Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

FRANCIA 

NEVELŐSZÜLŐ 

PROJEKT 

KÉPZŐK KÉPZÉSE 

SZÖVEGGYŰJTEMÉNY TANULMÁNYOK EREDMÉNYEK

FRANCIA NEVELŐ SZÜLŐ PROJEKT 

KÉPZŐK KÉPZÉSE 

SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 

TANULMÁNYOK, EREDMÉNYEK 

Szerkesztette: 

Dr. habil Lükő István 

Technikai szerkesztő: 

Dr. K. Farkas Claudia 

Pécs, 2011 október

TARTALOM 

1. Dr. Habil Husz Mária: A francia nevelőszülő szakképesítés innováció-transzfere 

Bulgáriában, Romániában és Magyarországon ............................................................ 3 

2. Állapotrajz és diagnózis a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szociális és 

nevelési ellátásáról és a nevelőszülők szakképzési szükségleteiről Magyarországon 45 

3. Dr. Habil Lükő István: A szakképzés keretei Magyarországon. A francia Assistant 

Familial (Nevelőszülő) szakképzettség átvihetőségének feltételei a szakképzési 

szükségletekről készült állapotrajz alapján ............................................................... 184 

4. Nevelőszülő szakma feladatprofilja Magyarországon .............................................. 228 

5. Nevelőszülő szakma képzésének vizsgaanyaga és tananyagmoduljai Magyarországon 

.................................................................................................................................. 280 

6. Nevelőszülő szakma tevékenységreferenciái Magyarországon ................................ 340 

7. Nevelőszülő szakma feladatprofiljának európai szintézise Bulgáriában, Romániában, 

Magyarországon és Franciaországban ...................................................................... 381 

8. Nevelőszülő szakma képzésének, vizsgaanyagának és tananyagmoduljainak európai 

szintézise Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Franciaországban. ......... 426 

9. Módszertani segédlet ............................................................................................... 472 

10. Részletek a Módszertani Kézikönyvből .................................................................. 489 

11. A Képzéstervezés szakkifejezéseinek jegyzéke az AFUE projektben .................... 497

DR. HABIL HUSZ MÁRIA 

A FRANCIA NEVELŐSZÜLŐ SZAKKÉPESÍTÉS INNOVÁCIÓ- 

TRANSZFERE 

BULGÁRIÁBAN, ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 

Egyetemi docens 

Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar 

Kultúratudományi Intézet 

7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B. 

e-mail: 

husz.maria@feek.pte.hu 

2009 decemberétől 2011 végéig zajlik az Európai Unió Oktatásügyi és Kulturális 

Igazgatósága „Egész életen át tartó oktatás és képzés Leonardo da Vinci” programja 

keretében az „AFUE” innováció-transzfer projekt 1 , amely három közép-kelet-európai 

országban alkalmazza a francia nevelőszülő szakképesítést. A közös európai képzési 

tér és a kompatibilis, egységes képesítések kialakításának követelménye szembesül 

a régi és újabb tagországok eltérő szakképzési és gyermekvédelmi filozófiájával, 

jogszabályozásával és intézményrendszerével. 

A magyar és az európai szociális ágazat és a szakképzési rendszerek megújulása 

szempontjából is jelentős az a nemzetközi projekt, amely a Leonardo program 

keretében célul tűzte ki a nevelőszülők szakképzésének átalakítását. Az egész 

életen át tartó tanulás módjának és lehetőségeinek kimunkálása folyamán az oktatási 

és szakképzési szakpolitikák, valamint az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó 

szakpolitikák összehangolásának egyik célravezető, operatív módszere az ágazati 

munkacsoportok nemzetközi projektmunkája. 

Az Egyesült Nemzetek gyermekek jogairól szóló egyezménye a gyermekvédelem 

alapszövegeként elismeri, hogy a gyermekeknek joguk van a saját családjukban 

való életre. A gyermekek intézetben való gondozása, nevelése csak legvégső megoldásként 

merülhet fel. Ennek ellenére, bizonyos európai tagállammá vált országok- 

1 Transfert de la Certification Française ASSISTANT FAMILIAL: AFUE No. 2009-1Bg1-LEO05-01643 

3

an a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésbe vételére – akár fogyatékosságukból, 

elhagyottságukból vagy szélesebb értelemben érzelmi vagy szociális 

veszélyeztetettségükből adódóan – az elsődleges alternatívát sokáig az intézetben 

való elhelyezés jelentette. 

Ez a gyakorlat a gazdasági és kulturális nyomás ellenére tovább él. Az Európa 

Tanács 2003. március 5-i parlamenti ülésén 2 a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek 

sorsának javítása érdekében az országokat felkérte az intézeti rendszer 

csökkentését és a gyermekek családi környezetének helyreállítását célzó tevékeny 

politika kialakítására, az intézményesítés helyett egyéb megoldások fejlesztésével, 

melyek a gyermek saját családjához való visszatérését, nevelőszülőknél vagy családi 

otthonokban való elhelyezését, lakásotthonok létrehozását részesíti előnyben. Másrészt 

felhívta a figyelmet a gyakorló nevelőszülők képzettségi szintjének folyamatos 

javítására, amennyiben szükséges, külföldi partnerek segítségével. 

Közép-Kelet Európa az utóbbi 20 évben jelentős politikai, gazdasági és társadalmi 

változásokon ment keresztül, melyek alapjában változtatták meg a népesség 

jövedelem-eloszlását. A változás érzékelhető volt egyes lakossági rétegek, és különösen 

a leggyengébbek: serdülő gyermekek és idősek szociális védelmének gyengülésében. 

Bulgáriában intézményesítették az elhagyott gyermekek elhelyezési gyakorlatát, 

a szakképzettek száma jóval alul marad a gyermekek különleges szükségleteinek 

kielégítésére elegendőnél. Szükségessé vált a gondozásba vételre vonatkozó alternatív 

megoldások bevezetése, S. O. S. Gyermekfalvak, napközi otthonok létrehozásával. 

Romániában a születések számának a 60-as években bekövetkező jelentős 

visszaesése után a kormány a születések számát növelő politikát vezetett be, lehetővé 

téve a családok számára a gyermek intézetben való elhelyezését állami költségen. 

(3/1970. törvény az elhagyott gyermekek árvaházakban való elhelyezéséről.) 

Ezt a törvényt 1997-ben eltörölték. 

Magyarországon a – 337610100000000 azonosító számú – hivatásos nevelőszülő 

megnevezésű kompetencia-alapú nemzeti szakképesítés szakmai követelménymoduljait 

a 15/2008 (VIII.13) sz. SZMM rendelet szabályozza. 

Franciaországban a nevelőszülő állami szakképesítés létrehozása új jogi státusszal 

ruházza fel a nevelőszülőket, javít a gondozásba vétel minőségén, bővíti a 

képesítés megszerzésének lehetőségét, valamint a kötelező képzés tananyagát, és 

biztonságossá teszi e szakemberek státuszát. A törvény, amely teljes egészében 

2007. január 1-jén lépett hatályba, lehetővé teszi szakképzettség megszerzését azon 

nevelőszülők számára, akik a szociális és családi ellátás törvénykönyvének L. 421.15 

cikkében szereplő, kötelező képzést elvégezték. A Franciaországban dolgozó 46 800 

hivatásos nevelőszülő közel 65 000 gyermeket fogad (átlagban 1,7 gyermek minden 

befogadó családnál), 10-ből 9-et bírósági döntés következtében. Az állami nevelő- 

2 Conseil de l’Europe. Assemblée parlementaire Doc. 9692. Amélioration du sort des enfants 

abandonnés en institutions. 

http://www.assembly.coe.int/ASP/Doc/DocListingDetails_F.asp?DocID=10382 Megtekintés: 

2011.08.04. 

4

szülő bizonyítvány igazolja a szükséges kompetenciákat kiskorúak vagy fiatal felnőttek 

saját otthonában, saját családi közösségében való állandó befogadásához, a 

gyermeknek nyújtott szociális és nevelési szakellátás keretében. Az állami nevelőszülő 

képesítés megszerzését előkészítő képzés – az európai egységes szakképzési 

rendszernek megfelelő módon – szakmai referenciagyűjteményre, feladatprofilra 

épül, (amely magában foglalja a szakma/beavatkozási terület meghatározását, funkciók/tevékenységek 

értelmezését, valamint a kompetenciákra vonatkozó referenciagyűjteményt, 

tulajdoságprofilt), s szabályozza a képzés, valamint a kompetenciák 

megszerzését igazoló szakképesítés rendszerét. 

Az Európai Képesítési Keretrendszer és a Nemzeti Képesítési Keretrendszerek 

kidolgozása Európában 

A nevelőszülő szakma jelenleg – egyebek mellett – eltérő mértékben 

professzionalizált a tagországokban, a pedagógiai eszközök és források nem adaptáltak, 

a létező szakképzési programok és vizsgarendszerek nem felelnek meg a 

kompetencia-alapú Európai Képesítési Keretrendszernek (EKKR, a francia CEC). A 

közös képesítési keretrendszer megvalósítását 32 oktatási és képzési miniszter 

2008. április 23-án fogadta el, ösztönözve a tagállamokat a 2012. évi bevezetésre 3 . 

A kreditalapú európai moduláris programok (European Credit Transfer and 

Accumulation, a francia ECVET) alkalmazását a szakmai képzésekre, alapképzésekre 

az Európai Unió oktatáspolitikája 2016-ra irányozta elő. Ennek jelentősége abban 

áll, hogy meta-keretként lehetőséget ad a bizonyítványok összehasonlíthatóságára 

országhatárokon túl is, a tájékozódás, a kredit-alkalmazási mechanizmusok és a minőségbiztosítás 

elveinek meghatározásával elérhetővé teszi az átláthatóságot mind 

nemzeti, ágazati, mind pedig nemzetközi szinten 4 . Az EKKR nyolc közös európai 

referenciaszint segítségével viszonyítja egymáshoz a különböző országok nemzeti 

képesítési rendszereit és keretrendszereit. A nyolc szint a képesítések teljes skáláját 

lefedi, az alapozó szintektől (1. szint, például közoktatási végbizonyítványok) a felsőbb 

szintekig (8. szint, például doktori cím). Az EKKR a tanulás eredményeit hangsúlyozza, 

nem pedig a tanulási bemenetre összpontosít, mint például a tanulási idő 

hossza. A tanulási eredményeket három kategória szerint határozza meg: tudás, 

készségek és kompetenciák szempontjából. Ez arra utal, hogy a képesítések – különbözőképpen 

kombinálva – a tanulási eredmények széles körét ölelik fel, többek 

között elméleti tudást, gyakorlati és technikai készségeket, valamint szociális kompetenciákat. 

Az EKKR növeli az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, közös 

referenciapontot hoz létre, amelyben kombinálhatók a különböző környezetekben – 

például formális, informális, non-formális tanulás, vagy munka során –, illetve külön- 

3 EKKR szöveg: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/general/eqf/broch_hu.pdf ; EKKR értelmezése: 

http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/eqf/brochexp_hu.pdf megtekintés: 

2011.08.04. 

Magyarázat: http://ec.europa.eu/dgs/ education_culture/index_hu.html 

4 Bruxelles, 8/7/2005, SEC(2005) 957, document de travail de la commission „vers un cadre européen 

des certifications professionnelles pour la formation tout au long de la vie”. 

5

öző országokban szerzett tanulási eredmények. Hozzájárul a különböző oktatási és 

képzési intézmények közötti akadályok lebontásához. A tanulóknak pl. nem kell bizonyos 

tananyagokat többször megtanulniuk. 

2008. április 23-án elfogadott EKKR ajánlási dokumentuma szerint az EKKR céljai a következők: 

– Támogatni a munkaerő mobilitását Európában: 

– Az EKKR lehetővé teszi a tanulók számára általános kompetencia szintjük 

könnyebb leírását a más országok munkaadói számára. 

– Segíti a munkáltatókat felmérni a jelentkezők képesítéseit. 

– Kifejleszteni az életen át tartó képzést 

– Az EKKR lehetővé teszi az iskolarendszerű nevelés és a munka során megszerzett 

tudás összekapcsolását, és ezt különböző országokban 

– Csökkentenie kell a felsőoktatás és a szakoktatás illetve szakképzés között 

lévő akadályokat 

– Meg kell könnyítenie a megszerzett gyakorlati tudás elismerését és érvényesítését 

A keret alapját az oktatás és a képzés során megszerzett tudás képezi. Magában 

foglalja az alapoktatásban, a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a felsőfokú oktatásban 

megszerzett összes képesítési szintet. A keret az alapképzés és a továbbképzés 

által adott képesítésekre is vonatkozik. 

A Bizottság által elfogadott meghatározás a tudásra: „az oktatás és a képzés 

során kapott információk elsajátításának eredménye. A tudás olyan tények, elvek, 

elméletek és gyakorlatok összessége, melyek egy munka vagy tanulmányi területhez 

kapcsolódnak. Az EKKR elméleti vagy tényleges tudásra hivatkozik.” 5 A Bizottság 

által elfogadott meghatározás a készség fogalmára: „képesség egy tudás alkalmazására 

és egy know-how használatára feladatok megvalósításához és problémák 

megoldásához. Az EKKR kognitív készségekre (a logikus, ösztönös, kreatív gondolkodás 

használatára) vagy gyakorlati (kézügyességre, valamint módszerek, alapanyagok, 

eszközök és berendezések használatán alapuló) készségekre hivatkozik”. 

A Bizottság által elfogadott meghatározás a kompetenciára: „tudás, készségek és 

személyes, társadalmi vagy metodológiai hozzáállások munka vagy tanulmányi helyzetekben 

való alkalmazásának bizonyított képessége a szakmai vagy személyes fejlődés 

érdekében. Az EKKR a kompetenciákra felelősségvállalás és önállóság szemszögéből 

hivatkozik”. 

Az országok többsége egy átfogó összefüggéseket mutató, átjárható oktatási 

és képzési rendszerek kialakítására törekszik, olyan összefüggő keretrendszer kiépítésén 

dolgozik, amely a képesítések összes szintjét és típusát lefedi, és a közöttük 

lévő kapcsolódásokat elmélyíti 6 . A pillanatnyilag eltérő mértékben kidolgozott Nemzeti 

Képesítési Keretrendszerek különböznek céljaikban és kialakítási struktúrájukban, 

de megegyeznek abban, hogy meghatározott képzési szintekkel és a szinteket 

leíró deszkriptorokkal operálnak, amelyeknek a tanulási eredményeken kell alapulni- 

5 In Az Európai Bizottság ajánlásai, 2008. április 23. 

6 A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában (2010. augusztus) CEDEFOP: 

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ Munkaanyag: 

ecvet.nive.hu/download.php?filename=Kepesitesi_kreditrendszerek...hu.. megtekintés: 2011.08.05. 

6

uk. Az EKKR-t adaptáló folyamatokba bevonják az érdekeltek széles körét az oktatás, 

a képzés és a foglalkoztatás területéről. 

Az AFUE projekt célrendszere 

A Transfert de la Certification Française Assistant familial: AFUE munkacímű 

Leonardo projekt tartalmi célja a hivatásos nevelőszülő (a francia családi asszisztens) 

szakemberek képzésének összehangolása három országban (Bulgária, Magyarország 

és Románia) a francia Assistant Familial (a magyar hivatásos nevelőszülőnek 

megfelelő) végzettség adaptálásával. Fő feladata egy olyan kompetenciaalapú, 

moduláris, az Európai Képzési Keretrendszernek megfelelő integrált képzési 

program közös európai eszközeinek a kidolgozása, amely a kompetenciák átláthatóságát 

és kölcsönös elismerését célozza. Az Európai Képesítési Keretrendszer integrálása 

az áttetszőség és a kompetenciák kölcsönös elismerése által a hivatásos nevelőszülők 

és a nevelőszülői módszertani hálózatok munkáját várhatóan hatékonyabbá, 

kompetensebbé teszi. 

A projekt három területen célozza meg az innovációk átvitelét. (1) A földrajzi 

transzfer során a partnerek – igényeik szerint – részben vagy egészben elsajátíthatják 

az assistant familial-képzés elemeit, miközben egymást megismerik és elismerik. 

(2) A módszertani transzfer a kompetencia- és szükséglet-alapú megközelítést jelenti. 

A szakmai munka jellegének elemzéséből leszűrt, megkívánt kompetenciákhoz 

képzési tartalmak, modulok rendelődnek, amelyek meghatározzák a vizsgaegységeket 

és a szakképesítő vizsga módját. (3) Az AFUE projekt ágazati átültethetőségre is 

irányul. A projekt egyik megalapozó tevékenysége abban áll, hogy a diagnózis felállításának 

fázisában felmérje a partner országokban meglévő, a személyek védelmére 

vonatkozó különböző törvényhozói és jogi kereteket és a képzési szükségleteket. Az 

elhagyás és a szociális veszélyeztetettség problematikájához kötődő tanulmány és 

megállapítások más szektorokban is terjeszthetőek lehetnek. Ágazati transzfert tesz 

lehetővé a jogi szabályozás, az igazságügy, a gyermekvédelem, a megelőzés, a 

szociális mediáció, a segítő szakmák és a kompetencia-menedzsment területén. Elképzelhető 

a transzfer az egészségügyi terület számos szakmája irányába, ahol 

rendkívüli módon jelen van a segítő kapcsolat – egyébként a kompetenciák modulrendszerű 

kidolgozása és a projekt globális kivitele átültethető minden más szektorra. 

A képesítés-transzfer és hatásai a célcsoportokra 

A projekt elsődleges célcsoportjai azok a három partner országban praktizáló 

és leendő nevelőszülők, akiknek jelentős szakmai fejlődésre van szükségük. Ugyancsak 

a képzőintézmények képzési szakemberei, akiknek gyakorlata országonként 

különböző, és akiknek nem minden esetben áll megfelelő pedagógiai forrás, módszertani 

eszköztár a rendelkezésükre. Tágabb értelemben, a szociális szektorban és 

a gyermekvédelemben dolgozók. A végső célcsoport pedig a szociálisan védelemre 

szoruló gyermekek összessége, akik számára a projekt megvalósítása lehetővé teszi 

7

majd, hogy jobb körülmények közé kerüljenek és újraalkossák a fejlődésük számára 

nélkülözhetetlen társadalmi kötelékeket. 

A szakképzett nevelőszülők hatékonyabbak lehetnek, közvetlenül profitálva a 

projektből nagyobb szakértelemmel fognak rendelkezni, és jobban tudják kezelni a 

felmerülő eseteket. Fejlődik a foglalkoztatás, a kommunikáció, a fogadás és a gondoskodás 

gyakorlatában jelentkező kapcsolatteremtő készségük és szakértelmük; a 

különféle és sürgős helyzetekkel szembeni reakciójuk (megfigyelés, elemzés, cselekvés); 

a „segítő” csapat tagjaival való kommunikációs képességeik; a mindennapi 

élethez kapcsolódó (higiénia, komfort, biztonság, rendtartás, táplálkozás), valamint a 

szakintézmények működésére vonatkozó szakmai ismereteik. A szakorvosokkal vegyes 

csapatokban való hatékony együttműködéshez szükséges általános tudományos 

ismereteik gyarapodnak (pszichológia, pediátria). Kreatív tanulási módszereket 

és gondolkodási folyamatokat sajátíthatnak el. 

A képzőintézmények lesznek a közvetlen felhasználók, igényeiket és az ágazatot 

érintő képzések aktuális szükségét tekintve. Az AFUE projektnek a szakképzési 

kínálatra és a képesítések átláthatóságára tett hatása következtében a képzőintézmények 

megújult, az adott országhoz igazított, megfelelő és elismert képzési kínálattal 

rendelkezhetnek a négy európai országban. A képző intézményeket fenntartók és 

finanszírozók kifizetődő és fenntartható képzési kínálattal számolhatnak. 

Az európai képzési skála kiegyenlítődik, a négy ország képző helyei megújított, 

euro-konform, adaptált és versenyképes képzési termékekkel rendelkezhetnek a 

nemzeti képesítési keretrendszerekbe illesztve. 

A transzfer megvalósításához szükséges (1) a segítő kapcsolat fejlődését 

gátló akadályok azonosítása a különböző országokban. (2) Alkalmazni és átültetni a 

képzés tananyagának kialakítását, hogy megfelelő eszközök álljanak a képző intézmények 

és munkáltató/továbbképző típusú intézmények rendelkezésére a segítő 

kapcsolattal megbízott szociális szakemberek szakmai fejlesztése érdekében. (3) 

Népszerűsíteni a segítő kapcsolat eszközeként elkészült megfelelő, megújított képzési 

kínálatot, mely a nemzeti és európai szolidaritás szolgálatában integrálja a célcsoport 

sajátosságait. (4) Részletesebben meghatározni a családba fogadáshoz kötődő 

problematikák fogalmi hátterét, azonosítani a szereplőket. (5) Összhangba hozni 

a meglévő ismereteket és megkönnyíteni a problémamegoldást ezen a területen. 

A projekt eredménye képen a partnerek kezében lesz a nevelőszülő szakma 

európai szintézise (tanulmányi és vizsgakövetelmények, képzési program), valamint 

a képzés kialakításához használt eszközök a Bulgáriához, Romániához és Magyarországhoz 

igazított kutatási eredmények alapján. 

Munkaforma: a partnerség és a szerepek felosztása a kutatói konzorciumot 

alkotó nemzeti munkacsoportok között 

A kutatói konzorcium négy ország (Bulgária, Románia, Magyarország és 

Franciaország) 11 partnerszervezetéből áll, szakképzési és továbbképző központok, 

tanácsadó irodák, egyetemek, egyesületek, alapítványok, amelyek különféle szinteken 

– kutatás, adaptáció, szolgáltatás, értékelés, transzfer – működnek együtt. A projekt 

által kidolgozott eljárás a nevelőszülő hivatást érintő szakmai tevékenységekre 

8

vonatkozóan a kompetencia alapú, moduláris rendszerű, kreditrendszerű, eurokonform 

szakképzés előírásaira épül 7 . A projekt céljai, az elérésükért beindított tevékenységek 

típusai, az érintett ágazatok, a felhasználók és a résztvevők sokszínűsége, 

a támogató partnerek és intézmények száma és összetettsége jól felépített 

szervezetet és szigorú irányítást igényel. 

– „Projektvezető” intézmény, mely a projekt tudományos, adminisztratív 

és pénzügyi promóciójáért és irányításáért felel: P0: Szófiai Egyetem (Bulgária) 

– „Általános koordináló” szervezet, mely a projekt általános összehangolásáért 

felelős a projektvezetőt segítő különböző partnerek között: P4: Grenoble–i 

Akadémia Nemzetközi osztálya, GIP FIPAG (Franciaország) 

– Egy-egy „kapcsolattartó” partnerintézmény minden országban, amely 

az általános koordináló szervezetet segíti. Feladata a projekt teljes időtartama 

alatt saját országában a célok megvalósításáért beindított tevékenységek 

megszervezése és egyeztetése. P5: GRETA NORD ISERE - Franciaország, 

P2: SAPI - Bulgária, P10: PARTENER Egyesület - Románia, P7: Pécsi Tudományegyetem 

- Magyarország 

– „Állandó külső ellenőrző” intézmény kiválasztása a projekt működési 

módjára, a használt metodológiára, a kapott eredményekre vonatkozóan, különösen 

a kidolgozott anyagokat és kiértékelésüket illetően. A választás a 

GRETA VIVARAIS PROVENCE intézményre esett. A projekt teljes időtartama 

alatt ő tölti be a minőség ellenőr szerepét. 

– A szakértő intézmények kiválasztása – melyek a kutatási és kidolgozási 

munkákért felelnek – minden egyes ország kapcsolattartójával közvetlen 

együttműködésben történt 8 . 

A projekt szakaszai és eredményei 

A projekt három munkaszakaszra épül. Az első fázisban felmérte, feldolgozta, 

közvetítette a résztvevő országok között a gyermekvédelemmel, a nevelőszülői ellátással 

kapcsolatos helyzetet, összevetette a jogi szabályozást, a szakemberellátottságot, 

a gyermekvédelmi szakemberek tapasztalatát, a nevelt gyermekek adatait, 

helyzetét, a létező családi asszisztens-típusú munka jellegét, az erősségeket és 

gyengeségeket, a hozzáférhető képzéseket, a képző intézményeket és az oktatókat. 

A második fázisban a kutatások eredményei alapján tartalmi és gyakorlati koncepciót 

állított fel a transzfer lehetőségéről, az európai szakképzési keretrendszernek megfe- 

7 Az Europass bizonyítvány megfelel az Európa Tanács a minősítések transzparenciájáról szóló 1992. 

december 3-i 93/C 49/01 Határozatának, a Tanács szakmai képzési bizonyítványok transzparenciájáról 

szóló 1996. július 15-i 96/C 22/04 Határozatának, illetve az európai Parlament és Tanács 2001. 

július 10-i 2001/613/CE Határozatának, amely a diákok, a képzésben részt vevő személyek, önkéntesek, 

tanárok és oktatók mobilitásáról rendelkezik az EU-ban. További információk: 

http://europass.cedefop.europa.eu © Communautés européennes 2002 

8 A partnerek referenciái az AFUE honlapján: www.projetafue.eu/contact_bg.php; 

www.projetafue.eu/partenariat.php 

9

lelő képzés-innováció adaptációjának módjáról. A harmadik fázisban a partner országok 

operacionalizálják, transzferálják és promotálják az új típusú képzést. 

A munkaszakaszok empirikus és elméleti kutatásainak eredményeként a következő 

tanulmányok és dokumentumok hozzáférhetők francia, bolgár, magyar és 

román nyelven: (1) Állapotrajz és diagnózis a szociális nevelő gondoskodásról a nevelő 

családokban, a létező képzések és a képzési szükségletek áttekintése a három 

kedvezményezett országban. Európai szintézis. (2) Átvihetőségi tanulmány az állapotrajz 

alapján. A szakmai referenciák, feladatprofil és kompetenciaprofil kidolgozása. 

A családi asszisztens képzés tartalmainak európai szintézise. Pedagógiai eszközök, 

tananyagok összegyűjtése és megosztása a partner országok között. (3) Európai 

képzési program az oktatók számára a források átvételével, WEB portál létrehozása, 

CD ROOM és nyomtatott dokumentumok 1000 példányban az előállított oktatási 

termékek közzétételére. A záródokumentumot angol nyelven is közzéteszik. 

Az AFUE projekt lehetővé teszi a képzések megalkotásához használt eszközök 

együttesének részben vagy egészben történő felhasználását, valamint európai 

referenciákkal rendelkező képzési programoknak a kidolgozását. Az eszközök négy 

nyelven állnak rendelkezésre nyomtatott és CD-ROM formában. 

Az eszközkészlet az alábbi eredményekből áll: 

No. Az eredmény címe Kódja 

1 

Állapotrajz a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek 

szociális és nevelési gondozásba vételének módozatairól, 

valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Bulgáriában 



valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Magyarországon 

1_BG_fr 

1_BG_bg 

1_HU_fr 

1_HU_hu 

10

2 

3 

4.1 



valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Romániában 

Az állapotrajzok és a szakképzési szükségletekről felállított 

diagnózisok európai szintézise Romániára, Bulgáriára 

és Magyarországra vonatkozóan 

A francia „assistant familial” cím átültethetőségének 

feltételeiről készített tanulmány a Bulgáriára, Magyarországra, 

Romániára vonatkozó állapotrajzok és szakképzési szükségletekről 

felállított diagnózisok alapján 

A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai 

feladatprofil Bulgáriában. 


feladatprofil Magyarországon. 


feladatprofil Romániában. 

4.2 A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai 

feladatprofil európai szintézise Bulgáriára, Magyarországra és 

Romániára vonatkozóan. 

5.1 

5.2 

6 

7 

A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja 

Bulgáriára vonatkozóan (képesítési referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, 

modulrendszerű európai képzési 

program) 


Magyarországra, vonatkozóan (képesítési referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, 

modulrendszerű európai 

képzési program) 


Romániára, vonatkozóan (képesítési referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, 

modulrendszerű európai képzési 

program) 

A családba fogadás szakember képzései tulajdonságprofiljainak 

európai szintézise Bulgáriára, Magyarországra, 

Romániára vonatkozóan (képesítési követelmények, modulrendszerű 

képzési kínálat) 

Pedagógiai eszközök gyűjteménye Bulgáriában, Magyarországon, 

Franciaországban és Romániában a családba 

fogadás/nevelőszülő szakember képzéséhez 

Képzők képzése európai program a létrehozott források 

és anyagok transzferéhez 

1_RO_fr 

1_RO_ro 

2_EU_fr 

2_EU_bg 

2_EU_hu 

2_EU_ro 

3_EU_fr 

3_EU_bg 

3_EU_hu 

3_EU_ro 

4.1_BG_fr 

4.1_BG_bg 

4.1_HU_fr 

4.1_HU_hu 

4.1_RO_fr 

4.1_RO_ro 

4.2._EU_fr 

4.2._EU_bg 

4.2._EU_hu 

4.2._EU_ro 

5.1_BG_fr 

5.1_BG_bg 

5.1_HU_fr 

5.1_HU_hu 

5.1_RO_fr 

5.1_RO_ro 

5.2_EU_fr 

5.2_EU_bg 

5.2_EU_hu 

5.2_EU_ro 

6_EU_fr 

6_EU_bg 

6_EU_hu 

6_EU_ro 

7_EU_fr 

7_EU_bg 

7_EU_hu 

7_EU_ro 

11

8 Honlap www.projetafu 

e.eu 

9 CD ROM „Családba fogadás Európában” 

A projekt módszertana 

Az Európai Unió országainak szükségük van a szociálisan védelemre szoruló 

vagy kirekesztett gyermekek és fiatal felnőttek nevelésbe vételére, elhelyezésére. 

Azokról a gyermekekről van szó, akik áldozatai szüleik érzelmi vagy nevelési hiányosságainak. 

A különböző célcsoportokkal dolgozó személyek – a legtöbb országban 

– egyrészt önkéntesekből vagy valós képesítés nélküli alkalmazottakból állnak, 

akik inkább támaszkodnak ösztönösen végzett gyakorlatra, mint valós szakértelemre. 

A gyermekek gondozásba vételének módjai nincsenek összhangban az Európai Unió 

egyes országaiban. 

A projekt célja európai szinten bevezetni a hátrányos helyzetű gyermekek 

szakellátásának összehangolt gyakorlatát, valamint összhangba hozni a szakértők 

képzési anyagának különböző tartalmait egy olyan francia diploma alapján, mely a 

gondozásba vétel területén innovatív szakmai gyakorlatot mutat. A Franciaországban 

létező „assistant familial” (nevelőszülő) képzés transzfere a három partner országba 

(Bulgária, Románia, Magyarország), figyelembe véve a kulturális és egyéb sajátosságokat 

lehetővé teszi az európai politikának megfelelő, a négy európai országban 

létező gyakorlatok harmonizálását. A transzfer a francia tapasztalatnak, vagyis a nevelőszülő 

képesítésnek a román, bolgár és magyar partnerek részére való rendelkezésre 

bocsátását jelenti. A partnerek e szakképesítés és alkotóelemeinek részét 

vagy egészét átvehetik annak függvényében, hogy mik azok a sajátos nehézségek, 

melyekkel szembe kell nézniük, a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi keretek 

között. A projektben tervezett különböző tevékenységek lehetővé teszik az átvitt részek 

helyi alkalmazását úgy, hogy azok teljes mértékben figyelembe vegyék a nemzeti 

sajátosságokat. 

Kompetencia alapú megközelítés, mint a projekt vezérfonala. A képzéstervezés 

módszertana 

A kompetencia alapú megközelítésen (APC) alapuló pedagógiai kultúra a képzés 

és a foglalkoztatottság közötti lehető legnagyobb összhang megtalálására támaszkodik. 

A gazdasági fejlődés kulcsfontosságú tényezője a rendelkezésre álló 

humán erőforrás minősége. A kompetencia fogalma a nemzetközi gazdasági verseny 

közegében azzal kapcsolatban került reflektorfénybe, hogy a súlypont a munkahe- 

12

lyekről az egyénekre helyeződött. Már nem a munkaszervezet határozza meg a hozzáértést, 

hanem a kompetenciákra épül a munkaszervezet. A munka folyamatos átalakulása 

folyamán a versenyelőnyt nem a technológia, hanem az emberi erőforrás 

jelenti, a teljesítménybeli előrelépést az egyéni hozzáértés és a munka megszervezése, 

a kollektív kompetencia biztosítja. A vállalatok ezért nagy nyomást gyakorolnak 

az oktatási rendszerre: olyan munkaerőt igényelnek, amelyik rendelkezik a megkívánt 

kompetencia-szinttel, a fiataloknak az iskolából kikerülve azonnal alkalmazhatóknak 

és alkalmazkodóknak kell lenniük. A cserék globalizációja a képzési normák 

összehasonlíthatóságát követeli, olyannyira, hogy a kompetencia-megközelítés mára 

áthatja a nyugati országok általános és alapképzéseit is. A gazdasági fejlődés nemzetközi 

versenyütemének alakulása, valamint a gazdaság munkaerő-igényének változása 

következtében egyre nagyobb szerepet kap a munkavállalók tudástőkéje, illetve 

alkalmazkodóképessége a változó kompetencia-elvárásokhoz. 

A kompetencia operatív fogalmán egy személy alapvető, meghatározó jellemzőit 

értik, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony 

és/vagy kiváló teljesítménnyel 9 . A projektben használt kompetencia-definíció G. le 

Boterftől származik: „az egyén azon képessége, hogy mobilizálja forrásainak egy 

együttesét egy bizonyos problémaszituáció-együttes megoldására” 10 . Egy komplex 

problémahelyzetben többféle forrástípust is mozgósítani kell, mint megszerzett tudások 

és környezeti tudások, amelyeket cselekedni tudásnak nevezhetnénk. 

Kompetencia alapú megközelítésben a képzést a gazdasági versenyképesség 

támaszaként kell elgondolni, egy látásmódként, vezérfonalként, amely a jelenlegi 

szakmai tevékenységek összekapcsolásából áll, melyből kialakul egy adott foglalkozás 

és e foglalkozás végzőinek képzése oly módon, hogy a képzés során megszerzett 

tudás végül a munkahelyre tett hatásokká alakul. Ennek fényében alakítottuk ki a 

képzéstervezés definícióját: a képzésre alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások 

halmaza. Az elemzés tárgya egy szervezet, egy szolgálat. A képzéstervezés lépései: 

– Elemezni egy munkahelyi szervezet emberi erőforrás problematikáját. 

– Megfeleltetni e problematikát képzési szükségleteknek. 

– Meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett e képzés megfelelhet 

a szükségleteknek. 

– Felmérni, hogy a tevékenységnek volt-e hatása a problematikára. 

– Szükség esetén javításokat vinni véghez. 

Az AFUE innováció-transzfer keretében a kompetencia alapú megközelítés 

szerint a képzéstervezés módszereit alkalmaztuk a következő dokumentumok elkészítése 

során: 

– Az állapotrajzok felállításának metodológiája a 3 országban. 

9 Jákó Melina: A kompetencia fogalma és értelmezési lehetőségei. In: 

http://www.erak.hu/szemelvenyek/kompetenciafogalom.pdf Megtekintés: 2011.08.05. 

10 Le Boterf (G), 1997, Compétence et naviation professionnelle, Paris, Editions d’organisation Pl.: 

http://www.dijon.iufm.fr/static/formform/ac_equip_for/outils/L2p42.htm 

13

– A szakmai referenciajegyzék felépítésének metodológiája. Szakmai 

tevékenységek összegyűjtése és rendszerezése, amit ismeretek, cselekvési 

módok, képességek tekintetében e szakképzések feltételeznek. 

– A képzési eszköztár európai szakképzési keretben való elhelyezésének 

metodológiája. A tanulási tevékenységek, amelyek a szakképesítés megszerzését 

lehetővé teszik. 

Alapkérdéseink voltak: A szakmából kiindulva hogy kell a képzést felépíteni? 

Hogy kell megbizonyosodni a képzés hatékonyságáról? 

Az assistant familial/nevelőszülő modulrendszerű szakképzési kínálat, a kompetenciákra 

vonatkozó Európai Képzési Keretrendszer és az ECVET 

Az Európai Bizottság 2008. április 23-i ajánlásai előírják, hogy „2012-re minden 

országos keretben kidolgozott képesítésnek az EKKR-re kell hivatkoznia”. A hivatalos 

nevelőszülő képzés modulrendszerű kínálatának kiépítése nem csupán ezen 

ajánlás életbe léptetésére ad lehetőséget, hanem, ha nem is egy teljes metodológia, 

de legalábbis egy módszer ez irányú kidolgozására. Tulajdonképpen az európai szövegek 

szabad kezet adnak a szereplőknek a kivitelezéshez. 

Az EKKR-hez az Európai szakoktatási és Szakképzési kreditrendszer 

(ECVET) 11 szabályai szerint rendelődnek tanegységek, azaz kreditek. A tanulási 

eredmények transzferének, összegyűjtésének és elismerésének rendszere Európában 

jelenleg kialakulóban van. Alapvető az Európai Közösségek Bizottsága 2002. 

november 12-én elfogadott oktatási tanácsi állásfoglalása 12 és a szakoktatás és 

szakképzés (VET) területén való megerősített európai együttműködés jövőbeli prioritásairól 

szóló, 2002. november 30-i koppenhágai nyilatkozat. Eszerint a szakoktatási 

és szakképzési kredit-transzfer rendszer prioritásként történő meghatározása 13 egyike 

azoknak a közös intézkedéseknek, amelyek szükségesek „a kompetenciák 

és/vagy képesítések különböző országok közötti és különböző szinteken való átláthatóságának, 

összehasonlíthatóságának, átvihetőségének és elismerésének” előmozdításához. 

Az Oktatási Tanács 2004. november 15-i következtetéseinek 14 nyomon 

követése során 32 európai ország szakképzésért felelős miniszterei, az európai szociális 

partnerek és a Bizottság a 2004. december 14-i maastrichti közleményben 

megállapodtak abban, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak „az európai szakoktatási 

és szakképzési kredit-transzfer rendszer (ECVET) kidolgozásának és megvalósí- 

11 Magyar nyelven elérhető dokumentumok: https://www.nive.hu/ecvet/index.php 

12 A Tanács állásfoglalása a szakoktatás és szakképzés területén való megerősített európai 

együttműködés ösztönzéséről (HL C 13., 2003.1.18. 2–4. o.). 

13 Az EU tagállamaiban, az EFTA/EGT országokban és a tagjelölt országokban a szakoktatásért és 

szakképzésért felelős miniszterek, az Európai Bizottság és az európai szociális partnerek 

koppenhágai nyilatkozata. 

14 A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek következtetései 

a szakképzés és szakoktatás területén való fokozott európai együttműködés jövőbeli prioritásairól, 

13832/04 EDUC 204 SOC 499, 2004. október 29., a Tanács 2004. november 15-én elfogadta 

(http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/council13832_en.pdf). 

14

tásának, lehetővé téve ezáltal a tanulók számára, hogy a szakképzési rendszerek 

közötti mozgás során építsenek a tanulási útjuk folyamán elért eredményekre” 15 . 

Az ECVET célja 

– a képzésben részt vevő személyek mobilitása, 

– az életen át elvégzett tanulmányok eredményeinek érvényesítése, 

– a képesítések átláthatósága, 

– az európai szakképzés és szakoktatás szereplői közötti kölcsönös 

bizalom és együttműködés. 

A tanulmányi eredmények nemzetközi kontextusba való transzferének biztosítása 

azt feltételezi, hogy a képzést nyújtók vagy a kompetens hatóságok partnerségi 

egyezményeket kötnek. Ezekben megnevezik a képesítések közötti megegyezőségeket 

(egységek és kreditpontok), a tanulmányi eredmények (tanegységek) felmérésének, 

transzferének és érvényesítésének folyamatait és a minőségbiztosítás érdekében 

tett intézkedéseket. 

Így az ECVET transzfer folyamata leírható a tanegységek megadására akkreditált 

hatóságok közötti csereként. A szervezetek egyike értékeli, kiosztja és rögzíti a 

krediteket. A másik szervezet érvényesíti a krediteket és elismeri azokat egy képesítés 

kiállításánál. A transzferfolyamat megkönnyítése érdekében az ECVET azon 

alapszik, hogy a képesítéseket tanulmányi eredmény formájában írják le és tanulmányi 

egységekben mutatják be. A krediteket az egységekhez rendelik hozzá, hogy 

minden egyes egységnek legyen megfelelője, valamint hogy a képesítés vonatkozásában 

megadják annak súlyát és értékét. Egy tanulmányi egység tudás, készségek 

és kompetenciák halmaza, egy érvényesíthető képesítés legkisebb része. Egy tanulmányi 

egység vonatkozhat csak egyetlen képesítésre, vagy lehet több képesítés 

közös összetevője. 

Az ECVET rendszerben egy tanegységnek (modulnak) tartalmaznia kell az 

egység általános címét, az elvárt tudás, készségek és kompetenciák listáját és a 

megfelelő tanulmányi eredmények értékelési kritériumait. Az ECVET-ek odaítéléséhez 

több kritériumot is lehet használni: az egységek tartalmi jelentőségének megállapítását, 

a referencia képzési program valós vagy feltételezett időtartamát, egy tanuló 

valós vagy feltételezett terhelését intézményi oktatási keretek között, valamint ezek 

kombinációját. A kreditpontokat elsősorban a képesítés egészéhez rendelik hozzá. 

Aztán a pontokat felosztják a különböző vizsgaegységek között annak függvényében, 

hogy azok mekkora jelentőséggel bírnak a képesítésben. Megegyezés szerint, 

egy intézményi oktatás keretei között végzett, egy éves képzést igénylő képesítés 60 

ECVET odaítélését teszi lehetővé. Minden egyes vizsgaegység lehetővé teszi kompetenciák 

koherens egységének érvényesítését a szakma logikája szempontjából. A 

vizsgaegységek a „mindent vagy semmit” logikája helyébe a megszerzett tudás érvényesítésének 

logikáját helyezik. 

A vizsgaegységeket (vagy UC) az összegyűjtés szabályát követve és a megfeleltetés 

szabálya szerint lehet megszerezni (együtthatók használata). Az együttha- 

15 Maastrichti közlemény a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés 

jövőbeli prioritásairól, 2004. december 14. 

(http://ec.europa.eu/education/news/ip/docs/maastricht_com_en.pdf) 

15

tók hozzárendelése a különböző vizsgaegységekhez a kompetenciák szakma szempontjából 

tekintett fontosságának függvénye. A vizsgaegységeket képzés útján, a 

megszerzett gyakorlati tudás érvényesítése útján, vagy e kettő kombinációjával lehet 

megszerezni. 

A modulrendszerű nevelőszülő képzés eszközeinek kidolgozása keretein belül 

az Európai szakképesítési keretre való hivatkozás két módon nyilvánul meg: a képzési 

modulok elhelyezésében az európai keret 8 nyolc szintjének egyikén, valamint 

ECVET kreditek hozzárendelésében minden egyes modulhoz. Az EKKR-re való intézményi 

hivatkozás feltételezi, hogy a képzés modulokra tagolódik, minden egyes 

modult tudás, készségek és kompetenciák szerint írunk le, a tanulmányok nem formális 

keretben való beszámításának feltételei előre meghatározottak, a megfeleltetés 

szabályát alkalmazva minden egyes tanulmányi egységhez egy együttható rendelődik. 

Így lehetővé válik adott számú ECVET kredit hozzárendelése minden egyes 

egységhez, az egységek relatív jelentősége szerint, és a modulrendszerű nevelőszülő 

képzés elhelyezése az EKKR 8 szintjének egyikén 16 . 

Az AFUE projektben szociális, gyermekvédelmi szféra szükségleteiből kiindulva 

fokozatosan építettük fel a képzési eszközöket, hogy azok megfeleljenek a feltárt 

szükségleteknek. A folyamat a következő: SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK – MEG- 

KÖVETELT KOMPETENCIAK – A KÉPZÉS TARTALMA – KÉPESÍTÉS. 

A projekt első eredménye: 

Állapotrajz és diagnózis a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szociális 

és nevelési ellátásáról és a nevelőszülők szakképzési szükségleteiről Bulgáriában, 

Magyarországon és Romániában 

16 Guide du transfert de projet AFUE kézirat in: www.projetafue.eu 

16

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szociális és nevelési gondozásba vételének 

módozataira vonatkozó állapotrajz, valamint a szakmai fejlesztési szükségletekről szóló diagnózis 

kidolgozásához a részt vevő országokat számos szakértő segítette különböző minisztériumoktól, 

intézményektől, akkreditált szervezetektől, ahogy sok, a szakterületen dolgozó szakember 

is. A bolgár kutató team–ben a Szófiai Egyetem, a Szociális tevékenységek és gyakorlatok 

intézménye, a SAPI közsegélyezési központ igazgatója, az Országos Oktatási és Továbbképzési 

Ügynökség, az Állami gyermekvédelmi ügynökség, az „Állampolitika a gyermekekért” 

igazgatóság szakértői vettek részt. Romániában e dokumentum kidolgozásában a Iasi AI.I. 

Cuza Egyetem, a Iasi Szociális Segítségnyújtás és Gyermekvédelem Főigazgatósága, a Hivatásos 

és Egyéb Gyermekgondozók Dokumentációs és Tanácsadó Központjának koordinátora, a 

PARTENER egyesület – a Iasi Területi fejlesztéseket kezdeményező társulás működött együtt. 

Időszakos egyeztetésekre került sor a szociális segítségnyújtás és gyermekvédelem egyéb megyei 

igazgatóságai valamint egyéb képzési rendszerek vagy képesítő központok (Országos 

Felnőttképzési Tanács) képviselőivel. Magyarország az alábbi szervezetekkel dolgozott együtt: 

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ, a Pécsi Tudományegyetem, különösen a Felnőttképzési 

és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Kultúratudományi Intézete tanárai és hallgatói, a 

Pécsi Tudományegyetem családjogi csoportja, pontosabban az Állam- és Jogtudományi kar egy 

tanára. A család-és gyermeksegítő szolgálat vezetője, a Neveléstudományi és pedagógiai kutatóintézet 

osztályvezetője, a Baranya megyei közigazgatási hivatal gyermekvédelmi referense, a 

Baranya megyei gyermekvédelmi központ módszertani tanácsadója és módszertani szakértő 

tanácsadója 17 . 

Az információforrások és az információgyűjtéshez használt eszközök 

Dokumentum alapú kutatás: A három ország gazdag, változatos dokumentumok, 

úgy mint hivatalos iratok, különösen politikai és stratégiai jellegűek, törvényszövegek, 

számos tanulmány és előzetes kutatási eredmény, konferenciák alapján 

készített vagy interneten végzett kutatásokból született dokumentumok, beszámolók 

és nemzeti statisztikai adatok alapján dolgozott. Az adatgyűjtéshez szakértőket is 

megkérdeztek, valamint különböző intézmények, a rájuk jellemző szakterületről nyújtottak 

információkat. 

Interjúk: Bulgáriában 71 interjú készült igazgatókkal és szociális munkásokkal 

a gyermekvédelem területéről, a szociális intervenció regionális igazgatóságának 

igazgatóival, a gyermekvédelmi osztály vezetőivel, a gyermekvédelmi osztály szociális 

munkásaival. Romániában: Összesen 45 interjú készült, amelyek közül a segítő 

kapcsolat szakértőivel készített 24 interjú, melyekből 18 interjú hivatásos gyermekgondozókkal 

6 pedig más szakemberekkel készült (szociális asszisztensek, pszichológusok 

és pszichopedagógusok). 8 interjú döntéshozói beosztású vagy stratégiai 

koordinációt ellátó személyekkel, 7 interjú családnál elhelyezett gyerekekkel, 6 interjú 

képző intézményekkel. Magyarország a kezdeti megbeszélést követően különálló 

munkamódszert, mely beszélgetésekből, fórumokról, jegyzőkönyvekből, memoran- 

17 A magyar résztanulmány és bibliográfiája: doc. 1_HU_hu :Állapotrajz és diagnózis a szociálisan 

hátrányos helyzetű gyermekek szociális és nevelési ellátásáról és a nevelőszülők szakképzési 

szükségleteiről Magyarországon in: www.projetafue.eu 

17

dumokból, elektromos úton váltott levelezésekből származó információk koordinálásából 

és az így kapott információk munkadossziéba való beillesztéséből állt. 

A kérdőíveken alapuló felmérés hasonló arányokat érintett a célpopulációkban. 

Mivel a tér, idő és financiális feltételek kedvezőtlenek voltak, a vizsgálatok 

nem voltak országosan reprezentatívak. 

Eredmények 

A fogalmi megközelítés az (1) elhagyás, a (2) segítő kapcsolat, a (3) gyermekkori 

szociális segítés és a (4) családba fogadás definiálását jelentette. Bulgáriában 

az elhagyás a gyermek gondozásba vételének szülők általi elutasítását jelenti. 

Romániában az elhagyást úgy tekintik, mint a kulturális és/vagy pénzügyi okok miatt 

nem kívánt vagy nem elfogadott terhességek kezelésének kezdetleges módját. 

Mindazonáltal „elhagyott gyermeknek” tekinthető minden szociálisan hátrányos helyzetű, 

veszélyeztetett (hiányt szenvedő vagy a családjukon belül helyüket nem találó 

gyermekek) vagy sebezhető gyermekek. Magyarországon az elhagyás kifejezés valójában 

nem létezik a szakmai nyelvben. Megkülönböztetik az elhagyott helyzet és az 

elhagyás fogalmát, amit a család által tapasztalt nehézségek következményeként 

tekintenek. Ebben az esetben az elhagyott helyzet előidézettnek és nem választottnak 

minősül. 

A definíciók tehát, a különböző országok nézetében és megközelítésében való 

különbségek ellenére mindazon gyermekeket jelölik, akiket szüleik elhagytak és/vagy 

intézményekre bíztak a gyermekekkel szemben élő jogaikról és kötelezettségeikről 

való lemondással együtt. Így inkább beszélünk elhagyott helyzetről vagy elhagyott 

gyermekről, mint elhagyásról. 

Bulgáriában a segítő kapcsolat fogalma hivatalosan nem létezik. Inkább beszélünk 

szolgáltatás- és segítségnyújtás formájában történő szociális intervencióról. 

Romániában e fogalom bizonyos speciális értékek, elvek és módszerek alkalmazását 

és használatát jelzi. Magyarországon, a segítő kapcsolat fogalmát a szakmabeliek az 

alábbiak szerint határozzák meg: „Empátia, gyermekhez való szeretetteljes közeledés, 

a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, a támogatott személlyel való 

kommunikáció és együttműködés. Kapcsolat egy szociális szakember a támogatásra 

szoruló személy és a humánszolgáltatók között”. 

Bulgáriában a gyermekkori szociális segítés fogalma a terhes nők és gyermekeik 

számára nyújtott állami egészségügyi biztosítást jelöli. Romániában a szociális 

segítés a helyi közigazgatási hatóságok kötelezettsége a szülők vagy azok törvényes 

képviselőinek támogatására a gyermekkel kapcsolatban felmerülő kötelezettségeikre 

vonatkozóan. Magyarországon a fogalmat a nyújtott segítség célja függvényében 

írják le, négy védelmi szinten: 

– Az általános gyermekvédelem mely a gyermekek családban történő 

nevelésének támogatásából, valamint a bántalmazásból származó 

veszélyeztetettség megelőzéséből áll. 

– A speciális gyermekvédelem az árva, elhagyott és bántalmazott 

gyermekek védelmét biztosítja. 

18

– A területi gyermekvédelem, amely különböző létesítmények 

együttműködéséből áll, melynek célja a veszélyeztetett gyermekek felderítése 

illetve szociális, oktatási és egészségügyi hálózatokba való integrálásuk. 

– Az intézményes gyermekvédelem a családjukból véglegesen 

kiemelt, a gyámhatósághoz tartozó gyermekek teljes körű ellátását biztosítja. 

Mindhárom országban megtalálható a gyermek szociális segítésének fogalma 

az állami intézményekben, melyek biztosítják a gyermekek fizikai, lelki, anyagi 

és/vagy pénzügyi védelmét. 

Bulgáriában a családba fogadásnak két fajtája létezik, az egyik az önkéntes 

nevelőszülői ellátás, a másik a hivatásos nevelőszülői ellátás. Mindkét esetben a 

gyermek saját családján kívüli elhelyezéséről van szó befogadó családnál. A bolgár 

megközelítés szerint közeli rokonoknál való elhelyezés is egy családba fogadási formának 

minősül. Mindemellett a nevelőszülői ellátás fogalma nem egyértelműen 

megkülönböztetett az adoptálástól. Romániában a családba fogadás az olyan családi 

típusú szolgáltatásoknak felel meg, melyek biztosítják a szüleitől – átmenetileg vagy 

végérvényesen – elválasztott, és egy természetes személy otthonába vagy családba 

elhelyezett gyermek nevelését és gondozásba vételét (kibővített család, gyermekgondozó, 

másik család/személy). Ami Magyarországot illeti, az alapellátás a veszélyeztetett 

gyermeket a családjában védi, a szakellátás pedig intézményben vagy nevelőszülőnél. 

Megállapítjuk, hogy mindhárom országban a családba fogadás egy 

gyermek befogadó családhoz vagy természetes személyhez való befogadását jelenti. 

A jogi kereteket a (1) gyermekvédelem nemzeti törvényeinek és (2) a decentralizációhoz 

kapcsolódó rendelkezéseknek az összevetésével tártuk fel. Magyarországon 

a gyermekvédelmi törvény (szolgáltatási és anyagi) támogatást biztosít a 

gyermeket nevelő családoknak és védelmet nyújt a családjukból kiemelt gyermekeknek 

is. A gyermek jogaiért és érdekeiért munkálkodó gyermekvédelmi rendszert egyszerre 

tartja fenn az állam és a megyei önkormányzati hivatalok. Megfigyelhető, hogy 

a rendelkezések minden országban számosak és változatosak, illetve, hogy ezen a 

szinten több különbség is van. Mindemellett mondhatjuk, hogy e rendelkezések 

ugyanabba az irányba tartanak, és mindegyikük a gyermek védelmét célozza, még 

ha különbözőek is. 

Bulgáriában az figyelhető meg, hogy a decentralizáció, mint a központi hatalom 

jogainak és felelősségeinek a helyi szervek felé való továbbítása a gyermekvédelmi 

tevékenységekkel kapcsolatban mindenek előtt a szociális szolgáltatásnyújtáshoz 

kapcsolódik. Községi szinten az önkormányzat a gyermekvédelemért felelős 

szerv. Romániában az országos rendelkezéseket közszolgálatok és magánszolgálatok 

biztosítják. Magyarországon a gyermekvédelmi rendszert az állam és a megyei 

közhivatalok irányítják. Minden megyei közigazgatásban létezik egy nevelőszülői hálózat, 

összesen 25, valamint bizonyos megyék civil és vallási szervezeteiben is, ezek 

száma összesen 12. A rendelkezések egyik országról a másikra rendkívül különböznek, 

illetve a decentralizáció fogalma és valósága egyáltalán nem ugyanaz ezen 

19

vagy azon a területen. Így a működés módok is különbözőek. És végül különböző 

megjelöléseket találunk a gyermekvédelemben dolgozó szervezetek és intézmények 

neveinél. 

A gyermekvédelem politikai kereteinek feltárása az (1) irányok, döntési és 

finanszírozási szintekre, (2) a családba fogadás megszervezésére, (3) a francia 

„assistant familial” (nevelőszülő) szakmához legközelebb álló beosztás / állás / foglalkozás 

megtalálására, és (4) a képzési kínálat vizsgálatára irányult. 

(1) Bulgáriában a nemzeti politikai rendelkezésekben az intézmények elsődlegességének 

megszüntetése prioritást élvez. Romániában országos szinten a Munkaügyért, 

Szociális Szolidaritásért és Családért felelős Minisztériumhoz tartozó Nemzeti 

Gyermekjogvédelmi Hatóság biztosítja a gyermekvédelmet. Fő tevékenységi területe 

a gyermek szülőktől való elválasztásának megelőzése valamint a szüleitől ideiglenesen 

vagy véglegesen elválasztott gyerekek speciális védelme. Megyei szinten 

a gyermekvédelmet a felelős főigazgatóságok biztosítják. Helyi szinten az önkormányzatok 

és városok szintjén megszervezett szociális támogatási közszolgálatok 

vagy a helyi községi tanácsok saját apparátusában dolgozó szociális támogatásért 

felelős személyek biztosítják ezt a szerepet. 

Magyarországon pontos nyilvántartási rendszert vezetnek 18 , melyben rögzítenek 

a gyermek nevelésbe vételére vonatkozó minden adatot a gyermekvédelmi 

rendszerbe való bekerülésétől kezdve távozásáig (a gyermekgondozás és gyermeknevelés 

keretein belül). Ez határozza meg a személyre szabott gyermekgondozási 

módszereket, az együttműködések mikéntjét és a felelősség megosztását, valamint 

lehetővé teszi bizonyos döntések felülvizsgálatát. Magyarországon a gyermekvédelmi 

rendszer alapelve a szolgáltatások és a hatósági tevékenységek különválasztása. 

Magyarországon – az egyházi és a civil szereplők mellett – az állam és az önkormányzatok 

tartják fenn a gyermekvédelmi rendszert. Jelentős a befogadó családok 

támogatása, az önkormányzatok szociális szolgálatai, valamint az együttműködés az 

önkormányzatok és a civil és közszférához tartozó szervezetek között. 

(2) A családba fogadás megszervezését illetően igen jelentős eltéréseket találtunk 

Bulgária és Magyarország között. Bulgáriában a befogadók lehetnek önkéntesek 

vagy hivatásosak. Romániában a gyermekvédelmi intézkedés keretein belül a 

Gyermekvédelmet Támogató Főigazgatóság a gyermeket a megfelelő szolgálatok 

felé irányítja. 

Magyarországon a gyermekek védelem alá helyezésére egy családasszisztens 

segítségével és a városi jegyző ellenőrzése alatt kerül sor. A gyermekjóléti 

alapellátás a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a 

családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését és a 

kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családjából történő 

kiemelésének a megelőzését szolgálja. Keretében a szülő megtartja a gyermek fölötti 

felügyeleti jogát és továbbra is vele él. A gyermek szülei kérésére elhelyezhető befo- 

18 „Gyermekeink védelmében” c. törzslap, in: 

www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID.. 

20

gadó családnál a gyermek érdekében, amennyiben a befogadó képesnek bizonyul 

foglalkozni a gyermekkel. A természetes szülő ekkor elveszíti felügyeleti jogát a 

gyermek elhelyezésének ideje alatt. Az ideiglenes elhelyezés egy közeli családtagnál, 

egy befogadó családnál, gyermekotthonban vagy befogadó intézményben is 

megvalósítható. Ez mindig a városi jegyző, a gyámhatóság és egyéb intézmények 

(rendőrség, bíróság stb.) fennhatóságával valósul meg. Az esetektől függően a szülők 

felügyeleti joga fenntartható vagy felfüggeszthető. A gyermekvédelmi szakellátás 

keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós 

nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói 

ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. A 

gyermek gondozásba vételének felügyelete a befogadók kérelmére történik, amenynyiben 

az szükségesnek bizonyul. A döntést a gyámhatóság hozza. 

(3) A francia „assistant familial” szakmához legközelebb álló foglalkozás / állás 

/ beosztás Bulgáriában a „hivatalos befogadó szülő”. Ez a személy ideiglenes formában 

nevel egy vagy több, a családjában elhelyezett gyermeket, a gyermekvédelmi 

törvénynek (27. cikk) megfelelő szerződés értelmében. Ez a foglalkozás nem szerepel 

az országos foglalkoztatási jegyzékben. Romániában a francia elnevezéshez 

legközelebb álló kifejezés a gyermekgondozó. A gyermekgondozó egy szociális aszszisztens 

felügyelete alatt dolgozik, aki figyelemmel kíséri munkáját, tanácsokat ad 

neki és értékeli. Ezen kívül kapcsolatban áll az állami vagy magán gyermekvédelmi 

szolgálatokkal, akik napközben és sürgős helyzetekben támogatják tevékenységét 

valamint tanácsokkal látják el és figyelemmel kísérik különböző szakaszokban és 

területeken. 

Magyarországon több foglalkozás is közel áll a francia „assistant familial” elnevezéshez, 

ezek: 

– A gyermek gondozását átmeneti jelleggel biztosító gyermekgondozók. 

– A befogadó szülők, akik az ideiglenesen vagy tartósan náluk 

elhelyezett gyerekek gondozását végzik a tanácsadóval együtt elkészített 

gondozási terv alapján. 

– A hagyományos nevelő szülők, akik – a működtető által elkészített 

egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásukban nyújtanak 

teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a 

tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint utógondozói ellátásban részesülő 

fiatal felnőttnek. Esetenként a gyermek gyámságát látják el, és szervezik 

annak szüleivel való kapcsolatát. 

– A hivatásos nevelő szülők, akik a külön jogszabályban meghatározott 

képesítési előírásoknak megfelelnek. Előre meghatározott gondozási 

terv szerint biztosítják a gyermek fejlődését, és támogatják annak 

örökbe fogadását, ha szükséges. Ők az örökbefogadó szülők tanácsadójával, 

a gyámügyi tanácsadóval, a felügyelő szakhatóságokkal és más gyermekre 

vonatkozó intézménnyel dolgoznak együtt. Végül, gyám szerepét is 

betölthetik. 

21

– Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki 

a képesítési előírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett, súlyos 

magatartászavaros, vagy pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást 

igénylő gyermek nevelésére, és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. 

– Különleges nevelőszülő, aki az öt féle szervi, vagy mentális fogyaték 

egyikével élő, vagy 0–3 éves kora miatt különleges nevelési igényű 

gyermeket nevel. 

(4) A képzési kínálat is eléggé eltérő képet mutat. Bulgáriában a képzéseket 

a Szociális támogatási ügynökség és a nem kormányzati szervezetek szervezik, az 

alkalmazottak (közülük is a szociális munkások) részére a Szociális támogatás Igazgatóság. 

A főállású befogadó szülőknek kötelező ezt a képzést elvégezniük. Romániában 

két képzési típus létezik: a szakmai alapképzés és a szakmai továbbképzés. 

A képzőközpontokat az Országos Szakmai Felnőttképzési Tanács (CNFPA) akkreditálja. 

Ahhoz, hogy Magyarországon valaki szakképzésben vehessen részt, a következő 

követelményeknek kell megfelelnie: az elhelyezett gyermeknél (18, de legfeljebb 

45 évvel) idősebbnek kell lennie; képesnek kell lennie a gyermek fejlődésének 

biztosítására, és segíteni a családjába való visszatérését; 60 órás felkészítő tanfolyamot 

kell végeznie, melynek egyik fele egy döntés-előkészítő csoportmunka, másik 

fele szakirányú felkészítés. Ez utóbbi a hagyományos nevelőszülőség feltétele. Így 

sajátjaival együtt négy gyermek gondozását vállalhatja, amely nem jelent munkaviszonyt. 

Félévente hat órás továbbképzésen kell rész vennie. Hivatásos nevelőszülő 

lehet az, aki OKJ-s szakvizsgát tett, további 300 órás szakképzés után és részt vesz 

a kötelező akkreditált szociális továbbképzési programokon (öt évenként felsőfokon 

képzetteknek 80, illetve 60 továbbképzési pontot kell gyűjteni). 

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek gondozásba vételére vonatkozó 

képzési szükségletek állapotfelmérése 

Az országok legfőbb kihívásai a projekt problematikájára vonatkozóan 

Bulgáriában a befogadó szülőkre inkább úgy tekintenek, mint a gyermekvédelmi 

rendszer klienseire, és nem elismert szakemberekre és/vagy a befogadó csa- 

22

ládi szolgáltatásban szereplő partnerekre. Külön finanszírozás sem létezik a befogadó 

családi szolgáltatás számára. Hiányoznak a megfelelően képzett felnőttképzők. 

Romániában a felmerült problémák a különböző alapszövegek rendelkezései 

közötti disszonancia, az akkreditált képzésnyújtók csekély száma, az alapképzés 

iránti csekély érdeklődés a továbbképzéshez képest, a helyettesítő gyermekgondozók 

szükségessége. Nehézségek fedezhetők fel a megyei szociális támogatási igazgatóságok 

részéről is a továbbképzések finanszírozását illetően. 

Magyarországon a nevelőszülők és a nevelőszülői tanácsadók számára 

szervezett gyakorlati képzések száma növekszik; a nevelőszülők kisebb szakmai 

egységek formájában hálózatba szerveződnek (a gondozásba vett gyermekek száma 

alapján). Napirenden van a speciális és hivatásos nevelőszülők képzésének és álláskínálatának 

javítása; a nevelőszülők és nevelőszülői tanácsadó munkakörök funkcióinak 

és feladatainak különválasztása; a nevelőszülői tanácsadók képzésének és feladatainak 

országos szintű összehangolása; országos szintű kommunikációs hálózat 

kiépítése a gyermekvédelem területén, mely az információk gyorsabb és hatékonyabb 

elérését teszi lehetővé. 

A vizsgálatok eredményeként világossá vált, hogy mindhárom ország képes a 

szereplők professzionalizálásához kötődő problémák azonosítására, valamint javaslatokat 

is tudnak tenni a helyzet javítására; ami mindhárom országban visszatérő 

problémaként jelentkezik, az a szakma elismertségének hiánya és a képzés elégtelensége. 

Emellett finanszírozási problémák is jelentkeznek, melyek tanulmányozása 

szükséges, amennyiben azt szeretnénk, hogy a képzések hatékonyan tudjanak megfelelni 

a hátrányos helyzetű gyermekek befogadásával foglalkozó személyek szakképzési 

szükségleteinek. Emellett nyilvánvalónak tűnik, hogy a projektben részt vevő 

különböző országok jogi és közigazgatási háttere közvetlenül hat tevékenységeik 

lehetőségeire és helyességére, költségvetési és törvényhozási téren többé-kevésbé 

kielégítő mozgásteret nyújtva számukra. A három érintett ország ki is emeli ezt a 

tényt, akár a szakmai kompetenciák kidolgozásáról, támogatásáról, fejlesztéséről 

vagy javításáról legyen szó. Mindenki célja az, hogy javítson a szakmai kompetenciákon 

annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatást és minőségi életet tudjon kínálni 

a projekt végső kedvezményezettjei, a védelemre szoruló gyermekek és serdülők 

számára. A projekt további munkálatai ennek elősegítésére irányultak. 

Megvalósíthatósági tanulmány: a francia nevelőszülő végzettség átültetésének 

feltételei az állapotrajzok és szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok 

alapján 

Az átvihetőségi tanulmány lehetővé teszi a francia felnőttképzési tapasztalat 

adaptációja összes feltételének azonosítását a három ország számára. Az állapotrajzok 

összehasonlítása lehetővé tette a közös szempontok megértését, a különösségeket 

és a további munkaterv irányát. Az AFUE projekt a feltételezett transzfer által 

23

nem indukál változásokat a különböző szolgáltató szervezetek terén. Mindegyik ország 

szabad és autonóm marad. 

Ez a vizsgálat eszköz a gondolkodás segítésére a nevelőszülők képzéséről. 

Ezért vizsgáltuk meg a figyelembe veendő kérdéseket és nehézségeket, amelyek a 

transzfer előtt állhatnak. A tanulmány számot vet a partnerek jövőbeni szükségleteivel 

és érdekeivel, hogy a francia szakképesítést egészében vagy részlegesen átvegyék. 

Ebben a helyzetben természetes, hogy a kapott válaszok nem voltak szükségszerűen 

véglegesek, de mutatták a tájékozódás irányát, amely, ha a transzfer 

megvalósul, később változhat a szakképzéseket illető nemzeti intézkedésekkel öszszefüggésben. 

Melyek a transzfer feltételei? A válaszhoz azonosítani kell a transzfer álatl 

érintett foglalkozási kategóriákat, értékelni a létező képzési gyakorlatokat, összehasonlítani 

a nemzeti szabályozási kereteket (a képesítések egyéb adataihoz kapcsolva). 

Ez a három szempont lehetővé teszi azoknak a faktoroknak az azonosítását, 

amelyek fékezhetik, vagy szolgálhatják a transzfert, így téve érthetővé mi vihető 

át, mi nem, és mely feltételekkel. Egy összehasonlító tanulmány segített megérteni, 

és megtalálni a közös vonásokat és a három ország belső sajátosságait. 

Számunkra – e tanulmány keretében – elegendő a magyar átvihetőségi tanulmány 

és akcióterv tanulságainak áttekintése. 

A francia assistant familial és a magyar nevelőszülő OKJ SZVK-ja, vagyis 

modulrendszere és kompetencia területei eltérnek egymástól, logikáját, struktúráját 

tekintve egyaránt. A francia rendszer kompetencia-felfogása egyszerűbb, átláthatóbb 

és a tevékenységekből kiindulva építi fel a rendszert. A magyar kompetencia 

fogalmi értelmezése differenciálja szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciákra. 

Az úgynevezett feladatprofilban fedezhetők fel a tevékenységek különböző 

cselekvő igékkel kifejezett mondatokban 19 . 

A magyar munkacsoport megvalósíthatósági javaslata azokra a jelentős eltérésekre 

hivatkozik, amelyek az adaptálandó francia és a létező magyar nevelőszülő 

szakképzés között van. Ugyanakkor a többi ország modellje és a projekt célkitűzései 

is az ECVET szerinti modell kialakítását szorgalmazzák. Ezért egy olyan alternatív 

szakképzés akkreditációját kívánatos kidolgoznunk, amely a következő szerkezeti 

és filozófiai alapokon nyugszik: Megőrzi a francia képesítés tevékenységekből 

levezetett kompetencia és modulrendszerét, kiemelve ebből a magyar OKJ (Országos 

Képzési Jegyzék) - béli megegyezőségeket. Eleget tesz az ECVET egységekben 

tervezés logikájának és tanulmányi idő keretének és betartja a magyar akkreditációs 

eljárás lépéseit. 

Az eljárás módja a hagyományos magyar akkreditációs eljárásától a következőkben 

fog eltérni. Kérvényezni kell a kísérleti modell szerinti SZVK (Szakképzési 

Vizsgáztatási Követelmények) és Képzési Program kidolgozását. Itt a kísérlet az 

ECVET rendszer szerinti modell szerkezetének és egységeinek alkalmazása a nevelőszülő 

képzésben. A kísérleti nemzetközi ECVT szerinti Nevelőszülő szakképe- 

19 Lippóy Dóra – Lükő István – Tombor Viktória: A nevelőszülő képzés korszerűsítése. In 

Tudásmenedzsment XII. évfolyam 1. szám 2011. április 30-44. 31.o. 

24

sítés OKJ-ba való bevétele külön jogi eljárást igényel, amit a minisztériumoknak és 

az akkreditációban érintett szervezeteknek (NSZFI/Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési 

Intézet, stb.) támogatni kell. 

Állami beavatkozást igénylő rendszer kidolgozása e projekt keretében nem 

végezhető el. Kidolgozható a továbbképzési rendszer váza, és az ECVET alapja. 

Ennek megfelelően egy továbbképzési rendszerbe illesztést fogunk Magyarországon 

első lépcsőben tervezni, amibe a francia rendszer elemeit beemeljük. Második 

lépcsőben egy ECVET vázlatot készítünk, és azt ajánljuk fel az NSZFI-nek. 

A kifejlesztett képzési programot, illetve modulrendszerű tananyagot a következő 

magyarországi szakképesítésekkel rendelkezők képzésében és továbbképzésében 

lehet felhasználni: 

- Nevelőszülő 

- Hivatásos nevelőszülő 

- Gyermekgondozó nevelő 

Gyermek és ifjúsági felügyelő 

Házi időszakos gyermekgondozó részképesítésűek 

Valamint a gyermekotthoni asszisztens 

és a Kisgyermekgondozó nevelő részképesítésűeknél 

- Szociális segítő 

Szociális asszisztens 

Szociális gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző elágazással 

Foglalkoztatás szervező 

Mentálhigiénés asszisztens 

Szociokulturális animátor 

- Családpedagógiai mentor 

A projekt eredményei felhasználhatók (1) a fent felsorolt szakképesítésűek 

továbbképzésénél. Ezt első körben a PTE vonzáskörzetében lévő régiókban 

(Dél-Dunántúl) egy, esetleg két helyszínen megszervezett 120 órás továbbképzési 

kurzusokon fogjuk használni. Itt a kidolgozott kompetencia profilok azon moduljait 

fogjuk oktatni, amelyek az adott szakképesítésből hiányoznak, illetve minimálisan 

vannak meg. (2) Kidolgozunk és akkreditáltatunk egy ISCED 4B szintű, a hazai 

Felsőfokú Szakképzés rendszeréhez tartozó (OKJ 55 szintkódú) Nevelőszülő tanácsadó 

képesítést és a hozzá tartozó programot. Ennek a szaknak az elfogadtatása 

az NSZFI hatáskörébe tartozik. A szak bemeneti követelménye a hivatásos 

nevelőszülői képesítéssel, középiskolai érettségivel való rendelkezés. A képzés a 

felnőttképzés keretében valósulna meg és egy éves időtartamú lenne. 

(3) Az eredményekre rá lehet telepíteni (tervezni) egy diplomával rendelkezőknek 

szóló szintén felsőfokú szakképzést a 61-es szintkódú Komplex családsegítő 

és támogató tanácsadó képesítés programját is. Ez a képesítés azért lenne fontos, 

mert a Magyar Kormány kisebbségekkel, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó 

államtitkársága komplexen kezelő rendszerben képzeli el a társadalmi méretű probléma 

megoldását. Vagyis eddig csak a gyermekekkel, nevelési, szocializációs, oktatási, 

szakmához jutási problémáikkal foglalkoztak, illetve külön a szülők foglalkoz- 

25

tatási problémáival. Ezt egy olyan komplex rendszerbe kell integrálni, ahol a gyermekek 

nevelése, oktatása és szakmai képzése összekapcsolódik a család többi, 

elsősorban felnőtt tagja munkavégzési, iskolai-nevelési hiányosságainak csökkentésére 

vonatkozó munkaerő fejlesztési, munkahely biztosítási – foglalkoztatási 

programmal 20 . 

A feladatprofil kidolgozása (a francia Référentiel métier, RM) 

A családba fogadás szakembereit illető szakmai referenciagyűjtemény kidolgozásának 

metodológiája és eszközei Bulgáriára, Magyarországra és Romániára 

vonatkozóan 

A szakmai referenciagyűjtemény (RM) a nevelőszülő szakmai tevékenységi 

területét határozza meg. Az RM leírja azokat a tevékenységeket és feladatokat, melyeket 

a jövendő nevelőszülőnek szakmai élete első évei során gyakorolnia kell. Ezek 

a tevékenységek nem egy kezdő, sem egy jártas szakember tevékenységei. Tapasztalatra 

lesz szükség ahhoz, hogy a képesítés birtokosa a kompetenciák egészét tudja 

használni, figyelembe véve a munkavégzés során adódó szituációk összetettségét. 

Az RM munkahelyzetek elemzésén alapul, de számításba veszi a tevékenységek 

előrelátható fejlődését is, a munkáltatók és az intézmények képviselői által 

továbbított információk alapján, melyeket az „Állapotrajz a szociálisan hátrányos 

helyzetű gyermekek szociális és nevelési gondozásának módozatairól, valamint diagnózis 

a szakképzési szükségletekről” című AFUE - dokumentum tartalmaz. A leírt 

tevékenységek megfelelnek a nevelőszülő típus-foglalkozásnak, ahol az RM olyan 

szakmai helyzetek halmazának elemzését adja, melyek intézménytípusok szerint 

különbözőek, de elegendő mértékben hasonlítanak egymásra ahhoz, hogy egy egységet, 

egy foglalkozást alkossanak. 

Az RM három fő funkciót tölt be: (1) Közvetítő funkciót az – egy képesítés kigondolásában 

és kidolgozásában részt vevő – különböző partnerek között. Munkáltatónak 

és képzőnek meg kell egyeznie a képesítés célját illetően. (2) Kidolgozási eszköz 

funkcióját a képesítés kidolgozási folyamatában; valójában a szakmai tevékenység 

elemzése során kiemelt elemek adják azt a talapzatot, amelyre a képesítési referenciagyűjtemény 

épül. Az RM-t a képzők használják a képesítés szakmai céljainak 

jobb felfogása érdekében, a kompetenciákat értékelő helyzetek kidolgozásához. (3) 

A képesítés szakmai céljára vonatkozó tájékoztató funkciót minden egyes szakmai 

tájékoztató és pályaválasztási szervezet számára. 

A referenciagyűjtemény (feladatprofil) egy olyan dokumentum, mely referenciákat 

tartalmaz, dokumentum, melyet hivatkozásként használnak egyes választások 

alátámasztására. Az így körvonalazódó típus-foglalkozás fogalmát az ugyanazon 

szakmai cél elérését támogató szakmai tevékenységek és feladatok határozzák meg. 

Ugyanazon foglalkozás különböző összetevőkből is állhat attól függően, hogy milyen 

20 Lükő István háttértanulmánya az AFUE-projekthez: A szakképzés keretei Magyarországon. A 

francia Assistant Familial (Nevelőszülő) szakképzettség átvihetőségének feltételei a szakképzési 

szükségletekről készült állapotrajz alapján 

26

szakmai szervezet hozta létre, vagy melyik régióban található. A munkaerőpiacon 

foglalkozás-jegyzékekben feltüntetett foglalkozások típus-foglalkozások. 

Az AFUE projektben ezt a modellt használjuk. A típus-foglalkozás elemzésének 

megvalósításához a három transzfer országban, a projekt partnerei az alábbi 

elhatározások szerint dolgoztak: 

– A nevelőszülő foglalkozás egy végrehajtó, nem betanító foglalkozás. 

Az RM összeállításához vezető elemzési szintek a tevékenységek lesznek, 

melyeket feladatokra, azokat pedig műveletekre bontják. 

– A feladat szintje az, ahonnan majd aztán levezetik a kompetenciákat, 

vagyis a kompetenciákat a feladatokból vonják le. Ezeket tehát oly módon kell 

kifejezni, hogy kitűnjön annak a személynek az „intelligenciája”, aki azokat elvégzi. 

– A feladat műveletekre bomlik. A műveletek a szakma gyakorlásához 

szükséges egész szakmai know-how beazonosítását szolgálják. Az alapanyagai 

lesznek a tudás referenciagyűjtemény megalkotásának. 

– A tevékenységek száma egy 5 és 10 közé eső skálán helyezkedik el. 

Ez a szám teljes mértékben tapasztalatra alapul. Ez a nagyságrend lehetővé 

teszi egy bizonyos számú kompetencia megszerzését, mely általában húsz 

körüli. E szám növelése túl aprólékos leíráshoz vezetne, amitől a kompetencia 

egyszerű hozzáértésként jelenne meg. A kompetencia fogalmának projektben 

alkalmazott jelentése: „egy egyén képessége források, nevezetesen elméleti, 

módszertani és gyakorlati tudás mozgósítására”. A feladatnak tehát kellően 

gazdagnak kell lennie ahhoz, hogy abból következtetni lehessen a különböző 

elméleti, módszertani, gyakorlati és kapcsolati ismeretekre. 

Ugyanazon műveleti módot fogadták el a három országban. Felállítottak egy 

elemzői csoportot. A csoport elkészítette a nevelőszülő foglalkozás elemzését. Az 

elemzéseket összevetették a francia nevelőszülő képesítés referenciagyűjteményével, 

valamint a szakma által Franciaországban kiadott szakmai referenciagyűjteménnyel. 

A munkahely elemzésének célja lehetővé tenni tevékenységek és feladatok 

kialakítását az RM-ben. Ehhez meg kell próbálni beazonosítani minden tevékenységet. 

Megpróbálhatjuk a tevékenységeket időrendi logika szerint, vagy természetük 

szerint azonosítani: mit kell tennie az egyénnek ahhoz, hogy a szükséges információkhoz 

jusson a munkahely fenntartásához; az ügyfél/gyermek fogadásához, tájékoztatásához; 

az gondozásba vételéhez, ellátásához; tevékenysége ellenőrzéséhez; a 

tevékenységéről való beszámoláshoz; a vállalatban való kommunikációhoz? 

Egy tevékenység elemzése a tevékenységet alkotó feladatok, használandó 

eszközök, berendezések, műveleti formák, a know-how azonosítása, amit az egyénnek 

birtokolnia kell ennél a tevékenységnél. Miről tudhatjuk, hogy egy egyén megfelelően 

végzi ezt a tevékenységet? Mi az a tudás, amit az egyénnek memorizálnia kell 

e tevékenység gyakorlásánál? Mekkora az egyén autonómiája (teljes, részleges)? 

27

Össze kellett gyűjteni minden, a foglalkozásra vonatkozó dokumentációt, definíciókat, 

meghatározó szövegeket, a létesítmény organogramját és a nevelőszülő 

helyét, a belső képzési programokat, ha vannak stb. 

Szakmai tevékenységek és feladatok bemutatása 

TEVÉKENYSÉGEK ÉS FELADATOK LISTÁJA 

Kód 

A2 

A3 

Tevékenységek KÓD 

A személyre szabott 

egyéni gondozás tervezése 

és megvalósítása. 

A gyermek alapvető 

szükségleteinek kielégítése 

Feladatok 

A2.T1 A gyermek számára megfelelő élettér kialakítása 

A2.T2 Kiegyensúlyozott életritmus 

A2.T3 Testi és mentális higiénia 

A2.T4 Biztonságérzet 

A3T1 Értékátadás, szocializáció 

A3T2 Tanulásszervezési kompetencia 

A3T3 Iskolai és iskolán kívüli tevékenységek 

orientálása 

28


egyéni nevelés tervezése 


A gyermek oktatásának, 

tanulásának kísérése 


egyéni nevelés tervezése 


A4 

A gyermek támogatása a 

vérszerinti szüleivel való 

kapcsolatban 


egyéni gondozás- 

A1 

nevelés tervezése 

megvalósítása. 

és 

A5 

A gyermek integrációja 

a nevelő családba 

Gyámság és dokumentációs 

feladatok 

A4.T1 A nevelő családtól való elválás, kiválás 

előkészítése 

A4. T2 A vérszerinti családdal való kapcsolat kialakítása 

és működtetése 

A4.T3 Segíteni a gyermeket a kettős kötődés 

megélésében, feldolgozásában 

A1. T1 A nevelő család feladatainak előkészítése 

A1.T2 A család működése 

A gyermek kapcsolatai 

A1.T3 

A5.T1 Együttműködés a gyámhivatalokkal 

A5.T2 

Gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos 

feladatok ellátása 

A5.T3 Gyermek érdekeinek képviselete 

A6 Önálló életre felkészítés 

feladatai 

A6.T1 

Utógondozói ellátás jogszabályi hátterének 

ismerete 

A6.T2 A gyermek önálló életre való felkészítése 

A6.T3 Pályaorientáció speciális kérdései 

A6.T4 

Az ifjúkor sajátos személyiséglélektani időszaka 

Különleges A7.T1 0-3 éves korú gyermek szükségletei 

szükségletű gyermekek 

A7.T2 

gondozása-nevelése (0- 

0-3 éves 

nevelése 

korú gyermek gondozása- 

3 éves korú, tartós beteg A7.T3 Tartós betegségek specifikumai 

A7 és fogyatékkal élő gyer- A7.T4 Tartós beteg gyermek gondozása-nevelése 

mekek) 

A7.T5 Fogyatékosságok ismérvei 

A7.T6 

Fogyatékkal élő gyermekek gondozásanevelése 

Csapatmunka A8. T1 Nevelőszülő saját motivációja, saját szerep 

tisztázása 

A8. T2 A gyermek számára személyre szabott 

projekt kidolgozása és kísérése szakmai 

A8 

team tagjaként 

A8. T3 Együttműködés és koordináció formáinak 

ismerete és az abban való részvétel, szakmai 

kommunikációs készségek (esetmegbeszélés, 

esetkonferenciák) 

A9 Mentálhigiénés támoga- A9.T1 Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretás 

és minőségbiztosítás 

tek és azok gyakorlata 

A9.T2 Személyiségfejlesztés elmélete és gyakorlata 

A9.T3 Szupervízió és egyéb képzések, továbbképzések 

ismerete. haszna 

29

A10 Kommunikáció a 

gyermekkel 

A10.T1 Megfelelő kommunikáció azonosítása a 

kedvezményezett kora szerint 

A10.T2 Megfelelő kommunikációs forma alkalmazása 

A10.T3 

A10.T4 

Kommunikációs hiányok azonosítása 

Kommunikációs hiányos kijavításának figyelemmel 

kísérése 

A3 szakmai tevékenység : A személyre szabott egyéni nevelés tervezése és megvalósítása. 

A gyermek oktatásának, tanulásának kísérése 

Feladat leírása 

A3T1 feladat : Értékátadás, szocializáció 

VÁRT 

EREDMENYEK 

Példa az A3 szakmai tevékenység két elemének kidolgozására: 

KRITIKUS PONTOK 

30

1. művelet: A gyermek 

kapcsolati gondjainak (pl. társaival, nevelőivel, 

szüleivel, stb.) feltárása. 

2. művelet: Asszertív viselkedés 

elősegítése. A társadalmi beilleszkedés 

elősegítése 

3. művelet: A város 

(község, lakóhely) környezeti jellemzőinek 

(pl. szociális háló), a helyi sajtó, 

rádió, televízió stb. megismertetése 


magatartásának, viselkedésének formálása, 

ellenőrzése. Legyen képes 

kezelni a konfliktusokat és ezt a képességet 

a gyermekben is kifejleszteni. 

Szabályozott indulati élet elsajátíttatása. 

5. művelet: A „meghallgatás” 

készségének tanúsítása, a türelmetlen 

beavatkozások kerülése 

6. művelet: Együttes 

cselekvés a gyermekkel 

7. művelet: Ideiglenes 

nevelési helyzet - kontra kötődés, szerepkonfliktusok 

- szerepdefiníció (szülőnevelő) 

A kötődés és a szociális viselkedés 

összefüggéseinek feltárása. A 

kötődések pedagógiai megközelítésű 

vizsgálata, a kötődés nevelő hatásában 

rejlő lehetőségek feltárása. Szociális 

kompetencia fejlesztés: a megfelelő 

készségfejlesztő program alkalmazása. 

8. művelet: Adekvát tanulási 

tapasztalatokkal a szociális viselkedés 

tanítása. 

9. művelet: Nevelőszülői 

látogatások az iskolában, megtudni, 

hogy mi és hogyan történik ott 

10. művelet: A tanulással 

töltött idő és a szabadidő helyes 

egyensúlyának megteremtése 

11. művelet : A tanulás 

értelmének felismertetése a gyermekkel 

A nevelőszülő képes 

lesz a gyermekkel feldolgoztatni 

az új környezet információit, 

elfogadtatni vele az 

új helyzetet. 

A nevelőszülő fel 

tudja dolgozni saját szerepét, 

megérti a saját viszonyulásait 

a dolgokhoz. 


az együttműködésre az iskolával, 

meg tudja ismertetni 

és el tudja fogadtatni a 

gyermek környezetével, így 

különösen az oktatásinevelési 

intézménnyel az 

adott helyzetet. 

A nevelőszülő tudja 

segíteni a gyermeket az 

asszertív viselkedésformák 

elsajátításában és alkalmazásában, 

a környezetbe 

történő beilleszkedésben. 

A gyermek számára 

értékként jelenik meg a tanulás. 

Pszichológiai Ezen a területen 

is kiemelten fontos időszak 

a befogadást követő első néhány 

hónap, a gyermek ekkor fokozott 

támogatásra szorul. 

A gyermekek, különösen, 

akik erős vérszerinti kötődésekkel 

rendelkeznek, nehezen fogadják el 

az életükbe lépő új szereplőket. 

A legtöbb gyermek korábbi 

kötődési problémákkal rendelkezik, 

az erről való ismeret és a kezeléséhez 

szükséges készségek, 

képességek ezen a területen is 

fontosak a nevelőszülők számára. 

Társas A környezeti effektusok 

romboló hatása az első időszakban 

folyamatosan és erőteljesen, 

de a későbbiekben is fokozottan 

érvényesül a nevelt gyermekek 

életében, egyedi helyzetük miatt. 

Gyakran a gyermek esetében 

külső megjelenés, fejlődési 

rendellenesség, mentális visszamaradás 

vagy egészségi állapot 

más rendellenessége okoz nehézségeket 

az elfogadásában a társas 

kapcsolatok szintjén. 

Az iskola nem mindig felkészült 

a nevelt gyermekek speciális 

fogadására, nem ismerik a 

háttérben zajló folyamatokat. 

A gyermekek többsége 

olyan családból kerül ki, ahol nem 

érték a tanulás, és ez előfordulhat 

egyes nevelőszülői családok esetében 

is. 



A3T2 feladat : Tanulásszervezési kompetencia 

31


VÁRT 

EREDMENYEK 

KRITIKUS PONTOK 

32

1. művelet: Tájékozódás 

az iskola (óvoda) nevelési és pedagógiai 

programjáról, gyakorlottság szerzése 

az oktatásfogalmakról és – 

folyamatokról, legyen alapvető ismerete 

az iskolaérettségről, a beiskolázás követelményeiről, 

az egyes oktatási intézményekről, 

a speciális oktatásról 

2. művelet: Információszerzés 

a tananyagtartalmakról és az 

iskolai (óvodai) oktatási – nevelési 

módszerekről, kapcsolatot tart az oktatási 

intézménnyel, törekszik arra, hogy 

a gyermeket és szükségleteit az iskola 

elfogadja, beilleszkedését és előrehaladását 

előítélet ne akadályozza. Tanulási 

zavarok felismerése. 

3. művelet: Tanulási 

alapkészségek vizsgálatában való 

együttműködés, hiányosságok megszüntetésére 

cselekvési terv készítése 

és végrehajtása. 

4. művelet: Tanulástechnikai 

módszerek elsajátíttatására 

cselekvési terv készítése és végrehajtása. 

5. művelet: A tanuláshoz 

otthoni „munkahely” kialakítása, a 

gyermek tanulásához biztosítja a tárgyi 

feltétekeket és az érdeklődésének 

megfelelő lehetőségeket, forráseszközök 

felismerése és biztosítása 

6. művelet: Tanulmányi 

előmenetel követése, tanulásértékelés 

a családban, tudja megalapozni és fejleszteni 

a gyermek tanulási, önművelési 

szokásait, törekvéseit és felismerni a 

tanulási nehézségeket 

7. művelet: Következetesség 

8. művelet: Olvasásra, 

írásra szoktatás 

9. művelet: Hiperaktivitás 

kezelése 

10. művelet: Figyelemzavar 

kezelése 


szoktatása tanulási és egyéb környezetének 

rendben tartására 


legyen a gyermek helyzetéhez, 

aktuális állapotához, 

képességeihez, fejlettségi, 

mentális állapotához igazodva 

támogatni a gyermeket 

az iskolai beilleszkedésben, 

a tanulmányi előmenetelben, 

képességei kibontakoztatásában,felzárkóztatásában. 


legyen az oktatási-nevelési 

intézménnyel a gyermek 

érdekében történő együttműködésre, 

ideértve az intézménnyel 

kapcsolatos 

folyamatos kapcsolattartást, 

kölcsönös információcserét. 

Képes legyen a 

gyermek intézményen kívüli 

fejlesztését megtervezni, 

végrehajtását megvalósítani, 

ha szükséges, egyéb szakemberek, 

intézmények bevonásával 

Pszichológiai Az iskola, a 

pedagógus tekintélyének túlzott 

tisztelete vagy éppen negligálása 

fordulhat elő a nevelőszülő részéről. 

A nevelőszülő nem fogadja el 

a gyermek képességeit, túlzó elvárásokkal 

van a gyermek felé. A 

nevelőszülő nem, vagy túlzóan 

igyekszik kapcsolatot tartani az 

oktatási-nevelési intézménnyel. 

Jogi Helyhiány miatt nem 

tudja a nevelőszülő kialakítani 

minden gyermek számára a saját 

tanulóhelyet. 

Az iskola nem kap kellően 

pontos információkat a gyermek 

tanulmányi előéletéről. 

Ha a gyermek fejlesztésre 

szorul, nem mindig adottak a 

feltételek. 

Társas A nevelőszülő nem 

fogadja meg a pedagógus, gyógypedagógus 

tanácsait, otthoni alkalmazásra 

adott fejlesztési javaslatait. 

Tanulási problémák sok 

gyermeknél fellépnek a vérszerinti 

családból, addigi iskolai környezetéből 

való kikerülés miatt. 

A tanulmányi eredményt 

befolyásoló tényezőket (képességek 

szintje, elmaradások, zavarok 

stb.), körülményeket a nevelőszülők 

nem mindig képesek reálisan 

felmérni, az iskola jelzéseit nem 

mindig fogadják el. 

33

A családba fogadás szakembere/nevelőszülő szakképzés tulajdonságprofilja 

Magyarországra vonatkozóan (képesítési referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, 

modulrendszerű európai képzési program) 

A vizsgaanyag (SZVK) felépítésének gyakorlati módszere 

Az Európai Parlament előírja 21 a tagországok számára a kreditrendszerek 

(ECVET) kialakításához az országos minősítések egységekre bontását, amelyeket 

« tanulási egységeknek » neveznek 22 . A vizsgaegységek feladatainak európai 

listája, mint ahogy azt tartalmazza a parlamenti utasítás 2. melléklete, az alábbi elemekből 

áll. A listában közzétett feladatok minden egyes tulajdonságát megvitattuk, a 

feladatokat a nevelőszülő európai minősítésére alkalmaztuk. 

Európai feladatok listája 

Egy egység a képesítés azon eleme, amely tartalmazza a tudás, a képességek és a kompetenciák 

koherens együttesét, és amely egy olyan értékelés és érvényesítés tárgyát képezi az ECVET 

pontszámai révén, amit erre dolgoznak ki. A képesítés több egységet foglal magába, és ezeknek az 

egységeknek az összességéből áll. A jelölt megszerezheti a képesítést azáltal, hogy összegyűjti az 

egységeket, amelyeket a különböző országokban és különböző kontextusokban sajátított el (hivatalos, 

vagy esetlegesen nem hivatalos és informális) az egységek megszerzésére és tanulási 

követelmények elismerésére vonatkozó országos törvényes rendelkezések értelmében. 

A képesítést alkotó egységeket: 

— egyszerű és érthető kifejezésekkel kell leírni az egység által lefedett tudást, képességeket 

és ismereteket illetően, 

— a globális képesítéssel összhangban meg kell tervezni és meg kell szervezni, 

— oly módon kell kidolgozni, hogy biztosítsák a megszerzett tudás értékelését és jogi érvényesítését. 

Egy egység megfelelhet csak egy képesítésnek vagy közösen több képesítésnek. 

A beszámított ismereteket, amelyek egy adott egységet alkotnak, meg lehet szerezni attól a helytől és 

módtól függetlenül, ahol, és ahogy azokat kialakították. Az egységet tehát nem szabad összekeverni 

egy oktatási elemmel, amely egy tanulási vagy képzési hivatalos program részét képezi. 

A szabályokat és eljárásokat, amelyek a megszerzett tananyag egységeinek jellemzőit határozzák 

meg, és amelyekhez hozzá kell adni, vagy amelyekkel kombinálni kell az egységeket egy adott 

képesítés perspektívájában, az illetékes intézmények és a képzési folyamatokban részt vevő partnerek 

határozzák meg az érvényben levő országos vagy területi szabályozások szerint. 

Egy egység követelményeinek az alábbiakat kell tartalmazniuk : 

— az egység főcíme, 

— esetegesen azon minősítés (vagy minősítések) címe, amelyekhez az adott egység tartozik, 

— minősítés tananyaga a CEC/EKKR szintjéhez viszonyítva, és ha lehetséges, az országos 

minősítési kerethez viszonyítva, 

— a megszerzett tudás, amelyet az egység tartalmaz, 

— eljárások és megszerzett tudás értékelési kritériumai, 

—az egységhez csatolt ECVET pontok, 

—az egység érvényességének időtartama, szükség szerint. 

21 Az európai parlament és az európai tanács utasítására létrehozva egy európai oktatási 

kreditrendszert szakmai oktatások és képzések esetére ‘ECVET’ – 2008. április 9. 

22 A projekt egységeire használt kifejezés « vizsgaegység ». 

34

Egy vizsgaegység a szakképesítés egy része. A szakképzésben résztvevő részben is 

elsajátíthat bizonyos kompetenciákat, míg másokat nem. Ennek megfelelően a bizonyítványok 

is vizsgaegységekre tagolódnak. Mindegyik vizsgaegység megfelel bizonyos számú 

kompetenciának, ezek a kompetenciák pedig bizonyos szakmai tevékenységeknek. Ez lehetővé 

teszi valamely alkalmazhatóságát a munka világában. A megszerzett vizsgaegységek 

lehetőséget adnak bizonyos szakmai tevékenységek gyakorlására és előírhatják kiegészítő 

képzések keresését a hiányzó részek pótlására. 

Képzési modulok kínálatának bemutatása Magyarországon 

Szakmai 

anyag 

A1. 

Vizsgaegység Modul 

kódja 

UC1 M.1.1 

A képzési kínálatot bemutató táblázat 

UF1 

Modul leírása Időtartam Szint 

Kredit 

(CEC/EKKR) (ECVET) 

Gyermekellátási 

alapfeladatok 

40 3 2 

Szakmai Vizsgaegység Modul 

UF2 


Kredit 

anyag 

kódja 


A2. UC2 M.2.1 A családi környezet 

felkészítésének 

feladatai 

40 3 1 


UF3 


Kredit 

anyag 

kódja 


A3. UC3 M3.1 A gyermek képes- 40 3 2 

ségeinekkibontakoztatásávalkapcsolatos feladatok 


anyag 

kódja 

A4. UC4 M.4.1 


anyag 

kódja 

A5 UC5 M.5.1 

UF4 


Kredit 


Az önálló életre való 

felkészítés feladatai 

40 3 1 

UF5 


Kredit 


A gyámsággal kapcsolatos 

feladatok 

40 3 1 

UF6 

35


anyag 

kódja 

A6. UC6 M.6.1 


Kredit 


A nevelőszülő dokumentációsfeladatai 

40 3 2 


UF7 

Modul leírása Időtartam Szint Kredit 

anyag 

kódja 


A7. UC7 M.7.1 Különleges szük- 90 3 2 

ségletű gyermekek 


gondozása, nevelése 

UF8 


anyag 

kódja 


A8. UC8 M.8.1 Csapatmunka 

90 3 1 


anyag 

kódja 

A9 UC9 M.9.1 


anyag 

kódja 

A10 UC10 M.10.1 

UF9 



Mentálhigiénés tá- 90 3 2 

mogatás és minőségbiztosítás 

UF10 



Kommunikáció 90 3 2 

36

Példa egy vizsgaegységre a magyar munkacsoport anyagában: 

UC N°3 (VIZSGAEGYSÉG): A gyermek képességeinek kibontakoztatásával 

kapcsolatos feladatok 

Szám Ismeretek Leírás 

Vizsga leírása : Bemutatja az egyéni fejlesztési terv és a beilleszkedéshez 

kapcsolódó dokumentáció elkészítésének szempontrendszereit, 

lépcsőfokait, s javaslatot tesz fejlesztő tevékenységre. 

E1 C1, C2, 

Időtartam : 1 óra 

Megvalósítási feltételek : semmi 

Felkészülési idő : benne foglalt 

Vizsga formája: gyakorlati 

Osztályozási rendszer (számmal, szöveges) : 1-20 pont 

Az értékelés szempontjai> Helyi tételsor alapján 

Szakmai tartalom> Szakmai ismeretelemek (10 

pont) 

értékelendő kompetenciák: döntésképesség, rugalmasság, 

nyelvhelyesség, közérthetőség, udvariasság, logikus 

gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság, helyzetfelismerés (10 

pont) 

Vizsgabizottság : egy szakember és egy oktató 

ECVET : 2; szint 3-4 

37

VIZSGAANYAGBAN ÉRTÉKELT ISMERETEK LISTÁJA ÉS ISMERETEK RÉSZLE- 

TEZÉSE : 

1.A megismeréshez szükséges technikákat 

sajátít el 

1.1Megismeri a gyermek adottságait, 

képességeit, előtörténetét 

1.2Megsimeri a gyermek különleges 

és speciális képességeit 

1.3Törekszik a szociokulturális és az 

adottságokból eredő hátrányok csökkentésére. 

Gondoskodik a szellemi és erkölcsi fejlődést 

szolgáló, kulturális értékekhez való hozzájutásról. 

Biztosítja a gyermek kötelező oktatásban 

való részvételét. 

2.Fejlesztő tevékenységet folytat 2.1Megalapozza és fejleszti a gyermek 

tanulási, önművelési, művelődési szokásait, 

igényeit. Figyelemmel kíséri a gyermek 

iskolai előmenetelét. 

2.2Pozítivan kezeli az átlagtól való 

eltérést a gyermek képességeiben 

2.3Részt vesz a családjogi helyzet 

rendezésében. Elősegíti a gyermek vérszerinti 

vagy örökbefogadó családba való viszszakerülését. 

38

Példa egy modulra: 

MODUL KÓDJA : 

M 3.1 

A gyermek képességeinek 

kibontakoztatásával 


Modul leírása : 

A modul célja, hogy a képzésben részvevők ismereteket szerezzenek 

a gyermek fizikai és pszichológiai fejlődésének egyes állomásairól, 

továbbá valós betekintést nyernek a lehetséges tehetséggondozásról 

és az esetleg szükséges rekreációról is. A modul során 

a játékra, mint képességfejlesztő és nevelő elemre nagy hangsúly 

esik. 

Modul céljai Tudás (elméleti ismeretek) 

Játék, tehetséggondozás, rekreáció, fizikai és pszichológiai 

ismeretek 

Képességek (gyakorlati ismeretek) 

Megismeri a gyermek adottságait, képességeit 

Megalapozza és fejleszti a gyermek tanulási, önművelési, 

művelődési szokásait,igényeit 

Biztosítja a gyermek kötelező oktatásban való részvételét 

Figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét 

Biztosítja a gyermek számára a szakszerű segítségnyújtás 

lehetőségét 

Törekszik a szociokulturális és az adottságokból eredő hátrányok 

csökkentésére 

Megismeri a gyermek különleges és speciális szükségleteit 

Gondoskodik a szellemi és erkölcsi fejlődést szolgáló, kulturális 

értékekhez való hozzájutásról 

Elősegíti a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó családba 

való visszakerülését 

Kompetenciák (készségek) 

Együttműködési képesség 

Csapatszellem 

Gyermekjátékok használata 

Kreativitás 

Koncentráció 

Tartalom A gyermek képességei 

Speciális élethelyzetből adódó lélektan 

Különleges és speciális szükségletű gyermekek 

A gyermek magával hozott normái és szokásai 

A játék és a tanulás személyiségfejlődésben betöltött szerepe 

- Gyermek fejlődésének szakaszai (fizikai, pszichikai és kapcsolati, 

érzelmi és szexuális, stb. szempontból) 

� pszichomotorikus és érzelmi fejlődés 

gyermek és a testének felfedezése 

� test ábrája 

� mi az érzékenység? (hogyan fejlődik a gyermekeknél? 

alap biztonság fogalma és korai interakciók) 

� kisgyermek és gyermek pszichikai élete, és a 

pszichológiai, érzelmi fejlődés különböző szakaszai 

� a különböző szakaszok, a záróizom kontrol elsajá- 

39

títása (neuropszichológai és pszichológiai érés fontossága a záróizom 

kontroll elsajátítására vonatkozóan a gyermekre alkalmazott 

tanulás révén, a tisztaság szociális, családi és érzelmi 

szervezetben, felnőttek szerepe ennek elsajátításában 

� Oidipusz komplexus időszaka és helye a személyiség 

kialakulásában 

� szexualitás és nemek differenciálása (különböző 

fejlődési szakaszok: nemi szervek megismerése, a nemek közötti 

különbségek megismerése, az élet eredete, az anyaság 

kérdése (vonatkoztatva a pszichológiai, érzelmi fejlődés szakaszaira), 

szexuális kíváncsiság, értelmet adni a gyermek a szexualitással 

szembeni viselkedésének, gondolatok a szexualitás 

társadalmi és kulturális megjelenéséről 

� a nyelv (nyelv a személyiség fejlődésében s kialakulásában, 

nyelv fejlődése, beszélt nyelv előtti verbális intelligencia), 

a családi, társadalmi és kulturális kontextus fontosságának 

kimutatása a nyelv elsajátításában, verbális és nem verbális 

nyelvi elemek, nyelvi zavarok (késői beszédfejlődés, képzési 

zavarok, diszfázia, afázia, stb.) 

� Szociális fejlődés 

� néhány szakasz a gyermek korának függvényében: 

különböző kapcsolatok fejlődése 

(gyermek/szülő – gyermek/más felnőttek – gyermek/más 

gyermekek) 

� A gyermek intellektuális fejlődése 

� mi az intelligencia? az intelligencia többoldalú megközelítése 

� hogyan alakul ki a gyermekeknél? 

� melyek a fejlődési „akadályok”: 

� hogyan lehet elősegíteni az ismeret és a megértés iránti 

figyelmet? 

� hogyan viselkedjek a befogadott gyermek iskolai bukása 

esetén? 

� intellektuális lemaradás, koraérett gyermek: jobban megérteni 

és figyelemmel kísérni a "más” gyermeket 

� Emmi Pickler elméletének bemutatása 

� szabadon mozogni 

� kapcsolatok a szenzoriális ébredés és az szellemi 

ébredés között 

� Játék és játékszerek szerepe a gyermek fejlődésében 

� Segítés abban, hogy megteremtsék a gyermek 

ébredését elősegítő feltételeket 

� Ébredést fékező tényezők 

� Játékos tevékenységek, játék és szabadidő: festés, 

olvasás, mondókák, motoros tevékenységek 

Célcsoport Nevelőszülő a munka során 

Pedagógiai módszerek 

Elsősorban: Elméleti ismeretek 

Ismeretek cseréje, tapasztaltok 

40

Brainstorming használata 

Időtartam 

40 óra 

Értékelés Szükség szerint 

Források (A pedagógiai eszközök kódjai) 

Az európai szintézis tíz vizsgaegység megtartását rögzíti, amely mind a 

négy ország nemzeti programjával kompatibilis. 

A nevelőszülő szakképzés vizsgaegységei Franciaországban, Magyarországon, 

Bulgáriában és Romániában – európai szintézis 

UC 1. A gyermek befogadása és integrációja a nevelő családba 

- Otthoni higiénia és biztonság 

- Mindennapi étkezési higiénia és táplálkozási zavarok 

- A gyermek bioógiai ritmusa 

- Fizikai ls pszichés rosszullétek tüneteinek enyhítése, megfelelő reagálás 

UC 2. A gyermek tanulmányainak figyelemmel kísérése 

- A gyermekkor fejlődési fázisai 

- A serdülőkor fejlődési folyamata 

- Bűnözés kockázatának kezelése : javítás, értelmezés a gyermek lelki-érzelmi 

fejlődésének megfelelően 

- Az skolarendszer és szerepe a tanulás fejlesztésében (tanulási zavarok, diszlexia, 

hiperaktivitás ...) 

- A megelőzés és ellátás intézményi feladatai: a speciális ellátás eszközei 

- Kulturális és szabadidős tevékenységek (egy szabadidős, szórakoztató 

tevékenység beiktatása) 

UC 3. Kommunikáció a gyermekkel 

- A megfigyelés és meghallgatás módszerei, az információközvetítés sémája, aktív 

hallgatás 

UC 4. A gyermek mindennapi életének megszervezése 

- A szokások kialakításának folyamata és a gyermek segítése. Az ismétlések és a 

mindennapi rítusok kialakítása. 

- Kötődés, elszakadás és önállósodás. A kötődés zavarai. A kötődés különböző 

formái Bolwby elmélete szerint és fejlődésük az életszakaszok során ; komplex 

okok (szociális, egészségügyi, pszichológiai ...) a gyermek és családja szétválásában, 

a különválás hatásai és következményei 

UC 5. A gyermek jogainak biztosítása és tiszteletben tartása 

- A nevelőcsalád különböző tagjainak helye és szerepe a nevelt gyermek gondozásának 

vonatkozásában 

- Szülői hibák, nem megfelelő szülők; a gyermek figyelemmel kísérése a nem megfelelő 

szülőkre tekintettel. 

- Kapcsolati kudarcok ; érzelmi hiányosságok 

- Visszaélés 

41

- Fizikai és érzelmi intimitás a gyermek életkorától és élettörténetétől függően, figyelembe 

véve a gyermek fejlődésének megfelelő kulturális dimenziókat 

- Interkulturális, vallási és rituális dimenziók, más kultúrák és azok jelentése a 

gyermek számára; 

UC 6. A gyermekre és nevelésére vonatkozó okmányok vezetése 

UC 7. A gyermek épségének és biztonságának biztosítása 

- Teendők vészhelyzetben, kisgyermekek egyedi szükségletei 

- Gyermekek és serdülők egészségvédelme 

UC 8. Szakmai kommunikáció 

- Törvények és rendeletek kontextusa : gyermekjogok, családjog, gyermékvédelmi 

jogszabályozás 

- Intézményi és adminisztratív keretek a nevelt gyermekre vonatkozóan ; a nevelt 

gyermekkel és a nevelő családdal kapcsolatos család- és gyermekvédelmi törvényi feltételek, 

jogi és intézményi védelem 

- A nevelőszülőség fejlődése 

- A gyermekvédelem különböző intézményei ; a nevelőszülő státusza a 

gyermekvédelem rendszerében 

- A tartós nevelésbe vétel különböző szereplőinek helye, az őket illető jogok és 

kötelességek 

UC 9. Pluridiszciplináris (szakmaközi) csapatmunka 

- A nevelőszülő saját felelősségének ismerete a csapatmunkában (szakmai 

titoktartás, családlátogatás...) ; 

- A nevelőszülő kapcsolódása a nevelőszülői hálózathoz (az intézményhez 

tartozás érzése) 

UC 10. Szakmai ismeretek és képességek fejlesztése 

Fontos része a projektnek a pedagógiai eszközök gyűjteménye, amely 

nyomtatott, szöveges, képes és egyéb médiumok nemzetközi forrásait teszi hozzáférhetővé 

a felnőttképzők számára, valamint a képzők képzése 4 napos program, 

amely a partner országokban 15-15 oktató szakember számára mutatja be az eredményeket, 

ismerteti meg az EKKR-nek az AFUE projektben használt módszertanát, s 

a résztvevők kontrollját is beépíti a végső változatba. 

42

Összefoglalás 

A nevelőszülő szakképesítésnek az EKKR és az ECVET szerinti, modulrendszerű, 

kompetenciákra épülő kidolgozása során szembe kellett néznünk azzal a nehézséggel, 

hogy nemzeti szinten nincs kidolgozva a kreditrendszer és emiatt az igazolásokat 

és a részleges elismeréseket egyelőre nem lehet a nemzetközi standardok 

szerint kiadni. Előre léptünk a moduláris képzési program kiegészítésében, a több 

lépcsős képzésmodell kidolgozásában. Ez továbbfejleszthető, jelenleg kidolgozás 

alatt áll – a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési 

Karán – a magyar tervekhez igazodó, más szakterületekhez és szintekhez kapcsolódó 

továbbképzési rendszer. A projekt nyomán – és más törekvésekkel összhangban, 

amelyek a nemzeti szakképzési és felnőttképzési intézet körül formálódnak – a 

szakmának perspektivikusan ki kell dolgoznia a nemzeti szakképzési kreditrendszert 

és ahhoz illesztve egy egységes, az európai elveknek megfelelő szak- és továbbképzési 

modellt. 

Irodalom 

1. A magyar résztanulmány és bibliográfiája: doc. 1_HU_hu :Állapotrajz és diagnózis a 

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szociális és nevelési ellátásáról és a 

nevelőszülők szakképzési szükségleteiről Magyarországon in: www.projetafue.eu 

2. A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában (2010. augusztus) 

CEDEFOP: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ Munkaanyag: 

ecvet.nive.hu/download.php?filename=Kepesitesi_kreditrendszerek...hu.. megtekintés: 

2011.08.05. 

3. A partnerek referenciái az AFUE honlapján: www.projetafue.eu/contact_bg.php ; 

www.projetafue.eu/partenariat.php 

4. Conseil de l’Europe. Assemblée parlementaire Doc. 9692. Amélioration du sort des 

enfants abandonnés en institutions. In: 

http://www.assembly.coe.int/ASP/Doc/DocListingDetails_F.asp?DocID=10382 

Megtekintés: 2011.08.04. 

5. Document de travail de la commission „vers un cadre européen des certifications 

professionnelles pour la formation tout au long de la vie”. Bruxelles, 8/7/2005, SEC(2005) 

957, 

6. EKKR szöveg: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/general/eqf/broch_hu.pdf ; EKKR 

értelmezése: http://ec.europa.eu/education/lifelong-learningpolicy/doc/eqf/brochexp_hu.pdf 

megtekintés: 2011.08.04. 

7. Europass bizonyítvány: in: Európa Tanács a minősítések transzparenciájáról szóló 1992. 

december 3-i 93/C 49/01 Határozata, a Tanács szakmai képzési bizonyítványok transzparenciájáról 

szóló 1996. július 15-i 96/C 22/04 Határozata, illetve az európai Parlament és 

Tanács 2001. július 10-i 2001/613/CE Határozata, amely a diákok, a képzésben részt vevő 

személyek, önkéntesek, tanárok és oktatók mobilitásáról rendelkezik az EU-ban. 

8. Guide du transfert de projet AFUE kézirat in: www.projetafue.eu 

9. Gyermekeink védelmében c. törzslap, 

in:www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID 

10. http://europass.cedefop.europa.eu © Communautés européennes 2002 

43

11. Jákó Melina: A kompetencia fogalma és értelmezési lehetőségei. In: 

http://www.erak.hu/szemelvenyek/kompetenciafogalom.pdf Megtekintés: 2011.08.05. 

12. Le Boterf (G), 1997, Compétence et naviation professionnelle, Paris, Editions 

d’organisation Pl.: http://www.dijon.iufm.fr/static/formform/ac_equip_for/outils/L2p42.htm 

13. Lippóy Dóra – Lükő István – Tombor Viktória: A nevelőszülő képzés korszerűsítése. In 

Tudásmenedzsment XII. évfolyam 1. szám 2011. április 30-44. 31.o. 

14. Lükő István háttértanulmánya az AFUE-projekthez: A szakképzés keretei 

Magyarországon. A francia Assistant Familial (Nevelőszülő) szakképzettség 

átvihetőségének feltételei a szakképzési szükségletekről készült állapotrajz alapján 

15. Maastrichti közlemény a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai 

együttműködés jövőbeli prioritásairól, 2004. december 14. in: 

(http://ec.europa.eu/education/news/ip/docs/maastricht_com_en.pdf)Magyarázat:http://ec. 

europa.eu/dgs/ education_culture/index_hu.html 

44

ÁLLAPOTRAJZ ÉS DIAGNÓZIS 

A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSRA SZORULÓ 

GYERMEKEK 

SZOCIÁLIS ÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSÁRÓL 

ÉS A NEVELŐSZÜLŐK SZAKKÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEIRŐL 

MAGYARORSZÁGON 

Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési 

Kar 

1_HU_hu 

Ce projet a été financé avec le soutien de la Commission européenne. Cette publication n’engage que son auteur et la 

Commission n’est pas responsable de l’usage qui pourrait être fait des informations qui y sont contenues. 

45

Tartalomjegyzék 

ELSŐ FEJEZET: BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 48 

1. PROJEKT BEMUTATÁSA .................................................................................................................................. 48 

1.1 A projekt keretei ................................................................................................................................... 48 

1.2 Célkitűzések ......................................................................................................................................... 49 

1.3 Célközönség ........................................................................................................................................ 50 

1.4 Hatások ................................................................................................................................................. 50 

1.5 Partnerség és a szerepek felosztása a projektben ........................................................................ 51 

2. PROJEKT MÓDSZERTANA ................................................................................................................................ 53 

2.1 Módszertani alapok ............................................................................................................................. 53 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt vezérfonala ......................................... 54 

3. A PROJEKT EREDMÉNYEI................................................................................................................................ 56 

4. AZ ÁLLAPOTRAJZ ÉS DIAGNÓZIS A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSRA SZORULÓ 

GYERMEKEK SZOCIÁLIS ÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A NEVELŐSZÜLŐK SZAKKÉPZÉSI 

SZÜKSÉGLETEIRŐL MAGYARORSZÁGON CÍMŰ TANULMÁNY MÓDSZERTANA .......................... 57 

4.1 Célok ..................................................................................................................................................... 57 

4.2. Végzett tevékenységek ..................................................................................................................... 58 

4.3 Javasolt eszközök és a kutatás logikája .......................................................................................... 58 

4.4 AZ ÁLLAPOTRAJZ ÉS DIAGNÓZIS A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSRA 

SZORULÓ GYERMEKEK SZOCIÁLIS ÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A NEVELŐSZÜLŐK 

SZAKKÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEIRŐL MAGYARORSZÁGON című tanulmány tartalma .............. 60 

MÁSODIK FEJEZET: MUNKA MÓDSZERTAN .......................................................................................... 61 

1. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE AZ ÁLLAPOTRAJZ ÉS DIAGNÓZIS DOKUMENTUM KIDOLGOZÁSÁRA ..................... 61 

1.1. A munkacsoport bemutatása ..................................................................................................... 61 

1.2. A bevont partnerek kompetenciái .................................................................................................... 62 

1.3. Nehézségek és paradox helyzetek az információ beszerzési folyamatban .............................. 63 

2. INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTŐ ESZKÖZÖK ÉS A KUTATÁS CÉLCSOPORTJAI.......................... 64 

2.1. Dokumentumok elemzése ................................................................................................................ 64 

2.2. Beszélgetések kérdőívek alapján .................................................................................................... 64 

2.3. Interjúk ................................................................................................................................................. 65 

3. KUTATÁSI CÉLOK ........................................................................................................................................... 66 

3.1 Szervezetek és intézmények: .................................................................................................... 66 

3.2. Egyének: szakemberek és gondozottak (gyermekvédelmi dolgozók, nevelőszülők, oktatók, 

egyéb foglalkozásúak); kedvezményezettek (gyermekvédelmi gondoskodásba vettek) ................ 66 

4. A KUTATÁS REPREZENTATÍV JELLEGE ............................................................................................................ 67 

4.1 Reprezentatív jelleg megfelelősége és korlátai....................................................................... 67 

4.2. Lépések ............................................................................................................................................... 67 

4.3. A kutatás területe ............................................................................................................................... 69 

4.4. Az országos minta leírása ................................................................................................................. 69 

HARMADIK FEJEZET: EREDMÉNYEK ....................................................................................................... 72 

1. FOGALMI MEGKÖZELÍTÉS .............................................................................................................................. 72 

1.1 Elhagyott helyzet ......................................................................................................................... 72 

1.2 Segítő kapcsolat .................................................................................................................................. 74 

1.3 Gyermekvédelem ......................................................................................................................... 75 

1.4 . Otthont nyújtó, nevelőszülői ellátás .......................................................................................... 81 

1.5 Gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló, veszélyeztetett és sebezhető gyermekek .............. 82 

2. JOGI KERETEK ÉS TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEK ...................................................................................... 83 

2.1. A gyermekvédelem nemzeti (és nemzetközi) jogi szabályozása ......................................... 83 

2.2. A nemzetközi jogszabályozás alapdokumentumai ........................................................................ 84 

2.3 A gyermekvédelmi gondoskodás ...................................................................................................... 86 

2.4. A gyermekvédelem szabályozásának rövid történeti áttekintése ............................................... 88 

2.5 A gyermekek védelme és jogainak előmozdítása terén megvalósult reformok feltételei ...... 90 

2.6. A gyermekek védelmének jelenlegi rendszere ........................................................................ 91 

46

2.7. Decentralizációhoz kapcsolódó rendelkezések ............................................................................ 92 

2.8. A családok és a kiskorúak jogai és kötelességei .................................................................... 93 

3. POLITIKAI KERET ...................................................................................................................................... 99 

3.1 Szereplők: feladatok, küldetések, eljárások ............................................................................ 99 

3.2. Finanszírozás .................................................................................................................................... 106 

4. A CÉLCSOPORTOK MENNYISÉGI / STATISZTIKAI ÉS MINŐSÉGI LEÍRÁSA ................................................... 108 

4.1 Számadatok és általános statisztikák a célcsoportokra vonatkozóan ............................... 108 

4.2 Szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sebezhető gyermekek problémái ... 109 

5. A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS MÓDJAI ........................................................................................ 110 

5.1. Gyermekvédelmi ellátások ....................................................................................................... 110 

5.2. Intézménytípusok ............................................................................................................................. 112 

5.3. Gyermekvédelmi gondoskodás ...................................................................................................... 119 

6. GYERMEKVÉDELMI SZAKMÁK TÍPUSAI ......................................................................................................... 122 

6.1. A szakképesítések ........................................................................................................................... 122 

6.2. A szakmák ......................................................................................................................................... 122 

6.3 A francia nevelőszülő szakmához legközelebb levő mesterség / pozíció, feladat / 

alkalmazás ................................................................................................................................................ 124 

6.4 Képzési kínálat ........................................................................................................................... 125 

7. A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSRA SZORULÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSÁT CÉLZÓ SZAKMAI KÉPZÉSI 

SZÜKSÉGLETEK DIAGNOSZTIKÁJA .................................................................................................................... 146 

7.1 Az ország legfőbb kihívásai a projekt problematikájára vonatkozóan ............................... 146 

7.2 Képzés és szakmai továbbképzés: lehetséges eljárások a problémák megoldására ..... 150 

ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................................................... 154 

BIBLIOGRÁFIA ................................................................................................................................................ 157 

SZÓJEGYZÉK ................................................................................................................................................... 163 

MELLÉKLETEK .............................................................................................................................................. 164 

NO.1. SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A CSALÁDGONDOZÓK NEVELŐSZÜLŐK, CSALÁDI NAPKÖZIK 

ÜZEMELTETŐI AZ ÖRÖKBEFOGADÓK ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMAI SZÁMÁRA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 29/2003. 

(V. 20.) ESZCSM RENDELETHEZ ...................................................................................................................... 164 

NO.2. MELLÉKLET GYERMEKEINK VÉDELMÉBEN ADATLAP MINTA ÚTMUTATÓ A KITÖLTÉSHEZ „GH-3” ........ 168 

NO.3. MELLÉKLET 2010. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS GYERMEKJÓLÉT-GYERMEKVÉDELEM SAROKSZÁMOK .. 176 

NO.4. MELLÉKLET:EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK AZ AFUE PROJEKTBEN ................................................... 182 

NO.5. MELLÉKLET ORGANIGRAMM : A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER MAGYARORSZÁGON ........................... 182 

47

ELSŐ FEJEZET: BEVEZETÉS 

1. Projekt bemutatása 

1.1 A projekt keretei 

Az Egyesült Nemzetek gyermekek jogairól szóló egyezménye, a gyermekvédelem 

alapszövegeként, elismeri, hogy a gyermekeknek joguk van a saját családjukban 

való életre. A gyermekek intézetben való elhelyezése csak legvégső megoldásként 

merülhet fel, szükség esetén. Ennek ellenére, bizonyos európai tagállammá vált 

országokban, a gyermekek szociális kirekesztettsége, akár fogyatékosságukból, 

elhagyottságukból vagy szélesebb értelemben érzelmi vagy szociális hiányukból 

adódóan, intézetben való elhelyezésük túlságosan gyakran jelentette az egyetlen 

javasolt alternatívát. 


Tanács 2003. március 5-i parlamenti ülése jelentésének előírásai az elhagyott 

gyermekek sorsának javítására vonatkozóan az adott országokat a következőkre 

kérik fel: 

az intézményi rendszer csökkentését és a gyermek családi kapcsolatainak 

helyreállítását célzó tevékeny politika kialakítására, az intézményesítéssel 

szemben egyéb megoldások fejlesztésével, melyek a gyermek saját családjához 

való visszatérését, nevelőszülőknél vagy családi otthonokban való elhelyezését, 

napközi otthonok létrehozását helyezik előtérbe 

folyamatosan javítani az állásban lévő személyzet képzési szintjén, amennyiben 

szükséges külföldi partnerek segítségével. 

Közép-Kelet Európa, körülbelül 20 éve, jelentős politikai, gazdasági és társadalmi 

változásokon ment keresztül, melyek alapjában változtatták meg a lakosság 

bevételeinek eloszlását. Ez a változás azonnal érzékelhető volt egyes lakossági 

rétegek, és különösen a leggyengébbek: serdülő gyermekek és idősek szociális 

védelmének gyengülésében. 

Bulgáriában az állami hatalmak intézményesítették az elhagyott gyermekek 

elhelyezési gyakorlatát, melynek jelentős hatásai voltak különösen a szakképzett 

személyzet felvételét illetően - számuk jóval az alatti, mely a gyermekek különleges 

szükségleteinek kielégítésére elegendő lenne. A bolgár hatóságok felmérték a 

helyzet jelentőségét, és kijelentették, hogy a gyermekek intézményi rendszerből való 

kiemelése elsődleges kérdés, és a gondozásba vételre vonatkozó alternatív 

megoldások bevezetése szükségessé vált, nevezetesen napközi otthonok 

létrehozásával. 

Romániában a 60-as években bekövetkező születési arány jelentős visszaesése 

után, a kormány a születések számát növelő politikát vezetett be, lehetővé téve a 

családok számára a gyermek intézetben való elhelyezését állami költségen. (3/1970. 

törvény az elhagyott gyermekek árvaházakban való elhelyezéséről.) A létező 

48

törvények megreformálását célzó politikai akarat lehetővé tette az elhagyott 

gyermekek intézetben való elhelyezéséről szóló törvény 1997-es eltörlését. 

Eközben Franciaországban, a nevelőszülő állami diploma (DE AF) létrehozása új jogi 

státusszal ruházza fel a nevelőszülőket: javít a gondozásba vétel minőségén, bővítve 

a képesítés megszerzéséhez szükséges előzetes feltételeket, valamint a kötelező 

képzés tananyagát, és biztonságossá teszi e szakemberek státuszát. A törvény teljes 

egészében 2007. január 1-jén lépett hatályba. Célja, hogy lehetővé tegye a 

szakdiploma megszerzését azon nevelőszülők számára, akik a szociális és családi 

ellátás törvénykönyvének 421. Törvény 15. cikkében megjelölt kötelező képzést 

elvégezték. A Franciaországban dolgozó 46 800 hivatalos nevelőszülő közel 65 000 

gyermeket fogad (vagyis átlagban 1,7 gyermek minden befogadó családnál), 10-ből 9 

bírósági döntés következtében. Az állami nevelőszülő diploma igazolja a szükséges 

kompetenciákat kiskorúak vagy fiatal nagykorúak saját otthonban, a saját családi 

közösségben való állandó befogadásához, a gyermeknek nyújtott szociális segítség 

vagy bírósági gyermekelhelyezés keretében. Az állami nevelőszülő diploma 

megszerzését előkészítő képzés szakmai referenciagyűjteményre épül (a szakma / 

beavatkozási terület meghatározása, funkciók / tevékenységek referenciái valamint 

kompetenciákra vonatkozó referencia gyűjtemény), ami egyszerre adja meg a 

képzés valamint a kompetenciák megszerzését igazoló képesítés rendszerét. 

1.2 Célkitűzések 

Az ASSISTANT FAMILIAL – AFUE francia képesítés transzferére irányuló projekt 

célja szakemberek képzése a családba való befogadás területén, 3 országban 

(Bulgária, Magyarország és Románia), a francia „assistant familial” (nevelőszülő) 

képzés módozatainak átültetésével. 

Az AFUE projekt beindítása lehetővé teszi a szociális szféra szereplőinek szakmai 

továbbképzését. A nevelőszülők így képzettebbek, hatékonyabbak lesznek, nagyobb 

szakértelemmel fognak rendelkezni és jobban tudnak majd kezelni valamennyi 

felmerülő helyzetet. Kapcsolatteremtő készségük és szakértelmük a gyakorlatban a 

kommunikáció, a fogadás és a kíséret gyakorlásával, a különböző helyzetekben és 

sürgősségi esetekben való reagálási képességeik (megfigyelés, elemzés, cselekvés) 

növelésével, a mindennapi élethez kapcsolódó szakmai ismereteik (higiénia, komfort, 

biztonság, rendtartás, táplálkozás…), valamint általános tudományos ismereteik 

(pszichológia, pedagógia) bővülésével kerül megerősítésre. A képzőintézmények 

megújított, az adott országhoz igazított, megfelelő és elismert képzési kínálattal 

rendelkeznek majd a 4 európai országban (Bulgária, Románia, Magyarország, 

Franciaország). 

A projekt ezúton támogatja egy olyan képzési rendszer kidolgozását, mely közös 

európai módszerek beillesztésével segíti a kompetenciák átláthatóságát és 

elismerését. A projekt által kidolgozott eljárás bevezeti a kompetencia alapú 

képesítés fogalmát a nevelőszülő szakmát érintő szakmai tevékenységekre 

vonatkozóan. 

49

1.3 Célközönség 

A diploma transzfer által érintett célcsoportok a következők: 

A három partner országban – Bulgária, Románia és Magyarország – 

tevékenykedő nevelőszülők, akiknek jelentős szakmai fejlődésre van szükségük. 

A képzőintézmények képzési szakemberei, akik gyakorlata országonként 

különböző, és akiknek nem minden esetben áll megfelelő pedagógiai forrás a 

rendelkezésükre. 

Tágabb értelemben a szociális és a gyermekgondozási szférában dolgozók. 

A végső célcsoport természetesen azon szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek 

összessége, akik számára a projekt megvalósítása lehetővé teszi majd, hogy jobb 

körülmények közé kerüljenek és újraalkossák a fejlődésük számára oly fontos 

társadalmi köteléket. 

1.4 Hatások 

Hatás a szociális munkásokra: 

Ami a „terepen” dolgozókat, vagyis a szociális munkásokat illeti, képzettebbek, 

hatékonyabbak lesznek, nagyobb szakértelemmel fognak rendelkezni, és jobban 

tudják majd kezelni az összes felmerülő sürgős esetet. 

Ez az alábbi területek fejlődésével jár: 

a foglalkoztatás, a kommunikáció, a fogadás és a kíséret gyakorlatában 

jelentkező kapcsolatteremtő készség és szakértelem 

a különféle és sürgős helyzetekkel szembeni reagálás (megfigyelés, elemzés, 

cselekvés) 

a „segítő” csapat tagjaival való kommunikációs képességek a fizikai és lelki 

állapotra vonatkozóan 

a mindennapi élethez kapcsolódó (higiénia, komfort, biztonság, rendtartás, 

táplálkozás...), valamint a szakintézmények működésére vonatkozó szakmai 

ismeretek 

általános tudományos ismeretek (pszichológia, pediátria) a szakorvosokkal való 

vegyes csapatokban való hatékony együttműködésért 

tanulási módszerek és gondolkodási folyamatok elsajátítása 

A képzőintézményekre gyakorolt hatás: 

A képzőintézmények lesznek a direkt felhasználók, figyelembe véve szükségleteiket 

és az ágazatot érintő képzések aktuális hiányát. A munkálatokban részt vevő előíró 

és finanszírozó intézmények minden országban élvezik a kínálatban való részvétel 

örökös lehetőségét. 

A szakképzési kínálatra és a képesítések átláthatóságára tett hatás: a 

képzőintézmények megújult, az adott országhoz igazított, megfelelő és elismert 

képzési kínálattal rendelkeznek majd a 4 európai országban (Bulgária, Románia, 

Magyarország és Franciaország). 

50

1.5 Partnerség és a szerepek felosztása a projektben 

A projekt céljai, az elérésükért beindított tevékenységek típusai, a támogató 

partnerek és intézmények száma és összetettsége jól felépített szervezést és szigorú 

irányítást igényel. 

Erről a partnerek közös gondolkodást követően felállítottak egy működési rendet. 

A partnerség a négy országban (Bulgária, Franciaország, Magyarország és 

Románia) 11 szervezetből áll. Ezek alap-és továbbképzési központok, tanácsadó 

irodák, egyetemek, egyesületek, nemzeti ügynökségek. 

A projekt céljai, az elérésükért beindított tevékenységek típusai, az érintett szektorok, 

a felhasználók és a résztvevők sokszínűsége, a támogató partnerek és intézmények 

száma és összetettsége jól felépített szervezést és szigorú irányítást igényel, amit a 

projekttel kapcsolatban át kell gondolni. 

Erről a partnerek közös gondolkodást követően felállították az alábbi működési 

rendet: 

„Projektvezető” intézmény kiválasztása, mely a projekt tudományos, 

adminisztratív és pénzügyi promóciójáért és irányításáért felel: P0: Szófiai 

Egyetem (Bulgária) 

„Általános koordináló” szervezet kiválasztása, mely a projekt általános 

koordinálásáért felelős a projektvezetőt segítő különböző partnerek között: P4: 

GIP FIPAG (Franciaország) 

Egy „kapcsolattartó” intézmény kiválasztása minden országban (Görögországon 

kívül), amely az általános koordináló szervezetet segíti. Feladata lesz a projekt 

teljes időtartama alatt saját országában a célok megvalósításáért beindított 

tevékenységek koordinálása. P5: GRETA NORD ISERE - Franciaország, P2: 

SAPI - Bulgária, P10: PARTENER Egyesület - Románia, P7: Pécsi 

Tudományegyetem - Magyarország 

„Állandó külső ellenőrző” intézmény kiválasztása a projekt működési módjára, a 

használt metodológiára, a kapott eredményekre vonatkozóan, különösen a 

kidolgozott anyagokat és kiértékelésüket illetően. A választás a GRETA 

VIVARAIS PROVENCE intézményre esett. A projekt teljes időtartama alatt ő tölti 

be a minőség ellenőr szerepét. 

Szakértő intézmények kiválasztása, melyek a kutatási és kidolgozási munkákért 

felelnek minden egyes ország kapcsolattartójával közvetlen együttműködésben 

A projekt partneri hálózatát az alábbi szervezetek alkotják: 

BULGÁRIA: 

Szófiai St Kliment d'Ohrid Egyetem (a projekt elindítója) 

Szociális tevékenységek és gyakorlatok intézménye (SAPI) 

Országos szociális támogatási ügynökség 

Országos oktatási és szakképzési ügynökség 

51

FRANCIAORSZÁG: 

Szakképzés és szakmai beilleszkedés közhasznú társulás – Grenoble-i Akadémia 

(GIPFIPAG) 

Greta Nord Isère – Továbbképzési központ, 

Greta VIVARAIS PROVENCE (Kiértékelő). 

MAGYARORSZÁG: 

Pécsi Tudományegyetem 

ROMÁNIA: 

PARTENER Egyesület – Iasi helyi fejlődésére alakult kezdeményező csoport 

Alexandru Ioan Cuza Egyetem - Iasi 

Megyei gyermekjogvédő igazgatóság - Iasi 

52

2. Projekt módszertana 

2.1 Módszertani alapok 

A FRANCIA NEVELŐSZÜLŐ végzettség transzferje több transzfer típust foglal 

magába : 

Földrajzi átültethetőség : A Franciaországban létező „assistant familial” 

(nevelőszülő) képzés transzferéről van szó három partner országba (Bulgária, 

Románia, Magyarország), figyelembe véve a kulturális és egyéb sajátosságokat, 

hogy elérhető legyen az európai politikának megfelelő, a négy európai országban 

létező gyakorlatok harmonizálása. A transzfer magában foglalja a francia 

tapasztalat eredményének, a francia nevelőszülő diplomának rendelkezésre 

bocsátását a román, bolgár és magyar partnerek részére. A román, magyar és 

bolgár partnerek átvehetik ennek a diplomának és részeinek egészét vagy egy 

részét azon kihívások függvényében, amelyekkel szembesülnek, illetve a 

vonatkozó jogi keretek szerint. A projektben foglal különböző tevékenységek 

lehetővé teszik az átvett részek adaptálását, hogy teljes egységet alkossanak, 

figyelembe véve a három ország hátterének specifikumait. 

Módszertani átültethetőség : E transzfer projekt alkalmából felmerül annak 

kérdése is, hogy az európai partnerek között megosztásra kerüljön egy közös, 

ugyanazon a megközelítésen, vagyis „a kompetencia alapú megközelítésen” 

(APC) alapuló pedagógiai kultúra. E közös pedagógiai kultúra, amit az európai 

közösség képzések területén végzett munkái ösztönöznek, a képzés és a 

foglalkoztatottság közötti lehető legnagyobb összhang megtalálására 

támaszkodik. Az APC fokozatosan épült fel egy metodológia köré, ami a 

gazdaság szükségleteiből kiindulva építi fel a képzési eszközöket, hogy azok 

megfeleljenek az említett szükségleteknek. A folyamat a következő: SZAKMAI 

TEVÉKENYSÉGEK – ELŐIRT KOMPETENCIÁK – A KÉPZÉS TARTALMA – 

KÉPESITÉS. A projekt lehetővé teszi minden partner számára, nevezetesen a 

Közép-Kelet Európai partnerek számára, hogy a képzés célkitűzéseire vonatkozó 

elképzelést átvegyék. 

Ágazati átültethetőség: A projekt egyik tevékenysége abban áll, hogy a 

diagnózis felállításának fázisában, felmérje a partner országokban meglévő, a 

személyek védelmére vonatkozó különböző törvényhozói és jogi kereteket. Az 

elhagyás és a szociális veszélyeztetettség problematikájához kötődő tanulmány 

és megállapítások más szektorokban is terjeszthetőek lehetnek: jog, 

igazságszolgáltatás, megelőzés, mediáció. Elképzelhető a transzfer az 

egészségügyi terület számos szakmája irányába, ahol rendkívüli módon jelen van 

a segítő kapcsolat – egyébként a kompetenciák kidolgozása (modulrendszer) és 

a projekt globális kidolgozása átültethető minden más szektorra. 

53

A transzfer megvalósításához szükségesnek bizonyult: 

A segítő kapcsolat fejlődését gátló akadályok beazonosítása a különböző 

országokban 

Alkalmazni és átültetni a képzés kialakítását, hogy megfelelő eszközök álljanak a 

képző intézmények és munkáltató/továbbképző típusú intézmények 

rendelkezésére a segítő kapcsolattal megbízott szociális munkások szakmai 

fejlődése érdekében. 

Népszerűsíteni egy megfelelő, megújított képzési kínálatot, mely a segítő 

kapcsolat fejlesztési eszközeként integrálja a célcsoport sajátosságait a nemzeti 

és európai szolidaritási politikák szolgálatában. 

Részletesebben meghatározni a családba fogadáshoz kötődő problematikák 

fogalmi hátterét, jobban beazonosítani a résztvevőket. 

Összhangba hozni a meglévő ismereteket és megkönnyíteni a 

problémamegoldást ezen a területen. 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt 

vezérfonala 

A képzők fokozatosan kifejlesztettek egy megközelítést arra, hogy „úgy gondoljanak a 

képzésre, mint egy gazdasági teljesítmény mozgatórugójára”: ez a Kompetencia alapú 

megközelítés. 

A Kompetencia Alapú Megközelítés egy olyan megközelítés, látásmód, vezérfonal, 

amely értelmet ad a képzés elvégzésének. Ez az irányvonal az aktuális szakmai 

tevékenységek egymáshoz illesztését foglalja magába, hogy egy adott végzettséget 

nyújtson, és az ehhez a munkához szükséges tananyagok megszerzését, azaz olyan 

képzési ismeretek megszerzését biztosítja, amelyek valódi munkahelyekké alakulnak 

át. 

Hogyan építsük fel a 

képzést a szakmából 

kiindulva? 

Szakmai tevékenységek, amelyek 

olyan fogalmakon alapulnak, mint a 

tudás, a gyakorlat és a készségek 

Tanulási tevékenységek, amelyek 

lehetővé teszik a tanulást 

Hogyan biztosítsuk a 

képzés 

hatékonyságát? 

Ez a vezérfonal, a kompetencia alapú megközelítés a képzők kompetenciáinak új 

területét hozta létre, a képzés megtervezést. 

A képzés megtervezésének meghatározása, amit a projektben megfogalmaztunk, a 

következő: 

« Képzés folyamán alkalmazott tervezési módszerek együttese”. Az elemzés tárgya 

54

mindig egy szervezet, egy szolgálat. A képzés megtervezése tehát módszerek, 

eszközök, eljárások együttese, amely az alábbiakat tartalmazza : 

Emberi erőforrás problémájának elemzése egy munkaszervezeten belül 

Ennek a problémának lefordítása képzési szükségletre 

Azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek között a képzés választ ad a 

szükségletekre 

Annak értékelése, hogy az eljárás hatással van-e a problémára 

Esetleges korrigálások bevitele. » 

A transzfer keretén belül külön hangsúlyt helyeznek a képzés tervezési 

módszertanra, a kompetencia alapú képzés alkalmazásával. 

Azoknak az eredményeknek az összessége, amelyek a módszertani választás 

tárgyát képezték, a következőkből áll: 

Állapotrajzok létrehozásának módszertana a 3 országban 

Feladatprofil kidolgozásának módszertana 

Képzési rendelet pozícionálásának módszertana a szakmai képesítések európai 

keretében 

55

3. A projekt eredményei 


1 

2 

3 

4.1 

Állapotrajz és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló 

gyermekek szociális és nevelési gondoskodásba vételének módozatairól, 

valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Bulgáriában 

Állapotrajz és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló 


valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Magyarországon 

Állapotrajz a és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló 


valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Romániában 

Az állapotrajzok és a szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok 

európai szintézise Romániára, Bulgáriára és Magyarországra 

vonatkozóan 

A francia „assistant familial” cím átültethetőségének feltételeiről készített 

tanulmány a Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozó 

állapotrajzok és szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok 

alapján 

A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil 

Bulgáriában. 


Magyarországon. 


Romániában. 

4.2 A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil 

európai szintézise Bulgáriára, Magyarországra és Romániára 

vonatkozóan. 

5.1 

5.2 

6 


Bulgáriára vonatkozóan (képesítési 

referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, modulrendszerű európai képzési 

program) 


Magyarországra, vonatkozóan (képesítési 


program) 


Romániára, vonatkozóan (képesítési 


program) 

A családba fogadás szakember képzései tulajdonságprofiljainak európai 

szintézise Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozóan 

(képesítési követelmények, modulrendszerű képzési kínálat) 


Franciaországban és Romániában a családba fogadás/nevelőszülő 

szakember képzéséhez 

1_BG_fr 

1_BG_bg 

1_HU_fr 

1_HU_hu 

1_RO_fr 

1_RO_ro 

2_EU_fr 

2_EU_bg 

2_EU_hu 

2_EU_ro 

3_EU_fr 

3_EU_bg 

3_EU_hu 

3_EU_ro 

4.1_BG_fr 

4.1_BG_bg 

4.1_HU_fr 

4.1_HU_hu 

4.1_RO_fr 

4.1_RO_ro 

4.2._EU_fr 

4.2._EU_bg 

4.2._EU_hu 

4.2._EU_ro 

5.1_BG_fr 

5.1_BG_bg 

5.1_HU_fr 

5.1_HU_hu 

5.1_RO_fr 

5.1_RO_ro 

5.2_EU_fr 

5.2_EU_bg 

5.2_EU_hu 

5.2_EU_ro 

6_EU_fr 

6_EU_bg 

6_EU_hu 

6_EU_ro 

56

7 

Képzők képzése európai program a létrehozott források és anyagok 

transzferéhez 

7_EU_fr 

7_EU_bg 

7_EU_hu 

7_EU_ro 

8 Honlap www.projetafue.eu 


4. AZ ÁLLAPOTRAJZ ÉS DIAGNÓZIS A 

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSRA SZORULÓ 

GYERMEKEK SZOCIÁLIS ÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSÁRÓL ÉS 

A NEVELŐSZÜLŐK SZAKKÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEIRŐL 

MAGYARORSZÁGON CÍMŰ TANULMÁNY MÓDSZERTANA 

4.1 Célok 

Az Állapotrajz és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek 

szociális és nevelési ellátásáról és a nevelőszülők szakképzési szükségleteiről című 

tanulmány kidolgozásának céljai a következők voltak: 

A segítő kapcsolat fejlődési akadályainak azonosítása és a nevelőszülők képzési 

szükségleteinek feltárása az akadályok leküzdésére Bulgáriában, 

Magyarországon és Romániában. 

Az elhagyott és veszélyeztetett gyermekpopuláció sajátosságainak azonosítása, 

a segítő kapcsolat nemzeti és európai szolidaritási politikájának fejlesztése 

érdekében. 

Felállítani a nevelőszülők képzésének állapotrajzát és diagnózisiát Bulgáriában, 

Magyarországon és Romániában, a francia assistant familial szakképesítésből 

kiindulva. 



tanulmány bemutatja: 

A koncepciók megközelítését: elhagyottság, segítő kapcsolat, szociális segítés 

gyerekkorban, nevelőszülőség, gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló, 

veszélyeztetett vagy sérülékeny gyermek. 

Politikák és gyakorlatok alkalmazása a veszélyeztetettségre: a 

meglévő struktúrák - üzemmód és menedzsment - jogi hivatkozási keret - status - 

készségek a segítő kapcsolatban – a szakszerűség jellege és mértéke. 

problémák (természet, eredet, méret, veszélyeztetett 

populáció jellemzői, mennyiségi és minőségi adatok) 

a képzési kínálat (tanfolyamok - logika - képzési módszerek és struktúrák e téren) 

A nevelőszülők képzési szükségletei a három országban (Bulgária, Magyarország 

és Románia). 

57

4.2. Végzett tevékenységek 



tanulmány kidolgozásához a következő kutatásokat végeztük el: 

Három támogató csoport létrehozása Bulgáriában, Magyarországon és 

Romániában. Minden csoport vezető oktatókból és szociális szakemberekből állt. 

Ezek a csoportokfeledatul kapták, hogy egy közös módszertan alapján részt 

vegyenek a felmérésben az igények diagnosztizálásában és a szakmai – 

képzési referenciák és képzési programok kidolgozásában, a csoportvezető 

irányításával. 

Közös módszertani szabványok alapján elvégezték a felméréseket és az 

adatgyűjtést és felállították a nevelőszülők képzési igényeinek diagnózisát 

Bulgáriában, Magyarországon és Romániában. 

Kérdőíves vizsgálatot folytattak a három országban, majd elkészítették az 

Állapotrajzot és a képzési szükségleteket bemutató tanulmányt. 

Mindhárom támogató csoport prudukcióját minőség, megfelelőség szerint 

értékelték. 

4.3 Javasolt eszközök és a kutatás logikája 

A módszertan és az eszközök négy információforrásra támaszkodtak: 

• szakirodalom 

• kérdőívek 

• közvetlen tárgyalások a különböző kategóriákba tartozó gondozókkal és 

gyermekvédelmi dolgozókkal 

• interjúk közvetlen kedvezményezettekkel (felhasználók). 

a. Az eszközök típusai 


szociális és nevelési ellátásáról és a nevelőszülők szakképzési szükségleteiről 

kétféle eszközre támaszkodott: 

Vázlatpontok (a dokumentumelemzéshez és az interjúkhoz 

Kérdőívek 

Többféle közös rács és kérdéssor alapján történt a szükséges információk 

összegyűjtése. A dokumentumok / statisztikai adatok elemzésére 

(információkeresés - 1. lépés), valamint az interjúk (3. lépés). 

Az összehasonlíthatóság miatt volt szükség azonos kutatási eszközök használatára 

és az összes pont megválaszolására. 

Többféle kérdőívet is használtunk, az illető országok anyanyelvére fordítva és 

adaptálva (terminológiai különbségek, specifikus problémák a segítő kapcslatban – 

árnyalták a megfogalmazásokat. 

58

A vázlatkérdések és a kérdéssorok mennyiségi és minőségi adatok gyűjtésére voltak 

alkalmasak: 

• a fogalmak megközelítése, 

• alkalmazott politikák és gyakorlatok a gyermekvédelmi helyzetekre, 

• a képzési kínálat, 

• az összes szereplő problémáinak feltérképezése. 

A vázlatkérdések és a kérdéssorok számot vetettek a legkülönbözőbb szereplőkkel : 

gyermekvédelmi gondoskodásra szoruó gyermekek 

intézmények, 

szakemberek, 

oktatók az alap- és a továbbképzésben. 

A minőségi és mennyiségi adatgyűjtés az Állapotrajz és diagnózis a gyermekvédelmi 

gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és nevelési ellátásáról és a 

nevelőszülők szakképzési szükségleteiről című tanulmányhoz három lépésben 

történt: 

1 : Jogi szöveggyűjtemény, statisztikai adatok, tanulmányok, kutatások, 

vizsgálatok a tanulmányozott területtel kapcsolatos témákban. 

2 : A vizsgálati terület meghatározása, mintavétel. 

3 : A kutatás maga, szubjektív adatgyűjtés 

o kérdőívekkel: 

o találkozók, beszélgetések a különböző szereplőkkel, a kutatási 

problémában érintett intézményekkel. 

1.lépés 

A jogi, statisztikai, tanulmányi adatgyűjtés rendkívül fontos volt a projekt következő 

lépései szempontjából, több okból 

Első sorban ez a munka megvilágította a gyermekvédelmi intézményrendszer 

felépítését az adott országban. Így azonosítani lehetett a különböző szereplőket, 

döntési stratégiai szabályozást rendszereket, (minisztériumok, ezek intézményei, 

területi szervezetek és ezek irányatása), végrehajtó szervezetek (szolgáltatást 

nyújtók, felügyelők, a szolgáltatók értékelői és engedélyezői). 

Azután, a gyűjtés szakasza lehetővé tette az alap- és a továbbképzés 

intézményeinek azonosítását és hozzájárult a szakmabeliek statisztikai adatainak 

leírásához : kor, nem, képzettségi szint, munkaidő, falu/városi környezet, stb. 

Végül hozzájárult a gyermekvédelmi gondokodásba vett gyermekek statisztikai 

adatainak bemutatásához : kor, nem, speciális problémák, a gyermekvédelmi 

gondoskodásban töltött idő, falu/városi környezet, stb. 

Így ezek az eredmények tették lehetővé a minta nagyságának meghatározását és az 

interjúk alanyainak és tárgyának kiválasztását. 

59

2. lépés 

A terület meghatározása (intézmények közötti kapcsolatok, szakmai intézmények, a 

jelenlegi és a potenciális kedvezményezettek ), valamint a minta kiválasztása. Az 

AFUE projekt térségére vonatkozó vizsgálata országos reprezentativitást írt elő. 

Lehetővé vált a vizsgált terület meghatározása (intézmények, kapcsolataik, az 

intézmények szakemberei, jelenlegi és potenciális kedvezményezettek), és az 

országosan reprezentatív, a személyekre és az intézményekre vonatkozó mintavétel, 

amely az egész területre érvényesíthető adatokat szolgáltat. 

3. lépés 

Ebben a lépésben zajlottak le a találkozók, beszélgetések, a kutatás tárgyát képező 

különböző gyermekvédelmi és képző szereplőkkel, szervezetekkel, intézményekkel. 

Hogy a projekt témájában érintett személyek minden kategóriáját megcélozhassuk, 

és az adatok reprezentatívak legyenek, szükséges volt, a következő logika követése: 

Kérdőívek : 

o A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára, 

o A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek számára, 

o A képző intézmények és az oktatók számára. 

Interjúk : 

o A gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel, 

o Döntéshozók vagy tisztségviselők (minisztérium, nemzeti és területi 

irányítók, ointézményvezetők), 

o A képző intézmények és az oktatókkal. 

4.4 AZ ÁLLAPOTRAJZ ÉS DIAGNÓZIS A 

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSRA SZORULÓ 

GYERMEKEK SZOCIÁLIS ÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSÁRÓL ÉS 

A NEVELŐSZÜLŐK SZAKKÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEIRŐL 

MAGYARORSZÁGON című tanulmány tartalma 

Az európai szintézis lehetővé tételére valamennyi partner ugyanazzal a 

szempontrendszerrel, kérdéssorral dolgozott. A kutatási tervterv (összefoglaló) 

egységes formáját használta minden ország nemzeti munkacsoportja az 

analízishez, valamint a projekt általános koordinátori értékeléséhez. 

A projekt eredményei, azaz a végső dokumentumok két nyelven állnak 

rendelkezésre: franciául és a partner országok nemzeti nyelvén. 

60

MÁSODIK FEJEZET: MUNKA MÓDSZERTAN 

1. A munka megszervezése az állapotrajz és diagnózis 

dokumentum kidolgozására 

1.1. A munkacsoport bemutatása 

A dokumentum kidolgozására elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Karainak 

erőforrásaira támaszkodtunk, egyrészt a szakmai kompetenciák, másrészt a kutatásmódszertan 

tekintetében. A projekt problematikájához legszorosabban az országos 

módszertani szerepet is betöltő Baranya megyei Gyermekvédelmi Központ 

tevékenysége kapcsolódik, az itt dolgozó szakemberek együttműködési készsége is 

megfelelő. A BMGYK 2009 márciusában elnyerte az országos hatáskörű 

nevelőszülői módszertani feladatok ellátásának jogát. Ezzel felhatalmazást kapott 

arra is, hogy hatással legyen a hazai nevelőszülői ellátás szakmai minőségi 

alakulására. 

61

Módszertani programjuk középpontjában a nevelőszülői hálózatok 

együttműködésének fejlesztése áll. Fő célkitűzéseik közé tartozik még a 

gyakorlatban jól hasznosítható ismeretek alkalmazását elősegítő módszerek 

gyűjtése, kidolgozása és biztosítása az érintettek számára az ország egész területén. 

Törekvésük továbbá, hogy módszertani tevékenységük hasznát a szakmai 

közösségen túl a szélesebb társadalmi közeg is megtapasztalja. Az alábbi táblázat 

bemutatja a munkacsoport tagjait és kompetenciáit. 

1.2. A bevont partnerek kompetenciái 

A támogató csoport összetétele és reprezentatív jellege 

A franciaországi nevelőszülő képzés alkalmazása - Segítőcsoport 

Magyarországi munkacsoport 

Név Munkahely Szervezet Funkció, 

beosztás 

Cím Telefon E-mail 

Dr. Husz Pécsi 

Kultúratudományi egyetemi docens, 7633 Pécs, 30/500- husz.maria@feek.pte.hu 

Mária Tudományegyetem, Intézet 

kultúraközvetítés Szántó 2695 

Felnőttképzési és 

Kovács 

Emberi Erőforrás 

János u. 

Fejlesztési Kar 

1/b 

Dr. Reisz Pécsi 

Kultúratudományi egyetemi docens, 7633 Pécs, 20/986- reisz.teri@gmail.com 

Terézia Tudományegyetem, Intézet 

szociológia Szántó 5212 

Felnőttképzési és 

Kovács 


János u. 


1/b 

Dr. Somfai Pécsi 

Családjog és egyetemi docens, 7622 Pécs, 30/227- somfai@ajk.pte.hu 

Balázs Tudományegyetem Szociális Jogi jog 

48-as tér 1. 6142 

Állam- és 

Jogtudományi Kar 

Csoport 

Goják Éva Eurotext Bt. fordító 7632 Pécs, 20/422- egojak@t-online.hu 

Galamb u. 

5. 

9394 

Gyenis Esztergár Lajos 

intézményvezető, 7632 Pécs, 30/464- gyenis.gabriella@gmail.com 

Gabriella Családsegítő és 

Gyermekjóléti 

Szolgálat 

szociális munkás Anikó u. 5. 0869 

Kádas Szociálpolitikai és 

szakértő 20/4244336 istvan.kadas@gmail.com 

István Munkaügyi Intézet 

Kardos Oktatáskutató és Oktatási irodavezető, 7633 Pécs, 70/547- kardos.lajos@gmail.com 

Lajos Fejlesztő Intézet Szolgáltatási szociológiai Szántó 3691 

Központ szakértő Kovács 

János u. 

1/b 

Dr. Lükő Pécsi 

Szak- és 

egyetemi docens, 7633 Pécs, 30/225-5543 luko.istvan@feek.pte.hu 

István Tudományegyetem, Továbbképző 

Felnőttképzési és Intézet 



intézetigazgató Szántó 

Kovács 

János u. 1/b 

Koch József Baranya megyei Humánszolgáltatási gyermekvédelmi 7621 Pécs, 30/343-7512 koch.jozsef@baranya.hu 

Önkormányzat Főosztály szakreferens Széchenyi 

Hivatala 

tér 9. 

Szűcs Baranya megyei 

módszertani 7626 Pécs, 30/396-4010 csucsgabor4636@gmail.com 

Gábor Gyermekvédelmi 

tanácsadó Egyetem u. 

Központ 

2. 

Varga Baranya megyei 

módszertani 7627 Pécs, 20/5337705 varga.veronika@bmgyk.axelero.net 

Veronika Gyermekvédelmi 

szaktanácsadó Egyetem u. 

Központ 

2. 

62

Az „Állapotrajz a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és 

nevelési gondozásba vételének módozatairól, valamint diagnózis a szakképzési 

szükségletekről Magyarországon” című tanulmány kidolgozása érdekében 

munkacsoportunk a következő ülésterv szerint tevékenykedett 2010 első félévében: 

• február 10: Munkaértekezlet: a projekt bemutatása, a feladatok kiosztása, a 

kutatások előkészíté-se. Felhasznált eszközök: a projektvezető, Dr. Husz Mária 

power point prezentációja, konzultáció 

• február 17: Konzultácó Varga Veronikával és Szűcs Gáborral: a 

gyermekvédelmi dokumentumok begyűjtése, tanulmányozása. 

• február 26: Varga Veronikával dokumentumelemzés és az interjúzás 

előkészítése, levelezés. 

• március 15-16: Iasi – Románia: nemzetközi projekt–munkacsoport vezetői 

konferencia, az addigi munkálatok értékelése, instrukciók. 

• április 15-16: Budapest: nemzetközi projekt–munkacsoport vezetői 

konferencia, az addigi munká-latok értékelése, instrukciók. 

• május 3-5: A munkacsoport-vezetők nemzetközi konzultációja és képzése, az 

„Állapotrajz a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és 

nevelési gondozásba vételének módozata-iról, valamint diagnózis a szakképzési 

szükségletekről” dokumentumok javítása, értékelése. 

• május 14, május 20: Újraszerkesztés, módosítások. 

• júnis 2-3: fordítás, átszerkesztési munkálatok. 

1.3. Nehézségek és paradox helyzetek az információ beszerzési 

folyamatban 

A projektet menedzselő Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar 

Kultúratudományi Intézete, az itt működő Pedagógiai Kutatócsoport, az ÁJK Polgári 

Jogi Tanszék Családjogi Csoportja tevékenyen köz-reműködött, azonban a BTK 

Szociálpolitikai Tanszék és az Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka Tan-széke 

elhárította a részvételt. 

Megszólítottunk több megyei gyermekvédelmi központot, valamint a területi 

szakellátásukhoz, a felügyeletükhöz tartozó képzőhelyet, továbbá egyesületi 

formában oktató szervezeteket. Sajnos több irányú buzdítás ellenére, alig szolgáltak 

információval képzési programjukról és oktatás, vizsgáztatási gyakorlatukról és 

tapasztalataikról. Holott a hazai gyermekvédelmi rendszer egyre inkább kiszélesedik, 

ami főként azt jelenti, hogy teret kapnak a hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában 

a nem állami fenntartású ellátó helyek és szakmai csoportok is. A rendszerváltás óta, 

de különösen az ezredfordulótól kezdődően élénkül az a tendencia, miszerint 

többféle intézményfenntartó és változatos működtetési forma lát napvilágot. E 

folyamattal párhuzamosan szaporodnak a képzési programok és vizsgaformák. 

63

2. Információforrások és információgyűjtő eszközök és a 

kutatás célcsoportjai 

2.1. Dokumentumok elemzése 

A munkaanyag összeállításában igen sok szakembert, intézményt és változatos 

adatforrást von-tunk be. Az előzetes egyeztetések során láthatóvá váltak a hatásköri 

problémákból, a területi távolságok-ból és az anyagi- szakmai érdekekből fakadó 

nehézségek. Központi adatbank nincsen. A kutatás sikere érdekében alternatív 

munkaformát alakítottunk ki. Az információk feltárására az alábbi két stratégiát indítottuk 

el. 

2.2. Beszélgetések kérdőívek alapján 

A kutatás célcsoportjai, a minta ismertetetése, valamint az adatfelvétel menete 

és annak tapasztalatai 

Az első megfontolás alapján hagyományos empirikus szociológiai kutatás keretében 

építettük fel az adatgyűjtést. A szisztematikus és reprezentatív adatfelvétel 

érdekében részletes vizsgálati mintát állítottunk össze. A jogi keretekre, az 

intézményrendszer szakmai és területi sajátosságaira, működtetés 

jellegzetességeire, illetve a képzés gyakorlatára vonatkozódva előzetesen 

részletesen tájékozódtunk. Ezek ismeretében a reprezentatív adatfelvétel és 

mérések előkészítésére - a makro statisztikai adatok alapján - kutatási tervet, 

adatfelvételi forgatókönyvet készítettünk. 

A minta kialakításának szempontjai között az alábbi fontosabb szakmai 

meggondolásaink szerepeltek: 

Információt kívántunk gyűjteni az összes területi gyermekvédelmi 

szakszolgáltatást nyújtó intézménytől, mert ezen a gyermekvédelmi szinten dől el 

a védelembe adás szakmai és jogi aktusa, e szinten dől el a nevelőszülők 

alkalmassága, képzése, a gondozásba adás szakmai nyomon követése, képzése 

és ellenőrzése. Számításaink szerint 19 megye és a főváros gyermekvédelmi 

központjainak lekér-dezése vált indokolttá. 

Ugyanez a 19 intézmény egyben képzőhely is, ezért a mintába részt vettek azok 

az oktatóhelyek, amelyek a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó 

intézmények akkreditációjával, illetve képzési programjának indításával zajlanak. 

Indokolttá vált e központok 220 fő gyermekvédelmi tanácsadását ellátó szakértők 

megkérdezé-se is, ezért a mintánkba őket is bevettük. 

A minta kialakításában láttatni kívántuk azoknak a szakembereknek a véleményét 

és meglátásait is, akik napi közvetlen kapcsolatban vannak a nevelőszülőkkel és 

a gondozott gyermekekkel. Tekintettel arra, hogy a nevelőszülők képzését és 

munkáját felügyelő nevelőszülői tanácsadók makrostatisztikai adataira 

vonatkozóan nem találtunk olyan forrást, amelyben konkrétabb adatok lettek 

volna, ezért őket a munkáltató és a szakmai felügyeletüket ellátó gyermekvédelmi 

szakszolgáltatást nyújtó intézményeken keresztül kívántuk elérni egy motivációs 

64

levél segítségével. Utóbbi adatközlőket a kutatás második fázisá-ban kívántuk 

megkeresni a konkrét fellelhetőségükre vonatkozó adatok birtokában. 

Az eddig ismertetett mintánkban résztvevő adatközlőket költség és időkímélés miatt 

e-mail útján kerestük fel és küldtük meg a rendelkezésünkre álló mérőeszközöket. 

Két hét után és több buzdítást kö-vetően csak szórványosan érkeztek vissza 

információk. 

A vizsgált populációk másik két csoportját felkészített kérdezőbiztosok keresték fel és 

ezzel a módszerrel vettük fel az adatokat. A nevelőszülőket és a gondozásba vett 

gyermekeket rétegzett minta-vételi eljárás alapján 10 %-os minta révén kívántuk 

megkeresni személyes lekérdezés formájában. A kér-dőívek felvételére nappali és 

levelező tagozatos BA és MA andragógia, ifjúságsegítő, közoktatási asszisz-tens 

szakos hallgatóinkat vontuk be, akik az előméréseket Baranya megyében, Tolna 

megyében, Somogy megyében, Zala megyében, Fejér megyében, Jász- Kiskun 

megyében már elvégezték. További adatfelvé-telt a hallgatók utaztatásának pénzügyi 

fedezete hiányában nem végeztünk. 

Az információgyűjtés empirikus módja tehát e-mailes, illetve személyes megkeresés 

nyomán történő adatfelvétellel történt. 

2.3. Interjúk 

A nyitó megbeszélést követően differenciált munkamódszert és információgyűjtési 

szisztémát dolgoztunk ki. Egyrészt kialakítottunk egy olyan kutatókból és a 

gyermekvédelem intézményes gyakorla-tában jártas munkatársi közösséget, akikkel, 

napi rendszerességgel konzultációk és konzekvens feladatel-osztással, illetve az 

egyes munkafázisok ellenőrzésével végeztük el a kutatási feladatokat. 

Egy szélesebb szakértői körrel a területi gyermekvédelmi intézményrendszerben 

meghonosodott képzési gyakorlatról, valamint a nevelőszülői ellátás és képzés 

tapasztalatairól kívántuk adatokat feltárni és információkat gyűjteni. Az adatgyűjtés 

sikere érdekében a velük való többszöri egyeztetések és beszél-getéseket követően 

egy-egy részfeladat írásbeli elvégzésével bíztuk meg Őket. Így a gyermekvédelem 

magyar joganyagát Dr. Somfai Balázs egyetemi docens elemezte, a képzési 

rendszerről Varga Vera írt összefoglaló tanulmányt. Gyenis Gabriella a célcsoportok 

gondozási módjait, Szűcs Gábor az eljárásmó-dokat és a finanszírozási adatokat 

elemezte. 

Az információgyűjtés racionalizálása érdekében változatos adatgyűjtési módszer 

dolgoztunk ki. Előzetesen több információs kört alakítottunk ki. Így célzottan azoktól 

az információközlőktől és forrá-sokból meríthettünk, akik, és amelyek nagy 

biztonsággal pontos és számottevő információkkal rendelkeznek. Az „első körbe” 

tartoztak a gyermekvédelmi központok, szakemberek, egyesületek, a témakörben 

kutató és/vagy oktatóegyetemi munkatársak. Ez az „információs kör” azokat a jogi, 

szociális közigazgatás, működtetés, képzési pontok és helyszínek adataira és 

alapdokumentumaira irányították figyelmünket, amelyek a vizsgált témakör 

makroszintű adataival látták el a kutató munkacsoportot. 

A „második információs körben”azok az intézmények, kutatóhelyek, főhatósági 

szintek szakem-berei vettek részt, akik a minisztérium, a képzési programok 

engedélyeztetői (NSZFI) , valamint a szakte-rület országosan elismert szakemberei, 

a jelenleg érvényes alapképzési, továbbképzési és vizsga- programok gondozói. 

65

A”harmadik információs körbe” olyan informatikai és nonformális információforrásokat 

sorolha-tunk, mint az igen bőséges jogtárak, internetes közlemények, honlapok. 

Ezen az úton tártuk fel néhány egyesület, egyházi intézmény és hálózattá vált 

nevelőszülői tanácsadók színes körét. Illetve e forrásból ismerhettük meg néhány 

TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ intézmény 

(gyermekvédelmi központ) éves beszámolóját, amelyekből naprakész adatokat 

meríthettünk. De hasznos információs forrás volt az aktuális és korábbi konferenciák 

friss, illetve archívált dokumentumai is. A hely-zetelemzés és az aktuális problémák 

megismerésében sok adatot találtunk a minisztérium honlapján, a képzés 

engedélyezéséért felelős NSZFI honlapján, valamint a területi alapellátásban 

kulcshelyzetben lévő megyei gyermekvédelmi intézmények honlapjairól. 

A beszélgetések, fórumok, fókuszcsoportok adatait jegyzőkönyvekben, 

emlékeztetőkben és aktív e-mail váltások során egyeztettük egymással és építettük 

be a kapott adatokat a munkaanyagunkba. 

3. Kutatási célok 

3.1 Szervezetek és intézmények: 

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmények 

• szociális védelem 

gyermekvédelmi gondoskodás intézményei: 

Területi Család- és Gyermekvédelmi Szolgálat 

Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Szak- 

és Továbbkézési Intézete 

Baranya megyei Önkormányzat Hivatala Humánszolgáltatási Főosztály 

Baranya megyei Gyermekvédelmi Központ 

• képzés, szakképző intézmények 

Coménius Szakképző Iskola 

3.2. Egyének: szakemberek és gondozottak 

(gyermekvédelmi dolgozók, nevelőszülők, oktatók, egyéb 

foglalkozásúak); kedvezményezettek (gyermekvédelmi 

gondoskodásba vettek) 

• szakemberek (gyermekvédelmi szakértők, gyermekjogi képviselők, 

nevelőszülők, képzők, egyéb szakmabeliek) 

A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozók képzési szükségleteinek 

tanulmányozására 46 db kitöltött kérdőívet dolgoztunk fel. 

• gondozottak (gyermekvédelmi szakellátásben részesülő gyermekek) 

86 gyermeket kérdeztünk ki. 

A célcsoportokat a minta leírása alatt, a 4.4. pontban részletezzük. 

66

4. A kutatás reprezentatív jellege 

A kutatás reprezentativitása kereteinek és lehetőségének mérlegelésekor indokolt a 

mintavételi eljárá-sok alábbi elméleti meggondolásait számba venni. 

4.1 Reprezentatív jelleg megfelelősége és korlátai 

Az egyik lehetőség volt az úgynevezett rétegzett kiválasztás c. mintavétel. Ehhez 

az a feltétel kell, hogy ismert legyen a célpopuláció döntő jellemzőit leíró adatbázis, 

tábla (központi nyilvántartás), azaz az alapsokaság egységeit hiánytalanul tartalmazó 

lista, amely az alapsokaságot több csoportra, az adott ismérvek szempontjából 

jellegzetes típusokra bontja, s a típusok aránya is ismert. 

Az adott megoszlás szerinti típusokból – egyszerű véletlen kiválasztással – mondjuk, 

10 %-os mintát veszünk, ez tehát az ún. arányos rétegezés. 

- Ha nincs pontos nyilvántartás, akkor megfelelő lehet az ún. lépcsőzetes 

kiválasztás: 

Először bizonyos számú területi egységet választunk ki: pl. egy megyét, vagy régiót, 

vagy bizonyos számú települést. A kiválasztott kisebb körzetekre koncentráljuk a 

mintavételt. A bennük lévő - összeírandó – alapsokaságból (lista) választjuk ki - 

véletlenül – a 10% -os (vagy más arányú) mintát. 

Vagy: megadjuk a kvótát, legyen benne x db olyan, amely y ismérvekkel bír, vagy n, 

amely m ismérvekkel bír. 

Vagy: az ún. koncentrált kiválasztás: tudatosan a legjellemzőbb csoportok 

kiválasztására törekszünk. Ha számszerűen az alapsokaságnak csak kis részét 

alkotja is a minta, de a vizsgált ismérv szempontjából döntő egyedekből áll (nem 

véletlen kiválasztásos módszer). 

De: ha a megkeresetteknek csak kis százaléka válaszol, akkor nem is kell mintát 

venni, csak meg kell állapítani, hogy milyen százalékú arányt tartalmaz a válaszadók 

csoportja. 

4.2. Lépések 

A kutatás lépéseit három fontos munkaterületre összpontosítottuk. 

I. A kutatás előkészületei 

II. Az adatfelvétel 

III. Adatok feldolgozása 

A kutatás lépéseinek ismertetése során láttatni kívánjuk a célcsoporttal folytatott 

szakmai konzultációk menetét és annak eszközeit. 

I. A kutatás előkészülete során első sorban arra törekedtünk, hogy a 

rendelkezésre álló szűkös időt optimálisan megtervezzük. Éppen ezért a kutatás 

menetének pontos rögzítésével igyekeztünk időben és eszközfelhasználásban 

rögzíteni az egyes munkafeladatokat. Majd a hatáskörök megosztása során 

rögzítettük, hogy a kutatásban résztvevőkkel ki és milyen természetű kapcsolatokat 

67

épít fel. Rögzítettük éppen ezért a technikai és a szakmai kapcsolattartókat, illetve 

az elvégzendő feladatok pontos körét és határidejét. Már az előkészületek során 

számoltunk azzal, hogy a munkafolyamatoknak szűk keresztmetszetét adja az a 

tény, hogy az anyagokat le kell fordítani francia nyelvre. Ez a tény az idővel való 

gazdaságos bánásmódra intette a résztvevő kutatókat. 

Összegyűjtöttük a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó 

intézmények megyénkénti listáit, valamint a gyermekvédelmi szakértők listáját. 

Ebben a fázisban másoltuk le a kérőíveket, választottuk ki a nevelőszülőkkel és 

gyerekekkel érintkezésbe lépő mintegy 68 fő hallgatót. A felkészítés során 

átismételtük a kérdőívről és a mélyinterjú módszeréről eddig tanult elméleti és 

gyakorlati tudnivalókat. Külön hangsúlyt fektettünk az önkéntességre és a 

kutatásetikai szabályokra. 

Elkészítettük az adatfelvétel és az adatrögzítés költségvetését is (lásd a 

mellékletben). 

II. Az adatfelvétel 

Elkészítettük az egyes célcsoportok részére a motivációs leveleket. Az 

adatfelvétel a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó 

intézményekkel, a képzőhelyekkel, a gyermekvédelmi szakértőkkel és a 

nevelőszülői tanácsadókkal emailes formában indítottuk el az adatfelvételt. 

Technikailag ezt a munkát az egyetemi intézetünk kezdte meg, majd a Baranya 

megyei gyermekvédelmi Központ kézbesítette a mérőeszközöket. 

III. Adatok feldolgozása 

A kérdőívek és interjúvázlatok továbbítását követően várakozó álláspontra 

helyezkedtünk és vártuk a lassan visszaérkező információkat, amelyek sajnálatos 

módon nem elegendőek ahhoz, hogy reprezentatív vizsgálathoz kellő és hiteles 

adatokat szolgáltassanak. 

Éppen ezért az adatfeldolgozás során az alternatív információszerzés másik 

forrásához folyamodtunk. Beigazolódott az óvatosságunk, illetve indokolttá vált a 

több forrásra alapozott kutatási és információ-feltárási munkaformánk 

jogossága. 

Az adatfeldolgozás során egyrészt az elkészült szakmai tanulmányokra 

alapozva összegeztük a projektvezetés szempontrendszerére épített összegző 

tanulmányunkat. Másrészt az elkészült cca. 110 db nevelőszülői és a 

nevelőszülői ellátásban élő gyermek kérdőíve alapján tartalomelemzéssel 

dolgoztuk fel a visszaérkezett információkat. Harmadrészt a kérdőíves felvételt 

végző egyetemi hallgatók és már segítőként, önkéntesként működő hallgatóink 

személyes tapasztalatait is beépítettük a kutatási jelentésünkbe. 

68

4.3. A kutatás területe 

A gyermekvédelem területi (megyei és fővárosi) intézményrendszere és ott dolgozó 

szakemberek, a gyermekvédelmi szakértők, a nevelőszülői tanácsadók 

A gyermekvédelem állami intézményrendszerében zajló képzések intézményei 

Az egyesületi formában működő képzőhelyek – nem állami gyermekvédelem 

intézményrendsze-rében zajló képzőhelyek 

civil- és önkéntes szervezetek és szakembereik 

egyházi/felekezeti fenntartású ellátóhelyek és képzőhelyek 

Nevelőszülők és gondoskodásba vettek 

A kutatás természetesen érinti a munkacsoportban rendszeresen vagy 

alkalomszerűen adatközlő-ként együttműködő szakértőket és más személyeket, azok 

szakmai és személyes reflexióját. A következő színhelyekről kaptunk információkat: 

Budapest, Pécs, Zalaegerszeg, Szeged, Debrecen, Kaposvár, Salgótarján, Szolnok. 

4.4. Az országos minta leírása 

Az elméleti megfontolások szerint teljes körű reprezentativitásra törekedtünk a 

megyei gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény vezetőinek 

lekérdezésekor. Ezt az a szakmai szempont indokolja, hogy a hipotézisünk 

szerint a 19 megye igen jelentős eltéréseket és ellátási sajátosságokat tükröz. 

Várha-tóan más sajátosságok és problémák merülnek fel a keleti és nyugati 

országrészben, valamint a halmozot-tan hátrányos helyzetű észak-keleti, 

valamint dél-nyugati országrészben. Várhatóan jellegzetesen eltér a 

nevelőszülői gyakorlat és a szakértői tapasztalat az urbánus és a rurális, illetve 

gettósodott térségekben. Az indokok alapján törekedtünk a 19 megyei és 

fővárosi intézmények teljes körű lekérdezésére. Több for-rás esetében 

mikrorégiók, kistérségek és a szakszolgálati társulások lekérdezése is indokolt 

lenne. Mindezeken túl fontos lenne - az állami szakellátás és képzés mellett 

legalább - 25%-os mintán lekérdezni az egyházi, civil- és önkéntes 

szervezeteket. E projekt keretében erre forrás és eszközök, valamint elegendő 

kutatási idő nem állt rendelkezésre a részletes vizsgálatokhoz. 

A gyermekvédelmi szakértők lekérdezésében indokolt volt rétegzett 

mintavételi eljárást alkalmaznunk. Az összes szakértőből kiválasztottuk a csak 

nevelőszülői tanácsadással foglalkozó szakértőket, ezen belül elégedettek 

lennénk, amennyiben megyére, településtípusra 20-25%-os reprezentativitású 

adatbankhoz juthatnánk. E célunk nem teljesült. Hasonló a szakmai 

69

meggondolásunk a nevelősz-lői tanácsadók mintájának rétegzett mintájával. 

A nevelőszülők és a gyerekek vizsgálati körének kiválasztásakor 10 %os 

mintát alakítottunk ki, amelynek részletes összefoglaló adatait lásd a 4.5 

.pontban. Ebben az esetben a megyei gyermekvédelmi szakszolgáltatást 

nyújtó intézményhez tartozó első nagy rétegcsoportot válogattuk le először. 

Majd ezen belül leszűrtük az – országos arányoknak megfelelően - a 

gyermekek életkori összetételét, valamint a nemenkénti összetételre is 

gondosan figyeltünk. 

A gyermekvédelem területi intézményrendszerében dolgozó szakemberek 

- 19 megyei gyermekvédelmi központ, valamint a főváros intézménye 

- gyermekvédelmi szakértők köre, akik a nevelőszülői hálózatban 

tanácsadóként dolgoznak 50 fő 

- nevelőszülőkkel közvetlen kapcsolatban lévő nevelőszülői tanácsadók 

cca. 200 fő (becsült adat) 

A gyermekvédelem állami intézményrendszeréhez tartozó képzőhelyek: 

- A gyermekvédelem területi intézményrendszere és más állami 

intézmények által indított cca. 30 képzőhely 

Az egyesületi formában működő képzőhelyek – nem állami gyermekvédelem 

intézményrendszeréhez tartozó képzőhelyek: 

- civil- és önkéntes szervezetek és szakembereik cca. 30 szervezet 

- egyházi/felekezeti fenntartású ellátóhelyek és képzőhelyek cca. 20 

szervezet 

Nevelőszülők és gondozottak köre: 

70

Az alábbi táblázat tartalmazza a hazai nevelőszülői és gondozottak területi 

(megyénkénti), korosztályi és nemenkénti makro statisztikai adatait. 

Első szűrés 

nem és terület 

Második szűrés életkorrral is (csak a 7 évnél 

idősebbeket figyelembe véve)! 

lány fiú lány fiú 

18 

18 

éve 

s összes 

összes 

7– 11– 15– éves 7– 11– 15– és terület 4 14 14 terület 2 

lá 10 14 17 és 10 14 17 idő életkori 7- év 7- év életkori 

fi össze n fi éve éve éve időse év éve éve seb csoportt 14 felet 14 felet csoportta 

össz lány ú 

3 

7 

sen y ú s s s bb es s s b al év t év t l 

Budapest 835 456 9 

1 

1 

17 9 8 2 3 2 2 2 2 2 2 17 5 4 4 3 16 

106 7 2 2 

Pest 2241 2 9 

2 

1 

45 1 4 6 7 4 5 6 7 5 5 45 12 9 13 10 44 

Fejér 

Komárom 

- 

395 185 0 8 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 8 2 2 2 2 8 

Esztergo 

7 

m 158 83 5 

1 

5 

3 2 2 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 4 

Veszprém 

Győr- 

289 138 1 6 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 8 2 1 2 1 6 

Moson- 

9 

Sopron 162 70 2 

5 

3 1 2 0 0 0 0 0 1 0 0 1 1 1 1 1 4 

Vas 113 62 1 

7 

2 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 3 

Zala 157 83 4 

2 

9 

3 2 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 4 

Baranya 582 288 4 

3 

4 

12 6 6 2 2 1 1 2 2 1 1 12 3 2 3 3 11 

Somogy 669 327 2 

1 

7 

13 7 7 2 2 1 1 2 2 1 2 13 4 3 4 3 14 

Tolna 306 135 1 6 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 8 2 1 2 1 6 

Borsod- 

6 

Abaúj- 

9 1 1 

Zemplén 1282 586 6 

1 

4 

26 2 4 3 4 2 3 4 4 3 3 26 7 5 8 6 26 

Heves 249 103 6 

6 

5 2 3 1 1 0 0 1 1 1 1 6 1 1 2 1 5 

Nógrád 134 71 3 

3 

3 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 4 

Hajdú- 

7 

Bihar 727 357 0 15 7 7 2 2 2 2 2 2 2 2 16 4 3 4 3 14 

Jász- 

2 

Nagykun- 

6 

Szolnok 518 249 9 10 5 5 1 2 1 1 1 2 1 1 10 3 2 3 2 10 

Szabolcs- 

7 

Szatmár- 

3 1 1 

Bereg 1421 682 9 

3 

28 4 5 4 4 3 3 4 5 3 3 29 8 6 8 6 28 

Bács- 

9 

Kiskun 776 386 0 

1 

3 

16 8 8 2 2 2 2 2 2 2 2 16 4 3 4 3 14 

Békés 261 130 1 

2 

9 

5 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 8 1 1 1 1 4 

Csongrád 581 288 3 

6 

12 6 6 2 2 1 1 2 2 1 1 12 3 2 3 3 11 

1 1 1 

574 1 1 2 

Összesen 11856 1 5 238 5 3 31 37 23 25 32 36 26 27 237 66 50 68 52 236 

71

HARMADIK FEJEZET: EREDMÉNYEK 

1. Fogalmi megközelítés 

A gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek segítését végző 

nevelőszülőktől 32 többé-kevésbé kitöltött kérdőív, míg a segítéshez kapcsolódó 

fogalmi keretrendszert szintén érintő képző szervezeteket és a módszertani 

összekötőket érintő kérdőív esetében mindössze 5-5 dokumentum állt rendelkezésre. 

1.1 Elhagyott helyzet 

Az elhagyottság egy folyamatosan jelenlévő probléma. Elsősorban a család rossz 

szociális helyzete okozza, de érzelmi, pszichikai okok is. Találunk középosztálybeli 

elhagyott gyermeket is. Kapcsolat van a szülők életmódjával, alkoholizmusával, 

gyógyszerfüggőségével is. Ez utóbbi elsősorban a nőknél fordul elő, gyakran látens 

formában. 

Az elhagyott helyzetről a válaszadó nevelőszülők többsége a fogalom 

meghatározásánál inkább köznapi és nem szaknyelvi meghatározást adott. 

Valószínűsíthető, hogy magának az „elhagyott” fogalomnak nincs kialakult és 

elfogadott definíciója a magyar szakmai nyelvben. Ezt támasztja alá a tartalmak 

összehasonlítása is. A kiindulópont néhány esetben a befogadó intézményrendszer 

irányából közelíti a fogalmat, ami ebben az esetben (is) inkább következmény, mint 

maga az állapot. 

„Elhagyott az, aki nevelőszülőknél vagy nevelőotthonban él” (nő, 14 éve dolgozik 

szociális szolgáltatásban) 

„Állami intézetben nevelkedett” (férfi, 14 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„ Jellemzően szülők nélkül, otthonban vagy utcán élő személy, aki nem számíthat 

segítségre.” (férfi, 5 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

Az elhagyottságra vonatkozóan a legegyszerűbb meghatározás, hogy azok a 

gyermekek tartoznak ide, akiket a szülei elhagytak, lemondtak róluk. Az egyszerű 

meghatározás mellett azonban jellemzően felbukkannak a helyzetet magyarázó okok 

is, amelyek nem csupán szociálisak, a veszélyeztetett helyzet mellett, pl. a szülők 

esetében egészségügyi problémákat is nevesítenek. 

„Azon csecsemők vagy gyermekek tartoznak ide, akiket kisgyermekkorukban 

elhagyott a családjuk.” (nő, 6 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Van, akit a szülő önhibáján kívül hagyott el (pl. betegség miatt nem tudja nevelni). 

Viszont van, akit szánt szándékkal elhagytak.” (nő, 40 éve dolgozik szociális 

szolgáltatásban) 

„Szülei valamilyen okból kifolyólag lemondtak róla, ennek legfőképp anyagi okai 

vannak.” (nő, 14 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

72

„A neveltnek nincsenek rokonai, szülei. Csak a maga által létrehozott kapcsolatokkal 

érvényesül.” (nő, 16 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Az elhagyott gyermeket magára hagyják a szülei, ezért a szociális körülményekre 

való tekintet nélkül elárvásodik a gyermek.” (nő, 9 éve dolgozik szociális 


Meglepően sokan adtak olyan magyarázatot a fogalomra - az első csoporthoz 

hasonlóan, de más megközelítésből – amely szintén nem az elhagyottságot, mint 

helyzetet ábrázolja, hanem az ebből fakadó következményeket. Ezek a 

megközelítések érzelmi megközelítésűek, meglehetősen messze állnak a szakmai 

nyelvezettől, egyszerűek, kevésbé átgondoltak. Bár logikusnak tűnhetne, de még 

sincs összefüggés az ilyen típusú meghatározások és a válaszadó szociális 

előképzettsége között (Q 14-es kérdés), ezek a nevelőszülők között éppúgy vannak 

olyanok, akik részt vettek specifikus képzésben alkalmazásukat megelőzően, mint a 

többi csoportban levők. 

„Nehezen birkózik meg a problémákkal és nehezen nyílik meg mind felnőtteknek, 

mind gyermekeknek.” (nő, 15 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Egy nagyon rossz érzés” (nő, 2 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Nehezen nyílik meg az embereknek nehezen illeszkedik be” (nő, ismeretlen ideje 

dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Az elhagyott helyzet egy olyan állapot, ami nagyon nagy lelki sérelmet okoz az 

elhagyottakban…. Az ebbe a helyzetbe kerültek úgy érzik sehova sem tartoznak.” 

(nő, 14 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

A szakmai és képző szervezetek képviselőinek megfogalmazásai - ha vannak, mert a 

válaszadók fele nem felelt erre a kérdésre - lényegesen professzionálisabbak, a 

fogalom többféle vonatkozását ragad-ják meg, szakmai nyelvezetük megfelelő. A 

válaszok elmaradása azonban arra utal, hogy az elhagyott helyzettel kapcsolatosan 

a magyar szaknyelv más fogalmakkal operál (állami gondozott, árva, veszélyeztetett). 

„Két részre lehet bontani az elhagyottságot mint fogalmat: Érzelmi és fizikai 

elhagyottságról beszélhetünk. Érzelmi elhagyottságon lehet érteni azt ha, a gyermek 

a családjában nem kapja meg a figyelmet a szeretet, a segítséget, magára marad a 

problémáival, szélsőséges viselkedési formák alakulhatnak ki (visszahúzódás, 

agresszió, evészavarok). 

Fizikai elhagyottság, ha a gyerek a vér szerinti szülő hibájából gyermekvédelmi 

gondoskodásba kerül és az okokat saját magában keresi (önmagát hibáztatja), 

valamint a szülő magára hagyja gyermekét (kórház előtt hagyott csecsemő).” 

(módszertani szakember) 

„A közeli hozzátartozó, potenciális támaszt jelentő személy, szülő, testvér, házastárs 

szándékos, tartós távol-léte.” (gyermekvédelmi szakember) 

A két csoport (nevelőszülők és szakemberek) meghatározásai között meglevő 

különbségek okai-nak feltárása további kutatásoknak lehet célja. A jelentős eltérés 

magyarázatára az eddigiekben említet-tek mellett - a szakmai nyelvben nem 

honosodott meg a fogalom – a nevelőszülőségnek, mint kevésbé professzionális 

szakmának a helyzetével magyarázható (nevelőszülőnek lenni sem anyagi, sem 

erkölcsi értelemben nem jelent társadalmi megbecsülést - Q7-es kérdésre adott 

73

válaszok alapján. Az alacsony presztízsű szakmákat kevésbé kvalifikált emberek 

választják, ebből adódóan kevésbé lesz professzionáli-san működő a szervezet, ami 

megjelenik a képzések hatékonyságában, de a „közös szakmai nyelv” kialakulásában 

illetve állapotában is.) 

1.2 Segítő kapcsolat 

A segítő kapcsolat tartalmának megfogalmazásában ugyancsak keverednek a 

professzionális-szakmai és az egyszerű-hétköznapi elemek. A többség 

többdimenziósként fogalmazza meg a segítő kapcsolatot, de a dimenziók számában 

és tartalmában jelentős eltérések tapasztalhatók. A legtöbb nevelőszülő túllép a 

fogalom szűken értelmezhető meghatározásán, de ez nem jelent minőségi változást 

az értelmezésben, a válaszok továbbra is megmaradnak az egyszerű általánosságok 

körében, csak felsorolódnak a segítő kapcsolat vélt tényezői. Pozitívan kell 

értelmeznünk azonban azt, hogy a válaszadók mindegyike a fizikai szükségletek 

kielégítését meghaladó elemeket említ, amelyek közül előfordulási gyakoriságánál 

fogva kiemelendő az empátia, a szeretettel való közelítés, a társadalomba való 

beilleszkedés előmozdítása, kommunikáció, az együttműködés a segítettel. 

Természetesen születtek kevésbé tartalmas, a fogalmat egydimenziósan értelmező 

illetve félremagyarázó válaszok is és megjelent a feleletek között a szakmához 

tartozó kudarcokkal kapcsolatos élmény is (a válaszok negyede). 

„Tulajdonképpen a pótmama, pótanya szerepét kell felvállalni.” (nő, 40 éve dolgozik 

szociális szolgáltatás-ban) 

„A gyerekekkel a kapcsolatot úgy fogalmaznám, hogy, aki nem szereti a gyerekeket 

az ne is fogadjon el.” ( mármint nevelőszülőként) (nő, 11 éve dolgozik szociális 


„Azoknak az emberkéknek segítenék, akik rászorultak.” (nő, 2 éve dolgozik szociális 


„Támogatja a rászorultakat és kapcsolatot tart fenn a szervezettel vagy 

szervezetekkel, akik segíthetnek.” (nő, 5 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Ez egy nagyon belsőséges kapcsolat, illetve annak kellene lennie, de sajnos ezt a 

fiatalok nem mindig engedik.” (nő, 14 éve dolgozik szociális szolgáltatásban). 

A többdimenziós válaszok között jellemzően a célorientált megközelítés van 

túlsúlyban, ezen válaszok mögött a másság, a hiány, a rászorultság képzete dominál, 

a segítés célja nem más mint ezeknek a hiá-nyoknak a kompenzálása, támogatása. 

„Erkölcsi, érzelmi támogatás a gyerekeknek.” (nő, 15 éve dolgozik szociális 


A segítő kapcsolat professzionális megközelítését a válaszadók mintegy ötödénél 

tapasztalhattuk. A fogalom tartalmának bonyolultsága természetesen nem tette 

lehetővé a szóbeli lekérdezések során a válasz részletes kifejtését, de ezekben a 

válaszokban felfedezhetők azok az elemek, amelyek túlmutatnak a hétköznapi 

74

tapasztalatokon, az emberi-szakmai tőkének egy magasabb fokú konvertálhatóságát 

jelezve. A szakzsargon használata és tartalmi elemek bevonása a meghatározásba 

olyan nevelőszülőket jellemez, akik néhány éve léptek a rendszerbe, ez a 

nevelőszülői képzés elmúlt években történt tartalmi változására utalhat. 

„Szabályozott viszonyrendszer egy segítő és egy segítséget, humán szolgáltatást 

igénylő személy között egy közösen meghatározott cél érdekében.” (nő, 3 éve 

dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Következetes, szeretetteljes, megértő, elfogadó nevelés, szocializációra való 

felkészítés.” (nő, 2 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

„Beszélgetéseken keresztül megpróbálom megismerni és megérteni a gondozottakat, 

segíteni befogadásukat.” (férfi, 5 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

A szakmai és képző szervezetek képviselőinek kibővített megfogalmazásaiban 

egyrészt visszaköszönnek a nevelőszülők közlései, másrészt egyértelműen 

megállapítható, hogy ezen szervezetek tagjai a szakmai tudást és a kapcsolódó 

szakmai nyelvezetet is magabiztosan kezelik. A kutatás sajnos nem tud válasz adni 

arra a természetes felvetésre, hogy a megfelelő képzők és közvetítők ellenére miért 

nincs meg az a tudástranszfer, amely - fogalmi szinten is megjelenítve – 

professzionalizáltabbá tehetné a nevelőszülői hivatást. 

„..a segítő kapcsolatot olyan együttműködésben határoznám meg, amelyben az 

elfogadás, a segítőszándék, a másik ember tisztelete összhangban van az aktív és 

tevékeny segítő munkával.” (gyermekvédelmi szakember) 

„…Az objektivitás -, ha túl involválttá válik a kapcsolat, akkor nem tudunk hatékonyak 

lenni…. Az individuali-záció elvének követése („címkézés”, kategorizálás kerülendő). 

A kliens önrendelkezésének tiszteletben tartása (a kliensnek joga van az 

önmeghatározásra). A probléma felismerése (nagyon fontos, hogy minden esetben 

tiszteljük a kliensünket, ami nem azt jelenti, hogy a viselkedését is tisztelnünk kell)… 

Az egyes esetek sajátos-ságainak, jellegzetességeinek figyelembe vétele és a 

beavatkozások ehhez való igazítása…” (képző szervezet képviselője). 

”Egy szabályozott viszonyrendszer egy professzionális segítő és egy segítséget, 

humán szolgáltatást igénylő személy között, melyben a beavatkozás speciális, 

célzott kommunikáció eszközeivel a szolgáltatást igénylő személy érdekében és 

beleegyezésével történik egy közösen meghatározott cél mentén” (módszertani szakember). 

1.3 Gyermekvédelem 

A gyermekvédelem fogalma meghatározható tágabb és szűkebb értelemben, célja 

szerint tagolható ál-talános és speciális gyermekvédelemre, illetve a benne részt 

vevők szerint területi és intézményes gyermekvédelemre. 

Tágabb értelemben a gyermekvédelembe beletartozik a társadalom bármely 

területén a gyermekek számára biztosított ellátás és védelem. Szűkebb értelemben 

azt az állami feladatot jelenti, amely a különle-ges védelemre szoruló gyermekek 

érdekeit óvja hatósági eszközökkel. 

75

Az általános gyermekvédelem feladata a gyermekek családban történő 

nevelésének támogatása, a ve-szélyeztetettségének, bántalmazásának a 

megelőzése. A speciális gyermekvédelem az árva, elhagyott, veszélyeztetett, 

bántalmazott, bűnelkövető gyermekek különleges, fokozott védelmét biztosítja. 

A területi gyermekvédelem az egyes ágazatok komplex együttműködésen alapuló 

feladatait, elsősorban a veszélyeztetett gyermekek felderítésével és jelzésével 

összefüggő tevékenységeket jelöli, amely döntő részben az oktatási, egészségügyi, 

szociális intézményhálózatban folyik, de gyakran civil szervezetek is bekapcsolódnak 

a területi munkába. 

Az intézményes gyermekvédelem a gyámhatóság által a családjukból kiemelt 

gyermekek teljes körű ellá-tását biztosítja. Ebben döntő szerepe van a gyermek és 

ifjúságvédő intézményeknek, gyermekotthonok-nak, nevelőszülőknek, család- és 

utógondozóknak, valamint a javítóintézeteknek is. 

A szélesebb értelemben vett gyermekvédelemnek feleletet kell adnia azokra a 

társadalmi jelenségekre, amelyek hatást gyakorolnak a gyermekek és a gyermekeket 

nevelő családok életére. Az elmúlt néhány év alatt a családok helyzetét az alábbiak 

jellemzik. 

A demográfiai helyzet magyar sajátossága, hogy a tartósan alacsony 

termékenységhez mind a mai na-pig tartósan magas halandóság társul; 1981 óta 

minden évben többen halnak meg, mint amennyien szü-letnek. A természetes fogyás 

2005-ben 38 ezer fő volt. 

Az ország népességszáma 1980-ban tetőzött, 10 millió 710 ezer fővel, 1986–1989 

között 3,1%-kal, 1990–1996 között további 1,6%-kal, összességében mintegy 500 

ezer fővel csökkent. Az ifjúsághoz tartozó 15–29-évesek létszáma csak kisebb 

mértékben esett vissza az elmúlt másfél évtizedben. A népesség lélek-száma 2008. 

január 1-jén 10 millió 45 ezer, a 18 év alatti korosztály lélekszáma 2 millió 80 ezer. 

A halálozási viszonyok az 1990-es évek második felében számottevően javultak. 

Igen fontos körülmény, hogy a születéskor várható élettartam 2001-ben először 

haladta meg a 72 évet, pontosan 72,3 év volt. A férfiak és nők életesélyei 

Magyarországon soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg: 2003-ban a férfiné-pesség 

születéskor várható élettartama 68,26 év, a női népességé 76,56 év volt. 

A születések számának, a gyermekkorú generációk létszámának és a 

házasságkötések számának csök-kenése az Európai társadalomfejlődési trendeket 

és mértékeket követi, a magyar adatok az európai orszá-gok rangsoraiban 

középtájon helyezkednek. Általános európai jelenség, hogy a nők idősebb korukban 

szülik meg első gyermeküket és a gyermekek egyre nagyobb hányada házasságon 

kívül születik. 

1990-ben az első gyermeküket átlagosan 23 évesen hozták világra az anyák, tavaly 

27 évesen. Ez a vál-tozás a nyugat-európai országokban közel 40 év alatt zajlott le. 

2007. évben mintegy 87 ezer gyermek szü-letett. 

Az 1970-es évek közepe óta fokozatosan csökkent a házasságkötési kedv, így a 

2007. évi 40 842 házas-ságkötés is kissé elmaradt az előző évihez képest. A KSH 

76

adatai szerint 2007-ben összesen több mint 2 millió házasság létezett. Az elmúlt 

évtizedek alatt a házasságkötések számának emelkedése kizárólag a házasságra 

lépők „érettebb” korosztályaiban, főleg a 30–39 évesek körében ment végbe. 

Az európai tendenciákhoz hasonlóan hazánkban is emelkedik a házasságon kívüli 

együtt élők és a nem házasságból született gyermekek aránya. 

A 25 év alatti fiatalok egyötöde élettársi kapcsolatban él. Az 1990-es években 12–13, 

1996-ban már 24,8% volt a házasságon kívül született gyermekek aránya, ez 2006ban 

36%-ra emelkedett. A 20 évesnél fiatalabb anyáknál minden második gyermek 

születik házasságon kívül, illetve – hasonlóan számos külföldi ország gyakorlatához 

– az igen gyakori válások után az újraházasodás aránya relatíve kicsi. Az élettársi 

kapcsolatok száma az 1990. évi 125 ezerről 1996-ban közel 180 ezerre nőtt és ezért 

a családok közötti arányuk 7%. Az élettársi kapcsolat ma már elfogadott 

családformák közé tartozik és az összes családon belüli arányuk 2005-ben 

meghaladta a 12%-ot. 

A válások száma 1980 óta visszaesett, azonban ezt a viszonylagos csökkenést csak 

a házasságkötések számához viszonyítva szabad értékelni, hiszen a 

házasságkötések száma is folyamatosan csökken. 2007-ben összesen 75 200 

házasság szűnt meg, ebből 50 300 a házastárs halála, 24 900 válás miatt, vagyis a 

házasságok megszűnésének csak egyik oka a válás. A 2007. évi válások száma a 

fennálló több mint 2 millió házasságnak 1,2%-a. 1980 és 2007 között a válások 

száma 28 ezerről 25 ezerre csökkent. 

A családok száma 1980-ig folyamatosan emelkedett, majd azóta csökken, hiszen 

1996-ban a 2880 ezer családban 

8 466 ezer ember élt. Jelenleg 2849 ezer családban 8 millió 212 ezer személy él. A 

családok 83%-a házas-páros típusú. A 4 millió háztartás 29%-a egyedülálló, 

jellemzően 60 éves, vagy idősebb ember, ezért ők alkotják a háztartások 

legproblémásabb csoportját. 2005-ben a családok 35%-ában nincs gyermek, 34%ában 

egy gyermek, 23%-ában két gyermek, 6%-ában három gyermek és 2%-ában 

négy vagy több gyermek van. 

Az egyszülős családok számának és arányának növekedése nálunk 1970 óta 

érvényesülő tendencia, de különösen az 1980-as évtizedben gyorsult fel ez a 

folyamat. Az ilyen típusú családokban él a gyermekek 17%-a, s ami a legfontosabb a 

szociálpolitika szempontjából, hogy az eltartott gyermekek megoszlása sem sokkal 

kedvezőbb ennél, hiszen az egyszülős családokban csökkent a 15 évesnél fiatalabb 

gyermekek száma. (Mikrocenzus 2005, KSH, 2005.) 

A gyermekek és a fiatalok társadalmi helyzetének egyik legfontosabb mutatója, hogy 

szüleik milyen társa-dalmi helyzetű emberek. Létezik a társadalomban a gyermekes 

családoknak egy olyan marginális része, mintegy 200 ezer háztartás, amely a 

társadalmi normáktól leszakadt és így társadalmi segítségre szorul-nak. A családi 

háttér hátrányai eleve sokkal rosszabb életesélyeket jelentenek azoknak a 

fiataloknak, akik ebben érintettek. A hátrányos helyzet legfontosabb mutatói a 

munkaerő-piaci pozíció, az alulképzettség, az egészségi állapot és a deviáns 

magatartási formák. A hátrányos helyzet újratermelődése is ezeknek a 

77

jelenségeknek az újratermelődését jelenti. A gyermekvédelemnek is elő kell segítenie 

ennek a körnek a megtörését. 

A gyermekek szegénységének kockázatát leginkább növelő tényezők között szerepel 

tehát a szülők ke-reső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, 

illetve a hátrányos helyzetű térségekben található lakóhely is. Az ezekből adódó 

hátrányok kompenzálása érdekében Magyarországon differenciált pénzbeli 

családtámogatási rendszer működik, mely a magyar szociális ellátórendszerben 

kiemelt szerepet tölt be. A munkajövedelmek után a gyermekes háztartások 

bevételeinek is a második legnagyobb tételét a családtámogatások képezik. Ezek 

aránya – EU-s összehasonlításban is kiugróan magas – átlagosan 11,3%. Ennek 

ellenére a gyermekes családok szegénységi rátája mintegy kétszer akkora, mint a 

magyar felnőtt lakosság körében. 

A legszegényebbek jövedelmének 48 százaléka származik munkából, 52 százaléka 

társadalmi jö-vedelem (segély, illetve juttatás). A KSH adatai szerint a 

leggazdagabbak jövedelmének nyolctizede származik munkából. A 2006-os adatok 

alapján a leggazdagabb egytized tagjai egy főre számítva évi 1,8 millió forintból éltek, 

míg a legszegényebb 300 ezer forintból. 

Az egy főre jutó létminimum érték 2005-ben egy kétgyermekes családnál havi 40 896 

forint volt, ez min-tegy 20 százalékkal, 48 047 forintra nőtt 2007-re. Az egész 

családra vetítve a havi létminimum értéke 163 ezer forintról 192 ezerre emelkedett. 

A szegénységi kockázat a gyermekeket egyedül nevelők családjában, valamint a 

háromnál több gyer-meket nevelőknél a legnagyobb, bár az utóbbi időben a 

nagycsaládok szegénységi kockázatát sikerült némiképp enyhíteni. Kiemelt 

kockázatot jelent a gyermekszegénység szempontjából, hogy van-e aktív kereső a 

családban. Ily módon a gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a 

szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése. További eszközt jelentenek a pénzbeli és 

természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások, 

valamint a célzott programok (SZMM, 2006.) 

A veszélyeztetett gyermekek számának emelkedése, majd a Gyvt. hatálybalépését 

követő csökkenése mellett azonban folyamatosan nőtt az utóbbi két évben a 

gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmé-nyek száma is (arányuk 3,23%), 

szemben a fiatalkorúakkal (arányuk 2,22%), ahol három éve folyamatos csökkenés 

tapasztalható. 

A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében 

kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését 

gátolja vagy akadályozza. Jelenleg az SZMM háttérintézményében, a Szociálpolitikai 

és Munkaügyi Intézetben (SZMI) folynak szakmai megala-pozó műhelymunkák a 

veszélyeztetettség fogalmának pontosabb tartalmi meghatározása érdekében. Az 

anyagi, környezeti, magatartási vagy egészségi okok általában együttesen, 

egymással összefonódva jelen-nek meg. Az anyagi ok a leggyakrabban előforduló 

tényező, a ritkábban előforduló egészségügyi ok mel-lett. 

Évek óta hasonló tendenciát mutat a környezeti és a magatartási okok megléte. 

Környezeti ok alatt a gyermeket gondozó személyek életvitelében, nevelési 

78

módszerében felmerülő negatívumokat, illetve a gyermeket és családját körülvevő 

kedvezőtlen körülményeket értjük, vagyis a családon belüli és kívüli ha-tásokat. 

Magatartási ok alatt általában a „szülőmodell” hatására a gyermeknél kialakult 

szorongást, gátlásossá-got, agresszivitást, csavargást, bűnözést értjük. 

Az utóbbi években rohamosan emelkedett az anyagi okból nyilvántartott 

veszélyeztetett gyermekek száma. 

A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma 1998. évig 

folyamatosan emelkedett, majd a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 

bevezetése, illetve a gyermekjóléti szolgálatok kiépülése után folyamatos csökkenést 

mutat. 2007-ben a nyilvántartott 204 449 gyermekkel szemben 1997-ben még 420 

158 gyermeket tartottak nyilván. 

A KSH 2007. évi adatai szerint a 204 449 ezer veszélyeztetett gyermek 90 874 

családban él. A veszé-lyeztetettség okai alapján anyagai okból 105 016, környezeti 

okból 48 823, magatartási okból 42 166, és egészségügyi okból 8 646 gyermeket 

tartanak nyilván. Jelentős számban van jelen a fizikai elhanyagolás, amely 15 310 

gyermeket érintett. Az elmúlt öt évben is azonban nőtt a környezeti, magatartási és 

egés-zségi okokból veszélyeztetett gyermekek száma, míg az anyagi problémák köre 

csökkent. Ez is jól jelzi, hogy komplexebb személyes szolgáltatásokkal kell a 

családokat a gyermeknevelési tevékenységükben segíteni. 

A veszélyeztetettségtől el kell különíteni egy szűkebb, de a szakemberek által egyre 

gyakrabban használt kategóriát, a gyermekbántalmazást és elhanyagolást. A 

WHO definícióját tartjuk elfogadható-nak. Eszerint „a gyermekbántalmazás és 

elhanyagolás, vagyis a rossz bánásmód magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi 

rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a 

keres-kedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek 

egészségének, túlélésének, fejlő-désének vagy méltóságának tényleges, illetve 

potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat kere-tében, amely a 

felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” 

A gyermekbántalmazást az elkövetési cselekvési formák szerint csoportosíthatjuk, 

így beszélhetünk fizikai, szexuális és érzelmi erőszakról (abúzusról). 

Az elhanyagolás szintén lehet fizikai, érzelmi, nevelési elhanyagolás, amely a 

szükséges gondoskodás hiányát jelenti. A gyermek bántalmazása alatt azt értjük, ha 

valaki(k) sérülést okoz(nak) a gyermeknek, vagy a gyermek sérelmére elkövetett 

cselekményt, történést szándékosan nem akadályozza meg. Ez a gyermek további 

életére kiható, ezért jelentős mértékű sérülés lehet testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi, 

egészségügyi jellegű, illetve a gyermek méltóságát sértő, személyiségfejlődését 

károsan befolyásoló. A gyermekeket érheti bántalmazás családon belül, intézményi 

keretek között vagy – ritkább esetben – lehetnek idegen személy által okozott 

bántalmazás szenvedő alanyai is. 

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a 

gyerek alapvető szükség-leteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos 

ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenye-get bármelyik területen: egészség, 

oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körül-mények, amely 

79

veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyerek egészségi állapotára, 

mentá-lis, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésére. A veszélyeztetettség fogalma 

gyakorlatilag mindkettőt – a gyer-mekbántalmazást és az elhanyagolást – magában 

foglalja, amellyel szemben a gyermeket védelem illeti meg [Gyvt. 6. § (5) bek.]. 

Azonban a gyermek akkor is lehet veszélyeztetett, ha nem bántalmazott és nem 

elhanyagolt, így a gyermek magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi 

körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény. 

Az elemzés e területe különbözik az eddigiektől, a fejezet nem a szaknyelv egy 

fontos fogalmával, hanem a gondozott gyermekek legfontosabb problémáival, a 

támogatási szükségletek vizsgálatával fog-lalkozik (Q10. és Q11. kérdés). A 

nevelőszülők a gondozásba vettek legfőbb problémáinak az előfordulás sorrendjében 

a következő elemeket sorolták fel (a válaszokat tipizálva, de az említések 

tartalmának rövid feltüntetésével írjuk le): 

1. Beilleszkedési problémák, amelyek egyaránt lehetnek iskolai/óvodai illetve az új 

lakókörnyezetbe való beilleszkedési zavarok, de ide sorolandók a fogyatékosságból 

fakadó beilleszkedési nehézségek is. A beilleszkedési zavar természetesen tünet, 

amelynek lehetséges okai külön problémaként kezelve további besorolásra kerültek. 

Meg kell jegyezni, hogy a beilleszkedés befogadást is feltételez, amely viszont 

előkészítést igényel, ennek a momentumnak a vizsgálata rendkívül fontos lenne a 

probléma megértése céljából. 

2. Tanulási problémák, lemaradás az oktatásban; a gondozásba vételt megelőző 

családi környezet általá-ban nem volt képes biztosítani sem a tanulás feltételeit, sem 

az iskolarendszer által elvárt segítségnyújtást sem, így gyakran azok korai 

szakaszban elsajátítandó alapvető kompetenciák hiányoznak, amelyek szükségesek 

az iskolai előmenetelhez. 

3. Személyiségproblémák, önértékelési problémák, érzelmi defektusok, 

bizalmatlanság; ezek a tünetek a szülői család bizonytalanságából, felbomlásából, a 

családok rendkívül rossz szociális helyzetéből, a csalá-dokban megtalálható 

devianciákból fakadnak. 

4. Magatartási devianciák, ami érthető módon következnek ezeknek a gyerekeknek 

az életsorsából. 

5. Szocializációs problémák, ami egyrészt a kulturális másságból, másrészt az 

alacsony szociális státuszból fakadnak 

6. Kulturális különbségek abból a tényből adódóan, mely szerint a roma gyerekek 

magasan felülreprezen-táltak a gondozottak között. 

7. Életcélok, jövőbeni perspektívák hiánya, amely rendkívüli módon megnehezítik az 

oktató-nevelő munka hatékony végzését. 

8. A szülői család rossz anyagi helyzete, ez az állapot általában már nem 

szegénységet, hanem inkább nyomorúságos körülményeket, éhezést jelent. 

80

9. Családban előforduló bántalmazás (mindössze két említéssel, ami meglepően 

alacsony aránynak tűnik.) 

A problémákkal ellentétben lényeges szegényesebb a támogatási 

szükségletek felsorolása, ez annyiban jelent problémát, hogy ezek azok a 

tevékenységformák, amelyek válaszolni képesek a felsorolt problémákra. Mindebből 

az következik, hogy a nevelőszülők eszközei gyakran elégtelennek bizonyulnak a 

gondozottak nehézségeinek kezelésére. Ez természetesen nem csupán az ő 

problémájuk, a kulturális különbségek kezelését, a családok rossz szociális 

helyzetének javítását értelmetlen lenne számon kérni rajtuk, mégis a támogatási 

szükségletek felsorolásából az tűnik fel, hogy a hangsúly a kevésbé szakmai, nem a 

segítő tevékenységekre helyeződik. Az említés sorrendjében a felsorolt szükségletek 

a következők (az első három szükséglet említése egyforma számban történt). 

1. Alapvető szükségletek biztosítása, ami alatt a megfelelő táplálkozást, öltözködés, 

ellátást értenek a nevelőszülők. 

2. Az iskolai, oktatási problémák kezelése, a tanulmányi eredmények javítása, ami 

korrepetálásból, felzár-kóztató foglalkozásokból áll és a tevékenységek egy része 

átterhelődik, átterhelhető az adott oktatási intézményre, ahova a gondozott jár. 

3. Pszichológiai támogatás, amit jellemzően nem a nevelőszülők, hanem az 

gondozotti hálózat szakembe-rei végeznek, a nevelőszülők szerepe inkább a 

szakemberhez való eljuttatás illetve a szükségek felismeré-sében van. 

4. Érzelmi, erkölcsi fejlesztés, ami alatt elsősorban az elveszett család érzelmi 

viszonyainak a pótlását, a családból hozott devianciák megszüntetését jelölik 

szükségletnek. 

5-6. Egy-egy említés emeli ki a szülői családdal való kapcsolat fenntartásának 

szükségességét illetve a kevésbé körülírható munkára nevelés gondolatát. 

1.4 . Otthont nyújtó, nevelőszülői ellátás 

Az otthont nyújtó ellátást nevelőszülő vagy otthont nyújtó intézmény biztosítja. A 

gyermek-elhelyezési jogkör a gyámhivatalt illeti meg. Az elhelyezés során a 

gyermeket elsősorban örökbe fogadó szülőnél, nevelőszülőnél, vagy ha ez nem 

lehetséges, gyermekotthonban, továbbá fogyatékosok, és pszichiátriai betegek 

otthonában lehet elhelyezni. Az elhelyezés során több szempontra kell figyelemmel 

lenni, így többek között a testvéreivel való együttes elhelyezésre is. 

A gyámhivatal hatósági döntését a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői 

bizottság segíti. A ha-tósági döntést megelőzően elhelyezési értekezletet kell 

összehívni, ahol széles körű társadalmi és szakmai kontroll mellett alakítják ki a 

gyermek egyéni elhelyezési tervére vonatkozó javaslatokat. 

A gyermeki jogok érvényesítése, a gyermekek családközeli elhelyezése érdekében 

változatlanul fejlesz-teni kell a nevelőszülői hálózatot. 

A helyettes szülői és nevelőszülői jogviszony, mint foglalkoztatási viszony 1997-ben 

kormányrendeleti szinten nyert szabályozást. E kérdés szabályozási szintje nem 

felelt meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek, amely előírja, hogy a 

81

munkaviszony alapvető kérdéseit törvényben kell szabályozni. Ezért vált 

szükségessé a helyettes szülői, illetve nevelőszülői jogviszony alapvető kérdéseinek 

törvényi szintű rendezése. 

1.5 Gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló, veszélyeztetett és 

sebezhető gyermekek 

A kérdőív vonatkozó kérdése (Q9/2.) nem alkalmazkodik a Magyarországon bevett 

szaknyelv sajátosság-ihoz. A szociálisan hátrányos helyzetű kategória élesen 

elhatárolható a veszélyeztetett státusztól, mert míg az előző egyértelműen anyagilag 

hátrányos helyzetet takar, az utóbbi a gyermek mentális fejlődésé-vel kapcsolatosan 

jelez problémákat. A „sebezhető” kifejezés pedig nem része a magyar szaknyelvnek. 

A válaszadók közel fele nem adott választ a kérdésre. Teljes a félreértés, a 

megközelítés emocionális, triviá-lis, a meghatározást szinonimaként kezeli a 

fogyatékossággal illetve a fogalmak meghatározása tautolo-gikus. Ezek a fogalmi 

problémák a kérdőívek közel ötödét érintik. 

Pl.:„Egyes gyerekek különböző okok miatt kilógnak az átlagos gyerekek közül, őket 

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek közé sorolják.” (nő, 9 éve dolgozik 

szociális szolgáltatásban) 

A további választípusokat adó csoportokban (ez a kérdőívek harmada) már 

lényegesen szakmaibb a fogalmak megközelítése. A válaszokban leggyakrabban a 

szülők felelősségét említik. A szociálisan hátrányos helyzettel kapcsolatosan ez 

mindenképp egy rossz sztereotípia, amely az egyéni felelősséget fölérendeli a 

lehetőségeknek és a realitásoknak. 

Pl.: „…a szülő hibájából vagy szülői hibán kívül olyan körülmények között él a 

gyermek, ami veszélyezteti testi, lelki egészségét.” (nő, 11 éve dolgozik szociális 


„Általános megbélyegzés, értelmi korlátok, érzelmi instabilitás, szülők alacsony 

iskolázottsága, elhanyagoló nevelés.” (nő, 2 éve dolgozik szociális szolgáltatásban) 

Egy újabb, de kisebb csoportba tartozó válaszolók elsősorban a hátrányos illetve 

veszélyeztetett helyzetből fakadó akadályozottságot emelték ki, amely kihat a 

személyiségfejlődés egészére. 

„Szociálisan hátrányos helyzetű: a gyermek állami gondozott, egyszülős családban 

nevelkedik, egészségtelen lakáskörülmények, érzelmi hiány. Veszélyeztetett az a 

gyermek, aki személyiségében ép, de annak fejlődésében gátolt. Sebezhető 

gyermek: legmélyebb érzéseinket hordozza, lelkileg sérülékeny.” (nő, 3 éve dolgozik 

szociális szolgáltatásban). 

A szakemberek a nevelőszülőknél lényegesen kimerítőbb, törvényi kategóriákkal 

operáló kifejté-sét adták a fogalmaknak, olyan megjegyzésekkel kiegészítetten, 

amelyek a fogalmakkal kapcsolatos hazai szakmai vitákban előforduló álláspontot is 

tükrözik. Megállapítható, hogy a szakma és a közvetlen végrehajtó nevelőszülői 

hálózat tagjai között a szaknyelv használatában és értelmezésében jelentős szakadék 

tátong. 

82

„A gyermekvédelmi törvény szerint a veszélyeztetettség olyan emberi magatartás, 

mulasztás, vagy egyéb körülmény folytán kialakult állapot, amely a gyermek testi, 

érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy aka-dályozza. 

A fenti jogi definíció túlságosan tág ill. általános megközelítését adja a fogalomnak, 

ami megnehezíti a segítő-foglalkozású gyakorló szakember, ill. a hatóság 

döntéshozatalát akkor, ha adott esetben be kell avatkozniuk a veszélyeztetettség 

megelőzése, vagy megszűntetése érdekében. Nincs egyértelmű szabályozás arra 

vonatko-zóan, hogy mikor elegendő a segítségnyújtás önkéntes igénybevétele, mikor 

nem és akkor milyen mérvű köte-lezésre van szükség. 

Vagyis mikor elegendő a problémát a gyermekjóléti alapellátás keretén belül kezelni 

és mikor szükséges már állami beavatkozás, a gyermek szakellátásba helyezése. 

Általában elmondható, hogy az esetek alapos egyéni mérlegelésére van ahhoz 

szükség, hogy a gyermek és családja a megfelelő segítségnyújtási formát kapja meg. 

A veszélyeztetettség felméréséhez a szociális mun-kásnak több szempontot is 

elemeznie kell mivel a veszélyeztetettséget értelmező modellek hiányosak, a problémák 

kategorizálására (ok-csoportosítás) is csak szerény kísérletek történtek.” 

(módszertani szakember) 

„Veszélyeztetettség: olyan magatartás, amelynek következtében a gyermek testi, 

értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése gátolva van. Veszélyeztetett az a gyermek, 

akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások akadályozzák. 

Hátrányos helyzet: azon gyermekek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei a 

társadalom többségénél lényegesen rosszabb pl. fogyasztás, lakáshelyzet, 

egészségügyi állapot, érdekérvényesítés terén.” (képző intézmény képviselője) 

„- Hátrányos társadalmi helyzetben azok a személyek , illetve családok élnek , akik 

szükséglet-kielégítési lehe-tőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a 

társadalom többségénél lényegesebben rosszabb. 

- Veszélyeztetett az a gyermek, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas 

környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. 

- A felbomlott és ezáltal talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke (i). 

- A bölcsödében, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, 

neurotizálódott gyermekek és serdülők. 

- Tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek. 

- Nevelőotthonból elbocsátott, nem utógondozott fiatal. 

- Alkoholista, pszichiátriai beteg, krónikus beteg szülők gyermeke.” (módszertani 

szakember). 

2. Jogi keretek és társadalmi összefüggések 

2.1. A gyermekvédelem nemzeti (és nemzetközi) jogi szabályozása 

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 

a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, 

a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek 

és személyek által kezelt adatokról 

Bizr. 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi 

szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 

83

Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 

1952. évi IV. törvény 

Csjtr. 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint 

a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos 

átmeneti rendelkezésekről 

Gyer. a többszörösen módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 

Gyár. a többszörösen módosított 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 

gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a 

gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 

Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, New Yorkban 1989. november 20-án kelt 

Egyezmény (kihirdette: az 1991. évi LXIV. törvény) 

Gyt. 1877. évi XX. törvénycikk a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről 

Gyvt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. 

törvény. 

15/1998 (IV.30.) NM rendelet a gyermekvédelmi szolgáltatásokról és 

működtetésükről 

Hágai Örökbefogadási Egyezmény Gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások 

terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő 

együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény 

(kihirdette: a 2005. évi LXXX. törvény) 

Hr. 25/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet 

a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól 

Ket. közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 

2004. évi CXL. törvény 

Képzr. a családi napközit működtetők képzésének szakmai és 

vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és 

felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet 

Mür. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység 

engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói 

engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 

Nevr. 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos 

nevelőszülő és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 

2.2. A nemzetközi jogszabályozás alapdokumentumai 

• Egyezmény az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról 30/1994; 

• Módosított Európai Szociális Karta Strasbourgban elfogadott, május 3-án 1996 

ratifikált 74/1999; 

• Egyezmény a gyermekek jogairól, 18/1990 

• Jegyzőkönyv a gyermekek jogairól szóló gyermekek eladásáról, a 

gyermekprostitúció és a gyermekpornográfia, szóló egyezmény New Yorkban aláírt 

szeptember 6, 2000, 470/2001; 

• Egyezmény az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó, 

elfogadta május 3, 2005 aláírásra megnyitott, 16, 2005, ratifikált törvénnyel 300/2006; 

• Európai Egyezmény a polgári, Strasbourgban elfogadott november 6-án 1997 

ratifikálta 396/2002; 

• Hágai Egyezmény október 25-i 1980 polgári jogi vonatkozásairól gyermekek 

84

jogellenes külföldre viteléről 100/1992; 

• Európai egyezmény a gyermekek gondozásba vételéről Luxembourgban elfogadott 

május 20, 1980, ratif. 216/2003; 

• Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182/1999 a gyermekmunka 

tilalmáról a Közgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Genfben a 87. ülésén jún 

17, 1999 ratifikált 203/2000; 

• ENSZ-egyezmény nemzetközi szervezett bűnözés ellen, emberkereskedelem, 

különösen a nők és gyermekek, nemzetközi szervezett bűnözés elleni, migránsok 

szárazföldi, légi és tengeri csempészete elleni, New Yorkban elfogadott november 

15, 2000, ratifikált 565/2002; 

• Ajánlás 19/2006 az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa a tagállamok részére, a 

intézeten kívüli gyermekvédelmi ellátáspolitikákról; 

• Ajánlás 5 / 2005 a Európa Tanács Miniszterek Tanácsa az intézetben nevelkedő 

gyermekek jogairól; 

• Ajánlás 1286/1996 Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Európai gyemekvédelmi 

stratégia. 

• 97/1996 az Európa Tanács képviselői tagállamok kormányai a fogyatékkal élők 

esélyegyenlőségéről; 

• Az Egyesült Nemzetek 48-ik ülésszakán 20 december 1993 a fogyatékkal élők 

esélyegyenlőségéről elfogadott Standard szabályai (Resolution 48/96). 

Egyre több nemzetközi szerződés érinti a gyermekvédelmet, számos többoldalú 

szerződésnek hazánk is részese. Ezért a Gyvt. ismerete és alkalmazása mellett 

ezeknek a nemzetközi Egyezményeknek az ismerete és alkalmazása is 

elengedhetetlen a jogalkalmazók körében. 

Ilyen fontos Egyezmény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való 

védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. 

május 29. napján kelt Egyezmény, amit a 2005. évi LXXX. törvény hirdetett ki, a 

szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos 

együttműködésről, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény, amit a 2005. évi 

CXL. törvény hirdetett ki, továbbá a házassági ügyekben és a szülői felelősségre 

vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és 

végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet. 

A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről szóló hágai 

Egyezmény hazánkban 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az Egyezményt eddig 

62 állam ratifikálta. Az Egyezmény a részes államok vonatkozásában szabályozza a 

határokon átnyúló örökbefogadások során követendő együttműködési rendet, a 

nemzetközi örökbefogadásokkal szembeni követelményeket, az ilyen ügyekre 

irányadó eljárási követelményeket, az egyes államok által lebonyolított 

örökbefogadások elismerését és joghatásait, hiszen a gyermekek ügyében csak egy 

döntés születik, amit a részes államoknak el kell ismerniük. 

A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel 

kapcsolatos együttműködésről szóló hágai Egyezmény hazánkban 2006. május 1-jén 

lépett hatályba. 

A szülői felelősség itt a legszélesebb értelemben vett védelmet jelenti a gyermekek 

személyével és vagyonával kapcsolatban, vagyis a szülői felügyeleti jogtól, a 

kapcsolattartási jogon át, a gyermeknek nevelőszülőnél (gyermekotthonban) történő 

85

elhelyezéséig. Az Egyezmény azonban tételesen felsorolja a hatálya alól kizárt ügyek 

csoportját, egyrészt azokat, amelyeket már más szerződés rendez (pl. tartás, 

örökbefogadás), vagy nem a családjog területéhez tartozó kérdések (pl. 

menedékjog). 

Az Egyezmény szerint a gyermekek személyével és vagyonával kapcsolatos 

intézkedések meghozatalára alapvetően a gyermek szokásos tartózkodási helye 

szerinti államnak van joghatósága. Ezzel biztosítja, hogy a gyermekkel legszorosabb 

kapcsolatban levő állam hatósága döntsön, ahol természetesen a hatósások a saját 

belső jogukat alkalmazzák, tehát akár a Gyvt.-t. Így kerülhető el, hogy több 

országban folytassanak eljárást, és akár ellentétes döntések születhessenek. 

Emellett az Egyezmény lehetővé teszi a szülői felelősség tárgyában hozott 

határozatok és egyéb intézkedések kölcsönös elismerését és végrehajtását is, ha 

nem áll fenn kizáró ok. Az eljárásra itt is azon részes állam joga alkalmazandó, 

amelynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik. A helyi hatóságok 

azonban csak a Központi Hatóságokon keresztül léphetnek kapcsolatba egymással. 

Hazánkban a Központi Hatóság feladatait szakminisztérium látja le. 

A 2201/2003. Rendelet 2005. március 1-jén lépett hatályba hazánkban és 

megkönnyíti, meggyorsítja a gyermekkel való kapcsolattartás (és bizonyos feltételek 

fennállása esetén) a szülői felügyelet tárgyában, az egyik tagállamban hozott 

határozatnak a másik tagállamban való végrehajtását, valamint hatékonyabb 

gyermekvédelmet biztosít határokon átnyúló ügyekben a tagállamok által kijelölt 

Központi Hatóságok együttműködése által. A rendelet biztosítja a gyermek azon 

jogát, hogy mindkét szülőjével tartsa a kapcsolatot a házasság felbontása után akkor 

is, ha a szülők különböző tagállamokban élnek. Az egyik tagállamban, a 

kapcsolattartás tárgyában hozott határozat a többi tagállamban minden külön eljárás 

lefolytatása nélkül végrehajtható, amennyiben a határozatot hozó bíróság, 

gyámhivatal – a rendelet III. melléklete szerinti – igazolást állít ki. 

2.3 A gyermekvédelmi gondoskodás 

A gyermekek védelmének rendszere 

1997. április 22-én az Országgyűlés közmegegyezéssel elfogadta a Gyvt.-t, és ezzel 

új korszakába lépett a gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer, a 

gyermekvédelmi ellátás és gondoskodás, valamint a gyámügyi igazgatás rendszere. 

A törvény minden Magyarországon élő gyermek mindenekfelett álló érdekét 

védelmezi, ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamely 

okból különleges védelemre szorulnak, illetve akiket bántalmaznak, elhanyagolnak. 

Az Alkotmány kimondja, hogy a szülőket illeti meg az a jog, hogy a gyermeküknek 

adandó nevelést megválasszák, ugyanakkor az állam minden gyermeknek védelmet 

és gondoskodást nyújt. Az Alkotmány ugyan az államnak igen tág szabályozási 

lehetőséget ad a gyermekvédelmi rendszer kialakítására, ezt a lehetőséget azonban 

a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény korlátozza, meghatározva a rendszer elveire 

és elemeire vonatkozó alapvető szabályokat. Az Egyezmény ezért egy egységes 

rendszerben szabályozza a gyermekek támogatására és védelmére vonatkozó 

kötelezettségeket. Szükségessé vált a jogrend és a szociális biztonság 

86

megteremtése érdekében az Alkotmányban és az Egyezményben már garantált 

jogok egy részének, az úgynevezett gyermeki szociális jogoknak a törvényi 

kibontása, mintegy megteremtve a gyermekek védelme harmadik korszakának 

alapját. 

A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, amely kettős 

funkcióval rendelkezik. Egyrészről a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül 

gyermekeknek biztosít ellátásokat, melyek a családban történő nevelkedésüket 

segítik elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget. 

Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül valamilyen okból családjukban 

nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló vagy a családi modellhez 

közelítő ellátást. 

A Gyvt. azt a célt, hogy létrejöjjön a minden rászoruló gyermek védelmét növelő 

intézményrendszer, valamint, hogy érvényesüljenek a nemzetközileg is elfogadott 

szilárd értékek, fokozatosan valósítja meg. A Gyvt. 1997. november 1-jei 

hatálybalépése óta többször módosult, azonban a módosítások nem érintették a 

Gyvt. célját és alapelveit, így különösen azt, hogy a gyermek nevelésére elsősorban 

családja jogosult és köteles, illetve, hogy a család életébe történő hatósági 

beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha a gyermek érdekében 

elkerülhetetlen. 

A Gyvt. által garantált gyermeki jogoknak megfelelő ellátórendszer kiépítése 

szükségessé tette egy egységes „gyermekeink védelmében elnevezésű” 

nyilvántartási rendszer kialakítását is, amely biztosítja a gyermek gondozásában a 

tervszerűséget, a partneri együttműködést, a felelősség megosztását, továbbá 

lehetővé teszi a gyermekeket érintő döntések átlátható felülvizsgálatát. 

Gyvt. 2002. évi módosítása a helyi és a települési önkormányzatok kötelező 

feladatainak differenciáltabb – lakosságszámhoz kötött – meghatározását, a 

gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezését, a 

gyermekétkeztetés normatív kedvezményével érintett személyi kör bővülését, a 

családból kiemelt gyermekek differenciáltabb, speciális, illetve különleges ellátását 

biztosító intézmények rendszerének kiépítését célozta meg. 

A Gyvt. 2003. évi módosítása – a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesítése 

érdekében – a gyermekjogi képviselő jogintézményének létrehozását, a gyermekek 

kiszámíthatóbb szociális biztonságát elősegítő rendszeres gyermekvédelmi 

támogatás – ma kedvezmény – újrafogalmazását, a bántalmazott gyermekek 

hatékonyabb védelmét, az otthonából távozni kényszerülő szülő és gyermek fokozott 

biztonságának megteremtését, továbbá a kötelezően megfogalmazott önkormányzati 

feladatok – időbeni – végrehajtásának reálisabb megjelenítését eredményezte. 

A Gyvt. 2004. évi jogharmonizációs célú módosítása teljes összhangot teremt a 

közösségi joggal, illetve a szociális területet érintő Bírósági ítéletekben 

megfogalmazott elvekkel, követve a jogharmonizációs folyamat hazánkban történt 

megkezdése óta eltelt időszakban bekövetkezett változásokat is. Így a Gyvt. hatálya 

kiterjed a letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a menekültként 

elismert gyermekek, fiatal felnőttek és szüleik mellett a munkavállalók Közösségen 

belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendeletben meghatározott jogosulti 

körre is. A Gyvt. 2004. évi második, illetve 2005. évi módosítása – amely 2005. 

január, illetve 2006. január 1-jén lépett hatályba – körében a pénzbeli ellátások 

célzottabbá tétele, a hátrányos élethelyzetben levők fokozottabb támogatása, 

valamint a gyermeki jogok érvényesülése (testi fenyítés tilalma, az ingyenes 

87

gyermekétkeztetés kiszélesítése, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 

bevezetése) határozható meg fő célként. 

A Gyvt.-t módosító 2006. évi CXVII. törvény szerint kikerülnek a gyámhivatalok 

szintjére, valamint a hatásköri és illetékességi szabályokra vonatkozó 

rendelkezések, és ezeket a kérdéseket egy új Korm. rendelet (Gyár.) rendezi azóta. 

2007. január 1-jével továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való 

jogosultság megállapításának feltételeiben változás állt be a jövedelemküszöb 10%kal 

történő megemelésével. 

A Gyvt. 2008. évi módosítása pedig bevezette a 2009. január 1-jén hatályba lépő 

óvodáztatási támogatást a hátrányos helyzetű gyermekek számára. 

A gyermekvédelemre vonatkozó jogi szabályozást számos kormányrendelet, illetve 

miniszteri rendelet megalkotása teszi teljessé. (Lásd részletesen a rövidítések 

jegyzékében.) 

2.4. A gyermekvédelem szabályozásának rövid történeti áttekintése 

A gyermekek védelme Magyarországon is egyidős a társadalom fejlődésével, hiszen 

ha késéssel is, de mindig feleletet adott azokra a társadalmi-gazdasági kihívásokra, 

amelyek mélyen érintették a gyermekeket. Ezért mindig más-más terület került 

előtérbe, mintegy visszajelezve azokat a folyamatokat, amelyek a társadalomban 

érzékelhetők. 

A gyermekekre irányuló szociálpolitika egyik, történetileg kialakult formája a 

gyermekvédelem. A gyermekvédelem első korszakát elsősorban az jellemezte, hogy 

a társadalom gondoskodott a védelemre szorult gyermekekről – rokonok és 

jótékonysági szervezetek segítségével – és csak ezek hiányában volt a közösség 

feladata a gyermekek védelme. 

A hazai gyermekvédelem első írásos megjelenése Szent István király I. törvényében 

található, ahol rögzítették az özvegyek és vagyonos árvák védelmét. 

A középkori gyermekvédelem egyházi menhelyek létesítésével adott választ a 

társadalmi-gazdasági kihívásokra. A menhelyekben megfelelő ellátást adtak az 

öregeknek, betegeknek, árváknak, amelyek később alapját jelentették a megjelenő 

öregek otthonának, kórházaknak és árvaházaknak. A XVIII. század Magyarországon 

is az árvaház alapítások százada volt, amelyek elsősorban egyházi és társadalmi 

szervezetek kebelén belül jöttek létre. Első írásos emlékünk 1740-ből származik a 

Nemcsó községben létrejött árvaházról. Mária Terézia már az árvaházak nevelési 

programját is előírta. 

I. József 1711-ben kiadott rendeletében először a vagyonos árvák mellé rendelt 

tutorokat. Az 1724-ben kiadott királyi rendelet értelmében minden község maga 

gondoskodott a szegényeiről és árváiról. A városokban városi hatóságok vagy céhek 

látták el ezt a feladatot. Később, az 1886. évi 22. törvénycikk, „a községi törvény” 

tette feladatukká, hogy gondoskodjanak a területükön levő elhagyott gyermekekről. A 

gondoskodás megjelenésekor 105 árvaház működött országszerte, 9 állami, 4 

megyei, 18 községi, 45 egyházi és 29 egyesületi. 

A századfordulóra a gyermekvédelmi problémák azonban ennél szélesebb 

értelmezést nyertek. A gondoskodásra szoruló gyermekek iránti állami felelősség 

88

előzményeképpen a XIX. században már több olyan intézkedés is történt, ami 

túlmutatott a gyámság alatt álló gyermekek ügyén. 1824-ben megnyílt a Brunszvik 

Teréz nevéhez fűződő első óvoda, majd alig tíz évvel később már megkezdte 

működését az első kisdedóvónő-képző is. Ekkoriban jött létre az első gyermekkórház 

Schöph-Mérei Ágost szervezésében. 1852-től kezdődően bölcsődéket nyitottak, 

1868-ban bevezették a kötelező elemi iskolai oktatást az 5–16 évesek számára, és 

1886-ban megkezdték az iskolaorvosi hálózat kiépítését. 1891-től minden gyermek 

számára kötelezővé tették az óvodába járást. 1872-től kezdve több törvénnyel 

korlátozták a gyermekmunkát. 

A gyermekvédelem második korszakát elsősorban az állami gyermekvédelem 

megjelenése jellemezte, amely több lépcsőben alakult ki. 

Először az 1898. évi 21. törvénycikk vállalt állami felelősséget a hét éven aluli, talált 

és hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek költségeinek viselésében, 

melynek fedezetét az Országos Betegellátási Alap biztosította. A következő lépést az 

állami gyermekmenhelyekről szóló 1901. évi 8. törvénycikk, a közsegélyre szoruló 

hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901. évi 21. törvénycikk, valamint a 

végrehajtásukról szóló 1/1903. BM rendelet megjelenése jelentette. 

A törvény gyermekmenhelyek (lelencházak) felállítását rendelte el, majd kiterjesztette 

a gondoskodást a talált és elhagyottnak nyilvánított gyermekek tizenöt éves koráig. A 

gyermekek anyagi vagy erkölcsi elhagyottságának végleges megállapítása a 

gyámhatóság hatáskörébe tartozott. Az állam a gyermekek jogi helyzetét az 1877. 

évi 20. törvénycikkben szabályozott gyámság jogintézményén keresztül rendezte. 

Az 1901. évi két törvénycikk megjelenése után hazánkban 18 menhely volt, majd 

1905-ben már 63 menhelyben közel 6 ezer gyermeket neveltek. 

Az állam tehát elsősorban a nevelőszülői gondozási formát, a menhelyi rendszert 

építette ki, amelynek alapgondolata az úgynevezett telepek létesítésén alapuló 

családi nevelés volt. Ilyen gyermektelepet abban a községben lehetett létrehozni, 

ahol legalább harminc alkalmas nevelőszülő állt rendelkezésre. 1905-ben 

nevelőszülőkhöz több mint 16 ezer gyermeket helyeztek el. A gyermekvédelmi 

igazgatás alapgondolata szerint a vér szerinti családot kellett támogatni és csak 

veszélyeztetés esetén lehetett a gyermeket kiemelni a családból. Az állami 

gondoskodás kiegészült a társadalmi szervezetek és egyletek színes 

gyermekvédelmi tevékenységével. A harmincas években mintegy nyolcszáz szociális 

szolgáltató vette ki részét a gyermekvédelemből. 1938-ban már mintegy 40 ezer 

gyermek került elhelyezésre a menhelyekben, és az elhelyezettek mintegy 87%-a élt 

nevelőszülőnél. 

1945 után a gyermekvédelem figyelme a háborúban elárvult, szegény gyermekek 

felé fordult. Ekkor került ismét előtérbe az egyházak gyermekmentő tevékenysége is, 

hiszen Sztehló Gábor evangélikus lelkész mintegy harminc otthont szervezett. A 

kezdeti időszakban a társadalmi szervezetek is kivették részüket a 

gyermekvédelemből, azonban később ez is háttérbe szorult. 

A gyermekek sorsának gyors rendezése érdekében a 10. 470/1945. (XI. 6.) ME 

rendelet bevezette az intézeti gyámság jogintézményét. A Magyar Királyi Állami 

Gyermekmenhelyek elnevezése a 12.050/1948. számú Kormányrendelettel Állami 

Gyermekvédő Intézetre, majd 1963-ban Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetre változott. 

Ezen változások mellett fokozatosan visszafejlődött a nevelőszülői hálózat, és 

89

nagyméretű – nem gyermekvédelmi célú – nevelőotthonok létesültek. A törvénykezés 

és a szemléletmód változása következtében a nevelőszülőknél elő gyermekek száma 

1950-ben 58%-ra, 1960-ban 26%-ra csökkent. 

A Csjt. eltörölte – az Alkotmánynak megfelelően – az „elhagyott gyermek” fogalmat 

és helyette bevezette „az állami gondozott gyermek” fogalmat és az állami gondozás 

időtartamát kiterjesztette a gyermekek tizennyolc éves koráig. Az atyai hatalmat 

felváltotta a szülői felügyelet és az elhagyottság helyett a veszélyeztetett helyzetet 

vette figyelembe. 

A Csjt. fenntartotta az állami gyermekvédelem és az abból fakadó családjogi 

következmények különválasztását, hiszen csak az állami gondozás két joghatását 

deklarálta, így a szülői felügyelet szünetelését és az intézeti gyámságot. A 

gyámhatóság az állami gondozásról a 20/1969. (V. 13.) Korm. rendelet alapján 

döntött. 

Az 1974. évi első Csjt. novella az állami gyermekvédelem alapvető intézkedését 

beemelte a Csjt.-be. Azonban a törvény a gyermekvédelem hatósági intézkedéseit 

csak keretjogszabályként rendezte, részletes szabályait külön kormányrendelet 

határozta meg. A Csjt. tartalmazta továbbá az állami gondoskodás hatósági 

intézkedéseinek a – szülői felügyeleti jogra, valamint a gyámságra – vonatkozó jogi 

hatását is. 

Az 1986. évi Csjt. novella külön paragrafusokban rendezte a kiskorúakról való állami 

gondoskodás általános szabályait, illetve az 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet a 

részletes szabályait. Az állami gondoskodás egyes elemei tehát fokozatosan épültek 

be a Csjt.-be, hiszen a második világháború után nem volt a gyermekvédelemnek 

törvényi szabályozása. 

Tekintettel arra, hogy a veszélyeztetett gyermekek problémájának kezelését hatósági 

feladatnak tekintették, ezért a Csjt. a megelőző gyermekvédelmet is a gyámhatóság 

hatáskörébe utalta. Ugyanakkor a szociális ellátórendszer átalakulásával a hatósági 

intézkedések mellett megjelentek olyan ellátások is, amelyek a gyermekek családban 

nevelkedését segítik elő, mintegy megelőzve az onnan való kiemelésüket. 

2.5 A gyermekek védelme és jogainak előmozdítása terén 

megvalósult reformok feltételei 

A nyolcvanas évek végétől a hatósági gyermekvédelem helyett a szélesebb 

értelemben vett gyermekvédelem elfogadása került előtérbe. Egyre erősödött a 

családgondozás gondolata, és kezdtek újra megizmosodni a társadalmi szervezetek, 

alapítványok, valamint egyházi és polgári kezdeményezések is. Mindezen reformok 

oda vezettek, hogy az Egyezménnyel összhangban meg lehetett fogalmazni a 

gyermekvédelem harmadik korszakát, amelynek alapgondolata, hogy a speciális 

hatósági beavatkozásra épülő gyermekvédelmi rendszert minden esetben előzze 

meg az önkéntes ellátásokra épülő gyermekjóléti rendszer. 

Ennek érdekében a Gyvt. hatályon kívül helyezte a Csjt.-nek a „kiskorúakról való 

állami gondoskodás”-ra, valamint az intézeti gyámságra vonatkozó rendelkezéseit, 

és megteremtette a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásra épülő, 

külön törvényben szabályozott rendszerét. 

90

Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény családi típusú nevelésre orientált rendszert 

alakított ki, amely a preventív és a családba való visszahelyező megoldásokat 

szabályozza és helyezi előtérbe. A hatósági gyermekvédelmet minden esetben meg 

kell előznie a rászoruló gyermekekre kiterjedő ellátórendszer működtetésének, 

amelynek igénybevétele önkéntes. Garanciális jelentősége van azon gyermeki jog 

érvényesülésének, miszerint ne lehessen gyermeket kizárólag anyagi okból a 

családjából kiemelni. 

A Gyvt. által garantált gyermeki jogoknak megfelelő ellátórendszer kiépítése 

szükségessé tette egy egységes „gyermekeink védelmében” elnevezésű 

nyilvántartási rendszer kialakítását is, amely biztosítja a gyermek gondozásában a 

tervszerűséget, a partneri együttműködést, a felelősség megosztását, továbbá 

lehetővé teszi a gyermekeket érintő döntések átlátható felülvizsgálatát. 

A Gyvt. 2004. évi második, illetve 2005. évi módosítása – amely 2005. január, illetve 

2006. január 1-jén lépett hatályba – körében a pénzbeli ellátások célzottabbá tétele, 

a hátrányos élethelyzetben levők fokozottabb támogatása, valamint a gyermeki jogok 

érvényesülése (testi fenyítés tilalma, az ingyenes gyermekétkeztetés kiszélesítése, 

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetése) határozható meg fő célként. 

A Gyvt.-t módosító 2006. évi CXVII. törvény szerint kikerülnek a gyámhivatalok 

szintjére, valamint a hatásköri és illetékességi szabályokra vonatkozó rendelkezések, 

és ezeket a kérdéseket egy új Korm. rendelet (Gyár.) rendezi azóta. A 

gyermekvédelemre vonatkozó jogi szabályozást számos kormányrendelet, illetve 

miniszteri rendelet megalkotása teszi teljessé. 

2.6. A gyermekek védelmének jelenlegi rendszere 

A gyermekvédelemben két területet szokás megkülönböztetni: az általános és 

speciális gyermekvédelmet. Az általános gyermekvédelem fogalmába sorolható 

intézmények (család, önkormányzat, iskola stb.) a gyermek szociális, fizikai és 

mentális fejlődésének feltételeit teremtik meg és segítik elő. A speciális 

gyermekvédelem azt az intézményrendszert jelenti, amelynek feladata a gyermek 

fejlődésének folyamatában bekövetkezett problémák orvoslása, kezelése, 

korrekciója. A speciális gyermekvédelem tehát tulajdonképpen azonosítható a 

gyermekvédelmi gondoskodás (volt állami gondoskodás) rendszerével, amikor olyan 

beavatkozásra kerül sor, amely valamilyen módon a szülői felügyeleti jogokat is 

érinti. (Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem, Akadémiai Kiadó, Budapest, 

1983., 15. o.) 

Az Alkotmány kimondja, hogy a szülőket illeti meg az a jog, hogy a gyermeküknek 

adandó nevelést megválasszák, ugyanakkor az állam minden gyermeknek védelmet 

és gondoskodást nyújt. Az Alkotmány ugyan az államnak igen tág szabályozási 

lehetőséget ad a gyermekvédelmi rendszer kialakítására, ezt a lehetőséget azonban 

a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény korlátozza, meghatározva a rendszer elveire 

és elemeire vonatkozó alapvető szabályokat. Az Egyezmény ezért egy egységes 

rendszerben szabályozza a gyermekek támogatására és védelmére vonatkozó 

kötelezettségeket. 

91

A gyermekvédelmi törvény jellemzői 

A gyermekek védelméről szóló törvény a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire 

tekintettel olyan rendszert vezet be, amely egyrészt különböző támogatásokkal és 

szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek felnevelésében, másrészt megfelelő 

támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít a családból kiemelt 

gyermekek számára. A rendszer átalakítása érinti a gyermeki jogokat, továbbá az 

állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást. Az európai fejlődés 

egyértelműen bizonyítja annak szükségességét, hogy a gyermekek számára 

fokozatosan épüljenek ki olyan törvényi garanciák, amelyek biztonságot, védelmet 

nyújtanak. 

A törvény alapelvei: 

a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez 

segítséget nyújt az állam és az önkormányzat; 

a gyermek neveléséért további meghatározott felelősséget vállal az állam, a helyi 

önkormányzatok, az ellátószervek, személyek tekintetében; 

a rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és társadalmi 

beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált ellátást biztosít; 

új feladatmegosztást alakít ki az állam és az önkormányzatok között, bővítve az 

önkormányzatok lehetőségeit a gyermekek védelmével kapcsolatos feladatok 

megvalósításában, növelve felelősségüket a helyi ellátórendszer kialakításában; 

a család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, 

ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen; 

a kialakított struktúra illeszkedik a helyi önkormányzatok jelenlegi feladat- és 

hatásköréhez; 

a gyermekek személyi és vagyoni érdekvédelmét, a gyámügyi szakfeladatok 

ellátását a gyámhivatalok biztosítják. 

A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatokat látnak el az egészségügyi 

és szociális intézmények (háziorvosi, védőnői, családsegítő szolgálat stb.), valamint 

más ágazatokhoz tartozó szervek, különösen nevelési-oktatási intézmények, a 

bíróság, a rendőrség, az ügyészség. E szerveknek a gyermek érdekében szorosan 

együtt kell működniük. 

A települési önkormányzatok ellátási felelőssége nem csökken. A hatósági 

munkamegosztás a jegyző és a gyámhivatal között történik. A hivatalos gyám felel a 

gyermek gondozásáért. 

Új elem volt a családba fogadás intézményének vissza hozatala. A szabályozása a 

gyermekvédelmi törvényben, mint gondoskodási forma jelenik meg a szülő szülői 

felügyeletének átmeneti szünetelésével párhuzamosan. 

2.7. Decentralizációhoz kapcsolódó rendelkezések 

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 

A gyermekek védelmével kapcsolatos tevékenység azon köre, amelyet jogszabály 

nem utal kizárólagosan állami szerv hatáskörébe (vagyis a javítóintézeteken és a 

pártfogói felügyeleten kívül minden egyéb), vállalkozás keretében is ellátható, ami 

azért is célszerű, mert ez versenyhelyzetet teremt a zömmel állami, önkormányzati 

fenntartású intézmények számára. A civil szféra (egyházi és nonprofit szervezetek, 

92

alapítványok, egyesületek) által működtetett intézményekre a szociális 

vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések szakmai követelményei irányadóak. 

A Gyvt. a gyermekek védelmének rendszerét a 14. § (1), (2), (3) bekezdésében, 

továbbá a 15. § (1), (2), (3), (4) bekezdésében fogalmazza meg. 

A gyermekek védelmét pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó 

gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e 

törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. 

Nevelőszülői hálózatot működtet a fővárosi és valamennyi megyei önkormányzat és 

néhány civil szervezet. Jelenleg 25 önkormányzati és 12 egyházi vagy civil 

fenntartású nevelőszülői hálózat működik. A nevelőszülők száma és a hozzájuk 

elhelyezett gyermekek száma is minden évben emelkedik, így a családból kiemelt, 

gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek mintegy 52%-a él nevelőszülőnél. 

A mintegy 5500 nevelőszülőnél 9838 gyermek és 2018 utógondozói ellátásban 

részesülő fiatal felnőtt é 2009-ben. 

A nevelőszülői hálózatként működő SOS gyermekfalvakban és ifjúsági házakban 

jelenleg mintegy 220 gyermek és fiatal felnőtt gondozását és utógondozói ellátását 

biztosítják. 

(Jogszabályok: Gyvt. 52–66/P. §, Nevr. 2–17. §, Szr. 74–155. §) 

2.8. A családok és a kiskorúak jogai és kötelességei 

Gyermeki jogok a gyermekvédelmi törvényben 

A családban nevelkedés joga 

A törvény kifejezésre juttatja a gyermeknek azt a jogát, hogy megfelelő testi, értelmi, 

érzelmi és erkölcsi fejlődéséről, jólétéről elsősorban családja gondoskodjon az állam 

és az önkormányzat által biztosított támogatások segítségével [Gyvt. 2. § (2)–(3) 

bek.]. A gyermekek jólétéhez igazodó ellátáson a gyermek fejlődését lehetővé tevő 

életszínvonal biztosítását is érteni kell, amely a gyermek életkorához, egészségi 

állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodik.A gyermeknek joga van a testi, értelmi, 

érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környeztében történő 

nevelkedéshez [Gyvt. 6. § (1) bek.]. 

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő 

nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető 

helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló 

életvitelének megteremtéséhez [Gyvt. 6. § (2) bek.]. 

A Gyvt. a gyermeki jogok felsorolásakor első helyre a gyermek családban történő 

felneveléséhez való jogot rögzíti. A Gyvt. 14. § (1) bekezdése határozza meg a 

gyermekvédelem feladatait: a gyermek családban történő nevelésének elősegí-tését, 

veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, továbbá a szülői és más 

hozzátartozói gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítását. 

E feladatok végrehajtásához szükséges ellátórendszert épít ki (pénzbeli, 

természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások, hatósági 

intézkedések). 

A Gyermekjogi Egyezmény 18. cikke szerint a felelősség a gyermek neveléséért, 

fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, törvényes képviselőkre hárul. 

93

A fogyatékos gyermek fokozott védelme 

A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége 

kibontakozását segítő különleges ellátáshoz [Gyvt. 6. § (3) bek.] 

A Gyvt. 41. §-a a gyermekek napközbeni ellátása során a családban élő gyermekek 

életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását 

és étkezését biztosítja. Megszervezi a gyermekek számára e napközbeni ellátásokat 

akkor, ha a szülők, nevelők, gondozók munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok 

miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. 

A családi napközi is lehetőséget ad a fogyatékos gyermek számára, hogy sajátos 

szükségleteihez igazodó ellátásban részesüljön. 

A napközbeni ellátás a családban nevelkedő gyermekek számára biztosítja az 

életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és 

foglalkoztatást. 

A napközbeni ellátás megilleti a fogyatékos gyermekeket is, de a fentieken kívül 

egészségi állapotuknak megfelelő többletellátást is biztosítani kell számukra. 

A fogyatékos gyermek napközbeni ellátása házi gyermekfelügyelet keretében is 

megoldható, ha a gyermek állandó- vagy időszakos ellátása nappali intézményben 

nem biztosítható. Ezekben az esetekben a szülő (törvényes képviselő) otthonában 

látja el a gondozó a gyermekkel kapcsolatos feladatokat. 

A gyermek védelme a bántalmazás és elhanyagolás ellen 

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi 

hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. A 

gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – 

fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs 

ártalommal szembeni védelemhez. 

Az Egyezmény 19. cikke tartalmazza az állam számára szóló kötelezettségeket, a 

gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás bármilyen formája 

ellen. 

A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással 

– fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs 

ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi 

fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve 

bánásmódnak. 

A gyermekvédelmi törvénynek azt az értékrendet kell közvetítenie, hogy nem csupán a 

kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítés, hanem a testi fenyítés önmagában 

tilalmazott, vagyis a gyermek nem vethető alá testi és érzelmi fenyítésnek, 

fenyegetettségnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak, 

illetve büntetésnek. 

A gyermekeket megillető helyettesítő védelem 

Az Egyezmény 20. cikke az alábbiak szerint foglalkozik a gyermeket megillető 

helyettesítő védelemmel: 

1. „Minden olyan gyermeknek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva 

családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetében, 

jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. 

94

2. Az Egyezményben részes államok hazai jogszabályaiknak megfelelően 

intézkednek helyettesítő védelem iránt az ilyen gyermekek számára.” 

A helyettes szülői jogviszony a működtető és a helyettes szülők között, a gyermek 

átmeneti gondozása, nevelése céljából – jogokat és kötelezettségeket tartalmazó – 

írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony. 

A helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői 

jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelőszülővel 

azonos mértékű díjazásra jogosult. 

A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a 

működtetővel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermekjóléti szolgálattal, a 

gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét 

ellenőrző gyámhivatallal. 

A helyettes szülő – a működtető hozzájárulásával – nevelő-szülői feladatot vagy a 

gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. [Gyvt. 66/P. § (1), 

(2), (4) bek.]. A helyettes szülők, nevelőszülők, a családi napközit működtetők 

képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet 

tartalmazza. 

A helyettes szülő saját gyermekeit is beszámítva legfeljebb 5 gyermek gondozását 

láthatja el. Nevelési, gondozási feladatait a gyermekjóléti szolgálat szakmai 

tanácsadással segíti. 

Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 77/33. számú Ajánlásában a helyettesítő 

védelem hazai szabályozásához nyújt segítséget. 

Az Ajánlás fontosnak tartja az ún. alapos eljárást, ami megfelel a nemzetközi 

gyakorlatban a „fair eljárásnak”, és azt jelenti, hogy a kiemelésre csak meghatározott 

célok érdekében kerülhet sor és a gyermek elhelyezése előtt meg kell hallgatni egy 

multidiszciplináris szakértői csoport véleményét. 

Kiemelendő az Ajánlás szövegéből a gyermek jövőbeni környezetének megtervezése. 

Ez a módszer átalakította Nyugat-Európa gyermekvédelmét. Cél a gyermeket 

gondozók körülményeinek megteremtése, mert a gyermek érdeke a stabil és nyugodt 

környezet biztosítása. Az átmeneti helyettesítő gondozás mielőbbi megszüntetése 

érdekében (a Gyvt. erre 30 napot biztosít) a gyermeket vissza kell helyezni családjába, 

másodlagos megoldásként örökbefogadó családba, vagy más tartós nevelésbe kell 

elhelyezni. A terv készítésénél figyelembe veendők a családi körülmények, a szülői 

magatartás, a gyermek személyisége stb. A Gyvt. egyéni elhelyezési tervként 

szabályozza fentieket, amely több szerv együttes közreműködésével készül, és amely 

garantálja a döntés megfelelő szakmaiságát is. Az Ajánlás a nevelőszülői gondozást 

tartja a családon kívüli elhelyezések közül a legmegfelelőbbnek. A bentlakásos 

intézményeknek is biztosítaniuk kell a családias jelleget. 

A gyermekek elhelyezésével kapcsolatos döntések időszakos felülvizsgálatát az 

Egyezmény 25. cikkében foglaltaknak megfelelően a Gyvt. is garantálja, amikor 

kimondja, hogy évente felül kell vizsgálni az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 

esetén az elhelyezési terveket. 

A Gyvt. megfogalmazása szerint a gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak 

saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A 

gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad 

családjától elválasztani [Gyvt. 7. § (1) bek.]. 

95

A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló 

ellátás formájában – a szülő vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő 

védelemhez [Gyvt. 7. § (2) bek.]. 

A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és 

vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális 

hovatartozására [Gyvt. 7. § (3) bek.] 

A szülő joga és kötelessége 

A Gyvt. 12. §-a a szülő jogairól és kötelességeiről, a 13. §-a az átmeneti nevelésben 

lévő gyermek szülőjének jogairól és kötelezettségeiről szól. 

A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, 

nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges 

feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az 

oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. Jogosult arra, 

hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez 

segítséget kapjon. Ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles 

gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. 

A gyermek szülője köteles: 

gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint 

tiszteletben tartani; 

gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni; 

gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni; 

gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket 

megtenni; 

a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a 

hatóságokkal együttműködni. 

Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy 

a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke 

elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon; 

a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje; 

a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési 

önkormányzattól – a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények 

rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez – segítséget 

kapjon; 

a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben – a 

gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási 

helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról – 

meghallgassák. 

Jogosult az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője: 

o a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel – a 

nevelés érdekében – együttműködni; 

o gyermekével – törvényben meghatározott módon – kapcsolatot tartani. 

Köteles az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője: 

o minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő 

visszahelyezéséért; 

96

o tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az 

intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az 

intézmény rendjét; 

o gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. 

A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek jogai, kötelességei 

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (ideiglenes hatállyalelhelyezett) 

gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségé-hez, 

valamint egyéb szükségleteihez igazodóan 

állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, 

gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe 

vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön; 

gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való 

együttes elhelyezését kezdeményezze; 

felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének 

megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt; 

vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, 

kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt; 

véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, 

ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák; 

érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását 

kezdeményezze; 

támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi 

környezetébe való visszatéréséhez; 

családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze; 

személyes kapcsolatait ápolhassa; 

a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa; 

utógondozásban részesüljön. [Gyvt. 9. § (1) bek.] 

Ha a személyes kapcsolat ápolása szerinti jog gyakorlása a gyermek 

személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra 

jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint 

korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető. 

Fokozott védelemben kell részesíteni a speciális gyermekotthonban vagy 

gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket – helyzetére való 

tekintettel. 

Szintén fokozott védelemben kell részesíteni a speciális gyermekotthonban 

elhelyezett gyermeket, akinek: 

o egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges 

terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát 

védő módon, továbbá 

o gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó 

intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga 

vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. 

A Gyvt. 10. § (1), (2) bekezdése szabályozza a gyermek kötelességét a 

tekintetben, hogy 

o gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes 

képviselőjével, gondozójával együttműködjön, 

o képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi 

kötelezettségének; 

97

o tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az 

egészségét károsító szerek használatától. 

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – e 

törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi 

állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai 

gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. 

A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában 

elhelyezett gyermeket – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell 

részesíteni. 

A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek: 

egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az 

állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá 

gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó 

intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy 

mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. [Gyvt. 9. § (3), (4) bek. a), b) pont] 

A családjából kiemelt gyermek számára is garantálni kell az ellátások 

igénybevételének lehetőségét, az ismeretek széles körű megszerzését. A panaszjog 

biztosítása garanciát jelent az esetleges érdeksértő intézkedések elkerülése, illetve 

megszüntetése terén. 

Gyermeki jogok védelmének garanciái 

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, 

aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik 

[Gyvt. 11. § (1) bek.]. 

A betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselet 

A 2002. évi IX. törvény módosította a gyermekvédelmi törvényt, melynek során a 

gyermeki jogok az Egyezményből szélesebb körben kerülnek be a Gyvt.-be és 

nyernek megfogalmazást a gyermek védelmének garanciái. Ekkor kerül sor a 

gyermekjogi képviselők feladatának törvényi szabályozására is. [Gyvt. 11/A. § (1)–(7) 

bek.] 2004-től a gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban 

részesülő gyermek törvényben meghatározott védelmét, segíti a gyermeket jogai 

megismerésében, valamint azok érvényesítésében. 

Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, valamint a gyermekvédelmi 

gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak érvényesítését és védelmét szolgáló 

önálló országos egységes betegjogi ellátott jogi és gyermekjogi képviselői 

intézményrendszer megteremtése érdekében a Kormány 2234/2003. (X. 1.) Korm. 

határozattal létrehozta a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt. 

A gyermekjogi képviselő működési területe minden olyan szolgáltató, ahol a 

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekekkel foglalkoznak, így többek 

között a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a 

nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon. 

98

3. Politikai keret 

3.1 Szereplők: feladatok, küldetések, eljárások 

A részletesen magyarázó organigrammot a No.5. Melléklet tartalmazza. 1 

A gyermekvédelmi rendszer 

célja a gyermekek testi, érzelmi és értelmi fejlődésének biztosítása családon 

belül vagy azon kívül; 

eszközei a gyermekekre ható veszélyeztető tényezők természete és 

súlyossága szerint differenciált, a családok funkcióit támogató, kiegészítő vagy 

azokat helyettesítő ellátások és hatósági intézkedések; 

működési módja: egymást feltételező együttműködés, egymásra épülés. 

A gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre épül: 

a) alapellátások, 

b) szakellátások, 

c) hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás) 

a) Az alapellátás célja, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, 

jólétét, és családban történő nevelését elősegítse. Az alapellátás a megelőzésre 

irányul, célja, hogy a gyermek veszélyeztető körülményektől mentesen, saját 

családjában nevelkedhessen. 

Az alapellátás pénzbeli- természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó 

ellátás formájában valósulhat meg. Az alapellátások biztosítása a települési 

önkormányzat által ellátandó feladat. Az alapellátás keretében nyújtott személyes 

gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) 

legközelebb eső ellátást nyújtó intézményben (vagy személynél) kell biztosítani. 

1 Mindkettőt Gyenis Gabriella készítette. 

99

) A szakellátás célja elsősorban a családjából (bármely okból) kikerült gyermek, 

helyettesítő védelmének biztosítása. A szakellátások mindig személyes 

gondoskodást nyújtó ellátások. A szakellátások biztosítása a megyei/fővárosi 

önkormányzatok, megyei jogú városok kötelező feladata. 

c) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedés(eke)t a 

települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal végez, ha a szülő nem teszi 

meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, azok megtételéhez nem járul 

hozzá, vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek megfelelő 

gyermekjóléti, illetve más alapellátást igénybe vegye. 

A hatósági intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni: 

- a veszélyeztetettség jellegét és okait, 

- a gyermek személyiségét és családi körülményeit, 

- az intézkedés várható hatásait, 

- valamint a gyermeknek a saját családjában történő nevelkedéséhez fűződő jogát. 

A gyermekvédelmi rendszer részét képezi a bíróság által javítóintézeti nevelésre 

utalt, illetve oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, 

továbbá a fiatalkorúak pártfogó felügyelete azzal, hogy mindkét feladatról külön 

törvény rendelkezik. 

A hivatásos pártfogók pártfogó tevékenységüket az ügyész, a bíróság és a büntetésvégrehajtási 

bíró határozata alapján látják el közvetlenül. 

Alapellátások 

Pénzbeli ellátások 

Pénzbeli és természetbeni ellátások: 

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, 

c) óvodáztatási támogatás 

d) a gyermektartásdíj megelőlegezése, 

e) az otthonteremtési támogatás, 

f) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. 

a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociálisan hátrányos 

helyzetben lévő családok anyagi támogatása, és ezzel annak elősegítése, hogy a 

gyermek családi környezetben nevelkedjen. 

b) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult, a rendszeres gyermekvédelmi 

kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó. 

c) Óvodáztatási támogatásban nyújt a települési önkormányzat jegyzője annak a 

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője 

részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá 

gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres 

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. 

d) A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha 

- a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és 

- gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá 

100

- a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek 

részére a szükséges tartást nyújtani, 

- feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az 

öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. 

d) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből 

kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatásának megoldását elősegítse. 

f) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatást állapít meg a képviselőtestület, ha a 

gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy 

létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. 

Természetben nyújtott ellátások 

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a képviselőtestület döntése alapján 

természetbeni ellátás formájában is adható – különösen a jegyző által védelembe 

vett gyermek számára. 

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, 

valamint a fizetendő térítési díjakról a képviselőtestület rendeletet alkot. A személyes 

gondoskodást az önkormányzatok, az önkormányzattal kötött szerződés alapján 

természetes személyek, jogi személyek, vagy jogi személységgel nem rendelkező 

más szervezetek (együtt: nem állami szervek) biztosítják. 

A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes. Ha a gyermek védelme azért 

nem biztosított, mert az ellátást (önként) nem vette igénybe, a törvény az ellátás 

kötelező igénybe vételét rendeli el. 

A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét 

- a helyi önkormányzat képviselőtestületének határozata, 

- a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata, 

- az átmeneti gondozást nyújtó intézmény vezetőjének az intézkedése alapozza 

meg. 

A személyes gondoskodás feltételeiről (az ellátás tartamáról, a hozzátartozói 

kapcsolattartásról, a látogatás rendjéről, az intézmény házirendjéről, a jogosult 

érdekeit képviselő fórumról, a gondozási díjról) a kérelmezőt tájékoztatni kell. 

Az ellátás megszűnik a határozott idő elteltével, illetve a jogosultsági feltételek 

megszűnésével. Az önkéntesen igénybe vett ellátás esetén a megszüntetést a 

jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. 

a) Gyermekjóléti szolgáltatás 

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermek érdekeit védő speciális személyes 

szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek 

felhasználásával a gyermek: 

- testi és lelki egészségét, 

- családban történő nevelkedését, 

- veszélyeztetettségének megelőzését, illetve 

- a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja. 

101

Az önkormányzatok gyermekjóléti feladataik ellátása során a családsegítő szolgálat, 

és egészségügyi, illetve közoktatási intézmények önálló intézményegységei mellett 

elsősorban a gyermekjóléti szolgálatra támaszkodhatnak. 

A gyermekjóléti szolgálat - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, 

így főként: 

- figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, 

veszélyeztetettségét, 

- meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a 

szükséges intézkedéseket, 

- elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, 

- segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, 

- a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésére vizsgálja az örökbe fogadni 

szándékozók körülményeit, 

- biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helységeket. 

A települési önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él 

(valamint a megyei jogú város) köteles gyermekjóléti központot működtetni. A 

gyermekjóléti központ az általános szolgáltatási feladatain túl egyéni és csoportos 

speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, így különösen: 

- utcai és lakótelepi szociális munkát, 

- kapcsolattartási ügyeletet, 

- kórházi szociális munkát, 

- készenléti szolgálatot biztosít. 

A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége során az egyéni esetkezelés, pár- és család 

konzultáció, csoportfoglalkozás és a konfliktus kezelés módszereit alkalmazza. A 

családokkal való munka során elsődleges szempont, hogy a kliens, a családban élő 

gyermek/ek. 

Feladat a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesítése. Annak elősegítése, 

hogy a gyermekek családjuk körében nevelkedjenek, megfelelő testi, értelmi, érzelmi, 

erkölcsi fejlődésük, családjuk körében biztosított legyen. Fontos emellett az 

alapellátás keretein belül a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, 

megszűntetése. 

A veszélyeztetettség felderítésének egyik feltétele az ellátási területen élő népesség 

életkörülményeiről, problémáiról való ismeretek birtoklása. A gyermekek problémáit, 

lehetőségeit, szocializációját összefoglaló ismeretanyag segítségével 

meghatározható a cselekvési terv, mely a gyermekek egészséges fejlődését biztosító 

beavatkozási mód meghatározását szolgálja. 

A gyermekek veszélyeztetettségeinek okai 

- Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) 

- Gyermeknevelési problémák 

- Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 

- Magatartászavar, teljesítményzavar 

- Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) 

- Szülők vagy család életvitele 

- Szülői elhanyagolás 

102

- Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 

- Fogyatékosság, retardáció 

- Szenvedélybetegségek 

A kliensek körében leggyakrabban jelentkező problémák a családon belüli 

konfliktusokból erednek. Természetesen e problémák nem önmagukban 

jelentkeznek, gyakran kapcsolódik hozzájuk anyagi probléma. A diszfunkcionálisan 

működő családra visszavezethető a gyermeknél jelentkező magatartás vagy 

teljesítményzavar. 

Ennél a problémakörnél leginkább azok az esetek emelhetők ki, ahol egyszülős 

családban nevelkedik a gyermek, vagy a szülő élettársi kapcsolatban él és a 

gyermek nem tudja elfogadni az új személyt. A szülők nem megfelelő nevelési 

módszerei, (keretek, szabályok, elvárások hiánya,) a serdülő- korban oda vezetnek, 

hogy a szülő, a gyermek öntörvényű viselkedését nem tudja kontrollálni, tehetetlenné 

válik. 

A szolgálatok által gondozott családok életvitelére vonatkozóan az egyik legnagyobb 

probléma a szülők alkohol fogyasztása. A szülők alkohol fogyasztásával 

összefüggésben súlyos gondot jelentenek az alkoholos állapotban elkövetett 

bántalmazások, a családon belüli erőszak, melyeknek gyakran közvetlen áldozatai a 

gyermekek. 

A fizikai bántalmazás szempontjából a legkiszolgáltatottabbak és 

legveszélyeztetettebbek a 0-3 éves korú gyermekek. Náluk általában a fizikai jelek 

(megrázott gyermek szindróma, bevérzések, ütés- és szorítás nyomok, stb.), 

valamint a viselkedésbeli jelek (megvert gyermek szindróma) utalnak a 

bántalmazásra. 

A családon belüli erőszak miatt szülői, intézményi, (klinika, gyermekjóléti szolgálat, 

hatósági, (gyámhivatal) feljelentést követően sokszor előfordul, hogy a gyermekek 

családjukból kiemelésre kerülnek. További nevelésük átmeneti gondozás, átmeneti 

nevelés, családba fogadás formájában, anyaotthonban az édesanyával együtt válik 

biztosítottá. 

Azonban a családban előforduló agresszión túl egyre kiemelkedőbb számot 

mutatnak azok az esetek, amelyekben a gyermek elhanyagolása (érzelmi, testi) 

jelenik meg. 

Egyre gyakoribbak a klienskörben az elvált vagy különélő szülők esetében, a le nem 

zárt érzelmi kapcsolatból adódó konfliktusok, melyek leggyakrabban a gyermek és a 

különélő fél közti akadozó kapcsolattartásban mutatkozik meg. 

Jellemző, hogy a családok nagy része alkalmi munkából illetve a gyermekek után 

járó támogatásokból tartja fenn magát. A munkanélküliek száma jellemzően magas 

tendenciát mutat, így a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya is nagy. 

A gondozott családok nagy részének gazdasági aktivitására az alábbi jellemzők 

érvényesek: 

Munkanélküliek száma magas és folyamatos emelkedést mutat. 

A családok jelentős részénél a csökkent munkaképesség figyelhető meg. 

A családok nagy részénél általános az alacsony iskolázottság, ezért 

munkavállalásuk során az alkalmi munkavállalás vált jellemző tendenciává. 

103

A munkavállalók nagy része minimálbérért dolgozik, vagy fekete 

munkavállalóként elesik a bejelentett munkával járó előnyöktől. 

Mivel rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, többségüknél egyenesen 

következik a közüzemi tartozások halmozása, hiszen a rendelkezésre álló 

jövedelmeik elsősorban a létfenntartás finanszírozását biztosítják. 

Az anyagi (megélhetési, lakhatási) problémák szakmai szempontból is súlyos gondot 

jelentenek a gyermekjóléti szolgálat családgondozói számára, mivel amíg egy 

családnak nincs biztosítva a fizikai létbiztonsága, addig illúzió elvárni tőlük, hogy a 

magasabb szintű szükségletek kielégítésére tegyenek erőfeszítéseket (pl. 

gyermeknevelési problémákról beszélni úgy, hogy nincs mit enni, vagy nem tudnak 

fűteni). 

A gyermekek elhanyagolása folyamatosan jelentkező probléma. Elsősorban a 

legrosszabb társadalmi helyzetű családoknál jelentkezik, de vannak olyan érzelmileg, 

fizikailag elhanyagolt gyermekek is, akiknek szülei értelmiségi pályán dolgoznak, s 

jövedelmi helyzetüket tekintve is a felső-középosztályba sorolhatók. 

Ez utóbbi esetekben az elhanyagolás a szülő/szülők életvitelével, illetve alkoholproblémájával, 

gyógyszerfüggőségével van összefüggésben. 

A szenvedélybetegségek közül az alkohol-betegség az, amely jelentős számban 

jellemző országosan, és érinti a gyermekjóléti szolgálat klienskörét. 

A gyógyszerfüggőség elsősorban a női kliensek között fordul elő, itt nagyon magas a 

látencia. 

A felnőtt betegek motiválatlansága, betegség belátási képességének hiánya komoly 

nehézséget jelent a kezelésbe irányítás során, mivel a kezelés igénybevétele 

önkéntes, jelen jogi szabályozás szerint a kényszergyógykezelés nem alkalmazható. 

Gyermekjóléti szolgálat lehetséges szerepei 

A családgondozáson túl legjelentősebb feladat a prevenciós munka, mely több 

szinten is megvalósulhat: 

- A primer prevenció célja megelőzni, hogy a gyermek bűncselekmény, 

bántalmazás áldozatává váljon. Enyhíteni kell a veszélyeztető körülményeket, 

csökkenteni azok hatását, megelőzni az új esetek előfordulását. 

- A másodlagos vagy szekunder prevenció célja, hogy az elkerülhetetlenül 

előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények 

időtartalmát csökkentse. E tekintetben kiemelkedően fontos az észlelő és 

jelzőrendszer működtetése, a társintézményekkel való együttműködés 

megszervezése, esetmegbeszélések tartása. Ide sorolható gyermekjóléti 

tevékenység a veszélyeztetett gyermek családjával végzett családgondozási 

munka is, a gyermek problémáinak rendezése és a családban jelentkező 

működési zavarok ellensúlyozása érdekében. A jelzőrendszer segítségével, 

megfelelő reklámmal, szabadidős programok szervezésével ismerté és 

elérhetővé kell válnia a szolgáltatásnak, hogy mindenki közvetlenül 

fordulhasson szakemberekhez, mielőtt a felmerült gondok 

veszélyeztetettséget idéznének elő. 

- A harmadlagos prevenció a rehabilitációt, reintegrációt foglalja magába. Azaz a 

visszatérés lehetőségét a normál életbe, hogy a múltbéli események 

lehetőség szerint minél kevésbé akadályozzák a fiatalt a beilleszkedésben 

104

) Gyermekek átmeneti gondozása 

A gyermek átmeneti gondozását kell biztosítani (a szülő vagy törvényes képviselő 

kérelmére vagy belegyezésével), ha a szülő a gyermek nevelését a családban – 

valamely okból – nem tudja megoldani. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek 

teljes körű ellátásáról (étkezés, ruházat, lakhatás, gondozás, nevelés) kell 

gondoskodni. Az átmeneti gondozás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de 

legfeljebb 12 hónapig tart. 

Az átmeneti gondozás történhet 

helyettes szülő saját háztartásában (legfeljebb 5 gyermek – saját 

gyermekekkel együtt), 

gyermekek átmeneti otthonában (ha gyermek átmenetileg ellátás és felügyelet 

nélkül marad; gyermekotthonban: 12-40, lakásotthonban legfeljebb: 12 

gyermek), 

családok átmeneti otthonában (ha a szülő és a gyermek lakhatása nem 

biztosított, és emiatt a gyermeket el kellene választani szülőjétől; 12-40 fő 

együttesen.) 

Nevelőszülői ellátás 

A Gyvt. tehát azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket rendezi, amelyek 

tartalommal töltik meg a helyettes szülői és nevelőszülői jogviszonyt, így különös 

figyelemmel a nevelőszülői jogviszony létrejöttére, illetve megszűnésére, továbbá a 

nevelőszülői díjazásra, a végkielégítésre, a szabadságra, a jubileumi jutalomra. 

1. Nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen 

előéletű személy lehet, aki a gondozásba helyezett gyermeknél legalább 

tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, személyisége, egészségi 

állapota és körülményei alapján – amit legalább háromévente felül kell vizsgálni 

– alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének 

biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására, vele 

szemben nem áll fenn kizáró ok, és a felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt 

vett. 

2. Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban 

meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. 

3. Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési 

előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett, súlyos pszichés vagy 

disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális 

ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és 

családjába történő visszakerülésének elősegítésére. 

Saját gyermekeit is beszámítva a nevelőszülő legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt, 

a hivatásos nevelőszülő legalább három, legfeljebb nyolc gyermek és fiatal felnőtt 

együttes ellátását biztosíthatja. A speciális hivatásos nevelőszülő – saját gyermekeit 

is beszámítva – legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. 

Orientációk, döntési és finanszírozási szintek 

A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű országosan egységes nyilvántartási 

rendszer is fémjelzi a gyermekvédelmi rendszer egységét, a folyamatok egymásra 

épülését. A nyilvántartási rendszer végigkíséri a gyermeket az egész gondozási 

105

folyamaton, attól kezdve, hogy a gyermekjóléti alapellátás keretében 

családgondozásban részesül, az esetleges későbbi, súlyosabb, a gyermekvédelmi 

gondoskodás beavatkozási formáin – védelembe vétel, átmeneti vagy tartós 

nevelésbe vétel – át egészen addig, hogy kikerül a gyermekvédelmi rendszerből. Az 

adatlapok végső soron összekötik és összefoglalják a gyermekkel kapcsolatos teljes 

gondozási folyamatot. (Ld. a No. 2. mellékletben) 

A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartás tehát biztosítja a gyermek 

gondozásában a tervszerűséget, a partneri együttműködést, a felelősség 

megosztását, továbbá lehetővé teszi a gyermekeket érintő döntések átlátható 

felülvizsgálatát. A nyilvántartási lapokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 

„Módszertani kézikönyv az egységes gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer 

használatához” című Útmutatója, valamint a gyámhatósá-gok, a területi 

gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes 

gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt adatokról szóló, többször 

módosított 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet alapján 2007. április 1. óta kell 

kötelezően vezetni. 

A gyermekvédelmi rendszer fontos alapelve a hatósági és a szolgáltató tevékenység 

szétválasztása, vagyis hatósági beavatkozásra csak akkor kerülhet sor, ha a 

gyermekek védelme az ellátások önkéntes igénybevételével nem valósult meg. Az 

önkormányzatok által biztosított jóléti ellátásokkal a gyámhatósági 

kényszerintézkedések aránya csökkenthető és elősegíthető a családdal való 

hatékony együttműködés. Ebből pedig az következik, hogy a veszélyeztetettség 

megszüntetéséhez nem minden esetben szükséges hatósági beavatkozás. 

Úgyszintén a hatósági beavatkozás korlátját jelenti az az alapelv, hogy a gyermeket 

csak a törvényben meghatározott esetben lehet kiemelni a családjából és csak 

anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt a kiemelésre nem kerülhet sor. A 

veszélyeztető körülményeket elsősorban a családon belül kell megszüntetni. 

A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el az egészségügyi 

és szociális szolgáltatók, a közoktatási intézmények, rendőrség, ügyészség, 

társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A Gyvt. hangsúlyozza, hogy e 

személyeknek, szolgáltatóknak, intézményeknek és hatóságoknak, a gyermek 

érdekében együtt kell működniük, vagyis kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti 

szolgálat felé, indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezni. 

A gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzat feladata. A 

Gyvt. fontos szerepet szán a családok megerősítését szolgáló területi gondozásnak, 

az önkormányzatok ellátásra irányuló szolgáltató tevékenységének, valamint az 

önkormányzat, állami és nem állami szervek hatékony együttműködésének. 

A települési önkormányzatok elsősorban a gyermekjóléti alapellátásokat és egyes 

pénzbeli támogatási formákat működtetik. A megyei önkormányzatok felelősek a 

családból kiemelt gyermekek gyermekvédelmi szakellátásáért. 

3.2. Finanszírozás 

A nevelőszülők díjazásának a mértéke jelentősen változott az egyes kormányzati 

ciklusok alatt, hiszen amíg 1998.évben a nevelőszülők 3900 Ft/hó/ gyermek összegű 

nevelőszülői díjat kaptak, addig 2006.évben már 13 000 Ft/hó/gyermek díjat biztosít 

számukra a költségvetés. Hasonlóan emelkedett a hivatásos nevelőszülők 

106

megbecsülése is, hiszen 1998.évben 29250 Ft/hó díjazás illette meg őket, addig 

2006.évben már 112 000Ft/hó díjazás illeti meg őket. 

1998-2009 normatívák, adatok 

öregségi nevelőszülői törvényi infláció minimálbér 

nyugdíjmin. díj 

alap mértéke 

1998. 19 500 

1999. 22 500 

2000. 25 500 

2001. 18 310 8 000 minimálbér 

20%-a 

40 000 

2002. 20 100 10 000 minimálbér 

20%-a 

50 000 

2003. 21 800 11 000 költségvetési 

tv. 

50 000 


tv. 

53 000 


tv. 

57 000 


tv. 

62 500 


tv. 


tv. 


tv. 

Normatíva összegek 

változásai 

otthont nyújtó különleges ell. utógondozói átmeneti szakképzési egyházi 

ell. 

ell. 

gondozás normatíva kiegészítő 

1998 400 000 nincs nincs 292 000 nincs? 29,0% 

1999. 450 000 nincs nincs 323 200 pedagógus 

800 

21 29,1% 

2000. 468 000 nincs nincs 388 000 31,8% 

2001. 576 100 nincs 576 100 455 700 pedagógus 

420 

14 36,0% 

2002. 640 590 nincs 640 590 539 200 pedagógus 

421 

14 36,3% 

2003. 794 000 nincs 720 000 725 000 22 300 47,7% 

2004. 805 000 900 000 750 000 737 000 22 300 48,0% 

2005. 857 200 958 200 780 000 769 200 22 300 44,9% 

2006. 785 500 900 000 730 000 730 000 9 400 36,0% 

2007. 820 000 950 000 680 000 700 000 9 400 39,8% 

2008. 820 000 950 000 680 000 700 000 9 400 53,8% 

2009. 807 150 935 300 669 350 689 000 9 400 69,7% 

2010-es állami költségvetés gyermekjólét-gyermekvédelem – sarokszámok 

ld. részletesen a No.3. Mellékletben. 

107

Legfontosabb sarokszámok 2010-ben: 

ba) Otthont nyújtó ellátás 

FAJLAGOS ÖSSZEG: 739 000 forint/fő 

A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó helyi önkormányzat veheti 

igénybe azok után a – gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe 

vett, 

illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 0-17 éves gyermekek után, akik az általa 

fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben, vagy 

nevelőszülőnél, vagy hivatásos nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre, és nem 

minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. 

bb) Utógondozói ellátás 


Ez a hozzájárulás vehető igénybe a helyi önkormányzat által – gyámhivatal 

határozata alapján – a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18- 

24 éves korú fiatal felnőtt után. 

A hozzájárulás 80%-át veheti igénybe a fenntartó a Gyvt. 93. §-a (1) bekezdésének 

a) pontjában meghatározott ok miatt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt 

után. 

Ehhez képest a csökkenést mutatják a 2006-os normatívák a nevelőszülői 

ellátásra: 



A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó megyei/fővárosi 

önkormányzat, megyei jogú város önkormányzata veheti igénybe azok után a - 

gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes 

hatállyal elhelyezett - 0-17 éves gyermekek után, akik az általa fenntartott, Gyvt. 

53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben vagy nevelőszülőnél 

kerültek elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális 

szükségletűnek. 



4. A célcsoportok mennyiségi / statisztikai és minőségi 

leírása 

4.1 Számadatok és általános statisztikák a célcsoportokra 

vonatkozóan 

2010-ben Magyarország népessége 10 003 224 fő. Ennek 16%-a gyermekkorú. 

2008-ban gyermekjóléti alapellátásban 126 479 1-17 éves gyermek részesült, 

szakellátásban 17 532. 

2010-ben 5554 fő nevelőszülő van Magyarországon, akik összesen 11 856 fő 

gyermeket látnak el, ebből 5 743 fő lány. A nevelőszülők száma és a hozzájuk 

elhelyezett gyermekek száma is minden évben emelkedik, így a családból kiemelt 

gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek mintegy 53%-a él nevelőszülőnél. 

108

A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma 1998. évig 

(380 ezer volt ekkor) folyamatosan emelkedett, majd a rendszeres gyermekvédelmi 

támogatás bevezetése, illetve a gyermekjóléti szolgálatok kiépülése után folyamatos 

csökkenést mutat. Veszélyeztetett gyermekek száma 2006. évben 209 800 fő volt, 

ebből környezeti 49131, magatartási 39347, anyagi 112489, egészségi ok miatt 8832 

fő. Érintett családok száma 90 896 volt. 

A KSH 2006.évi előzetes adatai szerint a bántalmazás (testi 3226, szexuális 308, 

érzelmi 6430), és az elhanyagolás (testi 14 347, érzelmi 12 218) is mintegy 40 ezer 

gyermeket érintett. 

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek elhelyezési aránya erőteljesen 

megváltozott a gyermekotthoni elhelyezéssel szemben a nevelőszülői elhelyezés 

javára, mert míg a 80-as évek közepén a rendszerben lévő gyermekeknek 25 %-a, 

1997-re 40 %-a, mára mintegy 53 %-a él nevelőszülőnél. 

4.2 Szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sebezhető 

gyermekek problémái 

A már említett Gyermekvédelmi törvény életbe lépése 1997. óta sem készült olyan 

átfogó vizsgálat, amely a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátásokat 

igénybevevő valamennyi gyermekre vonatkozna. 

Neményi Mária és Messing Vera a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet 

Gyermekvédelmi Főosztályának közreműködésével – az ICsSzEM felkérésére – 

2005-ben végzett gyermekvédelmi szakellátásban gondoskodásban élő gyermekek 

helyzetére vonatkozó kutatást. Mivel a szakellátásban gondozott gyermekek teljes 

körére vonatkozóan átfogó vizsgálat nem készült, így az alábbi kérdésekre keresték 

a választ: 

1. milyen fő okok állnak a gyermekvédelmi gondoskodásba helyezés mögött, 

2. vannak-e regionális, települési, illetve a családok szociális és etnikai háttere 

alapján tapasztalható különbségek a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés 

során, 

3. tekintettel van-e a gyermekvédelmi gondoskodásba helyezés a gyermek speciális 

és különleges szükségleteire, illetve milyen akadályok állnak a megfelelő ellátás 

előtt, 

4. befolyásolja-e, és ha igen, milyen módon a gyermekvédelmi gondoskodásba 

kerülés a gyermek iskolai pályafutását, további esélyeit? 

A vizsgálat során különböző szempontok alapján több mint 1800 olyan gyermekről 

dolgozták föl az adatokat, akik a törvény életbelépését követően kerültek 

gondozásba. 

A romaság létkérdése markánsan megjelenik az anyagban. Szomorú megállapítás, 

hogy a gyermekvédelmen belül különbségtétel mutatkozik a gyermekek között, pl. 

erőteljes a különbség roma és nem roma gyermek esélyei között. A kutatás 

egyébként nem vizsgálta a fenti tényből is adódó kérdést, hogy milyenek a 

társadalomban a gyermekvédelmi szakellátásba bekerült s a nem bekerült roma 

gyermekek esélyei. 

109

Felmérésünkben a nemzeti minta és a beérkezett válaszok közötti eltérés jelentős. A 

legproblematikusabb területekről nem érkeztek válaszok, korcsoportok szerint sem 

volt országosan reprezentatív a vizsgálatunk. 

A 86 feldolgozott kérdőívből kitetszően az állam által gondozott gyerekek felét 4 

éves kora előtt hagyták el. Minél fiatalabban szakadt el a családjától, annál kevesebb 

kapcsolatot ápol vele (63% nagyon ritkán, vagy soha). 

A nevelő családban a fizikai feltételeket megfelelőnek találják. Legtöbben 

ragaszkodnak a jelenlegi helyükhöz. A fizikai erőszak nem jellemző, inkább a 

verbális. A személyzet cseréje ritka, fontos a stabilitás. Szeretnének jobban 

bevonódni a családi döntéshozatalba, igazi családtagok szeretnének lenni. 

A fiatalabb gondozott gyerekek szeretetet, törődést, a saját gyerekekkel azonos 

bánásmódot, megértést, sok beszélgetést, türelmet, elfogadást, segítséget, világos 

szabályokat igényelnek. A serdülők zsebpénzt, telefont, szabadabb mozgást, esetleg 

békén hagyást kívánnának. 

5. A gyermekvédelmi gondoskodás módjai 

5.1. Gyermekvédelmi ellátások 

Hazánkban a gyermekvédelem települési, helyhatósági és önkormányzati szinteken 

teljesül. Hatósági intézkedéseket a jegyző (elsőfokon), illetve a gyámhivatal 

(másodfokon) hozhat. Az ágazati irányítást és a szakmai felügyeletet 

szakminisztérium látja el. 

Magyarországon minden megye (19) működtet megyei gyermekvédelmi központot, 

ezen kívül 15 civil és társadalmi gyermekvédelmi hálózat is működik. Így több 

alrendszerből tevődik össze a gyermekjólét - gyermekvédelem ellátórendszere, 

amely kettős funkcióval rendelkezik. 

Egyrészről a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, valamint a gyermekjóléti 

alapellátásokon keresztül a gyermekek saját családban történő nevelkedését 

segíti elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, 

a családban keletkezett problémákat. 

Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül a valamilyen okból 

vérszerinti családban nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló 

ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban. 

A gyermekvédelem nemzeti rendszere 2 

Települési önkormányzat Jegyző 

gyermekjóléti alapellátások biztosítása: 

rendszeres gyermekvédelmi 

kedvezmény 

kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 

gyermekjóléti szolgáltatás 

gyermekek napközbeni ellátása 

(bölcsőde, családi napközi, házi 

hatásköre különösen: 

a gyermekek védelembe vétele 

a gyermekek ideiglenes elhelyezése 

teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat 

felvétele 

ügygondnok, eseti gondnok kirendelése 

gyermekjóléti szolgáltatás 

2 10 éves a gyermekvédelmi törvény: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16414 

110

gyermekfelügyelet) 

gyermekek átmeneti gondozása 

(átmeneti otthonok, helyettes szülő) 

működésének engedélyezése 

Települési önkormányzat Városi gyámhivatal 

biztosítja: 

a bölcsőde működtetését a 10 ezer főt, a 

gyermekek átmeneti otthonának működtetését 

a 20 ezer főt, 

a családok átmeneti otthonának működtetését 

a 30 ezer főt, 

a gyermekjóléti központ működtetését a 40 

ezer főt meghaladó lakosságszámú település, 

és a megyei jogú város 


gyermektartásdíj megelőlegezése, 

otthonteremtési támogatás, 

a gyermekek ideiglenes hatályú 

elhelyezése, 

a gyermekek nevelésbe vétele, 

nevelési felügyelet elrendelése, 

utógondozás és utógondozói ellátás 

gyermekek kapcsolattartási és vagyoni 

ügyei, 

gyámsági és gondnoksági ügyek, 

családba fogadás, örökbefogadás, 

Megyei, megyei jogú városi önkormányzat Regionális gyámhivatal 

a gyermekvédelmi szakellátás biztosítása 

területi gyermekvédelmi 

szakszolgáltatás (gyermekvédelmi 

szakértői bizottság, hivatásos gyámi 

hálózat, nevelőszülői hálózat, 

családgondozás, utógondozás) 

otthont nyújtó ellátás, különleges és 

speciális ellátás (nevelőszülő, 

gyermekotthon), 

utógondozás, utógondozói ellátás 

Ellátások 


az elsőfokú gyámhatóságok szakmai 

irányítása és felügyelete, 

másodfokú döntések meghozatala, 

gyermekvédelmi intézmények 

működésének engedélyezése és 

tevékenységük ellenőrzése, 

gyermek és ifjúságvédelemi 

koordinátori feladatok 

Szociális és Munkaügyi Minisztérium 

ágazati irányítás és szakmai felügyelet, 

közvetlen intézmények fenntartása (javítóintézetek és speciális gyermekotthonok) 

Központi Hatósági feladatok 

Országos Örökbefogadási Nyilvántartás 

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 

Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság 

A települési önkormányzat feladatai 

A gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a 

területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése a települési önkormányzat 

feladata. 

Így a települési önkormányzat képviselőtestülete biztosítja 

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, 

- az alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek 

napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, továbbá 

A megyei és a fővárosi önkormányzat feladatai 

A megyei és a fővárosi önkormányzat, továbbá a megyei jogú város biztosítja a 

személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében 

111

- az otthont nyújtó ellátást (nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, utógondozói 

ellátást), 

- a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást (amely szakértői munkát, hivatásos 

gyámi és nevelőszülői hálózat működtetését, családgondozást és utógondozást 

jelent), 

- örökbefogadást. 

5.2. Intézménytípusok 

(Gyám)hatósági intézkedések 

A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre 

A települési önkormányzat hatáskörei: 

teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, 

ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, 

továbbá megállapítja munkadíját, 

gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, 

környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat 

végrehajtásában, 

felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen 

személy általi örökbefogadásához, 

dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, 

a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, 

más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, 

vagy – ha erre nincs mód – gyermekotthonban, vagy más bentlakásos 

intézményben helyezi el, 

szakértőt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat, 

közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi 

szerződésben meghatározottak szerint, 

közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj 

behajtásában, 

ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb 

gyámügyi feladatokat. 

A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre 

A városi gyámhivatal hatásköre különösen: 

a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése, 

a gyermekek nevelésbe vétele, 

családba fogadás engedélyezése, 

utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás, 

gyermektartásdíj megelőlegezése, 

otthonteremtési támogatás megállapítása, továbbá 

az örökbefogadási, kapcsolattartási, gyámsági és gondnoksági ügyek 

intézése. 

112

A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre 

A megyei gyámhivatal feladatai különösen: 

az elsőfokú gyámhatóságok (a jegyző, és a városi gyámhivatal) szakmai 

irányítása és felügyelete, 

másodfokú döntések meghozatala, 

gyermekintézmények működésének engedélyezése és a tevékenységük 

ellenőrzése stb. 

Intézmények: 

1. Gyermekjóléti alapellátások 

2. Bölcsődék 

3. Gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok 

4. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok 

5. Gyámügyi tevékenység 

6. A minisztérium speciális gyermekotthonai 

7. A minisztérium javítóintézetei 

A gyermekotthon 

A gyermekotthon folytonos munkarend szerint működő, bentlakásos 

gyermekintézmény. 

A gyermekotthon típusai: 

- befogadó otthon 

- lakásotthon 

- speciális gyermekotthon 

- különleges gyermekotthon 

- utógondozó otthon 

A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 fő ellátását biztosítja. A 

gyermekotthonban a gondozott gyermekek nevelését a szakmai program által 

meghatározott elvek szerint kialakított csoportban biztosított. Egy csoportban 

legfeljebb 12 fő helyezhető el. A csoport számára önálló lakótér biztosított, amely 

lakószobákból, közös nappali szobából, konyha/étkezőből, fürdőszobából és 

nemenkénti WC helyiségekből áll, és a mindennapi életvitelhez szükséges 

eszközökkel, bútorokkal felszerelt. Egy hálószobában legfeljebb négy gondozott 

gyermek helyezhető el. 

A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban 

élnek a gondozott fiatalok. A lakásotthonban legfeljebb 12 fiatal helyezhető el. 

Speciális gyermekotthonban 12. életévét, kivételes esetben 10. életévet, betöltött 

speciális szükségletű súlyos pszichés tüneteket mutató, súlyos disszociális tüneteket 

mutató, pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek kerülnek elhelyezésre. Speciális 

gyermekotthonban legfeljebb 40 gyermek helyezhető el, legfeljebb 8 fő helyezhető el 

egy csoportban. 

113

Utógondozói ellátás 

A fiatal felnőtt számára a gyámhivatal rendel el utógondozói ellátást, amelynek célja: 

- (szükség esetén) teljes körű ellátás, és 

- az önálló élet megkezdéséhez szükséges tanácsadás, illetve segítségnyújtás a 

társadalomba való beilleszkedéshez (utógondozás). 

Utógondozói ellátást biztosíthat 

- a nevelőszülő, 

- a gyermekotthon, 

- az utógondozó otthon, vagy 

- a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett ún. külső férőhely. 

Területi gyermekvédelmi szakellátás 

A területi (megyei illetve fővárosi önkormányzat) gyermekvédelmi szakszolgálat(a) 

- szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez, 

- közreműködik a gyermek (átmeneti és tartós) nevelésbe vétele során, 

- közreműködik az örökbefogadási eljárások lebonyolításában, 

- javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító 

nevelőszülőre, gyermekotthonra, 

- Működteti: 

a nevelőszülői hálózatot (kötelezően), 

az eseti gondnoki és hivatásos gyámi hálózatot, 

az ideiglenes elhelyezést biztosító otthonokat (nem kötelezően), 

a külső férőhelyeket (fiatal felnőttek számára). 

Védelembe vétel 

Ha a gyermek veszélyeztetett és ezt az alapellátás(ok) önkéntes igénybevételével 

nem lehet megszüntetni, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek 

fejlődése családi környezetben mégis biztosítható, a jegyző védelembe veszi. 

A jegyző a védelembevétellel egyidejűleg kirendeli a gyermekjóléti szolgálat 

családgondozóját, aki a gyermek számára egyéni gondozási – nevelési tervet készít. 

A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát. 

Családba fogadás 

Családba fogadás esetén a gyermeket a szülő által megnevezett család átmenetileg 

befogadja, gondozza, neveli. Erre a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy 

más családi ok miatt kerülhet sor. 

A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá 

- ha azt a szülő kéri (a fenti okokra hivatkozva), 

- az a gyermek érdekében áll, és 

- a családba fogadó szülő ezt vállalja, valamint személysége és körülményei 

alapján alkalmas erre. 

A családba fogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel. 

Családba fogadás esetén a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői 

felügyelete egyedül gyakorló szülő kérelmére, a különélő szülő meghallgatásával, a 

gyámhivatal hozzájárul ahhoz, hogy a szülők egészségi állapota vagy más családi ok 

miatt a gyermeket szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg 

befogadja, gondozza és nevelje. 

114

A legnagyobb mértékű állandóságot a rokonoknál történő elhelyezést követően az 

örökbefogadás biztosítja. 

A gyermek elhelyezésének elsődleges szempontja, hogy minél családiasabb 

környezetbe kerüljön, ezzel is enyhítve a családjából való kikerülés traumáját. 

Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, 

az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek számára: 

- A teljes körű ellátást, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi 

fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb 

szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásról, 

mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásáról, neveléséről, 

lakhatásáról való gondoskodást jelenti, 

- A gyermek családi környezetbe történő visszahelyezését előkészítő, családi 

kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, 

az örökbefogadásának az elősegítését. 

- A családba történő visszailleszkedéshez, az önálló élet megkezdéséhez 

szükséges utógondozást. 

Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást kell biztosítani a beteg és 

fogyatékos gyermek számára. Továbbá speciális ellátást kell biztosítani a súlyos 

személyiségzavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket 

mutató gyermekek, a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális 

magatartást mutató gyermekkorú elkövetők (disszociális tüneteket mutató 

gyermekek), az alkohol, a drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek 

számára. 

Ideiglenes hatályú elhelyezés 

A jegyző, a gyámhivatal, vagy más ún. beutaló szerv (rendőrség, ügyészség, 

bíróság, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka) ideiglenesen helyezi el a 

gyermeket, ha 

- felügyelet nélkül maradt, vagy 

- fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. 

Ideiglenesen lehet elhelyezni a gyermeket 

- a nevelést vállaló különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál illetve 

személynél, ha erre nincs lehetőség 

- nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben. 

A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezés elrendelésétől számított 30 napon belül 

- megszünteti azt, ha az okok nem állnak fenn, vagy 

- elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy 

- 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy 

megváltoztatása mellett, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. 

Nevelésbe vétel 

a) Átmeneti nevelésbe vétel 

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha 

- a gyermek fejlődését a családi környezet veszélyezteti, és az alapellátásokkal 

vagy a védelembe vétellel nem szüntethető meg, 

- a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. 

b) Tartós nevelésbe vétel 

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha 

- a szülő (vagy mindkét szülő) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, 

115

- a szülő (vagy mindkét szülő) elhalálozott, 

- a gyermek ismeretlen szülőktől származik, és nincs kirendelt gyámja, 

- ha a szülő gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek 

ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél. 

A nevelésbe vett gyermeket nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges 

gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell 

elhelyezni és számára (hivatásos) gyámot kell kirendelni. A gyámhivatal az átmeneti 

nevelésbevétel fennállásának szükségességét évente – 3 éven aluli gyermek 

esetében félévente – felülvizsgálja. A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői 

felügyeleti joga szünetel. 

Nevelési felügyelet 

Ha a(z átmeneti vagy tartós) nevelésbe vett, vagy ideiglenes hatállya elhelyezett 

gyermek 

- egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást 

tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére veszélyt jelent, 

- és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti 

felügyeletével hárítható el, a gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes 

szabadságában korlátozhatja. 

Ezzel egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezheti a gyermek 

nevelési felügyeletének elrendelését, ha valószínűsíthető hogy a személyes 

szabadság korlátozása 48 órát meghaladóan szükséges. 

A gyámhivatal – hivatalból vagy kérelemre – nevelésbe vett gyermek nevelési 

felügyeletét rendeli el, ha 

- a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan 

magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentős 

veszélyt jelenthet, vagy jelent, 

- feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, 

kivizsgálással és terápiával hárítható el. 

A nevelési felügyelet nem haladhatja meg a két hónapot. A gyámhivatal a 

határozathozatala előtt meghallgatja a gyermeket, a törvényes képviselőt, a 

gyermekjogi képviselőt, a gyermekotthon vezetőjét, továbbá beszerzi a szakértői 

bizottság véleményét, amelytől csak kivételesen indokolt esetben térhet el. A 

gyámhivatal a határozatát megküldi a bíróságnak, amely nem peres eljárásban dönt 

a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bírósági érdemi 

határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. 

116

A gyermek kihelyezés eljárása 

Előkészítés: 

Nevelőszülői tanácsadó 

- gyermek iratanyagának elolvasása, feljegyzés készítése, 

- Szakértői Bizottság vizsgálatának, javaslatának megismerése 

- az otthoni Gyermekjóléti Szolgálat feljegyzéseinek megismerése, 

- a jelenlegi gondozó tapasztalatai a gyermekrő pozitívumok, szokások, kapcsolatrendszer, 

fejlesztendő területek 

- a szabadférőhellyel rendelkező nevelőszülők nevelési módszereinek ismerete, erősségeik, 

- a lehetőségek szabta határok figyelembe vétele (üres férőhelyek, életkor, fiú-lány összetétel, 

stb.) 

Első találkozás a gyermekkel: 

(nevelőszülői tanácsadó végzi) 

Helyszíne: 

- gyermek jelenlegi tartózkodási helye, ahol jelenleg biztonságban érzi magát, befogadó család, 

átmeneti otthon 

- első alkalommal „vendégként”, minden külön személyes irányultság nélkül. Fényképkészítés, 

beszélgetés. 

- gyermek kapcsolat rendszere a vérszerinti szülővel, szokásai, otthoni barátok, iskola, hobbi, 

szabadidős tevékenység 

- Utána közös megbeszélés a gondozó, és a nevelőszülői tanácsadó között. 

- nevelőszülői tanácsadó az információk birtokában tudja felkeresni a gyermek számára 

legmegfelelőbb nevelőszülőt, tapasztalatait elmondja, megbeszélik a feladatokat. 

Leendő nevelőszülő első találkozása a gyermekkel, és a vérszerinti szülővel, ha eljön 

- a gondozási helyen, vagy a kapcsolattartások helyszínén, ahol a gyermek biztonságban érzi 

magát, 

- beszélgetés a gyermek otthonáról, erősítve a vérszerinti szülő fontosságát, a visszatérés 

lehetőségét, annak támogatását, 

- mit tud biztosítani a leendő nevelőszülő: 

o megismerheti az új, leendő gondozási helyet, az ott élőket a látogatás, vendégség alkalmával, 

hol is fog élni, 

o ideiglenes családban szeretetteljes légkör, biztonság, fejlődési lehetőségek, kapcsolattartás a 

vérszerinti szülővel, tanulási feltételek 

o elvárások, szokások 

Elhelyezési tanácskozás: 

117

jelen van: gyermek, vérszerinti szülők, leendő nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó, leendő gyámi 

tanácsadó, a jelenlegi gondozási hely képviselője, a Szakszolgálat elhelyezéssel foglalkozó 

munkatársa, gyermekjogi képviselő, és minden olyan intézmény képviselője, aki a gyermekkel 

kapcsolatban volt, és van. 

- nyomtatványok elkészítése 

- előzetes, szakmai megbeszélés, egyeztetés a tervezett döntés megvitatása, esetleges 

módosítások, 

- feladatok, feltételek, elvárások tisztázása 

- vérszerinti szülő erősítése a láthatás, a hazakerülés segítésében, 

- családsegítőkkel való kapcsolat támogatása, 

- végső döntéssel kapcsolatos feladatok megbeszélése, tisztázása 

- hiányzó okmányok beszerzésének módját tisztázni, 

Elhelyezési tanácskozás - kihelyezés között: 

nevelőszülő és/vagy nevelőszülői tanácsadó 

- kapcsolattartás a gyermekkel, részvétel a vérszerinti szülőkel való találkozókon, 

- oktatási intézményekkel kapcsolatfelvétel, férőhely biztosítás, oktatással kapcsolatos 

információk beszerzése, 

- kihelyezéssel kapcsolatos adminisztráció elkészítése 

Kihelyezés: 

nevelőszülő és nevelőszülői tanácsadó 

- határozat megismerése, megbeszélése a nevelőszülővel, 

- időpontok, címek, határidők feljegyzése, 

- első felruházás összegének megigénylése, felvétele, 

- átadás-átvétel adminisztrálása, 

- kihelyezésről az értesítések elpostázása, 

Kihelyezés után egy héten belül a nevelőszülői tanácsadó meglátogatja a gyermeket, a családot, 

beszélget a gyermekkel,a befogadás körülményeiről, hogy érzi magát… 

- megbeszélni a tapasztaltakat, értékelni, erősíteni. Feljegyzés elkészítése. 

118

5.3. Gyermekvédelmi gondoskodás 

Szakellátások 

Otthont nyújtó ellátás 

Otthont nyújtó ellátást kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az 

átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. 

Teljes körű ellátásról van szó, amelynek elő kell segítenie a gyermek családi 

környezetbe való visszahelyezését, vagy – ha ez nem lehetséges – az 

örökbefogadását. Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges, illetve speciális 

ellátást kell biztosítani az arra rászoruló gyermekek számára. 

A gyermek nevelése, gondozása, elsődleges szocializációjának elősegítése családi 

környezetben történik. Ha a vér szerinti család nem alkalmas arra, hogy biztosítsa a 

gyermek pszichológiai, testi, érzelmi fejlődését alapelv, hogy a szülők pótlása 

leghatékonyabban egy másik családban valósítható meg. A gyermekvédelmi törvény 

erre az elvre építve részesíti előnyben a családba fogadást, az örökbefogadást, s az 

otthont nyújtó ellátások közül a nevelőszülői elhelyezést. 

A nevelőszülőkre, a nevelőszülői ellátásra vonatkozó jogi szabályozás 

A nevelőszülő-jelöltnek be kell töltenie a 24. életévet, cselekvőképes, büntetlen 

előéletű, a nevelt gyermeknél minimum 18, maximum 45 évvel idősebb. Gyermek 

sérelmére soha sem követett el bűncselekményt, eljárás sem folyik ellene ilyen 

ügyben. 

Szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, s nem is szünetel gyermeke 

átmeneti nevelésbe vétele következtében. Ezen feltételek meglétéről nyilatkoznia kell 

a jelöltnek. 

119

A gyermek ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, súlyos 

pszichotikus zavarban (elmebetegségben), alkohol- és kábítószer-függőségben, 

valamint a gyermekről való gondoskodást, - akár időszakosan is – akadályozó, a 

gyermek egészségét veszélyeztető betegségben nem szenved. A vizsgálatot a 

jelentkező háziorvosának kell elvégeznie, aki egyidejűleg arról is igazolást ad, hogy a 

nevelőszülő-jelölttel egy háztartásban élők egészségi állapota sem veszélyeztetik a 

gyermeket. 

A gyermekek elhelyezése- lakhatási feltételek 

A gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. A nevelőszülő 

és a gyermek külön szobában történő elhelyezését szükséges biztosítani, ahol a 

gyermek személyes élettere legalább 6 m2 kell, hogy legyen. 

A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal 

felszereltnek kell lennie. 

Kapcsolattartás a vérszerinti családdal 

A nevelőszülőnek elő kell segíteni s biztosítani kell, hogy a gondozott gyermek 

hozzátartozóival kapcsolatot tarthasson. 

Ennek érdekében felkészíti a gyermeket a hozzátartozóival való találkozásra, 

biztosítja a gyermek megjelölt helyen és időbe történő megjelenését. A nevelőszülő 

saját háztartásában is biztosíthatja a gyermek meglátogatásának lehetőségét. 

A nevelőszülő, az egyéni-gondozási tervnek megfelelően elősegíti, hogy a gondozott 

gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába, illetve beilleszkedjen 

örökbefogadó családjába. 

A hozzátartozókkal való kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozza, kizárólag a 

határozatban foglaltak szerint tarthat a gyermek kapcsolatot a vérszerinti szülőjével. 

A határozat meghozatala során a gyámhivatal figyelembe veszi a gyermek és szülője 

kérését, továbbá az alapellátásban és a szakellátásban a családdal, gyermekkel 

dolgozó szakemberek véleményét. 

A (hagyományos) nevelőszülő-jelölt felkészítő képzésen vesz részt. 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, 

valamint a 15/1998. (IV.30.) NM Rendelet, írja elő, hogy csak azok lehetnek 

nevelőszülők, akik részt vesznek az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamon. 

A nevelőszülők felkészítése során a meglévő szülői készségekre alapozva azok a 

speciális ismeretek és készségek kerülnek kialakításra, amelyek abból a 

sajátosságból adódnak, hogy nem vér szerinti gyermeket, s általában nem 

születésétől kezdve kell gondozniuk. 

Továbbá, hogy a kapcsolatrendszerük további személyekkel bővül (gyámhivatal, 

gyermekjóléti szolgálta, területi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársai), s együtt 

kell működniük a vérszerinti szülőkkel is. 

A 60 órás felkészítés első szakasza egy döntés-előkészítő program 28 órás 

csoportos foglalkozásból és három alkalommal lezajló, egyenként másfél órás, 

egyéni családértékelő megbeszélésből áll. 

A csoportos foglalkozás célja, a nem vérszerinti családban nevelkedő gyermekekre 

és a befogadó szülőkre vonatkozó alapvető ismeretek átadása, a felmerülő tipikus 

problémák és azok megoldási lehetőségeinek megismerése a megalapozott 

döntéshozatal érdekében. 

120

A második szakasz egy 32 órás nevelőszülői tanfolyam. 

Nemzeti – helyi módszertani intézmény példája 

Az AFUE-projekt fő módszertani partnere a Baranya megyei Gyermekvédelmi Központ 

(BMGYK), mint területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény a következő 

feladatokat látja el: 

A megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság útján elvégzi a gyermek 

személyiségvizsgálatát, szakvéleményt és elhelyezési javaslatot készít, 

ellátja a hivatásos gyámi, eseti és vagyonkezelői gondnoki feladatokat, 

végzi a nem gyermekotthonnak minősülő intézményekben elhelyezettek 

családgondozását és utógondozását, 

elkészíti az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságának megállapításához 

szükséges szakvéleményt, 

a gyámhatósággal együttműködve elősegíti és elkészíti a gyermek örökbefogadását, 

közreműködik az örökbefogadás lebonyolításában, 

ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők teljes körére vonatkozóan a 

szaktanácsadással összefüggő feladatokat, 

nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást végez az otthont nyújtó ellátásban részesülő 

gyermekek és fiatal felnőttek személyes adatairól, valamint a szakellátáshoz 

kapcsolódó speciális adatokról. 

szaktanácsadás keretében szakmai, módszertani segítséget nyújt. 

Nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása: 

szervezi, működteti és nyilvántartja az általa működtetett nevelőszülői, speciális 

nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői hálózatot, 

ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekeknek biztosítja a kijelölt nevelőszülőknél az 

átmeneti gondozást, 

elkészíti a gyermek nevelőcsaládba helyezését, ellátja a tanácsadási és ellenőrzési 

feladatokat, 

a nevelőszülőknél elhelyezett átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, illetve 

utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára biztosítja a teljes körű 

ellátáshoz szükséges támogatásokat, a családgondozást és az utógondozói ellátást. 

befogadhatja a nevelőszülő a nála elhelyezett gyermek vagy fiatal felnőtt saját 

gyermekét (nevelőszülői hálózatban 4 fő erejéig). 

különleges és speciális ellátást biztosít. 

Nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátás: 

Gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást biztosít: 

átmeneti otthont működtet, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a rászoruló 

gyermekek átmeneti gondozására, ellátva a szülői gondoskodás helyettesítését, a 

gyermekek tartásának, oktatásának, egészségügyi ellátásának és a gyermekek és 

szüleik jogainak biztosításával, 

az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett 

gyermekeknek, 

gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló várandós anyáknak, 

befogadhatja a gondozásban lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban 

részesülő fiatal felnőtt átmeneti gondozott gyermekét (anya-gyermekotthonban 2 fő 

erejéig), 

különleges és speciális ellátást biztosít, 

utógondozói ellátást biztosít fiatal felnőtteknek, 

külső férőhelyeket működtet. 

Bölcsődei ellátást, bentlakásos bölcsődei ellátást biztosít . 

Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatást, vizsgáztatást végez: 

döntés-előkészítő program 

121

nevelőszülői tanfolyam 

örökbefogadói tanfolyam. 

6. Gyermekvédelmi szakmák típusai 

6.1. A szakképesítések 

A szociális területen jellemző foglalkozások társadalmi értékelése alacsony. 

A szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sebezhető gyermekek mellett 

dolgozó szakemberek: Kb. 5000 fő. 

o A hagyományos nevelőszülő megbízásos jogviszonyhoz hasonló 

szerződésben vállalja, saját gyermekeit is beszámítva, legfeljebb négy kiskorú 

és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ellátását Az alkalmazás 

feltétele a kritériumoknak való megfelelés és a 28+32 órás felkészítő 

tanfolyam elvégzése. 

o A hivatásos nevelőszülő a jogszabályban meghatározott képesítési 

előírásoknak megfelel. A hivatásos nevelőszülő, saját gyermekeit is 

beszámítva, legalább három, legfeljebb hét gyermek és fiatal felnőtt együttes 

ellátását biztosítja. 

o A speciális hivatásos nevelőszülő alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés 

vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, 

speciális ellátást igénylő gyermek nevelésére és családjába történő 

visszakerülésének elősegítésére.A speciális hivatásos nevelőszülőnél, saját 

gyermekeit is beszámítva, legfeljebb három gyermek és fiatal felnőtt együttes 

ellátását biztosíthatja. 

o A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával 

folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladati ellátásában, illetve biztosítja 

szakmai ellenőrzését. 

A nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülővel közösen készíti el a 

nevelőszülőnél elhelyezett gyermek egyéni gondozási tervét. A nevelőszülői 

tanácsadó rendszeresen meglátogatja a nevelőszülői családot, s tájékozódik a 

nevelt gyermek körülményeiről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával 

kapcsolatos tapasztalatairól. Segíti a nevelőszülőt tanácsadás keretében a 

felmerülő problémák kezelésében, szükség szerint segíti a gyermeket, hogy 

megfelelő szakemberhez kerüljön. Segíti a gyermek és hozzátartozói 

kapcsolattartását. Ellenőrzi, hogy a nevelőszülő meg tesz-e mindent a rábízott 

gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. 

6.2. A szakmák 

Szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sebezhető gyermekek 

gondozására vonatkozó szakmák típusai 

Szociális szféra szakmái 

Alapellátások (gyermek a saját családjában) terén 

1. Gyermekjóléti szolgáltatás 

o családgondozó – gyermekjóléti szolgáltatás 

o családgondozó asszisztens 

o tanácsadó – gyermekjóléti központ 

122

o gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai 

o pszichológiai 

o jogász 

o módszertani szaktanácsadó 

2. Helyettes szülői hálózat 

o helyettes szülői tanácsadó 

o gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó 

3. Bölcsődei ellátás 

o gondozó, szakgondozó orvos 

o gyógypedagógiai asszisztens, konduktor 

4. Családi napközi 

o szakgondozó, segédgondozó 

o családi napközis koordinátor 

5. Házi gyermekfelügyelet 

o helyettes szülő 

6. Gyermekek átmeneti otthona 

o nevelő 

o gyermekvédelmi asszisztens 

o gyermekfelügyelő 

o pszichológiai tanácsadó 

Vezető beosztásban: óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő, csecsemő 

és gyermekgondozó, védőnő, mentálhigiénés szakember, népművelő, 

művelődésszervező, hittanár, pedagógusjogi szakokleveles családvédelmi 

tanácsadó. Vezetőbeosztásban, abban az esetben lehet foglalkoztatni 

óvodapedagógust, hittanárt, ha szociális igazgatásszervező oklevéllel is rendelkezik. 

A védőnőnek vagy ezzel, vagy a szociális menedzser oklevéllel kell még 

rendelkeznie, ez a hittanárra is igaz. Igazgatásszervező oklevéllel kell rendelkeznie a 

népművelőnek és a művelődésszervezőnek is. 

Szakellátások terén 

1. Nevelőszülői hálózat 

o tanácsadó/családgondozó 

o hivatásos nevelőszülő 

o nevelőszülői tanácsadó 

o utógondozó, családgondozó 

2. Gyermekotthon 

o nevelő 

3. Területi gyermekvédelmi szolgálat 

o örökbefogadási tanácsadó 

o hivatásos gyám 

o gyermekvédelmi ügyintéző 

Vezető beosztásban: felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, 

gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, szociális menedzser, pszichiáter, 

gyógypedagógus. 

123

6.3 A francia nevelőszülő szakmához legközelebb levő mesterség 

/ pozíció, feladat / alkalmazás 

Azonosítás 

Hivatásos nevelőszülő 

A munkaterület rövid, jellemző leírása : 

„A nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít a 

vér szerinti, családjából kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós 

nevelésbe vett kiskorú gyermek, illetve az utógondozói ellátásban részesülő 

nagykorú fiatal számára. A nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődését 

egyéni gondozási terv alapján biztosítja. 

Tevékenysége során a gyermek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt, és 

elősegíti a vér szerinti családdal való kapcsolattartást, a saját családba való mielőbbi 

visszakerülést és beilleszkedést, a vér szerinti családdal való kapcsolat teljes hiánya 

esetén az örökbeadást. A vér szerinti családon kívüli nevelésből származó 

esélyegyenlőtlenségek mérséklésére törekszik. 

Munkáját szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló 

szociális és gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását.” 

Szakmai státusz 

A nevelőszülői jogviszony a működtető (természetes vagy jogi személy, illetve ezek 

jogi személyiség nélküli társasága) és a nevelőszülő között – jogokat és 

kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján – általában 

határozatlan időre jön létre. 

A nevelőszülő – a működtető által elkészített egyéni gondozási-nevelési terv 

alapján – a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal 

elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az 

utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. 

A nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján elláthatja a gyámi feladatokat, 

illetve biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított 

szülőjével és közeli hozzátartozóival. 

Ha a nevelőszülő meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket 

bántalmazza, elhanyagolja, családjával való kapcsolattartást nem biztosítja, a kapott 

juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja, a működtetőnek meg kell keresnie 

a gyámhivatalt a gyermek új gondozási helyének kijelölése érdekében. A gyámhivatal 

természetesen maga is kezdeményezheti a gondozási hely megváltozatása mellett a 

megállapodás felbontását is. 

A hivatásos nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű 

ellátást biztosít a vér szerinti, családjából kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, 

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú gyermek, illetve az utógondozói 

ellátásban részesülő nagykorú fiatal számára. A nála elhelyezett gyermek 

kiegyensúlyozott fejlődését egyéni gondozási terv alapján biztosítja. 



124




Munkáját szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló 

szociális és gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását. 

A munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai: 

1. Tudatosan felkészül, valamint szűkebb és tágabb családi környezetét is 

felkészíti a nevelőszülői feladatok ellátására. 

2. A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan 

biztosítja a gondozás, nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi 

szocializációs színteret. Szükség esetén speciális ellátást nyújt. 

3. Elősegíti a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és 

társadalmi normák elfogadására és betartására. 

4. A gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolatot tart a vér szerinti szülővel, 

illetve a gyámhatóság rendelkezésének megfelelően elősegíti a folyamatos 

kapcsolattartást a vér szerinti családdal, segíti a gyermek visszailleszkedését, 

illetve örökbefogadó családba való beilleszkedését, ennek érdekében 

együttműködik a gyermek családgondozójával, illetve utógondozójával. 

5. Együttműködik a nevelőszülői, illetve a gyámi gondozói tanácsadóval, 

valamint a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel 

kapcsolatban álló más jóléti intézményekkel. 

6. Ellát gyámsággal összefüggő feladatokat. 

7. Vezeti az előírásoknak megfelelő dokumentumokat, információkat gyűjt, és 

eleget tesz beszámolási kötelezettségének. 

6.4 Képzési kínálat 

Oktatási és képzési politika 

A szakmai felelősségvállalás érdekében a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó – 

gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint gyámhatósági – szakemberek 

tevékenysége képesítési feltételekhez, illetve a gyermekvédelmi rendszer 

intézményeinek működése engedélyéhez kötött. Meghatározott személyi és tárgyi 

feltétellel rendelkező bármely természetes személy, állami és nem állami szerv 

gyermekjóléti – gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni és átmeneti 

gondozása – és gyermekvédelmi – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, 

gyermekvédelmi szakszolgáltatás – szolgáltató tevékenységet folytathat, illetve 

ennek érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, továbbá 

helyettes szülői, nevelőszülői hálózatot működtethet. A szolgáltató tevékenységnek 

meg kell felelnie a Gyvt.-ben, valamint az Szakképesítési rendeletben (Szr.) foglalt 

követelményeknek. A szolgáltató tevékenység működési engedélyhez kötött, 

függetlenül annak formájától és módjától. 

Az Szr. 2. számú mellékletének I. Része tartalmazza a gyermekjóléti és 

gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban 

dolgozók képesítési előírásait, II. Része pedig a gyermekjóléti és gyermekvédelmi 

személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók képesítési előírásait. 

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző személyek folyamatos 

szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzés továbbképzési 

125

időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama hét év. Az első 

továbbképzési időszak kezdete 2001. január 1-je. 2004-től a rendszervbe először 

belépők számára öt év. 

A gyermekvédelem ágazati irányítása a szociális és munkaügyi miniszter feladat- 

és hatáskörébe tartozik. Feladatkörét a Szociálpolitikai Tanács segíti. A minisztérium 

továbbképző, tudományos és módszertani feladatait a Szociálpolitikai és Munkaügyi 

Intézet látja el. Tevékenysége célját és irányait meghatározó főbb feladatai így 

különösen a szakmai fejlesztésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása, módszertani 

feladatok ellátása, szakmai összejövetelek, tanácskozások szervezése, a 

gyermekvédelemre vonatkozó adatok gyűjtése, követése és értékelése, egyes 

gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és ellátások szakmai ellenőrzésében 

való részvétel. Az elmúlt években módszertani ajánlások készültek a kórházi 

szociális munkáról, a bölcsőde és a családi napközi szakmai követelményeiről, az 

iskolai gyermekvédelmi felelősök feladatairól. 

(Jogszabályok: Gyvt. 14. § – 17. §) 

Kötelező alapképzés 

Nevelőszülői tanfolyamra bocsátottak 

Kiválasztása 

A nevelőszülői tevékenységre jelentkezők kiválasztásának szempontjait jogszabályi 

előírások és a nevelőszülői hálózatok szakmai programjában leírt protokoll 

együttesen határozza meg. 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv 54. 

paragrafusa és a törvényhez tartozó végrehajtási rendelet-15/ 1998. (IV.30.) NM 

rendelet- 94. paragrafusa részletezi az alkalmassági feltételeket. 

A jogszabályok pontosan meghatároznak számos alapvető feltételt a nevelőszülői 

tevékenységre való alkalmassággal kapcsolatban, azonban az, hogy kiből lesz jó 

nevelőszülő, sok egyéb tényezőn múlik. A nevelőszülői hálózatoknál ezért -a 

jogszabályi feltételeken túl- a szakmai programokban lefektetett alapelvek mentén 

történik a jelentkezők szűrése. 

Alapfeltételek: 

Nevelőszülő az a 24. életévet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy 

lehet, aki: 

a gondozásba helyezett gyermeknél legalább 18, legfeljebb 45 évvel idősebb 

személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála 

elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a 

családjába történő visszakerülésének támogatására 

a felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett. 

Nem lehet nevelőszülő az, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, 

és az sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az, 

hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll. 

A hálózatoknál a jelentkezők kiválasztása több ütemben, csapatmunkában történik, a 

szakmai vezető, a nevelőszülői tanácsadók, a képzők, és ha van, a pszichológus 

közös munkája során. 

Általánosan megfogalmazott elvárások nevelőszülő felé: 

126

Legyen képes tudatosan felkészülni, valamint szűkebb és tágabb környezetét 

is felkészíteni a nevelőszülői feladatok ellátásra 

A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan tudja 

biztosítani a gondozás-nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi 

szocializációs színteret 

Segítse elő a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre és a családi, 

társadalmi normák elfogadására és betartására 

A gyermek érdekeinek megfelelően tudjon kapcsolatot tartani a vérszerinti 

szülővel és rokonaival 

Legyen együttműködő a nevelőszülői és gondozói tanácsadókkal, a szakmai 

felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló minden 

intézménnyel 

Legyen képes a gyámsággal összefüggő feladatok ellátásra 

Az ellátásoknak megfelelő dokumentációkat legyen képes kezelni, 

beszámolási kötelezettségeit teljesítse 

A jelentkezők anyagából feljegyzéseket készít a nevelőszülői tanácsadó. Kérdéses 

pontokban a szakmai vezetővel konzultál és/vagy a nevelőszülői szakmai team heti 

esetmegbeszélő csoportján kér szakmai támogatást, így készülve az első 

családlátogatásra. 

Ezen az első látogatáson kerül sor a környezettanulmány elkészítésére, az első 

találkozásra a családban élő személyekkel. Ekkor van lehetőség az addig rejtve 

maradt lehetséges kizáró tényezők (pl. lakás beosztása, más együtt élő családtagok 

egészségi állapota stb.) tisztázására. Az első családlátogatás során az alábbi 

kérdésekre fókuszálnak: 

A jelentkezés óta eltelt időben milyen kérdések, dilemmák, félelmek 

fogalmazódtak meg az egyes családtagokban 

Mik az elképzeléseik, céljaik, motivációik a nevelőszülőséget illetően 

Hogyan kezelnék a gyermek különböző reakcióit 

Hogyan dolgozza fel a saját gyermek, a házastárs, a nagyszülők, hogy az 

anyának új, sok időt igénylő feladata lesz 

Milyen hagyományai, szokásai vannak a családnak 

Vallásgyakorlás, más vallású gyermek helyzete 

A gyermek leendő környezete (élettér, intimitás, saját kuckó) 

A hálózat pszichológusa lefolytatja a pszichológiai interjút a jelentkezővel. 

Elsőként egy úgynevezett félig strukturált pszichológiai interjút végez a pszichológus 

a jelentkezővel és házas-vagy élettársával. Ezen interjú célja a motivációs, 

önreflexiós, empátiás, együttműködési és intellektuális készségek, képességek 

feltárása. 

Az interjú során a pszichológusban megfogalmazódott kérdések alapján 

pszichológiai tesztek kiválasztása történik, mely választás az adott párral 

kapcsolatban észlelt és megfogalmazott kérdésfeltevésen alapul. 

Az úgynevezett MMPI teszt kitöltése minden jelentkező esetében alkalmazásra kerül, 

mely az esetleges durva pszichiátriai problémák és tünetek feltárását célozza meg. 

Ezen kívül projektív technikákat alkalmaz a pszichológus az interjú során, illesztve a 

kérdésfeltevéshez. Intelligencia tesztet kizárólag akkor alkalmaz, ha az interjú 

alapján felmerül bármely ok miatt fennálló mentális deficit lehetősége. 

127

Ezt követi az interjú és tesztek kiértékelése, mely után kerül sor az összefoglaló 

vélemény megírására. 

Mindezek alapján nem az alkalmasság vagy alkalmatlanság ténye kerül 

megállapításra, hanem az, hogy az adott párnál fennáll-e relatív kontra-indikáció a 

nevelőszülői feladatok ellátását illetően. 

A pszichológiai interjú eredményét a pszichológus írásban adja át a nevelőszülői 

hálózat szakmai vezetőjének az eddig összegyűlt anyaggal együtt. 

Amennyiben a pszichológiai vizsgálat szűr ki alkalmatlanságot, a nevelőszülői 

hálózat vezetője ezt levélben jelzi a jelentkező felé, és elvégzi a szükséges 

bejegyzést a nyilvántartásba. 

Ez a kiválasztási folyamat egy minta, természetesen hálózatonként bizonyos 

pontokon eltérő a protokoll. 

Tanfolyam szervezése 

Az 1997. évi XXXI. tv és a 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet alapján, az egyes 

nevelőszülői hálózatok szakmai programjában (a működtető Szervezeti és Működési 

Szabályzatával összhangban) meghatározott, nevelőszülői jelentkezőkre vonatkozó 

kiválasztási folyamat részeként a jelentkezők 28 órás döntés-előkészítő 

programon vesznek részt. A programon résztvevő és a képzők közös döntése 

nyomán a jelentkező nevelőszülői tanfolyamot végezhet. (Továbbiakban együtt: 

tanfolyam/60 órás nevelőszülői felkészítő képzés.) 

Tanfolyamot a Fktv. által szabályozott felnőttképzést folytató intézmények 

nyilvántartásában szereplő, a gyermekvédelem területén működő intézmények 

szervezhetnek. A tanfolyamot szervező írásban bejelenti a Nemzeti és Szakképzési 

és Felnőttképzési Intézetnek (NSzFI) a tanfolyam indítását. A bejelentés tartalmazza: 

a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit 

a tanfolyamon várhatóan résztvevők számát 

a tanfolyam szakmai felelőseit 

az oktatók nevét, képesítéseit 

a felhasználni kívánt szakmai tananyagot (kizárólag az NSzFI által 

engedélyezett szakmai tananyag használható) 

az Fktv. szerinti nyilvántartásba vételről szóló tanúsítvány hiteles másolatát 

Szükséges továbbá, hogy az intézményt a Regionális Munkaügyi Központ hatósági 

nyilvántartásba vegye (erről az intézmény tanúsítványt kap). 

A tanfolyamok térítéskötelesek a résztvevők számára, a térítési díjból egyes 

nevelőszülői hálózatot működtető intézmények fenntartójuk jóváhagyásával 

átvállalhatnak általuk meghatározott százalékot. 

Az ismeretek ellenőrzési rendszere 

- Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés. 

A döntés-előkészítő program vezetésére az a személy jogosult, aki a 

csoportvezetéshez szükséges képzésen részt vett és legalább 3 éves 

gyermekvédelmi gyakorlattal rendelkezik. 

A résztvevők a program végén igazolást kapnak, és az oktatókkal együtt döntenek 

arról, jelentkeznek-e nevelőszülői tanfolyamra. 

128

Ha az oktatók nem tartják alkalmasnak a résztvevőt a nevelőszülői munkára, s ezzel 

a résztvevő nem ért egyet, szakértői bizottság dönt az ügyben (a Szociálpolitikai és 

Munkaügyi Intézet által felkért két klinikai szakpszichológus). 

Hazánkban a döntés-előkészítő program gazdája a Család, Gyermek, Ifjúság 

Kiemelten Közhasznú Egyesület, a legtöbb nevelőszülői hálózat szerződés alapján 

az ő programjukkal képez, illetve a képzőket is az Egyesület trénerei képzik. 

Nevelőszülői tanfolyam 

A képzés során öt alapvető készség fejlesztésére kerül sor. 

1. A gyermekek védelmezése és gondozása 

A gondozott gyermek harmonikus fejlődését segíti elő a biztonságos fizikai környezet 

biztosítása. A jelöltek megtanulják milyen módon kell támogatást nyújtani az 

elhanyagolásra, érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazásra, az alkohol- és 

drogfogyasztás okozta lelki sérülésekre. 

2. A gyermekek fejlődési szükségleteinek kielégítése és a fejlődési 

elmaradások kezelése 

A jelöltek megismerik a veszteség hatását és segítik a gyermekeket érzelmeik 

megfelelő kezelésében. Támogatják a gyermek értelmi fejlődését, szociális 

kapcsolatok kiépítését. Hatékony fegyelmezési módszereket alkalmaznak, erősítik a 

gyermek önbecsülését. 

3. A gyermekek és vérszerinti családjaik közötti kapcsolatok támogatása 

A befogadó családok támogatják a vérszerinti szülőkkel, testvérekkel való 

kapcsolatokat, felkészítik a gyermeket a kapcsolattartásra. 

4. A gyermeknek életre szóló biztonságos, gondoskodó kapcsolat kialakítása 

A befogadó család támogatja a gyermek hazakerülését, illetve ha erre nincs 

lehetőség örökbeadását. 

5. Szakértői munkacsoport tagjaként dolgozni 

Megismerik a nevelőszülői hálózatot működtető szervezet felépítését, értik a 

gyermekek elhanyagolására, bántalmazására vonatkozó szabályokat, átlátják a 

gyermekek elhelyezésével és a család újraegyesítésével kapcsolatos folyamatokat. 

A 32 órás nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 29/2003. (V.20) ESzCsM 

rendelet 3. melléklete tartalmazza. (Ld. No.1. Melléklet) 

Továbbképzés 

A nevelőszülők számára a működtető szervezésében kötelező félévente hat óra 

továbbképzésen való részvétel. E továbbképzés ad lehetőséget a kompetenciák 

további fejlesztéséhez, 

az ismeretek bővítéséhez. 

A továbbképzések formájáról és tartalmáról a működtetők döntenek. 

Jellemző formák: 

A nevelőszülőket általánosan érintő kérdésekben előadások a témában jártas 

meghívott előadókkal 

Saját szervezésű, vagy más intézmény által szervezett szakmai programokon 

való részvétel 

Csoportfoglalkozások az igények és szükségletek mentén 

129

Egyéni beszélgetések 

Szupervízió (magas költsége miatt jellemzően a hivatásos nevelőszülők 

számára) 

Esetmegbeszélő csoportmunka 

Felülvizsgálat 

ugyanaz, mint a hivatásos nevelőszülők esetében. 

Továbbképzés résztvevője (továbbképzésre kötelezettek) 

Személyes gondoskodást nyújtó szociális gyermekjóléti, gyermekvédelmi 

intézményben, főállásban dolgozó szakképzett szakember. 

Szakképzett, aki: 

Szociális intézményekben dolgozik és az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet 3. sz. 

mellékletében szereplő munkakörhöz szükséges képesítéssel rendelkezik. 

Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben dolgozik és a 15/1998. (IV. 30.) 

NM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő munkakörhöz szükséges 

képesítéssel rendelkezik. 

Minden szakképzett dolgozó számára kötelező teljesíteni a továbbképzésre 

vonatkozó kötelezettségét, a munkáltatóval történt egyeztetés alapján részt venni az 

akkreditált továbbképzéseken. 

A szakdolgozó köteles továbbá az adataiban bekövetkezett változásokat, a 

továbbképzési kötelezettség teljesítését, a szakvizsga letételét, a képzés teljesítését 

harminc napon belül bejelenteni a munkáltatónak, és egyben rendelkezésre 

bocsátani az igazolásokra szolgáló iratok másolatát. A továbbképzés szervező által 

kiállított eredeti igazolást a résztvevő köteles megőrizni. 

A továbbképzési időszak időtartama: 

2001. 01. 01-től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében 7 év, 

2004. 01. 01-től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében 5 év 

Továbbképzési kötelezettség: 

A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú iskolai 

végzettség (főiskola, egyetem) esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 

továbbképzési pontot kell megszerezni. 

Továbbképzési pontok a Bizottság által akkreditált szociális továbbképzési 

programokon való részvétellel szerezhetők. Fontos azonban figyelni arra, hogy a 

kötelezettség csak abban az esetben teljesített, ha az elvégzett továbbképzések 

között legalább egy továbbképzés céljából szervezett tanfolyam (pl. T-03-011/2001) 

is szerepel. A továbbképzéseken való részvétel a továbbképzési és szakvizsga 

normatíva alapján biztosított. 

Aki más jogszabály alapján is továbbképzésre kötelezett, az a szociális területen 

számára előírt továbbképzési pontok felét, más akkreditált továbbképzésen is 

megszerezheti: 

Az egészségügyi továbbképzésben szerzett továbbképzési pontokat azoknál a 

személyeknél lehet elfogadni, akik rendelkeznek az ETI által kiadott 

regisztrációs kártyával, vagy akiket az ETI nem vett nyilvántartásba, de 

egészségügyi végzettséggel rendelkeznek és egészségügyi tevékenységet 

végeznek . 

130

Pedagógus továbbképzésről szóló tanúsítvány, valamint pedagógus 

szakvizsga oklevél pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében 

fogadható el. 

Továbbképzés teljesítése más módon: 

Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az a szakképzett szakember is, aki a 

továbbképzési időszak alatt, a munkaköréhez kapcsolódó területen: 

az Országos Képzési Jegyzékben szereplő új szakképesítést vagy felsőfokú 

alapképzésben oklevelet szerez, 

felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú 

továbbképzés ben második vagy további oklevelet szerez, 

tudományos fokozat ot szerez, 

sikeres szakvizsgát tesz. 

A továbbképzést teljesítők jutalmazása: 

Aki a fent soroltak közül legalább egy módon teljesítette a továbbképzési 

kötelezettségét, azt 1 havi jutalom illeti meg az 1993. évi III. törvény 92/D. § (2) 

bekezdés alapján, melynek fedezetét szintén a továbbképzési és szakvizsga 

normatíva biztosítja, amelyet a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátás 

fenntartója igényelhet. 

Hivatásos nevelőszülő szakképzés, szakképesítés 

Hivatásos nevelőszülő az lehet, aki rendelkezik OKJ-nevelőszülői szakképesítéssel. 

A hivatásos nevelőszülők 120 órás elméleti képzésen, 100 órás tréningen és 

minimum 80 órás intézményi gyakorlaton vesznek részt, és záró dolgozatot 

készítenek. 

1. Beiskolázási feltételek: 

– beöltött 25. életév, 

– legalább alapfokú iskolai végzettség, 

– a 60 órás nevelőszülői felkészítő tanfolyam eredményes elvégzése. 

2. A képzési idő teljesítésének igazolása: 

– a központi programban leírt szerkezetű, minimum 120 elméleti órán való részvétel 

igazolása, 

– a 100 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása, 

– a központi programban leírt szerkezetű, minimum 80 óra intézményi gyakorlat 

teljesítésének igazolása. 

Magyarországon körülbelül 220, OKJ-s nevelőszülői szakképesítéssel rendelkező 

hivatásos nevelőszülő tevékenykedik, akik rendelkeznek nevelőszülői 

szakképesítéssel. 

131

Részletek és példák 

A nevelőszülő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 

15/2008 (VIII.13.) SZMM rendelet 

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 8933 01 

2. A szakképesítés megnevezése: Nevelőszülő 

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE 

1. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 

-------------------- 

A munkakör, foglalkozás 

FEOR száma megnevezése 

-------------------- 

3314 Hivatásos nevelőszülő 

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 

-------------------- 

A szakképesítéssel rokon szakképesítések 

azonosító száma megnevezése 

-------------------- 

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása 

A nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít 

a vér szerinti, családjá-ból kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós 






visszakerülést és beilleszkedést, a vér sze-rinti családdal való kapcsolat teljes hiánya 



Munkáját szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre 

álló szociális és gyermek-védelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását. 

A munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai: 

1. Tudatosan felkészül, valamint szűkebb és tágabb családi környezetét is 

felkészíti a nevelőszülői felada-tok ellátására. 

2. A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan biztosítja 

a gondozás, nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi szocializációs 

színteret. Szükség esetén speciális ellátást nyújt. 

3. Elősegíti a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és 

társadalmi normák elfogadására és betartására. 

4. A gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolatot tart a vér szerinti szülővel, 

illetve a gyámhatóság ren-delkezésének megfelelően elősegíti a folyamatos 

kapcsolattartást a vér szerinti családdal, segíti a gyer-mek visszailleszkedését, illetve 

132

örökbefogadó családba való beilleszkedését, ennek érdekében együttmű-ködik a 

gyermek családgondozójával, illetve utógondozójával. 

5. Együttműködik a nevelőszülői, illetve a gyámi gondozói tanácsadóval, valamint 

a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló más 

jóléti intézményekkel. 

6. Ellát gyámsággal összefüggő feladatokat. 

7. Vezeti az előírásoknak megfelelő dokumentumokat, információkat gyűjt, és 

eleget tesz beszámolási kötelezettségének. 

III. A szakképesítés szakmai követelményei 

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, 

feladatok és az azokhoz kap-csolódó követelmények 

1. Tudatosan felkészül, valamint szűkebb és tágabb környezetét is felkészíti a 

nevelőszülői feladatok ellátására 

A nevelőszülő legyen képes: 

– felmérni saját maga és családja terhelhetőségét, tűrőképességét, a rájuk háruló 

többletterhet jelentő feladatokat, és ennek figyelembevételével tervezze a 

tevékenységét, 

– a tárgyi környezetet alkalmassá és biztonságossá tenni a nevelt gyermek(ek) 

befogadására, 

– ismereteket szerezni a társadalomról, az egyes társadalmi csoportok jellemzőiről, 

etnikai, vallási, kultu-rális sajátosságairól, értékeiről, 

– átlátni az alapvető egyéni, családi, csoportbeli és közösségi kapcsolatok 

rendszerét, társadalmi megha-tározottságát, 

– ismereteket szerezni a család funkcióiról és felismerni a gyermek és a család 

életét, életmódját meghatá-rozó tényezőket, rendszereket, struktúrákat és biztosítani 

a rekreációs lehetőségeket, 

– felismerni a családi szerepeket, a modellnyújtás és a szocializáció, a 

kortárscsoportok és referencia-személyek jelentőségét, 

– felismerni a játék és tanulás szerepét és jelentőségét a gyermek életében, 

– átlátni az érzelmi élet és az értelmi fejlődés összefüggéseit, az éntudat, az 

önbecsülés és az identitás jelentőségét a személyiség egészséges fejlődésében, 

– felismerni az átlagos és az átlagostól eltérő fejlődés jeleit, az érési periódusokat, 

az életkori szakaszokat és az azokhoz kapcsolódó szükségleteket, a deviancia 

megjelenési formáit, lehetséges okait, 

– felismerni az esetmegbeszélő csoport és a szupervízió előnyeit és ismerni a 

számára elérhető szakembe-rek körét. 

2. A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan biztosítja 

a gondozás, nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi szocializációs 

színteret 


– biztosítani a nevelt gyermek részére saját háztartásában azt a személyi, fizikai és 

érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt családi otthont, amelyben lehetőség van a 

gyermek korának megfelelő tevékenységekre, a játékra, tanulásra, pihenésre, 

– biztosítani az életkornak és évszakoknak megfelelő ruházatot és az egészséges 

fejlődéshez szükséges táplálékot, 

133

– megteremteni a szükséges feltételeket az élettani szükségletek kielégítéséhez és 

a rendszeres életvitel megvalósításához, 

– ellátni a gyermek életkorához, egészségi állapotához kapcsolódó gondozási 

feladatokat, kielégíteni speciális gondozási szükségleteket, 

– a nála elhelyezett beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, 

szenvedélybeteg, illetve egyéb körülmények miatt sajátos ellátást igénylő gyermek 

számára – az adott probléma szakértőjével együttműködve és irányításával – 

kiegyensúlyozott nevelést biztosítani, a családjába történő visszakerü-lést 

elősegíteni, 

– biztosítani az egészségügyi ellátáshoz és a speciális szükségletű gyermekek 

szakszerű ellátáshoz való hozzájutásának feltételeit, 

– biztosítani a gyermek kötelező oktatásban való részvételét megalapozni és 

fejleszteni a gyermek tanulá-si, önművelési, művelődési szokásait és törekvéseit, 

– felismerni és fejleszteni a gyermekben rejlő képességeket és tehetséget, 

valamint belátni az érzelmi élet zavaraiból, a fogyatékosságból, illetve a fejlődési 

lemaradásból származó hátrányokat, 

– megismerni a nevelt gyermek múltjából és speciális helyzetéből fakadó 

szükségleteit és nevelési mód-szereit ehhez alakítani, 

– meghitt érzelmi kapcsolat kialakítására törekedni anélkül, hogy sajátjának 

tekintené a gyermeket, 

– a gyermek egészségi, tanulási, viselkedési problémáinak észlelése esetén 

kompetenciahatárainak betar-tása mellett, ezek megoldására törekedni, illetve a 

szakszerű ellátáshoz jutását biztosítani, 

– felismerni a gyermek különleges képességét, érdeklődését és támogatni 

hobbyjában, 

– felismerni a gyermek lelkiállapotának változását, annak lehetséges okait, 

pszichés igényeit és szükségleteit, 

– szembenézni a nevelt gyermek számos kimondott és ki nem mondott gondjával, 

súlyos helyzetet okozó provokációival, agressziójával vagy levertségével, 

szomorúságával. 

3. Elősegíti a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi 

normák elfogadására és betartására 


– megszerezni az alapvető gazdálkodási és háztartásvezetési ismereteket, 

– bevonni a nála elhelyezett gyermeket a mindennapi tevékenységekbe, praktikus 

életvezetési ismerete-ket nyújtani számára, 

– példát mutatni a saját családjában keletkező konfliktusok kezelésével és ezt a 

mintát a gyermekben is tudatosítani, 

– segíteni a társas kapcsolatok kialakítását a kortársakkal és a gyermek életében 

szerepet játszó szemé-lyekkel, 

– a társadalomban elfogadott viselkedési szabályokat, normákat közvetíteni a 

gyermek számára, 

– modellszerepén keresztül felkészíteni az önálló életvitelre, a családon belüli és a 

családon kívüli munka-végzésre, munkamegosztásra és kialakítani az ehhez 

szükséges együttműködési szabályokat, 

– megszervezni a gyermek és a család napirendjét, a különböző tevékenységek és 

a pihenés megfelelő egyensúlyának megteremtéséhez, 

– megvalósítani és átadni a családi élet szervezéséhez szükséges készségeket. 

134

4. A gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolatot tart a vér szerinti szülővel, illetve 

a gyámhatóság ren-delkezésének megfelelően elősegíti a folyamatos 

kapcsolattartást a vér szerinti családdal, segíti a gyer-mek visszailleszkedését, illetve 

örökbefogadó családba való beilleszkedését, ennek érdekében együttmű-ködik a 

gyermek családgondozójával, illetve utógondozójával. 


– felismerni a vér szerinti család jelentőségét a gyermek életének alakulásában, és 

a gyámhatóság rendel-kezésének megfelelően biztosítani a kapcsolattartás 

lehetőségét, illetve ha sor kerül a vér szerinti családba való visszahelyezésre, 

segíteni a gyermeket a visszailleszkedésben, 

– eligazodni a vér szerinti családdal való kapcsolattartás jogi szabályaiban, 

lehetséges formáiban és felté-telrendszerében, 

– együttműködni a nevelőszülői hálózat működtetőjével a kapcsolattartás 

feltételeinek kialakításában, 

– együttműködni a nevelőszülői hálózat, illetve a gyermekjóléti szolgálat 

családgondozójával, 

– felismerni a kapcsolattartás során a gyereket fenyegető veszélyhelyzeteket, 

– észlelni a gyermek szokásostól eltérő viselkedését, melyek a kapcsolattartás 

problémáiból származhat-nak, illetve jelezni a problémákat az illetékeseknek, 

– tájékoztatni a nevelt gyermeket életkorának és személyiségállapotának 

megfelelően a vér szerinti csa-ládjával kapcsolatos információkról, 

– segíteni helyzete, érzelmei megértésében, indulatai feldolgozásában, és annak 

elfogadásában, hogy egyidejűleg két családhoz tartozhat, 

– segítséget nyújtani a gyermeknek, az elvesztett vagy soha létre nem jött 

kapcsolat meggyászolásában, amennyiben a vér szerinti családdal való 

kapcsolattartás nem lehetséges (vagy valamilyen különleges ok-ból nem kívánatos), 

– elfogadó kapcsolatot kialakítani, adekvátan kommunikálni a vér szerinti családdal 

és kezelni a felmerülő konfliktusokat. 

5. Együttműködik a nevelőszülői, illetve a gyámi gondozói tanácsadóval, valamint a 

szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló más 

jóléti intézményekkel 


– kapcsolatot tartani és együttműködni a bölcsőde, az óvoda, az iskola, a nevelési 

tanácsadó és a pedagó-giai szolgálatok szakembereivel, szükség esetén más 

szociális és jóléti intézményekkel, 

– együttműködni a nevelőszülői tanácsadóval és a gyámi gondozói tanácsadóval, 

– segíteni a gyermek megfelelő pályaválasztását, biztosítsa a továbbtanulását, 

pályakezdését a gyermek képességeit és az adott lehetőségeket figyelembe véve, 

– a pályaválasztási döntésekbe bevonni a nevelési, továbbtanulási, pályaválasztási 

tanácsadó intézménye-ket, szakszolgálatokat, 

– folyamatos kapcsolat fenntartására a szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetek 

képviselőivel és szükség esetén igénybe venni szolgáltatásaikat. 

6. Ellát gyámsággal összefüggő feladatokat 


– a gyámi feladatokat ellátni, a nevelt gyermek vagyonát kezelni az ezekkel 

kapcsolatos jogszabályi előírások és eljárásrend betartásával, 

– képviselni, érvényesíteni a gyermek jogait és érdekeit a gyermeket érintő 

helyzetekben és igénybe venni minden indokolt esetben jogász segítségét, 

135

– eligazodni az alanyi jogon járó, valamint az adható – szociális, egészségügyi, 

oktatási – juttatások és szolgáltatások körében, a nagykorúsággal és az önálló 

életvitellel kapcsolatos jogszabályokban, 

– igényelni a különböző juttatásokat, 

– előkészíteni a nála elhelyezett nagykorúvá váló fiatal számára az utógondozói 

ellátást, 

– segítséget nyújtani az önálló életkezdéséhez. 

7. Vezeti az előírásoknak megfelelő dokumentumokat, információkat gyűjt és 

eleget tesz beszámolási kötelezettségének 


– az előírásoknak megfelelően vezetni a dokumentumokat és teljesíteni 

beszámolási kötelezettségét, 

– megőrizni és rendszerezett formában tartani a gyermek személyes iratait, a 

gyermek vagyonának keze-lésével, egészségügyi ellátásával és iskolai 

pályafutásával kapcsolatos dokumentumokat, 

– nyomon követni és dokumentálni a nevelt gyermek élettörténetét, ennek 

érdekében ismerni az élettör-ténet-könyv elkészítésének, szerkesztésének 

valamelyik módszerét. 

III. b) A szakképesítés általános szakmai követelményei 

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés 

A nevelőszülő munkája során: 

– a szakma etikai szabályai szerint járjon el, érzékelje a gyermekelhelyezés és a 

segítő tevékenység alapdi-lemmáit, 

– megfelelő empátiával fogadja a hozzáfordulókat, vállalva a szakmai felelősséget, 

– érzékelje és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő kultúrák, szubkultúrák 

sajátosságait, 

– tartsa tiszteletben nevelt gyermeke vallási, kulturális és etnikai hovatartozását és 

biztosítson számára ezeknek megfelelő nevelést, 

– tartsa tiszteletben neveltje döntéseit, értékrendjét, életstílusát, autonómiáját, 

tulajdonságait, személyi-ségi jogait, 

– a szakmai titoktartás szabályai szerint kezelje a birtokába jutott információkat, 

– ismerje fel és kezelje megfelelően a nevelt gyermekkel és annak vér szerinti 

családjával kapcsolatos eset-leges előítéleteit, szerep-összeférhetetlenségét, 

törekedjen ezek kiküszöbölésére, 

– tartsa be szakmai illetékessége határait, 

– ismerje fel a segítő kapcsolatban felmerülő problémáit és erről konzultáljon 

szupervizorral. 

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció 


– ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit, 

– nevelt gyermekével, annak vér szerinti családjával az ő közlési sajátosságaikat 

figyelembe véve kommu-nikáljon, 

– ismerje és megfelelően értelmezze a metakommunikációs és sajátos 

kommunikációs jelzéseket, 

– tudja használni a probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközöket, 

– hallgassa értő figyelemmel neveltjét, 

136

– saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthető érvelésre törekedjen, 

– vegye figyelembe mások szakmai érvelését, legyen képes kulturáltan megvitatni 

azt, 

– legyen tisztában a saját szakterületén használatos szakkifejezések jelentéstartalmával 

és azokat helye-sen alkalmazza, 

– rendelkezzen a különböző helyzetekhez illő, megfelelő kommunikációs 

repertoárral (beszélgetés, meg-beszélés, meggyőzés, konfliktusmegoldás, békítés 

stb.). 

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret 


– rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a 

,,munkaeszköze'', 

– ismerje fel a saját személyiségéből fakadó lehetőségeket, illetve korlátokat az 

adott segítő helyzetben, ezeket mérlegelje a feladatok vállalásakor és vegye 

figyelembe a végrehajtás során, 

– önelemzési módszerekkel rendszeresen végezzen önértékelést, 

– empátiáját, együttműködési készségét, feszültségtűrését, konfliktuskezelési 

képességét folyamatosan fejlessze, 

– viselkedjen és döntsön felelősen, vállalja tevékenységének következményeit, 

– védje személyiségét, ismerje fel a kiégés figyelmeztető jeleit, vegye igénybe 

szakember (szupervizor) segítségét. 

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 

– a beiskolázási feltételek igazolása; 

– a képzési idő teljesítésének igazolása; 

– eredményes beszámolók az elméleti tantárgyblokkokból: 

= ismeretek a gyermekről, 

= ismeretek a családról, 

= ismeretek a társadalomról; 

– a szakmai vizsga időpontja előtt harminc nappal leadott, maximum 10 gépelt 

oldal terjedelmű záródolgozat. 

2. A szakmai vizsga részei 

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. 

a) A szóbeli vizsga témakörei és időtartama: 

– társadalmi és gyermekvédelmi alapismeretek, 

– a nevelőszülői tevékenység és a gyermek szükségleteihez, fejlődéséhez 

kapcsolódó háttérismeretek. 

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely a felsorolt két témakörből egy-egy 

kérdést tartalmaz. 

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi 

Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az 

összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra 

elküldi a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Szakképzési Osztályá-ra. 

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: témakörönként 15 perc. 

b) A gyakorlati vizsga részei és időtartama: 

– Előzetes vizsgafeladat: 

137

A szakmai gyakorlat során elkészített záródolgozat. 

– Bizottság előtt végzett feladat: 

A záródolgozat védése 

A záródolgozat védésének időtartama maximum 15 perc. 

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 

a) A szóbeli vizsga tartalma 

Az alábbi tantárgyblokkok legfontosabb fogalmainak és összefüggéseinek ismerete 

és ezek kapcsolata a nevelőszülő munkájával 

– ismeretek a gyermekről, 

– ismeretek a családról, 

– ismeretek a társadalomról. 

b) A gyakorlati vizsga tartalma 


A záródolgozat élettörténetet vagy esetet vagy problémaismertetőt mutat be. 


A záródolgozat megvédése során a hallgató választ ad az esetmegbeszélő csoport 

vezetőjének 10 nappal a vizsga előtt leadott kérdéseire. 

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei 

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes 

részei alól felmentés nem adható. 

5. A szakmai vizsga értékelése 

A vizsgázót szakmai tudása, az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján 

szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni: 

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése 

A szóbeli vizsgarészek témaköreit külön-külön, 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell 

értékelni, s ezek átlagából kell képezni a szakmai elméleti vizsga osztályzatát. 

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése 


A záródolgozatot az esetmegbeszélő csoport vezetője a szakszerűsége alapján 1– 

5-ig terjedő érdemjegy-gyel értékeli. 


Védést 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. 

A két részjegyből kell képezni a gyakorlati vizsga osztályzatát. 

c) A szakmai vizsga értékelése 

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit 

teljesítette. 

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vagy a gyakorlati vizsga 

bármelyik részéből elégtelen jegyet kapott. 

A sikertelen szakmai vizsga, pótvizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában 

érvényes vizsgakövetel-mények szerint – legfeljebb két éven belül megismételhető. 

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgy-ból kell tenni, amelyből a vizsgázó 

tudását elégtelenre minősítették. 

V. Egyéb tudnivalók 

1. Beiskolázási feltételek: 

– beöltött 25. életév, 

138

– legalább alapfokú iskolai végzettség, 

– a 60 órás nevelőszülői felkészítő tanfolyam eredményes elvégzése. 

2. A képzési idő teljesítésének igazolása: 

– a központi programban leírt szerkezetű, minimum 120 elméleti órán való 

részvétel igazolása, 

– a 100 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása, 

– a központi programban leírt szerkezetű, minimum 80 óra intézményi gyakorlat 

teljesítésének igazolása. 

Nevelőszülő szakképesítés kompetencia-területei 

Tulajdonságprofil: 

A Jogi- és adatvédelmi alapismeretek 

B Gyermeki jogok nemzetközi és hazai szabályai 

B A gyermekvédelem jogi szabályozása 

B Családjogi alapismeretek 

B Gyermek- és fiatalkorúak büntethetősége 

C A közoktatási jogszabályok 

C A szociális és társadalombiztosítási ellátások jogi szabályozása 

C Az egészségügyi ellátások szabályai 

B A közigazgatás szervezete és intézményei 

D Szociálpolitikai alapok 

C A szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái 

D Az állami beavatkozás és az azt meghatározó ideológiák és érdekek 

C A problémának definiált társadalmi jelenségek és ellátások, eszközök 

C Az inkluzió, integráció és a differenciált nevelés bölcsődei lehetőségei 

B Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló ellátások, intézkedések 

A A szakma etikai szabályai és dilemmái 

B A szakmai együttműködés etikai szabályai 

A Kompetencia határok 

B Az egyén társadalmi meghatározottsága 

C Társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelődésük okai 

C Mai magyar társadalom rétegződése 

B A szegénység kialakulásának okai, jellemzői és megjelenési formái 

B Deviáns jelenségek és kialakulásuk okai 

C A szükségletek és erőforrások feltárásának módszerei 

C A család fogalma, funkciói és struktúrája 

C Családi szerepek és szerepkonfliktusok, a családi életciklusok 

B Az emberi szükségletek 

C Életmód, kultúra fogalma, az etnikai kisebbségek sajátosságai 

B A család, mint támogatórendszer és mint problémaforrás jellemzői 

C Énvédő technikák 

A Nondirektív beszélgetés 

C A segítő beszélgetés jellemzői 

B Az önismeret forrásai 

C Fejlődéslélektani alapismeretek 

B A lelki fejlődés meghatározói 

B A lelki fejlődés életkori szakaszai 

139

C A kötődés és biztonságérzet fontossága 

B A szocializáció folyamata és színterei 

B Az előítéletek kialakulásának okai és működésének jellemzői 

B A szerep fogalma és jellemzői 

B A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módjai 

B A kommunikáció fajtái, kommunikációs zavarok 

B Vonzalmak és taszítások jellemzői 

B Az együttműködés szociálpszichológiai jellemzői 

B A szociális identitás kialakulásának összefüggései 

A A segítés pszichológiai összefüggései 

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: 

Szakmai kompetenciák: 

5 

B Tanulási folyamat, tanulás-segítés 

B A nevelési hatáskeltés pszichológiai alapjai 

B Nevelési stílusok és attitűdök 

B A nevelői szerep összefüggései 

B Sikerek és kudarcok a nevelésben 

B A gyermek biológiai fejlődését meghatározó tényezők 

B Életkori szakaszok és jellemzői 

B Rendellenes fejlődésre utaló tünetek 

A A leggyakoribb gyermekbetegségek és tünetei 

A Elsősegélynyújtás 

A A rendellenességet, kóros állapotot jelző tünetek 

A A tünetek enyhítésének technikái és módszerei gyermekkorban 

A A gyógyszerek használatának és tárolásának szabályai 

A Védőoltások és kísérő tüneteik 

A Az akadály-mentesítés és a balesetmegelőzés szabályai, technikái 

B A gondozás célja, feladatai, célcsoportjai 

A A gondozás, mint a nevelés eszköze 

A A testi gondozás módszerei, szabályai 

A A mentális fejlődés segítése 

A A gyermekek kapcsolatainak fejlesztése 

1 Elemi szintű számítógéphasználat 

5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 

5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 

5 Kézírás 

5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 

5 Köznyelvi beszédkészség 

4 Olvasott szakmai szöveg megértése 

4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 

4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 

4 Szakmai nyelvű beszédkészség 

4 Információforrások kezelése 

4 Szabadkézi rajzolás 

5 Elemi számolási készség 

1 Elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök és kötszerek használata 

1 Gyermekjátékok használata 

1 Informatikai eszközök használata 

1 Híradástechnikai eszközök használata 

140

Elhivatottság, elkötelezettség 

Megbízhatóság 

Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság 

Türelmesség 

Rugalmasság 

Döntésképesség 

Állóképesség 

Stressztűrő képesség 

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 

Személyes kompetenciák: 

6 

Kézügyesség 

Mozgáskoordináció (testi ügyesség) 

Testi erő 

Térérzékelés 

Kapcsolatteremtő készség 

Empátia 

Segítőkészség 

Közérthetőség 

Adekvát kommunikáció 

Konfliktuskezelő készség 

Információgyűjtés 

Általános ismeretek speciális helyzetben való alkalmazása 

Problémaelemzés, -feltárás 

Helyzetfelismerés 

Rendszerben való gondolkodás 

Gyakorlatias feladatértelmezés 

Nyitott hozzáállás 

Példa egy szakmai követelménymodul kidolgozására: 

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 

A gyermek képességeinek kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok 

A szakmai követelménymodul tartalma: 

Feladatprofil: 


Megalapozza és fejleszti a gyermek tanulási, önművelési, művelődési szokásait, 

igényeit 



Biztosítja a gyermek számára a szakszerű segítségnyújtás lehetőségét 

Törekszik a szociokulturális és az adottságokból eredő hátrányok csökkentésére 


Gondoskodik a szellemi és erkölcsi fejlődést szolgáló, kulturális értékekhez való 

hozzájutásról 

Elősegíti a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó családba való visszakerülését 


C A gyermek képességei 

C Speciális élethelyzetből adódó lélektan 

141

C Különleges és speciális szükségletű gyermekek 

C A gyermek magával hozott normái és szokásai 

C A játék és a tanulás személyiségfejlődésben betöltött szerepe 




5 Kézírás 










4 Mennyiségérzék 


1874-06 




Módszerkompetenciák: 

9 




3 Háztartási eszközök használata 

3 Kerti eszközök használata 

3 Papír, fonal, textíliák, színes ceruzák (dekorációs eszközök) használata 



Testi erő 

Tájékozódás 


Felelősségtudat 





Szervezőkészség 


Empatikus készség 



Konfliktusmegoldó készség 





142

8 





Kreativitás, ötletgazdagság 

Problémaelemzés, -feltárás 










5 Kézírás 












1874-06 





9 









Testi erő 






143













A hivatásos nevelőszülő szakképesítés vizsgáztatási követelményei 

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 

– a beiskolázási feltételek igazolása; 

– a képzési idő teljesítésének igazolása; 

– eredményes beszámolók az elméleti tantárgyblokkokból: 

= ismeretek a gyermekről, 

= ismeretek a családról, 

= ismeretek a társadalomról; 

– a szakmai vizsga időpontja előtt harminc nappal leadott, maximum 10 gépelt 

oldal terjedelmű záródolgozat. 

2. A szakmai vizsga részei 

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. 

a) A szóbeli vizsga témakörei és időtartama: 

– társadalmi és gyermekvédelmi alapismeretek, 

– a nevelőszülői tevékenység és a gyermek szükségleteihez, fejlődéséhez 

kapcsolódó háttérismeretek. 

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely a felsorolt két témakörből egy-egy 

kérdést tartalmaz. 

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi 

Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az 

összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra 

elküldi a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Szakképzési Osztályá-ra. 

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: témakörönként 15 perc. 

b) A gyakorlati vizsga részei és időtartama: 


A szakmai gyakorlat során elkészített záródolgozat. 


A záródolgozat védése 

A záródolgozat védésének időtartama maximum 15 perc. 

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 

a) A szóbeli vizsga tartalma 

Az alábbi tantárgyblokkok legfontosabb fogalmainak és összefüggéseinek ismerete 

és ezek kapcsolata a nevelőszülő munkájával 

– ismeretek a gyermekről, 

144

– ismeretek a családról, 

– ismeretek a társadalomról. 

b) A gyakorlati vizsga tartalma 


A záródolgozat élettörténetet vagy esetet vagy problémaismertetőt mutat be. 


A záródolgozat megvédése során a hallgató választ ad az esetmegbeszélő csoport 

vezetőjének 10 nappal a vizsga előtt leadott kérdéseire. 

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei 

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes 

részei alól felmentés nem adható. 

5. A szakmai vizsga értékelése 

A vizsgázót szakmai tudása, az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján 

szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni: 

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése 

A szóbeli vizsgarészek témaköreit külön-külön, 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell 

értékelni, s ezek átlagából kell képezni a szakmai elméleti vizsga osztályzatát. 

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése 


A záródolgozatot az esetmegbeszélő csoport vezetője a szakszerűsége alapján 1– 

5-ig terjedő érdemjegy-gyel értékeli. 


Védést 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. 

A két részjegyből kell képezni a gyakorlati vizsga osztályzatát. 

c) A szakmai vizsga értékelése 

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit 

teljesítette. 

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vagy a gyakorlati vizsga 

bármelyik részéből elégtelen jegyet kapott. 

A sikertelen szakmai vizsga, pótvizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában 

érvényes vizsgakövetel-mények szerint – legfeljebb két éven belül megismételhető. 

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgy-ból kell tenni, amelyből a vizsgázó 

tudását elégtelenre minősítették. 

145

7. A gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek 

ellátását célzó szakmai képzési szükségletek 

diagnosztikája 

7.1 Az ország legfőbb kihívásai a projekt problematikájára 

vonatkozóan 

Hazánkban használják a nevelőszülő helyett a hagyományos nevelőszülő 

fogalmat, amelyet a Gyermekek védelméről szóló törvény – tartalmi részének - és a 

hozzákapcsolódó rendeletek terminológiája nem alkalmaz, nem ismer. Hazánkban 

működik olyan szervet, amelyben csak hivatásos nevelőszülők tevékenykednek, több 

azon szervezetek száma, ahol viszont csak nevelőszülők (köznyelv szerinti 

hagyományos nevelőszülők) munkálkodnak. Azonban jellemzően többségben 

olyanok működnek, amelyekben nevelőszülőket és hivatásos nevelőszülőket 

egyaránt találunk. Minden szervezetnek egy hálózata van, nincs külön 

„hagyományos és hivatásos nevelőszülői hálózat”. A nevelőszülői hálózat egy 

szakmai egység, amelyben nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők és speciális 

hivatásos nevelőszülők biztosítanak otthonukban, vagy nevelőszülői házban 

gondozást, nevelést a náluk elhelyezetteknek. 

A nevelőszülő a Ptk-t figyelembe véve létesített nevelőszülői jogviszony keretében, 

a működtetővel kötött együttműködési megállapodás alapján saját háztartásában 

biztosítja a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek teljes körű, vagy 

utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt otthont nyújtó ellátását. A nevelőszülők 

felkészítése 60 órás, ennek első része egy 28 órás döntés-előkészítő program, a 

második, pedig egy 32 órás nevelőszülői tanfolyam. A döntés-előkészítő program – 

ha saját, ha együttműködés alapján, pl. FIKSZ – döntéssel kell, hogy véget érjen. A 

29/2003.(V.20.) ESZCSM rendelet 6 §-a alapján a program oktatói a résztvevők 

alkalmasságát figyelembe véve döntenek, hogy „a résztvevő jelentkezzen-e a 

helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra”. A tanfolyam sikeres elvégzéséről a 

jogszabályban meghatározottnak megfelelő tanúsítványt állítanak ki, amelyben 

tanfolyami képzettségként szerepel, hogy „nevelőszülő”. 

A hivatásos nevelőszülő a Mt. alapján – kvázi munkaviszonynak tekintve - 

foglalkoztatási jogviszony keretében otthont nyújtó ellátást biztosít gyermekvédelmi 

gondoskodásban, illetve utógondozói ellátásban részesülő gyermeknek, fiatal 

felnőttnek. A hivatásos nevelőszülő a 60 órás nevelőszülői felkészítő tanfolyamon túl 

– ma már két év gyakorlati tevékenység után – egy 300 órás OKJ-s tanfolyammal 

rendelkezik. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő 

szakképesítéssel végezhető a hivatásos nevelőszülői tanfolyam, de ennek megléte a 

nevelőszülő számára is előnyös mert ezt a díjazásánál is (törvényi előírás) kötelező 

figyelembe venni 

A speciális hivatásos nevelőszülő szintén ilyen foglalkoztatási jogviszony 

keretében biztosítja a nála elhelyezett beilleszkedési, tanulási vagy magatartási 

zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, vagy egyéb körülmények miatt speciális ellátást 

igénylő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek, illetve utógondozói 

ellátásban részesülő fiatal felnőtt teljes körű, vagy otthont nyújtó ellátását. A 

tevékenység ellátásához a 300 órás szakképzés meglétén túl szükséges egy 

146

továbbképzés, amely100 órás tanfolyam, s ez 80 elméleti és 20 gyakorlati 

órából áll. 

I. Fejlesztési igények: 

pályázati lehetőség nevelőszülői és nevelőszülői tanácsadói tréningekre, 

célirányos továbbképzésekre- a normatíva nem fedezi 

nagy méretű nevelőszülői hálózatok kisebb szakmai egységekre történő 

bontása (gyermekszám alapján) 

szakmai egységekhez szakemberek rendelése (szakmai vezető, 

pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, családterapeuta, 

szupervízor) a lakásotthonokhoz hasonlóan (az alapellátás és az oktatásinevelési 

intézmények szakemberei nem, vagy csak hosszú várakozási idővel 

fogadják a nevelőcsaládokban élő gyermekeket) 

különleges és speciális nevelőszülők és hivatásos nevelőszülők képzése, 

foglalkoztatása 

nevelőszülői tanácsadó és családgondozó (nevelt gyermekek vérszerinti 

családjának gondozása) munkakör szétkapcsolása (vagy marad egy 

munkakör, de kevesebb gyermekszámmal) 

nevelőszülői tanácsadók célirányos szakmai továbbképzésének országos 

szintű összehangolása 

a nevelőszülők országos nyilvántartásába kerüljön rögzítésre a nevelőszülői 

jogviszony esetleges megszűnésének ténye és oka 

rendkívüli szakmai alkalmasság felülvizsgálata szempontrendszerének 

kidolgozása 

egységes, országos szoftverre épített kommunikációs hálózat kiépítése a 

gyermekvédelemben a gyorsabb és költséghatékonyabb információáramlás 

érdekében 

II. Megoldandó problémák: 

4 vagy annál több gyermeket nevelő nevelőszülők számára segítő személyzet 

biztosítása (ez most kizárólag a hivatásos nevelőszülők számára biztosított, 

de nem minden hálózat tudja finanszírozni) 

adminisztráció ésszerűsítése, csökkentése 

nevelőszülő és vérszerinti család kapcsolata, együttműködése 

hangsúlyozottabban jelenjen meg a tanfolyami képzésben és a 

továbbképzésekben 

nevelőszülői érdekképviselet létrehozása helyi szinten 

a nem-együttműködés eseteinek konkrétabb meghatározása a nevelőszülői 

jogviszonyban, szankciói; nevelőszülői jogviszony azonnali felmondásához 

több szakmai támpont szükséges 

testvérsorok elhelyezése (bontás lehetőségeinek vizsgálata az 

ellátórendszerben): kevés hivatásos nevelőszülőt tudnak alkalmazni a 

hálózatok, a „hagyományos” nevelőszülők pedig nem fogadhatnak hosszú 

testvérsorokat a gyermekszám-határ miatt 

147

III. Jogszabály módosítást igénylő kérdések: 

a. A nevelői tevékenység munkaviszonynak számítson, de legalább szolgálati 

időnek 

b. Nyugdíjjogosultság kérdése 

c. hivatásos nevelőszülők segítőjének díjazása, szabadság-kiadása 

d. Nevelőszülőnek történő jelentkezés jogszabályban meghatározott feltételeinek 

bővítése (pl. kötelező pszichológiai vizsgálat) 

e. Ideiglenes hatályú elhelyezés lehetősége minden működő nevelőszülőnél 

f. Ismeretlen állampolgárságú gyermek sorsának rendezése a gyermek 

mindenek felett álló érdekeit szem előtt tartva 

g. hivatásos és ideiglenes nevelőszülőknél korhatár-különbségre vonatkozó 

szabályozás felülvizsgálata 

h. nevelőszülői jogviszony felfüggesztésének lehetősége a vizsgálatok idejére pl. 

abúzus gyanúja-ártatlanság vélelme 

i. azonnali gondozási hely-változtatás konkrét eseteinek részletesebb 

jogszabályi kidolgozása 

j. a különböző gondozási helyeken élő testvérek kapcsolattartásának 

szabályozása és finanszírozásának kérdése 

k. NM rendelet mellékletében a különböző beosztásokhoz kötelező óraszámot 

meghatározni 

l. Megszűnt nevelőszülői jogviszonyok esetén jogszabályi kötelezettség a 

nevelőszülőre vonatkozó dokumentáció megőrzésére (tanúsítvány, 

családértékelés, pszichológiai vizsgálat stb.) 

m. 261/2002. (XII.18) Korm.rend.ben foglaltaknál szélesebb körben 

meghatározni, hogy ki tehet javaslatot a rendkívüli szakmai alkalmassági 

felülvizsgálatra 

n. éves felülvizsgálat kötelező elemeinek jogszabályban történő rögzítése 3 

A tanfolyami alapképzés megfelelősége (erős pontok) 

Jó alapot és egységes szemléletet jelent. Több évtizede kifejlesztett, folyamatosan 

továbbfejlesztett, több országban használt képzési forma. 

A képzők között nevelőszülők is vannak. A nevelőszülő-jelöltek és a képző 

nevelőszülő közötti tapasztalatcsere során a nevelőszülő-jelöltek tárgyilagosan, nem 

az indulatokra, érzelmekre összpontosítva összegyűjthetik bizonytalanságaik 

forrásait, közösen megkeresve azokat az eszközöket, amelyek segítségével 

önmaguk biztonságérzetére szert tehetnek. 

A csoportos képzés szervezeti kerete lehetőséget ad arra, hogy a nevelőszülő 

családok biztonságérzése pozitív irányba mozduljon el. A képzést együtt elvégzett 

nevelőszülő családok támaszt jelentenek egymás számára, könnyebben oldják meg 

a váratlan problémákat. Érzelmi megterhelésük ezáltal nagymértékben csökkenhet. 

3 A fenti problémákat, javaslatokat a módszertani hálózatunk által működtetett munkacsoportunk 

állította össze a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet felkérésére. Munkacsoportunkban minden 

nevelőszülői hálózat képviselteti magát, így ez egy országos összegző véleménynek tekinthető a 

szolgáltatók oldaláról. 

148

A képzés nevelőszülők, örökbefogadó szülők, helyettes szülők, gyermekotthonban, 

lakásotthonban és a szakellátás más területein dolgozó szakemberek részére is 

ajánlott. 

A képzési folyamatban a nevelőszülői szerep ellátásához szükséges szakismeret és 

készségek kialakítása és fejlesztése mellett a képzés ideje alatt a családlátogatások 

alkalmával a leendő befogadó családok a képzők segítségével és támogatásával 

folyamatosan értékelik teljesítményüket. Megfogalmazásra kerülnek az erősségek és 

a fejlesztési területek. 

Vizsgálatunk során feltárt szakmai képzési szükségletek (gyenge pontok) 

A nevelőszülők és a szakemberek képzési szükségleteinek feltárására 46 kitöltött 

kérdőív állt rendelkezésünkre. Lényeges megállapítások: 

a. Olyan specializációkat szeretnének, amelyek közel állnak a saját megoldandó 

problémáikhoz. 

b. Semmilyen együttműködésre nem gondolnak más nevelőszülőkkel, 

intézményekkel, asszisztensekkel, sem valamilyen fejlesztés megvalósítására. 

c. Általános vagy speciális képzést szeretnének, egyénre szabott, gyakorlatias 

és fakultatív formában. 

d. Mások tapasztalatait szeretnék megismerni. 

e. Kevés igény az aktualizált tudásra. 

f. Kevés igény a mentális felfrissülésre. 

g. A drága szakképzések hathatós anyagi támogatására van szükség. 

Összefoglalva a kutatások azt mutatják, hogy: 

A szakmai képzéseknek a mindennapi problémákból kell kiindulniuk, azokra 

válaszolniuk (pl. esettanulmányok) 

Legfontosabb a pszichológia és a gyakorlat kapcsolata, az együttműködést 

megkönnyítő kommunikáció ismeretei 

A tréning-típusú gyakorlatok ismétlődjenek, és érintsék az egész szervezetet. 

Jövőkép: 

A nevelőszülői képzéseket kiemelve az alábbi fejlesztendő területek jelölhetők meg, 

ami egyben jövőképnek is tekinthető (bár abban az ágazati minisztérium véleménye 

hangsúlyosabb, mivel a legtöbb pont érzékenyen érinti a költségvetést): 

a. A nevelőszülői tanfolyamok kompetencia alapúak, ami kompetenciák 

fejlesztése az éves továbbképzéseken megoldható, ám a gyakorlati rész 

hiányzik a képzésből. Megoldás lehet erre a tanfolyamon résztvevő 

nevelőszülők környezetében élő már „működő” nevelőszülők bevonása a 

képzésbe, ahogy pl. az OKJ-s nevelőszülői szakképzésben is terephelyként 

definiálódik a nevelőszülő-társ otthona. 

b. A hivatásos nevelőszülők számára biztosítandó segítő személyzet mintájára a 

több gyermeket nevelő nevelőszülők számára is szükséges lenne valamiféle 

hasonló megoldás mentálhigiénés védelmük biztosítására. 

149

c. A különleges és speciális szükségletű gyermekeket nevelő nevelőszülők 

számára – bár 2007-2008-ban az SZMI-nél 22 fő sikeres vizsgát tett – 

nehezen elérhető a képzés, a továbbképzés. Jelenleg az egyes hálózatok 

saját hatáskörükben, saját eszközeikkel igyekeznek biztosítani pl. a 

nevelőszülőnél speciális szükségletűvé váló gyermekek további optimális 

gondozásának feltételeit, ugyanígy a gyakoribb esetben, a különleges 

szükségletű gyermekeket gondozó nevelőszülők támogatása is helyben 

megoldandó probléma. 

Visszatekintve az utóbbi évek, évtized tendenciáira: a költségvetés, a fenntartók 

törekvése az otthont nyújtó ellátást nevelőszülőnél történő elhelyezéssel megoldani, 

természetesen a lakásotthoni elhelyezés alternatívájának megtartásával (hiszen nem 

minden gyermek számára optimális a nevelőszülői elhelyezés, bár kétségtelenül 

költséghatékonyabb). Ez azonban azt jelenti, hogy olyan szükségletű gyerekek, 

olyan hosszú testvérsorok kerülnek –sokszor egyik napról a másikra- a 

nevelőszülőkhöz, akiknek fogadására adott esetekben nincsenek (nem lehetnek) 

felkészülve. A nevelőszülő a személyiségével dolgozik, csakúgy, mint az őt segítőellenőrző 

tanácsadó: a képzések, továbbképzések minden területén nagyobb 

hangsúlyt kell fektetni a szakmai személyiség gondozására, fejlesztésére. 

7.2 Képzés és szakmai továbbképzés: lehetséges eljárások a 

problémák megoldására 

Korlátok: 

A nevelőszülők magánélete és munkakörük összemosódásából származó 

érzékenyebb pszichés egyensúlyuk kereteket igényel. Ezt azonban a 

nevelőszülő családok nehezen fogadják el. A képzés során cél lenne, hogy 

a nevelőszülő családok felismerjék és elfogadják, hogy a nevelt gyermek 

érdekét szolgálja az is, amit önmagukért tesznek. Az alapképzés a 

gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek szükségleteire épít. Cél, 

hogy a nevelőszülők a rájuk bízott gyermek szükségletei mellett saját 

mentálhigiénés egészségüket szolgáló lehetőségeiket is felismerjék és 

felvállalják. 

A képzés második szakasza egy mindössze 32 órás tanfolyam, mely során a 

résztvevők jogi, társadalmi, pedagógiai, pszichológiai és egészségügyi 

ismereteket sajátítanak el. Így a döntés-előkészítő programmal együtt 60 óra 

alatt készülnek fel a jelöltek nevelőszülői feladataik ellátására. Egyes 

felvetések szerint kérdéses, hogy ennyi idő alatt milyen mélységben 

sajátítható el az adott ismeretanyag. 

Képzési szükségletek – lehetőségek 

Képzési igények a kérdőíves vizsgálat szerint 

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek képzési igényének vizsgálatára 46 

kitöltött kérdőív állt rendelkezésre. A képzési igények vizsgálatát együtt kezeltük 25- 

28.kérdésekkel, amelyekre a válaszadók maguk fogalmazták meg a képzésekkel 

kapcsolatos elvárásaikat. 

150

22. kérdés: Milyen képzési tevékenység segítené a munkájában? 

A különböző statisztikai mérőszámok egyértelművé teszik, hogy a válaszadó 

gyermekvédelemben dolgozó szakemberek leginkább a saját feladatukhoz szorosan 

kapcsolódó, speciális képzést tartanák a legfontosabbnak, az 1,64-es átlagérték és 

az 1-es módusz az alacsony szórás mellett ezt kellően alátámasztja. Sajnos a kérdés 

további elemzése nem történik meg a kérdőívben, így nem lehet tudni, hogy ki mit 

gondol pontosabban a saját feladatához kapcsolódó speciális képzés alatt, így ez 

nem feltétlenül segíti a képzések kialakítását, tartalommal való megtöltését. A 

„képzési gyakorlat” alatt a válaszadók vélhetőleg a képzések gyakorlatiasságát 

értették, a bizonytalan értékek, a legmagasabb szórásérték a megfogalmazás 

pontatlanságára hívja fel a figyelmet. A képzések gyakorlatorientáltsága viszont (a 

későbbiekben ez még hangsúlyozódik) kiemelten fontos a nevelőszülők számára. A 

munkahelyi kommunikációval kapcsolatosan sem tisztázott, hogy a nevelt gyermekek 

irányába folytatandó kommunikációs képzésről vagy az együttműködést elősegítő 

képzésről van-e szó, a közepes pozíció egyszerre utal a kérdés fontosságára és meg 

nem értettségére. A gyermekvédelmi rendszer legalsó fokán álló nevelőszülők 

számára legkevésbé fontos a munka szervezeti problémáival és a technikai 

eszközökkel kapcsolatos képzés, ami érthető, mert egyrészt a „családi házas” modell 

elterjedése a rendszert kizárja az ajtókon kívülre, másrészt a használatba vont 

eszközök többsége egyszerű háztartási eszköz, amelyeket a mindennapokban is 

használnak. Az elképzelések nem terjedtek ki semmilyen együttműködési formára 

más nevelőszülőkkel, intézményekkel illetve pl. sajátos képességfejlesztő 

eszközrendszer használatára. 

23. kérdés; Milyen típusú képzés segítené a munkájában előforduló kritikus 

események kezelésében? 

A kritikus események kezelését a válaszolók szerint elsősorban pszichológiai jellegű 

képzéseken való részvétellel tudnák eredményesebben kezelni. A pszichológiai 

ismereteik szélesítését messze a legfontosabbnak illetve a leghatékonyabbnak 

gondolják a krízisek megoldásában. Meglepő, hogy a csapatmunkára való felkészítés 

és kommunikációs képzés sokkal kevésbé tűnik számukra fontosnak, pedig a 

nevelőszülők meglevő képzettsége (ugyan erre nem tér ki a kérdőív) sokkal inkább 

feltételezi, hogy nem önállóan, hanem szakemberek bevonásával tudnák hatékonyan 

kezelni a problémákat. A pszichológiai jellegű képzések, módszerek alkalmazása 

megfelelő alapot kíván, kérdés, hogy a nevelőszülőként dolgozók rendelkeznek-e 

ezzel. Kellő megalapozottság hiányában a pszichológiai eszköztár használata 

kudarcra, tévedésre illetve károkozásra van ítélve. Az ilyen jellegű képzések 

indításánál mindig szükséges a meglevő ismeretek, attitűdök mérése. Az 

együttműködés és kommunikáció fejlesztése éppenséggel megalapozhatná a 

pszichológiai jellegű képzéseket, nehezen képzelhető el pl. jó kommunikáció nélkül a 

hatékony segítségnyújtás. A negyedikként rangsorolt „technikai/specializált képzés” 

megfogalmazás tartalma sajnos ismét nem egyértelmű, így az értelmezésből 

kihagyható. 

24. kérdés; Milyen képzést tart megfelelőnek önmaga számára? 

A nevelőszülők a legfontosabbaknak a pszichológiai ismereteik szélesítését, az új 

munkamódszerek megismerését és az aktuális tevékenységükhöz kapcsolódó 

speciális ismeretek megszerzését tartják. Hasonló értelemben közelíthető meg az 

„esetleges jövőbeli tevékenységek” választási lehetőség is. A szervezeti ismeretekkel 

151

kapcsolatosan már tárgyaltuk az érdektelenség okát, a jogi ismeretek iránti 

érdektelenség viszont az 1-es módusz- és a legmagasabb szórásérték 

figyelembevételével már nem egyértelmű. A mintában az újonnan érkezők a 

magyarországi munkaerő-piaci helyzet miatt magasabban kvalifikáltak, másfajta 

igényekkel rendelkeznek, mint idősebb társaik például a joggal kapcsolatos 

ismeretek terén. A szociális ellátásban régebb óta dolgozók másfajta munkahelyi 

szocializációt éltek meg a nagy gyermekgondozási intézmények idején, amikor a 

feladatok ellátásában erőteljesebb munkamegosztás érvényesült. A specializálódás 

vélhetőleg nagyobb fokú együttműködési kényszert és attitűdöt alakított ki az 

emberekben, kevésbé gondolják, hogy a nevelőszülőkre háruló minden feladattal 

kapcsolatosan nekik kellene megfelelniük. 

A képzést tanulási oldalról öten közelítették meg, a képzés számukra ismeretátadás 

és szerzés. Hat fő a képzés céljainak megfelelően határozta meg a kifejezést, a 

képzés célja véleményük szerint, hogy javítsa a munkavégzés hatékonyságát, 

fejlessze az egyént, a szervezetet. Szintén hatan a képzés tartalmára, módszereire 

tettek megjegyzéseket, olykor egymásnak ellentmondókat, elképzelésük szerint a 

képzés legyen általános vagy speciális tartalmú, egyénre szabott, gyakorlatias illetve 

szabadon választható. 

25. kérdés; Egy képzésben szeretném… 

A válaszadók fele kiemelte a képzésekkel kapcsolatosan, hogy annak 

gyakorlatiasnak kell lenni és mindennapi munkában alkalmazható ismereteket kell, 

hogy tartalmazzon. A gyakorlatiasságra utaló válaszok magas száma egyértelműen 

utal a továbbképzési rendszer kevésbé hatékony voltára, azaz hogy több olyan 

képzésen kellett, hogy részt vegyenek a nevelőszülők, amit nem tudtak hasznosítani 

munkájuk során. A „kell” kifejezés fontos, ugyanis néhányan jelezték, hogy azt 

szeretnék, ha a képzések szabadon választhatók lennének. A többi választípus 

említése egy-két főre korlátozódik. jogi, szociális, pszichológiai korszerű ismeretek 

mellett a mások tapasztalatait szeretnék még megismerni. 

27. kérdés; Egy képzéstől azt várom, hogy… 

A kérdésre 34 válasz érkezett. A válaszok többsége a gyakorlatiasságra irányul, egy 

képzés akkor hatékony, ha a képzést elvégzők a megszerzett elméleti és főként 

gyakorlati ismereteket munkájukban kamatoztatni tudják, attól jobb szakemberek 

lesznek. Új, aktuális ismereteket hatan várnak el képzéstől, meglepő módon mentális 

felfrissülést elvárásként csak egy fő fogalmazott meg. 

28. kérdés; Egy képzés akkor hasznos, ha… 

A kérdésre kapott 33 válasz döntő többsége (27 fő) megerősíti az előzőekben 

leírtakat, a képzés hasznossága a mindennapi munkában való felhasználhatóságban 

mérhető. A további válaszok közül elemet érdemes még kiemelni, egyrészt két fő a 

hasznosság feltételeként kiemeli a képzések folyamatosságát, újabb két fő pedig a 

továbbtanulás, továbblépés lehetőségét is. 

29-32. kérdés 

Legkevésbé a szervezetek problémáinak képzéssel való megoldását tekintik igaznak, 

ami meglehetősen ellentétes azzal, hogy leginkább azzal értenek egyet, hogy a 

képzésnek a szervezet minden szintjét érintenie kell. Meglepő, hogy a közhely jellegű 

„a képzés hatékony eszköz, hogy javítsa a szolgáltatás minőségét” kijelentéssel való 

152

egyetértés alatta marad a magas támogatottságú időszakonkénti megismétléssel 

szemben. 

Összefoglalva a nevelőszülők képzési igényeit a következőkre hívhatjuk fel a 

figyelmet: 

1. a képzéseknek gyakorlatiasnak, a mindennapi problémákból kiindulónak és 

arra válaszokat megfogalmazóknak kell lenniük (jó módszer lehet erre az 

esetmegbeszélések), 

2. a legfontosabb közvetítendő tartalmak pszichológiaiak illetve az ezt 

megalapozó kommunikációs, együttműködést elősegítő képzések (tréningek), 

3. a képzéseknek ismétlődőnek (begyakorló jellegűnek) és a szervezetet 

egészében érintőnek kell lennie. 

A nevelőszülői tanácsadók és a nevelőszülők részére további specializációra van 

szükség a következő területeken: 

Hogyan: 

a. a nevelőszülő elősegíti a gyermek vér szerinti családba való visszakerülését, 

ennek érdekében együttműködik a családdal illetve örökbefogadó családdal, 

b. segíti a gyermek vallási és lelkiismereti meggyőződésének szabad 

megválasztását, kinyilvánítását és gyakorlását, 

c. segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi 

beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való kapcsolattartáshoz, 

d. megoldhatja a tartósan beteg, fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy 

tanulási zavarokkal küzdő gyermek speciális ellátását, 

e. részt vállalhat a vér szerinti család komplex családgondozásában 

f. elláthatja helyettes szülői feladatokat, ha elvégzi a 21 órás helyettes szülői 

tamnfolyamot. 

Miként: 

Az eddig jól bevált képzések, továbbképzések továbbfejlesztése szükséges, illetve új 

képzési formák bevezetése lehet indokolt- például különleges és speciális 

szükségletű gyermekeket vállaló nevelőszülők képzésénél, továbbképzésénél 

nagyobb hangsúlyt fektetve a „saját élményre”: képzés során ilyen szükségletű 

gyermekeket gondozó-nevelő intézmények látogatásával, továbbképzések során 

esetcsoporttal, szupervízióval. 

153

ÖSSZEGZÉS 

Kutatásaink megerősítik, hogy Magyarországon a gyermekvédelmi gondoskodásra 

szoruló gyermekek szociális és nevelési ellátása jól kodifikált és szervezett. A 

miniszteriális és intézményi szint együttműködik. Az állami és a civil szféra kiegészíti 

egymás munkáját. A gyermekvédelmi szakszolgáltatásat nyújtó intézmények 

módszertani tanácsadást látnak el, és biztosítják a szakemberek együttműködését. 

A szereplők képzésének 2+1-es típusa: (1) a nevelőszülők 60 órás alapképzése – 28 

órás döntés-előkészítő program és 32 órás nevelőszülői tanfolyam, (2) a hivatásos 

nevelőszülők 300 órás – 2/3 elmélet 1/3 gyakorlatból álló szakképzés – OKJ-s állami 

bizonyítvány, (3) a gyermekvédelemben működők kötelező rendszeres 

továbbképzése alapvetően megfelelő. 

Ezeket a specializációkat részletesebben tartalmazza az innovációtranszfer tárgyát 

képező francia szakképzési program, amely hasonló kompetencia területekkel 

dolgozik, de ezek elsajátítására sokkal több időt biztosít, a képzés tematikája jóval 

részletesebb, s az elsajátított ismeretanyag értékelését a gyakorlatban is biztosítja 

független szakemberek bevonásával. Valószínűleg ez sokkal nagyobb motivációt 

biztosít a résztvevők részéről. A francia program anyagának a specializációkra 

telepítése, különösen a vérszerinti családdal s a gyermek fejlődésével (tanulásával) 

kapcsolatos kompetenciaelemei jól beépíthetőek lennének a magyar 

gyermekvédelmi és nevelőszülői képzési rendszer tematikájába: a nevelőszülők 

félévente kötelező 6 órás továbbképzésébe, a hivatásos nevelőszülők képzésébe, 

illetve a nevelőszülői tanácsadó szakirányú továbbképzés megalapításának bázisául 

szolgálhatnának. 

A nevelőszülők szakképzésének fő problémái, és a továbblépés lehetőségei az 

AFUE projekt tükrében: 

Egyfelől nincsen elég munkáltató, alkalmazó, aki státuszt tud fenntartani a hivatásos 

nevelőszülők számára. A szakképzés költségeit (kb. a minimálbér 3-szorosa) nem 

finanszírozzák. A nevelőszülőnek nincsen helyettese 1 éven át, a tanfolyam idején, 

hogy otthagyhassa a családot és a rá bízott gyerekeket. 

Másfelől a meglévő nemzeti szakképzés korszerűsítésére egy olyan alternatív 

szakképzés akkreditációját igényli, amely megőrzi a francia tevékenységekből 

levezetett kompetencia és modulrendszert, és eleget tesz az ECVET egységekben 

tervezés logikájának és tanulmányi idő keretének. Felsőfokú szakképzés keretében 

szükség van Nevelőszülő tanácsadó és diplomásoknak szóló szakirányú 

továbbképzési szakként Komplex családsegítő és támogató tanácsadó képzési 

kínálat kialakítására például a Pécs Tudományegyetemen. 

Megfogalmazódtak olyan kérdések, amelyek további kutatásra tarthatnak számot: 

Milyen figyelmet fordítanak az önkormányzatok a szolgáltatásokra? Mi ezek 

viszonya, aránya más, tehát pénzbeli vagy természetbeni ellátáshoz? 

154

Megteremtették-e, biztosítják-e a preventív gyermekvédelmet? Mutatnak-e, s milyen 

földrajzilag is elhatárolható területi hasonlóságokat a gyermekek családi problémái? 

Jelen beszámolónk korrigálásában közreműködő Kádas István gyermekvédelmi 

szakértőnek az utóbbi tíz év gyermekvédelmi kutatási eredményeket öszefoglaló 

eszmefuttatását a továbbiakban követve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a 

gyermekvédelemnek problématároló funkciója van. Számos, a gyermekkel 

kapcsolatban felmerülő tömeges problémát, társadalmi tényt először a 

gyermekvédelemhez tartozó megoldandó feladatnak vélnek, és akként neveznek 

meg, akkor is, ha nem a gyermekvédelem kompetenciakörébe tartozik. Így a 

gyermekvédelem a mind újabb kérdések megoldatlansága miatt, egyfelől bizonyos 

bűnbak szerepet is betölt, hiszen mindig sokkal több a probléma, mint a 

megoldáshoz rendelkezésre álló kapacitás. A létező intézmények csak nehézkesen 

alkalmazkodnak a változó feladatokhoz, a megelőzés lehetőségei pedig behatároltak. 

Másfelől viszont a gyermekvédelmi tevékenység a gyermekekkel kapcsolatos 

társadalmi problémák indikátoraként (feltárójaként és megjelenítőjeként) is 

funkcionál. 

Egyetérthetünk azzal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodáshoz vezető 

veszélyeztetettség oka legtöbbször vagy anyagi természetű, vagy a szülők 

társadalmi beilleszkedési zavaraiból ered. E két csoport az esetek többségében 

összekapcsolódik. A problémák összekapcsolódása ma is - amikor gyermek pusztán 

anyagi okok miatt nem kerülhet gyermekvédelmi gondoskodásba – jellemző. Ez a 

kutatás nem mérte pontosan a magatartászavarok, a lelki bajok, az elmagányosodás, 

a csavargás formáinak mértékét. Viszont rámutatott a határozott mennyiségi és 

minőségi fejlesztés, az átfogó megelőző tevékenység alapellátás jellegű társadalmi 

intézményrendszere létrehozásának szükségességére, a szakemberszükségletre és 

az ehhez kapcsolódó új képzésformák igényére. 

A gyermekvédelem utóbbi évtizedben legnagyobb figyelmet kiváltó témáiban - mint a 

gyermekbántalmazás, a testi, lelki elhanyagolás, a szexuális abúzus -, a gondozott 

gyermekek már tíz évvel ezelőtt is három szóval, a veréssel, a pénzzel, és az 

alkohollal jelezték, hogy mit jelent számukra a család. Az esetek túlnyomó 

többségénél azonban maga a gyermek is természetesnek veszi a családban fellépő 

konfliktusok erőszakos megoldását, hiszen nevelkedése során erre szocializálódott. 

Emiatt eszébe sem jut az, hogy védekezzen, vagy fellépjen ellene. A területi 

gyermekvédelem szakembereinek kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk az 

iskolakerülő csavargó gyermekek viselkedése mögött meghúzódó okok feltárására, 

már csak azért is, mert ezek a gyermekek igen könnyen válhatnak maguk is 

bűnelkövetőkké. A gyermekek hatékony védelmét ugyanis csak abban az esetben 

lehet biztosítani, ha megfelelő segítő szolgáltatások állnak a gyermek és a család 

rendelkezésére. A gyermekek érdekeinek, jogainak sérelmét nem a gyermek 

„megmentésével”, hanem az egész családi közösség gondjainak megoldásával lehet 

kezelni. 

A családok gazdasági életfeltételeivel, a népesedési helyzet alakulásával 

kapcsolatban vizsgálták a kapcsolatok és a szocializáció viszonyát. A családokban 

az tapasztalható, hogy a megengedő nevelés gyakorlata tért hódítogtt a tekintélyelvű 

nevelési normák rovására. De az is jellemző, hogy a dolgozó anyák nem tudnak kellő 

időt, és ennek hiányában érzelmet nyújtani gyermekeiknek. A gyerekek 

155

szabadabbak, de magukra hagyottak. Egyre kevésbé ellenőrizhető, hogy a felnőtt 

világból a gyerekek mit fognak fel. Még mindig veszélyeztető, fő tényező a tartós 

elhanyagolás és a családon belüli erőszak. Magas a fiatalkorú munkanélküliség, az 

alkoholizmus, a drogfüggőség és a bűnelkövetők száma. Az utóbbiak a 

gyermekkorúak esetében is növekszenek. 

A bűnöző gyerekek többsége nem a veszélyeztetettként nyilvántartottak közül kerül 

ki, és nem felbomlott családban él, de a gyerekek veszélyeztetéséhez családon belüli 

kapcsolati tényezők és szülői magatartásformák is hozzájárulnak. Figyelmet érdemel, 

hogy az egyszülős családokban gyakrabban betegednek meg a gyerekek, 

veszélyeztetettebbek, többen követnek el bűncselekményt és kerülnek 

gyermekvédelmi gondoskodásba. 

A társadalmi átalakulásért a legnagyobb árat többek között a gyermekes családok, 

különösen a többgyerekes, vagy a gyermeket egyedül nevelők fizetik meg. 

Felelősséggel tartoznak a felnőtt generációk a társadalmi alrendszerek – mint pl. a 

közegészségügy, a közoktatás – működtetéséért, funkcióinak betöltéséért, és 

felelősséggel az ezekhez is kapcsolódó gyermekvédelemért. 

A gyermekvédelmi gondoskodásba helyezés különböző okai, a területi, szociális és 

etnikai háttér, a speciális és különleges szükségletek és egyéb akadályok, az iskolai 

pályafutás és a további életesélyek összefüggéseinek vizsgálata folyamatos feladat. 

Fontos, hogy a szakemberek és a kutatók segítségével a döntéshozók és a 

politikusok megismerjék a gyermekvédelmet, lássák a feladatot, az ehhez szükséges 

és rendelkezésre álló szakember-erőforrás helyzetét s a normatívák, a pénzügyi 

feltételek kapcsolatát, legyenek kíváncsiak a szakmai mélységekre. 

A gyermekvédelem nemcsak azok feladata, akik ezt szakmaként művelik, hanem 

össztársadalmi feladat, ugyanúgy, mint pl. az egészség-és a környezetvédelem. Egy 

öregedő társadalomban például fontos, hogy ne az eltartottak számát, hanem az 

eltartói szerepre képes, alkalmas polgárokét gyarapítsák a felnőtté váló fiatalok, így a 

konkrétan gyermekvédelmi gondoskodásból fiatal felnőttként kikerültek is. 

A mai szakembereknek már nincsenek ideológia és politika által épített korlátai, 

könnyen nyithat a gyermekvédelem a társadalom, különösen a helyi közösségek felé, 

segítve, hogy valóban közüggyé, közös felelősséggé és közérdekké váljék a 

gyermekek és fiatalok védelme. A gyermekvédelem eredményességének, 

hatékonyságának és fejlődésének kulcsa a helyi önkormányzatok, civilszervezetek, a 

helyi társadalom, de különösen a felelősséggel bíró helyi értelmiség kezében van. 

156

BIBLIOGRÁFIA 

„A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és 

elhanyagolás megelőzésére, és kezelésére” Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 

Módszertani füzete, Herczog Mária, Révész Magda, Mentuszné Terék Irén részanyagaiból összeállította 

Katonáné Pehr Erika. 2004. Bp., ESZCSM. 

10 éves a gyermekvédelmi törvény http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16414 

149/ 1997. (IX.30.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi 

eljárásról 

15/1998. számú NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi 

intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

A serdülés vihara klinikus szemmel-Animula 2007. 

Aronson, Elliot: A társas lény Akadémiai Kiadó 2008. 

Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolóiból, valamint 

Baranya megye gyermekjóléti szolgálatainak módszertani ellenőrzésének feljegyzéseiből adaptálva. 

Az ombudsmani jelentések gyermekjóléti szolgálatokat érintő legfontosabb megállapításai és 

tanulságai, Család, Gyermek, Ifjúság; 2004/4. 

Bagdy Emőke: Pszichofitness Animula Kiadó 

Balavány György: Két anyával. Magyar Nemzet (MN mellékletek) 2006. 03. 18. 

Barnes, Gill Gorell: Családterápiás sor. 2. Család, terápia, gondozás Animula 

Bede Nóra – Vida Zsuzsanna: Sikertelen nevelőszülői kihelyezések. Család, Gyermek, Ifjúság, 2001. 

3. sz. 

Beöthy-Fehér László: Kimenet-szabályozás. (A gyermekvédelmi gondoskodás input oldala) Család, 

Gyermek, Ifjúság, 2004. 5. sz. 26-30. o. 

Berg, Insoo Kim: Családterápiás sor. 5. Konzultáció sokproblémás családokkal Animula 

Bowlby, John: A biztos bázis Animula Kiadó 2009. 

Büki Péter – Negrea Vídia: Speciális szükségletű gyermekek gyermekvédelmi szakellátása. Család, 


Büki Péter: Alapelvek és alapjogok a speciális szükségletű gyermekek és fiatalok ellátásának 

megszervezésében. Kapocs, 1. évf. 2002. 2. sz. 42–45. o. 

Byng-Hall, John: Családterápiás sor. 9. Munkám családi szkriptekkel Animula 1995. 

Chapman, Gary: Kamaszokra hangolva Harmat Kiadó 2007. 

Családterápiás olvasókönyv-sorozat 1. rész Animula Kiadó 2001. 

Cseres Judit: Az utógondozói ellátások vizsgálata I. Kapocs 2003/febr. II. évf. 

Dr Filó-Dr Katonáné: Gyermeki jogok, gyermekvédelem hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 

Dr. Filó Erika – Dr. Katonáné dr.Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy. HVG-ORAC Lap- és 

Könyvkiadó Kft. Budapest 1998 

Dr. Kálmánchey Márta: Nevelőszülőnél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák. Család, 

Gyermek, Ifjúság, 2001. 2. sz. 24–29. o. 

Feuer Mária szerk.: A családsegítés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó 2008. 

Fuller, Andrew: Nehezen Kezelhető gyerekek Scolar Kiadó 2009. 

Fülöpné Andrékó Klára: A nevelőszülőknél élő gyermekek tanulási és magatartási zavarainak kezelési 

lehetőségei, illetve nehézségei a szakellátásban. Kapocs, 2. évf. 2003. 6. sz. 46-50. o. 

Gáspár Károly: Gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 

Budapest 2003 

Gyermekvédelmi szakellátás (Hallgatói segédanyag) Sz: Domszky András, NCSSZI Budapest 2005. 

157

Habony Ferencné: Élet a születés után – Egy krízis-nevelőszülő másfél éve. Család, Gyermek, 

Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 

Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983., 15. o. 

Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont Kiadó, Budapest 1997 

Herczog Mária: Együtt vagy külön Közgazdasági és Jogi Kiadványok 

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás 

Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2003 

Kádas István: A nevelőszülői tevékenység ellátásának alkalmassági vizsgálata. (Módszertani 

segédanyag) Kapocs 2005. ápr. 44-50. o. 

Kernberg, PF: Személyiségzavarok gyermek-és serdülőkorban Animula 2000. 

Kothencz János: Rólunk...értünk I. Ágota Alapítvány, 2009. Szeged 

Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról. Család, 

Gyermek, Ifjúság, 1999. 3. sz. 

Kulcsár Mariann: A különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek kapcsolattartásának tendenciái 

az alapellátásban. Kapocs, 2. évf. 2003. 6. sz. 40-45. o. 

Lerner, Harriet: Hívatlan vendégeink Park Könyvkiadó 

Mérei-Binét: Gyermeklélektan Medicina Könyvkiadó 2004. 

Minuchin, Patricia: Krízisről krízisre Animula Kiadó 2002. 

Otti Ernőné – Mitták Tünde – Herczegh Ágnes: Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek sorsának 

után-követéses vizsgálata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 4. sz. 20-27. o. 

Payer Istvánné Balogh Ildikó: A vérszerinti kapcsolatok ápolásának esélyei a civil nevelőszülői 

hálózatoknál elhelyezett gyermekek esetében. Kapocs 2004. ápr. 60-64. o. 

Pikó Bettina: Ifjúság, káros szenvedélyek L’Harmattan 2005. 

Pincus, Lily-Dare, Christopher: Titkok a családban Családter. sor. 18. Animula 2007. 

Popper-Ranschburg: Szegény nők, szegény férfiak Saxum Kiadó 

Popper-Ranschburg-Vekerdy-Herskovits: Jövőnk titka: a gyerek…Saxum Kiadó 

Ranschburg Jenő: Rögök az úton Saxum Kiadó 2007. 

Ranschburg Jenő: Szülők kis könyve Saxum Kiadó 2009. 

Ranschburg-Vekerdy: Beszélgetések Park Könyvkiadó 2007. 

Somfai Balázs: Kapcsolattartás hvgorac Lap-és Könyvkiadó 2008. 

Strasser, Freddie-Randolph, Paul: Mediáció Nyitott Könyvműhely Sorozat 2008. 

Szabóné Szilágyi Zsuzsa – Dr. Patkó Kornélia (szerk.): Segíthetünk? Praktikus útmutató a gyermekek 

és fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához. FICE magyarországi egyesülete, 

Bp., 2001. 

Szexuális gyermekbántalmazás a családban , Animula 

Szikulai István – Büki Péter: A gyermekvédelmi szakellátás intézményrendszere átalakulásának 

tapasztalatai. Belügyi Szemle 2002. 1. sz. 113-122. o. 

Szikulai István: A magyar gyermekvédelem fejlődésének kulcskérdései – egy lehetséges szakmai 

stratégia lépései. Kapocs 2004. okt. 58-64. o. 

Szöllősi Gábor: Európai elemek a gyermekek szociális ellátásában és védelmében. Magyar Jog, 

1996/8., 486–490. old. 

Szöllősi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog. JPTE ÁJK Továbbképző Szekció, Pécs 1998 

Tóth Judit Nikoletta: A gyermekvédelmi szakellátás helyzete a XX. Században. Központi Statisztikai 

Hivatal, Bp. 2004. 30. o. (+ 25 tábla) 

Továbbiak: Deák Ferenc: Gyermekvédelem és reszocializáció. Új Ped.Szle, 1997..szept. 

Tüski Anna: Külhoni módszerek hasznosítása a magyarországi gyermekvédelemben. Kapocs 2002. 

dec. 38-44. o. 

Vajda Zsuzsanna: Neveléslélektan Osiris Kiadó 2005. 

Veczkó József: Gyermekvédelem Nemzeti Tankönyvkiadó 2007. 

Vekerdy Tamás: A pszichológus újra válaszol Sanoma Kiadó 2005. 

Vekerdy Tamás: A szülő kérdez 2. Sanoma Kiadó 2008. 

Vekerdy Tamás: Honnan? Hová? Holnap Kiadó 2007. 

Vida Zsuzsanna: Nevelőszülőnél élő gyermekek kapcsolattartása. Kapocs 2003. ápr. 50-52. 

158

Winnicott, Donald: A kapcsolatban bontakozó lélek Ú-M-K 2004. 

Winnicott, Donald: Kisgyermek, család, külvilág Animula Kiadó 2000. 

Gyermekvédelmi szakellátás 

Az örökbefogadás hazai és nemzetközi gyakorlata - Család, Gyermek, Ifjúság 2006/1. szám 

Beöthy-Fehér László: Kimenet-szabályozás. (A gyermekvédelmi gondoskodás input oldala) 

Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 5. sz. 26-30. o. 

Bogár Zsuzsa (ford.): A gyermekek jogai hazai és külföldi örökbefogadás esetén. Család, Gyermek, 

Ifjúság, 2001. 2. sz. 

Bogár Zsuzsa: Kötődés örökbefogadó családokban. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 6. sz. 11–14. o. 

Both Emőke: Mit kezdjünk a titkokkal? .Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 4. sz. 4-12. o. 

Büki Péter – Negrea Vídia: Speciális szükségletű gyermekek gyermekvédelmi szakellátása. 




Csehák Hajnalka: Üzenet a zaciból. Kapocs 2004. okt. 46-53. o. 

Cseres Judit: Darvas Ágnes – Mózer Péter: Kit támogassunk? Esély 2004. 6. sz. 64-95. o. 

Domszky András – Büki Péter: Gyermekvédelem és gyógypedagógia, avagy különtámogatást igénylők 

a gyermekvédelem rendszerében. Educatio, 2001. 2. sz. 296–311. o. 

Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani 

levél. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp., 1999. 

Dr. Andrási Júlia: Fokozott állami felelősség. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 63-69. o. 

Dr. Balikó Márta: Az elhelyezési tárgyalás – a gyermek sorsrendezésének fóruma. Család, Gyermek, 

Ifjúság, 2003. 5. sz. 22-29. o. 

Dr. Deli Judit: Kinek az érdeke? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 31-35. o. 



Dr. Kovács Ágnes: Anya- és gyermekvédelem. Család, Gyermek, Ifjúság,. 1999. 5. sz. 2–10. o. 

Dr. Semsey András: Hogyan segítsünk nekik? Kapocs, 1. évf. 2002. 1. sz. 40–45. o. 

Fülöpné Andrékó Klára: A nevelőszülőknél élő gyermekek tanulási és magatartási zavarainak 

kezelési lehetőségei, illetve nehézségei a szakellátásban. Kapocs, 2. évf. 2003. 6. sz. 46-50. o. 

Gáspár Károly – Drosztmérné Kánnai Magdolna – Bán Gabriella: „Se veled, se nélküled”, (A 

gyermekek védelmének helye a hazai jogi és szociálpolitikai rendszerben) Család, Gyermek, Ifjúság, 

2004. 1. sz. 6-10. o. 

Gyermekvédelmi szakellátás (Hallgatói segédanyag) Sz: Domszky András, NCSSZI Budapest 

2005. 

Habony Ferencné: Alkalmasság – felelősség. Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 4. sz. 18-25. o. 

Herczeg Rita: Gyermeki jogok gyermekotthonokban. Kapocs, 3. évf. 2004. 2. sz. 22-31. o. 

Herczog Mária: Családgondozás komolyan. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 4. sz. 4-5. o. 

Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. Bp., 2001. KJK-Kerszöv, Bp., 2001. 265. o. 

Józsa Viktor: Kinek jó és kinek kell a gyermekotthon? Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 5. sz. 18-27. o. 



Kálló Éva (szerk.): Csecsemők és kisgyermekek gondozása és nevelése intézetben. 

Csecsemőotthonok Országos Szövetsége, Bp., 1996. 

Kerezsi Klára: Gyermek, család, társadalom. In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek - család - 

társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Hilscher Rezső Szociálpolitika Egyesület, Bp., 

1996. 25–55. o. (u.a.: Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Erőszak és elhanyagolás a családban. 

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1995. 11–49. o. 

Korbuly Ágnes: Alkalmasság – felelősség. (Az örökbefogadásra való felkészülés egyéni, konzultációs 

szakasza) Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 4. sz. 

159

Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról. 

Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 3. sz. 

Kulcsár Mariann: A különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek kapcsolattartásának 

tendenciái az alapellátásban. Kapocs, 2. évf. 2003. 6. sz. 40-45. o. 

Nagyné Erdély Ildikó: A gyermekotthoni gyámok családgondozással kapcsolatos tevékenységének 

tapasztalatai. Kapocs, 2. évf. 2003. 6. sz. 34-38. o. 

Otti Ernőné – Mitták Tünde – Herczegh Ágnes: Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek 

sorsának után-követéses vizsgálata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 4. sz. 20-27. o. 

Pulay Klára: Amit az örökbefogadók veszteségeiről tudni érdemes. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. 

sz. 12-16. o. 

Rácz Andrea – Szombathelyi Szilvia: Az édesanyák és gyermekeik számára nyújtott csecsemőotthoni 

ellátás. Kapocs 2002. okt. 46-49. o. 

Rácz Andrea: Gyermekotthonokban dolgozók véleménye a szakmai munka tartalmáról. Kapocs 2005. 

dec. 54-64. o. 

Szabóné Pluhár Bernadett – Szikulai István: Az utógondozói ellátás. Család, Gyermek, Ifjúság, 2002. 

4. sz. 

Szabóné Szilágyi Zsuzsa – Dr. Patkó Kornélia (szerk.): Segíthetünk? Praktikus útmutató a 

gyermekek és fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához. FICE 

magyarországi egyesülete, Bp., 2001. 

Szikulai István: A magyar gyermekvédelem fejlődésének kulcskérdései – egy lehetséges 

szakmai stratégia lépései. Kapocs 2004. okt. 58-64. o. 

Szikulai István: Beszámoló a gyermekvédelmi rendszerből nagykorúságuk után kikerült fiatal felnőttek 

utánkövetéses vizsgálatáról. Kapocs, 2. évf. 2003. 2. sz. 22-32. o. 

Szilvási Léna: A felülvizsgálatok és a facilitálás. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 1. sz. 5–9. o. 

Szilvási Léna: Örökbefogadás-Identitás-Sajtó-Botrány - Család, Gyermek, Ifjúság 2005/1. szám 4-6. 

old. 

Szöllősi Gábor: Hogy fogalmunk legyen róla... A veszélyeztetettség fogalma az amerikai 

gyermekvédelemben. Esély, 2000. 4. sz. 56–64. o. 

Tüski Anna: Külhoni módszerek hasznosítása a magyarországi gyermekvédelemben. Kapocs 

2002. dec. 38-44. o. 

utógondozói ellátottak vizsgálata I. Kapocs 2005. febr. 46-57. o. 

Varga András: A gyermekotthonok és a gyermekjóléti szolgálatok kapcsolatának alakulása – a 

gyámok szemszögéből. Kapocs 2005. aug. 60-64. o. 

Vetró Ágnes: Gyermek- és ifjúságpszichiátria, mentálhigiéné. JGYF Kiadó, Szeged, 1999. 

Vida Zsuzsanna: A nevelőszülőnél élő gyermekek kapcsolattartása. Kapocs, 2. évf. 2003. 2. sz. 

50-52. o. 

Volentics Anna: Bűnelkövető fiatalok reszocializációs gondozása. Gyógyító pedagógia Medicina 

Könyvkiadó Rt Budapest 2004. 339-355. o. 

Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. 

Volentics Anna: Nehezen nevelhető, inadaptált gyermekek a közoktatás és a gyermekvédelem 

intézményeiben. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv 

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Bp., 2000. 602–628. o. 

W. M. Zenz: Beavatkozás dilemmái gyermek-elhanyagolási ügyekben. Család, Gyermek, Ifjúság, 

2003. 3. sz. 20-23. o. 

Zsámbéki Eszter: A gyámi, gondozói tanácsadói munka tapasztalatai a fővárosi gyermekotthonokban. 


Ajánlott irodalom: 

Abrudbányai Tímea – Katics Szilvia – Pesty Tamás – Tüski Anna: Családok átmeneti otthonai 

Hollandiában. Kapocs 2003. jún. 30-37. o. 

Az örökbefogadás hazai és nemzetközi gyakorlata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. (tematikus 

szám) 

160


Bálint Noémi: Lélektani szempontok: kérdések és dilemmák. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 

46-54. o. 

Bede Nóra – Vida Zsuzsanna: Sikertelen nevelőszülői kihelyezések. Család, Gyermek, Ifjúság, 

2001. 3. sz. 

Both Éva – Békés Zoltán: A fővárosi gyermekvédelmi szakellátás 2001-ben. Kapocs, 2. évf. 1. sz. 

2003. február. 34–47. o. 

Büki Péter: Egyenlő esélyek – egyenlőtlen esélytelenségek avagy a többcélú – iskolai, diákotthoni 

vagy kollégiumi és gyermekotthoni feladatot ellátó – közoktatási intézmények 2004-ben. Fejlesztő 

Pedagógia, 17. évf. 2006. 1. sz. 17-22. o. 

Büki Péter: Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelmi szakellátórendszer intézményeiben a 

2000. évi felmérés alapján. Kapocs, 1. évf. 2002. 1. sz. 24–29. o. 

Csókay László: Egy új fogalom a gyermekvédelemben – a tervezési értekezlet. Család, Gyermek, 

Ifjúság, 1999. 1. sz. 18-21. o. 

Dr. Aszmann Anna: A gyermekek egészségi állapota, egészséget befolyásoló magatartása. In: Dr. 

Aszmann Anna (szerk.): Egészségvédelem az oktatásban. Anonymus, Bp., 1999. 106–107. o. 

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok alkohol- és 

egyéb drogfogyasztása. Kapocs, 4. évf. 2005. 5. sz. 2-21. o. 

Európa Tanács Miniszteri Bizottság: A Miniszteri Bizottság 5(2005) számú ajánlása a részes 

államokhoz a gyermekintézményekben élő gyermekek jogairól. Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 5. sz. 

6-7. o. 

Farkas Adrienne: Álarcok. Magyar Nemzet (MN mellékletek) 2006. 05. 13. 

Fehérné dr. Mészáros Ágnes: Iskolaérettség, iskolaéretlenség. Kapocs, 2. évf. 2003. 4. sz. (7. sz.) 


Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 

Hatvani Erzsébet – Papházi Tibor: A javítóintézet utáni életutak. Kapocs, 2. évf. 2003. 2. sz. 34-38. o. 

Herczog Mária: Bűnösök és büntetések. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 1. sz. 4-5. o. 

Horváthné Godó Mária: Kinek kellenek a gyermekek? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 4. sz. 36-41. o. 

Kibicher Orsolya: A Down-szindrómás gyermekek örökbefogadása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 3. 

sz. 20-23. o. 

Korbuly Ágnes: „Más” –e az örökbefogadott gyermek? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 17-20. o. 

Králné Szabó Piroska: Facilitálás a gyermekvédelemben. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 2. sz. 5-6. 

o. 

KSH Demográfiai évkönyv 

Mentuszné dr. Terék Irén: Gondolatok az örökbefogadással összefüggő eljárások jogi 

szabályozásáról. Magyar Közigazgatás, 1995. 10. sz. 

Mészáros Krisztina: Sikerek és buktatók az örökbefogadásban. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 

21-27. o. 



Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2001. 

Rákár Natália: Egy család Pest megyéből – avagy „gyerekek a határon”. Család, Gyermek, Ifjúság, 

2004. 3. sz. 30-33. o. 

Szöllősi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog. JPTE ÁJK Továbbképző Szekció, Pécs, 1998. 

Tóth Judit Nikoletta: A gyermekvédelmi szakellátás helyzete a XX. Században. Központi 

Statisztikai Hivatal, Bp. 2004. 30. o. (+ 25 tábla) 


Virágh Gábor: Mennyi időt töltenek a gyermekek a Fővárosi TEGYESZ Átmeneti Otthonaiban? Kapocs 

2003. jún. 48-49. o. 

161

Jogszabályok: 

1. 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek 

tevékenységéről és működésük engedélyezéséről. 

2. 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások 

és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható 

bizonyítékokról. 

3. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi 

eljárásról. 

4. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (+ mellékletei) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, 

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 

5. 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői 

jogviszony egyes kérdéseiről. 

6. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt 

Egyezmény kihirdetéséről. 

7. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 

8. 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, 

a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által 

kezelt személyes adatokról. 

9. 259/2002. (V. 21.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység 

engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről. 

10. 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit 

működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti 

tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról. 

11. 45/1997. (XII. 17.) NM rendelet az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetről, valamint a 

Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégiumról. 

12. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952. évi IV. törvény. 

13. 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről 

és a szociális szakvizsgáról. 

14. 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről. 

15. 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről 

és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt 


162

SZÓJEGYZÉK 

A gyermekvédelmi törvény 5. §-ának alapfogalmai, értelmező rendelkezései közül 

– a 2004. évi módosítást is figyelembe véve – néhányat felsorolunk, melyek a 

gyermekvédelmi gondoskodás rendszerének megértéséhez adnak segítséget. 

A Gyvt. megfogalmazásában: 

– gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól 

szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 

1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket 

megillető jogok összessége; 

– a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a 

továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a 

nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér 

házastársa, a saját gyermek; 

– a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, 

a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek; 

– gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal; 

– gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, 

személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása; 

– gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti 

alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – működési engedéllyel 

– végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített 

formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a 

gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb 

jogainak biztosítása. 

– ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeni, természetbeni, illetve személyes 

gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás; 

– természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető 

szükségletei kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, 

szolgáltatások kifizetésével segíti; 

– gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint 

elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem; 

– veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény 

következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy 

erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 

163

MELLÉKLETEK 

No.1. 

Szakmai és vizsgakövetelmények a családgondozók nevelőszülők, családi napközik 

üzemeltetői az örökbefogadók előkészítő tanfolyamai számára 

3. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez 

A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikája 

I. A tanfolyam célja 

A tanfolyam célja, hogy a résztvevők 

- tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására, 

- megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára - annak 

képességeihez igazodóan - biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez 

szükséges családi szocializációs színteret, 

- elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az 

önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására, 

- alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek 

kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését 

az örökbefogadó családba, 

- megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.). 

II. A tanfolyam tematikája 

1. Jogi ismeretek 

- A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye. 

- A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői. 

- A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás. 

- A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői jogviszony. 

- A hagyományos és a hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás. 

- A nevelőszülőknek járó juttatások. 

- Gyámság. 

- Vagyonkezelői feladatok. 

8 óra (ea.) 

2. Társadalomismeret 

- A társadalom és a család főbb jellemzői. 

- A nevelőszülők helye a társadalomban. 

- Szociálpolitika és szociális munka. 

- A családtámogatási rendszer. 

4 óra (ea. + irányított beszélgetés) 

3. Élettörténeti munka 

- Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására. 


4. Konfliktus és konfliktuskezelés 

- A nehéz helyzetek kezelése. 

- A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség. 

- Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során. 

- Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás. 

2 óra (irányított beszélgetés) 

5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 

- Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése. 

- Egyéni eltérések, sajátosságok. 

- A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása. 

- Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében. 

164

- A gyermek magánszférája, szabadsága. 

- A kortárs kapcsolatok jelentősége. 

- Fegyelmezés, korlátozás. 

- A játék szerepe és jellemzői életkoronként. 

- A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás. 


6. Egészségügyi ismeretek 

- A gyermek és környezetének higiénéje. 

- Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság. 

- A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei. 

- Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek 

segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer). 

- A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai. 

- Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás. 


III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere 

- ismereteket összegző beszélgetés 

2 óra 

E tematika alapján a nevelőszülői hálózatok saját összeállítású, az Országos Közoktatási Értékelési 

és Vizsgaközpont regionális igazgatóságához bejelentett program szerint, a témákban jártas előadók 

felkérésével szervezik a tanfolyamot, melyet a működtető felügyel. 

A felkészítő képzés kompetencia alapú, alap, speciális és továbbfejlesztett kompetenciákkal dolgozik, 

melyek az ismeretekre és a készségekre épülnek. (kompetenciákat lásd fent a rendelet mellékletében 

a tanfolyam célja c. pontban). 

Alapkompetencia például az együttműködés a vér szerinti családdal pl. a kapcsolattartás területén, ide 

vonatkozó speciális kompetencia lehet pl. a büntetés-végrehajtási intézményben zajló kapcsolattartás 

segítése. 

A tanfolyamot sikeresen elvégzett nevelőszülők tanúsítványt kapnak, melyekről a Nemzeti 

Szakképzési és Felnőttképzési Intézet nyilvántartást vezet. 

A döntés-előkészítő program 

A nevelőszülői tanfolyamot megelőzően a jelentkezők döntés-előkészítő programon vesznek részt. 

A döntés-előkészítő program célja a nem vér szerinti családban nevelkedő gyermekekre és a 

befogadó szülőkre vonatkozó alapvető ismeretek átadása, valamint annak eldöntése, hogy a 

jelentkező alkalmas-e befogadó szülőnek. 

A döntés-előkészítő program 28 órás, csoportos foglalkozásból és a 3., 6., valamint a 9. 

foglalkozást követően megtartott, egyenként másfél óra időtartamú egyéni családértékelő 

megbeszélésből áll. 

A döntés-előkészítő program minimális időtartama 7 hét, maximális időtartama – a családértékelő 

megbeszélésekkel együtt – 12 hét. 

A döntés-előkészítő program részletes tematikája az alábbiakban összegezhető. 

– Az első foglalkozás címe: Mit jelent befogadó szülőnek lenni? 

A foglalkozás azt járja körbe, hogy miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői 

munka. 

– A második foglalkozás címe: A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében 

Ez a foglalkozás áttekinti, hogy a családok milyen módon segíthetik a gyermek 

azonosságtudatának, kultúrájának megtartását és önbecsülésének kialakulását, fejlődését. Olyan 

feladatokat gyakorolnak, amelyek segítik őket, hogy a gyermek családi kapcsolatait erősíthessék. 

– A harmadik foglalkozás címe: A kötődés szerepe a gyermek életében 

Ez a foglalkozás áttekinti a gyermek fejlődésének alapfelté-teleit, a mély és tartós kötődés fogalmát, 

jelentőségét, továbbá azt, hogy hogyan hat a gyermek fejlődésére a befogadó szülőhöz való kerülés. 

– A negyedik foglalkozás címe: A veszteség a gyermek életében 

A gyermekek a gondozásba kerülésük előtt különféle veszteségeket élnek át, és ezek hatást 

gyakorolnak érzelmeikre és viselkedésükre. 

165

Ugyanakkor a befogadó szülőnek is fel kell dolgoznia a saját veszteségélményét a gyermek 

szempontjából. A veszteséggel tehát szembe kell nézni és segítséget kell nyújtani a feldolgozásban. 

Ennek érdekében a jelentkezők megismerik a vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek 

által átélt veszteségek típusait, a veszteség feldolgozásának módjait, a befogadó szülő szerepét a 

veszteség feldolgozásában. 

– Az ötödik foglalkozás címe: A gyermek családi kapcsolatainak erősítése 

A családnak fontos szerepe van a gyermek önbecsülésének, azonosságtudatának kialakulásában 

és megerősítésében. Ezen a foglalkozáson a jelentkezők megismerik, hogy hogyan változnak a saját, 

vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai, továbbá, hogy a befogadó 

s z ü l ő n e k m i l y e n s z e r e p e v a n a g y e r m e k k a p c s o l a t a i n a k e r ő s í t é s é b e n . 

– A hatodik foglalkozás címe: A gyermek viselkedése és kezelése 

A múltba és a jelenbe beletartozik a családnak a fegyelemmel és a büntetéssel kapcsolatos 

tapasztalata is. A fegyelmezés és büntetés különböző formáinak és hatásának elemzése, valamint a 

gyermek viselkedése és az azt befolyásoló tényezők megértése, elfogadása a foglalkozás témája. 

– A hetedik foglalkozás címe: Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében 

A gyermeket hozzá kell segíteni egy egész életen át tartó biztonságos és gondoskodó 

kapcsolatokhoz. A jelentkezők ezen a foglalkozáson megismerhetik az állandóságérzet biztosításának 

eszközeit ideiglenes elhelyezés esetében is. 

– A nyolcadik foglalkozás címe: A befogadó szülő életében várható változások a gyermek 

odakerülését követően 

A foglalkozás azt a kérdést vizsgálja, hogy mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, 

hetekben, továbbá milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, és milyen 

hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése. A gyermek különböző életszakaszaiban 

várható nehézségekkel is szembe kell néznie a befogadó szülőnek. 

– A kilencedik foglalkozás címe: Ki, miben segíthet? 

Ezen a foglalkozáson a résztvevők megismerik a gyermekvédelmi rendszert, az információt, illetve 

támogatást nyújtó szakembereket, továbbá, hogy kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél vagy 

családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén. 

A képzés alatt elsajátítandó témák összecsengenek azokkal a kérdésekkel, amelyeket az egyéni 

családértékelő megbeszéléseken tekintenek át. 

A családértékelő megbeszélések témái az alábbiakban összegezhetők: 

1. A befogadó szülő vagy család lehetőségei, tudása, tapasztalata. 

Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely 

területeken van a befogadó szülőnek vagy családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, 

hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni? 

2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő vagy család további fejlődése? 

Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek vagy családnak, és ezt a támogatást 

hogyan fogja megkapni? 

3. Hogyan látja a befogadó szülő vagy család a saját elvárásait, képességeit? 

Hogyan befolyásolják a befogadó szülő szándékát, döntését a gyermek – képzés során megismert 

– szükségletei. 

A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a 

résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett 

döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határozniuk kell, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a 

nevelőszülői tanfolyam közül melyiket végezze el. 

Ha az oktatók a döntés-előkészítő program és a családértékelő megbeszélések alapján nem tudnak 

egyértelmű döntést hozni, illetőleg a döntés-előkészítő programban részt vevő személyt nem tartják 

alkalmasnak befogadó szülőnek – a résztvevő kérelmére – szakértői bizottság dönt az ügyben. 

A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra. A tanfolyam célja többek között az, hogy a résztvevők 

tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására, továbbá megszerezzék azokat az 

166

ismereteket, illetve elsajátítsák azokat a készségeket, amelyek révén biztosítani tudják a gondozásnevelés 

feltételeit, elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre. 

A tanfolyam felöleli a társadalomismereteket (társadalom és a család főbb jellemzői, 

családtámogatási rendszer), egészségügyi (életmód, táplálkozás, baleset-megelőzés), pedagógiai és 

pszichológiai (gyermek egyénisége, játék szerepe, fegyelmezés, korlátozás, tanulási nehézségek), 

továbbá jogi ismereteket (nevelőszülői díj, gyámság, vagyonkezelés), valamint konfliktuskezelést is. 

167

No.2. Melléklet 

Gyermekeink védelmében adatlap minta 

Útmutató a kitöltéshez 

„GH-3” 

Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermeket gondozó személy, intézmény felülvizsgálat előtti 

beszámolója. 

Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő a nevelőszülő tanácsadóval együtt vagy a gyermeket gondozó 

intézmény. 

A kitöltés ideje: a gyámhivatal felkérésére 15 napon belül. 

Az adatlap továbbítása: felülvizsgálat esetén a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat részére. 

I.1. Mely intézményekkel, szakemberekkel találkozott, beszélt a gondozó a gyermek ügyében az 

elhelyezés, vagy 

az előző helyzetértékelés óta? 

2. Találkozott-e és mikor a gondozó a gyermek családtagjaival, és/vagy más kapcsolattartásra 

jogosult személyekkel? 

II. A gyermek beilleszkedése, közérzete a gondozási helyen 

1. A gyermek tényleges tartózkodási helye megegyezik-e a gondozási hellyel, s ha nem, hol 

tartózkodik (pl. kollégium), és miért? Milyen gyakran megy haza a gondozási helyre? 

2. Tapasztalatuk szerint hogyan érzi magát jelenleg a gyermek a gondozási helyén? 

3. Hogyan értékeli a gyermek gondozási helyére történt befogadását, beilleszkedését, a közösségben 

elfoglalt helyét? 

Ha voltak nehézségei, hogyan támogatta, milyen segítséget adott neki a gondozója? 

III. Mennyiben valósultak meg az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott feladatok? 

IV. Milyen változások tapasztalhatók a gyermek életében az elhelyezés illetve az utolsó 

helyzetértékelés óta? 

1. Testi fejlődés, fizikai, egészségi állapot (beleértve a fogyatékosságot is) alakulása: 

(Hogyan segíti a gyermeket a gondozó az egészsége megőrzésében, az egészséges életmód 

kialakításában? Napjában hányszor, hol étkezik a gyermek? Ösztönzi-e a testmozgásra, 

sportolásra?) 

168

2. Értelmi fejlődés, tanulás: 

(Hogyan támogatja a gondozó a gyermeket környezete önálló felfedezésében, alkotó 

tevékenységében? 

Hogyan segíti a gondozó tudatosítani a gyermekben a tanulás, iskolába járás fontosságát, a 

tudás örömét és hasznát? Milyen szempontok alapján, hogyan választották ki a gyermek 

jelenlegi oktatási-nevelési intézményét? A gyermek magatartásának, eredményeinek, 

teljesítményének változása. Tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások. Ha a gyermek jelenleg 

nem tanul, ösztönzik-e a tanulás folytatására?) 

Milyen a gyermek aktivitása játékban, szabadidős programjának szervezésében, szabadidős 

tevékenységében? Hogyan segíti a gyermeket szabadidejének megszervezésében, 

hobbitevékenység kiválasztásában? 

3. Érzelmi állapot, viselkedés változásai: 

169

Érték-e lelki traumák, voltak-e konfliktusai az elhelyezés, utolsó helyzetértékelés óta? 

Milyen segítséget kapott a lelki trauma feldolgozásához? Hogyan kezelik a gyermek konfliktusait 

gondozóhelyén a társai és gondozói? 

4. A gyermek önértékelésének változásai: 

Szükséges-e a gyermek énképének korrigálása, hogyan tud ebben segíteni a gondozó? 

170

Részesül, részesült-e valamilyen terápiában, részt vett-e egyéb foglalkozásban? 

5. Változások a gyermek erkölcsi értékrendjében, a társadalmi normák ismeretében és 

elfogadásában: 

Van-e szükség e téren korrekcióra, hogyan tud ebben segíteni a gondozó? 

6. A gyermek önellátásban mutatott jártassága, tevékenysége: 

171

7. Változások a gyermek öltözködésében, külsejében, szubkulturális kötődésében: 

Hogyan viszonyul a gondozó az esetleges szokatlan öltözködéséhez, szokásaihoz, alternatív 

életstílusához? 

8. Történt-e rendkívüli esemény az elhelyezés, utolsó helyzetértékelés óta (szökés, 

bűncselekmény, krízishelyzet, stb.)? 

V. A gyermek élete a gondozóhelyen 

1. Történt–e változás a gyermek elhelyezésében – fizikai környezet, szobatársak, a gondozási 

helyen élő személyek tekintetében – a gondozás kezdete ill. az utolsó helyzetértékelés óta? 

A változás oka, és milyen hatással volt a gyermekre? 

2. Milyen a gyermek kötődése nevelőszüleihez/intézményi gondozóihoz, s van-e ebben változás? 

Van-e igénye bizalmas beszélgetésre, problémái megosztására valakivel a gondozói közül, és vane 

erre lehetőség? 

3. Milyen a gondozó(k) nevelési stílusa? Tudnak-e segíteni a gyermeknek 

személyiségkorrekciójában? Tiszteletben tartják-e a nevelés során a gyermek személyiségi jogait, 

méltóságát? 

4. Van-e igény és lehetőség a gyermek és a gondozók részéről a közös tevékenységekre: ház 

körüli munka, barkácsolás, játék, külső programok stb.? 

172

VI. A gyermek kapcsolatai 

1. Milyen módon és rendszerességgel élt a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy a 

kapcsolattartás jogával? 

2. Változott-e a gyermek kapcsolata, és hogyan? 

Szüleivel: 

Más kapcsolattartásra jogosultakkal: 

Egyéb rokonaival: 

Intézményi társaival/a családban nevelkedő gyerekekkel: 

Egyéb fontos személyekkel: 

VII. A szülők és a gyám/gondozó együttműködésének bemutatása 

1. Törekszik-e a gyám/gondozó a szülőkkel való együttműködésre? Hol, mikor találkozott velük 

utoljára, illetve mikor, milyen módon próbálta utoljára felvenni velük a kapcsolatot? Milyen támogatást 

kapott a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve személy a gondozóktól? 

173

2. Milyen a szülők együttműködési készsége? A kapcsolattartás szabályozása megfelel-e az 

érdekeiknek és a lehetőségeiknek? 

1. 3. Információk a szülőkről/azokról, akikhez a gyermek visszagondozható 

Családgondozó/nevelőszülői tanácsadó munkájának tapasztalatai alapján a szülők/más személyek – 

akikhez a gyermek visszagondozható – magatartásában, életvitelében, körülményeiben beállt 

változások 

AA A gyámi funkcióból eredő egyéb feladatok bemutatása 

1. Milyen szinten biztosított a gyermek teljes körű ellátása? Jelent-e problémát ennek biztosítása? 

2. A gyermek törvényes képviselete keretében tett jognyilatkozatok: 

3. Mely intézményekkel, szakemberekkel, milyen rendszerességgel és milyen formában tart kapcsolatot 

a gyermek gondozása, ellátása keretében? Tartja-e a kapcsolatot a vérszerinti családot gondozó 

családgondozóval? 

4. A gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok (az éves számadás óta): 

Ve vezetik-e a gyermek zsebpénzének nyilvántartását? 

5. Mennyiben valósultak meg a gyermekre nézve az egyéni elhelyezési tervben megfogalmazott 

feladatok? 

Sikerült-e a gyámnak a mindennapi munkájában érvényesíteni a gyermeki jogokat: emberi 

méltóságának tiszteletben tartását, a gyermek személyiségének kibontakozását, fejlődését, önálló 

életre nevelését, társadalomba beilleszkedését? 

Egyéb megjegyzések: 

VI Következtetések, javaslatok 

1. Az információk birtokában milyennek látja a gyermek haza kerülésének esélyeit, hogyan képzeli el a 

gyermek sorsának alakulását? 

174

Ja Javasolja-e 

a) a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának kezdeményezését? 

b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését, státuszának módosítását? 

b) az egyéni elhelyezési terv fenntartását vagy módosítását? 

c) a gondozási hely megváltoztatását? 

d) a gyám felmentését, elmozdítását? 

Eg Egyéb javaslatok: 

Az adatlapot készítették — dátum, név, aláírás 

175

No.3. Melléklet 

2010. évi állami költségvetés gyermekjólét-gyermekvédelem 

sarokszámok 

- Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése 

FAJLAGOS ÖSSZEG: 650 forint/fő 

A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot a 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosok 

száma alapján illeti meg a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi 

szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 

tevékenységéhez, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a Gyvt. 141. §-a 

(1) bekezdésének a) pontja szerint vezetett nyilvántartásban szereplő gyermekekhez 

kapcsolódó feladataihoz. 

- Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai 

a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai 

A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben 

meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó 

szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. 

Ezek a feladatok különösen: 

– a Szoctv. 64. §-ában meghatározott családsegítés, 

– a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. §-ában 

meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 41. §-ának (4) bekezdése szerinti 

napközbeni ellátás, valamint a 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet 

működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint. 

A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg. 

aa) FAJLAGOS ÖSSZEG: 250 forint/fő 

A hozzájárulás a 2 000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatot illeti 

meg a település lakosságszáma szerint, szolgáltatásonként. 

A 2 000-nél kisebb lakosságszámú, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást 

működési engedéllyel végző települési önkormányzatot az ab) pont szerinti 

hozzájárulás illeti meg. Ha az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, 

akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ab) pont szerinti hozzájárulás 50%-a, 

valamint az e jogcímű hozzájárulás jár. Mindkét szolgáltatást működtető 2 000-nél 

kisebb lakosságszámú önkormányzat az ab) pont szerinti hozzájárulás mellett nem 

jogosult az e jogcímű hozzájárulásra. 

ab) A hozzájárulásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást 

működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja 

meg a 70 000-et. A hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma 

(L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: 

H = (L/5 000) x 3 950 000 forint 

ac) A hozzájárulásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, 

70 001 – 110 000 lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A hozzájárulás 

(H) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő 

képlet szerint: 

H = (L/7 000) x 3 950 000 forint 

ad) A hozzájárulásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, 

110 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A 

hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a 

következő képlet szerint: 

176

H = (L/8 000) x 3 950 000 forint 

Ha az önkormányzat az ab)-ad) pontok szerinti hozzájárulások esetén csak az egyik 

szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott hozzájárulás 50%- 

a jár. 

b) Gyermekjóléti központ 

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 099 400 forint/központ 

A hozzájárulás a Gyvt. 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti 

szolgáltatásokat biztosító gyermekjóléti központok működési kiadásaihoz kapcsolódik. 

A hozzájárulás a gyermekjóléti központot működtető legalább 40 000 lakosságszámú 

települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát a fenntartott központok 

száma szerint illeti meg. 

c) Otthonközeli ellátás 


ca) A hozzájárulás 100%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak 

után, akik részére a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást együttesen 

biztosítja. 

cb) A hozzájárulás 65%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak 

után, akik részére a szociális étkeztetést és az időskorúak nappali ellátását 

együttesen biztosítja. 

cc) A hozzájárulás 25%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak 

után, akik részére szociális étkeztetést biztosít. 

Ezen a jogcímen igényelhető a hozzájárulás a népkonyhai étkezetésben részesülők 

után is. 

cd) A hozzájárulás 75%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak 

után, akik részére házi segítségnyújtást biztosít. 

ce) A hozzájárulás 40%-át igényelheti a helyi önkormányzat azon ellátottak után, 

akik részére időskorúak nappali ellátását biztosít. 

A hozzájárulások a Szoctv. 62. §-a, 63. §-a, 65/F. §-a alapján és a külön jogszabályban 

foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szolgáltatásokhoz vehetők igénybe. 

A ca)-cc) pontok szerinti normatív hozzájárulások nem vehetők igénybe a közoktatási 

feladatellátás keretében a 17.1. Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés 

jogcímen étkeztetésben részesülők után. 

A ca) és cd) pontok szerinti hozzájárulások minden ténylegesen ellátott után 

igényelhetők. 

Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen 

belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a cb) pont 

szerinti hozzájárulás 60%-át, vagy a ce) pont szerinti hozzájárulás 40%-át számolhatja el. 

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, 

elszámoláskor az ellátásra vonatkozó igénybevételi napló nyilvántartása alapján naponta 

összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, 

illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Egy ellátott egy ellátási napon csak 

egyszeresen és egy jogcímen vehető figyelembe. 

d) Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek kedvezményes 

étkeztetése 


A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos 

személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó 

a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díjkedvezményt, 

vagy ingyenes étkeztetést biztosít. 

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, 

177

elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta 

összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő 

intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a 

kizárólag étkezésben részesülők. 

- Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés 

a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás 

aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 


A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott, különleges, illetve speciális 

ellátást nyújtó, a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményekben ellátott, 

gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenesen 

elhelyezett 0-17 éves gyermekek után vehető igénybe, akik a gyermekvédelmi 

szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhatóság határozata alapján a Gyvt. 

53. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti 

speciális ellátásban részesülnek. 

A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást 

igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye 

nem szükséges. 

ab) Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos 

intézményi ellátása 

aba) A pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, 

mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó 

otthonának és rehabilitációs intézményeinek támogatása 


A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a 

pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, 

értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és 

rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják 

fenn. 

abb) A pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, 

mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) lakóotthonainak 

támogatása 


A hozzájárulásra jogosultak azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Szoctv. 

85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek. 

Az aba) és az abb) pontok közös szabályai 

A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények 

esetében a támogatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: 

OEP) finanszírozással együtt is igénybe vehető. 

ac) Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása 


A hozzájárulást igénybe vehetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Szoctv.- 

ben szabályozott módon az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, 

vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum 

demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens 

betegek ellátását biztosítják. 

Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek bentlakásos intézményében 

és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, az Országos Rehabilitációs és Szociális 

Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott 

demencia centrum demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével 

rendelkező demens betegek után is. 

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok 

178

száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó 

nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 

b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás 



A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó helyi önkormányzat veheti 

igénybe azok után a – gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, 

illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 0-17 éves gyermekek után, akik az általa 

fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben, vagy 

nevelőszülőnél, vagy hivatásos nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre, és nem 

minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. 



Ez a hozzájárulás vehető igénybe a helyi önkormányzat által – gyámhivatal 

határozata alapján – a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18- 

24 éves korú fiatal felnőtt után. 

A hozzájárulás 80%-át veheti igénybe a fenntartó a Gyvt. 93. §-a (1) bekezdésének 

a) pontjában meghatározott ok miatt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt 

után. 

bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás tartós bentlakásos és átmeneti 

elhelyezést nyújtó szociális intézményekben 

bca) Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása 


A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek 

időskorúak ápoló-gondozó otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak 

fenn. 

bcb) Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás és hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni 

ellátása 


A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a 

Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve 

a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és 

szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító 

intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi 

önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és 

családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az 

átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli 

megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési 

engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes 

szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 

szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. 

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott 

időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra 

elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, 

helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és 

szenvedélybetegek gondozóháza, otthonháza. 

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után 

a 13. pont, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok tartós 

bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. ab) pont jogosultsága szerinti 

normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot. 

A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából év 

közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez. 

179

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves 

becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási 

napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 

365-tel. 

c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás 


A hozzájárulás az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthonaiban a 2007. december 

31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és 

szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott 

férőhelyen gondozott – a 12. ac) pont szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – 

ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. 

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves 

becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási 

napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 

365-tel. 

- Gyermekek napközbeni ellátása 

a) Bölcsődei ellátás 


A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos 

és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe. 

Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, 

akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. 

A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés 

térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. 

A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: 

Közokt. tv.) 30. §-ának (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve 

a Közokt. tv. 30. §-ának (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek 

után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16.2.2. és a 

16.2.3. pont szerinti hozzájárulást. 

A Közokt. tv. 33. §-ának (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény 

keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek 

után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. a) pont szerinti normatív hozzájárulás 

vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően. 

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának 

figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, 

elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban 

részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251- 

gyel. 

b) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet 


A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott 

családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. 

Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat 

által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott 

életkorú gyermekek után is. 

A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében 

nem éri el a heti 20 órát. 

A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés 

térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. 


figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, 

elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő 

180

gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. 

c) Ingyenes intézményi étkeztetés 


A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos 

és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 

148. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben 

részesülnek. 


figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a 

havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján 

összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. 

Ehhez képest a 2006-os normatívák a nevelőszülői ellátásra: 



A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó megyei/fővárosi önkormányzat, megyei jogú 

város önkormányzata veheti igénybe azok után a - gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós 

nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett - 0-17 éves gyermekek után, akik az általa 

fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben vagy nevelőszülőnél 

kerültek elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. 



Ez a hozzájárulás vehető igénybe az önkormányzat által - gyámhivatal határozata alapján - a 

Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-24 éves korú fiatal felnőtt után. 

bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó 

szociális intézményekben 


A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben 

szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs 

intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok 

átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a 

helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti 

gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására 

helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői 

tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos 

nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. 

rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. 

181

No. 4. Melléklet: 

Együttműködő szervezetek az AFUE projektben 

Baranya Megyei 

Gyermekvédelmi 

Központ 

BMGYK Módszertani 

Nevelőszülői Hálózat 


Önkormányzat 

Nemzeti 

Szakképzési És 

Felnőttképzési 

Intézet 

Comenius 

Szakközépiskola 

Esztergár Lajos 

Családsegítő és 


Szolgálat 

No. 5. Melléklet: 

Pécs, Egyetem u. 2. bmgyk@bmgyk.axelero.net Dr. Bogács Ernő 

Pécs, Egyetem u. 2. nszmpecs@gmail.com Varga Veronika 

Pécs,Széchenyi tér 

9. 

Salgótarján, Május 

1. u. 54. 

72/500-400 Koch József 

32/521-764 Prókai Judit 

Pécs, Váradi Antal u. 

4. 

72/511-266 Kozma Béla 

Pécs, Anikó u. 5 72/441-677 Gyenis Gabriella 

Organigramm: A gyermekvédelmi rendszer Magyarországon 

182

A gyermekjogi képviselő 

a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, 

gíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat 

egbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel 

solatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában. 

Gyermekjogi képviselő 

Az ellátások megállapítását nevelési-oktatási 

intézmény, gyámhatóság, továbbá más 

családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve 

természetes személy vagy a gyermekek 

érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet 

kezdeményezheti. 

Természetbeni ellátások 

Pl.: étkezési 

ingyenes tankönyv, 

utazási térítés 

Az alapellátás a gyermek testi, értelmi, 

érzelmi és erkölcsi fejlődésének, 

jólétének, a családban történő 

nevelésének elősegítéséhez, a 

veszélyeztetettség megelőzéséhez és a 

kialakult veszélyeztetettség 

megszüntetéséhez, valamint a gyermek 

családjából történő kiemelésének a 

megelőzéséhez. 


Szolgáltatás 

A gyermekek védelmének rendszere 

Szociális és munkaügyi minisztérium 

Pénzbeli ellátások 

Otthonteremtési támogatás 

Gyermektartásdíj megelőzése 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 

Óvodáztatási támogatás 

Gyermekjóléti alapellátás 

Gyermekek napközbeni 

ellátása 

Bölcsőde 

Házi gyermekfelügyelet 

Családi napközi 

Alternatív napközbeni 

ellátás 

Gyermekek átmeneti 

gondozása 

Családok átmeneti 

otthona 

Helyettes szülő 

Gyermekek átmeneti 

otthona 

Javítóintézeti nevelés Fiatalkorúak pártfogó felügyelete 

Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel, 

azzal, hogy a hivatásos nevelőszülő esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem kell megvalósulnia. 

Védelembe 

vétel 

Ideiglenes hatályú 

elhelyezés 

A helyi önkormányzatok ill. a velük 

szerződés alapján együttműködők a 

1997.évi XXXI.tv. alapján biztosítják 

a szolgáltatásokat. 

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági 

intézkedések 

Jegyzői hatáskör Gyámhivatali hatáskör 

Családba fogadás 

Nevelési felügyelet 

Átmeneti nevelésbe 

vétel 

Tartós nevelésbe vétel 

Személyes gondoskodás keretébe tartozó 

ellátások 

Gyermekvédelmi szakellátás 

Utógondozói ellátás 

elrendelése 

Utógondozás elrendelése 

Örökbefogadás 

Területi gyermekvédelmi szakellátás Otthont nyújtó ellátások 

Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani 

kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az 

átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek 

számára teljes körű ellátást. 

A nevelőszülő - a működtető által elkészített egyéni 

gondozási-nevelési terv alapján - a saját 

háztartásában nyújt teljes körű ellátást az 

ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a 

tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az 

utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. 

A miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító 

feladatok ágazati irányítását. 

Nevelőszülő 

Hivatásos nevelőszülő 

Speciális hivatásos 

nevelőszülő 

A szakellátás keretében kell biztosítani 

az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az 

átmeneti és a tartós nevelésbe vett 

gyermek otthont nyújtó ellátását, a 

fiatal felnőtt további utógondozói 

ellátását, valamint a szakellátást más 

okból igénylő gyermek teljes körű 

ellátását. 

Gyermekotthon 

Speciális 

gyermekotthon 

Különleges 

gyermekotthon 

Lakásotthon 

Utógondozó 

otthon 

Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála 

elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást 

igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. 

183

DR. HABIL LÜKŐ ISTVÁN 

A SZAKKÉPZÉS KERETEI MAGYARORSZÁGON 

A FRANCIA ASSISTANT FAMILIAL (NEVELŐSZÜLŐ) 

SZAKKÉPZETTSÉG ÁTVIHETŐSÉGÉNEK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZÉSI 

SZÜKSÉGLETEKRŐL KÉSZÜLT ÁLLAPOTRAJZ ALAPJÁN 



Pécs, 2011-05-16. 

3_EU-hu 

Szak- és Továbbképző Intézet 


E-mail: 

luko.istvan@feek.pte.hu 

sajokaza@chello.hu 

184


1. A szakképzés és a felnőttképzés rendszere Magyarországon 

1.1. A szakképzés helye, szerepe 

1.2. A szakképzés és a felnőttképzés rendszere 

1.3. Jogszabályi háttér 

2. Foglalkozások és képesítések rendszere Magyarországon 

2.1. A FEOR és az ISCO, a FEOR felépítése 

2.2. A Nevelőszülő foglalkozás FEOR leírásának lényege 

2.3. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 

2.3.1. Az OKJ felépítése, jellemzői 

2.3.2. A kompetenciaelvű OKj 

2.3.3. Modulrendszer az OKJ-ban 

3. A szak és felnőttképzés jogi szabályozása 

3.1. Jogszabályok kigyűjtése 

3.2. Az akkreditációs eljárások lépései, eljárásrendje 

4. A Nevelőszülő képzés 

4.1. Szakmai és Vizsgakövetelményei (Modulok, Kompetenciák) 

4.2. Vizsgáztatási követelmények 

5. A francia nevelőszülő végzettség átültetésének feltételei 

5.1. Megfelelések a nevelőszülő szakmát meghatározó tevékenységcsoportok 

terén 

5.2. Fő tevékenységcsoportok eltérései és megegyezései a képzési jegyzékben 

6. Megvalósíthatósági javaslat 

7. Források 

185

1, A szakképzés és a felnőttképzés rendszere Magyarországon 

1.1, A szakképzés helye, szerepe 

Az oktatási rendszer Magyarországon 

Az oktatás rendszerét számos módon ábrázolhatjuk és írhatjuk le. Lehet pl. az 

előrehaladás szerkezetét és viszonyait ábrázolni, ekkor beszélhetünk az oktatás 

viszonystruktúrájáról (Kozma, 1984) Legfontosabb információk az adott ország 

oktatási rendszeréről az iskola fokozatok(oktatási szintek) megjelenítése. Ezekhez 

szorosan kapcsolódik az intézménytípusok rendszere, illetve fajtái. 

Az alábbi ábrán feltüntettük az ISCED szellemiségéhez igazodó iskolai fokozatokat 

és programokat a nemzetközi standard rendszerbeli szintkódjával és az életkori 

szakaszokkal együtt. A rendszerváltás után jelentősen átalakult a magyar köz és 

felsőoktatás szerkezete, differenciálttá váltak az alapiskolára ráépülő középfokú 

intézmények oktatási szerkezete (4+8, 6+6, 8+4 évfolyam), 3-ról 4 évre nőtt a 

szakiskolai és a szakközépiskolai oktatás, a többciklusú felsőoktatás pedig 4 szintű 

lett. Felsőfokú szakképzés, alapképzés(BA/BSC), master (MA, MSc) és a 

doktorképzés, a PhD fokozat. Ebből az ábrából jól kirajzolódik a szak és a 

felnőttoktatás szerkezeti struktúrája, intézményi formája is. 

1. számú ábra: A magyar oktatási rendszer 

186

1.2, A szakképzés és a felnőttképzés rendszere 

A szakképzés rendszere, iskolatípusok, a képzés szakaszai 

A közoktatás szerves részeként működő iskolarendszerű, és az iskolarendszeren 

kívüli képzési formák eltérő képzési szakaszokat adnak. A szakképzés egyik 

strukturáló elve a szintenkénti megoszlás. Ezt az alábbi táblázatban (2. ábra) 

tüntetjük fel, amelyben jól láthatók a három szint további alszintjei, a magyar 

szintkódja ezek tartalma, valamint a közalkalmazotti bérbesorolása is. 

A képzés iskolatípusai (intézményei) ma már jelentősen kibővültek, amit az alábbi 

képen foglaltunk össze: 

2. ábra A szakképzés iskolatípusai Forrás: Schindler Rózsa(2009): Szak,-és 

felnőttképzés jogszabályi háttere In: „Útban a Pannon Forrás Hálózat 

tudástérképének magalkotása felé”Projektkomponens Nyitórendezvény Kutatás 

műhelymunka 

187

1. számú táblázat: A szakképzés szintjei 

Forrás: Schindler Rózsa (2009): Szak,-és felnőttképzés jogszabályi háttere In: „Útban 

a PannonForrás Hálózat tudástérképének magalkotása felé” Projektkomponens 

Nyitórendezvény Kutatás műhelymunka 

A mai szakképzés szakaszai általában a következő főbb részekre osztódnak: 

- Szakmacsoportos alapképzés 

- Szakképzés 

- Szakmai moduláris képzés 

- Szakmai specializáció(ráépülés, elágazás stb.) 

Az iskolarendszerű szakiskolai képzés szakaszai a következő ábrán láthatóak: 

3. számú ábra: A szakképzés szakaszai napjainkban 

Pályaorientáció 2 év Szakmacsoportos 

alapképzés1 év 

Szakmai képzés 

1 év 

188

A legújabb rendeletek szerint a pályaorientációval párhuzamosan a 10. osztálytól 

elkezdődhet a szakmai képzés, annak is az alapozó része. 

Pályaorientáció 2 év 

Szakmacsoportos 

alapképzés 1 év 

Szakmai képzés (specializáció) 

2 év 

Forrás. Lükő István (2010): A gyakorlati oktatás megújítása TAMOP 2.2.8-08 

Módszertani csoport Modulfüzete Kézirat, Pécs 

1.3, Jogszabályi háttér 

A felnőttképzés fogalma, területei 

A felnőttképzés ma már annyira beépült a mindennapjainkba, hogy talán nincs is 

szükség a fogalom definiálására. A felnőttképzés fogalomrendszere azonban annyira 

sokrétű, hogy elengedhetetlen annak értelmezése. Már a fogalomhasználat sem 

egyértelmű, a köznyelvben általában egymás szinonimájaként használjuk a 

felnőttoktatás és felnőttképzést. De nem is lehet éles határvonalat húzni a 

felnőttoktatás és a felnőttképzés között, hiszen van összefüggés az ismeretek 

elsajátítása és a kompetenciára való alkalmassá tétel között; a két tevékenység hat 

egymásra. 

A felnőttoktatás az a terület, amelyben a nevelés döntően ismertnyújtáson és - 

elsajátításon keresztül valósul meg. A felnőttoktatás koncepciója koronként és 

országonként változik. A legáltalánosabb és nemzetközileg is a legelfogadottabb az 

a meghatározása, amelyet 1976-ban, Nairobiban megtartott UNESCO Közgyűlés 

alkotott meg 142 ország küldöttének megvitatásával, majd egyetértésével. 1 A 

konferencia ajánlása szerint „a felnőttoktatás kifejezésre tartalmukra, szintjükre és 

módszerükre való tekintet nélkül mindazoknak a formális vagy nem formális, 

szervezett nevelési folyamatoknak az összessége értendő, amelyek révén mindazok 

a személyek, akiket a társadalom, amelynek részét képezi felnőttnek tekint, 

továbbfejlesztik képességeiket, gazdagítják ismereteiket, tökéletesítik technikai és 

szakmai képzettségüket, vagy új irányban képezik tovább magukat, továbbá 

magatartásukat és viselkedési formáikat egyrészt az ember teljes 

kibontakoztatásának, másrészt a kiegyensúlyozott és önálló társadalmi, gazdasági 

és kulturális fejlődésben való részvétel kettős perspektívájában fejleszti tovább”. 

Kisebb módosításokkal ezt erősítette meg az UNESCO V. Felnőttoktatási 

Világkonferenciája (Hamburg, 1997. július 14-18.). Érdeklődésre tarthat számot, hogy 

1 Benedek András - Csoma Gyula - Harangi László (főszerk.): Felnőttoktatási és képzési lexikon. Budapest, 

Szaktudás Kiadó Ház, 2002. p. 172. 

189

a 2009 májusában Brazíliában megrendezésre kerülő VI. Felnőttoktatási 

Világkonferencia módosít-e a felnőttoktatás fogalom- és funkciórendszerén. 

„A felnőttképzés a felnőttek céltudatos és tervszerű fejlesztésére irányuló 

tevékenységeknek azt a komplexumát foglalja magába, melyben meghatározott 

kompetenciák kiművelése kap hangsúlyt. Szűkített értelemben felnőttképzésnek a 

felnőttek – rendszerint hivatalosan is elismert végzettséget kínáló – szakmai 

kiképzését, továbbképzését és átképzését nevezik.” 2 

A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek 

képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ez a kritérium használatos. A 

közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy 

léphet be (a tankötelezettség felső korhatára 1998 óta a 18 éves kor). A felsőoktatási 

törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a 

felnőttképzés alanyának. 3 

A fogalmak értelmezéséhez további adalék a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. 

törvény, amelynek értelmében a felnőttképzés az iskolarendszeren kívül folytatott 

képzési tevékenység, amely célja szerint lehet általános, nyelvi és szakmai képzés. 

Összeállításom további részében a felnőttképzés fogalmát használom, melybe 

beletartozónak tekintem a felnőttek iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli 

általános, nyelvi, szakmai képzését. 

A felnőttek képzése alapvetően eltér a gyermekek képzésétől az alábbi jellemzők 

miatt: 

A felnőttképzés területei 4 : 

Iskolai rendszerű felnőttképzés: általános, középfokú, vagy felsőfokú 

végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul. Az 

iskolarendszerű felnőttképzés fő funkciója a magasabb szintű általános 

műveltség, illetve szakképzettség megszerzése. Törvényi szabályozását a 

közoktatási törvény, a szakképzési törvény és a felsőoktatási törvény 

tartalmazza. (A felsőoktatásban a levelező tagozaton tanulók is iskolai 

rendszerű felnőttképzésben vesznek részt.) Az oktatás államilag nevesített 

iskolarendszerben történik. A képzés idejére tanulói, hallgatói jogviszony 

létesül a tanuló és a képző intézmény között. 

Iskolai rendszeren kívüli képzés: ide tartozik minden olyan képzés, amelynek 

résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói 

jogviszonyban. Legnagyobb területe a munkaerőpiaci képzés, de ide tartoznak 

a foglalkoztatási célú képzések, és a munkahelyi képzések is. Az iskolai 

rendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetően a 

felnőttképzési törvény, a szakképzés alapvető jogszabályait a szakképzési 

2 u.o. p. 163. 

3 Zachár László: A felnőttképzés, munkaerőpiaci képzés tervezése, PTE TTK FEEFI, Pécs, 2003 

4 Farkas Éva: Felnőttoktatás és –képzés Magyarországon, Kolombusz Kkt., Miskolc, 2004. 

190

törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi 

hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza. 

Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések a felnőttképzés egyik 

legnagyobb területét jelentik mind a képzések és a részvevők számát, mind a 

szakképesítések választékát illetően. Ebben az esetben az iskolarendszeren 

kívüli felnőttképzés elsődleges célja egy konkrét szakmai képzettség, 

szakképesítés megszerzése. 

Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések szerepének jelentőségét növeli, 

hogy a felnőttek munkavállalói, családi feladataihoz, anyagi lehetőségéhez és 

időbeli elfoglaltságához az iskolarendszeren kívüli képzések jobban képesek 

alkalmazkodni, mint az iskolai rendszerűek. 

Munkaerő piaci képzés: célja az egyén munkába állásának, illetve 

munkahelye megtartásának az elősegítése. Ezt a célt általában az állam által 

elismert szakképesítések vagy állam által el nem ismert – munkaköri, vagy 

betanító – képesítések megszerzésével lehet elérni. 

A felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a 

nyelvi képzés, amelyet a 2001-ben megalkotott felnőttképzési törvény definiál, 

mint külön felnőttképzési területet. 

A felnőttképzés szerepe 

A felnőttképzés szerepe az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megnövekedett. 

Ennek oka a társadalmi környezet, a gazdaság felgyorsult változása, ami a 

munkavállalók részéről az ismeretek folyamatos aktualizálását, korszerűsítését teszik 

szükségessé. A felnőttképzés által megvalósítandó cél egyrészt a gazdaság, a tudás 

versenyképességének fejlesztése, másrészt a 

társadalmi kohézió, valamint a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, az 

esélyegyenlőség biztosítása. 5 

Az oktatással, képzéssel kapcsolatban más elvárásai vannak a társadalomnak, az 

egyénnek és gazdaságnak. A társadalmi szint az elvárásait direkt módon kívánja 

érvényesíteni, hogy azok megjelenjenek a jogszabályokban és a tantervekben közvetlen 

módon. A gazdaság indirekt módon érezteti elvárásait, hatással van a munkaerőpiacra, az 

álláskínálatra és ilyen módon közvetetten képes befolyásolni az oktatás-képzés irányát. Az 

egyén törekszik direkt és indirekt módszerekkel együtt optimalizálni helyzetét, érvényesíteni 

érdekeit. Célja, hogy megfelelő jövedelmet, jó életminőséget és karriert érjen el. Eközben az 

elvárásoknak létezik egy negyedik szintje is, és ez érezteti hatását az előző három szinten. 

Ez nem más, mint a nemzetközi hatás, hiszen a versenyképesség megőrzésének egyik 

feltétele a nemzetközi trendekhez való alkalmazkodás, a nemzetközi trendek követése. 

5 Dr. Szép Zsófia: A felnőttképzés stratégiai irányai és feladatai, „Szakképzési és Felnőttképzési Kutatások a 

Jövőért" nemzetközi kutatási konferencia (2004. november 18-19.) tanulmánykötet, 

http://www.nive.hu/felnottkepzes/index.htm, (2005.10.20.) 

191

Az oktatási-képzési rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi 

trendekhez, illetve a munkaerő piaci kereslethez és a munkaerő piac változásaihoz tudjon 

alkalmazkodni, valamint ennek tükrében legyen képes kialakítani a képzési kínálatot, 

struktúrát. A változások többféle formában megjelenhetnek. A változás megnyilvánulhat 

mennyiségben, struktúrában, tartalomban vagy minőségben. 

A felnőttképzés célcsoportjai 

Először azt tisztázom, hogy mi a felnőttképzés, és ki lehet a felnőttképzés résztvevője. A 

felnőttképzés az a formális, nem formális képzés, amelyben 18. életévét betöltött, nem 

tanulói, nem hallgatói jogviszonyban lévő felnőtt vesz részt. 

A felnőttképzési törvény (2001. évi CI. Tv.) a felnőttképzés 3 területét határozza meg. Ez 

a három terület a következő: az általános, a szakmai és a nyelvi képzés. Az általános képzés 

célja elsősorban a közismereti tárgyakra irányul, ez általában a felzárkóztató képzést jelenti, 

a rendes korban meg nem szerzett ismeretek pótlását. A szakmai képzésnek célját tekintve 

kétféle lehet. Lehetséges államilag elismert szakképesítés megszerzése ezek az Országos 

Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések, vagy a másik lehetőség az egyéb szakmai 

ismeret elsajátítása. 

A felnőttképzés célcsoportjába beletartozik minden felnőtt, aki tankötelezettségét 

tejesítette és nem vesz részt iskolarendszerű oktatásban képzésben. A célcsoportokat a 4. 

számú ábra mutatja. 

4. ábra: A felnőttképzés célcsoportjai 

Célcsoportok (3) 

Munkavállalók, 

foglalkoztatottak 

Munkanélküliek, 

álláskeresők 

Inaktívak 

Forrás: Szép Zsófia – Vámosi Tamás (2007): Felnőttképzés és szakképzés, makrofolyamatok, 

tervezés. Pécs, PTE-FEEK 

192

A felnőttképzés irányítási, szabályozási rendszere 

A felnőttoktatás jogi keretét a 2001. évi CI. törvény biztosítja. „Abból a célból, hogy az 

Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján 

érvényesüljön, a felnőttkori tabuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott 

lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg 

tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy 

eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük 

során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel 

minősége javuljon.” (2001. évi CI. Törvény) 

Ez a törvény kerettörvény, és amely kérdéseket nem szabályoz ez a törvény, akkor a 

szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., 

valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. rendelkezik, és ezeket a 

rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 

2, Foglalkozások és képesítések rendszere Magyarországon 

2.1, A FEOR 6 és az ISCO 7 , a FEOR felépítése 

A magyar foglalkozási jegyzék, a FEOR 17 000 foglalkozást tart nyilván 9 

főcsoportban. Az egyes foglalkozások leírását egy négy jegyű számkóddal is jelölik a 

következők szerint: 

- 1 szám a főcsoport 

- 1-2 szám a csoport 

- 1-3. szám az alcsoport 

- 1-4 csoport a foglalkozás 

Az Központi Statisztikai Hivatal(KSH) és az NSZFI együttműködésével 2008-2009ben 

harmonizálták az ISCO -08 és a FEOR 93-97 rendszerét és új leírást készítettek. 

A FEOR-08 foglalkozások tartalmi leírásának szerkezete marad a régi, a FEOR-93 

esetében alkalmazott felépítésű: 

1. A foglalkozás száma, megnevezése 

2. Bevezető (fő meghatározó) mondat 

3. Feladatok 

4. Jellemző munkakörök 

6 FEOR=Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 

7 ISCO= International Standard Classification of Occupation 

193

5. Néhány kapcsolódó, de máshova sorolt foglalkozás 

6. Minimális képzettségi (képesítési) feltétel 

1. A foglalkozás száma, megnevezése 

A FEOR-08 rendszerében szereplő foglalkozás száma és megnevezése. 

A foglalkozás száma, megnevezése: 

A foglalkozás javasolt megnevezése: 

2. Bevezető (fő meghatározó) mondat 

Ebben a pontban kerül leírásra a foglalkozás rövid tartalmi meghatározása, melynek 

célja, hogy szemléletesen összefoglalja az adott tevékenység legfontosabb 

jellemzőit. Legyen a tevékenység kihangsúlyozva és ne a szervezeti hierarchia, vagy 

a belső előírások. Mindenképpen legyen figyelembe véve az ISCO-08-ban és a 

FEOR-93-ban szereplő meghatározás, természetesen a mai körülményekhez 

igazítva, aktualizálva azt. 

3. Feladatok 

A foglalkozások tartalmi leírása formai szempontból a feladatok megfogalmazásán 

keresztül történik. 

A feladatok fontossági sorrendben, feladatcsoportok szerint rendezve kerüljenek 

felsorolásra. Legyen figyelembe véve a jelenlegi FEOR-ban szereplő 

meghatározások közül az, ami ma is helytálló. Mindez közérthetően megfogalmazva. 

4. Jellemző munkakörök 

A mellékletként kiadott munkaköri jegyzék kb. 17000 megnevezést tartalmaz. Ezek a 

munkakörök jelenleg a FEOR-93 rendszere szerint vannak besorolva. 

5. Néhány kapcsolódó, de máshova sorolt foglalkozás 

A foglalkozásokat itt oly módon kell felsorolni, hogy elől áll az adott foglalkozás 

száma, majd tabulátorjellel elválasztva a foglalkozás megnevezése. A 

foglalkozásokat azok száma szerint kell sorbarendezni. 

6. Minimális képzettségi (képesítési) feltétel 

194

A magyar oktatási rendszer sajátosságainak figyelembe vételével a következő négy 

képzettségi (képesítési) szintet alkalmazzuk: 

I. képzettségi szint: Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. 

osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. 

Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem 

rendelkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami 

végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de – 

pl. tanfolyami képzés keretében – valamilyen szakképzettséget 

szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) 

II. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, 

szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint 

főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a 

III. képzettségi szintbe tartozóktól.) 

III. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, 

szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség 

jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, 

mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál 

szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely 

megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe 

tartozókat. 

IV. képzettségi szint: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) 

megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. (Az egyetemi 

és főiskolai képzettség szintje sok esetben eltér egymástól, de 

az ilyen képzettségi szintet feltételező foglalkozások döntő 

többségénél nehéz szétválasztani ezeket a szinteket.) Tehát 

nem lehet megmondani, hogy az adott foglalkozás egyetemi 

vagy csak főiskolai szintet igényel. Vannak kivételek: pl. a 

"2212 Szakorvos". Ezt a foglalkozást csak egyetemi 

végzettségű személy folytathatja. 

195

2.2, A Nevelőszülő foglalkozás leírásának lényege 

A következőkben egy Szakmaismertető Információs Mappából emelünk ki 

részleteket, illetve az OKJ FEOR leírásából. 

A NEVELŐSZÜLŐ 

Feladatai és tevékenysége 

- Mit kell tenni annak, aki nevelőszülő szeretne lenni 

- Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek 

- Hol végzi a munkáját? 

- Kikkel kerül kapcsolatba? 

Követelmények 

- Milyen fizikai igénybevétellel jár a munkavégzés? 

- Milyen egészségügyi követelmények vannak? 

- Érdeklődés 

- Tanulmányi területek és eredmények a szakma tanulásához 

Szakmai képzés és rendszere 

A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETÉNEK RÖVID, JELLEMZŐ LEÍRÁSA 

- Gyermekellátási alapfeladatot lát el 

- Családját és tárgyi környezetét felkészíti a gyermek fogadására 

- Biztosítja a gyermek képességeinek, életkorának és fejlődési szükségleteinek 

megfelelő feltételeket, családi kapcsolatok ápolását 

- Elősegíti a nevelt gyermek felkészülését és önálló életre, személyes ügyeinek 

intézésére 

196

- Gyámsággal kapcsolatos feladatokat lát el a gyámhivatal kijelölése alapján 

- Dokumentációs feladatokat lát el. 

2.3, Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 

2.3.1, Az OKJ felépítése, jellemzői 

Az Országos Képzési Jegyzék az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Az 

OKJ alapvető szerkezetét a szakképzési törvény írja elő. Táblázatos formában 

tartalmazza a szakképesítések adatait. Iskolarendszerű szakképzés keretében csak 

az OKJ-ben szereplő szakmákban indítható képzés. 

Az OKJ-t először 1993-ban adták ki. Célja az volt, hogy különböző 

szakmajegyzékekben szereplő, állam által elismert szakképesítéseket egységes 

rendszerben jelenítse meg. Az OKJ első megjelenése óta sok változáson ment 

keresztül. Legnagyobb volumenű átalakítására 2004-ben kezdődően került sor, 

amikor mind tartalmilag, mind módszertanát tekintve indult el egy fejlesztési munka 

az akkori Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), ma Nemzeti Szakképzési és 

Felnőttképzési Intézet (NSZFI) irányításával. Ennek célja az volt, hogy az új 

szakmajegyzék jobban megfeleljen a gazdaság igényeinek, hordozza magában a 

változó gazdasági, munkaerő-piaci körülményekhez alkalmazkodni képes szaktudás 

oktatásának és megszerzésének lehetőségét. A fő cél a gazdaságban meglévő 

munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt, valamint 

az egész életen át tartó tanulás lehetőségének elősegítése a szakképzésben, 

az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők szakképzésbe való 

belépésének lehetővé tétele, 

a korábban megszerzett szakképesítések esetében ráépülő szakképesítés 

megszerzésének lehetővé tétele. 

A fejlesztés két alapvető modellje a DACUM (Developing A CurriculUM) és a SCID 

(Systematic Curriculum and Instructional Development: szisztematikus tananyag- és 

oktatásfejlesztés). Ezek alapja a munkakörökhöz tartozó szakmai tevékenységek 

összessége. 

A kompetencia alapú képzések nyitott be- és kilépési rendszerek. Lehetővé teszik a 

belépést a szakképzési programba bármely időpontban, ugyanakkor lehetséges a 

szakképzési programból bármikor – a szükséges kompetenciák elsajátítása után – 

kilépni. 8 

8 Forrás: http://www.szmm.gov.hu 

197

2.3.2, A kompetenciaelvű Országos Képzési Jegyzék 

Az új OKJ tehát a kompetenciát a munkafeladat elvégzésére való alkalmasságként 

határozza meg. Úgy is szoktuk mondani, hogy a kompetencia nem más, mint 

teljesítőképes tudás. Ennek két területe van: 

A feladatprofil 

a feladatprofil 

a tulajdonságprofil 

A feladatprofil a szakmai követelményeket adja meg. A feladatprofil – a FEOR-ból 

kiindulva – azt határozza meg, hogy az adott foglalkozásban/munkakörben melyek a 

munkavállaló feladatai. A feladatprofil – a DACUM módszer segítségével – a konkrét 

munkakör elemzéséből kiindulva felsorolja mindazokat a munkafeladatokat 

(feladatcsoportokat, tevékenységeket, műveleteket), amelyeket a munkavállalónak a 

szakképesítés birtokában el kell tudnia végezni. 

A tulajdonságprofil 

A tulajdonságprofil a munkavállalótól elvárható kompetenciakészletet adja meg, 

amelynek birtokában képessé válik a foglalkozás gyakorlására, a munkakör 

betöltésére, a tevékenység ellátására. 

A tulajdonságprofil közé tartoznak a 

szakmai kompetenciák, 

személyes kompetenciák, 

társas kompetenciák, 

módszerkompetenciák. 


szakmai ismeretek 

szakmai készségek 

A szakmai ismereteken a foglalkozás/munkakör alapvető feladatainak ellátásához 

szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, valamint azok alkalmazását értjük. 

3. számú táblázat: A szakmai ismeretek alkalmazási típusai 

Szakmai 

ismeretek 

alkalmazási 

típusa 

„A” típus 

Értelmezése 

Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás (a legmagasabb szint). 

Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében 

célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, 

környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a 

körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya 

198

„B” típus 

„C” típus 

„D” típus 

„E” típus 

vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. 

A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan 

ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. 

A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes 

vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, 

segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, 

előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; 

összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő 

minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ez a középső szint. 

Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben 

önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. 

A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás 

mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; 

kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, 

eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, 

legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű 

ismeretalkalmazás. Ez a legalacsonyabb szint. 

A szakmai készségeken a foglalkozás/munkakör szokásos feladatainak ellátásához 

szükséges, begyakorolt tevékenységeket értjük. Végrehajtása automatikusan, tudati 

ellenőrzés nélkül megy végbe. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység elemei 

rutinszerűen egymást követik. 

4. számú táblázat: A szakmai készségek szintjei 

Szakmai 

készségek 

szintjei 

5. szint 

4. szint 

3. szint 

2. szint 

1. szint 

Értelmezése 

A szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult 

ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű 

alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló 

ellenőrzésére. 

A szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen 

vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés 

hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka 

eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 

Szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve 

szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével 

képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a 

feltárt hibák javítására. 

Szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett 

képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel 

történő feltárására és azok önálló javítására. 

Szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és 

célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat 

ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. 

199


képességek 

jellemvonások 

A képességek kompetenciacsoportban a szakmához tartozó feladatok ellátásához 

szükséges fizikai (pl. erős fizikum), fiziológiai (pl. látás, hallás, térlátás) és pszichológiai 

(pl. érzelmi stabilitás, tűrőképesség) képességek találhatók. 

A jellemvonások kompetenciacsoport olyan tulajdonságokból áll, amelyek ösztönzik, 

szervezik és szabályozzák az értékes és eredményes munkavégzést. Ilyenek az 

elhivatottság, fejlődőképesség, felelősségtudat, kitartás, kockázatvállalás, 

megbízhatóság, monotónia-tűrés, önállóság, döntésképesség, önfegyelem, 

pontosság, precizitás, rugalmasság, stressztűrő-képesség, szervezőkészség, 

szorgalom, igyekezet, és terhelhetőség, valamint türelmesség. 

Társas kompetenciák: 

együttműködés 

kommunikáció 

konfliktuskezelés 

Az együttműködés kompetenciacsoportját azok a kompetenciakomponensek 

alkotják, melyek a munkafeladat ellátásához kötődő rövid és/vagy hosszabb távú 

együttműködési helyzetek kezeléséhez szükségesek. Összetevői: kapcsolatteremtő 

és fenntartó készség, interperszonális rugalmasság, udvariasság, 

kezdeményezőkészség, határozottság, meggyőzőkészség, konszenzus készség, 

empatikus készség, segítőkészség, motiválhatóság, motiváló készség, 

visszacsatolási készség, irányíthatóság és irányítási készség, valamint tolerancia. 

A kommunikáció kompetenciacsoportba olyan kompetenciaelemek tartoznak, melyek 

nélkülözhetetlenek a partnerek kezeléséhez, vagy a szakmai munka feltételeinek 

pontosításához. Összetevői: fogalmazó készség, nyelvhelyesség, a tömör 

fogalmazás készsége, kommunikációs rugalmasság, közérthetőség, prezentációs 

készség, a hatékony kérdezés készsége, meghallgatási készség és a megfelelő 

metakommunikációs készség. 

A konfliktuskezelés kompetenciacsoportba tartozó kompetenciaelemek alkalmassá 

teszik az egyént a személyek, illetve csoportok között kialakuló, az eltérő vagy 

ellentétes érdekekből eredő konfliktusok sikeres kezelésére. Összetevői: 

kompromisszumkészség, konfliktuskerülő készség, rivalizáló készség, 

konfliktusmegoldó készség és engedékenység. 

Módszer kompetenciák: 

gondolkodás 

problémamegoldás 

munkamódszer, munkastílus 

200

A gondolkodás kompetenciacsoportban a gyakran változó – újszerű, egyedi – 

feladatok elvégzéséhez szükséges kognitív kompetenciaelemek (elvont 

gondolkodás, összefüggések és ellentmondások felismerése, ötletesség, új 

ismeretek elsajátítása és alkalmazása stb.) sorolhatóak. Összetevői: absztrakt 

gondolkodás, áttekintő képesség, logikus gondolkodás, rendszerező képesség, 

kreativitás, új ötletek, megoldások kipróbálása, általános tanulóképesség, 

emlékezőképesség, felfogóképesség, numerikus gondolkodás, információgyűjtés és 

következtetési képesség. 

A problémamegoldás kompetenciacsoport olyan összetevőkből áll, amely a lényeges 

problémák azonosítását, okainak feltárását, sikeres és tervszerű megoldását, a 

kivitelezés ellenőrzését segítik elő. Összetevői: diagnosztizálás, problémafeltárás, 

problémamegoldás, értékelés, kontroll, lényegfelismerés (lényeglátás), okok feltárása 

és helyzetfelismerés. 

A munkamódszer, munkastílus kompetenciacsoport az adott szakképesítéshez 

jellemzően kötődő, célorientált, praktikus, normakövető és környezettudatos 

munkavállalói magatartást előmozdító rendszertani illetve metodikai elemeket öleli 

fel: rendszerszemlélet, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, 

intenzív munkavégzés, körültekintés, elővigyázatosság, figyelem összpontosítás, 

figyelemmegosztás, nyitott hozzáállás, eredményorientáltság, és a környezet tisztán 

tartása. 

2.3.3, Modulok rendszere az új OKJ-ban 

A modul értelmezése 

A modul a szakképesítés olyan egysége, amely a szakképesítéssel ellátott 

munkatevékenységek közül egyet vagy többet teljesen lefed. 

Tartalmazza az adott tevékenység(ek)hez szükséges ismerettartalmakat, azok 

elvárt mélységét, a munkavégzéshez szükséges minden követelményt és 

körülményt, valamint az ezek elsajátításához szükséges tevékenységeket, 

körülményeket és az ehhez ajánlott időkereteket. 

A modul a szakképesítés többi részétől önállóan is értelmezhető egység, amely 

teljesítése a tanulót képessé teszi az adott tevékenységek gyakorlati 

alkalmazására. 

Egy szakképzés több modulból épül fel, a modulok száma 4 és 9 között 

változik. 

A modul nem kötődik tanévhez, az időkeret összegzett óraszámban kerül 

meghatározásra, azonban a központilag megadott időkeret csupán javaslat, a 

képzőhelyek ettől eltérhetnek. 

A modulok bizonyos mértékben egymásra épülő egységek, azonban a teljes 

szakképesítés szervezését tekintve nem szigorúan lineáris sorrendben követik 

egymást. (az ún. modultérképről vagy szőnyegtervről később) 

A modulok leírása formailag és tartalmilag is egységes szerkezetű. 

201

Egy modul több, sok esetben teljesen különböző szakképesítéshez is tartozhat. 

Ez általában az alapozó vagy az általános, interdiszciplináris elemeket 

tartalmazó modulokra jellemző. (Pl. anyagismeret, vállalkozási ismeret, 

munkavédelem, stb. területeken megjelenő modulok.) 

A modulok tartalmazzák a belépési szintet, valamint a teljesítés 

kritériumrendszerét. 

A modulok képezik a szakképzés vizsgarendszerének a vázát. Minden 

modulhoz tartozik vizsga, és egy modulhoz több vizsgarész is kapcsolódhat. 

Megszűnik a „ebből nem vizsgázunk, nincs jelentősége” hozzáállás. 

A modulok szerkezete 

A modulok felépítése, ahogy azt említettük, egységes szerkezetű. A szakképzés 

dokumentumai közül a modulok kifejtését, azaz a tartalmi leírást az adott 

szakképesítés központi programja tartalmazza. Ugyanígy segítséget jelent a 

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelménye, amely modulonként tartalmazza a 

kritériumokat, a modulhoz tartozó célokat, elsajátítandó szakmai és egyéb 

kompetenciákat. 

Minden modul egy kóddal jelzett, amely a teljes magyarországi szakképzési 

rendszerben azonosítja azt. 

A modulok tananyagegységekből állnak, ezek hasonlítanak leginkább a korábbi 

tantárgyakhoz. 

A tananyagegységek további bontásakor a tananyagelemeket találjuk, amelyek a 

tartalmilag leginkább kezelhető egységei a központi programoknak.(KP) Ebből indul 

ki a tanítás szervezése és tervezése. 

A tananyagegységek és tananyagelemek is egyedi számsorral rendelkeznek. 

A tananyagegységek leírása a kiindulópontja a módszertani tervezésnek, a 

gyakorlatok, elméletek összehangolásának, ezért ezek szerkezetének megismerése 

és értelmezése kulcsfontosságú. 

A modulok és a Központi Program(képzési program) kapcsolata 

Az alábbi ábrán szemléltetjük a modulrendszerű szakmai képzés központi 

programjának felépítését. Ez egy általános elrendezés, amelyben a képzési idő 

félévekben és a tanítás heti óraszáma dimenziók mentén elhelyezték a 

követelménymodulokat. Feltüntették továbbá a KP kötelező és a szabad sávot 

képező 20% arányát is. A modulok különböző színei jelzik, hogy a képzési idő 

felosztásában átnyúlnak egyes modulok több féléven keresztül is, illetve egy tanéven 

belül a 2-4 modul különböző időtartamú oktatási időt vesz igénybe, ami a tanárok és 

oktatók közalkalmazotti leterhelését meglehetősen egyenletlenné teszi. 

6. sz. ábra A moduláris központi program felépítése 

202

heti óraszám 

központi programban meghatározott időkeret 

A moduláris központi program felépítése 

helyi programban meghatározott időkeret 

A központi programban nem szereplő tananyagmodulok felvételére és/vagy 

a KP-ban meghatározott tananyagmodulok időkeretének növelésére használandó 

3. 

1. 

2. 

8. 

6. 

5. 

4. 

7. 

Követelménymodulok 

0220 

0221 

0225 

0346 

0345 

0111 

0110 

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév képzési idő 

3, A szak és felnőttképzés jogi szabályozása 

10. 

12. 

11. 

14. 

9. 

13. 

Magyarországon a felnőttképzést önálló törvény 2001. óta szabályozza. A 

felnőttképzési akkreditáció története 2002-ig nyúlik vissza: ekkor jelent meg az első 

követelményrendszer FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) közleményként. 

Tárgyi, személyi feltételek biztosítását, minőségirányítási, fejlesztési rendszert kellett 

bemutatni. A következő lényeges állomás 2004: ekkor a felnőttképzési intézmény 

illetve a program akkreditáció szabályozása jogforrás szintjére emelkedett. 

Kormányrendelet határozza meg a főbb szabályokat, ágazati irányításért felelős 

miniszteri rendelet tartalmazza a részletes követelményeket. 

A felnőttképzési intézmény akkreditáció érvényessége 4 év, a felnőttképzési program 

akkreditáció érvényessége 2-5 év. Az akkreditációs feltételeknek maradéktalanul 

meg kell felelni a teljes érvényességi időtartam alatt. 

A felnőttképzés ágazati irányítója a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az 

akkreditációs eljárás hátterét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet FAT 

Titkársága biztosítja. 

16. 

15. 

203

3.1, A vonatkozó jogszabályok 

Letöltés Közlöny száma Hatályba lépés 

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről Magyar 

Közlöny 

1993/99 

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Magyar 

Közlöny 

2001/153 

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a 

képzés fejlesztésének támogatásáról 

1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató 

intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról 

7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató 

intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs 

eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 

22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató 

intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának 

szabályairól 

24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és 

követelményrendszer részletes szabályairól 

Magyar 

Közlöny 

2003/131 

Magyar 

Közlöny 

2005/7 

Magyar 

Közlöny 

2002/151 

Magyar 

Közlöny 

2004/16 

Magyar 

Közlöny 

2004/87 

2010. I. 

29. 

2010. I. 

1. 

2009. 

XI. 1. 

2007. 

XII. 29. 

2007. 

II. 15. 

2009. 

X. 1. 

2007. 

XII. 29. 

Kigyűjtötte: Palotás József Igazgató, Kecskeméti Regionális Képző Központ, 

Kecskemét, Okl. Emberi Erőforrás tanácsadó 

3.2, Az akkreditációs eljárás lépései, eljárásrendje 

A felnőttképzési intézmények tevékenységük megkezdése előtt a területileg illetékes 

regionális munkaügyi központhoz be kell jelentsék e szándékukat, minden új 

felnőttképzési programjuk esetében is. 

204

7. sz. ábra A felnőttképzési intézmény akkreditáció folyamatábrája: 

Intézmény akkreditációs kérelem 

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet FAT Titkársága 

Formai bírálat 

Két, független, külső felnőttképzési szakértő 

Dokumentumelemzés 


Helyszíni szemle, szakvélemény 

NSZFI FAT Titkárság előterjesztés, FAT testületi 

döntés, TANÚSÍTVÁNY 

8. sz. folyamatábra A felnőttképzési program akkreditáció folyamatábrája: 

Program akkreditációs kérelem 

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet FAT Titkársága 

Formai bírálat 


Dokumentumelemzés, szakvélemény 

NSZFI FAT Titkárság előterjesztés, FAT testületi 

döntés, TANÚSÍTVÁNY 

205

4, A Nevelőszülő képzés 

4.1, Szakmai és Vizsgakövetelménye (Modulok, Kompetenciák) 

A 33 761 01 0000 00 00 azonosító számú nevelőszülő megnevezésű szakképesítés 

szakmai követelménymoduljait a 15/ 2008(VIII. 13) SZ. SZMM 9 szabályozza a 

következők szerint: 

A szakmai követelménymodulok felsorolása: 

- 1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok 

- 1873-06 A családi környezet felkészítésének feladatai 

- 1874-06 A gyermek képességének kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok 

- 1875-06 Az önálló életre való felkészítés feladatai 

- 1876-06 A gyámsággal kapcsolatos feladatok 

- 1877-06 A nevelőszülő dokumentációs feladatai 

4.2, Vizsgáztatási követelménye 

Az alábbiakban a 6 követelmény modul közül egyet részletesen ismertetünk a 

kompetenciafajtákkal együtt. 

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1874-06 

A gyermek képességeinek kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok 

A szakmai követelménymodul tartalma: 

Feladatprofil: 


Megalapozza és fejleszti a gyermek tanulási, önművelési, művelődési szokásait, 

igényeit 

9 SZMM= Szociális és Munkaügyi Minisztérium 

206




Törekszik a szociokulturális és az adottságokból eredő hátrányok csökkentésére 


Gondoskodik a szellemi és erkölcsi fejlődést szolgáló, kulturális értékekhez való 

hozzájutásról 

Elősegíti a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó családba való visszakerülését. 














5 Kézírás 





207
















Testi erő 












208










1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: 

2.A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: 

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: 

gyakorlati 

Időtartama: 120 perc 

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: 


írásbeli 

Időtartama: 120 perc 



szóbeli 

Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) 

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 

1. feladat 35% 


1. vizsgarész 

209

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 

1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok 

Napi gondozási feladatok ellátása gyermekellátó intézményben 

A gyermeki fejlődés és a fejlődést segítő módszerek bemutatása 

A szociális gondozás dilemmáinak értelmezése egy esetleírás alapján 

V.VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 

A szakképesítés megszerzéséhez szükséges vizsgarészekhez kapcsolódó összes 

követelménymodul modulzáró vizsgájának letétele 

A 3. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában a 

szakmai 

vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, minimum 10 oldalas, a képző intézmény 

Tanulmányi és Vizsgaszabályzata által leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő 

Záródolgozat 

A szakmai vizsga részei: 

A képzési programban előírt, a képző-, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátó 

intézményekben, nevelőszülőtársnál töltött gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás 

A 70 órás szakmai készségfejlesztésről szóló igazolás 

17 




szóbeli 


210





szóbeli 






szóbeli 




szóbeli 





A nagykorúvá váló gondozottal kapcsolatos feladatok ismertetése 


1875-06 Az önálló életre való felkészítés feladatai 

Az önálló életre való felkészítés folyamatának és elemeinek ismertetése 

1874-06 A gyermek képességeinek kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok 

A gyermek megismerésének és képességei kibontakoztatásának lehetőségeiről - 

előre elkészített - záródolgozat védése 

211



1873-06 A családi környezet felkészítésének feladatai 


A nevelőszülői feladatra való felkészülés folyamatának és lépéseinek ismertetése 



18 



szóbeli 






szóbeli 




szóbeli 





212

3. 

20 

20 

20 

15 

15 

10 

4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: 

3. vizsgarész: 




A szakmai vizsga értékelése %-osan: 

A 33 761 01 0000 00 00 azonosító számú, Nevelőszülő megnevezésű szakképesítéshez 

rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 



Az "Élettörténet könyv" készítés funkciójának és módszereinek ismertetése 

Gyámi jelentés és számadás készítési szempontjainak ismertetése 

Gyámi teendők ismertetése megadott eset alapján 



1877-06 A nevelőszülő dokumentációs feladatai 



1876-06 A gyámsággal kapcsolatos feladatok 

19 

A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 

A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: 

213

5, A francia nevelőszülő végzettség átültetésének feltételei 

Elöljáróban azt kell megállapítani, hogy a GRETE francia nevelőszülő és a magyar 

nevelőszülő OKJ SZVK-ja, vagyis a modulrendszere és kompetencia területei 

teljesen eltérnek egymástól, logikáját, struktúráját tekintve egyaránt. 

A francia rendszer kompetencia felfogása egyszerűbb, átláthatóbb és a 

tevékenységekből kiindulva építi fel a rendszert. A magyar kompetencia fogalmi 

értelmezése differenciálja szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciákra, 

amelyekhez eltérő jelölési rendszert alkalmaz. Az u. n feladatprofilban fedezhetők fel 

a tevékenységek különböző cselekvő igékkel kifejezett mondatokban. 

5.1, Megfelelések a nevelőszülő szakmát meghatározó 

tevékenységcsoportok terén 

Fentiekből is következik, hogy nagyon kevés francia tevékenységcsoportnak felel meg a 

magyar tevékenységcsoport. 

A megfeleltetést megkíséreljük táblázatos formában szemléltetve és elemezve bemutatni 

A Nevelőszülő képzés moduljai az elnevezések és belső tartalmuk alapján 

5. sz. táblázat A nevelőszülő képzés francia és magyar modul elnevezései 

Francia nevelőszülő modul elnevezései A magyar nevelőszülő modul elnevezései 

Megismerni a higiénia, a biztonság, a 

táplálkozás és az élelmezés főbb elemeit 

Megismerni a szociálpszichológiai 

tudományokat, gyermek fejlődése ebből a 

szempontból és zavarok 

Megismerni a családjától elválasztott és 

nevelő családban élő gyermek speciális 

helyzetét 

Gyermekellátási alapfeladatok 

A családi környezet felkészítésének feladatai 

A gyermek képességeinek kibontakoztatása 

Nevelés kísérésének biztosítása Az önálló életre való felkészítés feladatai 

Megérteni és integrálni a szakmai kultúrát A gyámsággal kapcsolatos feladatok 

A nevelőszülő dokumentációs feladatai 

214

Fenti táblázatunkba bejelöljük az egyezőség mértékét különböző színekkel elsősorban a 

belső tartalmuk, illetve a feladatprofil tevékenységeinek összevetése alapján 

- Teljesen megegyezik 

- Nagyobb részben megegyezik 

- Fele-fele arányban egyezik meg 

- Kevésbé egyezik meg 

- Egyáltalán nem egyezik meg 

A magyar modulok, illetve kompetencia leírások és a francia kompetencia leírások, 

tevékenységek összevetése rendkívül nehéz, szinte alig lehet azonosságokat találni a 

nagyon eltérő struktúra miatt. Mégis megkíséreljük az alábbiak szerint: 

6. sz. táblázat KÉPZÉSI KOMPETENCIÁK LISTÁJA (GRETA) 

és a MAGYAR Modul és kompetencia rendszer „megfeleltetése” 

KOMPETENCIÁK KÉPZÉSI TERÜLET 

DC1. Gyermek 

befogadása és 

integrációja a nevelő 

családba 

1868-06 Modul 


alapfeladatok 

I. Képzési terület (140 óra) 

Higiénia - biztonság – élelmezés – táplálás; 

- otthoni higiénia és biztonság – AFPS (bizonyítvány 

elsősegélynyújtás képzésről); 

- sürgős esetek ellátása és specifikus magatartás 

kisgyermekekkel szemben; 

- gyermek biológiai ritmusa; 

- kulturális dimenzió figyelembe vétele a gyermek ritmusának 

megfelelően; 

- mindennapi táplálkozási higiénia, és táplálkozási zavarok; 

- - fizikai és pszichikai intimitás a gyermek kora és története 

függvényében. 

Pszichoszociális tudományok, gyermek fejlődése és zavarai: 

- gyermek fejlődésének szakaszai (fizikai, pszichikai és kapcsolati, 

érzelmi és szexuális… szempontok); 

- egészségügyi kérdések a kisgyermekkel és a serdülőkkel 

215

1873-06 Modul 

A családi környezet 

felkészítésének 

feladatai 

DC2. Gyermek 

oktatásának kísérése 

1874-06 Modul 

A gyermek 

képességeinek 



kapcsolatban; 

- fizikai és pszichés rosszullétek jeleinek kezelése. Megfelelő 

válaszok megadása; 

- érzékenység a megfigyelés és a meghallgatás módszerei iránt. 

Specifikus eszközök: egészségügyi kiskönyv – életalbum; 

- kötődés, elválás és személyiség kialakulásának folyamata – 

kapcsolati zavarok. 

Családjától elválasztott és nevelő családban élő gyermekek 

specifikus helyzete: 

- tényezők (szociális, orvosi, pszichológiai, pszichopatológiai,…) 

komplexitása és összefonódása a gyermek és a családja 

szétválásában; 

- a szétválás hatásainak és következményeinek felkutatása; 

- családba fogadás dinamikája; 

- nevelő családban élő gyermek kísérése. Pszichikai fejlődéséhez 

és a szüleivel való kapcsolattartáshoz kapcsolódó problémák 

(szenvedés, megosztás, lojalitás, hovatartozás és identifikáció 

kérdései); 

- nevelő család különböző tagjai; helyek és szerepek a nevelt 

gyermekkel kapcsolatban, és a gondozás hatásai; 

- szülők valós és/vagy szimbolikus helyének megőrzése – 

támaszkodás a szülőkre, és/vagy a mindennapi élet elemeinek 

megosztása a szülőkkel. 

II. Képzési terület (60 óra) 

Tanulás kísérése: 

- önállósodás folyamata és gyermek kisérése különböző szinteken 

(pszichológiai, szomatikus, érzékszervi, pszicho motoros, érzelmi, 

szociális, kognitív, …); 

- ismeretek a családról és annak alakulásáról; 

- szülők szerepe és más felnőttek helye a gyermek identitásának 

strukturálásában; 

- gyermek gondozásának kapcsolati és érzelmi aspektusa; 

- támaszpontok stabilitása és mindennapi rítusok; 

- interkulturális dimenzió – vallási dimenzió és bizonyos kulturális 

rítusok; ismeretek más kultúrák működéséről és értelméről a 

216

DC3. Szakmai 

kommunikáció 

1876-06 Modul 

A gyámsággal 


1877 Modul 

A nevelőszülő 

dokumentációs 

feladatai 

gyermek részére; 

- veszélyes vagy bűnöző magatartás. Felderítés. Gyermek 

pszicho-affektív fejlődésére és megélt élményeire vonatkozó 

interpretációk. Megelőzéssel és gondozással megbízott 

szervezetek. 

- támogatások, amelyek elősegítik a találkozást és az odafigyelést 

(játék, mondókák, gyermekirodalom…) 

- kulturális területek és szabadidő a gyermek fejlődésében – 

szabadidő megosztása és a gyermekhez adaptált ritmusa; 

- tanulás szerepe a gyermek fejlődésében, kísérés és fékek ezen 

a területen; 

- oktatási rendszer és különböző források – iskolai kísérés; 

III. Képzési terület (40 óra) 

Szakmai kultúra: 

- törvényhozói és szabályozási kontextus ezen a területen: 

családjog, gyermekjog, gyermekvédelmi jog; 

- nevelt gyermek gondozásának intézményi és közigazgatási 

kerete; 

- nevelő családba fogadás történelmi fejlődése és specifikus 

jellemzői a családsegítő szabályozásokban, és a gyermekjog és a 

gyermekvédelem közigazgatási területein; 

- gyermekvédelem intézményei; 

- nevelő család helyzete a francia gyermekvédelmi törvényben, 

különböző intézmények a gyermekvédelem területén; 

- gondozók és nevelőszülők státusza; 

- különböző szociális szereplők helye a nevelő családba 

fogadásban; 

- csapatmunka a nevelőszülői hálózat egyéb szociális 

szereplőivel, gondozók vagy nevelőszülők saját felelősségei 

(szakmai titoktartás kérdése, látogatások, kommunikáció a 

pszicho-szociológiai és közigazgatási szereplőkkel, …); 

- nevelőszülő, mint összekötő kapocs az intézménnyel, amelyben 

dolgozik (intézményhez tartozás érzése). 

217

5.2, Fő tevékenységcsoportok eltérései és megegyezései a képzési 

jegyzékben 

7. sz. táblázat RÉSZLET A FRANCIA SZAKMAI KOMPETENCIÁK LISTÁJÁBÓL 

GYERMEK 

BEFOGADÁSA 

és alapvető 

szükségleteinek 

figyelembe vétele 

Megválaszolni a 

gyermek fizikai 

szükségleteit: 

Gyermek 

oktatásának 

KÍSÉRÉSE 

Átadni az 

értékeket, 

elősegítve az 

önállóság és a 

szocializáció 

fejlődését; 

Végigkísérni a 

serdülőkorba való 

átlépést; 

Gyermek 

KÍSÉRÉSE a 

szüleivel való 

kapcsolatban 

Részt venni a 

gyermek számára 

kifejlesztett projekt 

megvalósításában 

,tiszteletben tartva 

a szülői tekintélyt; 

GYERMEK 

INTEGRÁCIÓ-JA 

a nevelő családba 

Előkészíteni és 

kezelni a nevelő 

család minden 

egyes tagjának 

feladatát és helyét 

a nevelés 

különböző 

időszakai 

folyamán; 

CSAPAT-MUNKA 

Ebben a táblázatban egymás mellett találjuk a képzés egészére kiterjedő kompetenciákat a 

hozzájuk rendelt tevékenységekkel és az u.n. „csapatmunkával” együtt. 

A következőkben a fenti táblázat egyik kompetenciájához közel álló magyar modul 

leírásának egy részletét mutatjuk be az összevetés, az összehasonlítás céljával. 

8. sz. táblázat RÉSZLET A MAGYAR OKJ KOMPETENCIA ÉS MODUL RENDSZERBŐL 

1874-06 SZ. Modul A gyermek képességeinek kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok 

Feladatprofil 

- Megismeri a gyermek adottságait, képességeit 

- Megalapozza és fejleszti a gyermek tanulási, önművelési, művelődési szokásait, 

igényeit 

- Biztosítja a gyermek kötelező oktatásban való részvételét 

218

- … 

- Gondoskodik a szellemi és erkölcsi fejlődést szolgáló, kulturális értékekhez való 

hozzájárulásáról 

Tulajdonságprofil 

Szakmai kompetenciák 

- Szakmai ismeretek 

- A gyermek képességei 

- A gyermek magával hozott szokásai 

- … 

- A játék és a tanulás személyiségfejlődésben betöltött szerepe 

- Szakmai készségek 

- Kézírás 

- … 

- Elemi szintű számítógép használat 

- Elemi számolási készség 

Személyes kompetenciák 

- Kézügyesség 

- Térérzékelés 

- … 

Társas kompetenciák 

- Kapcsolatteremtő készség 

- Empatikus készség 

- Konfliktusmegoldó képesség 

- ….. 

Módszer kompetenciák 

- Helyzetfelismerés 

- Információgyűjtés 

- …. 

A 7. sz. és a 8. sz. táblázatokból is egyértelműen kiderül az a nagyfokú különbség, amely a 

két ország jegyzékbeli szerkezetét és tevékenység megközelítését illeti. Addig amíg a francia 

kompetencia rendszer listát és szakmai kompetenciákat különít el és ezekben írja le a 

tevékenységeket, mint cselekvő igés feladatokat adó mondatokat, addig a magyar SZVK-ban 

leírt követelménymodulok differenciálják a kompetenciákat. Legjobban megfelel a 

tevékenységek csoportjának a feladatprofilban leírt mondatok, az u.n Tulajdonságprofilban 

már négyféle kompetencia szerepel különböző szintekhez kötött jelölésekkel. 

Megítélésem szerint ezek annyira szétdarabolják és felesleges „gyűjteményekkel” terhessé 

teszik a modulokhoz rendelt tevékenységeket, hogy az nagymértékben akadályozza a 

megvalósítást, az eredményes vizsgára való felkészítést. Ezzel szemben a francia rendszer 

sokkal egyszerűbben és logikusabban ragadja meg a tevékenységlistákkal és a szakmai 

kompetenciákkal, mintegy „egydimenziós” követelmény(feladat, cél) rendszerrel. 

Ezért azt javasolom, hogy a francia modell szerkezetét kell alapul venni és erre adaptálni a 

magyar rendszert. 

219

6, Megvalósíthatósági javaslat 

Tekintettel a fentiekre - amely csak két ország, Franciaország és Magyarország nevelőszülő 

képesítésének összehasonlításából indult ki, - a jelentős eltérések miatt csak korlátozott 

megvalósíthatóságra van esély. Másfelől a többi ország modellje és a projekt célkitűzései is 

az ECVET szerinti modell kialakítását körvonalazzák. Ezen oknál fogva egy olyan alternatív 

szakképzés akkreditációját kellene kidolgoznunk, amely a következő szerkezeti és filozófiai 

alapokon nyugszik: 

- Megőrzi a Francia GRETA tevékenységekből levezetett kompetencia és 

modulrendszerét 

- Kiemelve ebből a magyar OKJ (Országos Képzési Jegyzék) - béli megegyezőségeket 

- Eleget tesz az ECVET egységekben tervezés logikájának és tanulmányi idő 

keretének 

- Betartja a magyar akkreditációs eljárás lépéseit 

A francia GRETA modellt úgy alkalmazza, hogy a fenti összehasonlítás közös elemeit veszi 

alapul és ehhez csatolja a projekt többi országával egyeztetett elemeket, illetve 

tanegységeket. 

Az eljárás módja a hagyományos magyar akkreditációs eljárásától a következőkben fog 

eltérni. 

- Kérvényezni kell a kísérleti modell szerinti SZVK (Szakképzési Vizsgáztatási 

Követelmények) és Képzési Program kidolgozását. Itt a kísérlet az ECVT rendszer 

szerinti modell szerkezetének és egységeinek alkalmazása a nevelőszülő 

képzésben. 

- A kísérleti nemzetközi ECVT szerinti Nevelőszülő szakképesítés OKJ-ba való 

bevétele külön jogi eljárást igényel, amit a minisztériumoknak és az akkreditációban 

érintett szervezeteknek (NSZFI/Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet stb.) 

támogatni kell. 

Magyarországon az ECVET még nem elfogadott, illetve kidolgozott rendszer. Ezt nem lehet 

"amatőr módon" a LEONARDO projekt keretében bevezetni, hanem csak államilag, 

egységesen és intézményhez (apparátus, emberek, jogi háttér stb.) kötötten lehet. 

- Állami beavatkozást igénylő rendszer kidolgozása e projekt keretében nem 

végezhető el. 

- Kidolgozható a továbbképzési rendszer váza, meg az ECVET alapja. 

- Ennek megfelelően egy továbbképzési rendszerbe illesztést fogunk Magyarországon 

első lépcsőben tervezni, amibe a francia rendszer elemeit beemeljük. 

- Második lépcsőben az NSZFI stabilizálódása után egy ECVET vázlatot készítünk, és 

azt ajánljuk fel az NSZFI-nek, (amennyiben átalakulás után megmarad és ez lesz a 

neve, s kompetens, legitim vezetése lesz). 

220

6.1, Kik használják? 

A kifejlesztett képzési programot, illetve modulrendszerű tananyagot a következő 

magyarországi szakképesítésekkel rendelkezők képzésében és továbbképzésében lehet 

felhasználni: 


- Hivatásos nevelőszülő 

- Gyermekgondozó nevelő 

o Gyermek és ifjúsági felügyelő 

o Házi időszakos gyermekgondozó részképesítésűek 

o Valamint a gyermekotthoni asszisztens 

o és a Kisgyermekgondozó nevelő részképesítésűeknél 

- Szociális segítő 

o Szociális asszisztens 

o Szociális gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző elágazással 

o Foglalkoztatás szervező 

o Mentálhigiénés asszisztens 

o Szociokulturális animátor 

- Családpedagógiai mentor 

6.2, Hol fogjuk felhasználni az eredményeket? 

Az eredményeket a következőképpen fogjuk felhasználni: 

2.1, A fent felsorolt szakképesítésűek továbbképzésénél. Ezt első körben a PTE 

vonzáskörzetében lévő régiókban (Dél-Dunántúl) egy, esetleg két helyszínen 

megszervezett 120 órás továbbképzési kurzusokon fogjuk használni. Itt a kidolgozott 

kompetencia profilok azon moduljait fogjuk oktatni, amelyek az adott 

szakképesítésből hiányoznak, illetve minimálisan vannak meg. 

2.2, Kidolgozunk és akkreditáltatunk egy ISCED 4B szintű, a hazai Felsőfokú 

Szakképzés rendszeréhez tartozó (OKJ 55 szintkódú) Nevelőszülő tanácsadó 

képesítést és a hozzá tartozó programot. Ennek a szaknak az elfogadtatása az 

NSZFI hatáskörébe tartozik erről külön írunk. A beadott kérvénnyel párhuzamosan 

egy próbaképzést tartunk a jóváhagyásáig. 

Ennek a szaknak a bemeneti követelménye a hivatásos nevelőszülői képesítéssel, 

középiskolai érettségivel való rendelkezés. 

Ez a képzés a felnőttképzés keretében valósulna meg és egy éves időtartamú lenne. 

A próbaképzés a képzők képzése lenne, amelyet 2011 szeptemberében 

bonyolítanánk le 15 fővel. Ennek a tartalmi és szervezési részleteit megismertük 

folyik az előkészület. 

221

2.3, Az eredményekre rá lehet telepíteni (tervezni) egy diplomával rendelkezőknek 

szóló szintén felsőfokú szakképzést a 61- es szintkódú, vagy a diplomásoknak szóló 

szakirányú továbbképzési szakként kialakított Komplex családsegítő és támogató 

tanácsadó képesítés programját is. Ez utóbbi kifejezetten csak a PTE FEEK hatáskörébe 

tartozó engedélyezési eljárással jár, tehát 2011 decemberéig ki tudjuk dolgozni a programot, 

lefuttatjuk a kari tanácsi jóváhagyást és 2012 februárjában”keresztféléves képzésként el tud 

indulni ez a továbbképzési szak képzése. 

Ez a képesítés azért lenne fontos, mert a Magyar Kormány kisebbségekkel, 

hátrányos helyzetűekkel foglalkozó Államtitkársága komplexen kezelő rendszerben 

képzeli el a társadalmi méretű probléma megoldását. Vagyis az eddigi csak a 

gyermekekkel, nevelési., szocializációs, oktatási, szakmához jutási problémáikkal 

foglalkoztak, illetve még külön- külön a szülők foglalkoztatási problémáikkal. Ezt egy 

olyan komplex rendszerbe kell integrálni, ahol a gyermekek nevelése, oktatása és 

szakmai képzése összekapcsolódik a család többi, elsősorban felnőtt tagjainak 

munkavégzési, iskolai-nevelési hiányosságainak csökkentésével összekapcsolt 

munkaerő fejlesztési, munkahely biztosítási – foglalkoztatási programjával. 

6.3, Az NSZFI és a társ szervek szerepe 

Az NSZFI funkciói: 

A mindenkori oktatási, foglalkoztatásért és szakképzésért felelős háttérintézménye, 

amely az Országos Pedagógiai Intézet bázisán 1991-ben jött létre, amelyhez 2006ban 

kapcsolódott a Nemzeti Felnőttképzési Intézet. 

Az Intézet fő funkciói: 

- A szakképzés dokumentumrendszerének kidolgozása, jóváhagyatási 

előkészítése 

- Kutatás és fejlesztés 

- Vizsgáztatás 

- Központi programokhoz tartozó tankönyvek, segédletek forgalmazása 

- Szakmai pedagógus továbbképzések szervezése 

- Szakértők és szaktanácsadók országos hálózatának működtetése 

- Szakmai vizsgák szervezése és előkészítése 

- Egyéb szolgáltatások 

- Hazai és nemzetközi fejlesztési projektek menedzselése, monitoringozása 

Az NSZFI társintézményei: 

- Képzési és vidékfejlesztési tanácsadó Intézet(az Agrár szakoktatási Intézet 

utódja) 

- Egészségügyi Továbbképzési Intézet 

222

- Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 

Projektünkben az NSZFI a következő szerepet, funkciót tölti be: 

- Fogadja a beadott szakképesítések alapítási(beviteli) kérvényeit 

- Gondoskodik ezen anyagok szakmai bírálatáról, a hozzá kapcsolódó 

Szakmai és Vizsgakövetelmények kidolgozásáról és kiadásáról, 

közlönyben történő megjelentetéséről 

- Segíti a próbaképzések, regionális, országos továbbképzések 

megszervezését. 

6.4, A képzés és továbbképzés rendszere 

6.4.1, Mely szakképesítésekkel kerül kapcsolatba? 

- Nevelőszülő >rövid kurzusú(60 órás) képzés 

- Hivatásos nevelőszülő OKJ felnőttoktatás keretében 300 órás 

- Nevelőszülő szaktanácsadó >Megalapítandó FSZ, vagy Továbbképzési szak 

- Különleges és speciális nevelőszülők > Megalapítandó és jóváhagyandó FSZ vagy 

OKJ 6 szintkódú továbbképzés 

- Komplex családsegítő és támogató tanácsadó >megalapítandó és jóváhagyandó 

FSZ vagy OKJ 61, illetve szakirányú továbbképzési szak diplomával rendelkezőknek. 

6.4.2, Intézmények, amelyek együttműködnek a projektben 

- Egyetemek, főiskolák: 

PTE FEEK mint a projekt összefogója és az új szakképzések programjainak 

kidolgozója 

PTE FEEK Szakképzési és Továbbképzési Intézete amely a 

továbbképzéseket megtervezi és szervezi 

PTE IPK Kaposvár A szociálpedagógiai kurzusok megszervezésében és az új 

képesítések bizonyos moduljait tervezi 

ELTE PPK a felnőttképzési, pedagógiai, pszichológiai modulok 

kidolgozásában vehetne részt 

223

NYME BPK Elsősorban az eddigi nevelőszülő program kifejlesztésében, 

másodsorban az óvodapedagógusok és a szociálpedagógusok képzésében szerzett 

tapasztalat alapján segít be az búj képesítések programjának kidolgozásában és a 

probaképzések szervezésében 

- Nevelőszülők Hálózata Egyesület 

- Egyéb háttérintézmények 

- Családépítő szolgálat 

- Gyermekjóléti szolgálat 

- Gyermekotthonok, Nevelőotthonok 

6.4.3, A képzések és továbbképzések szervezése 

6.4.3.1, A program célcsoportjai: 

- Nevelőszülők, családi asszisztensek 

- A felnőttképzésben oktatók különböző gyakorlattal 

- A szociális szektorban és a gyermekvédelemben dolgozók 

- A hátrányos helyzetű családok és gyermekeik 

- A próbaképzésben 2011 szeptemberében résztvevők (a képzők képzői) akik a 

nevelőszülő képzésében részt vettek már valamilyen továbbképzés keretében. 

6.4.3.2, A képzések, továbbképzések ütemezése: 

- A képzők képzésének a szervezése 

- Dokumentumok előkészítése, a program tartalmi kidolgozása 2011 

május-június 

- A célcsoport elérése, a 15 fő beszervezése 2011 

június-aug. 

- A képzés technikai előkészítése 2011 aug.szept. 

- A képzés 2011 szept. 4-11 

- A képzés tapasztalatainak kiértékelése 2011 

szeptember 

224

- A Próbaképzés megtervezése, dokumentációs előkészítése 2011 

december 

- A modulfüzetek elkészítése 2012 

január 

- A próbaképzések szervezése és megvalósítása 2012 

március 

A próbaképzést két régióban 10-10 fővel mentorálással és tutorálással valósítjuk 

meg a Dél dunántúli régióban. 

- A képzés 

A nagyobb méretű továbbképzést 5 helyszínen az ország 5 régiójában tervezzük 20- 

20 fővel, vagyis 2x 10 fős tréning csoporttal. 

2011 szeptember-október 

A régiók és képző helyszínek: 

- Észak- Magyarország 

- Észak Alföld 

- Dél Dunántúl 

- Közép- Magyarország 

- Dél Alföld 

A szakirányú továbbképzési szak (Komplex családsegítő és támogató tanácsadó) 

szervezése 

-A szakirányú továbbképzési szak programjának(tantervének) kidolgozása 2011 

október 

- A szak tantervének jóváhagyása 2011 

nov. 

- A képzés előkészítése, szervezése 2011 

dec. 

- A képzés 2012 

február-2012 december(2 félév) 

6.4.4, A képzések költségterve 

6.4.4.1, A képzők képzésének a költségterve 

- A program tartalmi kidolgozása (3 fő) 600 EUR 

- A négy napos képzés (6 fővel) 4 nap x 8 óra x 100 EUR 3200 

EUR 

- Dologi kiadás 1200 EUR 

6.4.4.2, A szakirányú továbbképzési szak költségterve 

- A tantervek kidolgozása ( 4 fő) kb. 30 munkaóra 3000 EUR 

225

- A két féléves képzés óráinak bérköltsége (levelező képzésben) 6000 

EUR 

- Dologi kiadás 2000 EUR 

6.5, A szakirányú továbbképzési szak képzési szerkezete, főbb 

tartalmi részei 

6.5.1, A képzés szerkezete 

Levelező képzés formában két félév. Félévenként két konzultációs alkalom két-két 

napon át. Ez összesen: 2 x 2 x 2 x 8 = 64 kontaktóra. 

Önálló otthoni tevékenység 128 óra 

Tréning 2x 8 óra 

6.5.2, A képzés tartalmi felépítése 

a, A szak célja, a képesítéssel ellátható kompetenciák és feladatkörök 

Ez a továbbképzési szak azt célozza, hogy a nevelőszülők komplex családsegítési 

feladat rendszeréhez kiképezzen diplomás szakembereket, akik képesek segítő és 

támogató tanácsok adására a nevelőszülők és hálózataik(szervezeteik) számára. 

b, Tartalmi felépítés 

- A szociális és családpedagógiai tevékenység társadalmi háttere 

- Kormányzati programok és szakmapolitikák alapjai 

- A tanácsadás jogi környezete 

- A nevelőszülő tevékenység és a tanácsadás kapcsolata, módszertani 

alapjai 

- Gyógypedagógiai, szociálpedagógiai és munkapedagógiai vonatkozások 

- Tréningek a tanácsadáshoz 

- 

7, Források 

1. Kozma Tamás (1985): Tudásgyár? Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. 

2. Schindler Rózsa (2009): Szak- és felnőttképzés jogszabályi háttere. In: „Útban a 

PannonForrás Hálózat tudástérképének magalkotása felé”. Projektkomponens 

Nyitórendezvény Kutatás műhelymunka. 

3. Lükő István (2010): A gyakorlati oktatás megújítása TAMOP 2.2.8-08 Módszertani 

csoport Modulfüzete Kézirat, Pécs 

4. Benedek András - Csoma Gyula - Harangi László (főszerk.) (2002): Felnőttoktatási 

és képzési lexikon. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház. p. 172. 

5. Zachár László (2003): A felnőttképzés, munkaerő piaci képzés tervezése, PTE 

TTK FEEFI, Pécs. 

226

6. Farkas Éva (2004): Felnőttoktatás és –képzés Magyarországon, Kolombusz Kkt., 

Miskolc. 

7. Szép Zsófia (2004): A felnőttképzés stratégiai irányai és feladatai, „Szakképzési és 

Felnőttképzési Kutatások a Jövőért" nemzetközi kutatási konferencia (2004. 

november 18-19.) tanulmánykötet. 

8. http://www.nive.hu/felnottkepzes/index.htm, (2005.10.20.) 

9. Lükő István (2007): Szakképzés-pedagógia. Műszaki Kiadó, Budapest. 

10. http: www.szmm.gov. hu (2010) 

11. Andó Pál (2010): Az OKJ és jellemzői Tanulmány a TAMOP 2.2.1.-08-2000 

Határon átnyúló szak és felnőttképzési hálózatok fejlesztése Projekt, Kutatási- 

disszeminációs csoport, Békéscsaba-Miskolc 

227

NEVELŐSZÜLŐ SZAKMA FELADATPROFILJA 


Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési 

Kar 

RM 4.1_HU_hu 

228


228Első fejezet: Bevezetés .................................................................................... 230 

1. Projekt bemutatása ......................................................................................... 230 

1.1. A projekt keretei ..................................................................................... 230 

1.2. Célkitűzések .......................................................................................... 231 

1.3. Célközönség .......................................................................................... 232 

1.4. Hatások ................................................................................................. 232 

1.5. Partnerség és a szerepek felosztása a projektben ................................ 233 

2. Projekt módszertana ....................................................................................... 234 

2.1 Módszertani alapok .................................................................................... 234 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt vezérfonala ......... 235 

3. A projekt eredményei ...................................................................................... 237 

4. Módszerek a nevelőszülői szakma feladatprofil kidolgozásához Magyarországon 

............................................................................................................................ 238 

4.1 Követett célkitűzések .................................................................................. 238 

4.2 Eljárások ..................................................................................................... 238 

4.3 A nevelőszülő szakma táblázat típusú tevékenységreferenciái .................. 240 

Második fejezet: A munka módszertana ................................................................. 242 

1. Szakmai anyag felépítésének módszertana .................................................... 242 

1.1 Támogatócsoport különböző partnereinek szerepe .................................... 242 

1.2 Adatgyűjtésben résztvevő intézmények ..................................................... 242 

1.3 Nemzeti támogató csoport .......................................................................... 242 

Harmadik fejezet: A szakma feladatprofilja ............................................................. 244 

1. Alkalmazás kontextusa, jelenlegi és jövőbeli adatok ....................................... 244 

1.1 Tevékenységi terület: ................................................................................. 244 

1.2 Intézménytípusok: ...................................................................................... 244 

1.3 Szakmai végzettség helye a munkahelyi szervezetben: ............................. 244 

1.4 Foglalkozás előre látható fejlődése: ........................................................... 245 

2. Szakmai tevékenységek és feladatok bemutatása ......................................... 245 

2.1 Tevékenységek és feladatok listája ............................................................ 246 

2.2 Szakmai feladatok leírása .......................................................................... 247 

Összefoglalás ......................................................................................................... 273 

Bibliográfia .............................................................................................................. 273 

Szójegyzék ............................................................................................................. 278 

Mellékletek .............................................................................................................. 279 

229

Első fejezet: Bevezetés 


1.1. A projekt keretei 












kérik fel: 
























230












gyermeket fogad (vagyis átlagban 1,7 gyermek minden befogadó családnál), 10-ből 

9 bírósági döntés következtében. Az állami nevelőszülő diploma igazolja a 

szükséges kompetenciákat kiskorúak vagy fiatal nagykorúak saját otthonban, a saját 

családi közösségben való állandó befogadásához, a gyermeknek nyújtott szociális 

segítség vagy bírósági gyermekelhelyezés keretében. Az állami nevelőszülő diploma 





1.2. Célkitűzések 





















vonatkozóan. 

231

1.3. Célközönség 












1.4. Hatások 









cselekvés) 





ismeretek 













232

1.5. Partnerség és a szerepek felosztása a projektben 













rendet: 





















BULGÁRIA: 





233



(GIPFIPAG) 





ROMÁNIA: 






A FRANCIA NEVELŐSZÜLŐ végzettség transzferje több transzfer tapust foglal 

magába : 
























234














országokban 













vezérfonala 


képzésre, mint egy gazdasági teljesítmény mozgatórugójára”: ez a Kompetencia 

alapú megközelítés. 






át. 



kiindulva? 





képzés 


235






következő: 

















keretében 

236



1 

2 

3 

4.1 

Állapotrajz a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szociális és nevelési 

gondozásba vételének módozatairól, valamint diagnózis a szakképzési 

szükségletekről Bulgáriában 



szükségletekről Magyarországon 



szükségletekről Romániában 

Az állapotrajzok és a szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok európai 

szintézise Romániára, Bulgáriára és Magyarországra vonatkozóan 


tanulmány a Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozó állapotrajzok és 

szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok alapján 

A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil Bulgáriában. 



A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil Romániában. 

4.2 A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil európai 

szintézise Bulgáriára, Magyarországra és Romániára vonatkozóan. 

5.1 

5.2 

6 

A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Bulgáriára 

vonatkozóan (képesítési referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, modulrendszerű 

európai képzési program) 




A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Romániára, 




szintézise Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozóan (képesítési 

követelmények, modulrendszerű képzési kínálat) 


Franciaországban és Romániában a családba fogadás/nevelőszülő szakember 

képzéséhez 

1_BG_fr 

1_BG_bg 

1_HU_fr 

1_HU_hu 

1_RO_fr 

1_RO_ro 

2_EU_fr 

2_EU_bg 

2_EU_hu 

2_EU_ro 

3_EU_fr 

3_EU_bg 

3_EU_hu 

3_EU_ro 

4.1_BG_fr 

4.1_BG_bg 

4.1_HU_fr 

4.1_HU_hu 

4.1_RO_fr 

4.1_RO_ro 

4.2._EU_fr 

4.2._EU_bg 

4.2._EU_hu 

4.2._EU_ro 

5.1_BG_fr 

5.1_BG_bg 

5.1_HU_fr 

5.1_HU_hu 

5.1_RO_fr 

5.1_RO_ro 

5.2_EU_fr 

5.2_EU_bg 

5.2_EU_hu 

5.2_EU_ro 

6_EU_fr 

6_EU_bg 

6_EU_hu 

6_EU_ro 

7 Képzők képzése európai program a létrehozott források és anyagok transzferéhez 7_EU_fr 

7_EU_bg 

7_EU_hu 

7_EU_ro 



237

4. Módszerek a nevelőszülői szakma feladatprofil 

kidolgozásához Magyarországon 

4.1 Követett célkitűzések 

A feladatprofil meghatározza a nevelőszülő feladatainak és tevékenységeinek 

területét. A feladatprofil leírja azokat a feladatokat és tevékenységeket, amelyet a 

leendő nevelőszülő gyakorolni fog a szakmai pályafutása kezdetétől fogva. 

Tapasztalat szükséges ahhoz, hogy a szakképzett nevelőszülő ellássa azokat a 

feladatokat, amelyek a munkája során előfordulnak. 

A feladatprofil a munkaszituációk elemzésén alapul, de számot vet azoknak a 

szakembereknek a véleményével, akik az Állapotrajz a szociálisan hátrányos 

helyzetű gyermekek szociális és nevelési gondozásba vételének módozatairól, 

valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Magyarországon című 

dokumentum kidolgozásában részt vettek. 

A nevelőszülői szakma gyakorlása során felmerülő feladatok kerülnek a 

feladatprofilba, amely elemzi őket a különböző szakmai helyzeteknek megfelelően. 

Különbözőek lehetnek az egyes munkahelyeken, de elég hasonlóak ahhoz, hogy egy 

egységes foglalkozást alkossanak. 

A feladatprofil 3 fő funkciót tölt be: 

Közvetítő funkció, amelyet az együttműködő partnerek töltenek be a képesítés 

kidolgozása során. Munkáltatók és képzők egyet kell, hogy értsenek a 

szakképesítés célját illetően. 

A képzés kialakításának talapzata legyen a szakmai tevékenységek 

elemzése, amelyből levezethetők lesznek a szakmai és vizsgakövetelmények. 

A feladatprofilt a képzők fogják használni, hogy jobban megértsék a képesítés 

szakmai céljait és felbecsüljék az egyes kompetenciák szükségességét. 

Információt szolgáltatni azoknak a szervezeteknek, amelyeknek célja a 

szakmai képesítés kiadása. 

4.2 Eljárások 

A feladatprofil kifejezést olyan értelemben használjuk, hogy a tananyag 

kidolgozásánál hivatkozásként szolgáljon. 

A feladatprofil a szakmai tevékenységgel kapcsolatos feladatokat írja le 

„foglalkoztatás típus”-ként. 

A foglalkoztatás típus koncepcióját úgy határozzuk meg, mint azokat a feladatokat és 

tevékenységeket, amelyek a szakmai cél eléréséhez vezetnek. Ezek együttesét egy 

emberre bízzák. Ugyanaz a szakember különböző változatokban alkalmazza ezeket 

a foglalkozás területei szerint. 

238

Ahogy létezik közös gyökere a különböző foglalkozásoknak, ugyanúgy lehet őket 

foglalkozás típusba csoportosítani. A foglalkozás típusok tehát különbözőek lehetnek 

szervezetek és régiók szerint. 

Az AFUE projekt ebben az értelemben használja a foglalkozástípus fogalmát. A 

három partnerország a következő lépésekben dolgozta ki a nevelőszülő szakma 

feladatprofilját: 

a nevelőszülő szakma nem alkalmazotti munkakörben zajlik, hanem közvetlen 

tevékenységet jelent. Az analízisünk feladatokból és tevékenységekből áll. 

a feladatokból vezetjük le a kompetenciákat, azaz ezek a feladatok kivonatai 

lesznek. Ezek tehát annak a személynek az intelligens megnyilvánulásai, aki 

azokat megvalósítja. 

a feladat tevékenységekre oszlik. A tevékenységekben határozzuk meg a 

szakmai hozzáértést, amely a szakma gyakorlásához szükséges. A 

tevékenységekből áll össze a szaktudás referenciája. 

a tevékenységeket 5-10 pontban határoztuk meg, amelyek teljesen 

gyakorlatiak. Ez a megfelelő mérték ahhoz, hogy leírjunk egy kompetenciát. 

Ha növeljük ezt a számot, akkor kockáztatjuk azt, hogy egy egyszerű feladat 

leírást kapunk. A kompetencia koncepciója ebben a projektben: a személyiség 

azon képessége, hogy mozgósítsa a gyakorlati, a módszertani és elméleti a 

forrásait. A feladatleírásának elég gazdagnak kell lennie, ahhoz, hogy a 

különböző elméleti, gyakorlati, módszertani és kapcsolati tudásokat egyesítse. 

Munkahelyelemzés célja, hogy meg tudjuk határozni a feladatokat és a 

tevékenységeket a feladatprofilban. Ezért mindegyik tevékenységet pontosítani kell. 

A tevékenységek azonosítására két eljárás közül választhatunk: 

megfigyelni a tevékenységeket időrendjükben 

o Mi az első tevékenység, és mik követik azt? 

funkcióik alapján 

o Mit kell tennie, hogy megszerezze a munkahelye megtartásához 

szükséges információkat? 

o Mit kell tenni, hogy fogadja és informálja az ügyfelet? 

o Mit kell tennie, hogy a tevékenységét ellenőrizze? 

o Mit kell tennie, hogy számot vessen a tevékenységével? 

o Mit kell tennie, hogy megfelelően kommunikáljon? 

Egy tevékenység elemzése: 

Melyek a tevékenységet alkotó feladatok (időrend)? 

Melyek azok a felszerelések, berendezések, amelyeket használnia kell? 

Melyek azok az eljárások, cselekvések, amelyeket ismernie és alkalmaznia 

kell? 

Melyek azok a tudások, amelyeket el kell sajátítania, ehhez a 

tevékenységhez? 

Hogyan lehet megtudni, hogy a személy pontosan hajtja-e végre a 

feladatokat? 

Milyen tudással kell rendelkeznie a konkrét feladat végrehajtásához? 

Mennyire autonóm a személy (teljes, részleges)? 

239

Dokumentumok gyűjtése: 

Minden dokumentum begyűjtendő a foglalkozással kapcsolatban: 

foglalkozás meghatározásai 

szövegek, amelyekben említik a foglalkozást 

nevelőszülő helyének leírása a szervezetben 

belső képzési programok (amennyiben léteznek), stb. 

A különböző partnerek szerepe: 

A projektben résztvevő három ország mindegyike részt vett egy gyakorlati 

képzésben, amely a kompetencia alapú megközelítéssel kapcsolatban ismertette a 

feladatprofil kialakításának menetét. A képzés során a fent ismertetett eljárást 

alkalmazták a nevelőszülői szakma elemzésére. 

Eljárások a feladatprofil kidolgozása során: 

elemzőcsoport létrehozása 

a csoport elemzi a nevelőszülői szakmát 

ezeket az elemzéseket összevetik a francia nevelőszülői szakképesítés 

referenciáival 

4.3 A nevelőszülő szakma táblázat típusú tevékenységreferenciái 

A projekt partnerei egy közös táblázatban összegezték a nevelőszülői szakma 

feladatprofilját, amely lehetővé teszi egy európai szintézis megalkotását. 

A1 

A2 

A3 

A… 

a) Tevékenységek és feladatok listája 

A1.T1 

A1.T2 

A2.T1 

A2.T2 

A3.T1 

A3.T2 

A3.T3 

A3.T4 

A3.T5 

A3.T6 

b) Szakmai feladatok meghatározása 

Szakmai tevékenység : 

240

Feladat : 

Feladat leírása Várt eredmények Kritikus pontok 

1. művelet: 

2. művelet: 

3. művelet: 

Hely : 

… 

Pszichés-érzelmi hatás : 

… 

Törvényi, szabályozási 

keret : 

… 

Társadalmi kapcsolatok : 

241

Második fejezet: A munka módszertana 

1. Szakmai anyag felépítésének módszertana 

1.1 Támogatócsoport különböző partnereinek szerepe 

Az alább felsorolt szakemberek részben közös, együttes munka, részben külön 

konzultációk során alakították ki a végleges változatot. 

1.2 Adatgyűjtésben résztvevő intézmények 


Comenius Szakképző Intézet 

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 

1.3 Nemzeti támogató csoport 

Szakmai anyag felépítésében résztvevő képzők : 

CSALÁDNÉV – UTÓNÉV Beosztás Intézmény 

Dr. Lükő István intézetigazgató 

egyetemi docens 

PTE FEEK 

Dr. Reisz Teréz egyetemi docens 


Tombor Viktória 

egyetemi tanársegéd PTE FEEK 

Lippóy Dóra szakoktató PTE FEEK 

Dr. Kovács Sándor nyugalmazott egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem 

Dr. Kozma Béla igazgató Comenius Szakképző Intézet 

Szakmai anyag felépítésében részvevő szakemberek : 


Koch József gyermekvédelmi szakreferens Baranya Megyei Önkormányzat 

Hivatala 

Varga Veronika módszertani szaktanácsadó Baranya Megyei 

Gyermekvédelmi Központ 

242

1.4 Munka ütemterve 

Szakmai anyagra vonatkozó nemzetközi munka-értekezletek ütemterve: 

Csoport típusa Hely Dátum Tárgy 

Nemzetközi munka- Bourgoin 2010. május 3–5 Előkészítő képzés a szakanyag 

értekezlet 

kidolgozására 

Nemzetközi munka- Szófia 2010. június 28– Első megvitatás, kontroll. 

értekezlet 

29. 

Nemzetközi munkaértekezlet 


Budapest 2010. december 

20. 

Értékelés, javítások. 

Lyon 2011. április 4-5. Értékelés, javítások 

Szakmai anyagra vonatkozó munka-értekezletek ütemterve (adott országban) 

Cél Hely Dátum 

A projekt bemutatása, a munka 

tervezése 

PTE FEEK 2010. június 1. 

A nevelőszülő szakmai tevékenységek 

gyűjtése 


Tevékenységreferencia összeállítása PTE FEEK 2010. június 25. 

243

Harmadik fejezet: A szakma feladatprofilja 

1. Alkalmazás kontextusa, jelenlegi és jövőbeli adatok 

1.1 Tevékenységi terület: 

A nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít a 

vér szerinti családjából kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós 




Tevékenysége során a gyermek mindenek felett álló érdekét tartja szem előtt, és 





1.2 Intézménytípusok: 

Nevelőszülői hálózatok, munkaközösségek, önkormányzatok, civil szervezetek, 

egyházak. 

1.3 Szakmai végzettség helye a munkahelyi szervezetben: 

Hivatásos nevelőszülő egy tanácsadói team–mel dolgozik együtt. Munkáját 

szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló szociális 

és gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását. A 

hagyományos nevelőszülő megbízásos jogviszonyhoz hasonló szerződésben 

vállalja, saját gyermekeit is beszámítva legfeljebb négy kiskorú és utógondozási 

ellátásban részesülő fiatal felnőtt ellátását. Az alkalmazás feltétele a kritériumoknak 

való megfelelés, és egy 28-30 órás tanfolyam elvégzése. A hivatásos nevelőszülő a 

jogszabályokban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Saját gyermekeit 

244

is beszámítva legalább 3, legfeljebb 7 gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását 

biztosítja. A speciális hivatásos nevelőszülő alkalmas a nála elhelyezett súlyos 

pszichés, vagy diszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, 


visszakerülésének elősegítésére. A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői 

tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, 

illetve biztosítja szakmai ellenőrzését. 

1.4 Foglalkozás előre látható fejlődése: 

A gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formái között egyre nagyobb 

hangsúlyt kap a nevelőszülői családban történő nevelkedés, az európai 

jogszabályokkal összhangban. 

A nevelőszülői ellátás oly mértékben professzionálódik, hogy elérjük az általánosan 

elterjedt foglalkoztatási jogviszonyt. 

A nevelőszülői tevékenység hatékonyabbá válik, ezáltal felgyorsul a gyermekvédelmi 

gondoskodásba kerülő gyermekek tartós sorsrendezésének folyamata, vérszerinti 

családba történő hazagondozással, vagy örökbeadással. 

A különleges és speciális szükségletű gyermekek a gondozására-nevelésére 

felkészített különleges és speciális hivatásos nevelőszülőkhöz kerülnek kihelyezésre. 

245

2. Szakmai tevékenységek és feladatok bemutatása 

2.1 Tevékenységek és feladatok listája 

Kód Tevékenységek Kód Feladatok 

A gyermek integrációja a A1. T1 A nevelő család feladatainak előkészítése 

A1 

nevelő családba 

A1.T2 

A1.T3 

A család működése 


A2 

A10 



A gyermek oktatásának, 

tanulásának kísérése 





A3.T1 Értékátadás, szocializáció 

A3 

A3.T2 Tanulásszervezési kompetencia 

A3.T3 Iskolai és iskolán kívüli tevékenységek orientálása 

A gyermek támogatása a A4.T1 A nevelő családtól való elválás, kiválás előkészítése 

vérszerinti szüleivel való A4. T2 A vérszerinti családdal való kapcsolat kialakítása és 

A4 

kapcsolatban 

A4.T3 

működtetése 

Segíteni a gyermeket a kettős kötődés megélésében, 

feldolgozásában 

A4.T4 Elfogadás és befogadás 

Gyámság és dokumentációs A5.T1 Együttműködés a gyámhivatalokkal 

A5 

feladatok 

A5.T2 

Gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos 



Önálló életre felkészítés A6.T1 Utógondozói ellátás jogszabályi hátterének ismerete 

A6 

feladatai 

A6.T2 

A6.T3 

A gyermek önálló életre való felkészítése 

Pályaorientáció speciális kérdései 

A6.T4 Az ifjúkor sajátos személyiséglélektani időszaka 

Különleges szükségletű A7.T1 0-3 éves korú gyermek szükségletei 

gyermekek gondozása- A7.T2 0-3 éves korú gyermek gondozása-nevelése 

nevelése (0-3 éves korú, A7.T3 Tartós betegségek specifikumai 

tartós beteg és fogyatékkal A7.T4 Tartós beteg gyermek gondozása-nevelése 

A7 

élő gyermekek) 

A7.T5 

A7.T6 

Fogyatékosságok ismérvei 

Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése 

Csapatmunka A8. T1 Nevelőszülő saját motivációja, saját szerep tisztázása 

A8. T2 A gyermek számára személyre szabott projekt 

A8 

A8. T3 

kidolgozása és kísérése szakmai team tagjaként 

Együttműködés és koordináció formáinak ismerete és 

az abban való részvétel, szakmai kommunikációs 

készségek (esetmegbeszélés, esetkonferenciák) 

Mentálhigiénés támogatás A9.T1 Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek és azok 


gyakorlata 

A9 




Kommunikáció a gyermekkel A10.T1 Megfelelő kommunikáció azonosítása a 


A10.T2 Megfelelő kommunikációs forma alkalmazása 

A10.T3 Kommunikációs hiányok azonosítása 

A10.T4 Kommunikációs hiányos kijavításának figyelemmel 

kísérése 

246

2.2 Szakmai feladatok leírása 

A1 szakmai tevékenység : A személyre szabott egyéni gondozás-nevelés tervezése és megvalósítása. 

A gyermek integrációja a nevelő családba 

A1T1 feladat : A nevelő család feladatainak előkészítése 


1. művelet: A nevelőszülői szerepre és 

a gyermek ellátására vonatkozó 

kompetenciák megszerzése. 

2. művelet: A nevelőszülő 

személyiségének és egyéb 

körülményeinek állapotfelmérése, 

felkészültségének vizsgálata. 

3. művelet: Felkészülés a nevelőszülői 

család megváltozott helyzetére. 

Élettárs, házastárs, saját gyermek 

felkészítése 

4. művelet: A tágabb környezet, 

szomszédság, rokonság, baráti kör 


5. művelet: A családon belüli 

konfliktusmentes kapcsolatok 

lehetőségének megteremtése 

A lehető legtöbb várható és 

előre nem kalkulálható 

tényezőre felkészült 

nevelőszülők 

A megváltozott 

körülményekhez rugalmasan 

alkalmazkodni képes család 

és tágabb környezet 

Jó problémamegoldó és 

konfliktuskezelő képessségű 

családtagok 

A krízishelyzeteket felismerő 

és segítséget kérni tudó 

nevelőcsaládok 

Pszichológiai: Fontos odafigyelni 

a nevelőszülő és a gyermek 

személyiségének összhangjára. 

A családtagok elveszíthetik addigi 

pozíciójukat és több feladat hárul 

rájuk. 

Az óvintézkedések ellenére is 

előfordulhatnak konfliktusok, ezek 

kezelése szükséges. 

Törvényi: A család teherbíró 

képességét figyelembe kell venni 

a gyermek kihelyezésekor, csak 

megfelelő számú és életkorú 

gyermek kihelyezése lehetséges. 

Tekintettel kell lenni a gyermek 

esetleges különleges 

szükségleteire is. 

Ezeknek a szempontoknak a 

figyelembevételét nem mindig 

teszik lehetővé a jogszabályok, a 

feltételek, a szakmai keretek. 

Pszichológus vagy mentálhigiénés 

szakember nem mindig áll 

rendelkezésre. 

Társadalmi: A környezet gyakran 

előítélettel fordul az érkező 

gyermek felé. 

247



A1T2 feladat : A család működése 


1. művelet: A családi funkciók és a 

családon belüli szerepek 

újraértelmezése. Változó 

családszerkezetből adódó problémák 

elkerülésére, kezelésére cselekvési 

terv készítése, működtetése. 

2. művelet: Hatékony és eredményes 

családi gazdálkodás megismertetése 

(családi költségvetés) 

3. művelet: A keletkező 

szerepkonfliktusok kezelése 

4. művelet: A gyermek integrálása a 

családi életvitelbe (napirend, 

szabadidő) 

A családi szerepek, a 

családi szerkezet sikeresen 

alkalmazkodik az új 

családtag érkezéséhez. 

A nevelőszülő tudatosan 

képes tervet készíteni és azt 

véghezvinni minden 

gyermek érkezésekor. 

A családi gazdálkodás 

tudatos és tervszerű, 

gyorsan alkalmazkodik a 

megváltozott 

családszerkezethez. 

A gyermek sikeresen 

bekapcsolódik a családi 

életvitelbe, a hozott 

szokásainak egy része 

megmarad. 

A családtagok közötti 

szerepkonfliktusok gyorsan 

helyrezökkennek. 

Pszichológiai: A szülőinevelőszülői 

attitűdök 

szétválasztása nehéz. 

Törvényi: Az elszámolás 

családonként, tanácsadókként és 

hálózatonként eltérő lehet, nincs 

egységes szabályozás. 

Társadalmi: Különösen ha több 

gyermek kerül a családba, a 

családi funkciók megváltoznak, az 

új szerkezet működése nehezen 

indul be. 

Az új szerepek gyakran 

mesterségesek és nem fogadják el 

a családtagok, nincs idő, hogy 

maguktól alakuljanak ki. 

A gyermekek után járó anyagi 

támogatás beépülése a családi 

költségvetésbe nem 

zökkenőmentes. 

Zsebpénz mértéke és „folyósítása” 

gyermekenként eltérő elbírálást 

igényel. 

A környezet gyakran kritikus 

szemmel figyeli a 

pénzfelhasználást. 

248



A1T3 feladat : A gyermek kapcsolatai 


1. művelet: Segíteni a gyermeket a 

vérszerinti családjához és korábbi 

környezetéhez fűződő kapcsolatai 

ápolásában 

2. művelet: A nevelőszülői családon 

belüli kötődések kialakításában segíteni 

3. művelet: A gyermek támogatása a 

saját külső kapcsolataiban 

4. művelet: A család támogató 

szerepének biztosítása 

Megfelelő előkészítéssel a 

nevelőszülői családtagok 

felkészíthetőek arra, hogy 

segítsék a gyermeket a 

kapcsolatai felépítésében, 

erősítésében, így a család 

támogató közegként 

működhet. 

A nevelőszülő és családja 

képessé válik a gyermeket 

vérszerinti kötelékeivel és 

egyéb hozott kapcsolataival 

együtt elfogadni. 

Pszichológiai: A vérszerinti 

családtagok nem akarnak 

kapcsolatot tartani a gyermekkel 

és/vagy ellenállással viszonyulnak 

a nevelőcsalád felé, ami kölcsönös 

is lehet. 

A vérszerinti családtagok között 

lehet olyan, aki ellenségesen 

viszonyul, és ez gátolja a kötődést. 

A családtagok közötti rossz 

viszony is nehezítheti a kötődés 

kialakulását,a család támogató 

szerepét. 

Gyermek zárkózott, nehezen köt 

kapcsolatokat vagy éppen 

mindenkivel túlzottan elfogadó. 

Törvényi: A gyermek vérszerinti 

kapcsolatai nem mindig szolgálják 

a gyermek érdekét. 

Társadalmi: A gyermek problémái 

(tanulási; magatartási; 

személyiségéből „fakadó”) 

gátolhatják a családi vagy külső 

kapcsolatok megerősödését, a 

gyermek akár izolálódhat is. 

249

A2 szakmai tevékenység : A személyre szabott egyéni gondozás tervezése és megvalósítása. 

A gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése 

A2T1 feladat : A gyermek számára megfelelő élettér kialakítása 


1. művelet: Családszerkezet és 

élettérváltozásból következő 

körülmények kezelésére cselekvési 

terv készítése 

2. művelet: A gyermek számára 

biztonságos, önálló élettér kialakítása, 

személyi épség és biztonság 

megőrzésének szabályait ismerje, kellő 

mozgástér biztosítása 

3. művelet: Az intimitás biztosítása a(z 

életkori) személyiség fejlettségéből 

adódó igényeknek megfelelően, külön 

szoba, de legalább saját kuckó, 

személyes holmik elkülönítése 

4. művelet: Tiszta, gondozott tárgyi 

környezet kialakítása 

A család, a rokonság és a 

tágabb környezet pontosan 

megismeri az elvárásokat, 

lehetőség szerinti 

pontossággal a gyermek 

szükségleteit, és így annak 

egyes tagjai rugalmasabban 

alkalmazkodnak az új 

elvárásokhoz. 

A nevelő környezet képessé 

válik a befogadott gyermek 

számára biztonságos, 

intimitást adó és higiénés 

szempontok szerint is 

megfelelő környezet 

biztosítására és a változó 

szükségletekhez történő 

folyamatos 

alkalmazkodásra. 

Kialakul az egyes 

családtagokban és a nevelt 

gyermekekben is az igény a 

fentiekre. 

Pszichológiai: Vannak olyan 

családtagok, akik nehezen adják 

fel addigi helyzetüket, 

lehetőségeiket, pozíciójukat, ez 

nehezíti a családszerkezet 

változását. 

A rokonok, a tágabb környezet 

elfogadókészsége is jelenthet 

nehézséget az új helyzethez való 

alkalmazkodásban. 

Törvényi: A nevelőszülői család 

anyagi-tárgyi kondícióinak korlátai 

vannak, melyek az optimálistól 

való rugalmas eltávolodásra 

késztetnek. 

A lakásszerkezet nem mindig teszi 

lehetővé az optimális elhelyezési 

feltételek biztosítását. A 

nevelőszülő nem feltétlenül 

rendelkezik kellően pontos 

ismeretekkel az életkori 

szükségletek adta 

veszélyforrásokról. 

A jogszabályi előírások bizonyos 

esetekben ütközhetnek az 

életszerű helyzetekkel. 

Társadalmi: A nevelőszülői 

család már kialakult szokásai 

befolyásolhatják ezt a folyamatot. 

Vannak minden családnak olyan 

rögzült szokásmintái, amiktől 

nehezen válnak meg, és ez nem is 

feltétlenül szükséges vagy nem 

minden esetben várható el tőlük. 

A tárgyi környezet felé mutatott 

igényesség családonként változó 

és viszonylag tág határok között 

mozog az elfogadható keret. 

A nevelőszülő a saját 

szükségleteiből indul ki, legalábbis 

eleinte, időt igényel a 

szempontváltás. 

250



A2T2 feladat : Kiegyensúlyozott életritmus 


1. művelet: A család működésének 

napi rendszeressége (a reggeli 

ébredéstől a családon kívüli 

közösségekben történő részvételen át 

a nap befejezéséig). Napirend. 

Értéksorrend fölállítása- egyedi igények 

figyelembevételével. 

2. művelet: Családi szokások 

feldolgozása, kezelése kölcsönösen 

3. művelet: Állandóság megteremtése 

a mindennap ismétlődő 

tevékenységekben az időfogalom, a 

biztonságérzet és a pozitív énkép 

kialakításához 

4. művelet : Indirekt nevelés. Értékeket 

továbbadó családmodell, követhető 

minta biztosítása 

5. művelet: megfelelő időbeosztás 

megtanítása a gyermek számára 

Példaadással, tanácsokkal, irányítással 

racionális életrend kialakítása. Az 

alvás, tanulás, pihenés, játék, sport 

helyes megszervezése. 

A gyermek és a nevelőszülői 

család számára (a gyermek 

családba kerülésétől 

számított) lehető 

legrövidebb időn belül egy 

mindenki számára 

elfogadható napi- és 

szokásrend kerül 

kialakításra. 

A nevelőszülő pontos 

ismeretekkel rendelkezik a 

gyermek szükségleteiről és 

azokra adandó koherens 

válaszokról. 

A gyermek tisztában lesz a 

saját szükségleteivel, 

megtanulja azokat 

érvényesíteni, ugyanakkor 

megtanul alkalmazkodni a 

környezet eltérő 

szükségleteihez. 

Kialakul a gyermek életében 

az állandóság, a 

biztonságérzet, és az igény 

ezekre. 

Pszichológiai: A gyermek rossz 

szokásainak leküzdése,(pl. rossz 

alvási szokások, az étkezési 

szükségletek azonnali kielégítése, 

falánkság) hosszú időt vesz 

igénybe. 

A gyermek sem mindig fogadja el 

a családi szokásokat, vagy 

nehezen alkalmazkodik, 

különösen idősebb gyermekek. 

Törvényi: A gyermek által hozott 

szokásrend, és/vagy a szakmai 

előírások által diktált elvárások 

nem egyeznek a nevelőszülői 

család eddigi szokásrendjével. 

Társadalmi: Több gyermeket 

különböző családokból befogadó 

nevelőszülői családok nehezen 

tudják minden gyermek egyéni 

hozott szokásait a sajátjukéba 

integrálni. 

Nagyobb létszámú családnál még 

fontosabb a rendszeresség, 

ugyanakkor nehezebben 

kivitelezhető az egyéni 

szempontok figyelembevétele 

251



A2T3 feladat : Testi és mentális higiénia 


1. művelet: Pozitív testkép, énkép 

kialakítása, fizikai és lelki biztonság 

megteremtésével 

2. művelet: Kulturált öltözködés, 

évszaknak megfelelő, gyermek igényeit 

kielégítő mennyiségű és minőségű 

ruházat, életkornak és évszaknak 

megfelelő öltözködési szabályok 

elsajátíttatása a gyermekkel 

3. művelet: A testi és lelki egészséget 

veszélyeztető környezeti hatások 

megismerése, kiszűrése, megfelelő 

testi-lelki higiéné akár preventív akár 

célzott egészségügyi ellátással 

4. művelet: Az ártalmak elleni 

védekezés esélyeinek feltárása, 

személyi épség és biztonság védelme 

5. művelet: Különleges és speciális 

szükségletek feltárása és kezelése, 

legyen képes a gondozási folyamatban 

helyzetfelismerő képességét 

mozgósítani a gyermekek eltérő 

igényeinek és szükségleteinek 

megfelelően 

A vérszerinti családjából 

kikerült gyermek számára a 

nevelőszülői család 

mintaértékűen jeleníti meg a 

a tesi és lelki egészséget 

megalapozó és fenntartó 

környezetet. 

Ehhez szükséges tudást – 

tudatosítást- a nevelőszülő 

elsajátítja és képes 

használni. 

A gyermekben kialakul a 

saját testi és mentális 

állapota iránti felelősség. 

Pszichológiai: Gyakran a negatív 

énkép és a vérszerinti családi 

környezetből hozott rossz 

szokások rögzülnek a 

gyermekben, mielőtt a 

nevelőcsaládban a korrigáló hatás 

érvényesülhetne, vagy azt 

megnehezíti a gyermek ellenállása 

a változással szemben. 

Kortársi rivalizálás ellene hat a 

pozitív irányú változásnak, pl. 

öltözködési szokások, 

pszichoaktív szerek használata 

stb. 

Korábbi rossz bánásmód 

következménye még sokáig kihat 

a gyermekre és nehezen oldható. 

Társadalmi: A vérszerinti 

családból hozott minták a 

nevelőszülői mintával ellenkező 

irányban hatnak, nehezítik azok 

érvényesülését. 

A gyermek életében jelen lévő 

egyéb intézmények támogató 

segítsége nélkül a nevelőszülői 

család gyakran szélmalomharcot 

folytat. 



A2T4 feladat : Biztonságérzet 


1. művelet: Meghallgatni a gyermeket, 

elfogadni az érzelmeit, reakcióit. A 

bizalmi és a krízis helyzet kezelése. A 

gyermek személyiségéből fakadó 

problémák feltárása, s kezelésére 

cselekvési terv készítése és 

végrehajtása. 

2. művelet: Folyamatosan figyelemmel 

kísérni a gyermek tevékenységeit és 

megnyilvánulásait, meghitt érzelmi 

kapcsolat kialakítása személyes 

törődésre anélkül, hogy a gyermeket 

sajátjának tekintené, rendelkezzen 

megfelelő készségekkel a gyermek 

lelkiállapotának illetve egyéb 

szükségleteinek felismeréséhez 

3. művelet: A gyermek társas (családon 

belüli, iskolatársi, baráti) kapcsolatainak 

formálása, támogatása, közvetíti az 

általános viselkedési szabályokat, 

A nevelőszülők ismereteket 

szereznek a családjukba 

kerülő gyermekek 

krízishelyzetének 

sajátosságairól, a problémák 

feltárásának és kezelésének 

lehetőségeiről (gyász, 

depresszió, bántalmazás 

stb). 

A nevelőszülők megtanulják 

értelmezni a gyermek 

reakcióit az őt ért hatásokra. 

A nevelőszülők technikákat 

sajátíthatnak el a 

biztonságot nyújtó határok 

kialakításához. 

A nevelőszülők többféle 

nevelési módszert ismernek 

meg, amit képesek 

hatékonyan alkalmazni a 

Pszichológiai: A nevelőszülő 

nem, vagy nehezen fogadja el a 

kívülről érkező kritikát, segítséget. 

Nem ismeri fel a nevelőszülő a 

gyermek depresszióját vagy hogy 

viselkedése egy korábban 

elszenvedett bántalmazás 

következménye. 

A nevelt gyermekek bizalmának 

megnyerése idő- és 

energiaigényes feladat és nem is 

mindig lehetséges. 

A gyermek alárendelt vagy 

bizonytalan pozíciója a családban 

növeli a bizalmatlanságot és 

megnehezíti a problémák felszínre 

kerülését, a vérszerinti család 

elvesztésének, a gyásznak a 

feldolgozását. 

Előfordulhat, hogy a nevelőszülő 

252

normákat a gyermek személyes 

kapcsolataiban, felnőttek és kortársak 

vonatkozásában egyaránt 


biztonságot nyújtó határok kialakítása 

és tiszteletben tartása/tartatása. 

Tudjon szembenézni a nevelt gyermek 

gondjaival, agressziójával, 

levertségével vagy számos más 

lehetséges szélsőséges 

megnyilvánulásával. 

A „rend – önfegyelem – szabadság” 

élményének elsajátíttatása 

5. művelet: veszteség élmény 

feldolgozása a gyermekkel 

gyász feldolgozás 

6. művelet: depresszió felismerése, 

kezelés támogatása 

7. művelet: bántalmazás jeleinek 

felismerése- szexuális, fizikai, érzelmi 

8. művelet: nevelési stílusok ismerete, 

tudatos alkalmazása 

különböző igényű 

gyermekeknél. 

A gyermek megismeri jogait 

és kötelezettségeit. 

előítélettel vagy saját magára 

vonatkoztatott kritikaként értékeli a 

gyermek megnyilvánulásait. 

Törvényi: A gyermeki jogokra való 

hivatkozással igyekszik a gyermek 

kibújni a keretek közül, 

ugyanakkor a kötelezettségeit nem 

teljesíti. 

Társadalmi: Kortárs csoport 

negatív befolyása különösen erős 

a vérszerinti családjából kiemelt 

kiskamasz és serdülőkorú 

gyermekek esetében. 

Következetlenségek fordulhatnak 

elő különösen a több gyermeket 

nevelő nevelőszülők nevelési 

módszereiben, mely a gyermek 

bizonytalanságérzetét növelheti. 

Ez megnehezítheti a gyermek 

családba történő biztonságos 

integrálódását. 

Nem tudatos a nevelési stílusok 

alkalmazása, vagy következetlen 

nevelési módszereket alkalmaz a 

nevelőszülő. 

253





1. művelet: A gyermek kapcsolati 

gondjainak (pl. társaival, nevelőivel, 





3. művelet: A város (község, lakóhely) 

környezeti jellemzőinek (pl. szociális 

háló), a helyi sajtó, rádió, televízió stb. 

megismertetése 


magatartásának, viselkedésének 

formálása, ellenőrzése. Legyen képes 

kezelni a konfliktusokat és ezt a 

képességet a gyermekben is 

kifejleszteni. Szabályozott indulati élet 

elsajátíttatása. 




6. művelet: Együttes cselekvés a 

gyermekkel 

7. művelet: Ideiglenes nevelési helyzet 

- kontra kötődés, szerepkonfliktusok - 

szerepdefiníció (szülő-nevelő) A 

kötődés és a szociális viselkedés 









tanítása. 

9. művelet: Nevelőszülői látogatások az 

iskolában, megtudni, hogy mi és 

hogyan történik ott 

10. művelet: A tanulással töltött idő és 

a szabadidő helyes egyensúlyának 

megteremtése 

11. művelet : A tanulás értelmének 

felismertetése a gyermekkel 

A nevelőszülő képes lesz a 

gyermekkel feldolgoztatni az 

új környezet információit, 

elfogadtatni vele az új 

helyzetet. 

A nevelőszülő fel tudja 

dolgozni saját szerepét, 

megérti a saját 

viszonyulásait a dolgokhoz. 

A nevelőszülő képes az 

együttműködésre az 

iskolával, meg tudja 

ismertetni és el tudja 

fogadtatni a gyermek 

környezetével, így 




A nevelőszülő tudja segíteni 

a gyermeket az asszertív 

viselkedésformák 

elsajátításában és 

alkalmazásában, a 

környezetbe történő 

beilleszkedésben. 


értékként jelenik meg a 

tanulás. 

Pszichológiai: Ezen a területen is 

kiemelten fontos időszak a 

befogadást követő első néhány 



A gyermekek, különösen akik erős 

vérszerinti kötődésekkel 




kötődési problémákkal 

rendelkezik, az erről való ismeret 

és a kezeléséhez szükséges 

készségek, képességek ezen a 

területen is fontosak a 

nevelőszülők számára. 

Társadalmi: A környezeti 

effektusok romboló hatása az első 

időszakban folyamatosan és 

erőteljesen, de a későbbiekben is 

fokozottan érvényesül a nevelt 

gyermekek életében, egyedi 

helyzetük miatt. 



rendellenesség, mentális 

visszamaradás vagy egészségi 

állapot más rendellenessége okoz 

nehézségeket az elfogadásában a 

társas kapcsolatok szintjén. 

Az iskola nem mindig felkészült a 

nevelt gyermekek speciális 



A gyermekek többsége olyan 

családból kerül ki, ahol nem érték 

a tanulás, és ez előfordulhat egyes 

nevelőszülői családok esetében is. 

254





1. művelet: Tájékozódás az iskola 

(óvoda) nevelési és pedagógiai 




az iskolaérettségről, a beiskolázás 

követelményeiről, az egyes oktatási 

intézményekről, a speciális oktatásról 

2. művelet: Információszerzés a 

tananyagtartalmakról és az iskolai 

(óvodai) oktatási – nevelési 

módszerekről, kapcsolatot tart az 

oktatási intézménnyel, törekszik arra, 

hogy a gyermeket és szükségleteit az 

iskola elfogadja, beilleszkedését és 

előrehaladását előítélet ne 

akadályozza. Tanulási zavarok 

felismerése. 

3. művelet: Tanulási alapkészségek 

vizsgálatában való együttműködés, 

hiányosságok megszüntetésére 




módszerek elsajátíttatására cselekvési 

terv készítése és végrehajtása. 

5. művelet: A tanuláshoz otthoni 

„munkahely” kialakítása, a gyermek 

tanulásához biztosítja a tárgyi 


megfelelő lehetőségeket, 

forráseszközök felismerése és 

biztosítása 

6. művelet: Tanulmányi előmenetel 

követése, tanulásértékelés a 

családban, tudja megalapozni és 

fejleszteni a gyermek tanulási, 

önművelési szokásait, törekvéseit és 

felismerni a tanulási nehézségeket 


8. művelet: Olvasásra, írásra szoktatás 

9. művelet: Hiperaktivitás kezelése 

10. művelet: Figyelemzavar kezelése 

11. művelet: A gyermek szoktatása 

tanulási és egyéb környezetének 


A nevelőszülő képes legyen 

a gyermek helyzetéhez, 



mentális állapotához 

igazodva támogatni a 

gyermeket az iskolai 

beilleszkedésben, a 

tanulmányi előmenetelben, 

képességei 

kibontakoztatásában, 

felzárkóztatásában. 


az oktatási-nevelési 


érdekében történő 

együttműködésre, ideértve 

az intézménnyel kapcsolatos 



Képes legyen a gyermek 

intézményen kívüli 



ha szükséges, egyéb 

szakemberek, intézmények 

bevonásával 

Pszichológiai: Az iskola, a 



fordulhat elő a nevelőszülő 

részéről. A nevelőszülő nem 

fogadja el a gyermek képességeit, 

túlzó elvárásokkal van a gyermek 

felé. A nevelőszülő nem, vagy 

túlzóan igyekszik kapcsolatot 

tartani az oktatási-nevelési 

intézménnyel. 

Törvényi: Helyhiány miatt nem 

tudja a nevelőszülő kialakítani 

minden gyermek számára a saját 

tanulóhelyet. Az iskola nem kap 

kellően pontos információkat a 

gyermek tanulmányi előéletéről. 

Ha a gyermek fejlesztésre szorul, 

nem mindig adottak a feltételek. 

Társadalmi: A nevelőszülő nem 

fogadja meg a pedagógus, 

gyógypedagógus tanácsait, otthoni 

alkalmazásra adott fejlesztési 

javaslatait. 



családból, addigi iskolai 

környezetéből való kikerülés miatt. 


befolyásoló tényezőket 

(képességek szintje, elmaradások, 

zavarok stb.), körülményeket a 

nevelőszülők nem mindig képesek 

reálisan felmérni, az iskola 

jelzéseit nem mindig fogadják el. 

255



A3T3 feladat : Iskolai és iskolán kívüli tevékenységek orientálása 


1. művelet: A szükséges fejlesztő 

foglalkozások igénybevétele, ismerje fel 

szakember irányításával a gyermekben 

rejlő képességeket, tehetséget, 

fogyatékosságot, kezelje a tanulási 

nehézségeket, kérjen és fogadjon el 

segítséget 

2. művelet: A kulturális (művészeti) 

tevékenységek iránti nyitottság 

kimunkálása 

3. művelet: Ösztönzés a sportolásra 

4. Írásgyakoroltatás (vázlatírás, 

partnerlevelezés stb.) 

5. Nyitottság a gyermek tanulmányi 

szükségleteinek természetére 

6. Olvasásra szoktatás (folyóiratok, 

könyvek, szótár- és lexikonkezelés, 

ellenőrzött számítógép-használat, 

szövegmemorizálás, olvasónaplókészítés, 

könyvtárlátogatás, kis 

kézikönyvtár-gyűjtés) 

7. Az iskolában tanult és alkalmazott 

informatikai „tréningek” otthoni 

gyakorlása 

A gyermekek 

sikerélményeket érnek el az 

iskolai vagy iskolán kívüli 

tevékenységekben. 

Kapcsolatteremtő 

képességük széleskörűvé 

válik. 

Jó irányba terelő 

kapcsolatokat tudnak 

kialakítani a sport vagy 

egyéb szakkör keretében. 

Törvényi: Alacsony iskolai 

végzettségű és kulturális hátterű 

nevelőszülői család nehezen 

birkózik meg ezekkel az 

elvárásokkal. 

A sok gyermeket nevelő 

családokban szűkre szabottak az 

iskolán kívüli tevékenységekbe 

történő bekapcsolódás 

lehetőségei. 

A tehetséggondozást, sportolást 

anyagilag nem tudja finanszírozni 

minden nevelőszülői család. 

Társadalmi: A nevelőszülő a saját 

értékrendje szerint közelít az 

iskolán kívüli tevékenységekre, 

ami nem mindig egyezik a 

gyermek vágyaival. 

A szociálisan, kulturálisan 

értéktelen magatartás rögzülése 

valós veszély a vérszerinti 

családjából késői életkorban 

kikerülő gyermekek esetében. 

Sok nevelőszülői család nem 

rendelkezik számítástechnikai 

ismeretekkel, esetleg eszközökkel 

sem. 

256


A gyermek támogatása a vérszerinti szüleivel való kapcsolatban 

A4T1 feladat : A családtól való elválás, kiválás előkészítése 


1. művelet: Az ellentmondásos, 

válságos helyzetek átgondolt, türelmes 

kezelése 

2. művelet: A gyermek álláspontjainak, 

vélekedéseinek kifejeztetése 

3. művelet: A személyiség különböző 

(életkorok) fejlettségi szintjének értelmi, 

érzelmi, testi-fizikai jellemzőinek 

felismerése; 

4. művelet: A nevelőcsalád 

előkészítése : elfogadja, hogy a 

gyermek személyes identitása, érzelmi 

biztonsága, és egészséges fejlődése 

igényli, hogy ismerje származását, 

múltját, gyökereit 

5. művelet : Ismeretekkel rendelkezik a 

családi, érzelmi kapcsolatok 

jelentőségéről ; ismerje és tudja 

azonosítani azokat a leggyakoribb 

problémákat, melyek a család 

felbomlásához vezetnek 

Megtanulja kezelni a 

válsághelyzeteket, 

türelemmel végigvárni a 

gyermek beilleszkedési 

folyamatának természetes 

menetét. 

Képes támogatni a 

gyermeket akkor is, ha 

nézőpontjaik különbözőek. 

Elfogadja a gyermek saját 

fejlettségi szintjének 

megfelelő reakcióit, és 

vérszerinti kötődéseit. 

Empatikus a vérszerinti 

család helyzetével 

kapcsolatban, nem ítélkezik 

felette. 

Pszichológiai: A gyermek magára 

marad a félelmeivel, érzéseivel. 

Ellenérzést táplál és ítélkezik a 

nevelőszülő a vérszerinti család 

felett. 

Törvényi: Nem kap megfelelő 

információkat a nevelőszülő és a 

gyermek 

Egyszerre több gyermeket kell 

kiemelni és befogadni. 

Nincs megfelelő ismerete a 

nevelőszülőnek az életkorok 

sajátosságairól. 

Társadalmi: Az értékrendi, 

szokásrendi „szakadás” 

lehetséges következményei. 

A nevelőszülői család az első 

időszakban látványos, gyors 

változásokat szeretne elérni. 

257

A4 szakmai tevékenység : 


A4T2 feladat : A vérszerinti családdal való kapcsolat kialakítása és működtetése 


1. művelet: A vérszerinti családdal való 

kapcsolatfelvétel 

2. művelet: Tájékozódik a gyermek 

vérszerinti családjáról 

3. művelet: Megérti a vérszerinti család 

jelentőségét a gyermek életében 

Szülők, rokonok, korábbi társas 

kapcsolatok világának felderítése. 

4. művelet: A vérszerinti szülők és a 

nevelőszülők egymáshoz való 

közelítése szakember vagy mediátor 

segítségével 

5. művelet: A gyermek saját családjával 

való kapcsolattartás működtetése, 

alakítása, kibontakoztatása, ápolása. A 

nevelőszülő ismerje a kapcsolattartás 

lehetséges formáit, feltételrendszerét, 

jogi szabályozását 

6. művelet : A megfelelő érzelmi légkör 

megteremtése a kapcsolattartás során 


vérszerinti családdal 

önállóan és szükség szerint 

szakemberek bevonásával a 

gyermek érdekeit szolgáló 

kapcsolattartás 

működtetésére. 

A gyermek és a vérszerinti 

szülők igénye szerinti helyen 

és módon történik a 

kapcsolattartás a 

gyámhivatal jóváhagyásával. 

A kapcsolattartás során 

megfelelő érzelmi légkör 

uralkodik, viszály és 

rivalizálás nélkül. 

A nevelőszülő mindvégig 

képes tudatosítani átmeneti 

szerepét a gyermek 

életében. 

Pszichológiai –Társadalmi: A 

vérszerinti család nem akar a 

nevelőszülővel kapcsolatot 

teremteni, esetleg ellenségesen 

viselkedik. 

A nevelőszülő ellenséges a 

vérszerinti családtagokkal. 

A gyermek nem vagy nagyon 

ragaszkodik vérszerinti szüleihez. 

Törvényi: A nevelőszülő kevés 

információt kap egyéb 

szakemberektől a vérszerinti 

családról. 

Nem áll rendelkezésre mediátor 

vagy egyéb közvetítő szakember. 

A szülők, nevelőszülők nem 

kapnak kellően pontos 

információkat a kapcsolattartási 

lehetőségekről illetve egymásról. 

Társadalmi: Nagy a földrajti 

távolság, és ez nehezíti a 

kapcsolatfelvételt. 

A kapcsolattartást nehezíthetik az 

érték- és normakülönbségek a két 

család életvitelében. 

258



A4T3 feladat : Segíteni a gyermeket a kettős kötődés megélésében, feldolgozásában 


1. művelet: A gyermek előéletének 

ismerete, és az ismeretek alapján 

cselekvési terv a kettős kötődés 

feldolgozására 

2. művelet: Segíteni a gyermeket 

érzelmei kifejezésében 

3. művelet: Szükség esetén mentális 

támogatás igénybevétele 

4. művelet: Segíteni a vérszerinti, a 

nevelőszülők és a gyermek közötti 

konfliktusmentes kapcsolat kialakítását; 

legyen képes a gyakorlatban 

együttműködni a vérszerinti szülőkkel ; 

készítse elő a találkozásokra a 

gyermeket, tudja kezelni a 

találkozásokból adódó érzelmi 

problémákat 

5. művelet: családtagok szerepe a 

nevelőszülői családban, saját gyermek, 

férj helyzete, konfliktuskezelés 

A nevelőszülő képes lesz 

definiálni saját szerepét, 

segíteni a gyermeknek is 

kifejezni érzéseit. 


segítséget kérni a gyermek, 

saját maga vagy 

családtagjai mentális 

támogatására. 

A nevelőszülő képessé válik 

partnerként tekinteni a 

vérszerinti szülőkre. 

Pszichológiai: Mind a gyermek, 

mind a nevelőszülő számára 

nehéz feldolgozni az átmenetiség 

érzését. 

A nevelőszülő nehéz helyzetben 

van, hisz úgy kell szeretnie, 

kötődnie a gyermekhez, hogy 

mindvégig tudatában van annak, 

hogy mindez átmeneti. 

Nevelőszülői féltékenység a 

vérszerinti családdal szemben, és 

fordítva. 

A gyermek is megéli ezt az 

átmenetiség-érzést, így nehéz a 

beilleszkedés, a szabályok 

elfogadása, a kettős kötődés lelki 

feldolgozása, s ez megnehezíti az 

érzelmek kifejezését. 

Törvényi: A jogszabályok nem 

teszik lehetővé, hogy folyamatos 

mentális támogatást kapjanak az 

érintettek, szakember-hiány miatt. 

Társadalmi: A két család 

szociokulturális hátterének 

különbsége is megnehezíti a 

gyermek beilleszkedését és 

mindkét háttér elfogadását 

sajátjáénak. 

A nevelőszülői család tagjai is 

nehezen dolgozzák fel, hogy 

„vendég” van a háznál. 

259



A4T4 feladat : Elfogadás és befogadás 


1. művelet: a gyermek 

személyiségének az elfogadása 

2. művelet: A gyermek eredeti családi 

tapasztalatainak felszínre hozása és 

feldolgozása 

3. művelet: A gyermek hozott 

értékeinek megismerése és elfogadása 

4. művelet: A szociokulturális környezet 

eltéréseiből fakadó konfliktusok 

feloldása 

5. művelet: A befogadó család rokonibaráti 

kapcsolatainak megismertetése 


szakemberként kezelni a 

szerepét és túllépni 

személyes igényein. 

Képessé válik segíteni a 

gyermek önkifejezését. 

A nevelőszülői család 

minden tagja elfogadóvá 

válik. 

Pszichológiai: Kívánatos és 

ténylegesen megvalósuló 

viselkedési módok közötti 

különbség áthidalása sok türelmet 

igényel és sokszor meg sem 

valósul. 

Gyakran a nevelőszülő vérszerinti 

szülőkkel szembeni ellenállása 

miatt nem tudja a gyermek 

személyiségét sem elfogadni. 

Társadalmi: Gyakran nagy az 

eltérés a gyermek hozott és a 

nevelőcsalád által képviselt 

értékrend között. 

A felnőtt-gyermek viszony 

hagyományos kötöttségein való 

túllépést nehéz megvalósítani, ha 

a gyermek alárendeltnek érzi 

magát. (Ki beszélhet és ki köteles 

hallgatni.) 

260

A5 szakmai tevékenység : A gyámság és a dokumentációs feladatok 

A5T1 feladat : Együttműködés a gyámhivatalokkal 


1. művelet: A gyámhivatali kirendelő 

határozat alapján ellátja a gyermek 

gyámságával kapcsolatos feladatokat 

2. művelet: Ellátja a gyermek törvényes 

képviseletét, vagyonának kezelését 

3. művelet: Részt vesz a gyermek 

sorsának tartós rendezésében 

4. művelet: Gyámi jelentést és 

számadást készít 

Pontos ismeretekkel 

rendelkezik a nevelőszülő a 

gyámi feladatokról, a 

határidőkről, az elvárásokról. 

Megfelelő mentális 

támogatsá mellett a 

nevelőszülő képes lesz 

elszakadni a gyermektől. 



túlzottan kötődik a gyermekhez, ez 

gátolja a gyermek sorsának tartós 

rendezésében való 

együttműködését. 

Törvényi: A nevelőszülői nem 

tudja tartani a határidőket. 

A nevelőszülő nem tudja pontosan 

beazonosítani gyámi feladatait. 

A5T2 feladat : Gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatok ellátása 


1. művelet: Biztosítja a gyermek 

számára a családban történő 

nevelkedést, figyelembe véve a 

gyermek szükségleteit, dokumentálja 

egyéni fejlődését és egészségi 

állapotával kapcsolatos feladatokat 

2. művelet: Ismeri és eligazodik a 

gyermek számára igénybe vehető 

juttatások és szolgáltatások között 

3. művelet: Vezeti a gyermek 

élettörténetkönyvét, megőrzi és 

rendszerezi a gyermek személyes 

iratait 

4. művelet: A gyermek számára egyénigondozási 

nevelési tervet készít és azt 

folyamatosan frissíti 

5. művelet: Vezeti a gyermek egyéni 

juttatásainak nyilvántartását 

6. művelet: Részt vesz a „Gyermekek 

védelmében” elnevezésű 

dokumentációs rendszer vezetésében 

Minden gyermek egyéni 

szükségleteit figyelembe 

vevő, pontos és határidőre 

elkészülő dokumentációkat 

vezet a nevelőszülő. 

A nevelőszülő pontos és 

naprakész ismeretekkel 

rendelkezik az 

igénybevehető 

szolgáltatásokról és 

juttatásokról. 

Törvényi: Nincs kellő ismerete a 

nevelőszülőnek a feladatairól. 

Nem ismeri az ellátások és 

juttatások elérhetőségeit. 

Különösen a több gyermeket 

nevelő nevelőcsalád 

adminisztrációs terhei túlzóak. 

Az egyéni dokumentációk 

vezetése, az egyéni szükségletek 

figyelembevétele a több 

gyermeket nevelő családok 

esetében nehéz. 

Társadalmi – törvényi: Nem 

minden nevelőcsalád rendelkezik 

számítógéppel, ami tovább 

nehezíti az adminisztrációt. 

261

A5 szakmai tevékenység : Gyámság és dokumentációs feladatok 

A5T3 feladat : Gyermek érdekeinek képviselete 


1. művelet: Különleges események 

bekövetkeztekor szakszerűen és 

kötelezettségeinek megfelelően 

intézkedik 

2. művelet: A gyermek vérszerinti 

családkapcsolatainak ápolásában 

együttműködik 

3. művelet: Együttműködik a gyermek 

sorsának tartós rendezésében, 

hazagondozásában vagy 

örökbeadásában 

Különleges eseméynek 

bekövetkeztekor a 

nevelőszülő kompetens 

módon reagál és teljesíti 

kötelezettségeit. 

A nevelőszülő elősegíti a 

gyermek hazagondozását, 

örökbeadását. 

A nevelőszülő aktívan 

közreműködik a gyermek 

vérszerinti családi 

kapcsolatainak 

felkutatásában, ápolásában 

A6 szakmai tevékenység : Önálló életre való felkészítés 

A6T1 feladat : Utógondozói ellátás jogszabályi hátterének ismerete 


1. művelet: Az utógondozás, 

otthonteremtési támogatás 

lehetőségének ismerete, jogszabályi 

feltételei 

2. művelet: az önálló életre való 

felkészítés, foglalkoztatást segítő 

szolgáltatások szabályai 

3. művelet: Önkormányzati ellátások 

keresése utógondozott fiatalok 

számára 

A nevelőszülők időben, már 

a gondozás kezdetén egy 

tudatos folyamattal 

készülnek a gyermek 

majdani felnőtté válására. 

A nevelőszülők és a fiatalok 

ismerik az utógondozásra 

vonatkozó szabályokat, 

ellátási formákat, az 

utógondozottak által 


szolgáltatásokat, de 

kötelezettségeiket is. 


túlzottan kötődik a gyermekhez, 

így nem képes együttműködni a 

hazagondozásban, 

örökbeadásban 

Törvényi – pszichológiai: 

Váratlan eseménnyekkor a 

nevelőszülő nem mindig tudja 

jelzési kötelezettségét teljesíteni, 

vagy nincs is tudatában annak. 

Törvényi – pszichológiai: A 

nevelőszülő nem tudja 

ellenérzéseit félretéve támogatni a 

gyermek vérszerinti kapcsolatait, 

esetleg financiális okokból nem 

teljesíti azt. 

Pszichológiai: A nevelőszülők 

egy része az utolsó pillanatban 

szembesül vele, hogy az általa 

nevelt gyermek felnőtt 

A gyermek nem lesz felkészítve 

arra, hogy a társadalmi 

gondoskodás nagykorúságával 

véget ér 

Törvényi: A nevelőszülő nem 

ismeri pontosan a jogszabályi 

feltételeket, így nem képes arra 

időben felkészülni és a gyermeket 

felkészíteni 

Társadalmi: Az egyes 

intézmények közötti akadozó 

kommunikáció megnehezíti a 

célcsoport szolgáltatásokhoz való 

hozzáférését. 

262


A6T2 feladat : A gyermek önálló életre való felkészítése 


1. művelet: A nevelőszülő segíti a 

gyermeket az önálló élethez szükséges 

ismeretek megszerzésében, úgy mint 

biztonságos közlekedés, 

háztartásvezetés. 

2. művelet: A nevelőszülő saját 

példájával tanítja meg a társadalom 

egyes egységeiben működő szerepek 

jelentőségét 

3. művelet: A nevelőszülő megismeri a 

társadalmi integráció akadályait a 

nevelt gyermekek esetében és felhívja 

a gyermek figyelmét azok 

megelőzésére 


személyiségével, saját 

családjának szereplőivel, 

készségeivel és ismereteivel 

alkalmassá válik a lehető 

legtöbb nála nevelkedő 

gyermek önálló életkezdését 

a lehető legoptimálisabb 

módon előkészíteni. 


A6T3 feladat : Pályaorientáció speciális kérdései 


1. művelet: A nevelőszülő a gyermek 

egyéni adottságainak, fejlesztendő és 

tehetséges pontjainak 

figyelembevételével gondoz, nevel 

2. művelet: Segít a gyermek számára a 

reális jövőkép kialakításában már korai 

életkortól 

3. művelet: A pályaválasztási 

döntésekbe lehetőség szerint a 

vérszerinti családot is bevonva a fiatal 

érdekeit szem előtt tartva segít dönteni 

A nevelőszülő minél 

korábban felismeri a 

gyermek fejlesztendő 

területeit, tehetségét, és 

ezeket, valamit a 

lehetőségeket figyelembe 

véve segít a gyermek 

számára reális jövőkép 

kialakításában. Ebbe a 

folyamatba lehetőség szerint 

bevonja a vérszerinti 

szülőket. 

Pszichológiai: Nem mindegyik 

nevelőszülő képes minden nála 

nevelkedő gyermek számára 

példaképként szolgálni, ha 

személyiségük nagyon eltérő, akár 

az ellenkező hatást is kiválthatja 

Törvényi: A nevelt gyermeke 

tárasadalmi integrációjának 

akadályairól nem feltétlenül van 

tudomás a nevelőszülőnek 

Társadalmi: Sok gyermeket 

nevelő családokban bizonyos 

készségeket, ismereteket 

korlátozottan tud a gyermek 

elsajátítani. 

Egy bizonyos életkor felett a 

nevelőszülőhöz kerülő gyermek 

esetében egyes ismeretek, 

készségek elsajátítása nehézkes 


elfogultan ítéli meg a gyermek 

lehetőségeit, képességeit. 

A nevelőszülő a lehetőség 

ellenére sem vonja be a vérszerinti 

családot a gyermek jövőjének 

tervezésébe ellenérzései miatt. 

Törvényi: A nevelőszülőnek 

nincs vagy nem kellően pontosak 

az információi a szabályozás adat 

lehetőségekről, korlátokról 


tudja kellő realitással felmérni az 

egyes társadalmi rétegek jövőbeni 

esélyeit 

263


A6T4 feladat : Az ifjúkor sajátos személyiséglélektani időszaka 


1. művelet: Az ifjúkor életkori 

sajátosságai, lehetséges előzményei a 

nevelt gyermekek esetében 

2. művelet: az életkori szakasz fejlődési 

feladatainak ismerete 

3. művelet: Az intimitás és az érettség 

megteremtésének speciális feladata, a 

nevelőszülő szerepe ebben a 

folyamatban 

A nevelőszülő a nevelt 

gyermekek és saját maga 

illetve családtagjai pszichés 

elakadásait is felismeri, 

azokról pontos 

információkkal rendelkezik. 

Tud és akar is segítséget 

kérni. 

A nevelőszülő képes a nála 


az intimitás és az érettség 

önálló életvitelhez 

szükséges szintjét megadni 

a gondozás-nevelés 

folyamatában 


túlzottan elfogult a gyermeket 

illetően, nem képes felfigyelni az 

elakadásokra 

A nevelőszülő észreveszi ugyan 

az elakadási pontokat, denem tud, 

vagy nem akar segítséget kérni 

Törvényi: A nevelőszülő nem 


ismeretekkel a nevelt gyermek 

életének előzményeiről, annak 

személyiségfejlődésre gyakorolt 

hatásáról. 

Nincs kitől segítséget kérjen a 

nevelőszülő vagy a fiatal 

Társadalmi: A gyermek olyan 

rövid időt tölt a nevelőszülőnél, 

esetleg gyakran vált gondozási 

helyet vagy későn került ki 

elhanyagoló vérszerinti 

környezetéből, hogy nem 

behozható a lemaradása 

264

A7 szakmai tevékenység : Kora miatt különleges szükségletű gyermekek gondozása-nevelése 

(különleges szükséglet 1.) 

A7T1 feladat : 0-3 éves korú gyermek szükségletei 


1. művelet: énfejlődés, érzelmi, értelmi 

és mozgásfejlődés, a beszédfejlődés 

és annak hatása a 

személyiségfejlődésre 

2. művelet: egyéni szükségleteket 

figyelembe vevő rugalmas és 

folyamatos napirend a biztonságérzet 

kialakítása érdekében 

3. művelet: önálló szabad mozgás és 

játék jelentősége 

4. művelet: szülőktől való elválás 

hatása, az új környezethez való 

alkalmazkodás segítése 

5. művelet: Az egyéni tempó, egyéni 

ízlés figyelembevétele 

6. művelet: ingergazdag környezet 

biztosítása 

A nevelőszülő kellő 

ismeretek és felkészültség 

birtokában képessé válik a 

csecsemő életkori 

szükségleteit és az 

előzményeket figyelembe 

vevő egyéni szükségletekre 

szabott gondozásra, 

nevelésre. 

A már a családban 

nevelkedő többi gyermek 

sem szenved hátrányt. 


sietteti az alkalmazkodást 

Nehezen tartja be a határokat, 

saját gyermekként tekint a 

csecsemőre 

Törvényi: Több gyermeket nevelő 

családnál nincs lehetőség az 

egyéni tempó, ízlés 

figyelembevételére 



A7T2 feladat : 0-3 éves korú gyermek gondozása-nevelése 


1. művelet: etetés, öltöztetés, 

pelenkázás, fürdetés, altatás, 

levegőztetés szerepe és fontossága 

2. művelet: betegségek, lázmérés és – 

csillapítás, folyadékpótlás 

3. művelet: megelőző 

egészségvédelem, szűrővizsgálatok, 

védőoltások 

Minden, már a családban 

élő családtag érdekeit is 

figyelembe véve, 

zökkenőmentesen folyik a 

csecsemőkorú gyermek 

gondozás-nevelése 

Törvényi: Ideiglenes hatályú 

kihelyezés esetén az idő 

rövidsége miatt nem biztos, hogy 

minden feltétel rendelkezésre áll a 

csecsemő optimális fogadására 

Több gyermeket egyszerre 

befogadó (testvérsor) 

nevelőcsalád esetében 

előfordulhat időbeli csúszás a 

szükséges megelőző vizsgálatok, 

oltások tekintetében 

A nem magyar állampolgárságú 

gyermekek esetében aránytalanul 

nagy anyagi terheket ró a 

nevelőszülőkre az egészségügyi 

ellátás igénybevétele 

Társadalmi: A nevelőszülő család 

tagjaitól nagyfokú alkalmazkodást 

és türelmet igényel a feladat 

265

A7 szakmai tevékenység : Tartós beteg gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 2.) 

A7T3 feladat : Tartós betegségek specifikumai 


1. művelet: A beteg gyermek 

megfigyelésének szempontjai, a 

tünetek értelmezése 

2. művelet: Fizikális gyógymódok 

ismerete, gyógyszerelés 

3. művelet: Szövődmények 

megelőzése, kezelése 

4. művelet: Együttműködés az 

egészségügyi intézményekkel 

A nevelőszülő a megfelelő 

tudás birtokában 

kompetensen dönt a 

gyermek befogadásáról. 

Megkap minden információt 

a betegségről, annak 

kezeléséről, képes és akar 

is együttműködni az 

egészségügyi 

intézményekkel 


saját kudarcként éli meg a 

gyermek betegségét 

A nevelőszülő nem fogad el az 

orvostudomány által előnyben 

részesített gyógymódokat, el nem 

fogadott alternatívákkal helyettesíti 

azt 

Törvényi: A nevelőszülő nem kap 

megfelelő anyagi és szakmai 

segítséget a rá bízott tartós beteg 

gyermek állapotának kíséréséhez 

A nevelőszülő nem kap előre 

megfelelő információt a gyermek 

betegségéről, így nem tud 

felelőségteljes döntést hozni a 

gyermek befogadása előtt 

Társadalmi: A nevelőszülő nincs 

birtokában a szükséges 

ismereteknek a gyermek 

állapotáról, a betegségről 

A környezet nem fogadja el a 

gyermek állapotát, kiközösítő 

A nevelőszülő, az intézmények 

vagy kölcsönösen nem 

együttműködőek 

A7 szakmai tevékenység : Tartós beteg gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 2.) 

A7T4 feladat : Tartós beteg gyermek gondozása-nevelése 


1. művelet: Fekvőhelyet készít, 

ágyneműt cserél, napi testhigiéniáról 

gondoskodik. 

2. művelet: diétát, gyógyszerelést 

biztosít. 

3. művelet: egyéni szükségletek 

figyelembevétele 

4. művelet: a betegségekkel, a tartós 

betegséggel kapcsolatos ellátási 

formákat ismeri és alkalmazza. 

A nevelőszülő kompetens 

módon vállalta a gyermek 

gondozását, nevelését, 

ismeri és tudja is igényelni a 

betegség okán járó 

ellátásokat és juttatásokat, 

képes a gyermeket és 

környezetét segíteni a 

betegség elfogadásában 

Pszichológiai: A nevelőszülő nem 

tudja feldolgozni a gyermek 

betegségével járó pszichés 

terheket 

Törvényi: A nevelőszülőre 

aránytalanul nagy terheket ró a 

betegséggel járó diéta és 

kezelések költségei 

Társadalmi: A környezet nem 

képes elfogadni és befogadni a 

beteg gyermeket 

266

A7 szakmai tevékenység : Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 3.) 

A7T5 feladat : Észreveszi a fogyatékosságok ismérveit 


1. művelet: Tanulási akadályozottság 

és értelmi akadályozottság tüneteit 

észleli 

2. művelet: Észleli a 

látásfogyatékosság, okat, tüneteit 


hallásfogyatékosság tüneteit 

4. művelet: Észleli 

mozgáskorlátozottság tüneteit 


beszédfogyatékosság tüneteit. 

6. művelet: Észleli és értelmezi az 

autizmus tüneteit. 

A nevelőszülő megszerezve 

a szükséges ismereteket, 

úgy vállal fogyatékkal élő 

gyermeket, hogy pontosan 

ismeri vállalása 

következményeit, és arra 

környezetét is képes 



ismeretek híján nem volt 

tudatában annak, mit vállal fel a 

fogyatékkal élő gyermek 

gondozása-nevelése kapcsán 

Társadalmi: A szűkebb-tágabb 

környezet nem készül fel a 

gyermek fogadására 

A7 szakmai tevékenység : Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 3.) 

A7T6 feladat : Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése 


1. művelet: gondozás, önkiszolgálás, 

közlekedés 

2. művelet: oktatás, fejlesztés, 

integráció 

3. művelet: speciális eszközök 

használata, akadálymentes és 

biztonságos környezet kialakítása 

4. művelet: együttműködik az 

egészségügyi és gyógypedagógiai 

intézményekkel. 


ismeretek, készségek, és 

együttműködési készség 



gondozására, nevelésére 

úgy, ahogy a gyermek 

állapota és egyéni 

szükségletei a leginkább 

megkövetelik. 

Pszichológiai: A nevelőszülő és a 

családja nem kap megfelelő 

mentális segítséget a feladat 

ellátásához 

Törvényi: A nevelőszülő nem kap 

megfelelő segítséget a fogyatékkal 

élő gyermek ellátásához 

Társadalmi: Nem tudja a gyermek 

szűkebb vagy tágabb környezete 

elfogadni a másságát 

Nincsenek a környezetben a 

gyermek számára szükséges 

intézmények 

Nem tud vagy nem akar a 

nevelőszülő együttműködni a 

társintézményekkel 

267

A8 szakmai tevékenység : Csapatmunka 

A8T1 feladat : Nevelőszülő saját motivációja, saját szerep tisztázása 


1. művelet: A vállalt feladat 

tudatosítása. A nevelőszülő ismeri és 

betartja a jogszabályi előírásokat és 

normákat, ismeri a nevelőszülői 

jogviszony létesítésével, fenntartásával 

és megszüntetésével kapcsolatos 

eljárásrendet. A nevelőszülő 

szerepének, helyének, teamkapcsolatainak 

elfogadása. A 

nevelőszülői hálózat működtetője 

(fenntartója) értékrendjének 

megismerése. 

2. művelet: A szükséges ismeretek, 

információk megszerzése 

(gyermekvédelem, pedagógia, 

pszichológia). A nevelőszülő legyen 

tisztában a hatósági intézkedések 

fogalmával, ismerje a gyermekvédelem 

szabály-és normarendszerét. 

3. művelet: Kommunikációs csatornák 

ismerete és készségszintű használata 

A nevelőszülő a jogszabályi, 

intézményrendszeri és 

szakmai normákat 

megjelenítő hálóban képes 

magát definiálni, helyét 

elfogadja. 

Az értékrendet elfogadja és 

képes követni. 

Képes az információk 

befogadására és folyamatos 

frissítésére, a jó szakmai 

kommunikációra. 


Törvényi: A nevelőszülő 

értékrendje nem egyezik a 

szakmai értékrenddel. 

A nevelőszülő átlépi illetékességi 

határait. 

Társadalmi: Gyenge 

kommunikációs képességű 


Konfliktus az eredeti 

nevelésbeállítódások és az új 

követelmények között. 

Környezeti konfliktusok, a 

nevelőszülő családon belül, vagy a 

lakókörnyezet részéről. 

A8T2 feladat : A gyermek számára személyre szabott projekt kidolgozása 


1. művelet: A gyermek élettörténetének 

megismerése, és rögzítése, 

előzmények felkutatása. Gyűjti, 

megőrzi és rendezett formában tartja a 

gyermek személyes iratait, 

vagyonkezelésével kapcsolatos 

dokumentációt, egészségügyi 

állapotával kapcsolatos papírokat, 

tanulmányaival kapcsolatos 

okmányokat; élettörténeti könyvet 

vezet és fényképekkel őrzi meg a 

gyermek életének fontos eseményeit ; 

Felidézhető emlékek gyűjtése. Családi 

emléktárgyak, fényképek méltó 

megőrzésében segíteni a gyermeket. 

2. művelet: Az egyéni gondozásinevelési 

terv elkészítésében való 

részvétel; elkészíti és frissíti azt a 

gyermek életkorához igazítva. 

3. művelet: A fejlesztési tervben 

megjelölt partnerekkel, szakemberekkel 

való együttműködés és koordináció 

A szakemberek közötti 

hatékony információcsere 

mozgatójává képes válni a 


Ennek köszönhetően képes 

lesz felderíteni a gyermek 

előéletét, és egyénre szabott 

gondozás-nevelési tervet 

összeállítani. 

A megjelölt szakemberekkel 

élő és kölcsönös 

együttműködést képes 

generálni. 


kiemelt gyermek gyökerei 

nem szakadnak meg. 

Törvényi: A nevelőszülő gyakran 

szembesül információ hiánnyal a 

gyermek előéletével kapcsolatban, 

és rendkívüli kutatómunkával tudja 

csak felderíteni a gyermek 

előéletét. Erre azonban sem 

anyagi, sem időbeli lehetőségek 

nem állnak rendelkezésre. 

Gyakori hiba, hogy az elkészült 

gondozási-nevelési terv egyénre 

szabott cselekvési tervként nem 

használható, csak formailag felel 

meg. 


együttműködés és kommunikáció 

is gyakran akadozik. 

Társadalmi: A gyermek 

központba állításának, a 

személyre szabott életmenettervezésének 

idegensége a 

hagyományos családi miliőben. 

268


A8T3 feladat : Együttműködés és koordináció 


1. művelet: Együttműködés a gyermek 

életéhez kapcsolódó pedagógiai, 

egészségügyi és szociális 

szakemberekkel 

2. művelet: Folyamatos 

információszerzés, koordinálás, 

egyeztetés a gyermek érdekében 

3. művelet: Az esélyegyenlőséget 

biztosító szakmai szervezetekkel való 


4. művelet: A gondozási-nevelési terv 

folyamatos korrekciója 



társintézmények munkájáról, 

elérhetőségeiről. 

A nevelőszülő képes a 

hatékony kommunikációra. 

A nevelőszülő képes magát 

kompetens szakemberként 

elfogadtatni. 

Az egyéni gondozási tervek 

valóban a gyerrmek 

életében együttműködő 

szakemberek által közösen 

megvalósított, a gyermek 

egyéni szükségeleteit 

figyelembe vevő és arra 

választ adó dokumentációk 

lesznek. 

Törvényi: Gyakori a szakemberek 

részéről a kooperációs készségek 

hiánya a sokszor éppen ebből 

fakadó 

kommunikációzavar. 

A szakmai identitás a 

gyermekvédelemben még 

képlékeny, a jogi szabályozás sem 

mindig tiszte ezen a téren. Ebből 

fakadnak a szerepzavarok. 

Gyakori, hogy a nevelőszülő 

magára marad a gyermek 

gondozási-nevelési tervének 

megvalósításában. 

Gyakran nem tekintik a 

nevelőszülőt kompetens 

személynek. 


rendelkezik kellő ismerettel a 

kapcsolódó szakmai szervezetek 

munkájáról. 

A9 szakmai tevékenység : Mentálhigiénés támogatás és minőségbiztosítás 

A9T1 feladat : Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek és azok gyakorlata 


1. művelet: testi-lelki egészség 

összefüggései, a lelki egészség 

fontossága 

2. művelet: a mentálhigiéné eszközei 

3. művelet: mentálhigiénés és 

kommunikációs gyakorlat 

A nevelőszülők a képzés 

során igényessé válnak a 

mentális egészségre, 

felismerik annak hatását a 

testi egészségre. 

Tudnak és mernek 

segítséget kérni. 

Olyan gyakorlatokat 

sajátítanak el, melyekkel 

mind maguk és 

családtagjaik, mind a nevelt 

gyermekek esetében 

csökkenteni tudják a stresszt 

és kezelni a mindennapok 

konfliktusait. 

Pszichológiai: A nevelőszülők 

egy része szégyenként, saját 

maguk elleni kritikaként éli meg 

lelki problémáit 

Törvényi: A lelki egészség 

fontossága a jogi szabályozás 

szintjén minimális szinten jelenik 

meg a szabályozásban 

A képzések, továbbképzések 

szabályozásában nem kap 

hangsúlyt az ismeretszerzés 

mellett a lelki edzettség 

fontossága 

269


A9T2 feladat : Személyiségfejlesztés elmélete és gyakorlata 


1. művelet: a személyiség szerepe a 

gyermekek nevelése-gondozása során 

2. művelet: személyiségfejlesztés 

A nevelőszülők felismerik a 

személyiség szerepének 

jelentőségét a napi 

munkájukban. 

Felértékelődik a 

személyiség védelme, a 

mentális védelem 

jelentősége. 

A személyiségfejlesztés 

hasznát megtapasztalva a 

nevelőszülők igényessé 

válnak saját és családjuk 

mentális egészségére, 

nyitottá válnak a mentális 

segítség elfogadására 

Pszichológiai: A nevelőszülők a 

saját személyiségükkel dolgoznak, 

a felkészítő időszak pszichológiai 

szűrővizsgálata kivételével nem 

kapnak rendszeres pszichés 

támogatást 

Törvényi: A jogszabályokban 

jelenleg sehol sem jelenik meg 

prioritásként a nevelőszülők 

pszichés védelme 

Társadalmi: A társadalom nagy 

része, a média hatására, a 

nevelőszülők negatív megítélést 

emeli ki, a megélhetési 

nevelőszülőséget hangoztatva. 


A9T3 feladat : Szupervízió és egyéb képzések, továbbképzések ismerete, haszna 


1. művelet: továbbképzések, a 

minőségbiztosítás, a szakmai etika jogi 

szabályozása, fontossága 

2. művelet: az esetmegbeszélés, az 

esetkonzultáció szerepe, a nevelőszülő 

helye a szakmai teamben 

3. művelet: a szupervízió elmélete és 

gyakorlata 

A nevelőszülő önmagát 

szakmai szereplőként 

definiálja, szakmai és 

személyes énjét képes lesz 

tudatosan kettéválasztani. 

Tudatában lesz 

lehetőségeinek, feladatainak 

és szerepének a szakmai 

teamben. 

Képessé válik az 

esetmegbeszélőkön 

hallottak hatékony 

feldolgozására, önmaga is 

hasznos információkkal 

képes szolgálni a team többi 

tagjának. 

A nevelőszülő a szakmai 

etika szabályait betartva 

dolgozik, és ezt 

családtagjaiban is 

tudatosítja a mindennapok 

során. 

A szupervizó lehetőségével 

a nevelőszülő kompetens 

módon él. 


munkahelye a saját otthona, saját 

személyiségével dolgozik a nap 24 

órájában, ez megnehezíti, hogy 

szakemberként definiálja magát. 

Törvényi : A szakmai etika a 

nevelőszülői ellátás napi 

gyakorlatában még nem 

elfogadott, a nevelőszülők nagy 

része nem is hallott még róla. 

A nevelőszülők nem szakemberek 

a jogszabályi definíciókban. 

A szupervíziót nem teszi lehetővé 

a nevelőszülők számára a 

financiális háttér, a jogszabályok 

nem teszik kötelezővé. 

Társadalmi: A szakmai team és a 

társadalom sem szakemberként 

tekint a nevelőszülőre 

270

A10 szakmai tevékenység : Kommunikáció a gyermekkel 

A10T1 feladat : Megfelelő kommunikáció azonosítása a kedvezményezett kora szerint 


1. művelet : Azonosítani / értékelni a 

gyermek fejlődési stádiumát a 

kommunikációs készségek szempontjából. 

2. művelet: Bevonni az azonosítási 

folyamatba mind a verbális kommunikációs 

készségeket, mind a nem verbális 

kommunikációs készségeket. 

3. művelet: Objektívan azonosítani a 

kedvezményezett korának megfelelő 

kommunikációs formát, és egy olyan 

környezetet biztosítani, amely stimulálja a 

kedvezményezet kommunikációs 

készségeit. 


a gyermek életkori 

szükségleteinek, fejlődési 

stádiumának 

figyelmbevételével 

kiválasztott megfelelő 

komunikációs forma adekvát 

alkalmazására és 

értelmezésére egyaránt. 


A10T2 feladat : Megfelelő kommunikációs forma alkalmazása 


1. művelet : Egy olyan nyelv használata, 

amely összhangban van a gyermek 

azonosított kommunikációs készségeivel. 

2. művelet: Egy olyan nyelv használata, 

amely tiszteletben tartja, ha lehet, a 

gyermek eredeti környezetének a 

sajátosságát. 

3. művelet: A gyermekkel való 

kommunikációban egy olyan nyelv 

használata, amely megfelel a gyermek 

fizikai és szociális-nevelési fejlődésének. 


a gyermekben lévő 

traumatizáló élményeket 

feloldani és/vagy ahhoz 

szakember segítségét kérni, 

hogy a gyermek teljes 

személyiségével vehessen 

részt a gondozási-nevelési 

folyamatban 


a gyermek készségeinek 

megfelelő kommunikációt 

használni, mely a gyermek 

eredetei környezetének is 

megfelel 

Pszichológiai: Annak a 

tendenciája, hogy elsőbbséget 

biztosítanak a verbális 

kommunikációnak a nem verbális 

kommunikációval szemben. 

A nevelőszülői családba bekerülő 

gyermek aktuális helyzetéből 

adódóan a verbális kommunikáció 

háttérbe szorulhat 

A nevelőszülő, különösen a 

befogadás korai szakaszában 

vagy több gyermek közeli időben 

történő befogadása esetén nem 

tud kellő figyelmet fordítani a 

kommunikációra 

Társadalmi: A különböző 

kommunikációs korlátok 

megjelenése: 

- kulturális 

- pszichológiai 

- szociális 

- nyelvi 

Pszichológiai: Gyermek 

traumatizáló élményei, amelyek 

hátráltatják, hogy érdekelt legyen, 

és megakadályozzák a teljes 

részvételét. 

271


A10T3 feladat : Kommunikációs hiányok azonosítása 


1. művelet: Gyermek ösztönzése különböző 

módjainak használata azért, hogy 

azonosítsák a gyermek esetleges 

hiányosságait. 

2. művelet: Kommunikációs hiányosságok 

megállapítása mind saját megfigyelés 

alapján, mind a szakemberekből álló 

csoport tagjainak együttműködése révén. 

3. művelet: Pontosan megállapítani a 

kommunikációs hiányokat az információk 

elemzését követően, kiemelve minden 

egyes eset sajátosságait. 

Egy együttműködő szakmai 

team tagjaként a rábízott 

gyermekért felelős 

kompetens nevelőszülők, 

akik képesek a gyermek 

kommunikációs 

hiányosságait beazonosítani 


Pszichológiai: Gyermek 

traumatizáló élményei, amelyek 

hátráltatják, hogy érdekelt legyen, 

és megakadályozzák a teljes 


Társadalmi: Gyermek kognitív és 

kommunikációs készlete, amely 

nem teszi lehetővé számára, hogy 

megértse a teljes helyzetet. 

Pszichológiai: Szerepkonfliktusok 

a gyermek bizalmasa és a 

személy között, aki a legfőbb 

információforrás a munkatársak 

számára. 

Nem beismerni nyilvánosan a 

saját korlátokat és a segítség 

szükségét. 

A10T4 feladat : Kommunikációs hiányok kijavításának figyelemmel kísérése 


1. művelet : Használni a saját ismereteket 

és a készségeket az azonosított 

kommunikációs hiányok megoldásában 

2. művelet: Kijelölni a felelőst azokban az 

esetekben, amikor egy szakember 

segítsége szükséges ahhoz, hogy 

leküzdjék az azonosított hiányokat. 

3. művelet: Újrafogalmazni a hibákat 

korrigáló megoldásokat azon új elemek 

függvényében, amelyek megjelentek a 

gyermekkel való kommunikációs 

folyamatban. 

A kommunikációs hiányok 

megoldásában kompetens 


Szakmai team működése, 

felelősök beazonosításának 

lehetősége 

Folyamatos korrekció 

lehetősége és 

megvalósítása a 

folyamatban 

Törvényi: Hiányoznak azok a 

nevelőszülők, akik a mimikagesztus 

nyelvét vagy a Braille abct 

használják érzékszervi hibákkal 

rendelkező gyermekek esetében. 

272


fellépő nehézségek Jogi szabályozás és a szakmai protokoll gyakran 

életidegen helyzeteket eredményez. A nevelőszülői család nem kap megfelelő 

és folyamatos mentálhigiénés támogatást. A nevelőszülő család nyitott 

terepként kell működjön, ami károsan hat az intimitásra. A nevelőszülők 

alapvégzettsége megnehezíti a szükséges ismeretek befogadását. A 

társadalom előítéletes a nevelőszülőkkel szemben - megélhetési 

nevelőszülőség. A nevelés egyik fontos alapköve a nevelő személyisége, erre 

vonatkozó szűrő a képzési rendszerben nem létezik. 

elvégzett előrelépések Kompetensebb, felkészültebb, mentálisan 

megerősített nevelőszülők 

előírt oktatás legalább tíz osztály, nevelőszülői képzés, legalább két év 

nevelőszülői tevékenység 

perspektívák A nevelőszülői tevékenység a képzés hatására hatékonyabbá 

válik, ezáltal felgyorsul a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekek 

tartós sorsrendezésének folyamata, vérszerinti családba történő 

hazagondozással, vagy örökbeadással. A különleges és speciális szükségletű 

gyermekek a gondozására-nevelésére felkészített különleges és speciális 

hivatásos nevelőszülőkhöz kerülnek kihelyezésre. 

Bibliográfia 







eljárásról 














3. sz. 







273

















Budapest 2003 



Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 
































Bp., 2001. 







1996/8., 486–490. old. 


274





dec. 38-44. o. 









GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS 














Domszky András – Büki Péter: Gyermekvédelem és gyógypedagógia, avagy különtámogatást 

igénylők a gyermekvédelem rendszerében. Educatio, 2001. 2. sz. 296–311. o. 





Ifjúság, 2003. 5. sz. 22-29. o. 










2004. 1. sz. 6-10. o. 


2005. 














275












sz. 12-16. o. 




dec. 54-64. o. 


4. sz. 










old. 




2002. dec. 38-44. o. 






50-52. o. 








2003. 3. sz. 20-23. o. 



AJÁNLOTT IRODALOM: 




szám) 



46-54. o. 


2001. 3. sz. 

276


2003. február. 34–47. o. 







Ifjúság, 1999. 1. sz. 18-21. o. 







6-7. o. 




Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 




Kibicher Orsolya: A Down-szindrómás gyermekek örökbefogadása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 

3. sz. 20-23. o. 

Korbuly Ágnes: „Más” –e az örökbefogadott gyermek? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 17-20. 

o. 


o. 





21-27. o. 





2004. 3. sz. 30-33. o. 





Virágh Gábor: Mennyi időt töltenek a gyermekek a Fővárosi TEGYESZ Átmeneti Otthonaiban? 

Kapocs 2003. jún. 48-49. o. 

JOGSZABÁLYOK: 














277



















Szójegyzék 

278

Mellékletek 

279

NEVELŐSZÜLŐI SZAKMA KÉPZÉSÉNEK 

VIZSGAANYAGA ÉS TANANYAGMODULJAI 


Készítette: Pécsi Tudományegyetem 

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar 

5.1_HU_hu 

280


Első fejezet: Bevezetés ...................................................................................................... 282 

1. Projekt bemutatása ..................................................................................................... 282 

1.1 Projekt keretei ........................................................................................................ 282 

1.2 Célkitűzések........................................................................................................... 283 

1.3 Célközönség .......................................................................................................... 284 

1.4 Hatások................................................................................................................... 284 

1.5 Partnerség és a szerepek felosztása a projektben ......................................... 285 

2. Projekt módszertana ................................................................................................... 286 

2.1 Módszertani alapok............................................................................................... 286 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt vezérfonala .......... 287 

3. A projekt eredményei .................................................................................................. 289 

4. Módszerek a nevelőszülői szakma vizsgaanyagának és tananyagmoduljainak 

kidolgozásához Magyarországon ................................................................................. 290 

4.1 Követett célok a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozásakor ........... 290 

4.2 Nevelőszülő képzés moduljainak kínálata és az Európai Képesítési 

Rendszer ....................................................................................................................... 291 

4.3 Kredit átvitel az Európai Képesítési Rendszerbe ............................................ 292 

Második fejezet: A vizsgaanyag ........................................................................................ 294 

1. Alkalmazott eljárás a vizsgaanyag felépítésére : .................................................. 294 

1.1Támogatócsoport különböző partnereinek szerepe ......................................... 294 

1.2 Vizsgaanyag felépítésébe bevont szereplők: ................................................... 294 

1.3 Az intézmények, amelyeknél az adatokat begyűjtötték .................................. 294 

1.4 Munka ütemterve .................................................................................................. 295 

2. Vizsgaanyag felépítésének gyakorlati módszere : ................................................ 295 

2.1 Vizsgaegységek feladatainak európai listája .................................................... 295 

2.2 Adott ország nevelőszülői vizsgaegységének összetétele ............................ 296 

2.3 Vizsgaanyag táblázata ......................................................................................... 297 

3. Érintett országok vizsgaegységeinek érvényesítése ............................................ 312 

3.1 Az értékelő vizsgabizottság ................................................................................. 312 

3.2 Ítélet szabályai ....................................................................................................... 312 

Harmadik fejezet: Képzési modulok kínálata .................................................................. 313 

1. Alkalmazott eljárás a képzési modulok felépítésére .............................................. 313 

1.1 Támogatócsoport különböző partnereinek szerepe ........................................ 313 

1.2 Modulok kínálatának felépítésébe bevont szereplők táblázata : ................... 313 

1.3 Az intézmények, amelyeknél az adatokat begyűjtötték (adott esetben) : .... 313 

1.4 Munka ütemterve .................................................................................................. 314 

2. Modulok felépítésének gyakorlati módszere : ........................................................ 314 

2.1. egy modul meghatározása ................................................................................. 314 

2.2 modulok meghatározása ..................................................................................... 314 

3. Képzési modulok kínálatának bemutatása Magyarországon .............................. 315 

3.1. Modulok szervezetének bemutatása ................................................................ 315 

3.2. Modulok kínálatának bemutatása ..................................................................... 316 

Összefoglalás ....................................................................................................................... 332 

Bibliográfia ............................................................................................................................ 333 

Mellékletek ............................................................................................................................ 338 

281

Első fejezet: Bevezetés 


1.1 Projekt keretei 












kérik fel: 
























282












gyermeket fogad (vagyis átlagban 1,7 gyermek minden befogadó családnál), 10-ből 

9 bírósági döntés következtében. Az állami nevelőszülő diploma igazolja a 

szükséges kompetenciákat kiskorúak vagy fiatal nagykorúak saját otthonban, a saját 

családi közösségben való állandó befogadásához, a gyermeknek nyújtott szociális 

segítség vagy bírósági gyermekelhelyezés keretében. Az állami nevelőszülő diploma 


























vonatkozóan. 

283













1.4 Hatások 









cselekvés) 





ismeretek 











284
















rendet: 





















BULGARIA: 





285

FRANCIAORSZAG: 

Szakképzés és szakmai beilleszkedés közhasznú társulás – Grenoble-i 

Akadémia (GIPFIPAG) 



MAGYARORSZAG: 


ROMANIA: 






A FRANCIA NEVELŐSZÜLŐ végzettség transzferje több transzfer tapust foglal 

magába : 























286















országokban 













vezérfonala 


képzésre, mint egy gazdasági teljesítmény mozgatórugójára”: ez a Kompetencia 

alapú megközelítés. 






át. 

287



kiindulva? 







képzés 





következő: 

















keretében 

288



1 

2 

3 

4.1 



szükségletekről Bulgáriában 



szükségletekről Magyarországon 



szükségletekről Romániában 

Az állapotrajzok és a szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok európai 

szintézise Romániára, Bulgáriára és Magyarországra vonatkozóan 


tanulmány a Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozó állapotrajzok és 

szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok alapján 





4.2 A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil európai 

szintézise Bulgáriára, Magyarországra és Romániára vonatkozóan. 

5.1 

5.2 

6 

A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Bulgáriára 






A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Romániára, 




szintézise Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozóan (képesítési 

követelmények, modulrendszerű képzési kínálat) 


Franciaországban és Romániában a családba fogadás/nevelőszülő szakember 

képzéséhez 

1_BG_fr 

1_BG_bg 

1_HU_fr 

1_HU_hu 

1_RO_fr 

1_RO_ro 

2_EU_fr 

2_EU_bg 

2_EU_hu 

2_EU_ro 

3_EU_fr 

3_EU_bg 

3_EU_hu 

3_EU_ro 

4.1_BG_fr 

4.1_BG_bg 

4.1_HU_fr 

4.1_HU_hu 

4.1_RO_fr 

4.1_RO_ro 

4.2._EU_fr 

4.2._EU_bg 

4.2._EU_hu 

4.2._EU_ro 

5.1_BG_fr 

5.1_BG_bg 

5.1_HU_fr 

5.1_HU_hu 

5.1_RO_fr 

5.1_RO_ro 

5.2_EU_fr 

5.2_EU_bg 

5.2_EU_hu 

5.2_EU_ro 

6_EU_fr 

6_EU_bg 

6_EU_hu 

6_EU_ro 

7 Képzők képzése európai program a létrehozott források és anyagok transzferéhez 7_EU_fr 

7_EU_bg 

7_EU_hu 

7_EU_ro 



289

4. Módszerek a nevelőszülői szakma vizsgaanyagának és 

tananyagmoduljainak kidolgozásához Magyarországon 

4.1 Követett célok a szakmai- és vizsgakövetelmények 

kidolgozásakor 

A nevelőszülők képzési vizsgaanyaga az a dokumentum, amely valójában 

összekapcsol két világot, a munka és a képzés világát, mert a képzés mind a 

kettőhöz hozzátartozik. A képzési vizsgaanyag a kompetenciák listáját használja fel, 

ezek a kompetenciák a szakmai feladatokhoz kötődnek. A vizsgaanyagnak ez a 

formája a feladatprofilból indult ki. 

A képzési vizsgaanyagnak kettős célja van: 

összekösse a szakmai gyakorlatot az oktatási gyakorlattal 

a szakmai zsűri segítségére legyen a kompetenciák bizonyításakor 

Ami az első célt illeti, a képzési vizsgaanyag a képzők eszköze. Az egész pedagógiai 

haladásnak az oktatási egységeken kell alapulnia. A tudás darabokra vágása arra 

szolgál, hogy részekre osszuk a tudásanyagot. A szakképzésnek ez a megközelítése 

a célorientált pedagógiát képviseli. Ennek a tudásnak a kompetencia alapú 

megközelítésével azt érjük el, hogy a tudásanyag a kompetenciákon keresztül a 

szakmai gyakorlatban hasznosul. Ezáltal a képzési vizsgaanyag a szakképzésen 

végig vezetve célt ad a tananyagrészeknek, és felépíti a formális értékelési rendszert 

is. A formális értékelés a képzőt segíti, azáltal, hogy fel tudja mérni a megszerzett 

tudásokat, és azonosítani tudja a fejlődési fokozatokat. A formatív értékelés tehát a 

cél elérését segíti. 

A másfelől a képzésért felelős zsűri kezébe eszközt ad. 

A képzési vizsgaanyag két funkciója: 

mediáció; segíti a tanári közösséget, hogy megtalálják a kapcsolatot 

o a tanított tudások 

o a levezetett kompetenciák 

o a szakmai feladatok között, amelyekben a kompetenciákat használják 

a nevelőszülő jelöltek önértékelési és felkészülési eljárását segíti 

A képzési vizsgaanyag egy kompetencia lista, így nem csak a szükséges vizsgákra 

készít fel, a kompetenciákat szituációkba helyezve írja le. A jelölteknek bizonyos 

szituációkba kell beleélniük magukat, így értékelik a kompetenciáikat. 

A képzési vizsgaanyagban leírjuk azokat a feltételeket és az elvárt eredményeket, 

amelyekben a kompetenciák értékelésre kerülnek. Így tehát a képzési vizsgaanyag a 

kompetenciák értékelésének a bázisa. 

Minden modul utáni vizsga egy kompetencia megszerzését igazolja, amely a 

szakképesítés részét képezi. 

A képzési vizsgaanyag összeállítása a nevelőszülői feladatprofilra épül. Ennek 

módszertana megegyezik a transzfer országokban. A munka első lépése minden 

290

országban a kompetenciák sajátos kidolgozásával kezdődött, a képzési 

vizsgaanyagot nemzetközi szemináriumokon dolgozták ki. 

4.2 Nevelőszülő képzés moduljainak kínálata és az Európai 

Képesítési Rendszer 

Az Európai Bizottság 2008. április 28-ai ajánlásai előírják, hogy 2012-re minden 

nemzeti szakképzési programnak az Európai Képzési Rendszeren kell alapulnia. 

A nevelőszülő szakemberek moduláris képzési vizsgaanyaga nem csak a fenti 

ajánlásnak felel meg, hanem egy módszer is ennek a célnak az elérésére. Valójában 

az európai szövegek szabad értelmezést engednek a megvalósítók számára. 

2004-ben az EU tagállamai egy közös ajánlást fogalmaztak meg a szakképzések 

átláthatóságának a javítására. Ebben a perspektívában a bizottság 2005-ben egy 8 

szintes keretet állapított meg, amelyet 2006. szeptember 6-án felülvizsgált. 

2008. április 23-án jóváhagyta az Európai Képesítési Rendszert. (EKKR) 

2008 óta minden tagország törekszik arra, hogy összehangolja a 

szakképesítéseit az Európai Képzési Rendszerrel 

2012-re minden európai szakképesítés az Európai Képesítési Rendszerre 

hivatkozik 

EKKR céljai a következők: 

Elősegítse a munkaerő mobilitását Európában 

o az EKKR lehetővé teszi, hogy könnyebben leírják a kompetencia igényt 

egy másik országból érkező munkavállaló számára. 

o segíti a munkaadókat, hogy a jelöltek bizonyítványait értelmezzék 

Segíti az egész életen át tartó tanulást 

o EKKR lehetővé teszi a különböző formális képzésekben szerzett 

valamit a munkatapasztalat során szerzett tudások egyeztetését 

o csökkenteni tudja a korlátokat a felsőfokú oktatás és a szakmai oktatás 

között 

o könnyíteni kell a megszerzett tapasztalatok érvényesítését 

A keret az oktatáson és képzésen nyugszik, magában foglalja az általános 

képzésnek az összes bizonyítvány szintjét, az alap, a szak és a felsőfokú képzést 

egyaránt, és az iskolarendszerű és felnőttképzési bizonyítványokat is. 

A nyolc szint az eredményekre vonatkozik és nem pedig az oktatás időtartamára. 

Három kategóriára osztja a megszerzett tudásokat: 

tudás (elmélet) 

képesség (gyakorlat) 

kompetencia (készség) 

A tudás meghatározása az egyezményben: „Az oktatás és képzés során kapott 

információk elsajátításának eredménye. A tudás olyan tények, elvek, elméletek és 

gyakorlatok összessége, melyek egy munka vagy tanulmányi területhez 

kapcsolódnak. Az EKKR elméleti vagy tényleges tudásra hivatkozik.” In: Európai 

Bizottság ajánlásai 2008. április 23. 

291

A Bizottság által elfogadott meghatározás a készség fogalmára: „Képesség egy 

tudás alkalmazására és egy know-how használatára, feladatok megvalósításához és 

problémák megoldásához. Az EKKR kognitív készségekre (a logikus, ösztönös, 

kreatív gondolkodás használatára) vagy gyakorlati (kézügyesség, módszerek, 

alapanyagok, eszközök, berendezések használatán alapuló) készségekre 

hivatkozik.” 

A Bizottság által elfogadott meghatározás a kompetenciára: „Tudás, készségek és 

személyes, társadalmi, vagy metodológiai hozzáállások, munka vagy tanulmányi 

helyzetekben való alkalmazásának bizonyított képessége, a szakmai vagy 

személyes fejlődés érdekében. Az EKKR a kompetenciákra felelősségvállalás és 

önállóság szemszögéből hivatkozik.” 

Az EKKR tehát egy metakeret. 

4.3 Kredit átvitel az Európai Képesítési Rendszerbe 

A kreditrendszernek az első érvénybehelyezése Koppenhágában történt 2002. 

november 20-án. Az Oktatási Tanács 2004. november 15-i következtetéseinek 1 

nyomon követése során 32 európai ország szakképzésért felelős miniszterei, az 

európai szociális partnerek és a Bizottság a 2004. december 14-i maastrichti 

közleményben megállapodtak abban, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak az 

európai szakoktatási és szakképzési kredit-transzfer rendszer (ECVET) 

kidolgozásának és megvalósításának, lehetővé téve ezáltal a tanulók számára, hogy 

a szakképzési rendszerek közötti mozgás során építsenek a tanulási útjuk folyamán 

elért eredményekre. 

Az ECVET célja : 

a képzésben részt vevő személyek mobilitása, 

az életen át elvégzett tanulmányok eredményeinek érvényesítése, 

a képesítések átláthatósága, 

az európai szakképzés és szakoktatás szereplői közötti kölcsönös 

bizalom és együttműködés. 

A tanulmányi eredmények nemzetközi kontextusba való transzferének 

biztosítása azt feltételezi, hogy a képzést nyújtók vagy a kompetens hatóságok 

partnerségi egyezményeket kötnek. Ezekben megnevezik a képesítések közötti 

megegyezőségeket (egységek és kreditpontok), a tanulmányi eredmények 

(tanegységek) felmérésének, transzferének és érvényesítésének folyamatait és a 

minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéseket. 

Így az ECVET transzfer folyamata leírható a tanegységek megadására 

akkreditált hatóságok közötti csereként. A szervezetek egyike értékeli, kiosztja és 

rögzíti a krediteket. A másik szervezet érvényesíti a krediteket és elismeri azokat egy 

képesítés kiállításánál. A transzferfolyamat megkönnyítése érdekében az ECVET 

1 A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek következtetései a 

szakképzés és szakoktatás területén való fokozott európai együttműködés jövőbeli prioritásairól, 13832/04 

EDUC 204 SOC 499, 2004. október 29., a Tanács 2004. november 15-én elfogadta 

(http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/council13832_en.pdf). 

292

azon alapszik, hogy a képesítéseket tanulmányi eredmény formájában írják le és 

tanulmányi egységekben mutatják be. A krediteket az egységekhez rendelik hozzá, 

hogy minden egyes egységnek legyen megfelelője, valamint hogy a képesítés 

vonatkozásában megadják annak súlyát és értékét. Egy tanulmányi egység tudás, 

készségek és kompetenciák halmaza, egy érvényesíthető képesítés legkisebb része. 

Egy tanulmányi egység vonatkozhat csak egyetlen képesítésre, vagy lehet több 

képesítés közös összetevője. 

Az ECVET rendszerben egy tanegységnek (modulnak) tartalmaznia kell az 

egység általános címét, az elvárt tudás, készségek és kompetenciák listáját és a 

megfelelő tanulmányi eredmények értékelési kritériumait. Az ECVET-ek 

odaítéléséhez több kritériumot is lehet használni: az egységek tartalmi 

jelentőségének megállapítását, a referencia képzési program valós vagy feltételezett 

időtartamát, egy tanuló valós vagy feltételezett terhelését intézményi oktatási keretek 

között, valamint ezek kombinációját. A kreditpontokat elsősorban a képesítés 

egészéhez rendelik hozzá. Aztán a pontokat felosztják a különböző vizsgaegységek 

között annak függvényében, hogy azok mekkora jelentőséggel bírnak a 

képesítésben. Megegyezés szerint, egy intézményi oktatás keretei között végzett, 

egy éves képzést igénylő képesítés 60 ECVET odaítélését teszi lehetővé. Minden 

egyes vizsgaegység lehetővé teszi kompetenciák koherens egységének 

érvényesítését a szakma logikája szempontjából. A vizsgaegységek a „mindent vagy 

semmit” logikája helyébe a megszerzett tudás érvényesítésének logikáját helyezik. 

A vizsgaegységeket (vagy UC) az összegyűjtés szabályát követve és a 

megfeleltetés szabálya szerint lehet megszerezni (együtthatók használata). Az 

együtthatók hozzárendelése a különböző vizsgaegységekhez a kompetenciák 

szakma szempontjából tekintett fontosságának függvénye. A vizsgaegységeket 

képzés útján, a megszerzett gyakorlati tudás érvényesítése útján, vagy e kettő 

kombinációjával lehet megszerezni. 

A modulrendszerű nevelőszülő képzés eszközeinek kidolgozása keretein belül 

az Európai szakképesítési keretre való hivatkozás két módon nyilvánul meg: a 

képzési modulok elhelyezésében az európai keret 8 nyolc szintjének egyikén, 

valamint ECVET kreditek hozzárendelésében minden egyes modulhoz. Az EKKR-re 

való intézményi hivatkozás feltételezi, hogy a képzés modulokra tagolódik, minden 

egyes modult tudás, készségek és kompetenciák szerint írunk le, a tanulmányok 

nem formális keretben való beszámításának feltételei előre meghatározottak, a 

megfeleltetés szabályát alkalmazva minden egyes tanulmányi egységhez egy 

együttható rendelődik. Így lehetővé válik adott számú ECVET kredit hozzárendelése 

minden egyes egységhez, az egységek relatív jelentősége szerint, és a 

modulrendszerű nevelőszülő képzés elhelyezése az EKKR 8 szintjének egyikén. 

293

Második fejezet: A vizsgaanyag 

1. Alkalmazott eljárás a vizsgaanyag felépítésére : 


A Pécsi Tudományegyetem Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Szak– és 

Továbbképzési Intézetének dolgozói a szakképzési program módszertanának 

kialakításában és a terv pozicionálásában vettek részt. A Baranya megyei 

Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői hálózatának működtetői a szakmai 

ismeretek helytállóságáért feleltek. 

1.2 Vizsgaanyag felépítésébe bevont szereplők: 

Vizsgaanyag felépítésében résztvevő képzők : 


Dr. Lükő István intézetigazgató egyetemi docens PTE FEEK 

DR. Reisz Terézia egyetemi docens PTE FEEK 


Lippóy Dóra 

egyetemi tanársegéd 

szakoktató 




Vizsgaanyag felépítésében részvevő szakemberek : 


Varga Veronika módszertani szaktanácsadó Baranya megyei 

és munkacsoportja 

Solymosi Éva 


nevelőszülői tanácsadók Baranya megyei 


1.3 Az intézmények, amelyeknél az adatokat begyűjtötték 

Comenius Szakképző iskola 



294


Vizsgaanyagra vonatkozó nemzetközi munka-értekezletek ütemterve: 



értekezlet 



Szófia 2010. június 28–29. Első megvitatás, kontroll. 


Budapest 

2010. december 

20. 


Vizsgaanyagra vonatkozó munka-értekezletek ütemterve (adott országban): 


Az „RF” /Nevelőszülői képesítési 

követelmények kidolgozásának 

tanácskozása 

PTE FEEK 2010. október 27. 


követelmények 

összeállítása 

PTE FEEK 2010. november 22. 

RF szerkesztése PTE FEEK 2010. december 6. 


RF szerkesztése, fordítása PTE FEEK 2010. december 17. 

RF szerkesztése, javítása PTE FEEK 2011. január 10. 

RF átdolgozása PTE FEEK 2011. január 17. 

RF véglegesítése PTE FEEK 2011. február 11. 

2. Vizsgaanyag felépítésének gyakorlati módszere: 

2.1 Vizsgaegységek feladatainak európai listája 

Az Európai Parlament előírja 2 a tagországok számára a 

kreditrendszerek (ECVET) kialakításához az országos minősítések egységekre 

bontását, amelyeket « tanulási egységeknek » neveznek » 3 . 

A vizsgaegységek feladatainak európai listája, mint ahogy azt tartalmazza a 

parlamenti utasítás 2. melléklete, az alábbi elemekből áll. A listában közzétett 

feladatok minden egyes tulajdonságát megvitatták, és a feladatok a nevelőszülő 

európai minősítésének tárgyát képezik. 

2 Az európai parlament és az európai tanács utasítására létrehozva egy európai oktatási kreditrendszert szakmai oktatások 

és képzések esetére ‘ECVET) – 2008. április 9. 

3 A projekt egységeire használt kifejezés « vizsgaegység ». 

295

Európai feladatok listája 

Egy egység a képesítés azon eleme, amely tartalmazza a tudás, a képességek és a kompetenciák 

koherens együttesét, és amely egy olyan értékelés és érvényesítés tárgyát képezi az ECVET 

pontszámai révén, amit erre dolgoznak ki. A képesítés több egységet foglal magába, és ezeknek az 

egységeknek az összességéből áll. A jelölt megszerezheti a képesítést azáltal, hogy összegyűjti az 

egységeket, amelyeket a különböző országokban és különböző kontextusokban sajátított el (hivatalos, 

vagy esetlegesen nem hivatalos és informális) az egységek megszerzésére és 

tanulási követelmények elismerésére vonatkozó országos törvényes rendelkezések értelmében. 

A képesítést alkotó egységeket: 

— egyszerű és érthető kifejezésekkel kell leírni az egység által lefedett tudást, képességeket és 

ismereteket illetően, 

— a globális képesítéssel összhangban meg kell tervezni és meg kell szervezni, 

— oly módon kell kidolgozni, hogy biztosítsák a megszerzett tudás értékelését és jogi érvényesítését. 

Egy egység megfelelhet csak egy képesítésnek vagy közösen több képesítésnek. A beszámított 

ismereteket, amelyek egy adott egységet alkotnak, meg lehet szerezni attól a helytől és módtól 

függetlenül, ahol és ahogy azokat kialakították. Az egységet tehát nem szabad összekeverni egy 

oktatási elemmel, amely egy tanulási vagy képzési hivatalos program részét képezi. 

A szabályokat és eljárásokat, amelyek a megszerzett tananyag egységeinek jellemzőit határozzák 

meg, és amelyekhez hozzá kell adni, vagy amelyekkel kombinálni kell az egységeket egy adott 

képesítés perspektívájában, az illetékes intézmények és a képzési folyamatokban részt vevő 

partnerek határozzák meg az érvényben levő országos vagy területi szabályozások szerint. 

Egy egység követelményeinek az alábbiakat kell tartalmazniuk : 

— egység főcíme, 

— esetegesen azon minősítés (vagy minősítések) címe, amelyekhez az adott egység tartozik, 

— minősítés tananyaga a CEC szintjéhez viszonyítva, és ha lehetséges, az országos minősítési 

(«CNC») kerethez viszonyítva, 

— megszerzett tudás, amelyet az egység tartalmaz, 

—eljárások és megszerzett tudás értékelési kritériumai, 

— egységhez csatolt ECVET pontok, 

— egység érvényességének időtartama, szükség szerint. 

2.2 Adott ország nevelőszülői vizsgaegységének összetétele 

Hány vizsgaegység 10 szükség szerint 

Milyen okból ? 

A francia minősítés mely részeit tartják meg, melyeket nem, és milyen 

okból) 

296

2.3 Vizsgaanyag táblázata 

- 

(magyarázza meg a vizsgaanyag táblázatának különböző részeit, és 

vonatkozó használatukat) 

UC N°1 (VIZSGAEGYSÉG): A gyermekellátási alapfeladatok 


Vizsga leírása : Értelmezi, megvizsgálja, ismerteti a gyermek 

fejlettségi szintjének megfelelő szociális gondozás pszichológiai, 

egészségügyi és jogi aspektusait. 

E1 

C1, C2, C3, C4, 

C5 



Felkészülési idő : nincs 

Vizsga formája : írásbeli 


Az értékelés szempontjai 

Feleletválasztásos tesztlap 10 pont 

Feleletalkotásos feladat 10 pont 

Értékelendő ismeretek és kompetenciák: alapvető jogi, 

szociálpolitikai, pedagógiai, fejlődéspszichológiai ismeretek, a 

gondozás tolerancia, empátia, együttműködés, türelem, és 

felelősségvállalás készségeinek/kompetenciáinak felmérése 


ECVET : 2… szint 3-4… 

VIZSGAANYAGBAN ÉRTÉKELT ISMERETEK LISTÁJA ÉS ISMERETEK 

RÉSZLETEZÉSE : 

Ismeretek Ismeretek részletezése 

1.Jogi, szociálpolitikai és etikai ismereteket 

alkalmaz 

1.1 Az emberi és polgári jogok szabályai : a 

személyiség és az adatvédelem szabályai 

1.2 Az egészségbiztosítási és a 

nyugdíjbiztosítási ellátások, a 

családtámogtások. Önkormányzati szociális, 

gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi 

ellátások : pénzbeli, természetbeni és 

személyes gondoskodást nyújtó ellátások a 

szociális és gyermekvédelmi törvényben. 

1.3Értelmezi a szolgáltatást igénybe vevő 

problémáit a társadalmi, pszichológiai és 

szociálpszichológiai folyamatok tükrében. 

Értelmezi a társadalompolitikai és 

szociálpolitikai alapfogalmakat. 

2.Társadalmai alapismeretekkel rendelkezik 2.1Segíti a társadalmilag elfogadott 

értékrend kialakulását a gyermekben. 

Törekszik a kornak és fejlettségnek 

megfelelő ingergazdag környzet kialakításra. 

297

3.Pszichológiai és pedagógiai ismeretekkel 

rendelkezik 

4.Elemi egészségügyi, ápolási ismereteket 

alkalmaz 

Segíti a gyermek kapcsolatrendszerének 

megőrzését, új kapcsolatok kialakítását és 

ápolását. 

2.2Tájékozódik a gyermek családi 

körülményeiről, a család nevelési 

szokásairól. 

3.1Alkalmazza az önismeretfejlesztés, az 

önvédelem és a szakmai hitelesség 

megőrzésének technikáját. Nondiretív, segítő 

beszélgetést folytat. 

3.2Életkori sajátosságok, egyéni képességek 

és igények figyelembevételével bevonja a 

gyermeket a mindennapi tevékenységbe. 

Elősegíti az egyéni ízlés kialakulását 

3.4Munkája során kezeli előítéleteit, a 

szerep-összeférhetetlenséget. Tiszteletben 

tartja a hozzá fordulók értékeit, autonómiáját, 

identitását, érdekeiket szem előtt tartva oldja 

meg az etikai dillemákat 

4.1Biztosítja a gyermek számára a fizikai és 

érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt légkört 

4.2Figyelembe veszi az estleges fejlődési 

rendellenességeket és fogyatékosságot 

4.3Felismeri a gyermekbetegségeket. Észleli 

a gyermek lelkiállapotának változásait, 

problémafeltárást végez.. 

4.4Biztosítja a környezet baleset és 

akadálymenetsségét. Biztosítja a gyermekre 

veszélyes anyagok biztonságos tárolását. 

5.Gondozási ismereteket alkalmaz 5.1Szervezi a gyermek napi tevékenységét, 

biztosítva a játék, alvás, a szabad levegőn 

való mozgás és a rekreálódás feltételeit. 

Segíti a kultúrhigénés szokások kialakulását 

5.2Munka, tűz és balesetvédelmi ismereteket 

alkalmaz. Alkalmazza a gyermek 

védelmében elfogadott szabályokat 

298

UC N°2 (VIZSGAEGYSÉG): A családi környezet felkészítésnek feladatai 


Vizsga leírása : Egy konkrét szituáción keresztül bemutatja a 

nevelőszülői hálózat működtetésének szociális, intézményi/ ügyviteli 

és jogi kereteit 

E1 C1, C2, C3, 




Vizsga formája: szóbeli 


Az értékelés szempontjai: 

szakmai tartalom (10 pont) 



gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság, helyzetfelismerés 

(10 pont) 




1.Ismeri és alkalmazza a nevelőszülői hálózat 

működtetéésnek jogi kereteit 

2.Ismeretekkel rendelkezik a nevelőszülői 

családról 

3.Adekvát módon ismeri és kezelni tudja a 

veszteség és a gyász pszichés hátterét 

1.1Tudatosítja a nevelőszülői 

tevékenységgel kapcsolatos motívációkat, 

sajátos szükségleteiket. 

2.1Felkészíti a családtagjait a gyermek 

fogadására. Elhelyezési értekezleten 

ismereteket szerez a gyermek 

élettörténetéről. Megteremti a gyermek 

fogadásának tárgyi feltételeit. Megismerkedik 

a gyermekkel és bemutatja őt a nevelőszülői 

család tagjainak 

2.2Tudatosítja a nevelőszülői 

tevékenységgel kapcsolatos motivációját, 

sajátos szükségleteit. 

2.3Felkészül a családon belüli kapcsolatok 

megváltozásából fakadó lehetséges 

konfliktusok kezelésre 

3.1Segíti és kezeli a vér szerinti családból, 

illetve az előző gondozási helyről való 

elszakadás okozta veszteség feldolgozását. 

299

UC N°3 (VIZSGAEGYSÉG): A gyermek képességeinek kibontakoztatásával 



Vizsga leírása : Bemutatja az egyéni fejlesztési terv és a 

beilleszkedéshez kapcsolódó dokumentáció elkészítésének 

szempontrendszereit, lépcsőfokait, s javaslatot tesz fejlesztő 

tevékenységre 

E1 C1, C2, 




Vizsga formája : gyakorlati 


Az értékelés szempontjai> Helyi tételsor alapján 

Szakmai tartalom > Szakmai ismeretelemek(10 pont) 



gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság, helyzetfelismerés (10 

pont) 





1.A megismeréshez szükséges technikákat 

sajátít el 

1.1Megismeri a gyermek adottságait, 

képességeit, előtörténetét 

1.2Megsimeri a gyermek különleges és 

speciális képességeit 

1.3Törekszik a szociokulturális és az 

adottságokból eredő hátrányok 

csökkentésére. Gondoskodik a szellemi és 

erkölcsi fejlődést szolgáló, kulturális 

értékekhez való hozzájutásról. Biztosítja a 

gyermek kötelező oktatásban való 


2.Fejlesztő tevékenységet folytat 2.1Megalapozza és fejleszti a gyermek 

tanulási, önművelési, művelődési szokásait, 

igényeit. Figyelemmel kíséri a gyermek 

iskolai előmenetelét. 

2.2Pozítivan kezeli az átlagtól való eltérést a 

gyermek képességeiben 

2.3Részt vesz a családjogi helyzet 

rendezésében. Elősegíti a gyermek 

vérszerinti vagy örökbefogadó családba való 

visszakerülését. 

300

UC N°4 (VIZSGAEGYSÉG): Az önálló életre való felkészítés feladatai 


Vizsga leírása : Az önálló életre való felkészítés folyamatának és 

elemeinek ismertetése, és a nagykorúvá váló gondozottal 

kapcsolatos feladatok ismertetése. 

E4. C1. C2. C3. C4 


Megvalósítási feltételek : nincs 

Felkészülési idő : 30 perc 


Osztályozási rendszer (számmal, szöveges) : osztályozás 1-20 ponttal 

Az értékelés szempontjai> Központi tételsor alapján 





(10 pont) 



301




1. Ismeri az utógondozói ellátás jogszabályi 

hátterét 

2. Segíteni a gyermek önálló életre való 

felkészülését 

3. Kiemelt figyelmet fordít a pályaorientáció 

speciális kérdéseire 

4. Az ifjúkor sajátos személyiséglélektani 

fejlődését segíti 

1.1 Előkészíti és szükség esetén ellátja a 

nagykorúvá váló fiatal utógondozói ellátását 

2.1 Megtanítja a gyermeknek a háztartási gépek 

és eszközök használatát 

2.2 Elsajátíttatja a gyermekkel a biztonságos 

közlekedés szabályait 

3.1 Együttműködik a gyermekkel pályaválasztási 

elképzeléseinek feltárásában 

3.2 Együttműködik a vér szerinti szülővel a 

gyermek pályaválasztásának, továbbtanulásának 

tervezésében 

3.3 Együttműködik a gyermek gyámjával a 

gyermek pályaválasztásának, 

továbbtanulásának, életútjának tervezésében 

3.4 Támogatja a fiatalt a munkába állásban, az 

önálló életvitel kialakításában 

4.1 Segítséget nyújt a gyermeknek a 

pályaválasztással, a továbbtanulással 

kapcsolatos kérdésekben 

302

UC N°5 (VIZSGAEGYSÉG): A gyámsággal kapcsolatos feladatok 


Vizsga leírása : Gyámi teendők ismertetése megadott eset alapján. 

E5. C1. C2. 






Az értékelés szempontjai >Központi tételsor alapján 





(10 pont) 


ECVET : 1 … szint 3-4… 



1. Együttműködik a gyámhivatallal és ellátja a 

gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat 

2. Képviseli a gyermek érdekeit, ismeri az adható 

juttatásokat és szolgáltatásokat 

1.1 Gyámhivatali kijelölés alapján ellátja a 

gyermek gyámságával kapcsolatos feladatait 

1.2 Képviseli a gyermek érdekeit 

1.3 Részt vesz a gyermek sorsának 

rendezésében 

1.4 Segíti a gyermek és a vér szerinti család 

kapcsolattartását 

2.1Eligazodik az alanyi jogon járó, valamint 

adható juttatások és szolgáltatások között 

303

UC N°6 (VIZSGAEGYSÉG): A nevelőszülő dokumentációs feladatai 


Vizsga leírása : Az „Élettörténet könyv” készítés funkciójának és 

módszereinek ismertetése, a gyámi jelentés és számadás készítési 

szempontjainak ismertetése 

E6. C1. 











(10 pont) 



304



1. Szakmai tevékenységét dokumentálja 1.1 Elkészíti és vezeti a gyermek élettörténetkönyvét 

1.2 Megőrzi és rendszerezi a gyermek személyes 

iratait 

1.3 Rögzíti a gyermek egészségi állapotával 

kapcsolatos feladatokat 

1.4 Dokumentálja a gyermek egyéni fejlődését 

1.5 Részt vesz a „Gyermekek védelmében” 

elnevezésű dokumentációs rendszer vezetésében 

1.6 Részt vesz a gyermek egyéni nevelési, 

gondozási tervének készítésében 

1.7 Vezeti a gyermek egyéni juttatásainak 

(ruházat, zsebpénz, stb.) nyilvántartását 

1.8 Elvégzi a gyámsággal járó dokumentációs és 

beszámolási teendőket 

1.9 Különleges események bekövetkeztekor 

szakszerűen intézkedik és eleget tesz értesítési 

kötelezettségeinek 

305

UC N°7 (VIZSGAEGYSÉG): Kora miatt különleges szükségletű gyermekek 

gondozása-nevelése 


Vizsga leírása : Interaktív szituációs feladat a kora miatt különleges 

szükségletű gyermekek gondozása-nevelése témakörében. 

E7. C1. C2. C3. C4 



Felkészülési idő : 30perc 




Szakmai tartalom (10 pont) 

A kért információk megtalálása a világhálón (3 pont) 

Olvasott szakmai szöveg megértése (2 pont) 

ECDL 3. m. Szövegszerkesztés (3 pont) 

ECDL 7. m. Információ és kommunikáció (2 pont) 





1.Ellátja a 0-3 éves korú gyermek 

szükségleteit, gondozást, nevelést folytat 

2. Ismeri a tartós beteg gyermek 

specifikumait, gondozását-nevelését 

1.1 A nevelőszülő kellő ismeretek és 

felkészültség birtokában képes a csecsemő 

életkori szükségleteit és az előzményeket 

figyelembe vevő egyéni szükségletekre szabott 

gondozásra, nevelésre. 

1.2 Figyelembe veszi minden, már a családban 

élő családtag érdekeit , zökkenőmentesen 

folytatja a csecsemőkorú gyermek gondozásnevelését 

2.1 A nevelőszülő a megfelelő tudás birtokában 

kompetensen dönt a gyermek befogadásáról. 

Megkap minden információt a betegségről, annak 

kezeléséről, képes és akar is együttműködni az 


2.2 A nevelőszülő kompetens módon vállalta a 

gyermek gondozását, nevelését, ismeri és tudja 

is igényelni a betegség okán járó ellátásokat és 

juttatásokat, képes a gyermeket és környezetét 

segíteni a betegség elfogadásában 

3. : Fogyatékosságok ismérveinek használata 3.1 A nevelőszülő megszerezi a szükséges 

ismereteket, úgy vállal fogyatékkal élő 

gyermeket, hogy pontosan ismeri vállalása 

következményeit, és arra környezetét is 

306

4. : Gondozza és neveli a fogyatékkal élő 

gyermeket 

felkészíti. 

4.1 A nevelőszülő a megfelelő ismeretek, 

készségek, és együttműködési készség 

birtokában gondozza és neveli a fogyatékkal élő 

gyermeket úgy, ahogy a gyermek állapota és 

egyéni szükségletei a leginkább megkövetelik. 

UC N°8 (VIZSGAEGYSÉG): A csapatmunka 


Vizsga leírása : Interaktív szituációs feladat a team-munka 

működtetése témakörében. 

E8. C1. C2. C3. 




Vizsga formája :gyakorlati 


Az értékelés szempontjai> Helyileg összeállított, a kamara által 

jóváhagyott feladatsorból 


A kért információk megtalálása a világhálón (3 pont) 

Olvasott szakmai szöveg megértése (2 pont) 

ECDL 3. m. Szövegszerkesztés (3 pont) 

ECDL 7. m. Információ és kommunikáció (2 pont) 

A l’évaluation, sera noté : 

o la connaissance des rôles, des responsabilités et des limites 

d’action de chaque membre de l’équipe. 

o L’habilité de coopérer avec l’équipe pluridisciplinaire. 

o La capacité de relationner avec les membres de l’équipe dans 

la formulation, en commun, des objectifs, des activités, des 

méthodes et des délais de réalisation; 

o La capacité d’établir le plan des réunions en fonction des 

particularités du cas et du programme des professionnels; 


307




1. A nevelőszülő fenntartja saját motivációját, 

tisztázza saját szerepét 

2. A gyermek számára személyre szabott 

projektet dolgoz ki 

3. Elősegíti az együttműködést és koordinációt 

1.1 A nevelőszülő a jogszabályi, 

intézményrendszeri és szakmai normákat 

megjelenítő hálóban képes magát definiálni, 

helyét elfogadja 

1.2 Az értékrendet elfogadja és képes követni 

1.3 Képessé válik az információk befogadására 

és folyamatos frissítésére, a jó szakmai 


2.1 A szakemberek közötti hatékony 

információcsere mozgatójává válik a nevelőszülő 

2.2 Felderíti a gyermek előéletét, és egyénre 

szabott gondozás-nevelési tervet állít össze 

2.3 A megjelölt szakemberekkel élő és kölcsönös 

együttműködést hoz létre 

2.4 Ügyel rá, hogy a vérszerinti családjából 

kiemelt gyermek gyökerei nem szakadjanak meg 

3.1 Pontos ismeretekkel rendelkezik a 

társintézmények munkájáról, elérhetőségeiről 

3.2 A nevelőszülő hatékonyan kommunikál. 

3.3 A nevelőszülő elfogadtatja magát kompetens 

szakemberként. 

3.4 Biztosítja, hogy egyéni gondozási tervek 

valóban a gyermek életében együttműködő 

szakemberek által közösen megvalósított, a 

gyermek egyéni szükségeleteit figyelembe vevő 

és arra választ adó dokumentációk lesznek 

308

UC N°9 (VIZSGAEGYSÉG): Mentálhigiénés támogatás és minőségbiztosítás 


Vizsga leírása: Sorolja fel a minőségbiztosítás eszközeit, és 

ismertessen közülük kettőt! 

E9. C1. C2. C3. 




Vizsga formája : gyakorlati 





A mentálhigiénés szakmai kifejezések használata (5 pont) 

A minőségbiztosítás konkrét fajtáinak ismertetése (5 pont) 


309




1. Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek 

és azok gyakorlata 

2. Személyiségfejlesztés elmélete és gyakorlata 

3. Szupervízió és egyéb képzések, 

továbbképzések ismerete, haszna 

1.1 A nevelőszülők igényesek a mentális 

egészségre, felismerik annak hatását a testi 

egészségre. 

1.2 Tudnak és mernek segítséget kérni. 

1.3 Olyan gyakorlatokat sajátítanak el, melyekkel 

mind maguk és családtagjaik, mind a nevelt 

gyermekek esetében csökkenteni tudják a 

stresszt és kezelni a mindennapok konfliktusait. 

2.1 A nevelőszülők felismerik a személyiség 

szerepének jelentőségét a napi munkájukban. 

2.2 Fontosnak tartja a személyiség védelmét, a 

mentális védelem jelentőségét. 

2.3 A személyiségfejlesztés hasznosítja, így 

igényes saját és családjuk mentális egészségére, 

nyitott a mentális segítség elfogadására 

3.1 A nevelőszülő önmagát szakmai szereplőként 

definiálja, szakmai és személyes énjét képes 


3.2 Tudatában van lehetőségeinek, feladatainak 

és szerepének a szakmai teamben. 

3.3 Az esetmegbeszélőkön hallottakat 

hatékonyan feldolgozza, önmaga is hasznos 

információkkal képes szolgálni a team többi 

tagjának. 

3.4 A szakmai etika szabályait betartva dolgozik, 

és ezt családtagjaiban is tudatosítja a 

mindennapok során. 

3.5 A szupervizó lehetőségével a nevelőszülő 

kompetens módon él. 

310

UC N°10 (VIZSGAEGYSÉG): Interperszonális kommunikáció 


Vizsga leírása : Egy a vizsgabizottság által javasolt konkrét helyzetből 

kiindulva a jelölt bemutat egy alkalmazást vagy szerepjátékot 

Időtartam 1 óra 

Megvalósítási feltételek : Az értékelt helyzetnek megfelelő tér, „partner” a 

szerepjátékhoz, speciális kellékek. 

E2 

C21 

C22 

Felkészülési idő :30 perc 







nyelvhelyesség, közérthetőség, udvariasság, empatia, 

szerepelfogadás, metakommunikáció, kreativitás, 

ötletgazdagság, helyzetfelismerés (10 pont) 

Vizsgabizottság : 3 tag, közülük minimum 2 a képző központon kívüli, a 

szakértői listán szereplő oktató, vizsgabiztos. 3 

ECVET : 2, CEC/Europass szint 3-4 




1. 

Képes értékelni/azonosítani a gyermek 

korának megfelelő kommunikációt. 

2. Megfelelő kommunikációs forma 

alkalmazásának képessége. 

3. Képesség a kommunikációs 

rendellenesséek azonosítására. 

1.1. Azonosítani/értékelni a gyermek 

fejlődési stádiumát a kommunikációs 

készségek szempontjából. 

1.2. Bevonni az azonosítási folyamatba mind 

a verbális kommunikációs készségeket, mind 

a nem verbálisakat. 

1.3. Objektívan azonosítani és biztosítani a 

gyermek számára egy olyan környezetet, 

amely stimulálja kommunikációs készségeit. 

2.1. Egy olyan nyelv használata, amely 

összhangban van a gyermek azonosított 

kommunikációs készségeivel. 

2.2. Egy olyan nyelv használata, amely 

amennyire lehet, tiszteletben tartja a 

gyermek eredeti környezetének sajtosságait. 

2.3. A gyermekkel való kommunikációban 

egy olyan nyelv használata, amely megfelel a 

gyermek fizikai és szociálpedagógiai 

fejlődésének. 

3.1. Különböző ösztönzési módok használata 

a gyermek esetleges hiányosságainak 

311

4. Képesség a kommunikációs 

rendellenességek folyamatos 

javítására. 

5. Konfliktuskezelés, 

konszenzusteremtés, asszertivitás. 

azonosítására. 

3.2. Kommunikációs hiányosságok 

megállapítása saját megfigyelés alapján, 

illetve a szakemberekből álló csoport 

tagjainak együttműködése révén. 

3.3. Pontosan megállapítani a 


elemzését követően, kiemelve minden eset 

sajátosságait. 

4.1. Használni a saját ismereteket és 

készségeket az azonosított kommunikációs 

hiányok megoldásában. 

4.2. Megtalálni a felelőst azokban az 

esetekben, amikor egy szakember segítsége 

szükséges ahhoz, hogy leküzdjék az 

azonosított hiánokat. 

4.3. Újrafogalmazni a hibákat korrigáló 

megoldásokat azon új elemek függvényében, 

amelyek megjelentek a gyermekkel való 

kommunikációs folyamatban. 

5.1. Önismereti technikák alkalmazása. 

5.2. Konszenzusteremtés. 

5.3. Asszertív kommunikáció. 

5.4. Konflikuskezelési módszertár folyamatos 

szélesítése 

3. Érintett országok vizsgaegységeinek érvényesítése 

3.1 Az értékelő vizsgabizottság 

vizsgabizottság összetétele: törvényes rendelkezések szerint, szakértői listáról 

kiválasztott elnök 

vizsgabizottság akkreditálása : nem kell 

vizsgabizottság működése: kamara vagy szakmai érdekképviselet képviselője 

ellenőrzi a gyakorlati vizsga feltételeit. Írásbeli tételeket központilag biztosítják 

és küldik le az igény alapján, szóbeli tételeket is NSZFI / NIVE biztosítja. 

Évente kétszer a nappali tagozaton, egyéni felkészülésnél igény szerint. 

3.2 Ítélet szabályai 

Jelölje meg, hogy melyek a vizsgaegységek elbírálásának szabályai : 

Lehetséges-e vizsgarészeket érvényesíteni ? Igen. 

Léteznek kirekesztő feltételek ? Büntetett előélet, előzőleg nem felelt meg 

nevelőszülőként, ha nem végezte el a döntés-előkészítő – 60 órás – tanfolyamot. 

Létezik kompenzációs szabály ? (ha igen, meg kell adni az együtthatókat) Igen. 

Szakmai ismeretek és módszer–kompetenciák. 

Mi a vizsgaegységek érvényességének időtartama részleges érvényesítés 

esetén stb. SZVK módosítás időpontjáig. 

312

Harmadik fejezet: Képzési modulok kínálata 

1. Alkalmazott eljárás a képzési modulok felépítésére 


A Pécsi Tudományegyetem Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Szak– és 

Továbbképzési Intézetének dolgozói a szakképzési program módszertanának 

kialakításában és a terv pozicionálásában vettek részt. A Baranya megyei 

Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői hálózatának működtetői a szakmai 

ismeretek helytállóságáért feleltek. 

1.2 Modulok kínálatának felépítésébe bevont szereplők táblázata : 

Modulok felépítésében résztvevő képzők : 


Dr. Lükő István… intézetigazgató egyetemi docens PTE FEEK 




Lippóy Dóra 

szakoktató 



Modulok felépítésében részvevő szakemberek : 


Varga Veronika… módszertani szaktanácsadó Baranya megyei 


Solymosi Éva 


nevelőszülői tanácsadók Baranya megyei 


1.3 Az intézmények, amelyeknél az adatokat begyűjtötték (adott 

esetben) : 

Gyermekvédelmi Központ Pécs 

Baranya megyei Gyermekvédelmi 

313





értekezlet 





Budapest 


20. 


Szakmai anyagra vonatkozó munka-értekezletek ütemterve (adott országban): 
















2. Modulok felépítésének gyakorlati módszere: 

2.1. egy modul meghatározása 

A különböző tantárgyak és tananyag részek csoportosítása a tudományág 

vagy a közös téma szempontjából, hogy egy közös egységet alkossanak a 

képzés célja szempontjából. 

A program modulokból épül fel, amelyek pedagógiailag felépített tananyag 

elemeket tartalmaznak. 

A vizsgaegység és a modul különbsége, hogy a vizsgaegység a 

bizonyítványban szerepel, a modulok pedig a tananyagot struktúrálják. 

2.2 modulok meghatározása 

Hány modul: 10 

Milyen okból: Szükség szerint 

314

3. Képzési modulok kínálatának bemutatása 

Magyarországon 

3.1. Modulok szervezetének bemutatása 

Szakmai 

anyag 

A1. 

Vizsgaegység Modul 

kódja 

UC1 M.1.1 

Képzési kínálatot bemutató táblázat 

UF1 


Kredit 

(CEC) (ECVET) 


alapfeladatok 

40 3 2 


UF2 


Kredit 

anyag 

kódja 

(CEC) (ECVET) 

A2. UC2 M.2.1 A családi környezet 

felkészítésének feladatai 

40 3 1 


UF3 


Kredit 

anyag 

kódja 

(CEC) (ECVET) 

A3. UC3 M3.1 A gyermek képességeinek 



40 3 2 


anyag 

kódja 

A4. UC4 M.4.1 

UF4 


Kredit 

(CEC) (ECVET) 



40 3 1 


UF5 


Kredit 

anyag 

kódja 

(CEC) (ECVET) 

A5 UC5 M.5.1 A gyámsággal kapcsolatos 

feladatok 

40 3 1 


anyag 

kódja 

A6. UC6 M.6.1 


anyag 

kódja 

A7. UC7 M.7.1 

UF6 


Kredit 

(CEC) (ECVET) 


dokumentációs feladatai 

40 3 2 

UF7 


Kredit 

(CEC) (ECVET) 

Különleges szükségletű 

gyermekek gondozása, 

nevelése 

90 3 2 

UF8 

315

Szakmai Vizsgaegység Modul Modul leírása Időtartam Szint 

Kredit 

anyag 

kódja 

(CEC) (ECVET) 


90 3 1 


anyag 

kódja 

A9 UC9 M.9.1 


anyag 

kódja 

A10 UC10 M.10.1 

3.2. Modulok kínálatának bemutatása 

Modul kódja : 

M 1.1 

GYERMEKELLÁTÁSI 

ALAPFELADATOK 

UF9 


Kredit 

(CEC) (ECVET) 

Mentálhigiénés támogatás 


90 3 2 

UF10 


Kredit 

(CEC) (ECVET) 

Kommunikáció 90 3 2 

Modulokat bemutató táblázat 

Összesen: 300 óra 


A modul célja, hogy a képzésben részvevő ismereteket sajátítson el a 

gyermeknevelésre vonatkozó jogszabályokról, a gyermekvédelmet érintő 

szociálpolitikáról, továbbá a társadalmat érintő szociokulturális 

minőségekről és attitűdökről. Továbbá, ezen modul keretein belül a 

képzésben részvevő megismerkedik az alapvető nevelési 

paradigmákkal, az egyént érintő fejlődéslélektani állomásokkal. 


Gyermekvédelmre vonatkozó jogszabályok, szociálpolitika, szubkultúra, 

nevelési paradigmák, fejlődéslélektan, szociológia 


Munkája során kezeli előítéleteit, a szerep-összeférhetetlenségeket. 

Együttműködik más szakemberekkel, betartja szakmai illetékessége 

határait 

Alkalmazza az önismeret-fejlesztés, az önvédelem és a szakmai 

hitelesség megőrzésének technikáit 

Nondirektív, segítő beszélgetést folytat. 

Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza a konfliktuskezelés különböző 

módszereit 

Értelmezi a szolgáltatást igénybe vevő problémáit a társadalmi, 

pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok tükrében 

Értelmezi a társadalompolitikai és szociálpolitikai alapfogalmakat, 

alapvető összefüggéseket 

Értelmezi a gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket 

Alkalmazza a gyermek védelmében elfogadott szabályokat 

Tájékozódik a gyermek családi körülményeiről, a család nevelési 

316

szokásairól 

A gyermek állapotának, szükségleteinek megfelelő egyéni gondozást 

végez 

Szervezi a gyermek napi tevékenységét, biztosítva a játék, az alvás, a 

szabad levegőn való mozgás és a rekreálódás feltételeit 

Életkori sajátosságok, egyéni képességek és igények 

figyelembevételével bevonja a gyermeket a mindennapi tevékenységbe 

Segíti a kultúrhigiénés szokások kialakulását 

Segíti a társadalmilag elfogadott értékrend kialakulását a gyermekben 

Elősegíti az egyéni ízlés kialakulását 

Törekszik a kornak és fejlettségnek megfelelő ingergazdag környezet 

kialakítására 

Biztosítja a környezet baleset- és akadálymentességét 

Biztosítja a gyermekre veszélyes anyagok biztonságos tárolását 

Segíti a gyermek kapcsolatrendszerének megőrzését, új kapcsolatok 

kialakítását és ápolását 

Felismeri az átlagostól eltérő viselkedési formákat 

Felismeri a gyermek betegségét, szükség esetén elsősegélyt nyújt 

Betartja az ellátási formához kapcsolódó szabályokat, illetve 

gondoskodik azok betartásáról 


Felelősségvállalás 

Türelem 

Empátia 


Átérző képesség 

Gondoskodás 

Tartalom Jogi- és adatvédelmi alapismeretek 

Gyermeki jogok nemzetközi és hazai szabályai 

A gyermekvédelem jogi szabályozása 

Családjogi alapismeretek 

Gyermek- és fiatalkorúak büntethetősége 

A közoktatási jogszabályok 

A szociális és társadalombiztosítási ellátások jogi szabályozása 

Az egészségügyi ellátások szabályai 

A közigazgatás szervezete és intézményei 

Szociálpolitikai alapok 

Az állami beavatkozás és az azt meghatározó ideológiák és érdekek 

Az inkluzió, integráció és a differenciált nevelés bölcsődei lehetőségei 

Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló ellátások, intézkedések 

A szakma etikai szabályai és dilemmái 

A szakmai együttműködés etikai szabályai 

Deviáns jelenségek és kialakulásuk okai 

Családi szerepek és szerepkonfliktusok, a családi életciklusok 

Az emberi szükségletek 

Életmód, kultúra fogalma, az etnikai kisebbségek sajátosságai 

A család, mint támogatórendszer és mint problémaforrás jellemzői 

Az önismeret forrásai 

Fejlődéslélektani alapismeretek 

A lelki fejlődés meghatározói 

A lelki fejlődés életkori szakaszai 

A kötődés és biztonságérzet fontossága 

A szocializáció folyamata és színterei 

Az előítéletek kialakulásának okai és működésének jellemzői 

A szerep fogalma és jellemzői 

Vonzalmak és taszítások jellemzői 

Az együttműködés szociálpszichológiai jellemzői 

A szociális identitás kialakulásának összefüggései 

A segítés pszichológiai összefüggései 

317

A nevelési hatáskeltés pszichológiai alapjai 

Nevelési stílusok és attitűdök 

A nevelői szerep összefüggései 

Az állami beavatkozás és az azt meghatározó ideológiák és érdekek 

Az inkluzió, integráció és a differenciált nevelés bölcsődei lehetőségei 

Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló ellátások, intézkedések 

A szakma etikai szabályai és dilemmái 

A szakmai együttműködés etikai szabályai 

Deviáns jelenségek és kialakulásuk okai 

Családi szerepek és szerepkonfliktusok, a családi életciklusok 

Az emberi szükségletek 

Életmód, kultúra fogalma, az etnikai kisebbségek sajátosságai 

A család, mint támogatórendszer és mint problémaforrás jellemzői 

Az önismeret forrásai 

Fejlődéslélektani alapismeretek 

A lelki fejlődés meghatározói 

A lelki fejlődés életkori szakaszai 

A kötődés és biztonságérzet fontossága 

A szocializáció folyamata és színterei 

Az előítéletek kialakulásának okai és működésének jellemzői 

A szerep fogalma és jellemzői 

Vonzalmak és taszítások jellemzői 

Az együttműködés szociálpszichológiai jellemzői 

A szociális identitás kialakulásának összefüggései 

A segítés pszichológiai összefüggései 

A nevelési hatáskeltés pszichológiai alapjai 

Nevelési stílusok és attitűdök 

A nevelői szerep összefüggései 

Rendellenes fejlődésre utaló tünetek 

A leggyakoribb gyermekbetegségek és tünetei 

Elsősegélynyújtás 

A rendellenességet, kóros állapotot jelző tünetek 

A tünetek enyhítésének technikái és módszerei gyermekkorban 

A gyógyszerek használatának és tárolásának szabályai 

Védőoltások és kísérő tüneteik 

Az akadály-mentesítés és a balesetmegelőzés szabályai, technikái 

A gondozás célja, feladatai, célcsoportjai 

A gondozás, mint a nevelés eszköze 

A testi gondozás módszerei, szabályai 

A mentális fejlődés segítése 

A gyermekek kapcsolatainak fejlesztése 

- Kisgyermekkorral és kamaszkorral kapcsolatos egészségügyi kérdések 

� a kisgyermek leggyakoribb betegségei 

� oltások 

� allergiák 

� parazita okozta megbetegedések 

- szexuális úton terjedő betegségek… 






Időtartam 

40 óra 


Források (Megadni a pedagógiai eszközök kódjait) 

318


M 2.1 

A családi környezet 

felkészítésének feladatai 


A modul célja, hogy a képzésben részvevők megismerkedjenek az 

egyes életszituációk kezelésének alapvető elméleti vonatkozásaival. 

Bővebben ismereteket szereznek a nevelőszülőről, mint felvállalt 

szerepről, így bepillantást nyernek a nevelőszülők mindennapjaiba is. 


A nevelőszülő és lehetséges életszituációi. Motiváció, nevelés, 

szociológia 


Tudatosítja a nevelőszülői tevékenységgel kapcsolatos motivációját, 

sajátos 

szükségleteit 

Felkészíti családtagjait a nevelt gyermek fogadására 

Felkészül a családon belüli kapcsolatok megváltozásából fakadó 

lehetséges 

konfliktusok kezelésére 

Az elhelyezési értekezleten ismereteket szerez a gyermek 

élettörténetéről 

Megismerkedik a gyermekkel és bemutatja őt a nevelőszülői család 

tagjainak 

Segíti és kezeli a vér szerinti családból, illetve az előző gondozási 

helyről való 

elszakadás okozta veszteség feldolgozását 

Megteremti a gyermek fogadásának tárgyi feltételeit 


Szabadkézi rajzolás 

Elemi számolási készség 

Mennyiségérzék 




Türelem 

Papír, fonal, textíliák, színes ceruzák (dekorációs eszközök) használata 

Tartalom A nevelőszülői tevékenységre való felkészülés 

Figyelembe veendő tényezők (szociális, orvosi, pszichológiai, 

pszichopatológiai, stb.) összetettsége és hatása a gyermek és a 

családjának szétválasztására; szétválasztást előidéző okok és 

következmények feltárása 

� szülőnélküliség tünetei: különböző és ellentmondásos formák 

� szülői tehetetlenség – alkalmatlan szülők 

� bántalmazás 

� figyelmeztető jelek és jelzések 

� mit tenni? ki avatkozzon be? 

Családba fogadás folyamata 

� befogadás különböző feladatai 

� érzelmi dimenzió 

� nevelési dimenzió 

� terápiás dimenzió 

� partnerség dimenziója (csapatmunka – család) 

- A befogadó család különböző tagjai: hely és szerep a befogadott 

gyermekhez viszonyítva és a gondozás hatásai 

� differenciálás a szülői feladat és a nevelőszülői feladata között: 

319

hasonlóságok, amelyek elfedik az alapvető különbségeket 

Nevelőszülő felelősségei és korlátai 

„Támogatás” szerepe a kamasznál, aki a saját 

személyiségét alakítja ki 

� szülői kapcsolat és a szülő-gyermek kapcsolat specifikussága a 

nevelőszülő – gyermek kapcsolat szemszögéből 

� befogadni más gyermekét, azaz felismerni és alkalmazkodni a 

különbözőséghez 

� kihívások és visszahatások a családi életre 

� együtt lakni a család saját gyerekeivel (kapcsolatok, cinkosság, 

féltékenység, rivalizálás, azonosulás, stb.) 

� Gyermek 2 család között: 

� befogadott gyermek: különbségek az igények, a szociális, 

kulturális, családi és egyéni értékek között a befogadó család 

értékeinek szempontjából 

� én kialakítása 2 kapcsolattal: figyelembe venni a kettős kötődést 

� figyelemmel kísérni a gyermeket, hogy továbbra is része legyen 

a saját családtörténetének, és beilleszkedjen az új családba 

� beilleszteni az elhelyezés idejét a gyermek élettörténetébe 

- Figyelemmel kísérni a befogadó családban élő gyermeket. Pszichikai 

felelődésére és azokra a kapcsolatokra vonatkozó problémák, amelyek a 

szülőkkel állnak fent (szenvedés, megosztás, becsületesség, kérdései, 

tartozás és személyazonosság jelenségei) 

� káros kapcsolatok, és alávetettség egy csábító szülőnek, egy 

üldöző szülőnek 

� az idill ideje 

� a csalódás ideje és az erőszak megjelenése 

� szakadás és elhelyezés vége 

� érzelmi kötelék és szükséges távolság – a helyrehozás vágya 

� elhelyezés terápiás hatása 

- Segíteni a gyermeket abban, hogy gondoljon a gyenge szüleire (v.ö.: 

M. Berger) 

� szülők reális és/vagy szimbolikus helyének magtartása 

� szétválás fogalma – nem kielégítő szülő idealizálása (v.ö.: M. 

Berger) 

� hivatkozás a szülőkre és/vagy a mindennapi élet elemeinek 

megosztása velük 

A saját szándékok és motivációk 

Személyes ellentmondások és dilemmák 

Interperszonális kapcsolatok és változásai 

A nevelőszülői szerepből adódó konfliktusok 

A saját család és a nevelt gyermek mássága 

Veszteség- és gyászfeldolgozás 

Személyes hatékonyság és a nevelőszülői kompetenciái 

Kötődés, elválás és személyiség kialakulásának folyamata – kapcsolati 

zavarok 

� elválás a pszichikai érés szakaszában 

� az első kapcsolatok kialakítása: kötődés – elválás – személyiség 

kialakulása 

� anya-gyerek kapcsolat 

� apa vagy harmadik személyek helye 

� apa / anya szerepeinek megkülönböztetése 

� érzelmi hiányosságok 

� egy kapcsolat okai és bukása 

� hiányok következményei az élet különböző időszakai alatt… 

320






Időtartam 

40 óra 




M 3.1 

A gyermek 

képességeinek 




A modul célja, hogy a képzésben részvevők ismereteket szerezzenek a 

gyermek fizikai és pszichológiai fejlődésének egyes állomásairól, 

továbbá valós betekintést nyernek a lehetséges tehetséggondozásról és 

az esetleg szükséges rekreációról is. A modul során a játékra, mint 

képességfejlesztő és nevelő elemre nagy hangsúly esik. 


Játék, tehetséggondozás, rekreáció, fizikai és pszichológiai ismeretek 



Megalapozza és fejleszti a gyermek tanulási, önművelési, művelődési 

szokásait,igényeit 




Törekszik a szociokulturális és az adottságokból eredő hátrányok 

csökkentésére 


Gondoskodik a szellemi és erkölcsi fejlődést szolgáló, kulturális 

értékekhez való hozzájutásról 

Elősegíti a gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó családba való 

visszakerülését 



Csapatszellem 


Kreativitás 

Koncentráció 

Tartalom A gyermek képességei 

Speciális élethelyzetből adódó lélektan 

Különleges és speciális szükségletű gyermekek 

A gyermek magával hozott normái és szokásai 

A játék és a tanulás személyiségfejlődésben betöltött szerepe 

- Gyermek fejlődésének szakaszai (fizikai, pszichikai és kapcsolati, 

érzelmi és szexuális, stb. szempontból) 

� pszichomotorikus és érzelmi fejlődés 

� gyermek és a testének felfedezése 

� test ábrája 

� mi az érzékenység? (hogyan fejlődik a gyermekeknél? alap 

biztonság fogalma és korai interakciók) 

� kisgyermek és gyermek pszichikai élete, és a pszichológiai, érzelmi 

fejlődés különböző szakaszai 

321

� a különböző szakaszok, a záróizom kontrol elsajátítása 

(neuropszichológai és pszichológiai érés fontossága a záróizom 

kontroll elsajátítására vonatkozóan a gyermekre alkalmazott tanulás 

révén, a tisztaság szociális, családi és érzelmi szervezetben, 

felnőttek szerepe ennek elsajátításában 

� Oidipusz komplexus időszaka és helye a személyiség 

kialakulásában 

� szexualitás és nemek differenciálása (különböző fejlődési 

szakaszok: nemi szervek megismerése, a nemek közötti 

különbségek megismerése, az élet eredete, az anyaság kérdése 

(vonatkoztatva a pszichológiai, érzelmi fejlődés szakaszaira), 

szexuális kíváncsiság, értelmet adni a gyermek a szexualitással 

szembeni viselkedésének, gondolatok a szexualitás társadalmi és 

kulturális megjelenéséről] 

� a nyelv [ nyelv a személyiség fejlődésében s kialakulásában, nyelv 

fejlődése, beszélt nyelv előtti verbális intelligencia), a családi, 

társadalmi és kulturális kontextus fontosságának kimutatása a 

nyelv elsajátításában, verbális és nem verbális nyelvi elemek, nyelvi 

zavarok (késői beszédfejlődés, képzési zavarok, diszfázia, afázia, 

stb.) 

� Szociális fejlődés 

� néhány szakasz a gyermek korának függvényében: különböző 

kapcsolatok fejlődése 

(gyermek/szülő – gyermek/más felnőttek – gyermek/más 

gyermekek) 

� Gyermek intellektuális fejlődése 

� mi az intelligencia? az intelligencia többoldalú megközelítése 

� hogyan alakul ki a gyermekeknél? 

� melyek a fejlődési „akadályok”: 

� hogyan lehet elősegíteni az ismeret és a megértés iránti figyelmet? 

� hogyan viselkedjek a befogadott gyermek iskolai bukása esetén? 

� intellektuális lemaradás, koraérett gyermek: jobban megérteni és 

figyelemmel kísérni a "más” gyermeket 

� Emmi Pickler elméletének bemutatása 

� szabadon mozogni 

� kapcsolatok a szenzoriális ébredés és az szellemi ébredés 

között 

� Játék és játékszerek szerepe a gyermek fejlődésében 

� Segítés abban, hogy megteremtsék a gyermek ébredését 

elősegítő feltételeket 

� Ébredést fékező tényezők 




� Játékos tevékenységek, játék és szabadidő: festés, olvasás, 

mondókák, motoros tevékenységek 



Időtartam 

40 óra 



322


M 4.1 




A modul célja, hogy felkészítse a képzésben részvevőket a gyermek 

felnövésével együtt járó család elhagyásra is. A modul célja, 

megismertessen olyan módszereket, viselkedésformákat, mellyel 

elősegíthető, hogy mind a gyermek, mind a képzésben részvevő jól 

tudja kezelni a majdan bekövetkező életszituációt. A modul további 

célja, hogy a képzésben részvevő képes legyen önálló és példaértékű 

életvezetési technikákat átadni a gyermek számára, mind az 

időgazdálkodás, mind stresszkezlés és egyéb területeken 


Életvezetési technika, nevelés, konfliktuskezelés 


Megtanítja a gyermeknek a háztartási gépek és eszközök használatát 

Elsajátíttatja a gyermekkel a biztonságos közlekedés szabályait 

Segítséget nyújt a gyermeknek a pályaválasztással, a továbbtanulással 

kapcsolatos 

kérdésekben 

Együttműködik a gyermekkel pályaválasztási elképzeléseinek 

feltárásában 

Együttműködik a vér szerinti szülővel a gyermek pályaválasztásának 

továbbtanulásának tervezésében 

Együttműködik a gyermek gyámjával a gyermek pályaválasztásának 

továbbtanulásának, életútjának tervezésében 

Előkészíti és szükség esetén ellátja a nagykorúvá váló fiatal 

utógondozói ellátását 

Támogatja a fiatalt a munkába állásban, az önálló életvitel 

kialakításában 


Logikus gondolkodásmód 


Türelem 

Rendszerszemléletű gondolkodás 

Jó kommunikációs készség 

Tartalom A családi munkavégzés és munkamegosztás nevelési jelentősége 

Önállóság kialakítás 

Pályaorientáció és pályaválasztás szempontjai 

Esélyteremtés, önálló életkezdés támogatási lehetőségei 

� 






Időtartam 

40 óra 



323


M5.1 

A gyámsággal 



A modul célja, hogy a képzésben részvevő a gyámság 

intézményrendszerével, jogszabályrendeszerével megismerkedjen és 

ezek összefüggésrendszereivel kapcsolatos ismereteket elsajátítsa. A 

modulban kiemelt helyet foglal el a gyermek jogainak ismerete. 


Adminisztráció, jogi ismeretek, a nevelőszülőrendszer hálózata 


Segíti a gyermek és a vér szerinti család kapcsolattartását 

Részt vesz a gyermek sorsának rendezésében 

Gyámhivatali kijelölés alapján ellátja a gyermek gyámságával 

kapcsolatos feladatait 

Képviseli a gyermek érdekeit 

Eligazodik az alanyi jogon járó, valamint adható juttatások és 

szolgáltatások között 


Asszertív magatartás 


Konszenzuskeresés 

Empátia 

Motiváció 

Tartalom A kapcsolattartás jogi szabályozása 

A szülői felügyeleti jog, törvényes képviselet 

Gyámság és vagyonkezelés 

Gyámsággal járó tájékoztatási, beszámolási kötelezettség 

A nevelt gyermek joga 

Jogi és szabályozási kontextus: család joga, gyermek joga, 

gyermekvédelem joga 

- Befogadott gyermek nevelésének intézményi és közigazgatási kerete 

- Állandó családba fogadás történelmi fejlődése és specifikus apportjai a 

családsegítő jogi rendelkezésekben, a gyermek jogi és közigazgatási 

védelmében 

- Gyermekvédelemmel párhuzamos intézmények 

- Családba fogadás helye a francia gyermekvédelemben, a 

gyermekvédelemmel párhuzamos, különböző intézmények 

- Nevelőszülők státusza 






Időtartam 

40 óra 



324


M 6.1 


dokumentációs feladatai 


A modul célja, hogy a képzésben részvevő értő módon képes legyen 

kialakítani a gyermek számára a lehető legoptimálisabb nevelési tervet. 

A modul során a képzésben részvevők elsajátítják a nevelőszülő 

szükséges dokumentációs feladatait. 

. 


Adminisztráció, ügyviteli ismeretek 


Elkészíti és vezeti a gyermek élettörténet-könyvét 

Részt vesz a "Gyermekek védelmében" elnevezésű dokumentációs 

rendszer vezetésében 

Rögzíti a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos adatokat 

Dokumentálja a gyermek egyéni fejlődését 

Részt vesz a gyermek egyéni nevelési, gondozási tervének 

készítésében 

Vezeti a gyermek egyéni juttatásainak (ruházat, zsebpénz stb.) 

nyilvántartását 

Megőrzi és rendszerezi a gyermek személyes iratait 

Elvégzi a gyámsággal járó dokumentációs és beszámolási teendőket 

Különleges események bekövetkeztekor szakszerűen intézkedik és 

eleget tesz értesítési kötelezettségének 


Elemi szintű számítógéphasználat 

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 

Köznyelvi beszédkészség 

Olvasott szakmai szöveg megértése 

Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 

Precizitás 

Pontosság 


Tartalom Élettörténet könyv készítése 

Juttatás-nyilvántartás formai és tartalmi követelményei 

Egyéni nevelési és gondozási terv tartalmi és formai követelményei 

Gyermekvédelmi nyilvántartás 

Gyámi feladatokkal járó adminisztráció 

Különleges események jelzése, dokumentációja 

� 






Időtartam 

40 óra 



325


M 7.1 

Különleges szükségletű 

gyermekek gondozása- 

nevelése 


A modul célja, hogy a képzésben résztvevők ismereteket szerezzenek a 

különleges szükségletű gyermekekről, egyéni fejlődési ütemükről és 

szükségleteikről. Felismerjék és megismerjék az átlagtól eltérő fejlődést 

és képesek legyenek az ebből eredő hátrányok csökkentésére. 


A különleges szükséglet, A különleges szükséglet lélektana, A gondozás 

módszerei, szabályai, a fejlődés segítése 


Gondoskodik a gyermek énfejlődéséről, érzelmi, értelmi és 

mozgásfejlődéséről, a beszédfejlődésről és figyelembe veszi annak 

hatását a személyiségfejlődésre 

Figyelembe veszi az egyéni szükségleteket a rugalmas és 

folyamatos napirend és biztonságérzet kialakítása érdekében 

Nevel az önálló szabad mozgás és játék jelentőségére 

Figyelemmel kíséri a szülőktől való elválás hatását, s elősegíti az új 

környezethez való alkalmazkodását 

Figyelembe veszi az egyéni tempót, s az egyéni ízlést 

Inger gazdag környezetet biztosít 

Etet, öltöztet, pelenkáz, fürdet, altat, levegőztet 

Csillapítja a betegségeket, lázmérést folytat, folyadékot pótol 

Megelőző egészségvédelmet folytat, elviszi a gyermeket 

szűrővizsgálatokra és védőoltásokra 

Ismeri a beteg gyermek megfigyelésének szempontjait és a tünetek 

értelmezését 

Ismeri és alkalmazza a fizikális gyógymódokat, gyógyszeres 

kezeléseket 

Megelőzi a szövődményeket és kezeli azokat 

Együttműködik az egészségügyi intézményekkel 

Ágyneműt cserél, ügyel a napi testhigiéniára 

Szükség esetén diétát alkalmaz és gyógyszeres kezelést 

Figyelembe veszi az egyéni szükségleteket 

Ismeri a betegségekkel, a tartós betegséggel kapcsolatos ellátási 

formákat és azok igénybevételének lehetőségeit 

Ismeri a tanulási akadályozottság és értelmi akadályozottság 

fogalmát, csoportosítását, s tüneteit 

Ismeri és alkalmazza a látásfogyatékosság fogalmát, okait, tüneteit 

Ismeri és alkalmazza a hallásfogyatékosság fogalmát, okait, tüneteit 

Ismeri és alkalmazza mozgáskorlátozottság fogalmát, okait és 

tüneteit 

Ismeri és alkalmazza a beszédfogyatékosság fogalma, okai és 

tüneteit 

Ismeri és alkalmazza az autizmus fogalmát, értelmezéseit, tüneteit, 

és diagnózisát 

Gondozást folytat, önkiszolgálásra nevel, közlekedni tanít 

Ismeri az oktatás és fejlesztés jellemzőit és azok integrációját 

Speciális eszközök használ az akadálymentes és biztonságos 

környezet kialakítása érdekében 

Együttműködik az egészségügyi és gyógypedagógiai 



Empátia 


Türelem 

Kommunikációs képesség 

Stresszkezelés 

Asszertivitás 

Kreativitás 

326

Tolerancia 

Tartalom A nevelőszülő kellő ismeretek és felkészültség birtokában képessé 

válik a csecsemő életkori szükségleteit és az előzményeket 

figyelembe vevő egyéni szükségletekre szabott gondozásra, 

nevelésre. A már a családban nevelkedő többi gyermek sem 

szenved hátrányt. 

Minden, már a családban élő családtag érdekeit is figyelembe véve, 

zökkenőmentesen folyik a csecsemőkorú gyermek gondozásnevelése. 

A nevelőszülő a megfelelő tudás birtokában kompetensen 

dönt a gyermek befogadásáról. 

Megkap minden információt a betegségről, annak kezeléséről, 

képes és akar is együttműködni az egészségügyi intézményekkel. 

A nevelőszülő kompetens módon vállalta a gyermek gondozását, 

nevelését, ismeri és tudja is igényelni a betegség okán járó 

ellátásokat és juttatásokat, képes a gyermeket és környezetét 

segíteni a betegség elfogadásában 

A nevelőszülő megszerezve a szükséges ismereteket, úgy vállal 

fogyatékkal élő gyermeket, hogy pontosan ismeri vállalása 

következményeit, és arra környezetét is képes felkészíteni 

A nevelőszülő a megfelelő ismeretek, készségek, és 

együttműködési készség birtokában képessé válik a fogyatékkal élő 

gyermek gondozására, nevelésére úgy, ahogy a gyermek állapota 

és egyéni szükségletei a leginkább megkövetelik. 



Elsősorban: Tréningek, kooperatív feladatok 



Időtartam 

90 óra 



327


M 8.1 

Csapatmunka 


A modul célja, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák a konfliktus 

megoldási technikákat, megismerjék a konfliktus természetét. 

Megismerjék az együttműködés pszichológiáját, a szakmai 

együttműködés szabályait, a szakmai etika előírásait és azt alkalmazni 

tudják mindennapi tevékenységük során. 


Kommunikáció, Szociálpszichológia, A segítő beszélgetés, Szakmai 

etika, Kompetencia határok 


A nevelőszülő ismeri és betartja a jogszabályi előírásokat és 

normákat, ismeri a nevelőszülői jogviszony létesítésével, 

fenntartásával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásrendet. 

Megismeri a nevelőszülői hálózat működtetője (fenntartója) 

értékrendjét. 

Képes megszerezni a szükséges ismereteket, információkat 

(gyermekvédelem, pedagógia, pszichológia). 

Tisztában van a hatósági intézkedések fogalmával, ismeri a 

gyermekvédelem szabály-és normarendszerét. 

Ismeri a kommunikációs csatornákat és készségszintűen 

használja 

Képes együttműködni a gyermek életéhez kapcsolódó 

pedagógiai, egészségügyi és szociális szakemberekkel 

Folyamatosan képes információszerzésre, koordinálásra, 

egyeztetésre a gyermek érdekében 

Kapcsolatot tart az esélyegyenlőséget biztosító szakmai 

szervezetekkel 

Képes a gondozási-nevelési terv folyamatos korrekciójára 

Gyűjti, megőrzi és rendezett formában tartja a gyermek 

személyes iratait, vagyonkezelésével kapcsolatos 

dokumentációt, egészségügyi állapotával kapcsolatos papírokat, 

tanulmányaival kapcsolatos okmányokat; élettörténeti könyvet 

vezet és fényképekkel őrzi meg a gyermek életének fontos 

eseményeit. 

Családi emléktárgyak, fényképek méltó megőrzésében segíti a 

gyermeket. 

Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésében részt vesz; 

elkészíti és frissíti azt a gyermek életkorához igazítva. 

A fejlesztési tervben megjelölt partnerekkel, szakemberekkel 



Pontosság 

Precizitás 

Jó együttműködési készség 

Jó szervezőkészség 

Empátia 




Tolerancia 

Tartalom A nevelőszülő a jogszabályi, intézményrendszeri és szakmai normákat 

megjelenítő hálóban képes magát definiálni, helyét elfogadja. 

Az értékrendet elfogadja és képes követni. 

Képes az információk befogadására és folyamatos frissítésére, a jó 

szakmai kommunikációra. 

A szakemberek közötti hatékony információcsere mozgatójává képes 

328

válni a nevelőszülő. 

Ennek köszönhetően képes lesz felderíteni a gyermek előéletét, és 

egyénre szabott gondozás-nevelési tervet összeállítani. 

A megjelölt szakemberekkel élő és kölcsönös együttműködést képes 

generálni. 

A vérszerinti családjából kiemelt gyermek gyökerei nem szakadnak meg. 

A nevelőszülő pontos ismeretekkel rendelkezik a társintézmények 

munkájáról, elérhetőségeiről. 

A nevelőszülő képes a hatékony kommunikációra. 

A nevelőszülő képes magát kompetens szakemberként elfogadtatni. 

Az egyéni gondozási tervek valóban a gyermek életében együttműködő 

szakemberek által közösen megvalósított, a gyermek egyéni 

szükségeleteit figyelembe vevő és arra választ adó dokumentációk 

lesznek. 


Pedagógiai módszerek ismeretek 

Elsősorban: Tréningek, Intézménylátogatás, kooperatív feladatok 



Időtartam 

90 óra 



329


M 9.1 

Mentálhigiénés 

támogatás és 

minőségbiztosítás 


A modul célja, hogy a képzésben résztvevők képessé váljanak saját 

személyiségük megismerésére, reális énkép kialakítására, viselkedési 

kontroll és szakmai önismeret kialakítására és fejlesztésére 


Szociálpolitika, Önismeret, Énvédő technikák 


Ügyel és figyel a testi-lelki egészség összefüggéseire, a lelki 

egészség fontosságára 

Ismeri és alkalmazza a mentálhigiéné eszközeit 

mentálhigiénés és kommunikációs gyakorlatot folytat 

Ismeri a személyiség szerepét a gyermekek nevelése-gondozása 

során 

Személyiségfejlesztést folytat 

Értő módon alkalmazza a továbbképzéseket, a minőségbiztosítást, a 

szakmai etika jogi szabályozását. 

Alkalmazza az esetmegbeszélést, ismeri az esetkonzultáció 

fontosságának szerepét. Együttműködik a nevelőszülővel a szakmai 

teamben 

Ismeri és alkalmazza a szupervízió elméletét és gyakorlatát 


Empátia 


Türelem 

Kommunikációs képesség 

Stresszkezelés 


Kreativitás 

Tolerancia 

Tartalom A nevelőszülők a képzés során igényessé válnak a mentális 

egészségre, felismerik annak hatását a testi egészségre. 

Tudnak és mernek segítséget kérni. 

Olyan gyakorlatokat sajátítanak el, melyekkel mind maguk és 

családtagjaik, mind a nevelt gyermekek esetében csökkenteni tudják a 

stresszt és kezelni a mindennapok konfliktusait. 

A nevelőszülők felismerik a személyiség szerepének 

jelentőségét a napi munkájukban. 

Felértékelődik a személyiség védelme, a mentális védelem jelentősége. 

A személyiségfejlesztés hasznát megtapasztalva a nevelőszülők 

igényessé válnak saját és családjuk mentális egészségére, nyitottá 

válnak a mentális segítség elfogadására 


A nevelőszülő önmagát szakmai szereplőként definiálja, 

szakmai és személyes énjét képes lesz tudatosan 

kettéválasztani. 

Tudatában lesz lehetőségeinek, feladatainak és szerepének a szakmai 

teamben. 

Képessé válik az esetmegbeszélőkön hallottak hatékony feldolgozására, 

önmaga is hasznos információkkal képes szolgálni a team többi 

tagjának. 

A nevelőszülő a szakmai etika szabályait betartva dolgozik, és ezt 

családtagjaiban is tudatosítja a mindennapok során. 

A szupervizó lehetőségével a nevelőszülő kompetens módon él. 

330


Időtartam 

Elsősorban: Tréningek, kooperatív feladatok 



90 óra 




M 10.1 

Kommunikációt fejlesztő 

modul 


A modul elsődleges célja az, hogy fejlessze a képzésben részvevők 

interperszonális kommunikációs képességit. A modul elvégzését 

követően a képzésben részvevő elsajátítja a helyes önértékeléshez, 

konszenzus teremtéshez szükséges gyakorlati ismereteket. Ezáltal 

képes lesz a leendő nevelőszülő az asszertív kommunikációra és a 

sikeres konfliktuskezelésre. 

A modul az empirikus tapasztalatszerzésre helyezi a hangsúlyt 


Kommunikációs és szituációs gyakorlatok. Konfliktuskezelés, 

konszenzusépítés, asszertivitás 


Önismereti tecnikát sajátít el 

Folyamatosan bővíti az önismereti technikáit 

Önismereti technikákat alkalmaz 

Konfliktuskezelési módszereket saját el. 

Folyamatosan bővíti a konfliktuskezelési módszereit 

Konfliktuskezelési módszereket alkalmaz 

Asszertív magatartásformát gyakorol 

Asszertív kommunikációt folytat 

Folyamatosan bővíti tárgyalástechnikai ismereteit 

Tárgyalástechnikai ismereteket sajátít el 

Kommunikációt és személyiséget fejlesztő tevékenységben, 

továbbképzésekben vesz részt 

Konszenzust épít 

Építő és elengedő módon kezeli a stresszt 

Konstruktív módon gondolkodik és cselekszik 

Tisztában van önmagával 

Személyiségfejlődés pszichológiai ismereteket alkalmaz 

Harmóniában van saját magával 

Nyílt és őszinte kommunikációt folytat 

Kapcsolat fenntartási technikákat alkalmaz 

Jó időgazdálkodással rendelkezik 

Szükség esetén párkapcsolati tanácsadáshoz fordul 

Helyes kommunikációs mintát alkalmaz és közvetít 

Helyes konfliktus és stressz kezelési mintát alkalmaz és közvetít 




Átérző készség 

Empátia 

Türelem 

Csapatmunka 

Konszenzuskeresés 

Tartalom Önismeret 

Alapvető gyerek és óvodapszichológiai ismereteket szerez 

Konfliktuskezelési technikákat alkalmaz 

Kommunikációs és csapatépítő játékokat alkalmaz 

Asszertív kommunikáció 

331

Különböző kommunikációt javító megközelítések, módszerek 

megismerése, alkalmazásuk lehetőségei.(pl.: Gordon módszer, 

agykontroll) 

Időgazdálkodási ismeretek 

Érzékennyé tenni a megfigyelés és a meghallgatás módszereire 

� Megfigyelés és meghallgatás: 

� miért megfigyelni: 

megfigyelés helye 

megfigyelni, hogy jobban lássuk a gyermeket: dekódolni és 

megérteni a gyermek különböző kifejezési módjait, és megfelelő 

módon cselekedni egy nevelői dimenzióban 

� mit és hogyan megfigyelni: a megfigyelés területei 

megfigyelni egy helyzetet (gyermek viselkedése, kifejezései): 

megfigyelés nehézségei és éberség 

a megfigyelés szakaszai és eszközei: látni, dekódolni egy 

helyzetet, egy viselkedést 

- Beazonosítani a fizikai és pszichikai rosszullétek jeleit. Alkalmazandó, 

megfelelő válaszok: 

� hogyan kell meghallani a szomatikus panaszokat 

� hogyan kell érzékenynek lenni a viselkedés minden változására 

� beazonosítani és megérteni az erőszakos viselkedés 

kifejezéseit 

� lehetséges beavatkozási típusok: távolságtartás és a másik 

megértése, empátia, tagadás, korlátozások (konfliktusok kezelése) 

� értékelni a beavatkozást. 



Elsősorban: Tréningek, kooperatív munka 



Időtartam 

90 óra 




fellépő nehézségek, nincs kidolgozva a kreditrendszer nemzeti szinten és 

emiatt az igazolásokat és a részleges elismeréseket nem lehet a nemzetközi 

standardok szerint kiadni. 

elvégzett előrelépések ki van egészítve a modulrendszer, több lépcsős 

képzésmodellt is kidolgoztunk, letet ezt tovább fejleszteni és a magyar 

tervekhez igazodó más szakterületekhez és szinekhez kapcsolódó 

továbbképzési rendszert is kidolgoztunk/ kidolgozás alatt van. 

előírt oktatás: a magyar jogszabály szerint, 60 órás nevelőszülői képzés. 

perspektívák Kreditrendszert kidolgozni és ahhoz illesztve egységes 

továbbképzési rendszer kidolgozása. 

332

Bibliográfia 







eljárásról 














3. sz. 























Budapest 2003 



Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 






333



























Bp., 2001. 







1996/8., 486–490. old. 






dec. 38-44. o. 



















334





Domszky András – Büki Péter: Gyermekvédelem és gyógypedagógia, avagy különtámogatást 

igénylők a gyermekvédelem rendszerében. Educatio, 2001. 2. sz. 296–311. o. 





Ifjúság, 2003. 5. sz. 22-29. o. 










2004. 1. sz. 6-10. o. 


2005. 

























sz. 12-16. o. 




dec. 54-64. o. 


4. sz. 






335





old. 




2002. dec. 38-44. o. 






50-52. o. 








2003. 3. sz. 20-23. o. 



AJÁNLOTT IRODALOM: 




szám) 



46-54. o. 


2001. 3. sz. 


2003. február. 34–47. o. 







Ifjúság, 1999. 1. sz. 18-21. o. 







6-7. o. 




Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 




336

Kibicher Orsolya: A Down-szindrómás gyermekek örökbefogadása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 

3. sz. 20-23. o. 

Korbuly Ágnes: „Más” –e az örökbefogadott gyermek? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 17-20. 

o. 


o. 





21-27. o. 





2004. 3. sz. 30-33. o. 





Virágh Gábor: Mennyi időt töltenek a gyermekek a Fővárosi TEGYESZ Átmeneti Otthonaiban? 

Kapocs 2003. jún. 48-49. o. 

JOGSZABÁLYOK: 
































337

Mellékletek 

Kiegészítés az EUROPASS nevelőszülői bizonyítványhoz (tájékoztatásra) 

Nemzeti bizonyítvány 

1. Bizonyítvány / végzettség / diploma elnevezése (1) 

(1) eredeti nyelven 

2. Bizonyítvány / végzettség / diploma elnevezésének fordítása (1) 

(1) Szükség esetén. Ez a fordítás minden jogi érvénytől mentes. 

3. Megszerzett kompetenciák elemei 

4. Tevékenységi terület és/vagy olyan munkák, amelyeket megkaphatnak a bizonyítvány / végzettség / 

diploma tulajdonosai (1) 

(1) Kitöltés fakultatív 

(*) Kiegészítő megjegyzés 

Ennek a dokumentumnak a célja, hogy kiegészítse az információkat a bizonyítvány / végzettség / diplomára vonatkozóan. A bizonyítvány leíró 

kiegészítésének nincs semmi jogi értéke. Az adoptált forma Megfelel a Tanács a minősítések transzparenciájáról szóló 1992. december 3-i 

93/C 49/01 Határozatának, a Tanács szakmai képzési bizonyítványok transzparenciájáról szóló 1996. július 15-i 96/C 22/04 Határozatának, 

illetve az európai Parlament és Tanács 2001. július 10-i 2001/613/CE Határozatának, amely a diákok, a képzésben részt vevő személyek, 

önkéntesek, tanárok és oktatók mobilitásáról rendelkezik az EU-ban. 

338

További információkért lépjen fel a következő honlapra: http://europass.cedefop.europa.eu 

© Communautés européennes 2002 

Bizonyítványt kiadó szervezet neve és státusza 

Bizonyítvány/végzettség/diploma szintje (országos vagy 

nemzetközi) 

Oktatás / képzés következő szintjére való bejutás 

Törvényes alap 

Elvégzett oktatás / szakmai képzés 

leírása 

Iskola / képzési központ 

Tanulás szakmai környezetben 

Nem formális, érvényesített tanulóévek 

5. Bizonyítvány / végzettség / diploma hivatalos alapja 

Azon országos / regionális hatóság elnevezése és 

státusza, amely felelős a 

bizonyítvány/végzettség/diploma tartalmáért 

Osztályozási rendszer / kiadási feltételek 

Nemzetközi szerződések 

6. Hozzáférés a hivatalosan elismert képesítéshez 

Oktatás / képzés összes 

mennyiségének adott része (%) 

Tanulás / képzés teljes időtartama a bizonyítvány / végzettség / 

diploma megszerzéséhez 

Előírt belépési szint 

Kiegészítő információk 

www. 

Országos hivatkozási pont 

www. 

Időtartam (óra/hét/hónap/év) 

Minden további információ esetében, főként az országos minősítési rendszerre vonatkozóan : 

339

NEVELŐSZÜLŐ SZAKMA TEVÉKENYSÉGREFERENCIÁI 

RM 4.1_EU_hu 


Projekt bemutatása 

Partner mutatja be 

Projekt módszertana 



A projekt eredményei (eredmények/átadandó anyagok táblázata) 


1 

2 

3 

4 

5 

340

Szakmai anyag felépítésének módszertana 

A. Alkalmazott eljárás a szakmai anyag felépítésére: 

A1. Támogatócsoport különböző partnereinek szerepe: 



A2. Szakmai anyag felépítésébe bevont szereplők táblázata: 

Szakmai anyag felépítésében résztvevő képzők: 

Családnév, utónév 

Beosztás 

Intézmény 

Dr. Kovács Sándor nyugalmazott egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem 


Szakmai anyag felépítésében részvevő szakemberek: 

Családnév, utónév 

Beosztás 

Intézmény 

Koch József gyermekvédelmi szakreferens Baranya Megyei Önkormányzat 

Hivatala 

Varga Veronika 

módszertani szaktanácsadó Baranya Megyei 


A3. Az intézmények, amelyeknél az adatokat begyűjtötték (adott esetben): 

A4. Munka ütemterve 




értekezlet 


Nemzetközi munka- Szófia 2010. június 28– Első megvitatás, kontroll. 

értekezlet 

29. 


Budapest 


20. 


341



A projekt bemutatása, a munka PTE FEEK 2010. június 1. 

tervezése 

A nevelőszülő szakmai tevékenységek PTE FEEK 

gyűjtése 

2010. június 9. 

Refenciel metier összeállítása PTE FEEK 2010. június 25. 

B. Szakmai anyag felépítésének gyakorlati módszere: 

B1. Munka elemzésének bemutatása (elemzés bemutatása területenként) 

B2. Szakmai anyag megfogalmazásának két táblázata 

B2.1. 1. táblázat : kapcsolat kialakítása a tevékenységek és a feladatok 

között (Mutassa be a táblázatot és a használatát, elsősorban a kritikus 

pontok oszlopát) 

1. Táblázat : tevékenységek/feladatok 

A1 

A2 

A1.T1 

A1.T2 

A2.T1 

A2.T2 

B2.2. 2. táblázat: feladatok elemzése (Mutassa be a táblázatot és a 

használatát 

2. Táblázat: (feladatok elemzése) 

A1 … 

A1T1 … 

Feladat leírása Kritikus pontok 

342

A X szakmai tevékenység: 

AXT1 feladat: 

FELADAT LEÍRÁSA VÁRT EREDMÉNYEK KRITIKUS PONTOK 

1. művelet: 

2. művelet: 

3. művelet: 

Hely: 

… 

Pszichés-érzelmi hatás: 

… 

Szabályozási keret: 

… 

Társadalmi kapcsolatok: 

343

Szakmai anyag célja 

A. Szakmai anyag bemutatása (helyezze el a szakmai anyagot a funkcionális 

kapcsolatok hálójában, írja le a szakmai anyag különböző részeit és használatukat) 

A1. I. rész : kontextus 

A2. II. rész : tevékenységek 

B. Szakmai anyag célja 

B1. 1. cél : szakmai végzettséget igazoló bizonyítvány kiadása, amely 

megfelel a gazdasági szükségleteknek 

B2. 2. cél : szakmai anyag nyújtása a képzők és a vizsgabizottság tagjainak 

részére 

Alkalmazás kontextusa, jelenlegi és jövőbeli adatok 

A. Tevékenységi terület: 











B. Intézménytípusok (amelyeknél a nevelőszülők dolgozni fognak): 


egyházak. 

6 

7 

344

C. Szakmai végzettség helye a munkahelyi szervezetben: 

Hivatásos nevelőszülő tanácsadói team–mel dolgozik együtt. Munkáját szerződés 

vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló szociális és 

gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását. 

D. Foglalkozás előre látható fejlődése: 











8 

345

Szakmai tevékenységek és feladatok bemutatása 

A. TEVÉKENYSÉGEK ÉS FELADATOK LISTÁJA 

Kód 

A2 

Tevékenységek 

A személyre szabott egyéni 

gondozás tervezése és 




Kód 

Feladatok 





A3 A3T1 Értékátadás, szocializáció 


nevelés tervezése és 


A gyermek 

oktatásának, tanulásának 

kísérése 


nevelés tervezése és 

A4 


A 

gyermek támogatása a 

vérszerinti szüleivel való 

A1 

kapcsolatban 


gondozás-nevelés tervezése 


A gyermek integrációja a 

nevelő családba 

A5 Gyámság és dokumentációs 

feladatok 

A6 Önálló életre felkészítés 

feladatai 

A7 

A8 

A3T2 Tanulásszervezési kompetencia 

A3T3 

A3T4 

Iskolai és iskolán kívüli tevékenységek orientálása 

A4.T1 A nevelő családtól való elválás, kiválás előkészítése 

A4. T2 A vérszerinti családdal való kapcsolat kialakítása és 

működtetése 

A4.T3 Segíteni a gyermeket a kettős kötődés megélésében, 

feldolgozásában 

A1. T1 A nevelő család feladatainak előkészítése 

A1.T2 A család működése 


A1.T3 

A5.T1 Együttműködés a gyámhivatalokkal 

A5.T2 

Gyermek gondozásával, 


nevelésével kapcsolatos 


A6.T1 Utógondozói ellátás jogszabályi hátterének ismerete 

A6.T2 A gyermek önálló életre való felkészítése 

A6.T3 Pályaorientáció speciális kérdései 

A6.T4 Az ifjúkor sajátos személyiséglélektani időszaka 

Különleges szükségletű A7.T1 0-3 éves korú gyermek szükségletei 

gyermekek gondozása- A7.T2 0-3 éves korú gyermek gondozása-nevelése 

nevelése (0-3 éves korú, A7.T3 Tartós betegségek specifikumai 

tartós beteg és fogyatékkal A7.T4 Tartós beteg gyermek gondozása-nevelése 

élő gyermekek) 

A7.T5 Fogyatékosságok ismérvei 

A7.T6 Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése 

Csapatmunka A8. T1 Nevelőszülő saját motivációja, saját szerep tisztázása 

A8. T2 A gyermek számára személyre szabott projekt 

kidolgozása és kísérése szakmai team tagjaként 

346

A9 Mentálhigiénés támogatás 


A8. T3 Együttműködés és koordináció formáinak ismerete és 

az abban való részvétel, szakmai kommunikációs 

készségek (esetmegbeszélés, esetkonferenciák) 

A9.T1 Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek és azok 

gyakorlata 




A10 Kommunikáció a gyermekkel A10.T1 Megfelelő kommunikáció azonosítása a 

A10.T2 


Megfelelő kommunikációs forma alkalmazása 

A10.T3 

A10.T4 

Kommunikációs hiányok azonosítása 

Kommunikációs hiányos kijavításának figyelemmel 

kísérése 

347

Szakmai feladatok leírása 

9 

348

A2 szakmai tevékenység: A személyre szabott egyéni gondozás tervezése és megvalósítása. 


A2T1 feladat : A gyermek számára megfelelő élettér kialakítása 


1. művelet: Családszerkezet és 

élettérváltozásból következő 

körülmények kezelésére cselekvési terv 

készítése 


biztonságos, önálló élettér kialakítása, 

személyi épség és biztonság 

megőrzésének szabályait ismerje, kellő 

mozgástér biztosítása 

3. művelet: Az intimitás biztosítása a(z 

életkori) személyiség fejlettségéből 

adódó igényeknek megfelelően, külön 

szoba, de legalább saját kuckó, 

személyes holmik elkülönítése 

4. művelet: Tiszta, gondozott tárgyi 

környezet kialakítása 

A család, a rokonság és a 

tágabb környezet pontosan 

megismeri az elvárásokat, 

lehetőség szerinti 

pontossággal a gyermek 

szükségleteit, és így annak 

egyes tagjai rugalmasabban 

alkalmazkodnak az új 

elvárásokhoz. 

A nevelő környezet képessé 

válik a befogadott gyermek 

számára biztonságos, 

intimitást adó és higiénés 

szempontok szerint is 

megfelelő környezet 

biztosítására és a változó 

szükségletekhez történő 

folyamatos 

alkalmazkodásra. 

Kialakul az egyes 

családtagokban és a nevelt 

gyermekekben is az igény a 

fentiekre. 

Pszich. Vannak olyan családtagok, 

akik nehezen adják fel addigi 

helyzetüket, lehetőségeiket, 

pozíciójukat, ez nehezíti a 

családszerkezet változását. 

A rokonok, a tágabb környezet 

elfogadókészsége is jelenthet 

nehézséget az új helyzethez való 

alkalmazkodásban. 

Tv-i A nevelőszülői család anyagitárgyi 

kondícióinak korlátai 

vannak, melyek az optimálistól 

való rugalmas eltávolodásra 

késztetnek. 

A lakásszerkezet nem mindig teszi 

lehetővé az optimális elhelyezési 

feltételek biztosítását. A 

nevelőszülő nem feltétlenül 


ismeretekkel az életkori 

szükségletek adta 

veszélyforrásokról. 

A jogszabályi előírások bizonyos 

esetekben ütközhetnek az 

életszerű helyzetekkel. 

Társ. A nevelőszülői család már 

kialakult szokásai befolyásolhatják 

ezt a folyamatot. 

Vannak minden családnak olyan 

rögzült szokásmintái, amiktől 

nehezen válnak meg, és ez nem is 

feltétlenül szükséges vagy nem 

minden esetben várható el tőlük. 

A tárgyi környezet felé mutatott 

igényesség családonként változó 

és viszonylag tág határok között 

mozog az elfogadható keret. 

A nevelőszülő a saját 

szükségleteiből indul ki, legalábbis 

eleinte, időt igényel a 

szempontváltás. 



349

A2T2 feladat : Kiegyensúlyozott életritmus 


1. művelet: A család működésének 

napi rendszeressége (a reggeli 

ébredéstől a családon kívüli 

közösségekben történő részvételen át 

a nap befejezéséig). Napirend. 

Értéksorrend fölállítása- egyedi igények 

figyelembevételével. 

2. művelet: Családi szokások 

feldolgozása, kezelése kölcsönösen 

3. művelet: Állandóság megteremtése 

a mindennap ismétlődő 

tevékenységekben az időfogalom, a 

biztonságérzet és a pozitív énkép 

kialakításához 

4. művelet : Indirekt nevelés. Értékeket 

továbbadó családmodell, követhető 

minta biztosítása 

5. művelet: megfelelő időbeosztás 

megtanítása a gyermek számára 

Példaadással, tanácsokkal, irányítással 

racionális életrend kialakítása. Az 

alvás, tanulás, pihenés, játék, sport 

helyes megszervezése. 

A gyermek és a nevelőszülői 

család számára (a gyermek 

családba kerülésétől 

számított) lehető 

legrövidebb időn belül egy 

mindenki számára 

elfogadható napi- és 

szokásrend kerül 

kialakításra. 



gyermek szükségleteiről és 

azokra adandó koherens 

válaszokról. 

A gyermek tisztában lesz a 

saját szükségleteivel, 

megtanulja azokat 

érvényesíteni, ugyanakkor 

megtanul alkalmazkodni a 

környezet eltérő 

szükségleteihez. 

Kialakul a gyermek életében 

az állandóság, a 

biztonságérzet, és az igény 

ezekre. 

Pszich. A gyermek rossz 

szokásainak leküzdése,(pl. rossz 

alvási szokások, az étkezési 

szükségletek azonnali kielégítése, 

falánkság) hosszú időt vesz 

igénybe. 

A gyermek sem mindig fogadja el 

a családi szokásokat, vagy 

nehezen alkalmazkodik, 

különösen idősebb gyermekek. 

Tv-i A gyermek által hozott 

szokásrend, és/vagy a szakmai 

előírások által diktált elvárások 

nem egyeznek a nevelőszülői 

család eddigi szokásrendjével. 

Társ. Több gyermeket különböző 

családokból befogadó 

nevelőszülői családok nehezen 

tudják minden gyermek egyéni 

hozott szokásait a sajátjukéba 

integrálni. 

Nagyobb létszámú családnál még 

fontosabb a rendszeresség, 

ugyanakkor nehezebben 

kivitelezhető az egyéni 

szempontok figyelembevétele 

350



A2T4 feladat : Biztonságérzet 


1. művelet: Meghallgatni a gyermeket, 

elfogadni az érzelmeit, reakcióit. A 

bizalmi és a krízis helyzet kezelése. A 

gyermek személyiségéből fakadó 

problémák feltárása, s kezelésére 



2. művelet: Folyamatosan figyelemmel 

kísérni a gyermek tevékenységeit és 

megnyilvánulásait, meghitt érzelmi 

kapcsolat kialakítása személyes 

törődésre anélkül, hogy a gyermeket 

sajátjának tekintené, rendelkezzen 

megfelelő készségekkel a gyermek 

lelkiállapotának illetve egyéb 

szükségleteinek felismeréséhez 

3. művelet: A gyermek társas (családon 

belüli, iskolatársi, baráti) kapcsolatainak 

formálása, támogatása, közvetíti az 

általános viselkedési szabályokat, 

normákat a gyermek személyes 

kapcsolataiban, felnőttek és kortársak 

vonatkozásában egyaránt 


biztonságot nyújtó határok kialakítása 

és tiszteletben tartása/tartatása. 

Tudjon szembenézni a nevelt gyermek 

gondjaival, agressziójával, 

levertségével vagy számos más 

lehetséges szélsőséges 

megnyilvánulásával. 

A „rend – önfegyelem – szabadság” 

élményének elsajátíttatása 

5. művelet: veszteség élmény 

feldolgozása a gyermekkel 

gyász feldolgozás 

6. művelet: depresszió felismerése, 

kezelés támogatása 

7. művelet: bántalmazás jeleinek 

felismerése- szexuális, fizikai, érzelmi 

8. művelet: nevelési stílusok ismerete, 

tudatos alkalmazása 

A nevelőszülők ismereteket 

szereznek a családjukba 

kerülő gyermekek 

krízishelyzetének 

sajátosságairól, a problémák 

feltárásának és kezelésének 

lehetőségeiről (gyász, 

depresszió, bántalmazás 

stb). 

A nevelőszülők megtanulják 

értelmezni a gyermek 

reakcióit az őt ért hatásokra. 

A nevelőszülők technikákat 

sajátíthatnak el a 

biztonságot nyújtó határok 

kialakításához. 

A nevelőszülők többféle 

nevelési módszert ismernek 

meg, amit képesek 

hatékonyan alkalmazni a 

különböző igényű 

gyermekeknél. 

A gyermek megismeri jogait 

és kötelezettségeit. 

Pszichológiai A nevelőszülő nem, 

vagy nehezen fogadja el a kívülről 

érkező kritikát, segítséget. 

Nem ismeri fel a nevelőszülő a 

gyermek depresszióját vagy hogy 

viselkedése egy korábban 

elszenvedett bántalmazás 

következménye. 

A nevelt gyermekek bizalmának 

megnyerése idő- és 

energiaigényes feladat és nem is 

mindig lehetséges. 

A gyermek alárendelt vagy 

bizonytalan pozíciója a családban 

növeli a bizalmatlanságot és 

megnehezíti a problémák felszínre 

kerülését, a vérszerinti család 

elvesztésének, a gyásznak a 

feldolgozását. 

Előfordulhat, hogy a nevelőszülő 

előítélettel vagy saját magára 

vonatkoztatott kritikaként értékeli a 

gyermek megnyilvánulásait. 

Tv A gyermeki jogokra való 

hivatkozással igyekszik a gyermek 

kibújni a keretek közül, 

ugyanakkor a kötelezettségeit nem 

teljesíti. 

Társ. Kortárs csoport negatív 

befolyása különösen erős a 

vérszerinti családjából kiemelt 

kiskamasz és serdülőkorú 

gyermekek esetében. 

Következetlenségek fordulhatnak 

elő különösen a több gyermeket 

nevelő nevelőszülők nevelési 

módszereiben, mely a gyermek 

bizonytalanságérzetét növelheti. 

Ez megnehezítheti a gyermek 

családba történő biztonságos 

integrálódását. 

Nem tudatos a nevelési stílusok 

alkalmazása, vagy következetlen 

nevelési módszereket alkalmaz a 


351

A3 szakmai tevékenység: A személyre szabott egyéni nevelés tervezése és megvalósítása. 




1. művelet: A gyermek kapcsolati 

gondjainak (pl. társaival, nevelőivel, 





3. művelet: A város (község, lakóhely) 

környezeti jellemzőinek (pl. szociális 

háló), a helyi sajtó, rádió, televízió stb. 

megismertetése 


magatartásának, viselkedésének 

formálása, ellenőrzése. Legyen képes 

kezelni a konfliktusokat és ezt a 

képességet a gyermekben is 

kifejleszteni. Szabályozott indulati élet 

elsajátíttatása. 




6. művelet: Együttes cselekvés a 

gyermekkel 

7. művelet: Ideiglenes nevelési helyzet 

- kontra kötődés, szerepkonfliktusok - 

szerepdefiníció (szülő-nevelő) A 

kötődés és a szociális viselkedés 









tanítása. 

9. művelet: Nevelőszülői látogatások az 

iskolában, megtudni, hogy mi és 

hogyan történik ott 

10. művelet: A tanulással töltött idő és 

a szabadidő helyes egyensúlyának 

megteremtése 

11. művelet : A tanulás értelmének 

felismertetése a gyermekkel 


gyermekkel feldolgoztatni az 

új környezet információit, 

elfogadtatni vele az új 

helyzetet. 

A nevelőszülő fel tudja 

dolgozni saját szerepét, 

megérti a saját 

viszonyulásait a dolgokhoz. 

A nevelőszülő képes az 

együttműködésre az 

iskolával, meg tudja 

ismertetni és el tudja 

fogadtatni a gyermek 

környezetével, így 




A nevelőszülő tudja segíteni 

a gyermeket az asszertív 

viselkedésformák 

elsajátításában és 

alkalmazásában, a 

környezetbe történő 

beilleszkedésben. 


értékként jelenik meg a 

tanulás. 

Pszic Ezen a területen is 

kiemelten fontos időszak a 

befogadást követő első néhány 



A gyermekek, különösen akik erős 

vérszerinti kötődésekkel 




kötődési problémákkal 

rendelkezik, az erről való ismeret 

és a kezeléséhez szükséges 

készségek, képességek ezen a 

területen is fontosak a 

nevelőszülők számára. 

Társ A környezeti effektusok 

romboló hatása az első 

időszakban folyamatosan és 

erőteljesen, de a későbbiekben is 

fokozottan érvényesül a nevelt 

gyermekek életében, egyedi 

helyzetük miatt. 



rendellenesség, mentális 

visszamaradás vagy egészségi 

állapot más rendellenessége okoz 

nehézségeket az elfogadásában a 

társas kapcsolatok szintjén. 

Az iskola nem mindig felkészült a 

nevelt gyermekek speciális 



A gyermekek többsége olyan 

családból kerül ki, ahol nem érték 

a tanulás, és ez előfordulhat egyes 

nevelőszülői családok esetében is. 

352





353

1. művelet: Tájékozódás az iskola 

(óvoda) nevelési és pedagógiai 




az iskolaérettségről, a beiskolázás 

követelményeiről, az egyes oktatási 

intézményekről, a speciális oktatásról 

2. művelet: Információszerzés a 

tananyagtartalmakról és az iskolai 

(óvodai) oktatási – nevelési 

módszerekről, kapcsolatot tart az 

oktatási intézménnyel, törekszik arra, 

hogy a gyermeket és szükségleteit az 

iskola elfogadja, beilleszkedését és 

előrehaladását előítélet ne 

akadályozza. Tanulási zavarok 

felismerése. 

3. művelet: Tanulási alapkészségek 

vizsgálatában való együttműködés, 

hiányosságok megszüntetésére 




módszerek elsajátíttatására cselekvési 

terv készítése és végrehajtása. 

5. művelet: A tanuláshoz otthoni 

„munkahely” kialakítása, a gyermek 

tanulásához biztosítja a tárgyi 


megfelelő lehetőségeket, 

forráseszközök felismerése és 

biztosítása 

6. művelet: Tanulmányi előmenetel 

követése, tanulásértékelés a 

családban, tudja megalapozni és 

fejleszteni a gyermek tanulási, 

önművelési szokásait, törekvéseit és 

felismerni a tanulási nehézségeket 


8. művelet: Olvasásra, írásra szoktatás 

9. művelet: Hiperaktivitás kezelése 

10. művelet: Figyelemzavar kezelése 

11. művelet: A gyermek szoktatása 

tanulási és egyéb környezetének 



a gyermek helyzetéhez, 



mentális állapotához 

igazodva támogatni a 

gyermeket az iskolai 

beilleszkedésben, a 

tanulmányi előmenetelben, 

képességei 

kibontakoztatásában, 

felzárkóztatásában. 


az oktatási-nevelési 


érdekében történő 

együttműködésre, ideértve 

az intézménnyel kapcsolatos 



Képes legyen a gyermek 

intézményen kívüli 



ha szükséges, egyéb 

szakemberek, intézmények 

bevonásával 

Pszichológiai Az iskola, a 



fordulhat elő a nevelőszülő 

részéről. A nevelőszülő nem 

fogadja el a gyermek képességeit, 

túlzó elvárásokkal van a gyermek 

felé. A nevelőszülő nem, vagy 

túlzóan igyekszik kapcsolatot 

tartani az oktatási-nevelési 

intézménnyel. 

Tv-i Helyhiány miatt nem tudja a 

nevelőszülő kialakítani minden 

gyermek számára a saját 

tanulóhelyet. 

Az iskola nem kap kellően pontos 

információkat a gyermek 

tanulmányi előéletéről. 

Ha a gyermek fejlesztésre szorul, 

nem mindig adottak a feltételek. 

Társ A nevelőszülő nem fogadja 

meg a pedagógus, 

gyógypedagógus tanácsait, otthoni 

alkalmazásra adott fejlesztési 

javaslatait. 



családból, addigi iskolai 

környezetéből való kikerülés miatt. 


befolyásoló tényezőket 

(képességek szintje, elmaradások, 

zavarok stb.), körülményeket a 

nevelőszülők nem mindig képesek 

reálisan felmérni, az iskola 

jelzéseit nem mindig fogadják el. 

354



A3T3 feladat : Iskolai és iskolán kívüli tevékenységek orientálása 


1. művelet: A szükséges fejlesztő 

foglalkozások igénybevétele, ismerje fel 

szakember irányításával a gyermekben 

rejlő képességeket, tehetséget, 

fogyatékosságot, kezelje a tanulási 

nehézségeket, kérjen és fogadjon el 

segítséget 

2. művelet: A kulturális (művészeti) 

tevékenységek iránti nyitottság 

kimunkálása 

3. művelet: Ösztönzés a sportolásra 

4. Írásgyakoroltatás (vázlatírás, 

partnerlevelezés stb.) 

5. Nyitottság a gyermek tanulmányi 

szükségleteinek természetére 

6. Olvasásra szoktatás (folyóiratok, 

könyvek, szótár- és lexikonkezelés, 

ellenőrzött számítógép-használat, 

szövegmemorizálás, olvasónaplókészítés, 

könyvtárlátogatás, kis 

kézikönyvtár-gyűjtés) 

7. Az iskolában tanult és alkalmazott 

informatikai „tréningek” otthoni 

gyakorlása 

A gyermekek 

sikerélményeket érnek el az 

iskolai vagy iskolán kívüli 

tevékenységekben. 

Kapcsolatteremtő 

képességük széleskörűvé 

válik. 

Jó irányba terelő 

kapcsolatokat tudnak 

kialakítani a sport vagy 

egyéb szakkör keretében. 

Tv Alacsony iskolai végzettségű 

és kulturális hátterű nevelőszülői 

család nehezen birkózik meg 

ezekkel az elvárásokkal. 

A sok gyermeket nevelő 

családokban szűkre szabottak az 

iskolán kívüli tevékenységekbe 

történő bekapcsolódás 

lehetőségei. 

A tehetséggondozást, sportolást 

anyagilag nem tudja finanszírozni 

minden nevelőszülői család. 

Társ A nevelőszülő a saját 

értékrendje szerint közelít az 

iskolán kívüli tevékenységekre, 

ami nem mindig egyezik a 

gyermek vágyaival. 

A szociálisan, kulturálisan 

értéktelen magatartás rögzülése 

valós veszély a vérszerinti 

családjából késői életkorban 

kikerülő gyermekek esetében. 

Sok nevelőszülői család nem 

rendelkezik számítástechnikai 

ismeretekkel, esetleg eszközökkel 

sem. 

355



A4T1 feladat : A családtól való elválás, kiválás előkészítése 


1. művelet: Az ellentmondásos, 

válságos helyzetek átgondolt, türelmes 

kezelése 

2. művelet: A gyermek álláspontjainak, 

vélekedéseinek kifejeztetése 

3. művelet: A személyiség különböző 

(életkorok) fejlettségi szintjének értelmi, 

érzelmi, testi-fizikai jellemzőinek 

felismerése; 

4. művelet: A nevelőcsalád 

előkészítése : elfogadja, hogy a 

gyermek személyes identitása, érzelmi 

biztonsága, és egészséges fejlődése 

igényli, hogy ismerje származását, 

múltját, gyökereit 

5. művelet : Ismeretekkel rendelkezik a 

családi, érzelmi kapcsolatok 

jelentőségéről ; ismerje és tudja 

azonosítani azokat a leggyakoribb 

problémákat, melyek a család 

felbomlásához vezetnek 

Megtanulja kezelni a 

válsághelyzeteket, 

türelemmel végigvárni a 

gyermek beilleszkedési 

folyamatának természetes 

menetét. 

Képes támogatni a 

gyermeket akkor is, ha 

nézőpontjaik különbözőek. 

Elfogadja a gyermek saját 

fejlettségi szintjének 

megfelelő reakcióit, és 

vérszerinti kötődéseit. 

Empatikus a vérszerinti 

család helyzetével 

kapcsolatban, nem ítélkezik 

felette. 

Pszichológiai A gyermek magára 

marad a félelmeivel, érzéseivel. 

Ellenérzést táplál és ítélkezik a 

nevelőszülő a vérszerinti család 

felett. 

Tv Nem kap megfelelő 

információkat a nevelőszülő és a 

gyermek 

Egyszerre több gyermeket kell 

kiemelni és befogadni. 

Nincs megfelelő ismerete a 

nevelőszülőnek az életkorok 

sajátosságairól. 

Társ Az értékrendi, szokásrendi 

„szakadás” lehetséges 

következményei. 

A nevelőszülői család az első 

időszakban látványos, gyors 

változásokat szeretne elérni. 

356



A4T2 feladat : A vérszerinti családdal való kapcsolat kialakítása és működtetése 


1. művelet: A vérszerinti családdal való 

kapcsolatfelvétel 

2. művelet: Tájékozódik a gyermek 

vérszerinti családjáról 

3. művelet: Megérti a vérszerinti család 

jelentőségét a gyermek életében 

Szülők, rokonok, korábbi társas 

kapcsolatok világának felderítése. 

4. művelet: A vérszerinti szülők és a 

nevelőszülők egymáshoz való 

közelítése szakember vagy mediátor 

segítségével 

5. művelet: A gyermek saját családjával 

való kapcsolattartás működtetése, 

alakítása, kibontakoztatása, ápolása. A 

nevelőszülő ismerje a kapcsolattartás 

lehetséges formáit, feltételrendszerét, 

jogi szabályozását 

6. művelet : A megfelelő érzelmi légkör 

megteremtése a kapcsolattartás során 


vérszerinti családdal 

önállóan és szükség szerint 

szakemberek bevonásával a 

gyermek érdekeit szolgáló 


működtetésére. 

A gyermek és a vérszerinti 

szülők igénye szerinti helyen 

és módon történik a 

kapcsolattartás a 

gyámhivatal jóváhagyásával. 

A kapcsolattartás során 

megfelelő érzelmi légkör 

uralkodik, viszály és 

rivalizálás nélkül. 

A nevelőszülő mindvégig 

képes tudatosítani átmeneti 

szerepét a gyermek 

életében. 

Pszichológiai Társ A vérszerinti 

család nem akar a nevelőszülővel 

kapcsolatot teremteni, esetleg 

ellenségesen viselkedik. 

A nevelőszülő ellenséges a 

vérszerinti családtagokkal. 

A gyermek nem vagy nagyon 

ragaszkodik vérszerinti szüleihez. 

Tv-i A nevelőszülő kevés 

információt kap egyéb 

szakemberektől a vérszerinti 

családról. 

Nem áll rendelkezésre mediátor 

vagy egyéb közvetítő szakember. 

A szülők, nevelőszülők nem 

kapnak kellően pontos 

információkat a kapcsolattartási 

lehetőségekről illetve egymásról. 

Társ Nagy a földrajti távolság, és 

ez nehezíti a kapcsolatfelvételt. 

A kapcsolattartást nehezíthetik az 

érték- és normakülönbségek a két 

család életvitelében. 

357

A4 szakmai tevékenység : A gyermek támogatása a vérszerinti szüleivel való kapcsolatban 

A4T3 feladat : Segíteni a gyermeket a kettős kötődés megélésében, feldolgozásában 


1. művelet: A gyermek előéletének 

ismerete, és az ismeretek alapján 

cselekvési terv a kettős kötődés 

feldolgozására 

2. művelet: Segíteni a gyermeket 

érzelmei kifejezésében 

3. művelet: Szükség esetén mentális 

támogatás igénybevétele 

4. művelet: Segíteni a vérszerinti, a 

nevelőszülők és a gyermek közötti 

konfliktusmentes kapcsolat kialakítását; 

legyen képes a gyakorlatban 

együttműködni a vérszerinti szülőkkel ; 

készítse elő a találkozásokra a 

gyermeket, tudja kezelni a 

találkozásokból adódó érzelmi 

problémákat 

5. művelet: családtagok szerepe a 

nevelőszülői családban, saját gyermek, 

férj helyzete, konfliktuskezelés 


definiálni saját szerepét, 

segíteni a gyermeknek is 

kifejezni érzéseit. 


segítséget kérni a gyermek, 

saját maga vagy 

családtagjai mentális 

támogatására. 


partnerként tekinteni a 

vérszerinti szülőkre. 

Pszichológiai Mind a gyermek, 

mind a nevelőszülő számára 

nehéz feldolgozni az átmenetiség 

érzését. 

A nevelőszülő nehéz helyzetben 

van, hisz úgy kell szeretnie, 

kötődnie a gyermekhez, hogy 

mindvégig tudatában van annak, 

hogy mindez átmeneti. 

Nevelőszülői féltékenység a 

vérszerinti családdal szemben, és 

fordítva. 

A gyermek is megéli ezt az 

átmenetiség-érzést, így nehéz a 

beilleszkedés, a szabályok 

elfogadása, a kettős kötődés lelki 

feldolgozása, s ez megnehezíti az 

érzelmek kifejezését. 

Tv-i A jogszabályok nem teszik 

lehetővé, hogy folyamatos 

mentális támogatást kapjanak az 

érintettek, szakember-hiány miatt. 

Társ A két család szociokulturális 

hátterének különbsége is 

megnehezíti a gyermek 

beilleszkedését és mindkét háttér 

elfogadását sajátjáénak. 

A nevelőszülői család tagjai is 

nehezen dolgozzák fel, hogy 

„vendég” van a háznál. 

358

A4 szakmai tevékenység : A gyermek támogatása a vérszerinti szüleivel való kapcsolatban 

A4T4 feladat : Elfogadás és befogadás 


1. művelet: a gyermek 

személyiségének az elfogadása 

2. művelet: A gyermek eredeti családi 

tapasztalatainak felszínre hozása és 

feldolgozása 

3. művelet: A gyermek hozott 

értékeinek megismerése és elfogadása 

4. művelet: A szociokulturális környezet 

eltéréseiből fakadó konfliktusok 

feloldása 

5. művelet: A befogadó család rokonibaráti 

kapcsolatainak megismertetése 

Várt eredmények 


szakemberként kezelni a 

szerepét és túllépni 

személyes igényein. 

Képessé válik segíteni a 

gyermek önkifejezését. 

A nevelőszülői család 

minden tagja elfogadóvá 

válik. 

Kritikus pontok 

Pszichológiai Kívánatos és 

ténylegesen megvalósuló 

viselkedési módok közötti 

különbség áthidalása sok türelmet 

igényel és sokszor meg sem 

valósul. 

Gyakran a nevelőszülő vérszerinti 

szülőkkel szembeni ellenállása 

miatt nem tudja a gyermek 

személyiségét sem elfogadni. 

Társ Gyakran nagy az eltérés a 

gyermek hozott és a nevelőcsalád 

által képviselt értékrend között. 

A felnőtt-gyermek viszony 

hagyományos kötöttségein való 

túllépést nehéz megvalósítani, ha 

a gyermek alárendeltnek érzi 

magát. (Ki beszélhet és ki köteles 

hallgatni.) 

359

A1 szakmai tevékenység: A személyre szabott egyéni gondozás-nevelés tervezése és megvalósítása. 


A1T1 feladat : A nevelő család feladatainak előkészítése 


1. művelet: A nevelőszülői szerepre és 

a gyermek ellátására vonatkozó 

kompetenciák megszerzése. 

2. művelet: A nevelőszülő 

személyiségének és egyéb 

körülményeinek állapotfelmérése, 

felkészültségének vizsgálata. 

3. művelet: Felkészülés a nevelőszülői 

család megváltozott helyzetére. 

Élettárs, házastárs, saját gyermek 


4. művelet: A tágabb környezet, 

szomszédság, rokonság, baráti kör 


5. művelet: A családon belüli 

konfliktusmentes kapcsolatok 

lehetőségének megteremtése 

A lehető legtöbb várható és 

előre nem kalkulálható 

tényezőre felkészült 


A megváltozott 

körülményekhez rugalmasan 

alkalmazkodni képes család 

és tágabb környezet 

Jó problémamegoldó és 

konfliktuskezelő képessségű 

családtagok 

A krízishelyzeteket felismerő 

és segítséget kérni tudó 

nevelőcsaládok 

Pszichológiai Fontos odafigyelni a 

nevelőszülő és a gyermek 

személyiségének összhangjára. 

A családtagok elveszíthetik addigi 

pozíciójukat és több feladat hárul 

rájuk. 

Az óvintézkedések ellenére is 

előfordulhatnak konfliktusok, ezek 

kezelése szükséges. 

Tv-i A család teherbíró képességét 

figyelembe kell venni a gyermek 

kihelyezésekor, csak megfelelő 

számú és életkorú gyermek 

kihelyezése lehetséges. 

Tekintettel kell lenni a gyermek 

esetleges különleges 

szükségleteire is. 

Ezeknek a szempontoknak a 

figyelembevételét nem mindig 

teszik lehetővé a jogszabályok, a 

feltételek, a szakmai keretek. 

Pszichológus vagy mentálhigiénés 

szakember nem mindig áll 

rendelkezésre. 

Társ A környezet gyakran 

előítélettel fordul az érkező 

gyermek felé. 

360



A1T2 feladat : A család működése 

Feladat leírása VÁrt eredmények Kritikus pontok 

1. művelet: A családi funkciók és a 

családon belüli szerepek 

újraértelmezése. Változó 

családszerkezetből adódó problémák 

elkerülésére, kezelésére cselekvési 

terv készítése, működtetése. 

2. művelet: Hatékony és eredményes 

családi gazdálkodás megismertetése 

(családi költségvetés) 

3. művelet: A keletkező 

szerepkonfliktusok kezelése 

4. művelet: A gyermek integrálása a 

családi életvitelbe (napirend, 

szabadidő) 

A családi szerepek, a 

családi szerkezet sikeresen 

alkalmazkodik az új 

családtag érkezéséhez. 

A nevelőszülő tudatosan 

képes tervet készíteni és azt 

véghezvinni minden 

gyermek érkezésekor. 

A családi gazdálkodás 

tudatos és tervszerű, 

gyorsan alkalmazkodik a 

megváltozott 

családszerkezethez. 

A gyermek sikeresen 

bekapcsolódik a családi 

életvitelbe, a hozott 

szokásainak egy része 

megmarad. 

A családtagok közötti 

szerepkonfliktusok gyorsan 

helyrezökkennek. 

Pszichológiai A szülői-nevelőszülői 

attitűdök szétválasztása nehéz. 

Tv- i Az elszámolás családonként, 

tanácsadókként és hálózatonként 

eltérő lehet, nincs egységes 

szabályozás. 

Társ Különösen ha több gyermek 

kerül a családba, a családi 

funkciók megváltoznak, az új 

szerkezet működése nehezen 

indul be. 

Az új szerepek gyakran 

mesterségesek és nem fogadják el 

a családtagok, nincs idő, hogy 

maguktól alakuljanak ki. 

A gyermekek után járó anyagi 

támogatás beépülése a családi 

költségvetésbe nem 

zökkenőmentes. 

Zsebpénz mértéke és „folyósítása” 

gyermekenként eltérő elbírálást 

igényel. 

A környezet gyakran kritikus 

szemmel figyeli a 

pénzfelhasználást. 

361

A1 szakmai tevékenység: A személyre szabott egyéni gondozás-nevelés tervezése és megvalósítása. A 

gyermek integrációja a nevelő családba 

A1T3 feladat : A gyermek kapcsolatai 


1. művelet: Segíteni a gyermeket a 

vérszerinti családjához és korábbi 

környezetéhez fűződő kapcsolatai 

ápolásában 

2. művelet: A nevelőszülői családon 

belüli kötődések kialakításában segíteni 

3. művelet: A gyermek támogatása a 

saját külső kapcsolataiban 

4. művelet: A család támogató 

szerepének biztosítása 

Megfelelő előkészítéssel a 

nevelőszülői családtagok 

felkészíthetőek arra, hogy 

segítsék a gyermeket a 

kapcsolatai felépítésében, 

erősítésében, így a család 

támogató közegként 

működhet. 

A nevelőszülő és családja 

képessé válik a gyermeket 

vérszerinti kötelékeivel és 

egyéb hozott kapcsolataival 

együtt elfogadni. 

Pszich A vérszerinti családtagok 

nem akarnak kapcsolatot tartani a 

gyermekkel és/vagy ellenállással 

viszonyulnak a nevelőcsalád felé, 

ami kölcsönös is lehet. 

A vérszerinti családtagok között 

lehet olyan, aki ellenségesen 

viszonyul, és ez gátolja a kötődést. 

A családtagok közötti rossz 

viszony is nehezítheti a kötődés 

kialakulását,a család támogató 

szerepét. 

Gyermek zárkózott, nehezen köt 

kapcsolatokat vagy éppen 

mindenkivel túlzottan elfogadó. 

Tv-i A gyermek vérszerinti 

kapcsolatai nem mindig szolgálják 

a gyermek érdekét. 

Társ A gyermek problémái 

(tanulási; magatartási; 

személyiségéből „fakadó”) 

gátolhatják a családi vagy külső 

kapcsolatok megerősödését, a 

gyermek akár izolálódhat is. 

362


A8T1 feladat : Nevelőszülő saját motivációja, saját szerep tisztázása 


1. művelet: A vállalt feladat 

tudatosítása. A nevelőszülő ismeri és 

betartja a jogszabályi előírásokat és 

normákat, ismeri a nevelőszülői 

jogviszony létesítésével, fenntartásával 

és megszüntetésével kapcsolatos 

eljárásrendet. A nevelőszülő 

szerepének, helyének, teamkapcsolatainak 

elfogadása. A 

nevelőszülői hálózat működtetője 

(fenntartója) értékrendjének 

megismerése. 

2. művelet: A szükséges ismeretek, 

információk megszerzése 

(gyermekvédelem, pedagógia, 

pszichológia). A nevelőszülő legyen 

tisztában a hatósági intézkedések 

fogalmával, ismerje a gyermekvédelem 

szabály-és normarendszerét. 

3. művelet: Kommunikációs csatornák 

ismerete és készségszintű használata 

A nevelőszülő a jogszabályi, 

intézményrendszeri és 

szakmai normákat 

megjelenítő hálóban képes 

magát definiálni, helyét 

elfogadja. 

Az értékrendet elfogadja és 

képes követni. 

Képes az információk 

befogadására és folyamatos 

frissítésére, a jó szakmai 

kommunikációra. 

Tv-i A nevelőszülő értékrendje 

nem egyezik a szakmai 

értékrenddel. 

A nevelőszülő átlépi illetékességi 

határait. 

Társ Gyenge kommunikációs 

képességű nevelőszülő. 

Konfliktus az eredeti 

nevelésbeállítódások és az új 

követelmények között. 

Környezeti konfliktusok, a 

nevelőszülő családon belül, vagy a 

lakókörnyezet részéről. 

363

A8 szakmai tevékenység: Csapatmunka 

A8T2 feladat : A gyermek számára személyre szabott projekt kidolgozása 


1. művelet: A gyermek élettörténetének 

megismerése, és rögzítése, 

előzmények felkutatása. Gyűjti, 

megőrzi és rendezett formában tartja a 

gyermek személyes iratait, 

vagyonkezelésével kapcsolatos 

dokumentációt, egészségügyi 

állapotával kapcsolatos papírokat, 

tanulmányaival kapcsolatos 

okmányokat; élettörténeti könyvet 

vezet és fényképekkel őrzi meg a 

gyermek életének fontos eseményeit ; 

Felidézhető emlékek gyűjtése. Családi 

emléktárgyak, fényképek méltó 

megőrzésében segíteni a gyermeket. 

2. művelet: Az egyéni gondozásinevelési 

terv elkészítésében való 

részvétel; elkészíti és frissíti azt a 

gyermek életkorához igazítva. 

3. művelet: A fejlesztési tervben 

megjelölt partnerekkel, szakemberekkel 

való együttműködés és koordináció 


hatékony információcsere 

mozgatójává képes válni a 


Ennek köszönhetően képes 

lesz felderíteni a gyermek 

előéletét, és egyénre szabott 

gondozás-nevelési tervet 

összeállítani. 

A megjelölt szakemberekkel 

élő és kölcsönös 

együttműködést képes 

generálni. 


kiemelt gyermek gyökerei 

nem szakadnak meg. 

Tv-i A nevelőszülő gyakran 

szembesül információ hiánnyal a 

gyermek előéletével kapcsolatban, 

és rendkívüli kutatómunkával tudja 

csak felderíteni a gyermek 

előéletét. Erre azonban sem 

anyagi, sem időbeli lehetőségek 

nem állnak rendelkezésre. 

Gyakori hiba, hogy az elkészült 

gondozási-nevelési terv egyénre 

szabott cselekvési tervként nem 

használható, csak formailag felel 

meg. 


együttműködés és kommunikáció 

is gyakran akadozik. 

Társ A gyermek központba 

állításának, a személyre szabott 

életmenet-tervezésének 

idegensége a hagyományos 

családi miliőben. 

364

A8 szakmai tevékenység: Csapatmunka 

A8T3 feladat : Együttműködés és koordináció 


1. művelet: Együttműködés a gyermek 

életéhez kapcsolódó pedagógiai, 

egészségügyi és szociális 

szakemberekkel 

2. művelet: Folyamatos 

információszerzés, koordinálás, 

egyeztetés a gyermek érdekében 

3. művelet: Az esélyegyenlőséget 

biztosító szakmai szervezetekkel való 


4. művelet: A gondozási-nevelési terv 

folyamatos korrekciója 



társintézmények munkájáról, 

elérhetőségeiről. 

A nevelőszülő képes a 

hatékony kommunikációra. 

A nevelőszülő képes magát 

kompetens szakemberként 

elfogadtatni. 

Az egyéni gondozási tervek 

valóban a gyerrmek 

életében együttműködő 

szakemberek által közösen 

megvalósított, a gyermek 

egyéni szükségeleteit 

figyelembe vevő és arra 

választ adó dokumentációk 

lesznek. 

Tv-i Gyakori a szakemberek 

részéről a kooperációs készségek 

hiánya a sokszor éppen ebből 

fakadó 

kommunikációzavar. 

A szakmai identitás a 

gyermekvédelemben még 

képlékeny, a jogi szabályozás sem 

mindig tiszte ezen a téren. Ebből 

fakadnak a szerepzavarok. 

Gyakori, hogy a nevelőszülő 

magára marad a gyermek 

gondozási-nevelési tervének 

megvalósításában. 

Gyakran nem tekintik a 

nevelőszülőt kompetens 

személynek. 

Társ A nevelőszülő nem 

rendelkezik kellő ismerettel a 

kapcsolódó szakmai szervezetek 

munkájáról. 

365


A5T1 feladat : Együttműködés a gyámhivatalokkal 


1. művelet: A gyámhivatali kirendelő 

határozat alapján ellátja a gyermek 

gyámságával kapcsolatos feladatokat 

2. művelet: Ellátja a gyermek törvényes 

képviseletét, vagyonának kezelését 

3. művelet: Részt vesz a gyermek 

sorsának tartós rendezésében 

4. művelet: Gyámi jelentést és 

számadást készít 

Pontos ismeretekkel 

rendelkezik a nevelőszülő a 

gyámi feladatokról, a 

határidőkről, az elvárásokról. 

Megfelelő mentális 

támogatsá mellett a 

nevelőszülő képes lesz 

elszakadni a gyermektől. 


A5T2 feladat : Gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatok ellátása 


1. művelet: Biztosítja a gyermek 

számára a családban történő 

nevelkedést, figyelembe véve a 

gyermek szükségleteit, dokumentálja 

egyéni fejlődését és egészségi 

állapotával kapcsolatos feladatokat 

2. művelet: Ismeri és eligazodik a 

gyermek számára igénybe vehető 

juttatások és szolgáltatások között 

3. művelet: Vezeti a gyermek 

élettörténetkönyvét, megőrzi és 

rendszerezi a gyermek személyes 

iratait 

4. művelet: A gyermek számára egyénigondozási 

nevelési tervet készít és azt 

folyamatosan frissíti 

5. művelet: Vezeti a gyermek egyéni 

juttatásainak nyilvántartását 

6. művelet: Részt vesz a „Gyermekek 

védelmében” elnevezésű 

dokumentációs rendszer vezetésében 

Minden gyermek egyéni 

szükségleteit figyelembe 

vevő, pontos és határidőre 

elkészülő dokumentációkat 

vezet a nevelőszülő. 

A nevelőszülő pontos és 

naprakész ismeretekkel 

rendelkezik az 


szolgáltatásokról és 

juttatásokról. 

Pszich A nevelőszülő túlzottan 

kötődik a gyermekhez, ez gátolja a 

gyermek sorsának tartós 

rendezésében való 

együttműködését. 

Tv-i A nevelőszülői nem tudja 

tartani a határidőket. 

A nevelőszülő nem tudja pontosan 

beazonosítani gyámi feladatait. 

Tv-i Nincs kellő ismerete a 

nevelőszülőnek a feladatairól. 

Nem ismeri az ellátások és 

juttatások elérhetőségeit. 

Különösen a több gyermeket 

nevelő nevelőcsalád 

adminisztrációs terhei túlzóak. 

Az egyéni dokumentációk 

vezetése, az egyéni szükségletek 

figyelembevétele a több 

gyermeket nevelő családok 

esetében nehéz. 

Társ-tv-i Nem minden 

nevelőcsalád rendelkezik 

számítógéppel, ami tovább 

nehezíti az adminisztrációt. 

366

A5 szakmai tevékenység : Gyámság és dokumentációs feladatok 

A5T3 feladat : Gyermek érdekeinek képviselete 


1. művelet: Különleges események 

bekövetkeztekor szakszerűen és 

kötelezettségeinek megfelelően 

intézkedik 

2. művelet: A gyermek vérszerinti 

családkapcsolatainak ápolásában 


3. művelet: Együttműködik a gyermek 

sorsának tartós rendezésében, 

hazagondozásában vagy 

örökbeadásában 


Különleges eseméynek 

bekövetkeztekor a 

nevelőszülő kompetens 

módon reagál és teljesíti 

kötelezettségeit. 

A nevelőszülő elősegíti a 

gyermek hazagondozását, 

örökbeadását. 

A nevelőszülő aktívan 

közreműködik a gyermek 

vérszerinti családi 

kapcsolatainak 

felkutatásában, ápolásában 

A6T1 feladat : Utógondozói ellátás jogszabályi hátterének ismerete 


1. művelet: Az utógondozás, 

otthonteremtési támogatás 

lehetőségének ismerete, jogszabályi 

feltételei 

2. művelet: az önálló életre való 

felkészítés, foglalkoztatást segítő 

szolgáltatások szabályai 

3. művelet: Önkormányzati ellátások 

utógondozott fiatalok számára 

A nevelőszülők időben, már 

a gondozás kezdetén egy 

tudatos folyamattal 

készülnek a gyermek 

majdani felnőtté válására 

A nevelőszülők és a fiatalok 

ismerik az utógonodzásra 

vonatkozó szabályokat, 

ellátási formákat, az 

utógondozottak által 


szolgálatatásokat, de 

kötelezettségeiket is 

Pszich A nevelőszülő túlzottan 

kötődik a gyermekhez, így nem 

képes együttműködni a 

hazagondozásban, 

örökbeadásban 

Tv-i, Pszich Váratlan 

eseménnyekkor a nevelőszülő 

nem mindig tudja jelzési 

kötelezettségét teljesíteni, vagy 

nincs is tudatában annak. 

Tv-i Pszich A nevelőszülő nem 

tudja ellenérzéseit félretéve 

támogatni a gyermek vérszerinti 

kapcsolatait, esetleg financiális 

okokból nem teljesíti azt. 

Pszic A nevelőszülők egy része az 

utolsó pillanatban szembesül vele, 

hogy az általa nevelt gyermek 

felnőtt 

A gyermek nem lesz felkészítve 

arra, hogy a társadalmi 

gondoskodás nagykorúságával 

véget ér 

Tv A nevelőszülő nem ismeri 

pontosan a jogszabályi 

feltételeket, így nem képes arra 

időben felkészülni és a gyermeket 


Társ Az egyes intézmények közötti 

akadozó kommunikáció 

megnehezíti a célcsoport 

szolgáltatásokhoz való 

hozzáférését. 

367

A6 szakmai tevékenység: Önálló életre való felkészítés 

A6T2 feladat : A gyermek önálló életre való felkészítése 


1. művelet: A nevelőszülő segíti a 

gyermeket az önálló élethez szükséges 

ismeretek megszerzésében, úgy mint 

biztonságos közlekedés, 

háztartásvezetés. 

2. művelet: A nevelőszülő saját 

példájával tanítja meg a társadalom 

egyes egységeiben működő szerepek 

jelentőségét 

3. művelet: A nevelőszülő megismeri a 

társadalmi integráció akadályait a 

nevelt gyermekek esetében és felhívja 

a gyermek figyelmét azok 

megelőzésére 


A6T3 feladat : Pályaorientáció speciális kérdései 


személyiségével, saját 

családjának szereplőivel, 

készségeivel és ismereteivel 

alkalmassá válik a lehető 

legtöbb nála nevelkedő 

gyermek onálló életkezdését 

a lehető legoptimálisabb 

módon előkészíteni. 


1. művelet: A nevelőszülő a gyermek 

egyéni adottságainak, fejlesztendő és 

tehetséges pontjainak 

figyelembevételével gondoz, nevel 

2. művelet: Segít a gyermek számára a 

reális jövőkép kialakításában már korai 

életkortól 

3. művelet: A pályaválasztási 

döntésekbe lehetőség szerint a 

vérszerinti családot is bevonva a fiatal 

érdekeit szem előtt tartva segít dönteni 

A nevelőszülő minél 

korábban felismeri a 

gyermek fejlesztendő 

területeit, tehetségét, és 

ezeket valamit a 

lehetőségeket figyelembe 

véve segít a gyermek 

számára reális jövőkép 

kialakításában. Ebbe a 

folyamatba lehetőség szerint 

bevonja a vérszerinti 

szülőket. 

Pszic Nem mindegyik nevelőszülő 

képes minden nála nevelkedő 

gyermek számára példaképként 

szolgálni, ha személyiségük 

nagyon eltérő, akár az ellenkező 

hatást is kiválthatja 

Tv A nevelt gyermeke tárasadalmi 

integrációjának akadályairól nem 

feltétlenül van tudomás a 

nevelőszülőnek 

Társ Sok gyermeket nevelő 

családokban bizonyos 

készségeket, ismereteket 

korlátozottan tud a gyermek 

elsajátítani. 

Egy bizonyos életkor felett a 

nevelőszülőhöz kerülő gyermek 

esetében egyes ismeretek, 

készségek elsajátítása nehézkes 

Pszic A nevelőszülő elfogultan ítéli 

meg a gyermek lehetőségeit, 

képességeit. 

A nevelőszülő a lehetőség 

ellenére sem vonja be a vérszerinti 

családot a gyermek jövőjének 

tervezésébe ellenérzései miatt. 

Tv Anevelőszülőnek nincs vagy 

nem kellően pontosak az 

információi a szabályozás adat 

lehetőségekről, korlátokról 

Társ A nevelőszülő nem tudja 

kellő realitással felmérni az egyes 

társadalmi rétegek jövőbeni 

esélyeit 

368


A6T4 feladat : Az ifjúkor sajátos személyiséglélektani időszaka 


1. művelet: Az ifjúkor életkori 

sajátosságai, lehetséges előzményei a 

nevelt gyermekek esetében 

2. művelet: az életkori szakasz fejlődési 

feladatainak ismerete 

3. művelet: Az intimitás és az érettség 

megteremtésének speciális feladata, a 

nevelőszülő szerepe ebben a 

folyamatban 

A nevelőszülő a nevelt 

gyermekek és saját maga 

illetve családtagjai pszichés 

elakadásait is felismeri, 

azokról pontos 

információkkal rendelkezik. 

Tud és akar is segítséget 

kérni. 

A nevelőszülő képes a nála 


az intimitás és az érettség 

önálló életvitelhez 

szükséges szintjét megadni 

a gondozás-nevelés 

folyamatában 

Pszic A nevelőszülő túlzottan 

elfogult a gyermeket illetően, nem 

képes felfigyelni az elakadásokra 

A nevelőszülő észreveszi ugyan 

az elakadási pontokat, denem tud, 

vagy nem akar segítséget kérni 

Tv A nevelőszülő nem rendelkezik 

kellően pontos ismeretekkel a 

nevelt gyermek életének 

előzményeiről, annak 

személyiségfejlődésre gyakorolt 

hatásáról. 

Nincs kitől segítséget kérjen a 

nevelőszülő vagy a fiatal 

Társ A gyermek olyan rövid időt 

tölt a nevelőszülőnél, esetleg 

gyakran vált gondozási helyet 

vagy későn került ki elhanyagoló 

vérszerinti környezetéből, hogy 

nem behozható a lemaradása 

369



A7T1 feladat : 0-3 éves korú gyermek szükségletei 


1. művelet: énfejlődés, érzelmi, értelmi 

és mozgásfejlődés, a beszédfejlődés 

és annak hatása a 

személyiségfejlődésre 

2. művelet: egyéni szükségleteket 

figyelembe vevő rugalmas és 

folyamatos napirend a biztonságérzet 

kialakítása érdekében 

3. művelet: önálló szabad mozgás és 

játék jelentősége 

4. művelet: szülőktől való elválás 

hatása, az új környezethez való 

alkalmazkodás segítése 

5. művelet: Az egyéni tempó, egyéni 

ízlés figyelembevétele 

6. művelet: ingergazdag környezet 

biztosítása 

A nevelőszülő kellő 

ismeretek és felkészültség 


csecsemő életkori 

szükségleteit és az 

előzményeket figyelembe 

vevő egyéni szükségletekre 

szabott gondozásra, 

nevelésre. 

A már a családban 

nevelkedő többi gyermek 

sem szenved hátrányt. 

Pszic A nevelőszülő sietteti az 

alkalmazkodást 

Nehezen tartja be a határokat, 

saját gyermekként tekint a 

csecsemőre 

Tv Több gyermeket nevelő 

családnál nincs lehetőség az 

egyéni tempó, ízlés 

figyelembevételére 

370



A7T2 feladat: 0-3 éves korú gyermek gondozása-nevelése 


1. művelet: etetés, öltöztetés, 

pelenkázás, fürdetés, altatás, 

levegőztetés szerepe és fontossága 

2. művelet: betegségek, lázmérés és – 

csillapítás, folyadékpótlás 

3. művelet: megelőző 

egészségvédelem, szűrővizsgálatok, 

védőoltások 

Minden, már a családban 

élő családtag érdekeit is 

figyelembe véve, 

zökkenőmentesen folyik a 

csecsemőkorú gyermek 

gondozás-nevelése 

Tv Ideiglenes hatályú kihelyezés 

esetén az idő rövidsége miatt nem 

biztos, hogy minden feltétel 

rendelkezésre áll a csecsemő 

optimális fogadására 

Több gyermeket egyszerre 

befogadó (testvérsor) 

nevelőcsalád esetében 

előfordulhat időbeli csúszás a 

szükséges megelőző vizsgálatok, 

oltások tekintetében 

A nem magyar állampolgárságú 

gyermekek esetében aránytalanul 

nagy anyagi terheket ró a 

nevelőszülőkre az egészségügyi 

ellátás igénybevétele 

Társ A nevelőszülő család tagjaitól 

nagyfokú alkalmazkodást és 

türelmet igényel a feladat 

371

A7 szakmai tevékenység: Tartós beteg gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 2.) 

A7T3 feladat: Tartós betegségek specifikumai 


1. művelet: A beteg gyermek 

megfigyelésének szempontjai, a 

tünetek értelmezése 

2. művelet: Fizikális gyógymódok 

ismerete, gyógyszerelés 

3. művelet: Szövődmények 

megelőzése, kezelése 

4. művelet: Együttműködés az 



tudás birtokában 

kompetensen dönt a 

gyermek befogadásáról. 

Megkap minden információt 

a betegségről, annak 

kezeléséről, képes és akar 

is együttműködni az 

egészségügyi 


Pszic A nevelőszülő saját 

kudarcként éli meg a gyermek 

betegségét 

A nevelőszülő nem fogad el az 

orvostudomány által előnyben 

részesített gyógymódokat, el nem 

fogadott alternatívákkal helyettesíti 

azt 

Tv A nevelőszülő nem kap 

megfelelő anyagi és szakmai 

segítséget a rá bízott tartós beteg 

gyermek állapotának kíséréséhez 

A nevelőszülő nem kap előre 

megfelelő információt a gyermek 

betegségéről, így nem tud 

felelőségteljes döntést hozni a 

gyermek befogadása előtt 

Társ A nevelőszülő nincs 

birtokában a szükséges 

ismereteknek a gyermek 

állapotáról, a betegségről 

A környezet nem fogadja el a 

gyermek állapotát, kiközösítő 

A nevelőszülő, az intézmények 

vagy kölcsönösen nem 

együttműködőek 

372

A7 szakmai tevékenység: Tartós beteg gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 2.) 

A7T4 felada : Tartós beteg gyermek gondozása-nevelése 


1. művelet: Fekvőhely, ágyneműcsere, 

napi testhigiénia 

2. művelet: diéta, gyógyszerelés 

3. művelet: egyéni szükségletek 

figyelembevétele 

4. művelet: a betegségekkel, a tartós 

betegséggel kapcsolatos ellátási 

formák ismerete és igénybevételének 

lehetőségei 

A nevelőszülő kompetens 

módon vállalta a gyermek 

gondozását, nevelését, 

ismeri és tudja is igényelni a 

betegség okán járó 

ellátásokat és juttatásokat, 

képes a gyermeket és 

környezetét segíteni a 

betegség elfogadásában 

Pszic A nevelőszülő nem tudja 

feldolgozni a gyermek 

betegségével járó pszichés 

terheket 

Tv A nevelőszülőre aránytalanul 

nagy terheket ró a betegséggel 

járó diéta és kezelések költségei 

Társ A környezet nem képes 

elfogadni és befogadni a beteg 

gyermeket 

A7 szakmai tevékenység: Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 3.) 

A7T5 feladat: Fogyatékosságok ismérvei 


1. művelet: Tanulási akadályozottság 

és értelmi akadályozottság fogalma, 

csoportosítása, tünetei 

2. művelet: látásfogyatékosság 

fogalma, okai, tünetei 

3. művelet: hallásfogyatékosság 

fogalma, okai, tünetei 

4. művelet: mozgáskorlátozottság 

fogalma, okai és tünetei 

5. művelet: beszédfogyatékosság 

fogalma, okai és tünetei 

6. művelet: autizmus fogalma, 

értelmezései, tünetei, diagnózisa 

A nevelőszülő megszerezve 

a szükséges ismereteket, 

úgy vállal fogyatékkal élő 

gyermeket, hogy pontosan 

ismeri vállalása 

következményeit, és arra 

környezetét is képes 


Pszic A nevelőszülő ismeretek 

híján nem volt tudatában annak, 

mit vállal fel a fogyatékkal élő 

gyermek gondozása-nevelése 

kapcsán 

Társ A szűkebb-tágabb környezet 

nem készül fel a gyermek 

fogadására 

373

A7 szakmai tevékenység: Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése (különleges szükséglet 3.) 

A7T6 feladat: Fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése 


1. művelet: gondozás, önkiszolgálás, 

közlekedés 

2. művelet: oktatás, fejlesztés jellemzői, 

integráció 

3. művelet: speciális eszközök 

használata, akadálymentes és 

biztonságos környezet kialakítása 

4. művelet: együttműködés az 

egészségügyi és gyógypedagógiai 



ismeretek, készségek, és 

együttműködési készség 



gondozására, nevelésére 

úgy, ahogy a gyermek 

állapota és egyéni 

szükségletei a leginkább 

megkövetelik. 

A9 szakmai tevékenység: Mentálhigiénés támogatás és minőségbiztosítás 

A9T1 feladat: Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek és azok gyakorlata 


1. művelet: testi-lelki egészség 

összefüggései, a lelki egészség 

fontossága 

2. művelet: a mentálhigiéné eszközei 

3. művelet: mentálhigiénés és 

kommunikációs gyakorlat 

A nevelőszülők a képzés 

során igényessé válnak a 

mentális egészségre, 

felismerik annak hatását a 

testi egészségre. 

Tudnak és mernek 

segítséget kérni. 

Olyan gyakorlatokat 

sajátítanak el, melyekkel 

mind maguk és 

családtagjaik, mind a nevelt 

gyermekek esetében 

csökkenteni tudják a stresszt 

és kezelni a mindennapok 

konfliktusait. 

Pszic A nevelőszülő és a családja 

nem kap megfelelő mentális 

segítséget a feladat ellátásához 

Tv A nevelőszülő nem kap 

megfelelő segítséget a fogyatékkal 

élő gyermek ellátásához 

Társ Nem tudja a gyermek 

szűkebb vagy tágabb környezete 

elfogadni a másságát 

Nincsenek a környezetben a 

gyermek számára szükséges 

intézmények 

Nem tud vagy nem akar a 

nevelőszülő együttműködni a 

társintézményekkel 

Pszic A nevelőszülők egy része 

szégyenként, saját maguk elleni 

kritikaként éli meg lelki problémáit 

Tv A lelki egészség fontossága a 

jogi szabályozás szintjén minimális 

szinten jelenik meg a 

szabályozásban 

A képzések, továbbképzések 

szabályozásában nem kap 

hangsúlyt az ismeretszerzés 

mellett a lelki edzettség 

fontossága 

374


A9T2 feladat : Személyiségfejlesztés elmélete és gyakorlata 


1. művelet: a személyiség szerepe a 

gyermekek nevelése-gondozása során 

2. művelet: személyiségfejlesztés 

A nevelőszülők felismerik a 

személyiség szerepének 

jelentőségét a napi 

munkájukban. 

Felértékelődik a 

személyiség védelme, a 

mentális védelem 

jelentősége. 

A személyiségfejlesztés 

hasznát megtapasztalva a 

nevelőszülők igényessé 

válnak saját és családjuk 

mentális egészségére, 

nyitottá válnak a mentális 

segítség elfogadására 

Pszich. A nevelőszülők a saját 

személyiségükkel dolgoznak, a 

felkészítő időszak pszichológiai 

szűrővizsgálata kivételével nem 

kapnak rendszeres pszichés 

támogatást 

Tv-i a jogszabályokban jelenleg 

sehol sem jelenik meg 

prioritásként a nevelőszülők 

pszichés védelme 

Társ A társadalom nagy része, a 

média hatására, a nevelőszülők 

negatív megítélést emeli ki, a 

megélhetési nevelőszülőséget 

hangoztatva. 

375

A9 szakmai tevékenység: Mentálhigiénés támogatás és minőségbiztosítás 

A9T3 feladat: Szupervízió és egyéb képzések, továbbképzések ismerete, haszna 


1. művelet: továbbképzések, a 

minőségbiztosítás, a szakmai etika jogi 

szabályozása, fontossága 

2. művelet: az esetmegbeszélés, az 

esetkonzultáció szerepe, a nevelőszülő 

helye a szakmai teamben 

3. művelet: a szupervízió elmélete és 

gyakorlata 

A nevelőszülő önmagát 

szakmai szereplőként 

definiálja, szakmai és 

személyes énjét képes lesz 


Tudatában lesz 

lehetőségeinek, feladatainak 

és szerepének a szakmai 

teamben. 

Képessé válik az 

esetmegbeszélőkön 

hallottak hatékony 

feldolgozására, önmaga is 

hasznos információkkal 

képes szolgálni a team többi 

tagjának. 

A nevelőszülő a szakmai 

etika szabályait betartva 

dolgozik, és ezt 

családtagjaiban is 

tudatosítja a mindennapok 

során. 

A szupervizó lehetőségével 

a nevelőszülő kompetens 

módon él. 

Pszic. A nevelőszülő munkahelye 

a saját otthona, saját 

személyiségével dolgozik a nap 24 

órájában, ez megnehezíti, hogy 

szakemberként definiálja magát. 

Tv-i A szakmai etika a 

nevelőszülői ellátás napi 

gyakorlatában még nem 

elfogadott, a nevelőszülők nagy 

része nem is hallott még róla. 

A nevelőszülők nem szakemberek 

a jogszabályi definíciókban. 

A szupervíziót nem teszi lehetővé 

a nevelőszülők számára a 

financiális háttér, a jogszabályok 

nem teszik kötelezővé. 

Társ. A szakmai team és a 

társadalom sem szakemberként 

tekint a nevelőszülőre 

376

A10 szakmai tevékenység: Kommunikáció a gyermekkel 

A10T1 feladat : Megfelelő kommunikáció azonosítása a kedvezményezett kora szerint 


1. művelet : Azonosítani / értékelni a 

gyermek fejlődési stádiumát a 

kommunikációs készségek szempontjából. 

2. művelet: Bevonni az azonosítási 

folyamatba mind a verbális kommunikációs 

készségeket, mind a nem verbális 

kommunikációs készségeket. 

3. művelet: Objektívan azonosítani a 

kedvezményezett korának megfelelő 

kommunikációs formát, és egy olyan 

környezetet biztosítani, amely stimulálja a 

kedvezményezet kommunikációs 

készségeit. 


a gyermek életkori 

szükségleteinek, fejlődési 

stádiumának 

figyelmbevételével 

kiválasztott megfelelő 

komunikációs forma adekvát 

alkalmazására és 

értelmezésére egyaránt. 

Pszich. Annak a tendenciája, hogy 

elsőbbséget biztosítanak a 

verbális kommunikációnak a nem 

verbális kommunikációval 

szemben. 

A nevelőszülői családba bekerülő 

gyermek aktuális helyzetéből 

adódóan a verbális kommunikáció 

háttérbe szorulhat 

A nevelőszülő, különösen a 

befogadás korai szakaszában 

vagy több gyermek közeli időben 

történő befogadása esetén nem 

tud kellő figyelmet fordítani a 


377


A10T2 feladat : Megfelelő kommunikációs forma alkalmazása 


1. művelet : Egy olyan nyelv használata, 

amely összhangban van a gyermek 

azonosított kommunikációs készségeivel. 

2. művelet: Egy olyan nyelv használata, 

amely tiszteletben tartja, ha lehet, a 

gyermek eredeti környezetének a 

sajátosságát. 

3. művelet: A gyermekkel való 

kommunikációban egy olyan nyelv 

használata, amely megfelel a gyermek 

fizikai és szociális-nevelési fejlődésének. 


a gyermekben lévő 

traumatizáló élményeket 

feloldani és/vagy ahhoz 

szakember segítségét kérni, 

hogy a gyermek teljes 

személyiségével vehessen 

részt a gondozási-nevelési 

folyamatban 


a gyermek készségeinek 

megfelelő kommunikációt 

használni, mely a gyermek 

eredetei környezetének is 

megfelel 


A10T3 feladat : Kommunikációs hiányok azonosítása 


1. művelet: Gyermek ösztönzése különböző 

módjainak használata azért, hogy 

azonosítsák a gyermek esetleges 

hiányosságait. 

2. művelet: Kommunikációs hiányosságok 

megállapítása mind saját megfigyelés 

alapján, mind a szakemberekből álló 

csoport tagjainak együttműködése révén. 

3. művelet: Pontosan megállapítani a 


elemzését követően, kiemelve minden 

egyes eset sajátosságait. 

Egy együttműködő szakmai 

team tagjaként a rábízott 

gyermekért felelős 

kompetens nevelőszülők, 

akik képesek a gyermek 

kommunikációs 

hiányosságait beazonosítani 

Társ: A különböző kommunikációs 

korlátok megjelenése: 

- kulturális 

- pszichológiai 

- szociális 

- nyelvi 

Pszic Gyermek traumatizáló 

élményei, amelyek hátráltatják, 

hogy érdekelt legyen, és 

megakadályozzák a teljes 


Pszich Gyermek traumatizáló 

élményei, amelyek hátráltatják, 

hogy érdekelt legyen, és 

megakadályozzák a teljes 


Társ Gyermek kognitív és 

kommunikációs készlete, amely 

nem teszi lehetővé számára, hogy 

megértse a teljes helyzetet. 

Pszic Szerepkonfliktusok a 

gyermek bizalmasa és a személy 

között, aki a legfőbb 

információforrás a munkatársak 

számára. 

Nem beismerni nyilvánosan a 

saját korlátokat és a segítség 

szükségét. 

378


A10T4 feladat : Kommunikációs hiányok kijavításának figyelemmel kísérése 


1. művelet : Használni a saját ismereteket 

és a készségeket az azonosított 

kommunikációs hiányok megoldásában 

2. művelet: Kijelölni a felelőst azokban az 

esetekben, amikor egy szakember 

segítsége szükséges ahhoz, hogy 

leküzdjék az azonosított hiányokat. 

3. művelet: Újrafogalmazni a hibákat 

korrigáló megoldásokat azon új elemek 

függvényében, amelyek megjelentek a 

gyermekkel való kommunikációs 

folyamatban. 


A kommunikációs hiányok 

megoldásában kompetens 


Szakmai team működése, 

felelősök beazonosításának 

lehetősége 

Folyamatos korrekció 

lehetősége és 

megvalósítása a 

folyamatban 

Tv Hiányoznak azok a 

nevelőszülők, akik a mimikagesztus 

nyelvét vagy a Braille abct 

használják érzékszervi hibákkal 

rendelkező gyermekek esetében. 

Fellépő nehézségek 

Jogi szabályozás és a szakmai protokoll gyakran életidegen helyzeteket 

eredményez. A nevelőszülői család nem kap megfelelő és folyamatos 

mentálhigiénés támogatást. A nevelőszülő család nyitott terepként kell 

működjön, ami károsan hat az intimitásra. A nevelőszülők alapvégzettsége 

megnehezíti a szükséges ismeretek befogadását. A társadalom előítéletes a 

nevelőszülőkkel szemben - megélhetési nevelőszülőség. A nevelés egyik 

fontos alapköve a nevelő személyisége, erre vonatkozó szűrő a képzési 

rendszerben nem létezik. 

Elvégzett előrelépések 

Kompetensebb, felkészültebb, mentálisan megerősített nevelőszülők 

Előírt oktatás 

legalább tíz osztály, nevelőszülői képzés, legalább két év nevelőszülői 

tevékenység 

Perspektívák 

A nevelőszülői tevékenység a képzés hatására hatékonyabbá válik, ezáltal 

felgyorsul a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekek tartós 

sorsrendezésének folyamata, vérszerinti családba történő hazagondozással, 

10 

379

vagy örökbeadással. A különleges és speciális szükségletű gyermekek a 

gondozására-nevelésére felkészített különleges és speciális hivatásos 

nevelőszülőkhöz kerülnek kihelyezésre. 

Bibliográfia 

1. Élettörténet könyv/Tony Ryan-Rodger Walker/ Párbeszéd könyvek 1995. 

2. „Fotel vagy karfa” Major Zsolt Balázs- Mészáros Katalin „Forrás Club…” Közhasznú 

Egyesület 

3. Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv 2005. KKj Kiadó 

4. Carol R. Smith Örökbefogadók és nevelőszülők Pont Kiadó 1995. 

5. FIKSZ kézikönyv és munkafüzet Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet Bp. 1997- 

1998 

6. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. - Budapest : Tankvk., 

1986. - p. 13-43. 

7. Cole, Michael: Fejlődéslélektan. - Budapest Osiris, 1997. - p. 144-413. 

8. Nevelőszülői kézikönyv / szerk. Jan Beagley et. al. - Budapest: Népjóléti Minisztérium, 

1994. -178 p. 

9. Bagdy Emőke, dr.: Családi szocializáció és személyiségzavarok 

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 

10. Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 

11 

380

NEVELŐSZÜLŐ SZAKMA FELADATPROFILJÁNAK 

EURÓPAI SZINTÉZISE BULGÁRIÁBAN, 

MAGYARORSZÁGON, ROMÁNIÁBAN, 

Készítette: GRETA NORD ISERE 

FRANCIAORSZÁGBAN 

4.2_EU_fr 

381

Ce projet a été financé avec le soutien de la Commission européenne. Cette publication n’engage que son auteur et la 

Commission n’est pas responsable de l’usage qui pourrait être fait des informations qui y sont contenues. 

382


ELSŐ FEJEZET: BEVEZETÉS ............................................................................... 384 

1. PROJEKT BEMUTATÁSA ........................................................................................ 384 

1.1 A projekt keretei .......................................................................................... 384 

1.2 Célkitűzések ............................................................................................... 385 

1.3 Célközönség ............................................................................................... 386 

1.4 Hatások ...................................................................................................... 386 

1.5 Partnerség és a szerepek felosztása a projektben ..................................... 387 

2. PROJEKT MÓDSZERTANA ..................................................................................... 388 

2.1 Módszertani alapok .................................................................................... 388 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt vezérfonala ......... 389 

3. A PROJEKT EREDMÉNYEI ..................................................................................... 391 

4. A NEVELŐSZÜLŐ SZAKMAI FELADATPROFILOK EURÓPAI SZINTÉZISÉNEK SPECIFIKUS 

MÓDSZERTANA BULGÁRIÁBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN .......................... 392 

MÁSODIK FEJEZET: MUNKAMÓDSZERTAN ...................................................... 393 

1. MUNKA MEGSZERVEZÉSE A DOKUMENTUMOK KIDOLGOLGOZÁSÁHOZ ....................... 393 

1.1. A különböző partnerek szerepe ................................................................. 394 

1.2. Azok az intézmények, amelyeknél az adatgyűjtést végezték .................... 395 

1.3. Országos támogatói csoportok .................................................................. 396 

1.4 Munka ütemterve ........................................................................................ 399 

HARMADIK FEJEZET: NEVELŐSZÜLŐI SZAKMA FELADATPROFILJAINAK 

EURÓPAI SZINTÉZISE BULGÁRIÁBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS 

ROMÁNIÁBAN ........................................................................................................ 401 

1. ALKALMAZÁS KONTEXTUSA, JELENLEGI ÉS JÖVŐBELI ADATOK .................................. 401 

1.1 Tevékenységi terület .................................................................................. 401 

1.2 Intézményi típusok ...................................................................................... 405 

1.3 Szakmai végzettség helye a munkahelyi szervezetben ............................. 406 

1.4 Foglalkozás előrelátható fejlődése ............................................................. 408 

2. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS FELADATOK BEMUTATÁSA ......................................... 410 

2.1. Tevékenységek és feladatok listája ........................................................... 410 

2.2 Szakmai feladatok leírása........................................................................... 411 

ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................. 418 

BIBLIOGRÁFIA ....................................................................................................... 419 

383

ELSŐ FEJEZET: BEVEZETÉS 


1.1 A projekt keretei 












kérik fel: 
























384












gyermeket fogad (vagyis átlagban 1,7 gyermek minden befogadó családnál), 10-ből 9 

bírósági döntés következtében. Az állami nevelőszülő diploma igazolja a szükséges 

kompetenciákat kiskorúak vagy fiatal nagykorúak saját otthonban, a saját családi 

közösségben való állandó befogadásához, a gyermeknek nyújtott szociális segítség 

vagy bírósági gyermekelhelyezés keretében. Az állami nevelőszülő diploma 


























vonatkozóan. 

385













1.4 Hatások 









cselekvés) 





ismeretek 













386














rendet: 





















BULGÁRIA: 



387





(GIPFIPAG) 





ROMÁNIA: 






A FRANCIA NEVELŐSZÜLŐ végzettség transzferje több transzfer típust foglal 

magába : 























388















országokban 













vezérfonala 









át. 

389



kiindulva? 







képzés 





következő: 

















keretében 

390



1 

2 

3 

4.1 

Állapotrajz a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és nevelési 

gondozásba vételének módozatairól, valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről 

Bulgáriában 






Romániában 

Az állapotrajzok és a szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok európai szintézise 

Romániára, Bulgáriára és Magyarországra vonatkozóan 

A francia „assistant familial” cím átültethetőségének feltételeiről készített tanulmány a 

Bulgáriára, Magyarországra, Romániára vonatkozó állapotrajzok és szakképzési 

szükségletekről felállított diagnózisok alapján 

1_BG_fr 

1_BG_bg 

1_HU_fr 

1_HU_hu 

1_RO_fr 

1_RO_ro 

2_EU_fr 

2_EU_bg 

2_EU_hu 

2_EU_ro 

3_EU_fr 

3_EU_bg 

3_EU_hu 

3_EU_ro 

A hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó szakmai feladatprofil Bulgáriában. 

4.1_BG_fr 

4.1_BG_bg 

A hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó szakmai feladatprofil Magyarországon. 4.1_HU_fr 

4.1_HU_hu 

A hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó szakmai feladatprofil Romániában. 

4.1_RO_fr 

4.2 A hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó szakmai feladatprofil európai szintézise Bulgáriára, 

Magyarországra és Romániára vonatkozóan. 

5.1 

5.2 

6 

A hivatásos nevelőszülőkre képzéseinek tulajdonságprofilja Bulgáriára vonatkozóan 

(képesítési referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, modulrendszerű európai képzési 

program) 

A hivatásos nevelőszülők képzéseinek tulajdonságprofilja Magyarországra, vonatkozóan 


program) 

A hivatásos nevelőszülők képzéseinek tulajdonságprofilja Romániára, vonatkozóan 


program) 

A hivatásos nevelőszülők képzései tulajdonságprofiljainak európai szintézise Bulgáriára, 

Magyarországra, Romániára vonatkozóan (képesítési követelmények, modulrendszerű 

képzési kínálat) 

Pedagógiai eszközök gyűjteménye Bulgáriában, Magyarországon, Franciaországban és 

Romániában a családba fogadás/nevelőszülő szakember képzéséhez 

4.1_RO_ro 

4.2._EU_fr 

4.2._EU_bg 

4.2._EU_hu 

4.2._EU_ro 

5.1_BG_fr 

5.1_BG_bg 

5.1_HU_fr 

5.1_HU_hu 

5.1_RO_fr 

5.1_RO_ro 

5.2_EU_fr 

5.2_EU_bg 

5.2_EU_hu 

5.2_EU_ro 

6_EU_fr 

6_EU_bg 

6_EU_hu 

6_EU_ro 

7 Képzők képzése európai program a létrehozott források és anyagok transzferéhez 

7_EU_fr 

7_EU_bg 

7_EU_hu 

7_EU_ro 



391

4. A nevelőszülő szakmai feladatprofilok európai 

szintézisének specifikus módszertana Bulgáriában, 

Magyarországon és Romániában 

Azok az elemzések, amelyek a Képzési referenciaprofilok (képesítések, képzési 

modulok kínálata) európai szintéziséhez vezettek a nevelőszülő képzésben 

Bulgáriában, Magyarországon és Romániában, a következők: 

A transzfer mindhárom országában kialakították a nevelőszülői képzés referencia 

profilját (képesítések, képzési modulok kínálata) a szakmai tevékenységekből 

kiindulva és a francia tananyagot képező transzfer elemeken keresztül, 

Majd abból kiindulva, hogy ezek a profilok egymással kiegészíthetők, a 3 

tananyagot összehasonlították, elemezték és egy európai szintézisben 

egyesítették. 

Szakmai feladatprofil 

nevelőszülők részére 

Bulgáriában 




Európai szintézis 



Romániában 

392

MÁSODIK FEJEZET: MUNKAMÓDSZERTAN 

1. Munka megszervezése a dokumentumok 

kidolgolgozásához 

Az Európai Unió országainak szüksége van a szociálisan hátrányos helyzetű vagy 

kirekesztett gyermekek (0-tól 18 év) elhelyezésére. Alattuk azokat a gyermekeket 

értjük, akik áldozatai szüleik érzelmi vagy nevelési hiányosságainak. Az európai 

politikák iránymutatásai kifejezetten arra ösztönzik az Európai Unióhoz csatlakozó 

országokat, hogy tegyék magukévá az intézményesítés megszűntetését célzó közös 

politikát. 

A különböző célcsoportokkal dolgozó személyek, a legtöbb országnál, egyrészt 

önkéntesekből vagy valós képesítés nélküli alkalmazottakból állnak, akik inkább 

támaszkodnak ösztönösen végzett gyakorlatra, mint valós szakértelemre. A 

gyermekek gondozásba vételének módjai nincsenek összhangban az Európai Unió 

különböző országaiban. 

A projekt célja európai szinten bevezetni a hátrányos helyzetű gyermekek 

gondozásba vételének összehangolt gyakorlatát, valamint összhangba hozni a 

szakértők képzési anyagának különböző tartalmait egy olyan francia diploma alapján, 

mely gondozásba vétel területén innovatív szakmai gyakorlatot mutat. A 

Franciaországban létező „assistant familial” (nevelőszülő) képzés transzferéről van 

szó három partner országba (Bulgária, Románia, Magyarország), figyelembe véve a 

kulturális és egyéb sajátosságokat, hogy elérhető legyen az európai politikának 

megfelelő, a négy európai országban létező gyakorlatok harmonizálása. 

A transzfer francia tapasztalatnak, vagyis a nevelőszülő diplomának a román, bolgár 

és magyar partnerek részére való rendelkezésre bocsátását jelenti. A román, magyar 

és bolgár partnerek e diploma és annak alkotóelemeinek részét vagy egészét 

átvehetik annak függvényében, hogy mik azok a nehézségek, melyekkel szembe kell 

nézniük, a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi keretek között. A projektben 

tervezett különböző tevékenységek lehetővé teszik az átvitt részek helyi 

alkalmazását úgy, hogy azok teljes mértékben figyelembe vegyék a három 

országban meglévő sajátosságokat 

E transzfer projekt alkalmából felmerül annak kérdése is, hogy az európai partnerek 

között megosztásra kerüljön egy közös, ugyanazon a megközelítésen, vagyis „a 

kompetencia alapú megközelítésen” (APC) alapuló pedagógiai kultúra. E közös 

pedagógiai kultúra, amit az európai közösség képzések területén végzett munkái 

ösztönöznek, a képzés és a foglalkoztatottság közötti lehető legnagyobb összhang 

megtalálására támaszkodik. Az APC fokozatosan épült fel egy metodológia köré, ami 

a gazdaság szükségleteiből kiindulva építi fel a képzési eszközöket, hogy azok 

megfeleljenek az említett szükségleteknek. 

A folyamat a következő: SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK – ELŐÍRT KOMPETENCIÁK 

– A KÉPZÉS TARTALMA – KEPESÍTÉS. 

393

A projekt lehetővé teszi minden partner számára, nevezetesen a Közép-Kelet 

Európai partnerek számára, hogy a képzés célkitűzéseire vonatkozó elképzelést 

átvegyék. 

Az AFUE projekt ágazati átültethetőségre is irányul. A projekt egyik tevékenysége 

abban áll, hogy a diagnózis felállításának fázisában, felmérje a partner országokban 

meglévő, a személyek védelmére vonatkozó különböző törvényhozói és jogi 

kereteket. Az elhagyás és a szociális veszélyeztetettség problematikájához kötödő 

tanulmány és megállapítások más szektorokban is terjeszthetőek lehetnek: jog, 

igazságszolgáltatás, megelőzés, mediáció. Elképzelhető a transzfer az egészségügyi 

terület számos szakmája irányába, ahol rendkívüli módon jelen van a segítő 

kapcsolat – egyébként a kompetenciák kidolgozása (modulrendszer) és a projekt 

globális kidolgozása átültethető minden más szektorra. 



országokban 

A kialakított képzés alkalmazása és átültetése, hogy megfelelő eszközök álljanak 

a képző intézmények és munkáltató/továbbképző típusú intézmények 


fejlődése érdekében. 15 

Egy megfelelő, megújított képzési kínálat népszerűsítése, mely a segítő kapcsolat 

fejlesztési eszközeként integrálja a célcsoport sajátosságait a nemzeti és európai 

szolidaritási politikák szolgálatában. 

A családba fogadáshoz kötödő problematikák fogalmi hátterének részletesebb 

meghatározása, a résztvevők pontosabb azonosítása. 

A meglévő ismeretek összhangba hozatala és a problémamegoldás 

megkönnyítése ezen a területen. 

A projekt végeztével a partnerek kezében lesz a nevelőszülő szakma európai 

szintézise (szakmai és képzési referenciajegyzék, képzési program). A képzés 

kialakításához használt eszközöket a Bulgáriához, Romániához és Magyarországhoz 

igazított anyagok alapján kerül kidolgozásra. 

1.1. A különböző partnerek szerepe 

Bulgária: 

A résztvevők szerepe a támogatói csoportban függ azoknak az intézményeknek a 

feladatkörétől és funkcióitól, amelyeket képviselik, illetve a kompetenciáktól. A 

támógatói csoportot két munkacsoportra osztották fel. Az első csoport célja a 

dokumentumok kidolgozása volt. Ez a csoport elsősorban az IAPS, a szófiai „Saint 

Célement d’Ohrid” Egyetem, az Országos szakképzési és szakoktatási intézmény 

képviselőiből, illetve a gyermek és család szociális intézmények képviselőiből állt 

Szófiában, Shoumenben és Pazardzhik-ban. A második csoport célja az volt, hogy 

értékeljék az elkészített dokumentumokat, megjelöljék a hiányosságokat és 

utasításokat adjanak. Ez a csoport a Szociális támogatási ügynökség és a 

Gyermekvédelmi országos intézmény szakembereiből állt. 

394

Románia: 

A jelen dokumentum kidolgozását több szervezet és/vagy személy 

együttműködésével és konzultációjával valósították meg: 

A Iasi-i „Al. I. Cuza” Egyetemet a jelen dokumentum kidolgozásában dr. Contiu 

SOITU egyetemi docens képviselte. 

A Iasi-i Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot a jelen dokumentum 

elkészítése során a végrehajtási igazgató, ing. Florin ION, és a Gyermekek és 

családok szociális intézményének helyettese, Niculina KARÁCSONY jogász 

és Angelina ENACHE a Családsegítők erőforrásainak és tanácsadó 

központjának koordinátora képviselte. 

A Iasi-i Partner Szövetség – Helyi Fejlesztési Kezdeményezés csoportot a 

jelen dokumentum elkészítése folyamán Catalin ILASCU a szakmai képzés 

szakvezetője és munkatársa, és Alina CIORNEI, az életen át tanulás 

tanácsadója képviselte. 

A konzultációkon más szociális és gyermekvédelmi intézmények, képzési és 

tanúsítási intézmények osztályai, igazgatóságai is részt vettek (Országos 

Felnőttképzési Tanács) és szakmai szervezetek (Nevelőszülők Országos 

Szervezete). 

Magyarország: 



1.2. Azok az intézmények, amelyeknél az adatgyűjtést végezték 

Bulgária: 

Szófiai egyetem; 

SAPI; 

Nemzeti oktatási és felnőttképzési intézet 

Állami Segítő Központ– Szófia; 

Állami Segítő Központ– Shumen; 

Állami Segítő Központ– Pazardjik ; 

Befogadó családok regionális központja – Szófia; 

Befogadó családok regionális központja – Pernik ; 

Befogadó családok regionális központja – Shumen ; 

Befogadó családok regionális központja – Smolyan ; 

Befogadó családok regionális központja – Gabrovo ; 

Befogadó családok regionális központja – Targovishte ; 

Befogadó családok regionális központja – Veliko Tarnovo ; 

395

Románia: 

Iasi-i Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Botosani-i Állami Területi Nevelőszülői Szolgálat (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Iasi-i Városi Szociális Igazgatóság (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vaslui (Állami nevelőszülői 

szolgálat); 

Román Nevelőszülők Országos Kollégiuma (Országos szakmai szervezet); 

Iasi-i «Al.I.Cuza» egyetem (egyetem); 

Baia Mare Egyetem (egyetem); 

Iasi-i Partner Szövetség – Helyi Fejlesztési Kezdeményezés Csoport (ONG a 

szociális területen dolgozókkal/szakemberekkel); 

Romániai Caritas (ONG a szociális területen dolgozókkal/szakemberekkel) 

Országos Szakmai Felnőttképzési Központ (CNFPA) (Életen át tartó tanulás 

szabályozására létrehozott intézmény); 



Comenius Szakképző Intézet 

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 

1.3. Országos támogatói csoportok 

Bulgária: 

Szervezet Név Intézmény Elérhetőség 

Országos gyermekvédelmi 

intézet 

Állami gyermekvédelmi 

igazgatóság az Országos 

gyermekvédelmi intézeten 

belül 

Gyermekvédelem a Szociális 

Darinka Yankova Főtitkár 2 rue de Triaditza, Sofia 

tél. +359 2 933 90 50 

Tsveta Antonova Igazgató 2 rue de Triaditza, Sofia 

tél. +359 2 933 90 32 

Ofeliya Kaneva Igazgató 2 rue de Triaditza, Sofia 

beavatkozási intézeten belül 

tél. +359 2 933 90 37 

Állami oktatási és 

Penka Nikolova Szakértő 125 Tzarigradsko chaussée 

felnőttképzési intézet 

Blvd 

tél. +359 2 973 33 58 

Állami segítő központ – Szófia Biliyana Koycheva Igazgató 175 rue de Pirotska, Sofia 

tél. +359 2 920 42 38 

e-mail: 

sapi_slaveykov@abv.bg 

Gyermek és családsegítő Veneta Gospodinova Igazgató 12 rue de Dimitar Blagoev, 

szociális központ, Shoumen 

Shoumen 

tél. + 359 54 852 47 13 

e-mail: ksu_sh@abv.bg 

396

Gyermek és családsegítő 

szociális központ, Pazardzhik ; 

« Petko Rachov Slaveykov » 

Gyermekvédelmi Intézet, 

Szófia ; 

Szófiai Egyetem Általános 

iskolai és óvodai pedagógiai 

kara; 

Szociális tevékenységek és 

gyakorlatok intézménye 

Szociális tevékenységek és 

gyakorlatok intézménye 



kara; 



kara; 



kara; 

Románia: 

Yana Staneva Igazgató 48 Aleksandar Stamboliiski 

Blvd, Pazardzhik 

tél. + 359 34 447 530 

e-mail: 

ksu_pazardjik@abv.bg 

Nadiya Dzhounova Igazgató 175 rue de Pirotska, Sofia 

tél. + 359 2 822 33 03 

MdC dr.Neli Petrova- 

Dimitrova 

Dr.Nadiya Stoykova Végrehajtási 

igazgató 

Egyetemi tanár 69A Shipchenski prohod, 

Sofia 

tél. +359 2 872 08 93 

22 rue de Lulin planina, Sofia 

tél. +359 2 852 47 13 

е-mail: sapi@abv.bg 

Yanitsa Nedelcheva Képző 175 rue de Pirotska, Sofia 

tél. +359 2 920 42 38 

Hristina Otzetova Tanársegéd 69A Shipchenski prohod, 

Sofia 

tél. +359 2 872 08 93 

Marina Pironkova Tanársegéd 69A Shipchenski prohod, 

Sofia 

tél. +359 2 872 08 93 

Stefan Stefanov Tanársegéd 69A Shipchenski prohod, 

Sofia 

tél. +359 2 872 08 93 

Képzők, akik elvégezték a foglalkoztatási elemzést (feladatprofil) 

Név Beosztás Intézmény Ország 

Contiou SOITU 

Adrian NETEDU 

Daniela SOITU 

Camelia MORARIU 

Mihaela RADOI 

Catalin ILASCU 

Alina CIORNEI 

Angelina ENACHE 

Conf. Dr. 

Conf. Dr. 

Conf. Dr. 

Asist. Drd. 

Lect Drd. 

Szakmai képzési tanácsadó 

Életen át tartó tanulás képzési 

tanácsadó 

Képző 

AL.I Cuza Egyetem ROMÁNIA 





As. PARTENER GIDL 

ROMÁNIA 

As. PARTENER GIDL ROUMANIE 

Szociális és 

Gyermekvédelmi 

Igazgatóság Lasi 

ROUMANIE 

397

Azok a szakemberek, akik részt vettek a feladatprofil kidolgozásának munkájában 

NÉV BEOSZTÁS INTÉZMÉNY Ország 

Niculina 

KARACSONY 

Angelina ENACHE 

Liliana MIHALCEVA 


CSALÁDNÉV – UTÓNÉV 

Dr. Lükő István 

Dr. Reisz Teréz 


Lippóy Dóra 

Dr. Kovács Sándor 

Dr. Kozma Béla 


Koch József 

Varga Veronika 

Vezérigazgató helyettes 

és jogász 

Pszichológus és 

nevelőszülői tanácsadó 

központ koordinátora 

Szociális munkatárs és 

koordinátor 

Iasi-i Szociális és Gyermekvédelmi 

Főigazgatóság 





Szakmai anyag felépítésében résztvevő képzők : 

Beosztás Intézmény 

intézetigazgató 





egyetemi tanársegéd PTE FEEK 

szakoktató 

nyugalmazott egyetemi 

docens 



ROUMANIE 

ROUMANIE 

ROUMANIE 

igazgató Comenius Szakképző Intézet 

Szakmai anyag felépítésében részvevő szakemberek : 


gyermekvédelmi szakreferens 

módszertani szaktanácsadó 


Önkormányzat Hivatala 



398


Feladatprofilokra vonatkozó nemzetközi munkamegbeszélések ütemterve : 

Csoport típusa Helyszín Dátum Cél 

Nemzetközi 

munkacsoport 

megbeszélés 

Nemzetközi 

munkacsoport 

megbeszélés 

Nemzetközi 

munkacsoport 

megbeszélés 

Nemzetközi 

munkacsoport 

megbeszélés 

Bulgária: 

Bourgoin 2010. május 3-5. Előkészítő képzés a feladatprofil 

kidolgozásához 

Sofia 2010. június 28-29. Első megvitatások, ellenőrzés 

Budapest 2010. december 

20. 

Értékelés, korrekciók 

Lyon 2011. április 4-5. Értékelés, korrekciók 

Feladatprofilokra vonatkozó munkamegbeszélések ütemterve 

Cél Helyszín Dátum 

Feladatok felosztása Oktatási és felnőttképzési országos 

központ 

2010/09/09 

Feladatok felosztása SAPI 2011/01/06 

Feladatok felosztása Szófiai Egyetem Általános iskolai és 

óvodai pedagógiai kara 

2011/04/13 

Módosítások értékelése; 

Oktatási és felnőttképzési országos 

2011/06/16 

Feladatok felosztása 

központ 

Feladatok felosztása Oktatási és felnőttképzési országos 

központ 

2011/09/12 

Románia: 

Feladatprofilokra vonatkozó munkamegbeszélések ütemterve 

NR. CÉL HELYSZÍN DÁTUM 

1 Megbeszélés a feladatok előkészítésére és felosztására a Iasi 2010. jún. 8-9. 

román partnerek csoportján belül, hogy elkészítsék a 

2 

feladatprofil AFUE projekt vázát a romániai nevelőszülői 

képzéshez, képzést képviseli: Bourgoin Jailleu 

Feladatprofil kiadása a román nevelőszülői képzésre Iasi 2010. jún. 10-24. 

3 Feladatprofil értékelésére összehavutt megbeszélés, hogy 

bemutassák a Szófiai Bizottságnak Bulgáriában, a 2010.06.28- 

29-én tartandó konferencián. 

Iasi 2010. jún. 25. 

4 Feladatprofil tartalmának javítására és bemutatására Iasi 2010. júl. 7-8. 

5 

összehívott megbeszélés a Szófiai Bizottságnak Bulgáriában, 

2010.06.28-29-én tartott konferenciáján elhangzott javaslatok 

alapján. 

Romániai nevelőszülő képzés feladatprofiljának végleges Iasi 2010. szept. 10kiadására 

összehívott megbeszélések. 

24. 

6 Romániai nevelőszülő képzés feladatprofiljának értékelésére 

összehívott megbeszélés, hogy beilleszthessék az AFUE 

projektbe 

Iasi 2010. okt. 4. 

399




A projekt bemutatása, a munka 

tervezése 


A nevelőszülő szakmai tevékenységek 

gyűjtése 


Tevékenységreferencia összeállítása PTE FEEK 2010. június 25. 

400

HARMADIK FEJEZET: NEVELŐSZÜLŐI SZAKMA 

FELADATPROFILJAINAK EURÓPAI SZINTÉZISE 

BULGÁRIÁBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN 

1. ALKALMAZÁS KONTEXTUSA, JELENLEGI ÉS JÖVŐBELI 

ADATOK 

1.1 Tevékenységi terület 

Bulgária: 

A nevelőszülői szakma magában foglalja a szociális szakmák 

munkatevékenységének minden jellemzőjét. Természete miatt a szakintézmények 

nevelői szakmájával rokon, mert egy olyan gondozásról van szó, amelyet teljes 

időben biztosítanak azon gyermek számára, akiknek a szülei hosszú távon 

nehézségekkel néznek szembe, és akik így nem tudnak eleget tenni a szülői 

feladatuknak. 

A szakintézményeknél dolgozó nevelői szakmával összevetve a lényeges különbség 

a helyszínben rejlik, ahol ezt a szakmát gyakorolják : a nevelőszülői gondozás a 

nevelőszülő családjának otthonában történik ; ugyanakkor a nevelők a 

szakintézményekben dolgoznak. Annak oka, hogy összekeverik a nevelői és a 

nevelőszülői gondozást, a leggyakrabban az a helyszín, ahol ezt a gondozást 

biztosítják. A munkaszerződés hiánya és az önkéntes befogadó szülők bérezésének 

hiánya szintén ezeknek a gondozási típusoknak az összekeveréséhez vezet, illetve 

ahhoz, hogy azonosnak gondolják a gyermek örökbefogadását vagy elhelyezését 

rokonoknál vagy más családtagoknál. 

A nevelőszülői szakma területén a szakember képzés egyik célja a fogalmak 

pontosítása és a gyermekgondozói típusok osztályozása vezet (lásd alábbi táblázat). 

Az örökbefogadás kivételével az összes egyéb gondozási forma olyan gondozási 

forma, amelyet más szinten nyújtanak, mint a vér szerinti szülők. 

Ugyanis ebben az esetben olyan vér szerinti szülőknek nyújtott szolgáltatási 

formákról van szó, akik különböző nehézségekkel néznek szembe, amelyek 

megakadályozzák őket abban, hogy foglalkozzanak a gyermekeikkel. Ezeket a 

szolgáltatásokat úgy is lehet definiálni, mint a szülői gondoskodás helyettesítését 

megadott időn keresztül (néhány órán keresztül bölcsődében vagy óvodában azoknál 

a szülőknél, akik dolgoznak, és akik szerződést kötnek az intézménnyel, hogy joguk 

van beavatkozni a gyermek alapvető szükségleteinek érdekében; vagy akár 

hónapokig vagy évekig tartó elhelyezés abban az esetben, amikor a gyermek 

veszélyeztetett, mivel a szülők szélsőségesen hiányos nevelést nyújtanak). 

401

Jellemzők Örökbefogadó 

szülő 

Jogi- és munkakapcsolat a 

gondozásra vonatkozóan 

Elvégzett munka bérezése 

Azon képzés elvégzése, amely a 

gondozás feltétele 

Befogadó 

szülő 

Nevelő egy 

szakintézményben 

- х/- Х Х 

Nevelő egy 

gyermekintézményben 

- х/- Х Х Х 

х х - - - 

Gondozás típusa Folyamatos Ideiglenes Ideiglenes Ideiglenes Ideiglenes 

Gondozás időtartama heti keretben 

Vér szerinti szülők lehetősége arra, 

hogy eleget tegyenek a gyermek 

alapvető szükségleteinek 

24 óra, 7 nap 

24 óra, 7 

nap 


8 óra ; 


/olyan bölcsődéről vagy 

óvodáról van szó, ahol 24 

órás időtartamra fogadják a 

gyermekeket / 

- - - Х Х 

Gyermekfelügyelet - 

magángyakorlat 

Szerződés a szülőkkel 

A szülőkkel kötött 

megegyezés alapján 

általában megadott 

napi intervallum 

keretében 

402

Gyermek kapcsolata a vér szerinti 

szülőkkel 

Gondozás helye 

- х Х Х Х 

Örökbefogadó 

szülő otthona 

Befogadó 

szülő 

otthona 

Intézmény Intézmény Vér szerinti szülő 

otthona 

Szülői jogok х - - - - 

Örökösödési jogok х - - - - 

403












Románia: 

A 272/2004. Törvény meghatározza azokat a szociális szolgáltatás típusokat, 

amelyek a gyermek szülőtől történő elválasztásának megelőzésére szolgálnak, illetve 

az olyan gyermek speciális védelmét biztosító szolgáltatásokat, akit ideiglenesen 

vagy véglegesen elválasztanak a szülőktől. A következő szolgáltatási típusok jöttek 

létre és működnek: napközbeni felügyelet, családi típusú gondozás vagy 

bentlakásos típusú gondozás. 

A családi típusú gondozás biztosítja a szülőktől ideiglenesen vagy véglegesen 

elválasztott gyermek nevelését és gondozását egy természetes személy vagy egy 

család otthonában (tágabb család, nevelőszülő, más család/személy). 

A hivatásos nevelőszülő a törvény előírásai szerint egy olyan természetes személy, 

aki a magára vállalt tevékenység révén a saját otthonában biztosítja annak a 

gyermeknek harmonikus fejlődéséhez, növekedéséhez és oktatásához szükséges 

gondozást, akit ideiglenesen nála helyeztek el. 

A 679/2003. sz. Kormányrendelet meghatározza a feltételeket a végzettség 

megszerzéséhez, illetve meghatározza a hivatásos nevelőszülői státuszt; 1. cikk: a 

nevelőszülői feladatokat: 

Biztosítani a gyermek növekedését, gondozását/védelmét és oktatását, 

harmonikus fizikai, pszichikai, intellektuális és érzelmi fejlődését, 

Biztosítani a gyermek beilleszkedését abba a családba, amely ugyanúgy 

gondoskodik róla, mint a család többi tagjáról, 

Biztosítani a gyermekek beilleszkedését a társadalmi közösségbe, 

Hozzájárulni a gyermek beilleszkedéséhez a saját vér szerinti családjába vagy 

az örökbefogadó családba, 

Biztosítani a tevékenység folyamatosságát a szabadság ideje alatt is, kivéve a 

törvény által előírt feltételeket, 

Tiszteletben tartani a gyermekkel kapcsolatos információk bizalmas jellegét, 

Részt venni a munkaadó által szervezett képzési programokon, 

Feljegyezni a gyermek életére, egészségére és orvosi gondozására vonatkozó 

fontos eseményeket, illetve az iskolai tevékenységet, a fejlődési folyamatot és a 

teljesítményeket, 

404

Informálni a munkaadót minden olyan változásról, amely a személyi és 

társadalmi helyzetében következett be, és amely befolyásolhatja a szakmai 

tevékenységét, illetve a gyermekkel kapcsolatos változásokról, 

A gyermekkel kapcsolatban: a hivatásos nevelőszülőnek biztosítania kell a 

gondoskodás/védelem, nevelés és kommunikáció feladatát, 

A vér szerinti/örökbefogadói családdal való kapcsolatban: a hivatásos 

nevelőszülőnek biztosítania kell a kommunikációs és információs feladatokat, 

A munkaadóval való kapcsolatban: a hivatásos nevelőszülőnek eleget kell 

tennie a kommunikációs, információs és szakképzési feladatoknak. 

1.2 Intézményi típusok 

Bulgária: 

Foglalkozáshoz közvetlenül kapcsolódó intézmények : 

Szociális gondozási igazgatóság 

Gyermekvédelmi hivatal 

Állami támogatói központ 

Egyéb intézmények 

Óvoda 

Iskola 

Szociális szolgálatok a város kezelésében 

Rehabilitációs és szociális integrálási központok 

Nappali gondozók 



egyházak. 

405

Románia: 

Azok az intézmény típusok, amelyekben a nevelőszülők dolgoznak, az állami 

szociális szolgáltatások közé tartoznak: 

Állami szociális gondozás megyei és helyi szinten, 

Speciális állami szolgáltatások megyei és helyi szinten, 

Állami intézmények, amelyeket megyék hoztak létre a szociális gondozás 

területén. 

Az állami szociális gondozásnak, amelyet helyi szinten szerveznek, az a feladata, 

hogy létrehozza, fenntartsa és fejlessze az alapvető szociális szolgáltatásokat a 

szociális szükségletek függvényében, amelyeket azzal a céllal határoztak meg, hogy 

támogassák a személy szociális társadalmi a saját életkörnyezetében, a családi és 

közösségi környezetében. 

Az állami szociális gondozásnak, amelyet megyei szinten szerveztek meg, az a 

feladata, hogy fejlessze és diverzifikálja a speciális szociális szolgáltatásokat a 

szociális szükségletek függvényében, amelyeket azzal a céllal határoztak meg, hogy 

támogassák a személy társadalmi szerepét, koncentrálva a visszailleszkedésre a 

saját élettérbe, a családi és közösségi környezetbe. 

A magán szociális szolgáltatók az alábbiak lehetnek : 

Szövetségek és alapítványok, vallási csoportok és a civil társadalom egyéb 

szervezeti formái, 

A törvény feltételei szerint engedéllyel rendelkező természetes személy, 

Nemzetközi szövetségek és alapítványok helyi szervezetei, amelyeket a 

hatályos törvények szerint elismertek, 

Nemzetközi szervezetek. 

A szociális szolgáltatást nyújtók csak akkor szervezhetnek és nyújthatnak szociális 

szolgáltatásokat, amikor eleget tesznek a törvény által előírt feltételeknek. A szociális 

szolgáltatók akkreditálási módszerét a Kormány fogadja el a Munkaügyi és Szociális 

Minisztérium ajánlása alapján. 

A kereskedelmi társaságok csak akkor nyújthatnak szociális szolgáltatásokat, ha erre 

a célra hoztak létre alapokat. 

1.3 Szakmai végzettség helye a munkahelyi szervezetben 

Bulgária: 

Jelenleg a nevelőszülőket nem tekintik a jól meghatározott szakmai struktúra szerves 

részének. Az a tény, hogy munkaszerződést írnak alá a « Szociális Gondozási 

Igazgatósággal (DAS), nem elegendő ahhoz, hogy részei legyenek a Szociális 

gondozási intézmény (AAS) szakmai szervezetének, amely a DAS területi 

szervezete. 

A nevelőszülők száma nem jelenik meg az AAS keretein belül dolgozók teljes 

számában. 

406

Az a mód, ahogy a nevelőszülőket figyelembe veszik, elég kifejező. Ugyanis inkább a 

rendszer ügyfeleinek tekintik őket, mint a szociális munkások közé tartozóknak. 


Hivatásos nevelőszülő egy tanácsadói team–mel dolgozik együtt. Munkáját 

szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló szociális 

és gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását. A 

hagyományos nevelőszülő megbízásos jogviszonyhoz hasonló szerződésben 

vállalja, saját gyermekeit is beszámítva legfeljebb négy kiskorú és utógondozási 

ellátásban részesülő fiatal felnőtt ellátását. Az alkalmazás feltétele a kritériumoknak 

való megfelelés, és egy 28-30 órás tanfolyam elvégzése. A hivatásos nevelőszülő a 

jogszabályokban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Saját gyermekeit 

is beszámítva legalább 3, legfeljebb 7 gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását 

biztosítja. A speciális hivatásos nevelőszülő alkalmas a nála elhelyezett súlyos 

pszichés, vagy diszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, 


visszakerülésének elősegítésére. A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői 

tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, 

illetve biztosítja szakmai ellenőrzését. 

Románia: 

Azokat a szakmákat, amelyek a szociális munkára vonatkoznak, az alábbiakban 

mutatjuk be a tanulmányi szint szerint : 

Felsőfokú tanulmányok (BAC +): 

- Szociális gondozó : elhanyagolás, gondozás hiánya, bántalmazás 

- Szociális gondozó : örökbefogadás 

- Szociális gondozó: elhagyás megelőzése és reintegráció 

Középfokú tanulmányok (BAC) : 

- Középszintű szociális gondozó 

- Szociális-nevelői animátor 

Képesítő bizonyítvány (BAC -2) : 

- Otthoni segítségnyújtás idős személyek és gyermekek esetén 

- Szociális munkás 


Azok a szakmák, amelyek szükségesek a nevelőszülői szektor tevékenységéhez: 

hivatásos nevelőszülők szociális gondozói; 

annak a gyermeknek a szociális gondozói, akit a hivatásos nevelőszülőnél 

helyeznek el; 

hivatásos nevelőszülők; 

407

1.4 Foglalkozás előrelátható fejlődése 

Bulgária: 

A nevelőszülők toborzása jogi szempontból lehetséges, de annak lehetősége, hogy 

biztosítsák a pénzügyi eszközöket a munkabér kifizetésére, illetve a költségek 

megtérítésére, nem biztosított. Ha ezek a nehézségek megoldásra kerülnek, a 

nevelőszülők a szociális dolgozók közé tartozhatnak. 












Románia: 

A projekt elsődlegesen szabályozza a családban történő nevelési szolgáltatásokat 

azoknál a gyermekeknél, akiket ideiglenesen vagy véglegesen elválasztottak a 

szüleiktől: tágabb családban történő elhelyezés, gyermek szociális hálójához tartozó 

személynél vagy családnál történő elhelyezés, gondozónál vagy gondozó családnál 

történő elhelyezés vagy nevelőszülői elhelyezés. 

A projekt normatív rendelkezése elsőbbséget biztosít ezeknek az intézkedéseknek 

abban az értelemben, hogy az elhelyezés elsősorban a tágabb családban történik, és 

csak akkor helyezik el a gyermeket egy szociális hálóhoz tartozó személynél vagy 

családban, ha ez nem lehetséges; ezt követi sorrendben egy olyan gondozó 

családban vagy személynél történő elhelyezés, akik igazolják a törvény által előírt 

feltételeknek való megfelelést. 

A „gyermek szociális hálójához tartozó személy vagy család” és a „gondozó személy 

vagy család” új elemek, egyszerre képviselik a „másik család/személy” fogalmának 

egy részét vagy egy árnyalatát”, amelyről a gyermek jogainak védelméről és 

előmozdításáról szóló 272/2004. sz. Törvény rendelkezik. 

A bővebb család és a gyermek szociális hálójához tartozó személy vagy család - 

egyéb rokonok, hozzátartozók vagy barátok - prioritása, akikhez a gyermek 

érzelmileg kapcsolódik, szükségként jelenik meg a gyermek identitásának 

megőrzésében, a gyermek nevelésének biztosításában egy olyan környezetben, 

amely ismert számára. További célja, hogy a lehető legjobban csökkentse a sokkot, 

amelyet a szüleitől történő elválasztás okozott. 

408

Ami a nevelőszülőket illeti, bevezetésre kerültek részletes és egyértelmű 

rendelkezések, amelyek azon személ készségeinek fejlesztésére vonatkoznak, aki 

nevelőszülővé szeretne válni. Ezek a rendelkezések magukba foglalják a 

nevelőszülők képzését, a jövedelmet és a végzettség kiadását. Kötelező a 

meghatározott próbaidő, hogy megnézzék, hogy az elhelyezett gyermek párt alkot-e 

a nevelőszülővel. 

Ami a nevelőszülő egyéni munkaszerződését illeti, a változtatások arra szolgálnak, 

hogy megszüntessék az eltéréseket, melyek a Munka Törvénykönyvében foglalt 

rendelkezésekkel állnak fenn. Az egyéni munkaszerződést határozatlan időre és nem 

három éves időtartamra kötik, mint ahogy eddig történt. A nevelőszülők részére 

elismert jogok a következők: fizetett szabadságra való jog – maximum 35 nap 

évente, pihenő szolgáltatásokra való jog a fizetett szabadság idejére, táppénzre való 

jog, illetve a személyes vagy szakmai életében bekövetkezett kivételes események 

esetére vonatkozó szabadság joga; ezekben az esetekben a gyermekek elhelyezése 

egy helyettes nevelőszülőnél történik vagy gyermekotthon típusú központban. A bér 

mellé, azoknak a feladatoknak a komplexitásának függvényében, amelyeket a 

nevelőszülők nyújtanak, bizonyos kiegészítőket biztosítanak a tevékenység 

folytonosságára, stb. 

A speciálisan szabályozott kötelezettségeken túl, amelyek a gyermek oktatására és 

fejlődésére vonatkoznak, a nevelőszülő kötelezettsége értesíteni maximum 24 órán 

belül a szociális támogatói és gyermekvédelmi szolgálat igazgatóságát, amely a 

munkája felügyeletét végzi el, minden olyan változásról, amelyek személyi, családi 

és szociális helyzetében következtek be, és amelyek befolyásolhatják a szakmai 

tevékenységet; ugyanakkor évente részt kell vennie a munkaadók által szervezett 

szakai továbbképzéseken. 

Egy másik új elemet a 250 lejes juttatás alkotja, arra az időtartamra, amikor egy 

családnál vagy egy személynél vagy nevelőszülőnél kerül elhelyezésre. Ez a 

támogatás biztosítja a gyermek szükségleteinek megfelelőbb lefedését. Ennek a 

támogatásnak a bevezetését azok a javaslatok alapján valósították meg, amelyeket a 

Szociális támogatási ügynökségek és Gyermekvédelmi Főigazgatóságok keretében 

dolgozó igazgatóktól érkeztek, illetve a Speciális Szociális Szolgálatok vezetőitől, 

akik a Szociális és a Gyermekvédelem Ügynökség területén dolgoznak. Az 

elhelyezési támogatás kifizetése a befogadó család képviselőjének vagy befogadó 

személynek vagy nevelőszülőnek történik, és ez a támogatás helyettesíti a bonyolult 

és nehézkes eljárást az előlegként kifizetett költségek utólagos megtérítésére 

vonatkozóan. 

Ugyanakkor szankciók is bevezetésre kerültek abban az esetben, ha a nevelőszülők 

és a szociális támogatási és gyermekvédelmi főigazgatóságok alkalmazottai nem 

tesznek eleget a határozatban foglalt kötelezettségeiknek. 

409

2. Szakmai tevékenységek és feladatok bemutatása 

2.1. Tevékenységek és feladatok listája 

A1 

A2 

A3 

A4 

A5 

A6 

GYERMEK BEFOGADÁSA 

(alapvető szükségletek 

felmérése) 

GYERMEK 

BEILLESZKEDÉSE 

(érkezése a befogadó 

családba) 

GYERMEK 

OKTATÁSÁNAK 

FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE 

GYERMEK KÍSÉRÉSE A 

SZÜLŐKKEL VALÓ 

KAPCSOLATOKBAN 

(biológiai szülőkkel) 

CSAPATMUNKA 

SZAKMAI KÉSZSÉGEK 

FEJLESZTÉSE 

A1.T1 Megválaszolni a gyermek fizikai szükségleteit 

A1.T2 Megválaszolni a gyermek pszichikai szükségleteit 

A1.T3 Megválaszolni a gondozással és biztonsággal 

kapcsolatos szükségleteket 

A2.T1 Azonosítani a beilleszkedési módokat 

A2.T2 Előkészíteni és irányítani a befogadó család 

minden egyes tagjának feladatát és helyét 

Lehetővé tenni a befogadott gyermek számára, 

A2.T3 hogy megtalálja a biztonságos pontokat és a 

helyét a befogadó családban 

A3.T1 Azonosítani a gyermek fejlődésének jellemzőit 

Átkísérni a kamaszkorba 

A3.T2 

Elősegíteni a gyermek és a kamasz önállóságát 

A3.T3 

és szocializációját 

A3.T4 Felügyelni és segíteni a tanulást az iskolai 

keretek között 

A3.T5 Kísérni a gyermeket és a kamaszt a társadalmi 

és/vagy szakmai beilleszkedés folyamán 

A3.T6 Felkészíteni és végigkísérni a gyermeket vagy a 

kamaszt a nevelőcsaládtól való elválás során 

A3.T7 Kezelni a sürgős és a válsághelyzeteket 

A4.T1 Részt venni a gyermek kapcsolatainak 

megtartásában és/vagy kialakításában a saját 

családjával (szülők, testvérek) 

A4.T2 Segíteni a gyermeknek megérteni a speciális 

helyzetét, hogy két családban nevelődik fel 

A5.T1 Részt venni az elhelyezés értékelésében és a 

gyermek szükségleteinek értékelésében a 

pluridiszciplináris csapat megbeszélésein 

A5.T2 Részt venni a gyermek személyre szabott 

tervének elkészítésében, a szülői hatalom 

tiszteletben tartásával 

A6.T1 Kommunikálni 

A6.T2 Eligazodni az intézményi és jogi rendszerben (a 

saját országban) 

A6.T3 Elfogadni a hivatásos létet 

410

2.2 Szakmai feladatok leírása 

A1 szakmai tevékenység: GYERMEK BEFOGADÁSA 

(alapvető szükségletek felmérése) 

A1T1 feladat: Megválaszolni a gyermek fizikai szükségleteit 


1. művelet: mobilizálni az 

anyagi erőforrásokat a gyermek 

vagy a kamasz befogadására 

(megfelelő élettér kialakítása a 

személy és intim szférája 

betartásával) 

2. művelet : adaptálni az 

életteret, az életritmust a gyermek 

vagy a kamasz korához és 

fejlettségéhez 

3. művelet : felkínálni egy 

megfelelő (táplálkozási és testi) 

higiéniát, figyelembe véve a 

gyermek személyiségét és 

magánszféráját 

3. művelet : elősegíteni 

kapcsolatok kialakítását, a 

befogadott gyermek, kamasz 

szükségletei szerint 

Mobilizálni az anyagi és emberi 

erőforrásokat a gyermek 

befogadásához, a gyermek 

szükségletei, fejlettsége és 

élettörténete függvényében. 

Adaptálni az életteret, az 

életritmust és a higiéniát a gyermek 

fejlettségéhez, figyelembe véve a 

személyiségét és a 

magánszféráját.. 

Megőrizni a gyermek vér szerinti 

családjának képét, elsősorban 

azáltal, hogy beszélnek neki róla, 

illetve a gyermeket beszéltetik a 

családról. 

- Pénzügyi források hiánya a 

megfelelő fogadás biztosításához 

- Nem megfelelő a gyermek számára 

fenntartott hely a befogadó család 

otthonában 

- Nem megfelelő a hely 

megszervezése a befogadó család 

otthonában (fogyatékos gyermek 

gondozása) 

- Hiányoznak az eszközök, hogy 

megfelelő anyagokkal rendelkezzenek 

A1T2 feladat : Megválaszolni a gyermek pszichikai szükségleteit 


1. művelet : Felajánlani a Elősegíteni a kapcsolatok 

- Negatív ítélet a családban 

gyermek számára a meghallgatást, kialakítását a gyermek szükségletei 

a beszéd, az érzelmek 

szerint. 

- Kulturális különbség a befogadó és a 

megosztásának lehetőségét 

Biztosítani a gyermek számára, 

vér szerinti család között 

2. művelet : megőrizni a vér hogy kifejezze az érzelmeit és a - Lehetséges rivalizálás a befogadó és 

szerinti család képét (oly módon, gondolatait a helyzettel 

a vér szerinti család között 

hogy a gyermek beszél vagy a kapcsolatban. 

gyermeknek beszélnek a saját 

- Befogadó család alkalmatlan arra, 

családjáról) 

hogy megfelelő módon kommunikáljon 

a gyermekkel (nevelési szokások, 

kommunikációs hiányosságok) 

2. művelet : biztosítani az 

elsősegélyt baleset esetén 

3. művelet : nem diszkriminatív 

kezelést kínálni a család többi 

tagjához képest, figyelembe véve 

minden egyes családtag helyét 

- Gyermek beilleszkedési problémája, 

amely a korához vagy az intellektuális 

készségeihez kötődnek 

A1T3 feladat: Megválaszolni a gondozással és biztonsággal kapcsolatos szükségleteket 


- 1. művelet : Részt venni a Figyelembe venni a gyermek - Befogadó család lakhelye távol van, 

kockázatok megelőzésében 

elsődleges gondozási 

messze az orvosi ellátástól, a 

(adaptálni a tevékenységekhez, a 

gyermek korához és a látogatott 

szükségleteit. 

sürgősségi ellátástól… 

helyekhez) 

Hatékony módon reagálni a sürgős 

helyzetekben. 

- Folyóvíz hiánya egyes településeken 

Azonosítani és felügyelni a 

gyermek helyét a befogadó 

családban az elhelyezés teljes 

időtartama alatt, illetve a saját 

család minden egyes tagjának 

helyét. 

411


A2 szakmai tevékenység: GYERMEK BEILLESZKEDÉSE 

(érkezése a befogadó családba) 

A2T1 feladat: Azonosítani a beilleszkedési módokat 

Várt eredmények Kritikus pontok 

1. művelet : megismerni a 

gyermek tulajdonságait 

(élettörténete, jora, fizikai és 

pszichológiai egészségügyi állapota, 

...) 


gyermek vagy a kamasz 

gondozására vonatkozó 

rendeleteket (egészségügy, oktatás 

területén), és a szakembereket, akik 

támogatnak 

Meghatározni a gyermek 

nehézségeit, és figyelembe venni 

azokat. 

- Befogadott gyermek viselkedéséhez 

és személyiségéhez kapcsolódó 

problémák (félénkség, agresszivitás, 

elszigetelődés, stb. a gyermek 

részéről) 

- Befogadó helyzet valósága nagyon 

távol áll az elvárásoktól és a képtől, 

amely kialakult a befogadó családban 

ezzel a tevékenységgel kapcsolatban 

A2T2 feladat: Előkészíteni és irányítani a befogadó család minden egyes tagjának feladatát és helyét 


1. művelet : előkészíteni a Kezelni a hatalmi konfliktusokat, és - Előítéletek 

különböző családtagokat a gyermek a konfliktusokat a gyermek és a 

vagy a kamasz befogadására befogadó család tagjai között. - Diszkromináció 

2. művelet : nem diszkriminatív 

viselkedést ajánlani a többi 

családtaghoz viszonyítva 

3. művelet : biztosítani és 

figyelemmel kísérni mindenki 

szerepét a tevékenységek, az idő, a 

hely felosztásának elfogadásában, 

és felajánlani a konfliktuskezelést 

- Régi nevelési módszerek fennállása 

(hierarchia és szerepek a családban) 

A2T3 feladat: Lehetővé tenni a befogadott gyermek számára, hogy megtalálja a biztonságos pontokat és a 

helyét a befogadó családban 


1. művelet : meghatározni és 

felügyelni a befogadott gyermek 

vagy kamasz helyét a családban, a 

befogadás teljes időtartamában, 

segítséget kérni a pluridiszciplináris 

csapattól 

2. művelet : bizalmi kapcsolatot 

kialakítani, lehetővé téve a gyermek 

számára, hogy kifejezze az 

érzelmeit és a gondolatait a 

helyzettel kapcsolatban, elmondja a 

véleményét 

3. művelet : meghatározni 

kettős kötődés kihívásait (két 

nevelési modell, két család...) 

Segíteni a gyermeket a befogadó 

családba való beilleszkedésben 

(meghallgatni, elősegíteni a 

párbeszédet). 

- A gyermek befogadását nem 

készítették elő megfelelően a 

befogadó család tagjai 

- Rivalizálás és féltékenység lép fel a 

befogadott gyermek és a befogadó 

család gyermekei között 

- Lehetséges ellenállás a befogadás 

különböző főszereplői részéről 

412

A3 szakmai tevékenység: GYERMEK OKTATÁSÁNAK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE 

A3T1 feladat: Azonosítani a gyermek fejlődésének jellemzőit 


1. művelet : felajánlani a 

gyermeknek egy nevelési modellt , a 

személyes projektjéhez 

kapcsolódóan, és ezt adaptálni a 

családtörténetéhez, a kultúrájához 

és a fejlettségi szintjéhez 

2. művelet : figyelni a kapcsolati 

és érzelmi aspektusokra a gyermek 

gondozásában 


gyermek pszichológiai-érzelmi 

fejlettségének különböző szakaszait 

és a fejlődési zavarokat 

3. művelet : megismerni és 

odafigyelni azokra az eseményekre, 

amelyek veszélyekhez vagy 

bűnözéshez vezethetnek 

(megismerni a megelőzéssel és 

gondozással foglalkozó 

szervezeteket) 

Felajánlani a gyermeknek egy 

nevelési modellt , a személyes 

projektjéhez kapcsolódóan, és ezt 

adaptálni a családtörténetéhez, a 

kultúrájához és a fejlettségi 

szintjéhez. 


hogy kifejezze az elvárásait és a 

személyes terveit. 

- Hiányzik a külső vélemények (más 

szakemberek) figyelembe vétele a 

befogadó szülők részéről 

- Gyermek szélsőséges ellenőrzése 

- Konfliktus az eredeti nevelés és az új 

igények között 

- Gyermek vagy kamasz rossz 

szokásainak legyőzése 


A3T2 feladat: Átkísérni a kamaszkorba 


1. művelet : megismerni a Gyermeket aktívan meghallgatni. - Kamaszok ellenséges viselkedése a 

kamaszkor jellemzőit és különböző 

befogadó szülőkkel szemben 

szakaszait 

Felismerni a gyermek érzelmeit, 

még akkor is, amikor nem képes - Befogadó szülők zavara bizonyos 

2. művelet : lehetővé tenni a azokat kifejezni. 

témákkal kapcsolatban (szexualitás, 

kamasz számára, hogy kifejezze az 

elvárásait és a személyes terveit, 

felajánlani a segítságet és 

meghatározva a korlátokat 

drog, tabu témák...) 

A3T3 feladat: Elősegíteni a gyermek és a kamasz önállóságát és szocializációját 


1. művelet : átadni az értékeket, Végigkísérni a gyermeket az - Kulturális, szociális és etnikai 

a normákat és a társadalmi 

életszabályok elsajátítása folyamán jellemzők nem ismerete 

szabályokat 

a társadalomban. 

- Erőteljes különbség a kulturális 

értékek és a hagyományok között 


szülők és szerepét és más felnőttek 

helyét a gyermek 

személyazonosságának 

szerkezetében 

3. művelet : Felelősséget 

kialakítani a gyermekben azáltal, 

hogy bevonják a család mindennapi 

tevékenységeibe 

Felelősséget kialakítani a 

gyermekben azáltal, hogy bevonják 

a mindennapi tevékenységekbe. 

- Intézmények és olyan helyek hiánya, 

amelyek megkönnyítik a gyermek 

etnikai és vallási identitásának 

megőrzését 

A3T4 feladat: Felügyelni és segíteni a tanulást az iskolai keretek között 


1. művelet : Kísérni a 

Felmérni a gyermek szükségleteit a - A befogadó család alacsony iskolai 

gyermeket vagy a kamaszt az tanulás területén, és biztosítani az végzettsége nem biztosítja a 

iskolai tevékenységben, kapcsolatba eszközöket számára, hogy 

megfelelő segítséget 

lépni a tanárokkal és részt venni a megismerje az eszközöket és a 

szülői értekezleteken) 

forrásokat, amelyek segítik a - Gyermek alacsony iskolai 

2. művelet : támogatni az 

tanulásban. 

teljesítménye 

oktatási szabályokat a feladatok Támogatni a gyermeket a 

- Nehéz néhány technológiához 

413

támogatásával és az iskolai 

tevékenységekben való részvétellel 

szakmaválasztás folyamán hozzáférni az elszigetelt 

közösségekben 

- Iskolarendszer és tanárok túlzott 

tisztelete vagy teljes figyelmen kívül 

hagyása 

A3T5 feladat: Kísérni a gyermeket és a kamaszt a társadalmi és/vagy szakmai beilleszkedés folyamán 


1. művelet : megszervezni a 

kamasszal az iskolán kívüli 

tevékenységeket, a kulturális 

tevékenységeket és a szabadidőt, 

stimulálni a készségeket ezeken a 

területeken. 

2. művelet : támogatni a 

kamaszt a választásokban és a 

szakmai tervekben, részt venni az 

iskolai és pályaválasztási 

tanácsadásokon 

3. művelet : támogatni és 

fenntartani a kamasz kapcsolatait a 

barátaiva, és ösztönözni új 

kapcsolatok fel (bátorítani 

szabadidős és 

sporttevékenységekre 


hogy beilleszkedjen egy adott 

társasági közösségbe a kora 

függvényében. 

Segíteni a gyermeket az önállóság 

kialakításában. 

- A befogadó család lakhelyén az 

infrastruktúra nem megfelelő (nincs 

lehetőség sport és kulturális 

tevékenységekre)) 

- Ezeknek a tevékenységeknek a 

költsége magas 

- Gyermek viselkedése inaktív 

A3T6 feladat: Felkészíteni és végigkísérni a gyermeket vagy a kamaszt a nevelőcsaládtól való elválás során 


1. művelet : megismerni a Előkészíteni a gyermeket a 

- Kötődés fogalmának nem megértése 

kötődés és elválás fogalmát azzal a nevelőszülőtől való jövőbeli 

céllal, hogy egy „elég jó” befogadási elvárásra. 

- Aggodalom a gyermek részéről a 

és kísérési” keretet kínáljon, 

jövőbeli változásokkal kapcsolatban 

lehetővé téve a gyermek és a Elkísérni a gyermeket ennek az 

kamasz a biztonság, az érzelmi elválásnak az elfogadásában. - Befogadó szülő érzelmeinek 

stabilitás és a pszichológiai stabilitás 

érzelmének kialakulását 

kezelésének nehézsége 

- Helyzet különlegességének 

2. művelet : beszélni a 

kezelése, amikor a gyermek vagy a 

gyermekkel vagy a kamasszal a 

kamasz visszatér a vér szerinti 

befogadásról, felajánlani a 

meghallgatást és a párbeszédet 

ezzel kapcsolatban 

családjához 


A3T7 feladat: Kezelni a sürgős és a válsághelyzeteket 


1. művelet : objektív módon Kezelni a válságos helyzeteket, és - Nehéz nyíltan felismerni a saját 

kifejezni a befogadó család tagjai és szükség esetén a támogató korlátokat és a segítség szükségletét = 

a befogadott gyermek vagy kamasz csapathoz fordulni. 

lehetséges zavar a nevelőszülő 

közötti interakciókat, figyelembe 

részéről, segítségkérés és 

véve mindenki szavát és érdekét 

2. művelet : felkérni a 

alkalmatlanság érzete miatt (nem érzi 

magát megfelelően felkészültnek) 

pluridiszciplináris csapat tagjait a 

- Nem megfelelő reagálás a 

segítségre 

veszélyhelyzetben vagy sürgős 

helyzetben a nevelőszülő részéről 

- Nehézségek alábecslése (nem 

veszik észre a sürgős helyzeteket) 

414

A4 szakmai tevékenység: GYERMEK KÍSÉRÉSE A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATOKBAN (biológiai 

szülőkkel) 

A4T1 feladat: Részt venni a gyermek kapcsolatainak megtartásában és/vagy kialakításában a saját 

családjával (szülők, testvérek) 


1. művelet : figyelembe venni a 

befogadott gyermek társadalmi és 

kulturális világát, előítéletek nélkül 

2. művelet : biztosítani a szülők 

valódi és/vagy szimbolikus helyének 

megtartását (hivatkozással azokra a 

szülőkre, akik megosztják velük a 

mindennapi élet elemeit) 

Kísérni a gyermeket a vér szerinti 

családdal való kapcsolat 

kialakításában. 

Segíteni a gyermek és a vér 

szerinti család közötti kapcsolatok 

fenntartását. 

- Kapcsolat fenntartásával kapcsolatos 

nehézségek : 

- Információhiány vagy kevés 

információ a családról 

- Család negatív megítélése 

- Találkozás magas költségei 

- Gyermek családjának elutasítása 

- Különbség a befogadó család és a 

vér szerinti család kultúrája között 

- Szülők földrajzi távolsága 

- Elhelyezés oka: bántalmazás 

A4T2 feladat: Segíteni a gyermeknek megérteni a speciális helyzetét, hogy két családban nevelődik fel 


1. művelet : figyelembe venni a Eleget tenni a befogadott gyermek - Bizalom elvesztése a felnőttben 

gyermek kísérése folyamán az specifikus szükségleteinek. 

elhelyezéshez kapcsolódó 

- Gyermek elutasítja vagy nem képes 

problémákat (szenvedés, 

megosztás, lojalitás, kötődés és 

kifejezni az érzelmeit 

identitás kérdései) 

- Introvertált vagy gátlásos 

személyiség (traumák megélésének 

következménye) 

2. művelet : figyelembe venni a 

gyermek vagy a kamasz érzelmeit a 

helyzetére vonatkozóan, és segíteni 

őt abban, hogy kifejezze az 

érzelmeit 

415

A5 szakmai tevékenység: CSAPATMUNKA 

A5T1 feladat: Részt venni az elhelyezés értékelésében és a gyermek szükségleteinek értékelésében a 

pluridiszciplináris csapat megbeszélésein 


1. művelet: kísérni a gyermeket Megfigyelni a gyermek fejlődését. - Elhelyezéshez szükséges költségek 

a csapat más tagjaival való 

magasak 

kapcsolatban 

Informálni a kollégákat a megfigyelt 

fejlődésről. 

- Gyermekre vonatkozó 

adminisztrációs dokumentumok 

kezelése (korlátozások kezelése) 

2. művelet : részt venni a 

csapat megbeszélésein, változtatni 

a gyermek agy a kamasz életének 

mindennapjain 

- A csoport különböző tagjainak 

szerepeinek és feladatainak 

keveredése 

A5T2 feladat: Részt venni a gyermek személyre szabott tervének elkészítésében, a szülői hatalom 

tiszteletben tartásával 


1. művelet : részt venni a Alkalmazni a titoktartás szabályait. - Folyamatosság hiánya a gyermek 

gyermek projektkének 

projektjében az elejétől kezdődően 

kidolgozásában és értékelésében Meghallgatni és tanácsolat adni. 

- Védelmi intézkedések gyakori 

változása 

2. művelet : meghatározni és 

tiszteletben tartani minden 

szakember helyét, feladatát és 

felelősségét, és képesnek lenni 

elhelyezkedni a többi szereplő 

között 

3. művelet : Alkalmazni a 

titoktartás szabályait 

- Adminisztrációs nehézségek és 

időhiány 

- Törvénykezési hiányosságok a 

gyermekvédelem területén 

- Gyermekek jogainak ismerete 

416

3. művelet : megfelelő szakmai 

kommunikációt adaptálni a szakma 

gyakorlása folyamán a különböző 

szereplőkkel szemben 

A6 szakmai tevékenység: SZAKMAI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE 


A6T1 feladat: Kommunikálni 


1. művelet : megismerni a Folyamatosan és szakszerűen - Megfelelő kommunikációs készség 

kommunikáció alapjait (adó/vevő 

ábra, visszacsatolás, különböző 

kifejezni a gondolatokat. 

(diplomácia, nyugalom, türelem) 

kommunikációs típusok...) 

Kommunikációt adaptálni a 

- Nem elég az idő a szakemberek 

szolgálat által meghatározott találkozására. 

2. művelet : meghatározni a jó szabályok függvényében, a 

kommunikáció korlátait és 

szakmai titoktartás betartásával. - Minden egyes szereplő feladatának 

helyrehozni azokat 

és szerepének megfelelő ismeretének 

szüksége 

2. művelet : ismerni a 

nevelőszülő státuszát 

- Szakmai megközelítések és 

készségek megkérdőjelezése 

A6T2 feladat: Eligazodni az intézményi és jogi rendszerben (a saját országban) 


1. művelet : megismerni a Tájékozódni a szociális védelem - Nem elégséges a nevelőszülők 

törvénykezési és szabályozási rendszerében és megismerni a képzése, nem biztosítja a megfelelő 

keretet az alábbi területeken: család 

jogai, gyermek jogai, 

különböző intézményeket. 

elméleti ismeretek elsajátítását 

gyermekvédelem jogai 

- Anyagi problémák az információk 

megszerzésében 

A6T3 feladat: Elfogadni a hivatásos létet 

- Szakmai megközelítés a befogadó 

család részéről (megismerni a 

szerepeket és a feladatok 

célkitűzéseit) 


1. művelet : fejleszteni a 

szakmai értékeket: nem megítélés, 

előítélet- mentesség fogalmai, 

objektív megközelítés 

2. művelet : fejleszteni a 

megfelelő szakmai távolságtartás 

készségét (nem szabad hagyni, 

hogy elragadják az érzelmek, tudni 

kilépni) 

3. művelet : részt venni szakmai 

képzéseken és tapasztalatcseréken 

Felmérni a saját szakmai 

szükségletet. 

Nevelőszülő személyéhez kapcsolódó 

nehézségek : 

- személyes történet (élettörténet) 

- kiégés kockázata 

- lelki nyitottság 

- pénzügyi és szervezeti problémák a 

képzések megvalósításában és a 

gyakorlat elemzésében 

417

ÖSSZEFOGLALÁS 

Bulgária: 

Nehézségek: még mindig hiányzik a szakképesítés pontos meghatározása és 

szükségessége a gyermeknevelésben. 

Előrelépések: A projekt nyomán egy adaptált képzési programot fognak kidolgozni, 

amely a kompetenciákra épül. 

Perspektívák: operacionális program kidolgozása a humánerőforrás fejlesztéssel 

kapcsolatban, amely jelentős jogi, szervezeti és strukturális változtatásokat von maga 

után. 


Fellépő nehézségek: Jogi szabályozás és a szakmai protokoll gyakran életidegen 

helyzeteket eredményez. A nevelőszülői család nem kap megfelelő és folyamatos 

mentálhigiénés támogatást. A nevelőszülő család nyitott terepként kell működjön, 

ami károsan hat az intimitásra. A nevelőszülők alapvégzettsége megnehezíti a 

szükséges ismeretek befogadását. A társadalom előítéletes a nevelőszülőkkel 

szemben - megélhetési nevelőszülőség. A nevelés egyik fontos alapköve a nevelő 

személyisége, erre vonatkozó szűrő a képzési rendszerben nem létezik. 

Elvégzett előrelépések: Kompetensebb, felkészültebb, mentálisan megerősített 


Előírt oktatás: legalább tíz osztály, nevelőszülői képzés, legalább két év 

nevelőszülői tevékenység 

Perspektívák: A nevelőszülői tevékenység a képzés hatására hatékonyabbá válik, 

ezáltal felgyorsul a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekek tartós 

sorsrendezésének folyamata, vérszerinti családba történő hazagondozással, vagy 

örökbeadással. A különleges és speciális szükségletű gyermekek a gondozásáranevelésére 

felkészített különleges és speciális hivatásos nevelőszülőkhöz kerülnek 

kihelyezésre. 

Románia: 

A nevelőszülői feladatprofil kidolgozása nyomán lehetővé vált a francia tapasztalat 

integrálása a nevelőszülők Romániában már létező képzésének sajátosságai közé. 

Mégha Romániában létezik is nevelőszülői szakma és ennek egy feladatprofilja, 

amely meghatározza a feladatokat és a kompetenciákat a szakmával kapcsolatban, 

a francia tapasztalatnak és a tevékenységeknek az integrációja alapul szolgál arra, 

hogy kiegészítsük a meglévő kompetencia tárunkat, olyan kompetenciákkal amelyek 

nélkülözhetetlenek a nevelőszülők számára, hogy a hivatásukat gyakorolják. 

418

A munka amelyet az AFUE projekt keretében végeztünk, nyilvánvalóvá tette, hogy a 

nevelőszülői szakma erősen kötődik a tevékenységi területhez, és a 

gyermekvédelem törvényi szabályozásának a fejlődéséhez, de még inkább a 

szociális szolgáltatások változásához. 

Ez a feladatprofil a következő szükségletekre adja meg a választ: 

foglalkozás és a szakképesítés elismerése 

az Európai Unió keretein belül közös standardok kidolgozása, amely értékelni 

fogja a javasolt szolgáltatásokat és lehetővé teszi a szakemberek magas 

képzetségének a fenntartását. Ez által a szakembereknek ez a kategóriája 

versenyképes lesz az európai munkapiacon 

tájékozódás a szociális szolgáltatás kínálatának sokfélesége felé 

a szakma anyagi elismerésének fejlesztése következtében vonzóbbá válhat a 

szakma 

A kompetenciák fogalma alapján, a nevelőszülőnek tudnia kell: 

válaszolni a gyermekvédelmi törvényi szabályozás új követelményeire 

a munkaerőpiac feltételeihez alkalmazkodni, és használni a rendelkezésre álló 

lehetőségeket 

használni az új eljárásokat, technológiákat és modern felszereléseket 

A kompetenciák meghatározhatók, a nélkülözhetetlen tudások pedig levezethetők a 

feladatprofilból. A feladatprofil fontos közvetítő szerepet játszik a képzési eszközök 

és a koncepció kidolgozásában érdekelt partnerek között. 

A szakmai közegben a feladatprofil természetesen hasznosítható a mindennapi 

munka során, mint ez emberi erőforrás menedzsment eszköze, az alkalmazottak 

kompetenciáinak fejlesztése érdekében. 

Hasznos információ forrás minden szakmai és tájékoztató szervezet számára. 

BIBLIOGRÁFIA 

Bulgária: 

Gyermekvédelmi törvény 

Szakképzési és szakmai képesítési törvény 

A szakmák és beosztások országos osztályozási rendszere 

Befogadó családnak jelentkezés feltételeire és engedélyezésére, a befogadó családok 

kiválasztására és elismerésére, valamint a náluk elhelyezett gyermek befogadására vonatkozó 

szabályozás, 2007 

A szakoktatási és szakképzési ügynökség belső dokumentumai. 






419



eljárásról 














3. sz. 























Budapest 2003 



Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 

















420
















Bp., 2001. 







1996/8., 486–490. old. 






dec. 38-44. o. 























Domszky András – Büki Péter: Gyermekvédelem és gyógypedagógia, avagy különtámogatást igénylők 

a gyermekvédelem rendszerében. Educatio, 2001. 2. sz. 296–311. o. 





Ifjúság, 2003. 5. sz. 22-29. o. 


421









2004. 1. sz. 6-10. o. 


2005. 

























sz. 12-16. o. 




dec. 54-64. o. 


4. sz. 










old. 




2002. dec. 38-44. o. 





422


50-52. o. 








2003. 3. sz. 20-23. o. 



AjÁnlott irodalom: 




szám) 



46-54. o. 


2001. 3. sz. 


2003. február. 34–47. o. 







Ifjúság, 1999. 1. sz. 18-21. o. 







6-7. o. 




Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 




Kibicher Orsolya: A Down-szindrómás gyermekek örökbefogadása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 3. 

sz. 20-23. o. 



o. 





21-27. o. 




423


2004. 3. sz. 30-33. o. 






2003. jún. 48-49. o. 

































Románia: 

Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului, Drepturile Omului în Protecţia 

Copilului - Ghid de Bună Practică, Bucureşti 2005. 

Bendit, René (edt), LINII DIRECTOARE, METODOLOGII ŞI INSTRUMENTE PENTRU O 

ABORDARE ORIENTATĂ SPRE LUMEA REALĂ A SERVICIILOR PENTRU COPIII ÎN 

SITUAŢII DE RISC, DIN PERSPECTIVĂ SOCIALĂ ŞI PEDAGOGICĂ- Manual teoretic şi 

practic pentru factorii decizionali şi personalul din domeniu, elaborat în cadrul 

proiectului „Creşterea calităţii serviciilor destinate copilului care a săvârşit fapte penale 

şi nu răspunde penal”, Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului, Bucureşti 

2009. 

Romániai Foglalkozási Osztályozási Rendszer (COR), Munkaügyi, Családügyi és 

Esélyegyenlőségi Minisztérium, 2007. 

Manual pentru implementarea Legii nr. 272/2004 privind protecţia şi promovarea 

Drepturile Copilului - Bucureşti: Vanemonde, 2006 

Shanti, George; van Oudenhoven, Nico, Actori în îngrijirea familială substitutivă, 

Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului, Bucureşti 2009. 

424

A felnőttek szakképzésére vonatkozó nemzeti törvénykezés 

Az oktatási rendszerben zajló továbbképzésre vonatkozó rendelet (102/1998 sz., a 133/2000 sz. 

törvény módosításaival elfogadva). 

A felnőttképzésre vonatkozó rendelet (129/2000 sz.). 

129/2000 sz. rendelet (a felnőttképzés alapja és referenciája Romániában) 

A 2005-2010-es továbbképzési stratégiára vonatkozó kormányhatározat (875/2005 sz.) 

2004. augusztus 23-i, 4543/468 sz. miniszteri rendelet (mely a formálistól eltérő módon 

megszerzett szakmai kompetenciák értékelési és minősítési eljárásá szabályozza). 

A nem a nemzeti oktatási rendszer keretében megszerzett képesítési – szakmai tapasztalat 

elismertetési – eljárást kezelő Munkaügyi, szociális szolidaritási és családügyi minisztérium 

51/2007 sz. rendelete azon román állampolgárokra vonatkozóan, akik független munkavállalóként 

vagy alkalmazottként kívánják tevékenységüket végezni az Európai Unió egyik tagállamában, 

átültetve a román jogba az 1999/42/EK irányelv 8. cikkét. 

A szakképzési szolgáltatók engedélyezési eljárása 

A felnőttek szakképzésének képesítési metodológiája; 

Azon képesítések jegyzéke, melyekhez képesítési bizonyítvánnyal záruló képzési programok 

szervezhetők; 

A formálistól eltérő módon megszerzett szakmai kompetenciák érvényesítési és elfogadtatási 

eljárása, mely a formális vagy nem formális úton szerzett kompetenciák érvényesítését és 

elfogadását szabályozza. 

Az 53/2003 sz. törvény (Munka Törvénykönyve). 

425

NEVELŐSZÜLŐI SZAKMA KEPZÉSÉNEK 

VIZSGAANYAGÁNAK ÉS 

TANANYAGMODULJAINAK EURÓPAI SZINTÉZISE 

BULGÁRIÁBAN, MAGYARORSZÁGON, ROMANIÁBAN 

Készítette : Greta Nord Isère 

ÉS FRANCIAORSZÁGBAN 

5.2_EU_fr 

426

Ce projet a été financé avec le soutien de la Commission européenne. Cette publication n’engage que son auteur et la Commission 

n’est pas responsable de l’usage qui pourrait être fait des informations qui y sont contenues. 

TARTALOMJEGYZÉK 

ELSŐ FEJEZET : BEVEZETÉS .................................................................................... 428 

1. PROJEKT BEMUTATÁSA .............................................................................................. 428 

1.1 Projekt keretei ................................................................................................... 428 

1.2 Célkitűzések ..................................................................................................... 429 

1.3 Célközönség ..................................................................................................... 429 

1.4 Hatások ............................................................................................................ 430 

1.5 Partnerség és a szerepek felosztása a projektben ........................................... 430 

2. PROJEKT MÓDSZERTANA ........................................................................................... 432 

2.1 Módszertani alapok .......................................................................................... 432 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt vezérfonala ............... 433 

3. A PROJEKT EREDMÉNYEI ........................................................................................... 434 

4. A KÉPZÉSI REFERENCIAPROFILOK (KÉPESÍTÉSEK, KÉPZÉSI MODULOK KÍNÁLATA) EURÓPAI 

SZINTÉZISÉNEK SPECIFIKUS MÓDSZERTANA A NEVELŐSZÜLŐ KÉPZÉSBEN BULGÁRIÁBAN, 

MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN ............................................................................. 435 

4.1 A tanúsítványok kidolgozása során követett célok ........................................... 435 

4.2 Nevelőszülő képzés moduljainak kínálata és az Európai Képzési Keret (EKKR) 

............................................................................................................................... 437 

4.3 Kredit átvitel az Európai Képesítési Rendszerbe .............................................. 438 

MÁSODIK FEJEZET: A VIZSGAANYAG ..................................................................... 441 

1. ALKALMAZOTT ELJÁRÁS A VIZSGAANYAG FELÉPÍTÉSÉRE ............................................... 441 

1.1 Támogatócsoport különböző partnereinek a szerepe ...................................... 441 

1.2 Vizsgaanyag felépítésébe bevont szereplők: .................................................... 442 

1.3 Az intézmények amelyeknél az adatokat begyűjtötték .................................... 444 

1.4 Munka ütemterve ............................................................................................. 445 

2. VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK OPERATÍV MÓDSZERE ...... 446 

2.1 A kompetencia egységek európai képzési megállapodása .............................. 446 

2.2 Nevelőszülői vizsgaegységek összetétele ........................................................ 447 

2.3 Vizsgaanyag táblázat ...................................................................................... 450 

2.4 Az EKKR különböző szintjei ahová a partnerek elhelyezik a nevelőszülői 

szakképesítésüket .................................................................................................. 451 

3. RÉSZ: KOMPETENCIA EGYSÉGEK ÉS KOMPETENCIA MUTATÓK EURÓPAI 

SZINTÉZISE .................................................................................................................. 452 

ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................... 464 

BIBLIOGRÁFIA ............................................................................................................. 466 

427

ELSŐ FEJEZET : BEVEZETÉS 

1. PROJEKT BEMUTATÁSA 

1.1 Projekt keretei 


alapszövegeként, elismeri, hogy a gyermekeknek joguk van a saját családjukban való 

életre. A gyermekek intézetben való elhelyezése csak legvégső megoldásként merülhet 

fel, szükség esetén. Ennek ellenére, bizonyos európai tagállammá vált országokban, a 

gyermekek szociális kirekesztettsége, akár fogyatékosságukból, elhagyottságukból vagy 

szélesebb értelemben érzelmi vagy szociális hiányukból adódóan, intézetben való 

elhelyezésük túlságosan gyakran jelentette az egyetlen javasolt alternatívát. 

Ez a gyakorlat a gazdasági és kulturális nyomás ellenére tovább él. Az Európa Tanács 

2003. március 5-i parlamenti ülése jelentésének előírásai az elhagyott gyermekek 

sorsának javítására vonatkozóan az adott országokat a következőkre kérik fel: 


helyreállítását célzó tevékeny politika kialakítására, az intézményesítéssel szemben 

egyéb megoldások fejlesztésével, melyek a gyermek saját családjához való 

visszatérését, nevelőszülőknél vagy családi otthonokban való elhelyezését, napközi 

otthonok létrehozását helyezik előtérbe 




változásokon ment keresztül, melyek alapjában változtatták meg a lakosság bevételeinek 

eloszlását. Ez a változás azonnal érzékelhető volt egyes lakossági rétegek, és különösen 

a leggyengébbek: serdülő gyermekek és idősek szociális védelmének gyengülésében. 

Bulgáriában az állami hatalmak intézményesítették az elhagyott gyermekek elhelyezési 

gyakorlatát, melynek jelentős hatásai voltak különösen a szakképzett személyzet 

felvételét illetően - számuk jóval az alatti, mely a gyermekek különleges szükségleteinek 

kielégítésére elegendő lenne. A bolgár hatóságok felmérték a helyzet jelentőségét, és 

kijelentették, hogy a gyermekek intézményi rendszerből való kiemelése elsődleges 

kérdés, és a gondozásba vételre vonatkozó alternatív megoldások bevezetése 

szükségessé vált, nevezetesen napközi otthonok létrehozásával. 

Romániában a 60-as években bekövetkező születési arány jelentős visszaesése után, a 

kormány a születések számát növelő politikát vezetett be, lehetővé téve a családok 

számára a gyermek intézetben való elhelyezését állami költségen. (3/1970. törvény az 

elhagyott gyermekek árvaházakban való elhelyezéséről.) A létező törvények 

megreformálását célzó politikai akarat lehetővé tette az elhagyott gyermekek intézetben 

való elhelyezéséről szóló törvény 1997-es eltörlését. 


státusszal ruházza fel a nevelőszülőket: javít a gondozásba vétel minőségén, bővítve a 

képesítés megszerzéséhez szükséges előzetes feltételeket, valamint a kötelező képzés 

428

tananyagát, és biztonságossá teszi e szakemberek státuszát. A törvény teljes egészében 

2007. január 1-jén lépett hatályba. Célja, hogy lehetővé tegye a szakdiploma 

megszerzését azon nevelőszülők számára, akik a szociális és családi ellátás 

törvénykönyvének 421. Törvény 15. cikkében megjelölt kötelező képzést elvégezték. A 

Franciaországban dolgozó 46 800 hivatalos nevelőszülő közel 65 000 gyermeket fogad 

(vagyis átlagban 1,7 gyermek minden befogadó családnál), 10-ből 9 bírósági döntés 

következtében. Az állami nevelőszülő diploma igazolja a szükséges kompetenciákat 

kiskorúak vagy fiatal nagykorúak saját otthonban, a saját családi közösségben való 

állandó befogadásához, a gyermeknek nyújtott szociális segítség vagy bírósági 

gyermekelhelyezés keretében. Az állami nevelőszülő diploma megszerzését előkészítő 

képzés szakmai referenciagyűjteményre épül (a szakma / beavatkozási terület 

meghatározása, funkciók / tevékenységek referenciái valamint kompetenciákra 

vonatkozó referencia gyűjtemény), ami egyszerre adja meg a képzés valamint a 

kompetenciák megszerzését igazoló képesítés rendszerét. 


Az ASSISTANT FAMILIAL – AFUE francia képesítés transzferére irányuló projekt célja 

szakemberek képzése a családba való befogadás területén, 3 országban (Bulgária, 

Magyarország és Románia), a francia „assistant familial” (nevelőszülő) képzés 

módozatainak átültetésével. 



szakértelemmel fognak rendelkezni és jobban tudnak majd kezelni valamennyi felmerülő 

helyzetet. Kapcsolatteremtő készségük és szakértelmük a gyakorlatban a kommunikáció, 

a fogadás és a kíséret gyakorlásával, a különböző helyzetekben és sürgősségi 

esetekben való reagálási képességeik (megfigyelés, elemzés, cselekvés) növelésével, a 

mindennapi élethez kapcsolódó szakmai ismereteik (higiénia, komfort, biztonság, 

rendtartás, táplálkozás…), valamint általános tudományos ismereteik (pszichológia, 

pedagógia) bővülésével kerül megerősítésre. A képzőintézmények megújított, az adott 

országhoz igazított, megfelelő és elismert képzési kínálattal rendelkeznek majd a 4 

európai országban (Bulgária, Románia, Magyarország, Franciaország). 

A projekt ezúton támogatja egy olyan képzési rendszer kidolgozását, mely közös európai 

módszerek beillesztésével segíti a kompetenciák átláthatóságát és elismerését. A projekt 

által kidolgozott eljárás bevezeti a kompetencia alapú képesítés fogalmát a nevelőszülő 

szakmát érintő szakmai tevékenységekre vonatkozóan. 



A három partner országban – Bulgária, Románia és Magyarország – tevékenykedő 

nevelőszülők, akiknek jelentős szakmai fejlődésre van szükségük. 

A képzőintézmények képzési szakemberei, akik gyakorlata országonként különböző, 

és akiknek nem minden esetben áll megfelelő pedagógiai forrás a rendelkezésükre. 


429



körülmények közé kerüljenek és újraalkossák a fejlődésük számára oly fontos társadalmi 

köteléket. 

1.4 Hatások 



hatékonyabbak lesznek, nagyobb szakértelemmel fognak rendelkezni, és jobban tudják 

majd kezelni az összes felmerülő sürgős esetet. 


a foglalkoztatás, a kommunikáció, a fogadás és a kíséret gyakorlatában jelentkező 

kapcsolatteremtő készség és szakértelem 


cselekvés) 

a „segítő” csapat tagjaival való kommunikációs képességek a fizikai és lelki állapotra 

vonatkozóan 



ismeretek 





A képzőintézmények lesznek a direkt felhasználók, figyelembe véve szükségleteiket és 

az ágazatot érintő képzések aktuális hiányát. A munkálatokban részt vevő előíró és 

finanszírozó intézmények minden országban élvezik a kínálatban való részvétel örökös 

lehetőségét. 

A szakképzési kínálatra és a képesítések átláthatóságára tett hatás: a képzőintézmények 

megújult, az adott országhoz igazított, megfelelő és elismert képzési kínálattal 

rendelkeznek majd a 4 európai országban (Bulgária, Románia, Magyarország és 



A projekt céljai, az elérésükért beindított tevékenységek típusai, a támogató partnerek és 

intézmények száma és összetettsége jól felépített szervezést és szigorú irányítást 

igényel. 


A partnerség a négy országban (Bulgária, Franciaország, Magyarország és Románia) 11 

szervezetből áll. Ezek alap-és továbbképzési központok, tanácsadó irodák, egyetemek, 

egyesületek, nemzeti ügynökségek. 

430

A projekt céljai, az elérésükért beindított tevékenységek típusai, az érintett szektorok, a 

felhasználók és a résztvevők sokszínűsége, a támogató partnerek és intézmények 



Erről a partnerek közös gondolkodást követően felállították az alábbi működési rendet: 

„Projektvezető” intézmény kiválasztása, mely a projekt tudományos, adminisztratív és 

pénzügyi promóciójáért és irányításáért felel: P0: Szófiai Egyetem (Bulgária) 


koordinálásáért felelős a projektvezetőt segítő különböző partnerek között: P4: GIP 

FIPAG (Franciaország) 


kívül), amely az általános koordináló szervezetet segíti. Feladata lesz a projekt teljes 

időtartama alatt saját országában a célok megvalósításáért beindított tevékenységek 

koordinálása. P5: GRETA NORD ISERE - Franciaország, P2: SAPI - Bulgária, P10: 

PARTENER Egyesület - Románia, P7: Pécsi Tudományegyetem - Magyarország 


használt metodológiára, a kapott eredményekre vonatkozóan, különösen a kidolgozott 

anyagokat és kiértékelésüket illetően. A választás a GRETA VIVARAIS PROVENCE 

intézményre esett. A projekt teljes időtartama alatt ő tölti be a minőség ellenőr 

szerepét. 




BULGÁRIA: 







(GIPFIPAG) 





ROMÁNIA: 




431



A FRANCIA NEVELŐSZÜLŐ végzettség transzferje több transzfer tapust foglal magába : 



Románia, Magyarország), figyelembe véve a kulturális és egyéb sajátosságokat, hogy 

elérhető legyen az európai politikának megfelelő, a négy európai országban létező 

gyakorlatok harmonizálása. A transzfer magában foglalja a francia tapasztalat 

eredményének, a francia nevelőszülő diplomának rendelkezésre bocsátását a román, 

bolgár és magyar partnerek részére. A román, magyar és bolgár partnerek átvehetik 

ennek a diplomának és részeinek egészét vagy egy részét azon kihívások 

függvényében, amelyekkel szembesülnek, illetve a vonatkozó jogi keretek szerint. A 

projektben foglal különböző tevékenységek lehetővé teszik az átvett részek 

adaptálását, hogy teljes egységet alkossanak, figyelembe véve a három ország 

hátterének specifikumait. 

Módszertani átültethetőség : E transzfer projekt alkalmából felmerül annak kérdése 

is, hogy az európai partnerek között megosztásra kerüljön egy közös, ugyanazon a 

megközelítésen, vagyis „a kompetencia alapú megközelítésen” (APC) alapuló 

pedagógiai kultúra. E közös pedagógiai kultúra, amit az európai közösség képzések 

területén végzett munkái ösztönöznek, a képzés és a foglalkoztatottság közötti lehető 

legnagyobb összhang megtalálására támaszkodik. Az APC fokozatosan épült fel egy 

metodológia köré, ami a gazdaság szükségleteiből kiindulva építi fel a képzési 

eszközöket, hogy azok megfeleljenek az említett szükségleteknek. A folyamat a 

következő: SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK – ELŐIRT KOMPETENCIÁK – A KÉPZÉS 

TARTALMA – KÉPESITÉS. A projekt lehetővé teszi minden partner számára, 

nevezetesen a Közép-Kelet Európai partnerek számára, hogy a képzés célkitűzéseire 

vonatkozó elképzelést átvegyék. 

Ágazati átültethetőség: A projekt egyik tevékenysége abban áll, hogy a diagnózis 

felállításának fázisában, felmérje a partner országokban meglévő, a személyek 

védelmére vonatkozó különböző törvényhozói és jogi kereteket. Az elhagyás és a 

szociális veszélyeztetettség problematikájához kötődő tanulmány és megállapítások 

más szektorokban is terjeszthetőek lehetnek: jog, igazságszolgáltatás, megelőzés, 

mediáció. Elképzelhető a transzfer az egészségügyi terület számos szakmája 

irányába, ahol rendkívüli módon jelen van a segítő kapcsolat – egyébként a 

kompetenciák kidolgozása (modulrendszer) és a projekt globális kidolgozása 

átültethető minden más szektorra. 



országokban 

432


képző intézmények és munkáltató/továbbképző típusú intézmények rendelkezésére a 

segítő kapcsolattal megbízott szociális munkások szakmai fejlődése érdekében. 

Népszerűsíteni egy megfelelő, megújított képzési kínálatot, mely a segítő kapcsolat 

fejlesztési eszközeként integrálja a célcsoport sajátosságait a nemzeti és európai 

szolidaritási politikák szolgálatában. 

Részletesebben meghatározni a családba fogadáshoz kötődő problematikák fogalmi 

hátterét, jobban beazonosítani a résztvevőket. 

Összhangba hozni a meglévő ismereteket és megkönnyíteni a problémamegoldást 

ezen a területen. 

2.2 Kompetencia alapú megközelítés (APC), mint a projekt vezérfonala 




A Kompetencia Alapú Megközelítés egy olyan megközelítés, látásmód, vezérfonal, amely 

értelmet ad a képzés elvégzésének. Ez az irányvonal az aktuális szakmai tevékenységek 

egymáshoz illesztését foglalja magába, hogy egy adott végzettséget nyújtson, és az ehhez 

a munkához szükséges tananyagok megszerzését, azaz olyan képzési ismeretek 

megszerzését biztosítja, amelyek valódi munkahelyekké alakulnak át. 



kiindulva? 







képzés 





következő: 


mindig egy szervezet, egy szolgálat. A képzés megtervezése tehát módszerek, eszközök, 

eljárások együttese, amely az alábbiakat tartalmazza : 






433


A transzfer keretén belül külön hangsúlyt helyeznek a képzés tervezési módszertanra, a 

kompetencia alapú képzés alkalmazásával. 

Azoknak az eredményeknek az összessége, amelyek a módszertani választás tárgyát 

képezték, a következőkből áll: 




keretében 



1 

2 

3 

4.1 

Állapotrajz a és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és nevelési 

gondozásba vételének módozatairól, valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Bulgáriában 

Állapotrajz és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és nevelési gondozásba 

vételének módozatairól, valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Magyarországon 

Állapotrajz a és diagnózis a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szociális és nevelési 

gondozásba vételének módozatairól, valamint diagnózis a szakképzési szükségletekről Romániában 

Az állapotrajzok és a szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok európai szintézise Romániára, 

Bulgáriára és Magyarországra vonatkozóan 

A francia „assistant familial” cím átültethetőségének feltételeiről készített tanulmány a Bulgáriára, 

Magyarországra, Romániára vonatkozó állapotrajzok és szakképzési szükségletekről felállított diagnózisok 

alapján 

1_BG_fr 

1_BG_bg 

1_HU_fr 

1_HU_hu 

1_RO_fr 

1_RO_ro 

2_EU_fr 

2_EU_bg 

2_EU_hu 

2_EU_ro 

3_EU_fr 

3_EU_bg 

3_EU_hu 

3_EU_ro 


4.1_BG_fr 

4.1_BG_bg 

A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil Magyarországon. 4.1_HU_fr 

4.1_HU_hu 


4.1_RO_fr 

4.2 A családba fogadás szakembereire vonatkozó szakmai feladatprofil európai szintézise Bulgáriára, 

Magyarországra és Romániára vonatkozóan. 

5.1 

A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Bulgáriára vonatkozóan (képesítési 

referenciagyűjtemény/tulajdonságprofil, modulrendszerű európai képzési program) 

4.1_RO_ro 

4.2._EU_fr 

4.2._EU_bg 

4.2._EU_hu 

4.2._EU_ro 

5.1_BG_fr 

5.1_BG_bg 

A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Magyarországra, vonatkozóan (képesítési 

5.1_HU_fr 


5.1_HU_hu 

A családba fogadás szakembere képzéseinek tulajdonságprofilja Romániára, vonatkozóan (képesítési 

5.1_RO_fr 


5.1_RO_ro 

A családba fogadás szakember képzései tulajdonságprofiljainak európai szintézise Bulgáriára, Magyarországra, 

5.2_EU_fr 

5.2 Romániára vonatkozóan (képesítési követelmények, modulrendszerű képzési kínálat) 

5.2_EU_bg 

5.2_EU_hu 

5.2_EU_ro 

Pedagógiai eszközök gyűjteménye Bulgáriában, Magyarországon, Franciaországban és Romániában a 

6_EU_fr 

6 családba fogadás/nevelőszülő szakember képzéséhez 

6_EU_bg 

6_EU_hu 

6_EU_ro 

7 Képzők képzése európai program a létrehozott források és anyagok transzferéhez 

7_EU_fr 

7_EU_bg 

7_EU_hu 

7_EU_ro 



434

4. A Képzési referenciaprofilok (képesítések, képzési modulok 

kínálata) európai szintézisének specifikus módszertana a 

nevelőszülő képzésben Bulgáriában, Magyarországon és 

Romániában 

Azok az elemzések, amelyek a Képzési referenciaprofilok (képesítések, képzési 

modulok kínálata) európai szintéziséhez vezettek a nevelőszülő képzésben 

Bulgáriában, Magyarországon és Romániában, a következők: 

A transzfer mindhárom országában kialakították a nevelőszülői képzés referencia 

profilját (képesítések, képzési modulok kínálata) a szakmai tevékenységekből 

kiindulva és a francia tananyagot képező transzfer elemeken keresztül, 

Majd abból kiindulva, hogy ezek a profilok egymással kiegészíthetők, a 3 tananyagot 

összehasonlították, elemezték és egy európai szintézisben egyesítették 

Referenciaprofil 


Bulgáriában 

A képzési tananyag 2 részből áll: 

Vizsgakövetelmények (RC) 

Képzési modulok kínálata 




Európai szintézis 



Romániában 

4.1 A tanúsítványok kidolgozása során követett célok 

A nevelőszülői vizsgakövetelmények (RC) egy olyan dokumentum, amely gyakorlatilag 

összekötő kapcsot képez a két világ, a munka világa és a képzés világa között, és ez a 

dokumentum mindkét világhoz tartozik. A vizsgakövetelmények mindenekelőtt egy 

kompetencia listából állnak. Ezek a kompetenciák adott szakmai területekre 

vonatkoznak. A kompetenciák az adott szakmai területekből erednek. A képesítés így 

ennek megfelelően a RAP-pal összhangban lett kialakítva. 

Az vizsgakövetelményeknek két célja van: 

Egyrészről összekötő kapocsként szolgálnak a szakmai tevékenységek között, 

másrészről pedig a tanulási területek között. 

Hasznos a bizottság számára a kompetenciák igazolásának területén. 

Ami az 1. célt illeti, az RC hasznos eszköz a képzők számára. A pedagógia folyamatban 

le kell bontani a tudást tanulási egységekre. Ugyanakkor a tudás feldarabolása a tudás 

435

felaprózódásához vezethet (ez az a megközelítés, amely a Pedagógia Célok szerinti 

pedagógia módszer vizsgálatának tárgyát alkotja). Az Kompetencia alapú 

megközelítéssel együtt ennek a tudásnak az elsajátítása hasznos, mert mobilizálják a 

gyakorlatban azokat a kompetenciákat, amelyek helyet kapnak az adott szakmai 

tevékenységben. Ebből a szempontból a vizsgakövetelmények dokumentuma 

felhasználásra kerül a képzés folyamán végig, hogy értelmet biztosítson a tanulásnak, és 

kialakítsa a képzésben az értékelési helyzeteket. A képzés értékelése ebben az esetben 

egy olyan értékelés, amely a képzőt arra vezeti, hogy segítsen a képzettnek a 

megszerzett tudást felmérni és azonosítani a fejlődési pontját. A képzés értékelését tehát 

ez a cél, a segítségnyújtás jellemzi. 

Ami a 2. célt illeti, az RC hasznos eszköz a vizsgabizottság számára, amely a képesítés 

kiadásáért felelős. 

A nevelőszülői vizsgakövetelményeket (RC) két fő feladat betöltésére hozták létre: 

közvetítési funkció: az RC a képzők részére hasznos, hogy lehetővé tegye számukra, 

hogy folyamatosan összekapcsolják: 

A tudást, amit tanítottak 

A folyamatosan növekvő kompetenciákat a megszerzett tudással, 

A szakmai feladatokat azokkal, amelyekben felhasználásra kerülnek az elsajátított 

kompetenciák. 

Ugyanakkor hasznos eszköz azon jelöltek értékelési folyamatában, akik nevelőszülők 

szeretnének lenni. 

A nevelőszülői vizsgakövetelmények egy kompetencia lista, de nem csupán ez, mert a 

nevelőszülői vizsgakövetelmények, mint ahogy a neve is mutatja, alapként szolgálnak a 

képesítés megszerzéséhez. Ebből a célból a kompetenciákat ki kell egészíteni azoknak a 

szituációknak a leírásával, amelyekbe a jelölteket kell helyezni, amikor a kompetenciáik 

értékeléséről van szó. 

A vizsgakövetelmények meghatározzák azokat a feltételeket, amelyekkel a 

kompetenciákat értékelni kell, illetve az elvárt eredményeket. Ebből a szempontból 

alapvetően fontos alapot képez a kompetenciák értékelésére. Minden vizsgát, amelyek 

során értékelik a kompetenciákat, meg kell feleltetni a képzési megállapításnak, amely a 

vizsgakövetelmények alapját alkotja. 

A vizsgakövetelmények a tananyag folyamatos kidolgozását írják elő. 

Ahhoz, hogy elkészítsék a vizsgakövetelményeket, a munka közös alapja minden képző 

csapat számára a nevelőszülői kompetenciaprofil volt. Ezeket a csapatokat úgy képezték 

ki, hogy ugyanazt a módszertant alkalmazhassák a transzfer minden országában. Az 

első kompetencia azonosítási munkát már minden országban megkezdték. A 

vizsgakövetelményeket a nemzetek közötti szemináriumok folyamán dolgozták ki. 

436

4.2 Nevelőszülő képzés moduljainak kínálata és az Európai Képzési 

Keret (EKKR) 

Az Európai Unió Bizottságának 2008. április 23-i döntése kimondja, hogy „2012-ben 

minden képesítést, amelyet egy országon belül dolgoznak ki, meg kell feleltetni az 

EKKR-nek”. 

A nevelőszülők képzési moduljainak összeállítása nem csupán arra nyújt alkalmat, hogy 

gyakorlatban megvalósítsák ezt a döntést, hanem arra is, hogy kidolgozzanak egy 

módszertant, vagy akár egy módszert ezzel a céllal. Ugyanis az európai rendelkezések 

szabadságot biztosítanak az alkotók számára abban, hogy meghatározzák, hogyan 

készítsék ezt el. 

2004-ben az EU tagállamai, a szociális szektorban dolgozók szerettek volna kialakítani 

egy közös referencia alapot azzal a céllal, hogy javítsanak a szakmai képesítések 

transzparenciáján. Ebből a célból a bizottság 2005-ben kidolgozott egy 8 szintből álló 

keretet. Ezt a keretet 2006. szeptember 6-án felülvizsgálták. 

2008. április 23-án a bizottság érvényesítette a EKKR-t és kiadott egy szabályozást: 

- 2008-tól kezdődően minden ország összhangba hozza a képesítéseket és a EKKR-t 

- 2012-ben minden európai képesítés már a EKKR-rel kompetens. 

A EKKR céljai a következők: 

Elősegíteni a munkaerő mobilitást Európában: 

A EKKR lehetővé teszi a csatlakozók számára, hogy könnyebben leírják az 

általános kompetencia szintjeiket más országok toborzói számára. 

Segíteni a munkaadókat abban, hogy megértsék a jelöltek képesítését. 

Elősegíteni az egész életen át tartó képzés: 

A EKKR biztosítja az elméleti oktatás részeinek és a munka részeinek az 

összeillesztését minden országban. 

Csökkenteni kell a távolságot a felsőoktatás és a szakmai oktatás között 

Meg kell könnyítenie a Kreditátvitelt (VAE). 

Ez a keret az oktatás és képzés területein alapul. Magába foglalja az összes képesítési 

szintet az általános oktatás és a szakoktatás és szakképzés területén, illetve a 

felsőoktatásban. A keret vonatkozik még a Kezdeti Képzés és a Folyamatos Képzés 

során nyújtott képesítésekre is. 

A 8 szint a tanulási eredményekre, és nem a folyamatokra és az időtartamokra 

összpontosít. A megszerzett ismeretek 3 kategóriára oszlanak: 

Tudás 

Készségek 

Kompetenciák. 

A Bizottság által elfogadott meghatározás a tudásra: az oktatás és a képzés során kapott 

információk elsajátításának eredménye. A tudás olyan tények, elvek, elméletek és 

gyakorlatok összessége, melyek egy munka vagy tanulmányi területhez kapcsolódnak. 

437

Az EKKR elméleti vagy tényleges tudásra hivatkozik.” Bizottság 2008- április 23-i 

előírásai. 

A Bizottság által elfogadott meghatározás a készség fogalmára: „képesség egy tudás 

alkalmazására és egy know-how használatára feladatok megvalósításához és problémák 

megoldásához. Az EKKR kognitív készségekre (a logikus, ösztönös, kreatív gondolkodás 

használatára) vagy gyakorlati (kézügyességre, valamint módszerek, alapanyagok, 

eszközök és berendezések használatán alapuló) készségekre hivatkozik”. 


személyes, társadalmi vagy metodológiai hozzáállások munka vagy tanulmányi 

helyzetekben való alkalmazásának bizonyított képessége a szakmai vagy személyes 

fejlődés érdekében. Az EKKR a kompetenciákra felelősségvállalás és önállóság 

szemszögéből hivatkozik”. 

Az EKKR célkeretként szolgál. 

4.3 Kredit átvitel az Európai Képesítési Rendszerbe 

Egy kreditrendszer megvalósítására tettek javaslatot Koppenhágában 2002. november 

20-án. 2004. november 20-án 32 oktatási és szakmai képzési miniszter, illetve az európai 

szociális partnerek és a Bizottság aláírták a Maastricht-i Egyezményt, amely az ECVET 

rendszerét, mint az EKKR nélkülözhetetlen mérési rendszerét határozza meg. 

Az EKKR célja, hogy biztosítsa a szakmai képesítések transzparenciáját Európában (a 

képesítéseknek egyértelműeknek és összevethetőknek kell lenniük). Az ECVET 

kreditrendszer célja, hogy biztosítsák a megszerzett képesítés transzferét és tőkésítését 

(a tudásnak egyik országból másikba átvihetőnek, illetve tőkésíthetőnek kell lennie). 

Az ECVET célja 

a képzésben résztvevő személyek mobilitása, 

az életen át elvégzett tanulmányok eredményeinek érvényesítése, 

a képesítések átláthatósága, 

az európai szakképzés és szakoktatás szereplői közötti kölcsönös bizalom és 

együttműködés. 

A tanulmányi eredmények nemzetközi kontextusba való transzferének biztosítása azt 

feltételezi, hogy a képzést nyújtók vagy a kompetens hatóságok partnerségi 

egyezményeket kötnek. Ezekben megnevezik 

a képesítések közötti megegyezőségeket (egységek és kreditpontok) 

a tanulmányi eredmények (tanegységek) felmérésének, transzferének és 

érvényesítésének folyamatait 

a minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéseket. 


hatóságok közötti csereként. 

A szervezetek egyike értékeli, kiosztja és rögzíti a krediteket. 

438

A másik szervezet érvényesíti a krediteket és elismeri azokat egy képesítés 

kiállításánál. 

A transzferfolyamat megkönnyítése érdekében az ECVET azon alapszik, hogy a 

a képesítéseket tanulmányi eredmény formájában írják le 

a képesítéseket tanulmányi egységekben mutatják be. 

A krediteket az egységekhez rendelik hozzá, hogy minden egyes egységnek 

legyen megfelelője, valamint hogy a képesítés vonatkozásában megadják annak 

súlyát és értékét. 

Egy tanulmányi egység tudás, készségek és kompetenciák halmaza, egy érvényesíthető 

képesítés legkisebb része. Egy tanulmányi egység vonatkozhat csak egyetlen 

képesítésre, vagy lehet több képesítés közös összetevője. 

Az ECVET rendszerben egy tanegységnek (modulnak) tartalmaznia kell 

az egység általános címét 

az elvárt tudás, készségek és kompetenciák listáját 

a megfelelő tanulmányi eredmények értékelési kritériumait. 

Az ECVET-ek odaítéléséhez több kritériumot is lehet használni: 

az egységek tartalmi jelentőségének megállapítását 

a referencia képzési program valós vagy feltételezett időtartamát 

egy tanuló valós vagy feltételezett terhelését intézményi oktatási keretek között 

ezek kombinációját. 

A kreditpontokat elsősorban a képesítés egészéhez rendelik hozzá. Aztán a pontokat 

felosztják a különböző vizsgaegységek között annak függvényében, hogy azok mekkora 

jelentőséggel bírnak a képesítésben. 

Megegyezés szerint, egy intézményi oktatás keretei között végzett, egy éves képzést 

igénylő képesítés 60 ECVET odaítélését teszi lehetővé. 

Minden egyes vizsgaegység lehetővé teszi kompetenciák koherens egységének 



A vizsgaegységeket (vagy UC) 

az összegyűjtés szabályát követve 

és a megfeleltetés szabálya szerint lehet megszerezni (együtthatók használata). 

Az együtthatók hozzárendelése a különböző vizsgaegységekhez a kompetenciák 

szakma szempontjából tekintett fontosságának függvénye. 

A vizsgaegységeket képzés útján, a megszerzett gyakorlati tudás érvényesítése útján, 

vagy e kettő kombinációjával lehet megszerezni. 

439

A modulrendszerű nevelőszülő képzés eszközeinek kidolgozása keretein belül az 

Európai szakképesítési keretre való hivatkozás két módon nyilvánul meg: 

a képzési modulok elhelyezésében az európai keret 8 nyolc szintjének egyikén, 

valamint ECVET kreditek hozzárendelésében minden egyes modulhoz. 

Az EKKR-re való intézményi hivatkozás feltételezi: 

hogy a képzés modulokra tagolódik: 

hogy minden egyes modult tudás, készségek és kompetenciák szerint írunk le 

hogy a tanulmányok nem formális keretben való beszámításának feltételei előre 

meghatározottak 

hogy a megfeleltetés szabályát alkalmazva minden egyes tanulmányi egységhez 

egy együttható rendelődik. 

Így lehetővé válik 

adott számú ECVET kredit hozzárendelése minden egyes egységhez 

az egységek relatív jelentősége szerint, és a modulrendszerű nevelőszülő képzés 

elhelyezése az EKKR 8 szintjének egyikén. 

440

MÁSODIK FEJEZET: A VIZSGAANYAG 

1. ALKALMAZOTT ELJÁRÁS A VIZSGAANYAG 

FELEPÍTÉSÉRE 

1.1 Támogatócsoport különböző partnereinek a szerepe 

Bulgária : 

A résztvevők szerepe a támogatói csoportban függ azoknak az intézményeknek a 

feladatkörétől és funkcióitól, amelyeket képviselik, illetve a kompetenciáktól. A támógatói 

csoportot két munkacsoportra osztották fel. Az első csoport célja a dokumentumok 

kidolgozása volt. A L’ANPE és I’AAS biztosította az információkat a gyermekvédelmi 

szakellátásról és a terület jövőbeli perspektíváiról. Számot kell vetni egy új nemzeti 

projekt indításával „Gyermekkor mindenkinek” címmel, és ebben meg kell határozni 

azokat az intézményeket, amelyeket a veszélyeztetett gyermekek gondozásba vételére 

létre kell hozni Bulgáriában. Másrészt segíteni kell a szakembereket, hogy a 

csoportmunkában részt vegyenek. A fő feladatuk ennek a projektnek az értékelése, 

hasznosítása. Ez a csoport elsősorban az I’SAPI, a szófiai „Saint Célement d’Ohrid” 

Egyetem, az Országos szakképzési és szakoktatási intézmény képviselőiből, illetve a 

gyermek és család szociális intézmények képviselőiből állt Szófiában, Shoumenben és 

Pazardzhik-ban, a Szófiai Petko Rachov Slaveykov gyermekvédelmi intézet hozzájárult a 

konkrét kompetenciák és jellemzőik definiálásához. A Szófiai egyetem szakértői és a 

l’IAPS fő szerepet játszottak a képzési program kidolgozásában. 

Magyarország : 

A Pécsi Tudományegyetem Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Szak– és Továbbképzési 

Intézetének dolgozói a szakképzési program módszertanának kialakításában és a terv 

pozicionálásában vettek részt. A Baranya megyei Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői 

hálózatának működtetői a szakmai ismeretek helytállóságáért feleltek. 

Dr. Husz Mária egyetemi docens, Kultúratudományi Intézet, magyar munkacsoport 

vezetője. Tombor Viktória, egyetemi tanársegéd, Lippóy Dóra, szakoktató nagy szerepet 

játszottak a szakmai kompetenciák és a képzési modulok megszerkesztésében. Varga 

Veronika módszertani szaktanácsadó és Solymosi Éva nevelőszülői tanácsadó, a 

Baranya megyei Gyermekvédelmi Központ munkatársai, tapasztalataikkal hozzájárultak 

a kompetenciarendszer kidolgozásához. Dr. Kozma Béla a Comenius Szakképző Intézet 

igazgatója a szakmai képzés sajátosságainak ismeretével gazdagította a munkacsoport 

hozzáértését. 

441

Románia 

A jelen dokumentum kidolgozását több szervezet és/vagy személy együttműködésével 

és konzultációjával valósították meg: 

A Iasi-i „Al. I. Cuza” Egyetemet a jelen dokumentum kidolgozásában dr. Contiu 

SOITU egyetemi docens képviselte. 

A Iasi-i Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot a jelen dokumentum 

elkészítése során a végrehajtási igazgató, ing. Florin ION, és a gyermekek és 

családok szociális támogatása igazgatóság helyettese, Niculina KARÁCSONY jogász 

és Angelina ENACHE a Családsegítők erőforrásainak és tanácsadó központjának 

koordinátora képviselte. 

A Iasi-i Partner Szövetség – Helyi Fejlesztési Kezdeményezés csoportot a jelen 

dokumentum elkészítése folyamán Catalin ILASCU a szakmai képzés szakvezetője 

és munkatársa, és Alina CIORNEI, az életen át tanulás tanácsadója képviselte. 

A konzultációkon más szociális és gyermekvédelmi intézmények, képzési és 

tanúsítási intézmények osztályai, igazgatóságai is részt vettek (Országos 

Felnőttképzési Tanács) és szakmai szervezetek (Nevelőszülők Országos 

Szervezete). 

1.2 Vizsgaanyag felépítésébe bevont szereplők: 

Bulgária : 


Nom prénom Fonction Etablissement 

MdCdr.Neli Petrova-Dimitrova egyetemi tanár Szófiai egyetem 

Hristina Ocetova egyetemi adjunktus Szófiai egyetem 

Marina Pironkova egyetemi adjunktus Maître 

assistant 

Szófiai egyetem 

Stefan Stefanov egyetemi adjunktus Maître Szófiai egyetem 

assistant 

dr.Nadiya Stoykova Igazgatási osztály vezető SAPI 

Yanitsa Nedelcheva oktató SAPI 

Katya Karadjova oktató SAPI 



Bilqna Koycheva Igazgató Közsegélyező Központ – Szófia 

Veneta Gospodinova Igazgató Közsegélyező Központ – 

Shumen 

Penka Nikolova szakértő Nemzeti Oktatási Felnőttképzési 

Ügynökség 

442



Dr. Lükő István 

Dr. Reisz Teréz 


Lippóy Dóra 

Dr. Kozma Béla 



intézetigazgató egyetemi 

docens 


egyetemi docens PTE FEEK 



szakoktató PTE FEEK 



Varga Veronika… 


Solymosi Éva 

Románia: 

igazgató Comenius Szakképző Intézet 


módszertani szaktanácsadó 

nevelőszülői tanácsadók 

Baranya megyei 


Baranya megyei 


Les formateurs ayant participé à la construction du RC 


Contiu Soitu egyetemi docens Université AL.I.Cuza AL.I.Cuza 

Egyetem Iasi 

Adrian Netedu Conf. Dr. Université AL.I.Cuza AL.I.Cuza 

Egyetem Iasi 

Daniela Soitu Conf. Dr. Université AL.I.Cuza AL.I.Cuza 

Egyetem Iasi 

Camelia Morariu adjunktus Université AL.I.Cuza AL.I.Cuza 

Egyetem Iasi 

Mihaela Radoi előadó AL.I.Cuza Egyetem Iasi 

Catalin ILASCU szakképzési tanácsadó As. PARTENER GIDL 

Alina CIORNEI szakképzési tanácsadó 

Conseillère pour la formation 

continu 

As. PARTENER GIDL 

Angelina ENACHE oktató Gyermekvédelmi és Szociális 

Központ Iasi 

443

Les professionnels ayant participé à la construction du RC 


Niculina KARACSONY Directeur général adjoint et 

juriste 

Igazgatóhelyettes és jogász 

Gyermekvédelmi és Szociális 

Központ Iasi Direction générale 

d’assistance sociale et de 

protection de l’enfant Iasi 

Angelina ENACHE Pszichológus és koordinátor Gyermekvédelmi és Szociális 



Liliana MIHALCEA szociális asszisztens 


1.3 Az intézmények amelyeknél az adatokat begyűjtötték 

Bulgária: 

Szófiai egyetem; 

SAPI; 

Nemzeti oktatási és felnőttképzési intézet 

Állami Segítő Központ– Szófia; 

Állami Segítő Központ– Shumen; 

Állami Segítő Központ– Pazardjik ; 

Befogadó családok regionális központja – Szófia; 

Befogadó családok regionális központja – Pernik ; 

Befogadó családok regionális központja – Shumen ; 

Befogadó családok regionális központja – Smolyan ; 

Befogadó családok regionális központja – Gabrovo ; 

Befogadó családok regionális központja – Targovishte ; 

Befogadó családok regionális központja – Veliko Tarnovo ; 


Románia : 

Comenius Szakképző iskola 



Gyermekvédelmi és Szociális 




Iasi-i Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Botosani-i Állami Területi Nevelőszülői Szolgálat (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Iasi-i Városi Szociális Igazgatóság (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vaslui (Állami nevelőszülői szolgálat); 

Román Nevelőszülők Országos Kollégiuma (Országos szakmai szervezet); 

444

Iasi-i «Al.I.Cuza» egyetem (egyetem); 

Baia Mare Egyetem (egyetem); 

Iasi-i Partner Szövetség – Helyi Fejlesztési Kezdeményezés Csoport (ONG a 

szociális területen dolgozókkal/szakemberekkel); 

Romániai Caritas (ONG a szociális területen dolgozókkal/szakemberekkel) 

Országos Szakmai Felnőttképzési Központ (CNFPA) (Életen át tartó tanulás 

szabályozására létrehozott intézmény); 


Vizsgaanyagra vonatkozó nemzetközi munka-értekezletek ütemterve: 



Bourgoin 2010. május 3–5 

Előkészítő képzés a szakanyag 





Budapest 


20. 


Nemzetközi 

munkaértekezlet 

Lyon 2011. április 4-5. Értékelés, javítások. 

Vizsgaanyagra vonatkozó munka-értekezlet ütemterve Bulgáriában: 

Cél Hely 

Oktatási és 

Idő 

Feladat megosztás 


Nemzeti 

Ügynökség 

09.09.2010 

Feladat megosztás SAPI 

Szófiai Egyetem 

06.01.2011 


Pedagógiai és 

Alapfokú Oktatási 

Kara 

Oktatási és 

13.04.2011 

Módosítások értékelése és Feladat 

megosztás 


Nemzeti 

Ügynökség 

Oktatási és 

16.06.2011 



Nemzeti 

Ügynökség 

12.09.2011 

Vizsgaanyagra vonatkozó munka-értekezletek ütemterve Magyarországon: 











445






Vizsgaanyagra vonatkozó munka-értekezletek ütemterve Romániában: 

CÉL HELY IDŐ 

Bourgoin Jailleu-i ülés után az AFUE projekt szakmai és Iasi 8-9 juin 2010 

vizsgakövetelmények kidolgozására munkacsoport létrehozása. 

A romániai nevelőszülő szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek Iasi 24 sept-29 

szerkesztése 

nov. 2010 

2. VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK 

OPERATÍV MÓDSZERE 

2.1 A kompetencia egységek európai képzési megállapodása 

Az Európai Unió parlamentje előírja 1 a tagállamok számára a kreditrendszer (ECVET) 

alkalmazását, az országos képesítések felosztását úgynevezett „tanulmányi 

egységekre”. 2 

A kompetencia egységek képzési megállapodását a Parlament utasításának 2. 

melléklete írja le és az alább felsorolt elemekből áll. Minden egyes jellemzőt, amely 

megjelenik a képzési megállapodásban, megvitattak és a nevelőszülő európai képesítés 

céljaként tűzték ki. 

Európai képzési megállapodás: 

Egy egység a képesítés egy olyan eleme, amely magába foglalja azon tudás, 

készségek és kompetenciák koherens egységét, amelyek egy értékelés, illetve 

azon ECVET kreditpont tárgyát képezik, amely ehhez tartozik. A képesítés több 

egységet foglal magába, és a képesítés ezeknek az egységeknek az összessége. 

Így egy hallgató megszerezheti a képesítést azáltal, hogy elvégzi az egységeket, 

amit a különböző országokban és különböző kontextusokban írnak elő (formális és 

1 Az Európai Unió Parlamentje és Tanácsa rendeletben meghatározta a képzési kreditek európai rendszerét a szakmai 

oktatás és képzés területén – ECVET) – 2008. április 9. 

2 Ezekre az egységekre használt kifejezés a projektben „vizsgaegység”. 

446

nem formális, informális), az egységek tőkésítésére és a tanulmányi egységek 

elismerésére vonatkozó országos törvénykezések szerint. 

A képesítést alkotó egységek: 

leírják egyértelműen és érthetően a tudást, a készségeket és a kompetenciákat, 

amiket lefednek, 

koherens módon kerülnek meghatározásra és megszervezésre a globális 

képesítéshez képest, 

oly módon kerülnek kidolgozásra, hogy lehetővé teszik azoknak a tanulmányi 

egységeknek az értékelését és hitelesítését, amelyeket tartalmaznak. 

Egy egység lehet egyedülálló egy képesítéshez, vagy közös, több képesítéshez. A 

beszámított tanulmányok, amelyek egy elfogadott egységet alkotnak, helytől és 

módtól függetlenül megszerezhetők. Egy egységet tehát nem szabad 

összekeverni egy olyan elemmel, amely egy oktatási vagy egy képzési program 

elemét képezik. 

Azok a szabályok és eljárások, amelyek a tanulmányi egységek jellemzőinek 

meghatározására, az egységek kombinálására és összegyűjtésére vonatkoznak 

egy kiadott képesítés perspektívájában, az illetékes intézmények és a képzési 

folyamathoz társult partnerek által kerültek meghatározásra a hatályos országos 

vagy regionális szabályozásoknak megfelelően. 

Egy egységnek az alábbiakat kell tartalmaznia: 

az egység általános címét 

szükség esetén a képesítés (vagy képesítések) általános címét, amelyhez az 

egység kapcsolódik 

a képesítés referenciáját az EKKR szintjéhez viszonyítva, illetve adott esetben a 

képesítés országos keretéhez (CNC) viszonyítva 

a tanegységeket, amely a vizsgaegységet alkotják 

ezeknek a tanegységeknek értékelési eljárásait és kritériumait 

az egységhez előírt ECVET kreditpontokat 

egy vizsgaegység érvényességi időtartamát, ha van. 

2.2 Nevelőszülői vizsgaegységek összetétele 

(Hány vizsgaegység? Milyen okból? A francia képesítés mely részét tartották meg, 

vetették el és milyen okból?) 

Bulgária: 

A nevelőszülői szakképzés programjainak összehasonlítása arra a következtetéshez 

vezette a magyar munkacsoportot, hogy a francia és bulgáriai szakképzés tartalmai 

meglehetősen kompatibilisek. 

a) Részlegesen megegyeznek a tartalmak : 

Kompetencia terület 1. A gyermek fogadása és beilleszkedése a fogadó családba 

447

Kompetencia terület 2. A gyermek tanulmányinak figyelemmel 

Kompetencia terület 3. Szakmai kommunikáció 

b) Új tartalmak, amelyek a létező programokban nem szerepelnek : 

A gyermek biztonságának biztosítása 

Kommunikáció a gyermekkel 

A gyermek biológiai családjával való kapcsolattartás 

A francia modell alkalmazása közben, figyelembe véve a bulgár nemzeti 

jogszabályozást, valamint az aktuális képzési programokat. Megőriztük a modellt, amely 

a kompetenciákra alapul, és megtartottunk 6 vizsgaegységet. 


A nevelőszülői szakképzés programjainak összehasonlítása arra a következtetéshez 

vezette a magyar munkacsoportot, hogy a francia és magyar szakképzés tartalmai 

meglehetősen kompatibilisek. Mindazonáltal nem tartották meg a francia képzés összes 

egységét, hanem csupán azokat amelyek a magyar képzési szükségleteknek 

megfeleltek, jelesül a 7. és 9. számú kompetenciát. Ezen a címen 10 vizsgaegység 

szerepel. 

Magyarország úgy értékeli, hogy a nevelőszülők szakképzésének aktuális problémái 

vannak, ami miatt a francia képzettség transzfere Magyarországra alkalmas a képzési 

programok fejlesztésére. 

Az előzményeket figyelembe véve a létező francia és magyar képzések 

összehasonlításából kiindulva, és az eljárási eltérések miatt, csak egy részleges 

transzfer irányozható elő. Másrészt a többi ország mintájára és a projekt céljainak 

megfelelően egy ECVET szisztéma jövőbeli megvalósítása kívánatos. 

a) Magyarország különleges helyzetével összefüggésben a francia transzfer a 

következő lépésekben valósulhat meg : 

megőrzi a kompetenciák és modulok rendszerét 

megtartotta a kompetenciák rendszerét, amely a tevékenységekre alapul a francia 

szakképesítésben 

kiemeli az Országos Képzési Jegyzékkel kapcsolatos hasonlóságokat 

az ECVET rendszer logikáját integrálja, nevezetesen, ami a tanulmányok oktatási 

egységekre épülő megszervezését jelenti, valamint a képzés időtartamát. 

tiszteletben tartja a magyar akkreditációs eljárás lépéseit 

b) A részlegesen megőrzött tartalmak : 

448

Kompetencia terület 1. A gyermek fogadása és beilleszkedése a fogadó családba, 

megegyezik a gyermekellátási alapfeladatokkal 

Kompetencia terület 2. A gyermek tanulmányinak figyelemmel kísérése 

megegyezik a gyermek adottságainak fejlesztéseire vonatkozó feladatokkal 

Kompetencia terület 3. Szakmai kommunikáció, megegyezik a kommunikációt 

fejlesztő gyakorlatok című kompetenciaterülettel. 

c) Új tartalmak, amelyek nincsenek meg a létező szakképesítési programban : 

Románia 

Mentálhigiéné 

Speciális szükségletű gyermekek gondozása 

Új tartalmak kifogják egészíteni a fent megjelölt, már létező kompetenciákat 

A Nevelőszülő foglalkoztatási standard és a francia nevelőszülő végzettség 

összehasonlító elemzését egy román csoport végezte el, akik ebben a projektben 

dolgoznak, azzal a céllal, hogy a tartalmak kompatibilisek legyenek. A különbségek csak 

a tartalom bemutatási módjára vagy szervezési módjára vonatkoznak. 

Ez alapján, a Nevelőszülő foglalkoztatási standard elemzését követően 13 

vizsgaegységet határoztak meg. 

Mivel Romániában a szakmában dolgozók úgy gondolják, hogy a jelenlegi 

Foglalkoztatási Standard aktuális, a francia képesítés transzferje Romániába szükséges 

és megfelelő a képzési programok fejlesztése miatt. 

Figyelembe véve a romániai különleges helyzetet – 2 normatíva, amely 2 akkreditált 

képzési programtípust tartalmaz, amelyek egymással konkurensek, de amelyek részben 

harmonizáltak - , a francia képesítés transzfere a következő szakaszokat tartalmazza: 

c) Képzési programok összehasonlító elemzése és tartalmak kodifikálása a Foglalkozási 

Standarddal összhangban, illetve a francia nevelőszülői képzéssel összhangban: 

A képzési program tartalmait a Munkaügyi Minisztérium törvényeinek megfelelően 

dolgozták ki. 

Ebbe a kategóriába tartozik az 1. Modul: Gyermekvédelem és gyermekek jogai, amely 

összhangban van az Általános kompetenciákkal: 2. Gyermekek jogainak 

védelmének felügyelete. 

d) Részleges tartalom. Például: 

1. modul: Gyermekvédelem és gyermekek jogai (francia cím), amely 

összhangban van az Általános kompetenciákkal: Gyermekek egészségének 

449

felügyelete, és Specifikus kompetenciákkal: Gyermek biztonságának 

biztosítása. 

2. modul: Gyermek növekedése és fejlődése (francia cím), amely részben lefedi 

az Általános kompetenciákat: Készségek életen át tartó fejlesztése, és a 

Specifikus kompetenciákat: Gyermek integrálása a társadalomba; Gyermek 

támogatása az oktatási folyamatban; Kommunikáció a gyermekkel. 

3. Modul: Hivatásos nevelőszülő szerepe és helye a szolgálatok 

rendszerében (francia cím), az Alapvető kompetenciákhoz: Saját tevékenység 

megszervezése; Ismeretek és készségek fejlesztése; Csapatmunka. 

Az új tartalmak, amelyek nem léteznek még a már meglévő programokban: 

Azok, amelyek teljes egészében lefedik a kompetencia egységeket, a következők: 

Specifikus kompetenciák: Gyermek integrálása a hivatásos nevelőszülő családjába; 

Gyermek iratainak kezelése; Harmonikus kapcsolat biztosítása a vér szerinti vagy 

nevelőszülői családdal. 

Az új tartalmak kiegészítik az eddigieket, s a fent megjelölt aspektusok csak példaként 

kerültek megadásra. 

2.3 Vizsgaanyag táblázat 

UC N°1 : Egység címe 


RÉSZLETEZÉSE 

Kompetenciák Kompetenciák részletezése 


Vizsga leírása : 

Időtartam : 

Megvalósítási feltételek : 

Felkészülési idő : 

E1 CX… 

Vizsga formája : 

Osztályozási rendszer 

Az értékelés szempontjai 

Vizsgabizottság összetétele: 

ECVET: 

EKKR szint: 

450

2.4 Az EKKR különböző szintjei ahová a partnerek elhelyezik a 

nevelőszülői szakképesítésüket 

Partner országok EKKR 

Bulgarie 3 

Hongrie 3 

Roumanie 2 

France 4 

451

3. RÉSZ: KOMPETENCIA EGYSÉGEK ÉS KOMPETENCIA 

MUTATÓK EURÓPAI SZINTÉZISE 

1. Kompetencia egység: Gyermek befogadása és integrációja a 

befogadó családba 

KOMPETENCIA EGYSÉGBEN ÉRTÉKELT KOMPETENCIÁK LISTÁJA ÉS 

KOMPETENCIA MUTATÓK 

Kompetenciák Kompetencia mutatók 

C1.1 Integráció módjainak azonosítása 

C1.1: 

- Azonosítani az családba való integráció módjait 

a gyermek tulajdonságai és a nevelőszülői 

C1.2 Helyzetek / okok azonosítása, amelyek család jellegzetességeinek függvényében. 

befolyásolhatják a gyermek integrációját a - Figyelembe venni ezeket az integrációs 

nevelőszülői családba 

módokat a pluridiszciplináris támogató csapat 

keretében. 

C1.3 Egy nem megkülönböztető bánásmód 

biztosítása a család többi tagjához viszonyítva 

C1.4 Gyermek fizikai szükségleteinek 

megválaszolása 

C1.5 A gyermek fizikai szükségleteinek 

megválaszolásában való részvétel 

C1.6 Ápolási szükségletek megválaszolása 

C1.7 Gyermek integrációja a befogadó családba 

(megfelelő élet feltételeinek biztosítása) 

C1.8 Azoknak a jellegzetességeknek a 

felismerése, amely az olyan gyermek 

gondozásához és neveléséhez kapcsolódnak, 

aki krónikus betegségben vagy 

fogyatékosságban szenved. 

C1.2: 

- Azonosítani a családi helyzet függvényében az 

okokat, amelyek hatással lehetnek a gyermek 

integrációjára. 

- Megtalálni a megoldásokat a válsághelyzetekre. 

C1.3: 

- Biztosítani a gyermek számára a családhoz 

való alkalmazkodáshoz szükséges időt. 

- Olyan életkeretet felajánlani a gyermek 

számára, amely azonos a család többi tagjának 

életkeretével. 

C1.4: 

- Mobilizálni az anyagi és emberi erőforrásokat 

egy gyermek befogadásához a gyermek 

szükségletei, a fejlettsége és az élettörténete 

alapján. 

- Adaptálni az életkeretet, ritmust és higiéniát a 

gyermek fejlettségéhez, figyelembe véve a 

személyiségét és a magánszféráját. 

- Felmérni a gyermek személyes tisztálkodási 

szokásainak meglétét vagy hiányát. 

- Kísérni a gyermeket a személyi higiéniai 

szokások fejlesztésében. 

C1.5: 

- Elősegíteni a gyermek szükségleteinek 

megfelelő kapcsolatok kialakítását. 

- Biztosítani a gyermek számára, hogy kifejezze 

az érzéseit és a gondolatait egy helyzetben. 

- Megőrizni a gyermek családképét, elsősorban, 

hogy beszélnek róla. 

C1.6: 

- Felismerni a gyermek elsődleges gondozási 

szükségleteit. 

452

- Felismerni és figyelembe venni a gyermek 

egészségi állapotát. 

- Képesnek lenni arra, hogy a gyermeket 

elkísérjék a rendszeres orvosi vizsgálatokra. 

- Gyorsan reagálni a gyermek kórházba 

szállítására sürgős esetben, ha az állapota 

súlyos. 

- Beadni a gyógyszereket az orvosi utasítások 

szigorú betartásával. 

C1.7: 

- Azonosítani és vigyázni a gyermek helyét a 

befogadó családban az elhelyezés teljes 

időszaka alatt, és szükség esetén segítséget 

kérni a támogató csoporttól. 

- Elmondani a pluridiszciplináris csapatban a 

befogadó család tagjai és a gyermek között 

lezajlott interakciókat, figyelembe véve a 

gyermek szavát és érdekét. 

- Felajánlani a gyermek számára egy személyes 

teret. 

- Kialakítani egy biztonságos, funkcionális és 

esztétikai teret a gyermek számára. 

- Megtartani a saját életkeretet, amely 

alkalmazkodik a gyermek tulajdonságaihoz. 

C1.8: 

- Fogyatékos gyermeket gondozni, teljes 

egészében felismerve a döntés következményeit. 

- Képesnek lenni a környezet előkészítésére. 

- Információkat szerezni a betegségéről, 

gondozásáról; tudni és akarni együttműködni 

egészségügyi intézményekkel. 

- Segíteni a gyermeket és a környezetét, hogy 

elfogadják a betegséget. 

453

2. Kompetencia egység: Gyermek tanulásának és szakmai képzésének 

kísérése 




C2.1 Gyermek globális fejlődésének elősegítése C2.1: 

- Nevelési modellt kínálni a gyermek részére, 

amely összhangban van a személyes projekttel, 

C2.2 Gyermek szociális, iskolai vagy szakmai adaptálni a családtörténethez, a kultúrához és a 

beilleszkedésének támogatása 

fejlődési szakaszhoz. 

- Biztosítani a gyermek számára, hogy kifejezze 

az elvárásait és a személyes tervet. 

C2.3 Gyermek kísérése a tanulási folyamatban - Azonosítani a társadalmi integráció módjait a 

(társadalom elvei, normái és értékei) 

gyermek tulajdonságainak függvényében. 

- Alkalmazni ezeket a társadalmi integráció 

módokat, és tapasztalatot cserélni a támogató 

C2.4 Gyermek támogatása azon képességek és csoporttal. 

készségek fejlesztése során, amelyek - Elősegíteni a gyermek értékelését az oktatási 

szükségesek a felnőtt élethez (megfelelő rendszerbe való integrálás szempontjából (a jogi 

nyelvezet) 

rendelkezéseknek megfelelően) 

- Szakmai módon bemutatni a gyermek 

c2.5 Támogatás kérése azoknak a helyzeteknek 

kompetenciáira és teljesítményére vonatkozó 

információkat a komplex értékelésbe bevont 

a megoldására, amikor a gyermek nem tud szakemberek számára. 

alkalmazkodni a társadalmi élethez 

- Felajánlani a gyermek számára egy megfelelő 

környezetet a feladatai elvégzésére, figyelembe 

véve a higiéniai normákat. 

C2.6 Különleges figyelem fordítása a speciális - Képesnek lenni részt venni a feladatok 

kérdésekre egy életpálya választásakor 

előkészítésének felügyeletében, a szülői 

értekezleten és más iskolai tevékenységekben. 

C2.7 Fogyatékos gyermek gondozása és 

nevelése 

C2.2 

- Felmérni a gyermek szükségleteit a tanulás 

kontextusban és biztosítani számára az 

eszközöket és a forrásokat ezek kielégítésére. 

- Megbeszélni a támogató csoporttal ezeket a 

szükségleteket. 

- Elősegíteni a gyermek értékelését az oktatási 

rendszerbe való integrálás szempontjából (a jogi 

rendelkezéseknek megfelelően). 

- Szakmai módon bemutatni a gyermek 

kompetenciáira és teljesítményére vonatkozó 

információkat a komplex értékelésbe bevont 

szakemberek számára. 

- Felajánlani a gyermek számára egy megfelelő 

környezetet a feladatai elvégzésére, figyelembe 

véve a higiéniai normákat. 

- Képesnek lenni részt venni a feladatok 

előkészítésének felügyeletében, a szülői 

értekezleten és más iskolai tevékenységekben. 

- Biztosítani a gyermek számára, hogy 

beilleszkedjen egy társadalmi környezetbe a 

korának megfelelően. 

- Elősegíteni az önállóság kialakítását. 

- Biztosítani a megfelelő támogatást a társadalmi 

életbe és a közösségbe való beilleszkedés 

folyamán. 

454

- Támogatni a gyermek aktív részvételét a 

társadalmi életben. 

- Tiszteletben tartani a gyermek döntéseit a 

szabadidő felhasználására vonatkozóan. 

- Hozzájárulni a gyermek előző kapcsolatainak 

megtartásához, ha ez a gyermek értekében áll. 

- Fejleszteni új kapcsolatok kialakítását a 

gyermek részére. 

C2.3: 

- Megmagyarázni a gyermeknek, a korát 

figyelembe véve, a társadalmi elvek, normák és 

értékek jelentését. 

- Támogatni a gyermeket ezeknek az értékeknek 

a megszerzésében (az értékek tiszteletben 

tartása és alkalmazása). 

C2.4: 

- Azonosítani a gyermek képességeit és 

szokásait. 

- Elősegíteni a gyermek képességeinek és 

szokásainak képzését. 

- Azonosítani a gyermek verbális képességeit, és 

segíteni ennek elsajátításában. 

C2.5: 

- Azonosítani az inadaptáció helyzeteit. 

- Segítséget kérni a támogató csapat tagjaitól. 

- Betartani és alkalmazni azokat a megoldásokat 

és utasításokat, amelyeket közösen hozott a 

pluridiszciplináris támogató csapattal. 

C2.6: 

- Segítséget nyújtani a gyermeknek azokban a 

kérdésekben, amelyek a szakma választására, 

illetve a képzésre vonatkoznak. 

- Együttműködni a gyermekkel a projektje 

fejlesztésében, a szakmai terület választásával 

kapcsolatban. 

- Együttműködni a vér szerinti szülőkkel és/vagy 

gyámmal a szakmai tevékenység 

kiválasztásában, a közép- és felsőszintű képzés 

kiválasztásában. 

- Támogatni a fiatalt, hogy munkát találjon, és 

önálló életet alakítson ki. 

C2.7: 

- Gondozni és nevelni a fogyatékos gyermeket a 

gyermek specifikus szükségletei szerint. 

455

3. Kompetencia egység: Kommunikáció a gyermekkel 




C3.1: A gyermek korának megfelelő 

kommunikáció azonosítása és használata 

C3.2: A kommunikációs hiányosságok 

azonosítása és helyrehozatala 

C3.1: 

- A gyermek fejlődési stádiuma függvényében 

azonosítani a verbális és nonverbális 

kommunikációs képességeket. 

- A kommunikációban használt nyelvezet 

adaptálása a gyermek fejlettségi szintjéhez és 

szociális-nevelési színvonalához. 

- A nyelvezet használata során a lehető 

legnagyobb mértékben tiszteletben tartani annak 

a környezetnek a specifikumát, ahonnan a 

gyermek érkezett. 

C3.2: 

- Használni a különböző stimulálási módszereket 

a gyermeknél, hogy azonosítsák az esetleges 

kommunikációs hiányosságokat. 

- Saját megfigyelésbe beépíteni a 

szakemberekből álló csoport tagjai által 

szolgáltatott elemeket. 

- Integrálni a hiányosságok korrigálási 

megoldásait a gyermekkel való kommunikációs 

folyamatba. 

456

4. Kompetencia egység: Gyermek mindennapi életének megszervezése 




C4.1 Gyermek szükségleteinek értékelése a 

mindennapi program adaptálásához. 

C4.2 Megvalósítandó tevékenységek 

azonosítása, tervezése és hierarchiába sorolása 

C4.1: 

- Gyermek szükségleteinek azonosítása. 

- Tevékenységek és célok kialakítása a 

csoporttal együtt. 

- Célok és tevékenységek kialakítása azzal a 

céllal, hogy biztosítsák a gyermek védelmét, 

gyermek ösztönzése a mindennapi 

tevékenységek során. 

- Képesnek lenni (vagy tudni) betartani azokat a 

tevékenységeket, amelyeket a hivatalos 

dokumentumok írnak elő. 

C4.2: 

- Tevékenységek javaslata a gyermek 

képességei/ismeretei és kora függvényében. 

- A szükséges időtartam becslése a gyermek 

képességeinek függvényében. 

- Rugalmas tevékenységi program kidolgozása, 

amely alkalmazkodni képes az esetlegesen 

fellépő új helyzetekhez 

- Rövid, közép és hosszú távú tervek kialakítása. 

- Program értékelése és igazítása a gyermek 

fejlődésének függvényében. 

457

5. Kompetencia egység: Gyermek jogainak tiszteletben tartása 




C5.1: Gyermek jogainak betartására vonatkozó 

utasítások összegyűjtése, és beavatkozás abban 

az esetben, amikor megszegik a gyermek jogait. 

C5.2: Gyermek jogainak betartása 

C5.3: Jogi, etikai és társadalompolitikai ismeretek 

alkalmazása 

C5.1: 

- Informálódni a gyermek joginak tárgyában. 

- Informáltnak maradni folyamatosan a speciális 

védelmi rendszernél a gyermek jogainak 

tárgyában. 

- Cselekedni a bizalom tiszteletben tartásának 

szabálya szerint. 

C5.2: 

- Azonosítani azokat a helyzeteket, amikor a 

gyermek jogai sérülnek. 

- Segíteni a gyermeket abban, hogy a törvény 

által előírt jogok biztosítottak legyenek számára. 

C5.3: 

- Ismerni a jogrendszer alapjait, a 

törvényszövegek hierarchiáját, a jogi 

lehetőségeket és a törvények alkalmazását. 

Emberi és polgári jogok szabályai. 

458

6. Kompetencia egység: Gyermekre vonatkozó iratok és eljárások 

kezelése 




C6.1 Gyermekre vonatkozó eljárások és iratok 

kidolgozásában való részvétel (iratok és 

jelentések elkészítése) 

C6.2 Gyermekre vonatkozó dossziék 

osztályozása és iratok megőrzése 

C6.1: 

- Együttműködni a csoport más tagjaival a 

gyermekkel kapcsolatos eljárások és iratok 

kidolgozása során. 

- Teljes és folyamatos információk gyűjtése a 

gyermekre vonatkozóan, minden egyes gyermek 

specifikumainak függvényében (helyzet 

különlegességének megjelölése). 

- Felelősséget vállalni a gyermek esetében, 

azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor 

módosítani vagy kiegészíteni kell a gyermek 

iratait. 

- A kért jelentésbe beépíteni a valós és teljes 

információkat, a felhasználó igényei szerint 

(megfelelő nyelv használata). 

C6.2: 

- Osztályozni és rendezni a gyermek iratait a 

törvény által előírt titoktartásra és bizalmas 

kezelésre vonatkozóan. 

- Biztosítani a gyermek számára az irataiba való 

betekintést (például a gyermek élettörténetének 

könyve). 

- Felügyelni az őrzött iratok érvényességét, és 

megtenni a szükséges intézkedéseket a 

meghosszabbításokra. 

459

7. Kompetencia egység: Gyermek épségének és biztonságának 

felügyelete 




C7.1 Kockázati helyzetek azonosítása 

C7.1: 

- Azonosítani a kockázati helyzeteket, figyelembe 

véve minden egyes gyermek jellemzőit (a 

C7.2 Azon okok meghatározása, amelyek gyermek költözése előtt azoknak a kockázati 

kockázati helyzetekhez vezetnek és megoldások helyzeteknek az azonosítása a gyermek szociális 

javaslása 

gondozója segítségével, amelyek a nevelőszülő 

otthonához kapcsolódnak; ugyanakkor egyéb 

kockázati helyzetek azonosítása, amelyek 

folyamatosan kialakulnak, mind a gyermek fizikai 

épségével, mind pszichikai és érzelmi 

fejlődésével kapcsolatban). 

C7.2: 

- Elemezni a kapott információkat a gyermek 

helyzetére vonatkozóan, a hatályos 

rendelkezéseket és a szociál-gazdasági 

kontextust azzal a céllal, hogy meghatározzák a 

kockázati helyzetek lehetséges okait. 

- Jelenteni az eset felelősének a főbb okokat, 

amelyek kockázati helyzetekhez vezetnek, és a 

helyzetet elemezni a felelőssel. 

- Azonosítani megfelelő időn belül a lehetséges 

megoldásokat, hogy megoldják és/vagy 

elkerüljék a kockázati helyzeteket. 

- Biztosítani a környezet hozzáférhetőségét és 

biztonságát, és a baleset-megelőzést. 

Biztosítani a gyermekre veszélyes termékek 

biztonságos tárolását. 

460

8. Kompetencia egység: Szakmai kommunikáció 




C8.1 Kommunikáció és együttműködés a 

családba helyezési csoport tagjaival 

C8.2: Külső szereplőkkel való kommunikáció 

C8.3: Részvétel a célok meghatározásában 

C8.4: A családba fogadási háló működésének 

jogi keretének megismerése és alkalmazása a 

gyakorlatban 

C8.1 és C8.2: 

- Intézmény feladatainak és működésének 

azonosítása, amelyben dolgozik. 

- Megszerezni és tiszteletben tartani mindenki 

helyét, feladatát és felelősségét, megtalálni a 

helyet a különböző szereplőkkel szemben. 

- Részt venni a gyermek projektjének 

kidolgozásában és értékelésében. 

- Alkalmazni a bizalom fő elveit. 

- Elhelyezkedni a szociális védőrendszerben és 

megismerni a különböző intézményeket. 

- Adaptálni a saját kommunikációt a szolgálat 

által meghatározott szabályok függvényében a 

diszkréció megtartásában. 

Folyamatosan együttműködni a pluridiszciplináris 

csoport tagjaival. 

- Kérni a csoport tagjainak támogatását 

különleges helyzetekben. 

- Együtt dolgozni a csoport tagjaival az 

objektivitás és a fogékonyság alapján. 

- Informálni a csapat tagjait a gyermek 

helyzetének minden változásáról. 

- Átadni az adatokat optimális időn belül. 

- Figyelembe venni és betartani a szakemberek 

utasításait. 

- Alkalmazni az előírt technikákat és eljárásokat. 

C8.4: 

- Informálni a hálózatot a családba fogadás 

motivációjáról és a specifikus szükségletekről. 

461

9. Kompetencia egység: Munka a pluridiszciplináris csapatban 




C9.1: Vér szerinti családra vonatkozó adatok 

elemzése, vagy az adott eset szerint egy másik 

család/személy elemzése 

C9.2: Szükséges eljárások azonosításában való 

részvétel, hogy megtartsák a kapcsolatot a vér 

szerinti családdal, vagy az adott eset szerint egy 

másik családdal/személlyel 

C9.3: Harmonikus kapcsolatok kísérése és 

fenntartása a vér szerinti családdal, vagy az 

adott eset szerint egy másik családdal/személlyel 

C9.1: 

- Adatok objektív elemzése, együttműködés a 

gyermek esetéért felelősökkel (kiemelve a 

különleges kapcsolatot a gyermek/vér szerinti 

család vagy más személy között). 

- Törvényes szempontból elemezni a 

gyermek/vér szerinti család vagy más személy 

közötti kapcsolatok jellemzőit. 

C9.2: 

- Együttműködni a pluridiszciplináris csoport 

tagjaival a szükséges eljárások azonosításában. 

- Megfelelő időn belül teljes és pontos adatokat 

szolgáltatni a gyermek kapcsolatáról a vér 

szerinti családjával vagy más személlyel. 

- Ajánlatokat tenni a kapcsolatok fenntartási 

módjaira a vér szerinti családdal vagy más 

személlyel. 

C9.3: 

- A dokumentumoknak megfelelően alkalmazni a 

pluridiszciplináris csoport tagjaival meghatározott 

eljárásokat. 

- Sürgetni a gyermek esetéért felelős személyt 

olyan problémákkal kapcsolatban, amelyek a 

folyamat végbemenetele során merülnek fel. 

462

10. Kompetencia egység: Szakmai ismeretek és készségek fejlesztése 




C10.1: Képzések kiválasztása és képzéseken 

való részvétel a specifikus képzési szükségletek 

szerint 

C10.2: Megszerzett ismeretek alkalmazása 

C10.3: Személyiségfejlődés elméletének és 

gyakorlatának megismerése 

C10.1: 

- Felelős módon kidolgozni az egyéni képzési 

tervet. 

- Objektívan azonosítani a javítandó szakmai 

területeket. 

- Részt venni a munkaadó által kezdeményezett 

képzéseken azzal a céllal, hogy felismerjék a 

szakmai képességeket. 

C10.2: 

- Alkalmazni a képzés során megszerzett 

ismereteket azzal a céllal, hogy növeljék a 

gyermeknek nyújtott szolgáltatások 

hatékonyságát és minőségét. 

C10.3: 

- Megtanulni azokat a gyakorlatokat, amelyekkel 

csökkenteni lehet a stresszt és kezelni lehet a 

mindennapi konfliktusokat a saját esetben vagy a 

család esetében vagy a gyermek esetében. 

- Gondoskodni a saját, a család mentális 

egészségéről, és elfogadni pszichológus 

segítségét szükség esetén. 

463

ÖSSZEFOGLALÁS 

Bulgária: 

Nehézségek: még mindig hiányzik a szakképesítés pontos meghatározása és 

szükségessége a gyermeknevelésben. 

Előrelépések: A projekt nyomán egy adaptált képzési programot fognak kidolgozni, 

amely a kompetenciákra épül. 

Perspektívák: operacionális program kidolgozása a humánerőforrás fejlesztéssel 

kapcsolatban, amely jelentős jogi, szervezeti és strukturális változtatásokat von maga 

után. 


Fellépő nehézségek: nincs kidolgozva a kreditrendszer nemzeti szinten és emiatt az 

igazolásokat és a részleges elismeréseket nem lehet a nemzetközi standardok szerint 

kiadni. 

Elvégzett előrelépések: ki van egészítve a modulrendszer, több lépcsős képzésmodellt 

is kidolgoztunk, lehet ezt tovább fejleszteni és a magyar tervekhez igazodó más 

szakterületekhez és szinekhez kapcsolódó továbbképzési rendszert is kidolgoztunk/ 

kidolgozás alatt van. 

Előírt oktatás: a magyar jogszabály szerint, 60 órás nevelőszülői képzés. 

Perspektívák: Kreditrendszert kidolgozni és ahhoz illesztve egységes továbbképzési 

rendszer kidolgozása. 

Románia: 

Nehézségek: 

Minthogy Romániában már létezik a foglalkoztatási standard nevelőszülők számára, ez 

egyrészt előnyt, másrészt viszont hátrányt jelent. 

Ráadásul a nevelőszülők képzésre vonatkozó törvényekben (felnőttképzésre és 

hivatásos nevelőszülői végzettségre vonatkozó specifikus képzésre vonatkozó 

törvények) levő különbségek további nehézséget jelentenek. 

Ráadásul jelen van egy adott inercia, amely a Munkaügyi Minisztérium szabályozási 

perspektívájának köszönhető, amely gyakorlatilag az egyetlen alkalmazott szabályozás. 

Ezzel kapcsolatban figyelembe vettük – gyakorlatilag mindenütt – hogy ez az a mód, 

amellyel a szakembereket képzik. 

A Foglalkoztatási Standard által előírt perspektívát és a felnőttoktatásra vonatkozó 

törvényeket úgy kell tekinteni, mint azt a módot, amely szerint MEG KELL valósítani a 

szakemberek képzését. 

464

Megtett előrelépések 

A Nevelőszülői Foglalkoztatási Standard és a francia Nevelőszülő cím összehasonlító 

elemzése azon román szakemberek csoportját, akik a projektben dolgoznak, arra a 

követeztetésre vezette, hogy a két dokumentum tartalma kompatibilis. A különbségek 

csak a tartalmak bemutatásának vagy megszervezésének módjára vonatkoznak. 

A román szakmai szektor úgy tartja, hogy a meglévő Foglalkoztatási Standard aktuális, a 

francia titulus transzferje Romániába szükségszerű és megfelelő a képzési programok 

fejlesztése szempontjából. 

Nagyra értékeljük, hogy a referenciaprofil aktuális verziója ugyanakkor figyelembe veszi a 

francia dokumentum különlegességeit és specifikumait, de azokat az adatokat is, 

amelyeket a Nevelőszülői Foglalkoztatási Standard tartalmaz Romániában. 

Támogatott oktatás 

A nevelőszülők által azon kérdőívekben és megbeszélések során kifejtett 

vélemények/szükségletek között, amelyek az AFUE program első részében végeztek, 

egy igény nagy gyakorisággal jelenik meg: olyan képzési kontextusokat kínáljunk fel 

számukra, amelyek lehetővé teszik a nagy tapasztalattal rendelkező nevelőszülők 

tapasztalatának átadását. 

Ugyanakkor nem könnyű eleget tenni egy ilyen szükségletnek, miután a fő ok az, hogy 

kevés olyan nevelőszülő van, aki képző is, és a megoldás a nevelőszülők képzési 

csapatában rejlik, így ki kell tűzni azt a célt, hogy bevezessék az ilyen nevelőszülőket a 

képzésbe, vagy hogy létrehozzanak esettanulmányokat vagy gyakorlati képzéseket. 

Perspektívák 

A képzési referencia profilt érvényesíteni kell gyakorlati eredményekkel. Emiatt fontosnak 

és szükségesnek tartjuk a program/képzési modulok ellenőrzését és értékelését, illetve 

azokét az eszközökét, amelyek az első tapasztalati képzésekhez kapcsolódnak. 

Ugyanakkor ez a képzési szakasz után a gyermekek, a képzők és minden érintett 

személy képessé válik információk, vélemények és készségek fogadására, amelyek 

hasznosak lesznek a képzési kínálat javítására/gazdagítására, és „célzatosságára”. 

A képzési kínálat felülvizsgálatának egy másik módja lehet a képzési program felosztása 

ECVET-re, az Európai Képzési Keretrendszernek megfelelően. 

465

BIBLIOGRÁFIA 

Bulgária: 

1. Gyermekvédelmi törvény 

2. Szakképzési és szakmai képesítési törvény 

3. A szakmák és beosztások országos osztályozási rendszere 

4. Befogadó családnak jelentkezés feltételeire és engedélyezésére, a befogadó családok 

kiválasztására és elismerésére, valamint a náluk elhelyezett gyermek befogadására vonatkozó 

szabályozás, 2007 

5. A szakoktatási és szakképzési ügynökség belső dokumentumai. 


„A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás 

megelőzésére, és kezelésére” Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Módszertani füzete, 

Herczog Mária, Révész Magda, Mentuszné Terék Irén részanyagaiból összeállította Katonáné Pehr Erika. 

2004. Bp., ESZCSM. 



eljárásról 






Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolóiból, valamint Baranya 

megye gyermekjóléti szolgálatainak módszertani ellenőrzésének feljegyzéseiből adaptálva. 

Az ombudsmani jelentések gyermekjóléti szolgálatokat érintő legfontosabb megállapításai és tanulságai, 

Család, Gyermek, Ifjúság; 2004/4. 




Bede Nóra – Vida Zsuzsanna: Sikertelen nevelőszülői kihelyezések. Család, Gyermek, Ifjúság, 2001. 3. sz. 














Dr. Filó Erika – Dr. Katonáné dr.Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 

Kft. Budapest 1998 

Dr. Kálmánchey Márta: Nevelőszülőnél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák. Család, Gyermek, 

Ifjúság, 2001. 2. sz. 24–29. o. 






Budapest 2003 


466

Habony Ferencné: Élet a születés után – Egy krízis-nevelőszülő másfél éve. Család, Gyermek, Ifjúság, 

2003. 4. sz. 21-25. o. 






Kádas István: A nevelőszülői tevékenység ellátásának alkalmassági vizsgálata. (Módszertani segédanyag) 

Kapocs 2005. ápr. 44-50. o. 



Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról. Család, Gyermek, 


Kulcsár Mariann: A különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek kapcsolattartásának tendenciái az 

alapellátásban. Kapocs, 2. évf. 2003. 6. sz. 40-45. o. 




Otti Ernőné – Mitták Tünde – Herczegh Ágnes: Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek sorsának utánkövetéses 

vizsgálata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 4. sz. 20-27. o. 












Szabóné Szilágyi Zsuzsa – Dr. Patkó Kornélia (szerk.): Segíthetünk? Praktikus útmutató a gyermekek és 

fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához. FICE magyarországi egyesülete, Bp., 2001. 




Szikulai István: A magyar gyermekvédelem fejlődésének kulcskérdései – egy lehetséges szakmai stratégia 

lépései. Kapocs 2004. okt. 58-64. o. 

Szöllősi Gábor: Európai elemek a gyermekek szociális ellátásában és védelmében. Magyar Jog, 1996/8., 

486–490. old. 





Tüski Anna: Külhoni módszerek hasznosítása a magyarországi gyermekvédelemben. Kapocs 2002. dec. 

38-44. o. 













467











Domszky András – Büki Péter: Gyermekvédelem és gyógypedagógia, avagy különtámogatást igénylők a 

gyermekvédelem rendszerében. Educatio, 2001. 2. sz. 296–311. o. 

Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani levél. 

Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp., 1999. 



Ifjúság, 2003. 5. sz. 22-29. o. 








Gáspár Károly – Drosztmérné Kánnai Magdolna – Bán Gabriella: „Se veled, se nélküled”, (A gyermekek 

védelmének helye a hazai jogi és szociálpolitikai rendszerben) Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 1. sz. 6-10. 

o. 









Kálló Éva (szerk.): Csecsemők és kisgyermekek gondozása és nevelése intézetben. Csecsemőotthonok 

Országos Szövetsége, Bp., 1996. 

Kerezsi Klára: Gyermek, család, társadalom. In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek - család - társadalom. 

Szociális munka gyermekes családokkal. Hilscher Rezső Szociálpolitika Egyesület, Bp., 1996. 25–55. o. 

(u.a.: Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Erőszak és elhanyagolás a családban. Közgazdasági és Jogi 

Könyvkiadó, Bp., 1995. 11–49. o. 











Pulay Klára: Amit az örökbefogadók veszteségeiről tudni érdemes. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 

12-16. o. 



Rácz Andrea: Gyermekotthonokban dolgozók véleménye a szakmai munka tartalmáról. Kapocs 2005. dec. 

54-64. o. 

Szabóné Pluhár Bernadett – Szikulai István: Az utógondozói ellátás. Család, Gyermek, Ifjúság, 2002. 4. sz. 

468


gyermekek és fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához. FICE magyarországi 

egyesülete, Bp., 2001. 






Szilvási Léna: Örökbefogadás-Identitás-Sajtó-Botrány - Család, Gyermek, Ifjúság 2005/1. szám 4-6. old. 




dec. 38-44. o. 


Varga András: A gyermekotthonok és a gyermekjóléti szolgálatok kapcsolatának alakulása – a gyámok 

szemszögéből. Kapocs 2005. aug. 60-64. o. 


Vida Zsuzsanna: A nevelőszülőnél élő gyermekek kapcsolattartása. Kapocs, 2. évf. 2003. 2. sz. 50- 

52. o. 







W. M. Zenz: Beavatkozás dilemmái gyermek-elhanyagolási ügyekben. Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 3. 

sz. 20-23. o. 



AjÁnlott irodalom: 




szám) 


Bálint Noémi: Lélektani szempontok: kérdések és dilemmák. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 46-54. 

o. 


3. sz. 

Both Éva – Békés Zoltán: A fővárosi gyermekvédelmi szakellátás 2001-ben. Kapocs, 2. évf. 1. sz. 2003. 

február. 34–47. o. 

Büki Péter: Egyenlő esélyek – egyenlőtlen esélytelenségek avagy a többcélú – iskolai, diákotthoni vagy 

kollégiumi és gyermekotthoni feladatot ellátó – közoktatási intézmények 2004-ben. Fejlesztő Pedagógia, 

17. évf. 2006. 1. sz. 17-22. o. 



Csókay László: Egy új fogalom a gyermekvédelemben – a tervezési értekezlet. Család, Gyermek, Ifjúság, 

1999. 1. sz. 18-21. o. 





Európa Tanács Miniszteri Bizottság: A Miniszteri Bizottság 5(2005) számú ajánlása a részes államokhoz a 

gyermekintézményekben élő gyermekek jogairól. Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 5. sz. 6-7. o. 




Ifjúság, 2003. 4. sz. 21-25. o. 

469




Kibicher Orsolya: A Down-szindrómás gyermekek örökbefogadása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 3. sz. 

20-23. o. 


Králné Szabó Piroska: Facilitálás a gyermekvédelemben. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 2. sz. 5-6. o. 


Mentuszné dr. Terék Irén: Gondolatok az örökbefogadással összefüggő eljárások jogi szabályozásáról. 

Magyar Közigazgatás, 1995. 10. sz. 

Mészáros Krisztina: Sikerek és buktatók az örökbefogadásban. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 1. sz. 21- 

27. o. 




Rákár Natália: Egy család Pest megyéből – avagy „gyerekek a határon”. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 

3. sz. 30-33. o. 






2003. jún. 48-49. o. 


1. 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és 

működésük engedélyezéséről. 

2. 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és 

gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. 










8. 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a 

gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt 

személyes adatokról. 



10. 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők 

képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és 

felkészítő tanfolyamról. 

11. 45/1997. (XII. 17.) NM rendelet az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetről, valamint a Család- 

és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégiumról. 


13. 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a 

szociális szakvizsgáról. 


15. 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az 

ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény 

kihirdetéséről. 

Romániai: 

470

Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului, Drepturile Omului în Protecţia 

Copilului - Ghid de Bună Practică, Bucureşti 2005. 

Bendit, René (edt), LINII DIRECTOARE, METODOLOGII ŞI INSTRUMENTE PENTRU O 

ABORDARE ORIENTATĂ SPRE LUMEA REALĂ A SERVICIILOR PENTRU COPIII ÎN SITUAŢII 

DE RISC, DIN PERSPECTIVĂ SOCIALĂ ŞI PEDAGOGICĂ- Manual teoretic şi practic pentru 

factorii decizionali şi personalul din domeniu, elaborat în cadrul proiectului „Creşterea 

calităţii serviciilor destinate copilului care a săvârşit fapte penale şi nu răspunde penal”, 

Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului, Bucureşti 2009. 

Romániai Foglalkozási Osztályozási Rendszer (COR), Munkaügyi, Családügyi és 

Esélyegyenlőségi Minisztérium, 2007. 

Manual pentru implementarea Legii nr. 272/2004 privind protecţia şi promovarea Drepturile 

Copilului - Bucureşti: Vanemonde, 2006 

Shanti, George; van Oudenhoven, Nico, Actori în îngrijirea familială substitutivă, Autoritatea 

Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului, Bucureşti 2009. 

A felnőttek szakképzésére vonatkozó nemzeti törvénykezés 

Az oktatási rendszerben zajló továbbképzésre vonatkozó rendelet (102/1998 sz., a 133/2000 sz. 

törvény módosításaival elfogadva). 

A felnőttképzésre vonatkozó rendelet (129/2000 sz.). 

129/2000 sz. rendelet (a felnőttképzés alapja és referenciája Romániában) 

A 2005-2010-es továbbképzési stratégiára vonatkozó kormányhatározat (875/2005 sz.) 

2004. augusztus 23-i, 4543/468 sz. miniszteri rendelet (mely a formálistól eltérő módon megszerzett 

szakmai kompetenciák értékelési és minősítési eljárásá szabályozza). 

A nem a nemzeti oktatási rendszer keretében megszerzett képesítési – szakmai tapasztalat 

elismertetési – eljárást kezelő Munkaügyi, szociális szolidaritási és családügyi minisztérium 51/2007 

sz. rendelete azon román állampolgárokra vonatkozóan, akik független munkavállalóként vagy 

alkalmazottként kívánják tevékenységüket végezni az Európai Unió egyik tagállamában, átültetve a 

román jogba az 1999/42/EK irányelv 8. cikkét. 

A szakképzési szolgáltatók engedélyezési eljárása 

A felnőttek szakképzésének képesítési metodológiája; 

Azon képesítések jegyzéke, melyekhez képesítési bizonyítvánnyal záruló képzési programok 

szervezhetők; 

A formálistól eltérő módon megszerzett szakmai kompetenciák érvényesítési és elfogadtatási eljárása, 

mely a formális vagy nem formális úton szerzett kompetenciák érvényesítését és elfogadását 

szabályozza. 

Az 53/2003 sz. törvény (Munka Törvénykönyve). 

471

DR. HABIL LÜKŐ ISTVÁN 

MÓDSZERTANI SEGÉDLET 



Szak- és Továbbképző Intézet 


E-mail: 

luko.istvan@feek.pte.hu 

sajokaza@chello.hu 

A módszer fogalma, fajtái és didaktikai sajátosságai 

Fejezetünk elején olyan általános didaktikai megközelítésről lesz szó, amelyet 

fontosnak éreztünk. Ezek a gondolatok már korábban megszülettek és most itt 

interpretáljuk Nagy Sándor idevonatkozó munkájának részleteit. 

Az oktatás módszerei 

a/ A módszerfogalom általános meghatározása 

A tanítási-tanulási folyamatban az egyes didaktikai feladatok megoldása 

érdekében speciális eljárásokat alkalmazunk, éspedig tanári és tanulói 

munkaeljárásokat, amelyek alkalmasak az adott feladat realizálására. Oktatási 

módszereknek – a legegyszerűbben szólva – ezeket a tanári és tanulói 

munkaeljárásokat tekintjük; pontosabban: a tanárnak a tanulás irányítását lehetővé 

tevő eljárásait s a tanulóknak az egyes tanulmányi feladatok megoldását célzó 

munkaeljárásait. A módszerfogalomnak ez a megközelítése azonban csak nagyon 

általánosan tudja ezt a komplex jelenséget – az oktatási módszerek komplexumát – 

megközelíteni. Differenciáltabb értelmezése szükségessé teszi, hogy a fogalomban 

az utóbbi néhány évtizedben bekövetkezett fejlődésre is vázlatosan utaljunk, s a 

kérdés összehasonlító pedagógiai fejleményeit is szemügyre vegyük. 

472

A módszerfogalomban bekövetkezett fejlődés; a fogalom összehasonlító 

pedagógiai vizsgálata 

Történeti vetületben vizsgálva a kérdést, mindenekelőtt egy jelentős 

differenciálódás tűnik szemünkbe. Századunk harmincas éveiben – az akkori 

hivatalos didaktikai koncepciókban – még csupán tanári eljárásokról volt szó, ha az 

oktatási módszereket, illetve ezeken belül az ún. „tanalakok” kérdéseit emlegették. 

Ez jellemzi például Fináczy Ernő klasszikus munkájának, az 1935-ben megjelent 

Didaktikának a felfogását, de más korabeli munkákét is. Az utóbbi két-három 

évtizedben azonban igen lényeges változás állt be, főképpen annak a módosulásnak 

a következményeképpen, hogy az oktatás modern fogalmában a pedagógus és a 

tanulók munkáját egyaránt hangsúlyozzuk. Sőt – amint korábban láttuk – a tanítást 

éppen a tanulás irányításaként értelmezzük; ebből viszont szükségképpen 

következik, hogy a tanítási-tanulási folyamatban a tanár speciális irányítási 

eljárásaival együtt a tanulók munkaeljárásainak – beleértve önálló információfeldolgozó 

és -transzformáló tevékenységüket is – meg kell kapniuk az őket megillető 

hangsúlyt. 

A nézetek egy nagy csoportja az angolszász szakirodalomban fellelhető 

irányzat; ez az oktatási módszer fogalma helyett technikai készségekről beszél, 

speciális oktatási technikákról és műveletekről, melyeket a tanár az osztálytermi 

interakcióban alkalmaz. 

E koncepció kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult az a tény, hogy a 

tanári hatékonyság vizsgálata, melynek során valamilyen általános érvényű – céltól, 

életkortól, tantárgytól, tanulótól független – kritériumokat kerestek, érthető módon 

nem vezetett pozitív eredményekhez. Bebizonyosodott az a tapasztalatban már 

korábban is ismert összefüggés, hogy metodikai értelemben sztereotip megoldások 

nem adaptálhatók egyszerűen új helyzetekre. Fontosabb a tanulás törvényeinek 

ismerete, az egyes tanítási szituációk speciális követelményeinek felismerése s az 

ehhez való célirányos alkalmazkodás. A tanítás mibenlétének alapvető minősége 

pedig – e vélemények szerint – az osztálytermi interakciókban ragadható meg. 

Interakción pedig – a kommunikációelméletből és rendszerelméletből 

kölcsönzött fogalmakkal élve – általában olyan változót értenek, mely az egyéni vagy 

csoporttulajdonságok között közvetít. Szociológiai dimenzióként fogják fel. A tanítástanulás 

aktusát több dimenziójú információcsereként értelmezik egy olyan 

kapcsolatrendszerben, amely hol egyensúlyban van, hol fejlődésnek indul, gyakran 

konfliktusos és többé-kevésbé önmagát szabályozó folyamat. Ily módon az 

„üzenetek” kibocsátását és dekódolását foglalja magában, melyek nem a tanárnak 

vagy tanulóknak fenntartott speciális funkciók, hanem olyan tevékenységek, 

melyeket alternatív módon mindkét fél folytat. 

A német szakirodalom egyenesen az interakció fogalmából kiindulva közelíti 

meg az oktatás módszereit. Az interakciót általános és átfogó fogalomnak tekinti, s 

mindazokat a folyamatokat beleérti, amelyekben miden résztvevő kész arra, hogy 

megváltozzék és ennek a beállítottságnak az alapján magatartását valóban meg is 

473

változtassa. Ez az oktatás számára azt jelenti, hogy ha az interakciók optimálisan 

folynak az órán, akkor nemcsak a tanulók tanulnak a tanártól, hanem a tanár is a 

tanulóktól és a tanulók egymástól. Így tehát minden interakciót tanulási folyamatok 

közvetítenek, a magatartásmódok egy már meglévő készletének megváltoztatása 

érdekében. 

Nem vonható kétségbe, hogy az oktatás-nevelés mindig interperszonális 

viszonyban megy végbe, melynek formája, minősége, tartóssága, hatékonysága 

döntően hozzájárul az oktatási-nevelési feladatok sikeréhez. Anélkül, hogy eklektikus 

módon egyeztetni akarnánk az említett (és eltérő nevelési célok által meghatározott) 

különböző oktatási módszerfelfogásokat, néhány általános vonást mindenesetre 

kiemelhetünk az elmondottakból: 

- a tananyag logikája által való meghatározottságot; 

- az absztrakt megközelítés lehetetlenségét, minthogy céltól, életkortól, 

tantárgytól, egy adott tanulócsoporttól független módszerkritériumokat 

megadni nem lehetséges; 

- a tanulás pszichológiai törvényszerűségeitől való függőséget; 

- ezzel együtt a gondolkodás törvényszerűségeinek a figyelembevételét – s ami 

ezzel együtt jár: a képességek optimális fejlesztését – az adott módszer vagy 

módszerkombináció által; 

- az „üzenetek” kibocsátásának és dekódolásának kölcsönösségét, melyek nem 

a tanárnak vagy tanulónak fenntartott speciális funkciók, hanem olyan 

tevékenységek, melyeket alternatív módon mindkét fél folytat. 

Ha már ennyi tartalmi jegyet kiemeltünk a módszerfogalomból, akkor joggal 

mondhatjuk, hogy az belsőleg differenciált, dinamikus fogalom, amely valóban 

magába foglalja mind a pedagógus, mind a tanulók sajátos, egy adott célra és 

feladatra irányuló, s azt optimálisan megoldani kívánó munkaeljárásait. 

Vagyis: nem a tanárnak vagy a tanulónak fenntartott speciális funkció, hanem olyan 

tevékenységrendszer, melyet – alternatív módon – mindkét fél folytat. 

A módszer - tartalom - taneszköz egységének az elve 

Már az eddigiekből is kiderült, hogy a pedagógiában többféle úton, többféle 

eljárással juthatunk ugyanoda, vagyis a „végeredményhez”, a tudás 

megszerzéséhez. Így van ez most a módszerekkel is, vagyis a módszer és a hozzá 

kapcsolódó tartalom, oktatástechnika kapcsolatával. Ha itt e fenti címben is nevezett 

kapcsolatrendszerről beszélünk, akkor gyakorlatilag is és elméletileg is kiindulhatunk 

bármelyikből a kapcsolatot meghatározó „sorrend” szempontjából 

Mondjuk, legyen a szakképzésben gyakori eszközhasználat az oktatás, a 

tanítás-tanulás középpontjában. Akkor az eszköz által meghatározott tananyag 

közvetítése (felépítés, szerkezet, működés, használat, hibák, ellenőrzések, 

474

karbantartás stb.) van a középpontban. Ehhez kell hozzárendelni a módszert, vagyis 

azokat a pedagógiai eljárásokat, lépéseket (szekvenciális, strukturális, kivitelezési, 

motivációs stb.) kérdésköröket, amelyek már igazából nem is nevezhetők 

egyszerűen csak módszernek, hanem technológiának. 

Leggyakoribb úgy a közoktatási, mint a szakképzési tanítás-tanulás 

szervezése során, hogy a tananyaghoz, annak „tartalmához” rendelik hozzá, 

választják ki a taneszközöket, és a módszereket. Nevezhetjük ezt a 

„kiválasztást” akár „tananyagvezérlésűnek” is. 

Persze azért ez sem ilyen egyszerű és főként nem mechanikus, de 

általánosságban elterjedt módszermegválasztási, tervezési gyakorlat. Ebben a 

formában fontos, hogy a taneszköz kiválasztása ne öncélú legyen, hanem a 

tartalomban lévő potenciális lehetőségeket vegye alapul. Nyilvánvaló, hogy most 

itt ehhez nem tudunk (talán nem is lehet) általános „receptet” adni, hogy t. i. mik 

legyenek ennek a kiválasztásnak azon szempontjai, amelyek ezt a potenciális 

lehetőséget veszik figyelembe. 

Létezik azonban az oktatástechnikai eszközöknek a kiválasztásához egy 

elméletileg is megalapozott, illetve kidolgozott szempontrendszer, amelyet itt is 

figyelembe lehet venni. Ezekkel a taneszközkiválasztási kérdésekkel foglalkozott 

többek között Orosz Sándor, Tompa Klára, és egy nagyon jól használható sémát 

készítve összefoglalta ezt a témát Vári Péter. Természetesen nemcsak hazai, hanem 

külföldi szakértői, és irodalmai is vannak ennek a kérdéskörnek, amire itt most nem 

térünk ki. 

Folytatva a „variációkat”, még egyet lehet megemlíteni. Ez pedig, amikor 

magából a módszerből indul ki a kiválasztás, illetve a megválasztás. Pl. ha a 

csoportos tanulásszervezési eljárást, mint módszert, vagy a projekt módszert 

választjuk, akkor ezen tanulásszervezési módszereknek a logikája szabja meg az 

alkalmazott taneszközök, a tananyagfeldolgozás technológiáját, illetve 

kiválasztását. 

A lényeg mindig az, hogy szoros összhang, szerves kapcsolat legyen a 

tanítás-tanulás technológiáját meghatározó ezen három elem között. 

A projekt-módszer lényege 

Az elméleti-elvi összefüggésekről vázlatosan 

Induljunk ki a pszichológiai vonatkozásokból. Leginkább az oktatási folyama, 

mint probléma, -illetve feladatmegoldás kérdésköre kapcsolódik a 

projektmódszerhez. Mindenek előtt érintenünk kell a problémamegoldó gondolkodás 

475

pszichológiai vonatkozásait. E témának hatalmas irodalma ma már közismert a 

pedagógusok előtt. Mindenek előtt Rubinstein nevét kell megemlíteni, aki a 

feladatmegoldó gondolkodás fő láncszemének a szintézis útján történő analízist 

tartja. Munkatársaival együtt vizsgálta a problémamegoldás közben nyújtott 

segédfeladatok szerepét. Az eredmények, illetve megállapítások hasonlítanak 

Székely Z-effektus törvényére, miszerint minél messzebb jut az ember egy 

probléma megoldásában, annál többet segítenek a véletlen benyomások 

(Z=Zufall=véletlen) 

A feladatmegoldást tanulmányozó pszichológiai vizsgálatok során újra 

előkerült a próbálkozás szerepe - Lásd Landa - ami nem azonos a „vak” 

próbálgatással” (Trial and error). 

Mivel a didaktikában sokáig érvényesült az az elképzelés, hogy a 

feladatmegoldás csupán asszociációk és logikai műveletek sorozata, ezért 

fontosak az ezzel foglalkozó és az ezen túlmutató vizsgálatok. Ezek a „lépések” a 

különböző kutatóknál, teoretikusoknál más és más fázist jelentett. Claparede például 

3 fázist (1. A kérdés, 2. A hipotézisalkotás, 3. A hipotézis ellenőrzése), Dewey 5 

fázist, míg Pólya négy szakaszt (1. A feladat értelmezése, 2. A tervkészítés, 3. A 

terv végrehajtása, 4. A megoldás vizsgálata). Ezek a lépések azonban nem 

érvényesülnek ilyen szigorú egymásutániságban, a valóságos feladatmegoldásban. 

Ezért jelentős Lénárd Ferenc vizsgálata, aki megkülönböztette a gondolkodás 

makrostruktúráját (ennek különböző fázisait), valamint a mikrostruktúráját 

(műveleteit, mint pl. analízis, szintézis, elvonás stb.), ami lehetővé tette a 

pszichológiai és a logikai elemek szétválasztását. A pedagógia számára leszűrhető 

tanulsága az volt, hogy előtérbe került a „hosszabb lélegzetű”, valóban problémát 

jelentő feladatok megoldása. 

Már az eddigiekből is észre kell vennünk, hogy a fenti terminológiák, logikai 

lépések, előkerülnek a projektmódszernél is. Megoldási stratégiáról beszélt 

Brunner, aki munkatársaival együtt egy besorolási feladatban végül is négyféle 

stratégiát sikerült megkülönböztetni. Nem lehet kihagyni a problémamegoldás 

(feladatmegoldás) kapcsán a heuresztikát, vagyis a megoldáskeresés tudományát. 

Ennek iskolai vonatkozásainál pedig Pólya György munkásságát kell megemlíteni. 

Foglalkoznunk kellene a pszichológiai aspektus kapcsán a beállítódás, az 

attitűd, továbbá az egyéni (individuális) és a csoportos, közösségi jelleg 

szerepéről. 

Érdekes lehetne a project szó, mint terminológia értelmezése, elemzése is. 

Mit jelent a pedagógia számára, hogyan értelmezik a gazdaságtudományok, illetve 

az itt megvalósított „projektek” szempontjából stb. Mint fogalom értelmezhető-e úgy, 

hogy az előre eltervezettet hangsúlyozzuk a project összetétel kettéválasztásával? 

Mindezekre a kérdésekre (is) részben választ kapunk Villiam H. Kilpatricktól. Ezzel 

már át is térhetünk a neveléstörténeti (pedagógia-történeti) gyökereket is érintő 

pedagógiai aspektus ismertetésére. Ehhez Kilpatrick „A projekt módszer” c. 

tanulmányát használtam fel, mivel ebben lelhető fel a didaktikai, nevelésfilozófiai, 

476

neveléselméleti összetevőkre való utalás, illetve az az átfogó, integrált szemléletű 

megközelítés, ami magában a projekt módszerben is nélkülözhetetlen [13]. 

A „céltudatos cselekvés” ennek a fogalomnak a fontos „terminológiai 

eleme”. Mint „egységesítő folyamatban” az aktivitásnak, a tanulási törvények 

megfelelő felhasználásának, és a magatartás etikai minőségének kell 

megjelennie. Külön hangsúlyozza a terminológiai elemzésében a céltudatosságot. 

Példákon keresztül mutatja be a céltudatosság különböző egyéni és csoportos 

projekt lehetőségeit. Nagyon lényegesnek tartom a következő gondolatát. „Ha olyan 

tevékenységsorozatot tervezünk, amely egy adott skála mentén a fenyegető 

kényszertől a teljes szívvel-lélekkel végzett foglalkozásig terjed, akkor a 

projektterminus vagy a céltudatos tevékenység csak a skála felső részén 

helyezkedhet el”.(14) Véleménye szerint, aki ilyen teljes szívvel-lélekkel vesz részt a 

tanulási folyamatban, magasabb fokú ismeretekre és készségekre tesz szert, és az 

így szerzett tudás hosszabb ideig elkíséri. Ha ezek a gondolatok 1918-ban fontosak 

voltak, akkor napjaink információs társadalmában is azok, kellő módon alátámasztják 

a projekt módszer szélesebb elterjesztését. Kilpatrick kitér a tanulási törvényekre is, 

amelyek közül a felkészültség, a hatás, és a gyakorlat törvényét említi. Kitér még 

a tanulás egy negyedik „törvényére”, a beállítódás, (set) vagy attitűd elemzésére, 

illetve a projekt módszer terminológiájának megvilágításában betöltött szerepére, az 

elégedettség és felkészültség kölcsönkapcsolatára. Szerintem nagyon fontos még 

az erkölcsi nevelés és a projekt módszer kapcsolatáról leirt összefüggés. Nézete 

szerint az erkölcsi karakter elsődlegesen osztott társadalmi kapcsolatrendszer, olyan 

diszpozíció, amely meghatározza az egyén viselkedését és attitűdjét a csoport 

hasznára hivatkozva. A nevelés során tehát elsődlegessé válik, hogy a gyermekben 

kialakuljon a jó ítélőképesség, ki tudják választani az ideákat az adott esetekhez. 

Ennek a tanulási folyamatnak a során nem csak eszmék és ítélőképességek, hanem 

reakcióminták is előjönnek, vagyis az „adok-kapok” szokásai is alakulnak. 

Megelégedés és bosszankodás váltja egymást ebben a cselekvést kísérő tanulási 

folyamatban. Még ennek a rövid referátumnak a lehetőségei sem engedik meg, hogy 

teljes egészében bemutassam Kilpatrick tanulmányát, mindössze azzal tudom 

összegezésként zárni a mondanivalója lényegét, hogy „egyfajta óvatos 

háttérelemzéssel” vette „nagyító alá” a projekt módszer terminológiáját, annak 

befogadását szolgáló integrált megközelítésű elméleti munkát végzett. 

Az oktatásnak sok formája létezik, aminél a hangsúly a diáktevékenységeken 

van, és a tanár főképpen kísérő szereppel bír. 

A projektoktatást a következő pontok jellemzik: 

- Egy problémahelyzetről van szó, amivel meg kell birkózniuk a diákoknak. 

- A projektet egy diákcsoport hajtja végre. Így sor kerül a kommunikációra, az 

együttműködésre, a feladatmegosztásra. 

- Nem a végeredmény, hanem a probléma megragadása a projektoktatás célja. 

477

- Egy viszonylag komplex problémáról van szó, amelyhez a diákoknak tudást és 

jártasságot kell felhasználniuk. 

- A megoldást a diákoknak a gyakorlatban kell keresniük. 

- A diákok a projektet önállóan hajtják végre. 

- A tanár a kísérő. Nem irányítja, hanem aktívan követi a diákokat, ellátja őket 

információval, bizonyos információforrásokra utal, kritikus kérdéseket tesz fel 

és magyaráz. 

Egy projektnek bizonyos szerkezete van, amelyet egy munkaterv formájában 

dolgoznak ki. Léteznek természetesen munkaformák, amelyek nem mennek olyan 

messze, mint a projektoktatás. Tényezők, amelyeket lehet variálni: 

- A problémahelyzet realista jellege. Ha egy képzeletbeli helyzetről van szó, 

akkor kázus(feladat)oktatásról is beszélhetünk. 

- A gyakorlat alkalmazása egy kázus(feladat)helyzetben állhat könyvekből, 

reklámlapokból, brosúrákból, amelyeket előre rendelkezésre bocsátanak. 

Az önállóságot, amivel a diákok megragadják a problémát, és emellett a tanár 

szerepét variálni lehet. Ekkor nem is igazán egy projektről van szó, hanem inkább 

egy gyakorlati feladatról, vagy problémairányított oktatásról. A képzés szakaszától, 

az elérhető tanítási céloktól, a témától, a tanár tapasztaltságától függően lehet a fent 

említett tényezőket variálni. Abból a célból, hogy a különböző oktatási formák 

elnevezése ne legyen vita tárgya, általában akkor beszélünk projektoktatásról, ha 

egy olyan oktatási formáról van szó, amikor a hangsúly a diák tevékenységén van, és 

a tanár főleg a kísérő szerepét tölti be. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy a 

projektoktatás nem a lehető legjobb oktatási forma. Egy olyan oktatási forma, 

amelyben a tan -és oktatási célok megvalósíthatók. A tancélokat illetően 

megjegyezhetjük, hogy a diáktevékenységek főként alkalmazást és integrálást 

foglalnak magukba. 

Emellett ez az oktatási forma lehetőséget ad az oktatási célok elérésére a 

következő dolgokban: 

- problémaközpontú gondolkodás 

- különböző tudományágak ismeretének és jártasságának felhasználása 

- tájékozódás a gyakorlatban 

- csoportmunka 

- a diákok önálló tanulása 

Szakasz Leírás Diáktevékenység Tanártevékenység 

1. 

Informáci 

ó 

szakasz 

a 

problémaállítás 

tancélok leírása 

kritériumok kitűzése 

Projektfeladat 

478

2. tervezés 

3. 

4. 

5. 

előterjes 

ztés 

végrehajt 

ás 

összegz 

és 

6. elbírálás 

a munkaterv megfogalmazása 

időtartam tervezés 

feladatmegosztás 

a munkaterv előterjesztése 

a munkaterv alkalmazása 

a projekt végrehajtása 

a projekteredmények projektcélokon való 

kipróbálása. a taneredmények 

tancélokon való kipróbálása, 

beszámolókészítés 

az eredmények beszámolója 

az eredmények elbírálása 

esetleg 

információszolgáltat 

ás 

magyarázás 

irányított kérdések 

a beszámoló 

elbírálása 

az eredmények 

elbírálása 

1. táblázat: Az oktatási forma lehetőségei az oktatási célok elérése érdekében 

Feladat: Válasszon egy alkalmas témát az ön szakterületéből, és írja le, hogy ezt a 

témát projekt formájában, hogy lehet bemutatni a diákoknak. 

A leírásban mindenesetre a következő dolgoknak kell szerepelniük: 

mely konkrét diáktevékenységekre kerül sor minden egyes szakaszban? 

mennyi idő (óraszám/hét) szükséges minden szakaszban? 

mi a tanár konkrét feladata minden egyes szakaszban? 

milyen követelményeket állítanak az oktatás szervezetének (A csoport 

nagysága, a tanárok száma, a rendelkezésre álló információforrások)? 

milyen követelményeket állítanak a tananyagnak, az írásbeli tananyagot, és a 

készülékeket, eszközöket és ilyesmiket illetően? 

A projektleírásban mind az itt fent leírt projekt jellemzőnek szerepelnie kell. Forrás: 

(Technisch Lyceum Eindhoven – Fellowship Programme Environmental/Water 

Jobfamily) 

A szakképzés módszervariánsai 

Nem lehet a módszervariációkat sem „összeszámolni, sem leírni, hiszen ez a 

megvalósítás, a megvalósítók megannyi körülményeitől függenek. Csupán arra 

vállalkozhatunk, hogy rendszerezzük a leggyakoribb tanítás-tanulás eljárásai 

kombinációit, illetve alapeseteit. Már az eddigi részfejezetek is a módszertani 

fajtákról szólak, de szükségesnek érezzük egy kicsit kiegészíteni és másképpen 

rendszerezni ezeket. 

További gondolat ezzel kapcsolatban, hogy a könyv későbbi fejezetében az 

infrastruktúránál vagy konkrétan, vagy áttételesen ismét utalunk módszertani 

479

aspektusokra a szóban forgó eszközök, rendszerek, szimulációk stb. kapcsán. 

Először táblázatunkban a szakképzésben eltérő mértékben, de valamilyen módon 

jelen lévő módszerekről adunk összefoglaló áttekintést 

Módszer szempont Módszer fajta 

Oktatásszervezés szerint 

Interaktivitás szerint 

Didaktikai logika és fázisok szerint 

Médiák (tapasztalati kúp szerint 

A virtualitás és rendszere szerint 

1, Egy oktató, tanár, tutor jelenléten alapuló 

2, Oktatócsoportok 

3, Karmesteri felállás 

4, Koanimáció 

5, Műhely módszer 

1, 4 lépés módszer 

2, Esettanulmány 

3, Projekt módszer 

4, Szerepjáték/drámapedagógia 

1, Négy lépés módszer 

2, Induktív módszer 

3, Deduktív módszer 

4, Analógiás módszer 

5, Differenciálás szerint (frontális, csoport, egyéni) 

1, Verbálistól a közvetlen célorientált tapasztalatokig 

2, Tanulási média A, segédletekkel 

B, Média rendszerekkel 

1, Prezentáció/vizualizáció PC+Projektor 

2, Szimulációs módszer 

3, Hálózati tanulás 

2. táblázat: Szakképzésben használt módszerek összefoglalója 

A fenti táblázatban lévő kevésbé ismert módszerek fajtáiról fogunk írni 

ismertetőt az alábbiakban, amelyeket az előzőekben ismertetett MTP projekteknél 

ismertettek. 

Oktatócsoportok módszere 

A tanév elején megvitatják a célkitűzéseket, kialakítják a feladatokat. A 

végrehajtás során fő tevékenység marad a koordináció. Ez elsősorban a rövidebb 

kurzus szerű oktatásban gyakori. 

Karmesteri felállás 

A motiváció, a csoportosítás fázis elkezdődik az év/félév , a program elején 

egy konkrét tantárgyon/modulon belül. A vita, a tanítás szakaszában más 

tantárgyakkal kell felosztani az időt. Tehát változik a „felállás”, a módszer 

kombináció. 

Koanimáció 

Két, vagy több tanár/oktató kiegészíti egymást. Az egyik előad, 

magyaráz/elméletet oktat, a másik gyakorlatot vezet/ kérdésekre válaszol. A szakmai 

480

képzésben a laboratóriumi foglalkozások tipikus módszertani megoldása volt, illetve 

maradt. 

Műhely módszer 

Itt két, vagy több pedagógus állandó kontaktusban van egymással az 

oktatás/kutatás során. Tanítanak, kutatnak, fejlesztenek. Tipikus eset a kísérletező, 

kutató programok, a program fejlesztések, a pályázatok írása tevékenységében. 

Mivel a hálózati tanulás, illetve a szimulációs rendszerekkel történő oktatás 

módszere külön fejezetekben ismertetésre kerül, így itt ezekről nem teszünk 

említést. Szólnunk kell viszont a Szakmai Képzések és Oktatás (VET) projektjeiben 

alkalmazott módszerekről. 

A választott VET módszerek rövid leírása 

A 4 lépés módszer 

A 4 lépés módszert gyakran alkalmazzák az ipari, kézműves és ápolói tanulási 

folyamatokban. Különösen a pszichomotorikus képességeket lehet hatékonyan 

tanítani ezzel a módszerrel. Megvannak a korlátai, ahol a tanulási folyamat jobbára a 

megismerő és mentális cselekvésekre van visszaszorítva, mint pl. az adminisztratív 

vagy üzleti munka. 

Ha a 4 lépés módszer sematikus módon használjuk – magyarázatok és 

demonstrációk nélkül, amelyek nyitottak a saját hatékony technikák kifejlesztésére, 

akkor az behatárolja a képzés hatékonyságát. A hallgatók nem lesznek sem 

motiválva, sem alkalmasak kiterjeszteni a képességeiket kreatív és értelmes módon. 

Az esettanulmány módszer 

Az esettanulmány módszer igen gyakori az üzleti és jogi VET-ben; de 

alkalmazható ipari és más környezetben is. A legnagyobb fontossággal az „eset” bír. 

Ez egy történet kell, hogy legyen, a munkakörnyezeten kívülről, amely egy olyan 

problémát tartalmaz, amely felkelti a hallgatók érdeklődését, és kapcsolatban van a 

hallgató remélt munkájával. A probléma megoldásának igazi kihívásnak kell lennie, 

de kerülni kell a túl összetett és túl nehezen megoldható esetek készítését. A 

hallgatók tudást szereznek, megtanulják használni azt, kiértékelni a cselekedeteiket 

és rendszeres módszereket kidolgozni a munkájukkal kapcsolatos problémák 

megoldására. Ezeket a módszereket mindig átláthatóvá kell tenni és alaposan meg 

kell fontolni. Ezek a legfontosabb tanulási eredményeik. 

A projekt módszer 

Ez a módszer sokban hasonlít a munka világában alkalmazott projekt 

menedzsmenthez. Igen jól felszerelt ahhoz, hogy előremozdítsa a képességeket, 

amelyekkel feladatokat és célokat határoz meg, hatékonyan együttműködik 

másokkal, kiértékeli a saját teljesítményét, stb. Egy sor kompetenciát, képzést, és 

képességet lefedhetünk összetett projektekkel. Még az esettanulmányoknál is 

pontosabban kell meghatározni a projektet, hogy felkeltse és megtartsa a hallgatók 

481

érdeklődését és kíváncsiságát a projekt céljainak eléréséhez egészen a projekt 

befejezéséig. Az oktató főleg erőforrásként szolgál. 

Lépések Ki a 

főszereplő? 

1. Előkészítés 

Az oktató előkészíti a képzési helyzetet: Mit fog megmutatni és a hallgató mit 

fog megtanulni? Milyen veszélyek állnak fenn? Van elég idő a képzésre? Elő 

kell készíteni a munkahelyet, eszközöket és anyagokat. 

2. Bemutatás és magyarázat 

Az oktató bemutatja a munkafolyamat minden fázisát és megmagyarázza, hogy 

MI történik. Az egyes fázisokat világosan kijelöli. Egy második bemutatón a 

folyamatot részleteiben mutatja be és a magyarázatok sokkal részletesebbek, a 

folyamat HOGYANjára és MIÉRTjére összpontosítva. A bonyolult és veszélyes 

fázisokat kihangsúlyozza, és megismétli. 

3. Imitálás 

A hallgató imitálja a munkafolyamatot; ha akarja, elmagyarázhatja a 

cselekedeteit. A bonyolult fázisokat megismétli. Az oktató csak akkor javít, ha 

hiba merül fel vagy veszélyes helyzet alakul ki. A következő ismétlések során a 

hallgató elmagyarázza, hogy MI történi, HOGYAN és MIÉRT cselekszik egy 

bizonyos módon az adott fázisban. Az oktató megdicséri a jól bemutatott 

fázisokat. 

4. Gyakorlás és megerősödés 

A hallgató főleg egyedül gyakorol; tájékoztatják, hogy ki fogja támogatni 

szükség esetén. A hallgató és az oktató megfigyeli a munkafolyamat minőségét 

és hatékonyságát. Megbeszélik és kipróbálják a lehetséges fejlesztéseket. Az 

oktató megdicséri a folyamatot és a kritikájával a munkafolyamatot értékeli, nem 

a hallgatót. A gyakorlat hivatalosan befejeződik az elér eredmények 

kiértékelésével. 

3. táblázat: 4 lépés módszer 

tanár/oktató 

tanár/oktató 

hallgató 

hallgató 

482

Az esettanulmány módszer 

Az osztály / tanulócsoport 

két munkacsoportra van bontva, 

akik 

ugyanazon a feladaton 

dolgoznak 

többnyire magukban 

vannak 

ESETTANULMÁNY MÓDSZER 

MUNKAFÁZISOK 

Találkozás az esettel (probléma) 

Információgyűjtés + azok kiértékelése 

Különböző megoldások megbeszélése és 

következményeik megbecslése 

A megoldás bemutatása és megbeszélése 

A megoldások összehasonlítása modell 

megoldásokkal vagy a munka valóságából származó 

megoldással 

Az OKTATÓ/TANÁR először kezdeményező majd pedig forrás személy (a háttérben) 

Ez a módszer alkalmas, hogy előbbre vigye a kompetenciákat, képzettségeket és 

képességeket 

4. táblázat: Az esettanulmány módszer 

Mivel az előző részfejezetben külön foglalkoztunk a projekt módszerrel, most 

itt ezt nem fejtjük ki részletesen, mint az előző két fő módszert. 

A tanuló és oktató média megkülönböztetése és osztályozása 

A médiákat csoportosíthatjuk absztrakció szerint, hogy mennyire állnak közel 

a valós világhoz: 

1. Valódi tárgyak, munkadarabok 

2. Modellek 

3. Illusztrációk 

4. Rajzok 

5. Táblázatok, ábrák, diagramok 

A tanulási folyamatra való tekintettel a médiacsoportokat (1-5.) induktív 

módon szervezzük. Ez azt jelenti, hogy a tanulási folyamat konkrét médiával 

kezdődik (mint valósi tárgyak, stb.), és egyre elvontabb médiák követik. 

Valódi tárgyak modellek Képek Rajzok diagramok 

A médiák alkalmazása fordított sorrendű is lehet a tanulási folyamatban, ami 

deduktív módszer: 

diagramok rajzok Képek modellek valódi tárgyak 

483

Edgar Gale a médiákat ún. „tapasztalati kúp”-ba szervezte. A vezérelv, 

amelyet a kúp kifejez, az emlékezés mértéke, amelyet a különböző 

médiák/módszerek használatával elérhetünk a tanulás folyamán. 

1. ábra: Gale médiakúpja 

484

Módszertani Segédlet a francia nevelőszülő modell képzők képzése 

programhoz 

Modul neve Tananyag tartalom 

Tanegység neve: Módszer 

Tanulói előfeltételek/kvalifikációk Eszköz 

Oktatói kvalifikáció szükséglet 

485

Az ECVET számítási módja Francia számítással/Magyar ECTS 

számítással 

1, Egy év =1600 ó Egy év 1200 óra 

2, Egy év=60 ECVET(Szakképzési kredit) Egy év 60 ECVET 

3, Két év 3200 óra, 120 ECVET Két év 2400 óra, Három év 3600 óra 

4, Modulok UC1, UC2, UC3,…. Modulok UC1, UC2, UC3…. 

5, 6 Félév 180 kredit, Egy félév 30 kredit 

6, 30 kredit 600 óra 

1 kredit =20 óra 

5, Példa számítás módjára Pl. a Képzők képzése tanfolyam esetében: 

A teljes képzési idő órában: 

32 kontakt óra+ 32 egyéni felkészülési óra 

Összesen= 64 óra 

1600 óra= 60 kredit 

64 óra= 2.4 Kredit 

900 óra=45 kredit 

6,A nevelőszülő képzés ECVET számítása 

A képzési idő 600 óra 

60 kr: 1600 ó= X:600 ra 

X= (60x600): 1600=36000:1600= 22,5 

486

UF1 

Szakmai 

anyag 

A1. 

Képzési kínálatot bemutató táblázat 

Vizsgaegység Modul kódja Modul leírása Időtartam 

UC1 M.1.1 

Gyermekellátási alapfeladatok 40 

UF2 

Szakmai 

anyag 


A2. UC2 M.2.1 A családi környezet felkészítésnek 40 

feladatai 

UF3 

Szakmai 

anyag 

A3. UC3 


M3.1 

A gyermek képességeinek 

kibontakoztatásval kapcsolatos feladatok 

UF4 

Szakmai 

anyag 


A4. UC4 M.4.1 Az önálló életre való felkészítés feladatai 40 

UF5 

Szakmai 

anyag 


A5 UC5 M.5.1 A gyámsággal kapcsolatos feladatok 40 

UF6 

Szakmai 

anyag 


A6. UC6 M.6.1 A nevelőszülő dokumentációs feladatai 40 

UF7 

Szakmai 

anyag 


40 

487

A7. UC7 M.7.1 

Különleges szükségletű gyermekek 

gondozása, nevelése 

UF8 

Szakmai 

anyag 



90 

UF9 

Szakmai 

anyag 

A9 UC9 M.9.1 


Mentálhigiénés támogatás és 

minőségbiztosítás 

UF10 

Szakmai 

anyag 


A10 UC10 M.10.1 Kommunikáció 90 

Összesen: 600 óra 

90 

90 

488

RÉSZLETEK A MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYVBŐL 

KOMPETENCIA ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS (APC), 

A PROJEKT VEZÉRFONALA 

A képzők folyamatos munkával kidolgoztak egy megközelítést, miszerint „a képzést a 

gazdasági versenyképesség támaszaként kell elgondolni”, ez a kompetencia alapú 

megközelítés. A kompetencia alapú megközelítés egy megközelítés, egy látásmód, 

egy vezérfonal, mely értelmet ad a képzési gyakorlatoknak. E vezérfonal a jelenlegi 

szakmai tevékenységek összekapcsolásából áll, melyből kialakul egy adott 

foglalkozás és e foglalkozás végzőinek képzése oly módon, hogy a képzés során 

megszerzett tudás végül a munkahelyre tett hatásokká alakul. 

E vezérfonal, az APC, a képzők egy új kompetencia-területének születéséhez 

vezetett, a képzéstervezés kialakulásához. 

A képzéstervezés definíciója, melyet a projekt során kialakítottunk, a következő: 

„A tervezők képzésre alkalmazott módszereinek halmaza”. Az elemzés tárgya egy 

szervezet, egy szolgálat. 

A képzéstervezés tehát módszerek, eszközök, eljárások halmaza, melyek célja: 

Elemezni egy munkahelyi szervezet emberi erőforrás problématikáját 

Megfeleltetni e problématikát képzési szükségleteknek 

Meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett e képzés megfelelhet a 

szükségleteknek 

Felmérni, hogy a tevékenységnek volt-e hatása a problématikára 

Esetlegesen javításokat vinni véghez.” 

A transzfer keretében a kompetencia alapú megközelítés alkalmazásaként a 

képzéstervezés módszereit alkalmazták. 

Azon dokumentumok, melyek metodológiai választás tárgyát képezték a következők: 

Az állapotrajzok felállításának metodológiája a 3 országban 

A szakmai referenciajegyzék felépítésének metodológiája 

A képzési eszköztár európai szakképzési keretben való elhelyezésének 

metodológiája. 

A szakmai tevékenységek, amit ismeretek, cselekvési módok, képességek 

tekintetében e szakképzések feltételeznek 

A tanulási tevékenységek, aminek a megszerzését lehetővé teszik 

A szakmából kiindulva hogy kell a képzést felépíteni? 

Hogy kell megbizonyosodni a képzés hatékonyságáról? 

489

c) Az Assistant familial modulrendszerű képzési kínálat és a kompetenciákra 

vonatkozó Európai Képzési Keret (CEC). 

Az Európai Bizottság 2008. április 23-i ajánlásai előírják, hogy „2012-re minden 

országos keretben kidolgozott képesítésnek a CEC-re kell hivatkoznia”. 

A hivatalos nevelőszülő képzés modulrendszerű kínálatának kiépítése nem csupán 

ezen ajánlás életbe léptetésére ad lehetőséget, hanem, ha nem is egy teljes 

metodológia, de legalábbis egy módszer ez irányú kidolgozására. Tulajdonképpen az 

európai szövegek szabad kezet adnak a szereplőknek a kivitelezéshez. 

2004-ben az EU tagállamai, a szociális partnerek közös referenciát kívántak 

létrehozni a szakképesítések átláthatóságának javítása érdekében. Ez alapján, a 

bizottság 2005-ben kidolgozott egy 8 szintből álló keretet. E keretet 2006. 

szeptember 6-án felülvizsgálták. 

2008. április 23-án a bizottság elfogadta a CEC-t és kidolgozott egy ajánlási 

dokumentumot: 

2008-tól minden ország felállítja a létező képesítések és a CEC közötti 

összefüggéseket 

2012-re minden európai képesítés hivatkozási alapja a CEC. 

A CEC céljai a következők: 

Támogatni a munkaerő mobilitását Európában: 

A CEC lehetővé teszi a tanulók számára általános kompetencia szintjük 

könnyebb leírását a más országok munkaadói számára. 

Segíti a munkáltatókat felmérni a jelentkezők képesítéseit. 

Kifejleszteni az életen át tartó képzést: 

A CEC lehetővé teszi az iskolarendszerű nevelés és a munka során 

megszerzett tudás összekapcsolását, és ezt különböző országokban 

Csökkentenie kell a felsőoktatás és a szakoktatás illetve szakképzés között 

lévő akadályokat 

Meg kell könnyítenie a megszerzett gyakorlati tudás elismerését és 

érvényesítését. 

A keret alapját az oktatás és a képzés során megszerzett tudás képezi. Magában 

foglalja az alapoktatásban, a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a 

felsőfokú oktatásban megszerzett összes képesítési szintet. A keret az alapképzés 

és a továbbképzés által adott képesítésekre is vonatkozik.A 8 szint a tanulmányi 

eredményekre koncentrál és nem a tanulási folyamatra, annak idejére. 

Az oktatás során megszerzett tudás három kategóriára oszlik: 

A tudás 

A készségek 

A kompetenciák. 

490

A Bizottság által elfogadott meghatározás a tudásra: „ az oktatás és a képzés során 

kapott információk elsajátításának eredménye. A tudás olyan tények, elvek, 

elméletek és gyakorlatok összessége, melyek egy munka vagy tanulmányi területhez 

kapcsolódnak. A CEC elméleti vagy tényleges tudásra hivatkozik.” In A Bizottság 

ajánlásai, 2008. április 23. 

A Bizottság által elfogadott meghatározás a készség fogalmára: „képesség egy tudás 

alkalmazására és egy know-how használatára feladatok megvalósításához és 

problémák megoldásához. A CEC kognitív készségekre (a logikus, ösztönös, kreatív 

gondolkodás használatára) vagy gyakorlati (kézügyességre, valamint módszerek, 

alapanyagok, eszközök és berendezések használatán alapuló) készségekre 

hivatkozik” 


személyes, társadalmi vagy metodológiai hozzáállások munka vagy tanulmányi 

helyzetekben való alkalmazásának bizonyított képessége a szakmai vagy személyes 

fejlődés érdekében. A CEC a kompetenciákra felelősségvállalás és önállóság 

szemszögéből hivatkozik" 

A CEC meta-keretként működik. 

d) a CEC-hez tartozó kreditek (ECVET). 

Egyfajta kreditrendszer életbe léptetése egy 2002. november 20-án, Koppenhágában 

született kezdeményezés eredménye. 2004. december 12-én, 32 oktatási és 

szakképzési miniszter valamint a Bizottság európai társadalmi partnerei aláírták a 

maastrichti megállapodást, mely érvénybe lépteti az ECVET rendszert, a CEC 

nélkülözhetetlen kiegészítő intézkedéseként. 

A CEC célja az Európában létező szakképesítések átláthatóságának biztosítása (a 

képesítéseknek érthetőnek és összehasonlíthatónak kell lenniük). Az ECVET 

kreditrendszer célja biztosítani a tanulmányi eredmények transzferét és 

hasznosítását (a megszerzett tudásnak egyik országról a másikra átültethetőnek és 

hasznosíthatónak kell lennie). 

Az ECVET célja az alábbiak támogatása: 

A képzésben részt vevő személyek mobilitása 

Az életen át elvégzett tanulmányok eredményeinek érvényesítése 

A képesítések átláthatósága 

Az európai szakképzés és szakoktatás szereplői közötti kölcsönös bizalom és 

együttműködés . 

A tanulmányi eredmények nemzetközi kontextusba való transzferének biztosítása azt 

feltételezi, hogy a képzést nyújtók vagy a kompetens hatóságok partnerségi 

egyezményeket kötnek, melyek megnevezik 

A képesítések közötti megegyezőségeket (egységek és kreditpontok) 

A tanulmányi eredmények (tanegységek) felmérésének, transzferének és 

érvényesítésének folyamatait 

491

A minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéseket. 


hatóságok közötti csereként: 

A szervezetek egyike értékeli, kiosztja és rögzíti a krediteket 

A másik szervezet érvényesíti a krediteket és elismeri azokat egy képesítés 

kiállításánál. 

A transzferfolyamat megkönnyítése érdekében az ECVET az alábbiakon alapszik: 

A képesítések leírása tanulmányi eredmény formájában 

A képesítések tanulmányi egységekben való bemutatása 

A krediteket az egységekhez rendelik hozzá, hogy minden egyes egységnek 

legyen megfelelője, valamint hogy a képesítés vonatkozásában megadják 

annak súlyát és értékét. 

Egy tanulmányi egység tudás, készségek és kompetenciák halmaza, egy 

érvényesíthető képesítés legkisebb része Egy tanulmányi egység vonatkozhat csak 

egyetlen képesítésre, vagy lehet több képesítés közös összetevője. 

Az ECVET rendszerben egy egységnek tartalmaznia kell: 

Az egység általános címét 

Az elvárt tudás, készségek és kompetenciák listáját 

A megfelelő tanulmányi eredmények értékelési kritériumait. 

Az ECVET-ek odaítéléséhez több kritériumot is lehet használni: 

Az egységek tartalmi jelentőségének megállapítása 

Referencia képzési program valós vagy feltételezett időtartama 

Egy tanuló valós vagy feltételezett terhelése intézményi oktatási keretek 

között. 

E feltételek kombinációja. 

A pontokat elsősorban a képesítés egészéhez rendelik hozzá. Aztán a pontokat 

felosztják a különböző vizsgaegységek között annak függvényében, hogy azok 

mekkora jelentőséggel bírnak a képesítésben. 

Megegyezés szerint, egy intézményi oktatás keretei között végzett, egy éves képzést 

igénylő képesítés 60 ECVET odaítélését teszi lehetővé. 

Minden egyes vizsgaegység lehetővé teszi kompetenciák koherens egységének 



A vizsgaegységeket (vagy UC) 

az összegyűjtés szabályát követve lehet megszerezni 

és a megfeleltetés szabálya szerint (együtthatók használata). 

Az együtthatók hozzárendelése a különböző vizsgaegységekhez a kompetenciák 

szakma szempontjából tekintett fontosságának függvénye. 

492

A vizsgaegységeket képzés útján, a megszerzett gyakorlati tudás érvényesítése 

(VAE) útján, vagy e kettő kombinációjával lehet megszerezni. 

A modulrendszerű nevelőszülő képzés eszközeinek kidolgozása keretein belül, az 

Európai szakképesítési keretre való hivatkozás két módon nyilvánul meg: 

A képzési modulok elhelyezése az európai keret 8 szintjének egyikén 

ECVET kreditek hozzárendelése minden egyes modulhoz. 

A CEC-re való intézményi hivatkozást eredményező folyamat feltételezi, hogy 

A képzés modulokra tagolódik 

minden egyes modult tudás, készségek és kompetenciák szerint írnak le 

a tanulmányok nem formális keretben való beszámításának feltételei előre 

meghatározottak 

minden egyes tanulmányi egységhez hozzárendeltek egy együtthatót a 

megfeleltetés szabályát alkalmazva. 

Miután ezek fennállnak, lehetővé válik: 

Adott számú ECVET kredit hozzárendelése minden egyes egységhez, az 

egységek relatív jelentősége szerint 

A modulrendszerű nevelőszülő képzés elhelyezése a CEC 8 szintjének 

egyikén. 

5. rész: A családba fogadás szakembereit illető szakmai referenciagyűjtemény 

kidolgozásának metodológiája és eszközei Bulgáriára, Magyarországra és 

Romániára vonatkozóan 

1. A keresett célok 

A szakmai referenciagyűjtemény (RM) a nevelőszülő szakmai tevékenységi területét 

határozza meg. Az RM leírja azokat a tevékenységeket és feladatokat, melyeket a 

jövendő nevelőszülőnek szakmai élete első évei során gyakorolnia kell. Ezek a 

tevékenységek nem egy kezdő, sem egy jártas szakember tevékenységei. 

Tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy a képesítés birtokosa a kompetenciák 

egészét tudja használni, figyelembe véve a munkavégzés során adódó szituációk 

összetettségét. 

Az RM munkahelyzetek elemzésén alapul, de számításba veszi a tevékenységek 

előrelátható fejlődését is, a munkáltatók és az intézmények képviselői által 

továbbított információk alapján, melyeket az „Állapotrajz a szociálisan hátrányos 

helyzetű gyermekek szociális és nevelési gondozásának módozatairól, valamint 

diagnózis a szakképzési szükségletekről” dokumentum tartalmaz. 

A leírt tevékenységek megfelelnek a nevelőszülő típus-foglalkozásnak, ahol az RM 

olyan szakmai helyzetek halmazának elemzését adja, melyek intézménytípusok 

493

szerint különbözőek, de elegendő mértékben hasonlítanak egymásra ahhoz, hogy 

egy egységet, egy foglalkozást alkossanak. 

Az RM három fő funkciót tölt be: 

Közvetítő funkciót az - egy képesítés kigondolásában és kidolgozásában részt 

vevő - különböző partnerek között. Munkáltatónak és képzőnek meg kell 

egyeznie a képesítés célját illetően 

Kidolgozási eszköz funkcióját a képesítés kidolgozási folyamatában; valójában 

a szakmai tevékenység elemzése során kiemelt elemek adják azt a talapzatot, 

amelyre a képesítési referenciagyűjtemény épül. Az RM-t a képzők használják 

a képesítés szakmai céljainak jobb felfogása érdekében, a kompetenciákat 

értékelő helyzetek kidolgozásához. 

A képesítés szakmai céljára vonatkozó tájékoztató funkciót minden egyes 

szakmai tájékoztató és pályaválasztási szervezet számára. 

2. Műveleti forma 

A referenciagyűjtemény kifejezés, ahogy azt a képzéstervezés területén használják, 

egy olyan dokumentum, mely referenciákat tartalmaz, dokumentum, melyet 

hivatkozásként használnak egyes választások alátámasztására. 

Az RM-ben szereplő hivatkozások a szakmai tevékenységekre vonatkoznak. Az RM 

egy „típus-foglalkozás” szakmai tevékenységeit írja le. 

A típus-foglalkozás fogalmát az ugyanazon szakmai cél elérését támogató szakmai 

tevékenységek és feladatok egységében határozzák meg. Ezt az egységet egyetlen 

személyre bízzák. Ugyanazon foglalkozás különböző összetevőkből is állhat attól 

függően, hogy milyen szakmai szervezet hozta létre, vagy melyik régióban található. 

Miután e különböző foglalkozásoknak van egy közös alapja, azokat egy foglalkozás 

családba lehet csoportosítani, amit „típus-foglalkozás”-nak hívunk. A típusfoglalkozások 

tehát függetlenek a szervezetektől és a régióktól. A munkaerőpiacon 

foglalkozás-jegyzékekben feltüntetett foglalkozások típus-foglalkozások. 

Az AFUE projekt csoportban ezt a modellt használjuk. A típus-foglalkozás 

elemzésének megvalósításához a három transzfer országban, a projekt partnerei az 

alábbi elhatározások szerint dolgoztak: 

A nevelőszülő foglalkozás egy végrehajtó, nem betanító foglalkozás. Az RM 

összeállításához vezető elemzési szintek a tevékenységek lesznek, melyeket 

feladatokra, azokat pedig műveletekre bontják. 

A feladat szintje az, ahonnan majd aztán levezetik a kompetenciákat, vagyis a 

kompetenciákat a feladatokból vonják le. Ezeket tehát oly módon kell kifejezni, 

hogy kitűnjön annak a személynek az „intelligenciája”, aki azokat elvégzi. 

A feladat műveletekre bomlik. A műveletek a szakma gyakorlásához 

szükséges egész szakmai know-how beazonosítását szolgálják. Az 

alapanyagai lesznek a tudás referenciagyűjtemény megalkotásának. 

A tevékenységek száma egy 5 és 10 közé eső skálán helyezkedik majd el. Ez 

a szám teljes mértékben tapasztalatra alapul. Ez a nagyságrend lehetővé teszi 

494

egy bizonyos számú kompetencia megszerzését, mely általában húsz körüli. E 

szám növelése túl aprólékos leíráshoz vezetne, amitől a kompetencia 

egyszerű hozzáértésként jelenne meg. A kompetencia fogalmának projektben 

alkalmazott jelentése: „egy egyén képessége források, nevezetesen elméleti, 

módszertani és gyakorlati tudás mozgósítására”. A feladatnak tehát kellően 

„gazdag”-nak kell lennie ahhoz, hogy abból következtetni lehessen a 

különböző elméleti, módszertani, gyakorlati és kapcsolati ismeretekre. 

A munkahely elemzésének célja lehetővé tenni tevékenységek és feladatok 

kialakítását az RM-ben. Ehhez meg kell próbálni beazonosítani minden 

tevékenységet. 

Hogy segítsünk partnereinknek a tevékenységek beazonosításában, két különböző 

módon járhatunk el (e két mód egymással kombinálható): 

Időrendi sorrend szerint megfigyelni a tevékenységeket: 

Melyik a legelső tevékenység, amit közvetlenül munkába állás után végez? 

Melyik a következő 

És így tovább egészen addig a tevékenységig, amit közvetlenül a munkahely 

elhagyása előtt végez. 

Megpróbálhatjuk a tevékenységeket nem időrendi logika szerint, hanem természetük 

szerint beazonosítani: 

Mit kell tennie az egyénnek ahhoz, hogy a szükséges információkhoz jusson a 

munkahely fenntartásához? 

Mit kell tennie az egyénnek az ügyfél fogadásához, tájékoztatásához? 

Mit kell tennie az egyénnek az ügyfél gondozásba vételéhez, ellátásához? 

Mit kell tennie az egyénnek tevékenysége ellenőrzéséhez? 

Mit kell tennie az egyénnek a tevékenységéről való beszámoláshoz? 

Mit kell tennie az egyénnek a vállalatban való kommunikációhoz? 

Egy tevékenység elemzése: 

Mik a tevékenységet alkotó feladatok (kronológiai sorrend használata)? 

Melyek azok az eszközök, berendezések, melyeket az egyénnek használnia 

kell? 

Melyek azok a műveleti formák, akármilyen jellegű eljárások, melyeket az 

egyénnek ismernie és alkalmaznia kell? 

Mi az a know-how, amit az egyénnek birtokolnia kell ennél a tevékenységnél? 

Miről tudhatjuk, hogy egy egyén megfelelően végzi-e ezt a tevékenységet? 

Mi az a tudás, amit az egyénnek memorizálnia kell e tevékenység 

gyakorlásánál? 

Mekkora az egyén autonómiája (teljes, részleges)? 

495

Dokumentumok összegyűjtése: 

Összegyűjteni minden, a foglalkozásra vonatkozó dokumentációt, 

a foglalkozás definícióit, 

a foglalkozást meghatározó szövegeket, 

a létesítmény organigramját és a nevelőszülő helyét 

a belső képzési programokat, ha vannak stb. 

A különböző partnerek szerepe: 

Mindhárom országban, az RM kidolgozása elemzők képzésével/bevonásával fog 

indulni. Ez a képzés a kompetencia alapú megközelítésre vonatkozó alapfogalmakra, 

a képzéstervezést illető nagy metodológiai alapelvekre irányul. A képzés során a 

résztvevők feladata lesz, a képzővel együtt, elkészíteni egy elemzést a nevelőszülő 

foglalkozásról egy adott intézményben a metodológia elsajátításának céljából. 

Ugyanazon műveleti módot fogadták el a három országban: 

Felállítottak egy elemzői csoportot 

A csoport elkészíti a nevelőszülő foglalkozás elemzését 

Az elemzéseket összevetik a francia nevelőszülő képesítés 

referenciagyűjteményével, valamint a szakma által Franciaországban kiadott 

szakmai referenciagyűjteménnyel. 

496

A KÉPZÉSTERVEZÉS SZAKKIFEJEZÉSEINEK JEGYZÉKE 

AZ AFUE PROJEKTBEN 

Alapképzés (meghatározás): 

Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely 

hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az 

állampolgári kompetencia kialakulásához 

szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, 

amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére 

irányul 

Ez az első képzés, amit egy fiatal kap egy országban (az óvoda első évétől az egyetem utolsó 

évéig tart). Bárhol végezze a fiatal ezt a képzést az oktatási rendszerben: szakoktatásban vagy 

szakképzésben, vagy felsőfokú oktatásban, és bármilyen módon is történjen (helyben vagy 

gyakorlattal), alapképzésnek minősül. 

Átjárhatóság: 

A modulrendszer lehetővé teszi, hogy az egyes szakmacsoportok között megtaláljuk az egyes 

azonosságokat. Az azonosságok feltárása időt és pénzt takarít meg. 

Bolognai folyamat: 

A bolognai folyamat egy kormányok közötti kezdeményezés, amelyen a célja egy felsőoktatási 

európai terület (EEES) kialakítása 2010-ig bezárólag, amely három cikluson alapul: 

Licence/Bachelor – Master – Doctorat. 

A folyamatot hivatalosan a Bolognai Kiáltvánnyal indították el, amelyet 1999. júniusában írt alá 29 

európai ország (2009-ben már 46). Ez a kiáltvány felszólít a felsősoktatás reformjára oly módon, 

hogy konvergálni lehessen a különböző nemzeti oktatási rendszereket, és fejleszteni lehessen az 

összehasonlíthatóságot és a mobilitást az országok között. 

CEC/EKKR keret (meta-keret): 

A európai keret gyakorlatilag meta-keretként működik. 

„Egy meta-keretet olyan eszköznek lehet tekinteni, amely lehetővé teszi a képesítési keret 

számára, hogy kapcsolatba lépjen más képesítésekkel, és ennek következtében egy képesítés 

kapcsolódjon más képesítésekhez, amelyek más keretből származnak. A meta-keretnek az a célja, 

hogy bizalmi kapcsolatot alakítson ki a képesítésekkel kapcsolatban az országokon és a 

szakágazatokon keresztül, meghatározva az eljárási elvet a minőségbiztosítására, az orientációra, 

az információkra és a mechanizmusokra, hogy átvihessék és összegyűjthessék a krediteket, és így 

láthatóvá tegyék a végzettséget, amely szükséges mind országos, mind ágazati szinten, illetve 

megvalósításra kerüljön nemzetközi szinten.” 1 

1 Brüsszel, 2005/07/08 SEC(2005) 957. sz. bizottsági dokumentum: „szakmai képesítések 

európai kerete a felnőttoktatásban”.

Curriculum 

Az angolszász fogalom szerint a curriculum leírja a tanítási/tanulási tevékenységek koncepcióját, 

szervezését és programozását egy oktatási folyamat szerint. Csoportosítja a célokat, a tartalmakat, 

a tevékenységeket és a tanulási szakaszokat, illetve a tanulók tudásának értékelési módjait és 

eszközeit. 

Egy curriculum leírási foka (azaz meddig megy el a programozás részletezésében) országonként 

változik. 

Didaktika (definíció): 

A didaktika annak a művészete, hogyan tanítunk meg egy tudományt módszerek, eszközök 

segítségével. A didaktikában mindenekelőtt a tudománnyal foglalkozunk, azaz annak módszerével, 

hogyan tanítunk meg egy-egy anyagot. Így a matematika didaktikája eltér az angol tanítás 

didaktikájától. 

Diploma vagy oklevél: 

Törvény által előírt, írásbeli dokumentum. Az illetékes hatóság adja ki az állam által 

meghatározottak szerint. Meghatározza a belépést bizonyos szakmákba és bizonyos képzésekhez 

vagy pályázatokhoz. A tulajdonos részére egy ellenőrzött teljesítményszintet igazol. 

A „”nemzeti diploma” és az „állami diploma” kifejezések kizárólag a minisztériumok által kiadott 

diplomákra használatosak. 

ECTS (meghatározás): 

Az ECTS az „European Credit Transfer and Accumulation” (Európai Kreditátviteli Rendszer) 

rövidítése. 

Egy tanuló által elvégzett munka nem elegendő a kreditek megszerzésére. A diáknak meg kellett 

felelnie a kimeneti követelményeknek is (értékelés). Mivel országonként változtak az értékelési 

módok, európai szinten meghatározásra került egy normatív skála, amely lehetővé tette az 

értékelések eredményeinek összehasonlítását az értékelés módjaitól függetlenül. 

Ez a normatív skála a tanulók eredményeinek összessége alapján került meghatározása. A diákok 

csoportját 5 alcsoportba osztották az elért eredmények függvényében. 

A = 10% legjobb, B = következő 25%, C = következő 30%, D = következő 25%, E = következő 10 

%, F = megbukott. Ez a skála azon elméleten alapul, amely szerint az iskolai teljesítmény 

felosztása tanuló csoportokra a Gauss görbét követi. Nagyon sok közepes diák van, a diákok kis 

része rendkívül jó, míg egy másik kis része gyenge. 

A krediteket az a diák kaphat, aki A, B vagy C jegyet ért el. 

Az ECTS-t arra tervezték, hogy lehetővé tegye egy külföldi gyakorlat folyamán, egy másik 

egyetemen vagy egy másik szervezetnél megszerzett tudás elismerését.

Az ECTS tőkésíthető és átvihető egyik országból a másikba. 

ECTS kredit (meghatározás): 

Az ECTS az „European Credit Transfer and Accumulation” (Eurpai Kreditátviteli Rendszer) 

rövidítése. 

Kredit: A tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhető időt, 

amely a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges. 

Az ECTS kredit egy olyan, a tanuló munkáját bemutató mértékegység, amely a tanuló képzési 

programjának céljától függ (félév vagy tanév). Egy félév a követelmények szerint 30 ECTS-t 

tartalmaz. Egy szemeszterre előírt oktatási egységeket tehát 30 ECTS-re kell osztani. 

A tanuló munkájának nagyságát mérő mértékegység, és a teljes tanulási tevékenységet méri, a 

képzési célok sikerére vonatkozóan: részvétel a kurzusokon, gyakorlati munka, információk 

gyűjtése, személyes munka, vizsgára készülés, stb. Az ECTS nem csupán egy tanítási egység által 

feltételezett munkamennyiség függvényében kerül megadásra, hanem relatív súllyal bír az EU-ban 

a többi kredithez képest. 

ECVET: 

Az ECVET-ek olyan kreditek, amelyek jellemzői azonosak az ECTS kreditekkel. Az ECVET-et a 

szakoktatásban és a szakképzésben, az alapképzésben (közép és felsőfok) és a felnőttképzésben 

alkalmazzák. 

Egység, modul: 

Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak 

önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, 

önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt 

vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat 

meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni 

Egy egység a képzésben azon elemek együttese, amelyek ugyanolyan jellemzővel bírnak (pl. 

ugyanahhoz a területhez tartozó tudás együttese), vagy különböző, de ugyanazon célra vonatkozó, 

konkurens elemek együttese (pl. tudás, kompetenciák, vizsgák, stb.). 

Elismerés (kompetenciák elismerése): 

szakmai előképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett 

szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 

(a) Hivatalos elismerés: egy olyan folyamat, amelynek lényege a kompetenciák értékének formális 

elismerése: 

- bizonyítványok, képesítések vagy oklevelek kiadásával; 

- ekvivalenciák, kreditegységek egyeztetésével vagy elsajátított kompetenciák 

érvényesítésével; 

és/vagy

(b) Társadalmi elismerés: kompetenciák értékének elismerése gazdasági vagy szociális szereplők 

részéről. 

Eljárás: 

Az egyes szakmák meghatározott technikai eszközöket, eljárási módszereket alkalmaznak. 

Eljárási mód: 

Mindazon eljárások együttese, amelyeket egy meghatározott sorrendben kell elvégezni egy feladat 

teljesítéséhez. Az eljárási módok különbözőek minden intézmény esetén, és így egyediek. A 

jelenleg használt szaknyelv szerint az eljárási mód és az eljárás gyakran szinonimák. Bevett 

vállalati gyakorlatot is jelent, adott szakágazathoz tartozó technológiát jelent. 

Elő-követelmények: 

Tudás, végzettség, kreditszám vagy szakmai tapasztalat, amelyek szükségesek egy adott kurzusra 

vagy oktatásra való bejutáshoz. 

Értékelés (általánosságok): 

Az értékelés általános meghatározása: Az értékelés lényege, hogy ítéletet mondjunk egy dologról 

azzal a céllal, hogy döntést hozzunk. Tehát az értékelőnek három kérdést kell feltennie az 

értékelési folyamat megkezdése előtt: 

- Mi a döntés/szándék? 

- Milyen célra? 

- Hogyan kell megformálni egy ítéletet, hogy ne legyen önkényes? 

Értékelni, azt jelenti: ítéletet hozni, értelmet adni az eredménynek. Ebből a szempontból az 

értékelés szubjektív, mert függ az alanytól, aki kimondja az értékelést (és egy másik alanyra 

vonatkozik). 

Különbséget kell tenni az értékelés és a mérés között. Mérni azt jelenti, hogy információt adunk, de 

ez az információ nem függ a mérést végző személytől, ugyanakkor függ a méréshez használt 

eszköztől. Ebből a szempontból azt mondjuk, hogy a mérés objektív (tárgyra vonatkozik). 

Értékelés (képzési, összefoglaló, képesítésre vonatkozó): 

A képzés területén általában 2 értékelési típust használnak: 

Értékelési típusok 

Képzés értékelése Összefoglaló értékelés 

Ezek az értékelési típusok nem a formájukban, hanem céljukban különböznek.

A képzési értékelés, mint ahogy jeleztük, a képzés célját veszi figyelembe. Segít a diáknak abban, 

hogy megtudja, mit tud, és mit kell még elsajátítania ahhoz, hogy elérje a célját, hogy kidolgozzon 

egy tanulási stratégiát azzal a céllal, hogy optimalizálja a visszalevő képzési folyamatot. 

Ezt az értékelési formát rendszeresen fel kell használni a kurzusok során. A diáknak szüksége van 

azokra az elemekre, amelyek az értékeléseket alkotják. 

Ezzel szemben az összefoglaló értékelés arra törekszik, hogy értékelje, hogy egy diák milyen 

tudást szerzett meg a képzési kurzus teljes időtartama alatt. Ez az értékelés a tanfolyam végén 

van, tehát eredménye van. Az ítéletek véglegesek, miután már nem lehet semmi más 

tevékenységet végezni arra vonatkozóan, hogy helyrehozzák. 

Egy új értékelési forma egészíti ki a 2 hagyományos értékelési formát : 

Képzési értékelés 

A főbb különbségek a 3 értékelési típus között : 

Képzés értékelése Összefoglaló ért. Képesítésre vonatkozó 

értékelés 

Célok Informálni és tanácsot Leltárt készíteni Garanciát adni a 

adni a tanulónak a mindarról, amit a tanuló képesítés 

tanulási stratégiájára elsajátított a tanulási tulajdonosának arról, 

vonatkozóan 

folyamat során hogy megfelelően 

elsajátított minden 

kompetenciát, amely 

szükséges a 

bizonyítványhoz/ 

oklevélhez. 

Időszak Végig a tanfolyam alatt, 

és olyan gyakran, 

ahogy az szükséges. 

Felelőssé 

g 

A tanárok 

kezdeményezése és 

felelőssége. 

3 értékelési típus 

Összefoglaló értékelés 

Egy alkalommal, a 

tanfolyam végén. 

Képesítésre vonatkozó 

értékelés 

A képzés folyamán 

minden alkalommal, 

amikor a diák 

elsajátított egy 

kompetenciát, és a 

képzés végén az 

összes kompetenciára 

vonatkozóan. 

A tanárok felelőssége. A tanárok felelőssége 

az értékelési részre, és 

az intézmény 

bizottságának

felelőssége a 

képesítésre 

vonatkozóan. 

Létezik még egy 4. típus, egy diagnosztikai/prognosztikai értékelés vagy orientációs értékelés, amit 

a képzés előtt kell elvégezni. Ennek az értékelésnek az a célja, hogy ellenőrizzék a képzés 

elvégezhetőségét, és meghatározzák a hosszát. 

Értékelés (mutatók): 

A mutatók több funkciót töltenek be: 

- Átlátszóvá teszik a döntést, hogy a tanuló ne érezze önkényesnek; 

- Alapként szolgál a tanár és diák közötti kapcsolatra való visszacsatoláshoz az értékelés 

után; 

- Megbízhatóvá teszi a képesítésre vonatkozó értékelést országos területen (2 szakembernek 

kell kimondania ugyanazt a döntést ugyanarra a diákra vonatkozóan) 

- Állandóvá tesz (az értékelő ugyanazon a módon ítél meg egy teljesítményt az idő folyamán). 

A mutatók gyakran skála formájában jelennek meg. Az értékelési skálák 2 típusba sorolhatók: 

egységes skála és leíró skála. 

Egységes skála: 

Ugyanazt a kritériumot használják több, progresszív mutató szerint. Így az „ügyfélkapcsolat 

minősége” kritérium az alábbi mutatókat tartalmazza: kiváló, jó, közepes, nem megfelelő. 

Ebben az esetben azért mondják, hogy a skála egységes, mert megfelel a célnak, ugyanakkor 

minden kritérium típushoz használható, szükség szerint módosítva a mutatók megfogalmazását. A 

fő kritika, amit megfogalmaznak ezzel a skálával szemben, az, hogy egy mutató kiválasztása 

relatívan önkényes. 

Leíró skála: 

Ugyanaz a kritérium bemutatható leíró formában is. Így az „ügyfélkapcsolat minősége” kritérium az 

alábbi leírásokkal mutatható be: 

- a vevőt már a bejárati ajtónál fogadja 

- a vevőt akkor fogadja, amikor a pulthoz ér 

- váratja a vevőt, befejezi a munkát, amit végez. 

A skála leíró, és megfelel a jellegzetes szakmai viselkedésnek vagy a mérhető értékeknek. Egy 

mutató kiválasztása relatívan vitatható. A fő kritika ennél az értékelési skálánál az, hogy előzetes 

munkát igényel a tanárok részéről. A képesítésre vonatkozó értékelésnél azonban ez a skála 

nélkülözhetetlen. 

A skálák esetében előírhatnak egy súlyozást (egy súly felhasználása akkor, amikor egy jegyről van 

szó például összefoglaló értékelés esetén), vagy amikor számszerűsíteni akarják a kritériumokat.

Európai Képzési Keret Rendszer (CEC/EKKR): 

Az európai képzési keret rendszer az Európai Unió oktatáspolitikájának második tengelye a 

Bolognai folyamat után. Az EKKR célja, hogy megkönnyítse: 

a szakmai végzettségek átláthatóságát Európában 

a tanulók és a munkavállalók Unión belüli mobilitását. 

Az EKKR 8 szintet foglal magában, amelyek lefedik azon oktatási eredmények összességét, 

amelyeket el kell sajátítani az alapoktatás, a szakoktatás vagy szakképzés, illetve a felsőfokú 

képzés folyamán. Ez a 8 különböző szint lehetővé teszi a különböző oktatások és képzések 

együttesének értékelését. 

1. SZINT: Általános alapismeretek. 

2. SZINT: Meghatározott alapismeretek egy munka- vagy egy tanulmányi területen. 

3. SZINT: Adatokat, elveket, folyamatokat és általános koncepciókat magában foglaló 

ismeretek egy munka- vagy egy tanulmányi területen. 

4. SZINT: Tényszerű vagy elméleti tudás egy általános kontextusban egy munka- vagy egy 

tanulmányi területen. 

5. SZINT: Részletes, speciális, tényszerű és elméleti tudás egy munka- vagy egy tanulmányi 

területen, ismerve a tudás korlátait. 

6. SZINT: Elmélyült ismeretek egy munka- vagy egy tanulmányi területen, az elmélet és a 

tervek kritikus megértésével. 

7. SZINT: Magasan specializált tudás, amelynek egyes elemei úttörő jellegűek egy munka- 

vagy egy tanulmányi területen, mint például egy eredeti gondolat és/vagy kutatás 

alapkérdése. Ismeretek kritikus tudása egy munka- vagy egy tanulmányi területen. 

8. SZINT: Egy munka- vagy egy tanulmányi területen a legelőrehaladottabb ismeretek, illetve 

több tudományterület átfogó ismerete. 

Itt, terjedelmi korlátok miatt, nem soroljuk fel minden egyes szint alapját. Ha több információt 

szeretne kapni erre vonatkozóan, olvassa el a kapcsolódó dokumentumot az Európai Unió 

honlapján. 

A 32 szakoktatási és szakképzési miniszter által 2008. április 23-án megfogalmazott ajánlás előírja, 

hogy 2012-ig minden új bizonyítvány, oklevél és Europass-okmány tartalmazzon hivatkozást az 

EKKR megfelelő szintjére. 

A nevelőszülői végzettség francia oklevele a tudás, a készségek és a kompetenciák nagy részénél 

a CEC (EKKR) 4. szintjén helyezkednek el. 

Felnőttképzés (meghatározás): 

Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak 

szerint tankötelezettségét teljesítette 

A hazai tapasztalatok és elemzések alapján a felnőttképzés fogalma az alábbiakban foglalhatók 

össze. A felnőttképzés fogalma komplex, _ a felnőttképzési törvény alapján _ beleértjük az

általános, a nyelvi és a szakmai képzést. 

A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését 

jelenti, a gyakorlatban azonban nem ezt a kritériumot használjuk. 

A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy 

léphet be. (Ez természetesen nem kötelező, mert a fiatal bizonyos korhatárig a „normál” 

tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet). 

A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti 

a felnőttképzés alanyának. (forrás: http://feks.hu/feks-hirek/item/4-a-felnottkepzes-fogalmateruletei-celjai-es-funkcioi 

) 

A felnőttképzés abból az elgondolásból indul ki, hogy ma már a világon nem elegendő egyszeri, 

első képzés (alapképzés fiatal korban egy oktatási rendszerben). A világ fejlődik, a technológiák 

fejlődnek, a munkaszervezetek fejlődnek, és minden egyes embernek képeznie kell magát, hogy 

alkalmazkodjon ezekhez a fejlődésekhez. 

Az életen át tartó tanulást, azaz a felnőttoktatást a Lisszaboni kiáltványt felsőoktatási 

minisztereinek tanácsa (2001) fogalmazta meg. 

Az FTLV (Life Llong Learning – felnőttképzés) áll egyrészt az egyén alapképzéséből (fiatal korban), 

másrészt folyamatos képzésből (felnőtt korban). 

Felnőttképzés (meghatározás): 

A lifelong learning-koncepció a lifelong education-program módosulásaként, utódaként jelent 

meg az 1970-es évek elején, mint gondolat, ugyanakkor arról ma is megoszlik a téma 

kutatásával foglalkozó szakemberek véleménye, hogy konkrétan ki állhat a gondolat 

megfogalmazása mögött, adott-e valaki definíciót a fogalomnak már a kezdetekkor. Vagy 

nem másról van csak szó, mint a lifelong education fogalmának, tehát a huszadik század 

elején felbukkanó folyamatos, egész életen át tartó nevelés és oktatás fogalmának az 

újraértelmezése lenne a fogalom lényege a tömegoktatás korában. 

Az a képzési forma, amely az alapképzés után zajlik le egy adott személy szakmai életében, legyen 

ez a személy fiatal vagy felnőtt, munkavállaló vagy munkakereső. Az alapképzés és a felnőttképzés 

együtt alkotják az egy életen át tartó képzést, azaz a felnőttképzést. 

Foglalkozás: 

A foglalkozás olyan szakmai tevékenységek és feladatok együttese, amelyek ugyanarra a szakmai 

célra irányulnak. Ezt az együttest egyetlen személyre bízták. 

Folyamatos felügyelet: 

Tanulás értékelésének folyamata, amely tartalmazza az ismeretek megszerzésének ellenőrzését a 

félév / tanév folyamán. 

Formális tanulás: 

Egy szervezett és strukturált formában (oktatási intézmény / képző intézmény vagy munkahely) 

biztosított tanulási folyamat, amelyet egyértelműen tanulásnak definiálnak (célok, idő és források

területén egyaránt). A formális tanulás szándékos tanulás a tanuló részéről; általában bizonyítványt 

állítanak ki a tanulási folyamat végén. 

Források: 

Kompetenciák révén mobilizálható források: 

Mindazok az anyagi és immateriális eszközök, amelyeket egy szakember mobilizál a kompetenciái 

felhasználása során. A forrásoknak 2 típusuk van: beépített (tudás, gyakorlat, stb.), illetve 

környezeti (eljárási módok, felszerelés, munkatársak, stb.). A termelési rendszer erőteljes 

átalakulása miatt a kompetens szakember nem tud elsajátítani, beépíteni minden szükséges 

forrást, miután ezek száma nagy, ezek összetettek, és folyamatosan változnak. Egy szakember 

kompetenciáját egyre inkább abban mérik, hogyan tudja a készség során mobilizálni a külső 

forrásokat (környezeti forrásokat). 

Pedagógiai források: 

Az összes dokumentum, kurzusanyag, kézikönyv, kiadvány, multimédia… együttese, amelyeket a 

tanár felhasznál arra, hogy animálja a tudomány moduljait. 

Igazolás, tanúsítvány, oklevél: 

Igazolás (képzési): 

Ezt a dokumentumot a képző intézet adja ki a képzés végén a tanfolyamot elvégző személy 

részére. Ennek a dokumentumnak az értéke a kiadó intézet hírnevétől függ. 

Tanúsítvány (képzési): 

Azt a dokumentumot nevezik tanúsítványnak, amelyet egy hatóság állít ki (igazoló szervezet, 

például Microsoft tanúsítványok). 

Oklevél (szakoktatási vagy szakképzési): 

Oklevelet egy minisztérium állít ki. Az oklevél egy elismerő bizonyítvány, amely érvényes az ország 

egész területén, bármilyen végzettségre is vonatkozzon. 

Informális tanulás: 

Ez a tanulási forma a munkához, a családhoz és a szabadidőhöz kapcsolódó mindennapi 

tevékenységeket foglalja magába. Nem szervezett és nem strukturált (célok, idők és források 

szempontjából). Az informális tevékenység általában a tanuló részéről nem szándékos jellegű. Nem 

állítanak ki róla bizonyítványt. 

Képesítés (országos képesítési keret): 

„Képesítések osztályozási eszköze azon kritériumok alapján, amelyek megfelelnek a meghatározott 

oktatási és képzési szinteknek. Célja, hogy kiegészítse és koordinálja az országos képesítési 

alrendszereket, javítsa az átláthatóságot, a hozzáférhetőséget, a fokokat és a képesítések 

minőségét a munkaerő-piac és a civil társadalom szempontjából.” 2 

2 ugyanaz

Képesítés (országos képesítési rendszer): 

„Egy állam azon tevékenységeinek az együttese, amely az oktatás és a képzés elismerésére 

vonatkozik, illetve olyan mechanizmusok együttese, amelyek kiemelik az oktatás és a képzés 

fontosságát a munkaerő-piacon és a civil társadalomban. Ezek a tevékenységek tartalmazzák azon 

intézményi rendelkezések és folyamatok kidolgozását és alkalmazását, amelyek a 

minőségbiztosításra, az értékelésre és a képesítések kiadására vonatkoznak. Minden országos 

tanúsítási rendszer több alrendszerből állhat, ugyanakkor magába foglalja a tanúsítványok 

nemzetközi keretét.” 3 

Képesítések transzparenciája: 

A képesítések (szakképesítések) láthatósági foka az, amely segít azonosítani és összevetni az 

értéküket a munkaerő vagy képzési piacon (ágazatban, régióban, országos vagy nemzetközi 

szinten). 

Képzés céljai: 

Olyan specifikus elméleti és gyakorlati képességek megszerzése, amelyeket a tanár vagy a 

programfelelős határoz meg az év elején. A diákoknak ezeket el kell sajátítaniuk az oktatás / év / 

képzés végére. 

Képzés megtervezése (képzési szükségletek elemzése): 

Ez egy olyan diagnosztikai munka, melynek során feltárásra és megvizsgálásra kerülnek a térség 

munkaerő-piaci igényei, hiány és túldimenzionált szakmái. A tervezés lényege, hogy a munkerőpiac 

in-putja és a képzések out-put-ja kapcsolatot mutasson egymással. 

Képzés megtervezése (meghatározás): 

A képzés folyamán alkalmazott tanítási módszerek együttes dokumentuma a képzési program: 

az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely 

a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és 

tanulmányi követelményeit, 

b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá 

c) a doktori képzés tervét 

tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási 

programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, 

eljárásokkal és szabályokkal együtt 

A képzési program tartalmazza: 

3 Az európai parlament és tanács előírásai meghatározzák a képesítések európai keretét a 

felnőttoktatás és felnőttképzés területén. 2008. április 23.

a) a képzés során megszerezhető kompetenciát, 

b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, 

c) a tervezett képzési időt, 

d) a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás), 

e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a 

tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, 

f) a maximális csoportlétszámot, 

g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, 

h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás 

kiadásának feltételeit, 

i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek 

biztosításának módját 

A képzés folyamán alkalmazott tanítási módszerek együttese. A tervezéshez szükséges kutatás 

célcsoportja mindig egy szervezet, egy vállalat. A képzés megtervezése tehát módszerek, 

eszközök, eljárások együttese, amelyek feladata: 

- Elemezni egy munkaszervezet emberi erőforrás-problémáit 

- Ezt a problémát lefordítani képzési szükségletre 

- Meghatározni azokat a feltételeket, amelyek során a képzés megfelel ezeknek a 

szükségleteknek 

- Értékelni, hogy az eljárás választ ad-e problémára 

- Esetlegesen korrigálni 

A tervezés fő elvei: 

- Nem kell újra feltalálni a világot, de a lehető legtöbbet alkalmazni kell már a létezőket, új 

módon felhasználva az elemeket. A tervezés például gyakran fordul a modulokhoz. Egy 

modul egy relatívan standardizált képzési egység és a modulok elrendezése mindig 

személyre szabott folyamat. 

- Megkeresni a hatásfok kritériumait, és nem csupán a hatékonyságét (ne feledkezzünk el 

arról, hogy a hatásfok a minőség/költség aránya). 

Képzési cél: 

Azok a célok, amelyeket a képző meghatároz a képzés elején, és amelyeket a képzés végén 

ellenőrizni kell. 

Képzési egység (UF):

A képzési egység azon képzési célok együttesét tartalmazza, amelyek szükségesek a cél 

eléréséhez a tanulás folyamán. Egy képzési egység az elsajátítandó ismeretek halmazát jelenti egy 

adott időegység alatt. A képzési egységet modulokra lehet bontani. 

Nem szabad összekeverni 

a képzési egységet 

a kompetencia egységgel. 

Képzési megállapodás: 

Mindazon tulajdonságok együttese, amelyek egy felnőttképzési eljáráshoz tartoznak (feltételek, 

határidők, eszközök, tartalom, ár…). A képzési megállapodást specifikációs megállapodásnak is 

nevezik. A képzési megállapodást a szolgáltató és az ügyfél írja alá. 

A „funkcionális képzési megállapodás” kifejezést használjuk akkor, amikor a specifikációk egy 

rendelkezés által előírt funkciókon alapulnak. 

Készség: 

Azon rendelkezések és célok együttese, amelyek megvalósítása megfigyelhető eredményekre 

fordítható le. A készség egy olyan szellemi tevékenység, amely stabil és előhívható több 

tudásterületen. Egyetlen készség sem létezik „tiszta” formában, és minden készség csak a 

tartalmak megvalósulásán keresztül nyilvánul meg. 

Kompenzáció (szabályok): 

A kompenzációs szabályok alapja az az elgondolás, hogy egy bizonyítványon belül az egységek 

nem ugyanolyan fontossággal bírnak a szakma ismerete szempontjából. Ennek következtében az 

egységeket egy együtthatóval szorozzák be, és ez az együttható egy relatív súlyt biztosít minden 

egyes egységnek. Az együtthatók révén egy egység átlag alatti értékét kompenzálni lehet egy 

másik egység átlag feletti értékével. 

Kompetencia (operatív meghatározás): 

A kompetencia „cselekedni tudás munka helyzetben”. A kompetencia egy olyan hatékony eljárási 

készség egy helyzetcsoporttal szemben, amit el tudunk sajátítani, mert rendelkezünk egyrészt a 

szükséges ismeretekkel, másrészt azzal, hogy ezeket megfelelően mobilizáljuk a megfelelő időben 

azért, hogy azonosítsuk és megoldjuk a szakmai problémákat. 

Mindig vannak ismeretek, amik a kompetencia „alatt” állnak, de ezek nem elegendőek. A 

kompetencia valami olyan, amit meg tudunk csinálni. Nem csupán egyszerű tenni tudás, hanem 

készség. Egy stratégiai képesség, amely nélkülözhetetlen az összetett helyzetekben. A 

kompetencia soha nem szűkíthető kódolt és megtanult eljárási ismeretekre, mint pl. szabályokra, 

még akkor sem, ha csupán erre szolgálnak akkor, amikor helytállóak. 

A kompetencia különbözik a teljesítménytől, a kompetencia az, „amire képesek vagyunk”. Egy 

potencialitás, egy teljesítmény, ami látható (kompetencia lefordítása cselekvésre és 

eredményekre). Azt mondhatjuk, hogy a kompetencia a teljesítmény megvalósulása.

A kompetencia alapú megközelítés meghatározza a tudás szerepét a cselekményben: tartalmazza 

a meghatározó erőforrásokat, hogy azonosítsák és megoldják a problémákat, előkészítsék és 

meghozzák a döntéseket. Csak akkor érvényesek, ha a megfelelő pillanatban rendelkezésre állnak, 

és az adott helyzettel összhangban vannak. 

A kompetencia készség révén lefordítható tudás, szakértelem és viselkedésmód összessége abból 

a célból, hogy megoldjanak egy feladatot vagy elvégezzenek egy tevékenységet. Mindig szakmai 

céllal rendelkezik. A megvalósítás eredménye értékelhető egy adott kontextusban (önállóság, 

rendelkezésre álló források, stb. figyelembe vétele). 

Kompetencia fogalma: 

A kompetencia egy személy készsége arra, hogy mobilizálja az erőforrásokat, hogy megoldjon 

helyzet- probléma csoportokat (Rogeiers definíciója, F. K. Boterf munkája alapján). 

Mobilizáció fogalma: 

Az erőforrások mobilizációja egy erőforrás csoport elsajátítását és megfelelő felhasználást jelenti. 

Erőforrások fogalma: 

Az erőforrások azok, amiket az egyén mobilizál a kompetencia gyakorlása során. Ezek lehetnek 

belső erőforrások (elméleti tudás, módszertani tudás, gyakorlati tudás, kapcsolati tudás), vagy 

környezeti erőforrások (dokumentumok, eszközök, hierarchiák, stb.). 

Kompetencia a cselekvésben: 

A kompetencia egy problémahelyzetben jelenik meg (cselekedni kell, hogy megoldjunk egy 

problémát), ha a helyzet összetett, többféle erőforrást kell mobilizálni. Az egyszerű helyzetben 

lezajló értékelés nem biztosítja a kompetencia értékelését, hanem csak egy egyszerű szaktudást 

igazol, amely csupán a kompetencia egyik eleme. 

A kompetenciának több olyan helyzetben kell megnyilvánulnia, amelyek ugyanahhoz a családhoz 

tartoznak, hogy adaptálni, átvinni lehessen. A kompetencia a természeténél fogva ugyanis átvihető. 

A kompetencia-elmélet fejlődésének következményei az oktatási rendszerre: az ismeret 

elsőbbségének szintjéről (elmélet elválasztása a megvalósítástól) a szakértelem szintjére (a 

gazdaság a filozófia elé kerül) lépünk át. A képzés a kompetenciákra koncentrál, és már nem 

csupán a tudásra. 

Kompetencia alapú megközelítés (APC): 

A kompetencia alapú megközelítés (APC) a képzési programok létrehozásának olyan folyamata, 

amely megválaszolja a gazdasági környezet kompetenciaszükségleteit. A szakmai képzési 

program célja a szakmai megfelelőség. Az APC lehetővé teszi, hogy a képzési tartalmak 

megfeleljenek egy munkaszervezet elvárásainak. 

Az APC a vállalatok (vagy szervezetek) kompetenciaszükségletéből indul ki. Arra kell törekedni, 

hogy olyan kompetenciákat sajátítsanak el a tanulók a képzés során, hogy az illeszkedjen a munka 

világában elvárt képességekhez, ismeretekhez.

Munka során 

megszerzett tudás 

Ennek a közös területnek 

minél nagyobbnak kell 

lennie 

A szervezetek (szolgálatok) kompetencia szükségleteiből kell kiindulni, ez az első lépés. Ennek a 

szakasznak az eredménye egy Feladatprofilnak (vagy Szakmai Referenciaprofilnak) nevezett 

dokumentumban ölt formát, amelyek ismertebbek RAP vagy RM rövidítés alatt. A RAP vagy RM a 

kiindulópontokat képezik. Minden elem a Feladatprofilon alapul. A származtatás elve szerint a 

referencia profil kidolgozóinak az alábbi kérdéseket kell feltenniük: 

Melyek ennek a szakmának a tipikus tevékenységei? 

Melyek a főbb feladatai ennek a tevékenységnek? 

Melyek a tevékenységek és a feladatok által megszerzett kompetenciák? 

A képzés alatt 

megszerzett tudás 

Milyen tudást (elméleti, gyakorlati, eljárási, kapcsolati) mobilizálnak ezek a kompetenciák? 

Hogyan lehet a végzettséget egységekre bontani, hogy ezek megfeleljenek az alkalmazási és 

szolgálati szinteknek? 

Hogyan lehet a kompetenciák értékelési pontjait meghatározni úgy, hogy a tanár ítélete minél 

jobban közelítsen ahhoz, amit egy munkaadó elvár. 

Hogyan lehet oly módon igazolni, értékelni a megszerzett kompetenciákat, hogy a munkaadók 

bízzanak a szakmai bizonyítványok tartalmában? 

Mindezeket a kérdéseket fel kell tenni a munka világának képviselőivel való együttműködés során.

Kompetencia egység (UC): 

vizsgarész: a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési 

egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll, egy 

követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhető. 

Egy kompetencia egység az oklevél egy része. A francia érettségi egy egész, amely nem bontható 

egységekre. A bizottság kiadja az érettségi bizonyítványt vagy egyben, vagy nem ad ki semmit. A 

fiatal vagy megkapja az érettségi bizonyítványt, vagy nem. Ez a minden vagy semmi logikája. 

A szakoktatásban a tanuló a kurzus végén levizsgázik bizonyos kompetenciákból, de másokból 

nem. Ebben az esetben a bizottság nem tudja kiadni az oklevelet, mert a tanuló nem sajátított el 

bizonyos kompetenciákat. De amikor elsajátít bizonyos kompetenciákat, a bizottság igazolhatja a 

megszerzett kompetenciákat, azaz az oklevél egy részét, amely megfelel az elsajátított 

kompetenciáknak. 

Ezért az EP okleveleit kompetencia egységekre bontották és minden egység megfelel bizonyos 

számú kompetenciának, és ezek a kompetenciák megfelelnek bizonyos szakmai 

tevékenységeknek. 

Egy kompetencia egység azon kompetenciák együttese, amelyek egy koherens egységet alkotnak, 

és megfelelnek a munka világában egy adott alkalmazhatósági foknak. Az egységnek jelentése van 

munkaképesség szempontjából, ez egy eszköz, amellyel az adott személy értékelni tudja a 

szakmai tudását. 

Az egység követelhető a szakismeretek értékeléséhez is. Ugyanis a személy nem feltétlenül 

rendelkezik tapasztalattal, amely lefedi az oklevél területét, és a VAPE bizottságnak meg kell adnia 

olyan egységeket, amelyek megfelelnek a folytatott szakmai tevékenységnek, és előírhat kiegészítő 

képzést a hiányzó részekre. 

A követendő elv az, hogy a tevékenységeket meg kell feleltetni az egységeknek: 

RAP vagy RM 

A1 

tevékenység 

A2 

tevékenység 

A1T1 feladat 

A1T2 feladat 

A1T3 feladat 

A2T1 feladat 

A2T2 feladat 

RC 

2. egység 

Ez a felosztás nagyon fontos következménnyel jár a pedagógia tervnél. Minden egyes egység 

CP1 

CP2 

CP3 

CP1 

CP2 

1. egység

együtthatókkal rendelkező vizsgákat foglal magában. Az együtthatók meghatározása (azaz egy 

adott súly rendelése minden egységhez) annak fontossága szerint történik, hogy az adott 

tevékenység milyen szerepet tölt be a szakmában. 

A feladatok és kompetenciák megfeleltetési táblázatát ki kell egészíteni kompetencia egységekkel. 

Példa a francia nevelőszülői kompetencia egység kivonatára: 

TEVÉKENYSÉGEK Kompetenciák 

A1 

Gyermek fogadása és 

alapvető szükségleteinek 

felmérése 

A2 

Gyermek támogatása a 

tanulás során 

A3 

Gyermek támogatása a 

szülőkel való 

kapcsolatban 

A4 

Gyermek integrálása a 

nevelőszülői családba 

A5 

Csapatmunka 

Kompetenciák (és értékelés) 

CP1 

1 

CP1.2 

CP1.3 

CP2.1 

CP2.2 

CP3.1 

CP4.1 

CP5.1 

Megfelelni a gyermek fizikai 

igényeinek 

Felmérni a gyermek pszichikai 

szüksgleteit 

Megfelelni a gondozás 

szükségleteinek 

Elősegíteni a gyermek globális 

fejlődését 

Egység 

ek 

U1 

U2 

Segíteni a gyermeket a társadalmi, az 

iskolai vagy szakmai beilleszkedésben U3 

Integrálni a gyermeket a nevelőszülői 

családba 

Kommunikálni a családba helyezési 

csapat tagjaival 

CP5.2 Kommunikálni külső szereplőkkel 

A kompetencia az egyén készsége arra, hogy mobilizálja a tudást egy szakmai helyzetben. A 

kompetencia értékelése így csak szakmai helyzetben történhet. Ezek a helyzetek lehetnek valósak 

(egy vállalatnál töltött gyakorlat esetén), és lehetnek a valóság alapján létrehozottak. 

A kompetenciák értékelése szükségessé teszi az elért eredmények értékelését, de a végrehajtási 

mód értékelését is. A cselekvési mód esetén az értékelő azt vizsgálja, hogy az egyén megfelelően 

tudja-e mobilizálni a szükséges tudást. 

Kompetenciák (és munka megszervezése) 

A munka megszervezése is teljesen átalakulóban van, a szervezeti változások új módszereket 

igényelnek az emberi erőforrások kezelésére. Mindez erős kapcsolatban van az alapképzéssel és 

felnőttképzéssel. 

U4 

U5

Melyek a változások? 

Erőteljes technológiai változások mentek végbe a 70-es évek végétől. 

Folyamatok informatizálása / automatizálása (manuális munka lecsökkentése) 

- Automatizálás 

- Új alapanyagok 

- Új folyamatok 

A kereslet (termékek vagy szolgáltatások igénye az ügyfelek részéről) és a kínálat (vállalatok által 

nyújtott termékek vagy szolgáltatások) közötti kapcsolat megfordult. Ma a kereslet az, ami irányítja 

a kínálatot, nem úgy, mint régen, amikor a kínálat formálta a keresletet. 

A vállalatok esetében arról van szó, hogy specifikus termékeket, és már nem standard termékeket 

kell előállítaniuk. Ez erőteljes hatással van a munka megszervezésére, a kompetenciákra és a 

munkavállalók önállóságára. 

A taylorizmus, amely valamikor győztes elmélet volt, most fékként működik a gazdaság 

átalakulásban. A munka tudományos megszervezését standard és tömegtermékek gyártására 

gondolták ki, de ma újra kell gondolni ezt a szervezést: végig kell gondolni a koncepció – 

végrehajtás, illetve a munka felosztásának problémáját. 

Eddig a vállalatok előírt munkafolyamat szerint dolgoztak, amely a személyek fölött állt, stabil 

pozícióban, egy kollektív szervezethez csatolva, amelyet csoportokra osztottak fel adott hierarchia 

szerint. Napjainkban azonban autonóm egyénekre támaszkodó, új munkafolyamatokat alkalmaznak 

a munkahelyeken, kollektív szervezéssel. 

Kompetenciák (modern gazdaság munkaerőpiacán): 

A világversenynek alávetett vállalatok ugyanezzel a jelenséggel néznek szembe: 

- A figyelem a munkáról az egyén felé fordult. Most már nem a munka megszervezése 

határozza meg a kompetenciákat, hanem a kompetenciák határozzák meg a munka 

megszervezését. 

- A munkafolyamata során a munkavállalók bizonyos kompetenciákat megszerezhetnek, 

alkalmazniuk kell, ezek a kompetenciák meghatározzák a munka menetét, és annak 

megszervezését. A gyártási módok átalakulása miatt, került a kompetencia fogalma az első 

helyre. 

- Egy vállalat versenyelőnyét egy másik vállalattal szemben már nem a technológiai 

különbség (ami nagyon kicsire csökkent a technológiák világméretű elterjedésével), hanem 

az emberek biztosítják. 

A teljesítmény fejlődését biztosító tényezők az embereket (egyéni kompetenciákat) és a munka 

szervezését (kollektív kompetenciákat) tartalmazzák. 

Ebből a tényből következik, hogy a vállalatok a figyelmük középpontjába a kompetencia 

koncepcióját helyezik. A vállalatok nagyon erős nyomást gyakorolnak az oktatási rendszerre. A 

gazdasági nyomás az alábbi hatásokat idézi elő:

- A vállalatok olyan személyeket akarnak alkalmazni, akik a megfelelő szintű kompetenciával 

rendelkeznek. 

- A vállalatok ehhez azt kérik a fiataloktól, hogy legyenek azonnal tevékenyek, már az iskola 

elvégzése után is. 

- A vállalatok azt akarják, hogy a fiatalok legyenek már adaptáltak, de ugyanakkor 

adaptálhatók is. 

A Kompetencia Alapú Megközelítést minden fejlett országban kidolgozták (a nyugati országokban, 

mint Franciaország, Kanada, Belgium, Olaszország, stb.), de az Észak-Afrikai országokban is 

(Algéria, Marokkó, Tunézia, stb.) A világszintű párbeszédek eredményeképpen a képzési 

standardok konvergensek lettek. A Kompetencia Alapú Megközelítés már megjelent az alap 

képzésben, ideérte az óvodákat és az általános iskolákat is. 

Kompetenciák (oktatási rendszerre gyakorolt hatásai) 

A szakemberek részt akarnak venni 

a bizonyítványok kidolgozásában 

a diplomák létrehozására szervezett bizottságok működésében; ezek a bizottságok 

vegyesek (munkaadók/oktatók), 

abban, hogy a diploma a kompetencia elvén alapuljon, 

a jelöltek értékelésében, a vizsgák felügyeletében, a vizsgabizottságokban, és azok 

elnökségében. 

Az általános iskola szintjén a kompetencia fogalma mindenekelőtt az ismeretek felhasználására 

helyezi a hangsúlyt, és már nem a kultúra fejlesztésére. 

Szakközépiskolai szinten: 

Kompetenciák központi helyre kerültek 

Tananyagok kialakítása az APC (kompetencia alapú megközelítés) szerint 

Iskola/vállalat váltakozása minden képzésben 

Fiatalok fejlesztése a vállalatokkal együtt 

Az orientáció szakmai orientációvá válik 

Felsőoktatási szinten: 

Mester képzések bevezetése 

Felsőfokú tanulmányok nagyobb szakmai tartalma 

Moduláris felépítés, amely biztosítja a képzések rugalmasságát 

Szakmai gyakorlatok megerősítése a vállalatoknál 

Felnőttoktatási szinten: 

Kötelező az élethosszig tartó tanulás (felnőttoktatás), a munkavállaló felelős a 

foglalkoztatottságáért

Rugalmas kurzusok (a nem munkával töltött idő felhasználása képzésre) 

Szakmai Tudás és Gyakorlati tudás értékelése 

Kulcsfoglalkozás: 

A kulcsfoglalkozás egy olyan foglalkozás, amely kulcsfontosságú szereppel bír egy adott területen, 

például a szálloda- és vendéglátóipari szektor gazdasági fejlődésében. Az biztos, hogy ez a 

foglalkozás mindenképpen a képzés megerősítéséhez vezet. Ezeket a kulcsfoglalkozásokat mindig 

az adott szektor szakemberei választják ki. 

Lisszaboni stratégia: 

A lisszaboni stratégia, amit folyamatnak, naplónak is neveznek, egy akcióterv és fejlesztési terv az 

Európai Unió számára. Az Európai Tanács határozta meg Lisszabonban 2000 márciusában, hogy 

választ adjon a világméretűvé válás, a demográfiai fejlődés és az ismeretek kihívásaira. 

A lisszaboni stratégia célja, hogy növelje a produktivitást az állások javításával, és egy jobb 

szociális kohéziót hozzon létre az EU-ban több politikai kezdeményezés megfogalmazásával, 

amelyeket minden tagállamnak adaptálnia kell. A lisszaboni stratégia bevezette a nyitott 

koordinációs módszert (MOC), amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy megosszák a közös 

célokat, de kezükben maradjanak a politikai döntések. A MOC nagyon fontos a 2010-es Oktatási és 

Képzési Program szempontjából. 

A lisszaboni stratégiát 2005-ben felülvizsgálták, és az oktatás és képzés fontosságát 

megerősítették. A 2005 márciusában tartott megbeszélés óta az Európai Tanács tovább erősíti az 

emberi tőke fejlesztésének fontosságát, mint aktív európai elvet, és felhív a felnőttoktatás és 

képzés megvalósítására, mint olyan eszközre, amely nélkülözhetetlen a lisszaboni célok 

megvalósításához. 

Megszerzett tudás : 

A megszerzett tudás azoknak az ismereteknek az összessége, amit a tanuló megtanul, megért és 

képes alkalmazni a tanulási folyamatban. A tudást az európai képzési keretben (CEC) a 

„knowledge” (tudás) , a „skill” (készség) és a „kompetencia” fogalmakkal határozzák meg. 

Mobilitás: 

Mobilitásnak nevezik azt, amikor valaki egy adott időt tölt egy másik államban, hogy tanuljon, 

szakmai tapasztalatot szerezzen, vagy gyakorlatot töltsön, és a külföldi tartózkodását előkészítő 

kurzusok előzik meg, illetve az adott ország nyelvének vagy munka során használt nyelv tudásának 

felmérése. 

Modul: 

Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak 

önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, 

önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt 

vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat 

meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni

Olyan különböző oktatások és oktatási típusok csoportosítása a tudomány vagy a közös téma 

függvényében, amelyek koherens együttest alkotó képzési célokkal rendelkeznek. 

Egy modulokból felépülő program olyan elemekből áll, amelyek a pedagógiai szervezés szerint 

különböznek egymástól. 

Nem szabad összekeverni a képesítési egységet és a modult: a képesítési egységek egy oklevelet 

alkotnak (a képesítés alkotóelemei), míg a modulok a tanulás előrehaladását strukturálják (tehát a 

képzési folyamat elemei). 

Munkakör: 

A szervezeten belül egy-egy folyamat, tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás 

alapján elkülönül és meghatározza egy munkavállaló elvégzendő feladatait. 

„A munkakör meghatározott munkafeladatok és felelősség alapján az azonos munkaposztok 

csoportja”. (Kővári György) 

Nem formális tanulás: 

Nem egyértelműen tanulási tevékenységként leírt, tervezett tevékenységeket foglal magába (célok, 

idők és források szempontjából). A nem formális tanulás szándékos a tanuló részéről, de általában 

nem kerül kiadásra bizonyítvány az elsajátított ismeretekről. 

Oktatás mérése: 

Tanítás vagy tanítási folyamat pedagógiai minőségének szisztematikus mérése. A minőségi 

kritériumok, amiket leggyakrabban figyelembe vesznek, a tanítás képzési értéke, a képzés 

megfelelése és érvényessége. 

Összehasonlíthatóság (képesítések): 

Az a szint, amelyen el lehet végezni az összehasonlítást a hivatalos képesítések (igazolások és 

bizonyítványok) szintje és tartalma között, mind ágazati, mind regionális, mind országos, mind 

nemzetközi szinten. 

Pedagógia (általánosságok): 

A pedagógia egy gyermek tanításának, oktatásának művészete különböző módszerek 

segítségével. A pedagógia azon tudomány-területhez tartozik, amelyet Neveléstudományoknak 

neveznek. A pedagógiát gyakran ábrázolják egy pedagógiai háromszög segítségével: diák, tanár, 

tudás. A pedagógia ezen 3 fogalom együttesének az eredménye. 

Pedagógia (andragógia): 

A felnőttek oktatásának, képzésének tudománya. Az andragógia a felnőttképzés tudománya, 

hagyományos értelemben a neveléstudomány egyik területe. A szó maga görög eredetű, jelentése 

felnőtt férfit vezetni. Az andragógia a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, 

képzésének cél- és feladatrendszerét, alapelemeit, folyamatának szabályszerűségeit és 

sajátosságait, forma-, módszer- és eszközrendszerét kutató tudomány. Tágabb értelemben a 

művelődés területe is ide tartozik, mint a nem formális tanulás területe. Még tágabban nézve a

mindennapi impulzusok és hatások, gyakorlatok, tapasztalatok az informális tanulásként szintén az 

andragógia területéhez tartozik. Interdiszciplináris tudomány: tételeinek többsége más tudományok 

eredményére támaszkodik (pedagógia, pszichológia, szociológia, vezetéstudomány). Az 

andragógiával szoros együttműködésben lévő határ és résztudományok: gerontagógia, didaktika, 

neveléstörténet, művelődéstörténet, közművelődés, stb. 

Pedagógiai tervezés: 

A didaktikai tervezés tulajdonképpen az oktatási célok, tartalmak és módszerek, 

a tanítási és értékelési eszközök, valamint az azok között – a didaktikai 

tevékenység adott modalitásának (tanítási óra, kirándulás stb.) kontextusában – 

kialakulandó kapcsolatok elővételezése, a konkrét kivitelezést megelőző időperiódusban 

való kigondolása. Ilyen értelemben a tervezés a tényleges didaktikai tevékenység 

előtt megvalósított lényeges minőségbiztosító funkciókat betöltő pedagógiai 

munkaszakasz. Ez rendszerint változatos tervezetekben (projektekben), 

illetőleg fontos iskolai dokumentumokban ölt testet. 

Ugyanazok az eljárások, mint a képzési terv esetén, de a célcsoport már nem egy szervezet, egy 

szolgálat, egy szerv, hanem egy tanuló személy. A pedagógiai terv pedagógiai módszerek, források 

felé fordul. 

Program (oktatási vagy képzési): 

Olyan képzési tevékenységek, tartalmak és/vagy módszerek együttese, amelyeket meghatározott 

pedagógiai célok megvalósítására használnak fel (ismeretek, készségek és kompetenciák 

megszerzése). A képzési programot modulokra lehet bontani. 

Szakértelem: 

Egy tudás, képesség, gyakorlati tudás megvalósítása egy specifikus helyzetben. A „szakértelem” 

fogalma nagyon tág, így ajánlott olyan jelzőket mellé tenni, mint „kognitív szakértelem” vagy 

„gyakorlati szaktudás”. 

Szakképesítés: 

A szakképesítés megszerezhető iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéssel. 

Megszerzését bizonyítvány igazolja, amely a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben 

történő elismerése. 

Szakma (leírás): 

Egy szakképesítés leírása egy foglalkozástípust leíró dokumentum. Ezt a dokumentumot 

„foglalkozástípus leírásnak” jelent. 

Egy szakma-leírás (vagy foglalkozás leírás) az alábbi fő pontokat tartalmazza: 

- Foglalkozástípus megfogalmazása 

- Azon vállalattípusok, amelyek ezeket a foglalkozásokat ajánlják 

- A foglalkozástípusba történő belépéshez szükséges feltételek 

- A foglalkozás típust jellemző főbb szakmai tevékenységek 

- Végzés feltételei

- Előírt ismeretek vagy kompetenciák. 

A nevelőszülő szakma definíciója a 4 érintett országban: 

- Franciaországban a nevelőszülő egy szociális munkás, aki olyan foglalkozást végez, 

amelynek során kiskorúakat vagy 18-21 év közötti nagykorú fiatalokat fogad tartós ellátásba 

az otthonában, családjában. 

- Bulgáriában hivatásos nevelőszülőről (befogadó szülőről) beszélnek: olyan személy, aki 

ideiglenesen nevel és gondoz egy vagy több gyermeket, akit/akiket a családjába helyeztek a 

Gyermekvédelmi Törvény szerint megkötött szerződés alapján. 

- Romániában a legközelebbi megnevezés a hivatásos nevelőszülő (befogadó szülő): 

feladata a családba helyezett gyermekek növekedésének, eltartásnak/védelmének, 

fejlődésének és oktatásának biztosítása, és annak segítése, hogy a gyermeket 

visszahelyezhessék a vér szerinti családjába vagy egy örökbefogadó családba. Biztosítania 

kell a gyermekek beilleszkedését. 

- Magyarországon többféle foglalkozás létezik, amely a nevelőszülő címhez tartozik: 

Helyettes szülő: ideiglenesen biztosítja a gyermek nevelését. 

Nevelőszülők: biztosítják a gyermek nevelését az otthonukban hosszú időn keresztül. 

Örökbefogadó szülők: biztosítják a gyermek gondozását hosszú időtartamon keresztül 

saját maguknál egy gondozási terv szerint. 

Hivatásos nevelőszülők: biztosítják a gyermek fejlődését egy előre meghatározott 

gondozási terv szerint. 

Szakma: 

A szakma mindazon tevékenységek együttese, amelyek egy közös célra irányulnak, és az általuk 

tartalmazott közös technikai jellemzők szerint kerülnek csoportosításra. 

Minden szakma tartalmaz egy adott ismeret mennyiséget, specifikus szakértelmet és szakmai 

viselkedést, amelyeket a képzésben részvevők folyamatosan, szintenként sajátítanak el, a 

legalapvetőbbtől a legösszetettebb felé haladva. Egy adott szakmában lehetünk kezdők, 

szakemberek, elismertek és szakértők. 

G. Le Boterf szerint (2000-ben) a szakmát hagyományosan 4 nagy tulajdonsága szerint határozzák 

meg: 

- alapvetően a technikai tudás és a szakértelem együttese 

- a vonatkozó közösséghez tartozó specifikus erkölcsi szabályok együttese (például 

könyvelők, akik a könyvviteli elveknek engedelmeskednek) 

- egy személyazonosság, ami társadalmilag meghatároz („titkárnő vagyok”, „mérnök vagyok”, 

stb.) 

- egy perspektíva, hogy elmélyítse a szakmabeli a tudást és a szakértelmet a felhalmozott 

tapasztalat folyamán (learning by doing). 

Szakmai feladatok:

A szakmai tevékenységek szakmai feladatokra bomlanak oszthatóak fel. A szakmai feladatokat az 

szakmai és vizsga követelményrendszer feladat és tulajdonságprofiljai tartalmazzák. 

Szakmai magatartás: 

Adott szakma Etikai kódexe. 

Ezt a fogalmat általában arra használják, hogy meghatározzák a kapcsolati szakértelmet, azaz az 

elvárt viselkedést és hozzáállást egy adott helyzetben. Ezt a fogalmat lassan elhagyják, mert 

veszélyes lehet akkor, amikor viselkedéseket „normalizálnak”. Ma szívesebben használják a 

kapcsolati tudás kifejezést. 

Szakmai tevékenység: 

A szakmai tevékenység azoknak a feladatoknak a koherens együtteséből áll, amelyek egy pontos 

eredményre vezetnek. Egy tevékenység több feladatot foglal magába. Minden szakma több 

tevékenységből áll. A tevékenységek és feladatok azok, amelyek alapjául szolgálnak annak a 

tudásnak és azoknak a kompetenciáknak, amelyeket szükséges elsajátítanunk egy adott 

szakmához vagy munkakörhöz. 

A tevékenységeket és a feladatokat a „szakmai tevékenység tananyaga” (RAP) vagy a „szakmai 

tananyag” (RM) tartalmazza. A RAP-ban és az RM-ben használt táblázatok meghatározzák a 

tevékenységeket egy szakmához, a tevékenységek száma mintegy féltucatnyi. 

Szakmai Tevékenységek Tananyaga (RAP fogalma) vagy szakmai tananyag (RM): 

Feladatprofil 

A feladatprofil a szakképzés megszerzését követő munkába álláskor a munkavállaló személyéhez 

köthető és „különösebb nehézségek nélkül” ellátható cselekvéseket, munkafeladatokat, elvárható 

tudást tartalmazza, mellőzve az esetenként a konkrét munkahelyi betanulás keretében 

megszerzendő kompetenciákat. 

A feladatprofilt a szakmai szokásoknak, szabványoknak, jogszabályoknak megfelelő 

munkatevékenység alapul vételével, de konkrét teljesítményszintek, minőségi és mennyiségi 

jellemzők megadása nélkül kell meghatározni. Ez utóbbiakat a vizsgakövetelmények, illetve a 

vizsgafeladatok értékelési útmutatói tartalmazzák majd.A feladatprofilban a szorosan vett „cél 

szerinti” szakmai munkatevékenység feladatait kell megjeleníteni. 

A Szakmai Tevékenységek Tananyaga (RAP fogalma) vagy szakmai tananyag (RM) meghatározza 

a szakmai tevékenységeknek azon területét, amelyhez egy szakmai oklevelet készítenek. Azt 

követően kerülnek összeállításra, hogy meghatározzák egy oklevél létrehozását vagy átalakítását. 

Gyakorlatilag tartalmazza azokat az elemeket, amelyek szükségesek a vizsgakövetelmények 

kidolgozásához. 

A RAP vagy RM leírja azokat a tevékenységeket és feladatokat, amelyeket az oklevél 

tulajdonosának el kell végeznie a szakmai élete első évében. Ezek a tevékenységek nem 

sorolhatók kategorikusan sem egy kezdő, sem egy tapasztalt szakmabeli tevékenységei közé. A 

tapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy, az oklevelet éppen megszerzett személy megfelelően 

elsajátítsa a kompetenciákat, figyelembe véve az adott szervezet szakmai helyzeteinek 

komplexitását. 

A RAP vagy RM azon munkahelyzetek elemzésén alapul, amelyek megfelelnek az oklevél

céljainak. Figyelembe kell vennie a tevékenységek előre látható fejlődését, amelyet olyan 

információkon keresztül lehet sejteni, amiket a munkaadók és a munkavállalók képviselői adnak, 

illetve esetlegesen perspektívára vonatkozó tanulmányokon. 

Szakmai Tevékenységek Tananyaga vagy szakmai tananyag (RAP vagy RM funkciói): 

A feladatprofilok kialakítása közben fokozottan figyelembe vettük: 

A képesítés munkaerő-piaci helyzetét, a képesítésnek megfelelő munkatevékenység 

szokásos szervezeti kereteit; 

a képesítések között érvényesülő horizontális és vertikális munkamegosztást, azaz a 

kapcsolódó szakképesítések feltételezhető követelményeit; 

Az érintett dolgozók, célcsoportok feltételezhető sajátosságait; 

szakképesítés szintjét, képzési idejét és más adatait; 

a képesítés tagolódását (a moduláris kapcsolódást, átjárhatóságot, ráépüléseket). 

A RAP és az RM három funkciót tölt be: 

- Közvetítő funkciót a különböző partnerek között, akik részt vesznek az oklevél 

létrehozásában és kidolgozásában. Munkaadóknak és a tanároknak egyeztetniük kell a 

végzettek célcsoportjával kapcsolatban. 

- Eszköz funkciót a végzettség és a képzés kidolgozási folyamatában, ugyanis a szalmai 

tevékenység elemzése alapján kidolgozott elemek egy olyan alapot alkotnak, amelyre 

felépítik a vizsgakövetelményeket. A RAP-ot és az RM-et arra használják a tanárok, hogy 

jobban elsajátítsák a végzettség szakmai céljait, és kidolgozzák a kompetencia értékelésére 

szolgáló helyzeteket. A RAP és az RM szükséges a VAPE dokumentum elemzésekor 

(szakmai tudás és gyakorlat értékelésére vonatkozó kérelem). A RAP-nak és az RM-nek 

referencia eszközként kell szolgálnia az országos és nemzetközi végzettségek 

összehasonlításában. 

- Információs funkciót a végzettségek szakmai céljával kapcsolatban minden információs 

szervezet és szakmai orientáció részére. A RAP és az RM alapként szolgál az információs 

és orientációs szolgáltatások által felhasznált szerződésekhez. 

Szubszidiaritás: 

A szubszidiaritás elve szerint biztosítani kell, hogy a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi 

szinten hozzák meg. Magában foglalja, hogy ellenőrizzék, hogy az állampolgári szinten meghozott 

intézkedések megfelelőek-e a nemzeti, regionális vagy helyi szinten rendelkezésre álló 

lehetőségeknek megfelelően. Ezen elv szerint (az EU kizárólagos kompetenciája alá tartozó 

területeket kivéve) az Unió csak akkor hoz döntést, ha ez a leghatékonyabb megoldás országos, 

regionális vagy helyi szinten. A szubszidiaritás elve szorosan kapcsolódik az arányosság elvéhez 

és a szükség elvéhez, amely szerint az Unió által hozott döntés nem mehet túl azon, amely 

szükséges a Szerződésben foglalt célok elérése érdekében. 

Tananyag: 

Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez

szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul. 

központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény 

teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelésioktatási 

dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez 

Általában egy leíró dokumentum, amit tankönyvként használnak. Többféle képzési tananyag típus 

létezik: 

- Szakmai tevékenységek tananyaga (RAP) vagy szakmai tananyag (RM), amelyek egy adott 

foglalkozás-típus tevékenységeit és feladatait írják le. 

- A képesítési tananyag magában foglalja a kompetenciákat és követelményeket a 

foglalkozás-típus kompetenciáinak igazolására. 

- A tudás tananyag leírja a foglalkozás-típus szakmai tevékenysége folyamán mobilizált 

tudást. 

Tanítási és tanulási tevékenységek: 

Minden alkotóeleme a tanulási terv részét képezi, amelynek feladata a képzési célok 

megvalósítása. A tevékenységekhez krediteket kell párosítani. A tevékenységek lehetnek: 

kurzusok, szemináriumok, modulok, gyakorlatok, gyakorlatról készült jelentések, feljegyzések, 

konferenciákon/kongresszuson való részvétel, stb. 

Tanulmányi szerződés (külföldi tanulmányok esetén): 

A mobilitás keretén belül még a folyamat elején kiadott dokumentum egy referenciaszemély és a 

diák között azon oktatásokra vonatkozóan, amelyeket külföldön végeznek el. 

Tanúsítvány: 

A tanúsítvány egy olyan dokumentum, amelyet egy illetékes hatóság ad ki a tanúsítási folyamat 

végén. Az országos oklevelek vagy állami oklevelek pedig minisztériumok által kiadott 

tanúsítványok. 

Tanúsítvány: 

Egy értékelési vagy érvényesítési folyamat formális eredménye, amely akkor valósul meg, amikor 

az illetékes intézmény megállapítja, hogy egy adott személy rendelkezik az adott rendelkezés által 

előírt ismeretekkel. 

A tanúsítvány fogalma általános fogalom, amelyet a hivatalos vagy nem hivatalos célok és 

eljárások nagy részénél alkalmaznak. 

Eszerint a tanúsítvány egy szakmai tudás elsajátítását igazolja (személyek területén). De a 

tanúsítvány fogalma használható vállalatok esetén is (pl. ISO típusú tanúsítások). 

Tapasztalati tudás értékelése (VAE): 

Korábbi szakmai vagy személyes tapasztalat elismerési eljárása, amely biztosítja a kreditek 

megszerzését.

Terv (képzési): 

Egy képzési terv mindazoknak a képzési eszközöknek az összessége, amelyet egy vagy több cél 

szolgálatába helyeztek. A képzési eszközök a következők: 

- Képzők 

- Pedagógiai helyek 

- Pedagógiai források. 

A terv természeténél fogva nem rugalmas, a cél változásának függvényében változhat. A cél 

eléréséhez szükséges ideig tart. 

Példa: megnyitásra kerül egy nagy állami vállalat. A helyi vállalatok nem rendelkeznek megfelelő 

mennyiségű emberrel, és az emberek nem rendelkeznek az előírt képesítéssel, így ki kell dolgozni 

egy specifikus képzési tervet, hogy képezzék a munkavállalókat, vagy átképezzék a munkahelyet 

betöltő embereket. 

Tudás (különböző típusok): 

Általában 5 tudás-típust különböztetnek meg: 

- gyakorlati tudás 

- módszertani tudás 

- eljárási tudás 

- fogalmi tudás 

- kapcsolati tudás. 

Tudás (meghatározás): 

A tudást általában úgy határozzák meg, mint ismeretek vagy reproduktív készségek összességét, 

amelyeket tanulás vagy gyakorlat során szereztek meg. 

A kognitív pszichológia (Franciaországban) az alábbi ismeretek tudását különbözteti meg: 

- A tudás adatok, koncepciók, eljárások vagy módszerek, amik az őket ismerő személyen 

kívül léteznek, és amelyeket általában leírják a tananyagok, kézikönyvek, eljárási útmutatók, 

enciklopédiák, szótárak. 

- Ezzel szemben az ismeretek nem választhatók el az őket ismerő személytől. Amikor egy 

személy elsajátít egy tudást a megismerés révén, gyakorlatilag ismeretté alakítja át a tudást. 

Egy konstruktív perspektívából azt mondanánk, hogy létrehozza azt az ismeretet, amely 

hozzá tartozik, mivel egy másik ember soha nem képes teljesen azonosan létrehozni 

ugyanazt. 

Tudás, mint konstruktív képesség: 

A mobilizálni tudás a cselekvés során két kognitív műveletet feltételez: 

- integrálni tudni

- átadni tudni. 

Az Integrálni tudni fogalma: 

Az integrálni tudás nem egyszerűen azt jelenti, hogy hozzátesz, kiegészít egy már memorizált 

elemekből álló listát. Azt jelenti, hogy helyet biztosít egy elemnek egy már létező mentális 

struktúrában. Ez nem más, mint „az elején külön levő elemek egymástól függővé tétele” – 

Roegiers. Például a zenészeknek az ujjtechnikájukat integrálniuk kell a zene adott eszközön 

történő lejátszása folyamán. Vagy például a motor technológiájának tanulási gyakorlatait integrálni 

kell egy műszaki hiba esetén (autó karbantartás). Ezzel Piaget munkájára hivatkozunk, azaz az 

asszimiláció és az alkalmazás kognitív folyamataira. Következmények ez értékelési folyamatra 

vonatkozóan: 

Mielőtt értékelnénk, hogy az adott személy tud-e integrálni, ellenőrizni kell, hogy tud-e asszimilálni, 

memorizálni. Ehhez a feladatoknak egyszerű kérdés-válaszoknak kell lenniük: 

- Kérni kell egy állítást (definíciókra vonatkozó kérdés) 

- Többválasztásos válaszok elvárása 

- Stb. 

Ezt követően kell ellenőrizni az integrálást: 

- Hogyan valósul meg a gyakorlatban 

- Hogyan valósul meg egy helyzetben, amelyben a személynek választások, feltételezések 

szerint kell eljárnia 

- Ellenőrzés a gyakorlatban 

- Esetleges visszacsatolás 

- Cselekvési mód értékelése 

Átadni tudás fogalma 

Az átadni tudás „a megszerzett ismeretek felhasználása egy új helyzetben” – Legendre. 

Másképpen: a transzfer nem más, mint egy (teljesen adaptált) ismeret, egy forráshelyzet átvitele 

egy célhelyzetbe. Következmények ez értékelési folyamatra vonatkozóan: 

Az értékelési helyzet nem lehet ugyanaz, mint amelyet a tanuló végigcsinált a tanulás folyamán. De 

ugyanahhoz a típusfeladathoz kell tartoznia A transzfer kognitív eljárását verbalizálni kell, hogy 

elősegítsék a metakogníció folyamatát (a személy reflexiója az indoklási módra). Ez a diákokkal 

lefolytatott dialógus formában lehetséges azért, hogy összehasonlítsanak két helyzetet (forrás-cél), 

és azonosítsák a kongruens elemeket. A véleménycsere célja az alábbi: 

- Tanulás kontextusból való kiemelése (változó kivétele) 

- Kontextusba való visszahelyezés 

Ebből a szempontból az értékelés erőteljesen hozzájárul a megtanult dolgok stabilizálódásához, és 

a tudás szükséges átviteléhez. 

Tudásprofil - RS (leíró táblázat): 

Az RS két táblázatot foglal magába, az egyik táblázat összekapcsolja a kompetenciákat és a 

tudást, míg a másik táblázat lebontja a tudás területeit a képzés héjaira. 

Miért kell összekapcsolni a kompetenciákat és a tudást?

A kompetencia meghatározása: „egy személy készsége arra, hogy megfelelően mobilizálja a 

tudását egy szakmai tevékenység során”. A kompetenciák felépítésének tehát fontos helye van a 

tudásban. 4 Ezt a tudást át kell adni a diák részére a gyakorlati munka során (TP-k), a technológiai 

megbeszélések során, illetve az irányított (TD) munka során. 

Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy a tanuló megtanulja, hogy melyik pillanatban kell alkalmaznia a 

tudást. Ez a pillanat különböző kompetenciák elsajátítását teszi számára lehetővé. Tehát erős 

kapcsolat áll a tudás elsajátításának folyamata és a kompetenciák létrehozásának folyamata 

között. 

Kompetenciák/tudás kapcsolatának táblázata 

Példa a nevelőszülői RS táblázatra (kompetencia tudás) 

A táblázat képzési célokra bontja le az összes tudásterületet. Ezek a célok szolgálnak majd a tanár 

által kidolgozandó tananyagok létrehozására. 

Példa a nevelőszülői RS kivonatos táblázatra 

D1. 

Ko 

mp 

ete 

nciá 

k 

C1.1 

Megválaszolni 

a gyermek 

fizikai 

szükségleteit 

C2.1 

Elősegíteni a 

gyermek 

globális 

fejlődését 

D 

1 

Megismerni a higiénia, a biztonság, a táplálkozás és az 

étkezés főbb elemeit 

1. 

szi 

nt 

2. 

szi 

nt 

1.1 PSC1 x 

1.2 Otthoni higiénia és biztonság : 

Higiénia fogalmai (kézhigiénia, test, intim területek, 

konyhai,…) 

Otthoni balesetek és megelőzésük 

1.3 Gyermek biológiai ritmusa 

Alvás 

Biológiai óra fogalma 

D 

2 

D 

3 

D 

4 

D 

D7 

5 

D 

D8 

6 

D9 

D10 

D11 

Tudásterületek 

X X X X X X X X 

X X X X X X 

4 Ismétlés: 5 tudás típus van: fogalmi, gyakorlati, módszertani, eljárási és kapcsolati van. 

D12 

D13 

D14 

D15 

D16 

D17 

D18 

D19 

D20 

D21 

D22 

D23 

x 

x 

D24 

D25 

D26 

3. 

szin 

t 

x 

x 

D27 

D28 

D29 

D30 

D31

A szintek megfelelnek a 3 szint rendszertani skálának (1. megismerés… 2. Használni tudás … 3. 

Elsajátítás…) 

Tudásprofil - RS (meghatározás): 

A tulajdonságprofil a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való alkalmasságot, 

azaz a szakmai tudást, a személyt jellemző tulajdonságok rendszerében írja le. 

Ebben a rendszerben kategóriaként a személy által birtokolt és alkalmazott szakmai ismereteket, 

készségeket-képességeket, valamint a személy viselkedésének, cselekvéseinek milyenségét 

jellemző módszer, társas és személyes kompetenciákat alkalmazzuk. 

A tulajdonságprofil a szakképesítés megszerzését követő munkába álláskor szükséges, elsősorban 

a képzés, illetve munkatapasztalat révén megszerezhető kompetenciákat tartalmazza, illetve 

tartalmazhat egyes, a tevékenységhez nélkülözhetetlen további kompetenciákat is. 

A tulajdonságprofilban csak a munkával, a munka cél szerinti tevékenységeivel közvetlenül 

összefüggő tulajdonságokat kell szerepeltetni. 

A tudásprofil nem egy program abban az értelemben, ahogy általában gondolják. Egy program 

ugyanis olyan fogalmak együttese, amit a tanárnak meg kell tanítania. A program tehát önmagában 

a cél is. A szakmai oktatás keretében pedig a tudásprofil nem cél önmagában. Ez egy anyag, egy 

dokumentum, amelyre hivatkozni kell, egy olyan dokumentum, amely nem pedagógia forrást jelent, 

mint a TP, nem gyakorlatokat foglal magában… Az RS se nem program, se nem előrehaladás. 

A tudásprofil azoknak a tudásoknak az együttese, amelyek szerepet játszanak egy szakmai 

tevékenység végzésében. A kompetenciát, mint a tudás mobilizálásának készségét definiálják 

adott szakmai helyzetekben, és az RS ennek a tudásnak az együttese. 

Az RS létrehozásánál tehát meg kell határozni a kompetenciák elsajátítását, és ezeket 

csoportosítani kell. 

Tevékenységek 

A1T1 feladat 

A1T2 feladat 

A1T3 feladat 

Vizsga (próba): 

Kompetenciák 

CP1 

CP2 

CP3 

Tudás csoportosítása különböző területekre 

RAP vagy RM RC S 1 S 2 

S 3 S 4 

vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel 

egybekötött - ellenőrzési formája. 

modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként 

előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés,

amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő rendelkezik a szakmai 

vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén 

modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés 

esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga 

eredményes letételével 

(A szakmai oklevelek megszerzéséhez szükséges tanítást egységekre bontják. (A sikeres szakmai 

vizsga feltétele, hogy az oktatás modulrendszerben történik) 

Az egységek képesítésre vonatkoznak, ez azt jelenti, hogy a képesítés egy egységnek felel meg, 

és mint ahogy a neve mutatja, kompetenciák megszerzését igazolja.( Az egyes modulok sikeres 

teljesítése az egyes modulokban meghatározott kompetenciák sikeres elsajátítását feltételezi.) 

Emiatt a tananyagnak tartalmaznia kell vizsgákat a tanulók számára, vizsgákat, amelyek során a 

tanulók bemutathatják az elsajátított kompetenciákat. 

Tehát a vizsgák adott egységekre vonatkoznak. Minden egységre egy vagy több vizsgát írnak elő.) 

Vizsgakövetelmény - RC (meghatározás): 

szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott 

központi képzési dokumentum; 

szakmai követelmény: a szakmai követelmény a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben 

támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával 

kapcsolatban támaszható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkábalépéshez, illetve a 

munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, 

minőségét. 

A vizsgakövetelmény leírja azokat a szakmai kompetenciákat, amelyek egy szakmát jellemeznek. 

Pontosítja a feltételeket, amelyek között a kompetenciákat értékelni kell, illetve az elvárt 

eredményeket. Ebből a szempontból a kompetenciák értékelésének alapját képezi. 

Úgy gondoljuk, hogy a vizsgakövetelmény az a dokumentum, amely valóban kapcsolatot képez a 

két világ, azaz a munka és a képzés világ között, és az RC mindkét világ része: 

Munka 

RAP vagy 

RM 

RC 

Képzés 

Tudás

Az RC mindenekelőtt egy kompetencia listából áll. Ezek a kompetenciák a szakmai feladatokra 

vonatkoznak. 

RAP vagy RM 1. 

tevékenysége 

A1-T1 feladat 

A1-T2 feladat 

A1-T3 feladat 

stb. 

Vizsgakövetelmény – RC (összetétel): 

szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott állam által elismert szakképesítés megszerzéséhez 

szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatcsoport, feladatprofil szerinti munkakörök 

ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, külön jogszabályban meghatározott 

bizonyítvány kiadására irányuló eljárás 

A vizsgakövetelmény egy kompetencia lista, de nem csupán ennyi, miután az RC, mint a hogy a 

neve is mutatja, alapként szolgál a képesítéshez. 

Ezen célból a kompetenciákat ki kell egészíteni azoknak a helyzeteknek a leírásával, amelyekben a 

tanulókat kell helyezni akkor, amikor a kompetenciáikat kell mérni. 

A kompetenciák értékelése igényli, hogy pontosan leírják minden értékelési helyzetre vonatkozóan: 

- az értékelési feltételeket 

- és az értékelési kritériumokat. 

1. kompetencia 

2. kompetencia 

Az így megfogalmazott vizsgakövetelmény összhangban lesz a RAP-pal és az RM-mel. 

stb. 

RC

Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?