Kender cikkek _ exkalapalatt

EXKALAPALATT

Az egykalapalatt.info cikkei

Bejelentkezés

Kezdőlap

Kender cikkek

Gomba cikkek

KENDER CIKKEK KATEGÓRIA BEJEGYZÉSEI

Talaj nélkül

1

— 2016-04-26

Bevezető

A talaj nélküli termesztés már nevében is tartalmazza jelentését. Ez a jelentés nem feltétlen jelent egyet azzal,

hogy a növény gyökérkörnyezete szigorúan vízben vagy levegőben áll, vagy teljesen megválik a szerves közegtől,

de mindenképpen azt jelenti, hogy a szükséges 13 gyökerek által felvett tápanyagot nem a talajoldatból, hanem

tápoldatból nyeri. Talán még így is sántít a megfogalmazás, ugyanis lényegi különbség nincs a víz által szállított

tápanyagok közt, talán csak a felvett víz elérhetősége és a víz által szállított anyagok mennyisége közt van

jelentős különbség. Az eltérések a növényen láthatók. Nincs olyan talajos termesztési módszer amivel a

hidrokultúrában nevelt növény növekedésének ütemét kísérni lehet, valamint a végtermék is nagyobb és

gyorsabb lehet esetenként.

Előnyei:

Maximális növekedési ütem és végeredmény.

Ott is termeszteni lehet ahol a talajos termesztésre nincs lehetőség.

Teljes kontroll a gyökérkörnyezet és a felvett tápanyagok tekintetében.

Röhejesen kicsi gyökérközeg mérettel is lehet meglepően nagy növényeket produkálni.

Az az élőmunkaigény, ami a talajjal kapcsolatos (ültetés, közegek kezelése, tárolása, tisztítása,

újrahasznosítása, locsolás) nem szükséges.

A víz és felhasznált műtrágyaigény alkalmanként csökken.

A felgyülemlett és akkumulálódott sók miatti problémák nem lépnek fel olyan intenzíven, alkalmanként

sehogy.

Hátrányai

befolyásolja a külső környezet is, így a hőmérséklet, a

légmozgás, a fényerősséggel összefüggő fotoszintézis

aktivitása vagy a páratartalom. Belátható, hogy

magasabb hőmérsékleten többet párologtat a növény, a

vízfelvétel és a gyökéraktivitás erősebb. Magas

páratartalomban kevesebbet párologtat mint alacsony

párában, ilyenkor a gyökéraktivitás és a vízfelvétel is

csökken. Ez egy folyamat, amire a növény gyorsan reagál

akkor is ha vízben, és akkor is ha talajban nő. Az egyetlen

különbség az, hogy egy természetes körülmények közt

talajban növő növénynek sokkal nagyobb gyökértömeget kell növesztenie ahhoz, hogy ezt a vízfelvételi

folyamatot el tudja látni mint egy hidrokultúrában növekedőnek.

Ez nem jelenti azt, hogy a hidrós növénynek alig van gyökere de azt

igen, hogy alig kell. Borzalmasan nagy gyökeret képesek növeszteni

megfelelő körülmények közt és röhejesen kis méretű gyökérre van

ebből szükségük ahhoz, hogy kielégítsék a növény igényeit. Ezt

legkönnyebben akkor lehet észrevenni mikor kétlaki növényeket

ültetsz egy DWC vödörbe, majd szexáláskor megpróbálod

szétválasztani az összenőtt gyökereket. Csak úgy megy, ha levágod a

gyökértömeg nagy részét. Gyakorlatilag napok alatt regenerálja és a

visszanövesztés közben sem lehet semmilyen eltérést észrevenni

ahhoz képest, amikor a teljes gyökérzetével rendelkezett. (Amúgy a

gyökér visszavágása egyben azt is jelenti, hogy a visszanövesztéséhez

energiát és ezzel együtt szént von el a felső növekedéstől, jelen

esetben ez a virágzás kezdetével esik egybe.) Amúgy a gyökerek

visszavágása gyökérrothadásnál is az egyetlen járható útja a

javításnak.

A vízfelvétellel kéz a kézben jár a vízben oldott tápanyagok felvétele

is. Ebből adódóan is indokolt, hogy minél nagyobb vízfelvételre sarkald a növényt a belátható korlátokon belül.

Vízminőség

A talaj nélküli termesztésben használt víz minőségének követelményei általánosan magasabbak, mint a

szabadföldi használatra bevont vízé. Alapvetés az, hogy:

Minél alacsonyabb vezetőképességű legyen

Kémhatása semleges, pH7 közeli legyen

Alacsony hidrogén-karbonát tartalommal bírjon

A kalcium és magnézium tartalma ne legyen magas

Alacsony nátrium és klórtartalma legyen

Mikroelemeket határérték alatt tartalmazzon

A víz vezetőképessége határozza meg azt, mennyi tápot tudsz a vízbe juttatni az nélkül, hogy a növény erre

látható jelekkel reagáljon, magyarul megégjen. A tápok gyakorlatilag vízben oldott vagy oldható sók amik a víz

sótartalmát értelemszerűen növelik. Ha zéró sótartalmú RO vízhez adsz tápot akkor az oldat sótartalma csak a

tápból származik. Ha viszont egy 1,5mS/cm értékű vízhez hozzáadsz még 1g tápot meg 0,5g kalcium-nitrátot

akkor a végeredmény egy olyan magas össz-sótartalmú tápoldat lesz amit a legtöbb kifejlett növény sem viselne

el károsodás nélkül, az 1,5mS/cm víz pedig még táp nélkül is sok lehet egy magoncnak. Ez a víz talaj nélküli

termesztésnél használhatatlan.

Értékek szerint talaj nélküli termesztésnél a 0,0-0,5mS/cm

értékű vizet szabad vagy érdemes használni, ezt az

intervallumot ajánlja a szakirodalom mint kiváló

minőségű víz. A 0,5-1,0mS/cm érték a “még megfelelő”

kategóriába esik.

A 0,0-0,1mS/cm értéket az RO, az ioncserélt és az

esővizek képesek hozni. Mindhárom esetén Olyan

alacsony vezetőképességű vizet használunk ahol egyedül

a hozzáadott műtrágyák adják a tápoldat sótartalmát. Az

RO, ion- és esővíz mellett vezetőképesség szempontjából kiváló minőségű lehet egyes felszíni vizek és a csapvíz

is. A felszíni vizek használata nem jellemző beltérben. Minden esetben ülepíteni kell és a víz minősége is változó.

A csapvíz viszont a legtöbb esetben használható keverővízként. A szolgáltató a honlapján meg szokta adni a

csapvíz oldott anyag tartalmát, érdemes ezt ellenőrizni. Még ha át is lépi azokat az értékeket amik alapján

kiválónak nevezünk egy vizet akkor sem kell lemondani róla, ioncserélt vízzel keverve könnyen juthatunk kiváló

minőségű vízhez. Ezt a módszert követi a legtöbb kertészeti telep is. A talajból kiszivattyúzott “még megfelelő”

minőségű vizet fordított ozmózissal tisztítják, majd ezt a tisztított vizet keverik az eredeti vízzel, így jutnak

0,3mS/cm körüli értékű “kiváló” minőségű vízhez.

A víz kémhatása a másik fontos szempont. A semleges pH7 értéktől csak egy egységgel térhet el fel vagy le. Ro

és ioncserélt vizeknél ezzel nem lesz gondod. Az esővíz szokott az alacsonyabb kategóriába esni. A többi víz -

karsztvizek, felszíni és csapvizek jellemzően pH8 körüli értékkel bírnak. Ennek az enyhén lúgos értéknek az oka

az, hogy a magyarországi alapkőzet mészkő, ennek a lúgosító hatása érzékelhető a vizek kémhatásán. A

kémhatást savazással szoktuk csökkenteni, erre megfelelő sav a foszfor és salétromsav. Elvileg a kénsav is

megfelelő de -szerencsére- kevesen használják.

A kémhatás megváltoztatásának áll ellen a vízben található hidrogén-karbonát. Ez a HCO3- tartalom a legtöbb

visszaforgatott vagy tankkultúrában hasznos kísérő elem, ez segít stabilan tartani a kész tápoldat kémhatását. A

gond ott van, hogy nagy mennyiségben a víz eredeti kémhatását is stabilan próbálja tartani. Ezt az értéket savval

tudjuk sikeresen csökkenteni, azonban a savval együtt tápanyagot is viszünk be jelentős mennyiségben, ez pedig

a tápoldat tervezett receptúráját változtatja meg. Általánosan elmondható, hogy 200mg/L mennyiséggel még

“kiválónak osztályozható a víz.

Egy példa: Két hét veggel szeretnél 10 növényt RDWCben

tartani. A tíz növény naponta legalább 5-10L tápot le

fog inni, ennek a tízszerese 100L. Ez fedezi is a

növényenkénti minimum mennyiséget. Ehhez még add

hozzá a pu슛ertartályt aminek legalább akkorának kell

lennie, mint egy növénytároló tartályé, valamint a

rendszer által (csövek) elnyelt mennyiséget.

Összességében 110-120L tápoldattal kell rendelkezned

minden héten ahhoz, hogy a 10 növényt virágzás végéig

vidd. Ehhez tartozik még az a napi 10L víz vagy hígított

táp amivel az elfogyott mennyiséget pótolod.

Összességében hetente 200L vizet fogsz használni ha a

minimum értékeken mozogsz.

Ionfelvétel

A víz segítségével aktív vagy passzív úton felvett ionok a növény szöveteiben lévő sejtekbe jutnak, itt kerülnek

beépítésre. A passzív felvétel azt jelenti, hogy a növény nem fektet energiát a felvételbe, a vízzel együtt a

hordozott ionokat is felrántja. Ilyen ionok a K+, a nitrát vagy a klorid. Aktív felvételnél tudni kell azt, hogy a

sejtfalak membránként működnek és az egyes ionok átjutása ezen a sejtfal-membránon csak egy szállítóval való

kapcsolattal együtt lehetséges. Legyen elég a két felvételi mód neve és az, amit a folyamat végeredményéről

tudunk: A növény képes szelektálni a felvételre ajánlkozó ionok közt. Ebben nem akadály sem az ionok

koncentrációja, sem az ionok egymáshoz viszonyított aránya.

Mindenképp érdekes tulajdonsága a gyökérnek és a felvételi folyamatnak az, hogy az ionok a gyökér felvételi

pontjaiért versenyben állnak, segítik egymást vagy épp akadályozzák egymás felvételét.

Az azonos töltésű ionok alapvetően ugyan arra a

portra pályáznak, így fordul elő az, hogy az erős NO3-

ion jelenlétnél a H2PO4- felvétel vagy a CL- felvétel

akadályozott, versenyeznek egymással.

Az azonos töltésű ionok esetén az egy gyökű ionok

mindig előnyben vannak a kettő vagy három szabad

gyökkel rendelkező ionokkal szemben. Erre lehet

példa a K+ ion esete, ami elnyomja a Ca++ és a Mg++

ionokat.

Az ellentétes töltésű ionok segítik egymás felvételét.

Ha a fő nitrogénbeviteli forma a nitrát (NO3-) akkor a

K+, Mg++ és Ca++ felvétele is hangsúlyos lesz.

Ha viszont az ammónium (NH4+) a fő nitrogénforma

akkor a negatív töltésű ionokat hozza előnybe.

Érdemes elolvasni a Talaj nélküli zöldséghajtatást.

Aki mindezt fejben átgondolja az érzi is mindennek a

következményét. A tápoldatban valamilyen egyensúlynak kellene léteznie a pozitív és negatív töltésű ionok közt.

Ez az egyensúly az ionegyensúly. A növény a felvételi szelekciókor maga is igyekszik ezt az egyensúlyt kialakítani

vagy megőrizni de erős eltérés esetén erre kevés az esélye. Elvileg az ionegyensúly az egyik legfontosabb

tényező akkor, mikor valamilyen tápoldat receptúrát kialakítunk.

A nem ionos felvétel is az aktív felvételhez tartozik. A tömegáramlással együtt a növény akár talajban, akár

hidróban képes felrántani humuszsavat, fehérjéket, szénhidrátokat vagy urea nitrogént. Hasonlóan képes

felvenni oldott növényvédő szereket is.

EC változása

A növény gyökere vizet és sókat egyaránt felvesz a tápoldatból. Mit is tehetne mást, ha egyszer oldatként

homogén.. A kérdés ezzel kapcsolatban inkább az, hogy az általunk homogénnak gondolt tápoldat két

összetevője közül vajon a víz vagy az ionok jutnak a növénybe nagyobb arányban? Passzív felvételkor a vízzel nem

minden ion jut be, aktív felvételkor viszont csak az ion jut a porton keresztül a növénybe. Könnyen belátható,

hogy felvételkor a víz-só arány a víz javára billen akkor a maradék tápoldatban az EC növekedni fog. Ha

arányaiban több sót vesz fel a növény, mint amilyen arányban a tápoldatban volt akkor a maradék tápoldat

sótartalma csökken. Ha a maradék tápoldatban a sókoncentráció nem változik akkor a növény azonos arányban

vett fel ionokat és vizet. A gyakorlatban milyen következtetésekre lehet ezekből a megállapításokból jutni?

A maradék tápoldatban az emelkedő koncentráció annak

a jele, hogy az adott körülmények közt a növény a minden

tápot felvett amire szüksége volt, nagyobb igénye van

vízre. Ilyenkor a tápoldat tárolót érdemes tiszta vízzel

vagy feles táppal (vagy a két érték közt bármivel)

kiegészíteni. A leggyakrabban ez a szituáció fordul elő.

Csökkenő sókoncentráció jelentkezésekor a tápoldat

eredetileg is hígabb volt a szükségesnél, ilyenkor az

eredeti koncentrációnál erősebb tápoldattal kell a

tápoldat tartályt feltölteni. Ez meglehetősen ritkán

fordul elő. Ha viszont az EC nem változott az

mindenképpen azt jelenti, hogy eltaláltuk az adott körülmények közt a növény igényét.

A gond csak az, hogy ezt a folyamatot EC mérő műszerrel lehet követni. A műszerrel csak a koncentráció értéke

követhető nyomon, a tápoldat összetétele nem. Komplett talajlabor nélkül nem követhető, hogy az adott

körülmények közt például a nitrogénből elég lenne kevesebb, vagy a káliumból többet kér a növény. Ez az oka

annak, hogy a 7-10 naponta történő teljes tápoldat csere ajánlott. Ettől amúgy csak az olyan tankkultúrák

szoktak felmentést kapni akik a teljes termesztési ciklusra elegendő tápoldat mennyiségben tartanak növényt.

Ilyen a Katsky vagy a DWC, de még itt is meg kell gondolni, hogy milyen növényt és mekkora tankba tesz az

ember.

Nincs EC mérőm. Ne is hidrózzak?

Az EC értékének kifejlett növények esetén is 2,3mS/cm érték alatt kellene lennie. Ezen érték felett már láthatóak

a növényen sókártételre utaló jelek. A 2,3mS/cm érték valahol 2-2,5 g/L oldott só koncentrációt jelent

(1mS/cm=500-700mg/L) abban az esetben, ha a keverővíz sótartalma nulla volt, magyarul RO vagy ioncserélt

vízben kevertünk tápot. A táp is olyan elemekből áll, amik eltérő módon változtatják meg a vezetőképességet.

Általánosan elmondható, hogy egy 0,5mS/cm vezetőképességű vízhez nem illik adni 1,5g-nál több műtrágyát ha

talaj nélkül termesztesz. Ebben az 1500mg műtrágyában már benne kell lennie az alap komplexnek, a kalcium–

nitrátnak, esetlegesen a magnézium-szulfátnak és a savaknak is. A savak mondjuk ioncserélő szerepet töltenek

be akkor, mikor a HCO3- ionokat semlegesítik, ilyenkor az EC nem növekszik. A lényeg azonban az, hogy ha

komplex műtrrágyákat használsz akkor érdemes 1g/L koncentrációt a mindenkori maximumnak választani, ezen

a dózison ne lépj át ha nincs EC mérő műszered.

Ha a virágzáskori 1g/L dózis(+0,5g/L CaNO3) és a hetente történő tápcserét

ökölszabályként következetesen betartod akkor nagy biztonsággal kijelenthető, hogy EC

mérő nélkül is bele lehet fogni a visszaforgatott tápoldatos vagy tankkultúrás talaj nélküli

termesztésbe is, de érdemes a lehetőségeid szerint a későbbiekben befektetni egy

műszerre. Azt meg még bátrabban ki merem jelenteni,

hogy az “öntsd rá és felejtsd el” típusú nem

visszaforgatott tápoldatos technikáknál az EC mérőre

nagyon ritkán lesz szükség.

pH változása

A tápoldat a pH 5,5-6,5 értékek közötti kémhatásúnak kell lennie, a növény ezen értékek közt képes felvenni

kisebb-nagyobb hatékonysággal a tápoldat elemeit. Nyilván vannak elemek amik pH8 körüli értéknél

hatékonyabban felvehetők és vannak amik pH 4,5 körüli értéken kínálják magukat felvételre, azonban az 5,5-6,5

közti érték minden tápanyag számára kezelhető sáv.

Ezt a pH értéket a legtöbb víz nem tudja önmagában,

valamilyen anyaggal segíteni kell neki. Magyarországon a

legtöbb víz enyhén lúgos, így savval szoktuk enyhén savas

érték felé tolni a kémhatást. A sav a legtöbb esetben

salétrom vagy foszforsav. Különböző töménységben

kaphatók growshopokban de általános a 40-60% körüli

érték. A kémhatást valamilyen ellenőrző eszközzel kell

beállítani. Ehhez kapható pH mérő műszer, pH papír és

folyadék is. A papír és a csík elsősorban vasék egyszerűsége

és ára miatt népszerű, hátrányuk viszont, hogy jó szemmel

és természetes fényben sem mindig egyértelmű a

színazonosítás és ezzel a pH érték pontos meghatározása. A

műszer viszont drága, folyamatos karbantartást és

kalibrálást igényel, cserébe viszont pontos értéket ad.

Talaj nélküli termesztésnél a pH ellenőrzése napi feladat,

pH mérő vagy ellenőrző eszközök nélkül nehéz hidrózni. A

tápoldat kémhatásának savakkal történő beállítása sosem lineális folyamat. A savak disszociációja időben

elhúzódó és a víz hidrogén-karbonát tartalma is pu슛erként viselkedik, igyekszik ellenállni a savazásnak. A

levegővel való érintkezés, a levegőztetés, a tápok sói és maga a növény is befolyásolja a tápoldat kémhatását,

ritkán elég egyszer beállítani a pH-t. Ez a folyamat nehezen értelmezhető de gyakorlatban könnyen kezelhető. A

legtöbben másnap és harmadnap is kénytelenek valamennyit állítani, legtöbbször lefelé. Az ilyenkor adagolt sav

viszont már jelentősen kisebb mennyiségű. Talán a csapvíz-RO víz keverék az, ami a legkevesebb savval

beállítható és ami a legkevésbé próbál visszaállni az eredeti kémhatására.

Az adagolt sav mennyisége vizenként és táponként eltérő. Egyeseknek elég 1cm3/10L 40% salétromsav,

másoknak meg 3cm3/10L foszforsav szükséges ahhoz, hogy a pH-t 5,5 körüli értékre kényszerítsék.

Általánosságban ez az 5,5 körüli érték a megcélozandó új tápoldat keverésénél. Ez az alacsony érték az idővel

nagy valószínűséggel vissza fog mászni egy fél, talán teljes értéket is, azonban ilyenkor is az 5,5-6,5 tartományon

belül fog mozogni. Ha a felső határértéken van akkor javítasz rajta. Ha nem, akkor hagyod. Amúgy ezzel a pH

visszaállítódással nagyüzemi szinten is számolnak, még csepegtetős, nem visszaforgatott rendszer esetén is. Ők

a kész tápoldat kémhatását 5,0 szintre állítják mert mire a tápoldat a csepegtető testekig elér addigra

visszamegy az amúgy kívánatos 5,5 értékig.

ahol az oldott oxigén tartalomnak szerepe van nyilván az alsó érték a célirány. Szintén az alsó érték indokolt

akkor, mikor megpróbálja az ember a gyökérrothadást vagy az algásodást megelőzni.

A szekrényes termesztésnél a tápoldat hőmérséklete inkább a magasabb érték felé szokott eltolódni. Ebben

szerepe van a szekrény esetenként 30C feletti hőmérsékletének. Szintén fontos szerepe szokott lenni a

merülőszivattyúk hőjének és a membránpumpa által beküldött magasabb léghőmérsékletnek is. A tápoldat

hűtésére gyakrabban van igény, mint a fűtésére.

Hogyan tudsz hűteni?

Talán kicsit viccesen hangzik, de az egyik legegyszerűbb módja a dolognak

az, hogy a napi folyadék pótlást teljesen vagy részlegesen jéggel csinálod.

Egy növény napi szinten fél liter folyadékot simán elpárologtat, nyilván

ennek a mértéke nagyban függ a növény méretétől és a környezeti

hőmérséklettől. Ez kis rendszereknél jelenthet megoldást elsősorban. A

másik lehetőség az a jégakkuk használata. A jégakku folyadéka sóoldat,

aminek a sűrűsége jóval nagyobb, mint a tiszta vízé. Ennek köszönhetően a

jégakku hosszabb ideig marad hideg és több hőt képes elvonni a

tápoldattól. Annyi a gond vele, hogy külső tápoldattároló tartályokba

lehet betenni ahol nem érintkeznek közvetlenül a gyökerekkel és a

cseréjük is megoldható.

Jégakkut amúgy magad is csinálhatsz. Egyszerűen fogj egy 1,5L

PET palackot és tölts bele 1kg kalciumnitrátot, majd lassan

töltsd fel vízzel. Csavard rá a kupakot jó erősen, majd tedd a

frigóba. Az oldat sűrűsége miatt több hőt fog tudni elvonni a

tápoldatodból, viszont azt is tudnod kell, hogy tovább tart

lehűlnie is, mint egy palack sima víznek.

A következő lehetőség a párolgás növelése. A folyadékok párolgásakor hő távozik, ezt a párolgást elő lehet

segíteni a folyadékfelszínre irányított ventilátorokkal. 3-4db 12cm méretű PC venti nagyjából 3L folyadékot

párologtat és 100L tápoldat nagyjából 3L mennyiséget veszít. Ez az érték az akvaristáktól van. Ők kb 4-5C

folyadékhőt tudnak csökkenteni vele 30C környezeti hőmérséklet esetén.

Az egyszerű és olcsó hűtési lehetőségek listája ezzel véget ért, innentől jönnek a melós-zsebbenyúlós hűtési

rendszerek. Lehet kapni folyadékhűtőt a growshopban. Nézd meg az árát és olvass tovább. Kint egyszerűen

leássák a talajba a tápoldat tároló tartályt, innen a hidegebb tápoldatot pumpálják vissza a növényhez. Nyilván ez

nem megoldás ha a hetedik emeleten laksz. Megoldás lehet viszont egy viszonylag kis méretű hűtőszekrény,

borhűtő vagy autós hűtőtáska. A hűtőt talán nem kell bemutatni. Ha az oldalán átvezeted a tápoldat

gerincvezetékét és ott egy viszonylag hosszú spirált alkotsz akkor képes lehet a tápoldatodat hidegen tartani. A

csőhossz változó, de kevés spirált láttam még 10m alatt. Ezen az sem segít, hogy a tápoldatot illik inert csőben

vezetni. PVC, szilikon, esetleg rozsdamentes acél. Egyik sem a legjobb hővezető tulajdonságú anyag, nehezen

adja le a hőt benne a tápoldat. A réz jó lenne, csak azt meg oldja a tápoldat, ne kísérletezz vele. Az alumínium

megint csak rossz megoldás. Tök vidámak lehetnénk ha a hűtő nem fogyasztana annyit mint egy komolyabb

lámpa. Nagy mennyiségű tápoldat esetén viszont nincs sok más lehetőség a folyadék hűtésére mint rengeteg

energiát és pénzt belefeccölni.

Kisebb rendszereknél könnyebb a helyzet. Kis mennyiségű tápoldatot viszonylag kezelhető szinten képes tartani

egy autós hűtőtáska. Ezekben Peltier elemek vonják el a hőmérsékletet. Ha valaki kíváncsi az elvi működésükre

akkor utána olvas. Itt legyen elég annyi, hogy apró, lapszerű elektronikai elem ami 12V egyenfeszültséggel

üzemel és 70C hőmérséklet különbséget igyekszik tartani a két felülete közt. Az egyik oldala mindig melegebb

mint a környezeté, a másik mindig hidegebb mint a környezeté. Nyilván a hideg oldalról elvont hőt “átpumpálja”

a meleg oldalra. Minél alacsonyabban vagyunk képesek

tartani a meleg oldalát annyival alacsonyabb lesz a hideg

oldala is. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a meleg

oldalt minden esetben el kell látni egy combos

hűtőbordával amit ventilátorral vagy folyadékkal hűtünk.

Egyet azonban fontos szem előtt tartani. Ez a Peltier

elemes hűtés sokkal inkább a mikro kategóriába való mint

komolyan vehető méretű DWC rendszerekhez. Ha nagy

mennyiségű tápot akarsz hidegen tartani akkor kell egy

hűtőszekrény.

Ha ezt a meleg oldalt sikerül környezeti hőmérsékleten tartani akkor a hideg oldal felülete antarktiszi

lesz. Ez a fagyos felület nagyjából 4x4cm. Az autós hűtőtáskák ilyen Peltier elemeket használnak arra,

hogy a hűtőtáska 1520L térfogatát hidegen tartsák. Ha ebben tárolod a tápoldatod különösebb

meglepetés nem érhet. Akkor mi a gáz vele? Nem túl hatékony. Egy 80Wos hűtőtáska nagyjából a

hűtőtáska saját térfogatát képes fix hőmérsékleten tartani folyamatos keringetés esetén. Magyarul egy

fokot nem fog hűteni ahhoz képest ami eredetileg volt de a folyadékhőmérséklet nem is emelkedik. Akkor

ez miért jó? Attól, hogy jégakkuval és jéggel még mindig tudod hűteni a folyadékot ha igény van rá, a

Peltier meg segít megőrizni a kapott hőmérsékleti értéket. Sokat segít rajta az is, ha a keringető

szivattyú nem merülő rendszerű, ők is szeretnek sokat fűteni. Amúgy ha valaki otthon van pc

moddingban és van köze a vízhűtéses proci túlhúzáshoz akkor biztos lesz jobb elképzelése arról, hogyan

lehet a Peltier hideg felületét hatékonyabban használni a tápoldat hűtésére hőcserélő elemekkel. Szintén

lehet moddolni magát a táskát is nagyobb hűtőbordával és több elemmel. Fontos tudni azt, hogy ez a kis

lapka önmagában megeszik 60Wot legalább és nem mindig elég egy elem a hűtéshez. Az ellátása

viszonylag egyszerű, egy számítógéptáp 12V oldala remekül ellát több elemet is. Ilyenkor figyelembe kell

venni a táp 12V ágának teljesítményértékét.

Amúgy sokat segít az is, ha a tápoldattartály nincs a

szekrényben és viszonylag jól hőszigetelt a tartály és a

gyökérkörnyezet is. Ebben sokat segíthetnek a polifoam

hőszigetelő lemezek és a polisztirol vagy kőzetgyapot

táblák. Az meg a legtöbbet, ha nem feltétlen a 18C a

megcélzott hőmérséklet, a növény nem reagál

törvényszerűen feketepestissel arra, ha a tápoldat

hőmérséklete meghaladja az ideálist. Elég csak arra

gondolni, hogy kültérben is létezik tankkultúrás hidró, ott

a táp hőmérséklete minimuma szokott annyi lenni mint

beltérben a maximum, mégis jól érzik magukat a

növények. (Azért árnyékolni vagy a tartályt leásni ott is

szokták)

Ha nem akarod egy kisebb szekrény teljes

energiafogyasztását csak a hűtésre fordítani nyáron akkor a legegyszerűbb módszer az, ha cserépben

termesztesz, a visszaforgatott tápoldatos technikákat meghagyod akkorra, mikor kevesebb probléma van a

hővel.

Tápokról

Ha a hidrokultúrában alkalmazható tápokról hallunk akkor valamilyen különleges, kémiailag ellenőrzött, rettentő

tudományos tápra gondolunk. Lófaszt.

A helyzet az, hogy a talaj nélküli termesztésben alkalmazott műtrágyákkal szemben támasztott követelmények

összefoglalhatók két sorban.

Teljes egészében és azonnal oldhatónak kell lenniük

Teljes mértékben a növény által felvehetőnek kell lenniük a növényre káros vagy mellékes hatás nélkül.

Ez mit takar? Menjünk rajta végig. A teljes oldhatóság kimerül annyiban, hogy a műtrágya oldatában maradék

vagy üledék nem lehet. Ennek az oka a csepegtető testek eltömődésének megakadályozása. Ezt minden vízben

oldható műtrágya tudja, nem lesz ezzel gondunk. Az azonnali oldhatóság sem komoly kritérium, a legtöbb

műtrágya a rá jellemző oldhatósági érték alatt azonnal vagy gyorsan oldódik. Mind a “teljes egészében”, mind az

“azonnal” kritériumoknak a foszfor műtrágyák egy része, a szuperfoszfátok és a nitrogén műtrágyák kis része

nem tud megfelelni, ilyen a pétisó.

A műtrágyák elenyésző része az, aminek a kísérőelemei akár mennyiségben, akár hatásban káros hatással

lehetnek a növényre. Azonban ilyen elem lehet a klór, ami a kálisóban lévő mennyisége nem tesz jót a növénynek

hidróban, talajon viszont nincs káros hatása. Hasonlóan problémás lehet az ammónium-nitrát, aminek a fel

ammónium, ennek hidróban minimális szerep jut, alkalmazása nem kívánatos.Ha össze akarnám foglalni a

hidrokultúrában használható tápokat akkor egyszerűbb dolgom lenne azzal ha azt szedném össze ami nem jó.

A nitrogéntartalom álljon legalább 90%-ban nitrátból, ammóniumot vagy karbamidot lehetőleg ne

tartalmazzon.

Foszfortartalma 100% vízben oldható legyen, szuperfoszfát tartalom nem kell

Káliumtartalmát ne kísérje magas Cl tartalom.

Kalcium tartalma teljes egészében kalcium-nitrátból származzon

Mikroelemei teljes sort képezzenek

A kalciumtartalommal kapcsolatos követelmény együtt jár azzal is, hogy a tömény tápoldat vagy törzsoldat

szükségképpen két komponensű, a kalcium oldott formában és töményen nem létezhet egy oldatban

foszfátokkal és szulfátokkal. A másik, ami a kalcium-nitrátból származó tulajdonság az az, hogy a táp “A”

komponense meglepően alacsony nitrogéntartalommal bír, a nitró nagyobb részét a kalcium-nitrát adja. Az ipari

zsákolt hidro-komplexek mindegyike röhejesen alacsony nitrogéntartalommal bír. 6-14-30, 7,5-12-36, 6-12-36,

szinte árulkodik a felhasználás céljáról. Ha bemész a growshopba hidro tápért vagy a neten kutatsz ilyesmi után

akkor vagy a két komponenses kiszerelés vagy az alacsony nitrogéntartalom lesz az első árulkodó jel. Ha a

nitrogéntartalom is 100% nitrátként van megadva akkor biztos lehetsz benne, hogy jó táp van a kezedben.

Nekem mostanában az AGROCS által csomagolt és kalandra hívó nevű “Zdravá paradajka a

paprika” terméke a kedvenc. Ez 300g Kristalon piros NPK 7,51236 komplexet és 200g

kalciumnitrátot tartalmaz. Ezek a mennyiségek nálam 11L vízben vannak oldva és 1010ml

mennyiségeket szoktam adni 5L vízhez. Itthon január 1. óta nem hozhatják forgalomba

szlovákiai barátaink, gondolom a többi Kristalon terméküket az Oázis kertészetek is csak a

legnagyobb titokban árusíthatják. Szlovákiában ellenben a Tescoban is lehet kapni 5euro áron.

Ez szerintem baráti ár olyan termékért ami growshopban minimum 6kFt lenne és még meg

kellene venned hozzá további 8 kiegészítőt ahhoz, hogy egy használható tápot kapjál, de talán

erről már írtam itt.

[Total: 3 Average: 4.3/5]

Posted in Kender cikkek, Uncategorized.

A kérdéssor

27

— 2016-03-25

Nem vagyok az a kimondott távgyógyító de szerintem ha képeket nem tudsz mutatni -vagy akár tudsz- akkor is

hasznos lehet ilyen jellegű segítségkérésnél az alábbi kérdéssort kitölteni. Viszonylag sok alapvető

hibalehetőség kizárható és a termesztői hozzáállásról is egészen jó képet lehet kapni. Ha van olyan kérdés amire

nincs egzakt válaszod arra is érdemes legalább utalás szintű választ adni. (pl: páratartalmat nem ismered, de azt

tudod, hogy egy fűtött szobában termesztesz).

Talán nem hülyeség inkább fórumokat meglátogatni ilyen jellegű kérdésekkel. Több fejben több a korpa, meg

talán a válaszadási hajlandóság és bátorság is nagyobb. Hátránya is ez lehet, még a határozott kijelentéseket is

érdemes fenntartással kezelni ha nem ismered a válaszadót.

Magyar nyelvű fórumot itt találsz: https://zoldkertesz.com/ https://www.icmag.com/ic/forumdisplay.php?

f=65719

Talajos termesztés:

Mióta tart, kikor kezdődött a probléma?

Milyen fajta?

Miről mész? Mag vagy klón?

Milyen idős a növény?

Milyen magas a növény?

Melyik fázisban van a növény? Palánta, vegetáció vagy virágzás?

Milyen tréninget használsz? (SoG, SCroG stb)

Mekkora cserepet használsz?

Milyen közeget használsz? Pontos nevét tudod vagy az összetételt? Esetleg a ráírt pH-t?(perlit%, vermikulit%…

stb?)

Milyen tápot használsz? Mennyit adsz belőle? Mennyi vízhez kevered? Milyen gyakran?

Ismered a tápoldatod EC-jét?

Mennyi a kifolyó víz/táp pH-ja?

Mivel mérsz pH-t? Szalag, oldat vagy műszer?

Milyen gyakran locsolsz?

Mikor volt legutóbb tápozva és milyen gyakran tápozol?

Milyen és mekkora fényt használsz?

Mekkora a távolság a lombozat tetejétől?

Ismered a páratartalmat??

Lombozatszinten mekkora a hőmérséklet?

Mekkora a napi és éjszakai min-max hőmérséklet a boxban?

Mekkora légcsere ventit használsz és mekkora a boxod? (m3/h és m3 adat kell)

A belső légcsereventik direktbe fújják a növényeket?

A közeged állandóan nedves?

Milyen vizet használsz? (RO, csap, palackos, kút, ioncserélt, desztillált vagy ásvány?)

A növényről volt metszve, levelezve vagy klónok véve?

Bármilyen növényvédő szert kapott már a növény? Mit?

Kártevővel fertőzött a növény?

Írd le a tüneteket. Térj ki arra, hogy a növény mely területén (alul, felül, középen) látható a tünet. Tünetegyüttes

esetén a tünetek megjelenésének sorrendjét is írd le.

A legtöbb tapasztalattal rendelkező termesztő tudja, hogy a növény

természetes életciklusában leghamarabb a 4.-5. heti vegetáció után

jön el az az állapot, amikor a szárak ízei di슛erenciáltan nőnek és az

első elővirágok megjelennek, ilyenkor kerül a növény ivarérett

állapotba. A vegetációban eltöltött időt a termesztő rendszerint

tréningel vagy egyszerűen csak a növény csodálásával tölti. Azonban

mégsem meddő várkozás ez az idő. A növény méretének

növekedésével egyúttal a várható virágmennyiség is nő. Beltéri

termesztésnél ez többé-kevésbé leutánozza a természetes kültéri

növekedést.

Azonban ha magvetéstől egyből 12/12 fény alatt tartod a növényt

akkor kényszeríted arra, hogy a lehető leghamarabb ivaréretté váljon,

gyakorlatilag lerövidíted a termesztési ciklust.

Sativa

Nem olyan ördögtől való dolog ez mint

amilyennek tűnik. Az egyenlítő

közelében honos sativa fajták

életükben csak 11-13 óra közti fényt kapnak, ők természetes módon kapnak

hasonló nappalt. Jellemzőjük az, hogy a virágok első megjelenése és a virágzásuk

hosszabb, mint a legtöbb északi indikáé. Kevesebb és keskenyebb levélzettel

rendelkeznek és képesek a virágzás teljes időszaka alatt növekedni. A gond ott

van, hogy ez eltarthat 15-20 hétig is. Az indiánok eredeti élőhelyükön jobban ki

vannak téve az évszakok változásával együtt járó változó nappalhosszoknak.

Nagyobb és több levélzettel rendelkeznek, a virágzási idejük is rövidebb, valahol

8-9 hét körüli beltérben.

Vetéstől rögtön 12 órás fény alatt tartva a növényeket jelentősen kisebb és kezelhetőbb méretű növényeket

kapunk, melyeknek a virágmennyisége arányait tekintve gyakran meghaladja a vegetációban tartott társaikét.

Előnyei:

A legrövidebb termesztési idő. A magcég által

megadott virágzási időhöz adj hozzá 3 hetet, ez időn

belül fogsz végezni. Három havonta lejön egy kör.

Mikroban vagy önellátásra ideális.

Keresztezés, szelektálás és stabilizálás esetén kiváló

módszer.

Nem kell átültetni, magtól ollóig egy cserépben éli le

az életét.

Sativa domináns fajtákat ebben érdemes

termeszteni.

Több fajta egy helyen

Bővebben…

→


Posted in Kender cikkek, Uncategorized. Tagged Kender cikkek.

Kender fajták

2

— 2016-01-25

A leírások főleg little guru-nak és Kert-észnek köszönhetők.

Afghan Mango

/Herbaria Seeds/

Származása: Egy indica indoor verzió az Afghan vonalból

Jellege:

100% indica

Nagy, kerek, csíkos barna magja van

Inkább indoorba ajánlják, de Mo-on outban is megfelelhet

Könnyű klónozni

Alacsony, tömött levelű növény, outban szüretre a magassága max. 150-200 cm

Virágzási ideje indoorban: 70-75 nap

Outban aratása: október közepén

Jól megtermett, tömött ganjákat ad

Hozama jó

Jó a levél/virág rátája

Erős füstje van

Mango aromájú

Erős, narkózis jellegű a high-ja; max. THC tartalom: 12-14%

Sok gyantát ad

AK-47

/”the Killer”/

/Serious Seeds, ill. T-Boat, valamint F2 a Capricorn SC-tól/ 1994 és 2003 HTCC ezüst + 15 Harvest Festival és

Kender Cup győztes

Származása:

True bred növény. Származása: Mazar-i Sharif /szent föld; Mohamed próféta gyermeke; Ali ott van eltemetve/

környékén évszázadok óta termesztették és szelektálták afgán parasztok az afgáni, nepáli ős-fajták és a Hindu

Kush környéki szabadon termő növények összekeresztezése útján. Az afganisztáni orosz megszállás közben

megpróbálták a parasztok marihónalja ültetvényeit és a magokat megsemmisíteni. Kis híja, hogy ez a növényfajta

végleg eltűnt a Földről. Neville Schoenebottom, a megszállott hollandus breeder és kutató személyesen utazott

el a háborút viselő Afganisztánba és meg tudta venni az ottani parasztoktól az utolsó másfél kilogramm magot,

így maradhatott meg ez a legendás fajta nekünk és a civilizált világnak.

(Ez nem így van, először is Neville Ausztrál , az Afgánok magjaiból is biztos sok jó fajta lett pl Afghani no1, meg

Hindu Kush, Mazar meg hasonlók, a Serious AK47 : Colombian x Mexican x Thai x Afghani , és persze F1 hibrid

nem pedig true breed. ezzel a pedigrével nehezen fejleszthették volna az Afgán parasztok, bár van benne afgáni

is, 25% elvileg. Bár a névről először nekem is az Afghan Kush ugrott be, de ezt a straint inkább az Automat-

Kalashnikov 1947-es modelljéről nevezték xD

Jellege:

Stabil. Átlagban 50% indica, 50% sativa

Jellemzően két fenotípusa van: az egyik sativa domináns /60- 40%/, míg a másik indica domináns /60- 40%/

Alakja bokros, több virágcsúccsal

Alacsony, tömött megjelenésű

Szélesújjú nagy levelekkel(3-5)

Többnyire sötét vagy méregzöld

rövid tenyészidejű

CBD nagyobb arányban található benne, mint THC

ezért “testi”, kanapéba szögező hatása kerül

előtérbe

Illatuk határozottabb, erősebb mint a Sativáé,

hasonlíthat a macska vagy borz vizelet szagára

némelyik fajtáé viszont egzotikus, édeskés

Bővebben…

→



Fénycsövek, CFL

1

— 2016-01-15

A fénycső mindenki által ismert fényforrás amiről az is

köztudott, hogy beltéri termesztésben elsősorban

előnevelésben, vegetációban vagy klónok és anyák

nevelésére és életben tartására használnak. Fiatalabb

testvére a CFL, amit kisebb szekrényekben vagy

termesztőhelyeken előszeretettel használnak virágzásra

is. Fényerejük miatt minél közelebb szokták a növény

lombozatához képest elhelyezni őket. Viszonylag

változatos méretben kaphatók az egészen aprótól 1,5m

hosszig. Fogyasztásuk és névleges teljeítményük is ennek

megfelelő, 4w-tól 80W-ig kaphatók. A méret és a fogyasztás nincs összefüggésben a fényhasznosulással, a

kisebb néha hatékonyabb. Vegetációban a magasabb, virágzáskor az alacsonyabb színhőmérséklet a kedvezőbb

azonban abból adódóan, hogy szinte sosem egyetlen fénycső van a növény felett érdemes lehet keverni a

különböző színhőmérsékletü csöveket.

Bővebben…

→

[Total: 4 Average: 3/5]


Porzós

— 2015-12-21

Tartalomjegyzék

1 Porzós

1.1 Botanika

Bővebben…

→



Tápanyagellátás beltérben IV

22

— 2015-11-21

Ha eddig eljutottál akkor az eddigi cikkek(1,2,3) alapján

talán most egy könnyű, levegős, laza talajba ültetett

magoncal rendelkezel amit majdnem gondolkodás

nélkül locsolhatsz a túllocsolás veszélye nélkül és most

az érdekel, hogy mikor és hogyan adj tápot a

magoncodnak.

Tisztában vagy azzal, a talajod kémhatása valahol a

semleges és az enyhén savanyú közt van, valamint

legalább elképzelésed van arról, hogy milyen

mennyiségű tápanyaggal rendelkezik alapállapotban a

talaj. Ez a tápanyag természetes állapotban vagy

mesterségesen van-e hozzáadva a talajhoz, magyarul

előműtrágyázott közeget(Kekkila, growshopos

tőzegalapú közegek)vagy valahonnan bányászott kerti

földet esetleg a közeghez hozzáadott természetes

trágyát(érett marhatrágya) használsz alap

tápanyagtartalomnak.

A feltüntetett tápanyagmennyiségek nem biztosan elegek, de

ez már előműtrágyázott közegnek minősül. Otthon a Florimo

sem tud sokkal többet.

Másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartalmaz

hasznos és felvehető tápanyagot a közeged(hidró, kőgyapot, perlit, kókusz), te kívánsz megadni a növénynek és

a közegnek mindent a későbbiekben.

Bővebben…

→



Tápanyagellátás beltérben III.

1

— 2015-10-25

Műtrágyák fogalma

A gyökérközeg tápanyagtartalmának lemerülése vagy hiánya esetén pótolni kell a hiányzó elemeket. Ezt régen

kint szerves istálótrágyával tették, mi beltérben inkább a szervetlen vagy ásványi anyagokkal pótoljuk. Beltéri

termesztésnél nem minden esetben a közegben már meglévő tápanyag visszapótlása a cél hanem az, hogy a

gyökérközeg tápanyagtartalma egyenletesen magas szinten legyen, a növény tápanyagellátása luxus szintű

legyen.

Ez a luxusszint nem jelent egyet azzal, hogy a növény minél több tápanyagot kapjon. A cél inkább az, hogy a

legnagyobb produkcióhoz szükséges legkisebb mennyiségű tápanyagot juttassuk ki. Ezt legegyszerűbben úgy

lehet elérni, hogy a talajt eteted, nem a növényt. A rendszeres tápozás alacsony dózissal és az átfolyó drén

ebben sokat segít feltéve, hogy megfelelő ültetőközeget választottunk. A maximum közeli értékkel egyenes az

út a túltáp felé, a szükséges minimum alatt pedig hat hetesen is csak a második levélpárban gyönyörködhetsz.

Bővebben…

→



Tápanyagellátás beltérben II.

2

— 2015-10-09

Tápanyagellátás beltérben II.

Vízminőség, vízkémia

Mezőgazdaságban általánosan elfogadott axioma az, hogy az a jó öntözővíz amit a ló megiszik. Kertészetekben,

talaj nélküli termesztésben és beltéri növénytermesztésben ennél kicsivel szorosabb peremfeltételekben kell

gondolkodni. Érdemes tudni a locsolásra szánt víz vezetőképességét, kémhatását és azt, hogy a víz amit

használunk milyen, a növény által hasznosnak vagy károsnak minősülő anyagokat tartalmaz.

A szerves anyagok feleslegesen vannak a vízben, a növény nem tud velük mit kezdeni. A növény szervetlen

anyagokat, sókat vesz fel a vízből oldott, ionos formában. Az ionok a sók vízben oldott formái. Az ionok töltésük

szerint lehetnek

kationok(+) Na+, K+, Ca2+, Mg2+, K+…

anionok(-) Cl-, SO4– (szulfát-ion), NO3- (nitrát-ion), HCO3- (hidrogénkarbonát-ion)

Bővebben…

→



Kender és törzsei

1

— 2015-09-24

(KENDERKALAP CIKKE)

A kendert a történelem során számtalan célra használták, mint legősibb ipari növényt. A kannabiszról szóló első

írásos emlékek alapján, Kr. e. 2737-ben kezdték gyógyászai célokra használni, jóval a kenderszál első hasznosítása

után. A gyógyszerészetbe a titokzatos Shen-Nung kínai botanikus császár vezette be, aki sok más gyógyszert is

felfedezett az orvosláshoz. A magyar kenderipar 1950-es és az 1960-as években élte a fénykorát. Szárának

rostjából jó minőségű vászon, papír és kötél készíthető. A kendervászon alapanyagul szolgált a hajóvitorlák

elkészítéséhez és ebből készítették az első Levi’s farmereket is. A kendermag rendkívül tápláló, mivel optimális

arányban tartalmaz fehérjét (30%) és esszenciális zsírsavakat. Elsősorban telítetlen omega 3 és omega 6

zsírsavakban gazdag, jó madáreledel, a magok sajtolásával nyert olajból továbbá gyorsan száradó festékek,

lakkok is készíthetők.

makro(N, P, K),

mezo(Ca, Mg, S) és

mikroelemként(Fe, Mn, Zn, Mo, B, Cu, Na,

Cl, V, Co, Ni, Si).

Ezeket a tápanyagokat a növény gyökerei

vízben oldott formában veszik fel ionos

alakban. A tápanyagok eredete nem

fontos. Sosem kérdez rá a növény arra,

hogy a felvett nitrátot a víz

istálótrágyából, nitrogénciklus útján,

bakterek és gombák segítségével juttattae

el neki vagy kalciumnitrát mütrágyából,

azonnal oldott formában.

Bővebben…

→



Tüdő így termeszt

2

— 2015-09-11

Szekrény

Még a lakással együtt kaptam egy ruhásszekrényt aminek az belső alapterülete 85x55cm. Felül van egy

kalaptartó amit csak barmolással lehetne kiszedni, így a hasznos magassága valahol 150cm körül van.

Légcsere, szellőzés.

Ezt a teret kell hűteni és légcserélni. Én a hátsó-alsó részen vágtam lyukakat a beáramló levegőnek és az oldalára

vágtam kimeneti nyílást ahol a kívül és belül elhelyezett ventik gyakorlatilag a teljes téren át cserélik a levegőt.

10cm-re elhúztam a faltól, oldalt amúgy is volt hely a venti miatt. (kép nyílások, ventielhelyezés.) A kisventi

éjszaka, a nagyventi nappal megy. A nagyventi a lámpa időkapcsolójára van kötve, a kicsi meg kapott egy külön

időzítőt.Ennek a haszna az, hogy lehet aludni a szobában mikor nem megy a lámpa.

A szénszűrő 125mm nyílású, a nagyventi meg 100mm, így mindenféle rögzítés nélkül egyszerűen rá van rakva a

nagyventire a szénszűrő. Ez a legolcsóbb PrimaKlima szűrő, talán ez az egy dolog az amit growshopban vettem.

Bővebben…

→

Average: 3.9/5]

[Total: 12


EC

1

— 2015-07-25

Ec

Tartalomjegyzék

1 EC

2 A víz keménysége

3 A tápozás és a víz keménységének kapcsolata

4 Tápok hígítása a gyakorlatban

5 Földkeverékek

6 Hidró

7 Mérések

7.1 EC

7.2 TDS (ppm)

8 EC mérő vásárláshoz tanácsok

9 Vizek

9.1 Esővíz

9.2 Csapvíz

9.3 Kútvizek

9.4 Ásványvizek

9.5 Vizlagyitasi, viztisztitasi eljarasok

10 Forrasok

EC

A kender víz és tápanyagfelvételének nagy része a gyökerein keresztül történik “ozmózis” segítségével.

A vízben oldva több elem is megtalálható, némelyik hasznos, a fejlődéshez feltétlen szükséges tápelem,

némelyik pedig haszontalan vagy éppen káros is lehet. Ahhoz hogy az ozmózis végbemehessen, a vízben

kevesebb oldott szilárd anyagnak kell lennie, mint a növény sejtjeiben lévő folyadékban. Más szóval a növény

sejtjeiben lévő folyadéknak koncentráltabbnak kell lennie, -több oldott anyagot kell tartalmaznia-, mint a víznek,

amit a gyökerek elérhetnek.

A víz koncentrációja főleg a hozzá kevert tápoldat miatt növekedhet meg, ha túl

sűrűre sikerül, az ozmózis már nem megy végbe, a gyökerek nem lesznek képesek

nedvességhez vagy tápanyagokhoz jutni az ilyen tápoldattal öntözött földből vagy

közegből. Ugyanez történik ha a termesztő nem számol a víz eredeti oldott szilárd

anyag tartalmával, például ha a víz nagyon kemény, még tápoldat hozzáadása

nélkül is elérheti azt a koncentrációt, amit egy növény már nem képes hasznosítani.

Minél több oldott anyagot tartalmaz a víz, annál jobban vezeti az áramot, ezt lehet

mérni egy EC mérő két elektródája között.

Bővebben…

→



Ledek

11

— 2015-07-19

Ledek

Tartalomjegyzék

• 1 LED

• 2 Felfedezése

• 3 LEDek használata a növénytermesztésben

• 4 Ledek csoportosítása, teljesítmény ledek

• 5 LEDek meghajtása

• 6 Táp/Egyenáram ellátás

• 7 Körök méretezése

• 8 Hűtés

LED

A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. A dióda által

kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED jellemzően egyszínű keskeny

spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet, de éppúgy létezik hideg,

meleg és természetes fehér fényű LED-ek is.

A led egy dióda ami fényt bocsát ki

A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok elektronjait

gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd ezek miközben visszatérnek eredeti

helyükre, fotonokat bocsátanak ki.

A LED előnye, hogy a kimeneti fény előállításához

alacsony áramot és feszültséget igényel, így alacsony az

üzemeltetési költsége. Nagy a kapcsolási sebessége, kis

helyen elfér, ütésálló és hosszú az élettartama. A hirtelen

kiégés helyett lassan használódik el. A kis villamos

teljesítményből fakadóan hőtermelése kicsi, így a

fényforrás, és a megvilágított felület távolsága

minimalizálható, jelentősen csökkentve a

fényveszteséget.

Hátránya a drágasága, de a gyártási technológiák

fejlődésével és azok elterjedésével várhatóan jelentősen

mérséklődnek majd az árak.

Bővebben…

→



Kártevők

— 2015-07-12

Kártevők (kender)

Tartalomjegyzék

1 Előszó

2 Megelőzés

2.1 Bent

2.2 Kint

3 Kontroll

3.1 Permetezés

4 Rovarok

4.1 Atkák, takácsatka

4.2 Tripsz

4.3 Levéltetvek

4.4 Gomba szúnyogok, gombalégy

4.5 Védekezés

4.6 Támadás

4.7 Aknázó moly/légy

4.7.1 Kis kendermoly

4.8 Pajzstetvek

4.9 Kabóca

4.10 Molytetvek

4.11 Kender bolha

4.12 Mozaik vírus

4.13 Csigák

4.14 Hernyók

4.15 Bábok

5 Gombás eredetű betegségek

5.1 Szürke penész (Botrytis cinera)

5.2 Fehérpenészes vagy szárfoltos

tőszáradás

5.3 Palánta dőlés

5.4 Szürke gyökér és szár korhadás

6 Házi módszerek

6.1 Házilag készített rovarűző szerek

6.1.1 Receptek

6.2 Vízaktivátor

6.3 Védekezés fém (kolloid) oldatokkal

6.3.1 Kártevő fertőzés

6.3.2 Kézi eltávolítás

6.4 Akadályok és csapdák

6.4.1 Sörcsapda

6.4.2 Talajtakarók

7 Biológiai kontroll

7.1 Hagyma

7.2 Baradicskóró

7.3 Menta

7.4 Körömvirág és büdöske

7.5 Rovarevő ragadozók

7.5.1 Katicabogár

7.5.2 Zöld vagy barna szitakötő

7.5.3 Madarak

8 Gerinces kártevők

8.1 Őz

8.2 Nyúl

8.3 Egyéb

Előszó

A cikkben csak megelőzésről, a kártevők azonosításról és távol tartásukról lesz szó, a tömeges, de főleg a

vegyszeres irtásukról nem. Bent a megelőzésen kell hogy legyen a hangsúly, ha egyszer elszaporodik valami

úgyis nehéz lesz tőle megszabadulni.

A természetes környezetükben a növényeket viszonylagos védettséget élveznek a kártevők tömeges

elszaporodása ellen. Ez köszönhető az időjárás viszontagságainak úgy mint a szélnek, ami megnehezíti az apró

rovarok egy helyben maradását, hogy ott elszaporodva nagyobb mennyiségű táplálék fogyasztása közben

egyetlen növényben nagyobb kárt tehessenek. Az eső lemossa a szennyeződéseket és a kisebb nagyobb

rovarokat, a nap pedig felperzseli vagy távozásra kényszerítheti őket. Ugyanis kint van hova. A körülmények

hirtelen megváltozhatnak, egyik szélsőségből a másikba, hosszú ideig tartó szárazság miatt a peték egy része

elpusztulhat, hirtelen esők vagy hőmérséklet változások is visszavetik a rovarok szaporodását. A kártevőknek is

vannak kártevői, a madarak, gombák, betegségek is a növények javára döntik a mérleget.

Bővebben…

→



Tápelemellátási zavarok képekben

— 2015-06-28

http://ww2.marijuanagrowing.com/wp-content/uploads/2015/03/CannabisPoster4000.jpg

Bővebben…

→



Kender termesztés szekrényben

3

— 2015-06-28

Kender termesztés szekrényben

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

1 Hely kiválasztás

2 Szekrények

2.1 Méretek

2.2 Kialakítás

2.3 1.) Szigetelés

2.4 2.) Szellőzés

2.5 3.) Világítás

2.5.1 HPS vagy MH

2.5.2 Fénycsövek

2.6 4.) Befejezés

2.7 .) Kétkamrás

3 Homemade

4 Szélsőségesen minimalizált, alacsony költségvetésű box

Hely kiválasztás

Egy átlagos ruhás szekrény, vagy hasonló méretű doboz, esetleg helység -vagy újabban sátor- remekül megfelel

arra hogy néhány növény a fogyasztó nagy örömére biztonságosan növekedhessen benne és egész éven át

ellássa gazdáját jó minőségű fűvel anélkül, hogy valódi bűncselekményt követne el hiszen ezzel nem árt senkinek

és az alvilág drogkereskedőinek markát is megkíméli a haszontól, amit amúgy róla fejtenének le.

A szekrényben mindenképp kell

-fényforrás, (HPS, MH, fénycsövek) – hűteni kell,

fénye kiszűrődhet, áramot fogyaszt

-szellőzés, (ventilátor) – hangos, a fény és a szag is

kiáramlik a levegővel

-termesztői közeg

9.1 Élettartam

10 Fénycső

10.1 Élettartam

11 Kompakt fénycsövek

12 Higanygőz

13 Használhatatlan lámpák

13.1 Halogén

13.2 A sima izzószálas lámpa

13.3 Infra

Minden növénynek szüksége van fényre a növekedéshez, amit a fotoszintézis során használ fel.

Szén-dioxidból, vízből, és fényből -> szénhidrátot, oxigént és vizet állít elő, aminek egy részét beépíti testébe,

ezáltal növekszik.

A fény tulajdonképpen elektromágneses sugárzás, és az energia megnyilvánulás egyik formája, melynek az

emberi szem által látható (hullámhossz)tartománya az infravörös és az ultraibolya közé esik. A két alapvető

mennyiség, amely fontos a fotoszintézis során :

intenzitás (vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel)

frekvencia (vagy hullámhossz, amelyet az ember színként érzékel)

A fotoszintézisben részt vevő szerveknek nem mindegy, hogy milyen a fény színe és erőssége, bizonyos színekre

másképp reagálnak, és a fény intenzitása is szerepet játszik abban, hogy milyen hatékonysággal megy végbe a

folyamat. A növények a fény rezgéseinek egy-egy tartományát hatékonyabban használják fel, mint más

hullámhosszú rezgéseket. A különböző hullámhosszú rezgések adják a fény színét, ami ha nagyjából teljes

spektrumot lefedi (az emberi szem által látható hullámhosszakat mind tartalmazza) akkor fehérnek látjuk. Ha

főleg a 700nm-es rezgések érvényesülnek akkor a fény pirosasnak tűnik az emberi szem számára.

Bővebben…

→



Kender és penész

1

— 2015-06-26

magasságuk, a lombozat formája, a

virágzó csúcsok száma, és a növények

hely és fény kihasználása is javítható.

A módszerek nagy része arra épül, hogy

mindig a legmagasabban lévő hajtások

nőnek a legjobban. Ezekben gyűlnek

össze azok a növekedést serkentő

hormonok (főleg auxinok), amik

egyúttal akadályozzák a lentebb lévő

hajtások fejlődését is, ezért nő mindig a

legmagasabban lévő hajtás a legjobban.

Ha több hajtás is azonos magasságba

A kender természetes “karácsonyfa”

kerül, a növekedést serkentő hormon

szerű megjelenése

Elnevezések

egyenlő arányban megoszlik közöttük,

így mindegyik egyszerre, egy ütemben

fog fejlődni tehát nem egy, hanem több vezércsúcs lesz. Emiatt a növény is

alacsonyabb marad, hisz a növekedésre fordított energia nem egyetlen főág, hanem egyszerre több oldalág

fejlesztésére kell hogy forduljon.

Bővebben…

→



Klónozás

— 2015-06-22

Klónozás

“A klónok genetikailag teljesen megegyeznek”

Tartalomjegyzék

1 Gyökerezéshez szükséges körülmények

1.1 Közeg

1.2 Páratartalom

1.3 Fény

1.4 Hőmérséklet

2 A megfelelő ágvég kiválasztása

3 A klón lemetszése

3.1 Kiegészítő technikák

4 Klónok tárolása

4.1 Klónok szállítása

5 Klónok gondozása

6 Klónozás pusztán a szex miatt

7 Anyanövények

7.1 Bonsai anyák

8 Átültetés

A kendert szexuálisan és aszexuálisan is lehet szaporítani, ami annyit jelent hogy magról és zöld hajtásairól,

ágvégeiről is képes tovább szaporodni, a levágott ágvégek megfelelő körülmények között gyökeret eresztenek

és egy új, önálló növényként folytatják életüket. Angolul ezt “klónozásnak”, Magyarul dugványozásnak, vagy zöld

dugványozásnak hívják.

A klónozásból származó előnyök:

Nehéz lenne felsorolni az összes előnyt, ami leginkább abból következik, hogy a klónok genetikailag

meghatározott tulajdonságaikban teljesen megegyeznek az anya növénnyel és egymással is. Így például:

Nemük megegyezik, pl. egy termős növényről levágott klónok

mind garantáltan termősök lesznek.

Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk,

növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az

anyanövényével, és persze egymáshoz is hasonlóak lesznek.

Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag

ugyanolyan idősek mint anyjuk.

Egyik sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, amitől amaz

A klónok azonos körülmények között szinte egy lemaradhatna

növényként viselkednek

Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is

hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár,

jobb a helykihasználás

Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre

szüretelhető.

Bővebben…

→



Palánta szakasz

15

— 2015-06-22

Tartalomjegyzék

1 Palánta szakasz

1.1 Gyakori hibák

1.2 Több termős egyedet?

— 2015-06-22

Csíráztatás (kender)

Tartalomjegyzék

1 Csíráztatás

1.1 Életképesség

1.2 Víz

1.3 Hőmérséklet

1.4 Levegő

1.5 Tippek

1.6 Outdoor

2 Ültetés

2.1 Gyakori hibák

Ha valaki

szerencsésen

hozzájutott a nagy

gonddal

kiválasztott

kendermagjaihoz,

és felírta a fórum

A kendermag felépítése.

megfelelő

topikjába a

Kevés fény miatt a szár megnyúlik, a

csemete eldőlhet.

rendeléssel

kapcsolatos

tapasztalatait, hozzá kezdhet a termesztéshez, ami a magok kicsíráztatásával kezdődik.

Már itt el lehet követni az első hibát amit rengetegen meg is tesznek:

Még nincs is előkészítve a növények leendő helye hozzákezdenek a csíráztatáshoz. Aztán a megrendelt lámpa

nem érkezik meg, vagy a rosszul tervezett helységben 50 fok lesz úgyhogy beteszik egy 100 wattos égő alá hogy

jó lesz az addig, nemsokára úgyis kész lesz a jó hely. A magoncok kibújnak, de mivel nem elég a normális

növekedéshez a fény, elkezdenek nyúlni, napi akár 1-2 centit is. Ennek a kezdő termesztő persze megörül, hogy

milyen gyorsan nő, igaz hogy már szívószállal kell kitámasztani és még mindig csak sziklevelei vannak de már

majdnem 10 centi.

Ilyenkor lehetséges megoldásként kínálkozik a kitámasztás egy pálcikával és némi dróttal, vagy érdemes lehet

több földel betakarni, így a megnyúlt szárrészből egy idő után gyökeret ereszt, de ettől a rothadás esélye is

nagyobb lesz. Persze minél hamarabb megfelelő fényforrás után kell nézni.

Bővebben…

→



Gerilla ültetvény 5

— 2015-06-22

Gerilla ültetvény

Tartalomjegyzék

1 Hely kiválasztása

2 Mit?

2.1 Kinti fajták

2.2 Magok ültetése

2.3 Előnevelt palánták

2.4 Klónok

2.5 Előnevelés

3 Vizitek

3.1 Alibik

4 Felderítés

5 Előkészítés

6 Ültetés

7 Fenntartó vizitek

7.1 Trágyázás

7.2 Tréningek

8 Szüret

9 Kártevők

9.1 Csiga

9.2 Hernyók

9.3 Őz

9.4 Nyúl

9.5 Gombás betegségek

9.6 Egyéb

10 Tippek

Hely kiválasztása

A gerilla termesztés lényege, hogy minimális befektetés

és kockázat mellett kiváló minőségű fű teremjen. A jó

gerilla ültetvény nehezen megközelíthető, félreeső

helyen van, ahol a növények kis csoportokban, feltűnés

nélkül, minimális gondoskodás mellett fejlődnek.

A felelőtlenség = lebukással

Fő a biztonság

Az ültetvény helyének kiválasztásánál az első és

legfontosabb szempont a biztonság legyen. Ez a

legtöbb esetben annyit tesz, hogy a növények nehezen észrevehetőek, forgalmas utaktól távol, félreeső,

nehezen megközelíthető helyeken, kisebb csoportokban növekednek, anélkül hogy a termesztés ténye

észrevehető lenne.

Szerencsére ma már nemigen jár senki a természetbe, úgyhogy gyakorlatilag az ország egész területe alkalmas a

termesztésre, kivéve néhány kirívó helyet:

A lebukások fő okai egy valódi hírben[1]:

“Lakossági jelzésre újabb, ezúttal 25 tőből álló indiaikender ültetvényt számoltak fel a rendőrök Sopron

környékén.

A Balf és Fertőrákos közötti területen van szántója annak a Budapest környéki férfinek, aki félévente(!)

szokta megnézni, rendbe rakni Fertő menti ingatlanát. Csütörtökön a reggeli órákban érkezett földjére,

ám mielőtt megkezdte volna a kaszálást, gyanús lábnyomokat és egy kitaposott ösvényt vett észre. Ezen

haladt befelé a derékig és vállig érő gazban, amikor beljebb – egymástól egy méterre, libasorban ültetve

– kenderhez hasonló növényt fedezett fel. Értesítette a rendőrséget, s amire gyanakodott, beigazolódott:

indiaikenderültetvényt alakítottak ki ritkán látogatott földjén.

Úgy tűnik, erősödik a kábítószerezés elleni küzdelem a társadalom részéről. Míg a hét elején egy erdész,

csütörtökön egy szántótulajdonos bejelentésére sikerült indiaikenderültetvényt felszámolnunk Sopron

környékén…”

Bővebben…

→



Köszönjük WordPress! | Sablon: Sunspot Szerző: WordPress.com.

Kender cikkek _ exkalapalatt

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?