22.02.2016 Views

ESZTERGOM

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

HELYI HISTÓRIA<br />

A vármegye egykori háza<br />

Esztergom felfedezése, avagy a hely története<br />

A főtér, a Bottyán János utca és a Deák Ferenc utca ölelésében, az elmúlt évszázadok jelentős eseményeinek<br />

helyszínévé avatott épület áll. A volt Vármegyeházáról van szó, melynek szomszédságában most júliusban induló<br />

felújítási munkálat remek apropót ad helytörténeti írásunk közreadásának.<br />

Aki a Széchenyi térről közelít a volt Vármegyeházához,<br />

az első pillantásra nem egykönnyen különbözteti meg<br />

az épületegyüttes többi egységétől, mivel a teljes ház<br />

építményrészeinek téglái egymáshoz simulnak.<br />

A Vármegyeháza építését Terstyánszky János alnádor<br />

rendelte meg 1750 körül. A pompás barokk palota építésze<br />

a pesti illetőségű Mayerhoffer András volt. Az építmény<br />

elődjéül szolgáló ház első ismert tulajdonosa Svár János,<br />

a város 1699 óta első „harmincadosa” volt, aki 1701-ben<br />

kapta ezt a legszebben helyen lévő telket. Svár tekintélyes<br />

ember volt, később városbírónak is megválasztották.<br />

Terstyánszky és Svár közötti kapocs ez utóbbi egyetlen,<br />

Borbála nevű lánya volt, akiről 1721-ben már Terstyánszky<br />

János feleségeként ír egy korabeli dokumentum. Mint a<br />

Vármegyeháza építtetőjéről, érdemes tudnunk róla még,<br />

hogy hivatali pályája mellett vagyonát is gyarapította.<br />

Egymás után szerezte meg Felső- és Alsó Bélát, Vörösvárt,<br />

Szentivánt és Solymárt. Mint a helytörténész írja, „merész<br />

vállalkozású, gazdag ember volt, aki felépíttette a ma is<br />

látható palotát”. Az építményről egy 1751-ből származó<br />

irat is tanúskodik, eszerint 1751-ben már itt, a palota<br />

emeleti nagytermében tartotta Esztergom vármegye<br />

az ünnepi ülését. Tette mindezt annak ellenére, hogy a<br />

Vízivárosban volt – igaz szerényebb kivitelezésben – az<br />

eredeti Vármegyeháza, ebben az épületben ma a Balassa<br />

Bálint Múzeum található. A Terstyánszky által felhúzatott<br />

palota csak több, mint ötven évvel később, 1805-ben<br />

került a vármegye tulajdonába. Ezt követően a hatalmas<br />

ház majd 150 évig volt Esztergom vármegye székháza. A<br />

vármegyeháza Bottyán utcától a Deák Ferenc utcáig tartó<br />

udvari bővítésére Packh János, a Bazilika építésze kapott<br />

megbízást 1824-ben. Fel is építette a Deák Ferenc utcai részt<br />

és a hozzá vezető északi szárnyat. Az épület Deák Ferenc<br />

utcában lévő, úgynevezett hátsó homlokzata 1910-ben<br />

épült át. A „historizáló-szecessziós” stílusú építményrészt<br />

Kósik Ferenc tervei és építésvezetése alapján módosították.<br />

A nagyszabású épület Esztergom vármegyeháza így még az<br />

I. világháború előtti, utolsó fényes évek emlékének jelképe<br />

lett. A jeles időszakra utal a Bottyán utcai homlokzathoz<br />

hasonlatos zsúfolt építészeti tagozódásokkal és gazdag<br />

ornamentikával megépített házrész kialakítása. Az<br />

egyedülálló díszítő megoldások egyik legjellemzőbbjei a<br />

magas ablakok feletti, csodaszép leveles- és gyümölcsfüzér<br />

által koronázott óriási gyermekfej szobrok. Ugyancsak a ház<br />

múltját, rangját és tekintélyét hangsúlyozza a középrészen<br />

magasodó attikán látható Esztergom vármegye címere,<br />

valamint Szent Adalbert érsek alakja, aki díszes főpapi<br />

öltözékben, trónuson ülve, kezében vértanúsága jelvényeit,<br />

három lándzsát tart.<br />

Mayerhoffer András (1690-1771) a Vármegyeháza<br />

megépítője egy hosszabb németországi tanulmányutat<br />

követően 1724-től alkotta Pesten a szebbnél-szebb<br />

palotákat. Leghíresebb munkái a fővárosban a<br />

Piarista közben található Péterffy palota megépítése,<br />

Grassalkovics Antal két palotájának, valamint a budai<br />

királyi palotájának átépítése és a régi józsefvárosi<br />

Kálvária megépítése.<br />

Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal<br />

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény<br />

45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet<br />

Jogi Irodán irodavezető munkakör betöltésére.<br />

A közszolgálati jogviszony időtartama, foglalkoztatás jellege:<br />

határozatlan idejű, teljes munkaidős közszolgálati jogviszony<br />

A munkakör betölthetőségének időpontja: legkorábban 2015.<br />

szeptember 1. napjától tölthető be.<br />

A pályázat benyújtásának határideje: 2015. augusztus 12.<br />

További információt dr. Nagy Brigitta, irodavezető nyújt, a<br />

33/542-058-as telefonszámon.<br />

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 31.<br />

A teljes pályázati kiírás részletei az alábbi helyeken találhatók<br />

meg: www.esztergom.hu honlapon, vagy www.kszk.gov.hu<br />

honlapon vagy a Hivatal hirdetőtábláján<br />

Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal<br />

a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény<br />

45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet<br />

Főépítészi Irodán főépítész munkakör betöltésére.<br />

A közszolgálati jogviszony időtartama, foglalkoztatás jellege:<br />

határozatlan idejű, teljes munkaidős közszolgálati jogviszony<br />

A munkakör betölthetőségének időpontja: A pályázatok<br />

elbírálását követően azonnal betölthető.<br />

A pályázat benyújtásának határideje: 2015. július 22.<br />

További információt Lux Éva, főépítész munkatársa nyújt, a<br />

33/542-019-es telefonszámon.<br />

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 14.<br />

A teljes pályázati kiírás részletei az alábbi helyeken találhatók<br />

meg: www.esztergom.hu honlapon vagy www.kszk.gov.hu<br />

honlapon vagy a Hivatal hirdetőtábláján<br />

18.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!