Legrand Katalógus

túlfeszültség-levezetők 230–400 V~
p A túlfeszültség
1. – A túlfeszültség hatásai
A közvetett vagy közvetlen módon történt túlfeszültség hatásai:
• termikus (robbanás, tűz)
• elektrodinamikus (fémrészek deformációja)
• a földpotenciál megemelkedése (életveszély)
• elektromos és elektronikus berendezésekben keletkező kár
• az energiaellátás kiesése
2. – A túlfeszültség-levezetők alkalmazásának előnyei
• biztosítja a nagy értékű, érzékeny elektronikus készülékek védelmét
• csökkenti az életvédelmi veszélyt
• biztosítja az energiaellátás folyamatosságát
3. – A védelem kiválasztásának szabályai
p Határozzuk meg a védendő eszközöket!
3 kritérium segít a megfelelő választásban:
• érzékenység a túlfeszültségre (számítógép, televízió),
• a telepített eszközök ára,
• a működés kimaradásának következményei (fagyasztó, hűtőkamra)
p Ellenőrizzük a telepítés jellemzőit!
• Légi vagy földbe fektetett a fogyasztói (áramszolgáltatói)
betáp kábel: légvezetékeknél magasabb a kockázati tényező
• Községi vagy városi zónában található az épület:
különálló épület esetén nagyobb a kockázat.
• Magas, földelt szerkezetek plusz kockázati tényezőt jelentenek
• A villámcsapások gyakorisága adott területen
• Helyi (D osztályú) túlfeszültség-levezetők:
Az igazán érzékeny eszközök védelmére egy alacsonyabb UP szintű
készüléket kell a fogyasztói csatlakozóaljzathoz kiépíteni
p A telepítendő túlfeszültség-levezető kiválasztása
Az alábbi kritériumok szerint két védelmi szint lehet szükségszerű:
• Elosztó (kapcsoló) tábla túlfeszültségének levezetése:
Ezt a következők szerint lehet kiválasztani:
• a levezetési áramtól függően (I max): erősen veszélyeztetett zóna,
légvezeték, különálló épület, villámhárító jelenléte. Minél nagyobb a
telepítés veszélyeztetettsége, annál nagyobb védelem szükséges:
• a villamos hálózat fázisszámától függően: 1 fázis vagy 3 fázis;
• a villamos hálózat nulla rendszerétől függően: TN-C, TN-S,
esetleg TT, IT;
• az eszköz védelmét biztosító, garantálni kívánt védelmi szint szerint:
az UP minél alacsonyabb, a védelem annál nagyobb.
p Évenkénti villámcsapások sűrűsége Magyarországon
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján
• 1,49 -nál több villámcsapás/km 2
• 0,38–1,48 villámcsapás/km 2
p A túlfeszültség-levezetők kiválasztása
1. – A szükséges védelmi szint meghatározása
A villámcsapás kockázata
– közepes – *
– magas – **
– nagyon magas – ***
A kiépítés helyzete
Villámcsapás sűrűsége
Az épület elhelyezkedése
– sűrűn beépített * * **
– ritkán beépített * ** **
– elszigetelt * ** ***
– hegyvidék és vízpart ** *** ***
Elektromos betáplálás
– légvezeték ** ** ***
– földkábel * ** **
Levezető megléte
vagy közelsége
*** (1) *** (1) *** (1)
2. – A védendő eszköz érzékenysége
Érzékenység szintje Készülékek Védelmi szint
Kevésbé érzékeny Motor, fűtőkészülék > 2,5 kV
Érzékeny Háztartási elektromos készülék, világítás 1,5 - 2,5 kV
Nagyon érzékeny Számítógép, Hi-Fi berendezés ≤ 1,5 kV
3. – A túlfeszültség-levezetők elhelyezése
N L3L2L1
• 0–0,37 villámcsapás/km 2
Fôelosztó
védelem
Áramköri
védelem
NI. (B) S osztály
KI+II. SP (B+C) osztály
lakóépületekben
II. (C) osztály
K
SP
S
Fogyasztói
végpontok
III. (D) osztály
H H
positionnement_parafoudre-55394s.eps
(1) IEC 60364 szerint kötelező
104