3. szám
Az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi (3.) száma. Témája az Árpád-ház.
Az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi (3.) száma. Témája az Árpád-ház.
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelmi klubjának lapja
2020. augusztus
ifj. Felszegi Imre (3. oszt.)
Augusztus 20.
Konfirmálás Szamosújváron/Riti József Attila
fogadásnak. A mai értelemben vett
konfirmációról alig a XVIII. – XIX.
századoktól beszélhetünk.
A konfirmációt, Európa-szerte
a XVIII. században, a pietizmus
(a XVII. és XVIII. század
keresztény vallási megújító mozgalma,
amely az evangélikus egyházban
bontakozott ki. Elindítója
Philipp Jacob Spener teológust) tette
általános gyakorlattá. Ennek az
irányzatnak a hatására a konfirmáció
Magyarországon is meghonosult.
Erdélyben alig a XIX. században
terjedt el. Az erdélyi református
egyházban a mai értelemben
vett konfirmációt a Nagyajtai zsinat
mondta ki, 1810-ben, az igazgatótanács
pedig 1811-ben rendelte el.
A konfirmáció két részből áll:
két éves felkészítés után a
konfirmándusok, a lelkipásztor kérdéseire
felmondják a kiskátét, illetve
a Heidelbergi Kátét.
az egyházi felhatalmazás kihirdetése
és az úri szent vacsora vétele.
A konfirmáció által megerősödik
a hívek híte és egyházi értelemben
teljes jogú tagjai lesznek a
református egyháznak. A konfirmáció
időpontja, pedig nagycsütörtök
vagy nagypéntek volt. Később
pedig egyéb időpontok is megjelentek.
Manapság a konfirmációt
virágvasárnap, pünkösd körül vagy
pünkösdkor, illetve, augusztusban
újkenyérkor tartják.
Az egyházi beavatás, még
ma is, komoly mérföldkőnek számít.
Konfirmációs ünnepségeket
szerveznek, ahol pénzt és ajándékot
kapnak az ünnepeltek.
Régebb, faluhelyen, a fiatalok
csak az után mehettek bálba,
hogy konfirmáltak.
Augusztus 20.-a Magyarország
nemzeti ünnepe, az
államalapítás és az államalapító
I. István király emlékére, amit a
Kárpád-medence legtöbb településén
megünnepelnek. A nap egyben
a magyar katolikus egyház
egyik – Magyarország fővédőszentjének
tiszteletére tartott – főünnepe.
A hivatalos ünneplés Budapesten
a Kossuth téren Magyarország
lobogójának felvonásával
kezdődik. Délután a Szent István
bazilika körüli Szent-jobb körmenet
következik, az ünnepnapot az
esti tűzijáték zárja.
Más településeken, máshogy
ünnepelve
Esztergomban és Veszprémben
Szent István- napi zenei
fesztivált rendeznek. A Felvidéken
ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel,
koncertekkel,
előadásokkal ünnepelnek. Erdélyben
az ünneplés kulturális programokat,
néptánctalálkozókat és
ökumenikus zarándoklatokat tartalmaz.
Az Egyesült Államokban
több helyszínen tartanak Szent
István-napi pikniket vagy más
rendezvényt.
Augusztus 20.-a a történelemben
Uralkodása idején István
még augusztus 15.-ét Nagyboldogasszony
napját avatta ünneppé:
erre a napra hívta Székesfehérvárra
a királyi tanácsot, élete
végén ezen a napon ajánlotta fel
az országot Szűz Máriának, majd
1038-ban ezen a napon halt meg.
Az ünnep dátumát Szent László
király tette át augusztus 20.-ára,
mert 1083-ban ezen a napon VII.
Gergely pápával emeltették oltárra
I. István ereklyéit, ami szentté
avatásával volt egyenlő.
Iskolai Történelmi Magazin 23