AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSE

AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSEMNovotniné Dr. Dankó Gabriellaegyetemi adjunktusDebreceni Egyetem ATC MTK ÁllattenyésztéstudományiIntézet

Az idegrendszer a szabályzlyzókészülék k része. rHomeosztáziszis fenntartása:- Ingerfelfogás- Ingerekre való reagálás- Életjelenségek harmonizálásaAz idegszövet a különbknböző szövetek, szervekműködését összehangolja.Idegszövet (tela(nervosa): idegsejt + gliasejtAz inger hatására bekövetkezvetkező anyagcsereváltozás s az ingerület.

AZ IDEGSEJT (neuron)• Az idegszövet a szervezet legdifferenciáltabb ltabb szövete.• Alapeleme a neuron• Sajátos működése mazon alapszik, hogy ingerlékenyskenységeésingerületvezetletvezető képessége nagyobb, mint más m s szövetveté.• Az ingerületiállapot gyorsan terjed tova a szövet egészszén.

KözpontPerifériariaIdegsejttesttársulásIDEGMAGVAK(nucleii)IDEGDÚCOK(ganglii)IdegrostoktársulásasaPÁLYA(tractus)IDEG(nervus)

ALAPVETŐ IDEGRENDSZERIFOLYAMATOK

Az ingerületi folyamat keletkezéseA sejtet burkoló sejtmembránkülső és s belső felülete lete között kioneloszlási si különbsknbségek vannak,s emiatt potenciálklkülönbségjelentkezik a sejt belseje éskörnyezte között. kAz ionok membránon keresztülzajló mozgását és s annak mértmrtékétdöntően a tölttltésviszonyokbóleredő feszültsltségkülönbség és s azeltérő koncentráciciók általkialakított kémiai kkoncentráciciógrádiensegyütt, mintelektrokémiai potenciál szabjameg.-

- Nyugalmi potenciál(elektromos tölttltésekkülönböző mennyisége)- Akcióspotencispotenciál – amembrán n két k t oldalaközt gyorsan kialakuló,átmeneti pozitívfeszültsltségkülönbség(hipo-,, majddepolarizácició,repolarizácició,regenerácició)Az akciós s potenciál

IngerületvezetletvezetésMűködési-áram = az akcióspotencispotenciál l tovaterjedése- Az ingerület tovaterjedésének feltétele, tele, hogy a kialakult akcióspotenciál depolarizáljalja a szomszédos membrán n területeket.Mivel depolarizácició csak szabad membránon jöhet jlétre, lazingerület máskmsként terjed az ún.„csupasz” ,velőhüvely vely nélknlküli li illetve a szigetelt, velőhüvelyes velyes idegroston.- Velőhüvely nélknlküli li idegrost – folyamatos vezetés- Velőhüvelyes idegrost – szaltatórikus(ugráló) ) ingerületvezetletvezetés

Bárdos és mtsai. 2007.

Ingerületátadás• Egye-egy egy idegsejten, illetve dendritjeinnagyon sok, 1000-10.000 10.000 más m s idegsejtnyúlvlványa is végzvgződhet,és s az axonnagyon sok más m s idegsejthez kapcsolódhat.• A kapcsolat az idegsejtek között knemközvetlenérintkezés útján n valósul meg,hanem SZINAPSZISOKON keresztül.(Sherringtonelnevezése alapján)

Ingerületletátadás s / szinapszisok működésemTípusai:1. Elektromos szinapszisA szinaptikus rés: 2-525 nmAz elektromos ellenállllás s rendkívül l alacsony, azingerület mindkét t irányba terjedhet.2. Kémiai KszinapszisA szinaptikus rés: 20-30 nmNagy az elektromos ellenállllás, az ingerülettovlettovábbításegyiránynyú (szelephatásérvényesül), az ingerületátadáshozátvivő (transzmittervagy mediátor) anyagszükskséges.

Szinapszisok• Serkentő mediátorok(a posztszinaptikus membránon a Na+csatornákat megnyitva depolarizáciciót t idéznekelő)- acetilkolin- szerotonin- noradrenalin- dopamin stb.• Gátló mediátorok(A posztszinaptikus membrán n nyugalmipotenciáljlját t tovább fokozvahiperpolarizáciciót váltanak ki)- GABA- glutaminA transzmitterek enzimatikus bontásával (pl. acetil-kolin észteráz)a receptor újabb transzmitter fogadására válik alkalmassá

AZ IDEGRENDSZERMORFOLÓGIAIÉSFUNKCIONÁLIS FELOSZTÁSASA

AZ AGY- ÉS GERINCVELŐ üregeiElülslső agyvelő : (előagyvelagyvelő+ + közti kagyvelő)Előagyvelagyvelő(g): szaglóhagyma(f): előagyvelagyvelő féltekék(6): I-II-esagyvelőkamraAgytörzs:(e): közti kagyvelő(5): Monroe-féle lyuk(4): III. agyvelőkamraKözépső agyvelő:(d): középskpső agyvelő(3): Sylvius-félele zsilipHátulsó agyvelő(2): IV. agyvelőkamra(c): utóagyvelagyvelő(b): végsvgső agyvelőGerincvelő (a) (1): középponti csatorna

A KÖZPONTI KIDEGRENDSZER• A GERINCVELŐ• AZ AGYTÖRZS• Hátulsó agyvelő:- végső agyvelő:-nyúltvelő(VI-XII)/ürege a IV.agyvelőkamrakamra/-hátulsó velővitorlavitorla-kisagyvelő hátulsó karjai- utó agyvelő:alapja a Varol híd d (V)oldala a két k t hídkarhteteje az elülslső velővitorlavitorla• Középső agyvelő(III-IV)IV)/ürege a Sylvius-félele zsilip/Elülslső agyvelő: Előagyvelagyvelő + KöztiagyvelKztiagyvelő• Közti agyvelő: - alapja a hypothalamus- oldala a thalamus- teteje az epithalamusAZ ELŐAGYVELAGYVELŐ alapja a szaglóagyvelagyvelőteteje és s oldala a két k t agyvelőfélteke lteke (ezek ürege az I-esés II-esagyvelőkamra,felkamra,felületüket a szürkerkeállomány adja, melyetagykéregnek nevezünk)nk)• A KISAGYVELŐFejlődéstanilag az utóagyvelagyvelő része, lapított gömb galakú agyvelőrészlet.

elülslsőközépsőhátulsó

Agy-és s gerincvelőburkok

Agy-és s gerincvelői i folyadék(liquorcerebrospinalis)• Az agykamrákat kat borító ependyma sejtek termelik, transzcellulárisrisfolyadék.• A kamrákbkból l a liquor a Luschka-félelyukon át t a subarachnoideálisüregbe, majd az arachnoidea felületletén n lévőlPaccioni-féleszemcséken keresztül áramlik vissza a vérbe. vAz áramlást a liquornagyobb hidrosztatikai nyomásaés s a vénás v s vér v r nagyobb ozmózisoszisoskoncentráciciója tartja fenn.• Monroe-Kellieelv: : a koponyaüregés s s a gerinccsatorna térfogata tállandó, , az idegszövet, a vér v és s a liquor térfogata is állandó. . A liquortérfogat változvltozására azért van szükskség, mert az agy- és s gerincvelőtérfogata rfogata nem változhat, vs a vértvrtérfogat rfogat csak a liqour térfogatrovására ra növekedhet nmeg.

• A liquor napi termelődése emberben 20-50ml, teljes mennyisége 110-200 ml.• Mechanikai védelmet vnyújt a központi kidegrendszernek, valamint az idegrendszerellenanyagraktáraés s kémiai kkommunikácicióscsatorna a transzmitter molekulák k számára.• Kóros felszaporodás s eredményezi avízfejűséget.

A gerincvelő működése- Gerincvelőireflexek

• Központi csatornája körül k l H alakú, , nagyobbrésztidegsejtekből álló szürkerkeállomány, körülötte kidegpálylyákból álló fehérállomllomány helyezkedik el.• Bell-Magendie- féleszabályly: : Minden csigalyaköztilyukon a gerincvelőbedorsalisan érző rostok kötege klép p be, ventrálisanmozgató rostok kötege klép l p ki.

• A szürkerkeállományhátulsó szarvábanés s központi krészén n a különbknböző idegpálylyákat képezkpezőidegsejtek közötti kkapcsolatot létrehozltrehozó, ún.asszociáciciós s sejtek, , a mellső szarvábanmozgatósejtekvannak, amelyek a vázizmok vmozgatását t szabályozzlyozzák.• A vázizomreflexeka testhelyzetmegtartásánakés s a védekezvdekezésnek eszközei.zei.• Az oldalsó szarvában levő központi vegetatívsejtek axonjai a környkrnyéki idegrendszerben levővegetatív v dúcokban dátkapcsolódnak amozgatósejthez, ezek a belső szervekizomzatát, t, valamint mirigyeinekműködését t szabályozzlyozzák.

• A fehérállomllományegy részrszét t képezkpezőfelszálllló pályák a környkrnyékiidegrendszer ingerületeit továbbbbítjákaz agyvelőhöz; a leszálllló pályák azagyi ingereket juttatják k el akülönböző szervekhez.• A gerincvelőből l két k t gyökérrel lépnek lki a gerincvelőidegekidegek (31 pár), phátulsó érző- és s elülslsőmozgatógygyökérrel. A motoros gyök k agerincvelőből l az izmokhoz viszi azingerületet, az érző gyökér érzőimpulzusokat (érint(rintés, helyezet,fájdalom, hő) h ) szállllít t a testrészekbszekből l agerincvelőbe.• A gerincvelőbenérzősejteknincsenek, az érzőidegeksejttestjei acsigolyaközöttidúcokban vannak.

A reflex és s reflexívReflex: a különfknféle ingerekrebekövetkezvetkező idegrendszeri alapműködés.Anatómiai alapja a reflexív, melynekrészei:• Ingerfelvevő végkészülék k vagyreceptor (külslső vagy belső ingereketfelveszi és s ingerülettletté alakítja)• Érző vagy afferens neuronok ( azingerületet a központi kidegrendszermeghatározott területletére vezeti)• Reflexközpont(agyvelő vagy gerincvelő,az ingerületátkapcsolódik a végrehajtvgrehajtóneuronra)• Efferens vagy centrifugális ideg (azingerületet a végrehajtvgrehajtó szervekhez-izmokhoz, mirigyekhez- vezeti)• Effektor szerv vagy végkvgkészülék (azingerület kiváltja a végrehajtvgrehajtó szervműködését)A reflexközpontok sokasága alkotja aközponti idegrendszert.

A reflexek csoportosítása sa (1)A reflexközpontok alapján (ahol a kapcsolósejtek sejtek beiktatódnak areflextevékenyskenységbe):• gerincvelői i reflex• agyvelői i reflexAz élettani folyamatok serkentését t tekintve:• pozitív v (meghatározott működést mindít t meg, pl. izommozgatás,mirigyszekrécició)• negatív v reflex (a már m r folyamatban lévőlműködést gátolja) gA reflexfolyamatok megindulásának nak helye szerint:• felületi leti reflex (a bőrt bért ingerekre)• mély reflexek (a bőr b r alatti rétegeket rért ingerekre)

A reflexek csoportosítása sa (2)A reflexválasz lasz kiváltltódásiés s az ingerület kiindulási helye szerint:• saját t reflex (pl. térdkaltrdkalács)• idegen reflex (a válasz vnem abban a szervben jön j n létre, lahol az ingerületkeletkezett)A reflexfolyamat hatóterterülete szerint:• szomatikus (a test a külsklső környezethez alkalmazkodik; effektor szervei aharántcsntcsíkolt izmok)• vegetatív v (effektor(szerve lehet sima izom, szívizom, vagy mirigy)• A szomatikus és s vegetatív v reflexek együttese a komplex autonom reflex.Pavlovi reflexek• - Feltétlen tlen reflex (veleszületett,letett, öröklött,állandó)• - Feltételes teles (tanult)

Gerincvelői i szomatikus reflexek• Afferens ága: : a gerincvelői i idegdúcbipoláris idegsejtjeinek nyúlvlványa• Központ: dorsalis érzőszarv–átkapcsolódik a ventralis mozgatószarvra• Efferens szár: : mozgatórost• Végrehajtó szerv: : vázizomv

Gerincvelői i vegetatív v reflexek• Afferens szár: : zsigerekből l kiinduló érzőrostokrostok• Vegetatív v központokka gerincvelőben- szimpatikus: hát-ágyhgyéki szakasz oldalsó szarvában- paraszimpatikus: kereszttáji szakasz oldalsó szarvában• Efferens rostok: a ventralis szarvból l lépnek lki• Végrehajtó szerv: : simaizom, szívizom, mirigy1. paraszimpatikus reflexek: bélsblsár- és s vizeletürítés, erekció2. szimpatikus reflexek: ejakulácició

A gerincvelő érző működése• A gerincvelőszelvényezettsnyezettségének nek megfelelően en mindenérzőgyökér r egy adott bőrterbrterületről l gyűjtiössze az ingereket.• Bizonyos szervekből l kiindulóbőrterületről l kiinduló rostokkal.rostok együtt haladnak a• Valamely szerv fájdalma f– együtt jár j r egy bőrterbrterületfájdalmasságávalpl. recésgyomorátfúródás s esetén n a martájéki bőr b r fájdalmasf

• Az ábra demonstrálja, hogymelyik csigolyához melyikszerv és s azon keresztülmelyik élettani funkció társul.• A gerinc biomechanikaielemeinek korlátozottmozgása, az ideggyökökingerlése fájdalmat fésizomgörcsrcsöt t okozhat,ami továbbihatással van aszerveinkre - szív, gyomor,tüdő, , stb. - így azok ismegbetegedhetnek, mert ezeka szervek az idegekközvetítésével vel kapják k azingerületeket.

A gerincvelő integráciciós s működésem• A központi kidegrendszer működésében mhierarchikuselrendeződés s alakult ki. Ennek legalacsonyabb szintjéna gerincvelő találhatlható.• A gerincvelő működése az agytörzsés s az agykéregszabályozlyozása alatt áll.• A felülvezlvezérlés s serkentő és s gátlgtló hatásokkal törttrténik.• Eredménye: a működések megyre tökéletesebb,tbonyolultabb, összehangoltabb formája.• Feltétele: tele: a gerincvelőösszeköttetése a magasabbközpontokkal a fel- és s leszálllló pályák k segítstségével.• Integrácició a gerincvelőn n belül l is van: pl. vakaródzdzásireflex

A gerincvelői állatéletműködései(spinalisállat)(átvágás s az 5-6. 5nyakcsigolya között, kígy a hasi légzlgzéshezszükskséges rekeszideg ép p marad)• Ún. tömegreflexekt• Lassan visszatérnek a szomatikus és s a vegetatív v reflexek,de• nincs testtartási si reflex• és s az állat nem tud járni, jcsak fekszik!

Az agytörzs működésem

AZ AGYTÖRZS (truncus(cerebri)A gerincvelő folytatása az agytörzs, a mely a-hátulsó agyvelőből l (végsgső+ + utóagyvelagyvelő),- a középskpső agyvelőből és-a köztiagyvelőből áll.Hátulsó agyvelő:- végső agyvelő:-nyúltvelő(VI-XII)-hátulsó velővitorlavitorla-kisagyvelő hátulsó karjai- utó agyvelő: : alapja a Varol híd d (V)oldala a két k t hídkarhteteje az elülslső velővitorlavitorlaKözépső agyvelő(III-IV)IV)/ürege a IV. és s III. kamrát összekötő Sylvius-félele zsilip/Közti agyvelő:- alapja a hypothalamus- oldala a thalamus- teteje az epithalamus

Az agytörzsi vegetatív v szabályozlyozás• Nyúltvelltvelői és Varol-hídbeliközpontok- Életfontosságú reflexközpontok: légzlgzőközpontok, zpontok, szív ésérmozgató központ- Táplálkozássalösszefüggő reflexközpontok: szopás, s, rágás, rnyelés, böfögés, bkérődzkdzés, nyálelvlelválasztás- Védekezőreflexközpontok:köhögés, ktüsszenttsszentés, s,könnyelválasztás, s, hányhnyás• Hypothalamus-bantalálhatlható központok- Testhőmérsrsékletszabályozlyozása,éhség,jóllakottsjllakottság,szomjúságérzet- Önfenntartás és s fajfenntartás s folyamatainak neuro-endokrinendokrinszabályozlyozása

Az agytörzs motoros szabályozlyozás• A testtartás s szabályozlyozásában vesznek részt: rvörösmag,vestibularis magok, a formatio reticularis egyes részei. r• Ezek a testtartástés s az egyensúlyt fenntartó tartásiésfelegyenesedési si reflexek átkapcsolódásának helyei.• Leszálllló pályáik révén r n serkentik vagy gátoljgtolják k a gerincvelőmotoros működését.m

Az agytörzsérző működése• A thalamus az elemi érzetek kialakulásának helye.Specifikus magcsoportjaiban átkapcsolódnakérzőpályák k (Kv(Kv. . szaglás).s).az• Nem specifikus magvai a formatioreticularissal(hálózatosállomány, mely végig vfut az agytörzsrzsön)létesítenek tenek kapcsolatot.• Az asszociáciciós s magvaiból az ingerület az agykéregasszociáciciós s mezőibe fut.

Az agytörzs szerepe az alvás és ébrenlét t ciklusszabályozlyozásában• Ez a felszálllló reticularis aktiváciciós s rendszer (ARAS)működésének eredményeknyeként nt jön j n létre. l• Ébrenlét az ARAS és s a limbikus rendszer állandóingerületiállapotának a következmkvetkezménye.• Alváss keltése a testfolyadékokban tejsavfelhalmozódás szerotonin elválasztlasztás

A nagyagyvelő működése

A nagyagyvelő érző működése(Érző mezők - finom érzékelés)- Hallómezmező (halántntéki lebeny)- Látómező (nyakszirti lebeny)- Szomatoszenzoros mező (fali lebeny)Mechanikai érzetek: rezgés, nyomás, tapintásHő érzékelésFájdalomérzet lassú fájdalom jdalom gyors fájdalomf- Szaglómezmező (az agyféltekltekék ventralis felületletén)- Íz érzékelés, egyensúlyilyi-helyzetérzékelése

Magasabb rendű idegműködés(A nagyagyvelő asszociáciciós s működésem asszociáciciós s mezők)• Az asszociáciciós s mezők k helye pontosan nem lokalizálhatlható,a tanulást szolgáljlják.• Magasabb rendű idegműködésen: az állat viselkedésétkialakító komplex idegrendszeri folyamatokat értjük.• Feltételes teles reflexek kialakulása- a klasszikus kondicionálás s (Pavlov!)- instrumentális kondicionálás

A nagyagyvelő mozgató tevékenyskenysége(Mozgató mezők)• A motoros működés m s legmagasabb szintű, , legfinomabbiránynyítói.• Elsődlegesmozgató mező:: mozgás s finomítás,környezethez igazítás.Másodlagos mozgató mező: : szerepe nem tisztázott.zott.• A mozgásokat iránynyítóhelye.piramispálylyák k pályplyák k kiindulási

A limbikus rendszer működése• A nagyagyvelő limbikus kéregi része, rkéreg kalatti magvak éshypothalamus magvak alkotják.k.• Afferenspályái i segítstségévelösszekapcsolja a vegetatívfunkciók és s bizonyos érzelmi, viselkedési si funkciókszabályozlyozási folyamatait.• A magatartási reakciók k közül k l az agresszivitás, s, a szexuáliséstáplálkozási viselkedésformsformák, a félelem férzet kialakulásakapcsolódnak ide.• Működéseés s pályplyái i révén r n egyaránt kapcsolatban áll ahypothalamusszal, így befolyásolja a szervezet hormonálisszabályozlyozását t is.

A kisagyvelő (cerebellum)• Fejlődéstanilag azutóagyvelagyvelő része. Lapított,gömb alakú agyvelőrészlet,melyet karok kapcsolnak ahátulsó és s középskpsőagyvelőhöz. Két K t féltekfltekéjevagy oldalsó lebenye között khernyó alakú féreghelyeződik.Szürkerkeállományajellegzetes, levél l alakú,fehérállomllomány a fa ágaihozhasonló elrendeződésbennyomul a levelek közé k („azélet fájafja”).

A kisagyvelő működése• A kisagy három hszelvénynyének nek működése: m- féreg ( (vermis): segíti az ún. pozícioncionált testtartást, st, atestrészek szek normális helyzetének megtartását- középső rész ( (parsintermedia): mozgások menetközbeniösszerendezésese- oldalsó rész ( (parspars lateralis): gyors, automatizáltmozgások létrehozltrehozása.• A kisagyvelő a mozgáskoordinskoordinációt t a vestibuláris(egyensúlyozlyozási) készkszülékkel egységet get képezve kvégzi. v

A szomatikus idegrendszer működésem

A mozgás és s testtartás s szabályozlyozása(a szomatikus idegrendszer működése) mA gerincvelő, , az agytörzs, a kisagyvelő és s az agyvelőféltekltekékösszehangolt, egymásraépülő működésének eredménye azállat testtartásasa és s helyzetváltoztatltoztató mozgása.

A mozgás és s testtartás s szabályozlyozásaTesttartás:s:• Az állat a nehézszségi erőellenében elériés s fenntartjajellemző testhelyzetét t (gerincvelői myotatikus reflexek).• A kibillentőerőhatására helyzetét t visszajuttatja eredetiállapotába, vagyis visszanyeri statikus helyzetét(az agykéregés s kéreg kalatti központok ksegítstségével).• Az állat megőrzi a testrészek szek egymáshoz viszonyítotthelyzetét t (pozicion(pozicionálistesttartás)s) (kisagyvelő, , agykérgipiramispálylyák).• Fontosabbtesttartásisi reflexek: statikusreflexek,felegyenesedési si reflexek, statokinetikus reflexek, , ráhelyezrhelyezésiés s tovalépési reflexek

A mozgás és s testtartás s szabályozlyozásaCélirányos mozgások:A motoros kéregbkregből l két k t főfefferens pályarendszer tér t r azagytörzsiés s a gerincvelői i mozgató magvakhoz:• A piramispályarendszer szerepe az izomtónusszabályozlyozása, a kifinomult, az új, megtanulásra váróvmozgásformsformák k kialakítása, a mozgással kapcsolatos érzetekkoordinálása.• Az extrapiramidálispályarendszer(eredésük k szétsztszórt)adurvább, tudattalan, támadtmadó, , védekezvdekező mozgásformsformákiránynyítását, t, a testhelyzet fenntartásában szereplőizmoktónusánaknak szabályozlyozását t végzi. vFeladata a nagyobbizomtömegekhezmegekhez kötött k tt mozgások szabályozlyozása,amásodlagos nemi jelleggel összefüggőés s az érzelmiállapotot kísérőkmozgások koordinálása.

A mozgás és s testtartás s szabályozlyozása• A két k t pályarendszer pfunkcionális egységet get alkot a kisagymozgást szabályozlyozó működésével.• A normális testtartás és s mozgás s fenntartásában jelentősszerep jut az egyensúlyozlyozási (vestibul(vestibuláris) ) készkszüléknek.• A kisagyvelő szabályozza:- az izomtónus eloszlását t a testben és s segíti a pozicionálistesttartást- a mozgások menet közbeni kösszerendezését- gyors automatizált mozgások létrehozltrehozására ra képesk

Az autonóm m idegrendszer

Az autonóm m idegrendszer• Az autonóm m vagy vegetatív v idegrendszer felelős s a szervekműködésénekszabályozlyozásáért, a szervezethomeosztáziszisánakfenntartásáéáért.• Beidegzési területei: a szervek simaizomzata, a szívizomés s a mirigyek.• Morfológiailagés s funkcionálisan felosztható:- hát-ágyéki (thoracolumbalis(thoracolumbalis) ) szimpatikus idegrendszer- kereszttáji (craniosacralis(craniosacralis) ) paraszimpatikus idegrendszer- intramurálisidegrendszer

Az autonóm m idegrendszerben az efferens rost: aperiféririán n egyszer átkapcsolódik, az átkapcsolásvalamely vegetatív v idegdúcban törttrténik meg.Bárdos és mtsai 2007

Szimpatikus idegrendszer• Szimpatikus központok: ka háti hés s az első néhány ny ágyékigerincvelő szelvényben.• A szimpatikus idegrendszer efferentáciciójaPreganglionaris rostok a szimpatikus határkrkötegben kapcsolódhatnakátvagy a nagy zsigeri ereken illetve közelkzelükbenelhelyezkedő praevertebralis, , a zsigerek kapujábantalálhatlható visceralis, , esetleg a zsigerek falábantalálhatlható intramuralis dúcokban törttrténik nik meg azátkapcsolódásuksuk• A postganglionaris rostok fonatokat alkotva térnek tazsigerekhez.

Szimpatikus idegrendszer• A szimpatikus idegi hatás s lényege la szervezet erőtartaltartalé-kainak adott cél c érdekében való átcsoportosítása.sa.• Ez a hatás s nem választhatvlasztható el a mellékvesevelőállomllományánaknak katekolamin termelésétől.l.• Az állati szervezet az őt ért erőteljes, kellemetlen ingerekrea Cannon-félevészreakcióval (másksként:szimpatikusidegizgalommal) reagál.TÜNETEI

Paraszimpatikus idegrendszer• Paraszimpatikus központok: kagytörzsi magvakban, agerincvelő kereszttáji szelvényeiben.• Az átkapcsolódás s az eredéststől l távolabb thelyeződőganglionban történik (a cél c l szervhez közül) k a hatás s körülírt k rt jellegű• A paraszimpatikus hatás s konzerváló jellegű (energiaraktározrozás, nyugalmi állapot).A szervezet megterhelése csökken, a salakanyagokkiürülnek.

Bárdos és mtsai. 2007.

Az intramuralis idegrendszer• Az emésztsztő-, , a húgyhgy- és s az ivarszervek falában anyálkahlkahártya alatt, valamint a körkkrkörös és s hosszantiizomrétegközött ktalálhatlható ganglionokbólésidegfonatokból áll. Eredményeknyeként nt ezen szervek bizonyosautomáciciával(önállósággal) rendelkeznek.

A környkrnyéki idegrendszer

Agy-és s gerincvelő idegek

Az agyvelő-idegpidegpárok

• I. A szaglóidegideg, n.n. olfactorius. Tisztisztán érzőideg. A szaglónyálkahlkahártya primer szagló hámsejtjeiből l szedődikdik össze. Vékony Vrostjai aszemgödörbe lépnek, lmajd a koponyaüregbe jutva a szaglóhagymhagymához hoz térnek. t• II. A látóideglideg, n.n. opticus. TisztTisztán érzőideg. A szemgolyóideghártyrtyájánakganglionsejtjeiből származik. A koponyaüregbe lépőllátóidegrostjai az agyvelő alapján n a szürke gumó előtt teljes mértmrtékben kereszteződnekegymással, ssal, majd a látókötegben l tegben haladnak.• III. A szemmozgató ideg, n.n. oculomocorius. A kA középsőagyvelőből l indul ki, és s a szemgödörben a legtöbb szemmozgató izmot, valamint aszemhéj j emelőizmizmát idegzi be.• IV. A sodorideg, n.n. trochlearis, a ka középső agyvelő dorsalisfelületletén n ered. A szemgödörben a felső ferde szemizmot idegzi bemozgatórostokkal.Érző és s szimpatikus rostokat is tartalmaz.• V. A háromosztatú ideg, n.n. trigeminus. Az utAz utóagyvelőbőlered, a Varol-híd mellett lép l p ki az agyvelőből. l. Három Hága van:• V1. A szemideg, , végágai v gai közül k l több tkisebb ága a felső szemhéj és s a homlokbőrét t látja lel.• V2. Az állcsonti ideg. . Ellátja az orrüreg reg nyálkahlkahártyáját, t, mirigyeit, az alsószemhéjat, a könnymirigyet, ka garat nyálkahlkahártyáját.t.• V3. Az állkapcsi ideg, a koponyaüregbregből l lép l p ki, érzőrostjai rostjai az áll tájéka, taz alsófogsor, a nyelv, a pofa nyálkahlkahártyája felől l húzódnak, hmozgatórostjai főleg farágóizmokatidegzi be, szimpatikus és s paraszimpatikus rostjai a nyelv alattinyálmirigyhez térnek. t

• VI. A szem távoztatóidege, n.n. abducens . A nyúltvelltvelőből ered,majd kilép p a szemgödörbe.Ágai a külsklső egyenes szemizmot, a szemhátravonó izmát és s a harmadik szemhéj j izmát t látjltják k el.VII. Az arcideg, n. facialis. A nyúltvelltvelőből ered a a fültfltőmirigy alátér.Érző és s paraszimpatikus ideg. Érzőrostjai rostjai az arcizmokból,ízlelőrostjai a nyelvből l indulnak.VIII. A hallás és s egyensúlyozlyozás s idege, n.vestibulocochlearis. Kizárólagérzőideg. A hallás és s egyensúlyozlyozásfajlagos idege.IX. A nyelv-garat ideg, n. glossopharyngeus. A nyúltvelltvelőből,ered. Több Tágával a garat és s a nyelv izmaiban és s a nyelv alattinyálmirigybenágazódik el. Erős ága a garat dorsalis és lateralis faláhoztér, a gégében gés s a nyelőcscső kezdeti szakaszában oszlik el. Továbbiágai a nyelőcscsőhöz és s a begyhez térnek. tX. A bolygóideg,n. vagus, több gyökérrel, a nyúltvelltvelőből ered.Érző- mozgató és s paraszimpatikus rostokat egyaránt tartalmaz. Apajzsmirigy közelkzelében rajta idegdúc c van, innen ered a pajzsmirigyhez,a szívhezés s a tüdőhöz t z térőtága. A tőle telváló visszatérő gégeideg geideg agégét, a gége g ge izmait, a gégecsggecsövet, a nyelőcscsövet, a begyet látja lel.Ágai a nyelőcscsövet, a mirigyes, a zúzógyomrot, za májat, ma lépet, lahasnyálmirigyet, a bélcsblcső egyes szakaszait látjltják k el.• VII. Az arcideg,• VIII. A hall• IX. A nyelv• X. A bolyg

• XI. A járuljrulékos ideg, n. accessorius. Anyúltvelltvelőből és s a gerincvelő első és s második mnyaki szelvénynyéből, számos gyökérrel ered.Gerincvelői i gyökerei az öreglyukonát t akoponyaüregbe lépnek, lott társulnak tanyúltvelltvelői gyökerekhez. A bolygóideggelszorosan egybefonódva hagyja el akoponyaüreget.• XII. A nyelv alatti ideg, n. hypoglossus. Anyúltvelltvelő oldalsó árkában több tgyökérrelered. A nyelvizomzat mozgatója, de érző ésszimpatikus vasoconstrictor rostokat istartalmaz.

Gerincvelő idegek

A központi kidegrendszer működésénekmvizsgáló módszerei

A központi kidegrendszer működésének mvizsgálómódszerei1., Mechanikai módszerekmTRAUMAA gerincvelő önálló működése a gerincvelő átmetszése se utánvizsgálhatlható (lásd: gerincvelői állat)Az agyvelő különböző helyein végzett vátmetszésekkel sekkel pedig azegyes funkciók k lokalizálhatlhatók k (ny(nyúltvelői állat, középagyi kállat,thalamusz állat)Bizonyos területek roncsolása sa vagy eltávolvolításautánmegfigyelhetők k a műtétet m tet követkvető funkcióváltozltozások,-kiesések. következtetni lehet az adott agyterület működésérem

A központi kidegrendszer működésének mvizsgálómódszerei1., Mechanikai módszerekmAGYCÉLZLZÓ BERENDEZÉSRögzítik a kísérleti kállat koponyájátA készkszülék k elektródája segítstségévelaz agy felszínénél l mélyebben mlévőlterületek roncsolhatók, ingerelhetők.Megfigyelhetők k a következmkvetkezmények.Rudas-Frenyó 1995

A központi kidegrendszer működésének mvizsgálómódszerei2., Az agy elektromos tevékenyskenységének nek vizsgálataelektroenkefalográfiafia (EEG)Az idegrendszer működését m meghatározó bioelektromosváltozások vizsgálata.Hullám típusok felnőttekben:Alfa: éber, teljes nyugalom(kis rezgésszám, nagy amplitúdó)Béta: éber, figyelmi állapot(nagy rezgésszám, kis amplitúdó)Delta: mély alvás(szabálytalan, ingadozó)Théta: alvás és ébrenlét közöttRudas-Frenyó 1995

A központi kidegrendszer működésének mvizsgálómódszerei3., Modern diagnosztikai módszerek m/ képalkotkpalkotó eljárásokkomputertomográfia (CT(CT)Az egyes síkjait slépésenklsenként nt letapogatják,röntgenfelvételeket teleket készkszítenek. Ezeket arétegfelvételeket teleket számítógép p segítstségévelértékelik.Bánki M. Cs.: Az agyévtizedében, 1994

A központi kidegrendszer működésének mvizsgálómódszerei3., Modern diagnosztikai módszerek m/ képalkotkpalkotó eljárásokmágneses rezonancia vizsgálat (MRI(MRI)A protonoknak a nagyon erős s mágnese mtér t által kiváltottrezonanciáját t elemzik, ennek segítstségével rajzolnak pontosképet az agyról. Tetszés s szerinti metszetek illetveaz agy térbeli tképe kis elkészszíthető.

Bánki M. Cs.: Az agyévtizedében, 1994

A központi kidegrendszer működésének mvizsgálómódszerei3., Modern diagnosztikai módszerek m/ képalkotkpalkotó eljárásokpozitron-emissziemissziós s tomográfia (PET(PET)A legkorszerűbb agykutatási eljárás. Nemcsak az anatómiaiviszonyokról, hanem a az egyes anatómiai képletekben kzajlóbiokémiai folyamatokról l (az agyműködéséről) is pontos képet kad, úgy hogy közben kaz agy nem sérül. s

Bánki M. Cs.: Az agyévtizedében, 1994

A központi kidegrendszer működésénekmvizsgáló módszerei4., Biokémiai módszerekmSejttenyészetekés s szövetkultvetkultúrák k segítstségévelin vitrovizsgálhatlható az agyi neuropeptidek sejt szintű hatása.5., A magatartás s megfigyeléseés s regisztrálásasaFeltételes reflexek, asszociációk tanulmányozása.

KÖSZÖNÖM M AFIGYELMET