Infokalauz - Székesfehérvár (Online változat)
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
22<br />
Fotó: Wikipedia: Král Attila - Az Országalma<br />
a püspöki palota előtt<br />
ORSZÁGALMA ÉS<br />
VÁROSHÁZ TÉR<br />
A Városház tér <strong>Székesfehérvár</strong> főtere. Az Óváros középpontjában<br />
elhelyezkedő L alakú tér a magyarországi<br />
barokk egyik legnagyszerűbb lelőhelye. A város és a<br />
magyar államiság egyik jelképe, a fehérvári jognak<br />
emléket állító Országalma a tér közepén található.<br />
A teret jórészt 17–18. századi barokk stílusú épületek<br />
szegélyezik, köztük paloták, közintézmények, egy kolostor<br />
és egy templom. A tér épületei közül kiemelkedik<br />
a középkori eredetű, majd a 17–18. század fordulóján<br />
újjáépült városháza főépülete, az 1720–1743<br />
között épült Szent Imre-templom és az 1801-re befejezett<br />
püspöki palota.<br />
A Városház tér területe már a korai időkben is <strong>Székesfehérvár</strong><br />
főterének számított. A középkorban latin<br />
nevei Forum in Civitate Albensi (Fórum Fehérvárott)<br />
és Theatrum Civitatis Albaregalis (Fehérvár Főtere)<br />
voltak, de előfordult a magyar Piactér megnevezés is.<br />
A mai Szent Imre-templom helyén a hagyomány szerint<br />
I. István palotája állt, melyben Imre herceg 1007-<br />
ben megszületett. A tér északkeleti részét egykor a<br />
Nagyboldogasszony-bazilika nyugati szárnya foglalta<br />
el, melynek romjait a Városház térrel szomszédos Koronázó<br />
téren található Romkertben lehet megtekinte-<br />
ni. A romok a Városház tér alatt is megtekinthetőek.<br />
A városháza középkori eredetű főépületét Fehérvár<br />
oszmán megszállás alóli felszabadulása (1688) után<br />
kezdték el újjáépíteni. A Városház tér a 19-20. század<br />
fordulójáig a város piactere volt. Ezután a vásárokat az<br />
1990-es évekig a 19. században elbontott Palotai kapu<br />
helyén kialakult Hal téren, a mai Piac téren tartották.<br />
Kulturális jelentősége is igen nagy: a város hagyományos<br />
rendezvényeinek túlnyomó részét a Városház<br />
téren, és a belőle kiinduló Fő utcán tartják. Ezek<br />
között mindenképp említésre méltó a Koronázási<br />
Ünnepi Játékok augusztus 20-a környékén, amikor a<br />
tér középkori hangulatot ölt. Az adventi időszak is jelentős<br />
változásokat hoz: a Városház téri adventi vásár<br />
is méltán híres.<br />
A korábban említett Országalma mely a teret díszíti,<br />
egy vörösmárvány díszkút, Ohmann Béla szobrászművész<br />
alkotása. 1943-ban állították fel, és <strong>Székesfehérvár</strong><br />
történelmi múltját hivatott szimbolizálni. Azt a<br />
múltat, amikor a város a Magyar Királyság koronázóvárosa<br />
volt. Közvetlenül <strong>Székesfehérvár</strong>, az első igazi<br />
magyar város középkori önkormányzati jogának, a<br />
fehérvári jognak állít emléket.<br />
Az Országalma közismert latin nyelvű felirata, a „Libertates<br />
Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ”<br />
körfelirat egy középkori oklevél szövegének részlete,<br />
jelentése pedig: Fehérvár szabadságjogait Szent István<br />
adományozta.
Change language