ESZTERGOM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
HELYI HISTÓRIA<br />
A vármegye egykori háza<br />
Esztergom felfedezése, avagy a hely története<br />
A főtér, a Bottyán János utca és a Deák Ferenc utca ölelésében, az elmúlt évszázadok jelentős eseményeinek<br />
helyszínévé avatott épület áll. A volt Vármegyeházáról van szó, melynek szomszédságában most júliusban induló<br />
felújítási munkálat remek apropót ad helytörténeti írásunk közreadásának.<br />
Aki a Széchenyi térről közelít a volt Vármegyeházához,<br />
az első pillantásra nem egykönnyen különbözteti meg<br />
az épületegyüttes többi egységétől, mivel a teljes ház<br />
építményrészeinek téglái egymáshoz simulnak.<br />
A Vármegyeháza építését Terstyánszky János alnádor<br />
rendelte meg 1750 körül. A pompás barokk palota építésze<br />
a pesti illetőségű Mayerhoffer András volt. Az építmény<br />
elődjéül szolgáló ház első ismert tulajdonosa Svár János,<br />
a város 1699 óta első „harmincadosa” volt, aki 1701-ben<br />
kapta ezt a legszebben helyen lévő telket. Svár tekintélyes<br />
ember volt, később városbírónak is megválasztották.<br />
Terstyánszky és Svár közötti kapocs ez utóbbi egyetlen,<br />
Borbála nevű lánya volt, akiről 1721-ben már Terstyánszky<br />
János feleségeként ír egy korabeli dokumentum. Mint a<br />
Vármegyeháza építtetőjéről, érdemes tudnunk róla még,<br />
hogy hivatali pályája mellett vagyonát is gyarapította.<br />
Egymás után szerezte meg Felső- és Alsó Bélát, Vörösvárt,<br />
Szentivánt és Solymárt. Mint a helytörténész írja, „merész<br />
vállalkozású, gazdag ember volt, aki felépíttette a ma is<br />
látható palotát”. Az építményről egy 1751-ből származó<br />
irat is tanúskodik, eszerint 1751-ben már itt, a palota<br />
emeleti nagytermében tartotta Esztergom vármegye<br />
az ünnepi ülését. Tette mindezt annak ellenére, hogy a<br />
Vízivárosban volt – igaz szerényebb kivitelezésben – az<br />
eredeti Vármegyeháza, ebben az épületben ma a Balassa<br />
Bálint Múzeum található. A Terstyánszky által felhúzatott<br />
palota csak több, mint ötven évvel később, 1805-ben<br />
került a vármegye tulajdonába. Ezt követően a hatalmas<br />
ház majd 150 évig volt Esztergom vármegye székháza. A<br />
vármegyeháza Bottyán utcától a Deák Ferenc utcáig tartó<br />
udvari bővítésére Packh János, a Bazilika építésze kapott<br />
megbízást 1824-ben. Fel is építette a Deák Ferenc utcai részt<br />
és a hozzá vezető északi szárnyat. Az épület Deák Ferenc<br />
utcában lévő, úgynevezett hátsó homlokzata 1910-ben<br />
épült át. A „historizáló-szecessziós” stílusú építményrészt<br />
Kósik Ferenc tervei és építésvezetése alapján módosították.<br />
A nagyszabású épület Esztergom vármegyeháza így még az<br />
I. világháború előtti, utolsó fényes évek emlékének jelképe<br />
lett. A jeles időszakra utal a Bottyán utcai homlokzathoz<br />
hasonlatos zsúfolt építészeti tagozódásokkal és gazdag<br />
ornamentikával megépített házrész kialakítása. Az<br />
egyedülálló díszítő megoldások egyik legjellemzőbbjei a<br />
magas ablakok feletti, csodaszép leveles- és gyümölcsfüzér<br />
által koronázott óriási gyermekfej szobrok. Ugyancsak a ház<br />
múltját, rangját és tekintélyét hangsúlyozza a középrészen<br />
magasodó attikán látható Esztergom vármegye címere,<br />
valamint Szent Adalbert érsek alakja, aki díszes főpapi<br />
öltözékben, trónuson ülve, kezében vértanúsága jelvényeit,<br />
három lándzsát tart.<br />
Mayerhoffer András (1690-1771) a Vármegyeháza<br />
megépítője egy hosszabb németországi tanulmányutat<br />
követően 1724-től alkotta Pesten a szebbnél-szebb<br />
palotákat. Leghíresebb munkái a fővárosban a<br />
Piarista közben található Péterffy palota megépítése,<br />
Grassalkovics Antal két palotájának, valamint a budai<br />
királyi palotájának átépítése és a régi józsefvárosi<br />
Kálvária megépítése.<br />
Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal<br />
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény<br />
45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet<br />
Jogi Irodán irodavezető munkakör betöltésére.<br />
A közszolgálati jogviszony időtartama, foglalkoztatás jellege:<br />
határozatlan idejű, teljes munkaidős közszolgálati jogviszony<br />
A munkakör betölthetőségének időpontja: legkorábban 2015.<br />
szeptember 1. napjától tölthető be.<br />
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. augusztus 12.<br />
További információt dr. Nagy Brigitta, irodavezető nyújt, a<br />
33/542-058-as telefonszámon.<br />
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 31.<br />
A teljes pályázati kiírás részletei az alábbi helyeken találhatók<br />
meg: www.esztergom.hu honlapon, vagy www.kszk.gov.hu<br />
honlapon vagy a Hivatal hirdetőtábláján<br />
Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal<br />
a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény<br />
45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet<br />
Főépítészi Irodán főépítész munkakör betöltésére.<br />
A közszolgálati jogviszony időtartama, foglalkoztatás jellege:<br />
határozatlan idejű, teljes munkaidős közszolgálati jogviszony<br />
A munkakör betölthetőségének időpontja: A pályázatok<br />
elbírálását követően azonnal betölthető.<br />
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. július 22.<br />
További információt Lux Éva, főépítész munkatársa nyújt, a<br />
33/542-019-es telefonszámon.<br />
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 14.<br />
A teljes pályázati kiírás részletei az alábbi helyeken találhatók<br />
meg: www.esztergom.hu honlapon vagy www.kszk.gov.hu<br />
honlapon vagy a Hivatal hirdetőtábláján<br />
18.