TOP100 VAS MEGYE 2019

Agrárkamara
Dr. Pusztavámi Márton, az agrárgazdasági kamara vasi elnöke megmutatott egy repcetáblát, ahol jól fejlett, egészséges növényeket
találtunk, így bizakodva vághatunk neki a télnek
FOTÓ: CSEH GÁBOR
Kiváló fajták, modern technológia és az együttműködés
vezet sikerre
Beérett a gyümölcs,
rekordtermés született!
A
vasi gazdák rekordtermést
értek el a kalászosok termesztésében
idén, amivel
bebizonyították, hogy vannak
még tartalékok a mezőgazdaságban.
Egy kísérletnek köszönhetően pedig
az is kiderült, van létjogosultsága
az öntözéses gazdálkodás meghonosításának.
A Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara Vas megyei elnökével, dr.
Pusztavámi Mártonnal beszélgettünk
az elért eredményekről és arról, hogy
nincs okunk és lehetőségünk hátradőlni,
mindenben tovább kell fejlődnünk.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)
Vas Megyei Szervezete a kezdetektől fogva
úgy gondolta, hogy a versenyképes gazdálkodásnak
nincs alternatívája, ehhez pedig
elengedhetetlen a termelési színvonal jelentős
mértékű emelése. Ekkor indították útjára
a búzatermelési versenyt, amelyek eredményei
egyértelműen igazolták az elképzelések
helyességét, ennek ellenére amikor
három évvel ezelőtt meghirdették a 2-4-
6-os programot, ami két éven belüli négytonnás
repce és hattonnás búza termésátlagokat
tűzött ki célul, sokan megfogalmazták
kételyeiket. Tavaly egy júniusi vihar
– ami a megye búzatábláinak a felét lefektette
– meghiúsította a vállalást, azonban
idén minden létező rekordot megdöntöttek
a vasi gazdák – hangsúlyozza dr. Pusztavámi
Márton, a agrárgazdasági kamara vasi
elnöke, akivel az elmúlt év eredményeiről
és a jövő kihívásairól beszélgettünk.
A megyében az őszi búza termésátlaga 6,4
tonna lett hektáronként, fontos kiemelni,
hogy ez az összes vasi gazda átlaga, a versenyzők
ennél messze jobb eredményeket
értek el, étkezési kategóriában: 9,34, míg
takarmány kategóriában: 9,77 tonna lett
a hektáronkénti termésmennyiség. Rekordtermést
arattak az őszi árpa (6,4 t/
ha) és a tavaszi árpa (5,3 t/ha) esetében is,
míg a repce (3,6 t/ha) alig maradt csak el
a 2016-os: 3,66 tonnás rekordtól. – Igazolva
lett tehát, amit mi már régóta gondoltunk,
a megye alkalmas a magas színvonalú termesztésre,
és jócskán van még tartalék
a mezőgazdaságban. A siker kulcsa a kiváló
technológia, vagyis a jól megválasztott
fajta, a műtrágya és a növényvédő szer helyes
alkalmazása. Nem arról van tehát szó,
hogy miközben Vas megyében kiváló időjárási
körülmények uralkodtak, máshol mindent
tönkretettek a viharok, meg az aszály,
nálunk is kijutott a rossz időből bőven.
A fuzárium fertőzés országosan elég jelentős
mértékben pusztított idén, az intenzív
permetezésnek köszönhetően a vasi búzáknál
azonban nem okozott akkor gondot.
Nem véletlen, hogy a sokéves tendencia folyamatosan
emelkedő termésátlagokat jelez
nálunk – fogalmaz a kamarai elnök.
Nemcsak a termésátlagban győztünk le
mindenkit, magasan a megyében használják
a legtöbb fémzárolt vetőmagot is, míg
az országos átlag mindössze 18 százalék,
addig Vas megyében ezeknek a vetőmagoknak
az aránya 45 százalék, amelynek
a felét ráadásul akciós áron vásárolhatták
meg a gazdák. Pozitív, hogy Vas megyében
az országos tendenciával szemben, a szójatermő
terület nagysága igen nagymértékben
megemelkedett, a legfontosabb fehérjenövényünkből
8500 hektáron vetettek
idén a vasi gazdák. A termésátlagok
és az előkészületek arra utalnak, hogy ezt
2020-ban sikerül megismételni, az előzetes
felmérések szerint 8900 hektár körüli
lesz a szójával vetett terület nagysága.
Mindez azért fontos, mert szójából rengeteget,
mintegy 600-700 ezer tonnányit importálunk,
javarészt takarmányozási célra,
csakhogy az import szója – a magyarral
ellentétben – nem GMO-mentes. Ha minden
megyében hasonló nagyságú területen
vetnék a szóját, mint nálunk, akkor nem,
vagy sokkal kisebb mértékben szorulnánk
importra. Jelenleg pénzügyileg is megéri
a szójatermesztés a gazdáknak.
Ráadásul a termőföldek – köszönhetően
a kamara egyik legnagyobb sikerének,
a jégkármérséklő rendszer tavalyi elindításának
– még nagyobb biztonságban vannak.
A NAK 2018 májusára készítette el
az Európában egyedülálló, a teljes országot
lefedő jégkármérséklő rendszerét, amivel
több tízmilliárd forint termelési értéket
mentettek meg úgy, hogy mindez egy
forint pluszbefizetést sem igényel a termelők
részéről. A szélsőséges időjárás miatt
az összes zivatarhoz tartozó kár jelentősen
növekedett tavalyhoz képest. 2018-ban
45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer
hektár volt. Ennek ellenére idén mindöszsze
37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt
a gazdák, ami nagyjából a fele volt a 2017-
es, utolsó országos védekezés nélkül töltött
év értékének. A jégkár aránya a bejelentett
mezőgazdasági káron belül 2018-ban
és 2019-ben is 12 százalék volt, míg korábban
ez többször is elérte a 37 százalékot
is. A kamara elnöke hangsúlyozza, az országos
jégkármérséklő rendszer „csak”
csökkenti a károkat, a jégesőt nem szünteti
meg, de azzal, hogy a talajgenerátorok
Agrárkamara
segítségével levegőbe juttatott ezüstjodid
kristályok csökkentik a jégszemcsék méretét,
azok jó eséllyel elolvadnak, míg a földre
érnek, de ha nem – kisebb méretüknél
fogva – akkor is jóval enyhébb kárt okoznak.
A rendszer ráadásul nemcsak a mezőgazdasági
termelésben lévő növényeket
védi, hanem gyakorlatilag mindent, így
az autókban, épületekben keletkezett károkat
is csökkenti. Összesen 986 talajgenerátor
biztosítja az országos lefedettséget,
amiből Vas megyében 39 található.
Továbbra is napirenden van a földek öntözésének
kérdése, ami Vas megyében eddig
sem volt divat és sajnos továbbra sem
az, viszont egy 14 hektáros búzaföldön elvégzett
kísérlet igazolta a mesterséges vízpótlás
létjogosultságát. A Vasszilvágy közelében
végzett kísérletnél kiderült, hogy
a búza optimális időben történő kisadagú
öntözése is hatásos, mivel két tonna terméstöbbletet
jelentett a nem öntözött területekhez
képest, ami nagyjából 110-120 ezer forint
pluszbevételt jelent hektáronként. Mivel
a csévélődobos öntözést meglehetősen
régi gépekkel végezték, pontos megtérülést
nem tudtak számolni, de ezzel együtt
is nyilvánvaló, hogy megéri öntözni. Könynyen
előfordulhat persze, hogy van olyan
év, amikor egyáltalán nem is kell öntözni,
de meg kell adni a lehetőségét annak, hogy
extrém időjárás esetén is tisztességes hozamot
adjanak a táblák. Az öntözéses gazdálkodásra
való átállás egyre sürgetőbb, egyfokos
hőmérséklet emelkedés 5-8 százalékos
visszaesést eredményez a búza termésmennyiségénél,
ha rossz időben kapja a növény
a meleget, még nagyobb lehet a kár.
Fontos megjegyezni, hogy az öntözésfejlesztés
terén országosan már történtek
előrelépések. Elindult a díjmentes
aszálymonitoring-hálózat, illetve egy-egy
hónappal, március 1-től október 31-ig meghosszabbították
az öntözési idényt, így
a gazdálkodók két hónappal tovább juthatnak
kedvezményesen öntözővízhez. Emellett
a kamara javaslatára a gazdálkodók
az eddigi öt év helyett már húsz évre is
kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt,
az engedélyeztetés pedig könnyebbé vált.
Az öntözést gátló problémák feloldása, illetve
a fejlesztés érdekében több előremutató
kormányhatározat is született az elmúlt
másfél évben. Az előirányzott feladatok
egyaránt vonatkoznak vízkínálati és
vízkeresleti fejlesztésekre, ezeket támogató
intézkedésekre. Létrejött az öntözési
igazgatási szerv a Nemzeti Földügyi Központ
gondozása alatt, amely szakmailag és
jogilag segíti az öntözni kívánó termelőket.
Egy kormányhatározat alapján 2020-
tól 2030-ig évi 17 milliárd forintot különítenek
el vízgazdálkodási beruházásokra.
A 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat
fejlesztését támogatja, annak érdekében,
hogy a csatornák víz szállítására alkalmas
állapotba kerüljenek – ott, ahol valós
öntözési igények vannak. A NAK által
korábban elvégzett vízigényfelmérés eredményeivel
összhangban már ebben az évben
elkezdődtek a munkálatok, hét kiemelt
beruházásnak folyik az előkészítése. Ahogyan
előkészületben van az öntözéses gazdálkodásról
szóló törvény is, ami számos
előremutató intézkedést foglal magában.
A reális cél, hogy 2022-ig mintegy 100 ezer
hektárral bővüljön, azaz közel megkétszereződjön
az öntözhető terület nagysága.
Az öntözés mellett a precíziós gazdálkodás
és a legmodernebb technika az, ami segít-
Őszi búza termésátlagok 2019 (kg/ha)
GRAFIKA: NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA VAS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA
42
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
43