05.09.2020 Views

3. szám

Az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi (3.) száma. Témája az Árpád-ház.

Az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi (3.) száma. Témája az Árpád-ház.

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelmi klubjának lapja

2020. augusztus

ifj. Felszegi Imre (3. oszt.)

Augusztus 20.

Konfirmálás Szamosújváron/Riti József Attila

fogadásnak. A mai értelemben vett

konfirmációról alig a XVIII. – XIX.

századoktól beszélhetünk.

A konfirmációt, Európa-szerte

a XVIII. században, a pietizmus

(a XVII. és XVIII. század

keresztény vallási megújító mozgalma,

amely az evangélikus egyházban

bontakozott ki. Elindítója

Philipp Jacob Spener teológust) tette

általános gyakorlattá. Ennek az

irányzatnak a hatására a konfirmáció

Magyarországon is meghonosult.

Erdélyben alig a XIX. században

terjedt el. Az erdélyi református

egyházban a mai értelemben

vett konfirmációt a Nagyajtai zsinat

mondta ki, 1810-ben, az igazgatótanács

pedig 1811-ben rendelte el.

A konfirmáció két részből áll:

két éves felkészítés után a

konfirmándusok, a lelkipásztor kérdéseire

felmondják a kiskátét, illetve

a Heidelbergi Kátét.

az egyházi felhatalmazás kihirdetése

és az úri szent vacsora vétele.

A konfirmáció által megerősödik

a hívek híte és egyházi értelemben

teljes jogú tagjai lesznek a

református egyháznak. A konfirmáció

időpontja, pedig nagycsütörtök

vagy nagypéntek volt. Később

pedig egyéb időpontok is megjelentek.

Manapság a konfirmációt

virágvasárnap, pünkösd körül vagy

pünkösdkor, illetve, augusztusban

újkenyérkor tartják.

Az egyházi beavatás, még

ma is, komoly mérföldkőnek számít.

Konfirmációs ünnepségeket

szerveznek, ahol pénzt és ajándékot

kapnak az ünnepeltek.

Régebb, faluhelyen, a fiatalok

csak az után mehettek bálba,

hogy konfirmáltak.

Augusztus 20.-a Magyarország

nemzeti ünnepe, az

államalapítás és az államalapító

I. István király emlékére, amit a

Kárpád-medence legtöbb településén

megünnepelnek. A nap egyben

a magyar katolikus egyház

egyik – Magyarország fővédőszentjének

tiszteletére tartott – főünnepe.

A hivatalos ünneplés Budapesten

a Kossuth téren Magyarország

lobogójának felvonásával

kezdődik. Délután a Szent István

bazilika körüli Szent-jobb körmenet

következik, az ünnepnapot az

esti tűzijáték zárja.

Más településeken, máshogy

ünnepelve

Esztergomban és Veszprémben

Szent István- napi zenei

fesztivált rendeznek. A Felvidéken

ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel,

koncertekkel,

előadásokkal ünnepelnek. Erdélyben

az ünneplés kulturális programokat,

néptánctalálkozókat és

ökumenikus zarándoklatokat tartalmaz.

Az Egyesült Államokban

több helyszínen tartanak Szent

István-napi pikniket vagy más

rendezvényt.

Augusztus 20.-a a történelemben

Uralkodása idején István

még augusztus 15.-ét Nagyboldogasszony

napját avatta ünneppé:

erre a napra hívta Székesfehérvárra

a királyi tanácsot, élete

végén ezen a napon ajánlotta fel

az országot Szűz Máriának, majd

1038-ban ezen a napon halt meg.

Az ünnep dátumát Szent László

király tette át augusztus 20.-ára,

mert 1083-ban ezen a napon VII.

Gergely pápával emeltették oltárra

I. István ereklyéit, ami szentté

avatásával volt egyenlő.

Iskolai Történelmi Magazin 23

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!