Infokalauz - Székesfehérvár (Online változat)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
15<br />
JELENKOR<br />
A település 1703-ban visszakapta a szabad királyi város<br />
címet, ezután ismét gyors fejlődésnek indult. A<br />
város vezetését egy 12 tagú tanács látta el, melynek<br />
felét magyarok, felét németek adták. Újraépült a városháza,<br />
több szerzetesrend is templomot emelt a<br />
városban. Az 1700-as évek végére közel tizenkétezren<br />
lakták, döntő részük római katolikus volt.<br />
Az 1848-49-es forradalom és önvédelmi háború<br />
során a település többször is gazdát cserélt. 1848<br />
őszén néhány napra Jellasics horvát bán szállta<br />
meg, majd decemberben a bevonuló osztrák seregek<br />
kerítették hatalmukba. Az 1849-es dicsőséges<br />
tavaszi hadjárat eredményeképpen újra magyar<br />
fennhatóság alá került, egészen a nyári hónapokig.<br />
Az évszázad közepén a várost bekapcsolták a vasúti<br />
forgalomba.<br />
A Kiegyezést követő alkotmányos korszakban a<br />
település rohamos fejlődésnek indult. Fellendült<br />
az ipar és több új pénzintézet is megnyitotta itt irodáját.<br />
1871-től már hetilap jelent meg, a századfordulón<br />
29 iskola működött. A népesség gyors ütemű<br />
növekedése miatt újabb és újabb városrészeket<br />
kellett kialakítani.<br />
Az első világháború poklában sok székesfehérvári<br />
lakos vesztette életét a különböző frontokon. A székesfehérvári<br />
ezredek többször tettek tanúbizonyságot<br />
hősiességükről. Veszteségeik jóval meghaladták<br />
az országos átlagot. A halott hősök emlékére 1929-<br />
ben emlékművet helyeztek el a városban. A trianoni<br />
országcsonkítás nem érintette közvetlenül a várost,<br />
de közvetett módon igen, hiszen sok elüldözött magyar<br />
menekült érkezett 1919 és 1920 táján.<br />
a Német Birodalom különböző koncentrációs táboraiba.<br />
Döntő többségük Auschwitzba került, ahol a<br />
beérkezett foglyok 90%-át azonnal meggyilkolták.<br />
Az 1946-os népszámlálás szerint a városban mindössze<br />
289 zsidó maradt. 1944 őszén megérkeztek<br />
a szovjet egységek is, akik ádáz küzdelmet vívtak<br />
a várost védő magyar és német csapatokkal. Karácsonyra<br />
az oroszok elfoglalták, de márciusig még<br />
többször gazdát cserélt. A háborús cselekmények<br />
hatására <strong>Székesfehérvár</strong> hatalmas károkat szenvedett<br />
el, a háború utáni összeírás szerint az épületek<br />
egyharmada teljesen megsemmisült.<br />
Az újjáépítés nehéz évei után 1949-től kezdetét vette<br />
a Rákosi-korszak, kiépült a kommunista diktatúra. A<br />
zuhanó életszínvonal, a mindennapokat átszövő<br />
terror és a teljesen életidegen, féktelen személyi<br />
kultusz végül robbanáshoz vezetett 1956 őszén.<br />
<strong>Székesfehérvár</strong>on október 24-én jelentős tüntetést<br />
tartottak, ahol diákok és munkások együtt tiltakoztak<br />
a tűrhetetlen állapotok miatt. A felvonulás közben<br />
az ávósok és egy szovjet páncélkocsi a tüntetők<br />
közé lőtt, minek következtében hat fiatal halott maradt<br />
az utcán. A későbbiekben a kommunista vezetés<br />
igyekezett elhallgatni, hogy magyar ávósok is a<br />
tömegbe lőttek és próbálták az egész eseményt az<br />
oroszok nyakába varrni. A forradalmi eseményeket<br />
Rákosi Mátyás<br />
Kádár János<br />
Vitéz nagybányai<br />
Horthy Miklós<br />
A Horthy-rendszerben tovább folytatódott a település<br />
gazdasági fejlődése, különösen jelentős volt az<br />
1938-as esztendő, amikor kiemelt egyházi és állami<br />
programok színhelye volt a város.<br />
Az újabb világháború szörnyűségei 1944-ben érték<br />
el a települést. A német csapatok 1944 márciusában<br />
megszállták hazánkat. Ezzel kezdetét vette a<br />
magyarországi zsidóság kálváriája. <strong>Székesfehérvár</strong>on<br />
2064 főt regisztráltak zsidóként a hatóságok.<br />
Őket a csendőrök a gettóból a Szabó-téglagyárba<br />
kísérték június 6-án, majd 14-én szállították el őket
Change language