Ispán Tímea M. 1. oldal, összesen: 1 2011.10.11.

Ispán Tímea M. 

Feladó: "PE-MFTK-TkK/UP Centre for Teacher Education" 

Címzett: 

Elküldve: 2011. október 11. 15:44 

Melléklet: 01 TMA - Diszcipzáróriszig-tételek 2011.pdf 

Tárgy: Diszciplináris zárószigorlat 

Kedves TMA-s Hallgatóink! 

1. oldal, összesen: 1 

Ezúton megküldöm mindekinek az ún "diszciplináris zárószigorlatok" tartalmi vonatkozásait tartalmazó 

dokumentumo(ka)t. 

A zárószigorlatot a szakképzettségi területi modulok részeként kell teljesíteni, tehát azt az adott 

szakképzettségi területekért felelıs egységek gondozzák. 

Kire és mikor vonatkozik a diszciplináris zárószigorlat kötelezettsége? 

A mellékelt dokumentumok egyikének elsı oldalán ugyan mindez olvasható, de azért közreadom itt is: 

A 2011/2012-es tanév ıszi félévében a diszciplináris zárószigorlatot az egyes képzési típusok tantervei 

szerint haladó hallgatóinknak az alábbiak szerint kell teljesíteniük. 

� A-típusú képzés: a tanterv 4-ik félévét teljesítı hallgatók kötelezettsége. A zárószigorlat teljesítése 

feltétele az 5-ik félévre esedékes összefüggı iskolai gyakorlat felvételének. 

� B-típusú képzés: a tanterv 2-ik félévét teljesítı hallgatók kötelezettsége. A zárószigorlat teljesítése 

feltétele a 3-ik félévre esedékes összefüggı iskolai gyakorlat felvételének. 

� C-, E- és F-típusú képzés: többnyire a tanterv 2-ik félévét teljesítı hallgatókat érintı feladat. A 

zárószigorlat teljesítése feltétele a félévi követelmények teljesítésének, illetve az 

abszolutóriumnak, amely a záróvizsgaára való bocsátás jogának elnyeréséhez szükséges. 

(Elıfordulhat, hogy egyes szakképzettségi területeken a diszciplináris zárószigorlat az 1-sı félévi 

kötelezettségek közé tartozik.) 

� D- és G-típusú képzés: többnyire a tanterv 3-ik félévét teljesítı hallgatókat érintı feladat. A 

zárószigorlat teljesítése feltétele a félévi követelmények teljesítésének, illetve az 

abszolutóriumnak, amely a záróvizsgaára való bocsátás jogának elnyeréséhez szükséges. 

(Elıfordulhat, hogy egyes szakképzettségi területeken a diszciplináris zárószigorlat az 1-sı vagy a 

2-ik félévi kötelezettségek közé tartozik.) 

Remélem, könnyedén értelmezhetık a közzétett információk. 

Barátsággal: 

Poór Zoltán 

Dr. Poór Zoltán 

központvezetı egyetemi docens / Senior Lecturer - Head of Centre 

Pannon Egyetem - Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar 

Neveléstudományi Intézet - Tanárképzı Központ 

University of Pannonia - Faculty of Modern Philology and Social Sciences 

Institute of Education - Centre for Teacher Education 

Veszprém, Wartha Vince u. 1., 8200 (O-épület / Building O - 109-110-es iroda / Offices No. 109-110) 

Levelezési cím / Mail to: Veszprém, Pf. 158., 8201 (Hungary) 

Tel.: +36-88-624660; +36-88-624664 

Fax: +36-88-624663 

Mobil(e):+36-30-9721509 

Honlap: http://tanarkepzoweb.uni-pannon.hu 

2011.10.11.

Pannon Egyetem, Veszprém - Tanári mesterképzés (MA) 

Diszciplináris zárószigorlatok tételei 

2011/2012-es tanév 

A tanári mesterképzési szakon az egyes szakképzettségi területeken megvalósuló ún. 

diszciplináris, azaz szaktudományi stúdiumok zárásaképpen minden jelöltnek zárószigorlatot 

kell tennie, amely az adott félév követelményeinek része, azaz a szemeszter-zárás és a 

tanulmányok egészének befejezését elismer� abszolutórium feltétele. 

A 2010/2011-es tanév tavaszi félévében a diszciplináris zárószigorlatot az egyes képzési 

típusok tantervei szerint haladó hallgatóinknak az alábbiak szerint kell teljesíteniük. 

• A-típusú képzés: a tanterv 4-ik félévét teljesít� hallgatók kötelezettsége. A 

zárószigorlat teljesítése feltétele az 5-ik félévre esedékes összefügg� iskolai gyakorlat 

felvételének. 

• B-típusú képzés: a tanterv 2-ik félévét teljesít� hallgatók kötelezettsége. A 

zárószigorlat teljesítése feltétele a 3-ik félévre esedékes összefügg� iskolai gyakorlat 

felvételének. 

• C-, E- és F-típusú képzés: többnyire a tanterv 2-ik félévét teljesít� hallgatókat érint� 

feladat. A zárószigorlat teljesítése feltétele a félévi követelmények teljesítésének, 

illetve az abszolutóriumnak, amely a záróvizsgaára való bocsátás jogának 

elnyeréséhez szükséges. (El�fordulhat, hogy egyes szakképzettségi területeken a 

diszciplináris zárószigorlat az 1-s� félévi kötelezettségek közé tartozik.) 

• D- és G-típusú képzés: többnyire a tanterv 3-ik félévét teljesít� hallgatókat érint� 

feladat. A zárószigorlat teljesítése feltétele a félévi követelmények teljesítésének, 

illetve az abszolutóriumnak, amely a záróvizsgaára való bocsátás jogának 

elnyeréséhez szükséges. (El�fordulhat, hogy egyes szakképzettségi területeken a 

diszciplináris zárószigorlat az 1-s� vagy a 2-ik félévi kötelezettségek közé tartozik.) 

Feltétlenül fontos tisztázni a tényt, hogy a szaktudományos ismeretek mértékér�l a 

zárószigorlaton kell meggy�z�dni. Arra a záróvizsga már nem hivatott. Ott a pedagógusi és 

szaktanári kompetenciák és csak azok kerülnek már középpontba.

Az egyes szakképzettségi területek diszciplináris zárószigorlatainak 

szervezésével, komponenseivel és az érintett témakörökkel kapcsolatos 

információk 

Az angoltanári szakképzettségi terület 

angol nyelven megvalósuló diszciplináris zárószigorlata 

Az angol szakképzettségi területre vonatkozó zárószigorlat az A-típusú 5-féléves képzésben a 

4. félév, a B-, D- és G- típusú 3-féléves képzésben a 3. félév, a C-, E- és F-típusú akkreditált 

modelltanterv alapján a 2. képzési félév végén teljesítend�, ha a jelöltek teljesítették az alábbi 

tárgyakat: 

− Az angol nyelv interdiszciplináris megközelítésben 

− Angolszász nyelvi és kulturális ideológiák: múlt és jelen 

− A nyelvtanár angoltudása 

A zárószigorlat azonban érint(het)i a 2. félévi tárgyak tartalmát a 2- és 3-féléves képzésekben 

is: 

− Szövegnyelvészet 

− Modern és posztmodern irányzatok az angolszász irodalomban 

− Interkulturális kompetencia és többnyelv�ség 

− Szakmai ismeretek kommunikálása 

A nyelvpedagógiai (tantárgy-pedagógiai) tárgyak itt nem szerepelnek. Azok a tanári 

záróvizsga tárgyköréhez tartoznak. 

A zárószigorlat részei 

A-komponens: Angol tanárnyelvi vizsga (írásbeli) 

B-komponens: Szóbeli diszciplináris vizsga 

A-komponens: Az angol tanárnyelvi vizsga 

A tanár szakos hallgatók a diszciplináris képzést záró félév végén tanárnyelvi vizsgát 

tesznek. 

A vizsga célja a tanárjelöltek célnyelvi kommunikatív kompetenciáinak mérése az 

angol, mint idegen nyelv tanításának specifikus kontextusában. A jelöltek bizonyítják 

azt is, hogy nyelvpedagógiai témájú szövegeket helyesen értelmeznek és fordítanak le 

angol, illetve magyar nyelvre. 

A feladatok sikeres megoldásához a tanárjelölteknek képesnek kell lenniük a 

következ�kre: 

− magas − a Közös Európai Referenciakeret C1-es szintleírásának megfelel� − 

szint� célnyelvi szakmai kommunikációra, 

− szaktudományos tudásuk aktív felhasználására, 

− a célnyelv magabiztos használatára, 

− a célnyelven történ� szakmai együttm�ködést el�segít� hatékony 

kommunikációra. 

A specifikáció a vizsgaleírás 1. mellékletét képezi.

B-komponens: Szóbeli diszciplináris vizsga 

A szóbeli diszciplináris vizsgán minden típusú képzésben résztvev� jelölt az anglisztika 

valamely tudományterületén (nyelvtudomány, irodalomtudomány, angol nyelv� kultúrák) 

szerzett ismereteir�l tesz tanúbizonyságot. 

A jelölt el�zetesen kiválaszt egy tudományterületr�l egy kifejtend� témakört, azt tartalmi 

szempontból el�zetesen kidolgozza, majd arról valamely szemléltet� eszköz segítségével (pl.: 

PowerPoint /PPT/ vagy írásvetít�-fólia /OHT/) reflektív el�adást tart 10 percben. 

Az el�adás során a jelöltnek be kell mutatnia azon szakirodalmak jegyzékét is, mely a 

felkészülésben segítette. 

A jegyzéknek tartalmaznia kell legalább öt szaktudományos m�vet, melyek közül legalább 

kett� önállóan megjelent kötet legyen. 

Figyelem: Az el�adás nem lehet valamely a képzés során hallgatott tantárgy tananyagának, 

vagy annak részeinek nem reflektív bemutatása (prezentáció), de alapulhat azon, amennyiben 

a jelölt a tanultakat önálló kutatómunkával kiegészítve alkalmazza! 

Az el�adás tervezett témáját a jelöltnek legkés�bb azon szemeszter 4-ik hetének végéig be 

kell jelentenie a diszciplináris zárószigorlat lebonyolításáért felel�s oktatónál, amelyben a 

vizsgát letenni kívánja. (Ez a jelenlegi félévben 2011. szeptember 30.) 

A jelölt a választott szakterület kijelölt szakért�jét�l két elektronikus konzultációs lehet�séget 

kap, amely során egyezteti a kötelez�en feldolgozandó szakirodalmat, valamint segítséget 

és/vagy iránymutatást kap. 

Az el�adás szemléltet�anyagát (PPT), vagy vázlatát a zárószigorlat el�tt az Angol-Amerikai 

Intézet rendelkezése szerinti határid�re (2011. november 04.) benyújtja kijelölt 

konzulensének, aki a diszciplináris zárószigorlati bizottság tagjaként az el�adást követ�en 

kérdéseket fog feltenni és ezzel tartalmi vitára készteti a jelöltet. 

A jelölt a kész, konzulensével egyeztetett szemléltet�anyagát (PPT) a moodle-ba feltölteni 

köteles az Angol-Amerikai Intézet rendelkezése szerinti határid�re (2011. december 14.). A 

fájl maximális mérete 5Mb. 

A kész slide-show anyagát 6 dia/oldal formában a vizsgára 2 példányban feltétlen hozza 

magával! 

A zárószigorlati bizottság a jelölt szakmai felkészültségén kívül el�adó- és vitakészségét, 

valamint szakmai nyelvhasználatát is értékeli. 

A szakmai nyelvhasználat értékelésének szempontjai a 2. mellékletben megtalálhatók. 

A B-, C- és D- típusú képzésben résztvev�knek az el�adás képezi a diszciplináris 

zárószigorlat tartalmát.

Az A-, E-, F- és G-típusú képzésben résztvev� jelölteknek a fenti el�adáson kívül számot kell 

adniuk egy, az el�adás tudományterületét�l eltér� tudományterületen szerzett tudásukról is. A 

jelöltek az általuk el�zetesen kiválasztott és bejelentett tudományterület témaköri listájáról a 

vizsga során kapnak egy témakört, amit rövid (20 perc) felkészülés után szóban bemutatnak. 

A zárószigorlat rendje minden, a Pannon Egyetem tanári mesterképzésében részt vev� 

hallgatóra vonatkozik. 

A szóbeli diszciplináris vizsga (el�adás /és beszámoló/) tartalma tudományterületenként: 

Nyelvtudomány 

Ha a jelölt nyelvtudományi témát választ, akkor az a feladata, hogy egy önállóan 

feldolgozott szöveg segítségével számot adjon olyan összegz�, általános és 

alkalmazott nyelvtudományi ismeretekr�l, amelyek f�ként a mesterszak két félévében 

abszolvált tárgyak segítségével jöhetnek létre. 

A választható nyelvtudományi témakörök: 

1. A szövegtan elméleti keretei és interdiszciplináris összefüggései 

2. A szövegek vizsgálatának pragmatikai, szemantikai és szintaktikai szintjei 

3. Nyelvtani kapcsoltság, szerkezet, kohézió, tipologizálás, a szöveg akusztikus és 

írott formája 

4. Az angol mint nemzetközi nyelv: a bels� és küls� kör, az új angol nyelvek; a 

nyelvi imperializmus és a McEnglish problémái, International English, 

5. Pragmatika az angol nyelv tanításában; példák a pragmatikai különbségekre az 

angol és más nyelvek között 

6. Az angol nyelv Angliában és az Egyesült Államokban: a nyelvi norma kérdései 

(British and American Standard English, Australian English, Estuary English, 

Plain English) 

7. Különbségek a brit és az amerikai angol nyelvváltozatok között a kiejtés, 

szókincs, morfológia, szintaxis szintjein. 

8. Konvenció és kreativitás az angol nyelvben: el�regyártott, rutin kifejezések, 

lexikai frázisok, kollokációk az írott és beszélt nyelvben, konvencionális 

metafórák; kreativitás a hétköznapi nyelvben, a média nyelve 

9. Nyelvi ideológiák az Egyesült Államokban és/vagy az Egyesült Királyságban

Irodalomtudomány 

Ha a jelölt irodalomtudományi témát választ, akkor arról ad számot, hogy jól ismeri az 

angol nyelvi m�veltségterületen felhalmozódott kultúra f� területeit és azokat a 

szellemi és m�vészeti irányzatokat, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos 

arculatának kialakulásában. Ezért az el�adás során els�sorban azt várjuk el, hogy a 

témakörökben megadott kérdéseket kultúratörténeti szempontból közelítse meg a jelölt 

az angol nyelvi világ valamely választott országának, els�sorban Nagy-Britannia, az 

Egyesült Államok vagy Kanada, m�vészetére koncentrálva. Így minden témakörben 

tárgyalandó egy szabadon választott angol nyelvi ország (a) társadalomtörténete és (b) 

kultúratörténete valamely (c) szabadon választott irodalmi m� bemutatásán keresztül. 

A témakörök: 

1. Az egyén és a közösség az angolszász periódustól a kés� középkorig 

2. Az angol színjátszás és drámairodalom (XVI-XX. sz.) 

3. A XVII. század és a gyarmatosítások kora 

4. A XVIII. század f� szellemi irányzatai 

5. A romantika kora 

6. Valóságábrázolás a XIX. század második felében és a századfordulón 

7. A modernizmus szellemi irányzatai 

8. A kanonikus posztmodern m�vészete 

9. Többközpontúság és sokszín�ség: többszörös identitások a kortárs m�vészetekben 

10. Posztkoloniális irodalmak 

Angol nyelv� kultúrák 

Ha a jelölt az angol nyelv� kultúrák köréb�l választ témát, akkor feladata annak 

bizonyítása, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezik az angol nyelv� országok kultúráját 

alakító történelmi fordulópontokról és fejl�dési folyamatokról, valamint a közelmúlt 

és a jelen meghatározó fejleményeir�l. A választott témakört�l függ�en a néz�pont 

lehet globális (például az angol-amerikai imperializmus bemutatása esetében); 

transzatlanti (ilyen a különleges viszony ismertetésére vonatkozó kérdés); Európacentrikus 

(az Egyesült Királyság európai integrációs illetve euroszkeptikus külpolitikai 

törekvéseinek leírásán keresztül); továbbá kifejezetten az egyes országokra fókuszáló. 


1. A földrajzi adottságok szerepe a politikai és kulturális sajátosságok alakulásában 

2. Alkotmányosság/parlamentarizmus: történeti fejl�dés és alapelvek 

3. Polgárháború és restauráció/rekonstrukció 

4. Az I. világháború után: nemzetközi szerepvállalás és az elszigetel�dés politikája; a 

birodalom végs� kiterjedése és kezd�d� hanyatlása; gazdasági fellendülés és a 

nagy gazdasági világválság 

5. A II. világháború után: az „Amerika évszázada”, hidegháborús szembenállás; 

polgárjogi mozgalmak; a jóléti állam születése; a birodalmi befolyás hanyatlása; 

dekolonizációs hullámok; szerepkeresés 

6. Migrációs politikák 

7. Kulturális, nyelvi és etnikai identitások 

8. Nemzetközi szervezetek, nemzetközi szerepvállalás

Határid�k a diszciplináris zárószigorlatra vonatkozóan 

Az el�adás témájának kiválasztása, és az A-, E-, F- és G-típusú képzésben résztvev� jelöltek 

beszámolóra választott tudományterületének megjelölése a diszciplináris zárószigorlat 

lebonyolításáért felel�s oktatónál 

MENETREND 

Felel�s Határid� 

A vizsgaspecifikáció letöltése 

http://moodle.mftk.uni-pannon.hu/ 

Hallgató 2011. szeptember 

Jelentkezés témamegjelöléssel 

Hallgató 2011. szeptember 30. 

(Dr. Szabó F. Andrea; szabofa@almos.uni-pannon.hu; 

szabofa@gmail.com 

(p) 

Konzulensek kijelölése Szabó F. 2011. október 7. (p.) 

A téma pontos körülhatárolása, a kutatás irányainak Konzulens, 2011. október - 

kijelölése 

Hallgató november 

A vázlat / PPT-lenyomat / 

Hallgató 2011. november 4. 

OHT-re szánt oldalak beadása konzulensnek 

(p) 

A kész vázlat (PPT) feltöltése a moodle-ba (max. 5Mb) 

http://moodle.mftk.uni-pannon.hu/ 

Hallgató 2011. december 14. 

A slideshow 6 dia/oldal formátumban nyomtatott Hallgató 2011. december - a 

formában a vizsgára 

vizsga napja 

„A” komponens: tanárnyelvi sz�r�vizsga (írásbeli): 2011. november 19. (sz) 09:00 

Pótvizsga 2011. december 03. (sz) 14:00 

„B” komponens (szóbeli): december 16-17. (p-sz) 

Pótvizsga január 9 v. 10. (h v. k) du. 

A B (szóbeli) komponens értékelésénél az egyik szempont a célnyelvi el�adó- és 

vitakészségnek a Közös Európai Referenciakeret tükrében megvalósítandó mérése. 

Ezt el�segítend�, egy kritériumrendszer áll a hallgatók és a vizsgáztatók rendelkezésére. 

*****

Az ember- és társadalomismeret m�veltségterületi tanári szakképzettségi 

terület diszciplináris zárószigorlata 

A zárószigorlat integrált témakörei 

(a témakörökben felsoroltak komplex kifejtése: lásd tételjegyzék) 

1. a kultúra 

2. az emberi személyiség 

3. társas kapcsolatok és csoportközi viszonyok 

4. termelés és gazdaság 

5. társadalmi szerkezet 

6. társadalmi változások 

7. társadalmi közélet 

8. társadalmi normák és erkölcsök 

9. értékrend, életút, életmód 

10. egyén és társadalom megismerésének formái és metodológiája 

A számonkérés módja: 

- Kutatásra épül�, önálló tudományos eredményt is felmutató, két ív terjedelm� írásbeli 

munka elkészítése az integrált témakörök valamelyikéb�l. 

- Szóbeli vizsga az integrált témakörök tematikája alapján. 

Az etika-, ember és társadalomismeret szak zárószigorlata a képzés során elsajátított és vélhet�en 

összeér�� tudáselemek reflektív prezentációjának alkalma. A különböz�� ember- és 

szellemtudományok tudásanyagának, megközelítéseinek egyidej�� alkalmazása az egyes 

tételekben megtestesül�� témakörök kapcsán pedagógiai kihívás is. A zárószigorlaton ennek 

megfelel�en az „embertan” tantárgy tematikájához kapcsolódva nagyobb témaegyüttesek 

interdiszciplináris jelleg�� kifejtésére nyílik alkalom: a filozófia és az etika mellett a leíró 

embertudományok ismeretanyaga, természet-, lélek-, kultúra- és társadalomtudományok forrásai 

egyaránt felhasználhatóak és használandóak is. A szóbeli vizsga alapjául szolgáló diszciplínák: 

etika, filozófia, filozófiai antropológia, vallástudomány, lélektan, m�vel�déstörténet, szociológia, 

szociálpszichológia, kulturális antropológia, biológia (etológia, szociobiológia), 

m�vészettudomány és kommunikációtudomány. 

A lent feltüntetetteken kívül minden tételhez kötelez��olvasmányok még a II. szigorlathoz tartozó 

filozófiaszövegek is.

Tételjegyzék 

1) Testünk, egészségünk és egészségünk, életszeretet és aszkézis 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba - 2. fejezet 

Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok – 4.3. fejezet 

Kamarás István: Erkölcstan – 1.3., 7.2. fejezet 

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába – 8. fejezet 

Anthony Giddens: Szociológia – 4. és 18. fejezet 

Featherstone, Mike – Hepworth, Mike – Turner, Bryan: A test. Társadalmi fejl�dés, kulturális 

teória. Jószöveg könyvek, Budapest, 1997. 

Pascal, B., Gondolatok, Bp., Gondolat,1983. 

2) Ösztönök, érzések, érzelmek, agresszió, er�szak, szelídség 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 3.8 (1-7) 

Csányi Vilmos: Emberi természet – 5.2. fejezet 

Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 64-66.o. 

Kamarás István: Erkölcstan – 1.3. fejezet 

Hankiss Elemér: Az ember és az antilop. Helikon, Budapest, 2001. - 9-31. o. 

Anthony Giddens: Szociológia – 11. fejezet 

Lorenz, K., Válogatott tanulmányok, Bp., 1977 

3) Az ember nyelvi létezése, gondolkodás, tudás, tanulás, tudomány 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 4. fejezet 

Wolfhart Pannenberg: Mi az ember? – 2. fejezet 

Csányi Vilmos: Emberi természet – 7. fejezet 


Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok – 2.1. fejezet 

Steiger Kornél: Filozófia 61-71. o. 

Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába. 86-92. o. 

Lányi András: Együttéléstan. Liget, Budapest, 1999. - 75-89. o. 

Chomsky, N., Generatív grammatika, Bp., Európa, 1985. 

4) Önismeret, öntudat, b�ntudat, lelkiismeret, az erkölcsi személyiség alakítása 

Nyíri Tamás: Alapvet� etika – 8-11. 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 5. fejezet (25-26) 


Csányi Vilmos: Emberi természet – 5.1. 


Kamarás István: Erkölcstan – 2.3., 2.5-2.7. fejezetek 

Hankiss Elemér Emberi kaland. Helikon, Budapest, 1997. - 53-69, 93-128., 203-218. 

Lányi András: Együttéléstan. Liget, Budapest, 1999. - 122-141. o.

5) Identitás, személyiség, személy, érett személyiség 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 5 (1-4, 7-19) és 6. 



Kamarás István: Erkölcstan – 5. fejezet 

Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok – 4.2. 

Anthony Giddens: Szociológia – 3. fejezet 

Váriné Szilágyi Ibolya – Niedermüller Péter (szerk.): Az identitás kettıs tükörben. 1989. 17-38. o. 

Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Csokonai Kiadó, Antropos, 2004. – 114- 

120.o. 

Ericson E., Az ifjú Luther, Bp., Gondolat, 1989. 

6) Meghatározottság és szabadság, énesség és nyitottság, énesség és önösség, bizalom és 

biztonság, �szinteség és hazugság 

Nyíri Tamás: Alapvet� etika – 4-7. 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 1(9-10), 5(5, 21-22), 8 (13-14, 24) 

Wolfhart Pannenberg: Mi az ember? – 1,3,5 



Kamarás István: Erkölcstan – 2.1. 

Hankiss Elemér 1997. Emberi kaland. Helikon, Budapest, 53-69, 93-128. old. 

Hankiss Elemér 2001. Az ember és az antilop. Helikon, Budapest, 193-218. old. 

7) El�zetes ítélet, el�ítélet, el�ítéletes személyiség, téves lelkiismeret, tolerancia 

Nyíri Tamás: Alapvet� etika – 11-12. 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 8. (20-23.o.) 



Váriné Szilágyi Ibolya – Niedermüller Péter szerk. 1989. Az identitás kett�s tükörben. 190-203. 

old. 

Kónya – Király – Bodor – Pléh (szerk.):Kollektív, társas, társadalmi. Akadémiai Kiadó, 

Budapest, 1999. 223-231. o. 

8) Kommunikáció, személyek közötti kapcsolat, szerep-kapcsolat, én-te kapcsolat 

Nyíri Tamás: Alapvet� etika – 12. 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba –1 (8), 7, 8, 10(1-2) 



Kamarás István: Erkölcstan – 1.4. és 5.2. 

Lányi András 1999. Együttéléstan. Liget, Budapest, 90-106. old 

Hankiss Elemér 1997. Emberi kaland. Helikon, Budapest, 203-218. old. 

Hankiss Elemér 2001. Az ember és az antilop. Helikon, Budapest, 145-168. old. 

Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába. ELTE BTK – Kulturális Antropológia, 

1993. V. fejezet 

Berne, E., Emberi játszmák, Bp., Gondolat, 1984.

9) Nemiség, szerelem, házasság 


Csányi Vilmos: Emberi természet – 5.6. 

Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 108-111.o. 


Kamarás István: Erkölcstan – 5.5. 

Lányi András: Együttéléstan. Liget, Budapest, 1999. - 75-89. o. 

Anthony Giddens: Szociológia – 6. és 12. fejezet 

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. - 11. fejezet 


1993. VII. Fejezet 

10) Az ember mint társadalmi lény 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 10., 12. és 13. fejezet 

Kamarás István: Erkölcstan – 1.4., 6.1., 6.5. 

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába – 4-5. fejezet 

Anthony Giddens: Szociológia –7. és 9. fejezet 


Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok – 4.1. 

J.P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Bp., Gondolat 1989., 103. 


1993. XI. fejezet 

Mérei, F., Közösségek rejtett hálózata, Bp., közgazdasági, 1971 

11) Kultúra és társadalom 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 11. fejezet 



Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Csokonai Kiadó, Antropos, 2004. – 97- 

113. o. 


1993. IV. fejezet 

Bereczkei, T., A belénk íródott múlt, Pécs: Dialóg-Campus, 1998. 

12) Konformitás és deviancia, b�n és b�nh�dés, erény 



Kamarás István: Erkölcstan – 2.7., 4.3. 

13) Hatalom, politika, állam, kormányzat 

Kamarás István: Erkölcstan – 6.4. 




Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 46-48, 83-86, 108-111, 132-134. o. 


1993. XII. fejezet

14) Gazdaság, munka, vállalkozás, hivatás 

Kamarás István: Erkölcstan – 1.6., 5.7., 6.6. 


Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 35-38, 86-788, 113-114. o. 



15) Érdek, érték, norma, törvény, erkölcs, jog, kötelesség, felel�sség 

Kamarás István: Erkölcstan – 1.5., 1.7., 2-4., 6.2. 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 15-16. fejezet 

Nyíri Tamás: Alapvet� etika – 14, 15.1. 


J.P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Bp., Gondolat, 1989. - 103, 108, 118, 256, 332 

E.R. Schmith - D.M. Mackie: Szociálpszichológia, Bp., Osiris, 2001. - 220-225, 650-657, 691- 

694, 791-838. o. 

Aronson: A társas lény, Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. - 131-132.o. 

16) Boldogság, boldogulás, életmód, életmin�ség, jólét, jól-lét 


Kamarás István: Erkölcstan – 5.1.8 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 14, 21-22. fejezet 


Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 48-51, 90-95.o. 

17) Az ember és a természet. Az ember természete 

Kamarás István: Erkölcstan – 7.2., 7.3. 


Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 98-100, 129-131, 134-136.o. 

Mérı, L., Észjárások, Bp., Akadémiai Kiadó, 1989. 

18) Meggy�z�dés, választás, világnézet, autonómia, hit, vallás 

Nyíri Tamás: Alapvet� etika – 6, 8, 9, 16. 

Kamarás István: Erkölcstan – 8. 




Bohár András: Antropológiai és etikai vázlatok – 58-73. o. 


1993. XIII. fejezet 

Aronson: A társas lény, Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. - 47-49, 242-247, 349-353 

o. 

J.P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Bp., Gondolat 1989. - 13-16, 26-28.o.

19) Szépség és m�vészet - a szép, jó és igaz összefüggései, humor, játék, szórakozás 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba – 23-24. fejezet 

Aronson: A társas lény, Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. - 71-72, 107- 

108, 297-298. o. 

Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok – 5.2.1.2., 5.2.1.4. 

20) Végesség- és haláltudat, eutanázia 



Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok – 2.5., 4.3.6. 


Aronson: A társas lény, Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. - 66-68. o. 

Durkheim, E., Az öngyilkosság,Bp., Osiris, 2003. 

*****

Az informatikatanári szakképzettségi terület diszciplináris zárószigorlata 

A zárószigorlat célja kett�s: szakmai felkészültség ellen�rzése 

• az informatikatanári pályához, 

• az informatika tudományterület doktori képzéshez. 

A zárószigorlat felépítése: 

A zárószigorlat 3 komponens� 

1. A hallgató által választott diszciplináris területen (Adatbáziskezelés és mesterséges 

intelligencia; Számítógépes hálózatok és operációs rendszerek; Webes és képszerkesztési 

technológiák; Szoftvertechnológiai paradigmák) elkészített önálló munka bemutatása és 

szakmai vitája. 

2. Gyakorlati feladatsor a közép- és emeltszint� informatika és informatika alapjai 

érettségi, az ECDL modulok és a közoktatási versenyek (OKTV I és II kategória, KöMal, 

ISzE által hirdetett versenyek – Kozma László, Országos Logo verseny) feladataiból 

összeállított válogatás. 

3. A f� szakterületek hallgató által választott 2 területér�l (a két választott terület egyike sem 

lehet azonos az 1. komponens teljesítéséhez választott témakörrel) 1-1 kérdés 

megválaszolása szóbeli vizsgaformában. 

A zárószigorlat (1. és 3. komponensének) tartalma diszciplináris területi bontásban a 3 

képzési típuson egységesen 

Adatbázis-kezelés és mesterséges intelligencia 

1. komponens: 

Konkrét megjelenésében lehet tanulmány, program, elektronikus anyag. 

Készíthet� olyan tanulmány, amely valamely speciális területét mutatja be az 

adatmodellezésnek (nézetintegrálás, ER modell min�ségének vizsgálata, a természetes nyelv� 

feladatmegfogalmazás elemzésének fontossága az adatbázis-tervezésben stb.). A hallgató 

programot írhat, amely az adatbázis-tervezést segíti (CASE TOOL). A hallgató olyan weboldalt 

készíthet, amely az ER modellen alapuló adatbázis-tervezés lépéseit mutatja be. 

Készíthet� olyan tanulmány, amely valamely speciális területét mutatja be az 

ágenstechnológiának (robotika az oktatásban, gépi tanulási módszerek felhasználása a 

szakért�i ágensek építése területén stb.). A hallgató készíthet programot, amely valamely 

mesterséges intelligencia módszert alkalmaz a probléma megoldása során (szimulációs 

program készítése más m�veltségterületek tananyag-fejlesztési igényeink támogatására, 

szakért�i ágens készítése hallgatók tudásának mérésére, sajátos nevelési igény�ek és 

hátrányos helyzet�ek képzését támogató virtuális környezetek megvalósítása stb.). Készíthet� 

elektronikus anyag, amely valamely mesterséges intelligenciabeli területet mutat be speciális 

igényeknek megfelel�en elektronikus formában, illetve web oldalt készíthet a hallgató, 

amelyben valamely tananyag egység elsajátítását segíti mesterséges intelligenciabeli 

technikákat, módszereket felhasználva. 

3. komponens: 

1. Hogyan tudná vonzóvá tenni diákjai számára a normál formákat és a normalizálást a 

relációs adatbázis-tervezésben? Mi a normalizálás szerepe az ER modellben? 

2. Milyen érvekkel és példákkal tudná megkedveltetni diákjaival az ER modellen alapuló 

adatbázis-tervezést? 

3. Mely módszerek azok, amelyek a mesterséges intelligencia területér�l felhasználhatóak 

oktatást támogató eszközök fejlesztésénél, miért alkalmazhatóak ezek a technikák és milyen 

módon?

4. Mutasson be olyan ágens vagy multi-ágens megoldásokat, amelyek az oktatás valamely 

területén – akár diák, akár tanár számára – segítséget nyújthat a feladatai elvégzésében! 

Számítógépes hálózatok és operációs rendszerek 


Konkrét megjelenésében lehet tanulmány, fejlesztési dokumentáció, program, elektronikus 

anyag. Így elkészíthet� egy iskola meglév� számítógépes hálózatának fejlesztési terve, egy új 

iskolaépület számítógépes hálózatának kialakítási terve, egy meglév� iskolai hálózat 

adminisztrációs rendszerének terve vagy átalakítása, egy iskola oktatási, értékelési-mérési 

rendszerét megbízhatóbbá tev� hálózati könyvtár- és jogosultsági rendszerének terve. 

Hálózati szimulációs szoftver segítségével modellezhet� egy számítógépes hálózat annak 

érdekében, hogy a m�köd� hálózat valamilyen diszfunkciója kezelhet� legyen, illetve 

monitorozással a hálózati hibák 

megel�zhet�k legyenek. Elektronikus oktatási segédanyagként megvalósítható különböz� 

számítógépes hálózati fogalmak, folyamatok, protokollok m�ködését szemléltet�, azok 

megértését segít� szemléltet�, animációs, interaktív komponens tetsz�leges választott 

(programozási) környezetben. 

Konkrét megjelenésében lehet például az iskolai honlapot kiszolgáló web-szerver megfelel� 

operációs rendszerének kiválasztása, telepítése, részletekre kiterjed� konfigurálása, valamint 

az operációs rendszer szintjén felmerül� problémák elhárítása. Ennek egyik legfontosabb 

részét képezi a beüzemelt operációs rendszerrel szemben támasztott biztonsági elvárások 

feltérképezése, a biztonsági rések befoltozása, a könyvtár és fájl szint� védelem célnak 

megfelel� kialakítása, felhasználói jogok szabályozása. Fontos emellett az operációs rendszer 

m�ködését nyomon követ� naplóállományok konfigurálása, a bennük lév� információ 

hibamegel�zéshez vagy elhárításához történ� felhasználása. Szükséges továbbá az operációs 

rendszer funkcionalitását részben kiterjeszt�, számos rendszergazdai feladatot automatikusan 

elvégz� szkriptek ismerete, saját szkriptek elkészítése. 

3. komponens: 

1. Ismertesse egy „tipikusnak tekinthet�” iskolai számítógépes hálózatának hardveres és 

szoftveres összetev�it! Milyen hálózati technológiai megoldásokkal támogatható hatékonyan 

a korszer� ismeretelsajátítás? 

2. Milyen hálózati megoldásokra alapozná egy integrált, több épületb�l álló iskola 

számítógépes kommunikációs rendszerét? Válaszában fordítson kell� figyelmet a hálózati 

forgalom szabályozására, illetve a különböz� oktatási és nem oktatási célú felhasználások 

elkülönítésére! 

3. Mutassa be az operációs rendszerek f�bb feladatait, szervezési módjait, részletezze az 

egyes struktúrák el�nyeit és hátrányait az oktatásban, az iskolai adminisztrációban és 

hálózatban betöltött szerepük szempontjából! 

4. Ismertesse a többfeladatúság által okozott nehézségeket, foglalja össze az operációs 

rendszerek evolúciója során kidolgozott megoldási javaslatokat, majd hasonlítsa össze az 

egyes módszereket az eredményességük, korlátaik alapján! 

5. Vizsgálja meg a valós idej� és az elosztott rendszerekkel szemben támasztott 

követelményeket, valamint tegyen javaslatot az iskolában oktatott tantárgyak során történ� 

eredményes alkalmazásukra!

Webes és képszerkesztési technológiák 


Konkrét megjelenésében lehet weboldal, elektronikus tananyag, illetve oktatási segédlet. A 

hallgató által elvégzend� munka lehet például egy oktatási intézmény weboldalának 

megtervezése, illetve kivitelezése. Ehhez felhasználhatja az alkalmazott webes szerkesztési 

elveket és technológiákat, szem el�tt tartva a célszer� és megfelel� kialakítást, el�térbe 

helyezve saját tervezés� grafikai elemek használatát, pl. maszk-sablon alkalmazásával 

alátámasztva. Elkészíthet� a weboldal statikus és dinamikus tartalmak együttes használatával, 

az intézmény életének eseményeit rugalmasan követni képes szerkezetben. Készíthet� 

elektronikus oktatóanyag illetve 

segédlet, ami a különböz� m�veltségi területek tananyagát magába foglalva nyújt online vagy 

offline hozzáférést, és melyben a multimédia elemek kiemelt szerepet kapnak. 

3. komponens: 

1. Mutassa be a webes technológiákat és ismertesse az oktatásban való felhasználhatóságuk 

lehet�ségeit! 

2. Ismertesse egy dinamikus tartalmakból építkez� weboldal struktúrájának kialakítása során 

felmerül� kérdéseket és a folyamat lépéseit! 

3. Milyen lehet�ségek és feladatok adódnak egy oktatási intézmény weboldalának elkészítése 

során, a grafikai elemek kialakításának szempontjából? 

4. Ismertesse a képszerkesztés azon módszereit, amelyek a digitális formában létez� képek 

javítását, átalakítását, egymáshoz való illesztését teszik lehet�vé! 

Szoftvertechnológiai paradigmák 


Tanulmány készítése szabadon választott, új, magyar nyelv� szakirodalommal még nem 

rendelkez� programozási technológiáról. A tanulmánynak tartalmaznia kell egy elméleti és 

egy gyakorlati részt mintaalkalmazásokkal. A megírt anyag a szakirányú képzésben résztvev� 

középiskolások számára készüljön, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, és a 

tantervben rögzített el�ismeretekre építsen. Feleljen meg a tankönyvvé nyilvánítás 

feltételeinek. 

Bármely középiskolai tantárgyhoz kapcsolódó oktatási szoftver készítése teljes 

dokumentációval. A program alkalmazza a legújabb programozási technológiákat, vegye 

figyelembe az ergonómiai ajánlásokat, és szakszer�en alkalmazza a multimédia eszközeit. A 

tananyag és a felhasználói dokumentáció feleljen meg a középiskolás korosztály életkori 

sajátosságainak. 

Tehetséggondozó szakköri anyag összeállítása tetsz�leges korosztály számára a 

közoktatásban. Az elkészítésnél figyelembe kell venni az országos programozási versenyek 

követelményeit, és a tanulók életkori sajátosságait. A szakkörön gyakran el�forduló 

különböz� el�ismeret és képességek miatt a tananyagnak alkalmasnak kell lennie a 

differenciált oktatásra. 

3. komponens 

1. Mutasson be olyan új szoftverfejlesztési technológiát, amely valamelyik középiskolai 

tanterv követelményeire építve szakkör keretében tanítható középiskolában. Vázolja fel a 

tanmenetet, és ismertessen a korosztály számára motiváló feladatokat! 

2. Melyek azok az új technológiák, amelyekkel az oktatóprogramok használata hatékonyabbá 

tehet�? Mutassa meg, hogy melyik területen hogyan alkalmazhatóak! 

3. Mutassa be a jelenlegi országos programozói versenyek egyes fordulóinak jellemz�t, 

követelményrendszerét!

A zárószigorlat értékelése 

Az egyes komponensek értékelése százalékos formában történik. A komponensek súlyozott 

eredménye adja a zárószigorlat érdemjegyét, hagyományos 5 fokú skálán az alábbiak szerint: 

1. komponens 40% (minimális teljesítési szint 50%) 

2. komponens 30% (minimális teljesítési szint 65%) 

3. komponens 30% (mindkét kérdés 15%-ban számítandó – minimális teljesítési szint 50- 

50%) 

Összesen 100% Érdemjegy: 1: 0-54 2: 55-65 3: 66-76 4: 77-87 5: 88-100 

A zárószigorlat vizsgabizottsága 

Elnök – a szakképzettségi terület felel�se 

Tagok – a négy szakterület egy-egy képvisel�je, akik közül legalább kett� min�sített oktató 

Jegyz� 

*****

A környezettan-tanári szakképzettségi terület diszciplináris zárószigorlata 

A zárószigorlat számonkérési módja szóbeli vizsga. A jelölt teljesítményét a vizsgáztatók a 

következ� kritériumok alapján min�sítik: 

• a jelölt milyen színvonalon sajátította el szakképzettségének szaktárgyi ismereteit 

• mennyire képes a témakörök tartalmát az oktatásban megjeleníteni 

• kell�en tájékozott-e a témák oktatási célú feldolgozásának lehet�ségeiben és 

módszereiben. 

A szigorlati bizottság tagjai a szigorlat elnöke, aki a szakterület egyik vezet� oktatója, 

valamint a bizottsági tagok, akik a szakdiszciplínák tudományos min�sítéssel rendelkez� 

oktatói. 

A zárószigorlat tematikája 

1. A környezet fogalma, alrendszerei. A természeti, az épített, a társadalmi környezet 

elemei és jellemz�i. A környezettudomány tárgya, módszerei és kapcsolata más 

tudományágakhoz. A környezet- és természetvédelem fogalma. 

2. A Föld keletkezése szerkezete. A litoszféra felépítése és tulajdonságai. 

Lemeztektonika. A különböz� k�zettípusok és kialakulásuk körülményei. Földtani 

eredet� környezeti veszélyek. 

3. Az ásványok és a k�zetek, jelent�ségük a környezettudományban. A Kárpát-Pannon 

régió geodinamikája és ennek környezeti vonatkozásai. A Kárpát-Pannon régió 

hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagai és ezek környezetföldtani 

vonatkozásai. 

4. A zonális és nem zonális talajok képz�dése. A Föld és Magyarország klímazonális 

talajtípusai. A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajeróziót 

kiváltó és befolyásoló tényez�k. 

5. A talajvédelem. A savanyú és a szikes talajok képz�désének természetes és 

antropogén okai, javításuk eljárásai, anyagai. Növényzetük jellegzetességei. 

6. A légkör kialakulása. A Föld légkörének jelenlegi összetétele, vertikális rétegez�dése. 

A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. A kémiai és biológiai folyamatok 

szerepe a légkör összetételének alakulásában. A légkör kémiai min�sítése. 

7. A légköri aeroszol képz�dése, tulajdonságai, és hatásai. Felh�- és csapadékkémia. 

Fotokémiai folyamatok a légkörben: a sztratoszferikus ózon kémiája; a troposzféra 

kémiája, a metán oxidációs ciklusa, a fotokémiai szmog képz�dése, jellemz�i és 

hatásai. Városi leveg�min�séget meghatározó meteorológiai folyamatok. 

8. Biogeokémiai körfolyamatok: a kén-, nitrogén és szén körforgása, az emberi 

tevékenység módosító hatása és következményei. 

9. A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, víztározók: a felszíni és felszín alatti vizek, 

a hó- és jégtakaró. A víz, mint életközeg.

10. Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek. A felszínalatti vizek kapcsolata 

a vízkörforgalommal. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. Termálvizek és 

geotermia. Magyarországi víztározók földtani, hidrodinamikai és vízkémiai jellemz�i. 

Veszélyeztetett ivóvízbázisok. Az ivóvíz min�sítése, ivóvíz termelése felszíni és 

mélységi vízbázisból 

11. Magyarország felszíni vizeinek f�bb típusai. A felszíni vizek min�sítési rendszere. Az 

eutrofizálódás. A vízszennyez�dés lehetséges módjai, a szennyvizek jellemzése, 

hidromorfológiai módosítások. Az ökológiai vízigény. A fontosabb aerobikus és 

anaerobikus szennyvíztisztítási eljárások. 

12. A Föld energiamérlege. Az éghajlati rendszer elemei. Az üvegházhatású gázok 

koncentrációjának változását eredményez� természeti és antropogén folyamatok okai 

és következményei. A globális éghajlatváltozás becsült mértéke és lehetséges 

következményei. A melegedés csökkentésére tett nemzetközi kísérletek, felkészülés a 

változásokra 

13. A földi élet kialakulása, fejl�dése. A földtörténet nagy kihalásainak környezeti 

értékelése. A bioszféra és az egyéb szférák kölcsönhatásai. Az emberi tevékenység 

káros hatásai a bioszférára. 

14. A prokarióták, algák, zuzmók, és növények f�bb csoportjainak kialakulása, 

tulajdonságaik, rendszerezésük, szerepük az él�közösségek anyag- és 

energiaforgalmában. Néhány gyakorlati szempontból is fontos taxon környezettani 

vonatkozásai. 

15. Az állatok f�bb csoportjainak kialakulása, tulajdonságaik, rendszerezésük, szerepük az 

él�közösségek anyag- és energiaforgalmában. Néhány gyakorlati szempontból is 

fontos taxon környezettani vonatkozásai 

16. Az ökológiai szemlélet a környezettudományban. A sejt, az egyed, a populáció és a 

társulás, mint szervez�dési szintek. A populációs alapjelenségek ábrázolása 

populációdinamikai modellekkel. 

17. Társulások (közösségek) tér-id� struktúrái és m�ködésük. A kapcsolatszerkezet � 

trofikus struktúra � (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A biológiai diverzitás és 

meg�rzésének fontossága. A niche-tér felosztási modellek és a niche szegregáció. 

18. A biológiai produkció. Az anyagkörforgalom és az energiaáramlás a szárazföldi és 

vízi él�közösségekben. A szukcesszió fogalma és f�bb folyamatai, szukcessziós 

modellek. Az ökológiai rendszerek stabilitása. Inváziók. 

19. A tájökológiai rendszerek stabilitása, funkciói. Állapotok és folyamatok változásai a 

tájökológiai rendszerben. 

20. A környezet fizikai szennyezésének f�bb formái. A szennyezések fizikai terjedése. � 

A zaj. A zajjal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák, ezek kezelése. 

21. Áramlások a légkörben és az óceánokban. A globális légköri és óceáni cirkulációs 

rendszerek, lehetséges változásuk. A mérsékeltöv id�járását meghatározó légköri 

folyamatok (ciklonok, anticiklonok). 

22. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. Természetes és 

mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás felhasználása, és ezek környezeti hatásai. 

Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A radioaktív hulladékok kezelése és 

elhelyezése.

23. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés 

folyamatai, módszerei és termelés közben keletkez� hulladékok, melléktermékek. A 

jöv� energiatermelésének lehet�ségei, a megújuló energiaforrások szerepe. Az 

energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehet�ségei. 

24. A környezet min�sítése és monitorozása során alkalmazott méréstechnikai módszerek. 

A környezeti mintavételezés alapelvei. Az értékelési módszerek. 

25. Az ipari és mez�gazdasági termelés során keletkez�, valamint a kommunális 

hulladékok osztályozása, min�sítése. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgy�jtés, 

a hulladékok hasznosításának lehet�sége. Környezetgazdálkodás formái és módszerei. 

Környzetvédelem és beruházások. 

26. Környezetegészségtan célja, jelent�sége és eszközei. A környezetszennyez� anyagok 

humán élettani hatásai, környezeti terhelés. Az ökotoxikológia alkalmazási területei és 

módszerei. 

27. A környezetvédelem célja, elvei, szervezetei és a jogi szabályozások. A 

fenntarthatóság fogalma, elvei és szemléletének érvényesítési lehet�ségei. Az Európai 

Unió környezetvédelmi rendelkezései, valamint a kiemelked�en fontos nemzetközi 

környezetvédelmi egyezmények. 

28. A természetvédelem célja és szervezetei. A természetvédelmi területek típusai, a 

természetvédelmi kezelés és rekonstrukció, in situ és ex situ természetvédelem. 

Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések. 

*****

A magyartanári szakképzettségi terület diszciplináris zárószigorlata 

1. A zárószigorlat részei 

Szóbeli szaktárgyi vizsga 

A szóbeli diszciplináris vizsgán két tudományterületen szerzett ismeretekr�l tesznek 

tanúbizonyságot a jelöltek: irodalomtudomány és nyelvtudomány. A vizsgán mindkét 

tudományterületb�l kapnak egy-egy kifejtend� témakört, amelyr�l a zárószigorlati 

bizottság minden tagjának jelenlétében kell beszámolniuk. 

A szóbeli szaktárgyi vizsga tartalma: 

Irodalomtudomány 

A szóbeli szaktárgyi vizsga célja, hogy a hallgatók számot adjanak a magyar irodalom, 

a világirodalom és az irodalomtudomány területén szerzett ismereteikr�l, korszer� 

irodalomtörténeti megközelítésekr�l, az irodalmi jelenség nyelvi- kulturális és 

antropológiai feltételezettségének megértésér�l. A vizsgán bizonyítsák, hogy képesek 

hatékonyan alkalmazni és szakszer� nyelven közvetíteni a vers- és próza poétikai 

vizsgálata területén szerzett tudásukat. 


1. A magyar irodalom kezdetei 

2. A klasszikus magyar irodalom kánonjai 

3. A modern és a posztmodern magyar irodalom sajátosságai 

4. A magyar és az európai líra hatástörténeti vetületben 

5. A magyar és az európai regény hatástörténeti vetületben 

6. A kultúra és a szöveg fogalmának alkalmazása az irodalomtudományban 

7. Az irodalomtudomány nyelvelméleti alapjai 

8. A narratológia f� irányai 

9. Kisprózai alakzatok a magyar és az európai irodalomban 

10. A magyar irodalomtudomány és kritika hagyományai 

Magyar nyelvtudomány 

A szóbeli szaktárgyi vizsga célja, hogy a hallgatók számot adjanak a magyar és az 

egyetemes nyelvtudomány elméleti és történeti részterületeinek ismeretér�l, a 

grammatika, a nyelvhasználat, a társadalom és a kultúra egymást feltételez� 

összefüggésrendszerének, a nyelv társadalmi és területi tagolódásának ért� 

alkalmazásáról. A vizsgán bizonyítsák, hogy képesek hatékonyan kommunikálni és 

meggy�z�en érvelni. 


1. A magyar nyelv leírásának legfontosabb irányzatai és módszerei 

2. Az uráli nyelvcsalád áttekintése; a magyar mint európai uráli nyelv 

3. A magyar nyelv életrajza 

4. A szövegtan elmélete és interdiszciplináris összefüggései

5. A szöveg grammatikája, szemantikája és pragmatikája 

6. A szövegkohézió és a szövegfajták 

7. Nyelv–társadalom–kultúra összefüggései 

8. Kommunikációs stratégiák és gyakorlati alkalmazásuk 

9. Nyelvpolitikai kérdések: a kisebbségi nyelvhasználat; a nyelvi jogok; az 

anyanyelv használatához való jog. 

10. A funkcionális stilisztika 

2. A zárószigorlati bizottság 

A bizottság mindkét komponens esetében 3 f�b�l áll. 

A magyar nyelv és irodalom szak zárószigorlati bizottságának elnöke a magyar 

nyelvtudomány vagy a magyar irodalomtudomány min�sített vezet�oktatója, további két 

tagja pedig lehet�ség szerint min�sített oktató. 

3. A zárószigorlat megvalósítása és értékelése 

3.1. Regisztráció a zárószigorlatra 

A zárószigorlatot a „Neptun Hallgatói Információs Rendszerben” hirdetjük meg. 

3.2. A zárószigorlat értékelése 

A szóbeli szaktárgyi vizsga érdemjegyét a bizottság a két tudományterületen – 

nyelvtudomány, irodalomtudomány – nyújtott teljesítményt figyelembe véve 

konszenzussal alakítja ki. 

A zárószigorlat érdemjegyét a magyar nyelvtudomány és irodalomtudomány 

érdemjegyeinek számtani átlaga adja. 

A zárószigorlat ugyanabban a vizsgaid�szakban egyszer megismételhet�. Amennyiben a 

hallgató második alkalommal sem tudja teljesíteni a zárószigorlatot, akkor a következ� 

vizsgaid�szakban ismételheti meg. 

A zárószigorlat sikeres letétele el�feltételül szolgál az 5. félévben megvalósuló 

összefügg� iskolai gyakorlat megkezdéséhez. 

*****

A némettanári szakképzettségi terület német nyelven megvalósuló 

zárószigorlata 

Themenbereiche für den mündlichen Teil des Abschlussrigorosums im MA-Studiengang 

Deutschlehrer (Sprach-, Literatur- und Kulturwissenschaft) 

1. Aktuelle Forschungstendenzen und Ergebnisse der synchronen Linguistik 

Mögliche Schwerpunkte des Themenbereichs: 

1. Aktuelle Tendenzen in der Beschreibung der deutschen Gegenwartssprache I: 

Phonetik-Phonologie, Morphologie, Syntax 

2. Aktuelle Tendenzen in der Beschreibung der deutschen Gegenwartssprache II: 

Lexikologie, Phraseologie, Semantik, Stilistik, Textlinguistik) 

3. Themen und Konzepte in der angewandten Linguistik 

Empfohlene Literatur: 

ERNST, Peter (Hrsg.) (1999): Einführung in die synchrone Sprachwissenschaft. Wien: Ed. 

Praesens. 

FLEISCHER, Wolfgang (Hrsg.) (2001): Kleine Enzyklopädie – deutsche Sprache. Frankfurt 

am Main [u.a.]: Lang. 

LINKE, Angelika/NUSSBAUMER, Markus/PORTMANN-TSELIKAS, Paul R. (2004): 

Studienbuch Linguistik. Tübingen: Niemeyer. 

2. Forschungsbereiche der Pragmalinguistik 


1. Terminologie und Fragestellungen der Pragmatik 

2. Die Sprache in unserer Welt (Weltwissen, Sprachwissen, Sprachverhalten, 

Sprachliches Handeln, Präsupposition und Inferenz, Deixis) 

3. Pragmalinguistik als allgemeine Zeichentheorie und Sprechhandlungstheorie 

4. Pragmalinguistik als Linguistik des Gesprächs und des Textes 


ERNST, Peter (2002): Pragmalinguistik. Grundlagen - Anwendungen - Probleme. 

Berlin/New York: de Gruyter. 

LINKE, Angelika/NUSSBAUMER, Markus/PORTMANN, Paul R. (1994): Studienbuch 

Linguistik. Tübingen: Niemeyer, S. 169-202. 

MEIBAUER, Jörg (2001): Pragmatik. Eine Einführung. Tübingen.

3. Anwendungsfelder der kontrastiven Linguistik 


1. Funktionsverbgefüge im Deutschen und im Ungarischen 

2. Sprachtypologie und Universalien 

3. Sprachfamilien und die indoeuropäische Sprachfamilie 


BASSOLA, Péter (1997): Funktionsverbgefüge im Deutschen und im Ungarischen. In: 

Sprachwissenschaft 22, Heft 3, 329-371. 

CRYSTAL, David (1995): Die Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt: Campus. 

(Sprachtypologie und Universalien aus Kap. III und Sprachfamilien und die 

indoeuropaische Sprachfamilie aus Kap. IX). 

4. Sprache und Gesellschaft 


1. Dialekte, Regiolekte, Umgangs- und Standardsprache 

2. Soziolekte (Gruppensprachen) 

3. Prestige und Stigma von Sprachen und Varietäten 

4. Feministische Linguistik 


LÖFFLER, Heinrich (1994): Germanistische Soziolinguistik. Berlin. 20–26, 123–163. 

SCHLIEBEN-LANGE, Brigitte (1991): Soziolinguistik. Stuttgart. 15–26, 85–97, 105–111. 

KUBCZAK, Hartmut (1987): Soziolekt. In: AMMON/DITTMAR/MATTHEIER: Soziolinguistik. 

HSK 3.1. Berlin – New York. 268–273. 

5. Beziehung der Linguistik und Übersetzungstheorie 


1. Relativistisch orientierte Theorien / Zeichentheorien und universalistische 

Übersetzungstheorie 

2. Das Modell des Übersetzungsvorgangs als interlingualer Transfer / Die 

sprachenpaarbezogene Übersetzungswissenschaft: Lexikalische und grammatische 

Übersetzungsprozeduren 

3. Die Übersetzungswissenschaft im Zeichen der Äquivalenzdiskussion 

4. Disziplinen der Sprachwissenschaft als Hilfsdisziplinen der Übersetzungsforschung 


ALBRECHT, Jörn (2005): Übersetzung und Linguistik. Tübingen: Narr. 

KLAUDY, Kinga/SALÁNKI, Ágnes (2000): Német-magyar fordítástechnika. Budapest: 

Nemzeti Tankönyvkiadó. 

KOLLER, Werner (1997): Einführung in die Übersetzungswissenschaft. Wiesbaden: Quelle 

und Meyer. 

STOLZE, Radegundis (1997): Übersetzungstheorien. Eine Einführung. Tübingen: Narr.

6. Die wichtigsten Tendenzen der (germanistischen) Literaturwissenschaft und 

Überblick ihrer historischen Entwicklung 


Hermeneutik, Literaturpsychologie, Literatursoziologie, Strukturalismus, 

Rezeptionstheorie im Spiegel des literarischen Kommunikationsprozesses „Autor – Werk 

(Text) – Leser” 


BAASNER, R./ZENS, M. (2001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Berlin. 

TANZER, Anke (2004): Einführung in die germanistische Literaturwissenschaft. Berlin et 

al. 

7. Die deutsch-ungarischen Literaturbeziehungen im 20. Jahrhundert 


1. ungarndeutsche Literatur als Reflexion multikulturellen Daseins (z.B. in den Texten 

der Anthologie Tiefe Wurzeln) 

2. (deutsch-ungarische) literarische Übersetzungen (Perioden; hervorragende Leistungen; 

Vergleich der Übersetzungen nach 1900 von ausgewählten Werken, z.B. Goethes 

Faust I./Werther) 

3. thematologische Verknüpfungen/Parallelen (die beiden Weltkriege; deutsches 

Schicksal nach 1945; Erlebnisse im Land der anderen Kultur [wie Nádas, Péter; F. 

Fühmann…]) 

4. Rezeption der deutschsprachigen Literaturen in Ungarn/Rezeption der ungarischen 

Literatur in den deutschsprachigen Ländern… 


SZABÓ, János (1991): Ungarndeutsche Literatur der siebziger und achtziger Jahre. Eine 

Dokumentation. München. 

Werke/Primärtexte: 

ÁTS, Erika (Hg.) (1974): Tiefe Wurzeln. Eine ungarndeutsche Anthologie. DVDU, 

Budapest. 

NÁDAS, Péter (1999): Emlékiratok könyve. 1986/Buch der Erinnerung. Rowohlt, Reinbek. 

FÜHMANN, Franz (1980): Zweiundzwanzig Tage oder Die Hälfte des Lebens. Reclam, 

Leipzig. 

8. Die wichtigsten Modelle der Narratologie, die intermedialen, interkulturellen 

Aspekte der Erzählung 


Strukturalistische Modelle: Propp, Todorov, Genette, sowie Ansätze und Fragestellungen 

der „postklassischen“ Erzähltheorie 


MARTINEZ, Matias/SCHEFFEL, Michael (1999): Einführung in die Erzähltheorie. München. 

NÜNNING, Ansgar/NÜNNING, Vera (2002): Neue Ansätze in der Erzähltheorie. Trier.

9. Die deutschsprachige Lyrik im Spiegel der Literaturgeschichte 


1. Lyrik einer wichtigen literaturhistorischen Periode (Minnesang, Barocklyrik, 

Romantik, Lyrik der Moderne; Lyrik nach Auschwitz, …) 

2. eine wichtige Gattung/Strömung (das deutsche Sonett; die [Volks-/Kunst-]Ballade; 

das Lied des 19. Jahrhunderts; die hermetische Lyrik …) 

3. ein thematischer Überblick (Liebeslyrik; Großstadt- und Arbeiterdichtung; die Mystik 

in der [Barock-]Lyrik; Naturlyrik …) 


HOLZNAGEL – KEMPER – KORTE – MAYER – SCHNELL – SORG ’Geschichte der deutschen 

Lyrik’ Reclam, Stuttgart, 2004. 

KNÖRRICH, Otto ( 2 1978): Die deutsche Lyrik seit 1945. Kröners Taschenbuchausgabe, Bd. 

401. Kröner, Stuttgart. 

KNÖRRICH, Otto (1992): Lexikon lyrischer Formen. Kröners Taschenbuchausgabe, Bd. 

479. Kröner, Stuttgart. 

10. Das deutschsprachige Drama im Spiegel der Literaturgeschichte 


1. Grundsätze der aristotelischen Poetik und Ihre Nachwirkung im Barock und in der 

Aufklärung 

2. Lessings Konzept des Dramas und Emilia Galotti 

3. Das Schiller’sche Drama zwischen Antike und Moderne. Don Carlos 

4. Das bürgerliche Trauerspiel bei Friedrich Hebbel 

5. Das Drama der Wiener Moderne: Hugo von Hofmannsthal 

6. Brechts Konzept des epischen Theaters 


BARNER, Wilfried/GRIMM, Gunter E./KIESEL, Helmuth/KRAMER, Martin (1987): Lessing. 

Epoche – Werk – Wirkung. 5. Aufl. München: C. H. Beck. 

BERG, Günter (1998): Bertolt Brecht. Stuttgart. Metzler. 

COWEN, Roy C. (1988): Das deutsche Drama im 19. Jahrhundert. Stuttgart: Metzler. 

HINCK, Walter (1973): Das moderne Drama in Deutschland. Göttingen: Vandenhoeck & 

Ruprecht. 

HINCK, Walter (1977): Die Dramaturgie des späten Brecht. 6. Aufl. Göttingen: 

Vandenhoeck & Ruprecht. 

KAISER, Gerhard (1978): Von Arkadien nach Elysium. Schiller-Studien. Göttingen: 

Vandenhoeck & Ruprecht. 

KREUZER, Helmut (1969): Hebbel in neuer Sicht. Stuttgart: Kohlhammer. 

LANGE, Wolfgang (1995): Im Zeichen der Dekadenz. Hofmannsthal und die Wiener 

Moderne. In: GRIMMINGER, Rolf/MURAŠOV, Jurij/STÜCKRATH, Jörn (Hrsg.): Literarische 

Moderne. Europäische Literatur im 19. und 20. Jahrhundert. Reinbek bei Hamburg: 

Rowohlt, S. 201-231. 

MENNEMEIER, Franz Norbert (1975): Modernes deutsches Drama. Kritiken und 

Charakteristiken. München: Walter Fink.

STAEHLE, Ulrich (Hrsg.) (1997): Theorie des Dramas. Stuttgart: Reclam. 

STEINMETZ, Horst (1987): Das deutsche Drama von Gottsched bis Lessing: ein Überblick. 

Stuttgart: Metzler. 

SZONDI, Peter (1965): Theorie des modernen Dramas (1880-1950). Frankfurt am Main: 

Suhrkamp. 

VOßKAMP, Wilhelm (Hrsg.) (1993): Klassik im Vergleich. DFG-Symposion, 1990. 

Stuttgart/Weimar: Metzler. 

11. Die aktuellen politischen und wirtschaftlichen Fragen der deutschsprachigen Länder 


1. Die Geschichte der DDR von 1971 bis 1989 

2. Der Kurswechsel im politischen Leben der BRD von den 1970-ern bis zur 

Wiedervereinigung Deutschlands 

3. Die EU und die deutsche Frage um 1990 

4. Österreich nach dem Abbau des Eisernen Vorhangs 


GASTEYGER, Curt (1994): Europa zwischen Spaltung und Einigung 1945 bis 1993. 

Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn. 

MUELLER, Wolfgang (2008): Kalter Krieg, Neutralität und politische Kultur in Österreich. 

In. GOLZ, Hans-Georg (Hg.): Politische Kultur im kalten Krieg. Bonn. 

SCHMIDT-SCHWEIZER, Andreas: Die Öffnung der ungarischen Westgrenze für die DDR- 

Bürger im Sommer 1989. Vorgeschichte, Hintergründe und Schlußfolgerungen. In: 

Südosteuropa-Mitteilungen 37 (1997) 1, S. 33-53. 

SCHULTKE, Dietmar (2008): Keiner kommt durch - Die Geschichte der innerdeutschen 

Grenze und Berliner Mauer von 1945 bis 1990. Aufbau-Verlag, Berlin. 

WOLLE, Stefan (1998): Die heile Welt der Diktatur. Alltag und Herrschaft in der DDR 

1971-1989. Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn. 

12. Besonderheiten, historische Aspekte der Kultur von Deutschland, von Österreich 

und der Schweiz 


1. Woher kommt das Schweizervolk? 

2. Was heißt Österreich? 

3. Gegenstand deutscher Kulturgeschichte 


GÖSSMANN, Wilhelm (1996): Deutsche Kulturgeschichte im Grundriss. Ismaning: Max 

Hueber Verlag. 

PARRY, Christoph (1997): Menschen, Werke, Epochen. Eine Einführung in die deutsche 

Kulturgeschichte. Ismaning: Max Hueber Verlag. 

Schweizer Brevier. Bern: Kümmerly + Frey, 1993. 

VOCELKA, Karl (2002): Geschichte Österreichs. München: Wilhelm Heyne Verlag.

13. Interkulturalität, interkulturelle Kommunikation: Forschungsgeschichte und 

Problemlage 


1. Konzepte von Kultur und Interkulturalität 

2. Kulturbezogene Forschungen: Ein Rückblick in die Forschungsgeschichte 

3. Interkulturelle Kommunikation: Gegenstands- und Problemlage 


ASSMANN, Aleida (2008): Einführung in die Kulturwissenschaft: Grundbegriffe, Themen, 

Fragestellungen. Berlin: Schmidt. 

FÖLDES, Csaba (2003): Interkulturelle Linguistik. Vorüberlegungen zu Konzepten, 

Problemen und Desiderata. Veszprém: Universitätsverlag/Wien: Edition Praesens (Studia 

Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 1). 

FÖLDES, Csaba (2007): Interkulturelle Kommunikation: Positionen zu Forschungsfragen, 

Methoden und Perspektiven. Veszprém: Universitätsverlag/Wien: Praesens Verlag (Studia 

Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 7). 

NÜNNING, Ansgar (Hrsg.) (2005): Grundbegriffe der Kulturtheorie und 

Kulturwissenschaften. Stuttgart: Metzler. 

14. Der Prozess der Interkulturellen Kommunikation und Fragen ihrer Vermittlung 


1. Interkulturelle Kommunikation als Gegenstand des Fremdsprachenunterrichts 

2. Kulturelle Eigenheiten der verbalen und der nonverbalen Kommunikation 

3. Interkulturelle Interaktion 

4. Kulturstandards in der Interkulturellen Kommunikation 

5. Interkulturelles Lernen 


ERTELT-VIETH, Astrid (2007): „Interkulturelle Kommunikation“ – Disziplin oder 

interdisziplinärer Diskurs? Thesen aus der Sicht der Fremdsprachendidaktik. In: 

MOOSMÜLLER, Alois (Hrsg.): Interkulturelle Kommunikation. Konturen einer 

wissenschaftlichen Disziplin. Münster/New York/München/Berlin: Waxmann. 

(Münchener Beiträge zur Interkulturellen Kommunikation; 20). S. 137-156. 

APFELBAUM, Birgit (2007): Interkulturelle Fremdsprachendidaktik. In: STRAUB, 

Jürgen/WEIDEMANN, Arne/WEIDEMANN, Doris (Hrsg.): Handbuch interkulturelle 

Kommunikation und Kompetenz. Grundbegriffe – Theorien – Anwendungsfelder. 

Stuttgart/Weimar: Metzler. S. 154-162. 

SCHUGK, Michael (2004): Interkulturelle Kommunikation. Kulturbedingte Unterschiede in 

Verkauf und Werbung. München: Verlag Franz Vahlen. S. 53-84. 

THOMAS, Alexander (2003): Interkulturelle Wahrnehmung, Kommunikation und 

Kooperation. In: THOMAS, Alexander/KINAST, Eva-Ulrike/SCHROLL-MACHL, Sylvia 

(Hrsg.): Handbuch Interkulturelle Kommunikation und Kooperation. Grundlagen und 

Praxisfelder. Band 1. S. 94-116. 

THOMAS, Alexander (2003): Kultur und Kulturstandards. In: THOMAS, Alexander/KINAST, 

Eva-Ulrike/SCHROLL-MACHL, Sylvia (Hrsg.): Handbuch Interkulturelle Kommunikation 

und Kooperation. Grundlagen und Praxisfelder. Band 1. S. 19-31.

LÜSEBRINK, Hans-Jürgen (2005): Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, 

Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer. Stuttgart/Weimar: Metzler. S. 75-82. 

15. Die wichtigsten geistigen und künstlerischen Tendenzen der deutschen Kultur: die 

Beziehung der Literatur, des Films, der Musik und der bildenden Künste 


1. Der Film in der BRD und in der DDR von 1949 bis 1990 

2. Literatur und Politik in dem geteilten Deutschland 

3. Ökonomie und Ökologie vor und nach der Wiedervereinigung Deutschlands 

4. Kultur und Politik in Österreich nach 1955 


DENSCHER, Barbara (2000): Kunst und Kultur in Österreich: das 20. Jahrhundert. 

Christian Brandstätter Verlag, Wien – München. 

FUHR, Eckhard (Hg.) (1990): Geschichte der Deutschen 1949-1990. Eine Chronik zu 

Politik, Wirtschaft und Kultur. Insel Verlag, Frankfurt am Main. 

JACOBSEN, Wolfgang/KAES, Anton/PRINZLER, Hans H. (Hg.) (2004): Geschichte des 

deutschen Films. J. B. Metzler, Stuttgart. 

KAPPLER, Arno (2000): Tatsachen über Deutschland. Frankfurt am Main: Societäts- 

Verlag. 

KLENDEL, Walter (1995): Österreich. Daten zur Geschichte und Kultur. Wien: 

Ueberreuter. 

MIROW, Jürgen (1996): Geschichte des deutschen Volkes. Köln. 

*****

A pedagógiatanári szakképzettségi terület diszciplináris zárószigorlata 

1. Mutassa be a kultúraelméletek, a kultúrakutatás és a neveléstudomány viszonyát! 

Értelmezze az elméletek hatását a multikulturális és interkulturális oktatás pedagógiai 

gyakorlatában! 1 

2. Ismertesse milyen jelent�s tudományrendszerek voltak Arisztotelészt�l a 19. század 

végéig! 2 

3. Ismertesse a könyvtárak fajtáit! Részletezze az iskolai könyvtár és a fels�oktatási könyvtár 

közötti hasonlóságokat és különbségeket! 3 

4. Ismertesse a pedagógiai akciókutatásnak mint a pedagógiai tudásb�vítés metodikájának 

f�bb lépéseit! Mutasson be egy magyarországi pedagógiai akciókutatást! 

5. Mutassa be a pedagógiai diszciplínákból megszerkesztett tantárgyi rendszert a Bolognai - 

jelleg� képzés két szintjén! 

6. Tekintse át a pedagóguskutatás irányainak és módszereinek hazai történeti változásait! 

7. Mutassa be, hogyan alkalmazzák a pedagóguskutatás során a kvalitatív metodikát! 

8. Ismertesse a pedagogikum, a pedagógiai patologikum modelljeit! Mutassa be a több 

felosztásban a pedagógiai tudást! 

9. Nevezze meg a családra vonatkoztatható diszciplínákat! Fejtse ki tartalmukat a 

feladatokra, a szerepekre, a kötelezettségvállalásra, a normákra vonatkozóan! 

10. Mutassa be a család szerepét az önismeret, a pályaorientáció, a kompetenciák 

megszerzésében! Ismertesse, milyen mértékben vonhatók be további személyek és 

szervezetek a családban történ� nevelés folyamatába! 

11. Mutasson be egy, az Ön szakterületén használható digitális tananyagot! Térjen ki a 

tananyag felépítésére, céljára, hatékonyságára! 

12. Mutassa be a csoportmunka alkalmazási kereteit a pedagógiai gyakorlatban, és a 

pedagógus szerep változására gyakorolt hatását a reformpedagógiai koncepciók 

megjelenését�l napjainkig! 

Veszprém, 2011. október 10. 

1 Ez a tétel csak az A, E, F, G képzésbe járóknak van. 

2 Ez a tétel csak a G képzési formába járóknak van. 

3 Ez a tétel csak a G képzési formába járóknak van. 

Dr. Poór Zoltán 

központvezet� egyetemi docens 

a tanári mesterképzési szak vezet�je

Ispán Tímea M. 1. oldal, összesen: 1 2011.10.11.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?