05.02.2019 Views

Zimándysok_1_2_végleges3

iskolaújság

iskolaújság

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Megint itt van a...<br />

imándy sok!<br />

1. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM<br />

2018/2019. TÉL<br />

A tartalomból,<br />

avagy milyen témákról olvashatsz,<br />

ha belelapozol az újságba:<br />

Irány Amerika!<br />

Séta a múzeumban<br />

Élet a Zimándy után<br />

Lenni vagy nem lenni?<br />

Tanár úr kérem<br />

A Rocksuli kulisszatitkai<br />

Variációk farsangi fánkra<br />

Téli olvasnivaló<br />

A cserepes ajkak ellenszerei<br />

Az iskolai bántalmazás lélektana<br />

Francesco Totti-portré<br />

Fotó: Szkibáné Czinder Éva


F?szerkeszt?nk tollából<br />

Kedves Olvasók!<br />

Megérkezett az iskolaújság második száma, amelyben ismét sok-sok érdekes cikket találtok.<br />

Megismerkedhettek iskolánk egyik kiváló sportolójával, Sz?ke Kittivel, aki a táncról és a versenyeir?l<br />

is mesélt nekünk.<br />

Major Csenge ezúttal is megörvendeztet minket prózájával, amelyben egy nem éppen hétköznapi<br />

barátság történetét meséli el. Az irodalomkedvel?knek izgalmas olvasmányokat ajánlunk,<br />

illetve egy téli verset is találtok az újságban.<br />

A színházi élmények most sem maradhattak ki, Boda Peti a Tanár úr kérem cím? el?adásról írt,<br />

de olvashattok a Vígszínház Hamlet-feldolgozásáról és a Rocksuliról is; az utóbbiról szóló cikkben<br />

érdekes kulisszatitkokat is megosztunk veletek.<br />

Bodnár Fifi egy aktuális témában fejti ki véleményét: egymás bántásáról, illend? viselkedésr?l és<br />

iskolai rongálásokról ejt szót a lap hasábjain. Kíváncsiak vagytok, mi történt a tavaly elballagott<br />

nyolcadikosokkal azóta? Jó hírünk van, hiszen Valernovics Ági és évfolyamtársai lelkesen<br />

meséltek arról, hogy milyen az élet a Zimándy után. Természetesen most sem hagyunk<br />

benneteket süteményrecept nélkül, Tillai Zita ugyanis a farsangi fánk elkészítéséhez mutat<br />

nektek néhány ötletet, illetve a cserepes ajkak ápolásáról is olvashattok t?le egy cikket. Tófalvi<br />

Marci bejárta Amerikát, és az utazása érdekes eseményeit velünk is megosztotta. Hidvégi Fanni<br />

pedig a nemrégen felújított Szépm?vészeti Múzeumot tekintette meg, és írt róla élménybeszámolót.<br />

Sportrovatunkban Francesco Tottiról, az AS Roma focistájáról olvashattok<br />

különlegességeket Kiss Bálint cikkében. Újságunkban a közelg? eseményekr?l és az aktuális<br />

versenyeredményekr?l is szót ejtünk, valamint megtudhatjátok, hogy ki nyerte az el?z?<br />

számban meghirdetett rejtvényjátékunkat. Végezetül pedig megismerkedhettek velünk, a szerkeszt?kkel<br />

is. Jó olvasgatást kíván:<br />

Radnóti Gerda<br />

Radnóti Gerda<br />

LEVÉL A RONGÁLÓKNAK<br />

Kedv es diákt ár saim!<br />

2<br />

Nemrég vettük észre az iskolaújság szerkeszt?ivel, hogy ismeretlenek elég rendesen<br />

megrongálták az els? emeleten kiragasztott újságoldalakat, plakátokat. Mi, akik a cikkeket<br />

írtuk, sokat dolgoztunk, hogy a lap megszülethessen, és nagyon rosszul érintett<br />

bennünket, hogy az er?feszítéseinket ennyire nem becsülték meg a rongálók.<br />

Nagy érzéketlenség ilyet tenni más munkájával, szóval arra kérem az érintetteket,<br />

hogy még miel?tt cselekszenek, és tönkreteszik más alkotásait, gondolják végig,<br />

milyen érzés lenne számukra, ha az ? cikküket tépnék (lyukasztanák) ki elolvasás<br />

helyett. Akinek nem inge, persze ne vegye magára az el?bbi gondolatokat. Mindenesetre<br />

kérünk benneteket, hogy az indulataitokat ne az iskolaújságon vezessétek le.<br />

Olvassátok inkább el az írásainkat, és szórakozzatok jól közben!<br />

Köszönettel:<br />

Bodnár Fiorella


Hírek, információk<br />

január 19., szombat ? Központi felvételi vizsgák<br />

február 1., péntek ? A félévi értesít?k kiosztása<br />

február 8., péntek ? A Bolyai Természettudományos Csapatverseny körzeti fordulója, valamint<br />

a NyelvÉSZ anyanyelvi verseny iskolai fordulója<br />

február 15., péntek ? Farsangi buli az iskolában<br />

február 21., csütörtök ? Jótékonysági bál a Zimándy-iskola rendezésében, a Munkácsy Mihály<br />

M?vel?dési Házban<br />

Kett?s siker a Kazinczyról elnevezett<br />

The Rustic Approach<br />

?Szép magyar beszéd? versenyen<br />

Nagy örömmel adunk hírt a Kazinczy-verseny 2019. január 30-án megrendezett megyei fordulójának<br />

eredményér?l: a Zimándy két hatodikos tanulója, Rubus Réka és Major Csenge Manda<br />

George Martin<br />

szép versenyzéssel els?, illetve második helyet szerzett ezen a megmérettetésen. A versenyt az érdi<br />

Csuka Zoltán Könyvtárban tartották meg. Rékának és Csengének is szeretettel gratulálunk!<br />

Két továbbjutó a Simonyi Zsigmond<br />

helyesírási versenyen<br />

Pár napja kaptuk meg az értesítést, hogy Rajeczky Csenge (6. a) és Csépány Dóra (6. a) 90 százalék<br />

fölötti eredménnyel továbbjutott a nagy múltú Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Pest megyei<br />

regionális fordulójára. További jó felkészülést és sok sikert kívánunk nekik!<br />

Pályaorientációs projektnap<br />

volt a suliban<br />

2018 novemberében számos szakma képvisel?i mondtak igent Ujszászi Gabriella tanárn?<br />

meghívására, és jöttek el a Zimándyba, hogy a hivatásuk szépségeir?l meséljenek nekünk.<br />

Köszönjük szépen dr. Andrássy Péter kardiológusnak, Békés Tamás marketinges szakembernek,<br />

Bernáth Zoltán médiaszakembernek, Hajdu Ferenc vadásznak (aki egyben iskolánk tanára is),<br />

Juhász Zoltán fogtechnikusnak, dr. Juhász Péter közgazdásznak, Kiss Edit egészségügyi<br />

szakembernek, Kiss Zoltán programozónak, Kovács Csaba rend?rnek, Németh Ágnes cukrásznak,<br />

Oravecz István fotográfusnak, Szigeti Szeréna kozmetikusnak, Szkiba Vera építésznek és<br />

Tófalvi Zsolt projektmenedzsernek, hogy id?t szakítottak ránk, és színesen-izgalmasan<br />

3<br />

beavattak minket a szakmájuk rejtelmeibe.


Villáminterjú<br />

K i tti<br />

a vi l ág tetején<br />

Viasz-Kádi Júlia & Radnóti Gerda<br />

TUDTAD, HOGY A ZIMÁNDY-SULI TANULÓI KÖZÖTT VILÁGBAJNOKOK IS VANNAK?<br />

ENGEDD MEG, HOGY BEMUTASSUK NEKED AZ ISKOLA EGYIK KIMAGASLÓ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTÓ<br />

ÉLSPORTOLÓJÁT, A HETEDIKES SZ?KE KITTIT!<br />

Hol kezd?dött, mi alapján választottad<br />

az akrobatikus rock 'n' roll sportágat?<br />

Egyszer mondta az osztálytársam, Fanni, hogy<br />

megbetegedett a táncpartnere, és megkért, hogy<br />

menjek el vele táncolni, és egy versenyen is induljak.<br />

Megtanultam a táncot, és a versenyre is elmentem.<br />

Utána mondták az edz?k, hogy kezdjem el ezt a<br />

sportot, mert biztosan jól menne. El is kezdtem, és<br />

nagyon megtetszett.<br />

Amikor meghallották a szüleid, hogy te ezt<br />

szeretnéd csinálni, mit szóltak?<br />

Támogattak, mivel nekik is nagyon tetszett. Miután<br />

láttak táncolni, azt mondták, hogy nagyon aranyosan<br />

és ügyesen csináltam. És Fannival is jó páros voltunk.<br />

Volt olyan érzésed, hogy te ezt abba akarod hagyni,<br />

vagy mindig elhivatott voltál?<br />

Még az elején, amikor kicsikkel táncoltam, volt olyan<br />

érzésem, hogy ez nekem nem fog tetszeni. Kés?bb<br />

elmentem egy másik edzésre is, ahol a korombeliekkel<br />

táncoltam, és ott már nagyon élveztem.<br />

Amikor el?ször kijutottál a világbajnokságra,<br />

milyen érzések kavarogtak benned?<br />

Izgatott voltam, és nagyon vártam, hogy vajon milyen<br />

lesz, hogy fogunk teljesíteni, és hányadikak leszünk.<br />

A végén pedig nagyon örültünk a helyezésünknek.<br />

A sok sportolás mellett van id?d magadra,<br />

a tanulásra?<br />

Igen, de ha nagyon sokat kell tanulni, akkor a tanulás<br />

az els?, és utána jön az edzés. Ha kevés a tanulnivaló,<br />

akkor még a barátaimmal is van id?m<br />

találkozni.<br />

Ha versenyre mész, nagyon sokat kell<br />

gyakorolnod?<br />

Igen, az edzéseken nagyon sokat táncolunk,<br />

alapozunk, és az edz?nk is felkészít minket, hogy<br />

biztosan jó eredményt érjünk el.<br />

Mi alapján pontoz a zs?ri?<br />

Elég bonyolult, mert nézik a lábmunkát, a kart,<br />

az el?adásmódot, a koreográfiát, a figurákat, és<br />

ezekb?l adódnak össze a pontok.<br />

Mindig jó kedvvel mész edzésre?<br />

Igen, mert mindig jókat szórakozunk a lányokkal.<br />

Mindig várom, hogy találkozzunk, beszélgessünk,<br />

és hogy elkezdjük az új koreográfiákat.<br />

Voltak olyan terveid, hogy te világbajnok<br />

szeretnél lenni?<br />

Nagyon örültem, amikor els? lettem, de nem<br />

gondoltam volna, hogy az leszek.<br />

Mit szeretsz legjobban ebben a sportban?<br />

Azt, hogy fel tudok szabadulni, mikor táncolok, és<br />

nagyon jóban vagyok a lányokkal is. Igazából minden<br />

tetszik benne, hiszen már annyira köt?dik<br />

hozzám.<br />

44


Mindennapjaink<br />

Rontom -bántom<br />

Bodnár Fiorella<br />

Ebben a cikkben az ?iskolai bántalmazás?<br />

témakörét járom körül. Az internetes<br />

bántalmazásról már olvashattatok Mohácsi<br />

Zsófi írásában, amelyet az iskolaújság el?z?<br />

számában közöltünk le.<br />

A bántalmazás azonban nemcsak az interneten<br />

keresztül valósulhat meg: jelenthet közvetlen<br />

lelki és fizikális bántást is, és elég tág fogalom.<br />

Meglehet, hogy sokan megtapasztaltátok<br />

már, vagy felindulásból, figyelemfelkeltésb?l<br />

esetleg éppen ti követtétek el?<br />

Az iskolai bántalmazásnak van kezdete, de<br />

nincs konkrét vége, hisz attól fogva, hogy valaki<br />

Ryan egy Stone érzékeny ,,pontodon? megbánt, annak<br />

örökre megmarad a nyoma. Lehet, hogy a<br />

bántalmazott gyerek feln?ttkorában már nem<br />

is emlékszik rá, de az is el?fordulhat, hogy a<br />

trauma hatással lesz az egész szociális életére.<br />

Ha téged bántanak fizikálisan az iskolában, azt<br />

sosem szabad t?rni! Ilyenkor szólj egy tanárnak,<br />

a baráttaidnak, bárkinek, akiben megbízol,<br />

de a legfontosabb: ne hagyd annyiban a<br />

dolgot ! Ugyanis ha valaki ilyet tesz veled, akkor<br />

valójában megsérti a személyiségi jogaidat!<br />

Persze az is lehetséges, hogy az, aki téged<br />

bánt, csak azért cikiz, mert magányos, és szeretné,<br />

ha valaki foglalkozna vele, mert, mondjuk,<br />

úgy érzi, hogy másképp nem kap senkit?l<br />

sem figyelmet.<br />

Gondoljatok bele: talán az, aki megbánt titeket<br />

nem(csak) azért teszi, mert rosszat akar,<br />

hanem hogy figyelmet kapjon, ugyanis vannak<br />

páran, akik azt hiszik, hogy ha gonoszkodnak,<br />

attól er?sebbnek és népszer?bbnek fogják<br />

tartani, illetve tisztelni fogják ?ket a többiek.<br />

Most azokhoz szólok, akik beismerik, hogy már<br />

csináltak ilyesmit. Ha rendes vagy a többiekkel,<br />

és nem piszkálod ?ket, inkább értékesnek<br />

fognak tartani, mert nem attól vagy értékes,<br />

ha sebezhetetlennek vagy men?nek mutatod<br />

magad. Attól leszel a legértékesebb, ha<br />

önmagadat adod, és nem bántasz másokat! És<br />

bárhogyan nézel ki, bármennyire azt hiszed,<br />

hogy senki sem figyel rád, és senki sem tör?dik<br />

veled a suliban, bármilyen rossz érzés fog el:<br />

t udd, hogy m indannyian ért ékesek<br />

5<br />

vagyunk, és m indannyian figyelm et<br />

érdem lünk! Te is.


Próza<br />

MAJOR CSENGE MANDA<br />

Szavak nélkül<br />

Szeretném elmesélni nektek az én és a legjobb barátom meséhez hasonló történetét, amely elég szokatlan, de sosem számítanátok arra,<br />

ami végül történni fog.<br />

Egy téli reggelen álmosan sétáltam a kedvenc helyemen. Érdekes, mindenki, aki rajtam kívül eddig látta, azt mondta, hogy: ,,Szép, szép,<br />

de egy tízéves gyerek minek jár oda csak úgy sétálgatni? Micsoda magának való gyerek lehet?? Pedig én igazán nem voltam magamnak<br />

való, csak keveset beszéltem. Nagyon keveset. Na jó, talán egy kicsit tényleg magamnak való voltam. A legjobb és egyben egyetlen<br />

barátom, Izi, vagyis Izabella hasonlított hozzám, és megértett szavak nélkül is. Ez szerintem nagyon nagy érték. Hiszen milyen jó is az,<br />

ha egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy megértsük egymást! A legtöbben furcsának találtak minket, de érdekes módon senki sem gúnyolt<br />

ki minket emiatt, bár talán lett volna rá okuk. Míg a többiek kint fociztak, mi csak beültünk a könyvtárba, és a könyveinket néha<br />

kicserélve olvastunk. Míg a többiek délután tévét néztek, mi átmentünk a másikhoz, és csendben egymás mellett ülve a töritankönyvet<br />

dolgoztuk át. Míg a többiek a játszótérre mentek mászókázni, mi a közös kedvenc helyünkön sétáltunk. Itt mindig váltottunk pár szót,<br />

de ha kifogytunk a témákból, akkor sem éreztük magunkat kínosan.<br />

A szüleimet szerettem. Tudták, hogy bár nem beszélek sokat, a fejemben gondolatok tömkelege, egy saját, egészen más világ van, ami<br />

nem tud egyesülni a küls?, párhuzamos, gyors folyású világgal. Tudták, hogy okos vagyok, de lassú, mert mindent máshogy értelmezek,<br />

mint a többiek, és a látásmódjukat befogadnom minden egyes alkalommal nagyon nehéz. És bár aggódtak értem, és nem igazán<br />

értettek meg, szerettek és elfogadtak. Azonban Izivel más volt a helyzet. A szülei nem bírták elfogadni, hogy nem lép a nyomdokaikba.<br />

Az anyja újságíróként, az apja pedig egy tévés talkshow vezet?jeként dolgozott, így meg tudtam érteni, hogy miért nem fogadják el a<br />

lányuk szótlanságát.<br />

Egy nap Izi szülei becsöngettek hozzánk. A lányuk is velük volt. Anyáék azt kérték, hogy menjek ki a szobából, de én az ajtó mögül<br />

hallgatóztam. Rosszat sejtettem, és a gyanúm be is igazolódott. Izi szülei azzal vádoltak, hogy nem vagyok jó hatással a lányukra.<br />

Hogy hallgatag vagyok, és hogy Izi miattam lett olyan, amilyen. Úgy beszéltek róla, mintha egy tárgy lenne. Azt mondták, hogy rövid<br />

id?re vidékre költöznek majd, utána pedig valószín?leg külföldre. Az anyja utolsó mondata az volt, hogy sohasem látom többé Izit, ezt<br />

garantálják. Ekkor beléptem a szobába. Izi csöndesen pityeregve odajött hozzám, és azt suttogta:<br />

? Ég veled! ? és visszament a szüleihez. Fölvette a kabátját, és kikullogott az ajtón. Vissza sem nézett. Úgy, ahogy voltam, kabát nélkül<br />

kirohantam, és bámultam a kocsijuk után, amíg az be nem fordult a sarkon. Ekkor rajtam volt a sor, hogy bekullogjak a házba.<br />

Tizenöt évig sivár, komor magányban éltem. Nem bírtam feldolgozni Izi távozását. Egyik nap újra a volt kedvenc helyünkön sétáltam,<br />

immár tízéves kislány helyett huszonöt éves n?ként. Egyszer csak lépteket hallottam magam mögött. Megfordultam, és egy ismer?s<br />

arcot láttam. Eltartott egy ideig, míg felfogtam, hogy kit látok.<br />

? Fel sem ismersz? ? kérdezte.<br />

? Ó, dehogyisnem! ? mondtam olyan hangosan, ahogy még életemben nem beszéltem, és Izire mosolyogtam.<br />

A délutánt beszélgetéssel töltöttük. Izi elmesélte, hogy mikor nagykorú lett, közölte a szüleivel, hogy elmegy, és soha többé nem fogják<br />

látni. A szülei kérték, hogy ne, és hogy milyen hála ez azért, amit érte tettek. Neki szentelték az életüket. Izi azonban erre csak annyit<br />

felelt, hogy nem neki, hanem az élete tönkretevésének szentelték az életüket. Távozása után nem minden úgy történt, ahogy tervezte.<br />

Egyetemre akart menni, de dolgoznia kellett. Néhány hétig egy panzióban lakott, és közben egy élelmiszerboltláncnál kezdett dolgozni,<br />

az áruátszállítási részlegen, mert olyan gimnáziumban tanult, ahol ehhez szerzett végzettséget. Természetesen hitelre is szüksége volt,<br />

de végül albérlet helyett vett egy szerény kis lakást Budaörs külvárosában. Ezután hirtelen felindulásból elkezdett írni egy könyvet az<br />

életér?l, egy kis fantáziával, megmásítva néhány dolgot, hogy izgalmasabb legyen. A könyvnek a Szavak nélkül címet adta. A valódi<br />

gondolatait is leírta, rendkívül ügyesen egyesítve a valódi történettel. Én is olvastam a könyvet, még három évvel korábban, mikor<br />

egyetemre jártam. Ismer?s volt, de Izi álnéven írta, Almásy Izabella helyett Várady Alíz néven, ami nem is hasonlított az eredeti nevéhez.<br />

Mint kiderült, Izi már dolgozik a folytatáson, aminek a címe Nem félek a t?zt?l lesz. Már nagyon várom, hogy elolvashassam.<br />

Ez volt a mi történetünk. Nevezhetném befejezetlen, furcsa, girbegurba mesének is, de nem teszem. Úgy gondolom, hogy nem az. Igaz,<br />

6eléggé hasonlít egy mesére, de mi utal benne arra, hogy mese? Semmi. Ha az ember kitartó, akkor nincs lehetetlen. Ha úgy látszik, hogy<br />

az élete darabokra hullott, lehet, hogy valójában csak várni kell. Lehet, hogy egy hetet, lehet, hogy egy évet. Az én életem tanulsága is<br />

az volt, hogy az id? nem gyógyít be egy sebet sem igazán, de id?vel mindenre van megoldás. És ezért lett az én mesémnek is happy end<br />

a vége.


RADNÓTI GERDA<br />

Vers<br />

Téli erd?<br />

Titkot rejt?, téli erd?.<br />

Minden fának kopasz ágán<br />

Álmos hópihe áll.<br />

Messzi, tiszta égb?l szállt,<br />

A széllel táncot járt.<br />

Varázsos csendben az erd?,<br />

Mélyén álmot rejt?.<br />

Fölénk magasodnak a kopasz fák,<br />

Fejünk fölött koronájuk összezárják.<br />

A tél fénye az ágak között jár,<br />

S némán öleli körbe a fát.<br />

7<br />

Lorem ipsum dolor sit amet, consetetur sadipscing.


Radnóti Gerda<br />

Élménybeszámoló<br />

A Rocksuli<br />

A Madách Színház nagyszínpada hónapok<br />

óta rockzenét?l hangos, hiszen szeptember<br />

végén mutatták be ? a kontinensen el?ször ?<br />

a Rocksuli cím? musicalt, amely a 2003-as<br />

azonos cím? film nyomán készült. A darabot<br />

Szirtes Tamás, a színház igazgatója állította<br />

színpadra.<br />

A történet f?szerepl?je Dewey Finn, munkanélküli<br />

rockzenész, akinek legnagyobb álma<br />

elindulni a Bandák Csatája nev? zenei versenyen.<br />

Barátja neve alatt munkát vállal hát egy elit<br />

magániskolában, ahol azonnal felfigyel a<br />

különösen tehetséges diákokra, ezért tanítás<br />

helyett inkább megpróbál egy rockbandát<br />

összehozni, amellyel majd elindulhat a versenyen.<br />

A gyerekek hamar megszeretik a<br />

nem éppen hétköznapi tanárt, hiszen ? az<br />

egyetlen, aki észreveszi ?ket. A diákok szüleinek<br />

ugyanis határozott elképzelésük van<br />

arról, hogy milyennek szeretnék látni a<br />

gyermekeiket, ezért egyáltalán nem figyelnek<br />

rájuk, inkább a maguk meg nem valósult<br />

álmait akarják a gyerekekre er?szakolni.<br />

A diákok saját egyéniségüket elnyomva<br />

járnak nap mint nap az iskolába, amely mindenkit<br />

teljesen egyformának nevel. Mígnem<br />

megérkezik Dewey, akinek a segítségével<br />

a gyerekek végre önmagukat adva csinálhatják<br />

azt, amit a legjobban szeretnek:<br />

vagyis együtt zenélhetnek egy fergeteges<br />

rockbandában.<br />

A darabnak a hangulata is olyan, mintha egy<br />

rockkoncerten lennénk. Fantasztikusak a fények,<br />

különleges a díszlet, és a dalok is tökéletesek.<br />

A f?szerepl?t felváltva alakítja három<br />

színész. Én Serbán Attilával láttam az el?adást,<br />

akinek nemcsak az énekhangja leny?göz?,<br />

SUM M ER 2016<br />

hanem színészként is remekül teljesít. Persze az,<br />

hogy ebben a darabban ennyire a helyén van<br />

minden, nagyban köszönhet? a fantasztikus<br />

gyerekcsapatnak is: ?k is hihetetlen energiával<br />

ELS? HELYEZETT:<br />

játsszák végig az el?adást.<br />

MÁSODIK HELYEZETT:<br />

De amir?l eddig volt szó, az az, amit mi, néz?k,<br />

a székünkben ülve látunk. Hogy mi megy a<br />

HARMADIK HELYEZETT:<br />

színfalak mögött, hogyan kell megoldani<br />

egy-egy váratlan helyzetet, milyen a<br />

próbafolyamat, azt csak az láthatja és<br />

tudhatja, aki részt vesz ebben a<br />

produkcióban, akár színészként, akár a<br />

háttérben munkálkodó emberként. Furcsa<br />

belegondolni, hogy mi három órán keresztül<br />

figyeljük a színpadon hihetetlen energiával<br />

szaladgáló gyerekeket és színészeket, nekik<br />

pedig olyan, mintha egy osztályteremben<br />

ülnének a négy fal között, és nem is zavarja<br />

meg ?ket az ?ket bámuló, ott ücsörg? több<br />

száz ember ? tudtuk meg HavasiTom itól,<br />

aki Lawrence, a zongorista szerepében áll<br />

színpadra.


Radnóti Gerda<br />

kulisszat it kai<br />

Zsöllye Színház<br />

Tomi már a váratlan helyzetek<br />

megoldásában is jártas. Egy alkalommal<br />

ugyanis a második felvonás el?tt a darab<br />

két gyerek f?szerepl?je is megbetegedett.<br />

A gitárost alakító kisfiút egy hosszabb<br />

szünet alatt sikerült rendbe hozni, viszont a<br />

dobos b?rébe bújó színész már nem tudott<br />

színpadra állni. Szerencsére az el?adásban<br />

a világosítót alakító fiú remekül tudott<br />

dobolni, ezért beállt a második felvonásra<br />

dobosnak. Mivel beugróként is remekül<br />

teljesített, mostanra már Freddie szerepében<br />

látható a színpadon. Hiába ezek a<br />

nehéz helyzetek, a gyerekek nagy kalandként<br />

élnek meg mindent. Ha elrontanak<br />

valamit, nem bosszankodnak rajta sokat.<br />

Ilyenkor szólnak a színfalak mögött dolgozó<br />

embereknek, akik a füzeteikbe irkálják az<br />

észrevételeket és a hibákat. Amikor éppen<br />

nem a színpadon vannak, a színészek nevetve<br />

mesélik egymásnak az itt-ott becsúszó<br />

bakikat.<br />

Azt gondolnánk, hogy ennyi ugrálás,<br />

éneklés és táncolás után mindenki elfárad.<br />

De Tomitól megtudhattuk, hogy ez egyáltalán<br />

nem így van, hiszen ?ket inkább<br />

feldobja a darab, a zene és a hatalmas taps<br />

a végén. A remek közösségnek köszönhet?en<br />

a gyerek szerepl?k a színfalak<br />

mögött vagy az el?adás után is remekül<br />

szórakoznak. Most, mikor hó is van, egy<br />

hógolyózást is beiktatnak az el?adás után.<br />

Amikor színpadon vannak, teljesen<br />

magabiztosan bánnak a hangszereikkel,<br />

amelyeken egész este él?ben játszanak.<br />

Ez sokban köszönhet? azoknak a zenészeknek,<br />

akik a próbafolyamat alatt foglalkoztak<br />

velük, és akikt?l rengeteg hasznos tanácsot<br />

is kaptak.<br />

A gyerekeknek az el?adás el?tt két órával kell<br />

megjelenniük a színházban. Ekkor kezd?dnek<br />

a hosszú el?készületek. Miután lepakoltak,<br />

beénekelnek, és átveszik a dalokat.<br />

Majd feler?sítik rájuk a mikroportokat,<br />

megcsinálják a hajukat, és felmennek a színpadra,<br />

a zenekari beállásra. Utolsó lépésként<br />

pedig a bemelegítés és a jelmezek felvétele<br />

következik. Mi már a teljesen felkészült és<br />

minden helyzetben tökéletesen helytálló<br />

gyerekeket látjuk a színpadon.<br />

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a<br />

darabot, hiszen vicces, de ugyanakkor<br />

komoly dolgokról is szól, és zeneileg is<br />

tökéletes.<br />

Köszönjük az érdekességeket, Tomi!<br />

9


Ötletel?<br />

Flór a köny v esp olca<br />

Péterfia Flóra<br />

Nem tudod, mit olvass? Egy igazán jó könyvre vágysz?<br />

Szereted az eseménydús köteteket? Van egy remek ajánlatom:<br />

Martin Kayt?l az Eastern.<br />

Akciódús, humoros, pörg?s és egy picit romantikus olvasmány.<br />

Hogy mir?l szól? Az emberek és a Titánok közt zajló háború<br />

során porig rombolt földön Yuko hírhedt törvényen kívüli.<br />

Az elárvult lányt már csak szíve haragja élteti. Élete megnyomorítóját,<br />

a rettegett zsoldossereg vezérét, Corbent akarja<br />

kézre keríteni. Ám nincs egyedül: útja során kényszer? szövetséget<br />

köt az életunt kalandorral, Vajkkal. A férfi célja, hogy<br />

felderítse szerelme halálának körülményeit. Nagyon úgy t?nik,<br />

hogy a nyomok nem máshoz, mint az említett zsoldossereghez<br />

vezetnek? Azonban a Corbenen való elégtételt h?seink más<br />

módon képzelik el?<br />

Drew Farr<br />

Én személy szerint imádtam ezt a könyvet, nagyon sokat<br />

nevttem rajta, s ugyanakkor volt, hogy megkönnyeztem<br />

egy-két jelenetét. A nyelvezete szabatos, az illusztrációk<br />

na-gyon szépek, könnyed, vicces, letehetetlen olvasmány.<br />

Mindenkinek szívb?l ajánlom.<br />

Tillai Zita<br />

Már megint kiszár adt a szád?<br />

Mit t ehet sz a cser ep es ajkak ellen?<br />

· Fogyassz m inél t öbb B-vit am int !<br />

A B-vit am in hiánya fokozza a száj kiszáradását , ezért egyél m inél t öbb t ejet , sajt ot , t ojást<br />

és zöldf?zelékeket !<br />

· Ne csak Labellót használj!<br />

Lehet , hogy a Labello m egvéd az ellen, hogy jobban kirepedezzen a szád, de a kiszáradáson<br />

nem segít . Használj sheavajból készült t erm ékeket !<br />

· Ne nyalogasd a szádat !<br />

10<br />

Ilyenkor nagyon nehéz m egállni, hogy ne nyalogassuk a szánkat , de et t ?l sokkal rosszabb<br />

lesz. A nedvesség m ég jobban kiszárít ja az ajkainkat .<br />

· Igyál sok vizet !<br />

A víz hidrat álja a szervezet edet , a száddal együt t .


Tillai Zita<br />

V ar iációk<br />

f ar sangi f ánkr a<br />

Én, a séf<br />

Hagyományos farsangi fánk<br />

ELKÉSZÍTÉSI ID? : 30?60 perc<br />

NEHÉZSÉGI FOK: közepes<br />

HOZZÁVALÓK:<br />

A tésztához:<br />

500 g liszt<br />

1 tasak Dr. Oetker instant éleszt?<br />

egy kevés só<br />

80 g cukor<br />

1 tasak Dr. Oetker vanillincukor<br />

1/2 citrom reszelt héja<br />

3 ev?kanál rum<br />

4 tojássárgája (közepes méret?)<br />

80 g olvasztott Rama<br />

250 ml langyos tej<br />

A sütéshez: Tillai Zita<br />

napraforgóolaj<br />

ÍGY CSINÁLD:<br />

1. A lisztet egy kever?edénybe szitáljuk, és az instant<br />

éleszt?vel összekeverjük. A többi hozzávalót sorban<br />

beletesszük, és a konyhai robotgép legmagasabb<br />

fokozatán addig dagasztjuk (dagasztóspirállal), amíg<br />

púposan fel nem jön az edényb?l.<br />

2. Ezután meleg helyre tesszük, és addig hagyjuk<br />

kelni, amíg a kétszeresére nem dagad.<br />

3. A tésztát még egyszer átgyúrjuk, és belisztezett<br />

deszkán 1 centi vastagra nyújtjuk. A kinyújtott tésztát<br />

kör alakú fánkformaszaggatóval kiszaggatjuk.<br />

4. A fánkokat meleg helyre rakjuk, és addig hagyjuk<br />

állni ?ket, míg a kétszeresükre nem dagadnak.<br />

5. Ezután 2-3 percig sütjük ?ket forró olajban az egyik<br />

oldalukon, majd megfordítjuk mindet. Ehhez a m?-<br />

velethez kérd feln?tt segítségét, nehogy megégesd<br />

magad!<br />

6. Sütés után a fánkokat süt?rácson lecsepegtetjük,<br />

hagyjuk egy kicsit h?lni. Ezután megszórjuk ?ket<br />

porcukorral és vanillincukorral, s ízlés szerint teszünk<br />

melléjük sárgabaracklekvárt mártogatósnak.<br />

Gluténmentes farsangi fánk<br />

ELKÉSZÍTÉSI ID? : 30?60 perc<br />

NEHÉZSÉG: közepes<br />

HOZZÁVALÓK:<br />

A tésztához:<br />

40 dkg gluténmentes liszt (pl. Naturbit Alfa-mix)<br />

1 teáskanál süt?por<br />

1 csipet só<br />

8 dkg kristálycukor<br />

10 dkg vaj<br />

2 db tojás<br />

1 teáskanál vaníliaaroma<br />

13 dkg tejföl (függ a tojás nagyságától)<br />

A sütéshez:<br />

étolaj<br />

A szóráshoz:<br />

ízlés szerint porcukor<br />

ÍGY CSINÁLD:<br />

1. Összekeverjük a lisztet, a süt?port és a sót.<br />

2. Egy másik tálban habosra keverjük a cukrot a vajjal, majd<br />

hozzáadjuk a tojást, valamint az aromát és a tejfölt (ne tegyük<br />

bele egyszerre az egészet), végül a lisztes keveréket is.<br />

Jól gyúrható, nem ragacsos tésztát kell kapnunk. Ha kemény,<br />

hozzáadjuk a megmaradt tejfölt is. A tésztát kézzel összedolgozzuk,<br />

majd 20 percig pihentetjük.<br />

3. Ezután lisztezett felületen kb. 0,5 cm vastagságúra<br />

nyújtjuk, és különböz? formákat szaggatunk ki a tésztából,<br />

majd b?, forró olajban kisütjük a fánkokat. Ne tegyünk egyszerre<br />

sok fánkot az olajba, mert elég nagyra n?nek, és nem<br />

fognak elférni.<br />

4. Melegen, porcukorral megszórva tálaljuk.<br />

11


Múzeumi séta<br />

BUDAPESTI FÜRK ÉSZ<br />

Bodnár Fiorella<br />

Hidvégi Fanni<br />

A karácsonyi szünetben családommal a frissen felújított<br />

Szépm?vészeti Múzeumban jártunk. A H?sök terén található<br />

impozáns épületet október végén nyitották meg a nagyközönség<br />

el?tt, hároméves átfogó rekonstrukció után.<br />

Mindennap hosszú sorok kígyóztak a múzeum el?tt, de mi<br />

szemfülesen a neten vettük meg a jegyeket, így sorban állás<br />

nélkül bejutottunk.<br />

Elmondhatom, hogy az épület igazán szép lett. Minden<br />

kiállítóteret átépítettek, köztük a második világháborúban<br />

nagyon megrongálódott Román csarnokot is. A termet eddig<br />

raktárként használták. Most gyönyör? falfestmények, aranyozott<br />

faldíszek ékesítik.<br />

A múzeumban több állandó kiállítás is van, az egyiptomi, görög,<br />

római m?vészet alkotásaival, illetve rengeteg festménnyel<br />

a román, gótikus és reneszánsz korból.<br />

A kiállításokat interaktív táblák és egy csomó játékos feladat teszi<br />

még érdekesebbé. A feladatok megoldása közben megismerhetjük<br />

például a különböz? anyagokat, amelyeket a m?vészek<br />

az alkotásukhoz felhasználtak.<br />

Nekem legjobban az egyiptomi rész interaktív táblája tetszett,<br />

ahol ha beírod a neved, átalakítja hieroglifákká.<br />

Kellemes program volt, szívesen ajánlom mindenkinek!<br />

A képek a szerz? felvételei.<br />

12 12


Kiss Ryan Bálint Stone<br />

Fr ancesco Tot t i<br />

Sportré<br />

?Róm ának senki sem lehet elég jó... Ha épít ész vagy, az ókori m est<br />

erek vagy éppen Michelangelo a m érce. Ha fest ? vagy, Raffaellóhoz<br />

m érd m agad. Ha állam f?, akkor érj föl Marcus Aurelius császár nagyságához...<br />

Hiába, ehhez vannak szokva t öbb száz éve. És ha fut ballist a<br />

vagy? Akkor m ost jó ideig nem irigylünk. Ot t is m egvan m ár a m érce:<br />

Francesco Tot t i, a Capit ano.?<br />

(Rusznák György, Nemzeti Sport, 2017. m ájus 29.)<br />

Mib?l lesz a cserebogár?<br />

A kis Totti 1976 szeptemberében látta meg a napvilágot Rómában. Gyerekkori<br />

példaképe is egy híres olasz focista, Giuseppe Gannini volt.<br />

Ilary Blasi m?sorvezet?vel 2005-ben tartották az esküv?jüket. Három<br />

gyermekük van: Isabel, Chanel és Cristian. Amellett, hogy Totti világklasszis<br />

focista, létrehozott futballsulikat is Francesco Totti néven, amelyekben<br />

fogyatékos gyerekek próbálhatják ki a sportágat. Jótékonykodásban sem utolsó,<br />

az UNICEF-nek és a FIFA SOS Gyermekfalu-programjának is adományozott. Humorát mi<br />

sem példázza jobban, mint hogy kiadott magáról egy vicckönyvet.<br />

A fiatal Totti az AS Roma színeiben<br />

De nézzük meg, hogyan lett a kis Tottiból az AS Roma legnagyobb kapitánya!<br />

Nyolcévesen kezdett focizni egy kis helyi csapatban. Nem kellett<br />

hosszú id? ahhoz, hogy az AC felfigyeljen rá, viszont nem járt sok sikerrel<br />

a sztárcsapat, ugyanis Totti édesanyja elzavarta ?ket, mivel szerette volna,<br />

ha gyermeke a szül?városában marad. Így igazolt 1989-ban az AS Romához.<br />

Három évig csak az ificsapatban játszhatott, viszont 1993-ban Vujadin<br />

Bo?kov betette a feln?tt csapatba. Innent?l kezdve egyre több lehet?séget<br />

kapott, egyre többször volt kezd?. 1997-ben megkapta a csapatkapitányi<br />

karszalagot, ekkor már klubszimbólumnak tekintették.<br />

A 2000-ben rendezett EB-n a dönt?be jutott olasz válogatott vezére volt.<br />

Tagja lett a 2006-os világbajnok válogatottnak is. ? az AS Roma gól- és<br />

pályáralépési rekordere, valamint az UEFA Champions League legöregebb<br />

gólszerz?je is.<br />

Az utolsó meccs (2017. július 17.)<br />

Az utolsó meccsét a Genoa ellen játszotta a Roma. A mérk?zés tétje a második<br />

hely volt. Ahogy ebben az évben megszokhattuk, Totti a kispadon<br />

kezdett. Mikor elment melegíteni ,már minden róla szólt: az egész stadion<br />

énekelte a nevét. A szurkolók egy olyan plakátot tartottak, amelyen az állt,<br />

hogy ?Totti e la Roma?, azaz ?Totti maga a Roma?. A meccs vége 3:2 lett a<br />

Roma javára, de igazából ez senkit nem érdekelt. Mindenki Tottit figyelte,<br />

aki körbejárta a stadiont. Közben nyolcvanezer ember sírva énekelte<br />

a nevét? Totti válasza ez volt: ?Rómainak és Roma-drukkernek születni<br />

kiváltság. E csapat kapitányának lenni megtiszteltetés volt. Az életem részei<br />

voltatok, és mindig azok lesztek. A lábaimmal többé nem foglak lázba hozni<br />

titeket, de a szívem mindig ott lesz veletek. Büszke és boldog vagyok, hogy<br />

huszonnyolc év szeretetet adhattam nektek. Szeretlek titeket.?<br />

13


Valernovics Ágnes<br />

Él et a Zi m án<br />

Tavaly elballagott zimándys évfolyamtársaim arról meséltek nekem, milyen érzésekkel<br />

gondolnak vissza egykori iskolánkra, és milyen tapasztalatokat szereztek azóta.<br />

A következ? kérdéseket tettem fel nekik (és válaszoltam meg én is):<br />

1. Mit csinálnál másképpen, ha újraélhetnéd a felvételis id?szakot?<br />

2. Mit kéne jobban értékelniük a zimándys gyerekeknek?<br />

3. Mi hiányzik a legjobban a Zimándyból?<br />

4. Milyen érzés visszamenni a Zimándyba?<br />

5. Hova jársz suliba, és miért oda jelentkeztél?<br />

6. Mit üzensz a mostani nyolcadikosoknak?<br />

14<br />

PERTL CSENGE ANNA<br />

1. Nemcsak a felvételire tanulnék, hanem a félévi<br />

jegyekre is figyelnék. Sokkal kevesebbet kellett<br />

volna izgulnom.<br />

2. A Zimándyban a legtöbb tanár enged javítani<br />

a jegyeken. A gimiben nem mindenki engedi ezt<br />

meg. Vannak olyan tanárok, akik azt mondják,<br />

hogy náluk nem lehet javítani, hanem órán kéne<br />

figyelni. A Zimándyban voltak korrepetálások,<br />

a gimiben nincsenek.<br />

3. A tanárok és a diákok. Persze voltak konfliktusok<br />

köztünk, de meg tudtuk beszélni. Jó emlékként<br />

gondolok vissza rájuk.<br />

4. Nagyon furcsa. Nem érzem azt, hogy én már nem<br />

vagyok zimándys. A tanárokkal is jó találkozni és<br />

beszélgetni.<br />

5. Én a Szent Benedekbe járok. Azért jelentkeztem<br />

ide, mert közel van, és nem kell nagyon korán<br />

kelnem.<br />

6. Készüljetek fel a felvételire alaposan, de ne<br />

izguljatok! Járjatok el?készít?re, nekem sokat segített!<br />

Az osztállyal legyetek minél többet, beszéljétek<br />

meg a problémáitokat. Rendezzetek sok közös<br />

programot! Akikkel meg tényleg nagyon jóban voltatok,<br />

azokat ne felejtsétek el! Attól még, hogy nem<br />

beszéltek mindennap, számíthattok egymásra!<br />

KOVÁCS KIRA<br />

1. Ha visszamehetnék az id?ben, biztosan<br />

kevesebbet izgulnék a szóbeli felvételik el?tt.<br />

F?leg, mivel általában csak olyan kérdéseket<br />

tesznek fel, amelyekkel téged szeretnének<br />

megismerni.<br />

2. A tör?dést és a kedvességet a tanárok részér?l,<br />

bár a gimnáziumban is vannak nagyon<br />

figyelmes tanárok, mégis teljesen máshogy<br />

viszonyulnak hozzánk, mint az általános<br />

iskolában.<br />

3. Személy szerint nekem a volt osztálytársaim<br />

azok, akik a legjobban hiányoznak.<br />

4. Amikor el?ször visszamentem, el?törtek az<br />

emlékek. Szerencsére csak jó emlékek maradtak<br />

meg err?l az iskoláról, ezért ez megható is volt.<br />

5. A BME által alapított Két Tanítási Nyelv?<br />

Gimnáziumba járok, ez egy nemzetközi iskola,<br />

ezért minden óra angolul zajlik. Fontos szempont<br />

volt nálam az iskola kiválasztásakor, hogy<br />

az elvégzése után magas szint? angoltudásom<br />

legyen, ezért ez t?nt ideálisnak.<br />

6. Próbáljatok sok barátot szerezni, mert ?k<br />

könnyebbé teszik a nehéz pillanatokat is a<br />

gimnáziumban.


dy után<br />

Körkérdés<br />

VALERNOVICS ÁGNES<br />

1. Kevesebbet idegeskednék, és többet pihennék.<br />

Nyolcadikból az osztálytársaimmal töltött napokra<br />

emlékszem vissza a legszívesebben, ilyen emlékekb?l<br />

biztosan többet gy?jtenék.<br />

2. Így, hogy több általános iskola életébe belelátok a<br />

mostani osztálytársaimnak köszönhet?en, a Zimándy<br />

még jobb sulinak t?nik. Sokkal gyakorlatiasabb ott az<br />

oktatás, mint sok másik általánosban, és ennek nagy<br />

hasznát veszem a gimiben. Azt is el kell, hogy mondjam,<br />

hogy a tanárok is rendkívüliek. Visszagondolva tényleg<br />

annyi mindenben segítettek, és annyi mindent elnéztek<br />

nekünk, amit tényleg csak jóindulatból tettek, hogy<br />

rájöttem, nem értékeltem ezt eléggé.<br />

3. Az otthonias légkör, az összeszokott osztály, a<br />

tanárok jóindulata, és még sorolhatnám. Nem mondok<br />

olyat, hogy visszamennék, mert az életem halad, és céljaim<br />

vannak, de néha jó belegondolni, hogy egy ilyen<br />

iskolában töltöttem el azt a nyolc évet.<br />

4. Egyáltalán nem olyan, mint amikor még odajártam.<br />

Ez nyilván sosem lesz már ugyanaz, bár jó lenne.<br />

Nagyon furcsa visszamenni, és látni, hogy bizony<br />

nélkülünk is megy tovább ott az élet, de jólesik, amikor<br />

a régi tanáraim érdekl?dnek fel?lem. Szeretek ott lenni,<br />

kicsit olyan, mintha biztonságot nyújtana számomra.<br />

Nem tudnék elképzelni jobb általános iskolát; ha az<br />

elején választhattam volna, biztosan ide jelentkeztem<br />

volna.<br />

5. A Veres Pálné Gimnáziumba járok, Budapestre,<br />

az V. kerületbe. Több oka is van annak, hogy ide jelentkeztem<br />

(amit egyébként kicsit sem bántam meg), de<br />

leginkább a nyelvi osztály vonzott, meg persze a f?-<br />

város, amib?l többet akartam látni. Rengetegen ajánlották,<br />

tanárok és ismer?sök egyaránt, majd átnézve az<br />

iskola honlapját, egyértelm?en ez lett az els? a listámon.<br />

6. Hogy töltsenek minél több id?t együtt, koncentráljanak<br />

a jó dolgokra, élvezzenek ki minden zimándysként<br />

töltött percet, figyeljenek a tanulásra, mert tényleg<br />

sok múlik rajta, valamint hogy ne aggódjanak, mert<br />

akivel akarják, jöv?re is tarthatják majd a kapcsolatot! :)<br />

CZECZELI BENCE<br />

1. Szerintem semmit se... Aki rendesen készül a<br />

felvételire, és vannak céljai, tisztában van azzal,<br />

hogy hova szeretne bejutni, és ahhoz mennyi<br />

pont szükséges (vagyis tudja, hogy mennyit kell<br />

keszülnie), és bele is fektet annyi munkát, annak<br />

nincs mit?l félnie meg izgulnia.<br />

2. Az általánosban kevesebbet kell tanulniuk?<br />

Majd amikor venni fogják a görögöket meg az<br />

irodalmukat, akkor rájönnek? Plusz még, hogy<br />

általánosban sokkal engedékenyebbek, rugalmasabbak,<br />

poénosabbak a tanárok? De azért<br />

a középsuli se rossz.<br />

3. Legjobban a tesióra... Ugyanis a mostani<br />

tesióra gyakorlatilag negyven perc ,,bemelegítés?,<br />

és aztán vége, mert a tanár elenged öt perccel<br />

el?bb, hogy legyen id?nk átöltözni és menni<br />

órára. Meg még hiányzik, hogy nem kellett<br />

tanulnom suli után szinte soha.<br />

4. Mindig jó visszaemlékezni az általános iskolás<br />

baromságokra, és arra, ahogy sétálsz a folyosón,<br />

és csak sziporkáznak benned az emlékek...<br />

,,Látjátok azt az ajtót, amikor mi jártunk ide, na,<br />

akkor az csak nyári szünetben volt a helyén? ?<br />

5. A VMG-be járok, Érden. Hat percre lakom t?le<br />

sétával, hétkor kelek, és van, amikor már délben<br />

otthon vagyok. Plusz er?s gimi.<br />

6. Azt, hogy ne féljetek, ha nehéz volt a matek<br />

idén (márpedig az volt) ? nyugodjatok meg, mert<br />

mindenkinek nehéz volt... És így végszóként: ne<br />

felejtsétek el soha azt a sulit, a Zimándyt, ahova<br />

nyolc évig jártatok szenvedn..., vagyis, izé,<br />

tanulni, barátkozni, hülyéskedni, ahol kifejl?dött<br />

a személyiségetek!<br />

15


Körkérdés<br />

PINTÉR KRISTÓF<br />

1. Nagyon semmit. Igazából én nem féltem<br />

a felvételit?l, úgyhogy túl sok megváltoztatnivaló<br />

nincs.<br />

ÉLES DORKA<br />

1. Kevesebbet izgulnék és szoronganék<br />

miatta.<br />

2. Azt, hogy nem kell olyan sokat tanulniuk,<br />

mint a középiskolában.<br />

3. A barátaim, a jó fej tanárok, és hogy reggel<br />

elég volt egy órával kés?bb felkelnem.<br />

4. Nosztalgia tölt el, rengeteg emlék jut<br />

eszembe, amikor belépek az iskola kapuján.<br />

5. A Pet?fi Sándor Gimnáziumba járok, és<br />

azért jelentkeztem oda, mert jó a nyelvoktatás,<br />

és tetszett a nyílt napon az iskola.<br />

6. Kitartás! Élvezzétek ki, hogy a Zimándyba<br />

jártok, amíg lehet!<br />

2. Azt, hogy még csak ennyit kell tanulniuk.<br />

Aki kételkedik, annak szívesen odaadom néhány<br />

füzetemet ? majd meglátják, hogy mennyivel<br />

nehezebb az élet a középiskolákban.<br />

3. A reggeli kés?n kelés.<br />

4. Hát, elég vicces meg szokatlan, hogy ezt<br />

érzem, de jó visszagondolni ezekre a zimándys<br />

id?kre.<br />

5. Én a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumba<br />

jelentkeztem, és oda is járok. F?ként azért<br />

mentem oda, mert viszonylag er?s, de rengeteget<br />

foglalkozik a sporttal. Mindenkinek csak<br />

ajánlani tudom.<br />

6. Élvezzétek az életet és az általános iskolás<br />

id?szakot! Én is ezt csináltam! :-)<br />

Színház<br />

Tanár úr kér em<br />

Boda Péter<br />

Azt a novellafüzért, amelyb?l a Karinthy Színház el?adása készült, Karinthy Frigyes írta 1916 körül.<br />

Szerintem ez egy nagyon jól sikerült színdarab, ötletes az elképzelés, és a kivitelezés is ügyesen lett megoldva,<br />

pedig ez nem volt egyszer? feladat, hiszen több novellából íródott ez a színm?, amelyekben csak<br />

az a közös, hogy diákok szerepelnek mindegyik kis történetben.<br />

A rendez?, Simon Kornél nagyon viccesen valósította meg a Karinthy-m? színpadra állítását, de nem esett át<br />

a ló túloldalára. Amit a néz? lát, tele van jó poénokkal, szóviccekkel, tehát nem egy komoly darabra kell<br />

számítani, mint, mondjuk, a Hamlet, hanem egy olyasfajtára, ami akár kikapcsolódásnak is megteszi<br />

a hétköznapokon/hétvégéken.<br />

A szerepek nagyon találóan lettek kiosztva. A legnépszer?bb színész ? és akit a legtöbb ember ismer ?<br />

szerintem Peller Károly, aki nagyon jó színész, beleéli magát az összes szerepébe, és igazán hitelesen adja át<br />

a figurákat (több szerepet is ? alakít a darabban). És nekem volt szerencsém vele egy színpadon állni!<br />

14<br />

Összeszedett, tanult, rendes ember, és az énekhangja is kiváló.<br />

Mivel a többi színm?vészt nem nagyon ismerem, róluk most nem tudok nyilatkozni, de a Tanár úr kérem-ben<br />

?k is nagyot alakítottak.


Színház<br />

Lenni v agy nem lenni...<br />

Radnóti Gerda<br />

Mint azt már megszokhattuk, a Vígszínház színpadára<br />

állított klasszikus darabok többségét modernebb köntösbe<br />

bújtatják. Az ismert regényekb?l és drámákból<br />

készült adaptációk alaptörténetén nem változtatnak,<br />

de mindig új, soha nem látott feldolgozásokat láthatunk.<br />

Így történt ez a Hamlet cím? el?adás esetében is, melynek<br />

?sbemutatójára 2017. október 1-jén került sor.<br />

Shakespeare egyik legismertebb m?vét Eszenyi Enik?,<br />

a Vígszínház igazgatója állította színpadra ifj. Vidnyánszky<br />

Attila f?szereplésével.<br />

A történet már jól ismert. Hamletet, a dán királyfit édesapja<br />

elvesztése után sok szenvedés és csalódás éri. A fiatal<br />

férfi fejében rengeteg kérdés megfogalmazódik életr?l,<br />

halálról, ?szinteségr?l, emberségr?l és a tisztalelk?ségr?l.<br />

Hamlet életének egy tragikus, de egyben tanulságos<br />

szakaszába enged bepillantást a darab, s?t ennek lehetünk<br />

részesei, hiszen a vígszínházi feldolgozásban a néz?-<br />

ket is gyakran bevonják az el?adásba. Lehet?séget kapunk<br />

arra is, hogy felmenjük a színpadra, és a színészek is<br />

gyakran rohangálnak a néz?téren.<br />

Ifj. Vidnyánszky Attila színpadon nyújtott alakítása leny?göz?.<br />

Teljes átéléssel és ?szinteséggel játszik, amit?l<br />

a dán királyfi élete még szívszorítóbb lesz. Alakítását rengeteg<br />

akrobatikus mutatvánnyal tarkítja, ami messze több<br />

mint figyelemre méltó. A páratlan színészi játéknak köszönhet?en<br />

sok néz? érezheti úgy, hogy Hamlet minden<br />

gondolata az ? fejében is benne kavarog, minden szenvedését<br />

? is átéli, s mikor a királyfi csalódik, az minket is<br />

éppúgy érint, mint ?t. Rengeteg látványos kellék és díszlet<br />

segítségével mesélik el a történetet.<br />

Én a modernebb feldolgozásokkal kapcsolatban mindig<br />

kicsit bizonytalan vagyok, ugyanis az ilyen klasszikusoknak<br />

szerintem nincs szükségük arra, hogy több száz<br />

év után mi is hozzájuk nyúljunk. Hiszen a szerz? nem véletlenül<br />

írta meg a darabot úgy, ahogy. A maibb kellékek<br />

és szófordulatok ellenére egyértelm?en a Hamlet lett<br />

a kedvenc darabom. Kevés olyan el?adás van, ami után<br />

megszólalni is nehéz, mert valami olyat kaptam t?le, amit<br />

még emészteni kell. A Hamlet pontosan ilyen.<br />

Mindenkinek csak ajánlani tudom, hiszen ilyen rendkívüli<br />

el?adás ritkán születik a színházak színpadán.<br />

17


Nagyvilág<br />

I RÁNY AMERI KA!<br />

Tófalvi Marcell<br />

Nagybátyám szeptemberben ünnepelte kerek születésnapját, ezért úgy döntöttünk a szüleimmel,<br />

hogy egy utazást adunk neki ajándékba az USA-ba, mivel még nem járt Észak-<br />

Amerikában. Az odaút elég izgalmasra sikeredett. Anyukám egy légitársaságnál dolgozik,<br />

így kedvezményesen, standby jegyekkel utazunk ? ha van hely az adott gépen, tudunk<br />

utazni, ha nincs, akkor nem. Mivel az els? gépen nem volt szabad utashely, anyukám és<br />

nagybátyám kora reggel elmentek Amszterdamba (anyukám a pilótafülkében ült, nagybátyám<br />

pedig a repül?gép hátuljában lév? konyhában a stewardessekkel együtt), miközben<br />

mi apukámmal várakoztunk a következ? gépre. Apukám kitalálta, hogy mi lenne, ha egyb?l<br />

New Yorkba utaznánk.<br />

Ezt az ötletet elmondtuk anyukámnak és nagybátyámnak, amikor leszállt a gépük.<br />

Végül mi ketten elutaztunk New Yorkba egy nagyjából kilencórás repül?úton, anyukám és<br />

nagybátyám pedig Washingtonba. Amikor apukámmal megérkeztünk a szállodába, a csoport<br />

másik fele éppen a buszon ült New York felé. Elmesélésük szerint ez nagy szenvedés<br />

volt számukra, mert hulla fáradtak voltak, és ráadásul egy nyitott ablak miatt majd megfagytak.<br />

Nagyjából hajnali kett?kor érkeztek meg a hotelbe.<br />

A következ? négy napban New York látványosságait néztük meg. Bejártuk a Central Parkot,<br />

az egyik felh?karcoló tetejér?l gyönyörködtünk Manhattan csodás látványában, majd amikor<br />

elfáradtunk, a Times Square nyüzsg? forgatagában pihentünk egyet a millió LED-falas<br />

reklám között. Aztán még kihajóztunk a Szabadság-szoborhoz, amely mellett azt a kis szigetet<br />

is megnéztük, ahol annak idején a rengeteg bevándorló Európából ide érkezett, hogy<br />

új hazára leljen. Legnagyobb hatással a World Trade Center emlékhelye volt ránk, ahol a<br />

2001-es terrortámadás áldozatainak gyönyör? emlékm?vet állítottak. Utolsó nap Brooklyn<br />

hangulatos, vörös téglás házai között sétáltunk egy nagyot.<br />

18<br />

Majd továbbutaztunk Bostonba,<br />

New England ?f?városába?. Itt az<br />

október mindig káprázatos<br />

színekbe öltözteti a fákat.<br />

Nagy túrát tettünk a viharos<br />

óceánparton, és megkóstoltuk<br />

a helyi specialitást, a clam chowdert<br />

(s?r? tengeriherkenty?-leves),<br />

illetve Salemben a boszorkánylegendák<br />

magukkal ragadtak.<br />

18


A sors keze<br />

Innen Torontóba (Kanada) vezetett az utunk, szerencsére pont a Niagara-folyó vízesésein<br />

keresztül, amelyek tényleg leírhatatlanok. Torontóban a keresztszüleimet látogattuk meg.<br />

Itt a CN Towerben több száz méter magasban üvegpadlón járkáltunk, sétálgattunk a belvárosban<br />

(pl. Hockey Hall of Fame ? Hokihírességek csarnoka), és utolsó este elmentünk<br />

egy vidámparkba, amely szó szerint fenomenális volt. Halloween alkalmából külön ?horrorházak?<br />

voltak nyitva, amelyekben ijesztgették az embereket. A hullámvasutak is nagyon jók<br />

voltak, bár némelyikhez közel egy órát kellett sorban állni.<br />

Ezután Pittsburghbe álltunk tovább, ahova f?ként sportesemények miatt látogattunk.<br />

Egyb?l, ahogy megérkeztünk, mentünk egy amerikaifoci-meccsre. A Pittsburgh Steelers<br />

játszott a Cleveland Browns ellen. Hála istennek, a Steelers nyert (az egész családunknak ez<br />

a kedvenc csapata). Másnap elmentünk egy hokiedzésre, ahol a favoritunk, a Pittsburgh<br />

Penguins világsztárjait csodálhattuk meg testközelb?l. Utolsó nap egy hokimeccset láttunk:<br />

a Penguins játszott a New York Islanders ellen. Sajnos kikapott a Penguins.<br />

Az utolsó állomásunk Washington volt. Itt a Fehér Házat, a Ford Színházat, a Lincolnemlékm?vet<br />

jártuk be a belvárosban, de megnéztük George Washington korabeli birtokát<br />

is. Az utolsó nap az arlingtoni katonai temet?t néztük meg; itt a háborúkban elesett<br />

katonákat és a történelmi nagyságokat (pl. elnököket) helyezik végs? nyugalomra ?<br />

elképeszt? és egyben elkeserít? látvány.<br />

Végül New Yorkból Amszterdamon keresztül érkeztünk haza a Liszt Ferenc reptérre.<br />

Bármikor visszagondolok erre az útra, azt érzem, hogy nagyon szeretném, ha még mindig<br />

ott lennénk.<br />

Ugyanakkor lélekben már tervezzük azt a túrát, melyben a Közép-Nyugat bámulatos<br />

nemzeti parkjait fogjuk bebarangolni. Hátha arról is írhatok még egy cikket...<br />

Sor solt unk...<br />

Köszönjük a sok megfejtést, amelyet az els? emeleti gy?jt?ládába<br />

dobtatok. Meg is ejtettük a sorsolást.<br />

A három közül két rejtvény helyes megfejt?i közül FENYVESI ZITA (8. a)<br />

az a szerencsés, aki átveheti jutalmát, a tábla csokit Gerdától,<br />

a f?szerkeszt?nkt?l. Kérünk téged, Zita, hogy jelentkezz Gerdánál a<br />

nyereményedért!<br />

19


I m pr esszum , avagy most megtudod, kik vagyunk mi...<br />

Gerda,<br />

a f?szerkeszt?nk,<br />

a színház és a szavak<br />

szerelmese<br />

Fifi,<br />

a mindenre nyitott<br />

f?szerkeszt?-helyettesünk<br />

Julcsi,<br />

aki interjút készíteni<br />

és teniszezni szeret<br />

a legjobban<br />

Major Csenge,<br />

akib?l egy nap talán író lesz<br />

Ági,<br />

aki szívében egy kicsit<br />

zimándys maradt<br />

Zita,<br />

aki egy igazi m?vészlélek<br />

Marci,<br />

aki megjárta Amerikát<br />

Fanni,<br />

alias Budapesti Fürkész, aki felfedezte<br />

a Szépm?vészeti M?zeumot<br />

Flóra,<br />

aki ha megmondja,<br />

akkor az jól meg van mondva :-)<br />

Judit néni,<br />

aki koordinál és korrigál<br />

Bálint,<br />

akinek a sportrovatot<br />

köszönhetjük<br />

Peti,<br />

aki otthon van<br />

a m?vészvilágban<br />

Ne hagyd ki a <strong>Zimándysok</strong>! májusban megjelen?<br />

tavaszi/nyári lapszámát se! Keresd az iskola honlapján és a Facebookon!<br />

Nagyon köszönjük Bodor Gabriellának a nyomtatásban nyújtott segítségét.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!