Pethő László

Hiba!
A
könyv
jelzı
nem
létezik
.
hitfelekezetek jobban, a szegényebb, kevésbé tehetôs szervezetek szerényebben tudták
dotálni a tanítókat.121 Elsôsorban a falusi tanítók életében játszottak szerepet a kiegészítô
jövedelemforrások. Jövedelmük jelentôs része még a két világháború között is részben
természetben, terményben, termékekben biztosított jövedelem volt, aminek nagyságát
befolyásolták a természeti körülmények.
Hajósi vizsgálataim szerint a jövedelmek viszonylag magas szinten állandósultak a múlt század
utolsó harmadában.122 Az ott megtelepedett 5-6 tanító 25O forint készpénzre és átlagosan 2O
hold jövedelmére számíthatott. Ebben a természetbeni hányad volt a jelentôsebb, egy-egy hold
lO-l2 forint illetve korona jövedelmet igért, ha haszonbérbe adta ki atanító.
A helynévanyagban fennmaradt a "tanítók földje" elnevezés, ami a határ legjobb minôségő
földjei közé tartozott. Emellett a tanítót lakás is megillette. A jövedelmek és a lakáshasználat
terén jelentôs differenciálódás ment végbe, melyet az iskolaszék szentesített. A rangsor élére a
nagyobb tapasztalatú, régóta itt élô tanító került, de befolyásolta az elfoglalt helyet a kántori
teendôkért kapott jövedelem, s az sem volt mellékes, hogy az illetô férfi volt vagy nô, hiszen az
utóbbiek jövedelme minidg elmaradt az elôbbiektôl. A század elejétôl további differnciálás ment
végbe, melyet a mellékelt adatsor szemléltet.123
A következô két év jelentéseiben már csak összevontan jelentek meg a jövedelmek, s
valamelyest az is jelzi a tanítók rangját, hogy mely fizetési osztályokba sorolták ôket.124 A
kimutatások igazolják azt, hogy a hajósi tanítóság többsége kiegyensúlyozott, tisztes létfeltételek
közepette tevékenykedett. Igazán súlyos, kritikus anyagi helyzetbe kivételes esetekben kerültek a
tanítók. Igy rendkívülinek számított az, akinek kilenc gyermekérôl kellett gondoskodnia, s ô az
egyetlen, aki segélykéréssel fordult az iskolaszékhez.
A falusi tanító jövedelemszerzési viszonyairól és ezzel kapcsolatos döntésekrôl ad pontos képet
egy soproni tanító írásos visszaemlékezése, mely sok adattal bizonyítja, teszi hitelessé
beszámolóját.125
Nagyon figyelemre méltónak tartom, ahogy gazdálkodói tevékenységét értékelte
feljegyzéseiben. Megállapította: "Legtöbbször a kántorságon volt a hangsúly. Csak a balkéz
tanított. A legtöbb adót fizetôk (virilisták) között a kántor is bekerült a képviselôtestületbe." Ez a
program azonban esetében - de tapasztalataim szerint más esetekben sem - nem hosszú távra,
hanem csak bizonyos idôszakra szólt. A visszaemlékezô úgy gondolkozott, hogy 8-lO évi falusi
mőködés nyomán olyan összeget győjthet, amely lehetôvé teszi városban való letelepedésüket.
Esetében ez meg is valósult, mert l937-ben Buzsákról Sopronba mentek, ahol ötszobás lakásba
költözött a család. A bekerülés további indítéka volt az egyre növekvô gyerekek taníttatási
költségeinek elôteremtése, amely a városban elônyösebb feltételek mellett valósulhatott meg.
A szóban forgó életpályája ismertetése kapcsán feltétlenül ki kell térni arra, hogy esetében nem
valami haszonlesô, begyepesedett figuráról van szó, amit soproni évei is bizonyítottak.
Megtalálta helyét a városi iskolában, sôt l945-ben a Kisgazdapárt tagjaként kéviselôvé
választották, s csak l947-ben fosztották meg mandátumától.
121 Lásd az Iskolaszékekrôl szóló fejezetet
122 A hajósi iskolaszék irattára - Kalocsai Érseki Levéltár
- Továbbiakban Hajósi iratok
123 Hajósi iratok
_________________________________________________________
Név l 9 O 7
Készpénz Természet- Egyéb Összes
beni lakáspénz jöved.
_________________________________________________________
Gruber János 9OO l36 2OO l236
Fiedler Géza 5OO l47 2OO 847
Schwedinger Júlia 5OO lO3 2OO 803
Elchlinger Márton 7OO 48 2OO 948
Erhard Kálmán 6OO 96 2OO 896
Trixler Mária 8OO - 2OO lOOO
_________________________________________________________
124 Hajósi iratok
125 Komlós Géza igazgató-tanító irásos visszaemlékezése -
Országos Pedagógiai Múzeum 2243. sz.