I. évfolyam 9. szám

Fabó Péter (Fidesz–KDNP)
Veszprémben nőttem fel, abban
a családi házban, amelyben
most a cégem működik, a Berill
Reklámstúdió Kft. Feleségemmel,
két lányommal Káptalanfüreden
élünk. Itt neveltük fel
a gyerekeinket, és itt is fogunk
megöregedni. Magamat egy
jobboldali beállítottságú embernek
tartom, és hiszek az
ország vezetésében.
Hálás vagyok a leköszönő testületnek, hiszen látszik
munkájuk eredménye: sokan költöztek/költöznek Almádiba,
mert egy nyugodt, élhető város. Jó munkát végeztek, számos
pályázaton nyertünk (óvoda, egészségház, sportpálya,
Kolostor stb.).
Amikor a volt polgármester, Keszey János megkeresett,
akkor azon kezdtem gondolkodni, milyen jó lenne, ha a saját
szakmámban (rendezvényépítés, dekoráció) elkezdeném
segíteni a várost. Azonban nem rendezvényt szervezni ültem
be a képviselő-testületbe, hanem a városért tenni.
Almádi nagy területen fekszik, és ki kellene dolgozni egy
koncepciót a fejlesztésére: meg kellene hallgatni az én kor -
osztályomat (1971-ben születtem), valamint a mostani
18–30 éveseket, hogy milyen városban szeretnének élni felnőttként,
és azt az Almádit felépíteni.
Örülök annak, hogy sokan vannak azok a harmincasok,
negy venesek, ötvenesek, akik nemcsak a véleményüket
mondják el, de tevékenyen szeretnének részt venni a mun -
kában is. Komoly a feladat, hosszú lesz az út, buzdítok mindenkit
erre a munkára!
Az álmom, hogy 5–20 év múlva nagy közösségi tereken
mosolygós családok vesznek körül, és például az unokáim
is itt élnek, nem pedig New Yorkban.
Úgy érzem, hogy a képviselő-testületben együtt tudunk dolgozni
a képviselőtársaimmal, és a Fidesz-frakcióban ülő
társaimmal minden olyat ügyet támogatni fogunk, amely
előreviszi a várost.
A magam részéről felvállaltam a menzaügyet és Káptalanfüred
megmozgatását. Évente 3–5 projektbe fogok beleállni,
és több munkacsoportot hozunk létre konkrét célok megvalósításáért.
Nem hiszek a függetlenségben: mindenki tartozik valahová.
A függetlenség számomra a sehová sem tartozás jele.
Együtt fogunk dolgozni a Fidesz-frakcióban, de szívesen
működöm együtt bármilyen vallási és politikai hovatartozású
emberrel. Véleményem szerint az embernek a tettei
azok, amik előre mutatnak. Hajrá, Almádi!
Kajári Gyula (Fidesz–KDNP)
Harmadik generációs almádi
vagyok. Én ugyan a mai Duna -
újvárosban születtem, de isko -
lába Almádiban kezdtem járni,
majd Budapestre költöztünk.
Negyven évig ott éltem, ott tanultam
tovább és ott dolgoztam,
de minden szabadidőmet Almá -
diban töltöttem a nagyszüleimnél.
Később feleségemmel
elhatároztuk, nyugdíjas korunkban visszaköltözünk, de ezt
sokkal korábban megtehettük, harmadik lányunk szü -
letését követően, 2003-ban építettünk itt egy családi házat.
Kőolaj és kőolajtermékek nemzetközi kereskedelmével
foglalkoztam közel negyven évig, 2009-ben pedig saját vállalkozást
indítottam Almádiban és Füreden. Öt évet töltöttem
az NN biztosítónál, idén június óta nyugdíjasként.
Amikor visszaköltöztem Almádiba, már akkor jeleztem
az akkori polgármesternek, Pandur Ferencnek, hogy szí -
vesen dolgoznék a városért, később anyagiakkal is támogattam
néhány projektet.
A legkeserűbb tapasztalatom Almádival kapcsolatban, hogy
a város épített környezete nem méltó a fekvéséhez. Öt éve
elindultam független képviselőjelöltként, és azt a célt
„tűztem a zászlóra”, hogy legyen Almádinak újra igazi
városközpontja, illetve óvjuk meg, ami identikus, régi. Most
ősszel nem akartam indulni, de a korábbi polgármesterrel
bizalmi-baráti kapcsolatot ápolok, és ő nagyon erősen
próbált rábeszélni, hogy csatlakozzam a csapatához, holott
tudta, semmilyen pártnak nem vagyok a tagja, helyi szinten
pedig ellenzem a pártpolitizálást.
Célom, egyebek között, hogy szülessen meg egy olyan
városépítési koncepció, amely vonzóvá teszi városunkat az
olyan befektetők számára, akiknek vannak saját ingatlanfej -
lesztési projektjeik, vagy hajlandóak részt venni azokban,
amelyeket mi tervezünk, mert sok jó ötletünk van.
Az előző városvezetés szép eredményeket ért el, de tart -
hatatlan, hogy a központ egy bádogvároshoz hasonlít, vagy
az, hogy a város egyetlen elfogadható színházterme a be -
rényi kultúrházban van. A vasút sem biztos, hogy jó helyen
van, bár az állomásépület Almádi egyik legszebb, megóvandó
épülete.
Mi, a Fidesz képviselőcsoport tagjai rendszeresen kon -
zultálunk, és szeretnénk ebbe a többi képviselőt is bevonni.
Szerintem Almádinak nem lehet „ellenzéke” a testületben,
hisz itt csak egy oldal lehet: amelyik a városért dolgozik.
Megítélésem szerint a város és lakóinak érdeke semmilyen
pártpolitikai érdeknek nem rendelhető alá. Én leszek
az első, aki, ha ilyet észlelek, megnyomom a vészcsengőt.
9