jelzi, vagyis, hogy bizottsági tájékoztatás(presentation by the Commission), véleménycsere (exchange ofviews), politikai vita (political debate), politikai megállapodás (politicalagreement) elérése az ülés célja. Ez a megjegyzés, melynek meghatározásadöntõen az elnökség feladata, jelzi, hogy az elnökség mit terveza tanácsülésen a napirenddel kapcsolatban. Ennek a megjegyzésnekkomoly szerepe van az elnökség kezdetét megelõzõen közzéteendõ,a félév során rendezendõ tanácsülések indikatív napirendjeinekközlésekor, miután a tagállamok, valamint a Bizottság és az EP számáraez jelzi, hogy a folyamatban lévõ dossziék esetében mit tervez afélév során.Csillag (*) jelzi a napirendi pont esetében, amennyiben az adottpont esetében az elnökség, a Tanács egy tagja vagy a Bizottság szavazástkérhet. Ez természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha aszavazásnak valamennyi szerzõdésben rögzített feltétele fennáll. A (*)nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ülésen valójában sor is fog kerülnia szavazásra, csupán azt, hogy annak valamennyi feltétele fennáll.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 35

2.5.Jogalkotási folyamat és nyilvánosság7. cikkJogalkotási folyamat és nyilvánosság(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetérõl tanácskoznakvagy szavaznak, nyilvánosak. E célból szerepel napirendjén a „Jogalkotási döntéshozatal”rész.(2) A Tanács elé terjesztett, a vonatkozó napirendben a „Jogalkotási döntéshozatal”részben szereplõ napirendi pont alá tartozó dokumentumokat, valamint a Tanácsjegyzõkönyvében szereplõ, a napirend e részét érintõ bejegyzéseket nyilvánosságrakell hozni.(3) A Tanács napirendjének „Jogalkotási döntéshozatal” részére vonatkozó tanácsiülések nyilvánossá tételére audiovizuális eszközök segítségével – mindenekelõttegy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben – történõ nyilvános közvetítésen,valamint az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvénelérhetõ internetes video-közvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor.Ennek felvétele a Tanács honlapján legalább egy hónapig rendelkezésre áll. A szavazáseredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.A Fõtitkárság elõre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítéseknapjáról és hozzávetõleges idõpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedéste cikk megfelelõ végrehajtásának biztosítására.(4) A szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy a rendes jogalkotásieljárásban elõírt egyeztetõ bizottságban résztvevõ képviselõi által adottindoklását, valamint a Tanács jegyzõkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzõkönyvnekaz egyeztetõ bizottság ülésével kapcsolatos pontjait nyilvánosságrakell hozni.(5) Amennyiben a Tanácsnak jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseketnyújtanak be, úgy az tartózkodik olyan jogi aktusok elfogadásától, amelyekrõl aszerzõdések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások, következtetésekvagy a jogalkotási aktus elfogadását kísérõ, és a Tanács jegyzõkönyvében rögzítendõnyilatkozatoktól eltérõ nyilatkozatok.36EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

8. cikkA Tanács nyilvános tanácskozásainakés nyilvános vitáinak egyéb esetei(1) Amennyiben a Tanácsnak a szerzõdések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek,irányelvek vagy határozatok révén a tagállamokban, vagy az azokra nézvejogilag kötelezõ erejû szabályok elfogadására vonatkozó nem-jogalkotási javaslatokatnyújtanak be – kivéve a belsõ intézkedésekre, igazgatási, vagy költségvetésiintézkedésekre, intézményközi, vagy nemzetközi kapcsolatokat érintõ jogiaktusokra, vagy nem-kötelezõ erejû jogi aktusokra (pld. következtetésekre, ajánlásokra,vagy állásfoglalásokra) vonatkozó javaslatokat -, úgy a Tanácsnak az új,fontos javaslatokat érintõ elsõ vitája nyilvános. Az elnökség határozza meg, melyjavaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedig adott esetben dönthet másképpen.Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy az elsõ albekezdésben említett javaslatokvalamelyikérõl a Tanácsban a legutolsóként folytatott tanácskozások nyilvánosaklegyenek, amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképpen nem határoz.a) a Bizottság legfontosabb jogalkotási javaslatainak a Bizottság által történõ esetlegesbemutatása és az ezt követõen a Tanácsban tartott vita nyilvános;b) az ilyen jogalkotási aktusokkal kapcsolatos szavazás, valamint a Tanácsnak eszavazáshoz vezetõ utolsó tanácskozásai és a szavazatok indokolása nyilvános;c) az ilyen jogalkotási aktusokra vonatkozó valamennyi egyéb Tanácsban zajló tanácskozásnyilvános, kivéve, ha eseti alapon a Tanács vagy a Coreper másképpennem határoz az adott tanácskozás tekintetében.(2) A Tanács vagy a Coreper által minõsített többséggel eljárva hozott határozatokalapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az Európai Unió és polgárai érdekeitbefolyásoló fontos kérdésekrõl.Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogyaz ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon, figyelembe véve akérdés fontosságát és a polgárok érdekeit a kérdés szempontjából.(3) Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános közérdekû vitát tart a Tanács 18 hónaposmunkaprogramjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsi konfigurációk keretébentartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A Bizottság beszámolója ötévesprogramjáról, éves munkaprogramjáról és éves politikai stratégiájáról, valamint aTanácsban az azt követõen tartott vita nyilvános.(4) A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétõl kezdõdõen:a) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az (1) és (2) bekezdéssel összhangbannyilvánosak, a »nyilvános tanácskozás« jelölést kapják;EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 37

) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az (3) és (4) bekezdéssel összhangbannyilvánosak, a »nyilvános vita« jelölést kapják.A Tanács nyilvános, tanácskozásainak és a nyilvános vitáknak az e cikkel összhangbantörténõ nyilvánossá tételére a 7. cikk (3) bekezdésében említetthez hasonlónyilvános közvetítésen keresztül kerül sor.Ugyancsak a Lisszaboni Szerzõdésnek köszönhetõen, a reformszerzõdésneka döntéshozatal átláthatóságára és nyilvánosságára vonatkozótörekvéseivel összhangban az ESZ decemberi módosítása egy új, a7. cikket szentelte a jogalkotási folyamat és a nyilvánosság kapcsolatának,miközben a Tanács nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinakegyéb eseteit továbbra is – a korábbiakhoz képest lényegi módosításnélkül, de új címmel – a 8. cikk tartalmazza. (Megjegyzendõ,hogy már az ESZ 2006-ban történt módosítása során is az egyik legfontosabbváltoztatás volt a tanácsülések jelentõs részének nyilvánossátétele.)A napirendnél jelezni kell, hogy mely napirendi pontok esetébenkerül sor nyilvános tanácskozásra vagy nyilvános vitára. Kiemelést érdemel,hogy az együttdöntési eljárás során elfogadásra kerülõ valamennyijogszabály esetében a tanácsi vita nyilvános, ettõl csak aCoreper vagy a Tanács kifejezett döntésével lehet eltérni. Gyakorlatiszempontból ez azt jelenti, hogy ezen nyilvános ülések során a tanácstermekbõlélõ video-közvetítés révén kerül nyilvánosságra az ott zajlóvita.2.6.Az elnökség szerepe, a tanácsülések lefolytatása20. cikkAz elnökség és a tanácskozások megfelelõ lefolyása(1) Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a vitákmegfelelõ lefolyására. Az elnökség különösen ügyel a kibõvített Tanács munkamódszereirõlszóló V. melléklet rendelkezéseinek betartására és betartatására.38EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Ezen kívül a viták megfelelõ lefolyása biztosításának érdekében, amennyiben aTanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idõ legjobb kihasználásáhozszükséges bármilyen megfelelõ intézkedést megtehet, így különösen:a) korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésteremben jelenlévõkküldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti, hogy engedélyezi-e a tanácskozáshallgatására szolgáló terem megnyitását;b) megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatjaazok megvitatásának idõtartamát;c) beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt idõt, így különösenkorlátozhatja a résztvevõk beszédidejét és meghatározhatja sorrendjüket;d) felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozójavaslataikat egy adott idõpont elõtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövidindokolással;e) felkérheti azon küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrészkapcsán teljesen megegyezõ vagy hasonló álláspontot képviselnek, hogy magukközül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés elõttírásban történõ kifejtésére.(2) A féléves elnökséget – a 19. cikk (4)–(6) bekezdés rendelkezéseinek, valaminthatáskörének és általános politikai felelõsségének sérelme nélkül – a tizennyolchónapos program, vagy más köztük létrejött megállapodás alapján minden feladatábansegíti az 1. cikk (4) bekezdésében említett, elõre meghatározott, háromtagállam alkotta csoport többi tagja. Adott esetben segíti továbbá a következõ elnökségetellátó tagállam képviselõje. Ez utóbbi, vagy az említett csoport valamelyiktagja, az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség eseténhelyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tõle bizonyos feladatokatés biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.A Tanács eljárási szabályzatának V. melléklete tartalmaz részletesgyakorlati útmutatást a kibõvített Tanács munkamódszereihez, az üléseklebonyolításához. Meg kell jegyezni, hogy bár az ebben a mellékletbenleírtak ésszerû és hasznos elgondolásokat tartalmaznak, de azokatnem igazán sikerült betartani és betartatni a gyakorlatban.A Coreper ülések elõkészítése kapcsán az útmutató megjegyzi, hogya Coreper ülésre csak megfelelõen elõkészített és az elõrehaladás valósesélyével rendelkezõ dossziék kerülhetnek be. Az elnökségnek törekedniekell arra is, hogy két ülés között is elõmozdítsa az egyes dosz-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 39

sziék tárgyalását, szükség szerint adott kérdésben a tagállamok álláspontjánakírásos bekérésével. A Corepernek el kell kerülnie a már lefolytatottviták megismétlését, rendezett kérdések újranyitását. Különösenigaz ez az I-es, vita nélküli pontokra, ezekrõl az Antici/Mertensüléseken kell tárgyalni, amennyiben ez szükséges.A tanácsülések során lehetõleg el kell kerülni azt, hogy egy új bizottságijavaslat kizárólag a bemutatás céljából kerüljön fel a napirendre.Ugyan így kerülendõ pusztán tájékoztatási céllal napirendre vennitémákat. Egy napirendi pont tárgyalása elõtt az elnökségnek jelezniekell, hogy egy-egy tagállami hozzászólás milyen hosszúságú lehet,a legtöbb esetben egy hozzászólás nem haladhatja meg a kettõ percet.Csak kivételes, indokolt esetben szabad sort keríteni teljes hozzászólásikörre. (tour de table). A tagállamok küldöttségeinek javasolt tartózkodniuka már elhangzott álláspontok megismétlésétõl. Hasonlóálláspontot képviselõ országoknak közös szóvivõt célszerû állítaniuk,aki az adott országcsoport nevében szólal fel. Vitatott szövegek esetébena küldöttségeknek konkrét szöveges javaslatokat kell tenniük, snem csupán egyet nem értésüket kifejezni. A hozzá nem szólás egyetértéstfejez ki.40EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

3. Döntéshozatal a Tanácsban3.1.A szavazásra vonatkozó rendelkezések11. cikkA szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség(1) A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.Az elnöknek ezen kívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjánakvagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve hogy a Tanács tagjainaktöbbsége így határoz.(2) A Tanács tagjai a tagállamoknak az egymást követõ elnökségek jegyzéke szerintisorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki az említett sorrend szerintaz elnökséget betöltõ tag után következik.(3) Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletébenis eljárhat.(4) A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a szerzõdések értelmébenszavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerülsor, az elnök a Fõtitkárság segítségével ellenõrzi a határozatképesség meglétét.(5) 2014. október 31-ig, amennyiben egy határozatot a Tanácsnak minõsítetttöbbséggel eljárva kell elfogadnia, és amennyiben a Tanács egy tagja azt kéri, igazolnikell, hogy a minõsített többséget alkotó tagállamok a III. melléklet 1. cikkébenfoglalt lakossági számadatok szerint számolva kiteszik az Európai Unióösszlakosságának legalább 62 százalékát. E bekezdés 2014. november 1. és 2017.március 31. között szintén alkalmazandó, amennyiben a Tanács valamely tagjaazt az átmeneti rendelkezésekrõl szóló jegyzõkönyv 3. cikke (2) bekezdésénekmegfelelõen kéri.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 41

Amennyiben szavazásra kerül sor, akkor a Tanács tagja legfeljebbmég egy másik tag képviseletében járhat el, annak akadályoztatása esetén(11. cikk (3)). Ebbõl következõen egy szavazás során a szavazásrajogosultak (vagyis a szerzõdés szerint a Tanács tagjai) fele plusz egytag (27 tagállam esetében 14 tag) szükséges a határozathozatalhoz, eza quorum, melynek meglétét a Tanács Fõtitkársága ellenõrzi a szavazástmegelõzõen. Amennyiben nincs meg a határozatképességhezszükséges létszám, a szavazásra nem kerülhet sor.Fontos megjegyezni, hogy formális szavazásra a tanácsülés vitáspontjai tekintetében csak nagyon ritkán kerül sor. Az elnökség egyikfõ feladata, hogy egy adott jogszabály, vagy politikai aktusként értelmezendõegyéb intézkedés (pl. közvetlen jogi kötelezettséget nem jelentõtanácsi következtetés) létrehozatala során a minél teljesebbegyetértés, sõt, az egyhangúság elérését elõsegítse (akkor is, ha a jogszabályelfogadásához – ahogy ez az esetek többségében a fõ szabály– a minõsített többség szükséges), és ha ez nem lehetséges, akkor biztosítsaa minõsített többség létrejöttét. A tagállami hozzászólások alapjánkell folyamatosan mérlegelni, hogy hogyan áll kompromisszumosjavaslat tanácsi támogatottsága. Amennyiben nincs meg a minõsítetttöbbség, de létrehozására van esély, az elnökség az ülést megszakítvaaz érdekeltek bevonásával kétoldalú, ill. szûk körû többoldalú megbeszéléseketkezdeményezhet.3.2.Írásos eljárás és csendes eljárás12. cikkRendes írásbeli és egyszerûsített írásbeli eljárás(1) A Tanács sürgõs ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók,amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásárólhatároz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezeneljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, haa Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.42EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyibenaz írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztetta Tanács elé.A Fõtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét.Ez a jegyzék magában foglalja a Tanács jegyzõkönyvében rögzítendõ esetlegesnyilatkozatokat is. A jegyzéknek a jogalkotási aktusok elfogadására vonatkozórészeit nyilvánosságra kell hozni.(2) Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerûsített írásbeli eljárást, úgynevezett»silence procedure«-t is alkalmazhat:a) írásbeli kérdésre vagy adott esetben a Tanácshoz az Európai Parlament képviselõjeáltal intézett szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából,miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet;b) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottságatagjainak és póttagjainak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta ahatározattervezetet;c) más intézményekkel vagy szervezetekkel folytatandó konzultációról szóló határozatcéljából, amennyiben a szerzõdések ilyen konzultációt kívánnak meg;(3) Az írásbeli eljárás lezárultát a Fõtitkárság állapítja meg.Az ESZ itt idézett rendelkezéseihez mindössze egy megjegyzést célszerûtenni. A (2) bekezdés a)–c) pontjaihoz fûzött nyilatkozat szerint:„a Tanács bevett gyakorlatával összhangban a megállapított határidõáltalában három munkanap”.3.3.Titoktartási kötelezettség6. cikkTitoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatásabírósági eljárásban(1) A 7., 8. és 9. cikk, valamint a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz történõhozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásai –amennyiben a Tanács másképp nem határoz – titkosak.(2) A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárásban történõ bemutatás céljából engedélyezhetimásolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól,amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a nyilvánosságnak a dokumentumokhoztörténõ hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 43

A Tanács egyszerû többséggel határozhat úgy, hogy a Tanács nemnyilvános tanácskozásait vagy azokon elfogadott dokumentumokatnyilvánossá teszi. Ugyan így a Tanács dönthet arról is, hogy nemzetköziszervezetek vagy harmadik országok képviselõi számára lehetõvéteszi a részvételt. Jogi szempontból ez a részvétel nem jelent formálisközremûködést a Tanács döntéshozatalában, csupán azt szolgálhatja,hogy a jelenlévõ és felszólaló kívül álló, aki nem a Tanács tagja,tájékoztatást adjon a Tanács részére. Ilyen meghívottak voltak Oroszországés Ukrajna képviselõi 2009 januárjában a rendkívüli EnergiaTanácson az orosz-ukrán gázválság kapcsán.3.4.Jegyzõkönyv a tanácsülésekrõl13. cikkJegyzõkönyv(1) Minden ülésrõl jegyzõkönyv készül, amelyet jóváhagyása után a fõtitkár ír alá.Aláírási jogát átruházhatja a fõtitkárság fõigazgatóira.A jegyzõkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében fõszabályként a következõketkell feltüntetni:– a Tanácsnak benyújtott dokumentumok,– a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,– a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzõkönyvbe vételét aTanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.(2) A jegyzõkönyv tervezetét a Fõtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásrabenyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.(3) Az ilyen jóváhagyást megelõzõen a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti,hogy a jegyzõkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek.Ilyen kérelmeket a Corepernél lehet elõterjeszteni.(4) A tanácsi ülések „Jogalkotási döntéshozatal” részérõl szóló jegyzõkönyveketjóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történõ továbbítással egyidejûlegközvetlenül továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek.44EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Az utóbbi idõk tendenciája szerint a tanácsülésekrõl készült jegyzõkönyvekigen tömörek, csak a lényegi döntéseket tartalmazzák. Fontosszerepe a tanácsi jegyzõkönyvnek, hogy amennyiben egy vagy többtagállam ezt szükségesnek tartja, egy nyilatkozatot csatolhat a jegyzõkönyvhözsaját álláspontjának bõvebb ismertetése, szavazásának magyarázata,indítékainak bemutatása céljából. Miután a tanácsi jegyzõkönyvekhivatalos számozást kapnak, így ezek a nyilatkozatok visszakereshetõek,meghivatkozhatóak. Sok esetben úgy sikerül elérni a véglegeskompromisszumot, hogy a minõsített többségbe végül bekerülõ,de némileg eltérõ álláspontot képviselõ tagállamok véleményüketa jegyzõkönyvhöz csatolt nyilatkozat formájában jelzik.A tanácsülésekrõl készült jegyzõkönyveket a Tanácsnak kell jóváhagynia(nem feltétlenül annak, a formációnak, amelynek a korábbiülésérõl készült). Az ESZ-ben jelzett 15 nap helyett a jegyzõkönyvekáltalában két hónappal a tanácsülés után készülnek el.9. cikkA szavazások nyilvánossága, a szavazatok indokolásaés a jegyzõkönyvek a többi esetben(1) Amennyiben a Tanács a 8. cikk (1) bekezdésében említett nem jogalkotási aktusokatfogad el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknaka Tanács tagjai által adott indokolását, a Tanács jegyzõkönyvében rögzítettnyilatkozatokat, valamint e jegyzõkönyvnek az ilyen aktusok elfogadásávalkapcsolatos pontjait.(2) A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:a) amennyiben a Tanács az EU-Szerzõdés V. címe szerint jár el, a Tanács vagy aCoreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;b) egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelméremeghozott határozat alapján.Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az elsõ albekezdés a) és b) pontjánakmegfelelõen nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmérenyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véveezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 45

A Tanács jegyzõkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzõkönyvnek az elsõalbekezdés a) és b) pontjában említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjaita Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozatalapján hozzák nyilvánosságra.(3) Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozásokesetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy elõkészítõ jellegû jogi aktusok elfogadásáhozvezetnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozásoka 7. és 8. cikkel összhangban nyilvánosak.Az ESZ 9. cikke rendelkezik arról, hogy milyen feltételek melletthozható nyilvánosságra a nem jogalkotási intézkedések meghozatalárairányuló tanácsi szavazások eredménye.46EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

1. számú FüggelékA Tanács 2009. december 1-jei határozataa Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról(2009/937/EU, Hivatalos Lap L/325. 2009.21.11., 35. oldal)AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,tekintettel az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdésre, és különösenannak 240. cikke (3) bekezdésére,mivel:(1) A Lisszaboni Szerzõdés a Tanács és annak elnöksége mûködésében,továbbá a Tanács szerkezetében, valamint az Unió jogi aktusainaktípusait és az azok elfogadására vonatkozó eljárást tekintve számosmódosítást vezet be, nevezetesen a jogalkotási és nem jogalkotásiaktusok közötti különbségtételt.(2) Ezért a 2006. szeptember 15-én elfogadott eljárási szabályzatot (1)fel kell váltani a Lisszaboni Szerzõdés végrehajtásához szükséges módosításokattartalmazó eljárási szabályzattal,ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:1. cikkA Tanács 2006. szeptember 15-i eljárási szabályzata helyébe a mellékletbenfoglalt rendelkezések lépnek.(1) A Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2006. szeptember 15-i 2006/683/EK, Euratomtanácsi határozat (HL L 285., 2006.10.16., 47. o.).EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 47

A Tanács eljárási szabályzata III. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésétõleltérve, az említett melléklet 1. cikkébe e határozattal beillesztettnépességi adatok 2009. december 1-jétõl 2010. december 31-ig alkalmazandók.2. cikkA nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepérõlszóló jegyzõkönyvvel összhangban a Tanács eljárási szabályzata ehatározattal elfogadott 3. cikkének (3) bekezdése a Lisszaboni Szerzõdéshatálybalépésének napját követõen elfogadott és továbbított jogalkotásiaktusok tervezeteire alkalmazandó.3. cikkEz a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.Kelt Brüsszelben, 2009. december 1-jén.a Tanács részérõlaz elnökB. ASK48EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

MELLÉKLETA TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA1. cikkÁltalános rendelkezések, az ülések összehívása és helyszíne(1) A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamelytagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze (1) .(2) Az elnökség hét hónappal az érintett félév kezdete elõtt, valamennyitanácsi formáció tekintetében a megfelelõ egyeztetések elvégzésétkövetõen tudatja az általa a Tanács számára elõirányzott idõpontokat,amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy mûködésihatározatainak meghozatala céljából ülést kell tartania. E dátumokategyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumtartalmazza.(3) A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapbana Tanács Luxembourgban tartja üléseit (2) .Kivételes körülmények között és kellõen indokolt esetekben a Tanácsvagy a tagállamok kormányai állandó képviselõinek bizottsága(a továbbiakban: a Coreper) egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanácsülését máshol tartják meg.(4) (3) A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formációkivételével, a tagállamok elõre meghatározott hármas csoportokban,18 hónapon keresztül látják el. Az említett csoportokat egy, a tagállamokegyenjogúságán alapuló rotációs rendszer szerint kell összeállítani,figyelembe véve a tagállamok különbözõségét és az Unión belüliföldrajzi egyensúlyt.(1)E bekezdés megegyezik az Európai Közösség mûködésérõl szóló szerzõdés (a továbbiakban:EUMSz.) 237. cikkével.(2)E bekezdés megegyezik az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezetiegységeinek székhelyérõl szóló jegyzõkönyv egyetlen cikkének b) pontjával.(3)E bekezdés megegyezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európaitanácsi határozat 1. cikkével (HL L 315., 2009.12.2., 50. o.).EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 49

A csoport tagjai – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyitanácsi formáció elnökségét hathónapos idõszakonként, egymástváltva látják el. A csoport többi tagja közös program alapján segítiaz elnökséget az összes feladata ellátásában. A csoport tagjai egymásközött eltérõ szabályokat is megállapíthatnak.(5) A Tanács vagy a Coreper határozatait ezen eljárási szabályzat értelmébenegyszerû többséggel fogadja el, kivéve abban az esetben, haaz más szavazási szabályt ír elõ.Eltérõ rendelkezés hiányában az eljárási szabályzat alkalmazásábanaz elnökségre vagy az elnökségre vonatkozó hivatkozások arra a személyrevonatkoznak, aki a Tanács valamely formációjában, vagy adottesetben valamely elõkészítõ szervében az elnökséget ellátja.2. cikkA Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsa formációés a Külügyek Tanácsa formáció szerepe és a tervezés(1) A Tanács a tárgyalt ügyek függvényében különbözõ formációkbanülésezhet. A tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsaés a Külkapcsolatok Tanácsa formációk kivételével – az EurópaiTanács minõsített többséggel fogadja el (1) . A tanácsi formációk listájátaz I. melléklet tartalmazza.(2) Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különbözõformációiban folyó munka összhangjáról. Elõkészíti és az Európai Tanács,valamint a Bizottság elnökével együttmûködve figyelemmel kísériaz Európai Tanács üléseit (2) . Az Általános Ügyek Tanácsa felel apolitikák átfogó koordinációjáért, az intézményi és igazgatási kérdésekért,a több európai uniós politikát érintõ horizontális kérdésekért –például a többéves pénzügyi keretért és a bõvítésért –, valamint az Eu-(1)Ez a két mondat az Európai Unióról szóló szerzõdés (a továbbiakban: EUSz.) 16. cikke (6) bekezdésénekelsõ albekezdését, valamint az EUMSz. 236. cikkének a) pontját veszi át, a megfelelõ kiigazítással.(2)Ez a két mondat az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével egyezik meg.50EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

ópai Tanács által rábízott minden más kérdésért, figyelembe véve agazdasági és monetáris unió mûködési szabályait.(3) Az európai tanácsi ülések elõkészítésének módozatairól az EurópaiTanács eljárási szabályzatának 3. cikke a következõképpen rendelkezik:a) Az Európai Tanács eljárási szabályzata 2. cikkének (2) bekezdésébenelõírt elõkészítés céljából az Európai Tanácsnak az Európai Tanácseljárási szabályzata 1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseitmegelõzõen legalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – azEurópai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselõtagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttmûködve – magyarázójegyzetekkel ellátott napirendtervezetet nyújt be az ÁltalánosÜgyek Tanácsának.Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi általnyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani,legkésõbb két héttel az Európai Tanács ülése elõtt.Az Európai Tanács elnöke az elsõ albekezdésben említettek szerintiszoros együttmûködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetésekirányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – azeurópai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket,amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg.Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanácsülését megelõzõ öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezenutolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.b) Kényszerítõ és elõre nem látható – például az aktuális nemzetközieseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanácssemmilyen más formációja vagy elõkészítõ szerv nem vitathat meg azEurópai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsánakazon ülése, amelynek végén az Európai Tanács ideiglenes napirendjétösszeállítják, és az Európai Tanács ülése között.c) Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.Fõszabályként a napirenden szereplõ kérdéseket e bekezdés rendelkezéseivelösszhangban elõzetesen meg kell vizsgálni.(4) Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttmûködve a (6)bekezdésnek megfelelõen többéves program keretében gondoskodikEU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 51

a Tanács különbözõ formációiban folyó munka összhangjáról és folyamatosságáról(1) .(5) A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiaiiránymutatások alapján kidolgozza az Unió külsõ tevékenységét,és gondoskodik tevékenységeinek összhangjáról (2) . Ez a tanácsiformáció felel az Európai Unió külsõ fellépésének egészéért, azaz aközös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonsági és védelmi politikáért,a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztésiegyüttmûködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.A Külkapcsolatok Tanácsának elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikaifõképviselõje, akit szükség esetén az e formáción belül a Tanácsfélévenkénti elnökségét biztosító tagállamot képviselõ személyhelyettesíthet (3) .(6) A Tanács elnökségét az adott idõszakban az 1. cikk (4) bekezdéseértelmében biztosító, elõre meghatározott hármas csoport mindentizennyolc hónapos idõszakra kidolgozza a szóban forgó idõszakbanfolytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét. Ezt a tervezeteta Külkapcsolatok Tanácsának erre az idõszakra vonatkozó tevékenységeitekintetében e tanácsi formáció elnökével közösen dolgozzák ki.A programtervezet kidolgozására a Bizottsággal és az Európai Tanácselnökével szoros együttmûködésben kerül sor, a megfelelõ konzultációkatkövetõen. A tervezetet egyetlen dokumentumba foglalva, legkésõbbaz adott idõszak elõtt egy hónappal terjesztik be, hogy az ÁltalánosÜgyek Tanácsa azt jóváhagyhassa (4) .(1)E bekezdés a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozattervezete 3. cikkének elsõ albekezdését veszi át.(2)E bekezdés megegyezik az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésével.(3)Lásd az alábbi a) nyilatkozatot: a) A 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésérõl: „Amikor a KülkapcsolatokTanácsa a közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze, elnökét a 2. cikk(5) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelõen a féléves elnökség helyettesíti.”(4)Lásd az alábbi b) nyilatkozatot: b) a 2. cikk (6) bekezdésérõl: „A 18 hónapos program tartalmaz egyáltalános bevezetõ szakaszt, amely a programot az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainakösszefüggésébe helyezi. Ebben a szakaszban a három elnökség, amelynek a 18 hónapos programtervezetelkészítése a feladata, konzultál az õket követõ három elnökséggel, a (6) bekezdés harmadikmondatában említett »megfelelõ konzultációk« részeként. A 18 hónapos programtervezetnek többek közötta Bizottság kezdeményezésére folytatott, az év politikai prioritásairól szóló párbeszédbõl fakadó fõbbpontokat is tekintetbe kell vennie.”52EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

(7) Az adott idõszakban hivatalban lévõ elnökség a megfelelõ konzultációkatkövetõen valamennyi tanácsi formáció számára elkészíti akövetkezõ féléves idõszakra ütemezett tanácsi ülések tervezett napirendjét,indikatív jelleggel bemutatva a tervezett jogalkotási munkátés mûködési határozatokat. E tervezeteket legkésõbb egy héttel azadott félév kezdete elõtt, a Tanács 18 hónapos programja alapján és aBizottsággal folytatott konzultációt követõen kell megállapítani. A tervezeteketegyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumtartalmazza. Amennyiben szükséges, a korábban tervezettekenfelül kiegészítõ tanácsi üléseket lehet betervezni.Amennyiben a féléves idõszak során az azon idõszakra tervezett ülésekegyikérõl bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgyaz elnökség azt nem hívja össze.3. cikk (1)Napirend(1) Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök mindenülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább14 nappal az ülés kezdete elõtt meg kell küldeni a Tanács többitagjának, valamint a Bizottságnak. Ezzel egyidejûleg megküldik azt atagállamok nemzeti parlamentjének is.(2) Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendretûzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább16 nappal az ülés kezdete elõtt kérelem érkezett a Fõtitkárság-(1)Lásd az alábbi c) és d) nyilatkozatot: c) a 3. cikk (1) és (2) bekezdésérõl: „Az elnök törekszik annakbiztosítására, hogy elvben a Tanács minden egyes, az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdésneka szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó címének végrehajtásávalfoglalkozó ülésének ideiglenes napirendje, továbbá a napirendi pontokkal kapcsolatos minden dokumentumlegalább 21 nappal az ülés kezdete elõtt eljusson a Tanács tagjaihoz.” d) az 1. és 3. cikkrõl:„Az EUSz. 30. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül – amely kimondja, hogy gyors döntést igénylõesetekben a Tanács rendkívüli ülése nagyon rövid idõn belül összehívható – a Tanács tudatában van annak,hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyeket gyorsan és hatékonyan kell intézni.A 3. cikk rendelkezései nem akadályozzák ennek teljesítését.”EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 53

hoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenesnapirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat, amelyekrõl azelnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet.Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerzõdésekben elõírtvalamennyi eljárási követelmény teljesült.(3) Abban az esetben, amikor a nemzeti parlamenteknek az EurópaiUnióban betöltött szerepérõl szóló jegyzõkönyvben, valamint aszubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzõkönyvbenrögzített nyolchetes határidõ alkalmazandó, jogalkotási aktusvagy a rendes jogalkotási eljárás keretében elsõ olvasatban elfogadandóálláspont elfogadására vonatkozó napirendi pontok nem vehetõkfel az ideiglenes napirendre határozathozatal céljából mindaddig,amíg le nem telt az elõírt nyolchetes határidõ.A Tanács eltérhet az elsõ albekezdésben említett nyolchetes határidõtõl,amennyiben a napirendi pont felvétele a nemzeti parlamenteknekaz Európai Unióban betöltött szerepérõl szóló jegyzõkönyv4. cikke szerinti sürgõsség alapján tett kivételnek minõsül. A Tanácsaz érintett jogi aktus vagy állásfoglalás elfogadására alkalmazandó szavazásiszabálynak megfelelõen határoz.A kellõen indokolt sürgõs esetek kivételével a jogalkotási aktus tervezeténeka Tanács ideiglenes napirendjére tûzése és az álláspont elfogadásaközött tíz napnak kell eltelnie (1) .(4) Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetõk fel,amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésõbb a napirend továbbításáigmegküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.(5) A Fõtitkárság a Tanács tagjainak és a Bizottságnak továbbítja azazon pontok napirendre tûzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat,amelyek tekintetében a fent meghatározott határidõket nemtartották be.Amennyiben sürgõsségi megfontolások másképp nem kívánják, ésa (3) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az(1)Ez az albekezdés a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepérõl szóló jegyzõkönyv4. cikke utolsó mondatának felel meg.54EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

ideiglenes napirendrõl, amelyek olyan jogalkotási aktusok tervezeteivelkapcsolatosak, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelõzõhét elõtti hét végére nem fejezte be.(6) Az ideiglenes napirend két részre tagolódik: egy a jogalkotási aktusokravonatkozó döntéshozatalra és egy nem jogalkotási tevékenységgelfoglalkozó részre. Az elsõ rész címe „Jogalkotási döntéshozatal”,a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”.Az ideiglenes napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és„B” napirendi pontokra oszlanak. „A” napirendi pontként szerepelnekazok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása vita nélkül islehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetõségét, hogy a Tanácsvalamely tagja vagy a Bizottság e pontok jóváhagyásakor véleménytnyilvánítson és nyilatkozatait jegyzõkönyvbe vetesse.(7) A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Azideiglenes napirenden nem szereplõ pont napirendre tûzése a Tanácsegyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tûzöttpontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a Szerzõdésekben elõírtvalamennyi eljárási követelmény teljesült.(8) Amennyiben azonban egy, a napirend „A” részébe tartozó pontravonatkozó álláspont elfogadása újabb vitához vezethet, vagy ha aTanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kellvenni a napirendrõl, ha a Tanács másképp nem határoz.(9) Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pont „egyéb”napirendi pontként szerepeljen, magyarázó dokumentum kíséretébenkell benyújtani.4. cikkA Tanács akadályoztatott tagjának képviseleteA szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel,a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 55

5. cikkÜlések(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetérõl tanácskoznakvagy szavaznak, nyilvánosak (1) . Egyéb esetekben a Tanácsülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.(2) A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein.Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben,amikor az kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonbanúgy határozhat, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bankjelenléte nélkül tanácskozik.(3) A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az õket segítõ tisztviselõk.E tisztviselõk nevérõl és beosztásáról elõzetesen tájékoztatnikell a Fõtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaivalegyütt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejûlega Tanács üléstermében.(4) A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Fõtitkárság általkiállított belépõ felmutatása.6. cikkTitoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatásabírósági eljárásban(1) A 7., a 8. és a 9. cikk, valamint a dokumentumokhoz történõnyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanácstanácskozásai – amennyiben a Tanács másképp nem határoz – aszakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.(2) A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárásban történõ bemutatáscéljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanácsolyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra(1)Az EUSz. 16. cikke (8) bekezdésének elsõ mondata.56EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

a dokumentumokhoz történõ nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknekmegfelelõen.7. cikkJogalkotási folyamat és nyilvánosság(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetérõl tanácskoznakvagy szavaznak, nyilvánosak. E célból szerepel napirendjéna „Jogalkotási döntéshozatal” rész.(2) A Tanács elé terjesztett, a vonatkozó napirendben a „Jogalkotásidöntéshozatal” részben szereplõ napirendi pont alá tartozó dokumentumokat,valamint a Tanács jegyzõkönyvében szereplõ, a napirende részét érintõ bejegyzéseket nyilvánosságra kell hozni.(3) A Tanács napirendjének „Jogalkotási döntéshozatal” részére vonatkozótanácsi ülések nyilvánossá tételére audiovizuális eszközök segítségével– mindenekelõtt egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben– történõ nyilvános közvetítésen, valamint az Európai Unióintézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhetõ internetesvideoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor. A Tanácshonlapján legalább egy hónapig rendelkezésre áll ennek felvett változata.A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.A Fõtitkárság elõre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuálisközvetítések napjáról és hozzávetõleges idõpontjáról, és megtesz mindengyakorlati intézkedést e cikk megfelelõ végrehajtásának biztosítására.(4) A szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagya rendes jogalkotási eljárásban elõírt egyeztetõ bizottságban részt vevõképviselõi által adott indokolását, valamint a Tanács jegyzõkönyvébenrögzített nyilatkozatokat és e jegyzõkönyvnek az egyeztetõ bizottságülésével kapcsolatos pontjait nyilvánosságra hozzák.(5) Amennyiben a Tanácsnak jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseketnyújtanak be, úgy az tartózkodik olyan jogi aktusok elfogadásától,amelyekrõl a szerzõdések nem rendelkeznek, mint példáulEU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 57

az állásfoglalások, következtetések vagy a jogalkotási aktus elfogadásátkísérõ, és a Tanács jegyzõkönyvében rögzítendõ nyilatkozatoktól eltérõnyilatkozatok.8. cikkA Tanács nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinakegyéb esetei(1) Amennyiben a Tanácsnak a szerzõdések vonatkozó rendelkezéseialapján rendeletek, irányelvek, vagy határozatok révén a tagállamokbanvagy azokra nézve jogilag kötelezõ erejû szabályok elfogadásáravonatkozó nem jogalkotási javaslatokat nyújtanak be – kivéve a belsõintézkedésekre, igazgatási vagy költségvetési intézkedésekre, intézményközivagy nemzetközi kapcsolatokat érintõ jogi aktusokra vagynem kötelezõ erejû jogi aktusokra (például következtetésekre, ajánlásokravagy állásfoglalásokra) vonatkozó javaslatokat –, úgy a Tanácsnakaz új, fontos javaslatokat érintõ elsõ vitája nyilvános. Az elnökséghatározza meg, mely javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedigadott esetben dönthet másképpen.Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy az elsõ albekezdésbenemlített javaslatok valamelyikérõl a Tanácsban a legutolsóként folytatotttanácskozások nyilvánosak legyenek, amennyiben a Tanács vagy aCoreper másképpen nem határoz.(2) A Tanács vagy a Coreper által minõsített többséggel eljárva hozotthatározatok alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az EurópaiUnió és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekrõl.Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak afeladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon,figyelembe véve a kérdés fontosságát és azt, hogy milyenmértékben érinti a polgárokat.(3) Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános közérdekû vitát tart a Tanács18 hónapos munkaprogramjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsiformációk keretében tartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A58EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

Bizottság beszámolója ötéves programjáról, éves munkaprogramjárólés éves politikai stratégiájáról, valamint a Tanácsban az azt követõentartott vita nyilvános.(4) A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétõl kezdõdõen:a) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az 1. bekezdésselösszhangban nyilvánosak, a „nyilvános tanácskozás” jelölést kapják;b) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek a (2) és (3) bekezdésselösszhangban nyilvánosak, a „nyilvános vita” jelölést kapják.A Tanács nyilvános tanácskozásainak és a nyilvános vitáknak az ecikkel összhangban történõ nyilvánossá tételére a 7. cikk (3) bekezdésébenemlítetthez hasonló nyilvános közvetítésen keresztül kerül sor.9. cikkA szavazások nyilvánossága, a szavazatok indokolásaés a jegyzõkönyvek a többi esetben(1) Amennyiben a Tanács a 8. cikk (1) bekezdésében említett nemjogalkotási aktusokat fogad el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazásokeredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását,továbbá a Tanács jegyzõkönyvében rögzített nyilatkozatokat,valamint a jegyzõkönyvnek az ilyen jogi aktusok elfogadásával kapcsolatospontjait.(2) A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:a) amennyiben a Tanács az EUSz. V. címe szerint jár el, a Tanácsvagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangúhatározat alapján;b) egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjánakkérelmére meghozott határozat alapján.Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az elsõ albekezdésa) és b) pontjának megfelelõen nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanácsérintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskoradott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságotés a Tanács érdekeit.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 59

A Tanács jegyzõkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzõkönyvnekaz elsõ albekezdés a) és b) pontjában említett jogi aktusokelfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamelytagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.(3) Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozásokesetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy elõkészítõ jellegûjogi aktusok elfogadásához vezetnek, kivéve azokat az eseteket,amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások a 7. és 8. cikkel összhangbannyilvánosak.10. cikkA Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésA Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozókülönös rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.11. cikkA szavazásra vonatkozó rendelkezésekés a határozatképesség(1) A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamelytagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve hogya Tanács tagjainak többsége így határoz.(2) A Tanács tagjai a tagállamoknak az egymást követõ elnökségekjegyzéke szerinti sorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki azemlített sorrend szerint az elnökséget betöltõ tag után következik.(3) Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másiktag képviseletében is eljárhat (1) .(1)E bekezdés megegyezik az EUMSz. 239. cikkével.60EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

(4) A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban aszerzõdések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van.Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Fõtitkárság segítségével ellenõrzia határozatképesség meglétét.(5) 2014. október 31-ig, amennyiben egy határozatot a Tanácsnakminõsített többséggel eljárva kell elfogadnia, és amennyiben a Tanácsegy tagja azt kéri, igazolni kell, hogy a minõsített többséget alkotó tagállamoka III. melléklet 1. cikkében foglalt lakossági számadatok szerintszámolva kiteszik az Európai Unió összlakosságának legalább62%-át. E bekezdés 2014. november 1. és 2017. március 31. közöttszintén alkalmazandó, amennyiben a Tanács valamely tagja azt az átmenetirendelkezésekrõl szóló jegyzõkönyv 3. cikke (2) bekezdésénekmegfelelõen kéri.12. cikkRendes írásbeli és egyszerûsített írásbeli eljárás(1) A Tanács sürgõs ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazássalis elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlagilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülményekközött szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekbenaz írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamenynyitagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges,amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyeta Bizottság terjesztett a Tanács elé.A Fõtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogiaktusok jegyzékét. Ez a jegyzék magában foglalja a Tanács jegyzõkönyvébenrögzítendõ esetleges nyilatkozatokat is. A jegyzéknek a jogalkotásiaktusok elfogadására vonatkozó részeit nyilvánosságra kellhozni.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 61

(2) Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerûsített írásbelieljárást, úgynevezett „hallgatólagos beleegyezési eljárást” is alkalmazhat:a) írásbeli kérdésre vagy adott esetben a Tanácshoz az Európai Parlamentképviselõje által intézett szóbeli kérdésre adott válasz szövegénekelfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet(1) ;b) a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottságatagjainak, valamint póttagjaiknak kinevezése céljából, miután aCoreper megvizsgálta a határozattervezetet;c) más intézményekkel, szervekkel vagy hivatalokkal folytatandókonzultációról szóló határozat céljából, amennyiben a szerzõdésekilyen konzultációt kívánnak meg;d) a közös kül- és biztonságpolitikának a „COREU”-hálózaton keresztülivégrehajtása érdekében („COREU egyszerûsített írásbeli eljárás”)(2) .Ezen esetben a vonatkozó szöveget azon határidõ leteltével kell elfogadottnaktekinteni, amelyet az ügy sürgõsségére való tekintettel azelnökség megállapít, kivéve ha a Tanács valamely tagja ez ellen kifogástemel.(3) Az írásbeli eljárás lezárulását a Fõtitkárság állapítja meg.13. cikkJegyzõkönyv(1) Minden tárgyalásról jegyzõkönyv készül, amelyet jóváhagyásaután a fõtitkár ír alá. Aláírási jogát átruházhatja a Fõtitkárság fõigazgatóira.(1)Lásd az alábbi e) nyilatkozatot: e) a 12. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjáról: „A Tanács bevettgyakorlatával összhangban a megállapított határidõ általában három munkanap.”(2)Lásd az alábbi f) nyilatkozatot: f) a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjáról: „A Tanács emlékeztetarra, hogy a COREU-hálózatot a Tanács 1995. június 12-i, a Tanács munkamódszereirõl szóló következtetéseinek(7896/95) megfelelõen kell használni.”62EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

A jegyzõkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében alapesetbenrendszerint a következõket kell feltüntetni:– a Tanácsnak benyújtott dokumentumok,– a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,– a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzõkönyvbevételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.(2) A jegyzõkönyv tervezetét a Fõtitkárság állítja össze 15 napon belül,majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.(3) E jóváhagyást megelõzõen a Tanács bármely tagja vagy a Bizottságkérheti, hogy a jegyzõkönyvben valamely napirendi pontot részletesebbenismertessenek. Ilyen kérelmeket a Coreperhez lehet benyújtani.(4) A tanácsi ülések „Jogalkotási döntéshozatal” részérõl szóló jegyzõkönyveketjóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történõtovábbítással egyidejûleg közvetlenül továbbítani kell a nemzetiparlamenteknek.14. cikkTanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználatiszabályokban elõírt nyelvekenmegszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján(1) Amennyiben a Tanács sürgõsségi alapon egyhangúlag másképpnem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozóhatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezettdokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.(2) A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen,amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésbenemlített nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítettékel.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 63

15. cikkJogi aktusok aláírásaA Tanács által, valamint az Európai Parlament és a Tanács által a rendesjogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok, valamint aTanács által elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk idõpontjábanhivatalban lévõ elnök és a fõtitkár írja alá. A fõtitkár aláírási jogátátruházhatja a Fõtitkárság fõigazgatóira.16. cikk (1)A szavazásban való részvétel lehetõségének hiányaEzen eljárási szabályzat alkalmazása során a IV. mellékletben foglaltakkalösszhangban kellõképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket,amikor a szerzõdések értelmében a Tanács egy vagy több tagjanem vehet részt a szavazásban.17. cikkA jogi aktusok kihirdetéseaz Európai Unió Hivatalos Lapjában(1) A fõtitkár intézkedik a következõk kihirdetésérõl az EurópaiUnió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a Hivatalos Lap):a) az EUMSz. 297. cikkének (1) bekezdésében és (2) bekezdésénekmásodik albekezdésében említett jogi aktusok;(1)Lásd az alábbi g) nyilatkozatot: g) a 16. cikkrõl és a IV. mellékletrõl „A Tanács megállapodik abban,hogy a 16. cikk és a IV. melléklet rendelkezéseit azon jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakora Tanács valamelyik tagja a szerzõdések értelmében nem jogosult szavazni. Az EUSz.7. cikkénekalkalmazására azonban e rendelkezések nem terjednek ki. A megerõsített együttmûködésre vonatkozórendelkezések elsõ alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja,hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és IV. mellékletének kiigazítása.”64EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

) a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás szerint elsõ olvasatbanelfogadott álláspontok, indokolásukkal együtt;c) valamely jogalkotási aktus elfogadása érdekében az EUMSz. 76.cikkének megfelelõen a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;d) az Unió által kötött nemzetközi megállapodások.Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a HivatalosLapban;e) az Unió által a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötöttnemzetközi megállapodások, amenynyiben a Tanács az EurópaiParlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvánoshozzáférésrõl szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamentiés tanácsi rendelet (1) 4. és 9. cikke alapján eltérõen nem határoz.A Hivatalos Lapban kihirdetett megállapodások hatálybalépését közölnikell a Hivatalos Lapban.(2) Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgya fõtitkár intézkedik a következõk kihirdetésérõl a Hivatalos Lapban:a) az EUMSz. 76. cikkének megfelelõen a Tanács elé terjesztett, az(1) bekezdés c) pontjában említettektõl eltérõ kezdeményezések;b) az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésébenemlített irányelvek és határozatok, az ajánlások és vélemények, az ecikk (3) bekezdésében említett határozatok kivételével.(3) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról,hogy a fõtitkár intézkedjen-e az EUSz. 25. cikkében említett határozatokkihirdetésérõl a Hivatalos Lapban.(4) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetlegesközzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a fõtitkárintézkedjen-e a következõk kihirdetésérõl a Hivatalos Lapban:a) az EUSz. 25. cikkében említett határozatok végrehajtási szabályait;b) az EUSz. 31. cikke (2) bekezdése elsõ és második franciabekezdésénekmegfelelõen elfogadott határozatok;c) a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a következtetések vagy az állásfoglalások.(1)HL L 145., 2001.5.31., 43. o.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 65

(5) Amennyiben az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösségés egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodásdöntéshozatali jogkörrel rendelkezõ szervet hoz létre, a Tanács azilyen megállapodás megkötésekor határoz arról, hogy az adott szerváltal meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban.18. cikkÉrtesítés a jogi aktusokról(1) Az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésébenemlített irányelvekrõl és határozatokról a fõtitkár vagy a nevébeneljáró fõigazgató értesíti azok címzettjeit.(2) Amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban, a fõtitkárvagy a nevében eljáró fõigazgató a következõ jogi aktusokról értesítiazok címzettjeit:a) ajánlások;b) az EUSz. 25. cikkében említett határozatok.(3) A fõtitkár vagy a nevében eljáró fõigazgató hiteles másolatokatküld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EUMSz. 297.cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett tanácsiirányelvekrõl és határozatokról, valamint a Tanács ajánlásairól.19. cikk (1)A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok(1) A Coreper feladata a Tanács munkájának elõkészítése és a Tanácsáltal adott megbízatások teljesítése. Minden esetben (2) biztosítja(1)E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSz. 134. cikkében megállapítottszerepét és az erre vonatkozó meglévõ tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o.és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).(2)Lásd az alábbi h) nyilatkozatot: h) a 19. cikk (1) bekezdésérõl: „A Coreper biztosítja az (1) bekezdésbenfelsorolt elvek összhangját és figyelembevételét, különösen azon ügyekben, amelyek lényegi elõkészítésemás fórumokon van folyamatban.”66EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

az Unió politikáinak és fellépésének összhangját, továbbá ügyel arra,hogy a következõ elveket és szabályokat betartsák:a) a jogszerûség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusokindokolásának elvei;b) az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak hatáskörétmeghatározó szabályok;c) költségvetési rendelkezések;d) az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minõségére vonatkozószabályok.(2) A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, elõzetesen megvizsgáljaa Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindentmegtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodástérjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja,hogy az ügyeket megfelelõ módon terjesszék a Tanács elé, és adottesetben iránymutatásokat ad, választási lehetõségeket vagy megoldásijavaslatokat nyújt be. Sürgõs esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat,hogy az adott ügyrõl elõzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.(3) A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokatlehet létrehozni bizonyos elõre meghatározott elõkészítõmunkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.A Fõtitkárság gondoskodik az elõkészítõ szervek jegyzékének naprakésszétételérõl és nyilvánosságra hozataláról. A Tanács elõkészítõszerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplõ bizottságok és munkacsoportokülésezhetnek.(4) A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében az ÁltalánosÜgyek Tanácsának elnökségét betöltõ tagállam állandó képviselõjevagy állandó képviselõjének helyettese.A Politikai és Biztonsági Bizottság elnökségét az Unió külügyi ésbiztonságpolitikai fõképviselõjének egy képviselõje látja el.Ha a Tanács minõsített többséggel eltérõen nem rendelkezik, a különbözõtanácsi formációk többi elõkészítõ szervének elnökségét – aKülügyek Tanácsa formáció kivételével – az adott formáció elnökségétellátó tagállam egy küldöttje látja el. A (3) bekezdés másodikalbekezdésében említett jegyzék felsorolja azokat az elõkészítõ szerveketis, amelyekkel kapcsolatban a Tanács az 1. cikk (4) bekezdésé-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 67

en említett, a Tanács elnökségének gyakorlására vonatkozó európaitanácsi határozat 4. cikkének megfelelõen másfajta elnökségrõl nemhatározott.(5) A Tanács azon formációi üléseinek elõkészítésénél, amelyek féléventeegyszer, az adott félév elsõ felében üléseznek, a Corepertõl eltérõbizottságoknak és a munkacsoportoknak az elõzõ félév során tartottülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amely a Tanács említettülésein az elnöki posztot be fogja tölteni.(6) Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott félévesidõszak során foglalkoznak, úgy – azon esetek kivételével, amikormásfajta elnökség alkalmazandó – az abban az idõszakban az elnökségetbetöltõ tagállam küldöttje a megelõzõ féléves idõszak során is elnökölheta bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportokülésein, amikor azok ezen ügyrõl tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlativégrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.Az Unió költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatánakegyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatosnapirendi pontok elõkészítésével foglalkozó elõkészítõ szervei (aCoreper kivételével) ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amelyikaz adott pénzügyi évet megelõzõ év második féléves idõszakában azelnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik, a másik elnökséggelegyetértésben, a Tanács üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetésitételekrõl tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak agyakorlati intézkedésekrõl.(7) Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban aCoreper a következõ eljárási határozatokat fogadhatja el, amennyibenaz azokkal kapcsolatos pontokat legalább három munkanappal az üléselõtt felvették ideiglenes napirendjére. Az említett határidõtõl való eltérésheza Coreper egyhangú határozata szükséges (1) :a) a Tanács ülésének Brüsszeltõl vagy Luxembourgtól eltérõ helyenvaló megtartására vonatkozó határozat [az 1. cikk (3) bekezdése];(1)Lásd az alábbi i) nyilatkozatot: i) a 19. cikk (7) bekezdésérõl: „Amennyiben a Tanács valamely tagjaúgy ítéli meg, hogy egy eljárási határozattervezet, amelyet a 19. cikk (7) bekezdése szerint a Coreperneknyújtottak be elfogadásra, tartalmi kérdést vet fel, a határozattervezetet a Tanács elé kell terjeszteni.”68EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

) a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatánakbírósági eljárásban történõ bemutatására vonatkozó engedély [a 6. cikk(2) bekezdése];c) a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, aTanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat[a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése];d) a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzõkönyvébenrögzített nyilatkozatoknak a 9. cikk (2) bekezdésében megállapítottesetekben történõ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;e) az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat [a 12. cikk(1) bekezdése];f) a Tanács jegyzõkönyvének jóváhagyása vagy módosítása [a 13.cikk (2) és (3) bekezdése];g) határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapbanvaló közzétételérõl [a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése];h) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációravonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerzõdéseknem írják elõ;i) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejénekkitûzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;j) az EUMSz. 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidõkmeghosszabbítására vonatkozó határozat;k) a valamely intézménynek vagy szervnek küldendõ levél szövegénekjóváhagyása.20. cikkAz elnökség és a tanácskozások megfelelõ lefolyása(1) Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását ésügyel a viták megfelelõ lefolyására. Az elnökség különösen ügyel a Tanácsmunkamódszereirõl szóló V. melléklet rendelkezéseinek betartásáraés betartatására.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 69

Ezenkívül a viták megfelelõ lefolytatásának biztosítása érdekében,amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésreálló idõ legjobb kihasználásához szükséges bármilyen megfelelõintézkedést megtehet, így különösen:a) korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésterembenjelenlévõk küldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti,hogy engedélyezi-e a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását;b) megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét ésmeghatározhatja azok megvitatásának idõtartamát;c) beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt idõt,így különösen korlátozhatja a résztvevõk beszédidejét és meghatározhatjasorrendjüket;d) felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosításáravonatkozó javaslataikat egy adott idõpont elõtt írásban nyújtsákbe, adott esetben rövid indokolással;e) felkérheti azon küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szövegvagy szövegrész kapcsán teljesen megegyezõ vagy hasonló álláspontotképviselnek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknakaz ülésen vagy az ülés elõtt írásban történõ kifejtésére.(2) A féléves elnökséget – a 19. cikk (4)–(6) bekezdés rendelkezéseinek,valamint hatáskörének és általános politikai felelõsségének sérelmenélkül – a 18 hónapos program vagy más, köztük létrejött megállapodásalapján minden feladatában segíti az 1. cikk (4) bekezdésébenemlített, elõre meghatározott, három tagállam alkotta csoporttöbbi tagja. Adott esetben segíti továbbá a következõ elnökséget ellátótagállam képviselõje. Ez utóbbi, vagy az említett csoport valamelytagja az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükségesetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tõlebizonyos feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.70EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

21. cikk (1)(2)A bizottságok és munkacsoportok jelentéseiEzen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökségúgy szervezi meg a különbözõ bizottságok és munkacsoportoküléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülésekelõtt rendelkezésre álljanak.Amennyiben sürgõsségi megfontolások másképp nem kívánják, úgyaz elnökség a következõ Coreper-ülésre halasztja az azokkal a jogalkotásiaktusokkal kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottságvagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal aCoreper-ülés elõtt nem fejezte be.22. cikkA szövegezés minõsége (3)Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogiaktusok szövegezése minõségének biztosításában, az 1998. december22-i, a közösségi jogszabályok szövegezésének minõségére vonatkozóközös iránymutatásokról szóló intézményközi megállapodás alapján a(1)E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSz. 134. cikkében megállapítottszerepét és az erre vonatkozó meglévõ tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o.és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).(2)Lásd az alábbi j) nyilatkozatot: j) a 21. cikkrõl: „A munkacsoportok jelentéseit, továbbá mindenmás, a Coreper tanácskozásainak alapjául szolgáló dokumentumot olyan idõben kell megküldeni a delegációknak,hogy azokat meg tudják vizsgálni.”(3)Lásd az alábbi k) nyilatkozatot: k) a 22. cikkrõl: „A Tanács Jogi Szolgálatának feladata az is, hogysegítséget nyújtson az EUMSz. 76. cikkének b) pontja szerinti kezdeményezést tevõ tagállamoknak, különösenaz ilyen kezdeményezések szövegezése minõségének ellenõrzésében, amennyiben az érintetttagállam ilyen segítségnyújtásra felkéri.” Lásd az alábbi l) nyilatkozatot: l) A 22. cikkrõl: „A Tanács tagjaia jogalkotási szövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó javaslatokra az ilyen javaslatoknaka Fõtitkárság általi szétosztásától számított 30 napon belül megteszik észrevételeiket. A Tanácstagjai biztosítják, hogy valamely, jogalkotási szövegek átdolgozására tett javaslatnak az elõzõ jogi aktusbóltartalmi módosítás nélkül átvett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalásra vonatkozó javaslatokvizsgálatára meghatározott elveknek megfelelõen vizsgálják meg.”EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 71

Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelõ szakaszban ellenõrizze a javaslatokés jogi aktusok tervezetei szövegezésének minõségét, továbbáhogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára (1) .Azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanakbe, a jogalkotási folyamat egésze során különös figyelmet kell fordítaniuka szövegezés minõségére.23. cikkA fõtitkár és a Fõtitkárság(1) A Tanács munkáját a fõtitkár irányítása alatt álló Fõtitkárság segíti.A fõtitkárt a Tanács nevezi ki minõsített többséggel.(2) A Fõtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg (2) .A fõtitkár a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedésta Fõtitkárság zökkenõmentes mûködésének biztosítása érdekében.(3) A Fõtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanácsmunkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájánakbiztosításába, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába.Az elnökség felelõssége és irányítása alatt a Fõtitkárság segítiaz elnökséget a megoldások keresésében.(4) A fõtitkár kellõ idõben benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásairavonatkozó elõirányzat-tervezetet annak biztosításához, hogy teljesülhesseneka pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidõk.(5) A fõtitkár teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – EurópaiTanács és Tanács” részében szereplõ elõirányzatok kezeléséért,és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében,hogy azokkal megfelelõen gazdálkodjanak. Õ rendelkezik a szóbanforgó elõirányzatok felhasználásáról az Unió költségvetésére alkalmazandóköltségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelõen.(1)HL C 73., 1999.3.17., 1. o.(2)Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés elsõ albekezdése megegyezik az EUMSz. 240. cikkének (2) bekezdésével.72EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

24. cikkBiztonságA biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minõsített többséggelfogadja el.25. cikkFeladatok a megállapodások letéteményesekéntAmennyiben a Tanács fõtitkárát jelölik meg egy, az Unió vagy azEurópai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetköziszervezet között megkötött megállapodás letéteményeseként, úgyaz ilyen egyezményeket megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokata Tanács székhelyén kell letétbe helyezni.Ilyen esetekben a fõtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítjaazt is, hogy az ilyen megállapodások hatálybalépésének idõpontjáta Hivatalos Lapban kihirdessék.26. cikkKépviselet az Európai ParlamentbenA Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban az elnökség,vagy – az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésébenemlített, elõre meghatározott, három tagállam alkotta csoportegyik tagja, a következõ elnökség vagy a fõtitkár képviseli. Az EurópaiParlament bizottságaiban a Tanácsot az elnökség megbízása alapjáneljárva a Fõtitkárság magas beosztású tisztviselõi is képviselhetik.A Külügyek Tanácsa esetén a Tanácsot az Európai Parlamentben ésannak bizottságaiban a Tanács elnöke képviseli. Szükség esetén az eformáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét biztosító tagállamotképviselõ személy helyettesítheti. Az Európai Parlament bizottságai-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 73

an a Külügyek Tanácsát az annak elnöke általi megbízás alapján eljárvaaz európai külügyi szolgálat vagy – adott esetben – a Fõtitkárságmagas beosztású tisztviselõi is képviselhetikA Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.27. cikkA jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezésekA jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklettartalmazza.28. cikkA Tanácsnak küldött levelekA Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanácsszékhelyére, a következõ címre:Conseil de l'Union européenneRue de la Loi, 175B-1048 Bruxelles74EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

I. MELLÉKLETA tanácsi formációk listája1. Általános Ügyek (1) ;2. Külügyek (2) ;3. Gazdasági és Pénzügyek (3) ;4. Bel- és Igazságügy (4) ;5. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem;6. Versenyképesség (Belsõ Piac, Ipar és Kutatás) (5) ;7. Közlekedés, Távközlés és Energia;8. Mezõgazdaság és Halászat;9. Környezetvédelem;10. Oktatás, Ifjúság és Kultúra (6) .Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EUSz.16. cikkének(2) bekezdésével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban.Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljesjogú tagként; a napirendet és a tanácskozások szervezését ehhez kelligazítani (7) .(1)Ezt a formációt az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése hozza létre.(2)Ezt a formációt az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése hozza létre.(3)Ideértve a költségvetést is.(4)Ideértve a polgári védelmet is.(5)Ideértve a turizmust is.(6)Ideértve az audiovizuális ügyeket is.(7)Lásd az alábbi m) nyilatkozatot: m) Az I. melléklet második bekezdésérõl: „Az elnökség a Tanácsnapirendjét az összefüggõ napirendi pontok csoportosításával úgy szervezi meg, hogy elõsegítse az illetékesnemzeti képviselõk részvételét, különösen amennyiben egy adott tanácsi formációban világosan elkülöníthetõtémacsoportokkal kell foglalkozni.”EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 75

II. MELLÉKLETA Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésérevonatkozó különös rendelkezések1. cikkHatályBármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihozaz 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvekre,feltételekre és korlátozásokra, valamint az e mellékletben meghatározottkülönös rendelkezésekre is figyelemmel.2. cikkHarmadik fél dokumentumaival kapcsolatos egyeztetés(1) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3)bekezdése alkalmazásának keretében, és amenynyiben a dokumentumnakaz 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésénekfigyelembevételével történõ megvizsgálásakor nem egyértelmû,hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, egyeztetni kell az érintettharmadik féllel, ha:a) a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdéseszerint meghatározott minõsített dokumentum;b) a dokumentum valamely tagállamtól származik, és– 2001. december 3-a elõtt nyújtották be a Tanácsnak, vagy– az érintett tagállam kérte, hogy elõzetes hozzájárulása nélkül nehozzák nyilvánosságra.(2) Minden egyéb esetben, amennyiben a Tanács harmadik félneka birtokában lévõ dokumentumához történõ hozzáféréssel kapcsolatoskérelmet kap, a Fõtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4)bekezdésének alkalmazása keretében egyeztet az érintett harmadik fél-76EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

lel, amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke(1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történõ megvizsgálásakornem egyértelmû, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagysem.(3) A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell egyeztetni,és ésszerû határidõt kell neki adni a válaszadásra, figyelembe véveaz 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidõt. Az (1)bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogyvéleményét írásban közölje.(4) Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a)vagy b) pontjának hatálya alá, és a Fõtitkárság a harmadik fél elutasítóvéleménye alapján nincs meggyõzõdve arról, hogy az 1049/2001/EKrendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, úgy azügyet a Tanács elé kell terjeszteni.Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot,úgy az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kellírásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább 10 munkanaposidõszakot követõen nyilvánosságra hozza a dokumentumot.Egyidejûleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az EUMSz. 279.cikkére.3. cikkA többi intézménytõl vagy a tagállamoktól kapottegyeztetés iránti kérelemEgy másik intézmény vagy valamely tagállam a Tanáccsal történõ –egy tanácsi dokumentumot érintõ – egyeztetésre irányuló kérelmét e-mailen kell megküldeni az access@consilium.europa.eu címre, vagyfaxon a (32-2) 2816361 számra.A Fõtitkárság – figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállamáltal meghozandó határozathoz szükséges határidõt – a Tanács nevébenhaladéktalanul, de legkésõbb öt munkanapon belül véleménytnyilvánít.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 77

4. cikkA tagállamokból származó dokumentumokAz 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállamikérelmeket írásban kell benyújtani Fõtitkársághoz.5. cikkKérelmek benyújtása a tagállamok általAmikor egy tagállam kérelmet nyújt be a Tanácshoz, úgy azt az1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozórendelkezéseinek megfelelõen kell feldolgozni. A hozzáférés teljesvagy részleges elutasításának esetében a kérelmezõt tájékoztatnikell arról, hogy az esetleges megerõsítõ kérelmet közvetlenül a Tanácsnakkell címezni.6. cikkA kérelmek címzéseA dokumentumokhoz történõ hozzáférés iránti kérelmeket írásbana Tanács fõtitkárához/a fõképviselõhöz kell címezni, levélben a rue dela Loi 175, B-1048 Bruxelles, e-mailen az access@consilium.europa.eucímre, vagy faxon a (32-2) 2816361 számra.7. cikkAz alapkérelmek feldolgozásaAz 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel,a Tanács dokumentumaihoz történõ hozzáférésre vonatkozókérelmeket a Fõtitkárság dolgozza fel.78EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

8. cikkA megerõsítõ kérelmek feldolgozásaAz 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel,a megerõsítõ kérelmekrõl a Tanács határoz.9. cikkDíjakA Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésévelkapcsolatos díjakat a Fõtitkárság állapítja meg.10. cikkA Tanács nyilvános dokumentumnyilvántartása(1) A Fõtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést atanácsi dokumentumok nyilvántartásához.(2) A dokumentumokra történõ hivatkozások mellett a nyilvántartásbanfel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követõen elkészítettdokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumoktartalmát – a személyes adatok közösségi intézmények ésszervek által történõ feldolgozása tekintetében az egyének védelmérõl,valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és az1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel – elérhetõvé kelltenni az interneten.(1)HL L 8., 2001.1.12., 1. o.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 79

11. cikkA nyilvánosság számára közvetlenülhozzáférhetõ dokumentumok(1) E cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell,amennyiben azokat nem minõsítették titkosnak, és azon lehetõség sérelmenélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelõenírásbeli kérelmet lehessen benyújtani.(2) E cikk alkalmazásában:– „szétosztás”: egy dokumentum végleges változatának továbbításaa Tanács tagjainak, azok képviselõinek vagy küldötteinek,– „jogalkotási dokumentumok”: olyan dokumentumok, amelyeketjogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetveamelyek ilyen eljárásban érkeztek be.(3) A Fõtitkárság szétosztásuk után a következõ dokumentumokatteszi a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé:a) azon dokumentumok, amelyeknek a szerzõje nem a Tanács ésnem valamely tagállam, és amelyeket szerzõjük hozott vagy szerzõjükbeleegyezésével hoztak nyilvánosságra;b) a Tanács különbözõ formációi üléseinek ideiglenes napirendje;c) a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételreszánt minden szöveg.(4) Amennyiben nyilvánvalóan nem alkalmazandó rájuk az1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyikesem, úgy a Fõtitkárság szétosztásuk után a következõ dokumentumokatis hozzáférhetõvé teheti a nyilvánosság számára:a) a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje;b) egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések,idõközi jelentések, a Tanácsban vagy annak elõkészítõ szerveiegyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló olyan jelentések,amelyek nem tükrözik a küldöttségek egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálatvéleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.(5) A Fõtitkárság szétosztásuk után a következõ jogalkotási és egyéb80EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

dokumentumokat teszi hozzáférhetõvé a nyilvánosság számára a (3)és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett:a) az Európai Unió más intézményei vagy szervei által vagy – az1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel –valamely tagállam által a Tanácsnak címzett jogalkotási aktusokra vonatkozókísérõ feljegyzések és levelek másolatai, valamint az eljárásiszabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusok;b) a Tanács elé terjesztett, a napirendben a „Jogalkotási döntéshozatal”részben foglalt napirendi pont alá tartozó dokumentumok,amely az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban „nyilvános tanácskozás”vagy „nyilvános vita” szavakkal van megjelölve;c) a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott, jogalkotásiaktusok tervezeteire és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésébenemlített aktusokra vonatkozó feljegyzések („I/A” rész alá és„A” rész alá tartozó naprendi pontokra vonatkozó feljegyzések), valamintazon jogalkotási aktusok tervezetei és a szóban forgó rendelet 8.cikkének (1) bekezdésében említett aktusok, amelyekre vonatkoznak;d) a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadottaktusok és az egyeztetõ bizottság által rendes jogalkotási eljáráskeretében jóváhagyott közös szövegtervezetek.(6) Az (5) bekezdés d) pontjában említett aktusok egyikének elfogadásátvagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követõen a Fõtitkársága nyilvánosság számára hozzáférhetõvé teszi az e jogi aktusra vonatkozómindazon jogalkotási dokumentumokat, amelyeket az ilyen aktus elfogadásaelõtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EKrendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdésemásodik albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mintpéldául a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az idõközi jelentéseket,a Tanácsban vagy annak elõkészítõ szervei egyikében folytatott tanácskozásokállásáról szóló jelentéseket (a tanácskozások eredményei), aJogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.Valamely tagállam kérelmére nem teszik a nyilvánosság számárahozzáférhetõvé az olyan dokumentumokat, amelyekre az elsõ albekezdésvonatkozik, és amelyek e tagállam küldöttségének egyéni álláspontjáttükrözik a Tanácsban.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 81

III. MELLÉKLETA Tanácsban történõ szavazás során a szavazatoksúlyozására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályai1. cikkAz EUSz. 16. cikke (5) bekezdésének és az átmeneti intézkedésekrõlszóló jegyzõkönyv 3. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásához azegyes tagállamoknak a 2009. december 1-jétõl december 31-ig tartóidõszakra vonatkozó össznépességi adatai a következõk:TagállamNépesség(x 1 000)Németország 82 002,4Franciaország 64 350,8Egyesült Királyság 61 576,1Olaszország 60 045,1Spanyolország 45 828,2Lengyelország 38 135,9Románia 21 498,6Hollandia 16 485,8Görögország 11 260,4Belgium 10 750,0Portugália 10 627,3Cseh Köztársaság 10 467,5Magyarország 10 031,0Svédország 9 256,3Ausztria 8 355,3Bulgária 7 606,6Dánia 5 511,5Szlovákia 5 412,3Finnország 5 326,3Írország 4 450,0Litvánia 3 349,982EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

TagállamNépesség(x 1 000)Lettország 2 261,3Szlovénia 2 032,4Észtország 1 340,4Ciprus 796,9Luxemburg 493,5Málta 413,6Összesen 499 665,1küszöbérték (62%) 309 792,42. cikk(1) A tagállamok minden év szeptember 1-jéig továbbítják az EurópaiUnió Statisztikai Hivatalának az össznépességükre vonatkozó,folyó év január 1-jei adatokat.(2) A Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai UnióStatisztikai Hivatalánál az elõzõ év szeptember 30-án rendelkezésreálló adatoknak megfelelõen kiigazítja az 1. cikkben szereplõ számadatokat.Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 83

IV. MELLÉKLETA szavazásban való részvétel lehetõségének hiánya(16. cikk)(1) Az eljárási szabályzat következõ rendelkezései alkalmazásában ésaz olyan határozatok esetében, amelyek meghozatalakor a szerzõdésekértelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehetrészt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagytagok szavazatait:a) az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüszszeltõlvagy Luxembourgtól eltérõ helyen való megtartása);b) a 3. cikk (7) bekezdése (az ideiglenes napirendben nem szereplõpont felvétele a napirendre);c) a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan „A” pont „B” pontként valómegtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna vennia napirendrõl);d) az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenlétéretekintettel (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenlétenélkül);e) 9. cikk (2) bekezdése elsõ albekezdésének b) pontja, továbbá másodikés harmadik albekezdése (a szavazások eredményének, a szavazatokindokolásának, a Tanács jegyzõkönyvében rögzített nyilatkozatoknakés a jegyzõkönyv az (1) bekezdésben említettektõl eltérõ esetekkelkapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala);f) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárásmegkezdése);g) a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása);h) a 14. cikk (1) bekezdése (kivételes esetekben nem az összes nyelvenelkészített dokumentumok és tervezetek alapján történõ tanácskozásraés határozathozatalra vonatkozó határozat) (1)(1)Lásd az alábbi n) nyilatkozatot: n) A IV. melléklet (1) bekezdésének h) pontjáról: „A Tanács megerõsíti,hogy továbbra is alkalmazni kell azon jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a tanácskozásai alapjáulszolgáló szövegeket minden nyelven el kell készíteni.”84EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

i) a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja (az EUMSz. 76. cikke alapjánvalamely tagállam által elõterjesztett kezdeményezés közzé nemtétele a Hivatalos Lapban);j) a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja (bizonyos irányelvek, határozatok,ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);k) a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmébenlétrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapbanvaló közzététele vagy közzé nem tétele).(2) A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezen eljárásiszabályzat következõ rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkelkapcsolatban az adott tag a szerzõdések értelmében nem vehetrészt a szavazásban:a) a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetõsége, hogy a Tanács valamelytagja egy „A” pont levételét kérje a napirendrõl);b) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetõsége,hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje);c) a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetõsége, hogy a Tanács valamelytagja egy másik tag képviseletében szavazzon);d) a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetõsége, hogy a Tanács bármelytagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amenynyiben az esetlegesenjavasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nemkészítették el).EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 85

Az ülések elõkészítéseV. MELLÉKLETA Tanács munkamódszerei(1) Az elnökség gondoskodik arról, hogy az ügy a munkacsoportoktólvagy bizottságoktól csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szintenténylegesen ésszerû kilátás van az elõrehaladásra, illetve az álláspontoktisztázására. Hasonlóképpen, az ügy csak akkor küldhetõ viszszaa munkacsoporthoz vagy bizottsághoz, amennyiben ez szükséges,és minden esetben kizárólag egy pontosan meghatározott problémamegoldására irányuló megbízással együtt.(2) Az elnökség megteszi az ülések közötti munka elõmozdításáhozszükséges intézkedéseket. A munkacsoport vagy bizottság egyetértésévelpéldául a lehetõ leghatékonyabb módon megkezdheti az egyedikérdéseket érintõ szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy azérintett munkacsoportot vagy bizottságot tájékoztassa az esetlegesmegoldási lehetõségekrõl. Írásbeli konzultációkat is folytathat, amelyeksorán azzal keresi meg a küldöttségeket, hogy azok a munkacsoportvagy bizottság következõ ülése elõtt írásban reagáljanak egy javaslatra.(3) A küldöttségek adott esetben elõzetesen írásban elõterjesztikazokat az álláspontokat, amelyeket a következõ ülésen elõreláthatólagképviselni fognak. Amennyiben ezen álláspontok valamely szövegmódosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a küldöttségekjavaslatot tesznek a pontos szövegre. Lehetõség szerint az azonos álláspontotképviselõ küldöttségek közös írásbeli hozzájárulásokat nyújtanakbe.(4) A Coreper nem foglalkozik újból az ülése elõkészítése keretébenmár véglegesen megtárgyalt ügyekkel. Különösen érvényes ez az„I” napirendi pontokra, a szervezésre és a feldolgozott napirendi pontoksorrendjére vonatkozó információkra, valamint a Tanács jövõbeliüléseinek napirendjére és megszervezésére vonatkozó információkra.Lehetõség szerint az „egyéb ügyek” alá tartozó napirendi pontokat a86EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

küldöttségek a Coreper üléseinek elõkészítése keretében és nem magábana Coreperben terjesztik elõ.(5) Az elnökség a Coreper üléseinek elõkészítése keretében a lehetõleghamarabb továbbítja a küldöttségeknek az ezen ülések teljes körûelõkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve azegyes napirendi pontok megtárgyalásának végére az elnökség által elérniszándékozott célra vonatkozó információt is. Másrészt pedig azelnökség adott esetben arra ösztönzi a küldöttségeket, hogy azok aCoreper üléseinek elõkészítése keretében a többi küldöttséget tájékoztassákaz általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról.Mindezek alapján az elnökség véglegesíti a Coreper napirendjét. A körülményektõlfüggõen az elnökség gyakrabban is összehívhatja aCoreper üléseinek elõkészítésében részt vevõ csoportokat.Az ülések lebonyolítása(6) Nem vehetõk fel olyan pontok a Tanács napirendjére, amelyekcsupán a Bizottság vagy a Tanács valamely tagja beszámolójának ismertetéséreszolgálnak, kivéve, amennyiben jelentõs új kezdeményezésekmegtárgyalását tervezik.(7) Az elnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegûpontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. A kérdéses információkat(például más fórumok keretében vagy harmadik államokkal, illetvemás szervekkel folytatott tanácskozások eredményeirõl, eljárásivagy szervezési kérdésekrõl szóló információk stb.) ehelyett a Coreperüléseinek elõkészítése keretében kell a küldöttségeknek – lehetõségszerint írásban – továbbítani, és azokkal a Coreper ülésein már nemkell újra foglalkozni.(8) Az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti az ülés lefolyásátérintõ további szükséges információkat és különösen azon idõkeretet,amelyet elõreláthatólag az egyes napirendi pontok megtárgyalásáraszán. Mindeközben kerüli a hosszú bevezetõket, és tartózkodik a küldöttségekszámára már ismert információk megismétlésétõl.(9) A tartalmi kérdések megtárgyalásának kezdetekor az elnökség –a szükséges tárgyalási forma függvényében – ismerteti a küldöttségek-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 87

kel a kérdéses napirendi ponthoz történõ hozzászólásaik maximálisidõtartamát. Az esetek többségében a hozzászólások idõtartama nemhaladhatja meg a két percet.(10) Elvben kerülni kell azt, hogy a jelenlévõk mindegyike hozzászóljonaz adott tárgyalási ponthoz; e gyakorlat csak kivételes körülményekközött és különleges kérdések tekintetében alkalmazható,amely esetekben az elnökség meghatározza a hozzászólások maximálisidõtartamát.(11) Az elnökség lehetõség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezia hangsúlyt, így különösen arra kéri a küldöttségeket, hogy azokkompromisszumon alapuló szövegtervezetekrõl, illetve egyedi javaslatokrólnyilvánítsanak véleményt.(12) Az ülések folyamán, illetve azok befejezésekor az elnökség tartózkodika tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétõl,és ez irányú tevékenységét csupán az elért – tartalmi és/vagy eljárási –eredmények rövid összefoglalására korlátozza.(13) A küldöttségeknek kerülniük kell az elõzõleg felszólalók általmár említett megjegyzések megismétlését. Hozzászólásaiknak rövidnek,érdeminek és lényegre törõnek kell lenniük.(14) Az ugyanazon véleményt képviselõ küldöttségeket ösztönöznikell a konzultációra annak érdekében, hogy egy adott kérdésre vonatkozóközös álláspontjukat egyetlen felszólaló útján ismertessék.(15) A szövegek megtárgyalásánál – egy adott javaslat puszta elutasításahelyett – a küldöttségek írásban konkrét szövegezési javaslatokatterjesztenek elõ.(16) Az elnökség ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában egymeghatározott javaslattal való egyetértésük esetén a küldöttségek tartózkodnaka felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvben beleegyezésnekkell tekinteni.88EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

VI. MELLÉKLETA jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezésekA. A rendeletek formája:1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknekés a Tanács rendeleteinek tartalmazniuk kell:a) a címben a „rendelet” szót, a sorszámot, az elfogadás idõpontjátés a tárgy megjelölését. A Tanács által az EUMSz. 291. cikkével összhangbanelfogadott végrehajtási rendelet esetén, a rendelet címébenszerepel a „végrehajtási rendelet” kifejezés;b) az „Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”, illetve az„Európai Unió Tanácsa” megjelölést;c) a hivatkozásokat azon rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletetelfogadták, és amelyeket a „tekintettel” szóval kell bevezetni;d) a hivatkozást a benyújtott javaslatokra, a beszerzett véleményekreés a lefolytatott konzultációkra;e) a rendelet indokolását, amelyet a „mivel” szóval kell bevezetni; apreambulumbekezdéseket számozni kell;f) az „elfogadták ezt a rendeletet”, illetve „elfogadta ezt a rendeletet”megjelölést, amelyet a rendelet rendelkezõ része követ.2. A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbeés szakaszokba kell csoportosítani.3. A rendeletek utolsó cikkében meg kell határozni a hatálybalépésidõpontját, amennyiben ez a kihirdetést követõ huszadik napot megelõzõvagy azt követõ idõpont.4. A rendeletek utolsó cikkét a következõ kifejezések követik:a) i. „Ez a rendelet teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandóvalamennyi tagállamban”,vagyii. „Ez a rendelet teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandóvalamennyi tagállamban, a szerzõdéseknek megfele-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 89

lõen” azon esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandóminden tagállamra vagy tagállamban (1)b) a „Kelt …” kifejezésben a rendelet elfogadásának idõpontja szerepel,valamintc) i. az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeletesetében:„az Európai Parlament részérõl „a Tanács részérõlaz elnök”az elnök”,amelyet az Európai Parlament elnökének neve és a Tanácsbana rendelet elfogadásának idõpontjában hivatalban lévõ elnökneve követ;ii. tanácsi rendelet esetében:„a Tanács részérõlaz elnök”,amelyet a Tanácsban a rendelet elfogadásának idõpontjában hivatalbanlévõ elnök neve követ.B. Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények formája1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelveknekés határozatoknak, valamint a Tanács irányelveinek és határozatainaka címben tartalmazniuk kell az „irányelv”, illetve a „határozat”szót.A Tanács által az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésével összhangbanelfogadott végrehajtási irányelv vagy végrehajtási határozat esetén,a rendelet címében szerepel a „végrehajtási irányelv” vagy a „végrehajtásihatározat” kifejezés.2. A Tanács által kiadott ajánlásoknak és véleményeknek a címbentartalmazniuk kell az „ajánlás”, illetve „vélemény” szót.(1)Lásd az alábbi o) nyilatkozatot: o) A VI. melléklet A. szakasza 4. pontja a) alpontjának ii. alpontjáról:„A Tanács emlékeztet arra, hogy a szerzõdésekben elõírt olyan esetekben, amikor egy jogi aktus nemalkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban, világosan meg kell adni annak területi hatályát azérintett jogi aktus indokolásában és tartalmi részében.”90EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

3. A fenti A. szakaszban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket– a szerzõdések vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel– az irányelvekre és határozatokra értelemszerûen alkalmazni kell.C. Az EUSz. 25. cikkében említett határozatok formájaE határozatok címében szerepel a „Tanács határozata” kifejezés, asorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás idõpontja és a tárgy megjelölése.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 91

2. számú FüggelékAz Európai Tanács 2009. december 1-jei határozataeljárási szabályzata elfogadásáról(2009/882/EU, Hivatalos Lap L/315., 2009.12.2., 51. oldal)AZ EURÓPAI TANÁCS,tekintettel az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdésre és különösenannak 235. cikke (3) bekezdésére,mivel:(1) A Lisszaboni Szerzõdés az Európai Tanácsot az Európai Unióintézményévé teszi.(2) Az Európai Tanácsnak ezért el kell fogadnia eljárási szabályzatát.(3) Annak érdekében, hogy ezt az eljárási szabályzatot a LisszaboniSzerzõdés hatálybalépésének napján azonnal el lehessen fogadni, e határozatbanbiztosítani kell az Európai Tanács részére annak lehetõségét,hogy a szóban forgó eljárási szabályzat elfogadására alkalmazhassaaz eljárási szabályzata 7. cikkében meghatározott írásbeli eljárást,ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:1. cikk(1) Az Európai Tanács elfogadja a mellékletben foglalt eljárási szabályzatát.(2) Az Európai Tanács eljárási szabályzatának elfogadására alkalmazhatjaaz annak 7. cikkében meghatározott írásbeli eljárást.92EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

2. cikkEz a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.Kelt Brüsszelben, 2009. december 1-jén.az Európai Tanács részérõlaz elnökH. VAN ROMPUYEU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 93

MELLÉKLETAZ EURÓPAI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA1. cikkAz ülések összehívása és helyszíne(1) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszerülésezik (1) .Az Európai Tanács elnöke – a félév kezdete elõtt legkésõbb egy évvelés a szóban forgó félévben az elnökséget ellátó tagállammal szorosegyüttmûködésben – ismerteti azokat a dátumokat, amikor azadott félévben az Európai Tanács üléseit tervezi.Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüliülésre hívja össze (2) .(2) Az Európai Tanács Brüsszelben tartja üléseit.Kivételes körülmények között az Európai Tanács elnöke – az ÁltalánosÜgyek Tanácsának vagy az Állandó Képviselõk Tanácsánakegyetértésével – egyhangúlag úgy határozhat, hogy az Európai Tanácsülését máshol tartják meg.2. cikkAz Európai Tanács üléseinek elõkészítéseés nyomon követése(1) Az Európai Tanács elnöke a Bizottság elnökével együttmûködveés az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodikaz Európai Tanács munkájának elõkészítésérõl és folyamatosságáról(3) .(1)Ez az albekezdés megegyezik az Európai Unióról szóló szerzõdés (a továbbiakban: „EUSz”) 15.cikke (3) bekezdésének elsõ mondatával.(2)Ez az albekezdés megegyezik az EUSz 15. cikkének (3) bekezdésének utolsó mondatával.(3)Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (6) bekezdésének b) pontjával.94EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

(2) Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és aBizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinekelõkészítésérõl és nyomon követésérõl (1) .(3) Az elnök – különösen rendszeres ülések révén – szoros együttmûködéstés koordinációt alakít ki a Tanács elnökségével és a Bizottságelnökével.(4) Betegség miatti akadályoztatása, elhalálozása vagy megbízatásánakaz Európai Unióról szóló szerzõdés 15. cikke (5) bekezdésévelösszhangban történõ megszüntetése esetén az Európai Tanács elnökét– adott esetben utódja megválasztásáig – az Európai Tanácsnak a Tanácsféléves elnökségét ellátó tagállamot képviselõ tagja helyettesíti.3. cikkNapirend és elõkészítés(1) A 2. cikk (2) bekezdésében elõírt elõkészítés céljából az EurópaiTanácsnak az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelõzõenlegalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – az EurópaiTanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselõ tagjávalés a Bizottság elnökével szorosan együttmûködve – magyarázójegyzetekkel ellátott napirendtervezetet nyújt be az Általános ÜgyekTanácsának.Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi általnyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani,legkésõbb két héttel az Európai Tanács ülése elõtt.Az Európai Tanács elnöke az elsõ albekezdésben említettek szerintiszoros együttmûködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetésekirányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – azeurópai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket,amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg.(1)Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 16. cikke (6) bekezdése második albekezdésének másodikmondatával.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 95

Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanácsülését megelõzõ öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezenutolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.(2) Kényszerítõ és elõre nem látható – például az aktuális nemzetközieseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanácssemmilyen más formációja vagy elõkészítõ szerv nem vitathat meg azEurópai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsánakazon ülése, amelynek végén az Európai Tanács ideiglenes napirendjétösszeállítják, és az Európai Tanács ülése között.(3) Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.Fõszabályként a napirenden szereplõ kérdéseket e cikk rendelkezéseivelösszhangban elõzetesen meg kell vizsgálni.4. cikkAz Európai Tanács összetétele,a delegációk és a tanácskozások lefolyása(1) Az Európai Tanács rendes ülései legfeljebb két napig tartanak,kivéve, ha – az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére – az EurópaiTanács vagy az Általános Ügyek Tanácsa másként nem határoz.Az Európai Tanácsnak a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselõtagja – az Európai Tanács elnökével folytatott konzultáció alapján– beszámol az Európai Tanácsnak a Tanácsban folytatott tanácskozásokról.(2) Az Európai Parlament elnökét fel lehet hívni arra, hogy szólaljonfel az Európai Tanácsban (1) . Erre a véleménycserére az Európai Tanácsülésének elején kerül sor, hacsak az Európai Tanács egyhangúlagmásként nem határoz.Az Európai Tanács ülésének alkalmával csak kivételes esetekben és– az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére – az Európai Ta-(1)Ez a mondat megegyezik az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés (a továbbiakban: „EUMSz.”)235. cikkének (2) bekezdésével.96EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

nács egyhangúlag hozott elõzetes hozzájárulásával lehet találkozókatrendezni harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek képviselõivel,illetve egyéb személyekkel.(3) Az Európai Tanács ülései nem nyilvánosak.(4) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfõibõl,valamint saját elnökébõl és a Bizottság elnökébõl áll. Munkájábanrészt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje (1) .Amikor a napirend úgy kívánja, az Európai Tanács tagjai úgy határozhatnak,hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottságelnökének esetében egy biztos segítse (2) .Az Európai Tanács ülésének helyet biztosító épületben tartózkodnijogosult delegációk teljes létszáma tagállamonként és a Bizottság vonatkozásábanlegfeljebb húsz fõ, a külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõvonatkozásában pedig öt fõ. Ebbe a létszámba nem tartozik belea kifejezett biztonsági vagy logisztikai támogató feladatokat ellátótechnikai személyzet. A delegációk tagjainak nevérõl és beosztásárólelõzetesen tájékoztatni kell a Tanács Fõtitkárságát.Az elnök biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel atanácskozások megfelelõ lefolyására.5. cikkKépviselet az Európai ParlamentbenAz Európai Tanácsot az Európai Parlamentben az Európai Tanácselnöke képviseli.Az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács minden ülését követõenjelentést nyújt be az Európai Parlamentnek (3) .Az Európai Tanácsnak a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselõtagja ismerteti az Európai Parlamenttel az elnökség prioritásait ésa féléves idõszak során elért eredményeket.(1)Ez az albekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikkének (2) bekezdésével.(2)Ez az albekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (3) bekezdésének második mondatával.(3)Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (6) bekezdésének d) pontjával.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 97

6. cikkÁlláspontok, határozathozatal és határozatképesség(1) Ha a Szerzõdések eltérõen nem rendelkeznek, az Európai Tanácskonszenzussal dönt (1) .(2) Ha – a Szerzõdésekkel összhangban – az Európai Tanács határozatotfogad el és szavazást tart, akkor ezekre az elnök kezdeményezésérekerül sor.Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell indítania az EurópaiTanács bármely tagjának a kezdeményezésére, feltéve, hogy tagjainaktöbbsége így dönt.(3) Az Európai Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha az EurópaiTanácsban a tagok kétharmada jelen van. Amikor szavazásra kerülsor, az elnök ellenõrzi a határozatképesség meglétét. Az EurópaiTanács elnökét és a Bizottság elnökét nem veszik figyelembe a határozatképességmegállapításakor.(4) Szavazás esetén az Európai Tanács bármely tagja legfeljebb mégegy másik tag képviseletében is eljárhat (2) .Amennyiben az Európai Tanács szavazással dönt, az Európai Tanácselnöke és a Bizottság elnöke nem szavaz (3) .(5) Az ezen eljárási szabályzat alapján az Európai Tanács által elfogadotteljárási határozatok egyszerû többséggel kerülnek elfogadásra (4) .7. cikkÍrásbeli eljárásAz Európai Tanács sürgõs ügyre vonatkozó határozatai írásbeli szavazássalis elfogadhatók, amennyiben az Európai Tanács elnöke ilyen(1)Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikkének (4) bekezdésével.(2)Ez az albekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikke (1) bekezdésének elsõ albekezdésével.(3)Ez az albekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikke (1) bekezdése második albekezdésének másodikmondatával.(4)Ez a bekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikkének (3) bekezdésében szereplõ szabállyal.98EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

eljárás alkalmazását javasolja. Az írásbeli szavazás akkor alkalmazható,ha az Európai Tanács valamennyi szavazásra jogosult tagja beleegyezikaz eljárás alkalmazásába.A Tanács Fõtitkársága rendszeresen összeállítja az írásbeli eljárássalelfogadott jogi aktusok jegyzékét.8. cikkJegyzõkönyvJegyzõkönyv készül minden ülésrõl, amelynek tervezetét tizenötnapon belül a Tanács Fõtitkársága készíti el. E tervezetet jóváhagyáscéljából be kell nyújtani az Európai Tanácsnak, majd azt a Tanács fõtitkáraaláírja.A jegyzõkönyv a következõket tartalmazza:– az Európai Tanácsnak benyújtott dokumentumokra való utalás,– a jóváhagyott következtetésekre való utalás,– a meghozott határozatok,– az Európai Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyekjegyzõkönyvbe vételét az Európai Tanács valamely tagja kérte.9. cikkTanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználatiszabályokban elõírt nyelveken megszövegezettdokumentumok és tervezetek alapján(1) Amennyiben az Európai Tanács sürgõsségi alapon egyhangúlagmásképp nem határoz, az Európai Tanács kizárólag a nyelvhasználatravonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezettdokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hozhatározatot.EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 99

(2) Az Európai Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozásellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1)bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nemkészítették el.10. cikkA szavazásoknak, a szavazások indoklásánakés a jegyzõkönyveknek a nyilvánossága,valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés(1) Amennyiben – a Szerzõdésekkel összhangban – az Európai Tanácshatározatot fogad el, a szóban forgó határozat elfogadására alkalmazandószavazásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen dönthetúgy, hogy nyilvánosságra hozza a szavazások eredményeit, a jegyzõkönyvébenrögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzõkönyvbenszereplõ azon pontokat, amelyek a határozat elfogadásával kapcsolatosak.Amennyiben a szavazás eredményét nyilvánosságra hozzák, úgy azEurópai Tanács érintett tagjának kérelmére nyilvánosságra kell hoznia szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot,a jogbiztonságot és az Európai Tanács érdekeit.(2) A Tanács eljárási szabályzata II. mellékletében szereplõ, a tanácsidokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseketértelemszerûen alkalmazni kell az Európai Tanács dokumentumairais.11. cikkTitoktartási kötelezettség és dokumentumokbemutatása bírósági eljárásbanA dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseksérelme nélkül az Európai Tanács tanácskozásaira – ameny-100EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK

nyiben az Európai Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartáskötelezettsége vonatkozik.Az Európai Tanács bírósági eljárásban történõ bemutatás céljábólengedélyezheti másolat vagy kivonat készítését az Európai Tanácsolyan dokumentumairól, amelyeket a 10. cikknek megfelelõen a nyilvánosságszámára még nem tettek hozzáférhetõvé.12. cikkAz Európai Tanács határozatai(1) Az Európai Tanács által elfogadott határozatokat az Európai Tanácselnöke és a Tanács fõtitkára írja alá. A külön címzetti kört nemtartalmazó határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kellhirdetni. Amennyiben megnevezik a címzetti kört, õket a Tanács fõtitkáraértesíti e határozatokról.(2) A Tanács eljárási szabályzata VI. mellékletében szereplõ, a jogiaktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket értelemszerûen alkalmaznikell az Európai Tanács határozataira is.13. cikkTitkárság, költségvetés és biztonság(1) Az Európai Tanács és elnökének munkáját a Tanács fõtitkáránakfelügyelete mellett a Tanács Fõtitkársága segíti.(2) A Tanács fõtitkára részt vesz az Európai Tanács ülésein. Megteszminden, a tanácskozások szervezéséhez szükséges intézkedést.(3) A Tanács fõtitkára teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz– Európai Tanács és Tanács” részében szereplõ elõirányzatok kezeléséért,és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosításaérdekében, hogy azokkal megfelelõen gazdálkodjanak. Õ rendelkezika szóban forgó elõirányzatok felhasználásáról, az Unió költség-EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK 101

vetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban.(4) A Tanács biztonságra vonatkozó szabályait értelemszerûen alkalmaznikell az Európai Tanács vonatkozásában is.14. cikkAz Európai Tanácsnak szóló levelekAz Európai Tanácsnak szóló leveleket az Európai Tanács elnökénekkell címezni, a következõ címre:Európai TanácsRue de la Loi 175B-1048 Bruxelles102EU-ELNÖKSÉGI FÜZETEK