28.12.2012 Views

Bevezetô - Synergon

Bevezetô - Synergon

Bevezetô - Synergon

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Tartalom<br />

Stratégia Átfogó kutatás a <strong>Synergon</strong> megítélésérôl 4<br />

Huawei: Egy reális alternatíva a <strong>Synergon</strong> ügyfeleinek 4<br />

Image kutatás 5<br />

Esettanulmány Projektszerver a Fôvárosi Vízmûveknél: amitôl a munka is jól folyik 6<br />

Közbeszerzés: CICSC 2005 7<br />

Biztonságos, akár Biztonságos, akár többszintû hálózati védelem lassulás nélkül 8<br />

Közép - Európában is egyedülálló biztonsági kompetenciák a <strong>Synergon</strong>nál 9<br />

Óvja adatait minden körülmények között 11<br />

San - konszolidáció a pénzügyi szektorban 12<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Vállalati Portál rendszerének bevezetése 13<br />

„Intelligens Hotel” Gödön 14<br />

Hol tart ma a strukturált kábelezés? 15<br />

Vezeték nélküli újdonságok 16<br />

Regionális integrációs program a <strong>Synergon</strong>nál 17<br />

Az informatikai fejlesztések anatómiája 18<br />

Teljes körû üzemeltetési szolgáltatás kórházaknak 19<br />

Jelentôs informatikai fejlesztések a francia egészségbiztosításban 21<br />

A támadás rejtelmei 23<br />

Retailtech Congress 24<br />

2 millió forintért küzdöttek a profi olimpikonok és magyar bajnokok a<br />

Vodafone Match Race-en<br />

24<br />

SAP Tihany 25<br />

Kistérségi roadshow az önkormányzatokért 26<br />

Nagy érdeklôdés az Egészségügyi Roadshow-kon 27<br />

E-learning: tartalomfejlesztés a Pannon GSM számára 28<br />

Huawei: mit tud a kínai sárkány? 29<br />

Linux, a feltörekvô szuperplatform 30<br />

Kihívások a cseh piacon: mik az Infinity vezérigazgatójának tervei 31<br />

Az emberi test sorsa 32<br />

Ágyúgolyó futam 2005 34<br />

ArcSyn 35<br />

<strong>Synergon</strong> Magasyn<br />

Kiadja a <strong>Synergon</strong> Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5656 • Fax: 399-5599<br />

www.synergon.hu • magasyn@synergon.hu • Felelôs kiadó: Molnár Zsolt • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft.<br />

Fotó: Címlap, portré – Bozsó András, Zalka István • Kortárs Galéria – Markovics Ferenc<br />

ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.<br />

A nyári uborkaszezonban is hasznos olvasmány lehet a<br />

MAGASYN, melynek központi témája a hálózati piacon<br />

bekövetkezett jelentôs változás: a <strong>Synergon</strong> – a régióban<br />

elsôként – partnerei között üdvözölheti a kínai Huaweit, melynek<br />

stratégiai célja a kelet-európai jelenlét.<br />

E számban remélhetôen ismét igen hasznos írásokat találnak<br />

majd az informatika és a telekommunikáció iránt érdeklôdô Olvasóink,<br />

hiszen célunk a <strong>Synergon</strong> folyamatosan bôvülô termékés<br />

szolgáltatáspalettájának bemutatásán túl az is, hogy esettanulmányokon<br />

keresztül szemléltessük sikeres projektjeinket.<br />

<strong>Bevezetô</strong><br />

Reményeink szerint a minden Olvasónk számára igen hasznos<br />

technológiai és esettanulmány-cikkek mellett érdekes kikapcsolódást<br />

nyújt Szórakozás rovatunkban egyik kollégánk ÁgyúgolyóFutamról<br />

készült beszámolója.<br />

A MAGASYN nyári számának Kortárs Galéria rovatában Bartek<br />

Péter Pál festômûvésszel ismerkedhetnek meg kedves Olvasóink.<br />

Molnár Zsolt<br />

molnar.zsolt@synergon.hu<br />

3<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

Pozitív kép<br />

4<br />

stratégia<br />

Átfogó kutatás a <strong>Synergon</strong> megítélésérôl<br />

A <strong>Synergon</strong> egy több piackutató cégbôl álló konzorciumot bízott meg azzal, hogy átfogó<br />

image-kutatást készítsen a társaság számára. Az elmúlt hónapokban elvégzett felmérés nemcsak a<br />

<strong>Synergon</strong> munkatársainak, partnereinek, ügyfélkörének, illetve befektetôinek,<br />

hanem a szakmának és a szélesebb közvéleménynek megítélését is vizsgálta.<br />

A vélemények összegzésébôl kiderült, hogy a megkérdezettek<br />

viszonya a <strong>Synergon</strong>hoz alapvetôen pozitív, s a társaságot<br />

stabilnak és megbízhatónak vélik. A felmérésben résztvevôk<br />

szakmailag kompetensnek és hitelesnek látják a társaságot, s<br />

kiemelkedônek tekintik a cég hálózati kompetenciáit is, amiben<br />

páratlannak ítélik meg a <strong>Synergon</strong>t. A megkérdezettek szemében<br />

a társaság folyamatosan fejlôdô, jó perspektívákkal rendelkezô<br />

cég, mely megfelelôen érzékenyen képes reagálni a piaci<br />

folyamatokra.<br />

Megoszlik azonban a felmérés résztvevôinek véleménye<br />

a tekintetben, hogy milyen árszinten végzi szolgáltatásait,<br />

s mennyire tekinthetô rugalmasnak a <strong>Synergon</strong>.<br />

Határozottan pozitív azonban a megkérdezettek véleménye szerint<br />

az, hogy a <strong>Synergon</strong> – az alapvetôen multinacionális társaságok<br />

által dominált hazai IT-piacon – magyar tulajdonú társaságként<br />

állja a versenyt, s a multik számára egyenrangú vállalatnak<br />

– Mire terjed ki a Huaweijel kötött együttmûködés?<br />

Montvai Tamás: Az április 15-én aláírt regionális rendszerintegrátori<br />

szerzôdés értelmében a Huawei Datacom termékeinek<br />

szállítására, implementálására, valamint eladás utáni támogatására<br />

vált jogosulttá a <strong>Synergon</strong>. Ez a termék- és szolgáltatási<br />

kör azóta jelentôsen bôvült, többek között különbözô optikai<br />

tekinthetô. Ez nemcsak a <strong>Synergon</strong> magyar IT-piac iránti<br />

elkötelezettségében, hanem regionális jelenlétében is megnyilvánul.<br />

A <strong>Synergon</strong> tôzsdei jelenlétét fôként a társaság kisebb ügyfelei<br />

tekintik fontosnak, mivel ez számukra a cég nagyságát hitelesíti.<br />

A különbségek<br />

A megkérdezett csoportok <strong>Synergon</strong>nal kapcsolatos véleménye<br />

alapjaiban nem tér el jelentôsebb mértékben egymástól,<br />

mindazonáltal a társaság image-ében tapasztalt különbségeket<br />

sokszor a <strong>Synergon</strong>nal való kapcsolat szorossága magyarázza a<br />

leginkább.<br />

A szakmai partnerek és a cég beszállítói esetében például az<br />

átlagosnál erôsebb a <strong>Synergon</strong> iránti elkötelezettség, s a társaságot<br />

az átlagosnál sokkal pozitívabban ítélik meg.<br />

Molnár Zsolt<br />

molnar.zsolt@synergon.hu<br />

Huawei: egy reális alternatíva<br />

a <strong>Synergon</strong> ügyfeleinek<br />

Áprilisban regionális rendszerintegrátori együttmûködést kötött a <strong>Synergon</strong> a kínai<br />

Huawei Technologies-zel, melynek értelmében a Huawei a magyar cég stratégiai partnerévé vált.<br />

Az együttmûködés kilátásairól, valamint az ügyfelek számára kínált elônyökrôl Montvai Tamással,<br />

a <strong>Synergon</strong> Kommunikációs Divíziójának igazgatójával beszélgettünk.<br />

termékekkel (CWDM, DWDM), valamint a jelentôs piaci<br />

részesedéssel bíró és kiváló technológiát képviselô Next<br />

Generation SDH és SoftX termékekkel.<br />

– Mely országokra terjed ki ez a rendszerintegrátori együttmûködés?<br />

M. T.: Az együttmûködés azon országokra terjed ki, ahol a<br />

<strong>Synergon</strong> tagvállalatai révén jelen van, tehát Magyarországon<br />

kívül Csehországra, Szlovákiára, valamint Horvátországra. Abban<br />

az esetben, ha a <strong>Synergon</strong> további akvizíciók során újabb országok<br />

piacaira is belép, a szerzôdés területi hatálya várhatóan kiterjed<br />

majd ezen államokra is.<br />

– Hogyan változott meg a <strong>Synergon</strong> kapcsolata a Ciscóval?<br />

M. T.: Mivel a <strong>Synergon</strong> árbevételébôl jelentôs részt képvisel a<br />

Cisco - termékek értékesítése és támogatása, annak érdekében,


Montvai Tamás<br />

hogy pénzügyi célkitûzéseinket, illetve ügyfeleink elvárásait<br />

teljesíteni tudjuk, természetesen továbbra is foglalkozunk a Cisco<br />

termékeivel. A rendszerintegrátori szerzôdés megszûnésével a<br />

<strong>Synergon</strong> már nem direkt, hanem indirekt partnere a Ciscónak, ez<br />

azonban az ügyfelek szempontjából nem jelent változást, hiszen a<br />

folytonosságot biztosítottuk, és ezután is biztosítani fogjuk.<br />

A <strong>Synergon</strong> számára annyiban változott a helyzet, hogy a<br />

továbbiakban nem a Ciscótól közvetlenül vásároljuk a termékeket,<br />

hanem hivatalos disztribúciós csatornákon keresztül szolgáljuk ki<br />

ügyfeleinket. Ez azonban rövidebb szállítási határidôt is jelenthet<br />

számunkra, hiszen a disztribútorok jelentôs raktárkészletekkel<br />

rendelkeznek, míg a Cisco - partneri kapcsolat során a megrendelt<br />

termékeket általában még le kellett gyártani.<br />

A legfontosabb tényezô, az árak tekintetében az ügyfelek nem<br />

fognak változást érzékelni, hiszen a Cisco Gold partneri minôsítéssel<br />

továbbra is rendelkezik a <strong>Synergon</strong>, márpedig az árkedvezmények<br />

ehhez kapcsolódnak.<br />

– Milyen elônyei származnak a Huawei-jel kötött együttmûködésbôl<br />

a <strong>Synergon</strong> ügyfeleinek?<br />

M. T.: A legnagyobb elônyt az jelenti, hogy azzal, hogy egy komoly<br />

új gyártó jelent meg a <strong>Synergon</strong> portfóliójában, az ügyfeleknek<br />

valós alternatívát tudunk nyújtani. Természetesen az egyes vá-<br />

lasztási lehetôségekrôl a <strong>Synergon</strong> szakemberei elmondják<br />

véleményüket az ügyfeleknek, így gyártófüggetlen hálózat integrátorként,<br />

magas szakmai színvonalon, és az ügyfelek számára a<br />

legjobb megoldást kínálva tudunk a piacon mûködni.<br />

– Milyen árkülönbség tapasztalható a Cisco és a Huawei<br />

hasonló megoldást nyújtó termékei között?<br />

M. T.: A Huawei - termékek olyan mûszaki színvonalat<br />

képviselnek, amivel teljesen egyenrangú félnek számítanak a<br />

Ciscóval szemben, amibôl az is következik, hogy árai nem jelentôsen<br />

alacsonyabbak, mint a konkurensek árai. Némi árkülönbség<br />

tapasztalható ugyan, ami elsôsorban annak köszönhetô, hogy a<br />

Huawei új szereplô a piacon, így piacszerzési céllal versenyképesebb<br />

árakat nyújt, mint a konkurensek. Hangsúlyoznám azonban,<br />

hogy a Huawei termékeinek minôsége világszínvonalú, s<br />

ennek természetesen az árakban is tükrözôdnie kell.<br />

– Hogyan fogadja a piac a Huawei - eszközöket?<br />

M. T.: Az ügyfelek teljesen nyitottak ezen alternatív megoldások<br />

iránt, s üdvözlik, hogy a <strong>Synergon</strong> gyártófüggetlenül tud mûködni,<br />

s reális alternatívát tud nyújtani számukra. Természetesen, mint<br />

minden újdonság esetén, vannak fenntartásaik, éppen ezért a bevezetéseket<br />

tesztek elôzik meg, melyek során bemutatjuk ügyfeleinknek,<br />

hogy ezek az eszközök képesek azokat a szolgáltatásokat<br />

nyújtani, melyeket már megszoktak.<br />

Ezeknek a teszteknek a következtében idôben egy kicsit hosszabb<br />

piaci bevezetésre számítunk, de legtöbb ügyfelünk esetében igen<br />

pozitív eredményekkel záródtak a tesztelési fázisok.<br />

– A <strong>Synergon</strong> stratégiai céljai között szerepel a határon<br />

árnyúló projektek arányának növelése. Mekkora segítséget<br />

nyújthat ehhez a Huaweijel kötött együttmûködés?<br />

M. T.: Célunk az, hogy egy olyan mûködôképes üzleti modellt<br />

tudjunk kialakítani, mellyel a Magyarországon már meglévô<br />

kompetenciát kihasználva külföldön is sikeresek tudunk lenni, s<br />

ezt remélhetôleg a Huawei segítségével sikerül majd elérnünk.<br />

Pontosan ezért kötöttünk regionális szintû rendszerintegrátori<br />

megállapodást a kínai társasággal.<br />

– Hogyan tesznek szert a <strong>Synergon</strong> szakemberei a szükséges<br />

kompetenciákra?<br />

M. T.: Szeptemberben nyitjuk meg a Huaweijel közösen<br />

regionális kompetencia központunkat Budapesten, ahol nemcsak<br />

a magyar, hanem a cseh, szlovák, illetve horvát szakembereket is<br />

képezzük majd. A régióban ez a training center szolgálja majd ki az<br />

ügyféligényeket is, aminek célja, hogy a vevôink a napi üzemeltetés<br />

kapcsán jelentkezô problémákat gond nélkül meg tudják<br />

oldani. Az oktatást a <strong>Synergon</strong> Kínában kiképzett szakemberei<br />

végzik majd, s a programokat természetesen a Huawei is támogatni<br />

fogja. Kezdetben 10 különbözô témájú tanfolyamot indítunk,<br />

s ezek számát folyamatosan bôvítjük majd.<br />

– Milyen kompetencia megszerzése a cél hosszabb távon?<br />

M. T.: A hosszabb távú cél az, hogy olyan szakembereink<br />

legyenek, akik – hasonlóképpen a Cisco - kompetenciánkhoz – a<br />

legmagasabb Huawei - minôsítéssel rendelkeznek. Természetesen<br />

kezdetben elsôsorban az ügyfelek napi üzemeltetési gondjaihoz<br />

kívánunk segítséget adni a képzésekkel.<br />

5<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

6<br />

– Milyen célokat<br />

szolgál a <strong>Synergon</strong><br />

által szállított projektszerver<br />

a Fôvárosi<br />

Vízmûveknél?<br />

Fritsch Róbert:<br />

A Fôvárosi Vízmûvek<br />

napi tevékenységében<br />

igen jelentôs<br />

részt képvisel a vízellátási<br />

rendszerrel<br />

kapcsolatos beruházások<br />

megvalósítása<br />

mind a vízkitermelô,<br />

mind a vízelosztó<br />

rendszerrel kapcsolatban.<br />

Ide tartoznak<br />

például a csôhálózati<br />

rekonstrukciós munkálatok,<br />

amelyek az<br />

Fritsch Róbert<br />

elöregedett csôhálózati<br />

szakaszok felújítása<br />

céljából történnek, vagy a termelô rendszer (kutak, gépházak,<br />

telemechanikai rendszer stb.) beruházásai. Ezek a beruházások<br />

sokszor százmilliós nagyságrendûek, a mûszaki ellenôrök eddig<br />

mégis fôként kézi módszerekkel, illetve Excelben tartották nyilván,<br />

továbbá követték a projekteket, ami nehezítette a jelentési<br />

rendszert és a folyamatok nyomon követését.<br />

Nem csoda hát, hogy felmerült az igény egy korszerûbb rendszer<br />

kiépítésére, hiszen az efféle modern számítógépes rendszerek<br />

nemcsak a beruházások támogatásában nyújtanak nagy segítséget,<br />

hanem a vállalatirányítás egyéb területein is, például BPR jellegû<br />

szervezetfejlesztési és informatikai projektekben. Ez utóbbit<br />

is szerettük volna egységesen adminisztrálni, így mindenképpen<br />

olyan megoldást szerettünk volna választani, amely minden ilyen<br />

tevékenységet egységesen képes kezelni. Így esett a választás a<br />

<strong>Synergon</strong> Üzleti Megoldások Divíziója által szállított – az igényeinket<br />

messzemenôen kielégítô – projektszerverre.<br />

– Szervezetfejlesztésben milyen szoftvereket használt eddig a<br />

társaság?<br />

Pomázi Gábor: Korábban a Microsoft Project régebbi verzióit<br />

használtuk, amelyekben a projektek külön-külön, egymástól elszigetelten<br />

tervezhetôk voltak, jelenleg azonban helyzetünk<br />

lényegesen könnyebbé vált, hisz mind a beruházásokat, mind<br />

pedig a fejlesztési projekteket ugyanazon a platformon tudjuk<br />

kezelni. Nagy elônye a rendszernek az is, hogy könnyen definiálható<br />

azoknak a jogosultaknak a köre, akik a rendszerbôl információkat<br />

szerezhetnek.<br />

esettanulmány<br />

Projektszerver a Fôvárosi Vízmûveknél:<br />

amitôl a munka is jól folyik<br />

Egyszerre több problémát is megold a Fôvárosi Vízmûveknél a <strong>Synergon</strong> Üzleti Megoldások Divíziója<br />

által szállított és üzembe helyezett projektszerver, mely az idei év eleje óta mûködik a társaságnál.<br />

A rendszerrôl Fritsch Róbert informatikai, BPR- és ingatlangazdálkodási igazgatóval,<br />

valamint Pomázi Gábor projektvezetôvel beszélgettünk.<br />

– Kik használják a cégen belül a projektszervert?<br />

P. G.: A szervert elsôsorban azok a projektirányítók használják,<br />

akik a különféle beruházásokat koordinálják, valamint azok a<br />

vezetôk és beosztottaik, akik a beruházásokról a cég menedzsmentje<br />

felé jelentéseket készítenek (ôket nálunk a projektirányítási<br />

osztály tömöríti). Szintén beletartoznak a felhasználói<br />

körbe a BPR-csoport tagjai, akik az informatikai és BPR-osztály<br />

felügyelete alá tartoznak.<br />

– Hogyan zajlott a projektszerver bevezetése a társaságnál?<br />

P. G.: A projektszerver felállítása gyakorlatilag egy BPR-projekt<br />

volt, mely a múlt év nyarán<br />

indult el. A kezdô fázis a<br />

fent említett két felhasználói<br />

csoport igényeinek felmérésével<br />

kezdôdött, s fókusza<br />

a számunkra kulcsfontosságú<br />

tevékenységre,<br />

a beruházások tervezésére<br />

és követésére helyezôdött.<br />

Az adatok összegyûjtése<br />

után elôlállt az az igényhalmaz,<br />

melynek alapján el<br />

tudtunk indulni, s a <strong>Synergon</strong><br />

ki tudta fejleszteni számunkra<br />

azt a rendszert, amelynek<br />

segítségével a projektirányítási<br />

osztály minden<br />

beruházást azonos ter-<br />

Pomázi Gábor<br />

vezési és követési szabályok<br />

szerint tud adminisztrálni.<br />

A rendszer keretén belül a beruházások úgy zajlanak le, hogy<br />

az éves beruházási tervet elfogadása után a rendszerbe töltik – így<br />

a megfelelô adattartalommal automatikusan létrejönnek a<br />

projekttervek –, majd az osztály vezetôje szétosztja azokat az egyes<br />

projektirányítók és mûszaki ellenôrök között. A projektirányítók és<br />

a mûszaki ellenôrök ezután elkezdhetik a beruházások tervezését,<br />

majd megkezdôdhet a kivitelezés, illetve ezzel párhuzamosan a<br />

projektek nyomon követése a projektszerver segítségével.<br />

A rendszernek köszönhetôen a vezetôk a projekteket akár portfóliószinten,<br />

akár projektenként ellenôrizhetik, nyomon követhetik.<br />

– Mennyi idôt vett igénybe a rendszer felállítása?<br />

P. G.: A szerver hivatalosan január 1-jétôl mûködik, s ez a start egy<br />

körülbelül féléves igényfelmérési, konfigurálási-fejlesztési és tesztelési,<br />

továbbá egy intenzív oktatási idôszakot zárt le. A fejlesztések<br />

egyébként a konfigurációhoz viszonyítva jóval kevesebb idôt<br />

emésztettek fel. A projekt sikerességéhez a kellô mélységû és<br />

különbözô szintû oktatások nagymértékben hozzájárultak.


– Miért a <strong>Synergon</strong>t választották ki a szerver szállítására?<br />

P. G.: Egyszerûen körülnéztünk a piacon, hogy milyen megoldások<br />

jöhetnek szóba, s láttuk, hogy a Microsoft is kínál számunkra<br />

megfelelô rendszert. A <strong>Synergon</strong>ra azért esett a választásunk, mert<br />

egyrészt hosszú távú partneri kapcsolatunk van a társasággal,<br />

másrészt a <strong>Synergon</strong> kiemelkedô kompetenciájának köszönhetôen<br />

sikeres MS-alapú projektreferenciákkal rendelkezik.<br />

– Összefoglalva, mit tart a rendszer legnagyobb elônyének?<br />

F. R.: A rendszer legnagyobb elônye talán az, hogy a beruházási,<br />

valamint a fejlesztési projekteket egy alkalmazással lehet kezelni,<br />

így a két hasonló jellegû tevékenység azonos eszköz támogatásával<br />

valósul meg. A projektirányítók immár korszerû rendszert<br />

használnak, amely egyrészt megkönnyíti a projektek adminisztrációját,<br />

másrészt a jelentések készítését róluk. A felhasználók<br />

megfelelô jogosultságok megléte esetén a projekteket egyenként<br />

vagy akár portfóliószinten is meg tudják figyelni. Ennek következtében<br />

kinyerhetôk olyan adatok is a rendszerbôl, mint például<br />

Közbeszerzés: CISC 2005<br />

az, hogy a társaság mennyit költ egy évben beruházásokra, milyen<br />

struktúrában költötte el forrásait, vagy hogy az egyes projektek<br />

milyen humánerôforrás-háttérrel valósultak meg. Egyszóval a<br />

rendszer lényegesen megkönnyíti a projektre fordítható erôforrások<br />

tervezését.<br />

– Hogyan viszonyul a társaság az újabb technológiai vívmányokhoz,<br />

legyen szó akár Microsoft- vagy nem Microsoft-termékekrôl?<br />

F. R.: Cégünk igen nyitott az új megoldásokra, és egy-egy új<br />

megoldást megjelenése után igen gyorsan meg is valósítunk.<br />

Applikációs stratégiánk alapvetô pillére a folyamatos verziókövetés<br />

az SAP- és a Microsoft-termékek esetében, s ezek a<br />

megoldások igényeink nagy részét le is fedik. A vízellátás<br />

technológiai rendszereinek IT-támogatása esetén konzervatívabb<br />

irányt képviselünk, mivel ezeken a területeken a stabil mûködés<br />

sokkal fontosabb, mint az új megoldások gyors bevezetése.<br />

További információ:<br />

Frunza Zsolt (zsolt.frunza@synergon.hu)<br />

2005. május 26-án eredményhirdetésre került sor a „CISC számítógéprendszerek, számítógépek és<br />

elemeik szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban,<br />

így elkezdôdött a keretmegállapodások elôkészítése, és június 3-án aláírták azokat<br />

a keretmegállapodásokat, amelyek keretében a közbeszerzésre kötelezett – illetve<br />

a közbeszerzéshez önként csatlakozó – intézmények az ezt követô 12 hónapban beszerezhetik<br />

a CISC-alapú számítógépeket, valamint az azokhoz tartozó kiegészítôket.<br />

A korábbi évekhez képest jelentôs változások történtek az informatikai<br />

tárgyú közbeszerzések rendszerében, ami már a pályáztatás<br />

során is sok port kavart az informatikai szakma berkeiben.<br />

Alapvetô változás, hogy míg korábban az egyes termékek gyártói<br />

tettek ajánlatot – amelyben feltüntették a termékeik szállítására<br />

jogosult szállítókat –, addig most a végfelhasználó számára értékesítô<br />

viszonteladók és rendszerintegrátorok nyújtottak be ajánlatot,<br />

megjelölve az általuk forgalmazott termékek listáját. Mivel a<br />

közbeszerzési törvény szerint maximum 20 pályázóval lehet<br />

keretmegállapodást kötni, az újfajta megközelítés legfontosabb<br />

eredménye, hogy a szállításra jogosult cégek száma – a megállapodásokban<br />

feltüntetett alvállalkozókkal együtt – a korábbiaknak<br />

közel harmadára – 38-ra – csökkent.<br />

Jelentôs változások történtek a közbeszerzések bonyolításának folyamatában<br />

is. Az újonnan érvénybe lépô rendszer úgynevezett<br />

kétlépcsôs pályáztatáson alapul. Az elsô lépés a szállítók kiválasztása<br />

és velük a keretmegállapodások megkötése volt, a második<br />

lépés pedig az egyedi konstrukciók kialakítása és egyedi szerzôdések<br />

megkötése. Ez utóbbi két módon történhet: a verseny újraindításával,<br />

illetve anélkül. A verseny újraindítása esetén a vásárló<br />

intézmény az általa beszerezni kívánt konkrét termék-, illetve<br />

szolgáltatáscsomagra vonatkozóan köteles mind a húsz, keretmegállapodással<br />

rendelkezô ajánlattevôtôl ajánlatot kérni, és<br />

ezen ajánlatokat a KSZF által az ajánlattétel elsô körében alkalmazott<br />

értékelési rendszer szerint újra kiértékelni. Ezt követôen egyedi<br />

szerzôdés az összességében legelônyösebb ajánlatot tevôvel<br />

köthetô. Természetesen az ajánlattevôk a verseny újraindítása<br />

során sem adhatnak meg kevésbé elônyös feltételeket, mint a<br />

keretmegállapodásban foglaltak.<br />

A verseny újraindítása nélküli beszerzési módban fokozott jelentôséget<br />

kap a közbeszerzési portál (http://www.kozbeszerzes. gov.hu/),<br />

illetve az azon keresztül elérhetô termékkatalógus. Ebben az esetben<br />

az intézmény a közbeszerzési portálon kereshet (pl. termékazonosító<br />

vagy GTIN-azonosító alapján) a 20 nyertes ajánlattevô<br />

árlistáiban szereplô termékek között, majd a felkínált lehetôségek<br />

közül választhatja ki a számára legelônyösebbet. Ebben az esetben<br />

a teméke(ke)t az elektronikus kosarába helyezheti, és a portálon<br />

kezdeményezheti a kiválasztott szállítónál a megrendelést.<br />

A szállító szintén a portálon keresztül küldhet visszaigazolást,<br />

illetve elküldi a megrendelônek az egyedi szállításhoz szükséges<br />

szerzôdéstervezetet, melynek mindkét oldali aláírásával véglegesedik<br />

a megrendelés.<br />

A folyamatok tényleges mûködése kapcsán két fontos nehézségre<br />

érdemes felhívni a figyelmet. Az elsô az informatikai cikkek rendkívül<br />

rövid életciklusából adódik. Az árlistában szereplô termékek<br />

körének módosítását a keretmegállapodás csak kéthavonta és<br />

rendkívül korlátozott számban teszi lehetôvé, ezért igen nagy az esélye<br />

annak, hogy az idô elôrehaladtával az egyes szállítók árlistáiban<br />

elszaporodnak az olyan kifutott termékek, amelyeket a gyártó<br />

már nem gyárt, viszont a szabályozás nem tette lehetôvé követô<br />

termékre történô cseréjüket, ezért a szállító már nem tud rájuk<br />

megrendelést teljesíteni. Ez különösen akkor okoz majd nehézséget,<br />

ha az intézmény teljesen a közbeszerzési portálra hagyatkozva,<br />

a szállítókkal való konzultáció nélkül kíván eszközöket beszerezni,<br />

hiszen így csak a megrendelés feladását követôen szerez tudomást<br />

az eszköz kifutásáról. A másik ilyen problémakör az<br />

árfolyamváltozás, melynek érvényesítésére az árlistában a keretmegállapodás<br />

nyújt ugyan lehetôséget, de annak pontos módja,<br />

illetve módszere még nem alakult ki véglegesen.<br />

7<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

Termékcsoportok Gyártmány I. Gyártmány II. Gyártmány III.<br />

Szerverek HP IBM FEFO<br />

Munkaállomások HP IBM FEFO<br />

Notebookok HP IBM FEFO<br />

Tárolórendszerek EMC HP IBM<br />

Megjelenítôk Samsung LG<br />

Szerver management szoftverek IBM HP<br />

OEM választható Op.rendszerek MS Novell/Suse<br />

OEM irodai csomagok MS MagyarOffice<br />

Adatmentô egységek IBM HP<br />

Szünetmentes tápegységek APC Powerware<br />

PDA, Tábla PC HP<br />

Kapcsolódó szolgáltatások <strong>Synergon</strong><br />

Oktatási szolgáltatások ControllTraining<br />

Az informatikai rendszer védelme, az üzemeltetési költség minimalizálása<br />

minden vállalat számára fontos. Ezek alapfeltétele a<br />

könnyen átlátható, egyszerû és természetesen biztonságos hálózati<br />

infrastruktúra. A Crossbeam Systems termékei könnyen és<br />

gyorsan beilleszthetôk a meglévô hálózati környezetbe, átvéve,<br />

illetve egy eszközbe integrálva a biztonsági rendszer legtöbb funkcióját,<br />

mint például tûzfal, virtuális magánhálózat (VPN), behatolásmegelôzô<br />

(IDS/IPS), tartalom- és vírusszûrô.<br />

A Crossbeam megoldása egyetlen, magas rendelkezésre állású<br />

eszközön képes különbözô gyártók szoftvereinek futtatására:<br />

Check Point – tûzfal, ISS – Network IDS/IPS, Enterasys IDS/IPS,<br />

SNORT IDS/IPS, Trend Micro – vírus és tartalomszûrés, Secure<br />

Computing, Websense – tartalomszûrés.<br />

Az eszközök nagymértékben skálázhatók, így a folyamatosan növekvô<br />

teljesítményigények maximális követésére is alkalmasak. A<br />

moduláris felépítés lehetôvé teszi a megoldás bôvítését további<br />

alkalmazások futtatására képes, illetve az interfészszám növelésére<br />

hivatott hálózati modulokkal. A kiemelt szintû rendelkezésre<br />

állást nemcsak a célhardverelemek közötti redundancia, hanem az<br />

azokon belüli modulredundancia is biztosítja, így hiba fellépésekor<br />

is folyamatos az üzemelés.<br />

Az informatikai hálózat támadása esetén dinamikus erôforrásallokáció<br />

biztosítja, hogy a terhelt komponens további, tartalék<br />

hardverelemeket tudjon használni a támadás elhárítása vagy feldolgozása<br />

érdekében. Az elemek terheléselosztása teljesen auto-<br />

8<br />

A <strong>Synergon</strong> évek óta jelentôs szállításokat teljesít államigazgatási,<br />

illetve egyéb közbeszerzésben részt vevô intézményeknek.<br />

A 2005. június 3-tól érvényes keretmegállapodásban a <strong>Synergon</strong><br />

HP, IBM és FEFO notebookok, PC és szerver gépek, illetve számos<br />

egyéb kiegészítô (EMC-tárolórendszerek, Samsung és LG-monitorok,<br />

APC- és Powerware szünetmentes tápegységek) szállítására<br />

vállalkozik.<br />

Az ajánlott termékeket a <strong>Synergon</strong> már hosszú évek óta forgalmazza,<br />

és jelentôs szakértelemmel rendelkezik velük kapcsolatban, így<br />

a kínált termékek mellett szolgáltatások széles skáláját is kínálja.<br />

Az új közbeszerzési rendszerben való minél könnyebb együttmûködés<br />

érdekében a <strong>Synergon</strong> kollégái termék-, illetve ügyviteli információkkal<br />

is készséggel állnak az intézmények rendelkezésére.<br />

További információ: www.synergon.hu/go/kszf/<br />

Barány Zsolt<br />

barany.zsolt@synergon.hu<br />

tanácsadás<br />

Biztonságos, akár többszintû<br />

hálózati védelem lassulás nélkül?<br />

A nagy sávszélességû gerinchálózatok, valamint belsô hálózatok védelmét észrevehetô lassulás nélkül,<br />

mégis hatékony, akár többrétegû biztonsági szintet megvalósító eszközzel megoldani korábban<br />

a költség és funkcionalitás szempontjából lehetetlen elvárás volt. Mostanáig...<br />

matikus módon történik, így az adatfolyam akár párhuzamosan is<br />

kezelhetô (egyszerre tûzfal, vírusirtó és IPS felé is küldhetô).<br />

A feldolgozás ideje emiatt jelentôsen csökken, a rendszer áteresztô<br />

képessége pedig növekszik. A párhuzamosítás mellett soros<br />

feldolgozás is lehetséges, ilyenkor az adott elem a sorban<br />

utána lévô elemnek adja az adatcsomagokat.<br />

Az egy eszközbe való integráltság leegyszerûsíti a menedzsmentfeladatokat,<br />

mivel az akár nagyszámú és teljesen különbözô elem<br />

helyett egyetlen hardver karbantartását kell ellátni. Az alkalmazott<br />

biztonsági szoftverek kezelése nem különbözik a különálló szervereken<br />

megszokott módszerektôl, így az adminisztrátorok<br />

átképzése sem szükséges.<br />

A hálózati menedzsmentrendszerekhez könnyen illeszthetô, tehát<br />

OpenView, Tivoli, Unicenter, Netforensics csatlakozás biztosítható.<br />

Az eszköz mûködése így központilag figyelemmel kísérhetô.


A Crossbeam megoldásai használhatók internetkijáratok védelmére,<br />

valamint a belsô hálózati szegmensek biztonságos elválasztására,<br />

az adatforgalom ellenôrzésére (IDS/IPS). Mivel az eszköz<br />

áteresztô képessége akár 8Gbit/s is lehet (egy eszköz esetében, de<br />

több eszköz használata esetén ez is rugalmasan növelhetô), a<br />

Crossbeam megoldásai alkalmasak a nagy sávszélességgel rendelkezô<br />

gerinchálózatok védelmi funkciójának ellátására is.<br />

Az eszközön egyszerre több tûzfal, illetve IPS-gyártó megoldásai<br />

futtathatók akár párhuzamosan, így a rendszer a többrétegû védelem<br />

használatával a legújabb támadási formák ellen is hatékonyabb<br />

védelmet képes biztosítani a rendszer.<br />

A Crossbeam portfoliójában két termékvonal található meg: a C<br />

széria, amely a kisebb hálózatok védelmét hivatott megoldani,<br />

valamint az X széria, amely rugalmas bôvíthetôségével valamint<br />

Közép-Európában is egyedülálló biztonsági<br />

kompetenciák a <strong>Synergon</strong>nál<br />

A <strong>Synergon</strong> egyik fontos építôköve az évek óta dinamikusan fejlôdô szoftvertechnológia-üzletág.<br />

Az üzletágnál felhalmozott magas szintû tudást jól szemlélteti, hogy a biztonságtechnikai szakemberek<br />

a Check Point és az RSA cégek legmagasabb szintû minôsítéseivel bírnak.<br />

A <strong>Synergon</strong> egyik fontos építôköve az évek óta dinamikusan fejlôdô<br />

szoftvertechnológia-üzletág. Az üzletágnál felhalmozott magas<br />

szintû tudást jól szemlélteti, hogy a biztonságtechnikai szakemberek<br />

a Check Point és az RSA cégek legmagasabb szintû minôsítéseivel<br />

bírnak.<br />

A <strong>Synergon</strong> Magyarországon egyedülállónak tekinthetô a minôsített<br />

szakemberek számát illetôen az RSA- és Check Point területen<br />

egyaránt:<br />

Minôsítés Szakemberek száma<br />

Checkpoint Certified Security Administrator 6<br />

Checkpoint Certified Security Expert 6<br />

Checkpoint Certified Security Expert Plus 3<br />

RSA Security Administrator 4<br />

RSA Secure ID Engineer 4<br />

A szakembergárda fenti területeken szerzett többéves tapasztalatára,<br />

valamint a jelentôs számú minôsített szakemberre támaszkodva<br />

a <strong>Synergon</strong> képes a legmagasabb szintû rendelkezésre állási<br />

igényeknek is maradéktalanul megfelelni, a komplex, nagy<br />

terjedelmû projektekhez megfelelô számú képzett erôforrást biztosítani.<br />

A szakemberek folyamatos képzésére a jövôben is kiemelt figyelmet<br />

fordít a <strong>Synergon</strong>, így a kollégák rendszeresen részt vesznek a<br />

gyártók által tartott külföldi tréningeken, szakmai workshopokon.<br />

A hatékony biztonság elsôsorban a szervezeten, az embereken és<br />

a folyamatokon múlik, másodsorban a termékek biztosította funkcionalitáson.<br />

A <strong>Synergon</strong> teljes körû biztonsági koncepciója a legmagasabb<br />

szintû konzultációt ötvözi a legjobb technikai megoldásokkal,<br />

így biztosítva a szervezetet érintô magas szintû IT-biztonság<br />

fenntartását.<br />

A <strong>Synergon</strong> mindezt a versenytársainál kedvezôbb áron kínálja<br />

ügyfeleinek, ezért érdemes tájékozódni a szolgáltatásokról a társaság<br />

weboldalain.<br />

(http://www.synergon.hu/hu/portfolio/security/technologiai.php).<br />

alacsony beruházási költséggel képes biztosítani a védelmet, a<br />

hálózatok közötti szeparációt. Az X szériás megoldások akár 64<br />

alhálózat egyidejû védelmét is elláthatják, mindezt 99,9999%-os<br />

rendelkezésre állás mellett. A megoldás maradéktalanul alkalmas<br />

a kormányzati, ipari, gyógyszeripari és kormányzati hálózatok<br />

teljes körû védelmi feladatainak ellátására.<br />

Amennyiben felkeltette érdeklôdését a fenti rendszer, kérje<br />

ingyenes bemutatónkat, ahol az eszköz felépítésérôl, mûködésérôl<br />

bôvebb információval szolgálunk.<br />

A Check Point piacvezetô tûzfalmegoldásai<br />

A Check Point Software Technologies céget<br />

1993-ban alapították Izraelben. Folyamatos<br />

fejlôdésének köszönhetôen alakította ki piacvezetô<br />

pozícióját. Jelenleg 1400 alkalmazottat<br />

foglalkoztat, és 92 országban van több mint<br />

2300 partnercége. Ez a háttér garantálja a termékek<br />

hosszú távú megbízhatóságát a piacon.<br />

A Check Point a közelmúltban mutatta be NGX-platformját, amely<br />

egységes biztonsági környezetet szolgáltat a határvédelmi, belsô<br />

és webbiztonsági megoldások számára, és így lehetôvé teszi a<br />

biztonsági megoldások bonyolultságának és költségének csökkentését<br />

bármilyen méretû szervezet számára, továbbá biztosítja<br />

a rendszerek egyszerû bôvíthetôségét.<br />

Az NGX-platform egységes architektúrájának köszönhetôen<br />

mélyebb, szélesebb körû és intelligensebb biztonságával megváltoztatja<br />

a felhasználók véleményét az internetbiztonsági megoldásokkal<br />

kapcsolatban.<br />

RSA-biztonsági megoldások<br />

Csósza László<br />

laszlo.csosza@synergon.hu<br />

Az RSA Security Inc. termékeként kétfaktoros<br />

autentikációs metódust tesz lehetôvé. Az<br />

RSA SecurID család az egyszerû azonosítók<br />

széles körét nyújtja a felhasználóknak (az<br />

idôalapú tokenektôl az intelligens kártyákig).<br />

Az RSA ACE Server legújabb verziója már<br />

rendelkezik Active Directory integrációval,<br />

natívan támogatja a Windows 2000 és Windows 2003 tartományokban<br />

a hálózati bejelentkezést. További fontos újdonság,<br />

hogy a rendszer kliensoldalon lehetôvé teszi az offline, azaz<br />

hálózati kapcsolat nélküli bejelentkezést.<br />

Vida Szabolcs<br />

vida.szabolcs@synergon.hu<br />

9<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


Óvja adatait minden körülmények között!!!<br />

A számítógépeken, adathordozókon tárolt adatok az adathordozó eltulajdonításával könnyen<br />

hozzáférhetôvé válnak illetéktelen személyek számára. A <strong>Synergon</strong> által kínált megoldás azonban<br />

lehetôvé teszi az adatok és az operációs rendszer védelmét, valamint megoldást nyújt a számítógéphez<br />

csatlakoztatható eszközök kontrolljára is.<br />

A fontos adatok megóvása a legfontosabb IT-feladatok egyike,<br />

amellyel napjainkban minden szervezetnek meg kell birkóznia, hiszen<br />

ezek az adatok gyakran közlekedhetnek az interneten, kerülnek<br />

CD-re, PDA-ra, illetve laptopra.<br />

Laptopok és PDA-k biztonsága<br />

A SafeBoot egy többszörös díjnyertes, üzleti szervezetek számára<br />

fejlesztett megoldás, mely arra hivatott, hogy a felhasználó minden<br />

körülmények között biztonságban tudhassa értékes adatait.<br />

Legfôbb jellemzôi az erôs hozzáférés-ellenôrzés és a magas szintû<br />

titkosítás, melyek lehetôvé teszik, hogy a PC-n, PDA-n vagy<br />

bármely hordozható eszközön tárolt adatokhoz csak az arra jogosult<br />

személyek férhessenek hozzá.<br />

A SafeBoot megoldásai a következô funkciók használatával gondoskodnak<br />

a tárolt adatok biztonságáról:<br />

• magas szintû hozzáférési és indítási védelem, egyszerû bejelentkezés;<br />

• magas szintû adattitkosítás;<br />

• kétfaktoros azonosítási folyamat;<br />

• központi kezelés (menedzsment);<br />

• biztonságos távoli helyreállítás;<br />

• PC-k, PDA-k és hordozható médiák biztonsága.<br />

Hordozható eszközök biztonsága<br />

Az elôbbiekben ismertetett megoldás – ötvözve egy felhasználóspecifikus<br />

eszközzel és fájltitkosítással – nemcsak a számítógépek<br />

merevlemezének tartalmát képes megvédeni, hanem olyan<br />

hordozható tárolóeszközök tartalmát is, mint például a DVD-, CDlemezek,<br />

CF- és SD-memóriakártyák.<br />

Magas szintû hozzáférési és indítási védelem<br />

A SafeBoot Enterprise a számítógépet és a felhasználót, illetve a<br />

felhasználó jogosultságát az adott gépen már indításkor (boot)<br />

azonosítja. Az azonosítási folyamat történhet csak jelszóval, azonban<br />

a SafeBoot Enterprise által támogatott kétfaktoros, bootolást<br />

megelôzô azonosítási folyamat (F2-PBA) ennél sokkal nagyobb<br />

biztonságot nyújt: a felhasználónak egyszerre kell birtokában lennie<br />

mind az „ismeretnek” (felhasználói név és jelszó), mind az eszköznek<br />

(hardware) ahhoz, hogy egyáltalán elindíthassa a PC-t<br />

vagy a laptopját. A SafeBoot több megoldást is kínál a kétfaktoros<br />

azonosítás megvalósítására, így a felhasználó szabadon választhat<br />

többféle Smart kártyás és USB-kulcsos technológiára épülô<br />

alternatíva között is.<br />

Magas szintû titkosítás<br />

A SafeBoot az összes, rendszer által támogatott eszköz adatait<br />

olyan magas biztonsági szintû algoritmusokkal titkosítja, mint az<br />

RC5-1024 és az AES-256. A titkosítás és visszafejtés transzparensen<br />

(háttérben, észrevétlenül) és gyorsan történik, érzékelhetô<br />

teljesítményvesztés nélkül.<br />

Központi kezelés – alacsony költség<br />

A SafeBoot Enterprise egyedileg fejlesztett, erôs központi kezelôrendszerrel<br />

rendelkezik, amely a közvetlen telepítéstôl a szabályozási<br />

rendszeren, az azonnali visszavonáson, az ellenôrzési lehetôségeken<br />

keresztül, az Active Directory/Novell/LDAP szinkronizáláson<br />

át a biztonságos központosított helyreállításig minden funkciót<br />

ellát.<br />

A központi kezelôrendszer – a megfelelô eszközökkel rendelkezô<br />

rendszergazdának – lehetôvé teszi, hogy könnyen kialakíthassa és<br />

bevezethesse a kötelezô biztonsági politika elemeit. A felhasználóknak<br />

nincs sem jogosultságuk, sem lehetôségük a biztonsági<br />

politika befolyásolására, mivel ennek elemei rájuk nézve kötelezônek<br />

tekintendôk. A biztonsági intézkedések bevezetésének<br />

ennél könnyebb és hatékonyabb módja jelenleg nem is létezik.<br />

Biztonságos helyreállítás<br />

Egy felhasználó elfelejtheti a jelszavát, elvesztheti a kulcsát, vagy<br />

akár a munkahelyét is változtathatja – a SafeBoot eszközeivel<br />

védett rendszer biztonságosan helyreállítható anélkül, hogy egy<br />

biztonságra rendkívül veszélyes „általános” rendszergazdai jelszót<br />

(master password) kellene kiskapuként használni.<br />

Amennyiben a felhasználó a jelszavát felejti el vagy a kulcsát veszti<br />

el, a helyreállítás egyszerûen egy telefonhívással vagy egy weblapon<br />

keresztül elvégezhetô. A HelpDesk helyreállító funkció lehetôvé<br />

teszi, hogy a felhasználó új jelszót kapjon egy távoli utasítással,<br />

miután sikeresen teljesítette a kérdés-válasz formájú azonosítási<br />

folyamatot, és a rendszergazda számára telefonon keresztül<br />

bizonyította a jogosultságát.<br />

A számítógéphez csatlakoztatható eszközök kontrollálása<br />

A SafeBoot® Port Control olyan megoldás, amely megakadályoz<br />

minden azonosítatlan hozzáférést a cserélhetô eszközökhöz,<br />

soros, párhuzamos, PCMCIA, USB, Bluetooth®, FireWire, IrDA®<br />

és más portokhoz. A Safeboot Port Control lehetôséget biztosít<br />

annak meghatározására a vállalaton belül, hogy mely eszközök<br />

használata engedélyezett, illetve melyeket illeszthetnek munkaállomásaikhoz.<br />

Az erôs hozzáférés-védelem és központosított<br />

menedzsment segítségével, illetve a gyártói ID-k (azonosítók) alkalmazásával<br />

szabályozható minden munkaállomáshoz illesztett<br />

eszköz engedélyezése a cég biztonsági politikájának megfelelôen.<br />

A SafeBoot Port Control támogatja napjaink minden szükséges<br />

eszköztípusát, gyorsan és megbízhatóan ismeri fel ôket. A<br />

rendszergazdák könnyen kiválaszthatják a szükséges eszközöket,<br />

melyeket engedélyezni kívánnak, s minden más eszköz használatát<br />

a rendszer megakadályozza.<br />

Kádár Sándor<br />

sandor.kadar@synergon.hu<br />

11<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

A közelmúltban egy hasonló problémákkal küszködô pénzintézet<br />

az üzemeltetés hatékonyságának javítása céljából átfogó konszolidációba<br />

kezdett, melynek célja a tárolóhálózatok egységesítése<br />

és egyszerûsítése volt.<br />

12<br />

A korábbi környezet<br />

A szóban forgó pénzintézet a projekt kezdetén is igen kiterjedt<br />

tároló-architektúrával rendelkezett, hiszen az elsôk között adaptálták<br />

a tárolóegységek önálló IT-architekturális építôelemként<br />

való kezelésének elvét.<br />

Az elsôdleges központban a SAN-hálózat gerincét 4 db 16 portos<br />

Brocade-alapú IBM Fiber Channel switch alkotta. A 4 switchre<br />

egy központi tárolószerver és egy automatizált mentôeszköz<br />

mellett számos szerver csatlakozott. Mivelhogy a redundancia<br />

megtartásához, valamint a megfelelô zónázások biztosításához<br />

további értékes portokat kellett felhasználni a switchek közötti<br />

összeköttetések biztosítására, a rendelkezésre álló host portok<br />

(szerverek csatlakozására szolgáló csatlakozók) szinte 100%-ban<br />

ki voltak használva.<br />

A projekt céljai az alábbiak voltak:<br />

• a rendszer további bôvüléséhez (új szerverek, új<br />

tárolóeszközök stb.) a megfelelô szabad portkapacitás<br />

biztosítása;<br />

• redundáns, magas rendelkezésre állású rendszer<br />

biztosítása;<br />

• egységesen, átláthatóan menedzselhetô rendszer<br />

kialakítása;<br />

• könnyen konfigurálható zónázás, kultúráltan megoldható<br />

kábelezés;<br />

• a két telephely közötti összeköttetés kialakításának<br />

lehetôsége.<br />

A megoldás<br />

A fenti igények figyelembevételével olyan megoldást alakítottak<br />

ki, amely a Fiber Channel SAN-technológia legújabb vívmányait<br />

használja fel. A megoldás a 128 db 2Gb/s sebességû porttal rendelkezô<br />

IBM M14-es, Brocade technológián alapuló directorát<br />

alkalmazza. A directorok a Fiber Channel switcheknek azok a<br />

nagy portszámú rokonai, amelyek önmagukban ötvözik a nagy<br />

kapacitás (portszám), nagy teljesítmény, valamint a magas megbízhatóság<br />

elônyeit. Mivel ezek a rendszerek teljesen redundáns<br />

kialakításúak, nincsen egyedi hibapont, ezért önmagukban is<br />

garantálják a magas rendelkezésre állást, nincs szükség az egyszerû<br />

switcheknél alkalmazott párhuzamosítási technikákra.<br />

(Természetesen ez nem vonatkozik a szerverekbe szerelt csatolókártyákra,<br />

valamint a kábelezésre, amelyeket ebben az esetben<br />

is duplikáltan kell alkalmazni.)<br />

A megoldás óriási elônye, hogy mivel egy – modulárisan<br />

bôvíthetô – eszközrôl van szó, ezért a kezelése minden szempontból<br />

teljesen egységes. A zónázások kialakítása, valamint a<br />

menedzsment egy felületrôl, egy lépésben kezelhetô. Mivel az<br />

eszköz eleve nagy portszám kezelésére készült, a kábelezés is<br />

jóval átláthatóbban megoldható, mint több kisebb switch alkalmazása<br />

esetén, ami mind a rendszer kialakítását, mind pedig az<br />

üzemeltetés során szükséges beavatkozások kivitelezését egyszerûbbé<br />

teszi.<br />

A kialakított megoldás során a <strong>Synergon</strong> mindkét telephelyre<br />

egy-egy M14-es directort telepített, amelyek kiváltották a korábban<br />

használt 16 portos switcheket. Az elsôdleges telephelyen<br />

a 128 portból 70-et használtak fel, így megfelelô tartalék maradt<br />

a jövôbeni bôvítések kivitelezéséhez. A másodlagos telephelyen<br />

az azonos típusú, de értelemszerûen alacsonyabb kihasználtságú<br />

eszköz a két telephely közötti zökkenômentes összeköttetést,<br />

illetve az egységes menedzsmentet segíti.<br />

Természetesen a SAN-hálózati eszközök konszolidációját a<br />

rendszerek üzemének minimális megzavarásával, illetve felfüggesztése<br />

mellett kellett kivitelezni, így a projektnek a megfelelô<br />

megoldás kidolgozása és kialakítása mellett rendkívül fontos<br />

része volt a migráció is.<br />

A migráció<br />

A migráció során a régi, több<br />

switch hálózatából kialakított<br />

SAN-hálózati rendszer<br />

új, egységes directoralapúSAN-hálózatra<br />

cserélôdött,<br />

de mindezt úgy kellett<br />

megtenni, hogy<br />

minden portcsatlakozás,<br />

illetve a zónázások<br />

kialakítása<br />

pontos legyen, és ne<br />

akadályozza az egyes<br />

rendszerek SAN -<br />

hálózaton keresztüli<br />

kommunikációját.<br />

A migráció rendkívül pontos megtervezése után a szakemberek<br />

kidolgozták a directoralapú rendszer pontos rendszertervét és<br />

konfigurációs tervét, majd a két állapot közötti átmenetet elôsegítô<br />

migrációs tervet is. A migráció egy hétvégén történt, így a<br />

normál napi pénzintézeti üzemet egyáltalán nem befolyásolta.<br />

Az eredmény<br />

esettanulmány<br />

SAN-konszolidáció a pénzügyi szektorban<br />

A tárolórendszerek piacával foglalkozó elemzôk már évek óta hangsúlyozzák, hogy a dedikált<br />

adattároló hálózatok (SAN) kialakításakor, illetve üzemeltetésekor egyre inkább a felügyeleti és a<br />

menedzsment-megoldások kerülnek elôtérbe a hardverelemekkel szemben. A folyamatos növekedés<br />

következtében számos cég tárolóhálózata eléri azt a méretet, amikor már az átláthatóság,<br />

kezelhetôség, illetve optimális mûködés csorbát szenved.<br />

Az alapos tervezésnek köszönhetôen a migráció zökkenômentesen,<br />

az adott karbantartási idôtartamon belül zajlott le. Az új<br />

directoralapú megoldás mind kialakításában, mind kezelhetôségében<br />

komoly elôrelépést jelentett a korábbi megoldásokhoz<br />

képest, és maximálisan kielégítette az üzembiztonsággal kapcsolatos<br />

elvárásokat is.<br />

Az üzemeltetést segítette továbbá a projekt végtermékeként<br />

születô részletes rendszer- és üzemeltetési dokumentáció is,


melyben a szakemberek a rendszer kialakításának és konfigurációjának<br />

minden részletét rögzítették.<br />

Az azonnali elônyök mellett a rendszer a jövôre vonatkozóan is<br />

pozitív hatással van, hiszen a megnövelt szabad portszám biztosítja<br />

a természetes növekedéssel járó rendszerbôvítéseket, a két azonos<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Vállalati Portál<br />

rendszerének bevezetése<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Rt.-nél mûködô Vállalati Portál rendszer<br />

bevezetését a vállalat több területén jelentkezô igények indukálták.<br />

Ezen igények alapján az alábbi folyamatokat volt szükséges<br />

támogatni, javítani, kialakítani:<br />

• belsô vállalati kommunikációs folyamatok javítása;<br />

• dokumentummenedzsment-folyamatok kialakítása;<br />

• vezetôi testületi fórumok folyamatainak támogatása.<br />

A belsô vállalati kommunikációs folyamatok<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Rt. kiemelt fontosságúnak tartja a belsô<br />

vállalati kommunikációt, a munkavállalók megfelelô és gyors információhoz<br />

jutását, a hatékony munkavégzés miatt pedig kiemelt<br />

fontosságúként kezeli a belsô kommunikációs feladatok erôforrásigényét,<br />

illetve annak kompetenciaszükségletét.<br />

A korábban használt vállalati intranet fejlesztése és tartalmi<br />

feltöltése házon belül történt, és meglehetôsen erôforrás- és idôigényes<br />

volt, mivel két lépcsôben történt: elôször a kommunikáció<br />

meghatározta, hogy milyen elemek, tartalmak jelenjenek meg az<br />

intranet felületén, majd azt követôen a meghatározott tartalmak<br />

feltöltését az informatikai részleg munkatársai végezték el.<br />

Dokumentummenedzsment<br />

A társaság mûködése során keletkezô több ezer dokumentum<br />

nagy részét nem csupán egy felhasználó kezeli és használja, hanem<br />

azok különbözô csoportmunkában is részt vesznek. Ezeket a<br />

dokumentumokat korábban egy megosztott hálózati erôforráson,<br />

egy fájlszerveren kialakított mappastruktúrában tárolták. Ez a<br />

megoldás lehetôvé tette ugyan, hogy a dokumentumokat az arra<br />

jogosult felhasználók elérhessék, de egyáltalán nem támogatta a<br />

csoportmunkát, továbbá nehezítette a különbözô verziók, a metaadatok<br />

kezelését, és egyben növelte az informatikai üzemeltetési<br />

költségeket is.<br />

Vezetôi testületi fórumok<br />

Mint minden vállalat, így a Fôvárosi Vízmûvek esetében is nagyon<br />

fontos, hogy a vállalati vezetôk a megfelelô döntések meghozatala<br />

elôtt a lehetô leggyorsabban hozzájussanak a szükséges információkhoz.<br />

A különbözô vezetôi fórumokon készült dokumentumokat<br />

szintén fájlszervereken tárolták, a jóváhagyási folyamatokat<br />

nehézkesen vagy egyáltalán nem tudták nyomon követni, támogatni,<br />

mivel a társaság nem rendelkezett olyan felülettel, ahol<br />

típusú eszköz között kialakítható nagy sebességû kommunikáció<br />

pedig a katasztrófatûrés on-line kialakításához nyújt segítséget.<br />

összpontosulhattak volna a vezetôk számára fontosnak tartott<br />

információk, dokumentumok. Ugyanakkor a hatékonyság és a<br />

gyorsaság ebben a problémakörben is kiemelt fontosságú.<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Rt. a fent leírt problémák miatt kívánta belsô<br />

vállalati intranet-felületét modernebb alapokra helyezni, segítségül<br />

híva a jelenleg alkalmazható technológiai megoldásokat,<br />

melyek hosszú távú, hatékony megoldást tudnak nyújtani. A hatékonyságon<br />

túl cél volt az is, hogy egy portálrendszer bevezetésével<br />

és üzemeltetésével a vállalat mûködése során létrejött dokumentumokat<br />

megfelelô módon tudják kezelni, könnyen be tudják ôket<br />

vonni a különbözô szintû csoportmunka-folyamatokba, átláthatóvá<br />

és kezelhetôvé tegyék a dokumentumok verziókövetését, valamint<br />

hogy az egyes vezetôi fórumok folyamatait megfelelô módon<br />

támogassák.<br />

A megoldás<br />

Naszádos László<br />

naszados.laszlo@synergon.hu<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Rt.-nél számos problémát oldott meg a <strong>Synergon</strong> szakemberei által bevezetett<br />

Vállalati Portál rendszer, melynek kialakítása MS SharePoint Portal Server 2003 alapokon történt.<br />

A 400 felhasználót kiszolgáló rendszer jelentôs hatékonyságnövekedést eredményezett,<br />

s biztosítja az információk megfelelô áramlását és naprakészségét is.<br />

Bár a Fôvárosi Vízmûvek alkalmazott saját fejlesztésû vállalati<br />

intranetet, annak funkcionalitását jóval meghaladták a felsorakozott<br />

igények. A meghatározott célok egyértelmûen egy komplex<br />

megoldás felé mutattak, mely képes minden igényt kielégíteni,<br />

sôt jövôbe mutató megoldásokat is tartalmaz. Mindezeket figyelembe<br />

véve a <strong>Synergon</strong> Rt. által javasolt és bevezetett rendszer a<br />

Microsoft SharePoint Portal Server 2003 lett, mely minden tekintetben<br />

megfelelô megoldás a Fôvárosi Vízmûvek Rt. számára.<br />

A portálrendszer bevezetése több lépésben történt.<br />

Az elsô lépésben a felmérés és a tervezés után bevezettük a MS<br />

SharePoint Portal Server 2003 rendszert, s elkészült a portál felületének<br />

testre szabása a Fôvárosi Vízmûvek arculati kézikönyve<br />

alapján. Ezenkívül a <strong>Synergon</strong> kialakította a tervezett és jóváhagyott<br />

portálstruktúrát, és testre szabta a szükséges MS SPS 2003<br />

funkciókat és kijelzôket.<br />

A második lépésben a felmérés során meghatározott taxonómia<br />

alapján kialakítottuk a dokumentummenedzsmentet megvalósító<br />

dokumentumtárakat, majd a harmadik lépésben a vezetôi<br />

testületi fórumok folyamatai alapján elkészült a vállalati intranet<br />

részeként mûködô Vezetôi Intranet Portál, a VIP.<br />

A VIP felületén az összes vezetôi testületi fórum önálló webhelyet<br />

és dokumentumtár-struktúrát kapott. A dokumentumtárak létrehozásakor<br />

a <strong>Synergon</strong> a folyamatok által megkövetelt taxonómiát<br />

vette alapul. A VIP felültén további hasznos információk is támogatják<br />

a döntéshozókat, mint például a Fôvárosi Vízmûvek Rt. fon-<br />

13<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

tosabb teljesítménymutatóinak (KPI) megjelenése a portálfelületen,<br />

melyek naprakész információt szolgáltatnak a vezetôk számára.<br />

A bevezetett technológia alapjai<br />

A Fôvárosi Vízmûvek Rt. számára bevezetett megoldás a<br />

Microsoft, SharePoint Portal Server 2003 portálrendszerére, napjaink<br />

egyik vezetô portálmegoldására épül. A nagymértékû testre<br />

szabhatóság lehetôvé teszi, hogy a bevezetett rendszer 100%-ban<br />

igazodjon a vállalati folyamatokhoz, illetve a .NET platformnak<br />

köszönhetôen könnyû továbbfejlesztési lehetôséget is biztosít. A<br />

bevezetett SharePoint 2003 rendszer MS Active Directory integrált,<br />

vagyis a felhasználók és jogosultságaik kezelése a vállalati<br />

címtárban történik.<br />

Az eredmény<br />

A bevezetés során a <strong>Synergon</strong> nagy hangsúlyt fektetett a vállalati<br />

folyamatok megismerésére. A megszerzett információk birtokában<br />

nem csupán termékbevezetést végezett el, hanem a projektben<br />

Szép környezetben, természetvédelmi ôsfenyves ligetben, a fôváros<br />

központjától 20-25 percnyi autózással elérhetô távolságban<br />

épült a viktoriánus kort idézô Pólus Palace Thermal Golf Club<br />

Hotel. Az eklektikus oszlopokkal díszített négyszintes épület felsô<br />

két szintjén vannak a szobák, az alsó két szintjén az éttermek, a látványkonyha,<br />

bárok, társalgók, konferenciatermek, a kaszinó, a<br />

foiyer, a fürdômedence, a fitnesztermek, üzletek stb. A csoda a 18<br />

lyukas (professzionális) golfpálya, 250 m-es elütô (gyakorló)<br />

pályával, bárral, társalgóval. Van még ott tavacska fahíddal, sétára<br />

csábító kert és erdô is.<br />

A szálloda tervezésekor az építészek elég mostohán bántak az<br />

épület vendégektôl elzárt részeivel. Alacsonyak az álmennyezetek,<br />

szûkösek a kábeltálcák, csak nagy gondossággal, kompromisszumokkal<br />

szerelhetôk az áttörések stb. Az utólagos módosítások<br />

csak komoly nehézségek árán voltak elvégezhetôk.<br />

A <strong>Synergon</strong> több feladatot is elvégzett a szállodában:<br />

GE-Aritech gyártmányú tûzjelzô központ kezeli le a 3 db tûzjelzô<br />

körre kapcsolt, mintegy 360 db érzékelôt és kézi jelzésadót. A címzett<br />

érzékelôk döntô többsége füstérzékelô, néhány (a konyha tartományában)<br />

hôsebesség-érzékelô. A tûzjelzô központ, mely duplikálva<br />

van a recepción, tûzriadó esetén számos kapcsolódó rendszernek<br />

ad jelzést. Vezérli a hangosbemondót, a folyosói és lakosztályi<br />

szirénákat, a tévékészülékeket, valamint az azokhoz kapcsolódó<br />

fürdôszobai hangszórókat. A lifteket alapállapotba rendeli, a<br />

tûzszakaszokat elválasztó ajtókat zárja, a szellôztetô rendszert megfelelôen<br />

élesíti. A központ természetesen elvégzi a tûzjelzéssel<br />

kapcsolatos összes szükséges adminisztrációt.<br />

A csillag topológiájú informatikai rendszerhez a <strong>Synergon</strong><br />

fóliaárnyékolású csavart érpáros strukturált kábelezést épített ki,<br />

14<br />

kiemelt szerepet szánt a portál tanácsadói tevékenységek ellátásának<br />

is. Ennek köszönhetôen a kialakított portált sikerült teljesen<br />

a vállalati folyamatokhoz igazítani.<br />

A Fôvárosi Vízmûvekben bevezetett MS SharePoint Server 2003<br />

rendszer segítségével hatékonyabbá váltak a kommunikációs<br />

folyamatok, mivel a portál tartalomfeltöltése a jövôben nem<br />

terheli az Informatikai Osztályt, kizárólag a Kommunikáció kezében<br />

van. A portálrendszernek köszönhetôen a dokumentummenedzsment<br />

magasabb szintre került, a dokumentumok immár bevonhatók<br />

a csoportmunkába, verziókövetésük egyszerûsödött, a<br />

taxonómiák alkalmazása elérhetô szolgáltatássá vált.<br />

A vezetôi testületi fórumok által generált dokumentumok,<br />

információk és jóváhagyási folyamatok egyszerôsödtek, továbbá a<br />

Vezetôi Intranet Portál felületre összpontosultak.<br />

Vrana Zoltán<br />

vrana.zoltan@synergon.hu<br />

„Intelligens hotel” Gödön<br />

A gödi Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel teljes gyengeáramú rendszerének tervezését és<br />

kivitelezését a <strong>Synergon</strong> nyerte meg. Komoly kihívást jelentett a projektmenedzsment és logisztikai<br />

területen dolgozó munkatársak számára az építkezés többéves elhúzódása. A változások<br />

kezelésében azonban sok segítséget kaptunk Mucsi Lászlótól, a hotel informatikai vezetôjétôl.<br />

a nagyobb távolságok áthidalására pedig optikai összekötetést.<br />

A csillagpontba RIT-típusú intelligens patch panel rendszert<br />

szerelt be, mely a hozzá való szoftver segítségével lehetôvé teszi,<br />

hogy a rendszergazda egy hálózatba kötött munkaállomásról<br />

ellenôrizze vagy átkonfigurálja a patchkábeles összeköttetéseket.<br />

A Bosch telefonközpont természetesen a fürdôszobákból is<br />

elérhetô, melyhez a <strong>Synergon</strong> a hozzá kapcsolódó vezeték nélküli,<br />

DECT-telefonrendszert is kiépítette.<br />

Csavart érpáras kapcsolaton mûködik továbbá a pay TV vezérlése<br />

is. A rendszerben az antennajel a mikrohullámú vevôtôl a központi<br />

egységig strukturált kábelen, majd megfelelôen méretezett erôsítôkön<br />

és leosztásokon, koaxiális kábelhálózaton érkezik a szobai<br />

tévékészülékekhez.<br />

A strukturált kábelezés segítségével lehet leolvasni távolból a<br />

villanyáram-fogyasztást is, míg a konferenciatermek tolmácsrendszeréhez,<br />

a vetítés vezérléséhez kisebb lokális hálózatok nyújtanak<br />

segítséget.<br />

A <strong>Synergon</strong> az épület hangosításához hangszóró-kábelezést,<br />

központi erôsítôt és vezérlést épített ki, melyet mikrofon- és zeneválasztó<br />

lehetôséggel egészített ki.<br />

A szintén koaxiális kábelhálózaton mûködô biztonsági kamerák<br />

képeit egy duplikált multiplexerhez kapcsolódó megjelenítôn lehet<br />

követni, illetve visszajátszani. A rendszer hatásosságát<br />

bizonyította, hogy a beüzemelés után, még az építkezés alatt sikeresen<br />

lelepleztek néhány tolvajlást a segítségével.<br />

Külön kell szólni a szobák nyitását és egyéb funkciók engedélyezését<br />

és regisztrálását végzô chipkártyás zárrendszerrôl.


Az eredeti tervben csak mágneskártyakulcs funkcióról volt szó, de<br />

ezt többször módosítva (melyet átkábelezés követett), a hostware<br />

szoftverrel jól kommunikáló chipkártyás rendszert építettek ki a<br />

társaság szakemberei. Ennek segítségével a rendszer „tudja”, ki<br />

van a szobában, ennek megfelelôen engedélyezi az illetékesnek az<br />

extraszolgáltatások igénybevételét, regisztrálja a fogyasztást, és<br />

kellô késleltetéssel, a szoba elhagyása után gondoskodik az energiafogyasztó<br />

rendszerek kikapcsolásáról.<br />

Hol tart ma a strukturált kábelezés?<br />

A kifejlesztett rendszer csillagtopológiát használ, ami számtalan<br />

elônnyel rendelkezik a régebben elterjedt buszos elrendezéssel<br />

szemben (10Base-5, 10Base-2). Buszos topológia esetén egy meghibásodott<br />

hálózati kártya ugyanis a szegmensen levô összes gép<br />

kommunikációját megbénította, csillagtopológiával viszont az aktív<br />

eszköz (HUB) egyszerûen kizárja a hibás eszközt a hálózatból,<br />

lehetôvé téve a többi gép kommunikációját.<br />

Alábbiakban egy kis történelmi áttekintést mutatok be ezen<br />

kábelezési technológia fejlôdésérôl: honnan indult, hol tart<br />

ma, hogyan csoportosítjuk a különbözô sebességûeket?<br />

A strukturált kábelezési rendszerek osztályokba sorolásával szabványosítási<br />

testületek foglalkoznak. Megkülönböztetünk amerikai,<br />

európai és nemzetközi szabványokat. A következôkben említett<br />

Category 3 – Category 7 elnevezések az amerikai szabványosítási<br />

testület, az EIA/TIA definíciói. Az európai – CENELEC EN50173 –<br />

és a nemzetközi – ISO 11801 – szabványok a kategóriák helyett inkább<br />

az „osztályokat” használják. (CLASS D, CLASS E és CLASS F )<br />

• A kezdetek kezdetén az akkori lehetôségeknek megfelelôen a<br />

maximális LAN adatátviteli sebesség 10Mb/s volt (Ethernet).<br />

Ehhez a TIA/EIA Category 3 (CAT3) szabvány írta le a kábelezés<br />

követelményeit.<br />

• Késôbb az amerikai hadsereg kérésére megalkották a rövid<br />

életû Category 4 (CAT4) szabványt, hogy lehetôvé tegyék a<br />

16Mb/s-os Token Ring használatát.<br />

• A kilencvenes évek elején alakult ki a Category 5 (CAT5) szabvány,<br />

elsôsorban a 100 Mb/s-os Ethernet támogatására.<br />

A <strong>Synergon</strong> szállította a szállodai üzemvitelhez szükséges PC- és<br />

szerveregységeket, valamint a LAN-hálózat mûködését biztosító<br />

Cisco hálózati eszközöket is.<br />

A hotel 2005 májusában nyitott, jelenleg akciós áron kínálja szolgáltatásait.<br />

http://www.poluspalace.hu/<br />

Sipos Imre<br />

sipos.imre@synergon.hu<br />

A strukturált kábelezési rendszert az AT&T cég fejlesztette ki a nyolcvanas évek közepén, melynek célja<br />

az volt, hogy az addig teljesen külön kezelt telefon- és számítógépes hálózat helyett egyetlen olyan<br />

kábelezési rendszert alakítsanak ki, ahol nem kell elôre pontosan definiálni a telefonos és a<br />

számítógépes végpontok számát, azok teljesen csereszabatosak, és a használat során az igényeknek<br />

megfelelôen lehet konfigurálni ôket.<br />

.• Az 1Gb/s Ethernet megjelenésével lépést kellett tartania a kábelezési<br />

rendszerek gyártóinak is. Elsô lépésként megszûnt a<br />

Category 5 szabvány, és életbe lépett helyette a Category 5E<br />

(CAT5E). Több mérendô paramétert – NEXT, Attenuation – szigorítottak,<br />

illetve új mérési eljárásokat vezettek be (ELFEXT,<br />

PS Return Loss).<br />

• Hosszú évek egyeztetései és fejlesztései után 2002-ben született<br />

meg hivatalosan is a Category 6 (CAT6) szabvány. Ma még<br />

ezt is „csak” az 1Gb/s-os Ethernet átvitelére használják, noha a<br />

felhasznált kábelek és csatlakozók lehetôvé tesznek ennél<br />

gyorsabb protokollt is. Több gyártó terméke is lehetôvé teszi a<br />

10 Gb/s Ethernet átvitelét ezen a rendszeren, habár csak<br />

korlátozott, maximum 55 m-es távolságon. Egyetlen kivétel ez<br />

alól a limit alól a <strong>Synergon</strong> által is forgalmazott, SYSTIMAX<br />

Solution gyártó 10 Gb/s-os GigaSPEED® X10D megoldása,<br />

amely a strukturált kábelezési rendszereknél már megszokott<br />

maximálisan 100 méteres távolságig mûködôképes. Ôk 2004<br />

novemberében jelentették be ezt a forradalmian új kábelezési<br />

megoldást, amely megtartotta a szabványos és lefelé csereszabatos<br />

RJ-45-ös csatlakozó felületet. Új rendszereknél érdemes<br />

tehát CAT6-ot választani, hiszen kedvezô ára mellett nagy<br />

sebességet és a jövôbeli alkalmazások számára egyfajta tartalék<br />

sávszélességet biztosít.<br />

• Elsôsorban az európai FTP- és STP-rendszerek gyártóinak<br />

nyomására jött létre a Category 7 (CAT7) szabvány, amely kimondottan<br />

árnyékolt rendszerekre vonatkozik, és a maximális<br />

frekvencia a kábeltévés tartományban van, 600 MHz. Ezzel a<br />

megoldással bármely ma ismert protokoll, így a 10 Gb/s Ethernet<br />

is átvihetô. Igaz, hogy itt már nem használható a jó öreg RJ-<br />

45-ös csatlakozó, hanem két teljesen új robusztus típust hagytak<br />

jóvá a szabványtestületek. Az egyik fajta csatlakozó felhasználásával<br />

(TERA) több mint 2000 végpontos CAT7-es hálózatot<br />

építettünk ki Budapesten.<br />

Látható, hogy a fejlôdés és a sebesség növekedése folyamatos, új<br />

hálózat építésekor tehát érdemes mindig a lehetô legkorszerûbb<br />

technológiát választani. Ezt indokolja még az is, hogy egy kábelezés<br />

cseréje általában lényegesen nehézkesebb és hosszabb idôtartamú<br />

építészeti munkát igényel, mint például egy hálózati eszközé,<br />

így ezen beruházások legalább 5-10 évre szólnak. A tervezéskor<br />

gondoljunk tehát befektetésünk idôtállóságára is!<br />

Sipos Imre<br />

sipos.imre@synergon.hu<br />

15<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

Az eredeti IEEE 802.11 vezeték nélküli LAN-szabványban rögzített,<br />

késôbb könnyûnek találtatott biztonsági megoldásoktól óriásit<br />

lépett elôre a fejlesztés a közelmúltban.<br />

A „hivatalos” szabványosítási folyamatnak elébe menve a gyártók<br />

által formált WI-FI szövetség létrehozta a WPA és WPA2 biztonsági<br />

szabványt. Emellett az IEEE elkészítette a 802.11i biztonsági<br />

szabványt is. Mindhárom szabvány két alapvetô komponense a<br />

titkosítás és az autentikácó.<br />

Tikosítás<br />

A WPA-ban jelent meg követelményként az eredeti WEPtitkosításnak<br />

egy feljavított változata, a TKIP, amely ugyanazt az<br />

RC4-es titkosítási algoritmust használja, mint a WEP, de az inicializáló<br />

vektor fejlettebb kezelésével mindmáig biztonságos eljárást<br />

hoztak létre.<br />

A TKIP-eljárás a jelenleg ismert törési módszerekkel szemben<br />

védelmet nyújt, de a horizonton már feltünedezôben vannak<br />

olyan módszerek, amelyek a TKIP fényét is megfakítani látszanak.<br />

A WPA2 és 802.11i szabványban kötelezô követelményként jelent<br />

meg az AES-titkosítás, amelyet a tudomány jelenleg szilárd eljárásnak<br />

tekint.<br />

Autentikáció<br />

A WI-FI szövetség egyik közelmúltbeli intézkedése során az eredetileg<br />

a WPA/WPA2 szabványban elôírt EAP–TLS autentikációs<br />

eljárást további négy EAP-eljárással bôvítette ki, amely lehetôvé<br />

teszi, hogy az autentikációs eljárás erôsségét a felhasználó biztonsági<br />

igényéhez szabjuk, kezdve az otthoni felhasználástól egészen<br />

a katonai rendszerekig.<br />

16<br />

Vezeték nélküli újdonságok<br />

A közhiedelemmel ellentétben – hála az érintett piaci szereplôk agilitásának –<br />

mára lehetségessé vált biztonsági szempontból sziklaszilárd, vezeték nélküli helyi hálózatok építése<br />

A WPA/WPA2 – Extended EAP-ban elôírt autentikációs<br />

protokollok<br />

• EAP–TLS (az eredetileg elôírt protokoll)<br />

• EAP–TTLS/MSCHAPv2<br />

• PEAPv0/EAP–MSCHAPv2<br />

• PEAPv1/EAP–GTC<br />

• EAP–SIM<br />

Az utóbbi esetén például, a digitális tanúsítványalapú eljárásokat<br />

használhatjuk, és ehhez egy teljes RADIUS/PKI infrastruktúra<br />

szükséges, míg az otthoni felhasználás esetén egy egyszerû<br />

jelszavas eljárás is megfelelô lehet.<br />

Ahogyan az otthonunkban szaporodnak azok a berendezések,<br />

amelyek hálózatra kapcsolódnak, egyre fontosabbá válik a<br />

biztonság kérdése.<br />

A TinyPEAP projekt ennek az elvárásnak igyekszik megfelelni. A<br />

projekt célja az egyébként költséges RADIUS/PKI infrastruktúra<br />

egy leegyszerûsített változatának integrálása az otthoni vezeték<br />

nélküli access pointokba. A projekt bizonyos jogviták miatt<br />

jelenleg késleltetést szenved ugyan, és még csak béta fázisban<br />

van, mégis ígéretesnek tûnik.<br />

Autentikációs eljárás<br />

EAP–TLS<br />

EAP–TLS<br />

EAP–TTLS/MSCHAPv2<br />

PEAPv0/EAP–MSCHAPv2<br />

PEAPv1/EAP–GTC<br />

EAP–SIM<br />

EAP–FAST (Cisco)<br />

LEAP (Cisco)<br />

PEAP–EAP–TLS<br />

(Microsoft)<br />

Server oldali<br />

autentikáció<br />

WPA/WPA2 kötelezô autentikációs eljárások<br />

Tanúsítvány<br />

Tanúsítvány<br />

Tanúsítvány<br />

Tanúsítvány<br />

Egyéb autentikációs eljárások<br />

Nincs<br />

Nincs<br />

Tanúsítvány<br />

WI-FI hotspot autentikáció SIM-kártya segítségével<br />

Felhasználó oldali<br />

autentikáció<br />

Tanúsítvány<br />

Felhasználónév/jelszó<br />

Felhasználónév/jelszó<br />

Token kártya/algoritmus<br />

GSM Subscriber Identity<br />

Modul (SIM)<br />

Felhasználónév/jelszó<br />

Felhasználónév/jelszó<br />

Tanúsítvány<br />

A WI-FI technológia egy másik felhasználói szegmense a WI-FI<br />

hotspotok üzemeletetôi.<br />

Ezek nyilvános, vezeték nélküli internetelérést biztosítanak, és a<br />

szolgáltatás ellenértékének számlázásához jelenleg különbözô<br />

webalapú módszereket használnak.<br />

Az EAP–SIM eljárás segítségével lehetôvé válik, hogy a mobiltelefonunkban<br />

használt SIM-kártya felhasználásával automatikusan<br />

csatlakozhassunk fel a hotspotokra.<br />

A kellemetlen ebben csak az, hogy ehhez vagy külön kártyát kell<br />

használnunk, vagy a telefonkészülékünkbôl kell kivennünk és betenni<br />

a notebookunk SIM-kártya olvasójába. Erre a problémára ad<br />

kényelmes megoldást az Axalto és az Intel megoldása. A megoldás<br />

lényege, hogy egy intelligens SIM-kártya alkalmazásával a<br />

Bluetooth-képes telefonokat biztonságos Bluetooth-on keresztül<br />

mûködô kártyaolvasóvá teszi a PC számára, így az a telefonban<br />

lévô SIM-kártyát használhatja a WI-FI Hotspotra való bejelentkezéshez.<br />

Keszler Rolland<br />

keszler.roland@synergon.hu


kitekintô<br />

Regionális integrációs program a <strong>Synergon</strong>nál<br />

A idei év elején indította el a <strong>Synergon</strong> regionális integrációs programját, mely a tervek szerint<br />

december végéig lezárul. Nagy Pétert, a KONETT Team tanácsadó cég tulajdonosát és ügyvezetôjét,<br />

a program menedzserét kérdeztük a programról, illetve várható hatásairól. A szakember olyan<br />

meghatározó, többéves projektekben vett részt, mint például az Erste Bank fiókhálózatának teljes<br />

átszervezése és fejlesztése, vagy az Aegon holdinggá alakulásának koordinálása, ezenkívül dolgozott<br />

egy európai uniós nemzetközi pályázatfejlesztési konzorcium egyik vezetôjeként is.<br />

Nagy Péter<br />

– Mit kell tudni a regionális<br />

integrációs programról?<br />

Nagy Péter: A kezdeményezés<br />

a <strong>Synergon</strong>-csoport mûködési<br />

egységesítésérôl szól, a regionális<br />

multinacionális cégcsoport<br />

mûködési kereteinek megerôsítésérôl.<br />

Illeszkedik a piaci<br />

fejlesztési munkákhoz, de alapvetôen<br />

nem az ügyfelek felé irányul,<br />

hanem egy belsô szervezési<br />

program, melynek keretében<br />

tizenkét különbözô projekt<br />

fut.<br />

– Milyen résztevékenységek léteznek a programon belül?<br />

N. P.: Maga a program egyfelôl különbözô támogató folyamatokat,<br />

szervezeti struktúra- és rendszerelemeket egységesít annak<br />

érdekében, hogy a cégcsoportban már jelenleg bent lévô cégek is<br />

összehangoltan, hasonló módon végezzenek bizonyos folyamatokat,<br />

illetve a majdan a cégcsoporthoz csatlakozó cégek egy meglévô<br />

elôírás- és követelményrendszert vehessenek fel. Ám éppolyan<br />

lényeges az is, hogy a több országban más-más kultúrájú és<br />

a vállalati életciklus más-más szakaszaiban tevékenykedô vállalatok<br />

– melyek eltérô mérettel, szervezeti és menedzsmentstruktúrával<br />

rendelkeznek – egy közös szervezeti és mûködési kultúrát<br />

alakítsanak ki, mely késôbb az egész csoportra jellemzô lesz. Ez<br />

ugyanolyan standard lesz, mint például a vállalatirányítási (ERP)<br />

és ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) informatikai rendszerek.<br />

– Egyszóval ez egy szervezetfejlesztési program?<br />

N. P.: Szervezett és tervezett változásokról van szó, amelyek egy<br />

része a folyamatokra, strukturális és szabályozási elemekre, más<br />

része az irányítási, kommunikációs és mûködési kultúrára irányul.<br />

– Mikor indult ez a program?<br />

N. P.: Az elôkészítés az idei év elejére tehetô, amikor a <strong>Synergon</strong><br />

és a külföldi tagvállalatok vezetôsége közösen megfogalmazta<br />

ilyen irányú igényét. Jómagam 2005 májusában kapcsolódtam be<br />

a munkába, ekkor definiáltuk és szerveztük össze azokat a projekteket,<br />

amelyek 2005 júniusában indultak be.<br />

– Meddig tart majd a munka?<br />

N. P.: Egyelôre egy idei fázisról van szó, tehát azok a projektek,<br />

amelyek jelenleg futnak a programon belül, az idei évre rendelkeznek<br />

munkatervvel és az idei év különbözô idôpontjaira kell elérni<br />

az eredményeket. Az év végén tartunk majd egy értékelô szakaszt,<br />

melynek segítségével meg lehet tervezni, hogy bizonyos akciókat<br />

hogyan kell folytatni 2006-ban. A szervezési munka tehát nem zárul<br />

le ennek az évnek a végén, bizonyos eredmények addigra már<br />

megszületnek ugyan, de éppen ezért akkor fogjuk majd igazán látni,<br />

hogy milyen területeken akad még tennivaló.<br />

– A program véget ér egyszer, vagy ezentúl ez a szervezési<br />

munka folyamatos része lesz a cég mûködésének?<br />

N. P.: A program projekt jellegû, van meghatározott kezdete és<br />

van vége. A zárással viszont természetesen készül egy felmérés az<br />

eredményekrôl. Ennek alapján lesznek olyan résztevékenységek,<br />

amelyeknek projektszerûen folytatódniuk kell, és lesznek olyanok,<br />

amelyek beépülnek a cégcsoport mindennapos mûködésébe.<br />

A <strong>Synergon</strong> vezérigazgatójának vezetésével mûködô regionális<br />

igazgatótestület (Regional Management Board) mellett már létezik<br />

a regionális iroda, amely koordinációs tevékenységet végez<br />

az egyes cégek szakmai területei között, és minden bizonnyal be<br />

fogja építeni mindennapi mûködésébe a program eredményeit.<br />

– Hány ember dolgozik jelenleg a programon?<br />

N. P.: 84 megbízólevelet adtunk ki a <strong>Synergon</strong>-csoporton belül,<br />

melynek a 15-20%-a a külföldi vállalatok munkatársainak szól,<br />

hiszen ôk sem maradhatnak ki a programból. Külsô tanácsadók is<br />

dolgoznak az egyes projekteken, 8-10-en.<br />

– Milyen eredmények születtek eddig a program keretében?<br />

N. P.: A magyarországi és a külföldi vállalatok között elindult egy<br />

olyan együttmûködés, amely egészen újszerû a csoporton belül,<br />

és amelynek keretében valóban közös csapatokban dolgoznak az<br />

emberek. A program egyik legfontosabb projektjét horvát kolléga<br />

vezeti, és több teamben jelentôsen közremûködnek a külföldi<br />

kollégák. Ezzel pedig elindult egy közös vállalati kultúra kialakulása<br />

is, ami persze nagyon hosszú folyamat.<br />

Van két-három kritikusan fontos informatikai projekt, ilyen például<br />

a <strong>Synergon</strong>, az Infinity és a Span vállalatirányítási rendszerének<br />

egységesítése. Ez jelenleg a tervek szerint halad, s augusztusban<br />

befejezôdött egy funkcionális specifikáció elkészítése, amelynek<br />

alapján be lehet vezetni az elsô két közös modult a rendszerbe.<br />

Augusztusban felállt egy teljesen új belsô vállalati portál is,<br />

melyet mindhárom országban használnak majd. A CRM- és helpdesk-rendszerek<br />

egységesítése szintén a tervek szerint zajlik.<br />

Röviden összefoglalva mi ennek a programnak a küldetése, az<br />

üzenete?<br />

N. P.: Ez a program egy szükségszerû befektetés a jövôbe. Ha a<br />

<strong>Synergon</strong>-csoport cégei nem tanulnak meg regionális multiként<br />

gondolkodni és mûködni ma, lehet, hogy holnap már késô lesz.<br />

A cégcsoport tagvállalatai kemény piaci versenyben vannak, élethalál<br />

kérdése a piaci növekedésük. Ennek ellenére a regionális<br />

integrációs szervezési munka többletterheit is vállalni kell, mert a<br />

mûködési és kulturális egységesítés nélkül tartós, hosszú távú<br />

növekedés nem képzelhetô el.<br />

17<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

18<br />

Szektoriális megoldások: egészségügy<br />

Az informatikai fejlesztések anatómiája<br />

Az egészségügyi intézmények informatikához kapcsolódó viszonya napjainkban paradigmaváltáson<br />

megy keresztül. Ezt támasztják alá azok a kormányzati kijelentések, amelyek a szolgáltatói magatartás<br />

irányába ösztönzik az intézményeket, és ugyanez érzékelhetô akkor, amikor a szûkös finanszírozási<br />

keret és az egészségügyi közszolgálati feladatok között keres kiutat a helyi vezetés.<br />

Egybehangzó vélemények szerint a megoldást az informatikai rendszerek jelentik,<br />

ezért messze nem közömbös, milyen irányú ezek fejlesztése.<br />

Az informatika csak költséget jelent?<br />

Nem is olyan rég még általánosan elterjedt volt az a szemlélet,<br />

amely szerint az informatika költséges, de szükséges dolog a<br />

kötelezô dokumentációk, a teljesítményfinanszírozás és a szûkös<br />

erôforrások miatti ráfordításoptimalizálás miatt. A fejlesztésekre<br />

jellemzô volt a szigetszerûség (különbözô rendszerek és szállítók<br />

együttes jelenléte), valamint az, hogy a megoldást a csodaalkalmazások<br />

(„beszédet értô robotok”) irányába keresték. Az egyes<br />

fejlesztések eredményei messze nem érték el az elvárt bevételnövekedést<br />

vagy még kevésbé a várva várt költségcsökkenést.<br />

Ma már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a rövid- és középtávú<br />

orvos-szakmai és gazdálkodási célok a kórházi menedzsment másfajta<br />

gondolkodását igénylik.<br />

Megfogalmazódtak új fôigazgatói elvárások<br />

Az elmúlt idôszakban új elvárások jelentek meg, amelyek közül<br />

talán a menedzsmenttámogatás iránti igényt lehetne kiemelni.<br />

A kórház elsô számú vezetôje mélyebben kívánja áttekinteni és<br />

szorosabban nyomon követni az informatikai fejlesztéseket is,<br />

ezért nagyobb hangsúlyt kap az egyes fejlesztések elôkészítése,<br />

illetve várható hatásaik (pénzügyi, orvos-szakmai folyamatainak)<br />

elôzetes megértése.<br />

Változást jelent az is, hogy a fejlesztések egyszeri költségeinek<br />

súlyát háttérbe szorította az üzemeltetési költségek fontossága.<br />

Egy-egy ilyen fejlesztés akár 8-10 évre is meghatározza a havi<br />

informatikai kiadásokat, amelyek fedezeti oldalát gyakorlatilag<br />

teljes egészében a havi teljesítménybôl származó OEP-átutalások<br />

adják. Akkor, amikor évenként módosulnak a finanszírozási rendeletek<br />

(lásd TVK bevezetése), vagy amikor az intézmények legnagyobb<br />

kiadási tételével, a bérköltségekkel kapcsolatos gazdálkodást<br />

egyértelmûen külsô körülmények nehezítik (közszolgálati státus,<br />

kötelezô bérnövekménykvóták, elôre jelzett súlyszámértékek<br />

módosítása), a hatékonyságnövekedés által vezérelt folyamatos<br />

költségcsökkentô intézkedések elkerülhetetlenek.<br />

Fontos követelményként maradt meg az egészségügyi dolgozókat<br />

érintô változások szakszerû kezelése a projektek során megfelelô<br />

oktatási és bevezetési módszertanokkal, és ma már elképzelhetetlen<br />

olyan fejlesztés, amelynek ne lennének a pácienseket érintô<br />

vonatkozásai is (pl. elôjegyzési funkciók, betegsorolók, VIP<br />

kommunikációs szolgáltatások stb.).<br />

Elôtérbe került az intézmények közötti kommunikáció kérdésköre<br />

is. Akár háziorvos-rendelôintézet-kórház kapcsolatról, akár telemedicináról<br />

vagy a szokásos konzíliumkérdésekrôl van szó, szükség<br />

van olyan megoldásokra, amelyek katalizálják ezeket a folyamatokat.<br />

A folyamatos igények követéséhez pedig elkerülhetetlenek a nyitott<br />

rendszermegoldások, amelyek mögött stabil fejlesztési háttér áll.<br />

A megoldás: optimalizált informatikai fejlesztések, mûködtetések<br />

A technológiai konvergenciák lehetôvé teszik az összehangolt<br />

fejlesztések megvalósítását, az ebbôl következô optimalizált üzemeltetési<br />

megoldások elérését, mindezt ma már elérhetô áron.<br />

Az IP-technológiákkal egységes (hang-adat-) infrastruktúrák alakíthatók<br />

ki, a digitális radiológiai igények kielégítésére nem feltétlenül<br />

szükséges a hálózat fizikai bôvítése. Az integráltság prioritásként<br />

megmaradt, de elôtérbe került a már kialakult szakmai<br />

rutinok megtartása, azaz az integrálságot úgy kell megoldani,<br />

hogy az egyes szakmai területeken megszokott folyamatok és gyakorlatok<br />

ne sérüljenek.<br />

Mindezek mellett az informatikai üzemeltetési szervezet munkáját<br />

számos olyan eszköz támogatja, amelyek segítik az egészségügyi<br />

felhasználó kiszolgálását, valamint az úgynevezett szolgáltatási<br />

szintek követését.<br />

Az informatika mint hatékonyságnövelô és költségmegtakarító<br />

tényezô<br />

Ha a kérdés a belsô hatékonyság növelése, a válasz egyértelmû:<br />

integrált rendszer. Az alapelvárás az ilyen rendszerekkel szemben<br />

az orvosi és a gazdálkodási adminisztrációs tevékenység segítése<br />

(egyszerûsítése, gyorsítása), a finanszírozási jelentések elôállítása<br />

és a klinikai-gazdasági terület közötti kapcsolat megléte. Elônyt<br />

jelentenek a felhasználóbarát képernyôk, valamint a minél<br />

szofisztikáltabb kódolást támogató ellenôrzô funkciók is.<br />

De az igazi hatékonyságnövelést csak úgy lehet megvalósítani,<br />

hogy a különbözô szintû felelôs vezetôk (fôorvosok, orvos-igazgató,<br />

fôigazgató) döntéseikkel idôben beléphessenek a folyamatokba.<br />

Ehhez, prompt napi/heti információk szükségesek, amelyek<br />

mutatják a gyógyító munkát végzô – és egyben bevételt termelô –<br />

orvosok teljesítményét, gazdálkodását a szervezeti egységek<br />

keretein belül, a várható teljesítmények elôrejelzését. Mindezt az<br />

intézeti határokon túlmutatóan, azaz a teljes ellátási folyamatban,<br />

a háziorvosi rendeléstôl a fekvôellátásig, a gondozásig kell megvalósítani.<br />

Ezen feltételek teljesülésekor egy ilyen lépéssel az intézmény<br />

10-20%-os hatékonyságnövekedést fog elérni, ami nem<br />

jár vagy csak nagyon kis költségcsökkentô hozadékkal járhat.<br />

Ha a fókusz a költségmegtakarításon van, a válasz: integrált<br />

(adat-hang-) hálózati infrastruktúra (IP-technológia) és az<br />

elektronikus nyilvántartások (digitális aláírás)<br />

Egy ilyen fejlesztés eredményeképpen egy üzemeltetôi kézbe kerül<br />

az informatika és a telekommunikáció (alközpont) kérdésköre is.<br />

Megszûnnek a párhuzamos hálózati fejlesztések (optikai gerincek),<br />

csökkennek a hálózati végpontszámok (strukturált hálózat), így a<br />

késôbbi bôvítési igények a meglévô hálózattal kielégíthetôk lesznek.<br />

Az infrastruktúra központi felügyeletével csökken az üzemeltetôi<br />

gárda terheltsége, és jelentôsen nô a rendszer rendelkezésre állása.


Ha mindezek mellé még a telekommunikációs szolgáltatást is az<br />

IP-rendszerszállító nyújtja, akkor a megvalósítás ideje és a projekt<br />

költségkerete csökken, valamint jelentôsen mérsékelhetôk<br />

a havi telefonszámlák is. Ezenkívül azokon az osztályokon, ahol<br />

a napi munkához az intézmény közötti szakmai egyeztetés<br />

elkerülhetetlen (háziorvos-rendelôintézet, kórház-klinika), a telefonos<br />

kommunikáció gyakorlatilag nulla költséggel (alközponti<br />

rendszeren belül) valósulhat meg.<br />

Az elektronikus dokumentáció megvalósításának jogi feltétele a<br />

digitális aláírás. Ahogy egy digitális radiológiai fejlesztés (PACS)<br />

beruházásának megtérülését leginkább a film- és elôhívószerek<br />

költségmegtakarításai adják, a betegkórtörténetek tartalmi elemeinek<br />

elektronikus tárolása minimum 30%-os megtakarítást<br />

eredményezhet az általában több tízmilliós éves papírköltségeken.<br />

Az egészségügy kiemelten érzékeny az üzemeltetési tevékenység<br />

minôségének színvonalára, hiszen ha a gyógyítás során probléma<br />

merül fel, akkor csak az azonnali reakcióidô fogadható el a hiba elhárítására.<br />

A hiányzó vagy a helytelen információk emberéleteket<br />

követelhetnek, nincs lehetôség egyes rendszerek, illetve eszközök<br />

kimaradására. Az átlagosnál heterogénebb, aluldokumentáltabb<br />

rendszereket üzemeltetô kórházi személyzet nem kellô mértékû<br />

motiváltsága és anyagi elismerése a kritikus helyzetet tovább fokozhatja.<br />

A megbízhatóság, átláthatóság jegyében a <strong>Synergon</strong> teljes<br />

körû üzemeltetési szolgáltatást kínál a kórházak számára.<br />

A <strong>Synergon</strong> folyamatos szolgáltatási modellje<br />

A modell kidolgozásakor a <strong>Synergon</strong> figyelembe vette az<br />

egészségügyi intézmények informatikai sajátosságait, speciális<br />

igényeit annak érdekében, hogy biztosíthassa a gyors reagálást, a<br />

támogatási folyamat átláthatóságát és elvárt magas színvonalát.<br />

A teljes körû outsourcing tevékenység esetén a folyamatos<br />

üzemeltetéshez a <strong>Synergon</strong> munkatársakat vesz át a kórháztól, és<br />

átvállalja a napi informatikai problémák kezelésének felelôsségét,<br />

hogy az intézmény személyzete e feladatok terhe nélkül élvezhesse<br />

az informatikai rendszerek elônyeit, több idôt takarítva meg<br />

ezzel a gyógyítási tevékenység javára.<br />

A szolgáltatások átvétele – a szokásos outsourcing-metodológia<br />

alapján – egy átmeneti idôszak közbeiktatásával történik. Ezen<br />

idôszak alatt a felek kialakítják a végleges folyamatokat, a különféle<br />

eljárásokat, valamint a kapcsolódó felelôsségi köröket. Ennek<br />

eredményeképpen elkészül a kórház katasztrófa- és mentési terve,<br />

valamint biztonsági és üzemeltetési szabályzata. Egy átlagos<br />

méretû kórház esetében ez az átmeneti idôszak 3 és 6 hónap<br />

között lehet.<br />

A <strong>Synergon</strong> az üzemeltetést saját eljárásai, módszerei szerint,<br />

szolgáltatói szintû megállapodás-alapú (Service Level Agreement,<br />

SLA) szolgáltatásként nyújtja. A megállapodás-alapú szolgáltatás<br />

Ha a cél a valóban szolgáltatói kórház szintjének elérése, a<br />

válasz: rugalmas infrastruktúrán megvalósuló bevételt generáló<br />

informatikai megoldások<br />

Itt már az a cél, hogy az informatikai fejlesztés eredményeképpen<br />

olyan szolgáltatások is megvalósuljanak, amelyek iránt<br />

kereslet van a páciensek, ellátott betegek és nem utolsósorban<br />

a kórház környezetében lévô vállalkozások, intézmények részérôl.<br />

Ilyen típusúak a VIP-kommunikációs szolgáltatások (telefon,<br />

internet, kábeltévé), az egyes dinamikus reklámhordozó felületek<br />

értékesítése (monitorok, kioszkok), valamint a betegazonosító<br />

kártyákon alapuló készpénzkímélô szolgáltatási megoldások.<br />

Ha egy ilyen fejlesztés megvalósul, az intézmény éves szinten<br />

akár 4-8% OEP-finanszírozástól független többletbevételt is<br />

elérhet. A <strong>Synergon</strong> egészségügyi rendszerintegrátorként mindazon<br />

kompetenciákkal rendelkezik, amelyek a fenti megoldások<br />

szakszerû elôkészítését, kivitelezését és minôségi kiszolgálását<br />

adják.<br />

Kerekes József<br />

kerekes.jozsef@synergon.hu<br />

Teljes körû üzemeltetési szolgáltatás kórházaknak<br />

A <strong>Synergon</strong> az egészségügyi ellátó intézmények számára nyújtott komplex megoldásai mellett a teljes<br />

körû üzemeltetési szolgáltatást is felvette kínálati palettájára.<br />

szó szerint értendô, azaz a szerzôdéskötés során meghatározzák az<br />

üzemeltetendô informatikai rendszer alkotóelemeit, az üzemeltetési<br />

feladatokat, illetve azt a többletszolgáltatási szintet, amely<br />

segítségével a megrendelô kórház magasabb üzemeltetési színvonalhoz<br />

jut. Ilyen járulékos többletszolgáltatások lehetnek például<br />

a rendszeres helyszíni üzemeltetôi és végfelhasználói továbbképzések,<br />

illetve a rendelkezésre álló, folyamatos fejlôdést biztosító<br />

e-learning típusú tananyagok.<br />

A megrendelô szempontjából legfontosabb üzemeltetési tevékenységek<br />

a következô ábra szerinti strukturált rendszerben lesznek<br />

végrehajtva.<br />

Megvalósítás<br />

Eseménykezelés<br />

Hívás - menedzsment<br />

Szabályozás<br />

Tudakozódás<br />

- kezelés<br />

Támogatás<br />

Problémakezelés<br />

Szolgáltatás - felügyelet<br />

Szolgáltatás szerinti<br />

kezelés<br />

Folyamatos üzembentartás<br />

Hibakezelés Panasz-kezelés Változtatási<br />

igénykezelés<br />

Eszközkonfigurációkezelés<br />

Fejlesztés<br />

Szoftver -<br />

felügyelet<br />

és megosztás<br />

19<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

Üzemeltetési modell<br />

A modell technikai megvalósítását végrehajtó üzemeltetôi szervezet<br />

felépítését a következô ábra szemlélteti.<br />

Helpdesk (call center)<br />

A Helpdesk biztosítja a kórház számára a folyamatos telefonos<br />

segítségnyújtást akár 7–24 órában. Tapasztalatok alapján a felmerülô<br />

hibák többsége távolról is megoldható telefonon vagy távoli<br />

bejelentkezésen keresztül anélkül, hogy külsô IT-szakembernek<br />

kellene a kórház telephelyén személyesen megjelennie. A Helpdesk<br />

azonnali segítsége jelentôsen csökkenti a felhasználók probléma<br />

miatti állásidejét, ami egyben az állásidô többletköltségeinek<br />

csökkenésével is együtt jár.<br />

Áttekinthetô folyamatdokumentáció, visszamenôleges keresési<br />

lehetôséggel<br />

A szolgáltatási modell segítségével megteremtôdik a szolgáltatási<br />

színvonal mérésének lehetôsége a kórház oldaláról is. A jól definiált<br />

problémakezelési folyamathoz kötôdô adminisztráció révén a megrendelô<br />

rendszeres, strukturált információkat kap az IT-rendszerének<br />

állapotáról, terheltségérôl, illetve az azt érintô bejelentésekrôl,<br />

az azokhoz fûzôdô intézkedésekrôl.<br />

A jelentések többek között a következô információkat tartalmazzák:<br />

• hívások száma,<br />

• hívások prioritási szintje,<br />

• a probléma megoldásáig eltelt idô,<br />

• problémamenedzsment, javaslatok fejlesztésekre<br />

Konkrét példák a Fôvárosi Nyírô Gyula Kórház üzemeltetési<br />

riportjaiból<br />

Helyszíni támogatás (On-site support)<br />

A helyszíni támogatást a kórház telephelyén dolgozó kollégák<br />

biztosítják. Az ô felelôsségük az olyan problémák, kérések megoldása,<br />

melyek távolról nem kivitelezhetôk. A helyszínen tevékenykedô<br />

kollégák munkáját a Helpdesk irányítja a regisztrációs<br />

applikáció segítségével.<br />

Amennyiben a probléma ezen a szinten sem megoldható, továbbítják<br />

a Kompetencia Központnak, amely megoldást nyújt a felhasználó<br />

számára akár külsô szolgáltató szakembereinek bevonásával<br />

is.<br />

20<br />

A szolgáltatói<br />

szervezet<br />

Eszkalációs kör<br />

1. szint<br />

Helpdesk<br />

Eszkalációs kör<br />

Távfelügyelet<br />

Bejelentés<br />

Egyeztetés<br />

SAO<br />

vezetôség<br />

Ügyfél<br />

Riportok Támogatás<br />

3. szint<br />

Támogatás<br />

Helyszíni<br />

támogatás<br />

Alvállalkozók<br />

Kompetencia<br />

Harmadik fél<br />

Központ<br />

2. szint<br />

Szektoriális megoldások: egészségügy<br />

Kompetencia Központ (2. szintû támogatás)<br />

A különbözô rendszerek specializálódott szakemberei alkotják a<br />

<strong>Synergon</strong> Kompetencia Központját, melynek tagjai felsôfokú végzettségû,<br />

magas szakértelemmel rendelkezô kollégák.<br />

Az ô feladatuk a Helpdesk, valamint az On-Site support hatókörén<br />

túlnyúló problémák, kérések megoldása, ami a probléma jellegétôl<br />

függôen lehet távoli, illetve helyszíni.<br />

Az egészségügyi kompetencia központ (InfoRend®)<br />

Az egészségügyi kompetencia központ szakembergárdáját egészségügyi<br />

szakismeretekkel és a szektorban több év tapasztalattal<br />

rendelkezô tanácsadó és fejlesztô kollégák alkotják.<br />

A hozzájuk érkezô bejelentések és a velük kapcsolatos intézkedések<br />

egységes kezelését az InfoRend® WebAdminisztrátor teszi<br />

lehetôvé, melynek segítségével az intézeti rendszer helyszíni<br />

üzemeltetôi egy internetes, speciálisan számukra kifejlesztett felületen<br />

keresztül jelenthetik be az általuk helyben nem kezelhetô<br />

problémákat. A rendszer elônye, hogy egy helyen, bármilyen idôszakra<br />

vonatkozóan áttekinthetôvé teszi a teljes folyamatot a hiba<br />

bejelentésétôl a megtett intézkedéseken át a várható eredményekig.<br />

Ez az eszköz biztosítja a jövôbeni változásokkal, új<br />

fejlesztésekkel kapcsolatos felkészítést is. A hazai és EU-s egészségpolitikai<br />

irányvonalak alapján, a felhasználói elvárások növekedésével<br />

és az egészségügyi ellátó intézmények finanszírozási<br />

szabályainak változáskövetésével az integrált rendszer folyamatosan<br />

bôvül, fejlôdik. Mindezek a változások elôre, hatásleírásokkal,<br />

paraméterezési útmutatókkal kiegészítve, dokumentáltan érhetôk<br />

el ezen az egy internetes felületen.<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

23<br />

142<br />

0<br />

Összesen<br />

Reagálás<br />

SLA teljesült Megjelenés<br />

2 16 18<br />

Nem ütemezett hibaelháítés történt<br />

SLA teljesült Megoldva<br />

SLA teljesült<br />

Ütemezett hibaelháítés történt<br />

Nyírô-<br />

Munkaidôben<br />

84%<br />

165<br />

119<br />

121<br />

107<br />

123<br />

A bejelentések szintek<br />

szerinti megoszlása<br />

Ütemezett<br />

hibaelhárítás<br />

történt<br />

13%<br />

Nyírô-<br />

Munkaidôn<br />

kívül<br />

3%<br />

A rendszer központilag frissített, legaktuálisabb adatbázis-leírásai<br />

is elérhetôk az InfoRend® WebTudásbázis segítségével, amely az<br />

elôzô eszközhöz hasonlóan szintén internetes alapú. A WebTudásbázis<br />

külön szerepet kap, amikor az intézmény menedzsmentje<br />

eseti adatleválogatásokat kér egy-egy konkrét probléma elemzéséhez,<br />

értékeléséhez.<br />

18<br />

Összesen<br />

Varga Tünde<br />

varga.tunde@synergon.hu


Jelentôs informatikai fejlesztések<br />

a francia egészségbiztosításban<br />

A francia egészségbiztosítás és egészségügyi ellátórendszer vezetôi számára is<br />

egyértelmûvé vált, hogy az egészségügy bármilyen jellegû modernizációjához, a<br />

hatékonyság növeléséhez, a költségek féken tartásához, illetve a pontos, átlátható<br />

elszámolhatóság megteremtéséhez az informatikai fejlesztés jelentheti az<br />

egyetlen megoldást.<br />

A francia egészségbiztosítás alapfilozófiája, hogy a betegek kifizetik<br />

a szolgáltatás árát, amelyet aztán a biztosító a jogosultság<br />

megléte esetén visszafizet a biztosítottaknak. A kifizetésekben<br />

éves szinten 6-8%-os növekedés figyelhetô meg, ami jelentôs hatással<br />

van a költségvetés hiányára.<br />

A francia Nemzeti Egészségbiztosítási Ügynökség mely az ország<br />

legnagyobb egészségbiztosítójaként éves szinten 1,2 milliárd orvosi<br />

vizsgálat és recept elszámolásával a franciák egészségügyi<br />

kiadásainak 80%-át téríti, új lendületet vett ügyfelei kiszolgálásának<br />

tökéletesítése és az egészségügy kiadásainak elviselhetô<br />

szinten tartása érdekében. Mivel a kiadások növekednek, a biztosító<br />

egyszerre törekszik az ellátás minôségének növelésére és a<br />

pénzügyi egyensúly megtartására.<br />

A francia politikai vezetés felismerte, hogy elkerülhetetlen az<br />

egészségügyi rendszer modernizációja (La Reforme), melynek egyik<br />

elsô lépése az Egészségbiztosítási Ügynökség információtechnológiai<br />

fejlesztése, azaz az éves szinten 100 milliárd eurós<br />

kifizetések átláthatóságának javítása. A biztosító modernizációs<br />

programjának partnere az Oracle, a világ egyik vezetô IT-cége,<br />

amely a 4-5 éve indított és kiemelt fontosságú feladatként kezelt,<br />

egészségügyi fejlesztéseinek és üzletágának fontos állomása a<br />

francia egészségbiztosítás IT-fejlesztési feladatainak támogatása.<br />

A francia egészségügyi vezetôk céljaikat három pontban fogalmazták<br />

meg:<br />

• a szolgáltatási árak visszatérítésének gyors és megbízható,<br />

elektronikus elszámolása, a szükségtelen kiadások lefaragása;<br />

• speciális intézkedések kidolgozása a társadalom veszélyeztetett<br />

rétegei számára;<br />

• az ellátás minôségének és relevanciájának növelése.<br />

A reform részeként a biztosító stratégiai informatikai projekteket<br />

indított, melyek között adatbázis-konszolidáció, betegautentikációs<br />

és call center projektek, valamint tájékoztató webhelyek létesítése<br />

is szerepelt.<br />

A rendszer egyik fontos fejlesztése, hogy minden lakos és minden<br />

háziorvos (1 lakos-1 háziorvos) elektronikus kártyával rendelkezik,<br />

amely a nemzeti biztosítói adatbázishoz kapcsolódik, így könnyen<br />

kiszûrhetôek a duplikált, kérdéses vagy esetleg a gyanúsan túl<br />

magas költségû betegellátási tevékenységek.<br />

A mögöttes technológia lehetôvé teszi, hogy a késôbbiekben online<br />

orvosi tudásbázis és tanácsadó szolgáltatás épüljön ki. E szolgáltatás<br />

célja, hogy nemzeti szinten is mûködhessen a gyógyszerkiadások<br />

kontrolljának és a betegek ellátási biztonságának növelése<br />

érdekében megvalósuló medication management program.<br />

A nemzeti szinten 5500 kontakt helyszínnel rendelkezô biztosító<br />

ügynökség 10 helyszínen épít összekapcsolódó adattárházakat.<br />

A gyûjtött adatok mennyisége az egyes helyszíneken 600 Mbyte és<br />

13 Tbyte között változik. 2004-ben havonta 70 millió tranzakciót<br />

kezeltek elektronikusan, s a feldolgozási idô kevesebb mint 7 nap<br />

volt. Még mindig 24 millió visszafizetési igény papíralapon érkezik,<br />

de ezek feldolgozási ideje is 11 nap alatti.<br />

A napi rutin pénzügyi folyamatok mellett kiemelt figyelmet kapnak<br />

az alábbi területek:<br />

• az egészségügyi kiadások pénzügyi, de egészségközpontú elemzése;<br />

• az egészségügyi kapacitások elemzése a kínálat és kereslet<br />

összefüggésében, az ellátás típusa, az igénybevétel körülményei,<br />

a végrehajtott események, elôírt gyógyszerezés, mennyiségi<br />

felhasználások függvényében;<br />

• az egészségpolitikai döntések hatásvizsgálata;<br />

• az ellátottak tájékozottságának mérése, prevenciós akciók sikeressége;<br />

• az egészségüggyel kapcsolatos különbözô szereplôk aktivitásának<br />

mérése.<br />

Az ügykezelés folyamatainak gyorsabbá tételére az ügynökség<br />

irodáiban önkiszolgáló terminálok létesítését tervezi, amelyek<br />

lehetôvé teszik a legfontosabb tranzakciók végrehajtását. Jelenleg<br />

70 irodában 350 önkiszolgáló terminál mûködik.<br />

A program egy másik eleme a jobb kommunikáció és az orvosi<br />

munka hatékonyságának segítése: a WEB MEDICIN projekt<br />

elindításáról a francia kormány 2004-ben döntött, azzal a céllal,<br />

hogy az orvosok hozzáférjenek pácienseik személyes egészségügyi<br />

feljegyzéseihez.<br />

A hozzáférhetô információknak minimálisan az alábbi területeket<br />

kell lefedniük:<br />

• gyógyászati események helyi és privát intézményekben<br />

(kórelôzmény);<br />

• gyógyszerek és egyéb gyógyászati készítmények felhasználása<br />

(terápiás kórtörténet);<br />

• radiológiai és biológiai események (diagnosztikai archívum);<br />

• egészségügyi okokra visszavezethetô munkából történô kiesések.<br />

Az alkalmazás a korábbi Oracle-alapú portálprojekt architekturális<br />

sémájára épül. Ez az alkalmazás kritikus fontosságú – elérhetôsége<br />

7–24 órás a sürgôsségi ellátók számára –, és komoly<br />

publicitást kapott az országon belül. Ez a projekt a francia egészségügy<br />

2005-re tervezett átalakításának alapja, s elvárás vele<br />

szemben, hogy komoly mértékben járuljon hozzá fôként a<br />

többszörösen elvégzett vizsgálatok kiküszöbölése és az ellátórendszer<br />

hatékonyságának növelése révén a kormányzat által<br />

bejelentett 1 milliárd eurós megtakarításhoz.<br />

A nemzetközi egészségügyi világszervezet, a World Health Organization<br />

által a klinikai ellátást tekintve egyedülállóan magas színvonalúnak<br />

minôsített francia egészségügy az Oracle-t választotta<br />

partneréül stratégiai projektjeinek kivitelezésére. Az Oracle adatbázis-kezelô<br />

és alkalmazásszerver termékcsalád, valamint a hozzájuk<br />

kapcsolódó szakértôi szolgáltatások, kiegészülve az Oracle<br />

Advanced Support (kiemelt terméktámogatás) szolgáltatásaiva,l<br />

számos projektben bizonyították a francia Nemzeti Egészségbiztosítási<br />

Ügynökség számára, hogy sokoldalú felhasználási lehetôségeik<br />

és megbízhatóságuk révén partnerei tudnak lenni az egészségügyi<br />

ágazat komplex fejlesztéseinek.<br />

Radnai Szabolcs, dr. Rékassy Balázs<br />

21<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


technológia<br />

A támadás rejtelmei<br />

A Magasyn korábbi számaiban már beszámoltunk a napjainkban leginkább elterjedt hálózati<br />

behatolásvédelem eszközeirôl, valamint az általuk nyújtott védelmi mechanizmusokról.<br />

Az alábbiakban a programozás technikai részleteibe menôen vizsgáljuk meg egy-két konkrét<br />

támadás felépítését és mûködési elvét.<br />

A Sasser féregvírus által<br />

végzett támadás (lásd: a Magasyn<br />

2004 ôszi számát)<br />

építôköve egy puffer-túlcsordulási<br />

hiba volt, amely lehetôvé<br />

tette, hogy a féreg távoli<br />

gépeken tetszôleges kódot<br />

futtasson. De mit is jelent<br />

valójában a puffertúlcsordulás,<br />

és miért hajthat ettôl végre tetszôleges kódot a támadó?<br />

Puffertúlcsordulásról akkor beszélünk, ha egy N + M méretû objektumot<br />

egy N méretû tárolóban helyeznek el. Alapvetôen az<br />

ilyen típusú hibák oka programozói „figyelmetlenség”, amikor is<br />

valamilyen okból elmarad annak ellenôrzése, hogy megfelelô<br />

méretû-e a célpuffer.<br />

Késôbbi példákból látni fogjuk, hogy ez nemcsak azért probléma,<br />

mert felülírhatunk lényeges adatterületeket a memóriában, hanem<br />

mert – megfelelôen alkalmazva – a mûveleti mutatót (Instruction<br />

Pointer – IP) az általunk kívánt helyre mozgathatjuk, menet közben<br />

módosítva ezzel a program futását. A mûveleti mutató mozgatásával<br />

akár bizalmas adatterületeket is elérhetünk a memóriában,<br />

vagy szisztematikusan módosítva az IP helyét, egyes folyamatokat<br />

DoS támadásszerûen holtpontba juttathatunk.<br />

Lássunk egy példát! Az alábbi rövid C programban tipikus<br />

túlcsordulási hibával találkozunk:<br />

void function (char *str){<br />

char buffer[16] ;<br />

strcpy (buffer, str) ;<br />

}<br />

int main () {<br />

char large_string[ 256] ;<br />

int i;<br />

}<br />

for (i=0;i


MAGASYN 2005/NYÁR<br />

24<br />

Nagy sikerrel szerepelt a<br />

<strong>Synergon</strong> a 2005. június<br />

1–2. között megrendezett<br />

Retailtech Congress-szen, a<br />

kelet-közép-európai régió legnagyobb<br />

kereskedelmi technológiai<br />

kiállításán. A <strong>Synergon</strong> számos<br />

újdonsággal jelent meg.<br />

A legnagyobb érdeklôdés az NCR<br />

Fastline automata önkiszolgáló<br />

pénztárgép bemutatkozását kísérte. A<br />

<strong>Synergon</strong> az NRC partnereként Kelet-<br />

A hazai vitorlázás történetének legnagyobb<br />

pénzdíjas versenysorozatát rendezte meg<br />

május, június és júliusban Balatonkenesén<br />

a Kenese Marina-Port Vízisport Egyesület<br />

többek között a Vodafone és a <strong>Synergon</strong><br />

támogatásával. A május 28-án és 29-én<br />

rendezett elsô fordulón 5 olimpikon és<br />

5 magyar bajnok szállt vízre, köztük az<br />

olimpiai bronzérmes Detre Szabolcs<br />

és Detre Zsolt, valamint két magyar<br />

bajnok, Sallai Gábor és Czégay Péter.<br />

A kívülállók számára is könynyen<br />

érthetô és izgalmas páros<br />

verseny a match race a világ<br />

legnézettebb és leglátványosabb<br />

versenyformája.<br />

helysyn<br />

Retailtech Congress:<br />

nagy érdeklôdés a<br />

<strong>Synergon</strong> kiskereskedelmi<br />

megoldásai iránt<br />

Közép-Európában most elôször mutatta be az egyes országok<br />

különbözô adózási elôírásainak egyaránt megfelelô kiskereskedelmi<br />

megoldást, amelynek segítségével a vásárlók saját<br />

maguk egyenlíthetik ki a megvásárolt termékek árát.<br />

Szintén nagy volt az érdeklôdés a <strong>Synergon</strong> Retail System (SRS)<br />

elnevezésû kiskereskedelmi megoldása iránt, mely már a cseh,<br />

lengyel és szlovák piacon is megtalálható. Az SRS elônye, hogy a<br />

meglévô vállalatirányítási rendszerrel, valamint a <strong>Synergon</strong> széles<br />

körû megoldási portfóliójával (többek között teljes infrastrukturális<br />

szolgáltatások, hálózatok, intelligens épület, HW, SW) összekapcsolva<br />

a teljes kiskereskedelmi folyamatot (új áru rögzítése,<br />

árváltozás, forgalmi nyilvántartás stb.) automatikusan kezeli.<br />

A Retailtech Congress-szen a <strong>Synergon</strong>-csoport közösen<br />

mutatkozott be, a hazai ügyfelek és partnerek mellett így például<br />

Csehországból és Szlovákiából is érkeztek érdeklôdôk.<br />

A <strong>Synergon</strong> a kiállítás alatt nyolc ország mintegy 150 képviselôjének<br />

tartott bemutatót, ami a cég regionális kiskereskedelmi<br />

stratégiája iránti érdeklôdést jelzi.<br />

2 millió forintért küzdöttek a profi<br />

olimpikonok és magyar bajnokok<br />

a Vodafone Match Race-en<br />

Az utóbbi néhány évben nem volt egyetlen professzionális módon<br />

megrendezett match race verseny sem Magyarországon, pedig<br />

az Amerika Kupa, a Swedish Match Tour és a többi nagy verseny<br />

a világ legnézettebb, legnagyobb pénzdíjakkal megrendezett<br />

vitorlásversenyei. Idén a Kenese Marina-Port Vízisport Egyesület<br />

egy 60 millió forintos beruházást követôen arra vállalkozott, hogy<br />

meghonosítsa ezt a népszerû és igen látványos vitorlásversenyt<br />

hazánkban. Az ideális versenyzéshez a rendezôség 6 db új, teljesen<br />

egyforma felszereltségû Sholtz 22-es hajót biztosított a 3<br />

fôs csapatoknak.<br />

A profiknak szóló igazi kihívás mellett nagy vonzerô volt a komoly<br />

pénzdíj is, hiszen a selejtezôk gyôztesei és a döntô harmadik<br />

helyezettje negyedmillió forintot, a döntô ezüstérmese félmillió<br />

forintot, a végsô gyôztes pedig egymillió forintot vihetett haza. Az<br />

elsô helyezést Litkey Bence, a másodikat Scholtz Imre, a harmadikat<br />

pedig Goszleth Marcell csapata szerezte meg.


helysyn<br />

SAP Tihany<br />

Az idén nyolcadik alkalommal rendezik meg az SAP Tihany konferenciát.<br />

A szakmai rendezvény Magyarország legátfogóbb üzleti és technológiai fóruma,<br />

ahol a résztvevôk megismerhetik a legújabb informatikai<br />

fejlesztéseket és vállalatirányítási trendeket. A <strong>Synergon</strong> a konferencián<br />

szponzori támogatóként vesz részt<br />

A korábbi évekhez hasonlóan a<br />

szeptember közepén tartandó háromnapos<br />

tihanyi konferencián a<br />

különbözô iparági megoldások<br />

mellett napirendre kerülnek az<br />

aktuális gazdasági, informatikai<br />

és társadalmi témák is. A rendezvényen<br />

az SAP több mint 150 különféle elôadással várja a mintegy<br />

30 iparágban tevékenykedô vállalat döntéshozóit és vezetô szakembereit.<br />

Különbözô szekciók foglalkoznak majd az egyes<br />

ágazatokra jellemzô gyártással, feldolgozással és termeléssel, a<br />

fogyasztói termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve a pénzügyi- és<br />

közszolgáltatásokkal. A konferencia sokszínûségéhez és aktuális<br />

problémafelvetéseihez az SAP ügyfél- és partnerelôadásai is<br />

hozzájárulnak.<br />

A <strong>Synergon</strong> elôadásában betekintést fog nyújtani egy korszerû<br />

kereskedelmi vállalat mindennapjaiba az informatikai megoldások<br />

segítségével, és bemutatja az RFID-technológia kis- és nagykereskedelmi<br />

vállalatok számára nyújtott elônyeit.<br />

A látogatók között nem kizárólag a nagyvállalatok képviselôit várják,<br />

hiszen az SAP különbözô iparági megoldásai a kis- és középvállalatok<br />

versenyképesség-megôrzését, hatékonyság- és jövedelmezôségnövelését<br />

is elôsegítik. Ennek érdekében a szerdai szakmai<br />

napon kifejezetten a kis- és középvállalatok problémafelvetéseire<br />

adnak az elôadók választ és megoldást. Ezenfelül jelentôs<br />

támogatást nyújtanak a költségvetési intézmények számára<br />

is, ahol a hatékonyság növelése egyre inkább középpontba került.<br />

A résztvevôk a három nap alatt olyan kérdésekre kaphatnak választ,<br />

hogyan lehet innovatív stratégiák segítségével kompetitív<br />

elônyökhöz jutni a jövedelmezô növekedés elérése érdekében,<br />

s melyek a legújabb ügyfélkapcsolat-kezelési, vállalati erôforrástervezési<br />

és szállítólánc-felügyeleti alkalmazások.<br />

A tihanyi konferencia célja elsôsorban az, hogy irányt mutasson,<br />

lehetôséget teremtsen az ismeretek bôvítésére és kulcsfontosságú<br />

információk megszerzésére, illetve a gyakorlatban is bemutassa<br />

a cégek jövôjét formáló üzleti megoldásokat.<br />

A konferencián érdemes minden olyan vállalatnak részt vennie, amelyek<br />

választ kívánnak kapni arra, hogyan lehet a technológiai<br />

infrastruktúra teljes rendszerköltségét csökkenteni, a back-office<br />

és e-business alkalmazásokat integrálni, az új termékeket és szolgáltatásokat<br />

rövid idô alatt a piacra bevezetni, az ügyfélkapcsolatot<br />

erôsíteni és a rövid és hosszú távú nyereségességet fokozni.<br />

A korábbi évekhez hasonlóan idén is<br />

illusztris elôadókat hív meg az SAP a<br />

szakmai napok megnyitójára. Az ágazatspecifikus<br />

szekcióüléseket és gyakorlati<br />

prezentációkat követôen változatos szabadidôs<br />

kikapcsolódási lehetôséget<br />

nyújtanak a délutáni és esti programok.<br />

A sportolni vágyóknak lehetôségük nyílik<br />

összemérni erejüket fallabdában,<br />

teniszben és streetballban, illetve kipróbálhatják<br />

a mûfal- és jégmászást, valamint<br />

a bungee focit is. Az esti szórakoztató<br />

programokkal felidézhetik az<br />

elmúlt 30 év zenei slágereit Presser<br />

Gábor elôadómûvésszel, az ABBA 99<br />

és a Bolyki Brothers együttesekkel.<br />

Gyenes Adrienn<br />

gyenes.adrienn@synergon.hu<br />

25<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

26<br />

helysyn<br />

Kistérségi Roadshow<br />

az önkormányzatokért<br />

Idén februárban indította el a <strong>Synergon</strong> Önkormányzati Üzletág Kistérségi Roadshow-ját üzleti<br />

partnerével, a GKI Rt.-vel, valamint helyi partnereivel. A szemináriumsorozaton a <strong>Synergon</strong> bemutatta<br />

ÜgymeNET megoldását az adott megye nagyvárosainak önkormányzatai, valamint a megyében és a<br />

régióban mûködô kistérségi társulások elnökei és megbízottai számára, mely segítséget nyújt a térség<br />

gazdaságának fellendítéséhez, valamint a lakosságnak és a helyi kis- és középvállalkozásoknak magasabb<br />

színvonalú szolgáltatásokhoz.<br />

A szemináriumok során bemutatják a fejlesztéshez szükséges források pályázati lehetôségeit és megoldásait<br />

is, amellyel az önkormányzatok többletbevételhez juthatnak, a vállalkozások és a magánszemélyek pedig a<br />

piacnál kedvezôbb áron vehetnek igénybe informatikai és távközlési szolgáltatásokat.<br />

A témák között szerepel a településközi infrastruktúra szükségességének kérdése, megvalósíthatóságának kezdô<br />

lépései, az informatikai koncepció kialakítása. Az elôadásokon a <strong>Synergon</strong> szakemberei bemutatják a kistérségi<br />

és önkormányzati megoldások gyakorlati hasznát, felvázolják a valóban elektronikusan is szolgáltató<br />

önkormányzat, szolgáltató kistérség elônyeit, mely elôsegíti a kis- és középvállalkozások versenyképességének<br />

növelését, illetve a területen élôk életminôségének javítását.<br />

Az egyre növekvô piaci versenyhelyzetben a <strong>Synergon</strong> elônye a megvalósítás során a konkurensekkel szemben<br />

elsôsorban a komplex megoldás szállítása, mely tartalmazza a koncepció kidolgozását, pályázatírást, kivitelezést,<br />

üzemeltetést és a finanszírozást.<br />

Az idei év elsô felében 11 tervezett roadshow-állomás (Szarvason, Miskolcon, Kaposváron, Hódmezôvásárhelyen,<br />

Magyarnándoron, Göncön, Fonyódon, Keszthelyen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Sárbogárdon) valósult meg,<br />

illetve ezek eredményeképpen több helyszínen rendeztünk mikroroadshow-t, melynek keretében egy-egy kistérség<br />

képviselôi vehettek részt személyes konzultáción.<br />

A roadshow-hoz erôteljes médiajelenlét is kapcsolódott, foglalkozott vele a helyi sajtó, rádió és televízió is.<br />

A roadshow szeptemberben folytatódik.


helysyn<br />

Nagy érdeklôdés az<br />

Egészségügyi Roadshow-kon<br />

A <strong>Synergon</strong> az elmúlt hónapokban Nyíregyházán, Miskolcon, valamint Pécsett tartott Egészségügyi<br />

Roadshow-t, melyeken a megyei kórházak fôigazgatói, orvos-igazgatói, illetve gazdasági igazgatói vettek<br />

részt. Az Egészségügyi Roadshow-n olyan megoldásokat mutattak be az egészségügyi intézményeknek,<br />

elsôsorban kórházaknak, amelyek segítségével hatékonyabbá és költségkímélôbbé<br />

tehetik informatikai rendszerüket. Ezek az informatikai és kommunikációs szolgáltatások az<br />

intézmények szolgáltatási szintjének emelésén túl konkrét bevételhez juttatják üzemeltetôiket.<br />

A roadshow-k témái között szerepelt a <strong>Synergon</strong> Inforend rendszerének részletes<br />

bemutatása, melynek során a fejlesztéstôl kezdve a már jól mûködô rendszer élô<br />

demóváltozatának kipróbálásáig jutottak el a résztvevôk. A rendezvényt egy esettanulmány<br />

bemutatása zárta.<br />

A rendezvény az elôzetes várakozásokat is felülmúlva, nem várt nagy sikert hozott,<br />

hiszen a <strong>Synergon</strong> kollégái hatalmas érdeklôdés mellett tartották meg<br />

prezentációikat.<br />

27<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

A tananyagok eljuttatása a célcsoporthoz a belsô informatikai<br />

hálózatok és az internet-hozzáférés segítségével gyorsan és egyszerûen<br />

megoldható. A <strong>Synergon</strong> jelentôs tapasztalatokkal rendelkezik<br />

e-learning rendszerek és oktatási anyagok (elektronikus<br />

tartalmak) fejlesztésében. Az elsajátítandó tananyag minden esetben<br />

interaktív módon, pedagógiai módszertan alapján, felhasználóbarát<br />

szemlélettel készül.<br />

A projekt<br />

A 2004 végén kiírt meghívásos pályázaton a <strong>Synergon</strong> és partnere,<br />

a Median Webdesign Kft. nyerte el a Pannon GSM Rt. megbízását<br />

komplex e-learning oktatási csomag kifejlesztésére.<br />

A projekt célja volt, hogy olyan e-learning tartalmakat alakítsanak<br />

ki a PGSM Rt. számára, melyek a Microsoft Office 2003 programcsomag<br />

egyes alkalmazásainak funkcionalitását mutatják be,<br />

illetve amelyek segítségével a Pannon GSM Rt. dolgozói könnyen<br />

elsajátíthatják a kijelölt MS Office 2003 alkalmazások használatát.<br />

A Pannon GSM Rt. által megjelölt MS Office 2003 alkalmazások az<br />

alábbiak voltak (minden egyes alkalmazáshoz 3 szintû elektronikus<br />

tananyag – kurzus – készítése volt a feladat):<br />

- MS Word 2003<br />

- MS Excel 2003<br />

- MS Outlook 2003<br />

- MS PowerPoint 2003<br />

- MS Projekt 2003 Professional<br />

A Pannon GSM Rt. céljai között szerepelt, hogy egy sikeres<br />

magyarországi projekt esetén a teljes Telenor csoporton belül<br />

kezdeményezzék a kurzusok bevezetését. Olyan szállító kiválasztását<br />

tûzte ki célul, mely alkalmas arra, hogy tapasztalatait felhasználva<br />

olyan fejlesztési platformot, technológiát alkalmazzon –<br />

kiváltképpen a nyelvi környezet rugalmas kialakítási lehetôségeit<br />

figyelembe véve –, hogy a késôbbi Telenor roll-out minden további<br />

probléma nélkül megoldható legyen.<br />

Az alkalmazott technológiák és szerepük<br />

A kurzusok technológiarétege a következô technológiákat használja:<br />

- HTML/XHTML (hordozó, konténerszerep)<br />

- Javascript 1.2 (felhasználói interakciók, LMS-kommunikáció)<br />

- XML (lokalizált textuális tartalmak, SCORM )<br />

- Macromedia Flash 7 (szoftverszimulációk)<br />

- MP3 (narratív hanganyagok beépítve a szoftverszimulációkba)<br />

SCORM 1.2<br />

A fejlesztés során a tananyag és az e-learning keretrendszer<br />

kommunikációját a SCORM 1.2 szabványnak megfelelôen oldotta<br />

meg a <strong>Synergon</strong>. A SCORM 1.2 e-learning technológiai szabvány<br />

elterjedt, minden vállalati környezetbe szánt LMS támogatja a<br />

használatát.<br />

A SCORM szabvány alkalmazása lehetôvé teszi:<br />

• az oktatási igényeknek megfelelô és standardizált e-learning<br />

kurzusok futtatását minden SCORM 1.2 kompatibilis LMS-ben,<br />

így a tananyag hordozható marad, ha a vállalat LMS-t vált;<br />

28<br />

esettanulmány<br />

E-learning tartalomfejlesztés a Pannon GSM<br />

számára<br />

Az e-learning – mint a vállalat informatikai infrastruktúrájára és humánerôforrás-fejlesztési igényeire<br />

szabott oktatási módszer – rendkívül költséghatékony és felhasználóbarát, mivel a tanulás módszere,<br />

intenzitása és idôzítése az adott személyre, illetve szervezetre, azaz „testre” szabható.<br />

• a szabvány mentén pontos információt lehet nyújtani az LMSnek<br />

– és így az esetlegesen vele kapcsolatban álló HR-rendszernek<br />

is – az adott munkatárs, adott kurzussal kapcsolatos összes<br />

eredményérôl, aktivitásairól, a kurzussal eltöltött idôrôl stb.<br />

Kockázatmentes fejlesztés<br />

A tananyag elkészítése során elsôdleges szempontként a tartalomfejlesztési<br />

projekt kockázatának minimalizálását tekintette a<br />

<strong>Synergon</strong>, ezért a kialakítandó tananyagok az e-learning terület<br />

legfejlettebb eszközeinek és módszertanainak felhasználásával<br />

készültek el, felhasználva a <strong>Synergon</strong> és a Median WebDesign Kft.<br />

e területen szerzett jelentôs tapasztalatait.<br />

Funkcionális fókusz<br />

Az egyik legfontosabb követelménynek az elkészítendô tananyagokkal<br />

szemben a funkcionális használhatóságot, a PGSM Rt.<br />

vállalati HR folyamataihoz történô illeszthetôséget tekintette a<br />

<strong>Synergon</strong>. Ennek érdekében a tananyagokat a SCORM 1.2 szabványnak<br />

megfelelve, a tananyagfuttató környezettel (LMS) integrálva<br />

alakították ki.<br />

Technológiafüggetlenség<br />

Az elkészült tananyag, a SCORM 1.2 szabványnak való<br />

megfelelésének köszönhetôen tetszôleges e-learning keretrendszerbe<br />

illeszthetô, biztosítva ezáltal a tananyagfejlesztés beruházásának<br />

idôtállóságát, illetve a keretrendszer függetlenséget.<br />

Egyszerû lokalizáció<br />

A tananyag kialakításához alkalmazandó eszközkészletnek köszönhetôen<br />

egy úgynevezett Single Source Publishing (SSP) tudásbázis<br />

állt elô, melynek szöveges elemei többféle nyelvi verzióban<br />

tárolhatók, ezáltal a tananyag nyelvi mutációi gyorsan és olcsón<br />

kivitelezhetôk. Ennek köszönhetôen a jövôben bármikor, viszonylag<br />

alacsony ráfordítással, egyszerûen megoldható a teljes Telenor<br />

csoportra vonatkozó bevezetés.<br />

Oktatás-módszertani megközelítés és tananyag-tematika<br />

A kurzusok tematikái a nemzetközi (US/DE/CH) „best-practice”<br />

irányvonalait követve lettek kialakítva, amelyek megfelelnek a<br />

multinacionális vállalati kultúra és a vállalati oktatási tapasztalatok<br />

kritériumainak. Általános érvényû elv a tematikák felépítésében<br />

a „learning-by-doing”, amely a tanulók szoftverhasználati<br />

képességeinek fejlesztését helyezi elôtérbe, a lexikális tudásátadást<br />

háttérbe szorítva. A képességek elsajátítása úgynevezett interaktív<br />

szoftverszimulációk segítségével érhetô el.<br />

• egy alkalmazás egy felhasználó szintje alkot egy kurzust (pl.<br />

Microsoft Word 2003 alapfokú kurzus);<br />

• minden kurzus körülbelül 15 leckét tartalmaz (egy lecke elvégzésére<br />

tervezett idô max. 30 perc);<br />

• minden lecke körülbelül 2-6 szoftverhasználati képesség tanítását<br />

célozza meg;<br />

• minden szoftverhasználati képesség 4 fô fázisra tagozódik, amelyek<br />

szekvenciálisan követik egymást, és általában 5-10 lépésben<br />

(felhasználói interakció pl. egérkattintás, szövegbevitel stb.)<br />

elvégezhetô szoftverfunkció elsajátítását célozzák meg.


A standard 4 fô lépés a következô:<br />

1. A lépések bemutatása<br />

A tanuló passzív módon (prezentációszerûen) végignézi, milyen<br />

lépéseket kell elvégeznie, illetve milyen lépéseket fog megtanulni.<br />

2. Irányított lépések<br />

A tanuló irányított módon (szöveg- és hangalapú instrukciókra),<br />

de maga végzi el a lépéseket.<br />

3. Önálló gyakorlás<br />

A tanuló irányítás nélkül végzi el a lépéseket, de rendelkezésére<br />

áll a kontextusfüggô útmutatás, ha elbizonytalanodna. Amennyi-<br />

portfólió<br />

Huawei: mit tud a kínai sárkány<br />

Igen optimista az idei esztendô kilátásait tekintve a <strong>Synergon</strong> hálózati eszközöket gyártó kínai partnere, a<br />

Huawei, melynek külföldi eladásai már az elsô félévben felülmúlták a tavalyi egész éves értéket. Érdemes<br />

kicsit jobban a számok mögé nézni.<br />

A <strong>Synergon</strong> számára a kínai<br />

cég azért kiemelkedôen fontos,<br />

mert a két társaság nemrégiben<br />

regionális partneri<br />

megállapodást kötött, így a<br />

<strong>Synergon</strong> hálózati kompetenciáját<br />

– a korábbiaktól eltérôen<br />

– már a külföldi leányvállalatainál<br />

is kamatoztatni tudja.<br />

Ennek kapcsán érdemesnek<br />

tartjuk röviden bemutatni a<br />

Huaweit, mely megítélésünk<br />

szerint igen komolyan veszi a<br />

kelet-európai jelenlétet, ahol<br />

a <strong>Synergon</strong> kiváló partner<br />

lehet számára.<br />

Mit tud a Huawei?<br />

A Huawei elnökhelyettese, Hu Yong a cég shenzeni sajtótájékoztatóján<br />

elmondta, hogy az idei esztendôre 7 és 8 mrd dollár közötti<br />

értékesítést várnak a tavalyi 5,6 mrd USD-t követôen. (Az adatok a<br />

szerzôdéses, nem feltétlenül teljesült értékesítéseket jelentik.) Az<br />

elsô félévben a cég 4 mrd dolláros értékesítést ért el, ami 85<br />

százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, s<br />

külföldi eladásai már most meghaladják a tavalyi egész éves értéket.<br />

A kelet-közép-európai régió kilátásait a Huawei igen biztatónak<br />

tartja, konkrét tervszámokat azonban a menedzsment nem<br />

fogalmazott meg. A cég vezetése további tervszámokat nem közölt,<br />

pozitívan értékelte azonban, hogy a nemzetközi eladások értéke<br />

meghaladja az 50 százalékot.<br />

Referenciák<br />

A Huawei ügyfelei között a világ 50 legnagyobb távközlési<br />

vállalatából 22 megtalálható, s a cég mintegy 90 országban van<br />

jelen, Európában többek között Nagy-Britanniában, Németországban,<br />

Franciaországban, Hollandiában és Oroszországban. Kínában<br />

a cég piacvezetô pozícióval rendelkezik.<br />

A Huawei partnerei között megtalálható többek között a Microsoft,<br />

az Intel, a Motorola, az Infineon, a Sun, a Siemens, a 3Com és a<br />

Texas Instruments is, ügyfél-referenciái között pedig a Telefonica,<br />

a British Telecom, a China Mobile, az orosz MTS, a Telekom Malaysia,<br />

valamint a hongkongi Sunday.<br />

ben hibázik, a helyes, adekvát lépésre kap instrukciót, visszajelzést.<br />

4. Teszt<br />

A tanuló – az elôzô fázisoktól eltérôen – instrukciók nélkül végzi el<br />

a lépéseket, de visszajelzést kap, ha helytelenül végez egy adott<br />

lépést. Ennél a fázisnál minden felhasználói interakciót mérünk<br />

és pontozunk, s az eredményrôl a tanuló és az e-learning keretrendszer<br />

egyaránt tájékoztatást kap.<br />

Vrana Zoltán<br />

vrana.zoltan@synergon.hu<br />

A cég eddig 7 EDGE hálózatot épített ki világszerte, GSM felhasználóinak<br />

száma meghaladja az 57 milliót. A 3G technológiák területén<br />

a cég igen erôteljesen fejlesztett az elmúlt években, eddig<br />

10 – már kereskedelmi használatba került – hálózat kiépítésében<br />

vett részt, s jelenleg több mint 30 ilyen hálózat tesztelése folyik<br />

világszerte.<br />

Tulajdonosi struktúra<br />

A Huawei esetében érdekesség, hogy egy 100 százalékban magántulajdonú<br />

társaságról van szó, s tulajdonosi körébe kizárólag az<br />

alkalmazottak tartoznak. A társaság elnökhelyettese szerint a cég<br />

egyelôre nem tervezi a tôzsdei megjelenést.<br />

Az 1998-ban alapított vállalat vezetése a napokban új részvényopciós<br />

programot fogadott el, mely szerint a legalább egy éve a<br />

Huawei alkalmazásában állók szerezhetnek a papírokból, melyek<br />

után osztalékra jogosultak. A papírokat azonban a foglalkoztatás<br />

megszûnése esetén az alkalmazottnak el kell adnia a cégnek,<br />

kivéve, ha minimum 8 évet a Huawei kötelékében töltöttek, illetve<br />

ha legalább 45 évesek. A cégnél mûködô részvényopciós programnak<br />

köszönhetôen az alkalmazottaknak jelenleg a 85 százaléka birtokol<br />

Huawei-részvényt.<br />

A Huawei összesen 24 000 fôt foglalkoztat világszerte, melynek<br />

csaknem felét a K + F területén dolgozók teszik ki. Erre a területre<br />

a cég bevételeinek több mint 10 százalékát fordítja.<br />

Financial Highlights<br />

HUAWEI TECHNOLOGIES CORPORATION<br />

and Subsidiary Companies<br />

USD in millions<br />

Barát Szabolcs<br />

barat@portfolio.hu<br />

2000 2001 2002 2003 2004<br />

Árbevétel 1,933 2,290 2,128 2,694 3,827<br />

Nettó profit 345 258 108 384 624<br />

Üzemi cash flow 255 204 311 385 396<br />

Operating Profit Margin 24% 17% 10% 19% 18%<br />

Return on Net Assets 47% 20% 7% 23% 31%<br />

29<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

30<br />

leányvállalatok<br />

Linux,<br />

a feltörekvô szuperplatform<br />

Bár az asztali számítógépek területén – elsôsorban a felhasználóátképzési nehézségek miatt –<br />

a Linux-alapú operációs rendszerek és alkalmazások térnyerése még várat magára, a szerveroldali<br />

infrastruktúrában egyre gyakrabban találkozhatunk Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokkal,<br />

sok esetben már üzletileg kritikus környezetben is.<br />

A Linux egy teljesen nyilvános forráskód alapján fejlesztett<br />

rendszer, melynek fejlesztésén profiktól kezdve a mûkedvelô programozókig<br />

fejlesztôk százezrei dolgoznak világszerte. Az operációs<br />

rendszer moduláris felépítésû, alapja a kernel vagy rendszermag,<br />

amely köré a különbözô kiegészítô és segédfunkciókat ellátó<br />

szoftvermodulok csoportosulnak. A fejlesztés jól átgondoltan és<br />

hierarchikus rendszerben folyik, így az egyedi fejlesztôk munkáit<br />

mindig felügyeli valaki, az egyes modulok fejlesztését pedig<br />

a modulgazda fogja össze. Mind a rendszermagnak, mind pedig<br />

a különbözô moduloknak számos verziójuk létezik, a Linux operációs<br />

rendszerrel pedig számtalan kisebb-nagyobb alkalmazás érhetô<br />

el. Az egyes disztribúciók – mint például a RedHat, Suse, Mandrake<br />

vagy Debian – ezek közül a modulok közül válogatják ki a legjobb,<br />

legmegbízhatóbb megoldásokat, majd átfogó funkcionális<br />

és kompatibilitási tesztelésnek vetik alá ôket. Ezt követôen állnak<br />

össze az egyes disztribúciók által forgalmazott Linux-verziók<br />

(csomagok), amelyekhez természetesen dokumentációk, technikai<br />

támogatás és oktatás is vásárolhatók.<br />

A Linux operációs rendszer (legalábbis a neves disztribúciók által<br />

forgalmazott verziói) fentiekben ismertetett fejlesztési mechanizmusából<br />

fakadóan csak a legjobb minôségû és legmegbízhatóbb,<br />

többszörösen tesztelt kódokat tartalmazza. A moduláris architektúrának<br />

köszönhetôen pedig minden egyes szerver-, illetve alkalmazáskörnyezetre<br />

könnyedén optimalizálható az operációs rendszer.<br />

A Linux operációs rendszerek fô elônyei – természetesen az<br />

alacsony költségek mellett – a rendszerstabilitás, a rendszerbiztonság<br />

és a flexibilitás.<br />

A szakmai szempontokon túl a legfôbb érv a Linux operációs<br />

rendszerek mellett a költséghatékonyság. Disztribúciótól függôen,<br />

licencdíj vagy elôfizetés megfizetése útján lehet hozzájutni a<br />

Linux operációs rendszerhez, melyek költsége töredéke a piacon<br />

elérhetô azonos, vagy bizonyos szempontból alacsonyabb funkcionalitású<br />

operációs rendszerekhez képest. Ezek keretében általában<br />

egy bizonyos idôszakra terméktámogatás is jár, amely a<br />

folyamatos frissítések nyújtása mellett az esetlegesen felmerülô<br />

problémákra is megoldással szolgál. Ezekre elsô körben a disztribúcióknál<br />

dolgozó szakemberek nyújthatnak megoldást, míg mögöttük<br />

ott van a világméretû fejlesztôi hálózat, amely gyakorlatilag<br />

ingyen dolgozik a felhasználók problémáinak megoldásán.<br />

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mindezt miért?<br />

A válasz: fôként az erkölcsi elismerés és a dicsôség miatt. A Linux<br />

fejlesztôi társadalomban egy-egy ügyes technikai megoldás<br />

megalkotóját nagy tisztelet övezi, ami a fejlesztô számára sok<br />

esetben többet ér, mint egy vaskos csekk.<br />

Ennek a mechanizmusnak a felismerése, illetve egyre nagyobb<br />

elfogadása, valamint a független szoftvergyártók egyre szélesebb<br />

körû Linux támogatása tette lehetôvé, hogy a cégek kritikus<br />

rendszereik alatt is Linux infrastruktúrát alkalmazzanak.<br />

A Linux piaci térnyeréséhez persze elengedhetetlen volt a hardvergyártók<br />

fokozott támogatása. Ezen a területen az IBM jár az<br />

élen, amely nemcsak Intel-alapú, hanem a Power5 RISC pro-<br />

cesszorral szerelt szerverein is támogatja az ismertebb Linux-verziókat.<br />

Hovatovább kimondottan a Linux operációs rendszer<br />

futtatására fejlesztette ki az OpenPower szervercsaládját, amely<br />

Power5 RISC processzorral kifejezetten Linuxra optimalizált és<br />

egyúttal rendkívül költséghatékony megoldás.<br />

Az IBM emellett több száz Linux-fejlesztôt foglalkoztat, akik az<br />

IBM hardver- és szoftvermegoldásainak összehangolásán dolgoznak<br />

a Linux operációs rendszerekkel.<br />

A Sun termékportfóliójában is számos Linux optimalizált szerver<br />

található, igaz, ezek elsôsorban Intel és AMD Opteron processzorokat<br />

használnak. Az UltraSparc processzorral szerelt szervereken<br />

egyelôre még nem támogatott a Linux futtatása, míg a HP esetében<br />

a klasszikus Intel- (IA-32) alapú szerverek mellett az Itanium<br />

processzorral szerelt szerverek esetében is támogatott a Linux<br />

operációs rendszerek futtatása.<br />

A Linux fô vonzereje, hogy a Unix operációsrendszer - filozófia<br />

elônyeit, valamint a nyílt forráskód alapú fejlesztés elônyeit egy<br />

alacsony költségû, de mégis erôteljes hardverplatformon egységesíti,<br />

így használatával összességében rendkívül hatékony<br />

rendszer alakítható ki.<br />

A Linux szerver operációs rendszerek térnyerését az üzleti rendszerekben<br />

jelentôsen segítette a Linux fürtözési technológiák<br />

megjelenése és elterjedése, amelyek segítségével nagy megbízhatóságú<br />

többutas szerverrendszerek építhetôk Linux platformon,<br />

külsô tárolórendszerek, illetve SAN-hálózatok hatékony alkalmazásával.<br />

A Linux szerver operációs rendszerek iparági elfogadását<br />

jelzi, hogy számos jelentôs szoftvergyártó támogatja alkalmazásukat,<br />

így számos ERP-rendszer, adatbázis-kezelô, hálózati biztonsági,<br />

menedzsment-, portál-, illetve egyéb alkalmazás is elérhetô<br />

ezen a platformon.<br />

A <strong>Synergon</strong> termékportfóliójában a Linux operációs rendszerek<br />

futtatására alkalmas IA-32, IA-64 és RISC architektúrás szerverek<br />

és szerverrendszerek között az IBM, Sun és HP termékei is<br />

megtalálhatók. Ennél fontosabb azonban, hogy a <strong>Synergon</strong> által<br />

nyújtott számos megoldás szintén elérhetô Linux platformon, így<br />

az ügyfelek igényeit abban az esetben is tökéletesen ki tudja szolgálni,<br />

ha az adott cégnél a preferált operációs rendszerplatform<br />

Linux. A fontosabb megoldások közé tartoznak természetesen az<br />

informatikai biztonságot segítô tûzfal (pl. Checkpoint), IDS és<br />

egyéb megoldások, az Oracle adatbázis-kezelôk és azokon alapuló<br />

megoldások, az SAP-vállalatirányítási rendszerek, valamint a<br />

Plumtree portál és az azon alapuló számos megoldás.<br />

A <strong>Synergon</strong> független megoldásszállítóként tehát a piaci<br />

igényeknek megfelelve, illetve a piac rezdüléseivel együtt<br />

mozogva, a Linux rendszerek használata esetén is teljes körû<br />

megoldásokat nyújt ügyfelei részére.<br />

Bárány Zsolt<br />

barany.zsolt@synergon.hu


Kihívások a cseh piacon:<br />

mik az Infinity vezérigazgatójának tervei?<br />

Jelentôs változások történtek az elmúlt hónapokban a <strong>Synergon</strong> cseh tagvállalatánál, az Infinitynél, s az<br />

átalakítási folyamat még nem ért véget – mondta el a társaság idei évben kinevezett új vezérigazgatója,<br />

Hanus Weisl, aki optimista az idei évet illetôen.<br />

Hanus Weisl<br />

– Milyen területeken tevékenykedett ön az elmúlt években?<br />

Hanus Weisl: Karrieremet 1993 kezdtem az Infinitynél, majd 1998tól<br />

2003-ig különbözô vezetôi beosztásokban dolgoztam a<br />

Siemens-csoportnál, ahol 4 évig a Fujitsu–Siemens országmenedzsere<br />

voltam. 2004-ben kereskedelmi igazgatóként tértem<br />

vissza az Infinityhez, majd idén márciustól a vezérigazgatói<br />

teendôket látom el.<br />

– Miért vállalta el az Infinity vezérigazgatói posztját, milyen<br />

kihívást lát ebben a munkában?<br />

H. W.: Amikor 2004-ben visszatértem az Infinityhez, a társaság<br />

teljesen más képet mutatott, mint amikor 1998-ban távoztam. Az<br />

egyik legfontosabb ok, amiért elvállaltam az Infinity vezérigazgatói<br />

teendôit, az volt, hogy kamatoztathassam a multinacionális<br />

vállalati környezetben szerzett tapasztalataimat, s ezt a „knowhow”-t<br />

az Infinitynél is bevezessem annak érdekében, hogy valódi<br />

multinacionális céggé válhasson. A legnagyobb kihívások közé<br />

tartozik az Infinity új struktúrájának kialakítása, az új csapat létrehozása,<br />

valamint a megfelelô ösztönzô rendszer kidolgozása és<br />

bevezetése.<br />

– Hogyan látja a cseh IT-piacot, illetve az Infinity helyzetét<br />

rövid és hosszú távon?<br />

H. W.: A cseh IT-piac enyhe növekedést mutat, a verseny pedig<br />

igen erôteljes – s ez nem csak az egész IT-iparágra, hanem a<br />

szolgáltatási szegmensre is vonatkozik. Rövid távon az Infinity<br />

célja, hogy megtartsa piaci pozícióját, és ügyfelei számára stabil<br />

partner legyen, hosszú távon pedig az, hogy az egyik legnagyobb<br />

IT-megoldásszállító céggé váljon a cseh piacon.<br />

– Mekkora bevételnövekedést vár az idei évre az Infinitytôl?<br />

H. W.: Idei éves árbevételi célunk az, hogy megállítsuk az<br />

értékesítések 2001 óta tartó csökkenését.<br />

– Profitszinten milyen terveket fogalmazott meg a<br />

menedzsment 2005-re?<br />

H. W.: Profitcélunk az idei esztendôre az, hogy üzemi szinten<br />

ismét nyereségessé tegyük a társaságot.<br />

– Milyen átszervezések várhatók a cégnél?<br />

H. W.: A legfontosabb és legszükségesebbnek tartott szervezeti<br />

változásokat már végrehajtottuk, így többek között befejeztük a<br />

tulajdonosok és a menedzsment szétválasztását. A mûszaki csapat<br />

jelentôsnek tekinthetô átszervezését követôen jelenleg az<br />

értékesítési tevékenység átalakítása van napirenden.<br />

– Milyen költségcsökkentéseket tervez a menedzsment az<br />

elkövetkezô idôszakban?<br />

H. W.: Az ilyenkor szokásosnak tekinthetô lépéseket tervezzük,<br />

azaz erôteljes költségkontrollt vezetünk be, autóflottánkat<br />

átszervezzük stb. Ezen költségcsökkentô intézkedések végrehajtásában<br />

jelentôs szerepet kap új pénzügyi igazgatónk, akinek legfontosabb<br />

feladata éppen ennek a költségkontrollnak a<br />

megvalósítása lesz.<br />

– Mely kompetenciákban erôs az Infinity, és milyen<br />

területeken kíván erôsíteni stratégiailag? A <strong>Synergon</strong> és a<br />

Huawei közötti együttmûködés rejt-e pozitívumokat az Infinity<br />

számára?<br />

H. W.: Az Infinity elsôsorban a professzionális infrastrukturális<br />

szolgáltatásokban, illetve a Microsoft Navisionhöz kapcsolódó<br />

tanácsadási szolgáltatásokban rendelkezik erôs piaci pozíciókkal.<br />

Kedvezônek ítélem meg a .NET fejlesztések területét is, ahol új<br />

csapatunk alakult ki, illetve a hálózati kompetenciákat a <strong>Synergon</strong><br />

és a Huawei közötti regionális stratégiai partnerség létrejötte<br />

kapcsán. A Huaweijel kötött együttmûködés következtében várakozásaink<br />

szerint visszaszerezzük korábban jelentôsnek számító<br />

piaci részesedésünket a hálózati megoldások piacán Csehországban.<br />

Ezen a területen jelentôs segítséget kapunk a <strong>Synergon</strong><br />

szakembereitôl, akik komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a<br />

hálózati kompetenciák terén, melyeket jelenleg is több közös<br />

projektben tudunk kamatoztatni.<br />

– Mik az Infinity tervei Szlovákiában?<br />

H. W.: Célunk az, hogy az Infinity Slovakiát a jelenlegi képviseleti<br />

irodából egy függetlenül mûködô IT-megoldásszállító társasággá<br />

tegyük. A szlovák piacban egyébként komoly növekedési lehetôséget<br />

látok.<br />

31<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

32<br />

Életrajz:<br />

Sárváron született 1972-ben.<br />

1990-ben vették föl a Magyar Képzômûvészeti<br />

Fôiskola festô szakára, ahol öt esztendô múlva<br />

Maurer Dóra osztályában diplomázott.<br />

Nyomban fölvették a Bécsi Képzômûvészeti<br />

Akadémiára, ott pedig 1998-ban végzett<br />

Arik Brauer osztályában.<br />

2001-tôl a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti<br />

Karának doktori képzésében (DLA) vesz részt.<br />

1995-ben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat,<br />

1998-ban a bécsi Collegium Hungaricum<br />

ösztöndíját kapta. 1995-ben elnyerte a<br />

III. Nemzetközi Grafikai Biennálé MAOE-díját.<br />

Egyéni kiállítások:<br />

1995. Médium Galéria, Szombathely<br />

1996. Galéria Arcis, Sárvár<br />

1997. Pannónia Galéria, Sopron;<br />

Európaház, Graz<br />

Vizafogó Galéria, Budapest<br />

1998. OTP Bank Galéria, Budapest<br />

2000. Savaria Múzeum, Szombathely<br />

Csillagterem, Kôszeg<br />

2005. Képtár, Szombathely (Stekovits Gáspárral)<br />

Kortárs Galéria<br />

Az emberi test sorsa<br />

Vázlatféle – Bartek Péter Pálról<br />

Természetesen a mûvészet mindig az emberrôl szól, akkor is, ha közvetlenül<br />

nem jelenik meg a mûalkotásban, hiszen mindenkor ott van<br />

az emberi gondolat, az, ami az ember legsajátabb jellemzôje. Sôt elmondhatjuk,<br />

a XX. századi képzômûvészeti mozgalmak jelentôs<br />

része vonakodott az ábrázolástól, következésképpen az emberi test is<br />

kikerült témakörébôl, ahol viszont mégsem így történt, a hagyományos<br />

ábrázolás – akár portréban is – alaposan módosult: a hangsúly<br />

a mirôl a hogyanra tolódott át: a formanyelv kérdései bizonyultak<br />

aktuálisnak. Nincs ebben semmi kivetnivaló, tudomásul kell vennünk,<br />

hogy a megváltozott viszonyok egyszerûen kikövetelik az ilyesféle<br />

változásokat is, hiszen a világ egészében változik, a mûvészet<br />

mint érzékeny közeg azonnal reagál ezekre a változásokra. Ha nem<br />

teszi, föladja eredeti szerepét: a sajátos gondolkodást az ember<br />

helyzetérôl a világban, illetôleg, ennek a gondolkodásnak a kifejezését.<br />

Mert – ugye – a kifejezésrôl beszélünk.<br />

Pályakezdô alkotóknak általában a markáns, az egyéniséget tükrözô<br />

kifejezés megtalálása az elsôdleges kérdés, nevezetesen, miként<br />

vétessék észre magukat abban az elképesztôen színes, gazdag és<br />

sokrétû közegben, amit mûvészetnek nevezünk. Bartek Péter Pál –<br />

úgy tetszik, szerencsés volt. Mind a budapesti, mind pedig a bécsi<br />

akadémián olyan mesterek – Maurer Dóra, Arik Brauer – kezébe<br />

került, akik a figuralitásban is képesek voltak fölismerni, tanítványukkal<br />

ugyancsak fölismertetni a korszerûség lehetôségét.<br />

Megadták hozzá a képzésben a mesterség, a szakma biztonságát,<br />

gondolkodásban pedig fölszabadították fantáziáját, hogy az önkifejezés<br />

markáns hangnemét föltalálja. Ha a korai, lényegében még a<br />

képzés idejére esô munkáit vizsgáljuk, szemünkbe ötlik a komponálás<br />

magabiztossága, amely hangsúlyozottan fölmutatja a mûvészettörténeti<br />

iskolázottság jeleit; portréi – például – kifejezetten reneszánsz<br />

mesterek emlékezetes kompozícióira utalnak, noha elsô<br />

pillantásra azt is jól látjuk, hogy ami belekerül ebbe a kompozíciós<br />

rendbe, az tartalmilag más, megformálásában pedig még elütôbb.<br />

A nézônek valami különös divergenciaélménye alakul ki annak ellenére,<br />

hogy – természetesen – készséggel ragadja meg a hagyomány<br />

kínálta fogódzókat, a reneszánsz portré szokásos tájképhátterét, a képen<br />

fölbukkanó tárgyak, motívumok jelképiségét. Vagy éppen a szárnyas<br />

oltár mechanizmusát. Ezek után azonban óhatatlanul érzékelnie<br />

kell, hogy mindez tüntetôleg képiséggé formálódott, hogy a festô<br />

valóságos gondja – még a legszemélyesebb vonatkozásokban sem az,<br />

hogy a valóságábrázolás hûségének kérdését boncolgassa, sokkal<br />

inkább az, hogyan épül a valóságba a kép valóságossága. Idézetekkel,<br />

gyakorta saját munkásságából kikristályosított idézetekkel gazdagítja<br />

a portrékat (önarcképeket); ilyeténképpen úgyszólván minden<br />

portréja szándékoltan önarckép is: a XX. századi festmény bátran nyúl<br />

akár reneszánsz, akár barokk sztereotípiákhoz, egy kicsit valóban<br />

korunk szenvedéstörténetévé válik, hiszen megannyi atrocitás érte/éri<br />

a kísértet járta század kezdete óta az embert, az emberi testet.


Kortárs Galéria<br />

A figurát éppen úgy, akár a figura részleteit.<br />

És hiába – persze – bármiféle lepel, az emberi test kiszolgáltatott,<br />

a lepel nem védelem, inkább a meztelenség hangsúlyozása. Lehet,<br />

hogy a személyiségtôl megfosztja a leplezettet, ezáltal azonban<br />

növekszik védtelensége, az ellene irányuló agressziók még<br />

nyilvánvalóbbak. A legfájdalmasabb pedig éppen az, hogy szép ez<br />

az emberi test, hogy tiszteletet, de legalább könyörületet<br />

érdemelne, csak hát a Végtagok címû sorozatból láthatjuk<br />

pontosan – utalások a krisztusi szenvedéstörténetre –, hogy<br />

kíméletre nem számíthat, bármi megeshet vele. Lenyûgözô az<br />

a bravúr, amellyel Bartek a lábak különbözô helyzetét, az idô vagy<br />

a külsô beavatkozás nyomát bemutatja. Meg kell azonban<br />

jegyeznünk, ha rövid ideig is, de létezett a XX. századi modernizmusok<br />

között egy irányzat – body art –, amely, miként angol<br />

neve mutatja, gesztusaiban a testre, noha a valóságos emberi testre<br />

irányult, és azt fôként fotóban dokumentálta. Egészen bizonyos,<br />

hogy ennek ismerete – elôzményként – ugyancsak beépült festônk<br />

mûvészetébe.<br />

Bartek ezúttal Pécsett doktori képzésben vesz részt – Keserü Ilona<br />

és Tolvaly Ernô irányítása alatt. Viszonylag új keletû, hogy mûvészek<br />

is szerezhetnek ilyen fokozatot – méghozzá olyan programmal,<br />

amely föltétlenül szervezettebben szolgálja pályaépítésüket.<br />

A test és a lepel (bár ez utóbbi gyakorta csupán átvitt értelemben<br />

használható, hiszen – mondjuk – idônként szöveg takarja<br />

ki a részleteket lepelként) továbbra is központi témájának látszik.<br />

Egyértelmûnek tetszik, hogy Bartek esetében aligha a szakmai<br />

fejlesztés az elsôdleges, sokkal inkább egy olyan gondolkodásmód<br />

esetleges tágítása, amely már eddig is látványos formanyelvi<br />

eredményeket hozott egy szépen induló alkotói pályán. Hozzá kell<br />

tennünk, hogy ezeket az eredményeket egyébként számos<br />

jelentékeny egyéni és csoportos kiállítás igazolta vissza – mind<br />

itthon, mind pedig külhonban. Bartek maga is mûvészetpedagógus;<br />

Magyarországon és Ausztriában végez fontos munkát<br />

ezen a területen. Azzal azonban tisztában van, hogy a mûvészi<br />

munka folyamatos szellemi kihívás, alkotó ember alig-alig ismeri a<br />

befejezettség élményét, képességei új eredményekre sarkallják, új<br />

igazolásokat követelnek.<br />

33<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ


MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />

A kétnapos túráról még év elején egy<br />

vidéki újságban olvastunk, majd izgatottan<br />

vártuk, mikor jelenik meg a felhívás<br />

az interneten (www.agyugolyofutam.hu),<br />

hogy az elsôk között csatlakozhassunk<br />

az 1500 km-es küzdelem<br />

mezônyéhez. A nevezésen egyetlen<br />

pillanatig sem gondolkodtunk.<br />

Pici korom óta feketebárány voltam a<br />

lányok között, engem a babák helyett<br />

csak (kis)autókkal lehetett levenni a<br />

lábamról. Az idô telt, a vonzódás az<br />

autókhoz maradt. Amíg nincs gyerekünk, addig az autók töltik ki a<br />

szívünk és a munka mellett fennmaradó idônk legnagyobb részét.<br />

Az útnak a párom még igen friss (az 1 hónapos szülinapját épp<br />

betöltô), fekete Toyota Corolla TS-ével vágtunk neki. Ketten voltunk<br />

pilóták, egy volt osztálytársamat pedig befogadtuk utasnak.<br />

A prológ a Népligetben történt, ahol érkezésünkkor rögtön rendôrautók<br />

hadába és elhivatott egyenruhásokba ütköztünk. Összesen<br />

53 (+19 médiafutamos) autó és egy motor vett részt a túrán. (A<br />

többi motoros valószínûleg visszariadt az esôs idô miatt.) Az<br />

autók a legkülönbözôbb típusokból kerültek ki, több Porsche,<br />

BMW, Mercedes és – elsôsorban a „sztárok” által hajtott – Audik<br />

mellett Toyoták, Volvók, Opelek, Hondák, Skodák, illetve 1<br />

Corvette, 1 Maserati és még számos hétköznapi vagy ritka gépezet<br />

sorakozott fel.<br />

A futam két napja alatt összesen 21 ellenôrzô pontot kellett<br />

érinteni az országban, ahol több helyen is különbözô feladatok<br />

vártak a túrázókra. A feladatokért összesen 299 pontot lehetett<br />

összegyûjteni, amelyek idôre váltva vonódtak le a teljes futamunk<br />

összidejébôl. A pontok és az idô aránya exponenciálisan nôtt, az<br />

összes pontot összegyûjtve maximálisan 180 percnyi jóváírást<br />

kaphattunk az idôeredménybôl.<br />

Miután végre elindultunk, kb. 50 méterre a rajtvonaltól újra egy<br />

nagy csapat rendôrbe botlottunk, traffipaxszal és szigorú tekintettel<br />

felszerelkezve. Minden autó és sofôr adatát felírták, leellenôrizték<br />

– ez a bosszantó jelenség sajnos igen gyakori volt a két<br />

nap során, pedig a versengés idôre ment. Elsô nap este 7 óra<br />

körül, hetedikként értünk a siófoki célba. Voltak versenyzôk, akik<br />

jóval éjfél után fejezték be a napot – nekik nem sokat hagytunk a<br />

lovagi étterem lakomájából, de a hajnalig tartó bulihoz korlátozás<br />

nélkül csatlakozhattak.<br />

Míg az elsô nap taktikásabb volt és több gondolkodást igényelt, a<br />

második sokkal inkább a hajtásról szólt. A nagyobb távolságoknak<br />

és kevesebb checkpointnak hála jóval gyorsabban is teljesítettük a<br />

34<br />

Szórakozás<br />

ÁgyúgolyóFutam 2005<br />

2005–ben a Hungaroringet is érintô, Európát átszelô, nagyszabású GUMBALL 3000<br />

verseny bemutatkozása után Magyarországon is megrendezték az ÁgyúgolyóFutam<br />

elnevezésû túrát – „1500 km – 48 óra, bulik és Te. Ez az ÁgyúgolyóFutam 2005 túra” –<br />

szólt a július 8–9–10-én lezajlott rendezvény szlogenje.<br />

távot. A reggel újra a rend ôreivel kezdôdött. A rajtot kötelezô<br />

szondafújás elôzte meg. Voltak versenyzôk, akiknél még volt nyoma<br />

az estének, de mi versenyezni jöttünk, bulizni máskor, máshol<br />

is lehet, így életem elsô szondája nem mutatott semmit.<br />

A fizikailag leginkább megterhelô feladatot Egerben kaptuk, ahol a<br />

Minaret tetejérôl kellett magunkról fényképet készíteni. Mindkét<br />

napra jellemzô volt a feszültség, a rettentô gyorsaság, így ez itt sem<br />

maradhatott el. Nem sokáig foglaltuk le a tornyot a turisták elôl, így<br />

még a következô hét közepén is izomláz gyötört mindannyiunkat.<br />

Az utolsó checkpoint után izgatottan hajtottunk Mogyoródra, hisz<br />

már csak az utolsó néhány km választott el minket a céltól. Iszonyatosan<br />

felfokozott állapotban voltunk, hisz tudtuk, az elôzô napi<br />

jó eredményünket is sikerült felülmúlnunk, és vasárnap további<br />

pontveszteséget sem gyûjtöttünk. 17 óra után nem sokkal<br />

érkeztünk be az aquarénai célba, amikor még csak a vasárnap<br />

leggyorsabb 3 autó ért a finisbe. A versenyzôk egészen éjszaka 11ig,<br />

nagy-nagy idôeltolódásokkal szállingóztak a célba.<br />

Az eredményhirdetésre éjfél körül került sor. Mivel a versenytársak<br />

rajtvonalon elfoglalt helyét és a teljesített feladatok eredményeként<br />

szerzett pontszámokat nem ismertük, az utolsó pillanatig<br />

sem tudtuk a helyezésünket. Miután a 3. helyezés kihirdetésekor<br />

sem a mi rajtszámunk hangzott el, iszonyatos boldogság árasztott<br />

el minket a második hely hallatán. Álomközeli állapotban vettük át<br />

a serleget és a pezsgôt, nem akartunk hinni a fülünknek. Ennyi<br />

óriási teljesítményû autót és sofôrt magunk mögött hagyva, hihetetlenül<br />

jó érzés volt a dobogón állni! Annál is inkább büszkék vagyunk<br />

az eredményre, mert nekünk nem volt tájékozódást segítô<br />

GPS-ünk és traffipaxszenzorunk. Az elsô helyezést szintén egy<br />

Toyota vitte el, a miénkkel azonos, 192 LE-s, TS motoros Celica.<br />

A két nap alatt összesen nettó 19 órát autóztunk a feladatok végrehajtásához<br />

szükséges idôt is figyelembe véve. A sebességrekordot<br />

egy 600-as Brabus Mercedes állította fel, nem kevesebb mint<br />

310 km/h-val. Ôk egyébként annak ellenére, hogy elsôként értek<br />

célba, csak az 5. helyen végeztek, mivel a feladatok megoldása helyett<br />

inkább a gyorsaságra mentek, ami végül nem bizonyult jó taktikának.<br />

A versenyt sokáig vezetô A6-os a cél elôtt egy checkpointtal<br />

kisodródott egy kanyarban, és az árokban végezte. Szerencsére<br />

sem ekkor, sem az egész futam során nem sérült meg senki.<br />

Az ágyúgolyófutam azóta sem ért véget – másnap hajnalban<br />

Pécsre mentünk egészségügyi roadshow-t tartani, és még most is<br />

rovom a km-eket az ország kórházainak checkpointjait érintve.<br />

Varga Tünde<br />

varga.tunde@synergon.hu


arcSyn<br />

Polgár Pál<br />

üzleti kapcsolatokért felelôs vezérigazgató-helyettes<br />

Polgár Pál (50) 1986-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen<br />

közgazdász ipari tervezô-szervezô szakon. Az informatika területén 1979-ben kezdett<br />

dolgozni az ÉLGAV-nál, ahol rendszerszervezô, késôbb szervezési irodavezetô lett.<br />

1989-tôl 1999-ig a Processorg Kft. ügyvezetô igazgatójaként egyedi szoftverfejlesztési<br />

feladatokat menedzselt és kivitelezett.<br />

1999. július 1-je óta dolgozik a <strong>Synergon</strong>nál, ahol pályafutását üzletág-igazgatóként<br />

kezdte a <strong>Synergon</strong> ERP üzletágában, majd az üzletágat magában foglaló Tanácsadás<br />

Divízió kereskedelmi igazgatója volt.<br />

2004 elején lett a cég kereskedelmi és marketing vezérigazgató helyettese, mely pozíciót<br />

2005 félévéig látta el. Közremûködésével sikeres, korrekt partnerkapcsolatok, illetve<br />

korrekt együttmûködés jött létre a társaság stratégiai partnereivel. Jelenlegi pozíciójában<br />

továbbra is a társaság partner- és kiemelt ügyfél-kapcsolataiért felel.<br />

Kovács Attila<br />

mûszaki vezérigazgató-helyettes<br />

Kovács Attila (39) 1989-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki<br />

Karán. Ezután a Fôfotó – Porst Kft.-nél helyezkedett el rendszermérnökként. 1994-tôl a<br />

Delta Elektronik Kft. rendszerintegrációs üzletág igazgatója, valamint a hálózati<br />

kommunikációs üzletág vezetôje, majd 2000-tôl a Lucent Technologies Hungary hazai<br />

project megvalósítási programmenedzsere. 2001 októbere óta dolgozik a <strong>Synergon</strong>nál,<br />

ahol kezdetben a Hardver- és Szoftverintegráció termékkereskedelmi vezetôje, majd a<br />

Hardver- és Szolgáltatások Divízió igazgatója és a <strong>Synergon</strong> Officium Kft. ügyvezetô<br />

igazgatója. Az Atos Origin magyarországi leányvállalatának megvásárlását követôen a<br />

SAO-<strong>Synergon</strong> Kft. ügyvezetô igazgatójaként dolgozott, jelenleg a <strong>Synergon</strong> mûszaki<br />

vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fûzôdik a SAO Kft. szakmai és szervezeti integrálása<br />

és hatékony vezetése. Angolul és oroszul beszél.<br />

Hampl Viktor<br />

kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes<br />

Hampl Viktor (32) informatikai mérnökként végzett a Bánki Donát Mûszaki Fôiskola<br />

mûszaki informatika szakán. 1998 és 2002 között a <strong>Synergon</strong> Key Account<br />

Managereként dolgozott, majd a Microsoft Magyarország Kft.-nél a Közmûvek és ipar<br />

nagyvállalati szektor kereskedelmi irányításáért volt felelôs. Az idei évben<br />

csatlakozott ismét a <strong>Synergon</strong>hoz kereskedelmi és marketing vezérigazgatóhelyettesként,<br />

így a társaság teljes kereskedelmi tevékenységéért felel. Angolul és<br />

németül beszél, hobbija a film, a zene, a síelés és a labdarúgás.<br />

35<br />

MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!