A BEAC stratégiája 2018-2022

„Virtuti et fortitudini”

A Budapesti Egyetemi

Atlétikai Club

stratégiája

2018-2022

Budapest

2018

TARTALOM

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2

JÖVŐKÉP

4

HELYZETÉRTÉKELÉS

I. A klub történeti profilja.........................................................................................................................................

II. Jelenlegi profil....................................................................................................................................................

Az egyesület célcsoportjai..........................................................................................................................

Az egyesület komparatív előnyei: a közösség- és értékteremtés................................................................

Az egyesület alaptevékenységei – jelenlegi hangsúlyok...........................................................................

Az egyesület szakmai-személyi erőforrásai, feltételrendszere...................................................................

Az egyesület központi sportirodája............................................................................................................

Az egyesület versenytársai.........................................................................................................................

Az egyesület partnerei...............................................................................................................................

A stratégiai környezet................................................................................................................................

1. Országos környezet...................................................................................................................

2. Egyetemi környezet...................................................................................................................

3. Kerületi környezet.....................................................................................................................

6

7

8

8

10

10

10

11

12

12

13

13

15

17

STRATÉGIA

PRIORIZÁLÁS

1.SZ.MELLÉKLET

Szakosztályi profilok

2.SZ.MELLÉKLET

Akciótervek

3.SZ.MELLÉKLET

Trefort-kert vívóterem fejlesztési projekt

4.SZ.MELLÉKLET

Pluhár István Labdarúgópálya fejlesztési projekt

18

28

32

52

54

56

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ


A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club stratégiája 2018-2022 5

A sport kormányzati stratégiai ágazat Magyarországon.

2010 óta a sport belső átalakulása, bel- és

külpolitikai jelentősége nagymértékben meghatározza

a sport szereplőinek, így a BEAC működését is.

Nemzetközi, globális szinten jellemző a szabadidősport

tömegessé válása, az élsport teljes professzionalizálódása;

a sport iparággá alakulása. Ezzel a

szórakoztatás világán belül az egyik vezető ágazatává

vált, valamint jelentős szerepet kap az egészségmegőrzés

területén is.

A kormányzati kiemelt stratégiai ágazati szerep várhatóan

át fog alakulni, így a BEAC számára fontos,

hogy még időben éljen az ágazatra irányuló fejlesztési

lehetőségekkel, mert a kormányzati prioritás

változhat.

A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club elnöksége a klub

120 éves évfordulójának apropóján és az egyesület

működésében az elmúlt hét évében történt jelentős

változásokra reflektálva rövidtávú fejlesztési tervet

készít a klub 2018-2022 közötti időszakára, valamint

a 2022-2026-os ciklusra vonatkozóan. Az egyesületben

szabadidősportot űző tagok, sportolók jelentős

létszám növekedésének (2011: 1100 fő; 2017: 5150

fő), valamint az élsport területén jelenlévő szakosztályok

fejlődésének köszönhetően szükséges megteremteni

a klub továbbfejlődésének lehetőségeit. A

„Virtuti et fortitudini” elnevezésű stratégia bemutatja

a szakosztályok jelenlegi helyzetét, profilját és a

következő 4 éves időszakra előirányzott fejlesztési

lehetőségeit, a sportszakmai, szolgáltatásközpontú

szempontok kapcsán. A BEAC stratégiája kitér a klub

közvetlen és tágabb környezetére is.

A klub kiemelt és legfontosabb célja, hogy a szakosztályokat

kiszolgáló modern infrastruktúra álljon a

sportolók és a szakemberek rendelkezésére. Ez a

klub fejlődésének záloga.

A BEAC vezetése egy olyan szolgáltatás központú

modellben gondolkodik, amely lehetővé teszi a klub

legfontosabb értékeinek fenntartható fejlődését, de

ez nem elképzelhető kiemelt állami támogatás nélkül.

Kiemelt fejlesztési területek

• a sportinfrastruktúra fejlesztése

• a sportolói létszám növelése

• a szervezetfejlesztés

• az élsport fejlesztése, támogatása

• a finanszírozás megerősítése, fenntartható több

lábon álló szakosztályok (pénzügyi stabilitás)

• a közösségteremtés (a polgári, értelmiségi értékrend

képviselete a sportban)

• a versenyszervezés, szolgáltatásfejlesztés és szolgáltatásbővítés

• az integrált, inkluzív sportolási feltételek megteremtése,

a szociálisan rászorulók bevonása, segítése

A klub jelenleg számos, egymástól sok területen

eltérő sportágat szervez 18 szakosztályban. Ezek

státuszukban (amatőr/profi), finanszírozási háttérükben,

létszámukban, helyszínükben, valamint céljaikat

tekintve is eltérnek. A stratégia célja, hogy ezt a

heterogén klubot egységgé kovácsolja, megtartva

annak sokszínűségét és változatosságát. Továbbá,

olyan fejlődési lehetőségeket vázoljon fel, melyek

egyaránt hasznosak a kisebb és nagyobb szakosztályok

számára is.

A BEAC olyan 21. századi modern sportegyesületté

kíván válni, mely piacilag is értékes sportszolgáltatást

tud nyújtani valamennyi Budapesten élő sportolni

vágyónak, kortól és nemtől függetlenül a szabadidősport

területén. Célja továbbá a külföldiek bevonása,

a nemzetköziesítés, valamint a klub hagyományos

kiemelt sportágaiban olyan élsport és utánpótlás műhelyeket

fenntartani, amelyek hosszútávon a hazai

élsport kiemelkedő és stabil bázisaivá tudnak válni.

JÖVŐKÉP



A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club Magyarország,

illetve a hazai sportkultúra meghatározó egyetemi

sportegyesülete. Ennek megfelelően és a hagyományait

szem előtt tartva és megőrizve, innovatív-kreatív

potenciálját hasznosítva kívánja erősíteni a hazai

és nemzetközi (kiemelten kárpát-medencei) szerepét

az egyetemi sport és az élsport területén. A stratégiai

fejlesztés során a sportegyesület az otthonának számító

Eötvös Loránd Tudományegyetemet és Újbudát

kívánja gazdagítani a munkájával.

A BEAC a jövőben meg kívánja újítani az sportlétesítmény

ellátottságát, a minőség javítása ezen a

területen a legfontosabb elérendő cél.

A BEAC a jövőben – tekintettel az eddigi eredményeire

- legalább 3 sportágban kíván jelen lenni az

országos és a nemzetközi élsportban, valamint az

eredményesség növelése is kulcsfontosságú fejlesztési

terület (kosárlabda, atlétika, cheerleading). A

BEAC a közeljövőben újra olimpiai bajnok sportolókkal

szeretne büszkélkedni.

A BEAC a jövőben legalább 10 sportágban kíván kiterjedt

utánpótlás-nevelési feladatokat ellátni kerületi

és gyakorlóiskolai szinteken (kosárlabda, cheerleading,

asztalitenisz, atlétika, futsal, labdarúgás, sakk,

tájfutás, tollaslabda, vívás).

A BEAC a jövőben az egyetemi versenysport területén

legalább 4 sportágban kíván országos és nemzetközi

eredményeket elérni, különös figyelemmel

a parasportokra. Az egyetemi versenysport terén

a BEAC továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kárpát-medencei

együttműködés fejlesztésére.

A BEAC a jövőben növelni akarja a szabadidősportban

érintett sportolóinak létszámát; célja, hogy az

ország legnagyobb taglétszámú sportegyesülete

legyen.

A szervezeti működés folyamatos fejlesztése szintén

a BEAC kiemelt célja közé sorolható.

A BEAC sportszakmai munkája révén – a fejlesztés

során is – megőrzi a közösség- és érték-központú

szemléletét, működését.

A BEAC célja, hogy a külső-, piaci támogatók, és

szponzorok számára kiemelten vonzó közösséget és

sportszervezetet jelentsen.

A BEAC a már meglévő és az új stratégiai partnerei

számára minőségi sportszervezővé, sportszolgáltatóvá

kíván válni.

HELYZETÉRTÉKELÉS



Az egyesület működésének körképe

A BEAC egy értékteremtő szervezet, amely számára

fontos a gazdasági fenntarthatóság, ugyanakkor az

elsődleges prioritása a közösségi haszon létrehozása és

a klub Alapszabálya szerinti közhasznú működés minél

magasabb szintű és eredményesebb megvalósítása

(melyet a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club Alapszabálya

2.§-a „A Sportegyesület alapcélja” címmel részletez). Egy

nonprofit közhasznú sportegyesület számára a közösségi

haszon a sportegyesületet létrehozó és támogató közösség

szükségleteinek a kielégítése a legfontosabb cél.

A közösségi haszon és az értékteremtés fogalma számos

konkrét szükséglet kielégítését jelenti, így kiemelten a

nemzeti sportkultúra megőrzését, ápolását és fejlesztését,

a sport és testnevelés általi erkölcsi-fizikai nevelést; a

közösség építését; az egészségmegőrzést stb.

Míg a magánszektorban, az üzleti világban a stratégia

segítségével a szereplők elsősorban a legvonzóbb szolgáltatásokra

koncentrálnak (így megszabadulnak minden

olyan tevékenységtől, amely nem termel értéket/profitot),

addig egy nonprofit közhasznú sportegyesületnek a közösség

által elvárt minden tevékenységet el kell látnia és

a stratégia segítségével csupán priorizálhatja a szervezet

erőforrásait.

I. A klub történeti profilja

Az 1898-ban alakult BEAC egyike a legrégibb magyar

sportegyesületeknek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem

részeként létrejött egyesület elsődleges célja az

egyetemi polgárok sportéletének szervezése, támogatása

volt. Első elnökéül a világhírű tudóst és jeles államférfit,

Eötvös Lorándot választották. Az atlétika, a torna, a vívás

és a korcsolya voltak az első sportágak, amelyeket a

klub keretein belül felkaroltak. Az egyesület arculatára

mindvégig jellemző volt, hogy a sportágak igen széles

választékát kínálta tagjainak. Az egyesület jelentős

szerepet játszott több sportág hazai meghonosításában,

népszerűsítésében (pl.: a cselgáncs (judo) meghonosításában

Magyarországon). A századforduló táján, illetve az

azt követő években alakult meg a labdarúgó, asztalitenisz

és gyeplabda szakosztály. A 30-as évek elejétől a kosárlabda

sportág meghonosításában szerzett elévülhetetlen

érdemeket az egyesület. A 60-as évektől kezdve – sok

egyéb mellett – tájfutó, sportgimnasztika, rögbi, karate és

triatlon szakosztályok kezdték meg működésüket a fekete

-fehér színekben.

A BEAC egyetemi sportegyesületként jött létre és tagjainak

eredményessége a kezdetektől biztosította az

egyesület kiemelt helyét a hazai és a nemzetközi versenysportban.

Az egyesület fennállása óta hat olimpiai

bajnokot adott Magyarországnak: 1912-ben Prokopp

Sándor lövészetben, 1936-ban Csik Ferenc 100 méteres

gyorsúszásban és dr. Rajczy Imre a kardcsapat tagjaként,

1952-ben Kovácsi Aladár az öttusa csapatban,

1956-ban Hámori Jenő a kardcsapatban, majd 1968-ban

Németh Angéla gerelyhajításban szerzett olimpiai bajnoki

címet. Sportolóink 1898 óta több mint 400 magyar bajnoki

címet szereztek a különböző sportágakban.

Az egyesület jelenleg – a hagyományaira alapozva –

kettős célrendszernek igyekszik megfelelni. Egyfelől

keretet biztosít az egyetemi ifjúság – különböző szintű

– testedzéshez, versenyszerű sportoláshoz; másfelől

igyekszik a hagyományainak megfelelő színvonalú versenyeredmények

elérésére is.

A BEAC a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem

sportegyesülete. Több mint 5200 fő vesz részt folyamatosan

a klub által szervezett programokon, melyek

elsősorban az ELTE hallgatóira és oktatóira épülnek. Az

utánpótlás korosztályban meghatározóan a XI. kerület

iskoláinak diákjait találjuk. A sportklub kiemelt feladata,

hogy felkutassa és bevonja az egyetem korábbi hallgatóit

és dolgozóit.

A klub a szabadidősport mellett ma is nagy figyelmet

szentel az élsportnak. Az atléták minden évben több

számban is országos bajnoki címet nyernek; Csere

Gáspár, maratoni futó Rióban olimpiai induló volt. A női

kosárlabdacsapat ismét az OB I meghatározó tagja, ahol

Balogh (Bubu) Judit vezetésével korábban már a dobogó

legmagasabb fokán is álltak. A futsal, sakk, triatlon

sikerek mellett az utóbbi évek leggyorsabban fejlődő

szakosztálya az Aerobik és cheerleader szakosztály,

mely közel 600 aktív sportolót számlál. A cheerleaderek

az országból elsőként képviselték hazánkat az amerikai

világbajnokságon.

A rövid történeti áttekintés alapján látható, hogy az egyesület

hagyományai szerint mindig ötvözte az egyetemi

sport és a hazai és nemzetközi versenysport gondozását,

fejlesztését.

10


A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club stratégiája 2018-2022

II. Jelenlegi profil

Az alábbiakban a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club jelenlegi

profilját foglaljuk össze a szakosztályok visszajelzései

alapján (az egyes szakosztályokra vonatkozó adatokat

az 1. sz. melléklet „Az egyesület szakosztályainak

profiljai” tartalmazza). Ezen áttekintés alapján láthatóvá

válik, hogy az egyesület jelenleg is ötvözi az egyetemi

sport és a versenysport gondozását, fejlesztését.

Az egyesület célcsoportjai

Szakosztályi szinten jelentős eltérések tapasztalhatóak a

fő célcsoportok megoszlásának tekintetében; az összesítés

szerint a BEAC profilja következőképpen néz ki:

Az ábra alapján látható, hogy összegyesületi szinten

három alapvető célcsoportról beszélhetünk:

1) egyetemi hallgatók (verseny- és szabadidősport valamint

a testnevelés-kurzusok oktatása az Eötvös Loránd

Tudományegyetemhez kapcsolódóan)

2) utánpótlás-nevelés (döntően kerületi és egyetemi

köznevelési intézményekhez kapcsolódóan)

3) a BEAC élsportolói.

Természetesen a szakosztályok számos eltérést mutatnak

a BEAC átlaghoz képest. Például vannak olyan

szakosztályok, melyek

• nagyobb hangsúlyt fektetnek az utánpótlás-nevelésre

(Sakk Szakosztály, Női Kosárlabda Szakosztály, Aerobik

és Cheerleader Szakosztály, Futsal Szakosztály stb.);

• egyes szakosztályok munkájuk során az egyetemi

sportra helyezik a nagyobb hangsúlyt (Vízilabda Szakosztály,

Asztalitenisz Szakosztály, Triatlon Szakosztály,

Erőnlét-és Fitnesz Szakosztály, Falmászó Szakosztály

stb.);

• és vannak szakosztályok, melyek jobban összpontosítanak

az élsportra (Atlétika Szakosztály, Női Kosárlabda

Szakosztály, stb.).

Érdemes külön figyelmet szentelni az egyetemi hallgatók

sportoláshoz kapcsolódó szükségleteire, hiszen ők az

egyesület legfontosabb célcsoportja. Az ELTE sportéletéhez

kapcsolódóan 2014 óta rendszeres felmérés készül

a hallgatói sportszükségleteihez kapcsolódóan. Az első

két felmérés az elsőéves hallgatók sportolási szokásait

és szükségleteit méri fel. A harmadik felmérés (Sportszolgáltatások

mérése) pedig teljes hallgatói körben méri fel

ugyanezeket, valamint a meglévő sportszolgáltatásokkal

való elégedettségre kérdezz rá.

A felmérések alapján az egyetemi hallgatók körében

(vagyis a BEAC legfontosabb célcsoportjában) a leginkább

favorizált sportágak az alábbiak szerint alakulnak: a

legnépszerűbbek az egyéni fitnesz jellegű sportok (futás,

úszás, aerobik, jóga, táncok, kerékpározás, testépítés

stb.), ezeket követik a csapatsportok (röplabda, labdarúgás,

kosárlabda, kézilabda stb.) és az egyéb népszerű

sportágak (tenisz, tollaslabda, harcművészetek/küzdősportok).



12



Az egyesület komparatív előnyei:

a közösség- és értékteremtés

Az egyesület számára a legfontosabb értékek - amelyeket

a tagjai számára biztosítani kíván - az alábbi módon

oszlanak meg:

Az egyesület alaptevékenységei –

jelenlegi hangsúlyok

A BEAC főbb tevékenységei az alábbi módon oszlanak

meg:

A BEAC számára bármely szakterületről (egyetemi sport,

élsport stb.) legyen szó, elsődleges fontosságú, hogy öszszetartó

közösséget alakítson ki, minőségi szolgáltatást

nyújtson és a főbb célcsoportjai számára a rekreáció és

egészségfenntartás lehetőségét megteremtse. Ugyanakkor

figyelmet fordít arra is, hogy a sportszakmai fejlődési

lehetőséget és a kedvezményes sportolási lehetőséget is

biztosítsa.

Ezen a területen is különböznek a szakosztályok annak

fényében, ahogyan a célcsoportok prioritása megköveteli.

Így például az élsportot előnyben részesítő szakosztályok

(kiemelten is a Atlétika Szakosztály, Női Kosárlabda

Szakosztály stb.) nagy hangsúlyt fektetnek a minőség

mellett a sportszakmai fejlődésre, míg az egyetemi verseny-

és szabadidősportot priorizáló szakosztályok (pl.:

Vízilabda Szakosztály, Triatlon Szakosztály, Erőnlét-és

Fitnesz Szakosztály stb.) a fenti értékek mindegyikét

igyekeznek előtérbe helyezni. Az utánpótlás-nevelést

priorizáló szakosztályok igyekeznek egyensúlyozni az

értékek között.

A stratégia alkotást megelőző szakosztályi-sportági kérdőíves

felmérés adatainak összegzése alapján a sportszervezésen

belül a szakosztályok többsége a legtöbb

erőforrást az edzések szervezésébe fekteti. A sportversenyek

és sportrendezvények szervezése lényegében

egyenlő figyelmet kap, az egyéb tevékenységek körébe

pedig az egyéb sportág-specifikus tevékenységek tartoznak

(edzőtábor, szakmai programokon való részvétel,

továbbképzés stb.) és az élsportra koncentráló szakosztályok

speciális versenyfelkészítési egyéb tevékenységei

(mentorálás stb.).

Az egyesület szakmai-személyi

erőforrásai, feltételrendszere

A BEAC szakosztályai számos nehézséggel küzdenek

a szakmai-személyi feltételek javítása terén. Ezen belül

a humánerőforrás megtartása, bővítése és fejlesztése,

különösen pedig a megfelelő végzettséggel rendelkező

szakember gárda kialakítása okoz problémát. Az edzői

közösségen belül szakosztályok között számos eltérés

tapasztalható a létszámoktól kezdve egészen a szakmai

felkészültség szintjéig. Az edzői utánpótlás is nehézségekbe

ütközik több szakosztály esetében.



A személyi feltételrendszer működésében tapasztalható

nehézségek elsődlegesen a finanszírozási nehézségekből,

illetve az ehhez kapcsolódó kiszámíthatatlanságból

(pl.: pályázatok esetén) erednek. Ugyanez a problémakör

akadályozza a szakmai fejlődés terén való kibontakozást,

a szakmai továbbképzést, a hosszú távú edzői karrier

lehetőségének biztosítását.

Ezen terület fontos - a hiányosságokat részben ugyan

pótló, de hosszú távon maradéktalan megoldást nem

jelentő - projektje az ELTE, a Hallgatói Önkormányzat

által finanszírozott és a BEAC majd valamennyi szakosztályának

bevonásával közösen működtetett hallgatói

sportszervező ösztöndíjas rendszer. Ennek keretében

számos hallgató pályakezdő edzőként, sportszervezőként

hozzájárulhat a hallgatói szabadidősport és a hallgatói

versenysport fenntartásához és fejlesztéséhez úgy, hogy

közben saját edzői gyakorlatát is fejleszti. Ez a rendszer

fontos eleme az edzői utánpótlásnak is. A rendszer keretében

kipróbált hallgatók számára a klub szakosztályain

belül nyílhat lehetőség további sportszakmai feladatok

elvégzésére, pl: szakmai gyakorlat, ill. gyakran főállású

munkalehetőség is (lásd Futsal, Cheerleading, Aerobik,

Erőnlét- és Fitnesz Szakosztályok).

Ehhez a területhez kapcsolódik az ELTE Pedagógiai és

Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi

Intézetével évente megvalósított szakmai gyakorlati

program, mely lehetőséget biztosít az egyetem sport- és

rekreációsszervezés szakos hallgatói számára, hogy

szakmai gyakorlatukat az intézmény saját sportegyesületében

végezzék el. Itt szintén olyan szakmai tapasztalat,

és szakmai tudás átadására van lehetőség, amikből

később a BEAC egyes szakosztályai is profitálhatnak.

Az egyesület központi sportirodája

A klub működésének egyik kiemelten fontos, a szakosztályoktól

működésében és finanszírozásában teljesen elkülönülő,

gyakorlatilag önálló eleme a BEAC ún. központi

sportirodájának a munkája.

A központi sportiroda feladatai három részre oszthatóak:

I. a klub és a szakosztályok adminisztratív és szakmai

munkájának támogatása

II. forrás teremtés, és a klub központi menedzsment

eladatainak ellátása

III. sportesemények, sportszolgáltatások szervezése: a

központ működéséhez szükséges források előteremtése,

valamint kiemelt szakmai feladatok, projektek ellátása és

koordinálása.

Az iroda a BEAC központi menedzsment feladatainak

(pénzügyi, pályázati, jogi, kommunikációs stb.) ellátását

végzi: pl.: elnökség és küldöttgyűlés munkájának, működésének

támogatása, tagok és tagdíjak kezelése; HR- és

erőforrás-menedzsment; pénzügyi feladatok és irányítás;

jogi feladatok és irányítás; egyéb adminisztratív feladatok

és koordináció; irodai működés fenntartása; bérletek

árusítása; ellenőrzési feladatok; sportszervező ösztöndíjas

rendszer segítése, koordinálása. Emellett feladata a

jótékonykodás és társadalmi felelősségvállalás; ösztöndíjak,

támogatások menedzselése; külső forrás bevonás:

pályázati menedzsment; TAO menedzsment (kivéve kosárlabda);

támogatók, szponzorok toborzása; sportszolgáltatási

megbízások menedzselése; együttműködések

kezelése: egyetemi partnerek; kerületi/városi partnerek;

országos partnerek; külhoni partnerek. Illetve a weboldal

és egyéb kommunikációs csatornák működtetése (közösségi

média, hírlevél stb.); a kommunikáció koordinálása a

partnerekkel; naprakész tájékoztatás (hallgatók, dolgozók,

egyesületi tagok stb.); toborzás; hirdetés; kommunikáció

megtervezése (csatornák, időzítés stb.); elő- és

utókommunikáció; arculat és kiadványtervezés (plakát

stb.); protokoll események szervezése stb.

A központi iroda működésének harmadik pillére a központi

sportprogramok és sportversenyek valamint a sportszolgáltatások

szervezése, különös hangsúlyt fektetve az

elsődleges partnerek és megrendelők (egyetem, kerület

stb.) számára fontos projektekre.

Ezek közül például az ELTE prioritásaihoz kapcsolódó

kiemelt projektek: egyetemi testnevelés szervezése,

egyetemi szabadidősport, egyetemi versenysport (ME-

FOB csapatok, egyéni sportolók versenyeztetése); kari és

kollégiumi sportnapok, ELTE Tanévkezdő Sportkampány

és Sporthét, Inkluzív Sportnap, Alumni Kupa, dolgozói és

kollégiumi edzések szervezése; ELTE sportkommunikáció,

sporthírek. Újbuda prioritásaihoz kapcsolódó kiemelt

projektek: éves sportágválasztó programokon való részvétel;

a kerületi polgárok, illetve az Infoparkban dolgozók

sportéletének szervezése (Infopark Kupa, Tüske Fitnesz).

14



Az egyesület versenytársai

A BEAC szinte minden versenysportban és élsportban

érintett szakosztálya számára elsődleges versenytársakat

jelentenek az egyéb (vagyis nem egyetemi) országos ismertségű

sportegyesületek. Kiemelten a budapesti sportklubok,

mint pl.: a Ferencvárosi Torna Club, az Újpesti

Tornaegylet, a Vasas, a Budapesti Honvéd Sportegyesület,

a Magyar Testgyakorlók Köre stb. Természetesen

ezen versenytársak a hazai élsport első vonalát jelentik,

ahol biztosított a jól megalapozott működés, a nagyságrendileg

nagyobb költségvetés és jelentős sportingatlan

háttér (a kiemelt sportegyesületi támogatás, önkormányzati

támogatások, kiemelt szponzorok stb.). A BEAC ezzel

nem tud versenyre kelni, a versenysport és az élsport

terén nem tud a tehetséges sportolóknak hasonló vagy

jobb körülményeket biztosítani. A versenysportban élen

járó szakosztályok (atlétika, női kosárlabda) nem képesek

versenyképes lehetőségekkel, körülményekkel odacsábítani

a legjobb fiatal sportolókat; sikeres szereplésük évek

óta az erőn felüli munkának és a kitartó összefogásnak

köszönhető.

A BEAC versenytársai közé a szabadidősport területén a

budapesti egyetemek sportegyesületeit sorolhatjuk. Ezen

sportegyesületek által biztosított jobb sportolási körülmények

számos hallgató számára vonzó alternatívát jelenthetnek.

Ugyanakkor az említett egyetemi sportegyesületek

egyben megbízható és jó partnerei az egyesületnek,

főleg a sportszervezés területén.

Az egyesület partnerei

A klub kiemelt partnere az Eötvös Loránd Tudományegyetem

és az Újbudai Önkormányzat. Az egyetem és a

kerület a BEAC otthona is egyben. A legkomplexebb és a

legkiterjedtebb együttműködést velük tartja fenn a BEAC.

Sportszakmai szempontból a legfontosabb együttműködések

a sportági sportszövetségekkel alakultak ki (országos

és budapesti szintű szervezetekkel egyaránt). Példaként

kiemelhetjük: Magyar Kosárlabdázók Országos

Szövetsége, Magyar Atlétikai Szövetség, Magyar Labdarúgó

Szövetség (kiemelten Budapesti Igazgatóság), ,

Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS, ill.

BEFS), a Magyar Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Sportközpontok,

Sportegyesületek Országos Szövetsége.

Az utánpótlás-nevelés kapcsán a BEAC kiemelt partnerséget

alakított ki a kerületi köznevelési intézményekkel és

az ELTE gyakorló köznevelési intézményeivel is (iskolákkal,

óvodákkal egyaránt).

Az előző fejezetben versenytársakként megjelölt egyetemi

sportegyesületek kiemelt partnerek a sportszervezés

és versenyrendezés területén.

Nagy hangsúlyt fektet a támogatókkal, szponzorokkal

fenntartott partnerségekre. A BEAC a korábbiakban jellemzően

rövidtávú, projektalapú támogatókkal dolgozott

együtt. Ezen kapcsolatok és a további új együttműködések

hosszú távú partnerségekké alakítása a cél.

Az egyéb piaci sportszolgáltatók is jelentős versenytársakként

lépnek fel. Jelentős versenytársak lépnek fel pl:

polefitnesz, TRX, kettlebell, zumba, funcikonális edzések,

bosu, jóga, táncok, stb. sportágak és edzésformák

esetében. Az előbbiekben felsorolt nagy népszerűségnek

örvendő sportágak esetén számos piaci alternatíva (jobb

körülmények, jobb megközelíthetőség tekintetében)

elérhető.



A stratégiai környezet

Az alábbi országos, kerületi és egyetemi stratégiai kontextus

befolyásolja a BEAC munkáját és jövőbe mutató

célkitűzéseit:

1. Országos környezet

A.) A versenysporttal összefüggő szakmai fejlesztési

környezet jellemzői:

A sportágfejlesztési támogatások 47,3%-a a versenysport,

élsport; 26,9%-a az egyesületek, műhelyek, akadémiák;

25,8%-a az utánpótlás-nevelés fejlesztésre irányul.

Ezt egészítik ki az alábbi területek:

• Szervezetfejlesztés, informatikai fejlesztés, kommunikáció

fejlesztés, a nemzetközi sportdiplomácia.

• Nemzetközi szintű eredményesség javítása, olimpiai

felkészülés, edző-, illetve sportszakember-képzés;

továbbképzés, konferencia részvétel, fogyatékosok

sportját támogató projektek, utánpótlás-bázis szélesítése,

edzőtáboroztatás, versenyeken történő részvétel; sporteszköz

beszerzés és a sportszakemberek foglalkoztatási

költségei.

Látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódó

társasági adótörvény módosításai (1996. évi LXXXI.

törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

Utánpótlás-nevelési, versenyeztetési feladatok ellátására,

tárgyi eszköz beruházásra, valamint személyi jellegű

ráfordításokra és képzési költségek finanszírozására

fordíthatóak a támogatásokból befolyó források.

A látvány-csapatsport támogatás nyújtotta lehetőségeket

kihasználva számos sportlétesítmény építése, illetve

felújítása valósul meg, amely hosszútávon nem csupán

az élsport, hanem a diák- és szabadidősport vonatkozásában

is érzékelhető javulást eredményez.

Tao-s sportágak: jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás,

röplabda és a vízilabda.

A MOB által kiemelt sportágak sportfejlesztési elképzeléseinek

támogatása

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai

Bizottság egyeztetett javaslatot készített 16 kiemelt

sportág fejlesztésének költségvetési támogatásáról,

valamint bemutatja az egyes kiemelt sportágak 2014-től

2020-ig tartó fejlesztési stratégiáinak fő irányvonalait.

A Kormány a MOB által kiemelt sportágakat - a rendkívüli

kormányzati intézkedések költségkeretének terhére -

minden évben támogatja a sportágfejlesztési koncepcióik

megvalósításával összefüggő feladataikban. E sportágak

a következők: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés,

cselgáncs, kajak-kenu, kerékpársport, korcsolyasport,

ökölvívás, öttusa, karate, sportlövészet, tenisz, torna,

úszás, vívás.

További 20, sportszakmai szempontból jelentős sportágnak

(búvárúszás, curling, golf, gyeplabda, íjászat,

kick-box, lovassport, műugrás, rögbi, sí, snowboard,

súlyemelés, szinkronúszás, szörf, taekwondo, táncsport,

tollaslabda, triatlon, vitorlázás) felzárkóztatási alapot

hoztak létre. 1

Támogatások alábbi szempontrendszerét határozta meg

a sportkormányzat, mely keretet ad a BEAC stratégiájának

és szakmai programjainak is:

- a versenysport

- az utánpótlás

- az egyesületek fejlesztése

- a sportlétesítmények fejlesztése

- edzők teljesítményének értékelése

Magyarország azon célkitűzése, hogy egyszerre legyen

sportnemzet és sportoló nemzet; valamint, hogy javítsa

az állampolgárok egészségi állapotát, teljes mértékben

egybevág az egyesület nonprofit közhasznú céljaival

helyi (egyetemi-, kerületi-, városi-) szinten.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi

LXXXI. törvény illetve más vonatkozó jogszabályok bevezették

az adó-felajánlás intézményét, amely lehetőséget

biztosít a társasági adóalanyok (támogató adózó) számára

a látvány-csapatsportok támogatására (látvány-csapatsport,

látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet,

látvány-csapatsportban működő hivatásos

sportszervezet, látvány-csapatsport támogatása, sportcélú

ingatlan stb). A Tao. tv. szerinti – adókedvezményt biztosító

– a látvány-csapatsportok támogatására vonatkozó

stratégiai döntés értelmében nemzeti sportfejlesztési prioritás

a labdarúgás, a kézilabda, a vízilabda, a kosárlabda,

és a jégkorong.

1

emmiugyfelszolgalat.gov.hu/sportigazgatas/sporttal-osszefuggo

16



Ezen országos sportfejlesztési prioritáshoz a BEAC elsősorban

a kosárlabda területén végzett munkájával járul

hozzá. Továbbá a labdarúgás, a kézilabda, a vízilabda

sportágak kapcsán végzett munkájával és tervezett

fejlesztéseivel is hozzátesz a célkitűzésekhez.

Továbbá az egyesület szakosztályai szoros együttműködésben

dolgoznak együtt a sportági szakszövetségekkel

és a sportági fejlesztési tervek mindegyikéhez hozzájárulnak

a szakosztályi sportszakmai munkával.

A BEAC munkája szorosan illeszkedik a nemzeti szintű

stratégiai elképzelésekhez, az olimpiai és a nem olimpiai

sportági fejlesztési elképzelésekben egyaránt.

A szakosztályok munkájuk során minden esetben figyelembe

veszik:

• diák és főiskolai-egyetemi sporthoz (beleértve az iskolai

testnevelést),

• fogyatékossággal élők sportjához,

• szabadidő sporthoz,

• az utánpótlás-nevelési programokhoz,

• a sport területén működtetett tehetséggondozási programokhoz

(Héraklész, Sportcsillag stb.),

• a sportiskolai és sportakadémiai programokhoz,

• sportszakember-képzéshez és –továbbképzéshez (beleértve

a testnevelő-tanár képzést), valamint sporttudományos

tevékenységekhez kapcsolódó országos szintű

prioritási rendszert.

A szűkebb országos stratégiai környezetet a Magyar

Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség Hajós Alfréd

Terve biztosítja 2020-ig:

I. 2020-ig a hallgatók 2/3-ad része rendszeresen mozog.

A rendszeres mozgás legalább heti 3 alkalommal 50 perc

(a WHO szerinti rekreációs minimum).

II. Minden 18 év feletti válogatott sportoló tanulhat a felsőoktatásban.

A kettős életpálya modell keretében saját

sportága és saját egyeteme egyaránt minden segítséget

megad ehhez.

III. A nemzetközi egyetemi versenysport eredményessége

megközelíti az olimpiai sikerességet. Az olimpiai éremtáblázaton

a legjobb 10-be tartozunk, ezzel összhangban az

Universiade és egyetemi világbajnoki érmes helyezéseinket

megduplázzuk.

IV. Az egyetemi sport ismertsége és elismertsége hazánkban

is eléri az európai szintet. Az emberek többsége

tud róla és példákat is tud említeni. A döntéshozók nem

csak ismerik, de a fontosságát és sportértékét is elismerik

(a szabadidő- és versenysportban egyaránt).

Ezen célkitűzések mindegyikét támogatja a BEAC mindegyik

kezdeményezése.

Továbbá az egyesület munkájával támogatja az általánosabb

országos célkitűzések teljesítését is, ezzel erősítve

a sport szerepét és jelentőségét a magyar társadalomban.

Ennek keretében elsődlegesen az egyetemi sportegyesületek

körében pozícionálja magát, de csatlakozik

a Sportegyesületek Országos Szövetségének közösségéhez.

Ugyanakkor – kiemelt eredményekkel rendelkező

szakosztályai révén – a BEAC az országos élsport és

sportági szakszövetségek környezetében is hangsúlyos

szereppel bír (pl.: atlétika és kosárlabda valamint cheerleading

sportágakban).

B. ) Szabadidősport:

A felnőtt lakosság 10-15%-a sportol rendszeresen (heti

két alkalom), a mindennapos testnevelésen kívül a gyerekek

csupán 10%-a. A lakosság a legkönnyebben saját

lakóhelyén érhető el, így a cél a létesítményfejlesztés, új

létesítmények kialakítása a szabadidősport területén. Az

elmúlt években egyre nagyobb teret nyer a szabadidős

sportban az úgynevezett „street – workout”.

A BEAC feladatai ezen a területen:

• megoldani, hogy az egyetemi és kerületi rendezvényeken

a klubban űzhető sportágak mindegyikét kipróbálhassák

az érdeklődők szakemberek, edzők közreműködésével

• olimpikonok, élsportolók jelenlétének megszervezése a

rendezvényeken, ezzel is motiválva az érdeklődőket

• az érdeklődők sporttevékenységekbe való bevonása, az

egészséges életmód népszerűsítése, tehetségek kiválasztása



2. Egyetemi környezet

A BEAC működése ugyan jogilag teljesen önálló, de

szorosan kötődik az ELTE működéséhez, hiszen a BEAC

Alapszabály több ponton is egybefűzi a két intézményt és

annak vezetőit. Így egy önálló jogi személyiséggel bíró

független civil szervezet esetén a lehető legszorosabb,

legátláthatóbb működési formát sikerült kialakítani az

ELTE kancellári és rektori vezetésének kérésére. Ennek

értelmében az alábbi sarkalatos pontok kerültek be a klub

Alapszabályába: a klub elnökének személyére az Eötvös

Loránd Tudományegyetem rektora és kancellárja közösen

tesz javaslatot a küldöttgyűlés számára. Az ELTE és

a BEAC közötti hagyományos egyetemi kapcsolat fenntartása

érdekében az ELTE rektora és kancellárja 2-2 fő

elnökségi tag jelölésére jogosult; a hallgatói sport kiemelt

szerepére tekintettel az ELTE Hallgatói Önkormányzata

(HÖK) 1 fő elnökségi tagra tesz javaslatot; a Felügyelő

Bizottságba további egy főt javasol a HÖK, ill. az ELTE

Közalkalmazotti Tanácsa.

Ezen jogi szabályozásokon túl a BEAC munkája minden

esetben illeszkedik az ELTE stratégiai-fejlesztési

célkitűzéseibe. A klub igazgatója tagja az Egyetemi

Sporttanácsnak (EST), valamint a klub legfelsőbb döntéshozó

szervének, illetve a Küldöttgyűlés határozatait is

jelentősen befolyásolja, hogy a BEAC tagságának közel

80%-át az ELTE polgárai teszik ki.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Intézményfejlesztési

Terve 2016–2020 című stratégiai dokumentum célkitűzéseihez

több szinten is kapcsolódik a BEAC munkája.

Továbbá erőteljesen segíti az Egyetem további stratégiai

célkitűzéseit az ELTE CXXXV II/2014. (VI. 30.) Szen. sz.

határozat, ún. ELTE Sportstratégia és az ELTE Egészségfejlesztési

Koncepcióhoz kapcsolódóan.

2014 nyarán az ELTE elkészítette, majd a Szenátus

elfogadta azt a Sportkoncepciót, amellyel csaknem

párhuzamosan az ELTE Hallgatói Karrier és Szolgáltató

Központ részeként létrejött - pályázati forrásból - az ELTE

Sportiroda.

A Sportkoncepció három célterületet jelöl meg:

• oktatási feladat ellátása (szakos képzés és testnevelés)

• szabadidősport

• hallgatói-oktatói versenysport

E területeken belül három általános célkitűzés került

megfogalmazásra:

• Az infrastruktúra biztosítása: a jelenlegi sportolási kapacitás

megőrzése, az infrastruktúra minőségének folyamatos

karbantartása, az infrastruktúra bővítése pályázati

lehetőségek útján. A kapacitás kihasználásának fontossági

sorendje: oktatás, szabadidősport, versenysport.

• Növelni a szabadidősportban résztvevők (hallgatók, dolgozók)

számát, különös tekintettel a speciális szükségletű

hallgatókra.

• Biztosítani a jelenlegi színvonalat a versenysportban

érintett sportágak számára, a sport-, kulturális-, szabadidős-

és rekreációs szolgáltatások infrastrukturális

hátterének biztosítása célhoz kapcsolódóan. Ennek keretében

a BEAC TAO-támogatáshoz kapcsolódó együttműködéssel

lehetővé tette három gyakoroló gimnáziumi

tornaterem, valamint az ELTE Bogdánfy úti, és Mérnök

utcai műfüves pályáinak sportlétesítmény fejlesztését a

2016-2018 közötti időszakban; és a továbbiakban is az

Egyetemmel való együttműködésre nyitott.

Általános egyetemi hallgatói és dolgozói szolgáltatásfejlesztés

keretében a BEAC – együttműködve a releváns

egyetemi szervezeti egységekkel, főként az ELTE Hallgatói

Önkormányzattal, a Közalkalmazotti Tanáccsal és

FDSZ-szel, valamint az ELTE Szolgáltatási Igazgatósággal

– számos kezdeményezéssel szolgálja ki az egyetemi

közösséget, úttörő szerepet vállalva az egészségfejlesztés

terén is.

Alkalmazkodva az ELTE képzéseinek nemzetköziesítéséhez

a külföldi hallgatóknak nyújtott szolgáltatások

fejlesztése részcél keretében a BEAC olyan sportesemények

és sportszolgáltatások kialakításával támogatja az

Egyetemet, amelyek közvetlenül a nemzetközi hallgatók

beilleszkedését segítik és az ittlétük minőségi dimenzióját

fejlesztik. (Pl.: angol nyelvű edzési lehetőségek; speciálisan

külföldi hallgatóknak szóló sportesemények: USFB;

Orientációs Napok sportprogramjai)

18



A BEAC hozzájárul az ELTE Közép-Európában, a Kárpát-medencei

Felsőoktatási Térségben elfoglalt pozíciójának

erősítéséhez olyan határokon átívelő kezdeményezésekkel,

mint pl.: Kárpát-medencei Egyetemek Kupája

(KEK).

A BEAC a fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg

hallgatók támogatását és integrációját segíti azzal, hogy

integrált és speciális sporteseményekkel, szolgáltatásokkal

– együttműködve a releváns egyetemi szervezeti egységekkel,

kiemelten is a SHÜTI-vel – van jelen az egyetemi

életben (pl.: Integrált Sportnap, integrált és speciális

általános testnevelési kurzusok (csörgőlabda, paraúszás,

hallatlan salsa, para-fekvenyomás edzések stb.)

A BEAC a szociálisan hátrányos helyzetben élő hallgatók

számára, az ELTE HÖK-el együttműködésben szociális

sportpályázatot ír ki minden félév elején, melynek keretében

a támogatásban részesülő hallgatók 50, ill. 100%-

os támogatással tudnak a BEAC egyes edzésein részt

venni.

Az egyesület a működése során az ELTE szervezeti felépítéséhez

és funkcionális működéséhez alkalmazkodik

és minden szinten megfelelő partnerekkel dolgozik együtt

az egyetemi polgárok érdekében.

Az egyesület számára fontos lenne továbbá az ELTE –

BEAC viszony szerződéses rendezése, valamint az ELTE

– BEAC 2010. évi stratégiai együttműködési megállapodásának

megújítása és aktualizálása.



3. Kerületi környezet

Újbuda sporthagyományai jelentős mértékben kötődnek

a területén működő egyetemi sportegyesületekhez, így a

BEAC-hoz is.

Az újbudai sportlétesítmények helyzete jelenleg sem

kielégítő, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősebb

fejlesztéseket is sikerült kivitelezni a kerületben.

Fontos az önkormányzat számára a kerületben szervezett

utánpótlás-nevelés, sokakat megmozgató sportesemények

támogatása, főleg a turistavonzó (városi-,

országos- és nemzetközi-) események. Az önkormányzat

törekszik arra, hogy részt vegyen a kerületben működő

vállalatok sportéletében, továbbá támogatja a fogyatékosok,

idősek, nők számára biztosított szabadidősportot.

Ezen prioritások egybevágnak a BEAC stratégiai célkitűzéseivel

és az eddigi munkájával is. Ennek bizonyítéka

az is, hogy a BEAC releváns szakosztályai rendszeres

önkormányzati támogatásban részesülnek; illetve, hogy

a BEAC és önkormányzat együtt eddig is több sikeres

projektet valósított meg, és számos közös projektet futtat

jelenleg is.

A Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési

Stratégia 2014-2020 című stratégiai doku-

mentum két fő releváns stratégiai céljához is kapcsolódik

az egyesületünk.

A kerületi sportélet támogatása cél elérését a BEAC azzal

segíti, hogy 1) növeli a sportegyesület létszámát, és 2)

növeli a kerületben a helyi lakosok számára szervezett

sportesemények számát.

A sportolási és rekreációs lehetőségek biztosítása

minden korosztály számára cél elérését a BEAC azzal

segíti, hogy az utánpótlás-nevelés keretében számos a

kerületben lakó és tanuló diáknak biztosít sportolási és

versenyzési lehetőségeket.

Kerületi sportpályák megújítása cél keretében a TAO-támogatás

révén tornatermek megújítása, fejlesztése

látványsport támogatásokon keresztül.

A BEAC számára fontos a Kopaszi-gátnál épülő új városrész

fejlesztése. Az ún. BudaPart 54 hektáros területen

irodaházak gyűrűjében épülnek lakások. Bevásárló utca,

több vendéglátóegység kerül kialakításra. A tervek szerint

sportpályák, hotelek, óvodák, fitness/spa létesítmények

is lesznek az új városrészben. A BudaPart és a BEAC

szolgáltatásai több ponton is összeköthetőek, mind az itt

dolgozók, mind az itt élő, új kerületi lakosok sportéletének

szervezése terén.

A Kopaszi gátnál megvalósuló BudaPart városnegyed látványtervei (forrás: budapart.hu)

STRATÉGIA



Stratégiai irányok, fejlesztési

területek

A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club alapfeladata sporttevékenységek

szervezése, valamint a sporttevékenységek

feltételeinek megteremtése. Az egyesület a versenysport,

a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a

szabadidősport műhelye. Emellett az egyetemi polgárok

(jelenlegi és volt hallgatók, oktatók, kutatók, dolgozók) közösségének

egyik legfontosabb alappilléreként is funkcionál.

Ezen alapvetésekből kiindulva az egyesület az alábbi

közös stratégiai fejlesztési irányokat fogalmazza meg az

elkövetkezendő időszakra:

I. HAZAI PÁLYÁN - Sportinfrastruktúra

fejlesztése stratégiai cél

A BEAC működésének jelenlegi mennyiségi és minőségi

szintjét csakis új, jobb infrastrukturális feltételek megteremtésével

lehetséges meghaladni, melyhez kiemelt állami

támogatásokra van szükség. A szakosztályok szintjén

és a központilag is megfogalmazott fejlesztési irányok

mindegyike közvetlenül vagy közvetve a megfelelő sportlétesítmények

meglététől függ. Emellett a BEAC jelentős

hátránya a legtöbb városi, vidéki egyesülettel szemben,

hogy a klubnak nincs saját tulajdonú, vagy hosszú távú

bérleti, vagy más egyéb üzemeltetési konstrukció keretében

használható sportinfrastruktúrája. Ez bizonytalan

helyzetet és jelentős többlet kiadást jelent valamennyi

szakosztály részére.

A klub a 120 éves története során több „aranykort” is

megélt, melyek mindegyékére jellemző volt, hogy rendelkezett

saját sportteleppel, stadionnal vagy sportpályákkal,

amik a szükséges sportszakmai munka biztos

háttérét jelentették. Ezek elsősorban a klub sportolóinak

(akik egyben egyetemi hallgatók, kerületi polgárok) és

szakembereinek az igényeit szolgálták ki a szabadidő és

versenysport területén egyaránt.

A szakosztályok körében végzett felmérés alapján megfogalmazható,

hogy:

• azon szakosztályok számára, melyek fő célkitűzése az

élsportban jelenleg meglévő szerepük fejlesztése, elengedhetetlen

a professzionális környezet biztosítása, (pl.:

Atlétika Szakosztály, Női Kosárlabda Szakosztály stb.)

• azon szakosztályok számára, melyek fő célkitűzése az

élsportban való megjelenésük elérése és stabilizálása,

elengedhetetlen a szakmai fejlődést megalapozó létesítményhasználat

mennyiség és minőségi elérhetősége,

(pl.: Cheerleading, Futsal, Labdarugó, Röplabda, Tollaslabda,

Vízilabda, Vívás Szakosztályok stb.)

• azon szakosztályok számára, melyek fő célkitűzése magában

foglalja az utánpótlás-nevelés fejlesztését, elengedhetetlen

hozzáférhető és színvonalas létesítmények

elérhetősége (pl.: a fent felsoroltak többsége)

• azon szakosztályok számára, melyek fő célkitűzése a

szabadidősportban töretlen mennyiségi és minőségi fejlődés

biztosítása, elengedhetetlen a piaci szereplők által

használt létesítményekkel és felszerelésekkel versenyképes

környezet kialakítása (pl.: Aerobik Szakosztály,

Asztalitenisz Szakosztály, Erőnlét- és Fitnesz Szakosztály,

Falmászó Szakosztály, Triatlon Szakosztály stb.)

A BEAC szakosztályi és sportolói szükségleteinek

megfelelő sportinfrastruktúra fejlesztése során szükséges

figyelembe venni az Eötvös Loránd Tudományegyetem

oktatási-kutatási (sporttudomány, egészségtudomány és

pedagógia területek) és szolgáltató (hallgatói és dolgozói

sport, illetve alumni sport) funkcióihoz kapcsolódó stratégiai

terveit és fejlesztéseit, valamint Újbuda Önkormányzatának

kerületi sport- és infrastruktúra fejlesztési terveit,

programjait.

22



Prioritások és főbb eszközök/akciók

az elérendő célhoz kapcsolódóan:

A Tao. tv. szerinti – adókedvezményt biztosító – a látvány-csapatsportok

támogatására vonatkozó országos

rendszer keretében, valamit kiemelt kormányzati támogatások

bevonásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel

együttműködve megkezdtük a következő fejlesztési

projekteket: 1) az ELTE gyakorlóiskolák tornatermeinek,

sportpályáinak, öltözőinek felújítása, 2) az új „BEAC

Sportközpont” terveinek elkészítése, 3) kiemelt nagypálya

építési projekt a Mérnök utcai sporttelepen, 4.) a 20x40

m-es labdarúgó kispályák műfű burkolat cseréje.

A fejlesztés finanszírozására a BEAC-on keresztül a Tao.

sportfejlesztési program részeként 70%-os támogatás

igénylésére van lehetőség.

• Az új/megújult „BEAC Sportközpont” minden szempontból

méltó és adekvát környezetet teremtene a BEAC

sportolóinak. Ennek az előremutató projektnek a részletes

bemutatását a „BEAC Sportközpont. Tanulmányterv”

című, a Studio Konstella által készített projektterv

tartalmazza:

„A BEAC Sportközpont egy önálló világot alkot, mely

teljes egészében a sport körül forog. Az épület középpontjában

elhelyezkedő multifunkcionális sportcsarnokot

körbeveszik a fitness és oktatási szárnyak, valamint a

klub irodái, melyek mind a testkultúra fejlesztését és a

sportélet szervezését szolgálják. Ezek egy helyen teszik

lehetővé a klubtagok számára az egyéni és közösségi

sporttevékenységek széles spektrumát.

A nagyközönség felé is nyitott létesítmény különböző

sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas, így a

sporttal való találkozás társadalmi fórumává válhat.



A sportcsarnok három teljes értékű kosárlabda pályára

osztható hangszigetelő függöny segítségével. Ezekhez

kisebb fix lelátó tartozik. A sportparkettás pályákon a kosárlabdán

kívül futsal, kézilabda vagy röplabda edzéseket,

mérkőzéseket lehet tartani egymástól teljesen függetlenül.

A csapatok számára szükséges öltözők, szertárak

egy szinten biztosítottak. A pályák egybenyitásával és

a mobil lelátók elhelyezésével a 12 m belmagasságú

csarnok szabvány szerinti kézilabda mérkőzések megrendezésére

válik alkalmassá 1000 fős nézőközönséggel.

Tágas előcsarnokában a közönség éttermet, sportboltot,

galériát talál.

A fitness részleg a csarnok délnyugati és délkeleti oldalán

két szintet foglal el: benne edzőterem, küzdőterem, mászóterem,

squash és aerobik termek, konditerem, tükrös

és multifunkcionális termek helyezkednek el - a hozzájuk

tartozó öltözőkkel, szertárakkal, büfével, önálló közlekedőmaggal

és közösségi térrel. Innen közelíthető meg a

wellness részleg is a harmadik emeleten.

Az északkeleti szárnyban a fölszinten a klubvezetés

igazgatási helyiségei, az edzői és orvosi helyiségek, az

első emeleten a BEAC Kosárlabda Akadémia és irodák

találhatóak. Az irodaegységek közti belső kertek nyugodt

munkakörnyezetet teremtenek. Kiemelt pozíciót foglal el

a klubterem az előcsarnok felett. A második emeleten, az

északkeleti és északnyugati oldalon helyezkednek el az

oktatási helyiségek, tanárik és tantermek. A különböző

funkcionális egységek sportcsarnokkal való folyamatos

vizuális kapcsolata és a kétszintes terek nyújtotta átlátások

pezsgő és motiváló légkört generálnak, ahol mindenki

fontos tagjává válik a közös sportszellemnek.

A sportközpont tetején pazar kilátással rendelkező műfüves

pályák kaptak helyet.

Az épület alatt kétszintes mélygarázs több mint 200 férőhelyet

biztosít a használók számára.”

24



• Kampuszjellegű sportinfrastruktúra fejlesztések

kiemelten fontosak: az ELTE kari és kollégium sporttereinek

kialakítása lehetővé teszi a rendszeresen sportoló

hallgatók létszámának növelését. A könnyebben és

gyorsabban elérhető sportolás jelentősen megnövelné a

rendszeresen sportoló hallgatók létszámát. Konditermek,

tánctermek kialakítása a nagyobb belvárosi karok esetében

jó megoldás lenne. Az ELTE kollégiumai jelenleg

is számos sportpályával rendelkeznek (Vezér út, Nagytétény

bitumenes focipálya, KCSSK rekortán pálya stb.),

melyek felújításra szorulnak. Ezek fejlesztésével szintén

növelni lehetne az aktívan sportoló hallgatók létszámát.

Konditerem ill. aerobik vagy táncterem fejlesztési program

beindítása. Az ELTE belvárosi kampuszain tanuló

több mint 10.000 hallgató számára egy belvárosi sportlétesítmény

kialakítása lenne fontos.

A belvárosi kampuszok környékén működő sportegyesületek

egyes szakosztályaival való együttműködésben

rejlő lehetőségek kihasználása (pl. OSC Vívószakosztály

– Semmelweis utcai vívóterem) is fontos célkitűzés.

• A Tüske Uszoda jobb kihasználásának, és a több

uszodai felülethez való hozzáférés elérése is fontos

feladat, mellyel a BEAC „vizes sportágainak” helyzetét

és fejlődését segítené elő a klub (kiemelten: vízilabda,

úszás, triatlon). Ezzel megvalósulhatna a klub sportolói,

az egyetemi polgárok számára az uszoda kedvezményes

használata, valamint az egyetemi testnevelés, az edzések

és az egyetemi versenysport fejlesztése.

• Tüskecsarnok: hosszú távú használati szerződés

megkötése az edzőtermek vonatkozásában (jelenleg a

női kosárlabda szakosztály használ két edzőtermet éves

szerződés alapján az akadémiai program megvalósításához).

• Asbóth-program: együttműködés kialakítása az

Egyetemmel, a jelenleg külső üzemeltető bevonásával

működtetett pályák jobb hasznosítására. A jelenlegi

konstrukció - a külső üzemeltető által biztosított sátrak

- megnehezíti a hallgatói, dolgozói hozzáférést a sportpályákhoz,

és nem teszik lehetővé egy BEAC szakosztály

működését, felépítését, melyre jelentős belső és külső

igény is mutatkozik (Mérnök utcai teniszpályák; Bogdánfy

út 10/A. teniszpályák saját sátorral való üzemeltetése a

téli időszakban).

• Bogdánfy úti atlétika pálya: Jelenleg a Budapesti

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által üzemeltetett

Bogdánfy úti atlétika pálya helyzetének rendezése

elsődleges fontosságú. Megfelelő edzés körülmények

megteremtését, a pálya rekortán burkolatának felújítását,

illetve cseréjét kell elérni, mely egyaránt segíti az Atlétikai

Szakosztály utánpótlásának és élsportolóinak munkáját.

A fejlesztés alternatív útjaként definiálható az új, külső,

illetve eddig nem használt egyetemi, kerületi helyszíneken

való sportszervezés. Kiemelten fontos fejlődési irány

az ELTE gyakorló iskolai tornatermeinek minél szélesebb

körű kihasználása, tekintettel azok belvárosi, az ELTE

karaihoz közeli elhelyezkedésére, és az iskolákkal való

együttműködés lehetőségeire az utánpótlás sport területén

Cél, a kormányzati fejlesztések szándékának minél

jobb kihasználása: „A Kormány XXI. századi színvonalú

infrastrukturális hátteret kíván biztosítani a köznevelés

számára, ennek érdekében országszerte a mindennapos

testnevelésórákhoz tornatermeket, a gyermekek úszásoktatásához

járásonként tanuszodákat épít.

A sportkormányzat számára prioritás a jövő nemzedékek

egészséges fejlődésének, nevelésének támogatása,

ezért elkötelezett amellett, hogy a köznevelésnek megfelelő

infrastrukturális hátteret biztosítson”. (A Kormány

sportinfrastrukturális fejlesztései a Nemzeti Köznevelési

Infrastruktúra-Fejlesztési Program Tanuszoda, tornaterem

építés).

A BEAC célja, hogy ezen európai színvonalú tornatermekben

és tanuszodában - amelyek hosszú távon

szolgálják a fiatalok fejlődését elősegítve így az adott

település köznevelési feladatainak ellátását - minél több

utánpótlás korú fiatalt érjen el, és a klub minél több szakosztálya

vegyen részt a mindennapos sportolási lehetőségek

szervezésében, biztosításában.



II. IRÁNY AZ OLIMPIA - Eredményes élsport,

kiemelt szakosztályok stratégiai cél

A BEAC vezetésének elképzelése szerint nincs sikeres

klub, élsport-sikerek nélkül. A sport velejárója a versenyzés.

A klub élsportolói ösztönzőleg hatnak a szabadidejükben

sportolókra; motivációt, egy közösségbe való

tartozás élményét jelentik, ami a BEAC kiemelt stratégia

céljai között is szerepel.

Cél, olyan sportágak kiemelése, és szükséges finanszírozásuk

előteremtése, mellyekkel a BEAC versenyképessé

válik, a kiemelten támogatott nagy klubok versenyzőivel.

A kiválasztás szempontjai:

• A BEAC múltjában hagyományos sportágak, melyek

sikeréhez szükséges műhelyként évek óta működő szakosztályok

biztos szakmai tudást, tapasztalatot nyújtnak.

Ezen műhelyek megerősítése, fejlesztése, segítése,

valamint az itt sportoló fiatalok számára vonzó körülmények,

ill. a klubban maradásuk professzionális feltételeinek

megteremtése (pl. sportoló menedzselése, támogató

keresése, ösztöndíj, lakhatási feltételek biztosítása,

felkészülés támogatása, versenyeztetés támogatása,

profi sportolói státusz megteremtése). Például a csapatsportágak

területén a női kosárlabda, az egyéni sportok

területén az atlétika.

• A BEAC szakosztályi-sportági kínálatában új sportágak

fejlesztése, támogatása. Ezen a területen a sportágak

hazai, és nemzetközi újszerűségének kihasználása,

mely kisebb anyagi ráfordítást igényel, de hosszú távon

elérhető, hogy vezető, meghatározó pozícióba tud kerülni

ezáltal a klub, ill. a klub versenyzői helyzeti előnyhöz

jutva sokáig jelentős eredményeket tudnak felmutatni (pl.

cheerleading – a Világbajnokságon először BEAC sportolók

képviselték Magyarországot)

• A klub értékrendjével, eszmeiségével azonosulni tudó;

és az ELTE, valamint Újbuda támogatását élvező már

befutott, „kész” élsportolók leigazolása. Például olyan

kerületi, és/vagy ELTE-re járó élsportolók leigazolása,

akik még pályafutásuk elején vannak, de már jelentős

sikereket értek el.

• Közreműködés az élsportoló egyetemi hallgatók helyzetének,

támogatásának megerősítésében.

III. BEAC CSALÁD - Sportolói létszámok

növelése stratégiai cél

A BEAC és annak szakosztályai több szinten is növelni

szeretnék a sportolói létszámokat. Támogatandó cél az

utánpótlássport területén eddig inaktív szakosztályok

csatlakozása a sportági utánpótlás programokba (kiemelten:

tollaslabda, asztalitenisz, küzdősportok, kézilabda,

röplabda, labdarúgás, vívás)

1. Utánpótlás-nevelés rendszerének kiépítése és az

abban résztvevő sportolók létszámának növelése. Az

utánpótlás-nevelés fejlesztésének és a kapcsolódó

létszámnövelésnek két alapvető iránya rajzolódik ki az

érintett szakosztályok tervei szerint: a) kerületi utánpótlás-nevelés

fejlesztése és b) az ELTE gyakorló köznevelési

intézményeihez kapcsolódó utánpótlás-nevelés

fejlesztése.

2. A BEAC az egyetemi polgárok (hallgatói, dolgozói),

sportolók létszámának növelése keretében elsődlegesen

a szabadidősportban és egészségfejlesztésben érintett

hallgatói és dolgozói létszámokat kívánja növelni,

ugyanakkor fontos az egyetemi versenysportolói létszám

növelése is.

3. Élsportolói létszámok növelése az utánpótlás-nevelésre

és a tehetséges sportolók leigazolására vonatkozik. Az

ELTE és Újbuda nyújtotta lehetőségek kihasználásával

vonzó lehetőség biztosítása:

a) kettős életpálya modell – együttműködés az ELTE-vel

és más fővárosi felsőoktatási intézményekkel

b) lakhatási támogatás ELTE-s egyetemista sportolók

számára – egyetemi kollégiumi lehetőségek kiaknázása

c) ösztöndíj rendszer kialakítása az élsportban résztvevő

BEAC-ban leigazolt ELTE-s hallgatók számára.

Az utóbbi esetben a tehetséges, de a hagyományosan élsportolókkal

dolgozó sportegyesületeknél kiemelt szerephez

nem jutó sportolók leigazolása, és a vidékről érkező

az élsportot tanulmányaik miatt abbahagyni kényszerülő

tehetséges, sportolni és versenyezni akaró sportolók

megnyerése, elérése a cél.

26



Prioritások és főbb eszközök/akciók a célhoz

kapcsolódóan:

• utánpótlás-nevelési koncepció kidolgozása az ELTE

gyakorló köznevelési intézményeire vonatkozóan

• utánpótlás-nevelési koncepció kidolgozása, tovább fejlesztése

az Újbudán működő köznevelési intézményekre

vonatkozóan

• kampuszjellegű sportinfrastruktúra fejlesztések

• egyetemi dolgozóknak szóló szolgáltatások fejlesztése

• rendszeres sportolási lehetőséget nyújtó, több szintű

amatőr versenyrendszerek (sportági házibajnokságok)

szervezése; kiemelten férfi-, női-, mix röplabda és kosárlabda,

asztalitenisz, tollaslabda, egyéb ütős sportok (pl.

tenisz)

• az ELTE alumni tagoknak szóló programok és szolgáltatások

fejlesztése (pl.: Alumni Kupa stb.)

• kettős életpálya modell támogatása: új tehetséges

élsportolók leigazolása a BEAC-hoz, egyetemi tanulmányok

segítése az ELTE-n (ennek érdekében az egyetemmel

közösen speciális ösztöndíjrendszer kialakítása,

kollégiumi férőhelyek, mentorrendszer biztosítása stb.);

• nyitás a fővárosban tanuló külföldi diákok irányába:

sportesemények, rendszeres sportolási lehetőségek szervezése

• hazai és nemzetközi egyetemi versenysportban való

részvétel erősítése az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel

és a Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetséggel

való együttműködésben

• a létszámok növelésének alapfeltétele a biztonságos

sportolási környezet kialakítása, különös hangsúlyt kell

fektetve a nők és a fiatal személyek védelmére, a biztonságos

és nyugodt sportolási lehetőségek megteremtése

érdekében együtt kell dolgoznunk a sportlétesítmények

fenntartóival, üzemeltetőivel stb.

IV. PROFESSZIONÁLIS KÖRÜLMÉNYEK -

Sportegyesület szervezetfejlesztése

stratégiai cél

A BEAC belső működésének és kommunikációjának optimalizálása

és fejlesztése, valamint a szakosztályok közti

együttműködés erősítése. Különösen odafigyelve arra,

hogy a szakosztályok egymás sportszakmai munkájára is

támaszkodjanak.


kapcsolódóan:

• emberi erőforrás fejlesztése, BEAC dolgozók szakmai

karrierjének támogatása (sportszakemberek jövedelmi

helyzetének javítása, sportszakemberek létszámának

növelése)

• szervezetfejlesztési (csapatépítési) tréningek szervezése

• sportszakmai továbbképzések szervezése (szakemberképzés)

• az egészség- és sporttudományi tehetséggondozás

szakmai támogatására

• sportmenedzsment továbbképzések szervezése (szakemberképzés)

• sportdiplomáciai tevékenység erősítése: a sportági

országos és nemzetközi irányítási, fejlesztési szakmai

munkában való személyes részvétel arányának növelése

• formális és informális közös programok szervezése

Főbb indikátorok:

• a szakosztályok vezetőinek és dolgozóinak visszajelzései

• sportszakemberek létszáma az egyesületnél

Főbb indikátorok:

• utánpótlás-nevelésben résztvevő sportolók száma

• az egyetemi sportban résztvevő sportolók száma

• a leigazolt élsportolók száma



V. HAGYOMÁNY, ÉRTÉK ÉS MINŐSÉG -

Közösségépítő és értékteremtő működés

megőrzése stratégiai cél

A BEAC számára a sport a közösségépítést is szolgálja.

Kiemelten az egyetemi és a kerületi közösségek építését

tartja szem előtt az egyesület. Az egyetemi képzés

átalakulása, a kreditrendszer megjelenése töredezetté

tette a hallgatói közösségeket, ezért a sport az egyetemi

közösségépítés egyik fő színterévé vált. Egyetemi és

újbudai sportegyesületként célunk, hogy az egyetemi és

kerületi polgárok részére olyan közösségi-, szabadidős-,

és rekreációs szolgáltatási környezetet teremtsük, amely

alkalmas egészséges életmódjuk megőrzésére; és amely

elősegítheti az egyetemi közösségi tudat és élmény

kialakulását, illetve a kerületi lokálpatriotizmus megerősítését.

A sportszolgáltatások biztosításával az egyetemi

sportegyesület az oktatói-, hallgatói-, és a munkavállalói

közösségek fejlesztéséhez, az egyetemen belüli „társadalmi

kapcsolatok” erősítéséhez is hozzá kíván járulni.

Az egyesület az egyetem és a kerület sportos arculatát

kívánja erősíteni az élsporton keresztül is, az első osztályú

csapatai sikeres szereplésével, valamint kiemelkedő

egyéni sportolói támogatásával.

A klub számára fontos értékek:

• 1898-as alapítók örökségének megőrzése, hagyományának

ápolása – Virtuti et fortitudini

• fair play szellemisége: tiszta sportolók, tiszta verseny

• olimipiai és világbajnokaink emlékének méltó megőrzése

és ápolása

• a sport mindenkié (szociálisan hátrányos helyzetű, és

fogyatékkal élő sportolók bevonása)

• sport általi nevelés fontossága

• sport, mint örömszerzési forrás

• sport, mint az egészséges életmód része

• minőségi sportszolgáltatások

• a mindenkori sportolói igények kiszolgálása

• a BEAC-ra mindig is jellemző befogadó, nyitott hozzáállás;

az újításokra, új sportágakra való nyitottság fenntartása


kapcsolódóan:

• Nők a sportban: az egyesületünkben sportoló nők az

eddigiekben is a klubtagság számának jelentős részét

tették ki. Ugyanakkor a BEAC kiemelt célkitűzése, hogy

erősítse a nők megjelenését a sportban minden szinten

és minden sportágban; továbbá a célkitűzés része a klub

edzői-, tisztviselői-, vezetői-, valamint dolgozói körében

a nők arányának növelése. Az országos és nemzetközi

erőfeszítésekkel összhangban az egyesület célzott intézkedéseket

tesz a lányok és nők testnevelési és sportolási

lehetőségeinek javítására.

• Az egyesület kiemelt célkitűzése az ELTE fogyatékossággal

élő hallgatói számára a sportolási lehetőségeik

fejlesztésében való részvétel; továbbá a parasport és

parasportolók támogatása általában (ennek keretében a

csörgőlabda, a paraúszás és a paraerőemelés sportágakban

kezdtük meg a fejlesztéseket az elmúlt években).

• Az inkluzív sportlehetőségek megteremtése is fontos.

• A sportolás szociális támogatása (nehéz körülményekkel

rendelkező sportolók támogatása).

• Egyetemi dolgozók-hallgatók közös sportolásának támogatása

(pl.: BEAC Vízisportelep pályázat, sportnapok

stb.)

• Sportjótékonyság és sportönkéntesség támogatása,

rendezvények szervezése (KEK, USFBudapest). Az

egyesület számára általában és a közhasznúsághoz

kapcsolódóan is fontos a sportönkéntesség kialakítása és

működtetése, valamint a sporthoz kapcsolódó jótékonysági

programok fejlesztése, bővítése.

• Sportdiplomácia: a magyar egyetemi sport határokon

átívelő szervezése a Kárpát-medencei Egyetemi Kupa és

kísérő sportesemények révén

• Közösségépítő sportos-játékos programok szervezése

• Rekreációs sportprogramok szervezése

Főbb indikátorok:

• a hallgatók és az oktatók, dolgozók további célcsoportok

visszajelzései

• szociális sporttámogatásban részesülő hallgatók száma

• sporthoz kapcsolódó önkéntes és jótékonysági programok

száma és hatása

• határokon átívelő együttműködések száma

28



VI. A BEAC MOTORJA - Központi támogató

funkciók erősítése stratégiai cél

A BEAC Iroda központi támogató feladatait (az ehhez

tartozó központi kiadások finanszírozásával) hosszú

távon, kiszámítható módon szükséges rendezni. Olyan

struktúrát kell kialakítani, ami a klub környezeti változásaihoz

gyorsan alkalmazkodó, rugalmas; a szakmai munkát

magas szinten támogató, ambiciózus és kreatív munkatársak

számára prespektívát, hosszú távú elköteleződést

biztosító életpályát kínál. Fontos továbbá az adminisztratív

és gazdálkodási funkciók további professzionalizálása

és megerősítése, melyek

• elősegítik a szakosztályok gördülékeny és pontos

működését,

• csökkentik a szakemberhiányt és növelik a sportegyesület

emberi erőforrásainak mennyiségét és minőségét,

• javítják az eszközfelszereltséget, megfelelő munkakörülményeket

teremtenek és kiemelten

• lehetővé teszik a támogatók, szponzorok bevonzását és

megtartását, valamint

• lehetővé teszik a pályázati források hasznosítását.


kapcsolódóan:

• az ügyviteli folyamatok egységesítése

• a nyilvántartások egységesítése

• informatikai támogatási rendszerek kiépítése

• sportkommunikáció, egészséges életmód népszerűsítése

és az egészségfejlesztési kommunikáció erősítése

• sportszervezői háttér biztosítása és folyamatos fejlesztése

• szakértői (jogi, pénzügyi, számviteli) kompetenciák

rendelkezésre állásának anyagi biztosítása

• külső források bevonására alkalmas belső rendszerek

(pl. pályázati és szponzorációs rendszer) folyamatos

fejlesztése, fenntartása

• PR terület erősítése, fejlesztése

• a sport és az egyetemi sport pályázati fejlesztési lehetőségeinek

(kiemelten a 2014–2020-as tervezési ciklus

európai uniós fejlesztései keretében és más országos

fejlesztési programok keretében) kiaknázása a stratégiai

közhasznú célok megvalósítása érdekében

• a sportfelszerelések, sporteszközök beszerzésének,

biztosításának és a sporteszközpark fejlesztésének

kiszámítható és fenntartható rendezése

• a sporthoz és az egyetemi sporthoz kapcsolódó külső

partnerekkel és támogatókkal való kapcsolatok és megállapodások

fejlesztése, az intézményközi és nemzetközi

reprezentáció erősítése

• a sportmarketing, a sportszolgáltatások marketingje és

az egészségfejlesztési tevékenységek hozzájárulnak az

általános kommunikációs céljok megvalósításához

• fontos tovább az az egyesület teljes működéséhez kapcsolódó

minőségirányítási rendszer kidolgozásaés működtetése,

mint kiemelt horizontális stratégiai célt, mely

minden más célkitűzés megvalósításához is hozzájárul

Főbb indikátorok:

• a szakosztályok és a külső partnerek elégedettsége



VII. TÖBB LÁBON ÁLLÁS - Sportszervezés

szolgáltató központú bevételeinek növelése

stratégiai cél

A hagyományos finanszírozási, támogatási lehetőségek

mellett, olyan szolgáltatói portfólió kialakítása a cél, melylyel

piaci bevételekhez tud jutni a klub, illetve az egyes

szakosztályok. A klubban felhalmozódott szakmai tudás,

kompetenciák, tapasztalatok és az ezekhez kapcsolódó

erőforrások lehetővé teszik, hogy piaci szolgáltatóként is

megjelenjen a szektorban a klub. A BEAC sportszervezési

szolgáltatást nyújtegyes partnerei részére, azzal a

céllal, hogy az ebből származó külső bevételt a sportegyesület

elsődleges sportszakmai célokra tudja fordítani:

szakemberek bérének fejlesztése, sportolók megtartása,

piaci/támogatói kapcsolatok kialakítása. A szolgáltatás-központú

működés főleg a szabadidősport területét

jelenti: rendezvényszervezést, edzések tartását, amatőr

versenyeket, bajnokságok működtetését, tanfolyamok

szervezését (úszás, tánc, jóga stb.). A szakosztályok működésének

szempontjából jelentős pályázati-, állami támogatásokon

alapuló bevételek felhasználásánál fontos

a pénzügyi likviditás, fontosak az olyan szabad források,

amelyek önrészként felhasználhatóak. A pénzügyileg

nehezebb időszakokban az adott támogatás folyósításáig

az állandó kiadások folyamatos finanszírozását, a klub

pénzügyi stabilisát lehetővé teszik. Ezen tevékenységek

azonban nem veszélyeztethetik az egyesület alapfeladatait

és sportszakmai céljait.


kapcsolódóan:

• céges partnereknek szóló sportszolgáltatási és sportszervezési

portfolió bővítése

• kerületi sporteseményekhez kapcsolódó sportszakmai

szolgáltatások bővítése

• ELTE számára nyújtott speciális sportszolgáltatások

fenntartása

• egyéb partnereknek szóló sportszolgáltatások kiajánlása

(köznevelési parnerek stb.)

Főbb indikátorok:

• sportszervezési külső bevételek mértékének a növekedése

VIII. NYITOTTSÁG ÉS INNOVÁCIÓ -

Sport népszerűsítés és a sportági kínálat

folyamatos megújítása stratégiai cél

• Az állandóan változó sportolói igényekhez való alkalmazkodás

képességének fenntartása, a folyamatos

megújulásra való képesség megőrzése (kiemelten fontos

ezen a területen az egyetemi sportszervezői ösztöndíj

rendszerének fenntartásában és gondozásában való

erőteljes részvétel, mely lehetőséget ad az új hallgatói

igények becsatornázására).

• Ezen stratégiai cél rámutat, hogy szükség van koncepcionális

gondolkodásra a klub vezetésének részéről

az új 21. századi sportágak beépítésére, támogatására,

ami 1-1 későbbi nemzetközileg is jelentős versenysport

eredményt is megalapozhat. Korábban ilyen volt a cheerleading

támogatása, újabban pedig e-sportok fejlesztése.

Fontos továbbá az e-sportok szerepének definiálása a

klubon belül.

• A sportkommuikáció és sportnépszerűsítő események

támogatása.

• Az általános egészségfejlesztéssel kapcsolatos kommunikáció.

• Az egyetemi egészségfejlesztési programhoz és

egészségszolgáltatásokhoz és kapcsolódó fejlesztésekhez

illeszkedő tevékenységek tervezése, kivitelezése,

fenntartása.

• Az egyetemi hallgatók és más sportolók visszajelzése

alapján meg kell vizsgálni a sportszakmai szakértői

tanácsadás (edzéstervek stb.) és azt megalapozó fizikai

állapotfelmérés (testzsír index stb.) szolgáltatások bevezetésének

lehetőségeit.

• A sportmarketing, a sportszolgáltatások marketingje és

az egészségfejlesztési tevékenységek hozzájárulnak az

általános kommunikációs célok megvalósításához.

• Sportinnováció, ezen belül az új sportágak-, edzéstípusok-,

sportszervezési módszerek bevezetése.

• Az állandó megújulás, különös tekintettel a szabadidősport

területére.

PRIORIZÁLÁS



Az egyesület prioritási rendszere szakosztályok szerinti bontásban

Az egyesület szintjén – a szakosztályok tervei és szükségletei szerint is – kirajzolódik néhány általános, vagyis mindenkire

egyaránt vonatkozó, prioritás. Ezek közül a három legfontosabbat emeljük ki:

• infrastrukturális feltételek, edzési helyszínek és idők hosszú távú, kiszámítható biztosításának szükséglete,

• pénzügyi fenntarthatóság megteremtésének/megőrzésének szükséglete szakosztályi és egyesületi szinten egyaránt,

• sportszakmai humánerőforrás tervezhető és fenntartható növelésének szükséglete.

A fenti egységes prioritásokon túl öt főbb sportszakmai fejlesztési irány és – azokban érdekelt szakosztályok megoszlása

szerinti – divízió rajzolódik ki:

1. SPORTAKADÉMIAI MŰKÖDÉS

(KOSÁRLABDA)

2. VERSENYSPORT FEJLESZTÉS

3. SPORTOLÓI LÉTSZÁMNÖVELÉS

ORSZÁGOS

ÉS NEMZETKÖZI

VERSENYSPORT

EGYETEMI

VERSENYSPORT

EGYETEMI

HALLGATÓK

UTÁNPÓTLÁS

Kerületi

köznevelési

intézmények

ELTE gyakorló

köznevelési

intézmények

4. SPORTSZOLGÁLTATÁSI

INNOVÁCIÓ

Új típusú sportszolgáltatások megtervezése, tesztelése

(helyszín, sportág, gyakorlat típusa stb.)

(főleg egyetemi polgárok számára)

5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Egészségmegőrző, környezettudatos,

kulturális programok

(kerületi lakosok és egyetemi polgárok számára)

32



1) A BEAC két, versenysportban kiemelt eredményekkel

rendelkező, szakosztály működésére alapozva

törekszik két sportakadémia létrehozására és működtetésére:

BEAC-Újbuda Kosárlabda Akadémia, valamint későbbiekben

BEAC1898 Atlétikai Akadémia indítása.

Az érintett szakosztályok: Női Kosárlabda Szakosztály, és

BEAC1898 Atlétika Szakosztály.

Összességében ki kell emelni, hogy ez a két szakosztály

működését, feladatainak spektrumát és eredményességét

tekintve, továbbá a történeti előzményeket figyelembe

véve a BEAC két legerősebb hagyományokkal bíró szakosztálya.

A munkájuk példaértékű a többi szakosztály

számára is.

2) A sportolói létszámnövelés prioritásához kapcsolódóan

két főirány rajzolódik ki:

I. Az utánpótlás-neveléshez kapcsolódó sportolói létszámok

növelése nagyobb súllyal jelenik meg több szakosztálynál.

Azon belül pedig:

I.1. a kerületi köznevelési intézményekhez kapcsolódó

utánpótlás-nevelésben résztvevő sportolói létszámok

növelése, és

I.2. az ELTE gyakorló köznevelési intézményekhez

kapcsolódó utánpótlás-nevelésben résztvevő sportolói

létszámok növelése.

II. Egyetemi polgárok, első sorban hallgatók köréhez

kapcsolódó sportolói létszámok növelése.

Az érintett szakosztályok:

I.1. Aerobik és Cheerleader Szakosztály, Asztalitenisz

Szakosztály, Atlétika Szakosztály, Erőnlét-és Fitnesz

Szakosztály, Futsal Szakosztály, Sakk Szakosztály,

Tájfutó Szakosztály, Tollaslabda Szakosztály, Vívás Szakosztály

I.2. Labdarúgó Szakosztály, Röplabda Szakosztály, Sakk

Szakosztály, Szabadidősport Szakosztály, Vívás Szakosztály

II. Aerobik és Cheerleader Szakosztály, Asztalitenisz

Szakosztály, Erőnlét-és Fitnesz Szakosztály, Falmászó

Szakosztály, Röplabda Szakosztály, Sakk Szakosztály,

Szabadidősport Szakosztály, Táncok, Tájfutó Szakosztály,

Természetjáró Szakosztály, Triatlon Szakosztály,

Vízilabda Szakosztály, Vívás Szakosztály

3) Versenysport területén való előrelépés, mint prioritás,

értelmezhető

I. országos/nemzetközi szinten és

II. egyetemi versenysport területén.

Ezen prioritás keretében több szakosztály is javítani

szeretne a jelenlegi eredményességén, illetve új lehetőségként

bevonná a sportolóit a versenysportba.

Az érintett szakosztályok (kivéve az Atlétika Szakosztály

és Női Kosárlabda Szakosztály, melyek jelenleg is jelen

vannak ezen a területen):

I. Futsal Szakosztály, Labdarúgó Szakosztály, Röplabda

Szakosztály, Sakk Szakosztály, Tollaslabda Szakosztály,

Vízilabda Szakosztály

II. Asztalitenisz Szakosztály, Erőnlét-és Fitnesz Szakosztály,

Futsal Szakosztály, Labdarúgó Szakosztály, Röplabda

Szakosztály, Sakk Szakosztály, Tollaslabda Szakosztály,

Vízilabda Szakosztály

4) Sportszolgáltatási innováció keretében azon

szakosztályok érintettek elsődlegesen, melyek az

egyetemi szabadidősport területén rendkívül nagy

létszámokkal folytatják a sportszakmai munkát.

Ezen prioritás keretében olyan új vagy újszerű sportágak,

sportszolgáltatások, helyszínek, oktatási módszerek stb.

kerülnek bevezetésre és tesztelésre, melyek országos

vagy nemzetközi szinten nagy népszerűségre tehetnek

szert.

Az érintett szakosztályok és sportágak:

Aerobik és Cheerleader Szakosztály, Erőnlét-és Fitnesz

Szakosztály, Szabadidősport Szakosztály (táncsportok,

jóga, darts, polefitness, spinning), Harcművészeti Szakosztály.

5) Egészségfejlesztés prioritás keretében korosztálytól

függetlenül egészségmegőrző, környezettudatos

sportszolgáltatások fejlesztése a cél

A fő hangsúly a természetben űzhető sporttevékenységekre

esik.

Az érintett szakosztályok:

Természetjáró Szakosztály, Tájfutó Szakosztály, Szabadidősport

Szakosztály



Az első három prioritás a jelenlegi helyzet fenntartását

és a növekedést szolgálja elsődlegesen. A módszeres

sportszakmai munka ezeken a területeken az egyesület

jelenlegi pozícióját erősíti.

A negyedik prioritás összekapcsolja az egyesületet az

aktuális, divatszerű sportolói igényekkel. Valamint ígéretes

kezdeményezéseket és olyan pilot-projekteket hoz

be a szervezetbe, amelyek új sportszakmai irányokat is

megalapozhatnak.

Az ötödik prioritás a környezet- és természettudatos

egészségmegőrző funkcióval kiegészíti az egyesület

munkáját, a hagyományokra és a generációk közötti

együttműködésre építve.

Az egyetemi testnevelés, mint az

ELTE és a BEAC közös prioritása

Jelenleg az általános testnevelés órák tartását az egyetem

(pontosabban az ezért felelős PPK) háromféleképpen

oldja meg: (1) az ELTE ESI oktatóin, (2) az ELTE ESI

által megbízott óraadókon (az intézet nyugdíjas oktatói),

valamint (3) egy keretszerződés alapján a BEAC-on

keresztül. Az utóbbi években az 1. és 2. megoldással

együttesen átlagosan félévenként nagyságrendileg

5-600, a 3. megoldással 850-1000 hallgatónak tudott

sportszolgáltatást nyújtani; összesen félévenként kb. 120

kurzus keretén belül (ami kurzusonként átlagosan 12,5

főt jelentett).

A BEAC tehát évente közel 1000 hallgató számára biztosítja

a testnevelésben való részvételt.

1.SZ.MELLÉKLET - Szakosztályi profilok



Aerobik és Cheerleading Szakosztály 2017

/sportágak: aerobik/

Munkatársak száma

Összesen: 19 fő

Ebből edzők: 17 fő

Főbb cél, érték

1. Közösség és barátságos környezet

2. Egészségmegőrzés, rekreáció

3. Megfizethető sportszolgáltatás

Problématérkép

1. Nem megfelelő az infrastrukturális háttér

(kevés a hely, hiányos körülmények)

2. Szakosztály gyors növekedéséből fakadó

problémák (pl.: humánerőforrás hiánya)

3. Eszközbeszerzési nehézségek

Főbb költségvetési adatok

Bevétel összesen: 1 352 000 Ft

Kiadás összesen: 989 500 Ft

Főbb bevételi típusok:

tagdíj/pályázat/külső támogatás

Főbb fejlesztési tervek

1. Külsős helyszíneken való edzészervezés

2. Sportolói létszám további növelése, kiemelten a külsős sportolók tekintetében

3. Edzői gárda létszámának növelése, kiszámítható feltételek teremtése

36




/sportágak: cheerleading, cheer dance/

Munkatársak száma

Összesen: 12 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép








Kiadás összesen: 4 070 000 Ft




1. Humánerőforrás-fejlesztés és a kapcsolódó pénzügyi erőforrások előteremtése

2. Sportolói létszám további növelése mindkét sportágban és minden korosztályban

3. Költségvetési stabilitás és kiszámíthatóság elérése




/sportágak: hastánc, modern jazztánc, argentin tangó/

Munkatársak száma

Összesen: 6 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség

2. Sportszakmai fejlődési lehetőség


Problématérkép



2. Programfinanszírozás hiánya






tagdíj/pályázat


1. Infrastruktúrális és hangosítási hiányosságok megoldása

2. Táncműfaji fenntarthatóság megalapozása

3. Létszámbővítés különösen az egyetemi hallgatók körében

38



Asztalitenisz Szakosztály 2017

/sportágak: asztalitenisz/

Munkatársak száma

Összesen: 1 fő


Főbb cél, érték




Problématérkép


(IZU tornaterem megszűnik)

2. Szakosztály létszámának folyamatos

csökkenéséből fakadó problémák

3. Az anyagi erőforrások hiánya





tagdíj/pályázat


1. Új edzési helyszín megtalálása

2. Sportolói létszám növelése (prioritás: 1 egyetemi sport, 2 utánpótlás-nevelés)

3. Versenysportban való újbóli részvétel (főleg egyetemi versenysport által)



Atlétika Szakosztály 2017

/sportágak: síkfutás, gyaloglás, ugró- és dobószámok /

Munkatársak száma

Összesen: 7 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép


(a meglévő pálya nem használható)

2. Az élsportolók felkészítéséhez szükséges

pénzeszközök hiánya (edzőtáboroztatás stb.)

3. Feltételrendszer hiánya (nem sportszakmai)

a sportakadémiává váláshoz







1. Infrastruktúrális helyzet rendezése

2. Sportolói létszám további növelése az utánpótlás-nevelés területén

3. Sportakadémiává válás megalapozása a futó szakágon belül

40



Erőnlét-, és Fitnesz Szakosztály 2017

/sportágak: kettlebell, funkcionális köredzés, súlyzós erőedzés, TRX/

Munkatársak száma

Összesen: 4 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép


2. Edzőhiány (pl.: humánerőforrás hiánya)

3. Tanév beosztásból fakadó problémák

(nyári működés stb.)





sportszolgáltatás, tagdíj, külső támogatás


1. A megfelelő infrastruktúrális háttér biztosítása minden sportág számára

2. Sportolói létszám növelése (prioritás: 1. egyetemi sport, 2. utánpótlás-nevelés)

3. Nyitás az egyetemi versenysport irányába, ELTE versenycsapat felépítése



Falmászó Szakosztály 2017

/sportágak: falmászás/

Munkatársak száma

Összesen: 12 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép


(külső helyszínen működik jelenleg)

2.Humánerőforrás hiánya

(jelenleg külső edzők kerülnek alkalmazásra)

3. Testnevelés pénzügyi fenntarthatóságának

kérdése







1. Saját infrastrukturális feltételrendszer kialakítása

2. Sportolói létszám növelése az egyetemi sport területén

3. Sportkommunikáció fejlesztése

42



Futsal Szakosztály 2017

/sportágak: futsal/

Munkatársak száma

Összesen: 7 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép



2. Humánerőforrás hiánya

(saját edzői kapacitások fejlesztése)

3. Pénzügyi-finanszírozási stabilitás megteremtése





TAO-támogatás, pályázat, külső támogatás



2. Kerületi utánpótlás-nevelés fejlesztése, létszámok növelése

3. A versenysportban szereplő csapatok eredményességének növelése



Harcművészet Szakosztály 2017

/sportágak: box, kick-box, kung-fu, brazil jiu-jitsu, muay-thai/

Munkatársak száma

Összesen: 5 fő


Főbb cél, érték


2. Magas minőség


Problématérkép













2. Sportolói létszám növelése minden sportágban és minden korosztályban


44



Labdarúgó Szakosztály 2017

/sportágak: labdarúgás/

Munkatársak száma

Összesen: 3 fő


Főbb cél, érték




Problématérkép


(pályaellátottság)

2. Pénzügyi stabilitás

3. Sportolók rekrutálása

az egyetemi hallgatók körében





TAO, tagdíj, pályázat, külső támogatás


1. Mérnök utcai fejlesztés sportszakmai kihasználtságának megalapozása

2. Kerületi és ELTE köznevelési int. utánpótlás-nevelés fejlesztése, létszámok növelése

3. Versenysportban az eredményesség növelése



Női Kosárlabda Szakosztály 2017

/sportágak: kosárlabda/

Munkatársak száma

Összesen: 5 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép


(elavult infrastruktúra)

2. ELTE és BEAC közötti együttműködés,

egyetemi támogatás hiánya, BEAC Elnökség

3. Egyetemi csapatok működtetése





TAO, tagdíj, pályázat, külső támogatás



2. Sportolói létszám további növelése minden korosztályban


46



Röplabda Szakosztály 2017

/sportágak: röplabda/

Munkatársak száma

Összesen: 7 fő


Főbb cél, érték




Problématérkép


(kevés a hely és edzésidő)

2. Jelenlegi körülmények között nem lehet

szétválasztani az amatőr és versenysportolókat

3. Támogatók, szponzorok hiánya


Bevétel összesen: 620 000 Ft



tagdíj, pályázat


1. Utánpótlás-nevelés elindítása, főleg az ELTE gyakorló intézményei bázisán

2. A verseny- és az amatőr sport szétválasztása, szponzorok megtalálása

3. Infrastruktúra megtalálása, edzésidő növelése



Sakk Szakosztály 2017

/sportágak: sakk/

Munkatársak száma

Összesen: 6 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép



2. Humánerőforrás hiánya, edzőhiány

(tekintettel az utánpótlás-nevelésre)

3. Élsporthoz hiányzik a finanszírozás







1. Élsporthoz kapcsolódó tevékenység megalapozása, szponzorok bevonása

2. Sportolói létszám további növelése különösen az egyetemi hallgatók körében

3. Teremproblémák megoldása, a bérleti díj kiiktatása

48



Szabadidősport Szakosztály 2017

/sportágak: Polefitness, Darts, Spinning, Jóga/

Munkatársak száma

Összesen: 7 fő


Főbb cél, érték




Problématérkép

1.Elavult infrastrukturális háttér (kevés a hely,

hiányos körülmények, Lágymányos-központúság)

2. Központi értékesítés hiánya

(irodai nyitvatartási időn kívüli bérletvásárlás nehézkes)

3. Kapacitás hiány





tagdíj


1. A szakosztály egyes sportágainak fejlesztése, önálló szakosztályokká való alakulása

2. Instraktúra fejlesztése

3. Új sportágak bevonása, innovatív sportolási formák bevezetése, meghonosítása



Tájfutó Szakosztály 2017

/sportágak: tájfutás/

Munkatársak száma

Összesen: 3 fő


Főbb cél, érték




Problématérkép

1. Gyorsan öregedő szakosztály

2. Humánerőforrás hiánya: edzőhiány

3. Utánpótlás-nevelés hiánya







1. Pénzügyi erőforrások előteremtése

2. Sportolói létszám növelése: 1. utánpótlás-nevelés, 2. egyetemi sport

3. Élsport irányában való elmozdulás

50



Természetjáró Szakosztály 2017

/sportágak: természetjárás/

Munkatársak száma

Összesen: 5 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép

1. Humánerőforrás hiánya:

nem megfelelő számú hivatásos túravezető


Bevétel összesen: 701 400 Ft



tagdíj, túra nevezési díj, pályázat, jelzésfestés


1. Programbővítés: korábbi összegyetemi programok újraindítása

2. Túravezetők bevonása, képzése

3. Létszámbővítés (részben a többi szakosztály által)



Tollaslabda Szakosztály 2017

/sportágak: tollaslabda, speedminton/

Munkatársak száma

Összesen: 1 fő


Főbb cél, érték



3. Magas minőség

Problématérkép


(kevés az edzésidő)

2. Szakosztály finanszírozásának mértéke,

az edzői javadalmazás veszélyben

3. Utánpótlás-nevelés megszervezésének

objektív akadályai





tagdíj


1. Az élsport irányában való elmozdulás

2. Utánpótlás-nevelés elindítása

3. Szponzorációszervezés

52



Triatlon Szakosztály 2017

/sportágak: Polytlon, Triatlon, Duatlon/

Munkatársak száma

Összesen: 6 fő


Főbb cél, érték

1. Magas minőség



Problématérkép



2. Az edzők rendszeres kiszámítható

javadalmazásának hiánya






tagdíj, pályázat, külső támogatás



2. Sportolói létszám további növelése minden korosztályban




Vízilabda Szakosztály 2017

/sportágak: vízilabda/

Munkatársak száma

Összesen: 1 fő


Főbb cél, érték




Problématérkép


(kevés a hely és edzésidő)

2. Szakosztály nehezen tudja bevonzani az

érdeklődő sportolókat

3. Hiányzik egy, a területi bajnokságnál

egyszerűbb és olcsóbb verenyzési lehetőség





tagdíj/pályázat


1. Elérhető edzéshelyszín biztosítása legalább heti 3 edzéshez

2. A csapat kiépítése, az egyetemi és területi versenysport eredményességének fejlesztése

3. Megfelelő szponzorok, támogatók felkutatása, bevonzása

2.SZ.MELLÉKLET

Akciótervek



Stratégiai prioritásokból fakadó kiemelt akciótervek, részprojektek

Központi Sportiroda projektjei

Szakosztályok projektjei

• az ügyviteli folyamatok egységesítése;

• a nyilvántartások egységesítése;

• informatikai támogatási rendszerek kiépítése;

• minőségbiztosítási rendszer kiépítése, utánkövetés;

• sportkommunikáció, egészséges életmód népszerűsítés és egészségfejlesztési

kommunikáció erősítése;

• tagok és tagdíjak kezelése;

• pályázati menedzsment; pályázati források növelése;

• sportszolgáltatási megbízások menedzselése;

• kampuszjellegű sportinfrastruktúra fejlesztések létrejöttének

segítése;

• szervezetfejlesztési (csapatépítési) tréningek szervezése;

• sportszakmai továbbképzések szervezése;

• sportmenedzsment továbbképzések szervezése;

• formális és informális közös programok szervezése;

• inkluzív sportlehetőségek megteremtése;

• a sportolás szociális támogatása (nehéz körülményekkel rendelkező

sportolók támogatása);

• egyetemi dolgozók-hallgatók közös sportolásának támogatása (pl.:

BEAC Vízisportelep pályázat, sportnapok stb.);

• jótékonyság és társadalmi felelősségvállalás: sportjótékonyság és

sportönkéntesség támogatása, szervezése;

• céges partnereknek szóló sportszolgáltatási és sportszervezési

portfolió bővítése;

• kerületi sporteseményekhez kapcsolódó sportszakmai szolgáltatások

bővítése;

• ELTE számára nyújtott speciális sportszolgáltatások fenntartása;

• egyéb partnereknek szóló sportszolgáltatások kiajánlása (köznevelési

parnerek stb.);

• partnerek és partnerségek menedzselése, priorizált együttműködések

fenntartása és fejlesztése;

Közös projektek

• sportolói létszám növelése

- kerületi utánpótlás-nevelés fejlesztése, létszámok

növelése; utánpótlás-nevelési projektterv kidolgozá

sa az Újbuda kerületben működő köznevelési intéz

ményeire vonatkozóan;

- utánpótlás-nevelés elindítása az ELTE gyakorló in

tézményei bázisán; utánpótlás-nevelési projektterv

kidolgozása az ELTE gyakorló köznevelési intézmé

nyeire vonatkozóan;

- létszámok növelése az egyetemi hallgatók körében;

- új tehetséges élsportolók leigazolása a BEAC-hoz;

• infrastrukturális helyzet rendezése, új edzési helyszín megtalálása

- Mérnök utcai fejlesztés sportszakmai kihasználtságának

megalapozása;

- külsős helyszíneken való edzésszervezés;

• humánerőforrás-fejlesztés és a kapcsolódó pénzügyi erőforrások

előteremtése; edzői gárda létszámának növelése, kiszámítható

feltételek teremtése;

• versenysportban való részvétel

- nyitás az egyetemi versenysport irányába, ELTE verseny

csapat(ok) felépítése;

- versenysportban szereplő csapatok eredményességének

növelése;

- országos/nemzetközi szinten való eredményességi előre

lépés;

• költségvetési stabilitás és kiszámíthatóság elérése;

• sportakadémiává válás megalapozása a futó szakágon belül;

• kosárlabda sportakadémia fejlesztése;

• új innovatív, játékos sportolási formák bevezetése, meghonosítása

(sportos társas játékok); új vagy újszerű sportágak, sportszolgáltatások,

helyszínek, oktatási módszerek stb. kerül bevezetésre és

tesztelésre;

• programbővítés: korábbi összegyetemi programok újraindítása;

túravezetők bevonása, képzése; együttműködés az ELTE cserkészcsapattal;

• TAO menedzsment: a Tao. tv. szerinti – adókedvezményt biztosító – a látvány-csapatsportok támogatására elnyert projektek megvalósítása, a

kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés, beleértve az új/megújult sportcentrum létrehozását; szükséges korszerű sporteszközök folyamatos biztosítása

a sportolók és edzők számára; a biztonságos sportolási környezet kialakítása; TAO-támogatások bővítése;

• Bogdánfy úti atlétika pálya helyzetének sportszakmailag megnyugtató rendezése;

• szponzorációszervezés: támogatók, szponzorok toborzása;

• ELTE támogatás megszervezése az élsportolók számára (kollégiumok, ösztöndíjak stb.); új tehetséges élsportolók leigazolása a BEAC-hoz,

bevonzása az ELTE-re (ennek érdekében az egyetemmel közösen speciális ösztöndíjrendszer kialakítása, kollégiumi férőhelyek, mentorrendszer

biztosítása stb.); egyetemi versenysport támogatása (sportolói ösztöndíj rendszer bevezetése, kollégiumi helyek biztosítása a BEAC-ban

sportoló ELTE-s hallgatók számára)

• egyetemi dolgozóknak szóló sportszolgáltatások fejlesztése;

• az ELTE alumni tagoknak szóló programok és szolgáltatások fejlesztése (pl.: Alumni Kupa stb.);

• sportdiplomáciai tevékenység erősítése: a sportági országos és nemzetközi irányítási, fejlesztési szakmai munkában való személyi részvétel

arányának növelése;

• sportdiplomácia: a magyar egyetemi sport határokon átívelő szervezése a Kárpát-medencei Egyetemi Kupa és kísérő sportesemények révén;

• egészségmegőrző, környezettudatos kulturális sportszolgáltatások fejlesztése;

• az ELTE egyetemi testnevelés fejlesztésének/bővítésének teljes körű támogatása; 2in1: ELTE testnevelő/BEAC edző karrier program

• új sportágak támogatása, beépítése

• országos sportrendezvények szervezése (korosztályos országos és egyetemi országos bajnokságok, nemzetközi tornák, saját rendezvények)

3.SZ.MELLÉKLET

Trefort-kert vívóterem fejlesztési projekt



2017-ben újra alakult a BEAC Vívószakosztálya. Az ELTE

Rektora és Kancelláriája, valamint a BEAC elnökének,

az ELTE nemzetközi rektorhelyettesének Prof. Dr. Hamar

Imre vezetésével a vívóterem építésének ötletét a pénzügyi

döntéshozatalig menedzselte. A vívóterem a BTK

Trefort-kerti kampuszán, a D épület tövében található

kazán helyén épülne föl. A Magyar Vívó Szövetség vezetése

a tárgyalások során a támogatás feltételéül szabta

meg a BEAC-on belüli vívószakosztály megalapítását.

Az előzetes tervek alapján a Magyar Vívó Szövetség 120

millió forinttal, az ELTE 30 millió forinttal támogatná az

építkezést.

A klub 1898-as alapításánál már megalakult a vívó szakosztály,

közel félévszázadon keresztül olyan mesterek

dolgoztak a klubban, mint Gr. Vay Lajos, Dr. Gerentsér

László, Dr. Bay Béla.

Ezen mesterek kezei alól került ki az első magyar nő, aki

olimpiai érmet szerzett Bogáhty-Bogen Erna személyében,

majd a klub első vívó olimpiai bajnoka Rajczy-Rasztovich

Imre, a Bay-korszak legjobb vívói voltak Gyuricza

József, Dömölky Lídia, Marosi József, Kausz István.

A klub 1957-ig a magyar vívósport fellegvára volt. Hámori

Jenő, Dömölky Lídia mai napig a klubhoz szorosan kötődő

vívó legendái ennek az időszaknak.

Helye: Budapest belvárosában, az Astoria metrómegállótól

250 méterre, az ELTE Trefort-kerti kampuszán

• Típusa: zárt, sportpadlóval borított

multifunkcionális terem

• Funkciói: vívás (70%), aikidó (20%), egyéb (10%)

• Vívás: 4 pást

• Hasznos területe: 232 m2

• Összterülete: 550 m2

• Tájolása: északi

• Befogadóképessége: 14—50 fő

További szükséges forrás: 100 m Ft

4.SZ.MELLÉKLET

Pluhár István Labdarúgópálya fejlesztési projekt

GSPublisherVersion 0.0.100.100

TERV :

PÁLYATERV: SIFFEL BÉLA É1 13-0126

SIFFEL GÁBOR É01-0222

ELEKTROMOS: ZENTAI CSABA V-01-13714

GEODÉZIA: HERBSZT MIHÁLY GD-T-13-13582

GENERÁLTERVEZŐ :

2092 Budakeszi, Erkel u. 69.

Siffel Gábor ügyv. +36/30 275-1427

Siffel Béla ügyv. +36/30 942-6837

TERVFAJTA:

TERV:

ÉPITTETŐ :



A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club Labdarúgó Szakosztálya

az Eötvös Loránd Tudományegyetem vagyonkezelésében

álló Mérnök utcai sporttelepére az MLSZ Budapest

Pályaépítési Program keretében egy IV-es osztályú,

NB III-ig alkalmas nagyméretű, 90x50m-es műfüves

pályára adott be fejlesztési kérelmet a budapesti labdarúgó

élet fejlesztése céljából, valamint a klub sportolói, és

az egyetemi hallgatói számára. Az MLSZ Projekt Irányító

Bizottságának részéről Vígh László az alábbiakat erősítette

meg:

MLSZ a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti és

az Alapszabályában meghatározott feladatai megfelelő

ellátása érdekében a labdarúgás stratégiai fejlesztési

koncepciójához illeszkedő sportfejlesztési programot dolgozott

ki, melynek keretében futballpályákat kíván létesíteni,

felújítani valamint a közvetlenül ezekhez kapcsolódó

infrastruktúrát fejleszteni Budapesten. A célok megvalósítása

érdekében az MLSZ elnöksége ELN-70/2016

(07.26.) határozatával döntött a Budapest Pályaépítési

Program I. üteméről, amelyhez a szükséges forrás biztosítása

a 1348/2016. (VII.6.) Kormány határozat 1. melléklete

alapján történik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

támogatást biztosít az MLSZ részére abból a célból, hogy

az MLSZ a Budapest területén önkormányzatok, illetve a

Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanokon labdarugó

pálya és kiszolgáló infrastruktúra fejlesztést valósítson

meg.

A Budapest Pályaépítési Programban való részvételre az

Eötvös Loránd Tudományegyetem Mérnök utcai Sporttelepe

alkalmas. Támogatjuk egy IV. osztályú, G típusú

90x50m-es műfüves labdarúgó pálya építését, valamint a

hozzá tartozó öltöző épület megépítését. A program keretében

90%-os támogatás biztosít az Egyetem számára az

MLSZ. A pálya lokációja, valamint a dél-budai régióban

kevés számú pálya miatt az ELTE vagyonkezelésében

álló területre építeni kívánt labdarúgó pálya megépítése a

budapesti labdarúgás szempontjából is fontos fejlesztés.

A projekt célja, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség

1901-es alapításában is részt vevő Labdarúgó Szakosztály

új otthonra leljen, amellyel lezáródhat egy viszontagságos

időszak.

A projekthez szükséges önrész mértéke 120 m Ft.

104.087

104.245

103.692

103.807

103.910

103.909

103.854

103.932

103.901

103.935

103.884

103.753

103.916

103.941

103.964

104.049

103.968

103.890

103.868

pályavilágítási oszlop

103.880

103.898


104.149

103.879

103.916

103.883

103.917

104.060

103.860

103.858

103.909

103.867

103.902

103.909

103.899

103.942

103.834

103.923

103.867 103.846

103.882

épület

103.815

minigolf

103.838

103.876

103.837

103.863

103.785

103.978

103.990

103.853

R2

103.838

103.924

103.917

104.107

103.876

103.851

5

103.829

103.862

103.818

103.828

103.810

103.847

103.831

103.834

103.850

5

4,00

103.844

±0,00

meglévő, megmaradó labdafogó háló

103.846

103.853

103.826

L2. labdafogó háló

korlát

korlát

103.817


103.833

103.827

103.785

103.810

103.950

103.933

103.910

103.829

103.899

103.824

R3


103.862

103.826

103.837

103.845

103.906

103.956

103.911 103.851

103.850

104.011

103.937

103.829

103.846

0,0%

103.831

103.836

kispad


103.868

103.852

Meglévő tenisz pálya


103.848

korlát

104.057

103.949

103.843

103.849

103.816

103.947

90,00

±0,00

98,00

5 599,2 m 2

103.868

103.861

103.833

103.842

103.924

104.079

füves pálya

103.986

±0,00=103,90 mBf

±0,00

103.877

103.798

103.877

kispad

103.869

0,0%

1,20

5

5 4,00 5 3,00 50,00 3,00

103.863

103.880

103.835

103.873

103.892

5 4,00 5 56,00 1,20 5

104.075

103.920

103.948

103.843

103.877

103.868

R1

103.889


Meglévő strandröplabda pálya

korlát

104.321

104.729

103.948

104.722

103.855

korlát

103.838

103.825

103.851

103.973

103.862

103.872

műfüves járda

pálya

103.872

5

4,00 5

103.910


103.972

103.965

103.963

103.961

103.920

103.910

103.890

103.933 104.001

104.108

±0,00

zsalukő

fedett beálló

104.317

104.219

104.176

104.121

R4

FELTÉTELEZETT TÁVHŐ

VEZETÉK

KÜLÖNÖSEN FIGYELMES

MUNKAVÉGZES SZÜKSÉGES!

103.847

103.861

103.859

103.892

103.877

Meglévő tenisz pályák

104.697

103.845

103.856

Meglévő műfüves pálya

103.825

103.866

103.808

103.824

104.398

50x90 (56×98) M-ES MŰFÜVES PÁLYA

1119 Budapest, Mérnök utca 35. (Mérnök utca sporttelep)

KIVITELI TERV

SPORTPÁLYA TERV

ÉM-4

Hélis Kft.

lapméret:

A2

m=1:250

2018. 04.10.

IMPRESSZUM

Főszerkesztő:

Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, Simon Gábor - igazgató

A stratégia védnöke a BEAC elnöksége:

Prof. Dr. Hamar Imre - elnök

Simon Gábor - igazgató

Szabó László - alelnök

Dr. Székely Mózes - alelnök

Horváth János - gazdasági alelnök

Dr. Árvay Gábor

Csere Gáspár

Kovácsik Rita

Murai László

Szabari János

A stratégia tervezésében közreműködtek:

Árendás Tamás, Bögöly András, Daróczi Gábor, Erdős Gábor, Farkas Lilla, Gerendási István, Gölöncsér Dániel, Grimm György,

Hegedüs András, Horváth Enikő, Ilyash György, Jakobetz László, Kanics Máté, Dr. Karácsony András, Kass Zoltán,

Keresztesi Gitta, Kóczán András, Kovácsik Rita, Marosán Ágnes, Molnár Ágnes, Papp Ágnes, Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán,

Ránky Márta, Répási Károly, Orbán Gábor, Pulay Szilvia, Szabó Attila, Várhelyi Zoltán, Vincze Attila, Wéber Edina

Lektor:

Pénzváltó Csilla

Műszaki szerkesztő, arculattervező:

Simó Szabolcs

Fotók:

BEAC-archív, Girgász Péter, Simó Szabolcs, Studio Konstella

A BEAC stratégiája 2018-2022

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?