a részvételi tervezés lehetősége és kerete a helyi önkormányzatok ...

A kidolgozandó feladat részletezése:Világméretekben új civil társadalom kialakulásának vagyunk tanúi, melybenjelentős átrendeződés zajlik. A folyamatok egyik legszembetűnőbb eredménye az,hogy a városok termelési központból fogyasztói központokká alakulásávalegyidejűleg a városokban élők száma egyre növekszik. A klasszikus termelői típusútársadalomból egy átstrukturálódó, túlsúlyában fogyasztói társadalom vankialakulóban, melyben a termelésben való közreműködés helyébe a szolgáltatásban,árucserében való részvétel látszik felül emelkedni. Mindezt átszövik az információstársadalom adta elvárások és lehetőségek. Elvárás a minél magasabb éssokoldalúbb képzettség, kiegészítve a világháló adta lehetőségekkel. Az internetrévén élőben, interaktívan vehetünk részt a világ bármely pontján zajló konferenciánvagy szerezhetünk meg új szaktudást. A városi polgárok mindennapjainak szervesrésze a szabadidő eltöltésének sokfélesége, ami a települési közterületek és a szélesspektrumú köztes tér iránti igények növekedésével jár.A társadalmi folyamatokra és az életforma változásaira napjainkbanelmondható, hogy általánosan jellemző a népesség további koncentrációja és ez akörülmény emeli kiemelt jelentőségűvé a városokat. A városok biztosította élettérminősége gazdasági-társadalmi-környezeti vonatkozásban meghatározó tényező ajövőt tekintve.A városok összetett, élő, érzékeny gazdasági, társadalmi és térbeli struktúrák,melyekbe a beavatkozás eredménye igen nagy súllyal bír. Ezért a várossalfoglalkozó szereplők hozzáállása, a társadalmi és gazdasági keretek adtamozgástér és a létrejövő tér esztétikai minősége meghatározó jelentőségű.A probléma újszerű megközelítést igényel a folyamatban résztvevőkrészéről, így az építészek, a településtervezők és a városfejlesztésselfoglalkozók részéről is. De a városfejlesztéssel foglalkozók valóban meg próbáljákeérteni a településekben zajló folyamatokat tekintettel összetettségükre,többváltozós mivoltukra, átlátva annak működését, megfogalmazva a megoldásraváró feladatokat és tudják-e azt megfelelően kommunikálni a társadalom és apolitikusok felé? Adottak-e a törvényi intézményi és társadalmi feltételek egy valóstársadalmi párbeszéd megszületéséhez a településfejlesztés kapcsán?Magyarország a közelmúlt változásainak következtében speciális helyzetbenvan. A rendszerváltás előtti időszak építészek és politikusok közötti kapcsolatánakjellemzője leginkább az egymásra utaltság jegyében telt, a politika túlsúlyával, apolitikusok felé érvényesíthető kritika nélkül. E viszonyrendszerben a megvalósulóberuházások tényleges használóinak szempontjait gyakran figyelmen kívül hagyták.Meghatározóan változott-e ez a kapcsolat? Érzi-e minden szereplő a kérdésfontosságát, adottak-e a jogi és intézményi keretek a változásra?A városépítészeti és építészeti tervezés eredménye, hatása, a létrejövőhasználati érték a helyi közösségek szintjén jelenik meg. Egy fejlesztés, történjen azbármilyen területen a helyi közösségre hatással van. A település fejlesztése egyesrendszerek, szervezetek, intézmények, térbeli struktúrák létrehozása,

megváltoztatása. Az újonnan létrejövő vagy megváltoztatott rendszert a helyiközösség használja. A fejlesztés sikerének záloga, hogy a változások a közösségcéljait szolgálják.A településfejlesztés eredményei akár pozitívak akár negatívak, kapcsolódnaka meglévő elemekhez, beépülnek a település egészének működésébe, azt általábanúj helyzetbe hozzák. Ezzel egyúttal megváltoztatják a használók körét, összetételét,az ott élők számára más, a korábbiaktól eltérő kapcsolatokat teremtenek és mégszámos változást eredményezhetnek az érintett közösség életében.Az önkormányzati rendszer, mint a település fenntartója és működtetője atörvényekben előírt feladatok mellett saját maguk is végig visznek önálló feladatokat,amik között meghatározóak a fejlesztések. A közterek, az infrastruktúra, a közösségilétesítmények és szolgáltatások javítása és megújítása az önkormányzatok alapvetőfeladata. A közösségi funkciók jobb, hatékonyabb, alaposabb működését célzóanjönnek létre fejlesztések, melyek a települési életteret javítják, s ennek következtébena közösség mozgástere bővül, melynek eredménye az életkörülmények javulása.Összességében elmondható, hogy a települések fejlesztése a települési élettérmegváltoztatásával olyan széles körben érinti az ott élőket, hogy a Megbízónem értelmezhető egyedüli személyként, hanem a változás és hatásánaktudatában a használók, a helyi közösség is „MEGBÍZÓ” és mint ilyet be kellvonni a tervezés folyamatába, kommunikálni kell vele a folyamatot. A bevonásmegvalósításának eszköze lehet a társadalmi részvétel biztosítása afolyamatok során, a kitűzött települési célok részvételi tervezéssel történőmegvalósítása.Főépítészként különösen foglalkoztat a minél szélesebb körűérdekképviselet megjelenésének lehetősége a város alakítása során, mint az adottvárosban élők életterének alakulása szempontjából meghatározó lehetőség.___________________________témavezető (konzulens) aláírása

TARTALOM1. A részvételi tervezés és a miért és hol kérdése2. A köztes terek tárháza a történeti idők folyamán3. A részvételi tervezés kialakulása4. A társadalmi részvételi folyamat szereplői5. A részvételi szereplők kapcsolatrendszere6. Az eredményes részvételi tervezés feltételei7. A részvételi tervezés hozadéka és nehézségei8. A részvételi tervezés jogi kerete Magyarországon9. Települési folyamatok, mint helyi témák a közösségekéletében és a főépítész szerepe10. A főépítész és a részvételi tervezés11. A társadalmasítási folyamat_részvételi tervezés a településfejlesztési folyamatok során és a főépítész helye benne12. Ajánlások13. A kisebbség érdekérvényesítési kérdései, avagy amikor nemhagyható el a részvételi tervezés14. A modernizmus tanulságainak hatására kialakuló Agenda2115. Magdolna-negyed - esettanulmány16. Konklúzió17. Felhasznált források

1. A részvételi tervezés és a miért és hol kérdéseA jelenlegi hazai gyakorlat szerint a településtervező a területhasználatjellegének meghatározásával megadja, hogy milyen célra legyen használható egytelepülési részterület, az egyéb előírásokkal pedig „paraméterezi” a fizikai volument.Az így létrejövő vázat az építész kitölti épülettel, a köztes tereket pedig tájépítésztervező közreműködésével esetenként akár tervező mellőzésével hozza létre azönkormányzat. Ennek a köztes térnek az esztétikai minősége, társadalmimegítélése, városi élettérként való alkalmassága vagy alkalmatlanságameghatározó a városlakók, a területet használók komfortérzete szempontjábólvagy akár a piaci szereplők gazdasági lehetőségeinek bővülése szempontjából.A megvalósuló változásra hatással van a gazdasági lehetőségek adta mozgástér ésegyúttal vissza is hat rá. Többnyire az adott hely városszerkezeti jelentőségétől függa ráfordított figyelem intenzitása. A hazai gyakorlat szerint, ha példáultérszerkezetileg emblematikus pont az átalakítás helyszíne, akkor a helyi politikaiakarat találkozhat a szakmailag megalapozott tervezői elképzelésekkel, kevésbéfrekventált helyeken ugyanakkor a városi döntéshozók kevesebb figyelmet és pénztfordítanak a fejlesztés megvalósítására. Ez a gyakorlat nem feltétlenül szolgálja aváros élhetőségének javítását, a lakosok valós igényeinek követését. Ugyanakkor aközösségi és közterek változása, átalakulása legnagyobb hatással a helyi közösségéletére lehet. Egyértelmű, hogy a tervezési folyamatnak fontos tényezőjévékellene emelni a helyi közösséget, elősegítve ezzel, hogy az adott projekt aterület tényleges használóinak igényeihez, szokásaihoz, elvárásaihozleginkább igazodva valósulhasson meg. A „végfelhasználók” bevonása afolyamatba frekventált fejlesztések és látszólag kevésbé jelentős átalakításokesetében egyaránt szükséges lenne.A településfejlesztési elképzelések, a fizikai környezet megújítását célzóbeavatkozások, előkészítése és tervezése során a társadalmi, szociális,közösségi, környezeti hatások előre fel nem mértek és ritkán monitorozottak.Ez gyakran olyan megoldásokat eredményez, amely csak egyes nyilvánvalóanfennálló problémák megoldására ad választ, ugyanakkor a városlakók rejtett,széleskörű társadalmi egyeztetési folyamat hiányában ki nem fejeződő igényeifeltáratlanul maradnak.A helyi közösségek számára optimális megoldások kiválasztásához elsőlépésként feltétlenül szükséges a köztes terek mint közösségi területek, élettérszámbavétele:Használat szerint az alábbi főbb típusokat különböztethetjük meg:Gyalogos útvonalak, átjárók, utak, közterek mint a mozgás terei:gyalogos zónák, bevásárló utcák, közlekedési megállók és csomópontok, acsillapított forgalom szabadterei.,A találkozás, tartózkodás terei: piacok, kertvendéglők, bevásárló utcák,vidámparkok, parkok, játszóterek, sportpályák, kórház és szanatóriumkeretek,

iskolakertek, botanikus kertek, tanösvények, campusok, díszterek, múzeumkertek,intézménykertek,A kereskedelem és szórakozás terei: piacok, kertvendéglők, gyalogoszónák, bevásárló utcák, vidámparkok, játszóterek, sportpályák, iskolakertek,botanikus kertek, tanösvények, campusok, díszterek, múzeumkertek,Egyéb terek: kórház és szanatóriumkertek, templomkertek, temetők,díszterek, múzeumkertek, intézménykertek, ipari létesítmények, hulladékudvarok,használaton kívüli szabadterek…..Richard Stiles professzor munkájában az alábbiakat sorolja fel:Átrium, kiállítási terület, botanikus kert, várkert, irodák/közintézmények, ipariés business parkok területe, tetőkert, strandfürdő, temető, kertészeti, kiállítási terület,emlékhely, zöldsáv, magánkert, szálloda, ipari létesítmények, belsőudvar, óvodakert,játszótér, kiskert-telep, kolostorkert, Land-Art, majorságok, múzeum,településkörnyéki, üdülőterület, tematikus kertek, park, szociális intézmény, vallásiintézmény, kastélypark, iskola, szoborpark, kórház, sportpályák, városi terek, utcák,állatkert, egyetem, villakertek, előtér, vízpart, lakókert.A két felsorolás mutatja, hogy ezek a terek életünk szerves részei, terekmelyek a közhasználat céljára jöttek létre és alapvetően befolyásolják egy közösségéletének a minőségét. A település térszerkezetében meghatározó közhasználatúterek tervezése nem történhet a köz bevonása nélkül.

2. A köztes terek tárháza a történeti idők folyamánA gazdasági-társadalmi-környezeti komplexitás megjelenése a történeti idők folyamán aközterületek kialakulása és használata kapcsán (táblázat)történelmikorszak1.1 ÓkoriBabilónia1.2 egyiptomikultúra1.3 görögkultúra1.4 rómaibirodalom1.5 középkor1.6reneszánszközépületek és köztes terek1.7újkor,kezdete1.8XIX. Század1.9XX. Századimodernizmustemplomok,szentélyekfelvonulási utakegyházi parkok,sétányokutcák, mintfunkcionálisterekpiactérközigazgatásépületeirattár, levéltárképtártornacsarnok,küzdőpályák,amfiteátrumparkok, sétányokkikötőirendőrségműhelyekraktárakvámhivatal,börze, bankvendégfogadófürdők, közfürdőkkönyvtárakszínházakiskolákárvaházszegényházkórházbevásárló utcáklakónegyedüdülőterületigazgatásiközparkoktematikus parkokTERÜLETEKTEMATIZÁLÓDÁSA

Példák a köztes terekre a kezdetektől napjainkigAkropolisz_AthénAz Agóra egyszerre volt a polgárság, a kereskedők, a vitatkozók meg asemmittevők találkozóhelye és Börze. A téren vitatkozó polgárok, alkudozókereskedők és teherhordó rabszolgák nyüzsögtek.Fórum Romanum_rekonstrukciós látványtervA Capitólium és a Palatinus között húzódó, templomokkal és boltokkalszegélyezett Forum Romanumon, a piactéren és a polgárok hagyományosgyülekezési helyén nagy üzleteket kötöttek: jószág, gabona, bor, rabszolga cseréltgazdát, hiteleket adtak, házakat, telkeket vásároltak uzsoraárakon, itáliai birtokokat,szicíliai kőfejtőket, afrikai ültevényeket kínáltak megvételre.

Piac _az örök kereskedelmi színtér:némelyik piac évszázadok ótaműködik ugyanazon a helyenPasszázs_a XIX század végitömegtermelés eredménye akereskedelem intenzív fejlődése,melynek hozadékaként új értékesítésiszínterek jelentek megNyilvános Internet pont_a szabadonhasználható internet pont korlátlanhozzáférést biztosít a világhálóhozKözkönyvtár olvasótermei_ azadókból megvalósuló közkönyvtárakmindenki számára lehetővé teszikbármilyen ismeret megszerzését

történelmikorszak1.1 ÓkoriBabilónia1.2 egyiptomikultúrafő gazdasági jellemző1.3 görögkultúra1.4 rómaibirodalom1.5 középkorföldművelés az alapja,kézművességmegjelenése egyháziés világi vagyonegysége,beszolgáltató rendszerkatona, kereskedő,kézműves, ésföldművelő,gyarmatosítótársadalom, kolóniáklétrehozása elsőpestis járványkatona, kereskedő,kézműves, és földművelő,gyarmatosító társadalom,kolóniák létrehozásaföldműve-léskereskedelemkézművesség agazdaság alapja,higiénia hiányajárványokfő társadalmi jellemzőpapkirály, papok,katonák, kézművesek,az írás és a bürokráciamegszületéseföldművelők,rabszolgatartásathéni demokrácia,szavazati jog a szűkkisebbségnek,papok, katonák,kézművesek,művészek,filozófusok, költők,tanítók, szobrászok,katona és földművelőtársadalomrabszolgatartása görög nyelv éskultúra sok későbbitársadalom számáramintaként szolgált,kulturális központ,„minden dologmércéje az ember”a szűk kisebbséggyakorolja a hatalmat,császárok papok, katonák,kézművesek, művészek,filozófusok, költők, íróktanítók, szobrászok,földművelők társadalmarabszolgatartása római jog és kultúra akésőbbi európaitársadalom alapjaa szűk kisebbséggyakorolja ahatalmat: királyok,pápákfeudális földesurakjobbágyok parasztok,cívisek, polgárok avárosokban, aközösség szigorúellenőrzése,helyenként amagánéletkorlátozása,céhszabályzatok,később:művészetekmegjelenése,filozófusok költők,írók tanítók,szobrászok, festőkkörnyezeti kontextusvárosfejlesztéskezdeményezője apapkirályvárosfejlesztéskezdeményezője akirály,a szentélyállításnaknagy szerepe van,Pireusz, minttervezett kikötővárosvárosfejlesztéskezdeményezői acsászároktervezett katona éspolgárvárosok birodalomszerte, a beszedettadókból rabszolgákkalépítvevárosfejlesztéskezdeményezői akirályok,pápák: eltérő alapbólkialakuló városok,védelmi,kereskedelmi egyháziközpontokvárosfalon belülspontán fejlődőutcaszerkezet

történelmikorszak1.6 reneszánsz1.7 újkor,kezdeteifő gazdasági jellemző1.8 XIX. Század1.9 .XX. sz.modernizmuskereskedelemmegteremtia polgárosodás alapjátipari forradalom ésgyarmatosításokkora,tőkekoncentrációkezdeteivárostömörülésekmegszületése azangliaiszénmedencékben,fejlett bányászat,ásványi kincsek,gyarmatosításmegindítása,nagybirtokrendszerelől városba menekülőnagy létszámúnépesség,találmányokállami kezdeményezésűnagytömegű bérlakásépítésés köztérfejlesztés,intézményi rendszerfejlesztésemagántőke: részbenpublikus területeklétrehozása pl. bevásárlóutcák, bevásárlóközpontok,közlekedés tereifő társadalmi jellemzőelső király nélküliköztársaság, polgárságkialakulása,befolyással apolitikára, egyházibefolyás változása,„a városi élet szabaddátesz”kulturális központmegjelenése: Párizspolgárság szűkköre hatalmitényezővé válikmunkásrétegmegjelenésenagy járványok ahigiénia hiány miattszabadidőmegjelenésemunkások egy részepolgáriéletszínvonalon,oktatás fejlődéseerősíti a polgáriéletforma terjedésétLondon, kezdetekbena kisvárosi életformatovább él anagyvárosban,fejlett demokráciák:széleskörű társadalmiképviseletek megjelenéseállamszervezetrendszerében,civil szervezetek,kezdeményezésekerősödése1970-es évekbentársadalmi részvételmegjelenése afejlesztésekbenkörnyezeti kontextusvárosfejlesztésben apolgárságmegjelenése,mecénások, tervezettvárosok,a higiénia is kezdszempont lennivároshálózatátstrukturálódása avasút és abányavidékek iparikoncentrációjakövetkeztében,spontán fejlődésifolyamatokreprezentációmegjelenése újra,első tudatosbeavatkozások aspontán városfejlődésifolyamatokba, várositanácsok,szabályozás,közlekedéstervezettségénekmegjelenése,infrastrukturálisfejlesztések,befektetői tőkemegjelenése teszilehetővé20.sz. eleje:monofunkcionalizmusmodernizmus20.sz.másodikfele:megavárosokmegjelenése, új kihívásoka fejlesztések alapjarészben a szélestársadalmi bázisú adókból,részben befektetőidinamikus növekedés,tervezett struktúrák,megavárosok:spontánnövekedés városépítések„várostermék”területhasználat„tematizálódása”

A politikai-katonai-gazdasági-egyházi hatalommal rendelkezők a történelemfolyamán mindig saját érdekeiket helyezték ugyan előre, de a különbözőkatasztrófák, járványok, háborúskodások rendre kikényszerítették olyan szempontokfigyelembevételét is, amelyek révén az újjáépítés vagy egy új település létrejöttesorán élhetőbb, komfortosabb, biztonságosabb vagy éppen gördülékenyebbenműködő települések jöttek létre. A korábbi századokban a mainál lényegesenlassabb társadalmi és technológiai változások miatt a tapasztalati ismeretekrealapozó, építészeti és mérnöki tudással kiegészített városfejlesztés összességébenelfogadható keretet jelentett a városok alakításához. Az átalakulások soránelszlömösödő településrészek, a kényelmetlen, gyakran embert próbáló közlekedési,szállítási körülmények, a szabadidő nem létezése társadalmi szinten lényegébenelfogadottak voltak. A megfelelő hatalommal rendelkezők csak akkor és olyanmértékben javítottak a feltételeken, ami saját gazdasági vagy hatalmi érdekeik miattelkerülhetetlen volt. A közterek használata csak a felsőbb osztályok tagjai számárabírt a funkcionális igényeken túli élvezeti értékkel, melyet a számukra kialakítottparkok, korzók, szalonok stb. biztosítottak. A városi élet kereteit alapvetően afunkcionális szükségszerűségek és a hatalommal bírók reprezentációs elvárásainakkettőssége határozta meg, ezzel kényelmesen élhető és csak a megélhetésreményében elviselhető területek jellemezték a városokat. Bár ez a jelenség a mainapig a világ sok helyén megfigyelhető –lásd a Hong-Kongi példa – azonbanelmondható hogy a fejlett demokráciák egyre inkább a közel azonos, magaskomfortszintet biztosító települések elérésére törekednek, egyre több sikerrel.A táblázatok alapján megállapítható hogy történetileg mindig az atársadalmi csoport volt főszereplő a fejlesztésben, mely az adott rendszerbenerre megfelelő tőkével, illetve hatalommal rendelkezett.A köztes terek ma rendelkezésre álló széles spektrumú tárháza hosszútörténelmi folyamat eredményének köszönhető. Mindenki számárahozzáférhetővé tételének feltétele a fejlett, képviseleti demokráciák létrejötte, aszínes, sokféle kultúrájú, összetett társadalmak kialakulása, a gazdasági életmagas fokú szervezettsége és a tudományos innovációk végtelensége.Napjainkban a részvételi tervezés mindennapi gyakorlatba ültetésénekkiemelt jelentősége van, ez képezheti biztosítékát a kulturális sokszínűség(nyelv, vallás, művészet, tudomány, történelem) képviseletének a közösségiintézmények, rendszerek és a közterületek minden igényt kielégítőlétrejöttében, alakulásában.

Vannak azonban még ma is olyan társadalmak, ahol valamelyik hatalmi ágtúlzó dominanciája miatt torzul a társadalmi érdekképviselet és ez negatívan hat azott élők életkörülményeire. A Hong Kong-ban készült fotók szemléletesen illusztráljáka túlzó gazdasági érdekeltség következtében kialakuló városfejlődési folyamatokat.Hong Kong munkáscellák 2010-ben_ önkéntes börtönlakók?Hong Kong luxushotel_ a jómódúak gettója?

A második világháború utáni gyors gazdasági növekedés, a tudományosgondolkodás iparra gyakorolt hatása következtében megszülető innovatívmegoldások tömege, intenzív, kísérletező városfejlesztési kezdeményezéseketeredményezett. Ugyanakkor a modern építészet-városépítészet csak kevés példájanevezhető sikeresnek, melynek egyik oka nagy valószínűséggel a fejlesztések gyorsüteme, a rendelkezésre álló idő rövidsége volt, másfelől a technikai megújításokdominanciája illetve a racionálisnak tűnő, de a gyorsan változó életmódból adódóigényeket inkább csak vizionálni próbáló gondolkodásmód várostervezésre történőrávetítése lehetett. A városi térszerkezeteket és az azt kitöltő épületeket építészek,építészcsoportok alkották meg, egy gondolat, koncepció mentén mely az esetektöbbségében kiüresedéshez, tartalom nélküliséghez vezetett. A tervezők, ha legjobbtudásukkal dolgoztak is, ha a legjobb összetételű teameket hozták is össze,elsősorban saját jövőképükre támaszkodtak munkájuk során, ami nemhelyettesíthette a városlakók valós elvárásainak felmérését. Ugyanakkor elmondhatóerről az időszakról, hogy a nagy kísérletezések és innovációk időszaka volt, melytanulságaival képes alapjául szolgálni városaink 21. századi tovább gondolásához.Brazília a főváros_léptékváltás nem emberléptékben, beton, unalom ésmonumentalitás

Érdekes példa a nagy kísérletezésre az angliai Sheffieldben 1961-ben felépültPark Hill negyed, melyet gyors elgettósodása, majd néhány „szellemházként” eltöltöttesztendő után ötven éves korában már a használók valós igényeinekfigyelembevételével, a korábban elkövetett hibákból tanulva a teljes épülettömegmegtartása mellett revitalizáltak. Ebben az esetben jelentős szerepet kaptak a városialkalmazásban álló városépítészek (plannerek), akik különböző szakterületekenműködő projektmenedzser csoportok közvetítésével fogalmazták meg a közösségielvárásokat, elemezve az előző térbeli rendszer problémáit.Az épületegyüttes eredeti térbeli rendszere labirintus hatása következtében abűncselekmények célpontjává vált. Az eredetileg jó szándékkal létrehozott „légi”utcák (kis járművel is közlekedésre alkalmas, széles függőfolyosók) nemcsak abesurranó tolvajoknak biztosítottak gyors menekülési lehetőséget, hanem emeletijátszótérré és focipályává alakultak, mely állandó konfliktus forrás lett az ott lakókközött.Sheffield Park Hill_A vertikális falu

3. A részvételi tervezés kialakulásaA participatív, részvételi tervezés első gyakorlati példái a 70-es évekbenvalósultak meg az USA egyes városaiban jelentkező társadalmi feszültségek,problémák lokális kezeléseként. Az Európai Unió a Rio de Janeiróban a Környezetés Fejlődés elnevezésű ENSZ konferencia ajánlására kezdte rendszerbe foglalni arészvételi tervezést az európai városok számára használható módon.Ma már Európa több országában is találkozhatunk a részvételi tervezésselmegvalósult városfejlesztés eredményével. A látványos, sok résztvevőegyüttműködésének eredményeként létrejött fejlesztések mellett (például Barcelonavárosfejlesztési folyamatai az elmúlt húsz év során) olyan példákkal istalálkozhatunk, amelyek megvalósulása révén egy egészen kis közösség mindennapiélete vált könnyebbé. A Katalóniai Ripoll-ban a közös gondolkodás eredményekéntpéldául a városközpont fölé emelkedő hegyen élők gyalogos közlekedését a házakközé épített liftekkel tették kényelmesebbé.Nyilvános liftek, Ripoll – felemelő érzés lehetMagyarországon a rendszerváltozás után nyílt meg az elvi lehetőség aszéleskörű társadalmi részvétellel megoldani városfejlesztési helyzeteket.Hazai viszonylatban elmondható, hogy csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Atelepüléstervezés napi gyakorlatában nincs érdemi közösségi bevonás. Elterjedésétnemcsak a választási ciklusokban történő gondolkodás, hanem az erősenszabályozás-centrikus városfejlesztés is nehezíti. Egy átgondoltan végigvezetetttársadalmi részvételi folyamat eredményeinek szabályozási tervekbe történőátvezetése, majd annak alapján egy projekt megvalósítása, a szükséges forrásokelőteremtése, szinte lehetetlen vállalkozás. Ebben a folyamatban a politikátólfüggetlen főépítész szerepe kiemelt jelentőségű kellene, hogy legyen hiszen ahivatali résztvevők közül egyedül felé lehetne jogos elvárás a ciklusokonátívelő vizionálás, koncepcionális gondolkodás.

4. A társadalmi részvételi folyamat szereplőiA települési folyamatok résztvevői: döntéshozók, szakértők, végrehajtók,felhasználók.A települési folyamatok során megvalósuló célok létrejöhetnek felülről irányítva ésalulról például civil kezdeményezés eredményeként és természetesen közösgondolkodás eredményezte konszenzusos folyamat eredményeként is. Hogy melyikúton valósul meg egy adott cél az sokváltozós, több tényező determinálja:• a kitűzött cél várható hatása az adott településre,• az érintettek körének kiterjedtsége,• a cél megvalósulásához szükséges folyamat szaktudás, idő és pénz igénye• a cél eléréséhez szükséges folyamat összetettsége• a politikai akarat vagy annak hiánya• az érdekérvényesítő erők hatásaCél lenne, hogy a települési folyamatok széleskörű társadalmi részvétellelbonyolódjanak. Ez a kitűzött célok legszélesebb körű elfogadottságát, ezáltallegoptimálisabb eredmény elérését segítené elő. Ha a közös cselekvés létrejöttétkonszenzusos folyamatként zajló együttes gondolkodás előzi meg, az együttesgondolkodás lehetővé teszi, hogy valamennyi szereplő tudása, tapasztalata,véleménye beépüljön a folyamat eredményeként megvalósuló célokba, ezáltal azeredményekbe is. Így a társadalmi részvételi folyamat valamennyi szereplőjét egyközös cél motiválja, mely közös cselekvés eredményeként jön létre.A főépítész a munkája során jelentős szereppel bírhat a célokmegfogalmazásakor és a döntés-előkészítés részeként létrehozandó társadalmiegyeztetési folyamatokban, s ezek eredményeként a településen megvalósuló célokalakításában.A társadalmi részvételi folyamat szereplői

Jelenleg a településfejlesztési folyamatok kapcsán a társadalmi részvételmegerősödését számos tényező gátolja. Ezek közül a legfontosabb adöntéshozatali idő rövidsége, amely megnehezíti, sokszor ellehetetleníti a széleskörű egyeztetést. Erre jó példát nyújtanak az Uniós pályázatok, „naponta” változótematikával, formai követelményekkel, rövid határidővel, amely kizárja az egyeztetésifolyamatok végig vitelét.Az egyeztetési folyamatból számos csoport kimarad érdemiérdekérvényesítő képesség hiányában. Komoly problémát jelent, hogy a társadalmibevonás lehetősége egyoldalú, a szabályozási háttér a napi gyakorlatimegvalósítását illetve sok esetben inkább elhagyását az önkormányzatokrabízza. A társadalmi részvétel megerősödését akadályozza a településfejlesztésben,a különböző konkrét fejlesztési döntésekben érintett és érdekelt társadalmi szereplőkés csoportok közötti együttműködés hiánya, a civil szervezetek érdekérvényesítőerejének gyengesége illetve meglétük hiánya.Egy gyakori példa arra amikor a társadalmi részvétel hiányában felborulaz érdekek egyensúlya:Újonnan beépítésre szánt lakóterületi fejlesztés kapcsán számos esetben aSzabályozási Tervben kijelölt közpark területen elmarad az elképzelt játszótérmegépítése. A tervezett játszótér közvetlen szomszédságában élők azÖnkormányzatot megkeresve jelzik, hogy nem kívánják a fejlesztést, ami általábanpozitív fogadtatásra talál, tekintve hogy eggyel kevesebb megvalósítandó ésfenntartandó kötelezettséget jelent az Önkormányzat számára. Ugyanakkor a kijelöltfejlesztéstől távolabb élők, az esetleges használók érdeke sérül: sokszor nem istudnak az elképzelésekről, tekintve hogy térben nem a közvetlen szomszédságukbantervezett fejlesztésről van szó.A tervezett játszótér sorsát az dönti el, hogy ki a ”jobban értesült”, ki kap információtés nem a tényleges használati igény.

5. Arészvételi szereplők kapcsollatrendszereOptimális esetben konszenzusos együttgondolkodás eredménye a meghozottdöntés, mely biztosítékként szolgálhat a széleskörűtársadalmi elfogadottságlétrejöttéhez.A kapcsolatrendszerr többszintűsége és összetettsége miatt azonban számosponton sérülhet a kommunikáció. Az egyes szereplők viselkedésea kommunikációsfolyamatbanmeghatározó. Előfordulhat,hogyközbensőszereplőként(nemdöntéshozó és nem véleményre jogosult), közvetítőként a folyamat gátjává válik vagytorzítja azt. Különösen igaz lehet ez, ha nincsrögzített eljárásrend és nincs előrerögzítveszabályokban, előírásokban,törvényekben az egyes szereplők mozgástere.A fő kérdésmégis az,hogy megindul-e egyáltalánbármilyenvisszakapcsolásoskommunikációsfolyamat,hiszenannak lehetségesfőkezdeményezőjeaz Önkormányzat érdekeltség, idő, szakember éspénz hiányábangyakrannem kíván élni a szélesebb körű társadalmi részvétel lehetőségével,kötelezve pedig nincs rá. Amennyiben mégis elindul a folyamat gyakran avisszakapcsolás,a vélemények figyelembevétele nem történik meg és megáll atájékoztatás szintjén.A Hatóságokróláltalánosságbanelmondhatóhogy együttműködőek,kötelezettségeikeés eljárás rendjüket törvény rögzíti.A tervező részéről saját döntés, hogyfelvállalja-e a kommunikációt és avisszacsatolásokból szükségszerűenadódó áttervezéseket. Az esetek többségébenaz idő hiánya ezt lehetővé sem teszi és a megfelelő díjazás sem biztosított hozzá.Ha a főépítész felvállalja a társadalmi egyeztetés lefolytatását szintén számosproblémával kell, hogy megküzdjön. A legnagyobbprobléma az idő hiánya,ugyanakkor nem állnak rendelkezésére olyan, szakmai hátteret adó szakemberek

sem, akik segítenék a visszajelzések kielemzésében, feldolgozásában vagyegyszerűen csak magában a kommunikációs folyamatban.Az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkezők dominálhatják afolyamatot, mely torzuláshoz vezethet. Ugyanakkor számos, gyengeérdekérvényesítő képességgel rendelkező csoport, aki érintett a folyamatvégeredményében kimarad a kommunikációból.Összességében elmondható, az hogy a szereplők kapcsolatrendszererendkívül sérülékeny, alakulása számos sok tényezőtől függ, melyek közt az egyénikésztetések szerepe aránytalanul nagy, törvényi szabályozás és módszertanokhiánya miatt.

6. Az eredményes részvételi tervezés feltételeiAz eredményes részvételi tervezés alapfeltétele a folyamatoskapcsolatteremtés a különböző szakaszok között:folyamatos visszacsatolásokkal egy iterációs eljárást szükséges létrehozni, melyhasználja a közbenső lépcsőfokok elemzése és a részfeladatok végrehajtásánakértékelése során létrejövő eredményeket. Ez vezethet az optimális eredményhez,melynek feltétele a folyamatos kapcsolattartás, az állandó elérhetőség és arugalmasság.

7. A társadalmi részvételi folyamat hozadéka ésnehézségeiA társadalmi részvétel hozadéka atervezésben• Környezeti problémákkal valószembesülés• A történések megértése, elégedettséga lakosság részéről• Partnerség a megvalósításban• felelősség megosztás• fenntarthatósági elemek jobbérvényesülése: közös működtetés,jobban fognak vigyázni ráA társadalmi részvétel nehézségei• Pénzbe és időbe kerül• Szakszerűséghez kötődő• Közérthető kommunikáció• Nyílt konfliktusok nyílt kezelésénekvállalása• A nagyhangúak radikalistapopulizmusának veszélye: „félre” vihetika folyamatot• Az egyetértők távolmaradása: torzítjaaz eredményt• A kisebbség érdekérvényesítésikérdéseiVárosaink megértése az, ami alapvetően befolyásolja továbbtervezésük módját. Atelepülésfejlesztés hatékonyságát alapvetően meghatározza az abban résztvevőszereplők köre, az elvégzett munka minősége és elfogadottsága.A széleskörű konszenzus létrejöttének pozitív volta nem vitatható sem helyi, semössz társadalmi szinten: képes a meglévő feszültségek csökkentésére és a közösérdekeltséget megteremtve új erőforrás tartalékok megmozdítására képes .

8. A részvételi tervezés jogi kerete MagyarországonAz Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről (OTÉK)szóló kormányrendelet mellékletében közli a Településrendezési Tervek és a HelyiÉpítési Szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szerveklistáját, viszont szót sem ejt az Étv‐ben megemlített „egyéb érintettek” köréről, azazérintett állampolgárokról, szervezetekről, érdekképviseleti szervekről. A hosszú távúkoncepciót, jövőképet meghatározó Településfejlesztési Koncepció és az ottmegfogalmazottak végrehajtását célzó Stratégiák kialakítása során sincs érdemitársadalmi egyeztetés. Csak a végső, a településrendezési tervek készítése sorántörvényi előírás valamilyen szintű társadalmi egyeztetés lefolytatása.Az Étv. meghatározza a településrendezési eszközök körét és azok fogalmát,valamint a kötelező és ajánlott egyeztetések körét,az épített környezet alakításáról ésvédelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény az, amely a legrészletesebben tárgyaljaa részvétel, illetve az érintett szereplők együtt működéseinek kérdéseit:„3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:d) A résztvevők – építtetők, tervezők és kivitelezők – együtt működésével kellmegvalósítani.(2) Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket ésdöntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell anyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és másjogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt állampolgárok,szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükrevéleménynyilvánításra és javaslattételre.”„9. §(2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:a) Az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervekvéleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helybenszokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásukelhatározását, amelynek keretében;b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzatiszerveket az előkészítésbe be kell vonni, hogy állásfoglalásukban ismertessék atelepülés fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket ésintézkedéseiket, valamint ezek időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozókérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányoskövetkezmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni azérintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbávizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.(4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek(főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpontmegjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előttlegalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell

készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadottvéleményt azok indokolásával együtt .(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nemadott, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt, kifogást, nem emelővéleményezőnek kell tekinteni.(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket amegállapítás, illetve a jóváhagyás előtt – azok magyarázatával együtt – apolgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásosmódon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkalkapcsolatban észrevételt tehetnek.(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)–(6)bekezdésekben előírt véleményeztetések nélkül nem hagyhatók jóvá. (8) Amegállapított helyi építési szabályzatot, valamint a jóváhagyott településrendezésiterveket a polgármesternek (főpolgármesternek) meg kell küldenie azokegyeztetésében részt vett államigazgatási, érdekképviseleti szerveknek éstársadalmi szervezeteknek.”A jogszabály által előírt társadalmi egyeztetés és eredménye:Az Étv. Szerinti településrendezési eszközök a hosszú távú Településfejlesztésikoncepció, a középtávú stratégiai programok és a rövidtávú operatívprogramok valamint az operatív jellegű, a település térbeli változásaszempontjából meghatározó Település Rendezési Eszközök, aTelepülésszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ).A Településfejlesztési koncepció olyan településpolitikai, a fejlesztésösszehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, atelepülés közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztésidöntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum,amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, eseti döntések rendszerbefoglalása, összegzése, amelynek létrehozása során döntő szerepe van a társadalmi,gazdasági, környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményirendszernek.A középtávú stratégiai programok (ITS) azokat a legfontosabb és egybenlegáltalánosabb célokat fogalmazzák meg, amelyeket a település fejlesztésével elkell, lehet érni:pl. környezeti minőség javítása, munkanélküliség csökkentése.A rövidtávú operatív programok az előző dokumentumokban foglaltakmegvalósításának eszközei: akcióterületi tervek, kiemelt programok, konkréttelepülésrészekre.A Településrendezési eszközök meghatározzák a település alakításának,védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyesterületrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszakiinfrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását éselrendezését,. a sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeketmegállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.

A törvényi definíciókból látható hogy, valamennyi településfejlesztési, rendezésidokumentum meghatározó jelentőséggel bír a település fejlődése, változásaszempontjából. Ez indokolná, hogy széleskörű társadalmi egyeztetési folyamateredményei legyenek.Az egyes dokumentumok létrejöttéről elmondható, hogy ágazati és hatóságiszinten valós egyeztetési folyamat zajlik, mely törvényben rögzített, esetenként azerős érdekérvényesítő közösségekhez eljut. Ugyanakkor a széleskörű társadalmiegyeztetési folyamat vagy teljes körűen hiányzik vagy formális. A lakossághoz nemjutnak el érdemi egyeztetésre, a civil szervezetek részvétele minimális, részvételükesetén inkább ellenérvek felsorakoztatása jellemzi őket.A felsorolt dokumentumok esetében igaz, hogy csak ott jön létre érdemiegyeztetési folyamat, ahol azt törvény kötelezően előírja és a részvétel módját éskereteit is rögzíti törvényileg. Ahol valamelyik elem hiányzik, ott sok esetbenformálissá válik.EredményA társadalmi részvétel a gyakorlatban súlytalan, a különböző szintűdöntéshozók, az önkormányzatok és helyenként maguk az állampolgárok isformálissá teszik. Bár a jogszabályok meghatároznak bizonyos egyeztetési, eljárásiés kommunikációs kötelezettségeket a törvény adta keretek a tervezés szereplőineknagy mozgásteret adnak. A nyilvánosság és a részvétel szintje nagymértékben függa tervezőtől és a főépítésztől, az előírt „helyben szokásos módon” lefolytatotttársadalmasítás általában kevés érintettet ér el. Az építetett, fizikai környezetetszabályozó, paraméterező rendezési tervek sok lakos számára nem érthetőek, nemtöltik be céljukat, a véleményezés lehetősége sem jut el hozzá, a tervek nyelvezetepedig nehézkes szakmai szöveg, mely nehezen érthető a kívülállóknak. A terveket„külső” tervező csoportok készítik, akik nem érdekeltek a részvételi tervezéslétrehozásában, díjazásuk sem elégséges hozzá. Ennek sokszor a rendelkezésreálló idő rövidsége is oka és a városok politikai vezetése sem látja az érdekeltséget aszélesebb körű párbeszéd létrejöttében.Össztársadalmi szinten nem történt meg a széleskörű társadalmi egyeztetésifolyamat szükségességének felismerése. Valamennyi döntéshozó szintrőlelmondható, hogy nem szívesen veszi tudomásul, hogy a részvételi folyamatok azátlagosnál több időt és energiát igényelnek és az érintett közösséget már a kezdetilépésekben a koncepcióalkotások és a stratégiák kialakítása során szükséges lennebevonni.Ugyanakkor a települési folyamatokról, mint lehetséges fejlesztésipotenciálokról elmondható, hogy bármilyen beleavatkozás alapvető hatással van azadott településen élőkre, így a változások okozta esetlegesen keletkező feszültségekelkerülésére, a meglévő feszültségek csökkentésére és a célok megfogalmazásánálkonszenzus elérése érdekében a széleskörű társadalmi egyeztetés általános körűvéválása az egész társadalom számára előnyös lenne.

9. Települési folyamatok, mint helyi témák a közösségekéletébentelepülési folyamatérdeklődésre számot tartó folyamatok1. Településtervezés közös térhasználat, funkciók átcsoportosítása, afejlesztési irányok és prioritások meghatározása2. Környezet- éstermészetvédelema helyi vizek, zöldterületek, levegő, erdők, vizek,hulladékgyűjtés, növénytelepítések, parkok3. A település működtetése,külső megjelenése, arculataintézményellátottság és működésük; településszépítés;forgalombiztonság, a közlekedési adottságok(tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés, forgalmiterheltségek, utak állapota); közbiztonság kérdése;szolgáltatások színvonalának emelése, újak megszervezése,díja4. A közösségi identitástérintő témákhelyi szimbólumok: zászló, jelvény; helytörténeti munka;helyi ügyek: egy tó, park használata; kastélyfelújítás; tájrehabilitációja; intézmény közösségi használatba vétele;közösségi identitás erősítése: régi szokások felelevenítése,hagyományok ápolása, helytörténeti kiállítás, helytörténetigyűjtemények5. Egészségügyi, szociális,oktatási, közművelődési,szabadidő és sport témákproblémák feltárása, új kezdeményezések, új létesítményekvagy korszerűsítésük / hol, mit, miből, mikor / prioritások6. A helyi nyilvánosság formái a közösségi média; az információkkal való ellátottság; aközösségi nyilvánossági formák, civil szerveződések7. A település társadalma kapcsolatok az önkormányzat, a képviselőtestület és alakosság között; a társadalmi és a civil részvétel helyiközösségi formái; az egymás ismerése, az együttműködés ésa bizalom mértéke a közösség szereplői között8. Munkalehetőségek helyi vállalkozások és vállalkozási lehetőségek; közösségiszolgáltatások beindítása; turizmus; bio vagyökogazdálkodásA kékkel kiemelt települési folyamatok esetében, tehát azok többségébenérvényesül az oda-vissza hatás a főépítészi tevékenységre. Bár ezek többségéheznem írja elő törvény a társadalmi egyeztetés szükségességét, mégis tekintve afolyamatok súlyát, hatását egy településre szükséges lenne a lehető legszélesebbkörű részvételi tervezési folyamat megvalósítása.

10. A főépítész és a részvételi tervezés:külső és belső tényezőktényezők a főépítészszempontjábólváltoztatandókkülsőtényezőkbelsőtényezőkjogintézménypénzidőpolitikaszervezeten belülipozíciómeghatározottságatervpályázati rendszerszakmaielkötelezettségtől függhogy él-e a részvételitervezés lehetőségévelaz adott főépítészelkötelezettség aközösség irányábakommunikációskészségekhelyi ismertségfüggetlenségtámogassa szélesebb körű kötelezővé tétellel atársadalmasítás folyamatát a településfejlesztésidöntések különböző szintjeinbiztosított legyen intézményi szinten / PolgármesteriHivatal / a szakember és a szaktudáslegyen rá törvényileg elkülönített önkormányzatiköltségvetési keretlegyen rá elegendő idő hagyva;a pályázati kiírások határidői hagyjanak elegendő időt atársadalmi egyeztetési folyamatokhoza helyi politika bízzon benne, tekintse partnernek, de neteremtsen függőségi viszonytaz SZMSZ szerint a főépítész jelenlegi pozíciójában azÖnkormányzathoz tartozik; gyakran megbízásiszerződéses keretek között egyedül látja el afeladatokatkötelezővé tenni, de egyben egyszerűsíteni mindbonyolítási, mind tartalmi tekintetben / tartalmivonatkozásban standardok kidolgozásalegyen benne a főépítészi kötelező feladatok törvényifelsorolásábanmeg kell ismerni a helyi közösség életkörülményeit, a főmegélhetési forrásokkal tisztában kell lenni, látni kell acivil szerveződés szintjét, lehetőségeitképzéseken való részvétellel fejleszteni szükséges,amihez az Önkormányzat adja meg mind az időbeni,mind a pénzbeli támogatástrendezvényeken, helyi TV-ben vállalni a nyilvánosmegjelenést, helyi újságban aktuális témákban cikketírnimegvalósítani a napi aktuálpolitikától valófüggetlenségetA táblázat megmutatja, hogy számos külső és belső tényező formálja afőépítész viszonyát a részvételi tervezéshez, hogy kíván-e, tud-e vele élni és hogymennyire lehet képes eredményeket elérni benne. A táblázat tartalmazza azokat azirányokat, lehetséges, szükséges változásokat is melyek nagymértékben meg tudnákváltoztatni a főépítész szerepvállalását és annak súlyát a széleskörű társadalmiegyeztetési folyamatokban.

11. A társadalmasítási folyamat_részvételi tervezés atelepülés fejlesztési folyamatok sorána társadalmasításifolyamat lépéseia folyamat elemeiFŐÉPÍTÉSZ SZEREPE MEGHATÁROZÓ LEHET ELŐKÉSZÍTÉSI SZAKASZa lakosság aktivizálásaa város fizikai éstársadalmi jellemzőinekfeltárásajövőkép és stratégiameghatározásaegyüttműködésifolyamata tervezési folyamat egészen koraiszakaszában vonjuk be az érintetteket1. motiváltság megteremtése: megértetni avéleményformálás fontosságát2. a szükséges idő és a szakmai bázis(moderátorok) biztosítása a folyamathoz2. a szakmai anyagok közérthetővé és közzététele_cikkek, füzetek, helyi TV, honlap, kiállítás,fórum1. érintettek vizsgálata:1.1. kik alkotnak csoportot1.2. közös célok megfogalmazása1.3. motiváltsági szintek felmérése2. helyi leltárok készítése a város értékeiről:látnivalók, táji természeti értékek, műemlékek,kulturális hagyományok / fotóanyagok, helyigyűjtemények ismerete, kapcsolat a helyilokálpatriótákkal3. formák: párbeszéd, kérdőívezés, interjúk,ötletbörze, kognitív térképek készítése,problématérképezés4. gyűjtött információk dokumentálása5. elemzés /SWOT/, alternatívák,forgatókönyvek1. ok-okozati összefüggések feltárása2. vízió3. lehetséges forgatókönyvek elemzése /prioritások / ütemezés1. folyamat megtervezése2. kommunikációs eszközök meghatározása:kiállítás, lakossági fórum, élő fórum, honlap,hírlevél, email3. átláthatóság biztosítása, folyamatoskommunikáció_bizalomépítés4. lehetőség megteremtése a csatlakozáshoz ésa beleszólásra

Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal szerepe a meghatározó VÉGREHAJTÁSI SZAKASZprojektekmeghatározása,kidolgozásaegyüttműködési keretekmeghatározásaa szerepek megosztásaproblémamegoldás,konfliktuskezelésflexibilitásszervezeti kereteklefektetéseszakemberek, szakértőkbevonásaanyagi forrásokfelkutatásamonitoringfolyamatosságbiztosítása1. konkrét határidejű feladatok meghatározása egyadott cél megvalósítására2. végrehajtó, résztvevő csapat felállítása: tervez,koordinál, végrehajt, kivitelez1. helyi támogató intézmény konkretizálása /Önkormányzat2. munkacsoportok felállítása / projektcég:szakemberek3. szabályok felállítása, eljárások kidolgozásaszempontok:1. konszenzusos keretek jöjjenek létre /elfogadottság kritériuma2. vezető szerep meghatározása / döntési körök3. pontos koordináció / időben, szervezetben, térben4. a sokszínűségre a lehetőség megadása / afeladatok és célok komplexek1. felelősségi körök meghatározása2. részfeladatok megosztása a különböző résztvevőkközött3. kulcsszemélyek, meghatározó csoportok rögzítése4. elérhetőségek meghatározása: hely, idő, telefon,internetakadályok:1. eltérő szakmai és foglalkozási kultúrák:alkalmazkodást igénylő tanulási folyamat2. menedzselés problémái:eltérő szakterületeket át kelltudni látni3. kultúrális és szociális különbözőség / mediátorflexibilitás a végrehajtás közbeni változásokkövetésére / szerepek változása, pénz, prioritások,részcélokfeltétele, hogy a folyamatos monitoring eredményeialkalmazásra kerülhessenek / tapasztalatokbeépülhesseneka folyamat stabilitásának feltétele az állandó keretekrögzítése / jog, szervezeti keretek, felelősségi körökmozgásterük, szerepük definiálásakonfliktus esetén nem kerülhetők kiközvetítői feladatok ellátásagazdasági modellek felállításamegvalósíthatósági tanulmányokfenntarthatóságra vonatkozó elemzések1. problémák és elvárások folyamatos gyűjtése2. kommunikációs eszközök és közvetítői technikákmeghatározása1. átláthatóság biztosítása2. választási ciklusoktól elkülönítettség3. láthatóvá tétel: rendszeres beszámolók, jelentések4. szilárd jogviszonyok, állandóság5. folyamatos kommunikáció a lakossággal / élőfórumok, blogok, beszámolók6. projektjavaslatok folyamatos gyűjtése7. partnerkeresés, forrásfelkutatás

Előző táblázatokban foglaltak alapján elmondható, hogy a főépítésziszerep megerősítése, a főépítészek képzés útján alkalmassá tétele, azegyüttműködő hivatali apparátus részvételi tervezésben jártasszakemberekkel történő megerősítése, a kötelező egyeztetési kör kibővítéseés pénzeszközök hozzárendelése a feladathoz tenné alkalmassá érdemirészvételi tervezési folyamatok lebonyolítására az Önkormányzatokat.12. Ajánlások− A jól végiggondolt és véghezvitt társadalmi egyeztetési folyamatokjavítani képesek az eltérő társadalmi helyzetű csoportok közöttiközeledést, melynek eredményeként a meglévő társadalmi feszültségekcsökkenni fognak.− A döntéshozatali folyamatokban különösen települési szinten, könnyítenikell a társadalmi részvétel lehetőségét: gyakorlattá kell tenni a ténylegeshatalommegosztást a széleskörű társadalmi egyeztetési folyamatoklehetővé tételével. A szükséges idő biztosítása a folyamathoz fontostényező, a megfelelő szervezeti, pénzügyi és szakmai háttér biztosításaelengedhetetlen.− Szükség lenne a főépítész szerepének törvényi szintű kiszélesítése,melyhez a szükséges eszközöket is hozzárendelve a részvételi tervezésmozgató rugóivá válhatnának.− Az építész képzésbe integrálni kell a részvételi tervezés oktatását ésgyakorlatát: a készségek gyakorlati elsajátítása fontos szerepet kellkapjon.− Elengedhetetlen módszertan kidolgozása és módszertani útmutatókrendelkezésre bocsátása az Önkormányzatok számára, hogy lehetővéváljon a részvételi tervezés napi gyakorlatban történő megvalósítása.

13. A kisebbség érdekérvényesítési kérdései, avagyamikor nem hagyható el a részvételi tervezésA gyakorlat azt mutatja, hogy általában egy adott fejlesztési elképzeléshez amár kialakult érdeksérelem és konfliktus esetén alakul ki közösségi egyeztetésifolyamat.A szociális városrehabilitáció az a terület, ahol nem szabad elhagyni aszéleskörű társadalmi részvételt. Ez az a problémakör, amely már meglévőtársadalmi feszültségeket érint, azok nem megfelelő kezelése az egyébként isnegatív folyamatokat tovább rontja. Sajnálatos módon széleskörűen elterjedtvárosrehabilitációról nem lehet beszélni. Döntő többségében a beadott Unióspályázatok nem ezt a célterületet érintik. Holott a valódi szociális városrehabilitációadná az igazi lehetőséget az érintettek megszólítására és aktivizálására.A jelenleg meglévő társadalmi problémák megoldása alapvetően atelepülések szintjén realizálható, a széleskörű társadalmi egyeztetés gyakorlataolyan pozitív folyamatokat generálna, amelyek eredményeként a településekenbelül jelentkező társadalmi feszültségek csökkennének és elősegítenék akülönböző helyzetű társadalmi csoportok közeledését és a társadalmikiegyezés irányába vezethetne.Jelenleg alig van társadalmi egyeztetési folyamatra hazai gyakorlati példa,nincs meg a megfelelő jogi és szervezeti háttere, a ma működő társadalmiegyeztetési folyamatok nem elégségesek, nem érik el a közösségek nagy részét.Az első hazai, gyakorlati példa a Magdolna negyed rehabilitációja,melynek során a résztvevők már megvalósult külföldi példák és az Agenda 21rögzítette elvek alapján próbáltak a hazai viszonyokra használható modelltlétrehozni.

14. A modernizmus tanulságainak hatására kialakulóAgenda 21Már a fenntartható fejlődés jegyében szervezték 1992-ben, a brazíliai Rio deJaneiróban a Környezet és Fejlődés elnevezésű ENSZ konferenciát. Ennek fődokumentuma, az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra), amelynek 28. fejezetefektette le a Helyi Agenda 21, vagyis a fenntarthatóság helyi, települési programjánakalapjait. Ez a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplexrendszerét foglalja magában, távlati célja a fenntartható város megteremtése.A Helyi Agenda 21 folyamatában a helyi hatóságok, különösen az önkormányzatokpartneri viszonyban működnek együtt a helyi közösséggel (civilekkel,vállalkozásokkal, közösségekkel stb.) azért, hogy helyi (települési, kerületi) szintenmegvalósítsák a fenntarthatóságot a települési folyamatok végig vitele során. Ennekérdekében az önkormányzat közreműködésével, a lakosság együttműködőtámogatásával kell kidolgozni a komplex stratégiai programokat, aminek fontosrésze hogy a fenntarthatóságnak be kell épülnie az önkormányzat, illetve alakosság mindennapi tevékenységeibe. Ilyen lehet pl. az önkormányzat szintjén akörnyezettudatos, jövőbe tekintő jogszabály-alkotás, vagy a helyi vállalkozóktámogatása; az egyén szintjén a gyermekeink jövőjére tekintettel levő vásárlási,közlekedési, étkezési szokások stb.A Helyi Agenda 21 program három terület - a társadalom, a környezet és agazdaság - egységes rendszerbe foglalása, ahol a fenntarthatóság elve alapjána természeti-környezeti, illetve életmódbeli értékeknek van elsőbbsége.Mivel nincs két egyforma település, nincs két egyforma Helyi Agenda 21 sem. Azalábbiak Budapest Józsefvárosra és a Magdolna negyedre alkalmazottlépéseket vázolják: (RÉV8 alapján):1. Külföldi és hazai példák feltárása, a nemzetközi Helyi Agenda 21 folyamatokeddigi eredményeinek értékelése, a Helyi Agenda 21 lépéseinek, eszközeinekmeghatározása.2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzésA Helyi Agenda 21 jogszabályi hátterének feltárása és más kerületi tervekhez,dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata. Atelepülés gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainakelemzése statisztikai adatok segítségével. A fenntarthatósággal kapcsolatoskérdőíves kutatás elvégzése 1000 fős mintán.(kerületi IVS megalkotása;szegregáció veszélyes területek kijelölése, Antiszegregációs Programmegfogalmazása).3. Partnerség, bevonásA lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programbalakossági fórumok és tematikus workshopok útján.

4. Stratégiai csoport felállításaA helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek, oktatásiintézmények és a lakosság képviselőiből, valamint a Helyi Agenda 21 folyamatotvezető szervezet tagjaiból álló Stratégiai csoport megalakítása. A csoportnakkitűntetett szerepe van abban, hogy a folyamatot hosszú távon koordinálja.5. AkciótervezésA stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása, az egyesfeladatok akciók szintjén történő megfogalmazása. A már megvalósult tervekeredményeinek, tapasztalatainak beépítése a Helyi Agenda 21 folyamatba.6. KommunikációAz Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció.A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelőfogadása, elemzése és figyelembe vétele.7. Végtermék, eredmény: a projekt eredményeinek kiértékelése, a megvalósult éselmaradt célkitűzések összegyűjtése, valamint a további teendők és célokmegfogalmazása. Ajánlások más tervezett projektekhez.

15. Magdolna - negyed15.1 HELYZETELEMZÉSBudapesten belüli elhelyezkedéseVizsgálandó terület térbeli lehatárolásaLakosság: 12.068 főTerület: 340.000m2A projekt terület: Nagyfuvaros utca, Népszínház utca, Fiumei út, Baross utca,Koszorú utca által határolt területA Mátyás tér és környéke beépítésének kezdete az 1730-as évek mely a kétvilágháború és a 30-as évek gazdasági válságának következtében sem tudottteljesen befejeződni. A második világháborút követő időszak sem tudott érdemiváltozást hozni a terület életében, sőt a városszerkezeten belüli kedvezőelhelyezkedése ellenére problémás területté vált. Korábbi gazdasági szerepételveszítette, negatív társadalmi folyamatok indultak meg, szegregálódott, kétes hírűrészévé vált Budapestnek. A 20. Század elejétől a környék a kerületbe beletelepedőcigányság célterülete.

mutató15.2 Probléma elemzéseA 0-8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya a 15-60évesek körébenadat35%A gazdaságilag aktív népesség aránya a lakónépességhez viszonyítva* 40%Munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva* 13%Legalább egy munkanélküli családtag a háztartások számához viszonyítva 11%A rendszeres szociális támogatásokból számított lokációs indexek** 1,25-2,4Nem komfortos lakások aránya 21%Túlzsúfolt lakások aránya I. (EU -szobánkénti laksűrűség > 1 fő/szoba) 40%Túlzsúfolt lakások aránya II. (KSH -szobánkénti laksűrűség > 2 fő/szoba) 14%díjhátralékosok aránya 17%díjhátralékosok aránya az önk-i bérlakásban élők között 21%díjhátralékosok aránya a saját tulajdonú lakásban élők között 12%Bűncselekmények áldozatává vált háztartások aránya az elmúlt egy évben 12%Forrás: MNKV, 2007, * KSH Nsz., 2001, **JÖK PmH Népjóléti O., 200715.3 Stratégia alkotásA 2005-ben elfogadott Józsefvárosi Kerületfejlesztési Stratégia, mintszegregálódott terület fejlesztésre jelölte a Magdolna Negyedet, melynek MagdolnaNegyed Programja című Akcióterületi Stratégiája célul tűzte ki a negyedben élőktársadalmi, gazdasági és fizikai életkörülményeinek javítását. Ez a program, mintintegrált szociális városrehabilitációs program több részből állt: a környezetfejlesztése mellett célul tűzte ki a helyi társadalom és gazdaság fejlesztését is.

15.4 A célok és eszközök összefoglalásaCélokTársadalmicélokGazdaságicélokKörnyezeticélokSzegregáció csökkentése−−−−Lakók életkörülményeinekjavítása-épületfelújításoka társadalmi kohézió erősítésetársadalmi sokszínűségmegőrzésea lakóközösségekönszerveződésénektámogatásaa negyed önfenntartó képességénekjavítása−a gazdasági aktivitás élénkítése− foglalkoztatottak arányánakjavítása, piacképes munkaerőképzés− a helyi kisvállalkozásokmegerősítéseFenntarthatólétrehozása−−lakókörnyezetépületek kis lépétkű felújítása alakosság bevonásával ésmegtartásávalzöld területek –különösen aszabadidő eltöltésére,sportolásra alkalmas terekkialakításaeszközökDankó utca 7._ épület felújítás lakókrészvételévelCivil Háló ProgramKesztyűgyár Közösségi Ház: kulturális,oktatási, tanácsadó és információsszolgáltatásaival a negyed közösségiközpontjaInnovatív Oktatási program az Erdélyi utcaiIskolában: nyitott oktatás tovább fejlesztése,a halmozottan hátrányos helyzetű és a romatanulók szegregációjának csökkentése, aziskolában az esélyegyenlőség és azinterkulturális oktatás megteremtése.Foglalkoztatási programA helyi munkaképes korú, hátrányoshelyzetű, többségében roma lakosságszakképesítésének, munkaerő-piacipozíciójának javítása, a terület gazdaságiaktivitásának és önfenntartó képességéneknövelése képzési programokkal, egyénreszabott tanácsadással.Szakképzések: villanyszerelő, valamintvendéglátó eladó.Készségfejlesztő képzések: alapfokúszámítógép-kezelői tanfolyamot, valamintWeb-szerkesztő tanfolyam.Mentorálás –folyamatos segítség,felzárkóztatásÁlláskereső klub –hetente két alkalommalsegítségnyújtásÁllásbörze –negyed évente a Munkaügyiközponttal közösenDankó utca 7._ épület felújítás lakókrészvételévelMátyás tér felújítása közösségi részvétellelvalósult megKözterület fejlesztési programHomok u. 7. – Sport udvar kialakításafoghíjtelken _ jelenleg még tervDankó u. 18. – A lakosság, civil éshajléktalan-ellátó szervezetek részvételévelszabadidőudvar kialakítása ahajléktalanellátó intézmények közvetlenszomszédságábanKözterületi illemhely létesítése a Mátyástéren és a Dankó utca 18. szám alatti telken

Program 2012 0415.5 A közösségi bevonás szereplői: a Mátyás tér és a környező utcákfelújításaA Mátyás tér megújítása az ott élők bevonásával – a közösség részvételével,részvételi tervezéssel tűnt a legjobb eredménnyel megvalósíthatónak.Az átalakítás célja, hogy a tér igazi találkozó „Hellyé” váljon, és a helyi lakosságminden korosztálya számára kínáljon szabadidős lehetőséget.

a közösségi bevonásszereplőifeladatok eredményesség befolyásolótényezőkMátyás tériektudatos részvételképzettségkörnyékbeliekrészvétel azelőkészítés és amegvalósítás soránpasszívabbrészvételképzettségáttevőlegesérintettségéshelyieknegyedbeliek szkepticizmus ésmiért pont ott kérdésfelvetésea nem részesülőcsalódottságapolgármesterihivataljogi és szervezetikeretekmegteremtése,források biztosításabizalmatlanságfeladat féltésönkormányzatiintézményekegyüttműködésminden résztvevővela megvalósítandócélok érdekébenbizalmatlanság,tisztázatlanszerepkörökügynökség közteshelyzete jogiszempontból,előkép hiányaközösségioldalhatóságokfolyamatok szakmaisegítéseegyüttműködőtámogatás a sajátfeltételrendszerükbenszakmaiigényességcivil szervezetekmegvalósításbanrészvétel, de afenntartásban nincsvállalásrészleges tapasztalat ésbizalom hiányaMTA FöldrajztudományiKutatóintézetmunkatársaiigények, ötletekfelmérése,afejlesztési terveklakosságikommunikációjábanmindvégigfolyamatoklegfontosabbmozgatóiaszakmaiigényességkitartásBCE oktatói éstájépítészhallgatóitervezés,kivitelezés,kommunikáció alakókkalszakmaioldalügynökség:építészek,beruházok,tervezők,szociológusoktervezés,kivitelezés,beruházáskommunikáció alakókkalközösségépítéshumán-szoc.Programokszervezésekonszenzus hiányaidőnként,döntésiváltozása,szűkülésekeretektapasztalati hiány,költségkeretkorlátjaibizalmi hiány